Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2017.09.22.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.
Megnyitom a Jogtárban Megnyitom az Optijusban

 

40/2002. (V. 24.) OM rendelet

az érettségi vizsga részletes követelményeiről

A közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény 94. §-a (1) bekezdésének g) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról szóló - többször módosított - 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) 2. §-ában foglaltak végrehajtására a következőket rendelem el: * 

1. § (1) *  E rendelet mellékleteként kiadom a középiskolai érettségi vizsgák részletes vizsgakövetelményeit.

(2) *  Az egyes vizsgatárgyak részletes vizsgakövetelményei tartalmazzák az adott vizsgatárgy vizsgakövetelményeit és vizsgaleírását, továbbá a középszintű, illetve az emelt szintű érettségi vizsga témaköreit. Ha a vizsgatárgyból középszintű és emelt szintű vizsga is tehető, akkor emelt szinten a középszintű követelmények ismerete is elvárás.

(3) *  Az egyes vizsgatárgyak vizsgaleírása - külön a középszinten, illetve külön az emelt szinten tehető érettségi vizsgára - tartalmazza

a) az írásbeli vizsgák kidolgozásához rendelkezésre álló időt, ha az eltér a vizsgaszabályzat 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott időtől,

b) azokat az eszközöket, amelyekről a vizsgaszabályzat 21. §-ának (2) bekezdése alapján az iskolának kell gondoskodnia,

c) több vizsgarész esetén - a vizsgaszabályzat 41. §-ának (2) bekezdése alapján - az egyes vizsgarészeken elérhető pontszámokat.

1/A. § *  A vizsgaanyagok elkészítéséért felelős intézménynek az érettségi vizsgával összefüggő, az általános és részletes követelményekből levezethető, a vizsgaleírásnak megfelelő, a vizsgát érintő tartalmi és eljárásbeli tudnivalókat a május-júniusi vizsgaidőszak kezdete előtt legalább hatvan nappal nyilvánosságra kell hoznia, és a vizsgára jelentkezők számára elérhetővé kell tennie. Az október-novemberi vizsgaidőszakban a május-júniusi vizsgaidőszakra nyilvánosságra hozott tudnivalók érvényesek.

1/B. § *  A szakmai érettségi vizsga ágazathoz, szakmairányhoz kapcsolódó vizsgatárgyait a Melléklet tartalmazza.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban a 2005-ben szervezett érettségi vizsgáktól kezdődően kell alkalmazni.

3. § *  A 2016/2017. tanév május-júniusi vizsgaidőszakában az érettségi vizsgán az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv által kiadott, kronológiai adattáblázatot nem tartalmazó középiskolai történelmi atlasz és a 2015/2016. tanévben tankönyvjegyzékre került középiskolai történelem atlaszok is használhatóak.

Melléklet a 40/2002. (V. 24.) OM rendelethez * 

ANGOL NYELV * 

BIOLÓGIA

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY

A) KOMPETENCIÁK

A biológia érettségi vizsga a nemzeti alaptantervben meghatározott fejlesztési feladatokat és a közműveltség tartalmi elemeit, a tudományos gondolkodás műveleteinek tudatos alkalmazását a mindennapi élettel és közös kulturális örökségünkkel összefüggésben kéri számon.

Elvárt kompetenciák:

- induktív következtetés (egyedi tényekből az általános törvényszerűségekre),

- deduktív következtetés (az általános törvényszerűségekből az egyedi esetre),

- analógiás gondolkodás (egy már ismert helyzet vagy jelenség és az adott új, ismeretlen helyzet közötti hasonlóság felismerése),

- sorképzés (relációk kezelése),

- osztályozás (jellemzők alapján hierarchikus csoportokba sorolás),

- kombinatív képesség (megadott elemekből, adott feltételek mellett kombinációk létrehozása és vizsgálata),

- valószínűségi és korrelatív gondolkodás (a múltbeli események alapján a jövőbeli események valószínűségére következtetés, kockázatbecslés, rizikófaktorok ismerete),

- arányossági gondolkodás (két mennyiség együttes változásának vizsgálata: egyenes és fordított arányosság, telítési görbék),

- különböző adatmegjelenítési formák átalakítása egymásba (adatokat táblázattá, táblázatokat grafikonokká),

- az adatok felhasználása bizonyítéknak, érvnek,

- kritikai gondolkodás (értékelés, döntések megalapozása, magyarázatok megalkotása bizonyítékok, érvek, ellenérvek alapján),

- változók vizsgálata (függő és független változók felismerése, elkülönítése, a változók közötti kapcsolatok szisztematikus vizsgálata, kontrollja),

- integrált gondolkodás (az egyik szaktudomány tartalmi elemeinek átvitele és alkalmazása egy másik szaktudomány területén),

- modellekben való gondolkodás, modellek értelmezése, az analógiák azonosítása,

- problémafelismerési és problémamegoldó képesség (a célhoz vezető nem ismert megoldási út megtalálása valós, életszerű helyzetekben),

- a szaknyelv használata, a fogalmak definiálásának képessége (a követelményrendszer szerint),

- lényegkiemelés (a vizsgálat szempontjából fontos jellemzők felismerése, megfigyelése, rögzítése),

- struktúrák és funkciók összekapcsolása (következtetés mintázatból annak szerepére),

- etikai érzékenység (döntések lehetséges következményeinek mérlegelése).

A vizsgázók legyenek képesek a természettudományi megismeréssel kapcsolatos ismereteket összetett élethelyzetekben alkalmazni.

Elvárt kompetenciák:

- legyen képes alkalmazni alapvető matematikai ismereteit,

- megfigyelések, leírások (dokumentáció), összehasonlítások,

- egyszerű kísérletek, mérések tervezése, végrehajtása és eredményeik értelmezése (a kísérlet jellemzőinek ismerete, kontrollok szerepe),

- adatok, ábrák kiegészítése, adatsorok, ábrák (köztük diagramok, grafikonok) elemzése, felhasználása,

- hipotézisek, elméletek, modellek, törvények megfogalmazása, vizsgálata; téves információk azonosítása,

- ismerje a természettudományos érvelés alapelveit (feltevés megfogalmazása, információk forrásainak felkutatása, jelölése, megbízhatóságuk értékelése, érvek és ellenérvek felsorakoztatása, bizonyítékok elemzése, következtetés levonása).

A követelményrendszer adott helyein pontosítja a felsorolt általános kompetenciákat az alábbi módon:

Tudja, ismerje, alkalmazza: a fogalom jelentésének ismerete, megnevezésének, felismerésének és értelemszerű használatának képessége.

Tudja magyarázni, értse: a fogalom mögött álló oksági háttér ismerete.

Értelmezze, elemezze: egy összetett helyzet, probléma vizsgálata az adott fogalmak segítségével.

Fejtse ki: összefüggő írásbeli vagy szóbeli kifejtés képessége.

B) TÉMAKÖRÖK
1. Bevezetés a biológiába
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
1.1. A biológia tudománya
Vizsgálati szempontok Tudja, hogy a rendszerezés alapegysége a faj.
Tudja alkalmazni a rendszerezés alapelveit élőlények csoportosítása során.
Értse a különbséget a mesterséges rendszerek és a fejlődéstörténeti rendszer alapelvei közt. Tudjon értelmezni molekuláris törzsfákat.
Fogalmazza meg a különbséget a feltevés (hipotézis)
és az elmélet (teória) között.
Értelmezze a természetes rendszert az élővilág fejlődéstörténete alapján. Értse Linné rendszertani munkásságának fő elemeit (mesterséges rendszer, kettős nevezéktan). Értelmezzen biológiai kísérletet, ismertesse a szempontokat, ismerje föl a kísérleti változót.
Vizsgáló módszerek Ismerje a fénymikroszkóp használatának alapelveit, alkalmazhatóságát biológiai vizsgálatokban.
Tudjon kaparékot, nyúzatot készíteni, metszetet elemezni.
Tudja, hogyan kell kiszámítani a mikroszkóp nagyítását.
Ismertesse a modellalkotás lényegét.
Ismerje az élettani állapot leírására használható alapvető eszközök és módszerek (EKG, EEG, CT, UH, röntgen vizsgálat, elektronmikroszkóp) gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit.
1.2. Az élet jellemzői
1.2.1. Az élő rendszerek Értelmezze működő rendszerként az élő szervezeteket.
1.2.2. Szerveződési szintek Tudja összehasonlítani a különböző szerveződési szinteket: egyed alatti (sejt alatti, sejtszintű, szövet, szerv, szervrendszer) egyed, egyed feletti (populáció, társulás, biom, bioszféra). Tudja értelmezni az élő rendszereket nyílt rendszerekként.
Elemezzen kapcsolatokat az élő rendszerek alábbi tulajdonságai között: anyagcsere, elhatárolódás, homeosztázis, ingerlékenység, mozgás, alkalmazkodás, belső egység, növekedés, szaporodás, öröklődés és öröklődő változékonyság, evolúció, halandóság.
Értelmezzen élő rendszerekben zajló körfolyamatokat (pl. sejtciklus, szívciklus, nemi ciklus, aszpektusok).
1.3. Fizikai, kémiai alapismeretek
Ismerje a diffúzió és az ozmózis biológiai jelentőségét, és tudja magyarázni a két folyamatot.
Tudjon elvégezni és értelmezni egyszerű ozmózisos kísérleteket.
Ismerje a felületen való megkötődés biológiai jelentőségét (enzimműködés, talajkolloidok, kapillaritás).
Értse a szervezet ozmotikusan aktív anyagainak szerepét az életfolyamatokban (vérfehérjék a visszaszívásban, nyirokképzés).
Mutassa ki az orvosi szén nagy felületi megkötőképességét festékoldattal. Tudja magyarázni és értelmezni a kísérletet, értse annak következményeit, alkalmazási lehetőségeit.
Ismerje az aktiválási energia és a katalizátor fogalmát, tudja azokat alkalmazni biológiai folyamatokra.
Értse a kromatográfia elvi alapjait, tudja értelmezni egy leírt kromatográfiás kísérlet eredményét, tudja azt alkalmazni.
Ismerje az enzimek előfordulását (minden sejtben működnek), az enzimműködés lényegét, optimális feltételeit, utóbbit hozza összefüggésbe szervezete jellemző értékeivel (testhőmérséklet, pH - ozmotikus viszonyok).
Tudja magyarázni enzimhibán alapuló emberi betegség megnyilvánulását, ismerje megelőzésének lehetőségeit.
Hozza összefüggésbe az ATP-bontó enzimeket az energiaigényes folyamatokkal (miozin, Na-K pumpa), illetve az ATP szintézist az egyenlőtlen ioneloszlással (mitokondrium).

Tudjon megtervezni és magyarázni az enzimműködéshez szükséges optimális kémhatást és hőmérsékletet bemutató kísérletet, értékelje annak eredményeit.
2. Egyed alatti szerveződési szint
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
2.1. Szervetlen és szerves alkotóelemek
2.1.1. Elemek, ionok Értse a C, H, O, N, S, P szerepét az élő szervezetben.
Ismerje a H+, Ca2+, Mg2+, Fe2+-3+, Na+, K+, Cl- HCO3-, a CO32-, NO3- - ionok természetes előfordulásait.
Tudja magyarázni a só jódozásának és a fogkrémek
fluorozásának szerepét.
Ismertesse az I, F, Si szerepét az élő szervezetben.
Legyen tisztában a Si élő szervezetben betöltött szerepével.

Ismerje a NO2- és PO43- ionok természetes előfordulásait.
2.1.2. Szervetlen molekulák Értse a víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentőségét az élővilágban.
Értse, hogyan és miért mutatható ki a szén-dioxid meszes vízzel.
2.1.3. Lipidek Magyarázza a lipidek oldódási tulajdonságait, tudjon hozni ezekre hétköznapi példákat.
Értse, miért léphet fel könnyen a zsírban oldódó vitaminok túladagolása.
Ismerje a zsírok (glicerin+zsírsavak) és a foszfatidok (glicerin+ zsírsavak+ foszforsav) szerkezetét.
Ismerje fel a sztrenánvázat és a karotinoidok alapszerkezetét.
Ismerje a zsírok és olajok biológiai szerepét (energiaraktározás, hőszigetelés, mechanikai védelem), és hozza ezt összefüggésbe a zsírszövet szervezeten belüli előfordulásával. Magyarázza a foszfatidok polaritási tulajdonságai alapján, miért alkalmasak a biológiai membránok kialakítására (hártyaképzés).
Lássa és magyarázza a kapcsolatot az epesav polaritása és az epesav sók emulziót stabilizáló szerepe között.
Tudjon elvégezni és értelmezni az epe zsírokat szétoszlató szerepét bemutató kísérletet.
Értse a karotinoidok konjugált kettőskötés-rendszere és fotokémiai szerepe közötti összefüggést a növényekben (karotin, xantofill) és az emberi látás folyamatában (A-vitamin, rodopszin).
2.1.4. Szénhidrátok Tudja összehasonlítani a következő szénhidrátokat íz, vízoldhatóság és emészthetőség szempontjából: szőlőcukor, keményítő, glikogén, cellulóz.

Értse a szénhidrátok természetes előfordulásai és az élő szervezetben betöltött szerepük közötti összefüggést.
Ismerje fel a glükóz, ribóz, dezoxiribóz molekulájának vázát.
Tudja a glükóz összegképletét és a poliszaharidok általános képletét.
Ismerje a laktóz és a szacharóz előfordulását és táplálkozás élettani jelentőségét.
Ismerje az α- és β glükóz szerkezetét, a ribóz, dezoxiribóz, amilóz és cellulóz molekulájának felépítését.
Tudja elvégezni és értelmezni a keményítő jóddal történő kimutatását (Lugol-próba), és ismerje fel a keményítőszemcséket mikroszkópban és mikroszkópos képen.
Magyarázza, miért édes a sokáig rágott kenyérhéj.
2.1.5. Fehérjék Ismerje a fehérjék általános szerkezetét (peptidlánc).
Tudjon példákat mondani a mindennapi életből a fehérjék szerkezetének megváltozására (tojás- és hússütés).
Tudjon elvégezni és értelmezni fehérjék kicsapódását bemutató kísérleteket (hő, nehézfémsók, mechanikai hatás).
Ismerje az aminosavak általános képletét, az oldalláncok kölcsönhatásainak típusait és értse, hogy ezeknek szerepük van a fehérjék térszerkezetének kialakulásában.
Értse a fehérjék elsődleges, másodlagos, harmadlagos és negyedleges szerkezetét.
Értse a peptidkötés kialakulását és a fehérjék térszerkezetében betöltött szerepét.
Ismerje a fehérjék biológiai szerepét (enzimek, összhúzékony fehérje-
rendszerek - aktin és miozin -, vázanyagok, receptorok, szállítófehérjék, tartalék tápanyagok, antitestek, jelölő fehérjék, véralvadás, szabályozó fehérjék).
Mondjon példát ezek előfordulására.
Magyarázza, miért elengedhetetlen alkotói étrendünknek az eszenciális aminosavak. Mondjon példákat a mindennapi életből a fehérjék szerkezetének megváltozására (tojás- és hússütés). Értse a stresszfehérjék (hősokkfehérjék) működésének és a sejt öngyógyító folyamatainak a kapcsolatát, térszerkezetében betöltött szerepét.
Tudjon elvégezni és értelmezni fehérjék kicsapódását bemutató kísérleteket (hő, nehézfémsók, mechanikai hatás).
2.1.6. Nukleinsavak, nukleotidok Értse, hogyan rejlik a DNS szerkezetében az információhordozó, örökítő (önmegkettőződő) szerep. Ismerje fel a nukleotidok és a nukleinsavak általános, cukorbázis-foszfát egységekből felépülő molekulavázát.
Értse a nukleotidok (NAD+, NADP+, ATP) biológiai jelentőségét.
Tudjon elemezni kísérleteket a DNS örökítő szerepének bizonyítására (Griffith és Avery, Hershey és Chase kísérlete).
2.2. Az anyagcsere folyamatai
2.2.1. Felépítés és lebontás kapcsolata Hasonlítsa és kapcsolja össze az élőlények felépítő és lebontó folyamatait. Hasonlítsa össze az élőlényeket energiaforrás szempontjából (fototrófok, kemotrófok) és C-forrás szempontjából (autotrófok és heterotrófok). Ismerje a hidrolízis és a kondenzáció fogalmát, tudjon példákat hozni ezekre a makromolekula-alapegységek összekapcsolódása és szétbomlása folyamatában.

Tudja, hogy minden átépítés energiaveszteséggel jár. Magyarázza az endo- és exocitózis folyamatát.
2.2.2. Felépítő folyamatok Ismerje e folyamatok lényegét (reduktív, energia-felhasználó) és helyét.
Magyarázza a növények, a fotoszintézis alapvető szükségességét a földi életben. Ismerje a fotoszintetikus színanyagok típusait (karotinoidok, klorofillok) és molekulavázát.
Ismerje a fotoszintézis fény- és sötétszakaszának fő történéseit: a víz fényenergia segítségével bomlik, molekuláris oxigén keletkezik, a H szállítómolekulára kerül, ATP keletkezik (fényszakasz); a szén-dioxid redukálódik a H és az ATP segítségével, glükóz, majd más vegyületek keletkeznek (sötét szakasz). Értse a fotoszintetikus színanyagok szerepét a folyamatban.
Ismerje a fotoszintézis egyszerűsített egyenletét.
2.2.3. Lebontó folyamatok Ismerje a glikolízis lényegét.
Hasonlítsa össze a biológiai oxidációt és az erjedést (biológiai funkció, sejten belüli helyszín, energiamérleg). Értse a citrátkör lényegét: a H szállítómolekulához kötődését, a szén-dioxid keletkezését, a folyamat helyét.
Tudja, hogy a szerves molekulák szénvázából szén-dioxid keletkezik, a hidrogén szállítómolekulára kerül.
Tudja, hogy a végső oxidáció során a szállítómolekulához kötött H molekuláris oxigénnel egyesül, víz és ATP keletkezik. Ismerje a folyamat helyét a sejtben. Tudja, hogy az aminosavak lebomlásakor és átalakításakor a N ammónia, illetve karbamid formájában kiválasztódik, vagy más aminosavba kerül.
2.3. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) Ismerje föl mikroszkópban és mikroszkópos képeken a sejtfalat, színtestet, sejtmagot, zárványt.
Ismerje fel rajzolt ábrán a sejthártyát, citoplazmát, sejtközpontot, ostort, csillót, endoplazmatikus hálózatot, riboszómát, sejtmagot, mitokondriumot; sejtfalat, zöld színtestet, zárványt. Tudja megkülönböztetni az állati és a növényi sejtet.
Ismerje e sejtalkotók szerepét a sejt életében.
2.3.1. Elhatárolás Ismerje a biológiai hártyák (membránok) szerepét (anyagforgalom, határolás, összekötés, jelölés, jelfogás) és tudja magyarázni felépítésük általános elvét. Hasonlítsa össze a passzív és az aktív szállítás lényegét (iránya, energiaigénye). Magyarázza az endo- és exocitózis folyamatát. Ismerje a passzív és az aktív szállítás mechanizmusát, végrehajtóit (kettős lipidréteg, membráncsatornák, szállítók, pumpák), hajtóerőit.
2.3.2. Mozgás Ismerjen példákat az állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben.
2.3.3. Anyagcsere Ismerje a sejt belső hártyarendszerének funkcióját.
Ismertesse a mitokondrium és a színtest szerepét (biológiai oxidáció, fotoszintézis).
Ismertesse a sejtbe bejutó anyagok vagy belső felesleges anyagok lebontásának lehetőségét (lizoszóma).
Ismerje a sejtbe bejutó anyagok vagy belső felesleges anyagok lebontásának lehetőségét (lizoszóma).
Magyarázza a szerkezet és működés kapcsolatát a mitokondriumban folyó citromsavciklus, illetve végoxidáció esetében. Ismerje a glikolízis és az erjedés folyamatainak helyét a sejtben.

2.3.4. Osztódás

Magyarázza a számtartó és a számfelező osztódás lényegét, szerepüket a testi és ivarsejtek létrejöttében és a genetikai sokféleség fenntartásában.

Értse a sejtciklus szakaszait.
Hasonlítsa össze a mitózist és a meiózist (folyamataik, előfordulásuk, a genetikai információ mennyiségének és minőségének változása).
Értse, hogy a meiózis folyamata miként eredményez genetikai változatosságot.
Ismerje a kromoszóma mikroszkópos fogalmát és
genetikai értelmezését (kapcsoltsági csoport), az emberi testi sejtek és ivarsejtek kromoszómaszámát.

2.3.5. A sejtműködések vezérlése

Értse, hogy a sejt hogyan válaszolhat külső és belső ingerekre (valamilyen belső anyag koncentrációváltozása, működésének megváltozása: alakváltozás, elválasztás vagy elektromos változás).

Értse a K-Na-pumpa fontosságát.
Magyarázza a programozott és nem programozott sejthalál különbségét. Tudjon példákat hozni e folyamatokra.
3. Az egyed szerveződési szintje
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
3.1. Nem sejtes rendszerek
3.1.1. Vírusok Értse a vírusok biológiai, egészségügyi jelentőségét. Ismerje a vírusok felépítését és a vírusokkal történő megfertőződés módjait. Hozzon példát vírus által okozott emberi megbetegedésekre.
Értse és esettanulmány alapján alkalmazza a fertőzés, megbetegedés, járvány fogalmát. Ismerje megelőzésük lehetőségeit.
Ismertesse a vírusok kialakulására vonatkozó elméletet.
Magyarázza a fágfertőzés folyamatát.
Hasonlítsa össze a priont a vírussal.
3.2. Önálló sejtek
3.2.1. Baktériumok Hasonlítsa össze a prokarióta és az eukarióta sejt szerveződését.


Ismertesse a baktériumok környezeti, evolúciós, ipari, mezőgazdasági és egészségügyi jelentőségét; lássa ezek kapcsolatát változatos anyagcseréjükkel.
Magyarázza, hogy a felelőtlen antibiotikum-szedés miért vezet a kórokozók ellenálló formáinak elterjedéséhez. Hozzon példát baktérium által okozott emberi megbetegedésekre.
Ismertesse ezek megelőzését és a védekezés lehetőségét.
Életfolyamataik leírása alapján legyen képes azonosítani a heterotróf, fotoautotróf és kemoautotróf baktériumokat, valamint a baktériumok ökológiai típusait (termelők, lebontók, kórokozók, szimbionták).
Ismertessen fertőtlenítési, sterilizálási eljárásokat. Ismertesse a különböző fertőtlenítési eljárások biológiai alapját.
3.2.2. Egysejtű eukarióták Az alábbi fajokon mutassa be az egysejtű élőlények változatos testszerveződését, alapvető életműködéseit (emésztés, mozgás, víztartalom-
szabályozás) és felépítő anyagcseréjét: óriás amőba, papucsállatka faj, zöld szemesostoros.
Ismertesse az endoszimbióta elméletet, értse a mellette szóló érveket.
Ismerje fel ezeket az élőlényeket és jellemző sejtalkotóikat fénymikroszkóppal és fénymikroszkópos képeken.
3.3. Többsejtűség
3.3.1. A gombák, növények, állatok elkülönülése Magyarázza, hogy a testszerveződés és az anyagcsere-folyamatok alapján miért alkotnak külön országot az élőlények természetes rendszerében a növények, a gombák és az állatok. Hasonlítsa össze a növényeket és az állatokat (életszakaszok típusa, haploid és diploid szakasz hossza, ivarsejtképzés, spóraképzés).
Értse, hogy a differenciálódás a sejtek szerkezeti és működésbeli specializálódásával jár.
A zöldmoszatok példáján mutassa be és hasonlítsa össze az egysejtű szerveződés és a többsejtű, nem szövetes szerveződés típusait (sejttársulás, sejtfonal, teleptest).
3.3.2. Sejtfonalak Ismerjen fonalas testfelépítésű gombákat (peronoszpóra, fejespenész, ecsetpenész; emberi megbetegedéseket okozó gombák).
Tudja, hogy a gombák spórákkal szaporodnak.
Vizsgáljon fénymikroszkóppal kenyérpenészt és fonalas zöldmoszatokat, rajzolja le és jellemezze a mikroszkópban vagy mikroszkópos képen látottakat.
3.3.3. Teleptest és álszövet Értelmezze a teleptestes szerveződést a vörös- és barnamoszatok, a zöldmoszatok, a kalapos gombák és a mohák példáin. Tudja értelmezni a mohák kétszakaszos egyedfejlődésének lépéseit. Értse a folyamat fejlődéstörténeti jelentőségét.


Ismerje a szivacsok testfelépítésének főbb jellemzőit, hozza kapcsolatba különböző sejtjeik funkcióival.
Hozza összefüggésbe a mohák testfelépítését és társulásokban elfoglalt helyét.

Tudja felsorolni a halálosan mérgező gyilkos galóca azonosítására szolgáló bélyegeket és tudja, milyen tünetek utalnak a mérgezésre.
Ismerje és magyarázza a gombaszedés és -tárolás szabályait.
Ismertesse a peronoszpóra, a fejespenész, az ecsetpenész, az emberi megbetegedéseket okozó gombák és a sütőélesztő anyagcseréjének gyakorlati jelentőségét.
Értelmezze a zuzmókat mint szimbiózisokat.
Értse, hogy a zuzmók a levegőszennyezés indikátorai lehetnek.
Értse a gombák ökológiai jelentőségét: lebontók, paraziták, szimbionták.
Vizsgáljon kézinagyítóval és mikroszkóppal lombosmohákat, zuzmókat, ismertesse a megfigyeltek, valamint mikroszkópos képek alapján testfelépítésüket.
3.4. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak
3.4.1. A növényvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából
Ismerje a harasztoknál megjelenő evolúciós „újításokat” (szövetek, szervek), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékony alkalmazkodással. Tudja értelmezni a harasztok és a zárvatermők kétszakaszos egyedfejlődésében a haploid és diploid szakaszok arányát, és ennek fejlődéstörténeti jelentőségét.
Ismerje a nyitvatermőknél megjelenő evolúciós „újításokat” (virág, mag, víztől független szaporodás), hozza ezeket összefüggésbe a szárazföldi élethez való hatékonyabb alkalmazkodással.
Ismerje a zárvatermőknél megjelenő evolúciós „újításokat” (takarólevelek, bibe, zárt magház, termés, szállítócsövek, gyökérszőrök) legyen képes ezeket összefüggésbe hozni a szárazföldi élethez való Értse a kettős megtermékenyítés folyamatát.
hatékonyabb alkalmazkodással, a fényért és vízért folyó versengéssel. Értelmezze a termés biológiai szerepét és a magterjesztés stratégiáit.
Tudja használni a Növényismeret könyvet a környezetében élő növények megismeréséhez, és élőhelyének, ökológiai igényeinek jellemzéséhez.
3.4.2. Az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás szempontjából Ismerje fel és elemezze a testfelépítés, az életműködések (kültakaró, mozgás, táplálkozás, légzés, anyagszállítás, szaporodás, érzékelés) és a környezet kapcsolatát az alábbi állatcsoportok példáján:
- szivacsok
- laposférgek
- gyűrűsférgek
- rovarok
- csigák
- a gerincesek nagy csoportjai (csontos halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök). Ismerje és elemezze a felsorolt állatcsoportok testfelépítésének és életműködéseinek említett kategóriáiban megjelenő evolúciós újításokat.
Jellemezze önállóan csoportjellemzők alapján a fenti csoportokat.
3.4.3. A növények szövetei, szervei
- Szövetek Legyen képes kapcsolatba hozni a következő szövetek felépítését és működését: osztódó szövet és állandósult szövetek: bőrszövet, táplálékkészítő alapszövet és szállítószövet.
Vizsgáljon fénymikroszkóppal növényi szövetpreparátumot, készítsen bőrszövet-nyúzatot (pl. hagyma allevél). Vizsgáljon kristályzárványt. Értelmezze a látottakat, mikroszkópos képen is.
- Gyökér, szár, levél Ismertesse a gyökér, a szár és a levél alapfunkcióit. Magyarázza a különböző környezetben élő növények anatómiai különbségeit. Jellemezze a gyökér, a szár, a levél felépítését és működését, módosulásait. Mondjon példát módosult szervekre.
Ismerje fel egyszerű, sematikus rajzon a hajszálgyökér hossz- és keresztmetszetét, a lágy- és a fás szár, valamint a lomblevél keresztmetszetét.
Tudja kapcsolatba hozni a gyökér, a szár és a levél alapfunkcióit felépítésükkel.
Magyarázza egy talajból felvett vízmolekula atomjainak sorsát a növényben.

Magyarázza a fás szár kialakulását, az évgyűrűk keletkezését.

Magyarázza a folyadékszállítás kémiai és fizikai hajtóerőit (ozmotikus szívóerő, gyökérnyomás, kapillaritás, párologtatás), hozza összefüggésbe a gyökér, szár és levél felépítésével.
Vizsgáljon mikroszkópban gázcserenyílást és értelmezze a látottakat, mikroszkópos képek alapján is. Figyelje meg a víz útját színes tintába mártott fehér virágú növényen és értelmezze a látottakat.
Írja le és értelmezze a gázcserenyíláson át felvett szén-dioxid-molekula sorsát a növényben. Értelmezzen növényi anyagszállítással kapcsolatos kísérletet.
- Virág, termés Hozza kapcsolatba a virág biológiai szerepét és részeit.
Ismertesse az egyivarú és a kétivarú virág, az egylaki és a kétlaki növény fogalmát.
Hozza összefüggésbe a nappalhosszúság virágképzésben betöltött szerepét az eredeti élőhely, illetve a megváltoztatott élőhely (pl. honosítás) nappalhosszúságával.
Tudjon kapcsolatos teremteni a virág és a termés részei
között.
Értelmezze a virágos növények fajfenntartó működéseit (mag-, illetve termésképzés, vegetatív szervekkel történő szaporodás). Hasonlítsa össze az ivaros és az ivartalan szaporítás előnyeit és hátrányait. Ismertesse a növények főbb ivartalan szaporítási módjait (tőosztás, dugványozás, oltás, szemzés, klónozás).
Ismertesse a csírázás külső és belső feltételeit egy csírázási kísérlet kapcsán.
Soroljon és példák alapján ismerjen fel hormonális hatásra bekövetkező növényi életműködéseket (pl. gyümölcsérés, növekedés, nyugalmi állapot). Ismerje az auxinok általános szerepét a növények életében.
3.4.4. Az állatok szövetei, szaporodása, viselkedése
- Szövetek Magyarázza, hogy milyen működésekre specializálódtak a következő szövetek: hámszövet (működés és felépítés szerint csoportosítva), izomszövetek, kötőszövetek és idegszövet.
Magyarázza, hogy a funkció hogyan tükröződik a felépítésükben.
Ismerje fel a következő szöveteket: simaizom, szívizom, csillós hám, üvegporc.
Értelmezze a látott struktúrák szerepét a szövet működésében.
Ismerje fel fénymikroszkópos készítményen illetve képen a következő szöveteket: többrétegű elszarusodott laphám, vázizom, csontszövet, idegszövet, emberi vér.
- Szaporodás-egyedfejlődés Értse a petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlődés fogalmát.
Vonjon párhuzamot példák alapján az életkörülmények és a szaporodási mód között (ivaros, ivartalan, külső és belső megtermékenyítés, az ivadékgondozás és az utódszám összefüggése).
Értelmezze és példán mutassa be az ivartalan szaporodást és a regenerációt.
- Viselkedés Tudja összehasonlítani az öröklött és tanult magatartásformákat.

Ismerje és példák alapján magyarázza az önfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (tájékozódás, táplálkozási magatartás, menekülés, védekezés).
Értse, hogy a tanult magatartásformák hátterében öröklött tényezők is állnak.
Ismerje és példák alapján magyarázza a fajfenntartással kapcsolatos viselkedéseket (a partner felkeresése, udvarlás-nász, párzás, ivadékgondozás, önzetlenség, agresszió).
Jellemezze az alábbi magatartásformákat: feltétlen reflex, irányított mozgás, öröklött mozgásmintázat, bevésődés, érzékenyítés, megszokás, feltételes reflex, operáns és belátásos tanulás. Tudjon ezekre példát hozni, illetve példákból ismerje fel ezeket.
Ismerje a motiváció és a kulcsinger fogalmát és szerepüket a viselkedés kialakításában.
4. Az emberi szervezet
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
4.1. Homeosztázis Értelmezze a homeosztázis fogalmát, értse jelentőségét.
Értelmezze a kiválasztás, valamint a külső és belső elválasztás fogalmait.
Értse a szűrővizsgálatok és az önvizsgálat fontosságát.
Ismerje és értse az alapfokú újraélesztés lépéseit és szabályait.
Tudja, hogy a homeosztázis-összetevők határértékei élettani állapottól függően megváltozhatnak.
Értse a homeosztázis és az egészség kapcsolatát.
4.2. Kültakaró
4.2.1. Bőr Értse a bőr funkcióit (védelem, hőszabályozás érzékelés: fájdalom, tapintás, nyomás, hőingerek) és értse kapcsolatukat a bőr felépítésével.
Ismertesse a bőr szöveti szerkezetét, mirigyeit és azok funkcióit, és ábrán azonosítsa a bőr részeit.
Magyarázza a hám megújulását.

Értse a festéksejtek és a bőrpigment (melanin) szerepét.
Értelmezze az emberi faj bőrszínskáláját mint a biológiai sokféleség részét.
4.2.2. A bőr gondozása, védelme Tudja magyarázni a napsugárzás hatását a bőrre, a napozás egészségtani vonatkozásait, a védekezést. Ismerje a bőrápolás és hajápolás szerepét és lehetőségeit. Értse a bőr baktériumflórájának jelentőségét.

Tudja, mi az anyajegy, a szemölcs, hogyan alakul ki a mitesszer, a pattanás, vízhólyag, vérhólyag.
Értse, hogy miért veszélyes az égési sérülés.
Tudja, hogyan kell ellátni kisebb égési sérüléseket.
4.3. A mozgás
4.3.1. Vázrendszer Ismerje a csontváz biológiai funkcióit.
Ismertesse a gerincoszlop tájékait, a mellkas, az agykoponya és az arckoponya csontjait (orrcsontot, járomcsontot, felső és alsó állcsontot). Ábrán ismerje fel ezeket. Tudja kapcsolatba hozni az ember mozgási szervrendszerének sajátosságait a két lábon járással (a gerincoszlop kettős S-alakja).

Ismerje a csont kémiai összetételét (szerves és szervetlen alkotók), értse ezek szerepét, hozza összefüggésbe arányuk változását az életkorral, a fiatalkori és időskori csontsérülésekkel.
Ismertesse egy lapos és egy hosszú csöves csont szerkezetét a megfelelő funkciókhoz kötve. Ismerje a csigolya részeit.

Tudjon példát mondani a csontok összenövésére, varratos, porcos és ízületes kapcsolódására, magyarázza, hogy ezek milyen mozgást tesznek lehetővé az adott helyeken. Ismerje fel rajzon az ízület részeit.
Ismertesse a függesztőövek funkcióját, csontjait, a gerincesek ötujjú végtagtípusának csontjait.
Értse a férfi és a női medence közti különbség okát.
4.3.2. Izomrendszer Ismerje a helyét és funkcióit a következő izmoknak: gyűrű alakú záróizmok, mimikai izmok, bordaközi izmok, mellizom, hasizmok, gátizmok, rekeszizom, végtagok hajlító- és feszítő izmai, fejbiccentő izom.
Ismertesse a vázizom felépítését: izomsejt, izomrost (izomsejt), izomköteg, izompólya, inak.
Legyen képes magyarázni a mozgási szervrendszer működését fizikai (emelő-elv, erő, erőkar), biokémiai (aktin, miozin, kreatin-foszfát, ATP), szövettani (vázizomszövet) ismerete alapján.
Tudja, hogy az izomösszehúzódáshoz Ca2+-ion szükséges.
Értse az izom saját energiatároló és oxigéntároló molekuláinak szerepét.
Értse miért fontos a bemelegítés, hogyan szüntethető meg az izomláz. Értse az izomláz kialakulásának okait.
4.3.3. Szabályozás Értse az izomtónus szerepét a testtartás és a mozgások kialakításában.
4.3.4. A mozgás és mozgási rendszer egészségtana Ismerje a mozgási szervrendszer épségét, megóvását szolgáló alapelveket (pl. helyes testtartás, testedzés).
Tudja, mi a törés, gerincsérülés, ficam, csípőficam, rándulás, lúdtalp, gerincferdülés, és ismerje ezek jeleit.

Tudjon példát említeni a testépítés során helytelenül alkalmazott táplálék-kiegészítők káros hatásaira.
4.4. A táplálkozás
4.4.1. Táplálkozás Tudja magyarázni a táplálkozás jelentőségét, és értse folyamatait (rágás, nyelés, bélperisztaltika).
Ismerje a különbséget a táplálék és tápanyag között.
Tudja felhasználni a tápanyagok fajlagos energiatartalmát alapvető számítási feladatokban.
Értelmezze a testtömegindexet, tudjon következtetéseket levonni értékéből, és értse, hogy normálértéke függ a testösszetételtől, nemtől, életkortól.
4.4.2. Emésztés Ismerje fel ábrán a táplálkozási szervrendszer szerveit, tudja biológiai funkcióit. Értse a kapcsolatot a tápanyagok emésztése és sejtszintű lebontása között.
Ismerje a máj szerepét az emésztőnedv-termelésben, a fehérje-, glükóz- és glikogénszintézisben, a raktározásban és a méregtelenítésben.
Ismerje fel a fog részeit magyarázza a részek funkcióit, értse a fogképletet.
Ismertesse a száj higiéniáját, a szájápolás szabályait és jelentőségét.
Tudja, mely emésztőnedvek játszanak szerepet a fehérjék, a szénhidrátok, a zsírok és a nukleinsavak emésztésének folyamatában; ismerje a termelődési helyüket és a működésükhöz szükséges optimális kémhatást. Ismerje a következő emésztőenzimek termelődésének helyét és hatásait: amiláz, laktáz, lipáz, nukleáz, pepszin, tripszin.
Értelmezzen a hasnyál vagy a gyomornedv hatását bemutató kísérletet.
4.4.3. Felszívódás Ismerje a bélbolyhok helyét, és tudja működésük lényegét. Ismerje a táplálékkal felvett fehérje, szénhidrát és zsír alkotó részeinek útját a szövetekbe történő beépülésig, illetve a felhasználásig.

4.4.4. Szabályozás

Tudja, hogy mi válthatja ki az éhség-, szomjúságérzetet és értse a tápcsatorna reflexes folyamatait (nyál- és gyomornedvtermelés, hányás, nyelés).
4.4.5. Táplálkozás egészségtana Magyarázza a minőségi és mennyiségi éhezés fogalmát. Ismertesse a következő vitaminok élettani jelentőségét: E-, K-, B1-, B6-
vitamin.
Ismertesse a fehérjék, szénhidrátok, zsírok, növényi rostok, ásványi anyagok (nyomelemek), természetes forrásait, tudjon érvelni hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk ellen. Ismerje a következő vitaminok élettani jelentőségét, és tudja azokat összekapcsolni hiánytüneteikkel: D-, A-, B12,- C-vitamin, folsav. Ismertesse az alapanyagcsere fogalmát és tudja, mitől függ annak értéke.
Értelmezze, miért járhatnak a májbetegségek együtt sárgasággal.
Figyelje meg az élelmiszerek csomagolásán feltüntetett összetevőket és magyarázza a lehetséges kockázati tényezőket, táblázat segítségével.

Értelmezzen életmódhoz igazodó étrendet, ezzel kapcsolatos adatok, táblázatok használatával.
Ismerjen a tápcsatorna megbetegedéseinek kialakulását elősegítő kockázati tényezőket (veleszületett hajlamosító tényezők és életvitelből, életmódból eredő kockázati tényezők - pl. nem megfelelő szájápolás/szájhigiéné, fokozott stressz, túlzott alkohol- és gyógyszerfogyasztás, nem az életmódnak, szükségleteknek megfelelő táplálkozás, kedvezőtlen környezeti hatások).
Értse, hogyan változnak az étrendi elvárások tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól (terhesség, szoptatás) függően.
Magyarázza az élelmiszer- és ételtartósítás alapvető szabályait. Értse az alultápláltság és a túltápláltság következményeit, kockázati tényezőit.
Tudjon érvelni a megfelelő összetételű étrend mellett.
4.5. A légzés
4.5.1. Légcsere Ismerje a légzőrendszer funkcióit. Ismerje a légzőrendszer szerveit.
Ismerjen légzési segédizmokat, tudja hogy ezek részvétele a nehézlégzésben feltűnő. Értse a mellkasi és a hasi légzés különbségét.
Értse a mellhártya, a rekeszizom, a bordaközti izmok szerepét a belégzés és kilégzés folyamatában.
Értse a légzési teljesítmény és a szervezet energiafelhasználása közötti összefüggést.
Ismertesse a vitálkapacitás és a légzési perctérfogat fogalmát.
Magyarázza aktív sportoló és nem sportoló fiúk és lányok vitálkapacitását bemutató táblázat eltérő értékeit.
Határozza meg a légzésszámot nyugalomban és munkavégzés után, magyarázza az eltérést.
Elemezzen a légzési térfogatváltozásokat és a légzőmozgásokkal kapcsolatos nyomásváltozásokat bemutató grafikont.
Értelmezze a Donders-modellt bemutató ábra alapján a légzőműködéseket.

4.5.2. Gázcsere

4.5.3. Hangképzés

Magyarázza a légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggéseit.

Ismerje fel ábrán a gége alábbi részeit: pajzsporc, gégefedő, hangszalagok. Ismerje a hangszalagok szerepét a hangképzésben.

Értse, hogy a tüdőben és a szövetekben folyó gázcsere diffúzión alapul.

Ismerje, mely porcok között feszülnek ki a hangszalagok.
Értse a gége működését, tudja, hogy mitől függ a keletkezett hang erőssége, magassága, és mi befolyásolja a hangszínt.
4.5.4. Szabályozás Tudja magyarázni a vér szén-dioxid koncentrációjának szerepét a légzés szabályozásában.
Ismerje az orron át történő belégzés előnyeit a szájon át történő belégzéssel szemben.
Ismertesse a légzésszabályozásban a kemoreceptorok és a mechanoreceptorok szerepét.
Kapcsolja össze fizikai ismereteivel a légmell és a keszonbetegség kialakulását.
4.5.5. A légzés és a légzőrendszer egészségtana (elsősegélynyújtás) Tudjon megnevezni a légzőrendszert károsító tényezőket és ismerje a légzőrendszer gyakori betegségeit (fertőzéses eredetű és daganatos megbetegedések, asztma).

Magyarázza, miért jár gyakran együtt a torokgyulladás középfülgyulladással.
Értse a dohányzás kockázatait. Tudjon érvelni a dohányzás ellen.
Hozza összefüggésbe a tüdő-léghólyagocskák felületi feszültségét a dohányzással.
4.6. Az anyagszállítás
4.6.1. A testfolyadékok Hasonlítsa össze a vér, a szövetnedv, a nyirok összetételét, keletkezését, kapcsolatukat. Ismertesse a teljes vértérfogat mennyiségét, az alakos elemek és a vérplazma arányát, a vérplazma fő alkotórészeit és értse jelentőségüket. Értelmezze a homeosztázist a folyadékterek összetételének példáján. Ismertesse, hogy mi okból változhat a vér kémiai összetétele (pH, glükózszint).
Ismertesse a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék szerepét, keletkezésük helyét, a normál értéktartománytól való eltérés okait és következményeit. Ismerje a hemoglobin fő részeit (hem: 4 db N-tartalmú gyűrű, Fe, globin: fehérje).

Ismertesse a sérült érfal, a vérlemezkék, a trombin, a fibrin, a kalciumion szerepét a véralvadás folyamatában, tudja, hogy a folyamathoz K-vitamin szükséges.
Hozza összefüggésbe ezeket a vérzékenység kialakulásával.
Értse a vérszegénység lehetséges okait. Értse, hogy a véralvadási folyamat rendellenessége vérzékenység, illetve trombózis kialakulásához vezethet.
4.6.2. A szöveti keringés Ismertesse a vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolatát; a szöveti folyadék szerepét, mint a sejtek közötti anyagcsere helyét. Értse, hogy milyen mechanizmus mozgatja a folyadékot a nyirokerekben.

Magyarázza a hajszálerek keringési jellemzőit, funkcióját az anyagcserében.
Értelmezze a nyirokkeringés lényegét (útvonala, funkciója), a nyirokcsomók jelentőségét. Ismertesse a szövetnedv áramlási mechanizmusát a vérnyomás és a plazmafehérjék ozmotikus nyomásának viszonya alapján.
4.6.3. A szív és az erek Ismerje a szív működésének alapelveit (üregek térfogat- és nyomásviszonyainak változása, a vér áramlása a szívciklus folyamán). Értse a szív felépítésének és működésének kapcsolatát. Tudja grafikonon elemezni a vérnyomás változását, a véráramlás sebességét, az erek keresztmetszetének alakulását a keringési rendszerben. Ismerje a verőtérfogat, perctérfogat értékeit. Tudjon elvégezni alapvető számításokat ezekkel az adatokkal.

Értelmezze, mely tényezők segítik a vénás áramlást.
Ismertesse, hogy mi a koszorúerek feladata, hogy miért életveszélyes ezek elzáródása.
Ismerje az artériák, a vénák és a kapillárisok felépítését (átmérő, billentyű, szöveti szerkezet), és ezeket hozza kapcsolatba az adott erek funkcióival.
Ismerje a szívfrekvencia és a vérnyomás fogalmát és felnőttkori normál értékeit.
Tudjon pulzust és vérnyomást mérni (automata eszközzel), legyen képes a mért adatok eredményeit értelmezni és magyarázni.
Ismertesse a lép helyét és szerepét.
4.6.4. Szabályozás Tudja, hogy milyen élettani hatások emelik, vagy csökkentik a pulzusszámot és vérnyomást. Ismerje a szinuszcsomó és a pitvar-kamrai csomó helyzetét, funkcióját.
Magyarázza a véreloszlás megváltozásának élettani funkcióját.
4.6.5. A keringési rendszer egészségtana, elsősegélynyújtás Tudjon érvelni a testedzés és a helyes táplálkozás keringési rendszer egészségére gyakorolt hatása mellett.
Ismertesse a keringési rendszer főbb betegségeinek (érelmeszesedés, visszértágulat, a trombózis, a magasvérnyomás/hipertónia betegség, szívritmuszavar és a szívinfarktus) kialakulásában szerepet játszó főbb kockázati tényezőket. Értse a megfelelő életvitel kialakításával csökkenthető kockázatokat. Ismerje a szívinfarktus fogalmát és jellemző tüneteit.

Ismerjen alapvető sebellátási módokat, tudja, hogyan kell ellátni vérzéssel járó sérüléseket.
4.7. A kiválasztás
4.7.1. A vizeletkiválasztó rendszer működése Ismertesse a bőr, a máj, a tüdő, a végbél és a vese szerepét a kiválasztásban.
Ismerje a vizeletkiválasztó rendszer főbb részeit. Tudja értelmezni a vese kiválasztó működésének három fő részfolyamatát: szűrletképzés, visszaszívás, kiválasztás (exkréció).

Értse a víz, a glükóz, a sók, a karbamid visszaszívásának, valamint a gyógyszerek, ionok (pl. hidrogénion) kiválasztásának vesében zajló folyamatait.

Ismerje a nefron működését: vesetestecske (tok, hajszálérgomolyag), az egyes csatorna-szakaszok, a csatorna falát behálózó hajszálerek, funkcióit.
Magyarázza a szűrletképzés, az aktív és passzív transzport folyamatait.
Ismertesse a vizelet főbb összetevőit: víz, karbamid, Na+, K+, CI- ionok, gyógyszerek, hormonok. Elemezze a vizeletképződés folyamatát a vér, a tokban és a csatornában lévő folyadék, valamint a vizelet összetétele alapján.
4.7.2. Szabályozás Ismerjen a vizelet összetétele és mennyisége változásának hátterében álló lehetséges okokat. Értse a vazopresszin (ADH) és aldoszteron szerepét a folyadéktérfogat és sóháztartás szabályozásában.

4.7.3. A kiválasztó szervrendszer egészségtana

Tudjon példát említeni arra, hogy miért jelenhet meg a vizeletben fehérje, glükóz vagy vér.
Értse a vesekő kialakulásának okait, ismerje rizikófaktorait és indokolja a folyadékbevitel jelentőségét a vesekőképződés megelőzésében.
Ismertesse a művesekezelés jelentőségét. Értse a művesekezelés és a veseátültetés jelentőségét.
4.8. A szabályozás Hasonlítsa össze az irányítás két alapformáját, a szabályozást és a vezérlést. Értse a visszacsatolások szerepét a szabályozásban.
Értse a hasonlóságokat és a különbségeket a hormonrendszer és az idegrendszer működése között (jeladó és célsejt kapcsolata), és tudjon példát hozni összehangolt működésükre.
4.8.1. Idegrendszer

- Sejtszintű folyamatok

Ismertesse az idegsejt felépítését, változatosságát és funkcióját (az ingerület keletkezését, vezetését, valamint más sejtekre való továbbadását).

Magyarázza a kémiai és az elektromos potenciálok összefüggését az ionmozgásokkal.
Ismerje, hogy az élő sejtek membránjának két oldalán az ionok koncentrációja nem azonos, és ez potenciálkülönbséget alakít ki. Értse a helyi (lokális) és a tovaterjedő potenciál kialakulásának helyét és feltételeit.
Ismertesse az inger, az ingerület (akciós potenciál), az ingerküszöb fogalmát. Példával igazolja, hogyan változhat meg az ingerküszöb külső és belső környezeti hatásokra. Tudja, hogy az inger erőssége a csúcspotenciál hullámsorozat szaporaságában kódolt. Tudja, hogy az idegsejt membránpotenciáljának változásai az axoneredésnél tovaterjedő csúcspotenciált válthatnak ki.
Ismertesse a receptor, a receptornak megfelelő (adekvát) inger fogalmát, típusait (mechanikai, kémiai, fény, hő).
- Szinapszis Ismertesse a szinapszis fogalmát, magyarázza a serkentő vagy gátló hatást az átvivő anyag (vagy más molekulák) és a receptor kölcsönhatásával. Tudja, hogy a drogok itt hatnak és hatásuk függőséghez vezethet.
Értse, hogy a drogok és egyes mérgek hogyan hatnak a szinapszis működésére (jelátvivő anyag működésének fokozása, visszavételének gátlása, receptormódosítás).
- Az idegrendszer általános jellemzése Ismerje a központi, környéki idegrendszer, az ideg, dúc, pálya, mag, kéreg, fehér- és szürkeállomány fogalmát, a testi (szomatikus) és a vegetatív idegrendszer jelentését. Magyarázza az idegsejt-hálózatok spontán aktivitásának funkcióját (biológiai ritmusok).
Ismerje az idegrendszer működésének fő folyamatait, és az ezt megvalósító sejttípusokat (receptorsejt, érzőidegsejt, asszociációs idegsejtek, mozgatóidegsejt). Ismerje a gliasejtek és a velőshüvely főbb funkcióit (táplálkozás, szigetelés), hozza összefüggésbe az ingerület vezetési sebességével és az SM (szklerózis multiplex) betegség kialakulásával.
Készítsen rajzot a gerincvelő keresztmetszetéről és ábrázolja a gerincvelői idegek eredését.

Hasonlítsa össze a reflexív és a reflexkör fogalmát.

Ismerje fel ábrán és tudja magyarázni a bőr- és izomeredetű gerincvelői reflexek reflexívét funkcióját.

A mozgatóműködések példáján értelmezze az idegrendszer hierarchikus felépítését.
Tudja, hogy az idegrendszer központi része csontos tokban, agy-gerincvelői folyadékkal és agyhártyákkal védetten helyezkedik el.
- A gerincvelő Ismerje a gerincvelő főbb funkcióit (izomtónus kialakítása, védekező mechanizmusok, a bőr ereinek reflexes szabályozása, nemi szervek vérbősége).
Váltson ki térdreflexet, és magyarázza funkcióját.
- Az agy Ismerje fel az agy nyílirányú metszetén az agy részeit
(agytörzs /nyúltvelő, híd, középagy/, köztiagy
/talamusz, hipotalamusz/, kisagy, nagyagy), és tudjon példákat említeni funkcióikra.
Tudja, hogy az álomalvás létszükséglet.
Ismerje az agytörzsi hálózatos állomány szerepét az alvás-ébrenléti ciklus fenntartásában.
Ismerjen elméleteket az alvás funkcióival kapcsolatosan (pl. energiatakarékosság, tanulás, feltöltődés).

Ismerje a jobb és bal agyfélteke eltérő funkcióit.

- Testérző rendszerek

Tudja, hogy az elsődleges érzőkéreg sérülése a tudatosuló érzékelés kiesését jelenti.

Értse, hogy az érzőpályák kéreg alatti központjaiban már előzetes feldolgozás is történik (pl. talamusz = kéreg alatti látóközpont).
Ismertesse a bőr és a belső szervek receptorait (mechanikai, fájdalom, hő, kemoreceptorok, szabad idegvégződések).

- Érzékelés

Értse az érzékszervek működésének általános elveit: (adekvát) inger, ingerület, érzet.
Ismerje az érzékcsalódás (illúzió, hallucináció) fogalmát, és hogy kiváltásukban pszichés tényezők és drogok is szerepet játszhatnak.
- Látás Ismertesse és ábrán ismerje föl a szem alapvető részeit, magyarázza ezek működését, a szemüveggel korrigálható fénytörési hibákat, a szürke- és a zöldhályog lényegét. Értse a csapok, pálcikák és dúcsejtek szerepét a látás folyamatában.
Magyarázzon egyszerű kísérleteket a vakfolt, a színtévesztés, a látásélesség és a térbeli tájékozódás vizsgálatára. Ismertesse a kép- és színlátás, a fényerősség-érzékelés optikai és élettani alapjait.
Váltson ki pupillareflexet. Értse a látórendszer és az egyensúlyérzés kapcsolatát.
Értse a pupilla akkomodációs és a szemhéjzáró reflex funkcióit.
Elemezze a távolságészlelés módjait, támpontjait.
- Hallás és egyensúlyérzés Ismerje föl rajzon a külső-, a közép- és a belső fül részeit. Értse a kapcsolatot a hallószerv részletes felépítése és működése között (Corti-szerv, alaphártya, szőrsejtek).
Értse a dobhártya és a hallócsontocskák működését, a szabályozás lehetőségét.
Értelmezzen kísérletet a hangirány érzékelésének bemutatására.
Ismerje a zajszennyeződés forrásait, halláskárosító és pszichés hatását.
Magyarázza a tömlőcske és zsákocska, valamint a három félkörös ívjárat szerepét. Értse a helyzetérzékelés szerveinek és receptorainak (tömlő, zsákocska, három félkörös ívjárat, izomorsó, ínorsó) működését.
- Kémiai érzékelés Ismerje a nyúltvelői kemoreceptorok szén-dioxid-érzékenységét, értse a légzés szabályozásában betöltött szerepüket.

Ismerje a szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepét az érzékelésben.
- Testmozgató rendszerek Értse, hogy motivációs állapotok irányítják és aktiválják magatartásunkat. Ismerje az agykéreg szerepét az akaratlagos mozgások kialakításában. Ismerje a mozgatópályák kereszteződéseinek funkcionális következményeit.
Ismertesse a kisagy fő funkcióját (mozgáskoordináció).
Tudja, hogy alkohol hatására ez az egyik leghamarabb kieső funkció.
Ismerje a kéreg alatti magvak és az átkapcsolódás szerepét az automatizált mozgások szabályozásában.

- Vegetatív érző és mozgató rendszerek

Értelmezze, milyen folyamatok szabályozását jelenti a vegetatívszabályozás.

Tudja összehasonlítani a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer anatómiai hasonlóságait és különbségeit.
Ismerje a szembogár (pupilla), a vázizom, a bél, a szív és a vérerek szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolásának következményeit. Tudja magyarázni, hogyan valósul meg szervezetünkben a keringés és a testhőmérséklet szabályozása.
4.8.2. Az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai
- A magatartás elemei Ismerje fel esetleírás nyomán az az emberi viselkedés evolúciós (genetikai), ökológiai, kulturális alapjait.
- Öröklött elemek Ismerjen példákat öröklött emberi magatartásformákra (szopóreflex, érzelmet kifejező mimika).

- Tanult elemek

Ismerje a feltételes reflexek szerepét az ember viselkedésében (félelem, drogtolerancia).

Esetleírás alapján értékeljen olyan kísérleteket, olyan kísérleti módszereket, amelyek a feltételes reflex, az operáns tanulás és belátásos tanulás kutatására irányulnak. Ismertesse módszerük korlátait. Kapcsolja össze ezeket példákkal az ember viselkedéséből.
A feltételes reflexeket hozza összefüggésbe a fájdalmas ingerekre fellépő vérnyomás-növekedéssel, szívfrekvencia-fokozódással, félelemmel, drogtoleranciával. Magyarázza a tanulás és az érzelmek kapcsolatát (megközelítés-elkerülés, játék, kíváncsiság és unalom).
Tudja, hogy a beszéd tanulása kritikus periódushoz kötött.
Példákon mutassa be a megerősítés rászoktató vagy leszoktató hatását, a szokás, a rászokás és a függőség kialakulását. Lássa a család, az iskola, a hírközlés, reklám stb. szerepét a szokások kialakításában.
Foglaljon állást a fentiekkel kapcsolatban.
- Emlékezés Ismerje a rövid és hosszú távú memória fogalmát.

- Pszichés fejlődés

Ismertesse az érzelmi fejlődés hatását az értelmi fejlődésre, hozza összefüggésbe a család szocializációs funkcióival.
4.8.3. Az idegrendszer egészségtana Ismerje az életmód szerepét az idegrendszeri betegségek kialakulásának (pl. stresszbetegségek) megelőzésében.
Ismerje a fájdalomcsillapítás néhány módját, ezek esetleges veszélyeit.
Értelmezze a zsigeri működések kapcsolatát az érzelmi-pszichikus működésekkel, hozza összefüggésbe a pszichoszomatikus betegségek kialakulásával.
Ismerje az agyrázkódás, a migrén, az epilepszia, a stroke (agyvérzés, agyi infarktus) tüneteit.
Ismerje a táplálkozási zavarokat (ortorexia, anorexia, bulímia, izomdiszmorfia) és értse kialakulásuk társadalmi és biológiai okait.
Ismerjen testképet befolyásoló társadalmi tényezőket.
Ismerje az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór tüneteit.
- Drogok Értse a kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességeit és veszélyeit.

Tudjon érvelni a drogfogyasztás ellen, értse a szülő, a család, a környezet felelősségét és lehetőségét megelőzésében.

4.8.4. A hormonrendszer

Ismertesse a hormonrendszer működésének a lényegét, a hormontermelést és szabályozását.

Magyarázza, hogy ugyanaz a hormon más szervben más hatást fejthet ki (receptor-különbség).
- Hormonális
működések
Magyarázza, hogyan befolyásolják a hormonok a szervezet szénhidrát-
anyagcseréjét (adrenalin, inzulin, glükokortikoidok), só- és vízháztartását (mineralokortikoidok, vazopresszin), kalcium-anyag-cseréjét (parathormon, kalcitonin, D-vitamin-hormon).

- Belső elválasztású mirigyek

Ismerje az ember belső elválasztású mirigyeinek elhelyezkedését, az alábbi hormonok termelődési helyét és hatását: inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin.

Tudja elemezni az agyalapi mirigy, a hipotalamusz és a mellékvesekéreg hormonjainak hatását.
Ábra alapján értelmezze a női nemi ciklus során végbemenő hormonális, valamint a méhnyálkahártyában, petefészekben és testhőmérsékletben végbemenő változásokat. Értse a hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjait.
Tudja magyarázni az inzulin, a tiroxin és az adrenalin hatásait. A pajzsmirigy példáján elemezze a hormontermelés szabályozásának alapelveit. Tudja, hogy hormon nem csak belső elválasztású mirigyben jöhet létre, gyakorlatilag minden szerv képes előállítani hormont.
- A hormonrendszer egészségtana Tudja magyarázni a cukorbetegség lényegét, típusait, tüneteit, okait, kockázati tényezőit és kezelési módjait.
Tudja elemezni a növekedési hormon, a tiroxin és az inzulin hiányából, illetve többletéből eredő rendellenességeket.
4.8.5. Az immunrendszer
- Immunitás Ismerje az antitest, antigén, immunitás fogalmát. Tudja összehasonlítani a természetes (veleszületett vagy anyatejjel szerzett) és az adaptív immunválaszt.

Sorolja fel az immunrendszer jellemző sejtjeit (falósejtek, nyiroksejtek).
Magyarázza a memóriasejtek szerepét a másodlagos immunválasz kialakításában.

Magyarázza a rendszer működésének a lényegét: az idegen anyag megtalálásának a módját, felismerését, az immunglobulinok jelentőségét, az idegen anyag megsemmisítését.
Magyarázza meg a gyulladás tüneteit, kialakulásuk okát. Ismerje a vérszérum fogalmát.
Ismerje a falósejtek szerepét és a genny eredetét. Értse az autoimmun betegségek lényegét.
Ismertesse az immunizálás különböző típusait (aktív, passzív, természetes, mesterséges). Minden típusra mondjon példát.

Hozzon példát a Magyarországon kötelező védőoltásokra és értse indokoltságukat.

Magyarázza a vírus és baktérium által okozott betegségek eltérő kezelésének az okát.
Ismerje Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentőségét.
- Vércsoportok Ismerje az AB0- és az Rh-vércsoportrendszert.
Magyarázza az anyai Rh-összeférhetetlenség jelenségét.
Ismerje a vérátömlesztés és a véradás jelentőségét.
Ismertesse a szervátültetésekkel kapcsolatos gyakorlati és etikai problémákat.
- Az immunrendszer egészségtana Értse a láz védekezésben betöltött szerepét és a lázcsillapítás módjait.
Értse, hogy az allergia az immunrendszer túlérzékenységi reakciója, tudjon felsorolni allergén anyagokat, értse az allergiák és a környezetszennyezés közti kapcsolatot.
Értse az immunrendszer állapota és a betegségek kialakulása közti összefüggést.
4.9. Szaporodás és
egyedfejlődés
4.9.1. Szaporítószervek Ismerje a férfi és női nemi szervek felépítését, működését, valamint a megtermékenyítés folyamatát.
Értse a nem meghatározottságát (kromoszomális, ivarmirigy általi, másodlagos, pszichés nem). Ismerjen fel ábráról petesejtet és hímivarsejtet és ezek részeit.
4.9.2. Egyedfejlődés Ismerje az ember születés előtti fejlődésének eseményeit (barázdálódás, beágyazódás, méhlepény és magzatburkok kialakulása és születésének fő szakaszait, a terhesség, szülés, a szoptatás biológiai folyamatait, a méhlepény és a magzatvíz szerepét). Magyarázza a magzati és anyai vérkeringés kapcsolatát.
Magyarázza a kapcsolat jelentőségét az immunrendszer szempontjából.
Ismertesse az ember posztembrionális fejlődésének legjellemzőbb változásait (tömeg- és hosszgyarapodás, fogak megjelenése, mászás, ülés, járás, beszéd, kézhasználat, nemi érés, a gondolkodásmód változása, öregedés).
Tudja, hogy a társadalmi, életmódbeli hatások befolyásolják az egyedfejlődés ütemét.
Magyarázza a különbséget a klinikai és a biológiai halál fogalma között.
- A szaporodás, fejlődés egészségtana Ismertesse a családtervezés különböző módjait, terhességi tesztek lényegét (mit, miből mutatnak ki), a terhességmegszakítás lehetséges következményeit.
Tudjon megnevezni a meddőség hátterében álló okokat (ivarsejttermelés zavara, hormonzavarok) és azok kezelésére szolgáló lehetőségeket (mesterséges megtermékenyítés, hormonkezelés). Esetleírások alapján legyen képes azonosítani a kialakuló meddőség hátterében meghúzódó okokat, illetve megjósolni egyes egészségügyi állapotok (fertőzések, genetikai rendellenességek, terhességmegszakítás) meddőséghez vezető következményeit.
Ismertesse a várandóság jeleit, a terhesgondozás jelentőségét, a terhesség és szoptatás alatt követendő életmódot, a szoptatás előnyeit a csecsemőre és az anyára nézve.
Ismertesse, hogyan előzhetők meg a nemi úton terjedő betegségek (szifilisz, AIDS, gombás betegségek).
5. Egyed feletti szerveződési szintek
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
5.1. Populáció Értelmezze a populáció ökológiai és genetikai meghatározását.

Ismerje a populáció egyedszámának korlátlan és korlátozott növekedési modelljeit, értse a környezet eltartó képességének fogalmát.


Ismertesse a populáció jellemzőit (egyedszám, egyedsűrűség, koreloszlás, térbeli eloszlás) és alkalmazza ezeket problémák megoldására.
Ismerjen példát hirtelen elszaporodó (gradáció) majd összeomló létszámú populációra. Elemezzen mezőgazdasági problémákat e fogalmak segítségével (pl. sáskajárás, biológiai védekezés). Elemezze a populációk mennyiségi változásait, értse az ezek hátterében álló okokat; tudja felismerni és jellemezni az r- és K-stratégista populációkat.

Értelmezzen emberi korfákat, vonjon le belőlük következtetéseket.

5.1.1. Környezeti kölcsönhatások

Ismerje a(z élettelen és élő) környezet fogalmát.

Tudja elemezni biológiai rendszerek térbeli (vízszintes és függőleges) és időbeli (periodikus és előrehaladó) változásait

Ismertesse a környezet kitettségtől függő változását.
Elemezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés.

Legyen képes esettanulmányok alapján a biológiai jelzések (indikációk) felismerésére, magyarázatára.

Esettanulmány alapján ismerjen fel összefüggéseket a környezet és az élőlény tűrőképessége között.
Értse a niche-elmélet lényegét: tudja értelmezni több környezeti tényező együttes hatásait a populációk elterjedésére.

Magyarázza és példákon értelmezze az élettani és az ökológiai optimum, az élettani és ökológiai niche különbségét.

Értelmezze a minimum-elvet élettani és ökológiai szempontból; ismerje alkalmazásának korlátait.

Ismerje a populációk között fellépő versengés okait, és tudja magyarázni lehetséges kimeneteleit (Gauze-elv).
Értse a testtömeg, a testfelület és az élőhely átlaghőmérsékletének az összefüggését.

Ismertesse a talaj kialakulásának folyamatát.
Értse a trágyázás jelentőségét, a szakszerűtlen műtrágyázás lehetséges következményeit.
Legyen képes felismerni az összefüggést egy faj elterjedése és a környezeti tényezők között.

5.1.2. Kölcsönhatások
- Viselkedésbeli kölcsönhatások Példákból ismerje fel az időleges tömörülést, családot,
kolóniát, monogám párt, háremet.
Elemezze a társas viselkedés és a környezet kapcsolatát.
Legyen tisztában az állatok és az ember kommunikációja közötti különbségekkel (jelek száma, elvontsága, objektivitás, hagyományok szerepe).

Magyarázza a társas kapcsolatokban megnyilvánuló vonzódás lehetséges okait (pl. csoportos kohézió), ismerje fel a társas kapcsolatokat fenntartó hatásokat (pl. ivadékgondozás, rangsor), hozzon példákat ezek formáira (pl. behódolás, fenyegetés).
Magyarázza az agresszió és az altruizmus szerepét és megnyilvánulásait emberek és állatok esetében.

- Ökológiai kölcsönhatások

Ismertesse a szimbiózis, a versengés, az asztalközösség az antibiózis, az élősködés és a táplálkozási kölcsönhatás fogalmát, példák alapján azonosítsa ezeket a kölcsönhatástípusokat és tudjon rájuk példákat hozni.

Példákkal igazolja, hogy az egyes élőlénypopulációk közti kölcsönhatások sokrétűek.
5.2. Életközösségek (élőhelytípusok)
5.2.1. Az életközösségek jellemzői Értse a szintezettség kialakulásának okát. Ismerje fel és elemezze az életközösségek térbeli változatosságát (szintezettség, mintázat), előremutató (szukcesszió) és periodikus időbeli változásait, illetve tudjon példát hozni ezekre.
Tudja értelmezni az emberi tevékenység hatását az életközösségekre (pl. fajgazdagság, terület). Tudja magyarázni az emberi tevékenység (kaszálás, legeltetés, tókotrás, fakitermelés) hatását a szukcesszió folyamatára.
Értse, hogy egy életközösség sokfélesége produktivitása és stabilitása összefügg.
Legyen tisztában a degradáció fogalmával és ismerje fel ennek okait.

5.2.2. Hazai életközösségek

Jellemezzen egy iskolájához vagy lakóhelyéhez közeli terület élővilágát (élőhelytípusok, környezeti tényezők, talaj, uralkodó állat- és növényfajok, szintezettség, időbeni változások).

Hasonlítsa össze az alábbi élőhelytípusokat: cserestölgyes, gyertyános-
tölgyes, bükkös.
Értse, hogy a klíma mellett egyéb tényezők is befolyásolhatják egy-egy terület növényzetét (pl. talajvízszint, alapkőzet) - leírások alapján tudja azonosítani ezen hatásokat.
A fajok és életközösségek jellemzésére használja a Növényismeret és Állatismeret könyveket. Tudja jellemezni egy terület ökológiai viszonyait az ott élő fajokat jellemző ökológiai mutatók (T-, W-, R-, N-, Z-értékek) alapján. Ismertesse és értékelje az ember szerepét átalakításukban (természetes erdők - faültetvények, folyószabályozás, legeltetés).
Ismertesse a szikes puszták jellemzőt, a szikes talaj kialakulásának feltételeit, a másodlagos szikesedést.
Egy tó feltöltődésének folyamatán keresztül mutassa be az életközösségek előrehaladó változásait. Ismertesse a sziklagyepek előfordulásait, jellemző környezeti sajátságaikat, az itt élő fajok természetvédelmi jelentőségét.
Sorolja fel a sziklagyepeket fenyegető fontosabb károsító hatásokat.
Ismerje a gyomnövények megtelepedésének ökológiai okait. Tudja, hogy különböző emberi hatásokhoz (mezőgazdaság, erdészeti fahasználat, taposás) különböző gyomfajok alkalmazkodhatnak.

Értse, hogy a történelem során miként változtak a Kárpát-medence jellegzetes életközösségei (az elterjedő mezőgazdasági művelés, a folyószabályozás és a városiasodás hatásai).
5.3. Bioszféra
- Globális folyamatok Értelmezze a bioszférát globális rendszerként (pl. Gaia-elmélet); értse a bioszféra és abiotikus környezetének kölcsönös egymásra hatását. Legyen képes ebben az összefüggésben értékelni az ember szerepét és feladatait (környezettudatosság).
Soroljon fel és magyarázzon civilizációs ártalmakat (feloldatlan stressz, alkoholizmus helytelen életmód, kábítószer-fogyasztás, túlzott gyógyszerfogyasztás, vegyszerek károsító hatásai). Ismertesse példák segítségével a közlekedés (úthálózat) ökológiai hatásait.
Tudjon példát mondani a természetes növény- és állatvilágot pusztító és védő emberi beavatkozásokra (pl. az esőerdők irtása, a monokultúrák hatása, kőolajszennyezés, nemzeti parkok, nemzetközi egyezmények). Hozzon példát hazai lehetőségeinkre és felelősségünkre (pl. vásárlási szokások).

Tudja, hogy a globális problémák között tartjuk számon a népességrobbanást, a globális felmelegedést, a hulladékproblémát, a savasodást, az ózonpajzs elvékonyodását. Magyarázza ezek okait és következményeit, hozza ezeket kapcsolatba az ökológiai válsággal.

Ismerje a fenntartható gazdálkodás lehetőségeit, esettanulmány alapján magyarázza azokat.

Magyarázza, hogyan függ össze az ökológiai válság társadalmi és gazdasági kérdésekkel. Értse az ökológiai lábnyom fogalmát.

Tudja, hogy a demográfiai és gazdasági növekedésnek a Földön anyagi- és energetikai korlátai vannak.
Ismertesse a fenntartható fejlődés fogalmát.
5.4. Ökoszisztéma
5.4.1. Anyagforgalom Értelmezze, és példák segítségével mutassa be a termelők, a lebontók és a fogyasztók szerepét az életközösségek anyagforgalmában és energiaáramlásában. Tudja értelmezni az ökoszisztéma egyes tagjainak, valamint az ökoszisztéma és az abiotikus környezetének kölcsönhatásait.
Fogalmazza meg a táplálkozási lánc és a táplálékhálózat különbségét. Leírások alapján legyen képes táplálékhálózatok megszerkesztésére, elemzésére és a kölcsönhatások alapján megállapítani a táplálékhálózat tagjainak jövőjét.
Magyarázza a peszticidek, mérgek felhalmozódását a táplálékláncban.

Ismerje a szén és oxigén körforgásának fontosabb lépéseit (autotrófok és heterotrófok szerepe, humuszképződés, szénhidrogén- és kőszénképződés, karbonát-kőzetek keletkezése)


Ábra segítségével elemezze a lebontó szervezetek, a nitrogéngyűjtő, a nitrifikáló és a denitrifikáló baktériumok szerepét a nitrogén körforgásában.

5.4.2. Energiaáramlás

Értse az összefüggést a produkció, biomassza és egyedszám fogalma között.
Ökológiai piramisok, folyamatábrák elemzésével legyen képes értelmezi az anyag- és energiaáramlás mennyiségi viszonyait az ökoszisztémákban.
5.4.3. Biológiai sokféleség Értelmezze a sokféleséget különböző szinteken: genetikai diverzitás (az allél-
összetétel változatossága), fajdiverzitás (a fajok száma és egyedszám-
arányai) és ökológiai diverzitás (az ökológiai funkciók változatossága).

Értse, miért fontos mindhárom szinten a sokféleség védelme.
5.5. Környezet- és természetvédelem Ismertesse a természetvédelem mellett szóló etikai, egészségügyi, kulturális és gazdasági érveket és a természetvédelem lehetőségeit (pl. fajok és területek védelme, kereskedelmi korlátozások).
Esettanulmányok alapján legyen képes felismerni és értelmezni a biodiverzitást veszélyeztető tényezőket és tudja feltárni ezek ökológiai következményeit.
Tudjon javaslatot tenni a biodiverzitást veszélyeztető tényezők megelőzésére, hatásaik mérséklésére.
Tudjon a szennyezés csökkentését ösztönző főbb gazdasági és jogi lehetőségekről (pl. adók, tiltás, határérték, bírság, polgári per). Tudja értékelni ezek hatékonyságát.
Magyarázzon kísérletet a környezetszennyezés káros hatásainak bizonyítására.
Térképen ismerje fel hazánk nemzeti parkjait. Ismertesse a lakóhelyéhez legközelebb fekvő nemzeti parkot, ennek fontosabb értékeit.
- Levegő Ismerje a fontosabb légszennyező anyagokat, ezek eredetét és károsító hatását (CO, CO2, nitrogén-oxidok, ólom és ólomvegyületek, korom, por, halogénezett szénhidrogének).
Értse a savas esők kialakulásának folyamatát és legyen tisztában következményeikkel.
Értse az üvegházhatás kialakulását és lehetséges következményeit.
Foglaljon állást a teendőkről. Tudjon a teendőkről szmogriadó esetén.
- Víz Értelmezze a vizek öntisztuló képességének magyarázatát, korlátait.
Ismertesse a fontosabb vízszennyező anyagokat.
Ismerjen fontosabb vízszennyező anyagokat (pl. nitrátok, peszticidek), ismerje a hőszennyezés fogalmát, a mechanikai és biológiai víztisztítás lényegét, lehetőségeit. Fogalmazza meg álláspontját a legfontosabb teendőkről.
- Energia, sugárzás Ismerje a lehetséges energiaforrásokat, azok hozzáférhetőségét és használatuk korlátait. Értse a megújuló és a nem megújuló energiaforrások közti különbséget.
- Talaj Magyarázza meg a talajerózió okait, csökkentésének lehetőségeit.
- Hulladék Ismerje a hulladék típusait, kezelésük lehetséges módját. Lássa a szelektív gyűjtés előnyét, összefüggését a feldolgozással, újrahasznosítással.
6. Öröklődés, változékonyság, evolúció
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
6.1. Molekuláris genetika
6.1.1. Alapfogalmak Ismerje és alkalmazza a gén, az allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalmakat. Értse a sejten belüli információáramlás főbb lépéseit: a DNS megkettőződés folyamata, a DNS → m RNS átírása és az mRNS leolvasása.
Értelmezze annak jelentőségét, hogy a genetikai kód általános érvényű.
Ismerje az általános összefüggést a DNS, a fehérje aminosavsorrendje, térszerkezete és biológiai funkciója, valamint a tapasztalható jelleg között. Használja a kodonszótárt.
Kösse a fehérjeszintézis fázisait az eukarióta sejt alkotórészeihez.
Magyarázza a baktériumok felhasználását emberi fehérje előállítására.
6.1.2. Mutáció Hasonlísa össze a mutációt és az ivaros szaporodást, mint a genetikai változékonyság forrásait. A kodonszótár segítségével vezesse le különböző típusú pontmutációk következményeit az aminosavsorrendben.
Ismerje a mutáció fogalmát, értelmezze evolúciós szerepét és lehetséges hatásait (hátrányos, közömbös, előnyös). Tudjon példát hozni ezekre, esettanulmány alapján. Ismertessen példát az emberi népességben többféle génváltozat tartós jelenlétére.
Hasonlítsa össze a mutagén hatásokat (biológiai, kémiai és fizikai), hatásuk felismerésének problémáját, csökkentésük vagy kivédésük lehetőségeit. Tudja, hogy a mutagén és a rákkeltő (karcinogén) hatás gyakran jár együtt.
Magyarázza a sarlósejtes vérszegénység és az albinizmus genetikai hátterét, hatásait. Ismertesse a fenilketonúria öröklésmenetét, hatását, kezelésének módját (diéta).

Hasonlítsa össze a gén-, kromoszóma- és genommutációkat (ploidiák). Tudja, hogy a kromoszómamutációk lehetnek szerkezetiek és számbeliek, hozzon ezekre példákat.
Értse, hogy a genetikai rendellenességek (pl. Down-kór) esélye növekszik a szülők életkorával.
6.1.3. A génműködés szabályozása Értse, hogy különböző felépítésű és működésű testi sejtjeink genetikai információtartalma azonos, de ezt mutációk megváltoztathatják. Magyarázza, hogy miért nem mindig aktív minden gén. Értelmezze, hogy a gének megnyilvánulását a hormonális állapot is befolyásolja.
Ismertesse a jó- és rosszindulatú daganat, az áttétel fogalmát, néhány daganattípusra utaló jeleket (bőr-, emlő-, hereprosztata-, méhnyakrák), korai felismerésének jelentőségét.
Ismerje fel ábrán a laktóz-operon részeit, értelmezze szerepüket.
6.2. Mendeli genetika
6.2.1. Minőségi jellegek Értelmezze a haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus fogalmakat. Értelmezze Mendel kutatási módszerét, hozza összefüggésbe a valószínűség és gyakoriság fogalmával.
Ismertesse az öröklésmenetek alaptípusait (dominánsrecesszív, intermedier és kodomináns).
Esettanulmány alapján magyarázza a tesztelő keresztezésből levonható következtetéseket. Legyen képes családfák genetikai elemzésére.
Adja meg Mendel következtetéseinek érvényességi korlátait, ennek okait (kapcsoltság, sejtmagon kívüli öröklés).
Soroljon fel ember esetében dominánsan, illetve recesszíven öröklődő jellegeket. Magyarázza, miért alkalmas alanya az ecetmuslica a genetikai vizsgálatoknak.
Tudja levezetni a dominanciaviszonyok ismeretében egy egygénes enzimbetegség, az Rh- és AB0-vércsoportok öröklődését. Tudjon két gén két-két allél, illetve egy gén három-három alléljával, és letális alléllal kapcsolatos számításokat végezni.
Legyen képes családfák genetikai elemzésére. Legyen képes családfa alapján következtetni egy jelleg öröklésmenetére.
Magyarázza az ivarsejtek szerepét az ivar meghatározásában. Értelmezze és elemezze a nemhez kötött öröklést a vérzékenység és a színtévesztés példáján.
Magyarázza példákon a génkölcsönhatás fogalmát, és azt, hogy a legtöbb tulajdonság csak így magyarázható.
Ismerje fel génkapcsoltság tényét, magyarázatát (azonos kromoszóma).


Két gén kölcsönhatásának jellegére tudjon következtetni a második utódnemzedék arányaiból s tudja levezetni leírás alapján az öröklésmenetet.
Közölt adatok ismeretében következtessen 2 gén két allélos öröklésben a kapcsoltság és a rekombináció tényére és tudja levezetni leírás alapján az öröklésmenetet.
Értse a kapcsoltság, a rekombinációs gyakoriság és a genetikai térképezés módszerének összefüggését.
6.2.2. Mennyiségi jellegek Ismerjen fel öröklődő mennyiségi tulajdonságokat és hajlamokat az élővilágban és az emberi öröklésben. Ábrán ismerje fel és magyarázza, hogy a mennyiségi jellegek eloszlása a populációban haranggörbéhez közelít.
Hasonlítsa össze a mennyiségi jellegeket és a minőségi
jellegeket kialakító gének hatásait (sok gén, jelentős környezeti hatás).
Értse, hogy a nemesítés (pl. hibridvetőmagok előállításának) célja sokszor mennyiségi jellegek megváltoztatása.
Esettanulmányok alapján értelmezze az öröklött és a környezeti hatások kapcsolatát (ikervizsgálat, környezetváltoztatás).
6.3. Populációgenetika
és evolúciós folyamatok
6.3.1. Ideális és reális populáció Tudja, hogy a populációk genetikai szempontból allél- és genotípus gyakoriságokkal jellemezhetők.
Magyarázza, miért jelentik a mutációk a populációk genetikai változatosságának forrását.
Lássa a matematikai modell és a megfigyelhető biológiai folyamatok összefüggését.
Értelmezze az ideális populáció fogalmát, feltételeit.
Példák alapján értelmezze az irányító, a stabilizáló és a szétválasztó szelekció fogalmát, kapcsolja össze ezeket a fajkeletkezés elméletével. Értelmezze a Hardy-Weinberg összefüggést 1 gén 2 allélos számítások esetén.
Értse a populáció nagyságának természetvédelmi jelentőségét. Értelmezze a születési és halálozási ráta fogalmát, ezek függését a populációsűrűségtől.
Értelmezze a kihalási küszöb fogalmát, kapcsolatát a genetikai sodródással és a beltenyészet következtében föllépő leromlással. Magyarázza el ennek természetvédelmi vonatkozásait (fajmegőrzés).
6.3.2. Adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok Írja le az evolúció darwini modelljét a természetes szelekció útján. Értse a beltenyésztés és a nem véletlenszerű párválasztás biológiai hatásait.
Ismertessen adaptív és nem adaptív jellegű evolúciós folyamatokat, illetve egy példa alapján ítélje meg, hogy a folyamat milyen típusba sorolható.
Értelmezze a homológia és analógia fogalmát, a konvergens és divergens fejlődést, tudjon példaként ilyen fejlődésű szerveket, élőlényeket bemutatni.
Értelmezzen az evolúció szintjeire vonatkozó elméleteket (gén, csoport, kulturális).

Tudjon példákat említeni az evolúció közvetlen bizonyítékaira (zárvány, kövületek, lenyomat, lerakódás).

Magyarázza a relatív és az abszolút (C14/C12) kormeghatározás fogalmát. Értelmezze az élő kövület fogalmát, hozzon rá példát. Ismertesse a pollenanalízis és az évgyűrűelemzés módszerét, az ebből levonható következtetéseket.
Értse az evolúció közvetett bizonyítékait (DNS homológia, molekuláris törzsfák, genetikai kód, sejtes felépítés, homológ szervek, az embriók hasonlósága, funkciójukat vesztett szervek léte).
6.3.3. Biotechnológia Értelmezze a klón fogalmát. Értelmezze, hogy miért jelenthet a háziasítás genetikai beavatkozást.
Ismertessen néhány példát a genetikai technológia alkalmazására (inzulintermeltetés, génátvitel haszonnövénybe, klónozott fajták a mezőgazdaságban). Ismerjen a géntechnológia mellett és ellen szóló érveket.
6.3.4. Bioetika Lássa a genetikai tanácsadás lehetőségeit, alkosson véleményt szerepéről.
Ismertesse a humángenetika sajátos vizsgálati módszereit, a módszer korlátait (családfaelemzés, magzati diagnosztika), etikai megfontolásait.

Ismerje a Human Genom Program lényegét, jelentőségét.
6.4. A bioszféra
evolúciója
6.4.1. Prebiológiai evolúció Tudja, hogy a biológiai evolúciót fizikai és kémiai evolúció előzte meg.
Esettanulmányok alapján tudjon értelmezni az élőlények anyagainak kialakulására vonatkozó kísérleteket és az első sejtek kialakulására vonatkozó elméleteket.
Értse Miller kísérletét és annak jelentőségét.
6.4.2. Az ember evolúciója Tudja ábrák alapján összehasonlítani az emberszabású majmok és az ember vonásait.
Ábrák segítségével magyarázza, hogy egy töredékes koponyából következtetéseket lehet levonni az adott emberelőd tulajdonságairól.
Értse, hogy az ember evolúciója során kialakult nagyrasszok értékükben nem különböznek; a biológiai és kulturális örökség az emberiség közös kincse.
Leírások alapján tudja értelmezni a korai emberfélék és a Homo nemzetség evolúciójának főbb lépéseit, pl. az agytérfogat változásai, testtartásra utaló bélyegek, tűz- és eszközhasználat alapján.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Középszint Emelt szint
Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga
120 perc 15 perc 240 perc 20 perc
100 pont 50 pont 100 pont 50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

Középszint Emelt szint
Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítja szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép NINCS szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép NINCS
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja NINCS Állatismeret és Növényismeret c. könyv vagy ezzel egyenértékű információt tartalmazó egyéb kiadvány, illetve kísérlethez szükséges eszközök NINCS szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép

Nyilvánosságra hozandók

Középszint Emelt szint
Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga
Anyag NINCS NINCS NINCS A) feladat tételeinek címe
Mikor? NINCS NINCS NINCS jogszabály szerint
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga 120 perc Szóbeli vizsga 15 perc
6-12 feladatból álló feladatsor
(80 részfeladat)
A) feladat: projektmunka* vagy gyakorlati feladat
B) feladat: egy téma kifejtése
Az A) és B) feladatokra adott feleletek felépítése, nyelvi kifejezőkészség
100 pont 20 pont 25 pont 5 pont
* Projektmunka készítését csak az a vizsgázó választhatja, aki érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkezik, és tanulói jogviszonyban van.

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. Az írásbeli vizsgán szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép használható.

Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői

A vizsgafeladatok a középszintű követelményrendszerben megadott bármely témakört érinthetik. A vizsgakövetelményekben megfogalmazott kompetenciák közül az írásbeli vizsga az alábbiakra helyezi a hangsúlyt:

- biológiai tények és elvek felidézésének képessége,

- természettudományos (biológiai) jelenségek, problémák felismerése, azonosítása,

- a jelenségek közti kapcsolatok felismerésének képessége,

- adatok értelmezése, átalakítása (szövegek, ábrák, grafikonok értelmezése),

- biológiai jelenségek értelmezése, változások előrejelzése, illetve ezek felismerése, azonosítása,

- a biológiai megfigyelések és kísérletek értelmezésének képessége,

- biológiai kísérletek alapelveinek ismerete és alkalmazása,

- bizonyítékok azonosítása, ezeken alapuló magyarázatok megalkotása, következtetések levonása, döntéshozatal,

- kijelentések, következtetések melletti vagy elleni érvelés, a hibás, félrevezető érvelés felismerése,

- természettudományos (biológiai) vizsgálatok jellemzőinek értelmezése, alkalmazása magyarázatokban.

Az írásbeli feladatlap formai jellemzői

A feladatlap 6-12 feladatból áll. Minden feladat több részfeladatot tartalmaz. Egy feladaton belül szerepelhetnek egyszerű (ismeretet felidéző) és értékelő (problémára irányuló) részfeladatok is. Ez utóbbiak kapcsolódhatnak kísérlet leírásához vagy szöveg, kép értelmezéséhez. A részfeladatok közel 50%-a egyszerű zárt végű feladat.

Feladattípusok

Feleletválasztós feladatok

- egyszerű választás;

- összetett választás (a helyes betűk felsorolásával);

- többféle asszociáció;

- struktúra-funkció, illetve ábraelemzés;

- illesztés (párosítás, besorolás - két halmaz közti kapcsolat). Feleletalkotó feladatok

- rövid válasz (nem meghatározás, hacsak a követelményrendszerben nem szerepel ez egyértelműen);

- ábrakészítés vagy -kiegészítés,

- egyszerű számítás.

Az írásbeli feladatlap értékelése

A középszintű írásbeli vizsgán 100 vizsgapont szerezhető. A vizsgadolgozatot a szaktanár a központi javítási-értékelési útmutató alapján pontszámmal minősíti. A vizsgázó által elért dolgozatpontokat 1,25-tel szorozva kapjuk meg a vizsgapontok számát, pl. a dolgozatban szerzett 80 pont esetén 80 * 1,25 = 100 pont. Ha az így kiszámított vizsgapont nem egész szám, akkor a kerekítés szabályai alapján kell kerekíteni.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A középszintű szóbeli vizsga tételsorának és értékelési útmutatójának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. Amennyiben a vizsgázó a szóbeli első részében a projektmunkát választja, akkor ez a munka a vizsgázó által önállóan elvégzett és a projektmunkát segítő konzulens szaktanár által ellenőrzött vizsgálat (kísérlet vagy megfigyelés). Ennek eredménye a munkanapló, amely mindig tartalmazza a vizsgált probléma megfogalmazását, az alkalmazott módszert, a tapasztalatokat, a tapasztalatok értékelését és a felhasznált szakirodalom listáját. A projekt témáját a vizsgázó szabadon választhatja meg, majd konzulens szaktanárával egyezteti. A projektmunkát segítő konzulens szaktanárnak el kell utasítania a témaválasztást, amennyiben az megítélése szerint balesetveszélyes, egészségkárosító, környezetszennyező, törvénysértő vagy az iskolai munkát akadályozza (pl. egészségkárosító szerek használata óvintézkedések nélkül, természetvédelmi értékek károsítása).

A középszintű szóbeli vizsgán a vizsgázó segédeszközként az Állatismeret és a Növényismeret c. könyveket, vagy ezzel egyenértékű információt tartalmazó egyéb kiadványt, ezen kívül a kísérletekhez szükséges eszközöket veheti igénybe, amelyeket a vizsgabizottságot működtető intézménynek kell biztosítania.

A vizsgázó a felkészülési idő alatt - a tételétől függően - elvégzi a vizsgálatot, illetve elemzést, majd - a tétel által megkívánt módon - rögzíti eredményeit. A vizsgázó a felkészülési idő alatt készített vázlatát használhatja.

A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A vizsgáztatónak lehetővé kell tennie, hogy a vizsgázó gondolatmenetét önállóan fejtse ki, majd - amennyiben a feladat ez - álláspontját is megfogalmazza és megvédje.

A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői

A vizsgakövetelményekben megfogalmazott kompetenciák közül a szóbeli vizsga az alábbiakra helyezi a hangsúlyt:

- a rendszeres biológiai megfigyelések, egyszerű kísérletek elvégzésének, értelmezésének készsége,

- az ismeretek alapján az álláspont megfogalmazása, a mellette való érvelés képessége,

- a helyi, illetve regionális problémák ismerete,

- a biológiai ismeretek alkalmazásának képessége a helyes életmód kialakítása, a fontosabb betegségek és megelőzési módjaik, illetve a környezetvédelmi ismeretek összefüggésében.

A tételsor jellemzői

A tételsor legalább 20 tételből áll. Valamennyi tételhez két feladat - A) és B) - tartozik. Egy tétel két feladata nem vonatkozhat azonos témára.

A tétel jellemzői

Az A) feladat a vizsgázó választása szerint lehet

- projektmunka bemutatása,

- laboratóriumi vizsgálat (a részletes követelményekben dőlt betűvel szedett lehetőségek közül) vagy fajismerethez kapcsolódó feladat

(ezek a lehetőségek 50-50% arányban szerepeljenek a feladatok között).

Ez utóbbi lehet

- növényfaj meghatározása és ökológiai igényeinek jellemzése a Növényismeret c. könyv segítségével,

- több állat-, illetve növényfaj morfológiai és ökológiai jellemzésének összevetése,

vagy

- nemzeti park, természetvédelmi terület, illetve az iskolához közeli életközösség élővilágának jellemzése segédanyag (pl. képanyag, videofilm, dia, fénykép, fajlista, térkép) alapján.

Ha a vizsgázó a projektmunkát választja, az elkészített munkát legkésőbb az írásbeli vizsgaidőszak kezdetéig be kell adnia a vizsgabizottságot működtető intézménynek. Ha a vizsgázó határidőre nem adja be a projektmunkáját, akkor a szóbeli vizsgán a kihúzott tétel A) feladatát kell megoldania. A leadott projektmunka írásbeli dolgozatként kezelendő.

A B) feladat egy életközeli probléma egészségtani, környezetvédelmi, ökológiai vonatkozásairól szóló kifejtés. A B) feladatokat az ember szervezete és egészsége, valamint a természet- és a környezet védelme témakörből kell összeállítani. Amennyiben a téma ezt indokolja, a feladat igényelje a vizsgázó véleményének megfogalmazását is.

A szóbeli vizsgarész értékelése

Az A) feladatra 20, a B) feladatra 25 tartalmi pont adható. A két feladatra adott feleletek felépítésére, a nyelvi kifejezőkészségre további 5 pont jár.

Az A) feladat értékelése

Projektmunka esetén:

A beadott munka értékelése:

A fölvetett kérdés (probléma) pontos megfogalmazása tudományos kontextusba helyezése 2 pont
A megfigyelés / kísérlet módszereinek, eszközeinek leírása 2 pont
A megfigyelés/kísérlet eredményeinek rögzítése, megjelenítése, értelmezése 2 pont
Az irodalom (pontosság, célszerűség, hivatkozások) 2 pont
Nyelvhelyesség, tagolás, cím, fejezetcímek pontossága 2 pont
10 pont
A munka bemutatásának értékelése
A munka céljának pontos megfogalmazása 1 pont
A megfigyelés / kísérlet módszereinek, eszközeinek bemutatása, a használt szakirodalom áttekintése 5 pont
A tapasztalatok és következtetések lényegre törő összefoglalása 4 pont
10 pont
A projektmunkára összesen: 20 pont

Az A) feladat (amennyiben az nem projektmunka bemutatása) tartalmi összetevőre adható maximum 20 pont részpontjait a feladat jellegének és nehézségének megfelelő felosztásban az egyes tételek összeállításakor kidolgozott részletes értékelési útmutató tartalmazza.

Az A) feladat értékelési szempontjai, ha nem projektmunka:

A feladat megértése és helyes elvégzése 5-10 pont
Az értékelés tartalmi helyessége 10-15 pont
Összesen 20 pont

A B) feladat értékelése

A B) feladat tartalmi összetevőire adható maximum 25 pont részpontjait a feladat jellegének és nehézségének megfelelő felosztásban az egyes tételek összeállításakor kidolgozott részletes értékelési útmutató tartalmazza.

A B) feladat értékelésének szempontjai

Az érvelés alapjául szolgáló tények ismerete 20-25 pont
A véleményalkotás módja, ellentétes vélemények összevetése 0-5 pont
Összesen 25 pont
A felelet felépítése, nyelvi kifejezőkészség (A és B feladatra együttesen): 5 pont

A) és B) feladat összesen

50 pont

A felelet felépítésének és előadásának értékelése:

- Ha a vizsgázó mondandóját önállóan (segítség nélkül) és logikus gondolatmenetbe illesztve, összefüggően és a nyelvhelyesség szabályainak megfelelően adta elő 5 pont

- Ha a gondolatmenet nem alkot összefüggő egészet, de az elmondott állítások önmagukban helytállók 4 pont (pl. a tapasztalatok és a magyarázatok nem kapcsolódnak egymáshoz)

- Ha a tényeket és összefüggéseket önállóan nem, de tanári segítséggel pótlólag sikeresen megválaszolta 3 pont

- Ha a tények fölidézése tanári segítséggel is csak részlegesen, pontatlanul sikerült 2 pont

- Ha a tanári segítséggel fölidézett tények közt nem vagy alig volt összefüggés 1 pont

- Ha tanári segítséggel sem tudott hozzászólni a témához 0 pont

EMELT SZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga 240 perc Szóbeli vizsga 20 perc
Egy 8-10 feladatot tartalmazó
feladatsor
Irányított esszét is tartalmazó választható
problémafeladat
Egy A és egy B feladat megoldása,
kifejtése
80 pont 20 pont 50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

Az írásbeli vizsgán szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép használható.

Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői

A feladatsor első része a követelményrendszer egészét lefedő feladatokból áll.

A feladatsor második része, a vizsgázó által választható esszét is tartalmazó problémafeladatok minden évben az alábbi két témakörből kerülnek ki:

A) az ember élettana és szervezettana, egészséges életmód;

B) ökológia, környezet- és természetvédelem, növénytan.

A vizsgakövetelményekben megfogalmazott kompetenciák közül az írásbeli vizsga az alábbiakra helyezi a hangsúlyt:

- Biológiai tények és elvek felidézésének képessége

- Természettudományos (biológiai) jelenségek, problémák felismerése, azonosítása, a jelenségek közti kapcsolatok felismerésének képessége

- Adatok értelmezése, átalakítása (szövegek, ábrák, grafikonok értelmezése)

- Biológiai jelenségek értelmezése, változások előrejelzése illetve ezek felismerése, azonosítása

- Biológiai megfigyelések és kísérletek tervezésének és értelmezésének készsége

- Bizonyítékok azonosítása, ezeken alapuló magyarázatok megalkotása, következtetések levonása, döntéshozatal

- Kijelentések, következtetések melletti vagy elleni érvelés

- Természettudományos (biológiai) vizsgálatok jellemzőinek értelmezése, alkalmazása magyarázatokban

- A tudományos gondolkodás műveleteinek tudatos alkalmazása

- A tudományos megismerés módjairól való tudás

- A megismerési módszerek előnyeinek és korlátainak elemzése

- Rendszerezési képesség (halmazba sorolás (a felosztás logikai alapjának egyértelmű megjelölésével), illetve fordítottja: a felosztás logikai alapjának keresése (a megadott halmazok értelmezésével)

- Kombinatív képesség

- Gondolkodási (analógiás, korrelatív, valószínűségi, arányossági, induktív, deduktív) képességek

A vizsgázónak a feladatlap megfelelő helyén jelölnie kell, hogy melyik feladatot választotta.

Feladattípusok

Feleletválasztós feladatok

- egyszerű választás;

- összetett választás (a helyes betűk felsorolásával);

- többféle asszociáció;

- struktúra-funkció, illetve ábraelemzés;

- illesztés (párosítás, besorolás - két halmaz közti kapcsolat). Feleletalkotó feladatok

- rövid válasz (nem meghatározás, hacsak a követelményrendszerben nem szerepel ez egyértelműen);

- számítási feladat;

- ábrakészítés vagy -kiegészítés;

- irányított esszé (a szempontok - nem feltétlenül a megoldás sorrendjében történő - pontos megadásával, valamint a tartalomra kapható részpontszámok feltüntetésével).

Az írásbeli feladatlap értékelése

A javítás központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra összesen 100 pont adható. Az első rész 80 pont, a választható feladat 20 pont ez utóbbiból az irányított esszé 10 pontos. Ha a vizsgázó nem jelöli a választását vagy az nem egyértelmű, akkor az első választható feladat megoldását kell értékelni.

Szóbeli vizsga

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.

Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg. A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A vizsgáztatónak lehetővé kell tennie, hogy a vizsgázó gondolatmenetét önállóan fejtse ki, majd - amennyiben a feladat ez - álláspontját is megfogalmazza és megvédje.

A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői

A szóbeli vizsgán a vizsgázó tárgyi tudásáról, kifejezőkészségéről, problémaérzékenységéről tesz bizonyságot.

A tételsor jellemzői

A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. A tételsornak a követelményrendszer minden fő témakörét érintenie kell. Valamennyi tételhez két feladat - A) és B) - tartozik. Egy tétel két feladata nem vonatkozhat azonos témára.

A tételek jellemzői

A) feladat: A közzétett tételcímeknek megfelelő feladat kifejtése megadott szempontok alapján.

B) feladat: Biológiai problémát tartalmazó szöveg, illetve az abban leírt kísérlet elemzése, értékelése megadott szempontok alapján.

A szóbeli vizsgarész értékelése

Az „A” feladat értékelésénél 20 pont, a „B” feladatnál 25 pont adható a tartalomra, és összesen 5 pont az „A” és „B” feladatok kifejtésének módjára. A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes tételek kifejtésének elvárt összetevőit és az ezekre adható, a 20, illetve 25 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat. A felelet felépítését és a nyelvi kifejezőkészséget a középszintű szóbeli vizsgánál leírt módon kell értékelni.

DRÁMA

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

1. Színház- és drámatörténet
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
1.1. Az ókori színház és dráma Az ókor színháza és néhány görög dráma
A tanuló legyen képes bemutatni
- a görög színházművészet kialakulását, rituális gyökereit és az ókori görög színház felépítését,
- Aiszkhülosz vagy Szophoklész vagy Euripidész egy tragédiáján, vagy Arisztophanész egy komédiáján pedig az ókori görög dráma sajátosságait,
- Szophoklész Antigoné című művének szereplőit és viszonyaikat, valamint a feldolgozott problémákat.
Az ókor színháza, a görög dráma és a római komédia
A tanuló legyen képes bemutatni
- az ókori görög és római színházművészetet,
- Aiszkhülosz vagy Szophoklész vagy Euripidész egy tragédiáján és Arisztophanész vagy Plautus egy komédiáján pedig az ókori görög és római dráma sajátosságait.
1.2. A középkori Európa színháza és drámája A középkori színjátszás, a commedia dell’ arte
A tanuló ismerje
- a templomi szertartásból, illetve a bibliai szövegekből kibontakozó középkori színjáték és dráma típusait,
- a középkori rögtönzéses vígjáték, a commedia dell’ arte jellegzetes vonásait.
1.3. Az angol reneszánsz színház és dráma Shakespeare színháza és néhány drámája
A tanuló legyen képes bemutatni
- Shakespeare Rómeó és Júlia, illetve Hamlet című művén a shakespeare-i dramaturgia jellegzetességeit (pl. jelenetépítés, idő- és térkezelés),
- az elemzett dráma szereplőit és viszonyaikat, valamint a feldolgozott problémákat.
Az Erzsébet-kor színháza, Shakespeare
A tanuló ismerje
- Shakespeare egy tragédiáját, egy vígjátékát és az életmű drámatípusait,

- az Erzsébet-kori színház társadalmi szerepét, a színház felépítését és működését.
1.4. A spanyol barokk dráma és színház A tanuló ismerje
- a barokk színház szcenikai jellemzőit.
A tanuló legyen képes
- egy szabadon választott művön
(pl. Lope de Vega vagy Calderón) bemutatni a barokk dráma dramaturgiai sajátosságait.
1.5. A francia klasszicista dráma Moliére néhány drámája
A tanuló legyen képes bemutatni
- Moliére Tartuffe című művén a moliére-i dramaturgia jellegzetességeit,
- az elemzett komédia szereplőit, viszonyaikat, valamint a feldolgozott emberi problémákat.
Moliére művei és a klasszicista dráma
A tanuló ismerje
- Moliére legalább két komédiáját,
- a klasszicista dráma sajátosságait.
1.6. A régi magyar dráma
néhány alkotása
A tanuló ismerje
- a magyar drámairodalom általános jellemzőit,
- az alábbi szerzők valamelyikének egy drámáját: Bornemisza Péter, Balassi Bálint, Bessenyei György, Csokonai Vitéz Mihály.
1.7. A XIX-XX. századi
magyar színház és dráma
A XIX. és XX. századi magyar színház és dráma néhány alkotása
A tanuló legyen képes bemutatni
- A XIX-XX. század magyar színházi irányzatait vagy műhelyeit vagy alkotóit,
- Katona József Bánk bán, illetve Madách Imre Az ember tragédiája című művének színházi megvalósulásán keresztül a dráma és színház sajátos kapcsolatát, jellegzetességeit.
A tanuló legyen képes bemutatni
- Molnár Ferenc Liliom és Örkény István Tóték című művének szereplőit és viszonyaikat, valamint a feldolgozott problémákat.
A XIX. századi magyar dráma néhány alkotása
A tanuló ismerje
- az alábbi drámákat és szerzőjük drámaírói munkásságának jelentőségét: Katona József: Bánk bán, Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, Madách Imre: Az ember tragédiája.
A hazai színjátszás kezdetei
A tanuló ismerje
- a magyarországi hivatásos színjátszás kialakulásának jelentős eseményeit, helyszíneit és személyiségeit.
A XX. századi magyar dráma néhány alkotása
A tanuló ismerjen
- az alábbi szerzők valamelyikétől egy szabadon választott drámát: Molnár Ferenc, Füst Milán, Lengyel Menyhért, Szomory Dezső, Szép Ernő, Móricz Zsigmond, Tamási Áron, Németh László, Illyés Gyula, Örkény István. A tanuló legyen képes bemutatni
- az elemzett dráma szereplőit és viszonyaikat, valamint a feldolgozott problémákat.
1.8. A modern polgári
dráma és színház kialakulása
A tanuló ismerje
- Ibsen vagy Strindberg vagy Shaw egy drámáját.
A tanuló legyen képes bemutatni
- az elemzett dráma szereplőit és viszonyaikat, valamint a feldolgozott problémákat.
1.9. Csehov és Sztanyiszlavszkij Csehov néhány drámája és Sztanyiszlavszkij színháza
A tanuló legyen képes bemutatni
- a Három nővér, illetve a Sirály című művön keresztül a csehovi dráma sajátosságait,
- a Sztanyiszlavszkij-módszer jellegzetességeit.
Csehov drámái és Sztanyiszlavszkij színháza
A tanuló ismerje
- Csehov legalább két drámáját,
- a Sztanyiszlavszkij-módszer egy-egy elemének továbbélését.
1.10. Brecht színháza és drámái Brecht színháza és néhány drámája
A tanuló legyen képes bemutatni
- Brecht Koldusopera című drámáján a brechti dramaturgia alapjait,
- az elemzett dráma segítségével az epikus dráma jellemzőit.
Brecht drámái és színháza
A tanuló ismerje
- Brecht drámaírói tevékenységét, legalább két drámáját.
1.11. A XX. század meghatározó színházi irányzatai, jelentős drámaírói A tanuló ismerje
- a XX. század meghatározó színházi és drámai irányzatait (pl. az avantgarde, a politikai színház, a szegény színház, az abszurd, a performance),
- az alábbi szerzők valamelyikének egy drámáját (Pirandello, García Lorca, Sartre,
Camus, O’ Neill, Williams, Miller, Beckett, Ionesco, Mrozek, Dürrenmatt, Bulgakov).
1.12. Napjaink legfontosabb színházi irányzatai és a kortárs drámairodalom A tanuló legyen képes bemutatni
- egy látott színházi előadás jellemzőit,
- egy szabadon választott mű elemzésével egy kortárs drámát (pl. Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja, Spiró György: Csirkefej, Schwajda György: A csoda, Bereményi Géza: Légköbméter, Parti Nagy Lajos: Mauzóleum, Korniss Mihály: Halleluja, Nádas Péter: Takarítás, Háy János: Gézagyerek, Tasnádi István: Közellenség).
A tanuló ismerje
- a mai magyar színházi struktúra jellemzőit (pl. hivatásos színház, alternatív színház, amatőr színház, diákszínjátszás),
- a mai színházi élet jelentős alkotóit, műhelyeit.
2. Színház- és drámaelmélet
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
2.1. A drámai műnem sajátosságai A tanuló legyen képes
- az irodalmi alkotások rendszerében elhelyezni a drámai műnemet,
- vázolni az epikától és a lírától eltérő sajátosságait,
- bemutatni a dráma és a színházművészet kapcsolatrendszerét.
A tanuló ismerje
- az arisztotelészi dramaturgia alapfogalmait,
- az arisztotelészi drámától eltérő drámaformákat (pl. epikus dráma, konfliktus nélküli dráma).
2.2. A dráma / a színjáték mint kommunikáció A tanuló ismerje
- a dráma és a színjáték sajátos kommunikációs rendszerét,
- a verbális és a nonverbális kommunikáció eszközeit (pl. gesztusok, mimika, testtartás).
2.3. A dráma szerkezeti felépítése A tanuló ismerje fel
- a dráma felépítésének sajátosságait, tagoltságát (pl. jelenet, kép, szín, felvonás),
- a fordulatokat és a drámai csomópontokat.
A tanuló ismerje
- a dráma felépítésének kortól és műfajtól függő tagoltságát.
2.4. Dramaturgiai és színházelméleti alapfogalmak A tanuló legyen képes elemző tevékenysége során alkalmazni a következő fogalmakat:
- történet és cselekmény, akció és dikció, szituáció, dialógus és monológ, szerep.
A tanuló legyen képes elemző tevékenysége során alkalmazni a következő fogalmakat:
- karakter, jellem, fordulat, konfliktus, feszültség, tér és idő.
2.5. A színházművészet mint összművészet sajátosságai A tanuló legyen képes bemutatni
- hogyan alakítja ki autonóm formanyelvét a színházművészet a különböző művészeti ágak eszközeit felhasználva.
A tanuló legyen képes elemzően
bemutatni
- egy színházi előadás vizuális, zenei és irodalmi összetevőit.
2.6. Színházi szakmák Tudják felsorolni
- a színházi előadás létrehozásához szükséges mesterségeket
(pl. rendező, díszlettervező, világosító).
Legyenek képesek
- szabadon választott színházi szakmához tartozó tevékenységek ismertetésére (pl. az író, a rendező, a dramaturg, a díszlettervező, a jelmeztervező, a zeneszerző, a világosító, a hangtechnikus, a színpadmester, az ügyelő, a kellékes).
3. Színházi műfajok
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
3.1. A rituális játék / szertartásjáték A tanuló legyen képes
- a rituális, illetve szertartásjáték műfajának azonosítására egy-egy színházi előadásban.
3.2. A tragédia A tanuló legyen képes
- a klasszikus tragédia jellemző jegyeinek azonosítására egy-egy színházi előadásban.
A tanuló legyen képes
- a tragédia műfajának változásait felismerni különböző korszakokban.
3.3. A komédia A tanuló legyen képes
- különbséget tenni a vidám műfajú művek között.
A tanuló legyen képes
- a vidám műfajú művek változásait felismerni különböző korszakokban.
3.4. A realista színjáték A tanuló ismerje fel
- a realista előadásmódot.
A tanuló ismerje fel
- a realizmus és naturalizmus műfaji jegyeit, azokat tudja alkalmazni színházi elemzéseiben.
3.5. Az abszurd és a groteszk A tanuló ismerje fel
- az abszurd és groteszk elemeket a színházi előadásokban.
3.6. Bábjáték A tanuló legyen képes
- az alkalmazott bábtechnikák azonosítására.
3.7. Zenés, tánc- és mozgásszínház A tanuló legyen képes
- különböző zenés műfajú előadásokat (pl. opera, operett, musical) felismerni és azonosítani,
- elkülöníteni a tánc- és mozgásszínházi előadásokat a balettől és a tánctól.
A tanuló legyen képes
- a zene, a tánc és a mozgás szerepének felismerésére színpadi előadásokban.
4. Drámajáték
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
4.1. Helyzetgyakorlatok Legyenek képesek rögtönzések során
- a megadott helyzetnek megfelelő alapvető viselkedési sémák megjelenítésére.
Legyenek képesek
- hétköznapi típusok jellemzőinek sűrítésére, azok megjelenítésére egyéni, illetve páros munkában.
4.2. Történet szerkesztése és megjelenítése Legyenek képesek
- jelenetek összefűzésére.
Legyenek képesek
- különböző színházi formák és drámatechnikák (pl. a kontraszt, a különböző időkezelési módok) alkalmazására.
4.3. Improvizáció Legyenek képesek
- improvizációra, szöveges vagy szöveg nélküli etűdök alkotására egyéni, illetve páros munkában.
Legyenek képesek
- megadott témára és meghatározott stílusban szövegre épülő etűdök alkotására (pl. versrészlet, kisebb dialógus),
- etűdsorozat összeállítására önálló munkában.
4.4. Drámajáték Ismerjék és alkalmazzák
- a drámajátékok jellemzőit és különböző típusait.
4.5. Drámapedagógia Ismerjék
- a dramatikus tevékenység alapfogalmait, a leggyakrabban alkalmazott konvenciókat, munkaformákat.
5. Mozgás, tánc- és mozgásszínházi ismeretek
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
5.1. Szituáció megfogalmazása állóképben, mozdulatsorral Legyenek képesek
- állókép és állóképsorozat létrehozására,
- egyszerű mozgássorok különböző tempójú kivitelezésére.
Legyenek képesek
- összetett mozgássorok különböző tempójú kivitelezésére.
5.2. Improvizáció zenére vagy
témára
Legyenek képesek
- a zene hangulatához és tempójához, illetve a megadott téma hangulatához illeszkedő mozgássorok kivitelezésére,
- megadott mozgásmotívumok felhasználására.
Legyenek képesek
- egy mozgásmotívum kibontására, továbbfejlesztésére, variálására.
5.3. Összetett improvizáció
létrehozása és bemutatása
Legyenek képesek
- egyéni, páros, illetve csoportos előkészített mozgás- vagy tánc- improvizációk bemutatására.
Legyenek képesek
- a tanult technikák alkalmazásával önálló mozgássor végrehajtására,
- különböző összetett technikákat alkalmazó egyéni, páros, illetve csoportos előkészített mozgás- vagy táncimprovizációk bemutatására.
6. Bábjáték
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
6.1. A tanulók által a képzés során készített bábok illetve maszkok alkalmazása drámamunkában Legyenek képesek
- egy választott báb vagy maszk sajátosságainak megfelelő alkalmazására.
Legyenek képesek
- a választott bábtechnika vagy maszktípus alkalmazásával színházi improvizációra.
7. Beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
7.1. A beszédtechnika alapjai Legyenek képesek
- drámajátékos és színjátékos gyakorlatuk során alkalmazni a légzés, a hangadás és az artikuláció alapvető szabályait.
Legyenek képesek alkalmazni
- a légző-, hang- és artikulációs játékokat, gyakorlatokat - hangokkal, mechanikusan sorolható szavakkal és irodalmi szövegekkel.
7.2. Lírai, epikai és drámai
alkotások tolmácsolása
Legyenek képesek
- a műfajnak megfelelő előadásmód megválasztására, és az ahhoz illő eszközök alkalmazására.
Legyenek képesek
- színjátékos gyakorlatuk során alkalmazni a légzés, a hangadás és az artikuláció alapvető szabályait, a hangsúlyszabályokat és a beszéd váltásait (pl. hangerő, hangmagasság, tempó).
7.3. Pódiumműfajok Vegyenek részt
- versműsorok, ünnepi műsorok, szerkesztett játékok létrehozásában és bemutatásában.
7.4. Egyéni vagy közös
daléneklés
Legyenek képesek
- dallamot improvizálni, vagy dalt előadni.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Középszint Emelt szint
Írásbeli vizsga Gyakorlati vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Gyakorlati vizsga Szóbeli vizsga
120 perc 15 perc/fő 15 perc 180 perc 20 perc/fő 20 perc
60 pont 60 pont 30 pont 60 pont 50 pont 40 pont

A vizsgán használható segédeszközök

Középszint Emelt szint
Írásbeli vizsga Gyakorlati
vizsga
Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Gyakorlati
vizsga
Szóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítja NINCS a produkcióhoz szükséges kellékek NINCS NINCS a jelenethez vagy az előadáshoz szükséges alapdíszletek, kellékek, jelmezek stb. NINCS
A vizsga-
bizottságot működtető intézmény biztosítja
három példány helyesírási szótár a lebonyolításhoz minimálisan szükséges körülmények (20-25 m2 alkalmi színpadi tér, alapvető fény- és hangtechnikai eszközök: világítási és sötétítési lehetőség, magnó vagy
CD-lejátszó, mikrofon)
a tételeknek megfelelő technikai segédeszközök videomagnó vagy DVD-
lejátszó, három példány helyesírási szótár
színházszerű körülmények (25-30 m2 alkalmi színpadi tér, alapvető fény- és hangtechnikai eszközök: min. 2 reflektor, magnó vagy
CD-lejátszó, mikrofon, erősítő, hangfalak, sötétítéshez alkalmas függönyök)
a tételeknek megfelelő technikai segédeszközök

Nyilvánosságra hozandók

Középszint Emelt szint
Írásbeli
vizsga
Gyakorlati vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Gyakorlati vizsga Szóbeli vizsga
Anyag NINCS NINCS tételcímek NINCS NINCS tételcímek
Mikor? NINCS NINCS jogszabály szerint NINCS NINCS jogszabály szerint
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Gyakorlati vizsga
120 perc 15 perc max. 15 perc/fő
Feladatsor megoldása Egy tétel kifejtése Háromból két gyakorlati feladat
Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok Néhány soros jelenetelemzést,
-értelmezést igénylő kérdések
kiscsoportos
(2-3 fős) drámajátékos improvizáció a helyszínen megadott témára
előkészített, egyéni színpadi produkció előkészített közös színpadi produkció (színielőadás) bemutatása
30 pont 30 pont 30 pont 30 pont 30 pont
60 pont 30 pont 60 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatlapot kell megoldaniuk.

A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: három példány helyesírási szótár. Ezeket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak elméleti ismereteiről és elemzési képességeiről kell számot adnia.

Az írásbeli vizsga témakörei:

- színház- és drámatörténet;

- színház- és drámaelmélet;

- színházi műfajok.

Az írásbeli vizsga egy komplex feladatlap megírása, mely az értékelési arányoknak megfelelően két feladattípust tartalmaz. Egyszerű, rövid választ igénylő feladatokat és jelenetértelmezéshez, színházi megvalósításhoz stb. kapcsolódó néhány soros elemzést, értelmezést igénylő kérdéseket. A feladatlap egyszerű, rövid választ igénylő feladatai a színház- és drámatörténetből az alábbiakban megadott alkotók és kijelölt műveik mindegyikéhez, a néhány soros elemzést, értelmezést igénylő kérdései pedig a kijelölt művek közül csak egyhez kapcsolódhatnak.

Szophoklész: Antigoné

Shakespeare: Rómeó és Júlia, Hamlet

Moliére: Tartuffe

Katona József: Bánk bán

Madách Imre: Az ember tragédiája

Csehov: Három nővér, Sirály

Molnár Ferenc: Liliom

Brecht: Koldusopera

Örkény István: Tóték

Az írásbeli feladatlapban a jelenetértelmezéshez kapcsolódó műrészlet(ek) idegen nyelven történő vizsga esetén is csak magyar nyelven áll(nak) a vizsgázók rendelkezésére.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra, a feladatlap megoldására összesen 60 pont adható.

- Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok 30 pont
- Néhány soros jelenetelemzést, -értelmezést igénylő kérdések 30 pont
Összesen: 60 pont

Gyakorlati vizsga

Általános szabályok

A gyakorlati vizsgát a vizsgacsoport szóbeli vizsgájához kapcsolva, azt megelőzően vagy azt követően kell megszervezni.

A gyakorlati vizsga megkezdése előtt 30 perc felkészülési időt kell biztosítani.

A vizsgatárgy, illetve a művészeti ág jellegéből adódóan a gyakorlati vizsga előre megszerkesztett színházi műsor (előadás) vagy előadásrészlet is lehet. A vizsgázó - a gyakorlati vizsga megszerkesztése és a feltételek biztosítása érdekében - a vizsga előtt legalább egy hónappal a vizsgát szervező intézmény által készített adatlapon jelzi a gyakorlati vizsga választott feladattípusait és a szükséges információkat (szerző, cím, műfaj, időtartam, technikai igények, vendégszereplők stb.).

A gyakorlati vizsga helyszínén a vizsgát szervező intézményeknek biztosítaniuk kell a gyakorlati vizsga lebonyolításához minimálisan szükséges körülményeket (20-25 m2 alkalmi színpadi tér, alapvető fény- és hangtechnikai eszközök: világítási és sötétítési lehetőség, magnó vagy CD-lejátszó, mikrofon).

A gyakorlati feladatok tartalmi és formai jellemzői

A gyakorlati vizsgán a vizsgázóknak a képzés során szerzett gyakorlati képességeikről és jártasságaikról kell számot adniuk.

A gyakorlati vizsga témakörei:

- drámajáték, színjáték;

- mozgás- vagy táncszínház;

- beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés;

- bábjáték.

Feladattípusok:

- kiscsoportos (2-3 fős) drámajátékos improvizáció a helyszínen megadott témára;

- előkészített, egyéni színpadi produkció;

- előkészített közös színpadi produkció (színielőadás) bemutatása.

A drámajátékos improvizációs feladatokhoz a vizsgabizottságot működtető intézmény a részletes vizsgakövetelmények alapján tételsort állít össze. A tételsornak legalább tíz tételt kell tartalmaznia. Az egyes tételekben meg kell adni az eljátszandó jelenet témáját, illetve konfliktusszerkezetét, illetve figuráit. Az egyes tételeket annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy eljátszásuk nem igényelhet három percnél hosszabb időt. A vizsgázók önállóan vagy a vizsgáztató tanár irányításával 2-3 fős csoportokat alkotnak, és ennek megfelelően a csoportok közösen húznak a 2, illetve 3 szereplőt igénylő tételek közül. A vizsgázók a tételhúzás után maximum 5 perces felkészülési időt kapnak.

Az előkészített, egyéni színpadi produkcióknál a vizsgázó egy szabadon választott verset, monológot, dalt, táncot vagy mozgásetűdöt ad elő. Az előadás időtartama legalább 2, legfeljebb 5-6 perc.

Az előkészített közös színpadi produkció (jelenet[ek] vagy színielőadás vagy színielőadás- részlet) bemutatása során a vizsgázók előadóként lépnek fel egy vizsgaelőadásban, illetve aktívan részt vesznek annak előkészítésében (pl. rendezőként, dramaturgként, színpadkép-tervezőként vagy kivitelezőként, világosítóként, hangtechnikusként). A vizsgaelőadás lehet bármilyen stílusú színházi előadás, prózai vagy zenés színpadi mű, báb- vagy táncjáték. A vizsgaelőadás a vizsgázók által a vizsga helyszínéhez igazított, minimális színházszerű körülmények között zajlik. Az előadás hossza a vizsgázó szereplők számától függ: egy vizsgázó játékideje átlagosan 5-10 perc lehet. A vizsgaelőadásban részt vehetnek drámából nem érettségizők („mint vendég”), de rájuk nem számolható a vizsgaidő.

A produkcióhoz szükséges kellékekről a vizsgázó gondoskodik.

A gyakorlati vizsga során a vizsgázóknak - választásuk alapján - legalább két feladattípus gyakorlati munkájában kell részt venniük.

A gyakorlati vizsgarész értékelése

A gyakorlati vizsgán a két feladattípusban összesen 60 pont szerezhető. Az értékelés a vizsgakövetelmények szerint az alábbi szempontok alapján történik: Drámajátékos improvizáció:

- A szituáció megértése 8 pont
- Fantázia, ötletesség 12 pont
- Karakterábrázolás 10 pont
30 pont

Egyéni színpadi produkció:

- Szövegtudás vagy a dallam vagy a lépések memorizáltsága 5 pont
- Értelmezés, szerkesztés 5 pont
- Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.) 8 pont
- Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés) 10 pont
- Koncentráció 2 pont
30 pont

Közös színpadi produkció:

- Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.) 8 pont
- Koncentráció, játékfegyelem 10 pont
- Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés stb.) 12 pont
30 pont

Amennyiben a vizsgázó a közös színpadi produkcióban nem játszóként vesz részt, az előadásmód helyett értelemszerűen az adott feladat színházszakmai megoldásának minőségét kell értékelni.

Ha a vizsgázó három feladattípus megoldásában vesz részt, az általa kiválasztott kettőben nyújtott teljesítményét kell értékelni, így a gyakorlati vizsgára maximálisan 2 x 30 pontot kaphat.

Szóbeli vizsga

A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.

A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. A tételek 45-55%-ának a színház- és drámatörténet köréből kell kikerülnie.

A tételek tartalmazzák mindazon segédeszközöket, forrásokat stb., melyek a megoldáshoz szükségesek.

A tételsorban szereplő műveknek a tétel kifejtéséhez szükséges részleteit megfelelő (nyomtatott, DVD-n vagy videokazettán rögzített) formában a vizsgázó rendelkezésére kell bocsátani, és lehetővé kell tenni, hogy a 3-5 perces felvételeket fejhallgató használatával a felkészülési időben használhassa. Ha technikai okok miatt erre várakoznia kell, akkor a felkészülési időt meg kell hosszabbítani. A tételeknek megfelelő technikai segédeszközöket a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja.

A szóbeli vizsgák videokazettára, illetve DVD-re rögzített anyagai idegen nyelven történő vizsga esetén is csak magyar nyelven állnak a vizsgázók rendelkezésére.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A tételben megfogalmazott feladat lehet

- egy dráma-, illetve színháztörténeti korszak problémájának elemző bemutatása,

- dráma- és színházelmélethez kapcsolódó feladat megoldása,

- egy meghatározó színházi alkotó tevékenységének elemző ismertetése, vagy

- egy konkrét drámai/vagy színházi mű részletének elemzése.

A tételekben törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, az elemzési képességet mérő, valamint az ismeretek alkalmazását vizsgáló feladatok megfogalmazására.

A szóbeli vizsga alapvetően elméleti ismereteket, illetve az elemzési képességek alkalmazását várja a vizsgázóktól.

A szóbeli vizsga tartalma:

- színház- és drámatörténet;

- színház- és drámaelmélet;

- színházi műfajok.

A középszintű tételcímeket - a hozzájuk kapcsolódó feladatok és mellékletek (idézetek, képek stb.) nélkül - a vizsgáztató intézmény legalább 60 nappal a vizsgaidőszak kezdete előtt nyilvánosságra hozza.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A felelet 30 ponttal értékelhető.

Az értékelés a vizsgakövetelmények szerint az alábbi szempontok alapján történik:

- A feladat megértése, a lényeg kiemelése 5 pont

- A megközelítés, az elemzés sokszínűsége 10 pont
- Az ismeretek gazdagsága 10 pont
- Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége 5 pont
Összesen 30 pont

A tételsor összeállításakor röviden rögzíteni kell az egyes tételek kifejtésének elvárt összetevőit és a fenti szempontok alapján az ezekre adható pontszámok felosztásával kialakított maximális részpontszámokat.

EMELT SZINTŰ VIZSGA
Emelt szint
Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Gyakorlati vizsga
180 perc 20 perc 20 perc/fő
Feladatsor megoldása Egy tétel kifejtése Háromból két gyakorlati feladat
Általános színház- és drámaelméleti kérdések Néhány soros jelenetelemzést, -értelmezést igénylő kérdések Elemzést, értelmezést, reflektálást igénylő esszéfeladat kiscsoportos
(2-3 fős) drámajátékos improvizáció a helyszínen megadott témára
előkészített, egyéni színpadi produkció előkészített közös színpadi produkció (színielőadás) bemutatása
20 pont 20 pont 20 pont 25 pont 25 pont 25 pont
60 pont 40 pont 50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán egy feladatlapot kell megoldani, mely az értékelési arányoknak megfelelően három feladattípusból áll: az első rész általános történeti és elméleti kérdéseket tartalmaz, a második rész egy jelenetértelmezéshez, a jelenet színházi megvalósításához kötődő, elemzést és értelmezést igénylő kérdésekből áll (melynek színházi anyagát a vizsgázók videokazettán [vagy DVD-n] vagy szövegesen is kapják meg). A feladatsorban a jelenetértelmezéshez kapcsolódó videokazettán vagy DVD-n rögzített anyag hossza maximálisan 10 perc lehet, a szöveges anyag terjedelme is ezzel arányos. A harmadik rész színházi előadáshoz kapcsolódó elemzést, értelmezést, reflektálást igénylő esszéfeladat. Az esszéfeladat megoldása keretében a vizsgázónak a követelményekben felsorolt színházi előadások közül a feladatlapban kijelölt kettőből egyet kell választania és kidolgoznia.

A vizsga megkezdésekor - a feladatlapok kiosztását követően - a vizsgázók együttesen, kétszer egymás után nézhetik meg a videokazettán vagy DVD-n rögzített anyagot. A megtekintés alkalmával a vizsgázók a kiosztott feladatlaphoz tartozó jelenetszövegekhez jegyzeteket készíthetnek.

Ezt követően a vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

A feladatlapon az esszékérdésekhez a vizsgázók 0,5-1 oldalas szöveges (pl. kritikarészlet, rendezői vallomás) vagy egyéb (pl. képi, rajzos) forrásokat kaphatnak.

Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: videomagnó vagy DVD-lejátszó, három példány helyesírási szótár. Ezeket a vizsgáztató intézmény biztosítja.

Az írásbeli vizsga jelenetértelmezéshez kapcsolódó, videokazettára, illetve DVD-re rögzített színházi anyaga, illetve azok szöveges változata, az esszékérdésekhez kapcsolódó színházi előadások videokazettára, illetve DVD-re rögzített anyagai idegen nyelven történő vizsga esetén is csak magyar nyelven állnak a vizsgázók rendelkezésére.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak elméleti ismereteiről és elemzési képességeiről kell számot adnia.

Az általános történeti és elméleti feladatok témakörei:

- színház- és drámatörténet;

- színház- és drámaelmélet;

- színházi műfajok.

A jelenetértelmezést igénylő feladatok témakörei:

- az ókor színháza és a görög dráma;

- az Erzsébet-kor színháza és Shakespeare;

- Moliére néhány műve és a klasszicista dráma;

- a XIX. századi magyar dráma néhány alkotása;

- Csehov drámái és Sztanyiszlavszkij színháza;

- Molnár Ferenc és Örkény István drámái;

- Beckett drámái és az abszurd színház.

A néhány soros jelenetelemzést, -értelmezést igénylő kérdésekhez kapcsolódó feladathoz az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet videotárában lévő anyagok használhatóak fel.

Az esszéfeladatok a következő színházi előadásokhoz kapcsolódhatnak 2008-2012 között:

Plautus: A hetvenkedő katona (Rendező: Taub János) Radnóti Színház, 1988;

Shakespeare: Szentivánéji álom (Rendező: Csányi János) Bárka Színház, 1997;

Csehov: Három nővér (Rendező: Ascher Tamás) Katona József Színház, 1985;

Schiller: Ármány és szerelem (Rendező: Mohácsi János) Kaposvári Csiky Gergely Színház, 1989;

Ibsen: Nóra (Rendező: Valló Péter) Radnóti Színház, 1989;

Csehov: Siráj (Rendező: Schilling Árpád) Krétakör Színház, 2003;

Madách Imre: Az ember tragédiája (Rendező: Ruszt József) Zalaegerszeg Hevesi Sándor Színház, 1983.

Az esszéfeladatok megoldásához szükséges előadások felvételei az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet videotárában előzetes egyeztetés alapján megtekinthetőek, vagy hozzáférhetőek a megyei könyvtárakban.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra összesen 60 pont adható. Az értékelés az alábbi szempontok alapján történik:

- Általános színház- és drámaelméleti kérdések 20 pont
- Néhány soros jelenetelemzést, -értelmezést igénylő kérdések 20 pont
- Elemzést, értelmezést, reflektálást igénylő esszéfeladat 20 pont
Összesen 60 pont

Ha a vizsgázó a 2 választható esszéfeladat közül egynél többet dolgoz ki, akkor az értékelés során csak a feladatlapon szereplő sorrendben első téma kifejtését kell figyelembe venni.

Gyakorlati vizsga

Általános szabályok

A gyakorlati vizsgát a szóbeli vizsgával egyidejűleg - az összes szóbeli tétel kifejtése után - kell megszervezni.

A gyakorlati vizsga megkezdése előtt 30 perc felkészülési időt kell biztosítani.

A vizsgatárgy, illetve a művészeti ág jellegéből adódóan a gyakorlati vizsga előre megszerkesztett műsor (előadás, előadásrészlet) is lehet. A vizsgázó az írásbeli vizsgán leadja az Oktatási Hivatal honlapjáról letölthető adatlapot, amelyen jelzi a gyakorlati vizsga választott feladattípusait és a szükséges információkat (szerző, cím, műfaj, időtartam, technikai igények, vendégszereplők stb.). Az adatlap előzetesen, vagy az írásbeli vizsgán helyben is kitölthető.

A gyakorlati vizsga helyszínén a vizsgát szervező intézményeknek biztosítaniuk kell a színházszerű körülményeket (25-30 m2 alkalmi színpadi tér, alapvető fény- és hangtechnikai eszközök: min. 2 reflektor, magnó vagy CD-lejátszó, mikrofon, erősítő, hangfalak, sötétítéshez alkalmas függönyök), a vizsgázóknak pedig a jelenethez vagy az előadáshoz szükséges alapdíszleteket, kellékeket, jelmezeket stb.

A gyakorlati feladatok tartalmi és formai jellemzői

A gyakorlati vizsgán a vizsgázóknak a képzés során szerzett gyakorlati képességeikről és jártasságaikról kell számot adniuk.

A gyakorlati vizsga témakörei:

- drámajáték, színjáték;

- mozgás- vagy táncszínház;

- beszéd, vers- és prózamondás, egyéni vagy közös daléneklés;

- bábjáték. Feladattípusok:

- kiscsoportos (2-3 fős) drámajátékos improvizáció a helyszínen megadott témára;

- előkészített, egyéni színpadi produkció;

- előkészített közös színpadi produkció (színielőadás) bemutatása.

A drámajátékos improvizációs feladatokat a részletes vizsgakövetelmények alapján összeállított központi tételsor tartalmazza. A tételsor legalább tíz tételből áll. A tétel szövege megadja az eljátszandó jelenet témáját, konfliktusszerkezetét, figuráit illetve a játék követendő stílusát. Az egyes tételeket annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy eljátszásuk nem igényelhet öt percnél hosszabb időt. A vizsgázók önállóan vagy a vizsgáztató tanár irányításával 2-3 fős csoportokat alkotnak, és ennek megfelelően a csoportok közösen húznak a 2, illetve 3 szereplőt igénylő tételek közül. A vizsgázók a tételhúzás után maximum 5 perces felkészülési időt kapnak. A jeleneten belüli szereposztást a vizsgázók döntik el, vitás helyzetben sorsolás útján kell dönteni.

Az előkészített, egyéni színpadi produkcióknál a vizsgázó öt elemből (versek monológok, dalok, táncok, illetve mozgásetűdök) listát állít össze, amelyből a tantárgyi bizottság választ verset vagy monológot vagy dalt vagy táncot vagy mozgásetűdöt. Az egyéni színpadi produkció időtartama minimum 2 perc, maximum 6 perc.

Az előkészített közös színpadi produkció (jelenet[ek] vagy színielőadás vagy színielőadás- részlet) bemutatása során a vizsgázók előadóként lépnek fel egy vizsgaelőadásban, vagy aktívan részt vesznek annak előkészítésében (pl. rendezőként, dramaturgként, színpadkép-tervezőként vagy kivitelezőként, világosítóként, hangtechnikusként). A vizsgaelőadás a vizsgát szervező - a drámatanításban tapasztalatokkal rendelkező és a feltételeket biztosítani képes - intézményben kialakított színházszerű körülmények között zajlik. Az előadás hossza a vizsgázó szereplők számától függ: egy vizsgázó játékideje átlagosan 5-10 perc lehet. A vizsgaelőadásban részt vehetnek drámából nem érettségizők („mint vendég”), de rájuk nem számolható a vizsgaidő. Az előadásban, jelenetben közreműködő nem érettségizők száma nem lehet több, mint az érettségizőké. Az előadáshoz szükséges kellékekről a vizsgázóknak kell gondoskodniuk.

A vizsgaelőadás lehet bármilyen stílusú színházi előadás - prózai vagy zenés színpadi mű, báb- vagy táncjáték - színpadi körülmények között előadott monológja vagy jelenete vagy részlete, illetve a vizsgázó szereplők számától függően a teljes előadás.

A gyakorlati vizsga során a vizsgázónak - választása alapján - legalább két típusú gyakorlati munkában kell alkotó módon részt vennie.

A gyakorlati feladatok értékelése

A gyakorlati vizsgán a két feladattípusban nyújtott teljesítmény alapján 50 pontot lehet szerezni. Az értékelés központi értékelési útmutató alapján az alábbi általános szempontok alapján történik:

Drámajátékos improvizáció:

- A szituáció megértése 5 pont
- Fantázia, ötletesség 10 pont
- Karakterábrázolás 5 pont
- Instrukciók követése 5 pont
25 pont

Egyéni színpadi produkció:

- Szövegtudás vagy a dallam vagy a lépések memorizáltsága 5 pont
- Értelmezés, szerkesztés 5 pont
- Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.) 5 pont
- Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés stb.) 8 pont
- Koncentráció 2 pont
25 pont

Közös színpadi produkció:

- Az alkalmazott technikák (beszéd, mozgás stb.) 8 pont
- Előadásmód (karakterábrázolás, hitelesség, hangulatteremtés, kapcsolatteremtés stb.) 10 pont
- Koncentráció, játékfegyelem 7 pont
25 pont

Amennyiben a vizsgázó a közös színpadi produkcióban nem játszóként vesz részt, az előadásmód helyett értelemszerűen az adott feladat színházszakmai megoldásának minőségét kell értékelni.

Ha a vizsgázó három feladattípus megoldásában vesz részt, az általa kiválasztott kettőben nyújtott teljesítményét kell értékelni, így a gyakorlati vizsgára maximálisan 2x25 pontot kaphat.

Szóbeli vizsga

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.

A tételsor legalább 20 tételt tartalmaz.

A tételek tartalmazzák mindazon segédeszközöket, forrásokat stb., melyek a megoldáshoz szükségesek.

A tételsorban szereplő művekhez kapcsolódhatnak olyan feladatok is, melyek kifejtéséhez a szükséges részleteket megfelelő (nyomtatott, DVD-n vagy videokazettán rögzített) formában a vizsgázó rendelkezésére kell bocsátani, és lehetővé kell tenni, hogy a kb. 5 perces felvételeket fejhallgató használatával a felkészülési időben használhassa. Ha technikai okok miatt erre várakoznia kell, akkor a felkészülési időt meg kell hosszabbítani. A tételeknek megfelelő technikai segédeszközöket a vizsgáztató intézmény biztosítja.

A szóbeli vizsgák videokazettára, illetve DVD-re rögzített anyagai idegen nyelven történő vizsga esetén is csak magyar nyelven állnak a vizsgázók rendelkezésére.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli vizsga alapvetően elméleti ismereteket, illetve az elemzési képességek alkalmazását várja a vizsgázóktól.

A szóbeli vizsga tartalma:

- színház- és drámatörténet;

- színház- és drámaelmélet;

- előadás-elemzés;

- színházi műfajok;

- drámajátékos ismeretek. A tétel lehet:

- egy dráma- illetve színháztörténeti korszak problémájának elemző bemutatása,

- dráma- és színházelmélethez kapcsolódó feladat megoldása,

- egy meghatározó színházi alkotó tevékenységének elemző ismertetése,

- egy konkrét drámai/vagy színházi mű elemzése, vagy

- a drámajátékos gyakorlatokhoz kapcsolódó feladat megoldása.

A tételek kijelölésekor törekedni kell a változatos, a problémamegoldást ösztönző, az elemzési képességet mérő, valamint az ismeretek alkalmazását vizsgáló feladatok megfogalmazására.

Az emelt szintű tételcímeket - a hozzájuk kapcsolódó feladatok és mellékletek (idézetek, képek stb.) nélkül - a vizsgáztató intézmény legalább 60 nappal a vizsgát megelőzően nyilvánosságra hozza.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A felelet 40 ponttal értékelhető.

Az értékelés központi értékelési útmutató alapján, az alábbi értékelési szempontok szerint történik.

- A feladat megértése, a lényeg kiemelése 5 pont
- Az ismeretek gazdagsága 15 pont
- A megközelítés, az elemzés sokszínűsége 15 pont
- Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége 5 pont
Összesen 40 pont

ÉNEK-ZENE

A részletes követelmények használata és felépítése

A részletes vizsgakövetelmények az érettségi vizsgán számon kérhető tananyag tartalmi vonatkozásait, továbbá az adott ismeretek elsajátításának szintjét határozzák meg közép- és emelt szinten.

A középszintű érettségi vizsgakövetelményeinek teljesítése azt tanúsítja, hogy a vizsgázó teljesíti-e az általános zenei műveltségnek a vizsgakövetelményeiben megfogalmazott elvárásait. Rendelkezik-e olyan jártasságokkal, készségekkel, képességekkel és ismeretekkel a befogadás és a reprodukálás folyamatában, melyek alkalmassá teszik a mindennapi életben a zeneművészet iránti fogékonyság és kötődés kifejezésére.

Az emelt szintű érettségi vizsgakövetelményei feltételezik az ének-zene tárgy iránti nagyobb érdeklődést, vonzódást és annak szándékát is, hogy a vizsgázó valamely zenei követelményeket támasztó felsőoktatási intézménybe kíván felvételt nyerni.

Az emelt szintű tudásnál előtérbe kerül az elért zenei képességekben, az elvárható zenei ismeretekben kimutatható, alaposabb összefüggéseket is feltáró tájékozottság vizsgálata. Az emelt szint emellett új ismereteket is tartalmaz.

A két vizsgaszint viszonyára jellemző, hogy az emelt szint teljesítéséhez a teljes középszintű követelményanyag ismerete szükséges, ezért az emelt szintű követelmények csak a középszintet meghaladó tudásanyagot tartalmazzák.

A részletes vizsgakövetelmények támaszkodnak a kerettantervi követelményekre. A részletes követelményrendszer magába foglalja reprodukálás és a befogadás tevékenységi köreit, melyek mérése különböző vizsgaformák (írásbeli és gyakorlati/szóbeli) keretei között történik. A részletes követelmények teljes köre számon kérhető mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgán.

I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

1. Reprodukálás
TÉMAKÖR VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
1.1. Éneklés A műjegyzék mint ajánlás alapján összeállított dalanyag ismerete kötelező.

Általános követelmény:
- helyes hangzóformálás,
- pontos szövegejtés,
- intonációs biztonság,
- stílusnak megfelelő, kifejező előadás.
A műjegyzék összes dalának ismerete kötelező
(szemelvények a Műjegyzékben).
1.1.1. Népzene A tételekben szereplő népdalok előadása szöveggel, emlékezetből.
Ezen belül: eltérő stílusú magyar népdalok, egy nemzetiségi vagy más népek dala, mely saját nyelven is előadható.
A népdalokat több versszak esetén legalább kettő versszakkal kell előadni.

A nemzetiségi népdal, illetve a más népek dala eredeti nyelven is előadható.
1.1.2. Műzene A dalok szöveges előadása műfordításban vagy eredeti nyelven történhet.
Középkor Gregorián dallam éneklése latin szöveggel, emlékezetből.

Trubadúr vagy trouvère dallam előadása szöveggel, emlékezetből.
Szillabikus és melizmatikus gregorián dallam éneklése latin szöveggel, emlékezetből.
Trubadúr vagy trouvère és Minnesang dallam előadása szöveggel, emlékezetből.
Reneszánsz Históriás ének szöveges megszólaltatása emlékezetből.
Ungaresca dallam éneklése szolmizálva, emlékezetből.
Barokk Virágének előadása szöveggel, emlékezetből.

Korál dallam éneklése magyar vagy eredeti szöveggel, emlékezetből.
Könnyebb ária vagy dal szöveges éneklése emlékezetből (tanári) zongorakísérettel.
Barokk hangszeres zeneműrészlet hangszeres bemutatása vagy éneklése emlékezetből, szolmizálva vagy abszolút névvel.
Társaséneklés a követelményekben (műjegyzék) meghatározottak szerint.
Bécsi klasszika J. Haydn, W. A. Mozart és L. van Beethoven egy-egy dalának éneklése emlékezetből, (tanári) zongorakísérettel.
J. Haydn, W. A. Mozart vagy L. van Beethoven egy hangszeres zeneműve jellegzetes periódus terjedelmű témájának hangszeres bemutatása vagy éneklése emlékezetből, szolmizálva vagy abszolút névvel.
Társaséneklés a követelményekben (műjegyzék) meghatározottak szerint.
Romantika Három, különböző szerzőtől származó romantikus dal éneklése emlékezetből, (tanári) zongorakísérettel.

Műzenei részlet hangszeres bemutatása vagy éneklése emlékezetből, szolmizálva vagy abszolút névvel.
Társaséneklés a követelményekben (műjegyzék) meghatározottak szerint.
A 19-20. század fordulója M. Ravel egy művének, vagy műrészletének éneklése szolmizálva vagy hangnévvel, emlékezetből. C. Debussy vagy M. Ravel egy művének vagy műrészletének éneklése szolmizálva vagy hangnévvel,emlékezetből.
20. századi és kortárs zene Kodály Zoltán és Bartók Béla egy-egy zenemű részletének éneklése emlékezetből, szöveggel, szolmizálva vagy abszolút névvel.

Huszadik századi vagy kortárs mű vagy műrészlet hangszeres bemutatása,vagy éneklése emlékezetből, szöveggel, szolmizálva vagy abszolút névvel.
Társaséneklés a követelményekben (műjegyzék) meghatározottak szerint.
1.1.3. Zeneelmélet Hangsorok (-ton és -chord hangsorok, dúr és három féle moll, valamint modális skálák) éneklése szolmizálva és hangnévvel (4#-4b-ig). Egészhangú skálák éneklése hangnévvel.
Hangközök éneklése (oktáv hangterjedelmen belül tiszta, kis és nagy) szolmizálva és hangnévvel (4#-4b-ig).
Alaphelyzetű hármashangzatok éneklése azonos hangmagasságról indítva, szolmizálva és hangnévvel (4#-4b-ig).
Domináns szeptimakkord éneklése alaphelyzetben oldással szolmizálva és hangnévvel (4#-4b-ig).
1.1.4. Felismerő kottaolvasás/Lapról olvasás Felismerő kottaolvasás:
középnehéz, periódus terjedelmű, modulálás nélküli dallam éneklése szolmizálva vagy hangnévvel (2#-2b-ig).
Lapról olvasás:
középnehéz, periódus terjedelmű, moduláló barokk, klasszikus, romantikus vagy XX. századi dallam lapról éneklése szolmizálva vagy hangnévvel
(4#-4b-ig).
1.2. Műelemzés
1.2.1. Népzene Az énekelt régi és új stílusú magyar népdalok elemzése a következő szempontok alapján: dallamvonal, sorszerkezet, szótagszám, hangkészlet, hangsor megállapítása, besorolás az alapvető stílusrétegekbe.
Általános követelmény az énekelt anyaghoz kapcsolódó népzenei ismeretek:
téma- és ünnepkör szerinti besorolás.
Az énekelt régi és új stílusú magyar népdalok elemzése a következő szempontok alapján:
dallamvonal, sorszerkezet, kadencia, szótagszám, hangkészlet, hangsor megállapítása, besorolás az alapvető stílusrétegekbe.
Általános követelmény az énekelt anyaghoz kapcsolódó népzenei ismeretek: téma- és ünnepkör, valamint dialektus szerinti besorolás.
1.2.2. Műzene Általános követelmény:
az énekelt anyaghoz kötődő általános zenetörténeti ismeretek, történelmi ismeretek, a társművészetekkel való kapcsolatok (irodalom, képzőművészet, építészet) vázlatos kifejtése.
Általános követelmény:
az énekelt anyaghoz kötődő általános zenetörténeti ismeretek, történelmi ismeretek, a társművészetekkel való kapcsolatok (irodalom, képzőművészet, építészet, tánc, színház) vázlatos kifejtése.
Középkor Az énekelt dallam elemzése, a stílus jellegzetes vonásainak bemutatása kottakép alapján (a ritmus, a dallam és a szöveg sajátosságai, egyéb kapcsolódások).
Reneszánsz Az énekelt dallam elemzése, a stílus jellegzetes vonásainak bemutatása kottakép alapján (a ritmus, a dallam és a szöveg sajátosságai, egyéb kapcsolódások). Egy ismeretlen világi vagy egyházi kórusmű elemzése kotta alapján
(szerkesztési mód, ritmikai, dallami, harmóniai, hangnemi érdekességek, műfaji sajátosságok).
Barokk Az énekelt dallam elemzése, a stílus jellegzetes vonásainak bemutatása kottakép alapján (a ritmus, a dallam, a szöveg sajátosságai). Az énekelt mű elemzése kottakép alapján
(szerkesztésmód, ritmikai, dallami, harmóniai, hangnemi jellegzetességek, műfaji sajátosságok).
Bécsi klasszika Az énekelt dallam elemzése, a stílus jellegzetes vonásainak bemutatása kottakép alapján (a ritmus, a dallam, a szöveg sajátosságai, kapcsolódásuk, formai elemzés).
Romantika Az énekelt dallam elemzése, a stílus jellegzetes vonásainak bemutatása kottakép alapján (a ritmus, a dallam, a szöveg sajátosságai, kapcsolódásuk, formai elemzés).
2. Befogadás
TÉMAKÖR VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
2.1. Zenetörténet A tanult anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek, hangszerek ismerete (lásd Szakkifejezések).
Az érettségi követelményekben név szerint említett zeneszerzők munkásságának vázlatos ismerete.
2.1.1. Népzene A magyar népdalok stílusrétegei: a régi és az új stílus jellemzőinek ismerete (dallamvonal, szerkezet, hangkészlet).

A tanult népdalokhoz kapcsolódó népszokások, jeles napok ismerete.

A népzenegyűjtés és rendszerezés vázlatos áttekintése. A rendszerezés szempontjai.
Vikár Béla, Kodály Zoltán, Bartók Béla népdalgyűjtő munkájának bemutatása: gyűjtőhelyek, gyűjtési, lejegyzési módszerek ismerete.
2.1.2. Műzene A zenetörténeti korszakok általános jellemzése, a társművészeti kapcsolódások bemutatása. A korszakok történelmi, társadalmi hátterének átfogó ismerete.
Középkor A gregorián ének általános jellemzése.

A zenei írásbeliség kialakulása, a kottaírás fejlődése (Arezzoi Guido munkássága).

A zsoltár, a himnusz, a mise fogalmának meghatározása.

Az énekes világi zene általános jellemzése (trubadúr, trouvère dallamok).







Az énekes világi zene általános jellemzése (trubadúr, trouvère, Minnesang dallamok).

A többszólamúság kialakulása.
Reneszánsz A vokális műfajok ismerete, a műfaji jellemzők meghatározása (mise, motetta, madrigál).

A magyarországi reneszánsz zene általános bemutatása.

A homofon és polifon szerkesztési mód kottakép alapján történő felismerése és értelmezése.
O. Lassus és G. P. da Palestrina munkásságának vázlatos ismertetése.
Barokk J. S. Bach, G. F. Händel munkásságának vázlatos ismertetése, főbb műveik felsorolása.

A korál, a passió, az oratórium, a kantáta, a barokk opera meghatározása.
A korál szerepének ismertetése.
A da capo-s ária formai ismerete.

Barokk hangszeres formák (rondó, variáció), műfajok (concerto, concerto grosso, szvit, prelúdium, fúga) értelmezése.

A barokk zenekar összetételének és jellemző hangszereinek felsorolása.
A. Vivaldi, H. Purcell és Esterházy Pál munkásságának vázlatos ismertetése, főbb műveik felsorolása.
Bécsi klasszika J. Haydn, W. A. Mozart és L. van Beethoven munkásságának vázlatos ismertetése, főbb műveik felsorolása.

A klasszikus periódus, a két-, illetve háromtagú formák meghatározása.

Jellemző műfajok (szonáta, szimfónia, vonósnégyes, klasszikus versenymű, klasszikus opera, klasszikus dal) általános bemutatása.

A klasszikus szimfonikus zenekar összetételének meghatározása.



A klasszikus periódus, a két-, illetve háromtagú formák, a szonátaforma, a triós forma, a variációs forma és a rondóforma ismerete.




A magyar verbunkos zene jellemzése, kiemelkedő mestereinek megnevezése, kapcsolata a magyar népzenével.
Romantika A romantikus dal és jellegzetes vonásainak ismerete. A dalciklus fogalma.

A programzene meghatározása.

A szimfonikus költemény műfaji meghatározása.

Liszt Ferenc munkásságának vázlatos ismertetése, főbb műveinek felsorolása.

A nemzeti romantika jellemzése.

Erkel Ferenc munkásságának vázlatos ismertetése, főbb műveinek felsorolása.
A legjelentősebb romantikus operaszerzők (G. Verdi, R. Wagner, G. Puccini); főbb műveik felsorolása.







A nemzeti romantika jellemzése: A. Dvořák, B. Smetana és M. P. Muszorgszkij idetartozó műveinek felsorolása.
A 19-20. század fordulója A zenei impresszionizmus bemutatása (melodika, hangkészlet, hangszerelés), zenei törekvések a századfordulón. C. Debussy és M. Ravel munkásságának vázlatos ismertetése, művészetük jellegzetességeinek bemutatása.
20. századi és kortárs zene Bartók Béla és Kodály Zoltán munkásságának bemutatása (életút, főbb művek).

A 20. század főbb zenei irányzatainak megnevezése, lényegük ismerete (neoklasszicizmus, folklorizmus, expresszionizmus).

Komponálási technika (dodekafónia) megnevezése, lényegének ismerete.



Az amerikai zene fejlődésének, a dzsessznek és hatásának leíró jellegű, általános bemutatása.
Bartók Béla és Kodály Zoltán művei jellemző formai, dallami, ritmikai sajátosságainak ismerete.




Komponálási technikák (dodekafónia, szeriális zene, repetitív zene, bruitizmus, aleatória, elektronikus és elektroakusztikus zene) megnevezése, lényegük ismerete.

Egy, a vizsgázó által választott kortárs zeneszerző művészetének bemutatása.
2.2. Zenefelismerés
Műzene
Műjegyzékben szereplő művek felismerése CD-ről történő lejátszás alapján.
Valamennyi, a műjegyzékben szereplő művet általában az alábbiak szerint kell azonosítani:
- korszak illetve évszázad,
- zeneszerző,
- mű címe, részlet (tétel) címe,
- műfaj,
- forma.
A zenefelismerés az ismert műrészleteken kívül tartalmazhat olyan ismeretlen zenei szemelvényeket is, ahol a vizsgázónak hangszert kell felismernie, vagy a hallott művet a megfelelő zenetörténeti stíluskorszakban kell elhelyeznie.
2.2.1. Népzene Népi hangszerek: furulya, duda, citera, tekerő, cimbalom, tárogató, népi zenekar hangszereinek felismerése, megnevezése.
2.3. Zeneelmélet A tanult anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek (lásd Szakkifejezések), hangszerek ismerete.
Dallamok olvasása és írása violinkulcsban. Dallamok olvasása violinkulcsban, írása violin- és basszuskulcsban.

A módosítójelek használata az ötvonalas rendszerben (kereszt, bé, feloldójel).

Törzshangok és egyszeresen módosított hangok lejegyzése az ötvonalas rendszerben.

Oktávig terjedő valamennyi kis, nagy, tiszta hangköz, alaphelyzetű hármashangzat (dúr, moll, szűkített, bővített) ismerete és lejegyzése szolmizációs nevekkel és az ötvonalas rendszerben (2#-2b-ig) adott hangra.

Decimáig terjedő valamennyi (egyszeres módosítással kottázható) hangköz, alaphelyzetű hármashangzatok és fordításaik (dúr, moll, szűkített, bővített) ismerete, lejegyzése szolmizációs nevekkel és az ötvonalas rendszerben
(4#-4b-ig) adott hangra.

A -ton, a -chord, és a hétfokú (modális, dúr, moll) hangsorok ismerete, felismerésük és lejegyzésük betűkotta segítségével.

A teljes kvintkör ismerete.

A ritmusértékek, ritmusképletek, a 2/4, 4/4, 3/4, 3/8, 6/8-os metrum ismerete.

Szekvencia szerkesztése.
2.4. Dallamírás
Egy egyszólamú, hangnemben maradó, periódus terjedelmű dallam átírása betűkottából a vonalrendszerbe violinkulcsban (2# - 2b-ig), vagy fordítva, vonalrendszerből betűkottára. Nyolc-tíz ütem terjedelmű, hangnemben maradó, egyszólamú dallam diktálás utáni lejegyzése violinkulcsban (4# - 4b-ig).

Nyolc-tíz ütem terjedelmű, egyszerű kétszólamú dallam diktálás utáni lejegyzése violinkulcsban vagy violin- és basszuskulcsban (4# - 4b-ig).
MŰJEGYZÉK

A műjegyzék énekes anyaga és a zenefelismerés hangzó anyaga középszinten ajánlást, válogatási lehetőséget kínál.

A tételsorok összeállításához egyéb, a követelményeknek megfelelő zenei anyag is felhasználható.

Emelt szinten a követelményekben szereplő teljes dalanyag és a teljes zenefelismerési anyag ismerete kötelező.

A vastagon szedett címek az emelt szint követelményeihez tartoznak.

Népdalok

A bolhási kertek alatt...

A bárnai kertek alatt...

A citrusfa levelestől, ágastól...

A csitári hegyek alatt...

A jó lovas katonának...

A marosi füzes alatt...

A nagy bécsi kaszárnyára...

A Vidróczki híres nyája...

Annyi bánat a szívemen...

Az én lovam Szajkó...

Az hol én elmegyek...

Béres legény...

Bújdosik az árva madár...

Bús a kis gerlice...

Csordapásztorok...

Duna parton van egy malom...

Elindultam szép hazámból...

Erdő, erdő, de magos a teteje...

Este, este, de szerelmes...

Felülről fúj az őszi szél...

Gyújtottam gyertyát...

Ha felülök...

Hajtsd ki, rózsám, az ökröket...

Hej rozmaring, rozmaring...

Istenem, Istenem áraszd meg a vizet...

Katona vagyok én...

Kádár Kata balladája /Gyulainé édesanyám...

Kit virágot rózsám adott...

Körösfői kertek alatt...

Magos kősziklának...

Megkötöm lovamat...

Megrakják a tüzet...

Most jöttem Gyuláról...

Rákóci kocsmába...

Röpülj páva, röpülj...

Sok Zsuzsánna napokat...

Szép a gyöngyvirág egy csokorba...

Szivárvány havasán...

Egy, a vizsgázó által szabadon választott magyar népdal, melynek kottáját a szóbeli vizsgán átadja.

Egy, a vizsgázó által szabadon választott nemzetiségi népdal vagy más nép dala, mely eredeti nyelven is előadható.

Ennek kottáját a vizsgázó a szóbeli vizsgán átadja a bizottságnak.

Műdalok, műzenei szemelvények

A több versszakos műdalok esetén két versszak előadása elegendő.

A vizsgázó az általa - a követelményekben meghatározott szempontok alapján - szabadon választott műdalok, illetve műzenei szemelvények kottáját a szóbeli vizsgán átadja.

Középszint Emelt szint
Alleluja - választott gregorián dallam vagy Ut queant laxis Alleluja - választott gregorián dallam
Ut queant laxis
Moniot d’Arras: Nyári ének
J. of Fornsete: Nyárkánon Neidhardt von Rauenthal: Májusi ének
Tinódi Lantos Sebestyén: Egervár viadaljáról való ének

Ungaresca (Édes rózsám ...)
Balassi Bálint: Bocsásd meg Úristen...
Zöld erdőben, zöld mezőben
Apor Lázár tánca Esterházy Pál: Harmonia Caelestis - Dulcis Jesu


J. S. Bach: Már nyugosznak a völgyek - korál dallam
H. Purcell: Sárga levél - kánon
H. Purcell: Pásztorjáték - duett (Pásztor, pásztor)
J. S. Bach: II. Brandenburgi verseny - I. tétel téma (8 ütem)
J. S. Bach: 15. Kantáta - duett
(Ha köd lepi be a tájat...)

A. Corelli: La Folia - téma
J. S. Bach: Parasztkantáta - duett (Üdv rád és házad népére)
G. F. Händel: Csordul a könnyem
G. F. Händel: Vízizene (F-dúr szvit) - Air

A. Vivaldi: A négy évszak - Tél II. tétel
J. Haydn: Szerenád
J. Haydn: D-dúr („Londoni”) szimfónia (No. 104)
- Menüett (téma)
Ej, haj, gyöngyvirág



W. A. Mozart: Figaro házassága c. opera -
Figaro F-dúr kavatinája
W. A. Mozart: Varázsfuvola: A bűvös csengettyű
- Pamina és Papageno kettőse
W. A. Mozart: A-dúr zongoraszonáta (K. 331) I. tétel (téma)
W. A. Mozart: Requiem - Lacrymosa
W. A. Mozart: Vágyódás a tavasz után
L. van Beethoven: A tarisznyás fiú dala
(Mormotás fiú dala)
L. van Beethoven: Urián földkörüli utazása
L. van Beethoven: D-dúr Hegedűverseny -
III. tétel (téma)



L. van Beethoven: IX. szimfónia - IV. tétel - Örömóda (lehetőség szerint eredeti nyelven)
L. van Beethoven: V. („Sors”) c-moll szimfónia -
II. tétel (főtéma)

L. van Beethoven: IX. szimfónia - IV. tétel - Örömóda (eredeti nyelven)

F. Schubert: Hová? - 1. rész
F. Schubert: A molnár virágai
F. Schubert: h-moll („Befejezetlen”) szimfónia - I. tétel - főtéma és melléktéma
Erkel Ferenc: Hunyadi László - Meghalt a cselszövő
Erkel Ferenc: Bánk bán - Keserű bordal
Liszt Ferenc: Les Préludes - két választott téma
Liszt Ferenc: Krisztus oratórium - O filii et filiae
G. Verdi: Nabucco - Rabszolgák kórusa - részlet
(16 ütem)
G. Verdi: Requiem - Lacrymosa
B. Smetana: Moldva - a folyó témája
M. P. Muszorgszkij: Egy kiállítás képei - séta téma
Gaudeamus igitur
A. Dvořák: e-moll („Újvilág”) szimfónia (Op. 95)
- II. és IV. tétel főtémái
C. Debussy: Három noktürn; Felhők - témák
M. Ravel: Bolero - a téma első része
Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus - Zsoltár dallam
Kodály Zoltán: Galántai táncok - rondótéma



Bartók Béla: Magyar képek I. tétel - Este a székelyeknél (két téma)
Kodály Zoltán: Bicinium (szabad válogatás szerint)
Kodály Zoltán: Öt tantum ergo - Pange lingua


Bartók Béla: Concerto - egy választott téma
Bartók Béla: Ne menj el!
Bartók Béla: Levél az otthoniakhoz
Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára -
Bevezető (16 ütem); V. ajtó (Judit első megszólalásának végéig)
I. Sztravinszkij: Petruska - I. és IV. rész témái
G. Gershwin: Porgy és Bess című opera - Porgy dala Ligeti György: Ha folyóvíz volnék - kánon
A ZENEFELISMERÉS HANGZÓ ANYAGA
Középszint Emelt szint
Népi hangszerek felismerése, megnevezése:furulya, duda, citera, tekerő, cimbalom, tárogató, népi zenekar.
O. Lassus: Visszhang
T. L. de Victoria: Ave Maria

G. P. da Palestrina: Missa Papae Marcelli - Kyrie

G. P. da Palestrina: Missa Papae Marcelli

Bakfark Bálint: Lantfantázia
Tinódi Lantos Sebestyén: Egervár viadaljáról való ének és Egri históriának summája
H. Purcell: Dido és Aeneas (Dido búcsúja)
Esterházy Pál: Harmonia Caelestis
(Dormi Jesu, Jesu dulcedo)

A. Vivaldi: A négy évszak
(Tavasz I. tétel, Tél - II. tétel)

A.Vivaldi: A négy évszak
(Tavasz I. tétel, Ősz I. és III. tétel, Tél - II. tétel)

J. S. Bach: h-moll szvit (Rondeau, Badinerie)

J. S. Bach: h-moll szvit

J. S. Bach: Máté passió (Nyitókórus)

J. S. Bach: II. Brandenburgi verseny - I. tétel

J. S. Bach: II. Brandenburgi verseny

G. F. Händel: Messiás (Halleluja kórus)

A. Corelli: La Folia
J. Haydn: „Oxford” szimfónia (No. 92)
IV. tétel

J. Haydn: Kaiser „Császár” kvartett - II. tétel

W. A. Mozart: Figaro házassága c. opera
- Figaro F-dúr kavatinája
W. A. Mozart: Requiem - Lacrymosa W. A. Mozart: Requiem - Requiem és Kyrie,
Dies irae, Lacrymosa

L. van Beethoven: V. c-moll „Sors” szimfónia - I. tétel
L. van Beethoven: D-dúr hegedűverseny - III. tétel
F. Chopin: a-moll mazurka (Op. 17/4)

F. Schubert: Erlkönig (A rémkirály) Liszt Ferenc: Les Préludes


Liszt Ferenc: Krisztus oratórium (Tu es Petrus) Liszt Ferenc: XV. magyar rapszódia

Erkel Ferenc: Bánk bán
(Keserű bordal; Hazám, hazám)

Erkel Ferenc: Hunyadi László
(Meghalt a cselszövő, Palotás)
G. Verdi: Requiem - Lacrymosa
G. Verdi: Nabucco - Rabszolgák kara
R. Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok -
Nyitány

B. Smetana: Moldva
M. Muszorgszkij - M. Ravel: Egy kiállítás képei
A. Dvořák: e-moll („Újvilág”) szimfónia

C. Debussy: Három noktürn

M. Ravel: Bolero



Bartók Béla: Concerto - IV. tétel



Bartók Béla: Concerto
Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára -
(V. és VI. ajtó)

Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus
Kodály Zoltán: Galántai táncok - rondótéma

I. Sztravinszkij: Zsoltárszimfónia III. tétel;
Petruska
G. Gershwin: Rhapsody in Blue

C. Orff: Carmina Burana - O, Fortuna, Semper crescis, In taberna

L. Bernstein: West Side Story (Tonight, America)

Steve Reich: Zene 18 zenészre
SZAKKIFEJEZÉSEK

Az alábbi szakkifejezések és fogalmak a részletes vizsgakövetelmények anyagát képezik.

A vastagon szedett kifejezések az emelt szint követelményeihez tartoznak.

a cappella

a tempo

accelerando

adagio

alaphang

aleatória

alla breve

allegro

allemande

alt

alteráció

álzárlat

ambitus

andante

aranymetszés

ária

atonalitás

attacca

autentikus zárlat

ballada

bariton

basso continuo

basszus

bicinium

bitonalitás

bolgár ritmus

bővített hármashangzat

bruitizmus

cantus firmus

coda

concerto

concerto grosso

crescendo

da capo

dalciklus

dalforma

daljáték

decrescendo

dinamika

divertimento

dodekafónia

dolce

domináns

dór

duett

duó

dúr

dzsessz

egészhangú skála

egynemű kar

előjegyzés

enharmónia

eol

expozíció

expresszionizmus

férfikar

folklorizmus

forte

fríg

fúga

giusto

gyermekkar

hangköz

hangnem

hangnevek

hangsor

hangszercsoportok

hangzat

hexachord

homofon

imitáció

improvizáció

induló

instrumentális

intermezzo

kadencia (népzene)

kadencia (műzene)

kamarazene

kánon

kantáta

kidolgozás

korál

Köchel-jegyzék

kromatika

kvartett

kvintett

kvintkör

largo

legato

lento

líd

Lied

lokriszi

madrigál

maggiore

mazurka

melizma

metronóm

metrum

mezzoforte

mezzopiano

mezzoszoprán

minore

mise

mixolíd

mixtúra

moderato

moll

motetta

neoklasszicizmus

neuma

nőikar

nyitány

opera

opus

oratórium

orgonapont

organum

ostinato

parlando

partitúra

passacaglia

passió

pentachord

pentatónia

periódus

piano

plagális zárlat

polifon

preludium

presto

quodlibet

recitativo

refrén

repetitív zene

ritornello

rondó

rubato

scherzo

sostenuto

spirituálé

staccato

szekvencia

szeriális zene

szextett

szillabikus

szimfónia

szimfonikus költemény

szonáta

szoprán

szubdomináns

szűkített hármashangzat

szvit

tenor

tercett

tonika

tranquillo

trió

tritonus

tutti

ungaresca

unisono

variáció

vegyeskar

verbunkos

vokális

vonósnégyes

zárlat

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Középszint Emelt szint
Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga
120 perc 15 perc 180 perc 20 perc
100 pont 50 pont 100 pont 50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

Középszint Emelt szint
Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítja NINCS NINCS NINCS Egy, a vizsgázó által
szabadon választott magyar népdal kottája. Társaséneklésnél a kamarapartner biztosítása.
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja CD lejátszó Jól hangolt zongora. CD lejátszó Jól hangolt zongora.

Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
Középszint
Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga
120 perc 15 perc
I. Zenefelismerés II.
Zenetörténeti szövegalkotás, Általános zenei alapismeretek, Dallamátírás.
Éneklés, műelemzés,
lapról olvasás.
20 perc 100 perc
100 pont 50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.

A vizsgát az I. feladatlap (20 perc) megoldásával kell kezdeni. A vizsgadolgozatokat a 20. perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti.

Ezután kerülhet sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására. A vizsgázó a II. részen belül a rendelkezésére álló időt (100 perc) tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is megváltoztathatja.

Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: a feladatsor hanganyagának (l. Zenefelismerés) lejátszásához szükséges egy CD-lejátszó, amelyet a vizsgát lebonyolító intézmény biztosít. A feladatsor hangzó anyagát a vizsgát szervező intézmény központilag megkapja.

Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői

Zenefelismerés

A zenefelismerési feladatban a hangzó (CD-n rögzített), a Műjegyzékben található zenei szemelvényeket kell felismerni, megnevezni a vizsgakövetelményekben meghatározottak szerint.

A bejátszások időtartama 1-1,5 perc. Valamennyi zenei idézet egyszer szólal meg. A bejátszások között időt kell adni a feladatok megoldására. A hangzó anyag illetve a feladatlap tartalmazza a szükséges utasításokat, és a feladat megoldására biztosított időt is meghatározza.

Zenetörténeti szövegalkotás

A feladat egy szöveg önálló kidolgozása, megfogalmazása adott szempontok alapján, amelynek címét a vizsgázó a megadott három téma közül választhatja. A feladat megoldásának terjedelme minimum 2, maximum 4-5 oldal.

A dolgozat témája lehet például:

- egy adott zenetörténeti kor, stílus, műfaj, népzenei stíluskör jellegzetes vonásainak leírása,

- egy, a részletes követelményben megadott zeneszerző munkásságának vázlatos bemutatása, egy mű vagy műfaj elhelyezése a szerző életművében, egy műfaj kialakulása, változása,

- egy zenetörténeti kor és a kapcsolódó társművészetek összefüggéseinek feltárása, a történelmi, társadalmi háttér bemutatása.

Általános zenei alapismeretek

Összetett feladatokból álló zenetörténeti és zeneelméleti kérdések.

A feladattípusok lehetnek:

- fogalmi meghatározások (pl. zenei formák, műfajok),

- népzenei, műzenei stílusok azonosítása,

- válaszok illesztése (pl. művek - zeneszerzők párosítása),

- rövid válaszokat igénylő feladatok, kiegészítések,

- zeneelméleti ismeretek, ritmusértékekkel, ritmusképletekkel, metrummal kapcsolatos feladatok.

Dallamátírás

A vizsga során egy egyszólamú, hangnemben maradó, periódus terjedelmű dallamot kell átírni a tanult hangnemekben (2#-2b) betűkottából a vonalrendszerbe, violinkulcsban, vagy vonalrendszerből betűkottára.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az írásbeli vizsgadolgozatokat a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Az írásbeli vizsgarészben 100 pont szerezhető. Az értékelési útmutató rögzíti a szerzett pontok vizsgaponttá történő átalakítását is.

Szóbeli vizsga

A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a részletes vizsgakövetelményeket figyelembe véve a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik.

Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz egy jól hangolt zongora, mely a műdalénekléshez esetlegesen előírt kíséret megszólaltatásához szükséges.

A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A szóbeli feleletkor a felkészülési idő alatt készített jegyzet használata lehetséges.

A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői

A tételsor jellemzői

A tétel három altételből áll („A”, „B”, „C”). A vizsgázónak mindhárom altételből kell húznia egyet. Az altételsoroknak legalább 20-20 tételt kell tartalmazniuk, melyeknek legalább 20%-át évente cserélni kell. Az altételsornak a követelményrendszer minden témakörét (stíluskörét) érintenie kell.

A” altétel: egy népdal éneklése szöveggel (maximum két versszakkal), emlékezetből, valamint az énekelt népdal elemzése emlékezetből, a követelményekben meghatározott szempontok szerint. Általános követelmény az énekelt anyaghoz kapcsolódó népzenei ismeretek kifejtése: téma- és ünnepkör szerinti besorolás.

„B” altétel: egy műdal éneklése a részletes vizsgakövetelményekben megjelölt szintek alapján, továbbá az énekelt anyaghoz kötődő általános zenetörténeti, történelmi ismeretek, a társművészetekkel való kapcsolatok (irodalom, képzőművészet, építészet) vázlatos kifejtése.

Az altételben szereplő műdalokat úgy kell kiválasztani, hogy azok a részletes követelményrendszerben szereplő valamennyi stíluskört érintsék. Az altételeknek a megfelelő formában kell tartalmazniuk a szükséges mellékleteket (a „B” altételben szereplő műdalok és azok zongorakísérete megfelelő hangfekvésben).

Vizsgacsoportonként szükséges: egy jól hangolt zongora, valamint a műdalok előadásához egy zongorakísérő tanár.

„C” altétel: egy középnehéz, periódus terjedelmű, modulációt nem tartalmazó dallam lapról olvasása szolmizálva vagy hangnévvel, 2#-2b-ig terjedő hangnemekben.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli vizsgarészben 50 pont szerezhető. Az értékelés a következő szempontok alapján történik:

„A” altétel: Népdal éneklése és elemzése 15 pont

Feladat: Egy népdal éneklése emlékezetből, szöveggel, maximum két versszakkal

Az énekelt népdal elemzése emlékezetből

„B” altétel: Egy műdal éneklése és a kapcsolódó ismeretek kifejtése 25 pont Feladat: Műdal éneklése a vizsgakövetelmények meghatározása szerint Az énekelt műdalhoz kapcsolódó ismeretek kifejtése

„C” altétel: Lapról olvasás 10 pont

Feladat: Egy középnehéz, periódus terjedelmű, modulációt nem tartalmazó dallam lapról olvasása szolmizálva vagy hangnévvel, 2 # - 2b-ig terjedő hangnemekben.

EMELT SZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga
180 perc 20 perc
I. Dallamdiktálás, Zenefelismerés II. Zeneelmélet, Zenetörténeti szövegalkotás. Éneklés, műelemzés, zeneelmélet, lapról olvasás.
60 perc 120 perc
100 pont 50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.

A vizsgát az I. feladatlap (60 perc) megoldásával kell kezdeni. A feladatlapokat a 60. perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti.

Ezután kerülhet sor a II. feladatlap (120 perc) kiosztására és megoldására. A vizsgázó a II. részben a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja. A II. feladatlapot 120 perc elteltével a felügyelő tanár összegyűjti.

Vizsgacsoportonként szükséges segédeszköz: a feladatsor hanganyagának (I. Dallamdiktálás és Zenefelismerés) lejátszásához szükséges egy CD-lejátszó, amelyet a vizsgát lebonyolító intézmény biztosít. A feladatsor hangzó anyagát a vizsgát szervező intézmény központilag megkapja. A feladatsorok hangzó anyagát a vizsgán a vizsgázók közösen hallgatják meg.

Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői

Dallamdiktálás

A feladat egy egyszólamú és egy kétszólamú, CD-felvételről zongorán lejátszott zenei részlet lejegyzése.

Kiválasztásuk a követelményekben meghatározottak szerint történik. Az egyszólamú dallamokat violinkulcsban, a kétszólamút violinkulcsban, vagy violinkulcs és basszuskulcsban kell leírni a megadott előjegyzéssel. Adott a kezdőhang, a kulcs és a metrum.

A dallamokat mindig teljes terjedelemben hallják a vizsgázók: az egyszólamú dallamot 5-8 alkalommal, a kétszólamú zenei részletet 8-10 alkalommal. A dallamdiktálásokat szünetek tagolják.

Zenefelismerés

A zenefelismerési feladatsorban a hangzó (CD-n rögzített), a Műjegyzékben található zenei szemelvényeket kell felismerni és megnevezni a vizsgakövetelményekben meghatározottak szerint. A zenefelismerés az ismert műrészleteken kívül tartalmazhat olyan ismeretlen zenei szemelvényeket is, ahol a vizsgázónak hangszert kell felismernie vagy a hallott művet a megfelelő zenetörténeti stíluskorszakban kell elhelyeznie.

A műveket egyenként 1-1,5 perces időtartamban, egyszer hallja a vizsgázó,

A hangzó anyag illetve a feladatlap tartalmazza a szükséges utasításokat, és a feladat megoldására biztosított időt is meghatározza.

Zeneelmélet

Ebben a vizsgarészben a vizsgázónak összetett feladatokból álló feladatsorokat kell megoldania. A feladatok a vizsgázó tudását mérik a ritmikai ismeretek, a hangsorok, a hangközök, a hármas- és négyeshangzatok, a funkciós rend és a zárlatok, a formatani ismeretek, a zenei szakkifejezések és a stílus, műfajelméleti ismeretek területein.

A feladatok lehetnek:

- ritmusértékekkel, ritmusképletekkel, metrummal kapcsolatos feladatok,

- hangsorok elméleti ismerete és kottázása,

- hangközök, hármas- és négyeshangzatok elméleti ismerete és kottázása,

- formatani fogalmak, zenei szakkifejezések és műfajelméleti ismeretek meghatározása.

Zenetörténeti szövegalkotás

A vizsgázó feladata egy szöveg önálló kidolgozása, megfogalmazása adott szempontok alapján, amelynek címét a vizsgázó a megadott három téma közül választhatja. A feladat megoldásának terjedelme minimum 3, maximum 5-6 oldal.

A dolgozat témája lehet:

- egy adott zenetörténeti kor, stílus, műfaj jellegzetes vonásainak leírása,

- egy zeneszerző munkásságának vázlatos bemutatása, esetleg egy mű vagy műfaj elhelyezése a szerző életművén belül,

- egy zenetörténeti kor és a kapcsolódó társművészetek összefüggéseinek feltárása,

- egy adott műfaj kialakulásának vázlatos áttekintése.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az emelt szintű írásbeli vizsgarészben 100 pont szerezhető. Az értékelés a központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. Az értékelési útmutató rögzíti a vizsgarészekben szerzett pontok vizsgaponttá történő átalakítását is.

Szóbeli vizsga

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.

A szóbeli vizsga tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli vizsga anyagát az „Ének-zene részletes érettségi vizsgakövetelmények” mellékleteként megjelent műjegyzékben található népdalok és műzenei szemelvények adják. A vizsga során a vizsgázó a közép- és emelt szint anyagából egyaránt kérdezhető.

Az Ének-zene részletes érettségi vizsgakövetelmények „Szakkifejezések” címe alatt szereplő fogalmakat el kell sajátítania a vizsgázónak. Ezek használatáról a diák mind az írásbeli feladatsorok megoldásakor, mind a szóbeli vizsgarészek teljesítésekor számot ad.

A szóbeli vizsga feltételezi a vizsgakövetelményekben megjelölt teljes zenetörténeti és zeneelméleti tudás birtoklását is.

A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A szóbeli feleletkor a felkészülési idő alatt készített jegyzet használata lehetséges.

Vizsgacsoportonként szükséges: egy jól hangolt zongora, valamint a műdalok előadásához egy zongorakísérő tanár. A vizsgázó biztosítja az általa szabadon választott magyar népdal kottáját, valamint társasénekléshez kamarapartnerét.

A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja a műelemzéshez szükséges, a vizsgázó által ismeretlen reneszánsz világi vagy egy egyházi kórusmű kottáját.

A tételsor jellemzői

A vizsgázónak a kétféle tételtípusból, „A” és „B” altételekből kell húznia egy-egy tételt. Az „A” altétel összetett, mivel öt feladatot tartalmaz. A „B” altétel maga a 6. feladat.

Minden tételtípusnak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. Az altételsoroknak a követelményrendszer minden témakörét, stíluskörét tartalmazniuk kell.

A műdalt és a szemelvényt a tételsor összeállításakor különböző stíluskorszakokból kell választani. A szükséges mellékleteket megfelelő formában a tételeknek tartalmazniuk kell (pl. a műdalok partitúrája, zongorakíséretek közép hangfekvésben).

A tétel jellemzői

Az „A” altétel öt feladatot tartalmaz:

1. feladat:

Egy népdal éneklése és elemzése emlékezetből, a részletes vizsgakövetelményekben megjelölt szempontok szerint. Általános követelmény az énekelt anyaghoz kapcsolódó népzenei ismeretek kifejtése: téma- és ünnepkör, valamint dialektus szerinti besorolás.

A vizsgázó magával hozza az általa szabadon választott magyar népdal kottáját, amelyen a gyűjtésre vonatozó legfontosabb adatok szerepelnek.

2. feladat:

Egy műdal éneklése emlékezetből, szöveggel, zongorakísérettel vagy társaséneklés, melyben a vizsgázó saját szólamát emlékezetből énekli. A dal elemzése kotta alapján: az énekelt anyaghoz kötődő általános zenetörténeti ismeretek, történelmi ismeretek, a társművészetekkel való kapcsolatok (irodalom, képzőművészet, építészet, tánc, színház) vázlatos kifejtése.

3. feladat:

Műzenei szemelvény éneklése (vagy hangszeres bemutatása) emlékezetből, szöveggel, abszolút névvel vagy szolmizálva.

4. feladat:

Hangsorok éneklése szolmizálva és hangnévvel (4#-4b-ig) (-ton és -chord hangsorok, dúr és három féle moll, valamint modális skálák), egészhangú skála éneklése hangnévvel.

5. feladat:

- Hangközéneklés (oktáv hangterjedelmen belül tiszta, kis és nagy) szolmizálva és hangnévvel (4#-4b-ig).

- Alaphelyzetű hármashangzat éneklése azonos hangmagasságról indítva, szolmizálva és hangnévvel (4#-4b-ig).

- Domináns szeptimakkord éneklése alaphelyzetben oldással, szolmizálva és hangnévvel (4#-4b-ig). A „B” altétel egy feladatot tartalmaz:

6. feladat:

Egy műzenei részlet lapról éneklése a követelményrendszerben meghatározottak szerint. (Középnehéz, periódus terjedelmű, moduláló barokk, klasszikus, romantikus vagy 20. századi dallam lapról éneklése szolmizálva vagy hangnévvel 4#-4b-ig).

A szóbeli vizsgarész értékelése

Az értékelés központi értékelési útmutató alapján történik. Az emelt szintű szóbeli vizsgarészben 50 pont szerezhető a következő megosztásban.

„A” altétel:

1. feladat: Népdal 12 (6+6) pont

Egy népdal éneklése emlékezetből, szöveggel, két versszakkal.

Az énekelt népdal elemzése emlékezetből.

2. feladat: Műdal 12 (6+6) pont

Egy műdal éneklése emlékezetből, szöveggel (szóló ének, illetve kamaraének).

Az énekelt műdal elemzése kottából.

3. feladat: Műzenei szemelvény 4 pont

Egy műzenei szemelvény éneklése (vagy hangszeres bemutatása) emlékezetből, szöveggel, abszolút névvel vagy szolmizálva.

4. feladat: Hangsorok 6 (2+2+2) pont

Három hangsor éneklése szolmizálva, egészhangú skála esetében hangnévvel felfelé és lefelé.

5. feladat: Hangköz és hangzatok 6 (2+2+2) pont

Hangköz éneklése szolmizálva és hangnévvel.

Hármashangzat éneklése szolmizálva és hangnévvel.

Domináns szeptimakkord éneklése oldással, szolmizálva és hangnévvel.

„B” altétel:

6. feladat: Lapról olvasás 10 pont.

FILOZÓFIA

A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi ismereteit és képességeit kell bizonyítania:

- a hétköznapi és a filozófiai gondolkodásmód megkülönböztetése;

- a tartalmi követelményekben meghatározott alapismeretek elsajátítása;

- a tanult filozófiai alapfogalmak, szakkifejezések alkalmazása;

- a logikus érvelés, a következtetések világos nyelvi formában való előadása;

- eredeti forrásból merített rövid filozófiai szövegek értelmezése;

- a különböző filozófiai álláspontok megkülönböztetése;

- a kiemelt korszakok művészete, tudománya és filozófiája találkozási pontjainak felismerése.

Az emelt szintű filozófia érettségi vizsgán ezen túlmenően az alábbi ismeretek és képességek meglétét kell bizonyítania a vizsgázónak:

- hétköznapi problémák filozófiai szinten való megfogalmazása;

- a tartalmi követelményekben meghatározott alapismeretek elsajátítása;

- a tanult filozófiai alapfogalmak, szakkifejezések alkalmazása és többrétegű értelmezése;

- az önálló kérdésfeltevés és véleményalkotás képessége;

- egy meghatározott filozófiai problémára adott különböző válaszok összehasonlítása;

- a válaszok sokféleségében való kronológiai tájékozottság.

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

1. FILOZÓFIAI PROBLÉMÁK
Középszinten kötelező és választható
filozófiai problémák
Emelt szinten kötelező filozófiai problémák
1 Mi a filozófia? Mi a filozófia?
2 A létre vonatkozó kérdés A létre vonatkozó kérdés
3 A test-lélek probléma A test-lélek probléma
4 Megismerhetőség, igazság, bizonyosság Megismerhetőség, igazság, bizonyosság
5 Az én problémája Az én problémája
6 A végesség emberi problémája Végesség és végtelenség
7 Vallásfilozófiai kérdések Vallásfilozófiai kérdések
8 Etikai problémák Etikai problémák
9 A szabadság kérdése A szabadság kérdése
10 Választható Az esztétikai érték problémája
11 Az idő filozófiai értelmezése Az idő filozófiai értelmezése
12 A környezet- és bioetika problémái A környezet- és bioetika problémái
13 Globalizáció és társadalom Globalizáció és társadalom

Középszinten kötelező filozófiai problémák: 1-9., kötelezően választandó egy probléma a 11-13. közül.

Filozófiai problémákhoz rendelhető filozófusok, korszakok, irányzatok és ajánlható művek

Emelt szinten csak a középszintet meghaladó követelmények találhatók a részletes követelményekben.

A Filozófiai problémák részletes tartalmi követelményeinek leírása során vastagon szedett dőlt betűkkel jelöljük a kötelező filozófusok, korszakok és irányzatok nevét.

TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
1.1. Mi a filozófia?
Filozófusok, irányzatok Platón, Arisztotelész, Kant, Jaspers, Wittgenstein,Deleuze-Guattari, Ventos Platón, Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, Descartes, marxizmus, Bécsi Kör, Carnap, Heidegger, Rorty
A probléma megközelítése Eltérő felfogások a filozófia mibenlétéről (tudomány, nem tudomány); tárgyáról, kérdésfelvetéseiről. A filozófia, a szaktudományok, a vallás és a művészetek közös és eltérő sajátosságai. Antik görög filozófia: a filozófia mint életforma, tudományok művelése és lélekterápia. Platón: a filozófia szerepe a nevelésben, az állami életben; a filozófusok az örök létezők és az igazság kutatói; Arisztotelész: a metafizika „az első okok tudománya”; a bölcsességszerető, szemlélődő életmód értéke; Kant: a filozófia négy fő kérdése, a kritikai filozófia; Jaspers: a filozófia forrásai: rácsodálkozás, kételkedés, bizonytalanságérzet, valódi kommunikációra törekvés; Wittgenstein: a filozófia mint tevékenység célja a gondolatok logikai tisztázása, a köznapi nyelv elemzése; Deleuze- Guattari: a filozófus a bölcsesség barátja, új fogalmak teremtője; Ventos: a filozofálás feltétele a „tisztán nem látás” beismerése, „merj nem tudni”. Platón: a filozófusok szerepe az igazságos állam megvalósításában; Szent Ágoston: „hiszek, hogy érthessek” elve; Aquinói Szent Tamás: értelmi és hitigazság; Descartes: fa-metafora; marxizmus: a világ értelmezésére és megváltoztatására törekvés; Bécsi Kör: a természettudományok nyelvének logikai elemzése, ideális tudományos nyelv konstruálása; Carnap: a metafizikai állítások látszatállítások, érzelmek kifejezései; Heidegger: a metafizikai kérdezés kettősége; Rorty: az ismeretelmélet-központú filozófia kritikája, a filozófus diskurzusok közötti közvetítő szerepe.
Filozófiai diszciplínák Metafizika, lételmélet, ismeretelmélet, etika, politikai filozófia, tudományfilozófia, vallásfilozófia, logika.
Ajánlott művek/műrészletek Jaspers: Bevezetés a filozófiába (részletek) Platón: Állam, Hetedik levél (részletek).
Kant: A tiszta ész kritikája (részletek). Carnap: A metafizika kiküszöbölése... (részletek).
Deleuze-Guattari: Mi a filozófia? (részletek). Heidegger: Mi a metafizika?
X. R. de Ventos: Minek filozofálni? (részletek). Rorty: Esetlegesség, irónia és szolidaritás (részletek).
1.2. A létre vonatkozó kérdés
Filozófusok, irányzatok Preszókratikusok: Parmenidész, Hérakleitosz, Platón, Arisztotelész, Szent Ágoston, Descartes, Kant, Bécsi Kör, Heidegger Preszókratikusok, neoplatonizmus, Locke, Berkeley, Schopenhauer, Bécsi Kör, Heidegger, Sartre, Quine
A probléma megközelítése Preszókratikusok: az arkhé és a logosz, a létező és a lét;
Platón: az állandó megragadása a változó dolgokban, az ideák világa; Arisztotelész: a létező és a lényeg szétválasztásának kritikája, a szubsztancia keletkezése és létezése; Szent Ágoston: a rossz mint léthiány; Descartes: Isten, a gondolkodó és a kiterjedt dolog mint szubsztanciák; Kant: a jelenségvilág és a magukban lévő dolgok világa; Bécsi Kör: a metafizikai állítások értelmetlensége; Heidegger: a metafizika kritikája; a létre vonatkozó kérdés újbóli feltétele.
Preszókratikusok: dinamikus és statikus létfelfogás; neoplatonizmus: emanáció, Egy - Szellem - Lélek; Locke: a kiterjedt szubsztancia mint a minőségek megismerhetetlen hordozója; Berkeley: a kiterjedt (anyagi) szubsztancia fogalmának kritikája, létezni annyi mint érzékelni vagy érzékelve lenni (esse est percipi); Schopenhauer: a magánvaló dolog és a jelenség, akarat, képzet; Bécsi Kör: a metafizika kiküszöbölése, értelmes- és látszatállítások; Heidegger: a létnek a rejtőzködésből való kilépése, az igazság a lét elrejtetlensége, feltárultsága, a létet feltáró művészet; Sartre: lét, semmi, szabadság, Quine: a „mi van?”- problémája.
Filozófiai diszciplínák Metafizika, lételmélet, tudományfilozófia, vallásfilozófia, logika.
Ajánlott művek/műrészletek Hérakleitosz: Töredékek B1. Locke: Értekezés az emberi értelemről (részletek).
Parmenidész: B8. 1-61. Carnap: A metafizika kiküszöbölése... (részletek).
Platón: Állam VII. 514 a-518 b (Barlanghasonlat). Heidegger: Mi a metafizika?; A műalkotás eredete (részletek).
Heidegger: Lét és idő (részletek). Sartre: A lét és a semmi (részletek).
Quine: A tapasztalattól a tudományig (részletek).
1.3. A test-lélek probléma
Filozófusok, irányzatok Platón, Arisztotelész, Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, Descartes Spinoza, Davidson
A probléma megközelítése A test és lélek dualizmusa, eltérő felfogások a különbségükről és a kapcsolatukról. Spinoza: a test-lélek dualizmus monista megszüntetése; elmefilozófia: a test és lélek problematika 20. századi megközelítésben; Davidson: a fizikai és a mentális jelenségek közötti viszony, az anomáliás monizmus álláspontja.
Filozófiai diszciplínák Metafizika, ismeretelmélet, etika, politikai filozófia, tudományfilozófia, vallásfilozófia.
Ajánlott művek/műrészletek Platón: Állam (részletek). Spinoza: Etika (részletek).
Descartes: Elmélkedések az első filozófiáról (részletek). Dennett: Micsoda elmék (részletek).
Davidson: Mentális események (részletek).
1.4. Megismerhetőség, igazság, bizonyosság
Filozófusok, irányzatok Preszókratikusok, Platón, Arisztotelész, sztoicizmus, szkepticizmus, Aquinói Szent Tamás, F. Bacon, Descartes, Locke, Kant, Comte, pozitivizmus, analitikus filozófia, Bécsi Kör, Popper, Wittgenstein Preszókratikusok, szkepticizmus, Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, Comte,
pozitivizmus
, Bergson, Husserl, fenomenológia, analitikus filozófia, Bécsi Kör, Popper, Kuhn,
Lakatos Imre,
posztmodern
A probléma megközelítése Preszókratikusok: Herakleitosz, Parmenidész: vélekedés és igazi tudás; szofisták: a világról való beszéd és gondolkodás; Platón, Arisztotelész: a megismerés és az ismeret mibenléte; sztoicizmus, szkepticizmus: biztos ismeret a külvilágról, igazságkritérium; Aquinói Szent Tamás: hit és tudás viszonya; F. Bacon: a megismerés akadályai a „ködképek”; Descartes, Locke: biztos ismeretelméleti kiindulópont keresése, tapasztalat és értelem, racionalizmus és empirizmus, módszeres kétely; Kant: „kopernikuszi fordulat”; Comte/ pozitivizmus: az elméletalkotás stádiumai; Bécsi Kör, Popper: a kijelentések logikai elemzése és igazolhatósága; Wittgenstein: nyelv és valóság, az elmondható és a kimondhatatlan, a beszéd mint tevékenység és az életforma része, nyelvjátékok; Kuhn: a tudományos fejlődés paradigmatikus modellje. Preszókratikusok: a létező nyelvi megközelítése, a létige egzisztenciális és kopulatív használata; szkepticizmus: az igazság kritériumának tagadása, az ítéletek felfüggesztése (epokhé), szkeptikus érvelési módok; Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás: Isten a megismerés és az erkölcsiség alapja; a középkor filozófusai: univerzália-vita; Comte, pozitivizmus: teológiai, metafizikai és pozitív stádium; Bergson: a valóság statikus és dinamikus szemlélete, intuitív és fogalmi megismerés, relatív és abszolút ismeret; Husserl: a fenomenológia mint leíró módszer és a priori tudomány; Bécsi Kör: a kijelentések igazságértéke, verifikáció, kumulatív tudományfejlődési modell; Popper: fallibilis tudományfejlődési elmélet, hipotézis, kritikai vizsgálat, falszifikáció; Kuhn: a tudományos kutatásról szóló elmélet újragondolása; Lakatos Imre: tudományos kutatási programok, negatív és pozitív heurisztika; posztmodern: a tudás mint információ és hatalmi kérdés, a metanarratívák megkérdőjeleződése, a diskurzusok integráló szerepe.
Filozófiai diszciplínák Metafizika, ismeretelmélet, etika, tudományfilozófia, vallásfilozófia, logika.
Ajánlott művek/műrészletek Parmenidész: B 8. 1-61. Gorgiász: A nemlétezőről (részletek).
Platón: Állam VII. 514 a-518 b (Barlanghasonlat). Comte: A pozitív szellem (részletek).
F. Bacon: Novum Organum (részletek). Schlick: A filozófia fordulata (részletek).
Descartes: Elmélkedések az első filozófiáról (részletek). Lakatos Imre: Bizonyítások és cáfolatok (részletek).
Kant: A tiszta ész kritikája. Bevezetés. Lyotard-Habermas-Rorty: A posztmodern állapot (részletek).
Wittgenstein: Logikai-filozófiai értekezés (részletek). H. Putnam: Agyak a tartályban (részletek).
Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete (részletek).
1.5. Az én problémája
Filozófusok, irányzatok Descartes, Locke, Kant, Schopenhauer, Kierkegaard, Heidegger, egzisztencializmus, Sartre, Camus Hume, német idealizmus,
Schopenhauer, Kierkegaard,
Heidegger, Tengelyi László
A probléma megközelítése Antropológiai fordulat az újkori filozófiában: az ember mint megismerő, gondolkodó lény. Descartes: gondolkodó és kiterjedt dolog; Locke: az én határai, memória-argumentum; Kant: empirikus és transzcendentális én, etikai megközelítés, cselekedni és akarni képes én; Schopenhauer: az individuum és a világ viszonya, élet, szenvedés, halál; Kierkegaard: az individuum létezése, választás, szorongás, a hit és a létezés paradoxonjai, esztétikai, etikai, vallási stádiumok; Heidegger: a létre vonatkozó kérdés újbóli felvetése, a lét és a létező; egzisztencializmus, Sartre: az emberi lét problémáinak megvilágítása az egyéni léten keresztül, egzisztencia és esszencia, szabadság, választás, felelősség; Camus: az emberi lét abszurditása. Hume: az Én azonossága melletti filozófiai érvek kritikája és az emlékezet mint a személyiség azonosságának alapja; német idealizmus: a szubjektum (Én) és a világ viszonya; Schopenhauer: az individuum és a világ viszonya; Kierkegaard: az egzisztencia egzisztálása, a „szerencsétlen individuum”, az ismétlés; Heidegger: jelenvaló lét, világban-való-lét, szorongás, halálhoz viszonyuló lét, időbeli lét, Tengelyi László: az önazonosság kérdése a narratív identitás szemszögéből, a megélt sors és az elbeszélt történet.
Filozófiai diszciplínák Ismeretelmélet, lételmélet, etika, vallásfilozófia.
Ajánlott művek/műrészletek Descartes: Elmélkedések az első filozófiáról (részletek). Kierkegaard: Vagy-vagy. Az ismétlés (részletek).
Kierkegaard: Félelem és rettegés (részletek). Heidegger: Lét és idő. Bevezetés.
Sartre: Mi az egzisztencializmus?; Egy vezér gyermekkora. A fal (novellák). Tengelyi László: Élettörténet és sorsesemény (részletek).
Camus: A lázadó ember. Sziszüphosz mítosza.
1.6. A végesség emberi problémája 1.6. Végesség és végtelenség
Filozófusok, irányzatok Platón, Aquinói Szent Tamás, Descartes, egzisztencializmus, Heidegger Preszókratikusok, Kant, Hegel, Kierkegaard, Nietzsche, Heidegger
A probléma megközelítése Platón: a halál a test és lélek szétválása, halandó test és halhatatlan lélek; Aquinói Szent Tamás: a véges és a végtelen ellentéte, a végtelen lét és a véges létező viszonya, az ember vágyódása a végtelen és a tökéletesség iránt; Descartes: Isten mint végtelen, örökkévaló, mindenható szubsztancia; az ember mint kiterjedt és gondolkodó szubsztancia; egzisztencializmus: az individuum létezése, az időbeli és az örök az emberi létezésben; Heidegger: halálhoz viszonyuló lét. Preszókratikusok: apeirón; Kant: a világ térben és időben véges és végtelen volta, antinómia; Hegel: a véges és a végtelen szellem ellentétének megszűnése (Abszolút Szellem), az ember végessége; Kierkegaard: a végtelen és a véges az emberi létezésben; Nietzsche: az életet beteljesítő halál; Heidegger: az ember végessége lételméleti megközelítésben, a halál a létezőnek a végre irányuló léte, a halál színe előtt való lét az ember tulajdonképpeni létformája.
Filozófiai diszciplínák Lételmélet, ismeretelmélet, etika, vallásfilozófia.
Ajánlott művek/műrészletek Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae (részletek). Kant: A tiszta ész kritikája (részletek).
Descartes: Elmélkedések az első filozófiáról (részletek). Nietzsche: Így szólott Zarathustra (részletek).
Heidegger: Lét és idő (részletek).
1.7. Vallásfilozófiai kérdések
Filozófusok, irányzatok Canterbury-i Szent Anzelm, Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, Descartes, Nietzsche, Sartre, Molnár Tamás Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, Kant, Kierkegaard, Wittgenstein
A probléma megközelítése Isten létezése, istenérvek; a rossz eredete; filozófiai és vallási istenképek. Canterbury-i Szent Anzelm: ontológiai istenérv; Szent Ágoston: a rossz mint léthiány és bűn, az ember szabad akarata; Aquinói Szent Tamás istenbizonyítékai; az antik filozófia és a keresztény teológia kapcsolata; Descartes: Isten mint végtelen, örökkévaló és mindenható szubsztancia, istenbizonyítékok; Nietzsche: „Isten halott”; Sartre: az ember lényege nincs előzetesen meghatározva, nincs Isten; Molnár Tamás: elérhetetlen, immanens, transzcendens és személyes Isten. Hit és tudás; Szent Ágoston: „hiszek, hogy érthessek” elve; Aquinói Szent Tamás: értelmi- és hitigazság; Kant: a tudomány határai, a tiszta ész nem szólhat a tapasztalaton túli dolgokról, az istenérvek kritikája és a morális istenérv; Kierkegaard: a hit és a létezés paradoxonjai, etikai és vallási stádium; Wittgenstein: az elmondható és a kimondhatatlan.
Filozófiai diszciplínák Vallásfilozófia, metafizika, lételmélet, ismeretelmélet, etika, tudományfilozófia, logika.
Ajánlott művek/műrészletek Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae. Vajon van-e Isten? (részletek). Kant: A tiszta ész kritikája (részletek).
Nietzsche: A vidám tudomány 125.; Így szólott Zarathustra I. (részletek). Kierkegaard: Félelem és rettegés (részletek).
Molnár Tamás: Filozófusok Istene (részletek). Wittgenstein: Logikai-filozófiai értekezés (részletek).
1.8. Etikai problémák
Filozófusok, irányzatok Szókratész, Platón, Arisztotelész,
epikureizmus, sztoicizmus, szkepticizmus, Szent Ágoston, Kant, Nietzsche, egzisztencializmus, Sartre, Sandel
Preszókratikusok, Platón, Arisztotelész, Spinoza, Kant, J. S. Mill, Nietzsche, analitikus
filozófia,
emotivizmus, Rawls, MacIntyre, Searle, Habermas
A probléma megközelítése Az erkölcsi értékek világa: eltérő megközelítések a léttel való kapcsolatáról. Szókratész: a jó tudása és az erényes cselekedet, daimonion; Platón: a jó ideája, az erények és a lélekrészek; Arisztotelész: az etikailag helyes cselekvés és a boldogság (eudaimonia), az erkölcsi erény (areté) mint „két szélsőség közötti közép”; epikureizmus, sztoicizmus, szkepticizmus: hédoné, ataraxia, apatheia, epokhé, szabadság; Szent Ágoston: Isten mint a legfőbb jó, a rossz mint hiány, a szabad akarat és a bűn; Kant: Mit kell tennem?, hipotetikus és kategorikus imperatívusz, morális és legális cselekvés; Nietzsche: minden érték átértékelése, Isten halott, az értékteremtő ember; egzisztencializmus, Sartre: szabadság, választás, felelősség; Sandel: erkölcsfilozófiai irányzatok válaszai korunk erkölcsi dilemmáira. Univerzalizmus és relativizmus; szofisták: phüszisz, nomosz; Platón: igazságosság az államban és az egyes emberben; Arisztotelész: az erény mint „hozzánk viszonyított közép”; Spinoza racionalista etikája és „Isten értelmi szeretete”; Kant: a tiszta gyakorlati ész posztulátumai: halhatatlan lélek, szabadság, Isten léte; J. S. Mill: utilitarizmus, az erkölcsileg helyes cselekvés; Nietzsche: az erkölcsi jó és rossz, az úri és a szolga morál, ressentiment; metaetika/ emotivizmus: az értékítéletnek nincs logikai igazságértéke; az erkölcsi állítások érzelmeink kifejezései; Rawls: kapcsolódás a kanti hagyományhoz, a méltányosságként felfogott igazságosság; MacIntyre: visszatérés az arisztotelészi hagyományhoz; Searle: az erkölcsi parancsok mögött értékítéletek vannak; Habermas: a pragmatikai, az etikai és a morális kérdésfelvetések különbsége (Mit tegyek?, Mi a jó nekünk?, Mi a jó mindenkinek?)
Filozófiai diszciplínák Etika, metafizika, lételmélet, ismeretelmélet, politikai filozófia, vallásfilozófia, tudományfilozófia, logika.
Ajánlott művek/
műrészletek
Platón: Állam (részletek). Nietzsche: A morál genealógiájához (részletek).
Arisztotelész: Nikomakhoszi Etika II. 5-6. Rawls: Az igazságosság elmélete (részletek).
Epikurosz levele Menoikeusznak; Epiktétosz: Kézikönyvecske (részletek). MacIntyre: Az erény nyomában (részletek).
Szent Ágoston: Az Isten városáról XII. könyv, 4. Searle: Hogyan vezethető le a „kell” a „van”-ból? (Tények és értékek).
Kant: A gyakorlati ész kritikája; Az erkölcsök metafizikája (részletek). Habermas: A kommunikatív etika III/3.
Sandel: Mi igazságos ... és mi nem? A helyes cselekvés elmélete és gyakorlata (részletek).
1.9. A szabadság kérdése
Filozófusok Szent Ágoston, Locke, a felvilágosodás gondolkodói, Kant, Hegel, Sartre Spinoza, Hume, Rousseau, Kant, J. S. Mill, I. Berlin
A probléma megközelítése Szent Ágoston: a szabad akarat és a bűn, a cselekvési és döntési szabadság, a felelősség, a rossz mint az emberi szabadság helytelen használatának következménye; Locke: az egyén szabadsághoz való joga; a felvilágosodás gondolkodói az ész és az értelem lehetőségeiről és korlátairól, a polgári szabadságról; Kant: az ész nyilvános használatának szabadsága; Hegel: a szabadság kibontakozása a világtörténelemben; Sartre: az egyéni létezés és a szabadság. Spinoza: a szabad akarat determinista kritikája; Hume: a szabad akarat etikai és a szabadság politikai fogalmának elválasztása; Rousseau: természetjog, társadalmi szerződés, polgári szabadság; Kant: a szabad akarat mint az erkölcsi cselekvés lehetőségi feltétele; J. S. Mill: liberális állam, individuális szabadság és társadalmi pluralitás; I. Berlin: pozitív és negatív szabadság.
Filozófiai diszciplínák Etika, metafizika, lételmélet, vallásfilozófia, politikai filozófia.
Ajánlott művek/műrészletek Szent Ágoston: Vallomások VII. könyv; A szabad akaratról (részletek). Kant: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése (részletek).
Kant: Válasz a kérdésre: Mi a felvilágosodás? Rousseau: A társadalmi szerződés, I-II. könyv.
Sartre: Mi az egzisztencializmus? J. S. Mill: A szabadságról (részletek).
I. Berlin: A szabadság két fogalma (részletek).
1.10. Az esztétikai érték problémája
Filozófusok, irányzatok Platón, Arisztotelész, Kant, Heidegger, hermeneutika: Gadamer, analitikus filozófia
A probléma megközelítése Viták a szépségről: alapvető esztétikai minőség (klasszikus esztétika) vagy egyike az esztétikai minőséget jelölő fogalmaknak (analitikus filozófia). Platón: a szép ideája; Platón, Arisztotelész: a művészet mint mimézis eltérő felfogása; Kant: a reflektáló ítélőerő, a szépség megítélésének egyetemes érvényessége, a szép és a fenséges, a szépség mint „az erkölcsi jó szimbóluma”; Heidegger: a létet feltáró művészet; Gadamer: a művészet hermeneutikai elemzése; analitikus filozófia: az esztétikai ítéletek általános kritériumának vitatása.
Filozófiai diszciplínák Esztétika, metafizika, lételmélet, ismeretelmélet, etika.
Ajánlott művek/műrészletek Platón: Állam; Phaidrosz (részletek).
Kant: Az ítélőerő kritikája (részletek).
Heidegger: A műalkotás eredete (részletek).
Gadamer: Igazság és módszer; A szép aktualitása (részletek).
1.11. Az idő filozófiai értelmezése
Filozófusok, irányzatok Arisztotelész, Szent Ágoston, Kant, Bergson, Heidegger Preszókratikusok, Zénón, Leibniz, Kant,
Nietzsche, Heidegger, Husserl, Ricoer, Levinas
A probléma megközelítése Arisztotelész: az idő a változás mértéke, a szubsztancia egyik attribútuma; Szent Ágoston: a szubjektív idő, idődimenziók: múlt, jelen, jövő - emlékezés, cselekvés, várakozás, az idő a lélek kiterjedése; Kant: az idő és a tér mint a priori szemléleti forma; Bergson: a fizikai idő és az élményidő, a tartam; Heidegger: lét és idő, időbeli lét. Zénón paradoxonjai; Newton és Leibniz vitája az abszolút térről és időről; Kant antinómia- tana; Nietzsche: „ugyanannak örök visszatérése”; Heidegger: jelenvaló lét/ittlét, világban-való-lét; Husserl, Ricoer, Levinas: az idő és a másik.
Filozófiai diszciplínák Metafizika, lételmélet, ismeretelmélet, vallásfilozófia.
Ajánlott művek/műrészletek Szent Ágoston: Vallomások (részletek). Heidegger: Lét és idő (részletek).
Bergson: Idő és szabadság (részletek). Nietzsche: A vidám tudomány 341.; Így szólott Zarathustra (részletek).
Husserl: Előadások az időről (részletek).
1.12. A környezet- és bioetika problémái
A probléma megközelítése Felfogások a környezet- és bioetika fogalmáról: az alkalmazott etika egyik ága; interdiszciplináris tudományág. A környezeti problémák vizsgálata - eltávolodás a tisztán tudományos- technikai megközelítéstől a társadalmi, gazdasági, jogi és etikai dimenziók irányába. Az ember és környezete viszonyáról alkotott felfogások: a környezet mint az emberi célok és értékek megvalósításának eszköze és színtere; a környezet önmagában való érték; a természet a maga totalitásában erkölcsi értékkel rendelkezik. Környezetvédelem - a természetvédő, fogyasztói és atomellenes mozgalmak szerepe és hatása (helyi, világméretű szintek). Bioetikai kérdések: abortusz, eutanázia, klónozás, szervátültetés, genetikai beavatkozások - érvek és ellenérvek. A személy fogalmának szerepe a bioetikában, az antropocentrikus, a biocentrikus és az ökocentrikus etikák felfogása a morális státusszal való rendelkezésről; a genetikai beavatkozások és a személyiség, a társadalmi identitás problémája.
Filozófiai diszciplínák Etika, lételmélet, politikai filozófia, tudományfilozófia, vallásfilozófia.
Ajánlott művek/
műrészletek
Charles Susanne (szerk.): Bioetikai olvasókönyv (részletek). Kőmüves Sándor és Rózsa Erzsébet (szerk.): A személy bioetikai kontextusa (részletek).
Kovács József: A modern orvosi etika alapjai. Bevezetés a bioetikába (részletek). Lányi András - Jávor Benedek (szerk.): Környezet és etika (szöveggyűjtemény).
Tillmann József (szerk.): A későújkor józansága (részletek). Habermas: A posztnemzeti állapot IV. Érvek az ember klónozása ellen, három válasz.
Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne (részletek).
Eco: Egy őrült tudós klónozni akar.
1.13. Globalizáció és társadalom
A probléma megközelítése A globalizáció hétköznapi és tudományos definíciói. A globalizáció folyamatának történeti, közgazdasági, szociológiai, politikai, jogi és etikai megközelítése; pozitív és negatív hatásai az egyénre, a világ különböző térségeire; optimizmus és félelem a globalizálódó világban; egyéni és kollektív felelősség. Fukuyama és Huntington felfogása a kétpólusú világ megszűnése utáni világrendről. A globalizáció előnyei és hátrányai; a globalizáció folyamatának sajátosságai: globális és lokális, homogenizáció és sokszínűség, nemzetállamon túli kormányzás és nemzetállami szuverenitás; növekvő gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek az országok és a régiók között.
Filozófiai diszciplínák Etika, politikai filozófia, tudományfilozófia.
Ajánlott művek/műrészletek Fukuyama: A történelem vége és az utolsó ember (részletek). A. Giddens: A globalizáció és a változó világ (In: Szociológia).
Huntington: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása (részletek). Habermas: A posztnemzeti állapot. Politika eszmék (részletek).
Rüdiger Safranski: Mennyi globalizációt bír el az ember? Bayer József: Globális média, globális kultúra (részletek).
Cséfalvay Zoltán: Globalizáció 1.0 Érvek és ellenérvek (részletek). Lányi András: A globalizáció folyamata (részletek).
2. FILOZÓFUSOK
KÖZÉPSZINT EMELT SZINT
Kötelező (6) Választható (3) Kötelező (9) Választható (4)
Egy preszókratikus
Platón Platón
Arisztotelész Arisztotelész
Szent Ágoston Szent Ágoston
Aquinói Szent Tamás Aquinói Szent Tamás
Bacon Bacon
Descartes Descartes
Locke Locke
Berkeley
Hume Hume
Spinoza
Rousseau
Kant Kant
Hegel Hegel
Marx Marx
Comte Comte
Mill
Schopenhauer Schopenhauer
Kierkegaard Kierkegaard
Nietzsche Nietzsche
Bergson Bergson
Husserl
Heidegger Heidegger
Sartre Sartre
Bécsi Kör Bécsi Kör
Popper
Kuhn Kuhn
Wittgenstein Wittgenstein
Egy posztmodern
Egy magyar filozófus
Megjegyzés: Középszinten a középkorból egy szerző kötelezően választandó.
2. Filozófusok alapvető gondolatainak ismerete
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
Platón
Filozófiai problémák Az állandó megragadása a változó dolgokban, test és lélek, a lélek halhatatlansága, a lélekrészek megfelelése a kardinális erényeknek, az igazi megismerés lehetősége, a jó ideája, az ideális állam, a dialógus mint módszer. Metafizikai és antropológiai dualizmus, az igazságosság és az ideális állam, a művészet mimetikus jellege, a szép ideája, szerelemfelfogások.
Fogalmak Idea, részesedés, visszaemlékezés, kardinális erények, boldogság. Idea (eidosz, ouszia), részesedés (methexis), visszaemlékezés (anamnézis), bölcsesség (phronézis), igazság (alétheia), mimézis.
Ajánlott művek/műrészletek Állam VII. 514 a-518 b (Barlanghasonlat). Állam VI. 508 c-511 e (Nap- és Vonalhasonlat),
Állam X. 596 b-597 d (A lét három formája). Phaidon Bevezetés 70a-77d, Lakoma,
Szókratész védőbeszéde.
Arisztotelész
Filozófiai problémák A létező és a lényeg szétválasztásának kritikája, az anyag- forma kettőssége, a szubsztancia keletkezése és létezése, jó és rossz kormányzati formák, az erkölcsi jó, „két szélsőség közötti közép”, erények, fogalom, ítélet, következtetés. A létező és a lét, mozgás - változás, lehetőség - valóság, mozdulatlan mozgató, a polisz és polgárai, a közjó, praktikus, poétikus és teoretikus tudás.
Fogalmak Metafizika, szubsztancia, erény (areté), boldogság (eudaimónia), zoón politikon, szillogizmus. Kategória, attribútum, szubsztrátum, univerzálé, genus, potencialitás és aktualitás, katharzis.
Ajánlott művek/műrészletek Politika (részletek). Nikomakhoszi Etika II. 5-6. 1106 b- 1107 a. Metafizika Z 1029a-1033a (A szubsztancia, a mibenlét, Platón kritikája, a keletkezés és mozgás);
Nikomakhoszi Etika I-II. könyv.
Szent Ágoston
Filozófiai problémák A boldogság mibenlétének keresése, Isten felé irányuló szeretet, az igazságot kereső ember, lélek és Isten. A kereszténység világ- és Isten felfogása; Isten a megismerés és erkölcsiség alapja; lineáris idő- és történetfelfogás, a szubjektív idő.
A rossz mint léthiány; a szabad akarat és a bűn, a rossz mint etikai kérdés.
Fogalmak Patrisztika, boldogság, erkölcsi rossz, szabad akarat. Illumináció, szeretet etika.
Ajánlott művek/műrészletek Vallomások VII. könyv III-V., VII., XI-XVI.; (a szabad akarat és a rossz kérdései). Vallomások XI. könyv (a teremtés és idő problémái).
Aquinói Szent Tamás
Filozófiai problémák Hit és tudás, értelmi- és hitigazság, az általános fogalmak és az egyedi dolgok, Isten létének öt úton történő bizonyítása, skolasztikus érvelési módszer. A lét és a létező, Isten mint végtelen létteljesség, anyag - forma, lehetőség - valóság.
Fogalmak Skolasztika, univerzália-vita, mérsékelt realizmus, kozmológiai istenérvek, immanens- és transzcendens világ, tomizmus. Létező - lét - lényeg, actus / energeia / valóság - potencia / dünamisz / lehetőség.
Ajánlott művek/mű- részletek Summa Theologiae, Pars I, Questio I, Art. 1-2. Summa Theologiae, Pars I, Quaestio I, Art. 3-8;
A létezőről és a lényegről 1-2, 6. fejezet.
F. Bacon
Filozófiai problémák A természet és az elme újfajta vizsgálata, a megismerés útjában álló akadályok, biztos megismerés, természettudományos módszerek alkalmazása a filozófiában.
Fogalmak Empirizmus, racionalizmus, ködképek, indukció.
Ajánlott művek/műrészletek Novum Organum (ködképek).
Descartes
Filozófiai problémák Az ismeretek eredete, tapasztalat és értelem, biztos ismeretelméleti kiindulópont keresése, kételkedés, „Gondolkodom, tehát vagyok”- tétel, „világos és elkülönített” belátás, test és lélek dualizmusa, szubsztanciák: gondolkodó és a kiterjedt dolog, Isten; az én mint gondolkodó dolog; istenbizonyítékok. Antropológiai fordulat, a tudományos kutatás módszertani problémái, fa-metafora, autonóm etika megalapozási kísérlete.
Fogalmak Racionalizmus és empirizmus, „józan ész”, módszeres kétely, gondolkodó és kiterjedt szubsztancia, velünk született ideák. A szkepszis és a módszeres kétely, res cogitans és res extensa, clare et distincte, autonóm etika.
Ajánlott művek/műrészletek Elmélkedések az első filozófiáról (1-3. Elmélkedés). Értekezés a módszerről (3-4. rész).
Locke
Filozófiai problémák Az ismeretek forrása és igazolásának eszközei, tapasztalat és értelem, a velünk született eszmék kritikája, érzékelés és reflexió. A polgári hatalom és a közjó. A kiterjedt szubsztancia mint a minőségek megismerhetetlen hordozója; elsődleges és másodlagos minőségek; a társadalmi szerződés és a hatalommegosztás elmélete; vallási tolerancia, az állam és az egyház szétválasztásának elve.
Fogalmak Empirizmus, idea, tabula rasa, társadalmi szerződés elmélet, liberalizmus. Percepció és reflexió, idea, absztrakció és absztrakt idea.
Ajánlott művek/műrészletek Értekezés az emberi értelemről II. könyv, I. fejezet, 1-5. § (az ideákról). (Második) Értekezés a polgári kormányzatról, II.; VII.; XI-XII. fejezet.
Berkeley
Filozófiai problémák Ismereteink forrása, tapasztalat és értelem, az ideák csak az elmében vannak, a külvilág anyagi voltának vitatása. A dolgok és tulajdonságaik egy univerzális isteni elme ideái. A kiterjedt (anyagi) szubsztancia fogalmának kritikája: létezni annyi, mint érzékelni vagy érzékelve lenni, az absztrakt ideák locke-i tézisének kritikája, nominalizmus.
Fogalmak Idea, empirizmus. Létezni annyi, mint érzékelve lenni: (esse est percipi).
Ajánlott művek/műrészletek Hülasz és Philonusz három párbeszéde (részletek).
Tanulmány az emberi megismerés alapelveiről. Bevezetés és I. rész 1-24.
Hume
Filozófiai problémák Ismereteink forrása a tapasztalat, megszokásokon alapuló hiedelmek és a tudás. Az Én azonossága melletti filozófiai érvek kritikája; az emlékezet mint a személyiség azonosságának alapja; a szabad akarat etikai és a szabadság politikai fogalmának elválasztása. A kauzalitás mint szubjektív, a megszokáson alapuló asszociációs viszony (a törvények leíró vagy előíró jellege), Hume törvénye.
Fogalmak Empirizmus, tudás. Percepció, benyomások és ideák.
Ajánlott művek/műrészletek Értekezés az emberi természetről (részletek). Értekezés az emberi természetről I. könyv, Az értelemről, III. I. 1.
Tanulmány az emberi értelemről, 7. fejezet, 2.
Spinoza
Filozófiai problémák Monizmus: Isten: egyetlen szubsztancia (causa sui) és attribútumai (kiterjedés és gondolkodás); a test-lélek dualizmus (Descartes) monista megszüntetése; a kauzalitás mint mindent determináló, objektív, analitikus viszony; a szabad akarat determinista kritikája; racionalista etikája és „Isten értelmi szeretete”.
Fogalmak Monizmus, dualizmus, causa sui, szubsztancia, attribútum.
Ajánlott művek/műrészletek Etika I. Istenről.
Rousseau
Filozófiai problémák A civilizáció fejlődése és az ember erkölcsi integritása, radikális szakítás a klasszikus természetjogi tradícióval, a polgári szabadság, a közjó és az egyéni jó.
Fogalmak Természetjog, társadalmi szerződés, polgári szabadság, a hatalom legitimitása, népszuverenitás, törvényesség.
Ajánlott művek/műrészletek A társadalmi szerződés I-II. könyv.
Kant
Filozófiai problémák A felvilágosodás: az ész és az értelem lehetőségei és korlátai, a filozófia 4 fő kérdése, az empirizmus és racionalizmus egyoldalúságán való túllépés, kopernikuszi fordulat, a jelenségvilág és a magukban való dolgok világa, a morális jó. A kritikai filozófia transzcendentális jellege; a metafizika kopernikuszi fordulata; az idő mint szemléleti forma, a végtelenség kérdésének antinomikus volta; a szabad akarat mint az erkölcsi cselekvés lehetőségi feltétele; az istenérvek kritikája és a morális istenérv; az ítélőerő és a képzelőerő kapcsolata, a szép és a fenséges.
Fogalmak Sapere aude!; kopernikuszi fordulat, a priori és a posteriori ismeretek, analitikus és szintetikus ítéletek, a priori szintetikus ítéletek, hipotetikus és kategorikus imperatívusz. Ding für uns, Ding an sich, phenomenon, noumenon, transzcendentális filozófia, erkölcsi posztulátumok.
Ajánlott művek/műrészletek Válasz a kérdésre: Mi a felvilágosodás? A tiszta ész kritikája. Előszó az első és második kiadáshoz. Bevezetés.
A tiszta ész kritikája. Bevezetés. Az ítélőerő kritikája, 43-48.
Hegel
Filozófiai problémák Átfogó metafizikai rendszer, a gondolkodás és a lét, a szabadság és a szellem kibontakozási folyamata a világtörténelemben. A német idealizmus gondolatai az objektum és a szubjektum viszonyáról, egy transzcendentális szubjektum létezése: a fichtei Abszolút Én, a schellingi Abszolútum, a hegeli Szellem.
Fogalmak Abszolút Eszme, triád-forma: tézis, antitézis, szintézis, dialektika. Objektum, szubjektum, transzcendentális szubjektum.
Ajánlott művek/műrészletek Előadások a világtörténet filozófiájáról (részletek). A filozófiai tudományok enciklopédiájának alapvonalai (részletek).
Marx
Filozófiai problémák A hegelianizmus kritikája, a világ értelmezésére, illetve megváltoztatására törekvés, a praxis és a teória viszonya. A világ anyagi egysége, az elidegenedés és megszüntetése.
Fogalmak Dialektikus és történelmi materializmus, „tudományos szocializmus”, praxis. Anyag, tudat, értéktöbblet-elmélet, elidegenedés, társadalmi-gazdasági alakulat.
Ajánlott művek/műrészletek Tézisek Feuerbachról. A politikai gazdaságtan bírálatához, Előszó; Gazdasági- filozófiai kéziratok 1844-ből (az elidegenült munka).
Comte
Filozófiai problémák A megismerés, az elméletalkotás és a történeti fejlődés stádiumai.
Fogalmak Pozitivizmus, teológiai, metafizikai és pozitív stádium.
Ajánlott művek/műrészletek Beszéd a pozitív szellemről 1. rész (részletek).
J. S. Mill
Filozófiai problémák A tudományok általános és egységes metodológiája, a természet egyformaságának elve, individuális szabadság és társadalmi pluralitás. Az erkölcsileg helyes cselekvés, a cselekedetek hasznosság szerinti értékelése.
Fogalmak Liberalizmus, utilitarizmus.
Ajánlott művek/műrészletek A szabadságról (részletek).
Schopenhauer
Filozófiai problémák Az ész mindenható szerepének megkérdőjelezése; az egyéni létezés kérdései, a nem racionális szférák felé fordulás a Hegel utáni filozófiában. Az individuum és a világ viszonya, a művészetek és a zseni, élet, szenvedés, halál. A magánvaló dolog és a jelenség, akarat és képzet.
Fogalmak Akarat, képzet, idea, pesszimizmus.
Ajánlott művek/műrészetek A világ mint akarat és képzet III. 31-33. §
Kierkegaard
Filozófiai problémák Az individuum létezése, választás, szorongás. Az individuum választási lehetőségei, az egzisztencia egzisztálása, a „szerencsétlen individuum”, a hit és a létezés paradoxonjai.
Fogalmak Egzisztencializmus. Esztétikai, etikai, vallási stádiumok. Egzisztálás, paradoxon.
Ajánlott művek/műrészletek Félelem és rettegés. Előszó (Ábrahám-történetek). Félelem és rettegés: Lehetséges-e az etika teológiai felfüggesztése?
Az ismétlés. Halálos betegség.
Nietzsche
Filozófiai problémák A dionüszoszi, az apollóni és a szókratészi ideál, minden érték „átértékelése”, Isten halott, az értékteremtő ember, „ugyanannak örök visszatérése”, a hatalom akarása. A morál, az erkölcsi jó és rossz.
Fogalmak Dionüszoszi, apolloni művészet, Übermensch, morál, nihilizmus. Jó (gut), rossz (schlecht), gonosz (böse), az úri és a szolga-morál, ressentiment, aszketikus papi ideál.
Ajánlott művek/műrészletek A tragédia születése;
A vidám tudomány 125.;
Így szólott Zarathustra: Elöljáró beszéd, A három átváltozásról,
A felsőbbrendű emberről.
A morál genealógiájához I. rész;
Túl jón és rosszon 2. és 5. rész.
Bergson
Filozófiai problémák Az individuum létezése, az ösztönök béklyóitól való megszabadulás; életakarat, halál, Isten; szabadság és morál. A fizikai és az élményidő, a tartam. A századvég egyetemes sorskérdései: létezés, halál, Isten; a valóság statikus és dinamikus szemlélete; az intuitív és a fogalmi megismerés; relatív és abszolút ismeret.
Fogalmak Intuíció, életlendület. Relatív és abszolút ismeret.
Ajánlott művek/műrészletek Idő és szabadság (részletek). Teremtő fejlődés (részletek).
Husserl
Filozófiai problémák A fenomenológia mint leíró módszer és a priori tudomány, a megismerés tárgya: az intencionális élményben adott fenomén.
Fogalmak Fenomén, fenomenológiai redukció, intencionalitás.
Ajánlott művek/műrészletek A fenomenológia ideája (részletek).
Heidegger
Filozófiai problémák A létre vonatkozó kérdés újbóli feltevése, a lét és a létező, a létet feltáró művészet - a létnek rejtőzködésből való kilépése. Az igazság a lét elrejtetlensége, feltárultsága, a jelenvalólét mint szorongás, halálhoz viszonyuló lét, időbeli lét. A metafizikai kérdezés.
Fogalmak Lét (Sein), létező (Seiende), egzisztencia, ittlét / jelenvaló lét (Dasein), világban-való-lét (in-der- Welt-Sein). Phüszisz, logosz, alétheia.
Ajánlott művek/műrészletek Lét és idő; A műalkotás eredete (részletek). Mi a metafizika?
Sartre
Filozófiai problémák Az individuum létezése, lényege; Én és a Másik; szabadság, választás, felelősség, szorongás; az ember „szabadságra van ítélve”, „az amivé önmagát teszi”; „lenni nem más mint tenni”. A tudat és a semmi, a világ mint az önmagában létező lét totalitása.
Fogalmak Egzisztencia, esszencia, szorongás. A magánvaló, a magáért való és a másokért való lét, tudat, Semmi, semmítés.
Ajánlott művek/műrészletek Mi az egzisztencializmus? A lét és a semmi (részletek).
Egy vezér gyermekkora, A fal (novellák).
Bécsi Kör
Filozófiai problémák A kijelentések logikai elemzése és igazolhatósága. A természettudományok nyelvének logikai elemzése, ideális tudományos nyelv konstruálása; a metafizika kiküszöbölése; értelmes- és látszatállítások, értelem és jelentés.
Fogalmak Logikai pozitivizmus, verifikáció.
Ajánlott művek/műrészletek Schlick: A filozófia fordulata (részletek). Carnap: A metafizika kiküszöbölése a nyelv logikai elemzésén keresztül (részletek).
Popper
Filozófiai problémák A kijelentések igaz, illetve hamis volta, a kritikai vizsgálat; nyitott és totalitáriánus társadalom.
Fogalmak Fallibilis tudományfejlődési
elmélet, falszifikáció.
Ajánlott művek/műrészletek A tudományos kutatás logikája; A historicizmus nyomorúsága (részletek).
Kuhn
Filozófiai problémák A tudományos fejlődés paradigmatikus modellje, a tudományos kutatás metodológiai normarendszere. A tudományos kutatásról szóló elmélet újragondolása.
Fogalmak Paradigma, paradigmaváltás, normál tudomány, tudományos forradalom. „Szakmai mátrix”.
Ajánlott
művek/műrészletek
A tudományos forradalmak szerkezete (részletek).
Wittgenstein
Filozófiai problémák A filozófia feladata: a természetes, köznapi nyelv elemzése; a nyelv és a világ; az elmondható és a kimondhatatlan; a beszéd mint tevékenység vagy életforma része. A kijelentések igaz, illetve hamis volta, igazságérték-táblázatok.
Fogalmak Köznapi nyelv, nyelvjátékok.
Ajánlott művek/műrészletek Logikai-filozófiai értekezés (részletek);
Filozófiai vizsgálódások (részletek).
3. KORSZAKOK, IRÁNYZATOK

A Korszakok, irányzatok témakörhöz tartozó filozófusok és filozófiai problémák leírása a megelőző táblázatokban található.

Középszint Emelt szint
Antik görög filozófia Antik görög filozófia
A középkor filozófiája
Felvilágosodás Felvilágosodás
Német idealizmus
20. századi filozófia (egzisztencializmus, analitikus filozófia) 20. századi filozófia (egzisztencializmus, fenomenológia, hermeneutika, analitikus filozófia, posztmodern)

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Középszint Emelt szint
Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga
180 perc 15 perc 240 perc 20 perc
100 pont 50 pont 100 pont 50 pont

A vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.

Nyilvánosságra hozandók

Középszint Emelt szint
Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga
Anyag NINCS témakörök NINCS témakörök
Mikor? NINCS jogszabály szerint NINCS jogszabály szerint
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga
180 perc 15 perc
Feladatsor Egy tétel kifejtése
A)
Filozófiatörténeti ismeretekre vonatkozó kérdéssor
B)
Szövegértelmezés, reflektálás
A)
Egy téma kifejtése
B)
A filozófiával kapcsolatba hozható alkotás értelmezése
30 pont 70 pont 35 pont 15 pont
100 pont 50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.

A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az A), B) vizsgarész- összetevő között, illetve az egyes feladatok között. A vizsgázó a feladatok megoldásának sorrendjét is meghatározhatja.

Az írásbeli vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

A) vizsgarész-összetevő: 30 pont

Kérdéssora a vizsgakövetelmények kötelező ismeretanyagára épül.

- filozófiatörténeti alapismeretek

- alapfogalmak

- korszakok

- problémák

B) vizsgarész-összetevő: 70 pont (2x35 pont)

- a megadott 3 szövegből 2 szöveg választása kötelező

- filozófiai szövegrészletek értelmezése

- reflektálás a felismert filozófiai problémára

- önálló vélemény megfogalmazása

Az A) vizsgarész-összetevőben a feladatsor a filozófiatörténeti tények ismeretét kéri.

Az A) vizsgarész-összetevő kérdéssora olyan ismeretek tudását méri, amelyek a részletes vizsgakövetelmények kötelező ismeretanyagát képezik. A kötelezően választható filozófusok (4 filozófus) esetében a feladatok is választást engednek meg. (Például a középkori filozófia esetében a feladat Szent Ágostonra vagy - választhatóan - Aquinói Szent Tamásra fog vonatkozni, a XX. századi filozófusok esetében is lesz lehetőség arra, hogy a vizsgázó az általa választott filozófushoz kapcsolja a kérdést.)

A kérdések lehetnek zárt- és nyílt végűek.

Feladattípusok

- fogalom értelmezése és alkalmazása

- egy korszak vagy egy irányzat felismerése

- filozófiai művek ismerete

- filozófusok jelentőségének ismerete, bemutatása

- a filozófia alapvető kérdéseinek ismerete

- a műalkotásban rejlő filozófiai és tudománytörténeti utalások felismerése

- filozófiai ábrák elemzése

- a filozófiai problémák hétköznapi aspektusainak megmutatása

- hétköznapi problémák filozófiai aspektusainak megmutatása

A B) vizsgarész-összetevő a filozófiai szövegek értelmezését és az arra való reflektálás képességét méri.

A B) vizsgarész-összetevő feladatai egyrészt a filozófiai szövegek értelmezési képességét mérik, ez jelenti a filozófiai probléma felismerését és az adott szövegben megjelenő állásfoglalás megértését; másrészt a feladat a reflektálást, az önálló vélemény kifejtését várja el. A szövegekben megfogalmazott (és megértett) filozófiai problémára a reflektálás megmutatja a vizsgázó filozofálási, argumentációs képességét.

Szövegfajták

A vizsgán csak „elsődleges” művekből származó szövegek jelennek meg. A szövegrészletek jellemző gondolatmeneteket mutatnak be, melyekből kitűnik a szerző kérdésfeltevése, a filozófiai problémával kapcsolatos álláspontja. Egy-egy szövegrészlet hossza kb. 4000 karakter.

A B) vizsgarész-összetevőhöz tartozó 3 szemelvényt a feladatsor tartalmazza. A 3 szemelvényből kettőt kell a vizsgázónak választania.

Egy szöveg értelmezése és az arra való reflektálás átlagos terjedelme másfél-két oldal. Az írásbeli vizsgarészhez kapcsolódó nyilvánosságra hozandó anyag nincs.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik, melynek kidolgozásában az alábbi szempontok érvényesülnek.

A vizsgadolgozatra adható összpontszám 100 pont, melynek 30%-a az „A”, 70%-a a „B” vizsgarész-összetevő teljesítésére adható az alábbi értékelési szempontok szerint:

- filozófiatörténeti tudás alkalmazása az érvelésben;

- problémafelvetések és válaszok, interpretációk ismeretének terjedelme és mélysége;

- a logikus gondolkodás eljárásainak és az érvelési technikáknak az alkalmazása;

- a szövegértelmezési készség szintje;

- a vizsgázó véleménye, nyitottsága más gondolatrendszerek iránt;

- a filozófiai problémák interdiszciplináris és kultúrtörténeti megközelítése;

- az argumentálás nyelvi színvonala.

Ha a vizsgázó a B) vizsgarész-összetevőben található 3 választható szemelvényhez tartozó mindhárom feladatot kidolgozza, akkor az értékelés során csak a feladatlapon szereplő sorrendben első és második feladatra kidolgozott választ kell figyelembe venni.

Az értékelés során csak egész pontszám adható.

Szóbeli vizsga

A vizsgázó vázlatot készíthet, és azt használhatja (amennyiben a feladat ezt megköveteli, a

vázlat készítése szükséges is).

A tételsor legalább 20 tételt tartalmaz. Évente a tételek 20%-át meg kell újítani.

A tétel kifejtéséhez szükséges szemelvényeket, képeket stb. a tételnek tartalmaznia kell. A szóbeli vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli vizsgarész „A” és „B” feladatai az általános érettségi vizsgakövetelményekben szereplő három nagy témakörre épülnek: filozófiai problémák; filozófusok alapvető gondolatainak ismerete; korszakok, irányzatok.

A tételsort úgy kell összeállítani, hogy a vizsgázónak legyen lehetősége szóbeli feleletében a filozófia, a tudományok, a művészetek és a hétköznapi gondolkodás találkozási pontjainak bemutatására.

A szaktanár kb. 10%-os arányban beépítheti a helyi tantervben szereplő speciális tartalmakat is (művészettel, természettudományokkal, médiával, környezeti etikával összefüggő filozófiai kérdések stb.). Amennyiben a vizsgázók között olyan is van, aki nem a tételekhez illeszkedő helyi tanterv szerint tanult, következmények nélkül kérheti az ilyen jellegű tételek alóli felmentését.

Minden tétel két feladatot („A” és „B”) foglal magába. Az „A” feladat lehet

- egy filozófiai probléma átfogó kifejtése;

- egy filozófus jellemző gondolatainak bemutatása;

- egy filozófus művének ismert szövegrészleteken alapuló értelmezése;

- egy filozófiatörténeti korszak, illetve irányzat bemutatása.

Minden tételnek legalább két „A” feladatot kell tartalmaznia, amelyek közül a vizsgázó választhat.

A „B” feladat filozófiai, illetve filozófiával összefüggő irodalmi szövegrészlet, fogalom, ábra vagy művészeti alkotás értelmezését foglalja magába.

Az „A” és „B” feladatban a filozófia eltérő területeiről és korszakaiból származó problémafelvetések, álláspontok, érvek, szövegértelmezések szerepeljenek.

A feladathoz szükséges szövegrészleteket, ábrákat stb. a tételnek tartalmaznia kell. A vizsgán csak elsődleges szövegek használhatóak. A szövegrészleteket úgy kell kiválasztani, hogy jellemző gondolatmeneteket mutassanak be, és a szövegből kitűnjenek a szerző kérdésfeltevése, álláspontja, érvei. Egy-egy szövegrészlet nem lehet hosszabb, mint két gépelt oldal, azaz 4000 karakter. A domináns filozófiai szövegek mellett irodalmi vagy jól érthető tudományos ismeretterjesztő szövegek is felhasználhatók egy probléma sokoldalú megközelítéséhez (művelődéstörténeti és interdiszciplináris vonatkozások).

A szóbeli vizsga előtt a szóbeli tételsor témakörei a jogszabály szerint hozhatók nyilvánosságra.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli vizsgarészen 50 pont érhető el. Ebből 35 pont az „A”, 15 pont a „B” feladat teljesítésére adható az alábbi értékelési szempontok szerint:

- filozófiatörténeti tudás, problémafelvetések és válaszok, interpretációk ismerete;

- a logikus gondolkodás eljárásainak és az érvelési technikáknak az alkalmazása;

- a szövegértelmezés szintje;

- a filozófiai problémák interdiszciplináris és kultúrtörténeti megközelítése.

A tételsor összeállításakor röviden rögzíteni kell az egyes tételekhez a fenti értékelési szempontok szerinti részpontszámokat. A felelet minősítése ennek az értékelési útmutatónak az alkalmazásával történik.

EMELT SZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga
240 perc 20 perc
Feladatsor Egy tétel kifejtése
A)
Feleletválasztós kérdéssor
B)
Szövegértelmezés, probléma- meghatározás
C)
Esszé
„A”
Egy téma kifejtése
„B”
Szemelvény elemzése
20 pont 30 pont 50 pont 35 pont 15 pont
100 pont 50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk.

A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az A), B) és C) vizsgarész-összetevő, illetve az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

Az írásbeli vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

A feladatsor 20%-ában elemi filozófiatörténeti tények ismeretét kéri, 30%-ában az olvasottságot, a probléma felismerési és -értelmezési képességet vizsgálja, 50%-ában komplex készségeket mér. Az esszéírási feladat a filozófiai ismereteket, a filozófiai gondolkodásmódot és az argumentációs készséget együttesen vizsgálja.

Az A) vizsgarész-összetevő az elemi filozófiatörténeti ismereteket ellenőrző zártvégű kérdésekből áll. Négy feladatot tartalmaz. Az első az ókori vagy a középkori, a második a XVII-XVIII. századi, a harmadik és a negyedik a XIX-XX. századi filozófia történetéhez kapcsolódik.

A B) vizsgarész-összetevő az olvasottság és a problémaértelmezési készség mérésére hivatott. Három rövid idézet szerzőjének és az idézetekben taglalt filozófiai kérdéseknek a meghatározását, illetve értelmezését igényli. Az első idézet az ókorból vagy a középkorból, a második a XVII-XVIII. századból, a harmadik a XIX-XX. századból származik.

A C) vizsgarész-összetevő egyetlen, kisebb terjedelmű (minimum két oldal) önálló esszé megalkotása. A vizsgázó három téma közül egyet választhat.

A második és a harmadik feladathoz a szemelvényeket a feladatlap tartalmazza. Az írásbeli vizsgarészhez kapcsolódó nyilvánosságra hozandó anyag nincs.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra összesen 100 pont adható. Ez a következőképpen oszlik meg a három vizsgarész-összetevő között:

A) 20 pont
B) 30 pont
C) 50 pont

Ha a vizsgázó a C) vizsgarész-összetevő 3 választható témája közül egynél többet is kidolgoz, akkor az értékelés során csak a feladatlapon szereplő, sorrendben első téma kifejtését kell figyelembe venni.

Szóbeli vizsga

A tételsor legalább 20 tételt tartalmaz. Évente a tételek 20%-át meg kell újítani.

A szóbeli vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli vizsgarész az általános érettségi vizsgakövetelményekben szereplő három nagy témakörre épül.

A tételsor az alábbi típusú feladatokat tartalmazza:

- egy filozófus legfontosabb gondolatainak kifejtése;

- egy filozófiai probléma több bölcselő segítségével való bemutatása;

- egy irányzat, egy korszak filozófusokon keresztül történő bemutatása;

- fogalmak értelmezése, kifejtése és alkalmazása;

- szövegértelmezés;

- a filozófia és más területek (művészet, vallás, tudomány) találkozási pontjainak a bemutatása;

- a filozófiai problémák hétköznapi aspektusainak a bemutatása;

- szépirodalmi szövegekben rejlő filozófiai gondolatok feltárása.

A tételsor „A” feladataiban az érettségi vizsga általános követelményei szerint kötelezően ismerendő filozófusok valamilyen kontextusban megjelennek. Legalább egy tétel erejéig szerepel a magyar filozófia is (pl. Apáczai Csere János, Bibó István, Hamvas Béla, Lukács György, Polányi Mihály).

Minden tétel két feladatból áll.

Az „A” feladat egy filozófiai problémának vagy egy filozófus alapvető gondolatainak az összefüggő kifejtése, illetve egy korszak vagy irányzat átfogó bemutatása lehet. A tételnek ezt a részét a fenti három megközelítésmód szerinti két-három különböző változatban kell megfogalmazni. Ezek közül kell a vizsgázónak egyet kiválasztania.

A „B” feladat egy - legfeljebb 2-3 gépelt oldal terjedelmű - elsődleges filozófiai szemelvény elemzése. Az elemzés során a vizsgázónak rekonstruálnia kell a szövegben taglalt filozófiai problémát és az argumentáció módszerét. Ismernie kell, és helyesen kell használnia a szövegben előforduló filozófiai szakkifejezéseket. A szemelvényben tárgyalt kérdést el kell helyeznie a vele összefüggő problémák és kérdésfelvetések általánosabb rendszerében.

A tételnek tartalmaznia kell a kidolgozáshoz szükséges szemelvényeket. A vizsgán csak elsődleges forrásból származó filozófiai szövegek használhatóak. A szövegkiválasztás alapvető szempontja, hogy az idézett részből kitűnjön a filozófus kérdésfeltevése és álláspontja. Törekedni kell a művek jellemző részleteinek a kiválasztására.

A szóbeli vizsgarész előtt a szóbeli tételek témakörei és a szemelvények listája hozhatók nyilvánosságra a jogszabály által meghatározott időben.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli vizsgán 50 pont érhető el. Ebből 35 pont az „A”, 15 pont a „B” feladat teljesítésére adható az alábbi értékelési szempontok szerint:

- filozófiatörténeti tudás;

- logikus gondolkodás, argumentációs készség;

- szövegértelmezési készség;

- a filozófiai problémák kultúrtörténeti és interdiszciplináris vonatkozásainak meglátása;

- a vizsgázó kreativitása, önálló véleményformáló képessége.

A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes tételekhez a fenti szempontoknak megfelelő pontszámokat. A felelet minősítése ennek az értékelési útmutatónak az alkalmazásával történik.

FIZIKA

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

A) KOMPETENCIÁK

A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania:

- ismeretei összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, a modern kor technikai eszközeinek működésével és azok hétköznapi használatával;

- az alapvető természettudományos megismerési módszerek ismerete, alkalmazása;

- alapmennyiségek mérése;

- egyszerű számítások elvégzése;

- egyszerűen lefolytatható fizikai kísérletek elvégzése, a kísérleti tapasztalatok kiértékelése;

- grafikonok, ábrák és folyamatábrák készítése, értékelése, elemzése;

- mértékegységek, mértékrendszerek használata;

- a vizsga szintjének megfelelő szakkifejezések szabatos használata szóban és írásban;

- induktív és deduktív következtetés;

- analógiás következtetés;

- adatok, ábrák kiegészítése, adatsorok, ábrák (köztük diagramok, grafikonok) elemzése, felhasználása;

- tudományos és áltudományos szövegek/információk elkülönítése; téves információk azonosítása;

- a napjainkban felmerülő, fizikai ismereteket is igénylő problémák lényegének megértése;

- a mindennapi életben használt eszközök működésének megértése;

- időbeli tájékozódás a fizikatörténet legfontosabb eseményeiben;

- a környezetvédelemmel összefüggő problémák felismerése és megértése;

- a környezettudatossággal és energiahatékonysággal összefüggő problémák megértése és a lehetséges megoldási lehetőségek ismerete.

Az emelt szintű fizika érettségi vizsgán ezen túlmenően az alábbi kompetenciák szükségesek:

- az ismeretanyag belső összefüggéseinek, az egyes témakörök közötti kapcsolatok áttekintése, felismerése;

- integrált gondolkodás (az egyik szaktudomány tartalmi elemeinek átvitele és alkalmazása egy másik szaktudomány területén);

- problémák megoldásában - a megfelelő matematikai eszközöket is felhasználva - az ismeretek alkalmazása;

- a fizika tanult vizsgálati és következtetési módszereinek alkalmazása;

- az adatok, mérési eredmények felhasználása bizonyítékként, érvként;

- változók vizsgálata (függő és független változók felismerése, elkülönítése, a változók közötti kapcsolatok szisztematikus vizsgálata, kontrollja);

- hipotézisek, elméletek, modellek, törvények megfogalmazása, vizsgálata;

- az alapvető fontosságú tények és az ezekből következő alaptörvények, összefüggések szabatos kifejtése, magyarázata szóban és írásban;

- a mindennapi életet befolyásoló fizikai természetű jelenségek értelmezése;

- több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő fizikai feladatok, problémák megoldása;

- időbeli tájékozódás a legfontosabb fizikatörténeti és kultúrtörténeti vonatkozásokban;

- a környezetvédelemmel összefüggő problémák megértése és elemzése.

B) TÉMAKÖRÖK

Emelt szinten csak a középszintet meghaladó követelmények találhatók.

A táblázat első oszlopában dőlt betűvel szereplő fogalmak, jelenségek stb. csak az emelt szintre vonatkoznak. Amely témakörhöz a táblázat nem tartalmaz külön követelményt, ott a fogalom ismerete az elvárás.

1. Mechanika
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
1.1. Newton törvényei
1.1.1. Newton I. törvénye
Kölcsönhatás
Mozgásállapot, -változás
Tehetetlenség, tömeg
Inerciarendszer
Ismerje fel és jellemezze a mechanikai kölcsönhatásokat. Ismerje a mozgásállapot-változások létrejöttének feltételeit, tudjon példákat említeni különböző típusaikra. Ismerje fel, ábrázolja és jellemezze az egy kölcsönhatásban fellépő erőket, fogalmazza meg, értelmezze Newton törvényeit. Értelmezze a tömeg fogalmát Newton 2. törvénye segítségével. Ismerje a sztatikai tömegmérés módszerét. Tudja meghatározni az 1.4. pontban felsorolt mozgásfajták létrejöttének dinamikai feltételét. Értelmezze a mindennapos mechanikai jelenségeknél az ok-okozati kapcsolatokat.
Legyen jártas a sztatikai tömegmérésben.
Alkalmazza Newton törvényeit az 1.4. pontban meghatározott mozgásfajtákra.
1.1.2. Newton II. törvénye
Erőhatás, erő, eredő erő támadáspont, hatásvonal
Lendület, lendületváltozás,
Lendületmegmaradás
Zárt rendszer
Ütközések vizsgálata
Szabaderő, kényszererő
Legyen jártas az erővektorok ábrázolásában, összegzésében.


Tudja, mit értünk egy test lendületén, lendületváltozásán.
Konkrét, mindennapi példákban (pl. ütközések, közlekedésbiztonság) ismerje fel a lendületmegmaradás törvényének érvényesülését, egy egyenesbe eső változások esetén tudjon egyszerű feladatokat megoldani.
Legyen jártas az erővektorok felbontásában.


Tudja alkalmazni a lendületmegmaradás törvényét feladatmegoldásokban.
1.1.3. Newton III. törvénye Legyen jártas az egy testre ható erők és az egy kölcsönhatásban fellépő erők felismerésében, ábrázolásában.
1.2. Pontszerű és merev test egyensúlya
Forgatónyomaték



Erőpár
Egyszerű gépek:
Lejtő, emelő, csiga
Tömegközéppont


Tudja értelmezni dinamikai szempontból a testek egyensúlyi állapotát. Ismerje az erő forgató hatását, a forgatónyomaték fogalmát, a merev test egyensúlyának kettős feltételét.
Tudjon egyszerű számításos feladatot e témakörben megoldani.



Ismerje a tömegközéppont fogalmát, tudja alkalmazni szabályos homogén testek esetén.


Legyen képes a témához kapcsolódó feladatokat megoldani.






Legyen képes egyszerű számítások, mérések, szerkesztések
elvégzésére. Tudja egyszerű esetekben pontrendszer tömegközéppontját számolással meghatározni.
1.3. A változó forgómozgás dinamikai leírása
Tehetetlenségi nyomaték
Perdület és perdület-
megmaradás


Ismerje a forgómozgás dinamikai leírását. Tudja, hogy a test forgásának megváltoztatása a testre ható forgatónyomatékok hatására történik. Lássa a párhuzamot a haladó mozgás és a forgómozgás dinamikai leírásában.
Tudja alkalmazni a forgómozgás mozgásegyenletét egyszerű forgásszimmetrikus testekre.
Legyen tisztában a tiszta gördülés fogalmával és feltételével.
Egyszerű példákban (pl. Naprendszer, korcsolyázó) ismerje fel a perdületmegmaradás törvényének érvényesülését.
1.4. Mozgásfajták
Anyagi pont, merev test
Vonatkoztatási rendszer
Pálya, út, elmozdulás
Helyvektor, elmozdulásvektor

Ismerje az anyagi pont és a merev test fogalmát a probléma jellegének megfelelően.
Egyszerű példákban ismerje fel a hely és a mozgás viszonylagosságát.
Tudja alkalmazni a pálya, út, elmozdulás fogalmakat.
1.4.1. Egyenes vonalú egyenletes mozgás
Sebesség, átlagsebesség
Mozgást befolyásoló tényezők:
súrlódás, közegellenállás súrlódási erő
Legyen jártas konkrét mozgások út-idő, sebesség-idő grafikonjának készítésében és elemzésében.
Ismerje és alkalmazza a sebesség fogalmát.
Ismerje a súrlódás és a közegellenállás hatását a mozgásoknál, ismerje a súrlódási erők nagyságát befolyásoló tényezőket.
Tudja alkalmazni a csúszási és tapadási súrlódásra vonatkozó összefüggéseket.
1.4.2. Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás
Egyenletesen változó mozgás átlagsebessége, pillanatnyi sebessége
Gyorsulás
Négyzetes úttörvény
Szabadesés, nehézségi gyorsulás (→ 6.1)
Ismerje fel és jellemezze az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgásokat.
Konkrét példákon keresztül különböztesse meg az átlag- és a pillanatnyi sebességet, ismerje ezek kapcsolatát.

Ismerje és alkalmazza a gyorsulás fogalmát.
Tudjon megoldani egyszerű feladatokat.
Értelmezze a szabadesést mint egyenletesen változó mozgást.
Tudja a nehézségi gyorsulás fogalmát és értékét, egyszerűbb
feladatokban alkalmazni is.
Az a-t, v-t, s-t grafikon egyikének ismeretében tudja a másik két grafikont elkészíteni. Ismerje az út és a gyorsulás grafikus kiszámítását a v-t grafikonból.
1.4.3. Összetett mozgások
Függőleges, vízszintes hajítás
Értelmezze egyszerű példák segítségével az összetett mozgást. Tudja meghatározni a függőleges és vízszintes hajítás magasságát,
távolságát, időtartamát, végsebességét.
1.4.4. Periodikus mozgások Jellemezze a periodikus mozgásokat. Tudjon kinematikai és dinamikai feladatokat megoldani a
periodikus mozgások témakörében.
1.4.4.1. Az egyenletes körmozgás
Periódusidő, fordulatszám
Kerületi sebesség
Szögelfordulás, szögsebesség
Centripetális gyorsulás
Centripetális erő mint a körmozgást fenntartó erő
Szöggyorsulás és kerületi gyorsulás





Ismerje fel a centripetális gyorsulást okozó erőt konkrét
jelenségekben, tudjon egyszerű számításos feladatokat megoldani.
1.4.4.2. Mechanikai rezgések
Rezgőmozgás
Harmonikus rezgőmozgás Kitérés, amplitúdó, fázis
Rezgésidő, frekvencia
Rugalmas erő
Matematikai inga
Lengésidő
Csillapított és csillapítatlan rezgések
Rezgő rendszer energiája
Szabadrezgés, kényszerrezgés
Rezonancia

Ismerje a rezgőmozgás fogalmát.
Ismerje a harmonikus rezgőmozgás kinematikai jellemzőit,
kapcsolatát az egyenletes körmozgással kísérleti tapasztalat alapján.

A rugóállandó és rugóerő fogalma és alkalmazása egyszerű feladatokban.
Tudjon periódusidőt mérni.



Ismerje, milyen energiaátalakulások mennek végbe a rezgő rendszerben.
Ismerje a szabadrezgés, a kényszerrezgés jelenségét.
Ismerje a rezonancia jelenségét, tudja mindennapi példákon keresztül megmagyarázni káros, illetve hasznos voltát.


Tudja alkalmazni a harmonikus rezgőmozgás összefüggéseit (periódusidő, elmozdulás-idő, sebesség-idő, gyorsulás-idő) egyszerűbb feladatok megoldásában.

Ismerje a matematikai inga periódusidejét leíró összefüggést, feladatmegoldásoknál és méréseknél tudja alkalmazni.
1.4.4.3. Mechanikai hullámok (→ 4.1.)
Longitudinális, transzverzális hullám, polarizált hullám, egy-, két, háromdimenziós hullám
Hullámhossz, terjedési sebesség, frekvencia
Visszaverődés, törés jelensége, törvényei
Beesési, visszaverődési, törési szög, törésmutató
Polarizáció
Interferencia
Elhajlás
Állóhullám, duzzadóhely, csomópont
Húrok, sípok
Hangforrás, hanghullámok
Hangerősség
Hangmagasság
Hangszín
Ultrahang, infrahang
Ismerje a mechanikai hullám fogalmát, fajtáit, tudjon példákat mondani a mindennapi életből.
Ismerje fel, hogy egy adott hullám melyik kategóriába tartozik.


Ismerje a hullámmozgást leíró fizikai mennyiségeket.

Tudjon példákat mondani a mindennapi életből hullámjelenségekre.









A hangtani alapfogalmakat tudja összekapcsolni a hullámmozgást leíró fizikai mennyiségekkel.


Ismerje az ultra- és infrahang jellemzőit, néhány gyakorlati alkalmazást, a zajártalom mibenlétét.
Tudja alkalmazni a hullámjelenségeket leíró összefüggéseket.











Ismerje az interferencia létrejöttének feltételeit.

Ismerje az állóhullám kialakulásának feltételeit.


Ismerje a decibel mértékegységet, és annak nagyságrendjét az ember által szokásosan érzékelt hangtartományban.
1.5. Munka, energia
Munkavégzés, munka


Gyorsítási munka
Emelési munka
Súrlódási munka
Energia, energiaváltozás
Mechanikai energia:
Mozgási energia
Forgási energia
Rugalmassági energia
Helyzeti energia
Munkatétel
Energiamegmaradás törvénye (→ 2.5)
Konzervatív erők munkája
Teljesítmény
Hatásfok (→ 2.8)

Definiálja a munkát és a teljesítményt, tudja kiszámítani állandó erőhatás esetén.
Ismerje a munka ábrázolását F-s diagramon.




Tudja megkülönböztetni a különféle mechanikai energiafajtákat, tudjon azokkal folyamatokat leírni, jellemezni.




Tudja alkalmazni a mechanikai energiamegmaradás törvényét egyszerű feladatokban. Ismerje az energiagazdálkodás környezetvédelmi vonatkozásait.
Ismerje és alkalmazza egyszerű feladatokban a teljesítmény és a hatásfok fogalmát.

Tudjon munkát, teljesítményt számolni egyenletesen változó erőhatás
esetén is.





Jellemezze kvantitatív értelemben a különféle mechanikai energiafajtákat.




Tudjon egyszerű feladatokat megoldani a munkatétel segítségével. Mutassa be néhány energiaátalakító berendezés példáján, hogyan hasznosítjuk a természet energiáit.
Értelmezze a konzervatív erő fogalmát.
Értelmezze a hatásfokot, mint a folyamatok gazdaságosságának jellemzőjét.
1.6. A speciális
relativitáselmélet alapjait
(→ 5.2)
Az éter fogalmának elvetése, fénysebesség
Egyidejűség, idődilatáció, hosszúságkontrakció
A tömeg, tömegnövekedés



Ismerje a speciális relativitáselmélet alapgondolatait.
1.7. Folyadékok és gázok
mechanikája
A légnyomás kimutatása és mérése
Pascal törvénye
Hidrosztatikai nyomás
Felhajtóerő

Felületi feszültség

Közegellenállás

Kontinuitási törvény
Bernoulli-törvény


Ismerje a légnyomás fogalmát, mértékegységeit. Ismerjen néhány, a levegő nyomásával kapcsolatos, gyakorlati szempontból is fontos jelenséget.

Tudja alkalmazni hidrosztatikai ismereteit hétköznapi jelenségek értelmezésére.
Legyen képes egyszerű kísérletek elvégzésére.
Ismerje a felületi feszültség fogalmát. Ismerje a határfelületeknek azt a tulajdonságát, hogy minimumra törekszenek.
Ismerje a közegellenállás jelenségét, és tudja, hogy mitől függ a közegellenállási erő.
Tudjon példát mondani az áramlási törvények alkalmazására a gyakorlati életből.





Tudja alkalmazni hidrosztatikai ismereteit egyszerű számításos feladatok megoldására.
2. Hőtan, termodinamika
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
2.1. Állapotjelzők,
termodinamikai egyensúly
Egyensúlyi állapot
Hőmérséklet, nyomás, térfogat
Belső energia
Anyagmennyiség
(tömeg, részecskeszám), mól
Ideális gáz
Avogadro törvénye (→ 4.1)


Tudja, mit értünk állapotjelzőn, nevezze meg őket.
Legyen tájékozott arról, milyen módszerekkel történik a hőmérséklet mérése.
Ismerjen különböző hőmérőfajtákat (mérési tartomány, pontosság).
Ismerje a Celsius- és Kelvin-skálákat, és feladatokban tudja használni.
Értelmezze, hogy mikor van egy test környezetével termikus egyensúlyban.
Ismerje az Avogadro-törvényt.
2.2. Hőtágulás

Szilárd anyag lineáris, térfogati hőtágulása
Folyadékok hőtágulása


Ismerje a hőmérséklet-változás hatására végbemenő méretváltozásokat, tudja azokat konkrét példákkal alátámasztani.
Ismerje az egyes anyagok különböző hőtágulásának jelentőségét, a jelenség szerepét a természeti és technikai folyamatokban, tudja azokat konkrét példákkal alátámasztani. Mutassa be a hőtágulást egyszerű kísérletekkel.
Feladatok megoldásakor alkalmazza a hőtágulást leíró összefüggéseket.
2.3. Állapotegyenletek
(összefüggés a gázok állapotjelzői között)
Gay-Lussac I. és II. törvénye
Boyle-Mariotte törvénye Egyesített gáztörvény Állapotegyenlet
Izobár, izochor, izoterm állapotváltozás



Ismerje és alkalmazza egyszerű feladatokban a gáztörvényeket, tudja összekapcsolni a megfelelő állapotváltozással. Ismerje az állapotegyenletet. Tudjon értelmezni egyszerű p-V diagramokat.



Ismerje és alkalmazza egyszerű feladatokban a gáztörvényeket, tudja összekapcsolni a megfelelő állapotváltozással.
Mutasson be egyszerű kísérleteket a gázok állapotváltozásaira.
Legyen jártas a p-V diagramon való grafikus ábrázolásban.
Tudja alkalmazni az állapotegyenletet.
2.4. Az ideális gáz kinetikus modellje (→ 5.1)
Hőmozgás
Kvalitatív módon ismerje, mit jelent a gáznyomás, a hőmérséklet a kinetikus gázelmélet alapján.
Ismerjen a hőmozgást bizonyító jelenségeket (pl. Brown-mozgás, diffúzió).
2.5. Energiamegmaradás
hőtani folyamatokban (→ 1.4)
2.5.1. Termikus, mechanikai kölcsönhatás
Hőmennyiség, munkavégzés
Ismerje a gázon és a gáz által végzett térfogati munkavégzést és a hőmennyiség fogalmát.
Ismerje a térfogati munkavégzés grafikus megjelenítését p-V diagramon.
Értse a folyamatra jellemző mennyiségek és az állapotjelzők közötti különbséget.
2.5.2. A termodinamika I. főtétele zárt rendszer
Belső energia
Adiabatikus állapotváltozás
Értelmezze az I. főtételt speciális - izoterm, izochor, izobár, adiabatikus - állapotváltozásokra. Tudja alkalmazni az I. főtételt feladatmegoldásoknál.
2.5.3. Körfolyamatok
Perpetuum mobile
Tudjon értelmezni p-V diagramon ábrázolt speciális körfolyamatokat.
Ismerje, mit jelent az elsőfajú perpetuum mobile kifejezés, értse a megvalósítás lehetetlenségét.
2.6. Kalorimetria
Fajhő, mólhő, hőkapacitás, termikus egyensúly
Gázok fajhői

Ismerje a hőkapacitás, fajhő fogalmát, és azokat tudja alkalmazni egyszerű problémák esetén.

Ismerje a hőkapacitás, fajhő és mólhő fogalmát, tudja kvalitatív módon megmagyarázni az állandó térfogaton és állandó nyomáson mért fajhő különbözőségét gázoknál.
Legyen képes egyszerű keverési feladatok megoldására.
Tudjon egyszerű kalorimetrikus mérést elvégezni.
2.7. Halmazállapot-változások Ismerje a különböző halmazállapotok tulajdonságait.
Ismerje a halmazállapot-változásokkal kapcsolatos fogalmakat és azokat tudja alkalmazni egyszerű problémák esetén.
Tudja, milyen energiaváltozással járnak a halmazállapot-változások, legyen képes egyszerű számításos feladatok elvégzésére.
Értelmezze a fogalmakat, és tudjon számításos feladatokat megoldani velük.
2.7.1. Olvadás, fagyás
Olvadáshő, olvadáspont
Ismerje az olvadáspontot befolyásoló tényezőket.
2.7.2. Párolgás, lecsapódás
Párolgáshő
Telített és telítetlen gőz
Forrás, forráspont, forráshő
Szublimáció
Cseppfolyósíthatóság
Tudja, mely tényezők befolyásolják a párolgás sebességét.
Ismerje a forrás jelenségét.
Ismerje a forráspontot befolyásoló tényezőket.
Értse a gáz és a gőz fogalmak különbözőségét.
Tudja kvalitatív módon magyarázni a gőz telítetté válásának okait, a telített gőz tulajdonságait.
2.7.3. Jég, víz, gőz
A víz különleges fizikai tulajdonságai
A levegő páratartalma
Csapadékképződés
Ismerje a víz különleges tulajdonságainak jelentőségét, tudjon példákat mondani ezek következményeire (pl. az élet kialakulásában, fennmaradásában betöltött szerepe).
Ismerje a levegő relatív páratartalmát befolyásoló tényezőket.
Kvalitatív módon ismerje az eső, a hó, a jégeső kialakulásának legfontosabb okait.
Ismerje, milyen változásokat okoz a felmelegedés, az üvegházhatás, a savas eső stb. a Földön.
2.8. A termodinamika II. főtétele
2.8.1. Hőfolyamatok iránya
Rendezettség, rendezetlenség
Reverzibilis, irreverzibilis folyamatok
Tudjon értelmezni mindennapi jelenségeket a II. főtétel alapján.
Ismerje a reverzibilis, irreverzibilis folyamatok fogalmát.
Értse, hogy mit jelent termodinamikai értelemben a rendezettség, rendezetlenség fogalma.
Példákban értelmezze a reverzibilis, irreverzibilis folyamatok fogalmát.
2.8.2. Hőerőgépek (→ 1.5.)
Hatásfok

Másodfajú perpetuum mobile
Legyen tisztában a hőerőgépek hatásfokának fogalmával és korlátaival. Tudja alkalmazni a hőerőgépek működését leíró fogalmakat konkrét esetekre (pl. gőzgép, belső égésű motor).
Ismerje a hűtőgép működési elvét.
Ismerje a másodfajú perpetuum mobile megvalósíthatatlanságát.
2.9. A hőterjedés formái Ismerje a hővezetés, hőáramlás és hősugárzás jelenségét.
3. Elektromágnesség
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
3.1. Elektromos mező
3.1.1. Elektrosztatikai alapjelenségek
Kétféle elektromos töltés
Vezetők és szigetelők
Elektroszkóp
Elektromos megosztás
Coulomb-törvény
A töltésmegmaradás törvénye
Értse az elektrosztatikai alapjelenségeket, és tudja ezeket elemezni és bemutatni egyszerű elektrosztatikai kísérletek, hétköznapi jelenségek alapján.





Alkalmazza a Coulomb-törvényt feladatmegoldásban.
3.1.2. Az elektromos mező jellemzése
Térerősség
A szuperpozíció elve
Erővonalak, -fluxus
Feszültség
Potenciál, ekvipotenciális felület

Konzervatív mező
(→ 1.5.)
Homogén mező
Földpotenciál
Alkalmazza az elektromos mező jellemzésére használt fogalmakat.

Ismerje a pontszerű elektromos töltés által létrehozott és a homogén
elektromos mező szerkezetét és tudja jellemezni az erővonalak segítségével. Tudja alkalmazni az összefüggéseket homogén elektromos mező esetén egyszerű feladatokban.


Tudja, hogy az elektromos mező által végzett munka független az úttól.






A pontszerű elektromos töltés által létrehozott és a homogén elektromos mezőt tudja jellemezni az ekvipotenciális felületek segítségével.
Értse, hogy az elektrosztatikus mező konzervatív volta miatt értelmezhető a potenciál és a feszültség fogalma.
3.1.3. Töltések mozgása
elektromos mezőben (→ 1.1.)
Alkalmazza a munkatételt ponttöltésre elektromos mezőben.
3.1.4. Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön
Töltések elhelyezkedése vezetőkön
Térerősség a vezetők belsejében és felületén
Csúcshatás
Az elektromos mező árnyékolása
Földelés


Ismerje a töltés- és térerősség viszonyokat a vezetőkön, legyen tisztában ezek következményeivel a mindennapi életben, tudjon példákat mondani gyakorlati alkalmazásukra.
3.1.5. Kondenzátorok
Kapacitás
Síkkondenzátor
Permittivitás
Feltöltött kondenzátor energiája
Ismerje a kondenzátor és a kapacitás fogalmát. Tudjon példát mondani a kondenzátor gyakorlati alkalmazására.


Ismerje a kondenzátor energiáját.
Ismerje a kondenzátor lemezei között lévő szigetelőanyag
kapacitásmódosító szerepét. Ismerje a síkkondenzátor kapacitásának meghatározását.

Ismerje a feltöltött kondenzátor energiájának meghatározását, és alkalmazza a fenti összefüggéseket feladatok megoldásában.
3.2. Egyenáram
3.2.1. Elektromos áram, áramerősség
Feszültségforrás, áramforrás
Elektromotoros erő, belső feszültség, kapocsfeszültség
Áramerősség- és feszültségmérő műszerek
Értse az elektromos áram létrejöttének feltételeit, ismerje az áramkör részeit, tudjon egyszerű áramkört összeállítani.
Ismerje az áramerősség- és feszültségmérő eszközök használatát.
3.2.2. Ohm törvénye
Ellenállás, belső ellenállás, külső ellenállás
Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás
Változtatható ellenállás
Az ellenállás hőmérsékletfüggése
Telepek soros,
fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása
Az eredő ellenállás
Értse az Ohm-törvényt vezető szakaszra és ennek következményeit,
tudja alkalmazni egyszerű feladat megoldására, kísérlet, illetve ábra elemzésére.




Ismerje a soros és a párhuzamos kapcsolásra vonatkozó összefüggéseket, és alkalmazza ezeket egyszerű áramkörökre.
Alkalmazza az Ohm-törvényt összetett feladat megoldására, kísérlet,
illetve ábra elemzésére. Ismerjen ellenállás-mérési módszert.




Ismerje a fémek ellenállásának hőmérsékletfüggését.
Értse a soros és a párhuzamos kapcsolásra vonatkozó összefüggések
magyarázatát, és alkalmazza ezeket összetettebb áramkörökre is. Alkalmazza ismereteit egyszerűbb egyenáramú mérések megtervezésére, vagy megadott kapcsolási rajz alapján történő összeállítására és elvégzésére.
3.2.3. Félvezetők
Félvezető eszközök
Ismerje a félvezető fogalmát, tulajdonságait.
Tudjon megnevezni félvezető kristályokat. Tudja megfogalmazni a félvezetők alkalmazásának jelentőségét a technika fejlődésében, tudjon példákat mondani a félvezetők gyakorlati alkalmazására (pl. dióda, tranzisztor, memóriachip, napelemek).
3.2.4. Az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye


Hő-, mágneses, vegyi hatás (→ 4.2)

Galvánelemek, akkumulátor
Ismerje az elektromos áram hatásait és alkalmazásukat az elektromos eszközökben.
Alkalmazza egyszerű feladatok megoldására az elektromos eszközök teljesítményével és energiafogyasztásával kapcsolatos ismereteit.
Ismerje az áram élettani hatásait, a baleset-megelőzési és érintésvédelmi szabályokat.
Ismerje a galvánelem és az akkumulátor fogalmát, és ezek környezetkárosító hatását.






Tudja az ismereteit alkalmazni egyszerű elektrolízises problémák
értelmezésében.
3.3. Az időben állandó mágneses mező
3.3.1. Mágneses alapjelenségek
A dipólus fogalma
Mágnesezhetőség, mágneses megosztás
A Föld mágneses mezeje
Iránytű




Ismerje a Föld mágneses mezejét és az iránytű használatát.
Ismerje az analógiát és a különbséget a magneto- és az elektrosztatikai alapjelenségek között.
3.3.2. A mágneses mező jellemzése Indukcióvektor
Indukcióvonalak, indukciófluxus
Ismerje a mágneses mező jellemzésére használt fogalmakat és
definíciójukat, tudja kvalitatív módon jellemezni a különböző mágneses mezőket.
Tudja kvantitatív módon jellemezni a mágneses mezőket.
Ismerje az elektromos áram keltette mágneses mezőnek az elektrosztatikus mezőtől eltérő szerkezetét.
3.3.3. Az áram mágneses mezeje
Hosszú egyenes vezető, áramhurok, egyenes tekercs mágneses mezeje Homogén mágneses mező
Elektromágnes, vasmag
Mágneses permeabilitás
Ismerje az egyenes tekercs és az egyenes vezető mágneses mezejének jellegét.


Ismerje az elektromágnes néhány gyakorlati alkalmazását, a vasmag szerepét hangszóró, csengő, műszerek, relé stb.).
Alkalmazza a speciális alakú áramvezetők mágneses mezejére vonatkozó összefüggéseket egyszerű feladatokban.
3.3.4. Mágneses erőhatások
A mágneses mező erőhatása áramjárta vezetőre
Két párhuzamos, hosszú egyenes vezető között ható erő
Lorentz-erő
Részecskegyorsító berendezés
(→ 5.3.)
Ismerje a mágneses mező erőhatását áramjárta vezetőre nagyság és irány szerint speciális esetben.



Ismerje a Lorentz-erő fogalmát, hatását a mozgó töltésre, ismerje ennek néhány következményét.





Tudjon a Lorentz-erővel kapcsolatos feladatokat megoldani.
Tudjon megnevezni egy gyorsítótípust és ismerje működési elvét.
3.4. Az időben változó mágneses mező
3.4.1. Az indukció alapjelensége
Mozgási indukció
Nyugalmi indukció
Faraday-féle indukciós törvény
Lenz törvénye (→ 1.4)
Kölcsönös indukció
Önindukció
Tekercs mágneses energiája
Ismerje az indukció alapjelenségét, és tudja, hogy a mágneses mező mindennemű megváltozása elektromos mezőt hoz létre.


Ismerje Lenz törvényét, és tudjon hozzá kapcsolódó egyszerű kísérleteket és jelenségeket említeni.
Ismerje az önindukció szerepét az áram ki- és bekapcsolásánál.
Ismerje a tekercs mágneses energiáját.
Ismerje az időben változó mágneses mező keltette elektromos mező és a nyugvó töltés körül kialakuló elektromos mező eltérő szerkezetét.
Alkalmazza az indukcióval kapcsolatos ismereteit egyszerű feladatok megoldására.
Tudjon egyszerű jelenségeket a Lenz-törvény alapján értelmezni.
3.4.2. A váltakozó áram
A váltakozó áram fogalma


Generátor, motor, dinamó

Pillanatnyi, maximális és effektív feszültség és áramerősség


Váltakozó áramú ellenállások: ohmos, induktív és kapacitív ellenállás
Fáziskésés, fázissietés
Ismerje a váltakozó áram előállításának módját, a váltakozó áram
tulajdonságait, hatásait, és hasonlítsa össze az egyenáraméval.


Ismerje a generátor, a motor és a dinamó működési elvét,
alkalmazásait.
Ismerje az effektív feszültség és áramerősség jelentését.
Ismerje a hálózati áram alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat.
Ismerje, hogy a tekercs és a kondenzátor eltérő módon viselkedik egyenárammal és váltakozó árammal szemben.
Ismerje a feszültség és az áram időbeli lefolyását leíró
összefüggéseket.
Alkalmazza ismereteit egyszerűbb váltakozó áramú kísérletek megadott kapcsolási rajz alapján történő összeállítására és elvégzésére.





Értse az eltérő viselkedés okát.
3.4.3. A váltakozó áram teljesítménye és munkája
Hatásos teljesítmény
Látszólagos teljesítmény
Transzformátor
Fáziseltérés nélküli esetben ismerje az átlagos teljesítmény és a munka kiszámítását.


Ismerje a transzformátor felépítését, működési elvét és szerepét az
energia szállításában. Tudjon egyszerű feladatokat megoldani a transzformátorral kapcsolatban.
Általános esetben ismerje az átlagos teljesítmény és a munka kiszámítását.
3.5. Elektromágneses hullámok
3.5.1. Az elektromágneses hullám fogalma
Terjedési sebessége vákuumban
Az elektromágneses hullámok spektruma:
rádióhullámok, infravörös sugarak, fény, ultraibolya, röntgen- és gammasugarak
Párhuzamos rezgőkör zárt, nyitott
Thomson-képlet
Csatolt rezgések,
rezonancia
Dipólus sugárzása, antenna, szabad elektromágneses hullámok
Ismerje a mechanikai és az elektromágneses hullámok azonos és eltérő viselkedését.

Ismerje az elektromágneses spektrumot, tudja az elektromágneses hullámok terjedési tulajdonságait kvalitatív módon leírni.
Ismerje a különböző elektromágneses hullámok alkalmazását és biológiai hatásait.

Tudja, miből áll egy rezgőkör, és milyen energiaátalakulás megy végbe benne.



Ismerje, hogy a modern híradástechnikai, távközlési, kép- és hangrögzítő eszközök működési alapelveiben a tanultakból mit használnak fel.



Értse a rezgőkörben létrejövő szabad elektromágneses rezgések kialakulását

Ismerje a gyorsuló töltés és az elektromágneses hullám kapcsolatát.
4. Optika
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
4.1. A fény mint elektromágneses hullám
4.1.1. Terjedési tulajdonságok
Fényforrás
Fénynyaláb, fénysugár
Fénysebesség
Tudja, hogy a fény elektromágneses hullám, ismerje ennek következményeit. Ismerje a fény terjedési tulajdonságait, tudja tapasztalati és kísérleti bizonyítékokkal alátámasztani.
Tudja, hogy a fénysebesség határsebesség.



Ismerjen a fénysebesség mérésére vonatkozó klasszikus módszert
(pl. Olaf Römer, Fizeau).
4.1.2. Hullámjelenségek
A visszaverődés és törés törvényei - Snellius-Descartes törvény
Prizma, planparalel lemez
Abszolút és relatív törésmutató
Teljes visszaverődés, határszög (száloptika)
Diszperzió

Színképek (→ 5.2.)
Homogén és összetett színek
Fényinterferencia, koherencia
Fénypolarizáció, polárszűrő
Fényelhajlás résen, rácson

Lézerfény

Tudja alkalmazni a hullámtani törvényeket egyszerűbb feladatokban. Ismerje fel a jelenségeket, legyen tisztában létrejöttük feltételeivel, és értse az ezzel kapcsolatos természeti jelenségeket és technikai eszközöket. Tudja egyszerű kísérletekkel szemléltetni a jelenségeket.


Ismerje, hogy a prizma a fehér fényt a szivárvány színeire bontja.


Legyen ismerete a homogén és összetett színekről.
Ismerje az interferenciát, elhajlást és a polarizációt, és ismerje fel ezeket egyszerű jelenségekben. Értse a fény transzverzális jellegét.

Alkalmazza a hullámtani törvényeket összetett (prizma, planparalel lemez) feladatokban.
Tudjon egyszerűbb méréseket tervezni és elvégezni a hullámtani törvényekkel kapcsolatban (pl. törésmutató meghatározása).


Ismerje, hogy a fény terjedési sebessége egy közegben frekvenciafüggő.





Ismerje és értelmezze a színfelbontás néhány esetét (prizma, rács). Tudja alkalmazni a rácson történő elhajlásra vonatkozó összefüggéseket hullámhossz mérésére.
Ismerje a lézerfény fogalmát, tulajdonságait.
4.1.3. A geometriai fénytani leképezés
Az optikai kép fogalma (valódi, látszólagos)
Síktükör
Lapos gömbtükrök (homorú, domború)
Vékony lencsék (gyűjtő, szóró)
Fókusztávolság, dioptria
Leképezési törvény
Nagyítás

Egyszerű nagyító
Fényképezőgép, vetítő, mikroszkóp, távcső


Ismerje a képalkotás fogalmát sík- és gömbtükrök, valamint lencsék esetén. Tudjon képszerkesztést végezni tükrökre, lencsékre a nevezetes sugármenetek segítségével. Ismerje, hogy a lencse gyűjtő és szóró mivolta adott közegben a lencse alakjától függ.



Alkalmazza egyszerű feladatok megoldására a leképezési törvényt.
Tudjon egyszerűbb méréseket elvégezni a leképezési törvénnyel kapcsolatban. (Pl. tükör, illetve lencse fókusztávolságának
meghatározása.)
Ismerje a tükrök, lencsék, optikai eszközök gyakorlati alkalmazását, az egyszerűbb eszközök működési elvét.


Tudja, hogy a lencse gyűjtő és szóró mivolta a környező közeg anyagától is függ.





Alkalmazza a leképezési törvényt összetettebb feladatok megoldására.
Tudjon egyszerűbb méréseket tervezni a leképezési törvénnyel kapcsolatban.
4.1.4. A szem és a látás
Rövidlátás, távollátás
Szemüveg
Ismerje a szem fizikai működésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókat, a rövidlátás és a távollátás lényegét, a szemüveg használatát, a dioptria fogalmát.
5. Atomfizika, magfizika
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
5.1. Az anyag szerkezete (→ 2.4.)
Atom
Molekula
Ion
Kémiai elem
Avogadro-szám (→ 2.1., 2.3.)
Relatív atomtömeg
Atomi tömegegység


Tudja meghatározni az atom, molekula, ion és elem fogalmát.
Tudjon példákat mondani az ezek létezését bizonyító fizikai-kémiai jelenségekre.
Ismerje az Avogadro-számot, a relatív atomtömeg és az atomi tömegegység fogalmát, ezek kapcsolatát.





Tudjon ezekkel a mennyiségekkel számításokat végezni.
5.2. Az atom szerkezete
Elektron
Elemi töltés
Elektronburok
Rutherford-féle atommodell

Atommag

Ismerje az elektron tömegének és töltésének meghatározására vonatkozó kísérletek alapelvét.
Ismerje az elektromosság atomos természetét.
Tudja ismertetni Rutherford atommodelljét, szórási kísérletének eredményeit.
Ismerje az atommag és az elektronburok méretének nagyságrendjét.

Tudja értelmezni Thomson katódsugárcsöves méréseit,
a Millikan-kísérletet.
5.2.1. A kvantumfizika elemei
Planck-formula
Foton (energiakvantum)
Fényelektromos jelenség
Kilépési munka
Fotocella (fényelem)

Vonalas színkép (→ 4.1., 6.2.)
Emissziós színkép
Abszorpciós színkép

Bohr-féle atommodell
Energiaszintek
Bohr-posztulátumok
Alapállapot, gerjesztett állapot
Ionizációs energia
Ismerje Planck alapvetően új gondolatát az energia kvantáltságáról.
Ismerje a Planck-formulát.
Tudja megfogalmazni az einsteini felismerést a fénysugárzás
energiájának kvantumosságáról. Ismerje a foton jellemzőit.
Tudja értelmezni a fotoeffektus jelenségét.
Tudja ismertetni a fotocella működési elvét, tudjon példát mondani
gyakorlati alkalmazására.
Ismerje a vonalas színkép keletkezését, tudja indokolni alkalmazhatóságát az anyagi minőség meghatározására.
Ismerje a színképvonalak hullámhossza és az atomi elektronok energiája közötti összefüggést.
Tudja megmagyarázni a Bohr-modell újszerűségét Rutherford modelljéhez képest.
Ismerje az alap- és a gerjesztett állapot, valamint az ionizációs energia fogalmát.
Tudja a kilépési munka és a Planck-állandó méréssel való
meghatározását.





Ismerje az emissziós és abszorpciós színképek jellemzőit.
Tudja mindezt értelmezni új elemek felfedezése szempontjából. Tudjon számításokat végezni az atomok által elnyelt vagy kibocsátott fotonokkal kapcsolatban.
5.2.2. Részecske- és hullámtermészet
A fény mint részecske
Tömeg-energia ekvivalencia
(→ 1.5.)
Az elektron hullámtermészete
de Broglie-hullámhossz
Heisenberg-féle
határozatlansági reláció


Tudja megfogalmazni a fény kettős természetének jelentését.
Ismerje a tömeg-energia ekvivalenciáját kifejező einsteini
egyenletet.
Ismerje az elektron hullámtermészetét.


Tudja felírni a foton tömegére és energiájára vonatkozó
összefüggéseket.

Tudja megfogalmazni az anyag kettős természetét.
Ismerje az elektron de Broglie-hullámhosszát és kiszámítását egy szabadon mozgó részecske esetére.
Ismerjen az elektron hullámtermészetét bizonyító kísérletet.
5.2.3. Az elektronburok szerkezete
Kvantumszámok: fő- és mellékkvantumszám, mágneses kvantumszám, spin
Pauli-féle kizárási elv,
Hund-szabály
Elektronhéj
Kvantummechanikai atommodell

Ismerje a fő- és mellékkvantumszám fogalmát, tudja, hogy az elektron állapotának teljes jellemzéséhez további adatok szükségesek.

Tudja meghatározni az elektronhéj fogalmát. Tudja megfogalmazni a Pauli-féle kizárási elvet.

Tudja értelmezni a kvantumszámok fizikai jelentését.
Tudja megfogalmazni a Bohr-modell erre vonatkozó korlátait.

Tudja alkalmazni Pauli elvét és a Hund-szabályt az elektronok betöltési rendjére a periódusos rendszerben.

Ismerje az elektron „tartózkodási helyének” jelentését az atomban a kvantummechanikai atommodell szerint.
5.3. Az atommagban lejátszódó jelenségek
5.3.1. Az atommag összetétele
Proton
Neutron
Nukleon
Rendszám
Tömegszám

Izotóp

Erős (nukleáris) kölcsönhatás
Magerő
Tömeghiány (→ 1.5.)
Kötési energia
Fajlagos kötési energia
Tudja felsorolni az atommagot alkotó részecskéket. Ismerje a proton és a neutron tömegének az elektron tömegéhez viszonyított nagyságrendjét. Tudja a proton és a neutron legfontosabb jellemzőit.
Tudja megfogalmazni a neutron felfedezésének jelentőségét az atommag felépítésének megismerésében. Ismerje a nukleon, a rendszám és a tömegszám fogalmának meghatározását, tudja a közöttük fennálló összefüggéseket.
Tudja meghatározni az izotóp fogalmát, tudjon példát mondani a
természetben található stabil és instabil izotópokra.
Ismerje az erős (nukleáris) kölcsönhatás fogalmát, jellemzőit.
Tudja megmagyarázni a magerő fogalmát, természetét.
Tudja értelmezni a tömegdefektus keletkezését.
Tudja értelmezni az atommag kötési energiáját a tömegdefektus alapján, ismerje nagyságrendjét.












Tudja kiszámolni a tömegdefektus nagyságát.
Tudja meghatározni a fajlagos kötési energia fogalmát, nagyságrendjét MeV-ban kifejezve.
Tudja értelmezni a fajlagos kötési energia görbéjét a tömegszám függvényében.
5.3.2. Radioaktivitás
Radioaktív bomlás
α-, β-, γ-sugárzás

Magreakció
Felezési idő
Bomlási törvény
Aktivitás

Mesterséges radioaktivitás



Sugárzásmérő detektorok

Tudja meghatározni a radioaktív bomlás fogalmát.
Tudja jellemezni az α-, β-, γ-sugárzást. Tudja értelmezni a bomlás
során átalakuló atommagok rendszám- és tömegszám-változását.
Ismerje a magreakció, a felezési idő fogalmát, a bomlási törvényt.


Ismerje az aktivitás, a bomlási sor fogalmát, ábra alapján tudjon megadott bomlási sort ismertetni.
Ismerje a mesterséges radioaktivitás fogalmát.
Tudjon példákat mondani a radioaktív izotópok ipari, orvosi és tudományos alkalmazására.
Tudjon példát mondani sugárzásmérő eszközre és annak gyakorlati
alkalmazására.




Tudja a bomlási törvényt egyszerű feladatmegoldásban használni.







Ismerje néhány sugárzásfajta detektálására alkalmas eszköz
(GM-cső, Wilson-kamra) működési elvét.
5.3.3. Maghasadás
Hasadási reakció
Hasadási termék
Lassítás
Láncreakció
Hasadási energia

Szabályozott láncreakció
Atomreaktor
Atomerőmű
Atomenergia (nukleáris energia)
(→ 2.8., 1.5.)


Szabályozatlan láncreakció
Atombomba
Ismerje a maghasadás folyamatát, jellemzőit. Tudjon párhuzamot
vonni a radioaktív bomlás és a maghasadás között. Ismerje a hasadási termék fogalmát.
Tudja ismertetni a láncreakció folyamatát, megvalósításának
feltételeit.
Ismerje a maghasadás során felszabaduló energia nagyságát és
keletkezésének módját.
Tudja elmagyarázni a szabályozott láncreakció folyamatát, megvalósítását az atomreaktorban.
Ismerje az atomerőmű és a hagyományos erőmű közötti különbség lényegét.
Tudja megfogalmazni az atomenergia (nukleáris energia) jelentőségét az energiatermelésben. Ismerje az atomerőművek előnyeit, tudjon reális értékelést adni a veszélyességükről.
Ismerje a szabályozatlan láncreakció folyamatát, az atombomba
működési elvét.
Tudja elemezni a 235U-ra megadott hasadási reakció egyenletét.






Tudja indokolni, hogy miért alkalmas az atomreaktor radioaktív
izotóp gyártására.
5.3.4. Magfúzió

A Nap energiája (→ 6.2.)
Hidrogénbomba
Tudja elmagyarázni a magfúzió folyamatát és értelmezni az energiafelszabadulást.
Ismerje a Napban lejátszódó energiatermelő folyamatot.
Ismerje a H-bomba működési elvét.
Tudjon értelmezni megadott fúziós magreakció egyenletet.
5.4. Sugárvédelem
Sugárterhelés
Háttérsugárzás
Elnyelt sugárdózis

Dózisegyenérték
Ismerje a radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásait.
Ismerje a sugárterhelés fogalmát.
Tudja megfogalmazni a háttérsugárzás eredetét.
Tudja ismertetni a sugárzások elleni védelem szükségességét és
módszereit.
Ismerje az embert érő átlagos sugárterhelés összetételét.
Ismerje az elnyelt sugárdózis fogalmát, mértékegységét, valamint a dózisegyenérték fogalmát, mértékegységét.
5.5. Elemi részek
Stabil és instabil részecske
Neutrino
Szétsugárzás-párkeltés
Tudjon a stabil és instabil elemi részecskére példát mondani. Tudja,
mi az antirészecske. Ismerje a neutrino jelentőségét a maghasadás energiamérlegében. Ismerje a szétsugárzás és párkeltés folyamatát.
6. Gravitáció, csillagászat
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
6.1. A gravitációs mező
Az általános tömegvonzás törvénye
A bolygómozgás
Kepler-törvényei (→ 7.2.)

Súly és súlytalanság
Nehézségi erő

Potenciális energia homogén gravitációs mezőben (→ 1.5.) és centrális gravitációs mezőben
Kozmikus sebességek

Ismerje a gravitációs kölcsönhatásban a tömegek szerepét, az erő távolságfüggését, tudja értelmezni ennek általános érvényét.
Értelmezze a Kepler-törvényeket a bolygómozgásokra és a Föld körül keringő műholdak mozgására.
Értelmezze a súly és súlytalanság fogalmát.
Tudjon példát mondani a gravitációs gyorsulás mérési eljárásaira.
(→ 1.4)
Feladatokban tudja alkalmazni a homogén gravitációs mezőre vonatkozó összefüggéseket.

Tudja értelmezni a kozmikus sebességeket.

Ismerje a Kepler törvényei és Newton gravitációs törvénye közötti összefüggést. Ismerje a gravitációs állandó mérését.





Problémamegoldásban tudja figyelembe venni a gravitációs gyorsulás tömeg- és távolságfüggését, térerősségjellegét.
6.2. Csillagászat
Fényév
Vizsgálati módszerek, eszközök
(→ 5.2.)
Naprendszer

Nap (→ 5.3.4.)

Hold
Üstökösök, meteoritok
A csillagok (→ 5.3.4.)

A Tejútrendszer, galaxisok




Az Ősrobbanás elmélete
A táguló Univerzum

Ismerje a fényév távolságegységet.
Legyen ismerete az űrkutatás alapvető vizsgálati módszereiről és eszközeiről.
Legyen fogalma a Naprendszer méretéről, ismerje a bolygókat, a fő típusok jellegzetességeit, mozgásukat.
Ismerje a Nap szerkezetének főbb részeit, anyagi összetételét,
legfontosabb adatait.
Tudja jellemezni a Hold felszínét, anyagát, ismerje legfontosabb adatait. Ismerje a holdfázisokat, a nap- és holdfogyatkozásokat.
Határozza meg a csillag fogalmát, tudjon megnevezni néhány csillagot.
Jellemezze a csillagok Naphoz viszonyított méretét, tömegét.
Ismerje a Tejútrendszer szerkezetét, méreteit, tudja, hogy a Tejútrendszer is egy galaxis.
Ismerje a Tejútrendszeren belül a Naprendszer elhelyezkedését.
Legyen tájékozott a galaxisok hozzávetőleges számát és távolságát illetően, legyen ismerete az Univerzum méreteiről.
Ismerje az Ősrobbanás-elmélet lényegét, az ebből adódó
következtetéseket a Világegyetem korára és kiinduló állapotára vonatkozóan.
7. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek

A fejezethez kapcsolódó kérdések, feladatok az előző fejezetek témaköreiben jelennek meg.

TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
7.1. A fizikatörténet fontosabb személyiségei
Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler,


Tudja, hogy a felsorolt tudósok mikor (fél évszázad pontossággal)
és hol éltek, tudja, melyek voltak legfontosabb, a tanultakhoz
Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampère, Faraday, Jedlik Ányos, Maxwell, Hertz, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, M. Curie és P. Curie, Planck, Heisenberg, Bohr, Einstein, Kármán Tódor, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő, Gábor Dénes köthető eredményeik.
7.2. Felfedezések, találmányok, elméletek
Geo- és heliocentrikus világkép
„Égi és földi mechanika egyesítése”
Távcső, mikroszkóp, vetítő
A fény természetének problémája
Gőzgép és alkalmazásai
Dinamó, generátor, elektromotor
Az elektromágnesség egységes elmélete
Belső égésű motorok
Az elektron felfedezésének története
Radioaktivitás, az atomenergia alkalmazása
Röntgensugárzás
Speciális relativitáselmélet
Kvantummechanika
Az űrkutatás történetének legfontosabb eredményei
Félvezetők
Lézer


Tudja a felsoroltak keletkezésének idejét fél évszázad pontossággal, a 20. századtól évtized pontossággal.
Tudja a felsoroltak hatását, jelentőségét egy-két érvvel alátámasztani, az elméletek lényegét néhány mondatban összefoglalni.
Tudja a felsoroltakat a megfelelő nevekkel összekapcsolni.
Ismerje a geo- és heliocentrikus világképet.
Tudja, milyen szerepe volt a kísérlet és a mérés mint megismerési módszer megjelenésének az újkori fizika kialakulásában.
Ismerje a newtoni fizika tudománytörténeti hatását.
Ismerje az optikai eszközök hatását az egyéb tudományok fejlődésében.
Ismerjen néhány új energiatermelő, -átalakító technikát, és azok hatását az adott kor gazdasági és társadalmi folyamataira (gőzgépek, az elektromos energia és szállíthatósága, atomenergia, alternatív energiahordozók).
Tudja felsorolni a klasszikus fizika és a kvantummechanika alapvető szemléletmódbeli eltéréseit.
Ismerje a nukleáris fegyverek jelenlétének hatását világunkban.
Ismerje a modern híradástechnikai, távközlési, számítástechnikai eszközöknek a mindennapi életre is gyakorolt hatását.


Ismerje Maxwell és Hertz munkásságának lényegét, jelentőségét. Tudja felsorolni a tanultak alapján a klasszikus fizika és a relativitáselmélet alapvető szemléletmódbeli eltéréseit.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Középszint Emelt szint
Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga
120 perc 15 perc 240 perc 20 perc
90 pont 60 pont 100 pont 50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

Középszint Emelt szint
Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítja Függvénytáblázat, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép Függvénytáblázat, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép Szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja NINCS Függvénytáblázat, tételeknek megfelelően csoportosított kísérleti eszközök vagy mérőműszerek NINCS Függvénytáblázat, tételeknek megfelelően csoportosított eszközök, mérőműszerek

Nyilvánosságra hozandók

Középszint Emelt szint
Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga
Anyag NINCS Témakörök, az elvégzendő vagy ismertetendő kísérletek és egyszerű mérések listája, valamint az ehhez szükséges eszközök NINCS Mérések, ehhez szükséges eszközök, tanári instrukciók, balesetvédelemmel kapcsolatos előírások

A mérési feladatok elvárt időtartama
Mikor? NINCS jogszabály szerint NINCS jogszabály szerint

A közép- és emelt szinten szóbeli vizsgákat szervező intézmények legalább 60 nappal a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben elrendelt közép-, illetve emelt szintű szóbeli vizsgák kezdőnapját megelőzően honlapjukon közzéteszik a kísérleti elrendezésekben, illetve a mérési feladatokban használt eszközök részletes listáját és fényképeit.

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga
120 perc 15 perc
I. Feleletválasztós kérdéssor II. Összetett feladatok Egy téma kifejtése kísérlettel vagy egyszerű méréssel
40 pont 50 pont 60 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az I. és a II. rész, illetve az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

Vizsgázónként szükséges segédeszköz a függvénytáblázat és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép. Ezeket a vizsgázók hozzák magukkal.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

A feladatlap két részből áll:

I. A feleletválasztós kérdéssor tartalmi arányai a következők:

Mechanika: 30%
Hőtan: 15%
Elektromágnesség: 20%
Optika: 10%
Atomfizika, magfizika: 15%
Gravitáció, csillagászat: 10%

Ezek az arányok csak hozzávetőlegesek, hiszen lehetnek olyan kérdések, amelyek több fejezethez is kapcsolódnak.

II. A négy összetett feladat a követelményrendszer négy különböző fejezetéhez kapcsolódik.

A feladatlap egy 20 kérdésből álló feleletválasztós kérdéssort és négy összetett (nyílt végű) feladatot tartalmaz. Az utóbbiak közül a vizsgázónak hármat kell megoldania. A számításos feladat és a forráselemzést tartalmazó feladat kötelező, a jelenségértelmezés és a méréselemzés feladatok közül a vizsgázó választhat.

Minden feleletválasztós kérdéshez három vagy négy válasz adott, amelyek közül pontosan egy helyes. Bár ezek a feladatok formailag azonos szerkezetűek, a megoldásukhoz szükséges képességek, kompetenciák tekintetében nagyon különbözőek lehetnek. A középszintű írásbeli feladatsorban nagyrészt olyan kérdések szerepelnek, amelyek a legalapvetőbb tanult törvényszerűségek közvetlen alkalmazását jelentik lehetőleg a mindennapi életben is tapasztalható jelenségekre. Ezek egyszerű számítást is igényelhetnek. Továbbá olyan jelenségekre, összefüggésekre irányulnak, amelyek mélyebb értelmezésére, problémamegoldásban történő alkalmazására középszinten nincs mód, de a vizsgázónak legalább a felismerés szintjén rendelkeznie kell a kérdésre vonatkozó ismeretekkel.

A nyílt végű kérdések numerikus eljárások alkalmazását vagy rövid szöveges kifejtést egyaránt igényelhetnek. Ezek közül egy számításos feladat, gyakorlati alkalmazásokkal kapcsolatos egyszerű problémamegoldás. A második, rövid szöveges választ és egyszerű számítást egyaránt igénylő feladat, melynek megoldásához a feladatlapon megadott hétköznapi élet jelenségeihez kötődő rövid forrás, és a forráshoz kapcsolódó kérdések nyújtanak segítséget. A két választható feladat közül (3. és 4. feladat, jelenségértelmezés vagy méréselemzés) a vizsgázónak választása szerint egyet kell megoldania.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az írásbeli vizsgadolgozatokat a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik.

A feleletválasztós kérdéssorban minden helyes válaszra 2 pont adható, így ebben a részben maximálisan 40 pont szerezhető. A 10-20 ponttal értékelt három összetett feladattal 50 pont érhető el. A választható feladatpár tagjai azonos pontértékűek. A feladatlap megfelelő helyén a vizsgázónak meg kell jelölnie, melyik feladatot választotta. Ezt a felügyelő tanárnak a vizsgadolgozat beszedésekor ellenőriznie kell. Amennyiben ez nem történt meg, és a választás ténye a dolgozatból sem derül ki egyértelműen, akkor minden esetben az első választható feladat megoldását kell értékelni.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető

intézmény gondoskodik. Vizsgázónként szükséges segédeszköz a függvénytáblázat és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, továbbá a tételeknek megfelelően csoportosított kísérleti eszközök, mérőműszerek. Ezeket a zsebszámológép kivételével a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja. A vizsgán a vizsgázó használhatja a saját, előírásoknak megfelelő zsebszámológépét.

A felkészülési idő akkor kezdődik, amikor a vizsgázó, a tétele kihúzása után megkapja a szükséges eszközöket. A felkészülési időben elvégzi a kísérletet vagy egyszerű mérést, a kapott eredményeket rögzíti, illetve vázlatot készíthet a kifejtendő tételrészhez. Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg.

A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A kísérletet vagy mérést nem kell újra elvégeznie, elég, ha elmondja, mit csinált, illetve bemutatja a rögzített eredményeket (táblázat, grafikon stb.). Közbekérdezni csak akkor lehet, ha a vizsgázó teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A tételsor jellemzői

A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. Tartalmi arányai a következők:

Mechanika: 30%
Hőtan: 15%
Elektromágnesség: 20%
Optika: 10%
Atomfizika, magfizika: 15%
Gravitáció, csillagászat: 10%

Ezek az arányok csak hozzávetőlegesek, hiszen lehetnek olyan tételek, amelyek több fejezethez is kapcsolódnak. Az azonos fejezethez kötődő tételek különböző témaköröket tartalmazzanak.

A tételek legalább kétharmadának tartalmaznia kell ténylegesen kivitelezendő kísérletet vagy egyszerű mérést. Az Oktatási Hivatal minden évben nyilvánosságra hoz egy 40 kísérletet, illetve egyszerű mérést tartalmazó listát, amelyben az egyes témakörökhöz tartozó kísérletek, mérések száma megfelel a vizsgaleírásban a tételsorra előírt tartalmi arányoknak. A szóbeli tételsor összeállításakor a tételsorban szereplő elvégzendő vagy ismertetendő kísérletek, illetve egyszerű mérések legalább 80%-át az Oktatási Hivatal által nyilvánosságra hozott kísérletlistából kell kiválasztani.

A tétel jellemzői

A tétel kérdéseit a szaktanár állítja össze az alábbiak szerint. A tétel tartalmazzon egy megadott szempontok szerint kifejtendő elméleti részt, egy ehhez kapcsolódó, lehetőség szerint elvégzendő vagy ismertetendő kísérletet vagy egyszerű mérést, és ennek elemzésére vonatkozó feladatot. A tétel kifejtéséhez tartozik a fizikatörténeti vonatkozások ismertetése is, erre a tétel szövegének utalnia kell. A tételt lehetőleg úgy kell megfogalmazni, hogy a vizsgázónak lehetősége legyen több altéma közül választania. Ha a téma nem teszi lehetővé ténylegesen elvégezhető kísérlet vagy egyszerű mérés beiktatását, akkor egy kísérleti vagy mérési eljárás ismertetését vagy értékelését kell feladatul adni valamilyen forrás segítségével (grafikon, táblázat, sematikus rajz, videofelvétel, számítógépes szimuláció stb.).

A szóbeli vizsgarész értékelése

A felelet 60 ponttal értékelhető.

Ebből 55 pont a tartalmi rész minősítése. A tételsor összeállításakor röviden rögzíteni kell az egyes tételek kifejtésének elvárt összetevőit és az ezekre adható, 55 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat. Az egyes összetevők jellemzően legfeljebb 10 pontot érnek. Az egyes részpontok a felelet színvonalától függően bontandók. A felelet tartalmi minősítése ennek az értékelési szempontsornak az alkalmazásával történik.

5 pont adható a felelet felépítésére és az önálló kifejtésre. A 0-5 pontig adható pontszám megítélése az alábbi szempontok szerint történik:

- a felelet mennyire alkot összefüggő, logikus egészet;

- nem tartalmaz-e a témától eltérő fejtegetést;

- mennyire önálló a kifejtés (azaz szükség van-e és milyen mértékben, mennyire lényeges részeknél segítő kérdésre).

A vizsgázó teljesítményének rögzítése az egyéni értékelőlapon történik, amely tartalmazza a felelet elvárt összetevőit (beleértve a kifejtést is), az ezekre adható maximális részpontszámot és a vizsgázó által kapott részpontszámokat, továbbá az elért összpontszámot.

EMELT SZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga
240 perc 20 perc
I. Feleletválasztós kérdéssor II. Témakifejtés III. Összetett feladatok A) feladat: egy mérés elvégzése
B) feladat: elméleti téma kifejtése
30 pont 23 pont 47 pont 50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázóknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az I., II. és III. rész, illetve az egyes feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

Vizsgázónként szükséges segédeszköz a függvénytáblázat és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép. Ezeket a vizsgázók hozzák magukkal.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Az írásbeli feladatlap három részből áll.

I. A feleletválasztós kérdéssor tartalmi arányai a következők:

Mechanika: 30%
Hőtan: 15%
Elektromágnesség: 20%
Optika 10%
Atomfizika, magfizika: 15%
Gravitáció, csillagászat: 10%

Ezek az arányok csak hozzávetőlegesek, hiszen lehetnek olyan kérdések, amelyek több fejezethez is kapcsolódnak.

II. Témakifejtés

A vizsgázónak három megadott téma közül kell egyet választania. A három téma a követelményrendszer három különböző fejezetéhez kapcsolódik.

III. Számítást igénylő problémák

A feladatsor négy ilyen, különböző nehézségű feladatot tartalmaz. A négy feladat a követelményrendszer négy különböző fejezetéhez kapcsolódik.

Az írásbeli feladatlap jellemzői

I. Feleletválasztós kérdéssor

A kérdéssor 15 kérdést tartalmaz 3-4 válaszlehetőséggel, amelyek közül pontosan egy helyes. Ezek a kérdések a követelményrendszerben leírt törvényszerűségek, összefüggések közvetlen alkalmazását jelentik a megismert jelenségekre, folyamatokra, illetve jelenségek, összefüggések felismerésére vagy értelmezésére irányulnak. Ezek egyszerű számítást is igényelhetnek.

II. Témakifejtés

A vizsgázónak a választott témát az esetlegesen megadott forrásokra támaszkodva az utasítások és irányító szempontok alapján, a feladat kitűzésében meghatározott terjedelemben kell kifejtenie összefüggő szöveg formájában. A kifejtés során egy-egy témakör áttekintése, a hozzá tartozó ismeretek rendszerezése, logikus elrendezése szükséges.

III. Számítást igénylő problémák megoldása

A feladatlap négy különböző nehézségű, számítást igénylő feladatot tartalmaz. A feladatok megoldása során a vizsgázónak értelmeznie kell a problémát, fel kell ismernie, milyen törvényszerűségek, összefüggések alkalmazása vezethet a megoldáshoz, használnia kell a fizika következtetési és megoldási módszereit, eljárásait.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik. A vizsgadolgozatra összesen 100 pont adható. Ez a következőképpen oszlik meg a három rész között: I. rész: 30 pont - helyes válaszonként 2 pont.

II. rész: 23 pont, amelyből 18 pont a tartalmi megoldásra, 5 pont a kifejtés módjára adható. A tartalmi megoldás értékelését a konkrét feladathoz kiadott részletes javítási-értékelési útmutató szabja meg. A kifejtés módjának értékelése az alábbi szempontok alapján történik:

Nyelvhelyesség: 0-1-2 pont

- a kifejtés szabatos, érthető, jól szerkesztett mondatokat tartalmaz;

- a szakkifejezésekben, nevekben, jelölésekben nincsenek helyesírási hibák.

A szöveg egésze: 0-1-2-3 pont

- az egész ismertetés szerves, egységes egészet alkot;

- az egyes szövegrészek, résztémák összefüggenek egymással egy világos, követhető gondolatmenet alapján.

Amennyiben a válasz a 100 szó terjedelmet nem haladja meg, a kifejtés módjának értékelésére nem adható pont.

Ha a vizsgázó témaválasztása nem egyértelmű, akkor az utoljára leírt téma kifejtését kell értékelni.

III. rész: 47 pont. Az egyes feladatok pontértéke 10-től 17-ig terjedhet a feladatokhoz kiadott részletes javítási-értékelési útmutató szerint.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.

Vizsgázónként szükséges segédeszköz a függvénytáblázat és szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, továbbá a tételeknek megfelelően csoportosított eszközök, mérőműszerek. Ezeket a zsebszámológép kivételével a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja. A vizsgán a vizsgázó használhatja a saját, előírásoknak megfelelő zsebszámológépét.

A felkészülési idő akkor kezdődik, amikor a vizsgázó, a tétele kihúzása után, megkapja a szükséges eszközöket. A vizsgázó a felkészülési időben elvégzi és elemzi a mérést, a kapott eredményeket feldolgozza, illetve vázlatot készíthet a kifejtendő részhez. Feleléskor a kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg.

A tételt a vizsgázónak önállóan kell kifejtenie. A mérést nem kell újra elvégeznie, elég, ha elmondja, mit csinált, illetve bemutatja a rögzített eredményeket (táblázat, grafikon stb.). Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el, vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A tételsor jellemzői

A tételsornak 20 tételt kell tartalmaznia. A tétel két feladatból - A) és B) feladatokból - áll. Az A) feladat a méréshez köthető kompetenciákat kéri számon. (A mérés megtervezése, elvégzése, a mért értékek kezelése, a megfelelő következtetések levonása.)

A B) feladatok a fejezetek között az alábbi arányban oszlanak meg:

Mechanika: 30%
Hőtan: 15%
Elektromágnesség: 20%
Optika: 10%
Atomfizika, magfizika: 15%
Gravitáció, csillagászat: 10%

Ezek az arányok csak hozzávetőlegesek, hiszen lehetnek olyan B) feladatok, amelyek több fejezethez is kapcsolódnak. Az azonos fejezethez kötődő B) feladatok témakörei között nem lehet jelentős átfedés.

Az A) feladatok legalább kétharmadának tartalmaznia kell ténylegesen kivitelezendő mérést.

A tétel jellemzői

A) feladat: egy mérés elvégzése

A mérési feladat a nyilvános anyagban szereplő 20 mérés valamelyike. A mérési feladatnak része a tételben leírt mérés elvégzésének megtervezése is.

A feladat szövege megszabja, hogy a vizsgázónak milyen mérési feladatot kell elvégeznie, milyen módon kell rögzítenie a kapott eredményeket.

A mérési feladatok legfeljebb 25%-a évenként változhat. B) feladat: egy tétel kifejtése

A tételkifejtés a vizsgakövetelményben szereplő témakörökhöz kapcsolódó elméleti anyag kifejtése megadott kérdések alapján, illetve amennyiben a követelményrendszer lehetővé teszi - a kapcsolódó fizikatörténeti vonatkozások ismertetése. A feladat szövegének erre utalnia kell.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A felelet 50 ponttal értékelhető.

Ebből 45 pont a tartalmi rész minősítése. A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes tételek kifejtésének elvárt összetevőit és az ezekre adható, a 45 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat. Az egyes összetevők jellemzően 4-10 pontot érnek, az A) feladatra adott pontszám nem lehet több 25 pontnál. Az egyes részpontok a felelet színvonalától függően bontandók. A felelet tartalmi minősítése ennek az értékelési szempontsornak az alkalmazásával történik.

5 pont adható a felelet felépítésére és az önálló kifejtésre. A 0-5 pontig adható pontszám megítélése az alábbi szempontok szerint történik:

- a felelet mennyire alkot összefüggő, logikus egészet;

- nem tartalmaz-e a tételtől eltérő fejtegetést;

- mennyire önálló a kifejtés (azaz szükség van-e és milyen mértékben, mennyire lényeges részeknél segítő kérdésre).

A vizsgázó teljesítményének rögzítése az egyéni értékelőlapon történik, amely tartalmazza a felelet elvárt összetevőit (beleértve a kifejtést is), az ezekre adható maximális részpontszámot és a vizsgázó által kapott részpontszámokat, továbbá az elért összpontszámot.

FÖLDRAJZ (FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK)

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

A) KOMPETENCIÁK

Az érettségi vizsgán a vizsgázónak a földrajzi-környezeti ismereteiről, valamint az alábbi földrajzzal kapcsolatos kompetenciáknak - adott vizsgaszintnek megfelelő - elsajátításáról kell számot adnia:

- földrajzi-környezeti ismeretek alkalmazása a mindennapokban tapasztalható természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jelenségek, folyamatok magyarázatában, értelmezésében;

- különböző fajtájú térképeken közölt információk olvasása, értelmezése;

- kontúrtérképes feladatok megoldása;

- egyszerű gyakorlati és alapvető számítási feladatok elvégzése, az eredmények értelmezése;

- földrajzi-környezeti tartalmú információkkal kapcsolatos egyszerű vázlatrajzok, folyamatábrák, keresztmetszeti rajzok és térképvázlatok készítése;

- szövegalkotás és szövegértés földrajzi tartalmú témákhoz kapcsolódóan;

- az ismeretanyag belső összefüggéseinek felismerése, több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett feladatok megoldása;

- földrajzi-környezeti tartalmú információhordozók használata, információk feldolgozása, értelmezése és etikus felhasználása;

- földrajzi-környezeti szemlélet és gondolkodásmód alkalmazása feladatmegoldások, szóbeli és írásbeli témakifejtések során.

A földrajz érettségi vizsgakövetelmény tartalmazza az általános iskolai regionális földrajzi tananyagot is. Ezért a vizsga sikeres teljesítéséhez szükség van az általános iskolában tanultak szintézisére, valamint a középiskolában elsajátított ismeretek alapján történő újraértelmezésére. A részletes vizsgakövetelményekben nincs felsorolva a vizsga sikeres teljesítéséhez szükséges topográfiai követelmény, a kerettantervben megadott topográfiai fogalmak egyben a vizsgakövetelményt is jelentik. Az általános fogalmakat csak abban az esetben emeli ki a követelményrendszer, ha azok eltérnek a korábban megszokott gyakorlattól. Az egyes témakörök eltérő részletezettséggel jelennek meg. Részletesebb kifejtés akkor olvasható, ha a hagyományoshoz képest új ismeretekkel és képességekkel kapcsolatos követelmények fogalmazódnak meg.

A közép- és emelt szintű részletes vizsgakövetelményeket tartalmazó táblázatban az emelt szint oszlopa csak a középszintet meghaladó követelményeket tartalmazza, de az emelt szintű vizsga természetesen magába foglalja a középszintű követelményeket is.

B) TÉMAKÖRÖK
1. Térképi ismeretek
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
1.1. A térkép
Magyarázza a kicsinyítés mértéke és a méretarány közötti kapcsolatot.

Ismertesse a domborzatábrázolás különböző módszereit.


Ismerje fel térképen a domborzati formákat.


Használja információszerzés során és feladatokban a szintvonal, a magassági számok és a relatív magasság fogalmát.

Ismerje a földrajzi fokhálózat jellemzőit.
Készítsen térképvázlatot, és alakítsa ki a jelrendszerét.
Használja feladatmegoldásai során a tematikus térképen közölt információkat.
Ismertesse a térképkészítés fejlődését, tudjon olyan korlátokat és vívmányokat említeni, amelyek befolyásolták.

Következtessen a nagy, a közepes és a kis méretarányú, illetve különböző tartalmú térképek felhasználási lehetőségeire.

Igazolja példákkal, hogy a térképek készítésekor a különböző ábrázolási célok érdekében különböző módszereket alkalmaznak.

A vetület fogalma, a legelterjedtebb vetülettípusok és jellemzőik összehasonlítása, alkalmazhatóságuk korlátai.
1.2. Tájékozódás a térképen és a térképpel Értelmezze a térkép jelei, színei és számai által közölt információkat.
Mérjen és határozzon meg távolságot térképi egyenes és görbe vonal mentén különböző eszközök segítségével.
Oldjon meg egyszerű számítási feladatokat a méretarány felhasználásával.
Olvassa le a tényleges magasságot, számítsa ki a viszonylagos magasságot térképi információk alapján.
Végezzen helymeghatározási és tájékozódási feladatokat térképen és térképpel.
Oldjon meg tájékozódási, számítási feladatokat a fokhálózat használatával.
Olvasson le információkat különböző méretarányú és tartalmú térképekről és tömbszelvényekről, elemezze és vesse össze azokat.
Végezzen összehasonlító elemzést tematikus térképekkel.
Határozzon meg távolságot az Egyenlítő vagy valamely hosszúsági kör mentén fokhálózat segítségével.
Számítson területet arányszám felhasználásával.
Oldjon meg a méretarány használatát igénylő számításos feladatokat.
Szerkesszen metszetet a szintvonalas térkép alapján.
1.3. Távérzékelés és térinformatika Ismertesse a légi- és az űrfelvételek felhasználási lehetőségeit, tudjon példát mondani alkalmazásukra.
Azonosítson környezeti elemeket térképvázlattal vagy térképpel történő összevetés alapján légi- és űrfelvételeken.
Ismerje a GPS működési elvét és jelentőségét.
Ismertesse a műholdak csoportosítását pályatípus és feladat alapján. Emelje ki a földmegfigyelő műholdcsaládokat. Mutassa be a műholdfelvételek készítésének elvét, a műholdfelvételek típusait és alkalmazásuk lehetőségeit.
Olvasson le tényeket légi- és űrfelvételekről.
Ismertesse a földrajzi információs rendszer (GIS) szerepét.
2. Kozmikus környezetünk
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
2.1. A csillagászati ismeretek fejlődése.
A Világegyetem
Ismertesse a Naprendszer helyét, a Tejútrendszer alakját, méreteit. Igazodjon el a csillagászati nagyságrendekben.
Különítse el a csillagok és a bolygók tartalmi jegyeit.
Mutassa be a naptávolság, a hőmérséklet és az anyageloszlás összefüggéseit.
Ismertesse a csillagászat történeti fejlődésének jelentősebb állomásait.
Értelmezze a csillagképek látszólagosságát, tudjon példákat mondani.
2.2. A Nap és kísérői Sorolja fel a Naprendszert alkotó égitesteket.
Ismertesse a Nap jellemzőit (mérete, távolsága a Földtől, anyagi összetétele, belső és felszíni hőmérséklete).
Mutassa be a Nap földi életet meghatározó szerepét, legfontosabb sugárzásait és azok légköri következményeit.
Tudja megkülönböztetni a nap- és holdfogyatkozás kialakulásának okait.
Ismertesse a Nap gömbhéjas szerkezetét, a Nap szféráinak jelenségeit és ezek hatását a földi életre.
Sorolja fel a Föld- és a Jupiter-típusú bolygókat, sorrendjüket, mutassa be közös és egyedi jellemzőiket.
Ismertesse a Hold mozgásának sajátosságát, értse a holdfázisok váltakozásának okát.
Különböztesse meg a nap- és a holdfogyatkozás jelenségét, valamint okait.
Magyarázza a meteor és meteorit közötti különbséget.
Elemezze a Naprendszer bolygóiról készült adatsorokat.
Magyarázza meg a holdfázisok és a nap- és holdfogyatkozások kialakulását, készítsen egyszerű ábrát a jelenségekről.
Jellemezze a Hold felszínét, bizonyítsa a felszíni hőmérséklet és a légkörhiány összefüggését.

Magyarázza a törpebolygó mint égitest kialakulását.
Mutassa be az üstökösök felépítésének jellemzőit, mozgásának jellemzőit, jellegzetes formájuk kialakulását.
2.3. A Föld és mozgásai Legyen tisztában a Föld méreteivel (sugár, Egyenlítő).
Ismertesse az eltérítő erő hatásait.
Mutassa be egyszerű rajzzal a napsugarak hajlásszöge és a szoláris éghajlati övezetek kialakulása közötti összefüggést.
Tengely körüli forgás Magyarázza a nappalok és az éjszakák váltakozását.
Ismerje az égitestek látszólagos napi K-Ny-i járását, a forgás Ny-K-i irányát.
Alkalmazza az alapvető átváltásokat:
15 hosszúsági fok = 1 óra
időkülönbség = 1 időzóna,
1 hosszúsági fok = 4 perc időkülönbség.
Számítsa ki a helyi és a zónaidőt.
Bizonyítsa a Föld alakja és tengely körüli forgása közötti összefüggést.
Hasonlítsa össze a Vénusz, a Mars és a Föld felszíni és légköri folyamatait.
Nap körüli keringés Ismerje a keringés pályájának jellemzőit, a keringés idejét.
Értelmezzen a keringéssel kapcsolatos ábrákat.
Ismerje a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség, a nyári és a téli napforduló fogalmát és időpontját.
Mutassa be a forgástengely ferdesége és az évszakok kialakulása közötti összefüggést.
Magyarázza meg a nappalok és éjszakák hosszának a változását.
Számítsa ki a Nap delelési magasságát a nevezetes időpontokban bármely földrajzi helyen.
Alkalmazza feladatmegoldás során a dátumválasztó vonal következményét.
2.4. Az űrkutatás szerepe a Naprendszer megismerésében Mondjon példákat az űrkutatás eredményeinek gyakorlati hasznosítására.
Nevezzen meg az űrkutatáshoz kapcsolódó magyar vonatkozású eredményeket.
Mutassa be az űrkutatás legfontosabb mérföldköveit. Sorolja fel az űrkutatás eszközeit, és ismerje azok funkcióit.
Ismertesse a mesterséges holdak típusait és szerepüket a mindennapi életben.
Mutassa be a mesterséges égitestek, szondák jelentőségét a Naprendszer, a Tejútrendszer és más galaxisok, exobolygók megismerésében szövegek alapján.
3. A geoszférák földrajza
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
3.1. A kőzetburok
3.1.1. Földtörténet Ismertesse a földtörténeti korbeosztás nagy egységeit.
Tudja időbeli sorrendjüket és hozzávetőleges időtartamukat, ismerje az egyes földtörténeti idők meghatározó eseményeit, képződményeit, területi előfordulásukat.
Fogalmazza meg a légkör, a vízburok és a bioszféra fejlődésének kapcsolatát a földtörténeti eseményekkel.
Hasonlítsa össze a relatív és az abszolút kormeghatározás elveit, módszereit.
Értelmezze a geoszférák fejlődését és azok kölcsönhatásait (őslégkör, ősóceán, bioszféra).
Ismertesse az őskontinensek (Pangea, Laurázsia, Gondwana) kialakulásának folyamatát, feldarabolódásuk és összekapcsolódásuk következményeit.
Legyen tisztában a jégkorszak fogalmával, tudjon következményeket említeni.
3.1.2. A Föld gömbhéjas szerkezetének jellemzői Mutassa be a Föld gömbhéjas szerkezetét, tudjon a témához kapcsolódó ábrát elemezni.
Ismertesse ábrák segítségével a Föld belsejének fizikai jellemzőit, és tudjon példát mondani következményeire.
Értelmezze az asztenoszféra áramlásainak és a kőzetlemezek mozgásainak kapcsolatát.
Mutassa be a geotermikus gradiens gazdasági jelentőségét példák alapján.
Igazolja példákkal a geoszférák közötti kapcsolatokat.
Hasonlítsa össze adatok és ábrák alapján az egyes gömbhéjak jellemző kémiai, ásványtani összetételét, hőmérsékleti, nyomás- és sűrűségviszonyait.
Mutassa be a földmágnesség és a tájékozódás kapcsolatát.
3.1.3. A kőzetlemezek és - mozgásaik következményei Ismerje a kőzetlemez és a földkéreg fogalmát, jellemezze a szerkezetét.
Hasonlítsa össze a kontinentális, az óceáni kőzetlemezt.
Nevezze meg és csoportosítsa felépítésük szerint a nagy kőzetlemezeket.
Mutassa be a lemezmozgások okait, típusait és azok következményeit.
Készítsen önállóan ábrát a kőzetburok felépítéséről.
Soroljon fel topográfiai példákat a kőzetlemez-határokra, és mutassa meg, ismerje fel azokat a térképen.
Mutassa be a geológiai erők megnyilvánulásait a kőzetlemezek mozgásának és következményeinek összekapcsolásával.
Készítsen és magyarázzon kőzetlemez-mozgásokkal kapcsolatos folyamatábrákat.
Értelmezze a vulkáni tevékenység és a kőzetlemez-mozgások kapcsolatát.
Mutassa be ábra segítségével a magmás ércképződés folyamatát.
Csoportosítsa a vulkánokat működésük, alakjuk és a kitörés helye szerint.
Mutasson meg térképen és ismerjen fel térképvázlatban vulkáni övezeteket és vulkánokat.

Mondjon példát az utóműködésre és annak gazdasági jelentőségére.
Magyarázza a földrengés kialakulásának okát, kapcsolatát a vulkánossággal és a lemezszegélyekkel.
Mondjon példákat a pusztítás elleni védekezés és kárenyhítés lehetőségeire.
Ismertesse a vulkáni működés jellegét és helyét meghatározó tényezőket.
Magyarázza a nehéz-, a színes- és nemesfémércek képződését, és támassza alá ezt példákkal.
Magyarázza példa segítségével az ún. „forró pontok” feletti vulkánosságot.


Ismerje a földrengéserősség mérésének elvét, a rengések kísérőjelenségeit.
Ismerje a rengésfészek, rengésközpont kapcsolatát.
3.1.4. A hegységképződés Mutassa be a hegységképződés típusait, kapcsolatát a kőzetlemezek tulajdonságaival és mozgásaival.
Mondjon ezekre példákat.
Ismertesse a gyűrődés és a vetődés folyamatát, összefüggésüket a szerkezeti mozgásokkal, illetve a gyűrt- és röghegységek kialakulásával.
Mondjon példákat típusaikra, formáikra.
Különböztesse meg ábrákon, képeken a gyűrt- és a röghegységeket formakincsük alapján.
Csoportosítsa a hegységeket szerkezetük, magasságuk és formakincsük alapján.
Mutassa be a hegységképződési szakaszok összefüggéseit.
Rajzoljon és elemezzen a hegységképződéshez kapcsolódó egyszerű folyamatábrákat.
3.1.5. A kőzet-burok (litoszféra) építőkövei, ásványkincsek Hasonlítsa össze az ásványok és a kőzetek jellemzőit.
Ismertesse a kőszenek, a kősó és a szénhidrogének keletkezését.
Sorolja be keletkezés szerint, csoportosítsa és ismerje fel az alábbi ásványokat, kőzeteket: kősó, mészkő, dolomit, homok, homokkő, lösz, kőszénfajták, kőolaj, agyag, bauxit, gránit, andezit, bazalt, riolit, vulkáni tufák, márvány, palás kőzetek.
Mondjon példát az előfordulásukra és a felhasználásukra.
Jellemezze a bazaltot, az andezitet és tufáikat, a gránitot, a mészkövet és a löszt.
Mutassa be az ércek gazdasági hasznosítását példák alapján.
Ismertesse a kőszenek és a szénhidrogének keletkezését.
Ismerje fel a bányászat, a fosszilis energiahordozók kitermelésének és felhasználásának környezeti következményeit információgyűjtés és -feldolgozás alapján.
Magyarázza és mutassa be példákon a lemezmozgások, a kőzetek keletkezése és átalakulása kapcsolatát, a kőzetek anyagainak körforgását.
Ismerje fel a kéregszerkezet és az ásványkincsek előfordulása közötti kapcsolatokat.
Csoportosítsa összetételük alapján a magmás kőzeteket.
Mutassa be a magmás és üledékes ércképződést.

Értelmezze a nagy tömegű kőzetátalakítás és a fenntarthatóság kapcsolatát.
Mutassa be a bányászat károkozásának mérséklését és a rekultiváció lehetőségeit példákban.
3.1.6. A Föld nagyszerkezeti egységei Ismertesse a Föld nagyszerkezeti egységeit.
Tudjon példákat mondani a nagyszerkezeti egységek előfordulására, és mutassa meg ezeket a térképen, ismerje fel a térképvázlaton.
Mutassa be a nagyszerkezeti egységek és a jellemző ásványkincs-
előfordulások kapcsolatát.
Mutassa be a Föld nagyszerkezeti egységeinek kialakulását és átalakulásukat a földtörténeti idők folyamán.
Ismerje fel, különböztesse meg képeken, ábrákon a nagyszerkezeti egységeket.
Magyarázza a nagyszerkezeti egységek formakincsének kialakulását.
Ősföldek Mutassa be ábra és kép segítségével az ősföldek, a röghegységek és a gyűrthegységek formakincsét. Ismertesse az ősmasszívumok szerkezeti (fedett, fedetlen) és morfológiai (hegyvidék, lépcsős vidék, letarolt síkság, táblás vidék) típusait.
Röghegységek Ismertesse a Kaledóniai-, a Variszkuszi-hegységrendszer tagjait, jellemezze a szerkezetüket.
Gyűrthegységek Sorolja fel az Eurázsiai- és a Pacifikus-hegységrendszer tagjait.
Hasonlítsa össze a két hegységrendszert.
Süllyedékterületek, síkságok Csoportosítsa a síkságokat tengerszint feletti magasságuk és keletkezésük szerint. Tudjon példát az egyes típusokra.
Mutassa be gazdasági jelentőségüket
3.1.7. A földfelszín formálódása Támassza alá példákkal a geológiai és a földrajzi erők (köztük az ember), valamint az ember szerepét a felszínformálódásban (lepusztulás, szállítás, felhalmozás).
Ismerje fel képeken, ábrákon, modelleken a felszínformákat (mélyföld, alföld, fennsík, dombság, közép-hegység, magashegység, völgy, medence, hátság).
Mondjon példát az egyes felszínformákra a kontinensek és hazánk területéről. Mutassa meg a térképen és ismerje fel a térképvázlatban.
Ismerje fel a földrajzi erőket az aprózódás és a mállás; a lepusztulás és a felhalmozódás, feltöltődés; az üledékképződés és az üledékes kőzetek keletkezése folyamatában.
Értelmezze a geológiai erők és a földrajzi erők harcát.
Mutassa be a földrajzi erők munkája és a földrajzi övezetesség összefüggéseit.
Ismerje fel, különböztesse meg képeken, ábrákon a felszínformákhoz kapcsolódó tájakat, helyezze el ezeket a kontinenseken és a földrajzi övezetekben.
Különböztesse meg a kontinensek területét gyarapító és fogyasztó folyamatokat.
Mutassa be a szárazföldek és a tengerek mindenkori földgömbi helyzetének természetföldrajzi és környezeti következményeit a mai földrészek kialakulásához vezető állapotok példáin.
3.1.8. A talaj Ismertesse a talaj szerkezetét, szintjeinek jellemzőit. Mutassa be a talajképződés folyamatát.
Jellemezze a talajt mint a legösszetettebb és a társadalmi-gazdasági folyamatok miatt legsérülékenyebb környezeti képződményt.
Nevezze meg és jellemezze az elterjedt zonális és azonális talajokat (pl. mezőségi talaj, barna erdei talaj, podzol, trópusi vörösföld, szikes), tudjon példát mondani földrajzi elhelyezkedésükre. Mutassa be az elterjedt zonális és azonális talajok kialakításában szerepet játszó tényezőket, bizonyítsa az éghajlat meghatározó szerepét.
Mutassa be tematikus térképek összevetésével az éghajlat, a talajtípusok és a gazdálkodás összefüggéseit.
Mutassa be példák alapján a talajt veszélyeztető környezeti folyamatokat és a veszély mérséklésének lehetőségeit. Bizonyítsa a domborzati jellemzők, a gazdálkodási mód és a talajpusztulás összefüggéseit. Igazolja példák alapján a fenntarthatóság és a talaj kapcsolatát a különböző éghajlati övekben.
Mutassa be a talaj környezeti hatásjelző szerepét.
3.2. A levegőburok
3.2.1. A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete Sorolja fel és csoportosítsa a légkört alkotó anyagokat.
Ismertesse a légkör szerkezeti felépítését, a szférák jellemzőit és a bennük lezajló változások lényegét.
Elemezzen a témához kapcsolódó ábrát.
Nevezze meg a legnagyobb légszennyező forrásokat.
Ismertesse a légkör fejlődését, összetételének változását, az ózonréteg kialakulását.
Támassza alá példákkal a légkör gazdasági jelentőségét.
3.2.2. A levegő felmelegedése Magyarázza a levegő felmelegedését a földrajzi helyzet, a napsugarak hajlásszöge alapján.
Bizonyítsa példákkal a felmelegedést és a lehűlést módosító tényezők szerepét.
Ismerje a hőmérséklet gazdasági jelentőségével kapcsolatos fogalmakat (tenyészidőszak, hőösszeg, napfénytartam).
Fogalmazza meg a felmelegedés és a lehűlés törvényszerűségeit.
Értelmezze ábra segítségével az üvegházhatás kialakulását, jelentőségét.
Mutassa be a hőmérséklet napi és évi járásának folyamatát és összefüggését a Föld fő mozgástípusaival.
Számítsa ki a napi és az évi középhőmérsékletet, a napi, az évi közepes és az abszolút hőingadozást.
Ismertesse a felmelegedést meghatározó és módosító tényezőket, valamint hatásuk gazdasági-energetikai hasznosíthatóságának példáit.
Ábrázoljon grafikusan hőmérsékleti adatokat, hasonlítson össze és elemezzen hőmérsékleti tematikus térképeket.
Ismerje fel a napsugárzás és az energetika kapcsolatának példáit.
3.2.3. A levegő mozgása Ismerje a légnyomás és az izobár fogalmát.
Magyarázza a légnyomás változásának okát és kapcsolatát a szél kialakulásával, a Föld forgásából származó eltérítő erő szerepét a légáramlás irányának kialakulásában.
Mutassa be a magas és alacsony légnyomású, a leszálló és felszálló légáramlású övezetek kialakulásának okait.
Ismertesse az állandó szélrendszerek (passzátszelek, nyugatias szelek, sarki szelek) jellemzőit és kialakító tényezőiket.
Ismerje a hőmérsékleti egyenlítő fogalmát és szerepét.
Nevezzen meg trópusi ciklonokat, helyi szeleket, szélrendszereket (tornádó, parti szél, hegy-völgyi szél, városi szél), mutassa be jellegzetességeiket.
Ismerje a főn kialakulását és jelentőségét.
Mutassa be ábra segítségével a függőleges légmozgások és a szelek kapcsolatát.
Mutassa be az általános légkörzés rendszerét egyszerű rajzon.
Mutassa be a monszunszél évszakos irányváltozását és következményeit a mérsékelt és a forró övezetben. Ismertesse a mérsékelt övezeti ciklon és anticiklon jellemzőit, kialakulásuk fő térségeit.
Mutassa be hatásukat az időjárásra és az éghajlatra.
Magyarázza a hidegfront és a melegfront kialakulásának feltételeit, hasonlítsa össze jellemzőiket.
Elemezze hatásukat a mindennapi életre.
Tárja fel a futóáramlás szerepét.
Ismertesse a passzát és a forró övezeti monszun szélrendszer kapcsolatát.
Készítsen magyarázó ábrát a monszun szélrendszerek kialakulásáról.
3.2.4. Felhő- és csapadékképződés Alkalmazza a légköri folyamatok bemutatása során a következő fogalmakat: tényleges- és viszonylagos vízgőztartalom, telítettség, túltelítettség, harmatpont, kicsapódás, halmazállapot-változás.
Ismertesse a csapadékképződés feltételeit, mutassa be ábra segítségével a felhő- és csapadékképződés folyamatát.
Magyarázza a különböző hulló és talajmenti csapadékfajták kialakulásának folyamatát.
Támassza alá példákkal a csapadék gazdasági jelentőségét.
Ismerje fel a főbb felhőtípusokat.
Értse, mikor és miért alakulnak ki, milyen időjárást eredményeznek.
Oldjon meg vízgőztartalom-számítási feladatokat.
3.2.5. Az időjárás és az éghajlat Mutassa be az időjárási és éghajlati elemek változásainak folyamatát, okait.
Mutassa be az időjárás-jelentés és előrejelzés jelentőségét a mindennapi életben és a gazdaságban.
Hasonlítson össze az éghajlati elemekkel kapcsolatos tematikus térképeket és klímadiagramokat, szerkesszen adatokból diagramot, dolgozzon fel szöveges forrásanyagot.
Ismerjen fel légköri képződményeket időjárási térképeken és műholdfelvételeken.
Értelmezzen szöveges és képi időjárás-előrejelzést, vonjon le következtetéseket az időjárási adatokból.
Ismerje fel az időjárási veszélyhelyzeteket információk alapján, nevezzen meg megelőzési és védekezési módokat.
Igazolja példákkal a légkör egységes rendszerként való működését, fogalmazzon meg a Föld éghajlatára vonatkozó törvényszerűségeket, szabályokat.
Mondjon példákat az időjárás-változások biológiai hatásaira.
Mutassa be az időjárás okozta veszélyhelyzetekre való felkészülést lehetőségeit, a helyes és másokért is felelős magatartás jellemzőit.
3.2.6. A szél és a csapadék felszínformáló tevékenysége Mutassa be a szél és a csapadék pusztító, szállító és építő felszínalakító munkáját.
Ismerje fel a pusztító és építő tevékenység által létrehozott jellemzői formákat ábrákon és képeken.
Igazolja példákkal a szél és a csapadék felszínformáló tevékenységének gazdasági következményeit.
Nevezze meg a felszínformáló tevékenységet befolyásoló tényezőket.
Bizonyítsa az összefüggést a szél és a csapadék felszínformálása és a többi természetföldrajzi tényező között.
Következtessen a szél és a csapadék által kialakított felszínformák létrejöttének folyamataira.
3.2.7. A légszennyezés következményei Nevezze meg a legnagyobb légszennyező forrásokat.
Mutassa be példák alapján a szennyeződés élettani, társadalmi-gazdasági stb. következményeit.
Dolgozzon fel és értelmezzen légszennyezési adatokat, információkat.
Következtessen a levegő minőségére az összetétel változását bemutató adatsorokból.
Érveljen az egyén felelőssége és lehetőségei mellett a károsítás mérséklésében, a légköri folyamatok egyensúlyának megőrzésében.
Mutassa be példák alapján az emberi tevékenység ózonréteget károsító hatásait, következményeit, a szennyezés csökkentésének lehetőségeit.
Mutassa be a társadalmi eredetű éghajlatváltozások okait és következményeit.
3.3. A vízburok földrajza
3.3.1. A vízburok kialakulása és tagolódása, tulajdonságai és mozgásai Mutassa be a vízburok tagolódását, az egyes víztípusok kapcsolódását. Mutassa be a víz körforgásának folyamatát, az egyes területek vízháztartását meghatározó tényezőket. Ismertesse a vízburok kialakulását.
Mutassa be az óceánok és a tengerek közötti különbségeket.
Ismertesse a tengervíz felmelegedésének és lehűlésének, fagyáspontjának sajátosságait, a víz fajhőjének és hőtároló képességének összefüggéseit.
Értelmezze a tengervíz sótartalmát befolyásoló tényezők földrajzi összefüggéseit. Mutassa összefüggéseiben a sótartalom változását egy hosszúsági kör mentén.
Mutassa be a sótartalom változásának összefüggését a párolgással, a csapadékkal, a hozzáfolyással.
Ismerje fel az óceán- és tengervíz mozgási, áramlási rendszerének kialakulását és működését, összefüggését az általános légkörzéssel.
Mutasson a térképen hideg és meleg tengeráramlásokat.
Bizonyítsa tematikus térképek és éghajlati diagramok segítségével a tengeráramlások éghajlatmódosító hatását és mondjon példát azokra.
Értelmezze a tengerjárás kialakulását, természeti- és társadalmi-gazdasági következményeit.
Értelmezze a sós víz és az édesvíz eltérő tulajdonságaiból adódó következményeket. Magyarázza a légkörzési és a vízkörzési rendszer hasonlóságait, kapcsolatait.
Mutassa be példák alapján a világtengert mint természeti erőforrást. Mondjon példát a tengeri üledék, az üledékes ásványkincsek képződésére. Ismertesse kitermelésük lehetőségeit.
3.3.2. A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk
A tavak Ismertesse a tómedencék keletkezési típusait.
Mutasson példákat a térképen az egyes típusokra.
Ismertesse a tavak pusztulásának okait és szakaszait.
Értékelje az emberi tevékenység szerepét a tavak keletkezésében és pusztulásában.
Mondjon példát a tavak hasznosítási módjaira.
Következtessen a térkép segítségével a tavak keletkezésére elhelyezkedésük, alakjuk, mélységük alapján.
Alkosson véleményt néhány példa alapján a mesterséges tavak létrehozásának céljairól és környezeti következményeiről.
A folyóvizek Alkalmazza az alábbi fogalmakat: vízgyűjtő terület, vízválasztó, fő- és mellékfolyó, lefolyásos és lefolyástalan terület, vízállás, vízhozam, vízjárás.
Mutassa be a folyó vízjárásának jellemzőit, összefüggéseit a földrajzi fekvéssel, a domborzattal és az éghajlattal.
Számítsa ki a folyó vízhozamát.
Bizonyítsa példákkal térkép segítségével a domborzat és a szakaszjelleg összefüggését, térbeli változását.
Értelmezzen vízállás-jelentést.
Ismertesse a folyó munkavégző képességét meghatározó tényezőket. Soroljon fel az árvíz kialakulásához vezető tényezőket, a veszélyhelyzet mérséklését segítő megoldásokat.
3.3.3. A felszín alatti vizek Magyarázza a felszíni és a felszín alatti vizek kapcsolatát.
Ismertesse a felszín alatti vizek kialakulását, vizük mozgását, valamint egymással, a csapadékkal és a párolgással való kapcsolatát.
Rendszerezze a felszín alatti vizeket különböző szempontok szerint.
Értelmezze a földtani szerkezet és a felszín alatti víztípusok kialakulásának kapcsolatát.
Mutassa be a kőzetminőség szerepét a felszín alatti vizek elhelyezkedésében és mozgásában.
Alkalmazza a geotermikus gradiensről tanultakat a felszín alatti vizek hőmérsékletének magyarázatában.
3.3.4. A víz és a jég felszínformáló munkája Mutassa be ábra alapján a hóhatár magasságának összefüggését a földrajzi szélességgel és a domborzattal.
Ismertesse a gleccserek és a belföldi jégtakaró pusztító és építő munkáját.
Ismerje fel ábrán, képen a jég által formált képződményeket.
Jellemezze a pusztuló és az épülő tengerpartot.
Mutassa be ábrák, képek alapján a folyóvíz építő és romboló munkáját.
Ismerje fel a jellegzetes képződményeket.
Hasonlítsa össze a belföldi és a magashegységi jégképződés folyamatát.
Hasonlítsa össze a kétféle jégtakaró felszínformálását.
Mutassa be konkrét tájak példáján a jég felszínformálásának következményeit.
Mutassa be a tengervíz mozgásai és a partformák közötti összefüggést.
Ismerje fel a víz felszínformáló munkájának földrajzi összefüggéseit. Igazolja ezeket konkrét példákon.
Következtessen a jég és a víz által kialakított felszínformák létrejöttének folyamataira.
A karsztosodás Ismertesse a karsztosodás folyamatát.
Jellemezze a felszíni és felszín alatti karsztformákat, ismerje fel ezeket képeken, ábrákon. Tudjon következtetni kialakulásuk folyamatára.
Ismerje a mészkő oldódásának kémiai folyamatát, a talaj- és növényborítottság szerepét a karsztosodásban. Mutassa be a karsztosodást befolyásoló tényezők összefüggéseit.
Ábrázolja egyszerű metszeten a karsztformákat.
A vízburok mint gazdasági erőforrás Ismertesse hazai példán a vízgazdálkodás feladatait, az ár- és belvízvédelem szerepét.
Ismerje fel a veszélyhelyzetek kialakulásához vezető folyamatokat, fogalmazza meg a helyes magatartás jellemzőit.
Mutassa be a kommunális és az ipari vízellátás, az öntözés, a vízenergia hasznosításának lehetőségeit és korlátait példák alapján. Jellemezze a vízi szállítást, fogalmazza meg előnyeit és korlátait.
Mutassa be hazai és nemzetközi példákon a víz kínálta idegenforgalmi lehetőségeket. Ismertesse a belvíz kialakulásának okait, az ár- és belvízvédelem feladatait.
Bizonyítsa példákkal a domborzat és a csapadék kapcsolatát a vízenergia hasznosításának lehetőségeivel.
Következtessen a földrajzi elhelyezkedésből, a természet- és a társadalomföldrajzi jellemzőkből a vízigényekre és azok kielégítésének módjára.
Ismerje a folyószabályozás lényegét és módszereit, mutassa be jelentőségét a társadalmi-gazdasági életben.
Bizonyítsa szöveges források alapján a nemzetközi összefogás szükségességét a vízgazdálkodásban, a vizek védelmében.
Hasonlítsa össze az ivóvíz és az ipari víz tulajdonságait, kinyerésük lehetőségeit és korlátait. Magyarázza a vízzel való gazdálkodás szerepét a fenntartható fejlődésben.
3.4. A geoszférák kölcsönhatásai Elemezzen a geoszférák kölcsönhatásaihoz kapcsolódó folyamatábrákat és szemelvényeket. Mutassa be példák segítségével az egyes geoszférákban lezajló folyamatoknak a többi geoszférára gyakorolt hatását és azok következményeit.
Mondjon példákat a több geoszférára is kiterjedő környezeti ártalmakra, kiváltó okaira és következményeikre, megelőzésük és megoldásuk lehetőségeire.
Elemezzen a témához kapcsolódó folyamatábrákat és szemelvényeket.
4. A földrajzi övezetesség

Megjegyzés: A vízszintes földrajzi övezetességnél szereplő általános követelmények a további résztémakörökre is vonatkoznak.

TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
4.1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek
Szoláris éghajlati övezetek Magyarázza egyszerű rajz készítésével a napsugarak hajlásszöge és a felmelegedés mértékének földrajzi szélességtől függő változását.
Jelölje térképvázlatban a szoláris éghajlati övezeteket, fogalmazza meg helyüket a földrajzi fokhálózatban.
Magyarázza a szoláris övezetek határainak elhelyezkedését.
Értelmezze a szoláris éghajlati övezetesség kialakulásának törvényszerűségeit, értelmezze a valódi éghajlati övezetességgel való kapcsolatát, az övezetességet kialakító és módosító tényezők szerepét, összefüggéseit.
Valódi éghajlati övezetek Mutassa be, hogyan módosítják az óceánok, a tengeráramlások, a szélrendszerek, a földfelszín és a domborzat az éghajlatot.
Értelmezze az éghajlati és a földrajzi övezetesség közötti különbséget.
Mutassa be a szoláris és a valódi éghajlati övezetesség közötti különbséget.
4.2. A vízszintes
földrajzi övezetesség
Értelmezze a földrajzi övezetesség fogalmát, rendszerét (övezet, öv, terület/vidék).
Jellemezze az egyes övezetek, övek, területek/vidék éghajlati, vízrajzi és felszínformálódási sajátosságait, talaját és élővilágát.
Mutassa be, hogyan befolyásolják a természetföldrajzi jellemzők a társadalom lehetőségeit az egyes övezetekben, övekben, területeken. Sorolja fel az egyes övek, területek/vidék legfontosabb gazdasági növényeit, tenyésztett állatait, a gazdálkodás területi típusait.
Ismerje fel és jellemezze fényképek, ábrák és leírások alapján a földrajzi övezetesség tipikus területeit.
Elemezzen a Föld és a kontinensek zonalitását bemutató tematikus térképeket, diagramokat.
Értelmezzen és hasonlítson össze klímadiagramokat.
Ismertesse a különböző övezetek, övek főbb környezeti problémáit
Mutassa meg térképen és ismerje fel kontúrtérképen az egyes övezetek, övek, területek/vidék elhelyezkedését.
Mutassa be az összefüggéseket és a törvényszerűségeket a földrajzi övezetesség elemeinek kapcsolatrendszerében (talajképződés folyamata, vízháztartást befolyásoló tényezők, felszínformálódási folyamatok).
Mondjon példákat az övezetesség és a táj eltartóképességének kapcsolatára, az övezetesen elrendeződő természeti erőforrásokra, a gazdálkodás jellemző módjaira.
Mutassa meg térképen, rajzolja be munkatérképre az életközösségek környezetkárosodással leginkább sújtott területeit.
Mondjon példákat arra, hogyan kezeli a társadalom az övezetek, övek, területek környezeti problémáit.
Ismerjen fel öveket, területeket/vidéket klímadiagramok alapján.
Jellemezzen komplexen földrajzi övezeteket, öveket, területeket/vidéket tematikus térképek összehasonlításával.
Elemezzen az övezetességet bemutató komplex szelvényeket.
4.3. Az egyes övezetek egyedi jellemzői
4.3.1. A forró övezet Mutassa be a környezeti tényezők és a természetföldrajzi jellemzők változását az Egyenlítő és a térítőkörök között.
Magyarázza az övezet öveinek elkülönítési szempontjait.
Mutassa be a természetföldrajzi adottságok és az életmód, illetve a gazdálkodás kapcsolatát az ok-okozati összefüggések feltárásával.
Magyarázza a felszínformálódás övezeten belüli eltéréseit.
Értelmezze a száraz és a csapadékos időszak váltakozásának hatását az egyes természetföldrajzi tényezőkre, illetve a társadalmi-gazdasági sajátosságokra, művelésmódokra.
Egyenlítői öv Mutassa be a passzát szélrendszer szerepét az egyenlítői éghajlat és a többi természetföldrajzi jellemző kialakulásában.
Mutassa be a trópusi erdőirtások és felégetések következményeit.
Átmeneti öv Hasonlítsa össze a nedves és a száraz szavanna éghajlati sajátosságait, ismertesse a különbségek okát.
Mutassa be az összefüggést a passzát szélrendszer és az éghajlat átmeneti jellege között.
Mutassa be a szavannák túllegeltetésének és a növényzet felégetésének hatásait.
Értelmezze az állandóan leszálló légáramlás szerepét trópusi sivatagi éghajlat kialakulásában.
Térítői öv Ismertesse az időszakos vízfolyások, a jövevényfolyók és az oázisok szerepét a gazdálkodásban.
Monszun vidék Magyarázza a trópusi monszun kialakulását, a nyári és a téli monszun, valamint a domborzat szerepét a csapadék térbeli és időbeli eloszlásában. Mutassa be az összefüggést a forró övezeti monszun éghajlat és a monszungazdálkodás sajátosságai között.
4.3.2. Mérsékelt övezet Értelmezze az övezet öveinek elkülönítési szempontjait. Ismertesse a mérsékelt övezeti erdőirtások, a füves területek feltörésének, túllegeltetésének következményeit. Jellemezze a mérsékelt övezet sajátosságait egy adott hosszúsági vagy szélességi kör mentén készült komplex szelvény alapján.
Meleg-mérsékelt öv Magyarázza a meleg mérsékelt övön belüli földrajzi különbségek okait.
Mediterrán terület Mutassa be a tipikus mediterrán gazdálkodást, valamint a mediterrán éghajlat szerepét a napi életritmus alakításában.
Mutassa be a mediterrán éghajlat jellegzetességeinek összefüggését az uralkodó szélrendszer váltakozásával.
Monszun terület Hasonlítsa össze különböző források alapján a forró övezeti és a mérsékelt övezeti monszun éghajlatot. Indokolja a mediterrán és a mérsékelt övezeti monszun éghajlat elhelyezkedését, eltérő jellemzőit.
Valódi mérsékelt öv Mutassa be az óceántól való távolság és a nyugati szelek hatását a természetföldrajzi tényezők NY-K irányú változásaira.
Igazolja példák alapján a természetföldrajzi adottságok és társadalmi-
gazdasági sajátosságok kapcsolatát.
Ismertesse a környezeti tényezők szerepét a növénytermesztés és az állattenyésztés jellemzőinek változásában.
Mutassa be a természetföldrajzi adottságok és az életmód, illetve a gazdálkodás kapcsolatát az ok-okozati összefüggések feltárásával.
Igazolja éghajlati diagramok és keresztmetszeti ábrák összehasonlító elemzésével a kontinentalitás Ny-K irányú változását Eurázsiában.
Óceáni terület Mondjon példát térkép segítségével az óceánok és a tengeráramlások éghajlatmódosító hatására.
Mérsékelten szárazföldi terület Hasonlítsa össze a nedves és a száraz kontinentális éghajlat sajátosságait. Igazolja a nedves kontinentális éghajlat átmeneti jellegét.
Szárazföldi terület Mutassa be a száraz-kontinentális éghajlat kialakulásának okait.
Ismertesse a terület speciális környezeti problémáit (a nem művelt területek feltörése, túlöntözés stb.) kialakulásuk okait.
Ismertesse a füves puszta, a sztyep, a préri és a pampa területi különbségeit.
Mondjon példákat a terület környezeti problémáinak lehetséges megoldásaira.
Szélsőségesen szárazföldi terület Ismertesse a tengerektől való távolság és a domborzat szerepét a mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat kialakulásában.
Hasonlítsa össze a forró és a mérsékelt övezeti sivatagi éghajlatot.
Mutassa be a hő- és fagyaprózódás felszínformáló szerepét a területen.
Ismertesse az időszakos vízfolyások, a lefolyástalan területek kialakulásának okait, a vízszerzési lehetőségek szerepét a terület gazdasági hasznosításában.
4.3.5. Hideg-mérsékelt öv Hasonlítsa össze a tajga éghajlat kiterjedését az északi és a déli félgömbön.
Bizonyítsa példákkal a gazdasági hasznosítás okozta környezeti problémákat az övben.
Mutassa be az öv gazdasági hasznosítását befolyásoló tényezőket.
Ismertesse a vízháztartás sajátosságait az övben.
4.3.6. A hideg övezet Ismertesse a sarkköri és a sarkvidéki öv elkülönítésének szempontjait. Ismertesse, hogyan befolyásolják a hideg övezet természetföldrajzi jellemzői a társadalom lehetőségeit. Magyarázza a nappalok és az éjszakák időtartamának földrajzi szélességtől függő változását.
Mondjon példákat az emberi tevékenység (bányászat, vadászat) kiterjesztésének várható következményeire a hideg övezetben.
Sarkköri öv Mutassa be a tundra éghajlat hatását a többi természetföldrajzi jellemzőre. Ismertesse a talajképződés és a felszínformálódás övre jellemző vonásait.
Sarkvidéki öv Ismertesse az állandóan fagyos éghajlat hatásait a többi természetföldrajzi jellemzőre és az élővilág elterjedésére. Magyarázza a belföldi jégtakaró kiterjedésének különbségét az északi és a déli félgömbön.
4.4. A függőleges földrajzi övezetesség Mutassa be az összefüggést a tengerszint feletti magasság és a környezeti tényezők változása között.
Mutassa be keresztmetszeti ábrák segítségével a forró és a mérsékelt övezet hegységeinek függőleges övezetességét, a gazdálkodási lehetőségek változását.
Mondjon példát olyan országokra, ahol a mezőgazdasági termelés a függőleges övezetességhez igazodik.
Mutassa be a földrajzi erők magassággal változó felszínformáló szerepét a hegységekben.
Készítsen függőleges övezetességet bemutató keresztszelvényt.
Elemezzen függőleges övezetességgel kapcsolatos képeket, ábrákat, szövegeket.
Hasonlítsa össze a növénytermesztés vízszintes és függőleges övezetességgel összefüggő rendszerét.
5. Társadalmi folyamatok a 21. század elején
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
5.1. A népesség földrajzi jellemzői
Demográfiai folyamatok Magyarázza a népességszám-változás időbeli és területi különbségeit, annak okait és következményeit.
Mutassa be a demográfiai robbanás okait, következményeit.
Hasonlítsa össze a fiatalodó és az öregedő társadalmak jellemzőit.
Kapcsolja össze a korfán tapasztalható eltéréseket jellemző történelmi eseményekkel.
Mutassa be a népesedési szakaszok és a korfa alakjának összefüggését.
Ismertesse az elöregedő és a fiatalodó társadalmak korösszetételéből adódó társadalmi-gazdasági következményeket.
Mutassa be példákon a népességgyarapodás környezeti következményeit szemelvények felhasználásával.
A népesség területi eloszlása Mutassa be a népesség térbeli eloszlását befolyásoló tényezőket, nevezzen meg példákat ritkán és sűrűn lakott területekre. Bizonyítsa statisztikai adatok alapján az urbanizálódás és a gazdasági fejlettség összefüggéseit.

Jellemezze a népesedési szakaszokat.

Olvassa le és értelmezze a korfa adatait.
Oldjon meg a demográfiai folyamatokhoz kapcsolódó egyszerű számítási feladatokat, vonjon le következtetéseket az eredmények alapján.
Mutassa be adatok alapján a népesség kor- és foglalkozási szerkezetét, következtessen abból a gazdaság fejlettségére.
Elemezze a népesség gazdasági aktivitás szerinti jellemzőit (keresők, eltartottak).
Nevezze meg és mutassa meg térképen a Föld legnagyobb népességkoncentrációit.
Magyarázza meg a népesség egyenlőtlen elrendeződésének okait és következményeit.
Nevezzen meg példákat napjaink migrációs folyamataira, magyarázza azok okait.
Ismertesse és mutassa meg térképen az emberfajták földrajzi elterjedését.
Értelmezze az állam, nemzet, nemzetállam, több nemzetiségű állam, nemzetiség fogalmát konkrét példák alapján.
Nevezze meg a világvallásokat és azok vallási központjait.
Nevezze meg a világnyelveket.
Mondjon példákat a népességvándorlások típusaira, kapcsolja össze azokat történelmi eseményekkel, illetve a népesség mai eloszlásával.


Mutassa be napjaink migrációs folyamatainak társadalmi-gazdasági vonatkozásait.

Mutassa be a nagyrasszok kialakulásának földrajzi és környezeti okait.
Ismertesse példák alapján a világvallások elterjedését, a vallás kulturális és a társadalmi-gazdasági folyamatokban betöltött szerepét.
Értelmezze a világnyelvek szerepét.
5.2. Településtípusok, urbanizáció Csoportosítsa a településeket szerepkörük szerint. Említsen példákat a különböző szerepkört betöltő településekre, a szerepkörök átalakulására.
Mutassa be példák alapján a város kialakulásának folyamatát.
Magyarázza a városodás és a városiasodás folyamata közötti különbségeket.
Ismerje fel képeken, ábrákon és leírásokban a városok övezeteit, eltéréseit a különböző földrészeken.
Csoportosítsa a falvakat alaprajzuk és funkciójuk szerint.
Ismertesse a tanya változó szerepét és típusait.
Mutassa be az agglomeráció, a bolygóváros és az alvóváros kialakulásának folyamatát, mutasson példát ezekre a térképen.
Mutassa be példákkal a nagyvárosi élettel járó környezeti és társadalmi gondokat, nevezzen meg megoldási lehetőségeket.
Értelmezze a falusi és városi népesség országonként eltérő arányait és annak összefüggéseit a gazdasági fejlettséggel.
Igazolja példákkal a település szerepköre, alaprajza és arculata közötti összefüggést.
Hasonlítsa össze a falu és a város fejlődésének folyamatát.
Ismertesse a városokba áramlás eltérő okait a Föld különböző gazdasági fejlettségű térségeiben.
Magyarázza a dezurbanizáció és az elővárosodás folyamatát.
Hasonlítsa össze a fejlett és a fejlődő világ urbanizációs folyamatait.
Mutassa be a falvak átalakulási folyamatát, szerepük átértékelődését.
Mutassa be a tanyavilág kialakulásának okait.
Hasonlítsa össze a tanyát és a farmot.
Ismerje fel ábrákon és képeken a különböző földrajzi övezetek és övek településképének, építkezési módjának sajátosságait, adjon magyarázatot azokra.
6. A világgazdaság jellemző folyamatai
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
6.1. A nemzetgazdaságok és a világgazdaság Mutassa be az állam piacgazdaságban betöltött szerepét.
Nevezze meg és értelmezze a gazdasági fejlettség összehasonlítására alkalmas mutatókat, vessen össze adatsorokat.
Jellemezze a centrum és periféria térségeket. Hasonlítsa össze a centrum- és a periféria országok világgazdasági szerepkörét.
Értelmezze a periféria helyzet társadalmi-gazdasági jellemzőit.
Mutassa meg térképen a világgazdasági pólusokat és vezető országaikat, valamint a Föld különböző térségeinek periféria-országait.
Mutassa be összehasonlító adatsorok, diagramok alapján a pólusok világgazdasági jelentőségét.
Mondjon példákat különböző fejlettségű országokra.
Mutassa be a piacgazdaság működését, elveit.
Hasonlítsa össze a piacgazdaság és a tervgazdaság működését.
Magyarázza a nemzetgazdaságok átalakuló szerepének okait és összefüggéseit.
Értelmezze a különböző típusú statisztikai forrásokból származó fejlettséget tükröző adatsorokat.
Magyarázza meg a világgazdasági pólusok kialakulásának okait, folyamatát és területi átrendeződését.
Magyarázza meg a periféria-térségek kialakulásának okait.
Támassza alá példákkal az eltérő fejlettségű periféria-országok felzárkózásának különböző lehetőségeit.
Mutassa be a centrum és periféria térségek sajátos kapcsolatrendszerét.
Mutassa be példák alapján a gazdasági fejlettség kapcsolatát az életszínvonallal.
Nevezze meg a gazdaság szerveződését befolyásoló természeti és társadalmi telepítő tényezőket, nevezzen meg példákat szerepük átalakulására.
Mutassa be a gazdaság ágazati felépítését.
Mutassa be országok példáin a gazdasági szerkezet átalakulását, illetve az egyes ágazatok változó szerepét, a szolgáltatás szerepének felértékelődését.
Mutassa be a foglalkozási szerkezet átalakulását.
Alkalmazza konkrét példákban az életszínvonal és az életminőség mérésére szolgáló mutatókat.
Értelmezze a gazdasági szerkezet átalakulását, kapcsolatát a társadalmi-
gazdasági fejlődéssel.
Érzékeltesse példákkal a harmadik és a negyedik szektor jelentőségét a mai világgazdaságban és a társadalmi életben.
Magyarázza a gazdasági és a foglalkozási szerkezet átalakulásának összefüggéseit.
6.2. Integrációs folyamatok Nevezze meg az együttműködések kialakulásában szerepet játszó tényezőket.
Ismertesse az integrációk fejlődésének szintjeit.
Nevezzen meg példákat különböző szintre jutott és különböző típusú integrációkra.
Értékelje az integrációk kialakulásában szerepet játszó tényezőket.
Igazolja az integrálódás szükségességét napjaink világgazdaságában.
Hasonlítsa össze az egyes integrációs szintek működését.
Jellemezze a NAFTA és az Európai Unió mint integráció kialakulásának folyamatát, lépéseit.
6.3. A globaizáció Értelmezze a globalizáció folyamatát, a világtermék fogalmát.
Mutassa be a globalizáció kialakulásában szerepet játszó tényezőket.
Ismerje fel leírásokban és hírekben a globalizáció folyamatát, jelenségeit.
Mutassa be a globalizáció mindennapi életünkben érzékelhető hatását.
Nevezzen meg a globalizációhoz kapcsolódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat.
Ismertesse globális világgazdaság működésének jellemzőit, a világméretű szerveződést lehetővé tevő technikai feltételeket.
Igazolja a globalizáció nyújtotta előnyök kihasználása és a társadalmi-gazdasági fejlettség kapcsolatát.
Ismerje a globalizáció és a transznacionális vállalatok szerveződésének kapcsolatát.
Ismertesse a transznacionális vállalatok működésének elvét példák alapján.
Nevezzen meg a világgazdaságban meghatározó szerepet játszó TNC-ket.
Mutassa be a transznacionális vállalatok működését, a termelésszervezés sajátosságait.
Igazolja a TNC-k szerepét a szolgáltatások és a negyedik szektor (K+F) fejlődésében.
6.4. A monetáris világ Ismertesse a működőtőke és a pénztőke áramlásának jellemzőit. Nevezzen meg az országok eladósodásához vezető folyamatokat.
Mutassa be a mindennapok pénzügyi folyamatait, a pénzügyi szolgáltatások (folyószámla, hitel, befektetés, értékpapírok, valuta) működésének jellemzőit.
Oldjon meg egyszerű valutaváltási számítási feladatokat.
Mutassa be az infláció kialakulásában szerepet játszó tényezőket.
Értelmezze az egyéni hitelfelvétel kockázatait (árfolyamváltozás, kamatváltozás, törlesztési források).
Mutassa be a működőtőke mozgásának legfőbb irányait és hatásait a gazdasági fejlődésben.
Tárja fel az összefüggéseket az eladósodás és az adósságválság kialakulásának folyamatában.
Ismerje az eladósodás társadalmi és gazdasági következményeit.
Nevezzen meg az országok eladósodásához vezető világgazdasági eseményeket, folyamatokat.
Elemezze az eladósodás folyamatának nemzetközi összefüggéseit.
Mondjon példákat inflációt és költségvetési hiányt gerjesztő folyamatokra.
Magyarázza az infláció következményeit.
Ismertesse a nemzetközi pénzügyi szervezetek szerepét és feladataikat.
Értelmezzen a gazdasági, pénzügyi folyamatokhoz kapcsolódó híreket, adatokat.
Mutassa be a szükséglet és a termelés, a fizetőképes kereslet és a gazdasági egyensúly összefüggését.
Nevezzen meg költségvetési tényezőket, ismerje az államháztartás fogalmát.
Hasonlítsa össze az IMF és a Világbank tevékenységét.
Sorolja fel a költségvetés fő összetevőit.
Értelmezze az államháztartási hiány kialakulásához vezető folyamatokat.
Hasonlítsa össze az árfolyam- és a kamatváltozás hatását egyszerű számítási feladatban.
Oldjon meg a témához kapcsolódó problémamegoldást igénylő feladatokat.
7. Magyarország - helyünk a Kárpát-medencében és Európában

Megjegyzés: A Magyarország természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőinél, illetve a nagytájak eltérő természeti és gazdasági képénél szereplő követelmények az egyes nagytájakra is vonatkoznak.

TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
7.1. A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai Ismertesse a medencejelleg következményeit az éghajlat, a vízrajz, a vízkészlet és a környezeti állapot vonatkozásában.
Értelmezze a medencevidék nagytájainak földrajzi jellegzetességeit és az azokból adódó környezeti különbségeket, veszélyhelyzeteket.
Helyezze el hazánkat a térképen, a földgömbön, Európában és a Kárpát-
medencében.
Jellemezze a Kárpát-medence nemzetiségi összetételét tematikus térképek és adatsorok segítségével. Ismertesse a magyarság elhelyezkedését a Kárpát-
medencében és a világban.
Kapcsolja össze a Kárpát-medence szerkezetének, domborzatának kialakulását a földtani fejlődési folyamatokkal.
Elemezze a földrajzilag nyitott határ és a zárt medencehelyzet következményeit.
A bizonyításhoz használjon különféle tematikus térképeket.
Mutassa be a medencejelleg társadalmi hasznosításának, a tájalakítás és következményeinek ok-okozati összefüggéseit, kilátásait.
Értékelje a központi fekvés és a tranzithelyzet előnyeit és hátrányait.
Tudjon példákat mondani a határainkon átnyúló eurorégiókra és együttműködésekre.
7.2. Magyarország természeti adottságai Magyarázza folyamatábra vagy táblázat segítségével a földtörténeti idők meghatározó jelentőségű geológiai eseményeit.
Nevezze és mutassa meg térképen az egyes idők, időszakok főbb képződményeit.
Sorolja fel hazánk legfontosabb felszínalkotó és hasznosítható kőzeteit. Ismertesse területi előfordulásukat, felhasználásuk lehetőségeit.
Mutassa be a Kárpát-medence földtörténeti fejlődésének lemeztektonikai folyamatát.
Ismerje az időszakok, korok eseményeit és hazai földtörténeti emlékeit.
Mutassa be hazánk földrajzi helyzetének éghajlati következményeit, a legfontosabb módosító tényezőket.
Jellemezze hazánk éghajlatát.
Ismertesse az egyes éghajlati elemek értékeinek hazai eloszlási jellegzetességeit.
Bizonyítson többtényezős földrajzi összefüggéseket (medence-jelleg, földtani felépítés, éghajlat felszíni és felszín alatti vízkészlet és jellemzőik).
Értékelje felszíni vizeink gazdasági jelentőségét.
Ismertesse a felszín alatti vizek hazai típusait, előfordulásait, hasznosítását.
Magyarázza vizeink környezeti problémáit.
Mondjon példákat a vízvédelem hazai lehetőségeire és megoldásaira.
Nevezze meg kontúrtérképen hazánk legjelentősebb folyóit, tavait és jellemezze azokat.
Mutassa be a természetes növénytakaró területi változásait, a legjelentősebb talajtípusok elhelyezkedését.
Értelmezzen Magyarország természeti adottságaival kapcsolatos tematikus térképeket.
Bizonyítsa szemelvények alapján a vízszennyezés helyi és regionális összefüggéseit, a nemzetközi összefogás szükségességét a Kárpát-
medencében.
Mutassa be az éghajlat, a természetes növénytakaró és a talaj összefüggéseit hazánk területén.
Prognosztizálja Magyarország feladatait a fenntartható fejlődés, a vízgazdálkodás és a mezőgazdaság kapcsolatában.
7.3. Magyarország társadalmi
jellemzői
Ismertesse hazánk 20. századi és jelenkori népesedési folyamatait és azok társadalmi-gazdasági következményeit.
Értelmezze hazánk korfáját.
Olvassa le diagramokról, adatsorokról és elemezze a népességszám, a természetes szaporulat alakulását.
Nevezzen meg magas és alacsony népsűrűségű területeket, indokolja a különbségeket.
Ismerje a magyarországi nemzetiségeket és azok területi kötődését.
Elemezzen a népesség nemzetiségi összetételét, területi eloszlását bemutató tematikus térképeket, statisztikai adatsorokat, korfákat.
Bizonyítsa a népességmozgások összefüggését a gazdasági-politikai tényezőkkel.
Értelmezze a településfajták, a településhálózat átalakulását.
Mutassa be a hazai foglalkozási szerkezetet, átalakulását, magyarázza az okait.
Mutassa be hazánk településföldrajzi jellemzőit térképek, képek, adatsorok, ábrák alapján.
Elemezze a lakókörnyezetet és az életmódbeli jellemzőket alakító tényezőket (nagyvárosi, városi, falusi települések; természeti és épített környezet; gazdasági, szociális eltérések).
Elemezze a falusias térségek válsághelyzetének okait, és felzárkózásuk lehetőségeit. Ismertesse hazánk településföldrajzi jellemzőinek területi különbségeit, elemezze a településtípusok változó súlyát.
7.4. A hazai gazdasági fejlődés jellemzői Értékelje hazánk természeti erőforrásait és azok szerepét a nemzetgazdaságban.
Ismertesse a magyar nemzetgazdaság jellemző vonásait, területi és szerkezeti átrendeződését ábrák, statisztikai adatsorok, tematikus térképek segítségével.
Mutassa be a gazdasági rendszerváltás következményeit.
Elemezze Magyarország gazdasági szerkezetét, a fejlettség és az életmód kapcsolatát, a regionális különbséget.
Ismertesse az összefüggést hazánk társadalmi-gazdasági fejlődése és annak történelmi háttere között.
Alkalmazza az országok gazdaságának összehasonlítására szolgáló mutatókat a magyar gazdaság európai és a világgazdaságban elfoglalt helyének bemutatására.
Olvassa le tematikus térképekről a GDP regionális adatait, és magyarázza annak eltéréseit.
Állapítson meg tényeket, folyamatokat, összefüggéseket adatsorok, ábrák segítségével az egyes ágak, ágazatok helyzetéről, a nemzetgazdaságban elfoglalt szerepéről.
Mutassa be az ipar területi és szerkezeti átalakulásának folyamatát.
Elemezze a húzóágazatok (autóipar, gyógyszeripar, infokommunikációs ágazat) szerepét, illetve annak változásait. Jellemezze a tudásipar feltételeit.
Bizonyítsa éghajlati és talajadottságaink szerepét a művelési ágak megoszlásában, főbb terményeink előállításának területi elhelyezkedésében.
Nevezze meg a történelmi borvidékeket térkép alapján.
Mutassa be tematikus térképek segítségével az infrastruktúra és a településhálózat kapcsolatát.
Vegye sorra a hagyományos mezőgazdasági termékek, élelmiszerek, ételek körét. Ismerje fel a hagyományok földrajzi alapjait.
Értékelje hazánk közlekedésföldrajzi helyzetét.
Vizsgálja meg az átmenő forgalom jellemzőit és infrastruktúráját.
Értelmezze a munkanélküliség kialakulásának okait, csökkentésének lehetőségeit.
Értékelje hazánk gazdasági szerepét adatok, szemelvények alapján uniós és világgazdasági kitekintéssel. Mutassa be a külföldi tőke szerepét a rendszerváltozást követő gazdasági fejlődésben.
Mutassa be példák alapján a piac és a tulajdonformák szerepét, változását a gazdaság működésében.
Állapítson meg tendenciákat, összefüggéseket az egyes ágazatok szerepéről nemzetközi statisztikai adatok alapján, és hasonlítsa össze ezeket a hazai jellemzőkkel.
Mutassa be konkrét példa alapján az ipari parkok szerepét a térségek gazdasági fejlődésében. Vizsgálja meg az ipari és infoparkok, a zöld és barnamezős beruházások szerepét.
Elemezze a magyar energiagazdaság adottságait, lehetőségeit, nemzetközi kapcsolatait.
Fogalmazzon meg a fenntartható fejlődést támogató törekvéseket.
Ismertesse az élelmiszergazdaság szerepét a nemzetgazdaságban.
Tudjon példákat mondani Magyarország és az Európai Unió mezőgazdasági kapcsolatára.
Mutassa be és helyezze el a térképen a fontosabb idegenforgalmi körzeteket, tájegységeket, ismertesse azok értékeit. Soroljon fel a világörökség részeként számon tartott hazai értékeket.
Ismertesse hazánk integrációs törekvéseit, ennek okait.
Mutassa be a turizmus környezetre és a szolgáltatás egyéb ágazataira gyakorolt hatásait.
Vázolja fel az idegenforgalom szerepét a gazdaságban, vizsgálja eltérő jellegű körzeteit.
Prognosztizálja az idegenforgalmi fejlesztések lehetőségeit.
7.5. Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe Ismertesse térkép segítségével a nagytájakat és résztájaikat, mutassa és nevezze meg ezeket kontúrtérképen.
Jellemezze a nagytájak felszínét, éghajlatát, vízrajzát, főbb talajtípusait, ásványkincseit és a természeti adottságok hatásait a gazdasági életre.
Bizonyítsa statisztikai adatok segítségével a nagytáj szerepét hazánk gazdasági életében.
Helyezze el a földtörténeti időegységekben a nagytájak, résztájak kőzetanyagának, ásványkincseinek a kialakulását.
Ismertesse a tájformálásban szerepet játszó földrajzi erők tevékenységét.
Ismertesse a nagytájak természeti és kulturális értékeit, idegenforgalmi lehetőségeit és központjait.
Mutassa meg térképen és nevezze meg kontúrtérképen a nagytájak főbb településeit. Kapcsolja hozzájuk a jellemző természeti erőforrásokat és gazdasági tevékenységeket.
Mutassa be az összefüggést a földrajzi fekvés, az infrastruktúra, a fogyasztópiac és a gazdaság fejlettsége között.
Nevezze meg a nagytájat érintő környezeti problémákat, és ezek mérséklésének lehetőségeit.
Hasonlítsa össze a résztájak természeti és társadalmi-gazdasági adottságait.
Ismertesse a történelmi múlt, a hagyományok, az infrastruktúra, a szaktudás szerepét a nagytájak gazdaságában.
Ismertesse a gazdasági szerkezetváltás pozitív és negatív következményeit a térségben.
Mutassa be példák alapján a nagytáj jellegzetes településtípusait és azok összefüggését a természeti adottságokkal.
7.6. A magyarországi régiók földrajzi jellemzői Mutassa meg a térképen, nevezze meg kontúrtérképen hazánk nagyrégióit.
Hasonlítsa össze az egyes régiók jellemző erőforrásait, földrajzi adottságait.
Jellemezze az egyes régiókat hazánk gazdaságában betöltött szerepük, jellemző gazdasági tevékenységük alapján.
Mutassa be az egyes régiók társadalmi-gazdasági központjait, fontosabb településeit.
Mutassa be a társadalmi-gazdasági fejlődés, fejlettség regionális különbségeit és összefüggéseit.
Elemezzen ehhez kapcsolódó adatokat.
Ismertesse a nagyrégiók kialakításának elveit.
Indokolja a regionális fejlettség különbségeit természeti, társadalmi, gazdasági tényezőkkel.
Fogalmazzon meg fejlődési, felzárkózási utakat adatok alapján.
Magyarázza ezekben a húzóágazatok szerepét.
Mondjon példákat a régiókon belüli területi fejlettségi különbségekre, ismerje ezek okait.
Mondjon példákat a nagyrégión belüli és az azok közötti együttműködésekre.
Mutassa be a régió területéhez tartozó nemzeti parkok, világörökségi helyszínek értékeit, igazolja idegenforgalmi szerepüket.
Nevezzen meg idegenforgalmi célpontokat.
Nevezzen meg és csoportosítsa különböző szempontok alapján az egyes régiók területéhez kapcsolódó védett természeti, kulturális értékeket.
Hasonlítsa össze az idegenforgalom társadalmi adottságainak (infrastruktúra, szolgáltatások) jellemzőit.
Jellemezze a főváros településszerkezetét ábrák segítségével.
Mutassa be központi szerepét az ország társadalmi-gazdasági életében.
Ismertesse példák alapján Budapest sokoldalú gazdasági kapcsolatát az agglomeráció településeivel.
7.7. Természeti, kulturális és történelmi értékek védelme Ismerje fel térképen, kontúrtérképen és nevezze meg hazánk nemzeti parkjait, a világörökséghez tartozó értékeit.
Nevezzen meg magyarországi néprajzi csoportokat, tudjon példát mondani hagyományaikra, értékeikre.
Nevezzen meg a hungarikumok körébe sorolt termékeket, kulturális értékeket.
Mutassa be a hungarikumok gazdasági és idegenforgalmi jelentőségét.
7.8. Magyarország környezeti állapota Értékelje hazánk környezeti állapotát tematikus térképek, összehasonlító adatsorok, fotók segítségével.
Mutassa be a medence- és a tranzit-jelleg szerepét a környezet szennyeződésében, és az összefogás szükségességét ezek csökkentésére.
Sorolja fel a nagyvárosok környezeti ártalmait, a megoldás lehetőségeit, a környezet védelmében tett intézkedéseket és azok eredményeit.
Elemezzen összehasonlító módon különböző forrásokból származó adatokat, fogalmazzon meg előrejelzéseket az adatok alapján.
Hasonlítsa össze a védettség jellegét és különböző fokozatait helyek, objektumok példáin.
Mondjon példát hazánk környezetvédelmi problémákkal foglalkozó intézményeire, azok tevékenységére. Igazolja példákkal a környezeti szempontokat figyelembe vevő gazdasági fejlesztés fontosságát.
7.9. Az országhatárokon átívelő kapcsolatok Mondjon példákat a határainkon átnyúló eurorégiókra és együttműködésekre.
Mutassa be nemzetközi gazdasági kapcsolataink irányának és tartalmának változását adatsorok alapján.
Nevezze meg hazánk legfontosabb külkereskedelmi partnereit.
Ismertesse a külkereskedelem szerepét hazánk gazdaságában.
Mutassa be ábrák, adatsorok alapján a külkereskedelem áruösszetételét.
Ismerje fel a regionális szerveződések földrajzi alapjait.
Mutassa be a Kárpát-medencében működő eurorégiók legfőbb tevékenységeit.

Ismertesse nemzetközi gazdasági kapcsolataink jellemzőit, az Európai Unió gazdaságában betöltött szerepét.
8. Európa földrajza. A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában

Megjegyzés: Az Európa általános természet- és társadalomföldrajzi képénél megfogalmazott követelmények a további résztémakörökre is vonatkoznak.

TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
8.1. Európa általános természet-földrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjuk és geológiai szerkezetük közötti összefüggést.
Támassza alá példákkal a geológiai szerkezet és az ásványkincsek előfordulásának összefüggését.
Mutassa meg a térképen és jellemezze a kontinens nagytájait, szerkezeti egységeit, éghajlatait.
Mutassa be konkrét példákon az éghajlatot alakító és módosító tényezők szerepét a kontinensen.
Mutassa be tematikus térképek segítségével az éghajlat, a vízrajz, a növényzet és a talajtípus közötti összefüggést.
Ismerje fel diagramok és más ábrák, képek, leírások alapján a kontinens jellegzetes éghajlatait, és jellemezze azokat.
Mutassa be konkrét példákon a társadalom környezetalakító tevékenységét és annak hatásait.
Nevezze meg a kontúrtérképen a kontinens legfontosabb felszíni vizeit és nagytájait.
Mutassa be a kontinens kialakulásának folyamatát geológiai és szerkezetmorfológiai térképek segítségével.
Magyarázza a lemeztektonikai folyamatok és a kontinens területének változása közötti összefüggést.
Ismerje fel kontúrtérképen, ábrán, képen a fontosabb szerkezet-domborzati egységeket.
8.2. Európa általános társadalomföldrajzi képe Magyarázza a természeti adottságok és a társadalmi-gazdasági fejlődés népsűrűséggel való kapcsolatát.

Mutassa meg térképen Európa sűrűn lakott területeit, nagy agglomerációit, és indokolja az elhelyezkedésüket.
Sorolja fel és mutassa meg térképen, kontúrtérképen Európa országait, fővárosait, a tanult országok legfontosabb gazdasági központjait, és ismertesse földrajzi jellemzőiket. Hasonlítsa össze Észak-, Mediterrán-, Atlanti-, Kelet- és Közép-Európa természeti és társadalmi-gazdasági földrajzi jellemzőit, környezeti állapotát. Nevezze meg az egyes térségek, a tanult országok kulturális, életmódbeli sajátosságait.
Sorolja fel jellegzetes mezőgazdasági terményeit, ásványkincseit és ipari termékeit, illetve tipikus gazdasági ágait. Nevezzen meg a tanult országok gazdaságára jellemző termékeket!
Mondjon példákat a tanult országok kulturális értékeire.
Mutassa be az európai erőtér átalakuló világgazdasági szerepét, térjen ki az új válságjelenségek hatásaira.
Elemezze a transzkontinentális infrastruktúra szerkezetét, szerepét a gazdasági fejlődésben.
Vizsgálja meg az országok és térségek változó szerepét az integrációs folyamatokban.
Mondjon példákat a vendégmunkások, a menekültek és a bevándorlók befogadásából adódó problémákra.
Támassza alá példákkal a társadalmi fejlődés, a foglalkozási átrétegződés és az urbanizáció kapcsolatát.
Mutassa be a társadalmi-gazdasági fejlettség területi különbségeit Európában, magyarázza azok okait és következményeit.
Hasonlítsa össze Észak-, Mediterrán-, Atlanti-, Kelet- és Közép-Európa természeti erőforrásait, igazolja példákkal ezek hatását a gazdasági élet (mezőgazdaság, ipar, szolgáltatások) szerveződésére.
Összegezze a Földközi-tenger jelentőségét a mediterrán-európai országok társadalmi-gazdasági életében.
Mutassa be a tanult országok szerepét, jelentőségét a világgazdaságban és az Európai Unióban.
8.3. Az Európai Unió Mutassa be az európai együttműködés kialakulását, lényegét és legfontosabb területeit, hatását a tagállamok társadalmi-gazdasági életére.
Nevezze meg az Európai Unió tagállamait, főbb intézményeit.
Ismertesse hazánk és a szervezet kapcsolatát.
Mutassa be példákkal alátámasztva az unión belüli területi fejlettségi különbségeket, a regionális politika fő vonásait.
Elemezzen az Európai Unióval kapcsolatos statisztikai adatokat.
Magyarázza az európai integráció kialakulásához vezető okokat, ismerje fejlődésének történetét, kapcsolatát egyéb tömörülésekkel.
Helyezze el az Európai Uniót a világgazdaság erőközpontjai között statisztikai adatok elemzése alapján.
Tárja fel az integráció bővítésének lehetőségeit és problémáit.
Mutassa be a szervezet mezőgazdasági politikáját, területfejlesztési, környezetvédelmi és környezetgazdálkodási törekvéseit.
8.4. A területi fejlettség különbségei Európában
8.4.1. Az Európai Unió magterületei
Egyesült Királyság Mutassa be konkrét példákon a szigetország földrajzi fekvésének és ásványkincseinek szerepét a gazdaság fejlődésében.
Mutassa be az ipar területi elhelyezkedésének fő vonásait és ezek okait.
Ismertesse a gyarmatosítás szerepét az ország gazdaságának fejlődésében, legyen tisztában világgazdasági szerepe átalakulásának okaival.
Ismertesse forráselemzés alapján a gazdasági szerkezetváltás sikeres és kevésbé sikeres útjait.
Jellemezze az ország szerepét az Európai Unióban.
Franciaország Mutassa be az ipar területi elhelyezkedésének fő vonásait és ezek okait.
Ismertesse a mezőgazdaság legfontosabb területi jellemzőit.
Ismertesse az ország szerepét az Európai Unió élelmiszertermelésében.
Támassza alá példákkal az idegenforgalom gazdasági jelentőségét.
Igazolja a gazdaságpolitika és a mezőgazdasági termelés sajátos vonásainak kapcsolatát.
Mutassa be a gazdaság területi átrendeződésének sajátos vonásait.
Benelux államok Ismertesse az egyes országok társadalmi-gazdasági jellemzőit, az együttműködés kialakulásához vezető okokat.
Igazolja, hogy Hollandia az európai közösség jelentős élelmiszerellátója.
Igazolja, hogy az együttműködés kialakulás az Európai Unió előfutárának is tekinthető.
Hasonlítsa össze az egyes országok társadalmi-gazdasági folyamatait, magyarázza az eltérő területi jellemzők kialakulását.
Németország Mutassa be az ország területenként eltérő természeti és társadalmi-gazdasági adottságait, a gazdaság különbségeit.
Ismerje az egykori keleti és nyugati országrész eltérő gazdasági-társadalmi fejlődésének útját, az ország újraegyesítését követő eredményeket és problémákat.
Mutassa be a hagyományos iparvidék gazdasági és környezeti átalakulásának folyamatát a Ruhr-vidék példáján.
Nevezze meg a gazdaság húzóágazatait.
Igazolja példák alapján a német nagyvállalatok szerepét hazánk és a volt szocialista országok gazdasági fejlődésében.
Támassza alá példákkal az ipar területi és szerkezeti átalakulási folyamatát, a déli tartományok gyors gazdasági fejlődését.
Mutassa be területi különbségek kialakulásának tényezőit.
8.4.2. Fejlett gazdaságú országok Európa közepén
Ausztria Hasonlítsa össze a magashegység és a medencék jellemző társadalmi-gazdasági vonásait.
Igazolja az Alpok idegenforgalmi jelentőségét.
Igazolja hazánk és Ausztria sokoldalú társadalmi-gazdasági kapcsolatát.
Mutassa be a sajátos történelmi múlt szerepét a társadalmi gazdasági fejlődésben.
Mutassa be az ország szerepét, súlyát az Európai Unióban.
Ismertesse a magashegységi környezet szerepét a gazdasági életben.
Svájc Jellemezze a gazdaság területi elhelyezkedésének sajátos vonásait.
Mutassa be a közép-európai magashegységi gazdálkodás jellemző vonásait.
Nevezzen meg az országra jellemző gazdasági tevékenységeket és termékeket.
Mondjon példát a semlegességből adódó nemzetközi szerepvállalásra.
Mutassa be a sajátos történelmi múlt hatását a társadalmi-gazdasági fejlődésre.
Hasonlítsa össze a két alpesi ország (Ausztria és Svájc) természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit.
8.4.3. A gazdasági felzárkózás lehetőségeinek példái
Olaszország Mutassa be a tipikus mediterrán táj természetföldrajzi jellemzőit és a hozzá kapcsolódó gazdálkodást.
Ismertesse a mezőgazdaság jellemző termelési típusait és termékeit.
Indokolja tények bemutatásával Olaszország társadalmi-gazdasági kétarcúságát.
Hasonlítsa össze az ország északi és déli területeinek természeti és társadalmi adottságait, gazdasági fejlettségét.
Mutassa be az idegenforgalom területenként eltérő adottságait.
Tudjon példákat mondani az északi és a déli területek közötti fejlettségi különbség következményeire.
Fogalmazza meg az északi ipari háromszög fejlettségének okait, és mutassa be gazdasági kapcsolatait.
Mutassa be a mediterrán táj, a történelmi és a kulturális örökség szerepét az ország idegenforgalmában.
Spanyolország, Görögország Sorolja fel az országok gazdasági fejlődését segítő és nehezítő tényezőket.
Mondjon példákat az ipar vezető ágazataira, a gazdaság jellemző termékeire.
Mondjon példát az ország kulturális értékeire, idegenforgalmi vonzerejére.
Igazolja a tenger szerepét a gazdaság fejlődésében.
8.4.4. Kelet-Közép- és Délkelet-Európa rendszerváltó országai Mutassa be a XX-XXI. század fordulóján bekövetkezett gazdasági-
társadalmi átalakulás folyamatát és ennek társadalmi-gazdasági következményeit.
Mutassa be a gazdasági-társadalmi átalakulás eltérő vonásait.
Mutassa be a gazdasági-társadalmi átalakulás területileg eltérő következményeit és fejlődési útjait.
Lengyelország Jellemezze az ország nagytájainak eltérő gazdasági vonásait, a fejlettség területi különbségeit.
Ismertesse a magas-és a középhegységi tájak, a tengerpart és a síkságok gazdasági életének jellemzőit.
Hasonlítsa össze az ország nagytájait erőforrásaik alapján.
Ismertesse a mezőgazdaság fejlődésének sajátos vonásait.
Csehország Jellemezze a középhegységek és a medencék gazdasági erőforrásait.
Nevezze meg a cseh gazdaság húzóágazatait.
Ismertesse a társadalmi-gazdasági fejlődés történelmi vonatkozásait.
Indokolja az ország természeti erőforrásainak és gazdaságának térbeli elhelyezkedését.
Szlovákia Mutassa be a Kárpátok és az alföldi tájak eltérő szerepét a gazdaság fejlődésében.
Nevezze meg a szlovák gazdaság húzóágazatait.
Nevezzen meg fontosabb magyar vonatkozású városokat.
Vesse össze a cseh és a szlovák fejlődési út jellemzőit.
Magyarázza a gyors gazdasági felzárkózás tényezőit.
Románia Jellemezze az ország nagytájainak természeti adottságait és gazdasági erőforrásait.
Nevezze meg a gazdaság húzóágazatait.
Nevezzen meg iparosodó és mezőgazdasági tájakat.
Nevezzen meg magyar vonatkozású kulturális központokat.
Magyarázza a gazdasági felzárkózás segítő és hátráltató tényezőket.
Magyarázza a fejlődés területi különbségeit.
Délszláv államok Ismertesse az egykori Jugoszláviát megosztó társadalmi különbségeket.
Sorolja fel az utódállamokat, emelje ki az Unióhoz csatlakozott államokat.
Mondjon példát a térség országainak Európa és a világ gazdaságában betöltött szerepére.
Hasonlítsa össze a térség országainak kapcsolatát az Európai Unióval.
Szlovénia Jellemezze a magashegységi és a tengerparti tájak előforrásait, nevezzen meg jellemző gazdasági tevékenységeket. Igazolja a többi utódállamtól eltérő történelmi és kulturális jellemzőinek szerepét a gazdaság fejlődésében.
Horvátország Jellemezze a tengerpart adottságait.
Mutassa be a dalmáciai idegenforgalom szerepét az ország életében.
Ismertesse a nemzetiségek területi elhelyezkedését.
Szerbia Ismertesse az ország gazdasági erőforrásait, a gazdaság területi elrendeződésének jellemzőit, Vajdaság gazdasági szerepét.
Nevezzen meg magyar vonatkozású kulturális központokat.
Ismertesse a nemzetiségek területi elhelyezkedését.
8.5. Kelet-Európa Mutassa be a nagytájak természeti, társadalmi-gazdasági adottságait.
Hasonlítsa össze az ország európai és ázsiai részének természeti adottságait,
Ismertesse a volt Szovjetunió társadalmi-gazdasági jellemzőit.
Sorolja fel a gazdálkodás természeti és társadalmi problémáit
Oroszország mutassa be azok kapcsolatát a népesség eloszlásával. Mutassa be a földrajzi övezetesség jellemzőit Oroszország területének példáján.
Hasonlítsa össze tematikus térképek segítségével Oroszország iparvidékeinek földrajzi jellemzőit.
Mutassa be Oroszország világgazdasági szerepét.
Oroszországban. Ismertesse az ország energiagazdaságának jellemzőit, az energiatermelés környezeti következményeit.
Ukrajna Jellemezze a Donyec-medence gazdaságának földrajzi összefüggéseit.
Jellemezze Ukrajna mezőgazdaságát.
Nevezzen meg magyar vonatkozású településeket.
Mutassa be a társadalmi-gazdasági fejlődést elősegítő és hátráltató tényezőket.
9. Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői

Megjegyzés: A kontinensek általános természet- és gazdaságföldrajzi képénél szereplő követelmények a további résztémakörökre is vonatkoznak.

TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
9.1. A kontinensek általános természet- és társadalom-
földrajzi képe
Mutassa be az egyes kontinensek földrajzi sajátosságait.
Mondjon példákat az egyes kontinenseken előforduló nagyszerkezeti egységekre.
Elemezze tematikus térképek alapján a geológiai szerkezet és az ásványkincsek összefüggéseit.
Jellemezze a kontinensek nagytájait, a folyókat, a tavakat.
Mondjon példákat a kontinensek főbb erőforrásaira.
Ismerje fel képek, ábrák, leírások és tematikus térképek alapján a földrajzi öveket, a kontinensek jellemző területeit, tipikus tájait.
Ismertesse a népességkoncentráció kialakulását, jellemzőit, a népesség egyenlőtlen elhelyezkedésének okát.
Magyarázza a kontinensek országcsoportjainak eltérő ütemű gazdasági fejlődését.
Ismertesse a mezőgazdasági termelés egyes kontinenseken jellemző típusait és azok fontosabb terményeit.
Nevezzen meg sajátos kulturális értékeket az egyes országokban.
Mondjon példákat a földrészekről az emberi beavatkozás környezetkárosító hatásaira és ezek következményeire, a károsítás mérséklésének lehetőségeire.
Sorolja fel, mutassa meg térképen, és nevezze meg kontúrtérképen a kontinensek tanult nagytájait, folyóit, tavait, jellegzetes térségeit, országait, azok fővárosát és egyéb gazdasági központjait.
Ismertesse a kontinens szerkezeti felépítését és annak lemeztektonikai hátterét.
Mutassa be a kontinensek természet-földrajzi adottságait éghajlati, növényzeti és talajtérképek összehasonlító elemzésével.
Ismerje fel diagramok alapján a földrészek jellemző éghajlatait és térképvázlatokon az éghajlati öveket.
Mutassa be az egyes kontinensekre jellemző példákkal a vízszintes és a függőleges földrajzi övezetesség rendszerét.
Elemezzen keresztmetszetet a kontinensek természeti adottságairól.
Mutassa be a kontinensek világgazdasági szerepét, annak változásait.
9.2. Ázsia földrajza
9.2.1. Ázsia általános földrajzi
jellemzői
Ismertesse az ázsiai nagy sivatagok kialakulásának okait.
Mutassa be példák alapján a monszun szerepét a gazdasági élet jellemzőinek kialakulásában.
Hasonlítsa össze a monszun vidék és terület vonatkozásában a kialakító okokat a forró és a mérsékelt övezetben; jellemezze az öntözéses monszungazdálkodást.
Mutassa be a népességrobbanást statisztikai adatok segítségével, mondjon példákat a következményeire és a megoldásukra tett erőfeszítésekre.
Magyarázza a népességkoncentrációk kialakulásának okait és következményeit.
Ismerje fel a területi fejlettség különbségeit a kontinensen.
Ismertesse a kontinens természeti jellemzőiből adódó veszélyhelyzeteket (földrengés, vulkánkitörés, cunami, tájfun), a védekezés lehetőségeit.
Nevezzen meg példákat az eltérő szerepkörű országokra, országcsoportokra (olajországok, mezőgazdasági alapanyag-termelők, összeszerelő-beszállítók, újonnan iparosodott országok, új gazdasági hatalmak)
Mutassa be a kontinens vallási-kulturális sokszínűségét, ennek következményeit a társadalom életében.
Ismertesse példák segítségével az ősi kultúrák, a világvallások társadalmat, gazdaságot, környezetet befolyásoló szerepét.
Értelmezze miért lett Ázsia a világ új fejlődési és gazdasági pólusa.
Elemezze az élelmezési problémák kialakulásának okait, ismertesse a megoldásukra tett erőfeszítéseket.
Mutassa be Ázsia elmaradott, szegény térségeinek példáit, elemezze és magyarázza az ottani társadalmi és gazdasági problémák jelenségeit.
Elemezze az élelmezési problémák kialakulásának okait, ismertesse a megoldásukra tett erőfeszítéseket.
9.2.2. Ázsia országai
Kína Ismertesse a népességszám növekedésének időbeli változásait diagramok alapján.
Hasonlítsa össze Kelet- és Nyugat-Kína mezőgazdaságát.
Magyarázza meg, hogyan lett Kína a világ meghatározó gazdasága.
Tárja fel a tengerparti és a belső területek fejlettségkülönbségének természeti alapjait, ennek életmódbeli és környezeti következményeit.
Ismertesse a társadalmi-gazdasági fejlődés sajátos vonásait.
Mutassa be a külföldi tőke szerepét az ország gazdaságának fejlődésében.
Jellemezze Hongkong sajátos szerepét.
Mutassa be a gazdasági fejlődés és a környezet-átalakítás kapcsolatát, az ebből adódó környezeti veszélyeket Kína példáján.
Japán Mutassa be a szigethelyzet és a természeti erőforrások szűkösségének következményeit a gazdasági fejlődésben.
Ismertesse a társadalmi-gazdaság fejlődés sajátos vonásait.
Nevezze meg a japán ipar fő ágazatait, termékeit.
Támassza alá tényekkel Japán szerepét a térség országainak fejlődésében.
Igazolja Japán világkereskedelemi jelentőségét.
Mutassa be a gyarmatosítás hatását a térség társadalmi-gazdasági fejlődésére.
Támassza alá tényekkel Japán szerepét Ázsia gazdasági fejlődésében.
Bizonyítsa a világpiac igényeihez való alkalmazkodás szerepét a gazdaság fejlődésében. Mutassa b e a természeti feltételekhez és a társadalmi szokásokhoz alkalmazkodó japán mezőgazdaság vonásait.
Magyarázza meg a japán termőföld-, energia- és nyersanyagszegénység, illetve a biotechnológián és elektronikán alapuló gazdasági hatalom összefüggéseit.
India Ismertesse az ország népesedési folyamatát és ezek összefüggését az élelmezéssel.
Támassza alá példákkal a társadalmi, vallási hagyományok szerepét India gazdasági életben.
Jellemezze a természeti adottságokhoz igazodó indiai mezőgazdaságot, nevezze meg fő terményeit.
Mutassa be indiai példák alapján a duális gazdasági szerkezet sajátosságait.
Igazolja gyarmati múlt hatását az indiai társadalmi-gazdasági fejlődésben.
Hasonlítsa össze Kína és India demográfiai jellemzőit, a folyamatok társadalmi-gazdasági következményeit.
Mutassa be az indiai iparfejlődés eredményeit és ellentmondásait, a külföldi tőke szerepét.
Fejtse ki az indiai hagyományosan zárt társadalom és az informatikai társadalom ellentmondásait.
Értelmezze az ország szolgáltatás-kereskedelemben betöltött szerepét.
Délkelet-Ázsia iparosodott és iparosodó országai Nevezze meg a térséghez tartozó országokat.
Mutassa be példák alapján a térség országainak sajátos társadalmi-gazdasági fejlődését, azok természeti és társadalmi hátterét.
Csoportosítsa az országokat a fejlődési út sajátosságai alapján.
Nevezzen meg sajátos kulturális értékeket.
Fogalmazza meg az egyes fejlődési hullámok (csoportok) országainak hasonló és eltérő gazdasági vonásait.
Értelmezze a térség világgazdasági jelentőségét.
Délnyugat-Ázsia Nevezzen meg a területen élő népeket.
Mutassa be a terület kőolaj-gazdagságának világgazdasági jelentőségét.
Ismertesse példák alapján a kőolaj szerepét a térség országainak társadalmi-
gazdasági életében.
Mondjon példákat eltérő gazdasági fejlettségű országokra.
Nevezze meg a török és az izraeli gazdaság jellemző vonásait és termékeit.
Bizonyítsa a térség geopolitikai fontosságát.
Mutassa be a vallás meghatározó szerepét a társadalmi-gazdasági életben.
Nevezze meg térség főbb kulturális értékeit, vallási központjait. Értékelje a térség idegenforgalmi adottságait.
Értelmezze Törökország kultúrák és kontinensek között betöltött híd szerepét.
Ismertesse Izrael sajátos társadalmi-gazdasági fejlődésé, az izraeli gazdaság jellemző ágazatait, termékeit.
9.3. Ausztrália és Óceánia földrajza Jellemezze Ausztrália és Óceánia sajátos természeti adottságait, erőforrásait. Mutassa be példák alapján ezek hatását a társadalmi-gazdasági éltre.
Ismertesse az elszigetelt fekvés következményeit.
Mutassa be a természeti adottságokban megnyilvánuló összefüggéseket és az ausztrál gazdaság legfőbb vonásait.
Értékelje Ausztrália és Óceánia szerepét a világgazdaságban.
9.4. A sarkvidék földrajza Hasonlítsa össze a két sarkvidék földrajzi adottságait.
Mutassa be a globális éghajlatváltozás következményeit.
Értelmezze: a sarkvidékeket mint sajátos élettereket.
Ismertesse az Antarktikán működő kutatóállomások jelentőségét.
9.5. Afrika földrajza
9.5.1. Afrika általános földrajzi jellemzői
Jellemezze Afrika domborzatát, mutassa be kapcsolatát a földtani szerkezettel.
Mutassa be a mezőgazdasági termelés övezetes elrendeződését.
Mutassa be a trópusi mezőgazdaság jellemző formáit (talajváltó, ültetvényes, oázis- és legeltető gazdálkodás) és az azokhoz kötődő életmódok különbségeit.
Értékelje a gazdasági fejlődést befolyásoló természeti és gazdasági tényezőket.
Ismertesse a népességrobbanás következményeit a kontinensen.
Mutassa be a fejlettség területi különbségeit, okait.
Elemezze a gazdasági fejlődést nehezítő tényezőket.
Mondjon példákat a gazdaságilag fejlett és elmaradott területekre, országokra, jellemző gazdasági termékekre.
Ismertesse a kontinenst veszélyeztető sajátos környezeti problémákat és a mérséklésük lehetőségeit.

Hasonlítsa össze Afrika különböző természeti földrajzi adottságú tájainak gazdasági életét.
Mutassa be a gyarmatosítás következményeit, a társadalmi-gazdasági elmaradottság okait, a népesedési problémákat, a megoldási lehetőségek ellentmondásait.
Jellemezze a kontinens világgazdasági szerepének alakulását. Ismertesse népek és kultúrák találkozásából adódó problémákat példák alapján.
9.5.2. Afrika regionális földrajza Mutassa be Afrika tipikus tájainak (sivatag, oázis, éhségövezet) természeti, környezeti és társadalmi-gazdasági sajátosságait.
Hasonlítsa össze Észak-Afrika és trópusi Afrika földrajzi adottságait.
Nevezzen meg példaországokat és jellemző gazdasági tevékenységeket, termékeket.
Mutassa be a társadalmi-gazdasági felzárkózás lehetőségeinek példáit.
Magyarázza az ősi kultúra és a globálizáció sajátos kapcsolódását Egyiptom példáján.
Ismertesse Száhel-öv környezeti problémáit, a kialakulásában szerepet játszó tényezőket. Ismertesse a Száhel-öv problémájának természeti, társadalmi, egészségügyi összefüggéseit, a nemzetközi segítségnyújtás szerepét a problémák mérséklésében.
Mutassa be a Dél-afrikai Köztársaság fejlődésében szerepet játszó tényezőket.
Igazolja, hogy az ország a kontinens meghatározó gazdasági központja.
9.6. Amerika földrajza
9.6.1. Amerikai általános földrajza
Hasonlítsa össze Észak-, Közép- és Dél-Amerika természeti adottságait, erőforrásait.
Igazolja példákkal az észak-déli nyitottság és a kelet-nyugati zártság éghajlati következményeit, veszélyhelyzeteit Észak-Amerikában.
Mutassa be a vízszintes és a függőleges földrajzi övezetesség hatását a gazdálkodásra.
Mutassa be a kontinens társadalmi-kulturális alapon történő felosztásának jellemzőit, a népességkeveredés következményeit.
Jellemezze a népesség területi eloszlását, tárja fel ennek okait.
Ismertesse az urbanizáció kontinensrészenként eltérő vonásait, nevezzen meg agglomerálódó térségeket.
Hasonlítsa össze az ültetvényeken és a farmvidékeken folyó termelést.
Mondjon példákat az ipar szerkezetének és fejlettségének különbségeire az egyes kontinensrészeken.
Ismertesse a kontinenst veszélyeztető sajátos környezeti problémákat, a mérséklés lehetőségeit.

Vesse össze a dél-amerikai és az afrikai földrajzi övezetességet, indokolja a különbségeiket.
Vizsgálja meg a földrész szerkezeti felépítésének, szerkezetfejlődésének gazdaságot és életmódot meghatározó szerepét.
Elemezze összehasonító módon az észak-, dél- és közép-amerikai tájtípusokat.
Ismertesse amerikai példák alapján a népességkoncentrációk, a városodás és a városiasodás, a településegyüttesek, az agglomerációs zónák kialakulási folyamatait, területileg eltérő jellemzőit.
Mutassa be amerikai példák alapján a népesség városba áramlásának okait
és jellemzőit.
Vázolja fel az erőforrás-gazdálkodástól a tudásalapú társadalomig ívelő fejlődési utat Amerikában.
Fejtse ki a technológiai övezet jellemzőit.
Jellemezze a technopoliszt, ismertesse szerepét a modern amerikai gazdaság fejlődésében.
9.6.2. Amerika országai regionális földrajza
Amerikai Egyesült Államok Mutassa be az USA világgazdasági vezető szerepének kialakulását, valamint jelenkori szerepét a világ gazdasági és pénzügyi folyamatainak alakulásában.
Értékelje fejlődésének természeti és társadalmi feltételeit.
Jellemezze az ország gazdaságát a gazdaság térbeli elrendeződésének és szerkezetének átalakulását.
Hasonlítsa össze az egyes gazdasági körzetek jellemzőit.
Ismertesse a népesség összetételének változásait, a bevándorlás szerepét az USA társadalmi-gazdasági fejlődésében.
Mutassa be összefüggéseiben és elemezze az USA-beli nagy gazdasági körzetek fejlődésének tendenciáit, az ezeket kiváltó okokat.
Mondjon példákat az amerikai TNC-k világgazdasági szerepére.
Kanada Az ország erőforrásainak ismertében mutassa be a NAFTA-ban betöltött szerepét. Ismertesse a gazdasági fejlődés sajátosságait, területi jellegzetességeit, ismerje fel a közöttük meglevő összefüggéseket, tárja fel az USA-val kialakult szoros gazdasági együttműködés földrajzi alapjait.
Latin-Amerika Ismertesse Latin-Amerika gazdasági fejlődését befolyásoló tényezőket. Ismerje fel a latin-amerikai gazdasági fejlődés összefüggéseit.
Ismertesse a gazdasági fejlődés sajátosságait, területi jellegzetességeit. Példák alapján mutassa be Latin-Amerika világgazdasági szerepét.
Mutassa be a fejlődés területi különbségeit.
Jellemezze a gazdasági fejlődés gócpontjait.
Mexikó Az ország erőforrásainak ismertében mutassa be Mexikó NAFTA-ban betöltött szerepét. Ismertesse az USA és Mexikó határán kialakult gazdasági övezet jellemzőit.
Mutassa be Mexikó példáján a fejlődő országok városiasodásának jellemző vonásait.
Brazília Mutassa be a brazil gazdaság erőforrásait, a gazdaság jellemző ágazatait, területi elrendeződését. Mutassa be a területi gazdasági különbségek természeti és társadalmi okait.
Igazolja, hogy Brazília a feltörekvő országok csoportjába tartozik.
Elemezze a fejlődést segítő és nehezítő tényezőket.
„Banánköztársaságok”, adóparadicsomok Mondjon példát ún. banánköztársaságra.
Ismertesse gazdaságuk sebezhetőségének okait.
Nevezzen meg adóparadicsomokat a térségben.
Fogalmazza meg gazdasági jellemzőiket.
Elemezze a gazdasági sebezhetőség következményeit.
Mutassa be a fejlődés társadalmi-gazdasági ellentmondásait az adóparadicsomok példáján.
Értelmezze világgazdasági szerepüket.
10. Globális kihívások - a fenntarthatóság kérdőjelei

Megjegyzés: A témákhoz kapcsolódó követelmények az egyes geoszféráknál és a gazdasági tevékenységeknél is szerepelnek. Itt csak az ismeretek szintetizálásával kapcsolatos követelményeket soroljuk fel.

TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
10.1. A globálissá váló
környezetszennyezés és következményei
Mondjon példákat a természeti katasztrófák és az ember okozta környezeti problémákra.
Mutassa be azokban a társadalom felelősségét.
Ismertesse a megoldásokra irányuló nemzetközi törekvéseket, indokolja az összefogás szükségességét.
Mutassa be példákkal az egyik geoszférában történt beavatkozás hatását más geoszférákra.
Ismertesse példák alapján a lokális szennyeződés globális következményeit.
Mutassa be a környezetkárosítás életkörülményekre, életminőségre gyakorolt hatását példák alapján.
Elemezzen a témához kapcsolódó forrásokat.
Értelmezze a környezeti válság kialakulásának okait és folyamatát.
Mutassa be a földrajzi környezetnek a társadalmi tevékenységek hatására bekövetkezett változásait.
Rendszerezze különböző szempontok alapján a szférákat ért környezetkárosító hatásokat és tárja fel ezek összefüggéseit.
Mutassa be ábrasorok segítségével a földrajzi környezetben a társadalmi tevékenységek hatására bekövetkezett változásokat.
Alkosson véleményt konkrét példák, esetelemzések alapján a témához kapcsolódó szemelvények elemzésekor.
10.2. A demográfiai és urbanizációs válság Mutassa be a népességszám alakulásának (növekedés, csökkenés) társadalmi-gazdasági következményeit és összefüggéseit.
Ismertesse a népességrobbanás kialakulásának okait, következményeit és területi jellemzőit.
Értelmezze, hogy miért szükséges a demográfiai robbanás megfékezése, a háborús és a katasztrófaveszélyek felszámolása.
Mutassa be példák alapján a nagyvárosok terjeszkedésének környezeti következményeit.
Elemezzen a témához kapcsolódó adatokat, ábrákat, szövegeket.
Mutassa be logikai kapcsolatok feltárásával, hogy a népességszám alakulása hogyan befolyásolja a Föld energia-, nyersanyag-, fogyasztási cikk- és élelmiszerigényét.
Lássa ennek területi különbségeit, összefüggéseit a társadalmi-gazdasági fejlettséggel.
Példák alapján igazolja az urbanizációs folyamatok eltérő területi jellemzőit és ezek összefüggéseit a környezet állapotával.
Értelmezze a fejlődő világ urbanizációs válságának társadalmi-gazdasági összefüggéseit és következményeit.
Mutassa be az összefüggést a környezet állapotának romlása és az életminőség alakulása között.
Mutassa be az összefüggést a városi életforma és a környezet fokozott terhelése között.
Igazolja példákkal az életminőséget befolyásoló előnyöket és hátrányokat.
10.3. Élelmezési válság Ismerje fel az élelmiszer termelésének és fogyasztásának területi ellentmondásait.
Bizonyítsa példákkal a fokozódó mezőgazdasági termelés környezeti hatásait.
Mondjon példát a genetikailag módosított termékek előállításának, elterjedésének lehetséges következményeire.
Elemezzen a témához kapcsolódó forrásokat.
Ismertesse az élelmezési válság kialakulásához vezető társadalmi-gazdasági és környezeti folyamatok összefüggéseit.
Magyarázza a bioszféra és a talaj sérülékenysége és az élelmiszerellátás összefüggéseit.
Jellemezze a biogazdálkodást.
10.4. A mind nagyobb méretű fogyasztás és a gazdasági növekedés következményei Mutassa be a nyersanyag- és energiaválság kialakulásának folyamatát.
Ismertesse a hulladékkezelés és a hulladékgazdálkodás fontosságát, vesse össze a különböző megoldási lehetőségeket.
Mutassa be példák alapján a hulladékok újrahasznosításának lehetőségeit.
Ismertesse példák segítségével az egyén szerepét, felelősségét a fenntartható gazdálkodás kialakításában.
Igazolja az energia- és nyersanyag-hatékony gazdálkodás lényegét, az alternatív energiaforrások hasznosítási problémáit.
Mutassa be a környezeti szempontok érvényesíthetőségét a termelésben és a fogyasztásban.
Vesse össze a fogyasztói társadalom és a tudatos fogyasztói magatartás jellemzőit.
10.5. A környezet- és a természetvédelem feladatai Ismerje fel a globális környezeti problémákat hírekben, folyamatokban, jelenségekben, és mutassa be kialakulásuk főbb okait. Ismertesse a globális környezeti problémákkal foglalkozó legfontosabb nemzetközi szervezetek (FAO, UNESCO, WHO, WWF) főbb tevékenységeit.
Soroljon fel a természeti-táji értékek és az emberiség kultúrkincseinek védelmében tett lépéseket, igazolja ezek fontosságát.
Ismerje a környezet védelmében született főbb egyezményeket, irányelveket, célkitűzéseket, mutassa be a megvalósítás eredményeit és nehézségeit.
Mutassa be az egyén társadalmi szerepvállalásának lehetőségeit, a tevékeny közreműködés példáit a környezet védelmében.
Mutassa be példák alapján a helyi szerveződések, illetve a regionális és nemzetközi összefogás feladatát és lehetőségeit a környezet védelme és a fenntarthatóság elérése érdekében.
Igazolja, hogy a környezet állapotának feltárása, értékelése és egyensúlyának megóvása globális összefogást igényel.
Értelmezze a legfontosabb nemzetközi környezetvédelmi egyezményeket.
Mutasson meg a világtérképen néhány nemzetközi védelem alá eső területet.
Értelmezze szemelvények segítségével a fenntarthatóság fogalmát, a fenntartható fejlődés elméletét és lehetőségeit.
Ismerje a témakörhöz tartozó aktualitásokat.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei

Középszint Emelt szint
Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga
120 perc 15 perc 240 perc 20 perc
100 pont 50 pont 100 pont 50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

Középszint Emelt szint
Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga
A vizsgázó biztosítja I. feladatlap megoldásához nem használható segédeszköz!
II. feladatlap megoldásához használható segédeszközök: középiskolai földrajz atlasz, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó
NINCS szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó NINCS
A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja NINCS középiskolai földrajz atlasz NINCS középiskolai földrajz atlasz

Nyilvánosságra hozandók

Középszint Emelt szint
Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga
Anyag NINCS NINCS NINCS témakörök
Mikor? NINCS NINCS NINCS Jogszabály szerint
KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga
120 perc 15 perc
I. Topográfiai ismereteket, képességeket ellenőrző feladatlap 20 perc II. Földrajzi ismeretek és képességek meglétét vizsgáló feladatlap 100 perc Egy természetföldrajzi feladat és egy társadalomföldrajzi feladat kifejtése
100 pont 50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak egy központi feladatsort kell megoldania. A vizsgázó az I. (20 perc) és a II. (100 perc) feladatlapon belül a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

A vizsgázó először az I. feladatlapot oldja meg. A vizsgadolgozatokat a 20 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti. A dolgozatok összegyűjtésére, illetve kiosztására fordított idő a vizsga időtartamába nem számítható be. Ezután kerülhet sor a II. feladatlap kiosztására és megoldására.

Az I. feladatlap megoldásához semmilyen segédeszköz nem használható. A II. feladatlaphoz vizsgázónként szükséges segédeszközök: középiskolai földrajzi atlasz, szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző és vonalzó, amelyeket a vizsgázó biztosít. Amennyiben az egyes feladatokhoz egyéb információkra, pl. adatokra, szemelvényekre van szükség, azt a feladatsornak mindig tartalmaznia kell.

Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői

Az írásbeli feladatsor a vizsgakövetelmények valamennyi fő témaköréből tartalmaz kérdéseket.

Az írásbeli feladatsorban közel azonos arányban jelennek meg a természetföldrajzi és a társadalomföldrajzi tartalmak.

Az írásbeli feladatsor megközelítően a következő belső arányok szerint épül fel:

- 45%-ban földrajzi-környezeti ismeretanyag. Ez a részletes érettségi követelményekre épülő zártvégű vagy rövid választ igénylő nyílt végű feladatokban jelenik meg, amelyek a követelményrendszer arányait figyelembe véve különböző témakörökhöz kapcsolódnak.

- 15%-ban topográfiai ismeretek, amelyek a vizsgakövetelményben felsorolt névanyagra épülnek; a megjelölt földrajzi fogalmak megnevezését és a hozzájuk kapcsolódó tartalmak ismeretét várják el a vizsgázótól.

- 40%-ban gyakorlati jellegű feladatok (pl. grafikonelemzés, ábraelemzés, számításos feladatok, ábrázolás, mérés a térképen, képfelismerés, forráselemzés).

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az írásbeli vizsgadolgozatokat a szaktanár javítja és értékeli. Az értékelés központilag összeállított javítási-értékelési útmutató alapján történik.

Szóbeli vizsga

A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A tétel pontos megfogalmazása nem hozható nyilvánosságra.

Vizsgázónként szükséges segédeszköz a középiskolai földrajzi atlasz. Az egyes feladatokhoz kapcsolódó esetleges mellékletekről, szemelvényekről a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. A vizsgázó vázlatot készíthet és azt felhasználhatja (amennyiben a feladat ezt megköveteli, a vázlat készítése szükséges is).

A tételt a vizsgázónak önállóan, a szaknyelv használatával kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)

A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői

A tételsor jellemzői

A tételsornak legalább 20 tételt kell tartalmaznia. A tételekben meg kell jelennie a követelményrendszerben meghatározott valamennyi témakörnek.

A tételsor összeállításánál az alábbi arányokat javasolt figyelembe venni.

1. feladat - Általános természetföldrajz, a kontinensek, illetve Magyarország természetföldrajza

Témakör Feladatok száma 20 tétel esetén
Térképi ismeretek 1
Kozmikus környezetünk 1
A geoszférák földrajza 9
- A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai (4)
- A vízburok földrajza (2)
- A légkör földrajza (3)
Földrajzi övezetesség 3
A kontinensek természetföldrajza 2
Magyarország és tájainak természetföldrajza 4

2. feladat - Általános társadalomföldrajz, regionális társadalmi-gazdasági földrajz

Témakör A feladatok száma 20 tétel esetén
Társadalmi folyamatok a 21. század elején 2
A világgazdaság jellemző folyamatai 3
Magyarország földrajza. Helyünk a Kárpát-medencében és Európában 5
A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában 4
Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-
gazdasági jellemzői
3
Globális kihívások - a fenntarthatóság kérdőjelei 3

A tétel jellemzői

A szóbeli tétel két feladatból áll:

- a tételek első feladata az általános természetföldrajzra vagy a kontinensek, illetve Magyarország természetföldrajzára vonatkozik;

- a tételek második feladata általános társadalomföldrajzi vagy regionális társadalmi-gazdasági földrajzi tartalmakhoz kapcsolódik.

A két feladat között tartalmi és területi átfedés nem lehet (pl. Magyarországra vonatkozó ismeretek csak az egyik feladatban kérdezhetők).

A szóbeli vizsgarész értékelése

Az egyes feladatok megoldására 25-25 pont adható.

Az értékelés szempontjai feladatonként:

Tartalmi összetevők 20 pont
Logikus felépítés 2 pont
A szaknyelv, a térkép- és eszközhasználat 3 pont

A tételsor összeállításakor a vizsgáztató tanárnak röviden rögzítenie kell az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, a 20 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleleteket értékelni kell.

A vizsgázó teljesítményének rögzítésére egyéni értékelő lap készítése javasolt.

EMELT SZINTŰ VIZSGA
Írásbeli vizsga 240 perc Szóbeli vizsga 20 perc
Földrajzi ismeretek és képességek meglétét vizsgáló feladatsor Egy természetföldrajzi feladat és egy társadalomföldrajzi feladat kifejtése
100 pont 50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak egy központi írásbeli feladatsort kell megoldania. A vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

Vizsgázónként szükséges segédeszköz: szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző és vonalzó, amelyeket a vizsgázó biztosít. A megoldáshoz térkép, középiskolai földrajzi atlasz nem használható.

Amennyiben az egyes feladatokhoz egyéb információkra, pl. adatokra, szemelvényekre van szükség, azt a feladatsornak mindig tartalmaznia kell.

Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői

Az írásbeli feladatsor a vizsgakövetelmény valamennyi fő témaköréből tartalmaz kérdéseket.

Az írásbeli feladatsorban közel azonos arányban jelennek meg a természetföldrajzi és a társadalomföldrajzi tartalmak.

Az írásbeli feladatsor megközelítően a következő belső arányok szerint épül fel:

- 50%-ban földrajzi-környezeti ismeretanyag. Az emelt szintű részletes érettségi követelményekre épülő (a középszint követelményeit is magába foglaló) zártvégű, valamint rövidebb vagy hosszabb választ igénylő nyílt végű feladatok, esszé, illetve rajzos feladatok lehetnek, amelyek lefedik a követelményrendszer valamennyi fő témakörét.

- 20%-ban topográfiai ismeretek. A vizsgakövetelményben felsorolt névanyagra épülő feladatok a megjelölt földrajzi fogalmak felismerését, megnevezését, földrajzi tartalmak hozzárendelését, illetve a földrajzi-környezeti ismeretek topográfiai feladatok során történő alkalmazását várják el a vizsgázótól.

- 30%-ban az ismeretek alkalmazását igénylő gyakorlati jellegű feladatok (pl. grafikonelemzés, ábraelemzés, számításos feladatok, ábrázolás, mérés a térképen, képfelismerés, forráselemzés, adat- és szöveges vagy képi információ értelmezése, adatok alapján egyszerű prognózis készítése, problémamegoldó feladatok).

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés központi javítási-értékelési útmutató alapján történik.

Az írásbeli dolgozat összesen 200 pont értékű feladatot tartalmaz. A vizsgán nyújtott összteljesítmény megállapításához a dolgozatra adott pontszámot 2-vel kell osztani. Ennek megfelelően az írásbeli vizsgarészre maximum 100 vizsgapont adható (pl. ha a dolgozatra 150 pontot kapott a vizsgázó, akkor az 75 pontnak felel meg a vizsgán nyújtott összteljesítmény megállapításakor). Ha az osztás törtszámot eredményez, akkor felfelé kell kerekíteni.

Szóbeli vizsga

Az emelt szintű szóbeli vizsga központi tételsor alapján zajlik.

Vizsgázónként szükséges segédeszköz a középiskolai földrajzi atlasz, amelyről a vizsgabizottságot működtető intézmény gondoskodik. Az egyes feladatokhoz kapcsolódó esetleges mellékletekről, szemelvényekről a tételsort összeállító vizsgaközpont gondoskodik.

A tétel pontos megfogalmazása nem hozható nyilvánosságra.

A vizsgázó vázlatot készíthet és azt felhasználhatja (amennyiben a feladat ezt megköveteli, a vázlat készítése szükséges is).

A tételt a vizsgázónak önállóan, a szaknyelv használatával kell kifejtenie. Közbekérdezni csak akkor lehet, ha teljesen helytelen úton indult el vagy nyilvánvaló, hogy elakadt. (Ez esetben segítő kérdést lehet feltenni, amennyiben az még a felelési időbe belefér.)

A szóbeli tételsor tartalmi jellemzői

A tételsor jellemzői

A tételsornak legalább 20 tételből kell állnia.

A tételekben meg kell jelennie a követelményrendszerben meghatározott valamennyi témakörnek. A tételsor összeállítása az alábbi arányok figyelembevételével történik:

1. feladat - Általános természetföldrajz, a kontinensek, illetve Magyarország természetföldrajza

Témakör Feladatok száma 20 tétel esetén
Térképi ismeretek 1
Kozmikus környezetünk 1
A geoszférák földrajza 8
- A Föld mint kőzetbolygó szerkezete és folyamatai (4)
- A vízburok földrajza (2)
- A légkör földrajza (2)
Földrajzi övezetesség 4
A kontinensek természetföldrajza 2
Magyarország és tájainak természetföldrajza 4

2. feladat - Általános társadalomföldrajz, regionális társadalmi-gazdasági földrajz

Témakör A feladatok száma 20 tétel esetén
Társadalmi folyamatok a 21. század elején 3
A világgazdaság jellemző folyamatai 3
Magyarország földrajza. Helyünk a Kárpát-medencében és Európában 4
A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei Európában 4
Az Európán kívüli kontinensek, tájak, országok társadalmi-gazdasági jellemzői 3
Globális kihívások - a fenntarthatóság kérdőjelei 3

A tétel jellemzői

A szóbeli tétel két feladatból áll:

- a tételek első feladata az általános természetföldrajzra vagy a kontinensek, illetve Magyarország természetföldrajzára vonatkozik;

- a tételek második feladata általános társadalomföldrajz vagy a regionális társadalmi-gazdasági földrajzi tartalmakhoz kapcsolódik.

A két feladat között tartalmi és területi átfedés nem lehet (pl. Magyarországra vonatkozó ismeretek csak az egyik feladatban kérdezhetők).

A szóbeli vizsgarész értékelése

Az egyes feladatok megoldására 25-25 pont adható.

Az értékelés szempontjai feladatonként:

Tartalmi összetevők 20 pont
Logikus felépítés 2 pont
A szaknyelv, a térkép- és eszközhasználat 3 pont

A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az ezekre adható, feladatonként 20 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.

INFORMATIKA

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

A) KOMPETENCIÁK

Általános kompetenciák

A vizsgázótól elvárjuk, hogy az érettségi vizsgán az alábbi általános kompetenciák meglétét bizonyítsa

- alkalmazói készség;

- problémamegoldó készség;

- algoritmikus gondolkodás;

- önálló munkavégzés;

- alkotó munka;

- az informatika és a társadalom kölcsönhatásának ismerete;

- kommunikációs készség.

Tartalomorientált kompetenciák

Információs társadalom

Informatikai alapok - hardver

Informatikai alapok - szoftver

Szövegszerkesztés

Táblázatkezelés

Adatbázis-kezelés

Információs hálózati szolgáltatások

Prezentáció és grafika

Könyvtárhasználat

Algoritmizálás, adatmodellezés

A programozás eszközei

1. Információs társadalom

A vizsgázó

- legyen tájékozott a jelek és kódok világában;

- tudja értelemszerűen használni a gyakorlatban a telekommunikációs eszközöket, rendszereket;

- ismerje az információs társadalomban való részvétel lehetőségeit;

- legyen képes a korszerű eszközök hatékony használatával információt szerezni és feldolgozni;

- ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb állomásait, személyeit;

- ismerje az informatikai eszközhasználat veszélyeit;

- ismerje az informatika etikai és jogi vonatkozásait!

2. Informatikai alapok - hardver

A vizsgázó

- ismerje a jelátalakítás és kódolás lehetőségeit, módszereit és jelentőségét az informatikában;

- ismerje a számítógép felépítését és perifériáit;

- ismerje a hálózatok felépítését, alapvető eszközeit és működési elveit;

- legyen tisztában a számítógépes munkakörnyezet munkavédelmi és ergonómiai kérdéseivel!

3. Informatikai alapok - szoftver

A vizsgázó

- ismerje legalább egy operációs rendszer felhasználói felületét és felépítését;

- legyen képes kiválasztani az adott feladat elvégzéséhez megfelelő eszközt;

- tudja kezelni a fájlrendszer elemeit;

- ismerje a hálózatok alapvető szolgáltatásait!

4. Szövegszerkesztés

A vizsgázó

- tudja kezelni a választott szövegszerkesztő programot;

- tudja használni a szövegszerkesztő program eszközeit;

- tudjon feladatleírás alapján szöveges dokumentumokat készíteni;

- tudja kezelni a szövegszerkesztő nyelvi eszközeit;

- tudjon szöveges dokumentumaiba képeket, táblázatokat, illetve egyéb objektumokat beilleszteni, és tulajdonságaikat módosítani;

- tudjon körlevelet létrehozni;

- legyen képes nagyméretű dokumentumok kezelését megkönnyítő eljárások alkalmazására!

5. Táblázatkezelés

A vizsgázó

- tudja kezelni a választott táblázatkezelő programot;

- tudja használni a táblázatkezelő program eszközeit;

- tudjon a táblázatba szöveget, képet, illetve egyéb objektumot beilleszteni, és azok tulajdonságait módosítani;

- legyen képes adatokat táblázatokba rendezni, azokon számításokat végezni és áttekinthető módon formázni;

- tudja célszerűen használni a különböző adatformátumokat;

- tudja értelemszerűen használni a különböző típusú hivatkozásokat;

- tudjon adatokat rendezni, közülük meghatározottakat kigyűjteni;

- tudjon megfelelő típusú diagramot készíteni, tulajdonságait módosítani!

6. Adatbázis-kezelés

A vizsgázó

- tudja kezelni a választott adatbázis-kezelő programot;

- az adatmodell alapján tudjon adatbázist definiálni, annak tartalmát karbantartani;

- legyen képes különféle adatforrásokat importálni az adatbázis-kezelő programba;

- ismerje az adattípusokat, az adatokon értelmezett műveleteket és függvényeket;

- tudjon egyszerű adatbeviteli űrlapot készíteni;

- tudjon adattáblák között kapcsolatokat felismerni és felépíteni;

- tudjon adatbázisokból lekérdezéssel információt nyerni;

- legyen képes könnyen áttekinthető képernyő-, illetve nyomtatási képet készíteni!

7. Információs hálózati szolgáltatások

A vizsgázó

- értse az alapvető internetes protokollok működési elvét;

- legyen képes felismerni a gyakoribb internetes hibajelenségek okát;

- tudjon a világhálón információt megkeresni;

- ismerjen online adatbázisokat, tudjon azokból célszerűen információt kinyerni;

- ismerje a különböző típusú elektronikus kommunikációk lehetőségeit, korlátait;

- ismerje és célszerűen alkalmazza az elektronikus levelezést;

- tudjon dokumentumokat, adatállományokat hálózatra elhelyezni, és hozzáférhetőségüket szabályozni;

- tudjon hiperhivatkozásokat tartalmazó dokumentumokat készíteni!

8. Prezentáció és grafika

A vizsgázó

- tudja kezelni a választott rajzoló, képszerkesztő, valamint prezentációs programot;

- tudja használni a rajzoló, képszerkesztő, valamint prezentációs program eszközeit;

- tudjon bittérképes és vektorgrafikus ábrákat rajzolni, azokkal műveleteket végezni;

- tudjon képekkel műveleteket végezni;

- grafikus ábráit, képeit legyen képes szöveges környezetbe elhelyezni;

- képek, szövegek és egyéb objektumok felhasználásával tudjon interaktív bemutatókat létrehozni!

9. Könyvtárhasználat

A vizsgázó

- ismerje a könyvtártípusok általános szolgáltatásait, gyűjtőkörét és tereit;

- legyen képes a könyvtár eszközeit, forrásait önálló tanulása érdekében használni;

- ismerje az elektronikus könyvtárak és az elektronikus könyvformátumok lehetőségeit;

- tudjon az információforrásokkal tervezett munkát végezni;

- legyen képes könyvtári katalógusban konkrét dokumentumról és egy témáról tájékozódni;

- tudja komplex és alkotó módon használni a forrásokat;

- ismerje a forrásfelhasználás etikai követelményeit, és tudja alkalmazni szabályait!

10. Algoritmizálás, adatmodellezés

A vizsgázó

- tudjon pontos feladatmeghatározás alapján adatmodellt felállítani;

- ismerjen algoritmust leíró eszközöket;

- ismerje az elemi programozási tételeket;

- tudjon a megoldandó feladathoz algoritmust készíteni;

- legyen képes algoritmusok számítógépes megvalósítására!

11. A programozás eszközei

A vizsgázó

- legyen képes programozási feladatot a választott programozási nyelven megoldani;

- ismerje a programozási nyelv fejlesztői környezetét.

B) VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

Az emelt szint a középszint követelményeit magában foglalja, de azokat magasabb szinten kéri számon.

1. Információs társadalom
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
1.1. A kommunikáció
1.1.1. A kommunikáció általános modellje Ismerje a kommunikáció modelljét és tudjon gyakorlati példákat bemutatni, értelmezni, összehasonlítani.
Ismerje fel a redundancia hasznos, illetve hátrányos előfordulásait.
Legyen tájékozott különböző kódrendszerekben.
Ismerje a zaj hatásainak csökkentésére használt módszereket.
1.1.2. Információs és kommunikációs technológiák és rendszerek Ismerje és tudja használni a kommunikációs rendszereket: telefon, rádió, televízió, internet.
Legyen képes korszerű eszközök hatékony használatával információt szerezni és feldolgozni.
1.2. Információ és társadalom
1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete Ismerje az informatika fejlődéstörténetének főbb fázisait, eseményeit, személyeit.
1.2.2. A modern információs társadalom jellemzői Ismerje az információs technológiákat és azok társadalmi hatásait.
Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat személyiségromboló, egészségkárosító hatását.
1.2.3. Informatika és etika Ismerje az infokommunikáció etikai vonatkozásait, és kommunikációs szokásait.
Legyen tisztában azzal, hogy az adat, az információ áru, jelentős értéket képviselhet.
1.2.4. Jogi ismeretek Ismerje az illegális számítógépes cselekményeket és azok következményeit.
Ismerje a szerzői jog fogalmát.
Tudja csoportosítani a szoftvereket alkalmazási terület, illetve jogi kategóriák szerint
2. Informatikai alapismeretek - hardver
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
2.1. Jelátalakítás és kódolás
2.1.1. Analóg és digitális jelek Ismerje az analóg és a digitális jel fogalmát, különbözőségeit.
Tudja, hogy minden érzékelhető jel jó közelítéssel digitalizálható.
2.1.2. Az adat és az adatmennyiség Ismerje az informatikában használt mértékegységeket.
2.1.3. Bináris számábrázolás Ismerje a kettes számrendszert, és a bináris számokkal végezhető alapműveleteket.
Tudjon kettes és tízes számrendszer között átváltani.
Ismerje a tizenhatos számrendszert, felhasználási területeit.
Tudjon kettes, tízes, tizenhatos számrendszerek között átváltani.
2.1.4. Logikai műveletek Ismerje a NEM, ÉS, VAGY logikai műveleteket. Ismerje a Boole-algebra alapjait, a logikai műveletek azonosságait.
2.1.5. Bináris karakterábrázolás Ismerje az ASCII és a Unicode karakterkódolásokat.
2.1.6. Bináris kép- és színkódolás Ismerje az RGB és a CMYK színkódolást, azok különbségeit.
2.1.7. Kép és hang digitalizálás Ismerje a képek és hangok digitalizálásának elvi folyamatát.
2.1.8. Tömörített adattárolás Ismerje a veszteséges és veszteségmentes tömörítés fogalmát, és felhasználási területeit.
2.2. A számítógép felépítése
2.2.1. A Neumann-elvű számítógépek Ismerje a Neumann-elveket. Legyen képes a Neumann-elvek értelmezésére.
2.2.2. A számítógép főbb részei és jellemzői Ismerje a központi feldolgozó egység, memória, buszrendszer, interfész, ház, tápegység, alaplap szerepét, feladatait, jellemzőit. Ismerje a központi feldolgozó egység részeit, jellemzőit.
2.2.3. A perifériák típusai és főbb jellemzőik Ismerje a bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak szerepét, feladatait, jellemzőit.
2.2.4. A számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése Ismerje a számítógép perifériák csatlakoztatási lehetőségeit. Ismerje a perifériák beüzemelését, és az esetleges problémák megoldásának lehetőségét.
2.2.5. Hálózatok Ismerje a hálózatok felépítését.
Ismerje a hálózati eszközöket, és azok alapvető jellemzőit:
hálózati kártya, hálózati közeg, kapcsoló, forgalomirányító, vezeték nélküli hozzáférési pont.
2.3. Munkavédelem és ergonómia Ismerje a biztonságos számítógépes munkavégzés feltételeit.
Ismerje a perifériák ergonomikus elrendezését, kialakítását, használatát.
3. Informatikai alapismeretek - szoftver
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai
3.1.1. Az operációs rendszerek részei és funkciói, az operációs rendszer felhasználói felülete Ismerje az operációs rendszerek jellemzőit, fő részeit és legfontosabb feladatait.
Legyen képes egy rendszer megjelenését, néhány paraméterét igényei szerint beállítani.
Ismerje az operációs rendszer felhasználói felületét.
3.1.2. Háttértárak kezelése Ismerje egy operációs rendszer mappaszerkezetét.
Legyen képes mappát, állományt létrehozni, másolni, mozgatni, átnevezni, törölni.
Ismerje a mappák és állományok alapvető tulajdonságait.
Tudjon mappát és állományt megkeresni a helyi számítógépen.
Ismerje a háttértárak használatba vételének lépéseit: partícionálás, formázás, fájlrendszerek.
3.1.3. Tömörítés Értse a tömörítés lényegét.
Tudjon tömöríteni és kicsomagolni.
Ismerje a tömörítéshez kapcsolódó beállítási lehetőségeket.
3.1.4. Adatvédelem, adatbiztonság Ismerje az adatok jogosulatlan hozzáféréstől való védelmét. Ismerjen archiválási lehetőségeket.
3.1.5. Kártevők, vírusvédelem Ismerje a kártevők fajtáit, a leggyakoribb terjedési módjait, valamint a védekezés eszközeit, módszereit.
3.1.6. A hálózatok alapvető szolgáltatásai Tudjon a hálózatba be- és kijelentkezni. Ismerje a helyi hálózat szolgáltatásait és a felhasználói jogosultságokat.
4. Szövegszerkesztés
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
4.1. A szövegszerkesztő használata
4.1.1. Dokumentum megnyitása, mentése Tudjon különféle formátumú dokumentumokat megnyitni és menteni.
4.1.2. Szövegbevitel, szövegjavítás Tudjon szöveget bevinni, javítani, törölni és szimbólumokat beszúrni.
4.2. Szövegjavítási funkciók
4.2.1. Keresés és csere Ismerje a szövegszerkesztő keresés és csere funkcióit.
4.2.2. Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés Tudja kijelölni a dokumentum megfelelő részét, legyen képes azt másolni, mozgatni, törölni, másik dokumentumba beilleszteni.
4.2.3. Nyelvi segédeszközök Tudja használni a nyelvi ellenőrzés és az elválasztás lehetőségeit
4.3. Szövegszerkesztési alapok
4.3.1. A dokumentum egységei Ismerje a karakter, szó, sor, bekezdés, hasáb, szakasz, oldal fogalmát.
4.3.2. Karakterformázás Legyen képes beállítani a karakterek betűtípusát, méretét, stílusát, színét.
4.3.3. Bekezdésformázás Legyen képes beállítani a bekezdések behúzását, térközét, igazítását, szövegbeosztását, szegélyét, hátterét és mintázatát.
Legyen képes egy- és többszintű felsorolást, sorszámozott felsorolást létrehozni.
Tudjon különböző beállítású tabulátorokat használni.
Legyen képes iniciálét létrehozni, jellemzőit módosítani.
4.3.4. Szakaszformázás Legyen képes többhasábos szakaszt kialakítani, jellemzőit módosítani.
Legyen képes kialakítani és beállítani élőfejet, élőlábat, lapszámozást, margókat, laptájolást, lapméretet, oldalszegélyt, háttérszínt, végjegyzetet, lábjegyzetet.
4.3.5. Stílusok Legyen képes stílusok alkalmazására. Legyen képes új stílust létrehozni, stílusok tulajdonságait beállítani.
4.4. Táblázatok és objektumok a szövegben
4.4.1. Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel Legyen képes szöveges dokumentumokban táblázatot létrehozni, szerkeszteni és tulajdonságait beállítani. Tudjon kördokumentumot készíteni.
4.4.2. Körlevélkészítés
4.4.3. Képek és alakzatok beillesztése Legyen képes képeket és alakzatokat beilleszteni valamint tulajdonságaikat beállítani, hozzájuk szöveget rendelni.
4.4.4. Tartalomjegyzék Legyen képes tartalomjegyzéket készíteni stílusok felhasználásával.
5. Táblázatkezelés
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
5.1. A táblázatkezelő használata
5.1.1. Táblázat megnyitása, mentése Tudjon különféle formátumú táblázatokat megnyitni és menteni.
5.1.2. Adatok bevitele, javítása Tudjon adatokat bevinni, javítani, törölni és szimbólumokat beszúrni.
Tudjon adatokat importálni és exportálni megfelelő kódtáblával.
5.2. A táblázat szerkezete
5.2.1. Cella, oszlop, sor, tartomány, munkalap Ismerje a cella, az oszlop, a sor, a tartomány, valamint a munkalap fogalmát.
Tudja ezeket beilleszteni, másolni, mozgatni, illetve törölni.
5.3. Adatok a táblázatokban
5.3.1. Cella tartalma Tudja, hogy a cella tartalma szöveg, szám vagy képlet lehet.
5.3.2. Számformátumok Legyen képes megfelelő számformátumot beállítani, és egyéni számformátumot kialakítani.
Tudja alkalmazni a dátum, az idő, a pénznem, a százalék formátumokat, továbbá beállítani a tizedesjegyek számát és az ezres tagolást.
5.3.3. Adatok rendezése, kigyűjtése Tudjon a táblázatban adatokat egy vagy több szempont alapján rendezni és kigyűjteni.
5.3.4. A cellahivatkozások használata Tudjon hivatkozást használni munkalapon belül és munkalapok között.
Ismerje a relatív, abszolút és vegyes cellahivatkozásokat.
5.3.5. Képletek szerkesztése, függvények alkalmazása Tudjon egyszerű képleteket és függvényeket használni.
Ismerje a dátum és idő, a matematikai, a statisztikai, a kereső, a szövegkezelő és a logikai függvények használatát.
Ismerje az adatbázis-kezelő függvények használatát.
5.4. Táblázatformázás
5.4.1. Karakter- és cellaformázások Legyen képes beállítani a karakterek betűtípusát, méretét, stílusát, színét.
Legyen képes beállítani a cellák igazítását, szegélyezését, háttérszínét, mintával kitöltését.
Legyen képes képlettel meghatározott feltétel alapján cellákra formázást beállítani.
5.4.2. Sor-, oszlop, tartománybeálltások Legyen képes beállítani az oszlopszélességet és a sormagasságot.
Legyen képes cellákat egyesíteni.
Legyen képes tartományokat elnevezni, munkalapokat átnevezni.
5.4.3. Oldalbeállítások Tudjon élőfejet és élőlábat készíteni, az oldal tulajdonságait beállítani.
Legyen képes a dokumentumot nyomtatásra előkészíteni.
5.5. Diagramok és egyéb objektumok
5.5.1. Diagramok Legyen képes diagramot készíteni, szerkeszteni, módosítani.
Tudjon az ábrázolandó adatoknak és a belőle levonandó következtetéseknek megfelelő diagramtípust választani.
5.5.2. Objektumok Tudjon a munkalapra képet, alakzatot és szövegdobozt beilleszteni, azok tulajdonságait beállítani.
6. Adatbázis-kezelés
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai
6.1.1. Az adatbázis alapfogalmai Ismerje az adatbázis, az adattábla, a rekord, a mező, az elsődleges és idegen kulcs fogalmát.
6.2. Az adatbázis szerkezete és kialakítása
6.2.1. Az adatbázis-kezelés alapműveletei Tudjon adatbázist létrehozni, abba különféle formátumú adattáblákat importálni.
Tudjon megadott szerkezetű adattáblát létrehozni.
Legyen képes az adattábla mezőit helyesen definiálni, a tábla kulcsát meghatározni, az új táblát feltölteni.
6.2.2. Adattípusok Ismerje a szöveg, a különböző számtípusok, a dátum és idő, a logikai adattípusokat, és a velük végezhető műveleteket.
Legyen képes a mezők adattípusát megadni.
6.2.3. Adatok módosítása, törlése Tudjon rekordokat megjeleníteni, egyes mezőket, rekordokat törölni, vagy a bennük levő adatokat újakkal felülírni.
6.2.4. Adattáblák közötti kapcsolatok Tudjon táblák közötti logikai kapcsolatokat kialakítani.
6.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek
6.3.1. Lekérdezések Tudjon a létező adatbázisban adott feltételeknek megfelelő rekordokat megjeleníteni.
Tudja kiválasztani, hogy a lekérdezésben mely mezők megjelenítése szükséges.
Tudjon választó, törlő, frissítő lekérdezéseket készíteni.
Legyen képes az adatokat csoportosítva kezelni, szűrni.
Legyen képes egy összetett probléma megoldásához segédlekérdezést készíteni.
Legyen képes az adatokat megadott feltételek szerint rendezve megjeleníteni.
Ismerje és tudja felhasználni az SQL alapvető utasításait.
Legyen képes egy összetett probléma megoldásához allekérdezést készíteni.
6.3.2. Számítások végzése Legyen képes számított értéket megjeleníteni.
Legyen képes aggregáló függvényeket használni: MAX(), MIN(), COUNT(), SUM(), AVG().
Tudja használni a YEAR(), MONTH(), DAY(), NOW(), HOUR(), MINUTE(), SECOND() függvényeket.
Tudjon leírás alapján tetszőleges függvényt alkalmazni.
6.4. Képernyő és nyomtatási formátumok
6.4.1. Űrlapok és jelentések használata Tudjon a leírásnak megfelelő űrlapot és jelentést készíteni és módosítani.
7. Információs hálózati szolgáltatások
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
7.1. Kommunikáció az interneten
7.1.1. Hálózati alapismeretek Ismerje a szerver és a kliens szerepét az internetes kommunikációban.
Ismerje az internet fontosabb szolgáltatásait: web, e-mail, domain-név szolgáltatás.
Ismerje a csomagkapcsolt hálózatok működésének alapelveit.
Ismerje a web és az e-mail szolgáltatásokhoz tartozó gyakoribb hibajelenségeket és azok okát.
7.1.2. Elektronikus levelezési rendszer használata Ismerjen egy levelezési rendszert.
Tudjon levelet küldeni, fogadni, megválaszolni, továbbítani és törölni.
Ismerje az elektronikus levél részeit és a levél jellemzőit.
Tudjon a levélhez mellékletet csatolni, valamint levél fogadásakor a mellékletet kezelni.
Legyen képes a helyben telepített és a webes levelezőprogram segítségével kezelni elektronikus levelezését.
Legyen képes a levelezőfiók beállítását elvégezni a helyben telepített program esetén.
7.1.3. Állományok átvitele Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány átviteli lehetőséget.
Ismerje az állomány átvitel szolgáltatást.
Tudjon internetről állományokat letölteni.
Ismerjen és tudjon alkalmazni több állomány átviteli lehetőséget.
7.1.4. Web-szolgáltatás Tudjon egy böngészőt használni.
Ismerje a böngésző programok navigációs eszközeit.
Ismerje az URL fogalmát.
Ismerje az elektronikus kereskedelem működési elvét, előnyeit, hátrányait.
7.1.5. Keresőrendszerek Tudjon a weben keresni.
Tudjon egyszerű és összetett keresési feladatokat megoldani.
Tudjon on-line adatbázisokat használni.
Legyen képes a találatokat hitelesség és használhatóság szempontjából értékelni.
7.1.6. Az internet veszélyforrásai Ismerje a kéretlen reklámlevél, lánclevél, hoax, adathalászat, internetes csalások veszélyeit, és az ellenük való védekezés lehetőségeit.
7.2. Weblap készítés
7.2.1. Hálózati dokumentumok szerkezete Ismerje a weblapok jellemző elemeit. Tudjon egyszerű weblapot készíteni a HTML és CSS segítségével.
Ismerje a HTML és a CSS alapelemeit.
7.2.2. Weblap készítése weblap-szerkesztővel A címsor, háttérszín, háttérkép, különböző színű, méretű, igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek, animációk, hivatkozások elhelyezése egy grafikus weblap-szerkesztővel.
7.2.3. Formázási lehetőségek Tudjon egyszerű weblap szerkesztési feladatot elvégezni.
8. Prezentáció és grafika
TÉMÁK VIZSGASZINTEK
Középszint Emelt szint
8.1. Prezentáció
8.1.1. Adatok bevitele és módosítása Tudjon a diákra szöveget bevinni, javítani, törölni és szimbólumokat, képeket, alakzatokat, táblázatokat, diagramokat beszúrni, tudja ezek tulajdonságait módosítani.
8.1.2. Prezentáció elkészítése és formázása Legyen képes diaképek létrehozására, tervezésére, áttűnések, animációk szerkesztésére.
Legyen képes az elkészített prezentációt elmenteni.
Legyen képes alakzatok segítségével vektorgrafikus ábrát létrehozni.
Legyen képes a diamintát módosítani.
8.2. Grafika