Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.VIII.22.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.

 

75/2002. (VIII. 16.) FVM rendelet

klasszikus sertéspestis elleni védekezésről1

Az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 45. §-ának 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1)2 A rendelet hatálya kiterjed valamennyi sertést tartó természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre.

(2)3 E rendelet előírásait kell alkalmazni a klasszikus sertéspestis állatbetegségek megelőzésére, a betegség megjelenése esetén annak felszámolására.

KLASSZIKUS SERTÉSPESTIS

Fogalommeghatározások

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. sertés: a Suidae családhoz tartozó állat, beleértve a vaddisznót is;

2. vaddisznó: nem gazdaságban tartott vagy tenyésztett sertés;

3. gazdaság: bármely mezőgazdasági vagy egyéb épület, épületegyüttes, ahol állandó vagy ideiglenes jelleggel sertéseket tenyésztenek vagy tartanak;

4. diagnosztikai kézikönyv: a klasszikus sertéspestis egységes diagnosztikai eljárásokkal történő kimutatását biztosító, a 19. § (4) bekezdése szerinti kézikönyv;

5. klasszikus sertéspestis-fertőzöttségre gyanús sertés: olyan sertés vagy sertéshulla, amelynek klinikai tünetei vagy kórbonctani elváltozásai, illetve a diagnosztikai kézikönyv alapján végzett laboratóriumi vizsgálatának eredményei a klasszikus sertéspestis esetleges előfordulására utalnak;

6. eset: a klasszikus sertéspestis előfordulása élő vagy elhullott sertésben, amelyben:

a) a klasszikus sertéspestisre jellemző klinikai tüneteket vagy kórbonctani elváltozásokat hivatalosan megállapították, vagy

b) a betegség jelenlétét a diagnosztikai kézikönyvben foglaltak szerint végzett laboratóriumi vizsgálat eredménye alapján hivatalosan megállapították;

7. a klasszikus sertéspestis kitörése: a klasszikus sertéspestis egy vagy több előfordulása valamely gazdaságban;

8. elsődleges járványkitörés: a járványkitörés járványtanilag nem kapcsolódik ugyanazon régió előző járványkitöréséhez vagy első járványkitörés az ország egy másik régiójában;

9. klasszikus sertéspestissel fertőzött terület: az ország olyan területe, ahol a klasszikus sertéspestis egy vagy több előfordulásának vaddisznókban történt megállapítását követően betegségfelszámolási intézkedések történnek a 17. §-ban és 18. §-ban foglaltakkal összhangban;

10. a klasszikus sertéspestis elsődleges előfordulása vaddisznókban: a klasszikus sertéspestis előfordulása vaddisznókban olyan területen, ahol korábban nem rendeltek el intézkedéseket a 17. §-ban és 18. §-ban foglaltakkal összhangban;

11. a vaddisznók metapopulációja: a vaddisznók olyan csoportja, amely csak korlátozott kapcsolatban áll más csoportokkal;

12. fertőzésnek kitett vaddisznó-populáció: olyan vaddisznóállomány, melynek vére nem tartalmaz ellenanyagot a klasszikus sertéspestis vírusával szemben;

13.4 sertéstartó: olyan természetes vagy jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek sertés van a tulajdonában, illetve sertést tart;

14. élelmiszer-hulladék: az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekből származó bármely hulladék, amely éttermekből, feldolgozóüzemekből, konyhákból vagy a sertéstartó személy háztartásából kerül ki;

15. marker vakcina: olyan vakcina, amely a vadvírussal történő természetes fertőzés kiváltotta immunitástól, a diagnosztikai kézikönyv alapján végzett laboratóriumi tesztek segítségével megkülönböztethető immunitást vált ki;

16. leölés: bármely vértelen úton történő beavatkozás, amely az állat halálát okozza;

17. levágás: az állat halálának elvéreztetés útján történő előidézése;

18. nagy sűrűségű sertésállománnyal rendelkező terület: klasszikus sertéspestis vírusával fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús sertéseket tartó gazdaság körüli olyan 10 km sugarú földrajzi terület, ahol a sertésállomány sűrűsége nagyobb, mint 800 sertés km2-enként; a gazdaság egy olyan régióban található, ahol a gazdaságokban tartott sertésállomány sűrűsége nagyobb, mint 300 sertés km2-enként;

19. kontaktgazdaság: olyan gazdaság, ahová a klasszikus sertéspestist - akár az elhelyezkedése okán, akár személyek, sertések vagy járművek mozgása eredményeképpen vagy bármely egyéb módon - behurcolhatták;

20. klasszikus sertéspestis megbetegedéstől mentes terület: olyan 20 km átmérőjű terület, ahol a szállítást megelőző negyven napon belül nem fordult elő klasszikus sertéspestis megbetegedés;

21. jelzősertés: az a sertés, amelyet a klasszikus sertéspestis vírusával szembeni ellenanyagok jelenlétére megvizsgáltak és negatívnak találtak, vagy amely a zárlat alatt álló területen kívüli gazdaságból származik.

A klasszikus sertéspestis bejelentése

3. § (1)5 A klasszikus sertéspestis bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség. Aki a betegséget vagy a betegség gyanúját észleli, vagy arról tudomást szerez, haladéktalanul köteles erről értesíteni a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal vezetőjét (a továbbiakban: járási főállatorvos).

(2) A bejelentési kötelezettség akkor is fennáll, ha egészségesnek látszó állaton vágás során fertőzöttségre gyanút keltő elváltozást észleltek.

(3) A bejelentést szóban, írásban, személyesen vagy megbízott útján is lehet teljesíteni.

(4) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a sertéstartó nevét, lakcímét;

b) a sertéstartás helyét, vaddisznó esetén az észlelés helyét.

(5)6 A Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) a betegség megállapításáról az 1. számú melléklet szerint tájékoztatja a Nemzetközi Állategészségügyi Hivatalt és az Európai Unió Bizottságát az alábbiak közlésével:

a) klasszikus sertéspestis igazolt kitörései a gazdaságokban;

b) klasszikus sertéspestis vágóhidakon vagy szállítóeszközökön megállapított előfordulásai;

c) klasszikus sertéspestis első igazolt előfordulásai vaddisznókban;

d) a 8. § szerint elvégzett járványtani vizsgálat eredményei.

Klasszikus sertéspestis gyanúja esetén hozandó intézkedések

4. § (1)7 Ha a járási főállatorvos klasszikus sertéspestis megbetegedésről vagy annak gyanújáról értesül, köteles haladéktalanul hatósági állatorvost küldeni a helyszínre, aki a diagnosztikai kézikönyvben ismertetett eljárásoknak megfelelően megkezdi a betegség megállapítására vagy kizárására irányuló vizsgálatokat. A hatósági állatorvosnak a gazdaságban ellenőriznie kell a nyilvántartást és a sertések azonosítására szolgáló megjelöléseket.

(2) Amennyiben a hatósági állatorvos a fertőzöttséget vagy a fertőzöttség gyanúját kizárni nem tudja, a járási főállatorvos a gazdaságra megfigyelési zárlatot rendel el az alábbiak szerint:8

a) a gazdaságban található sertéseket korcsoport szerint nyilvántartásba kell venni, és minden korcsoportban fel kell tüntetni a beteg, elhullott vagy feltehetően fertőzött sertések számát; a nyilvántartást naprakészen kell vezetni, beszámítva a fertőzésgyanús időszak alatt történt elléseket és elhullásokat is; a nyilvántartást a hatósági állatorvosnak minden látogatáskor ellenőrizni kell;

b) a gazdaságban lévő összes sertést a szállásában kell tartani vagy a gazdaságon belül olyan helyre kell elzárni, ahol el lehet különíteni a beteg és betegségre gyanús állatokat;

c)9 a gazdaságba nem hozható be, illetve onnan nem vihető ki sertés. A járási főállatorvos az állatmozgások tilalmát szükség esetén kiterjesztheti más állatfajokra is; megfelelő intézkedéseket kell hozni a rágcsálók és rovarok irtására;

d) a hatósági állatorvos engedélye nélkül nem vihető ki a gazdaságból sertéshús, sertéshúskészítmény, -ondó, -petesejt, -embrió, takarmány, eszközök, anyagok, sertéshulla vagy olyan hulladék, amely feltételezhetően terjesztheti a klasszikus sertéspestist; hús, ondó, petesejtek vagy embriók nem bocsáthatók kereskedelmi forgalomba;

e) személyek és járművek a gazdaságon belül a hatósági állatorvos írásos engedélyével közlekedhetnek;

f) a sertésistállókban, valamint a gazdaság be- és kijáratánál megfelelő fertőtlenítést kell végezni; mindenkinek, aki belép az istállókba vagy kilép onnan, be kell tartani a klasszikus sertéspestis vírusa széthurcolásának megakadályozására kiadott hatósági előírásokat. A gazdaság elhagyása előtt valamennyi szállítóeszközt gondosan fertőtleníteni kell;

g) a 8. § szerinti járványtani vizsgálatot kell végezni.

(3) Ahol a járványügyi helyzet megkívánja - különösen, ha a fertőzöttségre gyanús állatokat tartó gazdaság nagy sertéssűrűséggel rendelkező területen található - a járási főállatorvos10

a) a (2) bekezdés szerinti gazdaságban foganatosíthatja az 5. § (1) bekezdésében felsorolt intézkedéseket; ezen intézkedések alkalmazását csak a klasszikus sertéspestis vírusával fertőzött vagy fertőzöttségre gyanús sertésekre, illetve tartási helyükre korlátozhatja, ha ezeket a sertéseket a gazdaságban tartott többi sertéstől teljesen elkülönítve tartják, gondozzák és takarmányozzák. A leölt sertésekből annyi mintát kell venni, hogy a klasszikus sertéspestis vírusának vagy az általa termelt ellenanyagnak a jelenléte kimutatható vagy kizárható legyen;

b)11 a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága (a továbbiakban: élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság) megfigyelési körzetet rendelhet el a (2) bekezdésben említett gazdaság körül, ahol az (1) és (2) bekezdésekben foglalt intézkedéseket vagy azok egy részét alkalmazzák.

(4) A (2) bekezdésben felsorolt intézkedéseket addig nem lehet feloldani, amíg a klasszikus sertéspestis gyanúját hivatalosan ki nem zárták.

Klasszikus sertéspestis megerősítése esetén hozandó intézkedések

5. § (1) Ha a klasszikus sertéspestis fertőzöttséget a laboratóriumi vizsgálatok megerősítik, a járási főállatorvos a betegséget hivatalosan megállapítja, és helyi zárlatot rendel el. A helyi zárlat a 4. § (2) bekezdésében foglaltakon túl a következőkre terjed ki:12

a) valamennyi, a gazdaságban található sertést késedelem nélkül, hatósági állatorvos felügyelete mellett vértelen úton le kell ölni oly módon, hogy a sertéspestis vírusának a leölés során történő terjedési kockázata kizárható legyen. Ha a sertéseket a leölés helyére elszállítják, a szállítást zárt, csepegésmentes gépkocsikkal kell végezni. A gépkocsikat a gazdaság elhagyása előtt és a sertések lerakása után fertőtleníteni kell. A fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében vagy diagnosztikai célból a fertőzésre gyanús sertéseket a betegség hatósági megállapítása előtt is le lehet ölni. Az állatok leölése (levágása) külön jogszabályban leírt állami kártalanítás mellett történik. A leölést (levágást) elrendelő határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtandó;

b) a sertésekből leölésük után megfelelő számú mintát kell venni, amelyekből megállapítható, hogyan hurcolták be a klasszikus sertéspestis vírusát a gazdaságba, valamint a betegség bejelentéséig terjedő az az időtartam, amióta a fertőzés fennállhatott a gazdaságban;

c) a leölt állatok hulláit hatósági állatorvos felügyelete mellett kell ártalmatlanná tenni oly módon, hogy a sertéspestis vírus terjedésének a kockázata kizárható, környezetszennyező hatása minimális legyen;

d) azon sertések húsát, amelyeket a vírus lehetséges bejutásának és a zárlat elrendelésének ideje között vágtak le, lehetőség szerint fel kell kutatni, és ártalmatlanná kell tenni úgy, hogy elkerülhető legyen a sertéspestis vírus terjedésének a kockázata és a környezet elemeinek szennyeződése;

e) a betegségnek a gazdaságba történő feltételezett behurcolása és a hatósági intézkedések meghozatala között a sertésekből vett ondót, petesejteket és embriókat - ahol csak lehetséges - fel kell kutatni, és hatósági felügyelet mellett ártalmatlanítani kell oly módon, hogy kiküszöbölhető legyen a klasszikus sertéspestis vírusa továbbterjesztésének kockázata;

f) minden feltehetően szennyeződött anyagot és hulladékot (pl. takarmányt, almot, hígtrágyát stb.) hatósági állatorvos felügyelete mellett olyan kezelésnek kell alávetni, amely biztosítja a sertéspestis vírus elpusztítását. A járványt terjesztő tárgyak megsemmisítése - a trágya kivételével - külön jogszabályban leírt állami kártalanítás mellett történik;

g) miután a sertéseket megsemmisítették, az elszállásolásukra szolgáló épületeket, az állatokat vagy a hulláikat szállító járműveket, valamint a feltehetően fertőzött berendezéseket, az almot, a trágyát és a hígtrágyát a 14. § szerint takarítani, fertőtleníteni vagy kezelni kell;

h) a betegség elsődleges kitörése esetén a klasszikus sertéspestis vírusának izolátumát a vírus genotípusának meghatározása érdekében a diagnosztikai kézikönyvben leírt laboratóriumi vizsgálat alá kell vetni;

i) a 8. § szerinti járványtani vizsgálatot kell végezni;

j) a betegség megállapításáról a települési (fővárosban a fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzőjét értesíteni kell.

(2) Amennyiben a betegség kitörését laboratóriumban, állatkertben, vadasparkban vagy olyan bekerített területen állapítják meg, ahol tudományos, illetve ritka fajták védelmére szolgáló céllal tartanak sertéseket, a minisztérium az (1) bekezdés a) és e) pontjában foglaltaktól eltérően rendelkezhet, azonban az eltérés nem sértheti a járványvédelem alapvető érdekeit.

(3) A betegség terjedésének megakadályozására a minisztérium a 21. §-ban szabályozott eljárásnak megfelelően vészvakcinázást rendelhet el.

A klasszikus sertéspestis megállapítása esetén hozandó intézkedések különböző járványtani egységekből álló gazdaságokban

6. § (1)13 Olyan gazdaságok esetén, amelyek két vagy több elkülönült termelési egységből állnak, a sertések hízlalásának befejezése érdekében a járási főállatorvos olyan döntést is hozhat, hogy egy fertőzött gazdaságban a nem fertőzött termelési egységre felmentést ad az 5. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezések alól, ha a hatósági állatorvos megerősítette, hogy a termelési egység zártsága és mérete, valamint technológiája lehetővé teszi az állatok teljesen elkülönült tartását, takarmányozását és gondozását, így a vírus nem terjedhet át egyik termelési egységből a másikba.

(2)14 Ha a járási főállatorvos az (1) bekezdés szerint jár el, a járványvédelmi garanciák biztosítására részletes szabályokat kell kidolgozni és érvényesíteni.

A kontaktgazdaságokban hozandó intézkedések

7. § (1)15 A gazdaság kontaktgazdaságnak minősül, ha a járási főállatorvos a 8. § szerint végzett járványtani vizsgálat alapján úgy ítéli meg, hogy a klasszikus sertéspestist más gazdaságból a fertőzésre gyanús vagy fertőzött gazdaságba vagy a fertőzésre gyanús, illetve fertőzött gazdaságból más gazdaságba behurcolhatták. A 4. § rendelkezéseit ezekben a gazdaságokban addig kell alkalmazni, amíg a klasszikus sertéspestis gyanúját hivatalosan ki nem zárják.

(2)16 Ha a járványtani helyzet szükségessé teszi, a járási főállatorvos a kontaktgazdaságokban meghozhatja az 5. § (1) bekezdése szerinti intézkedéseket. Vágáskor (leöléskor) elegendő számú mintát kell venni a sertésekből, hogy ezekben a gazdaságokban a klasszikus sertéspestis vírusának vagy az általa termelt ellenanyagnak a jelenléte megállapítható vagy kizárható legyen.

(3) Az 5. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti intézkedések alkalmazásakor a kontaktgazdaságok esetében figyelembe veendő legfontosabb szempontokat a 2. számú melléklet állapítja meg, amelyek a tudományos eredmények és tapasztalatok figyelembevételével módosíthatók vagy kiegészíthetők.

Járványtani vizsgálat

8. § (1) A járványtani vizsgálatot a 26. § szerinti készenléti terv keretein belül kell elvégezni. A vizsgálatnak az alábbiakra kell kiterjedni:

a) azon időtartamra, amely alatt a sertéspestis a betegség bejelentését megelőzően már jelen lehetett a gazdaságban;

b) a gazdaságban észlelt sertéspestis eredetére és azon gazdaságok azonosítására, ahol olyan sertések vannak, amelyek ugyanazon forrásból fertőződhettek;

c) azon személyek, járművek, sertések, tetemek, húsok vagy anyagok mozgására, amelyek feltehetően a vírust a gazdaságba behurcolták, vagy azt onnan kihurcolták.

(2) Ha a vizsgálat eredményeiből arra lehet következtetni, hogy a klasszikus sertéspestis egy másik országban lévő gazdaságból vagy gazdaságba terjedt át, az érintett államot haladéktalanul értesíteni kell.

Védőkörzet, megfigyelési körzet határainak kijelölése17

9. § (1)18 Ha egy gazdaságban a sertéseken a klasszikus sertéspestist hivatalosan megállapították, a területileg illetékes járási főállatorvos - a kitörés helye körül legalább 3 km-es sugarú kör által határolt területre - községi zárlatot rendel el, amely az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság által elrendelt - legalább 10 km sugarú kör által határolt - megfigyelési körzetben helyezkedik el.

(2)19 A védőkörzet és a megfigyelési körzet kijelölése során figyelembe kell venni:

a)20 a 8. § szerint elvégzett járványtani vizsgálat eredményeit;

b) a földrajzi helyzetet, különös tekintettel a természetes határokra;

c) a gazdaságok elhelyezkedését és egymástól való távolságát;

d) a különböző hasznosítású sertések kereskedelmének kialakult gyakorlatát és a vágóhidak elérhetőségét;

e)21 a sertésforgalom védőkörzet által érintett területen belüli ellenőrzésére rendelkezésre álló lehetőségeket, különös tekintettel arra az esetre, ha a sertéseket leölés céljából a tartási helyükről el kell szállítani.

(3)22 Ha a védőkörzet által érintett terület szomszédos állam területének egy részét is érinti, a zárlati területet az érintett szomszédos állam hatóságaival együttműködve kell kijelölni.

(4)23 Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság minden szükséges intézkedést megtesz (figyelmeztető táblák kihelyezése, tömegtájékoztatási eszközök igénybevétele stb.) annak érdekében, hogy a védőkörzet és a megfigyelési körzet területén minden érdekelt tudomást szerezzen a 10-13. §-okban foglalt korlátozásokról, illetve a korlátozások be nem tartásának következményeiről.

Intézkedések a védőkörzet területén24

10. § A járási főállatorvosnak a védőkörzet területén a következő intézkedések végrehajtásáról kell gondoskodni:25

a)26 a sertéstartók bejelentése alapján - amilyen hamar csak lehetséges - minden gazdaságot és azok sertésállományát nyilvántartásba vesz. Ezeket a gazdaságokat a védőkörzet létrehozását követő hét napon belül hatósági állatorvosnak kell felkeresnie a sertések klinikai vizsgálata, valamint a sertések azonosító jelölésének ellenőrzése céljából;

b)27 meg kell tiltani a sertések közutakon és magánutakon történő mozgatását és szállítását, kivéve, ha engedélyezi az f) pont szerinti szállításokat. Ez a tilalom nem vonatkozik a sertések közúton vagy vasúton történő szállítására, ha menet közben nem rakodnak ki és nem állnak meg. Felmentés adható azon sertések esetében, amelyeket a védőkörzeten kívülről szállítanak, és útban vannak a védőkörzeten belül elhelyezkedő vágóhíd felé;

c)28 a felszereléseket, valamint a teherautókat és a többi járművet, amelyeket a sertések vagy más haszonállatok, valamint feltehetően fertőzött anyagok (hullák, takarmány, trágya, hígtrágya stb.) szállítására használnak, beszennyeződésük után a 14. §-ban szabályozott rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően azonnal tisztítani, fertőtleníteni és kezelni kell. A sertések szállítására használt járművek tisztítás és fertőtlenítés után, a hatósági állatorvos engedélyével hagyhatják el a védőkörzet területét;

d) a hatósági állatorvos engedélye nélkül a gazdaságból ki vagy oda be, semmilyen egyéb fajú állat nem kerülhet;

e) a gazdaságban észlelt minden megbetegedett vagy elhullott sertésről értesíteni kell a hatósági állatorvost, aki elvégzi a klasszikus sertéspestis jelenlétének megállapításához szükséges vizsgálatokat;

f) a sertéseket a fertőzött gazdaság takarításának és fertőtlenítésének befejezését követő legalább 30 napig tilos elszállítani a gazdaságból. A 30 nap eltelte után - a 12. § (1)-(3) bekezdésében felsorolt feltételekkel - engedélyezheti a sertések elszállítását az említett gazdaságból, közvetlenül szállítva

fa)29 az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság által kijelölt vágóhídra - lehetőség szerint a védőkörzeten vagy megfigyelési körzeten - azonnali vágásra,

fb) állatifehérje-feldolgozó üzembe vagy más alkalmas helyre, ahol a sertéseket azonnal leölik, hulláikat pedig hivatalos felügyelet mellett ártalmatlanítják, vagy

fc)30 kivételes esetben a megfigyelési körzeten belüli más gazdaságba;

g)31 sertések ondója, petesejtjei és embriói nem vihetők ki a védőkörzet területén lévő gazdaságból;

h) mindenki, aki a gazdaságba be- vagy onnan kilép, köteles betartani a klasszikus sertéspestisvírus elhurcolásának megelőzésére hozott hatósági intézkedéseket.

11. §32 Amennyiben a 10. §-ban megállapított tilalmak további járványkitörések miatt 30 napon túl is fennmaradnak, és ennek következtében a sertések tartásában állatvédelmi vagy más problémák merülnek fel, a 12. § (1)-(3) bekezdésében felsorolt feltételektől függően a járási főállatorvos - a sertéstartó indokolt kérésére - engedélyezheti a sertések közvetlen elszállítását a védőkörzeten belüli gazdaságból a 10. § fa)-fc) pontjaiban foglaltak szerint.

12. § (1) A járási főállatorvos engedélyezheti a sertések elszállítását az érintett gazdaságból, a következő feltételekkel:33

a) a hatósági állatorvos a gazdaságban elvégezte a sertések - különösen az elszállításra kerülő sertések - klinikai vizsgálatát, beleértve egy részük hőmérőzését, valamint ellenőrizte a nyilvántartást és a sertések azonosítására szolgáló jelöléseket;

b) az a) pont szerinti ellenőrzések és vizsgálatok nem igazolták a klasszikus sertéspestis megjelenését;

c) a sertéseket a hatósági állatorvos által lepecsételt járművekben szállítják;

d) a sertések szállításában részt vevő járművet és felszerelést a szállítás után a 14. §-ban foglalt rendelkezéseknek megfelelően azonnal megtisztítják és fertőtlenítik;

e) vágáskor elegendő számú mintát vesznek a sertésekből, hogy ezekben a gazdaságokban a klasszikus sertéspestis vírusának vagy az általa termelt ellenanyagnak a jelenléte megállapítható vagy kizárható legyen.

(2) Ha sertéseket vágóhídra szállítják:

a) a vágóhídért felelős hatósági állatorvost értesíteni kell a sertések odaszállításának szándékáról;

b) a vágóhídra való megérkezésük után ezeket a sertéseket a többi sertéstől el kell különíteni, és külön kell levágni;

c) a kijelölt vágóhídon végzett ante- és post-mortem vizsgálat során a hatósági állatorvosnak minden olyan tünetet és elváltozást figyelembe kell venni, amely a klasszikus sertéspestis jelenlétére utal.

(3)34 A (2) bekezdés szerinti sertésekből származó

a) friss húst meg kell jelölni; a bélyegző 6,5 cm hosszú, 4,5 cm széles, ovális alakú legyen, és a következő feliratot tartalmazza: felső részén az ország neve nagybetűkkel, középső részén a vágóhíd jóváhagyott állatorvosi száma, alsó részén: EC, két egyenes, derékszögben kereszteződő vonal a bélyegző közepén oly módon, hogy az információt ne zavarja. A betűk 0,8 cm, a számok 1 cm magasak legyenek. A bélyegző adjon információt arról az állatorvosról, aki a húst ellenőrizte;

b) hús kereskedelmi forgalomba csak akkor kerülhet, ha rajta - hatósági állatorvos felügyelete mellett - az alábbi kezelések egyikét elvégezték:

ba) hőkezelés hermetikusan zárt konténerben 3.00-ás vagy magasabb Fo értékkel,

bb) hőkezelés oly módon, hogy a nyersanyag belsejében 10 percen keresztül legalább 80 °C-ot biztosítanak,

bc) a testrészt vagy a nyersanyagot legalább 150 percen keresztül forralási hőmérsékleten tartják, ennek során a keletkezett darabok nem lehetnek 10 cm-nél vastagabbak;

bd) a zsír kiolvasztása legalább 100 °C-on történik.

A kezelést az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság által kijelölt helyen, hatósági állatorvos felügyelete mellett kell elvégezni. A hús azzal a feltétellel küldhető el a kezelési helyére, hogy a szállítmányt az induláskor hatósági állatorvos lepecsételi, és a szállítás folyamán végig lepecsételve marad.

(4)35 A védőkörzet területén az intézkedéseket legalább addig fenn kell tartani, amíg

a) a takarítást és a fertőtlenítést a fertőzött gazdaságokban el nem végezték;

b) a sertések klinikai és laboratóriumi vizsgálatát a diagnosztikai kézikönyv szerint valamennyi gazdaságban elvégezték. A vizsgálatokat addig nem szabad elvégezni, amíg a fertőzött gazdaságban az előzetes takarítás és fertőtlenítés befejezése után 30 nap el nem telt.

Intézkedések a kijelölt megfigyelési körzetben36

13. § (1)37 Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságnak a védőkörzetben a következő intézkedéseket kell foganatosítania:

a)38 minden sertéstartó gazdaságot és annak sertésállományát a sertéstartók bejelentése alapján a járási főállatorvosnak nyilvántartásba kell venni;

b)39 meg kell tiltani a sertéseknek közúton vagy magántulajdonú úton végzett hajtását és szállítását, kivéve, ha azt a járási főállatorvos engedélyezi. Ez a tilalom nem vonatkozik

ba) sertéseknek közúton vagy vasúton történő tranzitszállítására akkor, ha a szállítmány nem áll meg, vagy nem kerül sor kirakodásra,

bb)40 a megfigyelési körzeten kívülről azonnali vágásra szállított sertésekre, melyek útban vannak a védőkörzetben található vágóhídra;

c)41 a megfigyelési körzetben a sertések, más állatok vagy ragályfogó tárgyak szállítására használt és ez által esetleg fertőzött szállítójárművek nem hagyhatják el a megfigyelési körzetet a járási főállatorvos által előírt tisztítás és fertőtlenítés nélkül;

d)42 a megfigyelési körzet létrehozásától számított első hét nap alatt más fajú állat nem kerülhet be a gazdaságba vagy onnan ki a járási főállatorvos engedélye nélkül;

e) a gazdaságban észlelt minden megbetegedett vagy elhullott sertésről értesíteni kell a hatósági állatorvost, aki elvégzi a klasszikus sertéspestis jelenlétének megállapításához szükséges vizsgálatokat;

f)43 a sertéseket a fertőzött gazdaság előzetes kitakarításának és fertőtlenítésének befejezését követő legalább 21 napig tilos elszállítani a gazdaságból. A 21 nap eltelte után - a 12. § (1)-(3) bekezdésében felsorolt feltételek függvényében - a járási főállatorvos engedélyezheti a sertések elszállítását az említett gazdaságból, közvetlenül elszállítva a 10. § fa)-fc) pontjaiban foglaltak szerint;

g)44 sertések ondója, petesejtjei és embriói nem vihetők ki a megfigyelési körzetben található gazdaságból;

h) mindenki, aki a sertéstelepekre be- vagy onnan kilép, köteles betartani a klasszikus sertéspestisvírus elhurcolásának megelőzésére hozott hatósági intézkedéseket.

(2)45 Amennyiben az (1) bekezdésben megállapított tilalmak további járványkitörések miatt 30 napon túl is fennmaradnak, és ennek következtében a sertések tartásában állatvédelmi vagy más problémák merülnek fel, a 12. § (1)-(3) bekezdésében felsorolt feltételektől függően a járási főállatorvos engedélyezheti - a sertéstartó indokolt kérésére - a sertések közvetlen elszállítását a megfigyelési körzeten belüli gazdaságból a 10. § fa)-fc) pontjaiban foglaltak szerint.

(3)46 A megfigyelési körzetben legalább addig kell fenntartani az intézkedéseket, amíg

a) a takarítást és a fertőtlenítést a fertőzött gazdaságokban el nem végezték;

b) minden gazdaságban elvégezték a sertések diagnosztikai kézikönyv szerinti klinikai és laboratóriumi vizsgálatát. A vizsgálatokat addig nem szabad elvégezni, amíg a fertőzött gazdaságban az előzetes takarítás és fertőtlenítés befejezése után 20 nap el nem telt.

Fertőtlenítés

14. § (1)47 A felhasznált fertőtlenítőszereket és alkalmazott koncentrációjukat az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság hagyja jóvá.

(2) A takarítási és fertőtlenítési munkálatokat hatósági állatorvos utasítása szerint és felügyelete mellett kell végrehajtani.

(3) A takarítás, fertőtlenítés és kezelés elveit, módszereit a 3. számú melléklet tartalmazza.

A sertések újratelepítése

15. § (1) A sertések újratelepítése a klasszikus sertéspestissel fertőzött gazdaságokba a 14. §-ban foglaltak szerint végzett takarítási és fertőtlenítési műveletek befejezését követő 30 nap elteltével történhet.

(2) A sertések újratelepítésekor figyelembe kell venni az adott gazdaságban folyó gazdálkodás típusát, és az újratelepítést az alábbi eljárások valamelyike szerint kell végezni:

a) szabadtartású gazdaságok esetében a sertések újratelepítését jelzősertések betelepítésével kell kezdeni. A jelzősertéseket a hatósági állatorvos előírásainak megfelelően a gazdaság egész területén kell elhelyezni, és a gazdaságba történő betelepítést követő 40 nap elteltével vett minták alapján, a diagnosztikai kézikönyv szerint, ellenanyagok jelenlétére meg kell vizsgálni. Ha egyik sertés sem termelt ellenanyagokat a klasszikus sertéspestis vírusával szemben, a teljes újratelepítés elvégezhető. Az újratelepített gazdaságból sertést elszállítani csak akkor lehet, ha a szerológiai vizsgálatok eredménye valamennyi sertés esetében negatív;

b) egyéb tartási formák esetén a sertések újratelepítésekor vagy az a) pontban előírt intézkedések alapján kell eljárni, vagy teljes újratelepítést kell végezni, feltéve, hogy

ba) az összes sertés húsz nap alatt érkezik a gazdaságba, és a sertések a korlátozás alatt álló zónán kívüli gazdaságokból származnak,

bb) az újratelepített sertéseket a diagnosztikai kézikönyv szerint szerológiai vizsgálatnak vetik alá. A vizsgálathoz szükséges mintákat leghamarabb az utolsó sertés megérkezését követő 40 nap elteltével kell levenni,

bc) a gazdaságból sertés nem szállítható el, amíg meg nem érkezik a szerológiai vizsgálatok negatív eredménye.

(3) Ha hat hónapnál hosszabb idő telt el a takarítás és fertőtlenítés befejezése óta, a hatósági állatorvos a (2) bekezdésben leírtak alól a járványtani helyzet figyelembevételével eltérést engedélyezhet.

A vágóhídon vagy szállítóeszközön lévő sertéseken észlelt klasszikus sertéspestis esetén hozandó intézkedések

16. § (1)48 Ha a klasszikus sertéspestis gyanúja vágóhídon vagy szállítás közben kerül megállapításra, a járási főállatorvos haladéktalanul megkezdi a betegség megállapítása vagy kizárása érdekében a járványtani vizsgálatot a diagnosztikai kézikönyvben foglalt eljárás alapján.

(2) Ha a klasszikus sertéspestis előfordulását valamely vágóhídon vagy szállítóeszközön észlelik, a járási főállatorvos elrendeli49

a) a vágóhídon vagy a szállítóeszközön lévő valamennyi sertés azonnali leölését;

b) a fertőzött állatok hulláinak, belsőségeinek és az állati hulladékoknak hatósági felügyelet melletti ártalmatlanítását;

c) az épületek és az eszközök - beleértve a járműveket is - hatósági állatorvos felügyelete mellett történő, a 14. §-ban foglaltaknak megfelelő takarítását és fertőtlenítését;

d) a 8. §-ban foglaltaknak megfelelően elvégzendő járványtani vizsgálatot;

e) a klasszikus sertéspestis vírusa izolátumának vizsgálatát a diagnosztikai kézikönyvben előírt laboratóriumi eljárás szerint, a vírus genotípusának meghatározása céljából;

f) a 7. §-ban foglalt intézkedéseket abban a gazdaságban, ahonnan a fertőzött sertések, illetve azok hullái származnak, valamint a többi kontaktgazdaságban. A fertőzött sertések vagy hullák származási helyére - a járványtani vizsgálat függvényében - az 5. § (1) bekezdésében leírt intézkedéseket kell alkalmazni.

(3) A vágóhíd a 14. § szerint elvégzett takarítási és fertőtlenítési műveletek befejezését követő legalább 24 óráig nem fogadhat levágásra szánt állatot.

A klasszikus sertéspestis vaddisznókban történő előfordulásának gyanúja és megállapítása esetén hozandó intézkedések

17. § (1)50 Ha az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság vaddisznók fertőzöttségének gyanújáról tudomást szerez, azonnal megfelelő intézkedéseket hoz a betegség jelenlétének megállapítása vagy kizárása céljából. A sertéstartókat és a vadászokat tájékoztatja a betegség megállapításáról. Az elejtett vagy elhullva talált vaddisznókat megvizsgáltatja, beleértve a laboratóriumi vizsgálatokat is.

(2)51 Ha a vaddisznókban megállapították a klasszikus sertéspestis elsődleges előfordulását, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság azonnal meghozza a következő intézkedéseket:

a)52 állatorvosokból, vadászokból, vadbiológusokból és járványügyi szakértőkből álló szakértői csoportot hoz létre, amely a következőkben segíti az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságot:

aa) tanulmányozza a járványhelyzetet és meghatározza a fertőzött terület nagyságát,

ab) megállapítja a fertőzött területen a b) és c) pontban foglaltakon túl alkalmazandó intézkedéseket, amelyek magukban foglalhatják a vadászat felfüggesztését és a mozgás korlátozását,

ac) kidolgozza a betegség felszámolásának tervét, amelyet jóváhagyásra benyújt a minisztériumnak,

ad) ellenőrzéseket végez, hogy igazolja a klasszikus sertéspestisnek a fertőzött területen történő megszüntetésére hozott intézkedések hatékonyságát;

b) a kijelölt fertőzött területen a járási főállatorvos útján hatósági megfigyelés alá helyezteti a sertéstartó gazdaságokat, és különösen elrendeli:53

ba) valamennyi gazdaságban a sertések korcsoportok szerinti nyilvántartásba vételét. A nyilvántartás adatait a tulajdonosnak naprakészen kell vezetnie, azt a hatósági állatorvos kérésére be kell mutatni, aki az adatokat minden szemle alkalmával ellenőrzi. Azokban a gazdaságokban, ahol szabadon tartják a sertéseket, az első számlálást becslés alapján is el lehet végezni,

bb) a gazdaságban lévő összes sertésnek a szállásán vagy más olyan helyen tartását, ahol a vaddisznóktól el lehet őket különíteni. A vaddisznók nem férhetnek hozzá olyan anyagokhoz, amelyekkel a gazdaságban lévő sertések később érintkezhetnek,

bc)54 hogy a gazdaságba nem léphet be, vagy azt nem hagyhatja el sertés, kivéve, ha a járványügyi helyzetre tekintettel a járási főállatorvos engedélyezi,

bd) a sertéstartó épületek, illetve a gazdaság ki- és bejáratánál megfelelő fertőtlenítési eszköz elhelyezését,

be) a megfelelő higiéniai óvintézkedéseket minden olyan személlyel kapcsolatban, aki érintkezhet vaddisznókkal, hogy csökkenjen a klasszikus sertéspestis vírusa terjesztésének kockázata. Az intézkedés magába foglalhatja a vaddisznóval érintkezésbe került személyek ideiglenes belépési tilalmát a gazdaságba,

bf) a gazdaságban minden, a klasszikus sertéspestis tüneteit mutató elhullott vagy megbetegedett sertés vizsgálatát a klasszikus sertéspestis jelenlétére vonatkozóan,

bg) a kilőtt vagy elhullva talált vaddisznó bármilyen testrésze, illetve minden olyan anyag vagy felszerelés bevitelének tilalmát, amely fertőződhetett a klasszikus sertéspestis vírusával,

bh) a területről sertések, azok ondója, embriója vagy petesejtje kereskedelmi forgalomba bocsátásának tilalmát;

c) intézkedik, hogy az összes, a kijelölt fertőzött területen kilőtt vagy elhullva talált vaddisznót hatósági állatorvos ellenőrizze, és a diagnosztikai kézikönyv alapján klasszikus sertéspestisre nézve megvizsgálja. Valamennyi vaddisznó hulláját hatósági állatorvosi felügyelet mellett ártalmatlanítani kell;

d) intézkedik, hogy a klasszikus sertéspestis vírusának izolátumát a vírus genotípusának meghatározása céljából vessék alá a diagnosztikai kézikönyvben előírt laboratóriumi eljárásnak.

(3) Ha a klasszikus sertéspestis olyan területen lépett fel vaddisznókban, amely egy másik állam területéhez közel esik, az érintett államokkal együtt kell működni a betegség felszámolására irányuló intézkedések meghozatalában.

Tervek a klasszikus sertéspestisnek egy vaddisznóállományban történő felszámolására

18. § (1)55 Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság - a 17. §-ban meghatározott intézkedések sérelme nélkül - a klasszikus sertéspestis vaddisznókban történt első előfordulásának megállapítását követő 90 napon belül írásos tervezetet nyújt be a minisztériumnak, a fertőzöttnek nyilvánított területen a betegség felszámolására és a területen található gazdaságok sertésállományainak megvédésére.

(2) A minisztérium a tervet megvizsgálja és megállapítja, hogy annak alapján a kívánt cél elérhető-e. A tervet - szükség esetén módosításokkal - jóváhagyja. A terv később - a szerzett tapasztalatok figyelembevételével - módosítható vagy kiegészíthető.

(3) Az (1) bekezdés szerinti terv jóváhagyása után az abban foglalt intézkedések felváltják a 17. §-ban meghatározott bevezető intézkedéseket.

(4) Az (1) bekezdés szerinti tervben tájékoztatást kell adni a következőkről:

a) a 17. § szerint végzett járványtani vizsgálatok és ellenőrzések eredményeiről, valamint a betegség földrajzi eloszlásáról;

b)56 a fertőzött terület kiterjedéséről, melynek meghatározásakor az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság az a) pontban foglaltakon túl az alábbiakat veszi figyelembe:

ba) a terület vaddisznóállománya,

bb) a vaddisznók mozgását gátló, főbb természetes vagy mesterséges akadályok;

c) a biológusok, vadászok, vadásztársaságok, a vadászati, a természetvédelmi, állat-egészségügyi és közegészségügyi szolgálatok szoros együttműködésének megszervezéséről;

d) az információs kampányról, amelyet azért kell indítani, hogy a vadászok megismerjék azokat az intézkedéseket, amelyeket a betegség-felszámolási terv keretein belül alkalmazniuk kell;

e) azokról a konkrét feladatokról, amelyeket a vaddisznók elhelyezkedésének és számának megállapítása céljából végeztek el a fertőzött területen és környékén;

f) a vaddisznók hozzávetőleges számáról és elhelyezkedéséről a fertőzött területen és környékén;

g) azokról a konkrét feladatokról, amelyeket a vaddisznóállományban fennálló fertőzés kiterjedésének megállapítása céljából hajtottak végre, a vadászok által lőtt és elhullva talált vaddisznók vizsgálata és laboratóriumi tesztek során, beleértve a korcsoport szerint végzett járványtani vizsgálatokat;

h) a betegség terjedésének, a vaddisznók mozgásának és a vaddisznók közötti érintkezések megakadályozása érdekében hozott intézkedésekről, a vadászat tilalmáról;

i) a fertőzésnek kitett vaddisznóállomány és különösen a malacok állományának csökkentése érdekében hozott intézkedésekről;

j) a betegség terjedésének megakadályozása érdekében a vadászokkal szemben támasztott követelményekről;

k) a járványtani vizsgálatról, amelyet minden egyes - akár lelőtt, akár elhullva talált - vaddisznó esetében elvégeznek. A vizsgálat az alábbi kérdésekre terjedjen ki:

ka) a földrajzi terület, ahol az állatot elhullva találták vagy lelőtték,

kb) az időpont, amikor az állatot elhullva találták vagy lelőtték,

kc) a személy, aki találta vagy lőtte az állatot,

kd) a sertés kora és neme,

ke) kilövés esetén: a kilövés előtti tünetek,

kf) ha elhullva találták: a hulla állapota,

kg) a laboratóriumi eredmények;

l) a meghatározott kiterjedésű fertőzött területen található gazdaságokban alkalmazható megfigyelési programokról és prevenciós intézkedésekről, beleértve a sertések szállítását és mozgását a területen belül, a területre és a területről. Ezek az intézkedések tartalmazzák a sertések, ondójuk, embrióik vagy petesejtjeik kivitelének és kereskedelembe bocsátásának tilalmát;

m) a megállapított kiterjedésű fertőzött területen fennálló betegség felszámolása érdekében hozott és a területen található gazdaságokban foganatosított egyéb intézkedésekről;

n) a terv végrehajtásáért és a koordinációért felelős hatósági állatorvos személyéről;

o) olyan rendszerről, amelynek alapján a 17. § (2) bekezdése szerint kijelölt szakértői csoport rendszeresen át tudja tekinteni a betegség-felszámolási terv eredményeit;

p) a betegség monitorozására szolgáló intézkedésekről, amelyek akkor lépnek életbe, amikor az adott fertőzött területen legalább 12 hónap eltelt a klasszikus sertéspestis utolsó, vaddisznókban megállapított előfordulása után; ezeket a monitoring intézkedéseket legalább tizenkét hónapig kell fenntartani, és tartalmazniuk kell legalább azokat az intézkedéseket, amelyek a g) és k) pontok szerint már életbe léptek.

(5) Az adott fertőzött területen lévő járványügyi helyzetet és a betegség felszámolási terv eredményeit a minisztériumnak hathavonta kell benyújtani.

Diagnosztikai eljárások és a biológiai biztonsággal kapcsolatos követelmények

19. § (1) A klasszikus sertéspestis jelenlétének kimutatására szolgáló diagnosztikai eljárásokat, mintavételezéseket és laboratóriumi vizsgálatokat a diagnosztikai kézikönyv alapján kell elvégezni.

(2)57 A 4. számú melléklet rendelkezéseinek megfelelően, a szabványok és diagnosztikai módszerek koordinációjáért felelős nemzeti laboratórium a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH).

(3) A (2) bekezdésben foglalt nemzeti laboratóriumok kapcsolatban állnak az Unió - 5. számú mellékletben leírt - referencialaboratóriumával.

(4) A klasszikus sertéspestis egységes diagnosztikai eljárásokkal történő kimutatásának biztosítása céljából e rendelet hatálybalépését követően ki kell adni a klasszikus sertéspestis diagnosztikai kézikönyvet, amely a következőket tartalmazza:

a) a klasszikus sertéspestis diagnosztikai laboratóriumai által, valamint a mintaszállítás során betartandó alapvető biológiai biztonsági követelményeket és minőségi szabványokat;

b) a klasszikus sertéspestis jelenlétének kimutatása vagy kizárása céljából végzett klinikai vagy post-mortem vizsgálatok feltételeit és a követendő eljárásokat;

c) a klasszikus sertéspestis laboratóriumi vizsgálatokkal történő megállapítása vagy kizárása céljából, élő sertésből és sertéshullából való mintavételt, valamint e rendelet alkalmazása során a virológiai és szerológiai szűrővizsgálatokhoz szükséges mintavételt;

d) a klasszikus sertéspestis kimutatására szolgáló laboratóriumi vizsgálatokat, beleértve:

da) a klasszikus sertéspestis vírusa és egyéb, a Pestivírus58 genusba tartozó vírus közötti differenciáldiagnosztikai teszteket, és

db) amennyiben rendelkezésre állnak, a markervakcina és klasszikus sertéspestis vadvírusa által termelt ellenanyagok megkülönböztetésére szolgáló megbízható teszteket;

dc) a laboratóriumi vizsgálatok eredményeinek értékelési kritériumait;

e) a klasszikus sertéspestis-izolátumok genotipizálására szolgáló laboratóriumi technikákat.

(5) A megfelelő biológiai biztonság érdekében a klasszikus sertéspestis vírusán és annak genomján, antigénjén és vakcinákon a kutatás, a diagnosztika és a gyártásra történő felhasználás során beavatkozást csak a minisztérium által jóváhagyott intézményben lehet végezni.

(6) A 4. és 5. számú melléklet rendelkezései és a diagnosztikai kézikönyv kiegészíthetők vagy módosíthatók.

(7) A diagnosztikai eljárások során a diagnosztikai kézikönyvben foglaltakat, a diagnosztikai kézikönyv megjelenéséig e rendelet 6. számú mellékletében foglalt diagnosztikai eljárásokat kell alkalmazni.

A klasszikus sertéspestis-vakcinák felhasználása, gyártása és forgalmazása

20. § (1) A klasszikus sertéspestis-vakcinák alkalmazása tilos.

(2) A klasszikus sertéspestis-vakcinákkal kapcsolatos kutatások, azok gyártása, tárolása, szállítása, elosztása és értékesítése hatósági ellenőrzés mellett történhet.

Vészvakcinázás

21. § (1) Ha a járványügyi adatok elemzése arra utal, hogy a klasszikus sertéspestis terjedésének veszélye fennáll, a minisztérium a 22-23. §-okban leírt eljárás szerint vészvakcinázást rendelhet el.

(2) A vészvakcinázás alkalmazása során - az 5. § (2) bekezdése rendelkezéseinek sérelme nélkül - figyelembe veendő legfontosabb kritériumokat a 7. számú melléklet tartalmazza. A tudományos eredmények és tapasztalatok alapján ezek a kritériumok később módosíthatók vagy kiegészíthetők.

22. § (1)59 Ha a minisztérium vakcinázást szándékozik elrendelni, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósággal vészvakcinázási tervet kell készíttetni, mely az alábbiakat tartalmazza:

a) a vészvakcinázás iránti kérelemre okot adó járványhelyzet;

b) a földrajzi terület kiterjedése, ahol vészvakcinázást kell végezni, illetve a sertéstartó gazdaságok száma a területen;

c) a sertések korcsoportjai és a vakcinázandó sertések hozzávetőleges száma;

d) a felhasználandó vakcinák;

e) a vakcinázási kampány időtartama;

f) a vakcinázott állatok azonosítása és nyilvántartásba vétele;

g) a sertések és sertéstermékek mozgásával kapcsolatos intézkedések;

h) a vakcinázást vagy a 7. § (2) bekezdése szerinti intézkedéseket alkalmazzák-e a kontaktgazdaságokban;

i) a vészhelyzettel kapcsolatos egyéb kérdések, beleértve a vakcinázott telepeken, valamint a vakcinázott területen lévő többi gazdaságban vett mintákon végzett laboratóriumi és klinikai vizsgálatokat, különösen, ha marker vakcinákat használnak.

(2) A vészvakcinázási tervet a minisztérium hagyja jóvá, amely a helyzet alakulásától függően később módosítható vagy kiegészíthető.

23. § (1) Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság a vakcinázási időszak alatt a következőkről gondoskodik:60

a)61 a vakcinázási övezetet élő sertés nem hagyhatja el, kivéve, ha azonnali vágás céljából az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság által kijelölt, a vakcinázási övezetben vagy ahhoz közel található vágóhídra vagy - ártalmatlanítás céljából - feldolgozóüzembe szállítják;

b) az összes, a vészvakcinázás során vakcinázott sertésből előállított friss sertéshúst vagy ártalmatlanítják, vagy a 12. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően megjelölik és kezelik;

c) a vakcinázandó sertésekből a vakcinázást megelőző harminc napon belül gyűjtött ondót, petesejteket és embriókat felkutatják, és hatósági felügyelet mellett megsemmisítik.

(2) Az (1) bekezdésben leírt rendelkezéseket az érintett övezetben a vakcinázási műveletek befejezését követően legalább hat hónapig alkalmazni kell.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott hat hónapos időszak vége előtt meg kell tiltani a következőket:

a) szeropozitív sertések kiszállítását abból a gazdaságból, ahol azokat tartják, kivéve az azonnali vágás esetét;

b) a szeropozitív sertések ondójának, embrióinak és petesejtjeinek gyűjtését;

c) szeropozitív kocák malacainak a származási gazdaságból történő kiszállítását, kivéve, ha a szállítás célja:

ca) azonnali vágás vágóhídon,

cb)62 az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság által kijelölt gazdaság, ahonnan közvetlenül vágóhídra szállítják,

cc) egy másik gazdaság, miután a szerológiai teszt a klasszikus sertéspestis vírusával szemben termelődő ellenanyagokra nézve negatív eredménnyel zárult.

(4) A vészvakcinázást a minisztérium akkor is elrendelheti, ha

a)63 a vakcinázási műveletek elkezdése előtt az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósággal vészvakcinázási tervet készíttet;

b) a 22. §-ban felsorolt információkon túlmenően a terv előírja, hogy a vakcinázási műveletek befejezését követően a vakcinázott összes sertést a lehető legrövidebb időn belül levágják, az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott rendelkezéseknek megfelelően. A levágott sertésekből származó friss húst vagy ártalmatlanítják, vagy megjelölik és a 12. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően kezelik.

(5) Az (1) bekezdésben elrendelt intézkedések a (2)-(3) bekezdésekben leírt rendelkezések ellenére felfüggeszthetők azután, hogy

a) az (1) bekezdés a) pontjában szabályozott rendelkezéseknek megfelelően az összes vakcinázott sertést levágták vagy leölték, és az ezekből a sertésekből előállított friss húst ártalmatlanították, vagy a 12. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően megjelölték és kezelték;

b) az összes gazdaságban, ahol vakcinázott sertéseket tartottak, a 14. §-nak megfelelően elvégezték a takarítási és fertőtlenítési műveleteket.

(6) Amennyiben az (1) bekezdés szerint elrendelt intézkedéseket felfüggesztették, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságnak biztosítani kell, hogy64

a) a sertéseket az (5) bekezdés b) pontja szerinti gazdaságokba a takarítási és fertőtlenítési műveletek befejezését követően legalább 10 napig ne telepítsék be újra;

b) a sertéseket az újratelepítést követően a vakcinázási övezetben található összes gazdaságban klinikai, és ahol szükséges, laboratóriumi vizsgálatoknak vessék alá a diagnosztikai kézikönyvben szabályozott módon, a klasszikus sertéspestis vírusának esetleges jelenléte kimutatása céljából. Ha a sertéseket újratelepítették azokba a gazdaságokba, ahol vakcinázást végeztek, ezeket a vizsgálatokat csak az újratelepítést követő 40 nap eltelte után szabad elvégezni, és ez alatt az idő alatt sertéseket nem szállíthatnak ki a gazdaságból.

(7) Azokban az esetekben, ahol a vakcinázási kampány során marker vakcinát használtak, felmentés adható az (1)-(3) bekezdésekben foglalt rendelkezések alól, különös tekintettel a vakcinázott sertések és húsok megjelölésére és ezt követő felhasználására, valamint a feldolgozott termékek rendeltetésére. Az engedélyezés feltételei az alábbiak:

a) a vakcinázási tervet a vakcinázási műveletek megkezdése előtt, a 22. §-ban foglalt rendelkezéseknek megfelelően a minisztérium jóváhagyta;

b)65 az érintett élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság külön kérelmet nyújt be a minisztériumnál, amely a vakcinázási program kivitelezését, eredményeit és a járványügyi helyzet egészét bemutató átfogó jelentést tartalmaz; és

c) a 25. §-ban foglaltak alapján elvégezték a vakcinázási kampány végrehajtásának helyszíni ellenőrzését.

Vaddisznók vészvakcinázása

24. § (1) A 20. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére, ha vaddisznókban megállapítják a klasszikus sertéspestist, és a rendelkezésre álló járványügyi adatok arra utalnak, hogy fennáll a terjedés veszélye, a (2) és (3) bekezdésekben szabályozott eljárásoknak és rendelkezéseknek megfelelően alkalmazható a vaddisznók vészvakcinázása.

(2)66 Ha a minisztérium vakcinázást kíván elrendelni, a területileg illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósággal vészvakcinázási tervet kell készíttetni az alábbi szempontok szerint:

a) a vészvakcinázás iránti kérelemre okot adó járványhelyzet;

b) a földrajzi terület kiterjedése, ahol vészvakcinázást kell végezni. Ez az övezet minden esetben része a 18. § (3) bekezdés b) pontjának megfelelően meghatározott fertőzött területnek;

c) a felhasználandó vakcinák és a vakcinázási eljárás;

d) a fiatal állatok vakcinázására kidolgozott módszer;

e) a vakcinázási kampány várható időtartama;

f) a vakcinázandó vaddisznók hozzávetőleges száma;

g) a vaddisznóállományok nagyarányú keveredésének megakadályozására hozott intézkedések;

h) a vakcinavírusnak a gazdaságokban tartott sertésekre történő átterjedése megakadályozására hozott intézkedések;

i) a vakcinázási kampány várható eredményei és a vakcinázás hatékonyságának elbírálásához számításba vett paraméterek;

j) a terv végrehajtásáért felelős felügyelő és koordináló hatósági állatorvos;

k) az olyan céllal kialakított rendszer, hogy a 17. § (2) bekezdésének a) pontja alapján kijelölt szakértői csoport rendszeresen át tudja tekinteni a vakcinázási kampány eredményeit;

l) a vészhelyzettel kapcsolatos egyéb kérdések.

(3) A minisztérium haladéktalanul megvizsgálja a tervet, elsősorban azért, hogy az összhangban legyen a 18. § (1) bekezdése szerinti betegség-felszámolási terv alapján hozott intézkedésekkel.

(4) Ha a vakcinázási övezet egy másik állam területéhez közel esik, ahol szintén hatályban vannak vaddisznókban előforduló klasszikus sertéspestis felszámolására hozott intézkedések, biztosítani kell a vakcinázási terv és a más államban alkalmazott intézkedések közötti összhangot.

(5) A vészvakcinázási terv a helyzet alakulásától függően a (3)-(4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően később módosítható vagy kiegészíthető.

(6) A vakcinázási terv eredményeit bemutató jelentést - a 18. § (4) bekezdésében említett jelentéssel együtt - a minisztériumnak hat havonta be kell nyújtani.

Nemzetközi ellenőrzések

25. § A minisztérium lehetővé teszi a nemzetközi szervezetek (Nemzetközi Állategészségügyi Hivatal, Európai Unió Bizottsága) helyszíni tájékozódását.

Készenléti tervek

26. § (1) A minisztérium készenléti tervet készít, amelyben meghatározza a klasszikus sertéspestis kitörése esetén végrehajtandó nemzeti szintű intézkedéseket. A készenléti terv lehetővé teszi a kitörés gyors és hatékony felszámolásához szükséges személyzet, valamint berendezések, felszerelések és minden egyéb anyag igénybevételének lehetőségét. Meg kell jelölnie:

a) a vészvakcinázás esetére szükségesnek vélt vakcinaigényt,

b) azokat a régiókat, ahol nagy sűrűségű sertésállomány található, annak érdekében, hogy ezekben a régiókban a betegségre való felkészülés és óvatosság magasabb szintű legyen.

(2) A készenléti tervet a 8. számú mellékletben meghatározott szempontok szerint kell elkészíteni és jóváhagyni.

(3) A készenléti tervet a minisztérium hagyja jóvá oly módon, hogy az összeegyeztethető legyen más országok készenléti terveivel.

(4) A készenléti terv a helyzet alakulásának figyelembevételével később módosítható vagy kiegészíthető. A minisztérium a tervet ötévenként felülvizsgálja.

Járványvédelmi központok és szakértői csoportok

27. § (1) A minisztérium a klasszikus sertéspestis járványkitörés esetén haladéktalanul nemzeti járványvédelmi központot hoz létre.

(2) A nemzeti járványvédelmi központnak irányítania és ellenőriznie kell a (3) bekezdés szerinti helyi járványvédelmi központok működését. A nemzeti járványvédelmi központ felelős:

a) a szükséges védelmi intézkedések meghatározásáért;

b) az a) pont szerinti intézkedések azonnali és hatékony végrehajtásának biztosításáért a helyi járványvédelmi központokon keresztül;

c) a helyi járványvédelmi központokhoz személyzet, anyagok, eszközök telepítéséért;

d) a nemzetközi állat-egészségügyi szervezetek, nemzeti hatóságok, a mezőgazdasági és kereskedelmi szervezetek információkkal ellátásáért;

e) szükséges esetben a vészvakcinázás megszervezéséért és az oltási terület meghatározásáért;

f) kapcsolat tartásáért a diagnosztikai laboratóriumokkal, a tömegtájékoztatási eszközökkel és a rendőrhatóságokkal a speciális intézkedések biztosítása érdekében.

(3)67 Klasszikus sertéspestis járványkitörés esetén a minisztérium haladéktalanul helyi járványvédelmi központokat szerveztet az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósággal.

(4) A nemzeti járványvédelmi központ bizonyos feladatai a helyi járványvédelmi központnak átadhatók.

(5)68 A minisztériumnak létre kell hoznia egy folyamatosan működő szakértői csoportot, amely segíti az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságot a klasszikus sertéspestis elleni védekezésben. Járványkitörés esetén a szakértői csoport segítséget nyújt az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságnak:

a) a járványvédelmi vizsgálatban;

b) a laboratóriumi minták vételében, feldolgozásában és értékelésében;

c) a járványvédelmi intézkedések meghozatalában.

(6) A minisztérium biztosítja a nemzeti, a helyi járványvédelmi központok és a szakértői csoport számára a személyzetet, helyiségeket és eszközöket, beleértve a szükséges kommunikációs eszközöket, tiszta és hatékony utasítási láncot és ügyvitelt, az e rendeletben meghatározott járványvédelmi intézkedések azonnali végrehajtása érdekében. A nemzeti és a helyi járványvédelmi központok, valamint a szakértői csoport személyzetének, helyiségeinek, eszközeinek, utasítási láncának és ügyvitelének részleteit a 26. § szerinti készenléti tervben kell meghatározni.

(7) A nemzeti és a helyi járványvédelmi központok, valamint a szakértői csoport működéséhez és funkciójához szükséges további szempontok határozhatók meg.

Az élelmiszer-hulladék takarmányozási célú használatának tilalma

28. § (1) A klasszikus sertéspestis megbetegedés hatékony megelőzése érdekében:

a) tilos az élelmiszer-hulladék feletetése sertésekkel;

b) a nemzetközi közúti, vasúti, légi és vízi személy- és teherszállításoknál keletkező élelmiszer-hulladékot össze kell gyűjteni és hatósági felügyelet mellett ártalmatlanná kell tenni.

(2)69 Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság az (1) bekezdésben foglaltakról minden évben jelentést tesz a minisztériumnak.

29. §70

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. §71 A klasszikus sertéspestis leküzdése során szükséges hatósági intézkedések formanyomtatványait a 9-20. számú mellékletek tartalmazzák.

31. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, egyidejűleg az Állategészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 1. számú mellékletének 329-366. §-a és az azt megelőző cím hatályát veszti.

(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban szabályozási körében az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) a Tanács 2001/89/EC irányelve a klasszikus sertéspestis felszámolására szolgáló közösségi intézkedésekről;

b) a Tanács 72/461/EGK irányelve a friss hús Közösségen belüli kereskedelmére ható egészségügyi problémákról.

1. számú melléklet a 75/2002. (VIII. 16. ) FVM rendelethez

A betegség bejelentése

1. Minden elsődleges kitöréssel, vaddisznókban megállapított első előfordulással vagy vágóhídon, illetve szállítóeszközön észlelt esettel kapcsolatban a Nemzetközi Állategészségügyi Hivatalhoz és az Európai Unió Bizottságához be kell jelenteni az alábbiakat:

a) a szállítás időpontját;

b) a szállítás időtartamát;

c)72 Magyarország;

d) a betegség megnevezését;

e) a kitörések vagy előfordulások számát;

f) a klasszikus (afrikai) sertéspestis gyanúja felmerülésének időpontját;

g) a betegség megállapításának időpontját;

h) a megállapításra használt eljárásokat;

i) azt, hogy a betegséget vaddisznókban vagy gazdaságban tartott sertésekben, vágóhídon vagy szállítóeszközön állapították meg;

j) azt a földrajzi helyet, ahol a klasszikus (afrikai) sertéspestis kitörését vagy előfordulását megállapították;

k) az alkalmazott betegség-felszámolási intézkedéseket.

2. Elsődleges kitörések vagy vágóhidakon, illetve szállítóeszközön észlelt előfordulások esetén az ország az 1. pontban tárgyalt adatokon túl a következő információkat is átadja:

a) a kitörés helyén, a vágóhídon vagy szállítóeszközön fertőzésnek kitett sertések száma;

b) a gazdaságban, a vágóhídon vagy szállítóeszközön elhullott sertések száma kategóriánként;

c) kategóriánként a betegség morbiditása és a sertések száma, amelyeknél megállapították a klasszikus (afrikai) sertéspestist;

d) a kitörés helyén, a vágóhídon vagy szállítóeszközön leölt sertések száma;

e) az ártalmatlanított hullák száma;

f) kitörés esetén a legközelebbi sertéstartó gazdaságtól való távolság;

g) ha a klasszikus (afrikai) sertéspestist vágóhídon vagy szállítóeszközön állapították meg, a gazdaság vagy gazdaságok helyét, ahonnan fertőzött sertések vagy hulláik származnak.

3.73 A másodlagos kitörésekről az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság rendszeresen jelentést küld a minisztériumnak.

4. A minisztérium biztosítja, hogy a klasszikus (afrikai) sertéspestis valamely gazdaságban, vágóhídon vagy szállítóeszközön fellépő kitörésével vagy előfordulásával kapcsolatban az 1-3. pontnak megfelelően nyújtott információkat a lehető leghamarabb írásos jelentés követi a Nemzetközi Állategészségügyi Hivatal, a Bizottság és a többi állam számára, amely legalább a következőket tartalmazza:

a) az időpontot, amikor a sertéseket a gazdaságban, a vágóhídon vagy szállítóeszközön leölték, és hulláikat ártalmatlanították;

b) a sertések leölésekor vett minták vizsgálatának eredményeit;

c) ha a 6. § (1) bekezdésében szabályozott felmentést alkalmazzák, a leölt és ártalmatlanított sertések számát, valamint egy későbbi időpontban levágandó sertések számát és a vágásra megállapított határidőt;

d) a betegség lehetséges eredetére vonatkozó minden információt, vagy - ha megállapítást nyert - a betegség eredetét;

e) elsődleges kitörés vagy vágóhídon, illetve szállítóeszközön előfordult klasszikus (afrikai) sertéspestis esetén, a kitörésért vagy előfordulásért felelős vírus genotípusát;

f) amennyiben a sertéseket kontaktgazdaságokban vagy olyan gazdaságokban ölték le, ahol a klasszikus (afrikai) sertéspestis vírusával való fertőzöttségre gyanús állatokat tartottak, információkat a következőkről:

fa) a leölés dátuma és a leölt sertések száma kategóriánként és gazdaságonként;

fb) a járványügyi kapcsolat a klasszikus (afrikai) sertéspestis kitörése vagy előfordulása és az egyes kontaktgazdaságok között, vagy az okok, amelyek az egyes fertőzöttségre gyanús gazdaságokban a klasszikus (afrikai) sertéspestis gyanúját felkeltették;

fc) a sertések leölésekor a gazdaságokban vett minták laboratóriumi vizsgálatainak eredményei.

Ha a sertéseket a kontaktgazdaságokban nem ölték le, felvilágosítást kell adni a döntés okairól.

2. számú melléklet a 75/2002. (VIII. 16.) FVM rendelethez

Kontaktgazdaságokban a sertések leöléséről hozandó döntés során figyelembe veendő legfontosabb szempontok

Kritériumok Döntés

a leölés mellett a leölés ellen

Klasszikus sertéspestisre utaló klinikai tünetek a kontaktgazdaságokban Igen Nem

A sertések mozgása a kitörés helyéről a kontaktgazdaságokba a vírusnak a fertőzött gazdaságba történt behurcolásának feltételezhető ideje után Igen Nem

A kontaktgazdaságok elhelyezkedése egy nagy sertésállomány-sűrűségű területen Igen Nem

A vírus feltehető szétszóródása a kitörés helyétől, mielőtt a betegségfelszámolási intézkedéseket meghozták Masszív/ismeretlen Korlátozott

A kontaktgazdaságok elhelyezkedése 500 méterre a kitörés helyétől Igen Nem

A kontaktgazdaságok közelsége egynél több kitöréshez Igen Nem

A sertések száma a kitörés helyén és/vagy a kontaktgazdaságokban Magas Alacsony

3. számú melléklet a 75/2002. (VIII. 16.) FVM rendelethez

A takarítás és fertőtlenítés elvei és eljárásai

1. Általános elvek és eljárások:

a) a takarítási és fertőtlenítési műveletek hatósági állatorvos felügyelete és utasítása alapján történnek;

b)74 az alkalmazott fertőtlenítőszereket és koncentrációit hivatalosan az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság hagyja jóvá, hogy biztosítható legyen a klasszikus (afrikai) sertéspestisvírus elpusztítása;

c) a fertőtlenítőszerek aktivitását felhasználás előtt ellenőrizni kell, mivel bizonyos fertőtlenítőszerek hatása a hosszú tárolás során megszűnik;

d) a fertőtlenítőszerek és a fertőtlenítési eljárások kiválasztásakor figyelembe kell venni a kezelendő helyszín, járművek és tárgyak jellegét;

e) biztosítani kell, hogy zsírtalanító anyagok és fertőtlenítőszerek alkalmazása során a hatékonyságukat hátrányosan befolyásoló körülményeket kiiktassák. Különösen a gyártó által megadott technikai paramétereket - mint a nyomás, minimális hőmérséklet vagy szükséges behatási idő - kell betartani;

f) a következő általános szabályokat kell alkalmazni a felhasznált fertőtlenítőszer típusától függetlenül:

fa) az alom, alomszalma és bélsár alapos átáztatása a fertőtlenítőszerrel,

fb) a talaj, a padlók, a feljárók és a falak alapos keféléssel és súrolással végzett lemosása és tisztítása, ahol lehetséges, a hatékony takarítási és fertőtlenítési eljárás érdekében a felszerelési tárgyak leszerelése, eltávolítása, szétszerelése,

fc) ezt követően a fertőtlenítőszer újabb alkalmazása a gyártó ajánlásaiban meghatározott minimális behatási ideig;

fd) a tisztítási műveletekhez használt vizet oly módon kell elhelyezni, hogy megelőzze vírus terjesztésének kockázatát, és a hatósági állatorvos előírásaival összhangban legyen;

g) amennyiben magasnyomású folyadékkal végzik a mosást, el kell kerülni a már megtisztított részek újrafertőződését;

h) a feltehetően fertőzött berendezéseket, felszereléseket, tárgyakat és rekeszeket le kell mosni, fertőtleníteni kell vagy meg kell semmisíteni;

i) el kell kerülni a fertőtlenítési eljárást követő újrafertőződést;

j) az irányelv keretében megkövetelt takarítást és fertőtlenítést dokumentálni kell, annak megfelelőségét a hatósági állatorvos igazolja.

2. Speciális rendelkezések a fertőzött gazdaságok takarításáról és fertőtlenítéséről:

a) bevezető takarítás és fertőtlenítés:

aa) az állatok leölése közben minden szükséges intézkedést meg kell tenni, hogy elkerülhető legyen a klasszikus (afrikai) sertéspestis vírusának szétszóródása. Idetartozik többek között időszakos fertőtlenítőberendezés felállítása, védőruhák beszerzése, zuhanyozás, a használt berendezések, eszközök, felszerelések fertőtlenítése és a szellőzés áramellátásának felfüggesztése,

ab) a leölt állatok hulláit fertőtlenítőszerrel le kell permetezni,

ac) ha a testeket megsemmisítés céljából el kell távolítani a gazdaságból, zárt és csurgásmentes konténereket kell használni,

ad) amint a sertések hulláit ártalmatlanítás céljából eltávolították, a gazdaság azon részeit, ahol ezeket az állatokat elhelyezték, illetve a többi épület, udvar stb. azon részeit, amelyik fertőződött a leölés, levágás vagy postmortem vizsgálat során, a 14. §-nak megfelelően jóváhagyott fertőtlenítőszerrel le kell permetezni,

ae) a szöveteket vagy a vért, amely a levágás vagy postmortem vizsgálat, illetve az épületek, udvarok, eszközök stb. durva szennyeződésekor jut a felszínre, óvatosan össze kell gyűjteni, és a hullákkal együtt ártalmatlanítani kell,

af) a felhasznált fertőtlenítőszert legalább 24 órán át a felületen kell hagyni;

b) végső tisztítás és fertőtlenítés:

ba) a trágyát és használt almot a 3. a) pontnak megfelelően kell kezelni és elszállítani,

bb) a felületekről a zsiradékot és szennyeződést zsíroldó szer alkalmazásával és a felületek hideg vízzel való lemosásával kell eltávolítani,

bc) a hideg vizes lemosás után további fertőtlenítőszeres permetezést kell alkalmazni,

bd) hét nap után a helyszínt zsíroldó szerrel kell kezelni, hideg vízzel leöblíteni, fertőtlenítőszerrel permetezni, majd ismét leöblíteni hideg vízzel.

3. A fertőzött alom, trágya és hígtrágya fertőtlenítése:

a) a trágyát és a használt almot hőkezelés céljára kazalba kell tenni, fertőtlenítőszerrel le kell permetezni, majd legalább 42 napon át kell állni hagyni vagy meg kell semmisíteni égetéssel vagy elföldeléssel;

b) a hígtrágyát a fertőzött anyag utolsó hozzáadása után legalább 42 napig kell tárolni, kivéve, ha a hatáskörrel rendelkező hatóság a hatósági állatorvos útmutatásai szerint engedélyezi a vírus megsemmisítése érdekében hatékony kezelés alá vett hígtrágya rövidebb tárolási idejét.

4. Az 1. és 2. pontok alóli felmentéssel, szabad tartású gazdaságok esetében, az illetékes hatóság különleges takarítási és fertőtlenítési eljárást fogadhat el, figyelembe véve a telep típusát és az időjárási körülményeket.

4. számú melléklet a 75/2002. (VIII. 16.) FVM rendelethez

Nemzeti sertéspestis-laboratórium

1.75 Magyarországon a nemzeti sertéspestis laboratórium a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (1024 Budapest, Keleti Károly u. 24.).

2. A nemzeti klasszikus (afrikai) sertéspestis-laboratóriumok felelősek azért, hogy a klasszikus (afrikai) sertéspestis jelenlétének kimutatására és a vírus-izolátumok genotípusának azonosítására szolgáló laboratóriumi vizsgálatokat a diagnosztikai kézikönyv alapján végezzék el. Ebből a célból külön megállapodásokat köthetnek a közösségi referencialaboratóriummal és a többi nemzeti laboratóriummal.

3. A nemzeti klasszikus (afrikai) sertéspestis-laboratóriumok felelősek az egyes klasszikus (afrikai) sertéspestis-diagnosztikai laboratóriumokban alkalmazott szabványok és diagnosztikai módszerek koordinálásáért. Ennek érdekében:

a) diagnosztikai reagenseket adhatnak az egyes laboratóriumoknak;

b) ellenőrzik az adott tagországban használt diagnosztikai reagensek minőségét;

c) időszakosan összehasonlító teszteket végeznek;

d) megőrzik az adott tagállamban megállapított esetekből és kitörésekből származó klasszikus (afrikai) sertéspestis-vírusizolátumokat.

5. számú melléklet a 75/2002. (VIII. 16.) FVM rendelethez

A közösségi klasszikus sertéspestis-referencialaboratórium

1. A közösségi klasszikus sertéspestis-referencialaboratórium: Institut für Virologie, der Tierärztlichen Hochschule Hannover, Bünteweg 17, 30559 Hannover, Németország.

2. A közösségi klasszikus sertéspestis-referencialaboratórium az alábbi szerepeket és feladatokat látja el:

a) a Bizottsággal konzultálva a klasszikus sertéspestis diagnosztizálására az egyes tagállamokban alkalmazott módszerek összehangolása, különösen a következők révén:

aa) gondoskodik a diagnózis során használt sejttenyészetek tárolásáról és utánpótlásáról,

ab) elvégzi a klasszikus sertéspestis vírustörzsek tipizálását, gondoskodik továbbá tárolásukról és utánpótlásukról a szerológia tesztekhez és ellenszérumok előállításához,

ac) a nemzeti laboratóriumokat ellátja standardizált és konjugált szérumokkal és egyéb referenciareagensekkel, hogy egységesíteni lehessen a tagállamokban használt teszteket és reagenseket,

ad) klasszikus sertéspestis-vírusok gyűjteményét létesíti és tartja fenn,

ae) időszakosan közösségi szintű összehasonlító teszteket szervez a diagnosztikai eljárásokra vonatkozólag,

af) adatokat és információkat gyűjt a használatban lévő diagnosztikai módszerekről és az elvégzett tesztek eredményeiről, illetve összehasonlítja ezeket,

ag) a klasszikus sertéspestis járványtanának jobb megértése érdekében a rendelkezésre álló legmodernebb módszerekkel elvégzi a vírusizolátumok karakterizálását,

ah) figyelemmel kíséri a klasszikus sertéspestis ellenőrzésében, járványtanában és megelőzésében a világban történt fejleményeket,

aj) szakértői anyagokat őriz a klasszikus sertéspestist okozó vírusról és más ilyen vonatkozásban felmerülő vírusokról, lehetővé téve a gyors differenciáldiagnózist,

ak) a klasszikus sertéspestis ellenőrzése és felszámolása során használt állat-egészségügyi immunológiai termékek előállításáról és felhasználásáról átfogó ismereteket szerez;

b) a diagnosztikai technikák egységesítése érdekében előkészíti a laboratóriumi diagnosztikai szakemberek képzését és továbbképzését;

c) megfelelően képzett szakemberekkel rendelkezik, akik a Közösség területén előforduló rendkívüli helyzetekben bevethetők;

d) kutatómunkát végez és - lehetőség szerint - összehangolja a klasszikus sertéspestis hatékonyabb ellenőrzését célzó kutatásokat.

6. számú melléklet a 75/2002. (VIII. 16.) FVM rendelethez76

A klasszikus sertéspestis kórjelzésének és elkülönítő kórjelzésének megerősítésére szolgáló diagnosztikai eljárások

Függetlenül az ellenanyag-termeléshez szükséges időtől, a klasszikus sertéspestis (KSP, CSF=classical swine-fever) kórjelzése érdekében az alábbi irányelvek, szabványok és minimális követelmények szerint kell eljárni.

A) Mintagyűjtés

1. A vírusizolálást és az antigén kimutatást elsősorban a mandula és a lép szöveteiből kell elvégezni. Kívánatos még legalább két egyéb nyirokszövetből is mintát venni, így például a garat mögötti, a fültő alatti, az áll alatti és a bélfodri nyirokcsomókból, a csípőbéllel vagy a vesével együtt. Minden egyes mintát külön leforrasztott műanyag tasakba kell helyezni, és címkével ellátni. A mintákat szivárgásmentes konténerekben kell szállítani és tárolni. A mintákat nem szabad lefagyasztani, hanem 4 °C-on kell tartani, és késedelem nélkül meg kell vizsgálni.

2. A fehérvérsejtekből történő vírusizolálás céljára a vérmintákat lázas vagy a betegség egyéb tüneteit mutató sertésekből kell venni, alvadásgátlóként EDTA-t vagy heparint tartalmazó vérvételi csövekbe. A mintákat 4 °C-on kell tartani, késedelem nélkül a laboratóriumba küldeni, és a vizsgálatokat elvégezni.

3. Az ellenanyagok kimutatásának céljára szolgáló vérmintákat, amelyek segíthetnek egy klinikai eset tisztázásában, illetve szűrővizsgálatokban, a fertőzöttségre gyanús vagy gyógyult, illetve az ilyenekkel kapcsolatba jutott állatokból kell venni. A fertőzöttségre gyanús gazdaságokban levő első 20 gyanús és/vagy az ezekkel érintkezett sertések mindegyikéből, valamint a további állatok 25%-ából kell vérmintát venni. Az ellenanyag nagy valószínűségi szinten történő kimutatása érdekében a gazdaság minden egyes egységéből kell a fentiek szerint mintákat venni.

B) A klasszikus sertéspestis laboratóriumi kórjelzése

A KSP laboratóriumi diagnózisa elsődlegesen a vírus antigén, a vírus vagy az ellenanyagok szervekből vagy szövetnedvekből történő kimutatásán alapul.

Amennyiben az eredmények nem meggyőzőek, a vizsgálatokat ugyanazokból a mintákból még egyszer el kell végezni. Ha a klinikai gyanú továbbra is fennáll, további mintákat kell venni ugyanazokból az állatokból.

Az ellenanyagok kimutatására szolgáló eljárások gyanús esetekben a diagnózis alátámasztására szolgálnak. Ha a vírus antigén kimutatása vagy a vírus izolálása sikertelennek bizonyult a KSP gyanúját keltő állatokból vagy az ilyenekkel érintkezett sertésekből származó mintákból, az ellenanyag kimutatására szolgáló vizsgálatokat el kell végezni a többi sertéspestisre nem gyanús, illetve az ezekkel érintkezett állatok vérmintáiból is.

1. A vírus antigén kimutatása

A vírus antigén szervekből történő kimutatására egy direkt jelzéses immunológiai módszert kell használni a mandulákból, illetve az A rész 1. pontjában részletezett egyéb szervekből készített vékony (legfeljebb 5 mikrométeres) kriosztát metszetekkel. A diagnózishoz használt reagens egy KSP vírus elleni, pestivírus specifikus poliklonális immunsavó kell legyen, melyet valamilyen fluoreszkáló festékkel, enzimmel vagy biotinnal jelöltek, az alábbi kritériumoknak megfelelően:

a) a hiperimmun vérsavót olyan sertésekből kell előállítani, amelyek fertőzéstől mentesek, vagy amelyeknek a vérsavója mentes minden olyan ellenanyagtól, amely befolyásolni tudná a reakciók minőségét vagy specificitását;

b) az a) pontban részletezett KSP elleni, jelzett hiperimmun sertés vérsavónak minimálisan 1:20-as titerben kell működőképesnek lenni, klasszikus sertéspestis vírussal fertőzött sejttenyészetekben vizsgálva. A konjugátum működőképességét természetes esetek vizsgálatával is meg kell erősíteni. A konjugátum „munka” hígításánál a maximális fénylésnek minimális háttérfestődéssel kell párosulnia. Minden specifikus citoplazma fénylést mutató mintát pestivírus pozitívnak kell tekinteni. Ilyen esetekben a B) rész 3. pontjában leírt további vizsgálatokat kell elvégezni.

2. A vírus izolálása és azonosítása sejttenyészetekben

a) A vírus szövetmintákból történő izolálása fogékony PK15 sejttenyészetekben vagy egyéb hasonló mértékben fogékony sejtvonalakban történik. A sejttenyészeteket a gyanús sertések 10%-os szerv szuszpenzióival kell beoltani.

b) A vérmintákból történő vírusizolálásokhoz, amely vérmintákat az A) 2. pontban leírtak szerint vettek és kezeltek, a sejttenyészetek beoltása a vérmintákból kinyert, az eredeti vérnek megfelelő térfogatban felvett fehérvérsejtekkel (buffy coat) történik.

c) A beoltott sejtek citoplazmájában levő vírus antigén kimutatására a sejttenyészeteket jelzett poliklonális antiszérummal kell kezelni. A festést a sejttenyészetek beoltását követő 24 órától a 72 óráig terjedő időközökben kell elvégezni.

d) A pozitívnak bizonyuló tenyészeteket a B) 3. pontban részletezett differenciáldiagnosztikai próbáknak kell alávetni. Az első sejttenyésztés negatív eredménye után a második vagy további passzálásokra is szükség lehet a vírus izolálása érdekében.

3. A pestivírus izolátumok tipizálása monoklonális ellenanyagokkal

a) a B) 1. és 2. pontban leírt módon, poliklonális ellenanyagokkal pozitív reakciót adott fagyasztott szöveti metszetek vagy sejttenyészetek duplikátumait tovább kell vizsgálni jelzett monoklonális ellenanyagokkal annak érdekében, hogy a KSP vírust megkülönböztessük a BVD (bovine viral diarrhoea = a szarvasmarha vírusos hasmenése) és a BD (border disease) vírusoktól;

b) kizárólag csak a klasszikus sertéspestissel foglalkozó közösségi referencialaboratórium által hivatalosan ajánlott monoklonális ellenanyagokat szabad használni;

c) a monoklonális ellenanyagokat az alábbiak szerint négy csoportba kell sorolni:

A csoport
sorszáma
Reakcióképessége

1. Valamennyi pestivírus

2. Valamennyi klasszikus sertéspestis (KSP) vírus

3. KSP vakcina törzsek

4. Valamennyi BVD vírus

Minden egyes csoport állhat egyetlen monoklonális ellenanyagból vagy megfelelő monoklonális ellenanyagok keverékeiből, feltéve, ha reakcióképességük spektruma a fent megadottakkal egybevág;

d) a reakcióeredmények értékelése az alábbi:

Csoport Értékelés

1 2 3 4

+ + - - KSP megerősítve

+ + + - KSP vakcina törzs

+ - - + BVD/BD vírus

+ - - - Nem besorolt vírus, további vizsgálatok szükségesek

+ + - + Nem besorolt vírus, további vizsgálatok szükségesek

+ + + + Nem besorolt vírus, további vizsgálatok szükségesek

- - - - Nem besorolt vírus, további vizsgálatok szükségesek

C) A klasszikus sertéspestis vírus elleni ellenanyagok kimutatása

A KSP vírus elleni ellenanyagok vérmintákból történő kimutatása elősegíti a sertéspestis kórjelzését azokban a gazdaságokban, ahol klinikailag beteg sertések vannak, illetve olyan állományokban, amelyek fertőzött sertésekkel kerültek kapcsolatba. Az ellenanyagok kimutatása elvégezhető járványtani szűrés vagy ismeretlen egészségi helyzetű állományok felmérése céljából is.

A vérmintákat egy jóváhagyott eljárás szerint kell vizsgálni.

A vérminták vizsgálatára az alábbi jóváhagyott eljárások használhatók megfelelő pozitív és negatív kontroll vérsavók alkalmazása mellett.

A szerológiai próbákhoz használandó vírustörzsekről az egyes tagállamok Nemzeti Sertéspestis Laboratóriumainak együttes ülésén kell dönteni, kérésre a vírustörzseket a közösség Referencia Laboratóriuma bocsátja a kívánt mennyiségben a nemzeti laboratóriumok rendelkezésére.

Minden vizsgálati eljárásnak kielégítő eredményt kell adnia a Sertéspestis Közösségi Referencia Laboratórium által rendelkezésre bocsátott klasszikus sertéspestis elleni savókkal.

A vírus neutralizációs próba

A próba célja a neutralizációs titer meghatározása, a vírustenyészetek legalább 50%-ában észlelhető gátlás alapján. A vizsgálandó vérsavó különböző hígításait azonos mennyiségű vírussal összehozva meghatározott ideig 37 °C-on kell tartani, majd sejttenyészetekre oltani. A vírus szaporodását, illetve annak hiányát immunológiai módszerekkel kell kimutatni. Erre a célra a neutralizációs immunfluoreszcenciás próbát (NIF) vagy a peroxidázzal jelzett ellenanyaggal végzett neutralizációs próbát (NIF) kell használni. A próbák részletes leírását az EU nemzetközi sertéspestis referencialaboratóriuma bocsátja rendelkezésre.

A vérsavókat először tájékozódás céljából 1:10-es hígításban kell vizsgálni. Ha titrálásra is szükség van, a 2-es logaritmus alapú hígításokat az 1:10-es hígításból kell elkészíteni, 1:10-es hígítással indulva. Minden egyes savóhígítást azonos mennyiségű 100 TCID 50 (+/- 0,5 log10) mennyiségű vírussal kell összekeverni. Minden egyes hígítással legalább két sejttenyészetet kell beoltani. A megfelelő inkubálási idő után a sejttenyészeteket fixálni kell és a vírus antigént jelzett immunsavóval kell kimutatni. A titerek a vérsavók azon hígításai, amelyek legalább a szövettenyészetek felében gátolták a vírusszaporodást. A két hígítás közötti végpontbecsléssel határozható meg.

ELISA (Enzyme - linked immunosorbent assay)

Kompetitív, gátlási (blocking) és indirekt módszerek egyaránt alkalmazhatók bármely alkalmas hordozón.

Kívánatos, hogy az alkalmazott próbák minél kisebb mértékű keresztreakciót adjanak a BVD-vel és más pestivírusokkal. Ugyanakkor azonban az adott próbának biztosítani kell valamennyi klasszikus sertéspestis vírus fertőzés kimutatását, a fertőzés bármely szakaszában.

Antigén

Az antigén az ajánlott KSP vírus törzsek egyikének fehérjéiből kell, hogy származzon, vagy azzal megegyező kell, hogy legyen. Az antigén előállítására használt sejteknek menteseknek kell lenniük minden más pestivírus fertőzéstől.

Immunsavók

A kompetitív, illetve a blokkoló ELISA-k céljára szolgáló poliklonális ellenanyagokat sertésekben vagy nyulakban kell előállítani, az ajánlott KSP vírus törzsek egyikével vagy a lapinizált C törzzsel való fertőzéssel. A monoklonális ellenanyagoknak a KSP vírus egyik immunológiai szempontból fontos fehérjéjével szemben kell hatniuk. Az indirekt ELISA-hoz egy olyan anti-sertés immunoglobulint kell használni, amely az IgG-t és az IgM-t egyaránt kimutatja.

Az ELISA próbának elég érzékenynek kell lenni ahhoz, hogy pozitív eredményt adjon minden, a neutralizációs próbában reagáló vérsavóval, valamint a Közösségi Sertéspestis Referencia Laboratórium által kiadott pozitív referencia vérsavókkal is.

Az ELISA próbákkal kizárólag egyedi vérsavók vagy plazma minták vizsgálhatók.

Ha az alkalmazott ELISA eljárás nem KSP-specifikus, a pozitív mintákat tovább kell vizsgálni, az e fejezetben részletezett differenciáldiagnosztikai próbákkal.

D) A laboratóriumi vizsgálatok eredményeinek értékelése

1. A B) 1-3. pontokban leírt módszerek szerint végzett vírus antigén kimutatás a szövetmintákban vagy a vírus izolálására használt sejttenyészetekben képezi az alapját a betegség megerősítésének, kivéve azt az esetet, amikor a pozitív reakció a vakcina vírus jelenlétének köszönhető, a B) 3. pontban leírtaknak megfelelően. A BVD/BD antigén kimutatása a B) 3. pontnak megfelelően kizárja a klinikai sertéspestis gyanúját, feltéve, hogy egyéb okok nem támasztanak alá ilyen gyanút.

Amennyiben a monoklonális ellenanyagokkal végzett tipizálás a B) 3. pontnak megfelelően szokatlan vagy nem várt eredményt mutat, a pestivírus izolátumokat nem besoroltnak kell tekinteni, és a származási állományt a további vizsgálatoktól függően gyanúsnak kell tekinteni. Ezek a vizsgálatok magukban foglalhatják a vírus továbbítását egy referencialaboratóriumba jellemzés céljából és a származási állomány szerológiai vizsgálatát.

2. Amennyiben KSP vírussal reagáló ellenanyagot mutattak ki, a származási állományt gyanúsnak kell tekinteni.

a) Az ellenanyag kimutatása következtében felmerült KSP gyanú kizárása érdekében az E) részben leírt próbákat kell alkalmazni a KSP vírussal reagáló ellenanyagok valódi természetének a kiderítése érdekében. Ezek az ellenanyagok létrejöhettek más pestivírusok, illetve a KSP vírus hatására. Minden egyes eredeti mintát a differenciáldiagnosztikai próbákkal újra meg kell vizsgálni.

b) Ha az első differenciáldiagnosztikai próbával a gyanú nem zárható ki, egy újabb vizsgálatot kell elvégezni legalább 30 nap elteltével, a fertőzés esetleges terjedésének nyomon követése érdekében. A gyanús gazdaságokban az első 10 állat mindegyikéből és a további állatok 25%-ából mintát kell venni.

3. A szerológiai eredmények értékelése

Az 1:10-es vírusneutralizációs titert bármely sertésben, együtt a sertéspestis gyanújára okot adó járványtani vagy klinikai bizonyítékokkal, pozitívnak kell tekinteni. Amennyiben bármely sertés esetén a klinikai vagy járványtani bizonyítékok hiányában a titer 1:10, ez a betegség gyanújára ad okot, és differenciál diagnosztikai eljárások elvégzését vonja maga után.

Ugyanezeket a kritériumokat kell alkalmazni az ELISA próbában pozitív sertésekre is.

E) Szerológiai eljárások a klasszikus sertéspestis és egyéb pestivírusok elkülönítő kórjelzésére

1. A KSP és egyéb pestivírus fertőzések elkülönítő kórjelzésére szolgáló próbák a vérsavók mind KSP, mind pedig BVD vírustörzsekkel történő párhuzamos vizsgálatán alapulnak, összehasonlítható módszerek használatával.

A próbákhoz hivatalosan jóváhagyott KSP és BVD vírustörzseket kell használni [lásd C) pont]. Az ellenanyagok kimutatása következtében felmerült KSP gyanú kizárása érdekében a vérsavókat a KSP vírus és a BVD vírus elleni ellenanyagokra nézve egyaránt a végpontig, vírusneutralizációs próbában meg kell titrálni.

Blokkoló ELISA során a KSP és a BVD/BD antigének gátlásainak százalékos összehasonlítását lehet alkalmazni.

2. A KSP és egyéb pestivírusok referencia törzseinek használatával kapott összehasonlító szerológiai vizsgálatok eredményeit az alábbiak szerint kell értékelni:

a) amennyiben az összehasonlító vizsgálatok azt mutatják, hogy több mint egy sertés rendelkezik KSP vírus elleni anyagokkal, azonban egyéb pestivírusok elleni anyagokkal nem, a próba eredménye KSP pozitív;

b) amennyiben az összehasonlító vizsgálatok azt mutatják, hogy több mint egy sertésben a KSP vírus elleni titerek azonosak vagy nagyobbak, mint az egyéb pestivírusokra kapott titerek, ez a KSP gyanúját jelenti, és ebben az esetben az elkülönítő kórjelzést a következők szerint kell tovább folytatni:

- azokat a sertéseket, amelyek nagyobb vagy azonos neutralizáló titereket mutatnak KSP vírus ellen, mint egyéb pestivírusok ellen, le kell vágni. Szöveteiket, ha vemhesek magzataikat a B) 1-3. pontokban meghatározott eljárásnak megfelelően, KSP vírus antigén vagy a vírus kimutatását célzó vizsgálatnak kell alávetni,

- amennyiben a KSP vírus antigén vagy a vírus kimutatható, ez a klasszikus sertéspestis megerősítését jelenti,

- amennyiben az előbbi bekezdésben leírt vizsgálat nem mutatja ki a KSP vírus antigént vagy a vírust, a telepet addig gyanúsnak kell tekinteni, amíg egy újabb, legalább 30 nap eltelte után vett vérminta sorozatot további összehasonlító vizsgálatoknak alá nem vetnek,

- amennyiben ezek a további összehasonlító vizsgálatok azt mutatják, hogy minden sertés jelentősen nagyobb (négyszeres) vagy annál magasabb titerrel rendelkezik BVD/BD vírus ellen, mint KSP vírus ellen, a gyanút ki kell zárni,

- amennyiben egy vagy több sertés azonos vagy nagyobb titert mutat KSP vírus ellen, mint BVD/BD vírus ellen, az eredményt KSP pozitívnak kell tekinteni;

c) amennyiben a BVD/BD titerek olyanok, hogy nem zárják ki a KSP lehetőségét, a telepet gyanúsnak kell tekinteni, és újra kell vizsgálni legalább 30 nap eltelte után.

F) Az afrikai sertéspestis (asp kórjelzése)

Az ASP-t sem a klinikai sem pedig a kórbonctani vizsgálatok alapján nem lehet elkülöníteni a klasszikus sertéspestistől, ezért minden lázas tünettel és vérzésekkel járó megbetegedés során mindkét betegséget figyelembe kell venni az elkülönítő kórjelzés szempontjából.

A laboratóriumi vizsgálatok alapvető fontosságúak a két betegség megkülönböztetésében.

Egy ASF-től mentes országban a pozitív diagnózisnak az ASP vírus izolálásán és jellemzésén kell alapulnia.

Az ASP laboratóriumi diagnózisának elsődleges alapja a vírus, a vírus antigén vagy az ellenanyagok szervekből és szövetnedvekből történő kimutatása.

Abban az esetben, ha ASP gyanús sertésekből vett mintákkal vagy ASP esetekkel érintkezett gazdaságokból származó mintákkal végzett legalább két próba eredménye negatív vagy nem meggyőző, további mintákat kell gyűjteni ugyanabból a gazdaságból, illetve a betegséggel érintkezésbe került sertésekből.

1. A vírus antigén kimutatása

A vírus antigén kimutatására a direkt immunfluoreszcenciás vagy más alkalmas módszert kell alkalmazni szervek vékony fagyasztott metszeteinek, keneteknek vagy leukocita tenyészetek üledékének felhasználásával. Az alkalmazott eljárások a KSP-nél leírtakhoz hasonlóak azzal a kivétellel, hogy ASP specifikus reagenseket kell használni.

2. Vírusizolálás és azonosítás

a) Hemadszorpciós (HAD) próba

A HAD próba elvégzéséhez sertés primér leukocita tenyészeteket kell beoltani a gyanús sertésekből származó, 10%-os szöveti szuszpenziókkal vagy a telepen gyűjtött vérmintákkal, vagy leukocita tenyészeteket kell készíteni, laboratóriumban fertőzött vagy a telepről gyűjtött lázas sertések vérmintáiból.

A hemadszorpció nagyszámú sertés vörösvérsejteknek a fertőzött sejtek felszínéhez történő tapadását jelenti, és az ASP diagnózisát megerősíti.

b) Sertések oltása

A szervekből azonos mennyiséget véve 10%-os szöveti szuszpenziót kell készíteni, amelyből 2 ml-t oltunk intramuscularisan négy olyan sertés mindegyikébe, amelyek közül kettő KSP ellen immúnis (vakcinázott), kettő pedig fogékony (vakcinázatlan) kell hogy legyen. A sertések rektális hőmérsékletét és a klinikai tünetek kifejlődését naponta ellenőrizni kell, 21 napon keresztül. Amennyiben láz alakul ki, vérmintákat kell venni a HAD próba elvégzéséhez szükséges leukocita tenyészetek elkészítése céljából (rozetta képződés a levett vérminta fehérvérsejtjeivel és sertés primer leukocita tenyészetek fertőzése). Amennyiben klinikai jelek nem alakulnak ki, a 21 napos megfigyelési időszak eltelte után vért kell venni az ellenanyagok kimutatása céljából.

G) ASP vírus által indukált ellenanyagok kimutatása vérmintákból és szövetnedvekből

Az ellenanyagok vérsavókból vagy szövetnedvekből történő kimutatását az ASP kórjelzésének az elősegítése érdekében végezzük olyan gazdaságok esetében, amelyeken a betegségre gyanút keltő klinikai tüneteket mutató sertések vannak, vagy olyan sertéseknél, amelyek ASP-vel fertőzött sertésekkel kerülhettek kapcsolatba. A vizsgálatok szerológiai szűrés, továbbá ismeretlen állapotú állományok helyzetének a tisztázása céljából is elvégezhetők.

E célok érdekében a mintákat valamely jóváhagyott módszerrel kell vizsgálni:

A jóváhagyott módszerek, amelyeket megfelelő pozitív és negatív kontroll vérsavók bevonásával kell elvégezni az alábbiak:

a) Indirekt immunfluoreszcencia (IIF)

b) ELISA

7. számú melléklet a 75/2002. (VIII. 16.) FVM rendelethez

A sertéstelepeken végzendő vészvakcinázás elrendeléséről hozandó döntés során figyelembe vett legfontosabb kritériumok

Kritériumok Döntés

a vakcinázás mellett a vakcinázás ellen

A kitörések száma/a járványgörbe alakulása az elmúlt 10-20 napban Magas/Meredeken
emelkedő
Alacsony/Lapos
vagy
gyengén emelkedő

A vakcinázás helyéül szolgáló gazdaságok elhelyezkedése egy nagy sertésállomány-sűrűségű területen Igen Nem

További kitörések valószínűsége a területen a következő két vagy több hónapban Nagyon valószínű Nem valószínű

Az állatifehérje-feldolgozó kapacitás hiánya Igen Nem

8. számú melléklet a 75/2002. (VIII. 16.) FVM rendelethez

A készenléti tervekkel szemben támasztott követelmények és elvárások

A készenléti tervnek legalább az alábbi követelményeknek és elvárásoknak kell megfelelni:

a) előírást kell tartalmaznia a készenléti terv végrehajtásához szükséges jogi alapok biztosítására, és lehetővé kell tennie a gyors és hatékony mentesítési eljárások végrehajtását;

b) gondoskodni kell a vészhelyzeti alapokhoz, költségvetési eszközökhöz és pénzügyi forrásokhoz való hozzáférésről úgy, hogy lefedje a klasszikus (afrikai) sertéspestis járvány elleni harc valamennyi szempontját;

c)77 utasítási láncot kell felállítani, mely járvány esetén biztosítja a gyors és hatékony döntéshozatali eljárást. Ha szükséges az utasítási láncot egy központi döntéshozó szerv hatósága alá kell helyezni, mely felelős a járvány elleni küzdelem valamennyi stratégiájának irányításáért. Az élelmiszerlánc- biztonsági és állategészségügyi igazgatóság vezetőjének tagnak kell lennie ebben a szervben, és meg kell valósítania az összeköttetést a központi döntéshozó szerv és a 27. § szerinti nemzeti járványvédelmi központ között;

d) gondoskodni kell a megfelelő források elérhetőségéről, hogy biztosítva legyen a gyors és hatékony munka, beleértve a laboratóriumi személyzetet, eszközt és infrastruktúrát;

e) kézikönyvről kell gondoskodni. Meg kell adni valamennyi eljárás, utasítás és intézkedés részletes, teljes gyakorlati leírását, melyeket egy klasszikus (afrikai) sertéspestis járványkitöréskor kell alkalmazni;

f) ha szükséges, részletes terveket kell kidolgozni a vészvakcinázásra;

g) a személyzetnek rendszeresen részt kell vennie:

ga) gyakorlaton a klinikai tünetek, járványtani kutatás és a klasszikus (afrikai) sertéspestis elleni küzdelem területén,

gb) riasztási gyakorlaton legalább évente kétszer,

gc) kommunikációs technikai gyakorlaton azért, hogy megszervezzen egy információs hadjáratot tekintettel egy folyamatban lévő járványra a hatóságokat, sertéstartókat és az állatorvosokat megcélozva.

9. számú melléklet a 75/2002. (VIII. 16.) FVM rendelethez78

.................................. Járási Állategészségügyi Ikt. sz.: ...............................

és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala Tárgy: helyi zárlat elrendelése

Előadó: ...............................

..........................................................................

HATÁROZAT

Klasszikus (afrikai) sertéspestis79 fertőzöttség megállapítása miatt ............................................. (név) .......................................................... telephely (udvar)

helyi zárlatát

rendelem el.

A zárlat által érintett sertésállomány:

tenyészkan ................... db ebből beteg: ................... db

tenyészkoca ................... db ebből beteg: ................... db

hízó ................... db ebből beteg: ................... db

szopósmalac ................... db ebből beteg: ................... db

összesen ................... db

A sertéseket a telepen (udvaron belül) eredeti helyükön kell tartani, vagy zárt helyen úgy elhelyezni, hogy más sertésekkel ne érintkezhessenek.

Tilos sertéseket a telepről kivinni, vagy sertéseket oda bevinni.

A telepet (udvart)

- sertéshús,

- elhullott sertés,

- takarmány, anyagok, eszközök, trágya vagy bármilyen hulladék csak engedélyemmel hagyhatja el.

A telepre (udvarra) személyek belépése és kilépése ruhacsere és fertőtlenítés mellett, engedélyemmel történhet.

Járművek ki- vagy belépése fertőtlenítés mellett, engedélyemmel történhet.

A helyi zárlat ellenőrzésével ............................................ hatósági állatorvost bízom meg.

A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül, a ............................................ Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatalhoz címzett, hivatalomhoz benyújtott fellebbezéssel lehet élni.

A határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtandó.

INDOKOLÁS

.......................................... név .......................................... telephely (udvar) sertésállományában klasszikus80 (afrikai) 81 sertéspestis fertőzöttséget állapítottam meg az előfordult klinikai tünetek, kórbonctani elváltozások alapján. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ...................... számú lelete a klasszikus82 (afrikai) 83 sertéspestis vírusát, illetve a vírus antigénnel reagáló ellenanyagát mutatta ki, ezért az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 6. § (4) bekezdésének d) pontja, valamint a 75/2002. (VIII. 16.) FVM rendelet 5. §-a alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam.

A fellebbezési lehetőséget az 1957. évi IV. törvény84 62. §-a alapján biztosítottam.

A határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtása az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 6. §-ának (5) bekezdésén alapul.

Dátum: ...............................................................

......................................................................

járási főállatorvos

A határozatot kapják:

1. .......................................... állattartó

2. Hatósági állatorvos

3. .......................................... Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága

4. Települési (fővárosban a fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője

5. Állami feladattal megbízott magánállatorvos(ok)

6. Magánállatorvos(ok)

7. Irattár

10. számú melléklet a 75/2002. (VIII. 16.) FVM rendelethez85

.................................. Járási Állategészségügyi Ikt. sz.: .....................

és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala Tárgy: leölési határozat

Előadó: .....................

...........................................................................

HATÁROZAT

........................................ állattartó (cím) .................................... telephelyen lévő, .............. számú határozatomban helyi zárlat alá vont sertésállomány azonnali, állami kártalanítás mellett történő

leölését

rendelem el.

A helyi zárlat alá vont állomány létszáma:

tenyészkan ................... db

tenyészkoca ................... db

hízó ................... db

szopósmalac ................... db

összesen ................... db

A leölést az állatvédelmi szabályok betartásával vértelenül kell végezni.

A leölt állatok ártalmatlanítására az ATEV Rt. ....................................... Gyárát jelölöm ki.

A leöléssel, az elszállítás felügyeletével dr. ...................................................... hatósági állatorvost bízom meg.

A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomáshoz címzett, hivatalomnál benyújtott fellebbezéssel lehet élni.

A határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtandó.

INDOKOLÁS

........................................... név ........................................... telephely (udvar) sertésállományában klasszikus86 (afrikai) 87 sertéspestis fertőzöttséget állapítottam meg az előfordult klinikai tünetek, kórbonctani elváltozások alapján. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ........................................... számú leletével a klasszikus88 (afrikai) 89 sertéspestis vírusát, illetve a vírus antigénnel reagáló ellenanyagot mutattak ki, ezért az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 6. § (4) bekezdésének l) pontjában, valamint a 75/2002. (VIII. 16.) FVM rendelet ... §-ában foglalt jogkörömnél fogva a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam.

A fellebbezési lehetőséget az 1957. évi IV. törvény90 62. §-a alapján biztosítottam.

A határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtása az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 6. §-ának (5) bekezdésén alapul.

Dátum: ...............................................................

......................................................................

járási főállatorvos

A határozatot kapják:

1. ............................................ állattartó

2. Hatósági állatorvos

3. ............................................ Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága

4. Irattár

11. számú melléklet a 75/2002. (VIII. 16.) FVM rendelethez91

.................................. Járási Állategészségügyi Ikt. sz.: ...............................

és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala Tárgy: megfigyelési zárlat elrendelése

Előadó: ...............................

..........................................................................

HATÁROZAT

Klasszikus92 (afrikai) 93 sertéspestissel való fertőzöttség gyanújának megállapítása miatt ................................ név .................................................................................................. telep (udvar)

megfigyelési zárlatot

rendelek el.

A helyi zárlat alá vont állomány létszáma:

tenyészkan ................... db

tenyészkoca ................... db

hízó ................... db

szopósmalac ................... db

A zárlat ellenőrzésével ......................... hatósági állatorvost bízom meg.

A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a ............................................ Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatalhoz címzett, hivatalomnál benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtandó.

INDOKOLÁS

............................................... név ............................................... telep (udvar) sertésállományában klasszikus94 (afrikai) 95 sertéspestis fertőzöttség gyanúját állapítottam meg az előfordult klinikai tünetek, kórbonctani elváltozások, laboratóriumi vizsgálatok, illetve állatforgalmi adatok alapján, melyek a klasszikus96 (afrikai) 97 sertéspestis lehetséges jelenlétét jelzik, ezért az 1995. évi XCI. törvény 6. § (4) bekezdésének b) pontja, valamint a 75/2002. (VIII. 16.) FVM rendelet 4. §-a alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam.

A jogorvoslati lehetőséget az 1957. évi IV. törvény98 62. §-a alapján biztosítottam.

A határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtása az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 6. §-ának (5) bekezdésén alapul.

Dátum: ...............................................................

......................................................................

járási főállatorvos

A határozatot kapják:

1. .................................................. állattartó

2. Hatósági állatorvos

3. .................................................. Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága

4. Települési (fővárosban a fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője

5. Állami feladattal megbízott magánállatorvos(ok)

6. Magánállatorvos(ok)

7. Irattár

12. számú melléklet a 75/2002. (VIII. 16.) FVM rendelethez99

.................................. Járási Állategészségügyi Ikt. sz.: ...............................

és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala Tárgy: községi zárlat elrendelése

Előadó: ...............................

..........................................................................

HATÁROZAT

Klasszikus100 (afrikai) 101 sertéspestis fertőzöttség megállapítása miatt ............................... település (településrész) közigazgatási területére

községi zárlatot

rendelek el.

Tilos sertések közúton vagy magánúton való hajtása vagy szállítása.

E tilalom nem vonatkozik a közúton vagy vasúton történő tranzitszállításra, ha a szállítmány nem áll meg vagy nem kerül kirakodásra.

A községi zárlat alá vont területen használt teherautók és más szállító járművek, eszközök, amelyeket sertések és más állatok vagy anyagok (pl. takarmány, trágya, hígtrágya stb.) szállítására használtak és ezáltal fertőzöttek lehetnek, nem hagyhatják el:

- a községi zárlaton belüli telepet,

- a községi zárlat területét,

- a vágóhidat

engedélyem nélkül.

Engedélyem nélkül a telepről ki vagy oda be, egyéb fajú állat nem kerülhet.

A községi zárlat területén minden sertés-megbetegedést és elhullást hivatalomnak jelenteni kell.

Sertést, sertés eredetű nyers termékeket, takarmányt, almot, trágyát, fertőzés közvetítésére alkalmas eszközöket, tárgyakat a községi zárlat területéről kivinni, oda sertéseket behozni tilos.

Saját fogyasztásra történő sertésvágás csak előzetes, kedvező eredményű állatorvosi és laboratóriumi vizsgálat után történhet.

Tilos sertésvásárt, sertéspiacot tartani.

A sertésállományok állatorvosi ellenőrzését és diagnosztikai vizsgálatát az állattartók tűrni kötelesek.

Sertéstermékenyítés kizárólag saját állományban, saját apaállattól történhet.

Apaállattal nem rendelkezők tenyészkocáit engedéllyel rendelkező vállalkozók - előzetes engedélyemmel - mesterségesen termékenyíthetik.

A községi zárlat alatt álló terület határait az utak mellett jól látható, tartós, „Sertéspestis községi zárlat”, „Afrikai sertéspestis községi zárlat” feliratú táblával kell megjelölni.

A községi zárlatról a zárlati terület lakosságát a helyben kialakult módon értesíteni kell.

A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a ............................................. Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatalhoz címzett, hivatalomnál benyújtott fellebbezéssel lehet élni.

A határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtandó.

INDOKOLÁS

A település (településrész) területén klasszikus102 (afrikai) 103 sertéspestis fertőzöttséget állapítottam meg. A betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 6. § (4) bekezdés e) pontja, valamint a 75/2002. (VIII. 16.) FVM rendelet ..... §-a alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam.

A jogorvoslati lehetőséget az 1957. évi IV. törvény104 62. §-a alapján biztosítottam.105

A határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtásra az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 6. §-ának (5) bekezdésén alapul.

Dátum: ...............................................................

......................................................................

járási főállatorvos

A határozatot kapják:

1. ............................................ település Polgármesteri Hivatala

2. Állami feladattal megbízott magánállatorvos(ok)

3. Magánállatorvos(ok)

4. Sertéstenyésztő Szövetkezet

5. ............................................ Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága

6. Irattár

13. számú melléklet a 75/2002. (VIII. 16.) FVM rendelethez106

.................................. Járási Állategészségügyi Ikt. sz.: ...............................

és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala Tárgy: védőkörzet elrendelése

Előadó: ...............................

..........................................................................

HATÁROZAT

Klasszikus107 (afrikai) 108 sertéspestis fertőzöttség megállapítása miatt ......................... település(ek) közigazgatási területére

védőkörzet létesítését

rendelem el.

Sertések közúton és magánúton való szállítása, lábon hajtása tilos, kivéve közúton vagy vasúton történő tranzitszállítást, ha a szállítmány nem áll meg vagy nem kerül kirakodásra.

Teherautók, más járművek és eszközök, amelyeket sertések vagy más állatok vagy anyagok (pl. takarmány, trágya, hígtrágya stb.) szállítására használtak a védőkörzetben, és ezáltal esetleg fertőzöttek lehetnek, nem hagyhatják el a védőkörzetet, tisztítást és fertőtlenítést követő engedélyem nélkül.

Tilos a sertések, nyers sertéstermékek kiszállítása és beszállítása.

Tilos takarmányt, almot, trágyát és fertőzés terjesztésére alkalmas eszközöket, tárgyakat kiszállítani.

Tilos sertésvásárt, piacot tartani.

A sertéstartók sertésállományuk létszámát kötelesek hatóságomnak bejelenteni, azok állatorvosi ellenőrzését tűrni.

Magánfogyasztásra sertést levágni csak előzetes, kedvező eredményű állatorvosi vizsgálat után lehet.

Sertéstermékenyítés kizárólag saját állományban, saját apaállattal történhet. Apaállattal nem rendelkezők tenyészkocáit engedéllyel rendelkező vállalkozók - előzetes engedélyemmel - mesterségesen termékenyíthetik.

A védőkörzet határait az utak mentén jól látható, tartós, „Sertéspestis védőkörzet”, „Afrikai sertéspestis védőkörzet” feliratú táblával kell jelölni.

A védőkörzet lakosságát a védőkörzeti intézkedésekről a helyben kialakult módon tájékoztatni kell.

A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül ... Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának címzett, hivatalomnál benyújtandó fellebbezéssel lehet élni.

A határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtandó.

INDOKOLÁS

A település (településrész) területén klasszikus109 (afrikai) 110 sertéspestis fertőzöttséget állapítottam meg. A betegség továbbterjedésének megakadályozása érdekében az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 6. § (4) bekezdésének g) pontja, valamint a 75/2002. (VIII. 16.) FVM rendelet ..... §-a alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam.

A jogorvoslati lehetőséget az 1957. évi IV. törvény111 62. §-a alapján biztosítottam.

A határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtása az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 6. §-ának (5) bekezdésén alapul.

Dátum: ...............................................................

......................................................................

igazgató főállatorvos

A határozatot kapják:

1. Települési (fővárosban a fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője

2. Járási főállatorvos

3. Állami feladattal megbízott magánállatorvos(ok)

4. Magánállatorvos(ok)

5. Szövetkezetek

6. Termelői képviseletek

7. Vágóhidak

8. Felvásárló szervezetek

9. Irattár

14. számú melléklet a 75/2002. (VIII. 16.) FVM rendelethez

Állat-egészségügyi igazolás sertések megfigyelési zárlatból, községi zárlatból és védőkörzetből történő elszállításához

A kiállító hatóság: ....................................................................................................................................................

Feladási hely: ..........................................................................................................................................................

I. Az állatok száma: .....................................................................................................................................................

(betűvel)

II. Az állatok származása: .............................................................................................................................................

A gazdaság(ok) neve(i) és címe(i): ............................................................................................................................

.........................................................................................................................................................................-ból

Az állatszállítmányt feladták: ......................................................................................................................................

(a berakodási hely teljes címe)

A feladó neve és teljes címe: .....................................................................................................................................

III. Az állatok rendeltetési helye:

A címzett neve és címe: .............................................................................................................................................

Az állatszállítmányt feladták: .................................................................................................................................-ba

(rendeltetési hely)

A következő szállítóeszközzel: ....................................................................................................................................

IV. Az állatok azonosítását szolgáló adatok: ......................................................................................................................

Hivatalos megjelölés Ivar Faj Életkor (hónap)

V. Igazolás:

Alulírott hatósági állatorvos igazolom, hogy a fent leírt adatok a klasszikus112 (afrikai) 113sertéspestis elleni védekezésről szóló 75/2002. (VIII. 16.) FVM rendelet 10-13. §-aiban leírtaknak megfelelnek.

Kiállítva: ............................................................... ......................................................................

(hely) (dátum)

......................................................................

(a hatósági állatorvos aláírása)

(Hivatalos pecsét)

......................................................................

(a név nyomtatott nagybetűkkel,
az aláíró hivatalos megnevezése)

15. számú melléklet a 75/2002. (VIII. 16.) FVM rendelethez114

.................................. Járási Állategészségügyi Ikt. sz.: ...............................

és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala Tárgy: takarítás, fertőtlenítés elrendelése

Előadó: ...............................

..........................................................................

HATÁROZAT

A ....................................... állattartó ....................................... telephelyén klasszikus115 (afrikai) 116 sertéspestis fertőzöttség miatt elrendelt helyi zárlat területének

takarítását és fertőtlenítését

rendelem el.

A munkát a 75/2002. (VIII. 16.) FVM rendeletben leírtak szerint kell elvégezni.117

A takarítás és fertőtlenítés felügyeletével ...................................... hatósági állatorvost bízom meg.

A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a ............................................. Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatalhoz címzett, hivatalomnál benyújtott fellebbezéssel lehet élni.

A határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtandó.

INDOKOLÁS

.............................................. állattartó ........................................... telepen (udvarban) klasszikus118 (afrikai) 119 sertéspestis fertőzöttség került megállapításra. A zárlat alatt álló állományt leölték. A takarítás és fertőtlenítés a zárlat területén maradt kórokozók ártalmatlanítása miatt szükséges.

A határozat az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 6. §-ának (4) bekezdésén, valamint a 75/2002. (VIII. 16.) FVM rendelet ..... §-án alapul.

A jogorvoslati lehetőséget az 1957. évi IV. törvény120 62. §-a alapján biztosítottam.

A határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtása az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 6. §-ának (5) bekezdésén alapul.

Dátum: ...............................................................

......................................................................

járási főállatorvos

A határozatot kapják:

1. Tulajdonos

2. Eljáró hatósági állatorvos

3. Irattár

16. számú melléklet a 75/2002. (VIII. 16.) FVM rendelethez121

.................................. Járási Állategészségügyi Ikt. sz.: ...............................

és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala Tárgy: helyi zárlat feloldása

Előadó: ...............................

..........................................................................

HATÁROZAT

A ................................. szám alatt ...................................................................................... állattartó ......................................... telepére klasszikus122 (afrikai) 123 sertéspestis fertőzöttség miatt elrendelt

helyi zárlatot

feloldom.

A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a ............................................. Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatalhoz címzett, hivatalomhoz benyújtott fellebbezéssel lehet élni.

A határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtandó.

INDOKOLÁS

A helyi zárlat alá vont állomány leölésre (levágásra) került és a ..... számú határozatokban előírt takarítást és fertőtlenítést végrehajtották.

Határozatomat a 75/2002. (VIII. 16.) FVM rendelet ..... §-a alapján hoztam meg.

A jogorvoslati lehetőséget az 1957. évi IV. törvény124 62. §-a alapján biztosítottam.

A határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtása az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 6. §-ának (5) bekezdésén alapul.

Dátum: ...............................................................

......................................................................

járási főállatorvos

A határozatot kapják:

1. Állattartó

2. Hatósági állatorvos

3. ............................................ Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága

4. Települési (fővárosban a fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője

5. Állami feladattal megbízott magánállatorvos(ok)

6. Magánállatorvos(ok)

7. Irattár

17. számú melléklet a 75/2002. (VIII. 16.) FVM rendelethez125

.................................. Járási Állategészségügyi Ikt. sz.: ...............................

és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala Tárgy: községi zárlat feloldása

Előadó: ...............................

..........................................................................

HATÁROZAT

A ........................... szám alatt elrendelt klasszikus126 (afrikai) 127 sertéspestis miatt elrendelt községi zárlatot ............. (év) ............. (hó) ............. (nap)-tól

feloldom.

A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a ............................................. Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatalhoz címzett, hivatalomhoz benyújtott fellebbezéssel lehet élni.

A határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtandó.

INDOKOLÁS

A ........................... számú határozattal elrendelt községi zárlat területén lévő helyi zárlat megszűnt. Az elvégzett szerológiai vizsgálatok kedvező eredménnyel jártak.

Határozatom a 75/2002. (VIII. 16.) FVM rendelet ..... §-ában foglaltakon alapul.

A jogorvoslati lehetőséget az 1957. évi IV. törvény128 62. §-a alapján biztosítottam.

A határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtása az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 6. §-ának (5) bekezdésén alapul.

Dátum: ...............................................................

......................................................................

járási főállatorvos

A határozatot kapják:

1. ........................... település (fővárosban a fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője

2. Állami feladattal megbízott magánállatorvos(ok)

3. Magánállatorvos(ok)

4. Sertéstenyésztő Szövetkezet

5. ........................... Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága

6. Irattár

18. számú melléklet a 75/2002. (VIII. 16.) FVM rendelethez129

.................................. Megyei Kormányhivatal Ikt. sz.: ...............................

Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága Tárgy: védőkörzet feloldása

Előadó: ...............................

HATÁROZAT

A ........................... szám alatti határozatomban klasszikus130 (afrikai) 131 sertéspestis miatt elrendelt védőkörzetet ............. (év) ............. (hó) ............. (nap)-tól

feloldom.

A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az FVM Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrzési Főosztályához címzett, hivatalomhoz benyújtott fellebbezéssel lehet élni.

A határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtandó.

INDOKOLÁS

A ........................... számú határozattal a védőkörzet központjában elrendelt községi zárlat megszűnt. Az elvégzett szerológiai vizsgálatok kedvező eredménnyel jártak.

A határozat a 75/2002. (VIII. 16.) FVM rendelet ..... §-án alapul.

A jogorvoslati lehetőséget az 1957. évi IV. tv.132 62. §-a alapján biztosítottam.

A határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtása az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 6. §-ának (5) bekezdésén alapul.

Dátum: ...............................................................

......................................................................

igazgató főállatorvos

A határozatot kapják:

1. Település (fővárosban a fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője

2. Járási főállatorvos

3. Állami feladattal megbízott magánállatorvos(ok)

4. Magánállatorvos(ok)

5. Szövetkezetek

6. Termelői képviseletek

7. Vágóhidak

8. Felvásárló szervezetek

9. Irattár

19. számú melléklet a 75/2002. (VIII. 16.) FVM rendelethez133

.................................. Járási Állategészségügyi Ikt. sz.: ...............................

és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala Tárgy: megfigyelési zárlat feloldása

Előadó: ...............................

..........................................................................

HATÁROZAT

A ........................... szám alatti határozatomban klasszikus134 (afrikai) 135 sertéspestis miatt elrendelt megfigyelési zárlatot ............. (év) ............. (hó) ............. (nap)-tól

feloldom.

A határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a ............................................ Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatalhoz címzett, hivatalomhoz benyújtott fellebbezéssel lehet élni.

A határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtandó.

INDOKOLÁS

A ........................... számú határozattal a védőkörzet központjában elrendelt községi zárlat megszűnt. Az elvégzett szerológiai vizsgálatok kedvező eredménnyel jártak.

A jogorvoslati lehetőséget az 1957. évi IV. törvény136 62. §-a alapján biztosítottam.

A határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtása az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény 6. §-ának (5) bekezdésén alapul.

Dátum: ...............................................................

......................................................................

járási főállatorvos

A határozatot kapják:

1. ....................................................... állattartó

2. Hatósági állatorvos

3. ....................................................... Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága

4. Települési (fővárosban a fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője

5. Állami feladattal megbízott magánállatorvos(ok)

6. Magánállatorvos(ok)

7. Irattár

20. számú melléklet a 75/2002. (VIII. 16.) FVM rendelethez

Kísérő irat klasszikus137 (afrikai) 138 sertéspestis fertőzöttségre gyanús minta diagnosztikai intézetbe szállításához

Tulajdonos neve: .................................................................................................................................................................

Címe: ..................................................................................................................................................................................

Telephelye: ..........................................................................................................................................................................

A telepen tartott sertések száma:

tenyészkan ................... db

tenyészkoca ................... db

hízó ................... db

szopósmalac ................... db

összesen ................... db

A betegség kezdete: ..................... év ..................... hó ..................... nap.

Megbetegedett korcsoport létszáma: ...................................................................................................................................

Megbetegedett állatok száma: .............................................................................................................................................

Klinikai tünetek:

étvágy

hőmérséklet

bélsár

bőrvérzés

állatok mozgása

Kórbonctani elváltozások:

szív

tüdő

lép

vese

vastagbél

végbél

húgyhólyag

nyirokcsomók

Beküldött minta (hulla vagy leölt):

- egész állat

- szervek:

tüdő

lép

vese

húgyhólyag

végbél

nyirokcsomók

Gyógykezelés az állományban történt-e, mikor, milyen készítménnyel:

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

...........................................................................................................................................................................................

30 napon belül elhullott állatok és az elhullás oka naponkénti felsorolása:

Dátum db Elhullás oka

......................................................................

beküldő állatorvos



1  A címet módosította: 98/2003. (VIII. 22.) FVM rendelet 24. § (3) a).


2  Módosította: 22/2014. (III. 14.) VM rendelet 12. § a).


3  Módosította: 98/2003. (VIII. 22.) FVM rendelet 24. § (3) b).


4  Módosította: 22/2014. (III. 14.) VM rendelet 12. § b).


5  Módosította: 151/2012. (XII. 29.) VM rendelet 13. § a).


6  Módosította: 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § a).


7  Módosította: 151/2012. (XII. 29.) VM rendelet 13. § b).


8  Módosította: 151/2012. (XII. 29.) VM rendelet 13. § b).


9  Módosította: 151/2012. (XII. 29.) VM rendelet 13. § b).


10  Módosította: 151/2012. (XII. 29.) VM rendelet 13. § b).


11  Módosította: 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § b), c).


12  Módosította: 151/2012. (XII. 29.) VM rendelet 13. § b).


13  Módosította: 151/2012. (XII. 29.) VM rendelet 13. § b).


14  Módosította: 151/2012. (XII. 29.) VM rendelet 13. § b).


15  Módosította: 151/2012. (XII. 29.) VM rendelet 13. § b).


16  Módosította: 151/2012. (XII. 29.) VM rendelet 13. § b).


17  Módosította: 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § d).


18  Módosította: 151/2012. (XII. 29.) VM rendelet 13. § b), 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § e), f).


19  Módosította: 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § g), h).


20  Végre nem hajtható módosítására lásd: 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § c).


21  Módosította: 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § i).


22  Módosította: 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § j).


23  Módosította: 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § e), g), h).


24  Módosította: 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § h).


25  Módosította: 151/2012. (XII. 29.) VM rendelet 13. § b), 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § h).


26  Módosította: 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § h).


27  Módosította: 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § k).


28  Módosította: 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § h).


29  Módosította: 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § e), l).


30  Módosította: 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § k), m).


31  Módosította: 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § h).


32  Módosította: 151/2012. (XII. 29.) VM rendelet 13. § b), 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § k).


33  Módosította: 151/2012. (XII. 29.) VM rendelet 13. § b).


34  Módosította: 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § e).


35  Módosította: 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § h).


36  Módosította: 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § f).


37  Módosította: 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § n).


38  Módosította: 151/2012. (XII. 29.) VM rendelet 13. § b).


39  Módosította: 151/2012. (XII. 29.) VM rendelet 13. § b).


40  Módosította: 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § m).


41  Módosította: 151/2012. (XII. 29.) VM rendelet 13. § b), 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § c), f).


42  Módosította: 151/2012. (XII. 29.) VM rendelet 13. § b), 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § g).


43  Módosította: 151/2012. (XII. 29.) VM rendelet 13. § b).


44  Módosítva: 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § m) alapján.


45  Módosította: 151/2012. (XII. 29.) VM rendelet 13. § b), 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § m).


46  Módosította: 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § f).


47  Módosította: 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § e).


48  Módosította: 151/2012. (XII. 29.) VM rendelet 13. § b).


49  Módosította: 151/2012. (XII. 29.) VM rendelet 13. § b).


50  Módosította: 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § e).


51  Módosította: 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § e).


52  Módosította: 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § o).


53  Módosította: 151/2012. (XII. 29.) VM rendelet 13. § b).


54  Módosította: 151/2012. (XII. 29.) VM rendelet 13. § b).


55  Módosította: 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § e).


56  Módosította: 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § e).


57  Módosította: 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § p).


58  Helyesbítette: Magyar Közlöny 2002/129.


59  Módosította: 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § q).


60  Módosította: 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § e).


61  Módosította: 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § e).


62  Módosította: 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § e).


63  Módosította: 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § q).


64  Módosította: 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § n).


65  Módosította: 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § e).


66  Módosította: 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § q).


67  Módosította: 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § q).


68  Módosította: 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § n), r).


69  Módosította: 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § e).


70  A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: 98/2003. (VIII. 22.) FVM rendelet 24. § (3) b). Hatálytalan: 2003. IX. 6-tól.


71  Módosította: 98/2003. (VIII. 22.) FVM rendelet 24. § (3) b).


72  Módosította: 5/2012. (II. 10.) VM rendelet 3. §.


73  Módosította: 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § e).


74  Módosította: 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § e).


75  Módosította: 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § s).


76  Helyesbítette: Magyar Közlöny 2002/129.


77  Módosította: 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § t).


78  Módosította: 151/2012. (XII. 29.) VM rendelet 13. § c)-d), 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § u), v).


79  A nem kívánt rész törlendő.


80  A nem kívánt rész törlendő.


81  A nem kívánt rész törlendő.


82  A nem kívánt rész törlendő.


83  A nem kívánt rész törlendő.


84  Lásd: 2005. évi LXXXIII. törvény 336. §.


85  Módosította: 151/2012. (XII. 29.) VM rendelet 13. § c)-d), 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § u), v).


86  A nem kívánt rész törlendő.


87  A nem kívánt rész törlendő.


88  A nem kívánt rész törlendő.


89  A nem kívánt rész törlendő.


90  Lásd: 2005. évi LXXXIII. törvény 336. §.


91  Módosította: 151/2012. (XII. 29.) VM rendelet 13. § c)-d), 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § v).


92  A nem kívánt rész törlendő.


93  A nem kívánt rész törlendő.


94  A nem kívánt rész törlendő.


95  A nem kívánt rész törlendő.


96  A nem kívánt rész törlendő.


97  A nem kívánt rész törlendő.


98  Lásd: 2005. évi LXXXIII. törvény 336. §.


99  Módosította: 151/2012. (XII. 29.) VM rendelet 13. § c)-d), 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § v).


100  A nem kívánt rész törlendő.


101  A nem kívánt rész törlendő.


102  A nem kívánt rész törlendő.


103  A nem kívánt rész törlendő.


104  Lásd: 2005. évi LXXXIII. törvény 336. §.


105  Helyesbítette: Magyar Közlöny 2002/129.


106  Módosította: 151/2012. (XII. 29.) VM rendelet 13. § c)-d), 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § w). Végre nem hajtható módosítására lásd: 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § v).


107  A nem kívánt rész törlendő.


108  A nem kívánt rész törlendő.


109  A nem kívánt rész törlendő.


110  A nem kívánt rész törlendő.


111  Lásd: 2005. évi LXXXIII. törvény 336. §.


112  A nem kívánt rész törlendő.


113  A nem kívánt rész törlendő.


114  Végre nem hajtható módosítására lásd: 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § v).


115  A nem kívánt rész törlendő.


116  A nem kívánt rész törlendő.


117  Helyesbítette: Magyar Közlöny 2002/129.


118  A nem kívánt rész törlendő.


119  A nem kívánt rész törlendő.


120  Lásd: 2005. évi LXXXIII. törvény 336. §.


121  Módosította: 151/2012. (XII. 29.) VM rendelet 13. § c)-d), 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § v).


122  A nem kívánt rész törlendő.


123  A nem kívánt rész törlendő.


124  Lásd: 2005. évi LXXXIII. törvény 336. §.


125  Módosította: 151/2012. (XII. 29.) VM rendelet 13. § c)-d), 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § v).


126  A nem kívánt rész törlendő.


127  A nem kívánt rész törlendő.


128  Lásd: 2005. évi LXXXIII. törvény 336. §.


129  Módosította: 151/2012. (XII. 29.) VM rendelet 13. § c), 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § v).


130  A nem kívánt rész törlendő.


131  A nem kívánt rész törlendő.


132  Lásd: 2005. évi LXXXIII. törvény 336. §.


133  Módosította: 151/2012. (XII. 29.) VM rendelet 13. § c)-d), 70/2013. (VII. 31.) VM rendelet 20. § v).


134  A nem kívánt rész törlendő.


135  A nem kívánt rész törlendő.


136  Lásd: 2005. évi LXXXIII. törvény 336. §.


137  A nem kívánt rész törlendő.


138  A nem kívánt rész törlendő.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!