Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2016.08.31.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

4/2004. (I. 13.) FVM rendelet

az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot”, illetve a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerének meghatározásáról

A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény 45. §-a (2) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1) *  E rendelet célja, hogy jogszabály vagy pályázati felhívás erre vonatkozó rendelkezése esetén - az abban meghatározottak szerint - az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból finanszírozott

a)-b) * 

c) a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben foglalt vidékfejlesztési támogatások

igénybevétele feltételeként szükséges, egyes nemzeti és európai uniós jogszabályokban előírt minimális gazdálkodási és környezetvédelmi követelményeit meghatározza.

(2) Az egyszerűsített területalapú támogatások igénybevételéhez szükséges „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” feltételrendszerét az 1. számú melléklet tartalmazza.

(3) A vidékfejlesztési támogatások igénybevételéhez szükséges „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszerét a 2 számú melléklet tartalmazza. A „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” előírásait az 1. számú mellékletben meghatározott feltételekkel együtt kell alkalmazni.

(4) *  A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a 2. számú mellékletben meghatározott előírásokon kívül további feltételeket is megállapíthat az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott támogatások igénybevételéhez.

2. § (1) *  A rendelet hatálya az 1. § (1) bekezdése szerinti támogatást igénybe vevő mezőgazdasági termelőre terjed ki.

(2) *  Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a 2. számú mellékletekben foglalt követelményeket a gazdálkodók gazdaságuk teljes területén kötelesek alkalmazni a vonatkozó támogatás igénylése esetén.

(3) *  A „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” feltételrendszer előírásainak teljesítését e rendelet 4. számú mellékletét képező táblázat pontrendszere alapján kell elbírálni és értékelni. A táblázat tartalmazza az egyes szempont teljesítése, illetve nem teljesítése esetén adandó pontszámot, attól is függően, hogy a nem teljesítést hány alkalommal állapították meg, és az milyen mértékű volt.

(4) *  Ha a szempontok teljesítése esetén a programban elérhető és az elért pontszám különbségének a programban elérhető pontszámhoz viszonyított százalékos aránya nem nulla, és

a) az legfeljebb 10%, akkor a mezőgazdasági termelőnek figyelmeztető levelet kell küldeni;

b) az legfeljebb 20%, akkor az adott évi támogatási összegből 10%-ot le kell vonni;

c) az legfeljebb 30%, akkor az adott évi támogatási összegből 20%-ot le kell vonni;

d) az legfeljebb 50%, akkor az adott évi támogatási összegből 50%-ot le kell vonni;

e) *  az legfeljebb 70%, akkor az adott évi támogatási összegből 100%-ot le kell vonni;

f) az meghaladja a 70%-ot, akkor a mezőgazdasági termelőt a programból ki kell zárni.

(5) *  A táblázatban megjelölt egyes esetekben az elért pontszámtól függetlenül a mezőgazdasági termelő az adott gazdálkodási évben az érintett (P1), vagy valamennyi (P2) parcella után nem jogosult támogatásra, illetve a mezőgazdasági termelőt a programból ki kell zárni (P3).

(6) *  Az agrár-környezetgazdálkodási támogatásban részesülő gazdálkodó a helyes gazdálkodási gyakorlatra vonatkozó előírások, valamint a kedvezőtlen adottságú területek kompenzációs, illetve a Natura 2000 területek kompenzációs támogatásaiban részesülő mezőgazdasági termelő a helyes mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások teljesítésének ellenőrzése, valamint a nevezett támogatások monitoringja érdekében a gazdasága teljes területén végzett tevékenységekről e rendelet 5. számú melléklete szerinti gazdálkodási naplót naprakészen köteles vezetni. Az agrár-környezetgazdálkodási támogatás igénybevétele esetén a gazdálkodási napló naprakész vezetése abban az esetben is kötelező, amennyiben a talajvizsgálati eredmény és tápanyag-gazdálkodási terv még nem készült el.

Az agrár-környezetgazdálkodási támogatásban részesülő gazdálkodó köteles a 2007/2008. gazdálkodási évtől kezdődően a gazdálkodási napló egy aláírt másolatát - a hozzá kapcsolódó dokumentumok (pl. számlák, bizonylatok) másolatai nélkül - elküldeni minden év augusztus 31. és október 31. között a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ (a továbbiakban: MgSzH Központ) címére (1118 Budapest, Budaörsi u. 141-145.).

A 2006/2007. gazdálkodási évre vonatkozó gazdálkodási napló egy aláírt másolatát 2007. augusztus 31. és 2007. december 31. közötti időszakban kell beküldeni az MgSzH Központ címére (1118 Budapest, Budaörsi u. 141-145.).

A gazdálkodási naplót a kötelező nyilvántartásokra vonatkozó előírások szerint a kapcsolódó dokumentumokkal együtt legalább 5 évig meg kell őrizni.

(7) *  A gazdálkodási napló formanyomtatványát a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) honlapján közzéteszi.

(8) *  A gazdálkodási naplók kezelését, adatainak feldolgozását az Agrár-környezetgazdálkodási Információs Rendszer (AIR) működtetéséért felelős, a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 131/2004. (IX. 11.) FVM rendelet 18. §-ának (3) bekezdésében meghatározott szervezet végzi.

(9) *  Amennyiben a gazdálkodó az adott gazdálkodási évre vonatkozó beküldési határidő végéig nem küldi meg a gazdálkodási napló másolatát az MgSzH Központ részére, az MVH egyszeri alkalommal, 15 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra szólítja fel.

(10) *  A 2006/2007. gazdálkodási évtől kezdve, amennyiben a gazdálkodó a (6) bekezdésben előírt kötelezettségének a hiánypótlási felszólítás ellenére sem tesz eleget, úgy

a) az első alkalom esetén az 5. évre jutó támogatási összeg 25%-ára,

b) a második alkalom esetén az 5. évre jutó támogatási összeg 50%-ára,

c) a harmadik alkalom esetén az 5. évre jutó támogatási összeg 100%-ára

nem jogosult.

(11) *  Amennyiben a gazdálkodó már felvette az 5. évre jutó támogatási összeget, úgy a (10) bekezdésben foglaltak szerint köteles azt visszafizetni.

3. § (1) E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: „A Tanács 2003. szeptember 29-i, 1782/2003/EK rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendeletek módosításáról”

(2) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

1. számú melléklet a 4/2004. (I. 13.) FVM rendelethez * 

2. számú melléklet a 4/2004. (I. 13.) FVM rendelethez * 

A „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” előírásai

Szempont Előírás
1. Szántóföldi növénytermesztés 1. Monokultúrás termesztés alkalmazása nem lehetséges, kivéve az évelő takarmánynövényeknél, a méhlegelőnél és a zöldtrágyázás céljából vetett növények esetében.
2. A vetésforgó kialakításában a következő irányelveket kell figyelembe venni:
a) cukorrépa, cékla, takarmányrépa, burgonya, lóbab, szója és csillagfürt négyévente csak egyszer kerülhet ugyanarra a táblára;
b) napraforgó ötévente egyszer kerülhet ugyanarra a táblára;
c) legalább ötévente egyszer pillangós vagy zöldtakarmány növényt kell termeszteni a vetésváltásban, beleértve a másodvetést is;
d) szárazborsó hétévente csak egyszer termeszthető;
e) kukoricát csak alacsony nitrogénigényű növény követhet;
f) két nem évelő pillangós növény termesztése között minimum két év szünetet kell tartani;
g) lucerna után nem következhet egyéb pillangós növény, illetve lucerna után az utóveteménynek jelentős nitrogénigényűnek kell lenni;
h) szója, napraforgó és olajrepce nem követhetik egymást;
i) a vetésforgóban a kalászosok és a kukorica együttes részaránya nem haladhatja meg a hetvenöt százalékot.
3. A mechanikus gyomirtást a gyomok virágzása előtt el kell végezni.
4. Évente eltérő mélységű talajművelés alkalmazása.
5. A szalmabálákat egy hónapon belül le kell hordani a területről a betakarítást követően.
2. Gyepgazdálkodás 1. Szarvasmarha, juh, kecske, dám- és gímszarvas, szamár, ló és bivaly (egyéb állat nem legeltethető) esetében az állatsűrűség mértéke nem haladhatja meg:
- az 1,8 állategység/hektár értéket a nem nitrátérzékeny területeken;
- az 1,4 állategység/hektár értéket a nitrátérzékeny területeken.
2. A bálázást és a széna lehordását legfeljebb egy hónapon belül el kell végezni.
3. Gyepek égetése tilos.
4. A legeltetési időszak végén tisztító kaszálást kell végezni minden évben.
5. A téli legeltetés tilos.
6. Minden gépi munkát a gyepterület károsítása nélkül kell végezni.
3. Tápanyag-gazdálkodás 1. Ötévente szűkített talajvizsgálat (pH, humusztartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O5, K20).
2. Tisztított szennyvíz, szennyvíziszap, hígtrágya kijuttatás és talajjavítás a talajvédelmi hatóság engedélye alapján végezhető, betartva a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásokat.
3. A gazdálkodó a nitrogéntrágyázás során nem lépheti túl a kedvezőtlen és nem kedvezőtlen adottságú, továbbá a nitrátérzékeny és nem nitrátérzékeny területekre megadott határértékeket (lásd a kiegészítő táblázatot).
4. A nitrátérzékeny területeken az akcióprogram előírásait kötelező betartani [a 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 8. § (1)-(3) bekezdései, illetve 9. § (1)-(2) és (4) bekezdésében foglaltak mellett].
5. A nem nitrátérzékeny területeken az alábbi előírásokat kell betartani:
a) Meredekebb lejtésű területeken trágyát kijuttatni csak azonnali bedolgozás mellett lehet.
b) Trágya nem juttatható ki felszíni víztől, forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól tízméteres sávban, valamint hullámtereken, parti sávokban és vízjárta területeken.
c) Gyors hatású, könnyen oldódó nitrogéntrágya, trágyalé, hígtrágya betakarítás után csak akkor juttatható ki a szántóterületre még az adott évben, ha a trágyázás és a megfelelő talajfedettséget biztosító növény vetése közötti idő nem több mint tizennégy nap.
d) Tilos a trágya kijuttatása december 1. és február 15. között. Nem juttatható ki trágya fagyott (a talaj öt centiméter vagy annál nagyobb mélységig tartósan fagyott), vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra.
e) A gazdálkodó istállótrágyát csak szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornával és aknával ellátott, legalább nyolchavi trágyamennyiség tárolására alkalmas trágyatelepen, hígtrágyát legalább négyhavi trágyamennyiség tárolására alkalmas szigetelt tartályban, medencében tárolhat. A nem nitrátérzékeny területen az állattartó gazdálkodónak a híg- és istállótrágya tárolókra vonatkozó előírásokat az alábbi határidőktől kezdődően kell teljesíteni az akcióprogram előírásainak megfelelően:
- hígtrágya tároló 50 állategység/gazdaság felett 2006. január 1-jétől;
- hígtrágya tároló 50 állategység/gazdaság alatt 2010. január 1-jétől;
- istállótrágya tároló 50 állategység/gazdaság felett 2010. január 1-jétől;
- istállótrágya tároló 50 állategység/gazdaság alatt 2014. január 1-jétől.
4. Növényvédelem 1, A mezőgazdasági tevékenység során kizárólag hatóságilag engedélyezett növényvédő szert és termésnövelő anyagot lehet felhasználni a technológiai és a felhasználásra való jogosultsági előírások maradéktalan betartása mellett.
Növényvédő szert emberi és állati tartózkodásra, valamint élelmiszer és takarmány tárolására szolgáló helyiségtől elkülönített és biztonságosan zárható raktárban vagy szekrényben, tűz- és robbanásveszélyt kizáró, egészséget és környezetet nem veszélyeztető módon szabad tárolni [a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet előírásai szerint].
2. Tilos növényvédő szert tárolni egy kilométeres távolságon belül
a) a Balaton, a Velencei-tó, a Tisza-tó és a fürdőzésre kijelölt vizek partvonalának teljes hosszában,
b) a vízművek, víznyerőhelyek védőterületén belül.
3. Gondoskodni kell a növényvédelmi tevékenység során kiürült csomagoló burkolatok, göngyölegek szakszerű összegyűjtéséről, kezeléséről, ártalmatlanításáról (vonatkozó jogszabálynak megfelelően).
4. A növényvédelmi tevékenység során csak megfelelő műszaki állapotú növényvédelmi gépek és növényvédő szer kijuttatására szolgáló berendezések használhatók.
5. Természet- és tájvédelem (a védett területeken és az Érzékeny Természeti Területek célprogramoknál) 1. A gazdálkodónak kerülni kell a természetes vagy természet közeli élőhelyek károsítását a mezőgazdasági tevékenység (kiszántás, trágyázás vagy vegyszerezés, tájelemek elmozdítása stb.) során is.
2. A gazdálkodónak kerülni kell a gazdaság területén elhelyezkedő történelmi és építészeti szempontból értékes műemlékek és területek károsítását, rongálását a mezőgazdasági tevékenység során.
3. A gazdálkodó nem változtathatja meg a kialakított parcellaméretet.
4. Melioratív meszezés, drénezés és öntözés nem engedélyezett.
5. Csak természetvédelmi szempontból kedvező kaszálási módszerek és technológiák alkalmazhatók (kaszálás a tábla közepétől kifelé haladva, a táblaszegélyeket utoljára kell lekaszálni).
6. Ideiglenes vagy állandó épületek létesítését csak az illetékes Nemzeti Park Igazgatóságának jóváhagyásával lehetséges.
7. Az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakembereinek bevonásával egyedileg kell meghatározni a kaszálás időpontját az ex lege védett lápokon.
8. A meglévő fasorokat, erdősávokat, idős fákat meg kell őrizni.
9. A termesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depónia (trágyaszarvas, bálakazal, szalmakazal stb.) csak a művelt területen hozható létre.
10. Fokozottan védett madárfajok fészkének megtalálása esetén a gazdálkodónak haladéktalanul értesíteni kell az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakembereit.
11. Az állatok éjjeli szálláshelyének kialakításánál csak természetes anyagokat lehet (fa, nád) felhasználni.
12. A pásztorok szálláshelyének kialakítását tájba illően, a hagyományos építészeti anyagok és módszerek felhasználásával kell elvégezni.
13. A tókák, belvizes foltok megőrzése kötelező.
6. Állattartás 1. A gazdálkodónak az állattartás során gondoskodnia kell az állat számára olyan életkörülmények biztosításáról, amelyek megfelelnek az állat fajának, fajtájának, nemének, korának jellemző fizikai, élettani, tenyésztési, viselkedési és szociális sajátosságainak, valamint egészségi állapotának.
2. Az állat etetése és itatása során csak olyan takarmányt és ivóvizet, illetve egyéb itatásra alkalmas folyadékot szabad felhasználni, amely az állat, illetve közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti.
3. Az állattartó köteles állatának rendszeres állatorvosi ellátásáról gondoskodni.
4. Az állattartónak az állatok tartása, szállítása és forgalmazása során gondoskodnia kell az állat-egészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi előírások betartásáról.
7. Talajerózió 1. Eróziónak kitett területeken, tavaszi vetésű növények vetéséig talajfedettség biztosítása.
2. Erózióval veszélyeztetett területeken szintvonalas talajművelés alkalmazása.
3. Erózió ellen kialakított teraszok megőrzése.
4. Tizenkét százaléknál nagyobb lejtésű területen kapás kultúrák termesztése tilos.
5. Természetes talajvédelmet szolgáló meglévő zöld sávok (sövények, táblaszegélyek stb.) megőrzése.
6. Talaj megnyitását eredményező művelést követően talajlezáró művelet alkalmazása.
8. Talaj szervesanyag-tartalma 1. Betakarítást követő tarlóhántás, illetve tarlóápolás alkalmazása.
2. A tarló égetése tilos.
9. Talajszerkezet 1. Termőföld hasznosításának megfelelő gépek, eszközök alkalmazása.
2. A termőföld művelése a nedvességtartalomnak megfelelő művelet- és menetszám mellett úgy történjen, hogy a talajszerkezet romlása, tömörödése elkerülhető legyen.
3. Periodikus (ötévente egyszer) mélyművelés alkalmazása.
10. A művelés minimális szintje 1. Szántóterületek művelésben tartása, gyommentes állapot biztosítása mellett.
2. A tájképet alkotó természetes elemek megőrzése.
3. Biztosítani kell a természetes gyepterületek megőrzését.
4. A mezőgazdasági területeken a hasznosítás szempontjából nem kívánatos lágy- és fásszárú növények megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni.
5. A gyepterületen a megfelelő állatsűrűséggel kell biztosítani az alul-, illetve túllegeltetés elkerülését, vagy legalább évente egyszeri tisztító kaszálást kell végezni.
11. A gazdaság területének rendben tartása 1. A gazdálkodónak a gazdaságot és annak környezetét rendben, hulladékmentesen kell tartani a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásoknak megfelelően.
2. A gazdálkodónak gondoskodni kell a használatában lévő gazdasági utak jó állapotának fenntartásáról, valamint a csapadékos idő okozta úthibák kijavításáról.
12. Kötelező nyilvántartások 1. A gazdálkodónak a mezőgazdasági parcellán végzett tevékenységeiről naprakész nyilvántartást kell vezetni az FVM által rendszeresített formanyomtatványon, a gazdálkodási naplóban, amely tartalmazza a tápanyag-gazdálkodásra vonatkozó részleteket is.
2. A gazdálkodónak a gazdálkodása során felhasznált növényvédő szerekről, valamint azokkal kapcsolatos tevékenységéről permetezési naplót kell vezetnie.
3. A gazdálkodónak az állattartás során vezetnie kell az állat-egészségügyi, illetve állatjóléti jogszabályokban részletezett nyilvántartásokat.
4. A gazdálkodónak a nyilvántartásokat és azok dokumentációit legalább a vállalt agrár-környezetgazdálkodási célprogramnak megfelelő időtartamig meg kell őrizni.

Kiegészítő táblázat a 2. számú melléklethez * 

Hektáronként kiadható maximális nitrogén (N) hatóanyag mértékei különböző adottságú és érzékenységű területeken

(Mértékegység: kg/ha)
Kedvezőtlen Adottságú Térségekben Nem Kedvezőtlen Adottságú Térségekben
nitrátérzékeny területen nem nitrátérzékeny területen nitrátérzékeny területen nem nitrátérzékeny területen
kiadható
maximális N
(kg/ha)
ebből:
kiadható
maximális
szerves
eredetű N
(kg/ha)
kiadható
maximális N
(kg/ha)
ebből:
kiadható
maximális
szerves
eredetű N
(kg/ha)
kiadható
maximális N
(kg/ha)
ebből:
kiadható
maximális
szerves
eredetű N
(kg/ha)
kiadható
maximális N
(kg/ha)
ebből:
kiadható
maximális
szerves
eredetű N
(kg/ha)
170 170 200 200 220 170 300 220

Megjegyzés: Ha az előírt talajvizsgálatokon alapuló tápanyag-gazdálkodási terv az adott területre vonatkozóan a fenti határértékeket meghaladó mennyiségben határozná meg a hektáronként kiadható nitrogén hatóanyag mennyiséget, akkor is a táblázatban megadott mértékig lehet nitrogén hatóanyagot kijuttatni a termőföldre.

3. számú melléklet a 4/2004. (I. 13.) FVM rendelethez * 

Állategység (ÁE) számítási táblázat

Állatfajok
megnevezése
Mennyiség
(db)
Állategység
(ÁE)
Kérődzők
szarvasmarha/bivaly
borjú 6 hónapos korig 1 0,4
6-24 hónapos korú növendék 1 0,6
24 hónaposnál idősebb állat 1 1
juh (vegyes korcsoport) 1 0,15
kecske (vegyes korcsoport) 1 0,15
dámszarvas (vegyes korcsoport) 1 0,15
gímszarvas (vegyes korcsoport) 1 0,3
Sertésfélék
tenyészkoca malacok nélkül 1 0,5
malac 25 kg-ig 1 0,03
hízósertés 25-110 kg 1 0,2
kan 1 0,5
Lófélék
ló (vegyes korcsoport) 1 1
öszvér, szamár (vegyes korcsoport) 1 0,6
Baromfifélék
pecsenyetyúk és kakas, valamint gyöngytyúk és kakas (vegyes korcsoport) 1 0,01
tojótyúk és kakas (vegyes korcsoport) 1 0,02
pulyka (vegyes korcsoport) 1 0,03
Víziszárnyasok
lúd (vegyes korcsoport) 1 0,03
kacsa (vegyes korcsoport) 1 0,02
Egyéb állatok
nyúl (vegyes korcsoport) 1 0,02

Az állategység a különböző állatfajok állományának együttes számbavételére alkalmas egyenérték. Az állategység, mint mérőszám a Nemzeti Vidékfejlesztési Terven belül az állatok létszámához kötött (állatállomány alapú) támogatások igénylésére és kifizetésére, valamint a gazdálkodók által szolgáltatott adatok egységes feldolgozására és ellenőrzésére szolgál.

4. számú melléklet a 4/2004. (I. 13.) FVM rendelethez * 

A Helyes Gazdálkodási Gyakorlatra vonatkozó előírások ellenőrzési szempontjai

Eltérés esetén adandó pontérték
Ellenőrzési szempontok A szempont
teljesítése
esetén
adandó
pontérték
Az előírástól való eltérés,
illetve annak mértéke
Első
alkalom
Második
alkalom
Többszöri
alkalom
Helyes Gazdálkodási Gyakorlat
1. Szántóföldi növénytermesztés
Monokultúrás termesztés alkalmazása nem lehetséges, kivéve az évelő takarmánynövények, méhlegelő vagy zöldtrágya céljából vetett növények esetében 10 Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást 9 8 7
Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást 8 7 5
A vetésforgó irányelveit nem tartották be a támogatás időtartama alatt 10 A gazdálkodási napló és a jelenlegi vetésszerkezet alapján az előírt vetésforgó irányelveit nem tartották be 8 7 5
A mechanikus gyomirtást a gyomok virágzása előtt el kell végezni *  10 Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást 9 8 7
Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást 8 7 5
Évente eltérő mélységű talajművelés alkalmazása 10 Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást 9 8 7
Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást 8 7 5
A szalmabálákat egy hónapon belül le kell hordani a területről a betakarítást követően 10 Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást 9 8 7
Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást 8 7 5
2. Gyepgazdálkodás
Szarvasmarha, juh, kecske, gím- és dámszarvas, szamár, ló és bivaly (egyéb állat nem legeltethető) esetében az állatsűrűség mértéke nem haladhatja meg az 1,8, illetve nitrátérzékeny területeken az 1,4 állategység/ha értéket 10 Az állatsűrűség meghaladta az 1,8, de nem lépte túl a 2,0 értékeket, illetve nitrátérzékeny területeken az állatsűrűség meghaladta az 1,4, de nem lépte túl az 1,6 állategység/ha értékeket 8 7 5
Az állatsűrűség a 2,0, illetve nitrátérzékeny területeken az 1,6 állategység/ha értékeket is meghaladta 7 5 4
A bálázást és a széna lehordását legfeljebb egy hónapon belül el kell végezni 10 A széna lehordása csak a kaszálást követő 40 napon túl történt meg, ugyanakkor a késedelem indoka elfogadható volt 8 7 5
A széna lehordása nem történt meg a kaszálást követő 40 napon túl sem 7 5 4
Gyepek égetése tilos 10 Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást 8 7 5
Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást 7 5 4
A legeltetési időszak végén tisztító kaszálást kell végezni minden évben 10 Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem történt tisztító kaszálás 9 8 7
Az összterület több, mint 20%-án nem történt tisztító kaszálás 8 7 5
A téli legeltetés tilos 10 Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást 9 8 7
Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást 8 7 5
Minden gépi munkát a gyepterület károsítása nélkül kell végezni 10 A gyepterület kevesebb, mint 20%-án károsodott a gépi munkavégzés következtében 9 8 7
A gyepterület több, mint 20%-án károsodott a gépi munkavégzés következtében 8 7 5
3 Tápanyag-gazdálkodás
5 évente szűkített talajvizsgálat megléte
(pH, humusztartalom, KA, vízoldható összes só,
CaCO3, NO2+NO3, P2O5, K2O)
10 Az összterület kevesebb, mint 20%-a esetében nem rendelkezik talajvizsgálati eredményekkel 8 7 5
Az összterület több, mint 20%-a esetében nem rendelkezik talajvizsgálati eredményekkel 7 5 4
Tisztított szennyvíz, szennyvíziszap kijuttatás a talajvédelmi hatóság engedélye alapján végezhető, betartva a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásokat 10 Engedély nélküli szennyvíz, szennyvíziszap kijuttatás történt 7 5 4
Hígtrágya kijuttatás a talajvédelmi hatóság engedélye alapján végezhető, betartva a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásokat 10 Engedély nélküli hígtrágya kijuttatás történt 7 5 4
Talajjavítás a talajvédelmi hatóság engedélye alapján végezhető, betartva a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásokat 10 A talajjavítás engedély nélkül, vagy nem az előírásoknak megfelelően történt 8 7 5
A gazdálkodó a nitrogén trágyázás során nem lépheti túl a kedvezőtlen és nem kedvezőtlen adottságú, továbbá a nitrátérzékeny és nem nitrátérzékeny területekre megadott határértékeket 10 A kijuttatott N hatóanyag mennyisége meghaladja a határértéket 7 5 4
A nitrátérzékeny területeken az akcióprogram előírásait kötelező betartani 10 Nem tartották be az akcióprogram előírásait 6 P2 P3
A nem nitrátszegény területeken az alábbi előírásokat kell betartani:
Meredekebb lejtésű területeken trágyát kijuttatni csak azonnali bedolgozás mellett lehet 10 Nem tartották be az előírást 7 5 4
Trágya nem juttatható ki felszíni víztől, forrástól, emberi fogyasztásra, ill. állatok itatására szolgáló kúttól 10 m-es sávban, valamint hullámtereken, parti sávokban és vízjárta területeken 10 Nem tartották be az előírást 7 5 4
Gyors hatású, könnyen oldódó nitrogéntrágya, trágyalé, hígtrágya betakarítás után csak akkor juttatható ki a szántóterületre még az adott évben, ha a 10 A trágyázás és a megfelelő talajfedettséget biztosító növény vetése között eltelt idő több volt, mint 14, kevesebb, mint 20 nap 8 7 5
trágyázás és a megfelelő talajfedettséget biztosító növény vetése közötti idő nem több, mint 14 nap A trágyázás és a megfelelő talajfedettséget biztosító növény vetése között eltelt idő több volt, mint 20 nap 7 5 4
Tilos a trágya kijuttatása december 1-je és február 15-e között 10 Az összterület kevesebb, mint 20%-a esetében történt trágya kijuttatás a tiltott időszakban 8 7 5
Az összterület több, mint 20%-a esetében történt trágya kijuttatás a tiltott időszakban 7 5 4
Nem juttatható ki trágya fagyott (a talaj 5 cm, vagy annál nagyobb mélységig tartósan fagyott), vízzel 10 Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást 8 7 5
telített, összefüggő hótakaróval borított talajra Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást 7 5 4
A gazdálkodó istállótrágyát csak szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornával és aknával ellátott, legalább 8 havi trágyamennyiség tárolására alkalmas trágyatelepen tárolhat 10 A trágya tárolása trágyatelepen történik, de a telep paraméterei kisebb mértékben eltérnek a megadottaktól, apróbb hiányosságok előfordulnak 8 7 5
A trágya tárolása teljesen szabálytalanul történik 7 5 4
A gazdálkodó hígtrágyát csak legalább 4 havi trágyamennyiség tárolására alkalmas szigetelt tartályban, medencében tárolhat 10 A hígtrágya tárolása szigetelt tartályban történik, de a tartály paraméterei kisebb mértékben eltérnek a megadottaktól, apróbb hiányosságok előfordulnak 8 7 5
A hígtrágya tárolása teljesen szabálytalanul történik 7 5 4
4. Növényvédelem
A mezőgazdasági tevékenység során kizárólag hatóságilag engedélyezett növényvédő szert és termésnövelő anyagot lehet felhasználni a technológiai és a felhasználásra való jogosultsági előírások maradéktalan betartása mellett 10 Nem tartották be az előírást 6 P2 P3
Növényvédő szert emberi és állati tartózkodásra, valamint élelmiszer és takarmány tárolására szolgáló helyiségtől elkülönített és biztonságosan zárható raktárban, vagy szekrényben, tűz- és robbanásveszélyt kizáró, egészséget és környezetet nem veszélyeztető módon szabad tárolni; 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet alapján 10 Nem tartották be az előírást 7 5 4
Tilos növényvédő szert tárolni egy kilométeres távolságon belül - a Balaton, a Velencei-tó, a Tisza-tó, a fürdőzésre kijelölt vizek partvonalának teljes hosszában - és a vízművek, víznyerő helyek védőterületén belül 10 Nem tartották be az előírást 7 5 4
Gondoskodni kell a növényvédelmi tevékenység során kiürült csomagoló burkolatok, göngyölegek szakszerű összegyűjtéséről, kezeléséről, ártalmatlanításáról 10 Nem tartották be az előírást 7 5 4
A növényvédelmi tevékenység során csak megfelelő műszaki állapotú növényvédelmi gépek és növényvédő szer kijuttatására szolgáló berendezések használhatók 10 A növényvédelmi gépek műszaki állapota kisebb hiányosságokat mutat, ugyanakkor a hiányosságok olyan mértékűek, hogy nem vezetnek környezetterheléshez 8 7 5
Egyes növényvédelmi gépek olyan rossz műszaki állapotban vannak, a hiányosságok olyan mértékűek, amelyek már egyértelműen környezetterheléshez vezethetnek 7 5 4
5. Természet- és tájvédelem (a védett természeti területeken és a meghirdetett ÉTT célprogramoknál)
A gazdálkodónak kerülni kell a természetes vagy természet közeli élőhelyek károsítását a mezőgazdasági tevékenység (kiszántás, trágyázás vagy vegyszerezés, tájelemek elmozdítása stb.) során is 10 A természetes vagy természet közeli élőhelyek a tevékenységek során minimális mértékben károsodtak, de károsodás csak a gazdálkodással összefüggő indokolt esetben következett be 7 5 4
A természetes vagy természet közeli élőhelyek a tevékenységek során indokolatlan esetekben is károsodtak 6 P2 P3
A gazdálkodónak kerülni kell a gazdaság területén elhelyezkedő történelmi és építészeti szempontból értékes műemlékek és területek károsítását, rongálását a mezőgazdasági tevékenység során 10 A gazdaság területén elhelyezkedő történelmi és építészeti szempontból értékes műemlékek és területek szemmel láthatóan károsodtak a gazdálkodási tevékenység során 8 7 5
Melioratív meszezés nem engedélyezett 10 A meszezés az összterületnek kevesebb, mint 10%-át érintette 9 8 7
A meszezés az összterületnek több, mint 10%-át érintette 8 7 5
Drénezés nem engedélyezett 10 A drénezés az összterületnek kevesebb, mint 10%-át érintette 9 8 7
A drénezés az összterületnek több, mint 10%-át érintette 8 7 5
Öntözés nem engedélyezett 10 Az öntözés az összterületnek kevesebb, mint 10%-át érintette 9 8 7
Az öntözés az összterületnek több, mint 10%-át érintette 8 7 5
Csak természetvédelmi szempontból kedvező kaszálási módszerek és technológiák alkalmazhatók (kaszálás a tábla közepétől kifelé haladva, a táblaszegélyeket utoljára kell lekaszálni) 10 A természetvédelmi szempontból előírt kaszálási technológiák nem kerültek betartásra 7 5 3
Ideiglenes vagy állandó épületek létesítése csak az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság jóváhagyásával 10 A gazdálkodó az épületek kialakításakor az engedélyben szereplő paraméterektől kissé eltért 9 8 7
lehetséges A gazdálkodó engedély nélkül alakított ki épületet vagy épületeket a területen 8 7 5
Az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakembereinek bevonásával egyedileg kell meghatározni a kaszálás időpontját az ex lege védett lápokon 10 Az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei a kaszálás időpontjának meghatározásába be lettek vonva, de a gazdálkodó a megállapított dátumoktól
eltért
8 7 5
Az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei a kaszálás időpontjának meghatározásába nem lettek bevonva 7 5 4
A meglévő fasorokat, erdősávokat, idős fákat meg kell őrizni 10 Kisebb kivágások történtek, de az elvégzett munkálatok nem okoztak jelentős, minőségi változást 8 7 5
A fasoroknak több, mint 10%-a indokolatlanul, pótlás nélkül került kivágásra 7 5 4
A termesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depónia (trágyaszarvas, bálakazal, szalmakazal stb.) csak a művelt területen hozható létre 10 Elhanyagolható területnagyságon (100 m2 alatt), nem tartós jelleggel a művelt területen kívül is létesítettek depóniát, ugyanakkor az igénybe vett területen komolyabb szennyeződés nem történt 9 8 7
Jelentős területnagyságon (100 m2 felett) vagy tartós jelleggel a művelt területen kívül is létesítettek depóniát, ebből kifolyólag esetleg komolyabb szennyeződés is történt 8 7 5
Fokozottan védett madárfajok fészkének megtalálása esetén a gazdálkodónak haladéktalanul értesíteni kell az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakembereit 10 Az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakembereit nem, vagy csak késve értesítették, ugyanakkor a fészkekben nem keletkezett kár 8 7 5
Az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakembereit nem értesítették, és a fészkekben kár keletkezett 7 5 4
Az állatok éjjeli szálláshelyének kialakításánál csak természetes anyagokat (fa, nád) lehet felhasználni 10 Az éjjeli szálláshelyek kialakításánál jelentős mennyiségű mesterséges anyagot is felhasználtak 8 7 5
A pásztorok szálláshelyének kialakítását tájba illően, a hagyományos építészeti anyagok és módszerek felhasználásával kell elvégezni 10 A pásztorok szálláshelyének kialakítása nem az előírt módon történt 8 7 5
Tókák, belvizes foltok megőrzése kötelező 10 Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást 8 7 5
Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást 7 5 4
6. Állattartás
A gazdálkodónak az állattartás során gondoskodnia kell az állat számára olyan életkörülmények biztosításáról, amelyek megfelelnek az állat fajának, fajtájának, nemének, korának jellemző fizikai, élettani, tenyésztési, viselkedési és szociális sajátosságainak, valamint egészségi állapotának 10 Az állatok számára biztosított életkörülmények a vonatkozó állatjóléti előírásoknak nem felelnek meg 8 7 5
Az állat etetése és itatása során csak olyan takarmányt és ivóvizet, illetve egyéb itatásra alkalmas folyadékot szabad felhasználni, amely az állat, illetve közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti 10 Az állatok etetése, itatása során szemmel látható szabálytalanságok történtek 8 7 5
Az állattartó köteles állatának állatorvosi ellátásáról rendszeresen gondoskodni 10 Az állatok nem állnak rendszeres állatorvosi ellenőrzés alatt (az állatorvosi igazolások hiányoznak) 8 7 5
Az állattartónak az állatok tartása, szállítása és forgalmazása során gondoskodnia kell az állat-egészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi előírások betartásáról 10 Nem tartották be az előírást 7 5 4
7. Talajerózió
Eróziónak kitett területeken, tavaszi vetésű növények vetéséig talajfedettség biztosítása 10 Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást 9 8 7
Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást 8 7 5
Erózióval veszélyeztetett területeken szintvonalas talajművelés alkalmazása 10 Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást 9 8 7
Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást 8 7 5
Erózió ellen kialakított teraszok megőrzése 10 Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást 9 8 7
Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást 8 7 5
12%-nál nagyobb lejtésű területen kapás kultúrák termesztése tilos 10 Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást 9 8 7
Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást 8 7 5
Természetes talajvédelmet szolgáló meglévő zöld sávok (sövények, táblaszegélyek stb.) megőrzése 10 A táblaszegélyek, zöld sávok kevesebb, mint 20%-a, indokolt gazdálkodással kapcsolatos okok miatt megszüntetésre került, ugyanakkor ebből kifolyólag eróziós problémák nem keletkeztek 9 8 7
A táblaszegélyek, zöld sávok kevesebb, mint 20%-a, indokolatlanul megszüntetésre került, ennek következtében a területek eróziós veszélyeztetettsége nőtt 8 7 5
Talaj megnyitását eredményező művelést követően talajlezáró művelet alkalmazása szükséges 10 Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást 9 8 7
Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást 8 7 5
8. Talaj szervesanyag tartalma
Betakarítást követő tarlóhántás, illetve tarlóápolás alkalmazása 10 Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást 9 8 7
Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást 8 7 5
A tarló égetése tilos 10 Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást 8 7 5
Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást 7 5 4
9. Talajszerkezet
Termőföld hasznosítási irányának megfelelő gépek, eszközök alkalmazása 10 Kisebb, a talajszerkezetre különösebb veszélyt nem jelentő hiányosságok előfordulnak 9 8 7
A meglévő erő- és munkagépek nem teszik lehetővé a termőföld hasznosítási irányának megfelelő talajművelést, azok használata a talajszerkezet károsodásához vezethet 8 7 5
A termőföld művelése a nedvességtartalomnak megfelelő művelet- és menetszám mellett történjen úgy, hogy a talajszerkezet romlása, tömörödése elkerülhető legyen 10 A talajszerkezet egyértelműen a nem megfelelő művelésnek köszönhetően tömörödött, leromlott szerkezetű 7 5 4
Mélyművelés egyszeri elvégzése az ötéves időszak alatt 10 Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást 9 - -
Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást 8 - -
10. Művelés minimális szintje
Szántóterületek művelésben tartása, gyommentes állapot biztosítása 10 Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást 9 8 7
Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást 8 7 5
A tájképet alkotó természetes elemek megőrzése 10 Csak minimális mértékben, a területen folyó mezőgazdasági munkák szempontjából nézve különösen indokolt esetben történt változtatás a természetes tájelemekben 9 8 1
A tájképet alkotó természetes elemekben jelentős változtatások történtek 8 7 5
Biztosítani kell a természetes gyepterületek megőrzését 10 Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást 9 8 1
Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást 8 7 5
A mezőgazdasági területeken a hasznosítás szempontjából nem kívánatos lágy- és fásszárú növények megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni 10 Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást 9 8 1
Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást 8 7 5
A gyepterületen a megfelelő állatsűrűséggel kell biztosítani az alul-, illetve túllegeltetés elkerülését 10 Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást 9 8 1
Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást 8 7 5
A gyepterületen legalább évente egyszeri tisztító kaszálást kell végezni 10 Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást 9 8 7
Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást 8 7 5
11. A gazdaság területének rendben tartása
A gazdálkodónak a gazdaságot és annak környezetét rendben, hulladékmentesen kell tartani a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásoknak megfelelően 10 A gazdálkodás rendezetlen, szemetes körülmények között zajlik, a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásokat nem tartják be 7 5 4
A gazdálkodónak gondoskodni kell a használatában lévő gazdasági utak jó állapotának fenntartásáról, valamint a csapadékos idő okozta úthibák kijavításáról 10 Az összterület kevesebb, mint 20%-án nem tartották be az előírást 9 8 7
Az összterület több, mint 20%-án nem tartották be az előírást 8 7 5
12. Kötelező nyilvántartások
A gazdálkodónak a mezőgazdasági parcellán végzett tevékenységeiről gazdálkodási naplót kell vezetni, amely tartalmazza a tápanyag-gazdálkodásra vonatkozó részleteket is 10 A meglévő gazdálkodási napló tartalmaz apróbb pontatlanságokat, de azok a gazdálkodás egészének a szakmai nyomon követését és megítélhetőségét nem akadályozzák 7 5 4
A gazdálkodó nem vezet gazdálkodási naplót 6 P2 P3
A gazdálkodónak a gazdálkodása során felhasznált növényvédő szerekről, valamint azokkal kapcsolatos tevékenységéről permetezési naplót kell vezetnie 10 A meglévő permetezési napló tartalmaz apróbb pontatlanságokat, de azok a növényvédő szerek felhasználásának szakmai nyomon követését és megítélhetőségét nem akadályozzák 7 5 4
A gazdálkodó nem vezet permetezési naplót 6 P2 P3
A gazdálkodónak az állattartás során vezetnie kell az állat-egészségügyi, illetve állatjóléti jogszabályokban részletezett nyilvántartásokat (állatlétszám, elhullások és azok okai, alkalmazott kezelések, állatállomány-változás adatai stb.) 10 A meglévő nyilvántartás tartalmaz apróbb pontatlanságokat, de azok az állategészségüggyel, állatjóléttel kapcsolatos tevékenységek szakmai nyomon követését és megítélhetőségét nem akadályozzák 8 7 5
A gazdálkodó nem vezet az állat-egészségügyi, ill. az állatjóléti jogszabályokban meghatározott tevékenységekről nyilvántartást 7 5 4
A gazdálkodónak a nyilvántartásokat és azok dokumentációit legalább a vállalt agrár-környezetgazdálkodási célprogramnak megfelelő időtartamig meg kell őriznie 10 Apróbb hiányosságok előfordulnak, de azok a gazdálkodás egészének szakmai megítélését nem akadályozzák 9 8 7
A gazdálkodó nem, vagy alig őrzi meg a gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartásokat és azok dokumentációit, azokból a gazdálkodás egészének szakmai megítélése nem lehetséges 8 7 5

5. számú melléklet a 4/2004. (I. 13.) FVM rendelethez * 

A „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat” nyilvántartási kötelezettségeinek teljesítése érdekében vezetendő gazdálkodási napló

GN01
Földművelésügyi és Vidékfejlesztési
Minisztérium
GAZDÁLKODÁSI NAPLÓ
GAZDÁLKODÁSI ÉV
Támogatott adatai
Név:
Cégforma: Ügyfél-regisztrációs szám:
Helység:
Irányítószám: Utca, tér, házszám:
Telefonszám: Fax:
E-mail:
Kapcsolattartó adatai (amennyiben eltér a támogatott adataitól)
Név:
Helység:
Irányítószám: Utca, tér, házszám:
Telefonszám: Fax:
E-mail:
Megjegyzés: A gazdálkodási naplóhoz csatolandó dokumentumok jegyzékét a minisztérium honlapján elérhető kitöltési útmutató tartalmazza!
Nyilatkozat:
Büntetőjogi felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy a Gazdálkodási Naplóban közölt adatok a valóságnak megfelelnek.
Dátum: Gazdálkodó aláírása:
GN02 ÖSSZESÍTŐ ADATLAP
Földhasznosítási összesítő Állatállomány összesítő
hasznosítási irány megnevezése terület (ha) Állatfaj korcsoport állategység (ÁE) nyitó állatlétszám szeptember 01-jén (db) záró állatlétszám augusztus 31-én (db) éves átlaglétszám (db)
1. 2. 3. 4.
szántó 1. 12.
13.
gyep 2. 14.
szőlő 3. 15.
16.
gyümölcs 4. 17.
nádas 5. 18.
19.
halastó 6. 20.
zsombékos, láp 7. 21.
22.
erdő 8. 23.
pihentetett terület 9. 24.
25.
egyéb:
10. 26.
27.
összesen 11. 28.
GN03 PARCELLAÖSSZESÍTŐ ADATOK lap sorszáma:


Egységes parcellasorszám


blokkazonosító

parcella-
sorszám

helyrajzi szám

terület
(ha)

haszno-
sítási
irány

támogatási program megnevezése
(AKG célprogram, KAT)

földterületet érintő
környezet-, természet-
védelmi, illetve egyéb
kötelezettség és/vagy
jogosultság


talaj-
vizsgálat
típusa

ingatlan-
nyilván-
tartásba
bejegy-
zett
jogosultság
tárgyévi előző évi
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
GN04 PARCELLA ALAPADATOK - szántó egységes parcellasorszám: lap sorszáma:
Parcellán termesztett növény adatai
A termesztett növény faj megnevezése fajta megnevezése hozam (t/ha)
1. 2. 3.
elővetemény 1.
főnövény 2.
másodvetemény 3.
Tápanyag-gazdálkodási terv A parcellát érintő termelés biztonságát veszélyeztető tényezők
Trágyaféleség megnevezése mennyiség N P2O5 K2O megnevezés (szél, vízerózió, belvíz, fagykár) beavatkozás(ok) megnevezése a kedvezőtlen hatás mérséklésére, illetve megszüntetésére a beavatkozás ideje
(év)
kg, t,
m3/ha
hatóanyag kg/ha
4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
összesen 11.
GN05 PARCELLA ALAPADATOK - ültetvény egységes parcellasorszám: lap sorszáma:
Ültetvény alapadatai
növényfaj megnevezése fajta megnevezése alany megnevezése részarány
(%)
sortávolság
(m)
tőtávolság
(m)
telepítés
éve
művelési mód hozam
(t/ha)
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
Tápanyag-gazdálkodási terv A parcellát érintő termelés biztonságát veszélyeztető tényezők
Trágyaféleség megnevezése mennyiség N P2O5 K2O megnevezés
(szél, vízerózió, belvíz, fagykár)
beavatkozás(ok) megnevezése
a kedvezőtlen hatás mérséklésére,
illetve megszüntetésére
a beavatkozás ideje
(év)
kg, t,
m3/ha
hatóanyag kg/ha
10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
összesen 14.
GN06 PARCELLA MŰVELÉSI ADATOK parcella
hasznosítási iránya
egységes parcellasorszám: lap sorszáma:
Műveleti adatok
művelethez kapcsolódó adatok, kijuttatott, betakarított termék(ek),
melléktermék(ek), elemi kár
ideje művelet megnevezése megnevezése mennyisége mértékegysége terület
(ha)
1. 2. 3. 4. 5. 6.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
GN07 ADATLAP NÖVÉNYVÉDELMI MEGFIGYELÉSHEZ
(integrált és/vagy ökológiai gazdálkodási programba bevitt területekre kötelező)
lap sorszáma:
Károsítók megfigyelése
egységes
parcellasorszám
(ok)
megfigyelés
ideje
növény fejlettségi
állapota
megfigyelés módja
és eszköze
károsító megnevezése károsító fejlődési
állapota
károsító
megjelenésére
utaló jelek
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
GN08 NYILVÁNTARTÁS NÖVÉNYVÉDŐ SZERES KEZELÉSEKRŐL (Permetezési napló) lap sorszáma:
A kezelés A növényvédő szer
Kezelt kultúra helye (egységes parcella-
sorszámok)
területe (ha) időpontja kereskedelmi
megnevezése
adagja
(kg, l/ha, g/m2, g/fm)
A permetlé mennyisége
(l/ha, l/m2)
É.V.I.
(nap)
A betakarítás időpontja
(hó, nap)
A felelős
aláírása
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
GN09 ÖNTÖZÉSI NYILVÁNTARTÁS (öntözési napló) lap sorszáma:
öntözés Vízkivétel kijuttatott anyag(ok)
Egységes
parcella
sorszám(ok)
ideje
(hónap/nap)
kezdete
(óra/perc)
vége
(óra/perc)
öntözött terület (ha) üzemóra
(óra)
mennyiség
(m3)
megnevezése
(tápoldat, növényvédő szer stb.)
mennyisége
(kg, l)
adagja
(kg/ha, l/ha)
megjegyzés
(vízkiviteli
hely
megnevezés,
engedély
száma stb.)
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
17.
18.
GN10 TARTÁSMÓD ÖSSZESÍTŐ lap sorszáma:
Állattartó telep megnevezése és címe
1. 1.
Állatfaj megnevezése korcsoport Tartásmódonkénti éves átlagos állatlétszám (db)
almos mélyalmos legeltetéses karám/kifutó egyéb ......... összesen
2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
18.
GN11 TRÁGYÁZÁSI NAPLÓ lap sorszáma:
A trágyázás Kijuttatott trágyaféleség

Trágyázott kultúra megnevezése
helye
(egységes parcellasorszám)

időpontja

megnevezése

mennyisége
nitrogén
hatóanyag
tartalma
talajba-
munkálás
időpontja
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
17.
GN12 SZERVESTRÁGYA MÉRLEG lap sorszáma:
Trágyaféleség(ek)
megnevezése
trágyatároló
kialakítása
tároló
kapacitás
előző évi
maradvány
keletkezett vásárolt kijuttatott értékesített záró
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
17.
18.
GN13 LEGELTETÉSI NYILVÁNTARTÁS lap sorszáma:
legeltetés legeltetett állat(ok)ra vonatkozó adatok
kezdete vége legeltetett napok száma legeltetett parcellák sorszáma terület (ha)
állatfaj

korcsoport

darab
legeltetés módja
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
16.
17.
18.
GN14 ÁLLATÁLLOMÁNY-VÁLTOZÁSI NYILVÁNTARTÁS lap sorszáma:
faj megnevezése fajta
megnevezése
korcsoport
megnevezése
állományváltozás havi bontásban
állományváltozás oka szeptember október november december január február március április május június július augusztus
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
induló, illetve hó eleji állatlétszám 1.
nö- szaporulat 2.
ve- vétel 3.
ke- átminősítés 4.
dés- növekedés összesen 5.
elhullás 6.
csök-
kenés
értékesítés (selejtezés és saját fogyasztás is) 7.
átminősítés 8.
csökkenés összesen 9.
hó végi záró állatlétszám 10.
Támogatási program megnevezése a programba vitt
állatok száma (db)
éves átlaglétszám
(db)
tartásmód
13. 14. 15. 16.
11.
GN15 HALASTAVI NYILÁNTARTÁS - tótörzskönyv egységes parcellasorszám: lap sorszáma:
Alkalmazott technológia ismertetése
1.
1.
Kihelyezés Lehalászás Meszezés
ideje faj neve korcsoportja mennyisége ideje mennyisége ideje adagja (kg)
db kg db kg
2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 2.
3.
4.
5.
6.
7.
Takarmányozás Trágyázás Gyógyszer vagy
vegyszer felhasználás
takarmány neve mennyisége (t) trágyaféleség megnevezése mennyisége (t) hatóanyaga (kg) kijuttatás gyakorisága neve mennyisége (kg)
12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19.
8.
9.
10.
11.
12.
13.
14.
15.
GN16 MEGJEGYZÉSEK lap sorszáma:
Ideje GN adatlap
száma
GN adatlap
lapszáma
oszlop-
szám
sorszám megjegyzés
GN17 SZAKTANÁCSADÁSI ADATLAP lap sorszáma:
Szaktanácsadó adatai
Név: Szaktanácsadót foglalkoztató szervezet neve:
Azonosító: Szaktanácsadás tárgya:
Helység:
Irányítószám: Utca, tér, házszám:
Telefonszám: Faxszám:
E-mail:
Megjegyzés
Dátum: Szaktanácsadó aláírása:
Szaktanácsadó adatai
Név: Szaktanácsadót foglalkoztató szervezet neve:
Azonosító: Szaktanácsadás tárgya:
Helység:
Irányítószám: Utca, tér, házszám:
Telefonszám: Faxszám:
E-mail:
Megjegyzés
Dátum: Szaktanácsadó aláírása: