A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) 604. §-a (2) bekezdésének j) pontjában, valamint a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (Bv.tvr.) 127. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a legfőbb ügyésszel – az elkobzás végrehajtása tekintetében az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterrel, a gazdasági és közlekedési miniszterrel, a honvédelmi miniszterrel, a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel, a külügyminiszterrel és a nemzeti kulturális örökség miniszterével is – egyetértésben a következőket rendeljük el:
1. § * (1) * Azt a lefoglalt dolgot – ideértve a nyomozó hatóság által saját segédanyagainak és eszközeinek a felhasználásával létrehozott dolgokat, azokat a dolgokat, amelyeket valamely tárgyról vagy tárgyból úgy különítenek el, hogy értéke nincs és önmagában hasznavehetetlen, és azokat a dolgokat is, amelyek gazdátlannak tekintendők – (a továbbiakban: bűnjel), amely az eljárás során a bizonyítás eszközéül szolgál, valamint, amelyet az eljárás során azonosítani, megvizsgálni, valamint megtekinteni szükséges, továbbá a bűnjelként lefoglalt eredetben megőrzendő értéket, különösen a magyar és a külföldi pénzt, a magyar és a külföldi pénzhelyettesítő eszközt (csekk, ideértve a kitöltetlen csekket is, hitelkártya, csekk-kártya, bankkártya, kereskedelmi kártya, váltó, utalvány és elnevezésétől függetlenül minden más, azonos gazdasági rendeltetésű okmány, betétről kiállított okirat), az értékpapírt, a bélyeget, a nemesfémtárgyat, a drágakövet, az igazgyöngyöt, az okiratot a nyomozó hatóság, az ügyész vagy a bíróság (a továbbiakban együtt: hatóság) tárgyletétbe helyezi. Az e bekezdésben meghatározott bűnjeleket hetvenkét órán belül – legkésőbb a lefoglalást követő harmadik munkanapon – át kell adni a bűnjelkezelőnek. E bekezdés szerint kell kezelni a forgalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre még átváltható és a törvényes fizetőeszközre át nem váltható bankjegyet és érmét is.
(2) A hatóság a bűnjelként lefoglalt okmányt – a 88. §-ban megjelöltek kivételével – az ügyirathoz csatolja és ott kezeli.
(3) Ha a bűnjel magyar pénz – kivéve az (1) bekezdésben foglalt esetet – a hatóság huszonnégy órán belül, de legkésőbb a lefoglalást követő első munkanapon befizeti a bűnjelkezelője letéti számlájára. Ebben az esetben a postai befizetési lap feladóvevényét az eredeti ügyiratban elhelyezett bűnjeljegyzékhez kell csatolni.
(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában
a) forgalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre még átváltható bankjegy és érme: a bevonási határnaptól az átváltási határnapig terjedő időtartam alatt törvényes fizetőeszközre átváltható forgalomból bevont bankjegy és érme;
b) törvényes fizetőeszközre át nem váltható bankjegy és érme: az átváltási határnapig törvényes fizetőeszközre be nem váltott, forgalomból bevont bankjegy és érme.
1/A. § * (1) * A lefoglalt külföldi pénzt – kivéve az 1. § (1) bekezdésében foglalt esetet – a hatóság hetvenkét órán belül, de legkésőbb a lefoglalást követő harmadik munkanapon átadja a Magyar Államkincstár hatóság székhelye szerint illetékes területi szervének (továbbiakban: Kincstár területi szerve), amely azokat az eljáró hatóság további intézkedéséig hatósági letétként kezeli. Ebben az esetben a bűnjelkezelő kötelezettségei a Kincstár külföldi pénzt kezelő területi szervét terhelik.
(2) Az átadás alkalmával a Kincstár területi szervével írásban közölni kell a büntetőügy számát, valamint a terhelt adatait.
(3) A Kincstár területi szerve az átvett értékekről elismervényt állít ki. Az elismervényt az eredeti ügyiratban elhelyezett bűnjeljegyzékhez kell csatolni.
(3a) * Ha az átadás nem megoldható, a lefoglalt külföldi pénz postai úton, értéklevélként is továbbítható a Kincstár területi szervéhez. A postai költség ilyen esetben bűnügyi költségként bejegyezhető.
(4) * A bíróság a Kincstár területi szerve részére átadott külföldi fizetőeszközök elkobzásáról rendelkező jogerős határozatát azzal a felhívással küldi meg a Kincstár területi szerve részére, hogy a számlán kezelt külföldi fizetőeszközök ellenértékét utalja át a törvényszék gazdasági hivatalának (a továbbiakban: BGH) számlájára. A határozatot és a felhívás másolatát a BGH-nak is meg kell küldeni.
(5) Ha a külföldi fizetőeszközt a jogosult részére vissza kell adni, a hatóság az eredeti aláírással és bélyegzője lenyomatával ellátott határozatát megküldi a Kincstár területi szerve részére, amely a határozatnak megfelelően intézkedik. A határozat megküldésekor a Kincstár területi szervével közölni kell, hogy a határozat mikor került a jogosult részére kézbesítésre.
2. § (1) * Ha a bűnjel hatósági letétbe helyezése nem indokolt és megfelelő őrzése biztosítható, a hatóság azt a lefoglalást szenvedő birtokos, tulajdonos, használó, ezek megbízottja vagy képviselője (a továbbiakban együtt: érdekelt) őrizetében hagyhatja, vagy ha további vizsgálata nem szükséges, őrizetébe kiadhatja.
(2) Ha a hatóság a bűnjelet az érdekelt őrizetében hagyja, őt a kötelezettségeire és jogaira figyelmezteti. A figyelmeztetést feltünteti a lefoglalásról készített jegyzőkönyvben.
(3) A figyelmeztetés – a büntetőjogi következmények mellett – kiterjed arra is, hogy az érdekelt a bűnjel kezeléséről (tartásáról, tárolásáról, őrzéséről) saját költségén úgy köteles gondoskodni, hogy a bűnjel állaga, különösen minősége, használhatósága, értéke – a természetes mértéknél nagyobb arányban – ne romoljon, bizonyítási eszközként való felhasználhatósága ne kerüljön veszélybe, továbbá a bűnjelet állagának sérelme nélkül is csak akkor használhatja, ha azt a hatóság engedélyezi.
(4) A használatot engedélyezni kell, ha az a bűnjel fennmaradása érdekében szükséges.
(5) Az érdekelt a bűnjel átvételét és a (2)–(3) bekezdésben írt figyelmeztetés tudomásul vételét a lefoglalásról készített jegyzőkönyvben aláírt nyilatkozatával ismeri el.
3. § (1) * Ha a bűnjel a hatósághoz vagy a bűnjelkezelőhöz terjedelme, súlya, jellege, mennyisége, kezelésének vagy gondozásának szükségessége miatt nem szállítható be, illetve tárolása nem megoldható, díjazás ellenében a szakszerű kezelés feltételeivel rendelkező gazdálkodó szervezet [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 459. § (1) bekezdés 8. pont] őrizetébe és kezelésébe adható.
(2) * Ha a lefoglalt bűnjel költségvetési szerv, társadalmi szervezet vagy gazdálkodó szervezet birtokában van és az a működéséhez elengedhetetlenül szükséges, a bűnjel a lefoglalás foganatosítása után is e szerv őrizetében hagyható.
(3) * A bűnjelet őrző (kezelő) szerv kötelezettségeire és jogaira a 2. § (2)–(4) és a 9. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(4) * A bűnjelet őrző (kezelő) szerv a bűnjel átvételét a lefoglalásról készített jegyzőkönyvben aláírt nyilatkozatával, vagy külön átvételi elismervénnyel ismeri el.
4. § * Ha az ügyész, illetőleg a nyomozóhatóság a Be. 151. §-ának (6) bekezdése, vagy 153. §-ának (2) bekezdése alapján a bűnjelet őrzésbe veszi, a lefoglalásra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza azzal az eltéréssel, hogy a bűnjel az érdekelt őrizetében nem hagyható, valamint egyes szerv őrizetébe és kezelésébe nem adható.
5. § (1) A bűnjel kezelését a hatóságnál a tárgyletét és a pénzletét kezelésével megbízott dolgozó (bűnjelkezelő) végzi. Egy hatóságnál több bűnjelkezelő is működhet. Ugyanazon a településen egy szervezethez tartozó több nyomozóhatóság a bűnjelkezelést összevontan, egy szervezeti egységben is elláthatja.
(2) * A rendőrkapitányságon, a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságon, a Készenléti Rendőrségnél, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságnál és az Országos Rendőr-főkapitányságon (a továbbiakban: ORFK) a szerv vezetője jelöli ki a bűnjelkezelőt.
(3) * A rendőrkapitányság rendőrőrse az általa lefoglalt bűnjelet az illetékes bűnjelkezelőhöz beszállítja. A megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság vezetője engedélyezheti – a 9. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén –, hogy a rendőrkapitányság vezetője a rendőrőrsön is kijelöljön bűnjelkezelőt.
(4) * Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerven (a továbbiakban: rendőrség) kívüli nyomozóhatóságnál a nyomozószerv vezetője jelöli ki a bűnjelkezelőt.
(5) A helyi (kerületi) ügyészségen és a megyei (fővárosi) főügyészségen a szerv vezetője jelöli ki a bűnjelkezelőt.
(6) * A járásbíróságon az elnök, a törvényszéken, a törvényszék gazdasági hivatalánál és katonai tanácsainál a törvényszék elnöke jelöli ki a bűnjelkezelőt.
(7) * A Fellebbviteli Főügyészségen, a Legfőbb Ügyészségen, az ítélőtáblán és a Kúrián nem működik bűnjelkezelő. Ha az említett szervek lefoglalásról határoznak, gondoskodnak a bűnjelnek az illetékes bűnjelkezelőhöz történő beszállításáról, ha pedig az általuk folytatott eljárás indokolja, a bűnjel bekéréséről.
6. § (1) A bűnjelkezelő a részére beszállított bűnjeleket tételesen bevételezi és gondoskodik a megőrzésükről.
(2) Az ügyészségi bűnjelkezelő a nyomozóhatóságtól, a bírósági bűnjelkezelő a nyomozóhatóságtól és az ügyészségtől a részére beszállított bűnjelet akkor vételezi be, ha az eljárás már ügyészségi, illetőleg bírósági szakaszban van, valamint ezen túl is, ha a bűnjellel kapcsolatban ügyészi, illetőleg bírósági határozatra van szükség.
(3) Önállóan végzi a bűnjelkezelést
a) az ügyészségi bűnjelkezelő, ha az ügyész a nyomozást maga végzi vagy lefoglalásról határoz;
b) a bírósági bűnjelkezelő, ha a bíróság lefoglalásról határoz.
7. § (1) A hatóság a bűnjelet a lefoglaláskor vagy a letétbe helyezéskor – ha azt a jellege lehetővé teszi – becsomagolja és megőrzi olyan módon, hogy a tartalma illetéktelen személy előtt rejtve maradjon. Ha a bizonyítás érdekében szükséges, a hatóság a bűnjeleket külön-külön csomagolja.
(2) A hatóság a bűnjel csomagolására jellegének megfelelő olyan anyagot vagy tárgyat használ, amely azt a károsodástól megóvja, és egyben megakadályozza, hogy az mérgezést, fertőzést, környezetszennyezést vagy -károsodást okozzon. A csomagot vagy a tárolóeszközt úgy zárja le, hogy a csomagolóanyag vagy a zár sérülése nélkül a bűnjelhez ne lehessen hozzáférni.
(3) * A hatóság a (4) bekezdésben felsorolt adatok feltüntetésével bűnjelcímkét helyez el az olyan bűnjelen, amelyet a bizonyítás vagy az azonosítás érdekében egyedileg meg kell különböztetni, továbbá amelynek becsomagolása nem vagy csak aránytalanul nehezen kivitelezhető, illetve egyéb okból szükségtelen.
(4) * A hatóság a bűnjelcsomag burkolatán, illetve a (3) bekezdésben említett esetben a bűnjelcímkén feljegyzi a csomag tartalmát, illetve a bűnjel megnevezését, az ügyirat számát, a lefoglalás helyét és idejét, az eljáró nyomozó szerv megnevezését, továbbá – ha ismert – a terhelt nevét. A feljegyzést a hatóság képviselője és – amennyiben a Be. 183. § (1) bekezdése alapján hatósági tanú alkalmazására került sor – a hatósági tanú aláírja.
(5) * A hatóság a bűnjelet úgy kezeli, hogy az állaga a természetes mértéknél nagyobb arányban ne romoljon. A szakszerű kezelés ellátásával – szükség esetén – gazdálkodó szervezetet bízhat meg.
(5a) * Ha a lefoglalt dolog kezelése speciális ismereteket igényel, és az érdekelt őrizetében nem hagyható, vagy az őrizetébe nem kiadható, az érdekeltnek erről a bűnjelkezelőt tájékoztatnia kell. Az érdekelt a speciális ismereteket igénylő dolog kezelésével kapcsolatos kérdésekben köteles a hatósággal együttműködni.
(6) A bűnjelet tartalmazó sérült csomag hatósági tanú jelenlétében vehető át. Ebben az esetben a bűnjelkezelő azonnal megállapítja, hogy a sérült bűnjelcsomag tartalma azonos-e a kísérő bűnjeljegyzékben felsorolt bűnjelekkel. A csomag felbontásakor jegyzőkönyvet készít, az esetleg észlelt mennyiségi és minőségi eltéréseket rögzíti. A jegyzőkönyvet a bűnjelkezelő, a beszállítást végző személy és a hatósági tanú aláírják.
8. § (1) * A bűnjelet az eljárás adott szakaszának megfelelő hatóság – a (2) bekezdés kivételével – kezeli (őrzi) és megelőlegezi az ezzel kapcsolatos költségeket. A bűnjelnek az érdekelt őrizetében hagyása esetén a bűnjellel kapcsolatos bűnügyi költséget a bűnjel őrzését ellátó érdekelt előlegezi.
(2) Az ügyész erre vonatkozó döntése alapján a bűnjelet a nyomozóhatóság kezeli (őrzi).
9. § (1) A tárgyletétbe helyezett bűnjeleket a bűnjelkezelő tűzbiztos, száraz, biztonsági zárral ellátott helyiségben (bűnjelraktárban) – lehetőség szerint a bűnjelnyilvántartó könyv tételszámainak sorrendjében – őrzi.
(2) A bűnjel őrzése során a bűnjelkezelő gondoskodik arról, hogy a bűnjel változatlan (sérülésmentes) maradjon, a bűncselekmény esetleges nyoma róla el ne tűnjön, kicserélni ne lehessen és azonossága könnyen megállapítható legyen.
(3) * A bűnjelkezelő az érdekelt 7. § (5a) bekezdése szerinti tájékoztatása alapján, vagy ha a bűnjel jellege egyébként szükségessé teszi, a bűnjel szakszerű kezeléséről is gondoskodik, vagy a 7. § (5) bekezdése szerinti megbízás érdekében a BGH, a nyomozó hatóság vezetőjének vagy az ügyésznek előterjesztést tesz.
10. § (1) Ha a büntetőügyben eljáró hatóság lefoglalásról határoz, a foganatosításáról jegyzőkönyvet készít.
(2) * A bűnjelről a jegyzőkönyv a következő adatokat tartalmazza:
a) a bűnjel megjelölése, elektronikus adat lefoglalása esetén ideértve a lefoglalás során az adathordozón rögzített adatok, programok megjelölését is, oly módon, hogy az adathordozó tartalma egyértelműen azonosítható legyen,
b) a bűnjel mennyisége,
c) * a bűnjel értéke, ha az a büntetőügy szempontjából releváns,
d) a bűnjel minőségi állapota,
e) a bűnjel esetleges hiányossága,
f) a bűnjel különös ismertetőjele,
g) a bűnjel egyedi azonosításra alkalmas jellemzői,
h) a bűnjel lefoglalásának helye és körülményei,
i) a bűnjel tárolására vagy csomagolására szolgáló eszköz,
j) a bűnjel megőrzésének módja és helye.
(3) Ha a bűnjel értékének, minőségi állapotának, valamint esetleges hiányosságának a megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, a lefoglalást szakértő vagy szaktanácsadó bevonásával kell foganatosítani. Ha erre nincs lehetőség, a hatóság haladéktalanul szakértőt (szaktanácsadót) rendel ki.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a jegyzőkönyv tartalmazza a lefoglaláson részt vett szakértő (szaktanácsadó) nyilatkozatát, valamint azt is, hogy az érdekelt ezzel egyetért-e, véleményeltérés esetén az okot is meg kell jelölni. Ha a szakértő (szaktanácsadó) a lefoglalás foganatosításakor nyilatkozni nem tud, vagy azon nem vett részt, a később elkészült szakvéleményt az érdekelt részére kézbesíteni kell. Az érdekeltnek a szakértői véleményre adott szóbeli nyilatkozatát jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
(5) Ha az érdekelt nem ért egyet a hatóságnak a (2) bekezdésben felsorolt, jegyzőkönyvben rögzített megállapításaival, illetve a szakértő (szaktanácsadó) véleményével, szakértő (más szakértő) kirendelését indítványozhatja.
(6) A jegyzőkönyvet (annak minden oldalát) a hatóság tagja, az érdekelt, valamint a Be. 183. §-ának (1) bekezdése alapján a lefoglalás foganatosításakor jelenlévő hatósági tanú aláírja. A jegyzőkönyv a hatósági tanúnak a Be. 183. §-ának (5) bekezdésében írt adatait tartalmazza.
(7) A hatóság a jegyzőkönyv két példányát az iratokhoz csatolja, egy-egy példányt pedig átad az érdekelteknek.
11. § * (1) A hatóság a lefoglalt bűnjelről – a lefoglalásról készített jegyzőkönyv adatainak megfelelően – legalább négy példányban bűnjeljegyzéket állít ki. A pénz-, valamint a tárgyletétről külön-külön készít bűnjeljegyzéket. A hatóság a bűnjeljegyzékben a bűnjeleket felsorolja, sorszámmal látja el és az azonosíthatóság érdekében a bűnjelnek e rendelet 10. § (2) bekezdés a) és b), valamint d)–g) pontjaiban megjelölt adatait abban feltünteti. Ha a bűnjeljegyzék több oldalból áll, az oldalakat sorszámozni kell. Minden oldal tetején – az azonosíthatóság érdekében – fel kell tüntetni a kiállító hatóság nevét, az ügyszámot, ha van terhelt, annak adatait (név, születési hely és idő, anyja neve), több terhelt esetén az elsőrendű terhelt adatait. Ha az eljárásban terhelt még nincs, akkor az adatokat a terhelt ismertté válását követően haladéktalanul rá kell vezetni a bűnjeljegyzékre. Ha külön jogszabály alapján az ügyek elkülönítésére kerül sor, akkor az elkülönített ügy terheltjének, illetve elsőrendű terheltjének adatait kell a bűnjeljegyzék minden oldalának tetején feltüntetni.
(2) * A hatóság a bűnjelről annak lefoglalásakor színes fénykép- vagy videofelvételt készíthet, az érdekelt őrizetében hagyott vagy egyes szervek őrizetébe és kezelésébe adott bűnjelről színes fénykép- vagy videofelvételt készít. A bűnjelnek az érdekelt őrizetében hagyását, a bűnjelre vonatkozó okmány és hatósági jelzés le nem foglalásának okát, továbbá az őrzés helyszínét és az őrzésért felelős személy nevét a bűnjeljegyzéken is fel kell tüntetni.
(3) A fénykép- vagy videofelvételt és a bűnjeljegyzék egy példányát a hatóság az iratokhoz csatolja, a bűnjeljegyzék további példányait, a lefoglalásról készített jegyzőkönyv és a 10. § (3) és (5) bekezdése szerint elkészített szakvélemény egy-egy példányát, a bűnjelre vonatkozó okmányt és hatósági jelzést a bűnjelekkel együtt a bűnjelkezelőnek átadja.
(4) * A bűnjeljegyzékben javítani kizárólag oly módon lehet, hogy a javítással érintett szöveg az áthúzás után is olvasható maradjon, a javítást továbbá a kijavítást eszközlőnek aláírásával, hivatalos bélyegzőjével és dátummal kell ellátnia.
12. § (1) A bűnjelkezelő az átvett (átutalt) bűnjelet és a (6) bekezdésben meghatározott bűnjelet a bűnjeljegyzék alapján bűnjelnyilvántartó könyvbe vezeti be.
(2) A bűnjelkezelő a tárgyletétről T-jelű, a pénzletétről P-jelű bűnjelnyilvántartó könyvet vezet.
(3) A bűnjelnyilvántartó könyv összefűzött, folyamatos lapszámozással ellátott, a bűnjelkezelést végző szerv vezetőjének aláírásával és a szerv körbélyegzőjének lenyomatával hitelesített könyv, vagy elektronikus úton vezetett nyilvántartás.
(4) Az ugyanazon a bűnjeljegyzéken érkezett több bűnjelet – részletesen felsorolva – a bűnjelkezelő egy tételszám alatt jegyez be a bűnjelnyilvántartó könyvbe.
(5) A bűnjel csomagolására vagy a bűnjelre erősített bűnjelcímkére a bűnjelkezelő feljegyzi a bűnjelnyilvántartó könyv tételszámát, az ügyirat számát és a terhelt – több terhelt esetén az első helyen megnevezett – nevét. Ha az eljárás ismeretlen terhelt ellen folyik, a terhelt neve helyett az „ismeretlen tettes” szavakat írja.
(6) * Ha a hatóság a bűnjelet az érdekelt őrizetében hagyta, vagy egyes szervek őrizetébe és kezelésébe adta, illetőleg a bűnjel előzetes értékesítése iránt intézkedett, ezt a körülményt a bűnjelkezelő a bűnjelnyilvántartó könyvbe bejegyzi.
13. § (1) A bűnjelkezelő a bűnjelnyilvántartó könyvbe csak okirat (bűnjeljegyzék, bírósági határozat stb.) és e rendelet rendelkezései alapján jegyezhet be adatot.
(2) A bűnjellel kapcsolatos iraton a bűnjelnyilvántartó könyv bevételezési tételszámát a bűnjelkezelő jelzi, és a bűnjeljegyzék egy példányát a bevételezési tételszám sorrendjében – a nyilvántartás mellékleteként, bizonylatként – megőrzi.
(3) A bűnjelnyilvántartó könyv vezetése szempontjából az ügy mindaddig folyamatos, amíg a hatóság bűnjelről rendelkező határozatának a végrehajtása nem történt meg.
14. § (1) * A bűnjelkezelő a bűnjelnyilvántartó könyvet minden év október hónapjában átvizsgálja, és minden olyan bűnjelről, amely egy évnél hosszabb ideje van a bűnjelraktárban, írásban tájékoztatást kér attól a hatóságtól, amelynél az eljárás a rendelkezésre álló adatok szerint folyamatban van, illetve befejeződött. Ha a lefoglalás feltételei továbbra is fennállnak, erről a büntetőügyben eljáró bíró, ügyész 15 napon belül írásban, az azt megalapozó jogszabályi rendelkezés megjelölésével tájékoztatja a bűnjelkezelőt. Ellenkező esetben 15 napon belül rendelkezést kell hozni a bűnjellel kapcsolatban.
(2) A bűnjelkezelő az átvizsgálás megtörténtét és időpontját a bűnjelnyilvántartó könyvbe bejegyzi és aláírja.
15. § (1) A bűnjelkezelő a bűnjelnyilvántartó könyvet minden év végén lezárja és a következő év elején új bűnjelnyilvántartó könyvet nyit. Lezáráskor az utolsó bejegyzés alá vízszintes vonalat húz és feltünteti a lezárás időpontját. A lezárásra vonatkozó bejegyzést a bűnjelkezelő és a bűnjelkezelést végző szerv vezetője aláírja.
(2) * A bűnjelkezelő a bűnjelnyilvántartó könyv lezárása után az új bűnjelnyilvántartó könyvben a tételszámok sorrendjében átvezeti azokat a tételeket, amelyeket a lezárt év végéig vett nyilvántartásba, de amelyekkel kapcsolatban még nem történt intézkedés. Az előző évi bűnjelnyilvántartó könyvben az átvezetett tétel tételszáma mellett feljegyzi, hogy azt melyik év bűnjelnyilvántartó könyvének hányadik oldalára vezette át.
(3) * Legfeljebb évi száz tételszám bejegyzést igénylő, kis ügyforgalmú hatóságnál, elektronikus úton történő nyilvántartás esetében, valamint a rendőrségen az ORFK vezetőjének erre vonatkozó engedélye alapján az új bűnjelnyilvántartó könyv nyitása és a (2) bekezdés szerinti átvezetés mellőzhető. Ebben az esetben az előző évi bűnjelnyilvántartó könyv vezetése – az (1) bekezdésben foglalt év végi zárást és átvezetést követően, új tételszámokkal – folytatható.
16. § (1) A bűnjel kezelésével kapcsolatos nyilvántartások – a jegyzőkönyv és a bűnjeljegyzék kivételével – elektronikus úton is vezethetők.
(2) Az elektronikus úton vezetett nyilvántartás tartalmilag megegyezik a papír alapon vezetett nyilvántartással.
(3) *
(4) A számítógépen tárolt adatokat naponta két példányban számítástechnikai adathordozóra kell menteni, és a két példányt egymástól elkülönítve, az adatok eredeti tárolási helyétől eltérő helyen kell tárolni.
(5) * A (4) bekezdésben foglaltak alkalmazása mellőzhető, ha a bűnjelek számítógépes nyilvántartása komplex bűnügyi adatbázison belül valósul meg.
17. § (1) * A bűnjelnek az érdekelt őrizetében hagyása vagy egyes szervek őrizetébe és kezelésébe adása esetében a nyomozóhatóság a bűnjeljegyzék három példányát, ha pedig a lefoglalást az ügyész vagy a bíróság végezte, az ügyész, illetve a bíróság a bűnjeljegyzék két példányát megküldi a bűnjelkezelőnek, továbbá mellékletként a 88. §-ban említett okmányt, valamint a lefoglalás foganatosításáról készített jegyzőkönyvet.
(2) A bűnjelkezelő a bűnjel adatait a 10. §-ban említett jegyzőkönyv adataival egyezteti, az eltéréseket, valamint a bűnjelnyilvántartó könyv tételszámát a bűnjeljegyzék valamennyi példányán feltünteti, majd a bűnjeljegyzék egy példányán a jegyzőkönyv átvételét elismeri és e példányt a hatóságnak visszaküldi.
18. § (1) Ha a nyomozóhatóság magánvádas eljárásban, illetve a bíróság által elrendelt nyomozás során bűnjelet foglal le, eljárása befejezése után azt az elsőfokú eljárás lefolytatására illetékes bíróság bűnjelkezelőjéhez szállítja bírósági tárgyletétbe helyezés végett.
(2) * Ha az ügyben vádemelésre vagy bírósági eljárást igénylő egyéb ügyészi indítvány benyújtására kerül sor, az ügyész – a külön jogszabályban meghatározott rendelkezéseknek megfelelően – a tárgyi bizonyítási eszközöket, illetve az elkobozható dolgokat a vádirat bírósági példányához csatolja és intézkedik a bírósági bűnjelkezelőnél tárgyletétbe helyezésük iránt, függetlenül attól, hogy a nyomozást a nyomozó hatóság vagy az ügyész maga végezte. A tárgyi bizonyítási eszközül nem szolgáló, illetve a nem elkobozható dolgoknak a lefoglalását az ügyész – a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően – megszünteti vagy erre a nyomozó hatóságot utasítja.
(3) A nyomozóhatóság az (1) bekezdés szerinti eljárásban a bűnjeljegyzék három, az ügyész a (2) bekezdés szerinti eljárásban a bűnjeljegyzék két példányát továbbítja az illetékes bírósági bűnjelkezelőnek; továbbá mellékletként csatolják a 10. §-ban említett jegyzőkönyvet.
(4) Az (1)–(3) bekezdésekben foglalt szabályok megfelelően irányadók a bűnjelpénznek az illetékes bíróság bűnjelkezelői letéti számlára történő utalása során. Az átutaló a bűnjelpénzt ügyenként külön-külön átutaló (befizető) lapon utalja át (fizeti be). Az átutaló (befizető) lapon feltünteti a „Bűnjelpénz” megjelölést és az átutaló hatóság ügyszámát.
(5) A bűnjel előzetes értékesítése után az (1) és (2) bekezdések alkalmazásában a bűnjelen az esetleges mintát kell érteni.
19. § (1) A bírósági bűnjelkezelő a hozzá szállított bűnjelet átveszi, azt a kísérő bűnjeljegyzékkel egyezteti. Az esetleg észlelt minőségi vagy mennyiségi eltérést, a bűnjelnyilvántartó könyv bevételezési tételszámát, valamint az átvétel keltét a bűnjeljegyzék valamennyi példányán feltünteti, majd a bűnjeljegyzéket aláírja és az átadó személlyel aláíratja.
(2) A nyomozóhatóság vagy az ügyész a bűnjelet – ha azt a jellege lehetővé teszi – lezárt csomagban szállítja a bírósági bűnjelkezelőhöz, aki azt a nyomozóhatóság vagy az ügyész megbízottjának jelenlétében felbontja és az (1) bekezdés szerinti egyeztetést, valamint a minőségi és mennyiségi megvizsgálást nyomban elvégzi.
(3) A bírósági bűnjelkezelő a bűnjeljegyzék és az ahhoz csatolt okmányok, illetőleg a 10. § (4)–(5) bekezdésében írt szakvélemény adataiból kiindulva állapítja meg és ellenőrzi, hogy a bűnjel megfelel-e a lefoglalás foganatosításakor rögzített adatoknak.
(4) Ha a bírósági bűnjelkezelőhöz szállított bűnjel minőségének (értékének, esetleges hiányosságának) a megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, a bűnjel átvételekor szakértőt (szaktanácsadót) kell kirendelni, ha ez korábban nem történt meg. Ebben az esetben a bírósági bűnjelkezelő a bűnjel minőségének (értékének, esetleges hiányosságának) a megállapításáról két példány jegyzőkönyvet készít, amelyben a bűnjel valamennyi lényeges adatát feltünteti. A jegyzőkönyvet a szakértő (szaktanácsadó), a nyomozóhatóság vagy az ügyész megbízottja és a bűnjelkezelő aláírja. A jegyzőkönyv egy példánya a nyomozóhatóság vagy az ügyész megbízottjánál, a másodpéldány a bűnjelkezelőnél marad.
(5) Ha a (4) bekezdés szerinti jegyzőkönyv adatai eltérnek a bűnjeljegyzék, a lefoglalás foganatosításáról készített jegyzőkönyv, illetőleg a 10. § (4)–(5) bekezdésében írt szakvélemény adataitól, akkor ezt a bűnjelkezelő a bűnjeljegyzék valamennyi példányán jelzi.
20. § (1) Ha a bűnjel lezárt postai küldeményként postán érkezett, azt a bírósági bűnjelkezelő két tanú (bírósági dolgozó) jelenlétében bonthatja fel. Azt, hogy a csomag tartalma azonos a kísérő bűnjeljegyzékben felsorolt bűnjelekkel, a bűnjelkezelő és a tanúk a bűnjeljegyzéknek a bűnjelkezelőnél maradó példányán aláírásukkal igazolják.
(2) A postán érkezett sérült könyvelt, valamint a posta által átcsomagolt bűnjelet a posta dolgozójától a bírósági bűnjelkezelő csak a posta által készített jegyzőkönyv másolati példányával együtt veheti át. Ebben az esetben a bűnjelkezelő a csomagot a posta dolgozójának jelenlétében bontja fel és annak tartalmát a bűnjeljegyzékkel, illetőleg a posta által készített jegyzőkönyvvel egyezteti. Eltérés esetén a bűnjelkezelő jegyzőkönyvet készít és azt a posta dolgozójával is aláíratja.
(3) Ha a bűnjelet tartalmazó postai küldemény bűnjeljegyzék nélkül érkezett, a bűnjeljegyzéket – két példányban – a bírósági bűnjelkezelő állítja ki. Ebben az esetben a bűnjeljegyzéket a bűnjelkezelőn kívül az (1) bekezdésben említett két tanú is aláírja, és a bírósági bűnjelkezelő intézkedik az eredeti bűnjeljegyzék utólagos beszerzésére.
20/A. § * Ha a bíróság valamely tárgy körözését rendelte el, a rendőrség által megtalált tárgyat a körözést elrendelő határozat alapján és az e rendeletben meghatározott feltételek megléte esetén a körözést elrendelő bíróság bűnjelkezelője átveszi. Ha a körözést az ítélőtábla rendelte el, a megtalált tárgyat az ítélőtábla székhelye szerint illetékes, a körözést elrendelő határozatban megjelölt törvényszék bűnjelkezelője veszi át. Az átvételről a bűnjelkezelő haladéktalanul értesíti a bíróságot.
21. § Ha a nyomozóhatóság vagy az ügyész a bírósági bűnjelkezelőnek bűnjelet, illetőleg bűnjeljegyzéket adott át, a bűnjelkezelő a kapott bűnjeljegyzéknek a bűnjelnyilvántartó könyv bevételezési tételszámával ellátott egy példányát a bűnjel, illetőleg a bűnjeljegyzék átvételének elismeréseként a nyomozóhatóságnak vagy az ügyésznek visszaadja (visszaküldi), egy példányát bevételi bizonylatként megőrzi, egy példányát az ügy irataihoz csatoltatja. Bűnjelpénz esetében a bírósági bűnjelkezelő a nyomozóhatóságot, illetőleg az ügyészt a bűnjel letéti adatairól a bűnjeljegyzék egy-egy példányának a visszaküldésével értesíti. A 10. §-ban említett jegyzőkönyvet és hatósági jelzést a bírósági bűnjelkezelő megőrzi, míg az esetleges előzetes értékesítést a bűnjeljegyzéken feltünteti.
22. § (1) Ha a bűnjel előzetes értékesítése iránt a nyomozóhatóság intézkedett, és az értékesítésből befolyt összeget a nyomozás befejezésekor az érdekeltnek nem kell kiadni, a bűnjeljegyzék három példányát a nyomozóhatóság, ha pedig az ügyész vagy a bíróság intézkedett, a bűnjeljegyzék két példányát az ügyész, illetőleg a bíróság – az átvételi elismervény két példányával együtt – az illetékes BGH-nak küldi meg. A bűnjelkezelő az értékesítés megtörténtét, valamint a vételárat a bűnjeljegyzéken feltünteti.
(2) A BGH az átvételi elismervény adatait a bűnjeljegyzék adataival egyezteti, az eltéréseket, valamint a bűnjelnyilvántartó könyv tételszámát a bűnjeljegyzék valamennyi példányán feltünteti, majd a bűnjeljegyzék egyik példányán az átvételi elismervény átvételét aláírásával igazolja és a bűnjeljegyzéknek ezt a példányát az illetékes hatóságnak visszaküldi.
(3) Ha a lefoglalt bűnjel előzetes értékesítése iránt a hatóság intézkedett, a bűnjelkezelő gondoskodik arról, hogy az értékesítést az iratok között lévő bűnjeljegyzéken feljegyezzék.
23. § (1) Ha az eljárás során a nyomozóhatóság nem foglalt le bűnjelet, ezt a körülményt az ügyészséghez, illetőleg a bírósághoz küldött iraton röviden feltünteti (pl. „bűnjel nincs”).
(2) Ha az ügyben a nyomozás során bűnjelet foglaltak le, a nyomozóhatóság a bűnügyi iktatókönyvben és a büntetőügy iratborítóján, az ügyészségi iroda dolgozója a büntetőügyek lajstromában és a vádiratnak a bíróság részére szóló kiadmányán a „Bűnjel” szót bélyegzővel feltünteti.
(3) Az ügyész a részére megküldött bűnjeljegyzéket a nyomozási iratok eredeti példányához csatolja.
(4) Ha az ügyben bűnjelet foglaltak le és a nyomozóhatóság, illetőleg az ügyész a nyomozást megszüntette, az erre vonatkozó határozatáról és a bűnjelre vonatkozó rendelkezéséről a bírósági bűnjelkezelőt haladéktalanul értesíti, ha az ügyben a bűnjelkezelést a bírósági bűnjelkezelő végzi.
24. § (1) Ha az ügyben bűnjelet foglaltak le, a bírósági iroda dolgozója az iratborítékon a „Bűnjel” szót bélyegzővel feltünteti.
(2) Ha a bírósági irodavezető az iratok lajstromozása során megállapítja, hogy az ügyben bűnjelet is foglaltak le, a lajstromszámot a bűnjelkezelővel – a bűnjelnyilvántartó könyv bevételezési tételszámára való hivatkozással – közli. Nagyobb ügyforgalmú bíróságnál [15. § (3) bekezdés] a közlés több ügyre vonatkozóan, együttesen is történhet. Ebben az esetben az irodavezető hetente legalább egy alkalommal közli a lajstromszámokat a bűnjelkezelővel.
25. § Ha az ügyész, illetőleg a bíróság a hozzá érkezett iratok alapján azt észleli, hogy a bűnjeljegyzéknek a bűnjelkezelőhöz való megküldése bármilyen ok miatt nem történt meg, haladéktalanul intézkedik a megküldés iránt.
26. § (1) A bűnjelet a rá vonatkozó döntés előtt csak az eljárás adott szakaszának megfelelő hatóság engedélyével lehet bárkinek átadni, illetőleg rendelkezésre bocsátani.
(2) * A bűnjelkezelő a bűnjelet elismervény, vagy más igazolt átvétel ellenében adja át az átvételre feljogosított személynek vagy szervnek. A bűnjel átadása esetén az átvevőnek megfelelően gondoskodnia kell a bűnjel őrzéséről, valamint arról, hogy az állaga, különösen minősége, használhatósága, értéke – a természetes mértéknél nagyobb arányban – ne romoljon, bizonyítási eszközként való felhasználhatósága ne kerüljön veszélybe. Ha az átvevőnek az eljárásban már nincs szüksége a bűnjelre, akkor azt – elismervény ellenében – haladéktalanul visszaszolgáltatja a bűnjelkezelőnek. A visszaszolgáltatott bűnjelet a bűnjelkezelő átveszi és teljesíti a 19–20. §-okban meghatározott kötelezettségeit.
(3) * Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni az érdekelt, és az egyes szerv őrizetében lévő bűnjelre is.
27. § (1) * Ha
a) a hatóság azt az ügyet, amelyben bűnjelet foglaltak le, átteszi más hatósághoz, és a bűnjel kezelésére nem illetékes, vagy
b) valamely hatóság kizárása miatt az eljáró hatóság kijelölésére kerül sor,
az áttételről, illetve a kijelölésről a hatóság azzal értesíti a bűnjelkezelőt, hogy az üggyel kapcsolatos bűnjelet az áttételről, illetve a kijelölésről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül az illetékes, illetve a kijelölt hatósághoz szállíttassa, ha pedig a bűnjel magyar pénz, azt tizenöt napon belül utalja át. A határozat jogerőre emelkedésének időpontjáról a hatóság értesíti a bűnjelkezelőt.
(2) Az (1) bekezdésben szabályozott esetben a bűnjelkezelő a nála lévő bűnjeljegyzék alapján három példányban újabb bűnjeljegyzéket állít ki és azt a bűnjellel együtt az illetékes hatósághoz továbbítja. A bűnjeljegyzéknek az átvevő hatóság bűnjelkezelője által aláírt és nyilvántartási tételszámmal ellátott egyik példánya az átvevő hatóság bűnjelkezelőjénél marad, a második példányát visszaküldi az átadó hatóság bűnjelkezelőjének, a harmadik példányt pedig az ügyirathoz csatolja.
(3) * Ha az áttett ügyben lefoglalt bűnjelet előzetesen értékesítették, illetőleg az érdekelt vagy egyes szerv őrizetében hagyták, az átadó a bűnjelre vonatkozó átvételi elismervényt (az őrzéssel kapcsolatban felvett jegyzőkönyvet, egyéb iratot) a bűnjeljegyzéknek az átvevő hatóság bűnjelkezelőjénél maradó példányához csatolja. Az átvevő hatóság bűnjelkezelője az említett iratok átvételét a bűnjeljegyzéknek az átadó hatóság bűnjelkezelője részére visszaadásra kerülő példányán elismeri.
28. § Ha a bíróság azt észleli, hogy az ügy iratai között bűnjelként kezelendő dolog van, haladéktalanul intézkedik bűnjeljegyzék készítése és annak, valamint a dolognak a bűnjelkezelő részére való átadása, és a bűnjelként történő kezelés iránt.
29. § A büntetőügy irata csak akkor helyezhető irattárba, illetőleg csak akkor selejtezhető, ha a bűnjelről intézkedtek. Ha a bűnjelről intézkedtek, az iratborítékon lévő „Bűnjel” feliratot a bírósági iroda dolgozója áthúzza.
30. § (1) A bűnjellel kapcsolatos költségek közül bűnügyi költség az a költség, amely a bűnjel
a) értékének és minőségének megállapításával megbízott szakértő részére költségtérítés és munkadíj címén,
b) * szakszerű kezelésével megbízott gazdálkodó szervezet részére őrzési és kezelési díj (költség) címén, továbbá állagának megóvásával és karbantartásával megbízott gazdálkodó szervezet részére költségtérítés és munkadíj címén,
c) * megfelelő fuvarköltség (szállítási díj) ellenében történő szállításával, illetve a bűnjel magyar, illetve külföldi pénz átutalásával,
d) megsemmisítésével kapcsolatban,
e) * szakszerű kezelésével, állagának megóvásával és karbantartásával összefüggésben költségtérítés címén a hatóság saját tulajdonú vagy a kezelésében lévő ingatlanon történő tárolás kapcsán,
f) * értékesítésével kapcsolatban
merül fel és fizetik ki.
(2) A hatóság az eljárása alatt felmerült, az (1) bekezdésben meghatározott bűnügyi költséget megelőlegezi, majd bejegyzi az iratban vezetett költségjegyzékbe. Ha a bűnjellel kapcsolatos bűnügyi költség a bűnjelkezelő ügykörében vagy a bűnjelkezelő intézkedése folytán merült fel, a költségjegyzékbe a bejegyzést a hatóság a bűnjelkezelést ellátó szerv (személy) által küldött megkeresés alapján teljesíti.
(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott bűnügyi költségnek a költségjegyzékbe bejegyzésére az eljárás jogerős bírósági határozattal történő befejezése után kerül sor, a bíróság a külön jogszabályban meghatározottak szerint jár el.
(4) Az (1) bekezdés c) pontja alapján nincs helye bűnügyi költség bejegyzésének, ha a bűnjelet a hatóság saját gépkocsijával vagy más eszközével szállítják, illetőleg, ha a bűnjel szállításával kapcsolatban a hatóság a költségvetése terhére fuvarköltséget (szállítási díjat) másnak nem fizet.
31. § Ha a bíróság a bűnjel előzetes értékesítéséről határoz, e rendeletnek az elkobzás végrehajtása során, az elkobzott bűnjel értékesítésére vonatkozó rendelkezéseit kell – jelen címben írt eltérésekkel – alkalmazni.
32. § * (1) A 31. § szerinti eljárás lefolytatásához a bűnjelet csak a bíró erre irányuló rendelkezése alapján szükséges a bírósághoz szemrevételezés céljából beszállítani.
(2) Ha a bíróság a bűnjel előzetes értékesítését rendeli el – amennyiben a további eljárás érdekében szükséges és lehetséges –, határozatában rendelkezik arról is, hogy a bűnjelkezelő a bűnjelből mintát tartson vissza.
(3) A bűnjelkezelő a mintát úgy őrzi meg, mint korábban a bűnjelet.
(4) A bűnjelkezelő azt a tényt, hogy a bűnjelből mintát tartottak vissza, a minta mennyiségének és lényeges tulajdonságainak megjelölésével a bűnjelnyilvántartó könyv „Megjegyzések” rovatában feltünteti. Ugyanúgy feltünteti a mintával kapcsolatos további intézkedéseket is.
33. § * A bűnjel előzetes értékesítéséről határozó bíróság a Be. 156. § (1) bekezdésében foglalt valamely feltétel megállapítása érdekében az előzetes értékesítés elrendelése előtt szakértőt alkalmazhat, valamint – ha ez a további eljárás érdekében szükséges – az előzetes értékesítésre kerülő bűnjelről a bűnjelkezelővel színes fénykép- vagy videofelvételt, valamint részletes leírást tartalmazó jegyzőkönyvet készíttethet.
34. § (1) A bűnjel előzetes értékesítése során befolyt összeget a bírósági bűnjelkezelői letéti számlára kell befizetni (átutalni).
(2) A bírósági bűnjelkezelő a bűnjel előzetes értékesítésének megtörténtét a bűnjeljegyzéken és a bűnjelnyilvántartó könyvben feljegyzi.
35. § (1) A bűnjelkezelőnek átadott (átutalt) bűnjeltárgynak (bűnjelpénznek) a jogosult részére való visszaadása, kiadása, kiutalása (a továbbiakban együtt: visszaadás) iránt a hatóság határozattal intézkedik.
(2) * A bűnjel visszaadása esetén a bűnjelkezelő felhívja a jogosultat a bűnjel átvételére és figyelmezteti, hogy ha a bűnjelet a felhívás kézbesítésétől számított harminc napon belül személyesen vagy meghatalmazottja útján nem veszi át – kivéve a 37. §-ban meghatározott esetet –, akkor az értékesítés iránt történik intézkedés. Ebben az esetben a hatóság csak az értékesítés során befolyt, a határidő lejárta után felmerült őrzési (kezelési) költséggel csökkentett ellenértéket utalja ki a jogosult részére. A bűnjelkezelő arról is tájékoztatja a jogosultat, hogy ha a bűnjelet nem sikerül értékesíteni, vagy értékesítése jogszabályba ütközik, annak megsemmisítésére vagy továbbtárolására a jogosult költségén kerül sor.
(3) * A hatóság a bűnjel visszaadásáról rendelkező határozatát mind a jogosulttal, mind a bűnjelkezelővel közli. A határozatnak a bűnjelkezelő részére szóló kiadmányát a hatóság eredeti aláírással és bélyegzője lenyomatával látja el. A hatóság értesíti a bűnjelkezelőt arról az időpontról, amikor a határozat a jogosult részére kézbesítésre került.
(4) * Ha a bíróság az ügydöntő határozatában rendelkezik a bűnjel visszaadása felől, rendelkezését a bűnjelkezelővel a külön jogszabályban előírt módon közli. A bíróság értesíti a bűnjelkezelőt arról az időpontról, amikor a határozat a jogosult részére kézbesítésre került.
(5) A bűnjelkezelő a bűnjel visszaadásának az elrendelését a bűnjelnyilvántartó könyvben feljegyzi.
36. § (1) * A terhelttel szemben megállapított pénzbüntetés, vagyonelkobzás, bűnügyi költség (a továbbiakban együtt: igazságügyi követelés) vagy polgári jogi igény biztosítására a részére kiadandó bűnjelet a bíróság az ügydöntő határozatában visszatarthatja [Be. 157. § (1) bekezdés].
(2) Ha a visszatartott bűnjel pénz, és meghaladja az (1) bekezdés szerinti követelést, akkor a követelés teljes kiegyenlítése után fennmaradó különbözetet utalja ki a jogosult részére a bíróság.
(3) A visszatartott bűnjeltárgy értékesítése esetén a bírósági végrehajtás szabályai szerint kell eljárni.
37. § Ha a jogosult büntetés-végrehajtási intézetben, rendőrségi fogdában vagy javítóintézetben fogva tartásban van, továbbá, ha ideiglenes kényszergyógykezelés, vagy kényszergyógykezelés hatálya alatt áll (a továbbiakban együtt: fogvatartott), a fogva tartó szerv vezetője őt – szükség esetén a gondozót, a pártfogó felügyelőt – nyilatkoztatja arról, hogy a visszaadni rendelt bűnjel kinek a részére adható át. Ha nincs ilyen személy és a szerv vezetője szerint a letéti elhelyezés biztosítható, a bűnjelet a fogva tartó szerv részére küldi meg a bűnjelkezelő. Ha a fogva tartó szervnél a letéti elhelyezés feltételei nem biztosítottak, a bűnjelkezelő három hónap határidő meghatározásával felhívja a jogosultat arra, hogy a visszaadni rendelt bűnjel további őrzése érdekében intézkedjen, mert a határidő elteltét követően a 35. § (2) bekezdésében írt rendelkezések alkalmazására kerül sor.
38. § (1) Ha a bűnjelet a bíróság a bűnjelkezelőtől a tárgyalásra vagy egyéb eljárási cselekményre bekérte és a bűnjelnek a jogosult részére való visszaadása iránt hozott határozatot és az nyomban jogerős lett, a bűnjelet a jelenlévő jogosult részére – feltéve, hogy nem fogvatartott – elismervény ellenében kiadja.
(2) A bűnjelnek az (1) bekezdésben szabályozott kiadása esetében ezt a körülményt a bíróság a bűnjelkezelőnek megküldött határozatban (értesítésben) feltünteti, és az (1) bekezdésben említett elismervényt a határozathoz (értesítéshez) csatolja.
(3) A bűnjelkezelő a határozat (értesítés) alapján a bűnjel kiadásának megtörténtét a bűnjelnyilvántartó könyvben feljegyzi és az elismervényt megőrzi.
39. § (1) * Ha a bűnjel egyes szerv őrizetében (kezelésében) van és a hatóság elrendelte a jogosult részére való visszaadását, a bűnjelkezelő a jogosult értesítésével (a bűnjel átvételére való felhívással) egyidejűleg a bűnjel őrzését ellátó szervet arra hívja fel, hogy azt a határozat alapján jelentkező jogosultnak elismervény ellenében adja át és az elismervény egy példányát a hatóságnak küldje meg.
(2) A hatóság az elismervényt a bűnjelkezelőhöz továbbítja, aki annak alapján a bűnjel kiadását a bűnjelnyilvántartó könyvben feljegyzi.
40. § (1) A bűnjelet a hatóság határozatában megjelölt jogosultnak vagy a jogosult – írásbeli meghatalmazással ellátott – meghatalmazottjának lehet kiadni.
(2) A jogosult, illetőleg a meghatalmazott a személyazonosságát személyazonosító okmánnyal köteles igazolni.
(3) A tízezer forintot meg nem haladó becsértékű bűnjelet a jogosult részére közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba [Pp. 196. §] foglalt kérelmére, veszélyére és költségére – tértivevényes ajánlott küldeményként vagy csomagban, illetőleg értéklevélben – postán is meg lehet küldeni, ha a bűnjel postai szállításra alkalmas.
41. § (1) Ha a jogosult jogi személy, a meghatalmazást cégszerű aláírással és bélyegzőlenyomattal kell ellátni.
(2) * Ha a jogosult magánszemély, két tanú aláírással igazolja, hogy a meghatalmazást előttük aláírta vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el. A meghatalmazáson a tanúk lakóhelyét (lakcímét), valamint személyazonosító okmányuk számát is fel kell tüntetni. Az ügyvédnek adott meghatalmazásra a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések irányadók.
(3) A kétmillió forintot meghaladó becsértékű bűnjel átvételére adott meghatalmazást a közjegyző vagy a bíróság hitelesíti. Ha a jogosult fogvatartott, a meghatalmazást a fogva tartó szerv vezetője is hitelesítheti.
42. § (1) A jogosult, illetőleg a jogosult helyett eljáró meghatalmazott a bűnjel átvételét a bűnjelnyilvántartó könyv vonatkozó rovatában aláírásával, vagy külön átvételi elismervénnyel ismeri el.
(2) A meghatalmazást és a külön átvételi elismervényt a bűnjelkezelő a nála lévő értesítéshez, valamint a kiutaló határozatnak a nála lévő kiadmányához csatolja.
43. § (1) Ha a jogosult nem magyar állampolgár, vagy olyan magyar állampolgár, akinek állandó lakóhelye külföldön van, és a bűnjel visszaadásának elrendelésekor nem tartózkodik Magyarországon, a bűnjel visszaadásáról szóló határozatot – kulturális javak esetében a külön jogszabályban megállapított, a tulajdonos által a hatóság részére becsatolt kiviteli engedély egy példányával – a Külügyminisztérium Konzuli Főosztályának küldi meg a hatóság, kivéve, ha nemzetközi egyezmény ettől eltérően rendelkezik.
(2) Nemzetközi egyezmény hiányában az (1) bekezdésben meghatározott esetben a határozatot és a kiviteli engedélyt a Külügyminisztérium Konzuli Főosztálya kézbesíti a jogosult részére.
44. § (1) Ha a bűnjelet a hatóság a jogosultnak visszaadni rendeli, de a jogosult (meghatalmazottja) azt a lefoglalás foganatosításakor készített jegyzőkönyvből megállapítható minőségi állapotánál rosszabb minőségben találja, a bűnjelet a jogosult és a bűnjelkezelő jelenlétében a hatóság határozata alapján szakértő vizsgálja meg. A vizsgálat megállapításairól – utalással az eredetileg rögzített minőségi állapotra, a lefoglalás foganatosításakor készített jegyzőkönyvre, és amennyiben készült, a 10. § (3)–(5) bekezdésében írt szakvéleményre – jegyzőkönyv készül. Ha a jogosult a vizsgálat után a bűnjelet átveszi, ezt a tényt a bűnjelkezelő a jegyzőkönyvben rögzíti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jegyzőkönyvet a jogosult (meghatalmazott), a bűnjelkezelő és a közreműködő szakértő aláírja.
45. § (1) * Ha a bűnjel átvételére jogosult személy ismert, de ismeretlen helyen tartózkodik – ide nem értve a 43. §-ban szabályozott esetet –, és emiatt a bűnjel visszaadását (kiadását) elrendelő határozatot nem lehet vele közölni, akkor a bűnjelkezelő hirdetményi úton [Be. 70. § (5)−(6) bekezdés] intézkedik a bűnjel átvétele érdekében.
(2) Ha a hirdetmény kifüggesztését követő harminc nap alatt a bűnjel átvételére jogosult személy nem jelentkezik, a hatóság a bűnjel értékesítését, illetőleg megsemmisítését rendeli el.
(3) A hatóság a hirdetmény kifüggesztését követő harminc nap eltelte előtt is elrendelheti a bűnjel értékesítését, illetőleg megsemmisítését, ha az harminc napig való tárolás esetén megromolna, vagy ha a tárolása és kezelése az értékével arányban nem álló költséggel járna.
(4) Az iroda dolgozója a hatóság, valamint az önkormányzat hirdetőtábláján kifüggesztett hirdetményt – a kifüggesztésre és a kifüggesztés időtartamára utaló záradékkal ellátva – az értékesítést, illetőleg megsemmisítést elrendelő határozathoz csatolja.
46. § (1) * Ha a jogosult a bűnjelet a bűnjelkezelő felhívásában megállapított határidő alatt nem vette át, e tényről a bűnjelkezelő haladéktalanul értesíti a hatóságot. Az értékesítés, illetőleg a megsemmisítés elrendelése iránt a BGH, illetőleg a nyomozó hatóság vezetője vagy az ügyész a bűnjelkezelőtől kapott értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül írásban intézkedik.
(2) * Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a bűnjelkezelő felhívását azért nem lehetett kézbesíteni, mert a jogosult a lakcímének, tartózkodási helyének megváltozását nem jelentette be.
47. § (1) A hatóság által visszaadni rendelt, de a jogosult által át nem vett, továbbá a Be. 155. §-ának (6) bekezdése alapján az állam tulajdonába került bűnjel értékesítése, a BGH-hoz való beszállítása az elkobzott bűnjelre vonatkozó szabályok szerint történik.
(2) Az értékesítés során befolyt ellenértéket a BGH letéti számlájára kell befizetni.
(3) Az ellenértékre a jogosult a polgári jog szabályai szerinti általános elévülési időn belül tarthat igényt.
(4) A jogosult által át nem vett bűnjel értékesítésének feljegyzésére a 63. § megfelelően irányadó.
48. § (1) A jogosult a BGH letéti számlájára az 1. § (3) bekezdése alapján befizetett összeg kiutalására vonatkozó igényét az első fokon eljárt hatóságnál jelentheti be.
(2) A hatóság az igényt bejelentő személy (személyek) meghallgatása után határoz arról, hogy az összeget kiutalja-e a részére, több igénylő esetében pedig azt kinek utalja ki.
(3) A jogerős határozat eredeti aláírással ellátott példányát, az összegnek a jogosult részére való kiutalása végett a hatóság megküldi az értékesítés során eljárt BGH-nak.
49. § (1) Ha a lefoglalt dolgot a jogosultnak természetben már nem lehet kiadni, a Be. 155. §-ának (7) bekezdése szerint kell eljárni.
(2) Ha a hatóság a lefoglalt dolog előzetes értékesítéséből befolyt összeget utalja ki a jogosultnak, az erre vonatkozó határozatát a kiutalás foganatosítása végett annak a szervnek küldi meg, amelynek számlájára az előzetes értékesítésből befolyt összeget befizették (átutalták).
(3) A hatóság a kiutalást elrendelő határozatot a jogosultnak, valamint annak a BGH-nak, illetőleg bűnjelkezelőnek is megküldi, amely (aki) a hozzá be nem szállított bűnjelet nyilvántartásba vette.
50. § (1) Ha törvény a bűnjel kötelező megsemmisítését írja elő, erről a hatóság rendelkezik.
(2) * Ha a törvény szerint a bűnjel megsemmisíthető és az nem alkalmas közérdekű célra történő felhasználásra, illetve alkalmassága esetén közérdekű célra történő felhasználásra nem fogadták el, a megsemmisítés iránt a BGH, illetőleg a nyomozó hatóság vezetője vagy az ügyész írásban intézkedik. Ha a bűnjel tárolására szolgáló göngyöleg lefoglalására a bűnjel lefoglalásakor nem került sor, ezért arról bíróság, vagy hatóság nem rendelkezett, és vagyoni értéket nem képvisel, a bűnjellel együtt megsemmisíthető.
51. § (1) A megsemmisítés – az erre a célra kijelölt bizottság jelenlétében – elégetés, összetörés útján, vagy más alkalmas módon úgy történik, hogy a bűnjel rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná váljon.
(2) * A bizottság – amely, ha a megsemmisítést a nyomozás során rendelték el, a bűnjelkezelőből, a nyomozó hatóság és az ügyészség megbízottjából áll; ha a megsemmisítést a BGH vezetője rendelte el, a bűnjelkezelőből, a bíróság és az ügyészség megbízottjából áll – a bűnjelek megsemmisítéséről jegyzőkönyvet készít.
(3) A bűnjelkezelő a megsemmisítés megtörténtét a bűnjelnyilvántartó könyvben a jegyzőkönyv alapján feljegyzi.
52. § (1) A bíróság a bűnjel elkobzásáról a bűnjelkezelőt a külön jogszabályban előírt módon értesíti.
(2) A bűnjelkezelő a bűnjel elkobzását a bűnjelnyilvántartó könyvben feljegyzi.
(3) A bűnjelkezelő az elkobzott bűnjelet a többi bűnjeltől elkülönítve kezeli.
53. § (1) A bírósági bűnjelkezelő az elkobzott bűnjeleket – a bűnjelnyilvántartó könyvből történő kivezetés mellett – alkalmanként, de legalább hathavonként, két példányban készített, összevont bűnjeljegyzékkel a BGH bűnjelraktárába szállítja. Ha a szállítás a bűnjel értékével arányban nem álló költséget okozna, a bűnjelet nem szállítja be, de ezt a körülményt az összevont bűnjeljegyzéken az adott bűnjel vonatkozásában feltünteti. A bírósági bűnjelkezelő a csekély értékű bűnjelet is beszállítja, ha a szállításával kapcsolatban felmerülő költség az egyéb bűnjelek szállítási költségét lényegesen nem növeli.
(2) A beszállításnál különösen ügyelni kell arra, hogy a szennyező és más káros hatású bűnjel a küldemény egyéb tartalmának az épségét ne veszélyeztesse.
(3) * Ha a bíróság az érdekelt, valamint egyes szerv őrizetében hagyott vagy kezelésére bízott bűnjel elkobzásáról határozott, erről a bírósági bűnjelkezelő a BGH-t a jogerős határozat megküldésével haladéktalanul értesíti. Az értesítéshez csatolja az erre a célra kiállított bűnjeljegyzék két példányát. A bűnjeljegyzékhez csatolja az őrzéssel kapcsolatban felvett jegyzőkönyvet és a rendelkezésre álló egyéb iratokat.
54. § (1) A BGH az 53. § szerint kapott bűnjeljegyzékek alapján a bűnjelet a bűnjelnyilvántartó könyvbe bejegyzi, majd a bűnjeljegyzék egyik példányát – a bűnjel, illetőleg a jegyzőkönyv és egyéb irat átvételének elismerése, valamint a nyilvántartásba vétel tételszámának rájegyzése után – az azt küldő bírósági bűnjelkezelőnek visszaküldi.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint visszaküldött bűnjeljegyzék alapján a bírósági bűnjelkezelő a bűnjel átadását a bűnjelnyilvántartó könyvben feljegyzi.
55. § (1) Az elkobozott bűnjelek közül az értékesíthető, amelynek a tulajdonjoga – nemzetközi szerződés vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – az államra szállt és nem alkalmas közérdekű célra történő felhasználásra, illetve alkalmassága esetén közérdekű célra történő felhasználásra nem fogadtak el.
(2) Az értékesítés iránti intézkedés előtt a BGH megvizsgálja a közérdekű célra történő felhasználás lehetőségét, és ha a feltételek fennállnak, értesíti a Karitatív Tanácsot.
(3) * A bíróság, illetőleg a BGH bűnjelraktárában lévő, valamint az érdekelt vagy egyes szerv őrizetében hagyott (kezelésére bízott) elkobzott bűnjel értékesítése iránt a BGH intézkedik. Ha a bűnjel az aránytalanul magas szállítási költség miatt nem szállítható be a BGH-hoz, a BGH az elkobzott bűnjel értékesítéséről annak őrzési helyén gondoskodik.
56. § * Az elkobzott bűnjel értékesítése
a) kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult gazdálkodó szervezet (kereskedő) közreműködésével történő eladás vagy
b) * a törvényszéki végrehajtó által megtartott árverés vagy elektronikus árverés
útján történik.
57. § (1) A BGH az elkobzott bűnjelet elsősorban a forgalomba hozatalával, feldolgozásával, valamint felvásárlásával foglalkozó kereskedőnek ajánlja fel vételre.
(2) * A BGH az országos, a megyei vagy a helyi napilapokban, továbbá a bíróság központi honlapján ajánlati felhívást jelentethet meg.
(3) Az ajánlati felhívás tartalmazza
a) az értékesítendő bűnjel megnevezését és mennyiségét,
b) a pályázati feltételeket tartalmazó részletes tájékoztató és egyéb irat átadás-átvételének a helyét és idejét.
(4) A BGH a benyújtott ajánlatok közül a legkedvezőbb ajánlatot tevő kereskedővel köt adásvételi szerződést.
(5) Az értékesítés során keletkezett iratot a BGH az 53. § alapján kapott bűnjeljegyzék mellékleteként kezeli.
58. § * Az elkobzott bűnjelet a törvényszéki végrehajtó árverésen vagy elektronikus árverésen értékesíti, ha *
a) nincs olyan kereskedő, aki a bűnjel forgalomba hozatalával, feldolgozásával, valamint felvásárlásával foglalkozik,
b) az 57. § alapján közzétett ajánlati felhívás nem vezetett eredményre,
c) a bűnjelnek a kereskedő telephelyére való szállítása a bűnjel értékével arányban nem álló költséggel járna, vagy akadályba ütközik, illetve
d) * az 56. § a) pontjában foglalt adásvételhez képest az árverésen vagy elektronikus árverésen történő értékesítés magasabb eladási ár elérését teszi lehetővé.
59. § Az elkobzott bűnjelnek a kereskedő részére történő átadása – eltérő megállapodás hiányában – a kereskedő telephelyén történik. Az átszállításról – eltérő megállapodás hiányában – a kereskedő költségére a BGH gondoskodik.
60. § (1) A kereskedő az átvett bűnjelről átvételi elismervényt állít ki, és annak két példányát a BGH-nak haladéktalanul megküldi.
(2) Az átvételi elismervényen feltünteti
a) a BGH megnevezését és számlaszámát, amelyre az átutalást teljesíti,
b) az ügy számát,
c) az átvett bűnjel részletes megjelölését, mennyiségét, minőségét,
d) az általa fizetendő ellenértéket,
e) saját megnevezését, számlaszámát, cégszerű aláírását és bélyegzőjének a lenyomatát.
(3) Egy átvételi elismervényen csak az ugyanabban az ügyben elkobzott bűnjeleket szabad feltüntetni.
61. § (1) * Az 58. § szerint árverésen vagy elektronikus árverésen értékesítendő bűnjelet a törvényszéki végrehajtó jegyzőkönyvben összeírja, a jegyzőkönyv egy-egy példányát a BGH-nak, illetőleg a bűnjelnek az érdekelt vagy egyes szerv őrizetében (kezelésében) hagyása esetén, az azt őrző érdekeltnek vagy szervnek átadja.
(2) * Az árverést vagy az elektronikus árverést a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályok rendelkezései szerint foganatosítja a törvényszéki végrehajtó, azzal az eltéréssel, hogy az árverést általában a bűnjel őrzési helyén tartja meg, illetve az elektronikus árverés befejezéséig a bűnjel az őrzés helyén marad. A bűnjel a kikiáltási ár negyedénél alacsonyabb áron is eladható.
61/A. § * A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: SIS II. tv.) 28. § (1) bekezdése alapján lefoglalt és a SIS II. tv. 28. § (2) bekezdése szerint értékesíthető tárgyak értékesítése során – az 57. § (5) bekezdése kivételével – az 56–61. §-ok alkalmazandók azzal, hogy ahol a rendelkezés bűnjelet vagy elkobzott bűnjelet említ, ott a lefoglalt tárgyat, valamint ahol BGH-t említ, ott a SIS II. tv. 28. § (1) bekezdése szerinti hatóságot kell érteni.
62. § Az elkobzott bűnjel értékesítéséből befolyt ellenértéket a BGH által megjelölt letéti számlára kell befizetni (átutalni). A bűnjel átadására csak a teljes vételár kifizetése után kerülhet sor.
63. § (1) A BGH bűnjelkezelője az elkobzott bűnjel értékesítésének megtörténtét, a letéti számlára befolyt ellenérték összegét és a bevételezési adatokat is feljegyzi a bűnjelnyilvántartó könyvben.
(2) Ha az elkobzott bűnjelet valamely szerv részére térítés nélkül adták át, a BGH bűnjelkezelője ezt a körülményt a bűnjelnyilvántartó könyvben feljegyzi.
64. § A rendelet általános szabályait az e fejezetben megállapított bűnjelekre, az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
65. § * Ha a bűnjel minősített adatot vagy nyilvánosságra hozatalában korlátozott adatot tartalmaz, a bűnjel kezelése során a hatóság gondoskodik az adat- és minősített adatvédelem követelményeinek megtartásáról.
66. § (1) * Állat – ideértve a vadonélő, a kedvtelésből tartott és a veszélyes állatot is – lefoglalása esetén a hatóság a marhalevelet, a törzskönyvet, a veszélyes állat tartására, elidegenítésére, felügyeletének átengedésére vonatkozó hatósági engedélyt, ezek hiányában a területileg illetékes hatósági állatorvos által az állatról kiállított okmányt foglalja le.
(2) * A Btk. 242–247. §-ában meghatározott bűncselekmények gyanúja alapján indult büntetőeljárás esetén a (3)–(6) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.
(3) * Az (1) bekezdésben meghatározott iratok mellett a bűncselekmény tárgyát képező élő állatot is le kell foglalni.
(4) * A lefoglalt élő állat a bűnjelkezelőhöz nem szállítható be, annak elhelyezéséről
a) * a Btk. 244–247. §-ában meghatározott bűncselekmények gyanúja alapján indult büntetőeljárás esetén a lefoglalás helye szerint illetékes megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (a továbbiakban: állomás),
b) * a Btk. 242–243. §-ában meghatározott bűncselekmény gyanúja alapján indult büntetőeljárás esetén a lefoglalás helye szerint illetékes nemzeti park igazgatóság
köteles gondoskodni, vadászható állatfaj esetén a vadászati hatóság véleményének figyelembevételével.
(5) * A lefoglalt élő állatnak az érdekelt őrizetében hagyásával és az előzetes értékesíthetőségével kapcsolatban az állomás véleményét be kell szerezni. Ha a lefoglalt élő állat az állomáshoz jellege, gondozásának szükségessége miatt nem szállítható be, díjazás ellenében – a 3. §-ban meghatározott szervezeten és személyen kívül – a szakszerű kezelés feltételeivel rendelkező civil szervezet őrizetébe és kezelésébe is adható.
(6) * A lefoglalt élő állatnak a jogosult részére történő visszaadása az állat-egészségügyi előírások figyelembevételével történik.
66/A. § * (1) A hatóság a külön törvényben meghatározott élelmiszerlánc-felügyeleti szerv megkeresésére mintát szolgáltat a hatósági eljárással összefüggésben indult büntetőeljárásban lefoglalt élelmiszerből.
(2) Az (1) bekezdés szerinti mintaadás nem veszélyeztetheti a büntetőeljárás eredményességét.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti mintaadás nem lehetséges, ennek indokairól a hatóság az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet tájékoztatja.
(4) E § alkalmazásában élelmiszer a külön jogszabályban meghatározott fogalom.
67. § (1) * Az elektronikus úton rögzített adatot a hatóság adathordozóra történő rögzítés (átmásolás) útján foglalja le, vagy a helyszínen lefoglalt adathordozóról az adatokat szakértő vagy szaktanácsadó bevonásával menti le.
(2) * Az (1) bekezdésben meghatározott lefoglaláskor az átmásolás utólag meg nem változtatható adathordozóra történhet. Az átmásolást megelőzően a lefoglalás helyszínén ellenőrizni kell, hogy a hatóság által az átmásoláshoz biztosított adathordozó adatokat nem tartalmaz. Az átmásolás során biztosítani kell azt, hogy az eredeti adatok ne változzanak meg. A hatóság a jegyzőkönyvben a rögzítésre használt adathordozó típusát, gyártási számát, illetőleg a rajta tárolt adat jellegét és tartalmát feltünteti.
(3) * Ha a hatóság a Be. 158/A. §-ának (4) bekezdése alapján az információs rendszer útján rögzített adat megőrzésére kötelezte az adat birtokosát, illetőleg kezelőjét, a (2) bekezdésben írtakat megfelelően alkalmazni kell.
68. § (1) Ha a hatóság értékpapírt vagy pénzhelyettesítő fizetési eszközt [1. § (1) bekezdés] foglal le, a kibocsátó, illetőleg kiállító szervet haladéktalanul értesíti. Értékpapír lefoglalása esetében a hatóság csak a fizikai megőrzésért felelős. Dematerializált értékpapír lefoglalásáról a hatóság értesíti a számlavezetőt, aki az értékpapírt zárolt értékpapír-alszámlán helyezi el. A számlavezető által kiadott számlakivonatot a bűnjeljegyzékhez kell csatolni és a bűnjelkezelőnek kell átadni.
(2) Az értékpapír hozama, illetőleg az abban foglalt követelés esedékessé válása esetében a hatóság – ha ezt a lefoglalásról szóló határozatában nem tette meg – külön határozattal feljogosítja a bűnjelkezelőt, hogy a rendelkezésre álló összeget felvegye és azt bűnjelkezelői pénzletétként kezelje.
69. § (1) * A Btk. 389. §-ában foglalt bűncselekmény elkövetése miatt folytatott büntetőeljárás során bűnjelként lefoglalt pénzt a hatóság – a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések szerint – szakértői vizsgálat céljából a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) részére – ellenérték nélkül – átadja vagy megküldi. A hamis pénz őrzését és kezelését – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – az MNB végzi.
(2) * Az elkobzott hamis pénzt a hatóság – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a Magyar Nemzeti Banknak, a hamis zár- és adójegyet a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (a továbbiakban: NAV), a hamis értékpapírt és pénzhelyettesítő fizetési eszközt a kibocsátó (kiállító) szervnek, a hamis, meghamisított és újból felhasznált bélyeget a Magyar Posta Zrt.-nek adja ki.
(3) * A lefoglalt vagy elkobzott, hamis vagy vélhetően hamis euró bankjegyet és euró érmét a hatóság az MNB nemzeti készpénzszakértői feladatokat ellátó szervezeti egységének vizsgálat, azonosítás és a bűnjel további őrzése és kezelése érdekében haladéktalanul megküldi. Az MNB nemzeti készpénzszakértői feladatokat ellátó szervezeti egysége az Európai Központi Bank által meghatározott ismérveknek megfelelő, elkobzott hamis euró bankjegy minden új fajtáját az Európai Központi Banknak, az Európai Műszaki és Tudományos Központ által meghatározott ismérveknek megfelelő, elkobzott hamis euró érme minden új fajtáját az Európai Műszaki és Tudományos Központnak a büntetőeljárás jogerős befejezését követően haladéktalanul megküldi.
70. § * A külföldi személy tulajdonában volt elkobzott államkölcsön-kötvényt a hatóság a Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzetközi Pénzügyi Főosztályának adja át.
(2) Ingatlan elkobzása esetén a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvénynek az ingatlanra kimondott vagyonelkobzásra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
72. § (1) Ha a hatóság a lefoglalt járművet az érdekelt őrizetében hagyja, a lefoglalásról értesíti azt a hatóságot, amely a járművet nyilvántartja, illetőleg az üzembe helyezést engedélyező okiratot kiadta.
(2) * A hatóság a jármű őrzése és tárolása során, továbbá a lefoglalást szenvedő birtokos, használó vagy tulajdonos 7. § (5a) bekezdése szerinti tájékoztatása alapján úgy jár el, hogy a lefoglaláskori állapot a természetes mértéknél nagyobb arányban ne változzon.
(3) A hatóság az elkobzott légi jármű értékesítésével kapcsolatban beszerzi a légügyi hatóság állásfoglalását.
73. § (1) * A jövedéki terméket és a nem közösségi árut lefoglalás után a hatóság a NAV lefoglalás helye szerint illetékes szervének adja át, illetve hagyja az őrizetében (kezelésében), feltéve, hogy a bűnjelre az eljárásban nincs szükség. A NAV hatáskörébe tartozó bűncselekménnyel összefüggésben lefoglalt bűnjelet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló kormányrendeletben felhatalmazott szervek kezelik.
(2) * A bűnjelkezelő a jövedéki termékről és a nem közösségi áruról külön bűnjeljegyzéket készít.
(3) * A hatóság a jövedéki termékről vagy a nem közösségi áruról rendelkező határozatát a NAV-nak és a BGH-nak is megküldi. A bűnjelkezelő a bűnjelnyilvántartó könyvből történő kivezetést az elkobzásra, illetőleg a visszaadásra vonatkozó jogerős határozat alapján teljesíti.
74. § * (1) A NAV hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt folyó büntetőeljárásban
a) lefoglalt és előzetesen értékesíthetővé vált,
b) elkobzott,
c) visszaadni rendelt, de a jogosult által át nem vett, továbbá
d) a Be. 155. § (6) bekezdése alapján az állam tulajdonába került
bűnjel értékesítését a NAV végzi.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bűnjel értékesítése
a) kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult gazdálkodó szervezet (kereskedő) közreműködésével történő eladás vagy
b) árverés vagy elektronikus árverés útján
történik azzal, hogy a jövedéki termékek és a nem közösségi áruk értékesítésére a jövedéki, illetve a vámjogszabályok rendelkezései szerint kerülhet sor.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott bűnjel értékesítéséből befolyt ellenértéket a NAV által kezelt államháztartási számlára kell befizetni. A jövedéki termékek és a nem közösségi áruk tekintetében befolyt összeget a jövedéki, illetve a vámjogszabályok szerint kell elszámolni.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott – jövedéki terméknek nem minősülő – bűnjel elektronikus árverés útján történő értékesítését a NAV az adózás rendjéről szóló törvény vonatkozó rendelkezésének értelemszerű alkalmazásával végzi.
75. § (1) * A bűnjelkezelő az általa őrzött jövedéki terméket vagy nem közösségi árut elkobzása esetében az értékesítés, a jogosult részére való visszaadása esetében e határozat végrehajtása érdekében a NAV-nak átadja.
(2) * Ha a hatóság a bűnjelet vagy annak ellenértékét a jogosultnak visszaadni rendelte, azt a NAV – nem közösségi áru esetében a vámjogszabály rendelkezéseinek megfelelően – közvetlenül a jogosultnak adja ki.
(3) * Ha a hatóság a lefoglalást megszüntette, de a jövedéki termék a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény valamely rendelkezése alapján elkobzás alá esik, továbbá a jövedéki termék megsemmisítése esetében a NAV eljárására külön rendelkezések az irányadók.
76. § (1) * A nem magyar állampolgárnak, vagy az olyan magyar állampolgárnak, akinek állandó lakóhelye külföldön van, visszaadni rendelt, de a 36. § alapján visszatartott jövedéki terméknek vagy nem közösségi árunak a követelés behajtása érdekében történő értékesítése a NAV feladata.
(2) * Az (1) bekezdés alapján a NAV által értékesített bűnjel ellenértékéből – az esetleges vámtartozás érvényesítését követően – elsősorban az (1) bekezdésben említett személyt terhelő igazságügyi követelést [36. § (1) bekezdés] vagy polgári jogi igényt kell kiegyenlíteni.
(3) * Az igazságügyi követelés vagy polgári jogi igény biztosítása érdekében a hatóság a visszatartás elrendelésével egyidejűleg közli a NAV-val az (1) bekezdésben említett személy fizetési kötelezettségének az ügydöntő határozat szerinti összegét, valamint azt a bankszámlaszámot, amelyre az igazságügyi követelés vagy polgári jogi igény összegét át kell utalni.
(4) * Az (1)–(3) bekezdések szerint kell eljárni abban az esetben is, ha a nem magyar állampolgár, vagy az olyan magyar állampolgár, akinek állandó lakóhelye külföldön van, a részére visszaadni rendelt bűnjelet a vámjogszabályokban foglaltak alapján a magyar állam javára ellenszolgáltatás nélkül felajánlja.
77. § (1) Lőfegyvert csak ürített állapotban lehet őrizni (kezelni).
(2) A megtöltött lőfegyverből a lőszert szakszerű ürítéssel (a töltetlenség ellenőrzésével) el kell távolítani, tilos a lövéssel történő ürítés. A lőszert azonosítani kell (gyártmány, fajta, kaliber szerint), majd külön csomagba helyezve a fegyverhez kell erősíteni. Ugyancsak a fegyverhez kell erősíteni a lőszer befogadására alkalmas tárat és a kivehető zárdugattyút.
(3) A (2) bekezdésben foglaltak megtörténtét a hatóság a lefoglalás foganatosításáról készített jegyzőkönyvben feltünteti.
(4) * A fegyvert, tartozékait, alkatrészeit, a tűzfegyver fődarabot (lőfegyverdarab) és a lőszert, lőszeralkatrészt (lőszerelemet), valamint a flóberttöltényt és a hangtompítót az eljárás minden szakaszában a rendőr-főkapitányság bűnjelkezelője, ha a nyomozást a Készenléti Rendőrség vagy a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság végzi, akkor ezek bűnjelkezelője kezeli és a bűnjelraktárban elhelyezett, biztonsági zárral ellátott vaslemez- vagy páncélszekrényben őrzi. A szekrény kulcsainak őrzésére a pénz- és értékkezelésre vonatkozó szabályok az irányadók. A hatóság eljárási cselekmény lefolytatására e lefoglalt tárgyakat a rendőr-főkapitányságtól, a Készenléti Rendőrségtől, illetve a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságtól bekérheti.
(5) * A Magyar Honvédség vagyonkezelésében lévő elkobzott fegyvert, lőszert, haditechnikai eszközt, azok fődarabjait, alkatrészeit, tartozékait, valamint a harcanyagokat (rakéták, bombák, aknák, robbanóanyagok) és azok alkotóelemeit a hatóság a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka által kijelölt katonai szervezetnek, az egyéb elkobzott lőfegyvert és lőszert a területileg illetékes rendőr-főkapitányságnak vagy a Nemzeti Szakértői és Kutató Központnak elismervény ellenében, térítésmentesen átadja.
(6) * Az egyéb, nem a Magyar Honvédség vagyonkezelésében lévő elkobzott lőfegyver és lőszer megsemmisítését az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv végzi.
(7) * Az elkobozott fegyvert meg kell semmisíteni, ha erről a hatóság rendelkezik, vagy ha a fegyver értékesíthető, de az értékesítés eredménytelen. A megsemmisítés olvasztás útján történik, célja, hogy az elkobzott fegyver rendeltetésszerű használatra teljesen alkalmatlanná váljon. A megsemmisítést bizottság jelenlétében kell végrehajtani. A bizottság a megsemmisítést előkészítőkből és az elkobzott fegyvert leadó hatóság megbízottjaiból áll. A megsemmisítést előkészítőnek a megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell készítenie.
78. § * (1) A következő anyagok szállítása, tárolása és őrzése a jelen alcímben foglalt szabályok szerint történhet:
a) a Btk. 459. § (1) bekezdés 18. pontjában meghatározott, kábítószernek minősülő anyag;
b) a kábítószer-prekurzorokról szóló 273/2004/EK rendeletben, illetve a kábítószer-prekurzoroknak a Közösség és harmadik országok közötti kereskedelme nyomon követésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 111/2005/EK rendeletben meghatározott, kábítószer-prekurzornak minősülő anyag;
c) az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 1. § 37. pontjában meghatározott új pszichoaktív anyag;
d) az a)–c) pontokban felsoroltak gyanúját keltő anyag, illetve készítmény.
(2) Az (1) bekezdés a)–d) pontjában felsorolt anyag vagy készítmény eredeti csomagolóanyaga esetében a lefoglalás általános szabályai szerint kell eljárni.
79. § * A 78. § (1) bekezdés a)–d) pontjában felsoroltak lefoglalása esetén a hatóság haladéktalanul értesíti az ORFK-t.
80. § * A lefoglalást foganatosító hatóság a 78. § (1) bekezdés a)–d) pontjában felsoroltak szakszerű csomagolását – szükség esetén – a kábítószerekkel és pszichotróp anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról szóló 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdésében meghatározott szakképesítéssel rendelkező szakértő vagy szaktanácsadó közreműködésével végezheti. A hatóság a 78. § (1) bekezdés a)–d) pontjában felsorolt, lefoglalt anyagot vagy készítményt azonosításra alkalmas módon becsomagolja. A 78. § (1) bekezdés a)–d) pontjában felsoroltakat tartalmazó tartályt, csomagolóanyagot – ha ez lehetséges – a hatóság lepecsételi.
81. § * A 78. § (1) bekezdés a)–d) pontjában felsorolt, lefoglalt anyagot vagy készítményt a hatóság hivatali időben haladéktalanul, egyébként a legközelebbi munkanapon szakértőhöz szállítja. A szakértőhöz való szállításig a hatóság gondoskodik annak biztonságos, zárható módon való tárolásáról.
82. § * (1) Szakértő alkalmazása esetén (Be. 99. §) a 78. § (1) bekezdés a)–d) pontjában felsoroltakat a hatóság a szakértőnek adja át.
(2) A szakértő a 78. § (1) bekezdés a)–d) pontjában felsoroltak vizsgálata során mintát vesz az anyagból. Ha az anyag vagy készítmény mennyisége lehetővé teszi, a szakértő úgy vesz mintát, hogy az elegendő legyen a vizsgálat megismétlésére, tudományos vagy összehasonlító vizsgálat elvégzésére, oktatási célra, valamint nemzetközi kötelezettségvállalásban foglalt mintaszolgáltatás teljesítésére.
83. § * (1) Az eljárást folytató nyomozó hatóság a szakértői vélemény tartalmától függően haladéktalanul javasolja az ügyésznek a 78. § (1) bekezdés a)–d) pontjában felsoroltak előzetes elkobzásának indítványozását. Javaslatát és a szakértői véleményt egyidejűleg megküldi az ORFK-nak. A bíróság döntéséről – a határozat egy példányának megküldésével – tájékoztatja az ORFK-t.
(2) Az ORFK a javaslatról, arról a tényről, hogy az ügyész nem tett indítványt, a szakértői véleményről és a bíróság döntéséről nyilvántartást vezet.
84. § * (1) A szakértői vélemény szerint a 78. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott anyagnak minősülő bűnjelet az ORFK a rendőrségnek az országos rendőrfőkapitány által kijelölt szervezeti egységéhez átszállíttatja további őrzés, tárolás céljából. Az átszállításról az ORFK az országos rendőrfőkapitány által kijelölt egység igénybevételével gondoskodik.
(2) A 78. § (1) bekezdés a)–d) pontjában felsorolt, lefoglalt anyag vagy készítmény és a minta nyilvántartása az azt tároló szerv feladata. A nyilvántartás és tárolás felügyeletét és ellenőrzését az ORFK végzi.
85. § * A 78. § (1) bekezdés a)–d) pontjában felsorolt, elkobzott anyag vagy készítmény további sorsáról a feladat- és hatáskör szerint érintett hatóságok bevonásával az ORFK a külön jogszabály szerinti visszairányítási eljárásban dönt. A 78. § (1) bekezdés a)–d) pontjában felsorolt, elkobzott anyag vagy készítmény az egészségügyi szükségletek kielégítésére, bűnüldözési, tesztelési, oktatási, kutatási célra, összehasonlító vizsgálat elvégzése céljából, továbbá nemzetközi kötelezettségvállalásból fakadó feladat teljesítéséhez igénybe vehető.
86. § * (1) A 85. § szerinti felhasználás, igénybevétel hiányában az ORFK a 78. § (1) bekezdés a)–d) pontjában felsoroltak megsemmisítése iránt intézkedik.
(2) A 78. § (1) bekezdés a)–d) pontjában felsoroltaknak a megsemmisítés helyére történő szállítása a 84. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint történik.
(3) * A megsemmisítést az ORFK és az ügyészség képviselőjének jelenlétében kell lefolytatni. A megsemmisítésen a 78. § (1) bekezdés a)–d) pontjában felsoroltak vizsgálatát végző szakértői intézet képviselője jelen lehet. A megsemmisítésről az ORFK tételes jegyzőkönyvet készít, melyből egy példányt a 78. § (1) bekezdés a)–d) pontjában felsoroltak vizsgálatát végző szakértői intézetnek is megküld.
(4) A megsemmisítéskor az ORFK az azonosítás céljából elvégzendő vizsgálat érdekében mintát vehet.
(5) A 78. § (1) bekezdés a)–d) pontjában felsorolt, előzetesen elkobzott anyag vagy készítmény eredeti csomagolóanyaga csak abban az esetben semmisíthető meg, ha szakértői vizsgálat azon további, a bűncselekménnyel összefüggésbe hozható nyomot vagy elváltozást nem állapít meg.
87. § * A hatóság a jogosult által át nem vett közokiratot a kiállító hatóságnak küldi meg, az ilyen magánokiratot pedig – a magánokiratra vonatkozó más jogszabályban előírt iratőrzési kötelezettség figyelembevételével – megsemmisítheti.
88. § (1) A lefoglalás foganatosításakor a hatóság a bűnjel használatához, valamint értékesítéséhez szükséges okmányt és hatósági jelzést is – kivéve, ha a jármű használatát engedélyezte – lefoglalja.
(2) Ha a jármű forgalomban való részvételéhez szükséges okmányt nem lehet lefoglalni, a hatóság haladéktalanul intézkedik a bevonása iránt.
(3) Ha a bűnjelre vonatkozó okmányt, vagy hatósági jelzést nem lehet lefoglalni, ennek okát hatóság a jegyzőkönyvben feltünteti.
(4) A bűnjelként, bűnjelre vonatkozó okmányként, továbbá hatósági jelzésként lefoglalt eredeti dolgot a hatóság az eljárás befejezése után – a határozat egy példányával – a kiállító hatóság részére küldi meg.
(5) A 43. § (1) bekezdésében szabályozott esetben a bűnjelként lefoglalt úti okmányt a hatóság az eljárás befejezése után, a vonatkozó nemzetközi egyezmények rendelkezései szerint, ezek hiányában a Külügyminisztérium Konzuli Főosztálya útján küldi meg az úti okmányt kiállító hatóság részére.
89. § (1) Készpénz lefoglalása esetében a jogosult részére csak abban az esetben fizet kamatot a hatóság, ha a lefoglalás megszüntetésekor azt a jogosultnak visszaadni rendeli. Ebben az esetben a kamat mértéke: a lefoglalás foganatosításától a bűnjelpénz kiadásáról rendelkező határozat jogerőre emelkedéséig eltelt időpontig, minden naptári nap után, a felszámítás évére vonatkozó költségvetési törvényben meghatározott kamatmérték háromszázhatvanötöd része. Külföldi fizetőeszköz esetében az azt kibocsátó jegybank által meghatározott, mindenkor hatályos kamatláb az irányadó.
(2) A hatóságot kamatfizetési kötelezettség csak azon időszak tekintetében terheli, amely alatt számára a bűnjel feletti rendelkezési jog biztosított volt.
90. § (1) A bírósági bűnjelkezelői pénzletétről, valamint bármely egyéb szerv által kezelt pénz elkobzásáról értesíteni kell a BGH-t, és az elkobzott pénzt kezelő szervet.
(2) * Az elkobzott pénzt az elkobzásról szóló értesítés átvételét követően haladéktalanul át kell utalni a törvényszéki letéti számlára.
91. § Az elkobzott sajtóterméket a hatóság közvetlenül megküldi az Országos Széchényi Könyvtárnak.
92. § (1) * A lefoglalás foganatosításakor a hatóság a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvényben meghatározott veszélyes és új veszélyes anyagot, veszélyes készítményt, jogszabályban meghatározott egyéb veszélyes anyagot, vagy veszélyes készítményt (a továbbiakban együtt: veszélyes anyag), valamint a radioaktív és nukleáris anyagot (a továbbiakban együtt: sugárzó anyag) a helyszínről nem szállíthatja el, hanem – a biztonságos elszállítás érdekében – a lefoglalás helyén biztosítja, és az illetékes rendőrkapitányságot, az pedig a tűzszerész járőrt értesíti. A sugárzó anyag vagy készítmény lefoglalásáról a hatóság az ORFK Főügyeletét, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság területileg illetékes igazgatóságát, az Országos Közegészségügyi Intézetet, valamint a népegészségügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt is értesíti.
(2) A veszélyes anyag megvizsgálásáról és megsemmisítéséről, valamint a sugárzó anyag lefoglalásánál követendő eljárásról külön jogszabályok rendelkeznek.
(3) A hatóság a veszélyes és sugárzó anyagról színes fénykép- vagy videofelvételt készít; e bűnjel átvételéről az illetékes szerv a helyszínen elismervényt állít ki, azt a hatóság részére átadja, majd a megvizsgálás után, illetőleg az esetleg szükséges megsemmisítést megelőzően a bűnjelet részletesen leírja és arról szakvéleményt ad.
(4) A veszélyes és sugárzó anyag elkobzásáról a hatóság az azt őrző szervet és a bűnjelkezelőt is értesíti.
(5) Az átvevő szerv az elkobzott veszélyes és sugárzó anyagért térítést nem fizet.
93. § Védett természeti érték lefoglalása esetében a külön jogszabály rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
94. § (1) * Az elkobzott, illetve az állam tulajdonába került, a kulturális javak körébe tartozó bűnjelet a megfelelő gyűjteményben való elhelyezés érdekében térítésmentesen át kell adni a kulturális javakkal kapcsolatos hatósági feladatai körében eljáró kulturális örökség védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: kulturális javak hatósága) által kijelölt kezelő szervnek. A bűnjelként az állam tulajdonába került védett kulturális javak esetében a kijelöléshez a kultúráért felelős miniszternek az egyetértése szükséges.
(2) * A kulturális javak hatóságát a bűnjel őrzési helyéről és átvételi idejéről a bűnjelkezelő értesíti. Az értesítésben feltünteti a határozatnak a bűnjelre vonatkozó részét, valamint a bűnjel részletes leírását.
(3) * A kulturális javak hatósága által kijelölt szerv megbízottja az átvételi jogosultságát igazolja. A bűnjelkezelő a megbízott személyazonosságát a személyazonosításra alkalmas okmány alapján megállapítja. A megbízott a bűnjel átvételéről elismervényt állít ki.
(4) A bűnjelnek a kijelölt szervhez szállításával felmerülő költség a kijelölt szervet terheli.
(5) * Ha a bűnjelet az elkobzás kimondása előtt átadták a kijelölt szervnek, a bűnjelkezelő az elkobzást kimondó határozatról értesíti a kulturális javak hatóságát. Az értesítésben feltünteti a határozatnak a bűnjelre vonatkozó részét, a bűnjel részletes leírását, az őrzést végző szervet, az átadás időpontját, és azt, hogy a bűnjel véglegesen a kulturális javak hatósága rendelkezésére áll.
95. § (1) * Az elkobzott, illetve az állam tulajdonába került olyan bűnjelet, amely a bűnüldözési és kriminalisztikai oktatáshoz, kiállításhoz, tudományos feldolgozáshoz felhasználható – a hatóság rendelkezése szerint – a Rendőrmúzeumban, illetve a Nemzeti Szakértői és Kutató Központban kell elhelyezni a védett kulturális javak kivételével.
(2) * A Rendőrmúzeumban, illetve a Nemzeti Szakértői és Kutató Központban kell elhelyezni az (1) bekezdésben meghatározott bűnjelen kívül azt az elkobzott, egyébként értékesíthető, valamint megsemmisítésre kerülő bűnjelet is, amelynek átadását – bűnügyi jellegzetességeire tekintettel – a Rendőrmúzeum vagy a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ külön iratban kéri.
(3) * Ha az (1)–(2) bekezdésekben meghatározott bűnjel a terjedelme, súlya vagy egyéb körülmény (pl. törékenység) miatt nem alkalmas a postai szállításra, a bűnjelkezelő erről értesíti a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságot. Ebben az esetben a bűnjel Rendőrmúzeumba vagy Nemzeti Szakértői és Kutató Központba szállításáról a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság gondoskodik.
(4) Az (1)–(3) bekezdésekben foglalt rendelkezések megfelelően irányadók a bűnjelnek a rendvédelmi szervek múzeumában történő elhelyezésére.
(5) * E § alkalmazásában védett kulturális javak alatt érteni kell a védetté nyilvánított kulturális javakat is.
96. § A rendelet általános szabályait az e fejezetben említett bűnjelekre, az e fejezetben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
97. § (1) Ha a bíróság a bűnjel elkobzását szabálysértéssel kapcsolatban mondta ki, az elkobzott dolgot annak a szabálysértési hatóságnak a rendelkezésére bocsátja, amelyik a szabálysértés elbírálására illetékes lett volna.
(2) A lefoglalt és visszaadni rendelt bűnjel előzetes értékesítése esetében a befolyt ellenértéket kell a jogosult részére kiutalni. A kiutalás iránt az a szerv intézkedik, amelyik számláján az ellenértéket kezelik.
(3) Az előzetesen értékesített, szabálysértés miatt elkobzott bűnjel ellenértékét – ha azt a bírósági bűnjelkezelői letéti számlán kezelik – a bíróság nem utalja a szabálysértési hatósághoz.
(4) Ha a bíróság az általa megállapított szabálysértéssel kapcsolatban lefoglalt bűnjel visszaadását, illetőleg az elkobzott bűnjelnek más szerv részére való átadását vagy megsemmisítését rendelte el, a BGH, illetőleg a bűnjelkezelő e rendelet általános rendelkezései szerint jár el.
98. § *
99. § (1) Ez a rendelet 2003. július 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) *
99/A. § * A 2013. július 1-jét megelőzően elkövetett bűncselekmények miatt folytatott büntetőeljárások során a 66. §, 69. § és 78. § alkalmazása esetén az e rendelet 2013. június 30-án hatályban volt rendelkezései szerint kell eljárni.
100. § E rendelet az Európai Unió következő jogforrásaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 2001. június 28-án kelt 1338/2001. számú rendelete az euró védelme érdekében a pénzhamisítás terén szükséges intézkedések meghatározásáról;
b) a Tanács 2001. december 6-i határozata az eurónak a hamisítások elleni védelméről.
