Jogszabálykereső

A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet

a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről

A Kormány a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 26. §-ának (13) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. § (1) A rendelet hatálya:

a) a bányászati tevékenység folytán kialakult, illetve kialakított bányatavakra, azok medrének és partjának a bányászati tevékenység befejezését követő fenntartására, a bányató vízkészletének hasznosítására, továbbá

b) az a) pont szerinti bányatavak fennmaradásával, fenntartásával, hasznosításával kapcsolatos jogokat gyakorló vagy kötelezettségeket teljesítő természetes és jogi személyekre, illetőleg jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra (a továbbiakban együttesen: személyekre)

terjed ki.

(2) E rendelet alkalmazásában

a) bányató: a felszíni vagy felszín alatti bányászati tevékenység következtében a földfelszín fedőrétegének eltávolításával, a felszín alatti vízkészletből kialakult és a bányaművelés befejezése után is fennmaradó olyan állóvíz, amelynek medrét a bányászat során mesterségesen kialakított terepmélyedés képezi;

b) a bányató medre: a bányászati tevékenység során kialakult, majd a bányászat befejezését követően állandósult terepmélyedés, amelyet a felszín alatti víz rendszeresen kitölt, melynek partvonalát a terepszint és a bányászati hatósági eljárások során utóhasznosításra engedélyezett meder rézsűjének metszésvonala határozza meg;

c) a bányató parti sávja: a partvonaltól számított, azzal párhuzamosan húzódó, külön jogszabályban meghatározott *  3 m széles területsáv, amely a parti területek tulajdonviszonyaitól függetlenül a bányató medrével kapcsolatos fenntartási munkák ellátását teszi lehetővé.

2. § (1) Ha az ásványi nyersanyag kitermelés befejezésekor a kitermelés következtében a külszíni bányászati munkaterületen állóvíz alakul ki, annak fennmaradásával kapcsolatos intézkedésekről a bányabezárási, valamint a tájrendezési feladatokkal összefüggő bányahatósági eljárások keretei között a külön jogszabályban *  meghatározott módon kell gondoskodni.

(2) * 

(3) *  Ha az eljárásban a vízügyi hatóság szakhatóságként jár el, szakhatósági állásfoglalásában - a külön jogszabályban *  megjelölt általános tartalmi követelmények mellett - meg kell határozni: * 

a) a bányató medrére, vízkészletére, valamint az egyéb területi adottságokra figyelemmel a hasznosítás vízgazdálkodási feltételeit;

b) az ingatlan tulajdonosát, illetőleg a bányatavat egyéb jogcímen használót a bányatóval kapcsolatosan megillető jogokat és terhelő kötelezettségeket;

c) az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett adatokkal kapcsolatos (így például a művelési ág megváltoztatásával összefüggő, azt megalapozó) feladatokat;

d) *  a tájrendezési tervekre, a bányabezárásra vonatkozó műszaki üzemi tervekre, valamint az e rendelet mellékletében meghatározott tartalmú adatokra, illetve a bányatóval érintett ingatlan tulajdonosával egyeztetett tervdokumentációra figyelemmel azt, hogy a bányató további hasznosítása és üzemeltetése szempontjából az érintett ingatlan tulajdonosát milyen jogok illetik meg, illetve milyen kötelezettségek terhelik.

(4) *  A bányavállalkozónak kérelmet kell benyújtania, melyhez - az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az e rendelet mellékletében meghatározott tartalmú, a bányatóval érintett ingatlan tulajdonosával egyeztetett tervdokumentációt kell csatolnia.

(5) *  Ha a bányavállalkozó a kérelemhez a bányatóval érintett földrészletekről a tulajdonjogot igazoló tulajdoni lap hiteles másolatát nem csatolja, a vízügyi hatóság - az ügy elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt - megkeresi az ingatlan-nyilvántartást vezető szervet.

A bányató vízjogi engedélyezése

3. § (1) *  A bányató fenntartásának, hasznosításának (a továbbiakban: üzemeltetésének) engedélyezéséhez a bányatóval érintett ingatlan tulajdonosának - a bányabezárással összefüggő tájrendezési feladatokat meghatározó bányahatósági határozat közlését követő egy éven belül - a vízügyi hatóságtól a külön jogszabályban meghatározott *  mellékletek csatolásával vízjogi üzemeltetési engedélyt kell kérnie.

(2) Amennyiben a bányatóval érintett ingatlan tulajdonosa az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét elmulasztja, úgy a vízjogi engedély nélkül megvalósított vizilétesítmények és vízhasználatok tekintetében a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló külön jogszabály *  szerint kell eljárni.

(3) *  Ha a bányató tervezett hasznosításához új vízilétesítmény megépítése szükséges, úgy a vízügyi hatóság a külön jogszabály *  szerinti engedélyezési eljárásban - létesítési, majd üzemeltetési vízjogi engedély kiadásával - határoz a létesítéssel és az üzemeltetéssel járó jogokról és kötelezettségekről.

(4) Az (1) bekezdés szerinti vízjogi engedélyben a bányatavak üzemeltetésével járó jogokat és kötelezettségeket

a) a bányató területi elhelyezkedésére, a terület vízgazdálkodási környezeti adottságaira,

b) a közigazgatásilag érintett település önkormányzati rendeletben meghatározott fejlesztési, terület- és településrendezési terveire, a helyi építési szabályzatra, illetőleg előírásokra, valamint

c) *  a bányatóval érintett területtel kapcsolatos vízgazdálkodási, kulturális örökségvédelmi, környezet-, természet- és tájvédelmi, továbbá közegészségügyi szempontokra

figyelemmel kell meghatározni.

(5) *  A bányató üzemeltetésére vonatkozó jogerős határozat és ingatlan-nyilvántartási átvezetésre alkalmas változási vázrajz megküldésével a vízügyi hatóság megkeresi a bányató fekvése szerint illetékes járási földhivatalt, hogy a bányatavat - az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó külön jogszabályok szerint - a vízgazdálkodással összefüggő művelés alól kivett területként „bányató” megnevezéssel jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba.

A bányató vízkészletének használati joga

4. § (1) A bányató vízkészletének használata vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozik. A vízhasználat feltételeit a bányató üzemeltetésére irányuló, a 3. § szerinti vízjogi engedélyben kell meghatározni.

(2) A bányató vízkészletének használatára a meder, illetve a part tulajdonjogával nem rendelkező személy részére vízjogi engedély csak akkor adható, ha ehhez a meder, illetve a part tulajdonosa külön írásba foglalt szerződésben hozzájárult.

(3) A (2) bekezdésben foglalt esetben a szerződésben rendelkezni kell a bányató partjának a használatáról is. A bányató vízjogi engedélyének jogosítottja és kötelezettje ez esetben az a személy, aki a vízkészlet használatával járó jogokat gyakorolja.

(4) A bányató vízkészletének természeti okból történő változásáért az engedélyes vízhasználó, illetve a bányató vízilétesítményeinek tulajdonosa sem a vízjogi engedélyben biztosított jogra, sem a vízhasználat egyéb jogcímére alapozva nem igényelhet kártalanítást.

(5) *  A (4) bekezdésben meghatározott esetben az engedélyes az esetleges károk megelőzésével, mérséklésével kapcsolatos tevékenységet - ha az vízimunka elvégzésével, vízilétesítmény megépítésével biztosítható, a vízjogi engedélyre vonatkozó általános szabályok szerint - saját költségére elvégezheti. Erre a vízügyi hatóság - ha azt a vízkészlet védelme a bányatóval összefüggésben közérdekből szükségessé teszi - az engedélyest hivatalból indított eljárás során is kötelezheti.

A bányató vízminőség-védelme

5. § (1) A bányató hasznosítása főként - a víz mennyiségét nem, de a vízkészlet minőségét igénybe vevő és azt befolyásoló - a vízikörnyezeti adottságokkal összefüggő vízhasználatok (így például horgászat, vízisport, fürdőzés, vízparti üdülés, vizes élőhely) kialakítása révén történik. A bányató bármely, a víz minőségét befolyásoló ilyen jellegű hasznosítását a tevékenységekre irányadó jogszabályok szerint, de a bányató üzemeltetésére kiadott vízjogi engedélyben a vízkészlet minőségének védelme érdekében meghatározott jogokra és kötelezettségekre figyelemmel lehet gyakorolni.

(2) Az (1) bekezdés szerint gyakorolt vízhasználatok vízjogi engedélye megadásához alapvető feltétel a tó terhelhetősége, a víz természetes öntisztuló képességének megőrzése, a hasznosítás hatásterületén a felszín alatti víz minőségének a külön jogszabály *  szerinti „B” szennyezettségi határértéken belül tartása, a jó vízminőség tartós biztosítása céljából.

(3) A bányatavak vízkészletének szennyezése, károsítása, így például különösen szennyvízbefogadóként történő hasznosítása, továbbá azokon minden olyan vízhasználat gyakorlása, mely a felszín alatti vizek minőségének veszélyeztetésével jár - a felszín alatti vízkészlettel való szoros kapcsolatukra tekintettel - tilos.

Záró és átmeneti rendelkezések

6. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2)-(3) * 

(4) *  A rendelet hatálybalépését megelőzően bányászati tevékenység során keletkezett és fennmaradt bányatavakkal érintett ingatlanok tulajdonosai, az e rendelet hatálybalépésétől számított egy éven belül a külön jogszabályban *  meghatározott adatok csatolásával kötelesek a bányatóra vonatkozó üzemeltetési vízjogi engedélyt az illetékes vízügyi hatóságtól megkérni.

(5) *  A (4) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztását követően a rendelet hatálybalépését megelőzően fennmaradt bányatavak esetén a vízjogi engedély nélkül üzemeltetett vízilétesítményekre és vízhasználatokra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell eljárni.

(6) *  A bányatavakkal kapcsolatos rendelkezések megtartását az illetékes vízügyi hatóság a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendelet szerint ellenőrzi, illetve a bányatavakat az engedélyezési eljárás során a jogszabályban meghatározott felügyeleti kategóriába sorolja.

(7) * 

(8) * 

Melléklet a 239/2000. (XII. 23.) Korm. rendelethez

A tájrendezés bányahatósági eljárásában benyújtott dokumentáció tartalma: * 

1. A bányatóval érintett földrészletekről a tulajdonjogot igazoló tulajdoni lap hiteles másolata.

2. Műszaki leírás, amely tartalmazza:

2.1. a bányató kialakulásának előzményeit, a tó állapotjellemzését, ezen belül:

a) a megelőző bányaművelési adatokat,

b) a medert alkotó víztartó rétegek vízföldtani adatait,

c) a bányató vízkészletének mennyiségi és minőségi adatait, az esetleg meglévő mérő- és észlelőhelyek műszaki jellemzőit, valamint a mért és észlelt adatokat,

d) a bányató vízforgalmi - vízutánpótlási és elvezetési - adatait, ideértve a felszíni és a felszín alatti vízből történő vízutánpótlódást is;

2.2. a bányató hasznosítását, ezen belül

a) a vízhasználatokat, ideértve a vízkivétellel járó (pl. öntözés) és a vízikörnyezeti adottságokkal összefüggő (így például üdülés, fürdőzés, horgászat, vízisportok, vizes élőhely) vízhasználatokat is,

b) a bányató és a vele kapcsolatban lévő felszín alatti víz minőségét befolyásoló parti területhasználatokat (így például parti sáv kialakítása, parkosítás, zöldfelületek, beépítések, közművesítés, hulladékkezelés),

c) a hasznosítás és a b) pont szerinti területhasználatok felszín alatti vizekre gyakorolt hatását;

2.3. az előbbiekkel összefüggésben a bányató, illetve a felszín alatti vízkészletek védelme érdekében tervezett intézkedéseket, ideértve

a) a bányató és felszín alatti hatásterülete vonatkozásában a vízminőség és vízmennyiség megfigyelés és mérés tervezett megoldását,

b) a hasznosítások vízminőség-védelmi indíttatású szabályozását, a bányató terhelhetőségével, öntisztuló képességének megőrzésével összefüggésben meghatározott korlátozásait,

c) a parti területek felszíni vízrendezését,

d) a bányató környezetében a mezőgazdasági tevékenység, tápanyag-visszapótlás és a kemikáliák alkalmazásának szabályozását,

e) a bányató vízpótlási, vízelvezetési, esetleges vízfrissítési, vízminőség-karbantartási terveit.

3. Átnézeti helyszínrajz (M=1:25 000), amely tartalmazza:

a) bányató határvonalát és környezetét, annak domborzati adatait,

b) a környező település(ek) közigazgatási határát,

c) a felszíni vízfolyásokat, csatornákat.

4. Részletes helyszínrajz, az ingatlan-nyilvántartási térkép felhasználásával alkalmasan választott 1:1000, 1:2000, 1:4000 vagy 1:10 000 méretarányban, amely részletesen tartalmazza:

a) az átnézeti helyszínrajz információit,

b) az érintett földrészletek helyrajzi számát,

c) a partvonalat, parti sávot, a vízmozgás sávját a rézsűben,

d) a hasznosításhoz szükséges utak, parti létesítmények, épületek, növényzet elhelyezkedését, a felszíni vízhálózattal való esetleges kapcsolatokat,

e) a vízparthasznosítással kapcsolatban tervezett beavatkozásokat (így például fürdőhelyek, horgászhelyek, stégek, kikötők, zöldfelület kialakítása, parkosítás),

f) a bányató és partjának tervezett hasznosítása által a felszín alatti vízkészletet érintő hatásterületet,

g) az f) pont szerinti hatásterületen lévő felszín alatti vízkivételek adatait (hely, szűrőzött szakasz mélysége, igénybe vett vízkészlet típusa, engedélyezett vízkitermelés mennyisége, m3/nap),

h) a bányató vízkészletét és a hasznosítással érintett felszín alatti vízkészlet minőségét és mennyiségét mérő, megfigyelő objektumok helyét, adatait.

5. A bányató és a jellemző rézsűk keresztszelvényei, amelyek tartalmazzák:

a) a víz alatti és víz feletti rézsűk hajlásszögét,

b) a vízszintek szélső értékeit,

c) a rézsűvédelem tervezett módját,

d) a szabadon hagyandó parti sáv kialakítását,

e) a vízpart hasznosításával kapcsolatban tervezett beavatkozásokat,

f) a jellemző felszín alatti rétegszelvényeket.