259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet
a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről
A Kormány a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 162. §-a (1) bekezdésének i) és l) pontjában, valamint az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 2. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. §
2. § E rendelet alkalmazásában
a) székhely: a központi ügyintézés helye, függetlenül attól, hogy a székhelyen ellátást nyújtanak-e;
b) telephely: a bölcsőde, a hetes bölcsőde, a családi napközi, a Gyvt. 41. §-ának (4) bekezdése szerinti ellátások, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, a gyermekotthon, az utógondozó otthon esetén az a székhelytől különböző, a szolgáltató (intézmény) használatában lévő hely, ahol az ellátást nyújtják;
c) a szolgáltatótevékenység típusai:
ca) a gyermekjóléti szolgáltatás (Gyvt. 39-40. §),
cb) a gyermekek napközbeni ellátása (Gyvt. 41-44. §),
cc) a gyermekek átmeneti gondozása (Gyvt. 45-51. §),
cd) az otthont nyújtó ellátás (Gyvt. 53. §, 54-59. §),
ce) az utógondozói ellátás (Gyvt. 53/A-59. §),
cf) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás (Gyvt. 60-66. §);
d) a szolgáltatótevékenység formái:
da) gyermekjóléti szolgáltatás esetén az egy vagy kettő, a képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával biztosított (a továbbiakban: önálló gyermekjóléti szolgáltató), a három vagy több, a képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával biztosított (a továbbiakban: gyermekjóléti szolgálat) gyermekjóléti szolgáltatás, továbbá a gyermekjóléti központ,
db) gyermekek napközbeni ellátása esetén a bölcsőde, a hetes bölcsőde (Gyvt. 42. §), az önálló családi napközi és a hálózatban működtetett családi napközi (Gyvt. 43. §, a továbbiakban együtt: családi napközi), a családi gyermekfelügyelet (Gyvt. 43/A. §), a házi gyermekfelügyelet (Gyvt. 44. §), továbbá a Gyvt. 41. §-ának (4) bekezdése szerinti ellátások,
dc) gyermekek átmeneti gondozása esetén a gyermekek átmeneti házi gondozása [Gyvt. 48. § (2) bekezdés], az önálló helyettes szülői ellátás és a helyettes szülői hálózat (a továbbiakban együtt: helyettes szülői ellátás) (Gyvt. 49. §) a gyermekek átmeneti otthona (Gyvt. 50. §) és a családok átmeneti otthona (Gyvt. 51. §),
dd) otthont nyújtó ellátás esetén a nevelőszülői hálózat (Gyvt. 54-56. §) és a gyermekotthon (Gyvt. 57-59. §),
de) utógondozói ellátás esetén a nevelőszülői hálózat (Gyvt. 54-56. §), a gyermekotthon (Gyvt. 57-59. §), az utógondozó otthon és a külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátás [Gyvt. 53/A. § (2) bekezdés],
df) területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálat;
e) ellátási terület: az az egy vagy több település, kistérség, megye vagy régió, illetve az ország teljes területe, ahonnan a szolgáltató (intézmény, hálózat) gyermekeket vagy más ellátottakat fogad;
f) intézmény: a gyermekjóléti szolgálat, a gyermekjóléti központ, a bölcsőde, a hetes bölcsőde, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, a gyermekotthon, az utógondozó otthon és a területi gyermekvédelmi szakszolgálat;
g) szolgáltató: a szolgáltató tevékenységet olyan formában végző személy vagy szervezet, amely nem minősül intézménynek, helyettes szülői hálózatnak vagy nevelőszülői hálózatnak;
h) területi iroda: önálló gyermekjóléti szolgáltató, gyermekjóléti szolgálat, gyermekjóléti központ és területi gyermekvédelmi szakszolgálat esetén a szolgáltató (intézmény) székhelyétől, telephelyétől különböző helyen található, a szolgáltató (intézmény) használatában álló és a szolgáltató tevékenység végzésére használt helyiség;
i) ellátási kötelezettséget teljesítő állami fenntartó: a központi költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, illetve a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8. §-a, 9. §-a, illetve 16. §-a szerinti intézményi társulás és a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása az általa fenntartott szolgáltató (intézmény, hálózat) által végzett olyan szolgáltató tevékenység tekintetében, amelyet a helyi önkormányzat, illetve a társulás valamelyik tagja a Gyvt. alapján biztosítani köteles;
j) működtető: az a személy vagy szervezet, amely a fenntartó által biztosított működési feltételek között a helyettes szülői hálózatot, a nevelőszülői hálózatot, illetve a külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátást szervezi.
2/A. §
A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezése
3. § (1)
(2) A működést engedélyező szerv
a) gyermekjóléti szolgáltatás és gyermekek napközbeni ellátása esetén a szolgáltató (intézmény) székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes, a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyár.) mellékletében kijelölt települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: városi jegyző),
b) helyettes szülői hálózat, nevelőszülői hálózat, külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátás esetén a működtető székhelye szerint illetékes szociális és gyámhivatal,
c) az a)-b) pontban nem szabályozott szolgáltatótevékenység engedélyezése esetén a szolgáltató (intézmény) székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes szociális és gyámhivatal.
(3) Többféle gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző szolgáltató (intézmény) számára - ideértve azt az esetet is, ha a szolgáltató (intézmény) egyúttal nevelőszülői hálózat, helyettes szülői hálózat vagy külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátás működtetője - egy működési engedélyt kell kiadni. Telephellyel rendelkező szolgáltató (intézmény) esetén az ellátást nyújtó székhelyre és az egyes telephelyekre külön kell működési engedélyt kiadni, és e rendeletnek az intézményre vonatkozó szabályait mind az ellátást nyújtó székhelyre, mind a telephelyekre megfelelően alkalmazni kell.
(4) Ha a szolgáltató (intézmény) a székhelyén vagy valamelyik telephelyén a gyermekjóléti szolgáltatás, illetve gyermekek napközbeni ellátása mellett gyermekek átmeneti gondozását, gyermekvédelmi szakellátást vagy bentlakásos szociális intézményi ellátást is nyújt - ideértve azt az esetet is, ha helyettes szülői hálózat, nevelőszülői hálózat vagy külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátás működtetője -, a szolgáltató (intézmény) ellátást nyújtó székhelye és valamennyi telephelye tekintetében a székhely, telephely szerint illetékes szociális és gyámhivatalok járnak el első fokon.
(5) A különböző formájú, típusú szolgáltatótevékenység engedélyezése esetén a jogszabályi feltételek teljesítését külön kell vizsgálni.
(6) A fenntartó a működési engedély kiadása, módosítása és visszavonása iránti kérelmet a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által e célra rendszeresített és a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) és a működést engedélyező szervek honlapján, valamint a kormányzati portálon közzétett adatlapon vagy elektronikus űrlapon nyújthatja be. Az adatlap és az elektronikus űrlap adattartalmát az 1. számú melléklet határozza meg.
(7) A működést engedélyező szerv a működési engedély kiadásáról, módosításáról és visszavonásáról
a) a határozat jogerőre emelkedésétől, a fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozat meghozatalától, illetve a 14/B. § (6) bekezdése szerinti végzés meghozatalától számított öt munkanapon belül értesíti
aa) az ellátásra köteles helyi önkormányzat jegyzőjét, főjegyzőjét,
ab) az illetékes gyermekjogi képviselőt,
ac) az illetékes módszertani intézményt,
ad) a szolgáltató (intézmény, működtető) székhelye, telephelye szerint illetékes települési jegyzőt,
ae) helyettes szülői, nevelőszülői hálózat esetén az ellátás helye szerint illetékes szociális és gyámhivatalt,
af) gyermekjóléti szolgáltatás és gyermekek napközbeni ellátása esetén a Gyár. 14. §-a alapján ellenőrzésre jogosult szociális és gyámhivatalt;
b) szóló jogerős vagy a fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatát és a 14/B. § (6) bekezdése szerinti végzését közli a Magyar Államkincstár - a normatív állami támogatás ügyében illetékes - regionális igazgatóságával (a továbbiakban: Igazgatóság).
4. § (1) Intézményi formában végzett szolgáltatótevékenység engedélyezése esetén a működési engedély kiadása iránti kérelemhez a fenntartónak csatolnia kell
a) az intézményvezető - többcélú intézmény esetén a szakmai vezető - szakképesítését bizonyító irat másolatát, és a vezető (szakmai vezető) nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy vele szemben nem állnak fenn a Gyvt. 15. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok,
b) az intézmény fenntartójának és az intézményvezető együttes nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a feladat ellátását biztosító, külön jogszabályban meghatározott munkakört betöltő személyek (a továbbiakban: szakalkalmazottak) rendelkeznek a szükséges szakképesítéssel, és nem állnak fenn velük szemben a Gyvt. 15. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok,
c) a szolgáltatótevékenység célját, alapelveit, módszereit tartalmazó szakmai programot,
d) az intézmény elhelyezésére szolgáló épület (épületrész) használati jogcímét bizonyító okirat másolatát,
e) - ha beszerezte - az előzetes szakhatósági hozzájárulást, illetve ha a kérelem szerinti ingatlanra vonatkozóan, azonos rendeltetésre, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt adtak ki, a használatbavételi engedély, illetve a fennmaradási engedély másolatát.
(2) Helyettes szülői hálózat, nevelőszülői hálózat, illetőleg külső férőhelyeken biztosított utógondozói ellátás esetén a működési engedély kiadása iránti kérelemhez a fenntartónak csatolnia kell
a) a működtető vezetőjének - többcélú intézmény keretében végzett szolgáltató tevékenység esetén a szakmai vezető - szakképesítését bizonyító irat másolatát, és a vezető (szakmai vezető) nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy vele szemben nem állnak fenn a Gyvt. 15. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok,
b) a fenntartónak és a működtető vezetőjének az együttes nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy
ba) a feladat ellátását biztosító helyettes szülők, nevelőszülők, illetve a feladat ellátását biztosító szakalkalmazottak rendelkeznek a szükséges szakképesítéssel, illetőleg elvégezték a szükséges felkészítő tanfolyamot, és nem állnak fenn velük szemben a Gyvt. 15. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok, valamint
bb) a helyettes szülők, illetőleg a nevelőszülők büntetlen előéletűek,
bc) a helyettes szülők, nevelőszülők, illetve a helyettes szülőkkel, nevelőszülőkkel egy háztartásban élő személyek egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó kiskorúakat,
c) a szolgáltatótevékenység célját, alapelveit, módszereit tartalmazó szakmai programot,
d) a szolgáltatótevékenység folytatására szolgáló épület (épületrész) használati jogcímét bizonyító okirat másolatát,
e) a helyettes szülő háztartásáról, a nevelőszülő háztartásáról, illetőleg a külső férőhelyet biztosító lakásról (lakrészről) készített környezettanulmányt.
(3) Az (1)-(2) bekezdésekben nem szabályozott szolgáltatótevékenység engedélyezése esetén a működési engedély kiadása iránti kérelemhez a fenntartónak csatolnia kell
a) - ha a szolgáltatás nyújtása, illetve a munkakör betöltése külön jogszabály szerint szakképesítéshez vagy tanfolyam elvégzéséhez kötött - a szakképesítést, illetve a tanfolyam elvégzését bizonyító okirat másolatát,
b) családi napközi és családi gyermekfelügyelet esetén a szolgáltatást nyújtó személynek és helyettesének, illetve az önálló helyettes szülőnek a három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát,
c) családi napközi és családi gyermekfelügyelet esetén a szolgáltatást nyújtó személynek és helyettesének, az önálló helyettes szülőnek, valamint a szolgáltatónál külön jogszabályban meghatározott munkakörben, illetve önkéntes jogviszonyban foglalkoztatott személynek a nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy vele szemben nem állnak fenn a Gyvt. 15. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok,
d) családi napközi és családi gyermekfelügyelet esetén a szolgáltatást nyújtó személynek és helyettesének a külön jogszabály szerinti Egészségügyi Nyilatkozatát, illetve a háziorvos igazolását arra vonatkozóan, hogy a gondozás helyén élő más személyek egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó gyermekeket,
e) az önálló helyettes szülő háztartásáról készített környezettanulmányt, valamint a háziorvos igazolását arra vonatkozóan, hogy az önálló helyettes szülő és a gondozás helyén élő más személyek egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó gyermekeket,
f) a szolgáltatótevékenység célját, alapelveit, módszereit tartalmazó szakmai programot,
g) a házi gyermekfelügyelet és a gyermekek átmeneti házi gondozása kivételével a szolgáltatótevékenység folytatására szolgáló épület (épületrész) használati jogcímét bizonyító okirat másolatát,
h) családi napközi és a Gyvt. 41. §-ának (4) bekezdése szerinti ellátások esetén - ha beszerezte - az előzetes szakhatósági hozzájárulást, valamint ha a kérelem szerinti ingatlanra vonatkozóan, azonos rendeltetésre, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt adtak ki, a használatbavételi engedély, illetve a fennmaradási engedély másolatát.
(4)
(5) Állami fenntartó esetén a kérelemhez - az (1)-(3) bekezdésben foglaltakon túl - csatolni kell
a) a fenntartó és - ha a fenntartóétól különböző adószámmal rendelkezik - a szolgáltató (intézmény, működtető) adószámát igazoló közokirat másolatát,
b) - ha a szolgáltató (intézmény, működtető) költségvetési szerv - a szolgáltató (intézmény, működtető) alapító okiratának másolatát,
c) - ha a fenntartó a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8. §-a, 9. §-a, illetve 16. §-a szerinti intézményi társulás vagy települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása - a társulási szerződés másolatát.
(6) Egyházi és nem állami fenntartó esetén a kérelemhez - az (1)-(3) bekezdésben foglaltakon túl - csatolni kell
a) a fenntartó által megkötött, a szolgáltató tevékenység körében okozott kár megtérítésére kötött felelősségbiztosítási szerződés másolatát, ha jogszabály kivételt nem tesz;
b) az ellátási szerződést, ha a fenntartó a szolgáltató tevékenységre ellátási szerződést kötött;
c) annak harminc napnál nem régebbi közokirati igazolását, hogy a fenntartó köztartozásmentes adózónak minősül;
d) egyéni vállalkozó fenntartó esetén az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő hatályos adatait igazoló, három hónapnál nem régebbi hatósági bizonyítványt, vagy a működést engedélyező szervnek be kell mutatni az egyéni vállalkozói igazolványt vagy az egyéni vállalkozók nyilvántartásába történő bejelentkezésről, illetve a változás-bejelentésről kiadott, a fenntartó hatályos adatait tartalmazó igazolást (igazolásokat);
e) a fenntartó három hónapnál nem régebbi cégkivonatát, ha a fenntartó cég;
f) a fenntartó bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól kiadott, három hónapnál nem régebbi kivonatot, ha a fenntartó társadalmi szervezet, alapítvány vagy közalapítvány;
g) egyházi fenntartó esetén
ga) az egyházat nyilvántartásba vevő bírósági végzés másolatát, kivéve, ha az egyházat a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 22. §-a alapján vették nyilvántartásba, és
gb) az egyház bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól kiadott, három hónapnál nem régebbi kivonatot, továbbá
gc) - ha a fenntartó az egyház bírósági nyilvántartásba nem vett szervezeti egysége - a nyilvántartásba vett egyház, egyházi jogi személy képviselőjének a nyilatkozatát a fenntartó nevéről, székhelyéről és képviselőjének személyéről, valamint arról, hogy a fenntartó az általa képviselt egyház, egyházi jogi személy szervezeti egysége és az egyház alapszabálya alapján jogi személyiséggel rendelkezik;
h) a fenntartó és - ha a fenntartóétól különböző adószámmal rendelkezik - a szolgáltató (intézmény, működtető) adószámát igazoló közokirat másolatát, kivéve, ha a fenntartó egyéni vállalkozó vagy cég.
(7) Ha a fenntartó a kérelemhez nem csatolta
a) az (1) bekezdés d) pontja, a (2) bekezdés d) pontja, illetve a (3) bekezdés g) pontja szerinti esetben a tulajdoni lap másolatát, a szolgáltató tevékenység folytatására szolgáló ingatlan tulajdoni lapján található adatokat a működést engedélyező szerv az ingatlan-nyilvántartásból szerzi be,
b) az (5) bekezdés a) pontja, illetve a (6) bekezdés h) pontja szerinti iratot, az adószámot a működést engedélyező szerv az adózók nyilvántartásából ellenőrzi,
c) az (5) bekezdés b) pontja szerinti iratot, a költségvetési szerv szolgáltató (intézmény, működtető) alapító okiratának másolatát a működést engedélyező szerv a Magyar Államkincstártól szerzi be,
d) a (6) bekezdés c) pontja szerinti iratot, a működést engedélyező szerv ellenőrzi, hogy az egyházi, nem állami fenntartó szerepel-e a köztartozásmentes adózói adatbázisban,
e) az (1) bekezdés e) pontja, illetve a (3) bekezdés h) pontja szerinti iratot, vagy nem igazolta, hogy az előzetes szakhatósági állásfoglalásban a hozzájárulás megadásához megkövetelt feltételt teljesítette, a működést engedélyező szerv megkeresi a (9) bekezdés szerinti szakhatóságokat, hogy szakhatósági állásfoglalást adjanak ki, illetve - ha a kérelem szerinti ingatlanra vonatkozóan, azonos rendeltetésre, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt adtak ki - megkeresi az építésügyi hatóságot, hogy a használatbavételi engedélyről, illetve a fennmaradási engedélyről szolgáltasson adatot,
f) illetve mutatta be a (6) bekezdés d) pontja szerinti iratot, vagy az nem tartalmazza az egyéni vállalkozó fenntartónak az egyéni vállalkozók nyilvános nyilvántartásában feltüntetett valamennyi hatályos adatát, az adatokat a működést engedélyező szerv az egyéni vállalkozók nyilvántartásából szerzi be, illetve ellenőrzi,
g) a (6) bekezdés e)-f) pontja vagy ga)-gb) alpontja szerinti iratot, a működést engedélyező szerv a bíróság nyilvántartásából szerzi be, illetve ellenőrzi az egyházi, nem állami fenntartó nyilvántartásba vett adatait, vagy - ha a fenntartó az egyház bírósági nyilvántartásba nem vett, egyházi fenntartónak minősülő szervezeti egysége - annak a nyilvántartásba vett egyházi jogi személynek a nyilvántartásba vett adatait, amelynek az egyházi fenntartó a szervezeti egysége.
(8) A működést engedélyező szerv a bölcsőde, a hetes bölcsőde, a családi napközi, a családi gyermekfelügyelet, a Gyvt. 41. §-ának (4) bekezdése szerinti ellátások, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, a gyermekotthon és az utógondozó otthon székhelyén, illetve telephelyén, valamint az önálló gyermekjóléti szolgáltató, a gyermekjóléti szolgálat, a gyermekjóléti központ és a területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelyén és területi irodájában helyszíni szemlét tart. Nem kell a székhelyen helyszíni szemlét tartani, ha ott ellátást nem nyújtanak.
(9) A Kormány
a) családi napközi működési engedélyének kiadására irányuló eljárásban, ha egy lakásban egy családi napközi kerül kialakításra, és a gondozott gyermekek száma a saját, napközbeni ellátást máshol igénybe nem vevő gyermekeket és az időszakos gyermekfelügyelet keretében ellátott gyermekeket is beleszámítva sem haladja meg a hét főt, - az ellátás helyére vonatkozó közegészségügyi és az ivóvíz-minőségi követelményeknek való megfelelés jogszabályi előírásainak teljesülése kérdésében - első fokú eljárásban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak (a továbbiakban: ÁNTSZ) a szolgáltató székhelye, telephelye szerint illetékes kistérségi, fővárosi kerületi intézetét, másodfokú eljárásban az ÁNTSZ regionális intézetét;
b) az a) pontban nem említett családi napközi, valamint a Gyvt. 41. §-ának (4) bekezdése szerinti ellátások működési engedélyének kiadására irányuló eljárásban
ba) - az ellátás helyére vonatkozó közegészségügyi, az ivóvíz-minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások teljesülése kérdésében - első fokú eljárásban az ÁNTSZ-nek a szolgáltató székhelye, telephelye szerint illetékes kistérségi, fővárosi kerületi intézetét, másodfokú eljárásban az ÁNTSZ regionális intézetét,
bb) - az ellátás helyére vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások érvényesítése kérdésében - első fokú eljárásban a szolgáltató székhelye, telephelye szerint illetékes, első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot, másodfokú eljárásban a másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot,
bc) ha a kérelem szerinti ingatlanra vonatkozóan, azonos rendeltetésre, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt nem adtak ki, - a településrendezési és általános építésügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében - első fokú eljárásban a szolgáltató székhelye, telephelye szerint illetékes építésügyi hatóságot, másodfokú eljárásban a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét;
c) bölcsőde, hetes bölcsőde, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon és utógondozó otthon működési engedélyének kiadására irányuló eljárásban
ca) - az intézményre vonatkozó közegészségügyi, az ivóvíz-minőségi, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások teljesülése kérdésében - első fokú eljárásban az ÁNTSZ-nek az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes kistérségi, fővárosi kerületi intézetét, másodfokú eljárásban az ÁNTSZ regionális intézetét,
cb) - az intézményre vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások érvényesítése kérdésében - első fokú eljárásban az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes, első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot, másodfokú eljárásban a másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot,
cc) ha a kérelem szerinti ingatlanra vonatkozóan, azonos rendeltetésre, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt nem adtak ki, - a településrendezési és általános építésügyi követelményeknek való megfelelés kérdésében - első fokú eljárásban az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes építésügyi hatóságot, másodfokú eljárásban a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét,
cd) - családok átmeneti otthona és utógondozó otthon esetén csak abban az esetben, ha az intézmény meleg étkeztetést nyújt - az élelmiszer-higiéniai és élelmiszer-biztonsági követelményeknek való megfelelés kérdésében - első fokú eljárásban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal első fokú szakhatóságként eljáró szervét, másodfokú eljárásban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal másodfokú szakhatóságként eljáró szervét;
d) egyházi vagy nem állami fenntartású, korai fejlesztést és gondozást, illetve fejlesztő felkészítést végző bölcsőde, hetes bölcsőde és gyermekotthon esetén - a korai fejlesztéshez és gondozáshoz, illetve a fejlesztő felkészítéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek teljesítése kérdésében - első fokú eljárásban az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes megyei, fővárosi főjegyzőt, másodfokú eljárásban a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervét
szakhatóságként jelöli ki. A szakhatóságok ügyintézési határideje huszonkét munkanap. A szakhatóság a fenntartó kérelmére előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki, amely a működési engedélyezési eljárásban akkor használható fel, ha a fenntartó a működési engedély iránti kérelmét az előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadását követő hat hónapon belül benyújtja.
(10) Családi gyermekfelügyelet engedélyezése esetén ki kell kérni az ÁNTSZ - a szolgáltató székhelye, telephelye szerint illetékes - kistérségi, fővárosi kerületi intézete vezető védőnőjének (a továbbiakban: védőnő) véleményét. A védőnő - a megkereséstől számított tíz munkanapon belül - helyszíni vizsgálat alapján azt véleményezi, hogy a családi gyermekfelügyelet körülményei alkalmasak-e a 2-4 éves gyermekek ellátására.
5. § (1) A működést engedélyező szerv a szolgáltató tevékenységet engedélyezi, ha
a) a fenntartó a 4. § (1)-(3) és (5)-(6) bekezdése szerinti mellékleteket csatolta, illetve a működést engedélyező szerv a 4. § (7) bekezdése alapján a szükséges adatokat, iratokat beszerezte,
b) a szolgáltatótevékenység tárgyi és személyi feltételei megfelelnek a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek,
c) az egyházi, nem állami fenntartó a kérelme benyújtásának időpontjában köztartozásmentes adózónak minősül.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a működési engedély kiadásának további feltétele, hogy a külön jogszabályban foglaltak szerint
a) az önálló gyermekjóléti szolgáltató, a gyermekjóléti szolgálat, a gyermekjóléti központ, a bölcsőde, a hetes bölcsőde, a családi napközi, a családi gyermekfelügyelet, a Gyvt. 41. §-ának (4) bekezdése szerinti ellátások, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, a gyermekotthon, illetőleg az utógondozó otthon, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat esetében a szolgáltatótevékenység folytatására, illetőleg az intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlan (ingatlanrész) alkalmas a gyermekek, illetőleg a fiatal felnőttek ellátására,
b) a helyettes szülő, illetőleg a nevelőszülő körülményei alkalmasak a gyermek ellátására,
c) a külső férőhely megfelelő lakhatást biztosít,
d)
6. § (1) A működési engedélyben fel kell tüntetni
a) a fenntartó nevét, székhelyét és adószámát,
b) a szolgáltatótevékenység típusát és formáját,
c) az ellátási területet,
d) a szolgáltató tevékenység megkezdésének - az engedélyező határozat jogerőre emelkedésének időpontjánál nem korábbi - időpontját,
e) egyházi, nem állami fenntartó esetén - ha a fenntartó a szolgáltató (intézmény, hálózat) által végzett szolgáltató tevékenységekre ellátási szerződést kötött - az ellátási szerződést megkötő helyi önkormányzat, társulás, illetve állami szerv nevét, székhelyét, valamint azokat a szolgáltató tevékenységeket és férőhelyszámot, amelyekre az ellátási szerződés kiterjed,
f) a szolgáltató (intézmény, hálózat), illetve a telephely ágazati azonosítóját.
(2) Intézmény esetén - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a működési engedélyben fel kell tüntetni
a) az intézmény nevét és - ha a fenntartóétól különböző adószámmal rendelkezik - az adószámát,
b) az intézmény székhelyét, valamint telephelyen végzett szolgáltatótevékenység engedélyezése esetén a telephelyét,
c)
d) a gyermekjóléti szolgálat, a gyermekjóléti központ, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat területi irodájának címét,
e) a bölcsőde, hetes bölcsőde, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, a gyermekotthon, az utógondozó otthon engedélyezett férőhelyszámát.
(3) Helyettes szülői, illetve nevelőszülői hálózat, illetőleg külső férőhelyeken biztosított utógondozói ellátás esetén - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a működési engedélyben fel kell tüntetni
a) a működtető nevét, székhelyét és - ha a fenntartóétól különböző adószámmal rendelkezik - az adószámát,
b)
c) a helyettes szülők, illetőleg a nevelőszülők nevét, az ellátás helyét, a hálózat engedélyezett férőhelyszámát, az egyes helyettes szülőknél, illetve nevelőszülőknél elhelyezhető gyermekek és fiatal felnőttek számát, illetőleg
d) a külső férőhelyek számát és címét.
(4) A (2)-(3) bekezdésekben nem szabályozott szolgáltatótevékenység esetén - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a működési engedélyben fel kell tüntetni
a) a szolgáltató székhelyét és - ha a fenntartóétól különböző adószámmal rendelkezik - az adószámát, valamint telephelyen végzett szolgáltatótevékenység engedélyezése esetén a telephelyét, továbbá önálló helyettes szülői ellátás esetén azt a helyet, ahol az ellátást nyújtják,
b) a szolgáltató nevét, amely hálózatban működtetett családi napközi esetén a hálózat és az adott telephely, ellátást nyújtó székhely neve, valamint a gondozó, családgondozó, önálló helyettes szülő, illetve családi napközi és családi gyermekfelügyelet esetén a szolgáltatást nyújtó személy nevét,
c) az önálló gyermekjóléti szolgáltató területi irodájának címét,
d) a családi napközi férőhelyszámát, illetve az önálló helyettes szülőnél elhelyezhető gyermekek számát.
(5) A működési engedélyben meg kell határozni azt az ellátotti létszámot, amelynek erejéig
a) a gyermekek átmeneti gondozását végző szolgáltató (intézmény, hálózat) befogadhatja gyermek otthontalanná vált szülőjét,
b) a gyermekotthon elláthatja várandós anyák átmeneti gondozását,
c) a gyermekotthon és a nevelőszülő befogadhatja a gondozásában lévő kiskorú szülő, valamint utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt gyermekét,
ha a szolgáltató (intézmény, hálózat) az ellátást biztosítani kívánja.
(6) A működési engedélyben fel kell tüntetni, ha
a) a gyermekotthon speciális gyermekotthonként kizárólag speciális ellátást igénylő gyermekeket lát el,
b) a gyermekotthon különleges gyermekotthonként kizárólag különleges ellátást igénylő gyermekeket lát el,
c) a gyermekotthon rendelkezik olyan csoporttal, amelyben kizárólag speciális vagy különleges ellátást igénylő gyermekeket lát el,
d) a nevelőszülői hálózat speciális hivatásos nevelőszülőt foglalkoztat,
e) a gyermekotthon, illetve a nevelőszülői hálózat az a)-d) pontban nem említett esetben a szakmai programja alapján alkalmas speciális vagy különleges ellátást igénylő gyermekek integrált ellátására,
f) a bölcsőde, a hetes bölcsőde, illetve a gyermekotthon korai fejlesztést és gondozást, illetve fejlesztő felkészítést végez.
(7) A működési engedélyben fel kell tüntetni, hogy az engedélyt határozott időre vagy határozatlan időre adták ki. A határozott idejű működési engedélynek tartalmaznia kell az engedély lejártának idejét és a határozatlan idejű engedély kiadásához szükséges feltételeket.
7. § (1) A működést engedélyező szerv legfeljebb három év időtartamra ideiglenes működési engedélyt adhat ki, ha
a) a szakalkalmazottként foglalkoztatott és nem a gyermekek közvetlen gondozását végző személyek száma nem éri el a jogszabályban meghatározott létszámot, de eléri annak háromnegyedét, vagy
b) a szakképesítéssel nem rendelkező, szakalkalmazottként foglalkoztatott személyeknek a szükséges szakképesítés megszerzése folyamatban van.
(2) Az (1) bekezdés alapján kiadott ideiglenes működési engedély egyszer, legfeljebb újabb három év időtartamra meghosszabbítható.
(3) Ha a bölcsőde, a hetes bölcsőde, a családi napközi, a családi gyermekfelügyelet, a Gyvt. 41. §-ának (4) bekezdése szerinti ellátás, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, a gyermekotthon, illetve az utógondozó otthon elhelyezésére szolgáló ingatlan használatának joga határozott időre szól, a működést engedélyező szerv határozott idejű működési engedélyt ad ki legfeljebb arra az időre, ameddig az épület a szolgáltató (intézmény) használatában van.
(4) Ha a szakhatóság a hozzájárulását határozott időre adta meg, a szakhatósági állásfoglalásban meghatározott időre ideiglenes működési engedélyt kell kiadni. Ha a szakhatóság a hozzájárulását ismét határozott időre adta meg, az ideiglenes működési engedély hatálya meghosszabbítható.
(5) Ha az (1)-(4) bekezdés alapján az adott szolgáltató tevékenységre a működési engedély több különböző hatállyal is kiadható lenne, a működési engedélyt a legrövidebb hatállyal kell kiadni. A fennmaradt időre - ha a feltételei egyébként fennállnak - az ideiglenes működési engedély hatálya is meghosszabbítható.
7/A. §
A működési engedély módosítása
8. § (1) A fenntartó köteles kérelmezni a működési engedély módosítását, ha a működési engedélyben feltüntetett adatok megváltoznak.
(2) A működési engedély módosítását
a) az ok bekövetkeztétől számított egy hónapon belül kell kérelmezni
aa) a fenntartó adataiban bekövetkező változás miatt,
ab) a szolgáltató (intézmény, működtető) nevének, adószámának megváltozása, illetve telephely működési engedélyében a székhely megváltozása miatt,
ac) közterület átnevezéséből, átszámozásából adódó címváltozás miatt,
ad) az ellátási szerződés adataiban bekövetkező változás miatt,
ae) be nem töltött férőhelyek megszüntetése miatt a b) pontban foglalt kivétellel,
af) fenntartóváltozás miatt, ha az új fenntartó a korábbi fenntartó jogutódlással történő megszűnése révén jött létre, vagy a fenntartó egyéni vállalkozó halála esetén a vállalkozói tevékenységet özvegye vagy örököse folytatja, vagy a fenntartó egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, illetve átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét, és a szolgáltatót (intézményt, hálózatot) az egyéni cég veszi át;
b) a nevelőszülőnek, helyettes szülőnek a nevelőszülői, helyettes szülői hálózat működési engedélyéből történő törlése, illetve a nevelőszülői, helyettes szülői hálózat férőhelyszámának csökkentése miatt a működési engedély módosítását - ha a működési engedély módosítására más okból nincs szükség - abban a naptári negyedévben kell kérelmezni, amelyben a változás bekövetkezett;
c) az a)-b) pontban nem említett esetben azt megelőzően kell kérelmezni, hogy a szolgáltatót (intézményt, hálózatot) elkezdenék a módosítás iránti kérelemben foglaltaknak megfelelően működtetni.
(3) A működési engedély módosítása
a) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben naptári negyedévenként egyszer kérelmezhető,
b) fenntartóváltozás miatt - a (2) bekezdés af) alpontjában foglaltak kivételével - naptári évenként egyszer kérelmezhető, a kérelmet a korábbi és az új fenntartónak együttesen kell benyújtania.
(4) A működési engedély módosítására a működési engedély kiadására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy
a) a kérelemhez csak a változással összefüggő körülményekkel kapcsolatos iratokat kell csatolni;
b) - ha jogszabály másként nem rendelkezik - csak a változással összefüggő körülményeket kell vizsgálni, és ezekkel kapcsolatban kell bizonyítási eljárást lefolytatni;
c) csak az (5) bekezdés szerinti szakhatóságokat kell az eljárásba bevonni;
d) családi gyermekfelügyelet esetén ki kell kérni a védőnő véleményét, ha a 4. § (10) bekezdése szerint körülmények megváltoznak;
e) helyszíni szemlét kell tartani
ea) bölcsőde, hetes bölcsőde, családi napközi, családi gyermekfelügyelet, a Gyvt. 41. §-ának (4) bekezdése szerinti ellátás, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon és utógondozó otthon esetén, ha az ellátást nyújtó székhely, telephely megváltozik, a férőhelyszám emelkedik, az ellátásba a szolgáltató (intézmény) elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak bevonni, vagy az ellátásból korábban erre a célra szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak kivonni,
eb) önálló gyermekjóléti szolgáltató, gyermekjóléti szolgálat, gyermekjóléti központ és területi gyermekvédelmi szakszolgálat esetén, ha az ellátást nyújtó székhely megváltozik, vagy a módosítás célja területi irodának a működési engedélyben történő feltüntetése,
ec) az ea)-eb) alpontban nem említett esetben, ha a helyszíni szemle tartása egyéb okból indokolt;
f) csak fenntartóváltozás esetén - ide nem értve a (2) bekezdés af) alpontjában foglaltakat - feltétele a működési engedély módosításának, hogy a kérelem benyújtásakor a szolgáltatót (intézményt, hálózatot) átvevő egyházi, nem állami fenntartó köztartozásmentes adózónak minősüljön.
(5) A működési engedély módosítására irányuló eljárásban szakhatóságként járnak el:
a) családi napközi és a Gyvt. 41. §-ának (4) bekezdése szerinti ellátás esetén a változással összefüggésben a 4. § (9) bekezdésének a), illetve b) pontja szerinti szakhatóságok, ha a szolgáltató ellátást nyújtó székhelye, telephelye megváltozik, az ellátásba a szolgáltató elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak bevonni, vagy a működési engedély módosításának célja családi napközi ellátás vagy a Gyvt. 41. §-ának (4) bekezdése szerinti ellátás engedélyezése, és az ehhez kapcsolódó követelményeket a hatáskörrel rendelkező szakhatóság korábban nem vizsgálta meg;
b) bölcsőde, hetes bölcsőde, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon és utógondozó otthon esetén
ba) a 4. § (9) bekezdésének ca)-cc) alpontja, továbbá - ha a hatáskörüket érinti - a 4. § (9) bekezdésének cd) alpontja, illetve d) pontja szerinti szakhatóságok a változással összefüggésben, ha az intézmény ellátást nyújtó székhelye, telephelye megváltozik, vagy az ellátásba az intézmény elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak bevonni, vagy ha a működési engedély módosításának célja valamely e pont szerinti szolgáltató tevékenység engedélyezése, és az ehhez kapcsolódó követelményeket a hatáskörrel rendelkező szakhatóság korábban nem vizsgálta meg,
bb) az ÁNTSZ kistérségi, fővárosi kerületi intézete - a közegészségügyi követelmények teljesülésének szakkérdésében -, valamint az elsőfokú tűzvédelmi szakhatóság - a változással összefüggő létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások teljesülése kérdésében -, ha a férőhelyek száma emelkedik;
c) a 4. § (9) bekezdésének d) pontja szerinti szakhatóság, ha egyházi vagy nem állami fenntartású bölcsőde, hetes bölcsőde vagy gyermekotthon korai fejlesztést és gondozást, illetve fejlesztő felkészítést kíván nyújtani;
d) gyermekotthon esetén a változással összefüggésben az ÁNTSZ kistérségi, fővárosi kerületi intézete - a közegészségügyi követelmények teljesülésének szakkérdésében -, ha a továbbiakban speciális vagy különleges gyermekotthonként kívánják működtetni;
e) az a szakhatóság, amely a hozzájárulását a korábbiakban határozott időre adta meg, ha a fenntartó az ideiglenes működési engedély határozatlan vagy határozott idejűre történő módosítását, illetve hatályának meghosszabbítását kéri.
(6) Ha a működési engedély módosítása következtében ellátás megszüntetésére kerül sor, a működési engedély módosításának
a) ellátási kötelezettséget teljesítő állami fenntartó esetén feltétele, hogy az ellátott gyermekekről és más ellátottakról (a továbbiakban együtt: ellátott gyermekek) megfelelően gondoskodott,
b) az a) pontban nem említett fenntartó esetén feltétele, hogy a 8/A. § (4) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének határidőben eleget tett, vagy a gyermekekről megfelelően gondoskodott.
(7) A működési engedélyt módosító határozatban fel kell tüntetni
a) azt az időpontot, amelytől kezdődően a szolgáltató (intézmény, hálózat) a módosításnak megfelelően működtethető, és amely a (2) bekezdés a)-b) pontjában nem említett esetben nem lehet korábbi, mint a működési engedélyt módosító határozat jogerőre emelkedésének időpontja, valamint
b) a működési engedélynek a módosítást követően hatályos valamennyi adatát.
(8) A határozott idejű működési engedély hatálya meghosszabbítható vagy határozatlan idejűre módosítható, ha a 7. § (3) bekezdése szerinti szolgáltató (intézmény) elhelyezésére szolgáló ingatlan használatának joga meghosszabbodik, illetve határozatlan idejűre módosul.
(9) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ideiglenes működési engedély a hatályának megváltoztatása nélkül módosítható, feltéve, hogy az ellátás színvonala nem romlik. Ha a fenntartó azelőtt igazolja, hogy a szolgáltató (intézmény, hálózat) megfelel a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, mielőtt az ideiglenes működési engedély hatályát vesztené, a működés engedélyt határozatlan, illetve a 7. § (3) bekezdése szerinti esetben határozott idejűre kell módosítani. Az ideiglenes működési engedély hatálya csak akkor hosszabbítható meg, ha azt jogszabály lehetővé teszi.
(10) Ha a fenntartó azelőtt kérelmezi a határozott idejű, illetve az ideiglenes működési engedély hatályának módosítását, mielőtt az hatályát vesztené, a kérelem elbírálásáig a működési engedély hatálya meghosszabbodik. A működési engedély hatályának meghosszabbítása során a 7. § (5) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(11) Ha a működést engedélyező szerv tudomására jutott tény vagy adat alapján kétséges, hogy a szolgáltató (intézmény, hálózat) a kérelemmel nem érintett, jogszabályokban meghatározott feltételeket teljesíti, a működést engedélyező szerv egyéb működési feltételeket is megvizsgálhat, azokkal kapcsolatban bizonyítási eljárást folytathat le, szükség esetén a 4. § (9) bekezdése szerinti hatóságokat is bevonhatja, továbbá - ha jogsértést állapít meg, a kérelemmel érintett változások és a jogsértés jellegétől függően - erre hivatkozva a kérelmet elutasíthatja, illetve alkalmazhatja a 14/B. § szerinti jogkövetkezményeket.
Bejelentési kötelezettség
8/A. § (1) A fenntartó köteles az első fokú működést engedélyező szervnek a változást követő tizenöt napon belül bejelenteni, ha
a) bölcsőde, hetes bölcsőde, családi napközi, családi gyermekfelügyelet, a Gyvt. 41. §-ának (4) bekezdése szerinti ellátás, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon és utógondozó otthon esetén
aa) az ellátásba a szolgáltató (intézmény) elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) vont be, vagy az ellátásból korábban erre a célra szolgáló épületet (épületrészt) vont ki,
ab) a szolgáltató (intézmény) épületén építésiengedély-köteles építést, bővítést vagy átalakítást végeztetett,
b) az engedélyezés alapjául szolgáló egyéb lényeges körülményben bekövetkező változást, így különösen, ha a szolgáltató (intézmény, hálózat, telephely) vezetője megváltozik, vagy a szakmai program, illetve ellátási szerződés lényeges eleme megváltozik,
feltéve, hogy a változások a működési engedély módosítását nem teszik szükségessé.
(2) Az (1) bekezdés ab) alpontja szerinti bejelentéshez csatolni kell a jogerős használatbavételi engedély vagy fennmaradási engedély másolatát. Ha a fenntartó a használatbavételi engedélyt, illetve a fennmaradási engedélyt nem csatolja, annak adatait a működést engedélyező szerv az építésügyi hatóságtól szerzi be.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentési kötelezettség nem teljesítése esetén gyermekvédelmi igazgatási bírság (a továbbiakban: bírság) nem szabható ki.
(4) Az egyházi, a nem állami és az ellátási kötelezettséget teljesítőnek nem minősülő állami fenntartó gyermekek napközbeni ellátása esetén legalább két hónappal, gyermekek átmeneti gondozása, otthont nyújtó ellátás és utógondozói ellátás esetén legalább hat hónappal korábban köteles bejelenteni
a) az érintett gyermekek törvényes képviselőinek és az érintett nagykorú ellátottaknak, valamint
b) az első fokú működést engedélyező szervnek,
hogy kérelmezni fogja a működési engedély visszavonását, vagy olyan módosítását, amelynek következtében gyermekek vagy más személyek ellátásának megszüntetésére kerül sor, kivéve, ha ellátásukról megfelelően gondoskodik. Ellátási szerződés a bejelentési kötelezettség teljesítésére eltérő, de legalább egy hónapos határidőt is megállapíthat.
(5) A fenntartó köteles az ok bekövetkeztétől számított öt napon belül bejelenteni a (4) bekezdés a)-b) pontja szerinti személyeknek és szervnek, ha
a) az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultsága a (6) bekezdésben nem említett esetben megszűnt vagy szünetel,
b) az egyéni vállalkozói tevékenysége folytatásának megtiltása iránt eljárás indult, és ha az eljárás befejeződött,
c) a jogutód nélküli megszűnése iránt eljárás indult, és ha az eljárás befejeződött.
(6) Ha a fenntartó egyéni vállalkozó meghal vagy cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezik, az özvegy, az örökös, illetve a gondnok köteles ezt az első fokú működést engedélyező szervnek az ok bekövetkeztétől számított tíz napon belül bejelenteni.
(7) Az (5)-(6) bekezdés alapján teljesített bejelentéshez mellékelni kell a bejelentésben foglaltakat alátámasztó okirat másolatát. Ha a bejelentésre kötelezett az (5) bekezdés a)-b) pontja vagy a (6) bekezdés, illetve bírósági nyilvántartásba vett fenntartó esetén a (5) bekezdés c) pontja alapján teljesített bejelentésben foglaltakat nem igazolja, és az adat az egyéni vállalkozók nyilvántartásában, illetve bírósági nyilvántartásban rendelkezésre áll, a bejelentésben foglaltakat a működést engedélyező szerv a nyilvántartásból ellenőrzi.
(8) A működést engedélyező szerv a (4)-(6) bekezdés szerinti bejelentésről öt munkanapon belül értesíti az ellátásra köteles helyi önkormányzatot, az igazgatóságot és a gyermekjogi képviselőt.
Engedély nélkül végzett szolgáltató tevékenység
9. § (1) Ha az engedélyező szerv engedély nélkül végzett szolgáltató tevékenységről szerez tudomást,
a) kötelezi a fenntartót a szolgáltató tevékenység abbahagyására, ha a gyermekek elhelyezésére szolgáló épület állaga vagy a szolgáltató (intézmény, hálózat) működése a gyermekek életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti, illetve a gyermekek más alkotmányos jogait súlyosan sérti,
b) az a) pontban nem említett esetben felszólítja a fenntartót, hogy harminc napon belül kérelmezze a működési engedély kiadását,
c)
(2) Amennyiben a fenntartó az (1) bekezdésben meghatározott határidő lejártáig a működési engedély iránti kérelmét nem nyújtja be, vagy a kérelmet elutasítják, a működést engedélyező szerv
a) kötelezi a fenntartót a szolgáltató tevékenység abbahagyására,
b) értesíti a szolgáltató (intézmény, működtető) székhelye, telephelye szerint illetékes városi, fővárosi kerületi gyámhivatalt és az ellátásra köteles helyi önkormányzat jegyzőjét, főjegyzőjét,
c) a Gyvt. alapján ellátásra jogosult személyek ellátása érdekében a 12. §-ban foglaltak szerint intézkedik.
A működési engedély visszavonása
10. § (1) A működést engedélyező szerv a működési engedélyt visszavonja
a) a fenntartó - jogszabályoknak és az ellátási szerződésben foglaltaknak megfelelő - kérelmére,
b) a fenntartó egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultságának megszűnése, e tevékenység folytatásának megtiltása vagy szüneteltetése esetén az (5) bekezdésben foglaltak kivételével,
c) a fenntartó jogutód nélküli megszűnése esetén,
d) törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott egyéb esetben.
(2) A fenntartó köteles a működési engedély visszavonását a (3)-(4) bekezdésben foglaltak szerint kérelmezni, vagy - az a)-b) pont szerinti esetben - a szolgáltatót (intézményt, hálózatot) a 8. §-ban foglaltak szerint más fenntartónak átadni, mielőtt
a) az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetését vagy szüneteltetését az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró, országos illetékességű hatóságnak bejelentené, illetve a jogutód nélkül megszűnését kérné,
b) a szolgáltatót (intézményt, hálózatot) megszüntetné, vagy fenntartásával felhagyna,
c) a szolgáltató (intézmény, hálózat) a szolgáltató tevékenységek végzésével felhagyna.
(3) Az ellátási kötelezettséget teljesítő állami fenntartó kérelmére a működési engedély akkor vonható vissza, ha az ellátott gyermekekről megfelelően gondoskodott.
(4) Az egyházi, a nem állami és az ellátási kötelezettséget teljesítőnek nem minősülő állami fenntartó kérelmére a működési engedély akkor vonható vissza, ha
a) a 8/A. § (4) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének határidőben eleget tett, vagy
b) az ellátott gyermekekről megfelelően gondoskodott.
(5) A működési engedély nem vonható vissza
a) a fenntartó egyéni vállalkozó halála esetén, ha az özvegy, illetve az örökös határidőben benyújtott kérelmére a fenntartóváltozást engedélyezik,
b) a fenntartó egyéni vállalkozó cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezése esetén, ha a gondnok az ok bekövetkeztétől számított egy hónapon belül bejelenti, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységet az egyéni vállalkozó nevében és javára folytatja,
c) ha a fenntartó egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, vagy átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét, és határidőben benyújtott kérelmére a fenntartóváltozást engedélyezik.
11. §
12. § (1) A működést engedélyező szerv értesíti a gyermek ellátására a Gyvt. értelmében köteles települési, illetőleg megyei, fővárosi önkormányzat jegyzőjét, illetőleg főjegyzőjét, ha
a)
b)
c) az engedély nélkül végzett szolgáltatótevékenység működési engedélye iránti kérelmet a fenntartó - a 9. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül - nem nyújtja be.
(2) Amennyiben a szociális és gyámhivatal gyermekek átmeneti gondozásának, otthont nyújtó ellátásnak, illetve utógondozói ellátásnak a működési engedélyét vonja vissza, vagy ilyen szolgáltató tevékenységet végeznek működési engedély nélkül, az ellátás ideiglenes megszervezése érdekében - a szociális és gyámhivatal megkeresése alapján - a gondozási hely szerint illetékes megyei, fővárosi főjegyző haladéktalanul intézkedik. A gyermek további ellátásáról a Gyvt. értelmében arra köteles helyi önkormányzat hatvan napon belül gondoskodik.
(3) A (2) bekezdésben megjelölt ellátási kötelezettség teljesítéséhez az arra kötelezett szolgáltató (intézmény, hálózat) fenntartója a külön jogszabályban meghatározottak szerint normatív állami támogatásra jogosult.
Tanúsítvány
12/A. § (1) A működési engedélyt kiadó határozat jogerőre emelkedését követő tizenöt munkanapon belül az első fokú működést engedélyező szerv a fenntartó részére a miniszter által erre a célra rendszeresített formában, a 2. számú melléklet szerinti adattartalommal, a szükséges számú példányban tanúsítványt állít ki.
(2) A tanúsítványt a szolgáltató (intézmény, működtető) székhelyén, telephelyén és területi irodáiban jól látható módon ki kell függeszteni.
(3) A működési engedélynek a tanúsítványban foglalt adatokat érintő módosítása és visszavonása esetén az első fokú működést engedélyező szerv a tanúsítványt bevonja, és módosítás esetén új tanúsítványt állít ki.
A szolgáltatás igénybevételéről szóló megállapodás
13. § (1) Ha a szolgáltatás igénybevétele nem hatósági határozat alapján történik, a gyermek törvényes képviselője és a szolgáltató (intézmény, működtető) vezetője - az ellátás kezdetétől számított 15 napon belül - megállapodást köt, amely tartalmazza különösen
a) az ellátás kezdetének időpontját,
b) az ellátás időtartamát, amely nem lehet hosszabb külön jogszabályban meghatározott mértéknél,
c) az intézmény által nyújtott szolgáltatásokat,
d) a térítési díj fizetésére kötelezett személy nevét, lakcímét,
e) a személyi térítési díj összegét,
f) az ellátás megszűnésére vonatkozó szabályokat.
(2) Családok átmeneti otthona esetén a megállapodás - a (2) bekezdésben foglaltakon túl - tartalmazza
a) a gyermekkel együtt ellátásban részesülő személy gyermekgondozással kapcsolatos feladatait, a gondozás módját, mértékét,
b) a szülő nyilatkozatát arról, hogy a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatóval, illetve intézménnyel együttműködik.
(3) A gyámhivatal határozatával elrendelt utógondozói ellátás esetén az utógondozói ellátásra jogosult fiatal felnőtt és a szolgáltató (intézmény, működtető) vezetője - az ellátás kezdetétől számított tizenöt napon belül - megállapodást köt, amely tartalmazza különösen
a) az ellátás kezdetének időpontját,
b) az intézmény által nyújtott szolgáltatásokat,
c) a személyi térítési díj összegét,
d) az ellátás megszűnésére vonatkozó szabályokat.
A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység ellenőrzése
14. § (1) A működést engedélyező szerv legalább évente ellenőrzi, hogy a szolgáltató (intézmény, hálózat) a jogszabályokban és a működési engedélyben foglaltaknak megfelelően működik-e.
(2) A működést engedélyező szerv éves ellenőrzési tervet készít, amelyet minden év január 31-éig megküld a felügyeleti szervének és annak a hatóságnak, amelyet a 14/A. § (2) bekezdése alapján meg kell keresnie.
(3) A működést engedélyező szerv helyszíni ellenőrzést tart
a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben,
b) ha tudomására jut, hogy a szolgáltató (intézmény, hálózat) személyi, tárgyi feltételei vagy működése az ellátott gyermekek életét, testi épségét, egészségét vagy fejlődését veszélyezteti, vagy más jogát sérti, illetve a szolgáltató (intézmény, hálózat) működésére vonatkozó jogszabályokat vagy a működési engedélyben foglaltakat súlyosan megsértették,
c) a 8/A. § (1) bekezdés aa) alpontja szerinti bejelentést követő huszonkét munkanapon belül.
(4) Ha a szolgáltató (intézmény, hálózat) működésével kapcsolatban más hatóság észlel hiányosságot, köteles azt öt munkanapon belül jelezni az első fokú működést engedélyező szervnek.
(5) Családi gyermekfelügyelet ellenőrzése során a 4. § (10) bekezdése szerint körülményekkel kapcsolatban ki kell kérni a védőnő véleményét.
(6) A működést engedélyező szerv az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet, illetve hivatalos feljegyzést megküldi a fenntartónak és a szolgáltatónak (intézménynek, hálózatnak), továbbá azok másolatát normatív állami hozzájárulásban részesülő egyházi és nem állami fenntartású szolgáltató (intézmény, hálózat) esetén az Igazgatóságnak.
(7) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az eljárás során a fenntartó és a szolgáltató (intézmény, működtető, helyettes, illetve nevelőszülők) köteles átadni, illetve megküldeni az ellenőrzéshez szükséges adatokat és iratokat a működést engedélyező szervnek.
14/A. § (1) Ha a működést engedélyező szerv a 4. § (9) bekezdése szerinti hatóságot ellenőrzés lefolytatása céljából megkeresi, az a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben - ideértve a meleg étkeztetést nyújtó családi napközinek és a Gyvt. 41. §-ának (4) bekezdése szerinti ellátásnak, valamint a 4. § (9) bekezdésének cd) alpontja szerinti szolgáltató tevékenységnek az ÁNTSZ által történő ellenőrzése során a táplálkozás-egészségügyi és dietetikai feltételek teljesítését is - a szolgáltatónál (intézménynél, hálózatnál), a működést engedélyező szervvel együttműködve, huszonkét munkanapon belül ellenőrzést folytat le.
(2) A működést engedélyező szerv a 14. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzést megelőzően legalább tizenöt munkanappal ellenőrzés lefolytatása céljából megkeresi
a) családi napközi, a Gyvt. 41. §-ának (4) bekezdése szerinti ellátások, bölcsőde, hetes bölcsőde, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon és utógondozó otthon esetén az ÁNTSZ kistérségi intézetét,
b) egyházi vagy nem állami fenntartású, korai fejlesztést és gondozást, illetve fejlesztő felkészítést végző bölcsőde, hetes bölcsőde és gyermekotthon esetén a megyei, fővárosi főjegyzőt.
(4) A 4. § (9) bekezdése szerinti hatóság a szolgáltatónál (intézménynél, hálózatnál) lefolytatandó ellenőrzésről előzetesen értesíti az első fokú működést engedélyező szervet, ha az ellenőrzés lefolytatása céljából nem a működést engedélyező szerv kereste meg.
(5) Ha a 4. § (9) bekezdése szerinti vagy más hatóság szolgáltatót (intézményt, hálózatot) ellenőriz,
a) az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv, illetve hivatalos feljegyzés másolatát megküldi az első fokú működést engedélyező szervnek,
b) az ügyben hozott döntését közli az első fokú működést engedélyező szervvel.
14/B. § (1) A működést engedélyező szerv
a) a működési engedélyt visszavonja, ha a szolgáltató (intézmény, hálózat) megszűnt vagy szolgáltató tevékenységet nem végez;
b) a területi irodát, illetve a külső férőhelyet - szükség szerint a szolgáltató férőhelyszámának egyidejű csökkentésével - törli a működési engedélyből, ha az elhelyezésére szolgáló épület (épületrész) állaga az ellátott gyermekek életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti;
c) a nevelőszülőt, helyettes szülőt - szükség szerint a hálózat férőhelyszámának egyidejű csökkentésével - törli a hálózat működési engedélyéből, ha az ellátott gyermekek életét, testi épségét, egészségét vagy fejlődését súlyosan veszélyezteti, illetve más alapvető jogát súlyosan sérti, vagy jogszabály a nevelőszülőként, helyettes szülőként történő működését kizárja;
d) az intézmény épületének egy részét lezáratja, ha az az intézmény működőképességének fenntartása mellett megfelelően lezárható, és állaga az ellátott gyermekek életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti;
e) a b)-d) pontban nem említett esetben a működési engedélyt visszavonja, és kötelezi a fenntartót, hogy a szolgáltató tevékenységgel hagyjon fel, ha a szolgáltató (intézmény, hálózat) személyi, tárgyi feltételei vagy működése az ellátott gyermekek életét, testi épségét, egészségét vagy fejlődését súlyosan veszélyezteti, illetve más alapvető jogát súlyosan sérti;
f) az a)-c) és e) pontban nem említett jogsértés esetén a jogsértés jellegétől és súlyától függően, az ellátott gyermekek érdekeinek figyelembevételével
fa) legalább tizenöt munkanapos, de legfeljebb négy hónapos határidő megjelölésével szólíthatja fel a fenntartót a hiányosság vagy más jogsértés megszüntetésére, illetve a jogszerű működés helyreállítására,
fb) az fa) alpont szerinti felszólítással egyidejűleg - ha az ellátott gyermekek Gyvt. szerinti jogainak megóvása érdekében szükséges - legfeljebb a hiányosság vagy más jogsértés megszüntetéséig, illetve a jogszerű működés helyreállításáig megtilthatja újabb gyermekek, illetve más ellátottak felvételét,
fc) az ügynek az ellátott gyermekek, az ellátási érdek és a fenntartó szempontjából is előnyös rendezése érdekében a hiányosság - legfeljebb három éven belül történő - megszüntetéséről a fenntartóval hatósági szerződést köthet,
fd) a működési engedélyt az ellenőrzés során megállapított tényeknek és a jogszabályoknak megfelelően a b)-c) pontban foglaltakon túl hivatalból módosíthatja, ha a fenntartó elmulasztotta kérni a működési engedély módosítását;
g) a Gyvt.-ben meghatározott esetben bírságot szabhat ki.
(2) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásának van helye
a) az (1) bekezdés b)-e) pontjában és fb) alpontjában foglalt jogkövetkezmények esetén;
b) bírság kiszabása esetén
ba) a Gyvt. 100/A. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontja szerinti esetben,
bb) a 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja és (4)-(6) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt.
(3) A fenntartó kérelmére az (1) bekezdés fa) alpontja szerinti határidő indokolt esetben egyszer, legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. Ha a fenntartó a megjelölt határidőben nem igazolja, hogy a felszólításban foglaltaknak eleget tett, vagy a felszólításban foglaltak teljesítésének megállapítása érdekében egyébként szükséges, a működést engedélyező szerv utóellenőrzést tart. Ha a fenntartó a megjelölt határidőben nem intézkedik a szabályszerű működés megteremtése érdekében, a működést engedélyező szerv a jogsértés jellegétől és súlyától függően, az ellátott gyermekek érdekeinek figyelembevételével
a) a határozatlan vagy határozott idejű működési engedélyt feltételek előírása mellett - legfeljebb két évig hatályos - ideiglenes működési engedélyre módosíthatja,
b) az ügynek az ellátott gyermekek, az ellátási érdek és a fenntartó szempontjából is előnyös rendezése érdekében a hiányosság - legfeljebb három éven belül történő - megszüntetéséről a fenntartóval hatósági szerződést köthet,
c) a hiányosság vagy más jogsértés megszüntetéséig, illetve a jogszerű működés helyreállításáig megtilthatja újabb gyermekek, illetve más ellátottak felvételét,
d) csökkentheti a férőhelyek számát,
e) az intézmény épületének egy részét lezárathatja,
f) a nevelőszülőt, helyettes szülőt - szükség szerint a hálózat férőhelyszámának egyidejű csökkentésével - törölheti a működési engedélyből,
g) a területi irodát, illetve a külső férőhelyet - szükség szerint a szolgáltató férőhelyszámának egyidejű csökkentésével - törölheti a működési engedélyből,
h) a működési engedélyt visszavonhatja, és kötelezheti a fenntartót, hogy a szolgáltató tevékenységgel hagyjon fel,
i) a működési engedélyt az ellenőrzés során megállapított tényeknek és a jogszabályoknak megfelelően az a), d) és f)-g) pontban foglaltakon túl hivatalból módosíthatja, ha a fenntartó elmulasztotta kérni a működési engedély módosítását,
j) a Gyvt.-ben meghatározott esetben bírságot szabhat ki,
k) alkalmazhatja a Gyvt.-ben meghatározott egyéb jogkövetkezményeket.
(4) A jogsértés jellegének, súlyának megfelelően egyidejűleg több jogkövetkezmény is megállapítható.
(5) Az intézmény épületének lezárt része szolgáltató tevékenységhez akkor használható, ha a működést engedélyező szerv a lezárást - az arra okot adó körülmény megszűnése esetén - a fenntartó kérelmére megszünteti.
(6) A hatósági szerződésben meg kell határozni azt az egy vagy több - (3) bekezdés szerinti - jogkövetkezményt, amelyik jogerőssé válik, ha a fenntartó a hatósági szerződésben foglaltakat megszegi. A jogkövetkezmény jogerőssé válását - ha ezzel a működési engedély módosításra vagy visszavonásra kerül - a működést engedélyező szerv végzéssel állapítja meg, amelyben a működési engedély módosítása esetén fel kell tüntetni a módosítás időpontját és a működési engedélynek a módosítást követően hatályos valamennyi adatát.
(7) A (3) bekezdés a) pontja alapján kiadott ideiglenes működési engedély hatálya egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.
(8) Az újabb gyermekek, illetve más ellátottak felvétele a (3) bekezdés c) pontjában foglaltaktól eltérő időpontig is megtiltható, ha az egyidejűleg alkalmazott más jogkövetkezmény azt indokolja. Ha a tilalmat megszegik, a működést engedélyező szerv a (3) bekezdésben meghatározott más jogkövetkezményt alkalmazhat.
15. § (1) A szociális és gyámhivatal, a Gyár. 14. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott intézmények, illetve személyek bevonásával, legalább négyévente ellenőrzi a szolgáltatók (intézmények, hálózatok) szakmai munkáját. A kijelölt módszertani feladatokat ellátó intézmény módszertani és szolgáltató tevékenységének ellenőrzését a szociális és gyámhivatal a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet bevonásával ellenőrzi.
(2) Ha a szociális és gyámhivatal jogszabálysértést észlel,
a) a 14/B. §-ban foglaltak szerint intézkedik a jogszerű működés helyreállítása érdekében, illetőleg
b) amennyiben a működési engedélyt nem az ellenőrzést végző szociális és gyámhivatal adta ki, jelzéssel él a fenntartó felé, és ezzel egyidejűleg a 14/B. § szerinti intézkedések megtétele céljából értesíti a működést engedélyező szervet.
16. § (1) A bírságot az első fokon eljárt működést engedélyező szervnek - ha fizetési kedvezményt nem engedélyeztek - a kiszabó határozat jogerőre emelkedését követő huszonkét munkanapon belül kell megfizetni.
(2) A megbírságolt köteles a bírság megfizetését - a megfizetést követő három munkanapon belül - az első fokon eljárt működést engedélyező szervnél igazolni.
(3) A bírságból befolyt összeget a működést engedélyező szerv negyedévente, a negyedévet követő hónap 20-áig a minisztérium fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlájára utalja át. A működést engedélyező szerv az átutalással egyidejűleg a bírságot kiszabó jogerős határozat egy hitelesített másolati példányát megküldi a minisztériumnak.
17. §
17/A-17/B. §
Záró rendelkezések
18. § (1) E rendelet 2003. január 1-jén lép hatályba.
(2)
19. § (1) A szolgáltatótevékenység engedélyezésére vonatkozó rendelkezéseket csak az e rendelet hatálybalépését követően beadott kérelmek elbírálása során kell alkalmazni.
(2)-(3)
(4)-(8)
Az Európai Unió jogának való megfelelés
20. § Ez a rendelet az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. és 16. cikkének való megfelelést szolgálja.
1. számú melléklet a 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelethez
A működési engedély kiadása, módosítása és visszavonása iránti kérelem benyújtására szolgáló adatlapok és elektronikus űrlapok adattartalma
1. a fenntartó neve, székhelye, szervezeti formája, adószáma és elérhetősége;
2. a fenntartó képviselőjének és kapcsolattartójának neve, beosztása és elérhetősége;
3. a szolgáltató (intézmény, hálózat, telephely) vezetőjének neve és elérhetősége;
4. a szolgáltató (intézmény, hálózat) székhelyének és valamennyi telephelyének ágazati azonosítója, továbbá családi napközi esetén annak megjelölése, hogy más családi napközire nyújtott-e be működési engedély iránti kérelmet;
5. működési engedély kiadása iránti kérelem esetén azok az adatok, amelyekkel a fenntartó a szolgáltató (intézmény, hálózat, ellátást nyújtó székhely, telephely) engedélyeztetését kéri, valamint az annak megállapításához szükséges adatok, hogy a jogszabályban meghatározott személyi, tárgyi és egyéb feltételeket teljesítik;
6. működési engedély módosítása iránti kérelem esetén a változások, valamint az annak megállapításához szükséges adatok, hogy a jogszabályban meghatározott személyi, tárgyi és egyéb feltételeket teljesítik;
7. működési engedély visszavonása iránti kérelem esetén a visszavonás feltételeinek teljesítésére vonatkozó adatok;
8. a kérelem elbírálásához jogszabály alapján szükséges egyéb adatok.
2. számú melléklet a 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelethez
A tanúsítvány tartalma
1. A tanúsítványt kiállító szerv neve, székhelye és elérhetősége.
2. A fenntartó neve, székhelye és elérhetősége.
3. A szolgáltató (intézmény, működtető) neve.
4. A szolgáltató (intézmény, működtető) székhelye.
5. Telephely részére kiállított tanúsítvány esetén a szolgáltató (intézmény) telephelye.
6. Területi irodával rendelkező szolgáltató (intézmény, ellátást nyújtó székhely, telephely) esetén a területi iroda címe.
7. A szolgáltató (intézmény, hálózat) ágazati azonosítója.
8. Az engedélyezett gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységek és az engedélyezett férőhelyek száma a működési engedélyben feltüntetett módon. Nevelőszülői hálózat, helyettes szülői hálózat vagy külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátás esetén csak a hálózat engedélyezett összes férőhelyszámát kell feltüntetni.
9. Határozott idejű és ideiglenes működési engedély esetén a működési engedély hatálya, egyéb esetben az arra való utalás, hogy a működési engedély határozatlan időre szól.
10. A tanúsítvány kiállításának helye és ideje.
11. A kiadmányozási joggal rendelkező személy aláírása és a tanúsítványt kiállító szerv bélyegzőlenyomata.
3. számú melléklet a 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelethez
