Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2017.11.20.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.
Megnyitom a Jogtárban Megnyitom az Optijusban

 

165/2003. (X. 18.) Korm. rendelet

a nukleáris és radiológiai veszélyhelyzet esetén végzett lakossági tájékoztatás rendjéről

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. §-ának e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. § *  (1) A rendelet hatálya az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer szerveire és szervezeteire terjed ki.

(2) A rendeletben foglaltakat alkalmazni kell az Alaptörvény 53. cikke szerinti, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 44. § b) pont bb) alpontjában meghatározott esemény miatt kihirdetett veszélyhelyzet esetén is.

2. § E rendelet alkalmazásában

a) nukleáris veszélyhelyzet: bármilyen okból bekövetkező, az emberek nem tervezett sugárterhelését, valamint radioaktív anyagok környezetbe történő kibocsátását eredményező olyan helyzet, amikor a lakosságra és környezetre káros radioaktív sugárzási szint, vagy szennyezettség jelenik meg, vagy jelenhet meg, illetve áll fenn, és amelyben a lakosságot érintő következmények elhárítása vagy enyhítése érdekében állami, önkormányzati intézkedésre van vagy lehet szükség;

b) *  valószínűsíthetően érintett lakosság: a nukleáris veszélyhelyzet által várhatóan csak közvetve érintett lakossági csoport, akik a veszélyforrástól távolabb élnek;

c) *  ténylegesen érintett lakosság: nukleáris veszélyhelyzetben a veszélyforrás közelében élő, a veszélyforrás által közvetlenül veszélyeztetett lakosság, akiket egy esetleges veszélyhelyzet során végrehajtandó sürgős óvintézkedésekre előzetesen fel kell készíteni;

d) baleset korai szakasza: a radioaktív anyagok (potenciális) környezeti kibocsátása előtti, alatti és az azt közvetlenül követő, tipikusan 1 hét időtartamú időszak;

e) baleset késői szakasza: a radioaktív anyagok környezeti kibocsátását követő hosszabb időszak, mely során a baleset következményeinek felmérése és felszámolása a legfőbb tevékenység;

f) tájékoztatás a megelőzési időszakban: veszélyhelyzeten kívüli alapvető és rendszeres tájékoztatási feladat, amely során az intézkedésekre kötelezett állami és önkormányzati szerveken túlmenően, a lakosságot is felkészítik a veszélyhelyzeti teendőkre;

g) helyreállítási terv: a nukleáris baleset hosszú távú következményeinek felszámolását meghatározó terv.

A Lakossági Tájékoztatási Terv

3. § (1) A lakosság hiteles és időben történő tájékoztatása érdekében Lakossági Tájékoztatási Tervet kell készíteni:

a) országos szinten,

b) ágazati szinten,

c) megyei szinten,

d) nukleáris létesítményekben, valamint radioaktív anyagokat előállító, alkalmazó és tároló létesítményben.

(2) *  Az országos Lakossági Tájékoztatási Tervet - a Kormány katasztrófavédelemmel összefüggő döntéseinek előkészítését és a védekezéssel kapcsolatos feladatok ágazati összehangolását végző kormányzati koordinációs szerv (a továbbiakban: kormányzati koordinációs szerv) útmutatója alapján - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve készíti el.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott Lakossági Tájékoztatási Tervet az érintett minisztériumok, országos hatáskörű szervek az irányításuk, ellenőrzésük, felügyeletük alá tartozó ágazat sajátosságainak figyelembevételével készítik el.

(4) Az (1) bekezdés c)-d) pontjai szerinti Lakossági Tájékoztatási Tervet az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer központi szervei és szervezetei, továbbá a baleset-elhárítási intézkedési tervek készítésére kötelezett szervek, szervezetek készítik el.

4. § Az országos Lakossági Tájékoztatási Terv tartalmazza:

a) a tájékoztatás fő területeit,

b) az együttműködés rendjét,

c) az összehangolt információáramlás módját,

d) a közvetlenül és közvetve érintett lakosság körét,

e) az ágazati, megyei és létesítményi szinteken készülő tájékoztatási tervek fő feladatait, a tevékenység rendjét, valamint

f) a nemzetközi tájékoztatás tervét.

5. § (1) *  A Lakossági Tájékoztatási Tervek egységes elvek szerinti elkészítését a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve illetékes munkaszervének vezetője (a továbbiakban: tájékoztatási koordinátor) biztosítja, aki országos szinten irányítja, ellenőrzi a Lakossági Tájékoztatási Tervek megalkotását. Az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer szerveinél, szervezeteinél a vezető által kijelölt koordinátorok végzik a tájékoztatással összefüggő feladatokat.

(2) A tájékoztatási koordinátor feladata biztosítani, hogy a különböző szakterületeken és vezetési szinteken a lakossági tájékoztatás tervezése, gyakorlása és továbbfejlesztése az elfogadott elvek szerint történjen.

(3) *  A tervkészítésre kötelezett szerveknél és szervezeteknél lakossági tájékoztatási munkacsoportot (a továbbiakban: Lakossági Tájékoztatási Munkacsoport) kell létrehozni. Nukleáris veszélyhelyzetben a központi tájékoztatási feladatok koordinálását a kormányzati koordinációs szerv munkaszerve Lakossági Tájékoztatási Munkacsoportja végzi.

(4) A Lakossági Tájékoztatási Terv végrehajtása a megelőzés időszakában a koordinátorok, veszélyhelyzeti időszakban a Lakossági Tájékoztatási Munkacsoportok feladata.

(5) A Lakossági Tájékoztatási Tervet a Baleset-elhárítási Intézkedési Terv részeként kell kezelni. A tervek végrehajthatósága ellenőrzését a nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlatok alkalmával, pontosítását szükség szerint, de legalább évente kell elvégezni.

6. § (1) A lakossági tájékoztatás alapelveit az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) A Lakossági Tájékoztatási Tervek tartalmát, a nukleáris és radiológiai veszélyhelyzet korai és késői fázisának tájékoztatási sajátosságait a 2. számú melléklet tartalmazza.

(3) A lakossági tájékoztatás eszközeit a 3. számú melléklet tartalmazza.

Az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer, valamint a nukleáris és radiológiai létesítmények önálló lakossági tájékoztatást végző szervei és szervezetei

7. § *  (1) A nukleáris és radiológiai veszélyhelyzet esetén önálló lakossági tájékoztatás végzésére jogosult szervek:

a) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve,

b) a kormányzati koordinációs szerv vagy munkaszervei,

c) az atomenergia-felügyeleti szerv,

d) az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.,

e) az egészségügyért felelős miniszter vagy az általa kijelölt személy.

(2) A nukleáris és radiológiai veszélyhelyzet esetén lakossági tájékoztatásra az (1) bekezdésben meghatározott szervekkel előzetes egyeztetés alapján jogosult szervek:

a) az ágazati nukleárisbaleset-elhárítási szervezetek,

b) a megyei, fővárosi védelmi bizottságok,

c) a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont kutatóreaktora,

d) a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatóreaktora,

e) a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft.,

f) az Országos Közegészségügyi Intézet,

g) a Magyarország területén sugárveszélyes tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező szervezet,

h) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal,

i) az Országos Mentőszolgálat.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott tájékoztatás rendjét, tartalmi elemeit, annak módját valamint a (2) bekezdésben meghatározott előzetes egyeztetés szabályait az Országos Lakossági Tájékoztatási Terv határozza meg.

(4) A Nukleáris Baleseti Információs és Értékelő Központban, valamint az ágazati és területi információs központokban keletkezett információkat az Országos Lakossági Tájékoztatási Terv szerint kell közzétenni.

(5) Az 1. § (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén a veszélyhelyzet elhárításával kapcsolatos kormányzati kommunikációs tevékenységet a kormányzati koordinációs szerv vezetője hangolja össze.

Záró rendelkezések

8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

9. § * 

10. § *  Ez a rendelet az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 89/618/Euratom, a 90/641/Euratom, a 96/29/Euratom, a 97/43/Euratom és a 2003/122/Euratom irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, a Tanács 2013. december 5-i 2013/59/Euratom irányelvének való megfelelést szolgálja.

1. számú melléklet a 165/2003. (X. 18.) Korm. rendelethez

A lakossági tájékoztatás alapelvei

1. A Lakossági Tájékoztatási Terv a lakosság érdekében készül, és tartalmazza azokat a rendelkezésre álló tájékoztatási elveket, módszereket, eszközöket, amelyek alapján a tájékoztatás eredményesen megvalósítható. Célja a megelőzés időszakában a lakosság bizalmának megszerzése és építése, a hatékony információcsere megalapozása, veszélyhelyzetben a lakosság egészségének megóvása.

2. A tájékoztatási koordinátor által kidolgozott tájékoztatási stratégia alapján hatékony együttműködés valósul meg a nukleáris üzemeltetők, ellenőrző szervek, valamint a beavatkozó állomány között országos, területi és helyi szinten.

3. A tájékoztatási stratégia és a módszerek elvi kidolgozásához és folyamatos fejlesztéséhez fel kell használni a kommunikáció, a szociálpszichológia és más kapcsolódó tudományterületek kutatási eredményeit.

4. A kidolgozott stratégia hatáskör szerint osztja fel a tájékoztatás területét az érintett szervek és szervezetek között országos, ágazati, megyei és létesítményi szinten.

5. *  A fentiek mellett a kormányzati koordinációs szerv munkaszerve Lakossági Tájékoztatási Munkacsoportja által irányított és ellenőrzött szervek tájékoztató anyagát ellenőrizni kell az ellentmondások kiszűrése érdekében.

6. A tájékoztatásnak egyértelmű különbséget kell tennie a közvetlenül, illetve közvetve érintett lakosság között. A nukleáris létesítmény közelében élő lakosság számára nyújtott információknak részletesebbnek kell lennie az egyértelmű és hatékony tevékenység végrehajtása érdekében.

7. A tájékoztatás aktív, kezdeményező, nem várja meg a jelentkező igényeket.

8. A tájékoztatást követően ellenőrizni szükséges, hogy az eljutott-e a címzetthez, a visszacsatolás lehetőségét meg kell teremteni.

9. A tájékoztatás - magában foglalva az egészség megóvását szolgáló magatartási szabályokra vonatkozó információkat is - legyen egyértelmű, érthető és követhető, ami növeli a bizalmat és segít elkerülni a lakosság pánikszerű reagálását, ugyanakkor legyen gyors, hogy megelőzze a bizonytalanság kialakulását.

10. Minden tájékoztatást végző szerv vagy szervezet felelős az általa kiadott tájékoztatás vagy információ hitelességéért.

2. számú melléklet a 165/2003. (X. 18.) Korm. rendelethez * 

A Lakossági Tájékoztatási Tervek tartalma, a tájékoztatás sajátosságai

A) A megelőzés időszakában, a baleset korai és késői fázisában

1. A Lakossági Tájékoztatási Tervek tartalma a megelőzés időszakában, a médiakapcsolatok alakítása:

a) az országos Lakossági Tájékoztatási Tervből eredő feladatok lebontása az adott szervezet szintjére,

b) a tájékoztatás igényének felmérése és az előírt követelmények alapján a szervezet saját tájékoztatási terve,

c) a médiával való kapcsolattartás alapvető szabályai,

d) a média képviselőinek rendszeres felkészítésére vonatkozó előírások,

e) gyakorlatok alatt az alapvető funkcionális tevékenység, a kommunikációs rendszer használhatóságának, a médiakapcsolatok folyamatosságának ellenőrzésére vonatkozó szabályok,

f) a lakosság esetleges veszélyhelyzeti teendőire vonatkozó tájékoztatás, az alábbi ismeretekre kiterjedően (tájékoztató anyag):

fa) a radioaktivitás alapismeretei, annak az emberre és környezetre gyakorolt hatása,

fb) a különböző típusú nukleáris és radiológiai veszélyhelyzetek, illetve azok következményei,

fc) a tervezett óvintézkedések a lakosság védelme érdekében,

fd) a lakosság feladatai veszélyhelyzet esetén (pl. a hiteles hírforrások utasításainak követése, rádió, televízió bekapcsolása).

A tájékoztató anyagokban ismertetni kell az alábbi alapfogalmakat, definíciókat:

a) a radioaktivitással kapcsolatos alapismeretek (egységek, aktivitás, dózis, dózisteljesítmény, természetes és mesterséges radioaktív sugárzás),

b) a radioaktív sugárzás emberre és környezetre gyakorolt hatása (besugárzás és szennyeződés, korai és késői hatások, radioaktív izotópok terjedése a táplálékláncban),

c) a különböző típusú radiológiai veszélyhelyzetek és azok következményei [nemzetközi nukleáris esemény skála (INES)],

d) a lakosság védelme érdekében tervezett óvintézkedések (riasztás, általános óvintézkedések: jódbevitel, elzárkóztatás, kimenekítés, áttelepítés).

A megvalósítás lehetséges formái:

a) középiskolai tantervek, felsőoktatási programok vonatkozó tantárgyaiba beépítve,

b) nemzeti kiadványok, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, valamint más nemzetközi kiadványok átvétele, terjesztése,

c) elektronikus média eszközeinek felhasználása,

d) katasztrófavédelmi folyóirat terjesztése az érintetteknek.

2. A Lakossági Tájékoztatási Tervek tartalma nukleáris veszélyhelyzetben, valamint a médiakapcsolatok aktivizálása a lakosság tájékoztatása érdekében a baleset korai fázisában:

a) a lakosság hiteles tájékoztatásának szabályai a várható vagy bekövetkezett veszélyhelyzet típusáról, és ahol lehetséges, az esemény jellemzőiről (pl. ok, kiterjedés és várható fejlemények, következmények),

b) a veszélyhelyzet jellegétől függően a javasolt óvintézkedések szabályai, amelyek az alábbiakra terjedhetnek ki:

ba) a valószínűsíthetően szennyezett élelmiszerek és ivóvíz fogyasztásának korlátozására, speciális kiegészítő higiéniai szabályok bevezetésére, mentesítésre, elzárkóztatásra, védőfelszerelések és anyagok szétosztására és használatára, áttelepítésre, kimenekítési intézkedésekre vonatkozó előírások,

bb) az egyes lakossági csoportokra vonatkozó speciális kiegészítő óvintézkedésekkel kapcsolatos tudnivalók,

c) a hatóságokkal történő együttműködés szabályai,

d) intézmények tájékoztatására, a feladatok ismertetésére vonatkozó előírások,

e) ajánlások egyes különösen érzékeny csoportok részére (gyermekek, terhes anyák),

f) a média megkeresésére és a hivatalos tájékoztatás közlésére vonatkozó rendelkezések a nukleárisbaleset-elhárító szervezetek, a beavatkozások célja, módszerei és annak elmaradása vonatkozásában,

g) sajtótájékoztatók tartásának szabályai,

h) javasolt óvintézkedések és teendők folyamatos ismétlésére vonatkozó rendelkezések,

i) információ visszacsatolásának és feldolgozásának szabályai.

3. A Lakossági Tájékoztatási Tervek tartalma a baleset következményeinek felszámolásáról a baleset késői fázisában:

a) saját szakterületen belül a helyreállítási terv főbb, lakosságot érintő elemeire vonatkozó rendelkezések,

b) a hosszú távú óvintézkedésekkel kapcsolatos információk terjesztésének szervezésére vonatkozó szabályok, ezen belül: a továbbra is zárt területek határairól, a visszaköltözésre vonatkozó utasításokról, szabályokról, a felszámolási munkák üteméről, terjedelméről, az élelmiszerek és víz fogyasztásával kapcsolatos korlátozásokról, valamint lakossági kérdések megválaszolására felállított ügyeletekről való információk,

c) a felszámolási munkákról, a mentesítésről, a zárt területekről vezetett nyilvántartásokra vonatkozó rendelkezések,

d) a hosszabb távú tevékenységről rendelkező tájékoztató anyagok, kiadványok készítésének szabályai.

B) Az érintett lakosság tekintetében:

1. A lakosságnak a veszélyhelyzettel ténylegesen érintett tagjai számára nyújtandó tájékoztatás tartalma:

A kidolgozott veszélyhelyzet-elhárítási terv alapján a lakosságnak a veszélyhelyzetben ténylegesen érintett tagjait gyorsan és rendszeresen az alábbi információkkal kell ellátni:

a) a bekövetkezett veszélyhelyzet típusára és - amennyiben lehetséges - jellemzőire (például eredetére, kiterjedésére és várható alakulására) vonatkozó tájékoztatással,

b) a védekezésre vonatkozó tanácsokkal, amelyek a veszélyhelyzet típusától függően:

ba) kiterjedhetnek a valószínűsíthetően szennyezett élelmiszerek és ivóvíz fogyasztásának korlátozására, bizonyos egyszerű higiéniai és fertőtlenítési szabályokra, az épületekben való tartózkodás előnyeinek tudatosítására, a védőanyagok szétosztására és használatára, valamint a kitelepítési intézkedésekre,

bb) kiegészülhetnek szükség esetén a lakosság meghatározott csoportjainak szóló különleges figyelmeztetésekkel,

bc) kiegészülhetnek az illetékes hatóság utasításainak és kéréseinek teljesítésére felszólító közleményekkel.

2. A lakosság veszélyhelyzettel valószínűsíthetően érintett tagjainak előzetesen nyújtandó tájékoztatás tartalma:

a) a radioaktivitással és annak az emberre és a környezetre gyakorolt hatásaival kapcsolatos alapvető tények,

b) a veszélyhelyzetek különböző típusai és következményeik a lakosságra és a környezetre nézve,

c) a veszélyhelyzet bekövetkezése esetén a lakosság figyelmeztetése, védelme és segítése érdekében alkalmazott intézkedések,

d) tájékoztatás a lakosság által veszélyhelyzetben megteendő lépésekről.

3. Ha a veszélyhelyzetet előzetes riasztási fázis előzi meg, a lakosság valószínűsíthetően érintett tagjait már ekkor tájékoztatással és tanácsokkal kell ellátni, így például:

a) fel kell őket kérni a megfelelő kommunikációs csatornák figyelésére,

b) a felkészülést segítő tanácsokat kell adni a különleges közösségi feladatokat ellátó szervezetek számára,

c) ajánlásokat kell megfogalmazni a különösen érintett foglalkozási csoportok számára.

4. Ha az idő engedi, a 3. pont szerinti tájékoztatást és tanácsadást ki kell egészíteni a radioaktivitásra és annak az emberre és a környezetre gyakorolt hatásaira vonatkozó alapvető tények felidézésével.

3. számú melléklet a 165/2003. (X. 18.) Korm. rendelethez

A lakossági tájékoztatás eszközei

1. A lakossági tájékoztatás eszközei a megelőzés időszakában:

a) a Lakossági Tájékoztatási Tervben található tájékoztatási módok, valamint a Baleset-elhárítási Intézkedési Tervben kidolgozott lehetséges óvintézkedések ismertetése az érintett lakosság körében,

b) radiológiai ismeretek beépítése a közoktatási, felsőoktatási tantervekbe, programokba, tematikákba,

c) a hatóság és üzemeltető szervezet tájékoztató kiadványainak terjesztése,

d) a helyi hatóságok és üzemeltető szervezet szórólapjainak és plakátjainak terjesztése,

e) elektronikus és nyomtatott média, elektronikus posta eszközei, így például az MTV teletext közlemények az országos radiológiai távmérő hálózat adataival, központi szervek internet honlapjai,

f) kölcsönös kommunikációs lehetőségek megteremtése: nyilvános telefonszámok, e-mail címek, szakmai fórumok a médiában stb.

2. A lakossági tájékoztatás eszközei a radiológiai veszélyhelyzet korai és késői fázisában:

a) a katasztrófariasztás eszközeként jogszabályban meghatározott hiteles hírforrások,

b) az elektronikus média honlapjain, eszközein (rádió, televízió) a szükséges lakossági tájékoztatók közzététele, teletext közlemények,

c) helyi hírközlő eszközök, hangosbeszélők,

d) az elektronikus posta eszközei,

e) a sajtó,

f) az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer szerveinek, szervezeteinek internet honlapjai.