Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2016.09.26.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

40/2002. (III. 21). Korm. rendelet

a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (1) bekezdésének m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. § *  E rendeletet a honvédelmi és katonai célú építmények építésügyi hatósági eljárásaiban, valamint a honvédelmi és katonai célú ingatlanokat érintő telekalakítási eljárásokban (a továbbiakban: eljárás) kell alkalmazni.

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. *  Honvédelmi és katonai célú építmény, építményrész, építményegyüttes, ideértve az ezekhez az ingatlanokhoz közvetlenül tartozó nyomvonal jellegű építményeket is (a továbbiakban együtt: építmény): az az építmény, amely sajátos honvédelmi vagy katonai rendeltetésére tekintettel - beleértve a nemzetközi katonai szerződésekből eredő kötelezettséget is -honvédségi szolgálati viszonyon kívüli használata korlátozott, kivéve, ha az kizárólag sport, üdülési, lakás, kulturális, művelődési, oktatási, igazgatási célra szolgál, vagy abban szociális, illetve egészségügyi tevékenységet végeznek.

2. *  Építtető: a honvédelemért felelős miniszter által építtetői feladatra feljogosított szervezet.

3. *  Honvédelmi és katonai célú ingatlan: az ingatlan-nyilvántartás szerint a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében álló földrészlet.

3. § (1) *  A Kormány a honvédelmi és katonai célú építményekkel kapcsolatos építésügyi hatósági jogkör gyakorlójaként, országos illetékességgel a honvédelemért felelős minisztert (a továbbiakban: katonai építésügyi hatóság) jelöli ki.

(2) A katonai építésügyi hatóság hatósági jogkörének gyakorlása során csak a jogszabályoknak van alárendelve, a hatósági ügyekben hozandó döntésében nem utasítható.

4. § (1) *  A Kormány a katonai építésügyi hatóság eljárásában az 1. számú mellékletben meghatározott hatóságokat - az ott meghatározott feltételek fennállása esetén, az ott meghatározott szakkérdés elbírálása tekintetében - szakhatóságként jelöli ki.

(1a) *  Az (1) bekezdésben foglalt esetekben az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóságként kijelölt hatóság hat hónapig felhasználható előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.

(2) *  Az eljárásban hozott határozatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal is közölni kell.

(3) Az eljárásban csak olyan személyek vehetnek részt, akiknél a nemzetbiztonsági ellenőrzés megtörtént. E rendelkezés vonatkozik a szakhatósági eljárásban részt vevő személyekre is.

(4) *  A szakhatósági közreműködés során a minősített adat védelméhez szükséges fizikai biztonsági feltételek hiányában a minősített adatok feldolgozása a katonai építésügyi hatóság hivatalos helyiségében történik.

5. § *  Az eljárásban a munka-, tűzvédelmi, a közegészségügyi, valamint járványügyi szakkérdések vonatkozásában a honvédelemért felelős miniszter által az erre a célra létrehozott hatóságok a külön jogszabályban meghatározott jogkörükben járnak el.

6. § (1) A katonai építésügyi hatósági engedélyek (a továbbiakban: engedélyek) fajtái:

a) elvi építési engedély,

b) építési engedély,

c) bontási engedély,

d) fennmaradási engedély,

e) * 

f) használatbavételi engedély,

g) telekalakítási engedély.

(2) * 

(3) *  A katonai építésügyi hatóság - annak jogerőre emelkedésére tekintet nélkül - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szabályai szerint nyilvánosan közzéteszi azt a határozatot, valamint a szakhatósági állásfoglalást, amit olyan eljárásban hozott, amelyben a szakhatóságként eljáró környezetvédelmi hatóság a tevékenység következtében várható környezeti hatások jelentőségét vizsgálta.

(4) *  A katonai építésügyi hatóság hatósági bizonyítványt ad ki * 

a) az ügyfél kérelmére a honvédelmi és katonai célú ingatlan használatával kapcsolatos tény, állapot vagy egyéb adat igazolására;

b) a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, vagy az ingatlanügyi hatóság kérelmére, az ingatlan-nyilvántartásban honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított területként nyilvántartott földrészlet környezetvédelmi, vegyvédelmi, illetve tűzszerészeti mentesítése elvégzésének szükségessége, vagy megtörténte vonatkozásában.

(5) *  A (4) bekezdés b) pontja szerinti hatósági bizonyítványt a kérelem előterjesztésétől számított harminc napon belül kell kiadni.

7. § (1) *  Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmet a katonai építésügyi hatóság részére a 2. számú melléklet szerinti adattartalommal - a katonai építésügyi hatóság által rendszeresített formanyomtatványon -, egy példányban kell előterjeszteni.

(2) Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) az építtető építési jogosultságára vonatkozó nyilatkozatát 1 példányban,

b) *  a tervezett építési munka külön jogszabályban meghatározott tartalmú építészeti-műszaki tervdokumentációját 2 példányban, illetőleg az érintett szakhatóságok számától függően további 1-1 példányban,

c) *  tervezői nyilatkozatot egy példányban,

d) *  az érintett és illetékességgel rendelkező víz- és csatornázási mű, gázmű, távhőellátó szerv, áramszolgáltató szerv, távközlési szolgáltató és a villamosmű üzemben tartója nyilatkozatát egy példányban arra vonatkozóan, hogy az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges kapacitású közmű-, illetve energiaellátás az építési engedélyezéskor rendelkezésre áll, illetve a használatbavételi engedély megkéréséig biztosítható,

e) környezeti hatásvizsgálat-köteles építmény és tevékenység esetén a környezetvédelmi engedélyt,

f) *  új veszélyes katonai objektum építményei építésére vonatkozó kérelem esetében a veszélyes katonai objektumokkal kapcsolatos hatósági eljárás rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott tartalmú biztonsági dokumentációt,

g) *  ha az engedélyezési eljárás a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy a tevékenységre a Khvr.-ben megállapított feltétel nem teljesül, az 1. számú melléklet 4. pontja szerinti esetben a kérelemhez mellékelni kell a Khvr. mellékletében meghatározott, a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló adatlapot.

8. § *  A szakhatósági hozzájárulás megadásáról az eljárásba bevont minden szakhatóság tizenöt napon belül dönt.

9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

10. § *  E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.) megállapított rendelkezéseit a Mód. Kr. hatálybalépését követően indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni.

11. § *  Ez a rendelet

a) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337/EGK tanácsi irányelv 2. és 4. cikkének, valamint II. és III. mellékletének,

b) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337/EGK irányelv módosításáról szóló, 1997. március 3-i 97/11/EK tanácsi irányelv 1. cikkének, valamint

c) a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről, valamint a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog tekintetében a 85/337/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. május 26-i 2003/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének

való megfelelést szolgálja.

1. számú melléklet a 40/2002. (III. 21.) Korm. rendelethez * 

A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok

A B C D
1. Bevonás és közreműködés
feltétele
Szakkérdés Első fokú eljárásban Másodfokú eljárásban
2. Ha az eljárás az építmény közúti kapcsolatát biztosító vagy belső útra, vagy ezek műtárgyára vonatkozik. A honvédelmi és katonai célú
építmény vagy terület elhelyezkedése, közvetlen megközelítése, és belső közlekedési hálózatának kialakítása közlekedésbiztonsági követelményei kérdésében.
Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala Nemzeti Közlekedési
Hatóság Központja
3. Ha az eljárás honvédségi használatú vasúti építményekre vonatkozik, ideértve a vasúti pályát és tartozékait, valamint a vasúti üzemi építményeket is. A honvédelmi vagy katonai célú építmény vagy terület elhelyezkedése, közvetlen megközelítése és belső közlekedési hálózatának kialakítása a vasúti közlekedésbiztonság jogszabályi követel-
ményeinek megfelel-e.
Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala Nemzeti Közlekedési
Hatóság Központja
4. Bontás kivételével, ha az eljárás
a) a vízi utak medrétől, és a kikötők, átkelések, parti és vízterületétől 50 méternél kisebb távolságban épülő tűz, és 100 méternél kisebb távolságban épülő robbanásveszélyes anyagok gyártását, tárolását, forgalmazását szolgáló,
b) az 50 méternél kisebb távolságban épülő hajózási parti jelzések láthatóságát befolyásoló,
c) jelentős fénykibocsátású,
d) a hajók part mellé kikötését, és a partra történő kijárását korlátozó építményre vonatkozik.
A létesülő építmény nem korlátozza-e indokolatlanul vagy indokolatlan mértékben a polgári célú vízi közlekedést, illetve hajózási létesítmények működését. Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala Nemzeti Közlekedési
Hatóság Központja
5. Bontás kivételével az építmény magyarországi repülőtértől, fel- és leszállóhelytől, rádiónavigációs ponttól számított 4 kilométeren belüli létesítése, 60 méternél magasabb építmény létesítése, 20 méternél magasabb építmény magyarországi repülőtértől, fel- és leszállóhelytől, rádiónavigációs ponttól számított 10 kilométeren belüli létesítése esetén. Az építmény elhelyezkedésének, magasságának, jellegének közvetlen és közvetett hatása a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára. Nemzeti Közlekedési
Hatóság Légügyi Hivatala
Nemzeti Közlekedési
Hatóság Központja
6. Az államhatártól számított
100 méteren - lőtér esetén
10 kilométeren - belül megvalósuló építmény
esetén.
A határrend fenntartásához, a határrendsértések és határesemények megelőzéséhez szükséges feltételek meghatározása kérdésében. megyei rendőr-főkapitányság Országos Rendőr-
főkapitányság
7. Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. A tevékenység zajvédelmi hatásterületének megállapítása, a technológiából származó környezetterhelések kockázatának hulladékgazdálkodási előírások alapján történő megítélése, továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy
a) az adott tevékenység megfelel-e az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak,
b) az engedélyezési tervdokumentáció, illetve a létesítmény zajkibocsátása a tervdokumentációban foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek,
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi feladatkörében eljárva Országos
Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség
c) az építmény vagy tevékenység a természet és a táj védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e,
d) az építés során keletkező hulladékok besorolása, a bontás során keletkező hulladék mennyisége és besorolása, az építmények kialakítása megfelel-e a hulladékgazdálkodási követelményeknek,
e) az építési tevékenység és az építményben folytatott tevékenység alapján jelentős környezeti hatások
feltételezhetők-e.
8. Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. Az épületnek az árvíz és
a jég levonulására, a mederfenntartásra gyakorolt hatásának vizsgálata, továbbá annak elbírálása, hogy a tevékenység a felszín alatti vizek, az ivóvízbázis védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
9. Ha az építményt a kulturális örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő módon valósítják meg. Annak elbírálása kérdésében, hogy az építmény a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e. A kulturális örökségvédelmi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatala A kulturális örökségvédelmi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala
10. Ha az építési tevékenység
a) külterületen, felszínmozgás-veszélyes, illetve bányászati tevékenységgel érintett területen valósul meg, vagy
b) nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték biztonsági övezetében valósul meg, és az építtető az üzemeltetőnek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló
203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/B. § (2) bekezdése szerint egyetértésének megtagadását vagy az üzemeltető által az egyetértés megadásához szabott feltételeket sérelmesnek tartja, vagy
c) ásványi nyersanyag kitermeléssel jár.
Az a) pont esetében az építési engedély iránti kérelem földtani szempontú megalapozottságának vizsgálata.
A b) pont esetében annak megállapítása, hogy az üzemeltető nyilatkozatában foglalt feltételek vagy a hozzájárulás megtagadása a gázipari tevékenységgel kapcsolatos létesítmény rendeltetésszerű használatával és védelmével kapcsolatos jogszabályi
rendelkezéseknek
megfelelő-e.
A c) pont esetében a kitermelni tervezett ásványi nyersanyag mennyisége, fajtája, a felhasználás, hasznosítás módjának meghatározása, az ásványvagyon-védelmi szempontok érvényesítése, valamint a bányajáradék-fizetési kötelezettség megállapítása.
bányafelügyeleti feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal Magyar Bányászati és
Földtani Hivatal
11. Az eljárás hatósági felügyelet
alá tartozó nyomástartó berendezést, hatósági felügyelet alá tartozó éghető vagy veszélyes folyadék tartályt, hatósági felügyelet alá tartozó ipari vagy mezőgazdasági gázfogyasztó készüléket, legalább 50 kVA beépített összteljesítményű,
0,4 kV vagy nagyobb feszültségű villamos berendezést, rendszert érint.
A sajátos építményfajtára vonatkozó műszaki biztonsági követelményeknek való megfelelés. mérésügyi és műszaki biztonsági feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal központi szerve
12. A kiemelt térségi és megyei
területrendezési tervben lehatárolt, kiemelt fontosságú, meglévő honvédelmi terület övezetével érintett települések esetén.
A területrendezési tervvel és a helyi építési szabályzattal, ennek hiányában az országos településrendezési követelményekkel való összhang. Az építési tevékenység helye szerinti település, fővárosi kerületi önkormányzatának
jegyzője.
állami főépítészi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal
13. Az erdőterületen megvalósuló vagy a megvalósítás során erdőterületre, az erdő talajára, vízháztartására vagy mikroklímájára hatást gyakorló módon megvalósuló létesítmény esetében, az elvi építési, a használatbavételi és a bontási engedélyezési eljárás kivételével. Annak az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény szerinti elbírálása, hogy az építmény vagy a tevékenység az erdőterületre, az erdő talajára, vízháztartására vagy mikroklímájára gyakorolt hatása alapján engedélyezhető-e, és ha igen, milyen feltételekkel. erdészeti feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal Nemzeti Élelmiszerlánc-
biztonsági Hivatal
14. A termőföld igénybevételével megvalósuló létesítmény esetén, az elvi építési, a használatbavételi és a bontási engedélyezési eljárás kivételével. Termőföld minőségi védelme. növény- és talajvédelmi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal Nemzeti Élelmiszerlánc-
biztonsági Hivatal
15. Állattartó létesítmények és technológiák esetén a bontási eljárás kivételével. Az állat-egészségügyi előírások érvényesítése. élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal Nemzeti Élelmiszerlánc-
biztonsági Hivatal

2. számú melléklet a 40/2002. (III. 21.) Korm. rendelethez * 

Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem adattartalma

1. Az építtető adatai: megnevezése, címe, a kapcsolattartó neve és elérhetősége.

2. A kérelemmel érintett építmény adatai: megnevezése, rendeltetése és azonosítója.

3. Az építési helyszín adatai: címe, helyrajzi száma.

4. A használó (katonai) szervezet adatai: megnevezése, címe, kapcsolattartó neve és elérhetősége.

5. A kérelmezett engedély fajtája.

6. A kérelem tárgya és annak rövid leírása.

7. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági határozatok megnevezése, száma, kelte, jogerőre emelkedésének napja.

8. A közreműködő tervező vagy tervezők neve, címe, jogosultsága.

9. A benyújtott mellékletek felsorolása és mennyisége.

10. Az építtető kérelme.

11. Keltezés, az építtető cégszerű aláírása.