Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2017.12.15.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.
Megnyitom a Jogtárban Megnyitom az Optijusban

 

41/2003. (VI. 20.) GKM rendelet

a forgalomirányító jelzőlámpák követelményeiről, tervezési, telepítési és üzemeltetési előírásairól

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. §-a (3) bekezdése b) pontjának 5. alpontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el:

1. § (1) *  A rendelet alkalmazási köre Magyarország területén lévő közutakra, a közforgalom elől el nem zárt magánutakra (a továbbiakban együtt: út), valamint az utakon lévő vasúti átjárókra és vasúti gyalogos átkelőhelyekre, hatálya mindezek tulajdonosaira, valamint kezelőire terjed ki.

(2) Nem terjed ki a rendelet alkalmazási köre azokra a jelzőberendezésekre, amelyek kizárólag vasúti átjárók biztosítására szolgálnak.

(3) A forgalomirányító jelzőlámpák követelményeire, tervezési, telepítési és üzemeltetési előírásaira vonatkozó Jelzőlámpás Forgalomirányítás Szabályzatot (a továbbiakban: FISZ) e rendelet melléklete tartalmazza.

2. § (1) Ez a rendelet 2003. július 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet 8. §-a, mellékletének 17.3-17.5. pontjai, 18-22. pontjai és I. függelékének s) pontja.

(2) * 

Melléklet a 41/2003. (VI. 20.) GKM rendelethez

A Jelzőlámpás Forgalomirányítás Szabályzata (FISZ)

1. Fogalmak

Az ebben a szabályzatban használt fogalmak meghatározását az 1. számú függelék tartalmazza.

2. A fényjelző készülékek követelményei

2.1. A fényjelző készülékek feleljenek meg az ÚT 2-1.120 útügyi műszaki előírás követelményeinek.

2.2. A fényjelző készülékek tervezésére és elhelyezésére vonatkozóan az ÚT 2-1.219 útügyi műszaki előírásban foglaltakat kell betartani.

3. A forgalomirányítás bevezetésének szükségessége

3.1. Jelzőlámpás forgalomirányítás bevezetése szükséges azokon a helyeken, ahol azzal a forgalombiztonság javítható, illetőleg a forgalom lefolyásának minősége kedvezőbbé tehető.

3.2. Forgalombiztonsági okból, ahol a baleseti okok megszüntetésére - például a csomópont megfelelő átépítésével - egyelőre nincs más lehetőség, és a balesetek bekövetkezése a telepítéssel megelőzhető, jelzőlámpás forgalomirányítást

a) kell létesíteni azon a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen, vagy az utat keresztező kerékpárosok érdekében, illetőleg abban a csomópontban, ahol a személysérüléses balesetek száma az útkereszteződésben és az attól számított 125 méteren belül a csomóponti ágakon eléri vagy meghaladja a 3 baleset/év, vagy a 6 baleset/3 év értéket (annak ellenére, hogy minden egyéb intézkedést megtettek ennek csökkentése érdekében), és ez elsősorban gyalogosok vagy kerékpárosok elütéséből, illetőleg elsőbbségadási kötelezettség elmulasztásából származik,

b) ajánlott létesíteni azon a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen, vagy az utat keresztező kerékpárosok érdekében, illetőleg abban a csomópontban, ahol a személysérüléses balesetek száma az a) pontban említetteknél kevesebb, azonban forgalomtechnikai intézkedésekkel (pl. egyes mozgások letiltása, egyirányúsítás stb.) a baleset veszélye nem szüntethető meg.

3.3. A forgalom nagysága miatt jelzőlámpás forgalomirányítást kell létesíteni

a) a gyalogosforgalom esetében, ha a következő két feltétel közül legalább az egyik fennáll:

aa) a forgalom nagyságának és az úttest szélességének függvényében kell eldönteni, hogy a gyalogos-átkelőhelyen szükséges-e jelzőlámpát telepíteni, ha a kijelölt gyalogos-átkelőhely létesíthetőségének feltételei fennállnak, és a gyalogosok akadálytalan és biztonságos átkelése osztott gyalogos-átkelőhellyel sem oldható meg (az ennek elbírálásához szükséges adatokat a 2. számú függelékben található 1. ábra tartalmazza),

ab) a kétirányú járműforgalom és az azt keresztező kétirányú gyalogosforgalom összetartozó értékei meghaladják a 2. számú függelékben található 2. ábra által mutatott értékeket;

b) a kerékpáros-forgalom esetében az önálló kerékpáros átvezetésnél akkor, ha a következő feltételek közül legalább az egyik fennáll:

ba) a meglévő kerékpárforgalmi létesítményeknél a kerékpárosok számától függetlenül a kétirányú járműforgalom óránként 600 egységjárműnél nagyobb,

bb) az útszélesség 9 m-nél nagyobb, és nincs középen a kerékpárosok védelmére alkalmas osztósziget;

c) a járműforgalom esetében abban az útkereszteződésben, ahol az elsőbbséggel rendelkező forgalmi áramlatok forgalomnagysága olyan mértékű, hogy az ezeknek alárendelt (elsőbbségadásra kötelezett) forgalmi irányokban jelentkező forgalmi igények már tűrhető színvonalon nem elégíthetők ki.

3.4. A forgalmi körülmények miatt jelzőlámpás forgalomirányítást kell létesíteni

a) az összehangolt forgalomirányításba bevont útszakaszon a forgalomirányítás nélküli kijelölt gyalogos-átkelőhelyeknél,

b) az önálló kerékpáros átvezetésnél, ha a kerékpárosok által keresztezett úton a járművek megengedett legnagyobb sebessége 60 km/h, vagy annál nagyobb,

c) a vasúti átjárónál elhelyezett, a vasúti átjárót biztosító berendezéssel függésben levő fényjelző készülékkel, a vasúti átjárótól számított 30 méter távolságon belül (lakott területen kívül, ha a vasúti átjárón átvezető út földút, 21 méter távolságon belül) levő útkereszteződésnél, ha az útkereszteződésben a vasúti átjáró felől érkező járműveknek - a keresztező útról mindegyik irányból érkező járművel szemben - elsőbbségük nincs, a jogszabályban *  meghatározott esetek kivételével.

3.5. Új forgalomirányító fényjelző készülék létesítésekor, valamint régi vezérlőberendezés cseréje esetén csak forgalomtól függő vezérlés megvalósítására is képes vezérlőberendezés telepíthető.

4. A jelzőlámpás forgalomirányítás tervezése

4.1. Ahol a járműforgalom irányítására fényjelző készüléket helyeztek el, minden - más forgalmi irányt keresztező - jármű és gyalogos irányt fényjelző készülékkel kell irányítani. Az olyan úton azonban, ahol a jobbra (vagy balra) kis ívű bekanyarodás céljára a többi forgalmi sávtól járdaszigettel elkülönített forgalmi sáv vagy járdaszigettel elkülönített kanyarodósáv áll rendelkezésre, a kis ívben bekanyarodó jármű irányítására - továbbá az esetlegesen általa keresztezett (a járdáról a járdaszigetre átvezető) kijelölt gyalogos-átkelőhely irányítására - a fényjelző készülék elhelyezése mellőzhető.

4.2. Az útkereszteződéseken átvezetett kerékpárúton, kerékpársávon közlekedő kerékpárosok forgalmát fényjelző készülékkel mindig irányítani kell, ha az útkereszteződésben a többi jármű forgalmát fényjelző készülék irányítja. Ez a fényjelző készülék kerékpáros jelző vagy gyalogos-kerékpáros jelző is lehet.

4.3. Jelzőlámpás forgalomirányítás bevezetésekor a tárgyilagos, és helyszíni méréseken alapuló mérlegelés során a közlekedésben részt vevők érdekeit a következő fontossági sorrend szerint kell figyelembe venni:

1. Gyalogosok

2. Kerékpárosok

3. Tömegközlekedési járművek

4. Egyéb járművek

4.4. A forgalomlebonyolódás minőségének javítása érdekében a jelzőlámpás forgalomirányítást úgy kell megtervezni, azt úgy kell telepíteni és üzemben tartani, hogy

a) a közlekedők szükséges és elégséges információt kapjanak közlekedésük közben az úton követendő magatartásukról,

b) a megállások száma, illetőleg a várakozások időtartama a lehető legkisebb legyen,

c) az irányítás legalább részben forgalomtól függő legyen,

d) az állandó időtervű programok programváltási időpontjai igazodjanak a forgalomlefolyás ingadozásához,

e) a járműforgalom haladási sebessége közel egyenletes legyen.

5. Forgalombiztonsági alapkövetelmények

5.1. A forgalomirányító jelzőlámpa fényjelző készülékein nem jelenhet meg értelmezhetetlen, megtévesztő, egymásnak ellentmondó vagy veszélyes forgalmi helyzetet előidéző jelzési kép.

5.2. Az egyenes irányban haladó, egymást keresztező járműforgalom, továbbá a gyalogosok és az ő haladási irányukat keresztező, egyenes irányban haladó járműforgalom egyszerre szabad jelzést nem kaphat.

5.3. A különböző, egymással összeférhetetlen (egymást keresztező vagy egymással fonódó) forgalmi irányok szabad jelzései között biztonságos időközöket kell hagyni.

5.4. A forgalomirányító jelzőlámpával irányított útkereszteződéseket úgy kell kialakítani, és forgalmukat úgy kell szabályozni, hogy a forgalmi rend a fényjelző készülék működése nélkül is egyértelmű legyen.

5.5. Azon az úton, ahol a megengedett sebesség 70 km/óránál nagyobb, forgalomirányító fényjelző készülék csak legfeljebb 70 km/óra sebességkorlátozás elrendelésével létesíthető.

6. Fényjelző készülékek, irányítási módok, jelzéstechnikai előírások

6.1. Fényjelző készülékek

6.1.1. A közlekedők forgalmának irányítására a következő fényjelző készülékek alkalmazhatók:

a) gyalogosjelzők (gyalogosok irányítására),

b) gyalogos-kerékpáros jelzők (gyalogosok és kerékpárosok irányítására),

c) kerékpáros jelzők (kerékpárosok irányítására),

d) tömegközlekedési jelzők,

da) villamosjelzők (villamosok és a villamospályán közlekedő villamospótló autóbuszok irányítására),

db) autóbuszjelzők (autóbuszok és trolibuszok, valamint az autóbusz-forgalmi sávon közlekedő egyéb járművek irányítására),

e) általános járműjelzők [kiegészítő jelzővel is] (valamennyi jármű irányítására, ha azoknak nincs a b), c), d) pontban említett külön jelzőjük),

f) fedező-jelzők (utat keresztező villamos, illetőleg megkülönböztető jelzést használó jármű irányítására),

g) irányváltó jelzők (a forgalmi sáv foglaltságának jelzésére vagy forgalmi irányának szabályozására).

6.1.2. A fényjelző készülékek közül

a) a gyalogosjelzők és a gyalogos-kerékpáros jelzők mindig áthívó típusú önálló fényjelző készülékek legyenek;

b) a járművek forgalmát irányító jelzők (általános járműjelző, kerékpárosjelző, villamosjelző, autóbuszjelző) mindig átengedő típusú fényjelző készülékek legyenek;

c) a járművek forgalmát irányító jelzők áthívó típusú jelzővel is megismételhetőek.

6.2. Irányítási módok

6.2.1. A járművek és gyalogosok forgalmát irányító fényjelző készülékek a közlekedők forgalmát úgy irányítják, hogy

a) védett irányítási módnál az összeférhetetlen forgalmi mozgások egyidejűleg szabad jelzést nem kaphatnak,

b) részlegesen védett irányítási módnál - jogszabályban *  meghatározott módon - egyidejűleg szabad jelzést kaphatnak az egymással szemből érkező, de különböző irányokba továbbhaladó járművek, és a velük párhuzamosan érkező és továbbhaladó gyalogosok.

6.2.2. Tilos részlegesen védett irányítási módot alkalmazni a kanyarodó főirány esetében, ha az útkereszteződésben a főútvonal vonalvezetése az egyenes iránytól eltér (a főútvonal kanyarodik).

6.3. Jelzéstechnikai előírások

6.3.1. Védett irányítási módnál az általános járműjelző szabad jelzése kör vagy nyíl alakú lehet.

6.3.2. Részlegesen védett irányítási módnál az általános járműjelző szabad jelzése csak kör alakú lehet.

6.3.3. Nyíl alakú szabad jelzést csak védett irányítási mód esetén szabad alkalmazni.

6.3.4. A kiegészítő jelzővel adott szabad jelzés csak nyíl alakú zöld fény lehet.

6.3.5. Az útkereszteződésbe azonos irányból érkező és különböző irányokba továbbhaladó járművek kör alakú zöld fény formájú szabad jelzései azonos időpontban kezdődjenek, és időtartamuk is azonos legyen.

6.3.6. Egy keresztmetszetben a kör alakú zöld fényt mutató részlegesen védett vagy védett irányítástól függetlenül az önálló sávról jobbra vagy balra kanyarodó irányok bármelyike - amennyiben az feltétlenül szükséges - nyíl alakú zöld fényt mutató védett irányítással is szabályozható.

6.4. A részlegesen védett járműmozgásokra vonatkozó egyes előírások

6.4.1. Fokozott figyelemmel kell lenni arra, hogy

a) a balra kanyarodni szándékozók számára elegendő időköz és elegendő hely álljon rendelkezésre a kanyarodási művelet végrehajtására,

b) az egymás útját keresztező járművek, gyalogosok és kerékpárosok kölcsönösen, megfelelően észlelhetők legyenek.

6.4.2. A gyalogos- és a kerékpáros-forgalomra, valamint a tömegközlekedésre az egyéb járművek vezetőit szükség esetén a megfelelő jelképekkel ellátott figyelmeztető (sárga villogó) jelzők figyelmeztethetik.

6.5. A védett járműmozgásokra vonatkozó egyes előírások

6.5.1. Kiegészítő jelző (nyíl alakú zöld fényjelzést adó egyetlen fényjelző) a forgalmi sáv forgalmát önállóan nem szabályozhatja, és csak abban az esetben alkalmazható, ha a nyíl által jelzett irányú forgalmi mozgás több fázisban megengedett.

6.5.2. A fényjelző készülék mellett elhelyezett nyíl alakú zöld fényjelzést adó kiegészítő jelző a mellette levő fényjelző készülék szabad jelzésével egy időben nem mutathat szabad jelzést.

6.5.3. Villamosokkal szemben részlegesen védett járműmozgást nem szabad megengedni.

6.5.4. A kanyarodó mozgások közül védett irányítást kell alkalmazni

a) a balra kanyarodás esetén, ha

aa) az útra megengedett legnagyobb sebesség 50 km/h értéknél nagyobb,

ab) a csomópont összehangolt jelzőlámparendszer tagja, és a kanyarodás nem önálló sávról történik,

ac) a szembejövő forgalom kettőnél több sávon halad át egyenesen;

b) mind a balra, mind a jobbra kanyarodás esetén, ha

ba) az kettő vagy több forgalmi sávról történik,

bb) az elsőbbséggel rendelkező és az elsőbbségadásra kötelezett forgalom kölcsönös láthatósága rossz.

6.6. Egyes jelzéstechnikai előírások

6.6.1. Az azonos irányból érkező és egymással párhuzamosan azonos irányban továbbhaladó járműveknek - a villamos- és az autóbusz-forgalmi sávban szabályszerűen közlekedő járművek, valamint a kerékpárúton, kerékpársávon közlekedő kerékpárok kivételével - azonos időben, azonosan kör alakot vagy nyíl alakot mutató fényjelzést kell kapniuk.

7. A nemzeti jelzések és jelzéssorrendek

7.1. A gyalogosjelzőkön, a gyalogos-kerékpáros jelzőkön, a kerékpárosjelzőkön, az autóbuszjelzőkön, az általános járműjelzőkön, a fedező jelzőkön és az irányváltó jelzőkön a jelzések és a jelzéssorrendek jogszabály *  szerintiek legyenek.

7.2. A villamosforgalom irányítására szolgáló fényjelző készüléken - amelynek jelzési képein a vízszintesen elrendezett három fénypont a járműjelző tilos, az egy fénypont az átmeneti, a függőlegesen és/vagy ferdén elrendezett több fénypont a megfelelő haladási irányt (irányokat) is jelző szabad jelzési képnek felel meg - a jelzések sorrendje az általános járműjelző jelzési sorrendjének feleljen meg.

7.3. A bekapcsolási program jelzésképeinek sorrendje a következő legyen:

1. Minden jelző sötét, ha nem sárga villogó üzemmód van.

2. Minden irányban legalább 5 másodpercig sárga villogó jelzés, a gyalogosjelzők sötétek.

3. A gyalogosjelzők tilos jelzésre állítása.

4. Az elsőbbséggel rendelkező úton (a főirányban) - a gyalogosjelzők közbenső időinek letelte után - a járműjelzőkön a minimális időtartamú szabad (zöld) jelzés indítása. A többi irányban (a mellékirányokban) a 8.4.1. aa) szerinti időtartamú átmeneti (sárga) jelzés után a járműjelzők tilosra állítása.

5. Az utolsó tilos jelzési kép megjelenését követően - a közbenső időnek megfelelő időeltolással - átmenet a fázistervben betervezett bekapcsolási pontban érvényes jelzési képre, amely lehetőleg a főirány szabad jelzése legyen.

A forgalombiztonsági követelmények és a nemzeti jelzéssorrend megtartásával az előbbi sorrendtől csak akkor szabad eltérni, ha az berendezés-technikai korlátok, illetőleg összetett csomópont-kialakítás (vagy több csomópont közös vezérlése) miatt nem valósítható meg.

7.4. Az azonnali leállást igénylő műszaki hiba kivételével a berendezés kikapcsolása önálló kikapcsolási programmal történjen úgy, hogy a jelzőlámpás irányításról a jelzőtáblás elsőbbségszabályozásra való átmenet a folyamatosság elvét és a forgalombiztonság szempontjait követve menjen végbe. A kikapcsolási programot úgy kell kialakítani, hogy a főirány, illetőleg - többszörös alárendeltség esetén - a magasabb prioritású irány a jelzőtáblás szabályozás által biztosított elsőbbségével csak akkor élhessen, amikor az alárendelt, illetőleg az alacsonyabb prioritású irányból a szabad jelzés végén szabályosan behaladó járművek és gyalogosok a konfliktuszónát már elhagyták.

8. A forgalomirányító berendezések biztonsági követelményei

8.1. Általános előírások

8.1.1. A forgalom irányítását a berendezéseknek a forgalombiztonság és az üzembiztonság szem előtt tartásával kell végezniük.

8.1.2. Az irányításba bevont minden forgalmi mozgás számára egyértelmű, a jogszabályban előírt sorrendű jelzéseket kell adni.

8.1.3. A 3.2. pontban említett okból létesített fényjelző készülékek forgalommentes időszakban (éjszaka) sem kapcsolhatók sárga villogó vagy sötét üzemmódra.

8.2. Jelzésbiztosítás

8.2.1. Ha a forgalomirányító berendezésben - bármely okból - forgalmat veszélyeztető hiba áll elő, a vezérlő berendezésnek a fényjelző készülékeket hibamódba kell kapcsolnia, és a hibát fel kell jegyeznie (1. jelzésbiztosítási fokozat).

8.2.2. Ha a forgalomirányító berendezésben forgalmat nem veszélyeztető hiba áll elő, a vezérlő berendezésnek a hibát fel kell jegyeznie, és a hiba kiküszöbölését meg kell kísérelnie (2. jelzésbiztosítási fokozat).

8.2.3. A hibákat az MSZ EN 12675 szabvány (Közúti fényjelző vezérlőberendezések. Működésbiztonsági követelmények) szerint osztályba kell sorolni, és forgalomirányító berendezés létesítésénél (felújításánál) csak olyan vezérlő berendezés alkalmazható, amely a 8.3. szakasz hibaosztályozási követelményeknek megfelel.

8.3. A hibák osztályozása

8.3.1. Forgalmat veszélyeztető hibának minősülnek a következők:

a) a meghatározott és egymással összeférhetetlen bármely jelzőcsoport zöld jelzésének együttes és egyidejű megjelenése bármely összeférhetetlen jelzőcsoport zöld jelzésével [AA1 osztály];

b) a piros jelzőcsoport jelzésének kimaradása a vele egyidejű összeférhetetlen zöld vagy sárga jelzés megjelenésekor [AF1 osztály];

c) a kiválasztott fényjelző készüléken a piros jelzés kimaradása, ha vele egyidejűleg összeférhetetlen zöld jelzés jelenik meg [AG1 osztály], ahol a kiválasztott fényjelző készülékek a következők legyenek:

ca) villamos- és autóbuszjelzők az elsőbbségadási kötelezettséggel járó (alárendelt) ágon, ha az ilyen jelző kiesésekor más jelzők kisegítésképpen nem vehetők figyelembe,

cb) járműjelzők jelzőlámpázott gyalogos-átkelőhelyeknél, kerékpáros átvezetéseknél vagy közös gyalogos-kerékpáros átkelőhelyeknél,

cc) gyalogos-átkelőhelyek, kerékpáros átvezetések vagy közös gyalogos-kerékpáros átkelőhelyek jelzői, ha az átkelőhelyen védett járműmozgás halad át,

cd) gyalogos-átkelőhelyek, kerékpáros átvezetések vagy közös gyalogos-kerékpáros átkelőhelyek jelzői egymás folytatásába eső, osztott jelzőcsoportú átkelőhelyeknél, ha fennáll annak a veszélye, hogy az átkelő távolabbi része számára szóló szabad jelzést hibásan értelmeznék (pl. a keresztezendő úttest kis szélességénél vagy a középső osztósziget kis méreténél);

d) a jelzőcsoport fényjelző készülékei közül az utolsó *  fényjelző készülék piros jelzésének kimaradása, ha vele egyidejűleg összeférhetetlen zöld jelzés jelenik meg [AH1 osztály];

e) a piros jelzések egyidejűleg kimaradnak az egymással összeférhetetlen jelzőcsoportok fényjelző készülékein [AJ1 osztály];

f) a jelzőcsoporton a nemzeti előírásoktól eltérő jelzések megjelenése [BA1 osztály];

g) nemkívánatos villogó jelzés készenléti üzemmódban [BB1 osztály];

h) nemkívánatos villogó jelzés hibamódban [BC1 osztály];

i) más jelzőcsoport állapotától függetlenül az általános jármű-jelzőcsoport utolsó fényjelző készülékén a piros jelzés kimaradása [CB1 osztály];

j) más jelzőcsoport állapotától függetlenül meghatározott piros jelzés kimaradása [CD1 osztály];

k) a biztonsági időbeállítások tárolt értékei hamisak [FA1 osztály];

l) az időbeállítások időtartamai az előre megállapított tűréseken kívül vannak [FE1 osztály];

m) a jelzéssorrend eltér a nemzeti előírástól [GA1 osztály];

n) a bekapcsolási jelzéssorrend nem szabályszerű [GC1 osztály].

8.3.2. Forgalmat nem veszélyeztető hibának minősülnek a következők:

a) a meghatározott és egymással összeférhetetlen bármely jelzőcsoport zöld jelzésének együttes és egyidejű megjelenése bármely összeférhetetlen jelzőcsoport sárga jelzésével [AB1 osztály];

b) a meghatározott és egymással összeférhetetlen bármely jelzőcsoport zöld jelzésének együttes és egyidejű megjelenése bármely összeférhetetlen jelzőcsoport piros/sárga jelzésével [AD1 osztály];

c) a kiválasztott fényjelző készüléken a piros jelzés kimaradása, ha vele egyidejűleg összeférhetetlen zöld jelzés jelenik meg [AG1 osztály], ahol a kiválasztott fényjelző készülékek a következők legyenek:

ca) gyalogos-, kerékpáros- vagy közös gyalogos-kerékpáros jelzők tilos jelzései az átkelőhelyeknél, kivéve, ha egyidejűleg összeférhetetlen kanyarodó járműfolyam védett módon szabad jelzést kap, vagy ha egymás folytatásába eső átkelőkön fennáll a szabad jelzések felcserélésének vagy helytelen értelmezésének veszélye,

cb) villamosjelzők, valamint az átengedő típusú kerékpárosjelzők tilos jelzései, ha a jelzési állapot a meglevő gépjárműjelzőkön felismerhető;

d) más jelzőcsoport állapotától függetlenül a kiválasztott jelzőcsoporton a piros jelzés kimaradása [CA1 osztály];

e) a jelzőcsoportonként meghatározott több fényjelző készülék piros jelzésének kimaradása [CC1 osztály];

f) a kiválasztott jelzőcsoport sárga jelzésének kimaradása [CE1 osztály];

g) a kiválasztott jelzőcsoport zöld jelzésének kimaradása [CE1 osztály];

h) a jelzések állapota (a megadott időtartamot meghaladó teljesítési hiányosság) a vezérlőberendezés logikája által kiadott parancsoknak megfelelő [DA1 osztály];

i) az időalap frekvencia legkisebb értéke az előre meghatározott értéknél nem kisebb [FB1 osztály];

j) az időbeállítások legkisebb értékei az előre meghatározott határértékek között vannak [FC1 osztály];

k) az időbeállítások legnagyobb értékei az előre meghatározottnál nem nagyobbak [FD1 osztály];

l) a különböző, egymást követő zöldtől zöldig sorrendek (különböző fázisstruktúrák) nem az előre meghatározott sorrendben követik egymást [GB1 osztály];

m) a külső berendezésnek a megfelelő bemenete hibát jelez [HA1 osztály].

8.3.3. Forgalmat nem veszélyeztető hibának kell minősíteni a 8.3.2. pontban meghatározott hibákon kívül

a) a 10. és 11. szakaszban említett hibákat azzal, hogy ezek előfordulásakor az abban a szakaszban megjelölt át- vagy kikapcsolásoknak is be kell következniük.

b) a forgalomirányító berendezést működtető hálózati feszültség a névleges értékének 85%-a alá csökkenését azzal, hogy ekkor a forgalomirányító berendezésnek önműködően ki kell kapcsolnia.

8.3.4. Ahol a 8.3.1. és 8.3.2. pont meghatározott vagy kiválasztott jelzőcsoportot említ, ott ennek meghatározása, illetőleg kiválasztása a tervező feladata. Az ÚT 2-1.219 útügyi műszaki előírás tartalmazza az erre vonatkozó iránymutatást.

8.3.5. A tervezésnél figyelembe kell venni, hogy a közúti fényjelző vezérlőberendezés az MSZ EN 12675 szabvány 4.4. szakaszában foglaltaknak is megfeleljen.

8.3.6. A tervezőnek minden egyes esetben meg kell vizsgálnia, hogy a forgalomra nem veszélyes hibák a csomóponti környezet (pl. a csomópont geometriája) miatt nem minősülnek-e át forgalomra veszélyes hibákká.

8.4. Közbenső idők

8.4.1. A csomóponton áthaladó, egymással összeférhetetlen forgalmi áramlatok forgalombiztonsági okból közvetlenül nem követhetik egymást, közöttük - átmeneti időből, kihaladási időből, előkészítő időből és behaladási időből kiszámított - közbenső időket kell hagyni.

a) Az átmeneti idő (az átmeneti jelzés időtartama) hossza:

aa) járműveknél (a villamos és a kerékpár kivételével) 50 km/h megengedett sebességnél legalább 3 másodperc, 60 km/h sebességnél legalább 4 másodperc, 70 km/h sebességnél legalább 5 másodperc;

ab) villamosnál a forgalom, a pálya és a szerelvény adottságaitól függően meghatározott (megállóhelynél legalább 3 másodperc, folyópályán legfeljebb 8 másodperc időtartamú),

ac) kerékpárosoknál 2 másodperc,

ad) gyalogosoknál 0 másodperc

legyen.

b) Az előkészítő idő (az előkészítő jelzés időtartama) hossza

ba) járműveknél (villamos kivételével) 2 másodperc,

bb) villamosnál folyópályán legalább 3 másodperc, megállóban legalább 5 másodperc

legyen.

c) A kihaladási és a behaladási időket a csomópont geometriájából és a közlekedők sebességéből kell meghatározni.

d) Az átmeneti idő és az előkészítő idő hossza ne haladja meg az a) és b) pontokban megadott legkisebb értékek másfélszeresét.

8.4.2. A közbenső időket és alkotóelemeiket az MSZ EN 12675 szabvány szerint biztonsági időbeállításnak kell tekinteni.

8.5. Be- és kikapcsolási program

A fényjelző készülékek bekapcsolása és kikapcsolása - beleértve az időszakosan működő (pl. felépülő jelzésképű) fényjelző készülékeket is - csak bekapcsolási (7.3. pont) és kikapcsolási (7.4. pont) programmal történhet.

8.6. Egyes gépjárműjelzők megismétlése

A gépjárműjelzőket a csomópontnak az olyan ágaiban, ahol egynél több forgalmi sáv van, legalább egy további jelzővel meg kell ismételni.

9. Az egyedi csomópontok forgalomtechnikai tervezése

9.1. A jelzőlámpás forgalomirányítás tervezéséhez a következő kiindulási adatok álljanak rendelkezésre:

- helyszínrajzok,

- baleseti statisztika (meglevő utaknál),

- úthálózat-fejlesztési tervek,

- forgalmi adatok,

- közműadatok.

9.2. A baleseti adatokat kimenetelük, okaik és típusaik szerinti bontásban legalább 5 évre visszamenőleg be kell szerezni.

A személysérüléses baleseteket a nyilvántartás alapján baleseti ponttérképen vagy - ha a részletesebb adatok is rendelkezésre állnak - ütközési diagramban ábrázolni kell.

9.3. A jelzőlámpás forgalomirányítás tervezését az úthálózat-fejlesztés, illetőleg a településrendezés terveinek (szabályozási terv, helyi építési szabályzat) közlekedésfejlesztési munkarészeivel összhangban kell elkészíteni. Ütemezett kiépítés esetén lehetővé kell tenni, hogy az egyes fejlesztési ütemek viszonylag kis költséggel kapcsolódjanak egymáshoz.

9.4. A tervezés meglévő csomópontnál irányonkénti célforgalmi számlálás, egyéb esetben a rendelkezésre álló forgalomszámlálási adatokból készített forgalom-előrebecslés alapján végzendő.

9.4.1. A tervezésnél alapul vett forgalmi értékek legyenek megbízhatóak (kellő időtartamú és gyakoriságú mérés), illetőleg - előrebecslés esetén - megalapozottak.

9.4.2. A járműforgalom adatait 15 perces részletezéssel kell rögzíteni, és az adatokat egységjárműre [E] kell átszámítani a következők szerint:

- könnyű (2,5 tonnánál kisebb össztömegű) gépjárművek .................................................. 1,0 E
- nehéz (2,5 tonna vagy annál nagyobb össztömegű) gépjárművek .................................... 2,0 E
- gépjárműszerelvények (nyerges, pótkocsis, csuklós járművek, munkagépek) ................. 3,0 E
- kerékpárok ......................................................................................................................... 0,5 (0,3) E

9.4.3. A forgalomszámlálás eredményei közül

a) a forgalom időbeli lefolyását a napi (esetleg heti) forgalomlefolyási ábrákkal,

b) a forgalom térbeli lefolyását - elsődlegesen a csúcsforgalmi időszakokra - a sávos (esetleg vonalas) forgalomáramlási ábrákkal vagy ezt helyettesítő célforgalmi mátrix-táblázattal

kell szemléltetni.

9.4.4. A csomópont forgalmi rendjét, a forgalmi sávok számát, a fázisrendet (fázissémát) és az időtervi paramétereket az egyes forgalmi irányok mértékadó forgalmának - relatív és abszolút - nagysága alapján, a helyi adottságok figyelembevételével kell meghatározni.

9.4.5. Egy évnél régebbi forgalmi adatokat nem szabad alapul venni. Egy évnél régebben készült programok bekapcsolása előtt ellenőrző forgalomszámlálást kell tartani.

9.4.6. Az átadást követően 3 hónap múlva (szükség esetén ezt követően későbbi időpontban is) részletes forgalomszámlálást kell végezni. Ennek alapján kell a jelzőberendezés végleges programkészletét elkészíteni.

10. Forgalomtól függő vezérlés

10.1. Forgalomtól függő vezérléssel működő forgalomirányító berendezéseknél az áthaladási igényt érzékelő bejelentkezők (nyomógombok, detektorok) megfelelő módon legyenek elhelyezve, feleljenek meg az MSZ ENV 13563 szabvány követelményeinek, egyéb vonatkozásokban pedig az ÚT 3-1.117 számú útügyi műszaki feltételben foglaltak útmutatásul szolgálhatnak.

10.2. A bejelentkező(k) esetleges hibája esetén a forgalomirányító berendezés haladéktalanul váltson át állandó idejű jelzésterv szerinti vezérlésre. Ilyenkor a hiba forgalmat nem veszélyeztető hibának minősül.

11. Rendszer-, illetőleg hálózati vezérlés

11.1. A rendszer-, illetőleg hálózati vezérléssel működő forgalomirányító berendezéseknél (központi, távfelügyeleti, összehangolt vezérlés) a rendszeren belüli adatforgalom megbízhatóan működjék. Adatforgalmi hiba esetén a forgalomirányító berendezéseknek alrendszeri- vagy egyedi (helyi) vezérlésre kell váltaniuk.

11.2. A rendszerből, illetőleg a hálózatból való kiválás forgalmat nem veszélyeztető hibának minősül, azonban a hiba feljegyzésén túl a hiba rögzítése és kijelzése is szükséges.

12. Fedező jelző

Fedező jelző létesíthető

a) az utat (vagy az egyes forgalmi sávokat) keresztező villamos áthaladásának biztosítására, ahol a villamospálya az utat keresztezi,

b) ahol a forgalmi sávot (sávokat) útburkolati jelekkel a villamospályára rávezetik,

c) a megkülönböztető jelzések használatára jogosított gépjárművek állandó telephelyénél, e járművek kihaladásának a biztosítására, ahol a telephelyet elhagyó járművek kellő távolságból nem láthatók.

13. Fénysorompóval függésben lévő forgalomirányító jelzőlámpa

13.1. Fénysorompóval függésben lévő forgalomirányító jelzőlámpa csak a jogszabályi feltételek *  fennállása esetén létesíthető.

13.2. Fénysorompóval függésben lévő forgalomirányító jelzőlámpánál a fénysorompó tilos jelzése alatt a közúti forgalomirányító jelzőlámpa a vasúti átjárón áthaladni kívánó forgalomnak szabad jelzést nem adhat.

13.3. A fénysorompó berendezés üzemére a közúti forgalomirányító jelzőlámpa zavarai nem lehetnek hatással. A fénysorompó berendezés meghibásodásakor a forgalomirányító berendezésnek sárga villogó üzemmódra kell áttérnie.

14. Útszűkületek jelzőlámpás forgalomirányítása

14.1. Az útszűkület jelzőtáblás előjelzésén (és szabályozásán) túl három fényjelzős - lehetőleg forgalomtól függő - forgalomirányító jelzőlámpa létesítése szükséges abban az esetben, ha az útszűkületi szakasz

a) mindkét végéről teljes hosszban nem látható be, vagy

b) hossza 50 m-nél nagyobb, vagy

c) a két irány együttes forgalma 500 jármű/h érték felett van.

14.2. Az útszűkületben a helyi adottságoktól függően legfeljebb 50 km/h sebesség engedélyezhető.

14.3. A jelzéstervek elkészítéséhez az alábbi adatokat kell ismerni:

a) a forgalomnagyság mindkét irányban,

b) a járműforgalom összetétele,

c) sebességi adatok a korlátozás alá eső szakaszon (különös tekintettel az ívek, az esetleges rossz útburkolat és az emelkedők hatására),

d) az útszűkületi szakasz hossza (melyen útburkolati jelek esetén a helyzetjelző vonalak, ezek hiányában pedig a jelzőlámpák közötti távolság értendő).

14.4. A jelzőlámpákat az útszűkület kezdete előtt olyan távolságban kell felállítani, hogy az útszűkületbe be-, illetőleg az onnan kihaladó járművek számára szükséges sávváltoztatás végrehajtható legyen.

14.5. Az útszűkület jelzőlámpás forgalomirányítását ideiglenesen vagy véglegesen meg kell szüntetni, ha a telepítés oka megszűnik.

15. Irányváltó fényjelző készülék

15.1. Az irányváltó fényjelző készülék olyan útszakaszokon alkalmazható, ahol az egyes irányok forgalomnagyságában időszakonként jelentős, váltakozó jellegű ingadozás áll elő. Az irányváltó fényjelző készüléket két célból szabad alkalmazni:

a) irányváltásos üzemmódban, amikor az úttest egy sávját vagy egyes sávjait - időben változtathatóan - egyik vagy másik irány számára szabadítják fel,

b) sávkiiktatásos üzemmódban, amikor az egyes forgalmi sávok használatát szakaszonként vagy teljes hosszban átmeneti időszakra (pl. egy sáv elzárása baleseteknél vagy forgalmi zavarnál, határátkelőhelyeknél, autópálya díjfizető kapuknál, továbbá útkarbantartási munkáknál) kiiktatják.

15.2. Az irányváltásos üzemmód alkalmazásának feltételei:

a) Az úton legalább három forgalmi sáv álljon rendelkezésre.

b) A sávszélesség hosszabb útvonalon legyen állandó és legalább 3,0 m széles.

c) Az egész útvonalon legyen megfelelő űrszelvény.

d) A sávjelző berendezések legyenek állandóan üzemben.

e) Az útvonal elsőbbséggel rendelkezzen (főútvonal legyen).

f) Az úttest széli forgalmi sávon - ha azt az irányításba bevonták - megállási tilalom legyen.

g) Az ilyen útra jogszabályban előírt útburkolati jelek legyenek mindig jó állapotban.

h) A tömegközlekedési megállóhelyek öbölben vagy az irányításba bevont sávon kívül legyenek.

i) A kezdeti és végponti csomópontok irányai fizikailag (épített létesítményekkel) legyenek elválasztottak.

j) Az állandóból a változó irányba átmenő sávok - melyek határán csak az egyik irányban szabad áthaladni - útburkolati jelekkel legyenek megjelölve.

k) A gyalogosforgalom jelzőlámpákkal vagy külön szinten legyen átvezetve.

15.3. Helyszínrajzi elrendezés, forgalomtechnikai kialakítás

15.3.1. A rendszer határán biztosítani kell a csatlakozó szakaszoknak megfelelő kapacitást, továbbá a szükséges felsorakozási hosszakat.

15.3.2. A rendszert megelőző szakaszon változtatható jelzéstartalmú jelzőtáblákkal - esetleg több keresztmetszetben is - tájékoztatni kell a járművezetőket az irányváltásos forgalomszabályozásról, továbbá - közvetlenül a behaladási pontnál - a mindenkori üzemi állapotról.

15.3.3. A keresztező utakról mind a le-, mind pedig a ráhajtás csak egy forgalmi sávról történhet. A ráhajtókat tájékoztatni kell a főpálya forgalomirányítási rendszeréről.

15.4. Az üzemi állapotok váltását programtechnikailag (bekapcsolási program) kell biztosítani. Ugyancsak programtechnikai eszközökkel kell biztosítani, hogy csak az alkalmazni kívánt (megszámozott) üzemi állapotok kerülhessenek bekapcsolásra és csakis a kívánt sorrendben és időpontban.

15.4.1. Az üzemi állapotok váltásának lépései:

a) kiürítés,

b) a kiürítési folyamat ellenőrzése,

c) a szabad jelzés megadása.

15.4.2. A kiürítési folyamat ellenőrzésére foglaltsági detektorokat kell alkalmazni. Az üzemi állapot átkapcsolása csak akkor hajtható végre, ha a megfelelő forgalmi sáv (sávok) kiürítése befejeződött.

15.4.3. A kiürítés a forgalmi sáv egymást követő szakaszainak lezárásával vagy sávváltoztatással történik.

16. A fényjelző készülékek elhelyezése

16.1. A forgalomirányító jelzőlámpával ellátott csomópont forgalmi rendjének kialakításához a szükséges és lehető legkevesebb forgalomirányító fényjelző készüléket kell használni.

16.2. A fényjelző készülékeket megfelelő tartószerkezetre kell felerősíteni. Ez a tartószerkezet lehet saját oszlop, más közmű (közvilágítás, villamos- vagy trolibusz felsővezeték, távközlés stb.) oszlopa, tartósodrony, konzol, fényjelző készülékek tartására vagy más célra szolgáló portál, hídszerkezet stb. Az oszlopok feleslegesen nagy számának elkerülése érdekében törekedni kell az adott útszakaszon meglévő oszlopokat tartószerkezetként felhasználni, ha azok a megnövekedett igénybevételnek statikai szempontból megfelelnek.

16.3. A fényjelző készülékeket úgy kell elhelyezni, hogy azok

a) a járművek (kerékpárosok) számára szabadon tartandó űrszelvénybe se oldalról, se felülről,

b) a gyalogosok számára szabadon tartandó űrszelvénybe pedig felülről

ne nyúljanak be.

16.4. A forgalomirányító fényjelző készülékek elhelyezésénél ügyelni kell arra, hogy azok jelzését ne láthassák olyan irányból érkező járművezetők és gyalogosok, akikre a jelzés nem vonatkozik. Ha ez nem lehetséges, olyan elhelyezési módot vagy műszaki megoldást kell választani, amely nem hagy kétséget az iránt, hogy a jelzés melyik irányból érkező járművezetőre, illetőleg gyalogosra vonatkozik.

17. Az üzemeltetés alapelvei

17.1. A forgalomirányító jelzőlámpákat az út kezelőjének kell fenntartania és működtetnie. Az olyan forgalomirányító jelzőlámpák működtetésénél, ahol a csomópontba csatlakozó utak nem azonos útkezelők kezelésében vannak, az érintett útkezelők közötti - a forgalmi ágak száma által meghatározott érdekeltségi arány figyelembevételével megkötött - megállapodás az irányadó.

17.2. Az út kezelője köteles gondoskodni arról, hogy a kihelyezett forgalomirányító fényjelző készülékek a meghatározott program szerint működjenek, épek, tiszták, jól láthatóak legyenek.

17.3. A forgalomirányító jelzőlámpákról az út kezelőjének az ÚT 2-1.219 számú útügyi műszaki előírásban szereplő adatokat tartalmazó nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartási adatokat legalább 5 évig meg kell őrizni.

17.4. A forgalomirányító jelzőlámpák működésének forgalomtechnikai felülvizsgálatát a forgalmi rend felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerinti gyakorisággal, illetőleg esetekben kell elvégezni.

17.5. Új jelzőlámpa esetén az üzembe helyezést követő 3 hónap elteltével utóvizsgálatot kell végezni, és a szükséges módosításokat végre kell hajtani.

18. Az üzemeltetéssel összefüggő adatok feljegyzése és megőrzése

A közút kezelőjének minden olyan fontos adatot fel kell jegyezni, és legalább 5 évig meg kell őrizni, amely az üzemeltetéssel összefügg. Ez különösen vonatkozik

a) a hibabejelentésekre és -elhárításokra (megnevezés, év, hónap, nap, óra, perc),

b) a be- és kikapcsolásokra (megnevezés, év, hónap, nap, óra, perc),

c) a programváltások időpontjára (év, hónap, nap, óra, perc).

19. Bekapcsolási jogosultság

A forgalomirányító jelzőberendezést bekapcsolhatja

a) a rendőr,

b) a közút kezelője,

c) a közút kezelőjének megbízottja.

20. Kikapcsolási jogosultság

20.1. A forgalomirányító berendezést - indokolt esetben - a 19. szakasz szerint jogosultak kapcsolhatják ki.

20.2. A forgalomirányító jelzőberendezést csak a működtető engedélyével és a rendőrség egyidejű tájékoztatása mellett szabad kikapcsolni. Kivétel ez alól az az eset, amikor a közútkezelő (vagy megbízottjának) szakembere a forgalomirányító jelzőberendezés további üzemeltetését elektromos vagy forgalomtechnikai szempontból veszélyesnek tartja. Ebben az esetben a szakembernek a közútkezelőt a lekapcsolásról, a lekapcsolás okának megnevezésével, azonnal értesítenie kell. Ha nincs mód a lekapcsolás idejére rendőri forgalomirányítást biztosítani, úgy ezt is a közútkezelő tudomására kell hozni, akinek rendelkeznie kell a további tennivalókról.

20.3. Amennyiben a csomóponti forgalomirányító jelzőberendezést a forgalomban részt vevők üzemben lévőnek tekinthetik, a biztonsági követelményeket teljesítő egységeket nem szabad üzemen kívül helyezni.

20.4. Amennyiben a csomóponti forgalomirányító berendezés egy vasúti átjárót biztosító berendezéssel műszaki függésben működik, a forgalomirányító berendezés kikapcsolása előtt a vasút illetékesét a kikapcsolásról értesíteni kell.

20.5. A forgalomirányító berendezés tartós kikapcsolásakor a megfelelő oszlopokra azonnal ki kell helyezni a „Kijelölt gyalogos-átkelőhely” jelzőtáblát a kijelölt gyalogos-átkelőhellyel rendelkező olyan csomópontokban, ahol ilyen jelzőtábla eredetileg nincs kihelyezve.

1. számú függelék
A Jelzőlámpás Forgalomirányítás Szabályzatához

Fogalommeghatározások

1. Általános járműjelző: a valamennyi járműre vonatkozó három fényjelzős - kör- vagy nyíl alakú jelzéseket mutató - fényjelző készülék.

2. Átengedő típusú fényjelző készülék: a fényjelző készülékek azon típusa, amelyet a közlekedő haladási iránya szerint a csomópontba belépésének helye előtt helyeznek el, és amelynek a jelzéseit a közlekedő a csomópontba (úttestre) belépése után már nem látja.

3. Áthívó típusú fényjelző készülék: a fényjelző készülékek azon típusa, amelyet a közlekedő haladási iránya szerint a csomópontból (csomópontrészből, úttestről) kilépésének helyén helyeznek el, és amelynek a jelzéseit a közlekedő a csomópontba belépése után egészen a jelző vonalának eléréséig folyamatosan látja.

4. Átmeneti jelzés: a szabad jelzést követő jelzés.

5. Bekapcsolási program: a jelzőlámpás forgalomirányításon kívüli állapotról a jelzőlámpás forgalomirányítási állapotra biztonságos áttérést lehetővé tevő program.

6. Egységjármű: a forgalomtechnikai számításokban a különféle járművek egyébként egymástól eltérő jellemzőinek kiküszöbölésére szolgáló, az átlagos személygépkocsi jellemzőivel rendelkező elméleti jármű [jele: E].

7. Előkészítő jelzés: a szabad jelzést megelőző jelzési kép.

8. Fázis: forgalmi állapot, amely alatt a csomópontba egyidejűleg behaladó forgalmi áramlatok száma nem változik.

9. Fázisrend (fázisséma): a forgalmi áramlatok fázisokba rendezésének terve, amely megmutatja, hogy az adott csomóponton a különböző, egymással összeférhetetlen forgalmi irányok igényének jelzőlámpával történő szabályozása hány fázisban és milyen irányok együttesen megadott szabad jelzésével bonyolítható le.

10. Fedező jelző: az utat (vagy egyes forgalmi sávokat) keresztező villamos, illetőleg a megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművek áthaladásának biztosítására szolgáló fényjelző készülék.

11. Fényjelző készülék: egy vagy több, a házat is magában foglaló optikai egységet - beleértve a tartókengyeleket, rögzítőket, árnyékolókat, ellenzőernyőket és háttérpajzsokat - tartalmazó eszköz, amelynek feladata az úthasználók számára vizuális üzenet közvetítése.

12. Fényjelző: meghatározott méretű, színű, fényerősségű és alakú fény előállítására szolgáló alkotóelemek együttese; ebben a szabályzatban fényjelzőn a forgalomirányító fényjelző [lásd „Forgalomirányító fényjelző (közúti fényjelző)”] értendő.

13. Forgalomirányítás: az eltérő irányokból érkező (egymást keresztező, egymásba fonódó, egymással szemközt haladó) és ugyanazon közlekedési területet (konfliktusmezőt) igénybe venni szándékozó közlekedők (gyalogosok, kerékpárosok, tömegközlekedési járművek, egyéb járművek) áthaladási lehetőségeinek olyan biztosítása, melynek révén ezek a közlekedők a konfliktusmezőt általában saját elhatározásuktól függetlenül is csak egymástól eltérő időben használhatják.

14. Forgalomirányító berendezés: a vezérelt fényjelző készülékekkel és a csatlakozó illesztő berendezésekkel együttműködő közúti fényjelző vezérlőberendezés.

15. Forgalomirányító fényjelző (közúti fényjelző): olyan fényjelző, amely a beépített fényforrás működésére meghatározott nagyságú, színű és alakú jelzési képpel a közúti forgalom (gyalogos-, illetve járműforgalom) számára jelzést ad.

16. Forgalomirányító jelzőlámpa: a rendeltetésszerű működést biztosító szellemi termékkel (szoftverrel), valamint a szükséges közúti jelzésekkel ellátott forgalomirányító berendezés.

17. Forgalomtól függő irányítás: a forgalomirányítás, illetőleg a jelzések egymás után következésének az a módja, ahol - a helyszíni adottságok és a biztonsági előírások miatt megkötött jelzéseken kívül - egy vagy több, vagy az összes jelzés közvetve vagy közvetlenül függ a forgalom nagyságától.

18. Gyalogosjelző: fényjelző készülék a gyalogos forgalom irányításának kizárólagos céljára a jelzőlámpával szabályozott helyeken.

19. Hibamód: a közúti fényjelző vezérlőberendezés nem üzemszerű állapota, amelyben egy forgalombiztonságot veszélyeztető hiba a szabályos üzemmódot sárga villogó üzemmóddal vagy a jelző sötétre kapcsolt állapotával helyettesíti.

20. Irányváltó fényjelző készülék: az útszűkület forgalmának kivételével a forgalmi sáv használatát (a sáv foglaltságát vagy forgalmának irányát) szabályozó fényjelző készülék.

21. Jelzési kép: a fényjelző készülék jelzőfelületén megjelenő jelképek összessége, amely a közúti forgalom számára meghatározott tartalmú jelzést ad.

22. Kapacitás: az út egy keresztmetszetén vagy egy irányban vagy egyetlen forgalmi sávon az időegység alatt átbocsátható legnagyobb forgalomnagyság.

23. Kerékpáros átvezetés: az úton az a hely, ahol az utat keresztező kerékpárosok áthaladási helyét útburkolati jellel megjelölték.

24. Kiegészítő jelző: a fényjelző készülék mellett (annak meghatározott oldalán) elhelyezett fényjelző, amellyel bizonyos forgalmi irány(ok) számára a fényjelző készülék szabad jelzésétől eltérő időpontban és időtartamig lehet szabad jelzést adni.

25. Kikapcsolási program: a jelzőlámpás forgalomirányítási állapotról a jelzőlámpás forgalomirányítás nélküli állapotra biztonságos áttérést lehetővé tevő program.

26. Konfliktusmező (konfliktuszóna): az eltérő irányokból érkező és az egymást keresztező, egymásba fonódó, egymással szemközt haladó forgalom által a kereszteződési sokszögben egyaránt igénybe venni szándékozott közlekedési terület.

27. Közbenső idő: biztonsági szempontból az egyidejűleg tiltott szabad jelzések között biztosítandó legrövidebb idő.

28. Összeférhetetlen forgalmi mozgások: az egymást veszélyeztető (az egymás útját keresztező vagy egymással fonódó) egyidejű forgalmi mozgások.

29. Program: egy csomópont összes fényjelző készülékén megjelenő valamennyi jelzési kép időtartama (azok kezdetének és befejezésének időpontjával együtt), vagy az ennek meghatározására vonatkozó feltételek.

30. Részlegesen védett járműmozgás: az olyan járműmozgás, amelynél a szabad jelzésen áthaladó járművek a KRESZ általános előírásai szerint elsőbbséget kötelesek adni jobbra bekanyarodásnál a velük párhuzamosan haladó gyalogosok, a jobb oldali kerékpársávon vagy kerékpárúton haladó járművek és az oldalfekvésű villamospályán közlekedő villamosok, valamint balra bekanyarodásnál a velük párhuzamosan haladó gyalogosok, a szemből érkező és egyenesen továbbhaladó vagy jobbra bekanyarodó járművek, a bal oldali kerékpárúton érkező járművek és az oldalfekvésű villamospályán közlekedő villamosok részére.

31. Sárga villogó üzemmód „SV”: a jelzőlámpának a forgalomirányítás programszerű szükségtelensége vagy a rendőrség karjelzéses forgalomirányításának bevezetése, illetőleg más ok miatti kikapcsolása sárga villogó fényjelzésre.

32. Szabad jelzés: a gyalogosok áthaladását, illetőleg a járművek továbbhaladását megengedő jelzés.

33. Szakember: távközlési, erősáramú és forgalomtechnikai képzettsége - vagy ennek hiányában a munkaterületen szerzett több éves gyakorlata - és tapasztalata, valamint a vonatkozó hatályos előírások ismerete alapján munkáját szakszerűen elvégezni, munkája során a lehetséges veszélyeket (beleértve a forgalomban résztvevők veszélyeztetését is) felismerni, és a veszély elhárításához szükséges intézkedéseket megtenni képes személy.

34. Személysérüléses közúti közlekedési baleset: minden olyan közúton vagy közforgalomra megnyitott magánúton történt baleset, amelyben legalább egy mozgó jármű részt vett, és melynek következtében legalább egy személy meghalt vagy megsérült * .

35. Tartószerkezet: olyan szerkezet (pl. oszlop, konzol, portál, tartósodrony stb.), amely a fényjelző készüléknek a megfelelő helyzetben tartására, és az erőhatások felvételére szolgál.

36. Tilos jelzés: a gyalogosok áthaladását (úttestre lépését), illetőleg a járművek továbbhaladását megtiltó (megállásukat előíró) jelzés.

37. Tömegközlekedési jármű: a villamos, a trolibusz és a menetrend szerint közlekedő autóbusz.

38. Tömegközlekedési jelző: fényjelző készülék a tömegközlekedési járművek irányításának kizárólagos céljára a jelzőlámpával szabályozott helyeken.

39. Útszűkületi jelző: forgalomirányító jelzőlámpa az olyan útszűkület forgalmának irányítására, ahol a járművek irányonként csak felváltva haladhatnak át.

40. Ütközési (kollíziós) diagram: a csomópontban bekövetkezett személysérüléses baleseteket megközelítőleg pontos elhelyezkedésük szerint egyezményes jelekkel feltüntető helyszínrajz.

41. Üzembe helyezés: a forgalomirányító jelzőlámpa tervezett állapot szerinti bekapcsolása, illetőleg a megkívánt állapot ismételt helyreállítását célzó intézkedések összessége.

42. Üzemeltetés: azoknak a tevékenységeknek az összessége, amelyekkel a közútkezelő (vagy megbízottja) a biztonságos közlekedés feltételeiről, illetőleg a forgalomirányító berendezések kifogástalan műszaki állapotáról, valamint hiba esetén annak haladéktalan elhárításáról gondoskodik.

43. Üzemmód: a közúti forgalomnak kijelzett jelzések vezérlésére használt közúti fényjelző vezérlőberendezés bizonyos állapota (pl. készenléti üzemmód, kézi üzemmód, szabályos üzemmód, hibamód).

44. Védett járműmozgás: az olyan járműmozgás, amelynél a járművek a szabad jelzés megjelenése után úgy haladhatnak át a csomóponton, hogy sem más járművel, sem gyalogossal nem kerülhetnek konfliktusba.

2. számú függelék
A Jelzőlámpás Forgalomirányítás Szabályzatához

A gyalogosforgalom nagysága miatt létesítendő forgalomirányítás feltételei

I. feltétel: az útszélesség és a 4 óra tartósságú kétirányú járműforgalom nagysága

II. feltétel: a 4 óra tartósságú kétirányú járműforgalom és az azt keresztező kétirányú gyalogosforgalom nagysága