Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2017.06.26.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

33/2002. (V. 3.) HM rendelet

az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény honvédségi alkalmazásáról

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: At.) 68. § (10) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel a 26. §-ban és a 47. §-ban foglaltakra, a következőket rendelem el:

I. Fejezet

A RENDELET HATÁLYA

1. § A rendelet hatálya kiterjed:

a) *  a Honvédelmi Minisztériumra, a honvédelemért felelős miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetekre, a Magyar Honvédség katonai szervezeteire (a továbbiakban együtt: honvédségi szervezet), a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatra és ezek személyi állományára;

b) a honvédségi szervezetek által az atomenergia alkalmazási körébe tartozó radioaktív anyagok kezelésére és ellenőrzésére, létesítmények, haditechnikai termékek létrehozására és megszüntetésére, az ágazat speciális sugár-egészségügyi szabályaira;

c) a honvédségi szervezetek atomenergia alkalmazási körébe tartozó tevékenységére.

II. Fejezet

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

2. § Az e rendeletben és más e tárgykörben alkalmazott fogalmak meghatározását az 1. számú melléklet tartalmazza.

III. Fejezet

ALAPELVEK

3. § (1) A honvédségi szervezeteknél, az At. hatálya alá tartozó, békés célú atomenergia - alkalmazás engedélyhez kötött, ellenőrzött tevékenység, mely kiterjed az oktatás - kiképzés, kutatás - fejlesztés, haditechnikai termékek rendszere életciklusaihoz kapcsolódó műveletek, méréstechnikai - műszerhitelesítési tevékenység és egészségügyi (diagnosztikai, terápia) felhasználás szakterületeire.

(2) Az atomenergia a honvédségi szervezetek által történő békés célú alkalmazás során, figyelemmel a nemzetközi tilalmi egyezményekben vállalt kötelezettségekre, nem képezheti a haditechnikai termékek pusztító (romboló) erejének meghatározó elemét.

(3) Honvédségi szervezeteknél az atomenergia békés célú alkalmazását rendszeres vagy időszakos tevékenységként, az At. alapelveinek megfelelően, a sajátosságok figyelembevételével kell megvalósítani, melyet a parancsnoki felelősségre, a hatósági engedélyezésre és ellenőrzésre, a technikai-technológiai fegyelem betartására, illetve a honvédségi szervezetek és a személyi állomány biztonsági kultúrájára kell alapozni.

4. § (1) Az atomenergia alkalmazása során a biztonságnak elsődleges szerepe van bármilyen honvédségi tevékenységben. A személyi állomány egészségének megőrzése és a környezet megóvása érdekében a sugárvédelmi rendszer dózishatárértékeinek alkalmazása a honvédségi szervezetek valamennyi tevékenységének korlátot szab.

(2) A sugárvédelmi rendszer operatív alkalmazása az állományilletékes parancsnok kötelessége.

(3) A dózishatárértékek időben történő alkalmazására

a) béke-, valamint nukleáris veszélyhelyzet (a továbbiakban: NVH) időszakában a sugár-egészségügyi szolgálat,

b) *  az Alaptörvény szerinti különleges jogrendben (kivéve, ha a veszélyhelyzet oka: NVH) a sugár-egészségügyi és vegyivédelmi szolgálat együttesen

köteles javaslatot tenni.

(4) *  A honvédségi szervezeteknél az At. hatálya alá tartozó tevékenységekre békeidőszakban és NVH esetén, az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló kormányrendeletben megállapított sugáregészségügyi határértékek és vonatkoztatási szintek, valamint az egyéni sugárterhelés rendszeres ellenőrzésének általános rendje - a nyilvántartás kivételével - kötelezően alkalmazandók.

(5) *  Az atomenergia alkalmazási körében a személyi állomány egyéni sugárterhelése központi nyilvántartásának vezetése, az ellenőrzés megszervezése, a nem rendszeres egyéni sugárterhelés ellenőrzésének elrendelése a Magyar Honvédség Közegészségügyi-Járványügyi Szolgálatának (a továbbiakban: hatóság) feladata.

(6) *  A hatóság a leszerelő állomány személyi sugárterhelési adatait megküldi az Országos Személyi Dozimetriai Szolgálat részére.

IV. Fejezet

HATÓSÁGI FELADATOK

5. § (1) *  Az At. 26. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a honvédségi szervezetekre vonatkozóan a törvény 20. § (1) a)-c), e)-f) és h) pontjaiban foglalt engedélyezési és ellenőrzési feladatokat a hatóság látja el, mint engedélyező és ellenőrző hatóság (a továbbiakban: hatóság).

(2) A hatóság hatósági jogkörében jogosult, illetve köteles az (1) bekezdésben foglaltakon túl:

a) az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: OAH) jogkörébe *  tartozó, a honvédség kötelékében végrehajtott ellenőrzéseken való részvételre, az OAH ellenőrző közegének kísérésére;

b) a műszaki technikai fejlesztésből adódó közvetlen kapcsolattartásra más tárcákkal sugáregészségügy tárgykörben;

c) *  az engedélyezési eljárás során sugárvédelmi és sugárbiztonsági kérdésekben igénybe veszi az Országos Közegészségügyi Intézet (a továbbiakban: OKI) szakvéleményező tevékenységét;

d) * 

e) az At. hatálya alá tartozó radioaktív és nukleáris anyagok, radioaktív hulladékok ágazati, központi nyilvántartásának vezetésére és az összesített adatok más jogszabályban előírt kötelező jelentésére az OAH felé;

f) az engedélyes honvédségi szervezetek és engedélyek ágazati nyilvántartásának vezetésére;

g) a személyi állomány egyéni dózisterhelése ágazati nyilvántartásának vezetésére;

h) a személyi állomány sugárvédelmi végzettsége ágazati nyilvántartásának vezetésére;

i) az ágazati nyilvántartások vezetése érdekében, azok tárgyköreit illetően, illetve rendkívüli esemény esetében az esemény jellegére, a honvédségi létesítményekre, kapcsolódó katonai műveletekre, a személyi állomány egészségi állapotára, az érintett környezetben bekövetkezett kár jellegére és mértékére vonatkozó kiegészítő adatok bekérésére.

(3) Hatóság rendkívüli esemény esetén a radioaktív szennyeződés továbbterjedésének megakadályozása és a sugársérülés elkerülése érdekében működési területén az At. 47. § (1)-(3) bekezdésében, valamint a külön jogszabályban *  meghatározott rendszabályok szerint jár el.

(4) A hatóság ellenőrzési jogkörét e rendelet tárgykörében az atomenergia alkalmazására engedéllyel rendelkező honvédségi szervezet felé érvényesíti, melynél az engedély hatálya alá tartozó jogok és kötelezettségek képviselője az állományilletékes parancsnok.

V. Fejezet

AZ ATOMENERGIA ALKALMAZÁSI KÖRÉBE TARTOZÓ LÉTESÍTMÉNYEK ÉS HADITECHNIKAI TERMÉKEK LÉTREHOZÁSA ÉS MEGSZÜNTETÉSE, A RADIOAKTÍV ANYAGOK KEZELÉSE ÉS ELLENŐRZÉSE SZABÁLYAI

Létesítmények és haditechnikai termékek létrehozásának szabályai

6. § (1) A honvédségi szervezeteknél az At. hatálya alá tartozó radioaktív anyagok, létesítmények és haditechnikai termékek hatósági engedéllyel rendszeresíthetők (vehetők alkalmazásba, használatba), hozhatók létre, birtokolhatók, üzemeltethetők és szüntethetők meg (vonhatók ki).

(2) E rendelet tárgykörében az atomenergia engedéllyel rendelkező alkalmazója (a továbbiakban: engedélyes) a rendszeresítő, birtokos vagy felhasználó honvédségi szervezet. A birtokos egyben felhasználó is lehet.

(3) A rendszeresítői jogot a rendszeresítési (alkalmazásba-, használatbavételi), illetve létesítési jogkörrel rendelkező honvédségi szintű anyagnem-felelős szolgálati ág főnökök gyakorolják saját anyagnemük vonatkozásában. A rendszeresítő a rendszeresítési (alkalmazásba vételi) eljárással egy időben birtokost jelöl ki.

(4) Az At. hatálya alá tartozó radioaktív anyagokra, létesítményekre és haditechnikai termékekre vonatkozóan a hatósági engedélyben foglalt jogok és kötelezettségek érvényesítéséért a honvédségi szervezet parancsnoka felelős.

(5) Honvédségi szervezeteknél az At. hatálya alá tartozó létesítmény, radioaktív anyag, ionizáló sugárzást kibocsátó berendezés vagy ezeket tartalmazó haditechnikai termék rendszeresítése, alkalmazásba vétele, figyelemmel a 3. és 4. számú mellékletben foglalt előírásokra, kezdeményezhető.

(6) Az engedély, az At. 14. § (1) bekezdésben foglalt előírásoknak megfelelően, lehet határozott, vagy határozatlan időre szóló, illetve bizonyos feltételekhez kötött. A határozott időre adott engedély kérelemre meghosszabbítható.

(7) *  A hatósági engedély kiadása iránti kérelmet a hatóság által a következő adattartalommal rendszeresített formanyomtatványon az atomenergia alkalmazója terjeszti elő:

a) a kérelmező felelős vezetőjének családi és utóneve, születési családi és utóneve, beosztása,

b) a sugárvédelmi szolgálat vezetőjének és helyettesének családi és utóneve, születési családi és utóneve, munkaköri beosztása, iskolai végzettsége, sugárvédelmi képesítése,

c) a sugárveszélyes tevékenység ismertetése,

d) a sugárveszélyes tevékenységet végző szervezeti egység megnevezése, címe, felelős vezetője,

e) a kérelem tárgyának leírása,

ea) radioaktív anyag vagy zárt sugárforrás fajtájának, aktivitásának (legnagyobb aktivitásának) és felhasználásának megnevezése,

eb) haditechnikai termék leírása,

ec) tevékenységet szolgáló létesítmény leírása,

ed) ionizáló sugárzást létrehozó berendezés, készülék megnevezése, gyártója, típusa és minősítésének száma,

f) a sugárveszélyes munkakörök megnevezése, az ott foglalkoztatott személyi állomány létszáma és képzettsége,

g) az alkalmazni kívánt sugárvédelmi mérőműszerek felsorolása,

h) a kérelmezett engedély területi hatályára vonatkozó megjelölés.

(8) A hatóság az engedélyes kezdeményezésére az atomenergia alkalmazási köre szerint besorolja az engedélyköteles anyagokat, létesítményeket, haditechnikai termékeket, tevékenységeket. Megállapítja esetleges mentességüket, feltételhez kötött mentességüket, a tevékenység feltételeit, az alkalmazás során keletkező radioaktív hulladék kezelésének szabályait. A besorolás a 124/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet és 23/1997. (VII. 18.) NM rendelet előírásait alkalmazva történik.

(9) *  Az engedély megadása ügyében első fokon a hatóság, másodfokon a honvédelemért felelős miniszter jár el az At. 20. § a)-c), d)-f), h) pontjai vonatkozásában.

(10) *  A hatóság az engedélyt a sugár-egészségügyi szempontból megfelelő személyi és tárgyi feltételek, a sugárvédelmi jogszabályokban előírt követelmények megléte (biztosítása) esetén adja meg.

(11) *  Az engedély hatályát veszti, ha az abban meghatározott időtartam lejár, vagy az engedélyben meghatározott feltételek nem teljesültek, vagy az engedélyezett tevékenység tartósan, de legalább 6 hónapig szünetel.

(12) *  Az engedélyt a hatóság visszavonhatja, illetve időbeli hatályát korlátozhatja, amennyiben a biztonsági követelmények kedvezőtlen változása következik be.

(13) *  Az engedélyek időbeli hatálya és az ellenőrzés gyakorisága vonatkozásában az egészségügyi miniszter 16/2000. (VI. 1.) EüM rendelete az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról a 19. §-a és 7. számú mellékletének függeléke előírásai az irányadók, haditechnikai termékek esetében pedig a rendszeresítési engedélyben a hatóság által meghatározott feltételek.

(14) A honvédségi szervezeteknél az atomenergia alkalmazási körében folytatott tevékenység engedélyezésének további feltételei:

a) a hatóság által jóváhagyott Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzat (a továbbiakban: MSSZ), mely tartalmazza az engedély tárgykörébe tartozó terület Balesetelhárítási Intézkedési Tervét (a továbbiakban: BEIT) is;

b) a hatóság által felügyelt sugárvédelmi szolgálat vagy kijelölt sugárvédelmi megbízott.

Az MSSZ tartalmi követelményeit és a sugárvédelmi szolgálat feladatait a 16/2000. (VI. 1.) EüM rendelete az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról a 6. és 8. számú mellékletének előírásait alkalmazva, figyelemmel az 5. számú mellékletben foglaltakra, kell meghatározni.

(15) * 

Létesítmények és haditechnikai termékek megszüntetésének szabályai

7. § (1) Az At. hatálya alá tartozó létesítmények, tevékenységek, radioaktív anyagok, ionizáló sugárzást létrehozó berendezések és haditechnikai termékek megszüntetése engedélyhez kötött. A megszüntetési engedély kiadását a hatóságnál az engedélyes honvédségi szervezet írásban kezdeményezi.

(2) Az engedélyes megszűnő (felszámoló) honvédségi szervezet az At. hatálya alá tartozó létesítmények és haditechnikai termékek biztonságos elhelyezéséről köteles gondoskodni. A radioaktív anyag, ionizáló sugárzást létrehozó berendezés és haditechnikai termék használatának átadása csak ismételt engedélyezési eljárás lefolytatása után lehetséges. Az engedélyezési eljárást írásban kezdeményezi a hatóságnál az új engedélyes. A megszűnő engedélyes bejelenti a hatóságnál az új eljárás kezdeményezését és a kezdeményező szervezetet.

(3) A használat átadásának vagy tulajdonjog megszerzésének engedélyezése során, amennyiben az új engedélyes nem honvédségi szervezet és/vagy az atomenergia alkalmazási körében engedélyezett tevékenységet nem rendszeresen végzi, a 72/2000. (V. 19.) Korm. rendelet és 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet előírásait is figyelembe kell venni.

Radioaktív anyagok kezelése és ellenőrzése szabályai

8. § (1) A munkahelyi sugárvédelem alapvető előírásait bármely munkafeltétel esetén a sugárzás természetének és a sugárterhelés mértékének ismeretében, az egészségügyi miniszter 16/2000. (VI. 1.) EüM rendelete az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló rendelet 5. számú mellékletében foglalt előírások szerint kell alkalmazni.

(2) Indokolt esetben a munkahelyeket, terepen a kiképzés-gyakorlat kijelölt helyszíneit különböző munkaterületekre kell felosztani. Az engedélyesnek a munkavégzéssel járó várható sugárterhelési szint szerint ellenőrzött, illetve felügyelt területet kell kijelölni. A kijelölt munkaterületeken a (1) bekezdésben hivatkozott rendelet követelményei szerint kell a sugárvédelmi intézkedést és ellenőrzést megvalósítani.

(3) Honvédségi szervezetek létesítményei, haditechnikai termékei sugárvédelmének tervét tervezési engedéllyel rendelkező intézmény, vállalkozás vagy sugárvédelmi szakértő készítheti. A tervezőnek rendelkeznie kell a külön jogszabályban meghatározott, érvényes sugárvédelmi végzettséggel is. Indokolt esetben a sugárvédelmi terv kidolgozásába eseti megbízás alapján sugárvédelmi szakértő(ke)t és/vagy szakértői testülete(ke)t kell bevonni.

(4) A sugárvédelmi feltételek megteremtéséért, a követelmények betartásáért az engedélyes honvédségi szervezet parancsnoka felelős, aki köteles gondoskodni a biztonsági berendezésekről, ionizáló sugárzás ellen védő hatékony eszközökről, valamint a sugárvédelmi műszerek működőképességéről és hitelesítéséről (kalibrációjáról).

(5) Honvédségi szervezeteknél kiképzés és egyéb tevékenység során alkalmazott zárt sugárforrással, nyitott radioaktív készítményekkel vagy ionizáló sugárzást létrehozó berendezéssel működő műszerrel, haditechnikai termékkel végzett munkáknál az (1) bekezdésben hivatkozott melléklet előírásai szerint kell eljárni.

Radioaktív anyagok, haditechnikai termékek, ionizáló sugárzást létrehozó berendezések nyilvántartása, jelentése

9. § (1) Az At. hatálya alá tartozó létesítmények, radioaktív anyagok, ionizáló sugárzást létrehozó berendezések, haditechnikai termékek nyilvántartás- és jelentéskötelesek.

(2) A hitelesített nyilvántartókönyveket radioaktív anyagok nyilvántartására a honvédségi szervezetek részére a hatóság igényli az OAH-tól az engedélyes kérésére és költségére.

(3) Az engedélyes (a rendszeresítő, birtokos és felhasználó egyaránt) saját nyilvántartást köteles vezetni, és jelentést tenni az engedély hatálya alá tartozó anyagokról, felhasználásról és bármilyen más eredetű készletváltozásról, a keletkezett radioaktív hulladékról. A nyilvántartás naprakész vezetéséért a sugárvédelmi szolgálat a felelős. A nyilvántartás alapja a kiadott műbizonylat vagy gyártmánykísérő dokumentáció.

(4) Radioaktív és nukleáris anyagok nyilvántartási rendjét, a nyilvántartások tartalmi követelményeit a más jogszabályokban *  meghatározott előírások szerint kell megvalósítani.

(5) A rendszeresítő részletes kimutatást vezet az általa rendszeresített, az At. hatálya alá tartozó radioaktív anyagokról, ionizáló sugárzást létrehozó berendezésekről és haditechnikai termékekről. A nyilvántartás adatait az előírt gyakorisággal, a hatályos jelentési rendszer szerint köteles jelenteni a hatóságnak.

(6) A birtokos alapnyilvántartást vezet a saját használatról és összesített nyilvántartást a birtokába tartozó radioaktív anyagokról, ionizáló sugárzást létrehozó berendezésekről, haditechnikai termékekről.

(7) A használó alapnyilvántartást vezet a saját használatról.

(8) *  A nyilvántartás vezetésére kötelezett honvédségi szervezetek nyilvántartási jelentéseiket a hatósághoz terjesztik fel.

(9) *  Az ágazati központi nyilvántartás adatai a birtokos és használó radioaktív és nukleáris anyagra, valamint radioaktív hulladékra vonatkozó alapnyilvántartásainak összessége. Az ágazati összesített jelentést a hatóság terjeszti fel OAH-nak.

(10) *  A hatóság, figyelemmel a radioaktív anyagok nyilvántartásának és ellenőrzésének rendjéről, valamint a kapcsolódó adatszolgáltatásról szóló 11/2010. (III. 4.) KHEM rendelet 9. §-ának előírásaira, kérelmet terjeszt fel az OAH felé a honvédelemért felelős miniszter jóváhagyásával a honvédelmi ágazat eltérő nyilvántartási rendjének engedélyezésére.

(11) Megszűnő engedélyes hitelesített nyilvántartó könyvei nem selejtezhetők. Az engedély megszűnésével egy időben a nyilvántartó könyveket a hatósághoz kell leadni.

(12) A honvédségi szervezetek jelentési rendjét az Időszakos Kapcsolati Rendszer (a továbbiakban: IKR) keretében kell meghatározni, melynek alapján a hatóság teljesíti, a (4) bekezdésben felsorolt jogszabályok előírásainak megfelelően, az ágazati jelentési kötelezettségét.

Radioaktív anyagok szállítása

10. § (1) Radioaktív anyagot szállítani honvédségi szállítóeszközzel, honvédségi szervezetek részére, létesítményen belül (a továbbiakban: belső szállítás) és létesítményen kívül, közúton - terepen - légi- és víziútvonalon (a továbbiakban: szállítás) lehet. Honvédségi szállítóeszköz alkalmazása radioaktív anyag fuvarozására, mely megbízó részére költségtérítés ellenében végzett szállítást jelent, nem engedélyezhető.

(2) Nem minősül radioaktív anyag szállításának az összetett, rendeltetésszerű használat állapotában lévő, haditechnikai termék beépített radioaktív anyaggal együtt történő menete, valamint az At. hatálya alá nem tartozó radioaktív anyag tartalmú haditechnikai termék szállítása.

(3) Belső szállítás a sugárvédelmi szolgálat engedélyével szállító eszközön vagy anélkül, az MSSZ-ben leírt módon végezhető.

(4) Radioaktív anyagot szállítani csak engedéllyel, a szállítási feltételek megléte esetén lehet. A szállítási engedélyt és a honvédségi szállítóeszköz megfelelőségét igazoló tanúsítványt a hatóság adja ki. Az engedély lehet típusengedély vagy egyedi engedély.

(5) A kiképzési célra rendszeresített zárt sugárforrások szállítására a hatóság visszavonásig érvényes sugár-egészségügyi típusengedélyt ad ki, melynek alapján az egyes szállításokat a rendszeresítő engedélyezi.

(6) A nem rendszeresített radioaktív anyagok honvédségi járművön történő szállítására a hatóság egyedi szállítási engedélyt ad ki. A szállítási engedély kérelmezője az érintett anyagnem-felelős honvédségi szervezet. A kérelmező a kérelmében a radioaktív anyagok szállításáról, fuvarozásáról és csomagolásáról szóló 14/1997. (IX. 3.) KHVM rendelet melléklete szerint elrendelt adatszolgáltatást alkalmazza.

(7) A hatóság a szállítási engedélyt visszavonhatja, amennyiben az engedélyben foglalt biztonsági követelményeket az engedélyes nem teljesítette, vagy a tevékenység során mulasztást követett el.

(8) Radioaktív anyagot szállító honvédségi járművet csak sugárvédelmi képzettséggel rendelkező járművezető vezethet, és parancsnok kísérhet. A sugárvédelmi végzettség fokozatát, a radioaktív anyag szállítási feladatának megfelelően, az engedélyező sugár-egészségügyi hatóság állapítja meg.

(9) A szállítás tényét annak megkezdése előtt 24 órával, az MH Közlekedési Szolgálat ügyeletéhez be kell jelenteni. A szállítás idejére a szállítást végző járművet a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályokban meghatározott jelzéssel, felszereléssel és okmányokkal kell ellátni.

(10) A szállításoknak közúton, vízi és légi úton saját járművel történő elvégzésére, a radioaktív anyagok szállítására és csomagolására, az (1)-(8) bekezdésben felsoroltakon túlmenően a veszélyes áruk szállítására vonatkozó jogszabályok *  előírásait is alkalmazni kell.

(11) Honvédségi területen kívül bekövetkezett szállítási balesetnél, sérült személyek és a környezet sugárszennyezése vagy annak gyanúja esetén a honvédségi szerveken túl értesíteni kell a települési önkormányzat polgármesterét és a külön jogszabályban kijelölt szerveket, szervezeteket *  is.

Radioaktív hulladék kezelésének szabályai

11. § (1) A honvédség radioaktív hulladékot (a továbbiakban: RH) csak átmenetileg tárol. Az átmeneti tárolás az RH feldolgozatlan formájában történik.

(2) Az átmeneti tárolás a radioaktív anyag(ok) radioaktivitásának lebomlásáig (mentességi szint eléréséig) vagy a hulladék végleges elhelyezéséig tart.

(3) A felhasználó által végzett átmeneti tárolást az egyes engedélyesek saját munkaterületeiken (telephelyeiken) végzik. Az ágazati átmeneti RH-tárolást a radioaktív anyagok anyagnem-felelős honvédségi szervezete az általa kijelölt telephelyen a sugárvédelmi követelmények szerint kialakított átmeneti tároló üzemeltetése útján végzi, egyben felelős az engedélyesek által bejelentett RH beszállításáért és végleges elhelyezéséért.

(4) *  A végleges elhelyezés Magyarországon kijelölt, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság által üzemeltetett hulladéktárolóban történik. A beszállításért költségtérítés terheli az anyagnem-felelős honvédségi szervezetet, melynek díjtételeit a 27/1999. (VI. 4.) GM rendelet melléklete sorolja fel. A végleges elhelyezés költségeit az engedélyezési eljárás során kell tervezni.

(5) Az RH osztályozását, gyűjtését, átmeneti tárolását a vonatkozó magyar szabvány *  előírásait figyelembe véve a felhasználó végzi.

(6) Az RH szállítását, végleges elhelyezését az engedélyes felhasználó írásban kezdeményezi az anyagnem-felelősnél.

(7) Külön hatósági engedélyezési eljárás után a lebontásból vagy más tevékenységből származó RH-t (radionuklidot) annak felszabadítására vonatkozó határozat kiadása után újra fel lehet használni, amennyiben az újrafelhasználásból eredő járulékos sugárterhelés igazolhatóan alacsony szintű (<10 μSv/év).

Rendkívüli esemény

12. § (1) A honvédségi szervezeteknél minden, az atomenergia alkalmazásával összefüggő rendkívüli esemény megelőzését, illetve elhárítását, a következmények felszámolását - a kiképzési, gyakorlási feladatok és konkrét terepviszonyok figyelembevételével - a 7. számú melléklet előírásai szerint kell végezni.

(2) A honvédségi szervezeteknél minden, az atomenergia alkalmazásával összefüggő rendkívüli eseményt, a sugárforrások elvesztését, gazdátlan sugárforrás megtalálását az azonnali tényközlő jelentés szabályai szerint kell kezelni, figyelembe véve más jogszabályok előírásait is.

(3) A honvédség kezelésében lévő területen megtalált gazdátlan sugárforrás (radioaktív vagy nukleáris anyag) esetében a honvédségi hatóságok értesítése mellett a 17/1996. (I. 31.) Korm. rendelet előírásai szerint kell eljárni.

(4) *  Az atomenergia alkalmazója az (1) bekezdésben felsorolt rendkívüli eseményeket, illetőleg a személyi sugársérüléssel járó balesetet köteles késedelem nélkül jelenteni a hatóságnak is. A hatóság jelentést tesz az Országos Nyilvántartás vezetéséért felelős országos tisztifőorvos felé.

(5) Az engedéllyel rendelkező honvédségi szervezet rendkívüli esemény bekövetkezésekor a BEIT-ben foglaltak szerint köteles eljárni.

(6) A BEIT-ben foglaltakat a személyi állomány részére oktatni és gyakoroltatni kell.

VI. Fejezet

SPECIÁLIS SUGÁR-EGÉSZSÉGÜGYI SZABÁLYOK

Az atomenergia alkalmazási körében foglalkoztatott személyi állomány speciális szakmai képzésének, továbbképzésének követelményei, a tevékenység folytatására jogosultak köre

13. § (1) A honvédségi szervezeteknél a munkavédelmi oktatás keretében - a személyi állomány munkavédelmének és baleset-elhárításának részletes szabályairól szóló jogszabály szerint - a személyi állomány minden tagját a munkahelye jellegének megfelelő oktatásban kell részesíteni a sugárveszély természetére és a védekezés szabályaira, módszereire és eszközeire vonatkozóan.

(2) Az atomenergia alkalmazási körében a személyi állomány azon tagja foglalkoztatható, aki rendelkezik a beosztására vonatkozó követelményekben előírt felső-(közép-)fokú szakképesítéssel, valamint sugárvédelmi végzettséggel, és megfelel a munkaköri alkalmassági követelményeknek.

(3) Felsőfokú végzettségnek hazai vagy külföldi oktatási intézményben szerzett (és honosított) főiskolai vagy egyetemi szintű diploma, középfokú végzettségnek hazai középfokú oktatási intézmény által kiállított bizonyítvány (illetve azzal egyenértékű külföldi tanintézet által kiállított bizonyítvány honosított változata) fogadható el.

(4) A sugárvédelmi ismeretek megszerzését a szakirányú képzés és továbbképzés keretei között kell biztosítani. A sugárvédelmi végzettség megszerzése hatósági vizsgához kötött. A képesítés érvényességi időtartama 5 év.

(5) *  A megfelelő szintű sugárvédelmi ismeretek oktatását, a képzés és továbbképzés végrehajtását kijelölt szervezetek (tanintézetek, kiképzőközpontok) végzik. A szervezett sugárvédelmi képzés és továbbképzés tematikáját, az oktatók névjegyzékét és a vizsgakövetelményeket az alapfokú, a bővített és átfogó képzés esetén a hatóság hagyja jóvá. A kijelölt szervezetek vizsgáztatási kötelezettségüknek a hatóság közreműködésével tesznek eleget.

(6) Az atomenergia alkalmazási körében csak a személyi állomány azon tagja foglalkoztatható, aki figyelemmel a 8. számú mellékletben foglaltakra, vizsgaköteles sugárvédelmi képzésben, illetőleg továbbképzésben vett részt. A képzettség megszerzéséig a személyi állomány tagja csak felügyelet mellett dolgozhat.

(7) A személyi állomány tagjainak sugárvédelmi képzéséről, annak nyilvántartásáról az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.

Képzés, kiképzés

14. § (1) A képzést és kiképzést, valamint a sugárvédelmi képzést az At. hatálya alá tartozó anyagokkal, haditechnikai termékekkel az oktatási, felkészítési, kiképzési tervekben foglaltak szerint kell végrehajtani.

(2) *  A terepen sugárforrások felhasználásával végrehajtásra kerülő kiképzésekre (gyakorlatokra) sugárvédelmi tervet kell készíteni, melyet a hatóság hagy jóvá. Nyitott radioaktív készítmények terepen való alkalmazása esetén a hatóság az OKI szakvéleményét kérheti.

(3) Az (1) bekezdés szerinti képzést csak megfelelő sugárvédelmi képzettséggel rendelkező személy vezetheti.

(4) A személyi állományt a kiképzés megkezdése előtt a 8. számú mellékletben foglalt, vizsgaköteles sugárvédelmi felkészítésben kell részesíteni.

(5) A személyi állományt a képzés idejére is el kell látni a szükséges egyéni (és kollektív) védőeszközökkel (berendezésekkel).

(6) A személyi sugárdózist a képzés időtartama alatt is ellenőrizni kell.

(7) Rendszeresített és jogszabályokban előírt módon minősített személyi dózismérő(k) hiánya esetén az(oka)t a hatóságtól az IKR-ben foglaltaknak megfelelően kell igényelni.

(8) Terepen, sugárforrások alkalmazásával végrehajtott gyakorlatokat (gyakorlásokat) úgy kell végrehajtani, hogy

a) betarthatóak legyenek a külön jogszabályokban meghatározott környezetvédelmi előírások;

b) minden esetben ellenőrzött, felügyelt területet és biztonsági övezetet kell kijelölni, és jól látható jelzésekkel kell elkülöníteni;

c) szükség esetén a lakosságot értesíteni kell a gyakorlat jellegéről, az illetékes önkormányzat útján.

A sugárzási helyzet mérésének feladatai

15. § (1) A kijelölt honvédségi szervezetek állandó elhelyezési körleteikben a sugárhelyzet felmérésére, a környezeti sugárzás folyamatos mérésére, a katonai vezetés gyors tájékoztatása, a szükséges döntések megalapozása érdekében - külön rendelkezésben meghatározott követelmények szerint - működtetik a Magyar Honvédség Atom-, Vegyi, Biológiai Riasztási és Értesítési Rendszer (a továbbiakban: MH ABV RIÉR) elemeit.

(2) Az MH ABV RIÉR egyes kijelölt elemei (az MH PK, VKF Intézkedés szerint) az Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszer részét képezik.

(3) Az MH ABV RIÉR Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszerbe kijelölt elemei tevékenységét, az adatszolgáltatás módját és gyakoriságát annak jóváhagyott Működési Rendje szerint végzi.

Nukleárisbaleset-elhárítás

16. § (1) A honvédségi szervezetek nukleárisbaleset-elhárítási tevékenységüket, a honvédelmi ágazat részére kijelölt feladatokat a vonatkozó jogszabályok *  szerint, a szervezeti és működési szabályzatokban leírt rendben végzik.

(2) Nukleárisbaleset-elhárítási tevékenységben csak felkészített, a szükséges védőfelszerelésekkel ellátott személyi állomány vehet részt.

(3) A nukleárisbaleset-elhárítási tevékenység tervezésekor és végrehajtásakor az egészségügyi miniszter rendeletében *  meghatározott a 4. § (4) bekezdésben hivatkozott dózishatárértékeket és beavatkozási szinteket kell alkalmazni.

(4) A nukleárisbaleset-elhárítás időszakára a veszélyhelyzeti és foglalkozási sugárdózismérés módszereit kell alkalmazni a baleset-elhárításban résztvevő teljes személyi állományra, valamint a veszélyeztetett honvédségi szervezetekre.

Minősített időszakra vonatkozó sugár-egészségügyi rendszabályok

17. § (1) *  A Magyar Honvédségnek Alaptörvény szerinti alkalmazása következtében történő fegyveres műveletek során a sugárvédelem alapvető előírásai az atomenergia békés célú alkalmazásának szabályozása szerint nem érvényesíthetők.

(2) *  Figyelemmel az At. 68. § (10) b) pontban kapott felhatalmazásra, a minősített időszakok sugár-egészségügyi rendszabályait külön rendeletben határozom meg.

VII. Fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

18. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) * 

(3) 2002. január 1-jétől az atomenergia honvédségi alkalmazásával összefüggő költségeket önálló költségvetési tételszámon kell kezelni. Ennek érdekében a további költségvetési tervezés során ezeket a költségeket elkülönítetten kell tervezni.

(4)-(6) * 

(7) * 

(8) * 

(9) A rendelet hatálya alá tartozó jelentések rendjét az IKR-ben kell rögzíteni.

(10) Az atomenergia alkalmazási körébe tartozó tevékenységek ágazati szintű járulékos költségeit az éves költségvetésben tervezni kell.

1. számú melléklet a 33/2002. (V. 3.) HM rendelethez * 

Fogalmak

Atomenergia honvédségi szervezetek által történő békés célú alkalmazása: az atomenergia honvédségi létesítményben, haditechnikai termékben történő olyan alkalmazása, mely nem esik a nemzetközi szerződésekben tiltott katonai tevékenységek hatálya alá és amelynek során - jogszabályokban meghatározott esetek kivételével - az így nyert anyag vagy energia felhasználása nem irányul sem közvetve, sem közvetlenül az emberi élet kioltására vagy sérelmére, környezetben vagy anyagi javakban történő károkozásra;

állományilletékes parancsnok: az az általános munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró, aki a fegyveres szerv olyan szervezeti egységét vezeti, amely önálló állománytáblával rendelkezik; gyakorolja mindazon munkáltatói jogokat, és teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyeket jogszabály nem határoz meg más parancsnok (vezető) részére;

bejegyzett jogi személy: kérelmező, aki bejegyzést nyert sugárveszélyes tevékenység vagy sugárforrás üzemeltetésével kapcsolatban, és akinek elismert jogai és kötelezettségei vannak az adott tevékenységre, illetve forrásra vonatkozóan, elsősorban a védelem és biztonság tekintetében;

bejelentés: jogi személy által a hatóság részére megküldött dokumentum azon szándék bejelentésére, hogy sugárveszélyes tevékenységet vagy egyéb, az At. hatálya alá tartozó tevékenységet kíván folytatni;

birtokos: valamely forrásra vagy tevékenységre (jellemzően tárolásra, kiadásra, ellenőrzésre) vonatkozó hatályos engedély birtokosa, akinek jogai és kötelezettségei vannak az atomenergia alkalmazási körében a védelem és biztonság tekintetében;

biztonsági kultúra: szervezetek és egyének jellegzetességeinek és állásfoglalásainak összessége, amely alapját képezi annak, hogy a védelem és biztonság kérdései, mindent megelőző elsőbbséggel, jelentőségüknek megfelelő figyelmet kapnak;

felhasználó: valamely forrásra vagy tevékenységre (alkalmazásra, kiképzésre) vonatkozó hatályos engedély birtokosa, akinek jogai és kötelezettségei vannak az atomenergia alkalmazási körében a védelem és biztonság tekintetében;

felhatalmazás: a hatóság által írásban kiadott engedély azon jogi személy részére, aki/amely az At. hatálya alá tartozó sugárveszélyes tevékenység végzése ügyében folyamodott jóváhagyásért. A felhatalmazás formáját tekintve lehet bejegyzés vagy engedély;

felhatalmazott: aki rendelkezik a hatóság felhatalmazásával;

haditechnikai eszköz: a Magyar Honvédség állományában rendszeresített, használatba vett, és/vagy a nemzetgazdaságból honvédelmi célokra bevont (igénybe vett), a honvédségi szervezetek feladatainak megoldásához vagy közvetve azok végrehajtásához szükséges harceszközök, biztosító- és kiszolgáló eszközök, melyeket a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezéséről, valamint a vállalkozások tanúsításáról szóló 160/2011. (VIII. 18.) Korm. rendelet 1. melléklete felsorol, és azok hatástalanított változata;

haditechnikai szolgáltatás: a haditechnikai eszközökkel összefüggő termelési, üzemeltetési, javítási és technológiai ismeret és dokumentáció, valamint az eszközökhöz kapcsolódó szolgáltatás, ideértve a bérmunkát, a termék karbantartását, javítását, minőségi vizsgálatát, műszaki tervezését, továbbá kezelésének és alkalmazásának oktatását;

haditechnikai termék: haditechnikai eszköz és/vagy a hozzá tartozó haditechnikai szolgáltatás;

rendszeresítő: valamely tevékenységre (rendszeresítésre, alkalmazásba vételre, létesítésre, elosztásra, kivonásra stb.) vagy forrásra vonatkozó hatályos engedély birtokosa, akinek elismert jogai és kötelezettségei vannak az adott tevékenységre, illetve forrásra vonatkozóan, elsősorban a védelem és biztonság tekintetében;

az ionizáló sugárforrás fokozott kockázatával járó tevékenység: olyan emberi tevékenység, amely a háttérsugárzáshoz képest megnöveli a sugárterhelést vagy annak valószínűségét;

sugárvédelmi rendszer: az egyént érő, az ellenőrzött tevékenységből származó effektív dózis - vagy egyenérték dózis - határértékek sugárterhelés korlátozására alkalmazott rendszere. A fogalmat a Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság (ICRP) 1990-ben tett ajánlásában vezette be.

2. számú melléklet a 33/2002. (V. 3.) HM rendelethez

Az egyéni sugárterhelés ellenőrzésének speciális szabályai

1. A természetes forrásokból eredő, fokozott sugárterheléssel járó, különleges munkahelyek, tevékenységek, illetve foglalkozási csoportok a honvédségnél a következők:

a) földfelszín alatti munkahelyek (védett objektumok);

b) felszíni munkahelyek, amelyek közelében természetes radioaktív anyagokat tartalmazó kőzetek, ásványok és egyéb anyagok aprítása, őrlése, feldolgozása, dúsítása, továbbá az előállított termékek tárolása, csomagolása fokozott sugárterheléshez vezethet;

c) nagy távolságon és nagy magasságban hajózó légi személyzet.

2. A külső forrásokból származó foglalkozási sugárterhelés rendszeres hatósági személyi dozimetriai ellenőrzését; valamint, ha rendkívüli körülmények folytán radioaktív anyag a szervezetbe kerül vagy annak gyanúja fennáll, az ebből eredő belső sugárterhelés ellenőrzését a hatóság szervezi és végezteti.

3. A honvédségi szervezetek sugárveszélyes tevékenységet időszakosan végző személyi állománya foglalkozási sugárterhelésének ellenőrzését saját hatáskörében végzi. Az ellenőrzést a hatóság szervezi és hajtja végre.

A rendszeres személyi dozimetriai ellenőrzéshez előírt dózismérőket az ellenőrzött munkahely bejelentésében igényelt mennyiségben a hatóság szerzi be és adja ki használatra a munkáltató részére.

4. Azokon a munkahelyeken, ahol fennáll annak a lehetősége, hogy egyes munkafolyamatok során a várható sugárterhelés a 20 mSv effektív dózist meghaladja, a helyszínen leolvasható dózismérőt (baleseti dózismérőt) vagy egyéni dózisszintjelzőt is használni kell. Ezek beszerzéséről az állományilletékes parancsnok gondoskodik.

5. Az állományilletékes parancsnok a sugárvédelmi megbízott (a sugárvédelmi szolgálat) útján köteles gondoskodni arról, hogy a sugárterhelés rendszeres hatósági ellenőrzésére kötelezett személyi állomány a dózismérőt kézhez kapja és a teljes munkaidő, illetve tevékenység időtartama alatt viselje. Amennyiben az ellenőrzött a dózismérőt, illetve az egyéni dózisszintjelzőt (a továbbiakban együtt: dózismérő) figyelmeztetés ellenére sem viseli, illetőleg nem rendeltetés szerint használja, a munkavégzéstől el kell tiltani.

6. Szándékosan okozott, illetve dózismérő nem rendeltetésszerű használatából eredő kárért a dózismérő viselőjét anyagi kártérítésre kell kötelezni.

7. *  Az engedélyes honvédségi szervezet sugárvédelmi megbízottja (sugárvédelmi szolgálat) köteles a dózismérőkről, a személyi dózisokról saját nyilvántartást vezetni, amelyben fel kell tüntetni az érintett személyek természetes személyazonosító adatait, a kiadott dózismérő számát, a kiadás (csere) és a hatóság részére való továbbítás napját. Az ellenőrzésre bejelentett létszám vagy a személyek természetes személyazonosító adataiban bekövetkezett változásokat a hatósággal, a változás időpontjában írásban közölni kell. Az értékelés és központi nyilvántartás vezetése érdekében, a dózismérőket és kísérő űrlapokat pontosan kitöltve, az ellenőrzési időszak végén a hatóságnak vissza kell küldeni.

8. *  A személyi állomány foglalkozási sugárterhelésének központi nyilvántartását a hatóság vezeti. Az egyéni dózis adatait, az értékelést végző országos szervezettől átvéve, 15 napon belül, írásban közli az engedélyesekkel.

9. A sugárvédelmi megbízott (sugárvédelmi szolgálat) köteles továbbá a dózismérés eredményeit személyenként nyilvántartani és az alkalmazott sugárveszélyes munkájának időtartama alatt, továbbá annak megszűnését követő 30 éven át megőrizni. Az engedélyes honvédségi szervezetnél bekövetkezett szervezeti változás esetén a sugárterhelések adatainak megőrzése a mindenkori jogutód felelőssége.

A személyi dozimetriai ellenőrzés vagy az egyéni sugárterhelés munkahelyi méréseken alapuló becslésének eredményét, az érintett személlyel közölni kell.

10. A sugárvédelmi megbízott (sugárvédelmi szolgálat) köteles a munkavállalók részére kiadott dózismérőket az előírt ellenőrzési időszak után, baleseti sugárterhelés vagy annak gyanúja, továbbá veszélyhelyzeti és engedélyezett különleges sugárterhelés esetén azonnal bevonni és jegyzőkönyv kíséretében a hatósághoz megküldeni. A hatóság a soron kívül bevont dózismérőket értékelésre, haladéktalanul az országos intézetbe továbbítja.

11. A személyi dozimetriai ellenőrzés adatait az ellenőrzött személy sugárveszélyes munkájának befejezését követő, illetőleg az ellenőrzés megszűnésétől számított 30 éven át meg kell őrizni.

12. 6 mGy-t elérő vagy azt meghaladó személyi dózis észlelése esetén, a hatóság helyszíni vizsgálat alapján saját hatáskörében intézkedik, és erről tájékoztatja a jogszabályban kijelölt országos szervezetet.

13. Amennyiben bármelyik dózismérő jelzése, illetve az abból becsült dózis szabálytalan besugárzás vagy a dózismérőt viselő személy indokolatlan, az évi effektív dóziskorlát 1/10 részét meghaladó, de a hatósági kivizsgálási szint alatti sugárterhelés gyanújára utal, a hatóság a tényleges személyi sugárterhelés megállapítása és nyilvántartása, valamint a sugárvédelmi feltételek javítása érdekében a sugárvédelmi megbízott (sugárvédelmi szolgálat) bevonásával az eset munkahelyi kivizsgálására és az esetleges személyi felelősség megállapítására intézkedik. Ennek eredményéről tájékoztatja a külön jogszabályban kijelölt országos szervezetet.

14. Az ellenőrzött személy évi dóziskorlátot meghaladó összegzett sugárterhelése esetén az intézkedés rendjére a 13. pontban foglaltak az irányadóak.

15. Amennyiben a hatóság előírta a személyi állomány egyes csoportjainak béta-, illetőleg neutron-sugárterhelés ellenőrzését - a munkahely sugárvédelmi megbízottjának (sugárvédelmi szolgálatának) szervezésében - a mérési eredményeket a központi nyilvántartás vezetése érdekében - a munkahelyre előírt rendszerességgel - közölni kell a hatósággal.

3. számú melléklet a 33/2002. (V. 3.) HM rendelethez

A radioaktív anyag tartalmú haditechnikai termékek rendszeresítési, alkalmazásba vételi eljárásának sugárvédelmi követelményei

1. A rendszeresítő a rendszeresítés (alkalmazásba, használatba vétel) kezdeményezése előtt termékdokumentáció beszerzése útján köteles meggyőződni arról, hogy a radioaktív anyagot tartalmazó haditechnikai termék gyártója, forgalmazója biztosította-e a kezelés, használat, illetve meghibásodás és kivonása során a sugárterhelés megelőzésére szolgáló sugárvédelmi műszaki-technikai eszközöket, figyelembe véve:

a) az alkalmazott radionuklidokat, azok aktivitását, felezési idejét, az általuk kibocsátott sugárzás fajtáját és energiáját;

b) a felhasznált radionuklidok fizikai és kémiai formáit és azok hatását a védelemre és biztonságra normál és szélsőséges körülmények között;

c) a radioaktív anyag tokozását, védelmét és hozzáférhetőségét normál és szélsőséges körülmények között;

d) a karbantartás és javítás szükségességét, illetve ezek megvalósítási módját.

2. A rendszeresítés (alkalmazásba vétel) kezdeményezése előtt a haditechnikai termék forgalmazójától be kell szerezni a termékre vonatkozó alábbi utasításokat (leírásokat), műbizonylatokat:

a) radionuklidok műbizonylata,

b) tájékoztatás jellemző dózisteljesítmény értékekről működés, karbantartás és javítás alatt,

c) radioaktív hulladékkezelési utasítás,

d) üzembe helyezési utasítás,

e) karbantartási és javítási utasítás.

3. A rendszeresítési eljárás során a rendszeresítő győződjön meg arról, hogy a haditechnikai termék gyártója biztosította-e a sugárveszély jogszabályban előírt jelzését a termék hozzáférhető felszínén, csomagjain (csomagolásán).

4. számú melléklet a 33/2002. (V. 3.) HM rendelethez * 

5. számú melléklet a 33/2002. (V. 3.) HM rendelethez * 

6. számú melléklet a 33/2002. (V. 3.) HM rendelethez

Zárt radioaktív sugárforrást vagy ionizáló sugárzást kibocsátó berendezést tartalmazó haditechnikai termék speciális alkalmazási szabályai

1. A honvédségi szervezeteknél zárt radioaktív sugárforrást vagy röntgencsövet tartalmazó haditechnikai termék használatának feltétele, hogy műleírása, gépkönyve stb. az érvényben lévő sugárvédelmi előírásoknak megfelelő magyar nyelvű kezelési utasításokat is tartalmazzon.

2. Nagyjavítást, átalakítást követően a haditechnikai termék ismételt használatbavétele csak sugárvédelmi ellenőrzés után lehetséges. Indokolt esetben, az átalakítás jellege szerint, új sugárvédelmi előírások kidolgozása és új engedélyezési eljárás szükséges.

3. A zárt sugárforrások zártságát, felületi tisztaságát használatba vétel előtt és a használat során az MSSZ-ben meghatározott időközönként és módon, e tevékenység végzésére engedéllyel rendelkezővel ellenőriztetni kell.

4. A radioaktív sugárforrás zártságát nem rendeltetésszerű használattal veszélyeztetni tilos.

5. A haditechnikai termék lejárt felhasználási idejű sugárforrással nem üzemeltethető. A felhasználási idő elsősorban a szolgálati időhöz igazodik. Amennyiben a gyártó szolgálati időt nem állapított meg, a felhasználási időt haditechnikai termékek vonatkozásában a hatóság állapítja meg.

6. A sugárforrást a besugárzás végeztével állandó tárolóhelyére kell juttatni, és a kezelőnek a tároló helyzetről sugárzásméréssel kell meggyőződni.

7. A hordozható sugárforrást használaton kívül elzárva, engedélyezett tárolóhelyen kell tartani. A zárt sugárforrás tárolóhelyének külső, hozzáférhető felületén a maximálisan megengedett dózisteljesítmény 2 μSv/h.

7. számú melléklet a 33/2002. (V. 3.) HM rendelethez

Rendkívüli esemény megelőzése és elhárítása

1. A honvédségi szervezeteknél az At. 2. § r) pontjában foglaltakon túl rendkívüli eseménynek tekintendő a sugárforrással, haditechnikai termékkel kapcsolatos olyan esemény, amelynek során a személyi állomány egy vagy több tagjánál a határértéket meghaladó sugárterhelés vagy ennek megfelelő radioaktív szennyeződés következik be.

2. A gyakorló-, kiképző- és munkahelyek esetében a lehetséges rendkívüli események figyelembevételével kell kidolgozni a BEIT-et.

3. Gyakorlótéren, terepen ki kell jelölni, tartózkodási helyét behatárolni és egyéni megkülönböztető jelzéssel ellátni a személyi állomány rendkívüli esemény bekövetkeztekor intézkedésköteles tagjait. Munkahelyen ki kell függeszteni ezen személyek nevét, címét és telefonszámát.

4. A személyi állomány, a gyakorlótér, a kiképző- és munkahely, vagy a környezet rendellenes mértékű sugárszennyezése esetén a folyamatban lévő tevékenységet fel kell függeszteni. Intézkedni kell a személyi állomány és tárgyak további szennyeződésének megakadályozására, a rendkívüli esemény következményei felszámolására, annak kivizsgálására.

5. A sugárszennyezett személyi állomány, gyakorlótér, eszközök, felületek mentesítését a BEIT-ben előírt módon kell végrehajtani.

6. Sugársérültek vagy arra gyanús személyek egészségügyi ellátását az egészségügyi miniszter által kiadott jogszabálynak megfelelően kell megszervezni és végezni.

7. A radioaktív szennyeződés veszélyével járó kiképző-, gyakorló- és munkahelyeken biztosítani kell a mentesítés célját szolgáló meleg vizes fürdő (zuhanyozó) helyiséget és annak megfelelő felszerelését, valamint az elsősegély, illetve az első orvosi segélynyújtásra alkalmas helyiséget és felszerelést.

8. Nyitott radioaktív készítményeket felhasználó kiképző-, gyakorló- és munkahelyeken az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni a személyi állomány létszámának megfelelően a szükséges minimális mentesítőkészletről.

9. Minimális mentesítő készlet két főre:

- 2 db 25 cm-es csipesz;

- 2 db 15 cm-es csipesz;

- 5 pár gumi (műanyag) kesztyű talkumozva;

- 5 pár fél négyzetméter nagyságú fólia, cipők szennyeződésének megelőzésére;

- 1000 g a munkahely felületének lemosására legalkalmasabb mosó- vagy mosogatószer;

- 1000 g vatta;

- 500 ml 10%-os trinátriumfoszfát oldat;

- 1 l 2%-os technikai minőségű Komplexon-III oldat elsősorban a testfelületek mentesítésére;

- 5 db nagyméretű műanyag zsák hulladékgyűjtésre;

- 1 db szemöblítő pohár;

- 500 ml 0,9%-os konyhasóoldat;

- készletben 500 ml speciális oldat vagy oldószer (speciális mentesítésre) amennyiben szükséges.

10. A mentesítő készlete(ke)t könnyen elérhető, felirattal megjelölt helyen kell tárolni. Használatára a személyi állományt ki kell oktatni.

11. A szennyezett terület lezárására:

a) munkahelyen legalább 3 db sugárveszélyt jelző tárcsát és 25 m sárga színű szalagot kell tárolni hozzáférhető helyen;

b) terepen, gyakorlótéren a lezáráshoz szükséges anyagok mennyiségét a gyakorlat levezetési tervében kell tervezni.

12. A szennyezett kiképző-, gyakorló- és munkahely mentesítése a sugárvédelmi szolgálat irányításával az ott szolgálatot teljesítő (tevékenységével szennyezést okozó) személyi állomány kötelessége.

13. A mentesítés hatékonyságáról ellenőrző méréssel kell meggyőződni, melynek adatait nyilvántartó könyvben kell rögzíteni.

14. A mentesítés során használt anyagokat, mosóvizet, az eltávolított ruhaneműt a radioaktív hulladékokra vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

8. számú melléklet a 33/2002. (V. 3.) HM rendelethez

Sugárvédelmi képzés és továbbképzés

1. Alapfokú sugárvédelmi ismereteket nyújtó képzésben és 5 évenként továbbképzésben kell részt venni tanfolyam vagy egyéb oktatási forma keretében a személyi állomány azon tagjainak, akik:

a) kiképzés-képzés keretén belül sugárforrást nem kezelnek, de a sugárzást képzési céllal detektálják, illetve sugárszennyezettség mentesítésével foglalkoznak;

b) az ionizáló sugárzás mérsékelt veszélyével járó munkakörben dolgoznak (pl. beépített kis aktivitású zárt sugárforrással működő haditechnikai terméket működtetnek vagy felügyelnek), de sugárforrást nem kezelnek;

c) sugárzás veszélyével járó tevékenységhez kapcsolódó beosztást töltenek be, de a sugárforrással önállóan nem dolgoznak (pl. takarítók, karbantartók, gépkocsivezetők, őrök, raktárosok, adminisztratív dolgozók stb.).

2. Bővített sugárvédelmi ismereteket nyújtó tanfolyami képzésben és 5 évenként továbbképzésben kell részesíteni a személyi állomány azon közép- vagy felsőfokú végzettségű (vagy ilyen képzésben részt vevő) tagjait, akik:

a) kiképzés-képzés keretén belül sugárforrást kezelnek, a sugárzást képzési céllal detektálják, illetve sugárszennyezettség mentesítésével foglalkoznak (valamennyi vegyi, sugárfelderítő, mentesítő képzésben részesülő, katonai oktatási intézmény hallgatója);

b) kiképzés-képzés során képzési céllal ionizáló sugárzás alkalmazásával foglalkozást vezetnek;

c) vegyivédelmi szakmai számú tiszti, tiszthelyettesi beosztást töltenek be, és így vegyivédelmi alegységek tevékenységét tervezik;

d) az ionizáló sugárzás veszélyével járó ipari, orvosi, fogorvosi, radiológiai (mérnöki) beosztásban - beleértve a nyitott vagy zárt sugárforrást felhasználókat is - dolgoznak, a sugárforrást önállóan kezelik vagy ilyen tevékenységet irányítanak;

e) ionizáló sugárforrást esetenként alkalmazó egészségügyi munkahelyen (pl. traumatológia, pulmonológia, stomatológia stb.) dolgoznak.

3. Átfogó sugárvédelmi ismereteket nyújtó tanfolyami képzésben és 5 évenkénti továbbképzésben kell részesíteni a személyi állomány azon közép- és felsőfokú végzettségű tagjait, akik:

a) az ionizáló sugárzás fokozott veszélyével járó tevékenységet önállóan végeznek vagy vezető beosztásban dolgoznak, illetőleg felügyelnek vagy sugárbiztonsági szempontból ellenőriznek;

b) sugárveszélyes munkahelyek sugárvédelmét tervezik, vagy az ilyen terveket sugárvédelmi szempontból elbírálják;

c) egészségügyi munkahelyen ionizáló sugárzást alkalmazó diagnosztikai vagy gyógyászati eljárást terveznek, irányítanak, végeznek, illetőleg sugárvédelmi szempontból felügyelnek;

d) hatósági tevékenységet folytató, azon felsőfokú végzettségű személyek (orvosok és nem orvos diplomások), akiknek feladatai közé tartozik szakértői tanácsadás sugárvédelmi kérdésekben, valamint sugárveszélyes munkahelyek ellenőrzése;

e) akik sugárvédelmi szakértői tevékenységet folytatnak a honvédségi szervezetek állományában;

f) közép- vagy felsőfokú katonai tanintézeteknél sugárvédelmi oktatást (képzést) végeznek;

g) magasabb egységeknél (vezérkaroknál vagy vezérkari szintű szervezeteknél) vegyivédelmi biztosítási feladatokat végeznek, vegyivédelmi szakcsapatokat irányítanak (vezetnek);

h) vegyivédelmi szakcsapatok parancsnokságába és törzsébe beosztott, a szakfeladatok végrehajtását tervező állomány;

i) szakmai végzettségre való tekintet nélkül a személyi állomány mindazon közép- és felsőfokú végzettséggel rendelkező tagja, aki nukleárisbaleset-elhárítási irányító csoportban, operatív csoportban vagy törzsben nukleárisbaleset-elhárítási tevékenységet tervez, sugárhelyzet-értékelést végez;

j) adatgyűjtő értékelő és tájékoztató központok vezető, tiszt, tiszthelyettes állománya, aki közvetlenül a sugárhelyzet értékelésével, a döntések előkészítésével és megalapozásával foglalkozik.

4. Az 1-3. sugárvédelmi ismereteket nyújtó képzést-továbbképzést a felsőfokú képzést végző katonai tanintézetekben kell végrehajtani a kijelölt személyi állománycsoportoknak.

5. *  A megszerzett sugárvédelmi végzettség sugárvédelmi képesítést jelent. Időbeli hatálya 5 év, mely az 5. évben szinten tartó tanfolyam, mint továbbképzés és vizsga keretében megújítandó. 5 éven túl a képesítés időbeli hatályát veszti. Az ismételt időbeli hatály az újabb szinten tartó tanfolyam és eredményes vizsga napjától számított 5 év.

6. Kiképzés keretén belül a hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesítő állomány részére az 1. pontban meghatározott sugárvédelmi ismeretek oktatásának feltételeit és folyamatos végrehajtását kijelölt Kiképző Központban kell biztosítani.

7. Honvédségi szervezetek nukleárisbaleset-elhárítására kijelölt személyi állománya sugárvédelmi képzését a feladat jellegének megfelelően kell meghatározni. Az operatív törzs vezető intézkedése alapján alap, bővített, átfogó, illetve speciális képzésre kötelezett csoportokba kell sorolni az irányító és beavatkozó erőket.