A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 162. §-a (2) bekezdésének e) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § * A rendelet hatálya kiterjed az átmeneti gondozás keretében ideiglenes ellátást biztosító helyettes szülőre, az otthont nyújtó ellátást biztosító nevelőszülőre, a gyermekek napközbeni ellátását biztosító családi napközi működtetőjére és a házi gyermekfelügyeletet biztosító személyre, valamint a gyermeket örökbe fogadni szándékozó magyar állampolgárra.
2. § (1) * Helyettes szülők, nevelőszülők (a továbbiakban együtt: befogadó szülők) számára döntés-előkészítő programot, helyettes szülői tanfolyamot, nevelőszülői tanfolyamot, családi napközit működtetők és házi gyermekfelügyeletet biztosító személyek számára tanfolyamot, valamint örökbefogadók számára tanfolyamot és tanácsadást (a továbbiakban együtt: tanfolyam) a gyermekvédelem területén működő intézmények szervezhetnek (a továbbiakban: tanfolyamot szervező).
(2) * A tanfolyamot szervező
a) a helyettes szülői és a nevelőszülői tanfolyamot megelőző döntés-előkészítő program, valamint a helyettes szülői és a nevelőszülői tanfolyam elindítását a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnak,
b) * a családi napközit működtetők és házi gyermekfelügyeletet biztosító személyek részére szervezett tanfolyam, az örökbefogadás előtti tanácsadás, valamint az örökbefogadói tanfolyam elindítását a családpolitikáért felelős miniszternek
írásban bejelenti.
(2a) * A (2) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell
a) a tanfolyam típusát, helyét és tárgyi feltételeit,
b) a tanfolyamon várhatóan résztvevők számát,
c) a tanfolyam szakmai felelőseit,
d) az oktatók nevét, képesítését és
e) a felhasználni kívánt szakmai tananyagot.
(3) * Ha a (2a) bekezdésben foglaltak tekintetében változás következik be, a tanfolyamot szervezőnek a változást is be kell jelentenie.
3. § (1) A tanfolyamok - az örökbefogadás előtti tanácsadás kivételével - térítéskötelesek.
(2) Ha a résztvevő hiányzásainak száma meghaladja az e rendeletben meghatározott óraszámot, és emiatt nem kaphat tanúsítványt, a résztvevő ugyanannál a szervezőnél a tanfolyami díj ismételt befizetése nélkül vehet részt a következő tanfolyamon.
(3) * A tanfolyam során csak olyan szakmai tananyagot lehet használni, amit - a 2. § (2) bekezdése szerinti bejelentési rendhez igazodóan - a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal vagy a családpolitikáért felelős miniszter jóváhagyott.
(4) * A tanfolyamon való részvételről kiadott igazolás és tanúsítvány másolatát a tanfolyamot szervező - a 2. § (2) bekezdése szerinti bejelentési rendhez igazodóan - megküldi a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnak vagy a családpolitikáért felelős miniszternek. A tanúsítványokat a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal vagy a családpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium nyilvántartásba veszi és sorszámmal látja el.
4. § (1) * A helyettes szülői és a nevelőszülői tanfolyamot megelőzően a jelentkezők döntés-előkészítő programon vesznek részt.
(2) * A döntés-előkészítő program célja a nem vér szerinti családban nevelkedő gyermekekre és a befogadó szülőkre vonatkozó alapvető ismeretek átadása, valamint annak eldöntése, hogy a jelentkező alkalmas-e befogadó szülőnek.
5. § (1) * A döntés-előkészítő programra a tanfolyamot szervezőnél az a cselekvőképességet érintő gondnokság alatt nem álló, nagykorú személy jelentkezhet írásban, akivel szemben nem áll fenn a Gyvt. 15. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok.
(2) A döntés-előkészítő program 28 órás csoportos foglalkozásból és a 3., 6., valamint a 9. foglalkozást követően megtartott, egyenként 1,5 óra időtartamú egyéni családértékelő megbeszélésből áll. A csoport létszáma a 15 főt nem haladhatja meg.
(3) A döntés-előkészítő program minimális időtartama 7 hét, maximális időtartama - a családértékelő megbeszélésekkel együtt - 12 hét.
(4) Döntés-előkészítő program vezetésére az a személy jogosult, aki csoportvezetéshez szükséges képzésen igazoltan részt vett, és legalább 3 év, a gyermekvédelem területén szerzett gyakorlattal rendelkezik.
(5) A döntés-előkészítő program részletes tematikáját az 1. számú melléklet tartalmazza.
6. § (1) A döntés-előkészítő program egy szóbeli, egyéni vagy csoportos összegző beszélgetéssel zárul.
(2) A döntés-előkészítő programon való részvételről a tanfolyamot szervező igazolást ad ki. Nem állítható ki igazolás annak, aki a döntés-előkészítő program során több, mint 4 óráról hiányzott.
(3) * A döntés-előkészítő programot követően a résztvevő és az oktatók együtt döntenek arról, hogy a résztvevő jelentkezzen-e a helyettes szülői vagy a nevelőszülői tanfolyamra. Ha a jelentkezés mellett döntenek, akkor ezzel egyidejűleg arról is határoznak, hogy a résztvevő a helyettes szülői vagy a nevelőszülői tanfolyamot végezze el. Ha a résztvevő mindkét tanfolyam elvégzését vállalja, felmentést kap azon előadások látogatása alól, amelyeket a másik tanfolyamon való részvétele során már látogatott.
(4) * Ha az oktatók a döntés-előkészítő program és a családértékelő megbeszélések alapján nem tudnak egyértelmű döntést hozni, illetőleg a döntés-előkészítő programban részt vevő személyt nem tartják alkalmasnak befogadó szülőnek - a résztvevő kérelmére - szakértői bizottság dönt az ügyben. A szakértői bizottság a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal által felkért két klinikai szakpszichológusból áll.
7. § (1) A helyettes szülői tanfolyam célja a résztvevők felkészítése a családban élő gyermekek saját háztartásban történő átmeneti gondozására.
(2) A helyettes szülői tanfolyam időtartama 22 óra, ami a képzést lezáró, a tanfolyam elvégzését minősítő összegző beszélgetés 1 órás időtartamát is magában foglalja. Nem vehet részt az összegző beszélgetésen az, aki a tanfolyam során több, mint 3 óráról hiányzott.
(3) A helyettes szülői tanfolyam részletes tematikáját a 2. számú melléklet tartalmazza.
(4) A helyettes szülői tanfolyamon résztvevők a tanfolyam sikeres elvégzéséről a tanfolyamot szervező által kiadott tanúsítványt kapnak. A tanúsítványban szereplő tanfolyami képzettség megnevezése: helyettes szülő.
8. § * (1) A nevelőszülői tanfolyam során a résztvevők felkészülnek az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek, valamint az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt saját háztartásban történő, teljes körű ellátására.
(2) A nevelőszülői tanfolyam időtartama 32 óra, ami a képzést lezáró, a tanfolyam elvégzését minősítő összegző beszélgetés 2 órás időtartamát is magában foglalja. Nem vehet részt az összegző beszélgetésen az, aki a tanfolyam során több mint 5 óráról hiányzott.
(3) A nevelőszülői tanfolyam részletes tematikáját a 3. számú melléklet tartalmazza.
(4) A nevelőszülői tanfolyamon résztvevők a tanfolyam sikeres elvégzéséről a tanfolyamot szervező által kiadott tanúsítványt kapnak. A tanúsítványban szereplő tanfolyami képzettség megnevezése: nevelőszülő.
8/A. § * (1) A nevelőszülők részére szervezett Központi Oktatási Program (a továbbiakban: KOP) célja a nevelőszülői tevékenységhez szükséges alkalmasság és kompetenciák - a nevelőszülő gyakorlati tevékenységébe ágyazottan történő - fejlesztése.
(2) A KOP-ot a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) adja ki és az általa vezetett minisztérium honlapján teszi közzé.
(3) A KOP alapján történő nevelőszülői képzés (a továbbiakban: KOP-képzés) szakmai felügyeletét a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: KOP-képzésért felelős szerv) végzi.
(4) A KOP-képzés időtartama 240 óra, maximális csoportlétszáma 24 fő. A KOP-képzés témaköreit, óraszámait, elméleti és gyakorlati óraszámainak arányát a 8. számú melléklet tartalmazza.
8/B. § * (1) KOP-képzést és vizsgáztatást a KOP-képzésért felelős szerv, továbbá a miniszter által pályázati úton kijelölt szervezet (a továbbiakban: képző szervezet) végezhet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti pályázati kiírást a KOP-képzésért felelős szerv honlapján kell közzétenni. A pályázattal kapcsolatos döntés-előkészítő és adminisztratív feladatokat a KOP-képzésért felelős szerv látja el.
(3) Képző szervezet pályázatonként legfeljebb öt évig terjedő időtartamra jelölhető ki.
8/C. § * (1) A képző szervezet köteles az általa tervezett képzést - legalább 45 nappal annak megkezdése előtt - írásban bejelenteni a KOP-képzésért felelős szervnek. A bejelentésnek tartalmaznia kell a képzés megkezdésének időpontját, szakmai felelőseinek nevét és elérhetőségét, továbbá a képzésben részt vevők tervezett létszámát. A bejelentéssel egyidejűleg a képző szervezetnek a KOP alapján készített helyi képzési programot is meg kell küldenie a KOP-képzésért felelős szerv részére.
(2) A képző szervezet az (1) bekezdésben foglaltak tekintetében bekövetkező bármely változást köteles haladéktalanul bejelenteni a KOP-képzésért felelős szervnek.
(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentéshez csatolt helyi képzési programot a KOP-képzésért felelős szerv 30 napon belül értékeli. A képző szervezet KOP-képzést a helyi képzési programjának a KOP-képzésért felelős szerv által történő írásbeli jóváhagyását követően indíthat.
(4) Ha a képzés megvalósítása a jóváhagyott helyi képzési programtól eltér, a KOP-képzésért felelős szerv határidő tűzése mellett felhívja a képző szervezetet a helyi képzési programnak megfelelő képzési tevékenység folytatására.
(5) Ha a képző szervezet a (4) bekezdés szerinti felhívásnak határidőben nem tesz eleget, és a képzés nem a jóváhagyott helyi képzési programban meghatározott
a) tananyag felhasználásával,
b) óraszámban,
c) tematika oktatásával vagy
d) képesítésű oktató részvételével
történik, a KOP-képzésért felelős szerv a folyamatban lévő képzést felfüggeszti és kezdeményezi a miniszteri kijelölés visszavonását.
8/D. § * (1) A KOP-képzésben az vehet részt, aki
a) a 4-6. § szerinti döntés-előkészítő programot és a 8. § szerinti nevelőszülői tanfolyamot eredményesen elvégezte vagy
b) az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítés 10557-12 számú, „Befogadott gyermek ellátásának alapfeladatai” elnevezésű követelménymoduljának záróvizsgáját sikeresen letette.
(2) A KOP-képzés során az oktató a résztvevő munkáját a 8. számú melléklet 2. pontjában foglalt táblázat A:1, C:1 és D:1 mezőjében meghatározott témakörök tekintetében értékeli. A témakörök lezárásának értékelése
a) „kiválóan megfelelt”,
b) „jól megfelelt”,
c) „megfelelt” vagy
d) „nem felelt meg”
lehet.
(3) A KOP-képzés végén a képzésben részt vevő záróvizsgát tesz.
(4) Záróvizsgára az jelentkezhet, aki
a) a képzési órák legalább 85%-án részt vett,
b) a 8. számú melléklet 2. pontjában foglalt táblázat A:1, C:1 és D:1 mezőjében meghatározott témakörök teljesítésére vonatkozó értékelésekben a (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti minősítést kapott,
c) a 8. számú melléklet 2. táblázat B:1, E:1 és F:1 mezőjében meghatározott témakörök foglalkozásain igazoltan részt vett, továbbá
d) elkészített és a záróvizsga napját legalább 30 nappal megelőzően a KOP-képzésért felelős szerv, vagy - ha a képzésben képző szervezetnél vesz részt - a képző szervezet részére egy legalább 5, legfeljebb 10 oldalas esetelemzést megküldött.
8/E. § * (1) A záróvizsgát a képző szervezet által, illetve, ha a képzést a KOP-képzésért felelős szerv végzi, az általa - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint - létrehozott vizsgabizottság (a továbbiakban: vizsgabizottság) előtt kell letenni.
(2) A vizsgabizottság tagjai: a vizsgabizottság elnöke és a képzésben részt vett két oktató.
(3) A vizsgabizottság elnökét a KOP-képzésért felelős szerv javaslatára a miniszter kéri fel az Országos Szakmai Vizsgaelnöki Névjegyzéken szereplő, a szociális szolgáltatások szakmacsoportba tartozó szakképesítések között, a 32 761 01 azonosító számú nevelőszülő szakképesítés területén szakmai vizsgaelnöki teendők ellátásával megbízható személyek közül.
8/F. § * (1) A záróvizsga
a) a 8/D. § (4) bekezdés d) pontja szerinti esetelemzés értékeléséből és
b) az esetelemzéshez kapcsolódóan megszerzett további ismeretekre vonatkozó - a vizsgázónak a záróvizsga napját legalább 15 nappal megelőzően írásban eljuttatott - két kérdésre adott szóbeli válaszokból áll.
(2) Az esetelemzést és a szóbeli válaszokat a vizsgabizottság minden tagja értékeli (a továbbiakban: részértékelés). A záróvizsga értékelését a vizsgabizottság tagjai közösen alakítják ki. A záróvizsga közös értékelése során felmerült egyet nem értés esetén a vizsgabizottság elnöke dönt.
(3) A záróvizsga értékelése
a) „kiválóan megfelelt”,
b) „jól megfelelt”,
c) „megfelelt” vagy
d) „nem felelt meg”
lehet.
(4) A záróvizsgáról jegyzőkönyv készül, melyet a képző szervezet megküld a KOP-képzésért felelős szervnek.
(5) A záróvizsgáról készült jegyzőkönyv alapján - sikeres vizsga esetén - a KOP-képzésért felelős szerv a képesítés megszerzéséről a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 21 napon belül tanúsítványt állít ki. A tanúsítványban szereplő képzettség megnevezése: képesített nevelőszülő. A tanúsítvány formai és tartalmi követelményeit a 9. számú melléklet tartalmazza.
(6) A KOP-képzésért felelős szerv az általa kiadott, (5) bekezdés szerinti tanúsítványokról nyilvántartást vezet.
9. § (1) A családi napközit működtetők és a házi gyermekfelügyeletet biztosító személyek részére szervezett tanfolyamok célja a résztvevők felkészítése arra, hogy a családban nevelkedő gyermekek számára megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást tudjanak biztosítani.
(2) A tanfolyamokra írásban lehet jelentkezni a szervezőknél. Egy csoport létszáma a 15 főt nem haladhatja meg.
(3) A családi napközit működtetők részére szervezett tanfolyam 40 órából áll, melyből 36 óra a kötelezően előírt tananyag feldolgozására, 4 óra pedig a csoport igényeihez igazodóan szabadon használható fel.
(4) A házi gyermekfelügyeletet biztosító személyek részére szervezett tanfolyam 26 órából áll, melyből 24 óra a kötelezően előírt tananyag feldolgozására, 2 óra pedig a csoport igényeihez igazodóan szabadon használható fel.
(5) A családi napközit működtetők és a házi gyermekfelügyeletet biztosító személyek részére szervezett tanfolyamok részletes tematikáját a 4., illetve az 5. számú mellékletek tartalmazzák. A tematikában meghatározott időkeretektől a csoport összetételét, érdeklődését és igényeit figyelembe véve el lehet térni. Az egyes témák feldolgozására szánt idő azonban ebben az esetben sem lehet kevesebb 2 óránál.
10. § (1) A családi napközit működtetők részére szervezett tanfolyam egy írásbeli dolgozat elkészítésével, majd ezt követően egy szóbeli vizsgával zárul. Nem bocsátható vizsgára az, aki a tanfolyam során több, mint 6 óráról hiányzott.
(2) Az írásbeli dolgozat benyújtási határideje az utolsó képzési naptól számított 21. nap. Az írásbeli dolgozat elkészítéséhez a résztvevőnek konzultációs lehetőséget kell biztosítani.
(3) Az írásbeli dolgozat terjedelmét és választható témáit a 4. számú melléklet tartalmazza.
(4) A szóbeli vizsga időpontjáról a szervező legkésőbb a tanfolyam utolsó napján tájékoztatja a tanfolyamon résztvevőket. A vizsga legkorábbi időpontja az írásbeli dolgozat benyújtási határidejétől számított 15. nap lehet.
(5) A szóbeli vizsgán a résztvevő megvédi beadott dolgozatát, és részt vesz egy egyéni vagy csoportos záróbeszélgetésen.
(6) A vizsgabizottság minimum 3 tagból áll. Tagnak a felkészítést végző oktatók és a tanfolyamot szervező képviseletét ellátni jogosult személyek kérhetőek fel. A vizsgabizottság értékelése során a lehetséges minősítések: megfelelt, nem felelt meg.
(7) A vizsgán jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a tanfolyam szervezője az írásbeli dolgozatokkal együtt 10 évig megőriz.
11. § A házi gyermekfelügyeletet biztosító személyek részére szervezett tanfolyam egy szóbeli, egyéni vagy csoportos összegző beszélgetéssel zárul. Nem vehet részt az összegző beszélgetésen az, aki a tanfolyam során több, mint 3 óráról hiányzott.
12. § A családi napközit működtetők és a házi gyermekfelügyeletet biztosító személyek részére szervezett tanfolyamokon résztvevők a tanfolyamok sikeres elvégzéséről a tanfolyamokat szervezők által kiadott tanúsítványt kapnak. A tanúsítványokban szereplő tanfolyami képzettségek megnevezése: családi napközi működtetője, illetve házi gyermekfelügyelő.
13. § (1) Az örökbe fogadni szándékozó szülő az örökbefogadói tanfolyamot megelőzően szakmai tanácsadáson vesz részt, melyet a működtető által felkért pszichológus (a továbbiakban: szakértő) a 6. számú mellékletben meghatározott szakmai irányelvek alapján végez. A tanácsadás célja, hogy az örökbe fogadni szándékozó szülő - a személyisége és családstruktúrája alapján - a szakértővel együtt megalapozott döntést tudjon hozni arról, alkalmas-e örökbefogadónak.
(2) * Ha az örökbe fogadni szándékozó szülő házasságban él, házastársa is részt vesz a tanácsadáson. Ha a szakértő indokoltnak tartja, a tanácsadáson jelen lehet az örökbe fogadni szándékozó szülő saját gyermeke, valamint házastárs, rokon által történő örökbefogadás esetén az örökbe fogadandó gyermek.
(3) * A tanácsadást követően a szakértő az örökbe fogadni szándékozó szülő kérelmére az alkalmasságára vagy az alkalmatlanságára vonatkozó megállapításait megküldi az örökbe fogadni szándékozó szülő lakóhelye szerint illetékes területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak.
(4) *
14. § (1) Az örökbefogadói tanfolyam célja a résztvevők megismertetése az örökbefogadás társadalmi és jogi hátterével, az örökbe fogadható gyermekek speciális helyzetével és az örökbefogadással együtt járó konfliktusok kezelésének módjaival.
(2) Az örökbefogadói tanfolyam időtartama 21 óra, ami a tanfolyamot lezáró, a tanfolyam elvégzését minősítő összegző beszélgetés 1 órás időtartamát is magába foglalja. Nem vehet részt az összegző beszélgetésen az, aki a tanfolyam során több, mint 3 óráról hiányzott.
(3) A tanfolyamot vezető képzőkre az 5. § (4) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(4) Az örökbefogadói tanfolyam részletes tematikáját a 7. számú melléklet tartalmazza.
(5) Az örökbefogadói tanfolyamon résztvevők a tanfolyam sikeres elvégzéséről a tanfolyamot szervező által kiadott tanúsítványt kapnak. A tanúsítványban szereplő tanfolyami képzettség megnevezése: örökbefogadó szülő.
15. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése után indult tanfolyamok során kell alkalmazni.
(2) Mindazokat, akik e rendelet hatálybalépése előtt eredményesen vettek részt helyettes szülők, nevelőszülők, családi napközit működtetők részére szervezett tanfolyamokon, úgy kell tekinteni, hogy eleget tettek a jogszabályban előírt tanfolyami kötelezettségüknek.
(3) Örökbefogadói tanácsadáson és tanfolyamon azoknak az örökbe fogadni szándékozó személyeknek kell részt venniük, akik e rendelet hatálybalépésekor nem rendelkeznek jogerős gyámhatósági határozattal arra vonatkozóan, hogy az örökbefogadásra alkalmasak.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott személyekkel esnek egy tekintet alá azok az örökbe fogadni szándékozó személyek, akik az alkalmasságukat megállapító jogerős határozat érvényességi idejének meghosszabbítása iránt nyújtanak be kérelmet.
(5) *
1. A tanfolyam célja, hogy a résztvevők
1.1. megszerezzék a helyettes szülői és a nevelőszülői munkára vonatkozó alapvető ismereteket,
1.2. megismerjék a saját, vér szerinti családjukban nem nevelkedhető gyermekek sajátos helyzetét,
1.3. megismerjék a helyettes szülői és a nevelőszülői munka során felmerülő tipikus problémákat és ezek megoldási lehetőségeit,
1.4. a képzést követően - a képzővel együtt - megalapozott döntést tudjanak hozni arról, hogy alkalmasak-e befogadó szülőnek,
1.5. a képzést követően - a képzővel együtt - megalapozott döntést tudjanak hozni arról, hogy a továbbiakban a helyettes szülői vagy a nevelőszülői képzésen vegyenek-e részt.
2. A csoportos foglalkozás tematikája
2.1. Mit jelent befogadó szülőnek lenni?
2.1.1. Miben különbözik egymástól a helyettes szülői és a nevelőszülői munka?
2.1.2. A képzés és az értékelés célja, menete.
3 óra (ea.)
2.2. A családi kapcsolatok jelentősége a gyermek életében
2.2.1. A gyermek azonosságtudata, kultúrája, önbecsülése és a család.
2.2.2. Az állandóság jelentősége a gyermek életében.
2.2.3. Mi a befogadó szülő és a többi szakember feladata a fentiek biztosításában?
3 óra (ea.)
2.3. A kötődés szerepe a gyermek életében
2.3.1. A gyermek fejlődésének alapfeltételei.
2.3.2. A mély és tartós kötődés fogalma, jelentősége.
2.3.3. Hogyan hat a gyermek fejlődésére az, ha befogadó szülőhöz kerül?
2.3.4. Mi a befogadó szülő és a többi szakember feladata a fentiek biztosításában?
3 óra (ea.)
2.4. A veszteség a gyermek életében
2.4.1. A saját, vér szerinti családjukban nem nevelkedhető gyermekek által átélt veszteségek típusai.
2.4.2. A befogadó szülőhöz kerülés hatása a veszteségélményre.
2.4.3. A veszteség feldolgozásának módjai, a befogadó szülő szerepe a veszteség feldolgozásában.
2.4.4. A befogadó szülő saját veszteségélménye és annak feldolgozása a gyermek szempontjából.
3 óra (ea.)
2.5. A gyermek családi kapcsolatainak erősítése
2.5.1. A gyermek életében jelentős kapcsolatok, ezek hatása a gyermek önbecsülésére, azonosságtudatára.
2.5.2. Hogyan változnak a saját, vér szerinti családjukban nem nevelkedhető gyermekek kapcsolatai?
2.5.3. Hogyan gondozható haza szüleihez vagy gyám gondozásába?
2.5.4. A befogadó szülők szerepe a gyermek kapcsolatainak erősítésében.
3 óra (ea.)
2.6. A gyermek viselkedése és kezelése
2.6.1. A saját, vér szerinti családjukban nem nevelkedhető gyermekek viselkedésének jellemzői.
2.6.2. A fegyelmezés és büntetés.
2.6.3. A hatékony fegyelmezéshez szükséges ismeretek, készségek, eszközök.
3 óra (ea.)
2.7. Életre szóló kapcsolatok a gyermek életében
2.7.1. Az állandóság-érzet biztosításának eszközei ideiglenes elhelyezés esetében.
2.7.2. Életre szóló kapcsolatok kialakítása azoknál a gyermekeknél, akik nem helyezhetőek vissza saját, vér szerinti családjukba.
2.7.3. A gyermek átgondozása örökbefogadó családba.
3 óra (ea.)
2.8. A befogadó szülő, család életében várható változások a gyermek odakerülését követően
2.8.1. Mire lehet számítani a gyermek érkezését követő napokban, hetekben?
2.8.2. Milyen hosszú távú változásokkal kell számolnia a befogadó szülőnek, családnak?
2.8.3. Milyen hatással lehet a befogadó szülő családtagjaira a gyermek érkezése?
2.8.4. A gyermek egyes életszakaszaiban várható nehézségek.
3 óra (ea.)
2.9. Ki miben segíthet?
2.9.1. A gyermekvédelem rendszerének rövid bemutatása, a szakemberek információ- és támogatásnyújtása.
2.9.2. Kihez lehet fordulni a befogadó szülőnél, családban, illetőleg a szűkebb-tágabb környezetben felmerülő problémák esetén?
4 óra (ea.)
3. A családértékelő megbeszélések témái
3.1. A befogadó szülő, család lehetőségei, tudása, tapasztalata. Várhatóan mennyiben lesznek képesek kielégíteni a hozzájuk kerülő gyermek szükségleteit? Mely területeken van a befogadó szülőnek, családnak további fejlődésre, segítségre szüksége ahhoz, hogy a hozzá kerülő gyermek szükségleteit ki tudja elégíteni?
3.2. Hogyan biztosítható a befogadó szülő, család további fejlődése? Milyen támogatásra van szüksége a befogadó szülőnek, családnak, hogyan fogja ezt megkapni?
3.3. Hogyan látja a befogadó szülő, család a saját elvárásait, képességeit, szükségleteit a gyermek - képzés során megismert - szükségletei fényében? Hogyan befolyásolja ez befogadó szülői szándékát, döntését?
4. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
4.1. Egyéni vagy csoportos összegző beszélgetés.
I. A tanfolyam célja
A tanfolyam célja, hogy a résztvevők
- megtanulják úgy ellátni tevékenységüket, hogy terveiket a hozzájuk kerülő gyermek vér szerinti szülőjének átmeneti távollétére alapozzák, és a gyermek várakozásait is ehhez igazítsák,
- megszerezzék a gyermek átmeneti gondozásához szükséges gyermekellátási gyakorlatot,
- továbbfejlesszék a gyermek átmeneti gondozásához szükséges empátiás készségüket,
- megismerjék és a gyakorlatban tartsák tiszteletben a szülői jogokat,
- megismerjék a gyermekvédelmi rendszer felépítését, a veszélyeztetett gyermekekkel foglalkozó szakemberek feladatát és segítségük igénybevételének módjait,
- megismerjék és munkájuk során alkalmazzák a szociális munka etikai kódexét.
II. A tanfolyam tematikája
1. Jogi ismeretek
- A gyermekvédelmi gondoskodás rendszere.
- A helyettes szülőkre és a gyermek ellátására vonatkozó jogi szabályozás.
2 óra (ea.)
2. A szülő-gyermek kapcsolat ébrentartásának feltételei
- Miként szolgálja a szülővel kötött megállapodás a gyermek visszakerülését a szülőhöz?
- Az elválás folyamatának lépései.
- A szülővel történő találkozások (érintkezési pontok) megtervezése.
- A családgondozó szerepe a kapcsolat megőrzésében.
1 óra (ea.)
3. A veszteségkezelés életkori sajátosságai
- Csecsemőkor.
- Óvodás kor.
- Kisiskolás kor.
- Kamaszkor.
1 óra (ea.)
4. Konfliktus és konfliktuskezelés
- A nehéz helyzetek kezelése.
- A helyettes szülői munkával együtt járó feszültség.
- Tipikus konfliktushelyzetek a gyermek nevelése során.
- Hatékony konfliktuskezelés, feszültségoldás.
2 óra (irányított beszélgetés)
5. Pedagógiai, pszichológiai ismeretek
- Gyermekek életkori szükségletei, ezek kielégítése.
- Egyéni eltérések, sajátosságok.
- A gyermek egyéniségének, személyiségének elfogadása, tiszteletben tartása.
- Az állandóság (szokások) és a változás jelentősége a gyermek életében.
- A gyermek magánszférája, szabadsága.
- A kortárs kapcsolatok jelentősége.
- Fegyelmezés, korlátozás.
- A játék szerepe és jellemzői életkoronként.
- A tanulási készség fejlődése, tanulási nehézségek, segítségnyújtás.
8 óra (ea. + irányított beszélgetés)
6. Egészségügyi ismeretek
- A gyermek és környezetének higiénéje.
- Egészséges életmód, táplálkozás, környezettudatosság.
- A gyermek esetleges speciális egészségügyi szükségletei.
- Addiktológiai alapismeretek (a kábítószerekkel kapcsolatos alapismeretek, a szenvedélybetegek segítése, a család szerepe, a pszichoszociális fejlődés, az ellátórendszer).
- Baleset-megelőzés, elsősegélynyújtás.
4 óra (ea. + irányított beszélgetés)
7. Esetelemzések
- Konkrét esetek megbeszélése szakirodalom („Helyettes szülői kézikönyv” példatára) alapján.
- A helyettes szülői munkával kapcsolatos kihívások, aktuális problémák bemutatása.
1 óra (ea.)
8. Találkozás gyakorló helyettes szülői családdal
- Kérdésekre válaszol a gyakorló helyettes szülő.
- Hospitálás a helyettes szülő otthonában.
2 óra (gyakorlat)
III. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
- Ismereteket összegző beszélgetés
1 óra
1. A tanfolyam célja, hogy a résztvevők
1.1. tudatosan felkészüljenek a nevelőszülői feladatok ellátására,
1.2. megszerezzék azokat az ismereteket, amelyek révén a nevelt gyermek számára - annak képességeihez igazodóan - biztosítani tudják a gondozás, nevelés feltételeit, a gyermek fejlődéséhez szükséges családi szocializációs színteret,
1.3. elsajátítsák azokat a készségeket, melyek révén elő tudják segíteni a gyermek felkészülését az önálló életre, a családi és társadalmi normák elfogadására és betartására,
1.4. alkalmassá váljanak arra, hogy a gyermek érdekeinek megfelelően elősegítsék a gyermek kapcsolattartását a vér szerinti családdal, visszatérését a vér szerinti családba, illetve beilleszkedését az örökbefogadó családba,
1.5. megismerjék az általános szakmai szabályokat (szakmai etika, gyermeki jogok stb.).
2. A tanfolyam tematikája
2.1. Jogi ismeretek
2.1.1. A gyermekvédelmi gondoskodás rendszere, a nevelőszülők ebben elfoglalt helye.
2.1.2. A kapcsolódó intézményhálózatok jellemzői.
2.1.3. A nevelőszülői szerepre és a gyermek ellátására vonatkozó jogi szabályozás.
2.1.4. A nevelőszülők alkalmazásának feltételei, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony.
2.1.5. A nevelőszülőkre vonatkozó szabályozás.
2.1.6. A nevelőszülőknek járó juttatások.
2.1.7. A gyermekvédelmi gyámság, osztott gyámság a nevelőszülővel.
2.1.8. A gyámként kirendelt nevelőszülő által ellátandó feladatok.
8 óra (ea.)
2.2. Társadalomismeret
2.2.1. A társadalom és a család főbb jellemzői.
2.2.2. A nevelőszülők helye a társadalomban.
2.2.3. Szociálpolitika és szociális munka.
2.2.4. A családtámogatási rendszer.
4 óra (ea. + irányított beszélgetés)
2.3. Élettörténeti munka
2.3.1. Gyakorlati eszközök alkalmazása a gyermek élete folytonosságának biztosítására.
2 óra (ea. + irányított beszélgetés)
2.4. Konfliktus és konfliktuskezelés
2.4.1. A nehéz helyzetek kezelése.
2.4.2. A nevelőszülői munkával együtt járó feszültség.
2.4.3. Tipikus konfliktushelyzetek a gyermek nevelése során.
2.4.4. Hatékony konfliktuskezelés, feszültségoldás.
2 óra (irányított beszélgetés)
2.5. Pedagógiai, pszichológiai ismeretek
2.5.1. Gyermekek életkori szükségletei, ezek kielégítése.
2.5.2. Egyéni eltérések, sajátosságok.
2.5.3. A gyermek egyéniségének, személyiségének elfogadása, tiszteletben tartása.
2.5.4. Az állandóság (szokások) és a változás jelentősége a gyermek életében.
2.5.5. A gyermek magánszférája, szabadsága.
2.5.6. A kortárs kapcsolatok jelentősége.
2.5.7. Fegyelmezés, korlátozás.
2.5.8. A játék szerepe és jellemzői életkoronként.
2.5.9. A tanulási készség fejlődése, tanulási nehézségek, segítségnyújtás.
7 óra (ea. + irányított beszélgetés)
2.6. Egészségügyi ismeretek
2.6.1. A gyermek és környezetének higiénéje.
2.6.2. Egészséges életmód, táplálkozás, környezettudatosság.
2.6.3. A gyermek esetleges speciális egészségügyi szükségletei.
2.6.4. Addiktológiai alapismeretek (a kábítószerekkel kapcsolatos alapismeretek, a szenvedélybetegek segítése, a család szerepe, a pszichoszociális fejlődés, az ellátórendszer).
2.6.5. A tartósan beteg és fogyatékkal élő gyermekek gondozásának, nevelésének sajátosságai.
2.6.6. Baleset-megelőzés, elsősegélynyújtás.
7 óra (ea. + irányított beszélgetés)
3. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
3.1. ismereteket összegző beszélgetés
2 óra
I. A tanfolyam célja
A tanfolyam célja, hogy a résztvevők
- felkészüljenek a családi napközi működtetésére,
- megszerezzék a gyermekek ellátásához, gondozásához, neveléséhez szükséges ismereteket,
- megismerjék a szolgáltatással kapcsolatos elvárásokat,
- felkészüljenek a gyermekek napirendjének megtervezésére, szervezésére, napi szükségleteik kielégítésére,
- felkészüljenek a gyermekek napközbeni ellátására a gazdaságosság szempontjaira és a kisvállalkozások körülményeire tekintettel,
- megismerjék a működésükkel kapcsolatos alapvető jogszabályi rendelkezéseket.
II. A tanfolyam tematikája
1. A családi napközi helye és funkciója a gyermekek napközbeni ellátásának rendszerében
- Mit kell biztosítani a családi napköziben?
- A családi napközi kapcsolatrendszere.
2 óra (ea.)
2. Üzleti vállalkozás, ügymenet
- Az egyéni vállalkozás jogi és személyi feltételei.
- A vállalkozó jogosultságai.
- Pénzügyi és adóügyi ismeretek.
- Az üzleti vállalkozás működésére, az ügymenetre vonatkozó ismeretek.
3 óra (ea.)
3. A nyilvántartásba vétel
- A működési engedély megszerzésének feltételei és folyamata, az engedély megvonása.
- A támogató szakember szerepe, feladatai.
- A vállalkozó érdekei, feladatai.
2 óra (ea.)
4. A családi napközi működtetésének emberi tényezői
- A családi napközit működtető személyiségével, viselkedésével kapcsolatos elvárások.
- Kapcsolatok kezelése.
- Etikai követelmények.
3 óra (ea.)
5. A családi napközi működtetéséhez szükséges tárgyi feltételek
- A lakás berendezése, biztonság, célszerűség, otthonosság.
- Játékkészlet.
- Speciális ellátást igénylő gyermekek ellátásának tárgyi feltételei.
3 óra (ea.)
6. Biztonság, balesetvédelem
- Baleset-megelőzés.
- Elsősegélynyújtás.
2 óra (ea.)
7. A gyermek egészsége
- Az egészség fogalma, egészségmegőrzés.
- A 20 hetes-14 éves korú gyermek gondozása.
- A beteg gyermek ellátása.
- A fogyatékkal élő gyermek.
3 óra (ea.)
8. A fejlődés és a tanulási folyamat jellemzői, egyes életkorok sajátosságai (14 éves korig)
- A fejlődés feltételei, menete és üteme.
- A „tanulás” széles körű értelmezése, a játék szerepe a gyermek életében.
- Az egyes életkorok jellemzői.
3 óra (ea.)
9. A családi napköziben folyó nevelés
- A szeretetteljes, elfogadó légkör megteremtése.
- Biztonságosan, rugalmasan szervezett élettér.
- A nevelés alapkérdései.
- A nehéz helyzetek és konfliktusok kezelése.
3 óra (ea.)
10. Élelmezés
- Az egyes korcsoportok étkeztetése.
- Étkezéskultúra.
- A speciális diétát igénylő gyermek ellátása.
3 óra (ea.)
11. Együttműködés a szülőkkel
- Kapcsolatfelvétel a jelentkezésnél.
- Kapcsolattartás a gyermek családi napközibe járása során.
3 óra (ea.)
12. Kommunikáció
- A közvetlen emberi kommunikáció főbb jellemzői.
- Speciális kommunikációs helyzetek a családi napköziben.
3 óra (ea.)
13. A családi napközi működtetéséhez igénybe vehető helyi kapcsolatrendszerek
3 óra (ea.)
14. Szabadon felhasználható órakeret
4 óra (ea. vagy konzultáció)
III. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
1. Az írásbeli dolgozat választható témái
- Eszköz-, játék- és bútorkészlet megtervezése.
- A gyermekek napirendjének, tevékenységének szervezése.
- Települési „erőforrástérkép” készítése (mely személyekkel, szervezetekkel lesz várhatóan kapcsolata; milyen szolgáltatásokat tud majd a közelben igénybe venni; hogyan képzeli kapcsolatainak kiépítését, működését, fejlesztését).
- A családi napközi létesítésével kapcsolatos menedzsment (igények felmérése, a szolgáltatás egyéni arculatának kialakítása az igények és a szakmai korlátok figyelembevételével, az ellátás reklámozása).
- Az ellátást nyújtók és az ellátást igénybe vevők kapcsolata (együttműködés, kompetenciahatárok).
2. Az írásbeli dolgozat terjedelme
- 6-8 gépelt oldal.
3. Szóbeli vizsga
- az írásbeli dolgozat megvédése,
- záróbeszélgetés (egyéni vagy csoportos).
I. A tanfolyam célja
A tanfolyam célja, hogy a résztvevők
- felkészüljenek a házi gyermekfelügyelettel kapcsolatos feladatok ellátására,
- megszerezzék a gyermekek ellátásához, gondozásához, neveléséhez szükséges ismereteket,
- megismerjék a szolgáltatással kapcsolatos elvárásokat,
- megismerjék a tevékenységükkel kapcsolatos alapvető jogszabályi rendelkezéseket.
II. A tanfolyam tematikája
1. A házi gyermekfelügyelet helye és funkciója a gyermekek napközbeni ellátásának rendszerében
2 óra (ea.)
2. A házi gyermekfelügyelet működtetésének emberi tényezői
- A gondozó személyével, viselkedésével kapcsolatos elvárások.
- Kapcsolatok kezelése, etikai követelmények.
2 óra (ea.)
3. A gyermek biztonsága, a balesetvédelem kérdései a házi gyermekfelügyeletben
2 óra (ea.)
4. A gyermek egészsége
- A gyermek és környezetének higiénéje.
- A gyermek esetleges speciális egészségügyi szükségletei.
2 óra (ea.)
5. A fejlődés és a tanulási folyamat jellemzői, egyes életkorok sajátosságai (14 éves korig)
- Csecsemőkor.
- Iskoláskor előtt.
- Kisiskolás kor.
- 10-14 éves kor.
3 óra (ea.)
6. Gondozási-ápolási ismeretek
- Egészséges gyermek gondozása, ápolása.
- Beteg gyermek gondozása, ápolása.
- Fogyatékkal élő gyermek gondozása, ápolása.
3 óra (ea.)
7. A játék
- A játék feltételeinek a megteremtése.
- A gondozó részvétele a játékban.
- Beteg gyermekek számára szervezhető játékok.
4 óra (ea.)
8. Élelmezés
- Az egyes korcsoportok étkeztetése.
- Étkezéskultúra.
- A speciális diétát igénylő gyermek ellátása.
2 óra (ea.)
9. Együttműködés a szülőkkel
- A család jogai és kötelezettségei.
- A gondozó jogai és kötelezettségei.
2 óra (ea.)
10. Kommunikáció
2 óra (ea.)
11. Szabadon felhasználható órakeret
2 óra (ea. vagy konzultáció)
III. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
- Egyéni vagy csoportos összegző beszélgetés.
I. A tanácsadás célja
A tanácsadás célja, hogy
a) az örökbe fogadni szándékozó szülő
aa) megismerje azokat a nehézségeket, amelyekkel a személyisége, motivációi, családstruktúrája alapján az örökbefogadás során várhatóan szembesülni fog,
ab) felmérje, hogy a családjában, környezetében feltehetően milyen konfliktusokat fog okozni a gyermek odakerülése, és hogy ezeket miként lehet kezelni, illetőleg probléma esetén kihez lehet fordulni;
b) a tanácsadást végző szakember
ba) megismerje az örökbe fogadni szándékozó motivációit, valamint jelenlegi és virtuális családstruktúráját,
bb) megalapozott döntést tudjon hozni arról, hogy alkalmas-e az örökbe fogadni szándékozó szülő az örökbefogadásra.
II. A tanácsadás szakmai irányelvei
A tanácsadást végző szakember a következő témaköröket beszéli meg az örökbe fogadni szándékozó szülővel, és ennek alapján készíti el az örökbe fogadni szándékozó szülő alkalmasságára vonatkozó megállapításait:
1. Motiváció
- Az örökbe fogadni szándékozók hogyan jutottak el a döntésig, hogy gyermeket fogadnak örökbe?
- A családban ki gondolt az örökbefogadásra először?
- Ki nem értett egyet a családban az örökbefogadással?
- A családban kinek milyen fenntartásai voltak/vannak az örökbefogadással kapcsolatban?
2. Jelenlegi családstruktúra
- Milyen az örökbe fogadni szándékozó család tagjainak egymáshoz való viszonya?
- Milyen együttműködési formák élnek az örökbe fogadni szándékozó családban?
3. Virtuális családstruktúra
- Milyen változások várhatóak a jövőben az örökbe fogadni szándékozó család életében?
- Hogyan oldana meg bizonyos helyzeteket, konfliktusokat az örökbe fogadni szándékozó család?
I. A tanfolyam célja
A tanfolyam célja, hogy a résztvevők
- felkészüljenek az örökbefogadásra,
- megismerjék az örökbefogadás jogi és társadalmi hátterét,
- szembesüljenek azokkal a tipikus nehézségekkel, melyek az örökbefogadási eljárás és az örökbe fogadott gyermek nevelése során felmerülhetnek,
- elsajátítsák a konfliktusok kezelésének és az örökbefogadással együtt járó feszültségek kezelésének módjait.
II. A tanfolyam tematikája
1. Az örökbefogadás rendszere Magyarországon
- Titkos és nyílt örökbefogadás.
- Külföldre történő örökbefogadás.
- Az örökbeadhatóság, örökbeadhatóvá nyilvánítás feltételei.
- Az örökbefogadás megvalósulásának jogi háttere.
- Az örökbefogadás jogkövetkezményei.
1 óra (ea.)
2. Mitől sikeres/nehéz egy örökbefogadás?
- Az örökbefogadásra való alkalmasság összetevői.
- Melyek az örökbefogadásra alkalmatlan élethelyzetek?
- Mi segítheti elő/nehezítheti meg az örökbefogadás sikerességét?
- A titok szerepe az örökbefogadásban.
- Hogyan mondjuk el a gyereknek?
- Ki tudhat arról, hogy örökbe fogadtuk a gyermekünket?
- A szűkebb-tágabb környezet hozzáállása.
2 óra (ea. + irányított beszélgetés)
3. Az örökbe fogadható gyermekek nevelésének speciális nehézségei
- Hol élnek az örökbe fogadható gyermekek?
- Milyen hatással lehet az intézeti nevelkedés a gyermekre?
- Hogyan lehet kezelni a gyermek eddig átélt negatív élményeit?
- Az örökbefogadás vállalásának nehézségei.
- Együttélés a „mássággal”.
- Örökbe fogadott gyermekek a különböző közösségekben.
- Életkori szükségletek.
- Fogyatékkal élő örökbe fogadott gyermekek.
3 óra (ea. + irányított beszélgetés)
4. Konfliktus és konfliktuskezelés
- Az örökbe fogadni szándékozókat érő negatív hatások (gyermekvállalási próbálkozások, sikertelen kezelések, erőfeszítések az örökbefogadásra, családi-társadalmi elvárások, önbizalomvesztés, elbizonytalanodás, szorongás, feszültségek).
- Az örökbefogadással együtt járó nehézségek okozta feszültség.
- Tipikus konfliktushelyzetek az örökbe fogadott gyermek nevelése során.
- Hatékony konfliktuskezelés, feszültségoldás.
- Kihez lehet fordulni a családban, illetőleg a szűkebb-tágabb környezetben felmerülő problémák esetén?
3 óra (ea. + irányított beszélgetés)
5. Egymásra találás
- Mi dönti el, hogy melyik gyermekhez melyik szülőt találják alkalmasnak?
- A gyermekkel való első találkozás élménye.
- Az örökbe fogadni szándékozó döntését befolyásoló tényezők.
- Lehet-e nemet mondani egy gyermekre?
- A barátkozás jelentősége, folyamata.
- Sikeres és sikertelen „barátkozások”.
- A gyermek beilleszkedésének segítése.
2 óra (ea. + irányított beszélgetés)
6. A családi kapcsolatok jelentősége a gyermek életében
- A gyermek azonosságtudata, kultúrája, önbecsülése és a család.
- Az állandóság jelentősége a gyermek életében.
- Az állandóság-érzet biztosításának eszközei.
- Életre szóló kapcsolatok kialakítása.
3 óra (ea. + irányított beszélgetés)
7. A kötődés szerepe a gyermek életében
- A gyermek fejlődésének alapfeltételei.
- A mély és tartós kötődés fogalma, jelentősége.
- Hogyan hat a gyermek fejlődésére az, ha örökbefogadó szülőhöz kerül?
- Mi az örökbefogadó szülő feladata a kötődés kialakításában?
3 óra (ea. + irányított beszélgetés)
8. A veszteség a gyermek életében
- A saját, vér szerinti családjukban nem nevelkedhető gyermekek által átélt veszteségek típusai.
- Az örökbefogadó szülőhöz kerülés hatása a veszteségélményre.
- A veszteség feldolgozásának módjai, az örökbefogadó szülő szerepe a veszteség feldolgozásában.
- Az örökbefogadó szülő saját veszteségélménye és annak feldolgozása a gyermek szempontjából.
3 óra (ea. + irányított beszélgetés)
III. Az ismeretek ellenőrzési rendszere
- Ismereteket összegző beszélgetés
1 óra
A | B | C | D | E | F | G | H | I | ||
1 | A gondozási és nevelési tevékenységhez szükséges alapvető szakmai ismeretek | Szociálisan hatékony attitűd (orientációs tréning) | Gyermekvédelmi intervenció (szociális érzékenyítés) | Nevelőszülői tevékenység | Esetmegbeszélés | Összefüggő gyakorlat | Összes Óraszám | Százalékos arány (%) | ||
2 | 38 | 30 | 46 | 114 | 47,5 | Elmélet/ elméletigényes gyakorlat | ||||
3 | 54 | 30 | 42 | 126 | 52,5 | Gyakorlat |
A | B | C | D | E | F | G | H | I | ||
1 | A gondozási és nevelési tevékenységhez szükséges alapvető szakmai ismeretek | Szociálisan hatékony attitűd (orientációs tréning) | Gyermekvédelmi intervenció (szociális érzékenyítés) | Nevelőszülői tevékenység | Esetmegbeszélés | Összefüggő gyakorlat | Összes Óraszám | Százalékos arány (%) | ||
2 | 34 | 26 | 38 | 98 | 41 | Elmélet | ||||
3 | 4 | 54 | 4 | 8 | 30 | 42 | 142 | 59 | Gyakorlat/ elméletigényes gyakorlat | |
(A KOP-képzésért felelős szerv neve, székhelye, postacíme, telefon és e-mail elérhetősége)
Sorszám: | ||
TANÚSÍTVÁNY | ||
Név: .......................................................................................................................................................................................................... Születési név: ........................................................................................................................................................................................... Születési hely: ........................................................................................................................................................................................... Születési idő: ........................................ év ............................................................ hó .................... nap Anyja születési neve: ............................................................................................................................................................................... | ||
tanulmányait és vizsgakötelezettségét az alábbi KOP-képzést és vizsgáztatást végző szervezetnél | ||
szervezet neve: ......................................................................................................................................................................................... székhelye: ................................................................................................................................................................................................ postacíme: ................................................................................................................................................................................................. | ||
teljesítette. | ||
A záróvizsga eredménye: ......................................................................................................................................................................... | ||
Ez a tanúsítvány a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 54. § (1) bekezdés f) pont fb) alpont 2. pontja szerinti, a nevelőszülők számára szervezett Központi Oktatási Program eredményes elvégzését igazolja. | ||
A képzettség megnevezése: képesített nevelőszülő | ||
Kelt ............................................................, .............................. év, .................................................. hó, .................... nap. | ||
...................................................................... vizsgabizottság elnöke | ...................................................................... képző szervezet | |
P. H. | ||
...................................................................... | ||
KOP-képzésért felelős szerv | ||
P. H. |