| A jogszabály mai napon hatályos állapota |
8/2002. (I. 30.) KöViM rendelet
a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó képzésének, vizsgáztatásának szabályairól és díjairól
A veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezéséről és képesítéséről szóló 2/2002. (I. 11.) Korm. rendelet 7. §-ának (3) bekezdésében és az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 67. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § A rendelet hatálya a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezéséről és képesítéséről szóló 2/2002. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) által meghatározott veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó (a továbbiakban: tanácsadó) képzésére és vizsgáztatására terjed ki.
2. § (1) A tanácsadó képesítést igazoló bizonyítvány megszerzéséhez vagy érvényességi idejének meghosszabbításához a Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH) Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága engedélyével rendelkező képzőszervnél tanfolyami képzésben kell részt venni, és a képzést követően az NKH Központi Hivatala Szakmai Vizsgabizottsága előtt sikeres vizsgát kell tenni.
(2) Az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága a képzőszerv tanfolyami engedélykérelmét a külön jogszabályban foglaltak alapján bírálja el.
(3) A képzőszerv gondoskodik arról, hogy a közlekedési alágazatokra szervezett képzés minden résztvevője rendelkezzen az alágazatra vonatkozó hatályos szabályzattal (ADR/RID/ADN), továbbá a képzés során az összes közlekedési alágazat veszélyes áruk szállításáról szóló, hatályos szabályzatának (ADR, RID, ADN, ADNR, IMDG-kódex, ICAQ-TI) legalább egy példánya rendelkezésre álljon.
3. § (1) A tanfolyamra az jelentkezhet, aki a vállalkozás tevékenységének megfelelő szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik és legalább 2 évig, vagy szakirányú középfokú végzettséggel rendelkezik és legalább 10 évig az R. 2. §-a b) pontjában szereplő tevékenységet végzett.
(2) A 7 osztályra (radioaktív anyagokra) vonatkozó képesítés megszerzésére irányuló tanfolyamra való jelentkezésnek az (1) bekezdésben foglaltakon kívül előfeltétele a külön jogszabály szerinti sugárvédelmi képesítés igazolása is.
4. § (1) A képzés lehet alaptanfolyami képzés vagy ismeretfelújító továbbképzés.
(2) A képzés célja, hogy a résztvevők a veszélyes áruk közúti, vasúti vagy belvízi szállítására, illetve az ilyen szállítást magában foglaló multimodális szállításokra vonatkozó jogszabályokat megismerjék, és azokat alkalmazni tudják, valamint az R. 2. számú mellékletében foglalt témakörökkel kapcsolatos ismereteket elsajátítsák, és az R. 1. számú mellékletében felsorolt feladatokat képesek legyenek ellátni.
(3) A képzés egy vagy több közlekedési alágazatra és egy vagy több árucsoportra terjedhet ki. Az ismeretfelújító továbbképzés kizárólag arra a közlekedési alágazatra és árucsoportra terjedhet ki, amelyre a képzésben részt vevők bizonyítványa érvényes.
(4) A következő veszélyes árucsoportokra lehet tanfolyamot indítani:
a) 1 osztály (robbanóanyagok és tárgyak),
b) 2 osztály (gázok),
c) 7 osztály (radioaktív anyagok),
d) 3, 4.1, 4.2, 4.3, 5.1, 5.2, 6.1, 6.2, 8 és 9 osztály,
e) az UN1202, az UN1203, az UN1223 és az UN1863 azonosító számú anyagok.
5. § (1) Vizsgára az a jelölt bocsátható, aki az alaptanfolyamot, illetőleg a bizonyítványának érvényességi idején belül és érvényességi körében (közlekedési alágazatra és árucsoportra) tartott ismeretfelújító tanfolyamot elvégezte.
(2) A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll.
(3) Az írásbeli vizsga tesztfeladatok megoldásából és legalább egy esettanulmány kidolgozásából áll.
(4) A tesztvizsga részei:
a) általános ismeretek: az R. 2. számú mellékletének I/1-2. és a II/1-4. pontjára vonatkozóan 20 kiegészítős tesztkérdés;
b) speciális ismeretek: alágazatonként és árucsoportonként az R. 2. számú mellékletének II/5-18. pontjára vonatkozóan 5-5 kiegészítős tesztkérdés. (Ha a vizsgázó csak egy árucsoportra vizsgázik alágazatonként 5 kérdés.) A speciális ismereteket alágazatonként és árucsoportonként külön-külön kell értékelni.
(5) A tesztvizsgán a kérdések legfeljebb felét feleletválasztásos tesztkérdésre lehet cserélni. Ez esetben két feleletválasztásos tesztkérdés egyenértékű egy kiegészítős tesztkérdéssel.
(6) Az esettanulmány kidolgozása az R. 1. számú mellékletében foglalt feladatokra terjed ki.
(7) Az írásbeli vizsgán segédletként csak a veszélyes áruk szállításáról szóló szabályzatok használhatók.
(8) Szóbeli vizsga sikeres írásbeli vizsgát követően tehető. A szóbeli vizsgán a jelölt árucsoportonként és alágazatonként külön-külön ad számot felkészültségéről és megvédi az esettanulmányát.
(9) Egy-egy részvizsga sikeres; ha a vizsgázó az elérhető pontszám legalább 50%-át megszerezte. Alágazatonként és árucsoportonként sikeres a vizsga, ha a vizsgázó az összes elérhető pontszám legalább 60%-át megszerezte.
(10) A vizsga kérdéseiből az NKH Központi Hivatala kérdésgyűjteményt tesz közzé.
(11) Az írásbeli vizsga kérdéseit az NKH Központi Hivatala a (9) bekezdésben említett gyűjteményből állítja össze.
6. § (1) A vizsgáról ki kell zárni azt, aki a vizsga során a szabályokat megszegi vagy a vizsga rendjét megzavarja. Ilyen esetben a vizsgát érvénytelennek kell nyilvánítani.
(2) Sikertelen vizsga esetén a vizsgát legalább egy hét elteltével és legfeljebb egy éven belül lehet megismételni. Három sikertelen vizsga esetén a jelölt csak újabb tanfolyam elvégzésével bocsátható vizsgára.
(3) A vizsga helyét és időpontját az NKH Központi Hivatala jelöli ki.
(4) A vizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni.
(5) A sikeres vizsgázónak az NKH Központi Hivatala az R. 5. §-ának (5) bekezdése szerint bizonyítványt állít ki.
(6) Az érvényes bizonyítvánnyal rendelkezőt - kérésére - az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága felveszi a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadók névjegyzékébe (a továbbiakban: névjegyzék). Az NKH Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága törli a névjegyzékből azt, akinek a bizonyítványa érvényét vesztette.
(7) A vizsgára való jelentkezés rendjét, illetve a tanfolyam és a vizsga lebonyolításának egyéb szabályait az NKH Központi Hivatala szabályzatban határozza meg.
7. § (1) A névjegyzékbe vétel díját e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza, az összeg befizetését a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell.
(2) A díj az általános forgalmi adót nem tartalmazza, annak számlázásánál a mindenkor hatályos általános forgalmi adóról szóló törvény előírásait kell alkalmazni.
(3) A névjegyzékbe vételért a díjat az NKH-nak a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00289926-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell befizetni.
(4) A fizetett díj az eljáró közlekedési hatóság saját bevétele, melynek elszámolásánál és nyilvántartásánál külön jogszabály előírásait kell betartani.
(5) A rendeletben meghatározott díj tekintetében
a) a díjfizetési kötelezettségre az Itv. 28. §-ának (2) és (3) bekezdésében,
b) a díjfizetésre kötelezettek körének megállapítására az Itv. 31. §-a (1) bekezdésének első mondatában, valamint 31. §-ának (7) bekezdésében,
c) a jogorvoslati eljárásra az Itv. 32. §-ában,
d) a mulasztási bírságra az Itv. 34. §-ának (2)-(4) bekezdéseiben, valamint 82. §-ában
foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy ahol az Itv. illetéket említ, azon e jogszabály tekintetében díjat kell érteni.
(6) Az újrafelvételi eljárás díja megegyezik az első fokú eljárás díjával.
8. § (1) A vizsgák díjait e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
(2) A vizsgadíjat a vizsgázó a vizsgát szervező képzőszerv számlájára fizeti be.
(3) Ha a vizsgázó a vizsgán nem jelenik meg, és a távolmaradást a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint nem menti ki, újabb vizsgát a vizsgadíj ismételt befizetése után tehet.
(4) Sikertelen vizsga esetén újabb vizsgát tenni a vizsgadíj ismételt befizetése után lehet.
(5) A vizsgadíjból a képzőszervnek 22%-ot el kell különíteni, amely összeget a vizsgáztatás előkészítési (nyilvántartási, okmánykiállítási, szervezési) költségeinek fedezetére az NKH részére a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00289926-00000000 számú előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell átutalni.
9. § (1) Ez a rendelet 2002. március 1. napján lép hatályba.
(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban a Parlament és a Tanács a veszélyes áru közúti, vasúti és belvízi szállítási biztonsági tanácsadó minimális vizsgakövetelményeiről szóló, 2000/18/EK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
1. számú melléklet a 8/2002. (I. 30.) KöViM rendelethez
A veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó névjegyzékbe vételének díjai
| Ft/db |
| 1. Névjegyzékbe vétel alágazatonként | 6688 |
| 2. Az érvényesség öt évre szóló meghosszabbítása | 2299 |
| 3. A fellebbezés díja azonos az eljárások I. fokú díjával |
2. számú melléklet a 8/2002. (I. 30.) KöViM rendelethez
A veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó vizsgadíjai
| 1. Írásbeli vizsga közlekedési alágazatonként |
| a) Feleletválasztásos (teszt)vizsga | 1547 |
| b) Egyéb tesztvizsga | 2215 |
| c) Esettanulmány | 7420 |
| 2. Szóbeli vizsga árucsoportonként és közlekedési alágazatonként | 2498 |
