249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet
az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól
A Kormány az államháztartásról szóló, többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 124. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) 178. §-ának (1) bekezdése a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:
a) a központi költségvetési szervekre,
b) a helyi önkormányzatokra, a települési és a területi kisebbségi önkormányzatokra, valamint azok költségvetési szerveire (ideértve a többcélú kistérségi társulást, illetve annak költségvetési szervét is),
c) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaira (a továbbiakban: társadalombiztosítási alapok),
d) a társadalombiztosítási költségvetési szervekre,
e) az országos kisebbségi önkormányzatokra, az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervekre,
f) a köztestületi költségvetési szervekre,
g) a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16. §-a szerinti jogi személyiséggel rendelkező társulásokra,
h) az elkülönített állami pénzalapokra,
i) a Magyar Tudományos Akadémia, mint köztestület törzsvagyonába adott eszközök kezelésére létrehozott vagyonkezelő szervezetre,
j) az országmozgósítási és állami céltartalékokat vagyonkezelőként kezelő költségvetési szervek ezen feladataira vonatkozóan,
k) a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó területfejlesztési tanácsokra, fejlesztési tanácsokra, valamint munkaszervezeteikre
(a továbbiakban együtt: államháztartás szervezetei).
(2) Az államháztartás szervezetei értelmezésekor az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) vonatkozó előírásait kell figyelembe venni.
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
2. § Az államháztartás szervezeteinek beszámoló készítésére, könyvvezetésére a Tv. következő rendelkezéseit kell alkalmazni:
1-2. §; 3. § (1), (4) 1-4. pontok, 7-9. pontok, (6), (8) 12-13., 20. pontok, (11); 5. §; 7. §; 12. § (1); 14. § (8), (11); 15. § (3)-(4), (6); 16. § (3); 23. § (2)-(5); 24. § (1); 25. § (2), (4)-(7), (9)-(10); 26. § (2)-(3), (6)-(9); 27. § (8); 28. § (2)-(3); 29. § (2); 30. § (1); 42. § (2)-(3); 46. § (1)-(3); 47. § (1)-(8); 48. § (1)-(6), (7) a) és c) pontja; 49. § (4)-(7); 50. § (1)-(2), (4)-(5); 51. §; 53. § (1) b)-d) pont, (3); 54. § (1)-(6), (8)-(9); 56. §; 58. § (6), (9); 60. § (1), (4)-(5), (10); 61. §; 62. §; 64. § (1)-(3); 65. § (1), (4); 66. § (1)-(2); 68. § (2), (4); 69. § (1); 88. § (8)-(9); 93. § (4); 94. § (1)-(2); 150. §; 151. § (3)-(14); 152. §; 152/A. §;152/B. §; 155/A-155/B. §; 157. § (1), (3); 159. §; 160. § (1); 161. § (2)-(3), (5); 161/A. § (2); 164. § (1); 165. § (1)-(2), (4); 166. § (1)-(4), (6); 167. §; 168-169. §; 170. § (1)-(2); 171-173. §; 177. § (2), (9); 178. § (1) a), (2).
3. § Az államháztartás szervezetei a Tv. következő rendelkezéseit e rendeletben szabályozott eltérésekkel alkalmazzák:
3. § (3), (4) 10. pont, (8) 14-18. pontok; 14. § (3)-(5), (9), (12); 15. § (1)-(2), (5), (7)-(9); 16. § (1), (4)-(5); 23. § (1); 24. § (2); 25. § (1), (3); 26. § (1); 27. § (1), (4), (6)-(7); 28. § (1); 29. § (1), (6), (8); 30. § (3), (5); 31. §; 39. § (1) a); 42. § (1), (5); 46. § (4); 47. § (9); 48. § (7) b) pont; 49. § (3); 50. § (3); 52. § (5)-(7); 53. § (1) a) pont, (2), (6); 54. § (7); 55. §; 57. §; 58. § (1)-(5), (7)-(8); 59. §; 60. § (2)-(3), (9); 63. §; 65. § (2), (5)-(7); 66. § (3); 67. § (1); 68. § (5)-(6); 75. § (6); 88. § (1)-(5); 89. § (5); 90. § (3); 92. §; 93. § (3); 94. § (3); 151. § (1); 155. § (1), (7); 156. §; 157. § (2); 158. §; 161. § (1), (4); 161/A. § (1); 164. § (2); 165. § (3).
4. § Az államháztartás szervezetei a Tv. következő rendelkezéseit - a gazdálkodásuk sajátosságaira tekintettel - nem alkalmazzák:
2/A. §; 3. § (2), (4) 5-6. pontok, (5), (7), (8) 1-11. pontok, 19. pont, (9)-(10); 4. §; 6. §; 8-11. § 12. § (2)-(4); 13. §; 14. § (1)-(2), (6)-(7), (10); 16. § (2), (6); 17-22. §; 25. § (8); 26. § (4)-(5); 27. § (2)-(3), (5); 28. § (4); 29. § (3)-(5), (7), (9); 30. § (2), (4), (6); 32-38. §; 39. § (1) b), (2)-(5); 40-41. §; 42. § (4), (6)-(8); 43-45. §; 49. § (1)-(2); 50. § (6)-(8); 52. § (1)-(4); 53. § (1) e) pont, (4)-(5); 59/A-59/F. §; 60. § (6)-(8); 64. § (4)-(5);. 65. § (3), (8)-(9); 67. § (2); 68. § (1), (3); 69. § (2)-(3); 70-74. §; 75. § (1)-(5), (7); 76-87. §; 88. § (6)-(7); 89. § (1)-(4), (6); 89/A. §; 90. § (1)-(2), (4)-(9); 91. §; 93. § (1)-(2), (5)-(6); 94/A-149. §; 151. § (2); 153-154. §; 154/A. §; 154/B. §; 155. § (2)-(6), (8)-(10); 157. § (4); 160. § (2)-(5); 162-163. §; 163/A. §; 164. § (3); 166. § (5); 170. § (3); 174-176. §; 177. § (1), (3)-(8), (10)-(15); 178. § (1) b)-g), (3)-(5).
Értelmező rendelkezések és fogalmak
5. § E rendelet alkalmazásában:
1. Ellenőrzés: a beszámolási és könyvvezetési kötelezettség teljesítésének, valamint az abban foglalt adatoknak az ellenőrzése a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően;
2. Kis összeg: az adott költségvetési évre vonatkozóan a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott követelés értékhatára;
3. Behajthatatlan követelés: az a követelés,
a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy amennyiben a talált fedezet a követelést csak részben fedezi, a nem fedezett rész tekintetében,
b) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,
c) a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), illetve amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel,
d) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
e) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.
A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. A behajthatatlan követelés leírása nem minősül az Áht. 108. § (2) bekezdés szerinti követelés elengedésnek;
4. Költségvetési év: az az időtartam, amelyre az elemi költségvetési beszámoló készül, amely megegyezik a naptári évvel. Ettől eltérni csak e rendelet 7. §-ának (12) és (16) bekezdésében meghatározott esetben lehet;
5. Kapott osztalék és részesedés: a tulajdoni részesedést jelentő befektetés után, az adózott eredményből kapott összeg;
6. Árfolyamnyereség, árfolyamveszteség: a befektetett pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között lévő, tulajdoni részesedést jelentő befektetések, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékesítésekor, a befektetés, értékpapír eladási ára és könyv szerinti értéke közötti - nyereségjellegű, illetve veszteségjellegű - különbözet;
7. Jelentős összegű eltérés: ha az eszközök, illetve kötelezettségek év végi értékelése során a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti különbözet összege meghaladja az államháztartás szervezete számviteli politikájában rögzített mértéket.
a) Minden esetben jelentős összegűnek kell tekinteni a különbözetet, ha az immateriális javak, a tárgyi eszközök, az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök Tv. 53. § (1) bekezdés a) pontja szerinti terven felüli értékcsökkenése meghaladja a 30. § (2)-(6) bekezdése alapján meghatározott éves terv szerinti értékcsökkenést vagy a 100 000 forintot,
b) Minden esetben jelentős összegűnek kell tekinteni a különbözetet, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél, valamint a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapíroknál - függetlenül attól, hogy azok a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek -, továbbá a készleteknél az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték (a nyilvántartásba vételi érték) 20%-át vagy a 100 000 forintot.
c) Minden esetben jelentős összegűnek kell tekinteni a különbözetet, ha a követeléseknél (ideértve a vevőkkel, adósokkal, a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket) az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték (a nyilvántartásba vételi érték) 20%-át vagy a 2. pont szerinti értéket.
d) Minden esetben jelentős összegűnek kell tekinteni, ha a valutapénztárban lévő valuta, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, aktív pénzügyi elszámolás, illetve kötelezettség (ideértve a passzív pénzügyi elszámolást is) mérlegfordulónapi értékelésekor a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó - a Tv. 60. §-a szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértéke és az értékelés előtti könyv szerinti értéke közötti különbözet összege meghaladja az értékelés előtti könyv szerinti érték 20%-át vagy a 100 000 forintot.
e) Minden esetben jelentős összegűnek kell tekinteni, ha a 28. § (5) bekezdése szerint az üzembe helyezéskor, a raktárba történő beszállításkor az adott eszköz értéke a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján megállapított bekerülési érték és a későbbiekben ténylegesen fizetett összeg közötti különbözet összege meghaladja a bekerülési érték 1%-át vagy a 100 000 forintot.
8. Jelentős összegű hiba: ha a hiba megállapításának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott költségvetési évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - a saját tőkét és a tartalékokat növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege eléri, vagy meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba megállapításának évében az ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások saját tőkét és tartalékokat növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege eléri, vagy meghaladja az ellenőrzött költségvetési év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka meghaladja a 100 millió forintot, akkor a 100 millió forint;
9. Nem jelentős összegű hiba: ha a hiba megállapításának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott költségvetési évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - saját tőkét és a tartalékokat növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba 8. pont szerinti értékhatárát;
10. Megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba: ha a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke a saját tőke és a tartalékok együttes értékét lényegesen - a számviteli politikában meghatározott módon és mértékben - megváltoztatja, és emiatt a már közzétett - a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó - adatok megtévesztőek. Minden esetben a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának kell tekinteni, ha a megállapítások következtében a hiba megállapításának évét megelőző költségvetési év könyvviteli mérlegében kimutatott saját tőke és tartalékok együttes értéke legalább 10 százalékkal változik (nő vagy csökken);
11. Idegen pénzeszköz: mindazon pénzkövetelés, amelynek változása nem kapcsolódik közvetlenül az államháztartás szervezete alap-, kiegészítő, kisegítő, illetve vállalkozási tevékenységének ellátásához és az adott szervezetnél a költségvetési előirányzatok teljesítéseként változásuk nem számolható el;
12. Kötelezettségvállalás: az Ámr. 72. §-a szerinti fogalom;
13. Támogatásértékű bevétel/kiadás, továbbadási (lebonyolítási) célú bevétel/kiadás: az Áht. 87. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerinti fogalom;
14-15.
Beszámolási kötelezettség
6. § (1) Az államháztartás szervezeteinek beszámolási kötelezettsége a költségvetési előirányzatok alakulásának és azok teljesítésének, a vagyoni, a pénzügyi és létszámhelyzetének, a költségvetési feladatmutatóknak és normatívák alakulásának bemutatására, továbbá a költségvetési támogatások elszámolására terjed ki.
(2) A beszámolóban a pénzügyi helyzetet a költségvetésben meghatározott bevételi és kiadási előirányzat teljesítése tükrözi. A beszámolóban a maradvány az alaptevékenységgel (ideértve a kiegészítő és kisegítő tevékenységet is) kapcsolatban előirányzat-maradványt, illetve pénzmaradványt, a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban a vállalkozási maradványt tartalmazza.
7. § (1) Az államháztartás szervezeteinek (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett önállóan működő költségvetési szerveket is) - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - gazdálkodásukról éves és féléves elemi költségvetési beszámolót - az 1. § (1) bekezdésének c)-d) pontjában foglaltak éves beszámolójáról konszolidált éves költségvetési beszámolót is - kell készíteniük.
(2) Az 1. § (1) bekezdésének h)-k) pontjában foglaltaknak féléves beszámolót nem kell készíteniük.
(3) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv éves és féléves elemi költségvetési beszámolója a saját és a hozzárendelt önállóan működő költségvetési szerv éves és féléves elemi költségvetési beszámolóját összevontan tartalmazza. Az elemi költségvetés készítésére kötelezett önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv külön-külön is köteles elkészíteni saját és a hozzárendelt önállóan működő költségvetési szerv éves és féléves elemi költségvetési beszámolóját. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv éves és féléves összevont elemi költségvetési beszámolója nem tartalmazhatja a hozzárendelt, gazdasági szervezettel nem rendelkező önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv éves és féléves elemi költségvetési beszámolóját.
(4) A zárszámadáshoz a központi költségvetési fejezet költségvetési beszámolója magában foglalja a saját és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek beszámolóit.
(5) A fejezet saját gazdálkodásáról szóló éves és féléves költségvetési beszámolója külön-külön tartalmazza az igazgatásának intézményi éves és féléves elemi költségvetési beszámolóját, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatai gazdálkodásáról készített összesített éves és féléves elemi költségvetési beszámolót. A fejezeti kezelésű előirányzatok gazdálkodásáról készített összesített éves és féléves elemi költségvetési beszámoló az adott évi költségvetési törvény szerint a fejezet kezelésében lévő valamennyi fejezeti kezelésű előirányzat adatait tartalmazza.
(6) A helyi önkormányzat összevont költségvetési beszámolója a (fő)polgármesteri hivatal (megyei önkormányzati hivatal, körjegyzőség, társult képviselő-testület hivatala), a települési és a területi kisebbségi önkormányzat(ok), valamint az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek - beleértve a társulásokat is - beszámolóit tartalmazza.
(7) A többcélú kistérségi társulás összevont költségvetési beszámolója a társulási tanács költségvetési szervként létrehozott elkülönült munkaszervezete (a továbbiakban: munkaszervezet) és a többcélú kistérségi társulás irányítása alá tartozó költségvetési szervek beszámolóit tartalmazza.
(8) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 92/A. §-a szerinti helyi önkormányzatok a zárszámadásukhoz az önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó 11. § (4) bekezdése szerinti egyszerűsített éves költségvetési beszámolót kötelesek készíteni.
(9) Az országos kisebbségi önkormányzat összevont költségvetési beszámolója a hivatalának és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerveinek a beszámolóit tartalmazza.
(10) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Nekt.) 21. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott országos kisebbségi önkormányzatok a zárszámadásukhoz az országos kisebbségi önkormányzat és az intézményei adatait összevontan tartalmazó, a 11. § (4) bekezdése szerinti egyszerűsített éves költségvetési beszámolót is kötelesek készíteni.
(11) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak konszolidált éves költségvetési beszámolója a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai (ellátási szektor) és a társadalombiztosítási költségvetési szervek (működési szektor) beszámolóit foglalja magában. A társadalombiztosítási alrendszer konszolidált éves költségvetési beszámolója a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak konszolidált éves költségvetési beszámolóit tartalmazza.
(12) Ha az államháztartás szervezete - ideértve az államháztartás szervezete irányítását ellátó szervet (fejezetet) is - átszervezés (ideértve az összevonást, a beolvasztást, az egyesülést is) miatt véglegesen megszűnik, a megszűnő szervnek a megszűnés napjával, illetve az irányító szerv megváltoztatásával járó átszervezés esetén az átszervezés napjával az éves elemi költségvetési beszámolóval azonos tartalmú beszámolót kell készíteni, amelyet leltárral és záró főkönyvi kivonattal kell alátámasztani. A részletes eljárási szabályokat a pénzügyminiszter által kiadott Tájékoztató tartalmazza.
(13) A költségvetési bankszámlák, az előirányzat-felhasználási keretszámlák (ideértve a Kincstár által a költségvetési gazdálkodással kapcsolatosan vezetett egyéb számlákat is), a fejezeti év végi maradványelszámolási számlák megszűnését követő 60 napon belül - amennyiben a 60 nap a tárgyévet követő évre áthúzódik, akkor a beszámoló elkészítésének határidejéig - rendezni kell a pénzmaradványt, az előirányzat-maradványt és a vállalkozási maradványt, az éves elemi költségvetési beszámoló elkészítéséről szóló PM tájékoztatóra figyelemmel.
(14) Amennyiben az államháztartás szervezete nem szűnik meg, de az irányítását ellátó szerv változik, akkor az átadó irányító szervnek kell a törzskönyvi nyilvántartás módosítására intézkedni.
(15) Amennyiben az államháztartás szervezetének az Áht. 100/I. §-ának (3) és (10) bekezdés szerint üzemgazdasági (eredmény)szemléletű (a továbbiakban: eredményszemléletű) könyvvezetési és beszámolási kötelezettsége is keletkezik, elkülönített éves eredményszemléletű költségvetési beszámolót is köteles készíteni.
(16) Ha az államháztartás szervezete eredményszemléletű könyvvezetési és beszámolási kötelezettségre is kötelezett és átszervezés (ideértve az összevonást, a beolvasztást, az egyesülést is) miatt véglegesen megszűnik, a megszűnő szervezet a megszűnés napjával, illetve az irányító szerv megváltoztatásával járó átszervezés esetén az átszervezés napjával az éves eredményszemléletű költségvetési beszámolóval azonos tartalmú beszámolót is köteles készíteni, amelyet leltárral és záró főkönyvi kivonattal kell alátámasztani.
Könyvvezetési kötelezettség és számviteli politika
8. § (1) Az államháztartás szervezete a tevékenysége során előforduló, a vagyoni és pénzügyi helyzetére kiható gazdasági eseményeiről a kettős könyvvitel rendszerében - e rendeletben rögzített szabályok szerint - módosított teljesítés szemléletű nyilvántartást vezet, amelyet a költségvetési év végével lezár.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást magyar nyelven, a Magyar Köztársaság hivatalos pénznemében kell vezetni.
(3) A Tv. és az e rendeletben foglaltak szerint az államháztartás szervezetének szakmai feladatai és sajátosságai figyelembevételével ki kell alakítania és írásban szabályoznia számviteli politikáját.
(4) A számviteli politika keretében el kell készíteni:
a) az eszközök és a források leltározási és leltárkészítési szabályzatát,
b) az eszközök és források értékelésének szabályozását, azoknál az eszközöknél, illetve forrásoknál, ahol a Tv. és e rendelet választási lehetőséget ad, továbbá ahol az államháztartás szervezetének sajátos eszközei, illetve forrásai indokolják,
c) a rendszeresen végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás tekintetében az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot, figyelembe véve az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet vonatkozó előírásait is,
d) a pénzkezelési szabályzatot.
(5) A számviteli politika keretében kell továbbá szabályozni azt, hogy a számviteli elszámolás és az értékelés szempontjából az államháztartás szervezete mit tekint lényegesnek, nem lényegesnek, továbbá jelentős összegnek, nem jelentős összegnek. Így többek között rögzítendő, mi tekintendő figyelembe veendő szempontnak
a) a megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló lényeges információk tekintetében,
b) a kisértékű tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok és szellemi termékek minősítésénél,
c) az értékcsökkenés összegének alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenység közötti megosztásánál,
d) az alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységet terhelő előzetesen felszámított általános forgalmi adó megosztásánál,
e) az általános kiadások megosztási módszerének kiválasztásánál,
f) a raktári készletek leltározása során az eltérések kompenzálásánál és a káló elszámolásánál,
g) a terven felüli értékcsökkenés elszámolása tekintetében,
h) a Tv. 58. §-ának (5) bekezdése szerinti befektetett eszközök piaci értéken történő értékelése esetén az eszközök piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet jelentős összegének meghatározásánál.
(6) Amennyiben az államháztartás szervezete az értékcsökkenés elszámolása során él a 30. § (5) bekezdés szerinti lehetőséggel, akkor a számviteli politikájában meg kell határoznia azon eszközök körét, amelyek esetében az értékcsökkenést a várható használati idő alapján számolja el, valamint a várható használati idő megállapítására vonatkozó szabályokat.
(7) A számviteli politika részeként az államháztartás szervezetének szabályoznia kell a beszerzett, illetve előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz üzembe helyezése dokumentálásának szabályait.
(8) A számviteli politika keretében ki kell jelölni a mérlegkészítés időpontját, vagyis a költségvetési évet követő időszakban azt az időpontot - figyelembe véve az elemi költségvetési beszámoló elkészítésének határidejét -, ameddig az értékelési feladatokat el kell végezni, illetve a költségvetési évre vonatkozóan a könyvekben helyesbítések végezhetők.
(9) Amennyiben az államháztartás szervezete saját konyhát üzemeltet, és ellátottak, alkalmazottak (idegenek) részére teljesít étkeztetést, e tevékenységének (4) bekezdés c) pontja szerinti önköltségszámítási rendjére nem kell szabályzatot készítenie, ha az étkeztetésre normákat állapítottak meg és a nyersanyag-felhasználáshoz anyagkiszabást készít. Rendszeresen végzett élelmezési tevékenység értékesítése (alkalmazottak, idegenek részére) esetében az önköltség megállapításához a normák mellett figyelembe kell venni a tevékenységet terhelő általános kiadásokat is.
(10) Amennyiben az államháztartás szervezete humán egészségügyi ellátás körébe tartozó szolgáltatását a társadalombiztosítás finanszírozza és ugyanezen szolgáltatásokat rendszeresen nem csak a társadalombiztosítás finanszírozása mellett végzi, az önköltség számítására nem kötelező szabályozást készítenie. Az egyes szolgáltatások önköltsége a társadalombiztosítás által finanszírozott összeggel egyezően is figyelembe vehető.
(11) Amennyiben az 1. § (1) bekezdésének a)-b) és d)-g) pontjában foglalt államháztartás szervezetéhez önállóan működő és gazdálkodó, illetve önállóan működő költségvetési szerv is kapcsolódik vagy jogi személyiségű szervezeti egységgel rendelkezik, akkor azok könyvvezetési kötelezettségét az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek kell szabályoznia. A szabályozásnál figyelembe kell venni, hogy a hozzárendelt költségvetési szerv gazdasági eseményeit is teljes körűen a kettős könyvvitel rendszerében kell elszámolni.
(12) A számviteli politika főbb irányainak meghatározásáért, az elkészítésért és az elkészült számviteli politika jóváhagyásáért, annak végrehajtásáért az államháztartás szervezetének vezetője felelős.
(13) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv számviteli politikájában dönt arról, hogy annak rendelkezéseit és a kapcsolódó szabályzatok hatályát kiterjeszti-e a hozzárendelt költségvetési szervekre, vagy azok - az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság függvényében - önálló számviteli politikát alakítanak ki, és külön szabályzatokat készítenek.
(14) Amennyiben az államháztartás szervezete saját kivitelezésben beruházási tevékenységet végez vagy saját felhasználás céljából rendszeresen terméket állít elő, a beruházás teljesítményértékének, illetve az eszköz bekerülési (előállítási) értékének megállapítása céljából köteles az önköltségszámítás rendjét - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - belső szabályzatban rögzíteni. Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatnak tartalmaznia kell - többek között - az önköltségszámítás során figyelembe vett adatok dokumentálásának rendjét, továbbá az adatok főkönyvi számlákkal, az éves elemi költségvetési beszámolóval, valamint az ezeket alátámasztó részletező nyilvántartásokkal való kapcsolatát.
(15) Amennyiben az államháztartás szervezete kiegészítő, kisegítő, vállalkozási tevékenysége keretében saját előállítású terméket értékesít vagy szolgáltatást nyújt, a saját előállítású termék, a végzett szolgáltatás közvetlen önköltségét - a (9) és (10) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerint köteles megállapítani.
(16) Az államháztartás szervezete önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatának tartalmaznia kell a közérdekű adatszolgáltatáshoz kapcsolódó költségtérítés összege megállapításának szabályait.
(17) Az államháztartás szervezete értékelési szabályzatában köteles rögzíteni a követelések év végi értékelési elveit:
a) a jogszabályon alapuló jogerős követelések (adósok) értékelésének elveit,
b) az áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból származó követelések vevő általi elismerése igazolásának, a követelés értéke meghatározásának módját, a számlázás és a követelésekkel kapcsolatos adatok nyilvántartásának rendjét,
c) az államháztartás szervezete adós minősítési szempontjait [fizetőképesség megítélése (a pénzügyi nehézség átmeneti vagy tartós-e, az adós csődeljárás, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt áll-e), milyen fizetési garanciákat, biztosítékokat kötöttek ki a szerződésben, milyen esély van a követelések érvényesítésére],
d) követeléstípusonként (adós, illetve vevőcsoportonként) a kis összegű követelések év végi meghatározásának elveit, dokumentálásának szabályait (milyen követeléseket kell az adott csoportba sorolni, a főkönyvi könyvelésben elkülöníteni, milyen szempontok alapján kell a követelések értékének százalékában az értékvesztés összegét meghatározni).
(18) Az államháztartás szervezete - ha alkalmazza a 31/A. §-a (1) bekezdésében foglaltakat - értékelési szabályzatában köteles rögzíteni az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések negyedévenkénti besorolásának elveit, dokumentálásának szabályait (az egyes minősítési kategóriák meghatározásának szempontjait, az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt százalékos mutatók meghatározásának módszerét, valamint az egyes minősítési kategóriák, illetve az azokhoz tételesen hozzárendelt százalékos mutatók felülvizsgálatának rendjét, felelőseit).
(19) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Feot.) szerinti állami felsőoktatási intézmény önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatának rendelkeznie kell az államilag támogatott képzés, a költségtérítéses képzés, a gyógyító-megelőző ellátás, illetve az egyéb tevékenységek költségeinek az elkülönítéséről.
(20) Amennyiben jogszabály előírása, illetve irányító (alapító) szerv döntése alapján az államháztartás szervezete tevékenységének ellátásához szükséges üzemeltetési, fenntartási feladatokat más államháztartási szervezet végzi térítésmentesen, akkor az üzemeltetési, fenntartási feladatokat ellátó államháztartási szervezet köteles évente adatot szolgáltatni az üzemeltetési, fenntartási ráfordításokról az államháztartás szervezete által ellátott tevékenység (ideértve az államháztartás szervezete által végzett termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást is), különös tekintettel az Áht. 10. §-ának (2) bekezdésében szereplő közteherbevételek önköltségszámításának megállapításához. Az üzemeltetési, fenntartási feladatokat ellátó államháztartási szervezet az adatszolgáltatást legkésőbb az éves költségvetési beszámoló mérlegfordulónapját követő 30 napon belül köteles teljesíteni.
(21) A közteherbevételek beszedésére kötelezett költségvetési szerv a közteherbevételek önköltségszámításának megállapításához szükséges adatokra vonatkozó igényét az üzemeltetési, fenntartási feladatokat ellátó államháztartási szervezettel az adatszolgáltatással érintett költségvetési évet megelőző év december 31-éig köteles közölni.
(22) A Tv. 14. §-ának (8) bekezdése szerinti napi készpénz záró állomány maximális mértékét úgy kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga - kivéve, ha jogszabály eltérően rendelkezik - az államháztartás szervezeténél nem haladhatja meg az adott költségvetési év módosított költségvetési előirányzata főösszegének 1,2%-át, illetve ha az 1,2% nem éri el az 500 000 forintot, akkor az 500 000 forintot. A napi készpénz záró állomány maximális mértékének meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni a készpénz letétek összegét.
(23) Azon szervezeti egységek esetében, melyeknek az Ámr. előírásai szerint elemi költségvetés készítési kötelezettsége nem keletkezik, azonban külön jogszabály alapján előirányzat-felhasználási keretszámla vezetésre jogosultak, a könyvvezetési kötelezettségüket annak az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek kell szabályoznia, amelyhez kapcsolódnak. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv számviteli politikájában dönt arról, hogy annak rendelkezéseit és a kapcsolódó szabályzatok hatályát kiterjeszti-e az előirányzat-felhasználási keretszámla vezetésére jogosultak körére, vagy azok - az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság függvényében - önálló számviteli politikát alakítanak ki, és külön szabályzatokat készítenek.
8/A. § Az önkormányzat - ha az Ötv. 80/A-80/B. §-a alapján vagyonkezelői jogot létesít - értékelési szabályzatában köteles rögzíteni a vagyonkezelésbe adott eszközök vagyonértékelése során alkalmazott értékelési eljárás elveit, módszerét, dokumentálásának szabályait, felelőseit.
8/B. § A 7. § (15) bekezdése alá tartozó államháztartás szervezete a tevékenysége során felmerülő, a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére kiható gazdasági eseményeiről a kettős könyvvitel rendszerében - a 8. § (1) bekezdés szerinti módosított teljesítés szemléletű nyilvántartás vezetése mellett - a Tv. szerinti (az e rendelet II. fejezetében rögzített eltérésekkel) eredményszemléletű nyilvántartás vezetésére is köteles, amelyet a költségvetési év végével köteles lezárni.
Számviteli alapelvek
9. § (1) A vállalkozás folytatásának elve az államháztartás szervezetei gazdálkodásában oly módon érvényesül, hogy az elemi költségvetési beszámoló elkészítésénél figyelembe kell venni a költségvetési évben bekövetkezett szervezeti és feladatváltozásokat (az átszervezéseket, az irányító szerv megváltozását, a szerkezeti változásokat) is. Az elemi költségvetési beszámolóban a feladatok végrehajtásának úgy kell megjelennie, hogy az biztos alapot adjon a jövőbeni pénzügyi tervezéshez.
(2) A teljesség elvének érvényesítésénél figyelembe kell venni, hogy a költségvetés naptári évre készül.
(3) A következetesség elvének megvalósítása érdekében az éves (féléves) elemi költségvetési beszámoló részét képező pénzforgalmi jelentés (pénzforgalmi kimutatás) szerkezeti felépítése, formája azonos az elemi költségvetéssel.
(4) Az összemérés elvének alkalmazásához mind az alaptevékenységnél (ideértve a kiegészítő és kisegítő tevékenységeket is) - ezen belül elkülönítetten a társadalombiztosítási egészségügyi szolgáltatásoknál -, mind a vállalkozási tevékenységnél a maradvány (előirányzat-maradvány, pénzmaradvány, vállalkozási maradvány) megállapításakor a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket és a tárgyévben ténylegesen teljesített kiadásokat kell figyelembe venni. Ennek megfelelően az időszak ráfordításaként a tényleges kiadásokat, bevételként a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket és a pénzforgalom nélküli bevételeket kell a könyvvitelben elszámolni.
(5) Az óvatosság elve a vállalkozási maradványnak meghatározásánál oly módon érvényesül, hogy a tevékenységhez kapcsolódó értékcsökkenést abban az esetben is el kell számolni, ha emiatt a központi költségvetést illető befizetés számítási alapja negatív előjelű összeget mutat.
(6) A bruttó elszámolás elvét az alap-, kiegészítő, kisegítő, és a vállalkozási tevékenység könyvviteli elszámolásánál alkalmazni kell.
(7) Az időbeli elhatárolás elve a naptári évre készülő költségvetés teljesítéséről összeállított elemi költségvetési beszámoló miatt az államháztartás szervezeténél nem alkalmazható.
(8) A lényegesség elvének érvényesítéséhez a 8. § (5) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni.
(9) A költség-haszon összevetésének elve nem alkalmazható azon információk előállításának tekintetében, amelyeknek szolgáltatását törvények, illetve egyéb más jogszabályok szabályozzák.
(10) Az egyedi értékelés elve sajátosan alkalmazható a 31/A. § szerinti egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések esetében.
(11) A valódiság, a világosság, a folytonosság, valamint a tartalom elsődlegessége a formával szemben elveket az államháztartás szervezetei a Tv.-ben foglalt általános előírások szerint alkalmazzák.
9/A. § A 7. § (15) bekezdése alá tartozó államháztartás szervezete az elkülönített éves eredményszemléletű költségvetési beszámoló elkészítésekor és az azt alátámasztó könyvvezetés során a Tv. 15-16. §-ában meghatározott alapelveket - a 9. § (9) és (10) bekezdésben foglaltak figyelembevétele mellett - köteles érvényesíteni.
Az elemi költségvetési beszámolóra vonatkozó általános szabályok
10. § (1) Az 1. § (1) bekezdésének a)-b) és d)-g) pontjában foglalt államháztartás szervezetei (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett önállóan működő költségvetési szerveket is) a költségvetési év első félévéről június 30-ai fordulónappal féléves elemi költségvetési beszámolót, az 1. § (1) bekezdésének a)-b), d)-g) és i)-k) pontjában foglalt államháztartás szervezetei (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett önállóan működő költségvetési szerveket is) a költségvetési évről december 31-ei fordulónappal éves elemi költségvetési beszámolót kötelesek készíteni. A féléves elemi költségvetési beszámolót legkésőbb július 31-éig, az éves elemi költségvetési beszámolót legkésőbb a következő költségvetési év február 28-áig kell az 1. § (1) bekezdésének a)-b), d)-g) és i)-k) pontjában foglalt államháztartás szervezeteinek az irányító szervnek -, illetve leadott hatáskör esetén a középirányító szervnek - megküldeni.
(2) Az alapokról szóló törvényben meghatározott kezelőnek az 1. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt alapokról a költségvetési év első feléről június 30-ai fordulónappal az alapok féléves beszámolóját, valamint az 1. § (1) bekezdésének c) és h) pontjában foglalt alapokról a költségvetési évről december 31-ei fordulónappal az alapok éves beszámolóját kell elkészítenie.
(3) Az államháztartás szervezetei az éves és féléves elemi költségvetési beszámolót, egyszerűsített éves költségvetési beszámolót, konszolidált éves költségvetési beszámolót, éves eredményszemléletű költségvetési beszámolót az e rendeletben meghatározott (a Pénzügyminisztérium honlapján közzétett, központilag előírt tájékoztató és űrlapgarnitúra szerinti) formában és tartalommal készítik el. Az e rendeletben és mellékleteiben meghatározott és a Pénzügyminisztérium honlapján közzétett, központi űrlapgarnitúra helyettesíthető elektronikus adatfeldolgozó és adathordozó rendszerek segítségével azonos formában kinyomtathatóan készített, azonos tartalmú dokumentumokkal. Amennyiben az így előállított és kinyomtatott dokumentum tartalmazza a 13. §-ban foglalt aláírásokat is, akkor az azonos értékű a Pénzügyminisztérium honlapjáról letöltött központi űrlapgarnitúra alapján elkészített beszámolóval. Az aláírók felelősséggel tartoznak az adatokat előállító és továbbító eljárások megfelelő archiválásáért.
(4) A fejezet irányítását ellátó szervnek, illetve a külön jogszabályban arra feljogosított szervnek a saját és az 1. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti irányítása alá tartozó költségvetési szervek (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett önállóan működő költségvetési szerveket is) felülvizsgált éves és féléves elemi költségvetési beszámolóit, valamint az 1. § (1) bekezdésének f) és i)-j) pontja szerinti államháztartás szervezeteinek az éves és féléves elemi költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 15 munkanapon belül kell benyújtani - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a Pénzügyminisztériumhoz, illetve a Kincstárhoz számítógépes feldolgozásra. Az 1. § (1) bekezdésének k) pontja szerinti államháztartás szervezete éves elemi költségvetési beszámolóját az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 15 munkanapon belül a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumhoz továbbítja.
(5) A helyi önkormányzatoknak (ideértve a települési és a területi kisebbségi önkormányzatokat is) az önkormányzati hivatal [(fő)polgármesteri hivatal (megyei önkormányzati hivatal, körjegyzőség, társult képviselő-testület hivatala)] és az önkormányzatok (ideértve a települési és a területi kisebbségi önkormányzatok) irányítása alá tartozó költségvetési szervek (társulások) éves és féléves elemi költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 8 munkanapon belül kell benyújtani a Magyar Államkincstár Regionális Igazgatóságához (a továbbiakban: a Kincstár Regionális Igazgatóságához).
(6) A többcélú kistérségi társulás és az irányítása alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves és féléves elemi költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 8 munkanapon belül kell benyújtani a Kincstár Regionális Igazgatóságához.
(7) Az Ötv. 92/A. §-a szerinti helyi önkormányzatok a zárszámadásukhoz kapcsolódó, az önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó, jegyző által elkészített egyszerűsített éves költségvetési beszámolót kötelesek a könyvvizsgálói jelentéssel együtt a tárgyévet követő április 30-áig a képviselő-testület elé terjeszteni. A képviselő-testület által elfogadott egyszerűsített éves költségvetési beszámolót a tárgyévet követő év június 30-áig kell közzétenni és egyidejűleg az Állami Számvevőszéknek a könyvvizsgálói jelentéssel együtt megküldeni.
(8) Az országos kisebbségi önkormányzatnak az önkormányzat és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek (társulások) felülvizsgált éves és féléves elemi költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 8 munkanapon belül kell benyújtani a Miniszterelnöki Hivatalhoz. A Miniszterelnöki Hivatal az országos kisebbségi önkormányzatok és az irányításuk alá tartozó költségvetési szervek (társulások) éves és féléves elemi költségvetési beszámolóit 7 munkanapon belül továbbítja a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez számítógépes feldolgozásra.
(9) Az országos kisebbségi önkormányzatok a zárszámadásukhoz az országos kisebbségi önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó, az önkormányzat elnöke által elkészített egyszerűsített éves költségvetési beszámolót kötelesek a könyvvizsgálói jelentéssel együtt a tárgyévet követő év május 15-éig a közgyűlés elé terjeszteni. A közgyűlés által elfogadott egyszerűsített éves költségvetési beszámolót a tárgyévet követő év június 30-áig kell közzétenni és egyidejűleg az Állami Számvevőszéknek a könyvvizsgálói jelentéssel együtt megküldeni.
(10) Az elkülönített állami pénzalapokról a - külön törvényben meghatározott - kezelőnek az előzetes éves elemi költségvetési beszámolót a tárgyévet követő év április 30-áig, a végleges éves elemi költségvetési beszámolót a tárgyévet követő év május 31-éig kell továbbítania a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez feldolgozásra.
(11) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak, illetve az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak a saját és az 1. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti felügyelete alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves elemi költségvetési beszámolóját, továbbá az 1. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak ellátási éves elemi költségvetési beszámolóját a tárgyévet követő év április 30-áig, a féléves beszámolókat augusztus 15-éig kell a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez feldolgozásra megküldeni.
(12) A társadalombiztosítási alapok konszolidált éves költségvetési beszámolója, valamint a társadalombiztosítási alrendszer konszolidált éves költségvetési beszámolója elkészítéséről és a tárgyévet követő év május 31-éig a Pénzügyminisztérium, a Magyar Államkincstár és az Állami Számvevőszék részére történő továbbításáról az alapok kezelői gondoskodnak.
(13) A Kincstár az államháztartás szervezetétől az éves és féléves költségvetési beszámolót csak akkor fogadhatja el, ha az teljesíti a beszámolóval szemben előírt alaki követelményeket (számszaki egyezőségek, aláírások, regisztrációs szám, hely, keltezés stb.) is. A Kincstár Regionális Igazgatóságai a megyei összesített beszámolókat tizenöt munkanapon belül kötelesek megküldeni további számítógépes feldolgozásra a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez.
(14) Az átszervezéssel, illetve jogutód nélkül megszűnő államháztartási szervezet az éves elemi költségvetési beszámolónak megfelelő adattartalommal elkészített és felülvizsgált beszámolóját a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez a megszűnés napját követő 120 napon belül köteles megküldeni.
10/A. § (1) A 7. § (15) bekezdése alá tartozó államháztartás szervezete a költségvetési évről december 31-ei fordulónappal elkészített éves eredményszemléletű költségvetési beszámolót a könyvvizsgálói jelentéssel együtt legkésőbb a következő költségvetési év április 30-ig köteles az irányító szervnek megküldeni.
(2) Az irányító szerv az irányítása alá tartozó 7. § (15) bekezdése szerinti államháztartás szervezetei felülvizsgált éves eredményszemléletű költségvetési beszámolóit az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 8 munkanapon belül köteles benyújtani a Kincstár Regionális Igazgatóságához.
(3) A Kincstár Regionális Igazgatóságai a (2) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 8 munkanapon belül kötelesek megküldeni további számítógépes feldolgozásra a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez.
(4) Az irányító szerv által elfogadott éves eredményszemléletű költségvetési beszámolót a tárgyévet követő év május 31-éig kell közzétenni.
11. § (1) Az éves elemi költségvetési beszámoló részei:
a) könyvviteli mérleg
b) pénzforgalmi jelentés,
c) pénzmaradvány-kimutatás, előirányzat-maradvány kimutatás, vállalkozási maradvány-kimutatás,
d) kiegészítő melléklet.
(2) A féléves elemi költségvetési beszámoló pénzforgalmi jelentést és az éves elemi költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletéből a pénzforgalom egyeztetését tartalmazza.
(3) A fejezeti kezelésű előirányzatok fejezetenként külön-külön összesített éves elemi költségvetési beszámolója a könyvviteli mérleget, a pénzforgalmi jelentést, az előirányzat-maradvány kimutatást, valamint a kiegészítő mellékletet tartalmazza. A fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetési beszámolójának pénzforgalmi jelentése az Ámr. 48. §-ának (2) bekezdése szerinti kimutatást, valamint kiegészítő melléklete a kötelezettségvállalások állományának alakulásáról készített [a 24. számú melléklet B)-C) pontja szerinti] kimutatást fejezeti kezelésű előirányzatonként külön-külön és együttesen is tartalmazza.
(4) Az Ötv. 92/A. §-a szerinti helyi önkormányzatok és az országos kisebbségi önkormányzatok egyszerűsített éves költségvetési beszámolója a következőket tartalmazza:
a) egyszerűsített mérleg (a 13. számú melléklet),
b) egyszerűsített éves pénzforgalmi jelentés (a 14. számú melléklet),
c) egyszerűsített pénzmaradvány-kimutatás (a 15. számú melléklet), az egyszerűsített vállalkozási maradvány-kimutatás (a 16. számú melléklet).
(5) Az 1. § (1) bekezdésének c) és h) pontjában foglalt alapok éves beszámolója a következőket tartalmazza:
a) könyvviteli mérleg,
b) pénzforgalmi kimutatás,
c) előirányzat-maradvány kimutatás,
d) kiegészítő melléklet.
(6) Az 1. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt alapok féléves beszámolója pénzforgalmi kimutatást és az alapok éves beszámolója kiegészítő mellékletéből a pénzforgalom egyeztetését tartalmazza.
(7) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak konszolidált éves költségvetési beszámolója és a társadalombiztosítási alrendszer éves konszolidált költségvetési beszámolója a konszolidált könyvviteli mérlegből, a konszolidált pénzforgalmi kimutatásból, a konszolidált előirányzat-maradvány kimutatásból és a 40. § (3) bekezdés szerint a kiegészítő melléklet részét képező számszerű kimutatásokból áll.
(8) A társadalombiztosítási alrendszer konszolidált éves költségvetési beszámolójához az összevonást két ütemben kell elvégezni. Az első ütemben kell a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak (ellátási) költségvetési beszámolója és a hozzá kapcsolódó társadalombiztosítási költségvetési szervek (működési) beszámolójának összevonását (konszolidálását) elvégezni. A második ütemben a két alap konszolidált éves költségvetési beszámolóit kell összevonni (konszolidálni).
(9) A társadalombiztosítás konszolidált éves költségvetési beszámolóinak készítése során el kell végezni
a) az adósságkonszolidálást;
b) az aktív és passzív pénzügyi elszámolások konszolidálását;
c) a tartalékok konszolidálását;
d) a bevételek és kiadások konszolidálását;
e) az előirányzat-maradványt módosító tételek konszolidálását.
(10) Az 1. § (1) bekezdésének j)-k) pontjában foglaltak éves beszámolója a könyvviteli mérleget, a pénzforgalmi jelentést és a kiegészítő mellékletből a pénzforgalom egyeztetését tartalmazza.
(11) Az egyes költségvetési évek beszámolóinak összehasonlíthatósága mellett biztosítani kell az azonos időszakok elemi költségvetésének és pénzforgalmi jelentéseinek, illetve pénzforgalmi kimutatásainak összehasonlíthatóságát is. Ezt az elemi költségvetés és a pénzforgalmi jelentés, illetve a pénzforgalmi kimutatás szerkezeti felépítésének, tagolásának azonossága szolgálja.
12. § A könyvviteli mérlegben az államháztartás szervezete tulajdonában lévő, a rendelkezésére, használatára bocsátott, kezelésébe adott, az államháztartás szervezetének működését szolgáló eszközöket - a bérbevett eszközök kivételével -, valamint az eszközök forrását kell kimutatni. A pénzforgalmi jelentésben, illetve a pénzforgalmi kimutatásban a bevételeket és a kiadásokat bruttó módon kell szerepeltetni (kivéve a forgatási célú finanszírozási műveletekhez tartozó kiadásokat és bevételeket, azokat év végén nettó módon kell a pénzforgalmi jelentésben bemutatni).
13. § (1) Az 1. § (1) bekezdésének a)-b), d)-f), és i)-k) pontjában foglalt államháztartás szervezetei éves (féléves) elemi költségvetési beszámolóját a szerv vezetője és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni.
(2) A fejezet saját gazdálkodásáról szóló éves és féléves költségvetési beszámolása során az igazgatásának intézményi éves és féléves elemi költségvetési beszámolóját, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok gazdálkodásáról készített összesített éves és féléves elemi költségvetési beszámolót a fejezet irányításáért felelős személy és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni.
(3) Az 1. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt többcélú kistérségi társulás éves és féléves elemi költségvetési beszámolóját a társulási tanács elnöke és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni.
(4) Az 1. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt társadalombiztosítási alapok éves és féléves költségvetési beszámolóját az alapot kezelő szerv vezetője és a beszámoló elkészítéséért felelős kijelölt személy köteles aláírni. A társadalombiztosítási alrendszer konszolidált éves költségvetési beszámolóját az alapkezelő szervek vezetői együttesen kötelesek aláírni.
(5) Az 1. § (1) bekezdésének e) pontjában foglalt országos kisebbségi önkormányzat éves és féléves költségvetési beszámolóját az önkormányzat elnöke és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni.
(6) Az 1. § (1) bekezdésének h) pontjában foglalt elkülönített alap éves költségvetési beszámolóját az alap gazdálkodásának irányítását ellátó miniszter, az alapot kezelő szerv vezetője és a beszámoló elkészítéséért felelős kijelölt személy köteles aláírni.
(7) Az 1. § (1) bekezdésének g) pontjában foglalt társulás éves és féléves költségvetési beszámolóját a társulási tanács elnöke és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni.
(8) Az irányító szerv az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek, valamint központi költségvetési szerv esetében az önállóan működő költségvetési szervek elemi költségvetési beszámolóját a beszámoló felülvizsgálatának elvégzését igazoló személy aláírásával és a beszámoló visszaküldésével hagyja jóvá.
(9) A 7. § (15) bekezdése alá tartozó államháztartás szervezete elkülönített éves eredményszemléletű költségvetési beszámolóját a szerv vezetője és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni.
(10) A költségvetési beszámolót és annak felülvizsgálatát az (1)-(9) bekezdés szerinti személy a hely és a keltezés feltüntetésével írja alá.
Az államháztartás szervezete beszámolási kötelezettsége átszervezés esetén
13/A. § (1) Az átszervezéssel [ideértve a jogutódlással fejezeten (önkormányzaton) belüli, vagy fejezetek (önkormányzatok) közötti összevonást, beolvasztást, egyesülést is], illetve jogutód nélkül véglegesen megszűnő államháztartási szervezet - ideértve a központi költségvetési szerv irányító szervét is -, a megszüntető szervezet (alapító szerv) által meghatározott fordulónappal (megszűnés napjával) - az éves elemi költségvetési beszámolónak megfelelő adattartalommal - leltárral és záró főkönyvi kivonattal alátámasztott beszámolót köteles - 60 napon belül - készíteni.
(2) Az államháztartási szervezetet megszüntető szerv (alapító szerv) által meghatározott fordulónapra (megszűnés napjára) vonatkozóan elkészített éves elemi költségvetési beszámoló tartalmazza a könyvviteli mérleget, pénzforgalmi jelentést (pénzforgalmi kimutatást), a pénzmaradvány-kimutatást (előirányzat maradvány-kimutatást), a vállalkozási maradvány-kimutatást, a kiegészítő mellékletet, valamint a szöveges indoklást. A beszámolót a fordulónapig (megszűnés napjáig) bekövetkezett gazdasági események - könyvvitelben rögzített - pénzforgalmi és pénzforgalom nélküli adatai alapján az éves zárásra vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni.
(3)
(4) Az átszervezéssel megszűnő államháztartási szervezetnek az éves elemi költségvetési beszámoló részét képező könyvviteli mérlegben az eszközök és források értékét a rendelet szerinti éves elemi költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegére vonatkozó előírásoknak megfelelően kell meghatározni.
(5) A megszűnő államháztartási szervezet vagyona a jogutód, illetve jogutód nélküli megszűnés esetén az alapító/irányító szerv részére a (2) bekezdés szerint elkészített éves elemi költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegében szereplő adatok, valamint a mérleget alátámasztó leltár alapján kerül átadásra.
(6) A (2) bekezdés szerinti éves elemi költségvetési beszámoló, illetve a vagyonátadás-átvételről készített jegyzőkönyv egy-egy aláírt példányát - az átszervezést elrendelő irányító szerv egyetértő záradékával ellátva - a jogutód államháztartási szervezetnek és az irányító szervnek kell megőriznie. Az irányító szervnek gondoskodnia kell arról, hogy a beszámoló feldolgozásra kerüljön.
(7) Amennyiben az államháztartás szervezete nem szűnik meg, de év közben az irányító szerve megváltozik, az államháztartás szervezetének az (1) bekezdés szerinti éves elemi költségvetési beszámolót az átadó irányító szerv által meghatározott fordulónappal (az átszervezés napjával) kell elkészíteni. Ebben az esetben az államháztartás szervezete pénzforgalmi számlája nem szűnik meg, annak fordulónapi egyenlegét az átadó, illetve átvevő irányító szervnek kell egymás között rendezni.
(8) Ha az államháztartás szervezetének (7) bekezdés szerinti átszervezésére kormányváltással kapcsolatosan, külön jogszabály alapján kerül sor, a 7. § (12) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni. Ez esetben a pénzügyminiszter külön tájékoztatójában foglaltak szerint kell eljárni.
13/B. § (1) Az átszervezéssel (ideértve a jogutódlással fejezeten (önkormányzaton) belüli, vagy fejezetek (önkormányzatok) közötti összevonást, beolvasztást, egyesülést is), illetve a jogutód nélkül véglegesen megszűnő 7. § (15) bekezdés szerinti államháztartási szervezet a megszüntető alapító (irányító) szerv által meghatározott fordulónappal (megszűnés napjával), 60 napon belül, az éves eredményszemléletű költségvetési beszámolónak megfelelő adattartalommal - leltárral és záró főkönyvi kivonattal alátámasztott beszámolót is készít.
(2) Az államháztartási szervezetet megszüntető alapító (irányító) szerv által meghatározott fordulónapra (megszűnés napjára) vonatkozóan elkészített éves eredményszemléletű költségvetési beszámoló tartalmazza a mérleget, az eredménykimutatást, a kiegészítő mellékletet. A beszámolót - a fordulónapig (a megszűnés napjáig) bekövetkezett gazdasági események hatásainak figyelembevételével - az éves zárásra vonatkozó szabályok szerint kell elkészíteni.
A könyvviteli mérleg tételeinek tartalma
14. § Az államháztartás szervezetei könyvviteli mérlegének tagolását és tételeinek részletezését a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
15. § (1) A könyvviteli mérlegben eszközként kell kimutatni az államháztartás szervezete rendelkezésére, használatára bocsátott, kezelésébe adott, az államháztartás szervezetének működését szolgáló befektetett eszközöket és forgóeszközöket, a bérbe vett eszközök kivételével.
(2) A könyvviteli mérlegben az államháztartás szervezetének valamennyi eszközét ki kell mutatnia befektetett eszközök és forgóeszközök csoportosításban. Nem kell kimutatni a külön jogszabály alapján szakmai nyilvántartásban szereplő képzőművészeti alkotásokat, régészeti leleteket, kép- és hangarchívumokat, gyűjteményeket, egyéb eszközöket.
(3) Az eszközök között kell kimutatni a pénzügyi lízing keretében átvett eszközöket, továbbá a bérbe vett (használatra átvett) eszközökön végzett beruházások, felújítások értékét.
(4) Az államháztartás szervezetének feladatkörébe tartozik az eszközök besorolása a befektetett eszközök vagy forgóeszközök közé annak figyelembevételével, hogy az eszközt tartósan - egy éven túl - vagy egy éven belül használja-e működéséhez.
16. § (1) Befektetett eszközként csak olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy az államháztartás szervezetének tevékenységét tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.
(2) A befektetett eszközök közé az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket, a befektetett pénzügyi eszközöket és az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközöket kell besorolni.
17. § (1) Az immateriális javak között kell kimutatni az alapítás-átszervezés aktivált értékét, a kísérleti fejlesztés aktivált értékét, a vagyoni értékű jogokat - az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével -, a szellemi termékeket (ideértve a használatba nem vett kis értékű szellemi termékek aktivált értékét is), az immateriális javakra adott előlegeket, továbbá az immateriális javak értékhelyesbítését.
(2) Az alapítás-átszervezés aktivált értékeként a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység kiadásai vehetők figyelembe.
(3) A 100 ezer forint egyedi bekerülési (beszerzési és előállítási) érték alatti (kisértékű) vagyoni értékű jogok, szellemi termék bekerülési értéke beszerzéskor - az államháztartás szervezete döntésétől függően - dologi kiadásként egy összegben elszámolható. A költségvetési év végéig használatba nem vett kisértékű szellemi terméket aktiválni kell és a könyvviteli mérlegben be kell mutatni.
(4) Az immateriális javak értékhelyesbítéseként csak a vagyoni értékű jogok, továbbá a szellemi termékek - könyv szerinti értéket meghaladó - piaci értéke és könyv szerinti értéke [a bekerülési értéknek a 30. § (2) bekezdésének b), illetve c) pontjában meghatározott leírási kulcsok alapján elszámolt értékcsökkenés összegével csökkentett értéke] közötti különbözet mutatható ki.
18. § (1) A tárgyi eszközök között a könyvviteli mérlegben azokat a használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, építmény, gép, berendezés és felszerelés, jármű, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), tenyészállatokat, állami készleteket, tartalékokat kell kimutatni, amelyek tartósan - közvetlenül vagy közvetett módon - szolgálják az államháztartás szervezetének tevékenységét, továbbá az ezen eszközök beszerzésére és felújítására adott előlegeket, a beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését.
(2) A 100 ezer forint egyedi bekerülési (beszerzési és előállítási) érték alatti (kisértékű) tárgyi eszköz bekerülési értéke - az államháztartás szervezete döntésétől függően - dologi kiadásként egy összegben elszámolható. A költségvetési év végéig használatba nem vett (raktáron lévő) kisértékű tárgyi eszközt a könyvviteli mérlegben a beruházások között kell kimutatni.
(3) Gépek, berendezések és felszerelések között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, az államháztartás szervezete tevékenységét szolgáló egészségügyi, oktatási, híradás-technikai, környezetvédelmi, kutatási célú számítás- és ügyvitel-technikai stb. eszközöket, valamint az itt felsorolt eszközökön, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházásokat, felújításokat.
(4) Járművek között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett forgalmi rendszámmal ellátott közúti járműveket, a vízi és légi személy- és áruszállító eszközöket, valamint az itt felsorolt eszközökön, bérbe vett járműveken végzett és aktivált beruházásokat, felújításokat.
(5) A tárgyi eszközök értékhelyesbítéseként csak az (1) bekezdésben nevesített eszközök - kivéve a beruházásokat és a beruházásra, felújításra adott előlegeket - könyv szerinti értéket meghaladó piaci értéke és könyv szerinti értéke [bekerülési értéknek a 30. § (2) bekezdésének d)-k) pontjában, illetve (3)-(4) bekezdésében meghatározott leírási kulcsok alapján elszámolt értékcsökkenés összegével csökkentett értéke] közötti különbözet mutatható ki.
(6) Állami készletek, tartalékok között kell kimutatnia az államháztartás szervezetének az állami tartalékolási, intervenciós, továbbá védelmi és biztonsági célú egészségügyi, stratégiai és egyéb eszközeit. Itt mutatja ki az államháztartás szervezete az EMGA által elrendelt intervenciós vásárlása során felhalmozott készleteit is.
19. § (1) Befektetett pénzügyi eszközként kell kimutatni a tartós (éven túli) részesedéseket, értékpapírokat, valamint - az éven túli - adott kölcsönöket, hosszú lejáratú betéteket, továbbá a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítését.
(2) A tartós részesedés mérlegtétel minden olyan tulajdoni részesedést jelentő befektetést (részvényeket, üzletrészeket, vagyoni betéteket) tartalmaz, ahol a vállalkozásban lévő tulajdoni részesedés tartós jövedelmet, vagy befolyásolási, irányítási ellenőrzési lehetőséget biztosít az államháztartás szervezetének.
(3) Tartós részesedésként kell kimutatni az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) által tartós vagy ideiglenes jellegűnek minősített tulajdonrészeket, azzal hogy az 1. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti költségvetési szerv egyéb tartós részesedést csak akkor mutathat ki, ha a Vtv. 29. §-ának (5) bekezdése, illetve külön jogszabály alapján a tulajdonosi jogokat az adott költségvetési szerv gyakorolja.
(4) Tartósan adott kölcsönként kell kimutatni az államháztartáson kívülre, illetve belülre ideiglenesen, éven túli lejárattal átadott pénzeszközöket.
(5) Egyéb hosszú lejáratú követelésként kell kimutatni az éven túli részletre, illetve halasztott fizetéssel történő értékesítés miatti követeléseket.
(6) Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítéseként a tulajdoni részesedést jelentő befektetések (részesedések) - bekerülési értéket meghaladó - piaci értéke és bekerülési értéke közötti különbözet mutatható ki.
(7) Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között kell kimutatni a befektetési céllal beszerzett hosszú lejáratú értékpapírokat azok beváltásáig, illetve értékesítéséig.
20. § (1) Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközként kell kimutatnia az államháztartás szervezetének azokat a tulajdonában levő eszközöket, amelyeket nem saját maga vagy irányítása alá tartozó költségvetési szerve üzemeltet, hanem azok üzemeltetését, működtetését, kezelését más szervezetre bízta.
(2) A vagyonkezelésbe vett eszközök között kell kimutatni a vagyonkezelőnél a kezelt vagyon részét képező eszközöket, amennyiben a kezelésbe vevő nem tartozik a vagyonkezelésbe adó irányítása alá.
21. § (1) A forgóeszközök csoportjába a könyvviteli mérlegben a készleteket, az államháztartás szervezetének tevékenységét nem tartósan szolgáló követeléseket, forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket, pénzeszközöket és az egyéb aktív pénzügyi elszámolásokat kell besorolni. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt csak a külön jogszabályi rendelkezések figyelembevételével lehet az arra jogosultaknak a könyvviteli mérlegben kimutatni.
(2) A könyvviteli mérlegben készletként a vásárolt és saját előállítású új (raktáron levő) készleteket, a tárgyi eszközök közül forgóeszközök közé - értékesítési céllal - átsorolt és raktárra vett eszközöket, valamint a követelések fejében értékesítési céllal átvett eszközöket kell kimutatni.
(3)-(4)
22. § (1) A követelések között kell kimutatni
a) azokat a szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett (és kiszámlázott) - általános forgalmi adót is tartalmazó - fizetési igényeket, amelyek az államháztartás szervezete által már teljesített és az igénybe vevő által elfogadott, elismert termékértékesítéséhez, szolgáltatásnyújtáshoz (ideértve az adók módjára be nem hajtható térítési díjból származó hátralékokat is) kapcsolódnak (vevők);
b) az adósokkal szembeni követeléseket, melyek az államháztartási szervezetek alaptevékenysége keretében a külön jogszabályokban meghatározott és az államháztartás szervezete által előírt, még be nem folyt összegek (ideértve az adók módjára behajtható térítési díjak, a helyi adók, a gépjárműadó, az illetékek, a közigazgatási hatósági eljárási illetékek, a járulékok meg nem fizetéséből származó hátralékot is);
c) a rövid lejáratú kölcsönöket, visszterhesen átadott pénzeszközöket;
d) az előzőekben nem nevesített egyéb követeléseket, így a
da) a váltóköveteléseket,
db) a munkavállalókkal szemben előírt különféle követeléseket,
dc) a költségvetéssel szembeni követeléseket,
dd) a követelés fejében átvett más követeléseket (ideértve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál a járulékkövetelés fejében átvett követeléseket is),
de) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékesítéséből származó követeléseket,
df) a tartósan adott kölcsönből a mérlegfordulónapot követő egy éven belül esedékes részleteket,
dg) az egyéb hosszú lejáratú követelésekből a mérlegfordulónapot követő egy éven belül esedékes részleteket,
dh) a nemzetközi támogatási programok miatti követeléseket,
di) a támogatási programelőlegeket,
dj) előfinanszírozás miatti követeléseket,
dk) szabálytalan kifizetés miatti követeléseket (ideértve a jogalap nélkül felvett támogatások, ellátások miatti követeléseket is),
dl) garancia- és kezességvállalásból származó követeléseket,
dm) különféle egyéb követeléseket (ideértve a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket, a szerződésen alapuló konkrét termékhez, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott, utólag kapott engedmény miatti követeléseket, a peresített követelésekből a bíróság által a költségvetési év mérlegfordulónapjáig jogerősen megítélt követeléseket is).
(2) Az államháztartás szervezete a könyvviteli mérlegben váltókövetelést - az 1. § (1) bekezdése b) pontjában foglalt szervezetek kivételével - nem mutathat ki.
(3) Forgatási célú részesedés minden olyan tulajdoni részesedést jelentő vásárolt befektetés, amelyet forgatási célból, árfolyamnyereség, illetve kamatbevétel elérése érdekében szereztek be.
(4) Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között kell kimutatni azokat a hosszú, illetve rövid lejáratú értékpapírokat, amelyeket forgatási célból, kamatbevétel, illetve árfolyamnyereség elérése érdekében szereztek be.
(5) A pénzeszközök között kell kimutatni a pénztárban és a betétkönyvben levő készpénzállományt, a hitelintézeteknél vezetett pénzforgalmi számlákon lévő követelések értékét, a Magyar Államkincstár Kincstári Egységes Számlájához (KESZ) kapcsolódó számlatulajdonosok követeléseinek értékét, függetlenül attól, hogy az saját (pl. saját bevétel) vagy idegen (pl. letét), illetve forintban vagy devizában kezelt pénzeszköz, valamint az elektronikus pénzeszközt.
(6) A pénzeszközök körébe tartozik a Kincstári Egységes Számlán lebonyolódó és ehhez kapcsolódó előirányzat-felhasználási keretszámlákon történt terhelések és jóváírások különbözete is.
(7) A költségvetési egyéb aktív pénzügyi elszámolásként kell kimutatni a könyvviteli mérlegben azokat a függő kiadásokat, amelyek az adott időszakban nem számolhatók el véglegesen a költségvetési előirányzat terhére kiadásként, továbbá a költségvetési gazdálkodáshoz közvetlenül nem kapcsolódó, de az államháztartás szervezete eseti feladatával összefüggő átfutó kiadásokat, valamint a kiegyenlítő kiadásokat.
(8) A költségvetési függő kiadás olyan kifizetés, amely az államháztartás szervezete alap-, kiegészítő, kisegítő, illetve vállalkozási tevékenységével kapcsolatban merült fel, de a kifizetés pillanatában a végleges kiadási jogcímen nem kerülhet elszámolásra az azonosításhoz szükséges feltételek hiánya miatt, vagy a kiadás bizonyítottan a következő évi költségvetést terheli, valamint amelyről a keletkezés pillanatában ismert, hogy az nem az államháztartás szervezetét terhelő kifizetés, illetve az téves pénzügyi teljesítés miatt keletkezett. Itt kell kimutatni a következő évi költségvetést terhelő előrehozott és kifizetett személyi juttatások nettó összegét is.
(9) A költségvetési átfutó kiadás olyan kifizetés, amely az államháztartás szervezete alap-, kiegészítő, kisegítő, illetve vállalkozási tevékenységének ellátásához közvetve kapcsolódik, ideiglenes vagy lebonyolítás jellegű kiadás. Itt kell kimutatni a munkavállalóknak adott munkabérelőlegeket, valamint az utólagos elszámolásra nyújtott különböző előleget, valamint a szállítóknak adott előlegeket (a beruházási előlegek kivételével) is.
(10) A költségvetési kiegyenlítő kiadás olyan kifizetés, amely az államháztartás szervezete költségvetési elszámolási körbe tartozó pénzeszköz számlái (pénztár, betétkönyv, pénzforgalmi számlái, illetve előirányzat-felhasználási keretszámlái) egymás közötti kiadási pénzforgalmának technikai elszámolására szolgál.
(11) A költségvetésen kívüli aktív pénzügyi elszámolások között kell kimutatni azokat a kiadásokat, amelyek az idegen pénzeszközök között szereplő pénzforgalmi számlák (pénztár, betétkönyv) kiadási pénzforgalmával kapcsolatban merültek fel.
23. § A könyvviteli mérlegben forrásként kell kimutatni a saját tőkét, a tartalékokat és minden kötelezettséget.
24. § (1) Saját tőkeként kell kimutatni a központi költségvetési szervek által kezelt vagyon, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaihoz tartozó vagyon, a helyi önkormányzat, a települési területi és az országos kisebbségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, illetve egyéb jogszabály alapján az államháztartás szervezete tulajdonát képező vagyon eszközeinek a forrását, amely korábbi költségvetési vagy egyéb felhalmozásból, juttatásból képződött, illetve folyamatos tőkeváltozásból ered. A saját tőke részeként kell kimutatni a 32. § (7) bekezdése szerinti piaci értékelésből származó értékhelyesbítéssel azonos összegű értékelési tartalékot is.
(2) A saját tőke tartós tőkéből, tőkeváltozásból és értékelési tartalékból tevődik össze.
(3) Tartós tőkeként kell szerepeltetni a jogszabály vagy az alapító (irányító) szerv által tartósan a tevékenység ellátáshoz tulajdonba, illetve kezelésbe adott eszközök forrását (ide nem értve a költségvetési előirányzat terhére rendelkezésre bocsátott pénzeszközöket). Nem szabad tartós tőkeként szerepeltetni a központi alrendszerben az önkormányzati alrendszertől kezelésbe vett eszközök forrását, illetve az önkormányzati alrendszerben azon kezelésbe vett eszköz forrását, amely eszközöket nem az irányítást végző önkormányzat, többcélú kistérségi társulás bocsátott a rendelkezésre.
(4) A könyvviteli mérlegben negatív előjelű tartós tőke nem mutatható ki. A tartós tőke csak megszűnéskor, átszervezéskor (összevonás, beolvasztás, kiválás, megosztás, szétválás) változhat. Már működő államháztartás szervezete tartós tőkéje átszervezés során akkor növekedhet, amennyiben az alapító (irányító) szerv a közfeladat ellátáshoz további eszközöket (ide nem értve a költségvetési előirányzat terhére rendelkezésére bocsátott pénzeszközöket) is rendelkezésre bocsát.
(5) Tőkeváltozásként kell kimutatni az eszközök finanszírozására szolgáló 2010. január 1-je után, illetve az alapítást (átszervezést) követően képződött forrásokat, illetve forráscsökkenéseket.
(6) Újonnan alakuló, illetve összevonással létrejövő államháztartás szervezete a nyitómérlegben tőkeváltozást nem mutathat ki.
(7) Értékelési tartalékként kell kimutatni a 32. § (7) bekezdése szerinti piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítés összegét. Az értékelési tartalék és az értékhelyesbítés csak és kizárólag egymással szemben és azonos összegben változhat. Az értékelési tartalék terhére a saját tőke más elemeit nem lehet növelni, annak terhére kötelezettség nem teljesíthető.
(8) A saját tőkén belül el kell különíteni a tulajdonba kapott, illetve a kezelésbe vett eszközök forrását (ide nem értve a 26. § (3) bekezdésének b)-c) pontja szerinti forrásokat).
25. § (1) Tartalék képezhető a jóváhagyott pénzmaradványból, előirányzat-maradványból és a vállalkozási maradványból.
(2) A költségvetési év költségvetési tartalékaként kell kimutatni a pénzmaradványt, amely az alaptevékenység, a kiegészítő és kisegítő tevékenység - az aktív és passzív pénzügyi elszámolások, valamint a forgatási célú pénzügyi műveletek pénzforgalmával korrigált - ténylegesen teljesített tárgyévi bevételeinek, valamint a ténylegesen teljesített tárgyévi kiadásainak különbözete, illetve az előirányzat-maradványt, amely a módosított előirányzatok és azok teljesítésének különbözete. A ténylegesen felhasználható pénzmaradványt, előirányzat-maradványt a 2. és 3. számú melléklet szerint kell megállapítani.
(3) Vállalkozási tartalékként kell kimutatni a vállalkozási tevékenység adott költségvetési évben befolyt szakfeladaton elszámolt bevétele, pénzforgalom nélküli bevétele és a bevételek teljesítése érdekében felmerült valamennyi tárgyévi kiadása - ideértve a befektetési célú finanszírozási műveletek hatását is - különbözetének összegében megállapított vállalkozási maradványból képzett tartalékot (az alaptevékenységre felhasznált, az előző év(ek)ben, illetve a tárgyévben képződött vállalkozási maradvány kivételével). A könyvviteli mérlegben vállalkozási tartalékon belül elkülönítve kell kimutatni a tárgyévben képzett és a korábbi években képződött, még fel nem használt vállalkozási tartalékot.
26. § (1) Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, az államháztartás szervezete által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, valamint a kincstári, az önkormányzati vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódnak. Kötelezettségként kell a könyvviteli mérlegben kimutatni a jogszabályi előíráson, a bírósági, illetve a jogerős közigazgatási hatósági döntésen alapuló fizetési kötelezettségeket, továbbá az egyéb passzív pénzügyi elszámolásokat is. A kötelezettségek hosszú és rövid lejáratúak lehetnek.
(2) Hosszú lejáratú kötelezettség az egy évnél hosszabb lejáratra kapott fejlesztési célú hitel, kölcsön, ideiglenesen átvett pénzeszköz, a fejlesztési célú kötvénykibocsátás, az egyéb hosszú lejáratú kötelezettség.
(3) Az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni:
a) a lízingbe vevőnél a pénzügyi lízingbe vett, beruházásként elszámolt eszköz lízingbeadó (helyette az eladó) által számlázott ellenértékének megfelelő kötelezettségeket,
b) az önkormányzati alrendszerben az állami vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettségeket,
c) az önkormányzati vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettségeket, amennyiben a kezelésbe vevő nem tartozik a vagyonkezelésbe adó önkormányzat irányítása alá, valamint
d) az egyéb különféle hosszú lejáratú kötelezettségeket.
(4) A hosszú lejáratú kötelezettségeket a könyvviteli mérlegben úgy kell szerepeltetni, hogy a költségvetési évet követő évben (a mérleg fordulónapját követő évben) esedékes törlesztő részletekkel a hosszú lejáratú kötelezettség összegét csökkenteni kell.
(5) A rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni:
a) az egy évet meg nem haladó lejáratra kapott működési célú és egyéb hitelt, kölcsönt;
b) az ideiglenesen átvett pénzeszközt;
c) az áruszállításból és szolgáltatás teljesítéséből származó - általános forgalmi adót is tartalmazó - kötelezettséget (szállító);
d) az előzőekben nem nevesített egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket:
da) a váltótartozás miatti kötelezettségeket,
db) a munkavállalókkal szembeni különféle kötelezettségeket,
dc) a költségvetéssel szembeni kötelezettségeket (társadalombiztosítási, adó-, egyéb jogszabályban meghatározott kötelezettséget),
dd) iparűzési adó feltöltés miatti kötelezettségeket,
de) helyi adó túlfizetés miatti kötelezettségeket,
df) a szabálytalan kifizetések miatti kötelezettségeket,
dg) a nemzetközi támogatási programok miatti kötelezettségeket,
dh) a támogatási program előlege miatti kötelezettségeket,
di) előfinanszírozás miatti kötelezettségek,
dj) a garancia- és kezességvállalásból származó kötelezettségeket,
dk) a hosszú lejáratra kapott kölcsönök következő évet terhelő törlesztő részleteit,
dl) a felhalmozási célú kötvénykibocsátásból származó tartozások következő évet terhelő törlesztő részleteit,
dm) a működési célú kötvénykibocsátásból származó tartozások következő évet terhelő törlesztő részleteit,
dn) a beruházási, fejlesztési hitelek következő évet terhelő törlesztő részleteit,
do) a működési célú hosszú lejáratú hitelek következő évet terhelő törlesztő részleteit,
dp) az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek következő évet terhelő törlesztő részleteit,
dq) a tárgyévi költségvetést terhelő egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket,
dr) a tárgyévet követő évet terhelő egyéb rövid lejáratú kötelezettségeket,
ds) az egyéb különféle kötelezettségeket (pl. térítés díj miatti túlfizetéseket, szerződésen alapuló konkrét termékhez, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott, utólag adott engedmény miatti kötelezettségeket).
(6) A hosszú lejáratú kötelezettségből a mérleg fordulónapját követő egy éven belül visszafizetendő törlesztéseket a rövid lejáratú egyéb kötelezettségek között elkülönítetten kell kimutatni.
(7) Az államháztartás szervezete - az 1. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak kivételével - a könyvviteli mérlegben váltótartozást nem mutathat ki.
(8) Költségvetési egyéb passzív pénzügyi elszámolásként kell kimutatni a könyvviteli mérlegben azokat a függő bevételeket, amelyek az adott időszakban nem számolhatók el véglegesen költségvetési bevételként, továbbá a költségvetési gazdálkodáshoz közvetlenül nem kapcsolódó, de az államháztartás szervezete eseti feladatával összefüggő átfutó bevételeket, valamint a kiegyenlítő bevételeket.
(9) Költségvetési függő bevétel olyan bevétel, amely az államháztartás szervezete alap-, kiegészítő, kisegítő, illetve vállalkozási tevékenységével kapcsolatban merült fel, de a keletkezése pillanatában végleges bevételi jogcímen nem kerülhet elszámolásra az azonosításhoz szükséges feltételek hiánya miatt, továbbá, amelynek felmerülésekor, jóváírásakor a bevétel jogcíme ismeretlen, illetve amely téves elszámolás miatt keletkezett.
(10) A költségvetési átfutó bevétel olyan bevétel, amely az államháztartás szervezete alap-, kiegészítő, kisegítő, illetve vállalkozási tevékenységének ellátásához közvetve kapcsolódik, átmeneti vagy lebonyolítás jellegű. Itt kell kimutatni a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás során a vevőktől kapott előlegeket és az utólagos elszámolásra átvett pénzeszközök összegét is.
(11) A költségvetési kiegyenlítő bevétel, olyan bevétel, amely az államháztartás szervezete költségvetési elszámolási körbe tartozó pénzeszköz számlái (pénztár, betétkönyv, pénzforgalmi számlái, illetve előirányzat-felhasználási keretszámlái) között történő bevételi pénzforgalom technikai elszámolására szolgál.
(12) A költségvetésen kívüli passzív pénzügyi elszámolások között kell kimutatni azokat a bevételeket, amelyek az idegen pénzeszközök között szereplő pénzforgalmi számlákon (pénztárban, betétkönyvben) kerültek jóváírásra.
A mérlegtételek értékelésének általános szabályai
27. § (1) A mérlegtételek értékelésénél figyelembe kell venni a számviteli alapelvek sajátos érvényesülését.
(2) A könyvviteli mérlegben kimutatott tőkeváltozás meghatározásakor kell figyelembe venni minden olyan - e rendelet szerinti - értékcsökkenést (immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a terven felüli értékcsökkenést is), értékvesztést, az elszámolt értékvesztés és a terven felüli értékcsökkenés visszaírását, amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti, és a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált.
Az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értéke
28. § (1)-(2)
(3)-(4)
(5) A bekerülési érték részét képező tételeket (ideértve a számla alapján forintban kiegyenlített importbeszerzéseket is) a gazdasági esemény megtörténte után, a pénzügyi rendezéskor kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegnek megfelelő fizetett összegben. Amennyiben az üzembe helyezés, a raktárba történő beszállítás megtörtént, de számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget a hatóság nem állapította meg, és ezért a pénzügyi rendezés sem teljesülhetett, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni és a negyedév végén állományba venni. Az így meghatározott érték és a későbbiekben ténylegesen fizetett összeg közötti különbözettel a bekerülési értéket a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában akkor kell módosítani, ha a különbözet összege az adott eszköz értékét jelentősen módosítja.
(6) Ha az importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján az államháztartási szervezet devizaszámlájáról devizában történik, akkor a számla szerinti - levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó - devizának a nyilvántartási árfolyamán átszámított forintértéke az importtermék, illetve importszolgáltatás értéke.
(7) Amennyiben az importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján forintért vásárolt valutában, devizában történik, akkor a számla szerinti - levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó - devizáért, valutáért ténylegesen fizetett forintérték az importtermék, illetve importszolgáltatás értéke.
29. § (1) A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke vásárláskor a részvényekért, üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték (vételár).
(2) A hitelviszonyt megtestesítő (kamatozó) értékpapír bekerülési (beszerzési) értéke nem tartalmazhatja a (vételár részét képező, továbbá a kibocsátási okiratban, csereszerződésben, a vagyonfelosztási javaslatban meghatározott piaci, forgalmi, beszámítási érték részét képező) (felhalmozott) kamat összegét. A kamatozó értékpapír vételárában lévő kamat (beszerzéskor fizetett) összegét kamatbevételt csökkentő tételként kell kimutatni.
(3) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai javára a felszámolási eljárásban járulékkövetelés fejében engedményezett követelés bekerülési értéke a felszámolási zárómérleghez kapcsolódó vagyonfelosztási javaslat szerinti érték.
29/A. § (1) A vagyonkezelésbe vett eszköz bekerülési értékének a vagyonkezelési szerződésben szereplő érték minősül.
(2) Amennyiben az önkormányzat a tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának rendeletében meghatározott körére az Ötv. 80/A-80/B. §-a alapján vagyonkezelői jogot létesít, a vagyonkezelésbe adott immateriális javak, tárgyi eszközök bruttó értékét és elszámolt értékcsökkenését a vagyonkezelésbe adáskor könyveiből köteles kivezetni, és ezzel egyidejűleg a vagyonkezelési szerződésben szereplő értéket, mint bekerülési értéket kell a könyveibe felvenni.
29/B. § (1) Államháztartás szervezete alapítása, átszervezése esetén az alapító, az irányító szerv (ideértve központi költségvetési szervek esetében a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsot is) döntése alapján véglegesen átadott eszköz bekerülési értékének - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az alapító okirat, illetve annak módosítása mellékletét képező átadás/átvételi jegyzőkönyvben szereplő érték minősül. Az átadó szervezetnél kimutatott bruttó (illetve bekerülési) érték alkalmazása esetén az átadásig elszámolt halmozott értékcsökkenést (illetve értékvesztést) is nyilvántartásba kell venni.
(2) Államháztartási szervezet alapítása, átszervezése esetén az alapító, az irányító szerv (ideértve központi költségvetési szervek esetében a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsot is) döntése alapján vagyonkezelésbe vett eszköz bekerülési értékének - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a vagyonkezelési szerződésben (illetve annak mellékletét képező átadás/átvételi jegyzőkönyvben) szereplő érték minősül. Az átadó szervezetnél kimutatott bruttó (illetve bekerülési) érték alkalmazása esetén az átadásig elszámolt halmozott értékcsökkenést (illetve értékvesztést) is nyilvántartásba kell venni.
Az eszközök értékcsökkenése
30. § (1) Az immateriális javak, a tárgyi eszközök és az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök üzembe helyezését (használatbavételét) követően értékcsökkenést (terv szerinti értékcsökkenés) a (2)-(6) bekezdésben foglaltak szerint kell elszámolni. Az üzembe helyezést - a számviteli politika részeként kialakított belső szabályozás szerint - hitelt érdemlően dokumentálni kell.
(2) Az értékcsökkenést az immateriális javak, a tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök után negyedévenként, az a)-k) pontokban meghatározott leírási kulcsok alapján, a tényleges használatnak megfelelően időarányosan kell elszámolni. Az értékcsökkenést a bekerülési (beszerzési vagy előállítási) érték alapján számítva a következők szerint kell megállapítani:
| a) | alapítás-átszervezés, illetve kísérleti fejlesztés aktivált értéke | 20%, |
| b) | vagyoni értékű jogok | 16%, |
| c) | szellemi termékek | 33%, |
| d) | épületek és kapcsolódó vagyoni értékű jogok | 2%, |
| e) | építmények és kapcsolódó vagyoni értékű jogok | 3%, |
| f) | ültetvények | 10%, |
| g) | gépek, berendezések és felszerelések, kivéve számítástechnikai és ügyvitel technikai eszközöket | 14,5%, |
| h) | számítástechnikai és ügyvitel technikai eszközök | 33%, |
| i) | járművek | 20%, |
| j) | veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek | 2%, |
| k) | bányaművelésre igénybe vett földterület | 5%. |
(3) A tenyészállatok értékcsökkenését az államháztartás szervezetei saját hatáskörben állapítják meg, figyelembe véve a tenyészidőt, tartási időt stb.
(4) A polgári légiforgalmi irányítás tárgyi eszközei értékcsökkenésének megállapításánál az EUROCONTROL által javasolt amortizációs módszert és leírási normákat időarányosan kell alkalmazni.
(5) Amennyiben az adott immateriális jószág, a tárgyi eszköz és az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszköz az államháztartási szervezet tevékenységét várhatóan tovább szolgálja, mint a (2) bekezdésben előírt leírási kulcsok alapján számított használati idő, akkor az államháztartás szervezete a tervezett használati idő figyelembevételével kisebb mértékben is megállapíthatja az általa alkalmazott lineáris leírási kulcsot.
(6) Azon immateriális javaknál, ahol a szerződés eltérő időtartamot jelöl meg, mint a (2) bekezdés a)-c) pontjában előírt leírási kulcsok alapján számított használati idő, ott a várható használati idő tekintetében a szerződés szerinti időtartamot és az ennek megfelelő leírási kulcsot kell alapul venni.
(7) Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő, a képzőművészeti alkotás, a régészeti lelet, az állami készletek, tartalékok bekerülési (beszerzési) értéke után és az üzembe nem helyezett beruházásoknál, valamint a már teljesen (0-ig) leírt immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél.
(8) Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan eszköznél (többek között az olyan kép- és hangarchívumnál, műemléki védettségű épületnél, egyéb gyűjteménynél), amely értékéből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke - különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan - évről évre nő.
(9) Értékcsökkenést a már rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett immateriális javak, tárgyi eszközök, üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök után kell elszámolni addig, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelően használják.
(10) Amennyiben az államháztartás szervezete számviteli politikájában úgy dönt, hogy az immateriális javakat és a tárgyi eszközöket a 30. § (2)-(6) bekezdésében előírt leírási kulcsok alapján számított teljes időtartam alatt használni fogja, akkor mindaddig amíg e döntését meg nem változtatja, ezen eszközök tekintetében a terven felüli értékcsökkenés elszámolásánál a Tv. 53. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakat az eszközök év végi értékelése során nem kell alkalmaznia.
(11)
(12) Az immateriális javak és a tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésének elszámolásánál a Tv. 53. §-ának (1)-(2) bekezdésében foglaltakat a (10)-(11) bekezdés, illetve az 5. § 7. pontjának figyelembevételével kell alkalmazni. Az immateriális javak és a tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenésének visszaírását a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó értékelés keretében kell végrehajtani.
Az eszközök értékvesztése
31. § (1) A tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél, valamint a hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapíroknál - függetlenül attól, hogy azok a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepelnek -, továbbá a készleteknél, a követeléseknél (ideértve a vevőkkel, adósokkal, a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, a beruházási előlegként adott összegeket is) a Tv. 54-56. §-a szerint megállapított értékvesztés a saját tőkét csökkenti, az értékvesztés visszaírása a saját tőkét növeli.
(2) A vevő, az adós minősítése alapján a költségvetési év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követeléseknél (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, a beruházási előlegként adott összegeket is, kivéve az aktív pénzügyi elszámolások között lévő követelésjellegű tételeket) értékvesztést kell elszámolni - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - a követelések könyv szerinti értéke és a követelések várhatóan megtérülő összege közötti - veszteségjellegű - különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.
(3) A vevőnként, az adósonként kisösszegű követelések könyvvitelben elkülönített csoportjára, a vevők, az adósok együttes minősítése alapján - ide nem értve a 31/A. § (1) bekezdése szerinti egyszerűsített értékelési eljárás körébe vont kisösszegű követeléseket - az értékvesztés összege ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában is meghatározható, egy összegben elszámolható, elkülönítetten kimutatható. Ez esetben a következő évi mérlegfordulónapi értékeléskor a vevőnként, adósonként kisösszegű követelések - hasonló módon megállapított - értékvesztésének összegét össze kell vetni az előző évi, ilyen jogcímen elszámolt értékvesztés összegével és a csoport szintjén mutatkozó különbözetet - előjelének megfelelően - a korábban elszámolt értékvesztést növelő értékvesztésként, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásaként kell elszámolni.
(4) Az értékvesztés elszámolását és annak visszaírását a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó értékelés keretében kell végrehajtani.
(5) A követeléseknél az értékvesztés elszámolása nem minősül követelés elengedésnek, illetve törlésnek.
31/A. § (1) A központi, a helyi adókkal és az adók módjára behajtandó köztartozásokkal kapcsolatos követelések - ideértve az adó-, az adó jellegű, az illeték, a járulék-, a járulék jellegű, a vám-, a vám jellegű tételek - értékelése során a 31. § (2) bekezdés szerinti értékvesztés összege az adósok együttes minősítése alapján egyszerűsített értékelési eljárással (azok csoportos értékelésével) is meghatározható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti követelések esetében az értékvesztés összegét legalább negyedévenként kell megállapítani azzal, hogy az értékvesztést, illetve annak visszaírását tételesen nem kell megállapítani.
(3) Az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt, a várható megtérülésre vonatkozó százalékos mutatók meghatározását a követelés-beszedés eredményeinek előző év(ek)re vonatkozó tapasztalati adatai alapján kell kialakítani.
A könyvviteli mérlegben szereplő eszközök és források értékelése
32. § (1) A befektetett eszközöket, a forgóeszközöket bekerülési értéken kell értékelni, csökkentve azt a 30-31/A. § szerinti leírásokkal, növelve azt a (2) bekezdés szerinti visszaírás összegével.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti eszközök könyv szerinti értéke a 30. § (12) bekezdése és a 31. § szerint alkalmazott leírások miatt alacsonyabb ezen eszközök bekerülési értékénél és az alacsonyabb értéken való értékelés (immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a terven felüli értékcsökkenés, egyéb eszközöknél az értékvesztés elszámolás) okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, a 30. § (12) bekezdése és a 31. § szerinti leírásokat meg kell szüntetni (immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a már elszámolt terven felüli értékcsökkenés, egyéb eszközöknél az elszámolt értékvesztés összegének csökkentésével) - a megbízható és valós összkép érdekében -, az eszközt a piaci értékére, legfeljebb a nyilvántartásba vételkor megállapított bekerülési értékére, immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a 30. § (2)-(6) bekezdése szerint elszámolt értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékére a saját tőkével szemben vissza kell értékelni (visszaírás).
(3) A térítésmentesen (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az eszköznek az állományba vétel időpontjában ismert piaci, forgalmi értéke. Amennyiben az eszköz térítés nélküli átadás-átvétele azonos irányító szerv alá (ideértve központi költségvetési szervek esetében a Kormányt is) tartozó államháztartási szervezetek között történik, az átvevő szervezetnek az adott eszközt az átadó által közölt - az átadó könyveiben szereplő - bruttó értéken kell nyilvántartásba venni. Ezzel egyidejűleg az átvevőnek az eszköz átadás időpontjáig - az átadónál időarányosan - elszámolt értékcsökkenés összegét is nyilvántartásba kell venni.
(4) A térítésmentes (társadalmi) munkával létrehozott eszközöket, továbbá az ajándékként, hagyatékként kapott és a többletként fellelt eszközöket az állományba vétel időpontja szerinti piaci, forgalmi értéken kell a könyvekbe felvenni.
(5) A térítésmentesen átvett tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a könyvekbe piaci, forgalmi értéken kell felvenni a tőkeváltozással szemben.
(6) A követelések fejében átvett eszközöket, ha jogszabály, szerződés, megállapodás eltérően nem rendelkezik, a kiváltott követelés összegével azonos összegben kell nyilvántartásba venni.
(7) Amennyiben a 32/A. § (5) bekezdés szerinti befektetett eszközök piaci értéke jelentősen meghaladja a (2) bekezdés szerinti visszaírás utáni könyv szerinti értéket [a nyilvántartásba vételkor megállapított bekerülési értéket, illetve immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a 30. § (2)-(6) bekezdés szerint elszámolt értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értéket], ezen eszközök - a 32/A. § (1)-(7) bekezdés előírásai szerint - piaci értéken is felvehetők. Ez esetben a bekerülési érték, illetve immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a 30. § (2)-(6) bekezdése szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó érték és a piaci érték különbözetét az eszközök között értékhelyesbítésként, a források között - az értékhelyesbítés összegével azonos összegben - értékelési tartalékként lehet kimutatni.
(8) A tárgyi eszközök közül a forgóeszközök közé - értékesítési céllal - átsorolt és raktárra vett eszközöket az állományba vétel időpontja szerinti könyv szerinti értéken, legfeljebb piaci, forgalmi értéken kell a könyvekbe felvenni.
32/A. § (1) Amennyiben az államháztartás szervezete él a 32. § (7) bekezdés szerinti lehetőséggel, illetve kötelező a 32. § (2) bekezdés szerinti visszaírás, akkor a piaci értékelésbe bevont, illetve a visszaírással érintett eszközök esetében a könyvviteli mérleg alátámasztását szolgáló leltárnak - többek között - tartalmaznia kell:
a) az egyedi eszköz mérlegkészítéskori piaci értékét;
b) az egyedi eszköznek e rendelet szerint elszámolt értékcsökkenéssel, értékvesztéssel csökkentett, a (2) bekezdés szerinti visszaírással növelt bekerülési értékét (könyv szerinti nettó értéket);
c) az a)-b) pontok szerinti érték különbözetét.
(2) Amennyiben az egyedi eszköz mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket, immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a 30. § (2)-(6) bekezdés szerint elszámolt értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékét, akkor a különbözet összegével - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - csökkenteni kell az elszámolt terven felüli értékcsökkenés, az elszámolt értékvesztés összegét és a saját tőkével szemben növelni kell az adott eszköz könyv szerinti értékét.
(3) A (2) bekezdés szerinti különbözettel a könyv szerinti értéket az adott eszköz nyilvántartásba vételekor számításba vett értékig (bekerülési értékig), immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a 30. § (2)-(6) bekezdés szerinti értékcsökkenés figyelembevételével - meghatározott nettó értékig - kell növelni (visszaírás összege). A visszaírás összege nem lehet több, mint a korábban terven felüli értékcsökkenésként, értékvesztésként elszámolt összeg.
(4) Amennyiben az egyedi eszköz mérlegkészítéskori piaci értéke alacsonyabb a könyv szerinti értéknél, akkor az így mutatkozó különbözetet a 30. § (9) bekezdésében, illetve a Tv. 54. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell rendezni.
(5) Amennyiben az államháztartás szervezete tevékenységét tartósan szolgáló vagyoni értékű jog, szellemi termék, tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott előlegeket), tulajdoni részesedést jelentő befektetés piaci értéke jelentősen meghaladja az adott eszköznek a (2) bekezdés szerinti visszaírás utáni könyv szerinti (bekerülési) értékét, a piaci érték és a visszaírás utáni könyv szerinti (bekerülési) érték közötti különbözet a könyvviteli mérlegben az eszközök között „Értékhelyesbítés”-ként, a saját tőkén belül „Értékelési tartalék”-ként kimutatható.
(6) Amennyiben az (5) bekezdés szerint egyedi eszközönként meghatározott értékhelyesbítés összege jelentősen eltér az előző költségvetési év mérlegfordulónapján kimutatott értékhelyesbítés összegétől, a leltárral alátámasztott különbözet
a) növeli az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben, ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke meghaladja az előző évit,
b) csökkenti az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben, ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke alacsonyabb az előző évinél, legfeljebb az előző költségvetési év mérlegfordulónapján kimutatott értékhelyesbítés összegéig.
(7) Amennyiben az (5) bekezdés szerinti eszköz piaci értéke alacsonyabb könyv szerinti (bekerülési) értékénél, immateriális javaknál, tárgyi eszköznél a 30. § (2)-(5) bekezdés szerint elszámolt értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értéknél, az adott eszköz (6) bekezdés b) pontja szerint elszámolt értékhelyesbítését meghaladó különbözettel - a 30. § (12) bekezdésében, illetve a Tv. 54. § (1) bekezdésében foglaltak szerint - a könyv szerinti (bekerülési) értéket kell terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolásával csökkenteni.
(8) A kiegészítő mellékletben a 20. számú melléklet szerint be kell mutatni az értékhelyesbítések nyitó értékét, növekedését, csökkenését, záró értékét vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, ingatlanok, ideértve az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat is, gépek, berendezések és felszerelések, járművek, tenyészállatok, tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetések részletezésben. A kiegészítő melléklet szöveges indokolásában ismertetni kell a piaci értéken történő értékelés alkalmazott elveit és módszereit.
33. § (1) A könyvviteli mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló minden követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, egyéb aktív pénzügyi elszámolást, illetve kötelezettséget a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó - a Tv. 60. §-a szerinti - devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni, amennyiben a mérlegforduló-napi értékelésből adódó különbözetnek a külföldi pénzértékre szóló eszközökre, kötelezettségekre gyakorolt hatása az államháztartás szervezetei számviteli politikájában meghatározottak szerint jelentős összegű.
(2) A valutapénztárban lévő valutakészletnek, a devizaszámlán lévő devizának, továbbá a külföldi pénzértékre szóló követelésnek, befektetett pénzügyi eszköznek, értékpapírnak, aktív pénzügyi elszámolásnak, illetve kötelezettségnek (ideértve a passzív pénzügyi elszámolást is) a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó (1) bekezdés szerinti értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözetet, amennyiben az összevontan jelentős összegű:
a) a valutapénztárban lévő valutakészlet és a devizaszámlán lévő deviza, illetve az aktív és passzív pénzügyi elszámolás árfolyamveszteségét az egyéb folyó kiadások között, az árfolyamnyereségét az intézményi működési bevételek között kell elszámolni,
b) az idegen pénzeszközökhöz kapcsolódó valutakészlet, devizaszámlán lévő deviza árfolyamveszteségét, illetve árfolyamnyereségét a költségvetésen kívüli passzív pénzügyi elszámolásokkal szemben kell elszámolni,
c) a külföldi pénzértékre szóló követelések, befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok, illetve kötelezettségek árfolyamveszteségét a saját tőke csökkenéseként, az árfolyamnyereségét a saját tőke növekedésként kell elszámolni.
(3)
34. § (1) A könyvviteli mérlegben az immateriális javakat bekerülési értéken, illetve ezen bekerülési értéknek a 30. § (2) bekezdésének a)-c) pontja, az (5)-(6) és a (12) bekezdése szerinti értékcsökkenéssel csökkentett, a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékén, az immateriális javakra adott előleget az átutalt (megfizetett, kiegyenlített) - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értékén kell kimutatni.
(2) A könyvviteli mérlegben a tárgyi eszközt a bekerülési értéknek a 30. § (2) bekezdésének d)-k) pontja, (3)-(5), illetve (12) bekezdése szerinti értékcsökkenéssel csökkentett, a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken, a beruházásokra adott előleget az átutalt (megfizetett, kiegyenlített) - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.
(3) A könyvviteli mérlegben az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközöket a 30. § (2)-(6), illetve (12) bekezdése szerinti értékcsökkenéssel csökkentett, a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.
(4) A helyi (települési és területi kisebbségi) önkormányzatnak - törvényi felhatalmazás alapján - a vagyonkezelésbe adott eszközök év végi értékelése során el kell számolnia a vagyonkezelő adatszolgáltatásában szereplő tárgyévi vagyonváltozások hatását is.
(5) A könyvviteli mérlegben a külföldi pénzértékre szóló követelést az elfogadott, az elismert, az értékvesztéssel csökkentett, a visszaírt értékvesztéssel növelt devizaösszegnek a mérlegfordulónapi - a Tv. 60. §-a szerinti árfolyamán számított értéken kell kimutatni.
(6)
(7) A helyi önkormányzatok a követelések között kimutatott gépjárműadó-hátralékot és közigazgatási hatósági eljárási illetékhátralékot teljes összegben mutatják ki.
(8) A hatósági jogkörhöz kötődő követelések teljes összegét a beszedő szervezet köteles könyvviteli mérlegében kimutatni (függetlenül attól, hogy az a pénzügyi teljesítést követően megosztásra kerül), kivéve, ha a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 240/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. számú melléklete alapján analitikus nyilvántartó helyként csak adatszolgáltatásra kötelezett.
(9) A könyvviteli mérlegben a 22. § (2) bekezdése szerinti egyéb követelést a járó, az igényelt, a fizetett összegben, az átvett értéken, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni.
(10) Behajthatatlan követelést a könyvviteli mérlegben nem lehet kimutatni, azt hitelezési veszteségként a saját tőkével szemben le kell írni.
(11) Nem szabad az 1. § b) pont szerinti államháztartás szervezetének a könyvviteli mérlegben kimutatnia azokat a követeléseket, amelyekről az Áht. 108. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján, önkormányzati rendeletben meghatározott módon és esetekben lemondott (amelyeket elengedett).
(12) A vagyoni értékű jog és a szellemi termék könyv szerinti értékét meghaladó - a 32. § (7) bekezdése alapján meghatározott - piaci értékét az immateriális javak értékhelyesbítéseként külön kell kimutatni a saját tőke részét képező értékelési tartalékkal azonos összegben.
(13) Az ingatlanok, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, a gépek, berendezések, felszerelések, a járművek és a tenyészállatok 30. § (2)-(4) bekezdés szerinti értékcsökkenés figyelembevételével megállapított nettó értékét meghaladó - a 32. § (7) bekezdés szerint meghatározott - piaci értékét a tárgyi eszközök értékhelyesbítéseként külön kell kimutatni a saját tőke részét képező értékelési tartalékkal azonos összegben.
(14) A gazdasági társaságban lévő - 29. § (1) bekezdés szerinti - tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési értékét meghaladó piaci értékét a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítéseként külön kell kimutatni a saját tőke részét képező értékelési tartalékkal azonos összegben.
35. § (1)-(2)
(3) A könyvviteli mérlegben a betétek értékeként a költségvetési év mérlegfordulónapján a hitelintézetnél, Kincstárnál elhelyezett forintbetét (előirányzat-felhasználási keret) számlakivonattal egyező értékét, továbbá a devizaszámlán lévő deviza számlakivonattal egyező értékének - a Tv. 60. §-ának (4) bekezdése szerinti árfolyamon - átszámított forintértékét kell kimutatni.
36. § (1) A saját tőkét, a tartalékokat, a kötelezettségeket könyv szerinti értéken kell kimutatni.
(2) Az áruszállításból, a szolgáltatás teljesítéséből származó, általános forgalmi adót is tartalmazó
a) forintban teljesítendő kötelezettséget az elismert, számlázott összegben,
b) devizában teljesítendő kötelezettséget az elismert, számlázott devizaösszegnek - a Tv. 60. §-a szerinti árfolyamon - forintra átszámított összegében kell a könyvviteli mérlegben kimutatni mindaddig, amíg azt ki nem egyenlítették.
(3) A forintban fennálló váltótartozásokat a fizetendő forintösszegben, a devizában fennálló váltótartozásokat a devizaösszegnek - a Tv. 60. §-a szerinti árfolyamon - forintra átszámított összegében kell kimutatni.
A mérlegtételek alátámasztása leltárral
37. § (1) A költségvetési évről, december 31-ei fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat - ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is - minden évben leltározni kell.
(2) A leltár a könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök és források valódiságát támasztja alá. A leltárnak tartalmaznia kell tételesen és ellenőrizhető módon az államháztartás szervezetének eszközeit mennyiségben és értékben, forrásait értékben.
(3) Az eszközök - kivéve az immateriális javakat, a követeléseket (ideértve a kölcsönöket, a beruházási előleget és az aktív pénzügyi elszámolásokat) - leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök (az immateriális javak, a követelések, az idegen helyen tárolt - letétbe helyezett, portfólió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapírok, illetve a dematerializált értékpapírok) és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.
(4) Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközöket az államháztartás szervezete az üzemeltetést, kezelést végző szerv által a december 31-ei fordulónapra vonatkozó évenkénti leltározása alapján elkészített, hitelesített és a megállapodásban meghatározott időpontig megküldött leltárral köteles alátámasztani.
(5) A leltározás és selejtezés részletes szabályait az államháztartás szervezete saját hatáskörben állapítja meg.
(6) A könyvviteli mérlegben értékkel nem szereplő, használt és használatban levő készleteket, kis értékű immateriális javakat, tárgyi eszközöket az államháztartás szervezete saját döntése alapján, a leltározási és leltárkészítési szabályzatban meghatározott módon leltározza.
(7) Amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint az államháztartás szervezete az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor az (1) bekezdés szerinti leltározást elegendő két évenként végrehajtani az 1. § (1) bekezdés a), c)-h), k) pontja szerinti szervezetek esetében az irányító szerv egyetértésével, illetve az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezetek esetében önkormányzati rendelet szabályozása alapján. Kötelező az (1) bekezdés szerinti leltározást végrehajtani, amennyiben az államháztartás szervezetének a 13/A. § szerinti beszámoló készítési kötelezettsége keletkezett.
A pénzforgalmi jelentés, a pénzmaradvány-kimutatás, az előirányzat-maradvány kimutatás, a vállalkozási maradvány-kimutatás tagolása és tartalma
38. § (1) Az 1. § (1) bekezdésének b), e), g) és i) pontjában foglalt államháztartás szervezete pénzforgalmi jelentést és annak kiegészítéseként alap-, kiegészítő és kisegítő tevékenységéről összevontan a rendelet 2. számú melléklete szerinti pénzmaradvány-kimutatást, vállalkozási tevékenységéről a 4. számú melléklet szerinti vállalkozási maradvány-kimutatást készít.
(2) Az 1. § (1) bekezdésének a), d) és f) pontjában foglalt államháztartás szervezete a pénzforgalmi jelentést és annak kiegészítéseként alap-, kiegészítő és kisegítő tevékenységéről összevontan a rendelet 3. számú melléklete szerinti előirányzat-maradvány kimutatást, vállalkozói tevékenységéről a 4. számú melléklet szerinti vállalkozási maradvány-kimutatást készít.
(3) Az 1. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt társadalombiztosítási alapokról pénzforgalmi kimutatást és annak kiegészítéseként a 3. számú melléklet szerinti előirányzat-maradvány kimutatást kell készíteni.
(4) Az 1. § (1) bekezdésének h) pontjában foglalt elkülönített állami pénzalapokról pénzforgalmi kimutatást és annak kiegészítéseként a 3. számú melléklet szerinti előirányzatmaradvány-kimutatást kell készíteni.
(5) A pénzforgalmi jelentés - az elemi költségvetéssel azonos formában és szerkezetben - tartalmazza az eredeti és módosított bevételi és kiadási előirányzatokat, a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket, a ténylegesen teljesített kiadásokat, a pénzforgalmat tevékenységenként és azon belül főbb jogcímenként. A pénzforgalmi jelentés az államháztartás szervezete bevételeit és kiadásait költségvetési (pénzforgalmi, pénzforgalom nélküli) bevételek és kiadások, finanszírozási célú bevételek és kiadások, továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek és kiadások, illetve aktív pénzügyi műveletek kiadásai és passzív pénzügyi műveletek bevételei szerinti tagolásban tartalmazza.
(6) Az éves elemi költségvetési beszámoló pénzforgalmi jelentése év végén kiegészül következő tájékoztató adatokkal:
a) munkáltatót terhelő betegszabadsággal összefüggő kifizetések összege és a pénzbeli juttatásban részesített dolgozók száma,
b) a munkáltató által levont és az adóhatóságnak átutalt, személyi jövedelemadó összege,
c) a munkáltató által levont és az adóhatóságnak átutalt, munkavállalót terhelő természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék), valamint nyugdíjbiztosítási járulék összege,
d) a munkáltató által levont és a magánnyugdíjpénztárnak átutalt munkavállalót terhelő magán-nyugdíjpénztári tagdíj összegét,
e) a társadalombiztosítási/családtámogatási kifizetőhely által folyósított
- családi pótlék,
- táppénz,
- egyéb társadalombiztosítási ellátás összege,
f) a társadalombiztosítási kifizetőhely által az ellátások után kapott térítés összege,
g) életbiztosítás és vagyonbiztosítás címen kiadásként elszámolt összeg, valamint a biztosítási kártérítés bevételeként elszámolt összeg,
h)
i) a személyi juttatásokra, munkaadókat terhelő járulékokra és kamatkiadásokra vonatkozó költségszámításhoz szükséges kiegészítő adatok,
j) bevételként elszámolt árfolyamnyereség, kiadásként elszámolt árfolyamveszteség,
k) a kamatozó értékpapír vételárában lévő (beszerzéskor fizetett) kamat kamatbevételt csökkentő tételként kimutatott összege,
l) a dologi kiadásokból az általános forgalmi adó mindenkori kulcsai szerinti adóalap összege,
m) a valutapénztárban lévő valutakészlet és a devizaszámlán lévő deviza mérlegfordulónapi értékelésekor - az egyéb folyó kiadások között - elszámolt árfolyamvesztesége, illetve - az intézményi működési bevételek között - elszámolt árfolyamnyeresége,
n) a tárgyévben behajthatatlan követelésként leírt összeg,
o)
p) a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közül a mérlegfordulónapot követő évben lejáró értékpapírok könyv szerinti értéke,
q) az államháztartáson belüli térítésmentes eszközátadások/átvételek elszámolt értéke,
r) az önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások miatti garancia- és kezességvállalás állománya,
s) a nem önkormányzati többségi tulajdonú vállalkozások miatti garancia- és kezességvállalás állománya,
t) a tárgyévben a támogatási program előlegeként teljesített kiadás összege, illetve az előző év(ek)ben teljesített támogatási program előlegekből tárgyévben visszautalt bevétel összege,
u) a finanszírozási célú bevételek és kiadások bruttó összege,
v) a közszféra és a magánszféra együttműködésén (public-private partnership (PPP)) alapuló szerződéses konstrukció hosszú távú kötelezettségvállalásának állománya.
(7) Az 1. § (1) bekezdésének c) és h) pontjában foglaltak által készített pénzforgalmi kimutatás - a költségvetéssel azonos szerkezetben és formában - tartalmazza jogcímenként a bevételi és kiadási előirányzatokat, valamint a ténylegesen teljesített bevételeket és kiadásokat, továbbá a pénzforgalom nélküli bevételeket. A pénzforgalmi kimutatás az 1. § (1) bekezdésének c) és h) pontja szerinti alapok bevételeit és kiadásait költségvetési (pénzforgalmi, pénzforgalom nélküli) bevételek és kiadások, finanszírozási célú bevételek és kiadások, továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek és kiadások, illetve aktív pénzügyi műveletek kiadásai és passzív pénzügyi műveletek bevételei szerinti tagolásban tartalmazza.
(8) Ténylegesen teljesített bevételként, illetve kiadásként a pénzügyileg realizált, illetve a pénzforgalom nélküli sajátos elszámolással, beszámítással, rendezett összegeket kell figyelembe venni.
(9) Pénzforgalom nélküli bevétel a költségvetési évet megelőző évben (években) teljesített bevétel maradványából a költségvetési évben igénybe vett összeg, amely származhat költségvetési vagy vállalkozási tartalékból.
(10) Pénzmaradvány az alap-, a kiegészítő és a kisegítő tevékenység pénzeszközei, a forgatási célú értékpapírjai és rövid lejáratú likvid hitelei különbözeteként megállapított maradvány. A pénzmaradvány-kimutatás a könyvviteli mérlegben kimutatott költségvetési tartalék kialakulását mutatja be.
(11) Az előirányzat-maradvány kimutatás a könyvviteli mérlegben kimutatott költségvetési tartalék keletkezését mutatja be, a módosított előirányzatok és azok teljesítése különbözeteként.
(12) A vállalkozási maradvány a vállalkozási tevékenység jövedelme. A vállalkozási maradvány-kimutatás a könyvviteli mérlegben kimutatott vállalkozási tartalék levezetését tartalmazza.
39. § (1) A pénzmaradvány-kimutatás, az előirányzat-maradvány kimutatás tartalmazza azokat a módosító tételeket, amelyek figyelembevétele után állapítható meg a költségvetési tartalék.
(2) A záró pénzkészlet (házipénztár, elektronikus pénzeszköz, betétkönyv, költségvetési pénzforgalmi számlákon, előirányzat-felhasználási keretszámlákon, maradványelszámolási számlákon levő követelés) a költségvetés alapján gazdálkodó szerv valamennyi pénzeszközének - a Tv.-ben lévő értékelésre vonatkozó szabályoknak megfelelő - állományát tartalmazó összeg.
(3) A forgatási célú értékpapírokkal, illetve a rövid lejáratú likvid hitelekkel és rövid lejáratú működési célú kötvényekkel kapcsolatos pénzügyi műveletek a tárgyévben nem jelentik a költségvetési pénzeszközök végleges felhasználását, illetve növekedését, ezért a költségvetési maradványt módosítják.
(4) Az egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolások a tárgyévben nem jelentik a költségvetési pénzeszközök végleges felhasználását, illetve növekedését, ezért a költségvetési maradványt módosítják.
(5) A tárgyidőszakot megelőző időszakokban képzett tartalék fel nem használt része a záró pénzkészletben szerepel. A tárgyévi pénzmaradvány megállapításánál az előző évekből származó tartalékot le kell vonni. A záró pénzkészlet tartalmazza a vállalkozási maradványt is, ezért ezt az összeget pénzmaradványt csökkentő tételként kell figyelembe venni.
(6) A pénzmaradványból, az előirányzat-maradványból az államháztartás szervezetét meg nem illető tételeket a gazdálkodásukra vonatkozó jogszabály tartalmazza.
(7)-(8)
39/A. § (1) A vállalkozási maradvány-kimutatás tartalmazza azokat a módosító tételeket, amelyek figyelembevétele után állapítható meg a vállalkozási tartalék.
(2) A vállalkozási maradvány-kimutatásban be kell mutatni a vállalkozási tevékenység bevételi és kiadási előirányzatait.
(3) A vállalkozási tevékenység tárgyévben pénzügyileg rendezett bevételeit el kell különíteni működési, felhalmozási célú költségvetési bevételek, forgatási vagy befektetési célú finanszírozási bevételek, illetve a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó passzív pénzügyi elszámolások bevételei szerint.
(4) A vállalkozási tevékenység tárgyévben pénzügyileg rendezett kiadásait el kell különíteni a működési vagy felhalmozási célú költségvetési kiadások, forgatási vagy befektetési célú finanszírozási kiadások, illetve a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó aktív pénzügyi elszámolások kiadásai szerint.
(5) A vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó forgatási célú értékpapírokkal, illetve a rövid lejáratú likvid hitelekkel és rövid lejáratú működési célú kötvényekkel kapcsolatos pénzügyi műveletek a tárgyévben nem jelentik a költségvetési pénzeszközök végleges felhasználását, illetve növekedését, ezért a vállalkozási maradványt módosítják.
(6) A vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolások a tárgyévben nem jelentik a költségvetési pénzeszközök végleges felhasználását, ezért a vállalkozási maradványt módosítják.
(7) A tárgyidőszakot megelőző időszakokban képzett vállalkozási tartalék fel nem használt részét a tárgyévi vállalkozási maradvány megállapításánál le kell vonni.
(8) A vállalkozási tevékenység tárgyévi vállalkozási maradványa a vállalkozási tevékenység bevételi maradványának (bevételi többlet, illetve bevételi lemaradás) és kiadási maradványának (kiadási megtakarítás, kiadási többlet) együttes összege.
(9) A tárgyévi vállalkozási maradványból az államháztartás szervezetét meg nem illető tételeket a gazdálkodásukra vonatkozó jogszabály tartalmazza.
Kiegészítő melléklet
40. § (1) A kiegészítő melléklet elkészítésének célja - a Tv.-ben foglaltakon túlmenően -, hogy az államháztartás szervezete alap-, kiegészítő, kisegítő, illetve vállalkozási tevékenységeként meghatározott feladatok ellátásánál az államháztartás részére az állami pénzek felhasználását, valamint az eszközök nagyságát és összetételét részletesen, a valóságos helyzetet tükrözően bemutassa. A kiegészítő melléklet számszaki részből és szöveges indokolásból áll.
(2) Az éves elemi költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletének számszerű kimutatásai:
a) Költségvetési előirányzatok és a pénzforgalom egyeztetése.
b) A befektetett eszközök (kivéve befektetett pénzügyi eszközök) állományának alakulása.
c) Költségvetési szervek létszáma és személyi juttatásai.
d) A feladatmutatók állományának alakulása.
e) Az önkormányzati alrendszer sajátos gazdálkodásához kapcsolódó elszámolások:
ea) a normatív, a normatív kötött felhasználású állami hozzájárulás és a mutatószámok, feladatmutatók állományának alakulása,
eb) a cél- és címzett támogatás elszámolása,
ec) a központosított előirányzatok és egyéb kötött felhasználású támogatások elszámolása,
ed) a jövedelemkülönbség mérsékléssel kapcsolatos elszámolás,
ee) az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatok támogatásának elszámolása,
ef) az előző évi kötelezettségvállalással terhelt normatív, kötött felhasználású támogatások, illetve központosított előirányzatok előirányzat-maradványának elszámolása,
eg) a többcélú kistérségi társulások támogatásának jogcím szerinti elszámolása, valamint a mutatószámok, feladatmutatók alakulása.
f) Az irányító szerv év végi maradványelszámolási számlájának forgalma.
g) A letéti számla pénzforgalma.
h) A központi költségvetésből és egyéb forrásból folyósított ellátások részletezése.
i) A követelések és a kötelezettségek állományának alakulása.
j) Az eszközök értékvesztésének alakulása.
k) Az eszközök értékhelyesbítésének alakulása.
l)
m) Az adósságállomány évenkénti alakulása.
n) A kötelezettségvállalások állományának alakulása, ezen belül elkülönítetten az Európai Uniós támogatási programok kötelezettségvállalásának és finanszírozásának alakulása.
o)
p)
(3) Az 1. § (1) bekezdésének c) és h) pontjában foglalt alapok éves beszámolója kiegészítő melléklete a következő számszerű kimutatásokból áll:
a) a pénzforgalom egyeztetése,
b) a befektetett eszközök (kivéve befektetett pénzügyi eszközök) állományának alakulása,
c) az eszközök értékvesztésének alakulása,
d) a követelések, a kötelezettségek részletezése,
e) az eszközök értékhelyesbítésének alakulása,
f) a kötelezettségvállalások állományának alakulása (csak az 1. § (1) bekezdésének h) pontjában foglalt alapok esetében).
(4) A szöveges indokolásban kell ismertetni azokat a tényezőket, amelyek befolyásolták a tárgyidőszakban ellátott alap-, kiegészítő, kisegítő, illetve vállalkozási tevékenységet, az előirányzatok tervezettől eltérő felhasználását. Be kell mutatni azokat a rendkívüli eseményeket vagy azokat a körülményeket, amelyek a pénzügyi helyzetre, az eszközök nagyságára és összetételének alakulására hatással voltak, és a költségvetés összeállításánál még nem voltak ismertek, illetve pénzügyileg nem kerültek rendezésre. Indokolni kell továbbá a teljes kötelezettségállomány alakulását befolyásoló tényezőket.
(5) Amennyiben az ellenőrzés az előző költségvetési év(ek) éves beszámolójában (éves költségvetési beszámolóban, egyszerűsített éves költségvetési beszámolóban, konszolidált éves költségvetési beszámolóban) elkövetett jelentős összegű hibá(ka)t állapított meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó - a mérlegkészítés időpontjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve jogerőssé vált megállapítások miatti - módosításokat a kiegészítő melléklet szöveges részében részletesen, a könyvviteli mérleg és az előirányzat-maradvány, a pénzmaradvány-, a vállalkozási maradvány-kimutatás minden érintett tételéhez kapcsolódóan az előző év adatainak feltüntetése mellett be kell mutatni. Az előző év(ek)et érintő hibákat függetlenül attól, hogy azok jelentős összegűek vagy sem, a hiba megállapításának évében kell a folyó évi könyvelésben elszámolni.
(6) Ha az államháztartás szervezete a vegyes rendeltetésű eszközei értékcsökkenése alap-, kiegészítő, kisegítő, valamint vállalkozási tevékenység közötti megosztásának módját megváltoztatja, az új módszert és annak hatását a szöveges magyarázatok között be kell mutatnia.
(7) Szöveges értékelést kell készíteni a külön kormányrendeletek alapján összeállított adatszolgáltatásban bemutatott Európai Uniós támogatási programok [az Előcsatlakozási Alapok (PHARE, Átmeneti Támogatás, SAPARD), a strukturális alapokból, a Kohéziós Alapból megvalósuló Nemzeti Fejlesztési Tervek, a Közösségi kezdeményezések (INTERREG, EQUAL), a Schengeni Alap, a TEN-T támogatás, az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA), az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (EMGA), valamint az Európai Halászati Alapból (EHA) nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatás, a Belső politikák jogcímen nyújtott támogatás], a világbanki és egyéb támogatási programok, segélyprogramok keretében beérkezett pénz- és egyéb eszközök, továbbá az azokkal kapcsolatban felhasznált saját költségvetési források alakulásáról. Az értékelésnek tartalmaznia kell az előirányzatok teljesítését befolyásoló tényezőket is.
(8) Az államháztartás szervezetének a szöveges indokolásban részletesen fel kell sorolnia a közalapítványok, az alapítványok, társadalmi szervezetek által ellátott feladatokra - az Áht. 100/F. §-a (2)-(3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - teljesített kifizetéseket, illetve a térítésmentesen juttatott eszközök értékét.
(9) A könyvviteli mérlegben kimutatott részesedéseket a szöveges értékelésben tovább kell bontani. Be kell mutatni minden olyan gazdasági társaság nevét, székhelyét - a részesedés mennyisége és értéke feltüntetése mellett -, amelyben az államháztartás szervezete
a) 100%-os
b) 75%-on felüli,
c) 50%-on felüli, illetve
d) 25%-on felüli
részesedéssel rendelkezik.
(10) Amennyiben az államháztartás szervezete számviteli politikáját módosítja, a változásokat és annak hatását a szöveges magyarázatok között be kell mutatnia.
(11) Amennyiben e rendelet, illetve más jogszabály előírása szerint az államháztartás szervezeténél a könyvvizsgálat kötelező, úgy erre a kötelezettségre a költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletében kiemelten és egyértelműen utalni kell.
(12)
(13) A kiegészítő melléklet szöveges részében az állami felsőoktatási intézmény köteles részletesen bemutatni a könyvviteli mérlegében szereplő vagyonából a Feot. szerinti rendelkezésére bocsátott vagyont, illetve ennek alakulását, valamint a Feot. 122. §-ának (4) bekezdése szerinti hosszú távú kötelezettségvállalásainak évenkénti nagyságát.
40/A. § Amennyiben az önkormányzat a tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes és forgalomképes vagyonának rendeletében meghatározott körére az Ötv. 80/A-80/B. §-a alapján vagyonkezelői jogot létesít, akkor a szöveges magyarázatok között be kell mutatnia a vagyonkezelésbe adáskor a könyveiből kivezetett immateriális javak, tárgyi eszközök bruttó értékét és elszámolt értékcsökkenését, illetve a vagyonkezelésbe adott eszközök között nyilvántartásba vett (a vagyonkezelési szerződésben szereplő) bekerülési értéket, illetve annak tárgyidőszaki változásait legfontosabb jogcímenként.
41. § (1) A költségvetési előirányzatok és a pénzforgalom egyeztetése kimutatás tagolását az 5. számú melléklet tartalmazza.
(2) A mellékletben kell bemutatni a költségvetésben jóváhagyott előirányzatokat, az előirányzatokban bekövetkezett változásokat a módosításra jogosult hatásköri tagolásban, a módosított előirányzatokat és az előirányzatok teljesítését. A melléklet az előirányzatok jogcímeit az éves költségvetés indokolásának megfelelő tagolásban tartalmazza.
(3) A pénzforgalom egyeztetésénél a nyitó pénzkészlet (pénztárak és betétkönyvek, költségvetési pénzforgalmi számlák, előirányzat-felhasználási keretszámlák, maradványelszámolási számlák) állományából kiindulva a pénzforgalom változását, majd a záró pénzkészletet kell bemutatni.
42. § (1) A befektetett eszközök (kivéve befektetett pénzügyi eszközök) állományának alakulása kimutatás tagolását e rendelet 6. számú melléklete tartalmazza.
(2) A mellékletben kell bemutatni az immateriális javak, ingatlanok, gépek, berendezések és felszerelések, járművek, üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök, bruttó értékének, értékcsökkenésének változását.
(3)
(4) Az eszközök értékvesztésének alakulása kimutatás tagolását e rendelet 19. számú melléklete tartalmazza.
(5) Az eszközök értékhelyesbítésének alakulása kimutatás tagolását e rendelet 20. számú melléklete tartalmazza.
(6)
43. § Az államháztartás szervezetének a személyi juttatások és a létszám alakulását a tervezésnek megfelelő szerkezetben, formában és tartalommal kell bemutatnia.
44. § (1)
(2) A 40. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti, az önkormányzati alrendszer sajátos gazdálkodásához kapcsolódó elszámolásokat a 8. számú melléklet tartalmazza.
(3) Az irányító szerveknek a rendelet 10. számú melléklete szerint be kell mutatniuk az év végi maradványelszámolási számla forgalmát.
(4) A letéti számlával (számlákkal) rendelkező költségvetés alapján gazdálkodó szerveknek a rendelet 11. számú melléklete szerint ki kell mutatniuk a számlán kezelt pénzeszköz nyitó összegét, majd jogcímenként a számlára befolyt bevételeket és a számláról teljesített kiadásokat, valamint a december 31-ei pénzkészletet.
(5) Az 1. § (1) bekezdése a) pontjában foglalt államháztartás szervezetének a rendelet 12. számú melléklete szerint kell bemutatniuk az egyéb ellátások előirányzatát és a tényleges kifizetéseket.
(6) A követelések és kötelezettségek állományának alakulását a 18. számú melléklet tartalmazza. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak az ellátási szektorra vonatkozóan a követelések és kötelezettségek állományának alakulásáról nem kell mellékletet készíteni.
(7) Az adósságállomány évenkénti alakulását a 22. számú melléklet szerint kell bemutatni. A 22. számú mellékletet a helyi (a települési és a területi kisebbségi) önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, valamint az Áht. 100/I. §-ának (12) bekezdése és az Áht. 100/J. § (2) bekezdésének c) pontja szerint hitellel rendelkező költségvetési szerv köteles elkészíteni.
(8) A kötelezettségvállalások állományának alakulását a 24. számú melléklet szerint kell bemutatni. Az 1. § (1) bekezdése h) pontjában foglalt alapok a kötelezettségvállalások állományának alakulását a Pénzügyminisztérium külön rendelkezése szerint kötelesek elkészíteni.
(9)
(10)
Önkormányzat vagyonkimutatása
44/A. § (1) A helyi önkormányzatok képviselő-testülete, illetve az országos kisebbségi önkormányzatok közgyűlése részére a zárszámadáshoz csatolt - az Áht. 118. §-a (2) bekezdése 2. pontja c) alpontjában meghatározott - vagyonkimutatás az önkormányzat és intézményei saját vagyonának adatait (eszközeit és kötelezettségeit) mutatja be.
(2) A vagyonkimutatás felépítése az 1. számú melléklet alapján legalább a római számmal jelzett eszköz-, illetve forráscsoportonkénti - kivéve a tárgyi eszköz, illetve a befektetett pénzügyi eszközcsoportok esetében, ahol a könyvviteli mérleg arab számmal jelzett tételei szerinti - tagolásban tartalmazza az önkormányzat vagyonát törzsvagyon (forgalom képtelen és korlátozottan forgalomképes), illetve törzsvagyonon kívüli egyéb vagyon bontásban. A vagyonkimutatás további részletezését, tételes alábontását az erre vonatkozó önkormányzati rendelet szabályozza.
(3) A vagyonkimutatás a könyvviteli mérlegben szereplő eszközökön és kötelezettségeken kívül tartalmazza:
- a „0”-ra leírt, de használatban lévő, illetve használaton kívüli eszközök állományát,
- az önkormányzatok tulajdonában lévő, a külön jogszabály alapján érték nélkül nyilvántartott eszközök állományát (a szakmai nyilvántartásokban szereplő képzőművészeti alkotásokat, régészeti leleteket, kép- és hangarchívumokat, gyűjteményeket, kulturális javakat),
- a mérlegben értékkel nem szereplő kötelezettségeket, ideértve a kezesség-, illetve garanciavállalással kapcsolatos függő kötelezettségeket.
II. FEJEZET
AZ ELKÜLÖNÍTETT EREDMÉNYSZEMLÉLETŰ KÖNYVVEZETÉS ÉS BESZÁMOLÁS
A fejezet hatálya
44/B. § (1) Az államháztartás szervezetei a 44/C-44/P. §-ok előírásait is kötelesek alkalmazni, amennyiben a 7. § (15) bekezdése alapján elkülönített eredményszemléletű könyvvezetésre és beszámolásra is kötelezettek.
(2) Az államháztartás szervezetei az elkülönített éves eredményszemléletű költségvetési beszámoló elkészítésére és az azt alátámasztó könyvvezetésre a Tv. következő rendelkezéseit kötelesek alkalmazni:
1-2. §; 3. § (1), (4) 1-4. pontok, 7-9. pontok, (5)-(7), (8) 12-18., 20. pontok, (11); 4-5. §; 7. §; 12. § (1)-(3); 14. § (1)-(5), (7)-(8), (11)-(12); 15. §; 16. § (2)-(3), (5); 18-19. §; 23. §; 24. § (1); 25. § (1)-(2), (4)-(10); 26. § (2)-(3), (6)-(9); 27. § (1), (7)-(8); 28. §; 29. § (1)-(2), (6); 30. § (1), (5); 32. § (1)-(4); 33-34. §; 37. § (1) a), d)-f) pont, (2) a), c), e), g) pont, (5); 38. § (3) c)-B), g) pont, (5), (9); 39. § (1) a) pont; 41. §; 42. § (2); 43. § (1); 44. § (1)-(4); 45. § (1)-(5); 46. §; 47. § (1)-(8); 48. § (1)-(6), (7) a) és c) pontja; 49. § (2)-(7); 50. § (1)-(6); 51. §; 53. § (1) b)-e) pont, (3); 54-59. §; 60. § (1)-(5), (9)-(10); 61. §; 62. §; 64. § (1)-(3); 65. § (1)-(7); 66. §; 67. § (1); 68. §; 69. § (1); 70. § (1); 71. § (3); 72. § (1), (2) a), c) pont, (3), (4) a)-b), d) pont; 73-77. §; 78. § (1)-(6); 79-80. §; 81. § (1), (2) a)-e), h) pont, (3)-(5); 83. §; 84. § (1)-(4), (5) a)-c) pont, (6), (7) a)-i), m)-o) pont, (8); 85. § (1), (2) a), c) pont, (3) a)-i), m)-o) pont, (4)-(6); 86. § (1)-(2), (3) a)-e), h)-j) pont, (4)-(5), (6) a), c)-f) pont, (7)-(9); 87. § (1)-(3); 88. § (1)-(5), (7)-(9); 89. § (1), (3), (5); 90. § (1), (3); 92. §; 93. § (1) a) pont, (2)-(4); 94. §; 95. §; 150. §; 151. § (3)-(14); 152. §; 152/A. §; 152/B. §; 155/A-155/B. §; 157. § (1), (3); 159. §; 160. § (1), (3) a), c) pont, (5); 161. § (2)-(3), (5); 161/A. §; 164. § (1)-(2); 165. §; 166. § (1)-(4), (6); 167. §; 168-169. §; 170. § (1)-(2); 171-173. §; 177. § (2), (9); 178. § (1) a), (2).
(3) Az államháztartás szervezetei az elkülönített éves eredményszemléletű költségvetési beszámoló elkészítése és az azt alátámasztó könyvvezetés során a Tv. következő rendelkezéseit nem kötelesek alkalmazni:
3. § (4) 5-6. pont; 52. §; 53. § (1) a) pont, (2), (4)-(6); 63. §
(4) Az államháztartás szervezetei az elkülönített éves eredményszemléletű költségvetési beszámoló elkészítése és az azt alátámasztó könyvvezetés során a Tv. következő rendelkezéseit az e rendeletben szabályozott eltérésekkel alkalmazzák:
3. § (3), (4) 10. pont; 14. § (10); 16. § (1), (4); 17. §; 24. § (2); 25. § (3); 26. § (1), (4)-(5); 27. § (4)-(6); 29. § (5), (8); 30. § (3); 31. §; 38. § (1), (6); 39. § (2); 42. § (1), (3), (5); 47. § (9); 48. § (7) b) pont; 70. § (2); 71. § (1) a) pont, 151. § (1); 155. § (1), (7); 156. §; 157. § (2); 158. §; 160. § (2); 161. § (1), (4).
(5) Az államháztartás szervezetei az elkülönített éves eredményszemléletű költségvetési beszámoló elkészítése és az azt alátámasztó könyvvezetés során a Tv. következő rendelkezéseit - a gazdálkodásuk sajátosságaira tekintettel - nem alkalmazzák:
2/A. §; 3. § (2), (8) 1-11. pontok, 19. pont, (9)-(10); 6. §; 8-11. §; 12. § (4); 13. §; 14. § (6), (9); 16. § (6); 20-22. §; 27. § (2)-(3); 29. § (3)-(4), (7), (9); 30. § (2), (4), (6); 32. § (5); 35-36. §; 37. § (1) b)-c) pont, (2) b), d), f) pont, (3)-(4), (6); 38. § (2), (3) a)-B), e)-f) pont, (4), (7)-(8); 39. § (1) b) pont, (3)-(5); 40. §; 42. § (4), (6)-(8); 43. § (2)-(4); 44. § (5); 45. § (6); 49. § (1); 50. § (7)-(8); 59/A-59/F. §; 60. § (6)-(8); 64. § (4)-(5); 65. § (8)-(9); 67. § (2); 69. § (2)-(3); 71. § (1) b) pont, (2), (4)-(7); 72. § (2) b) pont, (4) c) pont; 78. § (7); 81. § (2) f) pont; 82. §; 84. § (5) d)-g) pont, (7) j)-l), p)-u) pont; 85. § (2) b), d)-f) pont, (3) j)-l), p)-u) pont; 86. § (3) f) pont, (6) b) pont; 87. § (4)-(5); 88. § (6); 89. § (2), (4), (6); 89/A. §; 90. § (2), (4)-(9); 91. §; 93. § (1) b) pont, (5)-(6); 94/A. §; 95/A-149. §; 151. § (2); 153-154. §; 154/A. §; 154/B. §; 155. § (2)-(6), (8)-(10); 157. § (4); 160. § (3) b) pont, (4); 162-163. §; 163/A. §; 164. § (3); 166. § (5); 170. § (3); 174-176. §; 177. § (1), (3)-(8), (10)-(15); 178. § (1) b)-g), (3)-(5).
Beszámolási kötelezettség
44/C. § (1) Az éves eredményszemléletű költségvetési beszámoló részei:
a) mérleg
b) eredménykimutatás,
c) kiegészítő melléklet.
(2) Az éves eredményszemléletű költségvetési beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést is kell készíteni.
(3) Az éves eredményszemléletű költségvetési beszámolót az államháztartás szervezete vezetője és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy írja alá, a hely és a keltezés feltüntetésével.
(4) Az államháztartás szervezete az éves eredményszemléletű költségvetési beszámolót e kormányrendeletben meghatározott szerkezetben és előírt tagolásban magyar nyelven kell készíti el. Az adatokat ezer forintban kell megadni.
Az eredményszemlélet első alkalmazása
44/D. § (1) A 7. § (15) bekezdése szerinti államháztartás szervezete az eredményszemléletű beszámolás és könyvvezetés első alkalmazásakor az előző évi elemi költségvetési beszámoló könyvviteli mérlege alapján az eredményszemléletű könyvvezetés következő év január 1-jei megnyitásához rendező mérleget készít a (2)-(10) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(2) A rendező mérleg mérlegfordulónapja az eredményszemléletű könyvvezetés bevezetését megelőző költségvetési év december 31-e. A 7. § (15) bekezdése szerinti államháztartás szervezete a rendező mérleget a következő év május 31-éig készíti el.
(3) A rendező mérleget és az azt alátámasztó leltárt könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.
(4) A rendező mérleget háromoszlopos formában kell elkészíteni, amelynek
a) első oszlopa az (1) bekezdés alapján e rendelet 1. számú melléklete szerinti könyvviteli mérleg sorainak megnevezését és záró adatait,
b) második oszlopa az átrendezések hatását,
c) harmadik oszlopa az e rendelet 27. számú melléklete szerinti mérleg sorainak megnevezését és záró adatait
tartalmazza.
(5) A rendező mérlegben a 7. § (15) bekezdése szerinti államháztartás szervezetének e rendelet 1. számú melléklete szerinti könyvviteli mérleg tételeit a leltár alapján kell e rendelet 27. számú melléklete szerinti mérlegsorokba beállítani, továbbtagolni és a mérlegsorok tartalmának megfelelően átsorolni.
(6) A rendező mérlegben az immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti nettó értékéből a fejlesztési támogatással fedezett részt passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a tartós tőkével szemben.
(7) A rendező mérlegben azokat a munkavállalókkal, költségvetéssel szembeni követelésekhez, kötelezettségekhez, illetve aktív és passzív időbeli elhatároláshoz kapcsolódó tételeket is fel kell tüntetni, melyek e rendelet I. fejezete alapján a módosított teljesítésszemléletű könyvvezetés és beszámolás során nem szerepeltethetők.
(8) Az eredményszemléletű beszámolás és könyvvezetés első alkalmazáskor az államháztartás szervezete saját tőkeként köteles kimutatni a rendező mérleg eszközeinek (ideértve az aktív időbeli elhatárolásokat is) és idegen forrásainak (ideértve a céltartalékokat, a kötelezettségeket és a passzív időbeli elhatárolásokat is) különbözetét. A rendező mérlegben eredménytartalékként kell feltüntetni a 25. § szerinti tartalékok összegét, illetve értékhelyesbítés értékelési tartalékaként kell kimutatni a 32. § (7) bekezdése szerinti piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítés összegét. A saját tőke és ezen összegek különbségeként keletkező pozitív összeget tartós tőkeként, a negatív összeget eredménytartalékként kell szerepeltetni.
(9) A rendező mérleg elkészítéséhez szükséges tudnivalókat a pénzügyminiszter által kiadott külön Tájékoztató tartalmazza.
(10) Az első alkalmazáskor a könyveket a rendező mérleg alapján kell megnyitni, az e fejezet szerinti előírások figyelembevételével.
A mérleg tételeinek tartalma
44/E. § Az éves eredményszemléletű költségvetési beszámoló mérlegének tagolását és tételeinek részletezését e rendelet 27. számú melléklete tartalmazza.
44/F. § (1) A befektetett eszközök csoportjába a mérlegben az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket, a befektetett pénzügyi eszközöket és az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközöket kell beállítani.
(2) Az immateriális javak között alapítás-átszervezés aktivált értékeként csak a 17. § (2) bekezdése szerinti költségek vehetők figyelembe.
(3) A tárgyi eszközök között a mérlegben a 18. § szerinti eszközöket kell szerepeltetni.
(4) A befektetett pénzügyi eszközök között a mérlegben a 19. § szerinti eszközöket kell szerepeltetni.
(5) Az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök között a mérlegben a 20. § szerinti eszközöket kell szerepeltetni.
44/G. § (1) A forgóeszközök mérlegcsoportjában a követelések között kell kimutatni a mérlegben
a) azokat a szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett (és kiszámlázott) fizetési igényeket, amelyek az államháztartás szervezete által már teljesített és az igénybe vevő által elfogadott, elismert termékértékesítéséhez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódnak (vevők),
b) a 22. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti követeléseket (adósokkal szembeni követelések),
c) a rövid lejáratú kölcsönöket, visszterhesen átadott pénzeszközöket,
d) a váltóköveteléseket,
e) az előzőekben nem nevesített egyéb követeléseket.
(2) Az értékpapírokon belül a forgatási célú részesedések között a mérlegben a 22. § (3) bekezdése szerinti eszközöket kell szerepeltetni.
(3) A pénzeszközök között a mérlegben a 22. § (5) és (6) bekezdése szerinti eszközöket kell szerepeltetni.
44/H. § (1) Az államháztartás szervezete saját tőkeként a mérlegben csak olyan vagyont mutathat ki, amelyet jogszabály, vagy az alapító (irányító) szerv a feladatainak ellátása érdekében tartósan bocsátott rendelkezésére (kezelt, illetve saját tulajdonként), vagy amelyet jogszabály, vagy az alapító (irányító) szerv az adózott eredményből hagyott az államháztartás szervezeténél. A saját tőke részeként kell kimutatni az értékhelyesbítés értékelési tartalékát is.
(2) A saját tőkét a mérlegben tartós tőke, eredménytartalék, lekötött tartalék, értékhelyesbítés értékelési tartaléka, valamint mérleg szerinti eredmény tagolásban kell kimutatni.
(3) Tartós tőkeként kell szerepeltetni a jogszabály, vagy az alapító (irányító) szerv által tartósan a tevékenység ellátáshoz tulajdonba, illetve kezelésbe adott eszközök forrását (ide nem értve a központi alrendszerben az önkormányzati alrendszertől kezelésbe vett eszközök forrását, illetve az önkormányzati alrendszerben azon kezelésbe eszközök forrását, amely eszközöket nem az irányítást ellátó önkormányzat, többcélú kistérségi társulás bocsátott a rendelkezésre). A tartós tőkén belül el kell különíteni a tulajdonba kapott, illetve a kezelésbe vett eszközök forrását.
(4) Az eredménytartalékot, a lekötött tartalékot, valamint a mérleg szerinti eredményt el kell különíteni aszerint, hogy az költségvetési (alap-, kiegészítő, vagy kisegítő) tevékenységhez, illetve vállalkozási tevékenységhez kapcsolódik.
(5) A lekötött tartalék az eredménytartalékból lekötött összegeket foglalja magában. A lekötött tartalék feloldását az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni.
(6) A mérleg szerinti eredmény a 44/O. § (2) bekezdése szerint megállapított eredmény.
44/I. § (1) Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, az államháztartás szervezete által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz kapcsolódnak. Kötelezettségek között kell kimutatni az önkormányzati alrendszerben a kezelésbe vett állami vagyont, illetve azt a kezelésbe vett önkormányzati vagyont, amelyet nem az irányítást végző önkormányzat, többcélú kistérségi társulás bocsátott a rendelkezésre. Kötelezettségként kell a mérlegben kimutatni a jogszabályi előíráson, a bírósági, illetve jogerős közigazgatási hatósági döntésen alapuló fizetési kötelezettségeket is. A kötelezettségek hosszú és rövid lejáratúak lehetnek.
(2) A hosszú lejáratú kötelezettségek között a mérlegben a hosszú lejáratra kapott kölcsönöket, a kötvénykibocsátásból származó tartozásokat, a beruházási fejlesztési hiteleket, a működési célú hosszú lejáratú hiteleket (a mérleg fordulónapját követő egy költségvetési éven belül esedékes törlesztő részletek kivételével) és az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségeket kell szerepeltetni.
(3) Az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek között a mérlegben a 26. § (3) bekezdése szerinti forrásokat kell szerepeltetni.
(4) A rövid lejáratú kötelezettségek az egy költségvetési évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsönök, hitelek, ideértve a hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő költségvetési éven belül esedékes törlesztő részleteket is. Rövid lejáratú kötelezettségek közé tartozik a vevőtől kapott előleg, az áruszállításból és szolgáltatás nyújtásból származó kötelezettség, a váltótartozás, az idegen pénzeszközök miatti kötelezettség, valamint az egyéb rövid lejáratú kötelezettség.
A mérlegtételek értékelésének általános szabályai
44/J. § (1) A mérlegtételek értékelésénél figyelembe kell venni a számviteli alapelvek sajátos érvényesülését.
(2) A mérlegtételek bekerülési (beszerzési és előállítási) értéke meghatározásánál figyelembe kell venni a 28. § (5)-(7) bekezdésében, a 29. § (3) bekezdésében, valamint a 29/A-29/B. §-ban foglalt előírásokat is.
Az eszközök értékcsökkenése
44/K. § (1) Az immateriális javak, tárgyi eszközök értékcsökkenésének megállapításakor a 30. § szerinti sajátos előírások is alkalmazhatók.
(2) Amennyiben az államháztartás szervezete az elkülönített eredményszemléletű beszámoláshoz és könyvvezetéshez a 44/B. § (3) bekezdésében lévő előírások szerint is meghatározza az immateriális javak, tárgyi eszközök értékcsökkenését, akkor a kiegészítő mellékletben részletesen be kell mutatni mérlegsoronként a 30. §, illetve a 44/B. § (3) bekezdése alapján meghatározott értékcsökkenés nagyságát, eltérését, valamint szövegesen indokolni kell alkalmazásának okait.
Az eszközök értékvesztése
44/L. § A követelések értékvesztésének megállapításakor a 31/A. § szerinti sajátos előírások is alkalmazhatók.
A mérlegben szereplő eszközök és források értékelése
44/M. § A mérlegtételek értékelésekor figyelembe kell venni a 32. § (3) bekezdésében, a 34. § (3)-(8), (11) bekezdésében, valamint a 35. § (3) bekezdésben foglalt előírásokat is.
A mérlegtételek alátámasztása leltárral
44/N. § A mérlegtételek leltározásakor a 37. § előírását kell alkalmazni.
Az eredménykimutatás tartalma, tagolása
44/O. § (1) Az éves eredményszemléletű költségvetési beszámoló eredménykimutatásának tagolását és tételeinek részletezését az e rendelet 28. számú melléklete tartalmazza.
(2) A költségvetési év mérleg szerinti eredményét az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, a pénzügyi műveletek eredménye (a kettő együtt a szokásos vállalkozási eredmény) és rendkívüli eredmény együttes összegeként (adózás előtti eredmény) kell meghatározni. Ezt követően az adózás előtti eredményt csökkenteni kell a költségvetési tartalékként lekötött összeggel és az adófizetési kötelezettséggel (mérleg szerinti eredmény).
(3) Az üzemi (üzleti) tevékenység eredményét a költségvetési évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, valamint a költségvetési évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás és az egyéb ráfordítások együttes összegének különbözeteként kell megállapítani (összköltség eljárás).
(4) Az eredménykimutatás értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni azokat a kapott (járó) támogatásokat, támogatásértékű bevételeket, államháztartáson kívülről átvett pénzeszközöket is, amelyek a költségvetési évben a tevékenység ellátása, a teljesített szolgáltatásnyújtás elismert ellenértékének minősíthetők.
(5) Az eredménykimutatás egyéb bevételeit közhatalmi bevételek, működési célra kapott (jóváhagyott) támogatás, felhalmozási célra, költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott (jóváhagyott) támogatás, immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítésének bevétele, visszaírt értékvesztés, valamint egyéb különféle bevételek tagolás szerint kell szerepeltetni.
(6) Az eredménykimutatás egyéb ráfordításait működési célra adott (jóváhagyott) támogatás, ellátottakkal kapcsolatos ráfordítások, értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke, értékvesztés, valamint egyéb különféle ráfordítás tagolás szerint kell szerepeltetni.
(7) Az eredménykimutatás rendkívüli bevételeit felhalmozási célra kapott (jóváhagyott) támogatás, tulajdonosi jogokhoz kapcsolódó rendkívüli bevételek, valamint egyéb rendkívüli bevételek tagolás szerint kell szerepeltetni.
(8) Az eredménykimutatás rendkívüli ráfordításait felhalmozási célra adott (fizetendő) támogatás ráfordítása, tulajdonosi jogokhoz kapcsolódó rendkívüli ráfordítások, valamint egyéb rendkívüli ráfordítások tagolás szerint kell szerepeltetni.
Kiegészítő melléklet
44/P. § (1) A kiegészítő mellékletben azokat a számszerű adatokat és szöveges indoklásokat kell szerepeltetni, amelyek a 7. § (15) bekezdése szerinti államháztartás szervezet éves eredményszemléletű költségvetési beszámolója mérlegének és eredménykimutatásnak alátámasztását szolgálják.
(2) Az éves eredményszemléletű költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletének számszerű kimutatásai:
a) a befektetett eszközök (kivéve befektetett pénzügyi eszközök) állományának (bruttó értékének és értékcsökkenésének) alakulása,
b) az eszközök értékhelyesbítésének alakulása,
c) az eszközök értékvesztésének alakulása.
(3) A befektetett eszközök (kivéve a befektetett pénzügyi eszközök) állományának (bruttó értékének és értékcsökkenésének) alakulása kimutatás tagolását az e rendelet 6. számú melléklete tartalmazza,
(4) Az eszközök értékhelyesbítésének alakulása kimutatás tagolását az e rendelet 20. számú melléklete tartalmazza,
(5) Az eszközök értékvesztésének alakulása kimutatás tagolását az e rendelet 19. számú melléklete tartalmazza.
III. FEJEZET
A KÖNYVEK VEZETÉSÉRE, A NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALRA ÉS A KÖZZÉTÉTELRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
Számviteli szolgáltatás
45. § (1) Az államháztartás szervezeteinél - az Ámr. 17. § (1)-(5) bekezdésének figyelembevétele mellett - a Tv.-ben meghatározott könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, az éves elemi költségvetési beszámoló, az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló, a konszolidált éves költségvetési beszámoló, valamint az éves eredményszemléletű költségvetési beszámoló elkészítésével olyan természetes személyt kell megbízni, illetve ezen feladatok végzésére alkalmazni, aki okleveles könyvvizsgálói képesítéssel vagy mérlegképes könyvelői képesítéssel, illetve az engedélyezés szempontjából mérlegképes könyvelői képesítéssel egyenértékű képesítéssel (ez utóbbiak a továbbiakban együtt: mérlegképes könyvelői képesítés) és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal) rendelkezik, vagy aki a Tv. 152/B. §-a szerinti bejelentést tett.
(2) Az (1) bekezdésben előírt kötelezettség alól mentesülnek az Ámr. 18. §-ának (3) bekezdésében meghatározott államháztartási szervezetek.
(3) Az államháztartás szervezetei a Tv. 152. §-ának (1) bekezdése szerinti szakmai továbbképzést államháztartási szakterületre vonatkozó oktatással kötelesek teljesíteni.
Nyilvánosságra hozatal és közzététel
Letétbe helyezés
45/A. § (1) A fejezet irányítását ellátó szerv, illetve a külön jogszabályban arra feljogosított szerv a saját és az 1. § (1) bekezdésének a), d) pontja szerinti irányítása alá tartozó költségvetési szervek, a helyi önkormányzatok (a települési és területi kisebbségi önkormányzatok adatait is tartalmazó), a (fő)polgármesteri hivatal (megyei önkormányzati hivatal, körjegyzőség, társult képviselő-testület hivatala), valamint az országos kisebbségi önkormányzat és az irányítása alá tartozó 1. § (1) bekezdésének b), e) és g) pontja szerinti költségvetési szervek felülvizsgált éves és féléves elemi költségvetési beszámolóinak, valamint az 1. § (1) bekezdésének f) és i)-j) pontja szerinti államháztartás szervezetei az éves és a féléves elemi költségvetési beszámolóinak a Magyar Államkincstárhoz, illetve a Kincstár Regionális Igazgatóságaihoz történő megküldésével tesznek eleget a letétbe helyezési kötelezettségüknek.
(2) Az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló készítésére kötelezett helyi önkormányzatok és az országos kisebbségi önkormányzatok az egyszerűsített éves költségvetési beszámolónak - beleértve kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést is - az Állami Számvevőszékhez történő megküldésével tesznek eleget a letétbe helyezési kötelezettségüknek.
(3) Az 1. § (1) bekezdésének c), h) pontja szerinti államháztartás szervezete az éves elemi költségvetési beszámoló, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak éves költségvetési beszámolója, valamint a társadalombiztosítási alrendszer konszolidált éves költségvetési beszámolója a Pénzügyminisztériumhoz, a Kincstárhoz, illetve az Állami Számvevőszékhez történő megküldésével tesz eleget a beszámoló letétbe helyezési kötelezettségének.
(4) Az 1. § (1) bekezdésének k) pontja szerinti államháztartás szervezete éves elemi költségvetési beszámolójának a Kincstárhoz, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumhoz történő megküldésével tesz eleget a letétbe helyezési kötelezettségének.
(5) Az átszervezéssel, illetve jogutód nélkül véglegesen megszűnő államháztartási szervezet az éves elemi költségvetési beszámolónak megfelelő adattartalommal elkészített és felülvizsgált beszámolójának a Pénzügyminisztériumhoz, illetve kijelölt szervezetéhez történő megküldésével tesz eleget a letétbe helyezési kötelezettségének.
(6) A Kincstár Regionális Igazgatóságához, a Pénzügyminisztériumhoz, a Miniszterelnöki Hivatalhoz, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumhoz benyújtott (megküldött) éves elemi költségvetési beszámoló adatai, illetve az alapok és a társadalombiztosítás éves konszolidált költségvetési beszámolója adatai nyilvánosak, azokról az Ámr. 233. §-a szerinti államháztartási szervezettől bárki tájékoztatást kaphat és másolatot készíthet.
(7) Az államháztartás szervezete a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba esetén a már letétbe helyezett éves elemi költségvetési beszámolót, egyszerűsített éves költségvetési beszámolót, illetve konszolidált éves költségvetési beszámolót ismételten köteles letétbe helyezni. Az ismételten letétbe helyezett éves költségvetési beszámoló csak a könyvviteli mérleget és a kiegészítő mellékletből a 6. és a 18-22. számú mellékleteket tartalmazza. Az ismételten letétbe helyezett egyszerűsített éves költségvetési beszámolóban az ismételt letétbe helyezés előtti költségvetési év könyvviteli mérlegének záró adata mellett az ellenőrzés megállapításainak ezen eszközök és források értékét összevontan módosító összegeit kell feltüntetni. Az ismételten letétbe helyezett konszolidált éves költségvetési beszámoló csak a könyvviteli mérleget és a kiegészítő mellékletből a 6., a 18-20. és a 22. számú mellékleteket tartalmazza.
(8) Az éves költségvetési beszámoló, az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló, illetve a konszolidált éves költségvetési beszámoló ismételt letétbe helyezéséhez is szükséges - kötelező könyvvizsgálat esetén - a könyvvizsgálói záradék vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentés letétbe helyezése a Pénzügyminisztériumnál, Kincstárnál, illetve az Állami Számvevőszéknél.
(9) Az éves eredményszemléletű költségvetési beszámoló készítésére kötelezett államháztartás szervezete a beszámoló Magyar Államkincstárhoz, illetve a Kincstár Regionális Igazgatóságaihoz történő megküldésével tesz eleget a letétbe helyezési kötelezettségének.
(10) Az államháztartás szervezete a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba esetén ismételten köteles elkészíteni és letétbe helyezni az éves eredményszemléletű költségvetési beszámolót.
Közzététel
45/B. § (1) Az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló készítésére kötelezett helyi önkormányzatok és az országos kisebbségi önkormányzatok - kötelező könyvvizsgálat esetén - a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést is kötelesek közzétenni.
(2) A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibák esetén a már közzétett egyszerűsített éves költségvetési beszámolót ismételten közzé kell tenni.
(3) Az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló ismételt közzétételéhez is szükséges - kötelező könyvvizsgálat esetén - a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentés közzététele.
(4) Ha az államháztartás szervezete közzétett egyszerűsített éves költségvetési beszámolóját könyvvizsgáló nem ellenőrizte vagy kötelező könyvvizsgálat esetén a záradék megadását elutasította, akkor az államháztartás szervezete az általa készített egyszerűsített költségvetési beszámolóján köteles feltüntetni a következő szöveget: „A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.
(5) Az éves eredményszemléletű költségvetési beszámoló készítésére kötelezett államháztartás szervezete a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést is kötelesek közzétenni.
(6) A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibák esetén ismételten el kell készíteni és közzé kell tenni az éves eredményszemléletű költségvetési beszámolót.
(7) Az éves eredményszemléletű költségvetési beszámoló ismételt közzétételéhez is szükséges a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentés közzététele.
Közérdekű adatok közzététele
45/C. § Az államháztartás szervezetei közérdekű adataikat az Ámr. 22. számú melléklete szerint kötelesek közzétenni.
Könyvvizsgálat
46. § (1) A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy az éves elemi költségvetési beszámoló, az Ötv. 92/A. §-a szerint könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzat és az országos kisebbségi önkormányzat egyszerűsített éves költségvetési beszámolója, a 7. § (15) bekezdése szerinti államháztartási szervezet éves eredményszemléletű költségvetési beszámolója a számviteli törvény, illetve e rendelet előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad az államháztartás szervezete vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a gazdálkodás eredményéről.
(2) Az Ötv. 92/A. §-a szerint könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzatnál és az országos kisebbségi önkormányzatnál a könyvvizsgáló feladata az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegében kimutatott eszközök értékadatai az önkormányzati ingatlankataszter nyilvántartásban, valamint a zárszámadáshoz készített vagyonkimutatásban szereplő értékadatokkal való egyezőségének vizsgálata is.
(3) Amennyiben az államháztartás szervezete él a 32. § (7) bekezdés szerinti piaci értékelés lehetőségével, a piaci értéken történő értékelést - az érintett eszközök vonatkozásában - minden költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozóan el kell végezni.
(4) A piaci értéken történő értékeléskor kimutatott értékhelyesbítések megállapításának, elszámolásának szabályszerűségét a könyvvizsgálónak a kötelező könyvvizsgálat keretében ellenőriznie kell. Amennyiben az államháztartás szervezeténél a könyvvizsgálatról külön jogszabály kötelezően nem rendelkezik, az értékelés felülvizsgálatával független könyvvizsgálót kell megbízni.
(5) A (2)-(3) bekezdés szerinti könyvvizsgálatra a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja vagy a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgáló cég választható.
(6) Az éves eredményszemléletű költségvetési beszámoló könyvvizsgálata során a könyvvizsgáló köteles ellátni az Áht. 100/J. § (10)-(11) bekezdésében foglalt feladatokat is. Az éves eredményszemléletű költségvetési beszámoló könyvvizsgálatára a Magyar Könyvvizsgálói Kamara költségvetési minősítéssel rendelkező tagja vagy a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál nyilvántartásba bejegyzett költségvetési minősítéssel rendelkező könyvvizsgálói cég választható.
Könyvvizsgálói jelentés és a könyvvizsgálói záradék
46/A. § (1) Az államháztartás szervezetétől független könyvvizsgáló feladata az éves elemi költségvetési beszámoló, az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló, a konszolidált éves költségvetési beszámoló valódiságának és szabályszerűségének [a könyvviteli mérleg, a pénzforgalmi jelentés (kimutatás), a pénzmaradvány-kimutatás, az előirányzatmaradvány-kimutatás, a vállalkozási maradvány-kimutatás, a kiegészítő melléklet] felülvizsgálata, a számviteli törvény és e rendelet, valamint az alapító okirat előírásai betartásának ellenőrzése, és ennek alapján az éves elemi költségvetési beszámolóról, az egyszerűsített éves költségvetési beszámolóról a könyvvizsgáló állásfoglalását tükröző vélemény kialakítása, a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentés elkészítése.
(2) Az államháztartás szervezetétől független könyvvizsgáló feladata az éves eredményszemléletű költségvetési beszámoló (a mérleg, az eredménykimutatás, a kiegészítő melléklet) és az üzleti jelentés valódiságának és szabályszerűségének felülvizsgálata, a számviteli törvény és e rendelet, valamint az alapító okirat előírásai betartásának ellenőrzése, és ennek alapján az éves eredményszemléletű költségvetési beszámolóról a könyvvizsgáló állásfoglalását tükröző vélemény kialakítása, a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentés elkészítése.
(3)
(4) A könyvvizsgáló az éves elemi költségvetési beszámoló, az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló, az éves eredményszemléletű költségvetési beszámoló felülvizsgálatáról - a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó - írásbeli könyvvizsgálói jelentést köteles készíteni és azt megbízójának átadni.
(5) A könyvvizsgálónak a könyvvizsgálói jelentésben rögzítenie kell:
a) a könyvvizsgálói jelentés címét, illetve címzettjét;
b) a könyvvizsgálat tárgyát képező elemi költségvetési beszámoló, egyszerűsített éves költségvetési beszámoló, éves eredményszemléletű költségvetési beszámoló azonosítóit (különösen melyik államháztartás szervezete, milyen főbb jellemző adatokat tartalmazó, melyik költségvetési évre vonatkozó, milyen mérlegfordulónappal készült beszámolója);
c) a könyvvizsgálat hatókörének leírását, a könyvvizsgálat során alkalmazott könyvvizsgálati standard-rendszer megjelölését;
d) az elvégzett, a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását megfelelően alátámasztó vizsgálatok jellegét, összefoglaló bemutatását;
e) az elemi költségvetési beszámolóhoz, az egyszerűsített éves költségvetési beszámolóhoz, az éves eredményszemléletű költségvetési beszámolóhoz csatolt könyvvizsgálói záradékban vagy a záradék megadásának elutasításában kifejezett véleményét, határozott álláspontját arról, hogy az adott beszámoló megfelel-e a számviteli törvényben, illetve e rendeletben foglaltaknak, továbbá azon egyéb jogszabályok előírásainak, amelyek a könyvvizsgáló számára a beszámolóban szereplő adatok vonatkozásában feladatokat határoznak meg;
f) a (hitelesítő, korlátozott, elutasító) könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását;
g) hivatkozást bármely olyan kérdésre, amelyre a könyvvizsgáló hangsúlyosan fel kívánja hívni a figyelmet anélkül, hogy az a könyvvizsgáló véleményét minősítette volna (figyelem felhívó megjegyzés);
h) a könyvvizsgálói jelentés keltezését;
i) a könyvvizsgálatért személyében felelős könyvvizsgáló nevét, aláírását, kamarai bejegyzési (nyilvántartási) számát;
j) könyvvizsgáló cég esetén - az i) pontban foglaltakon túlmenően - a társaság képviseletére jogosult személy nevét, aláírását, a társaság megnevezését, címét, kamarai nyilvántartási számát.
(6) Ha a kiegészítő mellékletben az államháztartás szervezete nem vagy nem a valóságnak megfelelően értékel, akkor a könyvvizsgáló az írásbeli könyvvizsgálói jelentésben köteles bemutatni az általa feltárt tényeket és megállapításokat, kitérve az előző költségvetési évre, továbbá az éves elemi költségvetési beszámoló, az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló, az éves eredményszemléletű költségvetési beszámoló mérlegfordulónapja után bekövetkezett jelentősebb eseményekre és főleg a hátrányos változásokra.
(7) Ha a könyvvizsgáló az ellenőrzés során a jogszabályi rendelkezések, az alapító okirat megsértéséről vagy olyan tényről szerez tudomást, amely az államháztartás szervezete jövőbeni helyzetét hátrányosan befolyásolja, erről haladéktalanul köteles megbízóját értesíteni.
46/B. § (1) Ha a könyvvizsgáló a felülvizsgálat során megállapítja, hogy az éves elemi költségvetési beszámoló (az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló), az éves eredményszemléletű költségvetési beszámoló az államháztartás szervezete vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad, a felülvizsgálat során sem törvénysértést, sem szabálytalanságot nem tapasztalt, és ezért az éves elemi költségvetési beszámolóban (az egyszerűsített éves költségvetési beszámolóban), az éves eredményszemléletű költségvetési beszámolóban foglaltakkal egyetért, a beszámolóhoz kapcsolódóan a független könyvvizsgálói jelentésben a következőket is tartalmazó hitelesítő záradékot ad: „A könyvvizsgálat során az államháztartás szervezete éves elemi költségvetési beszámolóját (egyszerűsített éves költségvetési beszámolóját), az éves eredményszemléletű költségvetési beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltam, és ennek alapján elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztem arról, hogy az éves elemi költségvetési beszámolót (az egyszerűsített éves költségvetési beszámolót), az éves eredményszemléletű költségvetési beszámolót a számviteli törvényben, illetve az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítették el. Az éves elemi költségvetési beszámoló (az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló), az éves eredményszemléletű költségvetési beszámoló az államháztartás szervezete vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad.”
(2) Az Ötv. 92/A. §-a szerint könyvvizsgálatra kötelezett önkormányzatoknál a könyvvizsgáló jelentésének tartalmaznia kell, hogy az önkormányzati ingatlankataszter nyilvántartásban, valamint a zárszámadáshoz készített vagyonkimutatásban szereplő értékadatok az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló adataival összhangban vannak-e.
(3)
(4) Ha a könyvvizsgáló azt állapítja meg, hogy az éves elemi költségvetési beszámoló, az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló, az éves eredményszemléletű költségvetési beszámoló egészében vagy részben nem felel meg a számviteli törvény, illetve e rendelet előírásainak és a valóságnak, akkor a független könyvvizsgálói jelentésben a hitelesítő záradék helyett korlátozott vagy elutasító záradékot ad a záradék korlátozása vagy elutasítása okainak részletes feltüntetésével.
(5) Ha a könyvvizsgáló nem tud a független könyvvizsgálói jelentésben záradékot adni, mert ahhoz nem tudott elegendő és megfelelő könyvvizsgálói bizonyítékot szerezni, akkor a záradék megadásának elutasítását, az elutasítás okainak részletes feltüntetésével kell letétbe helyezni, illetve közzétenni.
(6) Amennyiben az államháztartás szervezetének irányító szerve [helyi (települési és területi kisebbségi) önkormányzat esetében annak képviselő-testülete, illetve az országos kisebbségi önkormányzat esetében annak közgyűlése] az előterjesztett éves elemi költségvetési beszámoló, egyszerűsített éves költségvetési beszámoló, éves eredményszemléletű költségvetési beszámoló adatainak módosítását kezdeményezi, vagy olyan információ jutott a könyvvizsgáló tudomására, amely mellett a független könyvvizsgálói jelentésben adott könyvvizsgálói záradék már nem tükrözi a valós helyzetet, a könyvvizsgálónak a letétbe helyezésre, a közzétételre kerülő éves elemi költségvetési beszámolóhoz, egyszerűsített éves költségvetési beszámolóhoz, éves eredményszemléletű költségvetési beszámolóhoz a valóságnak megfelelően kell a független könyvvizsgálói jelentést és az ennek részét képező könyvvizsgálói záradékot - még a letétbe helyezést, a közzétételt megelőzően - újra elkészítenie.
A költségvetési szervek számlakerete
47. § (1) Az államháztartás szervezete a kezelésében, illetve a tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásáról módosított teljesítésszemléletű kettős könyvvitelt vezet. A könyvviteli nyilvántartás a pénzforgalmi gazdasági műveleteket és ezeknek az eszközökre és forrásokra gyakorolt hatását a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja be. Az egyéb gazdasági műveleteknek az eszközökben és forrásokban bekövetkezett hatását a könyvviteli nyilvántartásban legalább negyedévenként - a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítő bizonylat (feladás) alapján - kell rögzíteni.
(2) Az államháztartás szervezete az e rendelet szerinti számviteli nyilvántartását köteles oly módon részletezni, hogy abban a kezelésére bízott fejezeti kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos adatok legalább fejezeti kezelésű előirányzatonként külön-külön rendelkezésre álljanak.
(3) A kettős könyvviteli nyilvántartásokban a gazdasági műveleteket idősoros és számlasoros elszámolásban kell feljegyezni.
(4) Az államháztartás szervezete az idegen pénzeszközök változását eredményező gazdasági eseményekről, azoknak a követelésekre és a kötelezettségekre gyakorolt hatásáról is köteles a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően elszámolni, illetve azt analitikus nyilvántartással alátámasztani.
(5) Az Európai Uniós támogatások pénzügyi lebonyolításában részt vevő és az EU felé történő elkülönített eredményszemléletű beszámolást és könyvvezetést végző államháztartás szervezete köteles legalább negyedévente az EU felé készített, elkülönített, eredményszemléletű, illetve az e rendelet szerinti módosított teljesítésszemléletű főkönyvi és analitikus nyilvántartások egyeztetését elvégezni.
(6) Az állami felsőoktatási intézmény a számviteli nyilvántartását köteles oly módon részletezni, hogy abban a Feot. szerinti rendelkezésére bocsátott vagyonra vonatkozó adatok elkülönítetten rendelkezésre álljanak.
(7) A 7. § (15) bekezdése szerinti államháztartás szervezete analitikus nyilvántartását úgy köteles kialakítani, hogy mind a módosított teljesítésszemléletű kettős könyvvezetéshez, mind az elkülönített eredményszemléletű kettős könyvvezetéshez szükséges információkat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően biztosítsa.
48. § (1) Az államháztartás viteléhez és az államháztartás mérlegének összeállításához szükséges információkat tartalmazó elemi költségvetési beszámolók tartalmi azonosságát az államháztartás szervezetei számlakerete biztosítja.
(2) Az államháztartás szervezeteinek - a módosított teljesítésszemléletű könyvvezetéséhez szükséges - számlakerete a 9. számú mellékletben foglaltak szerint a könyvviteli számlák számát és megnevezését (számlakeret-tükör), valamint a számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírásokat tartalmazza.
(3) A 7. § (15) bekezdése szerinti államháztartás szervezete - az elkülönített eredményszemléletű könyvvezetéséhez szükséges - számlakerete a 29. számú mellékletben foglaltak szerint a könyvviteli számlák számát és megnevezését (eredményszemléletű számlakeret-tükör), valamint a számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírásokat tartalmazza.
Számlarend
49. § (1) Az államháztartás szervezete a 48. § (2) bekezdés szerinti számlakeret alapján olyan számlarendet köteles készíteni, amely szerinti könyvvezetés a Tv. vonatkozó rendelkezéseiben és e rendeletben előírt elemi költségvetési beszámoló készítését maradéktalanul biztosítja. A 9. számú melléklet szerinti könyvviteli számlák további tagolásával vagy a könyvviteli számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások vezetésével köteles gondoskodni arról, hogy az elemi költségvetési beszámoló adatait a valóságnak megfelelően, áttekinthetően alátámassza.
(2) A 7. § (15) bekezdése szerinti államháztartás szervezete a 48. § (3) bekezdése szerinti eredményszemléletű számlakeret alapján olyan elkülönített számlarendet is köteles készíteni, amely szerinti eredményszemléletű könyvvezetés a Tv. vonatkozó rendelkezéseiben és e rendeletben előírt éves eredményszemléletű költségvetési beszámoló készítését maradéktalanul biztosítja. A 29. számú melléklet szerinti könyvviteli számlák további tagolásával vagy a könyvviteli számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások vezetésével köteles gondoskodni arról, hogy az éves eredményszemléletű költségvetési beszámoló adatait a valóságnak megfelelően, áttekinthetően biztosítsa, alátámassza.
(3) Az analitikus nyilvántartások - ideértve az egyéb kiegészítő és részletező számviteli nyilvántartásokat is - formáját, tartalmát, azok vezetésének módját, a kapcsolódó főkönyvi nyilvántartásokkal való egyeztetést és annak dokumentálását az államháztartás szervezete saját hatáskörben szabályozza.
(4) A számlarendnek a Tv.-ben foglalt előírások kiegészítéseként tartalmaznia kell mindazokat a - 8. § alapján a számviteli politikában nem rendezett - szabályozásokat, amelyeket e rendelet vagy más jogszabály az államháztartás szervezete hatáskörébe utalt.
(5) A főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatának szabályozása keretében kell rögzíteni az analitikus nyilvántartások adataiból készült összesítő bizonylatok (feladások) elkészítésének határidejét.
(6) Az államháztartás szervezetének vezetője felelős a számlarend összeállításáért, folyamatos karbantartásáért, a naprakész könyvvezetés helyességéért.
Könyvviteli zárlat
50. § (1) Az 1. § (1) bekezdésének a)-b), d)-g) és i)-k) pontjában foglalt államháztartás szervezete az éves (féléves) elemi költségvetési beszámoló, az 1. § (1) bekezdésének c) és h) pontjában foglalt alap, az alapok éves (féléves) beszámolója összeállítását megelőzően a könyvviteli mérleg és a pénzforgalmi jelentés (pénzforgalmi kimutatás) bizonylati alátámasztásaként a 17. számú melléklet szerinti tartalmú főkönyvi kivonatot köteles készíteni.
(2) A 7. § (15) bekezdése szerinti államháztartás szervezete az éves eredményszemléletű költségvetési beszámoló bizonylati alátámasztásaként a 30. számú melléklet szerinti tartalmú főkönyvi kivonatot köteles készíteni.
Bizonylati elv, bizonylati fegyelem
51. § (1) A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor figyelembe kell venni a következőket is:
a) a pénzforgalmat érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, pénzforgalmi számla, előirányzat-felhasználási keretszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés, illetve a Kincstár értesítésének megérkezésekor a könyvekben rögzíteni kell,
b) az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait, illetve a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítő bizonylat (feladás) adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig kell a könyvekben rögzíteni. Az egyéb gazdasági műveletek, események rögzítésének rendjét úgy kell kialakítani, hogy az államháztartás szervezete eleget tudjon tenni a jogszabályokban előírt adatszolgáltatási kötelezettségeknek. Amennyiben az államháztartás szervezete az egyéb gazdasági műveletek, események hatását a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítő bizonylat (feladás) alapján rögzíti, akkor az összesítő bizonylat tartalmi és formai követelményeit a számlarendjében vagy a bizonylati rendjében köteles rögzíteni.
(2) Az államháztartás szervezetének a módosított teljesítésszemléletű könyvvezetésre, a bizonylatolásra vonatkozó részletes belső szabályait úgy kell kialakítania, hogy az a könyvviteli mérleg, a pénzforgalmi jelentés, a pénzmaradvány-kimutatás, az előirányzat-maradványkimutatás, a vállalkozási maradvány-kimutatás alátámasztásán túlmenően a kiegészítő melléklet pénzügyi adatainak közvetlen alátámasztására is alkalmas legyen.
(3) A 7. § (15) bekezdése szerinti államháztartás szervezetének az elkülönített eredményszemléletű könyvvezetésre, a bizonylatolásra vonatkozó részletes belső szabályait úgy kell kialakítania, hogy az a mérleg, az eredménykimutatás alátámasztásán túlmenően a kiegészítő melléklet pénzügyi adatainak közvetlen alátámasztására is alkalmas legyen.
52. § A Tv.-ben foglalt előírások alkalmazásakor a következőket figyelembe kell venni: ahol
a) a Tv. üzleti évet ír elő, ott költségvetési évet kell érteni,
b) a Tv. vállalkozásra (vállalkozóra) ír elő kötelezettséget, ott az államháztartás szervezetét kell érteni,
c) a Tv. és e rendelet fizetendő, levonható, illetve beszerzési árba be nem számítandó áfára vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz, azok kizárólag az államháztartás szervezeteinek általános forgalmi adóalanyiságot eredményező - közhatalmi tevékenységnek nem minősülő - tevékenységei kapcsán alkalmazhatóak.
Záró rendelkezések
53. §
54. § (1) A rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2001. január 1-jén lép hatályba, azzal, hogy rendelkezéseit először a 2001. évről készített költségvetési beszámolóra kell alkalmazni.
(2)-(3)
1. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez
A könyvviteli mérleg előírt tagolása
| ESZKÖZÖK | Előző év | Tárgyév |
A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
I. Immateriális javak
1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke
2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke
3. Vagyoni értékű jogok
4. Szellemi termékek
5. Immateriális javakra adott előlegek
6. Immateriális javak értékhelyesbítése
II. Tárgyi eszközök
1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok
2. Gépek, berendezések és felszerelések
3. Járművek
4. Tenyészállatok
5. Beruházások, felújítások
6. Beruházásra adott előlegek
7. Állami készletek, tartalékok
8. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
III. Befektetett pénzügyi eszközök
1. Tartós részesedés
2. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
3. Tartósan adott kölcsön
4. Hosszú lejáratú betétek
5. Egyéb hosszú lejáratú követelések
6. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése
IV. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök
1. Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök
2. Koncesszióba adott eszközök
3. Vagyonkezelésbe adott eszközök
4. Vagyonkezelésbe vett eszközök
5. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök értékhelyesbítése
IV/A.
B) FORGÓESZKÖZÖK
I. Készletek
1. Anyagok
2. Befejezetlen termelés és félkész termékek
3. Növendék-, hízó és egyéb állatok
4. Késztermékek
5. Áruk, betétdíjas göngyölegek, közvetített szolgáltatások és követelés fejében átvett eszközök, készletek
II. Követelések
1. Követelések áruszállításból, szolgáltatásból (vevők)
2. Adósok
3. Rövid lejáratú kölcsönök
4. Egyéb követelések
Ebből:
- nemzetközi támogatási programok miatti követelések
- támogatási program előlegek
- előfinanszírozás miatti követelések
- támogatási programok szabálytalan kifizetése miatti követelések
- garancia- és kezességvállalásból származó követelések
- tartósan adott kölcsönökből a mérlegfordulónapot követő egy éven belül esedékes részletek
- egyéb hosszú lejáratú követelésekből a mérlegfordulónapot követő egy éven belül esedékes részletek
III. Értékpapírok
1. Forgatási célú részesedés
Ebből: - értékvesztés
2. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
Ebből: - értékvesztés
IV. Pénzeszközök
1. Pénztárak, csekkek, betétkönyvek
2. Költségvetési pénzforgalmi számlák
3. Elszámolási számlák
4. Idegen pénzeszközök számlái
V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások
1. Költségvetési aktív függő elszámolások
2. Költségvetési aktív átfutó elszámolások
3. Költségvetési aktív kiegyenlítő elszámolások
4. Költségvetésen kívüli aktív pénzügyi elszámolások
| FORRÁSOK | Előző év | Tárgyév |
D) SAJÁT TŐKE
I. Tartós tőke
1. Kezelésbe vett eszközök tartós tőkéje
2. Saját tulajdonban lévő eszközök tartós tőkéje
II. Tőkeváltozások
1. Kezelésbe vett eszközök tőkeváltozása
2. Saját tulajdonban lévő eszközök tőkeváltozása
III. Értékelési tartalék
1. Kezelésbe vett eszközök értékelési tartaléka
2. Saját tulajdonban lévő eszközök értékelési tartaléka
E) TARTALÉKOK
I. Költségvetési tartalékok
1. Költségvetési tartalék elszámolása
Ebből: - tárgyévi költségvetési tartalék elszámolása
- előző év(ek) költségvetési tartalék elszámolása
2. Költségvetési pénzmaradvány
3. Költségvetési kiadási megtakarítás
4. Költségvetési bevételi lemaradás
5. Előirányzat-maradvány
II. Vállalkozási tartalékok
1. Vállalkozási tartalék elszámolása
Ebből: - tárgyévi vállalkozási tartalék elszámolása
- előző év(ek) vállalkozási tartalék elszámolása
2. Vállalkozási maradvány
3. Vállalkozási kiadási megtakarítás
4. Vállalkozási bevételi lemaradás
F) KÖTELEZETTSÉGEK
I. Hosszú lejáratú kötelezettségek
1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök
2. Tartozások fejlesztési célú kötvénykibocsátásból
3. Tartozások működési célú kötvénykibocsátásból
4. Beruházási és fejlesztési hitelek
5. Működési célú hosszú lejáratú hitelek
6. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
II. Rövid lejáratú kötelezettségek
1. Rövid lejáratú kölcsönök
2. Rövid lejáratú hitelek
Ebből: likvid hitelek és rövid lejáratú működési célú kötvénykibocsátások
3. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)
Ebből:
- tárgyévi költségvetést terhelő szállítói kötelezettségek
- tárgyévet követő évet terhelő szállítói kötelezettségek
4. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
Ebből:
- váltótartozások
- munkavállalókkal szembeni különféle kötelezettségek
- költségvetéssel szembeni kötelezettségek
- iparűzési adó feltöltés miatti kötelezettségek
- helyi adó túlfizetés
- nemzetközi támogatási programok miatti kötelezettségek
- támogatási program előlege miatti kötelezettségek
- előfinanszírozás miatti kötelezettségek
- szabálytalan kifizetések miatti kötelezettségek
- garancia- és kezességvállalásból származó kötelezettségek
- hosszú lejáratra kapott kölcsönök következő évet terhelő törlesztő részletei
- felhalmozási célú kötvénykibocsátásból származó tartozások következő évet terhelő törlesztő részletei
- működési célú kötvénykibocsátásból származó tartozások következő évet terhelő törlesztő részletei
- beruházási, fejlesztési hitelek következő évet terhelő törlesztő részletei
- működési célú hosszú lejáratú hitelek következő évet terhelő törlesztő részletei
- egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek következő évet terhelő törlesztő részletei
- tárgyévi költségvetést terhelő egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
- a tárgyévet követő évet terhelő egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
- egyéb különféle kötelezettségek
III. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások
1. Költségvetési passzív függő elszámolások
2. Költségvetési passzív átfutó elszámolások
3. Költségvetési passzív kiegyenlítő elszámolások
4. Költségvetésen kívüli passzív pénzügyi elszámolások
Ebből:
- Költségvetésen kívüli letéti elszámolások
- Nemzetközi támogatási programok deviza elszámolása
2. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez
A pénzmaradvány-kimutatás előírt tagolása
| Ezer forintban |
| Megnevezés | Sorszám | Előző év | Tárgyév |
| 01. A hosszú lejáratú költségvetési betétszámlák záróegyenlegei | 01 |
| 02. A rövid lejáratú költségvetési pénzforgalmi és betétszámlák záróegyenlegei | 02 |
| 03. Pénztárak és betétkönyvek záróegyenlegei | 03 |
| A. Záró pénzkészlet (1+2+3) | 04 |
| 04. Forgatási célú értékpapírok záró állománya | 05 |
| 05. Rövid lejáratú likvid hitelek és működési célú kötvénykibocsátás záró állománya (-) | 06 |
| B. Forgatási célú finanszírozási műveletek egyenlege (4+5) | 07 |
| - Költségvetési aktív függő elszámolások záróegyenlege | 08 |
| - Költségvetési aktív átfutó elszámolások záróegyenlege | 09 |
| - Költségvetési aktív kiegyenlítő elszámolások záróegyenlege | 10 |
| 06. Költségvetési aktív elszámolások záróegyenlege | 11 |
| - Költségvetési passzív függő elszámolások záróegyenlege (-) | 12 |
| - Költségvetési passzív átfutó elszámolások egyenlege (-) | 13 |
| - Költségvetési passzív kiegyenlítő elszámolások záróegyenlegei (-) | 14 |
| 07. Költségvetési passzív elszámolások záróegyenlege (-) | 15 |
| C. Egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolások összesen (6+7) (±) | 16 |
| 08. Előző évben (években) képzett költségvetési tartalékok maradványa (-) | 17 |
| 09. Előző évben (években) képzett vállalkozási tartalékok maradványa (-) | 18 |
| D. Előző évben (években) képzett tartalékok maradványa (8+9) (-) | 19 |
| E. Vállalkozási tevékenység pénzforgalmi vállalkozási maradványa (-) | 20 |
| F. Tárgyévi helyesbített pénzmaradvány (A+B+C+D+E) | 21 |
| 10. Intézményi költségvetési befizetés többlettámogatás miatt | 22 |
| 11. Költségvetési befizetés többlettámogatás miatt | 23 |
| 12. Költségvetési kiutalás kiutalatlan intézményi támogatás miatt | 24 |
| 13. Költségvetési kiutalás kiutalatlan támogatás miatt | 25 |
| G. Finanszírozásból származó korrekciók (±10±11±12±13) (±) | 26 |
| H. Pénzmaradványt terhelő elvonások (-) | 27 |
| I. Költségvetési pénzmaradvány (F±G+H) | 28 |
| 14. Vállalkozási maradványból alaptevékenység ellátására felhasznált összeg | 29 |
| 15. A pénzmaradványt külön jogszabály alapján módosító tétel | 30 |
| J. Módosított pénzmaradvány (I+14+15) | 31 |
| A J. sorból: |
| 16. Egészségbiztosítási Alapból folyósított pénzeszköz maradványa | 32 |
| 17. Kötelezettséggel terhelt pénzmaradvány | 33 |
| Ebből: - Működési célú kötelezettséggel terhelt pénzmaradvány | 34 |
| - Felhalmozási célú kötelezettséggel terhelt pénzmaradvány | 35 |
| 18. Szabad pénzmaradvány | 36 |
| Ebből: - Működési célú szabad pénzmaradvány | 37 |
| - Felhalmozási célú szabad pénzmaradvány | 38 |
3. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez
Előirányzat-maradvány alakulása
(az alap-, kiegészítő és kisegítő tevékenység szakfeladataira)
| Ezer forintban |
| Megnevezés | Sorszám | Előző év | Tárgyév |
| A. Kiadási előirányzat | 01 |
| 1. Alaptevékenység működési kiadásai | 02 |
| 2. Kiegészítő tevékenység működési kiadásai | 03 |
| 3. Kisegítő tevékenység működési kiadásai | 04 |
| I. Működési kiadások összesen | 05 |
| 4. Alaptevékenység felhalmozási kiadásai | 06 |
| 5. Kiegészítő tevékenység felhalmozási kiadásai | 07 |
| 6. Kisegítő tevékenység felhalmozási kiadásai | 08 |
| II. Felhalmozási kiadások összesen | 09 |
| B. Kiadási előirányzat teljesítése | 10 |
| C. Kiadási megtakarítás (túllépés) (A-B) (±) | 11 |
| D. Bevételi előirányzat | 12 |
| 7. Alaptevékenység működési bevételei | 13 |
| 8. Kiegészítő tevékenység működési bevételei | 14 |
| 9. Kisegítő tevékenység működési bevételei | 15 |
| III. Működési bevételek összesen | 16 |
| 10. Alaptevékenység felhalmozási bevételei | 17 |
| 11. Kiegészítő tevékenység felhalmozási bevételei | 18 |
| 12. Kisegítő tevékenység felhalmozási bevételei | 19 |
| IV. Felhalmozási bevételek összesen | 20 |
| E. Bevételi előirányzat teljesítése | 21 |
| F. Bevételi lemaradás (túlteljesítés) (D-E) (±) | 22 |
| G. Kiadási megtakarítás, bevételi lemaradás különbsége (C-F) (±) | 23 |
| 13. Vállalkozási maradványból alaptevékenység ellátására felhasznált összeg (+) | 24 |
| H. Módosított tárgyévi kiadási megtakarítás (G+13) (±) | 25 |
| 14. Központi költségvetés központosított bevételét képező összeg (-) | 26 |
| 15. Költségvetési szervet meg nem illető összeg (-) | 27 |
| I. Felhasználható tárgyévi előirányzat-maradvány (H-14-15) | 28 |
| 16. Alaptevékenység előző év(ek)ből származó, tárgyévre jóváhagyott előirányzat maradványa | 29 |
| J. Felhasználható összes előirányzat-maradvány (I+16) | 30 |
| 17. Egészségbiztosítási Alapból folyósított pénzeszköz maradványa | 31 |
| - Kötelezettségvállalással terhelt működési célú előirányzat-maradvány | 32 |
| - Kötelezettségvállalással terhelt felhalmozási célú előirányzat-maradvány | 33 |
| 18. Kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány (32+33) | 34 |
| - Működési célú szabad előirányzat-maradvány | 35 |
| - Felhalmozási célú szabad előirányzat-maradvány | 36 |
| 19. Szabad előirányzat-maradvány (35+36) | 37 |
| - Ebből: Tárgyévi forgatási célú pénzügyi műveletek maradványa | 38 |
| 20. Tájékoztató adat: Év végén a forgatási célú értékpapír állománya | 39 |
4. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez
A vállalkozási maradvány-kimutatás előírt tagolása
| Ezer forintban |
| Megnevezés | Sorszám | Előző év | Tárgyév |
| A. Vállalkozási tevékenység bevételi előirányzata | 01 |
| - Vállalkozási tevékenység - szakfeladaton elszámolt - értékesítési bevétele | 02 |
| - Vállalkozási tevékenységhez működési célú pénzeszköz átvétel, visszatérülés államháztartáson kívülről | 03 |
| - Vállalkozási tevékenység működési célú kamatbevétele, realizált árfolyamnyeresége | 04 |
| - Vállalkozási tevékenység működési célú áfa bevétele | 05 |
| 1. Vállalkozási tevékenység működési célú pénzforgalmi bevétele (02+...+05) | 06 |
| 2. Vállalkozási tevékenység működési célú pénzforgalom nélküli bevétele | 07 |
| I. Vállalkozási tevékenység működési célú költségvetési bevételei (1+2) | 08 |
| - Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök bevétele | 09 |
| - Vállalkozási tevékenység osztalék és hozambevétele | 10 |
| - Értékesített tartós részesedések bevétele | 11 |
| - Vállalkozási tevékenység felhalmozási célú kamatbevétele | 12 |
| - Vállalkozási tevékenységhez felhalmozási célú pénzeszköz átvétel, visszatérülés államháztartáson kívülről | 13 |
| - Vállalkozási tevékenység felhalmozási célú áfa bevétele | 14 |
| 3. Vállalkozási tevékenység felhalmozási és tőke jellegű pénzforgalmi bevétele (09+...+14) | 15 |
| 4. Vállalkozási tevékenység felhalmozási célú pénzforgalom nélküli bevétele | 16 |
| II. Vállalkozási tevékenység felhalmozási célú költségvetési bevételei (3+4) | 17 |
| 5. Rövid lejáratú hitelek bevételei | 18 |
| 6. Rövid lejáratú likvid hitelek és rövid lejáratú működési célú kötvénykibocsátás bevételei | 19 |
| 7. Forgatási célú értékpapírok bevételei | 20 |
| III. Vállalkozási tevékenység forgatási célú finanszírozási bevételei (5+...+7) | 21 |
| 8. Hosszú lejáratú hitelek és kötvénykibocsátás bevételei | 22 |
| 9. Befektetési célú értékpapírok bevételei | 23 |
| IV. Vállalkozási tevékenység befektetési célú finanszírozási bevételei (8+9) | 24 |
| V. Vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó költségvetési passzív pénzügyi elszámolások | 25 |
| B. Vállalkozási tevékenység bevételei összesen (I+...+V) | 26 |
| C. Vállalkozási tevékenység szakfeladaton elszámolt bevételi maradványa (A-I-II-5-IV) | 27 |
| D. Vállalkozási tevékenység kiadási előirányzata | 28 |
| - Vállalkozási tevékenység személyi juttatásai | 29 |
| - Vállalkozási tevékenység munkaadót terhelő járulékai | 30 |
| - Vállalkozási tevékenység dologi kiadásai (áfa nélkül) | 31 |
| - Vállalkozási tevékenység működési célú áfa kiadásai | 32 |
| - Vállalkozási tevékenység működési célú kamatkiadásai | 33 |
| - Vállalkozási tevékenység egyéb folyó kiadásai | 34 |
| - Vállalkozási tevékenység működési célú pénzeszköz átadása | 35 |
| 10. Vállalkozási tevékenység működési célú pénzforgalmi kiadása (29+...+35) | 36 |
| 11. Vállalkozási tevékenység működési célú pénzforgalom nélküli kiadásai | 37 |
| VI. Vállalkozási tevékenység működési célú költségvetési kiadásai (10+11) | 38 |
| - Vállalkozási tevékenység felhalmozási és tőkekiadásai | 39 |
| - Vállalkozási tevékenység felhalmozási célú kamatkiadásai | 40 |
| - Vállalkozási tevékenység felhalmozási célú pénzeszközátadásai | 41 |
| - Vállalkozási tevékenység felhalmozási célú áfa kiadásai | 42 |
| 12. Vállalkozási tevékenység felhalmozási és tőke jellegű pénzforgalmi kiadásai (39+...+42) | 43 |
| 13. Vállalkozási tevékenység felhalmozási célú pénzforgalom nélküli kiadása | 44 |
| VII. Vállalkozási tevékenység felhalmozási célú költségvetési kiadásai (12+13) | 45 |
| 14. Rövid lejáratú hitelek kiadásai | 46 |
| 15. Rövid lejáratú likvid hitelek és rövid lejáratú működési célú kötvénykibocsátás kiadásai | 47 |
| 16. Forgatási célú értékpapírok kiadásai | 48 |
| VIII. Vállalkozási tevékenység forgatási célú finanszírozási kiadásai (14+...+16) | 49 |
| 17. Hosszú lejáratú hitelek és kötvénykibocsátás kiadásai | 50 |
| 18. Befektetési célú értékpapírok kiadásai | 51 |
| IX. Vállalkozási tevékenység befektetési célú finanszírozási kiadásai (17+18) | 52 |
| X. Vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó költségvetési aktív pénzügyi elszámolások | 53 |
| E. Vállalkozási tevékenység - kiadásai összesen (VI+...+X) | 54 |
| F. Vállalkozási tevékenység szakfeladaton elszámolt kiadási maradványa (D-VI-VII-14-IX) | 55 |
| G. Vállalkozási tevékenység pénzforgalmi maradványa (C-F) | 56 |
| 19. Vállalkozási tevékenységet terhelő értékcsökkenési leírás (-) | 57 |
| H. Vállalkozási tevékenység tárgyévi bevételeinek ráfordításokkal csökkentett pénzforgalmi maradványa (G-19) | 58 |
| 20. Alaptevékenység ellátására felhasznált tárgyévi vállalkozási maradvány (-) | 59 |
| 21. Alaptevékenység ellátására felhasznált előző év(ek) vállalkozási maradványa (-) | 60 |
| 22. A tárgyévet követő évben alaptevékenység ellátására felhasználni tervezett vállalkozási maradvány (-) | 61 |
| 23. Pénzforgalmi vállalkozási maradványt külön jogszabály alapján módosító tétel (+) | 62 |
| I. Vállalkozási tevékenység módosított pénzforgalmi vállalkozási maradványa (H-20-21-22+23) | 63 |
| J. Vállalkozási tevékenységet terhelő befizetés (-) | 64 |
| K. Vállalkozási tartalékba helyezendő összeg (G-20-21-J) | 65 |
| XI. Vállalkozási tevékenység forgatási célú finanszírozási műveleteinek egyenlege (III-VIII) | 66 |
| XII. Vállalkozási tevékenység befektetési célú finanszírozási műveleteinek egyenlege (IV-IX) | 67 |
| L. Vállalkozási tevékenység finanszírozási célú műveleteinek egyenlege (XI+XII) | 68 |
| M. Vállalkozási tevékenység aktív és passzív pénzügyi műveletek egyenlege (V-X) | 69 |
| N. Vállalkozási tevékenység bevételeinek és kiadásainak egyenlege (B-E) | 70 |
5. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez
Költségvetési előirányzatok és a pénzforgalom egyeztetése
A) Költségvetési előirányzatok egyeztetése
| Ezer forintban |
| Megnevezés (űrlap/sorszám) | Sorszám | Eredeti előirányzat | Előirányzatváltozások | Előirányzat- változás összesen | Módosított előirányzat | Teljesítés |
| Országgyűlés | Kormány | irányító szervi | intézményi |
| hatáskörben |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 |
| Kiadások összesen |
| Bevételek összesen |
B) Pénzforgalom egyeztetése
| Ezer forintban |
| Megnevezés | Sorszám | Összeg |
| 1 | 2 | 3 |
| Pénzkészlet a tárgyidőszak elején |
| - Forintban vezetett költségvetési pénzforgalmi számlák egyenlege (Előirányzat-felhasználási keretszámlák egyenlege) | 01 |
| - Devizabetét-számlák egyenlege | 02 |
| - Forintpénztárak és betétkönyvek egyenlege | 03 |
| - Valutapénztárak egyenlege | 04 |
| Pénzkészlet összesen (01+02+03+04) | 05 |
| Bevételek (+) | 06 |
| Kiadások (-) | 07 |
| Pénzkészlet a tárgyidőszak végén |
| - Forintban vezetett költségvetési pénzforgalmi számlák egyenlege (Előirányzat-felhasználási keretszámlák egyenlege) | 08 |
| - Devizabetét-számlák egyenlege | 09 |
| - Forintpénztárak és betétkönyvek egyenlege | 10 |
| - Valutapénztárak egyenlege | 11 |
| Pénzkészlet összesen (08+09+10+11) (12=05+06-07) | 12 |
6. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez
| Ezer forintban |
| Megnevezés | Sor- szám | Imma- teriális javak | Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok | Gépek, berendezések és felszerelések | Járművek | Tenyész- állatok | Állami készletek, tartalékok | Üzemelte- tésre, keze- lésre átadott, koncesszi- óba, vagyon- kezelésbe adott, illetve vagyonkeze- lésbe vett eszközök | Összesen |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 |
| Tárgyévi nyitó állomány (előző évi záró állomány) | 01 |
| Beszerzés, létesítés | 02 | --------- |
| Felújítás | 03 | --------- | --------- |
| Beszerzés, felújítás előzetesen felszámított áfája | 04 | --------- |
| Tárgyévi pénzforgalmi növekedések összesen (02+03+04) | 05 | --------- |
| növe- kedések | Saját kivitelezésű beruházás (felújítás) aktivált értéke | 06 | --------- |
| Előző év(ek) beruházásából aktivált érték | .07 | --------- |
| Bruttó | Térítésmentes átvétel | 08 | --------- |
| érték | Alapítás, átszervezés miatti átvétel | 09 | --------- |
| Egyéb növekedés | 10 |
| Tárgyévi pénzforgalom nélküli növekedések összesen (06+...+10) | 11 |
| Összes növekedés (05+11) | 12 |
| Értékesítés | 13 |
| 02-04-ből nem aktivált beruházás, felújítás és áfa összege | 14 | --------- |
| 02-04-ből a beruházási előleg összege | 15 |
| Selejtezés, megsemmisülés | 16 |
| csökke- | Térítésmentes átadás | 17 |
| nések | Alapítás, átszervezés miatti átadás | 18 |
| Egyéb csökkenés | 19 |
| Összes csökkenés (13+...+19) | 20 |
| Bruttó érték összesen (01+12-20) | 21 |
| Terv szerinti értékcsökkenés nyitó állománya | 22 |
| Növekedés | 23 |
| Csökkenés | 24 |
| Terv szerinti értékcsökkenés záró állománya (22+23-24) | 25 |
| Terven felüli értékcsökkenés nyitó állománya | 26 |
| Növekedés | 27 |
| Csökkenés | 28 |
| Terven felüli értékcsökkenés visszaírása (27. sorból) | 29 |
| Terven felüli értékcsökkenés záró állománya (26+27-28) | 30 |
| Értékcsökkenés összesen (25+30) | 31 |
| Eszközök nettó értéke (21-31) | 32 |
| Teljesen (0-ig) leírt eszközök bruttó értéke | 33 |
7. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez
8. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez
Az önkormányzati alrendszer sajátos gazdálkodásához kapcsolódó elszámolások
A/1) Segédtábla a normatív hozzájárulások elszámolása és a mutatószámok, feladatmutatók alakulásához
| Forintban |
| A hozzájárulás jogcíme (az éves költségvetési törvény szerint) | Az adott évre vonatkozóan kiadott PM-ÖM együttes rendeletben megállapított tervezet | Az adott évre vonatkozóan kiadott PM-ÖM együttes rendelet szerint a kiegészítő felmérés alapján meghatározott mutatószámok és hozzájárulások (+, -) | Évközi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások közötti feladatátadás/átvétel (+, -) | Évközi önkormányzati körön kívülre, többcélú kistérségi társuláson kívülre történő feladatátadás/átvétel (+, -) | Költségvetési törvény alapján feladatátvétellel/ feladatátadással korrigált |
| mutatószám | hozzájárulás | mutatószám | hozzájárulás | mutatószám | hozzájárulás | mutatószám | hozzájárulás | mutatószám | hozzájárulás |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10= (2+4+6+8) | 11= (3+5+7+9) |
| Összesen |
A/2) A normatív hozzájárulások elszámolása és a mutatószámok, feladatmutatók alakulása
| Forintban |
| Évközi változások (+, -) |
| A hozzájárulás jogcíme (az éves költségvetési törvény szerint) | Költségvetési törvény alapján feladatátvétellel / feladatátadással korrigált | Április 30. | Július 31. | Október 15. | Tényleges | Év végi eltérés (+, -) December 31. |
| mutató- szám | hozzá- járulás | mutató- szám | hozzá- járulás | mutató- szám | hozzá- járulás | mutató- szám | hozzá- járulás | mutató- szám | hozzá- járulás | mutató- szám | hozzá- járulás |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12=10- (2+4+6+8) | 13=11- (3+5+7+9) |
| Összesen | 9 | 9 | 9 | 9 | 9 | 9 | 9 |
B) A cél- és címzett támogatás elszámolása
| Ezer forintban |
| BERUHÁZÁS | ELŐZŐ IDŐSZAKI | TÁRGYÉVI | TÁRGYÉVI |
| TÁMOGATÁS | tervezett összes költsége | Ebből támogatás összege | beruházás összes ráfor- dítása | TÁMOGATÁS | beruházás tervezett ráfor- dítása | TÁMOGATÁS | beruházás tényleges ráfor- dítása | IGÉNYBE VETT TÁMOGATÁS |
| Jogcíme | Kódja | eredeti | módo- sított | időará- nyos elő- irányzata | igénybe vett összege | áthú- zódó | tárgyévi | összes | áthú- zódó | tárgyévi | összes |
| előirányzat | előirányzata | előirányzata |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 |
| Céltámogatások összesen: | 9 | 9 | 9 | 9 |
| Címzett támogatások összesen: | 9 | 9 | 9 | 9 |
C)
D) Központosított előirányzatok és egyéb kötött felhasználású támogatások elszámolása
| Ezer forintban |
| Az önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás által |
| Megevezés | Sorszám (kiemelt ei. sz.) | A központi költségvetésből támogatásként rendelkezésre bocsátott összeg | az adott célra ténylegesen felhasznált összeg | feladattal terhelt, de fel nem használt összeg | Eltérés (4+5)-3 |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 |
| Központosított előirányzatok összesen |
| Szociális ellátásokkal kapcsolatos egyéb támogatások összesen |
| Helyi önkormányzatok színházi támogatása összesen |
E/1) Segédtábla a normatív, kötött felhasználású támogatások elszámolása és a mutatószámok, feladatmutatók alakulásához
| Forintban |
| A hozzájárulás jogcíme (az éves költségvetési törvény szerint) | Az adott évre vonatkozóan kiadott PM-ÖM együttes rendeletben megállapított tervezet | Az adott évre vonatkozóan kiadott PM-ÖM együttes rendelet szerint a kiegészítő felmérés alapján meghatározott mutatószámok és hozzájárulások (+, -) | Költségvetési törvény vonatkozó mellékletében szereplő előirányzatokkal összefüggő önkormányzatok közötti, többcélú kistérségi társulások közötti feladatátadás/átvétel (+, -) | Költségvetési törvény vonatkozó mellékletében szereplő előirányzatokkal összefüggő önkormányzati körön kívülre, többcélú kistérségi társuláson kívülre történő feladatátadás/átvétel (+, -) | Költségvetési törvény alapján feladatátvétellel/ feladatátadással korrigált |
| mutatószám | hozzájárulás | mutatószám | hozzájárulás | mutatószám | hozzájárulás | mutatószám | hozzájárulás | mutatószám | hozzájárulás |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10= (2+4+6+8) | 11= (3+5+7+9) |
| Összesen |
E/2) A normatív, kötött felhasználású támogatások elszámolása és a mutatószámok, feladatmutatók alakulása
| Forintban |
| Évközi változások (+, -) | Az önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás által |
| A hozzájárulás jogcíme (az éves költségvetési törvény szerint) | Költségvetési törvény alapján feladatátvétellel / feladatátadással korrigált | Április 30. | Július 31. | Október 15. | Tényleges | Év végi eltérés (+, -) mutatószám szerint december 31. | az adott célra dec. 31-ig tényle- gesen felhasz- nált összeg | feladattal terhelt, de fel nem használt összeg | Eltérés (mutató- szám és felhasználás szerint) |
| mutató- szám | hozzá- járulás | mutató- szám | hozzá- járulás | mutató- szám | hozzá- járulás | mutató- szám | hozzá- járulás | mutató- szám | hozzá- járulás | mutató- szám | hozzá- járulás |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12=10- (2+4+ 6+8) | 13=11- (3+5+ 7+9) | 14 | 15 | 16=13-[11- (14+15)] |
| Állami támo- gatás összesen | 9 | 9 | 9 | 9 | 9 | 9 | 9 |
F)
G) A települési önkormányzatok ..... évi jövedelemkülönbség mérsékléssel való teljes körű elszámolása
| Forintban |
| Megnevezés | Sorszám | Első adatközlésnek vagy az Áht. 64. § (5) bek. aa) pontja szerinti évközi módosítás adatának megfelelően | Tény (... június 30-ai adóerő- képesség) adat szerint |
| 1 | 2 | 3 | 4 |
| Lakhelyen maradó SZJA |
| Iparűzési adóalap (ezer forintban) |
| Iparűzési adóerő-képesség |
| Kiegészítés |
| Beszámítás |
| Önkormányzat által fizetendő összeg |
| Önkormányzat részére fizetendő összeg |
H) Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő települési önkormányzatok támogatásának elszámolása
| Ezer forintban |
| Megnevezés | Sorszám | Összeg |
| 1 | 2 | 3 |
| ÖNHIKI támogatás | Kód |
| A költségvetési törvényben rögzített támogatás-igénylési „alapfeltételeknek” és kapacitás-kihasználtsági feltételeknek meg nem felelés miatti visszafizetések |
| Felhalmozási és tőkejellegű bevételek |
| Felhalmozási és tőkejellegű kiadások |
| Felhalmozási forráshiány |
| ÖNHIKI I.+II. ütemű támogatás számításánál figyelembe vett működési célú intézményi bevételek |
| ÖNHIKI I.+II. ütemű támogatás számításánál figyelembe vett önkormányzati sajátos (SZJA nélküli) bevételek |
| ÖNHIKI I.+II. ütemű támogatás számításánál figyelembe vett működési bevételek |
| Teljesített működési célú intézményi bevételek |
| Teljesített önkormányzati sajátos (SZJA nélküli) működési bevételek |
| Teljesített működési bevételek |
| Jövedelemkülönbség mérséklés elszámolása miatti korrekció |
| Intézményi működési bevételek elszámolása miatt visszafizetendő támogatás |
| Sajátos működési bevételek elszámolása miatt visszafizetendő támogatás |
| ÖNHIKI I.+II. ütemű támogatás számításánál figyelembe vett normatív hozzájárulások |
| Önkormányzatoknak ténylegesen járó normatív hozzájárulások |
| Kötelező feladat-ellátási körbe tartozó eddig el nem látott új feladathoz kapcsolódó mutatószám növekedéshez járó normatív hozzájárulások |
| Figyelembe vehető tényleges normatív hozzájárulások |
| Normatív hozzájárulások elszámolása miatt visszafizetendő támogatás |
| Hitelkorlát miatti korrekció |
| Visszafizetendő ÖNHIKI támogatás összesen |
I)
J) Az előző évi (..... év) kötelezettségvállalással terhelt normatív, kötött felhasználású támogatások előirányzat-maradványainak elszámolása
| Forintban |
| Előirányzat megnevezése | Az önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás által a tárgyévet megelőző évben fel nem használt, de feladattal terhelt összeg | Ebből a tárgyévben az előírt határidőig ténylegesen felhasznált | Eltérés |
| 1 | 2 | 3 | 4=3-2 |
| Összesen |
K) Az előző évi (..... év) kötelezettségvállalással terhelt központosított előirányzatok és egyéb kötött felhasználású támogatások előirányzat-maradványainak elszámolása
| Ezer forintban |
| Előirányzat megnevezése | Sor- szám | Az önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás által a tárgyévet megelőző évben fel nem használt, de feladattal terhelt összeg | Ebből tárgyévben az előírt határidőig ténylegesen felhasznált | Eltérés |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5=4-3 |
| Központosított előirányzatok összesen |
| Szociális ellátásokkal kapcsolatos egyéb támogatások összesen |
| Helyi önkormányzatok színházi támogatása összesen |
L) A többcélú kistérségi társulások támogatásának jogcím elszámolása, valamint a mutatószámok, feladatmutatók alakulása
| Forintban |
| Tényleges | Év végi eltérés (+,-) mutatószám szerint | A többcélú kistérségi társulás által |
| December 31. |
| A hozzájárulás jogcíme (az éves költségvetési törvény szerint) | mutatószám | hozzájárulás | mutatószám | hozzájárulás | A 3. oszlop adatából a feladatok közötti átcsoportosítás után az adott célra rendelkezésre álló támogatás | Az adott célra dec. 31-ig ténylegesen felhasznált összeg | Feladattal terhelt, de fel nem használt összeg | Eltérés (átcsoportosítás utáni állapot és a felhasználás, valamint kötelezettség- vállalással terhelt maradvány szerint) | Visszafizetési kötelezettség |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9=(7+8)-6 | 10=5+9 |
| Többcélú kistérségi társulások támogatása összesen |
M) Segédtábla a többcélú kistérségi társulások támogatásának jogcím elszámolásához és a mutatószámok, feladatmutatók alakulásához
| Forintban |
| Évközi változások (+,-) |
| A hozzájárulás jogcíme (az éves költségvetési törvény és a megalapozó felmérési adatlap szerint) | A ... PM-ÖM együttes rendeletben megállapított tervezett | A ... PM-ÖM együttes rendelet- ben a kiegészítő felmérés alapján meghatározott mutatószám, hozzájárulás (+,-) | Április 30. | Július 31. | Október 15. | Tényleges mutatószám szerint | Év végi eltérés (+,-) mutatószám szerint December 31. |
| mutató- szám | hozzá- járulás | mutató- szám | hozzá- járulás | mutató- szám | hozzá- járulás | mutató- szám | hozzá- járulás | mutató- szám | hozzá- járulás | mutató- szám | hozzá- járulás | mutatószám | hozzájárulás |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14=12- (2+4+6+8+10) | 15=13- (3+5+7+9+11) |
| 01. A többcélú kistérségi társulások általános feladatainak támogatása |
| 02. Közoktatási intézményi feladat összesen |
| 03. Közoktatási szakszolgálati feladat összesen |
| 04. A többcélú kistérségi társulások közoktatási feladatainak támogatása összesen |
| 05. A többcélú kistérségi társulások szociális intézményi feladatainak támogatása összesen |
| 06. A többcélú kistérségi társulások szociális alapszolgáltatási feladatainak támogatása összesen |
| 07. A többcélú kistérségi társulások gyermekek átmeneti gondozási feladatainak támogatása összesen |
| 08. A többcélú kistérségi társulások gyermekjóléti alapellátási feladatainak támogatása összesen |
| 09. A többcélú kistérségi társulások mozgókönyvtári és egyes közművelődési feladatainak támogatása |
| 10. A többcélú kistérségi társulások belső ellenőrzési feladatainak támogatása |
| 11. Többcélú kistérségi társulások támogatása összesen: (01+02+03+04+05+06+07+08+ 09+10) |
9. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez
Számlakerettükör
1. Számlaosztály
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
11. IMMATERIÁLIS JAVAK
111. Immateriális javak aktivált állományának értéke
112. Immateriális javak értékcsökkenése
113. Immateriális javak vásárlása
114. Foglalt
115. Immateriális javak vásárlásának előirányzata
116. Foglalt
117. Immateriális javak folyamatban levő beruházásai
118. Immateriális javak beruházására adott előlegek
1181. Immateriális javak beruházására adott előlegek állományának értéke
1182. Immateriális javak beruházására adott előlegek értékvesztése és annak visszaírása
119. Immateriális javak értékhelyesbítése
12. INGATLANOK ÉS KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK
121. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok aktivált állományának értéke
122. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok értékcsökkenése
123. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok vásárlása, létesítése
124. Ingatlanok felújítása
125. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok vásárlásának, létesítésének előirányzata
126. Ingatlanok felújításának előirányzata
127. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok folyamatban levő beruházásai
128. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok beruházására adott előlegek
1281. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok beruházására adott előlegek állományának értéke
1282. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok beruházására adott előlegek értékvesztése és annak visszaírása
129. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok értékhelyesbítése
13. GÉPEK, BERENDEZÉSEK FELSZERELÉSEK ÉS JÁRMŰVEK
131. Gépek, berendezések, felszerelések
1311. Gépek, berendezések, felszerelések aktivált állományának értéke
1312. Gépek, berendezések, felszerelések értékcsökkenése
1313. Gépek, berendezések, felszerelések vásárlása, létesítése
1314. Gépek, berendezések, felszerelések felújítása
1315. Gépek, berendezések, felszerelések vásárlásának, létesítésének előirányzata
1316. Gépek, berendezések, felszerelések felújításának előirányzata
1317. Gépek, berendezések, felszerelések folyamatban lévő beruházásai
13171-13178. Gépek, berendezések, felszerelések folyamatban maradó beruházásainak (felújításainak) állománya
13179. Kis értékű - éven belül amortizálandó - új tárgyi eszközök raktári állománya
1318. Gépek, berendezések, felszerelések beruházására adott előlegek
13181. Gépek, berendezések, felszerelések beruházására adott előlegek állományának értéke
13182. Gépek, berendezések, felszerelések beruházására adott előlegek értékvesztése és annak visszaírása
1319. Gépek, berendezések, felszerelések értékhelyesbítése
132. Járművek
1321. Járművek aktivált állományának értéke
1322. Járművek értékcsökkenése
1323. Járművek vásárlása, létesítése
1324. Járművek felújítása
1325. Járművek vásárlásának, létesítésének előirányzata
1326. Járművek felújításának előirányzata
1327. Járművek folyamatban lévő beruházásai (felújításainak) állománya
1328. Járművek beruházására adott előlegek
13281. Járművek beruházására adott előlegek állományának értéke
13282. Járművek beruházására adott előlegek értékvesztése és annak visszaírása
1329. Járművek értékhelyesbítése
14. TENYÉSZÁLLATOK
141. Tenyészállatok állománya
142. Tenyészállatok értékcsökkenése
143. Tenyészállatok vásárlása
144. Tenyészállatok felújítása
145. Tenyészállatok vásárlásának előirányzata
146. Tenyészállatok felújításának előirányzata
147. Tenyészállatok folyamatban lévő beruházásai
148. Tenyészállatok beruházására adott előlegek
1481. Tenyészállatok beruházására adott előlegek állományának értéke
1482. Tenyészállatok beruházására adott előlegek értékvesztése és annak visszaírása
149. Tenyészállatok értékhelyesbítése
15. KÖZPONTI BERUHÁZÁSI KIADÁSOK
151-158. Immateriális javak, tárgyi eszközök központi beruházási kiadásai
151. Immateriális javak központi beruházási kiadási előirányzata
152. Immateriális javak központi beruházási kiadási előirányzatának teljesítése
153. Ingatlanok központi beruházási kiadási előirányzata
1531. Ingatlanok (földterület nélkül) központi beruházásainak előirányzata
1532. Földterület központi beruházás keretében történő vásárlásának előirányzata
1533. Lakásépítés előirányzata
154. Ingatlanok központi beruházási kiadási előirányzatának teljesítése
1541. Ingatlanok (földterület nélkül) központi beruházás keretében történő vásárlása, létesítése
1542. Földterület központi beruházás keretében történő vásárlása
1543. Lakásépítés
155. Gépek, berendezések és felszerelések központi beruházási kiadási előirányzata
156. Gépek, berendezések és felszerelések központi beruházási kiadási előirányzatának teljesítése
157. Járművek központi beruházási kiadási előirányzata
158. Járművek központi beruházási kiadási előirányzatának teljesítése
159. Állami készletek, tartalékok
1591. Állami készletek, tartalékok beruházásának állománya
1592. Állami készletek, tartalékok értékcsökkenése
1593. Állami készletek, tartalékok beruházási kiadási előirányzatának teljesítése
1595. Állami készletek, tartalékok beruházási kiadásainak előirányzata
1598. Állami készletek, tartalékok beruházási kiadásaira adott előlegek állománya
1599. Állami készletek, tartalékok beruházási kiadásaira adott előlegek értékvesztése és annak visszaírása
16. ÜZEMELTETÉSRE, KEZELÉSRE ÁTADOTT, KONCESSZIÓBA, VAGYONKEZELÉSBE ADOTT, ILLETVE VAGYONKEZELÉSBE VETT ESZKÖZÖK
161. Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök állománya
162. Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök értékcsökkenése
163. Koncesszióba adott eszközök állománya
164. Koncesszióba adott eszközök értékcsökkenése
165. Vagyonkezelésbe vett eszközök állománya
166. Vagyonkezelésbe vett eszközök értékcsökkenése
167. Vagyonkezelésbe adott eszközök állománya
168. Vagyonkezelésbe adott eszközök értékcsökkenése
169. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök értékhelyesbítése
17. TARTÓS RÉSZESEDÉSEK, TARTÓS HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK ÉS HOSSZÚ LEJÁRATÚ BETÉTEK
171. Tartós részesedések
1711. Tartós részesedések állománya
1712. Tartós részesedések vásárlásának kiadási előirányzata
1713. Tartós részesedések kiadási előirányzatának teljesítése
172. Kárpótlási jegyek
1721. Kárpótlási jegyek állománya
1722. Kárpótlási jegyek vásárlásának kiadási előirányzata
1723. Kárpótlási jegyek kiadási előirányzatának teljesítése
173. Különféle államkötvények
1731. Különféle államkötvények állománya
1732. Különféle államkötvények vásárlásának kiadási előirányzata
1733. Különféle államkötvények kiadási előirányzatának teljesítése
174. Egyéb értékpapírok
1741. Egyéb értékpapírok állománya
1742. Egyéb értékpapírok vásárlásának kiadási előirányzata
1743. Egyéb értékpapírok kiadási előirányzatának teljesítése
175. Tartós részesedések és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése
1751. Tartós részesedések értékvesztése és annak visszaírása
1752. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása
176-177. Foglalt
178. Hosszú lejáratú betétek állománya
179. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékhelyesbítése
18. FELÚJÍTÁSOK, BERUHÁZÁSOK ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓJA
181. Felújítások előzetesen felszámított áfája
1811. Felújítások előzetesen felszámított áfájának előirányzata
1812. Felújítások beszerzési árába beszámítandó előzetesen felszámított áfa előirányzatának teljesítése
1813. Felújítások beszerzési árába be nem számítandó előzetesen felszámított áfa előirányzatának teljesítése
182. Beruházások előzetesen felszámított áfája
1821. Beruházások előzetesen felszámított áfájának előirányzata
1822. Beruházások beszerzési árába beszámítandó előzetesen felszámított áfa előirányzatának teljesítése
1823. Beruházások beszerzési árába be nem számítandó előzetesen felszámított áfa előirányzatának teljesítése
183. Beruházáshoz kapcsolódó általános forgalmi adó befizetés
1831. Beruházáshoz kapcsolódó általános forgalmi adó befizetés előirányzata
1832. Beruházáshoz kapcsolódó általános forgalmi adó befizetés
184-188. Foglalt
19. TARTÓSAN ADOTT KÖLCSÖNÖK (VISSZTERHESEN ÁTADOTT PÉNZESZKÖZÖK)
191. Működési célú támogatási kölcsönök államháztartáson belül
1911. Államháztartáson belül nyújtott működési célú támogatási kölcsönök állománya
1912. Működési célú támogatási kölcsön nyújtásának előirányzata „K”
1913. Működési célra nyújtott támogatási kölcsön visszatérülésének előirányzata „T”
1914. Működési célú támogatási kölcsön nyújtása „T”
1915. Működési célra nyújtott támogatási kölcsön visszatérülése „K”
192. Felhalmozási célú támogatási kölcsönök államháztartáson belül
1921. Államháztartáson belülre nyújtott felhalmozási célú támogatási kölcsönök állománya
1922. Felhalmozási célú támogatási kölcsön nyújtásának előirányzata „K”
1923. Felhalmozási célra nyújtott támogatási kölcsön visszatérülésének előirányzata „T”
1924. Felhalmozási célú támogatási kölcsön nyújtása „T”
1925. Felhalmozási célra nyújtott támogatási kölcsön visszatérülése „K”
193. Működési célú támogatási kölcsönök államháztartáson kívül
1931. Államháztartáson kívülre nyújtott működési célú támogatási kölcsönök állománya
1932. Működési célú támogatási kölcsön, államháztartáson kívülre nyújtásának előirányzata „K”
1933. Működési célra, államháztartáson kívülre nyújtott támogatási kölcsön visszatérülésének előirányzata „T”
1934. Működési célú támogatási kölcsön nyújtása államháztartáson kívülre „T”
1935. Működési célra nyújtott támogatási kölcsön visszatérülése államháztartáson kívülről „K”
194. Felhalmozási célú támogatási kölcsönök államháztartáson kívül
1941. Államháztartáson kívülre nyújtott felhalmozási célú támogatási kölcsönök állománya
1942. Felhalmozási célú támogatási kölcsön, államháztartáson kívülre nyújtásának előirányzata „K”
1943. Felhalmozási célra, államháztartáson kívülre nyújtott támogatási kölcsön visszatérülésének előirányzata „T”
1944. Felhalmozási célú támogatási kölcsön nyújtása államháztartáson kívülre „T”
1945. Felhalmozási célra nyújtott támogatási kölcsön visszatérülése államháztartáson kívülről „K”
195. Egyéb hosszú lejáratú követelések
196. Állam által belföldre nyújtott hosszú lejáratú hitelek (nemzetgazdasági elszámolások)
197. Állam által külföldre nyújtott hosszú lejáratú hitelek (nemzetgazdasági elszámolások)
198. Hosszú lejáratú követelések értékvesztése és annak visszaírása
1981. Tartósan adott kölcsönök (visszterhesen átadott pénzeszközök) értékvesztése és annak visszaírása
1982. Egyéb hosszú lejáratú követelések értékvesztése és annak visszaírása
1986. Állam által belföldre nyújtott hosszú lejáratú hitelek értékvesztése és annak visszaírása (nemzetgazdasági elszámolások)
1987. Állam által külföldre nyújtott hosszú lejáratú hitelek értékvesztése és annak visszaírása (nemzetgazdasági elszámolások)
199. Befektetett eszközök kiadási és bevételi átvezetési számlája
1991. Immateriális javak kiadási átvezetési számlája
1992. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok kiadási átvezetési számlája
1993. Gépek, berendezések, felszerelések és járművek kiadási átvezetési számlája
1994. Tenyészállatok kiadásai átvezetési számlája
1995. Állami készletek, tartalékok kiadási átvezetési számlája
1997. Befektetett pénzügyi eszközök átvezetési számlája
1998. Beruházások, felújítások általános forgalmi adó átvezetési számlája
1999. Tartósan adott kölcsönök átvezetési számlája
2. Számlaosztály
KÉSZLETEK, KÖVETELÉSEK, ÉRTÉKPAPÍROK
21. VÁSÁROLT ANYAGOK
211. Élelmiszerek
212. Gyógyszerek, vegyszerek
213. Irodaszerek, nyomtatványok
214. Foglalt
215. Tüzelőanyagok
216. Hajtó- és kenőanyagok
217. Szakmai anyagok
218. Munkaruha, védőruha, formaruha, egyenruha
219. Egyéb anyagok
22. BETÉTDÍJAS GÖNGYÖLEGEK
23. ÁRUK, KÖZVETÍTETT SZOLGÁLTATÁSOK ÉS KÖVETELÉS FEJÉBEN ÁTVETT ESZKÖZÖK, KÉSZLETEK
231. Áruk
232. Közvetített szolgáltatások
233. Követelés fejében átvett eszközök, készletek
234. Értékesítési céllal átsorolt eszközök
24. VÁSÁROLT KÉSZLETEK ÉRTÉKVESZTÉSE ÉS ANNAK VISSZAÍRÁSA
241. Vásárolt anyagok értékvesztése és annak visszaírása
242. Betétdíjas göngyölegek értékvesztése és annak visszaírása
243. Áruk értékvesztése és annak visszaírása
244. Közvetített szolgáltatások értékvesztése és annak visszaírása
245. Követelés fejében átvett eszközök, készletek értékvesztése és annak visszaírása
246. Értékesítési céllal átsorolt eszközök értékvesztése és annak visszaírása
25. SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK
251. Késztermékek
252. Növendék-, hízó- és egyéb állatok
253. Befejezetlen termelés, félkész termékek
26. SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK ÉRTÉKVESZTÉSE ÉS ANNAK VISSZAÍRÁSA
261. Késztermékek értékvesztése és annak visszaírása
262. Növendék-, hízó- és egyéb állatok értékvesztése és annak visszaírása
263. Befejezetlen termelés, félkész termékek értékvesztése és annak visszaírása
27. RÖVID LEJÁRATÚ TÁMOGATÁSI KÖLCSÖNÖK
271. Működési célú (éven belüli) támogatási kölcsönök államháztartáson belül
2711. Államháztartáson belül nyújtott működési célú (éven belüli) támogatási kölcsönök állománya
2712. Működési célú (éven belüli) támogatási kölcsön nyújtásának előirányzata „K”
2713. Működési célra (éven belül) nyújtott támogatási kölcsön visszatérülésének előirányzata „T”
2714. Működési célú (éven belüli) támogatási kölcsön nyújtása „T”
2715. Működési célra (éven belül) nyújtott támogatási kölcsön visszatérülése „K”
272. Felhalmozási célú (éven belüli) támogatási kölcsönök államháztartáson belül
2721. Államháztartáson belülre nyújtott felhalmozási célú (éven belüli) támogatási kölcsönök állománya
2722. Felhalmozási célú (éven belüli) támogatási kölcsön nyújtásának előirányzata „K”
2723. Felhalmozási célra (éven belül) nyújtott támogatási kölcsön visszatérülésének előirányzata „T”
2724. Felhalmozási célú (éven belüli) támogatási kölcsön nyújtása „T”
2725. Felhalmozási célra (éven belül) nyújtott támogatási kölcsön visszatérülése „K”
273. Működési célú (éven belüli) támogatási kölcsönök államháztartáson kívül
2731. Államháztartáson kívülre nyújtott működési célú (éven belüli) támogatási kölcsönök állománya
2732. Működési célú (éven belüli) támogatási kölcsön, államháztartáson kívülre nyújtásának előirányzata „K”
2733. Működési célra (éven belül), államháztartáson kívülre nyújtott támogatási kölcsön visszatérülésének előirányzata „T”
2734. Működési célú (éven belüli) támogatási kölcsön nyújtása államháztartáson kívülre „T”
2735. Működési célra nyújtott támogatási kölcsön visszatérülése államháztartáson kívülről „K”
274. Felhalmozási célú (éven belüli) támogatási kölcsönök államháztartáson kívül
2741. Államháztartáson kívülre nyújtott felhalmozási célú (éven belüli) támogatási kölcsönök állománya
2742. Felhalmozási célú (éven belüli) támogatási kölcsön, államháztartáson kívülre nyújtásának előirányzata „K”
2743. Felhalmozási célra (éven belül), államháztartáson kívülre nyújtott támogatási kölcsön visszatérülésének előirányzata „T”
2744. Felhalmozási célú (éven belüli) támogatási kölcsön nyújtása államháztartáson kívülre „T”
2745. Felhalmozási célra (éven belül) nyújtott támogatási kölcsön visszatérülése államháztartáson kívülről „K”
275. Állam által belföldre nyújtott rövid lejáratú hitelek (nemzetgazdasági elszámolások)
276. Állam által külföldre nyújtott rövid lejáratú hitelek (nemzetgazdasági elszámolások)
277. Állam által nyújtott megelőlegezési hitelek, kölcsönök (nemzetgazdasági elszámolások)
278. Rövid lejáratú támogatási kölcsönökkel kapcsolatos értékvesztés és annak visszaírása
279. Rövid lejáratú kölcsönök kiadás és bevétel átvezetési számlája
28. KÖVETELÉSEK
281. Adósok
2811. Előző év(ek)i adósokkal szembeni követelések
2812. Tárgyévi adósokkal szembeni követelések
282. Vevők
2821. Belföldi vevők
28211. Előző év(ek)i termékértékesítésből és szolgáltatások nyújtásából származó belföldi követelések
28212. Tárgyévi termékértékesítésből és szolgáltatások nyújtásából származó belföldi követelések
2822. Európai Uniós tagország szerinti (EU-s) külföldi vevőkövetelések
28221. Előző év(ek)i termékértékesítésből és szolgáltatások nyújtásából származó EU-s külföldi követelések
28222. Tárgyévi termékértékesítésből és szolgáltatások nyújtásából származó EU-s külföldi követelések
2823. Nem Európai Uniós ország szerinti (nem EU-s) külföldi vevőkövetelések
28231. Előző év(ek)i termékértékesítésből és szolgáltatások nyújtásából származó nem EU-s külföldi követelések
28232. Tárgyévi termékértékesítésből és szolgáltatások nyújtásából származó nem EU-s külföldi követelések
283. Államháztartáson belülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó követelések
2831. Előző év(ek)i államháztartáson belülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó követelések
2832. Tárgyévi államháztartáson belülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó követelések
284. Államháztartáson kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó követelések
2841. Előző év(ek)i államháztartáson kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó követelések
2842. Tárgyévi államháztartáson kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó követelések
285. Váltókövetelések
2851. Előző év(ek)i váltókövetelések
2852. Tárgyévi váltókövetelések
286. Munkavállalókkal szemben előírt különféle követelések
2861. Előző év(ek)i munkavállalókkal szemben előírt különféle követelések
2862. Tárgyévi munkavállalókkal szemben előírt különféle követelések
287. Egyéb követelések
2871. Támogatási program előlege
2872. Szabálytalan kifizetés, illetve jogalap nélkül felvett támogatások, ellátások miatti követelés
2873. Garancia- és kezességvállalásból származó követelések
28731. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó követelések
28732. Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó követelések
2874. Nemzetközi támogatási programok miatti követelések
2875. Vagyonkezelésbe adott eszközökhöz kapcsolódó követelések
2876. Előfinanszírozás miatti követelések
2879. Egyéb különféle követelések
288. Követelések értékvesztése és annak visszaírása
2881. Adósokkal szembeni követelések értékvesztése és annak visszaírása
2882. Vevőkkel szembeni követelések értékvesztése és annak visszaírása
2883. Államháztartáson belülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó követelések értékvesztése és annak visszaírása
2884. Államháztartáson kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó követelések értékvesztése és annak visszaírása
2885. Váltókövetelések értékvesztése és annak visszaírása
2886. Munkavállalókkal szembeni különféle követelések értékvesztése és annak visszaírása
2887. Egyéb követelések értékvesztése és annak visszaírása
29. ÉRTÉKPAPÍROK
291. Kárpótlási jegyek
292. Kincstárjegyek
293. Kötvények
294. Egyéb értékpapírok
295. Forgatási célú részesedések
296-297. Foglalt
298. Forgatási célú értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása
3. Számlaosztály
PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁSOK
31. PÉNZTÁRAK, CSEKKEK, BETÉTKÖNYVEK
311. Pénztár
312. Valutapénztár
313. Költségvetési betétkönyvek
314. Elektronikus pénzeszközök
315. Csekk
316-318. Foglalt
319. Valuta árfolyam-különbözetek
32. KÖLTSÉGVETÉSI PÉNZFORGALMI SZÁMLÁK
321. Költségvetési elszámolási számla
322-324. Költségvetési elszámolási számla alcímű számlái
322. Költségvetési elszámolási számla pénzellátással kapcsolatos alcímű számlái
323. Költségvetési elszámolási számla adóbeszedéssel kapcsolatos alcímű számlái
3231. Helyiadó-beszedési számlák
3232. Gépjárműadó beszedési számla
3233. Pótlék beszedési számla
3234. Bírság beszedési számla
3235. Egyéb bevételek elszámolási számlája
3236. Talajterhelési díj beszedési számla
3237. Termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó beszedési számla
3238. Luxusadó beszedési számla
324. Költségvetési elszámolási számla lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatás alcímű számlája
325. Önálló működő költségvetési szervek pénzforgalmi számlái
326. Önkormányzati kiskincstári finanszírozás elszámolási számla
327. Fejlesztési hitel elszámolási számla
328. Devizabetét-számla
329. Deviza árfolyam-különbözetek
33. BELFÖLDI ELSZÁMOLÁSI SZÁMLÁK
331. Előirányzat teljesítésének elszámolása a Kincstárral
3311. Előirányzat-felhasználási keretszámla
3312. Központi beruházások előirányzat-felhasználási keretszámla
3313. Szakmai fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3314. Feladatfinanszírozási előirányzat-felhasználási keretszámla
3315. Célelszámolási forintszámlák
33151. Belföldi intézményi működéshez kapcsolódó célelszámolási számla
33152. Nemzetközi támogatási programokhoz kapcsolódó célelszámolási számla
33153. Állami felsőoktatási intézmény saját bevétel célelszámolási számla
33154. MTA kutató hálózat saját bevétel célelszámolási számla
33155. Központosított bevételek beszedése célelszámolási számla
33156. Közszolgáltatási célelszámolási számla
3319. Különféle elkülönített számlák
33191. Fedezetbiztosítási számla
33192. Kincstári kártya-fedezeti számla
33193. Köztartozás zárolt fedezeti számla
332. Céltartalék számla
333. Fejezetek előirányzat teljesítésének elszámolása a Kincstárral
3331. Fejezeti előirányzat-felhasználási keret elosztási számla
3332. Év végi maradvány-elszámolási számla
3333. Fejezeti befizetési számla
334. Társadalombiztosítási alapok elszámolása a Kincstárral
3341. Elszámolási számla
3342. Célelszámolási számla
3343. Ellátási számla
3344. Technikai számlák
3345. Megelőlegezési számla
3346. Kincstári kártyafedezeti számla
3347. Előirányzat-felhasználási keret elosztási számla
335. Kincstári egységes számla (KESZ) (nemzetgazdasági elszámolások)
34. NEMZETKÖZI TÁMOGATÁSI PROGRAMOK ELSZÁMOLÁSAI
342. NFT-1-hez tartozó támogatási programok elszámolási számlái
3421-3426. Strukturális alapokhoz tartozó támogatási programok elszámolási számlái
3421. Gazdasági versenyképesség operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3422. Környezetvédelem és infrastruktúra operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3423. Humánerőforrás-fejlesztési operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3424. Regionális operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3425. Agrár- és vidékfejlesztési operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3426. Közösségi Támogatási Keret technikai segítségnyújtási program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3427. Kohéziós alap támogatási program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
34271. Kohéziós Alap közlekedési támogatási program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
34272. Kohéziós Alap környezetvédelmi támogatási program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
343-344. NFT-2-höz tartozó támogatási programok elszámolási számlái
343. NFT-2-höz tartozó központi támogatási programok elszámolási számlái
3431. Gazdaságfejlesztés operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3432. Közlekedés operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3433. Társadalmi megújulás operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3434. Társadalmi infrastruktúra operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3435. Környezet és energia operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3436. Államreform operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3437. Elektronikus közigazgatás operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3439. Végrehajtás operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
344. NFT-2-höz tartozó regionális támogatási programok elszámolási számlái
3441. Nyugat-dunántúli operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3442. Közép-dunántúli operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3443. Dél-dunántúli operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3444. Észak-magyarországi operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3445. Észak-alföldi operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3446. Dél-alföldi operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3447. Közép-magyarországi operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
345. Európai Uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatási programok fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlái
3451. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) NVT-1-hez tartozó vidékfejlesztési támogatás fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3452. EMVA NVT-2-höz tartozó agrár- és vidékfejlesztési terv fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3454. Európai Halászati Alapból (EHA) finanszírozott operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3455. Méhészeti Nemzeti Program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
346. Egyéb Európai Uniós támogatási program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3462. Közösségi kezdeményezés fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
34621. INTERREG közösségi kezdeményezés fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
34622. EQUAL közösségi kezdeményezés fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3463. Belső politikák jogcímen nyújtott támogatások fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3465. EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3466. Területi Együttműködés támogatásának fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlái
34661. Európai Területi Együttműködés támogatásának fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlája
34662. INTERACT támogatásának fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlája
3467. Svájci Alap támogatásának fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlája
3468. Szolidaritási programok támogatásának fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlái
34681. Európai Menekültügyi Alap támogatásának fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlája
34682. Integrációs Alap támogatásának fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlája
34683. Visszatérés Alap programok támogatásának fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlája
34684. Külső Határok Alap támogatásának fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlája
3469. Egyéb különféle nemzetközi támogatási program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
348. Nemzetközi támogatási programok megelőlegezési számlái
3481. Előcsatlakozási alapokkal kapcsolatos megelőlegezési számla
3482. NFT-1-hez tartozó támogatási programok megelőlegezési számla
3483-3484. NFT-2-höz tartozó támogatási programok megelőlegezési számla
3483. NFT-2-höz tartozó központi támogatási programok megelőlegezési számlái
3484. NFT-2-höz tartozó területfejlesztési regionális támogatási programok megelőlegezési számlái
3485. Európai Uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatási programok megelőlegezési számla
34851. EMVA NVT-1-hez tartozó vidékfejlesztési támogatás megelőlegezési számla
34852. EMVA NVT-2-höz tartozó agrár- és vidékfejlesztési terv megelőlegezési számla
34853. EMGA támogatások megelőlegezési számla
348531. EMGA mezőgazdasági termelők közvetlen támogatása megelőlegezési számla
348532. EMGA agrárpiaci támogatás megelőlegezési számla
3485321. EMGA belpiaci intézkedés megelőlegezési számla
3485322. EMGA exporttámogatás megelőlegezési számla
348533. EMGA intervenciós kifizetések megelőlegezési számla
34854. EHA által finanszírozott operatív program megelőlegezési számla
34856. Cukorágazati hozzájárulás megelőlegezési számla
3486. Egyéb Európai Uniós támogatási programok megelőlegezési számla
35-36. IDEGEN PÉNZESZKÖZÖK
35. BELFÖLDI IDEGEN PÉNZESZKÖZÖK
351. Sajátos lebonyolítási számlák
3511. Kincstár területi szerveinek lebonyolítási számlái
35111. Központosított kifizetések lebonyolítási számla
35112. Különféle feladatok lebonyolítási számla
35113. Magán-nyugdíjpénztári tagdíj lebonyolítási számla
35114. Támogató szolgáltatás és közösségi ellátások támogatása lebonyolítási számla
35115. A nem állami humán szolgáltatások normatív támogatásának lebonyolítási számlája
35116. Kamatadó lebonyolítási számla
35117. Családtámogatások lebonyolítási számlái
3512. Különféle önkormányzati feladatok lebonyolítási számla
3513. Központi költségvetési szervek nettó finanszírozásának lebonyolítási számlája
352. Társadalombiztosítási pénzeszközök elosztási számla
353. Közigazgatási hatósági eljárási illetékbeszedési számla
354. Idegen bevételek elszámolási számla
355. Lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása (csak kincstári körbe tartozó államháztartási szervezet)
356. Idegen betétkönyvek és készpénzben kezelt idegen pénzeszköz
357. Letétek, biztosítékok
3571. Letéti számla
3572. Letéti betétkönyv
3573. Letéti kártyafedezeti számla
3574. Biztosíték számla
359. Egyéb lebonyolítási számlák
3591. Nemzeti agrárkár-enyhítési lebonyolítási számla
36. NEMZETKÖZI TÁMOGATÁSI PROGRAMOK IDEGEN PÉNZESZKÖZEI
362. Nemzetközi támogatási programok lebonyolítási számlái
3621. Előcsatlakozási alapokkal kapcsolatos lebonyolítási számla
36211. PHARE lebonyolítási számla
36212. Átmeneti Támogatás lebonyolítási számla
36213. SAPARD lebonyolítási számla
3622. NFT-1-hez tartozó támogatási programok lebonyolítási számlái
36221-36226. Strukturális alapokhoz tartozó támogatási programok lebonyolítási számlái
36221. Gazdasági versenyképesség operatív program lebonyolítási számla
36222. Környezetvédelem és infrastruktúra operatív program lebonyolítási számla
36223. Humánerőforrás-fejlesztési operatív program lebonyolítási számla
36224. Regionális operatív program lebonyolítási számla
36225. Agrár- és vidékfejlesztési operatív program lebonyolítási számla
36226. Közösségi Támogatási Keret technikai segítségnyújtási program lebonyolítási számla
36227. Kohéziós Alap támogatási program lebonyolítási számla
362271. Kohéziós Alap közlekedési támogatási program lebonyolítási számla
362272. Kohéziós Alap környezetvédelmi támogatási program lebonyolítási számla
3623-3624. NFT-2-höz tartozó támogatási programok lebonyolítási számlái
3623. NFT-2-höz tartozó központi támogatási programok lebonyolítási számlái
36231. Gazdaságfejlesztés operatív program lebonyolítási számla
36232. Közlekedés operatív program lebonyolítási számla
36233. Társadalmi megújulás operatív programok lebonyolítási számlái
36234. Társadalmi infrastruktúra operatív program lebonyolítási számla
36235. Környezet és energia operatív program lebonyolítási számla
36236. Államreform operatív program lebonyolítási számlái
36237. Elektronikus közigazgatás operatív programok lebonyolítási számla
36239. Végrehajtás operatív program lebonyolítási számla
3624. NFT-2-höz tartozó regionális támogatási programok lebonyolítási számlái
36241. Nyugat-dunántúli operatív program lebonyolítási számla
36242. Közép-dunántúli operatív program lebonyolítási számla
36243. Dél-dunántúli operatív program lebonyolítási számla
36244. Észak-magyarországi operatív program lebonyolítási számla
36245. Észak-alföldi operatív program lebonyolítási számla
36246. Dél-alföldi operatív program lebonyolítási számla
36247. Közép-magyarországi operatív program lebonyolítási számla
3625. Európai Uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatási programok lebonyolítási számlái
36251. EMVA NVT-1-hez tartozó vidékfejlesztési támogatás lebonyolítási számla
36252. EMVA NVT-2-höz tartozó agrár- és vidékfejlesztési terv lebonyolítási számla
36253. EMGA támogatások lebonyolítási számla
362531. EMGA mezőgazdasági termelők közvetlen támogatása lebonyolítási számla
362532. EMGA agrárpiaci támogatás lebonyolítási számla
3625321. EMGA belpiaci intézkedés lebonyolítási számla
3625322. EMGA exporttámogatás lebonyolítási számla
362533. EMGA intervenciós kifizetések lebonyolítási számla
36254. EHA által finanszírozott operatív program lebonyolítási számla
3626. Egyéb Európai Uniós támogatási programok lebonyolítási számlái
36262. Közösségi kezdeményezés lebonyolítási számla
362621. INTERREG közösségi kezdeményezés lebonyolítási számla
362622. EQUAL közösségi kezdeményezés lebonyolítási számla
36263. Belső politikák jogcímen nyújtott támogatások lebonyolítási számla
36264. TEN-T támogatás lebonyolítási számla
36266. Területi Együttműködés támogatásának lebonyolítási számlái
362661. Európai Területi Együttműködés támogatás lebonyolítási számlája
362662. INTERACT támogatás lebonyolítási számlája
36267. Svájci Alap támogatás lebonyolítási számlája
36268. Szolidaritási programok lebonyolítási számlái
362681. Európai Menekültügyi Alap támogatásának lebonyolítási számlája
362682. Integrációs Alap támogatásának lebonyolítási számlája
362683. Visszatérési Alap támogatásának lebonyolítási számlája
362684. Külső Határok Alap támogatásának lebonyolítási számlája
3627. Szabálytalan kifizetések visszatérítése lebonyolítási számla
3628. NATO Biztonsági Beruházási program lebonyolítási számla
3629. Egyéb különféle nemzetközi támogatás lebonyolítási számlája
363-366. Foglalt
367. Kincstári egységes nostro-devizaszámla (KESZ) (nemzetgazdasági elszámolások)
368. Nemzetközi támogatási programok közösségi forrás számlái
3681. Előcsatlakozási alapok közösségi forrás számlái
36811. PHARE közösségi számla
36812. Átmeneti Támogatás közösségi számla
36813. SAPARD közösségi számla
3682. NFT-1-hez tartozó támogatási programok közösségi forrás számlái
36821-36826. Strukturális alapokhoz tartozó támogatási programok közösségi forrás számlái
36821. Gazdasági versenyképesség operatív program közösségi forrás számla
36822. Környezetvédelem és infrastruktúra operatív program közösségi forrás számla
36823. Humánerőforrás-fejlesztési operatív program közösségi forrásszámla
36824. Regionális operatív program közösségi forrás számla
36825. Agrár- és vidékfejlesztési operatív program közösségi forrás számla
36826. Közösségi Támogatási Keret technikai segítségnyújtási program közösségi forrás számla
36827. Kohéziós Alap támogatási program közösségi forrás számla
368271. Kohéziós Alap közlekedési támogatási program közösségi forrás számla
368272. Kohéziós Alap környezetvédelmi támogatási program közösségi forrás számla
3683-3684. NVT-2-höz tartozó támogatási programok közösségi forrás számlái
3683-3684. NFT-2-höz tartozó támogatási programok közösségi forrás számlái
36835. Környezet és energia operatív program közösségi forrás számla
36836. Államreform operatív program közösségi forrás számla
36837. Elektronikus közigazgatás operatív program közösségi forrás számla
36839. Végrehajtás operatív program közösségi forrás számla
3684. NFT-2-höz tartozó regionális támogatási programok közösségi forrás számlái
36841. Nyugat-dunántúli operatív program közösségi forrás számla
36842. Közép-dunántúli operatív program közösségi forrás számla
36843. Dél-dunántúli operatív program közösségi forrás számla
36844. Észak-magyarországi operatív program közösségi forrás számla
36845. Észak-alföldi operatív program közösségi forrás számla
36846. Dél-alföldi operatív program közösségi forrás számla
36847. Közép-magyarországi operatív program közösségi forrás számla
3685. Európai Uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatási programok közösségi forrás számlái
36851. EMVA NVT-1-hez tartozó vidékfejlesztési támogatás közösségi forrás számla
36852. EMVA NVT-2-höz tartozó agrár- és vidékfejlesztési terv közösségi forrás számla
36853. EMGA közösségi forrás számla
36854. EHA által finanszírozott operatív program közösségi forrás számla
3686. Egyéb Európai Uniós támogatási programok közösségi forrás számlái
36861. Schengeni Alap közösségi forrás számla
36862. Közösségi kezdeményezések közösségi forrás számlái
368621. INTERREG közösségi forrás számla
368622. EQUAL közösségi forrás számla
36863. Belső politikák jogcímen nyújtott támogatások közösségi forrás számla
36864. TEN-T támogatás közösségi forrás számlája
36865. EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus közösségi forrás számlája
36866. Területi Együttműködés támogatásának közösségi forrás számlái
368661. Európai Területi Együttműködés támogatás közösségi forrás számlái
368662. INTERACT támogatás közösségi forrás számlája
36867. Svájci Alap támogatás közösségi forrás számlája
36868. Szolidaritási programok közösségi forrás számlái
368681. Európai Menekültügyi Alap közösségi forrás számlája
368682. Integrációs Alap közösségi forrás számlája
368683. Visszatérési Alap közösségi forrás számlája
368684. Külső Határok Alap közösségi forrás számlája
3687. NATO Biztonsági Beruházási program közösségi forrás számlája
3689. Egyéb különféle nemzetközi támogatási program közösségi forrás számlái
37. TÁMOGATÁSÉRTÉKŰ KIADÁSOK, TÁMOGATÁSOK FOLYÓSÍTÁSA ÉS FEJEZETI ELSZÁMOLÁSOK
371. Irányítás (felügyelet) alá tartozó költségvetési szervnek folyósított támogatás (csak önkormányzat és tb pénzügyi alapjai)
3711. Irányítás (felügyelet) alá tartozó költségvetési szervnek folyósított támogatás előirányzata
3712. Irányítás (felügyelet) alá tartozó költségvetési szervnek folyósított támogatás előirányzatának teljesítése
372. Előző évi előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadása
3721. Előző évi előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás előirányzata
37211. Előző évi, működési célú előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás előirányzata
37212. Előző évi, felhalmozási célú előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás előirányzata
3722. Előző évi előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás előirányzatának teljesítése
37221. Előző évi, működési célú előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás előirányzatának teljesítése
37222. Előző évi, felhalmozási célú előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadás előirányzatának teljesítése
373. Működési célú támogatásértékű kiadások elszámolása
3731. Működési célú támogatásértékű kiadás előirányzata
3732. Működési célú támogatásértékű kiadás előirányzatának teljesítése
3733. Működési célú, támogatási program előlegére támogatásértékű kiadás előirányzatának teljesítése
374. Felhalmozási célú támogatásértékű kiadások elszámolása
3741. Felhalmozási célú támogatásértékű kiadás előirányzata
3742. Felhalmozási célú támogatásértékű kiadás előirányzatának teljesítése
3743. Felhalmozási célú, támogatási program előlegére támogatásértékű kiadás előirányzatának teljesítése
375. Központi költségvetésből folyósított államháztartáson belüli támogatások (nemzetgazdasági elszámolások)
376. Garancia- és kezességvállalásból származó kifizetések államháztartáson belülre
3761. Garancia- és kezességvállalásból származó kifizetések előirányzata államháztartáson belülre
3762. Garancia- és kezességvállalásból származó kifizetések előirányzatának teljesítése államháztartáson belülre
377. Tb pénzügyi alapok ellátási kiadásainak elszámolása
3773. Ellátási kiadások alapon belüli elszámolása
378. Fejezeti év végi maradványelszámolási számla kiadásainak elszámolása
379. Foglalt
38. ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLRE VÉGLEGES PÉNZESZKÖZÁTADÁSOK ELSZÁMOLÁSA
381. Működési célú pénzeszközátadás államháztartáson kívülre
3811. Működési célú pénzeszközátadás előirányzata államháztartáson kívülre
3812. Működési célú pénzeszközátadás előirányzatának teljesítése államháztartáson kívülre
3813. Működési célú, támogatási program előlegére pénzeszközátadás előirányzatának teljesítése államháztartáson kívülre
382. Felhalmozási célú pénzeszközátadás államháztartáson kívülre
3821. Felhalmozási célú pénzeszközátadás előirányzata államháztartáson kívülre
3822. Felhalmozási célú pénzeszközátadás előirányzatának teljesítése államháztartáson kívülre
3823. Felhalmozási célú, támogatási program előlegére pénzeszközátadás előirányzatának teljesítése államháztartáson kívülre
383. Lakástámogatás elszámolása
3831. Lakástámogatás előirányzata
3832. Lakástámogatás előirányzatának teljesítése
384. Foglalt
385. Központi költségvetésből folyósított államháztartáson kívüli támogatások (nemzetgazdasági elszámolások)
386. Garancia- és kezességvállalásból származó pénzeszközátadás államháztartáson kívülre
3861. Garancia- és kezességvállalásból származó pénzeszközátadás előirányzata államháztartáson kívülre
3862. Garancia- és kezességvállalásból származó pénzeszközátadás előirányzatának teljesítése államháztartáson kívülre
387-388. Foglalt
389. Támogatásértékű kiadás, pénzeszközátadás átvezetési számlája
39. FÜGGŐ, ÁTFUTÓ, KIEGYENLÍTŐ ÉS TOVÁBBADÁSI (LEBONYOLÍTÁSI) CÉLÚ KIADÁSOK
391-394. Költségvetési elszámolásokat érintő függő, átfutó és kiegyenlítő kiadások
391. Költségvetési függő kiadások
3911. Költségvetési intézményi függő kiadások
3912. Kincstári ügyfelek munkabér megelőlegezési számlája (nemzetgazdasági elszámolások)
392. Költségvetési átfutó kiadások
3921. Személyi juttatásokkal kapcsolatos átfutó kiadások
3922. Munkavállalókkal kapcsolatos átfutó kiadások
3923. Megelőlegezett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások
3924. Utólagos elszámolásra kiadott előlegek átfutó kiadásai
3925. Szállítóknak (beruházási előlegek kivételével) adott előlegek
3926. Utólag finanszírozott nemzetközi támogatási programok átfutó kiadásai
3927. Kincstári ügyfelek átfutó kiadásai (nemzetgazdasági elszámolások)
3928. Nemzetgazdasági elszámolások átfutó kiadásai
3929. Egyéb átfutó kiadások
394. Költségvetési kiegyenlítő kiadások
3941. Elszámolási és pénzforgalmi számlák közötti átvezetések
3942. Helyiadó-beszedési számlák közötti átvezetések
3943. Kincstári ügyfelek kiegyenlítő kiadásai (nemzetgazdasági elszámolások)
3944. Nemzetgazdasági elszámolások kiegyenlítő kiadásai
3945. KESZ kiegyenlítő kiadásai (nemzetgazdasági elszámolások)
3946. Kincstári körön belüli kiegyenlítő kiadások (nemzetgazdasági elszámolások)
395. Fejezeti előirányzat-felhasználási keret elosztás átfutó kiadásai
396. Megtérítendő ellátások elszámolása számla
397. Továbbadási (lebonyolítási) célú kiadások
3971. Államháztartáson belülről kapott, továbbadási (lebonyolítási) célú működési kiadások
3972. Államháztartáson belülről kapott, továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási kiadások
3973. Államháztartáson kívülről kapott, továbbadási (lebonyolítási) célú működési kiadások
3974. Államháztartáson kívülről kapott, továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási kiadások
398. Nemzetközi támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési átfutó kiadások
3981. EMVA-ból érkező NVT-1-hez tartozó vidékfejlesztési támogatás költségvetési átfutó kiadásai
3982. EMVA-ból érkező NVT-2-höz tartozó agrár- és vidékfejlesztési terv költségvetési átfutó kiadásai
3983. EMGA-ból érkező agrártámogatás költségvetési átfutó kiadásai
39831. EMGA mezőgazdasági termelők közvetlen támogatás átfutó kiadásai
39832. EMGA agrárpiaci támogatás átfutó kiadásai
398321. EMGA belpiaci intézkedés átfutó kiadásai
398322. EMGA exporttámogatás átfutó kiadásai
39833. EMGA intervenciós kifizetések átfutó kiadásai
3984. EHA-ból finanszírozott operatív program költségvetési átfutó kiadásai
3986. Cukorágazati hozzájárulás megelőlegezéshez kapcsolódó átfutó kiadások
399. Költségvetésen kívüli függő, átfutó és kiegyenlítő kiadások
4. Számlaosztály
FORRÁSOK (PASSZÍVÁK)
41. SAJÁT TŐKE
411. Tartós tőke
4111. Kezelésbe vett eszközök tartós tőkéje
4112. Saját tulajdonban lévő eszközök tartós tőkéje
412. Kezelésbe vett eszközök tőkeváltozása
4121. Előző évek kezelt tőkeváltozásai
4122. Tárgyévi pénzforgalommal kapcsolatos kezelt tőkeváltozások
4123. Tárgyévi pénzforgalom nélküli kezelt tőkeváltozások
41231. Tranzakciós partnerhez kapcsolódó pénzforgalom nélküli kezelt tőkeváltozások
41232. Tranzakciós partnerhez nem kapcsolódó pénzforgalom nélküli kezelt tőkeváltozások
41233. Terv szerinti értékcsökkenés miatti kezelt tőkeváltozások
41234. Piaci érték változása miatti terven felüli értékcsökkenés kezelt tőkeváltozása
41235. Egyéb terven felüli értékcsökkenés kezelt tőkeváltozása
41236. Eszközök értékvesztéséhez kapcsolódó kezelt tőkeváltozás
41237. Külföldi pénzértékre szóló eszközök (kivéve a valuta-, devizakészlet) év végi értékeléséhez kapcsolódó kezelt tőkeváltozása
41238. Kezelt eszközök értékesítésével kapcsolatos veszteség jellegű különbözet
413. Saját tulajdonban lévő eszközök tőkeváltozása
4131. Előző évek saját tőkeváltozásai
4132. Tárgyévi pénzforgalommal kapcsolatos saját tőkeváltozások
4133. Tárgyévi pénzforgalom nélküli saját tőkeváltozások
41331. Tranzakciós partnerhez kapcsolódó pénzforgalom nélküli saját tőkeváltozások
41332. Tranzakciós partnerhez nem kapcsolódó pénzforgalom nélküli saját tőkeváltozások
41333. Terv szerinti értékcsökkenés miatti saját tőkeváltozások
41334. Piaci érték változása miatti terven felüli értékcsökkenés saját tőkeváltozása
41335. Egyéb terven felüli értékcsökkenés saját tőkeváltozása
41336. Eszközök értékvesztéséhez kapcsolódó saját tőkeváltozás
41337. Külföldi pénzértékre szóló eszközök (kivéve a valuta-, devizakészlet) év végi értékeléséhez kapcsolódó saját tőkeváltozása
41338. Saját tulajdonban lévő eszközök értékesítésével kapcsolatos veszteség jellegű különbözet
414. Sajátos tőkeváltozások (nemzetgazdasági elszámolások)
415-416. Foglalt
417. Értékelési tartalék
4171. Kezelésbe vett eszközök értékelési tartaléka
4172. Saját tulajdonban lévő eszközök értékelési tartaléka
42. TARTALÉKOK
421. Költségvetési tartalékok
4211. Költségvetési tartalék elszámolása
4212. Költségvetési pénzmaradvány
42121. Költségvetési működési célú pénzmaradvány
42122. Költségvetési felhalmozási célú pénzmaradvány
4214. Előző év(ek) költségvetési tartalékának elszámolása
422. Vállalkozási tartalék
4221. Tárgyévi vállalkozási maradvány elszámolása
4222. Előző év(ek) vállalkozási maradványa
4223. Elkülönített vállalkozási maradvány
4224. Előző év(ek) vállalkozási tartalékának elszámolása
423. Foglalt
424. Előirányzat-maradvány számla
4241. Működési célú előirányzat-maradvány számla
4242. Felhalmozási célú előirányzat-maradvány számla
425. Költségvetési kiadási megtakarítás (többlet) elszámolása
426. Költségvetési bevételi többlet (lemaradás) elszámolása
427. Vállalkozási kiadási megtakarítás (többlet) elszámolása
428. Vállalkozási bevételi többlet (lemaradás) elszámolása
43. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
431. Hosszú lejáratú hitelek pénzügyi vállalkozásoktól
4311. Pénzügyi vállalkozásoktól felvett hosszú lejáratú hitelek állománya
43111. Pénzügyi vállalkozásoktól felvett fejlesztési célú hitelek állománya
431111. Pénzügyi vállalkozásoktól felvett fejlesztési célú hitelek mérlegfordulónapot követő törlesztő részletek állománya
431112. Pénzügyi vállalkozásoktól felvett fejlesztési célú hitelek következő évek törlesztő részleteinek állománya
43112. Pénzügyi vállalkozásoktól felvett működési célú hitelek állománya
431121. Pénzügyi vállalkozásoktól felvett működési célú hitelek mérlegfordulónapot követő törlesztő részletek állománya
431122. Pénzügyi vállalkozásoktól felvett működési célú hitelek következő évek törlesztő részleteinek állománya
4312. Pénzügyi vállalkozásnak hosszú lejáratú hitel törlesztés, visszafizetés előirányzata „K”
43121. Pénzügyi vállalkozásnak fejlesztési célú hitel törlesztés, visszafizetés előirányzata
43122. Pénzügyi vállalkozásnak működési célú hitel törlesztés, visszafizetés előirányzata
4313. Pénzügyi vállalkozástól hosszú lejáratú hitel felvételének előirányzata „T”
43131. Pénzügyi vállalkozástól fejlesztési célú hitel felvételének előirányzata
43132. Pénzügyi vállalkozástól működési célú hitel felvételének előirányzata
4314. Pénzügyi vállalkozásnak hosszú lejáratú hitelek törlesztése, visszafizetése „T”
43141. Fejlesztési célú hitelek törlesztése, visszafizetése pénzügyi vállalkozásnak
43142. Működési célú hitelek törlesztése, visszafizetése pénzügyi vállalkozásnak
4315. Pénzügyi vállalkozásoktól hosszú lejáratú hitelek felvétele „K”
43151. Fejlesztési célú hitelek felvétele pénzügyi vállalkozástól
43152. Működési célú hitelek felvétele pénzügyi vállalkozástól
432. Hosszú lejáratú hitel egyéb belföldi forrásból
4321. Egyéb belföldi forrásból felvett hosszú lejáratú hitelek állománya
43211. Egyéb belföldi forrásból felvett fejlesztési célú hitelek állománya
432111. Egyéb belföldi forrásból felvett fejlesztési célú hitelek mérlegfordulónapot követő törlesztő részletek állománya
432112. Egyéb belföldi forrásból felvett fejlesztési célú hitelek következő évek törlesztő részleteinek állománya
43212. Egyéb belföldi forrásból felvett működési célú hitelek állománya
432121. Egyéb belföldi forrásból felvett működési célú hitelek mérlegfordulónapot követő törlesztő részletek állománya
432122. Egyéb belföldi forrásból felvett működési célú hitelek következő évek törlesztő részleteinek állománya
4322. Egyéb belföldi forrásból származó hosszú lejáratú hitel törlesztés, visszafizetés előirányzata „K”
43221. Egyéb belföldi forrásból származó fejlesztési célú hitel törlesztés, visszafizetés előirányzata
43222. Egyéb belföldi forrásból származó működési célú hitel törlesztés, visszafizetés előirányzata
4323. Egyéb belföldi forrásból hosszú lejáratú hitel felvételének előirányzata „T”
43231. Egyéb belföldi forrásból fejlesztési célú hitel felvételének előirányzata
43232. Egyéb belföldi forrásból működési célú hitel felvételének előirányzata
4324. Egyéb belföldi forrásból származó hosszú lejáratú hitelek törlesztése, visszafizetése „T”
43241. Egyéb belföldi forrásból származó fejlesztési célú hitelek törlesztése, visszafizetése
43242. Egyéb belföldi forrásból származó működési célú hitelek törlesztése, visszafizetése
4325. Egyéb forrásból származó hosszú lejáratú hitelek felvétele „K”
43251. Fejlesztési célú hitelek felvétele egyéb belföldi forrásból
43252. Működési célú hitelek felvétele egyéb belföldi forrásból
433. Hosszú lejáratú külföldi hitelek
4331. Hosszú lejáratú külföldi hitelek állománya
43311. Hosszú lejáratú külföldi hitelek mérlegfordulónapot követő törlesztő részletek állománya
43312. Hosszú lejáratú külföldi hitelek következő évek törlesztő részleteinek állománya
4332. Hosszú lejáratú külföldi hitel visszafizetésének előirányzata „K”
4333. Hosszú lejáratú külföldi hitel felvételének előirányzata „T”
4334. Hosszú lejáratú külföldi hitelek visszafizetése „T”
4335. Hosszú lejáratú külföldi hitelek felvétele „K”
434. Tartozás kötvénykibocsátásból
4341. Hosszú lejáratú tartozás állománya kötvénykibocsátásból
43411. Fejlesztési célú kötvénykibocsátás tartozás állománya
434111. Fejlesztési célú kötvénykibocsátás tartozás mérlegfordulónapot követő törlesztő részletek állománya
434112. Fejlesztési célú kötvénykibocsátás tartozás következő évek törlesztő részleteinek állománya
43412. Működési célú kötvénykibocsátás tartozás állománya
434121. Működési célú kötvénykibocsátás tartozás mérlegfordulónapot követő törlesztő részletek állománya
434122. Működési célú kötvénykibocsátás tartozás következő évek törlesztő részleteinek állománya
43413. Központi költségvetés hosszú lejáratú belföldi kötvénykibocsátás tartozás állománya (nemzetgazdasági elszámolások)
43414. Központi költségvetés hosszú lejáratú külföldi kötvénykibocsátás tartozás állománya (nemzetgazdasági elszámolások)
4342. Hosszú lejáratú kötvénykibocsátás kiadási előirányzata „K”
43421. Fejlesztési célú kötvénykibocsátás kiadási előirányzata
43422. Működési célú kötvénykibocsátás kiadási előirányzata
43423. Központi költségvetés hosszú lejáratú belföldi kötvénykibocsátás kiadási előirányzata (nemzetgazdasági elszámolások)
43424. Központi költségvetés hosszú lejáratú külföldi kötvénykibocsátás kiadási előirányzata (nemzetgazdasági elszámolások)
4343. Hosszú lejáratú kötvénykibocsátás bevételi előirányzata „T”
43431. Fejlesztési célú kötvénykibocsátás bevételi előirányzata
43432. Működési célú kötvénykibocsátás bevételi előirányzata
43433. Központi költségvetés hosszú lejáratú belföldi kötvénykibocsátás bevételi előirányzata (nemzetgazdasági elszámolások)
43434. Központi költségvetés hosszú lejáratú külföldi kötvénykibocsátás bevételi előirányzata (nemzetgazdasági elszámolások)
4344. Hosszú lejáratra kibocsátott kötvény beváltása „T”
43441. Fejlesztési célra kibocsátott kötvény beváltása
43442. Működési célra kibocsátott kötvény beváltása
43443. Központi költségvetés hosszú lejáratú belföldi kötvény beváltása (nemzetgazdasági elszámolások)
43444. Központi költségvetés hosszú lejáratú külföldi kötvény beváltása (nemzetgazdasági elszámolások)
4345. Hosszú lejáratú kötvénykibocsátás bevétele „K”
43451. Fejlesztési célú kötvénykibocsátás bevétele
43452. Működési célú kötvénykibocsátás bevétele
43453. Központi költségvetés hosszú lejáratú belföldi kötvénykibocsátás bevétele (nemzetgazdasági elszámolások)
43454. Központi költségvetés hosszú lejáratú külföldi kötvénykibocsátás bevétele (nemzetgazdasági elszámolások)
435-436. Tartozás (éven túli) támogatási kölcsönök igénybevételéből
435. Működési célú (éven túli) támogatási kölcsön államháztartáson belülről
4351. Működési célú (éven túli) támogatási kölcsönök állománya
43511. Működési célú (éven túli) támogatási kölcsönök mérlegfordulónapot követő törlesztő részletek állománya
43512. Működési célú (éven túli) támogatási kölcsönök következő évek törlesztő részleteinek állománya
4352. Működési célú (éven túli) támogatási kölcsön törlesztésének előirányzata „K”
4353. Működési célú (éven túli) támogatási kölcsön igénybevételének előirányzata „T”
4354. Működési célú (éven túli) támogatási kölcsön törlesztése, visszafizetése „T”
4355. Működési célú (éven túli) támogatási kölcsön igénybevétele „K”
436. Felhalmozási célú (éven túli) támogatási kölcsön államháztartáson belülről
4361. Felhalmozási célú (éven túli) támogatási kölcsönök állománya
43611. Felhalmozási célú (éven túli) támogatási kölcsönök mérlegfordulónapot követő törlesztő részletek állománya
43612. Felhalmozási célú (éven túli) támogatási kölcsönök következő évek törlesztő részleteinek állománya
4362. Felhalmozási célú (éven túli) támogatási kölcsön törlesztésének előirányzata „K”
4363. Felhalmozási célú (éven túli) támogatási kölcsön igénybevételének előirányzata „T”
4364. Felhalmozási célú (éven túli) támogatási kölcsön törlesztése, visszafizetése „T”
4365. Felhalmozási célú (éven túli) támogatási kölcsön igénybevétele „K”
438. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
4381. Kezelésbe átvett kincstári vagyon miatti kötelezettség
4382. Kezelésbe átvett önkormányzati vagyon miatti kötelezettségek
4383. Pénzügyi lízing miatti kötelezettségek
4384. Átvállalt hosszú lejáratú kötelezettségek
4385. Hosszú lejáratú kötelezettségek magánszeméllyel szemben
4389. Különféle egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
439. Hosszú lejáratú kötelezettségek kiadás és bevétel átvezetési számlája
44-45. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
441. Belföldi szállítók
4411. Belföldi beruházási szállítók állománya
44111. Tárgyévi költségvetést terhelő előző év(ek) belföldi beruházási szállítók állománya
44112. Tárgyévi költségvetést terhelő folyó évi belföldi beruházási szállítók állománya
44113. Tárgyévet követő évet terhelő belföldi beruházási szállítók állománya
4412. Államháztartáson belülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó belföldi kötelezettségek
44121. Tárgyévi költségvetést terhelő előző év(ek) államháztartáson belülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó belföldi kötelezettségek
44122. Tárgyévi költségvetést terhelő folyó évi államháztartáson belülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó belföldi kötelezettségek
44123. Tárgyévet követő évet terhelő államháztartáson belülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó belföldi kötelezettségek
4413. Államháztartáson kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó belföldi kötelezettségek
44131. Tárgyévi költségvetést terhelő előző év(ek) államháztartáson kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó belföldi kötelezettségek
44132. Tárgyévi költségvetést terhelő folyó évi államháztartáson kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó belföldi kötelezettségek
44133. Tárgyévet követő évet terhelő államháztartáson kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó belföldi kötelezettségek
4414. Belföldi egyéb szállítók állománya
44141. Tárgyévi költségvetést terhelő előző év(ek) belföldi egyéb szállítók állománya
44142. Tárgyévi költségvetést terhelő folyó évi belföldi egyéb szállítók állománya
44143. Tárgyévet követő évet terhelő belföldi egyéb szállítók állománya
4415. Nem számlázott belföldi szállítások
442. Európai Uniós tagország szerinti (EU-s) külföldi szállító
4421. EU-s külföldi beruházási szállítók állománya
44211. Tárgyévi költségvetést terhelő előző év(ek) EU-s külföldi beruházási szállítók állománya
44212. Tárgyévi költségvetést terhelő folyó évi EU-s külföldi beruházási szállítók állománya
44213. Tárgyévet követő évet terhelő EU-s külföldi beruházási szállítók állománya
4422. Államháztartáson belülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó EU-s külföldi kötelezettségek
44221. Tárgyévi költségvetést terhelő előző év(ek) államháztartáson belülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó EU-s külföldi kötelezettségek
44222. Tárgyévi költségvetést terhelő folyó évi államháztartáson belülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó EU-s külföldi kötelezettségek
44223. Tárgyévet követő évet terhelő államháztartáson belülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó EU-s külföldi kötelezettségek
4423. Államháztartáson kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó EU-s külföldi kötelezettségek
44231. Tárgyévi költségvetést terhelő előző év(ek) államháztartáson kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó EU-s külföldi kötelezettségek
44232. Tárgyévi költségvetést terhelő folyó évi államháztartáson kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó EU-s külföldi kötelezettségek
44233. Tárgyévet követő évet terhelő államháztartáson kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó EU-s külföldi kötelezettségek
4424. Külföldi egyéb szállítók állománya
44241. Tárgyévi költségvetést terhelő előző év(ek) EU-s külföldi egyéb szállítók állománya
44242. Tárgyévi költségvetést terhelő folyó évi EU-s külföldi egyéb szállítók állománya
44243. Tárgyévet követő évet terhelő EU-s külföldi egyéb szállítók állománya
4425. Nem számlázott EU-s szállítások
443. Nem Európai Uniós ország szerinti (nem EU-s) külföldi szállító
4431. Nem EU-s külföldi beruházási szállítók állománya
44311. Tárgyévi költségvetést terhelő előző év(ek) nem EU-s külföldi beruházási szállítók állománya
44312. Tárgyévi költségvetést terhelő folyó évi nem EU-s külföldi beruházási szállítók állománya
44313. Tárgyévet követő évet terhelő nem EU-s külföldi beruházási szállítók állománya
4432. Államháztartáson belülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó nem EU-s külföldi kötelezettségek
44321. Tárgyévi költségvetést terhelő előző év(ek) államháztartáson belülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó nem EU-s külföldi kötelezettségek
44322. Tárgyévi költségvetést terhelő folyó évi államháztartáson belülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó nem EU-s külföldi kötelezettségek
44323. Tárgyévet követő évet terhelő államháztartáson belülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó nem EU-s külföldi kötelezettségek
4433. Államháztartáson kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó nem EU-s külföldi kötelezettségek
44331. Tárgyévi költségvetést terhelő előző év(ek) államháztartáson kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó nem EU-s külföldi kötelezettségek
44332. Tárgyévi költségvetést terhelő folyó évi államháztartáson kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó nem EU-s külföldi kötelezettségek
44333. Tárgyévet követő évet terhelő államháztartáson kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó nem EU-s külföldi kötelezettségek
4434. Nem EU-s külföldi egyéb szállítók állománya
44341. Tárgyévi költségvetést terhelő előző év(ek) nem EU-s külföldi egyéb szállítók állománya
44342. Tárgyévi költségvetést terhelő folyó évi nem EU-s külföldi egyéb szállítók állománya
44343. Tárgyévet követő évet terhelő nem EU-s külföldi egyéb szállítók állománya
4435. Nem számlázott nem EU-s külföldi szállítások
444. Váltótartozások
445. Munkavállalókkal kapcsolatos különféle kötelezettségek
446. Költségvetéssel szembeni kötelezettségek
447. Helyi önkormányzatok sajátos kötelezettségei
4471. Iparűzési adó feltöltés miatti kötelezettségek
4472. Helyi adó túlfizetés miatti kötelezettségek
449. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
4491. Támogatási program előlege miatti kötelezettség
4492. Szabálytalan kifizetés miatti kötelezettség
4493. Garancia- és kezességvállalásból származó kötelezettség
44931. Működési célú garancia- és kezességvállalásból származó kötelezettség
44932. Felhalmozási célú garancia- és kezességvállalásból származó kötelezettség
4494. Nemzetközi támogatási programok miatti kötelezettségek
4495. Előfinanszírozás miatti kötelezettségek
4499. Egyéb különféle rövid lejáratú kötelezettség
45. RÖVID LEJÁRATÚ HITELEK ÉS TÁMOGATÁSI KÖLCSÖNÖK
451. Rövid lejáratú hitelek pénzügyi vállalkozásoktól
4511. Pénzügyi vállalkozásoktól felvett rövid lejáratú hitelek állománya
4512. Pénzügyi vállalkozásnak rövid lejáratú hitel törlesztés, visszafizetés előirányzata „K”
4513. Pénzügyi vállalkozástól rövid lejáratú hitel felvételének előirányzata „T”
4514. Rövid lejáratú hitelek törlesztése, visszafizetése pénzügyi vállalkozásnak „T”
4515. Rövid lejáratú hitelek felvétele pénzügyi vállalkozástól „K”
452. Rövid lejáratú hitelek egyéb belföldi forrásból
4521. Egyéb belföldi forrásból felvett rövid lejáratú hitelek állománya
4522. Egyéb belföldi forrásból származó rövid lejáratú hitel törlesztés, visszafizetés előirányzata „K”
4523. Egyéb belföldi forrásból rövid lejáratú hitel felvételének előirányzata „T”
4524. Egyéb belföldi forrásból származó rövid lejáratú hitelek törlesztése, visszafizetése „T”
4525. Rövid lejáratú hitelek felvétele egyéb belföldi forrásból „K”
453-454. Tartozás (éven belüli) támogatási kölcsönök igénybevételéből
453. Működési célú (éven belüli) támogatási kölcsön államháztartáson belülről
4531. Működési célú (éven belüli) támogatási kölcsönök állománya
4532. Működési célú (éven belüli) támogatási kölcsön törlesztésének előirányzata
4533. Működési célú (éven belüli) támogatási kölcsön igénybevételének előirányzata
4534. Működési célú (éven belüli) támogatási kölcsön törlesztése, visszafizetése
4535. Működési célú (éven belüli) támogatási kölcsön igénybevétele
454. Felhalmozási célú (éven belüli) támogatási kölcsön államháztartáson belülről
4541. Felhalmozási célú (éven belüli) támogatási kölcsönök állománya
4542. Felhalmozási célú (éven belüli) támogatási kölcsön törlesztésének előirányzata
4543. Felhalmozási célú (éven belüli) támogatási kölcsön igénybevételének előirányzata
4544. Felhalmozási célú (éven belüli) támogatási kölcsön törlesztése, visszafizetése
4545. Felhalmozási célú (éven belüli) támogatási kölcsön igénybevétele
455-457. Tartozások forgatási célú pénzügyi műveletekből
455. Likviditási hitel a központi költségvetéstől
456. Rövid lejáratú likviditási hitelek egyéb belföldi forrásból
457. Tartozás rövid lejáratú kötvénykibocsátásból
458. Foglalt
459. Rövid lejáratú kötelezettségek kiadás és bevétel átvezetési számlája
46. TÁMOGATÁSÉRTÉKŰ BEVÉTELEK, ELŐZŐ ÉVI TÁMOGATÁSOK, VISSZATÉRÜLÉSEK ÉS FEJEZETI ELSZÁMOLÁSOK
461. Előző évi központi költségvetési kiegészítések, visszatérülések
4611. Előző évi központi költségvetési kiegészítések, visszatérülések előirányzata
4612. Előző évi központi költségvetési kiegészítések, visszatérülések előirányzatának teljesítése
462. Előző évi egyéb költségvetési kiegészítések, visszatérülések
4621. Előző évi egyéb költségvetési kiegészítések, visszatérülések előirányzata
4622. Előző évi egyéb költségvetési kiegészítések, visszatérülések előirányzatának teljesítése
463. Előző évi előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétele
4631. Előző évi előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel előirányzata
46311. Előző évi, működési célú előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel előirányzata
46312. Előző évi, felhalmozási célú előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel előirányzata
4632. Előző évi előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel előirányzatának teljesítése
46321. Előző évi, működési célú előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel előirányzatának teljesítése
46322. Előző évi, felhalmozási célú előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvétel előirányzatának teljesítése
464. Működési célú, támogatásértékű bevételek elszámolása
4641. Működési célú, támogatásértékű bevétel előirányzata
4642. Működési célú, támogatásértékű bevétel előirányzatának teljesítése
4643. Működési célú, előző év(ek)i támogatási program visszatérített előlege miatti támogatásértékű bevétel előirányzatának teljesítése
465. Felhalmozási célú, támogatásértékű bevételek elszámolása
4651. Felhalmozási célú, támogatásértékű bevétel előirányzata
4652. Felhalmozási célú, támogatásértékű bevétel előirányzatának teljesítése
4653. Felhalmozási célú, előző év(ek)i támogatási program visszatérített előlege miatti támogatásértékű bevétel előirányzatának teljesítése
466. Garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések államháztartáson belülről
4661. Garancia- és kezességvállalásból származó megtérülés előirányzata államháztartáson belülről
4662. Garancia- és kezességvállalásból származó megtérülés előirányzatának teljesítése államháztartáson belülről
467. Tb pénzügyi alapok ellátási bevételeinek elszámolása
4671. Tb pénzügyi alapok működési szektor előző évi előirányzat-maradvány befizetéséből származó bevétel
4672. Tb pénzügyi alapok működési szektor befizetési kötelezettségből származó bevétel
4673. Ellátási bevételek alapon belüli elszámolása
468. Fejezeti év végi maradványelszámolási számla bevételeinek elszámolása
469. Foglalt
47. ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLRŐL KAPOTT VÉGLEGES PÉNZESZKÖZÁTVÉTELEK ELSZÁMOLÁSA
471. Működési célú pénzeszközátvétel az államháztartáson kívülről
4711. Működési célú pénzeszközátvétel előirányzata államháztartáson kívülről
4712. Működési célú pénzeszközátvétel előirányzatának teljesítése államháztartáson kívülről
4713. Működési célú, előző év(ek)i támogatási program visszatérített előlege miatti pénzeszközátvétel előirányzatának teljesítése államháztartáson kívülről
472. Felhalmozási célú pénzeszközátvétel államháztartáson kívülről
4721. Felhalmozási célú pénzeszközátvétel előirányzata államháztartáson kívülről
4722. Felhalmozási célú pénzeszközátvétel előirányzatának teljesítése államháztartáson kívülről
4723. Felhalmozási célú, előző év(ek)i támogatási program visszatérített előlege miatti pénzeszközátvétel előirányzatának teljesítése államháztartáson kívülről
473. Központi költségvetés közvetlen EU költségvetésből származó bevételei
474-475. Foglalt
476. Garancia- és kezességvállalásból származó megtérülés államháztartáson kívülről
4761. Garancia- és kezességvállalásból származó megtérülés előirányzata államháztartáson kívülről
4762. Garancia- és kezességvállalásból származó megtérülés előirányzatának teljesítése államháztartáson kívülről
477-478. Foglalt
479. Támogatásértékű bevétel, átvett pénzeszköz, egyéb kiegészítések átvezetési számlája
48. FÜGGŐ, ÁTFUTÓ, KIEGYENLÍTŐ ÉS TOVÁBBADÁSI (LEBONYOLÍTÁSI) CÉLÚ BEVÉTELEK
481-484. Költségvetési elszámolásokat érintő függő, átfutó és kiegyenlítő bevételek
481. Költségvetési függő bevételek
4811. Költségvetési intézményi függő bevételek
4812. Helyi adóbeszedési számlával kapcsolatos függő bevételek
4813. Egyéb adóbeszedési számlákkal kapcsolatos függő bevételek
4814. Kincstári ügyfelek függő bevételei (nemzetgazdasági elszámolások)
482. Költségvetési átfutó bevételek
4821. Költségvetési átfutó bevételek
4822. Utólagos elszámolások átfutó bevételei
4823. Költségvetési egyéb bevételek beszedési számlával kapcsolatos átfutó bevételek (csak helyi önkormányzatok)
4824. Költségvetés letéti bevételei
4825. Részben önálló költségvetési szervek finanszírozási bevételei
4826. Vevőtől kapott előlegek bevételei
4827. Kincstári ügyfelek átfutó bevételei (nemzetgazdasági elszámolások)
4828. Hatósági jogkörhöz kötődő átfutó bevételek
4829. Költségvetési egyéb átfutó bevételek
483. Költségvetési kiegyenlítő bevételek
4831. Elszámolási és pénzforgalmi számlák közötti átvezetések
4832. Helyiadó-beszedési számlák közötti átvezetések
4833. Kincstári ügyfelek kiegyenlítő bevételei (nemzetgazdasági elszámolások)
4834. Nemzetgazdasági elszámolások kiegyenlítő bevételei
484. Adóhatóságokkal kapcsolatos elszámolási számla
485. Fejezeti előirányzat-felhasználási keret elosztás átfutó bevételei
486. Központi költségvetési szervek befizetései
487. Továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek
4871. Államháztartáson belülről kapott, továbbadási (lebonyolítási) célú működési bevételek
4872. Államháztartáson belülről kapott, továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási bevételek
4873. Államháztartáson kívülről kapott, továbbadási (lebonyolítási) célú működési bevételek
4874. Államháztartáson kívülről kapott, továbbadási (lebonyolítási) célú felhalmozási bevételek
488. Költségvetésen kívüli függő, átfutó és kiegyenlítő bevételek, letétek elszámolása
4881. Belföldi feladatok lebonyolításának elszámolása
48811. Sajátos feladatok lebonyolításának elszámolása
488111. Kincstár területi szervei által végzett lebonyolítási feladatok elszámolása
488112. Különféle önkormányzati feladatok lebonyolításának elszámolása
488113. Központi költségvetési szervek nettó finanszírozásának lebonyolításának elszámolása
48812. Társadalombiztosítás finanszírozásának átfutó elszámolása (önkormányzatok)
48813. Államigazgatási eljárási illetékbeszedési bevételek átfutó elszámolása (önkormányzatok)
48814. Idegen bevételek beszedésének átfutó elszámolása (önkormányzatok)
48815. Foglalt
48816. Idegen betétkönyvek és készpénzben kezelt idegen pénzeszközök elszámolása
48817. Letétek, biztosítékok elszámolása
48819. Egyéb lebonyolítási feladatok elszámolása
488191. Nemzeti agrárkár-enyhítés elszámolása
4882. Nemzetközi támogatási programok lebonyolításának elszámolása
4888. Nemzetközi támogatási programok közösségi forrás elszámolása
489. Foglalt
49. ÉVI MÉRLEGSZÁMLÁK
491. Nyitómérleg számla
492. Mérlegrendezési számla
4921. Átszervezéshez kapcsolódó mérlegrendezési számla
4922. Egyéb mérlegrendezési számla
493. Zárómérleg számla
494. Költségvetési bevételek és kiadások elszámolása
495. Vállalkozási bevételek és kiadások elszámolása
496. Előirányzatok zárlati elszámolása
497. Előirányzatok évközi elszámolása
498. Eredeti előirányzatok nyitó elszámolása
499. Pénzforgalom nélküli költségvetési bevételek és kiadások sajátos elszámolása
5. Számlaosztály
KIADÁSOK ELŐIRÁNYZATA ÉS ELŐIRÁNYZAT TELJESÍTÉSE
(közgazdasági osztályozás szerint)
51-52. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK
51. RENDSZERES ÉS NEM RENDSZERES SZEMÉLYI JUTTATÁSOK
511-515. Teljes munkaidőben foglalkoztatottak személyi juttatásai
511. Rendszeres személyi juttatások
5111. Rendszeres személyi juttatások előirányzata
5112. Rendszeres személyi juttatások előirányzatának teljesítése
512. Munkavégzéshez kapcsolódó juttatások
5121. Munkavégzéshez kapcsolódó juttatások kiadásainak előirányzata
5122. Munkavégzéshez kapcsolódó juttatások kiadási előirányzatának teljesítése
513. Foglalkoztatottak sajátos juttatásai
5131. Foglalkoztatottak sajátos juttatásai kiadásainak előirányzata
5132. Foglalkoztatottak sajátos juttatásai kiadási előirányzatának teljesítése
514. Személyhez kapcsolódó költségtérítések és hozzájárulások
5141. Személyhez kapcsolódó költségtérítések és hozzájárulások kiadási előirányzata
5142. Személyhez kapcsolódó költségtérítések és hozzájárulások kiadási előirányzatának teljesítése
515. Szociális jellegű juttatások
5151. Szociális jellegű juttatások kiadási előirányzata
5152. Szociális jellegű juttatások kiadási előirányzatának teljesítése
516. Részmunkaidőben foglalkoztatottak juttatásai
5161. Részmunkaidőben foglalkoztatottak juttatásainak kiadási előirányzata
5162. Részmunkaidőben foglalkoztatottak juttatásai kiadási előirányzatának teljesítése
517. Teljes munkaidőben foglalkoztatottak különféle nem rendszeres juttatásai
5171. Különféle nem rendszeres juttatások kiadási előirányzata
5172. Különféle nem rendszeres juttatások kiadási előirányzatának teljesítése
52. KÜLSŐ SZEMÉLYI JUTTATÁSOK
521. Foglalt
522. Állományba nem tartozók juttatásai
5221. Állományba nem tartozók juttatásainak kiadási előirányzata
5222. Állományba nem tartozók juttatásai kiadási előirányzatának teljesítése
523. A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek állományába nem tartozók juttatásai
5231. A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek állományába nem tartozók juttatásainak kiadási előirányzata
5232. A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek állományába nem tartozók juttatásai kiadási előirányzatának teljesítése
524. Állományba tartozók nem munkavégzéssel kapcsolatos megbízási díja
5241. Állományba tartozók nem munkavégzéssel kapcsolatos megbízási díjának kiadási előirányzata
5242. Állományba tartozók nem munkavégzéssel kapcsolatos megbízási díja kiadási előirányzatának teljesítése
53. MUNKAADÓKAT TERHELŐ JÁRULÉKOK
531. Társadalombiztosítási járulék
5311. Társadalombiztosítási járulék kiadási előirányzata
53111. Nyugdíjbiztosítási járulék kiadási előirányzata
53112. Egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék kiadási előirányzata
531121. Természetbeni egészségbiztosítási járulék kiadási előirányzata
531122. Pénzbeli egészségbiztosítási járulék kiadási előirányzata
531123. Munkaerőpiaci járulék kiadási előirányzata
53113. Egyszerűsített közteherviselési járulék (EKHO) kiadási előirányzata
53114. START-kártyával rendelkezők utáni járulékfizetési kötelezettség előirányzata
5312. Társadalombiztosítási járulék kiadási előirányzatának teljesítése
53121. Nyugdíjbiztosítási járulék kiadási előirányzatának teljesítése
53122. Egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék kiadási előirányzatának teljesítése
531221. Természetbeni egészségbiztosítási járulék kiadási előirányzatának teljesítése
531222. Pénzbeli egészségbiztosítási járulék kiadási előirányzatának teljesítése
531223. Munkaerőpiaci járulék kiadási előirányzatának teljesítése
53123. Egyszerűsített közteherviselési járulék (EKHO) kiadási előirányzatának teljesítése
53124. START-kártyával rendelkezők utáni járulékfizetési kötelezettség előirányzatának teljesítése
533. Egészségügyi hozzájárulás
5331. Egészségügyi hozzájárulás előirányzata
5332. Egészségügyi hozzájárulás előirányzatának teljesítése
534. Táppénz-hozzájárulás
5341. Táppénz-hozzájárulás előirányzata
5342. Táppénz-hozzájárulás előirányzatának teljesítése
535. Munkaadókat terhelő járulékok államháztartáson kívülre
5351. Munkaadókat terhelő járulékok államháztartáson kívülre előirányzata
5352. Munkaadókat terhelő járulékok államháztartáson kívülre előirányzat teljesítése
536. Munkaadókat terhelő egyéb járulékok
5361. Munkaadókat terhelő egyéb járulékok előirányzata
5362. Munkaadókat terhelő járulékok előirányzatának teljesítése
538. Korkedvezmény-biztosítási járulék
5381. Korkedvezmény-biztosítási járulék kiadási előirányzata
5382. Korkedvezmény-biztosítási járulék kiadási előirányzat teljesítése
54-56. DOLOGI KIADÁSOK
54. KÉSZLETBESZERZÉSEK
541. Élelmiszerek
5411. Élelmiszer-beszerzés kiadási előirányzata
5412. Élelmiszer-beszerzés kiadási előirányzat teljesítése
542. Gyógyszer, vegyszer
5421. Gyógyszer-, vegyszerbeszerzés kiadási előirányzata
5422. Gyógyszer-, vegyszerbeszerzés kiadási előirányzat teljesítése
543. Irodaszer, nyomtatvány
5431. Irodaszer-, nyomtatványbeszerzés kiadási előirányzata
5432. Irodaszer-, nyomtatványbeszerzés kiadási előirányzat teljesítése
544. Könyv, folyóirat, egyéb információhordozó
5441. Könyv, folyóirat, egyéb információhordozó beszerzés kiadási előirányzata
5442. Könyv, folyóirat, egyéb információhordozó beszerzés kiadási előirányzat teljesítése
545. Tüzelőanyagok
5451. Tüzelőanyag-beszerzés kiadási előirányzat
5452. Tüzelőanyag-beszerzés kiadási előirányzat teljesítése
546. Hajtó- és kenőanyag
5461. Hajtó- és kenőanyag-beszerzés kiadási előirányzata
5462. Hajtó- és kenőanyag-beszerzés kiadási előirányzat teljesítése
547. Szakmai anyag és kisértékű tárgyi eszközök, szellemi termékek
5471. Szakmai anyag és kisértékű tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok, szellemi termékek beszerzés kiadási előirányzata
5472. Szakmai anyag és kisértékű tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok, szellemi termékek beszerzés kiadási előirányzatának teljesítése
548. Munkaruha, védőruha, formaruha, egyenruha
5481. Munkaruha, védőruha, formaruha, egyenruha beszerzés kiadási előirányzata
5482. Munkaruha, védőruha, formaruha, egyenruha beszerzés kiadási előirányzatának teljesítése
549. Egyéb készletek
5491. Egyéb készletbeszerzés kiadási előirányzata
5492. Egyéb készletbeszerzés kiadási előirányzatának teljesítése
55. SZOLGÁLTATÁSOK
551. Kommunikációs szolgáltatások
5511. Kommunikációs szolgáltatások kiadási előirányzata
5512. Kommunikációs szolgáltatások kiadási előirányzatának teljesítése
552. Különféle szolgáltatási kiadások
5521. Különféle szolgáltatási kiadások előirányzata
5522. Különféle szolgáltatási kiadások előirányzatának teljesítése
553. Vásárolt közszolgáltatások
5531. Vásárolt közszolgáltatások kiadási előirányzata
5532. Vásárolt közszolgáltatások kiadási előirányzatának teljesítése
554. Továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások államháztartáson belülre
5541. Államháztartáson belülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások kiadási előirányzata
5542. Államháztartáson belülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások kiadási előirányzat teljesítése
555. Továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások államháztartáson kívülre
5551. Államháztartáson kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások kiadási előirányzata
5552. Államháztartáson kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások kiadási előirányzat teljesítése
556. Pénzügyi szolgáltatások kiadásai
5561. Pénzügyi szolgáltatások kiadási előirányzata
5562. Pénzügyi szolgáltatások kiadási előirányzat teljesítése
56. KÜLÖNFÉLE DOLOGI KIADÁSOK
561. Általános forgalmi adó kiadások
5611. Általános forgalmi adó kiadási előirányzata
5612. Általános forgalmi adó kiadási előirányzat teljesítése
562. Kiküldetés, reprezentáció, reklám kiadások
5621. Kiküldetés, reprezentáció, reklám kiadások előirányzata
5622. Kiküldetés, reprezentáció, reklám kiadási előirányzat teljesítése
563. Egyéb dologi kiadások
5631. Egyéb dologi kiadások előirányzata
5632. Egyéb dologi kiadások előirányzat teljesítése
564. Számlázott szellemi tevékenység kiadása
5641. Számlázott szellemi tevékenység kiadási előirányzata
5642. Számlázott szellemi tevékenység kiadási előirányzat teljesítése
57. EGYÉB FOLYÓ KIADÁSOK
571. Különféle költségvetési befizetések
5711. Különféle költségvetési befizetések előirányzata
5712. Különféle költségvetési befizetések előirányzat teljesítése
572. Adók, díjak, egyéb befizetések
5721. Adók, díjak, egyéb befizetések előirányzata
5722. Adók, díjak, egyéb befizetések előirányzat teljesítése
573. Kamatkiadások
5731. Kamatkiadások előirányzata
57311. Működési célú kamatkiadások előirányzata
57312. Felhalmozási célú kamatkiadások előirányzata
5732. Kamatkiadások előirányzat teljesítése
57321. Működési célú kamatkiadások előirányzat teljesítése
57322. Felhalmozási célú kamatkiadások előirányzat teljesítése
5733. Központi költségvetés kamatkiadásainak előirányzata (nemzetgazdasági elszámolások)
5734. Központi költségvetés kamatkiadásai (nemzetgazdasági elszámolások)
574. Realizált árfolyamveszteségek
5741. Realizált árfolyamveszteségek előirányzata
5742. Realizált árfolyamveszteségek előirányzatának teljesítése
575. Követelés elengedés, tartozásátvállalás
5751. Követelés elengedés, tartozásátvállalás kiadási előirányzata
5752. Követelés elengedés, tartozásátvállalás kiadási előirányzat teljesítése
576. Központi költségvetés államadóssággal kapcsolatos egyéb folyó kiadásai (nemzetgazdasági elszámolások)
5761. Központi költségvetés államadóssággal kapcsolatos egyéb folyó kiadásainak előirányzata
5762. Központi költségvetés államadóssággal kapcsolatos egyéb folyó kiadásai
577. Központi költségvetés állami vagyonnal kapcsolatos egyéb folyó kiadásai (nemzetgazdasági elszámolások)
5771. Központi költségvetés állami vagyonnal kapcsolatos egyéb folyó kiadásainak előirányzata
5772. Központi költségvetés állami vagyonnal kapcsolatos egyéb folyó kiadásai
578. Központi költségvetés EU költségvetéshez való hozzájárulása (nemzetgazdasági elszámolások)
5781. Központi költségvetés EU költségvetéshez való hozzájárulás kiadásainak előirányzata
5782. Központi költségvetés EU költségvetéshez való hozzájárulás kiadásai
579. Központi költségvetés egyéb különféle folyó kiadásai (nemzetgazdasági elszámolások)
5791. Központi költségvetés egyéb különféle folyó kiadásainak előirányzata
5792. Központi költségvetés egyéb különféle folyó kiadásai
58. SZOCIÁLPOLITIKAI ELLÁTÁSOK ÉS EGYÉB JUTTATÁSOK, TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI PÉNZBELI ELLÁTÁSOK
581. Családi támogatások
5811. Családi támogatások előirányzata
5812. Családi támogatások előirányzatának teljesítése
582. Központi költségvetésből folyósított egyéb ellátások
5821. Központi költségvetésből folyósított egyéb ellátások előirányzata
5822. Központi költségvetésből folyósított egyéb ellátások előirányzatának teljesítése
583. Önkormányzatok által folyósított ellátások
5831. Önkormányzatok által folyósított ellátások előirányzata
5832. Önkormányzatok által folyósított ellátások előirányzatának teljesítése
584. Pénzbeli kártérítés, egyéb pénzbeli juttatások
5841. Pénzbeli kártérítés, egyéb pénzbeli juttatások előirányzata
5842. Pénzbeli kártérítés, egyéb pénzbeli juttatások előirányzatának teljesítése
585. Társadalombiztosítási ellátások (csak tb pénzügyi alapok)
5851. Társadalombiztosítási ellátások előirányzata
5852. Társadalombiztosítási ellátások előirányzatának teljesítése
586. Munkaerő-piaci pénzbeli ellátások
5861. Munkaerő-piaci pénzbeli ellátások előirányzata
5862. Munkaerő-piaci pénzbeli ellátások előirányzatának teljesítése
588. Ellátottak pénzbeli juttatásai
5881. Ellátottak pénzbeli juttatásainak előirányzata
58811. Állami gondozásban levők pénzbeli juttatásainak előirányzata
58812. Középfokú oktatásban részt vevők pénzbeli juttatásainak előirányzata
58813. Felsőfokú oktatásban részt vevők pénzbeli juttatásainak előirányzata
58814. Felnőttoktatásban részt vevők pénzbeli juttatásainak előirányzata
58815. Egyéb pénzbeli juttatás előirányzata
5882. Ellátottak pénzbeli juttatásai előirányzatának teljesítése
58821. Állami gondozásban levők pénzbeli juttatásai előirányzatának teljesítése
58822. Középfokú oktatásban részt vevők pénzbeli juttatásai előirányzatának teljesítése
58823. Felsőfokú oktatásban részt vevők pénzbeli juttatásai előirányzatának teljesítése
58824. Felnőttoktatásban részt vevők pénzbeli juttatásai előirányzatának teljesítése
58825. Egyéb pénzbeli juttatás előirányzat teljesítése
59. KÜLÖNFÉLE ELSZÁMOLÁSOK
591. Tervezett (költségvetési, vállalkozási) maradvány előirányzata
592. Tartalék, illetve zárolt előirányzatok
5921. Tartalék előirányzat számla
5922. Zárolt kiadási előirányzat számla
5923. Kockázati tartalék
5924. Év végi devizás értékeléshez kapcsolódó maradványtartalék számla
5925. Közszolgáltatási tartalék számla
593. Értékcsökkenés
5931. Terv szerinti értékcsökkenési leírás
5932. Terven felüli értékcsökkenés
5933. Terven felüli értékcsökkenés visszaírása
594. Alap- és vállalkozási tevékenység között tartalékokhoz kapcsolódó pénzforgalom nélküli kiadások elszámolása
5941. Alap- és vállalkozási tevékenység között tartalékokhoz kapcsolódó pénzforgalom nélküli kiadások előirányzata
5942. Alap- és vállalkozási tevékenység között tartalékokhoz kapcsolódó pénzforgalom nélküli kiadások előirányzatának teljesítése
595. Értékvesztés és annak visszaírása
5951. Értékvesztés elszámolása
5952. Értékvesztés visszaírása
596. Behajthatatlan követelés hitelezési vesztesége
597. Külföldi pénzértékre szóló követelések, kötelezettségek, befektetett pénzügyi eszközök és értékpapírok év végi értékelésének árfolyam-különbözete
598. Térítés nélkül átadott eszközök, nyújtott szolgáltatások, hiányzó, kiselejtezett, megsemmisült eszközök kivezetéséhez kapcsolódó pénzforgalom nélküli kiadások
599. Kiadások átvezetési számlája
6. Számlaosztály
KÖZVETETT (ÁLTALÁNOS) KIADÁSOK
61. KARBANTARTÓ RÉSZLEGEK KIADÁSAI
62. EGYÉB KISEGÍTŐ RÉSZLEGEK KIADÁSAI
63. SZAKMAI EGYSÉGEK KIADÁSAI
631. Egészségügyi egységek kiadásai
632. Oktatási egységek kiadásai
633. Kulturális egységek kiadásai
634. Múzeumi egységek kiadásai
635. Kutatási tevékenység szakmai kiadásai
64. SZAKÁGAZATOK KÖZVETETT KIADÁSAI
65. ÉPÜLETEK FENNTARTÁSÁNAK KIADÁSAI
66. NEMZETKÖZI TÁMOGATÁSI PROGRAMOK KIADÁSAI
661. Előcsatlakozási alapokkal kapcsolatos programok kiadásai
6611. PHARE támogatások kiadásai
6612. Átmeneti Támogatások kiadásai
6613. SAPARD támogatások kiadásai
662. NFT-1-hez tartozó támogatási programok kiadásai
6621-6626. Strukturális alapokhoz tartozó támogatási programok kiadásai
663-664. NFT-2-höz tartozó támogatási programok kiadásai
663. NFT-2-höz tartozó központi támogatási programok kiadásai
6631. Gazdaságfejlesztés operatív program kiadásai
6632. Közlekedés operatív program kiadásai
6633. Társadalmi megújulás operatív program kiadásai
6634. Társadalmi infrastruktúra operatív program kiadásai
6635. Környezet és energia operatív program kiadásai
6636. Államreform operatív program kiadásai
6637. Elektronikus közigazgatás operatív program kiadásai
6639. Végrehajtás operatív program kiadásai
664. NFT-2-höz tartozó regionális támogatási programok kiadásai
6641. Nyugat-dunántúli operatív program kiadásai
6642. Közép-dunántúli operatív program kiadásai
6643. Dél-dunántúli operatív program kiadásai
6644. Észak-magyarországi operatív program kiadásai
6645. Észak-alföldi operatív program kiadásai
6646. Dél-alföldi operatív program kiadásai
6647. Közép-magyarországi operatív program kiadásai
665. Európai Uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatási programok kiadásai
6651. EMVA NVT-1-hez tartozó vidékfejlesztési támogatás kiadásai
6652. EMVA NVT-2-höz tartozó agrár- és vidékfejlesztési terv kiadásai
6653. EMGA kiadásai
66531. EMGA mezőgazdasági termelők közvetlen támogatásának kiadásai
66532. EMGA agrárpiaci támogatás kiadásai
665321. EMGA belpiaci intézkedés kiadásai
665322. EMGA exporttámogatás kiadásai
66533. EMGA intervenciós kifizetések kiadásai
6654. Európai Halászati Alapból (EHA) finanszírozott operatív program kiadásai
6655. Méhészeti Nemzeti Program kiadásai
6656. Igyál tejet program kiadásai
6657. Egyéb speciális szövetkezések támogatásának kiadásai
666. Egyéb Európai Uniós támogatási programok kiadásai
6661. Schengeni Alap kiadásai
6662. Közösségi kezdeményezés kiadásai
66621. INTERREG közösségi kezdeményezés kiadásai
66622. EQUAL közösségi kezdeményezés kiadásai
6663. Belső politikák jogcímen nyújtott támogatások kiadásai
6664. TEN-T támogatás kiadásai
6665. EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus kiadásai
6666. Területi Együttműködés támogatásának kiadásai
66661. Európai Területi Együttműködés támogatásának kiadásai
66662. INTERACT támogatás kiadásai
6667. Svájci Alap támogatás kiadásai
6668. Szolidaritási programok kiadásai
66681. Európai Menekültügyi Alap támogatás kiadásai
66682. Integrációs Alap támogatás kiadásai
66683. Visszatérési Alap támogatás kiadásai
66684. Külső Határok Alap támogatás kiadásai
668. NATO Biztonsági Beruházási program kiadásai
669. Egyéb különféle nemzetközi támogatási program kiadásai
67. VÁLLALKOZÓI RÉSZLEGEK KÖZVETETT KIADÁSAI
68. KÖZPONTI IRÁNYÍTÁS KIADÁSAI
69. KÖZVETETT KIADÁS ÁTVEZETÉSI SZÁMLA
7. Számlaosztály
TEVÉKENYSÉGEK KIADÁSI ELŐIRÁNYZATA ÉS ELŐIRÁNYZAT TELJESÍTÉSE (funkcionális osztályozás szerint)
71. ALAPTEVÉKENYSÉGEK KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSI ELŐIRÁNYZATA
711. Alaptevékenységek költségvetési kiadási előirányzata
712. Kiegészítő tevékenységek költségvetési kiadási előirányzata
713. Kisegítő tevékenységek költségvetési kiadási előirányzata
721. Alaptevékenységek költségvetési kiadási előirányzatának teljesítése
722. Kiegészítő tevékenységek költségvetési kiadási előirányzatának teljesítése
723. Kisegítő tevékenységek költségvetési kiadási előirányzatának teljesítése
72. ALAPTEVÉKENYSÉGEK KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSI ELŐIRÁNYZATÁNAK TELJESÍTÉSE
74. VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSI ELŐIRÁNYZATA
741. Vállalkozási tevékenység különféle költségvetési kiadásainak előirányzata
742. Alap- és vállalkozási tevékenység közötti tartalékokhoz kapcsolódó pénzforgalom nélküli kiadások elszámolásának előirányzata
75. VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG KÖLTSÉGVETÉSI KIADÁSI ELŐIRÁNYZATÁNAK TELJESÍTÉSE
751. Vállalkozási tevékenység különféle költségvetési kiadási előirányzatának teljesítése
752. Alap- és vállalkozási tevékenység közötti tartalékokhoz kapcsolódó pénzforgalom nélküli kiadások elszámolása előirányzatának teljesítése
77. FINANSZÍROZÁSI MŰVELETEK KIADÁSI ELŐIRÁNYZATA ÉS ELŐIRÁNYZAT TELJESÍTÉSE
771. Finanszírozási műveletek kiadási előirányzata
772. Finanszírozási műveletek kiadási előirányzat teljesítése
779. Pénzforgalom nélküli funkcionális költségvetési bevételek és kiadások sajátos elszámolása
79. FOGLALT
8. Számlaosztály
9. Számlaosztály
BEVÉTELEK ELŐIRÁNYZATA ÉS AZ ELŐIRÁNYZAT TELJESÍTÉSE
(közgazdasági és funkcionális osztályozás szerint)
91. INTÉZMÉNYI MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK
911. Hatósági jogkörhöz köthető működési bevételek
9111. Hatósági jogkörhöz köthető működési bevétel előirányzata
91111. Igazgatási szolgáltatás díjbevétel előirányzat
91112. Felügyeleti jellegű tevékenység díjbevételének előirányzata
91113. Bírságból származó bevétel előirányzata
9112. Hatósági jogkörhöz köthető működési bevétel előirányzatának teljesítése
91121. Igazgatási szolgáltatás díjbevétel előirányzatának teljesítése
91122. Felügyeleti jellegű tevékenység díjbevétel előirányzatának teljesítése
91123. Bírságból származó bevétel előirányzatának teljesítése
912. Intézményi működéshez kapcsolódó egyéb bevételek
9121. Intézményi működéshez kapcsolódó egyéb bevétel előirányzata
91211. Áru- és készletértékesítés bevételi előirányzata
91212. Szolgáltatások ellenértékének bevételi előirányzata
91219. Egyéb sajátos bevétel előirányzata
9122. Intézményi működéshez kapcsolódó egyéb bevétel előirányzatának teljesítése
91221. Áru- és készletértékesítés bevételi előirányzatának teljesítése
91222. Szolgáltatások ellenértéke bevételi előirányzatának teljesítése
91229. Egyéb sajátos bevétel előirányzatának teljesítése
913. Intézmények egyéb sajátos bevételei
9131. Intézmények egyéb sajátos bevételeinek előirányzata
91311. Bérleti és lízing díjbevétel előirányzata
91312. Intézményi ellátási díj bevételi előirányzata
91313. Alkalmazottak térítésének bevételi előirányzata
91314. Kötbér, egyéb kártérítés, bánatpénz bevételének előirányzata
91315. Alkalmazott, hallgató, tanuló stb. kártérítésének és egyéb térítésének előirányzata
9132. Intézmények egyéb sajátos bevételei előirányzatának teljesítése
91321. Bérleti és lízing díjbevétel előirányzatának teljesítése
91322. Intézményi ellátási díj bevételi előirányzatának teljesítése
91323. Alkalmazottak térítése bevételi előirányzatának teljesítése
91324. Kötbér, egyéb kártérítés, bánatpénz bevételi előirányzatának teljesítése
91325. Alkalmazott, hallgató, tanuló stb. kártérítése és egyéb térítés bevételi előirányzatának teljesítése
914. Továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások bevételei
9141. Továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások bevételi előirányzata
91411. Államháztartáson belülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások bevételi előirányzata
91412. Államháztartáson kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások bevételi előirányzata
9142. Továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások bevételi előirányzat teljesítése
91421. Államháztartáson belülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások bevételi előirányzatának teljesítése
91422. Államháztartáson kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások bevételi előirányzatának teljesítése
915. Foglalt
916. Kamatbevételek
9161. Kamatbevételek előirányzata
91611. Betétek után kapott kamat előirányzata
91612. Befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok kamatbevételének előirányzata
916121. Befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok eladásakor (beváltásakor) kapott kamat (+)
916122. Befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok vételárában lévő kamat (-)
91613. Forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok kamatbevételének előirányzata
916131. Forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok eladásakor (beváltásakor) kapott kamat (+)
916132. Forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok vételárában lévő kamat (-)
91614. Egyéb kamatbevételek előirányzata
9162. Kamatbevételek előirányzatának teljesítése
91621. Betétek után kapott kamat előirányzat teljesítése
91622. Befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok kamatbevételének előirányzat teljesítése
916221. Befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok eladásakor (beváltásakor) kapott kamat (+)
916222. Befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok vételárában lévő kamat (-)
91623. Forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok kamatbevételének előirányzat teljesítése
916231. Forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok eladásakor (beváltásakor) kapott kamat (+)
916232. Forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok vételárában lévő kamat (-)
91624. Egyéb kamatbevételek előirányzat teljesítése
917. Realizált árfolyamnyereség
9171. Realizált árfolyamnyereség bevételének előirányzata
9172. Realizált árfolyamnyereség bevételi előirányzatának teljesítése
918. Központi költségvetés államadóssággal kapcsolatos kamatbevételei
919. Általános forgalmiadó-bevételek, visszatérülések
9191. Általános forgalmiadó-bevételek, visszatérülések előirányzata
9192. Általános forgalmiadó-bevételek, visszatérülések előirányzatának teljesítése
92. ÖNKORMÁNYZATOK SAJÁTOS MŰKÖDÉSI BEVÉTELEI
921. Illetékek
9211. Illetékek előirányzata
9212. Illetékek előirányzatának teljesítése
922. Helyi adók
9221. Helyi adók előirányzata
9222. Helyi adók előirányzatának teljesítése
923. Átengedett központi adók
9231. Átengedett központi adók előirányzata
9232. Átengedett központi adók előirányzatának teljesítése
924. Különféle bírságok
9241. Különféle bírságok bevételi előirányzata
9242. Különféle bírságok bevételi előirányzatának teljesítése
925. Helyszíni és szabálysértési bírság
9251. Helyszíni és szabálysértési bírságok bevételi előirányzata
9252. Helyszíni és szabálysértési bírságok bevételi előirányzatának teljesítése
926. Talajterhelési díj
9261. Talajterhelési díj bevételi előirányzata
9262. Talajterhelési díj bevételi előirányzatának teljesítése
927-928. Foglalt
929. Egyéb sajátos folyó bevételek
9291. Egyéb sajátos folyó bevételek előirányzata
9292. Egyéb sajátos folyó bevételek előirányzatának teljesítése
93. FELHALMOZÁSI ÉS TŐKEJELLEGŰ BEVÉTELEK
931. Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése
9311. Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítésének előirányzata
9312. Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése előirányzatának teljesítése
932. Önkormányzatok sajátos felhalmozási és tőkebevételei
9321. Önkormányzatok sajátos felhalmozási és tőkebevételeinek előirányzata
9322. Önkormányzatok sajátos felhalmozási és tőkebevételei előirányzatának teljesítése
933. Pénzügyi befektetések bevételei
9331. Pénzügyi befektetések bevételeinek előirányzata
9332. Pénzügyi befektetések bevételei előirányzatának teljesítése
934. Állami készletek, tartalékok értékesítése
9341. Állami készletek, tartalékok értékesítésének előirányzata
9342. Állami készletek, tartalékok értékesítése előirányzatának teljesítése
935. Üzemeltetésből, koncesszióból származó bevételek
9351. Üzemeltetésből, koncesszióból származó bevételek előirányzat
9352. Üzemeltetésből, koncesszióból származó bevételek előirányzatának teljesítése
936. Központi költségvetés állami vagyonnal kapcsolatos felhalmozási bevételei
9361. Központi költségvetés állami vagyonnal kapcsolatos felhalmozási bevételi előirányzata
9362. Központi költségvetés állami vagyonnal kapcsolatos felhalmozási bevételi előirányzatának teljesítése
94. KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSBŐL KAPOTT KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁS
941. Irányító (felügyeleti) szervtől kapott támogatás
9411. Irányító (felügyeleti) szervtől kapott támogatás előirányzata
9412. Irányító (felügyeleti) szervtől kapott támogatás előirányzatának teljesítése
942-947. Önkormányzatok költségvetési támogatása
942. Önkormányzatok normatív állami hozzájárulása
9421. Önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának előirányzata
9422. Önkormányzatok normatív állami hozzájárulása előirányzatának teljesítése
943. Normatív, kötött felhasználású központi támogatások
9431. Normatív, kötött felhasználású központi támogatások előirányzata
9432. Normatív, kötött felhasználású központi támogatások előirányzat teljesítése
944. Központosított előirányzatok
9441. Központosított előirányzat előirányzata
9442. Központosított előirányzatok teljesítése
945. Működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása
9451. Működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásának előirányzata
9452. Működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása előirányzatának teljesítése
946. Címzett és céltámogatások
9461. Címzett és céltámogatások előirányzata
9462. Címzett és céltámogatások előirányzatának teljesítése
947. Önkormányzatok egyéb költségvetési támogatása
9471. Önkormányzatok egyéb költségvetési támogatásának előirányzata
9472. Önkormányzatok egyéb költségvetési támogatása előirányzatának teljesítése
948. Társadalombiztosítási alapok költségvetési támogatása
9481. Társadalombiztosítási alapok költségvetési támogatásának előirányzata
9482. Társadalombiztosítási alapok költségvetési támogatása előirányzatának teljesítése
949. Elkülönített állami pénzalapok költségvetési támogatása
9491. Elkülönített állami pénzalapok költségvetési támogatásának előirányzata
9492. Elkülönített állami pénzalapok költségvetési támogatása előirányzatának teljesítése
95. KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KÖZVETLEN BEVÉTELEI
96. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALAPOK SAJÁTOS FOLYÓ BEVÉTELEINEK ELŐIRÁNYZATA ÉS ELŐIRÁNYZAT TELJESÍTÉSE
97. ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK SAJÁTOS FOLYÓ BEVÉTELEINEK ÉS FEJEZETI KEZELÉSŰ ADÓ, ADÓJELLEGŰ BEVÉTELEK ELŐIRÁNYZATA ÉS ELŐIRÁNYZAT TELJESÍTÉSE
98. PÉNZFORGALOM NÉLKÜLI BEVÉTELEK
981. Előző évi előirányzat-, pénzmaradvány igénybevétele
9811. Előző évi előirányzat-, pénzmaradvány igénybevételének előirányzata
98111. Előző évi működési célú előirányzat-, pénzmaradvány igénybevételének előirányzata
98112. Előző évi felhalmozási célú előirányzat-, pénzmaradvány igénybevételének előirányzata
9812. Előző évi előirányzat-, pénzmaradvány igénybevétele előirányzatának teljesítése
98121. Előző évi működési célú előirányzat-, pénzmaradvány igénybevétele előirányzatának teljesítése
98122. Előző évi felhalmozási célú előirányzat-, pénzmaradvány igénybevétele előirányzatának teljesítése
982. Előző évi vállalkozási maradvány igénybevétele
9821. Előző évi vállalkozási maradvány igénybevételének előirányzata
9822. Előző évi vállalkozási maradvány igénybevétele előirányzatának teljesítése
983. Alap- és vállalkozási tevékenység közötti tartalékokhoz kapcsolódó pénzforgalom nélküli bevétel elszámolása
9831. Alap- és vállalkozási tevékenység közötti tartalékokhoz kapcsolódó pénzforgalom nélküli bevétel előirányzata
9832. Alap- és vállalkozási tevékenység közötti tartalékokhoz kapcsolódó pénzforgalom nélküli bevétel előirányzatának teljesítése
984. Zárolt bevételi előirányzat számla
985. Sajátos pénzforgalom nélküli bevételek elszámolása
986. Forgatási célú finanszírozási műveletekkel finanszírozott hiány előirányzata
99. BEVÉTELEK FUNKCIONÁLIS OSZTÁLYOZÁS SZERINTI ELSZÁMOLÁSA
991-992. Alaptevékenység bevételi előirányzata és előirányzat teljesítése
991. Alaptevékenységek költségvetési bevételi előirányzata
9911. Alaptevékenységek költségvetési bevételi előirányzata
9912. Kiegészítő tevékenységek költségvetési bevételi előirányzata
9913. Kisegítő tevékenységek költségvetési bevételi előirányzata
992. Alaptevékenységek költségvetési bevételi előirányzatának teljesítése
9921. Alaptevékenységek költségvetési bevételi előirányzatának teljesítése
9922. Kiegészítő tevékenységek költségvetési bevételi előirányzatának teljesítése
9923. Kisegítő tevékenységek költségvetési bevételi előirányzatának teljesítése
994. Vállalkozási tevékenység bevételeinek előirányzata
9941. Vállalkozási tevékenység költségvetési bevételeinek előirányzata
9942. Alap- és vállalkozási tevékenység közötti tartalékokhoz kapcsolódó pénzforgalom nélküli bevételek elszámolásának előirányzata
995. Vállalkozási tevékenység bevételi előirányzatának teljesítése
9951. Vállalkozási tevékenység különféle költségvetési bevétele előirányzatának teljesítése
9952. Alap- és vállalkozási tevékenység közötti tartalékokhoz kapcsolódó pénzforgalom nélküli bevételek elszámolása előirányzatának teljesítése
997. Finanszírozási műveletek bevételi előirányzata és előirányzat teljesítése
9971. Finanszírozási műveletek bevételi előirányzata
9972. Finanszírozási műveletek bevételi előirányzat teljesítése
999. Bevételek átvezetési számla
0. Számlaosztály
NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK
01. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁJA
011. Bérbe vett befektetett eszközök nyilvántartási számlája
012. Letétbe vett befektetett eszközök nyilvántartási számlája
013. Hagyatéki eljárással kapcsolatos befektetett eszközök nyilvántartási számlája
014. Bizományba átvett befektetett eszközök nyilvántartási számlája
015. Intervenciós függő készletek nyilvántartási számlája
016. PPP konstrukcióban lévő befektetett eszközök nyilvántartási számlája
017. Üzemeltetésre átvett befektetett eszközök nyilvántartási számlája
018. Rendezetlen befektetett eszközök nyilvántartási számlája
02. KÉSZLETEK NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁJA
021. Bérbe vett készletek nyilvántartási számlája
022. Letétbe vett készletek nyilvántartási számlája
023. Hagyatéki eljárással kapcsolatos készletek nyilvántartási számlája
024. Bizományba átvett készletek nyilvántartási számlája
025. PPP konstrukcióban lévő készletek nyilvántartási számlája
03. KÖVETELÉSEK, PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁSOK NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁJA
031. Függő követelések, pénzügyi elszámolások nyilvántartási számlája
0311. Kapott kezesség miatti függő követelések
0312. Kapott garancia miatti függő követelések
0313. Le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatos függő követelés
0314. Váltókezesi függő követelések
0315. Opciós ügyletekkel kapcsolatos függő követelések
0316. Nem valódi penziós ügyletekkel kapcsolatos függő követelések
0317. Kapott biztosítékokkal, fedezetekkel kapcsolatos függő követelések
0318. Hagyatéki eljárás miatti függő követelések
032. EU támogatási programokkal, pénzügyi elszámolásokkal kapcsolatos függő követelések
033. Biztos jövőbeni követelések nyilvántartási számlája
0331. Határidős ügyletek miatti követelések nyilvántartási számlája
0332. Hosszú lejáratú követelések után járó kamatok
0333. Rövid lejáratú követelések után járó kamatok
034. Kétes követelések nyilvántartási számlája
04. KÖTELEZETTSÉGEK NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁJA
041. Függő kötelezettségek nyilvántartási számlája
0411. Kezességvállalással kapcsolatos függő kötelezettség
0412. Garanciavállalással kapcsolatos függő kötelezettség
0413. Le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatos függő kötelezettség
0414. Váltókezesi függő kötelezettségek
0415. Opciós ügyletekkel kapcsolatos függő kötelezettség
0416. Nem valódi penziós ügyletekkel kapcsolatos függő kötelezettség
0417. Nyújtott biztosítékokkal, fedezetekkel kapcsolatos függő kötelezettség
0418. Hagyatéki eljárás miatti függő kötelezettség
042. EU támogatási programokkal, pénzügyi elszámolásokkal kapcsolatos függő kötelezettség
043. Biztos jövőbeni kötelezettségek nyilvántartási számlája
0431. Határidős ügyletek miatti kötelezettségek nyilvántartási számlája
0432. Hosszú lejáratú kötelezettségek után fizetendő kamatok
0433. Rövid lejáratú kötelezettségek után fizetendő kamatok
044. Többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok adózott eredménye
06. KIADÁSOK NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁJA
0663. NFT-2-höz tartozó központi támogatású programok projekt indítás előtt teljesített elismert kiadásai
0665. Európai Uniós agrártámogatási programok kiadásai
06653. EMGA támogatások kiadásai
066531. EMGA mezőgazdasági termelők közvetlen támogatás kiadásai
066532. EMGA agrárpiaci támogatás kiadásai
066533. EMGA intervenciós kifizetések kiadásai
07. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁJA
071. Felhalmozási kiadási előirányzatokkal kapcsolatos kötelezettségvállalás állománya
072. Támogatásértékű kiadások, pénzeszközátadások kiadási előirányzataival kapcsolatos kötelezettségvállalások állománya
074. Finanszírozási műveletek kiadási előirányzataival kapcsolatos kötelezettségvállalások állománya
075. Működés kiadási előirányzatokkal kapcsolatos kötelezettségvállalás állománya
09. NYILVÁNTARTÁSI ELLENSZÁMLÁK
091. Befektetett eszközök nyilvántartási ellenszámlája
092. Készletek nyilvántartási ellenszámlája
093. Követelések, pénzügyi elszámolások nyilvántartási ellenszámlája
094. Kötelezettségek nyilvántartási ellenszámlája
096. Kiadások nyilvántartási ellenszámlája
097. Kötelezettségvállalások nyilvántartási ellenszámlája
0971. Felhalmozási kötelezettségvállalás nyilvántartási ellenszámlája
0972. Támogatásértékű kiadások, pénzeszközátadások kötelezettségvállalása nyilvántartási ellenszámlája
0974. Finanszírozási műveletek kötelezettségvállalása nyilvántartási ellenszámlája
0975. Működés kötelezettségvállalás nyilvántartási ellenszámlája
099. Kötelezettségvállalások technikai átvezetési számlája
0991. Kötelezettségvállalások nyitó átvezetési számlája
0992. Kötelezettségvállalások rendező átvezetési számlája
0993. Kötelezettségvállalások záró átvezetési számlája
A számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások
1. Az 1. számlaosztály a könyvviteli mérlegben befektetett eszközként kimutatandó eszközök főkönyvi számláit foglalja magában. A számlaosztály számlacsoportjain belül külön számlán kell kimutatni
- az eszköz január 1-jei nyitóállományát és azokat a gazdasági műveleteket, amelyek az állomány értékét módosítják (állományi számlák),
- az üzembe helyezett (aktivált) eszközök, illetve a folyamatban levő beruházások (felújítások) állományának értékét, továbbá a beruházásokra (felújításokra) adott előlegek állományának összegét,
- az értékcsökkenés, az értékvesztés, illetve értékhelyesbítés elszámolását,
- a nyitó állomány növelésére fordítható vásárlási és létesítési, felújítási kiadások tárgyévi előirányzatát (előirányzati számlák),
- a nyitó állomány növekedését eredményező tárgyévi előirányzatok teljesítését (forgalmi számlák), amely vásárlások és létesítések, felújítások kiadási pénzforgalmából keletkezik,
- vagy az állományi és a forgalmi számlákat, vagy az analitikus nyilvántartást kell megbontani aszerint, hogy azokat a működés során alap-, kiegészítő, kisegítő, vagy vállalkozási tevékenységhez egyaránt használják.
A vásárlási, létesítési, felújítási kiadás általános forgalmi adót nem tartalmazhat, azt a számlaosztályban elkülönített számlacsoportban kell elszámolni.
Költségvetési év előirányzat- teljesítéseként kell elszámolni a bérelt tárgyi eszközökön végzett beruházások, felújítások kiadásait is.
a) Az immateriális javak között kell kimutatni az alapítás-átszervezés aktivált értékét, a kísérleti fejlesztés aktivált értékét, a vagyoni értékű jogokat - az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével -, a szellemi termékeket, továbbá az immateriális javak beszerzésére adott előlegeket, az immateriális javak értékhelyesbítését. A könyvviteli mérlegben a főhivatású kutatóhelyek kísérleti fejlesztés aktivált értékét nem mutathatnak ki.
b) Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok közül az államháztartás szervezete (vagyon-)kezelésében, tulajdonában levő ingatlanhoz (épület, építmény) kapcsolódó vagyoni értékű jogok értékcsökkenésének megállapításakor az épületre, építményre vonatkozó leírási normákat kell alkalmazni. Az előbbiekben nem tartozó ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok értékcsökkenésének elszámolása a vagyoni értékű jogok leírási kulcsa alapján történik. Az egyéb építmények közé kell sorolni minden épületnek nem minősülő építményt (pl. út, vasút, kerítés, technológiai vezeték). A könyvviteli elszámolás szempontjából idetartozik az ültetvény támberendezésével együtt és az erdő, a halastó is, bele nem értve az általuk elfoglalt földterületet.
c) Gépek, berendezések, felszerelések és járművek között kell kimutatni az államháztartás szervezetének az alap-, kiegészítő, kisegítő, vagy vállalkozási tevékenységét tartósan szolgáló eszközök értékét. A gépek, berendezések, felszerelések és járművek nyilvántartására szolgáló számlán belül elkülönítetten kell kimutatni a gépek, berendezések, felszerelések, valamint a járművek értékét.
Járművek között kell kimutatni a vasúti, közúti, vízi, valamint a légi személy- és teherszállító járműveket, továbbá a speciális járműveket.
A helyi, illetve a települési és területi kisebbségi önkormányzatoknak, valamint az irányításuk alá tartozó államháztartási szervezeteknek a könyvviteli nyilvántartásba és könyvviteli mérlegbe fel kell venniük azokat a korábban értékkel ki nem mutatott ingatlanokat, amelyek az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet alapján az ingatlankataszterben szerepelnek. Ezen ingatlanok értékét az 1/2002. (BK 8.) BM-EüM-FVM-GM-ISM-KöM-KöViM-NKÖM-OM-SzCsM irányelv szerint megállapított értéken kell a könyvviteli nyilvántartásokba és könyvviteli mérlegbe a tőkeváltozással szemben felvenni.
d) A tenyészállatok számlacsoportban mutatja ki az államháztartás szervezete azon állatok állományát, amelyeket vásárlás, növendék állatokból történő átminősítés, illetve egyéb növekedések miatt - a számviteli politikájának megfelelően - idesorolt.
e) A Központi beruházási kiadások számlacsoportban a központi költségvetésben ilyen alcímen tervezett kiadások előirányzatát, azok teljesítését kell kimutatni. Az állami készletek, tartalékok között kell kimutatni az állami tartalékolási, intervenciós, továbbá védelmi és biztonsági célú egészségügyi, stratégiai és egyéb - üzemeltetésbe, használatba nem adott - eszközöket. Az üzemeltetésbe, használatba adott állami készleteket, tartalékokat elkülönítetten kell állományba venni és az állományváltozást rögzíteni az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök számlacsoporton belül. Az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően az állami készletek, tartalékok között kerül kimutatásra az EMGA által elrendelt intervenciós felvásárlás során felhalmozott készletek állománya, mindaddig, amíg ezen készletek értékesítésre, megsemmisítésre, térítésmentes átadásra (karitatív célú szétosztásra) nem kerülnek. Ezen állami készletek, tartalékok állománymozgásait a tőkeváltozásokkal szemben kell elszámolni. Év végén az értékeléssel, a selejtezéssel kapcsolatos állománycsökkenéseket terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni.
f) Az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök számlacsoportban elkülönítetten kell kimutatni az átadott eszközök, illetve átvett eszközök bruttó értékét és értékcsökkenését. A - törvényi felhatalmazás alapján - vagyonkezelésbe adott eszközök év végi értékelése során el kell számolni a vagyonkezelő által közölt állományváltozások hatásait (a vagyonkezelő által a vagyonkezelésbe vett eszközökön tárgyévben elvégzett beruházások, felújítások, a tárgyévben elszámolt, illetve visszaírt terven felüli értékcsökkenések hatását, illetve a terv szerinti értékcsökkenés azon különbözetének hatását, amely a vagyonkezelő által közölt és az önkormányzat által a 30. § (2)-(6) bekezdése szerint elszámolt terv szerinti értékcsökkenés különbözetéből adódik. A vagyonkezelő tárgyévi adatszolgáltatása alapján, amennyiben a vagyonkezelő által a vagyonkezelésbe vett eszközökön a tárgyévben elszámolt értékcsökkenés visszaforgatása érdekében elvégzett értéknövelő beruházások, felújítások (ideértve a létrehozott új eszköz) értéke kisebb, mint az általa tárgyévben elszámolt értékcsökkenés összege, akkor a különbözetet a vagyonkezelésbe adott eszközökhöz kapcsolódó követelésként kell kimutatni, azok rendezéséig.
g) Minden beruházási kiadást elsődlegesen a vásárlás, létesítés, illetve a felújítás, számlákon kell kimutatni, majd legkésőbb ezzel egyidejűleg kell az állományi számlákon könyvelni attól függően, hogy a beruházás, felújítás üzembe helyezhető-e, befejezetlen állománya van-e (folyamatban maradó-e), vagy csak előleg. A beruházás állományba vételekor figyelembe kell venni, hogy az aktivált érték egyenes vagy fordított adózás alá tartozó előzetes általános forgalmi adót is tartalmazhat. Az állományba vételt minden esetben a tőkeváltozások számlával szemben kell elszámolni. Az állományba vétel kiegészítéseként kell elszámolni a kiadásokat a 7. számlaosztály megfelelő szakfeladat számlájára, a számlacsoport átvezetési számlájával szemben. A raktárral rendelkező államháztartás szervezetének a felhalmozási kiadások között elszámolt első beszerzésű raktári készleteket nem az 1. számlaosztály állományi számlájára, hanem a megfelelő készletszámlán kell nyilvántartásba venni a tőkeváltozások számlával szemben.
A kis értékű éven belül amortizálható raktári új tárgyi eszközök analitikus és főkönyvi elszámolása során a 2. pont a) alpontban leírt készletekre vonatkozó könyvvezetési szabályok az irányadók.
A Tv. 161/A. § (2) bekezdése alapján a közpénzek felhasználásának és a köztulajdon használatának nyilvánossága és ellenőrizhetősége érdekben a továbbrészletezési kötelezettséget a beruházási és felújítási számlák megfelelő alábontásával kell biztosítani.
h) A tartós részesedések között kell kimutatni a más vállalkozásban lévő tulajdoni részesedést jelentő, tartós befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget biztosító befektetéseket (részvényeket, üzletrészeket, vagyoni betéteket). A tartós részesedések között kell szerepeltetni azon gazdálkodó szervezetekben lévő befektetéseket is, melyek az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) által tartós vagy ideiglenes jellegűnek minősített tulajdonrészek, azzal hogy az 1. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti költségvetési szerv tartós részesedést csak akkor mutathat ki, ha a Vtv. 29. §-ának (5) bekezdése, illetve külön jogszabály alapján a tulajdonosi jogokat az adott költségvetési szerv gyakorolja.
Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok körébe tartoznak többek között a kárpótlási jegyek, az államkötvények és az egyéb vásárolt kötvények.
A befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokról olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amely megfelel az Tv. által támasztott követelményeknek, amelyből értékpapírtípusonként megállapíthatóak az egyedi értékeléshez szükséges adatok (értékvesztés, elszámolt értékvesztés visszaírása), továbbá az értékpapírok hozamai.
i) A felújítások, beruházások általános forgalmi adója számlacsoportban kell elszámolni a felhalmozási kiadások előirányzat-csoport kiadásai között tervezett - felújításhoz, beruházáshoz kapcsolódó - egyenes, vagy fordított adózás alá tartozó előzetes általános forgalmi adó kiadásokat. Egyenes adózás alá tartozó felújítások, beruházások esetében a beruházási szállító számlája alapján kell az előzetesen felszámított és fizetendő általános forgalmi adó kiadásokat pénzforgalmi tételként elszámolni. Fordított adózás esetében a beruházási szállító számlája alapján - amely áthárított adót nem tartalmazhat, csak jogszabályi hivatkozást az áfa törvény 142. §-ára, vagy bármely egyértelmű szöveges utalást arra, hogy az adott ügyletben a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett - kiállított belső bizonylat alapján kell pénzforgalom nélküli tételként megjeleníteni a beruházás előzetes beszerzési árba beszámítandó vagy be nem számítandó áfa kiadását, illetve áfa bevételét a 499. Pénzforgalom nélküli költségvetési bevételek és kiadások sajátos elszámolása számlával szemben.
j) A tartósan adott kölcsönök (visszterhesen átadott pénzeszközök) számlacsoportban azokat a kölcsönadott pénzeszközöket, támogatási kölcsönöket kell kimutatni, amelyeknek futamideje meghaladja az egy évet, függetlenül attól, hogy azokat milyen szerv részére folyósították. Az adott kölcsönöket el kell különíteni aszerint, hogy azokat államháztartáson belüli, illetve kívüli kedvezményezett kapja, továbbá, hogy azt működési vagy felhalmozási célra juttatták. A számlacsoportban elkülönítetten kell kimutatni a kölcsönök állományát, valamint a kölcsönök nyújtását és visszatérítését, előirányzatok és azok teljesítése részletezésben.
k) A számlaosztály számláihoz kapcsolódóan a bruttó értékkel számszerűen megegyező analitikus nyilvántartást kell vezetni.
A helyi önkormányzatoknak és az országos kisebbségi önkormányzatoknak, illetve az irányításuk alá tartozó költségvetési szerveknek a nyilvántartásaikat úgy kell megszervezniük - a főkönyvi számlák további bontásával, vagy részletező, analitikus nyilvántartás vezetésével -, hogy abból kitűnjön a
- törzsvagyon (ezen belül a forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes),
- nem törzsvagyon
részét képező eszközök értéke.
A központi költségvetési szerveknek a vagyonkezelési szerződés Vtv. alapján történő megkötését, illetve módosítását követően a nyilvántartásaikat úgy kell megszervezniük - a főkönyvi számlák további bontásával, vagy részletező, analitikus nyilvántartás vezetésével -, hogy abból kitűnjön
- a forgalomképtelen,
- a korlátozottan forgalomképes, illetve
- a forgalomképes
vagyon részét képező eszközök értéke.
l) Az 1993. évi LXXVIII. törvény előírásaival összhangban, az önkormányzati lakás elidegenítéséből származó bevétel terhére épült új lakásokat a tervezésnek megfelelő jogcímű főkönyvi számlán kell kimutatni.
m) Egyéb hosszú lejáratú követelésként kell kimutatni az éven túli részletre, az éven túli halasztott fizetéssel történő értékesítés miatti követeléseket. A számviteli törvény előírásai szerint a pénzügyi lízing esetén a lízingbeadónál a követelések közé kell felvenni (tőkeváltozással szemben) a lízingszerződés tárgyát képező, a lízingbevevő részére beszerzett és a lízingbevevő könyveiben beruházásként elszámolandó eszközöknek a lízingbeadó által a lízingbevevő felé számlázott (a fizetendő általános forgalmi adót nem tartalmazó) összegét, illetve az eladó által a lízingbevevő felé számlázott, a lízingbeadó által pénzügyileg rendezett, előzetesen felszámított - levonható - általános forgalmi adót nem tartalmazó összegét. Az így felvett követelések összegét a megfizetett lízingdíjnak a lízingszerződésben meghatározott összegével (a kamat nélküli törlesztőrészlettel) csökkentetten kell a könyvviteli mérlegbe beállítani.
Az egyéb hosszú lejáratú követelések bekerülési értéke a szerződésből jogszerűen eredő, elismert, pénzügyileg még nem teljesített fizetési igényeket tartalmazza, az itt kimutatott követelések összege nem foglalja magába az ezen követelések után szerződés szerint járó kamat összegét. A szerződés szerint járó, de nem esedékes kamatok összegét a követelések analitikus nyilvántartásába kell felvezetni, azok a főkönyvi nyilvántartásban csak a 0. számlaosztályban mutathatók ki.
n) A csoportosan nyilvántartott eszközök esetében az egyidejűleg beszerzett, azonos beszerzési árhoz tartozó, azonos paraméterekkel rendelkező egyidejűleg használatba vett eszközök külön-külön csoportot alkotnak, amelyek év közbeni és év végi értékelését külön-külön, csoportonként kell elvégezni. A csoportosan nyilvántartott tárgyi eszközök, értékpapírok és készletek esetében a csoportos értékelést csak addig lehet alkalmazni, amíg a csoportban lévő egyedi eszköz nyilvántartási értékében (felújítás, beruházás, terven felüli értékcsökkenés, illetve értékvesztés miatt) elkülönült változás nem következik be.
2. A 2. számlaosztály a könyvviteli mérlegben készletként kimutatandó forgóeszközök, a követelések, valamint a forgóeszközként kimutatandó értékpapírok számláit foglalja magában.
a) A számlaosztályban kimutatott készletek a könyvviteli mérlegben szereplő készletérték alátámasztását szolgálják, vásárolt anyagok; betétdíjas göngyölegek; áruk és követelés fejében, értékesítési céllal átvett eszközök; saját termelésű készletek: késztermékek, növendék-, hízó- és egyéb állatok, befejezetlen termelés és félkész termékek tagolásban. Amennyiben az államháztartás szervezete a könyvviteli mérleg fordulónapján aktivált alvállalkozói teljesítménnyel rendelkezik, akkor azt a közvetített szolgáltatások között mutatja ki.
A készletbeszerzéseket kiadásként kell elszámolni. Az anyagokat, betétdíjas göngyöleget, árukat és késztermékeket raktározó államháztartás szervezetei a vásárolt és saját előállítású készletekről - a kettős könyvvitelen kívül - részletező nyilvántartást kötelesek vezetni mennyiségben és értékben. A raktárral rendelkező államháztartás szervezete készletnyilvántartása során, amennyiben nem rendelkezik olyan nyilvántartási rendszerrel, melynek használatával egy-egy gazdasági esemény hatása egyszerre jelenhet meg mind a főkönyvi, mind az analitikus nyilvántartásban, a készletekkel kapcsolatos gazdasági események főkönyvi könyvelése a mennyiségben és értékben folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készletváltozási jogcímenként készített összesítő bizonylat (feladás) alapján is történhet. A készletbeszerzések és az egyéb növekedések (térítésmentes átvétel, többlet stb.) a megfelelő készletszámlán a tőkeváltozással szemben kerülnek elszámolásra. A raktárban lévő készlet felhasználása, értékesítése stb. során a készletszámla egyenlegét kell csökkenteni a tőkeváltozással szemben. A tárgynegyedévet érintő készletváltozásokat a főkönyvben legalább készletváltozási jogcímenkénti csoportokban a számviteli politikában meghatározott időszakonként kell elszámolni, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig. A készletek állományát érintő valamennyi gazdasági művelet, esemény rögzítésének rendjét úgy kell kialakítani, hogy az államháztartás szervezete eleget tudjon tenni a jogszabályokban előírt adatszolgáltatási kötelezettségeinek.
A tárgyi eszközök közül értékesítési céllal (kötelező az átsorolás, ha az adott tárgyi eszközt a használatból kivonták, de az értékesítése hosszabb időszakot vesz igénybe) átsorolt eszköz értékesítése során az értékesítés bevételét az adott tárgyi eszközre vonatkozó felhalmozási bevételi jogcímen kell elszámolni.
Az államháztartási szervezet a használt és munkahelyen használatban lévő készleteiről csak mennyiségi nyilvántartást köteles vezetni, illetve saját hatáskörben meghatározott módon és időszakonként mennyiségi leltározást köteles végrehajtani.
A raktárral nem rendelkező államháztartás szervezete a több tevékenységi folyamat alatt elhasználódó készleteiről csak mennyiségi nyilvántartást köteles vezetni.
A készletszámlákon a készletek állományában bekövetkezett változást a felmerülés időpontjában kell rögzíteni, ha az államháztartás szervezetét megszüntetik, átszervezik, illetve követelés kiváltása eszközzel történik. Amennyiben a befektetett eszközök közül a készletek közé az államháztartás szervezete átsorolást hajt végre, ezt az átsorolás időpontjában kell rögzíteni a könyvekben.
Év végén leltározás alapján kell megállapítani a készletek értékét, majd értékelni.
A készletek évközi értékének megállapításánál és év végi értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a készletek értéke általános forgalmi adót is tartalmazhat.
b) A rövid lejáratú támogatási kölcsönök számlacsoportban azokat a támogatási kölcsönöket kell kimutatni, amelyeknek futamideje nem haladja meg az egy évet, függetlenül attól, hogy azokat milyen szerv részére folyósították. Az adott kölcsönöket el kell különíteni aszerint, hogy azokat államháztartáson belüli, illetve kívüli kedvezményezett kapja, továbbá, hogy azt működési vagy felhalmozási célra juttatták. A számlacsoportban elkülönítetten kell kimutatni a kölcsönök állományát, valamint a kölcsönök nyújtását és visszatérítését, előirányzatok és azok teljesítése részletezésben.
c) A követeléseket adósok, vevők, államháztartáson belülre/kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatásokhoz kapcsolódó követelések, munkavállalókkal szembeni követelések, váltókövetelések és egyéb követelések tagolásban kell kimutatni. Elkülönítetten kell kimutatni a tárgyévben keletkezett, illetve a költségvetési évet megelőző év(ek)ben keletkezett követelésállományt.
ca) A követelésekről év közben folyamatosan analitikus nyilvántartást kell vezetni. Amennyiben az államháztartás szervezete nem rendelkezik olyan nyilvántartási rendszerrel, melynek használatával egy-egy gazdasági esemény hatása egyszerre jelenhet meg mind a főkönyvi, mind az analitikus nyilvántartásban, akkor a követelésekkel kapcsolatos gazdasági események főkönyvi könyvelése a mennyiségben és értékben folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból a követelés változásának jogcíme szerint (követelés előírása, követelés pénzügyi teljesítése, értékvesztése, elengedése stb.) készített összesítő bizonylat (feladás) alapján is történhet. Az előírt követelések (egyenes adózás esetében az általános forgalmi adót is tartalmazó) összegét az állományváltozásnak megfelelően rögzíteni kell a követelés számla egyenlegének növekedéseként, valamint a pénzügyileg rendezett követelések értékével a megfelelő követelés számla egyenlegét kell csökkenteni a tőkeváltozással szemben, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig. A követelések állományát érintő valamennyi gazdasági művelet, esemény rögzítésének rendjét úgy kell kialakítani, hogy az államháztartás szervezete eleget tudjon tenni a jogszabályokban előírt adatszolgáltatási kötelezettségeinek.
cb) Az eszközzel kiváltott követeléseket a teljesítés napján kell nyilvántartásba venni.
cc) A követelés állományában bekövetkezett valamennyi változást év közben el kell számolni, ha az államháztartás szervezetét megszüntetik, átszervezik.
cd) Az államháztartás szervezete külföldi pénzértékre szóló követelése forintértékét a teljesítés (bekerülés) napján érvényes a Tv. 60. §-a alapján a számviteli politikában választott árfolyamon köteles nyilvántartásba venni a tőkeváltozással szemben. Külföldi pénzértékre szóló követelés pénzügyi rendezésekor a pénzügyi teljesítéskor érvényes árfolyam forintértékét kell a megfelelő bevételi jogcímen teljes összegében elszámolni. Külföldi pénzértékre szóló követelés pénzügyi rendezéséhez kapcsolódó kivezetése során azonban a pénzügyi teljesítéskor érvényes árfolyamtól függetlenül a követelés könyv szerinti (teljesítéskori, illetve az év végi értékeléskor meghatározott árfolyam) forintértékén kerül kivezetésre a tőkeváltozással szemben.
ce) Az adóhatóságok által beszedett bevételekhez kapcsolódó követelések értékelésénél a követelést nyilvántartó államháztartási szervezet számviteli politikájában rögzített döntést követően alkalmazható az egyszerűsített értékelési eljárás. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak, valamint a Vám- és Pénzügyőrségnek, mint az államháztartás közteherbevételeit beszedő szervezeteknek, a feladatkörükbe tartozó központi adókból, illetve az adók módjára behajtandó köztartozásokból eredő (ideértve: az adó-, az adó jellegű, a járulék-, járulék jellegű, a vám-, a vám jellegű, az illeték) követelésekről elkülönített nyilvántartást kell vezetniük, és a Kincstár, az elkülönített állami pénzalapok, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, mint a követelést nyilvántartó államháztartás szervezetei számlarendjében meghatározott tartalommal és időpontban kell azokról adatot szolgáltatniuk. Az adatszolgáltatás valódiságáért, az értékelésért - ideértve az értékvesztés elszámolásához szolgáltatott adatokat is -, az utólagos módosításokért és az egyeztetésekért az adatszolgáltató felelős. A Kincstár, az elkülönített állami pénzalapok, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai az értékelési szabályzat részeként a központi adókból, illetve az adók módjára behajtandó köztartozásokból eredő követelések értékelésének szabályozását az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatallal, valamint a Vám- és Pénzügyőrséggel együttműködve alakítja ki.
A helyi önkormányzatok helyi adó, illetve adó jellegű követelései esetében is alkalmazható az egyszerűsített értékelési eljárás. Egyéb államháztartási szervezet követelései értékelésére az egyszerűsített értékelési eljárást az adók módjára behajtható köztartozások (pl. díjak, bírságok, jogtalanul igénybe vett támogatások, ellátások stb.), egyéb közhatalmi követelések (pl. igazságügyi követelések) esetében esetében alkalmazhatja.
Az adós követeléseken belül a központi, a helyi adókból, illetve az adók módjára behajtandó köztartozásokból eredő (ideértve: az adó-, az adó jellegű, a járulék-, járulék jellegű, a vám-, a vám jellegű, az illeték, díjak, bírságok stb.) követelések (a továbbiakban együtt: az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések) értékelése során azok tagolását legalább beszedési jogcímek szerint kell biztosítani (pl. központi és helyi adónemenként, vám, járulék, illeték fajtánként stb.). Az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések értékelési elveinek meghatározása során az adósok minősítési kategóriái kialakításakor az adósokat legalább - adózói státusuknak megfelelően - folyamatosan működő adós, illetve a folyamatos működésükben korlátozott adós jogcímek szerinti (pl. felszámolás alatt lévő, csődeljárás alá vont, végelszámolás alatt lévő, illetve jogutód nélkül véglegesen megszűnt stb.) csoportosításban kell részletezni, ahol a folyamatosan működő adósokkal szembeni követeléseket lejáratuk szerint tovább kell bontani (legalább az alábbi bontásban: legfeljebb 90 napos, 91-180 napos, 181-360 napos, illetve 360 napon túli minősítési kategóriákra). A központi, a helyi adóhatóságok és egyéb adók módjára behajtható köztartozást beszedő költségvetési szervek az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt százalékos mutatókat a beszedés eredményeinek előző év(ek)re vonatkozó tapasztalati adatai alapján alakíthatják ki, amennyiben az értékelési szabályzatban rögzítésre kerül az egyes minősítési kategóriákhoz tételesen hozzárendelt százalékos mutató meghatározásának módszere, valamint a százalékos mutatók éves felülvizsgálatának rendje, felelőse. Az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések értékvesztése összegének negyedévenkénti megállapítása során a tárgynegyedévben megállapított értékvesztés összege növeli, míg az előző negyedévben megállapított értékvesztés összege csökkenti a megfelelő követelés értékvesztés számlájának egyenlegét. Ebben az esetben az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelésekre tételesen nem kell megállapítani az értékvesztést és annak változásait.
cf) Az egyéb követeléseken belül elkülönítetten kell nyilvántartásba venni a nemzetközi támogatási programok miatti követeléseket, a támogatási program előlege miatti követeléseket, az előfinanszírozás miatti követeléseket, a szabálytalan kifizetések, illetve a jogalap nélkül felvett támogatások, ellátások miatti követeléseket, valamint a garancia- és kezességvállalásból származó követeléseket, a vagyonkezelésbe adott eszközökhöz kapcsolódó követeléseket. Az egyéb rövid lejáratú követelések bekerülési értéke a szerződésből jogszerűen eredő, elismert, pénzügyileg még nem teljesített fizetési igényeket tartalmazza. Az itt kimutatott követelések összege nem foglalja magába az ezen követelések után szerződés szerint járó kamat összegét. A szerződés szerint járó, de nem esedékes kamatok összegét a követelések analitikus nyilvántartásába elkülönítetten kell felvenni, azok a főkönyvi nyilvántartásban csak a 0. számlaosztályban mutathatók ki.
Támogatási program előlege miatti követelést azok a finanszírozó szervezetek mutathatnak ki, amelyek a finanszírozás során előleg típusú támogatásokat, ellátásokat utalnak át a kedvezményezettek részére. A támogatási program előlegét a finanszírozó szervezet a költségvetési kiadásként történő elszámolása után a támogatási program előlege követelés növekedésként, illetve a támogatási program előlegével történő elszámolást követően a követelés csökkenését a tőkeváltozással szemben köteles a nyilvántartásban rögzíteni. Támogatási program kedvezményezettje a kapott támogatási program előlege miatt ilyen követelést nem mutathat ki a könyveiben. Az Ámr. 140. §-ának (7)-(8) bekezdés előírása alapján, a támogatási program lezárásakor, az Igazoló Hatóság által összeállított, kiküldött végső átutalási igénylés dokumentuma alapján - az Európai Bizottságtól visszaigazolt és az Igazoló Hatóság által elfogadott végső egyenleg kifizetés dokumentumának figyelembevétele mellett -, a finanszírozó szervezet az utólagos elszámolás miatt a könyveiben kimutatott EU-val szembeni követeléseket köteles átadni a nemzetgazdasági elszámolások számára a Kszr. 8. számú melléklete 21. pontjának megfelelően.
Szabálytalan kifizetések, illetve jogalap nélkül felvett támogatások, ellátások miatti követeléseket azok a finanszírozó szervezetek mutathatnak ki, amelyek vagy előleg típusú, vagy véglegesen nyújtott támogatások, ellátások tekintetében a finanszírozást követően megállapítják, hogy azt a kedvezményezett vagy nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően, illetve a támogatási szerződés szerint használta fel, vagy az ellátás igénybevételére a jogszabályok alapján nem volt jogosult. A finanszírozó szervezetnél a támogatási programhoz kapcsolódó szabálytalan kifizetések miatti követelések állományának változása szintén a tőkeváltozással szemben kerül elszámolásra.
Garancia- és kezességvállalásból származó követeléseket az államháztartás szervezete csak akkor mutathat ki, ha az eredeti adós helyett az átvállalt kötelezettséget pénzügyileg teljesítette és az eredeti adós felé az államháztartás szervezete benyújtotta fizetési igényét.
cg) Nem mutatható ki a költségvetéssel szembeni követelésként a központi költségvetésből kapott állami hozzájárulások, támogatások év végi elszámolása során a pénzmaradvány-, az előirányzat-maradvány kimutatásban a korrekciós tételek között kimutatott az államháztartás szervezetét még megillető támogatás összege.
ch) A könyvviteli mérlegben és a nyilvántartásokban a követelést könyv szerinti értéken addig kell kimutatni, amíg azt pénzügyileg vagy egyéb módon (a Polgári Törvénykönyv szerinti beszámítással, eszközátadással) nem rendezték, váltóval ki nem egyenlítették, illetve amíg azt el nem engedték vagy behajthatatlan követelésként le nem írták. Amennyiben két fél gazdasági kapcsolata során egymással szembeni követelés és kötelezettség is keletkezik és a követelés a másik féllel szemben fennálló kötelezettség Polgári Törvénykönyv szerinti beszámítással történő rendezésében állapodnak meg, a gazdasági események hatását akkor is bruttó módon kell elszámolni. A 499. Pénzforgalom nélküli költségvetési bevételek és kiadások sajátos elszámolása számla segítségével kell megjeleníteni az egybeszámítás során érintett költségvetési bevételeket és kiadásokat, majd ezt követően vezethetők ki a tőkeváltozással szemben a beszámítás során érintett követelések és kötelezettségek összegei.
ci) Év végén leltározás alapján kell a követelések állományát megállapítani, majd értékelni. Követelések, illetve követelés jellegű tételek esetében nem választható e rendelet 37. § (7) bekezdése. Év végén a leltározás alapján megállapított, az adósokkal, illetve vevőkkel egyeztetett és értékelt - egyenes adózás esetében az általános forgalmi adót is tartalmazó - követelések várhatóan megtérülő összege és könyv szerinti értéke közötti különbözetet (értékvesztést), illetve annak visszaírását, valamint a külföldi pénzértékre szóló követelések árfolyam-különbözeteinek elszámolását - az 59. számlacsoport megfelelő számlájának közbeiktatásával - kell kimutatni a tőkeváltozással szemben. A behajthatatlan követelések értékének kivezetését hitelezési veszteségként (az 59. számlacsoport megfelelő számláján történő átvezetéssel) kell elszámolni tőkeváltozásként.
Az államháztartás szervezete az év végi értékelési feladatok elvégzéséhez köteles rögzíteni a számviteli politikájában az adós, a vevő által el nem ismert követelés rendezésének módját, feladatait, felelőseit, bizonylatolásának rendjét, és az el nem ismert követelések állományát a zárlati tételek elszámolása során köteles átvezetni a 0. számlaosztályba.
d) Értékpapírok között kell kimutatni - azoknál az államháztartás szervezeteinél, ahol erre a jogszabály lehetőséget ad - a forgatási célból, nem tartós befektetésként vásárolt kárpótlási jegyeket, kincstárjegyeket, kötvényeket, egyéb értékpapírokat és forgatási célú részesedéseket. A számlacsoporton belül külön számlán kell kimutatni az értékpapírok nyitó állományát és azok tárgyidőszaki forgalmát. A forgatási célú értékpapírok forgalmát az államháztartás szervezete szakfeladatain tilos kimutatni. A forgóeszközök között kimutatott értékpapírokról olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amely megfelel az Tv. által támasztott követelményeknek, amelyből értékpapírtípusonként megállapíthatóak az egyedi értékeléshez szükséges adatok (értékvesztés, elszámolt értékvesztés visszaírása), továbbá az értékpapírok hozamai.
3. A 3. számlaosztály a pénztárak és betétkönyvek, a költségvetési pénzforgalmi számlák, a belföldi és a nemzetközi támogatási programok elszámolási számlái, a belföldi és a nemzetközi támogatási programok idegen pénzeszközök, a támogatásértékű kiadások, támogatások folyósítása és fejezeti elszámolások, az államháztartáson kívüli végleges pénzeszközátadások elszámolása, a függő, átfutó és kiegyenlítő elszámolások, valamint a továbbadási (lebonyolítási) célú kiadások számláit tartalmazza.
a) A pénztárak és betétkönyvek számlacsoportban kell kimutatni a készpénzforgalmat, valamint a pénzforgalmi betétkönyvekben kezelt pénzeszközök állományát és azok változásait, valamint az elektronikus pénzeszközöket. A valutában eszközölt kifizetéseket és befizetéseket elkülönített számlán kell kimutatni.
A készpénzállományról, valamint a készpénz forgalmáról a pénztárszámlához kapcsolódóan - az államháztartás szervezet által szabályozott módon - analitikus nyilvántartást kell vezetni.
b) A költségvetési pénzforgalmi számlák számlacsoport számlái a költségvetésben meghatározott gazdálkodási feladatok pénzforgalmának lebonyolítására szolgálnak. Ebben a számlacsoportban kell elszámolni a költségvetés végrehajtásaként teljesített valamennyi bevételt és kiadást. A számlacsoport számlái között kell megjeleníteni a kincstári körbe nem tartozó államháztartás szervezeteinek a lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatási számlák, a fejlesztési hitel elszámolási számla, valamint az adóbeszedési számlák pénzforgalmát az Ámr. előírásai szerint.
Az adóbeszedési számlák forgalmáról és egyenlegéről küldött hitelintézeti értesítés alapján a jóváírásokat költségvetési bevételként, a terheléseket pedig az Ámr. 174. §-ának (8)-(9) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell elszámolni közvetlenül a megfelelő adóbeszedési számlával szemben.
Az adóbeszedési számlák és a költségvetési elszámolási számla közötti pénzmozgásokat a két pénzforgalmi számla közötti átvezetésként - kiegyenlítő bevételként vagy kiegyenlítő kiadásként - kell elszámolni.
Az adóbeszedési számlákról az Ámr. 174. § (8)-(9) bekezdése foglaltak szerinti csak a költségvetési elszámolási számlára, illetve más helyi adóbeszedési számlára történhet átutalás, illetve ha az adózó visszatérítésre jogosult, akkor a részére történő visszafizetést (ideértve az adózás rendjéről szóló törvény szerint fizetett kamatot is) az adóbeszedési számláról kell teljesíteni. Az adózó részére történő visszatérítést az adóbevétellel szemben, mint bevételcsökkenést kell elszámolni.
A számlacsoport számláit a kincstári körbe tartozó államháztartás szervezetei alkalmazzák.
Azoknak a kincstári körbe tartozó költségvetési szerveknek, amelyek a pénzintézetnél devizaszámlával, fejlesztési hitel elszámolási számlával rendelkeznek rendelkeznek, könyvvitelüket úgy kell kialakítaniuk, hogy a számlához kapcsolódóan a külön kormányrendeletben meghatározott információkat a Kincstár részére szolgáltatni tudják.
Ebben a számlacsoportban kell megnyitni a kincstári körbe tartozó költségvetési szerveknek a Kincstárnál, illetve a Kincstár elnöke által kapott engedély alapján a hitelintézeteknél vezetett devizaszámláikat.
Amennyiben a helyi önkormányzat, illetve az Áht. 100/I. §-ának (1) bekezdése szerinti költségvetési szerv a fizetőképessége biztosítása érdekében a bevételek ütemkülönbségének és a kiadások ütemkülönbségének eltérése miatt likvid hitelt (folyószámla-hitelt, rulírozó hitelt, munkabér megelőlegezési hitelt stb.) vesz igénybe, a számlavezető hitelintézettel, Kincstárral kötött szerződésben biztosított hitelkeret terhére, az adott napon a kiadások teljesítésére felhasznált összeget hitelfelvételként nem kell elszámolnia. Ebben az esetben a likvid hitellel fedezett kiadást a költségvetési elszámolási számlával, az előirányzat-felhasználási keretszámlával szemben kell könyvelni, s emiatt a költségvetési elszámolási számla, az előirányzat-felhasználási keretszámla adott napi egyenlege mínusz előjelű is lehet. A negyedéves mérlegjelentés, a költségvetési jelentés, a féléves és az éves elemi költségvetési beszámoló fordulónapján (március 31., június 30., szeptember 30., illetve december 31.) a költségvetési elszámolási számla, az előirányzat-felhasználási keretszámla egyenlege csak 0 vagy pozitív lehet, ezért a fordulónapon igénybe vett likvid hitel összegét a likvid hitel számla forgalmi számláján kell nyilvántartásba venni. Az Ámr. 174. §-ának (11) bekezdésében foglaltak alapján az önkormányzat a likvid hitel fedezetére a költségvetési elszámolási számlához kapcsolódó állami hozzájárulások elszámolási számlán elkülönített összeget is felhasználhatja.
A vízgazdálkodási társulatokról szóló 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 14. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján a megszűnt víziközmű-társulat az általa létrehozott víziközművet elkészülte után a tulajdonos önkormányzat(ok)nak köteles átadni. A hivatkozott kormányrendelet 19. §-a (1) bekezdésének i) pontjában, valamint a 22. §-ában foglaltak szerint a megszűnt társulat pénzforgalmi számlája egyenlegének összegét, valamint az átadás során még meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulásból származó követeléseket és az ezzel összefüggő hitelállományt is a közfeladatot ellátó víziközmű-tulajdonos települési önkormányzat(ok) részére kell átadni. A megszűnt víziközmű-társulattól átvett, még meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulások beszedéséről (behajtásáról), valamint a társulattól átvett - a hivatkozott kormányrendelet 13. §-ának (5) bekezdése alapján a víziközmű-társulat által a lakossági hozzájárulás megelőlegezésére felvett - hitelállomány visszafizetéséről az önkormányzatnak kell gondoskodni. Az önkormányzat által beszedett érdekeltségi hozzájárulást a hitel visszafizetési kötelezettség fedezetére szolgáló bevételnek kell tekinteni. Az önkormányzat és mint a közfeladatot ellátó víziközmű-tulajdonos köteles az érdekeltségi hozzájárulással összefüggő követeléseket beszedni, a víziközmű-beruházás megvalósításához kapcsolódó, társulattól átvett hitelt visszafizetni. Az e feladatok ellátásával kapcsolatos előirányzatok és előirányzat teljesítések az önkormányzat költségvetésének részét képezik. A „Víziközmű” elkülönített pénzforgalmi számlán jóváírt bevételeket (érdekeltségi hozzájárulást), valamint a teljesített kiadásokat (hitel-visszafizetést) költségvetéssel kapcsolatos bevételnek, illetve kiadásnak kell tekinteni.
A lakosságtól beszedett érdekeltségi hozzájárulások felhalmozási célú bevételnek, a hitel-visszafizetés felhalmozási célú kiadásnak minősül és az önkormányzat hitelképességének vizsgálatánál mind az érdekeltségi hozzájárulásból származó bevételeket, mind pedig a hitel-visszafizetési kötelezettséget figyelembe kell venni.
c) A belföldi és a nemzetközi támogatási programok elszámolásai számlacsoportokban kell kimutatniuk a kincstári körbe tartozó államháztartás szervezeteinek a Kincstári Egységes Számlához (KESZ) kapcsolódó elszámolási számláik forgalmát.
A belföldi elszámolási számlák számlacsoportban mutatják ki a központi költségvetési szervek a tevékenységük végzése során a költségvetésükhöz kapcsolódó előirányzat-felhasználási keretszámlák és a hozzájuk kapcsolódó különféle elkülönített számlák, valamint az irányító szervek (fejezetek) a Kincstárnál vezetett fejezeti számlák forgalmát.
A nemzetközi támogatási programok elszámolásai számlacsoportban mutatják ki a finanszírozásban részt vevő központi költségvetési szervek, fejezet(ek) a költségvetésükben lévő fejezeti kezelésű előirányzatok közül az Európai Unióból érkező támogatásokhoz és a hozzájuk kapcsolódó hazai forrásokhoz kapcsolódó pénzforgalmi gazdasági események hatását a mindenkori költségvetési törvényben megtervezett fejezeti kezelésű előirányzatonkénti tagolás szerint, valamint a nemzetközi támogatási programok megelőlegezési számláit. A számlacsoport számlái között elkülönítetten kell megjeleníteni az I. Nemzeti Fejlesztési Tervhez (NFT-1), a II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez (NFT-2), az Európai Uniós agrártámogatási programokhoz, illetve az egyéb Európai Uniós támogatási programhoz [Közösségi Kezdeményezések támogatásaihoz, Belső politikák támogatásaihoz, EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus támogatásaihoz, Európai Területi Együttműködés támogatásaihoz, INTERACT támogatásaihoz, Svájci Alap támogatásaihoz, Szolidaritási programok támogatásaihoz stb.] kapcsolódó fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlákat. A fejezet nyilvántartási, beszámolási kötelezettségét nem érinti, ha ezen számlák felett más szervezet számára rendelkezési jogot biztosít. Ebben az esetben a fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámláról annak lebonyolítási számlájára átutalt összeget mindaddig átfutó kiadásként kell elszámolni, amíg a lebonyolítási számláról a végső kedvezményezett felé átutalásra nem kerül a támogatás és így végleges költségvetési kiadási jogcímen is elszámolhatóvá válik.
A strukturális alapok támogatásához kapcsolódó pénzforgalmi gazdasági események elszámolását a főkönyvi könyvelésben legalább a fejezeti kezelésű előirányzat felhasználási keretszámla operatív programon, azon belül annak prioritásonkénti megbontásával, Kohéziós Alap esetében annak projektenkénti tagolásával kell biztosítani.
Ebben a számlacsoportban kerül elkülönítve elszámolásra azon pénzeszközök változásához kapcsolódó gazdasági események hatása, melyekhez a mindenkori költségvetési törvény szerint a nemzetközi támogatási programokra megelőlegezési hitel igénybe vehető. A megelőlegezési hitel felvételét a Nemzetközi támogatási program megelőlegezési számla növekedéseként kell elszámolni, a Központi költségvetésből származó likviditási hitel forgalma számlával szemben. A Nemzetközi támogatási program megelőlegezési számla csökkenéseként kell elszámolni a Nemzetközi támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési átfutó kiadások számlával szemben a végső kedvezményezettnek nyújtott támogatásokat, valamint év végén a számla egyenlegének megszüntetését (a még fel nem használt megelőlegezési hitel összegét). A Nemzetközi támogatási program megelőlegezési számla növekedéseként kell elszámolni a Nemzetközi támogatásokhoz kapcsolódó költségvetési átfutó kiadások számlával szemben az EU-s támogatás megérkezése után az EU-s közösségi forrás átutalását, ezt követően kell a megelőlegezési számláról a Központi költségvetésből származó likviditási hitel forgalma számlával szemben a központi költségvetés által megelőlegezett KESZ hitelt törleszteni.
d) A belföldi és a nemzeti támogatási programokhoz kapcsolódó idegen pénzeszközök számlacsoportokban olyan feladatoknak a pénzforgalmát kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül az államháztartás szervezetének alap-, kiegészítő, kisegítő vagy vállalkozási tevékenységéhez, a költségvetési előirányzatok teljesítéseként a feladatok nem mutathatók ki, de az államháztartás szervezetének sajátos feladatát képezik. Az államháztartás szervezete számára kötelező ezen sajátos feladatok ellátásához kapcsolódó pénzforgalom - illetve az ehhez kapcsolódó követelések és kötelezettségek - változásának részletes, teljes körű (analitikus és főkönyvi) kimutatása és elszámolása. A számlákhoz kapcsolódóan vezetendő analitikus nyilvántartás rendjét - ha jogszabály külön nem rendelkezik - az államháztartás szervezete saját hatáskörében szabályozza.
A belföldi idegen pénzeszközök számlacsoportban kell kimutatni többek között a társadalombiztosítási támogatás és a különféle belföldi feladatokhoz kapcsolódó lebonyolítási számlák, letétek, idegen betétkönyvek, a közigazgatási hatósági eljárási illetékbeszedési számla, az idegen bevételek elszámolási számlák, illetve a kincstári körbe tartozó államháztartás szervezeténél a lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatási számlák pénzforgalmát.
A nemzeti támogatási programokhoz kapcsolódó idegen pénzeszközök számlacsoportban kell kimutatni a nemzetközi támogatási programokhoz kapcsolódó lebonyolítási számlák, illetve közösségi forrás számlák pénzforgalmát. A számlacsoport számlái között elkülönítetten kell megjeleníteni az Előcsatlakozási Alapokkal, az I. Nemzeti Fejlesztési Tervhez (NFT-1), a II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez (NFT-2), az Európai Uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatásokhoz (NVT-1, NVT-2, EMGA, EMVA, EHA stb.), illetve egyéb Európai Uniós támogatási programhoz [Schengeni Alaphoz, a Közösségi Kezdeményezésekhez, a Belső politikákhoz, EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus támogatásaihoz, a TEN-T támogatásokhoz, Európai Területi Együttműködés támogatásaihoz, INTERACT támogatásaihoz, Svájci Alap támogatásaihoz, Szolidaritási programok támogatásaihoz stb.] kapcsolódó lebonyolítási, illetve forrás számlákat. Ebben a számlacsoportban kell kimutatni a NATO Biztonsági Beruházási programhoz kapcsolódó lebonyolítási és forrás számlát is.
Az Előcsatlakozási Alapokkal kapcsolatos idegen pénzeszközök számlacsoportban kell kimutatni a PHARE, az Átmeneti és a SAPARD támogatási programok keretében felhasznált - EU és hazai - pénzeszközök forgalmát az erre a célra külön megnyitott lebonyolítási számlákon.
Az NFT-1-hez, az NFT-2-höz tartozó strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból nyújtott támogatások elszámolása során az adott programhoz tartozó fejezeti kezelésű előirányzat számla lebonyolítási számláit kötelező továbbrészletezni strukturális alapok esetében az NFT-1 esetében operatív programonként, prioritásonként, intézkedésenként, NFT-2 esetében operatív programonként, prioritásonként, illetve a Kohéziós Alap esetében projektenként. Az Európai Uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatásokat az EMVA-ból finanszírozott NVT-1-hez, illetve az NVT-2-höz tartozó fejezeti kezelésű előirányzat számla lebonyolítási számláit kötelező továbbrészletezni prioritásonként, intézkedésenként, az EMGA-ból finanszírozott agrártámogatások, lebonyolítási számláit legfontosabb jogcímcsoportonként kell tagolni az EHÁ-ból finanszírozott operatív program lebonyolítási számláját prioritásként) kell tagolni.
A lebonyolítási számláknak (kivéve a kedvezményezett által beutalt saját erő összegét), mivel csak a technikai lebonyolítást szolgálják, év végén nem maradhat egyenlegük (a zárlati műveletek elvégzése előtt egyenlegüket át kell vezetni a megfelelő fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlákra).
A nemzeti támogatási programokhoz kapcsolódó forrás számlák az Európai Uniótól átutalt, forintban vagy devizában lévő még fel nem használt pénzeszközök állományának kimutatására, illetve az ehhez kapcsolódó pénzforgalom elszámolására szolgálnak.
e) A támogatásértékű kiadások, támogatások folyósítása és fejezeti elszámolások számlacsoport tartalmazza az Ámr. szerint támogatásértékű kiadás jogcímen tervezett előirányzatokat, azok módosítását és az előirányzatok terhére teljesített kiadásokat. A támogatásértékű kiadásokon belül elkülönítetten kell kimutatni a működési és felhalmozási célú végleges államháztartáson belüli teljesítéseket.
Ebben a számlacsoportban kell elszámolni a helyi önkormányzatoknak, a többcélú kistérségi társulásoknak a költségvetési szerveik részére folyósított támogatásokat, a tb. pénzügyi alapjaitól az irányításuk (felügyeletük) alá tartozó költségvetési szerve részére folyósított támogatásokat. Itt kell elszámolni az irányító szerv döntését követően az államháztartás szervezete előző évi előirányzat-maradványának, pénzmaradványának átadását [ide nem értve a jogszabályon alapuló egyéb befizetési kötelezettséget], az államháztartáson belüli garancia- és kezességvállalásból származó kifizetéseket. Ez a számlacsoport tartalmazza a fejezeti év végi maradványelszámolási számláról teljesített kiadásokat, valamint a tb pénzügyi alapok ellátási kiadásainak elszámolását is.
Támogatásértékű kiadásként kell elszámolni azokat a kiadásokat, amelyeket államháztartáson belülre teljesít az államháztartás szervezete, és amely kifizetéseket az Ámr. nem minősít (az irányító szerv hatáskörébe tartozó) támogatás nyújtásának. Támogatásértékű kiadásként kell kimutatni a települési és területi kisebbségi önkormányzatok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, illetve a tb igazgatási szervek esetében a központi költségvetés, valamint az elkülönített állami pénzalapok által államháztartáson belülre nem támogatási jogcímen teljesített kifizetéseket. Idesorolandók az európai uniós támogatással megvalósuló programok fejezeti kezelésű előirányzataiból, a fejezeti kezelésű előirányzat bevételeként elszámolható összegből, az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzatokból, a települési és területi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, illetve a többcélú kistérségi társulás részére a központi költségvetési fejezet előirányzatából teljesített kifizetések is.
Az előbbi jogcímeken kapott olyan összegeket, amelyeket tovább kell utalni, az államháztartás szervezete nem számolhatja el támogatásértékű bevételként/kiadásként, ezeket továbbadási (lebonyolítási) célú bevételként/kiadásként kell nyilvántartásba vennie.
A fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a fejezet irányítását ellátó szerv vezetője az Áht. 24. §-a (9)-(10) bekezdésének, valamint a 49. §-a p) pontjának végrehajtása keretében határozza meg ezen előirányzatok felhasználásának részletes szabályait. Amennyiben a szabályozás előleg-fizetést is tartalmaz - ideértve a pályázati rendszerben történő felhasználás esetét is -, akkor a támogatási programokra folyósított előlegek elszámolását kell alkalmazni. A fejezeti kezelésű előirányzatokból a támogatási programok keretében a finanszírozó szervezet (az EU-s támogatások esetében az Irányító Hatóságok/Közreműködő Szervezetek) által kiutalt támogatási előlegeket a tárgyidőszakban végleges költségvetési kiadásként elkülönített alszámlán kell elszámolni, mint a támogatási program előlegére történt támogatásértékű kiadás előirányzatának teljesítését. A végső kedvezményezett támogatási előleggel történő elszámolását (részelszámolását) követően az elszámolt előleg összegét a megfelelő támogatási program előlegére történt támogatásértékű kiadás előirányzatának teljesítése számláról kell átvezetni a megfelelő támogatásértékű kiadás előirányzatának teljesítése számlára (mint végleges kiadást, mellyel elszámoltak) és egyidejűleg a követelések között nyilvántartásba vett támogatási program előlege számla egyenlegét csökkenteni kell. Amennyiben a támogatási program előlegével a végső kedvezményezett csak a tárgyévet követő évben számol el és a két támogatásértékű kiadás előirányzat teljesítése számla között nincs pénzforgalom nélküli átvezetés, ebben az esetben csak a követelések között kimutatott támogatási program előlege számla egyenlegét kell csökkenteni a tőkeváltozással szemben. Amennyiben a támogatási program előlegével a végső kedvezményezett sem a tárgyévben, sem a tárgyévet követő évben nem számol el és visszafizetési kötelezettsége keletkezik, akkor a támogatási program előlegének visszafizetett összegét a támogatási program előlegének visszatérüléseként, mint támogatásértékű bevételi előirányzat teljesítése (költségvetési bevételként) kell nyilvántartásba venni.
A Tv. 161/A. § (2) bekezdése alapján a közpénzek felhasználásának és a köztulajdon használatának nyilvánossága és ellenőrizhetősége érdekében a szükséges továbbrészletezési kötelezettséget a működési és felhalmozási célú támogatásértékű kiadás elszámolási számlák megfelelő alábontásával kell biztosítani.
f) Az államháztartáson kívüli végleges pénzeszközátadások elszámolása számlacsoport tartalmazza az ilyen jogcímen tervezett előirányzatokat, azok módosítását és az előirányzatok terhére teljesített kiadásokat. A pénzeszközátadásokon belül elkülönítetten kell kimutatni a működési és felhalmozási célú teljesítéseket. Államháztartáson kívüli pénzátadásnak minősül többek között a vállalkozások, a nonprofit szervezetek, a háztartások, az önszerveződések támogatása, a lakástámogatásokkal kapcsolatos kiadások elszámolása (amennyiben a központi költségvetési szerv, az adott fejezet a mindenkori költségvetési törvényben felhalmozási kiadásai között ilyet tervezett), az államháztartáson kívüli garancia- és kezességvállalásból származó kifizetés.
A fejezeti kezelésű előirányzatok esetében a fejezet irányítását ellátó szerv vezetője az Áht. 24. §-a (9)-(10) bekezdésének, valamint a 49. §-a p) pontjának végrehajtása keretében határozza meg ezen előirányzatok felhasználásának részletes szabályait. Amennyiben a szabályozás előleg-fizetést is tartalmaz - ideértve a pályázati rendszerben történő felhasználás esetét is -, akkor a támogatási programokra folyósított előlegek elszámolását kell alkalmazni a 3. pont e) alpontjában kifejtetteknek megfelelően.
A Tv. 161/A. § (2) bekezdése alapján a közpénzek felhasználásának és a köztulajdon használatának nyilvánossága és ellenőrizhetősége érdekében a szükséges továbbrészletezési kötelezettséget az államháztartáson kívüli végleges pénzeszközátadások elszámolása számlacsoport megfelelő számlái alábontásával kell biztosítani.
g) A függő, átfutó, kiegyenlítő és továbbadási (lebonyolítási) célú kiadások számlacsoport azokat az elszámolási számlákat tartalmazza, amelyekkel kapcsolatban a teljesített kiadás a költségvetési évben nem végleges, azok az államháztartás részére a tárgyidőszakban vagy a tárgyidőszakot követően megtérülnek vagy válnak végleges kiadássá. Az utóbbi esetben a költségvetési évet követő évben a kiadást ezen számlacsoport és a megfelelő kiadási jogcím között kell elszámolni. A számlacsoporton belül külön főkönyvi számlákon kell kimutatni a költségvetésen kívüli elszámolásokat. Függő kiadásként számolhatók el a bizonyítottan költségvetési évet követő év költségvetését terhelő kifizetések (pl. december hónapban kifizetett személyi juttatások). Nem számolható el aktív pénzügyi elszámolásként olyan tétel, amelynek következménye a tartalékok valóságnak nem megfelelő bemutatása. Az államháztartás szervezetének az aktív pénzügyi elszámolások jogcímeit a számlarendjében tételesen meg kell határoznia.
Költségvetési átfutó kiadásként kell elszámolni az olyan kifizetéseket, amelyek az államháztartás szervezete alap-, kiegészítő, kisegítő, illetve vállalkozási tevékenységének ellátásához közvetve kapcsolódó, ideiglenes vagy lebonyolítás jellegű kiadásokat jelentenek: a személyi juttatásokkal kapcsolatos átfutó kiadásokat, a munkavállalóknak adott munkabérelőlegeket, az államháztartás által folyósított, megelőlegezett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátásokat, az utólagos elszámolásra nyújtott különböző előlegeket, a szállítóknak adott előlegeket (a beruházási előlegek kivételével), az utólag finanszírozott nemzetközi támogatási programok átfutó kiadásait. Utólag finanszírozott nemzetközi támogatási programok átfutó kiadásai számlán mutatja ki a kedvezményezett államháztartási szervezet - ha támogatási szerződése alapján támogatási program előlegében nem részesülhet - a kifizetett összegből legalább a támogatási szerződés szerint járó központi költségvetési, illetve EU-s támogatási részt. Év közben számvitelpolitikai döntést követően az elszámolások egyszerűsítése érdekében a támogatási cél megvalósítása érdekében kifizetett teljes összeg (saját rész + költségvetési támogatási rész + EU-s rész) is kimutatható átfutó kiadásként, azonban év végén az elszámolások teljessé tétele érdekében a kifizetett összegekhez tartozó saját rész arányát köteles költségvetési kiadásai közé átvezetni az átfutó kiadások közül. Utólag finanszírozott nemzetközi támogatási programok átfutó kiadásai számlán kiadást nem szerepeltethet a kedvezményezett államháztartási szervezet, ha támogatási előlegből finanszírozza a támogatási cél megvalósítását, kivéve a támogatási program lezárása előtt, ha a finanszírozó szervezettől a támogatási programhoz kifizetett összegekhez már további támogatási előleg nem folyósítható, így az már utólag kerül megtérítésre a program lezárását követően. Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak a foglalkoztatás elősegítéséről szóló 1991. évi IV. törvény 43/C. §-ában meghatározott állami pénzalapból finanszírozott támogatásokra.
Költségvetési egyéb kiegyenlítő kiadásként kell elszámolni az államháztartás szervezetének saját pénz- és pénzforgalmi számlái, előirányzat-felhasználási keretszámlái közötti pénzforgalmat.
A számlacsoporton belül külön számlán kell kimutatni az elszámolások nyitóállományát és tárgyidőszaki forgalmát.
A számlacsoport számláihoz kapcsolódóan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyben az elszámolásra jellemző adatokat és az elszámolás érdekében tett intézkedéseket rögzíteni kell. A függő elszámolások rendezése érdekében szükséges intézkedéseket haladéktalanul végre kell hajtani.
Azon továbbadási (lebonyolítási) célú bevételként kapott pénzeszközök továbbfolyósítását, melyek az államháztartás szervezetét nem illetik meg (mert végső felhasználója más államháztartási szervezet lesz) továbbadási (lebonyolítási) célú kiadásként kell elszámolni. A továbbadási (lebonyolítási) célú kiadásokat a bevételi jogcímeknek megfelelően tovább kell tagolni államháztartáson belülről/kívülről kapott, ezen belül működési/felhalmozási célú részletezés szerint. A továbbadási (lebonyolítási) célú kiadás számlák forgalmi számlák, csak év közben keletkeznek és szűnnek meg. Év végén az államháztartás szervezete továbbadási (lebonyolítási) bevételeinek, illetve kiadásainak összege egyenleget nem mutathat. Év végén a zárlati rendező tételek keretében a továbbadási (lebonyolítási) célú kiadásokat, illetve bevételeket össze kell vezetni a 499. Pénzforgalom nélküli költségvetési bevételek és kiadások sajátos elszámolása számla segítségével. Az elemi költségvetési beszámoló pénzforgalmi jelentés ezen sorai teljesítési adatainál a zárlati rendező tételek előtt a megfelelő számlán lévő egyenleget kell szerepeltetni.
4. A 4. számlaosztály tartalmazza az eszközök forrásainak kimutatására szolgáló számlákat. Itt kell kimutatni a saját tőkét, a tartalékot, a hosszú és rövid lejáratú kötelezettségeket (ideértve az igénybe vett támogatási kölcsönöket is), a támogatásértékű bevételek, előző évi támogatások, visszatérülések elszámolását és a fejezeti elszámolásokat, az államháztartáson kívülről kapott végleges pénzeszközátvételek elszámolását, a függő, átfutó, kiegyenlítő bevételek passzív jellegű elszámolását, a továbbadási (lebonyolítási) célú bevételeket, valamint az évi mérlegszámlákat.
a) A saját tőkeként kell kimutatni a központi költségvetési szervek által kezelt vagyon, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaihoz tartozó vagyon, a helyi önkormányzat, a települési, területi és az országos kisebbségi önkormányzat, a többcélú kistérségi társulás, illetve egyéb jogszabály alapján az államháztartás szervezete tulajdonát képező vagyon eszközeinek forrását. A saját tőkét tartós tőke, tőkeváltozások és értékelési tartalék tagolásban kell kimutatni. Az értékelési tartalék összege megegyezik az 1. számlaosztályban az adott befektetési eszközök értékhelyesbítési számláinak összegével. Az államháztartás szervezete értékelési tartalékként csak a Tv. 58. §-a szerinti piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítésnek megfelelő összeget mutathatja ki (az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értéken történő értékelést az államháztartás szervezete nem alkalmazhatja!).
A saját tőkén belül el kell különíteni a tulajdonba kapott, illetve a kezelésbe vett eszközök forrását.
A könyvviteli mérlegben negatív előjelű tartós tőke nem mutatható ki. A tartós tőke csak megszűnéskor, átszervezéskor (összevonás, beolvasztás, kiválás, megosztás, szétválás) változhat. Már működő államháztartás szervezete tartós tőkéje átszervezés során akkor növekedhet, amennyiben az alapító (irányító) szerv a közfeladat ellátáshoz további eszközöket is rendelkezésre bocsát. Amennyiben átszervezés során az átadó államháztartás szervezetétől kapott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket, forgatási célú értékpapírokat, aktív pénzügyi elszámolásokat) és a kötelezettségek (ide nem értve a rövid lejáratú likvid hiteleket és rövid lejáratú működési céllal kibocsátott kötvényekből származó kötelezettséget) különbségének pozitív összegét tartós tőkeként, negatív összegét tőkeváltozásként kell nyilvántartásba venni. A tartós tőkében kell kimutatni a forgatási célú értékpapírok után elszámolt értékvesztés összegét.
A tőkeváltozások alszámlái Mérlegjelentés oszlopainak tagolását követik. Minden év elején a nyitó rendező tételek keretében az előző évi tőkeváltozások alszámláinak egyenlegét át kell vezetni az előző évek tőkeváltozásai főkönyvi számlára. Az állami felsőoktatási intézmény a tőkeváltozások és az értékelési tartalék számláit köteles továbbtagolni, amely alapján megállapítható, hogy a gazdasági esemény a Feot. szerinti rendelkezésére bocsátott, illetve az egyéb vagyonának nagyságát befolyásolja-e.
b) A tartalékok között kell kimutatni az államháztartás szervezeténél a pénzeszközök, a forgatási célú értékpapírok és a rövid lejáratú likvid hitelek (ideértve a rövid lejáratú működési kötvénykibocsátásokat is), illetve az aktív és passzív pénzügyi elszámolások különbözetének azt a forrását, amely jóváhagyás után befektetett eszközök finanszírozására vagy folyó évi kiadások teljesítésére fordítható. A számlacsoporton belül elkülönítetten kell kimutatni a költségvetési tartalékot (pénzmaradványt, előirányzat-maradványt) és a vállalkozási tartalékot (vállalkozási maradványt). Itt kell továbbá kimutatni a központi költségvetési szervek irányító szervének, a központi költségvetési szervnek, az elkülönített állami pénzalapnak, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítási költségvetési szerveknek az előirányzat-maradványát, illetve annak elszámolását. A számlacsoport számláit évszámmal ellátva kell vezetni. A számlacsoport számláit évszámmal ellátva kell vezetni és el kell különíteni a működési és a felhalmozási célú költségvetési maradványokat, melyet analitikus nyilvántartással kell alátámasztani. A következő évben ezen számlák egyenlegét az éves elemi költségvetési beszámoló képviselő-testület általi elfogadását követően, a képviselő-testület zárszámadási rendeletében szereplő döntésének megfelelően vezetik át a megfelelő számlákra.
A kincstári körbe tartozó államháztartás szervezetei a tárgyévben keletkezett tartalékokat elkülönítetten szerepeltetik a könyvviteli mérlegben a költségvetési (vállalkozási) kiadási megtakarítás (túllépés) elszámolási, illetve bevételi lemaradás (többlet) elszámolási számlák év végi egyenlege szerint. A következő évben ezen számlák egyenlege csak az előirányzat-maradványok irányító szerv által végzett felülvizsgálata és jóváhagyását követően vezethető át. Az állami felsőoktatási intézmény a tartalékok elszámolására szolgáló számláit köteles továbbtagolni, amellyel egyértelműen biztosítható a Feot. 123. §-ának (1) bekezdése szerinti elkülönítési kötelezettség.
c) Hosszú lejáratú kötelezettségek között az egy évnél hosszabb lejáratra felvett hiteleket és kapott támogatási kölcsönöket, ideiglenesen átvett pénzeszközöket, valamint a kötvénykibocsátásból származó kötelezettséget fejlesztési és működési célú, valamint mérlegfordulónapot követő és következő évek törlesztő részletei szerinti bontásban kell kimutatni. A számlacsoporton belül elkülönítetten kell kimutatni a pénzügyi vállalkozásoktól, egyéb belföldi hitelezőktől és külföldről felvett hitelek, valamint az államháztartáson belüli és kívüli szervezetektől kapott felhalmozási célú támogatási kölcsönök állományát, a hitelek, kölcsönök felvételét és azok visszafizetését, előirányzatok és azok teljesítése részletezésben. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a lízingbe vett, az önkormányzatoknál a vagyonkezelésbe vett kincstári eszközök forrását, továbbá az önkormányzati vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettséget, amennyiben a kezelésbe vevő nem tartozik a vagyonkezelésbe adó önkormányzat irányítása alá. A Tv. 161/A. § (2) bekezdése alapján a közpénzek felhasználásának és a köztulajdon használatának nyilvánossága és ellenőrizhetősége érdekben a szükséges továbbrészletezési kötelezettséget a számlacsoport megfelelő számlái alábontásával kell biztosítani.
d) A rövid lejáratú kötelezettségeket rövid lejáratú kölcsönök, rövid lejáratú hitelek, kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek tagolásban kell kimutatni.
A szállítói kötelezettségekről év közben folyamatosan analitikus nyilvántartást kell vezetni. Amennyiben az államháztartás szervezete nem rendelkezik olyan nyilvántartási rendszerrel, melynek használatával egy-egy gazdasági esemény hatása egyszerre jelenhet meg mind a főkönyvi, mind az analitikus nyilvántartásban, a szállítói kötelezettségekkel kapcsolatos gazdasági események főkönyvi könyvelése a mennyiségben és értékben folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból változási jogcímenként (kötelezettség előírása, kötelezettség pénzügyi teljesítése stb.) készített összesítő bizonylat (feladás) alapján is történhet. A beérkezett szállítói számlákat az összesítő bizonylat (feladás) alapján a főkönyvi könyvelésben a szállítók számlájának növekedéseként kell rögzíteni, illetve a kiegyenlített szállítói tartozásokkal a szállítók számlát kell csökkenteni a tőkeváltozással szemben, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig. A szállítókat érintő gazdasági műveletek, események rögzítésének rendjét úgy kell kialakítani, hogy az államháztartás szervezete eleget tudjon tenni a jogszabályokban előírt adatszolgáltatási kötelezettségeinek.
A nem számlázott szállítások számla technikai számla, ezen a számlán kell kimutatnia az államháztartás szervezetének negyedévente a mérlegjelentés, illetve az éves elemi költségvetési beszámoló összeállításához - a rendelkezésre álló információk alapján készített belső bizonylat segítségével - a beérkezett, de a negyedév végéig (év végéig) nem számlázott szállítások (tárgyi eszközök, készletek stb.) beszerzési áron számított értékét. A negyedéves mérlegjelentés, illetve az éves elemi költségvetési beszámoló elkészítését (a nyitást) követően a nem számlázott szállítások számla egyenlegét meg kell szüntetni. A nem számlázott szállításokkal kapcsolatos állományváltozásokat a tőkeváltozással szemben kell nyilvántartásba venni, illetve kivezetni.
A szállítók számláján az állományában bekövetkezett változást év közben rögzíteni kell, ha az államháztartás szervezetét megszüntetik, átszervezik.
Év végén leltározás alapján kell a szállítók állományát megállapítani, majd értékelni.
Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak, valamint a Vám- és Pénzügyőrségnek, mint államháztartás közteherbevételeit beszedő szervezeteknek, a feladatkörükbe tartozó adó - ideértve a társadalombiztosítási járulékot is - és adó jellegű, illeték, illetve a vám, vám jellegű és kapcsolódó kötelezettségekről elkülönített nyilvántartást kell vezetniük és a Kincstár, az elkülönített állami pénzalapok, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai számlarendjében meghatározott tartalommal és időpontban kell adatot szolgáltatniuk. Az adatszolgáltatás valódiságáért - ideértve az utólagos módosításokat és egyeztetéseket is - az adatszolgáltató felelős.
A kötelezettségekhez kapcsolódóan olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható a kötelezettség fajtája, keletkezésének időpontja és összege, a kedvezményezett adatai, a kötelezettség teljesítésének időpontja, valamint elkülönítetten rendelkezésre álljanak abban külön az adóköteles, külön az adómentes tevékenységhez, illetve a mindkét tevékenységhez kapcsolódó adatok, továbbá minden olyan adat, amely a pénzügyi, valamint a vezetői információs rendszerhez kapcsolódik. Az analitikus nyilvántartásnak biztosítania kell a pénzügyileg teljesített tételek egyeztethetőségét a kapcsolódó főkönyvi számlákkal. A kincstári körbe tartozó intézményeknek nyilvántartásaikat úgy kell megszervezniük, hogy abból a 60 napon túli kiegyenlítetlen kötelezettségek állománya az előírt adatszolgáltatási rendszernek megfelelően rendelkezésre álljon.
Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között elkülönítetten kell nyilvántartani a váltótartozás miatti kötelezettségeket, a munkavállalókkal szembeni különféle kötelezettségeket, a költségvetéssel szembeni kötelezettségeket (társadalombiztosítási, adó-, egyéb jogszabályban meghatározott kötelezettséget), az iparűzési adó feltöltés miatti kötelezettségeket, a helyi adó túlfizetése miatti kötelezettségeket, a nemzetközi támogatási programok miatti kötelezettségeket, a támogatási program előlege miatti kötelezettségeket, az előfinanszírozás miatti kötelezettségeket, a szabálytalan kifizetések miatti kötelezettségeket, valamint a garancia- és kezességvállalásból származó kötelezettségeket.
Költségvetéssel szembeni kötelezettségként az államháztartás szervezetei csak olyan (be)fizetési kötelezettségeket mutathatnak ki, amelyeknek az esedékességi ideje a tárgyév végéig lejárt. Nem mutatható ki költségvetéssel szembeni kötelezettségként a központi költségvetésből kapott állami hozzájárulások, támogatások év végi elszámolása során a pénzmaradvány-, az előirányzatmaradvány-kimutatásban a korrekciós tételek között kimutatott visszafizetési kötelezettség. A nettó finanszírozás körébe tartozó államháztartás szervezetei ugyancsak nem mutathatnak ki adóhatóssággal szembeni (szja, tb-járulék, munkaadói, munkavállalói járulék stb.) kötelezettségeket, és nem vehető fel munkavállalókkal szembeni kötelezettségként a könyvviteli mérlegbe a december hónapra járó, de a következő költségvetési évben esedékes személyi juttatás összege sem.
Amennyiben az államháztartás szervezete támogatási program előlegében részesült, azt felhasználta, de a finanszírozásban résztvevő államháztartás szervezete ezeket még nem ismerte el jogszerű (szabályszerű, szerződés szerinti) felhasználásnak, addig ezeket a kötelezettségeket támogatási program előlege miatti kötelezettségekként kell nyilvántartásba vennie. Amennyiben az EU támogatásban részesült államháztartás szervezetére a finanszírozásban részt vevő szervezet túlfizetést, illetve jogtalan igénybevételt állapított meg, akkor annak pénzügyi rendezéséig köteles azt egyéb rövid lejáratú kötelezettségei között kimutatni, mint szabálytalan kifizetések miatti kötelezettségeket. A támogatási program előlege miatti kötelezettségek csak az IH/KSZ írásbeli értesítését, jóváhagyását követően vezethetők ki a könyvekből.
Garancia- és kezességvállalásból származó kötelezettségeket az államháztartás szervezete csak akkor mutathat ki, ha azt az eredeti adós nem teljesítette és a hitelező, a szerződéses partner a fennálló tartozás kiegyenlítésére irányuló igényét az államháztartás szervezete (mint garancia- és kezességvállaló) felé benyújtotta, de az így átvállalt kötelezettséget az államháztartás szervezete még pénzügyileg nem rendezte. Az államháztartás szervezete nem szerepeltetheti garancia- és kezességvállalásból származó kötelezettségei között a kezességvállaláskor, illetve a garanciavállaláskor keletkező kötelezettségét, amíg a szerződéses partner írásos felszólítással nem él a fizetési kötelezettség eredeti adós helyetti rendezése érdekében, ezt mint függő kötelezettséget csak a 0. számlaosztályban veheti nyilvántartásba.
A külföldi pénzértékre szóló kötelezettségeket az államháztartás szervezetének a könyveiben forintra átszámított értékben kell kimutatnia. Külföldi pénzértékre szóló hitelt, kapott kölcsönt, kibocsátott kötvényt a folyósítás napján kell elszámolni költségvetési, illetve finanszírozási bevételként, majd ezt követően a külföldi pénzértékre szóló kötelezettség forintértékét a teljesítés napján érvényes, a Tv. 60. §-a alapján a számviteli politikában választott árfolyamon kell nyilvántartásba venni a tőkeváltozással szemben. Külföldi pénzértékre szóló hitel, kapott kölcsön, kibocsátott kötvény, ha devizaszámlán kerül elhelyezésre, akkor a devizában folyósított (számlakivonat szerinti) összeg a pénzügyi teljesítés napján érvényes (a Tv. 60. §-a alapján a számviteli politikában választott módszer szerint számított) árfolyamon kerül kimutatásra. Külföldi pénzértékre szóló hitel, kapott kölcsön, kibocsátott kötvény átszámítása forintra, ha forintszámlán kerül elhelyezésre, akkor a devizában folyósított összeg a pénzügyi teljesítés napján érvényes deviza vételi árfolyamán (számlakivonat szerint) kerül kimutatásra. Külföldi pénzértékre szóló kötvénykibocsátás esetében a kötvény névértékét kell kimutatni kötelezettségként a befolyt ellenértéktől függetlenül, emiatt a kötvény névértéke és a befolyt ellenérték különbségét a költségvetési, illetve finanszírozási bevétel megjelenítése nélkül kell tőkeváltozással szemben a befolyt ellenérték árfolyamán forintra átszámítani és elszámolni.
Külföldi pénzértékre szóló kötelezettség pénzügyi rendezésekor a pénzügyi teljesítéskor érvényes árfolyam forintértékét kell a megfelelő kiadási jogcímen teljes összegében elszámolni. Külföldi pénzértékre szóló kötelezettség pénzügyi rendezéséhez kapcsolódó kivezetés során a pénzügyi teljesítéskor érvényes árfolyamtól függetlenül a kötelezettség könyv szerinti (teljesítéskori, illetve az év végi értékeléskor meghatározott árfolyam) forintértékén kerül kivezetésre a tőkeváltozással szemben.
e) A rövid lejáratú hitelek és támogatási kölcsönök számlacsoportban azokat a rövid lejáratú hiteleket, támogatási kölcsönöket, rövid lejáratú likvid hiteleket és rövid lejáratú működési céllal kibocsátott kötvényekből származó kötelezettséget kell kimutatni, amelyek futamideje nem haladja meg az egy évet, függetlenül attól, hogy azokat milyen szervtől vették igénybe. Míg a rövid lejáratú hiteleket (a likvid hitelek kivételével) funkcionális elszámolás során finanszírozási szakfeladaton, a támogatási kölcsönöket alap-, vagy - ha jogszabály lehetővé teszi - vállalkozási szakfeladaton kell elszámolni. A rövid lejáratú hiteleket el kell különíteni aszerint, hogy azokat pénzügyi vállalkozástól, egyéb belföldi forrásból, a központi költségvetésből vagy alaptól vette igénybe az államháztartás szervezete.
A támogatási kölcsönöket aszerint kell elkülönítetten vezetni, hogy azokat államháztartáson belüli, illetve kívüli szervezettől, továbbá, hogy azt működési vagy felhalmozási célra kapta az államháztartás szervezete.
A számlacsoportban elkülönítetten kell kimutatni a hitelek (kötvények), támogatási kölcsönök állományát, valamint a hitelek (kötvények), kölcsönök felvételét és visszafizetését, előirányzatok és azok teljesítése részletezésben. A rövid lejáratú likvid hitelek és a működési céllal kibocsátott kötvényekből származó kötelezettségek számláinak tagolásakor külön alszámlán kell kimutatni azok nyitó állományát és tárgyidőszaki forgalmát. A rövid lejáratú likvid hitelek és működési céllal kibocsátott kötvényekből származó kötelezettségek adott évi forgalmát az államháztartás szervezete szakfeladatain nem szabad kimutatni.
f) A támogatásértékű bevételek, előző évi támogatások, visszatérülések és fejezeti elszámolások számlacsoportban kell kimutatni az államháztartáson belüli pénzeszközátvételeket, az előző évi költségvetési kiegészítéseket, visszatérüléseket, az előző évi előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átvételét, a támogatásértékű működési és felhalmozási célú bevételeket, a garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések bevételeit, a fejezeti év végi maradványelszámolási számla bevételeit, valamint a tb pénzügyi alapok ellátási bevételeinek elszámolását. A számlacsoportban külön főkönyvi számlán szerepel a támogatásértékű bevételek előirányzata, illetve előirányzatának teljesítése.
Amennyiben a finanszírozó szervezet támogatási program keretében támogatási előleget is átutal a kedvezményezett részére, a támogatásértékű bevételek előirányzatának teljesítését, mint költségvetési bevételt külön alszámlán kell nyilvántartásba venni. Az államháztartás szervezetének az elkülönített támogatási program visszatérített előlege miatti támogatásértékű bevétel előirányzatának teljesítése számlán bevételt csak akkor kell elszámolnia, ha az államháztartás szervezetének a támogatási program felhasználása során előleget is folyósítanak az államháztartási alrendszeren belül. Amennyiben a támogatási program előlegével a végső kedvezményezett államháztartási szervezet a támogatási szerződésben rögzítettek szerint nem számol el és visszafizetési kötelezettsége keletkezik, akkor a támogatási program előlegének a következő évben visszafizetett összegét a támogatási program előlegének visszatérüléseként, mint támogatásértékű bevétel előirányzatának teljesítését, költségvetési bevételként kell elszámolni. Amennyiben a támogatási program előlegének visszafizetése a tárgyévben történik az államháztartási szervezet ennek összegével a megfelelő kiadási jogcímet köteles csökkenti.
g) Az államháztartáson kívülről kapott végleges pénzeszközátvételek elszámolása számlacsoportban elkülönítetten kell kimutatni a működési és a felhalmozási célú pénzeszközátvételeket, valamint a garancia- és kezességvállalásból származó megtérülések bevételeit. A számlacsoportban külön főkönyvi számlán szerepel az átvett pénzeszközök bevételi előirányzata, illetve előirányzatának teljesítése. Az átvett pénzeszközök előirányzatának teljesítését, mint költségvetési bevételt külön alszámlán kell nyilvántartásba venni, ha az az előző év(ek)i támogatási program előlegének visszafizetéséből származik. Az államháztartás szervezetének az elkülönített támogatási program visszatérített előlege miatti pénzeszközátvétel előirányzatának teljesítése számlán bevételt csak akkor kell elszámolnia, ha a támogatási program felhasználása során előleget is folyósítanak államháztartáson kívülre. Amennyiben a támogatási program előlegével a végső kedvezményezett a támogatási szerződésben rögzítettek szerint nem számol el és visszafizetési kötelezettsége keletkezik, akkor a támogatási program előlegének a következő évben visszafizetett összegét a támogatási program előlegének visszatérüléseként, mint pénzeszközátvétel előirányzatának teljesítését, költségvetési bevételként kell elszámolni. Amennyiben a támogatási program előlegének visszafizetése a tárgyévben történik az államháztartási szervezet ennek összegével a megfelelő kiadási jogcímet köteles csökkenteni.
h) A függő, átfutó, kiegyenlítő és továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek számlacsoport számláin az államháztartás szervezetéhez beérkezett olyan pénzeszközök elszámolását kell kimutatni, amelynek rendeltetése tisztázatlan vagy olyan feladat ellátásával kapcsolatos, amelynek bevételi előirányzata - ide nem értve a nem társadalombiztosítási alapokat terhelő ellátásokat - nem szerepel a költségvetés bevételi jogcímei között. Amennyiben a rendezés a költségvetési évet követő évben bevételként történik, akkor azt ezen számlacsoport és a megfelelő bevételi jogcím között kell könyvelni. Itt kell továbbá kimutatni az adó- és közigazgatási hatósági eljárási illetékbeszedésekből származó elszámolásokat, a letétek elszámolását, a társadalombiztosítási pénzügyi alapjai, valamint az APEH közötti elszámolásokat. A helyi önkormányzatnak a tárgyévet követő költségvetési évet megillető állami hozzájárulások, illetve OEP finanszírozás terhére a tárgyév december hónapban előre leutalt támogatás összegét is függő bevételként kell elszámolnia.
A számlacsoporton belül külön számlán kell kimutatni az elszámolások nyitó állományát és tárgyidőszaki forgalmát.
Költségvetési átfutó bevételként kell elszámolni az olyan bevételeket, amelyek az államháztartás szervezete tevékenységének ellátásához közvetve kapcsolódnak, átmeneti vagy lebonyolítás jellegűek, a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás során kapott előlegeket és az utólagos elszámolásra átvett pénzeszközök összegét is. A társadalombiztosítási alapoknál - pénzforgalom nélküli - költségvetési kiadásként kell elszámolni a költségvetési átfutó bevétellel szemben az adott Alap által kifizetett, de a másik Alapot terhelő, év végéig pénzforgalmilag meg nem térített ellátási kiadás összegét is. A hatósági jogkörhöz kötődő átfutó bevételek között kell elszámolni az államháztartás szervezete által beszedett, de a központi költségvetést vagy más államháztartási szervezetet megillető bevételeket (általában megosztott igazgatási szolgáltatási díj, felügyeleti díj, bírság esetében), azok továbbutalásáig. Az Ny. Alapnál átfutó bevételként kell elszámolni az E. Alapot megillető ellátási bevételekhez kapcsolódó elszámolásokat is. A költségvetési kiegyenlítő bevételek között elkülönítetten kell kimutatnia az államháztartás szervezetének saját pénz- és pénzforgalmi számlái, előirányzat-felhasználási keretszámlái közötti pénzforgalmát.
Ugyancsak ebben a számlacsoportban kell elszámolni a nemzetközi szerződések alapján külföldről a Magyar Állam, illetve a Kincstári ügyfelek részére, a Kincstárban vezetett devizaszámlán jóváírt támogatásokat végleges felhasználásukig.
Nem számolható el passzív pénzügyi elszámolásként olyan tétel, amelynek következménye a tartalékok valóságnak nem megfelelő bemutatása. Az államháztartás szervezetének a passzív pénzügyi elszámolások jogcímeit a számlarendjében tételesen kell szabályoznia.
A számlacsoport számláihoz kapcsolódóan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyben az elszámolásra jellemző adatokat rögzíteni kell. A függő, átfutó és kiegyenlítő bevételekről vezetett nyilvántartásokban fel kell jegyezni az elszámolás érdekében tett intézkedéseket is. A függő elszámolások rendezése érdekében szükséges intézkedéseket haladéktalanul kell végrehajtani.
Azokat a továbbadási (lebonyolítási) bevételként kapott pénzeszközöket, melyek az államháztartás szervezetét nem illetik meg (mert végső felhasználója más államháztartási szervezet lesz) továbbadási (lebonyolítási) célú bevételként kell elszámolni. A továbbadási (lebonyolítási) célú bevételeket bevételi jogcímének megfelelően tovább kell tagolni államháztartáson belülről/kívülről kapott, ezen belül működési/felhalmozási célú részletezés szerint. A továbbadási (lebonyolítási) célú bevételszámlák forgalmi számlák, csak év közben keletkeznek és szűnnek meg. Év végén az államháztartás szervezete továbbadási (lebonyolítási) bevételeinek, illetve kiadásainak összege egyenleget nem mutathat. Amennyiben az államháztartás szervezete az évzárást megelőzően a továbbadási (lebonyolítási) célú bevételeket a kedvezményezett részére nem tudja továbbutalni, akkor az államháztartáson belülről kapott továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek nála maradó többletét a támogatásértékű bevételek közé, illetve az államháztartáson kívülről kapott továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek többletét az államháztartáson kívülről kapott átvett pénzeszközök közé köteles átvezetni. Ezt követően év végén a zárlati rendező tételek keretében a továbbadási (lebonyolítási) célú kiadásokat, illetve bevételeket össze kell vezetni a 499. Pénzforgalom nélküli költségvetési bevételek és kiadások sajátos elszámolása számla segítségével. Az elemi költségvetési beszámoló pénzforgalmi jelentés ezen sorai teljesítési adatainál a zárlati rendező tételek előtt a megfelelő számlán lévő egyenleget kell szerepeltetni.
i) Ugyancsak ebben a számlacsoportban kell kimutatni a központi költségvetési fejezetek finanszírozáshoz, valamint a központi költségvetési szervek befizetéseihez kapcsolódó elszámolásait.
j) Az évi mérlegszámlák számlacsoport számlái technikai jellegű számlák. A számlák vezetésének célja az év eleji nyitó és az év végi zárlati tételek világos, áttekinthető kimutatása. Külön számlán kell kimutatni azoknak a pénzforgalom nélküli elszámolásoknak a forgalmát, amelyeket bevételként és kiadásként egyidejűleg kell könyvelni, de a pénzforgalom számlavezető hitelintézetet vagy a Kincstári egységes számlát (KESZ-t) nem érinti. A technikai számlák körébe tartozik az előirányzatok évközi elszámolási számla. Ezen a számlán kell megnyitni és folyamatosan vezetni az 1-5. számlaosztály megfelelő számláival szemben a kiadási előirányzatokat, azok módosítását, illetve a 2., 4. és 9. számlaosztály megfelelő számláival szemben a bevételi előirányzatokat és azok módosítását.
5. A pénzforgalmi jelentés - az elemi költségvetéssel azonos formában és szerkezetben - tartalmazza az eredeti és módosított bevételi és kiadási előirányzatokat, a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket, a ténylegesen teljesített kiadásokat, a pénzforgalmat tevékenységenként és azon belül főbb jogcímenként. A pénzforgalmi jelentés szakfeladatokra vonatkozó (tevékenységenkénti) folyó évi kiadási adatait a 7. számlaosztály tartalmazza.
A pénzforgalmi jelentés az államháztartás szervezete bevételeit és kiadásait költségvetési (pénzforgalmi, pénzforgalom nélküli) bevételek és kiadások, finanszírozási célú bevételek és kiadások, továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek és kiadások, illetve aktív pénzügyi műveletek kiadásai és passzív pénzügyi műveletek bevételei szerinti tagolásban tartalmazza.
Költségvetési működési és felhalmozási előirányzat: az Áht. 7. §-ában foglaltak szerint a feladat ellátásához teljesíthető jóváhagyott kiadások és teljesítendő várható bevételek előirányzata.
Az Áht. 8/A. §-ában foglaltak alapján a költségvetési hiány finanszírozásával, illetve a likviditás biztosításával kapcsolatos pénzügyi műveleteket a finanszírozási célú pénzügyi műveletek között kell kimutatni. Az államháztartás szervezetének a finanszírozási műveleteket befektetési és forgatási célú tagolásban kell bemutatnia.
A befektetési célú finanszírozási műveletek közé tartoznak a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékesítése (beváltása) és vásárlása, a hosszú lejáratú hitelek felvétele és törlesztése, valamint a hosszú lejáratú kötvények kibocsátása és visszavásárlása, eladása. Ezen pénzügyi műveletek hatását az államháztartás szervezete köteles finanszírozási előirányzatként és annak teljesítéseként szerepeltetni a megfelelő kiadási/bevételi jogcímeken.
A forgatási célú finanszírozási műveletek közé tartoznak: a forgatási célú értékpapírok értékesítésével (beváltásával), vásárlásával, a rövid lejáratú hitelek, rövid lejáratú támogatási kölcsönök, a rövid lejáratú működési (likviditási) célú hitelek felvételével és visszafizetésével, valamint a működési célú rövid lejáratú kötvény kibocsátásával és beváltásával kapcsolatos pénzügyi műveletek bevételei és kiadásai. A forgatási célú finanszírozási pénzügyi műveletek (a rövid lejáratú hitelek kivételével) az Áht. és az Ámr. alapján előirányzatként, illetve annak teljesítéseként el nem számolható és meg nem jeleníthető bevételek és kiadások teljesítésével járnak együtt, a pénzeszközök változását eredményezik. Az államháztartás szervezete a forgatási célú finanszírozási műveletekhez kapcsolódó eszközök és források változását (a rövid lejáratú hitelek kivételével) szakfeladatain nem jelenítheti meg.
6. Az 1-5. számlaosztályokban és 7. számlaosztályban kimutatott kiadási előirányzatoknak, illetve teljesített kiadásoknak - kivéve a függő, átfutó, kiegyenlítő és a továbbadási (lebonyolítási) célú kiadásokat - egyezniük kell.
7. A kiadások egy részéről a teljesítéskor nem lehet megállapítani, hogy az melyik szakfeladat érdekében merült fel. Azok a kiadások, amelyekről teljesítésükkor nem állapítható meg, hogy melyik szakfeladatot terhelik, a közvetett (általános) kiadások körébe tartoznak, és azok feladatra történő elszámolásukig a 6. számlaosztályban mutatandók ki.
8. Az államháztartás szervezete a folyó kiadásokat először az 5. számlaosztályban könyveli, és innen vezeti át a 6-7. számlaosztályokba.
9. Az 5. számlaosztály a folyó kiadások jóváhagyott költségvetési előirányzatát, a költségvetés végrehajtásaként ténylegesen teljesített folyó kiadásokat és a folyó kiadásként elszámolandó befizetéseket tartalmazza. Az előirányzatokat és a kiadásokat az éves elemi költségvetésben meghatározott szerkezeti tagolásban kell kimutatni a közgazdasági osztályozási rendnek megfelelően.
a) A Személyi juttatások számlacsoportokban kell kimutatni a rendszeres és nem rendszeres, valamint a külső személyi juttatásokat.
Rendszeres személyi juttatásként kell elszámolni a teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak törvényekben meghatározott alapilletményét, illetménykiegészítését, illetménypótlékát, egyéb kötelező és feltételtől függő pótlékát és juttatását, továbbá a 13. havi illetményét.
Nem rendszeres juttatások között kell elszámolni a teljes munkaidőben, illetve a részmunkaidőben foglalkoztatottak részére jogszabályokban, kollektív szerződésben meghatározott juttatásokat. Ide tartoznak a munkavégzéshez kapcsolódó és a foglalkoztatottak sajátos juttatásai, a szociális jellegű juttatások, valamint a részmunkaidőben foglalkoztatottak és az állományba tartozók különféle nem rendszeres juttatásai.
Külső személyi juttatásokként kell kimutatni az állományba nem tartozók személyi juttatásait.
Azoknál a személyi juttatásoknál, amelyeknél a kifizetés összege általános forgalmi adót is tartalmaz vagy a főkönyvi számla továbbtagolásával, vagy analitikus (részletező) nyilvántartásban gondoskodni kell arról, hogy az adóhatósági elszámoláshoz az általános forgalmi adó összege megállapítható legyen.
b) A munkaadókat terhelő járulékok számlacsoportban kell kimutatni a személyi juttatások után elszámolt társadalombiztosítási járulékot (elkülönítve: a nyugdíjbiztosítási járulékot, a természetbeni egészségbiztosítási járulékot, a pénzbeli egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, a START-kártyával rendelkezők utáni járulékot), az egészségügyi hozzájárulást, a táppénz-hozzájárulást, a korkedvezmény-biztosítási járulékot, az államháztartáson kívülre fizetett, munkaadókat terhelő járulékokat és a munkaadókat terhelő egyéb járulékokat.
c) A Dologi kiadások számlacsoportokban kell elszámolni minden anyag, áru, göngyöleg, növendék-, hízó- és egyéb állat beszerzésére fordított kiadást, függetlenül attól, hogy azt az államháztartás szervezete azonnal felhasználja vagy későbbi felhasználás céljából raktározza. Itt mutathatja ki az államháztartás szervezete a 100 ezer forint egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközök és immateriális javak kiadását is. Itt kell továbbá elszámolni a muzeális célú gyűjtemények vásárlására fordított kiadásokat. Itt számolandó el az igénybe vett kommunikációs szolgáltatások, energia-, közmű-, szállítási, bérlet-, karbantartási, pénzügyi, továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások és egyéb szolgáltatások ellenértékeként fizetett kiadások, valamint a vásárolt közszolgáltatások kiadásai.
Ugyancsak itt kell kimutatni a különféle dologi kiadásokat is. Idetartoznak a vásárolt termékek és szolgáltatások egyenes vagy fordított adózás alá tartozó előzetes általános forgalmi adó kiadásai, a termékértékesítéssel, szolgáltatásnyújtással, valamint a tárgyi eszköz értékesítéssel kapcsolatos általános forgalmi adó befizetésének kiadásai, a kiküldetéssel, reprezentációval kapcsolatos kiadások, valamint az egyéb dologi kiadások (pl. valuta-deviza árfolyamveszteség, a közbeszerzésekről szóló törvény által előírt ajánlati biztosíték kiadása).
A dologi kiadásokkal kapcsolatban felmerült előzetes egyenes vagy fordított adózás alá tartozó általános forgalmi adót elkülönített számlán kell kimutatni, függetlenül attól, hogy az a beszerzési ár részét képezi, vagy nem.
Készletbeszerzést, igénybe vett szolgáltatást a számlacsoportban csak számla alapján lehet elszámolni. Kivételt képez a lakásotthonban elhelyezett gyermekek ellátásával kapcsolatban teljesített - gyermekenként, havonta 5000 Ft összegű - kiadás. A számla nélkül elszámolt kiadásokról az intézmény - számlarendjében szabályozott módon - háztartási könyvet vezet, amely a kiadások könyvelési bizonylatát helyettesíti.
Az 54-56. számlacsoportokban gondoskodni kell, hogy az elszámolt dologi kiadások az általános forgalmi adó mindenkori kulcsai szerint is kimutathatók legyenek.
Az 55. számlacsoportban külön számlán kell kimutatni az államháztartáson belülre, illetve államháztartáson kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatással kapcsolatos kiadásokat. Itt kell kimutatni többek között a több intézmény által közösen használt épület fenntartásával kapcsolatban vásárolt szolgáltatások (energia-, közmű stb. díjak) továbbszámlázott összegét, amennyiben az épületet használó intézmények között létrejött szerződésből a vásárolt szolgáltatás közvetítésének lehetősége, a számlából a közvetítés ténye megállapítható.
d) Az egyéb folyó kiadások számlacsoportban kell elszámolni a költségvetést különböző jogcímeken illető összegeket, az államháztartás szervezete által fizetendő adókat (pl. helyi adót, kifizetői jövedelemadót), tagsági díjakat és egyéb befizetéseket, valamint a kapott kölcsönök, felvett hitelek után fizetett kamatokat. Az egyéb folyó kiadások között kell elkülönítetten elszámolni az Áht. 14. §-ának (1)-(4) bekezdése alapján a követelés elengedés, a tartozásátvállalás kiadásait költségvetési kiadásként. A 499. Pénzforgalom nélküli költségvetési bevételek és kiadások sajátos elszámolása számla közbeiktatásával a követelés elengedés (a tartozás átvállalása) során a folyó kiadással szemben olyan költségvetési, vagy finanszírozási bevételt kell elszámolni, amelyet a követelés pénzügyi megtérülése (a tartozás keletkezése) eredményezne. Ezt követően kell az elengedett követelést kivezetni, illetve az átvállalt tartozást a megfelelő kötelezettség számlán állományba venni a tőkeváltozással szemben.
e) A szociálpolitikai ellátások és egyéb juttatások, társadalombiztosítás pénzbeli juttatásai számlacsoport számlái az ilyen jogcímű előirányzatokat és kiadásokat tartalmazzák. Ezen kifizetések államháztartáson kívüli célú teljesítésnek minősülnek, mert a juttatásokat a lakosság részére folyósítják.
f) A Különféle elszámolások számlacsoportban külön főkönyvi számlákon kell kimutatni a „(költségvetési és vállalkozási) maradvány és a tartalék előirányzatát, a zárolt kiadási előirányzatot, a terv szerinti értékcsökkenést, a terven felüli értékcsökkenést, illetve annak visszaírását, az értékvesztést, illetve annak visszaírását, az alap- és vállalkozási tevékenység közötti elszámolást, valamint az átvezetéseket.
Az államháztartás szervezetének a módosított kiadási előirányzataiból a zárolt kiadási előirányzatok közé kell átvezetnie azokat a kiadási előirányzatokat év közben, amelyek felhasználását jogszabály, illetve irányító szerv által hozott döntés korlátozza (zárolja). A zárolt kiadási előirányzatok között jogszabály, illetve irányító szerv által elvont kiadási előirányzat nem mutatható ki. A zárolt kiadási előirányzatokat legalább kiemelt előirányzatok szerinti tagolásban kell bemutatni. A zárolt kiadási előirányzatokat funkcionális osztályozás szerint nem kell nyilvántartásba venni. A zárolt kiadási előirányzatok összege mindig meg kell, hogy egyezzen a zárolt bevételi előirányzatok összegével. Év végén a zárolt kiadási előirányzat számlának nem maradhat egyenlege, amennyiben a zárolt előirányzatok év végéig nem kerültek elvonásra, akkor vissza kell ezen kiadási előirányzatokat vezetni a zárolás előtti kiadási előirányzat jogcímei közé.
Az államháztartás szervezete a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásánál a rendeletben meghatározott leírási kulcsoktól eltérhet (számvitel politikájában kisebb mértékű leírási kulcsokat is meghatározhat), amennyiben az immateriális jószág, illetve tárgyi eszköz a tevékenységét hosszabb ideig szolgálja, mint a kormányrendelet 30. §-ának (2) bekezdése által előírt lineáris leírási kulcsok alapján meghatározott használati idő.
Az értékcsökkenés számlái tartalmazzák az immateriális javak és tárgyi eszközök bruttó értéke után elszámolt értékcsökkenési leírást alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenység tagolásban.
Az alap- és vállalkozási tevékenység közötti pénzforgalom nélküli kiadások számlán kell elszámolni a vállalkozási maradványból az alap-, kiegészítő, kisegítő tevékenységre fordított kiadásokat.
Az átvezetési számlák technikai jellegűek, a kiadások 6-7. számlaosztályokba történő átvezetésére vagy a 6-7. számlaosztályból az 5. számlaosztályba való átvezetésére szolgálnak, biztosítva a kiadások elszámolásának áttekinthetőségét.
A Tv. 161/A. § (2) bekezdése alapján a közpénzek felhasználásának és a köztulajdon használatának nyilvánossága és ellenőrizhetősége érdekben a szükséges továbbrészletezési kötelezettséget a számlacsoport megfelelő számlái alábontásával kell biztosítani.
10. Az államháztartás szervezete saját hatáskörében dönt arról, hogy kimutatja-e a 6. számlaosztályban a közvetett (általános) kiadásokat azok felmerülésének helye szerinti csoportosításban. Döntéstől függően itt kell kimutatni az alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenység ellátását biztosító kisegítő részlegek, a szakmai egységek, a szakágazatok, az épületek fenntartásának, a központi irányítás kiadásait. A közvetett kiadások szakfeladatokra történő felosztásának módját és a felosztáshoz alkalmazott mutatókat és vetítési alapokat az államháztartás szervezete saját hatáskörében határozza meg.
a) A Karbantartó részlegek kiadásai számlacsoportban kell kimutatni a tárgyi eszközök saját vállalkozásban megvalósított felújítási, javítási kiadásait.
b) Az Egyéb kisegítő részlegek kiadásai számlacsoportban kell kimutatni azoknak az üzemeknek, műhelyeknek a kiadásait, amelyek közvetlenül szolgálják a költségvetés alapján gazdálkodó szerv tevékenységét. Ilyen kisegítő részlegnek minősülnek például a mosoda, energiaüzem, élelmezési üzem.
c) A Szakmai egységek kiadásai számlacsoport tartalmazza a sajátos, az alaptevékenység részeként működő szakmai részlegek kiadásait. Ilyen szakmai részlegnek minősülnek például a laboratóriumok, a dokumentációs tárak, szertárak.
d) A Szakágazatok közvetett kiadásai számlacsoport azoknak a kiadásoknak a kimutatására szolgál, amelyek több, azonos szakágazathoz tartozó szakfeladatot terhelnek.
e) Az Épületek fenntartásának kiadásai számlacsoport az épületek és az ahhoz tartozó berendezések üzemeltetésével kapcsolatos kiadások kimutatására szolgál.
f) A Vállalkozási részlegek közvetett kiadásai számlacsoportban kell kimutatni az önálló termelő, szolgáltató üzemek kiadásait, ha azok kizárólag vállalkozási tevékenységek érdekében merülnek fel, és nem a kisegítő részlegekben jelennek meg.
g) A Központi irányítás kiadásai számlacsoport tartalmazza a költségvetés alapján gazdálkodó szerv egészére kiterjedő kiadásokat. Idetartoznak azoknak a szervezeti egységeknek a kiadásai, amelyek nem a kisegítő vagy szakmai részlegekben merülnek fel. Ilyennek minősül például a gazdálkodási tevékenységet ellátó részleg kiadása.
h) A Nemzetközi támogatási programok számlacsoportban kell kimutatni támogatási programonként (pl. Előcsatlakozási Alapokhoz kapcsolódó PHARE, Átmeneti Támogatás, SAPARD programok, az NFT-1-hez, illetve az NFT-2-höz kapcsolódó strukturális alapok, Kohéziós Alap programjai, az Európai Uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatások, egyéb Európai Uniós programok esetében) a teljesített nemzeti és EU-s kiadásokat. A PHARE programokat az egyszerű azonosítás érdekében célszerű kódszámaikkal együtt szerepeltetni. A kiadásokat Strukturális Alapok támogatásainál legalább intézkedésenként, Kohéziós Alap támogatásainál projektenként kötelező részletezni. A kiadásokat úgy kell részletezni, hogy abból kitűnjön a fejlesztési, illetve a működési célú felhasználás is. A számlák további részletezésével vagy az analitikus nyilvántartás keretében biztosítani kell, hogy a támogatások és a saját forrás terhére történt felhasználások is megállapíthatók legyenek. Azon nemzetközi támogatási programok esetében, melyek EU-s támogatásai a mindenkori költségvetési törvény nevesített előirányzatok jogcímeinél nem jelennek meg, nem ebben a számlacsoportban, hanem a 0. számlaosztály erre a célra rendszeresített közvetett kiadási számláin kell elszámolni.
11. A 7. számlaosztály a költségvetésben meghatározott szakfeladatrend (funkcionális osztályozás) szerinti tagolásban tartalmazza a jóváhagyott költségvetési előirányzatot és a teljesített kiadásokat az 1-5. számlaosztály megfelelő számláin kimutatott előirányzatokkal és kiadásokkal azonos összegben.
A szakfeladatok kiadásai a közvetlen és közvetett kiadásokból tevődnek össze. A közvetlen kiadásokat azok a kiadások képezik, amelyekről felmerülésükkor megállapítható, hogy melyik szakfeladatra számolhatók el. A közvetett kiadásokat a felosztás után kell átvezetni a 6. számlaosztályból a 7. számlaosztályba. A számlaosztályban a számlákat a költségvetés alapján gazdálkodó szerv a költségvetésében meghatározott szakfeladatoknak megfelelően nyitja meg. A számlaosztályban elkülönítetten, a vállalkozási szakfeladat számláján kell elszámolni az alap- és vállalkozási tevékenység közötti pénzforgalom nélküli kiadások előirányzatát és azok teljesítését is.
a) Az Alaptevékenységek költségvetési kiadási előirányzata számlacsoportban kell kimutatni az államháztartás szervezete alapító okiratában, illetve az Ámr. 12. §-a szerint meghatározott alap-, kiegészítő és kisegítő tevékenység szakfeladatai ellátásához elemi költségvetésében tervezett eredeti, illetve év közben módosított kiadási előirányzatait.
b) Az Alaptevékenységek költségvetési kiadási előirányzatának teljesítése számlacsoportban kell kimutatni az államháztartás szervezete alapító okiratában, illetve az Ámr. 12. §-a szerint meghatározott alap-, kiegészítő és kisegítő tevékenység ellátása során év közben az 1-5. számlaosztályban keletkezett költségvetési kiadásokat szakfeladatonként.
c)
d) A Vállalkozási tevékenység költségvetési kiadási előirányzata számlacsoportban kell kimutatni az államháztartás szervezete alapító okiratában meghatározott vállalkozási szakfeladatok ellátásához az elemi költségvetésében tervezett eredeti, illetve év közben módosított kiadási előirányzatokat, illetve az alap- és vállalkozási tevékenység közötti tartalékok átforgatásához kapcsolódó költségvetési kiadások előirányzatait.
e) A Vállalkozási tevékenység költségvetési kiadási előirányzatának teljesítése számlacsoportban kell kimutatni az államháztartás szervezete alapító okiratában meghatározott vállalkozási tevékenység ellátása során év közben az 1-5. számlaosztályban keletkezett költségvetési kiadásokat.
f)
g) A Finanszírozási műveletek kiadásai között finanszírozási szakfeladaton kell kimutatni a költségvetési többlet évközi hasznosítása céljából vásárolt befektetési célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kárpótlási jegyek, kincstárjegyek, államkötvények, helyi önkormányzatok által kibocsátott kötvények, egyéb értékpapírok) vásárlásának kiadásait. Itt kell kimutatni a költségvetési hiány fedezetére, valamint a fejlesztések, vagy a működés érdekében felvett hosszú lejáratú hitelek, illetve rövid lejáratú hitelek (a likvid hitelek kivételével) törlesztésével kapcsolatos kiadásokat, valamint az önkormányzatok által felhalmozási vagy működési célra kibocsátott hosszú lejáratú kötvények beváltásával kapcsolatos kiadásokat is.
12. Azoknál az államháztartási szervezeteknél, ahol a vállalkozási tevékenység nagyságrendje vagy az alaptevékenység sajátossága indokolja - figyelembe véve a rendelet 8. §-a (4) bekezdésének c) pontjában, a (9)-(10), (14)-(16), (19)-(21), (23) bekezdéseiben foglaltakat -, a 7. számlaosztályban rögzített és szakfeladatonként kimutatott kiadások mellett a költségek tevékenységenkénti meghatározása is szükséges. Ezek a szervek a költségek (önköltség) megállapításához kettős könyvviteli nyilvántartásuk kiegészítéseként külön nyilvántartást is vezetnek. A nyilvántartás és az önköltség számítás tartalmát az államháztartás szervezete saját hatáskörben határozza meg, illetve szabályozza annak vezetési módját, biztosítva a közvetlen költségek tételes kimutatását.
13. Az elkülönített állami pénzalapokról, valamint a központi előirányzatokról vezetett könyvvitelben a 7. számlaosztály számláit úgy kell tagolni, hogy abból a tevékenységére fordított kiadások tevékenységenként, ellátott feladatonként megállapíthatók legyenek.
14. A 9. számlaosztály a jóváhagyott bevételi előirányzatokat és a költségvetés végrehajtása során ténylegesen teljesített (befolyt) és a pénzforgalom nélküli bevételeket tartalmazza - az elemi költségvetés szerkezeti tagolásának megfelelően - bevételi fajtánként és szakfeladatonként.
a) Az Intézményi működési bevételek számlacsoport számláin kell kimutatni a hatósági jogkörhöz kötődő alaptevékenység bevételeit, az intézményi működés egyéb bevételeit, az egyéb sajátos bevételeket (ideértve a közbeszerzésekről szóló törvény által előírt ajánlati biztosíték bevételét, amennyiben a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény alapján az ajánlatkérőnek nincs visszafizetési kötelezettsége), a továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatások bevételeit, a kamatbevételeket, valamint a ténylegesen realizált árfolyamnyereséget. Az Intézményi működési bevételek számlacsoporton belül, amennyiben az államháztartás szervezete alaptevékenységén kívül kiegészítő, kisegítő, illetve vállalkozási tevékenységeket is folytat, köteles saját hatáskörben a számlacsoport számláit (kivéve a hatósági jogkörhöz kötődő alaptevékenység bevételszámláit) e tagolás szerint is megbontani. A kamatbevételek között elkülönítetten kell kimutatni a betétek után kapott kamatokat, a befektetett pénzügyi eszközök, illetve a forgóeszközök kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok eladásakor (beváltásakor) kapott kamatokat, valamint az egyéb kamatbevételeket. Kamatbevételt csökkentő tételként kell kimutatni a kamatozó értékpapír vételárában lévő kamat (beszerzéskor elszámolt) összegét. Ugyancsak itt kell kimutatni a vevő által fizetett általános forgalmi adót, valamint az adóhatóságtól igényelt és befolyt, egyenes vagy fordított adózás alá tartozó levonásba helyezhető előzetes és fizetendő adó pozitív különbözetét.
b) Az Önkormányzatok sajátos működési bevételei számlacsoport számláin az adó- és illetékbevételeket, az átengedett központi adókat, egyéb sajátos (önkormányzati lakások lakbérbevétele, önkormányzati egyéb helyiségek bérbeadásából származó bevétel) folyó bevételeket kell kimutatni.
c) A Felhalmozási és tőkejellegű bevételek számlacsoport számláin kell kimutatni a befektetett eszközök értékesítéséből származó bevételeket és hozamokat.
Az önkormányzatoknak elkülönítetten kell kimutatniuk a tulajdonukat képező lakóépületek, illetve egyéb helyiségek elidegenítéséből származó bevételüket. A felhalmozási és tőke jellegű bevételek között kell elszámolni a beruházásokra adott előlegből visszatérült összeget, amennyiben a visszatérítésre a tárgyévet követő év(ek)ben kerül sor.
A felhalmozási és tőke jellegű bevételek között kell elszámolni a használatból kivont, a tárgyi eszközök közül a készletek közé átsorolt eszközök értékesítési bevételét.
d) A Központi költségvetésből kapott költségvetési támogatások számlacsoport tartalmazza az államháztartás szervezete alaptevékenységének ellátását biztosító támogatásokat, a társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok támogatását.
e) A Pénzforgalom nélküli bevételek számlacsoport számláin kell kimutatni a jóváhagyott előirányzat-maradvány előirányzatát és annak felhasználását, a költségvetési és vállalkozási tartalékok előirányzatát és igénybevételét, ideértve az alaptevékenységhez felhasznált vállalkozási maradványt, valamint a zárolt bevételi előirányzatot is.
Az államháztartás szervezetének a módosított bevételi előirányzataiból a zárolt bevételi előirányzatok közé kell átvezetnie a zárolt összegeket év közben, ha a közgazdasági bevételi előirányzatainak felhasználását jogszabály, illetve irányító szerv által hozott döntés korlátozza (zárolja). A zárolt bevételi előirányzatokat legalább kiemelt előirányzatok szerinti tagolásban kell bemutatni. A zárolt bevételi előirányzatokat funkcionális osztályozás szerint nem kell nyilvántartásba venni. Év végén a zárolt bevételi előirányzat számlának nem maradhat egyenlege, amennyiben a zárolt előirányzatok év végéig nem kerültek az irányító szerv által elvonásra, akkor azok visszavezetésre kerülnek a zárolás előtti bevételi előirányzatok jogcímei közé.
f) A Bevételek funkcionális osztályozás szerinti elszámolása számlacsoportban mind a jóváhagyott előirányzatokat, mind azok teljesítését ki kell mutatni alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenység szakfeladatainak megfelelő bontásban, függetlenül attól, hogy azok melyik számlaosztályban kerültek elszámolásra. Ugyancsak a számlacsoportban kell elszámolni a vállalkozási szakfeladaton, az alap- és vállalkozási tevékenység közötti pénzforgalom nélküli bevételek előirányzatát és azok teljesítését is. Finanszírozási műveletek bevételei között finanszírozási szakfeladaton kell kimutatni a költségvetési hiány finanszírozására: a felhalmozási, működési célú hosszú lejáratú hitelfelvétel bevételeit, illetve rövid lejáratú hitelfelvétel bevételeit (a likvid hitelek igénybevétele kivételével), valamint a hosszú lejáratú kötvénykibocsátással kapcsolatos bevételeket, továbbá a költségvetési többlet évközi hasznosítása céljából vásárolt befektetési célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kárpótlási jegyek, kincstárjegyek, államkötvények stb.) eladásakor, illetve beváltásakor elszámolt bevételeket.
15. A 0. számlaosztály tartalmazza a befektetett eszközök és forgóeszközök nyilvántartási számláit és ellenszámláit.
A befektetett eszközök, készletek, követelések, pénzügyi elszámolások nyilvántartási számlái azon idegen eszközök nyilvántartására szolgálnak, melyeket az adott szervezetre bíztak (bérbe vett, bizományba átvett eszközök stb.), illetve a nyilvántartásba vételük időpontjában, illetve a mérlegfordulónapján még függő, jövőbeni követelést képeztek (le nem zárt függő peres ügyekkel kapcsolatos követelések, hagyatéki eljárás alatt lévő követelések stb.), ezért az 1-3. számlaosztály megfelelő számláin, illetve a beszámolás során a könyvviteli mérlegben a saját eszközök között értékkel nem szerepeltethetők.
A 016. PPP konstrukcióban lévő befektetett eszközök nyilvántartási számlán és a 025. PPP konstrukcióban lévő készletek nyilvántartási számlán csak azok az idegen tulajdonban lévő eszközök vehetők nyilvántartásba, amelyeknél a közszféra és a magánszféra együttműködésén (public-private partnership = PPP) alapuló szerződéses konstrukció nem meríti ki a pénzügyi lízing, illetve a részletre vétel szerződéstípusok Ptk. szerinti elemeit. Az államháztartás szervezete az Áht. 8. §-a (6) bekezdésének a) pontja szerint a PPP beruházás magánpartner üzembe helyezési jegyzőkönyve (okmánya) alapján köteles az eszközöket nyilvántartásba venni.
A kötelezettségek nyilvántartási számláin csak azok az egyéb mérlegen kívüli, illetve biztos jövőbeni kötelezettséget képező idegen források mutathatók ki, melyeket a könyvviteli mérlegben a 4. számlaosztály kötelezettségek között értékkel nem szerepeltetheti az államháztartás szervezete. Ilyen kötelezettségei közé tartoznak a garanciavállalással, kezességvállalással, opciós ügyekkel kapcsolatos függő kötelezettségek.
A kiadások nyilvántartási számlái az államháztartási szervezet sajátos lebonyolítási feladatát képező, az idegen pénzeszközök felhasználása során átutalt összegekkel kapcsolatos kiadások gyűjtésére szolgálnak, mely kiadások kiadási előirányzatként nem kerültek megtervezésre az adott szervezet elemi költségvetésében és így az idegen pénzeszköz felhasználása során csak átfutó, lebonyolítás jellegű kiadásokat jeleníthetnek meg. Ilyen kiadásként kell elszámolni az adott számlacsoportban az EMGA-nak vidékfejlesztéssel és a piaci támogatással kapcsolatos azon átfutó kiadásait, melyek az Európai Uniós támogatási források felhasználását jelentik. Természetesen nem lehet a 0. számlaosztály kiadási nyilvántartási számláján megjeleníteni az EMGA-nak vidékfejlesztéssel és a piaci támogatással kapcsolatos azon kiadásokat, melyeket az EU nem térít meg és amelyek így mindenképpen költségvetési kiadást kell hogy képezzenek.
Ezen kiadásokat legalább intézkedésenként elkülönítve kell nyilvántartásba venni és a tárgynegyedévet követő 15-éig kötelező egyeztetni az EU felé történő eredményszemléletű beszámolást biztosító külön nyilvántartásokkal.
Itt kell kimutatni az államháztartás szervezete által vállalt kötelezettségvállalásokat is. A kötelezettségvállalás nyilvántartására szolgáló számlá(ka)t az Ámr. 75. §-ában foglaltak figyelembevételével kell vezetni, legalább az adott évi költségvetési törvény kiemelt költségvetési előirányzatoknak megfelelő szerkezeti tagolásban, a közgazdasági osztályozási rendnek megfelelően. Az elkülönített állami pénzalapoknak a kötelezettségvállalások nyilvántartására szolgáló főkönyvi számláit az adott évi elemi költségvetésének kiadási jogcímei szerinti tagolásban kell vezetnie, összhangban a 44. § (8) bekezdés elkülönített állami pénzalapokra vonatkozó rendelkezésével. A kötelezettségvállalások technikai átvezetési számlák vezetésének célja az év eleji nyitó és az év végi zárlati tételek világos, áttekinthető kimutatása.
A kötelezettségvállalás nyilvántartására szolgáló számlákon vagy az analitikus nyilvántartáson belül el kell különíteni a PPP szerződéshez kapcsolódó kötelezettségek állományát.
A kötelezettségvállalásokról év közben analitikus nyilvántartást kell vezetni. A gazdasági műveletek, illetve események hatását a kötelezettségvállalások folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásból készített összesítő bizonylat (feladás) alapján kell a könyvekben a 0. számlaosztály megfelelő számláin rögzíteni, a kötelezettségvállalások megfelelő számláin és a kötelezettségvállalások nyilvántartási ellenszámláján, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig.
Amennyiben az államháztartás szervezete éven túli kötelezettségvállalásokat is tehet, akkor a kötelezettségvállalásokat naptári év szerinti tagolásban kell nyilvántartásba vennie.
A Tv. 161/A. § (2) bekezdése alapján a közpénzek felhasználásának és a köztulajdon használatának nyilvánossága és ellenőrizhetősége érdekben a továbbrészletezési kötelezettséget a számlacsoport számláinak megfelelő alábontásával kell biztosítani.
Az állami felsőoktatási intézmény éven túli kötelezettségvállalásai számláit köteles továbbtagolni, amely alapján elkülöníthető a Feot. 122. §-ának (4) bekezdése szerinti hosszú távú kötelezettségvállalása.
10. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez
Fejezeti maradványelszámolási számla pénzforgalma
| Ezer forintban |
| Megnevezés | Sor- szám | Tárgyévi pénzforgalom |
| 1 | 2 | 3 |
| Fejezeti maradványelszámolási számla nyitó egyenlege | 01 |
| Fejezet irányítása alá tartozó központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok miatti növelő tételek: |
| - költségvetési szervek önrevízióval megállapított előirányzat-maradvány jóváírása | 02 |
| - fejezeti kezelésű előirányzatok önrevízióval megállapított előirányzat-maradvány jóváírása | 03 |
| - fejezeti felülvizsgálat miatt elvont előirányzat-maradvány jóváírása | 04 |
| - előirányzat-maradvány fejezeti átcsoportosítás miatti jóváírása | 05 |
| - előirányzat-maradvány PM felülvizsgálat miatti jóváírás | 06 |
| - előirányzat-maradvány ellenőrző szervek által előírt összegének jóváírása |
| - normatív hozzájárulások és támogatások előző évi maradványának jóváírása |
| - átmeneti jelleggel elvont előirányzat-maradvány jóváírása | 09 |
| - egyéb jóváírások | 10 |
| Társadalmi önszerveződések normatív hozzájárulásának és támogatásának visszatérülése | 11 |
| Egyéb bevételek | 12 |
| Bevételek (jóváírások) összesen (02 +...+ 12) | 13 |
| Központi költségvetést érintő átvezetések: |
| - fejezet irányítása alá tartozó költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok miatti csökkentő tételek | 14 |
| - normatív hozzájárulások és támogatások maradványának átvezetése | 15 |
| - egyéb átvezetések | 16 |
| Központi költségvetést érintő átvezetések összesen (14+...+16) | 17 |
| Költségvetési szervek felé előirányzat-maradvány átadás miatti kifizetések | 18 |
| Fejezeti kezelésű előirányzatok önrevízióval megállapított előirányzat-maradvány átadás miatti kifizetések | 19 |
| Társadalmi önszerveződéseknek kiutalt előző évi normatív hozzájárulás és támogatás | 20 |
| Átmeneti jelleggel elvont előirányzat-maradvány visszautalása | 21 |
| Egyéb kiadás | 22 |
| Kiadások (átvezetések) összesen (17 +...+ 22) | 23 |
| Fejezeti maradványelszámolási számla egyenlege XII. 31-én (01 + 13 - 23) | 24 |
11. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez
Letéti számla pénzforgalma
| Ezer forintban |
| Megnevezés | Sorszám | Összeg |
| 1 | 2 | 3 |
| Letéti számlaegyenlege a tárgyidőszak elején | 01 |
| Bírói letétek bevétele | 02 |
| Más jogszabályban foglalt letétek bevétele | 03 |
| Letéti pénzeszközök hozambevétele | 04 |
| Egyéb letéti bevételek | 05 |
| Letéti bevételek összesen (02+03+04+05) | 06 |
| Bírói letétek kiadásai | 07 |
| Más jogszabályban foglalt letétek kiadásai | 08 |
| Hozambevétel átutalása a Költségvetési elszámolási (előirányzat-felhasználási keret) számlára | 09 |
| Egyéb letétek kiadásai | 10 |
| Letéti kiadások összesen (07+08+09+10) | 11 |
| Letéti számlaegyenlege a tárgyidőszak végén (01+06-11) | 12 |
12. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez
Központi költségvetésből és egyéb forrásból folyósított ellátások részletezése
| Ezer forintban |
| Megnevezés | Sorszám | Eredeti | Módosított | Teljesítés |
| előirányzat |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
| Fejezeti kezelésű előirányzatokból finanszírozott ellátások | , |
| Központi költségvetés központi kezelésű előirányzataiból finanszírozott ellátások |
| Egyéb ellátások |
| Ellátások összesen |
13. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez
Az egyszerűsített mérleg előírt tagolása
| Ezer forintban |
| ESZKÖZÖK | Előző évi költségvetési beszámoló záró adatai | Auditálási eltérések (+) | Előző évi auditált egyszerűsített beszámoló záró adatai | Tárgyévi költségvetési beszámoló | Auditálási eltérések (+) | Tárgyévi auditált egyszerűsített beszámoló záró adatai |
| A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK |
| I. Immateriális javak |
| II. Tárgyi eszközök |
| III. Befektetett pénzügyi eszközök |
| IV. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök |
| B) FORGÓESZKÖZÖK |
| I. Készletek |
| II. Követelések |
| III. Értékpapírok |
| IV. Pénzeszközök |
| V. Egyéb aktív pénzügyi elszámolások |
| Eszközök összesen |
| Ezer forintban |
| FORRÁSOK | Előző évi költségvetési beszámoló záró adatai | Auditálási eltérések (+) | Előző évi auditált egyszerűsített beszámoló záró adatai | Tárgyévi költségvetési beszámoló | Auditálási eltérések (+) | Tárgyévi auditált egyszerűsített beszámoló záró adatai |
| D) SAJÁT TŐKE |
| 1. Tartós tőke |
| 2. Tőkeváltozások |
| 3. Értékelési tartalék |
| E) TARTALÉKOK |
| I. Költségvetési tartalékok |
| II. Vállalkozási tartalékok |
| F) KÖTELEZETTSÉGEK |
| I. Hosszú lejáratú kötelezettségek |
| II. Rövid lejáratú kötelezettségek |
| III. Egyéb passzív pénzügyi elszámolások |
| Források összesen |
14. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez
Egyszerűsített éves pénzforgalmi jelentés előírt tagolása
| Ezer forintban |
| Sor- szám | Megnevezés | Eredeti | Módosított | Teljesítés |
| előirányzat |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
| 01 | Személyi juttatások |
| 02 | Munkaadókat terhelő járulékok |
| 03 | Dologi és egyéb folyó kiadások |
| 04 | Működési célú támogatásértékű kiadások, egyéb támogatások |
| 05 | Államháztartáson kívülre végleges működési pénzeszközátadások |
| 06 | Ellátottak pénzbeli juttatásai |
| 07 | Felújítás |
| 08 | Felhalmozási kiadások |
| 09 | Felhalmozási célú támogatásértékű kiadások, egyéb támogatások |
| 10 | Államháztartáson kívülre végleges felhalmozási pénzeszközátadások |
| 11 | Hosszú lejáratú kölcsönök nyújtása |
| 12 | Rövid lejáratú kölcsönök nyújtása |
| 13 | Költségvetési pénzforgalmi kiadások összesen (01+...+12) |
| 14 | Hosszú lejáratú hitelek |
| 15 | Rövid lejáratú hitelek |
| 16 | Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kiadásai |
| 17 | Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kiadásai |
| 18 | Finanszírozási kiadások összesen (14+...+17) |
| 19 | Pénzforgalmi kiadások (13+18) |
| 20 | Pénzforgalom nélküli kiadások |
| 21 | Továbbadási (lebonyolítási) célú kiadások | - | - |
| 22 | Kiegyenlítő, függő, átfutó kiadások | - | - |
| 23 | Kiadások összesen (19+...+22) |
| 24 | Intézményi működési bevételek |
| 25. | Önkormányzatok sajátos működési bevétele |
| 26 | Működési célú támogatásértékű bevételek, egyéb támogatások |
| 27 | Államháztartáson kívülről végleges működési pénzeszközátvételek |
| 28 | Felhalmozási és tőke jellegű bevételek |
| 29 | 28-ból: Önkormányzatok sajátos felhalmozási és tőkebevételei |
| 30 | Felhalmozási célú támogatásértékű bevételek, egyéb támogatások |
| 31 | Államháztartáson kívülről végleges felhalmozási pénzeszközátvételek |
| 32 | Támogatások, kiegészítések |
| 33 | 32-ből: Önkormányzatok költségvetési támogatása |
| 34 | Hosszú lejáratú kölcsönök visszatérülése |
| 35 | Rövid lejáratú kölcsönök visszatérülése |
| 36 | Költségvetési pénzforgalmi bevételek összesen (24+...+28+30+31+32+34+35) |
| 37 | Hosszú lejáratú hitelek felvétele |
| 38 | Rövid lejáratú hitelek felvétele |
| 39 | Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bevételei |
| 40 | Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bevételei |
| 41 | Finanszírozási bevételek összesen (37+...+40) |
| 42 | Pénzforgalmi bevételek (36+41) |
| 43 | Pénzforgalom nélküli bevételek |
| 44 | Továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek | - | - |
| 45 | Kiegyenlítő, függő, átfutó bevételek | - | - |
| 46 | Bevételek összesen (42+...+45) |
| 47 | Költségvetési bevételek és kiadások különbsége (36+43-13-20) [költségvetési hiány (-), költségvetési többlet (+)] |
| 48 | Finanszírozási műveletek eredménye (41-18) |
| 49 | Továbbadási (lebonyolítási) célú bevételek és kiadások különbsége (44-21) | - | - |
| 50 | Aktív és passzív pénzügyi műveletek egyenlege (45-22) | - | - |
15. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez
Az egyszerűsített pénzmaradvány-kimutatás előírt tagolása
| Ezer forintban |
| Sor- szám | Megnevezés | Előző évi költségvetési beszámoló záró adatai | Auditálási eltérések (±) | Előző évi auditált egyszerűsített beszámoló záró adatai | Tárgyévi költségvetési beszámoló | Auditálási eltérések (±) | Tárgyévi auditált egyszerűsített beszámoló záró adatai |
| 1. | Záró pénzkészlet |
| 2. | Forgatási célú pénzügyi műveletek egyenlege |
| 3. | Egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolások összevont záróegyenlege (±) |
| 4. | Előző év(ek)ben képzett tartalékok maradványa (-) |
| 5. | Vállalkozási tevékenység pénzforgalmi vállalkozási maradványa (-) |
| 6. | Tárgyévi helyesbített pénzmaradvány (1+2±3-4-5) |
| 7. | Finanszírozásból származó korrekciók (+) |
| 8. | Pénzmaradványt terhelő elvonások (±) |
| 9. | Költségvetési pénzmaradvány (6±7±8) |
| 10. | Vállalkozási maradványból az alaptevékenység ellátására felhasznált összeg |
| 11. | Költségvetési pénzmaradványt külön jogszabály alapján módosító tétel (±) |
| 12. | Módosított pénzmaradvány (9±10±11) |
| 13. | A 12. sorból az - egészségbiztosítási alapból folyósított pénzmaradvány |
| 14. | - Kötelezettségvállalással terhelt pénzmaradvány |
| 15. | - Szabad pénzmaradvány |
16. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez
Az egyszerűsített vállalkozási maradvány-kimutatás előírt tagolása
| Ezer forintban |
| Megnevezés | Előző évi költségvetési beszámoló záró adatai | Auditálási eltérések (±) | Előző évi auditált egyszerűsített beszámoló záró adatai | Tárgyévi költségvetési beszámoló | Auditálási eltérések (±) | Tárgyévi auditált egyszerűsített beszámoló záró adatai |
| 1. | Vállalkozási tevékenység működési célú bevételei |
| 2. | Vállalkozási tevékenység felhalmozási célú bevételei |
| 3. | Vállalkozási tevékenység forgatási célú finanszírozási és passzív pénzügyi elszámolások bevételei |
| A. | Vállalkozási tevékenység bevételei (1+2±3) |
| 4. | Vállalkozási tevékenység működési célú kiadásai |
| 5. | Vállalkozási tevékenység felhalmozási célú kiadásai |
| 6. | Vállalkozási tevékenység forgatási célú finanszírozási és aktív pénzügyi kiadásai |
| B. | Vállalkozási tevékenység kiadásai [4+5±6) |
| C. | Vállalkozási tevékenység pénzforgalmi maradványa (A-B) |
| 7. | Vállalkozási tevékenységet terhelő értékcsökkenési leírás) |
| 8. | Alaptevékenység ellátására felhasznált és felhasználni tervezett vállalkozási maradvány |
| 9. | Pénzforgalmi maradványt külön jogszabály alapján módosító egyéb tétel |
| D. | Vállalkozási tevékenység módosított pénzforgalmi vállalkozási maradványa (C-7-8±9) |
| E. | Vállalkozási tevékenységet terhelő befizetési kötelezettség |
| F. | Vállalkozási tartalékba helyezhető összeg (C-8-9-E) |
17. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez
Főkönyvi kivonat
| Forintban |
| Főkönyvi számla | Számlák |
| Száma | Neve | Tartozik | Követel | Tartozik | Követel | Tartozik | Követel |
| nyitó egyenlege | forgalma | egyenlege |
| Kötelezettségvállalási számlák összesen |
| Előirányzat számlák összesen |
| Forgalmi számlák összesen |
| Állományi számlák összesen |
| Összes számla |
18. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez
Követelések és kötelezettségek állományának alakulása
a) Követelések részletezése
| Ezer forintban |
| Év végi értékelésből adódó különbözet és átsorolás (+) | Pénzügyi teljesítés | Követelés |
| Megnevezés | Sor- szám | Állo- mány a tárgyév elején | Előző évi követelés helyes- bítése (+) | Folyó évi előírás (+) | előző év(ek) | tárgyévi | Összes követelés | Pénz- forgalom nélküli tranz- akciók (+) | előző évi köve- telésre | tárgyévi köve- telésre | előző év(ek) | tárgyévi | összesen (=12+13) |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 |
| Tartósan adott kölcsönök | 01 |
| Egyéb hosszú lejáratú követelések | 02 |
| Intézményi működési bevételekkel kapcsolatos követelések | 03 |
| Önkormányzatok sajátos működési bevételeivel kapcsolatos követelések | 04 |
| Ebből: | 05 |
| gépjárműadóval kapcsolatos követelések |
| helyi adókkal kapcsolatos követelések | 06 |
| Befektetett eszközökkel kapcsolatos követelések | 07 |
| Rövid lejáratú kölcsönök | 08 |
| Egyéb rövid lejáratú követelések | 09 |
| Követelések összesen (01+...+04+07+08+09) | 10 |
b) Kötelezettségek részletezése
| Ezer forintban |
| Év végi értékelésből adódó különbözet és átsorolás (±) | Pénzügyi teljesítés | Kötelezettség záró állománya |
| Megnevezés | Sor- szám | Állo- mány az előző év(ek)- ről | Előző év(ek)i kötele- zettség helyes- bítése (±) | Tárgy- évi kötele- zettség | előző év(ek) | tárgyévi | Összes kötele- zettség | Pénz- forgalom nélküli tranz- akciók (+) | előző év(ek)i köte- lezett- ségre | tárgyévi köte- lezett- ségre | előző év(ek) | tárgyévi | összesen (=12+13) |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 |
| Hosszú lejáratú kötelezettségek (02+...+07) | 01 |
| Ebből: |
| - hosszú lejáratra kapott kölcsönök | 02 |
| - tartozás fejlesztési célú kötvénykibocsátásból | 03 |
| - tartozás működési célú kötvénykibocsátásból | 04 |
| - beruházási és fejlesztési hitelek | 05 |
| - működési célú hosszú lejáratú hitelek | 06 |
| - egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek | 07 |
| Rövid lejáratú kötelezettségek (09+10+11+16) | 08 |
| - Rövid lejáratú kölcsönök | 09 |
| - Rövid lejáratú hitelek | 10 |
| - Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (12+...+15) | 11 |
| Ebből: | 12 |
| beruházással kapcsolatos szállítók |
| felújítással kapcsolatos szállítók | 13 |
| termékvásárlással kapcsolatos szállítók | 14 |
| szolgáltatás-vásárlással kapcsolatos szállítók | 15 |
| - Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek (17+...+33) | 16 |
| Ebből: | 17 |
| váltótartozások miatt |
| munkavállalókkal szembeni kötelezettségek miatt | 18 |
| költségvetéssel szembeni kötelezettségek miatt | 19 |
| iparűzési adó feltöltés miatt | 20 |
| helyi adó túlfizetés miatt | 21 |
| nemzetközi támogatási programok miatti | 22 |
| támogatási program előlege miatt | 23 |
| szabálytalan kifizetések miatt | 24 |
| garancia- és kezességvállalás miatt | 25 |
| hosszú lejáratú kölcsönök következő évi törlesztő részlete | 26 |
| felhalmozási célú kötvénykibocsátásból származó tartozások következő évi törlesztő részlete | 27 |
| működési célú kötvénykibocsátásból származó tartozások következő évi törlesztő részlete | 28 |
| beruházási, fejlesztési hitelek következő évi törlesztő részlete | 29 |
| működési célú, hosszú lejáratú hitelek következő évi törlesztő részlete | 30 |
| egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek következő évi törlesztő részlete | 31 |
| tárgyévi költségvetést terhelő egyéb rövid lejáratú kötelezettségek | 32 |
| tárgyévet követő évet terhelő egyéb rövid lejáratú kötelezettségek | 33 |
| különféle egyéb kötelezettségek miatti tartozás | 34 |
| Kötelezettségek összesen (01+08) | 35 |
19. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez
Az eszközök értékvesztésének alakulása
| Ezer forintban |
| Nyitó adatok | Záró adatok |
| Megnevezés | Sor- szám | Bekerülési érték | Elszámolt értékvesztés nyitó értéke | Tárgyévben elszámolt értékvesztés | Tárgyévben visszaírt/- kivezetett értékvesztés | Bekerülési érték | Értékvesztés záró értéke |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 |
| Immateriális javakra adott előlegek | 01 |
| Beruházásra adott előlegek | 02 |
| Tartós részesedések | 03 |
| Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok | 04 |
| Tartósan adott kölcsönök | 05 |
| Egyéb hosszú lejáratú követelések | 06 |
| Befektetett eszközök összesen (01+...+06) | 07 |
| Készletek | 08 |
| Követelések áruszállításból, szolgáltatásból (vevők) | 09 |
| Adósok | 10 |
| Ebből: Egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések | 11 |
| Rövid lejáratú kölcsönök | 12 |
| Egyéb követelések | 13 |
| Forgatási célú részesedések | 14 |
| Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok | 15 |
| Forgóeszközök összesen (08+09+10+12+13+14+15) | 16 |
| Eszközök összesen (07+16) | 17 |
20. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez
Az eszközök értékhelyesbítésének alakulása
| Értékhelyesbítés |
| Megnevezés | Sor- szám | nyitó értéke | tárgyévi növekedése | tárgyévi csökkenése | záró értéke |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 |
| Vagyoni értékű jogok | 01 |
| Szellemi termékek | 02 |
| Immateriális javak összesen (01+02) | 03 |
| Ingatlanok (ideértve az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat is) | 04 |
| Gépek, berendezések, felszerelések | 05 |
| Járművek | 06 |
| Tenyészállatok | 07 |
| Tárgyi eszközök összesen (04+05+06+07) | 08 |
| Tartós részesedések | 09 |
| Befektetett pénzügyi eszközök összesen (09) | 10 |
| Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök | 11 |
| Befektetett eszközök összesen (03+08+10+11) | 12 |
21. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez
22. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez
Az adósságállomány évenkénti alakulása
| Ezer forintban |
| Adósságállomány törlesztő részlete a tárgyévet követő |
| Megnevezés | Sorszám | 1. évben | 2. évben | 3. évben | 4. évben | 5. évben | 6. és ezt követő években | A tárgyévet követő éven túli hosszú lejáratú kötelezett- ségek összesen | Összesen |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9=4+...+8 | 10=3+9 |
| Hosszú lejáratra, forintban kapott kölcsönök | 01 |
| Hosszú lejáratra, devizában kapott kölcsönök (03+04+05) | 02 |
| Ebből: - euróban kapott kölcsön | 03 |
| - svájci frankban kapott kölcsön | 04 |
| - egyéb devizában kapott kölcsön | 05 |
| Tartozások fejlesztési célú, forintban kibocsátott kötvényből | 06 |
| Tartozások fejlesztési célú, devizában kibocsátott kötvényből (08+09+10) | 07 |
| Ebből: - euróban kibocsátott kötvény | 08 |
| - svájci frankban kibocsátott kötvény | 09 |
| - egyéb devizában kibocsátott kötvény | 10 |
| Tartozások működési célú, forintban kibocsátott kötvényből | 11 |
| Tartozások működési célú, devizában kibocsátott kötvényből (13+14+15) | 12 |
| Ebből: - euróban kibocsátott kötvény | 13 |
| - svájci frankban kibocsátott kötvény | 14 |
| - egyéb devizában kibocsátott kötvény | 15 |
| Forintban felvett beruházási és fejlesztési hitelek | 16 |
| Devizában felvett beruházási és fejlesztési hitelek (18+19+20) | 17 |
| Ebből: - euróban felvett hitel | 18 |
| - svájci frankban felvett hitel | 19 |
| - egyéb devizában felvett hitel | 20 |
| Forintban felvett működési célú hosszú lejáratú hitelek | 21 |
| Devizában felvett működési célú hosszú lejáratú hitelek (23+24+25) | 22 |
| Ebből: - euróban felvett hitel | 23 |
| - svájci frankban felvett hitel | 24 |
| - egyéb devizában felvett hitel | 25 |
| Egyéb hosszú lejáratú, forinban fennálló kötelezettségek | 26 |
| Egyéb hosszú lejáratú, devizában fennálló kötelezettségek (28+29+30) | 27 |
| Ebből: - euróban fennálló kötelezettségek | 28 |
| - svájci frankban fennálló kötelezettségek | 29 |
| - egyéb devizában fennálló kötelezettségek | 30 |
| Hosszú lejáratú, forintban fennálló kötelezettségek évenkénti törlesztő részletei összesen (01+06+11+16+21+26) | 31 |
| Hosszú lejáratú, devizában fennálló kötelezettségek évenkénti törlesztő részletei összesen (02+07+12+17+22+27) | 32 |
| Ebből: - euróban fennálló kötelezettségek évenkénti törlesztő részletei összesen (03+08+13+18+23+28) | 33 |
| - svájci frankban fennálló kötelezettségek évenkénti törlesztő részletei összesen (04+09+14+19+24+29) | 34 |
| - egyéb devizában fennálló kötelezettségek évenkénti törlesztő részletei összesen (05+10+15+20+25+30) | 35 |
23. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez
24. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez
Kötelezettségvállalások állományának ............. évi alakulása
A) Intézményi előirányzatok kötelezettségvállalásának alakulása
| Ezer forintban |
| Előző év(ek) kötelezettségvállalásából | Tárgyévi előirányzat terhére vállalt | Tárgyévben | Pénzügyileg nem teljesített |
| Megnevezés | Módosí- tott elő- irányzat | a tárgyévi kötelezettségvállalás | a következő év(ek)i kötelezettségvállalás | tárgyévi | követ- kező évi | követ- kező évi elő- irányzat terhére vállalt követ- kező évi | további évek előirány- zata terhére vállalt | Előző év(ek)i kötele- zettség- vállalás | Tárgyévi kötele- zettség- vállalás | Tárgyévi összes kötele- zettség- vállalás | előző év(ek)i kötele- zettség- vállalás | tárgyévi kötele- zettség- vállalás | Korrek- ciók (+) | Kötele- zettség- vállalás- sal nem terhelt (szabad) elő- irányzat |
| nyitó állo- mánya | pénz- forgalom nélküli korrek- ciója (+) | nyitó állo- mánya | pénz- forgalom nélküli korrek- ciója (+) | kötelezettségvállalás | pénzügyi teljesítése | év végi állománya |
| 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 = 11+12 | 14 = 03+04- 11 | 15 = 07+08- 12 | 16 | 17 = 02-(03+04- 07+08) +16 |
| 1. Intézményi beruházási kiadások | 01 |
| 2. Felújítás | 02 |
| 3. Központi beruházás | 03 |
| 4. Lakástámogatás | 04 |
| 5. Lakásépítés | 05 |
| 6. Állami készletek, tartalékok | 06 |
| 7. Beruházás, felújítás általános forgalmi adója | 07 |
| Felhalmozási kiadások (01+...+07) | 08 |
| 1. Tartósan adott kölcsönök (visszterhesen átadott pénzeszközök) | 09 |
| 2. Rövid lejáratú támogatási kölcsönök | 10 |
| 3.1. Támogatásértékű működési kiadások | 11 |
| 3.2. Garancia- és kezességvállalás- ból származó kifizetések államháztartáson belülre | 12 |
| 3.3. Támogatásértékű felhalmozási kiadások | 13 |
| 3. Támogatásértékű kiadások (11+...+13) | 14 |
| 4. Előző évi előirányzat-marad- vány, pénz- maradvány átadása | 15 |
| 5.1. Működési célú államháztartáson kívüli végleges pénzeszközátadás | 16 |
| 5.2. Garancia- és kezességvállalás- ból származó kifizetések államháztartáson kívülre | 17 |
| 5.3. Felhalmozási célú államháztartáson kívüli végleges pénzeszközátadás | 18 |
| 5. Államháztartáson kívüli végleges pénzeszközátadás (16+...+18) | 19 |
| 6. Társadalom-szociálpolitikai és egyéb társ. biztosítási juttatások | 20 |
| 7. Ellátottak pénzbeli juttatásai | 21 |
| Pénzeszközátadások (09+10+14+15+19+ 20+21) | 22 |
| 1. Személyi juttatások | 23 |
| 2. Munkaadókat terhelő járulékok | 24 |
| 3. Dologi és egyéb folyó kiadások | 25 |
| Működési kiadások (23+...+25) | 26 |
| 1. Hosszú lejáratú hitelek, kapott kölcsönök, kötvénykibocsátá- sok kiadásai | 27 |
| 2. Rövid lejáratú hitelek, kapott kölcsönök, kötvénykibocsátá- sok kiadásai | 28 |
| Hitelek, kapott kölcsönök, kötvénykibocsátá- sok kiadásai (27+28) | 29 |
| 1. Részvények, részesedések vásárlása | 30 |
| 2. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok vásárlása | 31 |
| 3. Forgatási célú értékpapírok vásárlása | 32 |
| Pénzügyi befektetések, értékpapírok kiadásai (30+31+32) | 33 |
| Kiadások összesen (08+22+26+29+33) | 34 |
B) Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok, központi beruházások, központosított előirányzatok kötelezettségvállalásának alakulása
| Ezer forintban |
| Előző év(ek) kötelezettségvállalásából | Tárgyévi előirányzat terhére vállalt | Tárgyévben | Pénzügyileg nem teljesített |
| Megnevezés | Módosí- tott elő- irányzat | a tárgyévi kötelezettségvállalás | a következő év(ek)i kötelezettségvállalás | tárgyévi | követ- kező évi | követ- kező évi elő- irányzat terhére vállalt követ- kező évi | további évek előirány- zata terhére vállalt | Előző év(ek)i kötele- zettség- vállalás | Tárgyévi kötele- zettség- vállalás | Tárgyévi összes kötele- zettség- vállalás | előző év(ek)i kötele- zettség- vállalás | tárgyévi kötele- zettség- vállalás | Korrek- ciók (+) | Kötele- zettség- vállalás- sal nem terhelt (szabad) elő- irányzat |
| nyitó állo- mánya | pénz- forgalom nélküli korrek- ciója (+) | nyitó állo- mánya | pénz- forgalom nélküli korrek- ciója (+) | kötelezettségvállalás | pénzügyi teljesítése | év végi állománya |
| 01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 = 11+12 | 14 = 03+04- 11 | 15 = 07+08- 12 | 16 | 17 = 02-(03+04+ 07+08) +16 |
| 1. Intézményi beruházási kiadások | 01 |
| 2. Felújítás | 02 |
| 3. Központi beruházás | 03 |
| 4. Lakástámogatás | 04 |
| 5. Lakásépítés | 05 |
| 6. Beruházás, felújítás általános forgalmi adója | 06 |
| Felhalmozási kiadások (01+...+06) | 07 |
| 1. Tartósan adott kölcsönök (visszterhesen átadott pénzeszközök) | 08 |
| 2. Rövid lejáratú támogatási kölcsönök | 09 |
| 3.1. Támogatásértékű működési kiadások | 10 |
| 3.2. Garancia- és kezességvállalás- ból származó kifizetések államháztartáson belülre | 11 |
| 3.3. Támogatásértékű felhalmozási kiadások | 12 |
| 3. Támogatásértékű kiadások (10+...+12) | 13 |
| 4. Előző évi előirányzat- maradvány, pénzmaradvány átadása | 14 |
| 5.1. Működési célú államháztartáson kívüli végleges pénzeszközátadás | 15 |
| 5.2. Garancia- és kezességvállalás- ból származó kifizetések államháztartáson kívülre | 16 |
| 5.3. Felhalmozási célú államháztartáson kívüli végleges pénzeszközátadás | 17 |
| 5. Államháztartáson kívüli végleges pénzeszközátadás (15+...+17) | 18 |
| 6. Társadalom-szociálpolitikai és egyéb társ. biztosítási juttatások | 19 |
| 7. Ellátottak pénzbeli juttatásai | 20 |
| Pénzeszközátadások (08+09+13+14+18+ 19+20) | 21 |
| 1. Személyi juttatások | 22 |
| 2. Munkaadókat terhelő járulékok | 23 |
| 3. Dologi és egyéb folyó kiadások | 24 |
| Működési kiadások (22+...+24) | 25 |
| 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök kiadásai | 26 |
| 2. Rövid lejáratra kapott kölcsönök kiadásai | 27 |
| Kapott kölcsönök kiadásai (26+27) | 28 |
| Kiadások összesen (07+21+25+28) | 29 |
C) Európai uniós támogatással megvalósuló programokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások állományának alakulása
| Ezer forintban |
| Kötelezettségvállalási keret | Módosított előirányzat | EU |
| Előző években | Tárgyévre vállalt |
| Megnevezés | EU | Hazai társ- finan- szírozás | Össze- sen | EU | Támo- gatás | Átvett pénz- eszköz | Marad- vány | Össze- sen | A feje- zetből pénz- ügyileg telje- sített | Más fe- jezetből pénz- ügyileg telje- sített | Pénz- ügyileg telje- sített | Pénz- ügyileg nem telje- sített | Tárgy- évet követő évre vállalt | További évekre vállalt | Össze- sen |
| kötelezettségvállalás |
| 01 | 02 | 03 | 04=02+ 03 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09=05+ 06+ 07+08 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16=10+ ...+15 |
| 1. Intézményi beruházási kiadások | 01 |
| 2. Felújítás | 02 |
| 3. Központi beruházás | 03 |
| 4. Beruházás, felújítás általános forgalmi adója | 04 |
| Felhalmozási kiadások (01+...+04) | 05 |
| 1. Tartósan adott kölcsönök (visszterhesen átadott pénzeszközök) | 06 |
| 2. Rövid lejáratú támogatási kölcsönök | 07 |
| 3.1. Támogatásértékű működési kiadások | 08 |
| 3.2. Támogatásértékű felhalmozási kiadások | 09 |
| 3. Támogatásértékű kiadások (08+09) | 10 |
| 4. Előző évi előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadása | 11 |
| 5.1. Működési célú államháztartáson kívüli végleges pénzeszközátadás | 12 |
| 5.2. Felhalmozási célú államháztartáson kívüli végleges pénzeszközátadás | 13 |
| 5. Államháztartáson kívüli végleges pénzeszközátadás (12+13) | 14 |
| Pénzeszközátadások (06+07+10+11+14) | 15 |
| 1. Személyi juttatások | 16 |
| 2. Munkaadókat terhelő járulékok | 17 |
| 3. Dologi és egyéb folyó kiadások | 18 |
| Működési kiadások (16+...+18) | 19 |
| 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök kiadásai | 20 |
| 2. Rövid lejáratra kapott kölcsönök kiadásai | 21 |
| Kapott kölcsönök kiadásai (20+21) | 22 |
| Kiadások összesen (05+15+19+22) | 23 |
| Ezer forintban |
| Hazai társfinanszírozás | Összes kötelezettségvállalás |
| Előző években | Tárgyévre vállalt | Előző években | Tárgyévre vállalt |
| Pénzügyileg teljesített |
| Megnevezés | A feje- zetből pénz- ügyileg telje- sített | Más fe- jezetből pénz- ügyileg telje- sített | Tárgy- évi támo- gatás ter- hére | Átvett pénz- eszköz- ből | Marad- vány terhére | Össze- sen | Pénz- ügyileg nem telje- sített | Tárgy- évet követő évre vállalt | Továb- bi évekre vállalt | Össze- sen | A feje- zetből pénz- ügyileg telje- sített | Más fe- jezetből pénz- ügyileg telje- sített | Pénz- ügyileg telje- sített | Pénz- ügyileg nem telje- sített | Tárgy- évet követő évre vállalt | Továb- bi évekre vállalt | Össze- sen |
| kötelezettségvállalás | kötelezettségvállalás |
| 01 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22=19+ 20+21 | 23 | 24 | 25 | 26=17+ 18+22+ 23+24+ 25 | 27= 10+17 | 28= 11+18 | 29= 12+22 | 30= 13+23 | 31= 14+24 | 32= 15+25 | 33= 16+26 |
| 1. Intézményi beruházási kiadások |
| 2. Felújítás |
| 3. Központi beruházás |
| 4. Beruházás, felújítás általános forgalmi adója |
| Felhalmozási kiadások (01+...+04) |
| 1. Tartósan adott kölcsönök (visszterhesen átadott pénzeszközök) |
| 2. Rövid lejáratú támogatási kölcsönök |
| 3.1. Támogatásértékű működési kiadások |
| 3.2. Támogatásértékű felhalmozási kiadások |
| 3. Támogatásértékű kiadások (08+09) |
| 4. Előző évi előirányzat-maradvány, pénzmaradvány átadása |
| 5.1. Működési célú államháztartáson kívüli végleges pénzeszközátadás |
| 5.2. Felhalmozási célú államháztartáson kívüli végleges pénzeszközátadás |
| 5. Államháztartáson kívüli végleges pénzeszközátadás (12+13) |
| Pénzeszközátadások (06+07+10+11+14) |
| 1. Személyi juttatások |
| 2. Munkaadókat terhelő járulékok |
| 3. Dologi és egyéb folyó kiadások |
| Működési kiadások (16+...+18) |
| 1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök kiadásai |
| 2. Rövid lejáratra kapott kölcsönök kiadásai |
| Kapott kölcsönök kiadásai (20+21) |
| Kiadások összesen (05+15+19+22) |
25. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez
26. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez
27. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez
A mérleg előírt tagolása
| Ezer forintban |
| Megnevezés | Előző év | Előző évek korrekciói | Tárgyév |
Eszközök (aktívák)
A. Befektetett eszközök
I. Immateriális javak
1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke
2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke
3. Vagyoni értékű jogok
4. Szellemi termékek
5. Üzleti vagy cégérték
6. Immateriális javakra adott előlegek
7. Immateriális javak értékhelyesbítése
II. Tárgyi eszközök
1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok
2. Gépek, berendezések, felszerelések
3. Járművek
4. Tenyészállatok
5. Beruházások, felújítások
6. Beruházásokra adott előlegek
7. Állami készletek, tartalékok
8. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
III. Befektetett pénzügyi eszközök
1. Tartós részesedés
2. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír
3. Tartósan adott kölcsön
4. Hosszú lejáratú betétek
5. Egyéb hosszú lejáratú követelések
6. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése
IV. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök
1. Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök
2. Koncesszióba adott eszközök
3. Vagyonkezelésbe adott eszközök
4. Vagyonkezelésbe vett eszközök
5. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök értékhelyesbítése
B. Forgóeszközök
I. Készletek
1. Anyagok
2. Befejezetlen termelés és félkész termékek
3. Növendék-, hízó- és egyéb állatok
4. Késztermékek
5. Áruk
6. Készletekre adott előlegek
II. Követelések
1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)
2. Adósok
3. Rövid lejáratú kölcsönök
4. Váltókövetelések
5. Egyéb követelések
III. Értékpapírok
1. Forgatási célú részesedés
2. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
IV. Pénzeszközök
1. Pénztárak, csekkek, betétkönyvek
2. Költségvetési pénzforgalmi számlák
3. Elszámolási számlák
4. Idegen pénzeszközök számlái
C. Aktív időbeli elhatárolások
1. Bevételek aktív időbeli elhatárolása
2. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása
3. Halasztott ráfordítások
Eszközök összesen
| Ezer forintban |
| Megnevezés | Előző év | Ellenőrzési megállapítások | Tárgyév |
Források (passzívák)
D. Saját tőke
I. Tartós tőke
II. Eredménytartalék
III. Lekötött tartalék
IV. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka
V. Mérleg szerinti eredmény
E. Céltartalékok
1. Céltartalék a várható kötelezettségekre
2. Céltartalék a jövőbeni költségekre
3. Egyéb céltartalék
F. Kötelezettségek
I. Hosszú lejáratú kötelezettségek
1. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök
2. Tartozások kötvénykibocsátásból
3. Beruházási és fejlesztési hitelek
4. Működési célú hosszú lejáratú hitelek
5. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
II. Rövid lejáratú kötelezettségek
1. Rövid lejáratú kölcsönök
2. Rövid lejáratú hitelek
3. Vevőktől kapott előlegek
4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)
5. Váltótartozások
6. Idegen pénz miatti kötelezettségek
8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
G. Passzív időbeli elhatárolások
1. Bevételek passzív időbeli elhatárolása
2. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása
3. Halasztott bevételek
Források összesen
28. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez
Az eredménykimutatás előírt tagolása (összköltség eljárással)
| Ezer forintban |
| Megnevezés | Összeg |
01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele
- ebből értékesítés nettó árbevételének minősülő támogatás
02. Exportértékesítés nettó árbevétele
- ebből értékesítés nettó árbevételének minősülő támogatás
I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02)
03. Saját termelésű készletek állományváltozása
04. Saját előállítású eszközök aktivált értéke
II. Aktivált saját teljesítmények értéke (±03+04)
05. Közhatalmi bevételek
06. Működési célra kapott (jóváhagyott) támogatás
07. Felhalmozási célra, költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott (jóváhagyott) támogatás
08. Immateriális javak, tárgyi eszközök értékesítésének bevétele
09. Visszaírt értékvesztés
10. Egyéb különféle bevételek
III. Egyéb bevételek (05+...+10)
11. Anyagköltség
12. Igénybe vett szolgáltatások értéke
13. Egyéb szolgáltatások értéke
14. Eladott áruk beszerzési értéke
15. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
IV. Anyagjellegű ráfordítások (11+...+15)
16. Személyi juttatások bérköltsége
17. Személyi jellegű egyéb kifizetések
18. Személyi juttatások járulékai
V. Személyi jellegű ráfordítások (16+17+18)
VI. Értékcsökkenési leírás
19. Működési célra adott (fizetendő) támogatás
20. Ellátottakkal kapcsolatos ráfordítások
21. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke
22. Értékvesztés
23. Egyéb különféle ráfordítás
VII. Egyéb ráfordítások (19+...+23)
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I±II+III-IV-V-VI-VII)
24. Kapott (járó) osztalék és részesedés
25. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége
26. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége
27. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek
28. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei
VIII. Pénzügyi műveletek bevételei (24+...+28)
29. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége
30. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások
31. Részesedések, értékpapírok, betétek értékvesztése
32. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (29+30±31+32)
B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX)
C. Szokásos vállalkozási eredmény (±A±B)
33. Felhalmozási célra kapott (jóváhagyott) támogatás
34. Véglegesen, nem fejlesztési célra, nem költségek, ráfordítások ellentételezésére átadott (fizetendő) pénzeszközök
35. Tulajdonosi jogokhoz kapcsolódó rendkívüli bevételek
36. Egyéb rendkívüli bevételek
X. Rendkívüli bevételek (33+...+36)
37. Felhalmozási célra adott (fizetendő) támogatás ráfordítása
38. Tulajdonosi jogokhoz kapcsolódó rendkívüli ráfordítások
39. Egyéb rendkívüli ráfordítások
XI. Rendkívüli ráfordítások (37+38+39)
D. Rendkívüli eredmény (X-XI)
E. Adózás előtti eredmény (±C±D)
40. Lekötés költségvetési tartalékra
F. Adó
G. Mérleg szerinti eredmény (XII-F)
29. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez
Eredményszemléletű számlakeret-tükör
1. Számlaosztály
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
11. IMMATERIÁLIS JAVAK
111. Immateriális javak
115. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése
116. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása
117. Immateriális javakra adott előlegek
118. Immateriális javakra adott előlegek értékvesztése és annak visszaírása
119. Immateriális javak értékhelyesbítése
12-15. TÁRGYI ESZKÖZÖK
12. INGATLANOK ÉS KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK
121. Ingatlanok és ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok
125. Ingatlanok és ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok terv szerinti értékcsökkenése
126. Ingatlanok és ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása
127. Ingatlanokra és ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokra adott előlegek
128. Ingatlanokra és ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokra adott előlegek értékvesztése és annak visszaírása
129. Ingatlanok és ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok értékhelyesbítése
13. GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK
131. Gépek, berendezések, felszerelések
132. Járművek
135. Gépek, berendezések, felszerelések, járművek terv szerinti értékcsökkenése
136. Gépek, berendezések, felszerelések járművek terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása
137. Gépekre, berendezésekre, felszerelésekre, járművekre adott előlegek
138. Gépekre, berendezésekre, felszerelésekre, járművekre adott előlegek értékvesztése és annak visszaírása
139. Gépek, berendezések, felszerelések, járművek értékhelyesbítése
14. TENYÉSZÁLLATOK
141. Tenyészállatok
145. Tenyészállatok terv szerinti értékcsökkenése
146. Tenyészállatok terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása
147. Tenyészállatokra adott előlegek
148. Tenyészállatokra adott előlegek értékvesztése és annak visszaírása
149. Tenyészállatok értékhelyesbítése
15. BERUHÁZÁSOK, FELÚJÍTÁSOK, ÁLLAMI KÉSZLETEK, TARTALÉKOK
151. Befejezetlen intézményi beruházások
152. Befejezetlen központi beruházások
153. Felújítások
155. Állami készletek, tartalékok
156. Beruházások, felújítások, állami készletek, tartalékok terven felüli értékcsökkenése és visszaírása
157. Állami készletekre, tartalékokra adott előlegek
158. Állami készletekre, tartalékokra adott előlegek értékvesztése és annak visszaírása
16. ÜZEMELTETÉSRE, KEZELÉSRE ÁTADOTT, KONCESSZIÓBA, VAGYONKEZELÉSBE ADOTT, ILLETVE VAGYONKEZELÉSBE VETT ESZKÖZÖK
161. Üzemeltetésre, kezelésre átadott eszközök
162. Koncesszióba adott eszközök
163. Vagyonkezelésbe adott eszközök
164. Vagyonkezelésbe vett eszközök
165. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök terv szerinti értékcsökkenése
166. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök terven felüli értékcsökkenése és visszaírása
169. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök értékhelyesbítése
17-19. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK
17. TARTÓS TULAJDONI RÉSZESEDÉST JELENTŐ BEFEKTETÉSEK
171. Tartós részesedés
178. Tartós részesedések értékvesztése és annak visszaírása
179. Tartós részesedések értékhelyesbítése
18. TARTÓS HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK
181. Kárpótlási jegyek
182. Különféle államkötvények
183. Egyéb tartós értékpapírok
188. Értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása
19. TARTÓSAN ADOTT KÖLCSÖNÖK ÉS EGYÉB HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖVETELÉSEK
191. Működési célú tartósan adott kölcsönök államháztartáson belülre
192. Felhalmozási célú tartósan adott kölcsönök államháztartáson belülre
193. Működési célú tartósan adott kölcsönök államháztartáson kívülre
194. Felhalmozási célú tartósan adott kölcsönök államháztartáson kívülre
196. Hosszú lejáratú betétek
197. Egyéb hosszú lejáratú követelések
198. Tartósan adott kölcsönök és egyéb hosszú lejáratú követelések értékvesztése és annak visszaírása
2. számlaosztály
KÉSZLETEK, KÖVETELÉSEK, ÉRTÉKPAPÍROK
21-23. KÉSZLETEK
21. VÁSÁROLT ANYAGOK
211. Vásárolt anyagok
2111. Élelmiszerek
2112. Gyógyszerek, vegyszerek
2113. Irodaszerek, nyomtatványok
2115. Tüzelőanyagok
2116. Hajtó- és kenőanyagok
2117. Szakmai anyagok
2118. Munkaruha, védőruha, formaruha, egyenruha
2119. Egyéb anyagok
217. Vásárolt anyagokra adott előlegek
218. Vásárolt anyagok értékvesztése és annak visszaírása
219. Vásárolt anyagok árkülönbözete
22. EGYÉB VÁSÁROLT KÉSZLETEK
221. Áruk
222. Betétdíjas göngyölegek
223. Közvetített szolgáltatások
224. Követelés fejében átvett eszközök, készletek
225. Értékesítési céllal átsorolt eszközök
227. Egyéb készletekre, szolgáltatásokra adott előlegek
228. Áruk, betétdíjas göngyölegek, közvetített szolgáltatások és követelés fejében átvett eszközök, készletek értékvesztése és annak visszaírása
229. Áruk, betétdíjas göngyölegek, közvetített szolgáltatások és követelés fejében átvett eszközök, készletek árkülönbözete
23. SAJÁT TERMELÉSŰ KÉSZLETEK
231. Késztermékek
232. Növendék-, hízó- és egyéb állatok
233. Befejezetlen termelés, félkész termékek
238. Saját termelésű készletek értékvesztése és annak visszaírása
239. Saját termelésű készletek készletérték-különbözete
24-28. KÖVETELÉSEK
24. SZERZŐDÉSEKBŐL EREDŐ KÖVETELÉSEK
241-245. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)
241. Belföldi vevők
242. Külföldi vevők
2421. Európai Uniós tagország szerinti (EU-s) külföldi vevőkövetelések
2422. Nem Európai Uniós ország szerinti (nem EU-s) külföldi vevőkövetelések
243. Továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó követelések
2431. Államháztartáson belülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó követelések
2432. Államháztartáson kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó követelések
244. Ellátottak térítési díjak miatti tartozása
245. Egyéb térítés díj miatti tartozások
246. Rövid lejáratú támogatási kölcsönök
261. Működési célú rövid lejáratú kölcsönök államháztartáson belülre
262. Felhalmozási célú rövid lejáratú kölcsönök államháztartáson belülre
263. Működési célú rövid lejáratú kölcsönök államháztartáson kívülre
264. Felhalmozási célú rövid lejáratú kölcsönök államháztartáson kívülre
267. Tartósan adott kölcsönökből átsorolt követelések
247. Váltókövetelések
248. Szerződésekből eredő követelések értékvesztése és annak visszaírása
25. KÖZHATALMI BEVÉTELEK MIATTI KÖVETELÉSEK
251. Adósok
252. Szabálytalan kifizetés, illetve jogalap nélkül felvett támogatások, ellátások miatti követelés
258. Közhatalmi bevételek miatti követelések értékvesztése és annak visszaírása
26. KÖZFELADAT ELLÁTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYÉB KÖVETELÉSEK
261. Költségvetési támogatáshoz kapcsolódó követelések
262. Támogatási értékű bevételekhez kapcsolódó követelések
263. Államháztartáson kívülről átvett pénzeszközökhöz kapcsolódó követelések
264. Önkormányzatok egyéb sajátos követelései
2641. Vagyonkezelésbe adott eszközökhöz kapcsolódó követelések
265. Támogatási programhoz kapcsolódó követelés
2651. Támogatási program előlege miatti követelés
2652. Nemzetközi támogatási programok miatti követelések
2653. Előfinanszírozás miatti követelések
266. Garancia- és kezességvállalásból származó követelések
268. Közfeladat ellátásához kapcsolódó egyéb követelések értékvesztése és annak visszaírása
27. MUNKAVÁLLALÓKKAL SZEMBENI KÖVETELÉSEK
271. Munkavállalóknak folyósított előlegek
272. Előírt tartozások
273. Egyéb elszámolások a munkavállalókkal
28. EGYÉB KÖVETELÉSEK
281. Költségvetési kiutalási igények
282. Költségvetési kiutalási igények teljesítése
283. Vásárolt és kapott követelések
284. Részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos követelések
287. Különféle egyéb követelések
288. Egyéb követelések értékvesztése és annak visszaírása
29. ÉRTÉKPAPÍROK
291-294. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
291. Kárpótlási jegyek
292. Kincstárjegyek
293. Kötvények
294. Egyéb értékpapírok
295. Forgatási célú részesedések
298. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és egyéb részesedések értékvesztése és annak visszaírása
3. számlaosztály
PÉNZESZKÖZÖK ÉS AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
31-36. PÉNZESZKÖZÖK
31. PÉNZTÁRAK, CSEKKEK, BETÉTKÖNYVEK
311. Pénztár
312. Valutapénztár
313. Költségvetési betétkönyvek
314. Elektronikus pénzeszközök
315. Csekk
319. Valuta árfolyam-különbözetek
32. KÖLTSÉGVETÉSI PÉNZFORGALMI SZÁMLÁK
321. Költségvetési elszámolási számla
322-324. Költségvetési elszámolási számla alcímű számlái
322. Költségvetési elszámolási számla pénzellátással kapcsolatos alcímű számlái
323. Költségvetési elszámolási számla adóbeszedéssel kapcsolatos alcímű számlái
3231. Helyiadó-beszedési számlák
3232. Gépjárműadó beszedési számla
3233. Pótlék beszedési számla
3234. Bírság beszedési számla
3235. Egyéb bevételek elszámolási számlája
3236. Talajterhelési díj beszedési számla
3237. Termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó beszedési számla
3238. Luxusadó beszedési számla
324. Költségvetési elszámolási számla lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatás alcímű számlája
325. Önállóan működő költségvetési szervek pénzforgalmi számlái
326. Önkormányzati kiskincstári finanszírozás elszámolási számla
327. Fejlesztési hitel elszámolási számla
328. Devizabetét-számla
329. Deviza árfolyam-különbözetek
33. BELFÖLDI ELSZÁMOLÁSI SZÁMLÁK
331. Előirányzat teljesítésének elszámolása a Kincstárral
3311. Előirányzat-felhasználási keretszámla
3312. Központi beruházások előirányzat-felhasználási keretszámla
3313. Szakmai fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3314. Feladatfinanszírozási előirányzat-felhasználási keretszámla
3315. Célelszámolási forintszámlák
33151. Belföldi intézményi működéshez kapcsolódó célelszámolási számla
33152. Nemzetközi támogatási programokhoz kapcsolódó célelszámolási számla
33153. Állami felsőoktatási intézmény saját bevétel célelszámolási számla
33154. MTA kutató hálózat saját bevétel célelszámolási számla
33155. Központosított bevételek beszedése célelszámolási számla
33156. Közszolgáltatási célelszámolási számla
3319. Különféle elkülönített számlák
33191. Fedezetbiztosítási számla
33192. Kincstári kártya-fedezeti számla
33193. Köztartozás zárolt fedezeti számla
332. Céltartalék számla
333. Fejezetek előirányzat teljesítésének elszámolása a Kincstárral
3331. Fejezeti előirányzat-felhasználási keret elosztási számla
3332. Év végi maradvány-elszámolási számla
3333. Fejezeti befizetési számla
334. Társadalombiztosítási alapok elszámolása a Kincstárral
3341. Elszámolási számla
3342. Célelszámolási számla
3343. Ellátási számla
3344. Technikai számlák
3345. Megelőlegezési számla
3346. Kincstári kártyafedezeti számla
3347. Előirányzat-felhasználási keret elosztási számla
335. Kincstári egységes számla (KESZ) (nemzetgazdasági elszámolások)
34. NEMZETKÖZI TÁMOGATÁSI PROGRAMOK ELSZÁMOLÁSAI
342. NFT-1-hez tartozó támogatási programok elszámolási számlái
3421-3426. Strukturális alapokhoz tartozó támogatási programok elszámolási számlái
3421. Gazdasági versenyképesség operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3422. Környezetvédelem és infrastruktúra operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3423. Humánerőforrás-fejlesztési operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3424. Regionális operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3425. Agrár- és vidékfejlesztési operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3426. Közösségi Támogatási Keret technikai segítségnyújtási program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3427. Kohéziós alap támogatási program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
34271. Kohéziós Alap közlekedési támogatási program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
34272. Kohéziós Alap környezetvédelmi támogatási program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
343-344. NFT-2-höz tartozó támogatási programok elszámolási számlái
343. NFT-2-höz tartozó központi támogatási programok elszámolási számlái
3431. Gazdaságfejlesztés operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3432. Közlekedés operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3433. Társadalmi megújulás operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3434. Társadalmi infrastruktúra operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3435. Környezet és energia operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3436. Államreform operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3437. Elektronikus közigazgatás operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3439. Végrehajtás operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
344. NFT-2-höz tartozó regionális támogatási programok elszámolási számlái
3441. Nyugat-dunántúli operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3442. Közép-dunántúli operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3443. Dél-dunántúli operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3444. Észak-magyarországi operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3445. Észak-alföldi operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3446. Dél-alföldi operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3447. Közép-magyarországi operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
345. Európai Uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatási programok fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlái
3451. Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) NVT-1-hez tartozó vidékfejlesztési támogatás fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3452. EMVA NVT-2-höz tartozó agrár- és vidékfejlesztési terv fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3454. Európai Halászati Alapból (EHA) finanszírozott operatív program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3455. Méhészeti Nemzeti Program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
346. Egyéb Európai Uniós támogatási program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3462. Közösségi kezdeményezés fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
34621. INTERREG közösségi kezdeményezés fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
34622. EQUAL közösségi kezdeményezés fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3463. Belső politikák jogcímen nyújtott támogatások fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3465. EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
3466. Területi Együttműködés támogatásának fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlái
34661. Európai Területi Együttműködés támogatásának fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlája
34662. INTERACT támogatásának fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlája
3467. Svájci Alap támogatásának fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlája
3468. Szolidaritási programok támogatásának fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlái
34681. Európai Menekültügyi Alap támogatásának fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlája
34682. Integrációs Alap támogatásának fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlája
34683. Visszatérés Alap programok támogatásának fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlája
34684. Külső Határok Alap támogatásának fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlája
3469. Egyéb különféle nemzetközi támogatási program fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla
348. Nemzetközi támogatási programok megelőlegezési számlái
3481. Előcsatlakozási alapokkal kapcsolatos megelőlegezési számla
3482. NFT-1-hez tartozó támogatási programok megelőlegezési számla
3483-3484. NFT-2-höz tartozó támogatási programok megelőlegezési számla
3483. NFT-2-höz tartozó központi támogatási programok megelőlegezési számlái
3484. NFT-2-höz tartozó területfejlesztési regionális támogatási programok megelőlegezési számlái
3485. Európai Uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatási programok megelőlegezési számla
34851. EMVA NVT-1-hez tartozó vidékfejlesztési támogatás megelőlegezési számla
34852. EMVA NVT-2-höz tartozó agrár- és vidékfejlesztési terv megelőlegezési számla
34853. EMGA támogatások megelőlegezési számla
348531. EMGA mezőgazdasági termelők közvetlen támogatása megelőlegezési számla
348532. EMGA agrárpiaci támogatás megelőlegezési számla
3485321. EMGA belpiaci intézkedés megelőlegezési számla
3485322. EMGA exporttámogatás megelőlegezési számla
348533. EMGA intervenciós kifizetések megelőlegezési számla
34854. EHA által finanszírozott operatív program megelőlegezési számla
34856. Cukorágazati hozzájárulás megelőlegezési számla
3486. Egyéb Európai Uniós támogatási programok megelőlegezési számla
35-36. IDEGEN PÉNZESZKÖZÖK
35. BELFÖLDI IDEGEN PÉNZESZKÖZÖK
351. Sajátos lebonyolítási számlák
3511. Kincstár területi szerveinek lebonyolítási számlái
35111. Központosított kifizetések lebonyolítási számla
35112. Különféle feladatok lebonyolítási számla
35113. Magán-nyugdíjpénztári tagdíj lebonyolítási számla
35114. Támogató szolgáltatás és közösségi ellátások támogatása lebonyolítási számla
35115. A nem állami humán szolgáltatások normatív támogatásának lebonyolítási számlája
33116. Kamatadó lebonyolítási számla
33117. Családtámogatások lebonyolítási számlái
3512. Különféle önkormányzati feladatok lebonyolítási számla
3513. Központi költségvetési szervek nettó finanszírozásának lebonyolítási számlája
352. Társadalombiztosítási pénzeszközök elosztási számla
353. Közigazgatási hatósági eljárási illetékbeszedési számla
354. Idegen bevételek elszámolási számla
355. Lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatása (csak kincstári körbe tartozó államháztartási szervezet)
356. Idegen betétkönyvek és készpénzben kezelt idegen pénzeszköz
357. Letétek, biztosítékok
3571. Letéti számla
3572. Letéti betétkönyv
3573. Letéti kártyafedezeti számla
3574. Biztosíték számla
359. Egyéb lebonyolítási számlák
3591. Nemzeti agrárkár-enyhítési lebonyolítási számla
36. NEMZETKÖZI TÁMOGATÁSI PROGRAMOK IDEGEN PÉNZESZKÖZEI
362. Nemzetközi támogatási programok lebonyolítási számlái
3621. Előcsatlakozási alapokkal kapcsolatos lebonyolítási számla
36211. PHARE lebonyolítási számla
36212. Átmeneti Támogatás lebonyolítási számla
36213. SAPARD lebonyolítási számla
3622. NFT-1-hez tartozó támogatási programok lebonyolítási számlái
36221-36226. Strukturális alapokhoz tartozó támogatási programok lebonyolítási számlái
36221. Gazdasági versenyképesség operatív program lebonyolítási számla
36222. Környezetvédelem és infrastruktúra operatív program lebonyolítási számla
36223. Humánerőforrás-fejlesztési operatív program lebonyolítási számla
36224. Regionális operatív program lebonyolítási számla
36225. Agrár- és vidékfejlesztési operatív program lebonyolítási számla
36226. Közösségi Támogatási Keret technikai segítségnyújtási program lebonyolítási számla
36227. Kohéziós Alap támogatási program lebonyolítási számla
362271. Kohéziós Alap közlekedési támogatási program lebonyolítási számla
362272. Kohéziós Alap környezetvédelmi támogatási program lebonyolítási számla
3623-3624. NFT-2-höz tartozó támogatási programok lebonyolítási számlái
3623. NFT-2-höz tartozó központi támogatási programok lebonyolítási számlái
36231. Gazdaságfejlesztés operatív program lebonyolítási számla
36232. Közlekedés operatív program lebonyolítási számla
36233. Társadalmi megújulás operatív programok lebonyolítási számlái
36234. Társadalmi infrastruktúra operatív program lebonyolítási számla
36235. Környezet és energia operatív program lebonyolítási számla
36236. Államreform operatív program lebonyolítási számlái
36237. Elektronikus közigazgatás operatív programok lebonyolítási számla
36239. Végrehajtás operatív program lebonyolítási számla
3624. NFT-2-höz tartozó regionális támogatási programok lebonyolítási számlái
36241. Nyugat-dunántúli operatív program lebonyolítási számla
36242. Közép-dunántúli operatív program lebonyolítási számla
36243. Dél-dunántúli operatív program lebonyolítási számla
36244. Észak-magyarországi operatív program lebonyolítási számla
36245. Észak-alföldi operatív program lebonyolítási számla
36246. Dél-alföldi operatív program lebonyolítási számla
36247. Közép-magyarországi operatív program lebonyolítási számla
3625. Európai Uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatási programok lebonyolítási számlái
36251. EMVA NVT-1-hez tartozó vidékfejlesztési támogatás lebonyolítási számla
36252. EMVA NVT-2-höz tartozó agrár- és vidékfejlesztési terv lebonyolítási számla
36253. EMGA támogatások lebonyolítási számla
362531. EMGA mezőgazdasági termelők közvetlen támogatása lebonyolítási számla
362532. EMGA agrárpiaci támogatás lebonyolítási számla
3625321. EMGA belpiaci intézkedés lebonyolítási számla
3625322. EMGA exporttámogatás lebonyolítási számla
362533. EMGA intervenciós kifizetések lebonyolítási számla
36254. EHA által finanszírozott operatív program lebonyolítási számla
3626. Egyéb Európai Uniós támogatási programok lebonyolítási számlái
36262. Közösségi kezdeményezés lebonyolítási számla
362621. INTERREG közösségi kezdeményezés lebonyolítási számla
362622. EQUAL közösségi kezdeményezés lebonyolítási számla
36263. Belső politikák jogcímen nyújtott támogatások lebonyolítási számla
36264. TEN-T támogatás lebonyolítási számla
36266. Területi Együttműködés támogatásának lebonyolítási számlái
362661. Európai Területi Együttműködés támogatás lebonyolítási számlája
362662. INTERACT támogatás lebonyolítási számlája
36267. Svájci Alap támogatás lebonyolítási számlája
36268. Szolidaritási programok lebonyolítási számlái
362681. Európai Menekültügyi Alap támogatásának lebonyolítási számlája
362682. Integrációs Alap támogatásának lebonyolítási számlája
362683. Visszatérési Alap támogatásának lebonyolítási számlája
362684. Külső Határok Alap támogatásának lebonyolítási számlája
3627. Szabálytalan kifizetések visszatérítése lebonyolítási számla
3628. NATO Biztonsági Beruházási program lebonyolítási számla
3629. Egyéb különféle nemzetközi támogatás lebonyolítási számlája
363-366. Foglalt
367. Kincstári egységes nostro-devizaszámla (KESZ) (nemzetgazdasági elszámolások)
368. Nemzetközi támogatási programok közösségi forrás számlái
3681. Előcsatlakozási alapok közösségi forrás számlái
36811. PHARE közösségi számla
36812. Átmeneti Támogatás közösségi számla
36813. SAPARD közösségi számla
3682. NFT-1-hez tartozó támogatási programok közösségi forrás számlái
36821-36826. Strukturális alapokhoz tartozó támogatási programok közösségi forrás számlái
36821. Gazdasági versenyképesség operatív program közösségi forrás számla
36822. Környezetvédelem és infrastruktúra operatív program közösségi forrás számla
36823. Humánerőforrás-fejlesztési operatív program közösségi forrásszámla
36824. Regionális operatív program közösségi forrás számla
36825. Agrár- és vidékfejlesztési operatív program közösségi forrás számla
36826. Közösségi Támogatási Keret technikai segítségnyújtási program közösségi forrás számla
36827. Kohéziós Alap támogatási program közösségi forrás számla
368271. Kohéziós Alap közlekedési támogatási program közösségi forrás számla
368272. Kohéziós Alap környezetvédelmi támogatási program közösségi forrás számla
3683-3684. NFT-2-höz tartozó támogatási programok közösségi forrás számlái
3683. NFT-2-höz tartozó központi támogatási programok közösségi forrás számlái
36831. Gazdaságfejlesztés operatív program közösségi forrás számla
36832. Közlekedés operatív program közösségi forrás számla
36833. Társadalmi megújulás operatív program közösségi forrás számla
36834. Társadalmi infrastruktúra operatív program közösségi forrás számla
36835. Környezet és energia operatív program közösségi forrás számla
36836. Államreform operatív program közösségi forrás számla
36837. Elektronikus közigazgatás operatív program közösségi forrás számla
36839. Végrehajtás operatív program közösségi forrás számla
3684. NFT-2-höz tartozó regionális támogatási programok közösségi forrás számlái
36841. Nyugat-dunántúli operatív program közösségi forrás számla
36842. Közép-dunántúli operatív program közösségi forrás számla
36843. Dél-dunántúli operatív program közösségi forrás számla
36844. Észak-magyarországi operatív program közösségi forrás számla
36845. Észak-alföldi operatív program közösségi forrás számla
36846. Dél-alföldi operatív program közösségi forrás számla
36847. Közép-magyarországi operatív program közösségi forrás számla
3685. Európai Uniós agrár- és vidékfejlesztési támogatási programok közösségi forrás számlái
36851. EMVA NVT-1-hez tartozó vidékfejlesztési támogatás közösségi forrás számla
36852. EMVA NVT-2-höz tartozó agrár- és vidékfejlesztési terv közösségi forrás számla
36853. EMGA közösségi forrás számla
36854. EHA által finanszírozott operatív program közösségi forrás számla
3686. Egyéb Európai Uniós támogatási programok közösségi forrás számlái
36861. Schengeni Alap közösségi forrás számla
36862. Közösségi kezdeményezések közösségi forrás számlái
368621. INTERREG közösségi forrás számla
368622. EQUAL közösségi forrás számla
36863. Belső politikák jogcímen nyújtott támogatások közösségi forrás számla
36864. TEN-T támogatás közösségi forrás számlája
36865. EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus közösségi forrás számlája
36866. Területi Együttműködés támogatásának közösségi forrás számlái
368661. Európai Területi Együttműködés támogatás közösségi forrás számlái
368662. INTERACT támogatás közösségi forrás számlája
36867. Svájci Alap támogatás közösségi forrás számlája
36868. Szolidaritási programok közösségi forrás számlái
368681. Európai Menekültügyi Alap közösségi forrás számlája
368682. Integrációs Alap közösségi forrás számlája
368683. Visszatérési Alap közösségi forrás számlája
368684. Külső Határok Alap közösségi forrás számlája
3687. NATO Biztonsági Beruházási program közösségi forrás számlája
3689. Egyéb különféle nemzetközi támogatási program közösségi forrás számlái
37. ÁTVEZETÉSI SZÁMLA
39. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
391. Bevételek aktív időbeli elhatárolása
392. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása
393. Halasztott ráfordítások
398. A követelés-jellegű aktív időbeli elhatárolások értékvesztése és annak visszaírása
4. számlaosztály
FORRÁSOK
41. SAJÁT TŐKE
411. Tartós tőke
4111. Tulajdonban lévő eszközök tartós tőkéje
4112. Kezelésben lévő eszközök tartós tőkéje
413. Eredménytartalék
4131. Költségvetési eredménytartalék
4132. Vállalkozási eredménytartalék
414. Lekötött tartalék
4141. Költségvetési lekötött tartalék
4142. Vállalkozási lekötött tartalék
417. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka
419. Mérleg szerinti eredmény
42. CÉLTARTALÉKOK
421. Céltartalék a várható kötelezettségekre
422. Céltartalék a jövőbeni költségekre
429. Egyéb céltartalék
43-47. KÖTELEZETTSÉGEK
43. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
431. Beruházási és fejlesztési hitelek
431. Egyéb hosszú lejáratú hitelek
433. Tartozások kötvénykibocsátásból
434. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök
438. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
4381. Kincstári vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettségek
4382. Önkormányzati vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettségek
4383. Pénzügyi lízing miatti kötelezettségek
4384. Átvállalt hosszú lejáratú kötelezettségek
4385. Hosszú lejáratú kötelezettségek magánszeméllyel szemben
4389. Hosszú lejáratú egyéb különféle kötelezettségek
44-47. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
44. SZERZŐDÉSEKBŐL EREDŐ TARTOZÁSOK
441-443. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)
441. Belföldi szállítók
4411. Belföldi beruházási szállítók állománya
4412. Államháztartáson belülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó belföldi kötelezettségek
4413. Államháztartáson kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó belföldi kötelezettségek
4414. Belföldi egyéb szállítók állománya
4415. Nem számlázott belföldi szállítások
442. Európai Uniós tagország szerinti (EU-s) külföldi szállító
4421. EU-s külföldi beruházási szállítók állománya
4422. Államháztartáson belülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó EU-s külföldi kötelezettségek
4423. Államháztartáson kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó EU-s külföldi kötelezettségek
4424. Külföldi egyéb szállítók állománya
4425. Nem számlázott EU-s szállítások
443. Nem Európai Uniós ország szerinti (nem EU-s) külföldi szállító
4431. Nem EU-s külföldi beruházási szállítók állománya
4432. Államháztartáson belülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó nem EU-s külföldi kötelezettségek
4433. Államháztartáson kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó nem EU-s külföldi kötelezettségek
4434. Nem EU-s külföldi egyéb szállítók állománya
4435. Nem számlázott nem EU-s külföldi szállítások
444-445. Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök
444. Rövid lejáratú hitelek
445. Rövid lejáratú kölcsönök
4451. Működési célú rövid lejáratra kapott kölcsönök államháztartáson belülről
4452. Felhalmozási célú rövid lejáratra kapott kölcsönök államháztartáson belülről
4457. Hosszú lejáratra kapott kölcsönökből átsorolt követelések
446. Vevőktől kapott előlegek
447. Váltótartozások
448. Részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos kötelezettségek
45. SZEMÉLYI JUTTATÁSOKKAL KAPCSOLATOS KÖTELEZETTSÉGEK
451. Jövedelemelszámolási számla
4511. Személyi juttatás elszámolási számla
4512. Társadalombiztosítási ellátás
4513. Egyéb kifizetések elszámolása
452. Fel nem vett járandóságok
452. Személyi jövedelemadó elszámolása
453. Társadalombiztosítási kötelezettség
454. Elkülönített állami pénzalapokkal kapcsolatos befizetési kötelezettségek
455. Rövid lejáratú egyéb kötelezettségek munkavállalókkal szemben
46. JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁSON, HATÓSÁGI DÖNTÉSEN ALAPULÓ KÖTELEZETTSÉGEK
461. Központi költségvetési befizetési kötelezettségek
462. Központi költségvetési befizetési kötelezettségek teljesítése
463. Vám- és pénzügyőrség elszámolási számla
4631. Vámköltségek és egyéb vámterhek elszámolási számla
4632. Importbeszerzés után fizetendő általános forgalmi adó
elszámolási számla
4633. Vám- és pénzügyőrséggel kapcsolatos egyéb elszámolások
464. Helyi önkormányzati befizetési kötelezettségek
466. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó
4661. Beszerzések előzetesen felszámított általános forgalmi adója
4662. Arányosítással megosztandó előzetesen felszámított általános forgalmi adó
467. Fizetendő általános forgalmi adó
468. Általános forgalmi adó elszámolási számla
47. KÖZFELADAT ELLÁTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ KÖTELEZETTSÉGEK
471. Költségvetésből nyújtott támogatásokhoz kapcsolódó kötelezettségek
472. Támogatási értékű bevételekhez kapcsolódó kötelezettségek
473. Államháztartáson kívülről átvett pénzeszközökhöz kapcsolódó kötelezettségek
474. Önkormányzatok egyéb sajátos kötelezettségei
4741. Iparűzési adó feltöltés miatti kötelezettségek
4742. Helyi adó túlfizetés miatti kötelezettségek
475. Támogatási programhoz kapcsolódó kötelezettségek
4751. Támogatási program előlege miatti kötelezettségek
4752. Nemzetközi támogatási programok miatti kötelezettségek
4753. Előfinanszírozás miatti kötelezettségek
4754. Szabálytalan kifizetés miatti kötelezettség
476. Garancia- és kezességvállalásból származó kötelezettség
477. Idegen pénzeszközök miatti kötelezettségek
478. Átvállalt kötelezettségek
479. Egyéb különféle rövid lejáratú kötelezettségek
48. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
481. Bevételek passzív időbeli elhatárolása
482. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása
483. Halasztott bevételek
49. ÉVI MÉRLEGSZÁMLÁK
491. Nyitómérleg számla
492. Zárómérleg számla
493. Adózott eredmény elszámolása
494. Mérlegrendezési számla
5. számlaosztály
KÖLTSÉGNEMEK
51. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK BÉRKÖLTSÉGE
52. SZEMÉLYI JELLEGŰ EGYÉB KIFIZETÉSEK
53. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK JÁRULÉKAI
54. ANYAGKÖLTSÉG
541. Vásárolt anyagok költségei
542. Egy éven belül elhasználódó anyagi eszközök költségei
543. Felhasznált, igénybe vett energiahordozók, víz- és csatornadíjak költségei
548. Egyéb anyagköltség
549. Anyagköltség megtérülés
55. IGÉNYBE VETT SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI
551. Kommunikációs szolgáltatások
552. Vásárolt közszolgáltatások
553. Szállítás-rakodás, raktározás költségei
554. Bérleti és lízingdíjak
555. Karbantartás, kisjavítás költségei
556. Utazási, kiküldetési költségek (napidíj nélkül), reklám, propaganda költségek
557. Oktatás és továbbképzés költségei
558. Tanácsadási költségek
559. Egyéb igénybe vett szolgáltatás költségei
56. EGYÉB SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI
561. Költségvetési befizetési kötelezettségek
562. Költségként elszámolandó adók, díjak, egyéb befizetési kötelezettségek
563. Pénzügyi, befektetési szolgáltatási díjak
564. Biztosítási díj
569. Különféle egyéb költségek
57. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS
571. Terv szerinti értékcsökkenési leírás
572. Használatba vételkor egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírás
58. AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKE
581. Saját termelésű készletek állományváltozása
582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke
59. KÖLTSÉGNEM ÁTVEZETÉSI SZÁMLA
6. számlaosztály
KÖLTSÉGHELYEK, ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGEK
61. KARBANTARTÓ RÉSZLEGEK KIADÁSAI
62. EGYÉB KISEGÍTŐ RÉSZLEGEK KIADÁSAI
63. SZAKMAI EGYSÉGEK KIADÁSAI
631. Egészségügyi egységek kiadásai
632. Oktatási egységek kiadásai
633. Kulturális egységek kiadásai
634. Múzeumi egységek kiadásai
635. Kutatási tevékenység szakmai kiadásai
64. SZAKÁGAZATOK KÖZVETETT KIADÁSAI
65. ÉPÜLETEK FENNTARTÁSÁNAK KIADÁSAI
67. VÁLLALKOZÓI RÉSZLEGEK KÖZVETETT KIADÁSAI
68. KÖZPONTI IRÁNYÍTÁS KIADÁSAI
69. KÖZVETETT KIADÁS ÁTVEZETÉSI SZÁMLA
7. számlaosztály
TEVÉKENYSÉGEK KÖLTSÉGEI ÉS A RÁFORDÍTÁSOK SZAKFELADATOK SZERINTI ELSZÁMOLÁSA
71. SAJÁT ELŐÁLLÍTÁSÚ ESZKÖZÖK, SZOLGÁLTATÁSOK KÖLTSÉGEI
72-73. ALAPTEVÉKENYSÉGEK RÁFORDÍTÁSAI
72. ALAPTEVÉKENYSÉGEK KÖLTSÉGEI
73. ALAPTEVÉKENYSÉGEK EGYÉB RÁFORDÍTÁSAI
74-75. VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG RÁFORDÍTÁSAI
74. VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG KÖLTSÉGEI
75. VÁLLALKOZÁSI TEVÉKENYSÉG EGYÉB RÁFORDÍTÁSAI
78. AKTIVÁLT SAJÁT TELJESÍTMÉNYEK ÁTVEZETÉSI SZÁMLÁJA
79. SZAKFELADATOK ÁTVEZETÉSI SZÁMLÁJA
791. Szakfeladatok költségeinek átvezetési számlája
792. Szakfeladatok egyéb ráfordításainak átvezetési számlája
8. számlaosztály
ÉRTÉKESÍTÉS ELSZÁMOLT ÖNKÖLTSÉGE ÉS RÁFORDÍTÁSOK
81. ANYAGJELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK
811. Anyagköltség
812. Igénybe vett szolgáltatások értéke
813. Egyéb szolgáltatások értéke
814. Eladott áruk beszerzési értéke
815. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
82. SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK
821. Személyi juttatások bérköltsége
822. Személyi jellegű egyéb kifizetések
823. Bérjárulékok
83. ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS
84-86. EGYÉB RÁFORDÍTÁSOK
84. MŰKÖDÉSI CÉLRA ADOTT (FIZETENDŐ) TÁMOGATÁS
85. MŰKÖDÉSI CÉLRA ADOTT (FIZETENDŐ) TÁMOGATÁSÉRTÉKŰ RÁFORDÍTÁS, ÁLLAMHÁZTARTÁSON KIVŰLRE ADOTT PÉNZESZKÖZ
851. Működési célú adott (fizetendő) támogatási értékű ráfordítás
852. Működési célra átadott (fizetendő) pénzeszközök ráfordításai államháztartáson kívülre
853. Szociálpolitikai ellátások és egyéb juttatások, társadalombiztosítás pénzbeli juttatásai
854. Ellátottakkal kapcsolatos ráfordítások
86. EGYÉB KÜLÖNFÉLE RÁFORDÍTÁSOK
861. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke
862. Értékesített, átruházott (engedményezett) követelések könyv szerinti értéke
863. Mérlegfordulónap előtt bekövetkezett eseményeknek az adott költségvetési évhez kapcsolódó ráfordításai
8631. Káreseménnyel kapcsolatos fizetések, fizetendő összegek
8632. Bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések
8633. Utólag adott - közvetve kapcsolódó - pénzügyileg rendezett engedmény
8639. Egyéb a mérlegfordulónap előtt bekövetkezett eseményekhez kapcsolódó fizetések
864. Céltartalék képzése
8641. Céltartalék-képzés a várható kötelezettségekre
8642. Céltartalék-képzés a jövőbeni költségekre
8643. Céltartalék-képzés egyéb címen
865. Terven felüli értékcsökkenés
8651. Immateriális javak elszámolt terven felüli értékcsökkenése
8652. Tárgyi eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenése
8653. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök elszámolt terven felüli értékcsökkenése
867. Értékvesztés
8671. Készletek elszámolt értékvesztése
8672. Követelések elszámolt értékvesztése
868. Adók, illetékek, hozzájárulások
8681. Költségvetéssel elszámolt adók, illetékek, hozzájárulások
8682. Helyi önkormányzatokkal elszámolt adók, illetékek, hozzájárulások
8683. Elkülönített állami pénzalapokkal elszámolt adók, illetékek, hozzájárulások
8684. Társadalombiztosítással elszámolt adók, illetékek, hozzájárulások
8685. EU pénzügyi alapokkal elszámolt adók, illetékek, hozzájárulások
8686. Ráfordításként elszámolt egyéb adók és adójellegű tételek
869. Különféle egyéb ráfordítások
8691. Behajthatatlan követelés leírt összege
8692. Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készletek könyv szerinti értéke
8693. Kereskedelmi áruk veszteségjellegű leltárértékelési különbözete
8694. Hiányzó, megsemmisült részesedések, értékpapírok könyv szerinti értéke
8695. Bekerülési értéknek nem minősülő különbözetek
8696. Pénzeszköz hiányok
8699. Egyéb különféle ráfordítások
87. PÉNZÜGYI MŰVELETEK RÁFORDÍTÁSAI
871. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége
8712. Eladott (beváltott) értékpapírok árfolyamvesztesége
8714. Értékesített részesedés árfolyamvesztesége
872-873. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások
8722. Kölcsönök, hitelek fizetendő kamata
8724. Értékpapírok után fizetendő kamat
8727. Befektetési jegyek eladásakor, beváltásakor realizált veszteség
874. Részesedések, értékpapírok, tartós betétek értékvesztése
8741. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékvesztése
8742. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékvesztése
8743. Tartós betétek értékvesztése
8744. Tulajdoni részesedést jelentő befektetések visszaírt értékvesztése
8745. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok visszaírt értékvesztése
8746. Tartós betétek visszaírt értékvesztése
875-879. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
875. Forgóeszközök között kimutatott részesedések, értékpapírok árfolyamvesztesége
8751. Tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítésének árfolyamvesztesége
8752. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír értékesítésének, beváltásának árfolyamvesztesége
8753. Diszkont értékpapír értékesítésének, beváltásának árfolyamvesztesége
8754. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír törlesztésekor realizált árfolyamveszteség
876. Átváltáskori, értékeléskori árfolyamveszteség
8761. Deviza- és valutakészletek forintra átváltásának árfolyam-vesztesége
8762. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamvesztesége
8763. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelésének összevont árfolyamvesztesége
877. Egyéb árfolyamveszteségek, opciós díjak
8771. Névérték felett vásárolt értékpapír bekerülési értéke és névértéke közötti különbözetből az elhatárolt veszteség
8776. Bekerülési értékben figyelembe nem vett, lehívott vételi opció opciós díja
878. Vásárolt követelésekkel kapcsolatos ráfordítások
8781. Behajthatatlan vásárolt követelés leírt összege
8782. Vásárolt követelés be nem folyt összege
8783. Vásárolt követelés értékesítésének vesztesége
879. Egyéb pénzügyi ráfordítások
8791. Pénzügyi rendezéshez kapcsolódó, adott engedmény
88. RENDKÍVÜLI RÁFORDÍTÁSOK
881. Véglegesen fejlesztési célra adott (fizetendő) támogatás
882. Véglegesen fejlesztési célra adott (fizetendő) támogatásértékű kiadás
883. Véglegesen fejlesztési célra adott (fizetendő) pénzeszköz államháztartáson kívülre
885. Tulajdonosi jogokhoz kapcsolódó rendkívüli ráfordítások
8851. Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke
8852. Jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedés nyilvántartás szerinti értéke
8853. Megszűnt részesedés ellenében kapott eszközök és átvett kötelezettségek értékének különbözete, ha a kapott eszköz értéke kevesebb
8854. Tőkekivonással történő tőkeleszállításnál a bevont részesedés nyilvántartás szerinti értéke
886. Elengedett követelés könyv szerinti értéke
887. Tartozásátvállalás szerződés szerinti összege
889. Egyéb vagyoncsökkenéssel járó rendkívüli ráfordítások
8891. Térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke
8892. Térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értéke
89. NYERESÉGET TERHELŐ ADÓ
9. számlaosztály
BEVÉTELEK BEVÉTELI JOGCÍMEK ÉS SZAKFELADATOK SZERINT
91-92. ÉRTÉKESÍTÉS NETTÓ ÁRBEVÉTELE
91. ÉRTÉKESÍTÉS ÁRBEVÉTELE
911. Belföldi értékesítés árbevétele
9111. Ellátottak térítési díjbevétele
9112. Alkalmazottak térítési díjbevétele
9113. Egyéb belföldi értékesítés árbevétele
912. Exportértékesítés árbevétele
92. ÉRTÉKESÍTÉS ÁRBEVÉTELÉNEK MINŐSÜLŐ KAPOTT (JÓVÁHAGYOTT) TÁMOGATÁS
921. Belföldi értékesítés árbevételének minősülő kapott (jóváhagyott) támogatás
9211. Belföldi értékesítés árbevételének minősülő kapott (jóváhagyott) támogatás
9212. Belföldi értékesítés árbevételének minősülő kapott (jóváhagyott) támogatási értékű bevétel
9213. Belföldi értékesítés árbevételének minősülő kapott (járó) pénzeszközök államháztartáson kívülről
922. Exportértékesítés árbevételének minősülő kapott (jóváhagyott) támogatás
9211. Exportértékesítés árbevételének minősülő kapott (jóváhagyott) támogatás
9212. Exportértékesítés árbevételének minősülő kapott (jóváhagyott) támogatási értékű bevétel
9213. Exportértékesítés árbevételének minősülő kapott (járó) pénzeszközök államháztartáson kívülről
93-96. EGYÉB BEVÉTELEK
93. KÖZHATALMI BEVÉTELEK
931. Hatósági jogkörhöz köthető működési bevételek
932. Központi költségvetés közvetlen bevételei
933. Társadalombiztosítási alapok sajátos bevételei
934. Elkülönített állami pénzalapok sajátos bevételei
935. Önkormányzatok sajátos működési bevételei
94. MŰKÖDÉSI CÉLRA KAPOTT (JÓVÁHAGYOTT) TÁMOGATÁS
941. Központi költségvetésből kapott támogatás, juttatás
942. Önkormányzati alrendszertől kapott támogatás, juttatás
943. Működési célra kapott (jóváhagyott) támogatási értékű bevétel
944. Működési célra kapott (járó) pénzeszközök államháztartáson kívülről
95. KÖLTSÉGEK, RÁFORDÍTÁSOK ELLENTÉTELEZÉSÉRE FELHALMOZÁSI CÉLRA KAPOTT (JÓVÁHAGYOTT) TÁMOGATÁS
951. Költségek, ráfordítások ellentételezésére a központi költségvetésből felhalmozási célra kapott támogatás, juttatás
952. Költségek, ráfordítások ellentételezésére Önkormányzati alrendszertől felhalmozási célra kapott támogatás, juttatás
953. Költségek, ráfordítások ellentételezésére felhalmozási célra kapott (jóváhagyott) támogatási értékű bevétel
954. Költségek, ráfordítások ellentételezésére felhalmozási célra kapott (járó) pénzeszközök államháztartáson kívülről
96. EGYÉB KÜLÖNFÉLE BEVÉTELEK
961. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök bevétele
962. Értékesített, átruházott (engedményezett) követelések elismert értéke
963. A mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett, a költségvetési évhez kapcsolódó egyéb bevételek
9631. Káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételek
9632. Kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok
9633. Behajthatatlannak minősített és leírt követelésekre kapott összegek
9634. Utólag kapott - közvetve kapcsolódó - pénzügyileg rendezett engedmény
9639. Egyéb a mérlegfordulónap előtt bekövetkezett eseményekhez kapcsolódóan kapott összegek
964. Céltartalék felhasználása (csökkenése, megszűnése)
9641. Várható kötelezettségekre képzett céltartalék felhasználása
9642. Jövőbeni költségekre képzett céltartalék felhasználása
9643. Egyéb címen képzett céltartalék felhasználása
965. Visszaírt terven felüli értékcsökkenés
9651. Immateriális javak visszaírt terven felüli értékcsökkenése
9652. Tárgyi eszközök visszaírt terven felüli értékcsökkenése
9653. Üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök visszaírt terven felüli értékcsökkenése
966. Adóhatóságtól, jogszabály által meghatározott szervezettől igényelt (járó) támogatás, juttatás
967. Visszaírt értékvesztés
9671. Készletek visszaírt értékvesztése
9672. Követelések visszaírt értékvesztése
968. Kapott (járó) visszaigazolt kártérítés összege
9681. Alkalmazottaktól kapott (járó) kártérítések összege
9682. Biztosító által visszaigazolt kártérítés összege
9683. Egyéb kapott (járó) kártérítés összege
969. Különféle egyéb bevételek
9691. Kereskedelmi áruk nyereségjellegű leltárértékelési különbözete
9692. Negatív üzleti vagy cégértékből az üzleti évben leírt összeg
9693. Bekerülési értéknek nem minősülő különbözetek
9694. Követelés könyv szerinti értékét meghaladóan realizált összeg
9699. Egyéb különféle bevételek
97. PÉNZÜGYI MŰVELETEK BEVÉTELEI
971. Kapott (járó) osztalék és részesedés
972. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége
973. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége
9731. Tartósan adott kölcsön (betét) kapott (járó) kamata
9732. Kamatozó értékpapír kapott (járó) kamata
9733. Kamatozó értékpapír értékesítésekor az eladási árban lévő kamat
9734. Kamatozó értékpapír vételárában lévő kamat (csökkentő tétel)
9735. Befektetési jegyek kapott hozama, azok eladásakor, beváltásakor realizált nyeresége
9736. Lízingdíjban lévő kapott (járó) kamat
9737. Diszkont értékpapírnál időarányosan elszámolt összeg (kamat)
9738. Eladott (beváltott) értékpapír árfolyamnyeresége
974. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek
9741. Forgóeszközök között kimutatott kölcsön, váltókövetelés, pénzeszköz után kapott (járó) kamat
9742. Forgóeszköz között kimutatott kamatozó értékpapírok után kapott (járó) kamat
9743. Forgóeszközök között kimutatott értékpapírok értékesítésekor az eladási árban lévő kamat
9744. Kamatozó értékpapír vételárában lévő kamat (csökkentő tétel)
9745. Forgóeszközök között kimutatott diszkont értékpapírnál időarányosan elszámolt összeg (kamat)
975-979. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei
975. Forgóeszközök között kimutatott részesedések, értékpapírok árfolyamnyeresége
9751. Tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítésének árfolyamnyeresége
9752. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír értékesítésének, beváltásának árfolyamnyeresége
9753. Diszkont értékpapír értékesítésének, beváltásának árfolyamnyeresége
9754. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír törlesztésekor realizált árfolyamnyereség
976. Átváltási, értékeléskori árfolyamnyereség
9761. Deviza- és valutakészletek forintra átváltásának árfolyamnyeresége
9762. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamnyeresége
9763. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelésének összevont árfolyamnyeresége
977. Egyéb árfolyamnyereségek, opciós díjbevételek
9771. Névérték alatt vásárolt értékpapír bekerülési értéke és névértéke közötti különbözetből az elhatárolt nyereség
978. Vásárolt követelésekkel kapcsolatos bevételek
9781. Könyv szerinti értéket meghaladó összegben befolyt bevétel
9782. Vásárolt követelés értékesítésének nyeresége
979. Egyéb pénzügyi bevételek
9791. Pénzügyi rendezéshez kapcsolódó kapott engedmény
98. RENDKÍVÜLI BEVÉTELEK
981. Véglegesen fejlesztési célra kapott (jóváhagyott) támogatás
982. Véglegesen fejlesztési célra kapott (jóváhagyott) támogatásértékű bevétel
983. Véglegesen fejlesztési célra kapott (járó) pénzeszköz államháztartáson kívülről
984. Véglegesen nem fejlesztési célra, nem költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott (jóváhagyott) pénzeszközök
985. Tulajdonosi jogokhoz kapcsolódó rendkívüli bevételek
9851. Társaságba bevitt eszközök létesítő okiratban meghatározott értéke
9852. Megszűnt részesedés ellenében kapott eszközök és átvett kötelezettségek értékének különbözete, ha a kapott eszközök értéke a több
9853. Tőkekivonással történő tőkeleszállításnál a bevont részesedés névértéke fejében átvett eszközök értéke
9854. Átalakuláskor a megszűnt részesedésre jutó - végleges vagyonmérleg szerinti - saját tőke összege
988. Kötelezettségekhez kapcsolódó rendkívüli bevételek
9881. Tartozásátvállalás során - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség összege
9882. Hitelező által elengedett kötelezettség értéke
9883. Elévült kötelezettség összege
989. Egyéb vagyonnövekedéssel járó rendkívüli bevételek
9891. Térítés nélkül átvett eszközök, kapott szolgáltatások forgalmi, piaci értéke
9892. Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszközök piaci értéke
99. BEVÉTELEK SZAKFELADATOK SZERINTI ELSZÁMOLÁSA
992. Alaptevékenységek bevételei
994. Vállalkozási tevékenység bevételei
998. Szakfeladatok bevételeinek átvezetési számlája
0. számlaosztály
NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁK
01. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁJA
011. Bérbe vett befektetett eszközök nyilvántartási számlája
012. Letétbe vett befektetett eszközök nyilvántartási számlája
013. Hagyatéki eljárással kapcsolatos befektetett eszközök nyilvántartási számlája
014. Bizományba átvett befektetett eszközök nyilvántartási számlája
015. Intervenciós függő készletek nyilvántartási számlája
016. PPP konstrukcióban lévő befektetett eszközök nyilvántartási számlája
017. Üzemeltetésre átvett befektetett eszközök nyilvántartási számlája
018. Rendezetlen befektetett eszközök nyilvántartási számlája
02. KÉSZLETEK NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁJA
021. Bérbe vett készletek nyilvántartási számlája
022. Letétbe vett készletek nyilvántartási számlája
023. Hagyatéki eljárással kapcsolatos készletek nyilvántartási számlája
024. Bizományba átvett készletek nyilvántartási számlája
025. PPP konstrukcióban lévő készletek nyilvántartási számlája
03. KÖVETELÉSEK, PÉNZÜGYI ELSZÁMOLÁSOK NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁJA
031. Függő követelések, pénzügyi elszámolások nyilvántartási számlája
0311. Kapott kezesség miatti függő követelések
0312. Kapott garancia miatti függő követelések
0313. Le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatos függő követelés
0314. Váltókezesi függő követelések
0315. Opciós ügyletekkel kapcsolatos függő követelések
0316. Nem valódi penziós ügyletekkel kapcsolatos függő követelések
0317. Kapott biztosítékokkal, fedezetekkel kapcsolatos függő követelések
0318. Hagyatéki eljárás miatti függő követelések
032. EU támogatási programokkal, pénzügyi elszámolásokkal kapcsolatos függő követelések
033. Biztos jövőbeni követelések nyilvántartási számlája
0331. Határidős ügyletek miatti követelések nyilvántartási számlája
0332. Hosszú lejáratú követelések után járó kamatok
0333. Rövid lejáratú követelések után járó kamatok
034. Kétes követelések nyilvántartási számlája
04. KÖTELEZETTSÉGEK NYILVÁNTARTÁSI SZÁMLÁJA
041. Függő kötelezettségek nyilvántartási számlája
0411. Kezességvállalással kapcsolatos függő kötelezettség
0412. Garanciavállalással kapcsolatos függő kötelezettség
0413. Le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatos függő kötelezettség
0414. Váltókezesi függő kötelezettségek
0415. Opciós ügyletekkel kapcsolatos függő kötelezettség
0416. Nem valódi penziós ügyletekkel kapcsolatos függő kötelezettség
0417. Nyújtott biztosítékokkal, fedezetekkel kapcsolatos függő kötelezettség
0418. Hagyatéki eljárás miatti függő kötelezettség
042. EU támogatási programokkal, pénzügyi elszámolásokkal kapcsolatos függő kötelezettség
043. Biztos jövőbeni kötelezettségek nyilvántartási számlája
0431. Határidős ügyletek miatti kötelezettségek nyilvántartási számlája
0432. Hosszú lejáratú kötelezettségek után fizetendő kamatok
0433. Rövid lejáratú kötelezettségek után fizetendő kamatok
09. NYILVÁNTARTÁSI ELLENSZÁMLÁK
091. Befektetett eszközök nyilvántartási ellenszámlája
092. Készletek nyilvántartási ellenszámlája
093. Követelések, pénzügyi elszámolások nyilvántartási ellenszámlája
094. Kötelezettségek nyilvántartási ellenszámlája
A számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások
1. Az eredményszemléletű egységes számlakeret célja, hogy a 7. § (15) bekezdése szerinti államháztartás szervezete eszközeinek és forrásainak, a gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatásának egységes rendszerbe foglalásával segítséget adjon számvitelének megszervezéséhez, biztosítsa a számviteli törvény, illetve az e rendelet II. fejezet előírásai szerinti éves eredményszemléletű költségvetési beszámoló elkészítéséhez szükséges alapinformációkat.
Az 1-4. számlaosztály tartalmazza a mérlegszámlákat, ezen belül az 1-3. számlaosztály az eszközszámlákat, a 4. számlaosztály a forrásszámlákat. E számlaosztályok számlái biztosítják a mérleg elkészítéséhez szükséges adatokat.
- Az 1. számlaosztály a befektetett eszközök nyilvántartására szolgáló számlákat foglalja magában.
- A 2. számlaosztály a pénzeszközök kivételével a forgóeszközöket: a készletek, a követelések és az értékpapírok nyilvántartására szolgáló számlákat foglalja magában.
- A 3. számlaosztály tartalmazza a forgóeszközök közül a pénzeszközök és az aktív időbeli elhatárolások nyilvántartására szolgáló számlákat.
- A 4. számlaosztályban kell kimutatni az eszközök forrásait. Ide tartoznak a saját tőke, a céltartalékok, a hosszú és rövid lejáratú kötelezettségek, valamint a passzív időbeli elhatárolások számlái.
Az 1-4. számlaosztály nem tartalmazhat előirányzat, forgalmi és kötelezettségvallási számlákat.
2. Az 1. számlaosztály a mérlegben befektetett eszközként kimutatandó eszközök, az immateriális javak, a tárgyi eszközök (ideértve a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett beruházásokat, felújításokat is), a befektetett pénzügyi eszközök, valamint az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök nyilvántartására szolgáló számlákat foglalja magában.
A számlaosztály számlacsoportjain belül külön számlán kell kimutatni:
- az eszközök január 1-jei nyitóállományát és azokat a gazdasági műveleteket, amelyek az eszközök állományának értékét módosítják (állományi számlák),
- az üzembe helyezett (aktivált) eszközök, illetve a folyamatban levő beruházások (felújítások) állományának értékét, továbbá a beruházásokra (felújításokra) adott előlegek állományának összegét,
- az értékcsökkenés, az értékvesztés, illetve az értékhelyesbítés elszámolását.
Vagy az állományi számlákat, vagy az analitikus nyilvántartást kell megbontani aszerint, hogy azok a működés során alap-, kiegészítő, kisegítő, vagy vállalkozási tevékenységhez kerülnek felhasználásra.
Vagy az állományi számlákat, vagy az analitikus nyilvántartást kell megbontani aszerint, hogy azok a forgalomképtelen, a korlátozottan forgalomképes, illetve a forgalomképes vagyon részét képező eszközt testesítenek meg.
A számlaosztály számláihoz kapcsolódóan a bruttó értékkel számszerűen megegyező analitikus nyilvántartást kell vezetni.
Az államháztartás szervezete az elkülönített eredményszemléletű beszámoláshoz az immateriális javak, a tárgyi eszközök értékcsökkenésének meghatározásakor választhatja az Szt. 52. § (1)-(4) bekezdése szerinti leírási módszereket is. Amennyiben eltér a 30. § szerinti kötelező leírási kulcsoktól és az értékelési szabályzatában rögzíti a maradványérték megállapítását és a választott leírási módszert, akkor a kiegészítő mellékletben részletesen be kell mutatnia mérlegsoronként a 30. §, illetve a 44/D. § alapján meghatározott értékcsökkenés nagyságát, eltérését, valamint szövegesen indokolni kell az eltérés alkalmazását.
a) Az immateriális javak számlacsoportban kell kimutatni az alapítás-átszervezés, a kísérleti fejlesztés, a vagyoni értékű jogok - az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével -, a szellemi termékek, az üzleti vagy cégérték, az immateriális javak beszerzésére adott előlegek, továbbá az immateriális javak értékhelyesbítésének nyilvántartására szolgáló számlákat. A mérlegben a főhivatású kutatóhelyek kísérleti fejlesztés aktivált értéket nem mutathatnak ki.
b) A tárgyi eszközök számlacsoportban kell kimutatni az ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok, a gépek, berendezések, felszerelések, a járművek aktivált értékének, a tenyészállatok aktivált értékének, a befejezetlen beruházások, felújítások, a beruházásokra adott előlegek, az állami készletek, tartalékok, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítésének nyilvántartására szolgáló számlákat.
A gépek, berendezések, felszerelések és járművek nyilvántartására szolgáló számlán belül elkülönítetten kell kimutatni a gépek, berendezések, felszerelések, valamint a járművek értékét.
c) A befektetett pénzügyi eszközök között kell kimutatni a tartós részesedések, a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a tartósan adott kölcsönök, a hosszú lejáratú betétek, az egyéb hosszú lejáratú követelések, valamint a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítésének nyilvántartására szolgáló számlákat.
A tartósan adott kölcsönök (visszterhesen átadott pénzeszközök) számlacsoportban azokat a kölcsönadott pénzeszközöket, támogatási kölcsönöket kell kimutatni, amelyeknek futamideje meghaladja az egy évet, függetlenül attól, hogy azokat milyen szerv részére folyósították. Az adott kölcsönöket el kell különíteni aszerint, hogy azokat államháztartáson belüli, illetve kívüli kedvezményezett kapja, továbbá, hogy azt működési vagy felhalmozási célra juttatták.
d) Az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott, illetve vagyonkezelésbe vett eszközök számlacsoport számláinak tagolására és elszámolására a 9. számú melléklet 1. pont f) alpontban leírtak alkalmazandók.
3. A 2. számlaosztály a készletek, a követelések, valamint a forgóeszközként kimutatandó értékpapírok számláit foglalja magában.
a) A készletszámlák a mérlegben szereplő készletérték alátámasztását szolgálják, anyagok, befejezetlen termelés és félkész termékek, növendék-, hízó- és egyéb állatok, késztermékek, áruk, valamint készletekre adott előlegek számlák szerinti tagolásban.
A készletek számlacsoporton belül külön számlán kell kimutatni:
- a készletek január 1-jei nyitóállományát és azokat a gazdasági műveleteket, amelyek az állomány értékét módosítják (állományi számlák),
- a vásárolt készletekre adott előlegek értékét,
- az értékvesztés, illetve az értékvesztés visszaírásának elszámolását,
- számvitel politikai döntésnek megfelelően a vásárolt készletek árkülönbözetét,
- számvitel politikai döntésnek megfelelően a saját előállítású készletek készletérték-különbözetét.
Az anyagokat, betétdíjas göngyöleget, árukat és késztermékeket raktározó államháztartás szervezete a vásárolt és saját előállítású készletekről részletező nyilvántartást köteles vezetni mennyiségben és értékben. A készletszámlákon a készletek állományában bekövetkezett változást a felmerülés időpontjában kell elszámolni. A raktárral rendelkező államháztartás szervezete készletnyilvántartása során, amennyiben nem rendelkezik olyan nyilvántartási rendszerrel, melynek használatával egy-egy gazdasági esemény hatása egyszerre jelenhet meg mind a főkönyvi, mind az analitikus nyilvántartásban, a készletekkel kapcsolatos gazdasági események főkönyvi könyvelése a mennyiségben és értékben folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készletváltozási jogcímenként készített összesítő bizonylat (feladás) alapján is történhet. A tárgynegyedévet érintő készletváltozásokat a főkönyvben legalább készletváltozási jogcímenkénti csoportokban a számviteli politikában meghatározott időszakonként kell elszámolni, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig. A készletek állományát érintő valamennyi gazdasági művelet, esemény rögzítésének rendjét úgy kell kialakítani, hogy az államháztartás szervezete eleget tudjon tenni a jogszabályokban előírt adatszolgáltatási kötelezettségeinek.
A raktárral nem rendelkező államháztartás szervezete készleteinek mérlegfordulónapi értékét leltározással köteles meghatározni, majd ezt követően nyilvántartásba kell venni a készletet a megfelelő készletszámlákon.
Az államháztartás szervezete a használt készleteiről csak mennyiségi nyilvántartást köteles vezetni, illetve saját hatáskörben meghatározott módon és időszakonként mennyiségi leltározást köteles végrehajtani.
Amennyiben az államháztartás szervezetét év közben megszüntetik, átszervezik, akkor leltározással kell alátámasztania a mérlegben kimutatott készletek értékét.
Év végén mind a raktárral rendelkező, mind a raktárral nem rendelkező államháztartás szervezete leltározás alapján köteles megállapítani a készletek értékét, majd értékelni azokat.
b) A követeléseket követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők), adósok, rövid lejáratú kölcsönök, váltókövetelések, egyéb követelések tagolásban kell kimutatni.
ba) A követelésekről év közben folyamatosan analitikus nyilvántartást kell vezetni. Amennyiben az államháztartás szervezete nem rendelkezik olyan nyilvántartási rendszerrel, melynek használatával egy-egy gazdasági esemény hatása egyszerre jelenhet meg mind a főkönyvi, mind az analitikus nyilvántartásban, akkor a követelésekkel kapcsolatos gazdasági események főkönyvi könyvelése a mennyiségben és értékben folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból a követelés változásának jogcíme szerint (követelés előírása, követelés pénzügyi teljesítése, értékvesztése, elengedése stb.) készített összesítő bizonylat (feladás) alapján is történhet. Az előírt követelések (egyenes adózás esetében az általános forgalmi adót is tartalmazó) összegét az állományváltozásnak megfelelően rögzíteni kell a követelés számla egyenlegének növekedéseként, valamint a pénzügyileg rendezett követelések értékével a megfelelő követelés számla egyenlegét kell csökkenteni. A követelések állományát érintő valamennyi gazdasági művelet, esemény rögzítésének rendjét úgy kell kialakítani, hogy az államháztartás szervezete eleget tudjon tenni a jogszabályokban előírt adatszolgáltatási kötelezettségeinek.
A követelés állományában bekövetkezett valamennyi változást év közben haladéktalanul el kell számolni, ha az államháztartás szervezetét megszüntetik, átszervezik.
bb) Szerződésekből eredő követelések számlacsoport a követeléseket áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) [belföldi vevők, Európai Uniós tagország szerinti (EU-s) külföldi vevőkövetelések, nem Európai Uniós ország szerinti (nem EU-s) külföldi vevőkövetelések, államháztartáson belülre, illetve kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó követelések részletezés szerint], ellátottak térítési díjak miatti tartozása, egyéb térítési díj miatti tartozások, rövid lejáratú támogatási kölcsönök, váltókövetelések, valamint a szerződésekből eredő követelések értékvesztése és annak visszaírása nyilvántartására szolgáló számlákat tartalmazza.
A rövid lejáratú támogatási kölcsönök számlákon azokat a támogatási kölcsönöket kell kimutatni, amelyeknek futamideje nem haladja meg az egy évet, függetlenül attól, hogy azokat milyen szerv részére folyósították. Az adott kölcsönöket el kell különíteni aszerint, hogy azokat államháztartáson belüli, illetve kívüli kedvezményezett kapja, továbbá, hogy azt működési vagy felhalmozási célra juttatták.
bc) A közhatalmi bevételek miatti követelések számlacsoport az adósok, a szabálytalan kifizetés, illetve jogalap nélkül felvett támogatások, ellátások miatti követelések, valamint a közhatalmi bevételek miatti követelések értékvesztése és annak visszaírása nyilvántartására szolgáló számlákat tartalmazza.
Az adós követelések értékelése során alkalmazható a 31/A. § szerinti csoportos értékelés.
bd) A közfeladat ellátásához kapcsolódó egyéb követelések számlacsoport a költségvetési támogatáshoz kapcsolódó követelések, a támogatási értékű bevételekhez kapcsolódó követelések, az államháztartáson kívülről átvett pénzeszközökhöz kapcsolódó követelések, az önkormányzatok egyéb sajátos követelései, a támogatási programhoz kapcsolódó követelések, a garancia- és kezességvállalásból származó követelések és a közfeladat ellátásához kapcsolódó egyéb követelések, és azok értékvesztése, valamint az értékvesztés visszaírása nyilvántartására szolgáló számlákat tartalmazza.
A költségvetési támogatáshoz kapcsolódó követeléseket, a támogatási értékű bevételekhez kapcsolódó követeléseket és az államháztartáson kívülről átvett pénzeszközökhöz kapcsolódó követeléseket - függetlenül pénzügyi teljesítésüktől, az előirányzat-, illetve pénzmaradvány-kimutatásban való megjelenítéstől - teljes körűen kell nyilvántartásba venni.
be) A munkavállalókkal szembeni követelések számlacsoportban kell szerepeltetni a munkavállalóknak folyósított előlegek, a munkavállalók felé előírt tartozások és a munkavállalókkal kapcsolatos egyéb elszámolások nyilvántartására szolgáló számlákat.
bf) Az egyéb követelések számlacsoporton belül elkülönítetten kell nyilvántartásba venni a költségvetési kiutalási igények, illetve azok teljesítése, a vásárolt és kapott követelések, a részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos követelések, a különféle egyéb követelések, valamint az egyéb követelések értékvesztése és azok visszaírása nyilvántartására szolgáló számlákat.
d) Az értékpapírok számlacsoportban kell kimutatni - azoknál az államháztartás szervezeteinél, ahol erre a jogszabály lehetőséget ad - a forgatási célból, nem tartós befektetésként vásárolt kárpótlási jegyek, kincstárjegyek, kötvények, egyéb értékpapírok és a forgatási célú részesedések nyilvántartására szolgáló számlákat.
4. A 3. számlaosztály a pénztárak és betétkönyvek, a költségvetési pénzforgalmi számlák, a belföldi és a nemzetközi támogatási programok elszámolási számláit, a belföldi és a nemzetközi támogatási programok idegen pénzeszközei, illetve a pénzeszközökhöz kapcsolódó átvezetés, valamint az aktív időbeli elhatárolás számláit tartalmazza.
A 31-36. számlacsoport tagolása megegyezik a 9. számú melléklet ezen számlacsoportjainak tagolásával.
a) A pénztárak és betétkönyvek számlacsoportban kell kimutatni a készpénzforgalmat, valamint a pénzforgalmi betétkönyvekben kezelt pénzeszközök állományát és azok változásait, valamint az elektronikus pénzeszközöket. A valutában eszközölt kifizetéseket és befizetéseket elkülönített számlán kell kimutatni.
A készpénzállományról, valamint a készpénz forgalmáról a pénztárszámlához kapcsolódóan - az államháztartás szervezete által szabályozott módon - analitikus nyilvántartást kell vezetni.
b) A költségvetési pénzforgalmi számlák számlacsoport számlái a költségvetésben meghatározott gazdálkodási feladatok pénzforgalmának lebonyolítására szolgálnak. Ebben a számlacsoportban kell elszámolni a költségvetés végrehajtásaként teljesített valamennyi bevételt és kiadást. A számlacsoport számlái között kell megjeleníteni a kincstári körbe nem tartozó államháztartás szervezeteinek a lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatási számlák, a fejlesztési hitel elszámolási számlák, valamint az adóbeszedési számlák pénzforgalmát.
Az adóbeszedési számlák forgalmáról és egyenlegéről küldött hitelintézeti értesítés alapján a megfelelő adósköveteléssel szemben a jóváírásokat követelés csökkenésként, a terheléseket pedig követelés növekedéseként az Ámr. 174. §-ának (8)-(9) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell elszámolni. Az adózó részére történő éven belüli, illetve éven túli visszatérítést a megfelelő adóbevétellel szemben, mint bevételcsökkenést kell elszámolni.
A devizával rendelkező államháztartási szervezet, függetlenül attól, hogy a kincstári körbe tartozó, vagy kincstári körön kívüli költségvetési szervnek minősül, ebben a számlacsoportban köteles devizaszámláját, illetve annak forgalmát elszámolni. Ebben a számlacsoportban kell megnyitni a kincstári körbe tartozó költségvetési szerveknek a Kincstárnál, illetve a Kincstár elnöke által kapott engedély alapján a hitelintézeteknél vezetett devizaszámláikat. Azoknak a kincstári körbe tartozó költségvetési szerveknek, amelyek a pénzintézetnél devizaszámlával, fejlesztési hitel elszámolási számlával rendelkeznek, könyvvitelüket úgy kell kialakítaniuk, hogy a számlához kapcsolódóan a külön jogszabályban meghatározott információkat a Kincstár részére szolgáltatni tudják.
c) A belföldi és a nemzetközi támogatási programok elszámolásai számlacsoportokban kell kimutatniuk a kincstári körbe tartozó államháztartás szervezeteinek a Kincstári Egységes Számlához (KESZ) kapcsolódó elszámolási számláik forgalmát.
A belföldi elszámolási számlák számlacsoportban mutatják ki a központi költségvetési szervek a tevékenységük végzése során a költségvetésükhöz kapcsolódó előirányzat-felhasználási keretszámlák és a hozzájuk kapcsolódó különféle elkülönített számlák, valamint a felügyeleti szervek (fejezetek) a Kincstárnál vezetett fejezeti számlák forgalmát.
d) A belföldi és a nemzeti támogatási programokhoz kapcsolódó idegen pénzeszközök számlacsoportokban olyan feladatoknak a pénzforgalmát kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül az államháztartás szervezetének alap-, kiegészítő, kisegítő vagy vállalkozási tevékenységéhez, de az államháztartás szervezetének sajátos feladatát képezik. Az államháztartás szervezete számára kötelező ezen sajátos feladatok ellátásához kapcsolódó pénzforgalom -, illetve az ehhez kapcsolódó követelések és kötelezettségek - változásának részletes, teljes körű (analitikus és főkönyvi) kimutatása és elszámolása. A számlákhoz kapcsolódóan vezetendő analitikus nyilvántartás rendjét - ha jogszabály külön nem rendelkezik - az államháztartás szervezete saját hatáskörében szabályozza.
A belföldi idegen pénzeszközök számlacsoportban kell kimutatni többek között a társadalombiztosítási támogatás és a különféle belföldi feladatokhoz kapcsolódó lebonyolítási számlák, letétek, idegen betétkönyvek, az közigazgatási hatósági eljárási illetékbeszedési számlák, az idegen bevételek elszámolási számlák, illetve a kincstári körbe tartozó államháztartás szervezeténél a lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatási számlák pénzforgalmát.
A nemzeti támogatási programokhoz kapcsolódó idegen pénzeszközök számlacsoportban kell kimutatni a nemzetközi támogatási programokhoz kapcsolódó lebonyolítási számlák, illetve közösségi forrás számlák pénzforgalmát.
A nemzeti támogatási programokhoz kapcsolódó forrás számlák az Európai Uniótól átutalt, forintban vagy devizában lévő, még fel nem használt pénzeszközök állományának kimutatására, illetve az ehhez kapcsolódó pénzforgalom elszámolására szolgálnak.
e) Az átvezetési számla segítségével kell elszámolni az államháztartás szervezetének saját elszámolási és pénzforgalmi számlái, valamint előirányzat-felhasználási keretszámlái közötti pénzforgalmat.
5. Az aktív időbeli elhatárolás számlacsoport tartalmazza a bevételek, a költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása, a halasztott ráfordítások, valamint a követelés-jellegű aktív időbeli elhatárolások értékvesztése és annak visszaírása elszámolására szolgáló számlákat.
6. A 4. számlaosztály tartalmazza az eszközök forrásainak kimutatására szolgáló számlákat. Itt kell kimutatni a saját tőkét, a tartalékot, a hosszú és rövid lejáratú kötelezettségeket, a passzív időbeli elhatárolást, valamint az évi mérlegszámlákat.
7. A 4. számlaosztály saját tőke számlacsoport számlái a tartós tőke (tulajdonban, illetve kezelésben lévő eszközök tartós tőkéje tagolás szerint), az eredménytartalék (költségvetési, illetve vállalkozási eredménytartalék tagolás szerint), a lekötött tartalék (költségvetési, illetve vállalkozási lekötött tartalék tagolás szerint), az értékhelyesbítés értékelési tartaléka, valamint a mérleg szerinti eredmény (költségvetési, illetve vállalkozási mérleg szerinti eredmény tagolás szerint) nyilvántartására szolgáló számlákat tartalmazza.
Az értékelési tartalék összege megegyezik az 1. számlaosztályban az adott befektetési eszközök értékhelyesbítési számláinak összegével. Az államháztartás szervezete értékelési tartalékként csak a Tv. 58. §-a szerinti piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítésnek megfelelő összeget mutathatja ki (az 59/A-59/F. §-ok szerinti valós értéken történő értékelést az államháztartás szervezete nem alkalmazhatja!).
A saját tőkén belül el kell különíteni a tulajdonba kapott, illetve a kezelésbe vett eszközök forrását.
8. A 4. számlaosztályban a céltartalékok számlacsoport számláit a várható kötelezettségekre, a jövőbeni költségekre, valamint egyéb címen képzett céltartalék tagolás szerint kell nyilvántartani.
9. A 4. számlaosztályban a kötelezettségeket hosszú és rövid lejáratú tagolás szerint kell elkülöníteni.
a) Hosszú lejáratú kötelezettségek között az egy évnél hosszabb lejáratra felvett hiteleket és kapott támogatási kölcsönöket, ideiglenesen átvett pénzeszközöket, valamint a kötvénykibocsátásból származó kötelezettséget fejlesztési és működési célú bontásban kell kimutatni. A számlacsoporton belül elkülönítetten kell kimutatni a pénzügyi vállalkozásoktól, egyéb belföldi hitelezőktől és külföldről felvett hitelek, valamint az államháztartáson belüli és kívüli szervezetektől kapott felhalmozási célú támogatási kölcsönök állományát.
Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a lízingbe vett, az önkormányzatoknál a vagyonkezelésbe vett kincstári eszközök forrását, továbbá az önkormányzati vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettséget, amennyiben a kezelésbe vevő nem tartozik a vagyonkezelésbe adó önkormányzat felügyelete alá.
b) A rövid lejáratú kötelezettségeket rövid lejáratú kölcsönök, rövid lejáratú hitelek, vevőktől kapott előlegek, kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók), váltótartozások és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek tagolásban kell kimutatni.
ba) A kötelezettségekhez kapcsolódóan olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni, amelyből megállapítható a kötelezettség fajtája, keletkezésének időpontja és összege, a kedvezményezett személye, a kötelezettség teljesítésének időpontja, továbbá minden olyan adat, amely a pénzügyi, valamint a vezetői információs rendszerhez kapcsolódik. Az analitikus nyilvántartásnak biztosítania kell a pénzügyileg teljesített tételek egyeztethetőségét a kapcsolódó főkönyvi számlákkal. A kincstári körbe tartozó intézményeknek nyilvántartásaikat úgy kell megszervezniük, hogy abból a 30 napon, a 60 napon túli kiegyenlítetlen kötelezettségek állománya az előírt adatszolgáltatási rendszernek megfelelően rendelkezésre álljon.
bb) A szerződésből eredő tartozások számlacsoport a kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók), a rövid lejáratú hitelek, kölcsönök, a vevőktől kapott előlegek, a váltótartozások, valamint a részesedésekkel, értékpapírokkal kapcsolatos kötelezettségek nyilvántartására szolgáló számlákat tartalmazza.
A kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) számlákat el kell különíteni belföldi, Európai Uniós tagország szerinti, illetve nem Európai Uniós ország szerinti külföldi szállító bontásban. Ezeket a számlákat tovább kell tagolni beruházási, államháztartáson belülre, illetve kívülre továbbszámlázott (közvetített) szolgáltatáshoz kapcsolódó, egyéb szállítói tartozás szerint, valamint be kell mutatni a nem számlázott szállításokat is.
A szállítói kötelezettségekről év közben folyamatos analitikus nyilvántartást kell vezetni. Amennyiben az államháztartás szervezete nem rendelkezik olyan nyilvántartási rendszerrel, melynek használatával egy-egy gazdasági esemény hatása egyszerre jelenhet meg mind a főkönyvi, mind az analitikus nyilvántartásban, a szállítói kötelezettségekkel kapcsolatos gazdasági események főkönyvi könyvelése a mennyiségben és értékben folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból változási jogcímenként (kötelezettség előírása, kötelezettség pénzügyi teljesítése stb.) készített összesítő bizonylat (feladás) alapján is történhet. A beérkezett szállítói számlákat az összesítő bizonylat (feladás) alapján a főkönyvi könyvelésben a szállítók számlájának növekedéseként kell rögzíteni, illetve a kiegyenlített szállítói tartozásokkal a szállítók számlát kell csökkenteni legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig. A szállítókat érintő gazdasági műveletek, események rögzítésének rendjét úgy kell kialakítani, hogy az államháztartás szervezete eleget tudjon tenni a jogszabályokban előírt adatszolgáltatási kötelezettségeinek.
A szállítók számláján az állományban bekövetkezett változást év közben haladéktalanul rögzíteni kell, ha az államháztartás szervezetét megszüntetik, átszervezik.
Év végén leltározással kell a szállítók állományát alátámasztani, majd ezt követően kell értékelni.
A rövid lejáratú hitelek és támogatási kölcsönök számlák között azokat a hiteleket, támogatási kölcsönöket és működési céllal kibocsátott kötvényekből származó kötelezettséget kell kimutatni, amelyeknek futamideje nem haladja meg az egy évet, függetlenül attól, hogy azokat milyen szervtől vették igénybe. A rövid lejáratú hiteleket el kell különíteni aszerint, hogy azokat pénzügyi vállalkozástól, egyéb belföldi forrásból, a központi költségvetésből vagy alaptól vette igénybe az államháztartás szervezete.
A támogatási kölcsönöket aszerint kell elkülönítetten vezetni, hogy azokat államháztartáson belüli, illetve kívüli szervezettől, továbbá, hogy azt működési vagy felhalmozási célra kapta az államháztartás szervezete.
bc) A személyi juttatásokkal kapcsolatos kötelezettségek számlacsoport a jövedelemelszámolási számlát, a fel nem vett járandóságok, a személyi jövedelemadó elszámolása, a társadalombiztosítási kötelezettség, az elkülönített állami pénzalapokkal kapcsolatos befizetési kötelezettségek, valamint a rövid lejáratú egyéb a munkavállalókkal kapcsolatos kötelezettségek nyilvántartására szolgáló számlákat tartalmazza.
bd) A jogszabályi előíráson, hatósági döntésen alapuló kötelezettségek számlacsoport a központi költségvetési befizetési kötelezettségek, és azok teljesítése, a vám- és pénzügyőrség elszámolása, a helyi önkormányzati befizetési kötelezettségek, az előzetesen felszámított általános forgalmi adó, a fizetendő általános forgalmi adó, valamint az általános forgalmi adó elszámolásának nyilvántartására szolgáló számlákat tartalmazza.
be) A közfeladat ellátásához kapcsolódó kötelezettségek számlacsoport a költségvetésből nyújtott támogatásokhoz kapcsolódó kötelezettségek, a támogatási értékű bevételekhez kapcsolódó kötelezettségek, az államháztartáson kívülről átvett pénzeszközökhöz kapcsolódó kötelezettségek, az önkormányzatok egyéb sajátos kötelezettségei, a támogatási programhoz kapcsolódó kötelezettségek, a garancia- és kezességvállalásból származó kötelezettség, az idegen pénzeszközök miatti kötelezettségek, az átvállalt kötelezettségek és az egyéb különféle rövid lejáratú kötelezettségek nyilvántartására szolgáló számlákat tartalmazza.
A költségvetésből nyújtott támogatásokhoz kapcsolódó kötelezettségként, a támogatási értékű bevételekhez kapcsolódó kötelezettségként az államháztartás szervezete valamennyi fennálló elismert tartozását köteles kimutatni, nem csak azokat, amelyeknek az esedékességi ideje a tárgyév végéig lejárt, függetlenül attól, hogy ezen költségvetésből járó állami hozzájárulásokat, támogatásokat az év végi elszámolás során a pénzmaradvány-, az előirányzatmaradvány-kimutatásban a korrekciós tételek között be kell-e mutatni, mint visszafizetési kötelezettséget. Az államháztartás szervezetei kötelesek teljes körűen kimutatni az adóhatóssággal szembeni kötelezettségeket. A munkavállalókkal szembeni kötelezettségként a mérlegben ki kell mutatni a december hónapra járó, de a következő költségvetési évben esedékes személyi juttatás összegét is.
10. A passzív időbeli elhatárolások számlacsoport a bevételek passzív időbeli elhatárolása, a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása és a halasztott bevételek nyilvántartására szolgáló számlákat tartalmazza.
11. A 4. számlaosztályban az évi mérlegszámlák számlacsoport számlái technikai jellegű számlák. A számlák vezetésének célja az év eleji nyitó és az év végi zárlati tételek világos, áttekinthető kimutatása.
12. Az eredménykimutatás elkészítéséhez, a mérleg szerinti eredmény megállapításához szükséges adatokat az 5-9. számlaosztály számlái tartalmazzák.
13. Az államháztartás szervezetének a költségeket elsődlegesen az 5. számlaosztályban, ezt követően másodlagosan a 6-7. számlaosztályokban kötelező elszámolnia.
14. Az 5. számlaosztály a költségeket költségnemek szerint csoportosítva tartalmazza. Az 5. számlaosztályon belül a költségnemek: személyi juttatások bérköltsége, személyi jellegű egyéb kifizetések, személyi juttatások járulékai, anyagköltség, igénybe vett szolgáltatások költségei, egyéb szolgáltatások költségei, értékcsökkenési leírás. A számlaosztályon belül - az eredménykimutatás összköltség eljárással történő elkészítéséhez - elkülönítetten kell kimutatni az - egyébként költségnemnek, költségmegtérülésnek nem minősülő - aktivált saját teljesítmények tárgyévi értékének változását, mint a vele azonos nagyságú közvetlen költségek fedezetét, és az értékesítésre nem került teljesítmények közvetlen önköltséggel azonos értékét. Az 5. számlaosztály tartalmazza a technikai átvezetést szolgáló költségnem átvezetési számlákat is.
a) A Személyi juttatások bérköltsége számlacsoportokban kell kimutatni a rendszeres, a nem rendszeres, valamint a külső személyi juttatások költségeit, kivéve azon költségeket, amelyek a Tv. 3. § (7) bekezdésének 3. pontja szerint személyi jellegű egyéb kifizetéseknek minősülnek.
b) A Személyi jellegű egyéb kifizetések számlacsoportban a Tv. 3. § (7) bekezdésének 3. pontja szerinti költségeket kell elszámolni.
c) A Személyi juttatások járulékai számlacsoportban kell kimutatni a személyi juttatások bérköltsége, valamint a személyi jellegű egyéb kifizetések költségei után elszámolt társadalombiztosítási járulékot, egészségügyi hozzájárulást, táppénz-hozzájárulást, korkedvezmény-biztosítási járulékot, államháztartáson kívülre fizetett, munkaadókat terhelő járulékokat és a munkaadókat terhelő egyéb járulékokat.
d) Az Anyagköltség számlacsoport a vásárolt anyagok költségei, az egy éven belül elhasználódó anyagi eszközök költségei, a felhasznált, igénybevett energiahordozók, víz- és csatornadíjak költségei, az egyéb anyagköltség, valamint az anyagköltség megtérülés nyilvántartására szolgáló számlákat tartalmazza.
A raktárral nem rendelkező államháztartás szervezete készleteinek mérlegfordulónapi értékét minden évben tételes mennyiségi felvétellel köteles meghatározni, majd amennyiben a leltári érték nagyobb, mint a megfelelő készletszámlákon kimutatott nyitó érték, akkor az elszámolt anyagköltség egyidejű csökkentése mellett kell nyilvántartásba venni a megfelelő készletszámlákon a leltározás során fellelt új vásárolt készletek értékét. Csökkenteni kell a vásárolt készletek állományának értékét, ha a leltározás során fellelt új vásárolt készlet értéke kisebb, mint a vásárolt készletek nyitó értéke az anyagköltség egyidejű növelése mellett.
e) Az Igénybe vett szolgáltatások költségei számlacsoportban el kell különíteni a kommunikációs szolgáltatások, a vásárolt közszolgáltatások, a szállítás-rakodás, a raktározás költségei, a bérleti és lízingdíjak, a karbantartás, kisjavítás költségei, az utazási, kiküldetési költségek (napidíj nélkül), a reklám, propaganda költségek, az oktatás és továbbképzés költségei, a tanácsadási költségek és az egyéb igénybe vett szolgáltatás költségei nyilvántartására szolgáló számlákat.
f) Az Egyéb szolgáltatások költségei számlacsoport költségvetési befizetési kötelezettségek, költségként elszámolandó adók, díjak, egyéb befizetési kötelezettségek, pénzügyi, befektetési szolgáltatási díjak, biztosítási díjak és különféle egyéb költségek tagolásban mutatja be a máshová be nem sorolható költségeket.
g) Az Értékcsökkenési leírás számlacsoport a terv szerinti értékcsökkenés és a használatba vételkor egy összegben elszámolt értékcsökkenés nyilvántartására szolgáló számlákat tartalmazza.
Az államháztartás szervezete - ha erről a számviteli politika keretében döntött - a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásánál e rendelet 30. §-ában meghatározott leírási kulcsoktól eltérhet, a maradványérték és a hasznos élettartam meghatározása mellett. Amennyiben az államháztartás szervezete az elkülönített eredményszemléletű beszámoláshoz és könyvvezetéshez a 44/D. §-ban lévő előírások szerint is meghatározza az immateriális javak, tárgyi eszközök értékcsökkenését, akkor a kiegészítő mellékletben részletesen be kell mutatnia mérlegsoronként a kétféleképpen meghatározott értékcsökkenés nagyságát, eltérését, valamint szövegesen indokolni kell alkalmazásának okait.
h) Az Aktivált saját teljesítmények értéke számlacsoportban elkülönítetten kell elszámolni a saját termelésű készletek állományváltozását és a saját előállítású eszközök aktivált értékének változásait.
i) A Költségnem átvezetési számla technikai jellegű, a költségek 8. számlaosztályba történő átvezetésére szolgál, biztosítva a költségek elszámolásának áttekinthetőségét.
15. A költségek egy részéről a felmerülésükkor nem állapítható meg, hogy azok melyik szakfeladat érdekében merültek fel, ezek a költségek a közvetett (általános) költségek körébe tartoznak. A közvetett költségeket a saját előállítású eszközökre, szolgáltatásokra, illetve az ellátott szakfeladatra történő felosztásukig a 6. számlaosztályban kell kimutatni. Az államháztartás szervezete saját hatáskörében dönt arról, hogy kimutatja-e a 6. számlaosztályban a közvetett (általános) költségeket azok felmerülésének helye szerinti csoportosításban. Döntéstől függően itt kell kimutatni az alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenység ellátását biztosító kisegítő részlegek, a szakmai egységek, a szakágazatok, az épületek fenntartásának, a központi irányításnak a költségeit. A közvetett költségek szakfeladatokra történő felosztásának módját és a felosztáshoz alkalmazott mutatókat és vetítési alapokat az államháztartás szervezete saját hatáskörében határozza meg.
16. A 7. számlaosztály a tevékenységek költségeinek, illetve a ráfordítások szakfeladatok szerinti elszámolására szolgáló, illetve ezek technikai átvezetését segítő számlákat tartalmazza.
a) A Saját előállítású eszközök, szolgáltatások költségei számlacsoport az államháztartás szervezete által előállított immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek, illetve szerződésen alapuló szolgáltatásnyújtás költségeinek gyűjtésére szolgáló számlákat tartalmazza.
A saját előállítású eszközök [immateriális jószág, tárgyi eszköz, saját előállítással létrehozott és vásárolt készletként nyilvántartásba eszközök (göngyölegek, gyártóeszközök, javak stb.)] állományba vételét év közben elsődlegesen az 582. Saját előállítású eszközök aktivált értéke számlával szemben kell nyilvántartásba venni, ezzel egyidejűleg másodlagosan a 78. Aktivált saját teljesítmények átvezetési számlájával szemben kell a 71. Saját előállítású eszközök, szolgáltatások költségei számlacsoport megfelelő számlájának egyenlegét csökkenteni a közvetlen önköltségek összegével.
A saját termelésű készletek állományváltozását elsődlegesen az 581. Saját termelésű készletek állományváltozása számlával szemben kell nyilvántartásba venni, ezzel egyidejűleg másodlagosan a 71. Saját előállítású eszközök, szolgáltatások költségei számlacsoport megfelelő számláján kell elszámolni a változást a 78. Aktivált saját teljesítmények átvezetési számlával szemben.
b) Az Alaptevékenységek ráfordításai számlacsoportokban kell kimutatnia az államháztartás szervezetének az alap-, kiegészítő és kisegítő tevékenysége végzése során felmerült költségeket, illetve ráfordításokat. Az adott szakfeladat érdekében felmerült költségeket, illetve ráfordításokat a 79. Szakfeladatok átvezetési számlájával szemben kell másodlagosan nyilvántartásba venni.
A szakfeladatokra elszámolt és kimutatott tételek azok közvetlen és közvetett költségeiből, valamint a közvetlenül a 8. számlaosztályba elszámolt ráfordításokból tevődnek össze. A közvetlen költségek azok, amelyekről felmerülésükkor megállapítható, hogy melyik szakfeladatra számolhatók el. A közvetett költségeket a felosztás után kell átvezetni a 6. számlaosztályból a 7. számlaosztályba. A számlaosztályban a számlákat a költségvetés alapján gazdálkodó szerv a költségvetésében meghatározott szakfeladatoknak megfelelően nyitja meg és vezeti év közben.
c) A Vállalkozási tevékenység ráfordításai számlacsoportokban kell kimutatnia az államháztartás szervezetének a vállalkozási tevékenységei végzése során felmerült költségeket, illetve ráfordításokat. Az adott vállalkozási szakfeladat érdekében felmerült költségeket, illetve ráfordításokat a 79. Szakfeladatok ráfordításainak átvezetési számlájával szemben kell másodlagosan nyilvántartásba venni.
d) A 78. Aktivált saját teljesítmények átvezetési számlát a saját előállítású eszközök aktiválásakor, illetve állományváltozásakor a másodlagos elszámolás technikai ellenszámlájaként kell alkalmazni.
e) A 79. Szakfeladatok átvezetési számla technikai számla, év közben és év végén a szakfeladatok ráfordításainak másodlagos elszámolása során az ellenszámla.
17. A 8. számlaosztály az összköltség eljárással készülő eredménykimutatáshoz tartalmazza az anyagjellegű ráfordításokat [ezen belül az anyagköltséget, az igénybe vett szolgáltatások értékét, az egyéb szolgáltatások értékét, az eladott áruk beszerzési értékét, az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét], a személyi jellegű ráfordításokat (ezen belül a személyi juttatások bérköltségét, a személyi jellegű egyéb kifizetéseket, a személyi juttatások járulékait) és az értékcsökkenési leírást, valamint az egyéb ráfordításokat, a pénzügyi műveletek ráfordításait, a rendkívüli ráfordításokat, az eredményt terhelő adót.
a) Év végén az 5. számlaosztályban elszámolt (személyi juttatások, azok járulékai, vásárolt anyagok, igénybe vett szolgáltatások, egyéb szolgáltatások, valamint az értékcsökkenési leírás) költségeit a 8 számlaosztályba az 59. Költségnem átvezetési technikai számlán keresztül kell átvezetni.
b) Közvetlenül az Anyagjellegű ráfordítások számlacsoportban kell elszámolni az eladott áruk beszerzési értékét, valamint az eladott (közvetített) szolgáltatások értékét. Ezeket a ráfordításokat is meg kell jeleníteni másodlagosan a szakfeladatokra elszámolt ráfordítások között a 792. Szakfeladatok egyéb ráfordításainak átvezetési számlája segítségével.
c) Az Egyéb ráfordítások számlacsoportokban elkülönítve kell nyilvántartani a működési célra adott (fizetendő) támogatást, a működési célra adott (fizetendő) támogatásértékű ráfordítást, az államháztartáson kívülre adott pénzeszközt és az egyéb különféle ráfordításokat.
d) A Működési célra adott (fizetendő) támogatás számlacsoportban, az előirányzattal átadott, a pénzügyileg teljesített, illetve a járó, de pénzügyileg nem rendezett nyújtott támogatásokat kell szerepeltetni. Év végén a következő éve(ke)t illető tárgyévben pénzügyileg rendezett támogatásokat át kell vezetni az aktív időbeli elhatárolások közé.
e) A Működési célra adott (fizetendő) támogatásértékű ráfordítás, államháztartáson kívülre adott pénzeszköz számlacsoport a működési célú adott (fizetendő) támogatási értékű ráfordítások, a működési célra átadott (fizetendő) pénzeszközök ráfordításai államháztartáson kívülre, a szociálpolitikai ellátások és egyéb juttatások, társadalombiztosítás pénzbeli juttatások, valamint az ellátottakkal kapcsolatos ráfordítások nyilvántartására szolgáló számlákat tartalmazza. Év végén a következő éve(ke)t illető, tárgyévben pénzügyileg rendezett kifizetéseket át kell vezetni az aktív időbeli elhatárolások közé.
f) Az Egyéb különféle ráfordítások számlacsoport tartalmazza az értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök könyv szerinti értéke, az értékesített, átruházott (engedményezett) követelések könyv szerinti értéke, valamint a különféle egyéb ráfordítások (a káreseménnyel kapcsolatos fizetések, bírságok, utólag adott - közvetve kapcsolódó - pénzügyileg rendezett engedmények, a céltartalék képzéshez kapcsolódó ráfordítások, a terven felüli értékcsökkenés, a készletek és követelések értékvesztése, az adók, illetékek, hozzájárulások ráfordításai, a behajthatatlan követelés leírt összege, a készletek, áruk, részesedések, értékpapírok, pénzeszközök veszteségjellegű leltárértékelési különbözete) nyilvántartására szolgáló számlákat.
g) A Pénzügyi műveletek ráfordításai számlacsoport biztosítja az eredménykimutatás ezzel kapcsolatos részének számviteli alátámasztását.
h) A rendkívüli ráfordítások számlacsoport a véglegesen fejlesztési célra adott (fizetendő) támogatás, a véglegesen fejlesztési célra adott (fizetendő) támogatásértékű kiadás, a véglegesen fejlesztési célra adott (fizetendő) pénzeszköz államháztartáson kívülre, a tulajdonosi jogokhoz kapcsolódó rendkívüli ráfordítások, az elengedett követelések, a tartozásátvállalás és az egyéb vagyoncsökkenéssel járó rendkívüli ráfordítások) nyilvántartására szolgáló számlákat tartalmazza.
i) A nyereséget terhelő adó számla az adófizetési kötelezettségként kimutatott összeg elszámolására szolgál.
18. A 9. számlaosztályban kell kimutatni a bevételeket bevételi jogcímeként (ezen belül értékesítés árbevétele, egyéb bevétele, pénzügyi műveletek bevétele, rendkívüli bevétel bontásban) és szakfeladatonkénti tagolás szerint.
a) Az Értékesítés nettó árbevétele számlacsoportokban az értékesítési bevételeket részletezni kell belföldi és export értékesítés tagolás szerint is. A belföldi értékesítés árbevételén belül elkülönítve is be kell mutatni az ellátottak térítési díjbevételét, az alkalmazottak térítési díjbevételét az egyéb belföldi értékesítés árbevételétől.
Az Értékesítés nettó árbevétele számlacsoporton belül elkülönítve kell elszámolni és kimutatni az értékesítés árbevételének minősülő kapott (jóváhagyott) támogatás számlacsoportban az értékesítés árbevételének minősülő kapott (jóváhagyott) támogatást, támogatási értékű bevételt, valamint az államháztartáson kívülről kapott (járó) pénzeszközöket.
b) Az Egyéb bevételek számlacsoport a közhatalmi bevételek, a működési célra kapott (jóváhagyott) támogatások, a költségek, ráfordítások ellentételezésére felhalmozási célra kapott (jóváhagyott) támogatások, az egyéb különféle bevételek tagolás szerint mutatja be az üzemi (üzleti) tevékenység érdekében kapott (járó) azon bevételeket, amelyek nem tartoznak az értékesítés nettó árbevételébe.
c) Közhatalmi bevételek számlacsoport a hatósági jogkörhöz köthető működési bevételek, a központi költségvetés közvetlen bevételei, a társadalombiztosítási és az elkülönített alapok sajátos bevételei, valamint az önkormányzatok sajátos működési bevételei nyilvántartására szolgáló számlákat tartalmazza.
d) A Működési célra kapott (jóváhagyott) támogatás számlacsoport a központi költségvetésből, az önkormányzati alrendszertől kapott támogatás, juttatás, a működési célra kapott (jóváhagyott) támogatási értékű bevétel, a működési célra kapott (járó) pénzeszközök államháztartáson kívülről nyilvántartására szolgáló számlákat tartalmazza.
Az Önkormányzatok sajátos működési bevételei számlákon az adó- és illetékbevételeket, az átengedett központi adókat, illetve az egyéb sajátos (önkormányzati lakások lakbérbevétele, önkormányzati egyéb helyiségek bérbeadásából származó bevétel) bevételeket kell kimutatni.
e) A Költségek, ráfordítások ellentételezésére felhalmozási célra kapott (jóváhagyott) támogatás számlacsoport a központi költségvetésből, az önkormányzati alrendszertől felhalmozási célra kapott támogatás, juttatás, támogatási értékű bevétel, illetve az államháztartáson kívülről költségek, ráfordítások ellentételezésére felhalmozási célra kapott (járó) pénzeszközök nyilvántartására szolgáló számlákat tartalmazza.
f) Az Egyéb különféle bevételek számlacsoport tartalmazza az értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök bevétele, az értékesített, átruházott (engedményezett) követelések elismert értéke, a káreseményekkel, bírságokkal kapcsolatosan kapott bevételek, a behajthatatlannak minősített és leírt követelésekre kapott összegek, az utólag kapott - közvetve kapcsolódó - pénzügyileg rendezett engedmény, a céltartalék felhasználása (csökkenése, megszűnése), a visszaírt terven felüli értékcsökkenés, a visszaírt értékvesztés, a kapott (járó) elismert kártérítés összege, valamint a különféle egyéb bevételek nyilvántartásra szolgáló számlákat.
g) A Pénzügyi műveletek bevételei számlacsoport biztosítja az eredménykimutatás ezzel kapcsolatos részének számviteli alátámasztását.
h) A Rendkívüli bevételek számlacsoport tartalmazza a véglegesen fejlesztési célra kapott (jóváhagyott) támogatás, támogatásértékű bevétel, az államháztartáson kívülről véglegesen fejlesztési célra kapott (járó) pénzeszköz, a véglegesen nem fejlesztési célra, nem a költségek, ráfordítások ellentételezésére kapott (jóváhagyott) pénzeszközök, a tulajdonosi jogokhoz kapcsolódó rendkívüli bevételek, a kötelezettségekhez kapcsolódó rendkívüli bevételek (tartozásátvállalás, elengedett, elévült kötelezettség), valamint az egyéb vagyonnövekedéssel járó rendkívüli bevételek (térítés nélkül átvett eszközök, kapott szolgáltatások, ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszközök piaci értéke) nyilvántartására szolgáló számlákat.
i) A Bevételek szakfeladatok szerinti elszámolása számlacsoport a bevételi jogcímek elsődleges elszámolását követően az államháztartás szervezete alap-, kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységei szerinti másodlagos elszámolását biztosítja a 998. Szakfeladatok bevételeinek átvezetési számlájával szemben.
19. A 0. számlaosztály azokat a nyilvántartási számlákat tartalmazza, amelyeken kimutatott tételek az adott költségvetési év mérleg szerinti eredményét, a mérlegfordulónapi saját tőke összegét közvetlenül nem befolyásolják. A 0. számlaosztály tartalmazza a befektetett eszközök, a forgóeszközök és a kötelezettségek nyilvántartási számláit és ellenszámláit.
a) A befektetett eszközök, készletek, követelések, pénzügyi elszámolások nyilvántartási számlái azon idegen eszközök nyilvántartására szolgálnak, melyeket az adott szervezetre bíztak (bérbe vett, üzemeltetésre, bizományba átvett eszközök stb.), illetve a nyilvántartásba vételük időpontjában, illetve a mérlegfordulónapján még függő, jövőbeni követelést képeztek (le nem zárt függő peres ügyekkel kapcsolatos követelések, hagyatéki eljárás alatt lévő követelések stb.), ezért az 1-3. számlaosztály megfelelő számláin, illetve a beszámolás során a könyvviteli mérlegben a saját eszközök között értékkel nem szerepeltethetők.
b) A kötelezettségek nyilvántartási számláin csak azok az egyéb mérlegen kívüli, illetve biztos jövőbeni kötelezettséget képező idegen források mutathatók ki, melyeket a mérlegben a 4. számlaosztály kötelezettségek között értékkel nem szerepeltetheti az államháztartás szervezete. Ilyen kötelezettségei közé tartoznak a garanciavállalással, kezességvállalással, opciós ügyekkel kapcsolatos függő kötelezettségek.
30. számú melléklet a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelethez
Főkönyvi kivonat
| Forintban |
| Főkönyvi számla | Számlák |
| Száma | Neve | Tartozik | Követel | Tartozik | Követel |
| forgalma | egyenlege |
