Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2016.08.27.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet

a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól

A Kormány - a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. §-a (1) bekezdésének p) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a következőket rendeli el.

1. § *  A szabályozás célja, hogy egyes szennyvizek, kezelt iszapok, ideértve a szennyvíziszap komposztokat, mezőgazdasági területen való szakszerű felhasználásával elkerülhetővé váljanak a talajra, a felszíni és felszín alatti vizekre, valamint az emberek egészségére, a növényekre és az állatokra gyakorolt káros hatások.

2. § *  A rendelet szabályozza a szennyvízelvezető művel összegyűjtött és szennyvíztisztító műben tisztított szennyvíz, illetve iszap és kezelt iszap, ideértve a szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági területre történő kijuttatását, illetve felhasználásának szakmai feltételeit, ideértve a gyűjtött és kezelt települési folyékony hulladékok mezőgazdasági felhasználásának feltételeit is.

3. § A rendelet alkalmazásában

a) *  iszap: a települési szennyvíz tisztítása során keletkező és az ehhez hasonló összetételű szennyvizeket kezelő egyéb szennyvíztisztító művekből, szennyvízkezelő berendezésekből származó iszap és a települési folyékony hulladék;

b) *  kezelt iszap (a továbbiakban: szennyvíziszap): biológiai, kémiai, illetve hőkezeléssel vagy más megfelelő eljárással (így különösen szennyvíziszap felhasználásával történő biogáz előállítás, komposztálás révén), továbbá a települési folyékony hulladék tartós, legalább 6 hónapig tartó tárolásával vagy kémiai kezelésével nyert olyan iszapok, melyek szennyezőanyag tartalma e rendelet előírásainak megfelel, és amelyekben a kezelés hatására a fekál coli és a fekál streptococcus szám iszap ml-ben mért mennyisége az eredeti érték tíz százaléka alá csökken;

c) szennyvíz: az a) pont szerinti szennyvíztisztító művekben, a szennyvíz szennyező anyagainak eltávolítása, illetve lebontása után keletkező, e rendelet előírásainak megfelelő szennyezőanyag tartalmú víz;

d) nyersiszap: a szennyvíztisztító művekben kizárólag mechanikai tisztítás során, az előülepítőben keletkező, kezelés nélkül nyert iszap;

e) *  mezőgazdasági terület: az a külterületi földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő, fásított terület művelési ágban tartanak nyilván;

f) gyűjtő tároló: megfelelő műszaki védelemmel ellátott tárolóhely, amelyet mezőgazdasági művelés alól kivont területen a kezelt szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználására szolgáló terület közelében alakítanak ki, és a kijuttatás előtti, a hatósági engedélyben meghatározott időtartamú tárolást szolgálják;

g) *  ökológiai gazdálkodás: a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről szóló 1991. június 24-i 2092/91/EGK rendelet alapján történő gazdálkodás;

h) *  mezőgazdasági felhasználás: olyan tevékenység, ami szennyvíznek, szennyvíziszapnak, valamint szennyvíziszap komposztnak mezőgazdasági terület talajára történő kijuttatását, illetve bedolgozását célozza;

i) *  engedélyes: a 4. § szerinti hatósági engedéllyel rendelkező földhasználó vagy a szennyvíztisztító mű, szennyvízkezelő berendezés, komposztáló telep üzemeltetője;

j) *  szennyvíziszap komposzt: olyan szennyvíziszap, amelyhez az e rendelet előírásainak megfelelő minőség elérése érdekében biohulladékot és ásványi eredetű adalékokat kevertek, és az a külön jogszabály szerinti komposztáló telepen kerül előállításra.

4. § *  (1) A mezőgazdasági területen csak az e rendeletnek megfelelő szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt használható fel.

(2) *  A szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználása engedélyhez kötött tevékenység, amit a talajvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal (a továbbiakban: talajvédelmi hatóság) engedélyez.

(3) * 

(4) A szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználását a talajvédelmi hatóság engedélyezi, ha annak minősége megfelel e rendelet előírásainak, továbbá a komposztálás során teljesülnek a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet előírásai is.

(5) *  A talajvédelmi hatóság (4) bekezdés szerinti engedélye a külön jogszabályban meghatározott egyszerűsített talajvédelmi terv alapján elsősorban a területegységre kijuttatható szennyvíziszap komposzt mennyiségét határozza meg.

(6) A szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználása adott mezőgazdasági területre legfeljebb ötéves időtartamra engedélyezhető.

(7) A talajvédelmi hatóság határozatában csak a földhasználó hozzájárulásával felhasználásra tervezett területre engedélyezi a szennyvíz, szennyvíziszap vagy szennyvíziszap komposzt kijuttatását, és egyidejűleg előírja annak feltételeit. Ha a föld használója és a tulajdonosa nem azonos, akkor a földtulajdonos hozzájárulása is szükséges.

(8) *  A talajvédelmi hatóság a szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználására kiadott engedélyről szóló határozatot közli a jegyzővel is.

(9) * 

5. § *  (1) *  A földhasználónak vagy a szennyvíztisztító mű, szennyvízkezelő berendezés üzemeltetőjének a mezőgazdasági felhasználási engedély kiadásához szükséges kérelmet a szennyvíz, szennyvíziszap felhasználására tervezett mezőgazdasági terület fekvése szerint illetékes talajvédelmi hatósághoz kell - három példányban - benyújtani.

(2) *  A kérelemhez mellékelni kell a talajvédelmi tervet.

(3) *  A földhasználónak vagy a komposztáló telep üzemeltetőjének a mezőgazdasági felhasználási engedély kiadásához szükséges kérelmet a mezőgazdasági terület fekvése szerint illetékes talajvédelmi hatósághoz kell - egy példányban - benyújtani. Az engedélykérelemhez mellékelni kell a 4. § (5) bekezdése szerinti egyszerűsített talajvédelmi tervet, továbbá a komposztáló telep hulladékkezelési engedélyét.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti engedélykérelem tartalmi követelményei:

a) a kérelmező neve, címe, a felhasználásra tervezett mezőgazdasági terület helyrajzi száma és ingatlan-nyilvántartás szerinti területe hektárban,

b) a szennyvíztisztító mű, szennyvízkezelő berendezés, a komposztálótelep üzemeltetője vagy megbízottja neve (címe, székhelye, telephelye).

(5) Amennyiben a föld használója és a tulajdonosa nem azonos, a földtulajdonos hozzájárulása is szükséges ahhoz, hogy a (4) bekezdés a) pontja szerinti mezőgazdasági területen a szennyvíztisztító mű, szennyvízkezelő berendezés, komposztálótelep üzemeltetője, illetve megbízottja a szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt tervezett kijuttatását végezze.

(6) *  Ha a kérelmező a (3) bekezdésben meghatározott hulladékkezelési engedélyre vonatkozó adatokat nem igazolja, a talajvédelmi hatóság a kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz.

6. § *  (1) A szennyvíz, szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználását megalapozó talajvédelmi terv és a szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználását megalapozó egyszerűsített talajvédelmi terv elkészítéséhez

a) a tervezett mezőgazdasági terület talajának és talajvizének az 1. számú mellékletben feltüntetett tulajdonságait,

b) a mezőgazdasági felhasználás előtt a kijuttatandó szennyvíznek, szennyvíziszapnak, szennyvíziszap komposztnak a 2. számú mellékletben foglalt jellemzőit

kell meghatározni.

(2) *  A talajvédelmi hatóság a talaj, a talajvíz, a szennyvíz, a szennyvíziszap, illetve a szennyvíziszap komposzt vizsgálatát - a 10. § (1) bekezdésének f) pontjában foglaltak figyelembevételével - a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló miniszteri rendeletben (a továbbiakban: R.) meghatározott jellemzőkre is kiterjesztheti az abban foglalt (B) szennyezettségi határértéknek megfelelő egyedi határérték megállapításával.

(3) Egyes mutatók (állati-növényi zsiradék, összes alifás szénhidrogén, policiklusos aromás szénhidrogének, poliklórozott bifenilek) 2. számú melléklet szerinti vizsgálatától a talajvédelmi hatóság eltekinthet, ha külön vizsgálat nélkül is megállapítható, hogy a felhasználandó szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt ezeket az anyagokat nem tartalmazhatja.

7. § (1) Az 1. és 2. számú mellékletben felsorolt vizsgálatokat és mintavételt - ha erre szabvány vonatkozik - az abban meghatározott eljárások szerint kell végrehajtani.

(2) A vizsgálati eredményeket tartalmazó dokumentációban fel kell tüntetni az alkalmazott szabvány megnevezését és számát, ennek hiányában az alkalmazott eljárásról leírást kell csatolni.

(3) *  A szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt mintavételét, valamint a 6. §-ban előírt vizsgálatokat csak a mintavételre, illetve a vizsgálatokra akkreditált laboratóriumok végezhetik el.

8. § (1) Tisztítatlan szennyvíz, nyersiszap, valamint a kezeletlen települési folyékony hulladék vagy más kezeletlen iszap a mezőgazdaságban nem használható fel.

(2) Termőföldön szennyvíziszap nem tárolható. A felhasználásra kijelölt mezőgazdasági területre csak az azonnal felhasználható és bedolgozható szennyvíziszap mennyiség szállítható ki. Amennyiben a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásával összefüggő munkafolyamatok szervezése ezt indokolja, a 3. § f) pontja szerinti, hatóságilag engedélyezett gyűjtőtároló létesíthető.

(3) *  A felhasználandó szennyvíziszap komposzt a felhasználásra engedélyezett mezőgazdasági tábla szélén legfeljebb 2 hónapig tárolható. A tárolás céljára minden évben más helyszínt kell kijelölni.

(4) *  A szennyvíziszapot a talaj felszíne alá kell juttatni, vagy felszíni kijuttatás esetén szikkadás után haladéktalanul be kell dolgozni. A szennyvíziszap komposztot felszínre történő kijuttatás után azonnal be kell dolgozni.

9. § (1) Szennyvíz, szennyvíziszap felhasználása tilos a zöldségnövények és a talajjal érintkező gyümölcsök termesztése esetében a termesztés évében, valamint az azt megelőző évben.

(2) Termő szőlő és bogyósgyümölcs-, valamint intenzív, alacsony törzsű gyümölcsültetvényekben szennyvizet és szennyvíziszapot csak a vegetációs időn kívül lehet felhasználni. Hagyományos művelésű magas törzsű gyümölcsfák esetében a kijuttatás és a betakarítás között legalább hat hét várakozási idő szükséges.

(3) Szántóföldi növények termesztésére, valamint takarmánytermesztésre használt területen szennyvíziszap csak a betakarítás és a következő vetés közötti időszakban használható fel.

(4) *  A szennyvíziszap komposzt felhasználása során alkalmazni kell az (1)-(3) bekezdésében foglaltakat.

(5) *  A talaj szennyvízzel történő öntözése megengedhető a (3) bekezdésben foglaltak esetében a vegetációs időn belül is, de a kijuttatás befejezésétől a betakarításig legalább három hét várakozási időt kell betartani.

10. § (1) Szennyvíz, szennyvíziszap nem használható fel olyan talajon, amely

a) *  a 3. számú mellékletben közölt értékeket meghaladó koncentrációban tartalmaz mérgező (toxikus) elemeket és káros anyagokat,

b) pH-értéke 5,5-nél alacsonyabb,

c) szélsőséges mechanikai összetételű, azaz durva homok (a leiszapolható rész kisebb, mint 10 százalék) vagy nehéz agyag (a leiszapolható rész nagyobb, mint 80 százalék),

d) termőrétegének vastagsága 60 centiméternél kevesebb,

e) talajvizének évi átlagos szintje 150 cm-nél magasabb, és a talajvízszint legmagasabb átlaga (a mértékadóan magas talajvízállások 5 éves átlagára vonatkoztatva) nem éri el a 100 centimétert,

f) *  talajvizének nitrát koncentrációja az 1. melléklet szerinti mintavétellel vett minta vizsgálata alapján meghaladja az 50 mg/l értéket,

g) *  fagyott, hóval borított, vízzel telített.

(2) *  A szennyvíziszap komposzt az (1) bekezdés a), e) és g) pontjaiban meghatározott talajon nem használható fel.

(3) *  Ha a talaj pH-értéke 5,5-6,2 közötti, a szennyvíz és szennyvíziszap felhasználása csak mésztrágya egyidejű kijuttatásával lehetséges.

(4) *  A 6 százaléknál nagyobb lejtésű területen szennyvíz, illetve folyékony szennyvíziszap felhasználása tilos. Víztelenített szennyvíziszapot (ha szárazanyag tartalma több mint 25 százalék) csak 12 százaléknál kisebb lejtésű területen lehet felhasználni.

(5) *  A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának engedélyezési eljárása során a hatóság a felszíntől számított 5 méteren belüli talajvízszint esetén előírhatja talajvíz észlelő kút létesítését a talajvíz állapotának figyelemmel kísérése érdekében. Az észlelő kút a mezőgazdasági terület rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.

11. § (1) *  Tilos a szennyvíz vagy szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása, ha azokban a mérgező (toxikus) elemek vagy károsanyagok koncentrációja meghaladja a 4-5. számú mellékletekben közölt határértékeket.

(2) *  A szennyvíziszap komposztban megengedhető mérgező (toxikus) elem, káros anyag határértékeket az 5. számú melléklet tartalmazza. Amennyiben a mérgező (toxikus) elem, valamint káros anyag koncentrációja meghaladja az 5. számú melléklet határértékeit, úgy a szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználására a szennyvíziszap felhasználására meghatározott előírások vonatkoznak.

(3) *  Tilos a szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználása, ha az nem felel meg az 5. számú melléklet szerinti talajhigiénés mikrobiológiai előírásoknak.

12. § (1) Tilos a szennyvíz, szennyvíziszap felhasználása védett természeti területen, továbbá azon a földrészleten, ahol ökológiai gazdálkodást folytatnak.

(2) Tilos a szennyvíziszap felhasználása a rét és legelő művelési ágban hasznosított mezőgazdasági területen.

(3) A felszíni vizek külön jogszabályban meghatározott parti sávjában és hullámterében, árvíz és belvíz, valamint a fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett és vízjárta mezőgazdasági területeken szennyvíz és szennyvíziszap nem használható fel.

(4) Az ivóvízbázisok védőterületén a szennyvíz és szennyvíziszap elhelyezésének külön jogszabályban - a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben - megállapított szabályait e rendeletben foglalt előírásokkal együttesen kell alkalmazni.

(5) Tilos a szennyvíz, szennyvíziszap felhasználása azokon a karsztos területeken, ahol a felszínen vagy 10 méteren belül a felszín alatt mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények találhatók.

(6) *  Szennyvizek, szennyvíziszapok és szennyvíziszap komposztok mezőgazdasági felhasználása esetén 300 méter védőtávolságot kell tartani a lakott területtől, lakóépülettől. A szennyvíziszap felszíni kijuttatása esetén a hatóság ezt a védőtávolságot legfeljebb a kétszeresére növelheti. Ha a felhasználásra kijelölt mezőgazdasági terület olyan földterülettel érintkezik, ahol a 9. §, valamint a 12. § (1), illetve (3)-(5) bekezdése szerint tilos szennyvíz, szennyvíziszap vagy szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználása, szintén 300 méter védőtávolságot kell betartani, amelyet az engedélyező hatóság legfeljebb 100 méterre csökkenthet, ha a talajvédelmi terv, illetve az egyszerűsített talajvédelmi terv igazolja, hogy a kijuttatás nem jár egészségügyi, valamint környezeti kockázattal.

(7) *  A szennyvíziszap komposzt felhasználása során alkalmazni kell az (1)-(5) bekezdésében foglaltakat.

13. § (1) A felhasználható szennyvíz és a folyékony szennyvíziszap mennyiségét elsősorban a talaj vízgazdálkodási tulajdonságai, a vízháztartási mérleg, a szennyvíz és a folyékony szennyvíziszap mérgező (toxikus) elem és károsanyag-, valamint tápanyagtartalma, továbbá a termeszteni kívánt növény víz- és tápanyag- (elsősorban nitrogén) igénye alapján kell meghatározni.

(2) *  A felhasználás módját, gyakoriságát, a felhasználható szennyvíz, valamint a szennyvízzel kiadható mérgező (toxikus) elemek és károsanyagok mennyiségét a talaj legfeljebb 25 cm-es művelési mélységére elvégzett terhelhetőségi számítások alapján a talajvédelmi tervben kell rögzíteni.

(3) *  A felhasználható szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt mennyiségét az abban levő nitrogén, mérgező (toxikus) elem és károsanyag-tartalom alapján kell meghatározni a talaj tápelem-ellátottsága, valamint a termeszteni kívánt növény tápanyagigénye figyelembevételével.

(4) *  A felhasználás módját, a területegységre kiadható mennyiséget, az azzal kijutó tápanyagok, mérgező (toxikus) elemek és káros anyagok mennyiségét

a) szennyvíziszap esetében a (2) bekezdésben meghatározott számítások alapján a talajvédelmi tervben,

b) *  szennyvíziszap komposzt esetében a 4. § (5) bekezdése szerinti egyszerűsített talajvédelmi tervben

kell meghatározni.

(5) *  A szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználása során úgy kell eljárni, hogy az ne eredményezze a talajban a 3. számú mellékletben meghatározott határértéknél, felszín alatti vízben - a 10. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott eltérés figyelembevételével - a 6. § (2) bekezdés szerinti külön jogszabályban meghatározott (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotot.

14. § *  (1) A mezőgazdasági területre évente, hektáronként kijuttatható mérgező (toxikus) elemek és káros anyagok mennyisége nem haladhatja meg a 6. számú mellékletben meghatározott értékeket, illetve szennyvíziszap komposzt esetében a mellékletben foglalt értékek betartása mellett a kijuttatható szennyvíziszap komposzt mennyisége nem haladhatja meg a 10 t szárazanyag/ha/év adagot.

(2) A külön jogszabály alapján nitrátérzékenynek minősülő mezőgazdasági területre a szennyvízzel, szennyvíziszappal, illetve szennyvíziszap komposzttal kijuttatott összes nitrogén mennyisége nem haladhatja meg évente a 170 kg/ha értéket. Ha az adott területen a szennyvíziszap vagy szennyvíziszap komposzt kijuttatásának évében még szervestrágyázást is végeznek, a szennyvíziszappal vagy szennyvíziszap komposzttal és a szerves trágyával évente kijuttatott nitrogén együttes mennyisége nem lehet több, mint 170 kg/ha.

15. § *  (1) A talajvédelmi hatósági engedélyben foglaltak alapján a szennyvíztisztító mű, szennyvízkezelő berendezés, illetve a komposztálótelep üzemeltetője köteles a szennyvíz, szennyvíziszap, illetve szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználásra történő átadásáról, átvételéről bizonylatot kiállítani. Szennyvíziszap komposztálás céljára történő átadásáról, átvételéről szintén bizonylatot kell kiállítani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bizonylatok mintáit a 7-8. számú mellékletek tartalmazzák.

(3) A bizonylathoz csatolni kell a felhasználásra kerülő szennyvízből, szennyvíziszapból vagy szennyvíziszap komposztból a kijuttatási időszak előtti, a 18. § (3) bekezdése szerinti laboratóriumi vizsgálat eredményeit. A 8. számú mellékletben meghatározott bizonylathoz csatolni kell a komposztálás céljára átadott szennyvíziszap - 2. számú melléklet szerinti - laboratóriumi vizsgálat eredményeit.

16. § *  (1) A szennyvíztisztító mű, szennyvízkezelő berendezés, valamint a komposztálótelep üzemeltetője köteles nyilvántartást vezetni a telepen keletkező szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt mennyiségéről, azok minőségi jellemzőiről, az alkalmazott iszapkezelés módjáról, a szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználásra történő átadásáról.

(2) Az engedélyes a szennyvíz, a szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági területen történő felhasználása előtt legalább két munkanappal köteles a hektáronként kijuttatandó mennyiségről, a kijuttatásának tényleges helyéről és időpontjáról értesíteni a talajvédelmi hatóságot. A bejelentésnek tartalmazni kell az érintett földrészlet helyét helyrajzi száma és területe megjelölésével.

17. § *  (1) A szennyvíztisztító mű, szennyvízkezelő berendezés, komposztálótelep üzemeltetője minden év március 31-éig köteles naprakész nyilvántartása alapján a talajvédelmi hatóságnak - az engedélyben foglaltakra hivatkozással - megküldeni az előző évi tevékenységére vonatkozó adatokat a következők szerint:

a) a keletkezett és a mezőgazdasági felhasználásra átadott szennyvíz, szennyvíziszap, valamint szennyvíziszap komposzt mennyiségét (köbméterben, illetve szárazanyag tonnában kifejezve),

b) a szennyvíz, szennyvíziszap kezelésének módját,

c) a szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt összetételét és minőségi jellemzőit a 2. számú mellékletben meghatározott paraméterek szerint,

d) a szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt kijuttatásának helyét (a földterület helyrajzi száma, területe, a termesztett növény stb. megnevezésével).

(2) *  Az engedélyező talajvédelmi hatóság az (1) bekezdés a)-d) pontjai szerinti adatokról összesítést készít, amelyet minden év május 31-ig továbbít a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak, valamint az illetékes vízvédelmi hatóságnak.

18. § (1) A talajvédelmi hatósági engedély megújítható, ha az engedélyes az érintett mezőgazdasági terület talaját, valamint a talajvizet ismételten megvizsgáltatja az 1. számú mellékletben meghatározott jellemzők szerint. E vizsgálat nem vonatkozik a talaj hosszú időtartam alatt sem változó vízgazdálkodási jellemzőire (mechanikai összetételre és pF-sorra).

(2) *  A szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználásra kiadott engedély meghosszabbítását az 5. § (3) bekezdésben foglaltak szerint a talajvédelmi hatóság engedélyezi. A jegyző tekintetében a 4. § (8) bekezdése szerint kell eljárni.

(3) *  A szennyvíztisztító mű, szennyvízkezelő berendezés, illetve a komposztálótelep üzemeltetője a mezőgazdasági felhasználásra kerülő szennyvízből, szennyvíziszapból, szennyvíziszap komposztból legalább hathavonta, de minden kijuttatási időszak előtt köteles megvizsgáltatni a 2. számú mellékletben meghatározott jellemzőket.

(4) *  A szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt minőségének kedvezőtlen változása esetén a talajvédelmi hatóság elrendelheti hat hónapnál rövidebb időtartamon belül is vizsgálatok elvégzését.

(5) Az (1)-(4) bekezdésekben meghatározott ellenőrzések eredményéről a vizsgálati adatok megküldésével tájékoztatni kell a talajvédelmi hatóságot.

19. § (1) Ha a talajvédelmi hatóság az ellenőrzései során észleli, hogy az engedélytől eltérő tevékenységet folytatnak, és ezzel a mezőgazdasági terület veszélyeztetése következhet be, előzetes felszólítást követően korlátozza vagy felfüggeszti a tevékenység folytatását. A talajvédelmi hatóság elrendelheti új vizsgálat végzését, és ettől függően dönt a korlátozás feloldásáról, illetve a tevékenység folytatásáról.

(2) *  A talajvédelmi hatóság megtiltja a tevékenység folytatását és elrendeli a szennyező források felszámolását a szennyvíz esetében a 4. számú mellékletben, a szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt esetében pedig az 5. számú mellékletben előírt határértékeik túllépése, továbbá az engedély nélküli felhasználás esetén.

(3) *  A talajvédelmi hatóság haladéktalanul tájékoztatja a vízvédelmi hatóságot, ha talaj vagy talajvíz szennyezettségi szintje meghaladja az R.-ben foglalt (B) szennyezettségi határértéket.

19/A. § *  (1) *  A környezetvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) tájékoztatja a Bizottságot - a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során a környezet, és különösen a talaj védelméről szóló 1986. június 12-i 86/278/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: irányelv) 12. cikkében foglaltaknak megfelelően - az irányelvben megadottaknál szigorúbb szabályozásokról.

(2) *  A miniszter - a 17. § (2) bekezdés szerint összesített nyilvántartások alapján - három évenként az iszap mezőgazdasági felhasználásáról a felhasznált mennyiségek, az alkalmazott kritériumok és a felmerült nehézségek feltüntetésével az irányelv 17. cikkének megfelelően a Bizottságnak összefoglaló jelentést készít.

20. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit első alkalommal a talajvédelmi hatósághoz 2001. július 1. napját követően benyújtott kérelmek elbírálásánál kell alkalmazni.

(2) *  Ez a rendelet a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során a környezet, és különösen a talaj védelméről szóló 1986. június 12-i 86/278/EGK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. számú melléklet az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelethez * 

Szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználásának megkezdéséhez szükséges talaj- és vízvizsgálatok


Vizsgálandó paraméter
Szennyvíz,
folyékony szennyvíz-
iszap

Szennyvíz-
iszap

Szennyvíziszap
komposzt

Vizsgálati szabvány
Talajból:
pH (H2O) + + X MSZ-08-0206-2:1978.
Humusztartalom H% + + X MSZ-08-0210:1977.
MSZ 21470-52:1983.
MSZ-08-0452:1980.
Összes karbonáttartalom + + X MSZ-08-0206-2:1978.
Összes vízben oldható sótartalom + + X MSZ-08-0206-2:1978.
Arany féle kötöttség (KA) - - X MSZ-08-0205:1978.
Mechanikai összetétel o o - MSZ-08-0205:1978.
Térfogattömeg o - - MSZ-08-0205:1978.
pF-sor* o - - MSZ-08-0205:1978.
Kicserélhető kationok o o - MSZ-08-0214-1:1978
MSZ-08-0214-2:1978.
Toxikus elem tartalom (As, Cd, Co, Cr, Cu, Hg, Mo,
Ni, Pb, Se, Zn)
X X X MSZ-21470-50:2006.
Talajtoxicitás-vizsgálat (Azotobacter agile teszt) XI XI - MSZ-21978-30:1988.
Felvehető tápanyagtartalom P2O5, K2O, Mg, NO3-NO2, X X X MSZ-20135:1999.
Aktuális talajvízszint meghatározása 5 m-ig szükséges szükséges - MSZ 21464:1998.
Talajvízből:
pH, EC, KOI, Ca++, Mg++, Na+, K+, NH4+
CO3-, HCO3-, C1, SO4-, NO3-,
NO2-, toxikus elemek,
ΣPAH**, ΣPCB**, TPH**
XII XII MSZ–1484–3:2006.
+ Legfeljebb 10 hektáronkénti gyakorisággal 150 cm mélységig feltárt talajszelvény genetikai szintjeiből vett mintákból kell meghatározni.
o Legfeljebb 50 hektáronkénti gyakorisággal jellemző fizikai, vízgazdálkodási, kémiai tulajdonságú talajfoltokban feltárt talajszelvények genetikai szintjeiből vett talajmintákból kell meghatározni.
X Legfeljebb 5 ha-ként kialakított mintatereken 25 leszúrásból átlagmintát kell képezni 0-25 cm-es talajrétegből, melyekből a jelzett paraméterek vizsgálandók. Injektálás esetén 5 ha-ként 25-60 cm-es talajrétegből is átlagmintát kell venni.
XI Az „X” szerint képzett átlagminták 0-25 cm-es szintjéből vett talajmintákból kell meghatározni.
XII Amennyiben a talajvíz 5 m-en belül elérhető, 50 ha-ként egy vízmintát, ha a talajvíz 3-1,5 m-en belül elérhető, 50 ha-ként két vízmintát kell venni.
* A talaj vízgazdálkodási tulajdonságait jellemző méréssorozat.
** Meghatározásuk előzetes hatósági egyeztetés alapján mellőzhető.

2. számú melléklet az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelethez * 

Szennyvíz, szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt vizsgálandó komponensei és egyéb jellemzői mezőgazdasági felhasználás előtt

Vizsgálati szabvány

Vizsgálandó paraméter

Szennyvíz
Szenny-
víz-
iszap
Szenny-
víz-
iszap komposzt

Szennyvíz
Szennyvíziszap +
szennyvíziszap
komposzt
Mintavétel MSZ ISO 5667-10:1995 MSZ EN ISO
5667-13:2000
pH + + + MSZ-260-4:1971 MSZ-318-4:1979
MSZ EN 12176:1998
Elektromos vezetőképesség (sótartalom) + - + MSZ EN 27888:1998 -
Összes szárazanyag + + + MSZ-260-3:1973 MSZ-318-3:1979
Összes szerves anyag + + + MSZ-260-3:1973 MSZ-318-3:1979
Összes oldott anyag/ oldott ásványi anyag + - - MSZ-260-3:1973 -
Ca++, Mg++, Na+, K+ + - - kiegészítő listán (1) -
C03- -, HCO3-, Cl-, SO4--, NO3-, NO2- + - - kiegészítő listán (2) -
KOI + - - MSZ ISO 6060:1991
MSZ 12750-21:1971
ISO 15705:2002
-
Összes N + + + MSZ 448-27:1985
MSZ EN 25663:1998
MSZ-08-0478-3:1987
MSZ-318-18:1981
MSZ-08-1744-1:1988
NH4-N + - - MSZ-260-9:1988
MSZ EN ISO 11732:2005
-
Összes foszfor (P2O5) + + + MSZ-260-20:1980
MSZ-1484-3:2006
MSZ EN ISO 11885:2000
MSZ EN ISO 15681-1:2005
MSZ EN ISO 15681-2:2005
MSZ-318-19:1981
Összes kálium (K2O) + + + MSZ-1484-3:2006
MSZ EN ISO 15587-2:2002
MSZ EN ISO 11885:2000
MSZ-08-0478-7:1987
MSZ-318-8:1986
MSZ-08-1744-3:1988
MSZ-08-1933-7:1986
MSZ 21470-50:2006
Pb, Cd, Co, Cr, Cu, Mo,
Ni, Hg, Se, Zn, As
+ + + MSZ-1484-3:2006
MSZ 260-32:1989
MSZ EN ISO 11969:1998
MSZ-21470-50:2006
és kiegészítő listán (3)
Fe, Al, Mn, B, Ba + - MSZ-1484-3:2006 -
Anionos felületaktív anyag + - - MSZ EN 903:1998
MSZ 448-49:1981
MSZ-260-47:1983
-
Állati-növényi zsiradék (szerves oldószer extrakt)* + + + MSZ-318-6:1979
Összes alifás szén-hidrogén
(TPH) *
+ + + MSZ 1484-7 MSZ 21470:94
Policiklusos aromás szénhidrogének
(ΣPAH) *
+ + + MSZ 21978–90:1999
MSZ 1484–6
MSZ 21978–90:1999
MSZ 21470:84
Poliklórozott bifenilek
(ΣPCB) *
+ + + MSZ 1484–11 MSZ 21470:98
Fekál coli és fekál streptococcus - + + - MSZ 318-7:1986
Salmonella sp. +
Humán parazita bélféreg pete +
* Meghatározásuk az engedélyező hatósággal történő előzetes hatósági egyeztetés alapján mellőzhető.
Kiegészítő szabványlista:
(1)
K+ és Na+: MSZ 260-38:1986
Ca++ és Mg++: MSZ 260-52:1989
Ca++: MSZ 260-51:1988
Mg++: MSZ 260-36:1987
K+, Na+, Ca++, Mg++ MSZ EN ISO 15587-1:2002
MSZ EN ISO 15587-2:2002
MSZ EN ISO 11885:2000
(2)
HCO3-, CO3- - (karbonát-lúgosság) MSZ EN ISO 9963-1:1998
MSZ EN ISO 9963-2:1998
NO2-, NO3-, SO4- -, C1-: MSZ EN ISO 10304-1:1998
MSZ EN ISO 10304-2:1998
NO2-, NO3- egyenként és összesen: MSZ EN ISO 13395:1999
MSZ EN 26777:1998
iononkénti meghatározás szabványai:
NO2-: MSZ 260-10:1985
NO3-: MSZ 260-11:1971
C1-: MSZ 260-7:1977
SO4- -: MSZ EN ISO 10304-1:1998
MSZ EN ISO 10304-2:1998
(3)
Ni: MSZ 318-7:1983
Pb: MSZ 318-10:1985
Cr: MSZ 318-11:1983
Cu:
Zn: MSZ 318-20:1983
Cd: MSZ 318-21:1983
Co: MSZ 318-23:1984
Hg: MSZ 318-24:1984
Mo: MSZ 318-25:1984
As: MSZ 318-28:1992

Átlagmintavétel:

1. A 4. § (2) bekezdése szerinti engedély beszerzéséhez a reprezentatív vizsgálati eredmény érdekében szúrópróbaszerűen kiválasztott napon, a technológia ismerete alapján meghatározott különböző időpontokban egész napos mintavétel során kell 5 db részmintát venni, majd ezek homogenizálása után 2 db párhuzamos - egyenként 2 liter vagy 2 kg - mintát kell a laboratóriumi vizsgálatra képezni.

2. A 18. § (3) bekezdése szerinti ellenőrzéshez a mezőgazdasági felhasználásra előkészített szennyvízből, szennyvíziszapból, illetve szennyvíziszap komposztból kell legalább 5 részmintából homogenizált reprezentatív átlagmintát képezni, majd ebből 2 db párhuzamos - egyenként 2 liter vagy 2 kg - mintát a laboratóriumi vizsgálatra előkészíteni.

3. számú melléklet az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelethez

Mérgező elemek és károsanyagok megengedhető koncentrációja talajokban

Paraméter Határérték
mg/kg sza.
As 15
Cd 1
Co 30
∑Cr 75
CrVI 1,0
Cu 75
Hg 0,5
Mo 7
Ni 40
Pb 100
Se 1
Zn 200
∑PAH *  1
∑PCB *  0,1
TPH *  100

4. számú melléklet az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelethez * 

Szennyvízben megengedhető mérgező elemek és káros anyagok határértékei mezőgazdasági felhasználás esetén

Paraméter Határérték mg/l
Al 10,0
As 0,2
B 0,7
Ba 4,0
Cd 0,02
Co 0,05
ΣCr 2,5
Cr VI 0,5
Cu 2,0
Fe 20,0
Hg 0,01
Mn 5,0
Mo 0,02
Ni 1,0
Pb 1,0
Zn 5,0
Cl- 150
Állati és növényi eredetű zsiradék (szerves oldószer extrakt) 200
Anionos felületaktív anyag 30
ΣPAH 1,0 mg/kg szárazanyag
ΣPCB 0,1 mg/kg szárazanyag
TPH 30

5. számú melléklet az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelethez * 

Szennyvíziszapban és szennyvíziszap komposztban megengedett mérgező elemek és káros anyagok határértékei mezőgazdasági felhasználás esetén

Paraméter Szennyvíziszap határérték mg/kg sza. Szennyvíziszap komposzt határérték mg/kg sza.
As 75 25
Cd 10 5
Co 50 50
ΣCr 1000 350
Cr VI. 1 1
Cu 1000 750
Hg 10 5
Mo 20 10
Ni 200 100
Pb 750 400
Se 100 50
Zn 2500 2000
ΣPAH 10 5
ΣPCB 1 0,5
TPH 4000 1000
Mikrobiológiai határértékek:
Humán parazita bélféreg peteszám - 25 g negatív
Salmonella sp. - 2x5 g negatív
Fekál coliform - 500/g
Fekál streptococcus 500/g

6. számú melléklet az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelethez * 

Mezőgazdasági területre szennyvízzel, szennyvíziszappal és szennyvíziszap komposzttal évente kijuttatható mérgező elemek és káros anyagok mennyisége

Paraméter Határérték
kg/ha/év
As 0,5
Cd 0,15
Co 0,5
ΣCr 10
Cu 10
Hg 0,1
Mo 0,2
Ni 2,0
Pb 10
Se 1,0
Zn 30
ΣPAH 0,1
ΣPCB 0,05
TPH 40

7. számú melléklet az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelethez * 

Szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt átadás-átvételi bizonylat

A bizonylat sorszáma: ................
1. A szennyvíztisztító mű, szennyvíziszap komposzt előállító üzemeltetőjének neve (cége), címe (székhelye), telefonszáma: ..........
............................................................................................................................................................................................................
2. A szennyvíztisztító mű, szennyvíziszap komposzt előállító telephelyének címe, telefonszáma: .....................................................
............................................................................................................................................................................................................
3. A kijuttatással megbízott neve, címe (székhelye), telefonszáma: .....................................................................................................
............................................................................................................................................................................................................
4. A szennyvizet, szennyvíziszapot, szennyvíziszap komposztot fogadó földhasználó neve, címe, telefonszáma: .............................
............................................................................................................................................................................................................
5. A kijuttatásra kijelölt termőföld helyrajzi száma, művelési ága, területe (ha): ................................................................................
............................................................................................................................................................................................................
6. A felhasznált anyag mennyisége: m3 vagy tonna szárazanyag .........................................................................................................
............................................................................................................................................................................................................
Kelt: ..........................................
............................................ .....................................................
átadó átvevő földhasználó
A bizonylat egy-egy példányát kapja és tíz évig megőrzi:
1. Földhasználó
2. Szennyvíztisztító mű üzemeltetője
3. A kijuttatással megbízott
4. Szennyvíziszap komposzt előállító

8. számú melléklet az 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelethez * 

Szennyvíziszap átadás-átvételi bizonylat szennyvíziszap komposzt előállítás céljára

A bizonylat sorszáma: ................
1. A szennyvíztisztító mű üzemeltetőjének neve (cége), címe (székhelye), telefonszáma: ..................................................................
............................................................................................................................................................................................................
2. A szennyvíztisztító mű telephelyének címe, telefonszáma: ..............................................................................................................
............................................................................................................................................................................................................
3. A szennyvíziszap komposzt előállító telep neve, címe (székhelye), telefonszáma: .........................................................................
............................................................................................................................................................................................................
4. A szennyvíziszap komposzt előállítás céljára átadott szennyvíziszap mennyisége: m3 vagy tonna szárazanyag: ...........................
............................................................................................................................................................................................................
Kelt: ..........................................
............................................ .....................................................
átadó átvevő
A bizonylat egy-egy példányát kapja és tíz évig megőrzi:
1. Szennyvíztisztító mű üzemeltetője
2. Szennyvíziszap komposzt előállító