Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2016.05.26.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelet

a víziközművek üzemeltetéséről

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. §-a (8) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya a közüzemi ivóvíz-szolgáltató és szennyvízelvezető, -tisztító művek (a továbbiakban együtt: víziközművek) üzemeltetőjére terjed ki.

(2) A víziközmű üzemeltetőjének gondoskodnia kell olyan szervezett munkarendről, ügyeleti, készenléti szolgálatról, amely a folyamatos, megbízható szolgáltatáson túl lehetővé teszi, hogy hiba felmerülése esetén azonnal be tudjanak avatkozni az üzemi és környezeti károk elhárítása vagy mérséklése és a szolgáltatás mielőbbi helyreállítása érdekében.

(3) Víziközmű üzemeltetésével összefüggő - az e rendelet 1. számú mellékletében megjelölt - feladatokat az ugyanott meghatározott képesítéssel rendelkező személy végezhet.

(4) A víziközmű üzemeltetésével kapcsolatos munkakörökben csak a munkaköri, illetve higiénés alkalmasság vizsgálatáról szóló külön jogszabály *  alapján alkalmasnak minősített személyek foglalkoztathatók, átmeneti helyzetben vagy üzemeltető váltás esetén is.

(5) Víziközművek üzemeltetőjének kell gondoskodni arról, hogy a 2. és 3. számú mellékletekben előírt adatgyűjtés megvalósuljon.

2. § E rendelet alkalmazásában

a) üzemeltető: az a gazdálkodó szervezet, költségvetési, illetőleg önkormányzati intézmény, amelyet az állam vagy az önkormányzat többségi részesedésével üzemeltetés céljára alapított, illetve az a társaság, amelynek az állam, illetőleg az önkormányzat az üzemeltetés gyakorlásának időleges jogát koncessziós szerződés keretében átengedi;

b) víziközmű:

ba) egy vagy több település közműves vízellátását (a víztermelést, az ehhez kapcsolódó vízbázisvédelmet, a vízkezelést, a tárolást, a vízszállítást, a vízelosztást) szolgáló,

bb) a közműves szennyvízelvezetést, illetve -tisztítást szolgáló, egységes rendszert alkotó (szennyvizek összegyűjtését, elvezetését, tisztítását, a tisztított szennyvizek és szennyvíziszapok továbbvezetését, elhelyezését szolgáló műtárgyak összessége és azok kiegészítői, így például berendezései, tartozékai)

műszaki létesítmény;

c) vízmű: a település közműves ivóvízellátását szolgáló víztermelő, vízkezelő, -tároló, -elosztó létesítmények és berendezések összessége;

d) szennyvízelvezető, szennyvíztisztító mű: a település házi, közintézményi, ipari és mezőgazdasági szennyvizeinek, továbbá egyesített rendszer esetén a csapadékvíz (a továbbiakban együtt: szennyvíz) összegyűjtésére, elvezetésére és tisztítására szolgáló létesítmény és azok tartozékai (szennyvízelvezető hálózat, átemelők és szennyvíztisztító telepek/művek, a tisztított szennyvíz és szennyvíziszap elvezetését, elhelyezését szolgáló műtárgyak, valamint berendezések, elzáró szerkezetek, torkolati művek);

e) vízműüzemeltetés:

ea) a folyamatos víztermelés, a vízbázisvédelem, a vízkezelés, a vízszolgáltatás, a fenntartás, a hibaelhárítás, az ügyelet,

eb) a vízszolgáltatással kapcsolatos egyéb tevékenység, így különösen: a közszolgáltatás igénybevételével járó - külön jogszabályban meghatározott - feltételek vizsgálata, a vízkorlátozási terv kidolgozása, a vízmérők leolvasása és hitelesíttetése, a közüzemi díj számlázása és beszedése,

ec) az üzemeltetéssel összefüggő nyilvántartás és adatszolgáltatás,

ed) a vízminőség rendszeres vizsgálata;

f) szennyvízelvezető, -tisztító mű üzemeltetése:

fa) a folyamatos szennyvízelvezetés, a szennyvíztisztítás, a tisztított szennyvíz elvezetése és elhelyezése, mennyiségének és minőségének mérése a vonatkozó előírások szerint, a keletkezett szennyvíziszapok kezelése és elhelyezése, a hibaelhárítás, az ügyelet vagy készenlét,

fb) a szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos egyéb tevékenység, így különösen: a közszolgáltatás igénybevételével járó - külön jogszabályban meghatározott - feltételek vizsgálata, a közüzemi díj számlázása és beszedése,

fc) a szennyvízelvezető műbe bebocsátott szennyvíz szennyezőanyag tartalmának rendszeres vizsgálata,

fd) az üzemeltetéssel összefüggő nyilvántartás és adatszolgáltatás;

g) hasznosított vízbázis: vízkivételi művek által igénybe vett, felszíni vagy felszín alatti - azonos vízkészlet-típushoz tartozó - térrész és az onnan kitermelhető vízkészlet a vízbeszerző létesítményekkel együtt;

h) üzemeltetési szabályzat: az üzemeltető által működtetett víziközmű létesítmények összességének üzemeltetésére vonatkozó műszaki előírás;

i) üzemeltetési utasítás: egy adott létesítmény üzemeltetésére vonatkozó műszaki előírás;

j) felszín alatti vízkivételi mű: a felszín alatti víz termelésére szolgáló vízilétesítmény (így például ásott vagy fúrt kút, forrásfoglalás, galéria, vízakna, szivornya);

k) védett vízkivételi mű: az igénybe vett vízkészlet termelt vizében mért trícium koncentráció kisebb mint 0,2 Bq/l (1,6 TU);

l) nem védett felszín alatti vízkivételi mű: minden talaj-, karszt- és partiszűrésű vízkészletet igénybe vevő felszín alatti vízkivételi mű, továbbá azon a rétegvízkészletet igénybe vevő vízkivételi mű, amely termelt vizében mért trícium koncentráció nagyobb mint 0,2 Bq/l (1,6 TU);

m) alapállapot vizsgálat: felszín, illetve felszín alatti vízkivételi műveknél a vízkivételi mű védettségétől függően változó részletességű, a vízjogi engedélyben előírt vízminőségi vizsgálat;

n) rendszeres alapvizsgálat: felszíni, illetve felszín alatti vízkivételi műveknél a rendelet 3. számú melléklete szerinti (A) és (B) jelű komponenskörre kiterjedő vízminőségi vizsgálat;

o) ellenőrző vizsgálat: felszíni, illetve felszín alatti vízkivételi műveknél a rendelet 3. számú melléklete szerinti (E) és (B) jelű komponenskörre kiterjedő vízminőségi vizsgálat;

p) sűrítő bakteriológiai vizsgálat: felszíni, illetve felszín alatti vízkivételi műveknél a rendelet 3. számú melléklete szerinti (B) jelű komponenskörre kiterjedő vízminőségi vizsgálat;

q) nyersvíz gyűjtővezeték: kútcsoport kútjai összegyűjtött vizét továbbító vezeték;

r) nyersvíz főgyűjtő vezeték: nyersvízgyűjtő vezetékek gyűjtővezetéke.

Az ivóvíz-szolgáltató művekre vonatkozó rendelkezések

3. § (1) Az ivóvíz-szolgáltató mű (a továbbiakban: vízmű) szakszerű és biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos műszaki, technológiai, biztonságtechnikai és közegészségügyi előírásokat, továbbá az egyes tevékenységek gyakorlásának személyi feltételeit üzemeltetési szabályzatban kell meghatározni.

(2) *  Az üzemeltetési szabályzatot és az üzemeltetési utasítást az üzemeltető készíti el.

(3) Az üzemeltetési szabályzat tartalmazza különösen

a) az üzemeltetésre,

b) a technológiai folyamatokra,

c) az időszakos ellenőrzésekre és vizsgálatokra, az üzemi adatok rögzítésére és értékelésére,

d) a vízbázisvédelmi feladatok ellátására,

e) a hatóság által előírt környezetvédelmi feladatok ellátására,

f) a személyi feltételekre,

g) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó más jogszabályok előírásai érvényesítését

szolgáló szabályokat.

(4) A (3) bekezdés c) pontjában említett vizsgálatok szabályozása a víznyerés helyén, a vízkezelési technológia különböző pontjain, a hálózatra táplálás helyén, valamint a vízelosztó rendszerek hálózati (fogyasztói) pontjain

a) a vizsgálatok gyakorisága,

b) a vizsgálandó fizikai, kémiai és biológiai összetevők,

c) a vizsgálandó minták száma

meghatározására terjed ki.

4. § (1) A vízmű üzemeltetőjének hozzáférhető helyen kell tartania:

a) a műtárgyakra és berendezésekre vonatkozó dokumentációkat, kezelési, karbantartási utasításokat, a magyar nyelvű gépkönyveket;

b) munkavédelmi és érintésvédelmi bizonylatokat;

c) műszaki átadási és üzembe helyezési jegyzőkönyveket;

d) a geodéziai felméréseket, hidrológiai, hidrogeológiai adatokat, észleléseket rögzítő dokumentumokat, a közművek egyeztetett hálózati térképeit;

e) az igénybe vett vízkészletre vonatkozó, valamint a termelt és a szolgáltatott víz mennyiségét és minőségét rögzítő adatokat;

f) az alkalmazott technológiák leírását, a használt vegyszerek alkalmazhatóságának bizonylatát;

g) a vízmű, illetve az önálló vízilétesítmény vízjogi üzemeltetési engedélyét, és amennyiben az kötelezően előírt, a környezetvédelmi engedélyt;

h) az üzemeltetési szabályzatot.

(2) A vízmű üzemeltetőjének az (1) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve üzemeltetési utasítást kell készíteni.

5. § (1) A vízmű üzemeltetője gondoskodik arról, hogy a víz termelését, kezelését, szállítását szolgáló építmények, műtárgyak, gépészeti, elektromos, irányítástechnikai berendezések, vízminőség-ellenőrző műszerek rendeltetésszerűen és szakszerűen működjenek, a vízbázis vizét és a már kitermelt vizet szennyeződés ne érje, valamint, hogy a szolgáltatott (felhasználásra kerülő) víz minősége megfeleljen a közegészségügyi előírásoknak, az ivóvízminőségű vízre vonatkozó jogszabályokban előírt fizikai, kémiai, biológiai, bakteriológiai követelményeknek.

(2) *  Ha a vízminőség nem felel meg az (1) bekezdésben megjelölt követelményeknek, erről az üzemeltető - az üzemeltetési szabályzatban előírt módon - haladéktalanul értesíti a fogyasztókat, az érintett önkormányzatot (önkormányzatokat) és a vízügyi hatóságot, továbbá az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) illetékes megyei intézetét, amely dönt az üzemeltetés további feltételeiről.

(3) Ha a víz minőségének megváltozása műszaki hibát valószínűsít, akkor azt haladéktalanul meg kell állapítani, és egyidejűleg a hibaelhárítást meg kell kezdeni.

(4) A hiba elhárítása után csak akkor szabad a vízművet (annak érintett egységét) üzembe helyezni, ha a vízjogi engedélyben, illetve más rendelkezésekben meghatározott feltételek maradéktalanul teljesülnek. Ha a víz szennyezettsége (fertőzöttsége) valószínűsíthető, az ÁNTSZ az újbóli üzembe helyezés feltételéül szabhatja a vízminőség-ellenőrző vizsgálatok kedvező eredményét.

6. § (1) Az üzemeltető köteles a hasznosított vízbázis vizét és az általa termelt, illetve hálózatba juttatott ivóvíz fizikai, kémiai, bakteriológiai (szükség szerint biológiai, toxikológiai) minőségét rendszeresen ellenőrizni vagy ellenőriztetni. Az ellenőrzés - a víz folyamatos fertőtlenítése esetén - kiterjed a fertőtlenítés hatásosságának, az aktív klór koncentrációjának mérésére is.

(2) A fogyasztói pontokon végzendő vízminőség-ellenőrzések módszerét, gyakoriságát, helyét, valamint a vizsgálandó jellemzők kiválasztását külön jogszabály *  előírásai alapján kell végrehajtani.

(3) *  Az üzemeltető köteles a víz minőségét valamennyi üzemelő és ideiglenesen üzemen kívül helyezett vízkivételi műnél, és a vízkezelés során is ellenőrizni. A vizsgálatok gyakoriságát és tartalmát (így például az összetevők, komponensek körét) az üzemeltetői szabályzatban és az üzemeltetői utasításban egyaránt rögzíteni kell. Az adatokat nyilván kell tartani. A mért adatok nyilvántartásáról a vízgazdálkodásért felelős miniszter a minisztérium hivatalos lapjában tájékoztatót tesz közzé.

(4) A vízkezelés során végzendő vizsgálatokra vonatkozó, az üzemeltetési szabályzatban rögzítendő vizsgálati tervnek alkalmasnak kell lennie a technológia irányításához és ellenőrzéséhez szükséges adatok szolgáltatására és rögzítésére. A vizsgálati tervet a területileg illetékes megyei ÁNTSZ intézettel jóvá kell hagyatni.

(5) *  Az üzemeltető köteles a (3) bekezdésben megjelölt vízkivételi műnél legalább 6 évenként - a (6) bekezdés figyelembevételével - alapállapot-vizsgálatot, továbbá évente rendszeres alapvizsgálatot, a (7) bekezdés szerinti gyakorisággal ellenőrző vizsgálatot, a (8) bekezdés szerinti gyakorisággal sűrítő bakteriológiai vizsgálatot végezni, és a vizsgálati eredményeket minden tárgyévet követő március 31-ig az illetékes vízügyi hatósághoz eljuttatni. A vízügyi hatóság a vizsgálati eredményeket április 30-ig továbbítja a működési terület szerinti vízügyi igazgatóságnak.

(6) *  Több felszín alatti vízkivételi művel rendelkező vízbázis esetén az első alapállapot-vizsgálatot, továbbá rétegvízbázisok esetében tríciumvizsgálatot, minden üzemelő és ideiglenesen üzemen kívül helyezett vízkivételi műnél el kell végezni. A tríciumvizsgálatokat 6 év múlva meg kell ismételni. Az ismételt alapállapot-vizsgálatokat csak azoknál a műveknél szükséges elvégezni, melyeket a hatáskörrel rendelkező hatóságok bevonásával az illetékes vízügyi hatóság erre kijelöl. A kijelölt felszín alatti vízkivételi művek köre legalább a következőket magába kell foglalja

a) a legnagyobb víztermeléssel jellemzett,

b) a legnagyobb vízutánpótlódás irányába eső szélső,

c) a sérülékenység szempontjából leginkább veszélyeztetett

vízkivételi mű.

(7) Az ellenőrző vizsgálatok gyakorisága nem lehet kevesebb mint

a) folyóvízből történő vízkivétel esetén naponta egy,

b) Balatonból történő vízkivétel esetében hetente két, víztározók esetében hetente egy,

c) nem védett vízkivételi mű esetében a rendszeres alapvizsgálatot követő félévben egy,

d) a gáztalanításon és fertőtlenítésen túlmenő vízkezelés esetében, továbbá az 5000 m3/napnál nagyobb kapacitású vízműveknél a hálózati betáplálási pontokon havonta egy

vizsgálat.

(8) Az ellenőrző vizsgálatok közötti időszakokat bakteriológiai vizsgálatokkal szükséges sűríteni. A bakteriológiai vizsgálatokat

a) nem védett felszín alatti vízkivételi (művel) művekkel rendelkező 5000 m3/nap összkapacitás alatti vízműveknél a nyersvíz főgyűjtővezetéken, az ennél nagyobb kapacitású vízműveknél az egyes kútcsoportok nyersvíz gyűjtővezetékein legalább negyedévente,

b) védett felszín alatti vízkivételi (művel) művekkel rendelkező 5000 m3/nap összkapacitás alatti vízműveknél a nyersvíz főgyűjtővezetékén, az ennél nagyobb kapacitású vízműveknél a nyersvíz gyűjtővezetékein legalább félévente,

c) a gáztalanításon és fertőtlenítésen túlmenő vízkezelés esetében, továbbá az 5000 m3/napnál nagyobb kapacitású vízműveknél a hálózati betáplálási pontokon legalább kéthetenként

el kell végezni.

(9) Az ellenőrző és bakteriológiai vizsgálatok során a korábban mért adatoktól jellemzően eltérő értékek mérésekor a vizsgálatot soron kívül meg kell ismételni, és az eltérés okát vizsgálni kell.

(10) Haladéktalanul el kell készíteni az észlelt problémák feltárását és a további biztonságos ivóvízellátást biztosító részletes vizsgálati tervet az alábbi esetekben:

a) ha a fogyasztói pontokon, a külön jogszabály *  szerinti vizsgálatok adatai vagy egyéb helyről származó információk alapján várható a vízkivételi műnél nem vizsgált jellemző megjelenése;

b) ha a vízkivételi műnél, továbbá bármely, a vízmű üzemeltetésével kapcsolatos vízminőségi vizsgálat (így például a figyelőkutak vizsgálata, a vízutánpótlódás területén lévő szennyezés, illetve valószínűsíthető szennyezettség) alapján várható a külön jogszabály *  szerinti kockázatos anyag(ok) megjelenése vagy határértéket megközelítő, illetve meghaladó koncentrációja.

(11) A vizsgálati tervnek tartalmaznia kell a vizsgálandó pontokat, komponenseket és azok gyakoriságát. A tervet az üzemeltetési utasításhoz annak módosításával és a szükséges intézkedések kezdeményezésével kell csatolni.

(12) Védett felszín alatti vízkivételi mű esetében az alapállapot-vizsgálat keretében

a) a rendelet 3. számú melléklete szerinti (A) és (K) jelű komponenseket,

b) amennyiben a fenol index értéke 10 mikrogramm/liternél nagyobb, akkor a rendelet 3. számú melléklete szerinti (F) jelű komponenseket is,

c) amennyiben a mért AOX érték 20 mikrogramm/liternél nagyobb, akkor a rendelet 3. számú melléklete szerinti (PCB) és (HS) jelű komponenseket is,

d) amennyiben a mért UV olaj index nagyobb, mint 10 mikrogramm/liter, akkor a rendelet 3. számú melléklete szerinti (SM) jelű táblázat komponenskörét is

mérni kell.

(13) A felszíni és a nem védett felszín alatti vízkivételi művek esetében az alapállapot-vizsgálatot a (11) bekezdésben foglaltakon kívül ki kell terjeszteni e rendelet 3. számú melléklete szerinti (P) jelű komponensekre is.

(14) Kutakból történő vízkivételnél a mintavételi és fontosabb műszaki adatokat e rendelet 4. számú mellékletében foglalt (M) jelű adatlap szerinti jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(15) A vízkivételi mű(vek) sérülékenység szerinti kategorizálását, illetve annak változását az üzemeltetési szabályzat rögzíti.

(16) *  Az (5) bekezdés szerint elvégzett vizsgálatok dokumentálása és adatszolgáltatása az eredeti laboratóriumi vizsgálati eredménylapok fénymásolatának beküldésével történik. Az adatszolgáltatás nyomtatványon vagy számítógépes adathordozón teljesíthető.

(17) *  A felszín alatti vizet termelő vízmű üzemeltetője köteles a kitermelt víz mennyiségét, kutankénti üzemi vízhozamát és üzemi víz(nyomás)szintjét, nyugalmi víz(nyomás)szintjét és a termelt víz hőmérsékletét legalább havi gyakorisággal mérni, és az adatokat a tárgyévet követő március 31-ig a működési terület szerinti vízügyi igazgatósághoz eljuttatni. Az első adatszolgáltatás ideje 2006. március 31.

(18) *  A figyelő-, tartalék és üzemen kívüli kutak esetében a hatóság által előírt gyakorisággal, de legalább évente egy alkalommal a nyugalmi víz(nyomás)szint mérést is el kell végezni.

7. § (1) A fogyasztó által bejelentett, a szolgáltatott víz minőségével kapcsolatos kifogás esetén - ha annak oka még nem ismert - az ellenőrzést haladéktalanul el kell végezni, és amennyiben a kifogás alapos, az 5. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

(2) A közüzemi ivóvíz-szolgáltatáshoz szükséges üzemviteli laboratóriumi vizsgálatokról az üzemeltető saját vagy megbízott laboratórium útján gondoskodik.

(3) A minőség-ellenőrzést szolgáló vizsgálatok végzésére csak a külön jogszabály *  szerint alkalmasnak elfogadott laboratórium jogosult.

(4) Saját laboratórium esetén a vizsgálatok tárgyi feltételeinek biztosításáról, így legalább két laboratóriumi helyiség kialakításáról, az előírt műszerek, felszerelések meglétéről, a vizsgálatot végző személyek számára a vonatkozó műszaki előírások hozzáférhetőségéről az üzemeltetőnek gondoskodnia kell.

(5) A szolgáltatott ivóvíz minőségének elbírálásához szükséges vizsgálati programmal kapcsolatos esetleges vitában az ÁNTSZ területileg illetékes megyei (fővárosi) intézete álláspontja az irányadó.

(6) Saját laboratórium esetén üzemeltetőnek a laboratóriumi munka megbízhatóságának ellenőrzésére olyan belső vizsgálati rendszert kell működtetnie, amely alkalmas a vizsgálati minták azonosítására, a vizsgálati módszerek belső ellenőrzésére, az eszközök és műszerek karbantartásának, továbbá a vizsgálati eredményeknek az ellenőrzésére és nyilvántartására. A rendszer működtetéséért a laboratórium vezetője a felelős.

Szennyvízelvezető és -tisztító művekre vonatkozó rendelkezések

8. § (1) A szennyvízelvezető és -tisztító mű (a továbbiakban együtt: szennyvízelvezető mű) szakszerű és biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos műszaki, technológiai, biztonságtechnikai, közegészségügyi, környezet- és természetvédelmi előírásokat, továbbá az egyes tevékenységek gyakorlásának személyi feltételeit üzemeltetési szabályzatban kell meghatározni.

(2) *  Az üzemeltetési szabályzat készítésére a 3. § (2) bekezdésének rendelkezése az irányadó. A szabályzat tartalmára a 3. § (3) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

9. § A szennyvízelvezető mű üzemeltetőjének rendelkeznie kell a 4. § a)-c) pontjaiban leírtakkal, valamint

a) a geodéziai felméréseket rögzítő dokumentumokkal, közműegyeztetett hálózati térképekkel;

b) a beérkező szennyvíz, illetve a tisztított szennyvíz mennyiségét és minőségét is rögzítő vizsgálati adatokkal;

c) a vízjogi üzemeltetési engedéllyel.

10. § (1) A szennyvízelvezető mű üzemeltetője az üzemeltetési vízjogi engedélyben foglaltaknak megfelelően gondoskodik a szennyvízelvezető műbe bebocsátott szennyvíz - egyesített rendszer esetén a szennyvíz és a csapadékvíz - elvezetéséről, kezeléséről és ártalommentes elhelyezéséről.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátása során az üzemeltető gondoskodik annak ellenőrzéséről, hogy a szennyvízelvezető műbe csak a külön jogszabályban *  előírt, olyan összetételű - szükség szerint előtisztított - szennyvizet vezessenek be, amelynek tisztítására a mű rendeltetésszerű működés mellett alkalmas, állagára nem káros, és az ott dolgozók egészségét, testi épségét nem veszélyezteti.

(3) A szennyvíztisztító művet (műtárgyak berendezéseit) úgy kell üzemeltetni, hogy kiépítési jellemzőinek megfelelő mértékben alkalmas legyen az összegyűjtött szennyvíz előírt mértékű tisztítására, elégítse ki a biztonságtechnikai, környezet- és természetvédelmi követelményeket. A keletkező szennyvíziszap, rácsszemét és homok üzemszerű eltávolításánál az üzemeltetőnek gondoskodnia kell arról, hogy a szállítás és az elhelyezés a környezeti elemekben csak a határértékeknek megfelelő környezetterhelést eredményezzen.

(4) A szennyvízelvezető mű üzemeltetését szolgáló berendezések, műszerek folyamatos működéséről és fenntartásáról az üzemeltetőnek kell gondoskodnia. E feladat elvégzésére megfelelő szakképzettséggel rendelkező személlyel, illetőleg szervezettel megállapodást köthet.

11. § (1) A szennyvízelvezető mű működésében keletkezett hibák elhárítása során, illetve a karbantartási, javítási vagy átépítési munkák alatt a szennyvíz továbbvezetéséről folyamatosan gondoskodni kell.

(2) *  A szennyvízelvezető mű üzemeltetésével összefüggő, a környezetet károsító, vagy annak közvetlen veszélyével járó üzemzavart az üzemeltetőnek haladéktalanul be kell jelentenie a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságnak, az érintett önkormányzatnak (önkormányzatoknak) és a vízügyi hatóságnak. Amennyiben a szennyvízelvezető műből kijutó szennyezés emberi egészséget veszélyeztet, az üzemeltetőnek, az ÁNTSZ területileg illetékes intézetét, természetvédelmi védelem alatt álló terület veszélyeztetése esetén a területileg illetékes természetvédelmi hatóságot is értesítenie kell.

(3) Hibaelhárítás, karbantartás után a szennyvízelvezető művet, illetve annak valamennyi érintett egységét a vízjogi üzemeltetési engedélyben, illetve más rendelkezésekben meghatározott műszaki feltételek megléte esetén helyezhető ismételten üzembe.

12. § (1) A szennyvízelvezető műbe bebocsátott, a tisztítás alatt álló, valamint a tisztított szennyvíz és a szennyvíziszap fizikai, kémiai, biológiai, bakteriológiai, szükség szerinti toxikológiai vizsgálatát az üzemeltető végzi vagy végezteti.

(2) A vizsgálat kiterjed a szennyvízelvezető műbe bebocsátott szennyvíz minőségére, a szennyvízelvezető mű megjelölt pontjain történő mintavételekre, a szennyvíztisztító műtárgyak hatásfokvizsgálatával járó minőség-ellenőrzésre, továbbá az újrafelhasználásra kerülő tisztított szennyvíz és a szennyvíziszap mennyiségi, valamint fizikai, kémiai és biológiai vizsgálatára is. A szennyvíztisztítóba kerülő, illetve onnan továbbvezetett, tisztított szennyvíz vizsgálatát a külön jogszabály *  szerint kell végrehajtani. A mezőgazdasági felhasználásra kerülő tisztított szennyvíz és a szennyvíziszap vizsgálata keretében a külön jogszabályban *  előírt vizsgálatokat kell elvégezni.

(3) Mezőgazdasági felhasználásra csak olyan szennyvíz és szennyvíziszap adható át, amelynek minősége megfelel a külön jogszabályban *  meghatározott minőségi követelményeknek.

(4) *  A szennyvízelvezetés-szolgáltatáshoz szükséges üzemviteli laboratóriumi vizsgálatokról az üzemeltető saját vagy megbízott laboratórium útján gondoskodik.

(5) *  Az üzemeltető az elvezetett vagy a tisztított szennyvíz minőségében bekövetkezett hátrányos változás észlelésekor az okok felderítése és a minőségromlás megszüntetése érdekében köteles haladéktalanul intézkedni, szükség esetén közigazgatási hatósági eljárást kezdeményezni.

(6) *  A 2000 lakosegyenérték (a továbbiakban: LE) teljesítőképességűnek kell tekinteni minden olyan szennyvíztisztító-telepet, amelynek teljesítőképessége a 200 m3/napot meghaladja, kivéve, ha az üzemeltető egy év alatt vett 4 mintával igazolja, vagy büntetőjogi felelőssége mellett nyilatkozik arra nézve, hogy a telep terhelése kisebb, mint 2000 LE, és ezért nem esik az előírás hatálya alá. Ez utóbbi esetben a vízügyi hatóság bármikor jogosult ellenőrző mérésre, és ha annak eredménye megismétlés után is azt mutatja, hogy az üzemeltető által az előírás hatálya alá nem tartozónak minősített telep a valóságban az előírás hatálya alá tartozik, a telep vezetőjével szemben szabálysértési eljárást *  kezdeményez.

(7) A LE-ben kifejezett terhelést az év folyamán a telepre belépő maximális heti terhelés átlaga alapján kell megállapítani, kivéve a rendkívüli (így például intenzív esőzés) esetben előállt helyzetet.

(8) A 2000 LE teljesítőképességnél nagyobb szennyvíztisztító telepen a szennyvíz minőségének az 5 napos biokémiai oxigénigény (BOI5) alapján történő vizsgálatáról is gondoskodni kell. Az előírt vizsgálati gyakoriság nem lehet kevesebb mint 1 vizsgálat/hét.

13. § (1) *  A víziközművek üzemeltetésének követelményeire vonatkozó szabályok megtartását a közmű helye szerint illetékes vízügyi hatóság ellenőrzi.

(2) * 

Záró és átmeneti rendelkezések

14. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, egyidejűleg a víziközművek üzemeltetésének követelményeiről szóló 18/1992. (VII. 14.) KHVM rendelet és a módosítására kiadott 24/1996. (XII. 4.) KHVM rendelet hatályát veszti.

(2)-(3) * 

(4) Méréssel kell megállapítani azokat a mennyiségi és minőségi jellemzőket, amelyeket a vízjogi üzemeltetési engedély előír. A hiányzó mérési feltételek pótlásáról a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjáig gondoskodni kell.

(5) * 

(6) A vízkivételi művek első alapállapot-vizsgálatát a rendelet hatálybalépésekor már üzemelő létesítmények esetében a vízjogi üzemeltetési engedély felülvizsgálata keretében kell elvégezni, amelyet az üzemeltetési utasításban is rögzíteni kell.

(7)-(8) * 

(9) *  E rendelet a következő európai uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács a települési szennyvíztisztításról szóló 91/271/EGK irányelve 2. cikkének (6) bekezdésével, 10. Cikkének a működtetésre vonatkozó, 15. cikkének és I. számú mellékletének a szennyvízminőség mérésére vonatkozó előírásaival;

b) a Bizottság 98/15/EK irányelve a Tanács 91/271/EGK irányelvének módosításáról az I. számú mellékletben meghatározott bizonyos követelményekkel kapcsolatban;

c) a Bizottság 93/481/EGK határozata a Tanács 91/271/EGK irányelve 17. cikkének rendelkezései szerinti nemzeti programok bemutatásáról szóló formátumokról.

1. számú melléklet a 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelethez

A víziközmű üzemeltetésének szakmai képesítési előírásai

A) Az ivóvízművek üzemeltetésének képesítési előírásai

Felszín alatti vízbázisra telepített vízművek

Munkakör megnevezése
Felszíni vízbá-
zisra telepített
vízművek

a vízmű mértékadó kapacitása m3/nap
10 000 fölött 10 000-3000 3000-500 500 alatt
Területi vagy szakági irányító Szm 6
M 3, 4, 5, 6
Szm 6
M 3, 4, 5, 6
Szüm 2 Üm 1 -
Vezető diszpécser Szm 6
M 3, 4, 5, 6
Szüm 2
Szm 6, 9
M 3, 4, 5, 6
Szüm 2
Üm 1 t 2 -
Felszín alatti víztermelőtelep vezetője - M 2, 4, 5, 6
Szm 2, 6, 11
Szüm 2 Üm 1 t 2
Hálózati üzemeltetés irányítója, vezetője Szm 6 Szm 6
M 3, 4, 5, 6
Üm 1, 4 Üm 1, 4
t 2
t 2, 3
Vízkezelő-, valamint felszíni víztermelőtelep vezetője Szm 6 Szm 6 Szüm 2 Üm 1 t 2
t 4
t 5
Belső vízminőség ellenőrzés vezetője vegyészmérnök, vegyész, biológus vegyészmérnök, vegyész vegyész, vegyészüzem-
mérnök
vegyésztechnikus -

B) Szennyvízelvezető-tisztító művek üzemeltetésének képesítési előírásai

10 000 felett 3000-10 000 között 3000 alatt
Munkakör megnevezése a szennyvíztisztító telep mértékadó kapacitása*, telep hiánya esetén az átlagos elvezetett szennyvízmennyiség m3/nap
Területi vagy szakági irányító Szm 6
M 3, 4, 5, 6
Szüm 3, 6
Szüm 5
Üm 1
Vezető diszpécser Szm 6
M 3, 4, 5, 6
Szüm 3, 6
Szüm 5
Üm 1
Szüm 5
Üm 1
Hálózati üzemeltetés irányító Szm 6
M 3, 4, 5, 6
Szüm 3, 6
Üm 1
Üm 1, 4 t 3
Tisztítótelep vezető Szm 6
M 3, 4, 5, 6
Szüm 3, 6
Szüm 5
Üm 1 t 2, 4
Belső vízminőség ellenőrzés irányító M 3
vegyészmérnök, vegyész, biológus
vegyész-üzemmérnök vegyésztechnikus
t 4
* 2003. január 1-jétől a határok LE-ben 100 000 felett, 100 000 és 2000 között, 2000 alatt.

Az „m” minősítésű állások egyetemi oklevélhez (okl. mérnök) kötöttek.

A vezető állások betöltésének feltétele 2 év szakirányú szakmai gyakorlat.

Víz- és szennyvízminőség-vizsgáló laboratórium vezetője munkakör betöltésének feltétele a szakirányú egyetemi végzettség, csak kémiai vizsgálatokat végző laboratórium esetében a vegyész-üzemmérnöki képesítés.

A képesítések felsorolásában és az A) és B) táblázatokban nem szereplő, de a műszaki felsőoktatás alapképzési szakjainak képesítéséről szóló 159/1996. (X. 22.) Korm. rendelet szerinti felsőfokú műszaki végzettség és 3 éves szakirányú szakmai gyakorlat egyenértékű a táblázatban szereplő végzettségi szinthez tartozó szakirányú képesítéssel.

A táblázatban jelölt szakirányú képesítések vagylagosak.

Az egyes sorokban az alacsonyabb oszlopszámú szakmai követelmények a magasabb oszlopszámú szakmai követelményeket kielégítik.

Az A) és B) táblázatok első és második sorában meghatározott „területi vagy szakági irányító”, valamint „vezető diszpécser” megnevezésű munkakörök esetében az egyes oszlopokban előírt teljesítményhatárok a dolgozó által irányított valamennyi létesítmény összesített teljesítőképességére vonatkoznak.

Az 1. számú mellékletben alkalmazott jelölések és a hozzá kapcsolódó képesítések

Jele Képesítés megnevezése
Egyetemi szakmérnöki képesítések
Szm 1 Hidrológus és vízgazdálkodási szakmérnök
Szm 2 Hidrogeológus szakmérnök
Szm 3 Közműépítési szakmérnök
Szm 4 Folyami vízépítési szakmérnök
Szm 5 Vasbetonépítési szakmérnök
Szm 6 Vízellátási és csatornázási szakmérnök
Szm 7 Mezőgazdasági vízgazdálkodási szakmérnök
Szm 8 Környezetvédelmi (vízvédelmi ágazatos) szakmérnök
Szm 9 Vízgépészeti szakmérnök
Szm 10 Mérnökközgazdász vagy gazdasági mérnök
Szm 11 Mérnökgeológiai szakmérnök
Egyetemi képesítések
M 1 Hidrológus, hidrológus mérnök
M 2 Hidrogeológus, hidrogeológus mérnök
M 3 Víz- és szennyvíztechnológus mérnök
M 4 Vízépítő mérnök
M 5 Általános mérnök
M 6 Építő (nem vízépítő) mérnök
Szaküzemmérnöki (főiskolai szakmérnöki) képesítések
Szüm 1 Vízépítő szaküzemmérnök
Szüm 2 Vízellátási szaküzemmérnök
Szüm 3 Csatornázási szaküzemmérnök
Szüm 4 Mezőgazdasági vízgazdálkodási szaküzemmérnök
Szüm 5 Környezetvédelmi (vízügyi ágazatos) szaküzemmérnök
Szüm 6 Közműfenntartási szaküzemmérnök
Szüm 7 Vízgépészeti szaküzemmérnök
Üzemmérnöki (főiskolai mérnöki) képesítések
Üm 1 Vízellátási és csatornázási (települési vízgazdálkodási) üzemmérnök és vízellátási, csatornázási szakirányú építőmérnök
Üm 2 Mezőgazdasági (területi) vízgazdálkodási üzemmérnök
Üm 3 Öntözési és meliorációs üzemmérnök
Üm 4 Mélyépítő üzemmérnök
Technikusok
t 1 Települési vízgazdálkodási technikus (ide sorolandó: vízmesteri oklevél és vezető technikusi oklevél is)
t 2 Telepi vízgazdálkodási technikus (ide sorolandó: telepkezelői tanfolyami végzettséget igazoló okmány)
t 3 Vízépítő technikus (ide sorolandó a híd, vízmű technikumi oklevél is)
t 4 Víz- és szennyvíztechnológus technikus
t 5 Vízgépészeti technikus
t 6 Tervező, szerkesztő technikus
t 7 Vízrajzi kutatási technikus
t 8 Vízkútfúró technikus
t 9 Ipari vízgazdálkodási technikus

Továbbá az egyenértékűnek minősülő képesítések.

2. számú melléklet a 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelethez * 

3. számú melléklet a 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelethez

Vízkivételi műveknél végzendő kémiai és bakteriológiai vizsgálatok

Ellenőrző kémiai vizsgálatok E
fajlagos elektromos vezetőképesség μS/cm
ammónium mg/l
nitrát mg/l
nitrit mg/l
KOIps mg/l
klorid mg/l
Bakteriológiai vizsgálatok B
E. coli
telepszám 22 °C-on
coliform bakt.
Rendszeres alap kémiai vizsgálatok A
fajlagos elektromos vezetőképesség μS/cm
pH
nátrium mg/l
kálium mg/l
kalcium mg/l
magnézium mg/l
vas mg/l
mangán mg/l
ammónium mg/l
klorid mg/l
szulfát mg/l
hidrogénkarbonát mg/l
karbonát mg/l
nitrát mg/l
nitrit mg/l
összes keménység CaO/mgl
lúgosság (m) mg ekv./1
lúgosság (p) mg ekv./1
kémiai oxigénigény (KOIps) mg/l
összes cianid *  μg/l
arzén *  μg/l
Kiegészítő kémiai vizsgálatok K
fluorid mg/l
oldott oxigén mg/l
foszfát mg/l
anionaktív detergens mg/l
fenol index μg/l
AOX μg/l
antimon μg/l
arzén μg/l
bór μg/l
higany μg/l
kadmium μg/l
króm μg/l
nikkel μg/l
ólom μg/l
réz μg/l
szelén μg/l
alumínium μg/l
Fenolok (fenol index eredményétől függően) F
fenol μg/l
krezol μg/l
katechol μg/l
rezorcin μg/l
Poliklórozott bifenilek (AOX mérés eredményétől függően) PCB
7 PCB összesen μg/l
Halogénezett szénhidrogének (AOX mérés eredményétől függően) HS
diklór-metán μg/l
1,1,2-triklór-trifluor-etán μg/l
2-klór-etanol μg/l
széntetraklorid μg/l
1,2-diklór-propán μg/l
2,3-diklór-propilén μg/l
2-klóretil-vinil-éter μg/l
1,3-diklór-propilén μg/l
1,1,2-triklór-etán μg/l
1,2-dibróm-etán μg/l
1,1,2,2-tetraklór-etán μg/l
cisz1,2-diklór-etilén μg/l
1,2-diklór-etán μg/l
kloroform μg/l
bróm-diklór-metán μg/l
triklór-etilén μg/l
dibróm-klór-metán μg/l
tetraklór-etilén μg/l
összes klórozott alifás szénhidrogén μg/l
monoklórfenolok μg/l
diklórfenolok μg/l
triklórfenolok μg/l
tetraklórfenolok μg/l
pentaklórfenol μg/l
összes klórfenol μg/l
klórbenzol μg/l
diklórbenzolok μg/l
triklórbenzolok μg/l
1,2,3,4-tetraklórbenzol μg/l
pentaklórbenzol μg/l
hexaklórbenzol μg/l
klórnaftalin μg/l
bróm-benzol μg/l
szumma halogénezett aromás szénhidrogén μg/l
Peszticidek P
acetoklór μg/l
propaklór μg/l
2,4-D μg/l
atrazin (Aktinit PK) μg/l
lindán μg/l
malation μg/l
MCPA μg/l
metil-paration μg/l
simazin μg/l
2,4,5-T μg/l
DDT/DDD/DDE μg/l
dezetil-atrazin μg/l
diazinon μg/l
hexaklórbenzol μg/l
dezipropil-atrazin* μg/l
endrin* μg/l
forát* μg/l
hexazinon* μg/l
klórpirifosz* μg/l
metribuzin* μg/l
prometrin* μg/l
propazin* μg/l
terbutilazin* μg/l
terbutrin* μg/l
Egyéb szerves mikroszennyezők
(UV olaj index eredményétől függően)
SM
benz(b)fluorantén μg/l
benz(k)fluorantén μg/l
benz(a)pirén μg/l
indeno(1,2,3-cd)-pirén μg/l
benz(ghi)perilén μg/l
benzol μg/l
toluol μg/l
etil-benzol μg/l
xilolok μg/l
egyéb alkilbenzol összesen μg/l
összes alifás szénhidrogén C5-C36 μg/l
A *-gal jelölt komponensek közül csak azok vizsgálandók, amelyeket a kutak utánpótlódási területén használtak vagy ha - külön jogszabály szerint - az OTH évente kiadott közleményében szerepelnek.

4. számú melléklet a 21/2002. (IV. 25.) KöViM rendelethez

Műszaki és mintavételi adatlap M
Azonosító adatok M1
Üzemeltető neve
Vízjogi üzemeltetési engedély száma
VIFIR kódszám (ha ismert)
Település neve
Helyi megnevezés, kútszám
Létesítés éve
Csövezett kút talpmélysége m terep alatt
Építéskori kifolyóvíz hőmérséklet °C
Mintavételi adatok M2
Mintavétel dátuma
Vízhozam a mintavételkor l/perc
Előzetes szivattyúzás során kitermelt víz vagy vízóra állása** liter
Kifolyóvíz hőmérséklet a mintavételkor °C
Helyszíni elektromos vezetőképesség** μS/cm
Helyszíni pH**
Elemző laboratórium (akkreditálási szám)
A **-gal jelölt komponens csak az időszakosan termeltetett kutak esetén vizsgálandók.