A jogszabály mai napon hatályos állapota

 

3/2002. (II. 15.) NKÖM rendelet

a kulturális örökség védetté nyilvánításának részletes szabályairól

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kövt.) 93. §-a (2) bekezdésének a) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § E rendelet hatálya a kulturális örökség fogalomkörébe tartozó javak védetté nyilvánítására terjed ki.

2. § E rendelet alkalmazásában

1. a kulturális örökség ingatlan elemei: a régészeti emlékek, a régészeti lelőhelyek és ezek védőövezetei, a műemléki értékek, a műemlékek, valamint a műemléki területek,

2. a kulturális örökség ingó elemei: a Kövt. 7. § 4. pontjában meghatározott kulturális javak,

3.

I. A kulturális örökség ingatlan elemeinek védetté nyilvánítása

3. § (1) A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a védetté nyilvánítás előkészítése során védetté nyilvánítási dokumentációt készít, amelynek tartalmaznia kell:

a) a földrajzi azonosító adatokat, térképmellékleteket és fotódokumentációt,

b) a védetté nyilvánítás tudományos indokolását a védetté nyilvánítandó örökségi ingatlan elem és az annak részeként védendő tartozékok történeti, építészeti, művészeti stb. értékeinek megnevezésével, leírásával és az azonosításra alkalmas adatokkal,

c) az örökségi ingatlan elem aktuális állapotának, esetleges veszélyeztetettségének leírását, régészeti feltárás esetén a feltárt részek megjelölésével,

d) az örökségi ingatlan elemre vonatkozó szakirodalmi, múzeumi, adattári dokumentációkat,

e) az örökségi ingatlan elem és környezete, illetve védőövezete ingatlan-nyilvántartási adatait [hrsz.(-ok), terület, művelési ág, tulajdonos, kezelő] 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap(ok) beszerzésével, valamint az illetékes földhivatal által hitelesített vázrajzot (helyszínrajzot),

f) a fenntartható használat főbb szempontjait.

(2) A Hivatal a védetté nyilvánítás előkészítése során

a) az adott kérdésben szakértelemmel rendelkező személyek - régészeti örökség esetén elsősorban a területileg illetékes múzeum - közreműködését veheti igénybe, akik szolgáltatják a hiányzó adatokat,

b) szükség esetén egyeztető tárgyalást tart.

(3) A Hivatal

a) előterjesztést készít az örökségi ingatlan elem védetté nyilvánítására vonatkozóan, s azt megküldi a nemzeti kulturális örökség miniszterének,

b) határozatával az örökségi ingatlan elemet ideiglenesen védetté nyilvánítja vagy - műemléki érték esetén - elővédelmi listára veszi, és erről a területileg illetékes múzeumot is értesíti.

(4) A védetté nyilvánítás előkészítése során észrevételt tehetnek mindazok, akik a védetté nyilvánítási eljárás megindításáról értesültek, valamint akiknek az adott ingatlanra vonatkozó jogát a védelem érinti.

4. § A védetté nyilvánítási dokumentáció [3. § (1) bekezdés] igazolja az örökségi ingatlan elem megőrzendő védett értékeinek adatait.

5. § A régészeti lelőhely védettségének megszüntetésére különösen akkor kerülhet sor, ha

a) a lelőhely feltárása megtörtént, és a területen nem került elő a régészeti örökség helyszínen megőrzendő eleme,

b) a lelőhely megsemmisült.

II. A kulturális örökség ingó elemeinek védetté nyilvánítása

6. § (1) A kulturális örökség ingó elemei a védetté nyilvánítás szempontjából lehetnek:

a) egyedi elemek,

b) gyűjtemények,

c) tárgyegyüttesek.

(2) A védetté nyilvánítási eljárásban a kulturális örökség ingó elemei közül pótolhatatlannak és kiemelkedő jelentőségűnek minősülnek különösen

a) a kiemelkedő alkotóművészek életművének vagy alkotói korszakainak meghatározó alkotásai,

b) olyan örökségi ingó elemek, amelyek jellemzően képviselik az adott korszak, esemény, szervezet, személyiség vagy hely jelentőségét,

c) az örökségi ingó elemek olyan köre, amely egy-egy kulturális területnek egy-egy ágát, illetve korszakát képviseli, és amelyből kevés példány ismert,

d) azon örökségi ingó elemek, melyek jelentőségét egy meghatározott környezethez fűződő kapcsolatuk adja (pl. műemlékek ingó tartozékai, természettudományi anyag),

e) azok a nem könyvtárban őrzött kulturális javak, amelyek könyvtárban muzeális dokumentumnak minősülhetnek és a magyarországi könyvtárakban a fennmaradáshoz szükséges legfeljebb három példányban találhatók meg,

f) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 33. §-a szerinti maradandó értékű iratok, irategyüttesek.

7. § (1) Az ingó örökségi elemek védetté nyilvánítása a Hivatalnál írásban kezdeményezhető. A javaslatban meg kell jelölni a védésre javasolt ingó örökségi elemeket, és a rájuk vonatkozó, az azonosításhoz szükséges adatok közül az ingó örökségi elem őrzési helyét és a tulajdonos birtokos, kezelő (a továbbiakban: tulajdonos) nevét, valamint lakcímét.

(2) Amennyiben a védetté nyilvánításra a gyűjtőkör szerint illetékes közgyűjtemény tesz javaslatot, ahhoz csatolnia kell a védetté nyilvánítás indokait tartalmazó szakmai álláspontját.

(3) A Hivatal az eljárás megindításáról és annak jogkövetkezményeiről értesíti a kulturális javak tulajdonosát.

8. § A védetté nyilvánítási eljárásban e rendelet mellékletében felsorolt közgyűjtemények és intézmények szakértőként működnek közre. Azoknál a kulturális javaknál, amelyek a felsorolt közgyűjtemények egyikének gyűjtőkörébe sem tartoznak, a Hivatal szükség esetén szakértő bevonásával dönt a védettségről.

9. § Az ingó örökségi elemek védetté nyilvánításával kapcsolatos szakvélemény tartalmazza

a) az ingó örökségi elem állapotára vonatkozó megállapításokat, az azonosítására alkalmas tudományos meghatározását, leírását, adatait és képi ábrázolását, továbbá gyűjtemény- és tárgy-(irat-)együttes esetén a tárgy-(irat-)jegyzéket is,

b) a 6. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott ingó örökségi elemek tekintetében a nyilvános könyvtárban őrzött példányok számára vonatkozó adatot,

c) indokolással ellátott javaslatot az ingó örökségi elem védetté nyilvánítására vagy annak mellőzésére, és

d) védetté nyilvánításra irányuló javaslat esetén az ingó örökségi elem őrzésére, kezelésére és bírságolási kategória szerinti besorolására vonatkozó javaslatot.

10. § A védetté nyilvánított kulturális javak védettségének megszüntetésére a védetté nyilvánítási eljárásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépés után indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2)

Melléklet a 3/2002. (II. 15.) NKÖM rendelethez

A kulturális javak védetté nyilvánítási eljárásában szakértőként közreműködő intézmények

1. Magyarországi eredetű képzőművészeti alkotás (festmény, szobor, grafika, plakett, dombormű stb.) Magyar Nemzeti Galéria 1014 Budapest, Budavári Palota B-C-D épület

2. Külföldi eredetű képzőművészeti alkotás, kivéve a 3. és 5. pontnál lévők Szépművészeti Múzeum 1146 Budapest, Dózsa György út 41.

3. Iparművészeti alkotás, kelet-ázsiai eredetű műtárgy Iparművészeti Múzeum 1091 Budapest, Üllői út 33-37.

4. Népművészeti és néprajzi alkotás, tárgy Néprajzi Múzeum 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 12.

5. A magyar nemzet és Magyarország népei történelmének emlékei, régészeti leletei, régészeti emléknek nem minősülő pénzérme és egyéb numizmatikai tárgy Magyar Nemzeti Múzeum 1088 Budapest, Múzeum krt. 14-16.

6. Könyvek, antikváriák, zeneművek, térképek és egyéb nyomtatványok, kéziratok, hangfelvételek Országos Széchényi Könyvtár 1014 Budapest, Budavári Palota F épület

7. Ásványtani, őslénytani és egyéb természettudományi leletek Magyar Természettudományi Múzeum 1088 Budapest, Baross u. 13.

8. Irodalmi emlékek Petőfi Irodalmi Múzeum 1053 Budapest, Károlyi Mihály u. 16.

9. Színháztörténeti emlékek Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet 1013 Budapest, Krisztina krt. 57.

10. Műszaki és technikatörténeti emlékek Országos Műszaki Múzeum 1117 Budapest, Kaposvár u. 13-14.

11. Zenetörténeti emlékek MTA Zenetörténeti Múzeuma 1014 Budapest, Táncsics M. u. 7.

12. Hadtörténeti emlékek Hadtörténeti Múzeum 1014 Budapest, Tóth Árpád sétány 40.

13. Sporttörténeti emlékek Testnevelési és Sportmúzeum 1143 Budapest, Dózsa György út 3.

14. Mezőgazdaság-történeti emlékek Magyar Mezőgazdasági Múzeum 1146 Budapest, Városliget, Széchenyi sziget

15. Közlekedéstörténeti emlékek Közlekedési Múzeum 1146 Budapest, Városligeti krt. 11.

16. Budapest várostörténetére vonatkozó emlékek és leletek Budapesti Történeti Múzeum 1014 Budapest, Budavári Palota E épület

17. Kereskedelmi és vendéglátói-pari emlékek Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum 1014 Budapest, Fortuna utca 4.

18. Orvos- és gyógyszerészettörténeti emlékek Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár 1013 Budapest, Apród u. 1-3.

19. Rendőrség- és bűnözéstörténeti tárgyi emlékek Bűnügyi és Rendőrség-történeti Múzeum 1087 Budapest, Mosonyi u. 7.

20. Neveléstudományi (pedagógiai) emlékek Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum 1089 Budapest, Győrffy I. u. 22-24.

21. A tűzkárok és a katasztrófák elleni küzdelem, a tűzvédelem és a polgári védelem tárgyi emlékei Tűzoltó Múzeum 1155 Budapest, Martinovics tér 12.

22. Bélyegek, filatélia Bélyegmúzeum 1074 Budapest, Hársfa u. 47.

23. Iratok, irategyüttesek Magyar Országos Levéltár 1014 Budapest, Bécsi kapu tér 2-4.

24. Építészettörténeti emlékek Magyar Építészeti Múzeum 1036 Budapest, Mókus u. 20.

25. Népi építészeti emlékek Szabadtéri Néprajzi Múzeum 2001 Szentendre, Sztaravodai út

26. Vízügytörténeti és környezetvédelmi emlékek Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum 2500 Esztergom, Kölcsey u. 2.

27. Mozgófilmek, videofelvételek Magyar Nemzeti Filmarchívum 1021 Budapest, Budakeszi út 51/B

28. Elektronikus információhordozók Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ 1014 Budapest, Színház u. 1-3.

29. Egyház- és vallástörténeti emlékek, kegytárgyak, műalkotások A tárgy jellegének megfelelő fenti közgyűjtemények, az alábbi illetékes felekezeti intézmények bevonásával:
Országos Katolikus Gyűjteményi Központ
Evangélikus Országos Múzeum
Országos Református Gyűjteményi Központ
Országos Zsidó Vallási és Történeti Gyűjtemény


1071 Budapest, Városligeti fasor 45.
1052 Budapest, Deák tér 4.
1146 Budapest, Abonyi u. 21.
1075 Budapest, Dohány u. 2.