17/2004. (V. 20.) OM rendelet
a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról
A közoktatásról szóló - többször módosított - 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (1) bekezdésének a) és f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, továbbá a közoktatásról szóló törvény 8/A. §-ának és 45. §-ának (2) bekezdésében foglaltak végrehajtására - az eljárási díj tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
Általános rendelkezések
1. § A rendelet hatálya - a fenntartóra tekintet nélkül - kiterjed
a) az általános iskolákra,
b) a szakiskolákra,
c) a gimnáziumokra, a szakközépiskolákra (a továbbiakban a gimnázium és a szakközépiskola együtt: középiskola; a szakiskola és a szakközépiskola együtt: szakképző iskola; az a)-c) pont alatt felsorolt iskolák együtt: iskola),
d) az iskola tanulóira,
e) pedagógusokra,
f) a tanulók szüleire, gyámjára (a továbbiakban együtt: szülők).
2. § (1) A helyi tanterv elkészítésénél a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) rendelkezéseit is figyelembe kell venni.
(2) Az emelt szintű ének-zenei oktatáshoz szükséges tanórai foglalkozásokba az énekkari, illetve kórus foglalkozás összesen legfeljebb heti egy óra erejéig beszámítható.
(3) A közoktatásról szóló törvény 45. §-ának (2) bekezdésében meghatározott, az iskolai pedagógiai program részét képező helyi tanterv elkészítéséhez
a) az általános iskolák az alapfokú nevelés-oktatás első évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó bevezető és kezdő szakaszára, valamint az alapfokú nevelés-oktatás ötödik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó alapozó és fejlesztő szakaszára,
b) a szakiskolák kilencedik, tizedik, a középiskolák a középfokú nevelés-oktatás kilencedik, tizedik, tizenegyedik és tizenkettedik (tizenharmadik) évfolyamaira,
c) a hat és nyolc évfolyammal működő gimnáziumok valamennyi évfolyamukra,
d) az iskolarendszerű felnőttoktatásban részt vevő iskolák valamennyi évfolyamukra
alkalmazhatják az e rendelet 1. számú mellékleteként kiadott, a 2. számú mellékleteként - a benyújtó hozzájárulásával - kihirdetett vagy a határozattal jóváhagyott kerettanterveket.
(4) E rendelet 3. számú melléklete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése alapján felmenő rendszerben bevezetésre kerülő és alkalmazható a miniszter által kiadott kerettanterveket tartalmazza.
(5) A Magyar Waldorf Szövetség által kiadott név használati jogával rendelkező iskolák - a magyar Waldorf-iskolák kerettanterve alapján - nyolc, illetve tizenhárom évfolyammal működő egységes iskolaként ellátják az általános iskola, a gimnázium, az alapfokú művészetoktatási intézmény feladatait. A tizenharmadik évfolyamra állami normatív hozzájárulás nem igényelhető.
A közoktatási típusú sportiskolai kerettanterv
2/A. § (1) A közoktatásról szóló törvény 20. §-a (1) bekezdésének b)-d) és f) pontjában felsorolt iskolák - meghatározott sportág, sportágak tekintetében - akkor láthatják el a sportiskola feladatait, ha a pedagógiai programjuk elkészítésénél figyelembe veszik az adott sportág utánpótlás-nevelésével összefüggő feladatokat, ennek érdekében helyi tantervüket a közoktatási típusú sportiskolai kerettanterv alapján készítik el, továbbá biztosítják a testnevelés tantárgy emelt szintű oktatását (e rendelet alkalmazásában a továbbiakban: sportiskola), valamint megfelelnek az e §-ban meghatározott követelményeknek.
(2) A sportiskola olyan sportág tekintetében láthatja el az utánpótlás nevelésével összefüggő feladatokat, amely tekintetében - az utánpótlás-nevelés valamennyi kérdésére kiterjedő - megállapodást kötött egy vagy több sportegyesülettel, valamint azzal az országos sportági szakszövetséggel vagy országos sportági szövetséggel (a továbbiakban együtt: szakszövetség), amelynek a sportegyesület tagja. Az utánpótlás nevelésével összefüggő feladatokat a sportiskola az utánpótlás-nevelést végző sportegyesület és az azt szakmailag koordináló szakszövetség közreműködésével határozza meg.
A kerettantervek jóváhagyásának rendje
3. § (1) A kerettantervek jóváhagyásának feltételei:
a) a jóváhagyás feltétele annak vizsgálata, illetve megállapítása, hogy a kerettanterv megfelel-e a közoktatásról szóló törvény 8/A. §-ában, a Nemzeti alaptantervben, illetve az e rendeletben, valamint
- nemzeti, etnikai kisebbségi oktatás esetén a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelveiben,
- a két tanítási nyelvű iskolai nevelésben és oktatásban részt vevő iskola esetén a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvében,
- a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésében és oktatásában részt vevő iskola esetén a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvében
foglaltaknak;
b) az alternatív iskolák kerettanterveinek jóváhagyása esetén a közoktatásról szóló törvény 131. § (1)-(3) bekezdésében foglalt feltételeket is vizsgálni kell.
(2) A kerettanterv a helyi tanterv számára szabad időkeretet biztosíthat.
4. § (1) Kerettantervet jóváhagyásra
a) a 2. § (3) bekezdésének megfelelő iskolaszakaszokra,
b) az iskolaszakasz meghatározott részére, részeire (pl. bevezető és kezdő szakasz),
c) egyes pedagógiai feladatok végrehajtásához,
d) több iskolai évfolyam különböző tantárgyait, tananyagát érintő tananyaghoz,
e) bármely műveltségi területnek, tantárgynak a teljes közoktatás időtartamát átfogó tanításához,
f) az oktatási program (pedagógiai rendszer) kerettantervére (programtanterv)
lehet benyújtani.
(2) A kerettanterv benyújtásához csatolni kell
a) ha a kerettanterv a nemzeti, etnikai kisebbségek iskolai nevelését, oktatását szolgálja, az érintett országos kisebbségi önkormányzat egyetértését,
b) pályaorientáció és szakmai alapozó tantárgy, illetve elméleti és gyakorlati szakmacsoportos oktatás esetén a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet szakvéleményét,
c) az egyház megnevezését tartalmazó kerettanterv esetén az egyház nyilatkozattételre jogosult szervének álláspontját a megnevezés használhatóságáról,
d) az eljárási díj befizetésének igazolását, kivéve, ha a kerettantervet elektronikus úton nyújtják be vagy, ha az eljárási díj megfizetése elektronikus úton történik.
(3) A kerettantervet - a (2) bekezdésben meghatározott mellékletekkel együtt - három írásos (papír alapú) példányban és egy elektronikus adathordozón elkészített példányban, vagy elektronikus úton az Oktatási Hivatalhoz (a továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani.
5. § (1) A Hivatal a kerettantervet a mellékletekkel együtt a beérkezéstől számított öt napon belül - az eljárás felfüggesztésével egyidejűleg - megküldi az Országos Köznevelési Tanács (a továbbiakban: OKNT) részére. A kerettantervek jóváhagyásának előkészítésében az OKNT kerettantervi bizottsága (a továbbiakban: kerettantervi bizottság) működik közre.
(2) A kerettantervi bizottság hét tagból áll. Három tagot az OKNT saját választása szerint kér fel, egy-egy tagot delegál az oktatási és kulturális, valamint a szociális és munkaügyi miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia és a Közoktatás-politikai Tanács. A tagokat az oktatási és kulturális miniszter bízza meg, megbízásuk három évre szól. A kerettantervi bizottság megválasztja tisztségviselőit és meghatározza működési rendjét.
(3) Az OKNT kidolgozza a kerettantervek elbírálásának szempontrendszerét.
(4) A kerettantervi bizottság munkájához szakértőket vesz igénybe. Szakértőként az működhet közre, aki tantervi szakértőként szerepel az Országos szakértői névjegyzéken, illetőleg a Szakképzési szakértői névjegyzéken, és részt vett a Hivatal által szervezett, a kerettantervi jóváhagyással kapcsolatos felkészítésen a kerettantervi bizottság ajánlása alapján. A szakértőket a kerettantervi bizottság javaslata alapján a Hivatal kéri fel a közreműködésre.
(5) A kerettantervi bizottság a javaslatának meghozatala előtt két szakértői véleményt szerez be. A Hivatal harmadik szakértőt akkor kér fel, ha a kerettanterv
a) a nemzeti, etnikai kisebbségek iskolai nevelését, oktatását szolgálja,
b) a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelését, oktatását szolgálja,
c) a két tanítási nyelvű oktatást szolgálja,
d) alternatív iskolák számára készült.
E harmadik szakértőnek az adott szakterületen szerzett legalább hároméves pedagógiai gyakorlattal kell rendelkeznie. A szakértői véleményeket a jóváhagyási eljárás megindítójának (a továbbiakban: benyújtó) rendelkezésére kell bocsátani.
(6) A kerettantervi bizottság feltételekhez kötheti a kerettanterv jóváhagyására vonatkozó javaslatának megadását. A feltételek teljesítésére vonatkozó felhívást meg kell indokolni, és a feltételek teljesítéséhez igazodó, de legfeljebb huszonöt napos határidőt kell biztosítani, amely időtartammal a kerettantervi bizottság eljárási határideje meghosszabbodik. Ha a benyújtó a javasolt változtatások végrehajtását vállalja, annak teljesítése után a kerettantervet a kerettantervi bizottság elbírálja. A határidő elmulasztása esetén a kerettantervi bizottság a kérelem elutasítására tesz javaslatot az OKNT-nek. Ha a benyújtó a feltételekkel vagy azok egy részével nem ért egyet, a kerettantervi bizottság a benyújtó véleményét is az OKNT elé terjeszti.
(7) A kerettantervi bizottság a kerettanterv jóváhagyására vonatkozó állásfoglalását harminc napon belül terjeszti az OKNT elé. Az OKNT hetvenöt napon belül dönt a kerettanterv jóváhagyása kérdésében, és egyidejűleg javaslatát - az iratokkal együtt, a döntés előkészítése céljából - megküldi a Hivatal részére. Az OKNT javasolhatja a kerettanterv ajánlott kerettantervként történő kihirdetését.
(8) A Hivatal a kerettanterveket, a mellékletekkel és az OKNT javaslatával együtt, döntésre előkészítve - öt napon belül - felterjeszti az oktatási és kulturális miniszterhez (a továbbiakban: miniszter).
(9) A miniszter a kerettanterv jóváhagyásáról, illetve elutasításáról - az OKNT, illetve ha a kerettanterv a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatást szolgálja, az Országos Kisebbségi Bizottság egyetértésének kikérése után és a Közoktatás-politikai Tanács véleményének figyelembevételével - az iratok megérkezésétől számított húsz napon belül - dönt.
(10) A vallásilag vagy világnézetileg elkötelezett és az alternatív iskolák kerettantervét jóváhagyó határozatban ezeket a tényeket fel kell tüntetni.
6. § (1) A benyújtónak eljárási díjat kell fizetnie. Az eljárási díj a 4. § (1) bekezdésének a)-b) pontjában foglalt kerettantervek esetén évfolyamonként a mindenkori minimálbér összege, szakiskola esetén annak kétszerese. A 4. § (1) bekezdésének c)-f) pontjában leírt kerettantervek esetén a teljes eljárási díj (minimálbér összege) csak 12 évfolyamra készült kerettantervre vonatkozik, amely összeget kevesebb évfolyam esetén arányosan kell csökkenteni. A közoktatásról szóló törvény 95. § (1) bekezdés j) pontja alapján az oktatásért felelős miniszter közoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladataként kiadásra kerülő ajánlott kerettantervek esetén a szakmai felülvizsgálat eljárási díja a Hivatal költségvetésébe kerül beépítésre.
(2)
(3) Ha a miniszter a jóváhagyott kerettantervet - a benyújtó hozzájárulásával - e rendelet 2. számú mellékleteként ajánlott kerettantervként kihirdeti, az eljárási díjat a benyújtónak vissza kell téríteni.
(4) Az e rendeletben megállapított eljárási díjat a Hivatal 10032000-00282637-00000000 számú számlájára kell befizetni. A befizetett eljárási díj kezelése és nyilvántartása az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint történik.
(5) A befizetett eljárási díj a Hivatal bevétele. Az eljárási díj az e rendeletben meghatározott jóváhagyási eljárással összefüggő feladatok elvégzésére, a személyi és tárgyi feltételek biztosítására használható fel.
7. § A jóváhagyással összefüggő eljárásban nem működhet közre
a) a kerettanterv készítője és annak közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont),
b) az, aki a kerettanterv készítőjével, benyújtójával munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban áll.
8. § Az e rendeletben szabályozott eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
9. §
10. §
11. §
Záró rendelkezések
12. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2)
(3) A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ában hivatkozott mellékletek alapján elkészített és jelenleg alkalmazott kerettanterveket az iskolák kifutó rendszerben alkalmazhatják. A kifutó évfolyamoknál az oktatásszervezési előírások tekintetében a Kormányrendelet 3-10. §-ában foglalt rendelkezéseket 2004. szeptember 1-jétől alkalmazni kell.
(4) Az R. 2016. augusztus 31-én hatályát veszti.
1. számú melléklet a 17/2004. (V. 20.) OM rendelethez
A miniszter által kiadott kerettantervek
KERETTANTERV AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK SZÁMÁRA
[A 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet mellékleteként kiadott kerettanterv NAT 2003-nak megfelelő átdolgozott változata.]
Ez a tanterv az oktatási miniszter által 2000-ben kiadott kerettanterv továbbfejlesztett, a NAT 2003-hoz igazított változata. A közoktatásról szóló törvény 2003. évi módosításának megfelelően „a” kerettantervből ez a dokumentum is „egy” lett a választható kerettantervek sorában.
A tanterv az általános iskolák számára készült. Első fejezete az 1-4.; a második az 5-8. évfolyamok fejlesztési követelményeit fogalmazza meg. A két fejezet szervesen egymásra épül, tagolása viszont módot ad azon törvényi lehetőség érvényesítésére, hogy az általános iskolák - az ötödik-nyolcadik évfolyamok tekintetében - a helyi tantervük felülvizsgálatát csak 2005. június 30-áig is elvégezhessék. (A sajátos nevelési igényű tanulók és a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatásban résztvevők számára a rájuk vonatkozó Irányelvek alapján készült tantervek közül választhatnak az érintett iskolák.)
A megújult dokumentum érvényesítette a NAT 2003 ajánlásait a műveltségi területek százalékos arányaira. Az 1-4. és az 5-8. évfolyamos óratervek kisebb korrekciója mellett jelentős változás, hogy az informatika az eddigiektől eltérően a kezdő szakaszban indul, és helyet kapott az 5-6. évfolyamon is. Eleget tesznek az új óratervek azon törvényi előírásnak, hogy az iskola első-negyedik évfolyamán évfolyamonként legalább heti három, a többi évfolyamán heti átlagban két és fél testnevelési órát kell beépíteni a helyi tantervekbe. Az átdolgozás során a fontos modernizációs tartalmakat hordozó modulok vagy integrálódtak a „hagyományos” tantárgyakkal (tánc és dráma, hon- és népismeret) vagy önálló tantárgyakká „léptek elő” (mozgóképkultúra és médiaismeret; ember és társadalomismeret, etika). A 6. évfolyamos egészségtan modul az osztályfőnöki munka lehetőségeit bővíti.
A kerettanterv operacionalizálja a Nemzeti alaptanterv fejlesztési feladatainak rendszerét, segíti az intézményeket a pedagógiai programok felülvizsgálatában. A törvénynek megfelelően ajánlást tartalmaz a nevelés és oktatás céljára, a tantárgyak rendszerére, az egyes tantárgyak témaköreire, a témakörök tartalmára, a tantárgyak évfolyamonkénti követelményeire, a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeretre, az iskolai egészségfejlesztéssel, fogyasztóvédelemmel, környezetvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtására.
E választható kerettanterv tantárgyakra és évfolyamokra bontja a NAT 2003 „Kiemelt fejlesztési feladatait” és a tíz műveltségi terület fejlesztési feladatait.
A tantárgyi kerettantervek évfolyamonként ismétlődő szerkezeti egységei általában a következők:
Belépő tevékenységformák: A Nemzeti alaptanterv fejlesztési feladatainak megvalósításához nélkülözhetetlen; mind a képességfejlesztésben, mind a tantárgy tartalmainak elsajátításában meghatározó - évfolyamonként belépő - gondolati műveleteket, információszerző és -feldolgozó eljárásokat, szóbeli, írásbeli, rajzi-manuális, mozgásos stb. tevékenységeket tartalmaz e tantervi egység. E tevékenységek a tantárgy tartalmainak megfelelően változatosak: a tanulók munkába veszik mindennapi tapasztalataikat, információkat gyűjtenek írott szövegekből, elektronikus adatbázisokból, megfigyelnek, kísérleteznek, különféle műfajokban megnyilatkoznak szóban és írásban, manuális és zenei tevékenységeket végeznek, modelleket építenek, értelmeznek, különféle anyagokkal, tárgyakkal munkálkodnak, szabályokat, törvényszerűségeket alkalmaznak, stb.
A különféle tárgyú és formájú tevékenységeket a tanulók egyénileg vagy csoportosan, együttműködést igénylő feladathelyzetben végezhetik. Egy-egy tantárgyon belül évfolyamról évfolyamra haladva e feladathelyzetek fokozatosan bővülnek, egymásra épülnek. A tevékenységformák általában értékelhető teljesítményhez vezető, modellértékű feladatok.
Témakörök, tartalmak: E kerettantervi egység közli a tantárgy képzési tartalmait. Témaköröket, esetleg altémákat, esetenként tevékenységköröket nevez meg, majd ezek tartalmait közli tömör, címszószerű megfogalmazásban. A témakörök tartalmai értelemszerűen, a tantárgy sajátosságainak megfelelően ismeretegységek, problémakörök, eljárások, tények, összefüggések, műalkotások, fogalmak, szabályok stb.
A továbbhaladás feltételei: Ez a tantervi elem többféle szerepet tölt be: egyrészt magában foglalja azokat a tanulói tevékenységeket, amelyek ismerete, gyakorlata lényegében fontos feltétele a tanuló megbízható tudásának, annak, hogy a képzési rendszerben eredményesen tovább haladhasson. Másrészt az eredményes továbbhaladás feltételeként megfogalmaznak ismeretbeli, tudásbeli összetevőket, amelyek így alapul szolgálnak a következő évfolyamok tartalmainak elsajátításához.
Ez a tantervi elem az alsó tagozat esetében két ponton eltérő sajátosságot is mutat. Mivel az 1-2. évfolyam a fejlesztés szempontjából egy pedagógiai egységnek tekinthető, ez a kerettanterv - az első év végére nem - csak a második évfolyamtól kezdődően fogalmaz meg teljesítmény-kritériumokat a tanulók értékeléséhez. A közoktatási törvény értelmében az első három évfolyamon a tanuló nem - csak a megengedettnél hosszabb mulasztás esetén vagy a szülő kérésére - ismételhet évfolyamot (Közoktatásról szóló törvény. 71. §), ezért a második és a harmadik évfolyamon nem beszélhetünk továbbhaladási feltételekről. Helyette a következő tanévi fejlesztés feltételei címszó szerepel.
A kerettantervnek a továbbhaladási/fejlesztési kritériumokat meghatározó egysége orientálhatja az iskola helyi tantervében megjelenítendő értékelési eljárásokat. Az e kerettantervben szereplő valamennyi tantárgy tanterve szempontokat közöl a tanulók teljesítményének értékeléséhez.
A fentiekben bemutatott tantervi szerkezeten belül természetesen érvényesülnek az adott képzési szakasznak megfelelő jellemzők, valamint a tantárgyi tartalmak elrendezésének és közlésének sajátos igényei. Következésképpen a kerettanterv tartalmazza a tantárgyak mindegyikében megjelenő szerkezeti egységeket, ezek elrendezése azonban a különböző tantárgyakban eltérő lehet.
A helyi tanterv felülvizsgálata
A jogszabályok feltételt teremtenek ahhoz, hogy az iskola az oktatási miniszter által kiadott kerettantervek alapján is elkészíthesse helyi tantervét, illetve a választott kerettantervet helyi tantervként beépíthesse a pedagógiai programjába.
Ez utóbbi lehetőség a legegyszerűbb esetben azt jelenti, hogy az iskola a pedagógiai program most folyó felülvizsgálata során kicseréli a helyi tantervét az átdolgozott kerettantervre, s ezt nyújtja be jóváhagyandó pedagógiai programja részeként fenntartójához. A továbbiakban így is alkalma lesz az iskola tantestületének a fejlesztő munkára, hiszen a NAT 2003 tanévenként fokozatosan lép életbe: 2004 szeptemberében csak az 1. évfolyamon. Ezért átfogóan mindig csak a következő tanévre szükséges az új NAT szerint készült dokumentumokból, programokból, programcsomagokból felkészülni, új tanítási tervet (tanmenetet) készíteni, programcsomagot átvenni vagy fejlesztésében részt venni.
Az „egyszerű átvétel” esetén sem szabad azonban elfelejtkezni a pedagógiai programok felülvizsgálatának törvényben meghatározott kötelezettségeiről: az egészségnevelési és a környezeti nevelési programok elkészítéséről; moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelésének és minősítésének meghatározásáról; a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek rögzítéséről; az iskolai írásbeli beszámoltatások valamint az otthoni felkészüléshez előírt feladatok helyi szabályozásáról; az értékelésre vonatkozó új rendelkezések helyi alkalmazása szabályainak rögzítéséről; nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás esetén a nemzeti, etnikai kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra-és népismereti tananyag kidolgozásáról illetve áttekintéséről.
Ebben az esetben is célszerű a helyi tantervként átvett kerettantervet kiegészíteni helyi sajátosságokkal. (A település és környéke helytörténete, nevezetességei, földrajzi-környezeti, gazdasági-társadalmi jellemzői stb.)
A másik eset az, amikor az iskola tantestülete alapnak tekintve az átdolgozott kerettantervet, adaptálja, kisebb-nagyobb mértékben átalakítja azt. Ehhez is joga van az iskolának, hiszen a törvény szerint a kerettanterv ajánlás és nem kötelező érvényű dokumentum!
E kerettanterv helyi tantervként történő változatlan átvétele elsősorban az átlagos körülmények között működő, átlagos követelményszinten teljesítő általános iskoláknak javasolható. A tartalom bővítésével és intenzív készségfejlesztés tervezésével azonban a tanterv az emelt szintű képzéshez is megfelelő alapot nyújt. Emelt szintű oktatás szervezéséhez magyar nyelv és irodalom; nemzetiségi nyelv és irodalom; idegen nyelv valamint matematika esetében legalább öt, más tantárgy esetén legalább heti négy tanórai foglalkozást kell biztosítani. A többlet órákat a nem kötelező órakeretből nyerhetjük. {Közoktatásról szóló törvény 52. § (7)} Ilyen esetben az emelt szintű oktatásban résztvevő osztályok számára a helyi tantárgyi tantervet az iskola maga dolgozza ki, vagy más iskolától veszi át.
Az iskolai helyi tanterv a tanulók érdeklődésének, felkészültségének, továbbtanulási szándékának figyelembevételével egy adott tantárgyat több, eltérő követelmény szerint dolgozhat fel.
A helyi sajátosságok ismeretében a tantestületnek természetesen módja van a kerettantervben körvonalazott ismeretanyag csökkentésére, és az alapkészségek fejlesztésére szánt idő növelésére.
Az iskolák igényeikhez, sajátos feltételrendszerükhöz igazodva más tantárgyi szerkezetet is kialakíthatnak e kerettantervi változat időarányinak és tantárgyi tartalmainak felhasználásával. Például létrehozhatnak komplex művészeti blokkot vagy integrált tantárgyat több műveltségterület összekapcsolásával, időkereteinek felhasználásával. Az 1-4. évfolyamon kedvezhet a projekt jellegű tanulásszervezésnek a magyar, a környezetismeret és a technika tartalmainak egybeszervezése, és gazdaságossá teheti az időfelhasználást az informatika beillesztése a matematika tantárgy keretei közzé. Megfontolandó a természettudományos tantárgyak 7-8. évfolyamon történő integrálása, és sok további szerkezeti variáció is elképzelhető. A lényeg az, hogy a tantárgyi szerkezet megváltoztatásával ne csorbuljon a bevont műveltségi területek fejlesztési feladatainak teljesülése, maradéktalanul érvényesüljenek a fejlesztési prioritások.
I.
KERETTANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZÁRA
(1-4. évfolyam)
Célok és feladatok
Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését.
A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában - élményszerű tanulással, problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat alakít.
Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését.
Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak.
A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak.
Kiemelt fejlesztési feladatok
Énkép, önismeret
A kezdő iskolaszakasz bevezető időszakában az iskolába kerüléssel együtt járó tanulási mód, környezet és tevékenység váltást lassú átmenettel szükséges segíteni és minél inkább törésmentessé tenni.
A tanító biztonságérzetet fokozó, a tanulási sikerek gyakori megélésének és elismerésének feltételrendszerét megteremtő, tapintatos és szeretetteljes bánásmódja teszi lehetővé, hogy a kisiskolások felfedezhessék belső értékeiket, a feladatokkal való megküzdés élményét, kipróbálhassák fejlődő önállóságukat, s ne végzetes kudarcként, hanem hasznosuló tanulsággal éljék meg sikertelen próbálkozásaikat is.
A sokféle közös tevékenységben való részvétellel sajátíthatják el a gyerekek leginkább azokat az alapvető magatartási normákat, szabályokat és szokásokat, amelyek megalapozhatják a társadalmi, természeti és technikai környezetükkel kapcsolatos pozitív viszonyulásaikat, elősegítve ezzel szocializációjuk sikerességét.
Hon-és népismeret
A kisiskolások különösen nyitottak, fogékonyak e fejlesztési terület irányában. Ezért is olyan fontos, hogy a tanító minden lehetőséget - pl. az olvasmányok tartalmát, a közös éneklés, zenélés élményét, a képzőművészeti alkotásokkal való találkozás alkalmait, a társadalmi, természeti és technikai környezetből szerzett tapasztalatokat és ismeretbővítést - célirányosan használjon fel ahhoz, hogy a haza fogalmát megtöltse tartalommal, gondoskodjon a nemzeti kultúra értékeinek átörökítéséről, ösztönzést adjon a nemzeti hagyományok ápolására és a hazaszeretet példáinak megmutatása mellett a hazaszeretet tevékenységekben megnyilvánuló gyakorlásához is teremtsen feltételeket. Ez a pedagógiai tevékenység természetesen csak akkor lesz teljes értékű, ha már kisiskolás korban megkezdődik a hazánkban élő nemzetiségek és népcsoportok iránti figyelem és nyitottság megalapozása, a kulturális értékeikkel való ismerkedés és az elfogadásukra, a megbecsülésükre, a tiszteletükre való ráhangolás.
A jól megalapozott nemzeti azonosságtudatra épülhet fel az európai azonosságtudat, az egyetemes kultúra iránti fogékonyság, mert a gyerek olyan kitekintés, élmény és tapasztalás birtokába jut, amely a későbbiekben utat nyithat és feltételt képez az európai identitás fejlődéséhez.
Környezeti nevelés
Az iskolába lépő kisgyerek az óvodából sok olyan hasznos tapasztalatot, élményt és érzelmi alapvetést hoz, amelyik megalapozza az alsó tagozat tudatosító, attitűdformáló, szokásalakító tevékenységét a környezettudatos magatartás formálásához.
A kisiskolások környezeti nevelésében kiemelt szerepe van a személyes tapasztalatoknak és az ismételten átélt élethelyzeteknek. Ezek többféle nézőpontból történő megbeszélésének, értékelésének, a vélemények ütköztetésének és a pozitív magatartásformák folyamatos gyakorlásának. Különösen fejlesztő hatásúak a gyermekek környezetében megfigyelhető és jól érzékelhető környezeti problémaszituációk megoldására szervezett - a gyerekek öntevékenységére, ötleteire építő - kreatív feladatok és projekt-jellegű tevékenységek.
Az információs és kommunikációs kultúra fejlesztése
A bevezető és a kezdő iskolaszakasz tanulási tevékenységeinek egyik leglátványosabb eredménye az új nyelvhasználati módok, az olvasás és az írás megtanulása és használatának eszközzé fejlesztése. Tekintettel arra, hogy a nyelvhasználati módok megtanulása egymásra épül, fejlesztésük pedig szorosan egymáshoz kapcsolódik, a velük való foglalkozás helyes arányainak kialakítása különös figyelmet igényel a tanítótól.
A különböző nyelvhasználati módok tanulásának pszichológiai és szociokulturális feltételeiben igen jelentős eltérések tapasztalhatók a tanulók körében. Ezért súlyos hiba, ha a tanítás feszített tempójú, egységes haladási ütemet vár el a tanulóktól, nincs tekintettel eltérő jellemzőikre, fejlesztési szükségleteikre. Az olvasás és az írás, valamint a szövegalkotás tanulásának kezdeti időszakában a szokásosnál is nagyobb szerepe van az egyéni különbségek figyelembevételének, a differenciált fejlesztésnek. Ilyen módon érhető el, hogy az olvasás, a szóbeli és az írásbeli önkifejezés élmény, örömteli tevékenység lehessen a gyermeknek.
Lehetővé kell tenni, hogy a tanulók saját olvasatuk szerint értelmezhessék a szöveget, kapjanak ösztönzést arra, hogy felépítsék magukban annak képi világát. Az értő olvasás fejlődésében fontos lépés az a tapasztalat, hogy a szöveg nemcsak irodalmi élményt nyújthat, hanem ismeretforrás is, s az így megszerzett tudás felhasználható újabb feladatok megoldásához.
Az anyanyelv emeltebb igényű használatának megalapozása is kisiskolás korban veszi kezdetét az ösztönös nyelvhasználat tudatosítási folyamatainak beindításával.
A kommunikációs kultúra korunkban nélkülözhetetlen összetevője a különféle ismeretforrások hasznának és felhasználhatóságának korai megtapasztalása, s ennek részeként az elektronikus média használatának megalapozása a számítógép elemi szintű kezelésének megismerésével.
Tanulás
Kisiskolás korban a tanulási képesség az érdeklődés, a kíváncsiság és a kompetenciára törekvés által motivált közös és egyéni tanulási tevékenységek keretében: problémahelyzetek megoldásával, kreativitást igénylő érdekes feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen mozgósításával, új helyzetekben való felhasználásával fejleszthető leginkább. E tevékenységek közben alakulnak a későbbi - felnőtt kori - munkavégzéshez nélkülözhetetlen akarati jellemzők, érzelmi viszonyulások és képesség összetevők (tervezés, döntés, visszacsatolás, együttműködés, megbízhatóság, sikerek megélése, a kudarcok elviselése, újrakezdés, kitartás, önellenőrzés, értékelés stb.) is.
Szükséges, hogy ne csak a tanító direkt irányítása mellett, hanem szabadon választható témákban, kötetlen szervezésű és társas tanulási helyzetekben is kipróbálhassák képességeiket a tanulók.
Az önálló tanulás képességének megalapozásához az olvasás-szövegértés fejlődésének függvényében néhány elemi tanulási technika tapasztalati megismerése és többszöri kipróbálása, valamint alapvető tanulási szokások (pl. tanulási sorrend, időtervezés, könyvtárhasználat, szöveghasználat, önellenőrzés, hibajavítás) alakításának megindítása is hozzá tartozik.
Testi és lelki egészség
A kisiskolás egészséges fejlődését és eredményes tanulását döntő mértékben befolyásolja, hogy az iskola milyen mértékben és módon elégíti ki mozgásigényét. Ezért a mozgáskultúra célirányos, szervezett fejlesztése mellett naponta kellő időt szükséges biztosítani a kötetlen játékra és a szabadlevegőn szervezett mozgásra.
A tanulók egészséges tanulási környezetének megszervezése, elhelyezése, a humánus, szeretetteljes bánásmód és szorongásmentes légkör megteremtése mellett a tanítónak figyelemmel kell kísérnie - a testi-lelki egészség védelmében - a gyermekek testi fejlődését és otthoni neveltetését is, hogy adott esetben teljesíthesse védő-segítő feladatait.
A lelki egészség fontos összetevője a kortárskapcsolatok szerveződése, a közösségben elfoglalt pozíció, a barátkozás sikeressége. Ezek kedvező alakulásához esetenként a tanító segítsége indirekt irányítása is szükséges. Olyan pedagógiai eljárások alkalmazása kívánatos, amelyek hatására a mellőzést, a kirekesztést, a sértő elzárkózást, a féktelen indulati megnyilvánulásokat felváltja a csoportban az elfogadás, a türelem, készség az együttműködésre, az egymás segítése, az őszinte hangnem, a kölcsönös megbecsülés.
Felkészülés a felnőtt lét szerepeire
Az alapozás igényével már a kisiskolások nevelésében is megjelenik az állampolgári nevelés. Itt elsősorban a társadalmi tapasztalatok szerzése (pl. foglalkozások megismerése, a társadalmi munkamegosztás konkrét eseteinek megfigyelése, a felnőtt szerepekhez kapcsolódó szerepjátékok, magatartásformák, személyközi kapcsolatok elemzése, modellezése konkrét esetek kapcsán), attitűdformálás, magatartási minták közvetítése a cél. Továbbá olyan személyiségvonások fejlesztése, amelyek a későbbiekben nélkülözhetetlenek az értékes társadalmi tevékenységekben való részvételhez, az egyén boldogulásához (pl. feladattudat, a gyermek önmagáért és környezetéért érzett felelőssége, az együttműködés képessége, a közösség ügyei iránti érdeklődés, figyelem és tenniakarás, a véleménynyilvánítás igénye, a tolerancia, a türelem alapjai). A fejlesztés keretét a célirányosan szervezett tanulási és szabadidős tevékenységek és a természetes élethelyzetek adják.
Ajánlás a tantárgyak követelményeinek teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeret felhasználására
Az 1-4. évfolyam ajánlott tantárgyi rendszere és az óraszámok
Az ajánlás azonos tantárgyi rendszerhez két óratervi változatot kínál, lehetőség szerint megőrizve az első és második évfolyamon a szabadon tervezés lehetőségét.
Az óratervek kialakítása az alábbi szempontok figyelembevételével történt:
- a közoktatási törvényben az általános iskola bevezető és kezdő szakaszára meghatározott kötelező óraszámok,
- a NAT műveltségi területekre előírt százalékos időarányok,
- az informatika tanításának kiterjesztése az alsó tagozatra,
- a 2003-as törvénymódosítás testnevelés óraszámokat érintő változása,
- az intézmények gyakorlatában általánosan elfogadott és használt tantárgyi rendszer,
- választási lehetőség a helyi sajátosságoknak, igényeknek való megfeleléshez.
1. változat
| Tantárgy | 1. évf. | 2. évf. | 3. évf. | 4. évf. |
| Magyar nyelv és irodalom | 296 | 296 | 277,5 | 259 |
| Matematika | 148 | 148 | 129,5 | 111 |
| Informatika | 18,5 | 18,5 |
| Idegen nyelv | 111 |
| Környezetismeret | 37 | 37 | 55,5 | 74 |
| Ének-zene | 37 | 37 | 55,5 | 55,5 |
| Rajz és vizuális kultúra | 55,5 | 55,5 | 55,5 | 55,5 |
| Technika és életvitel | 37 | 37 | 37 | 37 |
| Testnevelés és sport | 111 | 111 | 111 | 111 |
| Szabadon tervezhető óra | 18,5 | 18,5 | 0 | 0 |
| Kötelező óraszám a törvényben | 740 | 740 | 740 | 832,5 |
2. változat
| Tantárgy | 1. évf. | 2. évf. | 3. évf. | 4. évf. |
| Magyar nyelv és irodalom | 296 | 296 | 296 | 259 |
| Matematika | 148 | 148 | 148 | 111 |
| Informatika | - | - | - | 37 |
| Idegen nyelv | - | - | - | 111 |
| Környezetismeret | 37 | 37 | 37 | 74 |
| Ének-zene | 37 | 37 | 55,5 | 37 |
| Rajz és vizuális kultúra | 55,5 | 55,5 | 55,5 | 55,5 |
| Technika és életvitel | 37 | 37 | 37 | 37 |
| Testnevelés és sport | 111 | 111 | 111 | 111 |
| Szabadon tervezhető óra | 18,5 | 18,5 | 0 | 0 |
| Kötelező óraszám a törvényben | 740 | 740 | 740 | 832,5 |
A NAT műveltségterületeinek megjelenése a tantárgyak rendszerében
Jelen kerettantervi változat a NAT valamennyi műveltségterületének - alsó tagozatra meghatározott - fejlesztési tartalmait belefoglalja a fenti tantárgyak rendszerébe. A műveltségterületek és a tantárgyak megfeleltetését az alábbi táblázat mutatja.
| A Nat műveltségi területei | Tantárgyak |
| Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom Művészetek: (Dráma és tánc) Informatika (Könyvtári informatika) | Magyar nyelv és irodalom |
| Matematika | Matematika |
| Informatika | Informatika |
| Élő idegen nyelv | Idegen nyelv |
| Ember a természetben Ember és társadalom | Környezetismeret |
| Művészetek Ember és társadalom | Ének-zene |
| Művészetek | Rajz és vizuális kultúra |
| Életvitel és gyakorlati ismeretek Ember és társadalom Ember a természetben | Technika és életvitel |
| Testnevelés és sport | Testnevelés és sport |
A kerettantervi ajánlás szerkezete
Az egyes tantárgyak tantervei évfolyamokra bontva jelenítik meg, a fejlesztési követelmények megvalósítását szolgáló, ajánlott tanulói tevékenységeket és azokat az ajánlott tartalmakat, témaköröket, amelyek a tevékenységek keretét adják. Az első két tanévet egy fejlesztési szakasznak tekintve a kerettanterv csak a második évtől határoz meg elvárható fejlesztési eredményeket. A második és a harmadik évfolyam végén a következő tanévi fejlesztés feltételeit, a 4. évfolyam végén pedig a továbbhaladás feltételeit írja le.
Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez
A fejlesztésközpontú pedagógiai gyakorlatban a tanulói tevékenységek és teljesítmények, valamint a tanulók fejlődésmenetének értékelése a fejlesztési követelmények mentén történik. Abból indul ki, hogy a tanuló hol tart a fejlődés folyamatában. Rámutat az eredményekre, valamint a hiányosságokra és útmutatást ad a továbblépéshez, hogy a tanuló minél inkább megközelíthesse a kimeneti elvárásokat.
A jó értékelés tehát értékrendet közvetít, segítve ezzel az elvárások megértését, értelmezését, és ösztönzést ad a teljesítéshez.
A kisiskolás korosztály fejlesztésében különösen fontos szerepe van a fejlesztő értékelésnek, mely végigkíséri a tanulás folyamatát, és döntő többségében szóbeli, szöveges értékelés. Elsősorban a tanító feladata, de értékelhetik egymást vagy önmagukat is a tanulók. Az írásbeli feladatok azonnali kijavítása és javíttatása a fejlesztés meghatározó feltétele. Itt is bevonhatók az értékelésbe a tanulók, azonban a tanító írásbeli szöveges észrevételei, megjegyzései, melyek fejlődésüket segítő lényeges szempontokra irányítják a tanulók figyelmét, semmivel nem pótolhatók. Ezekre a folyamatos szóbeli és írásbeli értékelésekre épülnek a félévi és tanév végi szummatív értékelések. A közoktatási törvénynek megfelelően (l. 70. §) írásban és szövegesen kell értékelni a tanulókat az alsó tagozat valamennyi évfolyamán félévkor, és az első három tanév végén.
A szó-és írásbeli szöveges értékelések kialakításához, a negyedik évfolyam második félévében pedig az érdemjegyekkel, illetve az osztályzatokkal való értékeléshez. Az itt felsorolt értékelési szempontok mindegyikére természetesen nem kell kitérnie a tanítónak, amikor személyre szólóan értékeli tanítványait. Szükség szerint válogathat, rangsorolhat, súlyozhat az adott időszak, illetve az adott tanuló fejlesztési szükségleteihez igazodó prioritások figyelembevételével.
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
1-4. évfolyam
Célok és feladatok
A magyar nyelv és irodalom tanítása az alsó tagozaton alapozó jellegű. A családi és az óvodai anyanyelvi nevelés eredményeiből kiindulva intenzíven fejleszti a beszéd és a beszédértés képességét. Új nyelvhasználati tevékenységeket (olvasás, írás, írásbeli szövegalkotás) ismertet meg és gyakoroltat a gyermekkel, és ösztönös nyelvhasználatát a tudatosodás irányába fejleszti tovább. Mindezt annak érdekében teszi, hogy feltételt teremtsen a szóbeli és írásbeli kommunikáció igényes eszközzé fejlesztéséhez.
Mind a befogadó, mind pedig az alkotó, kifejező nyelvi tevékenységek gyakorlása gazdag nevelési lehetőségeket kínál a személyiség értelmi, érzelmi, akarati összetevőinek fejlesztéséhez, társadalmi tapasztalatok szerzéséhez, erkölcsi és esztétikai értékek befogadásához, valamint a gyermek társas kapcsolatainak, közösségbe való beilleszkedésének elősegítéséhez.
A tanító feladata, hogy integrált szemléletű, változatos tevékenységrendszer szervezésével olyan tanulási helyzetet teremtsen, amelyben a gyermek aktív résztvevője a kommunikációs folyamatoknak. Gyakorolhatja a kommunikációs helyzetek értelmezését, a társas kommunikációt. Folyamatosan fejlődhet szövegelemző és szövegértő képessége, kifejtheti a szövegtartalommal kapcsolatos álláspontját. Megismerheti a kommunikáció különféle (verbális, nem verbális, képi, hangzó) módjait, lehetősége van az önkifejezés többféle formájának kipróbálására, így egyre pontosabbá válhat gondolatainak, érzéseinek, véleményének kifejezése. Megtapasztalhatja az információk szűrésének, válogatásának, csoportosításának szükségességét. A tevékenységrendszer fontos területe az önálló tanulás készségeinek fejlesztése, helyes szokásainak alakítása. Ilymódon a magyar nyelvi és irodalmi nevelés kitüntetetten kapcsolódik az ember és társadalom, a könyv-és könyvtárhasználat, valamint az informatika műveltségterületéhez.
Az anyanyelvi kultúra alapozásával, az olvasás-szövegértés fejlesztésével szorosan összefonódik a gyerekek irodalmi nevelése. Ennek középpontjában a művek aktív, élményt jelentő befogadása áll. Az olvasmányélmények megbeszélése alkalmat teremt a többféle értelmezés lehetőségének felismeréséhez és gyakorlásához, a saját olvasat vállalásához, a képteremtő képesség fejlesztéséhez, a beleéléshez. A kisiskolások irodalmi nevelési céljainak megvalósításában kitüntetett szerepe van a drámapedagógiai eljárások alkalmazásának.
A magyar nyelv és irodalom tantárgy olvasmányanyaga nevelési megfontolásokból többféle szöveget tartalmaz. A szépirodalmi és az ismeretterjesztő szövegek mellett fontos, hogy nem irodalmi szövegformákkal is foglalkozzanak a tanulók. Az olvasott szövegek segítik a környezetben való eligazodást, ismereteket közvetítenek a társadalomról és a természetről, a hazáról, a családról és más alapvető emberi kapcsolatokról. Népünk múltjának történetei és kiemelkedő személyiségeinek példája, a nemzetiségek és etnikai népcsoportok kultúrájával való ismerkedés erősíti a gyerekek nemzeti azonosságtudatát. A szereplők magatartásának elemzése, jellemvonásaik és tetteik motívumainak vizsgálata erkölcsi értékrendet alakít, a másik ember tiszteletére, szociális érzékenységre, a környezetért érzett felelősségre nevel. A drámajátékok elősegítik a kapcsolatteremtést és az együttműködést, fejlesztik a mozgáskultúrát, természetes helyzeteket kínálnak a szövegalkotáshoz, a kreativitás fejlesztéséhez, a beszéd és a testbeszéd (nem verbális kifejezőeszközök) gyakorlásához, összhangjának alakításához.
Fejlesztési követelmények
Az 1-4. évfolyam magyar nyelv és irodalom tanításának alapfeladata a beszéd és a megértés folyamatos fejlesztése, az olvasás és a kézírás megtanítása, a helyesírás megalapozása, a szövegértés és a szövegalkotás elemi szintű gondolkodási és nyelvi műveleteinek elsajátíttatása és gyakoroltatása, ehhez pedig alapvető ismeretek nyújtása a magyar nyelv rendszeréről, valamint a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználat egyszerűbb szabályairól.
A beszédkészség, a szóbeli szövegalkotás és a megértés fejlesztése a tanító folyamatos feladata. Ennek különös jelentőségét részint az adja, hogy e képességcsoport képezi alapját és kiinduló pontját valamennyi újonnan megtanulásra kerülő nyelvi tevékenységnek, részint pedig az, hogy fejlettsége döntően meghatározza a gyermek kortársaival való kapcsolattartásának és iskolai pályafutásának sikerét. Ezért különösen fontos a kulturált nyelvi magatartás megalapozása szabálytanulással, élethelyzetekben páros és csoportos gyakoroltatással, szokásalakító tréningekkel. A szókincs aktivizálása szövegalkotó feladatokkal, a narráció ösztönzése, gyakoroltatása
Olvasás, az írott szöveg megértése fejlesztési terület magában foglalja az olvasás jelrendszerének eszközszintű elsajátítását és használatát. Az első olvasási sikerek meghatározó erejűek az olvasóvá válás, az olvasással kapcsolatos pozitív viszonyulások kialakulásának folyamatában. Ezért a tanulók egyedi sajátosságaira tekintettel, differenciáltan kell megszervezni az olvasástanulás folyamatát, haladási tempóját az első osztályokban a tanulási kudarcok, a tevékenységgel kapcsolatos szorongások, gátoltság kialakulásának megelőzése érdekében. Az értő olvasás fejlődésében fontos szerepe van a szöveggel való foglalkozásnak. Ennek során a művészi szövegek elsődleges megértésén túl a mélyebb tartalmi rétegeket kibontó szövegelemzést gyakorolják a gyerekek a tanító irányításával. A fejlesztés eredményeként elvárható, hogy a tanuló néma olvasás útján megértse tankönyvei szövegének, a feladatok utasításainak lényegét. A szövegekből pontosan emelje ki az információkat, s használja fel azokat új feladathelyzet megoldásához. Az olvasási képesség fejlesztésének további feladata az 1-4. évfolyamon az értelmező (interpretáló), a kritikai és kreatív olvasás megalapozása, valamint az olvasástechnika fejlesztése, a kifejező felolvasás gyakoroltatása is.
A kisiskolások nevelésében az olvasástanulással szorosan összekapcsolódva valósul meg az irodalmi ismeretek alapozása. Ennek lényege az olvasás iránti érzelmi és gondolati érdeklődés felébresztése, a képzelet mozgósításával a képteremtő képesség fejlesztése, tapasztalatszerzés, pl. művek formai jellemzőiről, a költői nyelv néhány sajátosságáról, művek témájáról, szereplőiről, élethelyzetekről, esztétikai fogalmakról. A szövegfeldolgozás folyamatában már kisiskolás korban megkezdődhet az irodalom és az olvasó kapcsolatának alakítása, az irodalmi művek erkölcsi, érzelmi, esztétikai értékei iránti fogékonyság megalapozása, az ízlésfejlesztés, valamint a társművészetek bekapcsolásával a komplex esztétikai nevelés.
Az írásbeli szövegalkotás szabályainak megtanítása különböző témájú és szövegtípusú olvasmányok feldolgozásával valósul meg. Ezek szolgálnak mintául a gyermekek fogalmazásaihoz, nyitnak utat a későbbi kreatív alkotásokhoz, a képzelet, az érzelmek, a gondolatok önálló kifejezéséhez. A szövegek az árnyalt, gazdag szókincs kialakításának forrásai is, hozzájárulnak az önkifejezés igényének kielégítéséhez és képességének fejlődéséhez. A témaválasztás és a szövegalkotás előkészítése döntően meghatározza az önálló alkotás sikerét. Ezért a gyerekhez közeli, érdeklődésére számot tartó, képzeletét, kreativitását ösztönző témát célszerű választani. Az előkészítést minden esetben a tanulók fejlettsége, egyéni fejlesztési igénye határozza meg. Mivel e tekintetben jelentős eltérések lehetnek egy-egy tanulócsoporton belül, a differenciált tanulásszervezés feltétlenül javasolt.
A fejlesztés eredményességét fokozza, ha az önálló munkákat óráról órára kijavítja a tanító és szöveges értékeléssel segíti a tanítványait a fogalmazások erényeinek és hibáinak felismerésében.
Az íráskép egyénivé, az írás eszközzé fejlesztése a kézírás megtanításával kezdődik. A betűformák és -kapcsolások elsajátításán keresztül vezet az út az írás automatizálásáig. Olyan írástempóra kell szert tenniük a tanulóknak, amely kiszolgálja a tanulási igényeket. Az íráskép tetszetős külalakjának érdekében kívánjuk meg a gazdaságos és esztétikus szövegelrendezést, a szabályoshoz közel álló betűtípus használatát, amely nem zárja ki az egyéni vonásokat. A fejlesztés eredményeként a tanulók betűtévesztés, -csere, -kihagyás nélkül írnak az alsó tagozat végére. Írásuk olvasható, füzetvezetésük rendezett. Ezt segíti a képi közlés (vizuális információk), a szövegtagoltság, a tipográfiai eszközök, ábrák, jelek szerepének figyelembevétele a szöveg jelentésének megértésében.
Az Ismeretek az anyanyelvről témakör a tudatos nyelvszemlélet, az emeltebb igényű anyanyelvhasználat alakításának az eszköze. Ennek keretében a magyar nyelv rendszerére vonatkozó elemi ismereteket szerezhetnek a tanulók. A fogalomalkotás nyelvi tapasztalásra épül. A nyelvtani ismeretekhez kapcsolódik a helyesírási szabályismeret és a folyamatos gyakoroltatás eredményeképpen a helyesírási készség elemi szintjének kialakítása. A szabályalkalmazással párhuzamosan futó fejlesztési feladat a tanulók önellenőrzésének és hibajavító tevékenységének, a helyesírási szótár használatának szokássá fejlesztése.
A tanulási képesség fejlesztése, az ismeretfeldolgozási technikák tanítása már az alsó tagozat bevezető szakaszában megkezdődik. Ennek keretében megismertetjük a tanulókat az ismeretszerzés írásbeli forrásaival, lehetőségeivel, a könyv- és könyvtárhasználattal. A fejlesztés fontos mozzanata a szótárak, gyermeklexikonok, enciklopédiák tanulmányozása, az ismeretfeldolgozási technikák közül a gyűjtött adatok célszerű elrendezésének; a vázlat készítésének gyakorlása tanítói segítséggel. Változatos feladathelyzetekben szerezhetnek tapasztalatokat a tanulók az információk felhasználásának módjairól, a tanult ismeretek tömörítésének, összefoglalásának, rendezésének célszerű eljárásairól. A memoriterek tanulása közben kipróbálhatják a különféle szövegtanulási technikákat, emlékezetük megtartó képességének határait, egyéni tanulási stílust alakíthatnak ki.
A könyvtárhasználat részint az információforrások megismerésével, részint a könyvtár használatának gyakorlásával, a könyvtárban végzett önálló ismeretszerző tevékenységek megismerésével és alkalmazásával alapozza az önálló tanulás képességét.
1. évfolyam
| Évi óraszám: | 1. változat 296 |
| 2. változat 296 |
| Témakörök, tartalmak | Belépő tevékenységformák |
| Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése A helyes beszédlégzés. A hangok tiszta artikulációja, időtartama. A helyes kiejtés. A kijelentő és a kérdő mondat hanglejtése. A mindennapi érintkezés nyelvi fordulatai. Szókincsfejlesztés | A helyes légvétel, gazdálkodás a levegővel. A beszédritmus megfigyelése, utánzása beszédben, felolvasásban rövid verseken, mondókákon. Érthető és értelmes beszéd: szavak, szószerkezetek, mondatok helyes ejtésének gyakorlása. Jól ritmizálható mondókák, versek tanulása, előadása. Érzelmek kifejezése némajátékkal. Felelgetős mondókák előadása párokban, együtt-működés a társakkal. Szituációs játékkal: köszönés, bemutatkozás, kérdezés, kérés, ajándékozás, köszöntés, köszönetnyilvánítás. Szöveghez kapcsolódó kérdések megválaszolása. Feladatok utasításának értelmezése. Képolvasás, mesemondás. A szókincs bővítése, pontosítása szövegkörnyezetben történő értelmezéssel. |
| Az olvasás és az írás tanulásának előkészítése A beszéd, a beszédészlelés és -értés fejlesztése. A mondat felbontása szavakra, a szavak szótagokra, a szótagok hangokra. A mondat, a szó, a szótag, a hang fogalmának tapasztalati alapozása. A jelfunkció. A hangok sorrendisége a szavakban. Tájékozódás a testsémán, térben, síkban; a relációs szókincs tartalmának pontosítása. Az alakfelismerés. A szem és a kéz mozgásának összehangolása. Finommozgások fejlesztése. | A beszédészlelés és -értés gyakorlása mesehallgatással. A nyelvi tudatosság fejlesztéséhez analizáló gyakorlatok: szótagolás, hangokra bontás; szintetizáló gyakorlatok: hangösszevonások, szavak alkotása. Mondatalkotás eseményképről. A helyzetet meghatározó kifejezések (relációs szókincs) megismerése és használata. Formák fölismerése, különbségeik és azonosságaik megállapítása. A tájékozódás gyakorlása térben és síkban. Az olvasáshoz, íráshoz szükséges helyes testtartás gyakorlása, a helyes írásszokások alapozását segítő gyakorlatok. Az írástevékenység megkezdése, betűelemek alakításával, kapcsolásával. |
| Az olvasás jelrendszerének megtanítása Az olvasás jelrendszerének elsajátítása és felhasználása szavak, szószerkezetek, mondatok, rövid szövegek hangos és néma olvasásához. Nyelvtani fogalmak tapasztalati úton való megismertetése: a mondat, a szó, a magánhangzó, a mássalhangzó, rövid és hosszú hangok, egy-, két-, háromjegyű betű, az ábécé. A nagybetűk, a mondatzáró írásjelek használatának megfigyeltetése. | A hangoknak megfelelő kis- és nagy nyomtatott betűk megtanulása, gyakorlása. A betűknek megfelelő hangok helyes kiejtése. Betűcsoportok, szavak, szószerkezetek, mondatok hangos olvasása, értelmezése. A pontosságra törekvő hangos olvasás gyakorlása szövegeken. Az értő néma olvasást megalapozó feladatok megoldása és követő olvasás. |
| Az írás jelrendszerének megtanítása Kis- és nagybetűk írásának elsajátítása. A szabályos betűalakítás és -kapcsolás: betűk, szavak, szószerkezetek, rövid mondatok írása. A helyesírás alapozása a szavak hang- és betűsorának egyeztetésével. | A szabályos betűalakítás és -kapcsolás gyakorlása. Szavak, szószerkezetek, mondatok írása másolással, írott majd nyomtatott mintáról. Kezdetben rövid, majd egyre hosszabb szavak írása látó/halló előkészítés után tollbamondásra és írásminta nélkül, emlékezetből. |
| Olvasás, szövegértés, irodalom Népköltészeti és műköltészeti alkotások: mesék, mondókák, sorolók, rövid gyermekjátékok. A mindennapi életből, a természeti környezetből vett témájú rövid szépirodalmi szövegek, versek és prózai alkotások, ismeretterjesztő és hétköznapi szövegek. Az olvasottak tartalmának és címének összefüggése. A próza és a vers különbsége. | A szereplők, a helyszín, az események megfigyelése. Kapcsolat keresése az olvasott szöveg és a tanuló saját élményei, tapasztalatai között. A vers hangulatának fölismerése, ritmizálása tanítói segítséggel. Az olvasott szöveg megértésének bizonyítása elmondással és feladatmegoldással. Illusztráció készítése. |
| A tanulási képesség fejlesztése Az önálló feladatvégzés lépései. A könyvtár szolgáltatásai, a könyvkölcsönzés módja. Olvasási szokások. Gyermeklexikon használata. | Az önálló feladatvégzés lépéseinek gyakorlása. Kérdésekre válasz keresése ismert szövegből. Látogatás az iskolai könyvtárban. Válogatás a korosztálynak készült könyvekből: képeskönyvek, mesekönyvek, ismeretterjesztő könyvek megfigyelése. A könyvtárban szokásos viselkedési szabályok tanulása, gyakorlása. Szavak magyarázata gyermeklexikon használatával. |
| Társadalmi ismeretek A szűkebb és a tágabb család, a családtagok kapcsolatai, a gyerekek helye a családban. | A gyermek környezetében élők cselekedeteinek megfigyelése. Beszámoló saját életének eseményeiről. Az olvasmányokban megfigyelt élethelyzetek megjelenítése, megbeszélése. Részvétel közösségi tevékenységben. |
| Tánc és dráma Érzékelő, utánzó és memóriafejlesztő játékok. A beszéd, az ének, a mozgás összekapcsolása játékhelyzetekben. Történetek feldolgozása a báb és a drámás eljárásokkal. | Utánzó játékok. Énekes népi gyermekjátékok összekapcsolása mozgással, előadásuk társakkal. Az olvasott történetek reprodukálása bábozással, szerepjátékokkal. |
Memoriter
Szabadon választható versek, népköltészeti mondókák, sorolók, nyelvtörők, verses mese elmondása fejből. Mennyiségét a tanulócsoport teherbíró képességét figyelembe véve kívánatos meghatározni.
2. évfolyam
| Évi óraszám: | 1. változat 296 |
| 2. változat 296 |
| Témakörök, tartalmak | Belépő tevékenységformák |
| Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése Helyes beszédlégzés. A hangkapcsolatok helyes kiejtése, a hangok időtartama. A mondat- és szövegfonetikai eszközök szerepe. Udvarias magatartási szokások, nyelvi fordulatok a felnőttekkel és kortársakkal való érintkezésben. A megszólítás. Mondatalkotások. Két, majd több mondat összekapcsolása. Eseménysor felidézése, az események sorrendisége. Feladatadások, szóbeli üzenetek megértése. | Légző gyakorlatok: szavak, szószerkezetek, mondatok, mondókák utánmondása. A hangok időtartamának érzékeltetése a szavakban. Mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazása a beszédben és a hangos olvasáskor. Rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak megfigyelése és értelmezése. szövegkörnyezetben. A vizsgált/gyűjtött szavakkal mondatalkotás, hiányos szöveg kiegészítése. Beszélgetés adott vagy választott témáról. A beszélgetőtárshoz igazodó udvarias nyelvhasználat, a nem verbális eszközöknek a beszéd-helyzethez alkalmazkodó használata. Szituációs játékok a kulturált nyelvi viselkedés gyakorlására. Telefonálás, üzenetközvetítés. Történet mesélése. Eseménysorról rövid szöveg alkotása mondatok összekapcsolásával. Szóbeli szövegek, feladatszövegek értelmezése, lényegének elmondása. |
| Olvasás, írott szöveg megértése, irodalom Népköltészeti és műköltészeti alkotások a klasszikus és kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból. Mesék, népdalok, találós kérdések, népi játékok a nemzetiségek és etnikumok kultúrájából is. Történetek a gyerekek természeti és társadalmi környezetéről. Nem irodalmi szövegek. A cím és tartalom viszonya. A versben: a ritmus, a rím, az ismétlődések. | A mű témájának, eseményeinek, szereplőinek megnevezése. A szereplők cselekedeteinek értékelése, következtetés tulajdonságaikra. Az események összefoglalása, a lényeges gondolat kiemelése. Az olvasott művek szóhasználatának megfigyelése. A cím és a tartalom összefüggésének megfigyelése. Az ismeretlen kifejezések értelmezése szövegkörnyezetben. A verses forma fölismerése, a szöveg ritmusának jelzése tapssal. |
| Olvasástechnika Hangsúlyozás és hanglejtés. A szünettartás és a ritmus. Hangos és néma olvasás. A folyamatos olvasás. | Szavak, szószerkezetek, mondatok helyes hangsúlyozása. Toldalékos szavak pontos kiolvasása. Szünettartás a mondaton belül és a mondatok között. Helyes hanglejtés gyakorlása kijelentő és kérdő mondatok olvasásával. A folyamatos és pontos olvasás gyakorlása mondatok és szövegek hangos olvasásával. Felolvasás előzetes felkészülés után. A kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok és a mondatzárások helyes olvasása. A sorvégi átmenetek megszakítás nélküli olvasása. A természetes beszéd tempójához és hanglejtéséhez közelítő hangos olvasás. |
| Írásbeli szövegek alkotása Mondatalkotás. Mondatok összekapcsolása. Történetalkotás szóban. Vázlatkészítés. | Szógyűjtés, szószerkezetek, mondatok alkotása eseményképről. Rövid írásbeli válaszadás olvasott szöveghez kapcsolódó kérdésekre. Személyes élményről vagy földolgozott olvasmányról két-hárommondatos írásbeli fogalmazás. Az olvasott művekről vázlatkészítés tanítói segítséggel. Írás- és helyesírási hibák javítása leírt szövegben tanítói utasításra és önellenőrzéssel. |
| Íráskép Betűismeret és -kapcsolás. Írásszokások. Az eszközszintű íráshasználat alapozása. | A betűismeret megerősítése. Betűalakítások, betűkapcsolások gyakorlása. Szavak, szószerkezetek, két-három mondat leírása másolással, tollbamondásra és emlékezetből. Válogató másolás és akaratlagos írás. Helyes írásszokások alkalmazása (testtartás, írószerfogás, kézcsúsztatás). |
| Ismeretek az anyanyelvről, helyesírás A beszéd/írás részei: mondat, szó, hang és betű. A magyar ábécé, a betűrend, a magán- és mássalhangzók. Az időtartam jelölése. A szótagolás és az elválasztás. A kiejtés szerinti és a kiejtéstől eltérő írásképű szavak. A j hang kétféle jelölése. A szavak szerkezete: a szótő és a toldalék. A kijelentő és a kérdő mondat. | A társak név szerint, könyvek cím, illetve szerző szerint ábécérendbe állítása. A hosszú és rövid hangok fölismerése a beszédben, megfelelő jelölésük írásban. A kiejtéstől eltérő írásképű szavak egyszerűbb eseteinek helyesírása szóelemzés segítségével. Egyszerű szavak elválasztása. Az egyalakú szótövek és a toldalékok megkülönböztetése egyszerű szavakban. A kijelentő és a kérdő mondat fölismerése, megnevezése szövegben. A tanult helyesírási szabályok alkalmazása írástevékenység közben, írásbeli feladatok megoldásakor. |
| A tanulási képesség fejlesztése A kép és a szöveg kapcsolata. A könyvtárhasználat alapvető szabályai. A könyvek jellemző adatai. Gyermekújságok jellemzői. | Illusztrált szövegekben a kép és a szöveg együttes értelmezésének gyakorlása. Eligazodás a könyvekben a tartalomjegyzék alapján. Tájékozódás a gyermeklexikon betűrendjében. A könyvek jellemző adatainak megfigyelése (író, cím, kiadó, a kiadás éve). Ismerkedés a gyermekújságok tartalmával, szerkezetével. |
| Társadalmi ismeretek A barátok, baráti kör, az iskolai és egyéb kisebb közösségek. | Felnőttek és gyerekek társas viselkedési formáinak megfigyelése, gyakorlása élethelyzetekben. Kapcsolatfelvétel családtagokkal és ismerős felnőttekkel. Baráti kapcsolatok ábrázolásának megfigyelése olvasmányokban, véleményalkotás a szereplők viselkedéséről. Beszélgetés az iskolai életről, az osztályközösségről. Részvétel a mindennapi élet különböző helyzeteit felidéző szerepjátékokban. |
| Tánc és dráma Érzékelő, utánzó és memóriafejlesztő játékok. Népi mondókák, gyermekjátékok, népszokások, dramatizált mesék. Történetek feldolgozása a báb és a dráma eszközeivel. | A szövegmondás összekötése ritmikus mozgással. Egyszerű lépésekkel kísért énekes népi gyermekjáték előadása. Rövid mesék, történetek dramatizálása, a szereplők és a főszereplő megkülönböztetése. Improvizációs játékok tanári irányítással, többféle kommunikációs helyzetben. |
Memoriter
Versek, találós kérdés, népi gyermekjáték elmondása könyv nélkül, szöveghűen, a tanult mondatfonetikai eszközök alkalmazásával. A szöveg nehézségi fokát és mennyiségét a tanulócsoport teherbíró képessége határozza meg.
A következő tanévi fejlesztés feltételei
Egyszerű szóbeli közlések megértése. Kérdésekre értelmes, rövid válaszok adása. A mindennapi kommunikáció alapformáinak alkalmazása a szokás szintjén: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés. Pontosságra törekvő folyamatos olvasás. Az olvasmány tartalmának elmondása kérdések segítségével. Önállóan alkotott mondatok /tartalmi/ összekapcsolása.
Az ábécé használata feladatmegoldáshoz. A hangok hosszúságának helyes jelölése begyakorolt szókészlet körében. A kiejtéssel megegyezően írt rövid szavak biztos helyesírása. A j hang biztos jelölése kb.20 - a tanulók által gyakran használt - szóban. Az elválasztás szabályainak alkalmazása egyszerű szavak írásakor. Mondatkezdés nagybetűvel, szavakra tagolt leírás segítséggel. A tanult mondatzáró írásjelek alkalmazása. Egyszerű mondatok, rövid szöveg írása másolással, tartalmi és helyesírási előkészítés után tollbamondásra és emlékezetből. Hibajavítás tanítói irányítással.
3. évfolyam
| Évi óraszám: | 1. változat 277,5 |
| 2. változat 296 |
| Témakörök, tartalmak | Belépő tevékenységformák |
| Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése A különféle mondatfajták és a mondatfonetikai eszközök kapcsolata. A szavak és a nem verbális jelek (testbeszéd) szerepe különféle kommunikációs helyzetben. A szavak jelentésárnyalata, stílusértéke, szerepe a beszédben. Szólások, közmondások jelentése. | A szavak, szószerkezetek megfelelő kiejtésének gyakorlása az élőbeszédben és a fölolvasásban. Helyes beszédlégzés bővülő mondatok elmondásakor, felolvasásakor. A nem verbális eszközök összehangolása a tartalommal szöveg-mondáskor és értelmezésük mások megnyilatkozásainak értékelésekor. Versek és mesék kifejező előadása, kapcsolattartás a hallgatósággal. Szókincsbővítés: a szavak jelentésének, stílusértékének elemzése szövegben, ezen tapasztalatok, valamint a tanult szólások, közmondások használata az élőbeszédben és a fogalmazásban. Szóbeli szöveg-alkotás különféle kommunikációs helyzetekben. Ismert mese elmondása tömörített és bővített változatban. Hosszabb szóbeli közlések követése, megértése. Mindennapi élmények, filmélmények, olvasmányok rövid tartalmának elmondása, megbeszélése. Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben. |
| Olvasás, az írott szöveg megértése, irodalom Prózai művek és versek a hazai (magyar, nemzetiségi és az etnikumok irodalmából),a külföldi nép- és műköltészetből. Mesék, mondák, legendák, történelmi elbeszélések, valamint a gyerekek mindennapi életéről szóló elbeszélések, regényrészletek klasszikus és kortársszerzőktől. Versek feldolgozása, elemi poétikai és verstani ismeretek. Népi játékok, dramatizált szövegek, ismeretterjesztő művek, a mindennapi kommunikáció szövegei (meghívó, recept, hirdetés stb.). | A szereplők megnevezése, cselekedeteik, érzelmeik, tulajdonságaik megfigyelése, az események időrendje, a mű szerkezetének fölismerése. Lényegkiemelés, oksági kapcsolatok felismerése. Vázlatkészítés tanítói segítséggel. Szövegekkel, problémafelvetésekkel kapcsolatos kérdések és válaszok megfogalmazása. Mesék bevezető, befejező fordulatainak és jellemző szókapcsolatainak használata. Mesék ismétlődő motívumainak megfigyelése. Néhány jellegzetes irodalmi téma fölismerése az olvasott művekben, például család, iskola, barátság, segítőkészség, szülői szeretet, hazaszeretet. Versek művészi eszközeinek fölfedezése: ritmus, rím, refrén, hasonlat. Szövegek: mesék, elbeszélésrészletek dramatizálása. Ismeretterjesztő és mindennapi gyakorlati szövegek értelmezése, információ-kiemelés, a lényeg tömör megfogalmazása. Tájékozódás a lakóhely irodalmi vonatkozásairól. |
| Olvasástechnika A pontos és folyamatos, értő olvasás. A fölolvasás: helyes tagolás és hangsúlyozás. Értelmező és folyamatolvasás. | Az olvasás pontosságának, folyamatosságának fejlesztése beszéd- és olvasástechnikai gyakorlatokkal. Néma olvasás a megértést vizsgáló feladatok megoldásával. A hosszú mondatok helyes tagolása, hangsúlyozása felolvasáskor mintakövetéssel. Az értelmező (interpretáló) olvasás fejlesztése tanítói és tanulói kérdések segítségével. Hosszabb szövegek (például házi olvasmányok) olvasására való fölkészülés folyamatolvasással. |
| Írásbeli szövegek alkotása Az írásbeli fogalmazás képességének alapozása. A szövegalkotás műveletei: anyaggyűjtés, címválasztás, a lényeges gondolatok kiválasztása, elrendezése. Az időrend. A szöveg tagolása, a bekezdések. Az elbeszélő fogalmazás jellemzői. Az elbeszélés szerkezete: bevezetés, tárgyalás, befejezés. A párbeszéd szerepe az elbeszélő szövegben. Formai jellemzői. | Olvasókönyvi szövegminták megfigyelése a szövegforma tartalmi és szövegszerkesztési jellemzőinek felfedezéséhez. Címek vizsgálata, a jó cím ismérveinek összegyűjtése. Események elrendezése időrendben. Bevezetés (előzmény, színhely, időpont) és befejezés (következmény, tanulság, egyéni vélemény) készítése szóban és írásban. A fogalmazás koherenciájának megteremtése tématartással, a mondatok kapcsolásával. A fogalmazás témájának megfelelő szavak és kifejezések használata, a felesleges ismétlődés kerülése. A párbeszéd beillesztése a történetmondásba. A fogalmazások javítása a tanult fogalmazási ismeretek felhasználásával a tanító segítségadása mellett. |
| Íráskép Gazdaságos szövegelrendezés. Az egyéni írás alakulásának segítése. Az írás lendületének, tempójának fokozása. Írásszokások megerősítése. | Lendületfejlesztő gyakorlatok. Az olvashatóság javítását, az egyéni írás kialakulását segítő, alakítási, kapcsolási gyakorlatok. Tempógyorsító gyakorlatok: az írás eszközi használatával, a figyelem fejlesztésével. Szósorok, mondatok írása másolással, tollbamondás után, emlékezetből és akaratlagos írással. Az egyéni írás alakítása a rendezett, tiszta és olvasható íráskép igényével. |
| Tanulási képesség fejlesztése Adatok, információk gyűjtésének, célszerű elrendezésének módjai. Alapismeretek a könyvtár tereiről és állományrészeiről. A könyvek tartalmi csoportjai: szépirodalmi művek, ismeretterjesztő irodalom, kézikönyvek, elektronikus információhordozók. A szótárak szerkezeti jellemzői (betűrend, címszó), a szótárhasználat módja. A lexikon és a szótár egyező és eltérő vonásai. | Könyvek keresése szabadpolcon szerző és cím szerint. Szépirodalmi és ismeretterjesztő művek témájának megállapítása cím és tartalomjegyzék alapján. Az olvasott könyvek adatainak fölsorolása (író, cím, kiadó, a kiadás éve). Célzott keresés kézikönyvekben feladathelyzetben. Rövid szóbeli beszámoló ismeretterjesztő olvasmány tartalmáról, önálló vagy csoportos anyaggyűjtésről. Az olvasott szövegben előforduló ismeretlen szavak értelmezése gyermeklexikon vagy szótár segítségével. Tetszés szerint választott helyesírási szótár használata tanítói segítséggel. |
| Ismeretek az anyanyelvről, helyesírás A felkiáltó, az óhajtó és a felszólító mondat és mondatvégi írásjelük. Az ige jelentése (cselekvés, történés, létezés); rokon és ellentétes jelentésű igék. Az igeidők és jelentésük. Az igealakok helyesírása szótagolással és/vagy szóelemzéssel. Az igekötő szerepe az ige jelentésében. A leggyakoribb igekötők. Az ige és az igekötő kapcsolatának esetei. Az igekötős igék egybe- és különírásának esetei. A főnév jelentése, fajtái: köznév, tulajdonnév. A főnév toldalékolása. A tulajdonnevek helyesírása. A -ban/-ben -ba/-be rag helyes használata, a -ból/-ből, -ról/-ről, -tól/-től rag helyesírása. A melléknév. A j hang kétféle jelölése igékben, főnevekben, melléknevekben. | A felkiáltó, az óhajtó, a felszólító mondat fölismerése és megnevezése szövegben. A mondatvégi írásjelek helyes használata az egyszerű mondatok végén. A tanult szófajok felismerése és megnevezése - a fogalom tartalmi jegyei alapján - mondatban, szövegben. Az igeidők használatának és jelölésének megfigyelése. Helyes használatuk gyakorlása beszédben és írásban. Az igekötők jelentésmódosító szerepének felfedezése. Adott ige mondatba, szövegbe helyezése változó igekötőkkel az igekötő jelentésmódosító szerepének elmélyítéséhez. Nyelvhelyességi és helyesírási gyakorlatok az igekötős igék gyakorlásához. Tulajdonnevek és köznevek megkülönböztetése, helyesírásuk gyakorlása. Toldalékos szóalakok és helyes használatuk gyakorlása szóban és írásban. A főnév -t ragjának és a múlt idő jelének megkülönböztetése. A melléknevek szerepének felfedezése a nyelvhasználatban. Alkalmazásuk stílusgyakorlatokban. Helyesírási gyakorlat: hosszú hangok jelölése a melléknevek végén. A j hang jelölése igékben, főnevekben, melléknevekben. |
| Társadalmi ismeretek A magyar nemzet nagy történelmi eseményei, például honfoglalás, államalapítás, Mátyás kora, a török idők. Ünnepeink: családi, vallási, nemzeti ünnepek. A magyar nemzet jelképei. Nemzeti emlékhelyeink. | Versek, legendák, történetek olvasása a nemzeti múlt nagy eseményeiről. Az olvasottak, látottak reprodukálása szóban, illusztrálása, csoportos megjelenítése szituációs játékkal. Műsorok összeállítása nemzeti ünnepeink-re. Szóbeli beszámoló családi ünnepekről. Beszámoló nemzeti jelképeinkről. A Szózat szövegének értelmezése. Tájékozódás a lakóhely hagyományos ünnepi népszokásairól, irodalmi, történelmi emlékhelyeiről. |
| Tánc és dráma Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombinált koncentrációs és memóriagyakorlatok. Fantáziajátékok. Történetek földolgozása a dráma eszköztárával, bábjátékkal. Dramatizált elbeszélések, népszokások. | Ritmikus mozgással és szöveggel összekapcsolt gyakorlatok: gyermekversek előadása ritmus- és mozgásváltással. Játék elképzelt tárgyakkal; tárgyfelidéző gesztusok, elképzelt személyek megjelenítése. Csoportos improvizációs játékok; rögtönzések alapszintű elemző megbeszélése. Népszokások, történetek dramatizált megjelenítése. |
Memoriter
Vörösmarty Mihály: Szózat című versének két versszaka, szabadon választott versek, szólások, közmondások, verses mese, rövid mese vagy meserészlet - elmondása a tartalmat kifejező előadásban. Az előző fejlesztési szakaszhoz /tanévhez/ képest emelkedő mennyiségi igénnyel - a tanulócsoport terhelhetőségét figyelembe véve.
A következő tanévi fejlesztés feltételei
Egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések tartalmának megértése, eseményeinek elmondása összefüggő mondatokkal, a tartalmat jól követő előadásban. A tankönyvek feladatszövegeinek, a tanító utasításainak, magyarázatainak megértése. Fél oldal terjedelmű, ismert témájú szépirodalmi és ismeretterjesztő olvasmány önálló néma olvasása, a szöveg lényegének megértése. A szöveghez kapcsolódó feladatok megoldása. Gyakorlottság a szövegek értelmezésben, az összefüggések felismerésében. Feldolgozott szövegek pontos, folyamatos felolvasása felkészülés után. A Szózat két versszakának elmondása fejből, tiszteletadással.
Öt-hatmondatos, értelmes elbeszélő szöveg fogalmazása ismert témáról. Egyéni, jól olvasható, lendületes írás, rendezett, tiszta füzetvezetés. Az önálló írásbeli munkák önellenőrzése, javítása tanítói segítséggel.
Igék, főnevek, melléknevek fölismerése, szófajuk megnevezése. A tanult helyesírási és nyelvhelyességi szabályok alkalmazása begyakorolt esetekben. A j hang helyes jelölése újabb 20-25 szóban.
Részvétel a közös drámajátékokban, illetve a készségfejlesztő drámás gyakorlatokban és a produkciók megbeszélésében.
4. évfolyam
| Évi óraszám: | 1. változat 259 |
| 2. változat 259 |
| Témakörök, tartalmak | Belépő tevékenységformák |
| Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése A szövegjelentés kifejezése mondat és szövegfonetikai eszközökkel. A szöveg jelentésének megfelelő helyes dallam és nem verbális eszközök (testbeszéd) használata. Párbeszéd a mindennapi élethelyzetekben. Vita | Az élőbeszéd és a fölolvasás értelemszerű tagolása helyes beszédlégzéssel, szünetekkel, a szöveg jelentésének megfelelő tempó, hangerő és dallam alkalmazásának gyakorlása. Különféle beszédhelyzetekben alkalmazkodás a kommunikációs szerephez és a partnerhez, a nem verbális eszközök összehangolása a beszédhelyzettel. Az aktív és passzív szókincs folyamatos gyarapítása különféle szövegekből, más tantárgyakban előforduló szakkifejezések-kel, ritkábban használt szavakkal. Hiányos mondatok kiegészítése a szövegkörnyezetbe illő rokon értelmű szóval, kifejezéssel. Állandó szókapcsolatok gyűjtése. Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben, vitában. Olvasmányok reprodukálása szóban tömörítéssel, nézőpontváltással. Narráció. A tanító vagy a társak hosszabb közléseinek követése. Ezek lényegéről emlékeztető jegyzetek készítése. |
| Olvasás, az írott szövegek megértése, irodalom Prózai és verses népköltészeti alkotások a magyar, a nemzetiségi és a hazai etnikumok népköltészetéből: népmesék, mondák, legendák, népdalok, népi játékok, népszokások. Irodalmi mesék. Tündérmese, állatmese, tréfás-és láncmese. A mesék szerkezeti és nyelvi jellemzői, mesemotívumok. A népdalok jellegzetes témái. Elbeszélések, regényrészletek, versek a klasszikus és a kortárs magyar irodalomból. Egyszerű szerkezetű gyermekregény. Az irodalmi szöveg művészi eszközei: néhány alakzat; a megszemélyesítés; ritmus, rím, refrén. Kritikai és kreatív olvasás. | Néhány adat gyűjtése az olvasott művek szerzőjéről. Szövegelemző műveletek bővítése: szerkezet, tér idő, következtetések, kulcsszavak kiemelése, tömörítés, bővítés. Azonos témájú alkotások összehasonlítása. Egyszerű szövegek vázlatának elkészítése tanítói segítséggel. Érzelmek, emberi kapcsolatok fölismerése, értékelése a művekben. Több szempont figyelembevétele a szereplők viselkedésének megfigyelésekor. Véleményalkotás. A házi olvasmány előkészítése folyamatolvasással, otthoni elolvasása és megbeszélése közösen. Az önállóan megismert ifjúsági regénnyel kapcsolatos olvasmányélmény megosztása a társakkal. Művészi eszközök fölismerése lírai és elbeszélő művekben. Az ismétlés funkciójának megfigyelése. Nyelvi érdekességek, művészi eszközök gyűjtése szövegből. A népköltészetről és a műköltészetről tanultak összefoglaló rendszerezése. |
| Olvasástechnika Mondat-és szövegfonetikai eszközök. A kifejező olvasás előkészítése olvasástechnikai gyakorlatokkal. | A kifejező hangos olvasás gyakorlása és a szövegben rejlő érzelmek kifejezése mondat- és szövegfonetikai eszközök alkalmazásával. Párbeszédek és közbeékelődések elkülönítése fölolvasáskor mintakövetéssel. |
| Írásbeli szövegek alkotása Tájékoztató szövegek: hirdetés, értesítés. A leírás, tartalmi, szerkezeti jellemzői, nyelvi eszközei, a bemutatás sorrendje. A leírás szemléletessége. Az üdvözlet írásának tartalmi és formai jellemzői. | Hirdetés, értesítés, meghívó megfogalmazása a címzett személyének figyelembevételével. Elbeszélő fogalmazás kiegészítése párbeszéd írásával. A leírás megfigyelése irodalmi példákon. Szemléletes leírás készítése egyszerű tárgyról, növényről, állatról, emberről. Figyelem a bemutatás sorrendjére és a nyelvi eszközök alkalmazására. Levelezőlap írása különféle alkalmakra választott partnernek. A levelezőlap címzése. Az írásbeli munkák önellenőrzése és javítása a tanító irányításával. |
| Íráskép Eszközszintű egyéni írás. Írás sima lapon. | Olvasható, tetszetős és rendezett füzetvezetés. Az írott szöveg (vázlat, fogalmazás, ábra, feliratozás, táblázat) célszerű elrendezése a lapon (lapszélek, betű- és sortávolság megtartásával). Olvasónapló vezetése. |
| A tanulási képesség fejlesztése Különböző információhordozók a lakóhelyi és az iskolai könyvtárban (folyóirat, hanglemez, hangkazetta, dia- és videofilm). Ismerkedés folyóiratokkal. Katalógusok megfigyelése. A könyvtári katalógus tájékoztató szerepe a könyvek és egyéb információforrások keresésében. | A gyerekeknek szóló ismeretterjesztő művekből, folyóiratokból információk gyűjtése és az adatokkal a tanultak kiegészítése. Vázlat alapján beszámoló - szükség esetén tanítói segítséggel - ismeretterjesztő olvasmányokról, megfigyelésekről, kísérletekről. Beszámoló egyéni élményekről, olvasmányokról. Mesegyűjtemények, gyerekek részére készült verseskötetek keresése a szabadpolcon. A gyerekeknek készült segédkönyvek (lexikon, enciklopédia, kétnyelvű szótár) használata. Közmondások, szólások, állandó szókapcsolatok, ismeretlen szavak jelentésének megismerése kézikönyvekből. A tananyaghoz kapcsolódó ábrák, grafikonok, táblázatok megfigyelése, értelmezése. |
| Ismeretek az anyanyelvről, helyesírás A szófajokról tanult ismeretek összefoglalása és kibővítése: az igei személyragok és a személyes névmás; a tulajdonnév újabb csoportjai (földrajzi nevek, címek, intézmények neve, márkanév); a főnév -val,-vel ragos alakja; a melléknév fokozása. A névelő és a névutó. A számnév és fajtái, a határozatlan számnév fokozása. A keltezés. | A tanult szófajok fölismerése a szövegben és megnevezésük konkrét példákban. A toldalékos igealakok helyesírásának gyakorlása. A jövő idő változatos kifejezése. A tanuló környezetében és olvasmányaiban előforduló tulajdonnevek fajtáinak felismerése, helyesírásuk gyakorlása, helyes alkalmazásuk az írásos nyelvhasználatban. A főnév ragos alakjának fölismerése szövegben, a -val/-vel ragos főnevek helyesírásának gyakorlása az egyszerűbb esetekben. A névutók szerepének felismerése a nyelvi kifejezésben, helyesírásuk, a leggyakoribb névutók ismerete. A határozott és határozatlan névelő szerepének megkülönböztetése és helyes használatuk. A tanult hagyományos írásmódú személynevek biztos helyesírása, a lakóhely földrajzi neveinek helyes lejegyzése. A melléknév fokozott alakjainak, helyes leírása. A határozott és a határozatlan számnév fölismerése, a számoknak betűvel való leírása és a keltezés írása. Az ly-os szavak körének bővítése. A toldalékos szóalakok helyesírásának gyakorlása a tanult szófajok körében. |
| Társadalmi ismeretek A magyar nemzet nagy történelmi eseményei: Rákóczi kora és alakja, a XIX. és XX. század nagy államférfiai, művészei, tudósai, felfedezői, utazói. | Történetek megismerése a magyarság múltjának nevezetes eseményeiről, kiemelkedő személyiségeiről, tetteiről, az emberek életmódjáról az egyes korokban. Tájékozódás a történelmi időben: évszázad, évezred elképzelése. A régió, a lakóhely történelmi, irodalmi emlékeiről adatok gyűjtése, rendezése, felhasználása beszámoló elkészítéséhez a szerzett ismeretekről. |
| Tánc és dráma Ritmus-, mozgás- és beszédgyakorlatok - kombinált koncentrációs és memóriagyakorlatok. Fantáziajátékok. Egyszerűbb drámai konvenciók megismerése. A színházi formanyelv alapjai. Történetek földolgozása a dráma eszköztárával. Színházi, bábszínházi előadás megtekintése. | Térkitöltő, térkihasználó gyakorlatok; játékos, mozgással és szöveggel összekapcsolt ritmikus gyakorlatok. Játék elképzelt és valóságos helyzetek megjelenítésével. Egész csoportos és kiscsoportos játék; állóképek. A szerkezet érzékelése (jelenet, felvonás), a kezdet és a vég fölismerése térbeli és időbeli struktúrákban; a színházi előadás formai elemei (díszlet, berendezés, jelmez, kellék, fény- és hanghatások). Csoportos improvizációs játékok, közös dramatizálás a tanult konvenciók alkalmazásával. Rögtönzések és a látott előadások alapszintű elemző megbeszélése. |
Memoriter
Népdalok, népmesék elmondása; Kölcsey Ferenc Himnusz című versének két versszaka; Petőfi Sándor Nemzeti dal című verse. Szabadon választott költemények, prózai szövegrészletek az előző tanévhez képest emelkedő minőségi (pontosság, értelmezés, kifejező erő, kapcsolat a hallgatósággal) és mennyiségi igénnyel, differenciáltan, a tanulók terhelhetőségét figyelembe véve.
A továbbhaladás feltételei
Érthető, folyamatos beszéd a mindennapi kommunikációban. Beszédfolyamatok követése, magyarázatok, feladatszövegek lényegének pontos megértése. A tanult udvarias nyelvi fordulatok használata mindennapi beszédhelyzetekben. A gondolatok értelmes megfogalmazása szóban és írásban a tanult szövegformák tartalmi követelményeinek figyelembevételével. Előzetes fölkészülés után ismert témájú szöveg folyamatos, a tartalmat kifejező fölolvasása. Önállóan megismert - életkorhoz illő - szöveg néma olvasása, lényegének megértése és megfogalmazása. Gyakorlottság a tanító irányításával a mélyebb tartalmi rétegek megértésében, erkölcsi, esztétikai értékek felismerésében. A Himnusz két versszakának és Petőfi Sándor Csatadal című versének elmondása fejből.
Rendezett, olvasható, a tanulás eszközeként használt írás. A mondatfajták és a tanult szófajok biztonságos felismerése szövegben, megnevezésük. A szótövek és toldalékok megkülönböztetése legalább az egyalakú szótövek esetében. A tanult helyesírási szabályok alkalmazása legalább az iskolai munkafüzetek és feladatlapok szó- és szöveganyagának körében. Újabb 20-25 szóban a j hang helyes jelölése. A tanítói javítással vagy tanulói önellenőrzéssel feltárt helyesírási hibák kijavítása.
A könyvek önálló keresése a könyvtárban. A könyvek tartalomjegyzékének használata. Könyvek és egyéb információhordozók felhasználása segítségadással tanulási feladatokhoz.
Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációkban és a produkciókat elemző megbeszélésekben.
Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez
Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése:
- A beszéd hangzása
- a beszéd érthetősége, az artikuláció tisztasága,
- a hangkapcsolatok helyes kiejtése, az időtartam érzékeltetése,
- a levegővel való gazdálkodás kialakultsága,
- a magyar nyelv sajátosságainak megfelelő hanglejtés,
- a hangerő és a beszédhelyzet összhangja,
- a mondat és szövegfonetikai eszközök használatának tudatossága.
- A szövegalkotás minősége
- a szókincs terjedelme,
- a gondolatok kifejezésének értelmessége,
- a szövegalkotás szabályainak alkalmazási szintje,
- a gondolatközlés fegyelmezettsége.
- A szóbeli közlések megértése
- a beszédfolyamat követésének fejlettsége,
- a megértés pontossága,
- a kérdésfeltevések és válaszadások lényegre irányultsága.
- Kommunikációs szokások
- a beszélőre irányuló figyelem fejlettsége,
- a beszélgetésbe, vitába, megbeszélésbe való bekapcsolódás szabályainak ismerete és alkalmazási szintje,
- a tanult nyelvi fordulatok szituációnak megfelelő használata.
Olvasás, szövegértés, irodalom
- Hangos olvasás
- betűismeret, az olvasás pontossága, folyamatossága,
- az olvasás kifejező ereje.
- Szövegértés
- a néma olvasás eszközi használata a szöveg megértéséhez,
- az elsődleges megértés pontossága,
- az olvasottak elképzelése,
- a tanult szövegelemző műveletek (pl. információ-kiemelés, összefüggések felismerése, következtetés, értelmezés) alkalmazási szintje,
- a mélyebb tartalmi megértés fejlettsége,
- a saját olvasat és vélemény megfogalmazásának igénye és minősége,
- az olvasottak lényegének felidézése,
- a szövegtartalom követésének tartóssága,
- a szöveg esztétikai értékeinek felfedezése.
- Írásbeli szövegalkotás
- a szöveg nyelvi megformáltságának minősége (értelmesség, stílus),
- szövegkoherencia,
- tématartás, a kifejtés rendszeressége,
- a szöveg tagoltsága,
- a szövegformához illő nyelvi eszközök alkalmazása,
- a szövegírás helyessége.
- Íráskép
- olvashatóság,
- az íráskép rendezettsége
- a szövegelrendezés célszerűsége.
- Tanulási képesség
- az információs források használatában való jártasság,
- gyakorlottság az információk csoportosításában és felhasználásában,
- problémafelismerés, a megoldási terv készítésének szintje,
-- a szövegtartalom tömörítő, illetve bővítő kifejtése,
- a tanulási szokások fejlettsége,
- a memoriterek rögzítésének és felidézésének módszereiben való jártasság,
- az önellenőrzés és a hibajavítás alkalmazási szintje.
- Ismeretek az anyanyelvről
- a tanult nyelvtani ismeretek pontossága, megbízhatósága,
- az ismeretek alkalmazásának szintje,
- a helyesírási és nyelvhelyességi szabályok alkalmazásának biztonság, automatizáltsága.
- Tánc és dráma
- a közös gyakorlatokban való részvétel, aktivitás,
- a tanult nyelvi kifejezőeszközök felhasználásának szintje,
- a produkciók elemzésében való részvétel és tudatosság,
MATEMATIKA
1-4. évfolyam
Célok és feladatok
A matematikai nevelés célja az általános iskola kezdő szakaszában azon képességek fejlesztése, melyek segítségével a tanulók felkészülnek az önálló ismeretszerzésre. Ennek elérésére életkoruknak megfelelő, tapasztalaton nyugvó megismerési módszereket sajátítanak el. Tapasztalatgyűjtés keretében foglalkozunk:
- az alapvető matematikai képességek kialakításával,
- a gondolkodás fejlesztésével,
- a helyes tanulási szokások kiépítésével,
- az ismeretszerzés során alkalmazott önállóság mértékének fokozásával,
- a matematika tanulása iránti érdeklődés felkeltésével,
- a pozitív attitűd alapozásával,
- az életkornak megfelelő matematikai szaknyelv elsajátításával.
A matematika tanulásának alapja a tapasztalatszerzésből kiinduló induktív megismerés. Ennek keretében kerül sor a megfigyelés irányítására, a spontán megfigyelésből a tudatos, célirányos megfigyelésre való felkészülésre, az észrevételek megfogalmazására, rendezésére, értelmezésére és lejegyzésére, valamint a szerzett tapasztalatok más tanulási helyzetekben való alkalmazására.
A matematika tanulása az első négy évfolyamon alapozó jellegű. A nevelési-oktatási feladatok sorában a képességfejlesztésnek kiemelt szerepet szánunk.
Az ismeretnyújtás a képességek gazdag tárházának fejlesztése közben, a kisiskolás korosztály fejlődési ütemének figyelembevételével történik.
A fejlesztés fontosabb területei:
- összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés képessége, megfigyelőképesség,
- emlékezet (mozgásos, tárgyi, fogalmi),
- válogató, osztályozó és rendszerező képesség,
- adatok gyűjtése, rögzítése, rendezése,
- lényegkiemelő képesség,
- absztraháló és konkretizáló képesség,
- összefüggések felismerése, oksági és egyéb kapcsolatok feltárása,
- probléma felismerése, problémamegoldás tárgyi tevékenységgel és egyszerűbb esetekben gondolati úton,
- tevékenységekhez kötött alkotó gondolkodás,
- kreativitás,
- analógiák felismerése, követése,
- algoritmikus gondolkodás, algoritmusok követése,
- logikai gondolkodás elemi szinten,
- tapasztalatok kifejezése különféle módokon (megmutatással, rajzzal, adatok rendezésével, példák, ellenpéldák gyűjtésével stb.), megfogalmazása saját szókinccsel, egyszerűbb esetekben matematikai szaknyelv, illetve jelrendszer alkalmazásával,
- a munkavégzéshez szükséges általánosabb képességek (pl. pontosság, rendszeresség, megbízhatóság, a részletszámítások és az eredmény ellenőrzése).
A kezdő szakasz feladata az alapvető matematikai ismeretek elsajátítása, a problémamentes továbbhaladás biztosítása a kötelező oktatás keretében. Az alapozás a matematika kiemelt témaköreiben az ismeretek koncentrikus és spirális bővülését segíti elő. Ezért kiemelten kezeljük azokat a tanítási tartalmakat, amelyekre a következő iskolaszakasz tananyaga épül:
- a természetes szám fogalmát gazdag tartalommal építjük ki tízezres számkörben,
- segítjük a biztonságos eligazodást a tízes számrendszerben,
- kidolgozzuk és fejlesztjük a biztonságos szám- és műveletfogalomra épülő számolási készségeket,
- formáljuk a sík- és térbeli tájékozódási képességet,
- alakzatok megismerésével, formai és mennyiségi tulajdonságok felismerésével, egyszerű transzformációkkal alakítjuk a geometriai szemléletet,
- tapasztalati függvények és sorozatok vizsgálatával, ábrázolásával segítjük a problémalátást, a problémamegoldási képesség fejlődését,
- valószínűségi játékokkal, megfigyelésekkel, kísérletekkel a valószínűségi szemléletet alapozzuk meg,
- konkrét szituációkkal, példákkal alakítjuk a tanulók szemléletét a valóság és a matematikai modell kapcsolatáról.
Alapvető fontosságú, hogy nem mennyiségi, hanem minőségi fejlesztés történjen, tehát a tanulók tempójának megfelelően haladjunk, ne a többre, hanem az alaposabbra helyezzük a hangsúlyt.
A matematika tanítása kettős célrendszerre épül. Egyrészt a kognitív képességek fejlesztésére szolgál, és lehetőséget teremt a gondolkodási módszerek alkalmazására. Másrészt a tanulási szokások kiépülését segíti, rendszerességre, tudatosságra, a megismerési módszerek önálló alkalmazására nevel. Az önellenőrzés képességének fejlesztésével további felfedezésre, kutatásra ösztönöz.
A matematikai képességek kiépítését és folyamatos fejlesztését az iskolai kezdő szakasz alapvető feladatának tekintjük. A fejlesztés eredményeként azt várjuk, hogy a 4. évfolyam befejezése után a tanulók a megismerési módszerekben gazdagodva, a matematika és a matematikatanulás iránt pozitív beállítódással, érdeklődéssel, a továbbhaladáshoz szükséges ismeretek birtokában folytathassák tanulmányaikat.
Fejlesztési követelmények
A matematika tanulása segítse elő a kisgyermek tájékozódását térben és időben, az őt körülvevő közvetlen környezetben. A tájékozódási viszonyok megjelenítésére használja pl.: a mellett, mögött, alatt, előbb, ezután, korábban kifejezéseket. Hasonlítson össze tárgyakat, személyeket, alakzatokat, jelenségeket mennyiségi tulajdonságok alapján. Értelmezze a számokat a valóság mennyiségeivel (mérőszám, darabszám).
Szerezzen tapasztalatot a környező világ tárgyainak, jelenségeinek megismerésében. Megfigyeléseit közölje, igazolja tárgyi tevékenységgel, értelmezze, rögzítse, rajzzal, írásban.
A képzelet és fantázia segítségével képes legyen ábrázolt, elmondott, olvasott történést megjeleníteni és azokról matematikai összefüggéseket leolvasni, majd ennek analógiájára önállóan is összefüggéseket alkotni, megfogalmazni, kifejezni.
Motorikus, képi és történésre utaló emlékezetét alkalmazza az adatok és azok összefüggéseinek együttes felidézésében, ismeretek memorizálásában, tanult algoritmusok alkalmazásában.
A matematikai gondolkodás fejlesztése a gondolkodási műveletek (összehasonlítás, azonosítás, következtetés, megkülönböztetés, osztályozás, rendezés, megítélés, döntés) rendszeres és tudatos alkalmazásával, gyakorlásával folyik. A matematika tanulása során használja fel a gondolkodási műveleteket az ismeretek szerzésére, megőrzésére, alkalmazására. Értse az alapvető ismeretek köréből származó szaknyelvi kifejezéseket, pl.: műveletek, mértékegységek, geometriai tulajdonságok). Képes legyen az önálló gondolkodás elemi szintű gyakorlására.
Szerezzen biztonságot a mennyiségi viszonyok értelmezésében a tízes számrendszeren belül. Alkalmazza a tanult algoritmusokat az ismeretek elsajátításában. Legyen tapasztalata az alá- és fölérendeltségi viszony, a mellérendeltség fogalmának alapvető értelmezésében.
Önállóan használja a matematika tanulásához szükséges elemi eszközkészletet, életkorának megfelelő könyveket, ismerethordozókat, egyszerű számológépeket, alkalmazza azokat a problémamegoldásokban, gyakorlati életben, más tantárgyak keretében.
Legyen jártas a matematikai problémák felismerésében, matematikai modellek alkalmazásában, többféle megoldási mód keresésében, a problémák megoldásában. Képes legyen matematikai problémák önálló megfogalmazására (szöveges feladatok, kérdések). Hozzon létre geometriai alakzatokat másolással, adott feltételek szerint.
Vegyen részt öntevékenyen az alkotó képességet és kreativitást fejlesztő tevékenységekben.
Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása
A matematikai szemlélet fejlesztése
Az általános iskola első négy évfolyamán a matematikai fogalmak elsajátításának alapozása történik. Gyakorlati tevékenységre, konkrét tapasztalatszerzésre épül. A számfogalom és műveletfogalom építése, a számolási készség fejlesztése az alapműveletek körében az életkornak megfelelő mélységben, fokozatosan bővülő számkörben folyik.
A mennyiségek közötti kapcsolatok felfedezése, a változások, összefüggések megfigyelése tárgyi tevékenység során történik. A tapasztalatok megfogalmazásával a szóbeli kifejezőképességet fejleszthetjük.
A tér- és síkgeometriai szemléletet a gyermekek konkrét tárgyi tevékenységével, a valóságot bemutató, a legkülönbözőbb technikákkal nyert anyagok, modellek segítségével alakítjuk (pl. fotók, videó, számítógép).
A matematikai logika legegyszerűbb elemeinek (pl. „vagy, „és”, „nem”) használatával fejlesztjük az összefüggések belátásának és pontos megfogalmazásnak képességét.
A matematika életkornak megfelelő elemi fogalmait (pl. több, kevesebb, mértékegységek) a mindennapi életben való előfordulásnak megfelelően használjuk. Folyamatosan fejlesztjük a modellalkotás képességét, a lényeges és lényegtelennek tűnő dolgok szétválasztását. Egyszerű esetekben vizsgáljuk a „modell jóságát”.
Felhívjuk a figyelmet a hétköznapi és a matematikai nyelv különbségeire.
A sokoldalú gondolkodásmód fejlesztése érdekében konkrét tevékenységgel, kísérletezéssel példákat gyűjtünk a biztos, véletlen, lehetséges esetekre.
Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban
A problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére a matematikai összefüggések szöveges megfogalmazását, modellezését (kirakás, eljátszás) alkalmazzuk.
A matematikai szövegértő képesség alapozása és folyamatos fejlesztése összetett feladat. A beszédértésre épül, és az értő olvasás színvonalának megfelelően fejlődik. A szövegösszefüggések értelmezése, az adatok kiválasztása a szövegből, az adatok közötti kapcsolatok felfedezése tevékenység, ábrázolás keretében történik, majd fokozatosan térünk át a számokkal, műveletekkel való kifejezésére. A megoldásban a próbálgatásnak, következtetésnek, logikus gondolkodásnak elsődleges szerepet tulajdonítunk. Csak ezután következhet az algebrai úton történő megoldás alkalmazása. A mérés témakörének tanításakor kiemelt szerepet tulajdonítunk a konkrét mérési tevékenységben való jártasságnak.
Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása
Az ismeretszerzésben az életkornak megfelelő induktív eljárások alkalmazása, a konkrétból való kiindulás, a sokféle tevékenységből származó tapasztalat összegyűjtése vezet el az általánosabb összefüggések megfogalmazásáig, elvontabb ismeretek rögzítéséig. Az általánosítás az iskolázási szakasz befejezéséhez közeledve, bőséges tapasztalati alapozás után következhet.
A gondolkodás fejlesztése a gondolkodási műveletek következetes alkalmazásán keresztül történik. Ilyenek: az egyszerű állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése, a megadott vagy választott szempont szerinti csoportosítás, osztályozás, néhány elem sorba rendezése, bizonyos feltételeknek eleget tevő elemek kiválasztása, adatok gyűjtése, lejegyzése, grafikonok készítése, értelmezése, szabályszerűségek észrevétele.
A matematikai problémák megoldását konkrét tevékenységen való értelmezéssel és ugyancsak a konkrét tárgyi tevékenységben való megoldáskereséssel, a matematikai modellalkotás aprólékos kidolgozásával, esetenként egy-egy feladat apró lépésekre bontásával, elemi algoritmusok alkalmazásával segítjük.
A helyes tanulási szokások fejlesztése
A matematikai tevékenységek megszerettetése, a matematikai szemlélet formálása a kezdő szakasz alapvető feladata. A helyes tanulási módok kialakítása a gondolkodási képességek fejlődését eredményezi, mely a tanulás más területén is hasznosítható. A kognitív képességek együttes fejlesztéséhez a matematika a következő területeken járulhat hozzá: az anyanyelv és a szaknyelv adott szinten elvárható, megfelelő pontosságú használata, a megértett és megtanult fogalmak, eljárások eszközként való használata, megoldási tervek készítése, kellő pontosságú becslések, számítások a mérések előtt, feladatmegoldások helyességének ellenőrzése, indoklások, érvelések, kérdésfeltevések, kételkedések, igazolás keresése, a megértés igénye, tapasztalatok gyűjtése a matematika érdekességeiről, tankönyvek, feladatlapok önálló használata.
A matematika tanulásának szokásrendjébe tartozik a pontos munkavégzés, a fegyelmezett számjegy- és jelírás, a rendezett írásbeli munka és az értelmes, rendezett szóbeli megfogalmazás.
1. évfolyam
| Évi óraszám: | 1. változat 148 |
| 2. változat 148 |
Számtan, algebra
| Fejlesztési feladatok | Tananyag és tanulói tevékenységek | A következő tanévi fejlesztés feltételei |
| Számfogalom a húszas számkörben |
| A megfigyelőképesség fejlesztése konkrét tevékenység útján. A szám- és műveletfogalom tapasztalati úton való alakítása a 20-as számkörben. A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak felismerése. | Természetes számok 0-20-ig. A számfogalom építésének előkészítése: tárgyak, személyek, dolgok összehasonlítása, válogatása, rendezése, csoportosítása, halmazok képzése közös tulajdonságok alapján. Tárgyak hosszúságának, szélességének, tömegének, edények űrtartalmának összehasonlítása, összemérése. Tárgyak meg- és leszámlálása egyesével, kettesével, számnevek sorolása növekvő és csökkenő sorrendben. | Tárgyak, személyek, dolgok érzékelhető tulajdonságainak felismerése, válogatás közös és eltérő tulajdonság alapján. Számfogalom a 20-as számkörben; biztos számlálás, mérés. |
| A gondolkodás fejlesztése a különbözőség és azonosság felismerésével. | Számok tulajdonságai: a számok jele; összeg- és különbségalakjaik, a számok bontott alakja, számjegyek száma, páros, páratlan számok. | Számok írása, olvasása. A számok kéttagú összeg- és különbségalakjainak felsorolása. Páros és páratlan számok felismerése. |
| A számok összeg és különbség alakjainak előállítása kirakással, rajzzal, leolvasása kirakásról, rajzról. |
| Tulajdonságok felismerése, megfogalmazása. | Számok kapcsolatai: nagyságrend, számszomszéd. Viszonyítások, rendezések, számok helyének megkeresése a számegyenesen. | A számok szomszédainak ismerete. Növekvő és csökkenő számsorozatok képzése adott szabály alapján. |
| Műveletek értelmezése, műveletvégzés |
| A számok közötti összefüggések felismerése; a műveletek értelmezése tárgyi tevékenységgel és az ezt felidéző szöveg alapján. | A hozzáadás/összeadás és elvétel/kivonás értelmezése tevékenységgel, rajzzal és szöveges feladattal. Az összeadás tagjainak felcserélhetősége. Háromtagú összeadások. Két halmaz egyesítése: hozzátevéssel konkrét esetekben. Egy halmaz felbontása: elvétellel konkrét esetekben. | Hozzátevés, elvétel tevékenységgel, megfogalmazása szóban. Valamennyi kéttagú összeg és különbség ismerete a húszas számkörben. |
| Számok bontása két szám összegére, pótlás. Szóbeli számolási eljárások készségszintű alkalmazása a 20-as számkörben. |
| A képzelet fejlesztése a valóság és a matematika kapcsolatának felfedezésével | Képről művelet megfogalmazása, művelet megjelenítése képpel, kirakással. Összefüggések a számok körében. Állítások igazságtartalmának megítélése. Több megoldás keresése. | Gyakorlottság az összeadás, kivonás, bontás, pótlás alkalmazásában kirakás segítségével, lejegyezés számokkal. Egyszerű összefüggések megfogalmazása szóban és lejegyzése írásban. |
| Összefüggések szöveges feladatokban |
| Lényegkiemelő és problémamegoldó képesség formálása matematikai problémák ábrázolásával, szöveges feladatok megfogalmazásával. | Tevékenységről, képről szöveges feladat alkotása. Szöveges feladat megjelenítése tárgyi tevékenységgel, rajzzal. Szövegről számfeladat alkotása. Számfeladatról szöveg alkotása. Műveletek értelmezése szöveg alapján. Matematikai szöveg alkotása adott számfeladatokhoz. | Egyszerű szöveges feladat értelmezése tevékenységgel; modell választása. Szövegösszefüggés lejegyzése számokkal, művelettel. |
Sorozatok, függvények
| Fejlesztési feladatok | Tananyag és tanulói tevékenység | A következő tanévi fejlesztés feltételei |
| Összefüggéseket felismerő és rendező képesség fejlesztése a változások, periodikusság, ritmus, növekedés, csökkenés megfigyelésével. A változások felismerése, értelmezése tárgyi tevékenységek alapján, kifejezése számokkal. Számok, mennyiségek közötti elemi kapcsolatok megjelenítése, összefüggések megfogalmazása. | Tárgysorozatok képzése; ismétlődések, tulajdonságok megfigyelése. Sorozatok folytatása megadott, választott, felismert szabály alapján. Számsorozat képzése növekvő, csökkenő sorrendben. Több szabály keresése megadott elemű sorozatokhoz. A változások megfigyelése, felismert szabályok követése, ismétlődések, ritmus értelmezése mozgással, hanggal, szóval, számmal. | Egyszerű sorozat képzése kirakással, rajzzal. Növekvő és csökkenő számsorozatok felismerése, képzése adott szabály alapján. |
| Megismerő és tájékozódó képesség fejlesztése, konkretizálás, absztrahálás. | Kapcsolatban levő elemek (tárgyak, személyek, hangok, szavak, számok) össze-keresése, párosítása egyszerű esetekben. Számok, mennyiségek közötti kapcsolatok jelölése nyíllal. Számok táblázatba rendezése. Grafikonok, szabályjátékok (gépjátékok). Egyszerűbb összefüggések, szabályszerűségek felismerése. | Összetartozó elempárok keresése egyszerű esetekben. |
Geometria, mérés
| Fejlesztési feladatok | Tananyag és tanulói tevékenységek | A következő tanévi fejlesztés feltételei |
| Testek, síkidomok |
| A tér- és síkbeli tájékozódó képesség alapozása érzékszervi megfigyelések segítségével; különböző érzékszervek együttműködése; kifejezése megmutatással, szóban; ilyen tartalmú közlések megértése, követése. | Testek építése szabadon, majd modell alapján. Testek, alakzatok érzékelhető tulajdonságainak felismerése, azonosságok és különbözőségek kifejezése megmutatással, válogatással, sorba rendezéssel, szavakkal. Síkidomok előállítása tevékenységgel. Sík- és térbeli alakzatok szétválogatása tulajdonságok alapján. Játékos tapasztalatszerzés síktükörrel. | Térbeli és síkbeli alakzatok azonosítása és megkülönböztetése néhány megfigyelt geometriai tulajdonság alapján. |
| Tájékozódás, helymeghatározás; irányok, irányváltoztatások. | Helymeghatározás a tanult kifejezések alkalmazásával (pl. alatt, fölött, mellett). |
| Geometriai tulajdonságok felismerése, összehasonlítások. |
| Mérés |
| A becslés és mérés képességének fejlesztése gyakorlati tapasztalatszerzés alapján. Az összehasonlító, megkülönböztető képesség alakítása mennyiségek tevékenységgel történő rendezése útján. | Összehasonlítások, összemérések a gyakorlatban (pl. magasabb, rövidebb). Mérési eljárások: kirakás, egyensúlyozás. Mérőeszközök. Mérés alkalmilag választott egységekkel. Különböző mennyiségek mérése azonos mértékegységgel. Azonos mennyiségek mérése különböző mértékegységekkel. | Összehasonlítás, mérés gyakorlati tevékenységgel, az eredmény megfogalmazása a tanult kifejezésekkel. |
| Mértékegységek: méter, kilogramm, liter. | A m, kg, l egységek használata szám- és egyszerű szöveges feladatokban. |
| Az idő: hét, nap, óra. | A hét, nap, óra időtartamok helyes alkalmazása. |
| Kapcsolatok felismerése mennyiségek, mértékegységek és mérőszámok között. Mérési tapasztalatok megfogalmazása. |
Valószínűség, statisztika
| Fejlesztési feladatok | Tananyag és tanulói tevékenységek | A következő tanévi fejlesztés feltételei |
| A matematikai tevékenységek iránti érdeklődés felkeltése matematikai játékok segítségével. A megfigyelő és rendszerező képesség fejlesztése valószínűségi játékokkal. | Események, ismétlődések játékos tevékenység során. „Biztos”, „lehetséges, de nem biztos”, „lehetetlen” érzékelése találgatással, próbálgatással. Adatok gyűjtése, ábrázolás oszlopdiagram építésével (tárgyi tevékenység formájában). |
2. évfolyam
| Évi óraszám: | 1. változat 148 |
| 2. változat 148 |
Számtan, algebra
| Fejlesztési feladatok | Tananyag és tanulói tevékenységek | A következő tanévi fejlesztés feltételei |
| Számfogalom a százas számkörben |
| Tulajdonságok felismerése, megnevezése. Analógiás gondolkodás. A megfigyelések kifejezése rajzban, szóban, írásban. | Elemek szétválogatása saját és megadott szempont szerint. A természetes szám fogalma a százas számkörben. A szám, mint halmazok tulajdonsága. |
| Összefüggések felismerése. Viszonyítási képesség fejlesztése. Eligazodás a tízes számrendszerben. Absztrakció a számfogalom kiépítéséhez. | Halmazok összehasonlítása: számlálás. Megállapítások: mennyivel több, mennyivel kevesebb elemet tartalmaz, hányszor annyit. Számolás tárgyi tevékenységgel kettesével, hármasával, négyesével, ötösével, tízesével. Darabszám, mérőszám, sorszám. | Halmazok összehasonlítása, meg- és leszámlálás. Viszonyítások: nagyobb, több, hányszor akkora megfogalmazása. Darabszám, mérőszám helyes használata. Biztos számfogalom 100-ig. |
| Algoritmusok követése az egyesekkel és tízesekkel végzett műveletek körében. Kreativitás, önállóság fejlesztése. | Számok írása, olvasása 100-ig. Számok bontása tízesek és egyesek összegére. Számok nagysága, számszomszédok. Számok helye a számegyenesen. | A számok írása, olvasása. Az egyes, tízes fogalmának ismerete. Tájékozottság a tízes számrendszerben. |
| Számok közelítő helye a többféle beosztású számegyenesen. Számok tulajdonságai: páros, páratlan. Oszthatóság megfigyelése például 3-mal, 5-tel, 10-zel. | Számok helye a számegyenesen, nagyság szerinti sorrendje. |
| Összefüggések felismerése, megfogalmazása. | Számok kapcsolatai, számok nagyságának vizsgálata. | A számok néhány tulajdonságának ismerete: adott szám jellemzése a megismert tulajdonságokkal. A számok közötti kapcsolatok felismerése. |
| Műveletek értelmezése, műveletvégzés |
| A tevékenységgel megjelenített művelet megértése, leolvasása. Az összeadás és a szorzás kapcsolatának felismerése. Értelmezés rajzról, jelekről. Összefüggések felismerése. Emlékezetfejlesztés. Analógiás gondolkodás. Szóbeli számolási képesség fejlesztése. Kételkedés, ellenőrzés, igazolás megmutatással. Indoklások megfogalmazása. Szóbeli beszámolás a megfigyelésekről. Megfigyelések a szorzó- és bennfoglaló tábla esetei körében. | Műveletfogalom építése tevékenységgel: kirakások, darabszám, mérőszám megállapítása. Összeadás, kivonás értelmezésének kiterjesztése a százas számkörre. Szorzás bevezetése az egyenlő tagok összeadásával, számlálás kettesével, ötösével, tízesével. Szorzás, osztás, bennfoglalás értelmezése a százas számkörben. Részekre osztás, bennfoglalás kirakással, jelölés bevezetése (részekre osztás 15/5, bennfoglalás 15:3). Maradékos osztás kirakással, maradék jelölése. | Alapműveletek (összeadás, kivonás, szorzás, részekre osztás, bennfoglalás, maradékos osztás) értelmezése kirakással. Műveletek megoldása szóban. A kisegyszeregy biztonságos ismerete. A számok közötti kapcsolatok műveletekkel történő megjelenítése. |
| Számolási képesség fejlesztése algoritmusok segítségével, majd önálló problémamegoldással. | Műveleti tulajdonságok. Összeadás: a tagok felcserélhetősége, csoportosíthatósága, összefüggés a tagok növelése, csökkenése és az eredmény változása között. Szorzás: a tényezők felcserélhetősége. | Tagok felcserélhetőségének ismerete. Fordított műveletek alkalmazása. |
| Műveletek sorrendje. A tényezők felcserélhetőségének értelmezése, leolvasása tárgyi tevékenységről. Az összeadás, kivonás kapcsolatai: pótlás, hiányos kivonás, összeg, különbség elvétele, a zárójel használatának bevezetése. Szorzás és osztás kapcsolata. Összeg és különbség szorzása, zárójel használata. Háromtagú összegek kiszámítása. | A zárójel ismerete. |
| Összefüggések, kapcsolatok |
| Megfigyelés. Önállóság a mennyiségek közötti kapcsolatok felismerésében. Tevékenységek kifejezése szóban. Igaz, hamis állítások megfogalmazása, az igazság megítélése. | Számok, mennyiségek jellemzése állításokkal. Nyitott mondat kiegészítése, igazsághalmazának keresése. Nyitott mondatok egy-két változóval. | Állítások megfogalmazása tevékenységről, rajzról. Állítások igazságának megítélése. Nyitott mondat kiegészítése igazzá tevése. Nyitott mondat készítése ábráról. |
| Problémamegoldó képesség, kreativitás. | Összefüggések, kapcsolatok megállapítása rajzról, lejegyzés számokkal. Egyszerű szöveges feladatok ábrázolása, megoldása. A szöveges feladatok megoldási lépéseinek alkalmazása. Alaphalmaz, részhalmaz, kiegészítő halmaz szerepe a nyitott mondat megoldásában. Nyitott mondatokat igazzá, hamissá tevő elemek keresése próbálgatással. Nyitott mondat felírása ábra alapján. Egyenes és fordított szövegezésű feladatok megoldása. Képről szöveges feladat megfogalmazása. Nyitott mondatról, műveletről szöveg készítése. A szöveges feladatok megjelenítése, értelmezése, leírása, számokkal. Becslés, megoldás, válaszadás szóban és írásban. A megoldás lépéseinek visszaidézése. | Szöveges feladatok értelmezése, megoldása: - lejegyzés (ábrázolás), - műveletek kijelölése, - számolás, - ellenőrzés, - válasz megfogalmazása. |
Sorozatok, függvények
| Fejlesztési feladatok | Tananyag és tanulói tevékenységek | A következő tanévi fejlesztés feltételei |
| Összefüggések, szabályosságok értelmezése. Szabályok megfogalmazása a sorozat elemei közti különbségek megállapításával. Periodikusság megértése. Kreatív gondolkodás. | Tárgy-, rajz- és jelsorozatok kiegészítése, folytatása adott vagy felismert összefüggés szerint. Sorozatok készítése önállóan választott szempont alapján. Egyenletesen növekvő vagy csökkenő sorozatok. Szabályok felismertetése, követése. A kapcsolatok szavakkal való kifejezése. Sorozat elemeinek megfigyelése, megállapítások (növekedés, csökkenés, periodikusság). Sorozat szabályának megfogalmazása szóban. Többféle szabály keresése adott elemű sorozatokhoz. Egyszerű tapasztalati függvények. Összefüggések keresése az adatok között. Számpárok, számhármasok közötti kapcsolatok megállapítása, táblázatba rendezése, összefüggések megfigyelése, lejegyzése. | Adott szabályú sorozat folytatása. Sorozatok képzése. |
Geometria, mérés
| Fejlesztési feladatok | Tananyag és tanulói tevékenységek | A következő tanévi fejlesztés feltételei |
| Testek, síkidomok, tükrözés |
| Megfigyelési képesség fejlesztése a rész és egész felismerésére. Tulajdonságok felismerése. Összehasonlítás. Formafelismerés, azonosítás megkülönböztetés. Alkotóképesség. | Testek válogatása, osztályozása megadott szempont szerint. |
| Építések kockákból, téglatestekből; geometriai tulajdonságok érzékelése az alkotások során. Testek másolása modellről. Építés különféle helyzetben, tükörkép építése egyszerű esetekben. | Testek létrehozása másolással megadott egyszerű feltétel szerint. Élek, csúcsok, lapok felismerése, számbavétele a kocka és a téglatest esetében. |
| Tudatos eszközhasználat. Pontosság. Kommunikáció, önállóság, véleményalkotás, önértékelés. Sík- és térbeli tájékozódás. | Síkidomok másolása, előállítása egy-két feltétel szerint: kirakás, befedés, másolás átlátszó papírral. Vonalzó, sablon használata. | Síkidomok létrehozása másolással, megadott egyszerű feltétel szerint. Csoportosítás, válogatás tulajdonságok szerint. |
| Tulajdonságok megnevezése. A megfigyelések megfogalmazása, kifejezése válogatással. | Tapasztalatgyűjtés egyszerű alakzatokról, a megfigyelések megfogalmazása. Téglalap, négyzet, kocka, téglatest előállítása. Kerület mérése tevékenységgel. Sokszögek néhány tulajdonsága. Egyszerű tükrözés megfigyelése, tükörkép előállítása hajtogatással. |
| Mérhető tulajdonságok, mérés |
| Megfelelő pontosság elérése, a pontatlanság felismerése, ítéletalkotás, vélemény megfogalmazása. Helyes eszközhasználat. Összefüggések felismerésének képessége. | Hosszúság, tömeg, űrtartalom, idő mérése. Alkalmilag választott és szabványegységekkel (m, dm, cm, kg, l, dl, óra, perc, nap, hét, hónap, év). Gyakorlati mérések az egység többszöröseivel. | Gyakorlati mérések a tanult egységekkel. A tanult szabványmértékegységek ismerete, használata. |
Valószínűség, statisztika
| Fejlesztési feladatok | Tananyag és tanulói tevékenység | A következő tanévi fejlesztés feltételei |
| A valószínűségi szemlélet alapozása. A szóbeli kifejezőkészség fejlesztése, kommunikáció társakkal, felnőttel. Ábrázolási képesség. Szokások kialakítása az adatok lejegyzésére. Kombinatorikus képességek fejlesztése, tapasztalatok megfogalmazása, összegzés. | Adatok gyűjtése (megfigyelt történésekről, mért vagy számlált adatok). Adatok ábrázolása táblázat, grafikon, oszlopdiagram segítségével, megállapítások leolvasása. A ,,biztos, nem biztos, valószínű, lehetséges” fogalmak alapozása játékkal, tevékenységgel, példák gyűjtése. Az elképzelés és a valóság összevetése. |
3. évfolyam
| Évi óraszám: | 1. változat 129,5 |
| 2. változat 148 |
Számtan, algebra
| Fejlesztési feladatok | Tananyag és tanulói tevékenység | A következő tanévi fejlesztés feltételei |
| Számfogalom 1000-es számkörben |
| Összehasonlítás, következtetés, absztrahálás, konkretizálás képességének fejlesztése a periodikusság megfigyelésével. A gondolkodás és a nyelvi kifejezés kapcsolatának felfedezése, alkalmazása. | Számfogalom bővítése. Elemek szétválogatása, osztályozása, rendezése. A „mindegyik”, „van olyan”, „egyik sem”, „nem mind” kifejezések használata konkrét tevékenységek kíséretében. Számok helye, közelítő helye a számegyenesen, nagysága, számszomszédai. Számok tulajdonságai, nagyságrendje, oszthatóság. Számok képzése, számjegyek helyi és alaki értéke. Számok kapcsolatai: osztója, többszöröse. Számok összeg-, különbség-, szorzat, hányados- és összetett alakjai. | Halmazok tulajdonságainak felismerése, részhalmaz jellemzése. Biztos számfogalom 1000-es számkörben. Számok írása, olvasása 1000-ig. Számok nagyságrendjének és helyiértékének biztos ismerete. Számok képzése, helyi érték szerinti bontása. |
| Műveletek értelmezése, műveletvégzés |
| A rugalmas gondolkodás fejlesztése többféle megoldás keresésével. Műveletek értelmezésének képessége tárgyi megjelenítéssel és szóban. Matematikai modellek megértése. Adott modellhez példa, probléma megfogalmazása. Oksági kapcsolatok keresése. A becslés képességének fejlesztése. | Műveletek értelmezése tevékenységgel, rajzzal, elvontabb ábrákkal. Összeg, különbség, szorzat, hányados becslése, a „közelítő érték” fogalmának bevezetése számok körében. | Műveletek leolvasása ábráról, megjelenítése tevékenységgel. |
| Műveleti tulajdonságok: tagok, tényezők felcserélhetősége, csoportosíthatósága, összeg, különbség, szorzat, hányados változásai. Műveleti sorrend. Műveletek közötti kapcsolatok: összeadás és kivonás, szorzás és osztás, összeg, különbség szorzása. A műveleti eljárások kiterjesztése az írásbeli műveletek körére. Becslés értelmezése és gyakorlati alkalmazása. Számolási eljárások: össze-adás, kivonás, szorzás, osztás tízzel, százzal szóban; összeadás és kivonás írásbeli művelettel, írásbeli szorzás egyjegyűvel. Összefüggések felismerése, kapcsolatok leolvasása ábráról, rendezések, becslések. | Az alapműveletek eljárásainak alkalmazása szóban és írásban. |
| Összefüggések, kapcsolatok |
| A logikai gondolkodás fejlesztése az igaz és hamis állítások megítélésével. A kreativitás fejlesztése többféle megoldás keresésével. Matematikai szövegértő és szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. | Állítások igazságának eldöntése. Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése próbálgatással, véges alaphalmazokon. Nyitott mondatok lejegyzése, megoldása. Megoldási algoritmusok megismerése, alkotása, alkalmazása. Szövegek megjelenítése tevékenységgel, ábrázolással. | Egyszerű nyitott mondat kiegészítése igazzá, hamissá. |
| Szöveges feladatok értelmezése, megoldása modell segítségével. Szöveges feladatról nyitott mondat készítése, többféle megoldási mód keresése. Matematikai modell (sorozatok, táblázatok, rajzok, grafikonok) használata a szöveges feladatok megoldásához. | Szöveges feladatok értelmezése, adatainak lejegyzése, megoldási terv készítése. Szöveges feladat megoldása közvetlenül az értelmezésre szolgáló tevékenységgel, ábrákkal és matematikai modellel. A számítások helyességének ellenőrzése és az eredmény értelmezése. |
Sorozatok, függvények
| Fejlesztési feladatok | Tananyag és tanulói tevékenységek | A következő tanévi fejlesztés feltételei |
| A döntési képesség formálása. A becslő, felismerő és alkotóképesség fejlesztése problémafelvetésekkel. | Adott szabályú sorozat folytatása. Sorozat szabályának felismerése, megfogalmazása Néhány elemével elkezdett sorozathoz többféle szabály alkotása. Tapasztalati adatok táblázatba való lejegyzése, rendezése. Grafikonok. Hozzárendelések, megkezdett párosítások folytatása. | Egyszerű sorozatok szabályának megállapítása. Egyszerű sorozat folytatása. Kapcsolatok keresése táblázatok adatai között. |
Geometria, mérés
| Fejlesztési feladatok | Tananyag és tanulói tevékenységek | A következő tanévi fejlesztés feltételei |
| Testek, síkidomok, egyszerű transzformációk |
| Kreatív gondolkodás fejlesztése. Térlátás fejlesztése az alakzatok különféle előállításával. Megfigyelés, tulajdonságok számbavétele. | Testek építése szabadon és adott feltételek szerint. Testek másolása modellről. Testek szétválogatása egy és két tulajdonság szerint. | Testek építése modellről. |
| Síkidomok előállítása szabadon, másolással és egy-két feltétel megkötésével. (Kirakás, papírhajtogatás, nyírás, vonalzó és körző használata.) Tengelyesen tükrös alakzatok előállítása tevékenységgel. Tájékozódás vonalon, síkban, térben. | Síkidomok előállítása tevékenységgel. |
| A téglalap és négyzet tulajdonságai: oldalak, csúcsok száma. A tulajdonságok összehasonlítása. Nagyítás, kicsinyítés, tükrözések, eltolás egyszerű esetekben. | Téglalap, négyzet tanult tulajdonságainak felsorolása modell segítségével. |
| Mérhető tulajdonságok, mérés |
| Tapasztalatgyűjtés. Mennyiségi jellemzők felismerése, a különbségek észrevétele. A pontosság mértékének kifejezése gyakorlati mérésekben. A matematika és a valóság kapcsolatának építése. | Mérések alkalmi egységekkel a már megismert mennyiségek körében. Terület, térfogat, szög fogalmának alapozása konkrét tevékenységgel, tapasztalatok gyűjtésével. Kerületmérés körülkerítéssel, területmérés lefedéssel. Térfogat mérése alkalmi egységekkel. Mérés szabvány egységekkel: mm, cm, dm, m, km, hl, l, dl, cl, ml, t, kg, g. Az idő mérése (óra, perc, másodperc). Egység, mennyiség és mérőszám kapcsolata. Mérés az egységek többszöröseivel. | Mérés alkalmi és szabvány egységekkel. A gyakorlatban végrehajtott mérések alapján a mértékegység és mérőszám kapcsolatának megállapítása. |
| Érzékszervi megfigyelés alapján összehasonlítások végzése. Át- és beváltások gyakorlati mérések esetében. A mértékegységek használata és átváltása szöveges és számfeladatokban. | Át- és beváltások a tanult mértékegységekkel gyakorlati mérésekhez kapcsolódva. A tanult szabvány mértékegységek gyakorlati alkalmazása. |
Valószínűség, statisztika
| Fejlesztési feladatok | Tananyag és tanulói tevékenység | A következő tanévi fejlesztés feltételei |
| A matematika és a valóság kapcsolatának folyamatos figyelemmel kísérése. Kifejezőkészség fejlesztése a sejtések megfogalmazásával. Logikus gondolkodás fejlesztése. | Adatok megfigyelése, gyűjtése, rögzítése, rendezése, ábrázolása, elemzése. Két adat számtani közepének értelmezése. A lehetséges és lehetetlen tapasztalati úton való értelmezése. A biztos és véletlen megkülönböztetése. Próbálgatások tárgyi tevékenységek kíséretében, sejtések, indoklások megfogalmazása. | A biztos és a véletlen megkülönböztetése konkrét tapasztalatszerzés útján. |
4. évfolyam
| Évi óraszám: | 1. változat 111 |
| 2. változat 111 |
Számtan, algebra
| Fejlesztési feladatok | Tananyag és tanulói tevékenységek | A továbbhaladás feltételei |
| Számfogalom 10 000-es számkörben |
| Összefüggések megfogalmazása a matematika nyelvén. Rendszerező, absztraháló képesség fejlesztése. Becslés, kételkedés, bizonyítás, elemzés, ellenőrzés a feladatok megoldásakor. | A valóság és a matematika elemi kapcsolatainak továbbépítése. Számfogalom bővítése 10 000-ig, számok írása, olvasása. Számok tulajdonságainak felismerése, megnevezése. Számok bontása, képzése a számjegyek alaki, helyi, valódi értékének értelmezése. Kapcsolatok keresése változó mennyiségek között. Római számok leolvasása, írása (I,V,X,C,D) a logikai felépítést tükröző egyszerű esetekben, pl.: IV,XII,XC. | Biztos számfogalom tízezres számkörben. Számok helyi érték szerinti írása, olvasása. Számok képzése, bontása. |
| A számok nagysága, számok közelítő értéke. Kerekített értékek a halmazok, mennyiségek közvetítésével, számegyenes használatával, a számrendszeres alak tudatos értelmezésével. | Számok nagyságának és a számjegyek különféle értékének biztos ismerete. |
| A számok tulajdonságai, kapcsolatai, szomszédai, összeg-, különbség-, szorzat-, hányados és összetett alakjai. A törtszám fogalmának tapasztalati úton való előkészítése. Előállítása tárgyi tevékenységgel; értelmezése különféle mennyiségek mérőszámaként. A negatív szám fogalmának tapasztalati úton való előkészítése. | A tízes, százas, ezres számszomszédok meghatározása. |
| Műveletek értelmezése, műveletvégzés |
| Biztonság a szóbeli műveletek végzésében kerek számok körében. A becslés és kerekítés önálló alkalmazása. A szóbeli és írásbeli műveletek alkalmazásszintű felhasználása Jártasság az egyszerű számológép használatában. | A műveletek értelmezése tevékenységgel, ábrával és szöveggel Szóbeli műveletvégzés a tanult számolási eljárásokkal. A műveletfogalom kiterjesztése az írásbeli műveletek körére. Becslés, közelítő érték keresése. | Szóbeli és írásbeli műveletek értelmezése és megoldása. A becslés, ellenőrzés eszközként való alkalmazása. |
| Műveleti tulajdonságok kiterjesztése a tízezres számkörre. A műveletek közötti kapcsolat tudatosítása. Összeadás, kivonás, szorzás, osztás szóbeli számolással kerek számok esetében. Írásbeli összeadás, kivonás négyjegyű számokkal. Írásbeli szorzás kétjegyűvel, osztás egyjegyűvel. A zárójel használata, műveleti sorrend. Egyszerű számológép használata a számolás ellenőrzéséhez. | A helyes műveleti sorrend ismerete és alkalmazása a négy alapművelet körében. A zárójel alkalmazása. |
| Összefüggések, kapcsolatok |
| A problémamegoldó gondolkodásban való gyakorlottság és eredményesség fokozása: - önállóság növelése a feladatok szövegének értelmezésében, - megoldási algoritmusok kialakítása és alkalmazása, - szöveges feladathoz többféle megoldás keresése. Tanulási szokások tovább-fejlesztése: - kerekített értékekkel végzett becslés, - az ellenőrzés többféle módjának ismerete, - megoldási terv készítése feladatokhoz, - írásbeli válaszadás szöveges feladathoz. | A nyitott mondatok igazsághalmazának megkeresése véges alaphalmazon; egyszerű esetekben következtetéssel. A tervszerű próbálgatás (közelítő módszer) alkalmazása a megoldás keresésére. Egyszerű állítások tagadása, nyitott mondat kiegészítése. | Szöveges feladathoz tartozó számfeladat alkotása, és ezzel a szöveges feladat megoldása. Adott halmaz elemeinek szétválogatása adott szempont szerint. Nyitott mondat igazsághalmazának megkeresése véges alaphalmazon. |
| Szöveges feladatok értelmezése, az adatok ábrázolása, modell készítése. Többféle megoldási mód keresése. Szöveges feladatok tevékenységhez, rajzhoz kapcsolódva. Szöveges feladatok megoldása. Értelmezés, adatok kigyűjtése, rendszerezése, modellkészítés (keresés, választás), összefüggések elemzése, a probléma megoldása, válasz megfogalmazása, az eredmény összevetése a valósággal. | Szöveges feladatok megoldása. A megoldás algoritmusainak alkalmazása. |
Sorozatok, függvények
| Fejlesztési feladatok | Tananyag és tanulói tevékenységek | A továbbhaladás feltételei |
| Az önállóság fejlesztése a gondolkodási műveletek alkalmazásában. Lényegkiemelő és általánosító képesség, következmények meglátására való képesség fejlesztése. Összefüggések észrevétele és megfogalmazása. Az általánosításra való törekvés. A kifejezőkészség alakítása: világos, rövid fogalmazás. Absztrakciós képesség alapozása. | Megkezdett sorozatok folytatása adott szabály szerint. Összefüggések keresése az egyszerű sorozatok elemei között. Sorozatok képzési szabályának megállapítása. Többféle folytatás lehetősége. Adatok sorozatba rendezése, a folytatásra vonatkozó sejtések megfogalmazása. Hozzárendelések. Grafikonok készítése, olvasása. (osztályozás, szabályfelismerés, grafikonkészítés, elemi algoritmus alkalmazása). | Sorozat szabályának felismerése, sorozat folytatása. A szabály megfogalmazása egyszerű formában. Összetartozó elemek táblázatba rendezése. Összefüggés felismerése a táblázat elemei között. |
Geometria, mérés
| Fejlesztési feladatok | Tananyag és tanulói tevékenységek | A továbbhaladás feltételei |
| Testek, síkidomok, transzformációk |
| Konstrukciós képesség alakítása. Sík- és térgeometriai megfigyelések elemzése, megfogalmazása a tanult matematikai szaknyelv segítségével. A megkülönböztetés, tér- és formalátás képességének fejlesztése a rész és egész viszonyának megértésével. A helymeghatározás képességének fejlesztése. | Testek másolása modellről. Testek építése adott feltételek szerint testekből, lapokból. Testháló kiterítése, tervezése, összeállítása: téglatest, kocka. Síkidomok előállítása párhuzamos és merőleges vonal-párok segítségével. Az egybevágóság fogalmának tapasztalati előkészítése: síkidomok másolása, eltolás, tengelyes tükrözés, elforgatás például másolópapír segítségével. Nagyítás, kicsinyítés négyzetrácsos papíron. A hasonlóság fogalmának tapasztalati előkészítése. | Adott feltételeknek megfelelő geometriai alakzatok építése síkban, térben. Geometriai tulajdonságok felismerése, alakzatok kiválasztása a felismert tulajdonság alapján. Transzformációk létrehozása eltolás és tükrözések segítségével. |
| Mérhető tulajdonságok, mérés |
| Tapasztalatgyűjtés, tulajdonságok felismerése, megkülönböztetése, osztályokba sorolása, rendezése. Az érzékelés pontosságának fejlesztése. | Összehasonlítások, viszonyítások. A hosszúság, űrtartalom, tömeg és idő mérése alkalmi és szabvány egységekkel. A mennyiségek szabvány mértékegységeinek használata szám- és szöveges feladatokban. | Mérés szabvány egységekkel. Át- és beváltások a tanult mértékegységekkel gyakorlati mérésekhez kapcsolva, illetve ilyenek felidézése nyomán. |
| A terület mérése lefedéssel, a terület kiszámítása a területegységek összeszámolásával, térfogatmérés kirakással, építéssel. Téglalap területének mérése; számolás a kirakást felidéző módon. | Számítások a kerület és terület megállapítására. |
Valószínűség, statisztika
| Fejlesztési feladatok | Tananyag és tanulói tevékenység | A továbbhaladás feltételei |
| Tapasztalatok szerzésével későbbi fogalomalkotás előkészítése (a biztos, a lehetséges és a lehetetlen események, törtszámok). A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. | Adatok gyűjtése, rendezése, ábrázolása grafikonon. Táblázatok, grafikonok készítése, leolvasása, értelmezése. számtani közepének értelmezése. Az „átlag” használata. Valószínűségi játékok, kísérletek, megfigyelések A gyakoriság, valószínű, kevésbé valószínű értelmezése konkrét példákon. A véletlen események gyakoriságának megállapítása kísérletek végzésével. Sejtés megfogalmazása adott számú kísérlettel. Eredmények összevetése a sejtéssel, az esetleges eltérés megállapítása és magyarázata. | Adatgyűjtés táblázatok leolvasásával. Példák megfogalmazása a biztos, a lehetséges és a lehetetlen fogalmának használatával. |
Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez
Megismerési módszerek alkalmazása
- Érzékelhető tulajdonságok felismerése, megfogalmazása.
- Összehasonlítások, viszonyítások rendezések, válogatások.
- Összefüggések megjelenítése tárgyi tevékenységgel.
- Alakzatok előállítása, modellek építése.
- Számok tulajdonságainak ismerete.
Matematikai összefüggések felismerése, alkotása
- Számfogalom biztonsága.
- Eligazodás a tízes számrendszerben.
- Számsorozatok folytatása, alkotása.
- Műveletek értelmezése.
- Műveletek megoldása szóban és írásban.
A gondolkodási műveletek alkalmazása
- Összefüggések leolvasása képről, szövegről.
- Matematikai problémák felismerése, értelmezése.
- Matematikai problémák megoldása.
- Következtetések, oksági kapcsolatok bizonyítása tárgyi tevékenységgel.
Mennyiségi viszonyok értelmezése
- Mérési tevékenységben való jártasság.
- Szabvány mértékegységek alkalmazása.
- Mértékegység, mérőszám kapcsolatának felismerése.
- Át- és beváltások a mérések gyakorlatában.
Önállóság, alkotó képesség
- A megértett matematikai fogalmak használata.
- Pontosság, megbízhatóság a számolásban.
- Az ellenőrzés, indoklás, érvelés, igazolás, kételkedés alkalmazása a problémák megoldása során.
- Kreativitás a feladatok megoldásában.
- Rendezett, gondos írásbeli munka.
INFORMATIKA
3-4. évfolyam
Célok és feladatok
Napjainkban még a felnőtteknek sem könnyű eligazodni az információk özönében, és megfelelően alkalmazni a lépten-nyomon felbukkanó új információtechnikai eszközöket. A gyermekeket, a mai iskolarendszerben tanuló diákokat még inkább fel kell készítenünk az információs kor kihívásaira, arra, hogy felnőttként élni, dolgozni, alkotni, tanulni, művelődni, szórakozni tudjanak, hogy az értékes és értéktelen információkat megkülönböztessék. El kell sajátítaniuk az információk szerzésének, feldolgozásának, tárolásának, továbbításának technikáit, meg kell ismerniük az információkezelés jogi és etikai szabályait.
Szinte nap mint nap halljuk, milyen fontos a 21. század információs társadalmában az ún. informatikai írástudás, amelynek elsajátítását minél fiatalabb életkorban meg kell kezdeni. Aki gyermekkorától kezdve nem jut az informatikai alapismeretek birtokába, szinte behozhatatlan, hátrányos helyzetbe kerül társaival szemben. Emiatt a tanulók felkészítése az új évezred információs társadalmára a közoktatás kiemelt feladata. Az informatikai ismereteket, eszközöket, a kommunikációs kultúrát mindenki számára ingyenesen kell hozzáférhetővé tenni az oktatási rendszeren belül.
Az információs társadalom kihívást gyakorol a mai oktatási rendszerre is: az információs és kommunikációs technika (IKT) alkalmazása - mindennapi életüket is befolyásolva - új tanulási lehetőségeket kínál. A régi pedagógiai eszközök, módszerek egyre kevésbé hatásosak, önmagukban nem alkalmasak az ismeretszerzésre. Nemcsak a tudásanyag újul meg és változik igen gyors tempóban, hanem az információkhoz való hozzáférés módjai is megsokszorozódnak IKT használatának köszönhetően. A pedagógus szerepe átalakul: a gyermekek, diákok körében a tudásanyagnak már nem egyedüli közvetítője. Olyan tanulási környezetet kell kialakítania, amely segíti a felfedezést, fejleszti a kreativitást, a multimédiás kommunikációt, a távoli partnerekkel való együttműködést, az egyéni vagy csoportos munkát, a megszerzett tapasztalatok adaptációját, ezáltal erősíti az ismeretszerzést, a tudásanyag elsajátítását és a képességfejlesztést. Ebben a folyamatban az elkövetkező években - az EU-elvárásoknak is megfelelve - egyre fontosabb szerepet kapnak az IKT-alkalmazásra felkészült pedagógusok.
Az informatikai műveltség megalapozásának gyermekkorban történő megkezdését az oktatáspolitikai irányelvek kimondottan támogatják. A Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési területként ajánlja az információs és kommunikációs kultúra elsajátítását, és eszközeinek-módszereinek a tanulási folyamat egészében történő felhasználását. Ahhoz ugyanis, hogy bármely iskola felkészíthesse diákjait a tudásalapú társadalomra, nem elég egy felső tagozatos, szűk óraszámú, „osztályozott” informatika tantárgy, hanem a tanulóknak - már kisdiák koruktól kezdve - meg kell szokniuk és ismerniük az IKT napi használatát: az egyes tanórákon éppúgy, mint a tanórán kívüli felkészülésben vagy éppen szabadidős tevékenységekben.
Az informatika tantárgy az informatikai műveltség alapjainak elsajátítására hivatott. A tantárgy célja felkelteni és fokozatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését az informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit, fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását. Fontos, hogy a tanulók ne csak megismerjék, hanem megszeressék az informatikai környezetet (a számítógépet), megismerve annak hatásait, előnyeit. A tantárgy további célja az informatikai tudás megszerzése, a készség- és képességfejlesztés, valamint az ismeretek alkalmazásának támogatása más tantárgyakban, a későbbi tanulmányokban, majd a mindennapi életben, a munkában. Mivel eszközeit és módszereit tekintve egy állandóan, rohamléptekben fejlődő műveltségterületről van szó, ezért elengedhetetlenül fontos olyan tanulói attitűd kialakítása, amely a megszerzett ismeretek folyamatos bővítésére, megújítására, az élethosszig tartó tanulásra ösztönöz.
Fejlesztési követelmények és ajánlások
A tíz éven aluli gyermekek általában igen könnyen megbarátkoznak az informatikai újdonságokkal, semmiféle kommunikációs gátlás nincs bennük az IKT-eszközök használatával szemben. Feltétlenül építenünk kell a gyermeki kíváncsiságra, mégpedig a megismerés helyes irányba terelésével, a megfelelő pedagógiai környezet megteremtésével. Felelősek vagyunk azért, hogy a gyermekek ne valamilyen alkalmatlan számítógépes reflexjátékon keresztül ismerkedjenek meg az informatika világával, hanem hagyományos játékokkal éppúgy, mint didaktikai célú szoftverek és fejlesztő rendszerek segítségével.
A tanulók ismerjék meg a számítógépes munka szabályait, a legfontosabb balesetvédelmi előírásokat. Törekedjünk az eszközök ergonómiai szempontból történő helyes megválasztására, elhelyezésére, a korcsoport testméreteinek figyelembe vételével. Sajátítsák el a tanulók a számítógépnek és perifériáinak kezelési tudnivalóit, ismerkedjenek meg a számítástechnikai szakkifejezésekkel, azok jelentésével - életkoruknak megfelelően értsék meg azokat.
Ismerjék meg a számítógép bekapcsolásának és kikapcsolásának helyes sorrendjét. Ha a számítógépek hálózatba vannak kötve, ismertessük meg velük a hálózatba való bejelentkezés menetét (azonosító, jelszó), jelentőségét, a kilépés folyamatát, és beszélgessünk velük a hálózathasználat etikájáról, szabályairól. Lássák meg a számítógép sokoldalú alkalmazhatóságát, és azt is, hogy hálózat esetén e lehetőségek kiszélesednek, új problémamegoldási lehetőséget nyújtanak a felhasználók számára.
Fontos, hogy a tanulók olyan szoftverekkel találkozzanak először, amely a tantárgy pedagógiai céljainak megfelel. Előnyt élveznek a játékos didaktikai szoftverek, a több érzékszervre ható, de egyszerű kezelésű, „felhasználóbarát”, gyermekeknek készített multimédia-programok, és azok a nyitott programok, amelyekkel alkotni lehet. A tanulók az eszközök és szoftverek megismerését követően törekedjenek önálló számítógépes alkotások elkészítésére (szövegek, rajzok, animációk, dallamok, stb.), tudjanak minta után egyszerűbb dokumentumokat létrehozni. Legyen igényük az esztétikus külalak kialakítására. Motiváljuk őket arra, hogy mondanivalójukhoz, elképzeléseikhez önálló, kreatív alkotásokat tervezzenek, készítsenek. Tudják, hogy az alkotások elmenthetők, később visszahívhatók, módosíthatók. Az alkotásokat - lehetőség szerint - nyomtassuk ki, és közösen értékeljük.
A tanulók legyenek képesek arra, hogy egy adott probléma megoldásához a megismert alkalmazások (eszközök, módszerek) közül kiválaszthassák a megfelelőt. Szerezzenek jártasságot az általuk megismert szoftverek kezelésében, ismerjék meg annak kezelőfelületét, menürendszerét, legfontosabb funkcióit. Az alkalmazói ismeretek elsajátítására, begyakorlására mindig a gyermekek közvetlen környezetéből, a mindennapi életből vegyünk mintapéldát. A dokumentumkészítés (pl. faliújság-szöveg, felirat, plakát, illusztráció) az iskolai eseményekhez, tantárgyakhoz vagy a gyermekek hétköznapjaihoz, az őket foglalkoztató témákhoz kapcsolódjon.
Bár az informatika tantárgy feladata a számítógépes tudnivalók, valamint a könyvtárhasználati ismeretek közvetítése, mégis arra kell törekedi, hogy az alsó tagozatos tanórákon (és nemcsak az informatika órán!) az informatika interdiszciplináris jellege domináljon. Az informatika órák akkor eredményesek igazán, ha túlmutatnak a tantárgyi kereteken, ha nem a „zárt” informatika kabinetre korlátozódnak, hanem a megszerzett ismeretek rögtön a gyakorlatban „hasznosulnak”. A tantárgyköziség az informatika jellemzője. Amikor az életkornak megfelelő informatikai játékokat játszunk (pl. robotjáték), a gyermekek egy robot útvonalát ugrándozva követik, közben utasításokat ismételgetnek, vagy éppen énekelnek, majd a füzetbe számokkal-jelekkel („titkosírással”) lejegyzetelik a mozgást, ugyanezt a számítógép képernyőjére is elővarázsolják, sőt egy rövid mesét is kitalálnak hozzá, feltehető a kérdés: milyen órán vesznek részt a tanulók? Matematika, ének, testnevelés, rajz, anyanyelv vagy technika órán? A játék során ugyanis algoritmust ismertek fel és hajtottak végre, ezt lejegyzetelték, adatokat kezeltek, „alkalmazói problémát oldottak meg”, fejlesztőrendszert használtak: miközben rajzoltak, tornáztak, mesét mondtak, titkos írást kódoltak.
Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése a tantárgy kiemelt feladata. Ismertessük meg a tanulókat néhány, a hétköznapi életből vett algoritmussal, majd törekedjünk arra, hogy ők is felismerjenek, értelmezzenek, létrehozzanak, kitaláljanak algoritmusokat. Értelmezzék a mindennapi algoritmusokat és tudják annak adatait, folyamatát megfelelő eszközkészlettel rögzíteni, leírni. Játsszanak algoritmikus játékokat: gondolati, cselekvéses, mozgásos játékokat is - a teremben, az udvaron. Lássanak példát egyes algoritmusok számítógépes megvalósítására, és törekedjenek a számítógéppel önálló algoritmusok készítésére vagy ezek értelmezésére. Vegyék észre az algoritmusokban a sorrend fontosságát, értsék meg az ismétlések szerepét és a változások mértékét.
A tanulók gyűjtsenek adatokat a mindennapi életből, törekedjenek ezek megkülönböztetésére, lejegyzetelésére, adott szempont szerinti rendezésére. A különböző tantárgyakhoz kapcsolódóan tematikusan keressenek adatokat, illetve szerezzenek információkat a korcsoportnak megfelelő, iskolában vagy otthon rendelkezésre álló dokumentumokból. A tanulók értsék meg, hogy az információknak változatos megjelenési formája van. Legyenek képesek a különféle módon megjelenő információt felismerni (szöveg, ikon, kép, hang…), értelmezni, és szerezzenek jártasságot az információk kezelésében. Lássák, hogy nem öncélúan gyűjtötték az adatokat, keresték az információkat, hanem azok - valamely más tanórán vagy a mindennapokban - hasznosultak. Érezzék az információszerzés és feldolgozás gyakorlati hasznát, előnyeit.
Ismerkedjenek meg az iskolai könyvtárral, az iskola tanulási forrásközpontjával. Használata során vegyék észre változatos információszerző lehetőségeit. Sajátítsák el a könyvtárhasználat szabályait, kövessék a könyvtárban elvárt viselkedési normákat. Ismerjék fel a könyvtár rendezettségét, tudjanak eligazodni tereiben, állományrészei között.
Vegyék észre, hogy az információk hagyományos (papíralapú) és új, egyre fejlettebb elektronikus hordozókon is hozzáférhetőek. Lássanak a könyvtárban különféle dokumentumfajtákat, információs forrásokat, és formai, használati jellemzőik megismerése alapján tudják megkülönböztetni és alkalmazni azokat. Értsék meg a különböző ismeretforrások együttes használatának, feladatközpontú alkalmazásának szükségességét.
Tudjanak feladataikhoz könyvet és egyéb dokumentumokat keresni a szabadpolcról. Tájékozódásuk során önállóan használják az életkoruknak megfelelő főbb segédkönyveket (lexikon, szótár, enciklopédia) Kapjanak a szaktárgyi ismeretszerzés során a tanulók minél több olyan feladatot, amelynek megoldásához önálló gyűjtőmunkára, az információk keresésére van szükség. Gyakorolják a felfedező ismeretszerzés könyvtári műveleteit, és sikerélményük vezessen a könyvtár iránti attitűd megerősödéséhez, az érdeklődés által vezérelt önálló ismeretszerzés megszerettetéséhez.
Ismerkedjenek meg a világháló információszerzési lehetőségével is. A rendelkezésre álló böngészőprogrammal olyan honlapokat keressenek fel, amely számukra érdekes, szórakoztató, illetve az egyes tantárgyak ismeretszerzését segítik. Látogassuk meg az iskola honlapját is, ennek a tanulók számára is érdekes, fontos információit megtalálva. Ha a honlapnak nagyobb diákszerkesztői is vannak, az alsós tanulók ötleteikkel, kisebb számítógépes alkotásaik közzétételével segíthetik a honlapfejlesztők munkáját, valóban tapasztalván alkotómunkájuk hasznosulását, fontosságát. Az Internet használata kapcsán beszéljünk a világhálón való szörfölés veszélyeiről is, illetve a túlzott számítógép-használat káros hatásairól.
A tantárgy tanítása során, a fejlesztési követelmények megvalósulása érdekében mindvégig kiemelten jelenjen meg az informatika sokoldalú alkalmazhatósága és domináljon gyakorlati szerepe. Ne egy elméleti, szakismeretek pontos megtanulására és „felmondására” törekvő, szigorúan osztályozott tantárgy legyen, hanem engedjük a tanulókat az IKT-eszközökkel tevékenykedni, kísérletezni, alkotni. Lássák meg a tanulók az informatika mindennapi életben való alkalmazásának fontosságát. Lehetőség szerint tanulmányi kirándulás szervezésével tekintsenek meg egy olyan közeli munkahelyet, ahol az IKT érdekes, hasznos alkalmazásával találkoznak.
Az életkornak megfelelően minél több játékos elemet alkalmazzunk. Erősítsük a csoportmunkát, projektmunkát, az együttgondolkodást, a munkamegosztás kialakulását. A gyermekek párosan is dolgozhatnak-alkothatnak a számítógépnél, elosztva a feladatokat. Azok a gyermekek, akik otthon vagy másutt már találkoztak a számítógéppel, sőt esetleg használták is azt, ismereteiket osszák meg „kezdő” társaikkal, segítve azok első próbálkozásait. A tanulói egyéni munkák eredményeit (alkotás, gyűjtőmunka, keresés stb.) közösen értékeljük, a legjobb munkákat dicsérjük, jutalmazzuk, hasznosítsuk.
| Évi óraszám: | 1. változat 18,5 (a 3.és a 4. évfolyamon) |
| 2. változat 37 (a 4. évfolyamon) |
| TÉMAKÖRÖK | TARTALMAK | TANULÓI TEVÉKENYSÉGEK |
| 1. Az informatikai eszközök használata | A számítógép-terem üzemeltetésének rendje, a számítógép üzemeltetése, balesetvédelmi tudnivalók. A számítógép fő részei. A billentyűzet és az egér használata. A jelek és a számítógép kapcsolata. | Ismerkedés az informatikai környezettel. A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás, „párbeszéd” ismert programok segítségével. Egyszerű fejlesztő szoftverek megismerése, didaktikai célú játékok, multimédia oktatóprogramok használata. Programok indítása, futtatása, a menüpontok felfedezése és használata. Gyakorlás az ismert szoftverekkel, a felhasználói felület kezelése, a jelek értelmezése, csoportosítása. A hálózati bejelentkezés gyakorlása. |
| 2. Informatika-alkalmazói ismeretek |
| 2.1. Dokumentumkészítés | Egyszerű szövegíró/szerkesztő és rajzoló program kiválasztása, elindítása. Rövid szöveges dokumentum készítése. A szöveg begépelése, javítása. Egyszerű rajzok, ábrák, animációk elkészítése. A rajzos dokumentum nyomtatása. | A választott szövegszerkesztő és rajzoló program alapszintű kezelése: a legfontosabb elemek, funkciók, megismerése, kiválasztása. Kreatív alkotás a számítógéppel: egyszerű rajzos dokumentumok készítése, „kép- és betűnyomdák” segítségével. Az iskolai és mindennapi élethez kapcsolódó tematikus rajzok, szövegek készítése. A dokumentumok mentése és nyomtatása segítséggel. |
| 2.2. Az adatok világa | Adatok gyűjtése, értelmezése, csoportosítása és feldolgozása: keresés és rendezés. | Mindennapi adatok gyűjtése és lejegyzése (szöveggel, számmal, rajzzal). Az adatok, csoportosítása, válogatása, rendezése. Az egész számok, szövegek és rajzos adatok megkülönböztetése. Adatkeresés, információgyűjtés a rendelkezésre álló adathalmazból. Egyes közhasznú információforrások, mindennapi adatbázisok megismerése. |
| 3. Infotechnológia |
| 3.1. Problémamegoldás | Az információ különféle megjelenési formái. A mindennapi életben előforduló információs jelek, szimbólumok. | Információgyűjtés változatos módon és forrásokból. Az információ kifejezése beszéddel, írással, rajzzal, jelekkel, mozgással stb. A pedagógus által felvetett egyszerű problémára megoldási javaslatok megfogalmazása, a problémamegoldás gyakorlása informatikai eszközökkel. |
| 3.2. Algoritmusok | Egyszerű algoritmusok megfogalmazása, értelmezése. Az algoritmus adatai. Az informatikai környezet algoritmusai. Algoritmusok a számítógépen. | A mindennapi élet algoritmusainak felismerése, megfogalmazása, egyszerű lejegyzése és/vagy eljátszása. („Robotjátékok”) Az algoritmus adatainak értelmezése, leírása (számmal, betűvel, rajzzal…). Egyszerű algoritmusok megfogalmazása a számítógép számára, megfelelő fejlesztőrendszer használatával. Az algoritmus végrehajtása a számítógépen, az eredmény értelmezése. |
| 4. Infokommunikáció | Információszerzés az Internetről. Ismert honlap meglátogatása. | Irányított keresés az Interneten. A böngészőprogram indítása, adott web-oldal megkeresése és megtekintése. Hosszabb oldal megtekintése gördítéssel. Ugrópont felismerése és használata. A felfedező keresés gyakorlása az életkornak megfelelő információforrásokban. Az iskola honlapjának meglátogatása |
| 5. Médiainformatika | A hagyományos és elektronikus média lehetőségei, eszközei | Ismerkedés az elektronikus média lehetőségeivel. Oktatási célú multimédia programok, játékos oktatóprogramok használata. Elektronikus adattárak (könyv, lexikon, szótár…) megtekintése. Hangzóanyagok, képek, animációk, filmek létrehozása és/vagy lejátszása informatikai eszközökkel. Az eszközhasználat kipróbálása (pl. videó, digitális fényképezőgép, kamera, DVD,…). Beszélgetés a hagyományos és virtuális világ jellemzőiről, eltéréseiről. |
| 6. Informatika és társadalom | Az informatika alkalmazása a mindennapi életben. | Gyűjtőmunka az életkornak megfelelő információforrásokból az informatikai eszközök szükségességéről, mindennapi alkalmazásairól. Látogatás egy közeli „informatizált” munkahelyen. Beszélgetés az informatikai eszközök túlzott használatának veszélyeiről. |
| 7. Könyvtári informatika | Az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezete. Főbb állományrészek a dokumentumok tartalmának és használati sajátosságainak megfelelően. A könyvtár szolgáltatásai, használati szabályai (kölcsönzés, helyben használat), viselkedési normák. Az állományban való keresés algoritmusa. Iskolai könyvtár, lakóhelyi közkönyvtár gyermekszolgálata. | Eligazodás a könyvtár tereiben, a könyvtár alapvető szolgáltatásainak igénybevétele a használati szabályok követésével, a viselkedési normák elfogadásával. Tájékozódás a könyvtár szabadpolcos raktári rendjében a feliratok és választólapok segítségével. A főbb állományrészek azonosítása, egyszerűbb tematikus keresés az életkornak megfelelő dokumentumok között. Látogatás a lakóhelyi gyermekkönyvtárban. |
| A főbb dokumentumtípusok (könyv, folyóirat, audiovizuális és elektronikus ismerethordozók) formai sajátosságai, használati jellemzői (a használathoz szükséges eszközök bemutatásával). A különböző médiumok szerepe az ismeretszerzésben. | A főbb dokumentumtípusok megkülönböztetése, felhasználása különböző tantárgyi témák feldolgozásában. Azonos témákról szóló különböző információhordozók keresése és a téma megjelenítésének, sajátos feldolgozásának megfigyelése. A felhasznált dokumentum tartalmának és főbb azonosítási adatainak megállapítása, feljegyzése. |
| Segédkönyvek: lexikon, szótár, enciklopédia. Műfaji sajátosságaik, szerkezeti jellemzőik, a tájékozódásban betöltött szerepük. Segédkönyv nyomtatott és elektronikus formában. | Az alapvető segédkönyvek szerkezetének, tájékoztató apparátusának megismerése. Tájékozódási feladatok megoldása, (tények, adatok keresése az életkori sajátosságoknak megfelelő segédkönyvekben. |
A továbbhaladás feltételei
A tanuló ismerje fel és nevezze meg a számítógép fő részeit. Legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret, használatukkal a számítógéppel „kommunikálni”, és életkorának megfelelő oktatási célú programokkal tevékenykedni. Elakadás, hibaüzenet esetén tudjon segítséget kérni.
Ismerje meg egy szövegszerkesztő és rajzoló szoftver alapvető szolgáltatásait, alkalmazásukkal tudjon egyszerű szöveges dokumentumot létrehozni, illetve ábrát, rajzot, illusztrációt készíteni.
Legyen képes egyszerű, hétköznapi, illetve térbeli tájékozódási képességet fejlesztő algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani.
Tudjon tájékozódni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában és innen dokumentumot választani. Legyen képes a választott dokumentum legfontosabb adatainak megnevezésére. Ismerje az információhordozók mindennapi életben leggyakrabban használt típusait. Legyen képes olvasmányairól röviden, szóban beszámolni.
Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez
A tanulók értékelésekor minden esetben tartsuk szem előtt a Fejlesztési követelményekben leírtakat. Ebben az életkorban még erőteljesebben kell érvényesülnie az informatika sokoldalú alkalmazhatóságának, gyakorlati jellegének. Bár a kisiskolások a tanórai játékos, korosztályhoz illő tevékenységek közben sok hasznos szakismeretet, új fogalmat is elsajátítanak, semmiképpen ne törekedjünk ezek definíciószerű „felmondására”, visszakérdezésére, pontos idézésére. A továbbhaladás feltételeként ugyan nélkülözhetetlen egyes informatikai alapfogalmak megértése, ismerete (pl. a számítógép fő részei vagy egyes kezeléshez szükséges tudnivalók), ezeknek ismeretét leginkább a gyakorlati alkalmazások során ellenőrizhetjük. Ha olyan feladatokat adunk, amelyek teljesítésekor a tanulók az IKT-eszközökkel tevékenykednek - információt gyűjtenek, kísérleteznek, saját ötleteik alapján alkotnak -, a legfontosabb fogalmak, tantárgyi ismeretek könnyen rögződnek, és a pedagógus számára a tevékenység megfigyelésével közvetlenül ellenőrizhetővé válnak.
Az értékelés folyamatos, rendszeres legyen és minden tantervi témát érintsen. Minden esetben törekedjünk a tanulók önállóan vagy közösen végzett feladatainak szóbeli értékelésére, dicséretére. A tanórai munka szóbeli, összegző értékelése lehetőleg sose maradjon el, hiszen az eredmények ismerete, a pozitív megerősítés rendkívül motiváló hatású. Az önálló alkotásokat mindig értékeljük, az ügyes munkákat dicsérjük, és a többi tantárgyban megszokott módon jutalmazzuk. A tanulócsoporttal közösen legjobbnak ítélt produktumokat feltétlenül hasznosítsuk (pl. faliújság, iskolaújság, iskolai dekoráció, honlap, stb.)! A tanórai tevékenység elismerésének igen hatékony módja az, ha a diákok látják az eredményt, a hatást: saját alkotásuk hasznosulása kapcsán megérzik az informatika mindennapi életben való alkalmazásának fontosságát.
A belépő, új tantárgy első félévében nem ajánlott érdemjegyet adni, ehelyett rövid szöveges értékelés írása javasolt, amelyben leginkább a tanulók ötleteit, ügyességét, kreativitását, órai aktivitását „díjazzuk” az egyes feladatok megoldása, alkotások elkészítése során. Ezt a meggondolást az is indokolja, hogy a tanulók előismeretei eltérőek: alkalmazói tudásuk attól is függ, hogy például rendelkeznek-e otthoni számítógéppel, illetve volt-e már módjuk másutt „számítógépezni”. (Az eltérő otthoni feltételek miatt kerülendők a számítógéppel megoldandó házi feladatok!)
Az értékelés egyik fajtája tehát a számítógép segítségével elvégzett konkrét feladatok, alkotások (szöveg, rajz, animáció, zene, kép stb.), illetve könyvtárhasználati tevékenységek szóbeli megítélése, osztályzása. Egy-egy témakör feldolgozása után írásbeli ellenőrzést is alkalmazhatunk, de ez se legyen semmiképpen olyan gyors, röpdolgozat-szerű számonkérés, amelyben a „megtanult” szakkifejezéseket kell pontosan, írásban reprodukálni. Ehelyett játékos feladatlapok, „tudáspróbák” összeállítása javasolt, ahol a korcsoportnak megfelelő módszerekkel ellenőrizhetjük a megszerzett ismereteket. Például: hiányzó szavak beírása, kép és szöveg összekötése, kifejezések csoportosítása, kakukktojás kiválasztása, stb.
A 4. évfolyam végén az iskola pedagógiai programjában meghatározott módon értékeljünk. A szöveges értékelés vagy az adott érdemjegy a tanév során végzett időszakos ellenőrzések eredményein alapuljon. Tükrözze a tanuló egész évi tanórai munkáját (alkotásait, aktivitását, társaival való együttműködési képességét a csoportos feladatokban), valamint elsajátított ismereteinek szintjét és fejlődését is a megszerzett készségek-képességek terén. A továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretanyag tudását és az alapvető képességek elsajátítását feltétlenül várjuk el minden tanulótól, mert a felső tagozatos tantárgy erre a megszerzett tudásra épül.
IDEGEN NYELV
4. évfolyam
Célok és feladatok
A negyedik évfolyamon kezdődő kisgyermekkori idegennyelv-oktatás alapvető célja lélektani és nyelvi: egyrészt kedvet ébreszteni a nyelvek tanulása iránt, sikerélményhez juttatni a diákokat, másrészt megalapozni a későbbi nyelvtanulást, főként a receptív készségek fejlesztésével. Ezekhez járul még a nyelvtanulási stratégiák kialakításának megalapozása.
Gyermekkorban a nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül. A gyerekek számukra érdekes, értelmes, önmagukban motiváló és kognitív szintjüknek megfelelő kihívást jelentő tevékenységekben vesznek részt. Ezek során a célnyelvet hallva, a szituációt, kontextust értve haladnak előre a nyelv elsajátításában. Ez a folyamat lassú, az idősebb korosztályra jellemző látványos nyelvi eredményt nem várhatunk. Egyik tipikus jellemzője a csendes szakasz, melynek során egyes diákok akár hónapokig nemigen szólalnak meg, de a játékos tevékenységekbe szívesen bekapcsolódnak.
Az idegen nyelvi órákon a gyerekek az ismeretlen nyelven hallottakat a világról kialakult ismereteik alapján értelmezik, ezért elengedhetetlen, hogy a tananyag általuk ismert tartalmakra épüljön. Ez egyrészt a konkrét helyzet kihasználásával, szemléltetéssel, másrészt már ismert tantárgyak anyagának integrálásával érhető el. Így válik az ismeretlen célnyelvi tanári beszéd érthetővé a diákok számára.
A kerettanterv az 1-4. évfolyamok anyanyelven megismert témaköreire, beszédszándékaira, fogalomköreire és tevékenységeire épül. A készségek közül a hallott szöveg értésének fejlesztése a legfontosabb, melynek fejlődését az órai utasítások és a cselekvésre épülő játékos feladatok teljesítéséből követhetjük nyomon. A beszéd az egyszavas válaszoktól (igen, nem, név, szín, szám stb.), a memorizált, elemezetlen nagyobb egységek használatáig terjed (köszönés, mondóka, körjáték, dal). Természetes része a gyerekek órai beszédének a magyar nyelvű kérdés és válasz, melyet visszajelzésként, megerősítésként használnak a tanár célnyelvhasználatával párhuzamosan.
A követelmények a természetes nyelvelsajátítás folyamatát tükrözve a szó és az egyszerű mondat szintjén mozognak. Az olvasás és írás bevezetésével célszerű várni, míg a gyerekekben felmerül erre az igény.
Fejlesztési követelmények
Tudatosodjon a tanulóban, hogy anyanyelvén kívül idegen nyelven is kifejezheti magát. Alakuljon ki a tanulóban pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. Fejlődjön együttműködési készsége, tudjon részt venni pár- és csoport-munkában. Ismerkedjen meg néhány alapvető nyelvtanulási stratégiával.
Témalista (ajánlás)
- Én és a családom: bemutatkozás, a család bemutatása.
- Az otthon: a szűkebb környezet: a lakás bemutatása; a lakószoba bemutatása; kedvenc állatok; kedvenc játékok.
- Étkezés: kedvelt és kevésbé kedvelt ételek, italok.
- Öltözködés: ruhadarabok télen és nyáron; testrészek.
- Iskola: az osztályterem tárgyai, az iskola helyiségei.
- Tágabb környezetünk: állatok a világ különböző tájain.
- Szabadidő, szórakozás: kedvenc időtöltés.
Témakörök, tartalmak
Évi óraszám: 111
A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket a kerettanterv hat nyelvre, kétéves bontásban tartalmazza.
Kommunikációs szándékok
Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok:
- köszönés, elköszönés,
- bemutatkozás,
- köszönet és arra reagálás.
Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:
- tetszés, nem tetszés.
Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok:
- dolgok, személyek megnevezése,
- információkérés, információadás,
- igenlő vagy nemleges válasz.
Fogalomkörök
- Cselekvés, történés, létezés kifejezése
- Birtoklás kifejezése
- Térbeli viszonyok
- Időbeli viszonyok
- Mennyiségi viszonyok
- Minőségi viszonyok
A továbbhaladás feltételei
Hallott szöveg értése
A tanuló megért
- ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, rövid kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol;
- ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid kérdést.
Beszédkészség
A tanuló
- egy szóval, vagy hiányos, egyszerű mondatban válaszol az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésre,
- ismert dolgokat megnevez,
- néhány mondókát, verset, dalt reprodukál.
Olvasott szöveg értése
A tanuló
- felismeri a tanult szavak írott alakját,
- ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatot megért;
- ismert nyelvi elemekből álló egymondatos szövegben fontos információt megtalál.
Íráskészség
A tanuló
- helyesen lemásol ismert szavakat.
A nyelvi mellékletek az egyes nyelvekből változatlanul mintául szolgálnak.
Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez
A tanulói teljesítmények értékelésének három célja van: egyrészt visszajelzést nyújtani az előírt tananyagban elért előrehaladásról, az erős és gyenge pontokról, másrészt a kisdiákok nyelvtanulási motivációját fenntartani és tovább erősíteni, harmadrészt hozzájárulni reális önértékelésük kialakításához.
Mivel a kerettantervi célok között első helyen a beszédértés fejlesztése áll, a gyerekeket elsősorban ebből az alapkészségből kell értékelni. Alapelv, hogy értékeléskor a gyakorlás során alkalmazott tevékenységeket kell használni, és a gyerekek értékelése folyamatosan történjen. Például, ha a tanév vége felé szókincsük fejlettségének szintjét írásban is értékeljük, az órai feladatokhoz hasonló feladattípusokat használjunk (pl. rövid, ismert állatnevekből kihagyott egy-egy betűt kell pótolni, vagy ismert állatok neveit kell párosítani az őket egyértelműen ábrázoló képekkel).
Minden héten kapjanak visszajelzést az előrehaladásról, és értsék, miben és hogyan fejlődhetnek tovább. Az értékelésnek pozitívnak kell lennie, mely nem azonos a hibák összeszámolásával. Azt értékeljük, amit a diákok tudnak, ne a hiányosságokat hangsúlyozzuk. Mivel ennek a korosztálynak a beszédértésben és beszédkészség területén is a folytonosság az erőssége, csak tapintatosan és nagy türelemmel törekedhetünk a hibátlan megoldásokra.
A számonkérés történhet csoportban, párban vagy egyénileg, a gyakorláshoz hasonlóan. A gyengébb teljesítményt nyújtó gyerekeknek több alkalmat kell biztosítani arra, hogy fejlődésükről számot adjanak.
Feltétlenül kerülni kell a hagyományos "felelés" jellegű számonkérést, mivel ez egyértelműen hozzájárul a gátlások erősödéséhez.
Negyedik osztályban már számíthatunk a gyerekek önértékelésére is. Fontos, hogy tisztában legyenek saját fejlődésük menetével, hol kell még jobban teljesíteniük, milyen területen igazán jók.
A teljesítmények értékelésekor is fontos alapelv: ne a nyelvről való tudást, hanem a nyelvi készségeket, a használható nyelvtudást fejlesszük és értékeljük.
KÖRNYEZETISMERET
1-4. évfolyam
Célok és feladatok
A tantárgy célja, hogy felkeltse a tanulókban a környezetük élő és élettelen világa iránti érdeklődést. Bátorítson a természet és a lakóhelyi környezet önálló megismerésére, alkotóinak, jelenségeinek „felfedezésére”. Jól értelmezett, könnyen felidézhető, egyszerű kognitív műveletek végzésére alkalmas képzeteket alakítson ki a közvetlenül vagy közvetve megismerhető természeti és ember által létesített környezetről. Javítsa a tanulóknak a környezetük állapota iránti érzékenységét, alapozza meg a környezet értékeit tisztelő, azokat megóvni kész magatartásukat. Segítse őket tájékozódni természeti és társadalmi környezetükben, intse őket a veszélyhelyzetekkel kapcsolatos óvatosságra.
A környezetismeret tantárgy tanulása során a tanulók ismerkedjenek meg lakóhelyük, majd - egyre táguló körben - távolabbi természeti és ember által létrehozott környezetük jellemző anyagaival, jelenségeivel, élőlényeivel, illetve azok változásával, valamint az emberek és környezetük kapcsolatával. Fedezzék fel a természet sokszínűségét, szépségét, és ébredjenek rá pótolhatatlan, értékes mivoltára.
A tanítás-tanulás folyamatában elsősorban a tanuló lakóhelyi, iskolai, települési környezete, majd hazánk értékeinek megismertetésére, megszerettetésére törekedjünk. Ezen keresztül segítsük olyan pozitív attitűd kialakulását, mely az élő és élettelen környezet megóvására, védelmére ösztönöz, erősíti a lakóhelyhez való kötődést, s ezzel a hazánkhoz és a nemzetünkhöz tartozás érzését alapozza meg.
A tantárgy fontos feladata, hogy az elemi természettudományos műveltség megalapozása érdekében a tanulóknak az új ismeretek megszerzéséhez, azok rendszerezéséhez, rögzítéséhez és a mindennapi életben való alkalmazásához szükséges képességeit folyamatosan és rendszeresen fejlessze. Az élő és élettelen környezettel kapcsolatos fogalomalkotást mind személyes, mind közös, tevékeny tapasztalatszerzéssel készítse elő. Az egyszerű megismerési, tanulási módszerek megtanításával, begyakorlásával, alkalmazásával keltse fel - a gondolkodás fejlettségéhez illeszkedő mértékben - a természeti jelenségek, folyamatok ésszerű, tudományos magyarázata iránti igényt.
Lakóhelyi környezetük megismerése során tanítsa meg a tanulókat elemi fokon tájékozódni a térben és az időben. Kiemelt cél az óvatosságra intés, az élet- és környezetkímélő, a veszélyhelyzetek megelőzését szolgáló magatartásformák kialakítása s ezzel a személyes biztonság növelése. Nyújtson ismereteket az anyag különböző formáinak érzékelhető tulajdonságairól. Segítse észlelni és elemi szinten értékelni azok mennyiségi és minőségi változásait. Fejlessze helyes egészségszokásaikat, alapozza meg önmaguk, valamint az élő és élettelen környezetük iránti felelősségérzetüket, segítse a környezeti harmónia létrejöttéhez és fenntartásához szükséges magatartásuk és életvitelük alakulását.
Fejlesztési követelmények
Tájékozódás a természettudományról, a megismerés módszereiről
A tanuló váljék nyitottá a természet szépségei, értékei iránt. Érdeklődésének megfelelően jusson ismeretekhez a valóság megtapasztalásával, valamint különböző képi és szöveges ismerethordozók segítségével. Legyen képes a természet tárgyait, élőlényeit, jelenségeit és folyamatait észlelni és azokat elemi szinten megfigyelni, a természeti és technikai tárgyakkal, jelenségekkel összefüggő elképzeléseket megfogalmazni. Aktívan vegyen részt a megfigyelések elemzésével kapcsolatos megbeszéléseken. Építsen előzetes ismereteire, tanítói segítséggel tájékozódjon egyszerű forrásanyagokból. Tanítói irányítással végezzen egyszerű kísérleteket, vizsgálatokat a természeti és technikai környezet jelenségeinek, folyamatainak megfigyelésére. Ismerje fel a vizsgálódásokhoz, mérésekhez, kísérletekhez szükséges eszközöket, és használja azokat balesetmentesen. Szerezzen gyakorlatot a mindennapi életben előforduló mérésekben, a hosszúság, a tömeg, az űrtartalom, a hőmérséklet és az idő mértékegységeinek használatában.
Szerezzen jártasságot a jelenségek, folyamatok egy-egy körének megadott szempontú csoportosításában. Megfigyeléseit, tapasztalatait saját szavaival, egyszerűen fogalmazza meg, és rajzban, írásban rögzítse. Értelmezze az egyszerű képi és szöveges információkat.
Korának megfelelő nyelvi megformálással számoljon be megszerzett ismereteiről.
Legyen gyakorlata a különböző tárgyak, élőlények, jelenségek minőségi és mennyiségi jellemzőinek elemi szintű összehasonlításában. Vesse össze a természeti és az ember alkotta környezetről különféle módon szerzett ismereteit egymással, rendezze azokat különböző csoportok szerint Vizsgálódásainak eredményeit elemezze, értelmezze.
Ismerje fel a környezetében előforduló veszélyhelyzeteket. Alkalmazza a tanultakat a mindennapi élet problémáinak megoldásában.
Lássa be, hogy környezetének állapota saját egészségére is hatással van, igényelje az egészséges életkörülményeket. Ismeretei ébresszék rá, hogy felelős a természet védelméért, és ezért becsülje meg környezetének értékeit. Tájékozódjon a biztonságot szolgáló szervezetek (mentők, tűzoltók, rendőrség, polgári védelem) munkájáról. Fejlődjön alkalmazkodó képessége veszélyhelyzetben (menekülés, segítségkérés).
Tájékozódás az élő és élettelen természetről
Érzékszervi megfigyelés segítségével szerezzen információkat a környezetében előforduló fontosabb élő és élettelen anyagokról. Felismert tulajdonságaik alapján tudja csoportosítani azokat. Különböztesse meg a tárgyakat és anyagokat tulajdonságaik alapján és tudja ezt életkorának megfelelő nyelvhasználattal kifejezni. Ismerje fel a használati tárgyak anyagát, készítsen egyszerű használati tárgyakat. Fedezze fel - gyermeki elképzelésének megfelelően - az anyag szerkezeti tulajdonságait. Tapasztalat alapján ismerje fel a halmazállapotokat, a tudományos értelmezésnek megfelelően.
Kísérletek kapcsán ismerkedjen az anyagok kölcsönhatásival, figyelje meg az ebből adódó változásokat. Játékos tevékenységek keretében szerezzen tapasztalatot a hang, a fény, és a hő terjedésével kapcsolatban. Ismerkedjen az a háztartásban előforduló energiahordozó és technikai eszközökkel és ismerkedjen meg a működésükkel kapcsolatos balesetforrásokkal. Legyen tájékozott arról, hogy mely élelmiszerek fogyasztása szükséges szervezetünk egészséges fejlődéséhez. Tartózkodjék az élvezeti és kábítószerek kipróbálásától. Érdeklődjön az iránt, hogy mely anyagok szennyezhetik leggyakrabban a környezetét, mely anyagok, eszközök a háztartás leggyakoribb veszélyforrásai.
Tájékozódás az időben és térben
A tájékozódás alapját a természeti jelenségek megfigyelése képezze. Figyelje meg a ciklusok ismétlődését, a mozgásban megnyilvánuló állandóságot és változást, mutassa be azokat egyszerű példákon. Tájékozódjon a mindennapok időviszonyaiban. Figyelje meg a napszakok és évszakok változását. Szerezzen gyakorlatot az idő mérésében, a mindennapi életünket meghatározó időtartamok becslésében. Saját tapasztalat alapján vegye észre az idő múlását, az élőlények - közöttük saját maguk - változását, a változások szabályszerűségét, annak okait.
Fejlődjön térérzékelése és térérzete az irányok, távolságok, hosszak, nagyságrendek becslésével, mérésével. A környezetében előforduló tárgyak méretét viszonyítsa saját testméreteihez, majd szabvány mértékegységekhez. Tájékozódjon a lakóhelyén, és annak környékén tudjon útbaigazítást adni. Térkép segítségével figyelje meg, hogy Magyarországon belül hol találhatja meg saját lakóhelyét. Ismerkedjen meg az őt körülvevő táj jellegzetességeivel, felszínének formáival, az ottani élőlények jellemző tulajdonságaival.
Hasonlítsa össze lakóhelye tájképi sajátosságait más hazai tájakkal. Beszélgetés szintjén legyen fogalma a földön kívüli térségek létének felismeréséről, az égitestekkel kapcsolatos elképzelésekről. A hozott elemi információk és ismeretek gyűjtése alapul szolgáljon a tudományos kép formálására.
Információhordozók az ismeretek szerzésében
Az érzékelést, mint alapvető információszerzést használja az ismeretek összegyűjtéséhez. Tudatosuljon benne, hogy a természetről szerzett ismereteket megfigyelés, vizsgálódás, kísérletezés, mérés útján szerezzük meg. Legyen tájékozott arról, hogy a természettel kapcsolatos ismereteit felkészültségének megfelelő könyvek, cikkek és a média segítségével is fejlesztheti, de sok téves nézettel is találkozhat. Fejlődjön elemző, kritikai képessége életkorának megfelelő kommunikációs helyzetekben.
Fogalmazzon meg kérdéseket különböző információhordozó eszközökből szerzett ismereteiről. Érdeklődjön a tudósok munkája iránt.
Emberismeret, önismeret, honismeret
Aktívan vegyen részt az élet értelmezésére vonatkozó elképzelésekkel kapcsolatos beszélgetésekben. A születéssel, egyedfejlődéssel, öröklődéssel kapcsolatos elképzeléseit vitassa meg tanítójával és társaival. Ez alapul szolgáljon a tudományos nézetek későbbi közvetítéséhez. Legyen igénye a személyes higiéniára, a test és a ruházat gondozására. Alkalmazza az egészségmegőrzés alapvető szabályait. Ismerje a korszerű táplálkozás, az egészséges életmód feltételeit. Ismerje fel, hogy a környezet állapota az ember egészségére is hatással van. Fogadja el a fogyatékkal élő embereket. Figyeljen meg emberi magatartásformákat és élethelyzeteket.
Ismerkedjen szűkebb környezetének kulturális és vallási emlékeivel, hagyományaival. Gyakorolja azokat a tevékenységeket, szokásokat, amelyek az otthona, a lakóhelye, a szülőföldje és a hazája megismeréséhez, megbecsüléséhez, szeretetéhez vezetnek. A tapasztalatok összegyűjtése után képes legyen azokról beszélgetni, kérdéseket megfogalmazni, véleményt alkotni. Fejlődjön önismereti képessége, ismerje fel saját külső és belső tulajdonságait, tudjon azonosításokat és különbözőségeket megfogalmazni. Életkorának megfelelően ismerje hazája természeti és társadalmi adottságait, legyen tisztában azzal, hogy mit jelen a nemzet, haza, magyar fogalma. Gyűjtsön információkat a tananyaghoz kapcsolódóan híres emberekről.
1. évfolyam
| Évi óraszám: | 1. változat 37 |
| 2. változat 37 |
| Témakörök, tartalmak | Fejlesztési feladatok, tevékenységek |
| A megismerési módszerek alapozása (folyamatosan) Megfigyelés, összehasonlítás, csoportosítás a tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében. A tapasztalatok kifejezése élőszóban, rajzban tanítói segítséggel. | Tapasztalatszerzés a környezetről az osztályteremben és az osztálytermen kívül séták és kirándulások során. A megfigyeltek pontos megfogalmazása szóban. Saját korábbi élményeikről néhány mondatos beszámoló szóban. A tanuló közvetlen környezetében élőlények megfigyelése a tanító irányításával. Tapasztalatok rajzos rögzítése, a korábbi személyes élmények beépítése. A valóságban megfigyelt jellemzők felismerése fényképen és rajzon. Anyagok, tárgyak, képek, szókártyák csoportosítása tetszőleges és megadott szempont szerint. Csoportosítási szempont észrevétele. A megismert élőlények, jelenségek felismerése képeskönyvek, diaképek, filmfelvételek segítségével. Feladatértés bizonyítása aláhúzással, összekötéssel, színezéssel. |
| Tájékozódás az élettelen természetről A nap időtartama, a napszakok váltakozása, jellemzői. Az időjárás elemeinek megfigyelése: napsugárzás, hőmérséklet, szél, felhőzet, csapadék. A víz megjelenési formái a természetben. Az évszakok jellemző időjárása. Az évszakok sorrendje, a hónapok neve és sorrendje. Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, helyi szokások. | Egyszerű beszámoló szóban a napi időjárásról, a különböző napszakokban történtekről. Az időjárás elemeinek és változásának megfigyelése, rajzos rögzítése. Az időjárás megfigyelése során a víz különböző megjelenési formáinak felismerése: eső, hó, zúzmara, dér, jég, hó, köd, pára. A szélsőséges időjárás okozta veszélyhelyzetek és a védekezés lehetőségei. Napszakok, hónapok, évszakok sorba rendezése időrend alapján. Évszakok jellemző időjárásának és a szélsőséges időjárás okozta veszélyhelyzeteknek (villámcsapás, vihar, hóvihar, áradás stb.) a felismerése képről, filmről. Az évszakokhoz kapcsolódó ünnepek, szokások megismerése (pl. szüret, Márton-nap, karácsony, regölés, húsvét, madarak és fák napja), részvétel a helyben hagyományos ünneplésben, népszokásban. |
| Tájékozódás az élő természetről Az élő és az élettelen közötti különbség. A közvetlen környezetben előforduló gyakori növények megfigyelése (mérete, alakja, színe, illata, jellemző részei, élőhelye). Elemi ismeretek a növénygondozásról (magvetés, ültetés, öntözés). A közvetlen környezetben gyakran előforduló állatok, társállatok megfigyelése (mérete, alakja, színe, szaga, hangja, mozgása, táplálkozása, jellemző tevékenységei, szaporodása). Állatmesék és a valóság. | A tanuló közvetlen környezetében gyakran előforduló növények és állatok megfigyelése, érzékszervi tapasztalatszerzés a tanító irányításával. A sokféleség bemutatása. A valóságban megfigyelt jellemzők felismertetése fényképen és rajzon. A közvetlen környezetben előforduló gyakori növények, állatok, növényi részek (pl. levelek, termések) közül néhány megfigyelése, lerajzolása, egyszerű csoportosítások hasonló tulajdonságaik alapján. Növények gondozása az osztályban, az iskolakertben (öntözés, tápoldat készítése, ültetés, magvetés). Tanítói kérdésre egy-egy élőlény jellegzetességeinek felsorolása. A mese és a valóság összevetése dramatikus helyzet-játékokban. |
| Az ember és egészsége Testünk főbb részei. Szervezetünk megfigyelhető ritmusai (szívdobogás, lélegzés, alvás és ébrenlét, mozgások). Érzékszerveink szerepe a környezet megismerésében. Az egészség és a betegség. Az évszaknak és az időjárásnak megfelelő öltözködés. A tisztálkodás. A leggyakoribb balesetek megelőzésének módja. Segítségkérés balesetkor (mentők, tűzoltók, rendőrség). | Tájékozódás a saját testen. Játékos gyakorlatok az irányok, helyzetek megkülönböztetésére. Testük működésének megfigyelése különböző hatásokra. Óvodai szokások folytatása, gyakorlása. A helytelen szokások megbeszélése. Játékok, dramatikus helyzetgyakorlatok a helyes öltözködéssel, a tisztálkodással, a betegséggel, balesettel kapcsolatban. |
| Tájékozódás térben és időben Saját testhez viszonyított irányok (előtte, mögötte, mellette, fölötte, alatta, jobbra, balra). Az iskola neve. Az iskola legfontosabb helyiségei, azok rendeltetése. Az iskola környékének jellemző közterei. | Játékos gyakorlatok az alatta, fölötte, mellette, közötte, előtte stb., a bal, jobb irányok helyes használatára. Az iskola épületének megismerése. Tájékozódás az iskola épületében. A különböző helyiségek rendeltetésének megbeszélése. Beszámoló az otthontól az iskoláig vezető útvonalról. |
| A település (településrész) neve. A tanuló lakóhelyének pontos címe. Az iskola pontos címe. A környék nevezetes épületei. A lakóhely jellegzetességei. | Az iskola környékének bejárása. Ismerkedés a lakóhely jellegzetességeivel. |
A kerettanterv az első és a második évfolyamot egy fejlesztési szakasznak tekinti, ezért a következő tanévi fejlesztés feltételeit a 2. évfolyam végén határozza meg.
2. évfolyam
| Évi óraszám: | 1. változat 37 |
| 2. változat 37 |
| Témakörök, tartalmak | Fejlesztési feladatok, tevékenységek |
| A megismerési módszerek alapozása (folyamatosan) Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, vizsgálódás a tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében. Becslések, egyszerű mérések alkalmilag választott és szabvány egységekkel (m, dm, cm; kg, dkg; l, dl; óra, perc, nap, hét, hónap, év; ˚C) tanítói segítséggel. A tapasztalatok kifejezése élőszóban, rajzban, írásban tanítói segítséggel. | A dolgok érzékelhető tulajdonságainak megtapasztalása. Összehasonlítások az érzékletek alapján (pl. nagyobb, hangosabb). Megfigyelések rögzítése tanítói irányítással írásban. A tanuló környezetében - a természetben, a háztartásban, a lakóhelyen - található gyakori tárgyakból (pl.: lehullott levelek, száraz termések, kavicsok, üres csigaházak, kelmedarabok, címkék, kupakok) különböző gyűjtemények készítése és rendezésük. Mérések, mértékegységek használata. A közvetlen és közvetett tapasztalatszerzés megkülönböztetése. A tanulói tapasztalatok rögzítése tanítói segítséggel rajzban és írásban. Szóbeli vagy írásbeli kérdésre rövid írásbeli válasz adása önállóan. Nem tanórán szerzett ismeretekről rövid szóbeli beszámoló adása. Kérdések megfogalmazása az összefüggések keresésekor. Vélemények megfogalmazása helyzetelemzéskor. |
| Tájékozódás az élettelen természetről Érzékszerveink szerepe a környezetünk megismerésében. A környezetben előforduló anyagok érzékelhető tulajdonságainak (színének, alakjának, hőmérsékletének, felületének, keménységének, rugalmasságának, ízének, szagának) megfigyelése. Megmérhető és nem meg-mérhető tulajdonságok. Az anyagok csoportosítása (fa, kelme, üveg, papír, cserép, fém, ásvány stb.). Az anyagok tulajdonságai és a felhasználásuk, hatásuk közötti kapcsolat. Élelmiszerek. | A tanuló közvetlen környezetében lévő tárgyak és élelmiszerek érzékelhető tulajdonságainak (alak, szín, felület, alaktartás, összenyomhatóság, illat, íz, hang stb.) megtapasztalása. Az érzékszervi tapasztalatokra épülő felismerő gyakorlatok. Összehasonlítások, sorba rendezések az érzékletek és mérések alapján. Kapcsolat keresése a tulajdonság és a funkció között. A tapasztalatok lejegyzése, rendezése tanítói segítséggel. Az anyagok azon tulajdonságainak észrevétele, amelyek miatt a környezetet szennyezhetik, veszélyeztethetik. |
| Tájékozódás az élő természetről A termesztett növények megfigyelése, leírása, vizsgálata. Csoportosításuk felhasználásuk szerint. Növényi táplálékaink. Gyümölcsök, zöldségek szerepe az egészséges táplálkozásban. A vadon élő és a tenyésztett, kedvtelésből vagy társként tartott állatok élete közötti különbség. Az állatok viselkedésének megfigyelése, leírása, összehasonlítása. | Tapasztalatszerzés előzetes megfigyelési szempontok alapján a különböző élőhelyek (a település, a kert, az erdő, a mező, a vízpart) élővilágáról. Tájékozódás az időben. Időmérések végzése, mértékegységeinek használata. Az élőlények változásának megfigyelése az időben (növekedés, fejlődés, pusztulás). Az idő és az életmód kapcsolatának észrevétele (téli álom, költöző madarak, lombhullatás, több évig élő növények). Élőlények csoportosítása a jellemző jegyek alapján (pl. növény, állat, fásszárú, lágyszárú, egy évig élő, több évig élő; emlős, madár). A megfigyelt jelenség okainak keresése, annak észrevétele, hogy egy adott ok megléte befolyásolja a jelenség létrejöttét (életfeltételek). Az ismétlődő jelenségek, tevékenységek észrevétele. |
| Az ember és egészsége Életműködéseink főbb jellemzői (mozgás, táplálkozás, légzés, fejlődés). Legfontosabb szerveink szerepe életünkben. A helyes fog- és testápolás. A fogorvos és az orvos gyógyító munkája. A környezet szervezetünkre gyakorolt leggyakoribb ártalmas hatásai (pl. napsugárzás, hő, zaj, szennyezett levegő, víz, talaj, erős fény, a képernyő hatása, vérszívó élősködők). Fogyatékos, sérült embertársaink. | A 8-9 éves gyermek helyes napirendjének kialakítása. Különböző mérések elvégzése saját testen. Fogalomalkotás belső szerveinkről, szerepükről. Fog- és testápolási technikák gyakorlása. Beszélgetések, dramatikus gyakorlatok a sérülés, betegség, gyógyítás, gyógyulás, a fogyatékos, sérült emberekhez fűződő viszonyok témakörében. |
| Tájékozódás térben és időben Út az otthontól az iskoláig. Az iskola környékének megfigyelése (közterületek, közlekedési eszközök, üzletek, a szabadidő eltöltésének helyei, intézmények, nevezetes és érdekes épületek, helyek, a felszín formái). | Tapasztalatgyűjtés az iskola környékén: Séta, kirándulás a település környékének nevezetes helyeire. Az iskola környékének, nevezetes épületeinek, természeti formáinak megfigyelése, számbavétele, sorba rendezése. Rajz- és képgyűjtemények készítése. |
| A település és környéke felszínének jellemző formái, vizei. A településhez fűződő hagyományok, mesék, mondák, történetek. A település utcái, házai egykor. A település lakóinak élete régen és most. | A település jellemző természeti formáinak megfigyelése (síkság, dombok, hegyek, völgyek, patakok, folyók), elnevezése, felismerése. Természeti értékeinek, szépségének felfedezése. Helytörténeti bemutatóhely, kiállítás megtekintése. Történetek, emlékek, mondák gyűjtése, olvasása. Helyi hagyományok ápolása. |
A következő tanévi fejlesztés feltételei
Megfigyeléseiről, tapasztalatairól a tanuló tudjon szóban beszámolni tanítói kérdések alapján. Tapasztalatait rögzítse tanítói segítséggel. Ismerje fel a tanult jelenségeket rajzról, képről. Ismert témakörben megadott szempont szerint csoportosítson. Legyen képes méréseket végezni, használja helyesen a tanult mértékegységeket.
Használja helyesen a napszakok nevét. Sorolja fel az évszakokat és a hónapokat helyes sorrendben. Nevezze meg az évszakok jellemző időjárási jelenségeit. Mutasson be a tanult élőlények közül egyet, sorolja fel jellemző jegyeit. Tájékozódjon jól saját testén. Ismerje és használja pontosan a helyet, helyzetet jelentő (előtte, mögötte, közötte, alatta, fölötte, mellette) kifejezéseket. Ismerje lakóhelye főbb jellegzetességeit. Ismertessen egyet a település hagyományai közül. Tudja útba igazítani az idegent lakóhelyén.
3. évfolyam
| Évi óraszám: | 1. változat 55,5 |
| 2. változat 37 |
| Témakörök, tartalmak | Fejlesztési feladatok, tevékenységek |
| A megismerési módszerek alapozása (folyamatosan) Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, vizsgálódás, egyszerű kísérletek végzése a tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében, a folyamatok nyomon követése, egyszerű természeti jelenségek felismerése. Becslések, egyszerű mérések szabvány egységekkel (m, dm, cm, mm; t, kg, g; l, dl, cl, ml, hl; óra, perc, másodperc; ˚C) tanítói segítséggel. A tapasztalatok általánosítása. Ismerkedés a közvetlen tapasztalással nem megszerezhető ismeretek forrásaival (gyermekenciklopédiák, egyszerű képes határozók, térképek, álló- és mozgóképek). A tapasztalatok kifejezése élőszóban, rajzban, írásban tanítói segítséggel. | A tapasztalatok lejegyzése, rendezése tanítói segítséggel. Egyszerű kísérletek megfigyelése és elvégzése. Oksági összefüggések keresése a kísérletek tapasztalatai és a mindennapi tapasztalatok között. Mérések, méréssorozatok végzése. Tapasztalatok megjelenítése egyszerű ábrával, rajzzal. Saját korábbi tapasztalatok beépítése. Gyermek-enciklopédiák, könyvek használata adott feldolgozási algoritmus segítségével. Tévéműsorok, reklámok és az azokban esetleg előforduló helyes és téves tájékoztatások megfigyelése, elemzése (pl. táplálkozás, gyógymódok). |
| Tájékozódás az élettelen természetről A környezetben előforduló anyagok mérhető tulajdonságai. A változások megfigyelése. A hőmérséklet változása. Halmazállapot-változások a mindennapi életben. Az időjárási jelenségek és az anyag tulajdonságainak változása. Fagyás, olvadás, párolgás, forrás, lecsapódás megfigyelése. Az olvadás és az oldódás megkülönböztetése. Vizsgálódás mágnesekkel. Éghető és éghetetlen anyagok. Az égés mint veszélyforrás. Veszélyre figyelmeztető jelek, jelzések. | Megfigyelések, tapasztalatok, mérési eredmények rögzítése írásban önállóan, előzetes megbeszélés után. Mondatok, rövid szövegek igazságtartalmának eldöntése tapasztalatok, megfigyelések alapján. Rövid szóbeli beszámoló a megfigyelésekről, tapasztalatokról. Tapasztalatszerzés a különböző anyagok halmazállapotainak főbb jellemzőiről. A halmazállapot-változás megtapasztalása, feltételeinek előállítása. Oksági összefüggés keresése a halmazállapot-változás és egyes hétköznapi jelenségek között. Az anyagok változása, az ennek folyamán meg-figyelhető tulajdonságok észrevétele (pl. égés, oldódás, forrás). Teendők tűz (pl. épülettűz, erdőtűz, ruhatűz) esetén. Önmentési gyakorlat. |
| Tájékozódás az élő természetről A növények életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek vizsgálata. A környezet változásainak (pl. fény, talaj, időjárás, szennyező anyagok) hatása a növények életére. A növényi élet évszakos ritmusa. Az állatok életéhez nélkülözhetetlen környezeti feltételek vizsgálata. A környezet változásainak hatása az állatok életére. Az állatok évszakok szerinti viselkedése. A növények és állatok kapcsolata, egymásrautaltsága. Helyes viselkedésünk a természetben. | A növények változásának folyamatos megfigyelése. Egyszerű kísérletek az életfeltételek bizonyítására. Különböző állatok viselkedésének, életmódjának, az élőhelyükhöz és más élőlényekhez fűződő kapcsolataiknak a megfigyelése a valóságban, valamint álló- és mozgóképeken. Az ember szerepének tisztázása a környezetében élő más élőlények életfeltételeinek alakításában. Tetteink következményeinek kutatása. |
| Az ember és egészsége Testünk mérhető tulajdonságai. Életünk nélkülözhetetlen környezeti feltételeinek vizsgálata. A környezet változásainak hatása életünkre. Egészséges életmód. Helyes napirend. Az egészség és a sport. A betegség tünetei (rossz közérzet, láz, fájdalom, hasmenés, hányás, vérzés). A leggyakoribb fertőző betegségek és megelőzésük. A védőoltások fontossága. A beteglátogatás, betegápolás szabályai. A kuruzslás veszélyei. | Az életjelenségek változásainak megfigyelése, mérése. Saját tapasztalatok megbeszélése, összehasonlítása a társakéival. A magatartási és illemszabályok, valamint a betegségek, balesetek megelőzése közötti oksági összefüggések keresése (pl. kézmosás, zsebkendőhasználat). Dramatikus játék során a helyes egészségszokások gyakorlása. |
| Tájékozódás térben és időben A tárgyak alaprajza. Kicsinyítés rajzolással. Útvonalrajzok, térvázlatok, térképszerű ábrázolások ismert terepről. A valóság térképi ábrázolása jelekkel. A négy fő világtáj. Az iránytű. | Egyszerű alaprajzok készítése. Útvonalak berajzolása az alaprajzba. Térképszerű képes ábrázolások, térképvázlat készítése az iskola környékéről. A térképvázlaton útvonalak bejelölése, bejárása. Szimbolikus jelek alkalmazása. Tájékozódás iránytű segítségével. |
| Országismeret Élet a fővárosban és az ország más vidékein. Hazánk fővárosa Budapest. Ismerkedés a főváros nevezetes és a gyerekek szempontjából érdekes épületeivel, létesítményeivel, helyeivel. | Közvetlen vagy közvetett (tv, videó, dia, könyv, könyvtár) tapasztalatszerzés: Duna, Vár, Gellérthegy, Országház, hidak, nagykörút, üzletek, színházak, bábszínház, Állatkert, Margitsziget, közlekedés. |
A következő tanévi fejlesztés feltételei
A tanuló írásban rögzítse tapasztalatait, megfigyeléseit, méréseit az előzetesen megbeszélteknek megfelelő módon. Tapasztalatai alapján döntsön mondatok, rövid szövegek igazságtartalmáról. Olvassa le helyesen a hőmérőt. Használja helyesen a tanult mértékegységeket.
Nevezze meg az anyag halmazállapotait, azok néhány jellemzőjét. Közvetlen környezetéből nevezzen meg példákat a halmazállapot-változásra. Használja helyesen az oldódás, olvadás szavakat. Ismerje a mentők, tűzoltók, rendőrség telefonszámát, értesítésük módját.
Nevezzen meg a környezetéből néhány fontosabb, jellemző élőlényfajt. Sorolja fel az élőlények életfeltételeit.
Ismerje, hogyan kerülhetők el a betegségek. Tudja megkülönböztetni az egészséges és a beteg állapotot.
Tájékozódjon az iskola környékéről készített térképvázlaton. Állapítsa meg helyesen iránytű segítségével a fő világtájakat. Nevezze nevén a település jellemző felszíni formáit, felszíni vizeit, nevezetes épületeit. Ismertessen egyet a település hagyományai közül. Tudja útba igazítani az idegent lakóhelyén.
4. évfolyam
| Évi óraszám: | 1. változat 74 |
| 2. változat 74 |
| Témakörök, tartalmak | Fejlesztési feladatok, tevékenységek |
| A megismerési módszerek alapozása (folyamatosan) Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, vizsgálódás, egyszerű kísérletek végzése, a tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében, a folyamatok nyomon követése, következtetések, egyszerű összefüggések felismerése. Önálló mérés a gyakori szabvány mértékegységek alkalmazásával. Az ismeretforrások (gyermekenciklopédiák, egyszerű képes határozók, térképe, álló és mozgóképek) felhasználása a megismeréshez tanítói segítséggel. A tapasztalatok rögzítése élőszóban, rajzban, írásban tanítói segítséggel. | A tapasztalatok lejegyzése, rendezése, elemzése tanítói segítséggel. Folyamatos megfigyelés. Méréssor megtervezése, végzése. Az egyéni ismeretszerzés megalapozása. Búvárkodás a könyvtárban. Önálló beszámolók a könyvtári tájékozódás eredményéről. Összefüggő feleletek tanítói kérdésekre. A jelenségek megfigyelésével, okok keresésével következtetések levonása. |
| Tájékozódás az élettelen természetről Az otthon tisztasága, szennyező forrásai. Környezetünk tisztasága, szennyezettsége. A lakóhely levegőjének, vizeinek tisztasága, szennyezettsége. Szennyező források a környezetben, a szennyezés hatása az élőlényekre, az emberre. A megelőzés, a védekezés lehetőségei. Különválogató hulladékgyűjtés. A környezet szennyeződése miatt kialakuló veszélyhelyzetek felismerése, az önvédelem lehetőségének megismerése. | Folyamatos megfigyelések egyszerű vizsgálatok, kísérletek a levegő, a víz a talaj tisztaságáról. Környezetünkből vett vízminták egyszerű vizsgálata. Egyszerű eljárás a víz tisztítására, szűrésére. A lakóhely levegőtisztaságának megfigyelése. Levegő-, víz-, talajvizsgálat érzékszervekkel és egyszerű vizsgáló eszközökkel (pl. nagyító, szűrőpapír). A különválogató hulladékgyűjtés jelentőségének felismerése és szükségességének belátása. A lakóhely környezetében előforduló anyagok összetettségének észrevétele. Kapcsolat keresése az egyes anyagok tulajdonságai és a környezetszennyezés között. Jelenlegi viselkedésünk, szokásaink és azok jövőbeli környezeti hatásai közötti egyszerű összefüggések felismerése. |
| Tájékozódás az élő természetről A tanuló környezetében megfigyelhető élőhelyek jellemzői. Az erdő, a füves és vizes élőhelyek néhány gyakori növény- és állatfajának jellemzői (mérete, testfelépítése, jellemző részei, szervei, táplálkozása, szaporodása, változása, illetve viselkedése, alkalmazkodása). Az ember hatása az élőhelyekre. A természet védelmének fontossága, védett helyi természeti értékek. | Egyszerű összefüggések keresése az élőlény élőhelye, életmódja és testfelépítése között. A helyi környezet és az élőlények környezetalakító hatásának vizsgálata. A lakóhelyen megfigyelhető néhány lágy- és fásszárú növény, valamint néhány emlős, madár, gerinctelen állat tulajdonságainak rendszerezett megismerése, ezek táplálékláncba sorolása. Annak észrevétele, hogy jelen cselekedeteink befolyásolják a jövőt. Kapcsolat keresése az ember tevékenysége és a természet veszélyeztetettsége között. |
| Az ember és egészsége Az ember életkori szakaszai. A különböző korú emberek szervezetének, életműködéseinek, viselkedésének összehasonlítása. Helyes és helytelen szokásaink. Az egészséget károsító szokások (dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószerezés) kialakulása, veszélye, felkészülés az elutasításukra. A reklámok hatása életmódunkra. | Megfigyelés, mérés a testen. A mérések rögzítése tanítói segítséggel. Dramatikus játékok az életkorok jellemzőiről, helyes és helytelen szokásainkról. A reklámok elemzése az elérni kívánt hatás és a valóság összevetésével. |
| Tájékozódás térben és időben A domborzat és a vízrajz ábrázolása a térképen. Különböző domborzatú tájak, legnagyobb folyóink, tavaink felisme-rése Magyarország domborzati és vízrajzi térképén. A lakóhely elhelyezése a térképen. Tájaink képekben. Utazás megtervezése. | Közvetlen tapasztalatszerzés a lakóhely jellemző felszíni formáiról és felszíni vizeiről. Közvetett tapasztalatszerzés a helyben nem megtapasztalható felszíni formákról és vizekről. Tájékozódási gyakorlat a lakóhely térképével, iránytűvel (egyszerű tájolóval). Elemi szintű tájékozódás Magyarország domborzati térképén. A lakóhely megkeresése Magyarország térképén. Magyarország nagytájainak felismerése jellemző képek, leírások alapján. Egyszerű utazás megtervezése menetrend segítségével. |
| Országismeret Hazánk természeti szépségei, kulturális emlékei, értékei képekben. Településtípusok (város, falu, tanya). Népcsoportok, kisebbségek hazánkban. Magyarok a határon túl. Híres magyarok, hírünk a világban. A lakóhely nevezetes szülöttei. | A lakóhely és környékének természeti és kulturális értékeinek megkeresése a térképen, felismerése képről. Jellemző képek gyűjtése, rendezése. Tájékozódás arról, hogy a magyarokon kívül más népek is élnek határainkon belül, és élnek magyarok határainkon kívül is. Híres emberek fennmaradt emlékeinek felkutatása a lakóhely múltjából. |
A továbbhaladás feltételei
A tanuló keressen a tankönyvön kívül más ismerethordozókból a tananyaghoz kapcsolódó információkat. Tanítói kérdésre néhány mondatos összefüggő felelettel válaszoljon. Mutasson be egy-egy ismert növényt, emlőst, madarat és gerinctelen állatot a lakóhely környezetéből. Nevezze meg az életükhöz szükséges környezeti feltételeket.
Nevezzen meg a környezetéből környezetszennyező forrásokat, ismerje azok egészségkárosító hatásait. Legyen képes méréseket végezni a tanult körben az emberi testen, nevezze meg a tanult élettani jellemzőket. Tudja, hogyan őrizheti meg egészségét, és mi veszélyezteti azt leginkább.
Ismerje a domborzat jelölését a térképen. Találja meg lakóhelyét, nagytájainkat Magyarország domborzati térképén. Ismerje lakóhelyének védett természeti értékeit. Mutassa be a lakóhelyéhez közeli kirándulóhelyek egyikét. Nevezze meg a különbségeket az eltérő településtípusok között. Tudja, hogyan lehet megközelíteni a szomszédos településeket. Nevezze meg a lakóhelyén élő népcsoportokat.
Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez
Tájékozódás az élő és élettelen természetről
- Az érzékszervi megfigyelés pontossága.
- Tulajdonságok megnevezése.
- Csoportosítások, rendezések adott és önállóan választott szempontok szerint.
- A tapasztalatgyűjtés gyakorlatában való aktív részvétel.
- Érdeklődés a közvetlen környezet jelenségei iránt.
- Érzékenység a környező természet megóvására.
Tájékozódás időben és térben
- A természet változásainak érzékelése, megfogalmazása.
- A megfigyelések elemzése, a természeti jelenségek megismerése.
- A tájékozódás, viszonyítás, összehasonlítás képességének bizonyítása a gyakorlatban.
- Alapvető térképismeret: térképjelek leolvasása.
- Érdeklődés, kíváncsiság, tájékozottság a tanultakat kiegészítő információk gyűjtésében.
Információhordozók az ismeretek szerzésében
- A megfigyelésben, vizsgálódásban, kísérletezésben való aktivitás.
- Tájékozottság a tananyagot érintő írásos és audio -vizuális információkban.
- Kritikai képesség bizonyítása.
- Kommunikáció fejlettsége a tájékozottság bizonyítására.
Emberismeret, önismeret, honismeret
- A beszélgetésekben való aktív részvétel.
- Kérdések megfogalmazása, véleményalkotás.
- Magatartásformák, élethelyzetek megfigyeléséről való beszámolás.
- Mások iránti érdeklődés, nyitottság, a másság elfogadása, segítségnyújtás.
- Tájékozottság hazája, lakóhelye, otthona földrajzi, történeti és társadalmi jellemzőiről
- Igényesség a személyes életvitelben (tisztaság, táplálkozás, mozgás)
- Önmagát helyesen megítélő képesség fejlődésének mértéke.
- Önállóság fejlődése a természeti és társadalmi környezethez való alkalmazkodásban.
- Nyitottság és érdeklődés társadalmi környezete megismerése iránt.
- Együttműködés tanítóval, társakkal.
- Alapvető viselkedési formák (tisztelet, udvariasság, elfogadás, megbecsülés, kötelességtudat, segítőkészség, szeretet) tiszteletben tartása és alkalmazása spontán élethelyzetekben.
ÉNEK-ZENE
1-4. évfolyam
Célok és feladatok
Az iskolai zenei nevelés fontos szerepet vállal a gyermekek érzelmi, értelmi, közösségi és jellemnevelésében. A zene örömet ad, lelkesít és megnyugtat. A gazdag érzelmi hatás a beleélés-átélés és a közvetlen cselekvés által színesíti a fantáziát, formálja az ízlést, és a közös kulturális élmény fogékonnyá teszi a gyermekeket más emberek, közösségek és kultúrák befogadására, a hagyományok tovább örökítésére, alapozza a nemzeti azonosságtudatot.
A zene megszerettetéséhez a zeneművek élményt nyújtó megismerésén és megértésén át vezet az út. Ehhez nélkülözhetetlen a felszabadult alkotó légkör, a közös éneklés és zenehallgatás örömteli megélése, a játékosság, a zenei élményt gátló feszültségek feloldása, a jó iskolai környezet, valamint a tanulók pozitív viszonya tanítójukhoz, zenetanárukhoz. A sokszínű, igényes és céltudatos zenei élmények alakítják az éneklés, az aktív muzsikálás igényét és a zenehallgatási szokásokat.
Az énekhang minden gyermek veleszületett „hangszere”. Ezért az énekes tevékenységek a zenei foglalkozások alapját képezik.
Az éneklés a zenei élmény elsődleges forrása és az ismeretszerzés tapasztalati alapja. A mozgással, tánccal, játékkal egybekötött csoportos éneklés a közös muzsikálás, az egymásra figyelés és a közösségformálás mással alig pótolható lehetőségét kínálja.
A ritmuskészség fejlődése, amely a ritmusjátékok és az énekléshez kapcsolódó különféle mozgások nyomán gyorsan és látványosan halad, segíti az esztétikus, jól koordinált mozgás, a szép testtartás, a jó légzés, a jó fizikai állóképesség kialakítását, illetve erősödését.
Az éneklési kultúra megalapozása, a szöveg tartalmának megfelelő érzelmek, karakterek zenei kifejezése az előadói készséget gazdagítja.
A néphagyománynak, népszokásoknak, a szűkebb zenei környezet kultúrájának fontos szerepe van a zene megszerettetésében, a zenei anyanyelv megismerésében.
A zenei emlékezet, a belső hallás fejlesztése, a zenei ismeretek elsajátítása megteremti a játékos alkotás, a zenei improvizáció feltételét. A gyermekek csoport előtti éneklése, előadása módot ad az egyéni készségek kibontakoztatására, a helyes önértékelés kialakítására és a kiemelkedő adottságú gyermekek fejlesztésére.
A gyermekhangszerek használata fejleszti a hangszínhallást, és kedvet ébreszthet a rendszeres hangszertanuláshoz.
A zenehallgatás az auditív befogadókészség fejlesztésének eszköze és a gyermeki élményvilág fontos része.
Fejlesztési követelmények
Éneklés
Az énekhangra épülő tanítás első lépése a kifejező „saját hangszer” megformálása, vagyis az éneklési készség fejlesztése és az éneklési kultúra kialakítása. Fejlesztési követelménye a dalok élményből kiinduló, a szövegtartalmat kifejező megszólaltatása, a csoport egységes, szép közös éneklése helyes légzéssel, értelmes szövegkiejtéssel, helyes artikulációval, pontos dalkezdéssel és zárással. Énekes játékok, táncos dallamok előadása mozgással, jó ritmusban, a dalok hangulatának megfelelően. Daléneklés könnyű osztinátó kísérettel emlékezetből és kottából. Könnyű kétszólamú művek éneklése.
Improvizáció
A kreativitás és a fantázia fejlesztése az önkifejezés sajátos formáinak megtapasztalása, kipróbálása a megismert zenei kifejező eszközök felhasználásával. A zene és a szöveg, a zene és a mozgás, a zenei és a képi kifejezés összekapcsolása.
Zeneértés
A zeneértő és-érző képesség fejlesztésének eredményeképpen a többször meghallgatott zeneművek felismerése, megnevezése, az emberi hangfajták, hangszerek hangszínének megkülönböztetése, a zenei karakterek különbségének, kifejező erejének felfedezése. A zenehallgatás élményének megtapasztalása.
Zenei hallás és kottaismeret
A zenei hallás fejlesztése a dallamhallás, a ritmusérzék, a tempó- és dinamikaérzék kialakítására irányul tanult dalokon. A hangszínhallás fejlesztése tegye képessé a gyerekeket hangszerek és énekkari szólamok felismerésére. A belső hallás megalapozása, a zenei memória fejlesztése, a zenei élmény szóbeli, vizuális és mozgásos megfogalmazása a fejlesztő tevékenységrendszer fontos eleme.
A zenei olvasás-írás alapjainak elsajátítása ebben az életkori szakaszban: a tanult dallami és ritmikai elemek felismerésére irányul betűkottáról és kottaképről; ismert dalok szolmizált olvasására és felismerésére kottaképről, kézjelről; valamint a megismert szolmizált hangok éneklésére dalokban, motívumokban, írására a tanult dó-helyekkel.
1. évfolyam
| Évi óraszám: | 1. változat 37 |
| 2. változat 37 |
| Belépő tevékenységek | Tartalom |
| Éneklés Dalos játékok mozgással egybekötött, csoportos előadása. Éneklés szöveggel emlékezetből. Ismert dallami fordulatok kézjeles éneklése a tanító irányításával. Dalok, mondókák ritmusának hangoztatása. Megfelelő tempóválasztás, tempótartás. Helyes testtartás, levegővétel alkalmazása. Megadott hangmagasság (kezdőhang) felismerése, átvétele. | Magyar népi mondókák. Népi gyermekjátékok. Kis hangterjedelmű magyar népdalok. Ünnepkörök dalai (Anyák napja, mikulás, karácsony). Művészi értékű, komponált gyermekdalok (pl. gyermek és környezete: természeti és emberi környezet témákban). |
| Improvizáció Énekes és ritmikus variációs játék, elemi ritmusértékek felhasználásával. Énekes párbeszéd - visszhangjáték (névéneklés). | Dallammodellként: tanult mondókák, gyerekversek, énekes játékok, tanult dallami elemek. |
| Zenehallgatás Különféle hangfajták megfigyelése. Dinamikai ellentétpárok (halk-hangos), alapvető tempókülönbségek (gyors-lassú) összehasonlítása. 1-2 perces zenei bemutatás (ismert gyermekdal feldolgozásának) figyelemmel kísérése. Zenei karakterek hallás utáni megfigyelése. | Tárgyi, környezeti zajok, zörejek. Énekes anyaghoz kapcsolódó vokális és hangszeres feldolgozások. Karakterdarabok. |
Zenei hallás és kottaismeret
Hangszínhallás fejlesztése:
Emberi hangok hallás utáni megkülönböztetése (gyermek- női-férfi);
Hangszerek hangjának felismerése(ritmushangszerek, metallofon, furulya, zongora).
Tempóval és dinamikával kapcsolatos megfigyelések
Az egyenletes lüktetés érzékelése. Tapasztalatok a motívum -és ütemsúlyról. A kettes ütem megfigyelése. Elemi ritmusértékek (negyed és szünetjelek, páros nyolcad), ütemvonal, záróvonal, megismerése.
Pentaton dallamelemek, szolmizációs szótagok (szó-mi, lá-szó-mi) megismerése.
Tájékozódás a vonalrendszerben, a tanult pentaton dallamelemek körében a hang, kézjel, betűkotta, hangjegy kapcsolatának megerősítése. Hangok lejegyzése a vonalrendszerben a tanító útmutatásai szerint
Pentaton fordulatok (dó vagy alsó lá alaphanghoz viszonyított értelmezéssel).
2. évfolyam
| Évi óraszám: | 1. változat 37 |
| 2. változat 37 |
| Belépő tevékenységek | Tartalom |
| Éneklés Népi gyermekjátékok, népszokások dramatizált előadása. Ritmusfelelgetős. Ritmuskánonok megszólaltatása csoportos osztásban. Zenei hangsúlyok kifejezése az énekes előadásban. Pentaton dallamok éneklése, tanulása kézjelről. | Újabb népi mondókák. Népi gyermekjátékdalok, népszokások. Magyar és rokon népek dalai. Ünnepkörök dalai (farsang, húsvét, iskolai ünnepek). Műdalok (az életkornak megfelelően válogatva). |
| Improvizáció Ritmusfelelgetős. Ritmusosztináto szerkesztése és előadása. Irányított improvizáció a zenei kérdés-felelet formájára. | Dallammodellként: magyar gyermekdalok, népzenei - műzenei énekes anyag, olvasógyakorlatok. |
| Zenehallgatás Újabb zenei együttesek és felismerésük hangzás alapján (gyermekkar; zenekar; szóló hangszer, hegedű) Különböző karakterek, hangmagasságok hallás utáni megfigyelése. | Ünnepkörökhöz tartozó, életkorhoz igazodó szemelvények (vokális, hangszeres). Magyar és rokon népek népzenei felvételei. Gyermekdalok és magyar népzene, feldolgozásokban. Cselekményes zenék. |
| Zenei hallás és kottaírás |
| Félértékű ritmus és szünetjel és az ismétlőjel megismerése. Egyszerű ritmusfelelgetős /osztinátó, ritmuskánon; ritmushangszerek használatával egybekötött ritmus gyakorlatok. |
| Pentaton dallamhangok (ré- dó- lá) megismerése (kézjel, betűkotta, hangjegy). |
| A tanult hangkészlet elhelyezése a vonalrendszerben, a pótvonal az ismétlőjel alkalmazása. Olvasógyakorlatok. |
| Pentaton fordulatok (dó vagy alsó lá hanghoz viszonyított értelmezéssel). |
| Lá- és dó-pentaton, átmenő fá- és ti- hangkészletű dallamok. |
| A zenehallgatás tapasztalataira épülő hallási megfigyelések. |
A következő tanévi fejlesztés feltételei
Népi mondókák, népi játékok, népdalok, műdalok tartalom kifejezésre törekvő, csoportos éneklése emlékezetből.
Gyerekdalokhoz tartozó játékok ismerete, eljátszása csoportban Részvétel tanult népszokások dramatikus előadásában. Egyenletes lüktetéshez alkalmazkodó éneklés, járás. Dallammotívumok csoportos éneklése szolmizációs kézjelről. Játékos, egyszerű ritmikai és dallami improvizálás.
Vokális és hangszeres hangszínek felismerése. A zenekari előadás és a hangszerszóló megkülönböztetése
Dalritmusok és pentaton relációk olvasása és írása a tanító irányításával a tanult ritmusértékek és hangkészlet körében.
3. évfolyam
| Évi óraszám: | 1. változat 55,5 |
| 2. változat 55,5 |
| Belépő tevékenységek | Tartalom |
| Éneklés Táncos mozgáselemek összekapcsolása énekes gyermekjátékokkal. Alkalmazkodó ritmus szerinti népdaléneklés. Több versszakból álló népdalok előadása emlékezetből. Népdalkánonok csoportos előadása. Kétszólamú ritmusgyakorlatok hangoztatása. Ritmushangszerekkel kísért éneklés. Az eddig tanult zenei kifejezőeszközök alkalmazása a zenei tartalom közvetítésére. | Szerepjátszó gyermekjátékok. Magyar népdalok, népszokások dalanyagának bővítése. Nemzetiségi és etnikai kisebbségek dalai; európai gyermekdalok. Újabb műdalok. Ünnepkörök dalai (regölés, tavaszi népszokások). Iskolai ünnepek újabb dalai. Könnyű kétszólamúság (kánonok). |
| Improvizáció Játékok a dinamikával, tempóval. Hiányzó ritmus- vagy dallammotívum pótlása, dallam kiegészítés. | Dallammodellként: Olvasógyakorlatok, Magyar népzene, nemzetiségek és etnikumok zenéje, műzene, más népek dalai. |
| Zenehallgatás Hangulatok, előadásmódok (pl. parlando), karakterisztikus elemek megállapítása. Tartalom és zenei kifejezőeszközök összefüggéseinek megfigyelése a cselekményes zenék hallgatásában. Hangfajták (nőikar, férfikar), kórustípusok hallás utáni megnevezése. Hangszerek hallás utáni megfigyelése (fuvola, kürt, üstdob). | Eredeti népzenei felvételek (magyar, kisebbségi és nemzetiségi). Cselekményes zenék. Nőikari, férfikari művek. Műzenei szemelvények. |
| Zenei hallás és kottaismeret Egész értékű hang és szünetjele; önálló nyolcad és szünetjele megismerése. Tapasztalatok a négyes ütemről. Az eddig tanult ritmusok leírása és olvasása, felismerése kottaképről. Új ritmusmotívumok és dallammotívumok leírása tanári irányítással. Kétszólamú ritmusgyakorlatok Felső dó, alsó szó megismerése, kézjele és elhelyezése a vonalrendszerben. Dallammotívumok leírása tanítói segítségadással. Utószolmizálás. Daltanulás kézjelről és betűkottáról. | Olvasógyakorlatok. Magyar népdalok, nemzetiségek és etnikai csoportok dalai. Életkornak megfelelő műdalok. |
A következő tanévi fejlesztés feltételei
Dalok szövegtartalmat, érzelmeket kifejező közös éneklése emlékezetből, a tanult tempójelzések és dinamikai jelek alkalmazásával. Azonos dallamhoz (motivikus szerkezetű) befejezés rögtönzése. Beszámolás többször meghallgatott zeneműrészletek - szempontokkal irányított - megfigyeléséből származó tapasztalatokról. A megismert hangszerek és kórustípusok megnevezése hangzásuk felismerése alapján.
Ritmusképletek elrendezése, értelmezése ütemmutató szerint. Megismert dallamrelációk felismerése, éneklése kottaképről.
4. évfolyam
| Évi óraszám: | 1. változat 55,5 |
| 2. változat 37 |
| Belépő tevékenységek | Tartalom |
| Éneklés Fokozatos halkítás-erősítés műzenei példákon, a zenei üzenet kifejezésére. Bicíniumok csoportos előadása. Szolmizált éneklés kézjelről, kottaképről. Ritmusjátékok, ritmusgyakorlatok az eddig tanult ritmusértékekkel és -képletekkel, a tanult ütemformákban (pl. variációk - szaporítás/ritkítás szerkesztése). | Újabb magyar népdalok (eltérő stílusrétegből), nemzetiségek és etnikai csoportok dalai. Európai népdalok. Jeles napok, ünnepkörök dalai (betlehemes játékok). Iskolai ünnepek újabb dalai. Könnyű kétszólamúság (kánonok, bicíniumok). A magyar Himnusz. |
| Improvizáció Variációs készség fejlesztése a megismert ritmikai, dallami elemekkel. Ritmuskíséret rögtönzése ismert dallamhoz az újonnan tanult ritmusokkal. Mozdulatrögtönzés a zenehallgatáshoz. | Dallammodellként: tanult ritmikai, dallami elemek, olvasógyakorlatok, magyar népdalok és más dallamok, zenehallgatási szemelvények |
| Zenehallgatás A vegyeskar szólamainak megfigyelése, megnevezése a zenehallgatási tapasztalatok megbeszélésekor. Hangszerismeret bővítése (klarinét, cselló). A zeneművekben felismert hangszerek megnevezése. Fokozatos erősítés, halkítás megfigyelése műzenei példákon, alkalmazása énekléskor. Zenei hallás és kottaismeret Pontozott fél értékű kotta és szünetjel, a 3-as ütem megismerése. Tapasztalatok a váltakozó ütemről. A tanult ritmusképletek felismerése, megnevezése, olvasása kottaképről és írásuk. A fá és a ti hangok megismerése, kézjelük, elhelyezésük a vonalrendszerben. Ismert hangkészletekben kottaolvasás a tanító irányításával. Dallamolvasás az ismert hangokkal. Hétfokú dallamfordulatok kottaképi elhelyezése. Az ismert hangszerek hangjának felismerése zenehallgatás közben, szerepük megfigyelése a zenei kifejezésben, a tapasztalatok közös megbeszélése. | Karművek (a tanult dalanyag énekkari feldolgozásaiból). Népdalfeldolgozások (giusto karakter) a szülőföld dalkincséből. Hangszeres karakterdarabok, műzenei szemelvények. Tanult dalanyag. Öt- és hétfokú olvasógyakorlatok. Zenehallgatási szemelvények. |
A továbbhaladás feltételei
Dalok élményből fakadó, érzelmeket kifejező egységes, szép, örömteli éneklése. A Himnusz éneklése pontos szöveggel, tiszteletadással. Ritmussor szabad és adott szempontok szerinti rögtönzése (maximum nyolc ütem terjedelemben).
A meghallgatott zenés mesék tartalmának felidézése, a tartalom és a zene összhangjának felismerése.
Zenei karakterdarabok szóbeli jellemzése. Tanult népdalok felismerése zeneművekben, feldolgozásokban.
A tanult ritmusértékek és ritmusképletek felismerése és megszólaltatása kottaképről, hármas ütemben is.
Dalrészletek olvasása és kottába írása tanítói segítséggel.
Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez
- Éneklés
- a dalismeret nagysága, biztonsága,
- az intonálás tisztasága,
- a ritmikai és a dallami pontosság,
- a közös éneklésben való részvétel motiváltsága, együttműködés,
- az éneklés örömtelisége, felszabadultsága.
- Improvizáció
- a tevékenység motiváltsága, játékossága,
- a tanult zenei ismeretek felhasználása az improvizációhoz.
- Zeneértés
- a megfigyelőképesség fejlettsége (hangfajták, hangszínek, karakterek felismerése),
- a zenehallgatás iránti igény,
- a zenehallgatási szokások kialakultsága.
- Zenei hallás és kottaismeret
- a dallam és a ritmus felismerése, felidézése, hangoztatása,
- tempó és dinamika követése,
- gyakorlottság a zenei élmények megfogalmazásában, dallami és ritmikai elemek felismerésében, olvasásában, írásában.
RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA
1-4. évfolyam
Célok és feladatok
A vizuális nevelés látni és láttatni tanít. Átfogó célja a tanulók látáskultúrájának megalapozása. Feladata a vizuális megismerő-, befogadó-, alkotóképesség fejlesztése, a kommunikáció köznapi, művészi, műszaki és tudományos módjainak, a közlés és kifejezés képi formáinak megismertetése. Különösen a látvány mélyebb tartalmának, jelentésének, esztétikai üzenetének megértéséhez járul hozzá. Lehetővé teszi az eligazodást a látható, tapintható tárgyi valóságban, a képi világban, és személyes alkotói utak bejárására bátorít. Fejleszti a síkbeli, térbeli ábrázoló-, kifejező-, közlő-, alakító-, alkotóképességeket; a gondolatban és érzelmekben gazdag tevékenységek által a világ érzéki-tapasztalati birtokbavételére nevel, feladata a látás és a kéz intelligenciájának kiművelése. A térszemlélet, a forma-, szín-, dinamikai és szerkezeti érzék, az anyagismeret képességei a tantárgy fejlesztő hatására emelkednek magasabb szintre. A megsokszorozódott vizuális hatások, a technikai információk korában a tantárgy újszerű célja az információk közti szelekció, a kritikus befogadóképesség megalapozása. Az általános nevelési célokhoz a kreativitás, a problémafelismerő és -megoldó képesség, a képzelet, a képi gondolkodás, az ízlés, a nyitottság, az empátia fejlesztésével, az érzelmi élet gazdagításával járul hozzá. A művészeti nevelés értékközvetítő, értékteremtő, egyben személyiségformáló szerepet tölt be, segíti a kultúra értékeit becsülő, környezettudatos magatartás formálását.
Az 1-4. osztályban a vizuális nevelés célja - az érzelmekkel kísért önkifejezés elmélyültségének megőrzése mellett - az egyre céltudatosabb megismerés ösztönzése. A képi gondolkodás fejlesztése, a vizuális képzetkincs bővítése, az érdeklődés ébrentartása érdekében a tantárgy feladata a tanulók vizuális formakészletének gazdagítása, megfigyelőképességük, tér- és időérzékük fejlesztése a látvány és a mozgás ábrázolásával, térbeli rendezéssel; szín-, forma- és szerkezeti érzékük alakítása rajzolással, festéssel, mintázással, konstruálással. Az esztétikai érzékenység fejlődését a manuális munka, a látványélmények és a bemutatott műalkotások szolgálják. Az alkotó és befogadó tevékenységek erősítik a szabálytudatot, az akaratot, javítják az önértékelést, a csoportmunka az együttműködési készségeket fejleszti.
A képességek fejlesztése három fő képzési területen folyik. A kifejezés, képzőművészet témakör a gyermekek személyes, kifejező-expresszív tevékenységének és az elvárható műelemzési, művészeti ismereteinek leírását tartalmazza. A vizuális kommunikációhoz a vizuális megismerést szolgáló tevékenységek köre és a köznapi, informatív, tudományos képi közlésekkel kapcsolatos tananyag tartozik. A tárgy- és környezetkultúra témaköre a használati tárgyakkal, a tárgyalkotó művészetekkel és az építészettel kapcsolatos alkotó- és elemzőtevékenységeket tartalmazza. A vizuális nyelv a témakörök kifejező elemeit és rendező elveit sorolja fel, a technikák fejezete pedig az anyagokra, technikákra, eszközökre, eljárásokra tesz javaslatot.
A tananyag bővülő, spirális elrendezésű, a témakörök és a fő tevékenységi formák évenként ismétlődnek, tartalmukban gyarapodnak, műveleti szintjük emelkedik. A tananyag jellegét tekintve mind a négy évfolyamon gyakorlati, tevékenység-központú. A kerettantervi követelmények a leghatékonyabban a több témakör szempontjait egyesítő komplex feladatokkal teljesíthetők.
Fejlesztési követelmények
Jelenítse meg a tanuló gondolatait, érzéseit, élményeit vizuális nyelvi eszközökkel saját kifejezési céljai szerint és a tanuláshoz szükséges formában. Használja ehhez egyre magasabb szinten a megismert technikákat. Ismerje fel műalkotások, képi közlések, tárgyak életünkben betöltött szerepét. Értelmezze a tankönyveiben és a környezetében található vizuális közlő, eligazító jeleket. Ízlésítéletét indokolja néhány szempont alapján. Becsülje meg a saját és mások munkáját. Szerezzen tapasztalatokat a kultúra és a környezetvédelem fontosságáról. Legyen nyitott az esztétikai élmények iránt. Fedezzen fel különbségeket az értékes és az értéktelen között.
A tantárgyi fejlesztés eredményeképpen egyéni eltéréseket mutató képesség-, készség-, ismeret-és magatartásbeli fejlődés várható a tanulóktól. Ennek tényét kinek-kinek önmaga év eleji szintjéhez, valamint saját korosztálya jellemzőihez viszonyítva ítélhetjük meg helyesen.
Megismerő-, befogadó képességek
Legyen nyitott a gyermek a látható világ jelenségei és az esztétikai értékekkel kapcsolatos élmények iránt. Alaposan vegyen szemügyre, pontosan figyeljen meg élőlényeket, tárgyakat, képeket, jelenségeket. Őrizzen meg emlékezetében látványélményeket, könnyedén idézze fel azokat. Vizuális emlékezetére építve végezzen gondolkodási, képzeleti műveleteket (összehasonlítás, elemzés, képzeleti átalakítás). A látványban rejlő jelentést, művészi kifejezést, valamint a közlések tartalmát olvassa, elemezze adott szempontok alapján. Ítéljen meg látható (tér, forma, szín, változás, mozgás) viszonylatokat. Fedezzen fel lényeges összefüggéseket (külső és belső forma, forma és tartalom, forma és funkció). Fogalmazzon meg ábrázolásbeli és szóbeli magyarázatokat, melyeket erős szubjektivitás, egyéni látásmód jellemezzen. Műalkotások nézegetése, adott szempontok szerinti elemzése során mozgósítsa formálódó vizuális, esztétikai, művészeti képzeteit.
A látáskultúra fejlődése segítse a gyermeket tapasztalatainak rendezésében, a tanulásban, a művelődésben és a mindennapi életben. Készítse fel az információk áttekinthető, tagolt elrendezésére, az ábrák megértésére és létrehozására. Sajátítsa el a tanuló a vizuális információk formáit és ismerje meg lelőhelyeiket (könyvekben, kiállításokon és egyéb ismerethordozókon).
Kreativitás
A vizuális nevelés irányítsa a gyermek figyelmét a látható világ új, érdekes, szép jelenségeire. Képzelőereje az eleven, a konkrét belső képekben, képzetekben való gondolkodásban, valamint képzettársításai könnyedségében, tartalmi gazdagságában és a képi-plasztikai kifejezés, a sík-és térbeli konstruálás bátorságában, eredetiségében nyilvánuljon meg.
Kapjon ösztönzést szokatlan, egyéni megoldások kipróbálására. Ábrázolási jelrendszerében jelenjenek meg árnyalt, egyéni vonások. Kifejezőképessége, expresszivitása mutatkozzon meg szubjektív arány-és színkezelésben, fokozásban, kiemelésekben. Kreativitását a konkrét tevékenység motiválja, szükség szerint igényt tartva a tanító segítő közreműködésére is.
Önismeret, önértékelés, önszabályozás
Az alkotó tevékenység jelentsen élményt a gyermeknek, mert így érvényesülhet annak gazdag személyiségfejlesztő hatása (érzelmi gazdagodás, az empátia, az intuíció fejlődése, az önálló ízlés és a belső igényesség megalapozása). Az alkotás öröme tegye képessé munkája kidolgozására. Alkotásait segítségadás mellett elemezze, értékelje, s a társak munkáit is kísérje figyelemmel.
A vizuális kultúra tantárgyra jellemző, hogy a fő tevékenységformák kezdettől fogva jelen vannak, a fejlesztés eredményeképpen azonban ezek műveleti szintje fokozatosan emelkedik. A szintemelkedés a Belépő tevékenységformákban követhető, a tevékenységeket, ismereteket a Témakörök, tartalmak című tantervi egység foglalja magában.
Az egyes évfolyamoknál a műalkotás elemzéshez felsorolt alkotások ajánlások, melyekből a pedagógiai célnak és a témának megfelelően válogathat a tanító az alábbi szempontok figyelembevételével:
- a példák az egyetemes és a magyar művészettörténet. kiemelkedő műveit mutassák be;
- legyen közöttük - lehetőség szerint - történeti és mai alkotás is;
- a magas művészet példái mellett kerüljenek bemutatásra a magyar népművészet, a nemzetiségek és etnikai csoportok népművészetének alkotásai és a mindennapi környezet tipikus tárgyai, épületei;
- a helyi, a regionális értékek bemutatása kiemelt fontosságú feladat.
1. évfolyam
| Évi óraszám: | 1. változat 55,5 |
| 2. változat 55,5 |
Belépő tevékenységek
Személyes élmények, látvány, történet kifejezése síkban és térben, rajzolással, festéssel, mintázással. Műalkotások, illusztrációk szemlélése, megbeszélése. Látványok megfigyelése és értelmezése. Vizuális jelek felismerése, megértése. Tárgyak csoportosítása, rendezgetése, formájuk és rendeltetésük megfigyelése. Tárgykészítés, díszítés, környezetalakító tevékenység.
| TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK |
| Kifejezés, képzőművészet |
| Nyelv Formák, vonalak és színek használata, megnevezése. Kiemelés mérettel és színnel. Képi elemek helyének meghatározása és rendezése. |
| Alkotás Élmények személyes hangú kifejezése rajzokban, festményekben, szobrokban (pl. emberekhez, állatokhoz, növényekhez kötődő vagy családi, iskolai témák). Szépirodalmi téma (pl. meseélmény) megjelenítése síkban, térben. |
| Befogadás Szemlélődés, beszélgetés a látványról, az ábrázolt tárgyakról, élőlényekről, színekről, formákról, tanulói munkákról és műalkotásokról. Megfigyelés, beszélgetés (lehetőleg eredeti) szoborról, festményről. Szépirodalmi illusztrációkon a cselekmény és a szereplők jellemzőinek összekapcsolása. |
| Vizuális kommunikáció |
| Nyelv Vonalak és foltok a képeken, ábrákon. A vizuális jelek tulajdonságai. |
| Alkotás Tárgyak, élőlények témába ágyazott ábrázolása legjellemzőbb vonásaik egyéni megragadásával, mozdulatok egyéni megjelenítése síkon és térben. |
| Befogadás Látványok megfigyelése, leírása (formák, arányok, színek, felületek). Elemi térviszonyok megfigyelése (lent-fent, jobbra-balra, elől-hátul). Testmozgások, gesztusok legfontosabb jellemzőinek megállapítása. Jelek, ábrák gyűjtése, válogatása, csoportosítása a közlés rendeltetése szerint (pl. közlekedési jel, kereskedelmi márka). |
| Tárgy- és környezetkultúra |
| Nyelv A természeti és a mesterséges forma. Tárgyak térbeli helyének meghatározása. |
| Alkotás Egyszerű tárgyak (pl. játékok) készítése elképzelés alapján és mintakövetéssel. Díszítés. |
| Befogadás, megismerés Tárgyak formája és rendeltetése közötti összefüggés felfedezése, megbeszélése, tudatosítása. Tárgyak csoportosítása rendeltetésük, nagyságuk, színük, formájuk, anyaguk szerint. |
| Technikák |
| Ceruza-, filctoll-, kréta- és ecsetrajz. Vízfestés (ecsettel, ujjal), vegyes technikák (pl. kréta és festék keverése). Mintázás agyagból, plasztilinből. Tárgykollázs, konstruálás, anyagalakítás, hajtogatás, vágás (pl. papírból, textilből). Nyomatkészítés (pl. krumplinyomat, frottázs). |
Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások
Lásd a 2. évfolyam tananyagában.
2. évfolyam
| Évi óraszám: | 1. változat 55,5 |
| 2. változat 55,5 |
Belépő tevékenységek
Egyéni élményfeldolgozás. A kifejezőeszközök (vonalak, foltok, színek, felületek, ritmusok, síkbeli és térbeli formák) árnyaltabb alkalmazása. Műalkotások megismerése, alkotók és művek megnevezése. Ábrázolás közvetlen szemléletre támaszkodó emlékezet alapján. Képzetépítés, az egyéni formakincs gazdagítása érzéki-tapasztalati úton, a természet és a mesterséges környezet látványának és emberi gesztusoknak a megfigyelésével. Tárgyformálás, díszítés, a tárgyalkotó folyamat, a forma és a rendeltetés viszonyának tapasztalati megismerése.
| TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK |
| Kifejezés, képzőművészet |
| Nyelv Árnyaltabb vizuális minőségek (többféle színárnyalat, vonalvastagság, szabályos és szabálytalan forma). Formák, színek szimmetrikus elrendezése, egyensúly. Egyszerű vonal-, folt-, színritmusok. |
| Alkotás Személyes és közös élmények képi-plasztikai feldolgozása. Elképzelt jelenet ábrázolása rajzban, festményben, szoborban. Művészeti élmény (pl. bábszínház) megjelenítése síkban, térben. |
| Befogadás Egymás munkáinak és műalkotásoknak a megfigyelése, az élmény összetevőinek (pl. anyag, forma, tér, szín, elhelyezés, téma) megbeszélése. A legismertebb festészeti műtípusok (pl. csendélet, portré) megismerése, felismerése. A körplasztika és a dombormű jellemzőinek összevetése (azonosságok, különbségek). Néhány festmény és szobor alkotójának, a mű címének megnevezése. |
| Vizuális kommunikáció |
| Nyelv A síkbeli ábrázolás elemei (pontok, vonalak, foltok, színek). A vonalfajták (egyenesek, görbék, vékonyabbak, vastagabbak, határolók és felületkitöltők). |
| Alkotás Élőlények, tárgyak ábrázolása közvetlen szemlélet és emlékezet alapján. Mimika, grimasz tanulmányozása, utánzása. Érzés, személy megjelenítése. Változások tudatosan megfigyelt vizuális jellemzőinek megjelenítése (pl. évszak, időjárás). Saját információközlő jelek létrehozása (pl. a tornazsák, az öltözőszekrény megjelölésére). |
| Befogadás, megismerés Élőlények, tárgyak adott szempontok szerinti vizsgálata (pl. anyag, jellemző forma és szín). Egyszerű, mindennapi magyarázórajzok, jelek értelmezése, megfejtése (pl. tankönyv ábrái, újságképek, reklámképek). Karakteres emberi gesztusok (testbeszéd, mimika) olvasása. |
| Tárgy- és környezetkultúra |
| Nyelv Funkcionális és díszítő formálás. A díszítés mintái, elemei. |
| Alkotás Tárgyak készítése könnyen alakítható anyagokból (pl. játékhoz, ünnephez, meséhez). Csomagolás készítése mintakövetéssel, csomagolóanyag díszítése egyénileg (pl. ajándékhoz). Környezetalakító tevékenység. |
| Befogadás Köznapi és ünnepi tárgyak formája, díszítése és rendeltetése közötti összefüggések. Tárgyak megadott szempontok szerinti csoportosítása, vizsgálata. Közismert tárgyak üzenetének megfejtése. |
| Technikák |
| Ceruza-, filctoll-, golyóstoll-, kréta- és ecsetrajz. Vízfestés és vegyes technikák. Formálás agyagból, plasztilinből (pl. mintázás, hurkafelrakás, formába nyomás, pecsételés). (Origami jellegű) papírhajtogatás. Papírvágás, ragasztás. Dúckészítés, nyomtatás, nyomhagyás (pl. papír, termés, levél). Egyeszű bábkészítési technikák (pl. síkbáb, ujjbáb, hengerbáb). Fonás, nemezelés. |
Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások
1-2. osztályban: Steindl Imre: Országház, Thököly vár-Késmárk; Medgyessy Ferenc: Anyaság; Kolozsvári testvérek: Szt. György szobra; Kovács Margit: Szamaras, Sámson dombormű; Szőnyi István: Este; Csontváry Kosztka Tivadar: Mária kútja; Pablo Picasso: Maia arcképe; Ferenczy Noémi: Noé bárkája-gobelinrészlet; Népművészet: Kispaládi parasztház, Cifraszűr, Bölcső, Csengős népi játék.
A következő tanévi fejlesztés feltételei
A tanuló érthetően fejezi ki élményeit, megrajzol egyszerű helyzeteket, változásokat. A képelemeket elrendezi. A színeknek többféle árnyalatát is használja. Megold mintaképzési, sorolási feladatokat. Elkészít egyszerű tárgyakat. Felismeri a különbségeket a használati és a dísztárgy között. Megnevez néhány, sokszor megfigyelt műalkotást.
A vizuális képességek fejlettségének színvonala nem akadálya a továbbhaladásnak.
3. évfolyam
| Évi óraszám: | 1. változat 55,5 |
| 2. változat 55,5 |
Belépő tevékenységek
Formák, szín- és tónusárnyalatok megfigyelése, kompozíció, ritmus tudatosabb megválasztása. Események illusztrációja, történetek kifejezése képsorozatokban. Műalkotás vizsgálata adott szempont szerint. Műfajok (festészet, szobrászat) és műtípusok (pl. tájkép, életkép) ismerete, műélmény megfogalmazása. Nézetek alkalmazása a térábrázolásban. Tárgyábrázolás megfigyelés alapján. Mozgásábrázolás, változás fázisainak rögzítése. Ábra és üzenet kapcsolatának vizsgálata. Térkép, alaprajz megértése. Önálló tárgykészítés adott rendeltetésnek megfelelően. Mai és régi tárgyak formájának, funkciójának összevetése. A lakóhely egy jelentős emlékének, közgyűjteményének megismerése. Könyvtárhasználat.
| TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK |
| Kifejezés, képzőművészet |
| Nyelv Az ábrázolási szándék, a vizuális nyelvi elemek és az elrendezés viszonya. Vonal-, folt-, forma- és színritmusok. A képmező. Komponálás különböző formákban (pl. álló, fekvő téglalapon). Az elbeszélő ábrázolás, a lényeges mozzanat kiemelésének eszközei. |
| Alkotás Egyéni és közös élmények (pl. szépirodalmi) feldolgozása, színben, rajzban, plasztikában. Térviszonyokat és mozgást kifejező ábrázolások a téma feldolgozásában. Események, történetek ábrázolása egy képben és képsorozatokban (pl. útinapló). |
| Befogadás Műalkotás olvasása, összehasonlítása szempontok szerint; a műélmény megfogalmazása. Képzőművészeti műfajok (pl. festészet) és műtípusok (pl. tájkép) jellemzőinek elemzése. Néhány tanult műalkotás, valamint szerzőjének és a mű címének ismerete. Könyvtárhasználat, elérhető helytörténeti vagy közgyűjtemény felkeresése. |
| Vizuális kommunikáció |
| Nyelv A jellemző nézet és a forma jelölése, a körülhatároló vonal. A folt a felület betöltésének eszköze. A folt mint a forma jele (pl. árnykép). |
| Alkotás Egyszerű természeti vagy mesterséges tárgy ábrázolása látvány szerint, valamint elöl- és oldalnézetből. Elképzelt tér ábrázolása felülnézetből (pl. várkastély), esetleg makettjének közös elkészítése. Konkrét útvonal megrajzolása emlékezetből. Változások, folyamatok, jellegzetes állapotok, helyzetek ábrázolása képsorokkal. Egyszerű összefüggések ábrázolása magyarázó rajzzal. |
| Befogadás A közvetlen természeti és mesterséges környezet szemlélése, jellegének elmondása. Tárgyak vizuális jellemzőinek megállapítása (sík jellegű és tömbszerű forma). Tárgy jellemző nézete, a látvány és az ábra megfeleltetése. Egyszerű alaprajzok és térképek olvasása, értelmezése, összevetésük a valós terekkel. Történés sorrendjének értelmezése fázisrajzok alapján (pl. képregény). Képi információk értelmezése: egyszerűség, érthetőség, a jel és a jelentés viszonya. |
| Tárgy- és környezetkultúra |
| Nyelv A használati tárgyak megjelenése, jelentése, ennek kifejezőeszközei (alak, szín, anyag). |
| Alkotás Funkciónak megfelelő egyszerű tárgy készítése (pl. játékok, bábok, edények, taneszközök). Csomagolás készítése minta után és egyéni elképzelés alapján (papírból, textilből). Az egyszerű tárgyalkotó folyamat végigvitele: ötlet (gondolati terv), elkészítés, kipróbálás. Környezetalakító tevékenység (pl. díszletkészítés). |
| Befogadás A rendeltetés (tartalom) és a forma összefüggéseinek megfigyelése, elemzése, a jelen és a múlt néhány tárgya és a lakóhely jellegzetes építményei kapcsán. A tárgyalkotás, a konstruálás lépései, a funkcionális és anyagszerű formaképzés. Építmények összehasonlítása megadott szempontok (pl. rendeltetés) alapján. Az alaprajz fogalmának megismerése, értelmezése. |
| Technikák |
| Rajzolás rosttollal, krétával, ceruzával. Viaszkarc. Festés temperával, vízfestékkel, krétával, vegyes technikával. A mintázás újabb technológiai változatai: építés lapokból szabásminták alapján, díszítés nyomhagyással. Különféle tárgy- és anyagnyomatok, kollázs technikák. Papírtárgyak, papírmunkák (kivágások, papírmetszet, mozaik, montázs). Konstruálás modellező anyagokból (textil, papír, agyag, talált tárgyak). Műalkotás-technikák: akvarell, olajfestmény, kő-, agyag-, bronzszobor. |
Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások
Hollókői ház, füstös konyha, matyó tisztaszoba, mai lakóház külső és belső képe; Árva vára; Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum; Schaár Erzsébet: Kirakat; Constantin Meunier: Teherhordó munkás; Ferenczy Béni: Játszó fiúk; Albrecht Dürer: Nyúl, Önarckép - ezüstvessző rajz, Hónapok - Berry herceg hóráskönyvéből; Eugéne Delacroix: Villámtól megriadt ló; Paul Cézanne: Csendélet; Ferenczy Károly: Festőnő; Fényes Adolf: Testvérek; Vaszilij Kandinszkij: Festmény három folttal; Bálint Endre: Vándorlegény útrakél Kentaur alakú aquamanile, Ember alakú butella.
A következő tanévi fejlesztés feltételei
A tanuló jellegzetes formákat képes ábrázolni. Visszaadja a színeket. Magyarázó rajzokat készít szövegekhez, előkészítés után rendeltetésszerű tárgyat konstruál. Megérti egyszerű magyarázó rajzok, ábrák értelmét, fotók, illusztrációk, reklámképek üzenetét. Megfogalmazza műélményét, megnevezi a többször megfigyelt műveket és alkotójukat. Felismeri és megnevezi lakóhelyének néhány nevezetes épületét, szobrát.
A tanuló továbbhaladását a vizuális képességek elért fejlettségi szintje nem akadályozhatja meg.
4. évfolyam
| Évi óraszám: | 1. változat 55,5 |
| 2. változat 55,5 |
Belépő tevékenységek
Ellentétek megjelenítése, hangsúlyozás kiemeléssel. Vizuális nyelvi elemek árnyalt alkalmazása, tudatos komponálás. A gondolat, hangulat kifejezéséhez az eszköz megválasztása: a formák, foltok, tömegek elrendezése. Műalkotások hatása, témája és technikája közötti összefüggés jellemzőinek felismerése. Képzőművészeti műfajok rendszerezése, népművészeti tárgyak megismerése. A térábrázolás új eleme a közvetlen megfigyelésen alapuló forma- és színtanulmány, a takarás megfigyelése, a dinamikus mozgásábrázolás. Nézetrajzok, útvonalrajzok, térképek készítése. Tárgykészítés adott elvárásnak megfelelően. Tárgyelemzés, épületelemezés az anyag, a rendeltetés és forma kapcsolatának feltárásával.
| TÉMAKÖRÖK, TARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK |
| Kifejezés, képzőművészet |
| Nyelv Ellentétek, színkontraszt, vonalkontraszt. A színek hangulati hatása. Kiemelés forma- és színminőséggel, mérettel, elhelyezéssel, kontraszttal, vonalvastagsággal. Komponálás, egyensúly és feszültség, szimmetria és aszimmetria. |
| Alkotás Adott témához kapcsolódó élmény, hangulat feldolgozása síkon és térben. Élmények, emlékek, gondolatok és történetek feldolgozása közös alkotásokban (pl. illusztrációban, képsorozatban, szoborkompozícióban). Képek, tárgyak jelentésmódosítása formaátírással, átszínezéssel, megszemélyesítéssel. |
| Befogadás Képzőművészeti alkotások ismertetése: téma, kompozíció, hatás értelmezése. Egyes képzőművészeti műtípusok jellemzői (pl. vallásos, életkép, illusztráció, lovas szobor). Festmény, grafika és szobor szerzője, címe, műfaja, technikája, műtípusa. Egy közeli kiállítás megtekintése, a lakóhely nevezetes szobrainak, épületeinek megismerése. Könyvtári munka, a múzeumok szerepe. |
| Vizuális kommunikáció |
| Nyelv A formák és színek közlési szándéknak megfelelő elrendezése a képmezőben, illetve a térben. Foltok és tömegek, mint a testesség hangsúlyozásának eszközei. A vázoló vonalak, a körvonal, vonalrendszerek, szerkesztett és szabadkézi vonalak. A sötét-világos, hideg-meleg színkontrasztok figyelemfelhívó jellege. |
| Alkotás Modellek rálátásos ábrázolása megfigyelés alapján (színbeli és tónusos megjelenítés). Megtapasztalt folyamatok jellegzetes állapotainak ábrázolása (pl. egy növény élete). Egyszerű térosztásokat közlő alap- és térképrajzi vázlatok készítése. Jelalkotás forma-, vonal- és színredukcióval. |
| Befogadás Térkifejezési módok: nézőpont jelölése, takarás, feljebb-lejjebb helyezés. A felülnézet. Magyarázó rajzok, folyamatábrák, funkciója; olvasásuk, üzenetük értelmezése. Sík- és térformák geometriai és hangulati jellemzői. Színismeretek összefoglaló áttekintése. Ábra és látvány kapcsolatának elemzése. |
| Tárgy- és környezetkultúra |
| Nyelv A tárgyakat használó (fogyasztó) egyéni stílusa, formajegyei. A rendeltetés, az anyag, a forma és a méret összehangolása, célnak megfelelő megválasztása. Az épület külső kifejezőeszközei (méret, tömeg, tagoltság, anyag, hely). |
| Alkotás Egyéni igényt kielégítő tárgyak használatnak megfelelő elkészítése. Egyszerű tárgy, épület modellezése (pl. jármű). Környezetalakító tevékenység (pl. kiállítás rendezés). |
| Befogadás Köznapi és ünnepi tárgy elemzése a rendeltetés, az anyag, a méret, a forma szempontjából. Épülettípusok (pl. középület) elemzése a rendeltetés (pl. iskola) és a forma szerint. A helytörténeti gyűjtemények, közgyűjtemények rendeltetése, anyaga. |
| Technikák |
| Az előző években már tanult technikák újabb technológiai változatai. Kollázs és montázs. Fonás (pl. madzagszövés), gyöngyfűzés. Textil-, drót- és papírplasztikák és tárgykonstrukciók. Művészeti technikák (pl. egyedi rajz, olajfestés, kőfaragás, agyagmunkák). |
Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások
A mű kiválasztását témában és technikában egyaránt a tananyag feldolgozáshoz igazítsuk!
Magyar koronázási jelvények; Hősök tere, Vajdahunyad vára; Ligeti Miklós: Anonymus; Ferenczy Béni: Bem érem; Götz János: Szarvas; Cseh László: Táncolók; Michelangelo: Ádám teremtése; Ferenczy Károly: Október; Fényes Adolf: Babfejtők; Koszta József: Tányértörölgető; Wágner Sándor: Dugovics Titusz; Glatz Oszkár: Birkózók; Makovecz Imre: Sárospataki Művelődési Ház; mai lakóház belső és külső képe; Népművészet: kerített ház - Pityerszer; Botpaládi ház, faragott, festett, oromzatos ház - Hegyhátszentpéter; hollókői ház, füstös konyha, matyó tisztaszoba, kapatisztító, kunsági gyapjúhímzés, hímes tojás, mézeseskalácsbáb, aratókorsó, tálak, Miskakancsó.
A továbbhaladás feltételei
A tanuló gyakorlott a tanult vizuális nyelvi és kompozíciós készsége használatában. Élményeinek kifejezéséhez önállóan választja meg a megoldást. Motívumai változatosak. Megjelenít egyszerű mozdulatokat. Részt vesz a műalkotások és környezete vizuális üzeneteinek közös elemzésében, önállóan is megfogalmazza véleményét, tetszésítéletét indokolja. Felismeri a képzőművészet több műtípusát. A gyakran megfigyelt és elemzett művek címét és alkotóját megnevezi. Felkeresi a lakóhelyén vagy annak környékén található múzeumot vagy néprajzi gyűjteményt. Ott irányított megfigyeléseket végez. A könyvtár zenei témájú könyveit, művészeti albumait felhasználja feladatmegoldásaihoz.
Adott modelleket értelmesen ábrázol megfigyelés után, jellemző formáik, főbb arányaik megragadásával. Felismeri a nézetek összefüggéseit, és fel is vázolja ezeket. Alapvető színismereteit felhasználja alkotásaihoz. Egyszerű képi közléseket alkot és megért.
Ötletesen és egyre önállóbban készíti el a különféle rendeltetésű tárgyakat. Felismer és megnevez kapcsolatokat az elemzett tárgyak, eszközök, épületek formája és funkciója között. Alkotó tevékenysége során alkalmazza a tanult technikákat és ábrázolási módokat. Gyakorlott az egyszerű, eszköz nélküli vagy kéziszerszámmal végzett anyagalakításban.
A tanuló továbbhaladását nem akadályozhatja meg vizuális képességei fejlettségének aktuális színvonala.
Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez
- Megismerés, befogadás
- a megfigyelés, a vizuális emlékezet fejlettsége,
- gyakorlottság a gondolkodási, képzeleti műveletekben,
- a vizuális információk megértésének szintje,
- esztétikai értékek felismerése a társadalmi, természeti és tárgyi környezetben,
- a látvány egyéni értelmezésének, elemzésének minősége.
- Kreativitás
- a képzelőerő elevensége,
- a képi gondolkodás fejlettsége,
- az asszociáció könnyedsége,
-a konstruálás bátorsága, eredetisége,
- a kifejezés árnyaltsága, egyedisége.
- Önismeret, önértékelés, önszabályozás
- az érzelmek, gondolatok megjelenése a tanuló munkájában,
- értékek felismerése a társak munkájában, az önálló ízlésben és az alkotó tevékenységben megnyilvánuló igényesség, az alkotó folyamatban való elmélyültség,
- a megvalósításhoz szükséges érzelmi és akarati jellemzők fejlettsége és szabályozottsága.
TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL
1-4. évfolyam
Célok és feladatok
A technika és életvitel tantárgy a világ tapasztalati megismerésére és gyakorlati tudás szerzésére nyújt lehetőséget, egyben hozzájárul a tanulás és a munka megszerettetéséhez, a tudás megbecsüléséhez.
A technika és életvitel tantárgy olyan ismereteket ad, képességeket, készségeket és beállítódásokat alakít ki, amelyek segítik a modern technika és gazdaság eredményeinek ésszerű felhasználását, ugyanakkor óvnak ennek torzító hatásaitól.
Célja az, hogy segítse a gyermekeket a technikai környezetbe való beilleszkedésben, a tájékozódásban és az aktív alkotó tevékenységben egyaránt. Konkrét problémahelyzetekből indul ki, életszerű megoldásokkal, eljárásokkal dolgozik, végső soron kapcsolatot teremt az iskolai tanulás és az iskolán kívüli világ között.
A kisiskolás korosztály technikai nevelése a technikai műveltség alapozását, a kézügyesség fejlesztését és a mindennapokban nélkülözhetetlen praktikus elemi ismeretek és tevékenységek elsajátítását, begyakorlását foglalja magában. A technikai műveltség alapozása gyakorlati tevékenységekhez kapcsolódó elemi ismeretek szerzését, megfelelő technikai szemléletmód formálását jelenti.
A tantárgy oktatásában a manualitás központi helyet foglal el, a játékos kézügyességet fejlesztő célok dominálnak.
A kéz intelligenciájának fejlesztésére a gyermek-és ifjúkor a legalkalmasabb, nem feledkezhetünk meg arról, hogy később már nem pótolhatók az itt elkövetett mulasztások.
Az életviteli ismeretek körébe tartoznak a háztartástan, az egészségnevelés, a szűkebb lakóhelyi környezet, a lakás és környéke, a gazdálkodás, és a szolgáltatások területei. Az életvitelhez sorolhatók a helyes közlekedés, és a közlekedési szabályok ismeretei is.
A technika és életvitel tantárgy a technika bonyolult kapcsolatrendszerét elméleti, gyakorlati, manuális, tervezési és modellezési feladatokon keresztül mutatja be.
Tanításának feladata, hogy optimális feltételeket teremtsen a természetes és mesterséges környezet anyagainak megismeréséhez, anyagvizsgálati tapasztalatok szerzéséhez érzékszervi tapasztalással, összefüggések felismeréséhez az anyagok és a belőlük készült tárgyak között. Gyakoroltassa az anyagfeldolgozás alaplépéseinek alkalmazását. Tájékoztasson az anyagokhoz kötődő mesterségekről és szakmákról.
Tegye lehetővé az emberi alkotással létrehozott terek esztétikai értékeinek, a szerkezet és a forma kapcsolatának felismerését, az épített környezet anyagainak és szerkezeteinek tapasztalati megismerését.
Gyakoroltassa a becslést, a mérést, az egymás mellé rendezést, a méretazonosság megállapítását, az önálló tervezést és kivitelezést az építésben és a tárgyalakításban. Tervek, elképzelések rajzi megjelenítését egyéni elképzelés szerint, egyszerű makett elemzését és készítését terv alapján, a munkaeszközök rendeltetésszerű, balesetmentes használatát.
Ismertesse meg a szárazföldi, a vízi és légi közlekedés kialakulásának történetét. Készítsen fel a városi, országúti, vasúti, vízi és légi közlekedés szerepének átlátására és használatára eszközeinek bemutatásával, szabályainak megismertetésével és gyakoroltatásával. Gyakoroltassa a kerékpározást forgalomtól elzárt területen, ne csak tanítsa meg, hanem teremtsen is feltételeket a kerékpáros közlekedés szabályainak, valamint az utazással kapcsolatos illemszabályoknak az alkalmazására.
Az egészséges táplálkozás, öltözködés és napirend elemi ismereteinek és szokásainak elsajátíttatását, az egyszerű házimunkákban való részvételre való felkészítést az életkornak megfelelő önkiszolgáló tevékenységek keretében szervezi meg, és a balesetmentes szabadidőtöltés és játék tanításával is segíti az egészséges életmód és életvezetés megalapozását, a környezetkímélő és a természet szeretetére épülő magatartásformák és szokások kialakítását.
Fejlesztési követelmények
Feladatok és tevékenységformák
1. A munka és a technika szükségessége, jelentősége és szerepe az ember életében, haszna és veszélyei.
Érdeklődés a közvetlen mesterséges környezet (a lakás, az iskolai és a lakókörnyezet) iránt, arról szóló tapasztalatszerzés.
Szabálykövető magatartás a közvetlen mesterséges környezetben.
A közvetlen környezet birtokbavétele a tapasztalati megismerés és annak élvezete, az élő és élettelen anyaggal végzett tevékenység élménye.
2. Az alkotás folyamata, a gyakorlati problémafelismerési és problémamegoldó folyamat részei.
Problémafelismerés
Személyes igények, szükségletek megnevezése. Az egyéni indíttatású probléma felismerése és megértése segítséggel. A technikai probléma megfogalmazása.
Tervezés
A megoldáshoz vezető út kitalálása, megtervezése.
Kommunikáció: a terv megjelenítése szóban, írásban, rajzban, anyagban.
A terv, elképzelés értékelése, megfeleltetése az igénynek és a lehetőségeknek.
A munka megszervezése és kivitelezése
A konstruáláshoz, kivitelezéshez szükséges terv megértése (szövegértés, rajzolvasás, mintakövetés). Egyszerű megoldás kiválasztása és megvalósítása.
Alapanyagok alakítása kézzel, egyszerű eszközzel. Az anyagalakítás örömforrásként való megélése.
A tevékenység és az eredmény értékelése
Az elemi alkotó-, kritikai (önértékelő), megfigyelő-, ítélő és kommunikációs képességek működtetése az alkotó- és elemzőmunka folyamatában.
Munkavégzési és tanulási szokások
Rend, tisztaság, szabálykövetés, időbeosztás.
3. Általános képességek és készségek fejlesztése
Kognitív képességek és készségek:
A szükségletek és lehetőségek felismerése, belátás (összefüggés - felismerés); problémafelismerés és megoldás (kreativitás), rendszerezés; tervezési képesség (térérzékelés, ábraolvasás); alkotóképesség; konstruáló képesség (modellalkotó képesség); tájékozódó, helyzetfelismerési képesség, kommunikatív képesség.
Pszichomotoros képességek és készségek:
Kivitelezés; kombinatív képesség; önellenőrzés, utánzás; kiválasztás; mozgáskoordináció; helyzetváltoztatás; helyzetfelismerés.
Személyes képességek és készségek
Az önismeret, az önfejlesztés, az önkiszolgálás, az önellátás képessége; önvédelmi képesség (baleset 0megelőzés, közlekedés); kitartás; céltudatosság; szervezés, kezdeményezés, akaraterő.
Szociális képességek és készségek
Felelősségtudat, felelősségvállalás, kötelességtudat; segítőkészség; alkalmazkodás, együttműködés; kapcsolatteremtés.
1. évfolyam
| Évi óraszám: | 1. változat 37 |
| 2. változat 37 |
| Belépő tevékenységformák Anyagok Ismerkedés a természetes anyagokkal, például agyag, fa, termések, levelek, szalma, nád, és a feldolgozott (átalakított) anyagokkal, például papír, fonal, textília. Az anyagok tulajdonságainak vizsgálata érzékszervekkel. Az anyag felhasználása. Kézművesség Összefüggések felismerése érzékszervi tapasztalással az anyagok tulajdonságai és a belőlük készíthető tárgyak között, az anyagok alakítása során. Például anyag gyúrása, lapítása, gömbölyítése, formázása; a fa tördelése, csiszolása, ragasztása; a papír tépése, sodrása, nyírása, hajtogatása; a fonal sodrása, csomózása, bojtolása. Kézműves szakmák jellemzőinek megfigyelése, például fazekas, kosárfonó. Mérés Becslés, mérés, egymás mellé rendezés, méretazonosság megállapítása, méretre alakítás. Építés Építés, alkotás minta, fénykép, látszati rajz vagy egyéni elképzelés alapján. Közlekedési ismeretek A közlekedés irányított megfigyelése, szabályainak értelmezése. A közlekedésben való részvétel gyakorlása. Az utazással kapcsolatos magatartásformák megismerése és gyakorlása. A veszélyhelyzetek elemzése, megbeszélése, megelőzési stratégiák kialakítása. Életvitel - háztartástan Házimunkák megfigyelése, a munkamegosztás jelentőségének és módjának felismerése a családban, rajzos napirend készítése. Az egészséges ételek és ruházat kiválasztása, és indoklása. | Tartalmak A természetes és a mesterséges környezet anyagai. A lakás, az iskola, a játszótér tárgyai és anyagaik. A természetes és a feldolgozott (átalakított) anyagok. A természetes és a feldolgozott (átalakított) anyagok tulajdonságai. Az eszközök és szerszámok rendeltetésszerű és balesetmentes használata. Az anyagokhoz kötődő mesterségek és szakmák. Körvonalrajz, alaprajz Építés síkban és térben. A gyalogos közlekedés szabályai. A biztonságos tömegközlekedés. Házimunkák, munkamegosztás. Az egészséges táplálkozás és öltözködés. |
Fogalmak
Anyagok és megmunkálásuk, felhasználásuk: természetes és feldolgozott (átalakított) anyagok, alak, alakíthatóság, képlékeny, kemény, simaság, gömbölyű, hengeres, lapított, nyomott, tömbszerű, érdes, hajlékony, sodrott, tépett, hajtogatott, vonalszerű, lapszerű, merev.
Építés: építmény, építőelem, alaprajz, körvonalrajz becslés, méret, magasság, mélység, szélesség, távolság, terv.
Közlekedési ismeretek: gyalogos közlekedés, közlekedési szabályok, gyalogátkelőhely, járda, járdaszegély, jel, jelzés, jelzőlámpa, zebra, tömegközlekedés.
Életvitel, háztartástan: házimunkák, munkamegosztás, egészséges táplálkozás, egészséges öltözködés.
2. évfolyam
| Évi óraszám: | 1. változat 37 |
| 2. változat 37 |
| Belépő tevékenységformák Ember és környezete Az évszakok és az időjárási elemeinek (pl. napsütés, derült idő, eső, havazás, szél) felismerése és tulajdonságaik bemutatása. A lakóhely szűkebb földrajzi környezetének bemutatása. A környezet káros hatásainak felismerése és a védekezés módjainak felsorolása (pl. öltözködés, kunyhóépítés, házépítés). A természetes és az ember alkotta környezet megkülönböztetése, jellemzőik elmondása. Anyagok és megmunkálásuk, felhasználásuk A képlékeny anyagok megmunkálása, a henger- és a kúpforma összehasonlítása. Természetes anyagokból játékkészítés utánzással, majd önállóan, egyéni elképzelés alapján. A fához kötődő mesterségek megfigyelése (fafaragó, faesztergályos). A papírgyártás folyamatának megismerése. Különböző papírfajták megismerése anyagvizsgálat és megmunkálás során. A fonal és a textília tulajdonságainak vizsgálata érzékszervi tapasztalással. Csomózások, hurkolások, sodrások, fonások, nemezelés alkalmazása játékkészítés közben. Kézi varrás gyakorlása. Mérés A becslés és a méretmegadás gyakorlása. Körvonalrajzok készítése. Tervezés, építés Építés térben egyéni elképzelés alapján építőelemekből. Makettek építése látszati rajzok alapján. Közlekedési ismeretek A veszélyhelyzetek felismerése, elemzése és elkerülésük módjainak megbeszélése, modellezése. A közlekedési eszközök használati szabályainak értelmezése, alkalmazásuk gyakorlása. A tömegközlekedési eszközök használatának gyakorlása. Életvitel, háztartástan Az otthoni és az iskolai környezet és tevékenységek jellemzőinek összevetése. Az osztályterem díszítése. A ház körüli (otthoni) teendőkben való részvétel, lehetőségeinek gyűjtése, a teendők megbeszélése. a házimunkákban való szerepváltás elmondása. A házimunkák veszélyforrásainak elemzése, a megelőzés lehetőségeinek megbeszélése. Az egészséges táplálkozás, a helyes és a helytelen étkezési szabályok bemutatása, értelmezése. A takarékossággal kapcsolatos tapasztalatok gyűjtése. Az iskola közelében lévő szolgáltató egységek felkeresése és megismerése. (például: posta, fodrászat, bevásárló helyek). | Tartalmak Védekezés a környezet kellemetlen hatásai ellen. A természetes és mesterséges környezet. A lakóhely és a lakótér. Az ember természetátalakító munkája. Az anyagok vizsgálata, anyag-tulajdonságok. Az anyagok alakítása, célszerű és takarékos anyagfelhasználás. Mesterségek, gyártási folyamat. A helyes eszköz és szerszámhasználat. A mérés szerepe a technikában. Látszati rajz, vázlatrajz. A kicsinyítés és a nagyítás szükségessége, jellemzői, eljárásai. A makett. Az elrendezés, az esztétikum és az egyensúly szerepe. A biztonságos közlekedés. A forgalomirányítás szerepe a közlekedés biztonságában. A forgalomirányítás jelzései. Jelzőtáblák, jelzőlámpák, gyalogátkelőhelyek. Vasúti átjáró, sorompó, fénysorompó. Az utazásról. Viteldíj. A mozgólépcső használata. A biztonsági sáv szerepe a balesetek elkerülésében. A házimunkák fajtái. A házimunkák veszélyforrásai. Az egészséges táplálkozás ismeretei. A takarékosság fontossága. Szolgáltatások. |
Fogalmak
Ember és környezete: lakóhely, lakótér, természetes környezet, mesterséges környezet.
Anyagok és megmunkálásuk, felhasználásuk: alapanyag, anyag - átalakítás, anyagtakarékosság, hengerforma, kúpforma, fafaragó, faesztergályos, papírgyártás, nyersanyag, termék, csomózás, hurkolás, sodrás, fonás, nemezelés.
Tervezés, építés: látszati rajz, vázlatrajz, méret, makett.
Közlekedési ismeretek: forgalomirányítás, átjáró, biztonsági sáv, fénysorompó, jelzőlámpa, jelzőtábla, sorompó, mozgólépcső.
Életvitel, háztartástan: háztartás, házimunkák veszélyforrásai, helyes étkezés, helytelen étkezés, takarékosság, szolgáltatás.
A következő tanévi fejlesztés feltételei
Az ember természetátalakító munkájával kapcsolatos tapasztalatokból példák sorolása (lakóhely és lakótér). Az megfigyelt anyagok vizsgált tulajdonságainak felismerése, megnevezése konkrét tárgyakon. A tulajdonságokkal kapcsolatos tapasztalatok felhasználása a megmunkálás során. Az elvégzendő munkákhoz szükséges eszközök és szerszámok biztos, balesetmentes használata. Látszati rajz, vázlatrajz készítése. A rajzelemek helyes alkalmazása. Egyszerű modell tervezése és építése. A biztonságos gyalogos közlekedés szabályainak ismerete.
A háztartás ismert feladatainak és veszélyforrásainak megnevezése, védelmi stratégiák ismertetése. Példák sorolása az egészséges táplálkozásról és annak fontosságáról az ember életében. A takarékosság lehetőségének felismerése egyszerű problémaszituációban.
3. évfolyam
| Évi óraszám: | 1. változat 37 |
| 2. változat 37 |
| Belépő tevékenységek Az ember és környezete A környezet tárgyainak anyagai és eredetük megismerése. Anyagok megmunkálása, felhasználása Természetes anyagok (fa és a természet kincsei), és feldolgozott (átalakított) anyagok (papír, fonal, textil) vizsgálata, alakítása. A szerkezet, tulajdonság, funkció összefüggéseinek felfedezése a tárgyalakításban. Az előkészítő, alakító és kiegészítő műveletek elvégzése. Tárgy készítése, saját ötletek megvalósítása, a funkció, forma és esztétikum együttes figyelembevételével. Darabolás, hegyezés, faragás (rovásfaragás), papírhajtogatás, karcolás, vágás, fonás, szövés, kézi varrás gyakorlása konkrét feladatokban. A szükséges szerszámok és eszközök balesetmentes használatának gyakorlása. Fához kötődő mesterségek megismerése, például ács, asztalos. Tervezés, építés Az építészet történeti fejlődésének tanulmányozása. Egyszerű épület makettek irányított és önálló tervezése, építése. A népi építészettel kapcsolatos tapasztalatok felhasználása tervező és építő feladatokban. Mérés, műszaki ábrázolás A mérési eredmények feljegyzése. A méretek leolvasása a rajzokról. A rajz és a tárgy megfeleltetése. Ismerkedés a méretmegadás elemeivel. Alaprajzkészítés. Közlekedési ismeretek A közlekedési eszközök használatának szabályai, ezek ismerete és gyakorlása. A biztonságos közlekedés gyakorlása tömegközlekedési eszközök használatával. A kerékpáros közlekedés gyakorlása. Életvitel, háztartástan A háztartást megkönnyítő eszközök megismerése és használatuk gyakorlása. Az életkornak megfelelő önkiszolgáló tevékenység algoritmusának bemutatása. A háztartási balesetek veszélyeinek felismerése és megelőzési módjuk bemutatása konkrét helyzetekben. A korszerű táplálkozás szabályainak értelmezése. A testápolás alapvető szabályainak alkalmazása helyzetgyakorlatokban Példák gyűjtése a. helyes idő-, anyag - és pénzbeosztásra. A zsebpénz felhasználásának és megtakarításának megtervezése. A telefon használatának gyakorlása. | Tartalmak Élővilág és tárgyi környezet. A biológiai élőhelyek hasznosítható anyagai. A hasznosítható élettelen anyagok. Az anyagok vizsgálata. Az anyag látható szerkezete. Formálhatóság és terhelhetőség. Az anyagok átalakítása. A szerkezet, a tulajdonság és a funkció összefüggése. A népművészet hagyományaihoz kapcsolódó tárgyalakítás, mintakövetéssel. Fához kötődő mesterségek. Építészet fejlődése. Népi építészet. Építés térben. A lakás szerkezete. Az emberi alkotással létrehozott belső terek esztétikája. Mérés centiméter pontossággal. Mérési eredmények. A méretmegadás elemei. Rajzolvasás. Alaprajz. A közlekedés kialakulása, a kerék szerepének fontossága. Városi tömegközlekedés. Kerékpáros közlekedés. Utazás vasúton. Közlekedésbiztonság. Háztartási eszközök és biztonságos használatuk. Testápolás. Egészséges táplálkozás. Lakóhelyi szolgáltatások. A mosó- és mosogatószerek használati utasításainak betartása. A zsebpénz. Takarékosság, gazdálkodás, megtakarítás. |
Fogalmak
Ember és környezete: élőhely, élővilág, tárgyi környezet.
Anyagok megmunkálása, felhasználása: formálhatóság, terhelhetőség, előkészítő műveletek, alakító műveletek, kiegészítő műveletek, rovásfaragás, ács, asztalos.
Tervezés, építés: építőanyagok, építkezés sorrendje, a lakás szerkezete, belső tér, település, népi építészet, méretmegadás elemei.
Közlekedési ismeretek: közlekedés, a kerék, közlekedésbiztonság, a kerékpár, közlekedési eszközök.
Életvitel, háztartástan: háztartási eszközök, napirend, testápolás, használati utasítások, zsebpénz, takarékoskodás, gazdálkodás.
A következő tanévi fejlesztés feltételei
Az élő és a tárgyi környezet kapcsolatának megfigyeléséből származó tapasztalatok felhasználása feladathelyzetben. Az anyag, a szerkezet, a forma, a funkció és az esztétikum összefüggéseinek érvényesítése a tárgykészítés folyamán. Szakszerű és biztonságos szerszámhasználat. Egyszerű makett irányított tervezése és elkészítése. Egyszerű ábra olvasása és értelmezése. Mérés centiméter pontossággal. A biztonságos gyalogos közlekedés és tömegközlekedési eszközhasználat szabályainak ismerete, alkalmazása szituációs játékokban. Az életkornak megfelelő önkiszolgáló tevékenység bemutatása társaknak.
4. évfolyam
| Évi óraszám: | 1. változat 37 |
| 2. változat 37 |
| Belépő tevékenységek Az ember és környezete Természetes és mesterséges környezet szempontokkal irányított megfigyelése. A technikai érdekességek, természeti „találmányok” megfigyelése, bemutatása. A városi és falusi élet összehasonlítása, vélemény megfogalmazása a tapasztalatokról. Anyagok megmunkálása, felhasználása Természetes és feldolgozott (átalakított) anyagok csoportosítása. Az anyagvizsgálatok elemi módszerének megismerése (fa és a természet kincsei, fém, fonal, textília, műanyag) és alkalmazása feladathelyzetben. Az alapanyagok célszerű kiválasztása és a legkevesebb hulladékra törekvés a munkafolyamatokban. A technológiai lépések alkalmazása, önálló tervezés és kivitelezés. A problémamegoldó döntések rövid indoklása. Tervezés, építés A feladat elképzelése, megoldási tervek készítése. A forma, a funkció és a méret közötti összefüggések megállapítása és felhasználása a tervezés során. A műveleti sor önálló megalkotása és végrehajtása. Mérés, műszaki ábrázolás A mérés és a rajzeszközök használatának gyakorlása. A tárgy jellemzése alaprajz és vázlatrajz alapján. Rajzolvasás gyakorlása. Épített környezet Egyszerű makettek készítése és a kész munka összehasonlítása a tervekkel. A terv funkcionális és formai megfelelésének megállapítása. Közlekedési ismeretek A tömegközlekedési szabályok értelmezése, alkalmazása szituációs játékokban. A kerékpáros közlekedés gyakorlása, táblák, lámpák, útburkolati jelek megismerése. Szabálykövető magatartás gyakorlása élethelyzetekben. Életvitel, háztartástan Egyszerű háztartási munkák bemutatása. Megoldásmódok keresése az idővel való gazdálkodás bemutatására. A munkaterület tisztán tartása, rendszeretetet fejlesztő gyakorlatok. Az egészséges és kultúrált étkezés szabályainak bemutatása, megbeszélése, alkalmazása. Szabadidős programok összeállítása. A takarékossággal kapcsolatos példák felismerése, gyűjtése. . A szolgáltatások használata, például telefonos tudakozó, mentők, tűzoltók, rendőrség, pályaudvarok hívása. | Tartalmak Épített környezet, korszerű építmények: épületek, utak, alagutak, hidak, felüljárók, toronyházak, tornyok. Az anyagok csoportosítása. Az anyagok vizsgálata. Az anyagok átalakítása (feldolgozása). Az alapanyag, a résztermék, a termék, a hulladék és a melléktermék fogalma. Cserélhetőség, szabvány. Hagyományos technológiák a ház körül és a kézművességben. A cél megfogalmazása: a rendeltetés, a célszerűség, a szerkezet, a tulajdonságok és a forma összhangja. Alaprajz és nézet. Nézeti ábrázolás, nézetrajz. Az emberi alkotással létrehozott terek esztétikai követelményei. A szerkezet és a forma kapcsolata. Az elrendezés szabályai. Működőképesség és esztétikum. A szín, a forma és a harmónia hatása a közérzetre. A modern közlekedés eszközei. Szárazföldi, vízi és légi közlekedés. Helyi és távolsági közlekedés. Háztartási munkák. Kultúrált, egészséges étkezés. Balesetmentes szabadidőtöltés és játék. Öltözködési szabályok. Takarékosság Mosó- és mosogatószerek biztonságos használata. A magatartás esztétikuma. Értékrend alakítása. A lakásból elérhető legfontosabb szolgáltatások. |
Fogalmak
Ember és környezete: épített környezet, korszerű építmények, technikai érdekességek.
Anyagok megmunkálása, felhasználása: cserélhetőség, hulladék, melléktermék, műanyag, résztermék, szabvány, szerkezeti anyagok, technológia, termék.
Tervezés, építés: cél, célszerűség, esztétikum, műveleti sor, rendeltetés, stabilitás, termék, terv, nézet, nézeti ábrázolás, elrendezés, harmónia.
Közlekedési ismeretek: helyi közlekedés, irányítási rendszer, szárazföldi közlekedés, távolsági közlekedés, vízi közlekedés, légi közlekedés.
Életvitel, háztartástan: háztartási munka, tervszerűség, időbeosztás, tisztaság, rendszeretet, kultúrált étkezés, szabadidő, öltözködési szabályok, takarékosság, legfontosabb segélyhívószámok.
A továbbhaladás feltételei
Épített környezet, korszerű építmények megnevezése. Az anyagfeldolgozás általános jellemzőinek bemutatása. Az anyagvizsgálatok elemi módszereinek ismerete és használata. A technológiai lépések helyes alkalmazása konkrét feladatokban. Az anyagok takarékos és célszerű felhasználása a munkadarab elkészítésekor. Önálló tervezés és kivitelezés az építésben és a tárgyalakításban. A tervek és elképzelések rajzi megjelenítése. Egyszerű makett készítése és elemzése a terv alapján. A közlekedés szabályainak felhasználása problémahelyzetek megoldásához, elemzéséhez. A kerékpáros közlekedés szabályainak ismerete. Kulturált közlekedési magatartás modellezése szituációs játékokban, helyzetgyakorlatokban. Beszámoló egyszerű háztartási munkák elvégzéséről. A takarékosság fontosságának és lehetőségének felismerése konkrét helyzetekben. Időjáráshoz, évszakhoz, napszakhoz, alkalomhoz kapcsolódó életviteli szokások értelmezése, indoklása.
Szempontok a tanulók tevékenységének értékeléséhez
Probléma felismerés és tervezés
- a technikai problémák felfedezésének és szóbeli megfogalmazásának képessége,
- a probléma megoldásához vezető út/utak kitalálása,
- a tervkészítésben való gyakorlottság,
- a terv értelmezhetősége /szóbeli megfogalmazásban, írásban, anyagban),
- a terv egyedisége, az elképzelés ötletessége,
- a terv megvalósíthatósága, illetve ennek megítélése ( pl. a feltételek és a kivitelezési lehetőségek, a képzelet és a megvalósítás realitásainak összevetésével),
A munka megszervezése és kivitelezése
- a technikai szövegek értelmezésében, a rajzolvasásban, a mintakövetésben való gyakorlottság,
- a megfelelő (kivitelezhető) megoldási terv felismerése,
- az anyagalakítás és szerszámhasználat fogásainak, a kettő megfeleltetésének elsajátítási szintje,
- a munkafolyamatban való elmélyültség,
- a munkatevékenység örömtelisége,
- az ésszerűségi, a takarékossági és az esztétikai szempontok érvényesítése a tevékenység folyamatában,
- a kész munkadarab működőképessége, funkciónak való megfelelése.
A megvalósítás értékelése
- a megfigyelőképesség, a folyamatkövetés és a kritikai érzék fejlettsége,
- a régebbi tapasztalatok és a megszerzett tudás felhasználása a tevékenység (saját és másoké) és a munkadarabok értékelésekor,
- a megfigyelési szempontokra figyelés a vélemény kialakításakor, a megfogalmazás értelmessége.
A munka-és a tanulási szokások
- a rend iránti igény a munkafolyamatban,
- a szabálykövetés fejlettsége,
- a kontroll és a hibajavítás készségeinek kialakultsága,
- gazdálkodás az idővel, az anyaggal,
- az eszközök funkcionális és kíméletes használata,
- saját és mások testi épségének, egészségének megóvása,
- együttműködés, a segítségadás és a munkamegosztás módjának ismerete, egymás segítése a megvalósítás folyamatában.
TESTNEVELÉS ÉS SPORT
1-4. évfolyam
1-2. évfolyam
Évi óraszám: 111
A tantárgy korosztályra lebontott céljai és feladatai
Egészségvédelem:
Az iskolapadba kerülés, életmód, életritmus változására való átállás tudatos irányítás.
A mozgékonyság megőrzése, fejlesztése, mindennapos testmozgás fenntartása, a testi fejlődés támogatása és összehangolása a családdal.
A sportos életmód egy-két alapvető elvének (pl. reggeli gyakorlatok, hétvégi mozgásprogramok, TV nézés idejének maximálása) rögzítése, a prevenció fogalmának konkretizálása egyszerű példákkal. A természetben való testmozgás előnyei megértése alapfokon. A helyes testtartás tudatosítása, kialakítása. A biomechanikailag helyes testtartás tudatosítása, kialakítása, automatizálása és fenntartása.
Edzettség, teherbírás fejlesztése:
A testi és szellemi terheléshez való fokozatos szoktatás, az alkalmazkodás kiváltása a lelki és fizikai erőfeszítéshez.
Kondicionálás az ügyességi, koordinációs feladatok mennyiségének helyes kiválasztásával, a természetes fáradással járó nehézségek leküzdése.
Az edzettség mérhetőségének alapfokú megismerése (egyszerű felmérések), a saját fejlődés követése, az arra való igény kialakítása. A lelki és fizikai gyengeségek megfogalmazása és segítő eljárásokkal, a család bekapcsolásával felzárkózási program készítése.
A fizikai és szellemi terhelés egymást kiegészítő funkciója, az egyenlőtlenségek mérséklése, elfogadtatása az életkornak megfelelő egyszerű magyarázatokkal.
Sport- és mozgáskulturális tanulás
A testnevelés tantárgyi keretei: szervezés, formák, higiénia, tartalmak, elszámoltathatóság megteremtése.
Az életkornak megfelelő terhelés, tevékenységek által a használható testkulturális, pszichomotoros képesességek, készségek (kompetenciák) feltérképezése, alakítása, felzárkóztatása.
Alapvető mozgásformák tanulása motoros, kognitív és emocionális harmóniában. Elsősorban a pontos koordináció sokoldalú fejlesztése a fegyelem, önfegyelem jelenlétében, az erős biológiai mozgásszükségletet szem előtt tartva, a verbális és motoros összetevőket együtt alkalmazva.
A fentiek értelmében a megfigyelés, (mozgás) érzékelés, utánzás funkciók által a lazaság, tágasság, izomérzékelés, (mozgás) ritmus, reakciógyorsaság és kiemelten a térérzékelés és téri tájékozódás fejlesztése, tervezetten, az „oldalasság” feltérképezése.
Pozitív személyiségfejlődés
Az egész gyermek fejlesztése tanulási, játék, sport és verseny élmények által, a helyes kommunikáció és motiválás jelenlétében, a külső és belső értékeléssel összhangban.
Az egyéni sajtosságokkal való szembenézés, az értékelési eljárásokkal párhuzamos nagyon egyszerű önértékelési eljárásokhoz való szoktatás. A tanár-diák kommunikációs szokások kialakítása.
A pozitív hozzáállás megteremtése, támogatása által az örömteli teljesítés, a szabálykövető versenyzés, közös siker átélése a tanítás-tanulás folyamatában.
Értékes személyiségtulajdonságok megerősítése a mesehősök, híres emberek példái közvetítése által.
A tanulók fizikai, fittségi mérésének rendszerét az Intézményi Minőségirányítási Program tartalmazza.
| Képzési tartalom és metodika A lányok és fiúk terhelhetősége azonos, személyiségfejlődésük kezelhető együtt a specialitások szem előtt tartásával |
| Módszertanilag javasolt, hogy a játékosság, a pozitív megerősítés, a jutalmazás, a dicséret és az önállóság engedése segítse a folyamatba való érzelmi bevonódást. A szükséges minimális frontális hatás mellett a csoportos és csapatban történő együttműködés, együttmozgás kialakítása |
| Fejlesztési témakörök, tartalmak, kulcsfogalmak | Ellenőrzési, értékelési lehetőségek | A következő tanévi fejlesztés feltételei (pszichomotoros, kognitív, emocionális) |
| Alaki képzés a tanóra rendjének alapozásához: Sorakozás oszlopban, vonalban, jelentésadás, kommunikációs szabályok ismertetése és gyakorlása; vigyázz és pihenj állás; kétsoros vonal, kettős oszlop kialakítása; testfordulatok helyben; vonal alakzatból oszlopalakzat kialakítása helyben fordulással; oszlop alakzat megindítása vezényszóra; járás kettős oszlopban; köralakítás (mellső és hátsó) kézfogással és kézfogás nélkül; az egyenletes térelosztás, helyezkedés játékai a térben; vonulások ütemtartással, dobbantással, zenére, énekkel; játékok a térbeli formák (sor, oszlop, kör, lánc) változatos alkalmazásával; az órakezdés és az öltözőrend kialakítása; a gyakorlóhely rendjének kialakítása. | Állandó megerősítést követően (pl. öltözői pontszerző folyamat); játékos és versengő feladatokkal (pl. sorakozó, szőnyegcipelő verseny); önellenőrzési feladatokkal (karóra, rágógumi, igazodás stb.). | A tanult tanári terminológiához tartozó motoros válaszcselekvések ismerete, emlékezetben tartása és előhívása az elvárásoknak megfelelően az órakezdés sajátos elvárásainak, vagy tudatosan vagy engedelmességből történő megfelelés; a kialakított verbális és non verbális kommunikációs formák betartása rend az öltözőben, felszerelésben; tisztálkodás az óra után; célszerűen tájékozódás a tornatermi (udvar stb.) térben; a tanult néhány önellenőrzési gyakorlat elvégzése felszólítás nélkül. |
| Egyszerű 1-4 ütemű alapgimnasztika. A fogalmak megismerése, a mozgáskép megértése és motoros rögzítése; szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok; egyszerű 1-4 ütemű kéziszer (labda, babzsák, gombolyag)-, társas-, bordásfal-, padgyakorlatok; utánzó gyakorlatok, játékok helyes tartással; ritmikai és dinamikai variációk a 4 ütemben; a biomechanikailag helyes testtartást tudatosító, kialakító, automatizáló és fenntartó gyakorlatok rendszeres végzése (valamint légzőgyakorlatok) a gimnasztika részeként, testtájanként végighaladva, a testtartásért felelős valamennyi izomcsoport erősítését és nyújtását szolgáló mozgásanyaggal, a tanévek során folyamatosan ismételve, a kiindulási és véghelyzetek pontos megtartására valamint a lassú és pontos kivitelezésre ügyelve, a hibás kivitelezés javításával, valamint a korosztály jellemzőinek megfelelő illesztéssel a testnevelési óra többi eleméhez; a térirányok felismerése változó testhelyzetekben, bekötött szemmel; utánzás azonos térirányban állásnál és szemben a tükrözés szabályai szerint. A pontos végrehajtás, a terminológia megértésének ellenőrzése a folyamatos munkában A verbális formák számonkérése a mozgással párhuzamosan A téri tájékozódás zavarainak kiszűrése A helyes testtartás bemutattatása egyénenként, lehetőleg tükörnél (kép és önkontroll) Az ismeret szintjén elsajátított terminológiai fogalmak, tanári emlékeztetésre helyes válaszcselekvések. A bemutatott az egyre bővülő terminológiai fogalmak, szóbeli tanári közlések segítség nélkül mozgásos cselekvésekké alakítása. A tanári hibajavítás irányításának követése. | A pontos végrehajtás, a terminológia megértésének ellenőrzése a folyamatos munkában. A verbális formák számonkérése a mozgással párhuzamosan. A téri tájékozódás zavarainak kiszűrése. A helyes testtartás bemutattatása egyénenként, lehetőleg tükörnél (kép és önkontroll). | Az ismeret szintjén elsajátított terminológiai fogalmak, tanári emlékeztetésre helyes válaszcselekvések.. A bemutatott, egyre bővülő terminológiai fogalmak, szóbeli tanári közlések segítség nélkül mozgásos cselekvésekké alakítása. A tanári hibajavítás irányításának követése. A tükrözés képessége. |
| Járások, futások Járások saját ritmusban és ritmustartással, szituációs formában is (menetelés, pipiskedés, dobogás, trappolás, osonás, lopakodás, masírozás stb.); rövid távú gyors futások (1o-3o m), futás saját tempóban (4oo-1ooo m) külső kényszer nélkül; sarok- talpgördülés kihangsúlyozása; irányváltoztatások kis távolságon járás és futás közben kötetlenül, vezényszóra, követéssel, bekötött szemmel verbális és érintéses társvezetéssel; futás térformákban; egyszerű futóiskolai gyakorlatok; | A versengés élményének értékelése; egyéni különbözőségek megállapítása; ismerkedés a mérhetőséggel, objektív eredmény rögzítése 1o-3o m-en | A megfelelő mozgástechnika alkalmazása a különféle futásoknál a tanult tananyaggal való elszámoltatásnál n egyéni, számszerűsített fejlődés |
| Egyszerű szabályokon alapuló fogójátékok. A szerepek tisztázása; a játék szabályainak megismerése, megértése és alkalmazása játék közben; szocializációs feladatok. | Önértékelés a játékban alkalmazott motoros, emocionális teljesítmény mentén. | A szerep elfogadása, szabály betartása, kudarc elviselése, együttműködés a társakkal és a tanár irányító, bírói szerepének elfogadása. |
| Rövid idejű, kis erőkifejtésű szökdelések és ugrások. Ugrások egy-, váltott-, páros lábon 5-2o mp-ig; fel-, le-, átugrások változatos terepen; távolba és felfelé ugrások a két lábat váltva használva az elrugaszkodáskor; áthajtások különféle módokon ugrókötéllel; szökdelő és ugró játékok; Dobások kis súlyú szerrel (maroklabda, rongylabda, teniszlabda stb.) célba dobások helyből, mozgásból, lengésből, különböző testhelyzetekből (pl. fejjel lefelé, bekötött szemmel) álló és mozgó célra; Kúszások, mászások, statikus jellegű egyensúlygyakorlatok, egyéb természetes mozgások. Kúszások, mászások, egyéb természetes (generális) mozgások; helyváltoztatás utánozó gyakorlatokkal (kutyafutás, pókjárás, sánta róka, fókajárás, nyuszi ugrás stb.). Helyváltoztatás vízszintes és rézsútos padon, hason- és hanyattfekvésben, kéz-láb támaszban, rákjárással, pókjárással, különböző keménységű felületeken. Statikus gimnasztikai gyakorlatok helyzetmegtartó gyakorlása talajon és nehezített körülmények között (padon, zsámolyon, szekrénytetőn, vonalon, keskeny felületen, padlón, filcen, szivacsban, bekötött szemmel stb.); járások, helyváltoztatások, előre-hátra, fel-le, nehezített körülmények között; hely és helyzetváltoztatások bizonytalan egyensúlyi helyzetben; a biomechanikailag helyes testtartás tudatosítása, kialakítása, automatizálása és fenntartása; gurulóátfordulás előre-hátra különböző testhelyzetekből indulva és érkezve; gurulóátfordulás előre-hátra lejtős felületen; gurulások, fordulatok fekvésben és állásban a test hossztengelye körül; felugrások kéztámasszal szerekre; akadálypályák leküzdése a változatos térirányok, magasságokhoz, mélységekhez, felületekhez stb. alkalmazkodó mozgáscselekvésekkel. | Áthajtások időre; koordinált szökdelési feladatsor diagnosztikus mérése. Célbadobó versenyek. Versengések utánzó gyakorlatokkal. A pontos, fegyelmezett megoldások, a „tornászosság” jutalmazása. Visszatérő, egyszerű, lazaságot kontrolláló önellenőrzési feladatok. Akadálypályán időre, helyezésre, pontos kivitelre kiterjedő ellenőrzés. | A természetes mozgások területén elfogadhatóan jó végrehajtási technika, harmonikussá váló külső kép, más-más gyakorlati variációban alkalmazhatóság. A tornászos tartás, mint mogáskoordinációs specialitás megmutatása. Helyes téri tájékozódás a hosszanti és a kereszttengely körüli forgásokban és a térirányokban. Célszerűen összerendezett mozgások az akadályversenyeken való alkalmazás során. |
| A rúd-, kötélmászás technikája. 1-3 fogással mászások; függőgyakorlatok tornaszereken, természetes akadályokon; függőállásba, függésben tovahaladás; vándormászás bordásfalon. | A mérhető, megtett út, önmagához mért fejlődés; nem versengő helyzetben. | A függesztő öv funkcionális fejlődésében felmutatható előrelépés. |
| A labdakezelés alapjai Alapgyakorlatok (egy-két) kézzel., lábbal (fogás, megtartás, pörgetés, gurítás; görgetés, elkapás, dobás, labdavezetés); labdakezelés nehezített körülmények között, különböző távolságokba és magasságokba, egyénileg és társsal, váltakozó tempóban; guruló, mozgó labda elfogása; célzás álló és mozgó tárgyra; testnevelési, népi és kreatív játékok labdával; labdakezelés szövegmondás, számsor stb. közben sorban, körben, párban. | Önellenőrzésre is alkalmas labdatechnikai gyakorlatok időszakos bemutatása. Egyszerűsített labdás játékok csapatokban. | Biztonságos, többnyire automatizált labdakezelés. Elemi szintű labdatechnikai készlet célszerű alkalmazása egyszerűsített sportjátékokban. a játékok elemi szabályainak megértése. |
| A tanultak beillesztése egyszerű testnevelési játékokba, sor- és váltóversenyekbe szerek nélkül és szerekkel (labdával); küzdő feladatok párokban a természetes mozgások alkalmazásával (kakasviadal, húzd el a párod stb.); versengések a gyors reagálás, helyzetfelismerés, a helyzetnek megfelelő cselekvésbiztonság fejlesztésére. | Versenyek; a csoporttal, csapattal való együttműködés megerősítése, önértékelési eljárásokkal is a versenyben elért eredmények jutalmazása. | A testkultúrális elemek mind ösztönös, mind nyílt utánzást követő visszaadása versenyhelyzetben. |
| Egyszerű koreografált játékok Mozgás- és zenei ritmus összehangolása, ritmusgyakorlatok tapssal, topogással, dobogással, járással, futással, ugrással; gyermek-, népi játékok, táncok, gyermekmondókákra, gyermekversekre, mesés gyermekdalokra épülő táncmotívumok, etűdök és koreografált mozgássorok, gyermektánc koreográfiák; egyszerű történetek, mesék állóképek (rögzített mozdulat), képsorok (mozdulat és mozgássor) előadásával csoportban és egyénileg. | Kétnegyedes ütemben egyszerű motívumok kitáncolása tapsra, zenére. Etűdök sorrendiségének ellenőrzése. | A motorikus emlékezet működése a koreografált mozgássorok bemutatásakor, a kreatív produktum létrehozása a mozgáskészlet kifejező alkalmazásával. |
| Vízhez szoktatás, az úszás technikai alapjai. - a létesítményhelyzettől függően egy úszásnem választása (mell vagy hátúszás) előkészítő gyakorlatok szárazföldön (rávezető és célgyakorlatok); a vízhez szoktatás alapgyakorlatai (vízbe fújás, vízben mozgás, víz alá merülés, szemnyitás a víz alatt, lebegés, versengések a fenti gyakorlatokkal, labdával, eszközökkel, egyéb játékok, pl. halacskázás; siklás hason, háton; siklás kar- és lábtempóval és azok összekötésével; siklás levegővétellel; úszási kísérletek. | A siklás távolsága, a víz alatt tartózkodás ideje, az úszási kísérlet hossza a mérhető sportági jellegnek megfelelően. | Vízbiztos, automatizált cselekvések, használhatóság az úszásoktatásban történő előrelépésben. |
| Higiéniai, egészségvédelmi ismeretek, feltárása, növelése. Az öltözék, az egyéni felszerelés gondozása; tisztálkodás az óra után; balesetvédelmi alapismeretek; edzés a természetben; csoportos kirándulás, hógolyózás, az időjárásnak megfelelő öltözködés; a közlekedés és a környezetvédelem legalapvetőbb szabályai szerinti cselekvések begyakorlása. | Felszerelés ellenőrzése, önellenőrzése. Közlekedés akadálypályán. | A foglalkoztatás hatására ellenállás a megbetegedésekkel szemben, balesetmentes mozgáscselekvések; a szabad levegőn végzett testmozgáshoz valós természetes hozzáállás, alkalmazkodás hideghez, meleghez. |
A rendelkezésre álló időkeret elosztása:
1-2. évfolyam:
| alaki képzés | 5 |
| előkészítő gyakorlatok és gimnasztika | 15 |
| járások, futások, ugrások, dobások, versenyek | 20 |
| támasz-, függés- és egyensúly-gyakorlatok | 15 |
| labdás gyakorlatok-játékok, versenyek, mérkőzések | 20 |
| mozgásos kifejező-, speciális- képességfejlesztés | 15 |
| egyéb képesség-készségfejlesztés | 10 |
| úszás (2. tanévben) az arányok szükséges átalakításával | - |
| 100% |
| A harmadik évfolyamba lépéshez szükséges minimum: Az ismeret szintjén elsajátított terminológiai fogalmakra, tanári emlékeztetésre helyes válaszcselekvések. A bemutatott testkultúrális elemek mind ösztönös, mind nyílt utánzással történő visszaadása. A tanult mozgásos cselekvések gyakorlása során további fejlődés felmutatása. Az iskolai közlekedésben tudatosság. |
3-4. évfolyam
Évi óraszám: 111
A tantárgy korosztályra lebontott céljai és feladatai
Egészségvédelem:
A testkultúra oktatásának folyamata magától érthetően épüljön be az életritmusba. A biomechanikailag helyes testtartás tudatosítása, kialakítása, automatizálása és fenntartása, és légzőtorna.
A mozgékonyság fenntartása és az aktív élet rutinja mellett a szükséges testnevelés tantárgy szempontú szervezeti, higiéniai és formai elvárásoknak megfelelés szokás szintjére emelkedjen. Kezdődjön el a prevenció fogalmának kiteljesítése, megértése, alkalmazása a mindennapokban a családdal együtt, a szabad természetben végzett mozgásformák rekreációs előnyeinek rendszerezése tanári közreműködéssel és a gerinctorna több mozgásformát tartalmazó gyakorlatainak rendszerbe foglalása, a növekedés során a deformitások, rendellenességek feltérképezése, a korrekció természetes elfogadása.
Edzettség, teherbírás fejlesztése:
Növekedjen harmonikusan a test és a szellem, az edzettség a testmozgással járó testi és lelki terhekhez való alkalmazkodási folyamatok során, erőfeszítések által.
Az edzettség követése, a saját fejlődés iránti elkötelezettségre való igény kialakítása a visszatérő mérésekkel. A lelki és fizikai gyengeségek folyamatos megfogalmazása, felzárkózási programok aktuális használata ön- és családi kontroll mellett. A fájdalom, a fáradtság, a félelem személyes korlátainak meghaladása, a saját határok leküzdése, a munkabírás, mint testkulturális érték tisztelete. Az edzés hatása a tanulásra és a szellemi teljesítményre, mint pozitív összefüggés tapasztalatainak rendszerezése személyes példákkal, egyszerű tudományos ismeretterjesztő magyarázatokkal.
Sport- és mozgáskulturális tanulás
Fejlődjenek a begyakorolt keretek közt a mindenféle mozgáskoordinációs képességek. A sportági mozgásrendszerek játékos előkészítése jelentsen örömöt, szórakozást a tanítási-tanulási folyamatban.
A nemek tekintetében a terhelés adagolása még nem válik külön, de előfordulnak biológiai érésbeli jelentős különbségek. Továbbra is súlyozottan a mozgáskoordinációs képesség fejlesztése a cél: a növekvő mozgásfegyelem segítségével az izomérzékelés, a statikus és dinamikus egyensúlyozás, a jelre való gyors reagálás változó szituációkban, ritmus érzékelés és visszaadása, a térben a saját és idegen testmozgás viszonyainak érzékelése, ciklikus és aciklikus mozgások, a labdás ügyesség fejlesztése. A lazaság, tágasság fenntartása, kontrollja mellett igen óvatosan kezdődjön el a nagy izmok erősítése.
Pozitív személyiségfejlődés
Az egész gyermeki személyiség fejlődjön a szabálykövető tanulási, játék, sport és versenytapasztalatok által, a sikerélmény motivációjával, a külső és belső értékeléssel összhangban, a nemi azonosságtudat kezdődő megfogalmazása mellett.
Az egyéni fejlődési és nemi sajátosságokkal való szembenézés, az önértékelési eljárásokban való jártasság megszerzése. A nyílt és kulturált kommunikáció gyakorlata, viták, összeütközések kezelésének, konstruktív mintáinak bemutatása. Pozitív hozzáállást felmutatása (főleg a fiúk) a szabálykövető versenyzésben, a fiú-lány együttműködésben (pl. táncok esetén), és a gyengébb képességűek felzárkózásában, segítésében. A testkulturális ideál tulajdonságainak rendszerezése: Milyen egy olimpiai bajnok?
A tanulók fizikai, fittségi mérésének rendszerét az Intézményi Minőségirányítási Program tartalmazza.
| Képzési tartalom és metodika A szocializációs folyamatokban, nevelésben a nemek elkülönülése megindul, ezt szem előtt tartva a tananyag lehet azonos, fizikailag még általában egyforma a terhelhetőség |
| Módszertanilag javasolt a tanári nyugalom, az erős személyes kapcsolódás. A pozitív megerősítés, dicséretek mellett az önkontroll, önértékelés, önfegyelem vegye át a gyakori jutalmazás helyét. A csoportok spontán alakulhatnak, az extrém megnyilvánulásokat kezelni kell szelíd türelemmel. A szabályok betartásában egyéni elszámoltathatóság legyen, a siker lehet egyéni és közös is. A többletmunka elvégzése csak a jutalom fogalmához kapcsolódjon. |
| Fejlesztési témakörök, tartalmak, kulcsfogalmak | Ellenőrzési, értékelési lehetőségek | Kimeneti követelmények (pszichomotoros, kognitív, emocionális) |
| Alaki képzés Az órakezdés megszokott alaki rendjének automatikus gyakorlása (soralakítás, igazodás, köszönés, jelentésadás, balesetmentesítés -rágógumi, karóra, ékszerek, cipőfűző stb.); alaki mozgássorok automatizálása; testfordulatok helyben; kétsoros vonal, kettes oszlop; vonalból oszlopba alakulás; menet megindítása megállítása egyes és kettes oszlopban; járás helyben és átmenet járásba és vissza; vonalból, oszlopból köralakítás; nyitódás, zárkózás, távköz; játékok a kialakult készségek alkalmazásával. | Állandó megerősítést követően a gyorsaság elérése csoportos játékos és versengő feladatokkal a tiszta formák dicsérete; önellenőrzési feladatok elvégzésének verbális és non verbális bemutatása (verses forma, gesztusok felerősítése stb.) | A tanult tanári terminológiához tartozó motoros válaszcselekvések előhívása az elvárásoknak megfelelően; az órakezdés rendjének tudatos, önkontroll szabályozta megfelelés; a kialakított verbális (a helyes nyelvhasználatot megkövetelve) és non verbális kommunikációs formák betartása; balesetmentesen, másokra való tekintettel célszerűen közlekedés a tornatermi (udvar stb.) térben. |
| Egyszerű alapformájú 1-8 ütemű gimnasztika, esetleg rövidebb gyakorlatsorrá kapcsolva, statikus egyensúlyviszonyok gyakoroltatása talajon és szereken is. A fogalmak bővítése, a mozgáskép megértése és motoros rögzítése; 1-8 ütemű egyszerű szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok; helyes, kontrollált testrész- és testtartással rövid sorokká alakítva, törekedve a folyamatos ütemtartásra; egyszerű 1-8 ütemű kéziszer társas-, bordásfal-, padgyakorlatok; utánzó gyakorlatok, játékok helyes tartással; ritmikai és dinamikai variációkkal a 8 ütemben; esetenként tükörnél (kép és önkontroll) tükrözések bonyolultabb térirányokkal; a verbális formák gyakorlása páros gyakorlatoknál, egymás tanítása egy-két elemi helyzetet, mozgást megfogalmazva; a biomechanikailag helyes testtartást tudatosító, kialakító, automatizáló és fenntartó gyakorlatok rendszeres végzése (valamint légzőgyakorlatok) a gimnasztika részeként, testtájanként végighaladva, a testtartásért felelős valamennyi izomcsoport erősítését és nyújtását szolgáló mozgásanyaggal, a tanévek során folyamatosan ismételve, a kiindulási és véghelyzetek pontos megtartására valamint a lassú és pontos kivitelezésre ügyelve, a hibás kivitelezés javításával, valamint a korosztály jellemzőinek megfelelő illesztéssel a testnevelési óra többi eleméhez; Játékos testtartást javító feladatok és játékok, talpboltozatot erősítő testgyakorlatok. A még erős utánzási motiváltság segítségével pozitív hangulatú, játékos izolált izomzati erősítés a célnak megfelelően | A verbális formák számonkérése a mozgással párhuzamosan. A helyes testtartással végzett mozgássor bemutattatása egyénenként, lehetőleg tükörnél (kép és önkontroll). „Kis gerinctorna” 3-4 gyakorlat összeállításával, szülőkkel együtt is gyakorolva (cicahát, gyíkhelyzet, macskatalp stb.) | A diák által értelmezett és használt terminológia jelentős bővülése, mozgásos cselekvések végzése, szervezése esetén önálló használ. A tanári, önálló és társ által közvetített hibajavítás irányításának követése. A változatos térirányokban való tükrözés képessége. A tartási rendellenességek prevenciós megközelítése otthoni gyakorlatokkal, saját (családi) felelősséggel is |
| Rövid távú vágtafutások, gyors futások irányváltoztatással. Járások változó ritmusban és ritmustartással, változó távokon és irányokkal; hátrafelé, ütem- és lépéshossz-szabályozással, oldalirányban keresztlépéssel, magas térdemeléssel; szituációs formában („mintha” mozgások); rövid távú gyors futások (10-40 m), saját tempóban 6o m-en; gyors futások irányváltoztatással-, térformák alakításával, követésével 10-80 m-en; vezényszóra, követéssel, bekötött szemmel verbális és érintéses társvezetéssel; futás térformákban; egyszerű futóiskolai gyakorlatok; Hosszú távú futások saját tempóban. Futás saját tempóban (2-3000 m lányok, 4-5000 m fiúk); | A versengés élményének értékelése; egyéni különbözőségek megállapítása; ismerkedés a mérhetőséggel, objektív eredmény rögzítése 10-30 m-en. | A megfelelő mozgástechnika alkalmazása a különféle futásoknál; a tanult tananyaggal való elszámoltatásnál n egyéni, számszerűsített fejlődés. |
| Fogó játékok, különböző sor- és váltóversenyek, fokozatosan nehezedő szabályokkal A szabályok megértése, a kérdezés kultúrájának kialakítása, a szabályok etikai vonatkozásai (előnyszerzés, becsületesség, a kudarc elviselése stb.), önkontrollra kondicionálás | Szabályok verbális elszámoltatása; önértékelés a mások értékelésének túlsúlya helyett a játékban alkalmazott motoros, emocionális teljesítmény mentén. | Erősödő önfegyelem a saját gyengeségek legyőzésében, a versengésben a játékszerep feltétel nélküli szerep elfogadása, szabály betartása, kudarc elviselése, együttműködés a társakkal és a tanár és esetenként a társak irányító, bírói szerepének elfogadása. |
| Rövid idejű, fokozatosan növekvő erőszükséglet jellegű szökdelések, ugrások saját erőbeosztással. Ugrások egy-, váltott-, páros lábon 5-30 mp-ig saját beosztással; fel-, le-, átugrások változatos terepen; távolba és felfelé ugrások megkülönböztetése az erőközlés irányát tudatosan irányítva; mindkét a két láb váltott használata az elrugaszkodáskor; áthajtási technikák különféle módokon ugrókötéllel (előre, hátra, keresztezve, hosszú kötél alatt szövegmondással csoportosan, párban, egyénileg); szökdelő és ugró játékok filcen, szivacsba. Egy- és kétkezes dobások, hajítások, vetések kis súllyal (gyorserő fejlesztése). Gyorserejű célbadobások kis súlyú szerrel távolságba függőlegesen és vízszintesen, dobások két kézzel kis súlyú szerrel, vetések, hajítások helyből, kilépésből, 2-3 lépéses koordinált lendületszerzéssel; dobásformák mozdulatai különböző testhelyzetekből, bekötött szemmel. Célzás álló és mozgó tárgy(ak)ra, vízszintes és függőleges célirányokat képezve, a céltárgy mozgásának bonyolítása, a mozgás sebességviszonyainak variálása, a kiszámíthatatlansági tényezők növelése. A futások, ugrások, szökdelések, dobások alkalmazása egyéni, sor és váltóversenyekben, testnevelési játékokban Kidobó-, fogyasztó-, döngető-, bombázó-, halászó-, fogó-, szituációs játékok. Támasz-, függés és dinamikus egyensúlygyakorlatok, egyéb természetes gyakorlatok. Kúszások, mászások, egyéb természetes mozgások; helyváltoztatás utánozó gyakorlatokkal (kutyafutás, pókjárás, sánta róka, fókajárás, nyuszi ugrás stb.); helyváltoztatás vízszintes és rézsútos, különböző keménységű felületeken, labdakezelés közben is változatos téri tájékozódással; statikus gimnasztikai gyakorlatok helyzetmegtartó gyakorlása talajon és nehezített körülmények között (padon, zsámolyon, szekrénytetőn, vonalon, keskeny felületen, padlón, filcen, szivacsban, bekötött szemmel stb.) biomechanikailag helyes testtartással; járások, helyváltoztatások, előre-hátra, fel-le, nehezített körülmények között; hely és helyzetváltoztatások bizonytalan egyensúlyi helyzetben; a tornászos tartás mellett (lányoknál a legelőnyösebb életkor); gurulások, fordulatok fekvésben és állásban a test hossztengelye körül; felugrások kéztámasszal szerekre; gurulóátfordulás előre-hátra különböző testhelyzetekből indulva és érkezve; gurulóátfordulás előre-hátra-oldalra lejtős felületen. Torna sportági alaptechnikák Az 1-2. évfolyamon felsoroltak; bakugrás társon át; tarkóállás és zsugor fejállás 2 mp-ig és lábmozgásokkal; kézállási és kézenátfordulás oldalt kísérletek; előbbi bordásfalnál önállóan és társ segítségével; az előre és hátra bukfenceknél a kéz- és lábtámasz közötti távolság növelése; mellső mérlegállás; bátorugrás; függőleges repülés zsámolyról és 2-3 részes szekrényről; fordulatok; 2-3 részes szekrényre felugrás kéztámaszon át. Akadálypályák leküzdése a változatos térirányok, magasságokhoz, mélységekhez, felületekhez stb. alkalmazkodó mozgáscselekvésekkel | Áthajtások időre; önálló kombináció bemutatása, otthoni gyakorlási lehetőség (házi feladat) után; koordinált szökdelési feladatsor egyéni variációkkal diagnosztikus mérése. A dobásformák fogalmi és mozgásos azonosságának ellenőrzése. Célbadobó versenyek. Versenyek, az eredményhirdetés szokásainak, formáinak megkövetelése. Versengések utánzó gyakorlatokkal. A gyorsaság, fürgeség dicsérete. A pontos, fegyelmezett megoldások, a „tornászosság” jutalmazása. Visszatérő, egyszerű, lazaságot kontrolláló önellenőrzési feladatok. Bemutatások társak előtt, alaptechnikák értékelése differenciált ütemben. Akadálypályán időre, helyezésre, pontos kivitelre kiterjedő ellenőrzés. | A természetes mozgások területén elfogadhatóan jó végrehajtási technika, harmonikus, gazdaságos izommunka, más-más gyakorlati variációban alkalmazhatóság, siker az egyéni variálás során. Az alaptechnikák, mozgásstílus pontos rögzítése. A dobásformák megkülönböztetése, képi megjelenése. A pillanatnyi koncentráció alkalmazása. A mozdulatok tiszta formáinak alkalmazása a játékokban, versengésekben. A körülményeknek, szituációnak legjobban megfelelő mozgásos cselekvéstípus alkalmazása. Helyes téri tájékozódás a hosszanti és a kereszttengely körüli forgásokban és a térirányokban A tanult tananyag elsajátításában fejlődés felmutatása, a gyakorlás és siker összefüggései tapasztalásán át. Erősödő önfegyelem a saját gyengeségek legyőzésében, a gyakorlásban. Célszerűen összerendezett mozgások az akadályversenyeken való alkalmazás során. |
| Rúd-, kötélmászás fokozódó gyorsasággal; mászóversenyek. 2-5 fogással fokozódó gyorsasággal, mászások; versenyek, függőgyakorlatok tornaszereken, természetes akadályokon; függőállásba, függésben tovahaladás; vándormászás bordásfalon növekvő távolsággal. | A mérhető, megtett út, önmagához mért fejlődés; esetenként már versengő helyzetben. | A technikákban, a gyorsaságban és a függesztő öv funkcionális fejlődésében felmutatható előrelépés. |
| Nehezedő labdakezelési gyakorlatok kézzel és lábbal, sor-, váltóversenyek részeként is gyakoroltatva; labdakezelés elmélyítése. A cselezés, a másik társ mozgással való becsapásának tanítása. Nehezített labdakezelési gyakorlatok (egy-két) kézzel, labdakezelés nehezített körülmények között, különböző távolságokba és magasságokba, egyénileg és társsal, váltakozó tempóban; guruló, mozgó labda elfogása; a mozgás sebességviszonyainak variálása; a kiszámíthatatlanság, állandóan változó helyzet megteremtése által a helyzetfelismerés alkalmainak növelése; labdakezelés osztott figyelemmel pl. szövegmondás, számsor stb. közben sorban, körben, párban, a látás korlátozásával; különböző sebességgel repülő, guruló, pattogó különböző fajtájú labdák elfogása, kezelése. | Önellenőrzésre is alkalmas labdatechnikai gyakorlatok időszakos bemutatása. A rontások okainak önértékelésre alapuló megfogalmazása. | Biztonságos, automatizált labdakezelés. A bővülő labdatechnikai készlet célszerű alkalmazása egyszerűsített sportjátékokban. a játékok szabályainak automatikus alkalmazása. |
| Tanulási, testgyakorlási-edzési anyag ágyazása játékokba, testnevelési játékokba, sportágakat előkészítő, egyszerűsített szabályú játékokba. Bonyolultabb testnevelési játékokba, sor- és váltóversenyekbe szerek nélkül és szerekkel (labdával); küzdő feladatok párokban; a küzdősportágak elemi sportági alaptechnikái, (természetes mozgások); versengések a gyors reagálás, helyzetfelismerés, a helyzetnek megfelelő cselekvésbiztonság fejlesztésére; Eszközhasználatú sportági technikák tanulása (labda, karika, szalag, kislabda stb.) a gyermek méreteihez és erejéhez igazodó szersúly kiválasztásával; sportágat előkészítő játékok tanulása | Versenyek; a csoporttal, csapattal való együttműködés megerősítése, önértékelési eljárásokkal is a versenyben elért eredmények jutalmazása; egyszerűsített labdás játékok csapatokban. Megerősítés. | A testkulturális elemek mind ösztönös, mind nyílt utánzást követő visszaadása versenyhelyzetben. A bővülő technikai és labdatechnikai készlet célszerű, gyors alkalmazása a sportági jellegű feladatokban, labdajátékokban. |
| Tanulási, testgyakorlási-edzési anyag kreatív játékokba, gyermektáncokba Mozgás és zenei ritmus összehangolása, négynegyedes és háromnegyedes ritmusgyakorlatok tapssal, topogással, dobogással, járással, futással, ugrással. Rövidebb, egyszerű mozgásrendszerű koreográfiák betanulása Gyermek-, népi játékok, táncok, gyermekmondókákra, gyermekversekre, mesés gyermekdalokra épülő táncmotívumok, etűdök és koreografált mozgássorok, gyermektánc koreográfiák; egyszerű történetek, mesék állóképek (rögzített mozdulat), képsorok (mozdulat és mozgássor) előadásával csoportban és egyénileg; a táncstílus követése. | Négynegyedes, háromnegyedes ritmusban bonyolultabb motívumok kitáncolása tapsra, zenére. Koreográfia bemutatása iskolai programon, szülők előtt. Táncházszerű utánzással történő folyamatos táncolás. | A motorikus emlékezet működése a koreografált mozgássorok bemutatásakor. A kreatív produktum létrehozása a mozgáskészlet kifejező alkalmazásával. Az esztétikus stílusos előadás képi megjelenése, „nézhetőség”. |
| Az úszás technikája, két biztonságot nyújtó úszásnem megtanulása. (létesítményhelyzettől függően) mell-, hát-, vagy gyorsúszás Előkészítő gyakorlatok szárazföldön (rávezető és célgyakorlatok); a vízhez szoktatás alapgyakorlatai (vízbe fújás, vízben mozgás, víz alá merülés, szemnyitás a víz alatt, lebegés, versengések a fenti gyakorlatokkal, labdával, eszközökkel, egyéb játékok pl. halacskázás; siklás hason, háton; siklás kar- és lábtempóval és azok összekötésével; siklás levegővétellel; úszási kísérletek; | Szabad és kötött technikájú úszások távolságának mérése. A bátorság dicsérete. | Vízbiztos, automatizált cselekvések, használhatóság az úszásoktatásban történő előrelépésben. |
| Egyszerűbb sportági technikai elemek tanítása (szertorna, RG, atlétikai jellegű technikai elemek). A tanár képzettsége és a helyi adottságok függvényében az életkori adottságok, lehetőségek szigorú szem előtt tartásával a helyi tantervben megjelenítve (kerülve a túl korai specializációt, lelki és testi deformitásokat). | Kisebb versenyek formájában a sportági jellegnek megfelelően. | A tehetséggondozás elvárásainak megfelelés; az élsport iránti affinitás megerősödése, támogatása; a saját tehetség iránti felelősség tisztázása. |
| Higiéniai ismeretek növelése, szoktatás az alkalmazásukra 1-2. évben tanultak további következetes gyakorlása; balesetvédelmi alapismeretek; felelősség a társnak nyújtott segítségadásban; a helyi adottságok függvényében edzés a természetben; csoportos kirándulás, hógolyózás, szánkózás, korcsolyázás, síelés, evezés, falmászás stb.; az időjárásnak megfelelő öltözködés; a közlekedés és a környezetvédelem legalapvetőbb szabályai szerinti cselekvések begyakorlása. | Felszerelés ellenőrzése, önellenőrzése. Közlekedés akadálypályán. | A tisztaság, a fittség külső és fizikai megjelenése elfogadása értékeiként. A gyengébbek felkarolása, segítségadás feltétel nélkül. A foglalkoztatás hatására ellenállás a megbetegedésekkel szemben, balesetmentes mozgáscselekvések; a szabad levegőn végzett testmozgáshoz valós természetes hozzáállás, alkalmazkodás hideghez, meleghez. |
A rendelkezésre álló időkeret elosztása:
3. évfolyamon
| alaki képzés | 3 |
| előkészítő gyakorlatok és gimnasztika | 15 |
| járások, futások, ugrások, dobások | 15 |
| támasz-, függés- és egyensúly-gyakorlatok | 12 |
| mozgásos kifejező-, speciális- képességfejlesztés | 15 |
| sportági technikák és taktikák | 20 |
| egyéb képesség-készségfejlesztés, tn. játékok | 20 |
| 100% |
| A negyedik évfolyamba lépéhez szükséges minimum: Az egyre bővülő terminológiai fogalmak, szóbeli tanári közlések kis tanári segítséggel mozgásos cselekvésekké alakítása. A tanári hibajavításra való figyelem megteremtése, annak elfogadása. A tanult tananyag visszaadásában önmagukhoz mért fejlődés. A természetes mozgások területén a gazdaságos és jellemző technika megjelenése a külső képben. A sorrend megtanulása kisebb mozgássorok esetén. |
4. évfolyamon
| alaki képzés | 3 |
| előkészítő gyakorlatok és gimnasztika | 15 |
| járások, futások, ugrások, dobások | 15 |
| támasz-, függés- és egyensúly-gyakorlatok | 12 |
| mozgásos kifejező-, speciális- képességfejlesztés | 10 |
| sportági technikák és taktikák | 2o |
| egyéb képesség-készségfejlesztés, tn. játékok | 25 |
| 100% |
| Az ötödik évfolyamba lépéshez szükséges minimum: Az egyre bővülő terminológiai fogalmak, szóbeli tanári közlések segítség nélkül mozgásos cselekvésekké alakítása. A tanári hibajavítás irányításának követése. A tanult tananyag visszaadásában önmagukhoz mért fejlődés. A természetes mozgások területén elfogadhatóan jó végrehajtási technika, harmonikussá váló külső kép. Motorikus emlékezet működése a koreografált mozgássorok bemutatásakor. |
II.
KERETTANTERV AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZÁRA
(5-8. évfolyam)
Célok és feladatok
Az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztő szakasza szervesen folytatja a bevezető és kezdő szakasz nevelő-oktató munkáját, a készségek és képességek fejlesztését.
Az 5-6. évfolyamon - az 1-4. évfolyamhoz hasonlóan - továbbra is az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Ez a szakasz - igazodva a gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz - figyelembe veszi, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5-6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a serdülőkor kezdetétől (a fejlesztő szakaszban) viszont előtérbe kerül az elvont fogalmi és elemző gondolkodás.
Az iskola az 1-4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5-8. évfolyamokon is különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveli. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, és előkészíti őket a társadalomba való beilleszkedésre. Ennek érdekében kiemeli a kommunikációs, a narratív, a döntési, a szabálykövető, a lényegkiemelő, az életvezetési, az együttműködési, a problémamegoldó, a kritikai, valamint a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket, kulcskompetenciákat.
Fejleszti a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Rávezet a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékére.
Az alapozó és fejlesztő szakasz szocializációs folyamatában az iskola tudatosítja a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát. Tisztázza az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. Megalapozza a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. A demokratikus normarendszert kiterjeszti a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra is.
Az iskolának ezekben a szakaszokban is kiemelkedő feladata a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása és az ápolásukra való nevelés. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviseli az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősíti az Európához tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztet más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Ugyanakkor figyelmet fordít az emberiség közös problémáinak bemutatására.
Az 5-8. évfolyam, szervesen folytatva az 1-4. évfolyam munkáját olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is.
Kiemelt fejlesztési feladatok
A kiemelt fejlesztési feladatok az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják, elősegítik a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését.
Énkép, önismeret
A személyiség fejlődését azzal segíthetjük elő, ha önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk a tanulók számára. Énképük és önismeretük gazdagodásához ezért olyan tanulási környezetet célszerű biztosítanunk, amely fokozza az őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. A Nemzeti alaptantervben megnevezett nevelési értékek abban az esetben épülnek be a fejlődő személyiségbe, ha a tanulási tartalmak elsajátítása során a tanulók maguk is aktív részeseivé válnak ezen értékek megnevezésének és azonosításának. Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket, folyamatosan gondoskodnunk kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Ennek érdekében a Nemzeti alaptanterv műveltségi területein a nevelés és oktatás pedagógiai szervezését a tanuló ember szempontjából közelítsük meg, és törekedjünk a tanulók ön- és világszemléletének folyamatos formálására.
Hon- és népismeret
Elengedhetetlen, hogy a tanulók megismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Mélyedjenek el a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységének, munkásságának tanulmányozásában. Ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit.
Segítsük elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Alapozzuk meg tanulóinkban a nemzettudatot, mélyítsük el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megbecsülését. Ösztönözzük a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Késztessük őket az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre.
Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra
Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká.
Tanulóink már az Európai Unió polgáraiként fogják felnőtt életüket leélni, ezért arra kell törekednünk, hogy iskolás éveik alatt olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal gazdagodjanak, amelyek birtokában meg tudják majd találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Nem kevésbé fontos az sem, hogy európai identitásuk megerősödésével legyenek nyitottak és elfogadóak az Európán kívüli kultúrák iránt is.
A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.
Környezeti nevelés
A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését.
A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.
Mindez úgy valósítható meg, ha a különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.
A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit.
A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.
Információs és kommunikációs kultúra
Az információs és kommunikációs kultúra a megismerést, az eligazodást, a tanulást, a tudást, az emberi kapcsolatokat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szolgáló információk megtalálása, felfogása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése, alkotása.
Kiemelt feladat a megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre, amelyek az információs és kommunikációs kultúra szerves részét képezik. Kommunikációs kultúránk szerves része az anyanyelv tudatos és igényes használata, valamint az idegen nyelvű, illetve a különböző kultúrák közötti információcsere.
A közoktatás egész időszakában minden műveltségi területen nagy gondot kell fordítani a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztésére, beleértve mind a valós, mind a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását. Az iskolának az elektronikus média hatásmechanizmusainak megértésére, általában a különböző médiumokban való eligazodásra, az igényelt információ megtalálására, szelektív használatára kell nevelnie. Olyan fiatalokat kell kibocsátania, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során.
Az információs és kommunikációs kultúra részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője.
Tanulás
A tanulás a pszichikum módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata.
A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével, hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. A tanulók tegyenek szert fokozatos önállóságra a tanulás tervezésében. Vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: az előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka; az emlékezet erősítése, a célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra művelése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása; az alapkészségek kialakítása (az értő olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése).
A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulás lehetőségei, amelyhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen, hiszen informatikai szolgáltatásai az iskolai tevékenység teljességére irányulnak. Használatának technikáját, módszereit - az önálló ismeretszerzés érdekében - a tanulóknak el kell sajátítaniuk. Váljanak rendszeres könyvtárhasználóvá, igazodjanak el a lakóhelyi, az iskolai, valamint a regionális és országos könyvtárakban. Ismerjék a könyvtári rendszert, a könyvtárban való keresés módját, a keresést támogató eszközöket, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. Sajátítsák el az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáját, és alakuljon ki bennük a rendszerezett tudás átadásának képessége.
A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában.
A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és ruházza fel azokat életszerű tartalommal. Törekedjen a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, a mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes nagy hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalás, az értékelés, az érvelés és a legjobb lehetőségek kiválasztásának területeire. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése.
Testi és lelki egészség
Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják.
Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés - leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Segítsék a krízishelyzetbe jutottakat. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre.
Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.
Felkészülés a felnőtt lét szerepeire
A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése; a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek.
Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételek, tevékenységek biztosítására van szükség, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődéseiknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket.
A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. A pályaorientáció területén található kulcskompetenciák közül kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt.
A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetenciák fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos területek erősítése. Ezzel párhuzamosan szükséges a társadalmi-állampolgári kompetenciák körét is meghatározni, nevezetesen a jogaikat érvényesítő, a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzéséről van szó. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség, szoros összefüggésben az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztésével.
Az 5-8. évfolyam ajánlott tantárgyi rendszere és az óraszámok
| Tantárgy | 5. évf. | 6. évf. | 7. évf. | 8. évf. |
| Magyar nyelv és irodalom (dráma) | 148 | 148 | 129,5 | 129,5 |
| Történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret) | 74 | 74 | 74 | 74 |
| Idegen nyelv | 111 | 111 | 111 | 111 |
| Matematika | 148 | 111 | 111 | 111 |
| Informatika | 18.5 | 37 | 37 | 37 |
| Természetismeret | 74 | 55,5 |
| Fizika | 55,5 | 55,5 |
| Biológia és egészségtan | 55,5 | 55,5 |
| Kémia | 55,5 | 55,5 |
| Földrajz | 37 | 55,5 | 55,5 |
| Ének-zene | 37 | 37 | 37 | 37 |
| Rajz | 55,5 | 55,5 | 37 | 18,5 |
| Mozgóképkultúra és médiaismeret | 37 |
| Technika és életvitel | 37 | 37 | 37 | 18,5 |
| Testnevelés és sport (tánc) | 92,5 | 92,5 | 92,5 | 92,5 |
| Ember és társadalomismeret, etika | 18,5 | 18,5 |
| Osztályfőnöki |
| Egészségtan | 37 | 18,5 | 18,5 | 18,5 |
| Kötelező óraszám a törvény alapján | 832,5 | 832,5 | 925 | 925 |
A NAT műveltségterületeinek megjelenése az 5-8. évfolyam tantárgyi rendszerében
Jelen kerettantervi változat a NAT valamennyi műveltségterületének - 5-8. évfolyamra meghatározott - fejlesztési feladatait belefoglalja a tantárgyak rendszerébe. A műveltségterületek és a tantárgyak megfeleltetését az alábbi táblázat mutatja.
| A NAT műveltségi területei | Tantárgyak |
| Magyar nyelv és irodalom | Magyar nyelv és irodalom (dráma) |
| Élő idegen nyelv | Idegen nyelv |
| Matematika | Matematika |
| Ember és társadalom | Történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret) Ember és társadalomismeret, etika |
| Ember a természetben | Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Kémia Egészségtan |
| Földünk - környezetünk | Földrajz |
| Művészetek | Magyar nyelv és irodalom (dráma) Ének-zene Rajz Mozgóképkultúra és médiaismeret Testnevelés és sport (tánc) |
| Informatika | Informatika |
| Életvitel és gyakorlati ismeretek | Technika és életvitel |
| Testnevelés és sport | Testnevelés és sport (tánc) |
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
5-8. évfolyam
Célok és feladatok
Az anyanyelvi és irodalmi nevelés megérteni, beszélni, írni, gondolkodni tanít, ezzel valamennyi tárgy tanulását segíti. Egyik alapvető célja és feladata a jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés, szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése. Emellett a diákok az iskoláztatás e négy évében igen nagy lépést tesznek/tehetnek a szociális érésben, önmagukra eszmélésben, kortársaik megismerésében, környezetük összefüggéseinek megértésében. E szakasz alapozza meg viszonyukat a nemzeti kultúrához, melyen keresztül átélhetik a magyar nyelv és a magyar kultúra elválaszthatatlanságát. Ebben az összefüggésben az irodalmi nevelésnek kitüntetett célja az olvasási kedv felkeltése. Ehhez kapcsolódik, hogy tudatosítania kell az irodalom fontosságát, szerepét a tartalmas emberi élet kialakításában, ki kell jelölnie a helyét a mindennapi életben a sokféle egyéb, részben társművészeti (pl. a film), részben szórakoztató-ismeretterjesztő, tömegkommunikációs médium között. Egyben meg kell alapoznia azokat a képességeket, amelyek lehetővé teszik az irodalmi alkotások élményszerű, tudatos befogadását.
A tanítás a szellemi, érzelmi érésnek ebben a korszakában a beszélgetések és olvasmányok révén tartalmakkal tölti föl a diákok érzelmi kapcsolatok iránti igényét, átélhetik a szolidaritás, az együttműködés érzését és élményét is. A nyelv- és irodalomtanítás tehát bátorító, önbizalmat növelő, ezzel is az önismeretet elősegítő nevelés; a játékosság, az alkotóképesség fejlesztő támogatása, az életkorra jellemző érdeklődés, kíváncsiság kielégítése és irányítása az olvasás, az önművelés felé - mind ezt szolgálja. Sok lehetőséget nyújtanak tantárgyaink a kritikus gondolkodás fejlesztésére: problémamegoldó és a fogalmi gondolkodásra, a térben és időben való tájékozódásra, az ellentétek, a párhuzamok, az ok-okozati viszonyok feltárására.
A magyar nyelv és irodalom tanítása az 5-8. évfolyamban egységes kerettantervi anyagra - a belépő tevékenységformákban és a témakörökben - egymásra épül. De a két szakasz több vonatkozásban el is tér egymástól.
Az 5-6. évfolyam folytatja és továbbfejleszti a korábbi iskolafokon kialakult szóbeli és írásbeli képességeket: a beszédértést, a szóbeli önkifejezést, a szóbeli és az írásos szövegműfajok megértését, az írást, a sokirányú kreativitást. Az 5-6. évfolyam irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozásával bevezeti a gyermeket az anyanyelv életének, a magyar nyelv használatának megértését elősegítő rendszerébe olyan módon is, hogy megismerteti a magyar irodalom néhány összetettebb emberi kapcsolatok megjelenítő, nagyobb lélegzetű klasszikus művével. Ezáltal építi tovább a gyermek társas nyelvhasználati, fogalmi gondolkodásbeli, érzelmi, ízlésbeli, erkölcsi műveltségét.
A 7-8. évfolyam a legtöbb esetben már a következő iskolafokozat tanulmányaira készít elő. A művelődés szokásai és alapszerkezete ebben az életszakaszban alakulnak ki. Mind a nyelvi, mind az irodalmi nevelés feladata a diákok érzelmi, szociális és intellektuális érésének támogatása: a nyelvhasználati, a grammatikai, a jelentéstani témák és az irodalmi olvasmányok módot adnak erre. A fölkészítésnek elő kell segítenie mind az irodalmi kifejezésformák sajátosságainak befogadását, az irodalmi műveltséghez tartozó tudás elsajátítását, mind a saját régió, a lakóhely kulturális értékeinek megbecsülését, az esztétikai jellemzők fölfedezését a mindennapokban, a tárgyi és az emberi környezetben. Fontos feladat az önálló olvasmányválasztás előkészítése, megalapozása, sokféle irodalmi forma megismertetése a diákokkal, illetve annak tudatosítása, hogy az egyéb médiumok (pl. a televízió, videó stb.) nem feltétlenül jelentenek vetélytársat az olvasásnak, illetve sok tekintetben nem képesek pótolni azt.
Fejlesztési követelmények
A kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés a magyar nyelvi és irodalmi nevelés alapkövetelménye. A kulturált nyelvi magatartás föltételezi a szituációhoz, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazkodást, a figyelmet a másik ember beszédének gondolati, értelmi tartalmára, az együttműködés képességét a partnerekkel. Fokozatosan bővülő követelmény a szóhasználat a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása. A kommunikációs nevelés célja, hogy a tanulókban kialakuljon a különféle beszédműfajok felfogásának és alkalmazásának, a konfliktusok fölismerésének és megítélésének képessége, az életkorban elvárható kritikus magatartás a manipulációs szándékokkal szemben. Hozzátartozik ehhez a kommunikáció lényegének és tényezőinek megértése, az író, a mű és az olvasó viszonyának mint sajátos kommunikációnak felfogása. A fejlesztés része az életkornak megfelelő tájékozottság a médiumok szerepéről az egyén és a társadalom életében, valamint a leggyakoribb tömegkommunikációs műfajok kifezésmódjának ismerete.
A szövegértés fejlesztése szóban és olvasott formában az iskolai képzés szintjeinek megfelelően az eredményes tanulás és önképzés föltétele. A kellő mélységű írott szövegértés az alapja az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító olvasás. A szövegértéssel szorosan összefügg a nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának megfigyelése, felfogása, a különféle tartalmú és rendeltetésű, a mindennapi életben és az iskolai tanulmányokban előforduló élőszóbéli és írott szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek fokozódó önállóságú értelmezése. Ehhez elengedhetetlen az aktív és passzív szókincs folyamatos gazdagodása, az alapvető helyesírási szabályok készségszintű alkalmazása.
A szó- és írásbeli szövegalkotás képességének folyamatos fejlesztése kiemelkedően fontos feladat. Ez magában foglalja a köznyelvi normához alkalmazkodó szabatos kifejezésmód kialakításán kívül a képzelet, az önkifejezés, az egyéni stílus bátorítását. Az elsajátítandó műfajok köre a hétköznapi történetmondástól az olvasónaplóig, az érvelő fogalmazásig, a szóbeli felelettől a kiselőadásig terjed. Mindez többféle képesség együttes meglétét kívánja meg: élőszóban a helyes hangképzést, beszédlégzést, a szöveg- és mondatfonetikai eszközök biztonságos használatát, írásban pedig a tanulási igényeknek megfelelő íráskészséget, rendezett, olvasható írást.
A tanulási képesség fejlesztése, az ismeretfeldolgozási technikák megtanítása valamennyi tantárgy együttes fel-adata, de jelentős szerepet kell vállalnia ebben a magyar nyelv és irodalom tanításának is. Például olyan szövegfeldolgozó eljárások megismertetésével, mint a lényegkiemlés, tömörítés, szövegkiegészítés, jártasság a verbális és vizuális információ együttes kezelésében. A szellemi munka technikájának elsajátításához szorosan kapcsolódik a könyvtári munka megismertetése, tapasztalatszerzés a segédkönyvek, szak- és ismeretterjesztő irodalom használatában, ismeretek az anyaggyűjtés és -rendezés módszeréről, a forrásfeldolgozás és az idézés etikai és formai követelményeiről. A könyvtári gyakorlatnak ki kell terjednie a modern technológián alapuló információhordozókra is. A tanulási képesség fejlesztésének fontos állomása a mindennapi élethez, irodalmi vagy egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó témák önálló feldolgozása, illetve az ezek módszerébe való fokozatos bevezetés is.
A magyar nyelv életének és rendszerének ismerete és ennek révén a tudatos nyelvszemlélet fokozatos kialakítása kiemelkedő feladata az anyanyelvi nevelésnek. Ebben a képzési szakaszban meghatározó a leíró nyelvtani ismeretek megszilárdítása, kezdetben a fölismerés és megnevezés, majd a fogalmi meghatározás szintjén, valamint a nyelv rendszerére vonatkozó tudás önálló, biztonságos alkalmazásának fejlesztése mind az írásbeli, mind a szóbeli megnyilatkozásokban. A jól elsajátított leíró nyelvtani ismeretek adják a nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos döntésnek és a helyesírási biztonságnak az alapját. Az irodalmi művek feldolgozásában feladat annak megláttatása, hogy a mű jelentése, hatása, szépsége és a nyelvi kifejezésmód szoros kapcsolatban áll egymással. A grammatikai, jelentéstani ismeretek nemcsak az egyéni nyelvhasználat igényesebbé tételét, az irodalmi művek jobb megértését szolgálják, hanem segítik az idegen nyelvek tanulását is. Az eredményes nyelvi ismeretnyújtásnak együtt kell járnia a nyelvszemlélet gazdagodásával: a magyar nyelv sajátosságainak, szépségének fölismerésével, értékeinek megőrzésére vállalt felelősséggel.
Az irodalomoktatás legfőbb célja az olvasóvá nevelés. Ennek feltétele, hogy az irodalmi olvasmányok élményt, örömet, szórakozást nyújtsanak ahhoz a fölismeréshez, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények forrása. Az irodalomértés alapvető feltétele a szövegelemző eljárásokban való tájékozottságon kívül annak belátása is, hogy az irodalmi jelentés a szövegből, illetve a mű és az olvasó érzelmi, gondolati kapcsolatából bontható ki. Az olvasott művekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, emberi kapcsolatok alkalmasak arra, hogy fogékonnyá tegyék a 10-14 éves diákokat érzelmeik és élettapasztalataik gazdagítására, erkölcsi ítéletalkotásra, lehetőséget adjanak a véleményalkotásra és -nyilvánításra. Az irodalomolvasás motivációját megerősítheti a diákok aktuális életproblémáival rokon kérdéseket tárgyaló művek közös értelmezése, megvitatása.
Az irodalmi műveltség része a klasszikus és kortárs magyar irodalom különféle epikai, lírai, drámai műveinek változatos feladathelyzetekben való feldolgozása, esztétikai jellemzőik tudatosítása; az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése különféle műfajokban, más művészeti ágakban. Az irodalmi művek jobb megértésének és a kommunikációs képességek fejlődésének fontos terepe a drámajáték, a dramatizálás, színdarabok előadása. Az irodalmi műveltség magában foglalja az ítéletalkotás képességét a népszerű irodalom szerepéről, értékéről, sajátos eszközeiről is. Az irodalmi nevelés célja, hogy fölkeltse a tanulókban az önálló olvasmányválasztás igényét, a tárgyalt művekről önálló véleményalkotásra buzdítsa őket és a művekkel kapcsolatos érzelmeik, gondolatai olyan megfogalmazására, amely a személyes élmény kifejezésének és az elméleti ismeretek felhasználásának képességét egyaránt bizonyítja.
5. évfolyam
Évi óraszám: 148
Belépő tevékenységformák
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése; kulturált nyelvi magatartás
A mindennapi érintkezés kommunikációs helyzeteinek, szereplőinek, tényezőinek és szóhasználatának megfigyelése, néhány szempont szerinti értékelése - a korábban elsajátított ismeretek felidézésével.
A hangzás és a testbeszéd jeleinek megfigyelése a beszédtársak megnyilatkozásaiban és a képi, mozgóképi megjelenítésben.
Szituációs játékok az udvarias nyelvi viselkedés formáinak gyakorlására.
Helyzetgyakorlatok: a helyes beszédlégzés és hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás. A szavak, a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása a beszédhelyzetnek megfelelően.
Történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról (különböző elbeszélő szerepében, mesei és valóságos helyzetekről, önállóan vagy megadott témák, motívumok alapján).
2. Olvasás, írott szöveg megértése
Gyakorlatok az életkorban elvárható tempójú, folyamatos hangos és néma olvasás fejlesztésére, különböző témájú művek fölkészülés utáni értelmes felolvasása.
Memoriterek kifejező előadása.
A szöveg megértésének bizonyítása a mondatfonetikai eszközök helyes használatával.
A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggéseinek keresése, a jelentésváltozások azonosítása, a szó szerinti és az átvitt jelentés megkülönböztetése szépirodalmi és más olvasmányokban.
Az előismeretet feltáró szövegszintű és a szójelentésre épülő szövegelemző eljárások irányított és önálló alkalmazása irodalmi és ismeretterjesztő szövegek jelentésének feltárásában.
A leírás, a jellemzés különféle kifejezőeszközeinek megfigyelése szépirodalmi és nem irodalmi művekben.
Feladatok a szöveg tagolására, a lényeg kiemelésére, a szöveg tömörítésére.
A kreativitás fejlesztése válogató olvasással, előremondással (jóslással), megbeszéléssel, átalakítással, kiegészítéssel.
A közlésmód sajátosságainak, szerepének megfigyelése az olvasott művekben, például szerkezet, képiség, ritmika, az ismétlődés különféle formái, a túlzás.
3. Szövegalkotás írásban (íráskép, helyesírás)
Az írástechnika továbbfejlesztése másolás, tollbamondás, emlékezet utáni írással.
Irodalmi és ismeretterjesztő olvasmányélményekre, szótári vizsgálódásokra épülő szógyűjtés (szavak, szószerkezetek, szólások).
Kreatív játékos szókincsgyakorlatok a szóképzés lehetőségeinek felhasználásával, a szóhangulat figyelembevételével.
Leíró fogalmazás előkészítése: megfigyelés, azonosságok, különbségek összevetése, lényeges és lényegtelen vonások elkülönítése.
Tájleírás készítése valóságos vagy elképzelt tájról, lakókörnyezetről különféle szerkezeti megoldásokkal (egész - rész, közel - távol, részletező - egybenlátó).
Rövid fogalmazás mindennapi személyes élményről, olvasmányról (különböző elbeszélő szerepében, mesei és valóságos helyzetekről, önállóan vagy megadott témák, motívumok alapján).
4. A tanulási képesség fejlesztése
Eligazodás a gyermekeknek szóló ismeretterjesztő irodalomban, az olvasott művek, műrészletek rövid szóbeli ismertetése, ajánlása.
Vázlatkészítés tanári irányítással és önállóan.
Vázlat felhasználása különböző műfajú, témájú szövegek megértéséhez, ill. megfogalmazásához.
Könyvtárhasználat: a könyvek tartalmának megállapítása, ismertetése tartalomjegyzék, bevezető fülszöveg alapján, ill. átlapozással.
Önálló ismeretszerzés könyvtári munkával: könyvek, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletek (Internet, CD-ROM stb.) keresése bármely tantárgyi témához egyénileg vagy társakkal együttműködve.
Segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletek (Internet, CD-ROM stb.) használata ismeretlen kifejezések magyarázatára, személyekhez, témákhoz kapcsolódó adatok gyűjtése a tanult anyag bővítésére.
Források azonosítása (szerző, cím, kiadó, a kiadás helye, éve), rövid följegyzés készítése a felhasznált könyvekről, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletekről.
5. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete; ismeretek az anyanyelvről
A korábban tanult nyelvtani (hangtani, alaktani) és helyesírási ismeretek rendszerezése, az ismeretek biztonságos alkalmazása különféle feladatokban.
A hangképzési sajátságok megfigyelése.
Ritmusjelenségek megfigyelése a mindennapi beszédben, művészi szövegmondásban.
Játékos ritmusgyakorlatok szóban és írásban.
Hangutánzó, hangulatfestő, azonos és hasonló alakú szavak gyűjtése, jelentésének értelmezése, megkülönböztetése egynyelvű szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használatával; fogalmazási gyakorlatok a gyűjtött anyaggal.
Vizsgálódás a szóképzés és a jelentés viszonyáról, a rokon és ellentétes értelmű szavak kapcsolatáról.
A szójelentés értelmezése különféle célú és műfajú irodalmi és nem irodalmi (gyakorlati, tantárgyi-szakmai) szövegekben.
Gyakorlatok a szókincs különféle rétegeiből származó szavak (például társalgási, diáknyelvi szavak, szakszavak) jelentésének, használati körének megkülönböztetésére és helyes használatukra különféle beszédhelyzetekben.
6. Ismeretek az irodalomról; az irodalom és az olvasó kapcsolata
Szövegelemző gyakorlatok: a művekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, a gyermek érdeklődésére számot tartható alapvető irodalmi témák részletesebb megbeszélése.
Különféle műfajú, változatos ritmikájú alkotások értelmezése, irodalmi szövegek kreatív, játékos feldolgozása, ritmika gyakorlatok. Néhány alapvető lírai műfaj megnevezése.
Nagyobb szerkezeti egységek elkülönítése lírai alkotásokban. A versszakok belső tartalmi-gondolati összefüggéseinek bemutatása.
Drámajátékok: szövegmondás mozgással összekötve; szereplők kapcsolatának (egymásra hatásának, együttműködésének, ellentéteinek stb.) megfigyelése, eljátszása.
Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése epikai, lírai művekben, népköltészeti és műköltészeti alkotásokban.
7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése
Erkölcsi választások indoklása, beszélgetés érzelmekről: szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom, hála stb.
Egyes szereplők eltérő álláspontjának, érzelmi motivációinak elkülönítése mindennapi élethelyzetekben és irodalmi alkotásokban.
Saját nézőpont, értékítélet kialakítása egyes szituációkban és / vagy irodalmi példákon keresztül. A saját álláspont egyediségének tudatosítása, a személyes indokok, az egyéni nézőpont meglétének feltárása többféle állás- vagy nézőpont szembesítésével.
A szavak alapjelentésének, hangulatának, stílusértékének fölismerése szépirodalmi és egyéb művekben.
| Témakörök | Tartalmak |
| Eligazodás a mindennapi élethelyzetekben | Alapismeretek a kommunikáció tényezőiről. A hangsúlyozás, dallam, tempó és szünettartás szerepe a beszédben. A nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) fő formái, szerepük a kommunikációban és kapcsolatuk a nyelvi kifejezőeszközökkel. Mindennapi beszédhelyzeteink: kapcsolatfelvétel, véleménynyilvánítás: kérdés, kérés, beszélgetés. Az elemi udvariassági formák ismerete és használata. |
| Népdalok, mesék | Két-három népdal; mesék a klasszikus és a mai magyar irodalomból és a világirodalomból. A nép- és műmesék jellemzői motívumai, fordulatai, hőstípusai. |
| Petőfi Sándor: János vitéz | Mese és valóság az elbeszélésben. A szerkezet és a megjelenítés eszközei, a hős, a kaland, az erkölcsi választások. Az ütemhangsúlyos verselés. |
| Természet, táj, szülőföld; család, szülők, gyerekek | Mitológiai és bibliai történetek. Petőfi Sándor: Az Alföld és még két vers; Arany János Családi kör című verse, valamint más, a témához kapcsolódó - különböző korokból származó - változatos hangulatú és formanyelvű szépirodalmi és egyéb szövegek. A régió, a lakóhely irodalmi emlékei. |
| Élethelyzetek, emberi kapcsolatok elbeszélő művekben | Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (vagy a regény egy jellemző részlete), valamint más kapcsolódó szépirodalmi művek és egyéb (pl. publicisztikai) művek. A barátság, ellentét, felelősség, közösség élethelyzeteinek, konfliktusainak ábrázolása az irodalomban. A hosszabb prózai elbeszélés jellemzői: szerkezet, szereplők, helyszínek, a szereplők közti kapcsolatok. |
| A beszélt nyelv | A beszédhangok, a hangképzési folyamat, a magán- és a mássalhangzótörvények. A szótag és az elválasztás. A mondatfonetikai eszközök (hangsúly, dallam, szünet, tempó) szerepe a beszédben, alkalmazásuk és megértésük a mindennapi kommunikációban, a történetmesélésben. Cselekményismertetés, beszámoló, tömörítés, szövegkiegészítés szóban. |
| Az írott nyelv | Az élőszó és az írott szöveg azonos és eltérő jellemzői (szövegszerkesztés, nyelvi forma, szövegtagolás) néhány gyakori műfajban: elbeszélés, leírás, jellemzés. A felelet és az írásos beszámoló. A mássalhangzótörvények helyesírási kérdései: hasonulás, összeolvadás, rövidülés. A szóelemző írásmód. |
| A szavak jelentése és szerkezete | A hangalak és a jelentés viszonya: egy- és többjelentésű szavak, rokon és ellentétes jelentésű, azonos alakú és hasonló alakú szavak. Szólások, szóláshasonlatok, közmondások. |
| Könyv- és könyvtárhasználat | Tájékozódás a különféle dokumentumtípusokban: könyvek (ismeretközlő és szépirodalmi szöveg), segédkönyvek (szótár, lexikon, enciklopédia). |
Memoriter
Tizenöt-húsz versszak a János vitéz című műből, hat-nyolc vers a tanultak közül, öt-tíz soros prózarészlet, néhány találós kérdés, közmondás.
Fogalmak
Kommunikáció, nyelvtan, nyelvhasználat: kommunikáció tényezői, beszédhelyzet, nem nyelvi kifejezőeszközök: arcjáték, gesztus, testhelyzet, távolságtartás; a beszéd hangzása; hangsúly, dallam, tempó, szünet; magán- és mássalhangzó-törvények: hangrend, illeszkedés, hasonulás, összeolvadás, rövidülés; zöngés és zöngétlen mássalhangzó; szójelentés, szóhangulat, egyjelentésű, többjelentésű szó, rokon- és ellentétes értelmű szó, hangutánzó, hangulatfestő szó; szólás, szóláshasonlat; szó, szóelem.
Szövegértés, szövegalkotás, irodalom: népdal, elbeszélő költemény, tájleíró vers, elbeszélés, regény; epikai művek szerkezete: kiindulási pont, bonyodalom, tetőpont, megoldás; cselekmény, helyszín; ritmus, ismétlés, fokozás, ellentét, fokozás; hasonlat, megszemélyesítés, metafora; ütemhangsúlyos verselés, ütem, felező tizenkettes.
(A felismerés és a megnevezés szintjén.)
Szerzők és művek
Arany János: Családi kör; Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; Petőfi Sándor: János vitéz, Az alföld; és még két verse; két-három népdal; állatmesék, tündér- és varázsmesék, tréfás mesék; mitológiai és bibliai történetek; egy ifjúsági regény a magyar vagy a világirodalomból.
A továbbhaladás feltételei
A kapcsolatfelvétel, megszólítás, köszönés, kérdés illemszabályainak ismerete és helyes alkalmazásuk. A hangsúly, dallam, tempó, szünet és a nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolt használata egyszerűbb kommunikációs helyzetekben, a kommunikációs helyzetnek megfelelően. Az élőbeszéd tempóját megközelítő, folyamatos hangos és néma olvasás. Képesség a másolás, tollbamondás és emlékezet utáni írásra, önálló írásbeli feladatok megoldására. Az olvasott művekben néhány alapvető irodalmi téma fölismerése. Személyes és olvasmányélmény egyszerű megfogalmazása, elsősorban szóban. Történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról szóban és rövid fogalmazásban. Leírás készítése tárgyról, személyről, tájról, szóban vagy írásban. A hang, a szó és a szóelem megkülönböztetése. Az igealak szóelemeinek fölismerése. Alapismeretek a hangok képzéséről, tulajdonságairól. Rokon és ellentétes jelentésű szavak, hangutánzó szavak, valamint szólások, közmondások jelentésének értelmezése egynyelvű szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használatával. A gyakran használt és az olvasott művekben előforduló szavak jelentésének értelmezése. Képesség a szókincs különböző rétegeiből származó szavak elkülönítésére nyilvánvaló esetekben, egyszerű köznapi vagy irodalmi szövegekben. Jártasság a korosztály számára készült szótárak használatában. Tájékozódás a könyvtárban és a vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletek (Internet, CD-ROM stb.) körében.
6. évfolyam
Évi óraszám: 148
Belépő tevékenységformák
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése; kulturált nyelvi magatartás
Gyakorlatok a nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes alkalmazására és értelmezésére páros és kisközösségi helyzetekben.
Változatos gyakorlatok a beszédkultúra fejlesztésére: együttműködés a társakkal beszélgetésben, vitában, feladatmegoldásban.
Saját álláspont előadása, megvédése a témának, a kommunikációs helyzetnek megfelelő kifejezésmóddal.
Más álláspontok összefoglalása, értékelése többszereplős kommunikációs helyzetekben.
Kérdések és válaszok megfogalmazása különböző helyzetekben.
Szövegalkotási feladatok szóban: jellemzés készítése csoportmunkával és önállóan családtagokról, ismerősökről, irodalmi hősökről. Külső és belső tulajdonságaik, kapcsolataik, cselekedeteik, indítékaik megfigyelése alapján értékelő vélemény megfogalmazása.
2. Olvasás, írott szöveg megértése
Folyamatos hangos és néma olvasási képesség és szövegértés bizonyítása kérdésekre adandó válasszal, rövid szóbeli beszámolóval, különböző témájú és műfajú művek értelmes felolvasásával, memoriterek kifejező előadásával.
A műfaji eltérések megfigyelése, a stiláris különbségek megállapítása (például mese és dokumentum, lírai költemény és epikai alkotás, monda és ballada), a tanult műfaji jellemzők megnevezése.
Feladatok a szövegelemzés bővítésére: a téma önálló megállapítása, adatkeresés, kérdésekre adandó válaszként részletek kiemelése, időrend, ok-okozati összefüggés fölismerése.
Az irodalmi szövegben megjelenő egyszerűbb képek, alakzatok felismerése, értelmezésük gyakorlása (pl. hasonlat, metafora; ismétlés, fokozás).
3. Szövegalkotás írásban (íráskép, helyesírás)
Gyakorlatok az írásmód tempójának és rendezettségének, a helyesírás biztonságának továbbfejlesztésére.
Képzett igék, főnevek, melléknevek gyűjtése - különös tekintettel a szinonimitásra, a szóhangulatra, a köznyelvi, a diáknyelvi és a szakszavak használatbeli eltéréseire; a gyűjtött anyag felhasználása megadott témák kidolgozásában és kreatív, játékos feladatokban.
Szövegalkotási gyakorlatok írásban: elbeszélés adott téma, szempont alapján és terjedelemben (pl. tetőpontos, időrendi szerkezetben); leírás készítése megfigyelt tárgyakról, jelenségekről; jellemzés készítése csoportmunkával és önállóan családtagokról, ismerősökről, irodalmi hősökről.
Mindennapi élmények, olvasmánytartalmak összefüggő leírása időrendben, logikai rendben, más hangnemben, más nézőpontból többféle hallgatósághoz igazodva.
Külső és belső tulajdonságaik, kapcsolataik, cselekedeteik, indítékaik megfigyelése alapján értékelő vélemény megfogalmazása.
Kreatív írás „mi lenne, ha” szerkezetben.
Szövegelemzési, -átalakítási gyakorlatok a mű szövegére és hatására irányuló figyelem fejlesztésére: képzettársítások, érzelmi tapasztalatok előhívása, a képzelet mozgósítása.
4. A tanulási képesség fejlesztése
A szövegértési feladatok kiterjesztése a vizuális információkra (illusztrációk, tipográfiai eszközök, szövegtagolás), értelmezésük, szerepük megvilágítása a szöveg jelentésének gazdagításában, próbálkozás a szöveg és a vizuális lehetőségek együttes felhasználására saját fogalmazásaikban.
Önálló vizsgálódás a könyvtárban: a korosztálynak szánt sajtótermékek, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletek (Internet, CD-ROM stb.) megismerése, kézikönyvek használata a tárgyalt irodalmi művekkel és tanulmányaik egyéb területeivel kapcsolatban.
Tantárgyi gyűjtőmunka csoportosan vagy egyénileg az életkornak megfelelő folyóiratokból, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletekből (Internet, CD-ROM stb.). A talált adatok célszerű, gondos elrendezése vázlatban, rövid jegyzetben, a felhasznált forrásokról a szükséges adatok följegyzése.
A gyűjtött anyag, könyvtári, otthoni vázlat felhasználása (pl. szóbeli és írásbeli beszámolóban, olvasónaplóban, műsor-összeállításban).
5. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete; ismeretek az anyanyelvről
A nyelvi rendszerről szerzett tudás alapján a szövegben előforduló szavak szófajának fölismerése, megnevezése, jellemző jegyeik összegyűjtésével magyarázat (definíció) készítése közösen és/vagy tanári segítséggel.
Szókincsgyakorlatok a nyelv állandóságának és változásának megfigyelésére, a szavak, szólások, állandósult szókapcsolatok megkülönböztetése, jelentésük értelmezése, megfelelő alkalmazásuk a saját nyelvhasználatban. Régies kifejezések, archaizmusok (pl. archaikus szavak, a maitól eltérő ragozás) keresése, stilisztikai szerepének értékelése.
A szófajra, szóalakra, szóképzésre vonatkozó ismeretek megfogalmazása.
Gyakorlatok az egyes szófajok helyesírásának biztonságossá tételére, a szóelemzés alkalmazása a nehezebb helyesírási esetekben.
A tanult nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek tudatos alkalmazása, önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal.
Az anyanyelvi és a tanult idegen nyelvi rendszer párhuzamainak (pl. alany-állítmányi szerkezetek, mondatfajták, szórendi sajátságok) megfigyelése. Egyes egyszerűbb eltérő jelenségek megnevezése, a nyelvtudásnak megfelelő szinten.
6. Ismeretek az irodalomról; az irodalom és az olvasó kapcsolata
Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése és bemutatása (pl. gyerekek és felnőttek, próbatételek, szeretet, féltés, hősiesség) a tanult anyag kiegészítése egyéni olvasmányokból.
Azonos témák más-más műfajú megjelenítése, például elbeszélés vagy párbeszéd formájában; azonos motívumok megfigyelése és összevetése különböző művészeti ágakban.
A cselekmény, a helyzetek, a szereplők megfigyelése, megnevezése, jellemzése elbeszélő művek olvasása és dramatizált alkotások, színdarabok, tévéjátékok megtekintése alapján.
Érzelmek, gondolatok megjelenítésének megfigyelése irodalmi művekben, a tapasztalatok megbeszélése, a vélemények összehasonlítása különféle műfajú olvasmányélményekkel kapcsolatban.
Drámajátékok helyzetek megalkotásával, dramatizálással, improvizációval, utánzással.
7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése
Önálló véleménynyilvánítás mindennapi helyzetekről, olvasmányélményekről.
A szerzői értékelés, álláspont azonosítása és megfogalmazása mindennapi szövegekben. Művészi szövegek értékviszonyainak megfigyelése.
A saját kulturális háttértől eltérő hátterű köznapi és irodalmi szövegek sajátos stilisztikai és tartalmi jegyeinek megfigyelése, kiemelése.
Más korokban született mindennapi szövegek, tárgyak olvasása, a bennük megjelenő, a saját kortól távoli gondolatok, vélemények összegzése.
A humor, a nyelvi játék szerepének megfigyelése különféle társadalmi, kommunikációs helyzetekben.
| Témakörök | Tartalmak |
| Páros és kisközösségi kommunikáció | A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök tudatos alkalmazása. A kifejezőeszközök értelmezése a beszédpartnerek megnyilatkozásaiban. Véleménynyilvánítás, egyéni álláspont kifejtése, reagálás mások véleményére kisközösségi (iskolai, családi, baráti) helyzetekben. |
| Monda, rege, ballada | Két-három magyar történeti monda; egy népballada; Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka (egy részlet); Arany János: Rege a csodaszarvasról, A walesi bárdok. A ballada műfaji jellemzői. |
| Arany János: Toldi | Emberi kapcsolatok, konfliktusok, lélekábrázolás. A főszereplő összetett jelleme: próbatételek, bűn és megtisztulás. A jellemzés eszközei. Szerkezeti, előadásmódbeli, nyelvi sajátosságok. |
| Hősök a történetmondás műfajában | Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (a történet és a mű egy rövid részlete); Gárdonyi Géza: Egri csillagok; egy ifjúsági regény a magyar vagy a világirodalomból. Helyzetek, kalandok, konfliktusok, a korszakot felidéző írói eszközök, ismétlődő motívumok. Jellemek és sorsok. A prózai és a verses elbeszélés különbsége. Az időmértékes verselés. |
| Képek és formák a költészetben | Legalább nyolc lírai alkotás elemzése különböző korokból (legalább négy-öt a XX. század magyar költészetéből). A lírai formanyelv sokfélesége: változatok a képiségre, zeneiségre, szerkezetre. |
| Szóbeli és írásbeli szövegműfajok főbb ismérvei | A nézőpont szerepe az elbeszélésben és a leírásban. Az olvasottak reprodukálásának módjai. A jellemzés tartalmi és formai követelményei. Elbeszélés, leírás, jellemzés az ismeretterjesztésben. Egyszerűbb dialogikus formák, dramatikus népszokások. |
| A szavak jelentése és szerkezete | A szófajok alaktani és jelentésbeli jellemzői, képzésmódjuk. A szófajok rendszere: alapszófajok, viszonyszók, mondatszók. A szavak közötti kapcsolatok, a jelentésmező; állandósult szókapcsolatok. A szófajok helyesírása és nyelvhelyességi kérdései. A tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek helyesírásának egyszerűbb esetei. |
| Könyv- és könyvtárhasználat | A korosztálynak szánt fontosabb sajtótermékek főbb fajtái, formai és szerkezeti jellemzői. A könyvekből gyűjtött adatok rendezésének alapvető ismeretei. |
Memoriter
Tíz-tizenöt versszak a Toldiból; négy-öt vers a tanultak közül, tíz-tizenöt soros prózarészlet.
Fogalmak
Kommunikáció, nyelvtan, nyelvhasználat:
Kisközösségi kommunikáció, vita; a szófaj, alapszófajok: az ige alakrendszere, a névszó és fajtái, igenév, névmás, határozószó; viszonyszók: igekötő, névutó, névelő, kötőszó; mondatszók: módosítószó, indulatszó; gyakoribb ige- és névszóképzők; jelentésmező; állandósult szókapcsolatok;
sajtótermék: napilap, hetilap, folyóirat; fejléc, cikk, rovat, tartalomjegyzék.
Szövegértés, szövegalkotás, irodalom:
Műnemek: líra, epika, dráma; monda, rege, ballada; konfliktus, epizód, motívum, nézőpont, cselekményszál; allegória, alliteráció, figura etimologica, metonímia; időmértékes verselés, hexameter; rímelhelyezkedés főbb fajtái.
Szerzők és művek
Arany János: Toldi, A walesi bárdok és még egy ballada, Rege a csodaszarvasról; Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (a történet és a mű egy rövid részlete); Gárdonyi Géza: Egri csillagok; egy népballada; történeti mondák; négy-öt vers a
XX. századi magyar irodalomból; egy ifjúsági mű (regény, elbeszélés) a magyar vagy a világirodalomból.
A továbbhaladás feltételei
A beszédhelyzethez (címzett, szándék, tartalom) és a nyelvi illem alapvető szabályaihoz alkalmazkodó beszédmód a kommunikáció iskolai (tanórai) helyzeteiben. Az alapvető nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes használata az élőbeszédben.
Különböző témájú és műfajú szövegek értő olvasása, értelmes felolvasása. Jól olvasható írás, az írásos szöveg rendezett elhelyezése. Egyszerűbb olvasmánytartalmak összefüggő ismertetése az időrend, az ok-okozati összefüggések bemutatásával. Rövid tárgyszerű beszámoló a feldolgozott művekről: szerző, cím, téma, műfaj.
Az epikai művekről néhány fontos adat megnevezése: a helyzet, a helyszín, a szereplők, a főhős életútjának állomásai, a cselekmény menete. Lírai művek formanyelvének (verselés, képiség) felismerése. Elbeszélés, leírás, jellemzés, beszámoló készítése megbeszélt olvasmányok vagy személyes élmény alapján. A személyes élmény néhány mondatos megfogalmazása az olvasott irodalmi művek szereplőinek jellemével, a műben megjelenített élethelyzetekkel, érzelmekkel kapcsolatban.
Az irodalmi olvasmányokhoz, egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó információk gyűjtése a könyvtárban és / vagy az Interneten. Az adatok elrendezése és feljegyzése. Alapvető jártasság a korosztály számára készült lexikonok, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletek (Internet, CD-ROM stb.) használatában.
7. évfolyam
Évi óraszám:129,5
Belépő tevékenységformák
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése; kulturált nyelvi magatartás
Gyakorlatok a vitakultúra fejlesztésére: saját álláspont kialakítása és korrigálása, az ellenvélemény mérlegelése.
Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak megfigyelése. Gyakorlatok ezek alkalmazására, elsősorban a szándékkifejezés és a hatáskeltés szempontjából.
Az írásbeli és a szóbeli közlésmód különbségeinek megfigyelése. A szóbeliség sajátosságinak érvényesítése különféle szóbeli szövegtípusokban, kommunikációs helyzetekben.
Az emberi érzelmeket, viszonyulásokat megjelenítő nem nyelvi kifejezőeszközök ábrázolásának megfigyelése irodalmi művekben, jelentésük értelmezése írásban és szóban.
Egy-egy drámai vagy dramatizált részlet (dialógus vagy monológ) kifejező előadása: az érzelmek visszaadása, a szereplők közötti viszonyok érzékeltetése a nem nyelvi és a verbális kifejezés eszközeivel (hangsúly, hangerő, dallam, beszédtempó, szünettartás).
2. Olvasás, írott szöveg megértése
Kisebb terjedelmű irodalmi művek, köznapi szövegek tartalmának önálló összefoglalása néma olvasás után.
Ismert tartalmú szövegek tolmácsolása kifejező szövegmondással, megjelenítéssel.
Különféle műfajú és rendeltetésű (szépirodalmi, ismeretterjesztő, értekező) művek szerkezetének, belső összefüggéseinek és jelentésének feltárása.
A szövegelemző eljárások bővítése szakmai-tudományos, gyakorlati és szépirodalmi művek feldolgozásában: összetettebb logikai kapcsolatok felismerése, eltérő álláspontok elkülönítése, érvek és ellenérvek feltárása.
A hétköznapi és az irodalmi kommunikáció sajátosságainak megfigyelése, különbségtétel az irodalmi kontextusban megjelenő és az egyéb nyelvi közlések értelmezése között.
Szó szerinti és átvitt jelentés megkülönböztetése: áttételes jelentések, jelentésmozzanatok keresése irodalmi és köznapi szövegekben.
3. Szövegalkotás írásban (íráskép, helyesírás)
Biztonság az egyszerű mondat központozásában, a gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző értelmező szerepének ismerete és helyes használatuk.
A tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek nehezebb eseteinek helyesírása.
Az egybe- és különírás elveinek ismerete és biztos alkalmazása a tanult esetekben.
Véleménynyilvánítás a mindennapi élet megadott vagy választott témáiról: saját álláspont érvelő megfogalmazása, cáfolat és ellenvélemény kifejtése írásban.
Hozzászóláshoz, felszólaláshoz, kiselőadáshoz önálló vázlat készítése.
Érvelés írásban irodalmi művek formájáról és a bennük megjelenített mögöttes tartalomról a megismert szakszókincs alkalmazásával.
Cselekményvázlat, olvasónapló készítése önállóan.
Kreatív szövegalkotás a tartalomhoz, a kommunikációs alkalomhoz illő nyelvi, stilisztikai eszközök megfelelő kiválasztásával, összehangolásával.
Epikus részletek dramatizálása, illetve drámai jelenetek tartalom- és stílushű visszaadása epikus formában.
4. A tanulási képesség fejlesztése
Önálló olvasmányválasztás, segédletek, képzőművészeti ábrázolások, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletek (Internet, CD-ROM stb.) felkutatása megadott témához.
Beszámoló, fiktív tudósítás, újságoldal stb. készítése egy adott irodalmi alak életéről, egy korszakról, eseményről korabeli dokumentumok, irodalmi művek, naplók, a témával foglalkozó, a korosztálynak szóló szakmunkák felhasználásával, önálló vagy csoportos vizsgálódás útján.
Érvek, bizonyító erejű példák gyűjtése a könyvtárban, rendszerezésük vázlat és jegyzet készítésével, más tantárgyak témáiból, tankönyveiből is.
5. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete; ismeretek az anyanyelvről
Az egyszerű mondat részeinek és szintagmáinak biztos elemzése, értelmezése.
A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismerése, az elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése.
A mondatfajták és kifejezőeszközeik felismerése, megnevezése, helyes használatuk.
Mondatátalakítás rokon- és ellentétes értelmű mondatokkal szóban és írásban.
A mondatalkotáshoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalmazása.
A szóalkotási módok ismerete, a szóösszetétel, a szóképzés és a jelentés összefüggésének elemzése szépirodalmi és nem irodalmi szövegekben; szógyűjtés és játékos szóalkotás képzéssel, összetétellel.
Szóösszetétel, alapszó, képzett szó, szókapcsolat megkülönböztetése.
6. Ismeretek az irodalomról; az irodalom és az olvasó kapcsolata
A lírai formanyelv változásának vizsgálata (szerkezeti változatok, szókincs, a képiség eszközei).
Ismeretek az irodalmi élet legfőbb szereplőiről, fórumairól.
Beszámoló epikus és drámai művekről, tévéjátékokról: a szerkezet, a cselekményt alkotó elemek, fordulatok, a szereplők, a főhős(ök), a mellékszereplő(k), a mű kezdete és befejezése bemutatásával; a szereplők önálló jellemzése.
Az irodalmi műfajoknak mint a műnemek alá rendelt kategóriáknak ismerete tanult, olvasott művek esetében.
Az olvasott művek legfontosabb ismérveinek megnevezése: szerző, műfaj, téma.
A cselekmény legfontosabb szerkezeti elemeinek elkülönítése, azonosítása, szerepének, tartalmának értékelése.
Az egyes kompozíciós elemek közötti összefüggés, strukturális kapcsolat felfedezése, végigkövetése drámákban, nagyobb terjedelmű epikai művekben.
Tér- és időviszonyoknak és ábrázolási módjuknak felismerése, összefüggésének keresése a jelentéssel a műben megjelenő tartalmakkal.
Párhuzamok keresése a romantikus irodalom, zene és képzőművészet alkotásai között - a más tárgyakban tanult ismeretek és önálló könyvtári gyűjtőmunka felhasználásával.
Improvizáció a megismert drámai konvenciók és színházi formanyelv elemeinek alkalmazásával. Különböző szerelő- és embertípusok megjelenítése a tartás- és járásmód megfigyelését követően.
7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése
A verselés, a zeneiség elemeinek és hatásának felismerése verses alkotásokban.
Az emberi érzelmeket, viszonyulásokat megjelenítő nem nyelvi kifejezőeszközök ábrázolásának megfigyelése irodalmi művekben, jelentésük értelmezése írásban és szóban.
A túlzás és általánosítás szerepének megértése, bemutatása egyes típusok ábrázolásában, a komikum tartalmi és nyelvi eszközeinek felismerése.
Az olvasott irodalmi művekben megjelenő szituációk és jellemek, érzelmek, gondolatok és a köznapi, tapasztalati úton megismert „valóság” egyszerűbb összefüggéseinek felfedezése és bemutatása.
MAGYAR NYELV
| Témakörök | Tartalmak |
| Magán- és közéleti kommunikáció Az egyszerű mondat | A szóbeli és írásbeli közlésmód kifejezési formáinak azonossága és különbsége a magán- és a közéleti kommunikációban. A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai: megbeszélés, vita, felszólalás, hozzászólás, rövid alkalmi beszéd, köszöntés, kiselőadás. A mondat mibenléte, fajtái. Az egyszerű mondat szerkezete, a mondatrészek és a szintagmák. A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentése. A mondattanhoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek. |
| A szóalkotási módok | A szóösszetétel: az alá- és a mellérendelő összetett szavak. A mozaikszók. A gyakori szóalkotási módok rendszerező összefoglalása (szóképzés, szóösszetétel). |
| Helyesírási ismeretek | Az egyszerű mondat helyesírása (vessző, gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző). A tulajdonnevek helyesírási ismereteinek bővítése: a tanult idegen személynevek, a többelemű földrajzi nevek, intézménynevek és a belőlük képzett melléknevek helyesírása. Az összetett szavak helyesírása. |
| Könyv- és könyvtárhasználat | A könyvtár írott és a modern technológián alapuló dokumentumainak felhasználása különféle témák feldolgozásában. Forráshasználat, forrásjegyzék, az idézés módjai. |
Fogalmak
Mondatfajták: kijelentő, felkiáltó, kérdő, óhajtó, felszólító mondat; tagolatlan, tagolt; tő- és bővített mondat, hiányos szerkezetű mondat; a mondat elsődleges és másodlagos jelentése; mondatrészek: az alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző fajtái és kifejezőeszközei; az alany-állítmányi viszony; alárendelő és mellérendelő szintagma.
Szóösszetétel, alárendelő összetett szavak: alanyos, tárgyas, határozós, jelzős összetétel; mellérendelő összetett szavak; szóismétlés; ikerszavak; jelentéssűrítő összetételek; mozaikszavak.
Vita, megbeszélés, felszólalás, hozzászólás, kiselőadás.
Forrásjegyzék, idézet, hivatkozás.
IRODALOM
| Témakörök | Tartalmak |
| Ritmus, kép, kifejezésmód - líra alapformái (dal elégia, óda, epigramma) | Különféle témájú lírai alkotások a klasszikus és kortárs, magyar és világirodalomból, a lírai szerkezet, a műfaji sajátosságok, a versformák változatai. |
| A kisepika műfaji változatai: novella, elbeszélés - anekdota | Anekdotikus történetek, kisepikai alkotások a magyar és a világirodalom különböző korszakaiból. Az anekdota változatai, felépítése; a novella szerkezeti jellemzői. |
| A regény változatai | Magyar történelmi események és korszakok megidézése az irodalomban, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és mások műveiben. Epikai alkotások a világirodalomból (novellák, regényrészletek). |
| Egy drámai mű feldolgozása | Legalább egy dráma (vígjáték, színmű) feldolgozása, lehetőség szerint megtekintése, a szöveg és az előadás összehasonlítása. A komikum, humor, paródia tartalmi és nyelvi jellemzői. |
| Irodalom és kulturális élet a reformkorban | Olvasmányok a reformkor irodalmából, szerzők és művek, írók és olvasók, írói életpályák, irodalmi társaságok, folyóiratok, színházi élet, irodalmi kapcsolatok. Romantikus életérzés, életmód, stílusjegyek. Az irodalom, festészet, a zene néhány közös vonása a romantikában. |
| Tánc és dráma | Figurateremtés hanggal és nem verbális eszközökkel. Improvizáció közösen egyeztetett témára, történetváz alapján a megismert drámai konvenciók elemeinek alkalmazásával. |
Memoriter
Teljes művek és részletek előadása (a feldolgozott művekből hat-nyolc vers, egy-egy tizenöt-húsz soros próza és drámarészlet.
Fogalmak
Anekdota, novella, regény; dal, elégia, óda, himnusz, epigramma, helyzetdal, költői levél, ars poetica; líra szerkezet; értekező próza; vígjáték, színmű, jelenet, felvonás, díszlet, jelmez, rendezői utasítás; komikum, humor, helyzetkomikum, jellemkomikum, paródia; pentameter, disztichon, versláb.
Szerzők és művek
Arany János: Szondi két apródja és még egy műve; Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez; Jókai Mór: A kőszívű ember fiai vagy egy-két részlet A kőszívű ember fiaiból és még egy mű, például A nagyenyedi két fűzfa, Az új földesúr vagy más mű; Kölcsey Ferenc: Hymnus, Parainesis (egy részlet); Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője és egy novella; Petőfi Sándor: Nemzeti dal, Szeptember végén és még két mű; Vörösmarty Mihály: Szózat és még egy mű.
A továbbhaladás feltételei
Részvétel a közéleti kommunikáció iskolai helyzeteinek különféle formáiban felszólalás, hozzászólás formájában. Saját vélemény megfogalmazása (az érvelés alapvető szabályait követve) a mindennapi élet egyszerűbb, a korosztály által is átlátható problémáiról, olvasmányokról. Udvarias együttműködés felnőtt és kortárs beszédpartnerekkel.
A megértést biztosító hangos és néma olvasás, szöveghű folyamatos felolvasás, szövegmondás. Rendezett, egyéni íráskép.
Különféle műfajú és rendeltetésű (szépirodalmi, ismeretterjesztő, értekező) szövegek szerkezetének és jelentésének bemutatása. Epikus olvasmányok, olvasott, látott drámai alkotások szerkezeti elemeinek elkülönítése, a fő- és mellékszereplők jellemzése. A szépirodalmi művekben megjelenő helyzetek és jellemek, érzelmek és gondolatok egyszerűbb összefüggéseinek bemutatása szóban és írásban. A lírai formanyelv (ritmus, rím, hangzás, képiség) stíluseszközeinek felismerése. Vázlat készítése szóbeli megnyilatkozáshoz, cselekményvázlat írása.
Az egyszerű mondat részeinek, szintagmáinak megnevezése, elemzése. A mondatfajták biztos megkülönböztetése. A szóalkotás gyakori módjainak fölismerése és elemzése. A tanult nyelvhelyességi és helyesírási szabályok megfelelő alkalmazása: a központozás, a tanulmányok során előforduló tulajdonnevek, a belőlük képzett melléknevek helyesírásának, az egybe- és külön írás elveinek ismerete és megfelelő alkalmazása. A Magyar helyesírási szótár önálló használata.
A tárgyalt irodalmi művekhez, a mindennapi élet kérdéseinek megválaszolásához ismeretanyagok keresése a könyvtár nyomtatott és elektronikus információhordozóinak felhasználásával.
Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációban és az elemző beszélgetésekben.
8. évfolyam
Évi óraszám: 129,5
Belépő tevékenységformák
1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése; kulturált nyelvi magatartás
A beszédpartnerek különböző kommunikációs helyzetekben megjelenő érzelmi viszonyulásainak, eltérő álláspontjának ismertetése rövid szóbeli összefoglalásban.
Saját álláspont kialakítása a beszélgetőpartner(-ek) álláspontjával szemben. A másik szempontjait figyelembe vevő, személyiségét, véleményét tiszteletben tartó érvelés technikáinak megfigyelése, ennek megfelelő érvrendszer és magatartásforma kialakítása közös munkával egy-egy megadott szituációban.
Szituációs vagy szerepjátékok különféle irodalmi és köznapi szóbeli kommunikációs helyzetekhez kapcsolódóan A részvétel, a saját megnyilvánulás értékelése szituációs gyakorlatokban.
Gyakorlatok a nyelvváltozatok szókészletének tudatos használatára a különféle kommunikációs helyzetekben, a nyelvi illemnek megfelelően.
2. Olvasás, írott szöveg megértése
Különféle sajtótermékek értelmező felolvasása, jelentésének kibontása, hatáskeltő eszközeinek azonosítása, megnevezése, értékelése tanári segítséggel.
A tájékoztató és a véleményt közlő műfajok elkülönítése: hír, tudósítás; cikk, kommentár; riport, interjú.
Az olvasott szépirodalmi és egyéb szövegek mögöttes jelentéseinek tudatos keresése, megfogalmazása tanári irányítással és / vagy csoportmunkával.
3. Szövegalkotás írásban (íráskép, helyesírás)
A helyesírás értelemtükröztető szerepének felhasználása különféle írásbeli műfajokban.
Az idézés és a párbeszéd írásmódjának helyes alkalmazása.
Tapasztalatszerzés a mindennapi élet alapvető hivatalos iratainak (kérdőív, nyugta, kérvény, önéletrajz) megfogalmazásában.
Mindennapi élethelyzetekhez, irodalmi olvasmányokhoz kapcsolódó véleményalkotás és -nyilvánítás árnyalt kifejezésmódjainak ismerete és használata önálló fogalmazásban.
Ismertetés, könyvajánlás, kritika írása, kiselőadás tartása irodalmi művekről, filmalkotásokról különféle idézési módok alkalmazásával, például egyenes és függő idézet, teljes mondat, kulcsszó stb. idézésével.
4. A tanulási képesség fejlesztése
Mindennapi, közéleti és szakmai problémákról vagy irodalmi témákról ismeretek, érvek, példák gyűjtése a könyvtári tárgyi katalógus segítségével.
A könyvtár nyomtatott dokumentumainak (segédkönyv, kézikönyv, ismeretterjesztő könyv, folyóirat), elektronikus információhordozóinak felhasználásával egyszerűbb téma önálló vagy csoportos feldolgozása: problémafelvetés, forrásválasztás és -feldolgozás segítséggel, beszámoló készítése szóban vagy írásban, hivatkozás a forrásra az idézés megfelelő módjával.
Önálló problémafelvetés, források kiválasztása, többféle forrásból gyűjtött anyag válogatása, feldolgozása önállóan vagy csoportmunkával, az összegyűjtött anyagról szóbeli és/vagy írásos beszámoló készítése.
A tanult művek közvetlen és tágabb kontextusára vonatkozó ismeretek bővítése önálló könyvtári munkával; az adatok felhasználása az értelmezésben, elemzésben.
5. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete; ismeretek az anyanyelvről
Mondatelemzési jártasság az összetett mondat feldolgozásában: a tagmondatok sorrendjének, a szintagmák szerkezetének és jelentésének fölismerése, értelmezése, fogalmi szintű megnevezése.
A magyar nyelv legfőbb szórendi szabályainak helyes alkalmazása. Gyakorlatok a szórend megváltoztatásával a jelentés formálására.
A magyar nyelv és a tanult idegen nyelvek nyelvtani szerkezetének összehasonlítása megadott szempontok alapján.
A szűkebb és tágabb környezetben megjelenő nyelvváltozatok (dialektusok, réteg- és csoportnyelvi sajátosságok) megfigyelése, gyűjtése
Példák keresése a nyelvhelyesség kérdéseiben. Alapvető nyelvhelyességi hibák, hibatípusok megnevezése, felismerése idegen és saját szövegben.
6. Ismeretek az irodalomról; az irodalom és az olvasó kapcsolata
Vizsgálódás a népszerű irodalom műfajaiban: a lektűr, a krimi hatáskeltő eszközeinek megismerése.
Népszerű epikus műfajok, drámai vagy filmalkotások elemzése a hatáskeltés, a bennünk megjelenő tipikus helyzetek és jellemek szempontjából.
Toposzok, sémák és sablonok fölismerése és szerepének értékelése a szórakoztató irodalmi és filmalkotásokban.
Különféle olvasók véleményének, attitűdjének fölismerése az elemzett művekben.
A befogadás tapasztalatainak tudatosítása, a téma, az írói látásmód és álláspont megértése.
A szöveg hangzásának és írott képének összefüggése, az illusztráció, a tipográfiai eszközök szerepének átlátása.
A képversnek mint sajátos formának megismerése és értelmezése.
A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése.
A megismert műfajok, stílusalakzatok, szóképek megnevezése, jellemzése példákkal.
A magyar irodalom nagyobb korszakaira vonatkozó ismeretek önálló összefoglalása.
Korokhoz kötődő ismétlődő témák, kérdésfelvetések meglátása irodalmi művekben és értekező prózai alkotásokban.
Egy-egy irodalmi mű fogadtatásának ismerete a saját korában, jelentősége az utókor szemében.
Párhuzamok keresése a Nyugat első nemzedékének irodalmi alkotásai és a korabeli képzőművészet között - más tantárgyakban tanult ismeretek, könyvtári adatgyűjtés felhasználásával.
Tájékozódás az irodalom kronológiájában és „földrajzában”, a helyi hagyományok, irodalmi emlékek ismerete.
Az olvasott művek elhelyezése a korban, néhány fontos részlet fölidézése az alkotók életrajzából.
Figyelem a kortársi kapcsolatokra, az irodalom és más művészeti ágak közti összefüggésekre.
Hasonló témájú, azonos műfajú művek összehasonlítása.
Néhány alapvető irodalmi téma és motívum jelentésének elemzése.
Rögtönzés a megismert drámai konvenciók és színházi formanyelv elemeinek alkalmazásával, a társművészetek eszköztárának bevonásával.
Irodalmi művekben, filmekben megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok összetettségének felfogása, értelmezése és megvitatása.
A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése.
Az adott műhöz kötődő kifejezésmód néhány jellemzőjének értelmezése, értékelése a szükséges fogalmak használatával az egyéni vélemény néhány szavas megfogalmazásával.
7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése
Irodalmi és filmszereplők jellemének megítélése, érvelés a saját álláspont mellett a szöveg felhasználásával.
Olvasmányválasztás indoklása néhány szempont felsorolásával.
Egymástól lényegesen különböző esztétikai normákhoz kapcsolódó művek összehasonlítása. Egy-két korszak a saját kortól, eltérő művészi és nem művészi szépségeszményének bemutatása.
A személyes, egyéni ízlés szerepének bemutatása egy-egy alkotás, jelenség megítélésében, választott példákon (kritikák, csoportos feldolgozás, vita) keresztül.
Konfliktusforrások (pl. kulturális, világlátás- és életformabeli, az életkorból és a személyiségből adódó különbségek, ezekből fakadó ellentétek) felfedezése, megfigyelése különféle szövegekben.
Különféle konfliktuskezelési eljárások megfigyelése és gyakorlása műalkotások és mindennapi szövegműfajok kapcsán.
MAGYAR NYELV
| Témakörök | Tartalmak |
| A tömegkommunikáció | Alapismeretek a tömegkommunikációról nyelvi szempontból, elsősorban a befogadás oldaláról. A tömegkommunikáció néhány gyakori szövegműfaja: hír, tudósítás; cikk, kommentár, kritika; interjú, riport. A reklám, a hirdetés, az apróhirdetés eszközei és hatása. |
| Az összetett mondat | Az összetett mondat szerkezete, a tagmondatok sorrendje. Az alárendelő és a mellérendelő mondat fajtái. A szórend alapvető kérdései az egyszerű és az összetett mondatban. A többszörösen összetett mondat. A mondat és a szöveg viszonya. |
| A tanult leíró nyelvtani fogalmak rendszerezése | A nyelvi szintek. A nyelvi szintekről tanultak rendszerezése: a mondat szerkezete és jelentése, a szószerkezetek (szintagmák) kifejezőeszközei; a szófajok rendszere; alaktani ismeretek: szó, szóelem, egyszerű szó, összetett szó, alapszó, képzett szó; a magyar hangrendszer, a mondatfonetikai eszközök. |
| Helyesírási ismeretek | A magyar helyesírás alapelvei. Az összetett mondat központozása. A párbeszéd és az idézetek írásmódja. |
| Kitekintés a magyar nyelv életére Szövegműfajok és kifejezési formájuk | Nyelvváltozatok és nyelvi normák a mai magyar nyelvben. Nyelvünk eredete, rokonsága. A magyar nyelv típusa: néhány hangtani, alaktani, mondattani sajátossága, szórendjének jellemzői. A mindennapi élet néhány alapvető hivatalos irata: a nyugta, kérdőív, kérvény, önéletrajz tartalmi és formai kérdései. Ismeretek a véleménynyilvánítás néhány szóbeli és írásbeli műfajáról az olvasmányok feldolgozásához kapcsolva: ismertetés, könyvajánlás, kritika, olvasónapló. Az idézés módja: egyenes és függő idézet. A paródia kifejezőeszközei. |
| Könyv- és könyvtárhasználat | A tárgyi katalógus használata önálló feladat megoldásához, cédulázás, vázlat, forrásjegyzék készítése a gyűjtött adatokról. |
Fogalmak
Összetett mondat: mondategész, mondategység (tagmondat), főmondat, mellékmondat; utalószó, kötőszó, a mellérendelő mondat fajtái: kapcsolatos, ellentétes, választó, magyarázó, következtető; az alárendelő mondat fajtái: állítmányi, alanyi, tárgyi, határozó, jelzői alárendelés; sajátos jelentéstartalmú mondat: feltételes, hasonlító; többszörösen összetett mondat.
Mondatfonetikai eszközök rendszere: hangsúly, hanglejtés, szünet, tempó.
A magyar nyelv szórendje.
Egyenes és függő idézet.
IRODALOM
| Témakörök | Tartalmak |
| Az irodalom határterületén - a népszerű irodalom műfajai | Változatos témájú irodalmi művek olvasása és feldolgozása a magyar és világirodalomból, a népszerű, illetve lektűr irodalom hatáskeltő eszközei és értékelésük. |
| Az irodalom nagy témáiból | Regények, regényrészletek, elbeszélések, lírai alkotások a magyar és a világirodalom visszatérő nagy témáit feldolgozó irodalmi alkotások köréből (ifjúkor és felnőtt kor, társas kapcsolatok, utazás, identitás stb.). |
| A Nyugat első nemzedékének irodalmából | Irodalmi és kulturális élet a Nyugat első korszakában. Szépirodalmi alkotások a Nyugat első nemzedékének íróitól. |
| A dráma világa | Legalább egy dráma (tragédia vagy vígjáték) feldolgozása, megtekintése. |
| Kortárs irodalom - kortárs írók és olvasók | Olvasmányok a szélesebb értelemben vett kortárs irodalomból. Regionális kultúra és irodalmi élet. |
| Tánc és dráma | Improvizáció - közösen egyeztetett témára, együttesen kidolgozott történetváz alapján. |
Memoriter
Teljes művek, műrészletek szöveghű fölidézése (négy-öt vers feldolgozott művekből, egy-egy 15-20 soros próza- vagy drámarészlet).
Idézetek alkalmazása célnak és a szövegkörnyezetnek megfelelőn szóban és írásban, a forrás megjelölése.
Fogalmak
Népszerű irodalom: lektűr, ponyva; epikai szerkezet, drámai szerkezet, monológ, dialógus, tragédia; szatíra, fantasztikum, szimbólum.
Szerzők és művek
Ady Endre: Párisban járt az ősz, Szeretném, ha szeretnének és még egy vers; Babits Mihály, egy-két műve; József Attila: Ringató és még két vers, köztük egy választhatóan A Dunánál, Elégia, Levegőt!; Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (egy részlet); Kosztolányi Dezső egy-két műve; Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig vagy más regénye, vagy egy regényrészlete és egy novellája; Tamási Áron: Ábel a rengetegben (a regény felépítése és egy részlete); négy-öt vers a mai magyar irodalomból, például Áprily Lajos, Illyés Gyula, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos és mások műveiből egy-egy; a világirodalom egy-két alkotása.
A továbbhaladás feltételei
A köznyelv, a tanult szaknyelv, a társalgás és a szleng szókészletében meglévő eltérések felismerése és a kommunikációs helyzetnek megfelelő használatuk.
Tájékozottság az alapvető tömegkommunikációs műfajokban, a média szerepének és hatásának felismerése.
A szöveg értő befogadását biztosító olvasás, különféle műfajú szövegek kifejező felolvasása, memoriterek elmondása. A tanulmányokhoz szükséges eszközszintű íráskészség, jól olvasható esztétikus írás. A feldolgozott művekről, olvasmányélményekről, színházi előadásról összefoglalás készítése a témának, a kommunikációs alkalomnak megfelelő stílusban felelet vagy rövid írásos beszámoló formájában. A megismert műfajok stíluseszközeinek megnevezése tárgyszerűen a tanult szakkifejezésekkel, jellemzésük példákkal. Az olvasott művekben megjelenített emberi problémák bemutatása önálló véleménynyilvánítással. Ismeretek a magyar irodalom nagyobb korszakairól (reformkor, a XX. század első és második fele), néhány alkotó portréja, az olvasott művek elhelyezése a korban.
A népszerű irodalom néhány gyakori műfajának ismerete, hatáskeltő eszközeik jellemzése.
A leíró nyelvtani ismeretek rendszerezése: hangtani, szó- és alaktani, jelentéstani, mondattani jelenségek fogalmi szintű megnevezése, elemzése egyszerűbb esetekben, a szórend és a jelentés összefüggésének fölismerése. Mondattani nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása szóban és írásban. Az idézés, a párbeszéd, a központozás helyesírása.
A gyakrabban használt mindennapi hivatalos iratok jellemzőinek ismerete.
Tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, helyéről a világ nyelvei között.
Jártasság az önálló könyvtári munkában, a tárgyi katalógus használatában.
Színházi előadás megtekintésének élménye alapján beszámoló készítése. Részvétel az improvizációs játékokban.
Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez
A továbbhaladás feltételei c. részben megfogalmazottak nem a minimum követelményt tartalmazzák, semmiképpen sem azonosak az elégséges/elégtelen határok megvonásával. E részlet célja elsősorban a legfőbb képzési feladatoknak, a fejlesztés csomópontjainak a megnevezése az évi anyagban. Tájékoztatásul szolgálhat arra, hogy amíg az osztály ezeket a követelményeket nem tudja teljesíteni, addig a szabadon tervezhető 20%-os keret terhére ne új anyagot tervezzen a szaktanár, hanem ezeket gyakoroltassa akár az egész osztállyal, akár differenciáltan az elmaradt tanulókkal.
A teljesítmények értékelésében fontos szempont a fogalmak ismeretének fokozatos, az életkori teljesítőképességhez szabott megkövetelése. Az 5-6. évfolyamon a nyelvtani és irodalmi fogalmak fölismerése a követelmény, a 7-8. évfolyamon már a megnevezésük fogalmi magyarázat (definíció) formájában, valamint az ismeretek önálló alkalmazása feleletben, írásbeli munkákban és a saját munkája fokozatos önkontrollja.
A tanulói teljesítmény értékelésének legfőbb szempontja a szövegértésben és szövegalkotásban (beleértve az olvasási és íráskészséget, az írásbeli munkák helyesírását is) az évfolyamon megkövetelhető szint elérése, a tanultak önálló biztonságos felhasználása az irodalmi és az ismeretterjesztő művek feldolgozásában, az irodalmi és a személyes élmény megfogalmazásában; gyakorlati írás- és beszédkészség a mindennapi élet és a tanulmányok változatos kommunikációs helyzeteiben. Az eddig bevált feladattípusok mind alkalmazhatók a részképességek értékelésére, de a tudás évfolyamonkénti mérésére elsősorban olyan írásbeli és szóbeli komplex feladatok alkalmasak, amelyek a kerettanterv legfőbb törekvéseivel összhangban a tanult ismeretanyag visszaadásán túl lehetőséget adnak a nyelvi kreativitás, a személyes élmény és vélemény megnyilvánulására is.
A 8. évfolyamon elvárható legalább egy téma, résztéma adatgyűjtésen (könyvtári búvárkodáson) alapuló önálló kidolgozása szabadon választott vagy adott témában és/vagy műfajban (beszámoló, olvasónapló, kiselőadás, előre elkészített hozzászólás, műsorrészlet stb.).
TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK
HON ÉS NÉPISMERET
5-8. évfolyam
Célok és feladatok
A történelem - mint múltismeret - a társadalom kollektív memóriájaként az emberi azonosságtudat egyik alapja. A nemzeti; az európai és az egyetemes emberi identitást formálja, erősíti. A történelemből ugyanakkor az is kitűnik, hogy az egyes népek, nemzetek kölcsönösen egymásra vannak utalva. A kölcsönös függőség megértése átfogó világtörténelmi látásmódot, a különbségek tudomásul vétele a kultúrák sajátos értékeinek és érdekeinek megismerését és tiszteletben tartását kívánja.
A tantárgy feladata elsősorban a történelmi szemlélet fejlesztése. Annak tudatosítása, hogy a széles értelemben vett emberi műveltség minden eleme felhalmozási folyamat eredménye. A történelem és állampolgári ismeretek tantárgy célja ebből következően az, hogy megértesse a folyamatosság és a változás-változtatás történelmi szerepét, és ezen keresztül mutassa meg, hogy minden nemzedéknek megvan a maga felelőssége a történelem alakításában. Mindez a jelen ellentmondásos folyamataiban való eligazodást is szolgálja.
Az általános iskolai munkának a múltat élményszerűen megjelenítő történetek tanításán kell alapulnia. A 10-12 éveseket általában a konkrét gondolkodás jellemzi. Az 5-6. évfolyamos tanulók a történelmi tényeket, fogalmakat, összefüggéseket a megelevenített eseményekből és jelenségekből - a történetekből - kiindulva érthetik meg a legkönnyebben. A történet a múlt színes, sodró valóságának szintézise, amely az elmúlt korokat átélhetővé, érzékelhetővé, szemlélhetővé teszi. Ezt a képszerűen megjelenített múltat már az 5-6. évfolyamokon is elemzés tárgyává kell tenni, le kell vonni a megfelelő következtetéseket, általánosításokat, és azokat bele kell helyezni a történelmi ismeretek rendszerébe. A történettanítás tehát nem helyettesíti, csupán megalapozza a történelemtanítást.
A 7-8. évfolyamok történelemtanítása - a korábbi évfolyamok eredményeire támaszkodva - a múlt valóságát összetettebben, teljesebben, az általánosítás magasabb szintjén, sokoldalúbb történelmi összefüggésekbe ágyazva dolgozza fel. Ezeken az évfolyamokon a történelmet már nemcsak a jellemző életképek bemutatásával, hanem a kiemelkedő események fonalára fűzve, történetileg tanítjuk. Alkalmazkodva az adott fejlődési szinthez a képszerű megjelenítésre - a történettanításra - azonban ekkor is szükség van. Mindezek együtt alkalmassá tehetik a tanulókat arra, hogy a történelem megismerésének, elemzésének alapvető módszereit elsajátítsák.
A tantárgy tanulása során a tanulók megismerkednek a hagyományos paraszti kultúrával és értékrenddel, megfigyelik és megismerik a természet közelben élő a természetet tisztelő, és felhasználó ember életét, legfontosabb szokásait.
A tanulóknak arra is szükségük van, hogy a múlt ismerete mellett megértsék saját korukat. Az állampolgári ismeretek tanításának célja, hogy a diákok el tudjanak igazodni a jelen bonyolult közéletében, értsék a jogilag szabályozott demokratikus viszonyok rendszerét, működését. Így a tantárgy tanítása alapot ad a demokratikus közéletben való tudatos részvételhez.
Fejlesztési követelmények
A történelem és állampolgári ismeretek tantárgy fontos szerepet játszik az ismeretszerzési és -feldolgozási képességek kialakításában és fejlesztésében. Szükséges, hogy a tanulók ismereteket szerezzenek saját emberi-társadalmi környezetükből, történetekből, képekből, a tömegkommunikációs eszközökből, egyszerű statisztikai adatokból, grafikonokból, diagramokból, tárgyi és szöveges forrásokból és más ismerethordozókból. Fontos, hogy ezeket az ismereteket egyre önállóbban és egyre kritikusabban értelmezzék, s belőlük következtetéseket tudjanak levonni.
A tananyag-feldolgozás folyamatában a diákok sajátítsák el a sokoldalú információgyűjtés és -felhasználás képességét, a legfontosabb kézikönyvek, lexikonok, atlaszok használatát. Legyenek képesek a legfontosabb történelmi fogalmak és kifejezések készségszintű alkalmazására.
A különböző információk feldolgozása során legyenek képesek különbséget tenni tények és vélemények között, tanulják meg az információt kritikusan szemlélni, a történelmi-társadalmi jelenségek összefüggéseit megkeresni, e jelenségeket összehasonlítani.
Konkrét ismeretekhez kapcsolódóan ismerjék fel a folyamatosság és a változások szerepét a történelmi, társadalmi folyamatokban, tudatosítsák, hogy a folyamatosságnak, az értékek megőrzésének nagy szerepe van a társadalom életében. A tananyag feldolgozása során ismerjék meg azokat az alapvető elemzési, értelmezési szempontokat, módszereket, amelyek segítségével képesek lesznek kialakítani véleményüket személyekről, helyzetekről, eseményekről, intézményekről. Ennek alapján véleményüket egyre árnyaltabban tudják megindokolni.
A történelemtanításnak-tanulásnak a tanulók szóbeli és írásos kifejezőképességének fejlesztésében is jelentős szerepe van. A tanulók szerezzenek gyakorlatot események elbeszélésében, különféle szövegek reprodukálásában. Tanuljanak meg írásban válaszolni szóbeli és írásbeli kérdésekre, vázlatot, felelettervet írni, jegyzetelni. Legyenek képesek rövid beszámolót, kiselőadást tartani egy-egy témáról különböző információk alapján. Sajátítsák el a kulturált vita technikáit és szabályait. Véleményüket lényegre törően és érvekkel alátámasztva fejtsék ki. Ugyanakkor legyenek képesek a másik fél véleményét is pontosan megérteni és figyelembe venni hozzászólásaikban.
A történelemi események időben és térben játszódnak, hatékony történelmi tudat nem alakulhat ki időbeli és térbeli tájékozódási képesség nélkül. Ennek gyakorlására ezért mind a négy évben folyamatosan szükség van. Az évszámok segítségével történő tájékozódó képesség fejlesztése mellett a tanulóknak el kell sajátítaniuk az idő tagolásának módszerét. A tanulóknak az eseményeket térben is el kell tudni helyezniük. Gyakorlatot kell szerezniük különböző méretarányú térképek olvasásában és annak megítélésében, hogy a földrajzi környezet hogyan hat egy-egy ország, térség fejlődésére.
5. évfolyam
Évi óraszám: 74
Belépő tevékenységformák
Ismeretszerzési és feldolgozási képességek
Képi információk gyűjtése.
Lelet és rekonstrukció összevetése.
Rekonstrukciós rajzok és néprajzi képi források összehasonlítása.
Az egyes korszakok jellemző tárgyainak, szerkezetek működésének felderítése, ismertetése.
Tájékozódás könyvtárban az egyes történelmi személyiségekkel, eseményekkel kapcsolatos gyermekirodalomban.
Párhuzamok keresése a megismert történelmi élethelyzetek, események és mai éltünk között.
Annak felderítése, hogy milyen környezeti változások erednek az ókorból.
Információk gyűjtése a tankönyv és olvasókönyv szövegéből.
Annak felismerése, hogy a gondolatok rögzítésének, az írás feltalálásának milyen jelentősége volt az emberiség történetében.
A tanári elbeszélés megjegyzése.
Képi és szöveges információk együttes kezelése.
Képek jellemző vonásainak kiemelése, rendszerezése.
Kifejezőképességek
Történelmi személyiségek jellemzése.
Kérdés megfogalmazása egy-egy történelmi témáról.
A megismert történelmi fogalmak alkalmazása élőbeszédben.
Rajz, festmény, modell készítése történelmi eseményről, helyszínről, élethelyzetről.
Történelmi személyek vagy csoportok konkrét tetteinek megokolása.
Történelmi szituációk eljátszása, megjelenítése.
Egyszerű írásos források szövegének megértése, értelmezése tanári segítséggel.
Történetek mesei és valóságos elemeinek megkülönböztetése tanári segítséggel.
Tájékozódás időben
Történelmi események időrendbe állítása.
Az őskor és ókor megkülönböztetése.
A jelen, a múlt és a régmúlt megkülönböztetése.
A Kr.e., Kr.u., illetve az évtized, évszázad, évezred fogalmak megértése, gyakorlása.
Tájékozódás térben
A kerettantervben felsorolt helyekhez események kapcsolása.
Az események helyszíneinek megnevezése.
A kerettanterv követelményeiben felsorolt helyek felismerése, megmutatása különböző méretarányú térképen.
Távolságbecslés különböző léptékű térképeken, számítás.
A földrajzi és a történelmi atlasz összehasonlítása az egyes időszakoknak és helyszíneknek megfelelően.
Térképolvasás a térkép grafikái és a megismert térképjelek segítségével.
| Témakörök | Tartalmak |
| Élet az őskorban | Az ősember nyomai a Földön. Hogyan élt a gyűjtögető, halászó, vadászó ember. A földművelő és az állattenyésztő ember. Az első mesterségek és a csere kialakulása. Természeti népek napjainkban. Varázslat és művészet. Fogalom: őskor, ősember, régészet, eszközhasználat és eszközkészítés, munkamegosztás, gyűjtögetés, vadászat, halászat, földművelés, állattenyésztés, termelés, kézművesség, csere, mágia (varázslat) |
| Évszám: nagyon régen, régen |
| Az ókori Kelet világa | A történelem korszakai. Egyiptom, „a Nílus ajándéka”. A rejtélyes piramisok. Történetek Mezopotámiából. Az írás kialakulása, Mítoszok és mondák az ókori keletről. |
| Fogalom: ókor, öntözéses földművelés, fáraó, piramis, építészet, szobrászat, múmia, hieroglifa, többistenhit, város, birodalom, ékírás |
| Helynév: Egyiptom, Nílus, Mezopotámia, Tigris, Eufrátesz |
| Évszám: kb. 5000 éve |
| Ószövetségi történetek | A Biblia. Bibliai tájak. Ószövetségi történetek. |
| Fogalom: Biblia, Ószövetség, egyistenhit |
| Név: Ádám, Éva, Noé, Mózes, Dávid vagy Salamon |
| Helynév: Jeruzsálem |
| Az ókori görögök életéből | Történetek a görög mondavilágból. Görög istenek és az olimpiai játékok. Görög városállamok: Athén és Spárta. Hősök és csaták. Athén Periklész korában. Az athéni népgyűlés. Történetek Nagy Sándorról. |
| Fogalom: városállam, piac, kereskedelem, népgyűlés, démosz, demokrácia, mítosz, színház |
| Név: Zeusz, Pallasz Athéné, Dareiosz, Xerxész, Miltiádész, Periklész, Nagy Sándor |
| Helynév: Olümposz, Olümpia, Athén, Spárta, Perzsa Birodalom, Alexandria |
| Évszám: kb. 2500 éve |
| Az ókori Róma évszázadai | Mondák Róma alapításáról, a királyságról és a köztársaságról. Hadvezérek és csaták: a pun háborúk történetéből. Szabadok és rabszolgák. Julius Caesar és hadserege. Történetek Augustusról. Egy ókori nagyváros: Róma - vízvezetékek, fürdők, amfiteátrumok, bérházak. A rómaiak Magyarország területén. A népvándorlás viharában. |
| Fogalom: királyság, köztársaság, rabszolga, gladiátor, császár, provincia, amfiteátrum, barbár, népvándorlás |
| Név: Romulus, Hannibál, Julius Caesar, Augustus |
| Helynév: Itália, Róma, Karthágó, Római Birodalom, Pannónia, Aquincum (és egy lakóhelyhez közeli római kori település) |
| Évszám: kb. 1500 éve |
| A kereszténység születése | Történetek Jézus életéről. A kereszténység fő tanításai. A keresztény időszámítás. |
| Fogalom: keresztény, evangélium, megváltó, apostol, vallás, egyház, püspök |
| Név: Jézus, Mária, József |
| Helynév: Betlehem |
| Évszám: 476 |
| A magyar történelem kezdetei Hagyomány ismeret Mélységelvű témák | A magyar nép eredete: mondák és valóság. Az Uráltól a Kárpát-medencéig. A honfoglalás. |
| Fogalom: finnugor, őshaza, nomád pásztorkodás, nemzetség, törzs, törzsszövetség, fejedelem, táltos, honfoglalás |
| Név: Álmos, Árpád |
| Helynév: Urál, Volga, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence |
| Évszám: 895 Házak, háztípusok Élet a házban Munkamegosztás Ünnepek, ünnepkörök A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet részletesebben, nagyobb időkeretben kell feldolgozni: Az írás kialakulása, fajtái, fejlődése Nagyvárosi kultúra a Római Birodalom területén Hajó és kereskedelem a főníciaiaktól a rómaiakig. |
| Mindennapi élet, életmódtörténet | A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelező feldolgozni: Gyűjtögető, halászó, vadászó életmódot folytató népek napjainkban. A család és a gyermek az ókori Görögországban és napjainkban. |
A továbbhaladás feltételei
A diák tudjon különbséget tenni a történelem forrásai (tárgyi, írásos, szóbeli) között. Tudja, hogy a tanult történetek közül melyik történt előbb, melyik később, mennyivel - a kerettantervben megadott lépték szerint. Tudja, hogy az egyes történetek eseményeihez milyen nevek, helyszínek kapcsolhatók. Tudjon tanult történetet elmondani kérdések alapján a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történetek eseményeinek helyszíneit különböző léptékű térképeken megmutatni. Tudjon kérdéseket feltenni a tanult történetekhez. Tudjon különbséget tenni a történetek mesei és valóságos eseményei között. Tudjon elvégezni egyszerű kronológiai számításokat.
6. évfolyam
Évi óraszám: 74
Belépő tevékenységformák
Ismeretszerzési és feldolgozási képességek
Képi információk gyűjtése egy adott témáról.
Korabeli építészeti és tárgyi emlékek megfigyelése eredeti helyükön.
Korabeli használati tárgyak, leletek funkcióinak, használatának felismerése.
A középkorból eredeztethető környezeti változások felderítése tanári segítséggel.
Tájékozódás a korosztálynak készült a történelmi tárgyú lexikonok, enciklopédiák, ismeretterjesztő könyvek körében. Használatuk megismerése.
Egyszerűbb korabeli írásos források olvasása (legenda, krónika, históriás ének, emlékirat).
A kerettantervben megjelölt személyiségek, fogalmak összekapcsolása.
Egyszerű mennyiségi mutatók (lakosság, terület) gyűjtése, értelmezése.
A hírközlés kezdetei, a könyvnyomtatás jelentőségének felismertetése.
A képek közti összefüggések felismerése, rendszerezése.
Tárgyi és építészeti emlékek vizsgálata a velük kapcsolatos kérdésekre adandó válaszok útján.
Oktatófilmek elemzése tanári segítséggel.
Egyszerű mennyiségi adatok összevetése.
Vázlat készítése tanári segítséggel.
A középkorból eredeztethető ma is élő népi hagyományok, szokások gyűjtése.
Kifejezőképességek
A látott építészeti, tárgyi emlékek reprodukálása emlékezetből.
Kérdés és válasz megfogalmazása egy-egy történelmi témáról.
Összefüggő élőbeszéd gyakorlása megadott történelmi témáról a megismert fogalmak felhasználásával.
Adott korszakban, szituációban élt ellentétes történelmi személyiségek jellemzése
Életképek összeállítása és megjelenítése adott témáról előzetes kutatómunka alapján, tanári segítséggel.
Kérdések megfogalmazása egyszerű korabeli írásos forrásokról, tanári segítséggel.
Tájékozódás időben
A történetek alapján elkülöníthető korszakok jellegzetességeinek felismerése tanári segítséggel.
A történelmi múlt jelenben való továbbélésének felismerése.
Történelmi események időrendbe állítása.
Annak gyakorlása konkrét példák segítségével, hogy a különböző területeken végbement események közül melyik történt előbb, melyik később.
Tájékozódás térben
A földrajzi elhelyezkedés és a történetekben megjelenő események összefüggéseinek felismerése tanári segítséggel.
Országok területi változásainak megfigyelése különböző történelmi atlaszokon.
| Témakörök | Tartalmak |
| Képek a középkori Európa életéből | Nagy Károly birodalmában. Az arab hódítás. A középkori egyház. A kolostorok világa: oklevelek, krónikák, legendák. Milyen volt a középkori uradalom és falu? Hűbérurak és hűbéresek. A középkori várak. A lovagi élet. A középkori városok. Céhmesterek és kereskedők. Európa a XV. században. |
| Fogalom: középkor, iszlám, kalifa, pápa, szent, ereklye, eretnek, kolostor, szerzetes, kódex, uradalom, robot, jobbágy, jobbágytelek, nyomásos gazdálkodás, hűbérúr, hűbéres, vár, lovag, középkori város, kiváltság, polgár, adó, vám, céh, járványok, távolsági kereskedelem, kereslet-kínálat Név: Nagy Károly, Mohamed, Szent Benedek, Szent Ferenc Helynév: Frank Birodalom, Arab Birodalom, Mekka, Bizánc, Német-római Császárság Évszám: 800 |
| Magyarország az Árpádok idején | Letelepedés - kalandozó hadjáratok. Géza és I. István. István király udvarában. László és Könyves Kálmán. A tatárjárás. Kultúra az Árpád-korban. |
| Fogalom: kalandozás, vármegye, tized, ispán, tatár, kun |
| Név: Géza fejedelem, I. István, Gellért püspök, I. László, Könyves Kálmán, Julianus barát, IV. Béla |
| Helynév: Esztergom, Székesfehérvár, Erdély, Buda, Muhi |
| Évszám:1000, 1241-1242, 1301 |
| Virágzó középkor Magyarországon | Károly Róbert. Nagy Lajos, a lovagkirály. Zsigmond, a császár és király. Egy középkori magyar város. Hunyadi János. Mátyás király. Mohács. Buda elfoglalása. |
| Fogalom: Aranyforint, bandérium, nemes, báró, ősiség, kilenced, kormányzó, végvár |
| Név: I. Károly, I. Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, I. Mátyás, Dózsa György, II. Lajos, I. Szulejmán |
| Helynév: Bécs, Nándorfehérvár, Visegrád, Mohács |
| Évszám: 1456, 1514, 1526, 1541 |
| Az újkor kezdetén | Felfedezők és hódítók. Harc a tengerekért. Szemben a pápával: Luther és Kálvin. A Napkirály udvarában - XIV. Lajos. Ablak Európára - I. Péter. Az Európán kívüli világ. Kultúra és tudományok az újkor kezdetén. |
| Fogalom: újkor, azték, inka, felfedező, gyarmat, világkereskedelem, manufaktúra, bankár, hitel, reformáció, protestáns, katolikus megújulás, parlament |
| Név: Kolumbusz, Magellán, Luther, Kálvin, XIV. Lajos, I. Péter, Gutenberg, Leonardo da Vinci, Galileo Galilei |
| Helynév: Amerika, Versailles, Párizs, London, Szentpétervár |
| Évszám: 1492, 1517 |
| Magyarország az újkor kezdetén Hagyományismeret Mélységelvű témák | Török világ Magyarországon. A várháborúk hősei. Életképek a királyi Magyarországról. Erdély aranykora. Történetek a függetlenségi küzdelmekről. Buda visszafoglalása. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca. |
| Fogalom: szpáhi, janicsár, pasa, végvár, kuruc, labanc |
| Név: Dobó István, Zrínyi Miklós, Bocskai István, Bethlen Gábor, II. Rákóczi Ferenc |
| Helynév: Királyi Magyarország, Hódoltság, Erdélyi Fejedelemség, Gyulafehérvár, Eger, Szigetvár, Pozsony, Isztambul |
| Évszám: 1552, 1686, 1703-1711 A paraszti munka A faluközösség Az ember életfordulói A tanév során az alábbi témák közül egyet részletesebben, nagyobb időkeretben kell feldolgozni: Középkori városok Európában és Magyarországon Bárók, nemesek, jobbágyok Magyarországon a XIV-XVIII. századig. Az Európán kívüli világ a kora újkorban |
| Mindennapi élet, életmódtörténet | A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelező feldolgozni: Mátyás király asztalánál - az étkezés történetéből. Pestis, himlő, kolera-járványok a középkortól napjainkig. |
A továbbhaladás feltételei
A diák legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Tudjon információt gyűjteni adott történelmi témában, tanári segítséggel. Tudjon tanult történetet önállóan elmesélni a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történet lényegét kiemelni. Tudjon különböző korszakokat térképen beazonosítani. Tudjon távolságot becsülni és számításokat végezni történelmi térképen.
7. évfolyam
Évi óraszám: 74
Belépő tevékenységformák
Ismeretszerzési és feldolgozási képességek
Információk gyűjtése statisztikai adatokból.
Önálló kutatás adott témában, melynek végeredménye rövidebb összefoglaló kiselőadás vagy esszé.
Könyvtári kutatás megadott témában és szempontok alapján kézikönyvekből és ismeretterjesztő művekből.
Korabeli írásos források összevetése megadott szempontok alapján.
Történelmi személyiségek korabeli és utólagos megítélésének összevetése.
Különböző típusú képi információk gyűjtése egy adott témához.
Írásos források összegyűjtése megadott szempontok alapján.
A hírközlési forradalom jelentőségének megértése.
Anyaggyűjtés tanári segítséggel több szempontból egy adott témában.
Különböző képi információk jellegzetességeinek felismerése.
Valamely kijelölt téma többszempontú feldolgozása csoportmunkában, tanári irányítással.
A XIX. századi történelmi eseményekről szóló dalok, történetek, mondák feldolgozása.
Kifejezőképességek
Összehasonlító diagramok, grafikonok, táblázatok készítése különböző statisztikák adatainak felhasználásával.
Szerepjáték: valamely korszak jellemző alakjának egyes szám első személyű bemutatása.
Vázlat készítése csoportmunkában.
Összefüggő felelet megadott történelmi témáról, a megismert fogalmak felhasználásával.
A megismert sematikus rajzok, ábrák élőszóban való megelevenítése.
Tájékozódás időben
Az egyetemes és a magyar történelem eseményeinek összevetése térkép alapján.
Gazdasági, társadalmi, technikai jelenségek összefüggéseinek, változásának, fejlődésének felismertetése.
Térségek gazdasági, politikai, társadalmi, technikai jelenségeinek időbeli, térbeli összevetése.
Ma is előforduló jelenségek, konvenciók, eszmék, intézmények felismerése, összevetése mai jellegzetességeikkel.
Kronologikus táblázatok önálló készítése.
Események egyidejűségének megállapítása, történelmi események elhelyezése az időben.
Tájékozódás térben
A tanult időszak időbeli és térbeli változásainak felismertetése történelmi térképek összehasonlítása.
Országok területi változásainak megfigyelése különböző térképeken.
| Témakörök | Tartalmak |
| A polgári átalakulás kora | Az Amerikai Egyesült Államok megalakulása. Eszmék, személyiségek és események a felvilágosodás és a francia forradalom korából. Napóleon és Európa. A mezőgazdaság és a gépek forradalma. Az ipari forradalom társadalmi következményei. Életmód a kapitalizálódó Európában. |
| Fogalom: alkotmány, emberi jogok, felvilágosodás, népfelség elve, hatalmi ágak, forradalom, jakobinus, terror, nemzet, ipari forradalom, mezőgazdasági forradalom, gyár, vállalkozó, haszon, tőkés, bérmunkás, kapitalizmus |
| Név: Washington, Rousseau, XVI. Lajos, Robespierre, Napóleon, Watt, Stephenson |
| Helynév: Boston, Waterloo |
| Évszám: 1776, 1789, 1815 |
| Képek a XVIII. századi Magyarországról | Mária Terézia és II. József. A soknemzetiségű Magyarország. A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországon. |
| Fogalom: betelepítés, bevándorlás úrbérrendezés, állandó hadsereg, vallási türelem, államnyelv, oktatáspolitika |
| Név: Mária Terézia, II. József |
| Évszám: 1740-1780 |
| A polgárosodás kezdetei Magyarországon | Országgyűlések Pozsonyban. A magyar nyelv ügye. Gróf Széchenyi István. Kossuth Lajos. Életképek a reformkori Magyarországon. 1848. március 15-e. Polgári törvények. Nemzetiségek ébredése. Képek a szabadságharc csatáiból. |
| Fogalom: országgyűlés, arisztokrácia, alsótábla, felsőtábla, reformkor, közteherviselés, örökváltság, zsellér, nyilvánosság, cenzúra, sajtószabadság, választójog, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, nemzetiség, honvédség, trónfosztás |
| Név: gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Petőfi Sándor, gróf Batthyány Lajos, Görgey Artúr, Bem |
| Helynév: Debrecen, Isaszeg, Világos, Arad |
| Évszám: 1830-1848, 1848. március 15., 1849. október 6. |
| Nemzetállamok kora | Az amerikai polgárháború. Új európai nemzetállamok. Az állam új feladatai: oktatásügy, egészségügy, szociálpolitika. Versenyben a világ felosztásáért. A modern társadalomi csoportok, életmódjuk. A sokarcú munkásmozgalom fő áramlatai. |
| Fogalom: polgárháború, nemzetállam, szabad verseny, monopólium, szociálpolitika, gyarmatbirodalom, szakszervezet, anarchisták, szocializmus, szociáldemokrácia, utópia, tömegkultúra, központi hatalmak, antant |
| Név: Bismarck, Garibaldi, Lincoln, Edison, Marx |
| Helynév: Németország, Olaszország |
| Évszám: 1861-1865, 1871 |
| A dualizmus kora | Magyarország a szabadságharc bukása után. A kiegyezés. Képek a politikai életről. Gazdasági felzárkózás. A polgárosodó magyar társadalom. Roma társadalom - roma életformák Világváros születik: Budapest. A hagyományos falusi társadalom élete (a lakóhely néprajzi tájegységének feldolgozása: gazdálkodás, település, életmód, népszokások) A millennium: sikerek és válságjelek. |
| Fogalom: emigráció, kiegyezés, közös ügyek, polgárosodás, dzsentri, nagypolgárság, kispolgárság, asszimiláció, millenium |
| Név: Ferenc József, gróf Andrássy Gyula, báró Eötvös József, Tisza Kálmán |
| Helynév: Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest |
| Évszám: 1867, 1867-1916 |
| Az első világháború Mélységelvű témák | A háború okai, céljai és jellege. Forradalom, Oroszországban. Győztesek és vesztesek. |
| Fogalom: villámháború, állóháború, hátország, békerendszer, bolsevik, szovjet |
| Név: Lenin |
| Évszám: 1914-1918, 1917 A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet részletesebben, nagyobb időkeretben kell feldolgozni: Mágnások, polgárok, parasztok, cselédek, társadalom és életmód A soknemzetiségű Magyarország: nemzeti és etnikai kisebbségek együttélése, Kultúrája A XIX. század emlékei a lakóhelyen és környékén. |
| Mindennapi élet, életmódtörténet | A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelező feldolgozni: Oktatás, diákok Magyarországon a XVI. - XX. század elejéig Város és falu az új és a legújabb korban |
A továbbhaladás feltételei
Készítsen önállóan vázlatot az adott témáról. A diák tudjon beszámolót, kiselőadást tartani adott történelmi témáról, megadott ismeretterjesztő irodalom alapján. Tudjon egyszerű történelmi tárgyú táblázatokat, grafikonokat, diagramokat értelmezni néhány mondatban. Tudjon egyszerűbb forrásokat értelmezni tanári segítséggel. Ismerje az egyes történelmi korok, korszakok nevét és sorrendjét, ismerje egy-egy korszak fontosabb jellemzőit. Tudja, hogy a kerettantervben szereplő személyeknek mi volt a jelentőségük az adott időszakban. Tudja térben és időben elhelyezni az egyes korszakok fontosabb eseményeit. Tudja összehasonlítani különböző időszakok térképeit. Legyen képes egy-egy ország területváltozásait térképről leolvasni. Tudja megállapítani, hogy a magyar és egyetemes történelem megjelölt személyei közül kik voltak kortársak.
8. évfolyam
Évi óraszám: 74
Belépő tevékenységformák
Ismeretszerzési és feldolgozási képességek
Önálló vázlat készítése.
Statisztikai adatok gyűjtése jelenismereti témában.
Kutatás informatikai eszközök felhasználásával adott témában tanári segítséggel.
Korabeli írásos források összevetése saját szempontok alapján.
Riport/interjú készítése szemtanúkkal adott témáról megadott szempontok szerint.
Adott témájú, de eltérő adatok, adatsorok összevetése, az eltérések okainak felderítése tanári segítséggel.
Dokumentumfilmek elemzése tanári segítséggel.
A televízió, a rádió, napi és hetilapok adott témájú híranyagának összevetése tanári segítséggel.
Információk szerzése dokumentumfilmekből, televízióból.
Információk szerzése napi és hetilapokból.
Információk szerzése rádióműsorokból.
Az iskolai oktatásban megjelenő tudományterületek történeti szempontú elemzése (technika, ökológia, fizika, stb.)
Dokumentumfilmek és játékfilmek jellemző részleteinek értelmezése, mondanivalójának rövid leírása.
Kifejezőképességek
Az egyetemes és a magyar történelem eseményeinek rendszerezése.
Adott történelmi és jelenismereti téma csoportos megvitatása a tanár által előzetesen megadott szempontok alapján.
Gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális jelenségek összefüggéseinek felismerése és megfogalmazása.
Adott jelenismereti téma/helyzet megjelenítése szerepjátékkal.
Statisztikai adatok bemutatása.
Ökológiai problémák összetevőinek felismertetése, történeti okainak felderítése.
Tájékozódás időben
Önálló kutatás az iskolai oktatásban megjelenő tudományterületek változásairól.
Szinkronisztikus kronológiai táblázatok készítése.
Tájékozódás térben
A tanult időszak időbeli és térbeli változásainak felismerése történelmi térképek összehasonlításával.
| Témakörök | Tartalmak |
| A világ a 20-as és 30-as években | Európa az első világháború után. A nagy gazdasági világválság. A nácizmus Németországban. A sztálini Szovjetunió. Az Egyesült Államok és Roosevelt. Út a háború felé. |
| Fogalom: jelenkor, parlamenti demokrácia, gazdasági válság, nemzeti szocializmus, fajelmélet, antiszemitizmus, koncentrációs tábor, egypártrendszer, sztálinizmus, tervgazdálkodás, propaganda |
| Név: Hitler, Sztálin, Roosevelt |
| Helynév: Szovjetunió |
| Évszám: 1929-1933, 1938 |
| Magyarország a két világháború között | Forradalom és ellenforradalom. Trianon és következményei. A bethleni konszolidáció. A gazdasági világválság és Magyarország. Kiútkeresés és külpolitika. Életmód és szellemi élet a két világháború között |
| Fogalom: őszirózsás forradalom, tanácsköztársaság, konszolidáció, irredentizmus, kommunisták |
| Név: Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Bethlen István |
| Helynév: Kárpátalja, Felvidék, Délvidék, Észak-Erdély |
| Évszám: 1918, 1919, 1920 |
| A második világháború | Európai háborúból világháború. A totális háború. Magyarország a második világháborúban. Magyarország 1944-ben. Az európai és a magyar zsidóság tragédiája. A háború befejezése. |
| Fogalom: totális háború, hadigazdaság, gettó, deportálás, munkaszolgálat, holokauszt, „hintapolitika”, nyilasok, partizán, antifasiszta ellenállás, háborús bűnös |
| Név: Churchill, Teleki Pál |
| Helynév: Sztálingrád, Normandia, Auschwitz, Hirosima, Jalta, Potsdam |
| Évszám: 1939, 1941, 1944. Március 19., 1944. október 15., 1945. május 9., 1945. szeptember 2. |
| A globalizálódó világ | A kétpólusú világ. Kommunista diktatúrák. A harmadik világ. A világgazdaság. Az európai integráció. Az emberi és polgári jogok. Globális problémák - a globalizáció problémái. |
| Fogalom: hidegháború, kommunista diktatúra, harmadik világ, világgazdaság, globalizáció, integráció, népességrobbanás, fogyasztói társadalom, környezetkárosítás |
| Magyarország története napjainkig | Magyarország a keleti blokkban - a koalíciós évek. Sztálinizmus Magyarországon - a Rákosi-korszak. 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-korszak. A magyar társadalom átalakulása. A magyarországi romák A határon túli magyarok. A népi kultúra hagyományai a határon túl (pl. Székelyföld, Kárpátalja, Felvidék). A rendszerváltozás. |
| Fogalom: pártállam, kollektivizálás, rendszerváltozás, földosztás, államosítás |
| Név: Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Kádár János, Antall József, Göncz Árpád |
| Évszám: 1945, 1948, 1956. október 23., 1989-1990. |
| Állampolgári ismeretek: Mélységelvű témák | Az állam és polgára. A nyilvánosság. A politikai rendszer intézményei. Részvétel a közügyekben. Emberi jogok - társadalmi kötelezettségek. A gyermek jogai. |
| Fogalom: állam, nemzet, nemzetiség, etnikum állampolgárság, választási alapelvek, népszavazás, emberi jogok A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet részletesebben, nagyobb időkeretben kell feldolgozni: Nők és férfiak a múltban. (a XIX. és a XX. században) Diákjogok, diákszervezetek a mai Magyarországon. Történetek és visszaemlékezések a lakóhely XX. századi történelméből. |
| Mindennapi élet, életmódtörténet | A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelező feldolgozni: Családom története a XX. században. Tömegtársadalom, nagyvárosi életmód. |
A továbbhaladás feltételei
A diák tudjon önálló könyvtári munka alapján kiselőadást tartani. Tudja, mi történt Európa más régióiban a magyar történelem egy-egy kiemelkedő eseménye idején. Legyen képes összefüggéseket találni a történelmi események és a technikai-gazdasági fejlődés legfontosabb állomásai között. Tudja a XX. századi magyar és egyetemes történelem legfontosabb fordulópontjait, idejét. Tudja ismertetni a demokráciák és diktatúrák legjellemzőbb vonásait. Legyen képes néhány jelentős eseményhez kapcsolódó forrást összehasonlítani. Ismerje a mai Magyarország közjogi és politikai rendszerének alapelemeit. Környezetének, lakóhelyének fontos történelmi eseményeit el tudja helyezni a köztörténet folyamában.
Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez
Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés módjainak (a tanítás eredményességének) vizsgálata.
A továbbhaladás feltételei című fejezet felsorolja azokat a kiemelt képességeket, amelyekben a diákoknak fejlődést kell elérniük.
A fejlesztendő képességek rendszerezve a következők:
- Megjegyzés, reprodukció: tények, elemi információk, fogalmak, törvények, konvenciók, szabályok ismerete és reprodukálása.
- Egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések megértése, értekezés, átkódolás, transzformációs képességek.
- Alkalmazás ismert vagy új szituációban.
- Önálló véleményalkotás, értékelés: magasabb rendű műveletek - analízis, szintézis, értékelés-kreativitás.
- A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A tanulók teljesítményének osztályzattal történő értékelése a tanulói ismeretek, tevékenységek, szóbeli, írásbeli értékelése alapján történhet:
- Szóbeli, írásbeli beszámoló egy-egy résztémából.
- Témazáró dolgozatok.
- Kiselőadás, írásbeli vagy szóbeli beszámoló egy-egy témakörben a megadott szakirodalom, önálló gyűjtés alapján.
- Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli).
- Szituációs játékok (történetek, népszokások eljátszása), vitaszituációk, kézműves tevékenységek stb. írásbeli, szóbeli értékelése.
IDEGEN NYELV
5-8. évfolyam
Célok és feladatok
Az ötödik évfolyam megkezdésekor már minden diák (legalább) egy éve tanulja az idegen nyelvet. Megértik a tanár kéréseit, óravezetését, ismerősek a feladattípusok, órai tevékenységek, motiváltak, bíznak magukban, és néhány alapvető stratégiát már használnak.
A négy tanév céljai között első helyen áll a motiváció fenntartása, a gyerekek sikerélményhez juttatása értelmes munkával. Továbbra is a receptív készségek (hallott és olvasott szöveg értése) fejlesztése áll a középpontban, mivel a produktív készségeket (beszéd és írás) a receptív készségek közvetve fejlesztik. Az évek előrehaladtával egyre nagyobb hangsúlyt kap a beszédkészség. Lényeges nevelési cél a diákok olvasási igényének kialakítása és fejlesztése érdekes, könnyített vagy eredeti, illusztrált hosszabb szövegek olvastatásával.
A témakörök felölelik a tanterv egyéb tantárgyi tartalmait, hiszen a nyelvet nem önmagáért használjuk, hanem információszerzésre, illetve információfeldolgozásra. A kerettantervi törekvések hozzájárulnak az idegen nyelvi tananyag érthetővé tételéhez, de a tartalmakat más szempontból, másképp csoportosítva dolgozzuk fel, nehogy unalmassá váljanak.
A 10-14 éves korosztály nyelvelsajátítása során jobban támaszkodik memóriájára, mint a célnyelv szabályrendszerére, de egyre inkább képes szabályszerűségeket észrevenni a nyelvben. A szabályok ismerete ugyanakkor csak kismértékben segíti nyelvi fejlődésüket. A nyelvhasználatban a folyamatosság erősségük a nyelvhelyességgel szemben, de emellett szükség van a legfontosabb struktúrák automatizálására is. Cél, hogy esetleges nyelvi hibáikat maguk vegyék észre és javítsák, így segíthetjük őket autonóm nyelvtanulóvá válni.
A négy év során a diákoknak el kell jutniuk a nyelvtanulási stratégiák olyan szintű használatához, melyek lehetővé teszik számukra az osztályterem falain kívüli idegen nyelvi hatások (filmek, zene, tévéműsorok, újságok) hasznosítását és az irányított önálló haladást.
A nyolcadik osztály végére nyelvtudásuk eléri azt a mérhető szintet, mellyel képesek ismert témakörökben idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakciókban sikerrel részt venni.
Fejlesztési követelmények
A tanuló képes idegen nyelvű információt megérteni és adni, interakcióban sikerrel részt venni. Képes a tanárral és társaival a célnyelven együttműködni a nyelvórai feladatok megoldásában. Továbbfejleszthető nyelvtanulási stratégiákat használ. Kialakul az igény benne, hogy az osztálytermen kívüli idegen nyelvi hatásokat (pl. reklám, popzene) is megpróbálja hasznosítani.
Témalista (ajánlás)
- Én és a családom: személyi adatok; foglalkozások; otthoni teendők, kötelességek; családi ünnepek.
- Emberi kapcsolatok: barátság; emberek külső és belső jellemzése.
- Tágabb környezetünk: falu, kisváros, nagyváros, ország; a lakóhely bemutatása.
- Természeti környezetünk: a természet megóvása; Földünk nevezetes tájai; veszélyeztetett növények és állatok.
- Az iskola világa: az iskola bemutatása; az ideális órarend; az ideális iskola.
- Egészséges életmód.
- Étkezés: étkezési szokások nálunk és más országokban; különleges ételek és ételreceptek.
- Vásárlás: mindennapi bevásárlás; ajándékok ünnepekre.
- Utazás: utazási előkészületek; a kedvenc közlekedési eszközöd.
- Szabadidő és szórakozás: sport az iskolában és az iskolán kívül; tévé, videó, számítógép és olvasás.
5. évfolyam
Évi óraszám: 111
Tartalom
A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket a kerettanterv hat nyelvre, kétéves bontásban tartalmazza.
Kommunikációs szándékok
(lásd a 6. évfolyam kerettantervénél)
Fogalomkörök
(lásd a 6. évfolyam kerettantervénél)
A továbbhaladás feltételei
Hallott szöveg értése
A tanuló
- ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kérést, utasítást megért, arra cselekvéssel válaszol;
- ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdéseket megért;
- ismert nyelvi eszközökkel, egyszerűen megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr.
Beszédkészség
A tanuló
- ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre néhány szóban vagy egyszerű mondatban válaszol;
- tanult minta alapján egyszerű mondatokat mond, kérdéseket tesz fel;
- megértési probléma esetén segítséget kér.
Olvasott szöveg értése
A tanuló
- ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat megért;
- ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokból álló rövid szövegben fontos információt megtalál;
- ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló szöveg lényegét megérti.
Íráskészség
A tanuló
- ismert nyelvi elemekből álló rövid mondatokat helyesen lemásol.
6. évfolyam
Évi óraszám: 111
Tartalom
A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket a kerettanterv hat nyelvre, kétéves bontásban tartalmazza.
Kommunikációs szándékok
Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok:
- megszólítás,
- köszönés, elköszönés,
- köszönet és arra reagálás,
- bemutatkozás,
- érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás,
- bocsánatkérés és arra reagálás,
- gratuláció, jókívánságok és arra reagálás.
Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:
- egyetértés, egyet nem értés,
- tetszés, nem tetszés.
Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok:
- dolgok, személyek megnevezése, leírása,
- információkérés, információadás,
- igenlő vagy nemleges válasz,
- tudás, nem tudás.
A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok:
- kérés,
- javaslat és arra reagálás,
- meghívás és arra reagálás,
- kínálás és arra reagálás.
Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok:
- visszakérdezés,
- nem értés,
- betűzés kérése, betűzés.
Fogalomkörök
- cselekvés, történés, létezés kifejezése,
- birtoklás kifejezése,
- térbeli viszonyok,
- időbeli viszonyok,
- mennyiségi viszonyok,
- minőségi viszonyok,
- modalitás,
- esetviszonyok,
- logikai viszonyok,
- szövegösszetartó eszközök.
A továbbhaladás feltételei
5-6. évfolyam
Hallott szöveg értése
A tanuló
- utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol;
- jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket megért;
- jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűr;
- jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megérti.
Beszédkészség
A tanuló
- ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszol;
- tanult minta alapján egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz,
- kérdéseket tesz fel;
- megértési probléma esetén segítséget kér;
- tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt vesz.
Olvasott szöveg értése
A tanuló
- jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat megért;
- jórészt ismert nyelvi eszközökkel egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál;
- jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokból álló rövid szöveg lényegét megérti.
Íráskészség
A tanuló
- ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat helyesen lemásol.
Az idegen nyelvi mellékletek az egyes nyelvekből változatlanul mintául szolgálnak.
7. évfolyam
Évi óraszám: 111
Tartalom
A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket a kerettanterv hat nyelvre, kétéves bontásban tartalmazza.
Kommunikációs szándékok
(lásd a 8. évfolyam kerettantervénél)
Fogalomkörök
(lásd a 8. évfolyam kerettantervénél)
A továbbhaladás feltételei
Hallott szöveg értése
A tanuló
- megérti az utasításokat, azokra cselekvéssel válaszol;
- jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért;
- jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből fontos információt kiszűri;
- jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét megért;
- ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegből kikövetkezteti.
Beszédkészség
A tanuló
- jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre mondatokban válaszol;
- egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz;
- kérdéseket tesz fel;
- eseményt mesél el;
- megértési probléma esetén segítséget kér;
- beszélgetést kezdeményez, befejez.
Olvasott szöveg értése
A tanuló
- jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget megért;
- jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szövegben fontos információt megtalál;
- jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti;
- egyszerű, képekkel illusztrált szöveget megért;
- ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti.
Íráskészség
A tanuló
- jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott rövid szöveget diktálás után leír;
- egyszerű, strukturált szöveget (baráti üzenet, üdvözlet) létrehoz;
- ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő szöveget ír.
8. évfolyam
Évi óraszám: 111
Tartalom
A kommunikációs szándékokra és a fogalomkörökre vonatkozó nyelvenként kidolgozott kimeneti követelményeket a kerettanterv hat nyelvre, kétéves bontásban tartalmazza.
Kommunikációs szándékok
Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok:
- megszólítás,
- köszönés, elköszönés,
- bemutatás, bemutatkozás,
- érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás,
- engedélykérés és arra reagálás,
- köszönet és arra reagálás,
- bocsánatkérés és arra reagálás,
- gratuláció, jókívánságok és arra reagálás,
- személyes levélben megszólítás, és elbúcsúzás.
Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:
- sajnálkozás,
- öröm,
- elégedettség, elégedetlenség,
- csodálkozás,
- remény,
- bosszúság.
Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:
- véleménykérés és arra reagálás,
- valaki igazának az elismerése és el nem ismerése,
- egyetértés, egyet nem értés,
- tetszés, nem tetszés,
- akarat, kívánság, képesség, szükségesség, lehetőség,
- ígéret,
- szándék,
- dicséret.
Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok:
- dolgok, személyek megnevezése, leírása,
- események leírása,
- információkérés, információadás,
- igenlő vagy nemleges válasz,
- tudás, nem tudás,
- bizonyosság, bizonytalanság.
A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok:
- kérés,
- tiltás, felszólítás,
- javaslat és arra reagálás,
- meghívás és arra reagálás,
- kínálás és arra reagálás.
Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok:
- visszakérdezés, ismétléskérés,
- nem értés,
- betűzés kérése, betűzés,
- felkérés lassabb, hangosabb beszédre.
Fogalomkörök
- cselekvés, létezés, történés kifejezése,
- birtoklás kifejezése,
- térbeli viszonyok,
- időbeli viszonyok,
- mennyiségi viszonyok,
- minőségi viszonyok,
- modalitás,
- esetviszonyok,
- logikai viszonyok,
- szövegösszetartó eszközök.
A továbbhaladás feltételei
7-8. évfolyam
Hallott szöveg értése
A tanuló
- utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol;
- jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért;
- jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegből fontos információt kiszűr;
- jórészt ismert nyelvi eszközökkel, megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti;
- ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegből kikövetkezteti;
- jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben képes a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni.
Beszédkészség
A tanuló
- jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszol;
- egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz,
- kérdéseket feltesz,
- eseményeket elmesél;
- megértési probléma esetén segítséget kér;
- egyszerű párbeszédben részt vesz.
Olvasott szöveg értése
A tanuló
- ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti;
- jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben fontos információt megtalál;
- jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti;
- egyszerű történetet megért;
- jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkezteti;
- jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb.100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníti.
Íráskészség
A tanuló
- ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget diktálás után leír;
- egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz;
- egyszerű, strukturált szöveget (üzenet, üdvözlet, baráti levelet) létrehoz;
- ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő kb. 50 szavas szöveget ír.
Az idegen nyelvi mellékletek pedig az egyes nyelvekből változatlanul mintául szolgálnak.
Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez
A tanulói teljesítmények értékelésének - a negyedik osztályhoz hasonlóan - három célja van: visszajelzést nyújtani az előírt tananyagban elért előrehaladásról és a diákok erős és gyenge pontjairól, hozzájárulni a nyelvtanulási motiváció fenntartásához és további erősítéséhez, a tanulók reális önértékelése kialakításának erősítése.
Mivel a kerettantervi célok között első helyen a beszédértés és beszédkészség fejlesztése áll, a diákokat elsősorban ezekből az alapkészségből kell értékelni. Alapelv, hogy értékeléskor a gyakorlás során alkalmazott tevékenységi formákat kell alkalmazni, és a gyerekek értékelése folyamatosan történjék. Amikor a nyolcadik tanév vége felé olvasási készségük fejlettségének szintjét értékeljük, az órai feladatokhoz hasonló feladattípusokat használjunk: pl. összefüggő, ismert témakörhöz kapcsolódó szöveg önálló elolvasása után rövid, a lényeg megértését ellenőrző kérdésekre kell írásban válaszolni. Vagy beszédkészségük értékelésekor ismert témakörben, képek segítségével kell néhány mondatos párbeszédet folytatniuk nyelvtanárukkal vagy egy választott társukkal.
Minden héten kapjanak visszajelzést az előrehaladásról, és fokozatosan tudatosuljon bennük, miben és hogyan fejlődhetnek tovább. Az értékelésnek pozitívnak kell lennie: azt kell értékelni, amire képesek a diákok, nem a hiányosságokat. Ennek a korosztálynak mind a négy alapkészség területén erőssége a folyamatosság szemben a hibátlan nyelvi teljesítménnyel, ezért csak tapintatosan törekedhetünk a hibátlan megoldásokra. Ugyanakkor nyolcadik osztályban már elvárható, hogy a diákok észrevegyék, és képesek legyenek saját hibáik egy részét javítani.
A gyakorlás során használt munkaformákhoz hasonlóan a számonkérés történhet csoportban, párban vagy egyénileg. A gyengébben teljesítő diákoknak több alkalmat kell biztosítani arra, hogy fejlődésükről számot adjanak.
Feltétlenül kerülni kell a hagyományos „felelés” jellegű számonkérést, mivel ez egyértelműen hozzájárul a gátlások erősödéséhez.
A felső tagozaton a gyerekek önértékelése fejlettebb, tisztában vannak saját erős és gyenge pontjaikkal, így egyre inkább felelőssé válnak saját nyelvtudásuk fejlesztéséért.
A teljesítmények értékelésekor továbbra is fontos alapelv: a nyelvi készségeket, a használható nyelvtudást fejlesszük és értékeljük, szemben a nyelvről való ismeretekkel.
A teljesítmények értékelésének és a folyamatos önfejlesztésnek elengedhetetlen feltétele, hogy a diákokat megtanítsuk nyelvet tanulni. Fokozatosan tudatosuljon bennük, melyik nyelvtanulási stratégiának, illetve nyelvórai tevékenységnek mi a célja, mi a várható kimenete, és az esetleges problémák hogyan orvosolhatóak. Mivel a nyelvtanulás során gyakori az egyéni különbségekből fakadó változatos teljesítmény, a diákoknak egyénre szabott stratégiákat kell alkalmazniuk, és ez külön törődést kíván a nyelvtanár részéről.
MATEMATIKA
5-8. évfolyam
Célok és feladatok
A matematikatanítás célja és ennek kapcsán feladata: megismertetni a tanulókat az őket körülvevő konkrét környezet mennyiségi és térbeli viszonyaival, megalapozni a korszerű, alkalmazásra képes matematikai műveltségüket, fejleszteni a gondolkodásukat, az életkornak megfelelő szinten biztosítani a többi tantárgy tanulásához, a mindennapok gyakorlatához szükséges matematikai ismereteket és eszközöket.
A matematikával való foglalkozás fejlessze a tapasztalatból kiinduló önálló ismeretszerzést, alakítsa ki az önálló gondolkodás igényét, ismertesse meg a problémamegoldás örömét és szolgálja a pozitív személyiségjegyek kialakulását. Alapvető célunk a megértésen alapuló gondolkodás fejlesztése, a valóságos szituációk és a matematikai modellek közötti kétirányú út megismertetése, és azok használatának fokozatos kialakítása
Törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságának fejlesztésére, a pontos és kitartó munkára való nevelésre, a reális önbizalom, az akaraterő, az igényes kommunikáció kialakítására, a gondolatok érvekkel való alátámasztásának fejlesztésére.
Az első négy osztályban a korábbi évekhez képest csökkent a kötelezően biztosított matematika órák száma, ezért az 5. osztályba lépéskor nagyobb szerepet kap az ismétlésre épülő rendszerezés. Különös figyelmet kell fordítani a fogalmak kialakítására, elmélyítésére, s ez nem nélkülözheti a színes tevékenységeket, változatos cselekvéseket. A kísérletezés, a játék szerepe nem szűnhet meg a felsős évfolyamokon sem. A fentiek és az életkori sajátosságok figyelembevétele indokolja, hogy a felső tagozat első két évfolyamán tananyagban és időráfordításban is lényegesen nagyobb szerepet kap a Számtan-algebra témakör, mint a további két évfolyamon. A megfelelően kialakított számfogalom, a bővülő számkörben végzett műveletek értése és begyakorlottsága alapfeltétele a további eredményes munkának.
Az általános iskola felső tagozatán egyre nagyobb szerepet kap az elemző gondolkodás fejlesztése, a problémamegoldás mellett az igazolások keresése, egyszerűbb következtetések megértése, észrevétele, önálló megfogalmazása.
Különböző területekről érkező, más és más módon megfogalmazott információk önálló értelmezésével és az ismeretek megtanulásával fokozatosan el kell sajátítani - és alkalmazni is tudni kell - a deduktív út egyszerűbb, legelemibb formáit. Eközben nem csökken az induktív út jelentősége sem a felső tagozaton.
Miközben ebben az életkorban a matematikai ismeretek egy része absztraktabbá válik, addig jelentős részük továbbra is a konkrét tapasztalatokhoz kapcsolódik. Éppen ezért hangsúlyt kell helyezni a sokszínű tevékenységre, a tapasztalatok tudatosítására, különböző módokon való rögzítésére, értelmezésére, rendszerezésére, összefüggések keresésére. A matematika tanításának-tanulásának a felső tagozaton is jellemzője a felfedeztetés, a probléma felvetésétől a megoldásig vezető - néha tévedésektől sem mentes - útnak az egyre önállóbb bejárása.
Nagy jelentőséget tulajdonítunk a következtetésre épülő problémamegoldásnak, az egyszerű algoritmusok kialakításának, követésének is. Mindezt eleinte konkrét helyzetekben végezzük, majd erre építve - az életkori sajátosságok figyelembevételével - általánosítunk.
A tanulási folyamatnak legyen jellemzője a fokozatos absztrahálás mellett a gyakori konkretizálás, az általánosítás mellett a specializálás.
A matematika - a lehetőségekhez igazodva - támogassa az elektronikus eszközök (zsebszámológép, grafikus kalkulátor, számítógép, internet stb.), információhordozók célszerű felhasználásának megismerését, alkalmazásukat az ismeretszerzésben, a problémák megoldásának egyszerűsítésében.
Az általános iskolai matematikai nevelés adjon biztos alapot a reálisan megválasztott középfokú tanulmányok folytatásához.
Fejlesztési követelmények
A matematikai nevelés fontos terepe a kulcskompetenciák kialakításának. A problémamegoldó, a kritikai, a döntési, a szabálykövető, a lényegkiemelő, valamint az információ komplex kezelésének kompetenciái beépülnek minden matematikai tevékenységbe. A jól megválasztott módszerekkel történő matematika-tanítás a kommunikációs képesség fejlesztése mellett az együttműködési képességet is fejleszti.
A matematika tanterv tananyagtartalma biztosítja, hogy a NAT kiemelt fejlesztési feladatai tanításunkban megjelenjenek: különböző alkalmazásokban, matematikatörténeti érdekességekhez kapcsolva, projektfeladatok kapcsán a környezeti nevelés, a hon-és népismeret, kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz szemlélete fejlesztendő.
A tanulók jelentős hányada ezen négyéves időszak során jut el a konkréttól az elvontabb gondolkodáshoz. Ez a fejlődési folyamat alapvetően befolyásolja a fejlesztéshez kapcsolódó követelmények meghatározását.
Az elsajátított matematikai fogalmak, ismeretek alkalmazása:
A matematikai szemlélet fejlesztése
Az időszak első részében a számtan-algebra témakörben a gyakorlati tevékenységekkel alakítjuk a számfogalmat, majd az egyre bővülő számkörben dolgozunk.
Az alapműveletek körében törekedjünk az egyre biztosabb műveletfogalom kialakítására, a számolási készség továbbfejlesztésére. Az újonnan bevezetett műveletek megértéséhez, elvégzéséhez, gyakorlásához különböző zsebszámológépet is használhatunk.
A matematika elemi fogalmait, összefüggéseit más tantárgyakban és a mindennapi életben is alkalmazzuk.
A változó mennyiségek közötti kapcsolatok vizsgálatával fejlesztjük a függvény-szemléletet, megismerkedünk a gyakorlatban előforduló egyszerű függvényekkel, grafikonokkal.
Geometriában eszközök felhasználásával fejlesszük a síkban való tájékozódást és a térszemléletet.
Tevékenységgel juttatjuk el a tanulókat az egyszerű geometriai transzformációk megismeréséhez, használatához. Ennek segítségével alakítható ki a későbbiekben a dinamikus geometriai szemlélet.
A matematika tanításában a matematikai logika bizonyos elemeit („és”, „vagy”, „nem”, „minden”, „van olyan”) tudatosan használjuk. Az időszak vége felé egyszerű sejtések igazolásakor, ill. cáfolásakor a „ha … akkor” típusú következtetések is belépnek tanításunkba.
Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban
Nagy súlyt fektetünk a szövegértő képesség fejlesztésére, szöveg alapján nyitott mondatok felírására, s ezek (módszeres) próbálkozással, következtetéssel majd algebrai úton történő megoldására. A későbbiekben matematikai szövegek értelmezésével, elemzésével segítjük a diszkussziós képesség fejlesztését, a többféle megoldás keresését.
A modellalkotás a matematizálás fontos eszköze, segítséget nyújt a problémák megoldásához.
Kellő figyelmet fordítunk a mindennapi gyakorlatban fontos mérések és szerkesztések elvégzésére. Így érjük el, hogy a szemléletesen kialakított kerület, terület, felszín, térfogat fogalmakat, számítási módjukat a tanulók alkalmazzák a gyakorlatban.
Különböző feladatok segítségével érttetjük meg, hogy vannak biztos és lehetetlen események, ill. olyanok, amelyeknek bekövetkezése lehetséges. Fokozatosan kialakítjuk a valószínűség szemléletes fogalmát.
Az információs és kommunikációs kultúra fejlesztése:
Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása
A matematikai ismeretszerzésben hosszú ideig nagy szerepet játszik az induktív módszer, de ezen tanítási időszakban is mutatunk már néhány lépéses bizonyítást, deduktív következtetést is.
Fontos, hogy ne csak a matematikából, hanem a mindennapi életből is szerepeltessünk állításokat, melyeknek igaz vagy hamis voltát a tanulókkal együtt elemezzük. Ily módon juttatjuk el őket sejtések és szabályszerűségek megfogalmazásához.
A különböző feladatokban a tanulók által végeztetett csoportosítás, osztályozás, sorbarendezés, a bizonyos feltételeknek eleget tevő elemek kiválasztása fejleszti a matematika különböző területein és más témakörökben is fontos halmazszemléletet.
A különböző feladatokhoz készített ábrák, egyszerű gráfok segítségével megérttetjük a tanulókkal a modellek alkalmazásának szerepét.
Kezdettől fogva adatok gyűjtésével, lejegyzésével, grafikonok készítésével, néhány lépéses elemi algoritmusok alkalmazásával kifejlesztjük az adatsokaságok elemzésének, jellemzésének, ábrázolásának képességét, a statisztika legalapvetőbb elemeinek megismerését. Mindezzel elérjük, hogy a tanulók képesek lesznek néhány lépéses algoritmusokat önállóan is készíteni.
Helyes tanulási szokások fejlesztése
A tanulókat hozzászoktatjuk, hogy számítások, mérések előtt becsléseket végezzenek, s a feladatmegoldások helyességét ellenőrizzék. Az előbb felsoroltak s a gyakorlati számításoknál elkerülhetetlen kerekítés alkalmazásával is el kell érnünk, hogy a tanulók reális eredményeket fogadjanak el.
Hozzászoktatjuk a tanulókat, hogy a feladatok megoldása előtt megoldási tervet, egyes esetekben vázlatrajzot készítsenek. El kell érnünk, hogy a megoldást le is tudják írni. A leírás szabatosságára, a lényeg kiemelésére tanítjuk a tanulókat az általános iskola utolsó éveiben.
A matematikaórákon, a feladatmegoldásokban az életkornak megfelelően elvárható pontossággal használtatjuk az anyanyelvet, ill. a szaknyelvet, s fokozatosan bővítjük a jelölésrendszert.
A fogalmak tartalmi megismerése, megértése megelőzi azok definiálását. Az általános iskola felsőbb évfolyamain a tanult definíciók alkalmazására is sor kerül. Különböző eljárások, s egyes tételek eszközként való felhasználását feladatmegoldásban fontos fejlesztési területnek tekintjük.
Az érvelés, a cáfolás, a vitakészség, a helyes kommunikáció állandó fejlesztése folyamatos feladatunk.
A tankönyvek, feladatgyűjtemények, statisztikai-zsebkönyv, majd lexikonok, kisenciklopédiák használatára meg kell tanítanunk diákjainkat. Lehetőség szerint multimédiás eszközökkel is ismertessük meg a tanulókat. Ezek interaktív módon való használata aktivizálja a tanulókat, segíti a tanulásukat, fejleszti a matematikai szemléletüket. Pozitív motivációval felkelthetjük érdeklődésüket a matematikai érdekességek, a matematika története iránt. Felhívhatjuk a figyelmet néhány magyar, ill. más nemzetiségű neves matematikus életére és munkásságára például a tanított anyaghoz kapcsolódóan.
5. évfolyam
Évi óraszám: 148
Gondolkodási módszerek
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| Az elsajátítás képességének fejlesztése. | A matematika tanulási módszereinek megismerése. (olvasott tankönyvi szöveg feldolgozása, lényeg kiemelése, házi feladat célszerű elkészítési módjai) | A gondolkodási módszerek követelményei a többi témában konkretizálódnak. |
| Pozitív motiváció kialakítása. Kommunikációs készség fejlesztése. | Könyvtárhasználat. |
| A nyelv logikai elemeinek helyes használata nem csak matematikai tartalmú állításokban. | Összehasonlításhoz szükséges kifejezések értelmezése, használata (pl. egyenlő; kisebb; nagyobb; több; kevesebb; nem; és; vagy; minden, van olyan). |
| Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése. | Konkrét példák a biztos, a lehetséges és a lehetetlen bemutatására. |
| Értő-elemző olvasás fejlesztése, kapcsolatok felismerése, lejegyzése egyszerű szimbólumokkal. | Változatos tartalmú szövegek értelmezése. |
| Tervezés, ellenőrzés igényének megalapozása. | Megoldások megtervezése, eredmények ellenőrzése. |
| Halmazszemlélet fejlesztése. | Konkrét dolgok adott szempont(ok) szerinti rendezése, rendszerezése. |
| Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése | Néhány elem sorba rendezése. |
Számtan, algebra
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| Számfogalom mélyítése, a számkör bővítése. | Természetes számok milliós számkörben, egészek, törtek, tizedes törtek. Negatív szám értelmezése. Törtek kétféle értelmezése. Ellentett, abszolútérték. Alaki érték, helyi érték. | A tanult számok helyes leírása, olvasása, számegyenesen való ábrázolása, két szám összehasonlítása. |
| Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése számok kirakásával. | Tízes alapú számrendszer. Kettes alapú számrendszer. | A tízes számrendszer biztos ismerete. |
| Műveletfogalom kiterjesztése, mélyítése. Számolási készség fejlesztése a kibővített számkörben. | Műveletek szóban (fejben) és írásban, szemléltetés számegyenesen: - természetes számok körében osztók, többszörösök; |
| Önellenőrzés igényének és képességének a fejlesztése. | - összeadás, kivonás az egészek és a pozitív törtek körében; - szorzás, osztás pozitív törtek és tizedes törtek esetében természetes számokkal (0 szerepe a szorzásban, osztásban); - szorzás, osztás 10-zel, 100-zal, 1000-rel. | Összeadás, kivonás, szorzás, kétjegyűvel való osztás a természetes számok körében. Egyjegyű nevezőjű pozitív törtek (legfeljebb ezredeket tartalmazó tizedes törtek) összeadása és kivonása két tag esetén, az eredmény helyességének ellenőrzése. |
| Fegyelmezettség, következetesség fejlesztése. | Műveleti sorrend. | Helyes műveleti sorrend ismerete a négy alapművelet esetén. |
| Becslési készség fejlesztése. | Kerekítés, becslés, ellenőrzés. |
| Következtetési képesség fejlesztése. Értő-elemző olvasás, önálló problémamegoldó képesség fejlesztése. | Egyszerű elsőfokú egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása következtetéssel, lebontogatással, ellenőrzés behelyettesítéssel. Arányos következtetések (pl. szabványmértékek átváltása), egyszerű szöveges feladatok. | Egyszerű egyenletek, szöveges feladatok megoldása következtetéssel. |
Összefüggések, függvények, sorozatok
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| Helymeghatározás, adott tulajdonságú pontok keresése. | Számegyenes, számintervallumok ábrázolása, ábráról való leolvasása. |
| Tájékozódás a derékszögű koordináta-rendszerben. | Helymeghatározás konkrét gyakorlati szituációkban. A Descartes-féle derékszögű koordináta-rendszer. | Konkrét pontok ábrázolása, pontok koordinátáinak leolvasása. |
| Összefüggés-felismerő képesség fejlesztése. Táblázatok, grafikonok értelmezése, az ábra alapján mennyiségek közötti összefüggés megkeresése, lejegyzése. Táblázathoz grafikon, grafikonhoz táblázat készítése. A függvényszemlélet előkészítése. Ismert szabály alapján elemek meghatározása, illetve ismert elemek esetén szabály(ok) megfogalmazása. Több megoldás keresése. | Egyszerű lineáris kapcsolatok táblázata - abban hiányzó elemek pótlása ismert vagy felismert szabály alap- ján -, grafikonja. Összeg, különbség, szorzat, hányados változásai. Sorozat megadása a képzés szabályával, illetve néhány elemével. |
Geometria, mérés
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| Térszemlélet fejlesztése, testek készítése. | Testek építése, tulajdonságaik. |
| Halmazszemlélet fejlesztése. Tulajdonságok (pl. szimmetria) megfigyelése. | Testek csoportosítása adott tulajdonságok alapján. Kocka, téglatest tulajdonságai, hálója. Párhuzamosság, merőlegesség, konvexitás. Síkidomok, sokszögek (háromszögek, négyszögek) szemléletes fogalma, tulajdonságok vizsgálata. |
| Körző, vonalzók helyes használata, két vonalzóval párhuzamosok, merőlegesek rajzolása. Problémamegoldó képesség fejlesztése szerkesztésekkel. | Távolság szemléletes fogalma, adott tulajdonságú pontok keresése. Kör, gömb szemléletes fogalma, előfordulásuk a gyakorlati életben. | Szakasz másolása, adott távolságok felmérése. |
| Két ponttól egyenlő távolságra lévő pontok. Szakaszfelező merőleges. | Felezőmerőleges szemléletes fogalma. |
| A szögmérő helyes használata. | A szög fogalma, mérése, szögfajták. |
| Tapasztalatgyűjtés kerület, terület, felszín és térfogat számításában. Számolási készség fejlesztése. Mérések a gyakorlatban. Mérőeszközök használata. A becslés képességének fejlesztése. | Téglalap (négyzet) kerülete, területe; téglatest (kocka) felszíne és térfogata választott egységekkel, szabványmértékegységekkel. Számításos feladatok. Szabványmértékegységek és átváltásuk: hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, idő, tömeg. | Téglalap (négyzet) kerületének, területének, kocka felszínének és térfogatának kiszámítása konkrét esetekben. Hosszúság és terület szabványmértékegységei és egyszerűbb átváltások konkrét gyakorlati feladatokban. A térfogat, űrtartalom, idő, tömeg mértékegységei. |
Valószínűség, statisztika
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| A valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése. A megfigyelőképesség, elemző- képesség fejlesztése. | Valószínűségi játékok és kísérletek. Adatok tervszerű gyűjtése, rendezése. Oszlopdiagram készítése. Egyszerű grafikonok értelmezése, elemzése. | Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése. |
| A számolási készség fejlesztése. | Átlagszámítás néhány adat esetén. | Két szám számtani közepének (átlagának) meghatározása. |
6. évfolyam
Évi óraszám:111
Gondolkodási módszerek
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| Az elsajátítás képességének fejlesztése. Pozitív motiváció kialakítása. Kommunikációs készség fejlesztése. | A matematika tanulási módszereinek továbbfejlesztése. Matematikatörténeti érdekességek. Könyvtárhasználat, informatikai eszközök igénybevétele. | A gondolkodási módszerek követelményei a többi témakörben konkretizálódnak. |
| A nyelv logikai elemeinek helyes használata. | Összehasonlításhoz, viszonyításhoz szükséges kifejezések értelmezése, használata (pl. egyenlő; kisebb; nagyobb; több; kevesebb; legalább; legfeljebb; nem; és; vagy; minden, van olyan). A tanultakhoz kapcsolódó igaz és hamis állítások. |
| Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése. | Konkrét példák a biztos, a lehetséges és a lehetetlen bemutatására. |
| Szövegértelmező és szövegalkotó képesség fejlesztése. Mindennapi tapasztalatok alapján matematikai modell alkotása. | Változatos tartalmú szövegek értelmezése, készítése. | Egyszerű, matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása szóban és írásban. |
| Tervezés, ellenőrzés igényének kialakítása. Halmazszemlélet fejlesztése. Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése. Lehetőségek rendszerezett felsorolása. | Megoldások megtervezése, eredmények ellenőrzése. Konkrét dolgok adott szempont(ok) szerinti rendezése, rendszerezése. Néhány elem kiválasztása, elemek sorba rendezése különféle módszerekkel. |
Számtan, algebra
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| A műveletfogalom mélyítése, kiterjesztése. A számolási készség fejlesztése gyakorlati feladatokon keresztül is. | A racionális számok. A számok reciprokának fogalma. Műveletek racionális számkörben: - szorzás, osztás törttel, tizedestörttel; - alapműveletek negatív számokkal. Műveleti tulajdonságok, a helyes műveleti sorrend. | Tört, tizedestört, negatív szám fogalma. Pozitív törtek szorzása és osztása pozitív egésszel. |
| A becslési készség fejlesztése. | Becslés a törtek körében is. 10 egész kitevőjű hatványai és használatuk átváltásoknál. |
| A bizonyítási igény felkeltése. | Egyszerű oszthatósági szabályok (2-vel, 5-tel, 10-zel, 4-gyel, 25-tel, 100-zal). | 2-vel, 5-tel, 10-zel, 100-zal való oszthatóság. |
| Racionális számok többféle megjelenítése, többféle leírása. | Két szám közös osztói, közös többszöröseik. Törtek egyszerűsítése, bővítése. |
| Egyenes és fordított arányosság felismerése gyakorlati jellegű feladatokban és a természettudományos tárgyakban. A következtetési képesség fejlesztése. | Egyenes és fordított arányosság. A százalék fogalma, alap, százalékláb, százalékérték. Egyszerű százalékszámítás arányos következtetéssel. | A mindennapi életben felmerülő egyszerű, konkrét arányossági feladatok megoldása következtetéssel. |
| Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása. A megoldások ábrázolása számegyenesen. | Egyszerű elsőfokú egyismeretlenes egyenletek megoldása szabadon választható módszerrel. |
| Ellenőrzési igény kialakítása. | Szöveges feladatok megoldása. |
Összefüggések, függvények, sorozatok
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| A gyakorlati életből vett egyszerű példákban a kapcsolatok felismerése, lejegyzése, ábrázolása. A függvényszemlélet fejlesztése. | Változó mennyiségek közötti kapcsolatok, ábrázolásuk derékszögű koordináta-rendszerben. Példák elsőfokú függvényekre. Példák konkrét sorozatokra. | Biztos tájékozódás a derékszögű koordinátarendszerben. |
Geometria, mérés
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| Sík és térszemlélet fejlesztése. | Alakzatok síkban, térben. | A pont, egyenes, szakasz fogalmának helyes használata. |
| A szimmetria felismerése a természetben, művészetben. | Példák egyszerű transzformációkra. |
| Ismert alakzatok tengelyes tükörképének megszerkesztése. | A tengelyes tükrözés. Tengelyesen szimmetrikus alakzatok. | Pont tengelyes tükörképének megszerkesztése. |
| Körző, vonalzó és a szögmérő használata. Megoldási terv készítése. | Háromszögek, négyszögek elemi tulajdonságai és speciális fajtái. A kör, körrel kapcsolatos fogalmak. Szögmásolás, szögfelezés. Téglalapok szerkesztése. Adott egyenesre merőleges szerkesztése. | Párhuzamos és merőleges egyenesek előállítása, szögmásolás, szakaszfelező merőleges szerkesztése. |
| Mérések, számítások a bővült számkörben. | Sokszögek kerülete. | Háromszögek, négyszögek kerületének kiszámítása. |
| A térszemlélet fejlesztése térbeli analógiák keresésével. | Testek építése. Téglatestek hálója, felszíne, térfogata. | Téglatest felszíne és térfogata konkrét esetekben. A térfogat és űrtartalom mértékegységeinek átváltása. |
Valószínűség, statisztika
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése. | Valószínűségi játékok és kísérletek. | Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen események felismerése. |
| Rendszerszemlélet fejlesztése. Megfigyelőképesség, elemző képesség fejlesztése. Adatok gyűjtése környezetünkből. | Adatok tervszerű gyűjtése, rendezése. Kördiagram. Adatok értelmezése, jellemzése, ábrázolása (például a leggyakoribb adat, szélső adatok). |
| Számolási készség fejlesztése. | Átlagszámítás néhány adat esetén. | Néhány szám számtani közepének (átlagának) meghatározása. |
7. évfolyam
Évi óraszám:111
Gondolkodási módszerek
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| Pozitív motiváció kialakítása. Kommunikációs készségek fejlesztése. | Matematikatörténeti érdekességek a tananyaghoz kapcsolva. Könyvtár és elektronikus eszközök felhasználása információk gyűjtésére, feldolgozására. |
| A nyelv logikai elemeinek helyes használata. | Az ,,és”, ,,vagy”, ,,ha”, ,,…akkor”,,,nem”, ,,van olyan”, ,,minden” kifejezések jelentése. | Gondolatok (állítások, feltételezések, választások stb.) világos, érthető szóbeli és írásbeli közlése. |
| Egyszerű („minden”, „van olyan” típusú) állítások igazolása, cáfolata konkrét példák kapcsán. | Egyszerű állítások igazságának eldöntése. |
| A halmazszemlélet fejlesztése. | Példák konkrét halmazokra: részhalmaz, kiegészítő halmaz, unió, metszet. |
| Szövegelemzés, lefordítás a matematika nyelvére, ellenőrzés. | Szöveges feladatok megoldása. |
| A kombinatorikus gondolkodás fejlesztése. Tapasztalatszerzés az összes eset rendszerezett felsorolásában. | Változatos kombinatorikai feladatok megoldása különféle módszerekkel. Sorba rendezés, kiválasztás néhány elem esetén. | Sorba rendezés, kiválasztás legfeljebb 4 elem esetén. |
Számtan, algebra
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| Műveletek gyakorlása a racionális számkörben. Zsebszámológépek használata. | Műveletek a racionális számok körében (rendszerezés). | Alapműveletek helyes elvégzése kis abszolútértékű egészek, törtek, tizedestörtek körében egyszerű esetekben. |
| A bizonyítási igény fejlesztése. | A hatványozás fogalma pozitív egész kitevőre. A hatványozás azonosságai konkrét példákon. Normálalak. | 10 pozitív egész kitevőjű hatványai, 10-nél nagyobb számok normálalakja. |
| Következtetési képesség fejlesztése összetettebb feladatokban. | Arány, aránypár, arányos osztás gyakorlati esetekben. Százalékszámítási és egyszerű kamatszámítási feladatok. | Egyenes és fordított arányosság felismerése és alkalmazása egyszerű konkrét feladatokban. Egyszerű százalékszámítási feladatok. |
| Matematikatörténeti érdekességek megismerése. | Prímszám, prímtényezős felbontás. Két szám legnagyobb közös osztója, legkisebb közös többszöröse. Egyszerű oszthatósági szabályok (3-mal, 9-cel, 8-cal, 125-tel, 6-tal). | Osztó, többszörös, két szám közös osztóinak, néhány közös többesének megkeresése. |
| Mindennapi szituációk összefüggéseinek leírása a matematika nyelvén, képletek értelmezése. | Egyszerű algebrai egész kifejezések, helyettesítési értékük. |
| Tapasztalatgyűjtés a mérlegelvvel kapcsolatban. | Egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása következtetéssel, mérlegelvvel. | Egyszerű elsőfokú egyismeretlenes egyenletek megoldása. |
| Szövegértelmezés. | Szöveges feladatok megoldása. | Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel is. |
Összefüggések, függvények, sorozatok
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| Táblázatok, grafikonok készítése konkrét hozzárendelések esetén. Tájékozódás a síkon a derékszögű koordináta-rendszer segítségével. | Két halmaz közötti hozzárendelések megjelenítése konkrét esetekben. Egyértelmű hozzárendelések ábrázolása a derékszögű koordináta-rendszerben. |
| Lineáris függvények. Példák nem lineáris függvényekre (pl. 1/x függvény). | Lineáris függvények ábrázolása értéktáblázattal egyszerű esetekben. |
| Számolási készség fejlesztése a racionális számkörben. | Sorozatok vizsgálata (számtani sorozat). | Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint, néhány taggal megadott sorozat esetén szabály(ok) keresése. |
Geometria
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| Fejlesztés a gyakorlati mérések és a mértékegységváltások helyes elvégzésében. | Mértékegységek átváltása konkrét gyakorlati példák kapcsán a kibővült számkörben. | Szög (fok), hosszúság, terület, térfogat, tömeg, űrtartalom, idő mérése a szabványos mértékegységeinek ismerete. |
| Állítások megfogalmazása, és igaz vagy hamis voltának eldöntése. Megoldási terv készítése kerület-, területszámítási feladatoknál. | Háromszögek magasságvonala, területe. Paralelogramma, trapéz, deltoid tulajdonságai, kerülete, területe. Kör kerülete, területe. | Háromszögek területének kiszámítása. |
| Transzformációs szemlélet fejlesztése. | Szögpárok (egyállású szögek, váltószögek, kiegészítő szögek). |
| Középpontos tükrözés. Középpontosan szimmetrikus alakzatok a síkban. Szabályos sokszögek. | Adott pont középpontos tükörképének megszerkesztése. Szögfelező szerkesztése. |
| Szerkesztési eljárások gyakorlása. | Nevezetes szögek szerkesztése. Háromszög szerkesztése alapesetekben. A háromszög egybevágósági esetei. | Háromszöggel kapcsolatos legegyszerűbb szerkesztések. |
| A bizonyítási igény felkeltése. | A háromszög belső és külső szögeinek összege. A négyszögek belső szögeinek összege. | Háromszögek és konvex négyszögek belső szögeinek összege. |
| Térszemlélet fejlesztése. | Három- és négyszögalapú egyenes hasábok, forgáshenger hálója, tulajdonságai, felszíne, térfogata. | Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok, valamint a forgáshenger felismerése, jellemzése. |
Valószínűség, statisztika
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése. | Valószínűségi kísérletek egyszerű konkrét példák esetében. |
| Gyakoriság, relatív gyakoriság fogalma, tulajdonságai. | A gyakoriság fogalma. |
| Statisztikai adatok elemzése, értelmezése. | Adatok gyűjtése, rendszerezése, adatsokaság szemléltetése, grafikonok készítése. | Egyszerű grafikonok olvasása, készítése. |
8. évfolyam
Évi óraszám:111
Gondolkodási módszerek
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| Az igényes szóbeli és írásbeli közlés fejlesztése. | Gondolatok helyes szóbeli és írásbeli kifejezése. | Szabatos, pontos írásbeli és szóbeli fogalmazás. |
| A bizonyítási igény. Ellenpéldák szerepe a cáfolásban. | A matematikai bizonyítás előkészítése: sejtések, kísérletezés, módszeres próbálkozás, cáfolás. |
| Könyvtár és egyéb informatikai eszközök használata. | Híres magyar matematikusok. |
| Szövegelemzés, értelmezés, lefordítás a matematika nyelvére. Az ellenőrzés, önellenőrzés igényének fejlesztése. | Szöveges feladatok értelmezése, megoldási terv készítése, a feladat megoldása és szöveg alapján történő ellenőrzése. | Szövegértelmezés egyszerű esetekben. |
| Rendszerszemlélet fejlesztése. A tanult ismeretek közötti összefüggések felismerése, azok értő alkalmazása | Elemek halmazokba rendezése, halmazok elemeinek felsorolása konkrét példák kapcsán. A tanult halmazműveletek alkalmazása konkrét feladatokban. | A tanult halmazműveletek felismerése két egyszerű, konkrét halmaz esetén. |
| Kombinatorikus gondolkodás fejlesztése. | Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása változatos módszerekkel (fadiagram, táblázatok készítése). | Sorba rendezés, kiválasztás legfeljebb 4-5 elem esetén, az összes eset felsorolása. |
Számtan, algebra
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| Racionális szám fogalma (véges, végtelen tizedestörtek), példák nem racionális számra. A négyzetgyök fogalma. |
| A rendszerező képesség fejlesztése. | A természetes, egész és racionális számok halmazának kapcsolata. |
| Számítások egyszerűsítése például azonosságok felismerésével. Zsebszámológépek alkalmazása. | Műveletek racionális számkörben. Eredmények becslése. | Alapműveletek helyes sorrendű elvégzése egyszerű esetekben a racionális számkörben. |
| A helyettesítési érték célszerű kiszámítása. | Algebrai egész kifejezések, egyszerű képletek átalakításai. Szorzattá alakítás kiemeléssel egyszerű esetekben. Algebrai egész kifejezések szorzása egyszerű esetekben. | Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesi értékének kiszámítása. |
| Ellenőrzés igényének fejlesztése. | Elsőfokú, illetve elsőfokúra visszavezethető egyszerű egyenletek, elsőfokú egyenlőtlenségek megoldása. Alaphalmaz, megoldáshalmaz. | Elsőfokú egyenletek megoldása. |
| Szövegértelmezés, lefordítás a matematika nyelvére. | Szöveges feladatok megoldása. | Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel. |
Összefüggések, függvények, sorozatok
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| A függvényszemlélet fejlesztése. Táblázatok, grafikonok készítése konkrét függvények esetén. | Függvények és ábrázolásuk a derékszögű koordináta-rendszerben. xx2; x Konkrét, egyszerű feltételnek eleget tevő pontok a koordináta-rendszerben. | xa x+b függvény és ábrázolása konkrét racionális együtthatók esetén. |
| Grafikus megoldási módszerek alkalmazása (lehetőség szerint számítógépen is). | Egyismeretlenes egyenletek grafikus megoldása. Sorozatok és vizsgálatuk (mértani sorozat). |
Geometria
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| A halmazszemlélet és a térszemlélet fejlesztése. Zsebszámológép használata. | A tanult testek áttekintése, ismerkedés a forgáskúppal, gúlával, gömbbel. | Háromszög és négyszög alapú egyenes hasábok felszíne és térfogata. |
| A tanultak alkalmazása más tantárgyak és a mindennapi élet problémáinak megoldása során. | Eltolás a síkban. Vektor, mint irányított szakasz. Két vektor összege, különbsége. | Adott pont eltolása adott vektorral. |
| A transzformációs szemlélet fejlesztése. | Középpontos nagyítás és kicsinyítés konkrét arányokkal. Szerkesztési feladatok. | Kicsinyítés és nagyítás felismerése hétköznapi szituációkban. |
| A bizonyítási igény fejlesztése. | Pitagorasz tétele. | Pitagorasz-tétel ismerete (bizonyítás nélkül). |
| Számolási készség fejlesztése. | Egyszerű számításos feladatok a geo-metria különböző területeiről. |
Valószínűség, statisztika
| Fejlesztési feladatok, tevékenységek | Tartalom | A továbbhaladás feltételei |
| Valószínűségi és statisztikai szemlélet fejlesztése. | Valószínűség előzetes becslése, szemléletes fogalma. | Relatív gyakoriság. |
| Adatsokaságban való eligazodás képességének fejlesztése. | Adathalmazok elemzése (módusz, medián) és értelmezése, ábrázolásuk. Grafikonok készítése, elemzése. | Leggyakoribb és középső adat meghatározása kisszámú konkrét adathalmazban. Grafikonok készítése, olvasása egyszerű esetekben. |
Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez
Egy adott iskola lehetőségeit, teherbírását bármilyen szinten és helyzetben csak az adott működési feltételek ismeretében lehet megítélni.
A tanterv megvalósításának sikerességét, a tanulók előmenetelét úgynevezett diagnosztizáló mérésekkel vizsgálhatjuk meg. Ezek a mérések olyan információkat szolgáltatnak, melyek elemzése segítséget nyújt a hibák korrigálásához, a problémák jó megoldásának megtalálásához. Az osztállyal, az egyes tanulókkal készített célirányos interjúk támpontot adhatnak a tartalmak, a módszerek közösséghez, egyénhez való igazításához, a valódi differenciálás megvalósításához. Az időnként sorra kerülő attitűdmérés feltérképezheti az osztály, az egyén motivációs szintjét. Ezek ismerete, pozitív irányú elmozdítása jelentékeny tényező az eredményes tanítás megvalósításában. Sok egyéb mellett ezek a mérések is részei lehetnek a tantárggyal kapcsolatos minőségbiztosításnak.
A tanulók értékelését szolgáló témazáró dolgozatok, felmérések összeállításánál feltétlenül ügyeljünk arra, hogy a feladatok mennyisége annyi legyen, hogy megoldásuk beleférjen a tervezett időkeretbe. Csak az időhiány miatt ne legyen rosszabb az eredmény a vártnál.
A felmérést olyan feladatokból kell összeállítani, amelyek között megtalálható az adott téma alapvető ismereteire közvetlenül építő feladat és begyakorolt típusfeladat. Ezeket a feladatokat a szorgalmas, de a matematika iránt nem túlzottan érdeklődő tanulók is sikeresen megoldják, így elkerülhető a fölösleges kudarcélmény. De legyen a feladatok között olyan is, amelynek jó megoldása megfelelő nehézségű akadályok elé állítja a matematikából tehetségesebb tanulókat. Nem szabad elfelejteni, hogy az iskolai dolgozat nem versenydolgozat, nem külső mérést szolgál, így tehát semmiképpen sem lehet benne olyan téma ismeretére építő feladat, amely témát nem tanítottuk meg lelkiismeretesen.
Az írásbeli beszámolók egyik formája a tanórai felmérő dolgozat, az egy-két kérdést tartalmazó 10-20 perces „röpdolgozat”, az otthoni munkára építő házi dolgozat (pl.: egy-egy nehéz probléma otthoni megoldása, kutató munka összegzése, stb. ha mód van rá Internet használatára építve). A szóbeli felelet lehet egy-egy probléma megoldása, több okos hozzászólás érdemjeggyel való jutalmazása, kiselőadás tartása például matematikatörténeti érdekességekről, nyitott problémákról, beszámoló a kijelölt kutatás eredményeiről, tájékoztató a legfrissebb lapok tartalmáról (pl.: ABACUS) stb.
Még egy fontos tényezőre szeretnénk felhívni a figyelmet: legyünk következetesek tanítványaink értékelésében, de ne legyünk merevek. Hassa át az értékelő munkát a humánum, a józan belátás, szükség esetén a javítás lehetőségének biztosítása akár a teljes közösség, akár egy csoport, akár egyes tanulók vonatkozásában. Ez nem jelent túlzott engedékenységet, hanem a tanuló tiszteletét, a kölcsönös bizalom, a pozitív motiváció megerősítését.
A tanár szerepe valószínűleg megváltozik a közeljövőben. Nem a tanár lesz a mindentudás szimbóluma, a megfellebbezhetetlen információk birtokosa, letéteményese, de ő lesz az érző-értő, a tanulóhoz megfelelő empátiával, intelligenciával és figyelmességgel közeledő felnőtt, akitől megértést, szeretetet, személyre szóló segítséget kaphat tanulmányai elkezdéséhez, sikeres folytatásához.
Az első lépés: felkészülni a felső tagozaton, az ötödik évfolyamon 2001 szeptemberében induló, kerettanterven alapuló matematikai nevelésre-oktatásra. Ezt igényesen és lelkiismeretesen csak úgy lehet megtenni, ha a felsős matematika kerettanterv áttanulmányozását kiegészítjük az alsós matematika kerettanterv megismerésével, és betekintünk a folytatásba, a középiskolák matematika kerettantervébe is.
INFORMATIKA
5-8. évfolyam
Célok és feladatok
A történelem során minden társadalomban lényeges szerep jutott bizonyos információs folyamatoknak, például a társadalom önszervezéséhez és irányításához elengedhetetlen politikai és gazdasági információk megszerzése, továbbítása, tárolása, feldolgozása. A technikai, tudományos és művészi információs szellemi termékek is hasonlóan fontosak voltak a közösségek életében. A 21. század elején kialakuló információs társadalom különösen abban tér el más társadalmaktól, hogy az IKT (információs és kommunikációs technológia) gyors fejlődésével párhuzamosan, folyamatosan nő az információs termékek és szolgáltatások gazdasága, az adat (általános értelemben) árúvá válik, és az információs szektor egyre több munkaerőt alkalmaz.
A mai iskolarendszer feladata a tanulók felkészítése az információs társadalom viszonyaira (kihívásaira). Nevelni kell a tanulókat az információs termékek és szolgáltatások kritikus, etikus és értő befogadására (fogyasztására), hogy az IKT használatával tudjanak tanulni, művelődni és szórakozni. Törekedni kell az érdeklődés felkeltésére a kreativitás fejlesztésére, hogy az informatika iránt különösen fogékony gyermekek - megfelelő továbbtanulás után - később az információs gazdaságban, mint alkotó munkaerő munkát vállalhassanak. Ennek érdekében meg kell tanítani a gyermekeket a korszerű eszközök kezelésére, az információszerzési, -tárolási, -feldolgozási és átadási technikákra, valamint meg kell ismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját a több éven keresztül tanult informatika tantárgy és az iskolai élet egészében jelen lévő informatikai nevelés biztosíthatja.
Ahogyan az ipari társadalom kialakulásával az iskola átalakult, ugyanúgy megváltozik a mai iskola az információs társadalom igényeinek megfelelően. Az információs és kommunikációs kultúrát minden gyermek számára hozzáférhetővé kell tenni a közoktatásban. Ehhez azonban nem elég az informatika tantárgy. A tanulóknak ismerniük és használniuk kell az informatikai eszközöket a különböző órákon és a felkészülésük során is. Az informatikai nevelésnek - amely közös követelmény - meg kell mutatnia, hogy a természeti és a technikai környezet mellett létezik a jelek, kódok, szoftverek virtuális környezete is (szöveg, kép, mozgókép, hang, stb. - a jelentésükkel együtt), amely az emberiség praktikus, tudományos, művészi és sok másféle szempontú információit "hordozza" és megjeleníti. A jelek, szoftverek virtuális környezete különösen szemléletesen (vizuálisan) nyilvánul meg a digitális médiában. (Lásd a médiainformatika, infokommunikáció, alkalmazói informatika témáit). Az oktatás célja, hogy a tanuló mozogjon otthonosan ebben az egyszerre valóságos és virtuális informatikai környezetben.
Az informatikai eszközök, a médiainformatika és az infokommunikáció lehetőségei új tanulási technikákat kínálnak minden tantárgyban a tanórákon és az órán kívüli felkészülésben. Az elektronikus oktatási anyagokat és a különböző elektronikus információforrásokat egyre gyakrabban alkalmazzák a tanulók. A pedagógus munkája megváltozik, nő az információk közötti eligazodást segítő, tanácsadó szerepe. Az informatikai eszközök lehetőséget teremtenek az egyéni ütemű tanulásra, a tehetségekkel való speciális foglalkozásra. A számítógéppel végzett feladatok egy részének megoldása megköveteli a csoportmunkát, az ismeretek gyakorlati alkalmazását és a másokkal való kommunikációt is.
A számítástechnika - beleértve a médiainformatikát, a mobilkommunikációt és az internet-használatot is - a könyvtári informatikával együtt alkotja az informatika tantárgy legfontosabb területeit.
Az informatika tantárgy fontos szerepet vállal az alkotó munkára nevelésben, hiszen akár programot írunk, akár alkalmazásokkal dolgozunk, a végeredmény egy új "információs termék" lesz. Cél az algoritmikus gondolkodás fejlesztése is, amely a hétköznapi életben is alapvető fontosságú.
Az iskolai számítógépes hálózat, az internet és a könyvtár "forrásközpont”-ként történő felhasználásával fejleszteni kell az önműveléshez szükséges attitűdöket, képességeket és tanulási technikákat. A könyvtári informatikának fel kell készítenie a tanulókat az információk elérésére, kritikus kiválasztására, feldolgozására és közlésére. Cél az iskolai és más típusú könyvtárakban a könyvtári eszközökkel végzett tevékenységek gyakoroltatása, tudatos és biztos használói magatartás kialakítása is.
A tantárgy célja megismertetni az informatika eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuknak, készségeiknek és képességeiknek fejlesztését, alkalmazását más tantárgyakban, későbbi tanulmányaikban, a mindennapi életben, a szórakozásban és a munkában. Cél az is, hogy felhívjuk a tanulók figyelmét az informatika veszélyeire, és ezek elkerülésének módjaira.
Fontos, hogy a tanulóknak sikerélményük legyen az informatika órákon, és törekedjenek ismereteik folyamatos megújítására, mert ez egy rohamosan fejlődő terület. Cél olyan attitűd kialakítása, hogy az egyén érezze, képes tevékenyen bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba.
Fejlesztési követelmények
A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes és más intelligens informatikai eszközökkel végzendő munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait. Legyen képes a számítógéppel és más intelligens informatikai eszközökkel való kommunikációra (interaktív kapcsolat tartására). Ismerje fel, és alkalmazza a számítógépes kommunikációban leggyakrabban előforduló vizuális és manuális jeleket, jelkombinációkat. Tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Szerezzen jártasságot az informatikai eszközök és információhordozók használatában. Ismerje a használt informatikai eszközök működési elveit.
Legyen képes a különböző formákban megjelenő adatokat felismerni; tudjon adatot különféle formákban megjeleníteni, szemléltetni, vizsgálni. Ismerje a legalapvetőbb szöveges-rajzos-táblázatos dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. Tudja kezelni és szerkeszteni a multimédiás dokumentumok alapelemeit. Szerezzen tapasztalatokat az adatok különféle formáinak (szöveges, hangzó, képi) együttes kezelésében, tudjon adatokat megkeresni, elérni adatbázisból, számítógépes hálózatból. Tudja a digitális tudásbázis-rendszert és az oktatóprogramokat használni.
Legyen képes egy probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert eszközök, programok, alkalmazások és módszerek közül a megfelelőt.
Legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében, az iskolában előforduló tevékenységek algoritmizálható részeit. Helyesen használja a logika bizonyos elemeit (és, vagy, nem, ha … akkor …). A problémamegoldás során segítséggel ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. Ismerje fel az adatok és az eredmények kapcsolatát. Legyen képes a feladat megoldására készített algoritmust megvalósítani számítógépen (a használt fejlesztő rendszerrel). Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat.
Kísérletezzen egyszerű folyamatok számítógépes modelljeivel, figyelje meg a paraméterek módosításának hatását.
A tanuló értse a közvetlen és a közvetett (technikai) kommunikáció lényegét. Legyen jártas a hálózat alapszolgáltatásainak önálló használatában. Tudjon információt szerezni és elhelyezni az interneten. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén: csoportos kommunikációs formák, elektronikus levelezés. Tudja használni a mobilkommunikáció lehetőségeit.
Legyen tájékozott a média (internet, televízió, rádió) szerepéről. Ismerje a hagyományos médiumok elektronikus megfelelőit (például elektronikus könyv, folyóirat, zene). Ismerje és használja az internetes portálokat, digitális fényképezést, a multimédiát. Ismerkedjen az új médiumokkal (virtuális valóság, interaktív média). Tudjon használni médiainformatikai eszközöket a tanulási folyamatban és a szabadidős tevékenységben.
A tanuló ismerkedjen meg a számítástechnika történetével, a mai informatika alkalmazásaival és fejlődési irányaival. Ismerje meg és értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai kultúrájának fejlődésében.
Ismerje meg az informatika társadalmi szerepét, az információs társadalom főbb jellemzőit. Ismerje a programok és adatok használatának jogi és etikai alapjait (szerzői jog, személyes adatok, hitelesség). Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat személyiségre káros hatásait (pl. játék-függőség, gerinc vagy a szem károsodása).
A tanuló rendszeresen használja az iskolai könyvtárat, mint információs-tanulási forrásközpontot, vegye igénybe szolgáltatásait. Alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, informatikai eszköztudását, és a megfelelő viselkedés normáit. Ismeretei bővítéséhez, tanulási feladataihoz szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár és az elektronikus könyvtár használatában. Feladatai megoldásához rendszeresen használja a folyóiratokat, lexikonokat, szótárakat, kézikönyveket, az ismeretterjesztő irodalmat, a különböző médiumokat, valamint az interaktív multimédiát. A dokumentumtípusok ismeretében legyen képes azok önálló használatára. Ismerje a könyvtártípusokat, a kézikönyvtár informálódásban betöltött szerepét. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár adatbázisaiban, katalógusaiban. Tudjon forrást és információt keresni a tájékoztató eszköznek megfelelő keresési módszerek alkalmazásával. Tudjon a dokumentumokból idézni, és a forrásokra szabályosan, etikusan hivatkozni.
5-6. évfolyam
Évi óraszám: 18,5 (5. évfolyam)
Évi óraszám: 37 (6. évfolyam)
Fejlesztési feladatok
| TÉMAKÖRÖK | TARTALMAK | BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK |
| Az informatikai eszközök használata |
| Hardver- és szoftverkörnyezet | Ergonómiailag megfelelő számítógépes munkakörnyezet. A számítógép és perifériái (billentyűzet, egér, monitor, lemezmeghajtók). Informatikai eszközök kezelése. Egyes informatikai eszközök működési elveinek bemutatása. | A számítógépterem rendjének, a gépek balesetmentes használatának megismerése. A billentyűzet és az egér helyes használata. A háttértárak (lemezek) szerepének megértése. Adott informatikai eszközök kezelésének gyakorlása. Óravázlat készítése tanári segítséggel. |
| Kommunikáció a számítógéppel ("Jelelés" a számítógéppel) | A jelek világa. Titkosírások. Jelek a számítógépen, a grafikus felhasználói felület. Hogyan kommunikálunk a számítógéppel? A számítógépes manuális-vizuális kommunikáció elemei. Könyvtárszerkezet. Háttértár váltása, könyvtár kiválasztása, eligazodás a tároló rendszerben. Fájlok keresése. Könyvtárszerkezet kialakítása a háttértárolón. Állományok másolása, mozgatása, átnevezése, törlése. Hálózati belépés és kilépés módja. Programok futtatása. | Különféle jelek értelmezése. Egyszerű titkosírások készítése. Háttértár és könyvtárak váltása, könyvtárba való belépés, mozgás a könyvtárak között. Ismert helyen lévő állomány megkeresése. Be- és kilépés az iskolai hálózatba. Kiválasztott állományok másolása, mozgatása, átnevezése, törlése. Egyszerű oktatóprogramok interaktív használata. A számítógépes manuális-vizuális kommunikáció gyakorlása a programokkal. |
| Informatika-alkalmazói ismeretek |
| Rajzos-szöveges dokumentumkészítés | Kisebb méretű rajzos-szöveges dokumentumok tervezése, az elkészítés szokásos menete. Egy rajzoló program alapszintű szolgáltatásai. A rajzeszközök és a színek kezelése. Rajzok, ábrák készítése. Egy szövegszerkesztő legegyszerűbb szolgáltatásai. Szöveg begépelése, javítása, módosítása. Karakterek formázása: a betűtípus, a betűméret beállítása, dőlt, aláhúzott, félkövér betűstílus. Mentés és nyomtatás. Szövegek, képek másolása, beillesztése a dokumentumba. | Egy rajzoló és egy szövegszerkesztő program egyes alapszolgáltatásainak alkalmazása. A megfelelő rajzeszköz kiválasztása. Egyszerű rajzok készítése. Meghívó, vers, levél készítése. Mentés és nyomtatás segítséggel. A szöveg karakter szintű formázása: betűtípus, betűméret, félkövér, dőlt és aláhúzott betűstílus beállítása. Másolás, beillesztés, beszúrás a dokumentumba. |
| Multimédiás elemek szerkesztése | A multimédia alapelemei: szöveg, rajz, hang, zene, fénykép, animáció és film kezelése. | Hanganyagok és képsorok lejátszása multimédia számítógéppel. |
| Táblázatok | Táblázatok | Adatok csoportosítása, értelmezése, táblázatba rendezése. |
| Adatbázisban keresés | Tantárgyi adatbázisok. Közhasznú információforrások. | Helyi (tantárgyi) adatbázis használata, keresés az adatbázisban. Menetrend, moziműsor, telefonkönyv használata. |
| Infokommunikáció |
| Adatok közlése és keresése az interneten | Digitális Tudásbázis-rendszer használata Adatbázisok az interneten (pl. menetrend) Céltudatos információszerzés az internetről. Hasznos webhelyek. | Keresés az adatbázisokban. Böngészés és keresés az interneten. |
| Internetes és mobilkommunikáció | Az információ jelentése. Információátvitel (telefon). Az elektronikus levelezés alapjai. Csoportos kommunikációs eszközök az interneten. | Az információ köznapi fogalmának helyes alkalmazása. Hétköznapi távközlési eszközök (pl. mobiltelefon) használata. Levél küldése, fogadása. Csevegés. |
| Médiainformatika | Digitális média(eszközök). | Elektronikus könyv kezelése, olvasása. Digitális fényképek készítése. Multimédia program interaktív használata. Internetes portálok látogatása. |
| Infotechnológia |
| Problémamegoldás | Problémák felvetése és megoldása. | Egyszerű problémák megfogalmazása. Algoritmusok készítése hétköznapi problémák megoldására. |
| Algoritmizálás, programozás | Ismert adatokból az eredmények meghatározása. Táblázatok, diagramok. Algoritmusok szöveges, rajzos megfogalmazása, értelmezése. Feladatmegoldás egyszerű fejlesztőrendszerrel. Szabályozó eszközök működésének és hatásának megfigyelése oktatóprogramokban. | Hétköznapi algoritmusok, térbeli tájékozódási képességet fejlesztő, egyszerű algoritmusok készítése. Adott probléma megoldásához készült algoritmus megvalósítása számítógépen. |
| Információs társadalom | Az informatika történetéből. Szabadon felhasználható (információ)források. Személyes adatok. Informatikai eszközökkel kapcsolatos etikai kérdések. | Kiselőadás, házi dolgozat az informatika történetéből. Szabadon felhasználható források keresése. Személyes adataink táblázatba rendezése. Beszélgetés az informatika etikai kérdéseiről. |
| Könyvtári informatika | Könyvtári szolgáltatások. Irányított forrás- és információkeresés. Könyvtári médiumok megkülönböztetése és irányított használata. | A könyvtári szolgáltatások megismerése. Tanulmányi feladathoz keresőkérdések megfogalmazása. Megadott művek irányított keresése és tematikus gyűjtőmunka a könyvtár szabadpolcos állományában. Egyszerű irányított forrás- és információkeresés. A médiumok megkülönböztetése formai és használati jellemzőik, információs értékük alapján. Különféle könyvtári médiumok irányított használata. |
A továbbhaladás feltételei
5. évfolyam végén. Legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret. A tanuló értse, hogy ugyanazt az ismeretet különféle jelekkel leírhatjuk. Tudjon alapszinten kommunikálni az adott programokkal. Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában. Tudjon mappákat és fájlokat létrehozni, másolni, törülni. Képes legyen ábrákat, rajzokat készíteni rajzoló programmal.
6. évfolyam végén. Tudjon szöveget karakter szinten formázni és egyszerű dokumentumot készíteni. Tudjon használni néhány közhasznú információforrást. Tudjon webhelyekre látogatni, és ott adott információt megkeresni. Küldjön és fogadjon elektronikus leveleket. Legyen képes egyszerű, hétköznapi algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani. Tudjon eligazodni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában. Tudja, hogy milyen könyvtári szolgáltatásokat nyújt az iskolai könyvtár. Tudjon irányítással információt keresni a segédkönyvekben és helyi adatbázisban. Legyen képes megkülönböztetni a főbb könyvtári médiumokat.
7. évfolyam
Évi óraszám: 37
Fejlesztési feladatok
| TÉMAKÖRÖK | TARTALMAK | BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK |
| Az informatikai eszközök használata |
| Hardver- és szoftverkörnyezet | A számítógép fő részei. Számítástechnikai eszközök kezelése. Billentyűzet, egér, lemezmeghajtók, nyomtató, szkenner (mikrofon, hangszóró, fülhallgató), digitális fényképezőgép. Hordozható számítógép. Mobil-kommunikációs eszközök. A jelek csoportosítása és átalakítása. Digitális jelek és az adatmennyiség. A számítógéppel való kommunikáció alapelemei és szabályai. A használt informatikai eszközök működési elveinek bemutatása. | A személyi számítógép fő részeinek és működése lényegének megértése; a billentyűzet és az egér gyakorlott kezelése, a lemez és más perifériák használata. Különféle jelfajták csoportosítása; az információ és adat megkülönböztetése; különféle informatikai eszközök és kommunikációs rendszerek kipróbálása. A számítógépes programokkal való kommunikáció leggyakoribb jeleinek megismerése és szabályainak (elsősorban a manuális algoritmikus tevékenységeknek) tudatos használata az operációs rendszer és a különféle alkalmazói rendszerek kezelése során. |
| Az operációs rendszer használata | Az operációs rendszer és/vagy egy segédprogram alapszolgáltatásainak használata. Lemez formázása, használhatóságának ellenőrzése. Könyvtárszerkezet kialakítása a háttértárolón. Kiválasztott állományok másolása, mozgatása, átnevezése, törlése. A tömörítés fogalma. Állományok tömörítése és kibontása. A hálózat használatának alapszabályai. | Floppy formázása, azon az előírt könyvtárszerkezet kialakítása a formázás, létrehozás, törlés parancsok használatával. Állományok kijelölése, másolása, mozgatása, átnevezése, törlése. Ismert nevű állomány megkeresése adott háttértáron. Kiválasztott állomány vagy könyvtár tartalmának tömörítése programmal, a tömörített állomány kicsomagolása. A helyi hálózat használata. |
| Informatika-alkalmazói ismeretek |
| Multimédiás dokumentumok készítése | Képek bevitele (szkennelés), digitális fényképezés. Mozgókép, animáció. Hangrögzítés és lejátszás. Multimédiás dokumentumok készítése. Bemutató készítése. | Képek szkennelése. Digitális fényképek és mozgóképek készítése, használata. Animáció szerkesztése. Hangfelvétel készítése (segédprogrammal). Egyszerű multimédiás dokumentumok összeállítása. Egyszerű bemutatók készítése. |
| Adatbázisban keresés | Információszerzés adatbázisból, számítógépes hálózatból. | Információszerzés adatbázisból, a hálózatról ill. az internetről. A megtalált információ gyűjtése, feldolgozása. Tematikus térképek keresése az interneten. |
| Infokommunikáció |
| Adatok keresése az interneten | Infokommunikáció, adatátvitel. Hasznos webhelyek, távoli adatbázisok. | Hasznos webhelyek és adatbázisok felkeresése Egy letöltött weboldal részletének elmentése saját háttértárra vagy új állományba a vágólap használatával. Fájlok letöltése. |
| Internetes és mobilkommunikáció | Az elektronikus levelezés, kiegészítő információk, levélmellékletek. Mobilkommunikáció. | A címzett, a tárgy, a másolat és más adatok kitöltése. Állományok csatolása a levélhez. Saját e-mail cím létrehozása és használata. A mobiltelefon szolgáltatásainak bemutatása (sms, mms). |
| Médiainformatika | A hagyományos médiumok digitális (elektronikus) változatai. Multimédia oktatóprogramok, oktatási anyagok. | A digitális médiumok (elektronikus könyv, folyóirat, digitális zene, video, tévé) alkalmazása a megismerési folyamatban. Tantárgyi multimédia oktatóprogramok kezelése. |
| Infotechnológia |
| Feladatmegoldás, algoritmizálás | A feladatmegoldáshoz szükséges adatok és az eredmények kapcsolata. Elemi és összetett adatok megkülönböztetése, kezelése. Algoritmusok tervezése. Algoritmusok készítése, leírása algoritmus-leíró nyelven. A feladatok megoldása fejlesztő rendszerrel. Feladatok megoldásához algoritmusok kódolása programozási nyelven. A program futtatása, tesztelése, javítása. A lépésenkénti finomítás elve. | A feladatmegoldáshoz szükséges adatok és az eredmények kapcsolatának feltárása, elemzése. Adott feladat megoldásához algoritmus tervezése. Szekvenciális és feltételes vezérlés, számlálós és feltételes ciklusos programok értelmezése, kódolása, kipróbálása. Grafikával, szöveggel kapcsolatos programok készítése. Egyszerű logikai és matematikai feladatok megoldása. Különböző számtípusú adatok használata. |
| Folyamatok modellezése | Kísérletezés véletlen jelenségek modelljeivel. | Néhány véletlen jelenség modelljének megismerése, a paramétermódosítás hatásainak megfigyelése. |
| Információs társadalom | Az informatikai eszközhasználat veszélyei. | A túlzott informatikai eszközhasználat (számítógépes játékok, tévé, videó) veszélyeinek, személyiséget károsító hatásainak megbeszélése. A függőség megakadályozása. |
| Könyvtári informatika | Könyvtártípusok. Az elektronikus könyvtár lehetőségei és alkalmazása a tanulási folyamatban, a közhasznú tájékozódásban és a rekreációban. A kézikönyvtár jellemző könyvtípusai. Irányított forrás és információkeresés. | Különböző típusú könyvtárak megismerése. Az elektronikus könyvtárak szolgáltatásainak igénybevétele. A kézikönyvtár jellemző könyvtípusainak felhasználása a szaktárgyi tájékozódásban. Tájékozódás a korosztálynak készült informatika tárgyú lexikonok, ismeretterjesztő könyvek, folyóiratok körében. Irányított forrás- és információkeresés a direkt és indirekt tájékoztató eszközöknek megfelelő keresési módszerek alkalmazásával. |
A továbbhaladás feltételei
A tanuló legyen képes a számítógép legfontosabb perifériáit kezelni. Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában. Tudja használni a számítógép karbantartásához szükséges segédprogramok egyikét, vagy az operációs rendszer néhány szolgáltatását. Ismerje és tudja kezelni a multimédia alapelemeit (szöveg, kép, mozgókép, hang). Tudja használja az elektronikus levelezés alapszolgáltatásait. Képes legyen egyszerű feladatokhoz (néhány utasításból álló) algoritmusokat készíteni. Ismerjen fel algoritmus-szerkezeteket (elágazás, ciklus). Ismerje a könyvtártípusokat. Tudja használni az elektronikus könyvtárat. Tudjon információt keresni a segédkönyvekben (szótár, lexikon, enciklopédia) és az interneten.
8. évfolyam
Évi óraszám: 37
Fejlesztési feladatok
| TÉMAKÖRÖK | TARTALMAK | BELÉPŐ TEVÉKENYSÉGEK |
| Az informatikai eszközök használata |
| Hardver- és szoftverkörnyezet | Digitális számítógépek A vírus fogalma, fajtái. A vírusterjedés megakadályozása. | Adatok gyűjtése a mai elektronikus számítógépekről. Védekezés a vírusok terjedése ellen, vírus irtása segítséggel. |
| Informatika-alkalmazói ismeretek |
| Szövegszerkesztés | Szöveges-rajzos-táblázatos dokumentumok tervezése, az elkészítés szokásos menete. A szövegegységek. Karakter-, bekezdés- és oldalformázás. Műveletek vágólappal. Ábrák, rajzok, képek, szimbólumok, objektumok beszúrása. Kisebb méretű dokumentum tervezése, szerkesztése (Például levél, újságoldal készítése.) Tabulátorok használata. Szöveg átrendezése, keresés, csere, helyesírás. Táblázat beszúrása szöveges dokumentumba. Hipertext (hipermédia) dokumentum. | Az alapvető szövegegységek ismerete, kezelése. Többféle formázást tartalmazó dokumentumok készítése. A vágólap használata (kivágás, másolás, beillesztés, mozgatás, törlés). A dokumentum mentése, megnyitása és nyomtatása. Dokumentumkészítés szokásos menet szerint. Képi adatok gyűjtése, képek bevitele (a dokumentumba). Szöveges dokumentumokban tabulátorok használata. Táblázat beszúrása, formázása, feltöltése adatokkal. Dokumentumok formai és tartalmi javítása, a helyesírás ellenőrzése. Szöveget, képet vagy táblázatot tartalmazó dokumentumok készítése. Egyszerű hipertext dokumentum szerkesztése például szövegszerkesztővel. |
| Táblázatok, diagramok | Táblázatok használata a hétköznapi és az iskolai életben. Cella, sor, oszlop, hivatkozás, képlet. Adatok formátuma, típusai (szöveg, szám, pénznem). Az adatok szemléltetését segítő eszközök megismerése. Az adatok csoportosítása értelmezése, azok grafikus ábrázolása, következtetések levonása. Diagramok, grafikonok készítése táblázatból. | Az adatok táblázatos formában történő megjelenítése, előnyeinek bemutatása. A táblázatkezelés alapfogalmainak (cella, sor, oszlop, hivatkozás, képlet) megismerése egyszerű példákon. Táblázatok létrehozása, módosítása (adatbevitel, mozgatás, másolás, törlés). Az elkészült munka tárolása, kinyomtatása. Táblázathoz diagram készítése. Kész táblázatból és diagramból az adatok között meglévő összefüggések felismerése, olvasása. Különböző tantárgyakhoz kapcsolódó táblázatok megismerése, egyszerű tantárgyi feladatok megoldása táblázatkezelővel. Keresés tantárgyi adatbázisokban. |
| Problémamegoldás | Problémamegoldás informatikai alkalmazásokkal. | A probléma megoldásához szükséges alkalmazói környezet kiválasztása. Az iskolához kapcsolódó probléma, feladat megoldása informatikai eszközök használatával önállóan vagy csoportmunkában, tanári irányítással. |
| Infokommunikáció |
| Adatok közlése és keresése az interneten | Weblapkészítés. Tematikus és kulcsszavas keresők. Keresés meglévő adatbázisban. | Egyszerű weblapok szerkesztése és elhelyezése az interneten. Böngészés. Tematikus és kulcsszavas keresés az interneten. Tantárgyi anyag összeállítása. |
| Internetes kommunikáció | Az internet szolgáltatásairól. | Az internet egyes kommunikációs szolgáltatásainak használata. Vásárlás az interneten. |
| Információs társadalom | A számítástechnika történetéből. Magyar tudósok szerepe az informatikai kultúra fejlődésében. A hálózati szolgáltatások kialakulásának rövid története. A számítógépek alkalmazási területei a társadalomban. Különféle számítógéppel ellátott eszközök, rendszerek (például gépkocsi, lakás, robot). Az informatika fejlődési irányai. Informatikai biztonság, az információ hitelessége. Szerzői jog. Szabad felhasználás körébe tartozó adatok, dokumentumok bemutatása példákkal. Felhasználói etika. Az emberi kapcsolatok változása az információs társadalomban. Infokommunikációs viselkedési szabályok bemutatása példákkal. | A számítástechnika történetére vonatkozó adatok gyűjtése, rendszerezése; tájékozódás a mai hardvereszközök világában; adatok gyűjtése a számítógép, a robotok és más informatikai eszközök alkalmazási területeiről, tanári irányítással, könyveket, folyóiratokat és az internetet forrásként használva. Források értékelése a megbízhatóság szempontjából. A szerzői jog fogalmának megismerése. Informatikai eszközök és szoftverek etikus használata. Előadások, dolgozatok készítése az információs társadalom egy-egy jellemző vonásáról, problémájáról. |
| Könyvtári informatika | Az iskolai könyvtár teljes körű használata. Tárgyi katalógusok (hagyományos és elektronikus formában). A tematikus keresés algoritmusa. Keresési szempontok kifejezése a könyvtár kódrendszerével. A forrásfelhasználás szabályai. | Szaktárgyi problémához megfelelő médium kiválasztása. Források keresése a könyvtári katalógusokban tárgyszavak, ill. szakjelzetek segítségével. Információkeresés hagyományos és elektronikus forrásokból. Forrásfelhasználás algoritmusának és etikai szabályainak alkalmazása. Forrásjegyzék készítése. |
A továbbhaladás feltételei
A tanuló ismerje a számítógép fontosabb alkalmazási területeit és jelentőségét a mai társadalomban. Képes legyen többféle formázást tartalmazó szöveges-rajzos-táblázatos dokumentumot készíteni. Minta alapján tudjon dokumentumot készíteni. Tudjon adatokat táblázatos formában és diagramon megjeleníteni. Tudja, hogy a tárgyszó és a szakjelzet a könyv témáját fejezi ki. Tudjon a szakjelzet ismeretében a szabadpolcon műveket keresni. Legyen képes - segítséggel - a tárgyi katalógust használva egyszerű keresési feladatokat megoldani. Tudjon forrásokra hivatkozni.
Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez
A helyi tantervnek kerettantervhez kell illeszkednie, annak fejlesztési követelményeit, témaköreit és tartalmait magába kell építenie. A tanulói teljesítmények értékelésekor nem közvetlenül a kerettantervet, nem is a helyi tantervet kell alapul venni, hanem azt, amit a helyi tantervből valóban kellő mélységgel és lelkiismeretességgel megtanítottunk.
Az informatika kerettanterv a továbbhaladás feltételeiként azokat a tevékenységeket és követelményeket írja elő, amelyek a további eredményes munkához nélkülözhetetlenek. A kerettantervnek ez a része azonban nem az elégséges szintet rögzíti, az függhet más tényezőktől is.
Az átfogó tantárgyi mérésekkel megállapítható a helyi tanterv és a helyi oktatás eredményessége valamely általánosabb - például a kerettantervi - követelményrendszerhez mérten. Az ilyen típusú mérés azonban nem alkalmas a tanulói teljesítmények értékelésére, mert nem képes figyelembe venni a helyi sajátosságokat.
A helyi tantervre alapozott feladatlap viszont már alkalmas lehet a tanulói-tanári teljesítmény diagnosztizálására. Az ilyen mérés-értékelés olyan adatokat szolgáltat, amelyek elemzése felhívja a figyelmet a hibákra, a hiányosságokra és lehetőséget teremt a korrigálásra. Ha helyi tudásszint mérést végzünk, a feladatlapok összeállításánál ügyeljünk az ismert metodikai szempontokra.
Az informatika tantárgy az eszközök gyakorlati használatára helyezi a hangsúlyt. Az elméleti feladatok mellett, szerepeltetni kell a (számítógéppel ill. egyéb informatikai eszközökkel megoldandó) gyakorlati feladatokat is. Az ismeretközlésnél nagyobb súlyt kap a készség-, képességfejlesztés. Amikor azt állítjuk, hogy az informatika gyakorlatorientált készségfejlesztő tantárgy, valójában nem egészen az elmélet és a gyakorlat arányára gondolunk. A gyakorlat szó itt a különféle szoftverek (eszközök, rendszerek) használatára, kezelésére utal és nem arra, hogy a jobbára manuálisan végzett kommunikációs műveletek közben nem kell megfeszített szellemi (problémamegoldó, logikai vagy kreatív művészi) munkát végezni. Ezt a számonkérésnél és értékelésnél is szem előtt kell tartanunk.
Fontos az is, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a feladatsor megoldásához. Törekedni kell arra, hogy a feladat megoldásához más szaktárgyi tudást és készséget, vagy egyéb ismeretet csak minimális mértékben használjunk, helyesebben, ha használunk, akkor azt kellő alapossággal ismertessük, értelmezzük. (Különben nem csak informatika-tudást értékelünk, hanem pl. a matematikatudást vagy szövegértést is.) A feladatok ne legyenek sem túl szokatlanok, sem túl bonyolultak, az órai gyakorlathoz igazodjanak. De legyen olyan feladat is, amely a tehetségesebb és gyakorlottabb tanulóknak szól. A feladatlapnak kellő számban kell tartalmaznia egyszerű, az adott téma alapvető ismereteire építő, begyakorolt rutinfeladatot. Ezeket a feladatokat az érdeklődő, szorgalmas de az informatika iránt nem túl fogékony tanulók is sikeresen megoldják, így elkerülhetők a felesleges kudarcélmények. Ne feledjük, az informatikaoktatás egyik általános célja; fenntartani a tanuló érdeklődését az informatika iránt. Minden feladat egyértelmű legyen, pontosak legyenek az utasítások. Következetesen használjuk a fogalmakat és a konvenciókat. Csak azt szabad értékelni, amit a feladat egyértelműen kér (előír). A tanulónak ne kelljen kitalálnia, hogy a kérdéseken túlmenően mire vagyunk még kíváncsiak. Amit a feladat kérdez, azt viszont mindenképpen értékelni kell.
A tanulók számonkérése során a hagyományos osztályozás mellett használjuk a rövidebb-hosszabb szóbeli értékelést is. Legyünk következetesek és igazságosak. Különböztessük meg a diagnosztikus értékelést a minősítő értékeléstől. A tanulást segítő diagnosztikus értékelés úgy hatékony, ha megadjuk a javítás lehetőségét, hiszen legfőbb feladatunk a tanuló informatikai kompetenciáinak fejlesztése. Ez az értékelés a tanulási folyamat irányításának eszköze, nem a tanulók rangsorolása. Ezzel szemben a végső minősítő jegynek az informatika tudásszintet kell tükröznie, nem más szaktárgyi tudást, nem a magatartást vagy egyéb szempontot.
A tanulók számonkérése értékelése és önértékelése lehetőleg sokféle formában szóbeli, írásbeli és gyakorlati módon elegendő gyakorisággal történjen. Javasolt a folyamatos órai ellenőrzés és értékelés, például ellenőrző kérdések, gondolkodtató kérdések formájában, vagy egy-egy gyakorlati részfeladat megoldása kapcsán.
Szóbeli felelet lehet egy-egy kérdésre adott válasz, hozzászólás, kiselőadás, például az informatika történetéből, beszámoló valamely összetett feladat megoldásáról. Írásbeli munka lehet fogalmakat, ismereteket, vagy a problémamegoldást ellenőrző dolgozat, nagyobb otthoni vagy könyvtári munkára építő házi dolgozat, vagy témazáró elméleti feladatlap. A tanulóknak legtöbbször gyakorlati feladatokat kell megoldaniuk az operációs rendszert és a különböző alkalmazásokat vagy a könyvtárat használva.
A házi feladatok csak szorgalmi vagy nem rendszeres feladatok lehetnek, mert nincs minden tanulónak számítógépe, illetve nincs elegendő délutáni gépidő az iskolákban. Javasolt a csoportmunka, amelynek során a tanulók önálló munkavégzéssel oldanak meg komplex (érdekes!) feladatokat, a tanultakat a gyakorlatban alkalmazzák. A munka célja lehetőleg hasznos, szép, érdekes "termék" legyen.
Függelék
A kerettanterv megvalósításának tárgyi feltételei
Az informatika oktatásához szaktanterem szükséges: elektromos hálózat, fehértábla, ergonómiailag megfelelő számítógépasztalok, megfelelő világítás. Annyi számítógép, hogy lehetőleg minden diáknak jusson. Szükséges helyi hálózat szerverrel, nagysebességű internet kapcsolattal, hálózati nyomtatóval és szkennerrel. Ajánlott projektor, amely segíti a tanári bemutatást, az irányított közös munkát.
Az informatika kerettanterv feltételezi a multimédia számítógépes hátteret, megfelelő méretű memóriával és háttértárakkal CD-vel (DVD-vel), hangkártyával, hangszóróval, mikrofonnal. Feltételezi továbbá a jogtiszta programokat: grafikus operációs rendszert, szükséges segédprogramokkal, (vírusellenőrző, tömörítő programokkal, lejátszó programokkal) böngésző, rajzoló, képszerkesztő programokkal, továbbá szövegszerkesztőt, táblázatkezelőt, bemutató-készítőt, valamint magas szintű programozási nyelvet. Szükségesek az oktatóprogramok és a digitális oktatási anyagok. Használni kell a Sulinet Digitális Tudásbázis ingyenes oktatási segédanyagait is.
Célszerű az informatika szakteremben nyomtatott anyagokat is hozzáférhetően elhelyezni: hardver dokumentációt, felhasználói kézikönyveket, programozói kézikönyvet, feladatgyűjteményeket, számítástechnikai szakszótárt, szakkönyveket, folyóiratokat, transzparenseket és képeket.
Legalább néhány példányban szükség van más informatikai eszközökre is: digitális fényképezőgépekre, tévére, játék- és oktatórobotokra, mobiltelefonokra, számológépekre. A hatékony oktatáshoz szükséges egy iskolai könyvtár is.
Az informatika oktatásához a megfelelő tankönyv ajánlott, amely alkalmas egyéni tanulásra, felkészülésre is. A saját jegyzet készítése fontos, de nem pótolja a rendszerezett ismereteket nyújtó tankönyvet. A tanulás tanítása az informatika tantárgynak is feladata. A multimédia oktatóprogramok és oktatási részanyagok széles skálája segíti az önálló tanulást. A papír alapú tankönyv mellett, célszerű „digitális könyvet” (digitális oktatási anyagot) is használni, különösen, ha több tanulónak van otthon számítógépe. Fontos, hogy a hagyományos tankönyv és az „elektronikus könyv” is vegye figyelembe a fejlesztési követelményeket, a tartalmakat és a belépő tevékenységeket.
TERMÉSZETISMERET
5-6. évfolyam
Célok és feladatok
A Természetismeret tantárgy tartalmában és szemléletében szervesen épül az 1-4. évfolyam környezetismeret tantárgyára, azzal egységes rendszert alkot, az alapkészségek megerősítését, fejlesztését, hangsúlyozza.
Célja az 1-4. évfolyamon megalapozott ismeretek, és készségek továbbfejlesztése mind az elemi természettudományos megismerés módszereinek tekintetében, mind az egészséges és környezettel harmonikus életvezetési szokások kialakításában, vagyis elősegíti a tanulókban azokat a képességeket, amelyek a környezettel összehangolt konstruktív kapcsolathoz szükségesek.
Ennek érdekében elősegíti, hogy a tanulók képessé váljanak a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére. A tantárgy vizsgálódásának középpontjában ezért nem az egyes természettudományok alaptételei, az egyes szaktudományos ismeretek elkülönülése áll, hanem az élő- és élettelen természet konkrét valósága, a természettudományi kapcsolatok érzékeltetése, a jelenségek, a táj és a környezet bemutatása. A megismerés lényege, hogy a környezet egységes egész, és állandóan változó rendszer, melyben az ember természeti- és társadalmi lényként él. Ebből következőleg a természet komplex, holisztikus.
Az 5-6. évfolyamon tanuló gyermek természettudományos gondolkodását jobbára még a szemléletes képi tartalmak jellemzik, de ebben az életkori szakaszban már megalapozódnak annak absztrakt kategóriái is. Ugyanakkor a valóságos természeti folyamatok, összefüggések, törvényszerűségek megértéséhez szükséges térbeli és időbeli elvonatkoztatás képessége egyre árnyaltabb, és biztosabb képzetek kialakítását teszi lehetővé. Az elemi természettudományos nevelés fontos feladata tehát a konkretizálásra és általánosításra építve az elvonatkoztatás képességének alapozása, az egyszerű absztrakt fogalmak, ítéletek és következtetések használatának megtanítása.
A tanult ismeretek alapján elvárható cél, hogy a gyermekek egyre biztosabban igazodjanak el (tájékozódjanak) közvetlen, majd távolabbi környezetükben, a közvetlenül, majd közvetetten megismerhető természeti folyamatok, történések körében. Ismerjék a megfelelő eszközöket és módszereket ezek megvalósítására. Továbbra sem törekszünk, az elvont tudományos fogalmak meghatározására, definíciószerű megtanítására. Ebben az életkori szakaszban a természettudományos gondolkodáshoz szükséges képességeket kell megalapoznunk. Kívánatos, hogy a gyermekek a természetismeret tantárgy képzési folyamatában találkozzanak az értelmes, összefüggésekre épülő tanulás eljárásaival, gyakorolhassák azokat egyénileg és társaikkal együttműködve is. A közös tevékenység során a közösség demokratikus működésének értéke, és jellemző szabályai is tudatosulhatnak a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelő szinten. Legyen módjuk kielégíteni egyéni érdeklődésüket, illetve szerezhessenek örömteli megismerési, tanulási élményeket. A lehetőségekhez képest segítsen a tantárgy az iskolán kívül szerzett ismeretek feldolgozásában is.
A természetismeret tanítása során a környezet állapota iránti érzékenység, az ökológiai szemlélet, valamint a helyes környezeti attitűdök, magatartás, értékrend alakítására is figyelmet fordítunk. Támogassuk a tanulókat a környezetük használatára vonatkozó helyes döntéseik meghozatalában, segítsük környezettudatuk, felelősségérzetük fejlődését.
Fontos feladat a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hagyományok tudatosítása, az ápolásukra történő nevelés.
Mind a természetismeret tanulása során elsajátított ismereteknek, mind a gondolkodási képességeknek biztonságos alapot kell képezniük a későbbi természettudományos tantárgyak - a fizika, a kémia, a biológia és egészségtan, illetve a földrajz (földünk és környezetünk)- elsajátításához.
Kiemelt fejlesztési feladatok
Énkép, önismeret
A természetismeret tanítás célja, hogy a természettudományos gondolkodáshoz szükséges képességeket megalapozza. Ennek érdekében fontos a gyermekek tevékenykedtetése, a közvetlen tapasztaláson alapuló ismeretszerzés megvalósítása. A tanulási tartalmak elsajátításának így a tanulók maguk is aktív részeseivé kell, hogy váljanak, s az értékek megnevezése és azonosítása során énképükbe integrálják az újabb és újabb ismereteket.
Hon- és népismeret
A természetismeret tárgy lehetőséget nyújt hazánk természeti földrajzának, és társadalmi- gazdasági életének bemutatására az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten. Megismerteti a tanulókkal a városi és falusi környezet és mindennapi élet sajátosságait, hagyományait és különbözőségeit. Megalapozza a diákokban a nemzettudatot, hazaszeretetet. Elősegíti a természeti és társadalmi környezet megismerését, kölcsönös egymásra hatásuk felismerését, az emberi tevékenységek környezet- formálásának és átalakításának felelősségét.
Környezeti nevelés
Törekednünk kell a környezettudatos, a környezetért felelősséget érző, a környezettel szemben „gazda szemléletű” magatartás kialakítására. A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete és szeretete, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Értsék meg a természeti környezet védelmének szükségességét a fenntartható gazdaság- és fejlődés érdekében.
Információs és kommunikációs kultúra
Kiemelt feladatunk a megismerési képességek fejlesztése. A tanulók váljanak nyitottá a természet szépségei, értékei, illetve a környezeti problémák iránt. Legyenek képesek a természeti, és az ember alkotta környezetről különféle módon szerzett ismereteiket egymással összehasonlítani, csoportosítani, rendszerezni, egyszerű vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, megtervezni, és azok eredményeit elemezni, kiértékelni. Legyen gyakorlatuk a különböző természeti tárgyak, élőlények, jelenségek minőségi és mennyiségi jellemzőinek elemi szintű összehasonlításában, mérésében, az adatok ábrázolásában. Ismerjék és használják a vizsgálódásokhoz, mérésekhez szükséges eszközöket, és kezeljék azokat balesetmentesen, környezetkímélő módon. Szerezzenek gyakorlottságot a mindennapi életben előforduló mérésekben, a hosszúság, az űrtartalom, a sűrűség, a nyomás, a hőmérséklet és az idő mértékegységeinek használatában.
Tájékozottak legyenek a természettudományos megismerés folyamatáról, a természettudományok fejlődéséről.
Tudják, hogy a természettel kapcsolatos ismereteiket felkészültségüknek megfelelő könyvek, cikkek olvasása, a rádió és a televízió adásainak hallgatása, nézése, a számítógépes kapcsolatteremtés révén is fejleszthetik, de sok téves nézettel is találkozhatnak.
Tudjanak önállóan problémákat megfogalmazni a környezetükre vonatkozólag, beszámolni a saját tapasztalataikról, álló- és mozgóképekről, történetekből, leírásokból, a különböző kommunikációs eszközökből szerzett ismereteikről önállóan. Tudjanak írásban válaszolni ismereteiknek megfelelő szóbeli vagy írásbeli kérdésekre. Tudjanak egyszerű jelenségeket, folyamatokat, összefüggéseket vázlatosan ábrázolni.
Legyenek tájékozottak arról, hogy a természettudományok milyen meghatározó szerepet töltöttek be új kérdések felvetésében és az emberiség problémáinak megoldásában, az élet minőségének javításában. Értékeljék, tiszteljék a tudósok kiemelkedő eredményeit, kitartó szorgalmát.
Ismeretszerzés, tanulás
Tegyük érdekeltté tanulóinkat a természeti környezet ismereteinek befogadására. Motiváljuk őket minél több közvetlen tapasztalatszerzés biztosításával (tanulmányi séták, kirándulások, erdei iskola, kísérletek, film- és képvetítés). Az eredményes tanulás módszereinek és technikáinak elsajátíttatása során biztosítsuk a csoportos tanulást, a kooperatív csoportmunka lehetőségét. Erősítsük a megfigyelési, megnevezési, és felismerési képességeket, a memória és gondolkodási kultúra fejlődését. Törekedjünk a gondolkodási képességek: a rendszerezés, a tapasztalatszerzés, az összefüggések felismerésére és a problémamegoldás (analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás, konkretizálás) fejlesztésére, és a mindennapokban történő felhasználására. Tudják a tanulók ismereteiket megadott szempontok szerint rendszerezni, a lényeges tulajdonságokat a lényegtelentől elkülöníteni, a jellemző tulajdonságokat kiválasztani, azok alapján általánosítani, majd elvonatkoztatni. Megfigyeléseiket, tapasztalataikat a tanult szakkifejezések alkalmazásával, tanári segítséggel tudják megfogalmazni és önállóan, rajzban és írásban rögzíteni. Tanári segítséggel legyenek képesek tájékozódni egyszerűbb enciklopédiákban, lexikonokban, tudjanak ismeretekhez jutni különböző szöveges és képi ismerethordozókból, az elektronikus médiából. Tudjanak térképen tájékozódni, térképvázlatot készíteni. Tudják magyarázni az egyszerű természeti jelenségek és folyamatok okait, az egyszerűbb technikai eszközök (hőmérő, csapadékmérő, szélkanál, szélzsák) működését. Tanári segítséggel tudják összehasonlítani a környezetében megnyilvánuló kölcsönhatásokat, változásokat. Legyenek képesek a megfigyelt és megvizsgált élőlények életmódjára, testfelépítésére, az élettelen és az élő környezetükhöz fűződő kapcsolataikra vonatkozó tárgyilagos ismeretek megszerzésére. Tudják felhasználni, alkalmazni a mindennapi élet problémáinak megoldásában az elemi természettudományos ismereteiket. Lássák be, hogy környezetük állapota saját egészségükre is hatással van, igényeljék az egészséges életkörülményeket. Ismereteik ébresszék rá, őket, hogy maguk is felelősek a természet jövőjéért, a környezet egészséges állapotának fenntarthatóságáért.
Tájékozottság a földrajzi térben - a tér és a természeti jelenségek
Cél az ismert tér fokozatos kitágítása, és ábrázolása:
- Tájékozódás a lakóhelyen és annak környékén. A térkép és a valóság kapcsolatának meglátása. A valóságból szerzett információk azonosítása térképi információkkal.
- A világtájak ismerete, azok azonosítása a valóságban és a térképen. Felismerés, keresés, iránymeghatározás térképen.
- A keresőhálózat használata. A földrajzi fokhálózat ismerete.
- Távolságra vonatkozó becslések, egyenes vonal menti távolságok mérése.
- Az alapvető földrajzi-környezeti jelenségek, folyamatok térbeli rendjének felismerése hazai példák alapján.
- A közvetlen környezetben előforduló természetes és mesterséges elemek méretbeli nagyságrendjének becslése.
- Vázlatrajz készítése a lakóhelyről és környékéről.
- Eligazodás domborzati, közigazgatási, egyszerű tematikus és a lakóhelyi környezetet ábrázoló térképeken.
- Elemi leolvasások térképekről tanári irányítással.
- Magyarország elhelyezkedésének ismerete Európában és a Földön.
Tájékozottság az időben - az idő és a természeti jelenségek
Gyakorlat szerzése az idő mérésében, a különböző folyamatok időtartamának becslésében, a környezetben lezajló folyamatok időrendiségének felismerésében (pl.: az időjárásban, és az élővilág változásában, a felszínformálódásban, az életmódban, a termelő tevékenységben). Periodikus jelenségek felismerése. Tudatosuljon, hogy az idő múlásával természeti és társadalmi környezetünk is változik.
Tájékozottság a környezet anyagaiban
A környezetükben előforduló legfontosabb - különböző szerveződési szintű - anyagok alapvető tulajdonságainak ismerete. A hazai gazdaságban legtöbbször felhasznált szerves és szervetlen anyagok (zöldségek, gyümölcsök, víz, kőzetek, talaj…) csoportosítása. A leggyakrabban előforduló kőzetek felismerése. A lakóhely és környékének környezetét leginkább károsító anyagok és folyamatok megismerése. A környezetkárosítás csökkentésének lehetőségei.
Tájékozottság a környezet kölcsönhatásaiban
A hazai tájak életközösségeinek ökológiai szemléletű jellemzése, az élőhelyek földrajzi sajátosságainak felismerése és kapcsolataikban, kölcsönhatásaikban történő bemutatása.
A halmazállapot-változásokról tanultak összekapcsolása időjárási jelenségekkel. Az időjárás és az éghajlat jelenségeinek értelmezése, elemzése Kárpát-medencében előforduló példák alapján.
A természeti környezet közvetlen hatásainak felismerése a társadalmi-gazdasági folyamatokban hazai példák alapján.
A földrajzi környezetre kifejtett emberi, társadalmi hatások és az azokból adódó problémák felismerése, megoldási módok keresése.
Az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító folyamatok felismerése a lakóhelyen és környékén.
Tájékozottság hazai földrajzi-környezeti kérdésekben
A tágabb lakókörnyezet, a hazai tájak természeti és társadalmi-gazdasági értékeinek megismerése a hazához való kötődés kialakítása érdekében.
A társadalmi-gazdasági élet természeti adottságokkal való kapcsolatának érzékelése a lakóhelyről és annak környékéről vett példák alapján.
Az életmód és a gazdálkodás változásai a Kárpát-medencében az eltérő jellegű földrajzi tájaknál megismert példák alapján.
A helyi környezet (iskola, település) természeti, társadalmi, környezeti értékeinek és problémáinak felismerése.
Magyarország nemzetközi jó hírének kialakítása (pl.: gazdasági termékek, „hungarikumok”).
Tájékozottság regionális és globális földrajzi-környezeti kérdésekben
A különböző adottságú nagytájak eltérő természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzőinek felismerése.
Az életmódban, a szokásokban bekövetkezett változások érzékelése (pl.: a táplálkozásban, a ruházkodásban, az építkezésben, a közlekedésben, a kereskedelemben és a háztartásban).
A társadalmi-gazdasági és környezetei folyamatok kapcsolatának érzékelése a lakóhelyi környezetben és Magyarországon.
Annak felismerése, hogy milyen hatással van a környező világ a hazai környezet állapotára.
A természet- és a környezetvédelem alapvető céljainak megismerése saját tapasztalatok alapján (pl.: tanulmányi séta, tanulmányi kirándulás, erdei iskola).
Annak felismerése, hogy a környezet védelméért mindannyian személyesen is felelősek vagyunk.
Ismeretek szerzése a legfontosabb környezeti veszélyekről lakóhelyi és hazai példák alapján.
5. évfolyam
Évi óraszám: 74
Belépő tevékenységformák
Konkrét fogalmak kialakítása egyszeri és rendszeres észlelés, megfigyelés, vizsgálat, egyszerű kísérlet alapján.
A vizsgált történések közül a természeti jelenségek megkülönböztetése másoktól.
Konkretizálás és általánosítás a megfigyelt jelenségekre építve.
A megismert természeti jelenségekben az anyag változásainak alapfokú értelmezése.
Az egyszerű jelenségek okszerű magyarázata.
A szöveges és képi információk értelmezése, rendszerezése, egyszerű következtetések megfogalmazása.
Egyszerű mérések és kísérletek önálló elvégzése és eredményeik értelmezése.
A tanulói tevékenységek anyag- és energiatakarékos megvalósítása.
Iránymeghatározás térképen, tájékozódás, egyenes vonalú távolságmérés.
A főbb felszínformák bemutatása példák alapján, álló- és mozgóképen, térképen.
Információk nyújtása közvetlenül a valóságos környezet megfigyelésével, vizsgálatával (kirándulások, tanulmányi séták, kísérletek), valamint közvetve ismeretterjesztő kiadványok, képek, filmek, modellek segítségével, az elektronikus média biztosította lehetőségek alkalmazásával.
A környezetben megfigyelt élőlényekre vonatkozó köznapi ismeretek természettudományos szemléletű bővítése és rendszerezése.
Szabatos fogalomhasználat konkrét fogalmi szinten.
A megismert élőlények testfelépítése és életmódja közötti alapvető összefüggések felismertetése.
| TÉMAKÖR | TARTALOM |
| Megismerési módszerek fejlesztése | Megfigyelés, vizsgálódás adott szempont szerint, a megfigyelést segítő egyszerű eszközök használatával. Megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek tapasztalatainak értelmezése, egyszerű megfogalmazása, rögzítése, ábrázolása. Az alapvető fizikai változásokat jellemző mennyiségek mérése, egyszerű kísérletek reprodukálása. Alapfokú tájékozódás a térben, a valóság és annak képi, térképi ábrázolása révén. A rész és egész viszonyának értelmezése. Oksági kapcsolatok, összefüggések felismerése, egyszerű magyarázata példák segítségével. Információszerzés ismeretterjesztő természetismereti kiadványok, térképek, filmek segítségével. A könyvtár, a bemutatóhelyek, és a valóságos környezet információforrásként való felhasználása. |
| Tájékozódás a térképen, térképismeret | A térkép fogalma, méretaránya, jelrendszere. Irány és távolság meghatározása, mérés a települési, közlekedési és turistatérképen. Helymeghatározás ismert terepet bemutató térképen, turistatérképen, közigazgatási térképén. Keresőhálózat, kilométer-hálózat használata a térképen, tájékozódás a fő világtájak alapján. A magasság meghatározása (leolvasása). |
| Az időjárás és az éghajlat elemei | Az időjárás elemei. Napsugárzás jellemzői. Felmelegedés, hőterjedés, hőmérséklet. A hőmérséklet észlelése, mérése. A hőmérséklet napi és évi változása, a hőmérséklet ingadozása. Halmazállapot-változások a természetben: olvadás és fagyás, párolgás, és lecsapódás. A szél fogalma, iránya. A csapadék keletkezése, csapadékformák. A szélsőséges időjárási viszonyok által okozott hazai veszélyhelyzetek (árvíz, villámcsapás, erdőtűz, szélvihar, hóvihar) és azoknak megfelelő magatartás. Éghajlat fogalma. Hazánk éghajlatának jellemzői. |
| A földfelszín változása | A hőingadozás és a fagyhatás felszínalakító hatása. A szél és a csapadék felszínformáló munkája. A víz körforgása és felszínformálása a természetben. Folyóvizek, állóvizek. A víz tisztítása egyszerű módszerekkel. A felszínformák: a hegységek és alföldek kialakulása. A legjellemzőbb kőzetek tulajdonságai. A talaj keletkezése, jellemzői. A talaj védelme. Az emberi tevékenység felszínformáló hatása. A táj arculatának védelme. Felelős magatartás a természetben. |
| Környezetünk élővilága | A gyümölcsös és zöldségeskert legfontosabb növényeinek (szilvafa, almafa, szőlő, paradicsom, sárgarépa, fejes káposzta, burgonya, vöröshagyma) testfelépítése, élete, környezeti igénye és termesztése. A gyümölcsök és zöldségfélék károkozói (cserebogár, káposztalepke, peronoszpóra). A gyümölcsök és zöldségfélék szerepe táplálkozásunkban. Leggyakoribb háziállataink (sertés, szarvasmarha, házityúk, házimacska, kutya) testfelépítése, élete. Legismertebb ház körül élő állataink (házi egér, fecske, földigiliszta), kedvtelésből tartott állatok, társállatok. A város és jellemző élőlényei. A legfontosabb állatvédelmi szabályok. |
A továbbhaladás feltételei
Legyenek képesek konkrét természeti formák, tárgyak, élőlények és egyszerű jelenségek, folyamatok megfigyelésére, tapasztalatainak rögzítésére élőszóban, rajzban és írásban. Tudják felidézni a természeti és az ember által létesített környezetre vonatkozó konkrét, szemléletes képi tartalmakat. E képzetek alapján tudjanak ítéleteket alkotni, következtetéseket levonni.
Legyenek képesek a leggyakoribb térképjelek alapján elemi térképhasználatra. Fogalmazzák meg milyen az aktuális időjárás. Tudják a tanult mértékegységek alkalmazásával a vizsgált jelenségeket mennyiségileg is jellemezni, és a mért adatokat értelmezni. Tudják megkülönböztetni a különböző halmazállapotokat és értsék azok változásait. Jellemezzék az évszakokat időjárásuk szerint. Ismerjék az időjárást kialakító legfontosabb tényezőket. Jellemezzék éghajlatunkat. Ismerjék az időjárási események és a felszín változása közötti összefüggéseket.
Ismerjék fel a megfigyelt táj legfontosabb felszínformáit. Tudják értelmezni az egyszerű felszínformákat kialakulásuk szerint. Tudjanak jellemző tulajdonságokat mondani megfigyelt kőzetmintákról. Ismerjék fel az emberek földrajzi környezetet veszélyeztető tevékenységét. Értsék meg, hogy a környezet állapotának romlásáért az emberek a felelősek.
Tudják megkülönböztetni leggyakoribb gyümölcseinket, zöldségnövényeinket. Megfigyelt tulajdonságaik alapján jellemezzék azokat. Ismerjék a táplálkozásunkban betöltött szerepüket.
Ismerjék fel a települési környezet leggyakrabban előforduló állatait és a háziállatokat. Legyenek tisztában az állatvédelem jelentőségével, erkölcsi szabályaival.
6. évfolyam
Évi óraszám: 55,5
Belépő tevékenységformák
A jelenségekről szerzett tapasztalatok összevetése a tanulók már meglévő képzeteivel, fogalomalkotás az analógiás, az elemző, és az egészleges gondolkodás fejlesztése által. Alkalmazóképes tudás kialakítása.
Természeti folyamatok és egyszerűbb összefüggések felismertetése, magyarázata, bizonyítása, általánosítás és egyszerű elvonatkoztatás.
Önálló és együttműködő ismeretszerzésre, feladat- és problémamegoldásra való felkészítés a különböző ismerethordozók, információforrások alkalmazásával (erdei iskola, tanulmányi séta- és kirándulás, elektronikus média).
Az anyag mérhető tulajdonságainak, kölcsönhatásainak és változásainak elemi szintű értelmezését segítő bemutatások, kísérletek, modellek alkalmazása, megtervezése, baleset-, tűz- és környezetvédelmi szabályok betartásával azok elvégzése, a tapasztalatok kiértékelése (a víz öntisztulása, a füves területek és erdők pusztulása).
Egyszerű tájékozódási gyakorlatok a térképen és a földgömbön a földrajzi fokhálózat segítségével.
Képi információk és szemléletes leírások felhasználásával a földrajzi övezetekre vonatkozó elsődleges képzetek kialakítása.
Magyarország helyzetének, nagytájainak, környezeti értékeinek, életközösségeinek leíró jellegű bemutatása, a hazai tájról alkotott képzetek gazdagítása.
A hazai tájak élővilágának - jellemző társulásainak és fajainak - ökológiai szemléletű jellemzése, a hazai élővilág sokféleségének, értékének bemutatása, környezettudatos magatartás kialakítása.
| TÉMAKÖR | TARTALOM |
| Megfigyelési módszerek fejlesztése | Folyamatos megfigyelés, vizsgálódás több kiválasztott szempont szerint. Az anyagok tulajdonságainak összehasonlítása. Alapfogalmak helyes használata a tapasztalatok értékeléséhez, alapmérések (távolság és hosszúság, terület, térfogat, sűrűség, hőmérséklet és idő), a mértékegységek pontos használata. Egyszerű kísérlet megtervezése, beállítása, elvégzése, a tapasztalatok önálló rögzítése és értelmezése. Balesetvédelem, tűzbiztonság, a tűzoltás szabályai. Alapfokú, biztonságos tájékozódás a térben, térképen és földgömbön, tájékozódás az időben a folyamatok lezajlása alapján. Információszerzés természetismereti kiadványok, térképek, földgömb, film, könyvtár, bemutatóhelyek, elektronikus média és a valóságos környezet által. |
| Tájékozódás a térképen és a földgömbön | A Föld alakja. Elemi tájékozódás a fokhálózat alapján. Tájékozódás Magyarország térképén. Hazánk helye a Kárpát-medencében, Európában, és a Földön. Kontinensek és óceánok elhelyezkedése, földrajzi helyzete. Tájékozódás az időben. Időmérés. A Föld tengely körüli forgása. A napi időszámítás. A Föld Nap körüli keringése. Évi időszámítás. |
| Éghajlat, éghajlati övezetek | A földalak, a földtengely ferdesége, a besugárzás és az éghajlati övezetek kialakulása közötti összefüggések. Az egyes éghajlati övezetek leíró jellemzése. Éghajlatot kialakító és módosító tényezők. |
| Magyarország nagytájainak jellegzetességei | A Kárpát-medence. Magyarország nagytájainak leíró jellemzése (a táj arculata, kialakulása, éghajlati sajátosságai, vizei, környezeti értékei, települési jellemzői, társadalmi életképe). A szűkebb lakókörnyezet, illetve Budapest természeti és társadalmi jellemzői. |
| Hazai tájaink életközösségei | A hazai erdők sajátosságai. Az erdők legjellemzőbb élőlényei. Az erdők jelentősége (táplálkozási kapcsolatok), pusztulásuk okai. A folyók, tavak legjellemzőbb élőlényei. A szennyezés hatása a vízi életközösségekre. A vizek öntisztulása. A hazai vízparti élőhelyek környezeti adottságai. Élőlények a vizek partján. A hazai füves területek kialakulásának környezeti feltételei. A hazai füves területek legjellemzőbb élőlényei. A füves területek jelentősége, pusztulásuk okai. Nemzeti parkjaink. A lakóhely és környékének védett, és védelem alatt nem álló természeti értékei. A hazai élővilág legkiválóbb kutatóinak munkássága. |
A továbbhaladás feltételei
Tudjanak a konkrét környezeti jelenségekből általánosítani, elvonatkoztatni. Ismerjék fel és értsék meg a vizsgált jelenségekben, folyamatokban megmutatkozó oksági kapcsolatokat, összefüggéseket, törvényszerűségeket. Legyenek képesek alapvető méréseket elvégezni és a mért adatokat értékelni. Ismerjék fel ezek közül azokat, amelyek veszélyesek lehetnek, tudják elkerülni azokat! Bemutatás után legyenek képesek egyszerű kísérleteket fegyelmezetten és a balesetvédelmi, érintésvédelmi, tűzvédelmi szabályok betartásával megismételni, a tapasztalt jelenségeket elmondani.
Elemi szinten tájékozódjanak a térképen és a földgömbön a fokhálózat segítségével. Használják a térképet egyszerű földrajzi ismeretek megszerzésére, tudjanak adatokat leolvasni a domborzati és vízrajzi térképekről. Tudják felsorolni a kontinenseket és óceánokat. Legyenek egyszerű, szemléletes képzeteik a földrajzi övezetekről.
Ismerjék fel jellemző álló- vagy mozgóképről és leírás alapján hazánk nagytájait, lakókörnyezetük néhány nevezetes települését, az ország fővárosát.
Tudják felidézhető képzeteik segítségével jellemezni a hazai életközösségeket. Tudjanak egyszerű táplálékláncokat bemutatni. Ismerjék a legjellegzetesebb hazai növény és állatfajok testfelépítését, életmódját. Értsék meg a természet védelmének jelentőségét, a fenntartható gazdaság feltételeit.
Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez
A természettudományos megismerés eszközeinek használatát, alkalmazott módszereit csak sok gyakorlás útján sajátíthatják el tanítványaink. A készségfejlesztés okán elsősorban formatív szemléletű értékelési módszereket és helyzeteket használjunk. Fontos figyelembe vennünk, hogy új megfigyelő, kísérleti eszközök tanulói alkalmazásakor az eszközbiztonság kialakulásáig a gondolkodás nemritkán a tárgyi-cselekvéses szintre esik ismét vissza. Ha nem biztosítunk kellő gyakorlási lehetőséget, akkor előadódhat, hogy a tanulók eszközhasználati képességének fejletlensége a tananyag ismeretét elfedi, s így gyengébb eredményt produkálnak valódi tudásuknál.
Az új tanulási helyzetek (csoportmunka, terepgyakorlat, könyvtárhasználat, bemutatóhelyek meglátogatása) erős érzelmi motiváltsága olykor a tanulók figyelmét a tananyagról, a követelményről magára a helyzetre, az élményre viszi át. A környezethez illeszkedő és az úgynevezett szabadég-iskolai tanulási formákhoz (pl. terepgyakorlat, - projekt, erdei iskola) kötődő megismerés sajátos módszertanát érdemes elsajátítani az ilyen szervezések előtt.
FIZIKA
7-8. évfolyam
Célok és feladatok
Az általános iskolai fizikatanítás az alsóbb évfolyamokon tanított ,,környezetismeret”, ill.,,természetismeret” integrált tantárgyak anyagára épül, azoknak szerves folytatása. A fizikatanítás célja az általános iskolában a gyerekek érdeklődésének felkeltése a természet, ezen belül a fizikai jelenségek iránt. Ez az érdeklődés jelentheti tanulók későbbi természettudományos műveltségének legfontosabb alapozását. Egyszerű jelenségeken, alkalmazási példákon keresztül mutassuk meg, hogy a természet jelenségei kísérletileg vizsgálhatók, megérthetők, és az így szerzett ismeretek a hétköznapi életben hasznosíthatók. Fontos cél, annak tudatosítása, hogy a fizikai ismeretek a technikai fejlődésen keresztül döntő hatással vannak az ember életminőségére, azaz a tudomány, a technika és a társadalom szoros kölcsönhatásában értelmezhető a természettudományok fejlődése. A fizikai ismereteket a természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani lehet szoros összhangban a többi természettudományos tárggyal. Törekednünk kell arra, hogy a fizika kapcsán is megmutassuk, hogy a természet jelenségei komplexek, értelemszerűen integráltak, s a diszciplinaritás (tantárgyszerűség) pusztán a leírásmódunk sajátja.
A fizikaórák akkor válhatnak élményszerűvé és ezáltal hatékonnyá, ha a tananyag bőséges jelenségbemutatásra, sok jól kiválasztott kísérletre épül. A fogalmak bevezetésénél, a törvények megfogalmazásánál a konkrét probléma szempontjából szakszerűen, de a lehető legegyszerűbben kell fogalmaznunk. Ugyanakkor figyelembe kell vennünk, hogy a gyerekeknek vannak előzetes elképzelései a világról, annak működéséről. Ezeket az életkornak megfelelő „gyermeki elképzeléseket” fel kell tárnunk, s ezekből kiindulva kell a képzés során tudatosan építkeznünk. Kerülni kell azokat az absztrakt gondolatmeneteket, melyek nincsenek összhangban a tanulók életkori sajátságaival, s így inkább gátolják, mint segítik a megértést. A fizikai fogalmak közül az általános iskolában azokra helyezzük a hangsúlyt, amelyek konkrét kísérleti tapasztalatokkal kapcsolatosak, túlzott absztrakciót nem igényelnek.
A fizikai fogalmak bevezetése, a törvények megfogalmazása során a tanulók önálló megfigyelő tevékenységét helyezzük a középpontba. Gondot kell fordítani arra, hogy a tanulók kellő gyakorlatot szerezzenek a látott jelenség pontos megfigyelésében és szabatosan el is tudják mondani azt. Ugyancsak fontos, hogy a tanulók össze tudják foglalni, s vita során ütköztetni tudják elképzeléseiket, érvelni tudjanak. A természettudományok közül a fizika az, amely már az alapképzést nyújtó iskolában is érzékeltetni tudja a gyerekekkel, hogy a természet jelenségei kvantitatív szinten, a matematika nyelvén leírhatók. A matematikai formalizmus az általános iskolában csak a legegyszerűbb összefüggésekre - egyenes és fordított arányosság - szorítkozik. Ezek esetében azonban kiemelten fontos feladat a megismert törvények egyszerű számpéldákon történő alkalmazása. A feladatmegoldás a gyakoroltatáson túl szemléletformáló hatású is lehet, ha a tanár olyan feladatokat is ad, (az adatokat előre célszerűen megválasztva), hogy a kiszámított eredmény utólag kísérletileg is ellenőrizhető legyen. Az ilyen feladatok tudatosítják a gyerekben, hogy a fizikapélda nem csupán matematikai feladvány, hanem a természet leírása, amelynek eredménye valódi, mérhető adat. A fizikai gondolkodás fejlesztésében, a tanulók tudásszintjének megfelelő kvalitatív problémák megoldása is lényeges. Ezek a kérdések egy-egy, a hétköznapi életből ismert jelenség magyarázatára, vagy a helyszínen bemutatott kísérlet értelmezésére vonatkozhatnak.
Fejlesztési követelmények
Ismeretszerzési, -feldolgozási és -alkalmazási képességek
A tanuló legyen képes a fizikai jelenségek, folyamatok megadott szempontok szerinti tudatos megfigyelésére, igyekezzen a jelenségek megértésére. Legyen képes a lényeges és lényegtelen tényezők elkülönítésére.
Tudja a kísérletek, mérések eredményeit különböző formákban (táblázatban, grafikonon, sematikus rajzon) irányítással rögzíteni. Tudja kész grafikonok, táblázatok, sematikus rajzok adatait leolvasni, értelmezni, ezekből tudjon egyszerű következtetéseket levonni.
A tanuló tudja érthetően elmondani, ismereteinek mennyisége és mélysége szerint magyarázni a tananyagban szereplő fizikai jelenségeket, törvényeket, valamint az ezekhez kapcsolódó gyakorlati alkalmazásokat.
Tudjon egyszerű kísérleteket, méréseket végrehajtani. Legyen tapasztalata a kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában.
Szerezzen jártasságot a tananyagban szereplő SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek használatában, a mindennapi életben is használt mértékegységek átváltásában.
Legyen képes megadott szempontok szerint használni különböző lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket és multimédiás oktatási anyagokat. Tudja, hogy a számítógépes világhálón a fizika tanulását, a fizikusok munkáját segítő adatok, információk is megtalálhatók. Értse a szellemi fejlettségének megfelelő szintű ismeretterjesztő könyvek, cikkek, televízió- és rádióműsorok információit. Alakítsunk ki benne kritikai érzéket a tudományosan nem alátámasztott,,szenzációs újdonságokkal”, elméletekkel szemben.
Értékelje a természet szépségeit, tudja, hogy a természetet, környezetünket védeni kell. Ismerje a tananyag természet- és környezetvédelmi vonatkozásait, törekedjék ezeknek alkalmazására.
Tájékozottság az anyagról, tájékozódás térben és időben
Ismerje fel a természetes és mesterséges környezetünkben előforduló anyagok tanult tulajdonságait. Tudja az anyagokat tanult tulajdonságaik alapján csoportosítani.
Tudja, hogy a természeti folyamatok térben és időben zajlanak le, a fizika vizsgálódási területe a nem látható mikrovilág pillanatszerűen lezajló folyamatait éppúgy magában foglalja, mint a csillagrendszerek évmilliók alatt bekövetkező változásait.
Legyen gyakorlata a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslésében, tudja ezeket összehasonlítani. Legyen áttekintése a természetben található méretek nagyságrendjéről.
Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudományok fejlődéséről
Tudatosuljon a diákokban, hogy a természet megismerése hosszú folyamat, jelenleg jóval többet tudunk fizikai világunkról, mint a korábbi évszázadok emberei, de biztosan sokkal kevesebbet, mint az utánunk jövő nemzedékek. A tanult fizikai ismeretekhez kapcsolódva tudja, hogy mely történelmi korban történtek és kiknek a nevéhez köthetők a legfontosabb felfedezések. Ismerje a kiemelkedő magyar fizikusok, mérnökök, természettudósok munkásságát.
Értse, hogy a fizika és a többi természettudomány között szoros kapcsolat van, kutatóik különböző szempontból és eltérő módszerekkel, de ugyanazt az anyagi valóságot vizsgálják.
7. évfolyam
Évi óraszám: 55,5
Belépő tevékenységformák
Egyszerű mechanikai és hőtani jelenségek megfigyelése, a tapasztalatok önálló, szóbeli összefoglalása. A hétköznapi életben is használt fizikai szakszavak tartalmi pontosítása, az új szakkifejezések szabatos használata. Mindennapi eszközökkel, házilag elvégezhető egyszerű mechanikai és hőtani kísérletek összeállítása, diák-kísérletgyűjtemények alapján, bemutatás és értelmezés egyéni vagy csoportmunkában. Összefüggések felismerése egyszerű mechanikai és hőtani kísérletekben.
Egyszerű mérések adatainak felvétele, táblázatba foglalása és grafikus ábrázolása, az ábrázolt függvénykapcsolat kvalitatív értelmezése.
Út és időmérésen alapuló átlagsebesség-meghatározás elvégzése az iskolán kívül (pl. gyaloglás, futás, kerékpár, tömegközlekedési eszközök).
A tanult mechanikai és hőtani alapfogalmak és a mindennapi gyakorlat jelenségeinek összekapcsolása, egyszerű jelenségek magyarázata. A hőtan különösen alkalmas a jelenségeket értelmező - a tanulók által alkotott - modellek feltárására, a különböző eléképzelések ütköztetésére, megvitatására, a természettudományos érvelés gyakorlása.
Elemi számítások lineáris fizikai összefüggések alapján.
Ismerkedés az iskolai könyvtár fizikával kapcsolatos anyagaival (természettudományi kislexikon, fizikai fogalomtár, kísérletgyűjtemények, ifjúsági tudományos ismeretterjesztő kiadványok stb.) tanári irányítással. Ismerkedés az iskolai számítógépes hálózat (Sulinet) válogatott anyagaival kisebb csoportokban, tanári vezetéssel.
| Témakörök | Tartalmak |
| A testek mozgása |
| Az egyenes vonalú egyenletes mozgás | Egyszerű út- és időmérés. A mérési eredmények feljegyzése, értelmezése. Út-idő grafikon készítése és elemzése. Az út és az idő közötti összefüggés felismerése. A sebesség fogalma, a sebesség kiszámítása. A megtett út és a menetidő kiszámítása. |
| Az egyenletesen változó mozgás | Az egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata (pl. lejtőn mozgó kiskocsi). A sebesség változásának felismerése, a gyorsulás fogalma. Az átlag- és a pillanatnyi sebesség fogalma és értelmezése konkrét példákon. |
| A dinamika alapjai |
| A testek tehetetlensége és tömege | Egyszerű kísérletek a tehetetlenség megnyilvánulására. A tehetetlenség törvénye. |
| Erő és mozgásállapot változás | A test mozgásállapot változása mindig egy másik test által kifejtett erőhatásra utal. (Egyszerű kísérletek.) Az erő mérése rugós erőmérővel. Az erő mértékegysége, az erő ábrázolása. |
| Erőfajták | Gravitációs erő (a Föld vonzása a testekre). Súly (és súlytalanság). Súrlódás és közegellenállás (gyakorlati jelentősége). Rugóerő (a rugós erőmérő működése). |
| Egy testre ható erők együttes hatása | Egy egyenesbe eső azonos és ellentétes irányú erők összegzése, az erőegyensúly fogalma |
| Erő-ellenerő | Az erő két test közötti kölcsönhatásban. (Egyszerű kísérletek.) |
| A mechanikai munka | A munka értelmezése, mértékegysége. Egyszerű számításos feladatok a munka, erő és az út kiszámítására. A mechanikai energia fogalma |
| Az egyszerű gépek: emelő, lejtő | A forgatónyomaték kísérleti vizsgálata, sztatikai bevezetése, a forgatónyomaték kiszámítása. Az egyensúly feltétele emelőkön (az egyensúly létesítéséhez szükséges erő ill. erőkar kiszámítása). Az egyszerű gépek gyakorlati haszna. |
| A nyomás |
| Szilárd testek által kifejtett nyomás | A nyomás értelmezése egyszerű kísérletek alapján, a felismert összefüggések matematikai megfogalmazása, a formula alkalmazása. |
| Nyomás a folyadékokban és gázokban | A hidrosztatikai nyomás. A hidrosztatikai nyomás kísérleti vizsgálata, a nyomást meghatározó paraméterek. Közlekedőedények (egyszerű kísérletek, környezetvédelmi vonatkozások pl. kutak, vizek szennyezettsége). |
| Arkhimédész törvénye, a testek úszása | A felhajtóerő kísérleti vizsgálata. Az úszás, lebegés, elmerülés feltételei. Egyszerű feladatok Arkhimédész törvényére. |
| Hőtan |
| Hőtani alapjelenségek | Hőmérséklet és mérése. A hőtágulás jelensége szilárd anyagok, folyadékok esetén, a hőtágulás jelensége a hétköznapi életben. |
| Hő és energia | A testek felmelegítésének vizsgálata a fajhő és mérése, az égéshő. Energiamegmaradás termikus kölcsönhatás során. |
| Halmazállapotok, halmazállapot- változások | Az anyag atomos szerkezete, halmazállapotok. A halmazállapot-változások - olvadás, fagyás, párolgás, forrás, lecsapódás - jellemzése, hétköznapi példák. Az olvadáspont, forráspont fogalma. Az olvadáshő, forráshő értelmezése. A halmazállapotváltozás közben bekövetkező energiaváltozások kiszámítása. |
| Munka és energia | A testek melegítése munkavégzéssel, a termikus energia felhasználását munkavégzésre: hőerőgépek működésének alapjai. |
| Energia-megmaradás | Az energia megmaradásának tudatosítása, kvalitatív szintű érzékeltetése egyszerű példákon. A különböző energiafajták bemutatása egyszerű példákon. |
| Teljesítmény és hatásfok | A teljesítmény és hatásfok fogalma. |
Továbbhaladás feltételei
A tanuló legyen képes egyszerű jelenségek, kísérletek irányított megfigyelésére, a látottak elmondására, egyszerű tapasztalatok életkorának megfelelő értelmezésére.
Tudja értelmezni és használni a tanult fizikai mennyiségeknek (út, sebesség, tömeg, erő, hőmérséklet, energia, teljesítmény) a mindennapi életben is használt mértékegységeit.
Ismerje fel a tanult halmazállapot-változásokat a mindennapi környezetben (pl. hó olvadása, vizes ruha száradása, stb.)
Legyen tisztában az energia-megmaradás törvényének alapvető jelenőségével. Értse, hogy egyszerű gépekkel csak erőt takaríthatunk meg, munkát nem.
Legyen képes kisebb csoportban, társaival együttműködve egyszerű kísérletek, mérések elvégzésére, azok értelmezésére.
8. évfolyam
Évi óraszám: 55,5
Belépő tevékenységformák
Egyszerű elektromos és fénytani jelenségek megfigyelése, a látottak elemzése, szóbeli összefoglalása, modellalkotás.
Ok-okozati kapcsolatok felismerése egyszerű kísérletekben.
A szakszókincs bővítése, a szakkifejezések helyes használata.
A kísérletező készség fejlesztése: diák-kísérletgyűjtemények (pl. Öveges-könyvek) tananyaghoz kapcsolódó egyszerű (elektrosztatikai, optikai) kísérleteinek összeállítása és bemutatása csoportmunkában.
Egyszerű kapcsolási rajzok olvasása, áramkörök összeállítása kapcsolási rajz alapján. Elektromos feszültség- és árammérés egyszerű áramkörökben. Az alapvető érintésvédelmi és baleset-megelőzési szabályok ismerete és betartása törpefeszültség és hálózati feszültség esetén. Tudja mi a teendő áramütéses baleset esetén. Ismerje a villámcsapás elleni védekezés módját. Egyszerű kapcsolási rajzok olvasása, áramkörök összeállítása kapcsolási rajz alapján. A tanult elektromos alapfogalmak és a mindennapi gyakorlat jelenségeinek összekapcsolása, a tanultak alkalmazása egyszerű jelenségek magyarázatára (pl. dörzselektromos szikra, olvadó biztosíték, visszapillantó tükör).
A gyakran használt elektromos háztartási berendezések (fogyasztók és áramforrások) feltüntetett adatainak megértése, az egyes fogyasztók teljesítményének, fogyasztásának megállapítása.
A tananyaghoz kapcsolódó kiegészítő információk (pl. nagy fizikusok életrajzi adatai, tudománytörténeti érdekességek stb.) gyűjtése az iskolai könyvtár kézikönyveinek, ifjúsági ismeretterjesztő kiadványainak segítségével. Ismerkedés az elektronikus információhordozók, multimédia és oktatóprogramok alapszintű használatával, tanári irányítással.
| Témakörök | Tartalmak |
| Elektromos alapjelenségek, egyenáram |
| Elektrosztatikai alapismeretek | Az elektrosztatikai kísérletek elemzése, az elektromos töltés. |
| Az elektromos áram Egyszerű elektromos áramkörök | Az elektromos áram fogalma, érzékelése hatásain keresztül. Az elektromos áramkör részei, egyszerű áramkörök összeállítása, az áramerősség és mérése. A feszültség és mérése. |
| Ohm törvénye | Ohm törvénye, az elektromos ellenállás fogalma, az ellenállás kiszámítása és mértékegysége. Ohm törvényével kapcsolatos egyszerű kísérletek (pl. fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása) Ohm törvényével kapcsolatos egyszerű feladatok megoldása. |
| Az elektromos munka és teljesítmény Az elektromos áram hatásai |
| Az elektromos áram hőhatása | Az elektromos áram hőhatásának kísérleti vizsgálata. Az áram hőhatásán alapuló eszközök (olvadó biztosíték, izzólámpa). |
| Az elektromos munka és az elektromos teljesítmény | Az elektromos munka és teljesítmény kiszámítása. Háztartási berendezések teljesítménye és fogyasztása. |
| Az elektromos áram vegyi és élettani hatása | Az elektromos áram vegyi hatásának bemutatása. |
| Az elektromos áram mágneses hatása | Mágneses alapjelenségek. Az elektromos áram mágneses hatásának kvalitatív kísérleti vizsgálata. Az elektromos áram mágneses hatásának alkalmazása a gyakorlatban (elektromágnes, elektromotor, mérőműszerek, működésének megismerése). |
| Elektromágneses indukció, váltakozó áram |
| Az elektromágneses indukció | Az indukciós alapjelenségek kvalitatív kísérleti vizsgálata mozgási és nyugalmi indukció jelenségének bemutatása. |
| Váltakozó áram | A váltakozó feszültség keltése indukcióval. A váltakozó áram, jellemzése, hatásai. |
| Az elektromágneses indukció gyakorlati alkalmazásai | A transzformátor kísérleti vizsgálata (összefüggés a transzformátor tekercseinek menetszáma, a feszültségek és az áramerősségek között). A transzformátor gyakorlati alkalmazásai. Az elektromos hálózat, energiaellátás. |
| Az elektromos energia-hálózat Az energiatakarékosság | Az energiatakarékosság globális stratégiai jelentősége. Az energiatakarékosság hétköznapi, gyakorlati megvalósítása. |
| Fénytan |
| A fény visszaverődése | A fényvisszaverődés jelenségének kísérleti vizsgálata, a tükrös fényvisszaverődés törvénye. A gömb- és síktükör képalkotásának kísérleti vizsgálata. A sík- és gömbtükrök gyakorlati alkalmazásai. |
| A fénytörés | A fénytörés jelenségének kísérleti vizsgálata. Lencsék képalkotásának kísérleti vizsgálata. Domború és homorú-lencsék alkalmazási lehetőségei (fényképezőgép, emberi szem, szemüveg). |
| A fehér fény színeire bontása | A fehér fény színekre bontása és újra egyesítése. |
Továbbhaladáshoz szükséges tevékenységek
A diák ismerje fel a tanult elektromos és fénytani jelenségeket, a tanórán és az iskolán kívüli életben egyaránt.
Ismerje az elektromos áram hatásait és ezek gyakorlati alkalmazását.
Ismerje és tartsa be az érintésvédelmi és baleset-megelőzési szabályokat. Legyen képes tanári irányítással egyszerű elektromos kapcsolások összeállítására, feszültség- és árammérésre. Tudja értelmezni az elektromos berendezéseken feltüntetett adatokat.
Ismerje a háztartási elektromos energiatakarékosság jelentőségét és megvalósításának lehetőségeit.
Tudja az anyagokat csoportosítani elektromos és optikai tulajdonságaik szerint.
Legyen tisztában a szem működésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókkal, ismerje a szemüveg szerepét. Ismerje a mindennapi optikai eszközöket.
Legyen képes alapvető tájékozódásra az iskolai könyvtár lexikonjai, kézikönyvei, természettudományos ismeretterjesztő könyvei, folyóiratai között.
Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez
A tanulói teljesítmények értékelésének szerepe többoldalú. Egyrészt a tanulónak (szülőnek) szóló jelzés - rendszerint osztályzat formájában -, amely tájékoztat arról, hogy a diák mennyire felel meg az elvárásoknak. A másik fontos feladat, hogy sok tanuló teljesítményét összegezve jelzést adjon a tanárnak, illetve az oktatás szervezőinek (beleértve a tantervkészítőket is) a tantárgy oktatásának hatékonyságáról. A pedagógiai szakirodalom mindkét vonatkozásban bőséges. A kerettanterv egy harmadik oldalról közelít a kérdéshez. A Továbbhaladás feltételei évfolyamonként felsorolja azokat a legfontosabb ismereteket, készségeket, tanulói tevékenységeket, amelyek elsajátítása az egész oktatási folyamat szempontjából kulcsfontosságú. Az itt felsoroltak azért kiemelt jelentőségűek, mert hiányuk nem csupán az adott tanév eredményességét teszi kétségessé, de a későbbi évek eredményes fizikatanulását is veszélyezteti. Az alapozó fizikatanítás elsődleges feladata, hogy bemutassuk a tanulóknak, hogy a természet (fizika) jelenségei vizsgálhatóak, megismerhetőek, magyarázhatóak és megérthetőek. Feladatunk, a gyerekek világról kialakított elképzeléseiből kiindulva a tudományosság szempontjainak megfelelő gondolkodásmódra szoktatni őket. A hangsúly a természet megismerésének folyamatán, a természettudományokhoz való pozitív viszony kialakításán van, az ismeretek mennyisége ehhez képest másodrangú kérdés. Ezzel összhangban a továbbhaladás feltételei között is meghatározóak a tanulói tevékenységekkel kialakított készségek, képességek. A kerettantervnek ez a pontja tehát nem a tanuló elégséges osztályzatának teljesítményét rögzíti! Ha valamely diáknál egy-egy ponton akadnak hiányok a tanár továbbengedheti a magasabb osztályba ha bízik a gyerek igyekezetében, és maga vállalja azt a többletmunkát, amelyet a hiányok utólagos bepótolása jelent.
Az iskolai munka fontos része a tanulói számonkérés és a munka minősítése. A minősítés alapvető feladata a gyerekek segítése jobb eredmények felé: lehetőleg minden tanuló a tőle telhető maximumot nyújtsa. Ez csak akkor lehetséges, ha diák munkájának értékelése sokoldalú és személyes jellegű. Az utóbbi évek sajnálatos gyakorlata, hogy a diákok minősítése már az általános iskolában is mechanikussá vált. Az értékmérő egy puszta szám: a félévi jegy. A jegy az évközi osztályzatok számtani közepe (a kerekítés kizárólag a matematikai szabályai szerint), az évközi osztályzatok szinte kizárólag írásbeli feladat-megoldás vagy tesztlap ponteredménye alapján születnek. Látszólag minden maximálisan objektív, egyértelmű és kiszámítható. A lényeg azonban hiányzik. A kerettanterv bevezetésével egy időben jó lenne ezen a minősítési gyakorlaton változtatni! Osztályzatokat nem csupán írásbeli dolgozatra kell adni, nem csupán a kognitív képességek egy sajátos részét kell értékelni. Különösen akkor, amikor a kerettanterv a csökkentett lexikális ismeretek mellett a tanulói tevékenységeket, az így kialakított készségeket hangsúlyozza, szükség van a szóbeli feleltetésre, az órai aktivitás jutalmazására, az önként vállalt szorgalmi feladatok, például egy-egy otthon elkészített és az iskolában bemutatott kísérlet értékelésére, sőt a rendszeres füzet és házi feladat ellenőrzésére és minősítésére is. Igen lényeges része a tanulói munka értékelésének az osztályzatok szóbeli - vagy akár írásbeli - értelmezése, árnyalása, az előrelépés irányának kijelölése, és a biztatás. Nem szabad elfelejteni, hogy az általános iskolában a gyerekek érdeklődésében és munkájában nagyobb szerepe van a tárgyat megszerettetni tudó tanárnak, mint a fizika tudománya iránt érzett érdeklődésnek!
BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN
7-8. évfolyam
Célok és feladatok
Az általános iskolai biológia kerettanterv a NAT-ban képviselt és megfogalmazott értékek és fejlesztési feladatok alkalmazása a biológia tantárgyon belül az adott korcsoportban. Összességében azt az általános célt szolgálja, hogy a tanulók - adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli munkájukkal, tapasztalataikkal összhangban - minél teljesebben bontakoztathassák ki a tehetségüket. Az alább megfogalmazott fejlesztési feladatok megfogalmazásával ösztönözni kívánjuk a személyiséget mind jobban kiteljesítő oktatást, és a körülöttünk lévő természet által támasztott kihívásokra adandó korszerű és progresszív válaszokat.
Az általános iskolai biológiatanítás célja, hogy a tanulók tájékozottak legyenek a földi élővilág sokféleségéről, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszerről. Ezek tudatosításával növelje az élővilágban meglévő változatosság fennmaradásának és az emberek egészséges életének esélyeit. A diákok ismerjék saját testük felépítésének és működésének alapjait, az egészséges életmód szabályait, és képesek legyenek az egészséges életvezetésre. A biológia tanításának - a többi tantárggyal együtt - célja, hogy kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének képességét.
A fenti célokból a következő feladatai adódnak a biológiát tanító pedagógusnak:
Az általános iskolában olyan természetszemléletet és biológiai tudatot alakítson ki, melyben a biológiai sokféleség alapvető fontosságú. Mutasson rá az élőlények és az életközösségek változatosságára, az ökológiai rendszerek dinamikus jellegére. Rendezze a hazai és a távoli tájak megismert élőlényeit a tudományos rendszer főbb kategóriáiba. Mutassa be az emberi szervezet felépítésének és működésének lényeges sajátságait, biztosítsa az életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot és segítse elő az emberek közötti, valamint emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. Tudatosítsa, hogy Földünk globális problémáinak megoldása, a biológiai ismeretek segítségével, minden ember közös feladata.
Tanulói megfigyelések, vizsgálatok és tanulókísérletek szervezésével, vizsgálati eljárások gyakoroltatásával, ismeretterjesztő művek közös feldolgozásával alakítsa ki az önálló ismeretszerzés képességét és igényét.
A tananyag feldolgozása során a mindennapi élethez, a gyakorlathoz kapcsolódva tegye nyilvánvalóvá, hogy az elsajátítandó tudás nem elsősorban önmagáért szükséges, hanem azért, hogy megértsék, és ennek alapján tudják befolyásolni a környező világ jelenségeit.
Segítse elő csoportos tevékenységekkel az együttműködésre vonatkozó készségek kialakulását, és az iskola működésének egészébe integrálódva könnyítse meg a szocializációt, a társadalmi környezetbe történő beilleszkedést.
Fejlesztési követelmények
A NAT-ban a kiemelt fejlesztési feladatok közé tartozik a környezeti nevelés, valamint a testi és lelki egészség védelme. Ez a két terület a biológia tanításában is központi helyet foglal el, szinte e két terület köré szerveződik az általános iskolai biológiaoktatás egésze. Valósítsuk meg e két kiemelt fejlesztési feladatot az alábbi követelményrendszer elemein keresztül!
Keltsük fel a tanuló érdeklődését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Juttassuk ismeretekhez a biológiai környezete jelenségeinek, folyamatainak vizsgálata révén. Tegyük képessé a tanulót a biológiai jelenségek, folyamatok önálló megfigyelésére, tudjon egyszerűbb vizsgálatokat, kísérleteket önállóan elvégezni. Ehhez legyen gyakorlata a taneszközök, vizsgálati és kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában.
Tegyük képessé a tanulót, hogy ismeretszerzési tevékenységében használni tudja a nyomtatott, illetve az elektronikus információhordozókat, és értse a szellemi fejlettségének megfelelő szintű biológiai ismeretterjesztő könyvek, cikkek, különböző elektronikus médiumok biológiával kapcsolatos információit.
Ismertessük meg, vétessük észre a természet szépségeit és tegyünk kísérletet a természeti szépségeknek a tanulók értékrendjébe való megfelelő módon történő beillesztésére.
Alakítsuk ki a tanuló az irányú képességét, hogy tudja a biológiai objektumokról, jelenségekről szerzett ismereteit elmondani, leírni, ábrázolni és a biológiai környezetéről különböző módon szerzett ismereteit összehasonlítani.
Tegyük képessé a biológiai ismeretszerzés szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők elkülönítésére, és a biológiai objektumok, jelenségek, csoportosítására, rendszerezésére. A biológiai kísérletek kapcsán legyen képes megállapítani, hogy mely tényezők miként változnak meg, tanári segítséggel rendezze a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatokat és értelmezze a vizsgálatok, kísérletek eredményeit.
Segítsük a tanulót, hogy a megfigyelései, vizsgálatai, kísérletei során szerzett ismereteit szellemi fejlettségének megfelelő szinten tudja - a legfontosabb szakkifejezések helyes használatával - megfogalmazni, és írásban, egyszerűbb vázlatrajzokon rögzíteni, és képes legyen a biológiai jelenségekkel kapcsolatos diagramok, ábrák információtartalmát leolvasni, értelmezni.
Tegyük képessé a tanulót arra, hogy magyarázni tudja ismereteinek mennyisége és mélysége szerint a biológiai művelődési anyagban feldolgozott jelenségekhez, folyamatokhoz hasonlókat is, és használja, alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában a biológiai művelődési anyag elsajátítása során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit.
Alakítsuk ki a tanulóban az igényt fizikai és pszichés egészségének, egészséges - természetes és mesterséges - környezetének megőrzése iránt, érjük el, hogy ezeket az emberiség közös értékének tekintse.
Segítsük azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a tanulók testi és lelki egészségi állapotát, életminőségét javítják, segítsük az egészséges életmód térhódítását a felnövekvő nemzedék körében.
Ismertessük meg a tanulóval a szűkebb, illetve a tágabb környezetében előforduló és a biológiai művelődési anyagban szereplő - különböző szerveződési szintű - anyagok, élőlények alapvető tulajdonságait, az élő anyag jellemzőit.
Ismertessük meg az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést, az ember egészséges életműködését veszélyeztető anyagoknak a szervezetére gyakorolt hatásait.
Törekedjünk arra, hogy a tanuló értse és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet- és természetvédelem legfontosabb alapelveit, valamint tegyük képessé arra, hogy mikrokörnyezetében a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésében aktív szerepet vállaljon. Ismerje a környezetében előforduló természeti és civilizációs veszélyhelyzeteket, azok túlélési lehetőségeit.
Ismertessük meg a tanulóval a fenntartható fejlődés ökológiai-társadalmi fogalmát és segítsük elő a környezettudatos magatartás kialakulását.
Tudatosítsuk a tanulóban, hogy a biológiai jelenségek, folyamatok egyik alapvető jellemzője az idő, az idő múlásával az élőlények is változnak. Adjunk áttekintést a földi élet periodikus változásairól, az emberi élet szakaszainak főbb jellemzőiről, életfolyamatok visszafordíthatatlanságáról.
Adjunk képet az egyes kontinensek és hazánk tájainak jellegzetes növényeiről, állatairól.
Mutassuk meg, hogy a biológiai objektumok, jelenségek megismerése is folyamat, közelítés a valóság felé Tudatosítsuk, hogy a biológiai ismeretek fejlődése a különböző népek, országok tudósai, kutatói egymásra épülő munkájának eredménye, s ebben a munkában jelentős szerepet töltöttek be a magyar tudósok, kutatók is.
7. évfolyam
Évi óraszám: 55,5
Belépő tevékenységformák
A biológia tudományának elhelyezése a megismerési folyamatban, a tudományos fejlődés érzékeltetése.
A tananyagban szereplő legfontosabb fogalmak helyénvaló használata.
A földrajzi térképek és kontúrtérképek használata az élővilág biomjainak földrajzi elhelyezésében.
Az éghajlat, az élőhelyek és a biomok jellegzetességei közötti kapcsolat felismerése.
Önálló információgyűjtés az egyes életközösségekről, élőhelyekről (könyvek, folyóiratok, elektronikus források stb.).
Az életközösségek rendszerként való értelmezése és vizsgálata. A rendszer és környezet elválasztása. A rendszer egyensúlyának bemutatása.
A megismert biomok önálló bemutatása, jellemzése.
A megismert állatok és növények felismerése.
A megismert élőlények tulajdonságainak összehasonlítása, az azonosságok és különbségek felismerése.
Az állatok és növények energia átalakító folyamatainak vázlatos elemzése.
Az élőlények életmódja és az élőhelyek közti kapcsolat felfedezése.
A növény- és állatfelismeréshez kapcsolódó segédanyagok (határozókönyvek, képes atlaszok stb.) használata.
Az iskola környezetének, mint élőhelynek a megfigyelése, természet- és környezetvédelmi szempontból való elemzése.
Tanulói kiselőadás tartása, pl. a környezetszennyezés problémáiról vagy a biológia fejlődésében fontos szerepet játszó tudósok életéről.
Az iskola és a lakóhely környezetvédelmi problémáinak megoldását, az emberek meggyőzését szolgáló programok kitalálása, irányított megvalósítása.
A megismert élőlények csoportosítása, osztályozása különböző szempontok szerint. Az evolúciós gondolat, mint a csoportosítás egyik lehetséges kiindulópontja, megismerése.
A megismert élőlények besorolása a főbb rendszertani kategóriákba.
| Témakör | Tartalom |
| Tájak és életközösségek |
| A földi élővilág általános jellemzése | Az életközösségek jellemzői, az ökológiai környezet, az élő és élettelen környezeti tényezők fogalma. Az életközösségek szerveződése, anyagforgalma, a tápláléklánc. Az életközösségek pusztulásának okai, védelmük jelentősége a földi élővilág és ezen belül az emberiség szempontjából. |
| A forró övezet élővilága | A trópusi esőerdők előfordulása, környezeti adottságai. Egy trópusi esőerdő jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A trópusi esőerdők jelentősége a bioszférában, pusztulásuk okai és védelmük. A szavannák előfordulása, környezeti adottságai. Egy szavanna jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A sivatagos területek környezeti adottságai, övezetes előfordulása. A sivatagos területek jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. Az elsivatagosodás jelensége, veszélyei. |
| A mérsékelt övezet élővilága | A mediterrán területek környezeti adottságai, előfordulása, néhány itt honos élőlény jellemzése. A lomberdők előfordulása, környezeti adottságai. Egy lomberdő jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A füves puszták előfordulása, környezeti adottságai. Egy füves puszta jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A füves puszták pusztulásának okai, védelmük. A tajgaerdők előfordulása, környezeti adottságai, jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A lomberdők és tajgaerdők pusztulása és védelme. |
| A hideg övezet élővilága | A tundrák előfordulása, környezeti adottságai, a tundra jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A sarkvidékek környezeti adottságai, a sarkvidékek jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. |
| A hegyvidékek élővilága | A környezeti viszonyok és az élővilág elrendeződésének függőleges övezetessége. |
| A tengerek és tengerpartok élővilága | A tengerpartok jellemző élőlényeinek testfelépítése, életmódja, szerepe az életközösségben. A partközeli és a nyílt vizek, valamint a mélytengerek környezeti adottságai, legfontosabb élőlényeinek jellemzői és szerepe az életközösségben. A tengerek és óceánok szennyeződésének következményei és a megelőzés lehetőségei. |
| Az élőlények rendszerezése |
| A rendszerezés | A rendszerezés elvei, a természetes rendszer. A legfontosabb rendszertani kategóriák. |
| A sejtmagnélküliek és a sejtmagvas egysejtűek | A baktériumok, a növényi és állati életmódot folytató egysejtűek általános jellemzői, egészségügyi és ökológiai jelentőségük. |
| A gombák | A gombák általános jellemzői, egészségügyi és ökológiai jelentőségük. |
| A növények | A növények általános jellemzői. Az alacsonyabb rendű növények: a moszatok, a zuzmók, a mohák, a harasztok. A nyitvatermők törzse. A zárvatermők törzse, ezen belül a kétszikűek és az egyszikűek osztályai. |
| Az állatok | Az állatok általános jellemzői. Az alacsonyabb rendű állatok: a szivacsok, a csalánozók, a gyűrűsférgek, a puhatestűek, az ízeltlábúak jellemzői. A gerincesek törzse és ezen belül a halak, a kétéltűek, a hüllők, a madarak és az emlősök jellemzői. |
A továbbhaladás feltételei
Ismerjék az életközösségek legjellemzőbb, táplálékláncot alkotó fajainak nevét, külső felépítését, életmódját.
Tudjanak egy-egy táplálékláncot összeállítani a különböző életközösségek megismert élőlényeiből.
Legyenek képesek kiemelni és összehasonlítani a különböző tájakon élő növények és állatok lényeges ismertetőjegyeit.
Mondjanak egy-két példát a különböző életközösségek élőlényeinek testfelépítése és környezete közötti összefüggésre.
Legyenek tisztában azzal, hogy a természetes életközösségek védelme az egész földi élet számára létfontosságú. Észleljék, ha környezetük állapota romlik, és legyen igényük annak megakadályozására.
Ismerjenek példákat a különféle életközösségek károsításának módjára és annak megakadályozására.
Ismerjék, hogyan kell az élőlényeket hasonló tulajdonságaik alapján rendszerezni, csoportosítani.
Legyenek képesek a megfigyeléseik, vizsgálódásaik során nyert tapasztalatok értelmezésére.
8. évfolyam
Évi óraszám: 55,5
Belépő tevékenységformák
A tananyagban szereplő legfontosabb fogalmak értelmezése, szakszerű használata.
Az emberi szervezet egészének és részeinek bemutatása, jellemzése.
Az ember legfontosabb szöveteinek, szerveinek, szervrendszereinek felépítése és működése közötti kapcsolat felismerése.
Az egyes szervek, szervrendszerek működésének értelmezése a szervezet egészének szempontjából.
Önálló információgyűjtés és feldolgozás az emberi szervezet működéséről (könyvek, folyóiratok, elektronikus források stb.).
Az ember életmódja és egészségi állapota, illetve az egészségi állapota és a környezet közti kapcsolat elemzése.
Önálló tanulói kiselőadások tartása pl. a korszerű táplálkozásról, az egészségkárosító anyagokról, élvezeti szerekről, szenvedélybetegségekről.
Az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok szervezetre gyakorolt fontosabb hatásainak megismerése.
Az öröklődés és az egészség közötti kapcsolat megismerése, az öröklött kockázatok fogalmának megértése.
Egyszerű élettani megfigyelések és vizsgálatok önálló elvégzése.
A vizsgálatok eredményeinek, tapasztalatainak dokumentálása és értékelése.
| Témakör | Tartalom |
| Az emberi szervezet felépítése és működése |
| Az emberi test szerveződése | Szerveződési szintek: sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek, szervezet. Az ember sejtjeinek közös jellemzői. A hámszövetek, a kötő- és támasztószövetek, az izomszövetek, valamint idegszövet felépítése és funkciója. |
| Az emberi bőr | A bőr szerkezetének és funkciójának összefüggései. A bőr sérülései, bőrápolás. |
| A mozgás | A csontok felépítése, kapcsolódása és funkciói. Az izmok részei, rögzülése és funkciói. A rendszeres mozgás fontossága, a mozgásszegény életmód következményei. |
| A táplálkozás | A táplálkozás szerveinek elhelyezkedése. A táplálkozás funkciója a szervezet fenntartásában. A bélcsatorna szerkezete és működése. A legfontosabb tápanyagok. A vitaminok. A táplálkozás higiénéje és az egészséges táplálkozás. |
| A légzés | A légzés szerveinek elhelyezkedése. A légzés funkciója a szervezet fenntartásában. A légutak, a tüdő szerkezete és működése, a hangadás. A légcsere és a gázcsere. A légzőszervekre ható környezeti ártalmak, a dohányzás káros hatásai. |
| A keringés | A keringés szerepe a szervezet fenntartásában. A keringési rendszer részei. A vér összetétele, vércsoportok. A szív- és érrendszeri betegségek megelőzése. Védekezés a kórokozók ellen. |
| A kiválasztás | A kiválasztó működés jelentősége. A kiválasztás szervei és ezek működése. |
| A szaporodás | A férfiak ivarszervei és ezek működése. A nők ivarszervei és ezek működése, az ivari ciklus. Az ember nemi élete, a fogamzásgátlás. A terhesség kialakulása és eseményei, a szülés. Az ivarszervek higiénéje, a nemi úton terjedő betegségek megelőzése. Az öröklődés és az egészség közötti kapcsolat, öröklött kockázat. |
| Az ember egyedfejlődése | Az embrionális fejlődés főbb jellemzői. A posztembrionális fejlődés főbb jellemzői. A fejlődési szakaszok főbb egészségügyi problémái. |
| Idegi és hormonális szabályozás | A szabályozó működés jelentősége a szervezet fenntartásában. A látás és a hallás szerveinek főbb jellemzői és működése; az íz és a szag érzékelése, a bőrérzékelés. Az idegrendszer tagolódása, akaratlagos és akarattól független működése. A lelki egészség. Az idegrendszer működését befolyásoló élvezeti és kábítószerek káros hatása, szenvedélybetegségek. Kockázatok és veszélyek felismerése és kivédése. A hormonrendszer főbb jellemzői. Néhány belső elválasztású mirigy és hormonja, valamint ezek hatása. |
A továbbhaladás feltételei
Tudják felsorolni az egyes életműködések szervrendszereinek fő részeit és ismerjék ezek működésének lényegét.
Legyenek jártasak abban, hogy testükkel, életműködésükkel kapcsolatos ismereteket tudjanak szerezni a népszerűsítő művekből, és tudásuknak megfelelő szinten legyenek képesek az információk kritikus értékelésére.
Tudják az emberi életszakaszok főbb testi, lelki és viselkedésbeli jellemzőit felsorolni.
Tudatosuljon bennük, hogy az ivarszervek nem azonos ütemben fejlődnek a többi szervrendszerrel, a korai szexuális élet ártalmas lehet.
Értsék meg, hogy az egyes emberek egyedfejlődése különböző ütemű, ezért az azonos életkorúak között is lehetnek olyan jelentős fejlettségbeli különbségek, amelyek mégsem kórosak. Legyenek toleránsak a más ütemben fejlődő és fogyatékos emberekkel.
Legyen igényük a tisztaságra és az egészséges életmódra. Értsék a betegségek megelőzésének fontosságát.
Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez
Az ellenőrzés a tanítási-tanulási folyamat elengedhetetlen mozzanata. A tanár és a diák közötti kommunikációs folyamatban a visszajelzés tartalma győzi meg a tanárt addigi munkájának eredményéről vagy hiányosságairól, a visszajelzés vezérli a további munkát. Ezért a tanulók ismereteit, készségeinek, képességeinek fejlődését folyamatosan ellenőrizni kell. Az ellenőrzés módszerei kiterjednek az ismeretszerző tevékenységre, az ismeretek elsajátításának a mértékére és az alkalmazási készségre. A szóbeli feleltetés akkor hatékony, ha intellektuális tevékenységre készteti a tanulókat. Azok a jó tanári ellenőrző kérdések, amelyek megválaszolásakor az is kiderül, hogy a tanulóknak helyes képzetei alakultak-e ki, jól használják-e a biológiai szakkifejezéseket, értik-e az összefüggéseket. A szóbeli feleletek alapján szinte lehetetlen eldönteni, hogy a természettudományi megismerő tevékenység elsajátításában és alkalmazásában milyen szintre jutottak el a tanulók. Feltétlenül kell tehát adni olyan feladatokat is, mint például a tanulók számára ismeretlen élőlény leírása, vagy több ilyen élőlény összehasonlítása, csoportosítása. Az is teljes értékű felelet, ha egy egyszerű kísérletet sikerrel végeznek el.
A szóbeli ellenőrzési módszerek többé-kevésbé szubjektívek. Nélkülözhetetlenek ezért a teljesítményértékelés objektívebb formái is. Fontos tudnunk, hogy az objektív teljesítményértékelés egyáltalán nem azonos az írásbeli feleltetéssel. Például a nyíltvégű kérdésekre készített fogalmazványok esetében sokszor igen nehéz eldönteni, hogy ismeretbeli, vagy fogalmazásbeli hiányosságból adódik-e a rossz válasz. Az országos mintán sztenderdizált feladatsorokból összeállított feladatlapok viszont objektív adatot szolgáltatnak a tanulók pillanatnyi tudásáról, de valós ismereteik megállapításához tesztek sorát kell alkalmazni. A tesztek azonban nem teszik fölöslegessé a tanulók szóbeli feleletét, a helyes képzetek kialakulását tükröző rajzos feladatokat és a vizsgálómódszerek gyakorlati alkalmazásában való jártasságot bizonyító tevékenységeket.
Az ellenőrzésnek akkor van értelme, ha az együtt jár az értékeléssel. Az értékelés során a követelményekben rögzített „kell” értékeket viszonyítjuk a tanuló tényleges teljesítményéhez, a „van” értékhez. E két érték összehasonlításának eredménye az igazi visszajelzés a tanár számára. A tanulókat is minden esetben tájékoztatni kell erről az eredményről, de számukra ez a visszajelzés csak akkor iránymutató, ha ismerik a viszonyítási alapot, azaz a lehetőség szerint minél pontosabban tudják, hogy mit várunk el tőlük.
A kerettantervben a követelményeket a Továbbhaladás feltételei című rész tartalmazza évfolyamokra lebontva. Az általános iskolai biológia tantárgy két évfolyamának ismeretanyaga nem épül egymásra, inkább a korábbi évfolyamok környezetismereti, illetve természetismereti anyagának biológiai, egészségtani részét szélesítik, bővítik. Az ismeretekre vonatkozó követelmények bővülése, mélyülése tehát csakis a környezetismeret és a természetismeret követelményeihez viszonyítva állapítható meg. A megismerő tevékenység fejlesztése is a korábbi évfolyamokban végzett ilyen irányú munka folytatása, de ebben a biológia két évfolyama - mivel ez tartalomtól jórészt független tevékenység - egymásra épített követelményeket tartalmazhat. Az általános iskola első hat évében a tanulók a természeti jelenségek és folyamatok felismerését, megfigyelését, a megfigyeltek elbeszélését, egyre pontosabb, részletesebb leírását gyakorolták. Elkezdték a megfigyelt jelenségek és folyamatok összehasonlítását is. A biológia tantárgy 7. évfolyamában a tananyagban szereplő élőlények testi, életmódbeli jellemzőinek megismerésén túl e jellemzők összehasonlításán van a hangsúly (Legyenek képesek kiemelni és összehasonlítani a különböző tájakon élő növények és állatok lényeges ismertetőjegyeit.), mert a tananyag második részét képező rendszertani rész feldolgozásához, a rendszerező tevékenységhez az összehasonlító képesség elengedhetetlen. (Legyen gyakorlatuk abban, hogyan kell az élőlényeket hasonló tulajdonságaik alapján rendszerezni, csoportosítani.) A jelenségek, folyamatok okának megállapításához a megfigyelés, a leírás, az összehasonlítás és rendszerezés önmagában nem elegendő. A természettudományi kísérletek az oknyomozó vizsgálatok, ám ez a fajta tevékenység csak akkor eredményes, ha alkalmazója a megfigyelésben, a leírásban, az összehasonlításban és a rendszerezésben jártas. Ezért kerülhet ennek a fajta vizsgálómódszernek az elsajátítása csak az általános iskolai természettudományi tanulmányok végére, tárgyunk esetében a 8. osztályos tananyagba. (Legyenek képesek egyszerű élettani vizsgálatokat, kísérleteket elvégezni, a vizsgálat, kísérlet eredményeit a célnak megfelelő módon rögzíteni és értelmezni.) Az ismeretek alkalmazására vonatkozó követelmények is egymásra épülnek, míg a 7. évfolyamban csak a tananyagból megismert optimálistól való eltérés felismerése a követelmény, a 8.-ban az információk kritikai feldolgozása is az. (7. évfolyamban: Legyenek tisztában azzal, hogy a természetes életközösségek védelme az egész földi élet számára létfontosságú. Észleljék, ha környezetük állapota romlik, és legyen igényük annak megakadályozására. 8. évfolyamban: Legyenek jártasak abban, hogy testükkel, életműködésükkel kapcsolatos ismereteiket meg tudják szerezni a népszerűsítő művekből, és az ismereteiknek megfelelő szinten legyenek képesek az így szerzett információk kritikus értékelésére.)
A kerettantervi követelményeket vagy a téma végére, vagy a tanév végére kell a tanulóknak teljesíteniük. A követelmények részletes kidolgozása a helyi tantervek, majd annak alapján a helyi tanmenetek készítőinek feladata.
KÉMIA
7-8. évfolyam
Célok és feladatok
Az Ember a természetben műveltségi terület legfontosabb célja, hogy a tanulók a három természettudományos tantárgy (fizika, kémia, biológia) és a földrajz segítségével 18 éves korukra korszerű természettudományos műveltséggel rendelkezzenek. Megszerezzék azt a használható tudást, amelyek segítenek az állampolgári léttel összefüggő kérdésekben a döntéshozatalban. Világképük kialakulását az iskolai évek során folyamatosan segítjük. A fejlesztés fontos szakasza a 7-8. évfolyam. A világról kialakított kisgyermekkori elképzeléseiket ebben az életszakaszban - a korábbiakhoz képest sokkal hathatósabban - vetjük össze a tudományok által megfogalmazott tényekkel, törvényszerűségekkel. Alapvető tehát, hogy a bemutatott törvényeket világosan megértsék és a kialakított - egyértelmű, tiszta - fogalmakat a hétköznapokban alkalmazni tudják. Mindennek eléréséhez eszköz a megtanított tananyag. Iskolai szinten alaposan át kell gondolni, hogy a természettudományos alapfogalmakat melyik tantárgy, mikor vezeti be. Hogyan épülnek egymásra. Mindehhez a természettudományos tanárok és a matematika tanárok együttműködésére van szükség. Az anyag sokféleségét, fizikai, kémiai tulajdonságait jól megválasztott példák segítségével mutatassuk be és e sokféleségben egyszerű, tanulható szabályok segítségével „teremtsünk rendet”, alakítsuk ki az anyag összetételén alapuló csoportokat. A tanítás során tájékozódjunk rendszeresen a tanulók elképzeléseinek változásáról és szükség esetén, ismételten segítsük a helyes elképzelések kialakulását.
Fontos, hogy bemutassuk a kémia jelentőségét. A vegyipar nélkülözhetetlen a társadalom számára. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a környezeti problémák (azok is, amelyeket a vegyipar okoz) csak kémiai tudás segítségével oldhatók meg. Mindezek során fejlesszük a tanulók felelősségérzetét (önmaguk, társaik, családjuk és a társadalom iránt)!
Legyen a kémiatanítás érdekes, élményszerű, melynek elengedhetetlen velejárói a kémiai kísérletek (demonstrációs és tanulói kísérletek) legyenek látványosak, de a lehetőségekhez mérten egyszerűek. Legyenek olyan kísérletek, amelyeket a tanulók otthon is meg tudnak ismételni (pl. oldás, égetés, sav-bázis reakciók, erjesztés), de minden ilyen lehetőség esetén hívjuk fel a figyelmüket a veszélyekre (tűz és balesetvédelem). A kísérletezés során mutassunk példát a munkavégzésben (óvatosság, pontosság, tisztaság, figyelmes, esztétikus munka) és az anyag- és energiatakarékosságban. Ez utóbbiak a környezetvédelem hatékony módszerei. Alkalmazzuk a 2000. évi XXV. törvény „a kémiai biztonságról” előírásait, tanítsuk meg erre tanítványainkat is. Ebben a vonatkozásban se felejtsük, hogy a példa nevel a legjobban. A jelenségek értelmezése során is lehetőség nyílik a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére, kialakítható a tanulókban a jelenségek magyarázatának igénye. Kreativitásukat, együttműködő készségüket, önismeretük fejlődését változatos módszerek alkalmazásával segítsük (kooperatív módszerek, csoportmunka, projektek, könyvtár- és internet-használat)! Neveljük tanítványainkat a kémia ismeretanyagán keresztül aktív, viszonyaikat megváltoztatni képes, kritikus emberekké.
A megértést minden lehetséges módon segítsük. Szemléltessünk az iskola adottságai szerint a legsokoldalúbban. Használjuk a videofilmeket, számítógépes programokat, modelleket, a tankönyvek ábráit stb. A molekulamodellek legyenek az állandó tömegviszonyok megjelenítői is. Mutassuk be a háztartásban elterjedten használt vegyszereket, ezek élettani hatását és szakszerű, balesetmentes használatát. Minden lehetséges alkalommal fel kell hívni a diákok figyelmét az egészséges életmódra (tápanyagok, kábítószerek, kábító hatású oldószerek, permetezőszerek, gyógyszerek, dohányzás). Segíteni kell a helyes szokások kialakulását.
A kémiai szaknyelvben a kommunikáció fontos eszközei a vegyjelek, képletek. Információtartalmuk sokoldalúan felhasználható a tanítás során. A gondolkodás fejlesztésének fontos eszközei. Segítségükkel egyszerűen leírhatók a kémiai reakciók. Használatuk alapvető feltétele a megértés. Mennyiségi jelentésük alkalmat ad a mennyiségi törvényszerűségek elmélyítésére, a mértékegységek és az alapvető matematikai összefüggések természettudományos alkalmazásának begyakorlására. A számítási feladatok a szövegértés fejlesztésének hasznos eszközei. Mértéktartó, differenciált használatuk fejlesztő hatású.
A kémia tanulmányok során a gyerekek sokféle kommunikációs formát gyakoroljanak.
A kémiai eljárások alkalmazásának, valamint az egyes elemek, vegyületek, módszerek felfedezésének történetével, neves hazai és külföldi kémikusok tevékenységének tanításával kialakítható a kémia kultúrtörténeti szemlélete. A tudomány, mint társadalmi tevékenység bemutatásától eljutunk a technika (pl. a gyógyászat) és a tudomány kapcsolatáig.
Az informatika tárgyban elsajátított képességek, készségek gyakoroltatása, alkalmazása, továbbfejlesztése során alapvető önművelési, ismeretszerzési technikákat gyakorolnak a diákok. Egyszerűbb biokémiai, geokémiai és légkörkémiai folyamatokkal bemutatható, hogy a biológiai, geokémiai, meteorológiai jelenségek hátterét gyakran kémiai folyamatok segítségével lehet megérteni.
A kémia alakítsa - a fenntartható fejlődés igényeinek megfelelően - a tanulók természethez való viszonyát, melynek során törekszünk a természet kincseit óvó, védő magatartás kialakítására. Fel kell hívnunk a tanulók figyelmét arra, hogy az ember része a természetnek. E megbonthatatlan egységből következik az emberi társadalmak és az egyének sajátos felelőssége a környezetvédelemben. A környezeti nevelésben a legfontosabb a természetes vizek, a levegő és a talaj kémiai szennyeződéstől történő megóvásának fontosságát megismertetni a tanulókkal. Az érintett környezeti jelenségek tárgyalása során tudatosítsuk a gyerekekben, hogy ők maguk is sokat tehetnek saját környezetük védelméért, hogy iskolájuk, családjuk, lakóhelyük sok cselekvési lehetőséget kínál a környezeti gondok helyi mérséklésére.
Fejlesztési feladatok
Ismeretszerzési, -feldolgozási és alkalmazási képességek
Alakítsuk ki diákjainkban az ismeretszerzés iránti határozott igényt. A tanulók szerezzenek gyakorlatot a kísérletezéshez szükséges anyagok és eszközök szakszerű, balesetmentes használatában, a minden apró mozzanatra kiterjedő észlelésben. Ismerjék és alkalmazzák a kémiabiztonságról szóló törvény előírásait. Méréseik és egyszerű számítási feladataik során gyakorolják a tanult mértékegységek használatát, tudják alkalmazni azok törtrészeit és többszöröseit.
A molekulák térbeli viszonyainak vizsgálatához használjanak a diákok modelleket. A modellek segítségével értelmezzék a molekulák összetételét.
Gyakorlottságot kell szerezniük a tanulóknak az információkutatásban, a lényegkiemelésben, a válogatásban, a tömörítésben és a rendszerezésben. Legyenek képesek a diákok megadott szempontok szerint használni lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket, valamint multimédiás oktatási anyagokat. Rendszeres feladatokkal és önálló munkájuk elismerésével szoktassuk hozzá a diákokat az ismeretterjesztő irodalom, a tudományos sajtó, a lexikonok, a kézikönyvek, az iskolai és a lakóhelyi könyv- és médiatár, a sugárzott és a digitális média használatához. Gyakorlatot kell szerezniük a tanulóknak a feléjük áradó információözönből a tudományosan is elfogadható információk kiszűrésében, a média kritikus kezelésében.
A megfigyeléssel, méréssel, jegyzeteléssel összegyűjtött információkat a tanulók koruknak megfelelő szinten hasonlítsák össze, csoportosítsák, sorolják be a megfelelő csoportokba. Találkozzanak a rendszerezés lépéseivel, lássanak példát arra, hogy egy halmaz csoportképzés után hogy alakítható rendszerré.
A tanulók gyakorolják a vonalas felosztások, táblázatok, diagramok, grafikonok, ábrák, rajzok értelmezését, használatát, hogy ebben gyakorlatot szerezve maguk is képesek legyenek információkat megjeleníteni. A verbális és a képi információk átalakítása egymásba komoly nehézséget jelent a diákok számára. A felsőbb évfolyamokon akkor lehet hatékonyan fejleszteni ezt a fontos képességet, ha az alapvető ábrázolási módok alkalmazásában gyakorlatot szereztek a tanulók az általános iskola évei alatt.
A vizsgálatokkal, mérésekkel és információkutatással szerzett adatokat, ismereteket a tanár segítségével elemezzék a diákok: értelmezzék a jelenségeket, állapítsanak meg összefüggéseket, vonjanak le következtetéseket, általánosítsanak, tegyenek önálló megállapításokat. A legjobbak, az egyszerű reprodukción túllépve legyenek képesek a számukra érdekes természeti jelenségek és folyamatok, technikai alkalmazások mozzanatainak értelmezésére, magyarázatára.
A fenti teljesítmények feltételezik a diákok jártasságát az írott és beszélt szaknyelv pontos, helyes, szabatos használatában. A tanulóknak a szövegfeldolgozás és a szövegalkotás terén is képesnek kell lenniük tudásuk, kérdéseik, problémáik, véleményük kifejtésére. Eközben alkalmazzák az anyanyelv, mint tantárgy tanulása során kialakult képességeiket.
A környezeti problémák az elmúlt évtizedekben tudatosultak a közgondolkodásban. A diákoknak ismerniük kell az ismereteikhez kapcsolódó globális és a közvetlen környezetükben megjelenő helyi környezeti problémák okait, következményeit. Értsék, hogy mindannyian használjuk, terheljük, szennyezzük környezetünket életünk során, tehát annak állapota saját életvitelünktől is függ. A helyzet elemzésében és a lehetséges megoldási módok keresésében támaszkodjanak a különböző természettudományi tárgyakban tanult ismereteikre. Ismerjék fel mindennapi életükben a környezeti problémákat, és közösen, tanárok és szülők segítségével keressenek megoldást az egyszerűbb gondokra.
Családjukban, iskolájukban, tágabb környezetükben szerzett személyes tapasztalataik és tanulmányaik nyomán diákjainknak érteniük kell, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel sem pótolható érték az egyén és a kisebb-nagyobb közösségek számára. Ismerniük kell azokat a környezeti tényezőket, életmódunk azon összetevőit, amelyek veszélyeztetik ezeket az értékeket.
Tájékozottság az anyag felépítéséről, szerkezetéről, az anyag és az energia kapcsolatáról
Az anyag szerkezetéről kialakult kép alapvető mindannyiunk világképében. Az anyag részecsketermészetéről rendelkezzenek a tanulók a koruknak, elvonatkoztatási készségüknek megfelelő ismeretekkel. Vizsgálataik és tanulmányaik eredményeként a tanulók ismerjék meg a környezetükben előforduló fontosabb szervetlen anyagok részecskeszintű szerkezetét (atom és molekulafogalom kialakítása), a szerkezetből következő és egyéb fontos tulajdonságait, esetleges veszélyeit és biztonságos, szakszerű használatukat. Szerezzenek gyakorlatot az anyagmegmaradás törvényének alkalmazásában, a kémiai reakciókkal összefüggő energiaváltozások jelentőségének felismerésében. Fejlesszük anyag és energiatakarékos szemléletüket.
A természeti környezet védelemre szorul. Az ember a környezet szerves része. A rendszer és a környezet elválasztása, a határok viszonylagosságának megértése. Megfordítható és egyensúlyra vezető kémiai folyamatok ismerete. Környezetünk anyagai közül az elfogyasztott tápanyagokkal kerülünk a legközvetlenebb, hosszú ideig tartó kapcsolatba. A diákok nyerjenek áttekintést a tápanyagok szerepéről, értékéről, a táplálkozás egészségmegőrző szerepéről és az egészséges étkezési szokásokról. Legyenek tisztában az élő és élettelenvilágot összekötő alapvető folyamatokkal (fotoszintézis, légzés).
Az egészségkárosító anyagok közül a nikotin és a könnyen elérhető, tudatállapotot befolyásoló anyagok, gyógyszerek jelentenek közvetlen veszélyt erre a korosztályra. A dohányzás nagymértékben terjed a 13-14 éves korosztályban, ezért a nikotin káros hatásainak bemutatása nagyon fontos feladata a kémiatanításnak. Olyan formát kell találnunk a dohányzás veszélyeinek, hosszú távú személyes és társadalmi következményeinek bemutatására, hogy ennek hatására a gyerekek elhatározzák magukban, hogy nem szoknak rá a cigarettázásra. A diákoknak ismerniük kell az őket veszélyeztető anyagok hatásait, el kell utasítaniuk ezek fogyasztását.
Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek
A részecskékről tanult ismeretek szintjén alakuljon ki a diákoknak elképzelése az atomon belüli méretarányokról, valamint a kémiai részecskék és a közvetlenül érzékelhető méretű testek méretének nagyságrendi eltéréséről. Legyenek képesek egyszerű mérőeszközök használatára.
Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről
Általános iskolai tanulmányaik végén a diákok tudják, hogy a sokszínű anyagi világ egységes a felépítő részecskék tekintetében. Megértik, hogy a természet egységes rendszer, melyet csupán az emberi megismerés vizsgál különböző szempontok és módszerek, tudományágak alapján. Tudatában kell lenniük annak, hogy a tudományos megismerés kanyargós utakat bejárva fejlődik. A felhalmozott tudás az egész emberiség közös eredménye, melyben testet ölt a letűnt generációk minden tapasztalata, az életüket a tudományos problémák megoldásának szentelő tudósok munkája, tehetsége. Ismerjék a kémiai ismereteikhez kapcsolódó legnevesebb hazai és külföldi kutatókat. Legyenek képesek a nagyobb összefüggő tudománytörténeti folyamatok értelmezésére. Tudják a diákok, hogy a technika eredményei mögött a természet törvényeinek tervszerű és alkotó jellegű alkalmazása áll. Legyenek tájékozottak a tudomány - technika - társadalom kölcsönhatásának, a tudomány szerepének, valamint a természettudományos megismerés természetének kérdéseiben.
7. évfolyam
Évi óraszám: 55,5
Belépő tevékenységformák
A bemutatott és az önállóan elvégzett kísérletek során előforduló jelenségek, változások sokaságának érzékelése.
Megfigyelések rögzítése tanári segítséggel írott feljegyzések, rajzok, táblázatok formájában.
A megismert és önállóan alkalmazott mérőeszközök szakszerű használata.
Egyszerű kísérletek önálló elvégzése szóbeli utasítások vagy tanári bemutatás alapján.
Az elvégzett tanulókísérletek önálló bemutatása.
Az egyszerű kérdésekre adott válaszok ismertetése élőbeszédben.
A tanult jelenségek értelmezése szóban vagy írásban.
Az informatika tantárgyban elsajátított ismeretek és készségek alkalmazása.
A kémiai mérő-, modellező és oktatóprogramok használata, a hálózatról történő információgyűjtés során.
Egyéni és csoportos oktatási-tanulási tevékenységek a CD-n vagy az Interneten elérhető programok használatával.
A kémia hatékony elsajátítását segítő tanulás-módszertani eljárások megismerése és gyakorlása.
Ismerethordozók (könyvek, lexikonok, enciklopédiák, térképek, táblázatgyűjtemények, hetilapok és folyóiratok) használata csoportmunkában.
A vizsgált anyagok lényeges fizikai és kémiai tulajdonságainak felismerése.
Önállóan elvégzett feladat önálló kijavítása, pontozása készen kapott megoldás segítségével.
A környezetünkben előforduló legismertebb kémiai változások felismerése és értelmezése.
A tanult fogalmakhoz minél több hétköznapi példa keresése, felsorolása.
A különböző tűzoltási lehetőségek értelmezése, annak eldöntése, hogy milyen tűzesetben melyik eljárás alkalmazható.
Az anyag részecsketermészetével kapcsolatos modellkísérlet vagy kísérlet tapasztalatainak értelmezése, az atom és az atommag méretarányainak érzékeltetése.
A megismert ionokat tartalmazó ionvegyületek képletének megállapítása.
Egyszerű molekulák összetételének megállapítása, szerkezeti képletének lerajzolása, modelljének elkészítése és elemzése.
A használt modell és a valóság kapcsolatának értelmezése.
A részecskéket jellemző és a halmazra jellemző tulajdonságok között történő különbségtétel.
Egyszerű számítások végzése az anyagok tömegével, anyagmennyiségével és a részecskeszámmal kapcsolatban.
Egyszerű számítások végzése az oldatok tömegszázalékos összetételével kapcsolatban.
Adott egyenlet alapján a kémiai egyenlet lényegének és a tömegmegmaradás törvényének értelmezése.
| Témakörök | Tartalmak |
| Tudománytörténet | A tárgyalt ismeretekhez kapcsolódó kiemelkedő tudósok munkássága, kísérleteik, felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események. |
| Anyagok | A természetes anyagok és vegyipari termékek sokfélesége, tulajdonságaik, jellemzésük, csoportosításuk különböző szempontok szerint. Szervetlen és szerves anyagok. |
| Változások | Változások a természetben, környezetünkben, a háztartásban, a laboratóriumban. Megismerési eljárások: megfigyelés, hipotézis- és modellalkotás, kísérlet. Alapvető kísérleti eszközök, balesetmentes kísérletezés, vegyi balesetek, az önvédelem lehetőségei Különbség a fizikai, kémiai és a biológiai változások között. A keverékek és a vegyületek elkülönítése. A keverékek fajtái, szétválasztásuk. Oldódás, tömegszázalékos összetétel. Az égés: tűz, gyufa, az égés feltételei, oxidáció, redukció, redoxireakció, egyesülés és bomlás, belső energia, exoterm és endoterm reakció, veszélyhelyzetek, túlélési lehetőségek. Sav-bázis reakció: sav, bázis, savas, semleges, lúgos, indikátor, közömbösítés, só. |
| Bepillantás a részecskék világába | Az atomok és felépítésük: elemi részecskék, töltésük, (relatív) tömegük, atommag, proton, neutron, elektronhéjak, méretviszonyok. Tömeg és töltésviszonyok a részecskékben: tömegszám, izotóp, (egyszerű) ion. Az atomok rendszerezése: elem, vegyjel, a periódusos rendszer, csoport, periódus, vegyértékelektronok. Az atomok kapcsolódása: molekulák, molekulamodellek. A részecskék sokasága: anyagmennyiség, moláris tömeg, halmazállapotok, kristályrács, rácsösszetartó erő. A kémiai egyenlet. |
A továbbhaladás feltételei
A tanuló sorolja fel az atomot felépítő elemi részecskéket, tudja, hogy a protonok és az elektronok száma azonos a semleges atomban. Alkalmazza a periódusos rendszerben való elhelyezkedés és az atom protonszáma közti összefüggést. Nevezze meg a tanult atomokat, ionokat, molekulákat és tudja felírni kémiai jelüket. Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására. Ismerje fel a tanult anyagokat tulajdonságaik alapján. Az elvégzett tanulókísérleteket szóbeli utasítás vagy leírás alapján szakszerűen mutassa be. Tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet- és egészségkárosító hatásukat. Legyen képes a tanult anyagok összetétel szerinti csoportosítására. Ismerje az égés folyamatának lényegét, mindennapi jelentőségét, feltételeit, veszélyeit, a helyes magatartásformát tűz esetén. Társítson minél több hétköznapi példát a tanultakhoz. Legyen képes egyszerű tudományos népszerűsítő irodalmi részlet értelmezésére, lényegének elmondására.
8. évfolyam
Évi óraszám: 55,5
Belépő tevékenységformák
Az egyes témakörökben szereplő vegyületek megismerése közben használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók a 7. évfolyam kerettantervében szereplő ismereteket, tevékenységeket, képességeket.
A lényeges és lényegtelen tapasztalatok megkülönböztetése.
Megfigyelések önálló rögzítése: írott feljegyzések, rajzok, táblázatok formájában.
Olyan kísérletek elvégzése folyamatábra vagy leírás alapján, melyek a korábban megismert műveleteket tartalmazzák.
Ismeretek kifejtése folyamatos élő beszédben vagy írott szöveg alkotása a kémiai szakkifejezések pontos használatával.
Folyamatábrák, grafikonok, táblázatok, tablók készítése, kísérletek bemutatása és ezek értelmezése szóban.
Egy kiválasztott témához kapcsolódó ismeretek gyűjtése az írott, a sugárzott és a digitális médiából, irodalomból.
Az összegyűjtött ismeretek csoportosítása, válogatása, rendszerezése, szerkesztése, majd írott vagy szóbeli kifejtésre alkalmas formába öntése az informatika tantárgyban elsajátított ismeretek és képességek felhasználásával.
Az elsajátított tanulás-módszertani eljárások alkalmazása és kiegészítse a kémia újabb ismeretköreihez illeszkedő módszerekkel.
A természettudományos megismerési módszerek alkalmazása feladathelyzetekben.
A környezet terhelését csökkentő lehetőségek említése a mindennapi életből.
A fontosabb összetett ionokat is tartalmazó ionvegyületek képletének megszerkesztése.
A tanult vagy a kísérletek során megfigyelt reakciók egyenleteinek megszerkesztése egyszerűbb esetekben.
Egyszerű kémiai számítások elvégzése kémiai egyenlet alapján.
| Témakörök | Tartalmak |
| Tudománytörténet | A tárgyalt anyagokhoz kapcsolódó kiemelkedő tudósok munkássága, kísérleteik, felfedezéseik, fontos tudománytörténeti események. |
| A víz, a levegő és ami bennük van | Nemfémes elemek: hidrogén, oxigén, klór, a víz klórozása. (A hidrogén előállítása, égése, durranógáz-reakció. A klór reakciója vízzel, nátriummal.) Nitrogén, az ózon szerepe, nemesgázok és felhasználásuk. |
| Szerkezeti fémeink és amit a kincsesláda rejt | Fémes elemek: vas, vasoxid, vasgyártás, acél, alumínium, ötvözetek. Korróziós jelenségek a mindennapi életből, ezek értelmezése a tanult fogalmak alapján, a korrózióvédelem. (A vas reakciója oxigénnel, savoldatokkal, ipari előállítása. Az alumínium reakciója oxigénnel, az alumínium kiváltott korróziója.) Arany, ezüst, ötvözeteik, réz. [A nemesfémek reakcióképtelensége (híg) savoldatokkal.] |
| Szervetlen anyagok a természetben és a mindennapokban | További elemek és szervetlen vegyületek. A talaj és a növénytermesztés: Nátrium, kálium, kalcium-karbonát, magnézium és vegyületeik, szilícium, szilikátok, növényvédő szerek, réz-szulfát, műtrágyák. (A nátrium reakciója nemfémekkel, vízzel. A magnézium égetése, reakciója savoldattal. A víz reakciója fém-oxidokkal, -hidroxidokkal. A kalcium-karbonát reakciója savval.) Életfontosságú anyagok: Nátrium-klorid, a vas, a kalcium, a magnézium és a cink szerepe. Természetes vizek: Tengervíz, édesvíz. Vízkeménység, vízkő, vízlágyítás. Szervetlen tisztítószereink: hypo, oxidáló hatása, sósav, nátrium-hidroxid. (A hypo reakciója sósavval, színtelenítő hatása. A hidrogén-klorid vízoldékonysága, reakciója bázisokkal, illetve fémekkel. A nátrium-hidroxid karbonátosodása, közömbösítés.) Az építkezés anyagai: Tégla, cserép, vas, acél, cink, réz, ólom, műanyagok, kalcium-oxid, kalcium-hidroxid, cement, sóder, homok, habarcs, beton, gipsz. (A cink reakciója savoldatokkal. Mészégetés, mészoltás, karbonátosodás.) Az elektronika anyagai: Szilícium, üveg, arany. |
| Környezeti kémia | (E témakör anyaga részben átvihető a 7. évfolyamra.) Energiagazdálkodás: Tűzifa, természetes és mesterséges szenek, kőolaj, földgáz, atomenergia, elektromos áram. Megújuló energiahordozók, energiatakarékosság. Az emberi szervezet építőanyagai és energiahordozói: Zsírok, szénhidrátok, fehérjék. Levegőszennyezés: szén-dioxid, üvegházhatás, kén, kén-dioxid, kén-trioxid, kénsav, savas eső, nitrogén-dioxid, szmog. Az oxigén reakciója szénnel, szerves vegyületekkel [metán, etil-alkohol]. A szén-dioxid reakciója vízzel, előállítása és kimutatása. A szén-monoxid képződése és égése. A kén halmazállapot-változásai, reakciója oxigénnel. A kén-dioxid további oxidációja, reakció vízzel. A kénsav reakciója vízzel, bázisokkal, fémekkel, szerves vegyületekkel. Csomagolóanyagok: Műanyagok, fémek, üveg, hulladékok, szelektív hulladékkezelés, újrahasznosítás, a hulladékégetés és veszélyei. Vízszennyezés: Szennyvíz, kémhatás, iontartalom, szerves szennyeződés, víztisztítás. |
A továbbhaladás feltételei
A tanuló a tanult elemek helyét ismerje fel a periódusos rendszerben. Néhány fontos tulajdonság említésével mutassa be a tanult elemeket, vegyületeket, írja fel kémiai jelüket. Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására. Értelmezze a kémiai reakció lényegét (kiindulási anyagok és termékek megadása) az elvégzett kísérletek alapján. Sorolja be a megismert anyagokat a megfelelő anyagcsoportokba, a kísérleti úton is megismert változásaikat, reakcióikat a megfelelő típusba (egyesülés, bomlás). Társítson minél több hétköznapi példát a tanultakhoz. Leírás alapján mutassa be a tanulókísérleteket, ezek során használja szakszerűen a laboratóriumi eszközöket. Alkalmazza a kémiai biztonságról szóló törvénynek az elvégzett kísérlet anyagaira vonatkozó előírásait. Tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet- és egészségkárosító hatásukat. Érzékszervvel megfigyelhető tulajdonságaik alapján azonosítsa a köznapi életben is fontos szervetlen anyagokat. Használati utasítás alapján szakszerűen dolgozzon a háztartási vegyszerekkel, a mindennapi életben használt oldatokkal. Sorolja fel a természetes vizek összetevőit. Ismerje fel az egészségét, a környezet épségét veszélyeztető jelenségeket, problémákat saját környezetében. Sorolja fel a levegő és a természetes vizek szennyezéseit. Legyen képes egyszerű tudományos leírás önálló értelmezésére, felhasználására.
Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez
A kerettantervek végén olvashatók a továbbhaladás feltételeit. Azokat az ismereteket és tevékenységeket gyűjtöttük össze, amelyeket a leggyengébb tanulókkal célszerű gyakoroltatni. Akik valamilyen oknál fogva tanulási nehézségekkel küzdenek, azok tanításában ezek elsajátítására helyezzük a hangsúlyt, hogy a későbbi tanulmányok folytatásához megkapják a legszükségesebb alaptudást, de ne frusztráljuk jobban őket, mint amennyire ez elkerülhetetlen. A legalapvetőbb ismeretek mellett manuális tevékenységeket és a mindennapi élethez leginkább kötődő tudnivalókat tartalmaz ez a fejezet.
A diák csak valamilyen tevékenységen keresztül adhat számot tudásáról. Az írásbeli és szóbeli számonkérések hagyományos formái mellett a kémiaórákon előforduló egyéb tevékenységek is kínálják az értékelés lehetőségét. A diákok például megtanulják, hogy mitől jó és mitől kevésbé jó egy előadás, egy kísérletbemutatás, egy modellhez kapcsolódó magyarázat stb. Az értékelés szempontjai így mindenki számára ismertek. Figyelembe kell venni egy érdemjegy kialakításakor a diák gyakorlottságát az adott tevékenységben, a teljesítmény mögött húzódó munkamennyiséget, az eredetiséget, az önállóságot, és a formai szempontokat is. Az érdemjegy motiváló szerepét sem szabad szem elől téveszteni. Megfelelő mennyiségű gyakorlás után a minőséget kell értékelnünk az egyes tevékenységek végzésében.
FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK
6-8. évfolyam
Célok és feladatok
A földrajz tantárgy megismerteti a tanulókat a szűkebb és a tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel, a természeti és a társadalmi folyamatokban való tájékozódásukat szolgálja. Elősegíti, hogy megismerjék a világban elfoglalt helyünket, nemzeti értékeinket, kedvező és kedvezőtlen földrajzi és környezeti adottságainkat. Kialakítja, majd fokozatosan fejleszti a tanulók földrajzi-környezeti gondolkodását. Ez megköveteli, hogy a tanítás során a jelenségek, folyamatok vizsgálatát kövesse általánosítás és az összefüggések felfedeztetése, valamint ezek átfogó rendszerként való értelmezése. Ennek érdekében minden jelenséget és folyamatot változásaiban, kölcsönhatásaiban, fejlődésében kell bemutatni, megláttatva azok lehetséges következményeit is.
A földrajz tantárgy a ma emberét, társadalmát és környezetét állítja a középpontba, tananyagát oknyomozó és problémákra koncentráló módon dolgozza fel. Tananyaga komplex és több szempontból is szemléletformáló, hiszen a földrajzi-környezeti jelenségeket, folyamatokat részben a természettudományok, részben a társadalomtudományok, illetve az egyéb környezettudományok szempontjai szerint vizsgálja. Kialakítja a tanulókban a mindennapi életben szükséges térbeli és időbeli tájékozódási képességeket. Ezért tanítása során az ismeretnyújtó módszerek mellett előtérbe kell kerülniük az ismeretszerző módszereknek.
A tantárgy oktatásának célja, hogy ráébressze a tanulókat a földrajzi ismeretek fontos szerepére napjaink környezeti jelenségeinek, folyamatainak megértésében, kifejlessze bennük közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvétel készségét.
Tudatosítsa a tanulókban, hogy az ember társadalmi-gazdasági tevékenysége során jelentősen átalakította a környezetét, amellyel már saját életfeltételeit is veszélyezteti. Ezzel és a környezet értékeinek megismertetésével segítse elő a környezettudatos életmód kialakulását. Láttassa meg a tanulókkal a környezet és a társadalom időben és térben változó kapcsolatait, összefüggéseit.
A jövőben az emberiségnek sokféle kihívással kell szembenéznie, amelyek alapvetően földrajzi problémákból indulnak ki. A földrajz tantárgy feladata, hogy az ismeretek átadásával és a világban való eligazodáshoz szükséges képességek kialakításával felkészítse a tanulókat ezen problémák kezelésére.
A tantárgy a hazai és az európai természeti, társadalmi, kulturális és tudományos értékek megismertetésén keresztül járuljon hozzá a hazához való kötődés, a reális alapokon nyugvó nemzet- és Európa-tudat kialakulásához. Segítse elő a különböző társadalmi csoportok, nemzetiségek, népek életformája, kultúrája, értékei iránti érdeklődés és tisztelet kialakulását.
Az alapfokú földrajzoktatás megfogalmazott célkitűzéseinek, fejlesztési feladatainak megfelelő tartalmak és képességek elsajátítása a Nemzeti alaptanterv bevezetésével az 5. évfolyamon kezdődik. Az 5-6. évfolyamon folyó természettudományos oktatás azonban továbbra is megőrzi alapozó szerepét és feladatát, ezért itt nem a szaktudományos ismeretek elkülönítésén van a hangsúly, hanem a természettudományi kapcsolatok érzékeltetésén. Így a földrajzoktatás tartalmi és képességfejlesztési alapozása a többi természettudományos tantárggyal együtt a természetismeret- oktatás keretei között is megvalósulhat, amely szervesen épül az alsó tagozat környezetismeret-oktatására. A földrajzoktatás tartalma, ismeretrendszere azonban megkívánja, hogy az alapozó oktatási szakaszban ne csak az elemi természettudományi ismeretek és képességek elsajátítása történjen meg, hanem a társadalmi-gazdasági földrajz oktatását segítő alapvető társadalmi-gazdasági ismeretek és az ezek feldolgozásához szükséges képességeké is. A természet- és a társadalomtudomány oldaláról történő megalapozás hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók felismerjék a földrajzi tartalmak integrált jellegét. Megértsék a földrajzi ismeretek és képességek szerepét a természeti és társadalmi-gazdasági jelenségek, folyamatok összefüggéseinek felismerésében. Éppen ezért célszerű a földrajztanítás alapozását a természetismeret tartalmi rendszerébe beépíteni, és azzal összekapcsolva megszervezni. Így az össszóraszám a 6. évfolyamon heti 2,5 óra lehet, amely lehetővé teszi a hatékonyabb tanári és tanulói munkát.
Az 5-6. évfolyamra épülő földrajzoktatás a 7-8. évfolyamon az életkori sajátosságoknak megfelelő korszerű regionális földrajzi ismeretek átadásával, a földrajzi szemlélet-és gondolkodás valamint a sajátos vizsgálati módszerek alkalmazásával magasabb szinten fejleszti tovább, mélyíti el és differenciálja a tanulók alapozó szakaszban megszerzett tudását és képességeit.
Fejlesztési követelmények
A tananyag feldolgozása során el kell érni, hogy a tanulók ismerjék fel a földi képződményeket, az alapvető természeti és társadalmi jelenségeket, folyamatokat és összefüggéseket. Vegyék észre a természetföldrajzi és a regionális társadalmi-gazdasági folyamatok egymásutániságát és időbeli fejlődését. Értelmezzék, hogy a természeti környezet hogyan befolyásolja az egyes országok társadalmi-gazdasági életét, és ismerjék fel a természeti környezet változásainak társadalmi hatásait.
A tanulók ismerjék fel a kontinensek, a tipikus tájak, az országok regionális sajátosságait, a közöttük lévő hasonlóságokat és különbségeket, kapcsolataik rendszerét. Ismerjék meg a gazdasági élet jelenségeinek kölcsönhatásait. Értsék meg, hogy a társadalmi-gazdasági élet eseményei hogyan hatnak az egyes országok fejlődésére.
Ismerjék meg példákon keresztül, hogy a népek természeti és gazdasági körülményei, hagyományai hogyan határozzák meg gondolkodásmódjukat, gazdasági helyzetüket, világszemléletüket. Tudják, hogy az emberek különböznek egymástól, de emberi mivoltában mindenki egyenrangú.
Annak érdekében, hogy kialakuljon a tanulókban a hazai tájhoz, a természeti és a társadalmi értékeinkhez való kötődés, ismerjék meg természeti és társadalmi értékeinket, valamint a természeti tényezők hatásait és földrajzi összefüggéseit a Kárpát-medence népeinek elhelyezkedésében, hagyományaiban, településeiben és gazdasági életében.
A tantárgynak azt is el kell érnie, hogy a tanulók összefüggéseikben ismerjék a környezetet veszélyeztető folyamatokat, azok forrásait, megelőzésük és megszűntetésük lehetséges módjait is. Értsék meg, hogy a környezet károsodása nem ismer országhatárokat, a károk megakadályozása érdekében nemzetközi összefogásra, együttműködésre van szükség.
A földrajztanítás során el kell érni, hogy a tanulók az alapozó képzés befejezésekor legyenek képesek önállóan a szemléleti, tanári irányítással az okfejtő térképolvasásra különböző tartalmú és méretarányú földrajzi térképeken. Ismerjék a földrajzi térben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen topográfiai fogalmakat. Legyenek helyes képzeteik a környezet elemeinek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok nagyságrendjéről. Alakuljon ki a megfelelő földrajzi-környezeti információhordozók kiválasztására és azok tartalmának felhasználására való képesség, igazodjanak el ezek gyűjteményeiben (pl. könyvtári és múzeumi anyagokban) is tanári segítséggel.
A tanulók legyenek képesek pontos megfigyelésekre, tudjanak vizsgálódni a föld- és környezettudományok megfelelő szempontjai szerint kezdetben tanári irányítással, majd egyre önállóbban. Megfigyeléseiket, ismereteiket helyesen, kifejezően tudják elmondani, írásban és rajzban rögzíteni, tudják egyszerű térképeken ábrázolni. Használják a szakkifejezéseket életkori sajátosságaiknak megfelelően. Tudják elemezni és értékelni tapasztalataikat, megfigyeléseik és vizsgálataik alapján alkossanak véleményt. Legyenek képesek a környezetben történő események, helyzetek bemutatása mellett azok reális értékelésére és indoklására.
6. évfolyam
Évi óraszám: 37
Belépő tevékenységformák
Információk leolvasása hazánk közigazgatási és közlekedési térképéről. Földrajzi tartalmak leolvasása különböző társadalmi-gazdasági információkat ábrázoló tematikus térképekről. Egyszerű kontúrtérképes feladatok megoldása tanári irányítással.
Gyűjtőmunka nyomtatott információhordozókból hazánk gazdasági- és településföldrajzi sajátosságairól, az életmód és a fogyasztási szokások átalakulásáról
Információk gyűjtése különböző jellegű információforrásokból a közlekedés és az idegenforgalom hazai sajátosságaival kapcsolatosan.
Tények, szöveges információk ábrázolása különböző módon (pl. térképvázlaton, rajzon, diagramon, terepasztali modellen, tablón).Szemelvények és példák gyűjtése a szűkebb és tágabb természeti környezetet veszélyeztető társadalmi-gazdasági folyamatokról, a környezeti problémák megelőzéséről és megoldásáról.
Egyszerű időszalag készítése, természeti és társadalmi-gazdasági események elhelyezése az időszalagon.
Tájékozódás a településtípusokat és a gazdálkodás jellegzetességeit bemutató térképvázlatokon, fényképeken tanári irányítással.Társadalmi-gazdasági jellemzőket bemutató alapvető adatok, adatsorok és különböző típusú diagramok összehasonlító elemzése. Egyszerű számítási feladatok megoldása.
Példák gyűjtése különböző időtartamú és periodikus természeti illetve társadalmi-gazdasági eseményekre, folyamatokra.
A különböző településtípusok megadott szempontok szerinti bemutatása.Az egyes közlekedési ágak jellemzése megadott szempontok alapján.
Példák gyűjtése az egyes gazdasági ágak szerepéről a mindennapi életben.
Terméklisták összeállítása az egyes gazdasági ágak jellemző termékeiből.
Egyszerű gyűjtemény, tabló összeállítása tanári irányítással (pl. településtípusokat, gazdasági tevékenységeket, nyersanyagokat és a belőlük előállított késztermékeket ábrázoló képekből, termékekből, terményekből)
Útiterv összeállítása menetrendek segítségével.
Rövid, irányított tanulói kiselőadás, pl. egy kiválasztott településről/típusról, az ott élők jellemző tevékenységéről, szokásairól; üdülési szokásainkról, kedvelt hazai idegenforgalmi központokról.
A család, mint a legkisebb gazdasági egység működésének bemutatása helyzetgyakorlatokban, illetve egyszerű modellen.
Történet írása és elmondása, pl. utazásról, vásárlási szokásainkról, a falusi illetve a városi életmódról, környezetszennyező tevékenységről és annak következményeiről.
| TÉMAKÖRÖK | TARTALMAK |
| Gazdaság -gazdálkodás | A gazdaság legfontosabb ágazatainak - mezőgazdaság, ipar, szolgáltatás - szerepe, jelentősége mindennapi életünkben. A hazai gazdaságban leggyakrabban használt nyersanyagok (ásványok, kőzetek, nyersanyagok és energiahordozók). A háztartásban használt energiahordozók és nyersanyagok. Energia- és nyersanyag-takarékosság. A technikai fejlődés szerepe a termelés átalakulásában. A magyar gazdaság legismertebb termékei Közlekedési hálózat, a közlekedés szerepe a mindennapi életben. Utazás - idegenforgalom. Vásárlási, fogyasztási szokásaink, a család gazdálkodása - bevétel, kiadás A társadalmi-gazdasági tevékenység környezet átalakító hatása a lakóhely szűkebb és tágabb környezetében valamint hazánkban. |
| A településtípusok sajátosságai | A tanya, a falu és a város jellemzői, eltérő szerepük a munkamegosztásban. Az életmód és a jellemző gazdasági tevékenység változásainak bemutatása. A technikai fejlődés szerepe az életmód átalakulásában. Hazánk közigazgatási térképe. |
| A földrajzi folyamatok, jelenségek időbelisége | Tájékozódás a földtörténeti időben. A természetföldrajzi folyamatok és a történelmi események időnagyságrendi és időtartambeli különbségeinek érzékeltetése. A környezetben lezajló folyamatok időrendisége, periodikussága. A rövidebb távú természeti, társadalmi és környezeti folyamatok bemutatása hazai példák alapján. |
A továbbhaladás feltételei
A tanuló legyen képes egyszerű társadalmi-gazdasági jelenségek megfigyelésére a tapasztalatok szóbeli megfogalmazására, feljegyzésére és értékelésére.
Tudjon biztonsággal tájékozódni a térképen. Olvasson le egyszerű információkat különböző térképekről. Legyen képes tanári irányítással tájékozódni a különféle földrajzi-környezeti tartalmú információs anyagokban és ezek gyűjteményeiben. Tudjon alapvető földrajzi tartalmú adatokat, információkat értelmezni, összehasonlítani és azokból következtetéseket levonni. Legyen képes földrajzi tartalmú adatok, információk ábrázolására. Ismerje fel és nevezze meg térképen a közvetlen földrajzi térben való eligazodáshoz nélkülözhetetlen topográfiai fogalmakat.
Ismerje fel a természetföldrajzi folyamatok és a történelmi, társadalmi-gazdasági események időnagyságrendi és időtartambeli különbségeit. Tudja bemutatni példák alapján a legfontosabb gazdasági ágazatok, illetve tevékenységek szerepét, jellemzőit. Ismerje fel az egyes településtípusok sajátos vonásait.
Ismerje fel a földrajzi környezetre kifejtett emberi, társadalmi hatások következményeit, bizonyítsa példákkal az egyéni felelősség fontosságát a környezetkárosító folyamatok mérséklésében.
7. évfolyam
Évi óraszám: 55,5
Belépő tevékenységformák
A különböző tartalmú földrajzi térképeken közölt információk felhasználása a kontinensek, illetve az egyes országok természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági megismeréséhez.Kontúrtérképes feladatok irányított megoldása.Gyűjtőmunka könyvekből a nagy földrajzi felfedezésekről és ezeknek a társadalmi-gazdasági fejlődésre gyakorolt hatásairól.Információk gyűjtése különböző jellegű információhordozókból az egyes népek életéről, szokásairól, kultúrájáról és hagyományairól.
Szemelvények és példák gyűjtése a természeti környezetet veszélyeztető folyamatokról, a környezeti problémák megelőzéséről és megoldásáról, természeti és civilizációs katasztrófákról.
A kontinensek felszínét, éghajlatát, növényzetét, talaját és gazdaságának jellemzőit bemutató képek, ábrák elemzése, az elemek közötti összefüggések bemutatása.Tájékozódás légifotókon és műholdfelvételeken tanári irányítással.Adatok, adatsorok és különböző típusú diagramok összehasonlító elemzése. Egyszerű számítási feladatok megoldása.
Tipikus tájak modellezése homokasztalon.
A tipikus tájak különböző, megadott szempontok szerinti önálló bemutatása.Példák keresése a természeti és a társadalmi tényezők kölcsönhatásaira kontinensek, kontinensrészek, országcsoportok jellemzői alapján.
Terméklisták összeállítása az egyes országok jellemző termékeiről.
A témákhoz kapcsolódó tablók készítése.Irányított tanulói kiselőadás az egyes országok természeti és kulturális értékeiről, népeinek szokásairól, életmódjáról.Tanulói beszámoló a magyar utazók, földrajzi felfedezők szerepéről a Föld és népeinek megismerésében.
| TÉMAKÖRÖK | TARTALMAK |
| Az Európán kívüli kontinensek tipikus tájainak és néhány kiemelt országának természet- és társadalomföldrajza | Afrika A kontinens általános természet- és társadalomföldrajzi képe, eltérő társadalmi-gazdasági fejlettségű térségei. A sivatagok és az oázisok, mint tipikus tájak, az „éhségövezet”. Trópusi-Afrika természeti képe, társadalmi-gazdasági problémái. Ausztrália és Óceánia Ausztrália és Óceánia természeti képe, társadalmi-gazdasági jellemzői. Amerika Amerika fő részeinek eltérő természet- és társadalomföldrajzi képe. Az ültetvény, a farmvidék, a technológiai park és az agglomerációs zóna, mint tipikus táj. Amerika jellegzetes országainak hasonló és eltérő természet- és társadalomföldrajzi jellemzői: Dél-Amerikában Brazília; Közép-Amerikában Mexikó; Észak-Amerikában az Amerika Egyesült Államok. Ázsia Ázsia általános természet- és társadalomföldrajzi képe. Eltérő adottságok és sajátos társadalmi-gazdasági fejlődési utak a kontinensen. A tajga, a „monszunvidékek”, a magashegység és az öntözéses gazdálkodás területei mint tipikus tájak. A földrész jellemző országai és térségei: Japán, Kína, India, Délkelet-Ázsia, Délnyugat-Ázsia. |
| Európa országainak természet- és társadalomföldrajza | Európa általános természet- és társadalomföldrajzi képe. Az Európai Unió országainak általános társadalmi és gazdasági jellemzői. Észak-Európa országainak közös és egyedi földrajzi vonásai, kapcsolatuk a természeti környezettel. Nyugat-Európa országainak hasonló és eltérő földrajzi vonásai. Átalakuló ipari körzetek, új iparágak megjelenése. Kiemelten: Franciaország, Egyesült Királyság. Dél-Európa országainak általános és egyedi földrajzi vonásai. A tipikus mediterrán táj, a kikötő- és az üdülőövezet. A Balkán térség természetföldrajzi adottságai és társadalmi-gazdasági képe. Kiemelten: Olaszország, Spanyolország, Horvátország, Szerbia és Montenegró. Kelet-Európa jellegzetes természet- és társadalomföldrajzi vonásainak bemutatása. Kiemelten: Oroszország és Ukrajna. |
A tananyag feldolgozásához szükséges új topográfiai fogalmak
Afrika
Atlanti-óceán, Gibraltári-szoros, Guineai-öböl, Indiai-óceán, Kongó, Niger, Nílus, Szuezi-csatorna, Tanganyika-tó, Viktória-tó, Vörös-tenger;
Afrikai-árokrendszer, Atlasz, Dél-afrikai-magasföld, Kelet-afrikai-magasföld, Kilimandzsáró-csoport, Kongó-medence, Madagaszkár, Szahara, Szudán;
Dél-afrikai Köztársaság, Egyiptom, Nigéria; Kairó.
Ausztrália és Óceánia
Csendes-óceán, Murray;
Ausztráliai-alföld, Nagy-Artézi-medence, Nagy-korallzátony, Nagy-Vízválasztó-hegység, Nyugat-ausztráliai-ősföld, Új-Guinea;
Ausztrália, Új-Zéland; Canberra, Melbourne, Sydney.
Sarkvidékek
Antarktika, Déli-sarkvidék, Északi-sarkvidék
Amerika
Alaszka, Amazonas, Colorado, Jeges-tenger, Kanadai-ősföld, Karib (Antilla)-tenger, Mississippi, Mexikói-öböl, Nagy-tavak, Panama-csatorna, Paraná, Szt. Lőrinc-folyó;
Észak-Amerika, Közép-Amerika, Dél-Amerika, Latin-Amerika;
Amazonas-medence, Andok, Antillák, Appalache, Brazil-felföld, Floridai-félsziget, Guyanai-hegyvidék, Hawaii-szigetek, Kaliforniai-félsziget, Kanadai-ősföld, Kordillerák, Labrador-félsziget, Mexikói-fennsík, Mississippi-alföld, Paraná-alföld, Préri, Sziklás-hegység;
Amerikai Egyesült Államok, Argentína, Brazília, Kanada, Kuba, Mexikó, Venezuela;
Brazíliaváros, Buenos Aires, Chicago, Los Angeles, Mexikóváros, New Orleans, New York, Ottawa, Rio de Janeiro, San Francisco, São Paulo, Washington.
Ázsia
Aral-tó, Bajkál-tó, Boszporusz, Indus, Jangce, Japán-tenger, Jeges-tenger, Jenyiszej, Gangesz, Kaszpi-tenger, Léna, Ob, Perzsa (Arab)-öböl, Sárga-folyó, Tigris;
Dél-Ázsia, Délkelet-Ázsia, Délnyugat-Ázsia, Észak-Ázsia, Kelet-Ázsia, Közép (Belső)-Ázsia;
Arab-félsziget, Csomolungma, Dekkán-fennsík, Dél-kínai-hegyvidék, Fuji, Góbi, Himalája, Hindusztáni-alföld, Hindusztáni-félsziget, Indokínai-félsziget, Indonéz-szigetvilág, Japán-szigetek, Kaszpi-mélyföld, Kaukázus, Kínai-alföld, Kis-Ázsia, Koreai-félsziget, Közép-szibériai-fennsík, Mezopotámia, Nyugat-szibériai-alföld, Pamír, Szibéria, Tajvan, Tibet, Tien-san;
Dél-Korea, Fülöp-szigetek, India, Indonézia, Irak, Irán, Izrael, Japán, Kína, Malajzia, Szaúd-Arábia, Thaiföld, Törökország;
Ankara, Bagdad, Bombay, Calcutta, Hongkong, Isztambul, Kanton, Novoszibirszk, Osaka, Peking, Sanghaj, Szingapúr, Szöul, Tokió, Újdelhi.
Európa
Adriai-tenger, Balti-tenger, Dnyeper, Don, Duna, Ebro, Elba, Északi-tenger, Fekete-tenger, Földközi-tenger, La Manche, Pó, Rajna, Rhőne, Szajna, Temze, Urál folyó, Volga;
Alpok, Appenninek, Appennini-félsziget, Balkán-félsziget, Balkán-hegység, Balti-ősföld, Brit-szigetek, Ciprus, Dalmácia, Dinári-hegység, Donyec-medence, Etna, Finn-tóvidék, Francia-középhegység, Grönland, Holland-mélyföld, Izland, Kárpátok, Kelet-európai-síkság, Kréta, Londoni-medence, Lotaringia, Mont Blanc, Párizsi-medence, Pennine, Pireneusi (Ibériai)-félsziget, Pireneusok, Skandináv-félsziget, Skandináv-hegység, Szicília, Urál, Vezúv;
Dél-Európa, Észak-Európa, Kelet-Európa, Kelet-Közép-Európa, Közép-Európa, Nyugat-Európa;
Albánia, Anglia, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Fehéroroszország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Moldávia, Moldova, Nagy-Britannia, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szerbia és Montenegro, Ukrajna; Kárpátalja;
Amszterdam, Athén, Barcelona, Belgrád, Birmingham, Brüsszel, Chişinắu, Dublin, Genova, Glasgow, Göteborg, Hága, Helsinki, Kijev, Koppenhága, Lisszabon, Ljubljana, London, Luxembourg, Lyon, Madrid, Manchester, Marseille, Milánó, Minszk, Moszkva, Munkács, Murmanszk, Nápoly, Odessza, Oslo, Párizs, Podgorica, Reykjavík, Rijeka, Róma, Rotterdam, Skopje, Stockholm, Strasbourg, Szabadka, Szarajevó, Szentpétervár, Szófia, Tirana, Torino, Újvidék, Ungvár, Velence, Volgográd, Zágráb.
A továbbhaladás feltételei
A tanuló legyen képes az egyes kontinensek, tájak, országok természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit bemutató képek, ábrák, adatok elemzésére, tanári irányítás alapján alapvető összefüggések felismerésére. Tudja megadott szempontok alapján bemutatni az egyes kontinenseket, tipikus tájaikat, legfontosabb országaikat. Ismerje fel a természeti és társadalmi környezet alapvető összefüggéseit. Legyen képes különböző térképi és egyéb földrajzi tartalmú információk felhasználására a témákhoz kapcsolódóan. Tudja megmutatni térképen és felismerni kontúrtérképen a topográfiai fogalmakat.
8. évfolyam
Évi óraszám: 55,5
Belépő tevékenységek
A különböző tartalmú földrajzi térképeken közölt információk felhasználása a kontinensek, illetve az egyes országok természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági megismeréséhez.Kontúrtérképes feladatok irányított megoldása.
Az időjárási jelenségek felismerése időjárási térképek alapján.
Az éghajlat jellemzőinek felismerése diagramokon, és következtetések levonása az adatokból.
Folyamatábrák használata a földtörténeti események, a felszínfejlődés és következményeik feltárásához.
A gazdasági élet ágazatainak, ágainak szerepe és változási tendenciáinak bemutatása statisztikai adatok feldolgozásával, forráselemzéssel, esetmegbeszéléssel.
A Kárpát-medence népeinek és hagyományainak, a tájak eltérő földrajzi jellemzőinek bemutatása szemelvények alapján.
Információk gyűjtése egyéni és csoportmunkában társadalmi-gazdasági jelenségekről, folyamatokról statisztikák, tömegkommunikációs források, Internet felhasználásával.
Tanulói beszámoló önállóan gyűjtött információk alapján hazánk és az Európai Unió kapcsolatáról.
Tanulói kiselőadás a különböző tájak népszokásairól, hagyományairól könyvtári kutatómunka alapján.
Terméklisták összeállítása Magyarország legfontosabb termékeiből és kiviteli cikkeiből.
Tabló, illetve riport készítése hazánk védett természeti és kulturális értékeivel, idegenforgalmi vonzerejével kapcsolatban.
| TÉMAKÖRÖK | TARTALMAK |
| Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajza | Közép-Európa általános földrajzi képe. A Közép-európai-sík- és rögvidék természeti adottságai és gazdasági feltételei. A középhegységek és a feltöltött alföldek, mint tipikus tájak. Németország szerepe az európai gazdaságban. Csehország és Lengyelország földrajzi sajátosságai. Közép-Európa magashegyvidékei: az Alpok és a Kárpátok. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és a kárpáti országok: Szlovákia, Románia földrajzi jellemzése. |
| A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajza | A Kárpát-medence földtani szerkezete és természetföldrajzi képe. A magyarság a Kárpát-medencében. A társadalmi-gazdasági élet változásai és mai földrajzi vonásai. |
| Természeti adottságok és a társadalmi-gazdasági lehetőségek Magyarország tájain | Hazánk földrajzi fekvése, helyzete a Kárpát-medencében és Európában. Magyarország felszíne, domborzata. Természeti adottságaink és természeti erőforrásaink. Hazánk népességföldrajzi jellemzői, népesedési folyamatai. A magyar nép tájtörténeti tagolódása, etnikai csoportok, nemzetiségek. A földrajzi környezet hatása a gazdálkodásra, a településekre és az életmódra. A gazdaság telepítő tényezői, általános vonásai, területi különbségei, szerkezeti átalakulása. Településtípusok, településhálózat és infrastruktúra Magyarországon. A hazai tájtípusok (alföldi, dombsági és középhegyvidéki tájak) földrajzi jellemzése. A tájak természeti erőforrásai, természetföldrajzi és társadalmi-gazdasági jellemzőik. Hazánk tájainak idegenforgalmi, környezeti értékei, állapota és védelme. Hazánk nemzetközi kapcsolatai. Budapest földrajza. Régiónk földrajza. |
A tananyag feldolgozásához szükséges új topográfiai fogalmak
Balaton, Bodrog, Dráva, Fertő, Hernád, Ipoly, Kis-Balaton, Körös, Maros, Mura, Odera, Olt, Rába, Rajna-Majna-Duna vízi út, Sajó, Sió, Szamos, Száva, Tisza, Tisza-tó, Vág, Velencei-tó, Visztula, Zagyva, Zala;
Aggteleki-karszt, Alföld, Alpokalja, Badacsony, Bakony, Balaton-felvidék, Baradla-barlang, Baranyai-dombság, Bécsi-medence, Bodrogköz, Borsodi-medence, Börzsöny, Budai-hegység, Bükk, Bükk-fennsík, Csallóköz, Cseh-medence, Csepel-sziget, Cserehát, Cserhát, Déli-Kárpátok, Dráva menti síkság (Dráva-mellék), Duna-Tisza köze, Dunakanyar, Dunántúl, Dunántúli-dombság, Dunántúli-középhegység, Dunazug-hegység, Erdélyi-középhegység, Erdélyi-medence, Északi-középhegység, Északkeleti-Kárpátok, Északnyugati-Kárpátok, Gerecse, Germán-alföld, Győri-medence, Hajdúság, Hargita, Hegyalja, Hortobágy, Jászság, Kárpát-medence, Kárpát-medencevidék, Kékes, Keleti-Alpok, Keleti-Kárpátok, Kisalföld, Kiskunság, Kőszegi-hegység, Lengyel-alföld, Lengyel-középhegység, Magas-Tátra, Marcal-medence, Maros-Körös köze, Mátra, Mecsek, Mezőföld, Mohácsi-sziget, Móri-árok, Morva-medence, Nagykunság, Német-középhegység, Nógrádi-medence, Nyírség, Nyugati-Alpok, Nyugat-magyarországi-peremvidék, Őrség, Pesti-síkság, Pilis, Román-alföld, Ruhr-vidék, Somogyi-dombság, Soproni-hegység, Szigetköz, Székelyföld, Szekszárdi-dombság, Szentendrei-sziget, Szilézia, Szudéták, Tapolcai-medence, Tihanyi-félsziget, Tiszántúl, Tokaj-Eperjesi-hegység, Tolnai-dombság, Vajdaság, Velencei-hegység, Vereckei-hágó, Vértes, Villányi-hegység, Visegrádi-hegység, Zalai-dombság, Zempléni-hegység;
Ausztria, Csehország, Lengyelország, Németország, Románia, Svájc, Szlovákia, Szlovénia;
Burgenland,
Ajka, Algyő, Arad, Baja, Balassagyarmat, Balatonfüred, Beregszász, Bécs, Békéscsaba, Berlin, Bern, Bonn, Brassó, Bréma, Brno, Budapest, Bukarest, Bük, Cegléd, Constanţa, Debrecen, Dorog, Drezda, Dunaújváros, Eger, Eszék, Esztergom, Frankfurt, Gdańsk, Genf, Graz, Gyöngyös, Győr, Gyula, Hajdúszoboszló, Halle, Hamburg, Harkány, Hatvan, Hegyeshalom, Hévíz, Hódmezővásárhely, Hollókő, Jászberény, Kalocsa, Kaposvár, Kassa, Karlovy Vary, Katowice, Kazincbarcika (Berente), Kecskemét, Keszthely, Kolozsvár, Komárom, Köln, Kőszeg, Komló, Krakkó, Lábatlan, Linz, Lipcse, Makó, Marosvásárhely, Miskolc, Mohács, Mosonmagyaróvár, München, Nagykanizsa, Nagyvárad, Nyíregyháza, Orosháza, Ózd, Paks, Pannonhalma, Pápa, Pécs, Ploieşti, Plzeň, Pozsony, Prága, Révkomárom, Salgótarján, Salzburg, Sárospatak, Siófok, Sopron, Stuttgart, Százhalombatta, Szeged, Székelyudvarhely, Székesfehérvár, Szekszárd, Szentendre, Szentgotthárd, Szolnok, Szombathely, Tata, Tatabánya, Temesvár, Tihany, Tiszaújváros, Vác, Várpalota, Varsó, Veszprém, Visegrád, Visonta, Záhony, Zalaegerszeg, Zalakaros;
Aggteleki Nemzeti Park, Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Bükki Nemzeti Park, Duna-Dráva Nemzeti Park, Duna-Ipoly Nemzeti Park, Fertő-Hanság Nemzeti Park, Hortobágyi Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park, Körös-Maros Nemzeti Park, Őrségi Nemzeti Park;
Magyarország megyéi, Dél-Alföld régió, Dél-Dunántúl régió, Észak-Alföld régió, Észak-Magyarország régió, Közép-Dunántúl régió, Közép-Magyarország régió, Nyugat-Dunántúl régió, Budapesti agglomeráció.
A továbbhaladás feltételei
A tanuló tudja bemutatni hazánk földrajzi környezetének természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit megadott szempontok alapján. Tudja ismertetni hazánk tájainak természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit különböző térképi információk felhasználásával. Ismerje fel a természeti adottságok szerepét, hatását az egyes térségek gazdasági életében. Ismerje hazánk környezeti értékeit. Legyen képes önálló információgyűjtésre a megadott szempontok szerint különböző földrajzi-környezetvédelmi tartalmú információhordozókból, és tudja feldolgozni ezeket tanári irányítással. Tudja megmutatni térképen és felismerni kontúrtérképen a topográfiai fogalmakat. Tudja meghatározni és megfogalmazni földrajzi fekvésüket, kapcsoljon hozzájuk tartalmi jellemzőket.
Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez
A kerettanterv nem ad listát a tanulóktól elvárható követelményekről, csupán azt fogalmazza meg, hogy melyek a továbbhaladás feltételei az évfolyamok végén. Benne főként képességekkel összefüggő tevékenységek olvashatók, amelyeket a tanulóknak a megadott szinten kell alkalmazniuk annak érdekében, hogy a következő évfolyam tananyagát sikeresen elsajátíthassák.
A továbbhaladási feltételek teljesítése érdekében a helyi tantárgyi program kidolgozásakor a szaktanároknak kell összegyűjteniük az egyes témákhoz, résztémákhoz kapcsolódó újonnan elsajátítandó fogalmakat, folyamatokat, összefüggéseket és tevékenységeket. Az eredményes szaktanári munkához nélkülözhetetlen a követelményrendszer ezen kategóriáiban való biztonságos eligazodás. Minden egyes tanórán világos legyen a cél, hogy az adott tevékenység alkalmazásakor vagy egy fogalom megtanításakor mire támaszkodhatunk és hová kell majd eljutni a földrajzi tanulmányok befejezésekor. Javasoljuk, hogy az iskolai szakmai munkaközösségekben közösen dolgozzák ki a képességfejlesztési tevékenységek egymásra épülő rendszerét, a tanulók tudásának ellenőrzési módszereit és az értékelés alapelveit. Fontos, hogy ne csak a tanulók ismereteinek, hanem képességeik szintjéről is tájékozódjunk. Ezért az ellenőrzési módszerek között ne csupán a hagyományos szóbeli és írásbeli formákra gondoljunk, hanem gyakorlati tevékenységekre is (pl. modellezés homokasztalon, applikációs vagy kártyás feladatok). Arról is folyamatosan szerezzünk visszajelzést, hogy milyenek a tanulók földrajzi-környezeti képzetei (pl. rajzoltassunk le velük tipikus tájakat, fogalmakat, fogalmaztassuk meg velük gondolataikat egy-egy kép vagy hír kapcsán). Ellenőrzéskor is alkalmaztassuk az információszerzés különféle módszereit (pl. kerestessünk ki adatokat a függelékből valamely szempont szerint, és értelmeztessük azokat). Ugyancsak a munkaközösségekben célszerű megállapodni arról, hogy a tanórai aktivitás és munkafegyelem, valamint a tanórán kívüli tevékenységek (pl. gyűjtőmunka, kiselőadás vagy beszámoló készítése, terepi munka) milyen mértékben számítanak be a tanulói munka értékelésébe.
ÉNEK-ZENE
5-8. évfolyam
Célok és feladatok
A zenei nevelés célja: muzsikáló közösség és zeneszerető/értő közönségnevelés. Ehhez fontos a zenei műveltség megalapozása, a nemzeti és egyetemes zenekultúra megismertetése, az igényes zene mindennapos szükségletté válásának alakítása.
Az előadott, énekelt és meghallgatott zeneművek nyújtotta élmények fejlesztik, tudatosítják a zenei esztétikai érzéket és azt a meggyőződést, hogy a zene az emberi élet alapvető értéke. A zenei élmények és az ismeretszerzés eredményeként a zenei tudat állandóan alakul, formálódik. Fontos azonban, hogy a fejlettség bármely szintjén átfogó, teljes képbe rendeződjön a zenei valóság.
Az iskolai énektanítás zenei anyaga többségében énekes zene. Így a zenei nevelés a dalok szövege révén jelentősen hozzájárulhat a történelmi, erkölcsi tudat fejlődéséhez is.
Az éneklés és a hangszerjáték a zenei nevelés alaptevékenységei, mivel a zene megértésére, a zeneművek befogadására elsősorban az válik képessé, aki valamilyen mértékben részt tud venni zenei alkotótevékenységben is. Az aktív muzsikálás a zenei önkifejezés lehetőségével segít kialakítani a zenéhez fűződő pozitív attitűdöket.
Az ismeretszerzés forrásai bővülnek ebben az életkori szakaszban: az éneklés mellett megnő a zenehallgatásból eredő ismeretek köre, és egyre nagyobb szerepet kap az ismeretszerzésben a tankönyvek, szakkönyvek tanórai és önálló használata.
A zenekultúrák sajátosságainak megismerése és elfogadása, a hazai zeneművészet alkotásai iránti érdeklődés fontos része a tanulók zenei világképének.
A zene jelrendszerének megismerése és alkalmazása a zenei olvasás-írás tevékenységeiben nem öncélú: a zenei tartalmak, ismeretek fejlesztik a zenei fantáziát, segítik a zeneértővé válást.
A zene szeretete, a zenehallgatás szokásának kialakítása együtt jár az ízlésformálással, és elősegíti a tanórán kívüli zenei alkalmakba (énekkar, hangverseny látogatás) való bekapcsolódást.
Kiemelt fejlesztési feladatok
Éneklés
Az éneklési készség fejlesztése az 5-8. évfolyamon az élményt adó, örömöt hozó, szép és kifejező éneklés formálására - mint a zenei önkifejezés egyik alapvető formájának kialakítására és az ismeretszerzés eszközének továbbfejlesztésére - irányul. Ezért követelménye az egyéni és közös éneklés természetes, szép hangzással, az arzis-tézis akusztikus kifejezésével. Oldottabb metrikájú parlando, szabadabb rubato és feszes giusto lüktetéssel történő éneklés. Magyar népdalok, a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek, a szomszéd és más népek dalainak éneklése. Kétszólamú művek csoportos éneklése, a zenei kifejezőeszközök és a zenei mondanivaló közvetítésével.
Zenei hallás
A zenei hallás fejlesztése lényegében a dallamhallás és tonalitásérzék, a hangszínhallás, a ritmus- és tempóérzék, a dinamika- és formaérzék fejlesztése. Dúr és moll tonalitás megfigyeltetése dallamokban. A belső hallás és a többszólamúság fejlesztése a műzene többszólamúságával, annak megfigyelésével. Zenei memória fejlesztése dalok és témák gyakorlásával és előadásával.
Zenei olvasás-írás
A zenei olvasás-írási készség fejlesztésének eredményeképpen a tanuló iránt támasztható követelmény az öt- és hétfokú dalok hangnemének felismerése kottaképről (2# és 2b előjegyzésig). Kottakép ritmusának megszólaltatása, ritmushangoztatás egy- és többszólamban. Rövid, könnyebb dallamok kottaolvasása közösen. Ismert öt- és hétfokú dallamok írása megadott kezdőhangról, betűkottáról. Az abc-s hangok ismerete G-kulcsban (G-é”)
Zeneértés
A zeneértő és -érző képesség fejlesztése: a tanult zenei korszakokhoz kapcsolódó zenei formák, műfajok felismerése. A zenemű gondolati tartalmait közvetítő kifejezőeszközök - tempók, dinamika, tonalitás, karakterek, hangszerelés - megfigyelése. A meghallgatott zeneművekben előforduló hangszerek, hangszeres együttesek, zenekarok hangzásának felismerésére való képesség fejlesztése.
5. évfolyam
Évi óraszám: 37
| Belépő tevékenységek | Tartalom |
| Éneklés Új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó ritmusban Műzenei szemelvények éneklése az előadási jeleknek megfelelően Gregorián dallamok éneklése Reneszánsz és barokk zeneművek témáinak/részleteinek éneklése Egyszerű többszólamúság (csoportos éneklés) | Újabb magyar (régi - új stílus) és más népek dalai Ünnepkörök új dalai Régi magyar dallamok a középkorból Középkori gregorián dallamok Reneszánsz és barokk zenei szemelvények témái Quodlibetek (kánonok, bicíniumok) Szózat (Himnusz) |
| Zenehallgatás Reneszánsz és barokk művek meghallgatása, stílusjegyek megfigyelése A barokk zenekar hangszercsoportjainak megnevezése | Népdalfeldolgozások, népszokások zenéje (magyar, kisebbségi és nemzetiségi népzene) Gregorián dallamok Reneszánsz/barokk zenei szemelvények Zeneszerzők munkássága (reneszánsz, barokk) Rövid kortörténet (középkor, reneszánsz, barokk) |
| Improvizáció Régi stílusú kvintváltó népdalforma rögtönzése (megadott kezdősorral). | Dallammodellként: kvintváltó népdalok (A5 A5v A Av és A5 B5 A B) |
| Zenei olvasás-írás, zenei ismeret Új ritmusértékek és szüneteik olvasása-írása Új dallami elemek olvasása-írása Abc-s hangok jelölése G-kulcsban (C’-C”) A tiszta hangközök ismerete, szolmizált éneklése | Megtanult dalok Olvasógyakorlatok A zenehallgatás énekelt szemelvényei |
| Zenei ismeretek |
| Dalismeret | Népdalok, műdalok, zenetörténeti szemelvények (gregorián, reneszánsz, barokk) |
| Műismeret | Népzenei és műzenei alkotások (gregorián, reneszánsz, barokk) |
| Népzene | A magyar népdal stílusrétegződése: régi stílus: sorszerkezet, ereszkedő dallamvonal, kvintválasz új stílus: visszatérő sorszerkezet, - kupolás dallamvonal; dudanóta; népi zenekar népi hangszerek: duda, tekerő, cimbalom, citera |
| Zeneelmélet | Ritmikai fogalmak-ismeretek: az alkalmazkodó ritmus; a tizenhatod és kombinációi, szünetjele; a kis éles és nyújtott ritmus Dallami ismeretek: a felső ré és mi hangok. Quodlibet Hangközök: egész- és félhang távolság; a tiszta hangközök: 1, 4, 5, 8 Hangnevek: abc-s hangnevek G-kulcsban (C-C”) |
| Zeneirodalom | Zenetörténeti korok: reneszánsz, barokk; stílusjegyek Zeneszerzők: Palestrina; Vivaldi, J. S. Bach, Händel Együttesek: barokk zenekar Hangszerek: orgona, csembaló oboa, trombita |
A továbbhaladás feltételei
Éneklés
Szemelvények csoportos éneklése emlékezetből.
A Szózat éneklése emlékezetből.
Új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó ritmussal.
Zenehallgatás
Többször hallgatott reneszánsz és barokk művek felismerése részleteik alapján.
A népi hangszerek és a népi zenekar felismerése hallás után.
Improvizáció
Variációk szerkesztése 2-4 ütemes terjedelemben a tanult ritmusképletekkel.
Kvintváltó dallam improvizálása (megadott formaképlet és kezdő sorok alapján).
Zenei olvasás-írás
ABC-s hangok megnevezése / leírása G-kulcsban (C’-C”).
6. évfolyam
Évi óraszám: 37
| Belépő tevékenységek | Tartalom |
| Éneklés A műzenei feldolgozásokban meghallgatott népdalok éneklése Történeti énekek előadása Klasszikus műdalok és témák énekes megszólaltatása kottaképből Klasszikus kánonok csoportos éneklése Az új hangközök/módosított hangok szolmizált éneklése | Újabb magyar népdalok és népszokások dalai Nemzeti és etnikai kisebbségek újabb dalai Ünnepek dalai Más népek dalai (újabb európai országból) Történeti énekek (válogatva): históriás énekek, virágénekek, kuruc dalok Klasszikus műdalok Műzenei témák (énekelhető zenehallgatási szemelvények) |
| Zenehallgatás A bécsi klasszicizmus műfajainak és formáinak megnevezése Zenei formák, műfajok, művek hallás utáni felismerése Dúr-moll színezet különbségének megfigyelése | Népzenei és népzenei ihletésű művek (szülőföld és más földrész népzenéjéből) Szemelvények a XVI. -XVIII. század magyar történelmi zenéjéből A bécsi klasszicizmus alkotásai - klasszikus dalok |
| Improvizáció Ritmusvariációk rögtönzése 3/8-os és 6/8-os ütemformákban Dallamalkotás adott témára: nyitás - zárás | Dallammodellként: tanult dalok és olvasógyakorlatok ( ritmikai, dallami, formai elemeik) kérdés-felelet elvű dallamok |
| Zenei olvasás-írás Tájékozódás 1#-1 b-s hangnemekben, Módosított hangok abc-s megnevezése, A szekund és terc hangközök felismerése kottaképről, beírása vonalrendszerbe. | Énekes tananyag Olvasógyakorlatok Zenehallgatási anyag szemelvényei |
| Zenei ismeretek - fogalmak |
| Dalismeret | Népdalok, műdalok, zenetörténeti szemelvények (barokk, klasszikus) |
| Műismeret | Népzenei, népdalfeldolgozások Zeneirodalmi alkotások (klasszikus zene) |
| Népzenei ismeret | Új stílusú magyar népdal és sorszerkezetei, kvintváltás |
| Zeneelmélet | Ritmika: felütés, csonka ütem; triola Új dallami elemek: abc-s hangok a kis és egyvonalas oktávban; módosító jelek (#, b, feloldójel) és jelentésük; módosított hangok szolmizált (fi, szi, ta, ri) és abc-s nevei Hangközök: k2, n2, k3, n3 Hangsorok: dúr és moll Forma: periódus, szimmetria Előadásmód: a tanult zenei anyaghoz kapcsolódóan |
| Zeneirodalom | Magyar történeti műfajok: históriás ének Zenetörténeti kor: bécsi klasszicizmus; stílusjegyek Zeneszerzők: Haydn, Mozart, Beethoven. Zenei formák, szerkezetek: triós forma, menüett, szonáta forma, Művek pontos jelölése: opus; numero. Együttesek: a szimfonikus zenekar; trió; vonósnégyes Hangszerek: harsona; lant |
A továbbhaladás feltételei
Éneklés
További 10, az énekes tananyag felsorolt új rétegeiből választott szemelvény átélt, kifejező előadása emlékezetből.
Zenehallgatás
Énekes és hangszeres népdalfeldolgozások felismerése, megnevezése.
Többször meghallgatott klasszikus zeneművek felismerése, témáik alapján.
A szimfonikus zenekar hangszercsoportjainak, hangszereinek megnevezése .
A bécsi klasszicizmus zeneszerzői, néhány alkotásuk felsorolása.
Improvizáció
Zenei kérdés-felelet szerkesztése (2x2 ütemes terjedelemben).
Zenei olvasás-írás ismeret
Dúr és moll hangnemek kottaképről történő azonosítása 1# -1b-ig.
A módosító jelek értelmezése kottakép alapján.
Tanult dallamok éneklése betűkottáról és kottakép alapján.
7. évfolyam
Évi óraszám: 37
| Belépő tevékenységek | Tartalom |
| Éneklés Romantikus dalok énekes előadása Többszólamú kórusművek bemutatása | Magyar népdalok (pl. Kodály Zoltán daljátékaiból), Nemzetiségi és etnikai kisebbség újabb népdalai Ünnepkörök újabb dalai A verbunkos dallamok Romantikus dalok és zeneművek könnyebb énekelhető témái, részletei |
| Zenehallgatás A romantikus zene stílusjegyeinek és műfajainak megismerése európai zeneszerzők alkotásaiból A romantikus nagyzenekar hangzásának elemzése (hangszerek felismerése) | Népdalfeldolgozások (meghallgatott kórus művekből) Ünnepek zenéje A nemzeti romantika Európában (pl. nemzeti operák) A XIX. sz. magyar zenéje, A XIX. sz. európai zeneművészetének alkotásai |
| Improvizáció Új stílusú népdalforma rögtönzése megadott kezdősorral (kupolás visszatérő dallamok) | Dallammodellek.: kupolás és visszatérő sorszerkezetű dallamok: a a5 a5v av; a a5 b a ; a a b a; a b b a. |
| Zenei olvasás-írás Előadási és dinamikai jelek értelmezése A szext és szeptim hangközök felismerése kottaképről 2#-2b-s hangnemekben való tájékozódás | Énekelt és meghallgatott zenei szemelvények ritmikai, melodikai, szerkezeti stb. anyagához kapcsolódó tartalmak |
| Zenei ismeretek |
| Dalismeret | Népdalok, műdalok, énekelt témák |
| Népzene | Meghallgatott más földrészről származó és énekelt európai / magyar népzenei anyaghoz kötődő fogalmak (parlando - rubato - tempo giusto) |
| Zeneelmélet | Hangközök: k6, n6, k7 és n7 Hangsorok: dúr-moll hangnemek Előadási jelek, zenei szakkifejezések: dinamikai jelek: pp, p, mp, mf, f, ff, crescendo < , decrescendo >, tempójelzések: andante, moderato, allegro, vivace |
| Műismeret | Zeneművek és részletek a zenehallgatási anyagból (a XIX. századi romantika - a virtuozitás korából) |
| Zeneirodalom/ zenetörténet | Zenetörténeti kor: romantika Zeneszerzők - válogatva (legalább 3-- csak a meghallgatott művekhez köthetőekből): Erkel, Liszt Schubert, Schumann, Brahms, Chopin, Dvořak, Smetana, Csajkovszkij, Muszorgszkij, Verdi, Wagner Zenekar: a romantikus nagyzenekar |
A továbbhaladás feltételei
Éneklés
Az énekes tananyag felsorolt rétegeiből választott szemelvény megszólaltatása emlékezetből.
Zenehallgatás
A Magyar nemzeti romantika az évfolyamon tanult zeneszerzőinek és műveinek vázlatos ismertetése.
A XIX. századi zeneművek megnevezése (szerző, cím) többször hallott részleteik alapján.
A romantika stílusjegyeinek szóbeli megfogalmazása.
A romantika jellegzetes műfajainak felsorolása.
Improvizáció
Dallamalkotás a népdalok megtanult dallam- és formaalkotási törvényszerűségei alapján.
Zenei olvasás-írás
Tájékozódás a kottában: zeneművek (témák, szólamok) követése kottából.
Dúr és moll hangnemek azonosítása kottaképről 2 #-2b-ig.
8. évfolyam
Évi óraszám: 37
| Tevékenységek | Tartalom |
| Éneklés Egy választott témakörhöz (pl. nemzeti ünnep, iskolai ünnepség, ballagás stb.) Az osztály által összeállított énekes műsor előadása. | Magyar népdalok (minden stílusrétegből válogatva) Bartók, Kodály és Bárdos műveinek énekes szemelvényei A századforduló és a XX. század zeneirodalmának énekelhető szemelvényei. |
| Zenehallgatás Rendszerező ismétlés (a magyar és európai zeneművészet századainak és műfajainak áttekintése jellemző zenei szemelvények segítségével) Bartók és Kodály énekkari, zenekari és színpadi műveinek felismerése és megnevezése a hangzó részletek alapján A XX. század zenei irányzatainak felismerése meghallgatott zeneművek részletei alapján A zenei műfajok áttekintése és összefüggések keresése a társművészetek és a zene között (tánc az ismert történeti tánczenékhez) A dzsessz műfaji ismereteinek kapcsolása a meghallgatott műzenei anyaghoz | Ismétlés anyaga: A magyar és európai zeneművészet századai, A zenei műfajok A XX. század zenei irányzatainak kiemelkedő alkotásai, kortársművészet A dzsessz és jellegzetes műfajai A zene szórakoztató funkciói: táncok a zenetörténetben (a szvittől a rock and rollig) A könnyűzene ma |
| Improvizáció A tanult népdal- és műzenei formákban és hangkészletekben önálló rögtönzés | Dallammodellként: a tanult zenei anyag tartalmai |
| Zenei olvasás-írás Minden eddigi feladattípus gyakorlása | A tanult énekes és hangszeres szemelvények anyaga |
| Zenei ismeretek |
| Dalismeret | Dalok, énekes szemelvények (XX. század) |
| Műismeret | Zeneművek, témák a zenehallgatási anyagból (XX. század) |
| Népzene | Autentikus előadásmód a magyar, európai és világzenében |
| Zeneelmélet | Atonalitás, poliritmia |
| Zeneirodalom/ zenetörténet | A XX. század: Zeneszerzők - válogatva (legalább 5 - csak a meghallgatott művek/műrészletek szerzőiből): Bartók, Bárdos, Kodály, kortárs szerzők Gershwin; Debussy, Ravel, Stravinsky, Honegger, Prokofjev, Britten, Penderecki Irányzatok - válogatva (csak a hangzási élményhez köthetőekből): impresszionizmus, neoklasszicizmus, folklorizmus Új kifejezési, megjelenési formák: elektronikus zene Könnyűzene: a Beatles; Webber, Szörényi A dzsessz és a könnyűzene műfajai A mai könnyűzene (aktualitások) |
A továbbhaladás feltételei
Éneklés
Részvétel a csoportos éneklésben, előadásban.
Dalanyag bővítése 13 énekes szemelvénnyel.
Zenehallgatás
Tudjon többször hallott zeneművet elhelyezni a megfelelő zenetörténeti korszakban.
Improvizáció
Rögtönzési feladatok a tanult nép- és műzenei formák felhasználásával
Zenei olvasás-írás
A leggyakoribb tempó- és dinamikai jelek alkalmazására való képesség a csoportos és egyéni éneklés során.
A 8 év anyagának összefoglalásaként könnyű dallamok, ritmusok olvasása-írása.
Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez
A továbbhaladás feltételét jelentő megfogalmazásokban az elvi meggondolás vezetett, hogy ma már nem lehet befejezett tudást adni tanulóinknak, de lehet folyamatos megszerzésre mozgósító élményt és önálló ismeretszerzési technikákat, hogy ne csak a tanóráik, hanem életük része legyen az „élni segítő zene”.
Ez befolyásolta a továbbhaladási feltételek kijelölését is, melyeket didaktikai struktúrájának és képességfejlesztő koncepciójának megfelelően a tanterv zenei képességekben jelöl meg és tevékenységekben ellenőriz. Ezért a feltételek közlése is a tantervi tevékenységkategóriában történik.
Éneklés esetében ez minden tanított réteget magában foglaló dalismeretet jelent.
E rétegek megismétlése helyett visszautal rájuk minden későbbi évfolyamnál a tanterv szövege, így: „lásd a tartalom címszónál felsorolva!”. Pl. az 5. évfolyamnál 15 - a tartalom címszó alatt felsorolt minden zenei réteget képviselő - szemelvény csoportos éneklése emlékezetből, majd az egyes évfolyamok új dalrétegeit is felvevő további 10-15-15 dallam éneklése, ugyanígy.
Az egyes rétegeket képviselő dallamok kiválasztásában a tanterv végén lévő ajánlott dalok jegyzéke segíthet abban, hogy legyen néhány országosan is közösen ismert dallamunk. Ez kell ahhoz, hogy helyi, vagy iskolák közti bármely zenei találkozás esetén legyen közös dalismeret. (A Szózat éneklése, pl. ezért szerepel kiemelten az 5. évfolyam végére vonatkozó feltételként).
Ezen túl a ritmikailag pontos (l. alkalmazkodó ritmussal történő), vagy éppen a stílushű közös éneklés megvalósítását, illetve az átélt, kifejező éneklést tartalmazzák e fokozat továbbhaladási feltételei. Ezekbe természetszerűen beleértendő a tiszta intonálás, a zenei előadásjeleknek (tempó- és dinamikai jeleknek) és a szöveg tartalmának megfelelő énekes előadás is. A magyar zenei anyag - új stílusú népdalok, verbunkos és népies műdalok éneklése - osztályonként, a megadott dalszámon felül, külön került megfogalmazásra.
A zenehallgatás esetében az értelmező zenei hallás jelenlétét kéri és ellenőrzi a továbbhaladás feltételeként a tanterv.
Például a meghallgatott zenék stílusjegyeinek felismerésével, zenekari hangzások és hangszercsoportok (népitől a romantikusig) hallás utáni megnevezésével, zenei formák, műfajok, művek jellemző részletek alapján történő felismerésével, valamint meghallgatott részletek hallás utáni felismerésével és megnevezésével. Ezen túl csupán szóban követeli a gondolkodási műveletek - felsorolások, jellemzések összehasonlítások, elemzések és értékelések - eredményeit, majd a 8. évfolyam végén mindezek társművészetekkel való összefüggésrendszerben való összefoglalását.
Az improvizáció és a zenei olvasás-írás esetében számol a realitásokkal és csak elemi szintű zenei tevékenységformákat jelöl meg.
Az improvizáció esetében ritmusvariációk rögtönzését, igaz, csak a tanult ritmusképletekkel, dallamilag pedig csupán a jól ismert hallási jelenség, az ereszkedő és a kupolázó kvintváltó dallamok rögtönzését - azt is csupán megadott formaképlettel és kezdősorral, mintegy kijelölve a folytatást -, valamint a tanult nép- és műzenei egyszerű formák (l. nyitás-zárás, perióduselv) alkalmazását.
Az olvasás-írásnál is csak a tanult dallamok éneklését kéri betűkottáról és kottakép alapján. Ezen túl csak a tájékozódást - témák, szólamok követését - várja el a kottában, ill. a dúr és moll azonosítását 1-2 keresztig, illetve bé-ig, valamint az előadási jelek zenei alkalmazását a kifejező éneklés megvalósításához.
E feltételek teljesítésének helyes ellenőrzéséhez ismerni kell azok céljainkhoz igazodó pedagógiai funkcióját, a gyereket magát és a feltételeket lefedő - így mérésükre is alkalmas - adekvát tevékenységeket.
Javasolt közös zenei anyag (válogatva):
(5-8. évfolyam)
Népdalok
A citrusfa levelestől
A csitári hegyek alatt
A jó lovas katonának
A Vidrócki híres nyája
Ablakomba, ablakomba
Által mennék
Csillagok, csillagok
Erdő, erdő de magas
Erdő, erdő, erdő, marosszéki …
Érik a szőlő
Felülről fúj
Hull a szilva
Két tyúkom tavali
Madárka, madárka
Megyen már a hajnalcsillag
Ősszel érik babám
Sárgul már a …
Sej, Nagyabonyban
Szépen úszik a …
Énekes anyag a magyar zenetörténetből
Erkel-Kölcsey: Himnusz
Egressy-Vörösmarty: Szózat
Tinódi: Egri históriának summája
Csínom Palkó
Tyukodi nóta
Ellopták szívemet - Pálóczi Horváth Ádám gyűjtéséből
Kossuth Lajos azt üzente
Esik eső karikára
Most szép lenni katonának
Szerdahelyi: Magasan repül a daru
Énekes műzenei szemelvények
Bach: Már nyugosznak a völgyek (korál)
Bach: Üdv rád és házad népére (Paraszt-kantáta)
Haydn: Erdő mélyén (kánon)
Mozart: Jöjj, drága május (dal)
Mozart: Varázsfuvola (opera) - részletek
Beethoven: Marmotte (dal)
Schubert: A pisztráng (dal)
Kodály: Háry (daljáték) - részletek
Bárdos: Rétre-hívó (kánon)
Erkel: Keserű bordal (Bánk Bán c. opera)
Meghalt a cselszövő (Hunyadi László c. opera)
Zenehallgatási anyag
Vivaldi: A négy évszak - É-dúr hegedűverseny (Tavasz)
F moll hegedűverseny (Tél)
Bach: Már nyugosznak a völgyek (korálfeldolgozás vegyeskarra)
Händel: Halleluja - kórus a Messiás c. oratóriumból
Händel: Győzelmi dal - a Judás Makkabeus c. oratóriumból
Haydn: G-dúr (Üstdob) szimfónia
Mozart: Egy kis éji zene
Mozart: Varázsfuvola - részletek
Beethoven: VI. szimfónia - részlet
Schubert: A pisztráng (dal)
Schubert: A-dúr zongoraötös - IV. tétel
Schumann: „Álmodozás” - a Gyermekjelenetek c. zongorasorozatból
Chopin: g-moll mazurka (Op. 24. No. 1.)
Liszt: XV. magyar rapszódia
Verdi: Rabszolgák kórusa - a Nabucco c. operából
Verdi: Radames románca - az Aida c. opera I. felvonásából
Bevonulási induló - az Aida c. opera II. felvonásából
Muszorgszkij: Egy kiállítás képei
Smetana: Moldva
Dvořák: e-moll (Újvilág) szimfónia -IV. tétel
Erkel: Keserű bordal - a Bánk bán c. opera I. felvonásából
Bánk áriája - a II. felvonásból
Erkel: Meghalt a cselszövő - zárókórus a Hunyadi László c. operából (I. felvonás)
Palotás - a Hunyadi László c. operából
Debussy: Children’s corner
Kodály. Mátrai képek
Kodály: Székelyfonó - részletek
Kodály: Háry (daljáték)- részletek
Kodály: Kállai kettős
Kodály: Fölszállott a páva
Kodály: Esti dal
Bartók: Magyar képek -részlet
Bartók: Gyermekeknek - I/18, II/31.
Bartók: Divertimento
Sravinsky: Petruska
Britten: Változatok és fúga egy Purcell-témára
Gershwin: Klára bölcsődala és Porgy dala - a Porgy és Bess c. operából (A szegény ember gazdagságáról)
Szörényi-Bródy: István, a király - szabadon választott részletek
RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA
5-8. évfolyam
Célok és feladatok
Alapvető és átfogó szakmai célunk a tanulók látáskultúrájának megalapozása. A tanórákon lehetőséget kell kínálnunk a tanulóknak arra, hogy megsejtsék és átéljék a világ szépségét, az élet örömét. A tantárgy feladata a látás és a kéz intelligenciájának kiművelése: a vizuális megismerés, a befogadó és az alkotó képesség fejlesztése, a képi kommunikáció köznapi, művészi, műszaki és tudományos módjainak, a közlés és kifejezés képi formáinak megismertetése. A tantárgy különösen a látvány mélyebb tartalmának, jelentésének, esztétikai üzenetének megértésének képességéhez járul hozzá. Lehetővé kell tennie a gyermekek számára a látható, tapintható tárgyi valóságban, a képi világában való eligazodást. A tanulókat személyes alkotói utak bejárására bátorítva fejlesztenie kell a képi-plasztikai ábrázoló, kifejező, közlő, konstruáló képességeiket. A gondolatban és érzelmekben gazdag tevékenységekkel a világ érzéki-tapasztalati birtokbavételéhez segítheti hozzá a gyermekeket. A térszemlélet, a forma, a szín, és a szerkezeti érzék, az anyagismeret a tantárgy képességfejlesztő tevékenységének köszönhetően tud fejlődni, bővülni. A megsokszorozódott vizuális hatások, technikai információk korában a tantárgy újszerű célja a képi információk közti szelekció, a tanulók kritikus befogadó magatartásának formálása, kialakítása. Az általános nevelési célokhoz a kreativitás, a problémafelismerő- és megoldó-képesség, a képzelet, a képi gondolkodás, az ízlés, a nyitottság, az empátia, az érzelmi élet gazdagításával kell hozzájárulnia. A művészeti nevelésnek értékközvetítő, értékteremtő, egyben személyiségformáló szerepet kell betöltenie, így képes kialakítani és formálni a kultúra értékeit becsülő, környezettudatos magatartást.
A vizuális nevelésnek az alkotóképesség fejlesztése érdekében biztosítania kell, hogy az 5-8. osztályos tanulók fogalmi gondolkodásának magasabb szintre emelkedésével, növekvő önismeretük, kritikára hajló magatartásuk erősödésével, fokozatosan megjelenő realitás igényükkel egy időben az alsóbb évfolyamokra jellemző szabad önkifejezési formát az objektívebb világszemléletre törekvés és az ennek megfelelő kifejezésmód válthassa fel. A tantárgy feladata a vizuális megismerő képesség fejlesztése, a vizuális műveltség tudatos rendszerbe foglalása. Az alkotó tevékenységeken belül ez a síkbeli, térbeli kifejezőeszközök, a térábrázolási konvenciók, a színtani ismeretek birtokbavételét, a tervezési és elemi konstruálási eljárások szabályainak elsajátítását, a létrehozásukhoz szükséges technikák megismerését jelenti. A befogadó képesség fejlesztése a látvány és a műalkotások elemzésén, értékelésén, leírásán és a vizuális ítéletalkotás szabályainak elsajátításán az egyetemes és benne a magyar művészettörténet stíluskorszakainak és a magyar népművészet megismerésével valósul meg.
A kerettanterv a tantárgyi tartalmakat témakörökbe sorolja úgy, hogy a vizuális nyelvi anyagot azokon belül jeleníti meg. A kifejezés, képzőművészet témakörei a gyermekek személyes, kifejező-expresszív képalkotásaira, valamint a képzőművészeti ismeretekre és műelemzésre vonatkozó tartalmakat és képességfejlesztő tevékenységeket írják le. A vizuális kommunikáció fejezetei a vizuális megismerés képességeinek fejlesztésére szolgáló tevékenységeket, valamint a köznapi, informatív, tudományos vizuális közlések megértését és alkalmazását segítő ismeretanyagot foglalják magukba. A tárgy- és környezetkultúra egység pedig a tárgykultúrával és az építészettel kapcsolatos tervező, konstruáló és elemző képességfejlesztő tevékenységeket tartalmazza. A témaköröket az alkalmazott technikák leírása egészíti ki.
A tananyag bővülő, spirális elrendezésű; a témakörök, fejlesztendő képességek és fő tevékenységformák évenként ismétlődnek, tartalmukban gyarapodnak, műveleti szintjük emelkedik. A tanítás során a kerettantervi követelmények szerinti képességfejlesztések a több témakör szempontjait magába foglaló komplex, gyakorlati tevékenység központú feladatokkal teljesíthetők a leghatékonyabban.
Fejlesztési követelmények
A tantárgyi fejlesztés eredményeképpen várható a tanulók egyéni eltéréseket mutató képesség, készség, ismeret, és magatartásbeli fejlődése, melynek tényét minden esetben önmaguk év eleji szintjéhez, valamint az életkori jellemzőkhöz viszonyítva ítélhetünk meg.
A tantárgyi fejlesztés eredményeképpen egyéni eltéréseket mutató képesség-, készség-, ismeret- és magatartásbeli szint várható a tanulóktól. A fejlődés mértékét minden esetben kinek-kinek önmaga év eleji szintjéhez, valamint saját korosztálya jellemzőihez viszonyítva ítélhetjük meg helyesen.
Alkotó képességek
A felső tagozatos diákok nyitottságát, érzékenységét, a vizuális élmények, esztétikai hatások iránti változatos alkotó tevékenységek által motivált érdeklődését a tudatos megfigyelés, vizuális viszonylatok és összefüggések, minőségek részletgazdag emlékezeti megőrzése, képzetek felidézésének képességei fejlesztésére kell mozgósítani. Képzelőerejük működtetése és fejlesztése, belső képekben való gondolkodásuk (vizualizáció, képi szelekciók és redukciók, transzformációk), képzettársításaik tágasságának, alkotásaik eredetiségének nyomonkövetése a feladat. El kell érni, hogy alkotóképességük a komplexitás kedvelésében, a merev formai rend kerülésében, szokatlan megoldások alkalmazásában nyilvánuljon meg. Kreativitásuk ötleteik áramlásában, problémamegoldási leleményességükben, érzelmekkel kísért tetteiken keresztül fejlesztendő. Érdeklődési körük szélesedésével feladataikat többféle anyag és eszköz használatával igyekezzünk megoldatni. Késztessük őket arra, hogy jelrendszerük többnyire árnyalt, egyéni stílusjegyeket hordozzon. Érjük el, hogy elképzeléseik megvalósításában módszerességre törekedjenek, s meglévő készségeik, képességeik és ismereteik könnyen mozgósíthatók legyenek.
A tanulókat többségét igyekezzünk képessé tenni viszonylag újszerű alkotások létrehozására; azoknál, akik inkább a reproduktív jellegű alakításban képesek igényes, elmélyült munkára, e képességük továbbfejlődését tekintsük célnak. Tegyük képessé a diákokat arra, hogy eredményeiket többnyire kritikusan vizsgálják, és törekedjenek mások teljesítményének reális megítélésére.
Befogadó, megismerő képességek
Vizuális megismerő és befogadó képességeiket - melyeket a térbeli, formai, színbeli, mozgásbeli, az anyagokkal, esztétikummal kapcsolatos élmények, a képi világ iránti fogékonyság jellemez - tovább kell fejleszteni. Mozgósítani kell érdeklődésüket, hogy képesek legyenek látványok célirányos, egyre tudatosabb megfigyelésére; a belső képek, képzetek emlékezeti felidézésére.
Vizuális memóriájuk által váljanak képessé belső képekben, vizuális, esztétikai művészeti képzetekben való gondolkodásra, képzeleti műveletekre (összehasonlításra, elemzésre, következtetésre, ítéletalkotásra, szintézisre). A látványban rejlő jelentést, a művészi kifejezésben testet öltő esztétikai hatást, a képi információ tartalmát legyenek képesek adott szempont szerint elemezni, értelmezni.
Növekvő objektivitással váljanak egyre képesebbé a látható (tér, forma, szín, változás, mozgás) minőségek és viszonylatok, problémák megítélésére, tárgyilagos szemléletére, lényeges összefüggések (külső és belső forma, forma és tartalom, stb.) megértésére, szavakkal is kísért ábrázolásbeli elemzésére.
Tegyük képessé a tanulókat, hogy vizuális, művészeti képzeteiket és ismereteiket mozgósítani tudják az adott szempontok szerinti tárgy- és műalkotás-elemzések során: törekednek egyéni vélemény kialakítására a számukra mértékadó egyéb vélemények alapján. Tegyük lehetővé, hogy esztétikai élményeik mélysége érzelmeikben is tükröződjék, ízlésítéleteiket képesek legyenek egyéniségüknek megfelelően megfogalmazni.
A tanulást segítő képességek
A vizualitás fejlesztése nélkülözhetetlen a tanulásban, a művelődésben és a mindennapi életben. Az információk áttekinthetővé tételéhez, tagolásához, szemléltetéséhez, ábrák megértéséhez és létrehozásához szükséges felkészültséget kell biztosítanunk tantárgyunk tanulásával. Ezáltal sajátítsa el a tanuló a vizuális információk formáit, és ismeri meg forrásait (könyvekben, kiállításokon és egyéb ismerethordozókban).
5. évfolyam
Évi óraszám: 55,5
Belépő tevékenységformák
A tantárgy sajátossága, hogy a fő képességfejlesztő tevékenységi formák az egész iskolaszakaszon áthúzódnak, ám műveleti szintjük évfolyamonként emelkedik.
Síkbeli és térbeli alkotások létrehozásával tudatosabb kifejezőeszköz-használat.
Műalkotások elemzése, művészeti ágak, stílusok megismerése a művészettörténet nyomvonalán haladva
Közvetlen megfigyelésen alapuló, nézőpontnak megfelelő téri, formai, színbeli tanulmányok.
Ábrázolási módok szemléleti megismerése.
Színtapasztalatok rendezése.
Alkalmazott grafikai tervezés.
A közvetlen és a rögzített kommunikáció, a tömegtájékoztatás formáinak megkülönböztetése.
Használati tárgy tervezése. (Igény és stílus közötti kapcsolat feltárása)
| Témakörök, tartalmak, tevékenységek |
| Kifejezés, képzőművészet |
| Nyelv A vizuális nyelvi eszközök (pont, vonal, folt, tömeg, tér) és minőségek (textúra, faktúra, szín, forma). A vonal térkifejező, formahatároló, figyelemvezető kiemelő szerepe, vonalfajták. Síkjellegű és plasztikus formák. A színek, hangulati hatása, figyelemfelhívó jellege. Mozgás kifejezése (formaismétlés, mozgásfázisok). Komponálás síkban, térben. |
| Alkotás Személyes élmények, képzeleti képek megjelenítése, szubjektív, de tudatos kiemelésekkel. A véletlen hatások beépítése a térbeli és síkbeli kompozíciókba. Konkrét események, történetek, irodalmi illusztrációk készítése képsorban vagy plasztikában. Mozgás kifejezése a témának megfelelő grafikai vagy plasztikai feldolgozásokkal. |
| Befogadás Az alkotó feladatokhoz kapcsolódóan műalkotások elemzése. Művészettörténet Képzőművészeti ágak (pl. szobrászat, grafika), építészet, iparművészet, műfajok (pl. dombormű) főbb jellemzői, a megfigyelt műalkotások technikái (pl. akvarell, mintázás). Az őskori művészet. Egyiptom, Mezopotámia művészete. Görög és római művészet. A megismert alkotások szerzője, címe, műfaja, technikája. A múzeumok (közgyüjtemények) rendeltetése, szerepe; a Szépművészeti Múzeum. |
| Vizuális kommunikáció |
| Nyelv A vizuális nyelvi elemek, minőségek értelmező, tájékoztató, felhívó szerepe. |
| Alkotás Téri helyzeteket ábrázoló látszati rajzok készítése látvány után és képzelet alapján. Modellek (tárgyak, formák) térbeli helyzetének, arányainak és színviszonyainak megfigyelése és nézőpontnak megfelelő grafikus, színes és plasztikai ábrázolása. Tárgyak nézeti ábrázolása, származtatása egyszerű geometrikus formákból. Tervezés, az adott célnak megfelelő forma- és színredukciók alkalmazásával. Szöveg és kép összerendezése konkrét célú közlésekben (pl. plakát). |
| Befogadás A téri helyzet felismerése az ábrán. A színkör. A sötét-világos kontraszt, a fő- és mellékszínek, telt színek, tört színek. A közvetlen kommunikáció (testbeszéd, gesztus) és a rögzített (írás, képírás, ábrázolás) vizuális közlés köznapi és művészi formái. |
| Tárgy és környezetkultúra |
| Nyelv A funkcionális forma; a dísz, az ornamentika. |
| Alkotás Egy saját használatra készülő tárgy (pl. társasjáték, ruha, taneszköz) kitalálása, elkészítése, az alkalmas anyagok és formai megoldás kiválasztásával. |
| Befogadás A személyes felhasználói igény és a tárgy stílusa közötti kapcsolat felismerése, elemzése. A tárgyalkotó művészet területei: a formatervezés és az iparművészet, a népművészet. A környezet és a tárgy, a természeti és az épített környezet viszonya. |
| Technikák Vázolás ecsettel, filctollal, ceruzával. Felületképzés ponthalmazzal, vonalráccsal, ecsettel, kollázzsal. Szabadkézi tónusos rajzok. Grafikák: tus, diófapác, papírmetszet. Festés akvarellel, krétával, kevert eljárással. Színes munkák kollázzsal, frottázzsal, nyomhagyással. Egyszerű levonatok (esetleg monotípia). Mintázás (Agyagmunkák a korong nélküli ősi eljárások alapján) Modellezés szabásmintával, papírtárgyak készítése hajtogatással (esetleg papírmasé). Szerkesztés körzővel, vonalzóval. Betűk kivágással, esetleg számítógéppel. A technológiai lépések betartásának alapszabályai. |
Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások
(A műalkotásokat a tanár választja ki, a művészettörténeti korszaknak megfelelően)
Stonehenge, Willendorfi Vénusz, egy fekete-afrikai szobor, Szegvár-tűzkövesi Sarlós isten, Altamirai bölény, Karnaki nagytemplom, Gizai piramisegyüttes, Írnok, Halastó (thébai sírfestmény), Zikkurat, Gudea szobor, Vadászjelenet Asszurbanipál ninivei palotájából (dombormű), Athéni Akropolisz, Polükleitosz: Dárdavivő, Lovasok a Parthenon frízéről, Mürón: Diszkoszvető, Vörösalakos vázakép, Pantheon, Titusz diadalíve, Colosseum, Balácai villagazdaság, Marcus Aurelius lovasszobra.
A továbbhaladás feltételei
A tanuló továbbhaladását a vizuális képességek optimális színvonalától való elmaradás nem akadályozhatja meg.
Az ötödikes tanuló legyen képes élményeit, érzelmeit, fantáziaképeit, gondolatait vizuális eszközökkel kifejezni.
Tudja megkülönböztetni a vizuális művészeti ágakat és műfajokat, segítséggel alkalmazza a műalkotások elemezésének megismert módjait.
Ismerje az őskor és az ókor fő stílusjegyeit; ismerjen fel és tudjon megnevezni koronként legalább három alkotást.
A látványt legyen képes lerajzolni, tudja a jelenség egyes tulajdonságait kiemelni. Emlékezet, képzelet alapján is legyen képes egyszerű látványt, kitalált tárgyat megrajzolni.
Ismernie kell a téri helyzetek megjelenítésének néhány módját.
Legyen képes vizuális minőségek, egyszerűbb képi közlések szóbeli megfogalmazására, olvasására.
Ismerje a tömegkommunikáció fő jellemzőit.
Legyen képes felismerni és alkalmazni a stílus és a forma szerepét a fogyasztói döntésekben.
Legyen jártas a tanult ábrázolási technikák alkalmazásában.
6. évfolyam
Évi óraszám: 55,5
Belépő tevékenységformák
A kifejező alkotásokban a szín, a textúra és a faktúra, a komponálás tudatosabb alkalmazása
Növekvő önállóság az élmények, témák feldolgozásában.
Műalkotások, művészeti ágak, stílusok, műfajok megismerése és elemzése a művészettörténeti korokban.
Ábrázoló - elemző grafikai, festői és plasztikai megjelenítő munkák.
A nézőpont jelentőségének megértése, a vetületi ábrázolás alapjai. Színismeretek. Információk képi rögzítése, értelmezése. A képi, az írott közlés szabályainak, az információhordozók szerepének megértése. Adott funkciójú tárgy tervezése.
| Témakörök, tartalmak, tevékenységek |
| Kifejezés, képzőművészet |
| Nyelv Építészeti hatáselemek (tömeg, szerkezet, centrális és tengelyes térelrendezés). A plasztikai kifejezés eszközei (térbeliség, tömeg, anyag, forma, felület). A szín kiemelő és ritmusképző szerepe. Felületképzés (vonal, tónus-variációk, faktúrák). Jellegzetes kompozíciós megoldások (egyensúly, kiemelés, ritmus, szimmetria-aszimmetria). |
| Alkotás Mindennapi élmények, mozgalmas (pl. történelmi) jelenetek képi-plasztikai feldolgozása. Eseménysor megjelenítése egy képen belül, illetve képsorozattal. |
| Befogadás A térélmény. A statikus és dinamikus elrendezés hatása a síkbeli és térbeli alkotásokban. Az időbeliség ábrázolási lehetőségei. A fázisok, képsorok, szimbólumok. Néhány alkotás (grafika, festmény, szobor, épület, tárgy) rajzos és szóbeli elemzése, összehasonlítása, a téma, a kompozíció, az anyag és technika alapján. A képzőművészeti ágak (grafika, festészet, szobrászat, építészet), műfajok (pl. táblakép, kisplasztika, középület), műtípusok (pl. tájkép, csendélet, portré) példái. Művészettörténet (benne a magyar művészet): A honfoglaló magyarok művészeti emlékei. Az ókeresztény és a bizánci művészet. A románkor. A gótika. A reneszánsz művészet. (A megismert alkotások címe, szerzője műfaja, technikája) A Nemzeti Múzeum (helyi régészeti-művészeti gyűjtemény) meglátogatása |
| Vizuális kommunikáció |
| Nyelv A vonal, a vonalvastagság, az alakzatok, színek értelmező, jelentést hordozó szerepe. |
| Alkotás Nagyobb kiterjedésű tagolt formák (pl. tárgy, emberalak) ábrázolása rajzbeli, színbeli, plasztikai tanulmányokban (arányok, belső szerkezet, fény-árnyék és színviszonyok). Rajzi vagy plasztikai tanulmány alak, tárgy mozgásáról. Grafikai tervezés: képi sűrítés, redukált formák, színek, alkalmazása, Szóbeli információ átalakítása képi üzenetté, jellé. (pl. összeszerelési utasítás, működést magyarázó rajz). |
| Befogadás A nézőpont szerepe a téri helyzetek megítélésében (rálátás, szemmagasság, alálátás) és ábrázolásában. A formakarakter, formakontrasztok. Tárgyak, természeti formák térbeli modellezése. A vetületi ábrázolás. (Vetületi síkok, tengelyek) Színkontrasztok (hőfok, mennyiségi, minőségi kontraszt). A színek dekoratív és figyelemfelhívó szerepe. A képi közlések szabályai (ábrák, közismert jelek, szimbólumok, betű és szövegképek, egyszerű mozgóképi példák). A sokszorosított információ ismertetése egy választott példán (könyv, plakát, folyóirat, fotó). |
| Tárgy és környezetkultúra |
| Nyelv A tárgyak használati és jelképes funkciójának kifejező elemei: anyag, forma, szín, díszítés. A tervezés egyezményes jelei (vonalas műhelyvázlatok, részletrajzok, szabásrajzok). |
| Alkotás Egy választott tárgy rajzos, írásos felmérése, dokumentálása, a felhasználó megjelölésével. Adott személy (pl. családtag) számára használati tárgy tervezése, makett (modell) készítése. |
| Befogadás A tárgyakról leolvasható információk (jelentés, funkció, forma, anyag, szerkezet, technika). Tárgyak formájának kialakítása a kézművességben és a sorozatgyártásban. A tárgy rendeltetésének és formájának összefüggése. |
| Technikák |
| Az alapvető technikák mívesebb alkalmazása (technikák leírását lásd az 5. évfolyamnál) Lavírozás, faktúraképzés (esetleg linómetszés). Szerkesztés körzővel-vonalzóval. Szövegírás (kivágott betűkkel vagy számítógéppel). Szöveg és kép-összeállítás (gyűjtött reprodukciókkal, képekkel, betűkkel). Vegyes technikák (fénymásolat, rajz, fotó és fénymásolás, esetleg fotógramm). Tér- és formaképzés, konstruálás (pl. agyag, fa, papír, textil, drót, talált tárgyak). Kézműves technikák a lehetőség szerint (pl. batikolás). Művészeti technikák megismerése (pl. testfestés a törzsi művészetben, kavicsszobor, agyagmunkák, dombormű, falfestés), esetleg az elérhető eljárások kipróbálása. |
Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások
(A műalkotásokat a tanár választja ki, a művészettörténeti korszaknak megfelelően)
Galgóci és bezdédi tarsolylemezek, Nagyszentmiklósi kincs 2. sz. edény,
San Apollinare in Classe, Theodora vagy Justiniánus mozaik, Jáki templom, Bélapátfalvi apátsági templom, Pisai dóm, Bayeux-i kárpit, Chartres-i székesegyház, Kölni dóm, Palazzo Pitti, Bakócz kápolna;
a Magyar Szent Korona, Budavári gótikus szobrok, Kolozsvári testvérek: Szt. György szobra, Kolozsvári Márton: Szent László-herma, Lőcsei Pál főoltára a lőcsei Szt. Jakab templomból;
Giotto: Szt. Ferenc elajándékozza köpenyét, M.S. mester: Mária és Erzsébet találkozása,
Michelangelo: Dávid, Botticelli: Vénusz születése, Leonardo: Mona Lisa és Szt. Anna harmadmagával, Raffaello: Athéni iskola, Jan van Eyck: Arnolfini házaspár, Dürer: Az apokalipszis lovasai.
A továbbhaladás feltételei
A tanuló továbbhaladását a vizuális képességek optimális színvonalától való elmaradás nem akadályozhatja meg.
A tanulók többségének már legyen saját, személyes képi kifejezésmódja.
A hangulatot, az érzelmeket kiemeléssel, átírással legyen képes kifejezni.
A tartalom- és formaelemzést tudja segítséggel alkalmazni.
Legyen képes példákban felismerni és megkülönböztetni a művészeti ágakat és műfajokat. Legyen képes felismerni a tanult művészettörténeti korok legjellemzőbb stílusjegyeit, alkotásait, alkotóit; koronként legalább három-három műalkotást tudjon megnevezni.
A tanuló a megfigyelt és ábrázolt formákon tudja felismerni a szabályszerűségeket.
Tudja értelemszerűen alkalmazni a megismert ábrázolásmódokat.
Legyen képes gondolatokat ábrázolni, érzelmeket kifejezni.
Értse a funkció szerepének fontosságát a tárgytervezésben, képes legyen adott tárgy elemzésére, jelentésének feltárására.
Fejlődjön jártassága a technikák alkalmazásában: mozgása legyen összehangolt, használja ügyesen az eszközöket.
7. évfolyam
Évi óraszám: 37
Belépő tevékenységformák
A művészeti alkotások, a kor és a kultúra leglényegesebb összefüggéseinek vizsgálata.
Műalkotások elemzése, művészeti ágak, műfajok, stílusok, megismerése a kronologikus művészettörténet szerint haladva.
Vizuális analízisek, téri, formai és színtanulmányok, alkotó alkalmazások.
Önkifejezés, asszociációk.
A Monge-vetület, a kavalieri axonometria megismerése.
Színrendszerezés.
Nyomtatott információk hatásrendszerének vizsgálata.
Használati tárgy tervezése. (Funkció- és formaelemzések)
A tárgykultúra társadalmi, ökológiai összefüggéseinek vizsgálata.
Magyar népművészet.
| Témakörök, tartalmak, tevékenységek |
| Kifejezés, képzőművészet |
| Nyelv Építészeti hatáselemek (térforma, tömeg, anyag, szerkezet, méret, arány, tagoltság, felület, fényviszonyok, ritmusok, környezet). A plasztikai kifejezés eszközei (a térbeli kiterjedés mértéke, irányok, anyag, formatömeg, tagoltság, méret, felület, a környezet). A síkbeli kifejezés eszközei (téri hatás vagy sík jelleg, átírt formák, színek). Jellegzetes kompozíciós megoldások (szimmetrikus, aszimmetrikus, centrális, dinamikus). |
| Alkotás Érzelmek, hangulatok megfogalmazása, az egyéni színvilágban. Ember vagy állatfigurák elemző rajzi és plasztikai tanulmányozása, a karakter. Egyéni asszociációkra támaszkodó átírás, fokozás. Irodalmi (zenei) mű vagy történelmi esemény feldolgozása: szabadon választott grafika. |
| Befogadás A fény, a megvilágítás hatása a színekre, a formákra, a hangulatra. A fény jelentést hordozó, érzelmi vagy gondolati tartalmakat kifejező szerepe. Művészettörténet (benne a magyar művészet). A barokk kor. A XIX. század: a klasszicizmus, a romantika és a realizmus. Az impresszionizmus, a posztimpresszionoizmus. Művek leírása, elemzése, értékelése. A Magyar Nemzeti Galéria meglátogatása. Könyvtár- és médiahasználat önálló feladathoz. |
| Vizuális kommunikáció |
| Nyelv A geometrikus alapformák. A nézőpont, a fény-árnyék, a távlat, mint a vizuális hatás eleme. A tónusok. Színek értelmező, információs funkciója. Az érthető, pontos rajz, az egyértelmű rendezettség és a közmegegyezés (konvenció) szerepe a képi közlő nyelvben. |
| Alkotás Modellrajzolás, színezés; a formai, a szerkezeti és a színbeli összefüggések vizsgálata. Geometriai formák átalakítása (pl. csonkolás, részek összevonása, nagyítás). Monge-vetület, egyméretű és kétméretű axonometrikus ábrák szerkesztése modell alapján. Rekonstrukciós vázlatok készítése vetületi rajz alapján. Informatív ábrák, diagramok, grafikonok készítése. |
| Befogadás A kifejező és a közlő, a természeti és a geometrikus jellegű ábrázolásmód összevetése. A Monge háromképsíkos vetületi ábrázolás és az axonometrikus ábrázolás. Az önárnyék, és a vetett árnyék. A telített, a derített, a tört szín. A színreflex, valamint a színek térbeli és hangulati hatása. A tudományos közlések képi formái. Az alkalmazott grafika, a könyvművészet; (tankönyvek, „művész-könyvek” elemzése; szórólap-tervezés;) A fotó és a reklám hatásrendszerének feltárása (példák alapján) |
| Tárgy és környezetkultúra |
| Nyelv Vázlatrajzok, részletrajzok, szabásrajzok, látszati ábrák. A tárgy stílusjegyei. Ízlésünk kifejeződése tárgyainkban. A környezet és az objektum. |
| Alkotás Használati tárgy (pl. öltözék, öv, gomb) tervezése adott funkcióra és stílusban, látszati és vetületi rajzban, szín és anyagmintával. Tárgyak gyűjtése, funkció- és formaelemzése rajzban és írásban. |
| Befogadás A funkció és forma kapcsolatának vizsgálata régi, ismeretlen, érdekes tárgyak megfigyelésével. A tárgyak és az életmód kapcsolata. Népművészet (szerszám, faragás, bútor, mézesbáb, tojásfestés, szövés, hímzés, viselet). |
| Technikák Mint a 6. előző évfolyamoknál, valamint: Síkbeli kompozíciók, festmények készítése; körplasztikák mintázása; a megismert grafikai eljárások alkalmazása. Grafikus megoldások (vázolás, tónusmegjelenítés vonallal). Szerkesztés körzővel, vonalzókkal, vonalkezelési pontosság. Képi közlések, ábrák, reprodukciók gyűjtése és felhasználása a különböző ábrázolásmódok elemzéséhez. Papírmakettek és modellek készítése. Szabásrajz szerkesztése, a tervet tartalmazó mappa, doboz készítése. |
Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások
A műalkotásokat a tanár választja ki, a művészettörténeti korszaknak megfelelően.
Vignola - G. della Porta: Il Gesu, Esterházy Fényes Miklós: Fertődi kastély, Szt. Péter templom és tér, Donner: Szt. Márton szobra, Rembrandt: Éjjeli őrjárat, Velazquez: Bréda átadása, Mányoki Ádám: II. Rákóczi Ferenc, Paraszt barokk épületek: nagyvázsonyi, bakonybéli házak, Pollack Mihály: Nemzeti Múzeum, Hild József: Esztergomi főszékesegyház, Canova: Mária Krisztina főhercegnő síremléke, Ferenczy István: Pásztorlányka, id. Markó Károly: Visegrád, J. Paxton: Kristálypalota, Steindl Imre: Országház, Izsó Miklós: Táncoló paraszt, E. Delacroix: A szabadság vezeti a népet, Corot: Emlékezés, Paál László: Nyárfák, Millet: Kalászszedők, Daumier: Mosónő, Munkácsy Mihály: Rőzsehordó, Madarász Viktor: Hunyadi László siratása, Szinyei Merse Pál: Majális, C. Monet: A roueni székesegyház, E. Degas: A tánc csillaga, Cézanne: A Saint Victoire hegy, Gauguin: Tahiti nők. Kiválasztás szerinti népművészeti tárgyak, épületek.
A továbbhaladás feltételei
A vizuális képességek optimális színvonalától való elmaradás a tanuló továbbhaladását nem akadályozhatja meg.
A tanuló rendelkezzék az ábrázoláshoz szükséges készségekkel.
Kifejező és tervező munkáiban legyen képes figyelembe venni a színek optikai és érzelmi hatását.
Adott elemezési szempontok szerint legyen képes műalkotásokat összehasonlítani.
Ismerje a tanult művészettörténeti korok legjellemzőbb stílusjegyeit; koronként és áganként legalább három-három műalkotást, alkotót ismerjen fel és tudja megnevezni.
Megfigyeléskor képes legyen megítélni a téri, formai és színviszonylatokat, arányokat, meglátni a lényeges vizuális összefüggéseket, megérteni a szabályszerűségeket; legyen képes le is rajzolni.
Absztrakciós képessége nyilvánuljon meg a lényegkiemelésben, a geometriai egyszerűsítésben.
Képes legyen a vizuális információkban eligazodni, azokat kritikusan vizsgálni.
Ismerje a Monge-vetület és az axonometrikus ábrázolás alapjait, több-kevesebb önállósággal tudjon megoldani ilyen szerkesztési feladatokat.
Alkalmazza tudatosan a tárgytervezés módszerét és az elemzés szempontjait.
Probléma-megoldási készségei, képességei nyilvánuljanak meg az önálló alkotó, tervező-kivitelező feladatokban.
Jártas legyen az ismeretszerzés sajátos vizuális, manuális módjaiban; használja biztonsággal az ábrázolás és alakítás eszközeit.
8. évfolyam
Évi óraszám: 18,5
Belépő tevékenységformák
A vizuális nyelvi elemek, kompozíciós formák önálló alkalmazása.
Műalkotások elemzése, művészeti ágak, műfajok, stílusok, megismerése a XX. század első felének irányzataiban.
Tér-, forma- és színviszonyok tanulmányozása; a rajzos analízisből kiinduló elvonatkoztatásokra épülő átalakítások.
A forma és funkció elemzése
Perspektíva szerkesztések. (Belső tér szerkezetes távlati ábrázolása)
Színismeretek összegzése.
A tudományos és műszaki közlésmódoknak, a tömegkommunikáció műfajainak, a médiumok képnyelvi sajátságainak megismerése.
A külső és belső építészeti tér elemzése.
| Témakörök, tartalmak, tevékenységek |
| Kifejezés, képzőművészet |
| Nyelv Egyensúly, nyugalom, mozgalmasság, feszültség, a figyelem vezetése. A térhatás és a síkban tartás tartalmi szerepe festészeti, grafikai alkotásokban. A látványrendezés vizuális eszközei, hatáselemei, a mesterséges fényhatások. |
| Alkotás Tanulmány (emberalak, térelemek közös beállítása); színbeli bontás, redukálás a látvány elemzése alapján. Vizuális illúziókra, érzéki csalódásokra épülő feladatok megoldása művészeti példák nyomán. |
| Befogadás Műelemzések a feladathoz (és a történelmi korokhoz) kapcsolva. Művészettörténet (benne a magyar művészet): A művészet szerepe, a korstílus és az egyéni stílus eltérő korokban és kultúrákban. - A szecesszió, a XX. század első felének művészeti irányzatai, az izmusok. - Az expresszionizmus, a konstruktivizmus, a szürrealizmus és az op-art. - A modern és a posztmodern jelenségek - A kortárs képzőművészet néhány alkotásának elemzése, megismerése. Közeli művészeti kiállítás meglátogatása. (Könyvtár- és médiahasználat) |
| Vizuális kommunikáció |
| Nyelv Geometrikus formák, értelmező színek, arányok, faktúrák. A vázoló és szerkesztett vonal. |
| Alkotás Épület, utcarészlet, folyosórészlet megfigyelése, szabadkézi tapasztalati perspektivikus ábrázolása. Egy iránypontos perspektíva szerkesztése. Összetett természeti forma részletesebb analízise (pl. értelmező vázlat, részekre bontás, kiegészítés, vagy fázisrajzok, szintvonalak, hossz- és keresztmetszetek). Axonometrikus és perspektivikus rekonstrukciók vetületi rajzok alapján. |
| Befogadás A tér illúziója (látszati rövidülések, méretváltozások, nézőpont, vonaltávlat, színtávlat). A perspektivikus ábrázolásmód. A tanult ábrázolási rendszerek áttekintése. Térábrázolási módok, kevert nézőpontú ábrázolásmódok különböző korokban, kultúrákban. Színismeretek: Színritmus. színharmónia. Kontrasztok (színezet és hőfokkontraszt, sötét-világos, komplementer, szimultán, mennyiségi és minőségi kontrasztok). A közterületek, középületek tájékoztató rendszere (feliratok, logotípiák, jelek). |
| Tárgy és környezetkultúra |
| Nyelv Térformák, színek a térben; tónusok, faktúrák térmódosító hatása. Személyesség képi jelei. |
| Alkotás Rajzos-írásos felmérés készítése egy kiválasztott személy környezetéről (lakószoba, lakberendezési tárgyak, dekoráció), életmódjáról, életstílusáról. Adott méretű tér elképzelése, megtervezése konkrét személy igényei szerint, megfelelő stílusban (rajzban és írásban) |
| Befogadás Az építészeti tér, az épület, az életmód összefüggése. A természeti környezet és az épületek védelme; a „környezettudatosság” elve |
| Technikák A megismert grafikai, festői, szobrászati és egyéb gépi technikák önálló megválasztása a feladatok megoldásához. Szabadkézi rajzok és szerkesztések (esetleg számítógépes rajzolói programok) alkalmazása, igényes, pontos kivitelezés. Kollázs, papír- és fotómontázs készítése. (Technikai kísérletek) Makettkészítés papírból, illetve vegyes technikával. |
Megismertetésre, elemzésre ajánlott műalkotások
(A műalkotásokat a tanár választja ki, a művészettörténeti korszaknak megfelelően)
T. Lautrec egy plakátja, Ferenczy Károly: Márciusi est, Hollósy Simon: Rákóczi induló, Vincent van Gogh: Auvers-i templom, Rodin: Gondolkodó, Klimt: A csók, Gaudi: Sagrada Familia; Lechner Ödön: Iparművészeti Múzeum; W. Gropius: A Bauhaus központi épülete; Rippl-Rónai József: Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett, Csontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrus, Picasso: Vasaló nő, Guernica, Braque: Gitáros csendélet, Boccioni: Az utca erői, M. Duchamp: Palackszárító, V. Tatlin: A III. internacionálé emlékmű famodellje, Piet Mondrian: Kompozíció, Chagall: Én és a falum, Dali: Égő zsiráf, Szőnyi István: Zebegény, Egry József: Visszhang, Medgyessy Ferenc: Anyaság, Standard Thonet szék; Breuer Marcell: Wassily csőszék, Le Corbusier: Ronchamp-i kápolna, Barcsay Jenő: Festőállvány, Schaár Erzsébet: Az utca, Andy Warhol: Elvis, Vasarely: Alakzat III., Kondor Béla: Darázskirály.
A továbbhaladás feltételei
A vizuális képességek optimális színvonalától való elmaradás a tanuló továbbhaladását nem akadályozhatja meg.
Az általános iskola befejezésekor a tanulónak - a tantárgyi munkára fordítható időtől függően, személyiségéből adódó szinten - rendelkeznie kell a vizuális alkotó és befogadóképesség alapjaival.
Legyen képes fantáziáját szabadon eresztve gondolatokat és érzéseket kifejezni az alkotó, tervező feladatokban. Ízlésítéleteit tudatosan is tudja megindokolni, átéléssel hitelesíteni.
Adott szempontokat követve tudja alkalmazni a stíluskritikai műelemzést. Ismernie kell a tanult művészettörténeti korszakok legjellemzőbb stílusjegyeit, koronként és áganként legalább három-három műalkotást, alkotót legyen képes felismerni és megnevezni.
Legyen képes csaknem önállóan teret, tömeget ábrázolni látszati és axonometrikus rendszerben, szabad kézzel illetve szerkesztéssel. Szín- és tónusválasztásait képes legyen megindokolni.
Ismerje a vizuális kommunikáció alapvető jeleit és szabályait.
Legyen tájékozott a mindennapi, a tudományos, a műszaki és a művészi, kommunikáció feladatáról, és értse a tömegkommunikáció működését.
Legyen képes adott célra tárgyat tervezni, készíteni. (Ismerje a szerkezet-formát (pl. Eiffel torony) és a szimbolikus formát (pl. korona).
Ismerje és alkalmazza a kulturált, környezettudatos magatartás szabályait.
Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez
A rajz és vizuális nevelés tantárgy alkotásközpontú, ezért az értékelésnek is elsősorban a képességek, készségek fejlődését kell nyomon követnie a gyerekek munkáiban.
A komplexitásból következően egy-egy gyermek tantárgyi teljesítményei is mindig többszintűek. Más-más színvonalú eredményt érhetnek el a megfigyelés, az elemzés, a gyakorlati feladatok, vagy a művészeti ismeretek területén. Így az ellenőrzésben, értékelésben is rugalmasan a gyermekek eltérő adottságaihoz, egyéni fejlődésének üteméhez kell igazodni!
Az ellenőrzés-értékelés legfontosabb feladata, hogy az elvárás, ellenőrzés, és minősítés eszközeivel a tanulókat az önértékelésben, saját fejlődésük követésében, reális megítélésében segítse, saját teljesítményük elemzésének szokását bennük kialakítsa. Az értékelés lehetőleg térjen ki a kis részletekre is (hiszen sokszor csak ezekben mutatható ki a fejlődés ténye, de a kevésbé motivált gyerekeknek ezek is jelentős sikerforrások lehetnek).
Az egyéni és közös megbeszélések, az óra alatti és az óravégi értékelés egyaránt a jó, ötletes, kifejező megoldásokat, próbálkozásokat vagy a feladatnak való megfelelés mértékét, az érdeklődő közreműködést állapítsák meg.
Az értékelés alkalmai szolgálják a tanultak megszilárdítását, a gyerekek szemléletének irányítását és ízlésének alakítását, és a teljesítmény örömét. A tanulói munkák elemzésekor - a személyes érintettségre való tekintettel - lehetőleg elmarasztaló megjegyzés ne fűződjön. Ehelyett érdemes rámutatni az érdekes-értékes gondolatokra, ígéretes ötletekre, értékelni a művészet iránti érdeklődést, kiemelni a tanuló munkáiban a jól sikerült részleteket, méltányolni az elrontott-újrakezdett munkáknál a bátorságát és a kitartását.
A vizuális befogadás helyzeteiben a gyerekeknek a látványokról, műalkotásokról, egymás munkáiról szóban is meg kell nyilatkozniuk, önálló véleményt kell formálniuk, tetszésítéletüket indokolniuk kell, amely alkalmakkor a szakkifejezések szakszerű használata is megméretik. Ezért fontos a tantárgyi ismereteket (műalkotások adatainak felidézése, műfajok megnevezése, a könyvtár művészeti albumainak önálló használata, stb.), és a verbális aktivitást is értékelni.
A képességfejlesztés alapszabálya: az értékelés soha ne maradjon el!
Az értékelés, ellenőrzés lehetséges területei
Az egyéni és közös korrektúra, a konkrét feladattal kapcsolatos személyes konzultációk, az önellenőrzés megkövetelése, a tanórákon történő folyamatos szóbeli értékelés keretében valósulhat meg.
A közös értékelésre az együttes eredmények áttekintésekor kerül sor, alkalmat adva az elvégzett munka feletti öröm kinyilvánítására. A tanulók munkáinak kiállítása, bemutatása az értékelés sajátos eszköze!
Az adott szempontok szerinti elemzés a tanulók és a nevelő részéről egy-egy feladat, vagy több tanórán át tartó témafeldolgozás befejezésekor valósulhat meg. Ilyenkor a konkrét feladat céljával vetjük össze a csoport és benne az egyének teljesítményét, kiemelve a sikeres megoldásokat, a fejlődés tényét, a feladat megértését, az eredetiséget.
Érdemes értékelni a tanulók füzeteit is, amelybe az ismeretek (tanár által diktált, vagy önállóan lejegyzett) vázlatát írták, vázlat-rajzaikat, és egyéb feladataikat megoldották, gyűjtött képeiket rendszerezve beragasztották.
Mindezek összegzéseként kerülhet sor az adott iskolában szokásos írásos, vagy érdemjeggyel minősített tanév közbeni, és osztályzattal lezárt a félévi és tanév végi értékelésre.
Az értékelésnek számos, egymástól igen eltérő célja lehet, ezek közül a legfontosabbak a következők:
- a személyiségfejlődés elősegítése,
- ezzel összefüggésben az önértékelésre nevelés,
- a tudás minősítése,
- informálás, informálódás az elért eredményekről;
- lemaradás feltárása és felzárkóztatás;
- tehetség felismerése és fejlesztése,
- pálya- és iskolaválasztás elősegítése,
- a pedagógiai tevékenységre való visszahatásával annak fejlesztése.
Az értékelés célja határozza meg, hogy az értékelésnek mely típusát kell választani.
A formatív értékelés (formáló, segítő) a vizuális nevelésben az értékelés leggyakoribb típusa. (Ide tartozik az órai gyakorlati munkát rendszeresen kísérő tanári biztatás, dicséret, kritikai megjegyzés.)
A szummatív értékelés a tantervi követelményekből kiinduló, pontos kritériumrendszeren alapuló értékelés. Azt mutatja meg, hogy az elérendő céloknak, fejlesztési szinteknek, elvárásoknak milyen mértékben felel meg a tanuló teljesítménye. Céljától függően lehet szintfelmérő, diagnosztizáló vagy záróvizsga típusú értékelés.
- A felmérő olyan szummatív értékelés, amely a tanuló tudásának jelenlegi szintjére kíváncsi. (Ennek ismeretére a tanárnak a továbbhaladás tervezéséhez feltétlenül szüksége van.)
- A diagnosztizáló értékelés arra kíváncsi, hogy a felmérés során mutatkozó bizonyos problémák milyen okokra vezethetők vissza. (Erre a korrekciók elvégzéséhez, a felzárkóztatáshoz, a hiányosságok pótlásának tervezéséhez van szükség.)
Az értékelési szint meghatározása szempontjából kétféle módszert ismerünk.
- Kritériumra irányuló az értékelés az iskolai záróvizsgákon (Ez végeredményben pontosan meghatározott kritériumok alapján történő szummatív értékelés.)
Az értékelés alapja
Az értékelés céljától és típusától függ, hogy a tanuló szóbeli spontán megnyilvánulásai, órai „felelete”, esetleg kiselőadása alapján vagy az órai gyakorlati munkái (rajzolás, tárgykészítés, írás, stb.), esetleg otthonról hozott munkái alapján értékeljük tevékenységét. De történhet az értékelés egy tanári segítséget teljesen kizáró módon készült munka alapján, esetleg egy portfólió (a munka menetét bemutató mappa) alapján, amelyből nem csupán a végeredmény, de a folyamat is megismerhető.
Az értékelés módjai
Szóbeli értékelés
A rajzóra egyik legértékesebb mozzanata, hogy a tanár a gyakorlati (műtermi, műhely) munka során folyamatos és intenzív kapcsolatban van a tanulókkal. Állandó a formatív, szóbeli értékelés. Nem a minősítés, hanem az egyéni előmenetelt segítő biztatás, illetve a hiányosságok feltárása a cél, ami segíti a tanuló önértékelésének kialakulását, fejleszti önismeretét.
Kiváló, sokirányú nevelő hatása van az óra végi közös, a tanulók bevonásával történő szóbeli értékelésnek is.
Írásbeli értékelés
Az írásos tanári értékelésben egyaránt megjelenhetnek a formatív és a szummatív értékelés elemei. Az érdemjegyeknél-osztályzatoknál a rövid (lapszéli) írásos megjegyzések is pontosabb tájékoztatást nyújtanak: rámutathatnak bizonyos problémákra, és javaslatokat tehetnek a fejlesztésre. A tanulók írásos önértékelése pedig többcélú órai feladat is lehet.
Az osztályzás
Fontos szem előtt tartani, hogy az osztályzattal történő értékelés szummatív, a tantervi követelmények megvalósulását ellenőrző-számonkérő értékelés legyen. Nagy zavart okoz, ha az osztályzat hol a biztatás eszköze (formatív értékelés), hol pedig a tudás minősítése.
A szummatív értékelés kidolgozásának lépései
A komplex vizuális nevelés esetében, amikor tehát a különböző témák integráltan kerülnek feldolgozásra, az egyéni tanmenet kidolgozó tanárnak kell meghatároznia, hogy milyen tanítási egységek után, milyen munkák alapján fog összesítő értékelést végezni.
1. Az értékelés céljától függően, (felmérés, diagnosztizálás, minősítés,) kell meghatározni az értékelés formáját, annak feltételeit, körülményeit. (Hogy az értékelés zárthelyi gyakorlati feladat, vagy szóbeli felelés, esetleg otthon összeállított mappa alapján történik.)
2. Meg kell határozni az értékelés főbb szempontjait, azt, hogy mire vagyunk leginkább kíváncsiak (pl. térszemlélet, kreativitás, jártasság egy adott technikában).
3. A következő lépés az általános szempontok lebontása részkérdésekre, annak megfogalmazása, hogyan kérdezhetünk rá például egy-egy képességre úgy, hogy hozzávetőlegesen pontos és árnyaltabb képet kapjunk.
(Miből tudható meg, hogy milyen az illető térszemlélete? Mennyire érti a téri viszonyokat, formakapcsolatokat? Mennyire ismeri az optikai kép törvényszerűségeit? Mennyire van tisztában a nézőpont jelentőségével? Milyen az arányérzéke?)
A kreativitásra a következőkkel kérdezhetünk rá: Hány terve, ötlete volt? Mennyire sokfélék a tervei, elképzelései? Mennyire szokatlanok az elképzelései? Mennyiben használja más helyekről származó élményeit, ismereteit? Mennyiben képes az órán tanultakat gyorsan adaptálni, mennyire képes egy dolognak más funkciót találni? Hány kérdést tud egy dologgal kapcsolatban feltenni? Mennyire képes egy dolgot a szokásostól eltérő módon is szemlélni? Mennyire képes egészen távolinak tűnő dolgokat összekapcsolni? A feladatmegoldás során mennyire rugalmas?
4. Ezután olyan konkrét, pontosan (írásban) megfogalmazott feladatot (vagy feladatokat) kell összeállítani, amely alapján a témába vágó kérdésekre határozott válasz kapható. Az értékelés szempontjait, a kérdéseket az adott feladathoz kell igazítani.
5. Ellenőrizni kell, hogy minden aktuális követelményt, illetve szempontot kellő mértékben lefednek-e a feladatok, illetve az értékelés szempontjai.
6. Ezután meg kell határozni az egyes osztályzatok kritériumait (mi a feltétele annak, hogy valaki ötös, négyes stb. osztályzatot kaphasson.?)
7. Elképzelhető, hogy a tanár saját pontrendszert dolgoz ki, majd a különböző feladatokra adott pontokat 1-5-ig terjedő osztályzatokká konvertálja. (Például egy felmérő jellegű értékelés esetében, mikor a feladat egy adott funkciót betöltő tárgy tervezése és adott technikával való megjelenítése, illetve makettezése, az értékelés szempontjai a következők lehetnek: 1. mennyiben felel meg a tervezett tárgy az adott funkciónak (0-2 pont); 2. ötletesség (0-3 pont); 3. a megjelenítés szintje (0-2 pont); 4. az adott technikában való jártasság (0-2 pont); 5. a kivitelezés pontossága (0-2 pont); összesen: 11 pont. A konvertálás pedig: 10-11 pont = ötös osztályzat, 8-9 pont = négyes stb.)
(Lényeges, hogy egyértelműen eldönthető legyen a megfogalmazott kritériumoknak történő megfelelés. Hiába a pontosnak tűnő kritériumok sora, a végeredmény mégis szubjektív lesz, ha azok megfogalmazása nem egyértelmű, ha lehetővé teszik, hogy a besorolást az értékelő személyisége, preferenciái nagymértékben befolyásolják. Például az előző példában a „Milyen mértékben felel meg a tervezett tárgy az adott funkciónak?” lehetséges válaszai: egyáltalán nem felel meg (0 pont); részben felel meg (1 pont); teljes mértékben megfelel (2 pont). Ezekből viszonylag könnyen kiválasztható a megfelelő.)
A rajz és vizuális nevelés tantárgy ellenőrző-értékelő tevékenysége alapjának a képességfejlődés egyéni eltéréseinek tudomásulvétele mellett a következetes, objektivitásra törekvő értékítélet kialakítását kell tekintenünk.
A TANESZKÖZÖK
A rajz és vizuális kultúra tantárgynak a készségek-képességek sokszintű fejlesztésén túl a hátrányos helyzetű tanulók nevelésében igen hatékony szerepe lehet. A tantárgy a kreatív képességek fejlesztésével a személyiségfejlesztést, a koncentrált leképező megfigyelés fejlesztésével tanulási képességek javítását, szemléletességével az elméleti tananyag képi megjelenítésének könnyebb megértését szolgálja, emellett megalapozza a szakrajzi és szakmai képzést, és a felzárkóztatásban is nélkülözhetetlen. Oktatásának eredményességét nagymértékben meghatározza a nevelő felkészültsége és rátermettsége mellett a megfelelően felszerelt szaktanterem, szertár. Ez utóbbiak biztosítása elengedhetetlen feladata az iskoláknak.
A szemléltetés alappillére ennek a tantárgynak. A vizuális képességek fejlesztése - különösen a lecsökkent időkeret mellett - csak úgy lehet hatékony, ha a hagyományos és a legkorszerűbb oktatási eszközök együttes alkalmazása élményszerűvé képes tenni a vizuális ismeretek megszerzésének és fejlesztésének folyamatát.
A motiváló értékkel is bíró, változatos, a multimédia eszközeit használó tanítási programok kidolgozása nélkülözhetetlen az eredményesség szempontjából.
JAVASOLT TANESZKÖZÖK
Szaktanterem
A műhelymunka jellegű alkotó-alakító tevékenységhez, műalkotásokkal való ismerkedéshez motiváló miliőt a jól felszerelt, működő szaktanterem biztosíthat. Szükségesek a megfelelő sötétítést biztosító függönyök, a mobil - lehetőleg egyszemélyes - rajzasztalok (melyek egyaránt alkalmasak rajzolásra és tárgykészítésre), vízcsap, vetítővászon, megfelelő méretű tábla, tárolóhelyek a különféle papírok, anyagok, eszközök, szerszámok részére (ezek kerülhetnek a szaktanteremből nyíló szertárba is). Fontos, hogy legyenek installációk a tanulói munkák és művészeti reprodukciók bemutatásához.
A szűkös időkeret hatékony kihasználása szinte megoldhatatlan a szaktanteremben megtalálható szemléltető eszközök, poszterek, modellek, diavetítő, írásvetítő (és lehetőleg TV, videólejátszó, - esetleg DVD, videó-CD, kép-CD lejátszására alkalmas eszköz -, számítógéppel összekapcsolt projektor) nélkül. A rajz és vizuális kultúra tantárgy eszközigénye, eszközhasználata nem luxus, hanem nevelő erő: alternatívát kínál a diákoknak a vizuális kiszolgáltatottsággal szemben a technikai eszközök értő, értékes, kultúrát építő használatára.
Tanári segédeszközök
A vetítő eszközöktől függően változó a szükséges eszközök köre:
- Számítógépes projektor esetén fontos segédeszköz a szkenner és a digitális fényképezőgép, (esetleg internet-hozzáféréssel rendelkező számítógép) melyek segítségével elkészíthetők a szemléltető képösszeállítások, feladatlapok.
- Fénymásolási lehetőség.
- Szakmai kézikönyvek, művészettörténeti albumok.
- Írásvetítő, diavetítő, TV, videó, DVD-lejátszó esetén művészettörténeti diasorozatok, kép CD-k, videofilmek, írásvetítő fóliák szükségesek.
Tanulói eszközök
Tankönyv, nagyméretű (spirálos) rajzfüzet, rajzeszközök, színes papírok, festék, ecsetek, olló, ragasztó, körző, vonalzó, valamint dosszié a gyűjtött képanyag, és a z elkészült munkák - rajzok, festmények, vázlatok - tárolására.
(Az alkalmazandó könyv a vizuális nevelő (tanító, tanár) szabad választása szerint a NAT szellemében készült, a vizuális kultúra alapjait megfelelően summázó, esztétikailag színvonalas és szemléletes, az ismeretanyagot megfelelő keretbe foglaló, lehetőleg tartós kivitelű (több éven keresztül is használható) tankönyv legyen.)
MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET
8. évfolyam
Célok és feladatok
A mozgóképkultúra és médiaismeret mint iskolai tárgy, elsősorban a mozgóképi (film, televízió, videó, komputerjáték, web) szövegértés képességének fejlesztését és az audiovizuális média társadalmi szerepének, működési módjának tisztázását szolgálja, hiszen a média rendkívüli hatással van a korunk emberének tájékozottságára, személyiségére. Tömegek napirendjét osztja be a televízió; sugalmazza hogyan gondolkodjunk a világ dolgairól; étkezési, vásárlási divatokat indít, hősöket, eszményeket, életcélokat teremt. Mivel a film, a televízió és az Internet átformálja a nyelvet, az értékrendet, a ritmusérzéket, az ízlést, a vágyakat, a hősöket, a tabukat, a művészetet és a műélvezetet, az alkotást és a befogadást egyaránt, a médianevelés a személyiségfejlesztés alapvető eszköze.
A tantárgy oktatásának elsődleges célja tehát, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő felkészültséget szerezzenek a különböző - elsősorban audiovizuális - médiaszövegekkel kapcsolatban az önálló és kritikus attitűd kialakítására, és nyitott szemlélettel használják a hagyományos és az új médiumokat - vagyis az mozgóképi írás-olvasástudás és a kritikai médiatudatosság fejlesztése. Ehhez azonban alapszintű mozgóképnyelvi és művelődéstörténeti tájékozottságra, a naiv fogyasztói szemlélet bizonyos fokú átértékelésére van szükség. Az ehhez szükséges képességek a nyolcadikos korosztálynál az élményekkel telített helyzetekben, művek és műsorok feldolgozásával, önálló és csoportosan végezhető kreatív gyakorlatok sorozatában, a tematika tevékenységközpontú feldolgozásával fejleszthetőek, hogy a gyerekek nézőként meg tudják különböztetni a hírt a kommentártól, a szerzői művet a műfaji alkotástól, felismerjék az audiovizuális művek-műsorok megformálásában megjelenő tulajdonosi vagy politikai szempontokat.
Fejlesztési követelmények
A célokból és a feladatokból adódóan a sikeres mozgóképkultúra-médiaismeret oktatás kiemelten fejleszti a kommunikációs és együttműködési készséget, támogatja az alkotásra való beállítódást, fejleszti a problémamegoldó képességet, a megfigyelés, a tájékozódás, a rendszerezés képességét. Elemzéssel és az alkotói szerepek gyakoroltatásával fejleszti a reális énkép kialakítását. A művészi alkotásokban feltáruló konfliktusok értelmezésével, a valós emberi sorsok átélhető megjelenítésével segíti a toleráns, másokkal szemben empatikus személyiség kialakítását, az életvezetés és az érvényesülés során adódó krízishelyzetek humánus kezelését.
A mozgóképkultúra és médiaismeret oktatása során tudatosítani kell, hogy a technikai képreprodukcióknak miféle viszonya van a valósághoz, a mozgóképi közlésmód mennyiben alkalmas a tapasztalati világ reprodukálására, egyúttal a személyes közlésre. Tudatosítani kell, hogy a mediatizálódó kommunikációt (pl. a szórakoztatóiparban) miért és miképpen láttatják oly sokan a magaskultúra és egyúttal a személyiség autonómiája veszélyeztetőjének (pl. információfüggőség, kényszerfogyasztás) -, de azt is, hogy a technikai képreprodukció és a hálózati kommunikáció egyidejűleg miféle esélyt hordoz a kulturális örökség védelmére és a választás képességének fejlesztésére (pl. digitális archívumok, társadalmi nyilvánosság).
Az audiovizuális szövegek szövegértési képességének fejlesztése során arra is törekedni kell, hogy a tanulók ismerjék fel a médiaszövegekben megjelenő kulturális mintákat. Az értelmezés egyik rétege tehát az ábrázolásban megmutatkozó szerzői vagy műfaji dominancia (személyesség, stílus, konvenció) és a befogadásban megmutatkozó nézői szerep (elvárás, azonosulás) felismerése, míg a másik meghatározó réteg a médiaszövegek befolyásoló, gyakran rejtett érték-és érdekrendszerének felismerését jelenti.
Ezért a tárgy oktatása során az iskolának biztosítania kell, hogy a tanulók a megfelelő mozgóképi alkotások tanulmányozása útján lehetőséget kapjanak saját személyiségük jobb megismerésére, történelmi, társadalmi és kulturális összefüggések felismerésére, a tömegkommunikációs eszközök kritikus és szuverén használatára.
A mozgóképkultúra és médiaismeret óráin a diákoknak lehetőséget kell biztosítani arra is, hogy alkalmas kreatív gyakorlatokkal fejlesszék mozgóképi kifejező képességüket és kifejezőkedvüket, ezzel segítve őket személyes és árnyalt audiovizuális mondandójuk megfogalmazásában.
Belépő tevékenységformák
- Művek, műsorok ill. azok részleteinek csoportos vagy kiscsoportos megtekintése (a mozgóképi szövegek /film, televízió, videó, komputerjáték, web/ terjedelméből adódóan a kötött órai kereteken belül többnyire csak a szövegek részleteken keresztüli felidézése, elemzése tervezhető, a műveket a kötött időkereteken kívül kell megtekinteni)
- Mozgóképi szövegek feldolgozása egyéni, kiscsoportos vagy csoportos formában:
- kreatív gyakorlati feladatokkal (pl.: felidézés, asszociáció, jelenetek, képsorok kiválasztása, csoportosítása, átszerkesztése)
- megbeszélés útján (pl. állítások megfogalmazása, feltevések ütköztetése, értelmezés)
- Az ábrázolás eszközeinek tanulmányozása: önálló vagy kiscsoportos feladatok (pl. képek csoportosítása, kollázs-készítés, szöveg-kiegészítés, story-board /rajzos skiccekkel illusztrált beállítás-terv/ ill. jelenet-terv készítése, élőkép /pillanatra megdermedő szituáció/ kialakítása, árnyjáték, főcím-készítés /pl. egy tévéműsor bejelentkező képsora/, kommentár ill. hangalámondás készítés)
- Rövid tanulói beszámoló, kiselőadás, demonstráció (pl. művelődéstörténeti, technikatörténeti háttér ismertetése szakirodalom vagy önálló informálódás alapján, optikai eszközök készítése, bemutatása)
- Projektmunka: az órakeretet meghaladó, és hosszabb időszakra (3-6 hét) kiadott, gyakran több lehetőség alapján választható egyéni vagy kiscsoportos feladatok, tevékenységi formák (pl. kutatás, adatok, tények, információk összegyűjtése, rendszerezése és feldolgozása - sajtóanyagokra, moziműsorokra, rádió és televízió műsorokra, weblapokra, reklámkampányokra vonatkozóan, esettanulmány készítése, önportré, fotó ill. videoetűd készítése, forgatókönyv készítése, interjú készítése, filmelőzetes megtervezése ill. elkészítése, logó ill. címlaptervezés, munkanapló készítése).
Évi óraszám: 37
| TÉMAKÖRÖK | TARTALMAK |
| Mozgóképnyelv |
| A mozgókép előzményei, a film és a mozi felfedezése | A mozgóképi közlés előzményei (valósághű kép, fény és árnyjátékok, történetmesélés képekkel, képsorozatok, képregény). A technikai képrögzítés és érzékelés alapjai, eszközei. Sokszorosítás, távközlés. |
| A mozgókép alaptulajdonságai | A mozgókép kettős természete (reprodukció és ábrázolás). A folyamatos tér és idő felbontása és újraszerkesztése (jelenet, képsor, beállítás). |
| A nézői figyelem irányítása, a kiemelés | Közelkép, megvilágítás, ismétlés, hossz és tempó. |
| A mozgóképi elbeszélés | Az események időbeli és oksági rendje. Expozíció és lezárás. Fordulat és epizód. Cselekmény, történet, elbeszélés. |
| A montázs szerepe a tér és az idő mozgóképi ábrázolásában | Filmtér és filmidő (folyamatos, párhuzamos és a korábbi időben játszódó cselekvés ábrázolása). |
| Mozgóképi szövegek rendszerezése |
| A mozgóképi szövegek rendszerezésének alapjai | Az eltérő hordozók alapján (a celluloidtól a digitális adathordozóig).A megjelenés helye szerint (a mozitól a televízión át a komputerjátékig és az Internetig).A valóság ábrázolásához való viszony szerint (dokumentum-fikció).Tematikai és ábrázolási rokonságok mentén (műfajiság) |
| A média társadalmi szerepe |
| A médiumok és a tömegkommunikáció | Közvetlen és közvetett (mediális) kommunikáció. A könyvnyomtatástól az internetig: a közvetítő közeg jelentősége, az udvari, a polgári és a modern társadalmi nyilvánosság A tömegkommunikáció kialakulásának feltételei |
| A média saját és átvett funkciói | Az informálás és dokumentálás, szórakoztatás, szolgáltatás, illetve az üzleti-gazdasági funkció. |
| A mediatizált közlésmód néhány jellemző tulajdonsága | Hol, mikor és kinek villog a képernyő: médiafogyasztási szokások megfigyelése. Ki üzen, kinek és miért: a média intézményei, tulajdonosai, közössége. A medaitizált közlésmód egyirányúsága, a szövegekre jellemző erős sztereotipizáció. A műsoridő, mint tulajdon. A közszolgálati és a kereskedelmi média. A közönség, mint vevő és áru. A befolyásolás technikái: műsorrend, tematizáció, csatorna-image kialakítása, a nézettség maximalizálásának elve, a sorozatelv. |
| A valóság médiareprezentációja | A nemek, foglalkozások, életmódminták, kisebbségek, stb. tapasztalati valóságtól eltérő megjelenítése a médiában. A médiaszövegek, mint a közösség kulturális képviselői (reprezentánsai). |
| Jellegzetes médiaszövegek, műsortípusok |
| A nyomtatott médium néhány jellegzetes szövegtípusa | Újság, képregény, fotóregény. |
| A nyomtatott médium jellegzetes ábrázolási eszközei | Cím, címlap, kép, képaláírás, rovatszerkezet. |
| A reklám | A reklám szerepe a demokratikus tömegtársadalmakban (a választás lehetősége és kényszere). A célcsoport. |
| A hírműsor | Amitől a hír hírré válik: a kiválasztás okai és módjai. Intézményesült hírforrások. Hír és kommentár megkülönböztetése. A pártatlanság követelménye és annak teljesíthetősége. |
A továbbhaladás feltételi
A tanuló legyen tisztában a mozgóképi közlésmód formanyelvi alapjaival. Az ábrázolás megismert eszközeit a mozgóképi szövegek értelmezése során alkalmazni is tudja. Képes a technikai reprodukció és a személyes közlés elhatárolására, a beállítások és a jelenetek elkülönítésére, leírása és értelmezésére. Az egyes mozgóképi szövegeket tudja elkülöníteni a valóság ábrázolásához való viszonyuk szerint: tudjon különbséget tenni pl. a dokumentumfilm és a játékfilm között. Az életkorának megfelelő szinten képes a különböző médiumokból és médiumokról szóló ismeretek összegyűjtésére, azok rendszerezésére, az önálló megfigyelésekre. Tudjon érvelni olyan vitában, amely a médiaszövegek (pl. reklám, hírműsor) valóságtartalmáról folynak. A mozgóképi szövegekkel, a média működésével kapcsolatos ismereteit a műsorválasztás során is alkalmazni tudja.
Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez
A Mozgókép és médiaismeret oktatása során az ellenőrzés, a mérés illetve a minősítés elsődleges lehetősége a projektmunkára alapozott értékelési módszerek alkalmazása. A projektfeladat néhány oldalas, elemző esszé vagy valamely médiaszöveg és az ahhoz tartozó munkanapló benyújtását jelenti, melyet a diák önállóan, néhány hét alatt készíthet el. Az esszé-típusú munkák elsősorban az abban tükröződő ismeretek, a szöveg világos és helyes felépítettsége, érvelési-kifejtési technikája valamint az önálló megfigyelések, a személyesség szempontjából értékelendőek. A médiaszöveg az (önreflexív) munkanaplóval összefüggésben annak tudatossága, megformáltsága (a kivitelezés minősége), továbbá a szöveg személyessége alapján értékelhető. A projektmunkák eredményeire alapozott minősítést az értékelő tanár kiegészíti a tanórai aktivitás figyelembe vételével.
Az érdemjeggyel történő minősítés mellett (esetenként azt helyettesítve) ajánlott a szöveges értékelés, mivel a tárgy a tanulóktól nyitottságot, előítéletektől mentes gondolkodást, az ismeretek valós helyzetekben történő alkalmazását követeli meg.
TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL
5-8. évfolyam
Célok és feladatok
A technika és életvitel tantárgy a világ tapasztalati megismerésére és gyakorlati tudás szerzésére nyújt lehetőséget, egyben hozzájárul a tanulás és a munka megszeretéséhez, a tudás megbecsüléséhez.
Korunk egyik legfontosabb kérdése, hogy miképpen tudunk együtt élni azzal a technikai környezettel, amelyet éppen az élet könnyebbé tétele érdekében hoztunk létre. A tantárgy olyan ismereteket ad, képességeket, készségeket és beállítódásokat alakít ki, amelyek segítik a modern technika és gazdaság eredményeinek ésszerű felhasználását, ugyanakkor óvnak ennek torzító hatásaitól. A Technika és életvitel tantárgy a gyakorlati problémamegoldás folyamatában szintetizálja a tanulók ismereteit, konkrét problémahelyzetből indul ki, életszerű megoldásokkal, eljárásokkal dolgozik, végső soron kapcsolatot teremt az iskolai tanulás és az iskolán kívüli világ között.
A technika és életvitel tantárgy célja a mesterséges környezet területeinek és összefüggéseinek bemutatásával a tanulók tájékozottságának, biztonságérzetének növelése, az emberi alkotások megismertetésével a világ teljességének és szépségének átélése. További célja a civilizáció társadalmi, környezeti vonatkozásainak feltárása révén a felelős, környezettudatos, toleráns beállítottság kifejlesztése, a fenntartható fejlődés megértése, elfogadása, a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása.
Az okok megelőzésére kell a hangsúlyt helyezni, és erre alkalmas a rendszerszemléletű technikai nevelés.
Az alkotómunka folyamatának, összetevőinek gyakorlati elsajátításával az alkotás örömének átélése, a munka megbecsülése, végső soron a pozitív alkotó magatartás kialakítása a cél.
A technika és életvitel tantárgy komplexitásában mutatja be a társadalom, az ökoszisztémák és a technikai rendszerek együttlétezését. Az életviteli ismeretek körébe tartoznak pl. a háztartástan, a szűkebb lakóhelyi környezet, a lakás és környéke, a kertgazdálkodás. Az életvitelhez sorolhatók a helyes közlekedés és a közlekedési szabályok ismerete is. A Technika és életvitel tantárgy a technika bonyolult kapcsolatrendszerét elméleti, gyakorlati, manuális, tervezési és modellezési feladatokon keresztül mutatja be.
A munkafolyamatok és egyes szakmák bemutatása, megismerése a pályaorientációt alapozza meg.
A problémák megoldása, a konfliktusok kezelése segít rátalálni az identitásra, kialakítani a helyes önértékelést, a fejlődőképes autonóm személyiséget.
A tantárgy tanításának feladata felkészíteni a mesterséges környezetben való tájékozódása, megismertetni az ember alkotta környezet legfontosabb jellemzőivel. Segítse, hogy a megszerzett ismeretek alapján a tanulók tudatos szemléletévé és a gyakorlatban előhívható magatartási mintává váljon a környezet és a természet védelme, az egyéni életük biztonságát is szem előtt tartva.
Tanulmányozza az anyag-, energia- és információáramlást, a társadalom életében, a gazdálkodásban és a természetátalakításban játszott szerepét.
Gyakoroltassa a technikai gondolatközlés egyik legáltalánosabb formáját, a valóság képi ábrázolását, a műszaki ábrázolás alapjainak megjelenítését. Adjon lehetőséget a műszaki kommunikációs eljárások alkalmazásának gyakorlására.
Teremtsen optimális feltételeket a természetes és mesterséges környezet anyagainak megismeréséhez, az anyagvizsgálatok elemi módszereinek célszerű megválasztásához. Tudatosítsa a technikai problémák felismerését és megfogalmazását. Teremtse meg a rendszerelemzési, rendszerdiagnosztikai képességet.
Gyűjtsön tapasztalatot környezetünk jellemző gépeiről, a technikai rendszer vizsgálata, modellezése közben. Tegye lehetővé a modern építészet anyagainak és szerkezeteinek összevetését a hagyományos és a népi építészet anyagaival és szerkezeteivel. Felkészít a lakóhely vizsgálatára funkció, célszerűség, esztétikum és forma összefüggései szerint. Mutassa be a nagy feltalálók és találmányok sorsát, különös tekintettel a magyarokra.
Lássa be a közlekedés rendszerének és a közlekedés szabályozásának szükségességét. Megismertet a városi-, a közúti-, a vízi és a légi közlekedés rendszerével. Felkészít a közúti közlekedés szabályainak és veszélyforrásainak megismerésére. Tanítja a tudnivalókat közlekedési baleset esetén. Tegye lehetővé, hogy tájékozottak legyenek a KRESZ gyalogosokra, kerékpárosokra vonatkozó szabályairól. Megismertet a tömegközlekedés szabályairól, és az utazással kapcsolatos helyes magatartásformákról.
A tanulók életvitelét a hétköznapokban is hasznos ismeretek, tevékenységek körének tágításával alapozhatjuk meg. A tantárgy feladata, hogy alakítsa ki az egészséges életvitel alapkövetelményei szerinti életmódot. Ismerje fel az egészséges táplálkozás és az egészséges öltözködés fontosságát. Tanítja a háztartási gépek használatát, a háztartási energia és más ellátó rendszereinek ismereteit. Tegye lehetővé a korszerű lakáskultúra kialakításának lehetőségeinek megismerését. Neveljen a háztartási feladatok, munkák és a gazdálkodás folyamatainak és összefüggéseinek felismerésére.
Gyakoroltassa az életet és környezetet védő magatartáshoz szükséges alapvető ismereteket. Ismertesse az egyéni és társadalmi létet veszélyeztető tényezőket, az egyén felelősségét a veszélyhelyzetek kialakulásában, kialakításában.
Teremtse meg a feltételeket a munkának, mint értéknek és örömforrásnak az elfogadására, előkészítve a pálya kiválasztását. Az emberi tevékenységek, az átélt alkotások és életpályák megismerése révén járuljon hozzá a tanulók tudatosabb iskolaválasztásához. Tudatosítsa az egyén szerepét és felelősségét az életpálya tervezésében és szervezésében.
Fejlesztési követelmények
Feladatok és tevékenységformák
1. A munka és a technika szükségessége, jelentősége és szerepe az ember életében, haszna és veszélyei: a fenntartható fejlődés gondolata
Az ember, a természet, a társadalom és a technika kapcsolatrendszerének felismerése, és az emberi szükségletekből adódó technikai problémák megoldása.
A közvetlen mesterséges környezet felelős, tudatos, célszerű alakítása, a személyes szerep kipróbálása, gyakorlása.
2. Dokumentumismeret (tárgy, könyv, hálózati dokumentum)
A dokumentumok (modellek, tárgyak a mindennapi életben, könyvtári, hálózati kézikönyvek, ismeretterjesztő művek, használati utasítások) használata.
3. Az alkotás folyamata, a gyakorlati probléma-felismerési és problémamegoldó folyamat részei
Probléma-felismerés
Problémaérzékenység, probléma-felismerés, az emberi problémák és a technikai lehetőségek feltárása
A probléma felismerése, a probléma lényegének megfogalmazása szóban és vázlatrajzban.
Tervezés
Tervezés, a megoldáshoz vezető út kitalálása
Kommunikáció: a terv megjelenítése, szóban, írásban, rajzban, anyagban
A terv, elképzelés értékelése, megfeleltetése az igénynek és a lehetőségeknek.
Konstruálás, kivitelezés (tárgyak, modellek, szerkezetek és agrotechnikai eljárások, háztartási, egészségtani megoldások)
A terv megoldása anyagban, térben
A rendelkezésnek, a formának, valamint a készítési eljárásnak, az anyagnak és szerkezetnek megfelelő megoldás kiválasztása és elkészítése saját vázlat, tervrajz, minta alapján.
Kommunikációs képesség (szövegértés, rajzolvasás)
Ítélőképesség a teljes alkotófolyamat minden pontján
Véleményformálás a munka (eredmény) funkcionális és formai megfeleléséről, az eljárás célszerűségéről és gazdaságosságáról.
Konstruáló képesség, eszközhasznált, ügyesség
Az egyszerű alapanyagok alakítása, a kéziszerszámok, háztartási gépek kezelése.
Ismeretek (anyag, szerkezet, technológia, forma, funkció)
A gyakorlati tapasztalatra és tanult tudásra épülő forma, anyag, szerkezet és eljárási ismeret.
Szervezőkészség
Az önálló munkaszervezés, munkamegosztás kialakítása.
A tevékenység és eredményeinek értékelése
Saját és mások terveinek, tervezett technológiáinak és technikai rendszereinek megértése, megvitatása, eredményeinek, hatásainak értékelése, következtetések levonása. Az önellenőrzés fejlesztése. Az erősségek és a gyengeségek elhatárolása.
4. Munkavégzési és tanulási szokások
Rend, tisztaság, szabálykövetés, időbeosztás
Egyszerű eszközök, szerszámok használatában figyelem, elővigyázatosság.
Megfigyelés, vizsgálat
Emberi szükségletek és igények, anyagok, szerkezetek, formák megfigyelése, vizsgálata, tapasztalati megismerése, lehetséges megoldás keresése.
Technológiai rend, térszemlélet
Eredményes műveleti (időbeli) sorrend betartása az alkotófolyamatban, térbeli tájékozódás a konstruálásban.
Gazdálkodás, környezettudatos magatartás
Célszerű gazdálkodás az anyaggal, az energiával, a munkával és az idővel.
Eszközhasználat, munkaszervezés
Jó testtartás, jártasság az anyagalakításban és a szerszámok, eszközök használatában.
Képességek és készségek fejlesztése
Az alapfokú alkotó, kritikai (önértékelő), megfigyelő, ítélő és kommunikációs képességek működtetése az alkotó és elemző folyamat során.
A munkavégzéshez szükséges elemi kézügyesség, eszközhasználati jártasság, anyagminőség iránti érzék, formaérzék, szerkezetválasztási jártasság kialakítása. A gyakorlati beállítódás szerepe, mint meghatározó tényező a pályaterületek kialakításában.
Az alapvető emberi szükségletek és a technikai lehetőségek közötti különbség megismerése.
A rendeltetés, a jelentés (forma), az anyag, a szerkezet, az eljárás és a gazdaságosság összefüggéseinek megismerése. Ennek hatása az individuális életszervezésre.
Az alkotás funkcionális és formai megfelelése, valamint az eljárás célszerűségének és gazdaságosságának megállapítása, a döntés indoklása.
5. évfolyam
Évi óraszám: 37
| Belépő tevékenységformák | Tartalom |
| Az ember és környezete Természetes és mesterséges környezet kapcsolata, összehasonlítása. Eszközhasználat Az állatok és az ember eszközhasználatának összehasonlítása. A technikai környezet Példák felsorolása a technikai környezetre. A kommunikáció eszközei és módjai A hírközlés és távközlés összehasonlítása, különbözőségek és azonosságok. A tömegkommunikációs eszközök, pl. rádió, televízió és telefon használata. Anyagok és átalakításuk Az anyagok csoportosítása. Az anyagvizsgálatok elemi módszereinek megismerése. Az anyagok érzékelhető tulajdonságainak megállapítása. Az előnyök és a hátrányok mérlegelése. Konkrét tárgy vagy technikai rendszer vizsgálata rendeltetés, célszerűség, szerkezet, tulajdonság és forma szempontjából. Gazdaságos és környezetkímélő tevékenységsor tervezése és alkalmazása. Tervezés, építés Egyszerű tervek, vázlatrajzok készítése. Adott terv megvalósítása rajz alapján. Algoritmusok alkalmazása. Egyszerű, megvalósítható tervek készítése a gyakorlati tevékenységekhez. Mérés Mérés milliméter pontossággal, a mérési eredmények feljegyzése. Műszaki ábrázolás Méretek és elrendezés leolvasása egyszerű műszaki rajzokról. A műszaki rajz jelképei, rajzjelei alapján egyszerű műszaki rajz készítése. Épített tér és környezet Természetes és emberi alkotással létrehozott terek, formák és térképző elemek esztétikai és ergonómiai követelményeinek bemutatása. Egyszerű tárgyak, szerkezetek megalkotásának tervszerű előkészítése és kivitelezése. Az otthon, a lakóház, a falu, a város, mint közvetlen környezet megismerése, elemzése, modellezése. Közlekedési eszközök megismerése, történeti áttekintése, működésük modellezése. Közlekedési ismeretek A közlekedési eszközök kialakulásának történeti áttekintése. Példák felsorolása a közlekedés szabályozásának és a szabályok betartásának szükségességére. A közlekedési rendszer részeinek bemutatása. A közlekedés és a szállítás eszközeinek tanulmányozása. A gyalogos közlekedés általános ismereteinek szemléltetése, gyakorlása. A városi és vidéki közlekedés különbségének elemzése. A tömegközlekedés utazási szabályainak összegyűjtése. Az utazással kapcsolatos helyes magatartásformák elsajátítása. A kerékpáros közlekedés szabályainak gyakorlása (tanpályán). Jellemző kerékpáros forgalmi helyzetek elemzése. Életvitel, háztartástan A család egészsége, táplálkozás Beszélgetés a család egészségéről, a családi célkitűzésekről. Egészséges táplálkozási szokások bemutatása. Háztartás Korszerű környezetkímélő konyhai tevékenységek gyakorlása. A háztartási munka megszervezése. Ruházkodás Beszélgetés az öltözködés meghatározóiról, történetéről. A textilipar nyersanyagainak elemzése. A textilanyagok egyszerű vizsgálati módszereinek alkalmazása. A szálasanyagok feldolgozása, fonás, szövés, nemezelés, kézi varrás, hímzés. A ruhaneműk célszerű használata, gondozása. Gazdálkodás Az anyagi lehetőségek felmérése. Az árak ismerete és összehasonlítása. A zsebpénz beosztása. Kertgazdálkodás alapjai Talajművelés, a talaj vizsgálata. A növények gondozása, ápolása. | Természetes és mesterséges környezet. Az ember védekezése a környezet hatásai ellen. Az állatok eszközhasználata. Az ősemberek és a természeti népek egyszerű eszközei. Az ember környezet-átalakító tevékenysége. A mesterséges környezet. Kommunikációs és információs rendszerek. A kommunikáció eszközei és használatuk módjai. Az anyagok a természetben és a mindennapos környezetünkben. Anyagvizsgálatok. Az anyagok érzékelhető tulajdonságai, az egyszerű anyagi tulajdonságok megismerése. Az anyagok formálhatósága, alakíthatósága, felhasználása. A tervezés folyamata. A funkció, forma és esztétikum szerinti tervezés. A mérés és a méretek pontosságának szerepe a technikában. Becslés, mérés, méretjelölés. A méretmegadás elemei. A műszaki rajz jelképei, rajzjelek. Az elrendezés szabályai. Épített tér és környezet modellezése. A harmónia és az esztétikus környezet kialakítása. Környezetkímélő építés. A lakóház, a falu, a város. Közlekedési eszközök kialakulása, modellezése. A technikai rendszer folyamatai, a folyamatok energiaigénye. A közlekedés története, a kezdetek. A közlekedés célja. A közlekedési rendszer részei. A közlekedés és a szállítás eszközei. Gyalogos közlekedés településeken. A városi és vidéki gyalogos közlekedés sajátosságai. A tömegközlekedés. A kerékpáros közlekedés. A kerékpár története. A kerékpáros közlekedés szabályai. A balesetek megelőzésének lehetőségei, elsősegélynyújtás baleseteknél. Személyi higiéné a családban. A táplálkozás jelentősége. Az egészséges táplálkozás. Az élelmiszerek alkotórészei. A korszerű konyha. Edények és konyhaeszközök. A konyha tisztasága. A háztartási hulladékok kezelése. A magyar konyha jellegzetességei. A háztartási munka szervezéseinek elemei. Öltözködés története. Textíliák és szerepük. A textilanyagok egyszerű vizsgálati módszerei. A textilanyagok csoportosítása: növényi, állati eredetű és mesterséges szálasanyagok. A mosó és tisztítószerek gondos használata. Gazdálkodással kapcsolatos elemi összefüggések. Családi gazdálkodás. Takarékosság. Talajművelés. Növények a lakásban. |
Fogalmak
Az ember és környezete: természetes környezet, alkalmazkodás a környezethez, eszközhasználat, mesterséges környezet, technikai környezet, társadalmi környezet.
A kommunikáció eszközei és módjai: kommunikáció, adat, hír, információs rendszer, jel, kód, kódolás, tömegkommunikáció.
Anyagok és átalakításuk: természetes anyagok, feldolgozott (átalakított) anyagok, anyagvizsgálatok, fizikai vizsgálatok, anyagok tulajdonságai, fémek, forma, funkció, műveletsor, algoritmus, előkészítő-, alakító-, szerelő műveletek.
Tervezés, építés: a mérés pontossága, becslés, mérés milliméter pontossággal, műszaki rajz, vázlatrajz, műszaki rajz jelképei, rajzjelei, környezetkímélő tervezés, esztétikus környezet, harmónia, méretmegadás elemei, természetes és emberi alkotással létrehozott terek, formák, térképző elemek, városrész jellemzői, építési módok, szerszámhasználati alapfogalmak, szerkezet, technikai rendszer, technikai rendszer működése.
Közlekedési ismeretek: a közlekedés célja, a közlekedés története, közlekedési magatartás, gyalogos közlekedés, közlekedési szabályok, a szállítás eszközei, tömegközlekedés, a tömegközlekedés szabályai, kerékpáros közlekedés szabályai, a kerékpár története, környezetszennyezés.
Életvitel, háztartástan: személyi higiéné, tisztaság, a család szükségletei, a család kívánságai, egészséges táplálkozás, az élelmiszerek alkotórészei, háztartási munka, szelektív hulladékgyűjtés, öltözködés, textil anyagvizsgálatok, nedvszívó képesség, növényi- állati- és mesterséges szálasanyagok, fonás, szövés, nemezelés, kézi varrás, hímzés, mosó és tisztítószerek használata, gazdálkodás, árak, piac, jövedelem, anyagi lehetőségek, zsebpénz, családi gazdálkodás, takarékosság.
Kertgazdálkodás alapjai: növények gondozása, ápolása, talajművelés.
A továbbhaladás feltételei
Ismerkedés a környezet tudatos átalakításának elveivel és szükségességével. Egyszerű, mindennapos technikai rendszerek azonosítása. A kommunikáció alapfogalmainak alkalmazása, tömegkommunikációs eszközök kezelése. Egyszerű műveleti algoritmusok értelmezése és végrehajtása (egyszerű tervek és vázlatrajzok készítése). Becslés centiméter pontossággal, mérés milliméter pontossággal. Egyszerű műszaki rajzok olvasása és készítése.
A gyalogos, a kerékpáros és a tömegközlekedés szabályainak és helyes magatartásformáinak alkalmazása.
A következetes és rendszeres tisztálkodás ismerete. Az egészséges táplálkozás jelentőségének felismerése. A családi munkamegosztás ismerete, a házi és ház körüli munkák gyakorlása. A szükséges eszközök és szerszámok szakszerű és balesetmentes használata. Környezetkímélő magatartás és takarékosság fontosságának felismerése.
6. évfolyam
Évi óraszám: 37
| Belépő tevékenységformák | Tartalom |
| Az ember és környezete Természetes és mesterséges környezet. A természetes folyamatok, a természet törvényeinek megfigyelése, pl. mozgás, változás, élet és pusztulás. A környezet rendszeres tisztántartása. Hulladékgyűjtés. Az energia A természetes és mesterséges rendszerek működéséhez energiára van szükség. Példák felsorolása (természetes vagy mesterséges) rendszerek működésére. Kommunikációs rendszerek A hír, a jel, a jelrendszer és az információs fogalmak használata. Az információtárolás és továbbítás eszközeinek megismerése, gyakorlati működtetésük. Logikus, algoritmikus gondolkodás használata. Egyszerű axonomatikus és vetületi rajzok készítése és olvasása. Anyagok és átalakításuk Újabb tapasztalatok szerzése az anyagok tulajdonságairól. A faanyagok, a fa szerkezetének vizsgálata. A fa hibáinak, betegségeinek elemzése. A műanyagok gyártásának bemutatása. A műanyagok csoportosítása, vizsgálata. Az anyagok feldolgozása Anyagkiválasztás, tulajdonság és funkció összefüggései alapján. Az előnyök és a hátrányok mérlegelése. Az anyagok helyettesíthetősége. Gazdaságos, környezetkímélő tevékenységsor tervezése és alkalmazása. Tervezés, építés Technikai összefüggések meglátása az ábrákról. Munkaterv készítése segítséggel. Mérés A méretmegadás helyes alkalmazása. Tárgyak különböző méretarányban való rajzolása. Műszaki ábrázolás A vetületi ábrák értelmezése, tárgyak felismerése vetületek alapján. Egyszerű műszaki rajz készítése a műveleti algoritmus betartásával. Épített tér és környezet Makett és modell szerepének megismerése a környezetformálásban. Házmakett és lakás modellezése. Anyag, forma, stabilitás, egyensúly és elrendezés alkalmazása. Gép, mint technikai rendszer Logikai áramkörök értelmezése és építése. Technikai problémák felismerése és megfogalmazása. Közlekedési ismeretek A szárazföldi közlekedés történetének és a közlekedési eszközök fejlődésének tanulmányozása. A gyalogos közlekedés szabályainak gyakorlása. Balesetet megelőző magatartás gyakoroltatása és elsajátítása. Kerékpáros vezetéstechnikai gyakorlatok tanpályán Segítségnyújtás közlekedési baleset esetén. Életvitel, háztartástan A család egészsége Személyi higiéné a kamaszkorban, következetes és rendszeres testápolás fontosságának elemzése. A lakás A lakás funkciói, szerkezete és a térszükséglet bemutatása, az ergonómia figyelembevételével. Saját szoba önálló tervezése. Kiegyensúlyozott, harmonikus környezet kialakítása, ápolása és karbantartása. A lakás és az iskola otthonossá tétele. Konyhatechnológia A kornak megfelelő, energiát és tápanyagot tartalmazó táplálékok elemzése. Egészséges tápanyagarányok, étrend bemutatása. Egyszerű konyhatechnikai eszközök, egyszerűbb gépek használata. Ételkészítési gyakorlatok. Az esztétikus terítés szabályainak gyakorlása. | A természetes rendszerek és folyamataik, a természet törvényei. Az ember védekezése a környezet kellemetlen hatásai ellen. A technikai környezet körültekintő, gondos felhasználása. Változtatás a legkisebb környezeti kár okozásával. Gazdálkodás a természeti erőforrásokkal. Változás és változtatás A jelek világa. Jelrendszer és információ. A számítógép fejlesztésének története. A számítógép részei. Számítógépes kapcsolatok. Műszaki kommunikáció. Az anyagok tulajdonságai. Az anyagok fizikai vizsgálata. A technikai rendszer folyamatai, a folyamatok energiaigénye. Az anyagok feldolgozása. Az anyagok megmunkálása. Tervezés és vázlatrajz készítése. A feladat megoldásának algoritmusa a tervezéstől a megvalósulásig. A mérés pontossága, méretarányok. A mérési pontosság jelentősége a technikában. Rajzok értelmezése, műszaki rajz készítése. Műszaki rajzi szabályok, Vetületi ábrázolás, axonometria. A házépítés menete. A lakás jellemzői, funkció, belső terei, a részek kapcsolatai. A lakás és környezete. Energiatakarékos lakások. Utasítást közvetítő áramkörök. A közlekedési eszközök fejlődése. A közúti közlekedés kialakulása. Biztonságos közlekedés. Kerékpáros közlekedés. A kerékpár működése, állapota és karbantartása. Felelősség a közlekedésben. A tisztaság az egészséges élet alapfeltétele. A környezetalakítás fontossága. Összefüggés a környezet és a közérzet között. A korszerű lakás berendezése. Egészséges táplálkozás. A tápanyagszükséglet, az energiaszükséglet és az életmód összefüggései. Ételek készítése, tárolása. Terítés, tálalás. Textíliák javítása, ápolása. |
| Ruházkodás Egyszerű textilmegmunkálás és díszítés (varrás, hímzés) munkaeszközei. A ruhaneműk célszerű használata, gondozása, rendben tartása. Munkaszervezés A háztartási munkafolyamat megfigyelése, elemzése. A munka beosztása, munkaterv készítése. Beszélgetés a szelektív hulladékgyűjtés feltételeiről és lehetőségeiről. Gazdálkodás A bevétel és kiadás tervezési módjai. Állandó, alkalmi és változó kiadások tervezése. Kertgazdálkodás alapjai Otthont és az iskolát díszítő növények ápolása. Szobanövények szaporítása. Palántanevelés, ápolási munkák. Vegyszer nélküli növényvédelem bemutatása. | Öltésfajták. Hagyományos és korszerű textilkészítési eljárások. Textíliák javítása, ápolása. A háztartási munkák fajtái. Háztartási munkamegosztás. A háztartási hulladékok szelektív gyűjtése. A család gazdálkodásának belső összefüggései. Takarékossági lehetőségek. Szobanövények gondozása, ápolása. Zöldségfélék szaporítása, növényvédelem. |
Fogalmak
Ember és környezete: természeti folyamatok, a természet törvényei, természetes rendszerek, mesterséges rendszerek, energia.
Kommunikációs rendszerek: hír, jel, jelrendszer, információ, információ-tárolás, információ-továbbítás, műszaki kommunikáció, axonometrikus rajz, vetületi rajz.
Anyagok és átalakításuk: A fa tulajdonságai, hajlíthatóság, szilárdság, forgácsolhatóság, keménység, anyagkiválasztás, a fa szerkezete, fahibák, a fa betegségei, fapótlók, műanyagok, hőre lágyuló műanyagok, hőre keményedő műanyagok, műanyagok gyártása, technikai rendszer.
Tervezés, építés: tervezés, vázlatrajz, méretarányok, műszaki rajz szabványai, méretmegadás, makett, modell, házépítés, lakás funkciói, a lakásbelső terei, energiatakarékosság, logikai áramkörök, utasítást közvetítő áramkörök.
Közlekedési ismeretek: szárazföldi közlekedés története, közlekedési eszközök fejlődése, kerékpár működése, kerékpár karbantartása, biztonságos közlekedés, balesetmegelőzés, segítségnyújtás.
Életvitel, háztartástan: személyi higiéné, testápolás, tápanyagok, táplálékok, tápanyagarányok, ételkészítési eljárások, konyhatechnikai műveletek, lakás és iskola higiéné, a lakás funkciói, a lakás szerkezete, a lakás térszükséglete, ergonómia, lakásápolás, térkihasználás, esztétikus terítés szabályai, textilkészítési eljárások, öltésfajták, varrás, hímzés, háztartási munkák, szelektív hulladékgyűjtés, bevétel, kiadás, állandó kiadások, alkalmi kiadások, változó kiadások, takarékosság.
Kertgazdálkodás alapjai: zöldnövények szaporítása, növényvédelem, vegyszer nélküli növényvédelem.
A továbblépés feltételei
A természet törvényeinek ismerete, gazdálkodás a természeti erőforrásokkal. Az információtárolás és továbbítás eszközeinek használata. A munkavégzéshez szükséges anyagok, az átalakításhoz szükséges szerszámok és gépek kiválasztása, balesetmentes és szakszerű használata. Mérés milliméter pontossággal. Egyszerű műszaki rajzok készítése. Tárgyak felismerése vetületek alapján. A makett és a modell szerepe. Logikai áramkörök értelmezése. A biztonságos közlekedés alkalmazása. A kerékpáros közlekedés szabályai. Az egészséges életmód ismeretei. Egyszerű háztartási munkák gyakorlati végzése. Családi gazdálkodás összefüggései.
7. évfolyam
Évi óraszám: 37
| Belépő tevékenységformák | Tartalom |
| Az ember és környezete Nyersanyag és energiahordozók. Energiatermelő technológiák. Az erőművek működésének összehasonlítása. Az alternatív energiahasznosítás egy formájának bemutatása pl. egyszerű napkollektor összeállítása vízmelegítésre. Kommunikációs rendszerek Az egyszerű érzékelők ismerete és használata. A jel és a kód fogalmának alkalmazása. Rádióadás-vétel, telefonhasználat. Műszaki rajzi szabványok készítése. Egyszerűbb metszeti ábrázolás készítése. Anyagok és átalakításuk Tapasztalatok, ismeretek szerzése az anyagtudományról, a technológiai átalakításról és megóvó technológiákról. Az anyagok tulajdonságai, anyagvizsgálatok A fémek technológiai tulajdonságai és alkalmazásaik. A fémek vizsgálata, pl. hajlíthatóság, szilárdság, forgácsolhatóság, keménység szempontjából. Anyagkiválasztás az összetétel, tulajdonság és funkció alapján. A helyettesíthetőség és cserélhetőség szempontjainak megállapítása az anyag tulajdonságainak és a kívánt funkciónak megfelelően. Tervezés, építés A gép mint technikai rendszer A gépek szerepe az ember életében. A gépek és a géprendszerek fejlődésének tanulmányozása. A gépek működésnek bemutatása. Mechanikai transzformátorok, egyszerű mechanizmusok tervezése és modellezése. A kerékpár történetének, szerkezetének tanulmányozása. A karbantartás alapjainak bemutatása. A dugattyús gőzgép szerkezete és működésnek tanulmányozása. Közlekedés ismeretek A közúti, légi, vízi és vasúti közlekedés szabályainak elemzése. A kerékpáros közlekedés szabályainak kiterjesztése. A közlekedési eszközök környezetkímélő használata. Életvitel, háztartástan A család egészsége Személyi higiéné a pubertás korban, egészségrontó hatások elemzése. A tiszta öltözet és a környezeti tisztaság figyelembevétele. A szabadidő hasznos eltöltésére irányuló programok szervezése. Táplálkozás és konyhatechnikai eljárások Az egészséges táplálkozás szabályai szerinti ételsor tervezése. Tápanyagtartalom kiszámítása. A konyhai gépek használata. Élelmiszervásárolási szempontok: ár és minőség összevetése. A lakókörnyezet tervezése A lakás különböző helyiségeinek kialakítása. Közművesítés tervezése. A lakás villany-, víz- és földgáz vezetékeinek megkülönböztetése. A lakás ésszerű és ötletes berendezése. Az átlagos háztartás gépeinek szakszerű, energiatakarékos működtetése. Ruházkodás A textíliák alapanyaga és felhasználása. A textíliák csoportosítása. A ruházat gondozása, javítása. Varrási gyakorlat. Háztartási munkák Munkafolyamatok megfigyelése, elemzése (idő és út mérése). Napi, heti és havi munka tervezése, pl. nagytakarítás szervezési feladatai. Tisztítási és mosási eljárások alkalmazása, gépi mosás gyakorlása (a mosó- és tisztítószerek használati utasításainak figyelembevételével). Vendéglátás tervezése és gyakorlati szervezése. Háztartási jövedelmek és kiadások A piaci kínálat megítélése és minősítése. Ésszerű döntéshozatal az árak és a minőség összehasonlítása alapján. Költségvetés készítése. A fogyasztói érdekvédelem lehetőségeinek kihasználása. Kertgazdálkodási alapjai Növényszaporítás, növénytermesztés, növényápolás. Kerti vagy szobanövények gondozása. Pályaorientáció Egyes foglalkozások és képességek összevetése. Pályaválasztási alapfogalmak összegyűjtése. Személyes igények meghatározása. Az ismeretek, tapasztalatok, élmények hatása a pályacélok kitűzésében. | Az energia előállítása és felhasználása. Az erőművek működése. Hulladékégetők. Az erőművek és a bányászat környezetkárosító hatásai. Az üvegházhatás és az ózonlyuk változásának feltételezett okai. Környezetkímélő technológiák, környezetkímélő és alternatív energiaforrások. A napenergiák, a szélenergia, a földkéreg melege és a biomassza, mint energiaforrás. Információszerzés és -feldolgozás. Információsrendszer. Információforrás. Kódolás. Információs csatorna. Információtárolás. A forrás-kódoló-csatorna-dekódoló-nyelő lánc bemutatása. A hasonlóság, mint az információszerzés egyik lehetséges formája. A műszaki rajz kommunikációja. A technológia fogalma. Anyagtudomány és technológiai átalakítás, állapotmegóvás. Anyagforrások, a fémek előfordulása. Anyagvizsgálatok. Az anyag szerkezetének és tulajdonságainak kapcsolata. Az anyagok helyettesíthetősége és cserélhetősége. A környezetet-szennyező anyagok újrahasznosítása. A gépek környezetünkben. Az ember és a gép kapcsolata. A gépek általános jellemzői. A géprendszerek és részeik. Gépegységek tervezése és modellezése. A kerékpár mint összetett gép. Erőgépek. A dugattyús gőzgép működése. Fejlesztés, szabadalom. Közlekedéstörténet. A közúti, légi, vízi és vasúti közlekedés rendszere. A kerékpáros közlekedés. Következetes testápolás, tudatos higiénés magatartás. A szabadidő hasznos eltöltése. A mai táplálkozási szokások eredete. Tápanyagtartalom. Komplettálás. Az élelmiszerek tárolása. A hűtőgép működése és helyes használata. Anyag-átalakítások a konyhában. Élelmiszer alapanyagok mezőgazdasági előállítása, a nagyüzemi és háztáji mezőgazdasági termelés jellegzetességei. Biotechnológia az élelmiszerkészítésben. Az infrastruktúra elemei. A lakás energiaellátása. Energiatakarékos világítás és fűtés. Megfelelő hőszigetelés. Textíliák alapanyaga. Gépi varrás. A háztartási munkák megszervezésének célszerű módjai. A munkák napi, heti, havi tervezése. Nagytakarítás. Tisztítás, mosás. Vegyszerek szakszerű, biztonságos használata. Vendéglátás. Költségvetés készítése. Piac és kereskedelmi szolgáltató környezet, a piaci árak összehasonlítása. Termékelemzés. Fogyasztói érdekvédelem. Növények szerepe az életünkben. Az eredményes munkavégzés összetevői. A tanulás szerepe a sikerben. Pályaismeret |
Fogalmak
Az ember és környezete: energia előállítása, energia felhasználása, ásványi és megújuló energiahordozók, erőművek, üvegházhatás, ózonlyuk, alternatív energiaforrások, napenergia, biomassza.
Kommunikációs rendszerek: információs rendszerek, információforrás, kódolás, információs csatorna, információtárolás, műszaki rajz kommunikációja.
Anyagok és átalakításuk: technológia, technológiai átalakítás, anyagtudomány, anyagforrások, az anyag szerkezete, helyettesíthetőség, cserélhetőség, energiahordozók, állapotmegóvás, anyagvizsgálatok, szakító, hajlító, nyíró- és fárasztó vizsgálatok.
Tervezés, építés: gépek, géprendszerek, munkagép, közlőmű, mechanikai transzformátorok, egyszerű mechanizmusok, gépelemek, kerékpár szerkezete, karbantartása, dugattyús gőzgép.
Közlekedési ismeretek: közúti, légi, vízi és vasúti közlekedés rendszere, úthálózat, vasúthálózat, kerékpáros magatartás.
Életvitel, háztartástan: tisztaság, ápoltság, öltözködés szabályai, környezet-higiéné, tápanyagaink, élelmiszer-alapanyagok, komplettálás, konyhatechnikai eljárások (előkészítő, elkészítő, kiegészítő műveletek), ételkészítés, ételsor, fogyasztói érdekvédelem, infrastruktúra, energiatakarékosság, háztartási munkák tervezése, piaci árak, háztartási jövedelmek, háztartások kiadásai, takarékosság, termékelemzés.
Kertgazdálkodás alapjai: talajvizsgálatok, tápanyag-utánpótlás, tápanyagfajták, vízgazdálkodás, növényszaporítás, növénytermesztés, növényápolás.
Pályaorientáció: önismeret, pályaismeret, foglalkozási ágak, pályaelképzelés, érdeklődési területek.
A továbblépés feltételei
A technika társadalma és természetre gyakorolt hatásainak vizsgálata. Véleményalkotás a fenntartható fejlődésről. A lehetséges környezetkímélő nyersanyag és energiaforrások bemutatása és elemzése a felhasználhatóság szempontjából. Információs rendszerek és csatornák, illetve egyszerű érzékelők megismerése konkrét példákon. Egy konkrét egyszerű gyártási folyamat bemutatása. Az erőműtípusok egyszerű összehasonlítása. Az alternatív energiaforrások és a környezetkímélő technológiák áttekintése. Gépek működésének bemutatása, modellezése. A gépek általános jellemzőinek ismerete. Erőgépek működése. Jelentős magyar és külföldi találmányok és feltalálók azonosítása. A közúti, a légi, a vízi, a vasúti közlekedés rendszereinek elemzése. Kultúrált közlekedési magatartása alkalmazása. A korszerű táplálkozás módszereinek használata. Korszerű ételsor önálló összeállítása. Egyszerű háztartási gépek használata. Az infrastruktúra elemeinek ismerete. A fogyasztói érdekvédelem lehetőségeinek felismerése. A takarékosság alkalmazása. A növények gondozása, ápolása. Pályaválasztási alapfogalmak gyűjtése.
8. évfolyam
Évi óraszám: 18,5
| Belépő tevékenységek | Tartalom |
| Ember környezete Anyag és energia A villamos energia Az elektromos áram útjának bemutatása az erőműtől a fogyasztókig. A lakás villamos berendezéseinek helyes használata. A technikai újdonságok befogadása. A jövő energiaforrásai Az alternatív energiaforrások lehetőségeinek bemutatása. Kísérletek környezetkímélő energiaforrásokkal a közlekedésben. Beszámolók, ismeretterjesztő filmek az űrállomásokról. A modern építészet anyagai A fa, a vályog, az agyag és a kő hagyományos építkezésben betöltött szerepének felismerése. A hagyományos építőanyagok felhasználása határainak felvázolása. Korszerű épületek Véleményalkotás az építészeti, esztétikai környezetszennyezésről. A különféle lakókörnyezetek előnyeinek és hátrányainak bemutatása. Tervezés, építés Vezérlések és szabályozások a gyakorlatban A vezérlés fogalmának elmélyítése programkapcsolós áramkörök tervezésével, pl. automata mosógép program modellezésével. Jelfogós áramkör építése. Számítógéppel vezérelt rendszerek, robotok, CNC, rugalmas gyártórendszerek bemutatása. A korszerű technológiák összehasonlítása és a közös vonások kiemelése. Közművek Különböző korok vízvezeték és fűtés- rendszereinek bemutatása és összehasonlítása. A csáposkutak, a víztározók és a víztornyok funkciójának ismertetése. A közlekedő edények elvén alapuló modellek építése. A csatornahálózat jelentőségeinek bemutatása. Nagyüzemi szennyvíztisztítás szemléltetése. Egyedi, központi és távfűtés elemzése. Hőközpontok, fűtőművek, fűtőerőművek szerepe a távfűtésben. Kommunikációs rendszerek Az információs rendszerek működése. Világméretű információs hálózatok bemutatása. Eletroakusztikus átalakítók (mikrofon, hangszórók) működtetése. Hanghordozó és lejátszó eszközök (magnetofon, lemezjátszó, CD lejátszó) használata. Műszaki ábrázolás készítése (jelképes és metszeti ábrázolás). Biztonságkultúra Az egyéni és társadalmi létet veszélyeztető tényező felismerése. Az egyén felelőssége a vészhelyzetek kialakulásában, kialakításában. Közlekedési ismeretek A motorizáció előnyeinek, hátrányainak és veszélyeinek felismerése, azonosítása. A gépkocsi és a motorkerékpár működésének tanulmányozása. A közvetlen lakókörnyezet közlekedési szerkezetének tanulmányozása. A közúti közlekedés szabályainak és pozitív magatartásformáinak tudatosítása. Életvitel, háztartástan Élet a családban A felnőtté érés folyamatának és a jó társas kapcsolatoknak a megbeszélése. Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők, és a káros szenvedélyek veszélyeinek elemzése. Korszerű táplálkozási szokások megbeszélése, bemutatása. Szabadidőkultúra. Konyhatechnikai eljárások A befőzés, a konzerválás, a hús füstölése, az aszalás és a fagyasztás technológiájának összehasonlítása. Az anyagcsere és a táplálkozás. Étrend, heti étrend tervezése. Az élelmiszerek tárolása. Lakás, lakókörnyezet Energiafelhasználás arányai a háztartásban. Energiafelhasználási szokások elemzése. Példák gyűjtése az ésszerű energiafelhasználásról. Szemét- és hulladékgyűjtés, tárolás és ártalmatlanítás. A háztartás gépeinek üzemeltetése, csoportosítása. Ruházkodás Alkalmi, az egyéniséghez illő öltözék összeállítása. Munkaszervezés Munkamegosztás a családban régen és ma. A munkafolyamat elemzése. Környezetbarát munkavégzés. Gazdálkodás A fogyasztói érdekvédelem érvényesítése a gyakorlatban. A család létfenntartási költségeinek megismerése. Családi gazdálkodási modellek készítése. Takarékossági lehetőségek, takarékossági formák a háztartásban. Háztartási napló vezetése. Kertgazdálkodás alapjai Növényvédelem tanulmányozása. A lakókörnyezetben élő növények ápolása, gondozása. Pályaorientáció Önjellemzés megadott szempontok szerint. Pályák, szakmák, foglalkozási ágak megnevezése. Önismeret összekapcsolása a pályaismerettel. Álláskeresési technikák. | Villamos energia rendszerek. A lakás elektromos hálózata. Villamos berendezések a lakásban. A fogyasztók és névleges teljesítményük. Teendők áramütéskor és elektromos tűz esetén. A villanyvilágítás története. A természet kizsákmányolása a fenntartható fejlődés. Környezetkímélő energiaforrások. Kísérletek a napenergia közvetlen felhasználására. Üzemanyagcellák, mint űreszközök. Építőanyagok: a vályog, a kő, a cement, a beton. Szerkezeti anyagok: a fa, az acél, és a kompozit anyagok. Magyar népi építészeti jellegzetességek bemutatása. A családi ház, a társasház és a lakótelep építésének összehasonlítása. Az épített környezet és a z életvitel. Önműködő rendszerek. A vezérlés és a szabályozás lényegének bemutatása. Számítógéppel vezérelt rendszerek. Automatizált rendszerek. Közműrendszerek létrehozása és működtetése. Vízvezetékrendszerek. A települések és a lakások vízvezeték és csatornahálózata. Fűtési rendszerek. Energiatakarékosság és a környezet megóvása. Termelési rendszerek. Korszerű információs rendszerek. Világméretű információs hálózatok. Távirányítás, távvezérlés. Eletromágneses hullámok. Korszerű érzékelők. Műszaki ábrázolás. Katasztrófavédelem (tűz és polgári védelem), tervezés, megelőzés, beavatkozás, értékelés. A közlekedés káros környezeti hatásai, pl. levegőszennyezés, zajártalom A gépjárművek szerkezete, története. A városi és a vidéki közlekedés. A közúti közlekedés szabályai. Milyen lesz a jövő hazai közlekedése? A jó családi környezet. Az egészségmegőrzés kultúrája. Káros szenvedélyek veszélyei. Egészséges táplálkozás. Élelmiszerek tartósítása, tartósítási módok. Egészségügyi és takarékossági szempontok. Minőség és biztonság. Étrend. Energiamegtakarítási lehetőségek a háztartásban. Környezetvédő szemétkezelési eljárások. A háztartás gépesítése. Személyiségnek, egyéni stílusnak megfelelő öltözködés. A háztartási munka hatékonysága. A fogyasztói társadalom és a reklám. Termék és termékszerkezet. A család pénzgazdálkodása, a családi jövedelem kezelése, takarékossági lehetőségek, takarékossági formák a háztartásban. Háztartási napló. Beruházás, befektetés, haszon. Növényvédelem. Növények ápolása, gondozása. Termesztési rendszerek. Önismeret. Pályaismeret, pályaártalmak. Munkaerőpiac. A folyamatos fejlődés lehetősége és szükségessége. |
Fogalmak
Ember és környezete: villamos energia rendszerek, villamos energiahálózat, villanyáram, biztosíték, érintésvédelem, fázisvezeték, fogyasztó, fosszilis energiahordozók, földelés védőföldelés, környezetkímélő energiaforrások, környezetszennyezés, központi energia-elosztó, nagyfeszültség, napelem, névleges teljesítmény, nullavezeték, szállítás, szerkezeti anyag, szigetelés, kettős szigetelés, törpefeszültség, távvezeték, transzformátor, űrállomás, üzemanyag cella.
Tervezés, építés: Önműködő rendszerek, vezérlés, szabályozás, visszacsatolás, jelfogós áramkör, CNC (computer numerical control), robotok, közművek, csáposkút, víztározó, víztorony, vízvezetékrendszer, fűtési rendszer, fűtő-erőmű, hőközpont, termelési rendszerek.
Kommunikációs rendszerek: elektroakusztikus átalakítók, elektromágneses hullám, távirányítás, világháló, műszaki ábrázolás.
Biztonságkultúra: katasztrófavédelem (tűz- és polgári védelem, tervezés, megelőzés, beavatkozás, értékelés).
Közlekedési ismeretek: gépjármű, levegőszennyezés, ózonlyuk, zajártalom, üvegházhatás, elsősegélynyújtás.
Életvitel, háztartástan: családi hagyományok, családtörténet, szabadidő, káros szenvedélyek: dohányzás, alkohol, kábítószer-fogyasztás, táplálkozási szokások, étrend, tartósítás, anyagcsere, élelmiszerek tárolása, energia-megtakarítás, háztartásökonómia, háztartási gépek, ergonómia, reklám, háztartási munka hatékonysága, költségvetés, termék, termékszerkezet, költség, források, haszon, elosztás, befektetés, haszon, háztartási napló, növényvédelem, termesztési rendszerek.
Pályaorientáció: önismeret, pályaismeret, pályaártalmak, munkaerőpiac, foglalkozási ágak.
A továbbhaladás feltételei
A villamos áram útjának ismerete az erőműtől a fogyasztókig. A lakás villamos berendezéseinek ismerete és helyes használata. Alapvető balesetvédelmi és érintésvédelmi ismeretek. A vezérlés és szabályzás megismerése, áramkörök készítése. A közművek (vízvezeték és fűtésrendszere) működésének ismerete. Ismerje az információs rendszereket. A fenntartható fejlődés problémájának megismerése. A közlekedési helyzetek helyes megítélése, a veszélyhelyzetek gyors felismerés és elhárítása. Tudja az egészséget fenyegető veszélyeket elkerülni, különös tekintettel a dohányzás, az alkohol és a kábítószer-fogyasztás veszélyeire. Ismerje az egészséges táplálkozás szabályait.
Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez
Az évfolyamok témakörei egymásra épülnek. Minden évben egyre bővülő ismeretanyagot kell a diákoknak elsajátítaniuk. Ezért is fontos a meghatározott továbbhaladási feltételek teljesítése. Ha a diák nem ismeri például a megfelelő anyagokat, akkor nem tudja megfelelően alkalmazni a gyakorlatokban. Egy szerszám nem megfelelő használata balesetet, jobb esetben rosszul kivitelezett munkadarabot eredményez. Nagyon fontos, hogy elméletileg megalapozott tudást alkalmazzunk a problémamegoldás, gyakorlat során.
- Elmélet értékelése: szóban (gyűjtőmunka, kiselőadás, felelet, órai munka), írásban (írásbeli felelet, műszaki rajz, témazáró)
- Gyakorlat értékelése: szóban. Értékelési szempontok: a funkciónak megfelel-e, szép-e, esztétikus-e, a munkához való hozzáállás.
- Gyűjtőmunka: több, kisebb lélegzetű anyagot vagy egy nagyobb gyűjteményt értékelhetünk szóban, érdemjeggyel. (Ha szorgalmi feladatként végzi a tanuló, és osztályozzuk, csak az ötös érdemjegy kerüljön a naplóba.)
- Kiselőadás: Egy új témakör tárgyalásához kiadhatunk kiselőadás témákat. Egy-egy feltalálóról, életéről, találmányairól is készülhet kiselőadás a témakörhöz kapcsolódóan.
- Felelet: Egy anyagrész, témakör számonkérése.
- Órai munka: A problémamegoldást elősegítő, ügyes, jó hozzászólásokat, feltétlenül értékeljük.
- Írásbeli felelet: Egyszerre kaphatunk információt egy fontos, alapkövetelményt tartalmazó téma megértéséről az egész csoporttól. Kiderül, hogy mindenki érti-e, van-e még magyarázatra szoruló rész.
- Műszaki rajz: 6. évfolyamtól kell a tanulónak segítséggel elkészítenie egyszerűbb vetületi ábrákat. Csak ettől az évtől értékeljük!
- Témazáró: Egy nagyobb témakör elsajátításának számonkérésére alkalmazzuk.
TESTNEVELÉS ÉS SPORT
5-8. évfolyam
5-6. évfolyam
Évi óraszám: 92,5
A tantárgy korosztályra lebontott céljai és feladatai
Egészségvédelem:
Tiszteljék értékként az egészséges állapotot, örüljenek az egészség létének. Készüljenek fel az ártalmak, káros szenvedélyek elleni stabil védekezésre.
Tisztázzák a saját nem alapvető higiéniai vonatkozásait, jellegét.
Tapasztalatok gyűjtése az eltérő klimatikus viszonyok között történő sporttevékenységről. Az egészség megőrzésével kapcsolatos, már kialakult pozitív beállítódások, magatartási szokások, aktivitások megőrzése, bővítése. A prevenció mellett a relaxáció fogalmának megértése, bővítése, egyszerű alkalmazása a mindennapokban a családdal együtt. Ismeretek a lehetséges urbanizációs ártalmakról, azok megértése, mindennapi gyakorlat az azok elleni védekezésben. (pl. gerinctorna hosszabb komputerhasználat után, talptorna, mozgás szabad levegőn). A növekvő szervezet igénye és a mozgásszegény életmód általánossá válása miatt a biomechanikailag helyes testtartás jelentőségének kellő ismerete. A növekedés során megjelenő deformitások kiszűrése, ellensúlyozása. Balesetmentes viselkedés.
Edzettség, teherbírás fejlesztése:
Viseljék el a fokozódó szellemi terhelést az erős fizikum által, a fizikai terhelhetőség fokozása mellett. Fogadják el a reális edzettségi önértékelő rendszert, az edzettség folyamatos számszerűsítését.
A keringési és légzőrendszeri működőképesség, a magasabban szabályozott szint elérése. A testi fejlődés, érés igen kedvező szakaszának maximális kihasználása az órákon és az iskolai testnevelés más alkalmain. A kondíció kontrollálása a kitartásban. A fittség és az örömteli életvitel kapcsolatának bizonyítása személyes példákkal (tanár ás diákminták), egyszerű tudományos ismeretterjesztő fogalmi és képi megjelenítéssel.
Az élsportolói és a hétköznapi edzettség megfogalmazása, elkülönítése.
Sport- és mozgáskulturális tanulás
Legyen maximálisan kihasználva a mozgáskoordinációs képességek fejlesztésének utolsó, igen hatékony életkori szakaszának a mozgáskultúra ügyességi, koordinációs tartalmai igen széles skálájának gyakoroltatásával, állandóan új kihívások közvetítésével.
A természetes mozgásformák automatizációja, a céloknak, a feladatoknak megfelelő cselekvésbiztos alkalmazása. A korábbi koordinációs fejlesztésen túl a kinesztétikus differenciáló képesség, a gyorskoordináció és a finom koordináció kiemelt fejlesztése. A nem (a női esztétikum, a férfias önérvényesítő és fizikai erő) és a biológiai életkor miatti kezdődő különbözőségek differenciált kezelése, a mozgásos tanulás adekvát szintjein. A lazaság, tágasság fenntartása. A legalább két sportági rendszer technikai-taktikai alapelemei mozgástanulásának többnyire manipulációs szakasza, a pontos tanulás, gyakorlás, sportági versenyformák megismerése, folyamatos erős kontroll mellett.
Pozitív személyiségfejlődés
Az egész gyermeki személyiség fejlődjön a szabálykövető tanulási, játék, sport és versenytapasztalatok által, a sikerélmény motivációjával, igen erős önfegyelemmel, kialakuló önértékelési gyakorlat és empatikus társas kapcsolatok jelenlétében.
Együttműködésre, a különbözőség, a „nem vagyunk egyformák” elfogadására szocializálás. A beteg, sérült társakat segítő, elfogadó (integrációt segítő) viselkedéskultúra pozitív megerősítése, minták bemutatása. A nemi azonosságtudat kulturált megfogalmazása. Pozitív beállítódás a másik nemhez. A nemre jellemző, önbecsülést adó testkultúrális készségek, képességek személyes értékként való átélése. A nyílt és kulturált kommunikáció gyakorlata, viták, összeütközések kezelésének, konstruktív mintáinak tanulása, alkalmazása. Öröm a saját, a társ és a csoport sikere felett. A kézzel fogható viselkedési változások elérése (főleg a fiúknál) a szabálykövető versenyzésben, a fiú-lány együttműködésben (pl. táncok esetén), és a gyengébb képességűek felzárkózásában, segítésében.
A tanulók fizikai, fittségi mérésének rendszerét az Intézményi Minőségirányítási Program tartalmazza.
Képzési tartalom és metodika
| A koedukált oktatás még lehetséges, fizikailag még általában egyforma a terhelhetőség. Különbségeket kell tenni a mozgásos cselekvések tanításában a nemi szerepek és sajátosságok szerint, valamint a szocializációs folyamatokban, nevelésben a fiúk - lányok más pszichés reakciói miatt. Módszertanilag javasolt a következetes, intenzív, jó időbeosztással szervezett tanítás. A korosztály szívesen gyakorol és a tanár szakmai, emberi tekintélyét még szinte feltétel nélkül elfogadja, nem lázad. A munkáltatás, ismételtetés és a bemutatás, a kép másolása hatékony tanulási, edzési folyamatokat váltanak ki. Megjelenik az absztrakt gondolkodás, ami kedvez a humán értékalkotó tevékenység értő elfogadására. A (nemzeti) kultúra maradandó értékei iránti elkötelezettség ekkor alapozódik meg. Az ideál, a példakép iránti fogékonyság a sportkarrier felé lendítheti a tehetséges gyerekeket. Fegyelmezni következetes türelemmel, a tanulói egyéniség kimutatott tiszteletben tartása mellett, igen határozottan kell. A tanulói hierarchia, társas háló megváltoztatása nem szükséges, minden tanuló erősségeire építve és gyengeségeit javítva lehet a folyamatokat jó irányba terelni. Ha nincs helyes, konstruktív tanári konfliktuskezelési stratégia, a diákok csak erőből fognak a problémákhoz nyúlni. A tanár kiemelt felelőssége a példamutatás és a szakmailag is pontos nyelvi modell bemutatása. |
| Fejlesztési témakörök, tartalmak, kulcsfogalmak | Ellenőrzési, értékelési lehetőségek | Kimeneti követelmények (pszichomotoros, kognitív, emocionális) |
| Alaki képzés Egyes és többes oszlop, egy - és többsoros vonal kialakítása; haladás az alaki szabályoknak megfelelően egy - és többsoros alakzatban; különböző téralakzatok kialakítása; fordulatok helyben és mozgásban az együttes osztályfoglalkoztatások tartásához; az órakezdés megszokott alaki rendjének automatikus gyakorlása; a kijelölt hely késlekedés nélküli megtalálása; az együttes mozgások vezényszavakhoz igazodó, pontos végrehajtása; táv - és térköz felvétele után annak tartása, megindulás, vonulás és megállás a tanári utasításnak megfelelő lépésrendben és ritmustartással; az óra gyakorlási rendjének betartása, egyszerűbb szervezési feladatok vállalása, együttműködés a terem rendjének kialakításában; | Az óra alaki fegyelmét minden óra végén érdemes egy-két szóval értékelni. Versenyek, játékok a vezényszavak, utasítások helyes kódolása és az előhívás gyorsasága megállapítására. A szerek felvétele, elhelyezése idejének kontrollálása. | Az erős alaki, gyakorlási fegyelem megtartása az egész órán. A tanári utasítások maradéktalan végrehajtása. Az órakezdés rendjének automatikus, önkontroll szabályozta megfelelés. A kialakított verbális (a helyes nyelvhasználatot megkövetelve) és non verbális kommunikációs formák betartása. Balesetmentes, másokra való tekintettel, célszerű közlekedés a tornatermi (udvari stb.) térben. |
| Hosszabb alapgimnasztika-sorok egyszerűbb alapformákból. Egyszerűbb nagymozgásokkal néhány bemelegítő eljárás megismerése, alkalmazása tanári vezetéssel; 8 - 16 ütemű, több egyszerű alapformát egymásutániságban tartalmazó, mindenfajta koordinációt fejlesztő szabad -, társas -, szergyakorlatok; Aktív, dinamikus, izületi mozgékonyságot fejlesztő gyakorlatok; 4 ütemű egyidejűleg két - három alapformát tartalmazó gyakorlatok; Kondicionálás természetes módon az előző gyakorlatok által, saját testsúllyal, a mozgásoptimumra törekedve, a kitartást növelve; Megtanult gimnasztikai gyakorlatsorok bemutatása, kontrollált testtartással. A biomechanikailag helyes testtartást tudatosító, kialakító, automatizáló és fenntartó gyakorlatok rendszeres végzése (valamint légzőgyakorlatok) a gimnasztika részeként, testtájanként végighaladva, a testtartásért felelős valamennyi izomcsoport erősítését és nyújtását szolgáló mozgásanyaggal, a tanévek során folyamatosan ismételve, a kiindulási és véghelyzetek pontos megtartására valamint a lassú és pontos kivitelezésre ügyelve, a hibás kivitelezés javításával, valamint a korosztály jellemzőinek megfelelő illesztéssel a testnevelési óra többi eleméhez; Mászási - függeszkedési kísérletek rúdra - kötélre, mászóversenyek, mászó váltóversenyek.. Fokozódó gyorsasággal mászások, versenyek függőgyakorlatok tornaszereken, természetes akadályokon; függőállásban, függésben továbbhaladás; vándormászás bordásfalon növekvő távolsággal. A mászás technikájának alkalmazása hosszabb úton, mint az alsó tagozatban; fel-, lemászások egy - két kötélen; vándormászó váltóversenyek; egyéni versenyek rúdon, kötélen 3 - 4 fogással; függeszkedési kísérletek egy - két kötélen. Speciálisan előkészítő (cél és rávezető) gyakorlatok a feldolgozandó anyag függvényében. Futó-, ugró-, dobóiskola. Az atlétikus alapképzésben a sportági alapvető modell és a koordináció fejlesztése, a versenysport technikai megalapozása. A futóiskolai (közepes és magas térd- és saroklendítéssel futás) és futófeladatok (fokozó futások, váltakozó sebességű futások, repülők) széles skálájának gyakorlása; az alsó végtag izomcsoportjainak saját testsúllyal történő erősítése; Szabad és szerekkel történő gimnasztikába épített szökdeléseket előkészítő, és az atlétikai ugrásokra rávezető (elugrások, felugrások váltott lábú karlendítéssel közbe iktatott futásokkal, padon és zsámolyon) gyakorlatokkal. A különféle dobásformák különbözőségének ismerete, a kéz, a könyék, a váll helyzete szempontjából: téri, ritmikai és dinamikai tapasztalatok; dobásgyakorlatok képességfejlesztő céllal, könnyített szerekkel; a mozdulatok szer nélküli tudatos végrehajtása, a mozgáskulturális alaptudás elsajátítása. Gyorsasági ugrókötélhajtások, Rövidtávú vágtafutások, gyorsfutások irányváltoztatással A sportági sajátossággal való variálás (irány-, sebesség -, és lépésfrekvencia váltások, futások az intenzitás megváltoztatásával). Vágtafutások; iramfutások; futás feladatokkal. A pontos sportági megalapozás céljából állandó hibajavítás, ellenőrzés és önellenőrzés (pl. lépéshossz); átfutások jelek és alacsony akadályok felett az azok közötti táv változtatásával is; Rajtok Rajtok és rajtversenyek 10 - 20 méteren különböző testhelyzetekből; állórajt oktatása a hátul lévő lábbal történő indítással; jel nélküli indításos rajtok; állórajtok jelre ˙(a stabil egyensúlyi helyzet, a fokozatosan növekvő lépéshossz és az emelkedő felsőtest kialakításának erős külső-tanári és társas- kontrollja mellett); alkalmanként 2 - 3 versenyszerű indulás; előkészítő és rávezető gyakorlatok a térdelő rajtra, többszöri és versenyszerű gyakorlással; Aerob jellegű kitartó futás Kötetlen tartós futás 8 - 10 percig az egyéni képességeknek megfelelő szinten. 2000- 5000 m futások egyéni sebességgel; 2000 m futás differenciált csoportokban vagy késleltetett indítással, időre egy-egy alkalommal; alapvető információk az egyéni tempóbeosztás megtervezéséhez. Atlétikai ugrások (magas, távol) A tudatos, egy lábról való ugrás kialakítása; az el - és felugró készség megkülönböztetése, mozgásképi megjelenítése; távolba és felfelé ugrások az erőközlés irányát tudatosan irányítva. A lépő távolugrás oktatása meghatározott kiinduló helyről 4 - 6 lépésből, 50 - 60 cm-es elugrósávból, puha leérkező helyre, közel két lábra; az elugró láb sokszori tudatos megfigyelése, a manipulációs szakaszban folyamatos hibajavítás, „a belefutás”, azaz a nekifutás és az elugrás törésmentes összekapcsolására utasítás; Az átlépő technika alaptechnikájának oktatása; 3 - 5 lépéses nekifutás után az elrugaszkodó láb csípő előtti kitámasztása, és ülőhelyzet a léc felett; hibajavítás, a felugrás és a légmunka fokozatos összekapcsolása erős kontroll mellett kis magasságokon; Dobások, lökések, hajítások kis súllyal távolba, kornak megfelelő méretű és súlyú szerrel, a technika fejlesztését, a végrehajtás gyorsaságát célozva. Hajítások, lökések, vetések (1 - 2 kg-os tömöttlabdával), egy - és két kézzel, helyből, lendületvétellel. A kislabdahajítás oktatása dobóterpeszből, helyből falra, célba, távolba; 3 lépéses nekifutásból, fokozódó lendülettel; gyakori szabad dobálgatás tanári szemléltetés, hibajavítás mellett a mozgástapasztalatok elmélyítése; kislabdahajítás a dobás hátulról történő indításával, a labda minél hosszabb úton történő gyorsításával. | A kontrollált, szép végrehajtás pozitív megerősítése, gyakori bemutattatás. Az önellenőrzés érdekében (lehetőség szerint) tükör előtt végzett gyakorlás (házi feladat formájában is). Vezényszavakra való gyors reagálás kontrollja, játékok az alapformák előhívására. A gimnasztikai gyakorlatsor csoportonkénti (3-4 fő) bemutatása. Az automatizált gyakorlatok bemutatása egyénileg, a tanár és a társak kontrollja mellett; a hibák kijavítása; A mérhető, megtett út, önmagához mért fejlődés megállapítása, esetenként már versengő helyzetben. A differenciált fejlődési szintek, saját fejlődés pozitív megerősítése. A segítőkész hozzáállás gyengébb társak buzdításában, felzárkóztatásában, mint érték fogalmazódjon meg a tanári értékelésben. Gyakorlatsorok végrehajtási pontosságának állandó értékelése, bemutattatással a pozitív példák megerősítése. Áthajtások száma meghatározott idő alatt. A versengés élményének értékelése; egyéni különbözőségek megállapítása; ismerkedés a mérhetőséggel, objektív eredmény rögzítése 10 - 30 m-en. Állórajttechnika bemutatása kisebb csoportokban. Felmérés 2000 m-en; A technikai igényesség, pontosság dicsérete. A technikai igényesség, pontosság dicsérete. | Az egyöntetű és egyéni képességek szerint differenciált tanári utasítások, hibajavítás maradéktalan végrehajtása. A vonatkozó szaknyelvi szókincs megértése, és az annak megfelelő gyakorlatok cselekvésbiztos bemutatása. Egy elsajátított, bármikor előhívható, egyszerű gimnasztikai alapgyakorlat készlet mozgásbiztos alkalmazása szükség szerint. Az önállóság, a belső kontroll megjelenése a tanár által kiszabott ill. az egyéb, iskolán kívüli rendszeres testmozgásban rendszerben. Néhány automatizált gyakorlatnál helyes-helytelen mozgáskép megkülönböztetése. Előrelépés felmutatása megtett út hosszában és sebességében, valamint a függesztőöv funkcionális fejlődésében. A gyengébbek felkarolása, segítségadás feltétel nélkül. A koncentrált, mozgásoptimumra törekvő, a tanári korrekcióra javító szándékkal reagáló magatartás. A megfelelő mozgástechnika alkalmazása a különféle futásoknál a tanult tananyaggal való elszámoltatásnál egyéni, számszerűsített fejlődés. Az alaptechnikák, mozgásstílus pontos rögzítése. Alapfokú tájékozottság a rendszeres edzés és a fizikai teljesítmények összefüggéseinek Az alaptechnikák, mozgásstílus pontos rögzítése. A dobásformák megkülönböztetése, képi megjelenés. A pillanatnyi koncentráció alkalmazása. Az alaptechnika, mozgásstílus pontos rögzítése. |
| Szertorna, összefüggő gyakorlatok Az alsó tagozatban tanult tartásos és mozgásos elemek ismétlése, fejlesztése; újabb és újabb variációk változatos, egyidejű és egymás utáni kapcsolatban; a támasz és függő helyzetek biomechanikailag helyes testtartással vagy annak korrekciója tanári és társas kontrollra; a mozgásos elemeknél minél több koordinációs tapasztalat a térbeli, időbeli és dinamikai sajátosságokról. Vonalon és padon járások előre, hátra, oldalra, haladások térdelő, négykézláb támaszban, hason - és hanyattfekvésben; támlázás oldalirányban magas padon, KTK - n, gerendán, két magas padon előre és hátra. Talajon gurulóátfordulások előre, hátra, terpeszben és nyújtott lábbal, sorozatban is; kézenátfordulás mindkét oldalra növekvő kiterjedéssel; kézállási kísérletek bordásfalnál társ segítségével és szabadon; két - három egyszerű elem kapcsolata talajon. 2-4 részes szekrényen felguggolás után bukfenc, homorított leugrás, ugrás előre, leguggolás; feltérdelés után bátorugrás; zsugorkanyarlati átugrás; huszárugrás; guggoló átugrás. Gyűrűn, két kötélen, bordásfalon a szer jellegétől függően lendületek előre, hátra, oldalra, haladás oldalirányban; fellendülés zsugorlefüggésbe, ereszkedés függésbe alacsonyra állított gyűrűn vagy szivacsbála felett. | Elemek, elemkapcsolatok bemutatása, a saját siker, fejlődés megerősítése az értékelésben. Differenciált megítélés az egyéni képességek és kézségek ismeretében tanár-, társas- és önkontroll mellett. | Az alsó tagozatban tanult tartásos és mozgásos elemek fogalmi és képi stabilizálódása. Az időszakban tanult talajgyakorlati elemek, illetve azok kapcsolatának biztonságos, folyamatos, tornászos tartásra törekvő végrehajtása; a saját testtömeg feletti uralom a támasz - és függésgyakorlatokban. Előkészítő és egyéb támaszugrásoknál a nekifutás és a támaszvétel zökkenőmentesen kapcsolódik össze, növekedik az első ív, és egyre biztonságosabb talajra érkezés. Az egymás segítése készségesen és készség szinten a legegyszerűbb gyakorlatoknál (pl. mérleg, tarkóállás) |
| Küzdősport alapozás Küzdések minden formája sportág - előkészítő egészségmegőrző jelleggel. A szoros testtávolságú küzdelem (valamilyen testfelület mindig kontaktusban van) előkészítése. A toló és húzóerő fejlesztése toló és húzó, ellentartást kiváltó gyakorlatok, helyzetek által, játékosan, párban, csoportosan. A nagyobb testtávolságú (a küzdelem indításakor nincs érintkezés) küzdelem előkészítése. A reagálás gyorsaságáról, ritmusáról, a saját és az ellenfél reagálási holtpontjáról mozgástapasztalatok gyűjtése páros és csoportos játékok útján. Esések, gurulások előre, hátra, oldalra, fogások (rögzítések) Küzdősportok alapjai (elsősorban fiúk) kisebb küzdő jellegű versengések) Grundbirkózás: karfogások, mögékerülés, kiemelés. Botvívás, botbirkózás: 2 - 3 önvédelmi fogás és abból kiszabadulás. Támadó és védő stratégiák alapkészletének automatizálása a tanultak alkalmazásával, az átélt siker által motiválva Esztétikai sportok alapjai (lányok) A nőies, szép mozgás előkészítésének izolációs gyakorlatai; rávezető eljárások az egyszerű helyváltoztatásokra, ugrásokra. Alapjárás, érintő járás; hintajárás karmozgás nélkül, és egyszerű karmozgásokkal; sasszé előre és oldalra, azonos és váltott lábbal; ugrások lábcserékkel; fordulatok két lábon állásban és guggolásban; karhullámok; gyakorlás lehetőleg tükör előtt; | Több játékból álló, küzdőjátékokból álló pontszerző versengések. Az esések, gurulások, fogások, passzív társon, a grundbirkózás technikáinak és az önvédelmi fogások helyes technikájának bemutatása. A versenyek szabályainak ismerete szóban. A sportági jelleg, az esztétikum dicsérete; az alapformák bemutatása csoportos formában. | A sportági szabályok jellegformáló és szocializáció szerepének megértése, az együtt játszás, küzdés, test - test által történő érintkezés konfliktusainak csökkentése. A támadó, és legalább a támadásra reagáló küzdő magatartás, mint sportkultúrális érték elfogadása, bemutatása. Az életkorra jellemző erőből történő önmegvalósítás sportszerű keretek közé szorítása a szabályok követése által. A fiús erőkifejtéstől való eltérés, a női mozgás finomságának, a tér, idő és dinamika harmonikus egységének látható megfelelés megjelenítése. |
| Sportjátékok Sportjátékokat előkészítő jellegű, (labda) ügyességet fejlesztő feladatok és testnevelési játékok; bonyolultabb, taktikai elemeket is tartalmazó testnevelési játékok, sor - és váltóversenyek labda nélkül és labdával. A labdakezelés egyszerű módjai (labdavezetés kézzel, lábbal; átadások, érintések, átvételek helyben, majd haladással). Átadások és átvételek; mozgásban lévő társakkal mozgásból történő labdakezelés; a labdatovábbítás- és birtoklás biztonságának növelése, labdaátvételre helyezkedés üres helyre futással, alapmozgással. Előző években tanultak módszeres képességfejlesztést célzó gyakorlatok alkalmazása, cselezés, cselsorok, sportági technikai elemek kapcsolásának variálása, nehezítése. Sportszerű test - test elleni küzdelem; egy - egy ellentámadási és védekezési megoldás; speciálisan előkészítő játékok, a labda aktív bekapcsolása a választott sportjátékba (pontszerző, zsámolylabda). Támadásban labdaátvételre (üres helyre) helyezkedés, illetve labdatovábbítás a szabadon lévő társnak, védekezésben a labdát birtokló zavarása; a támadás és védekezés egy - egy igen egyszerű feladaton vagy játékon belüli alkalmazása, a szerepek, a reagálás gyorsaságának fejlesztése; a játékhelyzet felismerése; egyszerű cselek technikájának gyakorlása passzív, ellenfél (felek) mozdulatainak pontos megfigyelése. A tanult sportági technikai - taktikai elemek játék -, versenyszerű helyzetbe állítása egyszerűsített szabályokkal. | A technikai elemek végrehajtásának ellenőrzése folyamatos korrekciós utasításokkal. A játékszerepek ellenőrzése a játék megállításával. A bíró külső kontrollja, mint értékelő és ellenőrző funkció, s a tanár felelőssége ebben a szerepben. | A technikai hibák, egyéni sikertelenségekkel való szembesülés, annak teljesítményt rontó tulajdonságának elfogadása, megértése. A támadó és védő magatartás, mint sportkultúrális érték elfogadása, bemutatása Tehetség szerinti alkalmi versenyzés az osztályban, iskolában és iskolán kívül egyesületi és tömegsportrendezvényeken. |
| Minden sportág technikai repertoárja, pontosságra, minőségre törekedve (a helyi viszonyok és a tantestület választása szerint, a tanulók érdeklődésének figyelembevételével.) Pl.: Korcsolyázás, sízés, görkorcsolyázás, gördeszkázás alapjai, alapiskolája. Tájékozódási futás (ahol a feltételek adottak). Kerékpározás. Kajak-kenu. Floorball. Stb. | Tájékozottság a legalapvetőbb testkultúrális tartalmakban, mozgásos cselekvésekben és sportági szituációkban. |
| Nép -, modern tánc technikai elemek, rövidebb koreográfiák, etűdök Ritmikai gyakorlatok, zene és mozgás összehangolása. A táncok térbeli, időbeli és dinamikai sajátosságainak közvetítése, a stílus kontrollált kialakítása; a szaktanár által választott legfeljebb kétféle tánc motívum sorainak gyakorlása; etűddé fűzése, a rendelkezésre álló idő szerint elmélyített, aprólékos, utánzásra építő megtanítása. | Négynegyedes, háromnegyedes ritmusban bonyolultabb motívumok kitáncolása tapssal, zenére. Koreográfia bemutatása iskolai programon, szülők előtt. Táncházszerű utánzással történő folyamatos táncolás. | A motorikus emlékezet működése a koreografált mozgássorok bemutatásakor. A kreatív produktum létrehozása a mozgáskészlet kifejező alkalmazásával. Az esztétikus, stílusos előadás képi megjelenése, „nézhetőség”. |
| Tanult úszótechnikák (két úszásnem) fejlesztése, folyamatos úszás távolságnövelő céllal, kisebb versenyek már jónak nevezhető technikai tudásszint elérése esetén. Előkészítő gyakorlatok parton és vízben; lebegés (5-10 sec) és siklás (4-7 m); siklásversenyek; úszás kar- és lábtempóval levegővétel nélkül 6-10 m-en; úszás kar- és lábtempóval levegővétellel 15-25 m-en; versenyek talpasugrással. | Talpasugrások állásból; siklás háton elrugaszkodás egy lábbal; úszási kísérlet 25 m-en a faltól két lábbal való elrugaszkodással. | A víz szeretete mellett a veszélyek ismerete; a két úszásnem vízbiztos használata; tapasztalaton keresztül kapjanak ismereteket a versenyzés szabályairól; szeressenek úszni. |
| Testkultúra - történeti ismeretek alapozása, higiéniai ismeretek növelése, alkalmazásuk ellenőrzötten. Az ember alkalmazkodóképességének történeti példái által a sport önnevelő lehetőségeinek megfogalmazása a diákok aktív közreműködésével; az olimpiai mozgalommal kapcsolatos alapvető ismeretek (cél, gyakoriság, kulturális érték) közvetítése. Higiéniai ismeretek bővítése a nemi jellegeknek megfelelően és a szükséges időbeli adagolással. Balesetvédelmi alapismeretek; felelősség a társnak nyújtott segítségadásban. A helyi adottságok függvényében edzés a természetben; csoportos kirándulás, hógolyózás, szánkózás, korcsolyázás, síelés, evezés, falmászás stb., az időjárásnak megfelelő öltözködés, a közlekedés, a környezetvédelem legalapvetőbb szabályai szerinti cselekvések begyakorlása. | Házi gyűjtőmunka. Felszerelés ellenőrzése, önellenőrzés. A pozitív példák pozitív megerősítése. | Tanult és gyűjtött ismeretek, információk, a kultúrterület legnagyobb eseményéről, az olimpia fogalmáról, egy magyar bajnokról. A tisztaság, a fittség és a nemi jellegek külső és fizikai megjelenése elfogadása értékként. A gyengébbek felkarolása, segítségadás feltétel nélkül. A foglalkoztatás hatására ellenállás a megbetegedésekkel szemben, a balesetmentes mozgáscselekvések; a szabad levegőn végzett testmozgáshoz való természetes hozzáállás, alkalmazkodás hideghez, meleghez. |
A rendelkezésre álló időkeret elosztása
5. osztály
| Alaki képzés | 3 |
| Előkészítő gyakorlatok, gimnasztika, prevenció | 17 |
| Járások, futások, ugrások, dobások | 20 |
| Természetes mozgások | 10 |
| Sportági technikák, taktikák és szabályok | 25 |
| Mozgásos kifejező-, speciális- képességfejlesztés | 10 |
| Egyéb képesség-készségfejlesztés, tn. játékok | 15 |
| 100 % |
| A hatodik évfolyamba lépéshez szükséges minimum: A sportági alapképzés alapvető fogalmainak ismerete és képi -fogalmi összekötése. A képességfejlesztés két-három eljárásainak megértése.. Kialakuló önfegyelem a saját gyengeségek legyőzésében, a gyakorlásban, a versengésben és az edzésben. A sportágakra jellemző alaptechnikák, mozgásstílus megjelenítése még hibákkal, de javuló színvonalon. A rendszeres mozgás, egészséges életmód, versenyzés, sportteljesítmény kategóriáknak megismerése, megértése és sajáttapasztalatra épülő megfogalmazása is. Úszni tudás.(ha az iskola biztosította az oktatást) |
6. osztály
| Alaki képzés | 3 |
| Előkészítő gyakorlatok, gimnasztika, prevenció | 17 |
| Járások, futások, ugrások, dobások | 20 |
| Természetes mozgások | 5 |
| Sportági technikák, taktikák és szabályok | 30 |
| Mozgásos kifejező-, speciális- képességfejlesztés | 10 |
| Egyéb képesség-készségfejlesztés, tn. játékok | 15 |
| 100 % |
| A hetedik évfolyamba lépéshez szükséges minimum: A diák által értelmezett és használt terminológia jelentős bővülése különösen a sportági alapképzés és a képesség-fejlesztés területén. Erősödő önfegyelem a saját gyengeségek legyőzésében, a gyakorlásban, a versengésben és az edzésben. A sportágakra jellemző alaptechnikák, mozgásstílus pontos rögzítése. A rendszeres mozgás, egészséges életmód, versenyzés, sportteljesítmény kategóriáknak elfogadása a műveltségterület alapvető értékeiként. |
7-8. évfolyam
Évi óraszám: 92,5
A tantárgy korosztályra lebontott céljai és feladatai
Egészségvédelem:
Őrizzék meg a pubertáskor során a korábban kialakított egészségvédő szokásokat, helyezzék előtérbe az egészséges sportprogramokat a káros szenvedélyekkel szemben.
Az eltérő klimatikus viszonyok között történő sporttevékenység előnyös hatásainak megértése. Több relaxációs eljárás ismerete, a növekvő szervezet igénye és a mozgásszegény életmód általánossá válása miatt a biomechanikailag helyes testtartás jelentőségének kellő ismerete, automatizálása és fenntartása, az ön - és másokra veszélyes viselkedésekkel szembeni helyes értékítéletek elfogadása. Az optimális folyadékszükséglet, a táplálkozás és a pihenés egy - egy lényeges információjának megértése. Az ártalmak elkerülése. Néhány stresszoldó motoros gyakorlat ismerete, a megküzdés átélése. A saját nem higiéniája.
Edzettség, teherbírás fejlesztése:
Kövessék az objektív adatok alapján a saját edzettségi állapotukat, hozzanak egyéni döntéseket a saját mutatók önálló javításában, fejlesztésében. Tartsák egyensúlyban a testi és szellemi terhelést.
A keringési és légzőrendszer fejlesztése a kontrolált mérések segítségével; az erő és gyorserő mérhetőségének megismerése egy - két motoros gyakorlat által. A tudományos ismeretterjesztés testkultúrával kapcsolatos produktumainak érdeklődő befogadása. A fittség, mint érték képviselete a társas korosztályos kapcsolatokban.
Sport- és mozgáskulturális tanulás
Állítsák a koordinációs mozgáskészletüket a sportági célok szolgálatába. Értsék meg a sportágak belső logikáját, fogadják el a törvényszerűségeket, vonjanak le önálló következtetéseket.
A nemenként más tananyag kiválasztásban a fejlesztési sajátosságokhoz való alkalmazkodás; a tanult koordinációs mozgáskészlet célszerű használata. A helyzetekre történő mozgásos és pszichés reakciókban absztrakciós eljárások, kreatív megoldások előhívása. A kulturált mozgás megjelenése (elsősorban lányoknál) a hétköznapi mozgáskészletben. A legalább két sportági rendszer technikai-taktikai alapelemei mozgástanulásának többnyire automatizációs szakasza megvalósítása.
Pozitív személyiségfejlődés
Őrizzék meg a saját én keresése közben az eddig kialakult önértékelő szokásokat. Alakuljon ki a reális énképük. Fogadják el a szabályokat értelemszerűen, keressenek konstruktív megoldásokat a konfliktusokban.
Az egyén értelmi és érzelmi viszonyának meghatározása a sportértékekkel kapcsolatban; a jellem fejlesztése a sport által. A párkapcsolatok kultúrájának megalapozása, a tanár - diák és a diák - diák összeütközések konstruktív mintáinak megbeszélése. A másik ember tiszteletben tartása, odafigyelés a társakra.
A tanulók fizikai, fittségi mérésének rendszerét az Intézményi Minőségirányítási Program tartalmazza.
Képzési tartalom és metodika
| Jelentős nemi különbség alakul ki a lányok és a fiúk között, ezért a testnevelés órán szükségessé válik elkülönítésük a személyiség fejlődés érdekében. A pubertás korban az erősödő nemi kifejlődés során a gondolkodási folyamatok is másként működnek, így az azonos neműek közötti motoros cselekvéstanulás pedagógiailag is indokolt. A korosztály kritikus, keresi a tekintélyrombolás lehetőségeit, ezért fontos a határozott, következetes, szakszerű óravezetés, a diákok elvárják a tanártól. Nagy a különbség a biológiai életkorban és a szocializációs szintekben, ezért egyénre szabottan kell differenciálni. Bonyolultabb ismeretfeldolgozásra is képesek a diákok az egyre jobb megfigyelő kézség és a racionális gondolkodás erősödése miatt, de gyakorolni, nyilvános szellemi és fizikai erőfeszítéseket felmutatni nem szeretnek. A szelekció, a hangulat és ízlés szerinti válogatás (mást tenne szívesen, ezt nem szereti) erős tanár - diák konfliktusforrás. A szélsőséges önérvényesítő megoldásokat személyes beszélgetésekkel lehet kezelni, illetve a társak racionalitására is lehet hagyatkozni. Türelmes, egyénhez igazodó tanári magatartás, és a személyiség tiszteletének kinyilvánítása elengedhetetlen. A növekedés, biológiai érés - a lányokat kicsit korábban, mint a fiúkat - fáradttá, panaszossá teszik. A terhelést a fenti problémákhoz igazodva, egészségkárosítás nélkül, nagy figyelemmel kell adagolni. A tanár kiemelt felelőssége továbbra is a példamutatás és a szakmailag pontos nyelvi modell bemutatása. |
| Fejlesztési témakörök, tartalmak, kulcsfogalmak | Ellenőrzési, értékelési lehetőségek | Kimeneti követelmények (pszichomotoros, kognitív, emocionális) |
| Az 1-6. évfolyamokon alaki képzésként tanultak tanórai alkalmazása. Egyszerű ellenvonulások (fejlődések és szakadozások ellenvonulásban) járásban és futásban; a testnevelésben alkalmazott és szükséges rendgyakorlatok teljes köre; az óra gyakorlási rendjének betartása, csapatok alakítása; a játékrend, váltások önálló megszervezése; más, szervezési feladatok vállalása, együttműködés a terem rendjének kialakításában; | Az óra alaki fegyelmét minden óra végi értékelése. Az óraközi alakzat- és gyakorlási forma váltási idejének kontrollálása. A szerek felvétele, elhelyezése idejének ellenőrzése. | Az erős alaki, gyakorlási fegyelem megtartása az egész órán. A tanári utasítások maradéktalan végrehajtása, célszerű önálló szervező kezdeményezések. Balesetmentes, másokra való tekintettel, célszerű közlekedés a tornatermi (udvari stb.) térben. |
| Gimnasztika kéziszerek felhasználásával, zenére bemutatott összefüggő gimnasztikai sorok kialakítása. Egyszerűbb nagymozgásokkal néhány bemelegítő eljárás megismerése, alkalmazása önállóan; 2-4-8-16 ütemű szabadgyakorlatok és szabadgyakorlati alapformájú társas, kéziszer- és egyszerű szergyakorlatok, amelyek egyidejűleg két - három alapformát is tartalmazhatnak. Aktív, passzív, dinamikus, statikus izületi mozgékonyságot fejlesztő gyakorlatok. Kondicionálás tervezett gyakorlatok által, állandóan visszatérő gyakorlással, a mozgásoptimumra törekedve, a kitartást növelve. Korábbinál bonyolultabb, megtanult gimnasztikai gyakorlatsorok bemutatása, kontrollált testtartással, zenére, együtt és önállóan. Húzóerő, gyorserő, erő-állóképesség fejlesztése kisebb súlyokkal. A biomechanikailag helyes testtartást tudatosító, kialakító, automatizáló és fenntartó gyakorlatok rendszeres végzése (valamint légzőgyakorlatok) a gimnasztika részeként, testtájanként végighaladva, a testtartásért felelős valamennyi izomcsoport erősítését és nyújtását szolgáló mozgásanyaggal, a tanévek során folyamatosan ismételve, a kiindulási és véghelyzetek pontos megtartására valamint a lassú és pontos kivitelezésre ügyelve, a hibás kivitelezés javításával, valamint a korosztály jellemzőinek megfelelő illesztéssel a testnevelési óra többi eleméhez; Speciálisan előkészítő (cél és rávezető) gyakorlatok a feldolgozandó anyag függvényében. Futó-, ugró-, dobóiskola. Futások, ugrások, dobások speciális célgyakorlatai, mint az 5-6. osztályban. A speciális képességek, a versenysport technikai modellek alapozása, továbbfejlesztése. Játékok, versengések futással, szökdeléssel és dobással kombinálva. Gyorsasági ugrókötélhajtások, azok variációi Áthajtások (előre, hátra, keresztezett, dupla és azok egyéni variációi), páros áthajtások. Rövidtávú vágtafutások, gyorsfutások irányváltoztatással Vágtafutások; iramfutások; futás feladatokkal.; A pontos sportági megalapozás céljából állandó hibajavítás, önmegfigyelés (pl. lépéshossz); átfutások alacsony és közepesen magas akadályok felett az azok közötti táv változtatásával is; Váltófutás Váltás helyben, lassú futás közben, párban, oszlopban, körben; közepes iramú futás közben váltóversenyek széles váltózónában. Rajtok A korábban tanult rajtformák pontos, célszerű végrehajtása. térdelőrajtok jelre ˙(a stabil egyensúlyi helyzet, a fokozatosan növekvő lépéshossz és az emelkedő súlypont kialakításának erős külső-tanári és társas- kontrollja mellett); alkalmanként 3-4 versenyszerű indulás, eredményes rajtvégrehajtás a feladathelyzetben. Rajtok és rajtversenyek 15-3o méteren különböző testhelyzetekből; Aerob jellegű futások a sebesség növelésével Kötetlen tartós futás 8 - 10 percig az egyéni képességeknek megfelelő szinten; tartós futás iramnehezítésekkel; nehezítésekkel (terep, akadály), a táv növelésével. 2000- 3000 m futások növekvő sebességgel; 2000 m futás differenciált csoportokban vagy késleltetett indítással, időre; az egyéni tempó beosztása csökkenő tanári kontroll mellett. Atlétikai ugrások (magas, távol) Helyből ugrások, sorozatugrások; távolba és felfelé ugrások az erőközlés irányát tudatosan irányítva. A lépő távolugrás oktatása: egyéni kiinduló helyről 6-8 lépésből, 50 - 60 cm-es elugró sávból, puha leérkező helyre, közel két lábra; az elugró láb sokszori, tudatos megfigyelése, automatizáció folyamatos hibajavítással, korrekciókkal; a vízszintes sebesség növelése. Az átlépő technikai tökélesített technikájának oktatása; 5 felgyorsuló lépéssel, erősebb kitámasztással és a levegőben lábcserével. Dobások, hajítások, vetések, lökések, szökdelések a sportágnak és az életkornak megfelelő eszközzel, kis súllyal, nehezékkel. A kislabda hajítás oktatása távolba; 3-5 lépéses nekifutásból, fokozódó lendülettel, a labda minél hosszabb úton történő gyorsításával; hibajavítás mellett kifinomultabb mozgástapasztalatokkal; versenyek. Lökések tömött labdával helyből egy és két kézzel; a dobóterpesz és dobóterpeszből lökés oktatása; súlylökés helyből tömött labdával, az eredmények folyamatos figyelemmel kísérése. Vetések tömött labdával, két kézzel, mindkét oldalra. | A kontrollált, helyes végrehajtás pozitív megerősítése. A gimnasztikai gyakorlatsor csoportonkénti (3-4 fő) bemutatása. Az automatizált gyakorlatok bemutatása a saját párnak, a tanár lazább és a társ szoros visszajelzési mellett; a hibák kijavítása. A mérhető, megtett út, táv, idő önmagához mért fejlődés megállapítása, alkalmanként már versengő helyzetben. Áthajtások meghatározott idő alatt. A versengés élményének értékelése; egyéni különbözőségek megállapítása; ismerkedés a visszatérő mérhetőséggel, objektív eredmény rögzítése 15 - 30 m-en A térdelőrajt technika bemutatása kisebb csoportokban; Felmérés 2000 m-en; A technikai igényesség, pontosság dicsérete; A technikai igényesség, pontosság dicsérete. | Az egyöntetű és egyéni képességek szerint differenciált tanári utasítások hibajavítás, maradéktalan végrehajtása. A vonatkozó szaknyelvi szókincs, a hely, helyzet és irány megértése. A bővített gimnasztikai tudás és készlet a helyzetnek megfelelő előhívása. A sokoldalú előkészítő és prevenciós gyakorlatok hatásainak az életkornak megfelelő ismerete és azok helyes végrehajtása. Társas kontroll, felelősségvállalás a hibák kijavításában. Az atlétikai mozgások összerendezett, önmagukhoz mérten javuló eredményességű bemutatása. Előrelépés felmutatása a versenyeken is A gyengébbek felkarolása, segítségadás feltétel nélkül Az atlétikai mozgások megközelítően helyes technikai végrehajtása. A koncentrált, mozgásoptimumra törekvő, az oktatási helyzetekre jól reagáló magatartás A megfelelő mozgástechnika alkalmazása a különféle futásoknál, a tanult tananyaggal való elszámoltatásnál egyéni, számszerűsített fejlődés. Az alaptechnikák, mozgásstílus pontos rögzítése. Tájékozottság a rendszeres edzés és a fizikai teljesítmények összefüggéseiről. A dobásformák megkülönböztetése, képi megjelenés. A pillanatnyi koncentráció javulása. Az alaptechnika, mozgásstílus pontos rögzítése. |
| Szertorna, összefüggő gyakorlatok Gurulásokkal, fordulatokkal, gördülésekkel kapcsolatos testnevelési játékok. Talajon Gurulóátfordulás előre, hátra, terpeszben, sorozatban is, valamint két gurulóátfordulás között felugrás fél- és egész fordulattal. Repülő gurulóátfordulás sérülést nem okozó tárgy felett (összetekert szőnyeg, szőnyeggel letakart zsámoly) és fekvő, térdelő társon át. Fejállás, kézállás, kézenátfordulás mindkét oldalra nyújtott testtel, segítségadás, biztosítás mellett; a segítségadás mozdulatainak elsajátítása. Támlázás két emelt, párhuzamos padon előre, hátra. Összefüggő gyakorlat a tanult elemekből biomechanikailag helyes testtartással, annak korrekciója tanári és társas kontrollra. 3-4 részes szekrényen Felguggolás, terpeszleugrás 4 részes szekrényen hosszában (fiúk-lányok); bukfenc előre 4 részes szekrényen (fiúk-lányok); guggoló átugrás keresztben álló 3-4 részes szekrényen (fiúk-lányok); nagymacskaugrás (fiúk). Gyűrűn és két kötélen: lendület előre, hátra; lebegőfüggés; lefüggés; hátsó függés; homorított leugrás hátra lendületből, az elemek folyamatos összekapcsolása, Gerendán (alacsony fokozaton, lányok) Helyváltoztatások állásban, emelkedések és ereszkedések, mellső mérlegállás, homorított leugrás. Függeszkedési kísérletek Egy-két kötélen; fiúk felfelé-lefelé; lányok felfelé; | Elemek, elemkapcsolatok bemutatása, a saját siker, fejlődés megerősítése az értékelés által. Differenciált megítélés az egyéni képességek és kézségek ismeretében tanár-, társas- és önkontroll mellett; | A torna gyakorlatelemek összekötésének biztonsága. A tornagyakorlatok biztonságos végzése a biomechanikailag helyes testtartásra törekvéssel. A saját testtömeg feletti uralom a támasz - és függésgyakorlatokban. A támaszugrásoknál a nekifutás és a támaszvétel zökkenőmentes kapcsolódik össze, növekedik az első és a második ív, egyre biztonságosabb a talajra érkezés. A felelős, segítőkész hozzáállás gyengébb társak buzdításában, felzárkóztatásában, mint érték fogalmazódjon meg a tanári értékelésben. |
| Küzdősport alapozás (fiúk) Sportági taktikák alkalmazása: A támadó cselek konkrét alkalmazása, ill. cselek az ellenfél támadásának kiugrasztására, a küzdési feladatok közben, a reagálási gyorsaság fejlesztése, a helyzet felismerésének fejlesztése, a taktika, a stratégia megválasztásához, az egyszerű, és a kombinált technikák, cselek gyakorlása passzív, és aktív ellenféllel. Küzdések minden formája sportág-előkészítő egészségmegőrző jelleggel. A szoros testtávolságú küzdelem: A technikák gyakorlása álló, és aktív partnerrel, helyzetek kialakítása, kényszerítő helyzetek játékosan és küzdési szituációkban. A nagyobb testtávolságú küzdelem: Az ellenfél reagálásának, taktikájának, stratégiájának tesztelése ijesztéssel, csellel játékosan, ill. a tanult technikák alkalmazásával küzdési szituációkban. Önvédelem. A tanult önvédelmi technikák alkalmazása különböző ellenfelekkel, az önvédelem alapszabályainak alapos ismerete; RG, aerobic (lányok). A nőies, szép mozgás plasztikusságának sajátos izolációs gyakorlatai; a tágasság bővítése; alapjárás, érintő járás; egyszerű és összetett karmozgásokkal; sasszé kombinációk; ugrások egy lábról két lábra, egy lábra, két lábról egy lábra és két lábra plasztikai kombinációkkal, lábcserékkel; fordulatok egy és két lábon állásban és guggolásban; kar- és törzshullámok; gyakorlás lehetőleg tükör előtt. Aerobic lépéskombinációk, szökdelések kéz és lábmozgásokkal, irány és helyzetváltoztatásokkal; Mindkét sportágban összefüggő gyakorlat megtanulása zenére. | Több játékból álló, küzdőjátékokból álló pontszerző versengések, küzdések. Grundbirkózás: a karfogások, a mögékerülés, a kiemelés gyakorlati alkalmazása Botvívás, botbirkózás a támadó és védő stratégiák alkalmazásával. 2-3 önvédelmi fogás és abból kiszabadulás. Gyakorlatok bemutatása csoportos formában. A gyakorlatsorok végrehajtási pontosságának állandó értékelése, a pozitív példák megerősítése. | Küzdeni tudás és sportszerűség. A sportági szabályok jellegformáló és szocializáló szerepének megértése, az együtt játszás, küzdés, test-test által történő érintkezések, összeütközések csökkentése. A támadó és legalább a támadásra reagáló küzdő magatartás, mint sportkultúrális érték elfogadása, bemutatása. Az életkorra jellemző erőből történő önmegvalósítás sportszerű keretek közé szorítása a szabályok követése által. . Esztétikus, ritmusos és motorosan memorizált, egyéni dinamikai ízzel előadott mozgásfolyamat, az alkotás örömének átélése; önmegvalósítás |
| Sportjátékok A motorikus képességek fejlesztését és a tanulók játékigényének kielégítését szolgáló testnevelési játékok. Az 5-6. osztályban tanult sportjáték alapozó feladatok, technikák-taktikák ismétlése, gyakorlása, variálása az egyre bonyolódó feladatoknak, helyzeteknek megfelelően, sokoldalú és többoldalú képzés. Két támadó kapcsolatának labdás és labda nélküli megoldásai; együttműködés a védekezési tapasztalatok felhasználásában..Az iskola feltételei, a tanulók érdeklődése és a tanár irányultsága függvényében választott két sportjáték elemeinek gazdagítása, főbb támadási és védekezési megoldásainak elsajátítása. | A bővülő technikai repertoár végrehajtásának ellenőrzése folyamatos korrekciós utasításokkal; A váltakozó játékszerepek ellenőrzése. Játék esetenként bíró nélkül, az önkontroll alkalmazása. | Labdajátékokban a csapattársakkal való együttműködés alapfokon. Alapvető labdakezelési játékhelyzetekhez való alkalmazkodás. A technikai sikertelenségekből és szabálysértő magatartásból adódó, a csapatteljesítményt rontó és a pontos, lelkes játék által a csapatteljesítményt növelő egyéni elszámoltathatóság megértése. |
| Minden sportág technikai repertoárja, pontosságra, minőségre törekedve (a helyi viszonyok és a tantestület választása szerint, a tanulók érdeklődésének figyelembevételével.) Pl.: Korcsolyázás, sízés, görkorcsolyázás, gördeszkázás alapjai, alapiskolája. Tájékozódási futás (ahol a feltételek adottak). Kerékpározás. Kajak-kenu. Floorball. Stb. | Tájékozottság a testkulturális tartalmakban, mozgásos cselekvésekben és sportági szituációkban. |
| Koreografált torna-, tánc-, etűdrepertoár, nemnek megfelelő stílus erősítésével. Bonyolultabb ritmikai gyakorlatok, zene és mozgás összehangolása. A táncok térbeli, időbeli és egyéni dinamikai sajátosságainak közvetítése, a stílus kontrollált kialakítása; a szaktanár által választott legfeljebb kétféle tánc motívum sorainak gyakorlása; etűddé fűzése, a rendelkezésre álló idő szerint elmélyített, aprólékos, utánzásra építő megtanítása; több etűd, repertoár felépítése. | Négynegyedes, háromnegyedes ütemben, pontozott és éles ritmusban bonyolultabb motívumok kitáncolása tapssal, lábbal zenére Koreográfia bemutatása iskolai programon, szülők előtt Táncház - szerű utánzással történő folyamatos táncolás | A motorikus emlékezet működése a koreografált mozgássorok bemutatásakor A kreatív produktum létrehozása a mozgáskészlet kifejező alkalmazásával Az egyéni sajátosságok és a közös produitum megjelenítése |
| Aerob jellegű különböző távú úszások a jó technikai szint szilárdítása céljával, rövidebb távú versenyek, versengések Az 5. osztályban tanult úszásnemek és vízi játékok továbbfejlesztése. | Versenyek. | Teljesítményre törekvés a tanult úszásnem(ek)ben, a fejlődés felmutatása |
| A mozgásműveltséget fejlesztő képzés elméleti hátterének folyamatos átadása, történetiséget és globális felhasználhatóságot érzékeltető módon. Népi játékok (nemzetek labdája, várméta, kötélhúzás). Felkészülés a sí-, természetjáró-, vízi- és kerékpáros táborozásra. Az ember alkalmazkodóképességének történeti példái által a sport önnevelő lehetőségeinek megfogalmazása a diákok aktív közreműködésével; az olimpiai mozgalommal kapcsolatos alapvető ismeretek (cél, gyakoriság, kulturális érték) közvetítése. Higiéniai ismeretek bővítése a nemi jellegeknek megfelelően és a szükséges időbeli adagolással; Balesetvédelmi alapismeretek; felelősség a társnak nyújtott segítségadásban; étkezési, pihenési, drogprevenciós és szexuális testkulturális vonatkozásokról információk átadása, azok feldolgozása. A helyi adottságok függvényében edzés a természetben; csoportos kirándulás, hógolyózás, szánkózás, korcsolyázás, síelés, evezés, falmászás stb. az időjárásnak megfelelő öltözködés, a közlekedés, a környezetvédelem értő gyakorlása | Házi gyűjtőmunka. Kirándulás, terepgyakorlat. Felszerelés ellenőrzése, önellenőrzés. A pozitív példák pozitív megerősítése. | Tanult és gyűjtött ismeretek, információk, a kulturterület legnagyobb eseményéről, az olimpia fogalmáról, a magyar élsportról, egy újabb magyar bajnokról A tisztaság, a fittség megjelenése az önbecsülésben, Néhány fontos információ ismerete a tematikákban. |
A rendelkezésre álló időkeret elosztása
7. évfolyam:
| Alaki képzés | 3 |
| Előkészítő gyakorlatok, gimnasztika, prevenció | 12 |
| Járások, futások, ugrások, dobások | 10 |
| Sportági technikák, taktikák és szabályok | 35 |
| Támasz-, függés- és egyensúlygyakorlatok | 10 |
| Mozgásos kifejező-, speciális- képességfejlesztés | 10 |
| Egyéb képesség-készségfejlesztés, tn. játékok | 20 |
| 100% |
| A nyolcadik évfolyamba lépéshez szükséges minimum: Az egyöntetű és egyéni képességek szerint differenciált tanári utasítások elfogadás és törekvés az azok szerinti végrehajtásra. Az önállósság megjelenése a tanár által kiszabott testmozgásban. Az egészségmegőrzés legfontosabb tényeinek ismerete és a saját állapottal való összehasonlítására való képesség. A technikai hibák, egyéni sikertelenségekkel való szembesülés, a saját adottságok elfogadása mentén a saját javuló teljesítményre való elszántság felmutatása. Tehetség szerinti alkalmi versenyzés az osztályban, iskolában és iskolán kívül egyesületi és tömegsportrendezvényeken. Az együtt játszás konfliktusainak megértése, a megoldások keresése és a szabályok elfogadása azok megoldására. |
8. évfolyam:
| Alaki képzés | 3 |
| Előkészítő gyakorlatok, gimnasztika, prevenció | 12 |
| Járások, futások, ugrások, dobások | 10 |
| Sportági technikák, taktikák és szabályok | 35 |
| Támasz-, függés- és egyensúlygyakorlatok | 10 |
| Mozgásos kifejező-, speciális- képességfejlesztés | 10 |
| Egyéb képesség-készségfejlesztés, tn. játékok | 20 |
| 100% |
| A kilencedik évfolyamba lépéshez szükséges minimum: Az egyöntetű és egyéni képességek szerint differenciált tanári utasítások maradéktalan végrehajtása. Az önállósság, a belső kontroll megjelenése a tanár által kiszabott ill. az egyéb iskolán kívüli rendszeres testmozgásban. A céltudatos egészségmegőrzés kialakulása. A technikai hibák, egyéni sikertelenségekkel való szembesülés, annak teljesítményt rontó tulajdonságának elfogadása, megértése. Tehetség szerinti alkalmi versenyzés az osztályban, iskolában és iskolán kívül egyesületi és tömegsportrendezvényeken. A sportági szabályok jellegformáló és szocializáló szerepének megértése, az együtt játszás konfliktusainak csökkentése. Alapfokú tájékozottság a rendszeres edzés és a fizikai teljesítmények összefüggéseinek rendszerben. |
EMBER- ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA
7-8. évfolyam
Célok és feladatok
A hetedik évfolyamon belépő új tantárgy az első félévben az emberi természet, a második félévben a társas kapcsolatok sajátosságait tárgyalja oly módon, hogy ötvözi a leíró embertudományokat (lélektan, szociológia) a normatív etikával. A tárgy egyszerre szolgálhatja az általános műveltség gyarapítását, a világszemlélet és az erkölcsi értékrend alakulását. Fejleszti az önismeretet, felkészít a kulturált társas kapcsolatok építésére és fenntartására. Hozzájárul a differenciált emberkép és identitástudat alakulásához.
Fejlesztési követelmények
A tárgy segíti a személyiségjegyek fejlesztését: a társas kapcsolatokban szükséges normák, készségek kialakítását, az ember és környezete viszonyának reális érzékelését, a nyitottság, a bátorság és a humorérzék emberi értékként való kezelését. Megalapozza továbbá a tanulók toleráns törvénytisztelő magatartását, kulturált vitakészségét.
Belépő tevékenységformák
Beszélgetés (szabad asszociációk, vélemények felszínre hozása és ütköztetése, hipotézisek bizonyítása és cáfolata, szövegek megbeszélése és elemzése).
A játék (szerepjáték, szociodráma).
Kutatás (önmaguk, események, helyzetek megfigyelése és elemzése, megismerkedés és interjú szakemberekkel, adatok és tények összegyűjtése, rendezése és elemzése, kísérletek, írásos és szóbeli kutatási beszámolók készítése).
Kiegészíthetik bibliográfia készítése, a tanultak és feltártak vizuális megjelenítése, olvasmány- és eseménynapló vezetése, sajtófigyelés, élménybeszámoló készítése, a tanult témaköröket bemutató kiállítások rendezése, segítségre szorulók megismerése, és megsegítése, művészi alkotás létrehozása egyénileg vagy közösen.
Évi óraszám: 18,5 (a 7. és a 8. évfolyamon)
| Témakörök | Tartalmak |
| Az emberi természet |
| Az ember egyedfejlődése | A születés előtti időszak és a születés. Életszakaszok: csecsemőkor, kisgyermekkor, kisiskoláskor, serdülőkor, ifjúkor, felnőttkor, öregkor. |
| Test és lélek | A test és a lélek egysége. Egészség, betegség, fogyatékosság, egészség és egészség. |
| Pszichikus működésünk és mozgatóink | Érzékelés és cselekvés. Ösztönök, indulatok, érzések, érzelmek, értékelés. Megismerés, gondolkodás. Szükségleteink és érdekeink. Előítéleteink. Nyitottság, empátia és tolerancia. |
| Egyén és személy |
| Kommunikáció, nyelv, gondolkodás | Nyelv és kommunikáció. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés és tudás. Képesség, tehetség. Problémamegoldás, tanulás. |
| Emberi szellem, emberi kiteljesedés | Hit és tudás. Önmegvalósítás, önszeretet, önzés. Siker és boldogság. Öröm és szenvedés. |
| Az ember mint értékelő és erkölcsi lény | Értékek és normák. Az értékelés és nehézségei. Illendőség, helyesség, igazságosság. Jó és rossz. Szokások és erkölcsök. Választás és döntés. Szándék és tett. A lelkiismeret. Az erények. A helyes életvezetés alapelvei. |
| Társas kapcsolatok |
| Társaink | Szülő és gyermek, testvérek, házastársak. Barátság. Munkatársak, diáktársak. etikai, nemzetiségi és nemzeti hovatartozás. Identitás, identitások |
| Kapcsolatok | A kapcsolatok szimmetriája. Rokonszenv és ellenszenv Őszinteség és hazugság. Hűség. Előítéletesség és nyitottság. Alkalmazkodás és önállóság. Gyávaság és bátorság. Bizalom. Erőszak, jogos önvédelem. |
| Nemiség, szerelem, házasság | Férfi és női szerepek. A nemi érettség. Szerelem és házasság. A házasság, mint szövetség, mint otthonteremtés, mint biológia, érzelmi, gazdasági, jogi, erkölcsi szövetség, mint szeretetkapcsolat és életadás. Konfliktusok a házasságban és megoldásuk. |
| Az emberi társadalom | Egyén és közösség. Magánélet és közélet a társadalomban. |
| Munka, gazdaság, alkotás | Fizikai és szellemi munka. A munka, mint szaktudás, az alkotás, mint jog és kötelesség. Megélhetés, gazdálkodás, jólét. Tulajdon. Vállalkozás. |
| Kultúra és művelődés | Társadalom, kultúra, vallás. Kultúra és civilizáció. Műveltség és képzettség. |
| Életszínvonal, életmód és életminőség | Jólét és jól-lét. Munkaidő, szabadidő, szórakozás. Otthonteremtés. Ünnep és ünneplés. Az élet értelme az értelmes élet. |
| Ember és természet | Beavatkozás, uralom, felelősség. |
| Hit, világszemlélet, vallás | Megismerés, hit, meggyőződés. Természetkép, világkép, világszemlélet. Istenhitek és vallások. A vallás, mint hit, ismeret, élmény, szertartás, rítus és közösség. A vallás, mint világmagyarázat. |
| Egyéni és közösségi értékek | A demokratikus állampolgárság értékei: a közjó, az egyén jogai, törvényesség, más kultúrák tisztelete, hagyománytisztelet, igazság, igazságosság, a polgári állam értékei. többség, kisebbség. |
A továbbhaladás feltételei
Az emberrel, a társadalommal és az erkölccsel kapcsolatos ismeretszerzési és -feldolgozási képességek fejlődése. Életkorának megfelelő szinten legyen képes különböző forrásokból ismeretek összegyűjtésére, osztályozására, elemzésére, a köztük lévő összefüggések keresésére és azokból következtetések levonására.
Az emberrel, a társadalommal és az erkölccsel kapcsolatos tudását, véleményét legyen képes kifejezni, mások megnyilatkozását legyen képes értelmezni.
Legyen tisztában az egyéni és közösségi értékekkel, az alapvető állampolgári jogokkal és kötelességekkel. Legyen képes erkölcsi értékeket felismerni, tudjon különbséget tenni a jó és rossz, az igaz és hamis, valamint a szép és a rút között.
Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez
Az értékelés célja a tanuló előrehaladásának, illetve a tanári közvetítés módjainak (a tanítás eredményességének) vizsgálata.
A továbbhaladás feltételei című fejezet felsorolja azokat a kiemelt képességeket, amelyekben a diákoknak fejlődést kell elérniük.
A fejlesztendő képességek rendszerezve a következők:
- Megjegyzés, reprodukció: tények, elemi információk, fogalmak, törvények, konvenciók, szabályok ismerete és reprodukálása.
- Egyszerűbb és bonyolultabb összefüggések megértése, értekezés, átkódolás, transzformációs képességek.
- Alkalmazás ismert vagy új szituációban.
- Önálló véleményalkotás, értékelés: magasabb rendű műveletek - analízis, szintézis, értékelés-kreativitás.
A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A tanulók teljesítményének osztályzattal történő értékelése a tanulói ismeretek, tevékenységek, szóbeli, írásbeli értékelése alapján történhet:
- Szóbeli, írásbeli beszámoló egy-egy résztémából.
- Témazáró dolgozatok.
- Kiselőadás, írásbeli vagy szóbeli beszámoló egy-egy témakörben a megadott szakirodalom, önálló gyűjtés alapján.
- Előre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli, szóbeli).
- Szituációs játékok (történetek, népszokások eljátszása), vitaszituációk, kézműves tevékenységek stb. írásbeli, szóbeli értékelése.
EGÉSZSÉGTAN
6. évfolyam
Célok és feladatok
A hatályba lépett új Nemzeti alaptanterv (NAT 2003) értelmében az egészségnevelés a közoktatás egyik kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai oktatás valamennyi elemét át kell hatnia, elő kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. Ennek a szemléletnek különösen az egészségtan tantárgyban is meg kell jelennie, így a tantárgyi célok megfogalmazásakor, a jártasságok, készségek szintjének meghatározásakor ennek az alapgondolatnak határozottan jelen kell lennie.
Az egészségtan tanításának célja, hogy a tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek az egészségük védelme érdekében. Ismerjék fel azt, hogy milyen összefüggés van az életmód, a viselkedés és az egészségi állapot között.
Az egészségtan oktatása ösztönözze a diákokat arra, hogy kialakuljon bennük az önmagukkal szembeni felelősségérzet. Ismerjék fel, miért szükséges a jövő tervezése, az életút tudatos építése, s lássák be, hogy ebben meghatározó szerepet játszanak az egyéni döntések, helyzetmegoldási, megküzdési technikák. Nyújtson segítséget abban, hogy a tanulók helyesen értelmezzék azt a tényt, hogy az egészség megőrzése egyéni tetteken, választásokon, személyközi kapcsolataik minőségén is múlik.
Ismertesse meg a tanulókkal az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódok, szokások kialakulását, feltételeit, valamint az ezeket befolyásoló tényezőket. Adjon támpontokat, értelmezési kereteket az életmódbeli döntések meghozatalához, ezzel is segítve, hogy az egészséget támogató magatartásformák, megoldási módok alternatívaként jelenjenek meg mindennapi életükben.
Nyújtson segítséget a tanulóknak abban, hogy készségszinten alkalmazzák azokat a megküzdési stratégiákat, amelyek alkalmazásával megőrizhetik, illetve újrateremthetik életük egyensúlyát.
Fejlesztési követelmények
Az egészségtan oktatásában a tanulók már meglévő ismereteire támaszkodunk. Az egészségre vonatkozó fogalomkészletüket bővítjük, egyre differenciáltabbá tesszük, folyamatosan értelmezzük az egészségfejlesztés fogalmát.
Az egészség megőrzéséhez, a betegségek megelőzéséhez szükséges készségeket a tanulói aktivitásra épülő módszerekkel, a pozitív példák, minták megerősítésével fejlesztjük.
Az egészségtan témakörei átfogják az egészség-magatartás szempontjából leginkább kritikusnak tekinthető területeket: a táplálkozást, a biztonságot, az alkohol- és kábítószer-fogyasztást, a dohányzást, a családi és kortárs kapcsolatokat, a környezetvédelmet, testmozgásban gazdag életmódot, a személyes higiénét és a szexuális fejlődést. Ezeket azonban nem egymástól elszigetelt, összefüggéseikből kiragadott módon, hanem kölcsönös kapcsolataikba ágyazottan tárgyalja.
Az oktatás során a tanulók jussanak közvetlen tapasztalatok birtokába lényeges fogalmak értelmezése terén, váljon érthetővé és élményszerűvé számukra az „egészséges” - „kevésbé egészséges” tevékenységformák, anyagok közötti megkülönböztetés, a pozitív életszemlélet. Értsék meg, hogy az egészség - a kiegyensúlyozott életvitel - eszköz a boldog és sikeres élet folytatásához.
Belépő tevékenységformák
Megismerkedés az egészséges életvitel szempontjából kulcsfontosságú viselkedéselemekkel azok kontextusával és befolyásolási módjaikkal.
A tanulók megismerkednek a személyes biztonság megőrzésének fontosságával, és tapasztalatokra tesznek szert ezzel kapcsolatban.
Szerep- és szituációs játékok során megtanulják, hogy a kiegyensúlyozott lelkiállapot, a jó közérzet fontos szerepet játszik a lehetséges veszélyek és kockázatos helyzetek felismerésében és kezelésében.
Mindennapi életükből vett példák alapján azonosítják és megkülönböztetik a mindennapi és az ünnepi étkezés, italfogyasztás formáit, az ezek hátterében húzódó kulturális és társadalmi szokásokat.
Az élelmiszereket, táplálékokat „egészséges” és „kevésbé egészséges” kategóriákba sorolják, és gyakorolják a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás formáit.
Gyűjtőmunka révén megismerkednek az egészséggel, életmóddal, táplálkozással foglalkozó reklámok hatásmechanizmusaival, plakátokat, újságcikkeket készítenek.
Interjút készítenek családtagjaikkal, elemzik és értelmezik az eredményeket.
A csoportmunka eszközeit alkalmazva a tanulók megvizsgálják saját mindennapos gyakorlatukat a fizikai aktivitás és testi higiéné területén.
A rendszeres mozgás, aktivitás érdekében született elhatározásokat (napi rendszeres torna, futás stb.) kisebb csoportokban is megbeszélik, egymás között versengve is gyakorolják.
Felismerik, hogy ebben az életkorban a megváltozott fizikai sajátosságok következtében a személyes higiénével való fokozott foglalkozás különös figyelmet igényel, hogy kapcsolataikat, önértékelésüket, általános közérzetüket is befolyásolja.
Ismereteket szereznek a pszichoaktív szerekről s a használatukban rejlő veszélyekről.
Felismerik azokat a társadalmi helyzeteket, amelyekben dohánnyal, alkohollal, kábítószerrel kínálhatják őket, és gyakorolják ezek elhárítását.
Megértik a hozzászokásból adódó veszélyeket, egészségkárosodást.
Ismerkednek a testi és lelki fejlődés különböző aspektusaival, a serdülőkori sajátosságokkal és az emberi szexualitással, a férfi és női szerepek eltérő sajátosságaival.
A környezeti ártalmakra vonatkozó korszerű ismeretek elsajátításán túl kiscsoportokban végzett projektmunka révén kialakul a tanulókban a személyes kompetencia, a felelősség érzete a környezethez való viszonyban.
6. évfolyam
| Témakörök | Tartalmak |
| A biztonság megőrzése | Az emberi egészséget veszélyeztető néhány tényező: a „kockázatos” és a „veszélyes” viselkedési módok. Az érzelmek és a viselkedés kapcsolata. Veszélyes foglalkozások. |
| A táplálkozás | Az étrend fontossága, szerepe az egészség megőrzésében. Javaslatok az étrend megváltoztatására. |
| Mozgás és személyes higiéné | A mozgás mennyisége, intenzitása és az egészség. A testkép megerősítése. A külső megjelenés összetevői, jelentése és hatása. |
| Dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer-használat | Az alkoholfogyasztás és a dohányzás egészségkárosító hatása. A szenvedélybetegségek közös vonásai. A pszichoaktív szerek veszélyei a gyerekek életében. |
| Szexualitás | Kamaszkor: a testi és érzelmi változások kora. A nemi érés tudatosulása. A nemi identitás kialakulása. Sztereotípiák a nemi szerepekben a különböző nemzedékek körében. |
| Családi élet és kapcsolatok | A kapcsolati hálók fontossága. A barátság, mint a kapcsolati rendszer egyik alapja. Az önismeret jelentése, szerepe és fontossága. Társkapcsolat. Férfi és női szerep. Konfliktusok a kapcsolati rendszerben. |
| A környezet | A jelen hatása a jövőre. Az ipari méretű áramtermelés és a környezet. A technológiai fejlődés káros következményei. Az emberiség összefogása a természet védelme érdekében. |
A továbbhaladás feltételei
A diákok az egészségfejlesztés terén szerzett ismereteik, készségeik és jártasságaik birtokában felismerik a kiegyensúlyozott életmód és életvitel jelentőségét saját egészségük szempontjából. Ismerjék az egészségfejlesztéssel összefüggő alapfogalmakat, különös tekintettel az egyéni felelősség jelentőségére.
A tanulók legyenek tisztában azzal, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szellemi és szociális jól-lét állapota, valamint a mindennapi életvezetés, az életmódbéli szokások fogják döntő mértékben meghatározni későbbi egészségi állapotukat, életkilátásaikat.
Tudjanak különbséget tenni a „kockázatos” és „veszélyes” dolgok, tevékenységek között. Ismerjék fel az egészséget veszélyeztető magatartásformákat, valamint azokat az élethelyzeteket, amelyek választások elé állíthatják őket.
Legyenek tisztában a dohányzás, az alkohol- és a kábítószer-fogyasztás egészségi, jogi és társadalmi következményeivel.
Ismerjék a szexualitás társadalmi vonatkozásait, a nemi és családi szerepek jellegzetességeit, legyenek tisztában a szexuális élet alapvető higiénéjével, fogamzásgátlás egészségre legkevésbé káros, biztonságos és hatékony módjával.
Rendelkezzenek olyan kommunikációs készségekkel, amelyek segítik őket az egészségüket támogató döntések meghozatalában, valamint társas kapcsolataik „karbantartásában”, konfliktusaik kezelésében.
Ismerjék fel a kiegyensúlyozott táplálkozás alapvető jelentőségét az egészségi állapot fenntartásában.
Legyenek tudatában a testmozgásban gazdag életmód által kínált előnyöknek, elsősorban a mindennapi mozgás kedvező élettani hatásának, valamint saját fizikai képességeik megőrzésében játszott fontosságának. Ugyancsak lássák be az aktív életvitel szerepét a személyközi kapcsolatokban és az önbecsülésben.
Éljék át a szűkebb és tágabb környezetért vállalt felelősség érzését, ismerjék fel egyéni lehetőségeiket a természetvédelem területén.
Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez
Az egészségtan oktatása a következő oktatástechnikai eljárások alkalmazását teszi szükségessé: páros munka; csoportmunka; szerep- és szituációs játékok alkalmazása, projektmunka. Az említett módszerek mindegyike azt hivatott szolgálni, hogy a gyerekek részvétele, minél nagyobb mértékű legyen. Az értékelés során a hagyományos osztályozás kevésbé szerencsés. Kiváltképpen azért, mert nem az ismeretek meglétét vagy hiányát kívánjuk vizsgálni, hanem kinek-kinek a személyes előrehaladását, hogy saját lehetőségei felismerésében, átlátásában milyen mértékben történt elmozdulás. Ebből adódóan, a szöveges értékelés különböző formáit javasoljuk alkalmazni még akkor is, ha tudjuk: a tárgyak megbecsültsége, presztízse az osztályozhatósággal szorosan összefügg.
Ajánlás az iskolai egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok végrehajtására
Jogi háttér
A Kormány 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendeletével hatályba lépett új Nemzeti Alaptanterv (NAT). Ennek nyomán 2004 szeptemberétől az első évfolyamon már ennek megfelelően kell elkezdeni a tanévet. Ezzel újabb lehetőség nyílt az iskolai nevelés-oktatás tartalmi megújulása és a pedagógiai kultúra magasabb szintre emelése számára. Elkezdődhet az iskolai pedagógiai programok és azon belül a helyi tantervek felülvizsgálata A NAT értelmében az egészségnevelés a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai oktatás valamennyi elemét át kell hatnia, elő kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 48. § (3) bekezdése értelmében az iskoláknak nevelési programjuk részeként meg kell fogalmazniuk az egészségneveléssel és egészségfejlesztéssel kapcsolatos nevelési feladataikat, amelyet a pedagógiai programjukban kell kifejteniük.
További fontos feladatokról rendelkezik a 96/2000. (XII. 11.) OGY határozat, a „Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására”, a 46/2003. (IV. 16.) OGY határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról, továbbá az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről, 38. § (1) bek.
Ezek a jogszabályok körvonalazzák azt a célrendszert, valamint ahhoz rendelt jogi feltételrendszert. Ezeknek megfelelve fontos feladat, hogy az iskolák átgondolják az egészségnevelési tevékenységüket.
Az egészségnevelés célja:
Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére.. A teljes fizikai, szellemi és szociális jól-lét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségleteihez vezető, egészségét védő, és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat, továbbá környezetével változzék vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészséget tehát alapvetően, mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig, mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem az egészséges életmódon túl a jól-létig terjed.
Ebből adódóan:
Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják.
Az egészséges életmódra nevelés nem csak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok - leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit. Készüljenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani, továbbá a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások és életmódok (pl. a dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás, öltözködési szokások) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős példaértékű szerepe van. (NAT 2003)
Mindezen tartalmaknak fokozatosan kell megjelenniük az iskolai pedagógiai munkában.
Olyan egészségfejlesztő programot dolgozzon ki az iskola, amelynek eredményeként erősödjenek a személyiségfejlesztő hatások, csökkenjenek az ártótényezők, és, hogy az iskola bejezésekor a diákok megértsék, saját életükre alkalmazni tudják az elsajátítottakat.
Képesek legyenek figyelemmel kísérni:
- viselkedésüket, az életvezetésük helyes alakítását,
- az egészségkárosító magatartásformák elkerülését,
- a betegségeket a korai szűrésekben való részvétel révén megelőzni,
- tudjanak sajátos étrendet, mozgásprogramot kialakítani egészségük megőrzése érdekében,
- erősítsék a társas-kommunikációs készségeik fejlesztését és a konfliktuskezelési magatartásformák fejlesztését
Módszertani elemek
Az egészségnevelés módszereiben jelen kell lennie az egészség állapotáról, a társadalom és az egészség viszonyáról szóló információgyűjtésnek. Biztosítani kell az információ feldolgozás, a feldolgozott információk alapján történő döntéshozatal, a döntés alapján eltervezett egyéni és közösségi cselekvések végrehajtása módszereinek a bemutatását. Az egészségnevelés eredményességéhez az szükséges, hogy ezeket a módszereket a diákok minél többször, valós globális és helyi problémákkal, értékekkel kapcsolatban maguk alkalmazzák.
Ajánlott módszerek az egészségnevelés számára:
- interjúk, felmérések készítése az iskola közvetlen partnerei és az egészség viszonyáról,
- serdülőkori önismereti csoport-foglalkozások,
- kortárssegítők képzése,
- problémamegoldó gyakorlatok, értékeléssel,
- szituációs játékok,
- részvétel a helyi egészségvédelmi programokon,
- sport, kirándulás, egészségnap(ok) rendszeres szervezése,
- az iskolai egészségügyi szolgálat tevékenységének elősegítése,
- érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony kommunikáció elsajátítása),
- környezetvédelmi tevékenységek kialakítása (madárvédelem, faültetés),
- a szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok szervezése,
- az egészséges életmódra nevelés tantárgyakban történő megjelenítése,
A helyi egészségnevelési program
A helyi egészségnevelési program elkészítése kiváló alkalom az iskolának arra, hogy újragondolja, rendszerbe foglalja egészségnevelési tevékenyégét. Az egészségnevelés helyi és jövőre irányuló elkötelezettsége miatt az egészségnevelési programnak folyamatosan reagálnia kell a világban, és a szűkebb környezetbe bekövetkező változásokra. Ezért az egészségnevelési programot kellően rugalmasan kell megalkotni, és biztosítani kell a folyamatos felülvizsgálat, megújítás lehetőségét. Az iskolai egészségnevelési program elkészítéséhez be kell szerezni az iskola-egészségügyi szolgálat véleményét.
Az iskolai egészségnevelési program része a mindennapi testedzés feladatainak programja is. A 2003. évi törvénymódosítás e feladatot beilleszti a meglévő időkeretbe. Tudnunk kell, hogy az új rendelkezés szerint a helyi tantervbe évfolyamonként az iskola első-negyedik évfolyamán legalább heti három, a többi évfolyamán heti átlagban két és fél testnevelési órát be kell építeni. A helyi tantervbe - a nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének terhére - további egy vagy több testnevelési óra is beépíthető, s e többlet testnevelési órákkal a tanulói kötelező tanórai foglalkozások száma megnövelhető.
Az általános iskola első-negyedik évfolyamán biztosítani kell a mindennapos testmozgást. A mindennapos testmozgás a helyi tantervben meghatározott legalább három testnevelési óra és a játékos testmozgás keretében valósul meg. A játékos testmozgást minden olyan tanítási napon meg kell szervezni, amikor nincs testnevelési óra. A játékos, egészségfejlesztő testmozgás ideje naponként legalább harminc perc, amelyet több, legalább tizenöt perces foglalkozás keretében is meg lehet tartani.
A játékos, egészségfejlesztő testmozgást a tanítási órák részeként és szükség szerint legfeljebb egy óraközi szünet ideje legfeljebb ötven százalékának felhasználásával lehet megszervezni.
A helyi egészségnevelési, egészségfejlesztési feladatok megírásához, megfogalmazásához a következő helyekről kaphat segítséget:
www.om.hu;
Tel.:: 473-7318; 473-7183
Ajánlás az iskolai fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtására
Jogi háttér:
A parlament 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt. melynek első része V. fejezet 17. §-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról.
E törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok megismerése céljából. E törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat, amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi szervezetek együttműködve teljesítenek.
A fogyasztóvédelmi törvény, valamint az EU jogharmonizáció alapján a közoktatási törvény 2003. évi módosításában is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása.
A Kormány 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendeletével hatályba lépett új Nemzeti Alaptanterv (NAT 2003) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására.
Kiemelt fejlesztési feladat a NAT-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is szerepel.
A fogyasztóvédelmi oktatás célja:
A fogyasztóvédelmi oktatás célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.
A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei:
A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában.
Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakítása, a jogaikat érvényesíteni tudó a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése az un. cselekvési kompetenciák fejlesztése. (NAT 2003)
Fontos továbbá a fogyasztás során a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése, és a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket az eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot.
A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében szükséges, hogy a diákok értsék, és a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat:
Környezettudatos fogyasztás: Egyfajta középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és fogyasztásmentesség között.
Kritikus fogyasztói magatartás: A fogyasztói jogok érvényesítése.
A fogyasztónak joga van:
- az alapvető szükségleteinek kielégítéséhez
- a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozáshoz
- a választáshoz különböző termékek és szolgáltatások között
- a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretéhez
- a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez
- az egészséges és elviselhető környezetben való élethez
- a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszóláshoz.
Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.
A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban:
Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásai.
Tanórán kívüli elemek (vetélkedők, versenyek, rendezvények)
Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel)
Az iskola fogyasztóvédelmi működése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások
Módszertani elemek:
A módszereknek tartalmaznia kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és a döntés alapján eltervezett cselekvés végrehajtásának módszereit.
Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször valós helyi és globális problémákon és értékeken keresztül maguk alkalmazzák.
Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól
Helyi-, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása
Adatgyűjtés, feldolgozás információrögzítés együttműködéssel
Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel
Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, fogyasztói kosár készítése)
Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)
A fogyasztóvédelmi oktatáshoz a következő szervezetektől kapható segítség és segédanyag:
Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség (FVF) www.fvf.hu T: 06 (1) 459-4917
Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) www.ofe.hu T: 06 (1) 311-7030
Ajánlás az iskolai környezetvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtására
Jogi háttér
A Kormány 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendeletével hatályba lépett új Nemzeti Alaptanterv (NAT) értelmében a környezeti nevelés a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai oktatás valamennyi elemét át kell hatnia, elő kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról rendelkező 2003. évi LXV. törvény 48. § (3) bekezdése értelmében az iskoláknak nevelési programjuk részeként el kell készíteniük környezeti nevelési programjukat is. Ezek a jogszabályok lehetőséget kínálnak arra, hogy az iskolák megtervezzék környezeti nevelési tevékenységüket.
A környezeti nevelés célja
A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. (NAT 2003)
A környezeti nevelés színterei az iskolában:
Az összes tantárgy tanórai foglalkozásai
A nem hagyományos tanórai foglalkozások (pl. erdei iskola, témanapok, projekt-tanítás és más komplex, tantárgyközi foglalkozások)
Tanórán kívüli foglalkozások (pl. szakkörök, tábor, rendezvények, versenyek)
Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel)
Az iskola környezettudatos működése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások
A környezeti nevelés tartalmi elemei:
A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit.
A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. (NAT)
Mindezen tartalmaknak fokozatosan kell megjelenniük az általános iskolai pedagógiai munkában. A tartalmi elemek megjelenítéséhez részletes segítséget nyújt a Kerettantervi segédlet a környezeti neveléshez, melyet 2001-ben minden iskola megkapott, és olvasható a www.om.hu közoktatás rovatának tanterv alrovatában, valamint www.konkomp.hu weboldal a kiadványok rovatban.
A környezeti nevelés céljaként megfogalmazott fenntartható fejlődés, környezettudatos magatartás előmozdításához elengedhetetlen, hogy az általános iskola befejezésekor a diákok megértsék, saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat:
- Fenntartható fejlődés: A jelenlegi generációk szükségleteinek kielégítése olyan módon, amely nem veszélyezteti a jövő nemzedékek szükségleteinek kielégítését
- A növekedés korlátai: A Föld, és a földi erőforrások végességéből adódó korlátok, melyek lehetetlenné teszik az emberiség lélekszámának, és anyagi javainak folyamatos gyarapodását.
- Alapvető emberi szükségletek: Minden ember és társadalom igénye és joga a túléléshez szükséges energiához és anyagokhoz való igazságos és egyenlő hozzáférésre, és a Föld lehetőségeihez mért kielégítő életminőség megvalósítására.
- Az elővigyázatosság elve: A megfontolt, a nem kívánt következményekre is figyelemmel lévő, az ökológiai folyamatokba a lehető legkevésbé beavatkozó döntéshozatal szükségessége olyan esetekben, amikor nem ismerünk minden körülményt, és/vagy amikor az adott kérdésre vonatkozó tudományos álláspont megosztott.
- Kölcsönös függőség: A minden elem és életforma (beleértve az embereket is) között fennálló kölcsönös és egyenrangú függőségi kapcsolatok a természeti rendszerekben.
Módszertani elemek
A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.
Mindez úgy valósítható meg, ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, és így képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. (NAT)
A környezeti nevelés módszereiben tehát egyaránt jelen kell lennie a környezet állapotáról, a társadalom és a környezet viszonyáról szóló információgyűjtésnek, információ-feldolgozásnak, a feldolgozott információk alapján történő döntéshozatalnak, a döntés alapján eltervezett egyéni és közösségi cselekvések végrehajtási módszereinek. A környezeti nevelés eredményességéhez az szükséges, hogy ezeket a módszereket a diákok minél többször, valós globális és helyi problémákkal, értékekkel kapcsolatban maguk alkalmazzák.
Ajánlott módszerek a környezeti nevelés számára:
Természettudományos megfigyelések
Interjúk, felmérések készítése az emberek és a környezet viszonyáról
Helyi, országos és globális döntéshozatali rendszerek tanulmányozása
Öröm- és bánattérkép” készítés
Jegyzetek, feladatmegoldások összehasonlítása, elemzése.
Új ismerethez kapcsolódó kérdések megfogalmazása csoportosan.
Adatgyűjtés, feldolgozás információrögzítés együttműködéssel.
Esszé kidolgozása csoportosan (ötletgyűjtő, kidolgozó, véleményező feladatok munkamegosztással).
Problémamegoldó gyakorlat ötletrohammal, értékeléssel.
Fogalmak, jelenségek, összefüggések, törvényszerűségek kollektív definiálása, pontosítása, tisztázása.
Adott témának analitikus, analógiás és holisztikus körüljárása
Írásbeli értekezések, vitairatok, készítése, vélemények, beadványok, javaslatok megfogalmazása és értelmezése csoportos munkában.
Viták, szituációs játékok,
Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony kommunikáció elsajátítása)
Természetvédelmi tevékenységek (őrjáratok, madárvédelem, faültetés)
Részvétel a helyi környezetvédelmi tevékenységben (helyi környezetvédelmi program megismerése, véleményezése, a megvalósítás segítése)
A helyi környezeti nevelési program.
A helyi környezeti nevelési program elkészítése kiváló alkalom az iskolának arra, hogy újragondolja, rendszerbe foglalja környezeti nevelési tevékenyégét. A környezeti nevelés helyi és jövőre irányuló elkötelezettsége miatt a környezeti nevelési programnak folyamatosan reagálnia kell a világban, és a szűkebb környezetben bekövetkező változásokra. Ezért a környezeti nevelési programot kellő rugalmassággal kell megalkotni, és biztosítani kell a folyamatos felülvizsgálat, megújítás lehetőségét.
A helyi környezeti nevelési program megírásához, megújításához a következő szervezetektől kapható segítség:
Magyar Környezeti Nevelési Egyesület www.mkne.hu (1) 321-4796
Természet- és Környezetvédő Tanárok Egyesülete www.ttk.pte.hu/TKTE/ (1) 24-08-495
KFPT - Környezeti Nevelési és Kommunikációs Programigazgatóság www.konkomp.hu (1) 251-5647
Ökoiskola Hálózat, www.okoiskola.hu (1) 318-5074
Országos Közoktatási Intézet Program- és Tantervfejlesztési Központ www.oki.hu (1) 318-6531
Körlánc Országos Egyesület a Környezeti Nevelésért www.korlanc.ngo.hu (1) 318-6531
KERETTANTERV
Enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelését, oktatását ellátó általános iskolák (1-8. évfolyam) előkészítő szakiskolák (9-10. évfolyam) speciális szakiskolák 9-10. évfolyamai számára
Ez a kerettanterv a 2/2005. (III. 1.) OM rendelet 2. számú mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésének, oktatásának irányelve alapján készült. Választható az általános iskola, az előkészítő szakiskola, a speciális szakiskola 9-10. évfolyamain az enyhe értelmi fogyatékos tanulók nevelését, oktatását végző közoktatási intézmények számára.
Sajátosságai:
a) iskolaszakaszokra készült, biztosítva a dokumentum alapján pedagógiai programot készítő intézmények számára a nagyobb mozgásteret;
b) tantárgyi struktúrája igazodik az enyhe értelmi fogyatékosságból adódó nevelhetőség, oktathatóság, képezhetőség sajátosságaihoz:
1. integrált természetismereti tantárgyakat tartalmaz;
2. az élő idegen nyelv tanítása 7. évfolyamon kezdődik, helyi döntés alapján ezt megelőzően is megkezdhető;
3. az informatika tantárgyban hosszú előkészítő időszakot biztosít;
4. a kompetenciák fejlesztésében megkülönböztetett figyelmet fordít a személyes, a szociális, a kommunikációs és az életvezetési kompetenciákra;
c) szerkezetében egymással szorosan kapcsolódó egységekből épül fel;
d) az intézményi folyamattervezéshez a fejlesztési feladatok megvalósítását segítő konkrét prioritásokat ad;
e) fejlesztési feladatainak szerkezete lehetővé teszi a tanulók egyéni haladási ütemének figyelembe vételét.
Célok, feladatok
A kerettanterv valamennyi képzési szakaszban megjeleníti a tantárgyi célokat, a fejlesztési feladatokat.
Fejlesztési feladatok
A fejlesztési feladatok megjelölik az adott képzési szakaszban, az adott tantárgyban a sajátos nevelési igényű tanulók esetében leginkább fejleszthető kulcskompetenciákat.
Tantárgyi tartalmak, témakörök
A kerettanterv témakörei (altémái) a képzési tartalmat jelenítik meg. A témakörök a tantárgy sajátosságainak, az Irányelvben leírtaknak megfelelően egymásra épülő ismeretegységeket, problémaköröket, tevékenységeket, eljárásokat, összefüggéseket, tényeket stb. fogalmaznak meg.
A tantárgy kiemelt habilitációs/rehabilitációs célú feladatai
A tantárgyhoz kötődő habilitációs/rehabilitációs célú tevékenység a sajátos nevelési igényből adódó gyógypedagógiai teendőket foglalja össze, segítve az egyéni habilitációs/rehabilitációs fejlesztő programcsomagok összeállítását.
A tanulók értékelésének elvei
Iránymutató valamennyi tantárgy esetében. Az értékelési elvekben leírt sérülésspecifikus szempontok útmutatást adnak az egyéni sajátosságokhoz igazodó fejlesztő értékelés alkalmazásához.
Elvárható követelmények
Az iskolai szakaszok végére elvárható követelmény olyan tantervi elemként jelenik meg a kerettantervben, amely többféle szerepet tölt be.
Egyrészt képzési szakaszra fogalmazódik meg, a közoktatásról szóló törvény és a NAT szellemiségéhez igazodva magában hordozza a képességfejlesztésre fordítható hosszabb időkeretet is.
Másrészt orientáló, figyelemfelhívó szerepe van. Meghatározza, hogy az adott képzési szakaszban mely tanulói tevékenységek, mely elemi ismeretek szükségesek, ezeket milyen szinten kívánatos elsajátítani ahhoz, hogy a következő elemek erre ráépülhessenek, és az értelmi fogyatékos tanuló képes legyen a következő képzési szakasz tartalmával, tevékenységrendszerével eredményesen megbirkózni.
Az elvárható követelmény a fejlesztési feladattal, a kiemelt habilitációs/rehabilitációs célokkal egységben értelmezhető.
A kerettanterv célja és feladata
a) A bevezető szakasz célja átvezetni a gyermekeket az óvodai játékközpontú tevékenységből az iskolai tanulás tevékenységeibe.
Feladatai:
Olyan fejlettségi szintre hozni a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichikus funkciókat - a gyógypedagógia eszközrendszerével, módszereivel, terápiával -, hogy a tanuló az alapvető kultúrtechnikák elsajátítására a sérülésnek, az állapotnak megfelelő idő biztosítása mellett felkészült legyen.
Fogékonnyá, befogadóvá tenni a környezet, a közvetlen megtapasztalható természet és a társas kapcsolatok iránt.
Tág teret adni az életkornak, a fejlettségnek megfelelő gyermekjátéknak és mozgásnak.
Felkelteni érdeklődést a tanulás iránt.
b) A kezdő szakasz kiemelt célja a tanulási képességek intenzív fejlesztése.
Feladatai:
A kreativitásra, a tevékenységre való ösztönzés, amely fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket.
A tanulók személyisége érésének, önismeretük fejlődésének elősegítése a tanulási, viselkedési szokások elsajátításával, magatartási normák közvetítésével.
A sérülésből, a fogyatékosságból eredő tanulási nehézségek leküzdésének, a jól működő funkciók továbbfejlődésének segítése individualizált programok, terápiák, differenciáló pedagógiai eljárások alkalmazásával.
c) Az alapozó, a fejlesztő szakasz célja, hogy szerves folytatást biztosítson az előző szakaszokra alapozva.
Feladatai:
Az alapkészségek megerősödésének biztosítása a tanulói tevékenységek középpontba állításával, a gyakorlás lehetőségeinek megteremtésével.
A konkrét megtapasztaláson alapuló tudásgyarapítás erősítése a gondolkodási funkciók különböző sérülését, eltérő ütemű fejlődését figyelembe véve.
A tantárgyi tartalmak, tevékenységek, feladatok, terápiás célú eljárások igazítása a fejlődés egyéni üteméhez, a módosult tanulási képességhez.
A tanulók felkészítése az önálló életvitelre, és önálló munkavégzésre, a tanulói a képességkultúra fejlettségéhez igazodó szakiskolai továbbtanulásra, társadalmi beilleszkedésre.
d) A megszilárdító szakasz
A megszilárdító szakaszban elsődleges cél az előző képzési szakaszban folyó nevelés-oktatás tartalmi, szemléleti összehangolása, szintetizálása. Az önálló tanulás, a tájékozódási képesség, a tájékozottság, a pályaválasztási ismeretek és a munka világával való ismerkedés szélesítése, a döntési képesség erősítése.
Feladatai:
A tanuló sikeres továbbtanulási, szakmaelsajátítási lehetőségeinek kialakítása.
Az önálló tanulás, a tájékozódási képesség, a tájékozottság, a döntési képesség erősítése.
A társadalmi beilleszkedéshez szükséges szociális és cselekvési kompetenciák kialakítása, az önálló életvitelre való alkalmasság megszilárdítása.
MŰVELTSÉGI TERÜLETEK ÉS TANTÁRGYAK VISZONYA
Bevezető és kezdő szakasz (1-4. évfolyam)
| Tantárgyak - Szakaszok |
| NAT műveltségi területek (részterületek) | Bevezető szakasz | Kezdő szakasz |
| 1. évfolyam | 2. évfolyam | 3. évfolyam | 4. évfolyam |
| Magyar nyelv és irodalom Ember és társadalom | Magyar nyelv és irodalom | Magyar nyelv és irodalom |
| Matematika | Matematika | Matematika |
| Informatika | - | Informatika |
| Ember a természetben Ember és társadalom | Környezetismeret | Környezetismeret |
| Művészetek | Ének-zene | Ének-zene - tánc |
| Ének-zene - tánc | Rajz és kézművesség | Rajz és kézművesség |
| Vizuális kultúra |
| Életvitel és gyakorlati ismeretek Ember és társadalom | Életvitel és gyakorlati ismeretek | Életvitel és gyakorlati ismeretek |
| Testnevelés és sport | Testnevelés és sport | Testnevelés és sport |
Alapozó és fejlesztő szakasz (5-8. évfolyam)
| Tantárgyak - Szakaszok |
| NAT műveltségi területek (részterületek) | Alapozó szakasz | Fejlesztő szakasz |
| 5. évfolyam | 6. évfolyam | 7. évfolyam | 8. évfolyam |
| Magyar nyelv és irodalom | Magyar nyelv és irodalom - dráma | Magyar nyelv és irodalom - dráma |
| Művészetek - dráma |
| Élő idegen nyelv | - | Idegen nyelv |
| Ember és társadalom (hon- és népismeret) | Történelem és társadalmi ismeretek (hon- és népismeret) | Történelem és társadalmi ismeretek hon- és népismeret) |
| Matematika | Matematika | Matematika |
| Informatika | Informatika | Informatika |
| Ember a természetben (hon- és népismeret) | Természetismeret (hon- és népismeret) | Természetismeret - Biológia, egészségtan Természetismeret - Fizika, kémia |
| Földünk és környezetünk | Földrajz | Földrajz |
| Művészetek | Ének-zene - tánc | Ének-zene |
| Rajz és kézművesség (vizuális kultúra) | Rajz és médiaismeret (mozgóképkultúra) |
| Életvitel és gyakorlati ismeretek | Életvitel és gyakorlati ismeretek | Életvitel és gyakorlati ismeretek |
| Testnevelés és sport | Testnevelés és sport | Testnevelés és sport |
| Emberismeret, etika | Osztályfőnöki | Osztályfőnöki |
Megszilárdító szakasz (9-10. évfolyam)
| Tantárgyak - Szakaszok |
| NAT műveltségi területek (részterületek) | Megszilárdító szakasz |
| 9. évfolyam | 10. évfolyam |
| Magyar nyelv és irodalom | Magyar nyelv és irodalom - dráma |
| Művészetek - dráma |
| Elő idegen nyelv | - |
| Ember és társadalom (hon- és népismeret | Történelem és társadalmi ismeretek (hon- és népismeret) |
| Matematika | Matematika |
| Informatika | Informatika |
| Ember a természetben (hon- és népismeret) | Természetismeret - Biológia, egészségtan Természetismeret - Fizika, kémia (hon- és népismeret) |
| Földünk és környezetünk | Földrajz |
| Ének-zene - tánc |
| Művészetek | Rajz és kézművesség (vizuális kultúra) |
| Életvitel és gyakorlati ismeretek | Pályaorientáció Szakmai alapozás |
| Testnevelés és sport | Testnevelés és sport |
| Emberismeret, etika | Osztályfőnöki |
TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK AZ ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK ÁLTALÁNOS ISKOLÁI SZÁMÁRA (1-8. évfolyam)
| Szakaszok - Évfolyamok |
| Tantárgyak | Bevezető szakasz | Kezdő szakasz | Alapozó szakasz | Fejlesztő szakasz |
| 1. évfolyam | 2. évfolyam | 3. évfolyam | 4. évfolyam | 5. évfolyam | 6. évfolyam | 7. évfolyam | 8. évfolyam |
| Magyar nyelv és irodalom | 7 | 7 | 7 | 7 |
| Magyar nyelv és irodalom - dráma | 5 | 4 | 4 | 4 |
| Élő idegen nyelv | 1 | 1 |
| Matematika | 4 | 4 | 4 | 4 | 4 | 4 | 4 | 4 |
| Informatika | 0,5 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 |
| Környezetismeret | 1,5 | 1,5 | 2 | 2 |
| Történelem és társadalmi ismeretek (hon- és népismeret) | 1,5 | 1,5 | 2 | 2 |
| Természetismeret | 2 | 2 |
| Természetismeret - Fizika, kémia | 1,5 | 1,5 |
| Természetismeret - Biológia, egészségtan | 1,5 | 1,5 |
| Ének-zene | 1 | 1 |
| Ének-zene - tánc | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 |
| Rajz és kézművesség | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 |
| Rajz és médiaismeret | 1 | 1 |
| Földrajz | 1,5 | 1,5 | 1,5 |
| Életvitel és gyakorlati ismeretek | 1 | 1 | 1 | 2,5 | 2,5 | 2,5 | 3 | 3 |
| Testnevelés és sport | 3 | 3 | 2,5 | 2,5 | 2,5 | 2,5 | 2,5 | 2,5 |
| Osztályfőnöki | 1 | 1 | 1 | 1 |
| Kötött óraszám | 18,5 | 18,5 | 19 | 21 | 21,5 | 22,5 | 25 | 25 |
| Kötelező óraszám | 20 | 20 | 20 | 22,5 | 22,5 | 22,5 | 25 | 25 |
| Szabadon tervezhető órák | 1,5 | 1,5 | 1 | 1,5 | 1 | 0 | 0 | 0 |
TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK AZ ENYHE ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK ELŐKÉSZÍTŐ SZAKISKOLÁI ÉS A SPECIÁLIS SZAKISKOLÁK 9-10. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA
| Szakaszok - Évfolyamok |
| Tantárgyak | Megszilárdító szakasz |
| 9. évfolyam | 10. évfolyam |
| Magyar nyelv és irodalom | 4 | 4 |
| Történelem és állampolgári ismeretek | 2 | 2 |
| Élő idegen nyelv | 2 | 2 |
| Matematika | 3 | 3 |
| Informatika | 2 | 2 |
| Környezetismeret | 0 | 0 |
| Természetismeret | 0 | 0 |
| Természetismeret - Biológia, egészségtan | 1 | 1 |
| Természetismeret - Fizika, kémia | 2,5 | 2,5 |
| Földrajz | 1,5 | 1,5 |
| Ének-zene | 0 | 0 |
| Rajz és kézművesség | 0 | 0 |
| Életvitel és gyakorlati ismeretek | 0 | 0 |
| Pályaorientáció | 2 | 0 |
| Szakmai alapozó | 4,5 | 6,5 |
| Testnevelés és sport | 2 | 2 |
| Osztályfőnöki | 1 | 1 |
| Kötött óraszám | 27,5 | 27,5 |
| Kötelező óraszám | 27,5 | 27,5 |
| Szabadon tervezhető órák | 0 | 0 |
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM
Óraszámok
| Szakaszok - évfolyamok |
| Bevezető szakasz | Kezdő szakasz | Alapozó szakasz | Fejlesztő szakasz | Megszilárdító szakasz |
| 1. | 2. | 3. | 4. | 5. | 6. | 7. | 8. | 9. | 10. |
| Heti óraszám | 7 | 7 | 7 | 7 | 5 | 4 | 4 | 4 | 4 | 4 |
| Éves óraszám | 259 | 259 | 259 | 259 | 185 | 148 | 148 | 148 | 148 | 148 |
Témakörök ütemezése
| Témakörök | Bevezető szakasz (1-2. évf.) | Kezdő szakasz (3-4. évf.) | Alapozó szakasz (5-6. évf.) | Fejlesztő szakasz (7-8. évf.) | Megszilárdító szakasz (9-10. évf.) |
| Kommunikáció | x | x | x | x | x |
| Nyelvi ismeretek | x | x |
| Nyelvtani ismeretek | x | x | x |
| Olvasás, szövegértés | x | x |
| Olvasás, ismerkedés az irodalommal | x |
| Irodalomolvasás, tájékozódás az irodalmi kifejezésformákban | x | x |
| Írás, íráshasználat | x | x |
| Fogalmazási ismeretek, szövegértés, szövegalkotás | x | x | x |
| Dráma | x | x |
BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ
(1-4. évfolyam)
Célok
- A kulturált nyelvi magatartás alapozása a nyelvi kommunikációhoz, társas együttműködéshez szükséges képességek fejlesztésével, a szövegértő képesség, olvasási készség megalapozásával.
Feladatok
- Az anyanyelv igényes köznyelvi formájának megismertetése, használata.
- A tanuláshoz, önálló ismeretszerzéshez szükséges alapkészségek kialakítása.
- A szépirodalmi művek befogadásának alapozása, az erkölcsi, esztétikai ítélőképesség fejlesztése. Az olvasás iránti igény felkeltése.
- Az önismeret, az önkifejezés, az érzelemvilág formálása az anyanyelvi nevelés sajátos eszközeivel.
- A nyelvi fejlődés zavarainak, hátrányainak kompenzálása, a személyiségzavarok enyhítése, a szocializáció segítése.
- A beszédpercepció, beszédmegértés fejlesztése.
- Érthető, megközelítőleg természetes ritmusú beszéd kialakítása.
- A kommunikációs helyzetnek megfelelő szövegalkotás elsajátítása.
- Egyre nagyobb önállóság elérése a mindennapi nyelvi érintkezés formuláinak alkalmazásában. Ösztönzés önálló véleményalkotásra.
- A tanulók beszédének közelítése a köznyelvi kiejtés normáihoz.
- A hangos és néma olvasás elsajátítása.
- Szöveghű olvasásra törekvés.
- Szövegértés fejlesztése.
- Szövegértést bizonyító feladatoknál az önállóság megalapozása.
- Az írás eszközszintű használatának kialakítása.
- Az íráskészség fejlesztése.
- A nyelvhasználat tudatosabbá tétele, zavarainak enyhítése.
- A tanult helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása.
- A tanulók érzelemvilágának gazdagítása a műveltségi terület sajátos eszközeivel.
- Jártasság az információkeresés technikáinak alkalmazásában.
- Önállóság fejlesztése a könyvek, gyermeklexikonok használatában.
- Ösztönzés a könyvtár használatára. Olvasási szokások kiépítése.
- Az olvasás iránti érzelmi, gondolati érdeklődés felkeltése.
- Nemzeti kultúránk hagyományainak megismertetése, az anyanyelv megbecsülésére nevelés.
A tantárgy kiemelt habilitációs/rehabilitációs célja
- A nyelvi készségek, képességek elsajátítását akadályozó pszichikai, fiziológiai funkciózavarok feltárása, diagnosztizálása.
- A részképességek zavarainak korrigálása.
- Az auditív és vizuális észlelés, figyelem, differenciálás, emlékezet fejlesztése, intermodalitás fejlesztése.
- Beszédhibák javítása, helyes artikuláció kialakítása.
- Beszédpercepció, beszédmegértés területén tapasztalható hiányosságok, lemaradások enyhítése.
- Aktív, passzív szókincs gyarapítása.
- Beszédkésztetés fokozása, beszédgátlások oldása.
- A térbeli és síkbeli tájékozódás zavarainak enyhítése.
- Finommozgások, az íráskoordináció területén tapasztalható hiányosságok korrigálása.
- Gondolkodási képességek fejlesztése (analízis, szintézis, általánosítás, összehasonlítás, rendszerezés, csoportosítás).
- A személyiségzavarok enyhítése, szociális képességek, kommunikációs képesség fejlesztése szituációs játékokkal, különféle terápiákkal, a konfliktusok kezelésének gyakoroltatásával.
A tanulók értékelésének elvei
Az értékelés
- folyamatos, differenciált, személyre szóló, figyelembe veszi a tanuló sérülésspecifikumait, egyéni képességeit, önmagához mért fejlődését;
- szempontjai között szerepet kap a tanuló tantárgyhoz való viszonya, érdeklődése, feladattudata, szorgalma, együttműködése, önállósága a feladatmegoldásban;
- képet ad a nyelvi készségek, képességek, tantárgyi ismeretek elsajátításának szintjéről (a beszédmegértésről, a kommunikáció jellemzőiről, az olvasás, szövegértés szintjéről, az írás, helyesírás, a nyelvi, irodalmi ismeretek elsajátításáról);
- előremutató, célja a fejlesztés, az egyéni segítségnyújtás;
- kijelöli a fejlődéshez, továbbhaladáshoz szükséges feladatokat;
- hozzájárul a tanuló önismeretének fejlődéséhez, az önelfogadáshoz.
A szülő folyamatos szóbeli és szöveges írásbeli tájékoztatásában hangsúlyt kap a tanuló egyéni haladása.
BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évfolyam)
Tantárgyi tartalmak, témakörök
| Témakör | Tartalom |
| Kommunikáció Köznyelvi kiejtés, beszéd Szóbeli szövegalkotás | Beszédtechnikai gyakorlatok. Beszédlégzés, helyes artikuláció, időtartam, hangsúly, hanglejtés, hangerő. A beszédhelyzetnek megfelelő kommunikáció. Kapcsolatteremtés: köszönés, bemutatkozás, megszólítás. Üzenet átadása. A nem verbális kommunikáció elemeinek megfigyelése. A mindennapi társas érintkezés nyelvi fordulatai. Mondatok tartalmi bővítése, pontosítása: ki?, mi?, hol?, mit?, mikor? kérdésekre válaszoló szavakkal. Dramatikus játékok, szituációs gyakorlatok a mindennapi élethelyzettel kapcsolatban. Szövegalkotás alapozása. Mondatok alkotása képsorról, eseményekről, élményekről. Időrend megállapítása. Egyszerű erkölcsi, esztétikai véleményalkotás mindennapi, különféle élményekről, tapasztalatokról. A szép-csúnya, jó-rossz, szomorú-vidám fogalompárok használata a beszélgetésekben. |
| Nyelvi ismeretek Helyesírás | Nyelvi, nyelvtani jelenségek felismerése gyakorlati tudás alapján: hang, betű, szótag, szó, mondat, szöveg differenciálása. Beszédhangok felismerése szavakban. Az ábécé betűi. Magánhangzók, mássalhangzók időtartama, ejtésük, jelölésük írásban. Szótagolás. Mondatok, nevek helyesírása. A „j” hang kétféle jelölése tanult szavakban. |
| Olvasás, szövegértés Olvasási képesség | Az olvasás jelrendszere, technikája a választott módszernek megfelelően. A tanult betűk összeolvasása, szótagolás, szóképes olvasás. Értő olvasás a tanult betűkre szerkesztett szavakon, szövegeken. Versek, mesék olvasása. Szövegértést bizonyító feladatok megoldása (jelölés, egyeztetés, kiegészítés, válaszadás, tartalom elmondása). Olvasmányok feldolgozása irányítással. Egyszerű ítéletalkotás az olvasmányok szereplőiről, magatartásukról. A szép-csúnya, jó-rossz, igazságos-igazságtalan fogalompárok használata az olvasottak feldolgozása során. Versek, mesék hangulatának felismerése (szomorú-vidám). Versek, mesék, mondókák, nyelvtörők, közmondások. Népi játékok dramatizált formái, mesék (részletek) dramatizálása. A vers jellemző jegyeinek megfigyelése (versszakok, rímek, rímelő szavak keresése). |
| Írás, íráshasználat | Vonalvezetési gyakorlatok. Betűelemek, betűk alakítása, kapcsolása. Füzethasználat. Írás vonalrendszerbe. Az írás jelrendszere. Szavak, mondatok, rövid szövegek másolása írottról, nyomtatottról. Betűk tollbamondása. Szavak, mondatok írása tollbamondás után, emlékezetből, előkészítéssel. Feladatok megoldása íráshasználattal. Önellenőrzés. |
Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés
1. Tantárgyspecifikus képességfejlesztési feladatok, tevékenységek
- Gyakorlatok a beszédtechnika fejlesztésére (artikuláció, hangerő, ritmus, hangsúly)
= Térbeli tájékozódás fejlesztése.
= Tájékozódási gyakorlatok (térben, síkban, testen, irányok megfigyelése).
= Térbeli helyzetek megfogalmazása.
- Kommunikációs képességek fejlesztése
= A mindennapi társas érintkezésben, játékos szituációs gyakorlatokban a helyzethez alkalmazkodó kommunikációs formák alkalmazása (köszönés, megszólítás, kérdezés, válaszadás, üzenet átadása).
= Szóbeli szövegalkotási képesség fejlesztése.
= Eseményekről, képekről mondatok alkotása időrend betartásával.
- Szókincsbővítés
= A megismert új kifejezések használata, szógyűjtések, mondatok bővítése.
= Az olvasás, írás elsajátításának háttérképességeit fejlesztő gyakorlatok (vizuális, auditív percepció, figyelem, differenciálás, emlékezet fejlesztése).
= Hanganalízis, betűk felismerése, hangoztatása, differenciálása, rendezésük, válogatásuk adott szempont alapján irányítással vagy differenciáltan önálló és csoportos feladatmegoldással.
- A hangos olvasás technikájának fejlesztése változatos gyakorlatokkal (párbeszédes olvasás, válogató olvasás adott szempontok szerint).
- Szövegértő képesség fejlesztése
= Némán olvasott szövegek megértésének bizonyítása feladatmegoldással, változatos tanulásszervezési formákban (egyeztetés, kiegészítés, kiemelés, válaszadás, tartalomelmondás irányítással, önállóan).
- Finommozgások, vizuomotoros koordináció fejlesztése
= Betűelemek, betűk vázolása, írása.
= Másolás írottról, nyomtatottról, tollbamondás, írás emlékezetből.
- A tanult nyelvi fogalmak felidézésének, alkalmazásának képessége
= Gyakorlatok a mondatok, nevek helyesírására, hangok időtartamának jelölése, a j-ly használata a tanult szavakban.
- Önellenőrzési képesség fejlesztése: Hibajavítás segítséggel.
= Ismeretszerzési képességek, az önálló tanulás alapozása.
= Ismeretek, adatok gyűjtése irányítással.
= Önállóság fejlesztése az írásos információhordozók (pl. gyermeklexikonok) használatában.
2. Általános képességek fejlesztése
- Gondolkodási funkciók, műveletek fejlesztése (megfigyelés, összehasonlítás, elemzés, általánosítás, rendezés, csoportosítás).
- Tartós figyelem, koncentráció, térbeli tájékozódás, mozgáskoordináció fejlesztése.
- Az önálló ismeretszerzés alapozása.
- Önismeret, önértékelés formálása. Együttműködési készség, szociális képességek fejlesztése.
A szakasz végére elvárható követelmények
- A tanuló tudjon beszélgetésekbe bekapcsolódni.
- Alkalmazza a tanult nyelvi formákat a mindennapi kommunikációs helyzetekben.
- Törekedjen gondolatainak összefüggő kifejezésére.
- Legyen képes adott témában 4-5 mondat alkotására.
- Törekedjen a megismert helyesírási szabályok alkalmazására.
- Ismerje a „j” hang kétféle jelölését a gyakorolt szavakban.
- Tudjon 1-2 mondatos véleményt megfogalmazni az olvasott, hallott szövegben szereplők magatartásával kapcsolatban.
- Tudjon szavakat, rövid mondatokat másolni írottról, nyomtatottról előkészítéssel, 3-4 betűből álló szavakat tollbamondás után leírni előkészítéssel.
KEZDŐ SZAKASZ
(3-4. évfolyam)
Tantárgyi tartalmak, témakörök
| Témakör | Tartalom |
| Kommunikáció Beszéd | Beszédtechnikát fejlesztő gyakorlatok (hangsúly, hanglejtés, hangerő, hangerőváltás, ritmus. Kiejtési tréningek (kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok, hosszú mássalhangzók helyes ejtése). Bekapcsolódás beszélgetésekbe. Saját vélemény megfogalmazása. A társas érintkezés alapvető formáinak helyzethez illő alkalmazása. A nem verbális kommunikáció (gesztus, mimika) néhány elemének megfigyelése, alkalmazása. Beszédhelyzetnek megfelelő szövegalkotási gyakorlatok. Különféle mondatok használata a közlési célnak, szándéknak megfelelően. Mindennapi élmények, mozgóképélmények, olvasottak tartalmának elmondása. Saját vélemény megfogalmazása. Szókincsbővítő gyakorlatok. Fogalmazási alapismeretek: az anyaggyűjtés módja, címadás, lényegkiemelés, tömörítés. Ismert szövegek megjelenítése dramatizálással. Szituációs játékok. |
| Nyelvi ismeretek, helyesírás | Az ábécé ismerete. Magánhangzók, mássalhangzók. Betűrend, szótagolás, elválasztás. Szavak jelentése. Szófaji ismeretek (ige, főnév, melléknév, számnév). A szó szerkezete (szótő, toldalék). Szavak elválasztása. Toldalékok és helyesírásuk. Kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok jelölése. J-ly a tanult szavakban. Magánhangzók, mássalhangzók időtartamának jelölése. Mondat szavakra tagolása. Mondatfajták a beszélő szándéka szerint. Mondatok helyesírása. Tulajdonnevek, i nevek. A tanult nyelvtani szabályok, ismeretek alkalmazása tollbamondásnál, emlékezetből írásnál segítséggel, irányítással vagy önállóan. |
| Olvasás, szövegértés Olvasási képesség | Szóképes, folyamatos hangos olvasás. A hangos olvasás technikáját fejlesztő gyakorlatok. Hangsúly, hangerő, hanglejtés érzékeltetése. Néma olvasás után szövegértést bizonyító feladatok megoldása (tartalom, elmondás, válaszadás kérdésekre, jelölés, kiegészítés, egyeztetés). Véleményformálás, ítéletalkotás az olvasmányok szereplőiről, magatartásukról. Tapasztalatszerzés információk gyűjtéséről. Az ismeretszerzés technikái. Könyv- és könyvtárhasználat, verbális és képi információk. Tartalomjegyzék. Gyermeklexikonok használata. |
| Irodalmi ismeretek | Népköltészet - népdalok, népmesék, szólások, közmondások, találós kérdések. Népi játékok dramatizált formái. Elemi ismeretek írókról, költőkről, művekről. Próza és vers. A mesék jellemzői. |
| Írás, íráshasználat | Írástechnikát fejlesztő gyakorlatok. Másolás, írás tollbamondás után, emlékezetből. Gyakorlatok az írás eszközszintű használatára. Mondatalkotás néhány mondat összekapcsolásával. Szövegalkotás. Címadás, szövegrendezés, önellenőrzés, hibajavítás. |
Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés
1. Tantárgyspecifikus képességfejlesztési feladatok, tevékenységek
- Kommunikációs képességek fejlesztése.
= Beszédtechnikai gyakorlatok (artikuláció, hangerő, hangsúly, hanglejtés, ritmus).
= Szövegalkotási képesség fejlesztése.
= Szituációkhoz kapcsolódó nyelvi formulák alkalmazása.
= Eseményekkel, élményekkel kapcsolatban vélemény megfogalmazása.
- Vizuális és auditív figyelem, dramatizáció, emlékezet fejlesztése.
- Gondolkodási műveletek - elemzés, általánosítás, összehasonlítás, rendezés, csoportosítás gyakorlása változatos tanulásszervezési formákban (irányítással, önállóan, csoportmunkában).
= Hangok, betűk különböző szempontú csoportosítása.
= Szavak elemeikre bontása (szótő, toldalék).
= Szótagolás, elválasztás.
= Gyakorlatok a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok jelölésére.
= Szavak csoportosítása jelentésük, szerkezetük alapján.
= Mondatok tagolása, átalakítása (szűkítés, bővítés).
= Mondatfajták felismerésének gyakorlása.
= Mondatok csoportosítása a beszélő szándéka szerint.
= A grammatikai szintekhez kapcsolódó helyesírási gyakorlatok.
- Önellenőrzési képesség fejlesztése.
= Hibajavítás.
= Vizuális, auditív figyelem, emlékezet.
= Íráskoordináció, finommotorika fejlesztése másolással, tollbamondással, emlékezetből való írással.
= Az eszközszintű íráshasználat kialakítása feladatmegoldással.
- Írásbeli szövegalkotási képesség fejlesztése.
= Néhány mondatból álló írásbeli szövegek alkotásának gyakorlása.
- Szövegértés fejlesztése változatos gyakorlatokkal, többféle tanulási szervezési formában.
- Együttműködés a társakkal csoportmunkában.
= Megértést bizonyító feladatok megoldása irányítással, önállóan.
= Tények, adatok kiemelése, kiegészítés, válaszadás, tartalom elmondása.
= Szövegelemző feladatok, szöveg átalakítása kérdések segítségével.
= Címadási gyakorlatok. Lényegkiemelés, tömörítés.
- Olvasási technika fejlesztése.
= Gyakorlatok a helyes hangerő, hangsúly, hanglejtés alkalmazására.
= Szöveg bemutató olvasása, gyorsolvasó gyakorlatok, párbeszédes olvasás, válogató olvasás.
= Vers, próza jellemző jegyeinek megfigyelése, felismerése.
= Rímelő szavak keresése, rímek pótlása.
= Vers- és prózamondás, dramatizálás.
= A mese jellemző jegyeinek megfigyeltetése.
= Az irodalmi művek, olvasmányok megértését, befogadását segítő készségek, képességek (empátia, szereplőkkel való érzelmi azonosulás képessége, fantázia) fejlesztése.
= Állásfoglalás, véleményalkotás gyakorlása.
- Együttműködés a társakkal dramatizálásnál, szituációs játékokban.
- Az önálló ismeretszerzés képességének alapozása.
= Az önálló ismeretszerzés lépéseinek megtapasztalása.
= Információkereső technikák gyakorlása irányítással, önállóan, csoportmunkában.
= Gyakorlatok a gyermeklexikonok használatában való jártasság kialakítására.
2. Általános képességek fejlesztése
- Vizuális, auditív figyelem, emlékezet fejlesztése.
- Gondolkodási képességek fejlesztése.
- Az önálló ismeretszerzés alapozása.
- Esztétikai, erkölcsi ítéletalkotás, kritikai érzék fejlesztése.
- Önismeret, énkép formálása.
- Szociális képességek fejlesztése (együttérzés, empátia).
A szakasz végére elvárható követelmények
- A tanuló legyen képes a mindennapi érintkezésben a kommunikációs helyzetnek megfelelő, néhány mondatos szöveg alkotására, véleményének egyszerű közlésére.
- Tudjon kérdést feltenni, válaszolni, egyszerű üzenetek átadásában közreműködni.
- Ismerje saját személyi adatait.
- Legyen képes segítséggel ismeretek, információk gyűjtésére.
- Tudja az olvasott történetek, mesék szereplőiről, magatartásukról véleményét röviden megfogalmazni.
- Ismerje a tanult nyelvtani fogalmakat (mondatfajták, szófajok, magánhangzók, mássalhangzók, betűrend, szótagolás).
- Legyen képes felkészülés után egyenletes tempóban olvasni. Tudjon az olvasottakról beszámolni.
- Törekedjen arra, hogy írásképe rendezett, olvasható legyen.
- Legyen képes előkészítés után tollbamondással 4-5 mondat leírására.
- Legyen képes alkalmazni a gyakorolt helyesírási szabályokat
- előkészítés mellett alkalmazza a mondatkezdő nagybetűt, a mondatvégi írásjeleket.
- Legyen képes 3-4 mondóka vagy vers elmondására.
- Ismerje a vers és a próza közötti különbséget.
- Tudjon szöveghűen elmondani emlékezetből 3-4 verset.
ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZ
(5-8. évfolyam)
Célok
- A későbbi tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés és szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése, melynek célja a beszédkultúra, az önkifejezést segítő kommunikáció kialakítása.
- Olyan nyelvi integráció kialakítása a nyelvhasználatban, amely lehetővé teszi a biztonságos, az egyénre jellemző nyelvhasználati gyakorlat kialakulását.
- A helyes erkölcsi, esztétikai érzék formálása, a személyiség gazdagítása az olvasott irodalmi műveken keresztül.
Feladatok
- A kultúrához hozzásegítő, valamint a nemzeti hovatartozás érzését alakító anyanyelvi képességeknek, készségeknek a továbbfejlesztése.
- A tanuló ön- és emberismeretének gazdagítása.
- A társas nyelvhasználati, fogalmi, gondolkodásbeli, érzelmi, ízlésbeli, erkölcsi műveltség továbbépítése.
- A szövegalkotási és a szövegértési képesség folyamatos fejlesztése.
- Önbizalom-növelő, az önismeretet elősegítő neveléssel a játékosság és az alkotóképesség fejlesztése.
- A tanulók bevezetése az irodalmi szövegek feldolgozásával a magyar nyelv rendszerébe.
- Az információszerzés, az információk rögzítésének segítése.
- Hozzájárulás az aktív szókincs folyamatos gyarapításához, a választékos kifejezésmód elsajátíttatásához.
- Az alkalmazkodó képesség formálása: szituációhoz, témához, beszédpartnerhez.
- A rendszeres olvasási igény kiépítése az olvasási szokások kialakításával.
- Képzeletvilág gazdagítása, differenciáló és lényegkiemelő képesség fejlesztése.
- Helyesírási ismeretek bővítése az előírt normák eléréséért.
- A szófajok és a mondatrészek körében elsajátított ismeretek analizálása, szintetizálása.
- A közösségi kommunikációban történő biztonságos eligazodás segítése.
- A különböző műfajú és tematikájú művek elemzésében való tájékozottság bővítése.
- A nemzeti azonosságtudat fejlesztése.
- A más tantárgyak tanulása során elsajátított ismeretek alkalmazásának fejlesztése.
A tantárgy kiemelt habilitációs, rehabilitációs célja
- A beszédindíték, beszédkedv fokozása, a nyelvi/kifejezésbeli gátlások leküzdése.
- A különböző kommunikációs helyzeteknek megfelelő, tartalmilag és formailag is helyes beszéd megerősítése.
- A beszédfonetikai eszközök helyes használatának tudatosítása az olvasás és a beszéd során.
- A szókincs gyarapítása, aktivizálása.
- A szövegértés, szövegelemzés képességének fejlesztése (lényegkiemelés, differenciálás, összehasonlítás).
- A véleményalkotó képesség, a kulturált vitakészség fejlesztése.
- Az emlékezet, a figyelem, a megfigyelőképesség fejlesztése prózai, illetve verses részletek megtanulásával.
- A nyelvi/nyelvhasználati zavarok korrigálása, megszüntetése.
- A nyelvhelyességi és helyesírási szabályok szóbeli és írásbeli alkalmazásának gyakorlása.
- Az írásbeli szövegalkotás fejlesztése.
A tanulók értékelésének elvei
Az értékelés
- folyamatos, differenciált, személyre szóló, figyelembe veszi a tanuló sérülésspecifikumait, egyéni képességeit, önmagához mért fejlődését;
- szempontjai között szerepet kap a tanuló tantárgyhoz való viszonya, érdeklődése, feladattudata, szorgalma, együttműködése, önállósága a feladatmegoldásban;
- képet ad a nyelvi készségek, képességek, tantárgyi ismeretek elsajátításának szintjéről (beszédmegértés, a kommunikáció jellemzőiről, az olvasás, szövegértés szintjéről, az írás, helyesírás, a nyelvi, irodalmi ismeretek) elsajátításáról;
- előremutató, célja a fejlesztés, az egyéni segítségnyújtás;
- kijelöli a fejlődéshez, továbbhaladáshoz szükséges feladatokat;
- hozzájárul a tanuló önismeretének fejlődéséhez, az önelfogadáshoz.
A szülő folyamatos szóbeli és szöveges írásbeli tájékoztatásában hangsúlyt kap a tanuló egyéni haladása.
ALAPOZÓ SZAKASZ
(5-6. évfolyam)
Tantárgyi tartalmak, témakörök
| Témakör | Tartalom |
| Kommunikáció Köznyelvi kiejtés Beszéd | Helyes légzéstechnika, artikuláció. Ritmusgyakorlatok. Időtartam, hangkapcsolatok ejtése, szünet. Mindennapi beszédhelyzeteink: kapcsolatfelvétel, szándék- és véleménynyilvánítás, az elemi udvariassági formák ismerete és alkalmazása. Szógyakorlatok a beszédkultúra továbbfejlesztésére. Légzéstechnikai ismeretek alkalmazása beszédben. Kommunikációs helyzetgyakorlatok. A tantárgyi szaknyelv használata. |
| Nyelvtani ismeretek | A hangképzés, a beszédhangok. Magánhangzók. Mássalhangzók. A szavak szerkezete: szótő, toldalék; egyszerű, összetett szó. Az elválasztás szabályai. Szavak csoportosítása jelentéstartalmuk alapján. Ige, igekötő, főnév, névelő, melléknév, számnév. Nyelvi egységek közötti egyszerűbb összefüggések. Nyelvhelyességi tudnivalók. |
| Helyesírás | Kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok jelölése. Írásjelek a mondatok végén. Helyesírási alapelvek. Betűrend. Mondatfajták a beszélő szándéka szerint. Tulajdonnevek írása. Szóvégi magánhangzók írása főnevekben, melléknevekben. Fokozott és képzett melléknevek helyesírása. Postai űrlapok kitöltése. Helyesírási kézikönyvek, szótárak használata. |
| Fogalmazási ismeretek, szövegértés, szövegalkotás | Szövegszerkesztés különféle közlésformákban, közlésmódban: - elbeszélés, - leírás, - jellemzés, - tömörítés. |
| Az anyaggyűjtés és -elrendezés alapjai | Szövegelemzés különböző irodalmi műfajokban. Lényegkiemelés. Nyelvi megformálás, vélemény megfogalmazása, választékos szóhasználat olvasott vagy átélt élményről. A humor szerepe a mindennapokban és a műalkotásokban. A jó és a rossz, az igazság és az igazságosság megjelenítése néhány műben. |
| Olvasás, ismerkedés az irodalommal | Népköltészet. Népdalok, népmesék a klasszikus magyar és európai irodalomból (Benedek Elek, Arany László, Andersen, Grimm, La Fontaine). Válogatás a népmondák köréből. A Biblia. Bibliai történetek. A népballada (Kádár Kata, Kőműves Kelemen). Gyermekekről szóló elbeszélések (Móra Ferenc, Gárdonyi Géza). Dramatizálás. Egy ifjúsági regény részlete. Kuruc költészet, végvári énekek. Magyar költők, írók. - Petőfi Sándor élete, versei, János vitéz. A regény és az elbeszélés. - Gárdonyi Géza: Egri csillagok (részlet), - Fekete István, Lázár Ervin egy-egy művéből választott egy-egy részlet. |
| Dráma | Drámajátékok Érzékelő, ritmus- és fantáziagyakorlatok. Rövid mesék, versek. Életjátékok, dramatikus improvizáció. |
Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés
- Kommunikációs készségek fejlesztése.
- Beszédtechnikai készség, szövegszerkesztési képesség fejlesztése.
- A mindennapi érintkezés helyzeteinek és szóhasználatának megfigyelése, megjelenítése, a kulturált viselkedési formák, illemszabályok elsajátítása.
- Beszédtechnikai és fonetikai gyakorlatok.
- Nyelvtani, helyesírási ismeretek alkalmazása, önellenőrzés, hibajavítás fokozódó önállósággal. A tudatos nyelvhasználat fejlesztése.
- Különböző szövegek néma és hangos olvasása.
- Helyesírási gyakorlatok: szókészlet, a helyesírási segédkönyvek alapján (másolás, diktálás utáni írás, példák gyűjtése adott szempontok szerint).
- A szövegtagolás, a lényegkiemelés, az időrendiség, a tömörítés gyakorlása.
- Vélemény megfogalmazása - szóban és írásban - az olvasott szövegek szereplőinek cselekedeteiről, nézeteiről.
- A beszédkultúra továbbfejlesztése: együttműködés a társakkal beszélgetésben, vitában, feladatmegoldásban.
- Társas kapcsolatok fenntartására irányuló képesség.
- A tanult nyelvtani fogalmak, szófajok gyűjtése irodalmi szövegből.
- Könyvtári ismeretek az életkori sajátosságoknak megfelelően. Adatok rendszerezése - segítséggel.
- Gyermeklexikonok, kézikönyvek megismerése, használata irányítással.
- Erkölcsi, irodalmi értékek felfedeztetése (gyerekek-felnőttek viszonya, szeretet, féltés, próbatételek, hősiesség) az olvasott művek alapján.
- Levélírás, boríték címzése, postai űrlapok kitöltése, feladása postán.
- Szövegszerkesztési képességek fejlesztése.
- A leírás, jellemzés, elbeszélés gyakorlása más tantárgyakból vett tárgyakról, személyekről, jellemzőik megfogalmazásával - segítséggel.
- Gyakorlatok az írásmód tempójának és rendezettségének, a helyesírási biztonságnak továbbfejlesztésére.
- A differenciáló, összehasonlító képesség fejlesztése. A verbális emlékezet. Az empátia.
- Beszámoló átélt vagy olvasói élményről szóban, írásban, rajzban.
- Dramatizált, szituációs játékok.
A szakasz végére elvárható követelmények
- A tanuló beszéljen tisztán, érthetően, alkalmazza a beszédfonetikai eszközöket.
- Legyen képes eligazodni a mindennapi kommunikációs helyzetekben.
- Tartsa be a viselkedési és illemszabályokat.
- Legyen gyakorlott egyszerű helyzetekben, az önálló véleménynyilvánításban.
- Ismerje fel a kérdőszavak alapján a tanult szófajokat, és igyekezzen fokozott önállósággal alkalmazni az ezekhez kapcsolódó nyelvtani szabályokat.
- Ismerje fel a tanult irodalmi és fogalmazási műfajokat, tudjon egy-egy rövid mesét, verset elmondani.
- Legyen képes szóban és írásban - az olvasott vagy átélt - élmények közlésére adott szempontsor szerint.
- Tudjon írásbeli munkát készíteni - előkészítés után, segítséggel - a tanult műfajokban, a szövegszerkesztés szabályainak alkalmazásával, irányítás mellett.
- Olvasson az osztályfoknak megfelelő jó tempóban, értelmesen, elemezze irányítással tartalmi és formai szempontból az olvasottakat.
- Legyen képes - irányítással - a megismert irodalmi szövegekben a lényeg kiemelésére és a szöveg tömörítésére, elemzésére.
- Vegyen részt aktívan dramatizálásban, gyűjtőmunkában.
- Ismerje fel a tanult irodalmi művekben a pozitív és negatív hősöket, tudjon véleményt nyilvánítani - irányítással - a művekkel kapcsolatban.
FEJLESZTŐ SZAKASZ
(7-8. évfolyam)
Tantárgyi tartalmak, témakörök
| Témakör | Tartalom |
| Kommunikáció Beszédművelés | Beszédgyakorlatok: hangsúly, mondat- és szövegfonetika. Kommunikációs helyzetgyakorlatok a kulturált viselkedés, a tanult illemszabályok gyakorlására. Testbeszéd, arcjáték, szemkontaktus. Beszédtechnikai és szerkesztési ismeretek különböző stílusrétegekben (vita, állásfoglalás, érvelés, cáfolás, a konfliktusok feloldásának nyelvi eszközei). |
| Tömegkommunikáció | Kommunikációs helyzetekben való viselkedés. Tömegkommunikációs nyelv. Újság, rádió, TV. Tömegkommunikációs műfajú szövegek alkotása. |
| Nyelvtani ismeretek Nyelvhelyességi ismeretek | A szófaj fogalmi körének bővítése (névszó, névmás, határozószó, névutó, kötőszó). A mondat szerkezete. Fő mondatrészek és bővítményeik. Mondatelemzés. |
| Helyesírás | A magyar helyesírás elvei szerinti írásmód. A tanult szófajokban a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok jelölése. Ragozott és képzett szavak helyesírása. A mondattanhoz kapcsolódó helyesírási ismeretek. Helyesírási kézikönyvek használata. |
| Fogalmazási ismeretek, szövegértés, szövegalkotás | Szövegalkotás különböző műfajokban. Az elbeszélő fogalmazás - olvasott műből, élmény alapján, - anyaggyűjtési módok felhasználásával. Leírás fokozott önállósággal. Levélírás. Irodalmi mű szerkezeti felépítése. Stílusfejlesztő gyakorlatok. Vázlat alapján különböző műfajú szövegek alkotása. |
| Irodalomolvasás, tájékozódás az irodalmi kifejezésformákban | Szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek jelentései. Népballada - műballada. Műköltészet: - Arany János (élete, versei, Petőfi - Arany levelezése, Toldi). Olvasmányok az elbeszélő irodalom köréből (magyar- és világirodalom): - Mikszáth Kálmán, - Móricz Zsigmond elbeszélései. Légy jó mindhalálig (részlet - A pakk), - Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk, - a cselekmény tagolódása, - lényegkiemelés, ok-okozati kapcsolatok, - irodalmi alakzatok felismerése. A reformkor: - Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, - Jókai Mór: A kőszívű ember fiai (részlet), Tegnapjaink. A Nyugat nemzedéke: válogatás Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Szabó Lőrinc, Tóth Árpád, Juhász Gyula műveiből. Napjaink. Történetek a gyermekkorról. (Válogatás a magyar és a világirodalomból.) Az irónia és a gúny. |
| Dráma | Jellemábrázolás hanggal és metakommunikatív úton. Improvizációk bábok alkalmazásával. Mozgásimprovizációk és gyakorlatok: - némajátékok, - pantomimes gyakorlatok, - jellemábrázolások. |
Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés
- Együttműködés a beszédpartnerekkel. Gyakorlatok a vitakultúra fejlesztésére.
- Irodalmi olvasmányokhoz, mindennapi élethelyzetekhez kapcsolódó véleményalkotás, -nyilvánítás.
- Szövegelemzés, a tanult nyelvi egységekről tanultak szintetizálása.
- A mindennapi vagy irodalmi témákról ismeretek, példák gyűjtése a könyvtári katalógus, tartalomjegyzékek, prospektusok segítségével. A gyűjtött anyag válogatása, feldolgozása önállóan vagy csoportmunkában.
- Tájékoztató és véleményformáló tömegkommunikációs műfajok gyűjtése, elkülönítése, ismertetése, készítése irányítással (cikk, hír, tudósítás, riport, hirdetés, reklám, glossza).
- A gyakoribb tömegkommunikációs műfajok elemzése, értékelése.
- Helyesírási, mondattani és nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása a szóbeli és írásbeli megnyilatkozásokban, komplex elemzési gyakorlatok a szótan, mondattan körében.
- Táblázatok, ábrák, rajzos útmutatók, felelettervek készítése a tanult nyelvtani, szövegtani, irodalmi műfaji és kifejezőeszközbeli ismeretek rendszerezésére.
- Beszámoló szóban, írásban az olvasott műről, látott vagy átélt élményről.
- Elbeszélés, leírás, jellemzés, levélírás fokozott önállósággal.
- Példák keresése a történelemnek az irodalomra gyakorolt hatásáról.
- Összehasonlítások a hasonló műfaji jellemzők, a szerkezeti felépítés, a nyelvi kifejezések összevetésével.
- Önálló szókincsgyűjtés lexikonokban, szótárakban.
- Az olvasott szövegek mögöttes jelentéseinek tudatos keresése, önálló megfogalmazása, képi, zenei megjelenítése a társművészetek forrásainak felhasználásával.
- A művészi kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése.
- Érzelmek, magatartások, jellemek, kapcsolatok, indítékok önálló bemutatása, például a jellemzés, az ismertetés műfajában.
- Tanulást, információgyűjtést segítő könyvek használata.
- Korokhoz kötődő témák, problémák meglátása irodalmi művekben.
A szakasz végére elvárható követelmények
- A tanuló legyen tájékozott az alapvető tömegkommunikációs helyzetekben és műfajokban.
- Ismerje fel a tömegkommunikáció szerepét és hatását.
- Tartsa tiszteletben mások véleményét.
- Ismerje fel a nyelvi szövegben a tanult hangtani, szó- és alaktani, mondattani jelenségeket.
- Legyen képes a helyesírási segédkönyvek eszközszintű használatára.
- Rendelkezzen olvasható írásmóddal. Tudjon önállóan 7-8 mondatban beszámolni irodalmi, film- és színházi élményeiről szóban és írásban.
- Vegyen részt aktívan a közös dramatikus játékokban és az azokat elemző beszélgetéseken.
- Olvasónaplóban, feljegyzés, vázlat, jellemzés vagy elbeszélés formájában tudja az olvasott művekben megjelenített emberi problémákat, kapcsolatokat, élethelyzeteket, erkölcsi kérdéseket megnevezni, bemutatni.
- Legyen tájékozott a tanult irodalmi kifejezésformák felismerésében és megnevezésében.
- Legyen képes kitölteni, megírni a mindennapi élet alapvető, egyszerűbb hivatalos iratait (feladóvevény, pénzesutalvány, csekk, hivatalos levél, kérvény).
- Ismerje fel ezek formai követelményeit, tudjon tájékozódni a kitöltés módjáról.
- Fejlettségi szintjének megfelelően legyen képes felfogni a tömegkommunikációs eszközök lényegi mondanivalóját, tudjon ezekhez viszonyulni.
- Legyen képes egy-egy film - irányítás melletti - elemzésére.
- Ismerjen néhány hazai és külföldi filmművészeti alkotást.
MEGSZILÁRDÍTÓ SZAKASZ
(9-10. évfolyam)
Célok
- A későbbi tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés és szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése, melynek célja a beszédkultúra, az önkifejezést segítő kommunikáció kialakítása.
- Olyan nyelvi integráció kialakítása a nyelvhasználatban, amely lehetővé teszi a biztonságos, az egyénre jellemző nyelvhasználati gyakorlat, a nyelvi igényesség kialakulását.
- A helyes erkölcsi, esztétikai érzék formálása, normák megerősítése.
- Megfelelő önkifejezés megteremtése, a kommunikációs és tömegkommunikációs ismeretek szintetizálása.
Feladatok
- Az irodalom, a művészet önismereti, az önmegértést és önmeghatározást elősegítő lehetőségeinek tudatosítása.
- Felkészítés a társas-társadalmi együttéléshez szükséges nyelvi képességekre, beállítódásokra, a kulturált nyelvi magatartásra.
- Az ítélőképesség, az erkölcsi és esztétikai érzékenység növelése.
- Az ismeretszerzés kulturált technikáinak megismertetése és használata.
- A nyelvtani ismeretek rendszerezése, a helyesírási tudás megerősítése.
- A korábban megszerzett kommunikációs és tömegkommunikációs ismeretek szintetizálása.
- A kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási képességek bővítése, továbbfejlesztése.
- Az önállóság erősítése, kreativitásra ösztönzés a szövegalkotásban.
- Az értékrend alakítása, a problémafelismerő és -megoldó képesség fejlesztése a megismert irodalmi művek és köznapi élmények kapcsán.
- A mondat- és szövegfonetikai eszközöknek a nem verbális nyelvi elemekkel összehangolt és célszerű használatára nevelés.
Tantárgyi tartalmak, témakörök
| Témakör | Tartalom |
| Kommunikáció Beszédművelés | Kommunikációs folyamatok tényezői. Véleménynyilvánítás szélesebb kommunikációs körben. Szövegformálás. Kiejtési gyakorlatok. Kulturált vita. Nyelvi konfliktusok. Írásbeli és szóbeli kifejezésmód. |
| Tömegkommunikáció | A tömegkommunikációs rendszerekben megjelenő üzenetek: - hír, - történet, - reklám. Kommunikációs helyzetgyakorlatok. Memoriterek - a szövegfonetikai eszközök alkalmazásával. |
| Nyelvtani ismeretek | Jelentéstani ismeretek bővítése. Szöveg-mondat megkülönböztetése. Mondattani ismeretek bővítése (egyszerű - összetett mondat) A magyar nyelv rendszere, elemei. |
| Nyelvhelyességi ismeretek | Állandó szókapcsolatok. Szólások - közmondások. Párbeszéd. A szövegtani ismeretek analizálása - szintetizálása. A legfontosabb szövegtípusok. Mondattani, szótani, fonetikai ismeretek rendszerezése. |
| Helyesírás | Tantárgyi szakkifejezések, szakszavak helyesírása. A nyelvi rendszer helyesírási szabályainak alkalmazása szövegalkotáskor. A helyesírás alapelvei szerinti írásmód. A helyesírási szótár használata. |
| Fogalmazási ismeretek, szövegértés, szövegalkotás | Összefüggő szöveg szerkesztése. Szövegelemzés, szövegátalakítás. Az eddig tanult fogalmazási műfajok áttekintése, rendszerezése (elbeszélés, leírás, levél, önéletrajz, hivatalos levél, jellemzés, kérvény, postai nyomtatványok kitöltése). Vázlatkészítés, vázlat alapján különböző műfajú szövegek alkotása. Lényegkiemelési gyakorlatok. A tetszésnyilvánítás formái. Az irónia és a gúny. A humor kommunikációs funkcióinak megismerése a szövegekben. Különböző műfajú irodalmi szövegek értelmező olvasása. Véleménykifejtés, beszámoló. |
| Irodalomolvasás, tájékozódás az irodalmi kifejezésformákban | Az irodalom születése. Teremtésmítoszok. A Biblia. Mesék, mondák, legendák. Tegnapjaink, napjaink: - Ady Endre, József Attila, Radnóti Miklós - élete, versei, kora, - válogatás napjaink irodalmából. Lírai műfajok, novellák, regényrészletek a magyar és a világirodalom köréből. A tanult irodalmi műfajok rendszerezése. Költői képek és alakzatok. A megyéhez kapcsolódó írók, költők munkássága, egy-egy alkotásának részlete. Válogatás a mai magyar irodalomból. Ismerkedés a világirodalommal. |
Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés
- Közéleti kommunikációs helyzetek elemzése, szóbeli és írásbeli kommunikációs műfajok gyakorlása.
- A kritikai érzék és az önkontroll fejlesztése.
- Kulturált vitakészség fejlesztése különböző kommunikációs szinteken.
- Szókincsgyakorlatok, szólások, közmondások gyűjtése, megfelelő alkalmazása saját nyelvhasználatban.
- Mondatok átalakítása bővítéssel, szűkítéssel.
- Szószerkezetek gyűjtése irodalmi és ismeretterjesztő szövegből.
- Szövegformálási gyakorlatok: szöveg átírása, kiegészítése, hangnemváltás.
- Epikai és verses művek hangsúlyos, kifejező bemutatása, feldolgozása felkészülés után.
- Verstani ismeretek szélesítése, a regény fogalmi bővítése.
- Vizsgálódás a könyvtárban, a korosztálynak szánt sajtótermékek használata a tárgyalt irodalmi művekkel kapcsolatban.
- A nyelvi rendszerről szerzett ismeretek rendszerezése.
- A tudatos nyelvhasználat képességének fejlesztése.
- Érzelmek, magatartások, jellemek, kapcsolatok, indítékok bemutatása, elemzése a jellemzés műfajában.
- Szövegalkotások, beszámolók, vélemények élményről, irodalmi műről.
- Példagyűjtés irodalmi művekben a korokhoz kötődő témákra, problémákra.
- Olvasónapló összeállítása házi olvasmányról.
- Önéletrajz készítése; hivatalos nyomtatványok, űrlapok (csekk, meghatalmazás, bejelentőlap) kitöltése.
A szakasz végére elvárható követelmények
- Tudjon a hétköznapi kommunikációs helyzetekben biztonságosan eligazodni, tartsa be az alapvető kommunikációs szabályokat.
- Alkalmazza a kulturált, illő nyelvi eszközöket.
- Tudjon véleményt mondani, szabatos nyelvhasználattal egyszerű, áttekinthető témákban érvelni, cáfolni, meggyőzni, bizonyítani.
- Legyen képes kifejező hangsúlyozással bemutatni, felolvasni - áttekintés után - egyszerűbb stílusú 1-1 1/2 oldal terjedelmű prózai vagy verses művet.
- Alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat.
- Tudjon szöveget alkotni különböző műfajokban - szóban és írásban.
- Ismerjen néhány művet a magyar irodalom legjelentősebb alkotóitól.
- Legyen képes gondolatok megfogalmazására a tanult művek jelentéséről, azok hatásának irodalmi eszközeiről.
- Ismerje fel az irodalmi művekben rejlő erkölcsi és esztétikai, nyelvi értékeket, értékviszonyulásokat, a hazához, személyekhez fűződő érzéseket.
- Legyen képes formanyomtatványok önálló kitöltésére, önéletrajz megírására, magán- és hivatalos levelek írására.
ÉLŐ IDEGEN NYELV
Óraszámok
| Szakaszok - évfolyamok |
| Fejlesztő szakasz | Megszilárdító szakasz |
| 7. | 8. | 9. | 10. |
| Heti óraszám | 1 | 1 | 2 | 2 |
| Éves óraszám | 37 | 37 | 74 | 74 |
FEJLESZTŐ SZAKASZ
(7-8. évfolyam)
Célok
A nyelvtanulás megkedveltetése, az ehhez szükséges motiváció kialakítása:
Feladatok
A tanulók érdeklődését felkeltő témák választásával a sikerélmény megteremtése.
A nyelvtanulás iránti érdeklődés folyamatos fenntartása.
A szenzoros készségek fejlesztése.
Fejlesztési feladatok
- Beszédszándék: az idegen nyelven történő megszólalás gátlásainak oldása.
- Beszédértés: a témában feldolgozott, begyakorolt szavak értelmezésének, megértésének segítése, egyszerű kérdések, utasítások gyakorlása, a kapcsolatfelvétel technikáinak kialakítása.
- Beszédkészség: az akusztikus észlelés fejlesztése a tanult szavak pontos értelmezése, érthető nyelvi megfogalmazása, kiejtése érdekében.
Témakörök, tartalmak
Kommunikációs szándék - beszédszándék
- A társadalmi érintkezéshez szükséges beszédszándék, beszédkészség.
- Közlések önmagamról - bemutatkozás, család, lakcím, köszönés, elköszönés.
- Megszólítás, érdeklődés.
- Foglalkozás.
Tárgyak, dolgok azonosítása - információcsere
- Tárgyak az iskolában, a lakásban.
- Játékok, kedvenc állatok.
- Az étkezés - ételek, italok.
- Az öltözködés, ruhadarabok.
Információkérés
- Vásárlás - vásárolt tárgy kérése, megnevezése a napi fogyasztási cikkek köréből.
Mennyiségi viszonyok
- Számok 1-20-ig, térbeli helyzetek, irányok.
- Időbeli helyzetek, napszakok, napok.
A tantárgy kiemelt habilitációs/rehabilitációs célú feladatai
- A kommunikációs bátorság erősítése.
- A vizuális, akusztikus észlelés pontosságának fejlesztése.
- A pontos fonémahallás, hallásdifferenciálás.
- Az akusztikus emlékezet fejlesztése.
- A szándékos tanulás erősítése.
A tanulók értékelésének elvei
Az idegen nyelv tanulásában kiemelt szerepe van a folyamatos és következetes értékelésnek. Az értékelés alapja a tanulók önmagukhoz mért fejlődése. Az értékelés legfontosabb célja az ösztönzés.
A szakasz végére elvárható követelmények
- Mutasson érdeklődést, szándékot az idegen nyelv tanulása iránt.
- Értse a begyakorolt szavakat, kérdéseket, utasításokat.
- Tudjon bemutatkozni, köszönni.
- Tudjon - a tanultak köréből - mondókát elmondani, dalt elénekelni.
- Legyen képes használni a rendelkezésre álló segédanyagokat - képeket, szóképet, tárgyképet, hanganyagot a nyelvtanulásban.
MEGSZILÁRDÍTÓ SZAKASZ
(9-10. évolyam)
Célok
A nyelvtanulás segítségével az érdeklődés felkeltése, pozitív viszonyulások kiépítése más népek élete és kultúrája iránt.
Feladatok
- Az érdeklődés felkeltése az idegen nyelv tanulása iránt.
- Beszédszándék, a kommunikációra való késztetés kialakítása.
- Sikerélmények nyújtásával folyamatos ösztönzés a rendszeres nyelvtanuláshoz.
- Az idegen nyelv tanulásához legalkalmasabb egyéni tanulási technikák megtalálása.
Fejlesztési feladatok
Beszédszándék
- Az idegen nyelven való megszólalással kapcsolatos gátlások oldása.
- Az idegen nyelv lehetőségeinek felhasználása a világ jobb megismeréséhez.
- A tanuló önálló szóbeli kommunikációjának elősegítése.
Beszédértés
- A témákban begyakorolt szavak, tőmondatok, egyszerű kérdések, információk, utasítások megértésének segítése, a kapcsolatfelvétel serkentése a tanult témakörben.
Beszédkészség
- Megfigyelés, utánzás, memorizálás, játékos szituációs gyakorlatok alkalmazásával a páros és csoportos kommunikációs helyzetek megteremtése, a kommunikációs készség fejlesztése.
- Az idegen nyelvi környezetben való elemi szintű tájékozódás megsegítésére alkalmas kifejezések, beszédfordulatok, konvenciók megtanulása és alkalmazása.
- A mindennapi két- vagy többszereplős beszélgetések szervezése (jobb képességű tanulók esetében). Idegen nyelvű feliratok, utasítások, információk felismerése.
Témakörök, tartalmak
Kommunikációs szándék - beszédszándék
A társadalmi érintkezéshez szükséges beszédértés, beszédkészség
- A tanár egyszerű utasításainak megértése. Biztatás, tiltás, kérés.
- Kapcsolatfelvétel: napszaknak megfelelő köszönés, bemutatkozás.
- Kérés, megköszönés társadalmilag elfogadott formái.
- Néhány alapvető információ önmagunkról: név, életkor, osztály, nem, lakcím.
- Hazánk, lakóhelyünk neve.
- Ünnepek: ünnepnapok neve.
= A család tagjai, foglalkozások.
- Testrészek.
- Az időjárás - az évszakok, hónapok, napok, napszakok nevei.
- Környezetünk növényei, állatai.
Információk kérése
- Útirány, járművek, jegyváltás.
- A pontos idő utáni érdeklődés.
- Betegség jelzése, segítsége kérése: orvos, kórház, gyógyszertár, posta, rendőrség utáni érdeklődés.
Tárgyak, dolgok azonosítása, információcsere
- Mindennapi tevékenységek, cselekvések megnevezése.
- Tisztálkodás, takarítás, öltözködés - ruhaneműk.
- Főzés, terítés, ételek nevei.
- Bevásárlás, üzlettípusok neve.
- Számok, színek, formák. A szókincs folyamatos gyarapítása a tanult témakörökben. Helyzetek, irányok.
- Tő- és egyszerű bővített mondatok alkotása.
- Jelölések, gyakori feliratok felismerése, megértése: kijárat-bejárat, szabad-tilos, indulás-érkezés, pályaudvar, élelmiszerbolt, áruház, WC.
A tantárgy kiemelt habilitációs/rehabilitációs célú feladatai
- A kommunikációs bátorság erősítése.
- A vizuális, akusztikus észlelés pontosságának fejlesztése.
- A pontos fonémahallás, hallásdifferenciálás kialakítása.
- Az akusztikus emlékezet fejlesztése.
- A szándékos tanulás erősítése.
A tanulók értékelésének elvei
Az idegen nyelv tanulásában kiemelt szerepe van a folyamatos és következetes értékelésnek. Az értékelés alapja a tanulók önmagukhoz mért fejlődése. Az értékelés legfontosabb célja az ösztönzés.
A szakasz végére elvárható követelmények
- Legyen pozitív szándéka az idegen nyelv megismerésére.
- Érdeklődjön az idegen nyelvi közlések, feliratok jelentése iránt.
- Értse a tanár gyakran használt utasításait, kéréseit.
- Tudjon udvarias formában köszönni, megköszönni, kérni.
- Bővüljön az önmagával és környezetével kapcsolatos szókincse.
- Legyen képes a tanult témakörökben szavakkal, tőmondatokkal információkat adni, segítséget kérni egyszerű szavak, tőmondatok alkalmazásával.
- Ismerje fel a leggyakoribb idegen nyelvű feliratokat, jelzéseket.
MATEMATIKA
Óraszámok
| Szakaszok - évfolyamok |
| Bevezető szakasz | Kezdő szakasz | Alapozó szakasz | Fejlesztő szakasz | Megszilárdító szakasz |
| 1. | 2. | 3. | 4. | 5. | 6. | 7. | 8. | 9. | 10. |
| Heti óraszám | 4 | 4 | 4 | 4 | 4 | 4 | 4 | 4 | 3 | 3 |
| Éves óraszám | 148 | 148 | 148 | 148 | 148 | 148 | 148 | 148 | 111 | 111 |
Témakörök ütemezése
| Témakörök | Bevezető szakasz (1-2. évf.) | Kezdő szakasz (3-4. évf.) | Alapozó szakasz (5-6. évf.) | Fejlesztő szakasz (7-8. évf.) | Megszilárdító szakasz (9-10. évf.) |
| Gondolkodási műveletek alapozása |
| Számtan, algebra | x | x | x | x | x |
| Számfogalom, számköri ismeretek | x | x | x | x | x |
| Műveletek | x | x | x | x | x |
| Szöveges feladatok | x | x | x | x | x |
| Geometria, mérések |
| Geometriai alakzatok, tulajdonságaik | x | x | x | x | x |
| Gyakorlati mérések, mértékegységek, számítások | x | x | x | x | x |
| Szerkesztések | x | x | x |
| Összefüggések, függvények, sorozatok |
| x | x | x | x | x |
| Valószínűség, kombinatorika, statisztika |
| x | x | x |
BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évfolyam)
Célok
- Bevezetés a matematika által segített gondolkodási módok, alkotó tevékenységek használatába.
- A matematika szerepének felfedezése a mindennapi életben és a szakmák eszközeként.
- A megismerő és az alapvető matematikai képességek fejlesztése. Egyszerűbb gondolkodási műveletek végzése.
Feladatok
A matematika tanítása
- Járuljon hozzá a valóság megtapasztalásához.
- Fedeztesse fel a matematika szerepét a mindennapi életben.
- Alakítsa ki a munkához szükséges együttműködést.
- Tegyen képessé az adott feladatat folyamatos végzésére.
- Tegyen alkalmassá a hibák összehasonlítással való megtalálására, kijavítására.
- Alakítsa ki a világ mennyiségi viszonyaiban való tájékozódást.
- Segítse a műveletvégzést a matematikai modellekkel.
- Fejlessze a megismerés képességét, az idő- és térszemléletet.
- Fejlessze a tevékenységhez szükséges lényeglátás képességét.
- Alakítsa ki az ismeretszerzéshez szükséges szokásokat.
- Segítse a sikeres feladatmegoldást.
Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés
1. Tantárgyspecifikus képességfejlesztési feladatok, tevékenységek
- Tapasztalatszerzés a személyes környezet sajátosságairól, mennyiségi viszonyairól. Egyszerű matematikai fogalmak kialakítása.
- A számfogalom, a számköri ismeretek megalapozása. A mennyiségek leképezése a számok, a mennyiségek változásának leképezése a műveletek szintjén. Cselekvéssorok elemi értelmezése.
- A formaérzékelés és az összehasonlító-képesség, térbeli tájékozódás fejlesztése. Tapasztalatok gyűjtése, becslési képesség fejlesztése.
- A lényeglátás képességének előkészítése. Az összehasonlító-képesség fejlesztése.
2. Általános képességek és készségek fejlesztése
- A megismerési és felfedezési vagy fejlesztése. Hallási és vizuális érzékelés, figyelem és emlékezés fejlesztése. Gondolkodási képesség fejlesztése: összehasonlítás, csoportosítás.
- Az önszervezési képesség fejlesztése. Az önismeret alapozása.
- A csoport szintjén gyakorolható szociális viselkedési szokások kialakítása. Az együttműködés megtapasztalása.
Tantárgyi tartalmak, témakörök
| Témakör | Tartalom |
| Gondolkodási módszerek megalapozása | A közvetlen környezetben lévő személyek, tárgyak tulajdonságai. Csoportosítás azonosság és azonos tulajdonság alapján. Ciklikus sorok folytatása, sorozatok, sorrend, egymás utániság megfigyelése, leképezése. Válogatás, csoportosítás tulajdonságok alapján, tulajdonság jelölése jelkártyával. Tulajdonságok megfogalmazása állítások formájában, állításokhoz halmazok alkotása. Tulajdonságok változásának megfigyelése, megfogalmazása. |
| Számtan, algebra |
| Számfogalom, számköri ismeretek | Számfogalom kialakításának előkészítése: határozatlan és határozott halmazok alkotása, összehasonlítása, mennyiségfogalmak érzékeltetése: sok, kevés, semmi, több, kevesebb, ugyanannyi Relációs jelek. Számfogalom kialakítása: 5-10-es körben. Számkör bővítése 20-ig. Halmazok számosságának megállapítása - az elemek megszámlálása, egyeztetésük számnévvel, számképpel, számjeggyel. Számok viszonyítása, rendezése, számok helye a számsorban. Számok helye a számegyenesen, számszomszédok. Sorszámok, sorszámnevek. Páros, páratlan számok. 1, 2, 5, 10, 20 Ft-os pénzérmék használata. A természetes szám mint a mennyiségek mérőszáma. Tízes számrendszer szerkezeti sajátosságainak bemutatása. A helyi értékes írásmód tudatosítása. Az egyjegyű és kétjegyű szám fogalma. Soralkotások, növekvő, csökkenő számsorok. Számsorok állandó különbsége: 1, 2, 5. Mennyiségtartalom megerősítése. Pénzérme használata. |
| Műveletek | Szóbeli összeadás, kivonás 10-es számkörben. Műveletek előkészítése - kétjegyű számok bontása tízesek és egyesek összegére. A műveletek tartalmi értelmezése: halmazok bővítése - szűkítése; egyesítése - különbsége, halmazok összemérése - több, kevesebb. Szóbeli összeadás, kivonás, pótlás, tízes átlépés nélkül: kerek tízeshez egyjegyűek adása, teljes kétjegyű számhoz egyjegyű adása tízes átlépés nélkül (analógia). Műveleti jelek bevezetése. Műveletek megoldása matematikai eszközökkel, rajzban. A tagok felcserélhetősége. |
| Szöveges feladatok | Egyszerű szöveges feladat lejátszása, kirakása, megjelenítése, lerajzolása, lejegyzése, közös megoldás. |
| Geometria, mérések |
| Geometriai alakzatok, tulajdonságaik | Geometriai alakzatok létrehozása. Testek építése építőkockákból, rudakból minta alapján. Síkidomok előállítása tépéssel, vágással, hajtogatással; megadott feltétel szerint pálcikákból, lyukas táblán. Geometriai alakzatok tulajdonságainak megfigyelése, megfogalmazása, csoportosításuk (gömbölyű, szögletes), szétválogatásuk megismert tulajdonságaik alapján. Síkidomok tulajdonságainak megfigyelése, megfogalmazása (négyszög, háromszög, kör). Testek és síkidomok csoportosítása, rendezése adott tulajdonság alapján. Tájékozódás síkon. Síkbeli helyzetek megfigyelése, megfogalmazása, létrehozása. |
| Gyakorlati mérések, mértékegységek, számítások | Mennyiségek összehasonlítása, összemérése. Mérési tapasztalatok gyűjtése. Mennyiségek mérése választott és szabvány mértékegységekkel (méter, liter, kilogramm). Tájékozódás térben. Tárgyak térbeli helyzetének megfigyelése, megfogalmazása, létrehozása. Az alatt, fölött, mellett, előtt, mögött fogalmak helyes használata. Az idő múlásának érzékeltetése: óra, napszak, nap. |
| Összefüggések, függvények, sorozatok | Összefüggések felismertetése: személyek, tárgyak, helyzetek, geometriai kapcsolatok, halmazok számossága között. Relációk megfogalmazása szóban, jelölések használata (összekötés, nyíl, relációs jelek). Hozzárendelések párosító játékokban. Logikai készlet elemeinek egymáshoz rendelése egy tulajdonság változásával. Ciklikus sorok folytatása, növekvő, csökkenő számsorozatok. Sorozatok képzése adott szabály alapján. |
A tantárgy kiemelt habilitációs/rehabilitációs célú feladatai a bevezető szakaszban
- Alapvető téri irányok, viszonyok és a viszonyokat kifejező szavak megismerése.
- A tárgyak, személyek, alakzatok mennyiségi tulajdonságainak, viszonyainak megismerése. A mennyiségi jellemzők kifejezése természetes számokkal.
- Egy-egy dolog, jelenség megváltozásának megfigyelése az érzékszervek segítségével. Változások kifejezése szavakkal és egyszerű műveletekkel.
- Hallott rövid történet képzeletben való követése, kirakása képekkel. Mindennapos problémák megoldásának elképzelése.
- Számmemória fejlesztése nagymozgásos cselekvéssel. Lejátszódott eseményekre, egyszerű szóbeli információkra való emlékezés.
- Gondolkodási funkciók és műveletek erősítése: összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés. Válogatás, osztályozás, sorba rendezés. Analógiák követése.
- Fogalmak viszonyának rendezése cselekedtetéssel. Rendszerezést segítő eszközök megismerése.
- Események megjelenítése rajzban. Képek reprodukálása részekből. Sorminta befejezése.
- A matematika tanulásához szükséges szavak fokozatos megismerése. Saját gondolat kifejezése egy-egy mondattal.
- A közös cselekvéshez, szükséges tulajdonságok, felépítése, szokások kialakítása.
- A tantárgy iránti tanulási kedv folyamatos szinten tartása. Az önfejlesztés igényének támogatása, értékelése. Az önismeret, az önszabályozás képességének fejlesztése.
A tanulók értékelésének elvei
- Az értékelés alapja a tanuló önmagához mért fejlődése.
- Az elért teljesítmény tudatosítása a tanuló számára, amelyben a hangsúlyos szempont a tanulói erőfeszítés, akarat, szorgalom, feladattudat, személyiségfejlődés, a pontosságra törekvés.
- A differenciált értékelés alkalmazása a tanulók különböző fejlődési lehetősségeinek (az ismeretek megszerzését, feldolgozását, alkalmazását hátráltató sérülések) figyelembevételével.
- Év végi szintmérés, szöveges értékelés.
A szakasz végére elvárható követelmények
- Legyen képes tárgyak, személyek tulajdonságainak megfigyelésére, megnevezésére.
- Tudjon a megismert tulajdonságok alapján csoportosítani.
- Tudjon kész csoportokat egy tulajdonsággal elnevezni.
- Legyen biztos számfogalma, műveletfogalma a 10-es számkörben.
- Tudja az egyszerű szöveges feladatot művelettel megjeleníteni, lejegyezni.
- Legyenek elemi tapasztalatai térbeli helyzetekről, nagyságbeli viszonyokról.
- Különböztesse meg a kerek, szögletes, gömbölyű alakzatokat.
- Gyűjtsön tapasztalatokat a hosszúság, a tömeg, az űrtartalom méréséhez.
- Legyen képes legalább háromelemű szekvencia felidézésére.
- Tudjon egyszerű sorozatokat alkotni megadott szabály alapján.
- Ismerjen fel összefüggéseket személyek, tárgyak, számok között.
- Tudja kifejezni a felismert összefüggéseket tevékenységgel, szóval.
- Legyen képes dolgokat egymáshoz rendezni.
- Megfelelő tapasztalati bázis megalapozásával:
= természetes számfogalom, műveletfogalom kialakítása 20-as számkörben;
= ismerkedés a geometriai alapformákkal;
= a megszerzett tudás kipróbálása a mindennapi életben;
= az egyéni és a csoportos munkavégzéshez szükséges viselkedési formák elsajátítása.
KEZDŐ SZAKASZ
(3-4. évfolyam)
Célok
- Bevezetés a valós világ mennyiségi és térbeli viszonyainak felfedezésébe tapasztalati úton.
- A matematikai gondolkodás megalapozása.
Feladatok
- A térbeli tájékozódás fejlesztése.
- A geometriai alapfogalmak elmélyítése és bővítése.
- A fogalmi, analógiás gondolkodás alakítása.
- A gyakorlati tapasztalatszerzés lehetőséginek megteremtése az ismeretek bővítése érdekében.
- A matematika gyakorlati szerepének tudatosítása a mindennapi életben.
- Az önértékelés, és tevékenységszervezés képességének fejlesztése.
- A tanulók szemléletének alakítása gyakorlati példákkal, a valóság és a matematikai modellek kapcsolatának felfedezésével.
- Az együttműködéshez szükséges tulajdonságok fejlesztése.
- A feladattartás kialakítása.
- A hibák szóbeli irányítás mellett történő megtalálása, kijavítása.
- A matematikai modellek és a valóság kapcsolatának feltárása.
- A műveletvégzés segítése az analógiák megismerésével.
- A megismerés képességének, az idő- és térszemléletnek a fejlesztése.
- A tevékenységekhez kötött problémafelismerés, -megoldás fejlesztése.
- Az ismeretszerzéshez szükséges szokások, módszerek fejlesztése.
- Ösztönzés a kitartó munka végzésére.
Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés
1. Tantárgyspecifikus képességfejlesztési feladatok, tevékenységek
- A környezet és a mennyiségek kapcsolatának felismerése. Analógiák követése, logikus gondolkodás fejlesztése.
- A számfogalom, a számköri ismeretek megalapozása. A mennyiségek leképezése a számok, a mennyiségek változásának leképezése a műveletek szintjén.
- Cselekvéssorok, tények értelmezése, lényegkiemelés.
- A tárgyak mérhető tulajdonságainak megismerése. A formaérzékelés és a térbeli tájékozódás, térlátás fejlesztése. Becslési képesség, alkotóképesség fejlesztése.
- A megfigyelő és az összehasonlító képesség fejlesztése. A megértési készség fejlesztése.
- A kiegészítés képességének fejlesztése.
2. Általános képességek és készségek fejlesztése
- Gondolkodási képesség fejlesztése: összehasonlítás, összefüggés meglátása, logikus és fogalmi gondolkodás fejlesztése. Kifejezőképesség fejlesztése.
- Az önszervezési, a befogadóképesség fejlesztése. Az önértékelés az önismeret alapozása.
- Helyes szociális viselkedési szokások kialakítása, megerősítése. Az együttműködés megtapasztalása, hasznossága.
Tantárgyi tartalmak, témakörök
| Témakör | Tartalom |
| Gondolkodási módszerek alapozása | Csoportosítások megadott és választott szempont szerint. Elemek rendezése adott vagy felismert szempontok alapján. Tulajdonságok változásának megfigyelése, megfogalmazása, tagadásuk megfogalmazása, jelölésük jelkártyával. Igaz, nem igaz állítások megfogalmazása. Transzformációs játék két tulajdonság változásával. Nyitott mondatokba elemek, számok helyettesítése, igazságtartalmak eldöntése. Részhalmaz és kiegészítő halmaz előállítása változatos alaphalmazokon (személyek, tárgyak, logikai készlet). |
| Számtan, algebra |
| Számfogalom, számköri ismeretek | Számkör bővítése 50-ig, majd 100-ig. Számfogalom elmélyítése 100-as számkörben. Tízes számrendszer szerkezeti sajátosságainak elmélyítése. A száz fogalma. Kerek tízesek, teljes kétjegyű számok írása, olvasása, értelmezése. Elemek megszámlálása, leszámlálása. Csoportosítás, tízes csoportok alkotása. Kétjegyű számok. Mennyiség egyeztetése számnévvel, számjeggyel. Mennyiségfogalom megerősítése gyakorlati példákkal. Számok viszonyítása, rendezése. Számok helye a számsorban, számszomszédok. Alaki érték, helyi érték, valódi érték közötti összefüggés elmélyítése. A mindennapi gyakorlatban előforduló római számok írása, olvasása 50-ig. Soralkotások, állandó különbség: 1, 2, 5, 10. Számok nagyságbeli viszonya, relációs rendezések, soralkotások. Műveletek előkészítése: kétjegyű számok bontása. 50-es, 100-as pénzérme használata, kifizetések különböző pénzérmékkel. |
| Műveletek | Szóbeli összeadás, kivonás tízes átlépéssel. Kétjegyű számok összeadása, kivonása tízes átlépés nélkül, analógia segítségével. Szorzás, bennfoglalás és részekre osztás értelmezése. A műveleti jelek bevezetése. Írásbeli összeadás: teljes kétjegyűek tízes átlépés nélkül, egyeseknél tízes átlépéssel. Írásbeli kivonás tízes átlépés nélkül elvétellel, pótlással. 10-es, 5-ös, 2-es, 4-es, 3-as, 6-os szorzó- és bennfoglaló táblák kiépítése. Műveletek megjelenítése cselekvéssel, tárgyakkal, rajzban. Műveletek közötti kapcsolat: összeadás, kivonás, szorzás, bennfoglalás. Műveletfogalom előkészítése - teljes kétjegyű számok bontása. 200, 500, 1000-es pénznemek használata. Kifizetések. |
| Szöveges feladatok | Egyszerű szóbeli, írásbeli szöveges feladatok várható eredményének becslése, lejegyzése, megoldása, ellenőrzése, összehasonlítása a valósággal. Kérdések megválasztása. Ismert és ismeretlen adatok megállapítása. A mennyiségi változás megjelenítése rajzban, lejegyzés művelettel. |
| Geometria, mérések |
| Geometriai alakzatok, tulajdonságaik | Testek építése, felismerése, megnevezése. Válogatások tulajdonságaik megadott tulajdonság alapján. Tükrözés síktükörrel. Tengelyesen tükrös alakzatok létrehozása. Tükrös alakzatok felismerése, előállításuk egy tükörtengellyel (kirakással, tépéssel, nyírással). Vonalak tulajdonságai. Pont és vonal helyzete. Síkidomok előállítása, megnevezésük határoló vonalak, határoló oldalak és csúcsok száma szerint. A négyzet és a téglalap tulajdonságainak megfigyelése, megfogalmazása. Rajzolásuk négyzethálós papíron. Eltolás térben és síkban, az eltolás eredményének megfigyelése. A kerület fogalma. A terület fogalmának előkészítése lefedéssel. |
| Gyakorlati mérések, mértékegységek, számítások | Mérés választott és szabvány egységekkel. Hosszúság (m, dm, cm); űrtartalom (l, dl); tömeg (kg, dkg) becslése, mérése. Időtartam érzékeltetése: évszak, hónap, hét, nap, napszak, óra. Időpont leolvasása (egész óra, perc). Egyenesek, félegyenesek, szakaszok, síkidomok rajzolása szabad kézzel és vonalzó segítségével. |
| Összefüggések, függvények, sorozatok | Összefüggések kifejezése rajzzal, jelekkel. Összefüggések felfedezése bővülő elemek megadásával. Szabályjáték logikai készlettel, számokkal egy, majd két tulajdonság változásával, számolási műveletekkel. Táblázatok kiegészítése adott szabály alapján. Állandó különbségű sorozatok megadott, majd felismert szabály alapján. Hiányos sorozatok kiegészítése. |
A tantárgy kiemelt habilitációs/rehabilitációs célú feladatai a kezdő szakaszban
- Tájékozódás a viszonyítási pont megváltoztatásával.
- A mennyiségi jellemzők kifejezése természetes számokkal, választott mértékkel.
- Folyamatok megfigyelése az érzékszervek együttműködése révén. Változások kifejezése mondatokkal, nyíllal és műveletekkel.
- Hallott rövid történet képzeletben való követése, eljátszása. Egy mindennapos probléma megoldásának elképzelése. A megoldás összehasonlítása a tervekkel.
- Számmemória fejlesztése mozgásokhoz kapcsolva. Emlékezés a részletekre, időrendre, szóbeli és rajzos információkra.
- Gondolkodási funkciók és műveletek erősítése: összehasonlítás, a különbségek tudatosítása. Válogatás folytatása ismert szempont szerint. Osztályozás, sorba rendezés. Egyszerűbb kijelentések a fogalmak szintjén. Analógiák követése. Oksági kapcsolatok keresése.
- Fogalmak viszonyának rendezése a képekkel.
- A tanulás eszközeinek célszerű használata. Tanári, tanulói segítség elfogadása. Kíváncsiság ébrentartása, az önbizalom folyamatos megerősítése.
- Ismeretek mozgósítása a tanult analóg helyzetekben, alkalmazás irányított cselekvéssel.
- Történésben jelentkező problémák segítséggel, majd segítség nélkül való felismerése, megbeszélése, megoldása a megoldási út kiválasztásával. Az eredmény ellenőrzése.
- Események megjelenítése nyitott mondatokkal. Ábrák reprodukálása kiegészítéssel. Geometriai alakzatokból soralkotás.
A tanulók értékelésének elvei
- Az értékelés alapja, a tanuló önmagához mért fejlődése.
- Az elért teljesítmény tudatosítása a tanuló számára, amelyben a hangsúlyos szempont a tanulói erőfeszítés, akarat, szorgalom, feladattudat, személyiségfejlődés, a pontosságra törekvés.
- A differenciált értékelés alkalmazása a tanulók különböző fejlődési lehetősségeinek (az ismeretek megszerzését, feldolgozását, alkalmazását hátráltató sérülések) figyelembevételével.
- Év végi szintmérés, szöveges és minősítő értékelés.
A szakasz végére elvárható követelmények
- Legyen jártas a tulajdonságok változásainak megfigyelésében, megfogalmazásában, a halmazok képzésében.
- Tudjon megfogalmazni egyszerű állításokat és azok tagadását.
- Legyen biztos számfogalma, műveletfogalma az adott számkörben.
- Tudjon önállóan megoldani egyszerű szöveges feladatokat.
- Legyen jártas egyszerű relációk értelmezésében, kifejezésében, megfogalmazásában, a számok nagyságának összehasonlításában.
- Ismerjen fel egyszerűbb szabályokat, és tudja azokat megfogalmazni.
- Tudjon egyszerű, állandó különbségű számsorozatot folytatni mindkét irányban.
- Ismerje a téglalap és a négyzet tulajdonságait.
- Legyen jártas a négyzet és a téglalap kerületének értelmezésében. Gyűjtsön tapasztalatokat a számításokban.
- Ismerje fel a kockát, téglatestet, gömböt, hengert, négyzetet, kört, háromszöget; tudjon előállítani testeket gyurmából, síkidomokat vágással, tépéssel, rajzolással.
- Ismerje a szabvány mértékegységeket.
ALAPOZÓSZAKASZ
(5-6. évfolyam)
Célok
- A környező világ mennyiségi és térbeli viszonyainak megismertetése.
- A matematika iránti vonzódás kialakítása annak gyakorlati hasznosíthatóságának szempontjából.
Feladatok
- Gondolkodási műveletek bővítése. A matematikai fogalmak használata.
- Az egész számok fogalmi megalapozása. A tanult számolási eljárások készségszintű ismerete a természetes számok körében. A műveletfogalom megalapozása az egész számokkal.
- A mennyiségfogalom alakítása, bővítése.
- Eszközhasználat megtanítása a geometriai feladatokban, szerkesztési algoritmusok kialakítása.
- Önértékelés, tevékenységszervezés képességének kialakítása.
- Segítse a közvetlen környezet összefüggéseinek a megismerését.
- Késztesse a tanulót a meglévő ismereti kipróbálására.
- Tegyen képessé az utasítások követésére, a társakkal való együttműködésre.
- Tudatosítsa a feladatra való koncentrálást.
- Tegyen alkalmassá a hibák egyszerű utasítással történő megtalálására, kijavítására.
- Tárja fel a matematikai modellek és a műveletek közötti kapcsolatot.
- Segítse a műveletvégzést az algoritmusok megismerésével.
- Biztosítsa - változatos matematikai tevékenységek során, az életkor és az egyéni sajátosságok figyelembevételével - a megismerés képességének fejlődését.
- Bővítse az ismeretszerzéshez szükséges szokásokat, módszereket.
- Az ismeretek fokozatos bővítésével segítse a tantárgy szeretetét.
Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés
1. Tantárgyspecifikus képességfejlesztési feladatok, tevékenységek
- A mennyiségek közötti összefüggések feltárása. Algoritmusok kialakítása, kauzális gondolkodás fejlesztése.
- A számfogalom elmélyítése, számkörbővítés. A mennyiségek leképezése a számok viszonyában, a mennyiségek változásának leképezése a műveletvégzés magasabb szintjén. Cselekvéssorok, tények, jelenségek értelmezése, az adatok elemzésével.
- A geometriai látásmód, mennyiségfogalom megalapozása. Jártasság a szerkesztőeszközök használatában. Analízis-, szintézisművelet fejlesztése. Becslési képesség fejlesztése.
- Elemi logikai kapcsolatok felfedező képességének fejlesztése. Az ismeretek alkalmazása a matematika más témaköreiben. A rendezés, a rendszerezés az osztályozás képességének fejlesztése.
- A tanulók szemléletformálása a valóság észleléséhez. Adatgyűjtési technikák fejlesztése.
2. Általános képességek és készségek fejlesztése
- A tanulási igényszint kialakítása. Gondolkodási képesség fejlesztése. A fogalmi gondolkodás fejlesztése. Konkretizálás, általánosítás. A kifejezőképesség fejlesztése.
- Az önellátási tevékenység fokozása. Az élményszerzés képességének kialakítása. Az önértékelés az egyéni adottságok árnyalt és pontos megfogalmazása.
- Évfolyamszintű csoportméretben a szociális szokások, viselkedések alkalmazásának gyakoroltatása, a szabálykövető magatartás előnyeinek felismerése. Az együttműködés egyre önállóbb gyakoroltatása.
Tantárgyi tartalmak, témakörök
| Témakör | Tartalom |
| Gondolkodási módszerek alapozása | Két halmaz közös elemeinek keresése. Metszethalmaz képzése (személyek, tárgyak, matematikai eszközök). Metszethalmaz ábrázolása. Metszethalmaz számokkal, geometriai alakzatokkal. Állítások halmazábra részeiről. A logikai „és” értelmezése, „minden”, „van olyan „, „van, amelyik nem „, „egyik sem” kifejezések használata. Az alap-, rész- és kiegészítő halmazok további vizsgálata, a halmazokról tanultak elmélyítése. Tagadások, a logikai „nem”. |
| Számtan, algebra |
| Számfogalom, számköri ismeretek | Számkör bővítése 10 000-ig. A tízes számrendszer szerkezeti sajátosságának felelevenítése, elmélyítése. A tízes számrendszer szerkezeti sajátossága 1000-es, 10 000-es helyi értékig. Számképzés adott feltételekkel. Számok írása, olvasása, helyük a számegyesen, százas, ezres számszomszédok, teljes négyjegyű számok és kerek ezresek egyes szomszédjai. Tört fogalmának előkészítése, elmélyítése: előállítás tevékenységgel, a részek neve, az egész neve törtrésszel. Törtrészek ábrázolása, jelölés bevezetése: számláló, nevező, törtvonal. Törtszám írása, olvasása. Az egész különböző nevei. Negatív számok fogalmának előkészítése: hőmérő, adósság. Negatív számok a számegyenesen. Relációk azonos és különböző nagyságrendű számok között. Állandó és váltakozó különbségű sorozatok. 2000, 5000, 10 000-es pénznemek használata, kifizetések. |
| Műveletek | Műveletfogalom előkészítése: kerek százasok bontása, helyi érték szerinti bontások, kerek számok szorzat alakja. Szóbeli összeadás, kivonás gyakorlása, pótlás kerek tízesekkel, százasokkal, ezresekkel az egyjegyű számok analógiájára. A 8, 9, 7, szorzó-, bennfoglaló tábla kiépítése. Szorzó-, bennfoglaló táblák gyakorlása. Összefüggések a szorzótáblák között. Írásbeli összeadás, kivonás teljes háromjegyű számokkal, helypótló különböző helyi értékekben a tízes átlépés fokozatainak betartásával. Különbség változásának megfigyelése. Írásbeli szorzás, osztás egyjegyű szorzóval, osztóval, a fokozatok bemutatásával. Fokozatos körátlépéssel két- és háromjegyű számok szorzása egy, majd kétjegyű szorzóval - részletszorzatok lejegyzése. Két-, három- és négyjegyű számok osztása egyjegyű osztóval. Műveleti tulajdonság: összeadásoknál a tagok, szorzásnál a tényezők felcserélhetősége. Műveletek közötti kapcsolat: összeadás - kivonás, összeadás - szorzás, szorzás - bennfoglalás. Műveletek közönséges törtekkel: azonos nevezőjű törtek összeadása, kivonása. 1 egésznél kisebb törtszám pótlása 1 egészre eszközzel, majd eszköz nélkül. |
| Szöveges feladatok | Összetett szöveges feladatok: leírás nyitott mondattal, megoldás, ellenőrzés. Feltételek és a kérdés szétválasztása. Lejegyzés, megoldási sorrend felállítása, megoldás, ellenőrzés. |
| Geometria, mérések |
| Geometriai alakzatok, tulajdonságaik | Testek építése lapokból és egységkockákból. Síkidomok előállítása lyukas táblán, rajzolással. Tulajdonságaik megfigyelése, megfogalmazása, tulajdonságok bővítése. Csoportosítások határoló lapok tulajdonságai alapján (alak, nagyság, helyzet). Síkidomok bővülő tulajdonságai. Csoportosítások határoló vonalak, oldalak száma, nagysága, helyzete, átlók, szimmetriatengelyek száma alapján. Nagyítás eredeti elemekkel. A két alakzat összehasonlítása. A terület fogalmának előkészítése lefedéssel. |
| Gyakorlati mérések, mértékegységek, számítások | Mérések választott és szabvány mértékegységekkel. Mértékegységrendszerek bővítése (km, mm, hl, cl, t, q, év, hónap, hét, nap). Mértékváltások tanult mértékegységekkel. Átváltások, beváltások. Négyzet és téglalap területének számítása. Négyzet és téglalap területének mérése lefedéssel. |
| Szerkesztések | Egyenesek és szakaszok kölcsönös helyzete. A szög fogalma, fajtái. Szög rajzolása, mérése szögmérővel. Sokszögek kerületének mérése, számítása. Szakaszok és szögek másolása. Különböző sugarú körök rajzolása körzővel. Párhuzamos, merőleges egyenesek, szögfelező és szakaszfelező egyenesek, négyzet, téglalap rajzolása derékszögű vonalzóval, majd szerkesztése. Tükrözés egy tükörtengellyel lyukas táblán. Nagyítás, kicsinyítés négyzethálón rajzban. A négyzet és a téglalap kerületének számítása (összeadással, szorzással), területének mérése, lefedése szabvány egységekkel. |
| Összefüggések, függvények, sorozatok | Szimmetrikus és nem szimmetrikus relációk rajzosan. Bontott alakú számok közötti kapcsolat, a nyíldiagram használata. Számok közötti relációk. Felismert szabály lejegyzése, szabály leolvasása nyíldiagramról. Egy- és két bemenetelű táblázatok kiegészítése adott szabály alapján. Relációk egyenlő nevezőjű közönséges törtek, mértékegységek, geometriai alakzatok között. Különbségsorozat egy-két, majd állandó és változó különbséggel. Hányados sorozatok megadott szabály alapján. |
| Valószínűség, kombinatorika, statisztika | Események megfigyelése, összeszámlálása (fej-írás játék, kockadobálás). Adatok tervszerű gyűjtése, rendezése, közvetlen környezetben megfigyelhető események megszámlálása (járműforgalom). Megfigyelések, kísérletek a biztos és a lehetetlen megkülönböztetésére. |
A tantárgy kiemelt habilitációs/rehabilitációs célú feladatai az alapozó szakaszban
- Tájékozódás a forgó test aktuális helyzetéhez képest, valamint a másik ember nézőpontja szerint. Térbeliség ábrázolása két dimenzióban.
- A ciklusonként átélt idő lineáris időfogalomként kezelése; időtartam, időpont saját életből. Folyamat mozzanatainak időbeli elrendezése.
- Mérhető dolgok összehasonlítása, becslése, mennyiségek bővítése. A mennyiségi jellemzők kifejezése egész számokkal, adott mértékegységgel.
- Statikus helyzetek, képek, tárgyak megfigyelése, elemzése, kísérletek végzése. Változások kifejezése leírással.
- Számmemória fejlesztése, összefüggésekre, mozgássorokra, kísérletekre való emlékezés. Szöveges feladat visszamondása, emlékezést segítő rajzok készítése.
- Gondolkodási funkciók és műveletek erősítése: az azonosságok és különbségek elemzése. Válogatás folytatása a felismert szempont szerint. Osztályozás, soralkotás a felismert szabály szerint. Egyszerűbb kijelentések az összefüggések szintjén. Algoritmusok követése. Okok keresése, egylépéses következtetések levonása.
- Fogalmak viszonyának rendezése halmazképzéssel. Rendszerezést segítő eszközök ismerete.
- Ismeretek mozgósítása felismert analóg helyzetekben, alkalmazás önálló cselekvéssel algoritmusok mentén.
- Egyszerűbb műveletekben jelentkező problémák segítséggel, majd segítség nélkül való felismerése, megoldása, több lehetséges megoldás közül. Az eredmény ellenőrzése.
- Események megjelenítése műveleti modellekkel. Alakzatok reprodukálása részekből. Logikai sorrend reprodukáÍása. Fogalmak alkotása irányítás mellett.
A tanulók értékelésének elvei
- A tanuló munkájának folyamatos megfigyelése, a tapasztalatok, mérések regisztrálása.
- A tanuló személyisége alakulásának, a tanulási képesség fejlődésének figyelembevétele.
- A szöveges és szummatív értékelés alkalmazása.
- A dicséret, a biztatás alkalmazása a tanulói motiváció erősítésére.
- Év végi szintmérés, szummatív és szöveges értékelés.
A szakasz végére elvárható követelmények
- A tanuló tudjon gondolkodási műveletet végezni az ismert halmazok segítségével.
- Értse és használja helyesen a logikai fogalmakat.
- Legyen biztos számfogalma tízezres számkörben, a számok írásában.
- Értse a közönséges tört szám és a negatív szám fogalmát.
- Tudjon készségszinten számolni szóban és írásban.
- Tudjon önállóan összetett szöveges feladatot megoldani.
- Legyen jártas a természetes számok nagyság szerinti összehasonlításában.
- Legyen képes összefüggések felismerésére és leírására a matematika különböző témaköreiben.
- Felismert és megfogalmazott szabályokat tudjon lejegyezni.
- Tudjon különbségsorozatot folytatni, hányadossorozatot alkotni.
- Növekedjen gyakorlottsága a gyakorlati mérésekben, a pénzhasználatban.
- Tudjon csoportosítani testeket és síkidomokat a tanult tulajdonságok alapján.
- Ismerje a mértékegységeket és a mértékegységek közötti viszonyszámokat.
- Legyen jártas a szögmérő használatában, a szögek mérésében.
- Tudja a négyzet és a téglalap kerületét kiszámítani, területét lefedéssel mérni.
- Tudja szerkeszteni a tanult geometriai alakzatokat.
- Gyűjtsön adatokat, szerezzen tapasztalatokat a lejegyzési módban.
- Végezzen csoportos valószínűségi kísérleteket.
- Értse a „biztos” és a „lehetetlen” kifejezéseket.
FEJLESZTŐ SZAKASZ
(7-8. évfolyam)
Célok
- A környező világ mennyiségi és térbeli viszonyainak fogalom szintű megismertetése.
- A lényeglátás és az elvonatkoztató képesség, logikus gondolkodás fejlesztése. Az egyszerű matematikai problémák felismerése, megoldása
Feladatok
- Természetes számfogalom, műveletfogalom kialakítása 1 000 000-es számkörben.
- A racionális számfogalom megalapozása. Készségszintű számolás az egész számok körében.
- Műveletvégzés a racionális számok körében.
- A geometriai alakzatok tulajdonságainak bővítése, új szabványmértékek bevezetése.
- A mérések és számítások alkalmazása életszerű helyzetekben.
- Szerkesztési alapismeretek bővítése.
- A mindennapi élethelyzetekben előforduló matematikai feladatok önálló megoldása, a továbbképzési igény egyszerűbb szintű kielégítése.
- Önértékelés, tevékenységszervezés képességének fejlesztése.
- A mindennapokban felmerülő problémák felismeréséhez segítség adása.
- Ösztönzés a meglévő ismeretek alkalmazására.
- A közös munkavégzés képességének alakítása.
- A folyamatos munkavégzés képességének fejlesztése.
- A matematikai műveletek és szabályok közötti kapcsolatok tudatosítása, a hibák megtalálásának és kijavítási igényének felkeltése.
- Az alkotó képzelet fejlesztése.
- A függvényszerű gondolkodás fejlesztése.
- Az oksági összefüggések felismerésének fejlesztése, az ismeretszerzéshez szükséges szokások, módszerek egyénre jellemző kialakítása.
- Az ismeretek gyakorlatban való megtapasztalása, a tanulás hasznosságának tudatosítása.
Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés
1. Tantárgyspecifikus képességfejlesztési feladatok, tevékenységek
- Az ismeretek elvonatkoztatása a műveletek szintjén. Analógiák kialakítása, problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.
- A számfogalom elmélyítése, számkör bővítés. A mennyiségek leképezése a számok rendszerében, a műveletek értelmezése az alkalmazás szintjén. Cselekvéssorok, jelenségek, tények, értelmezése mint problémamegoldás.
- Tapasztalatszerzés a gyakorlati életben előforduló mérések területén. A térlátás fejlesztése, mértékváltás alkalmazása. A rész és egész viszonyának értelmezése.
- Az összehasonlító, az összefüggéseket felfogó és kiegészítő képesség fejlesztése. A függvényszerű gondolkodás megalapozása.
- Az adatfeldolgozó, adatelemző képesség fejlesztése.
2. Általános képességek és készségek fejlesztése
- A továbbtanulási szándék kiépítése. Gondolkodási képesség fejlesztése: a lényeglátás és az elvonatkoztató képesség fejlesztése, a gondolkodási műveletek elmélyítése.
- Az önellátási tevékenység önálló végzése. Az élményszerzés és élménynyújtás képességének kialakítása. Az önértékelés, az önismeret egyre árnyaltabb és pontosabb megfogalmazása.
- Iskolaszintű csoportméretben a szociális szokások, viselkedések alkalmazásának gyakoroltatása, a szabálykövető magatartás előnyeinek, hasznosságának felismerése. Az együttműködés önálló gyakoroltatása.
Tantárgyi tartalmak, témakörök
| Témakör | Tartalom |
| Gondolkodási műveletek alapozása | Halmazokkal végzett tevékenységek bővítése: elemek válogatása, elhelyezése, kördiagramok, halmazok sokféle kapcsolatának vizsgálata. Feltétel tagadása, több feltétel egyidejű teljesülése. Halmazok egyesítése, feltételek valamelyikének teljesülése, a logikai „vagy”. A tanultak elmélyítése, bővítése: végtelen halmazok, az üres halmaz (egy dolog sem eleme). |
| Számtan, algebra |
| Számfogalom, számköri ismeretek | Számkör bővítése 1000000-ig. A tízes számrendszer szerkezeti sajátosságai. Teljes ötjegyű számok írása, olvasása, helypótló a különböző helyi értékeknél. Teljes hatjegyű számok írása, olvasása. Számok helye a számegyenesen. Bontás helyi érték szerint. Számképzés legalább két feltétellel. Törtszám fogalmának elmélyítése: tört számok összehasonlítása egyszerűsítéssel, bővítéssel. Közönséges törtek (10, 100, 1000 nevezőjű) írása tizedes alakban. Tizedes törtek írása, olvasása, értelmezése. Tized, század, ezred értelmezése, helyük a helyi érték táblázatban. A helyi értékes írásmód kiterjesztése tizedes törtekre. Összefüggések a tized, század, ezred között. Negatív számok fogalmának megerősítése többféle esetben. Negatív számok összehasonlítása egymással, a 0-val és a pozitív egész számokkal. Mennyiségtartalmak mindennapi, gyakorlati példákkal. |
| Műveletek | Szóbeli összeadás, kivonás, pótlás kerek tízezresekkel. Kerek számok szorzása, osztása egyjegyű szorzóval, osztóval szóban. Egész számok szorzása, osztása 10-zel, 100-zal, 1000-rel szóban. Teljes öt- és hatjegyű számok összeadása, (többtagú) kivonása írásban. Két-, háromjegyű számok szorzása két-, háromjegyű szorzóval. Három-, négy-, ötjegyű szám osztása egy-, két-, háromjegyű osztóval. Különböző nevezőjű törtek összeadása, kivonása (közös nevező valamelyik tag nevezőjével azonos). Közönséges törtek szorzása közönséges törttel, közönséges törtek osztása egész számmal és közönséges törttel. A reciprok érték fogalma. Összeadás, kivonás tizedes törtekkel. Szorzás egész számmal, tizedes törttel, osztás egész számmal. Tizedes törtek szorzása, osztása 10-zel, 100-zal, 1000-rel. |
| Szöveges feladatok | Egyszerű szöveges feladat készítése. Egyszerű és összetett szöveges feladathoz megfelelő matematikai modell keresése. Fordított szövegezésű szöveges feladatok megoldása. |
| Geometria, mérések |
| Geometriai alakzatok, tulajdonságaik | Háromszögek tulajdonságai, osztályozásuk az oldalak és szögek nagysága szerint. A kör és alkotórésze. Testek építése testhálóból, egységkockákból. Testek-testhálók. A négyzetes oszlop, a kocka és a téglatest fogalmi jegyei. A henger és a kúp tulajdonságainak megismerése tapasztalati úton. A testek nézetei. |
| Gyakorlati mérések, mértékegységek, számítások | Mérések növekvő pontossággal. A terület mértékegységei: km2, m2, dm2, cm2, mm2. Gyakorlati mérések, mértékváltások gyakorlása. A négyzet és a téglalap kerületének és területének kiszámítása. A négyzetes oszlop, a téglatest és a kocka felszínének számítása. Térfogatuk mérése egységkockákkal. A térfogat mértékegységei: m3, dm3, cm3. Összefüggések mértékegységek között. |
| Szerkesztések | Szakaszok, szögek szerkesztése, szögmásolás, szögfelezés. Tükrözés, kicsinyítés, nagyítás szerkesztéssel. Háromszög szerkesztése. Négyzet, téglalap, háromszög szerkesztése. Speciális négyszögek tulajdonságai. Tükrözés, kicsinyítés, nagyítás. A négyzetes oszlop, a kocka és a téglatest hálózatának rajzolása négyzethálós papíron. |
| Összefüggések, függvények, sorozatok | Kapcsolatok megfogalmazása szöveggel, nyitott mondattal, táblázattal, grafikonnal. Relációk a tanult számkörben, azonos nevezőjű és számlálójú közönséges törtek között. Negatív számok összehasonlítása egymással, 0-val, a pozitív számokkal. Állandó különbségű sorozatok közönséges és tizedes törtekkel. Hányados sorozatok. Táblázat adatainak kiegészítése, adatpárok ábrázolása derékszögű koordinátarendszerben. |
| Valószínűség, kombinatorika, statisztika | Valószínűségi játékok: a „lehet”, a „biztos”, a „lehetetlen” kifejezések értelmezése, elmélyítése. Koordinátarendszer bevezetése, helymeghatározások. Statisztikai adatok értelmezése, oszlopos grafikonok. Események gyakoriságának megfigyelése. Táblázatból, grafikonról adatok leolvasása, értelmezése. |
A tantárgy kiemelt habilitációs/rehabilitációs célú feladatai a fejlesztő szakaszban
- Kísérletek végzése, a történés többszöri megfigyelése. A kimenet jóslása. Esemény szimbolikus jelekkel történő lejegyzése, nyitott mondat készítése.
- Számmemória fejlesztése, összefüggésekre való emlékezés cselekvéssorokhoz kapcsolva. Adatokra, folyamatokra való emlékezés jegyzetek, szimbolikus rajzok alapján. A szöveges feladatban megjelenő problémára való emlékezés, emlékezést segítő ábrák készítése.
- Gondolkodási funkciók és műveletek erősítése: az ismeretek rendezése, fogalmi gondolkodás megalapozása. Egyszerűbb kijelentések, tagadások igazságtartalmának eldöntése. Algoritmusok követése. Okok keresése, egyenlőségek megoldása következtetéssel.
- Fogalmak viszonyának rendezése alá- és fölérendeléssel. Rendszerezést segítő eszközök megismerése.
- A tanulás eszközeinek tervszerű használata. Tanári, tanulói segítség adekvát kérése, célszerű használata.
- Tanult algoritmusok felismerése, ismeretek mozgósítása műveleti szinten modellkövetéssel.
- Összetett műveletekben jelentkező problémák segítséggel, majd segítség nélkül való felismerése, megbeszélése, megoldása a tanult algoritmusok mentén. Az eredmény ellenőrzése.
- A gondolkodás fejlesztését, a megjegyzés technikáit segítő módszerek megtalálása, alkalmazása: események megjelenítése gráfokkal és ábrákkal. Alakzatok reprodukálása kiegészítéssel. Elemek sorozatba rendezése. Fogalmak alkotása segítséggel.
- A közös cselekvéshez, munkához szükséges tulajdonságok, képességek fejlesztése, szokások kialakítása.
A tanulók értékelésének elvei
- A tanuló munkájának folyamatos megfigyelése, a tapasztalatok, mérések regisztrálása.
- A tanuló személyisége alakulásának, a tanulási képesség fejlődésének figyelembevétele.
- A szöveges és szummatív értékelés alkalmazása.
- A dicséret, a bíztatás alkalmazása a tanulói motiváció erősítésére.
- Év végi szintmérés, szummatív és szöveges értékelés.
A szakasz végére elvárható követelmények
- A tanuló használja a matematika nyelvét a gondolkodási műveletek végzésekor.
- Legyen biztos szám- és műveletfogalma az adott számkörben.
- Tudjon összetett szöveges feladathoz megoldási tervet készíteni, több megoldást keresni.
- Tudjon összehasonlítani racionális számokat.
- Legyen képes összefüggések felfedezésére a szabály kiválasztásánál, különböző módon tudjon sorozatokat folytatni az adott számkörben.
- Használja a logikai kifejezéseket.
- Ismerje a statisztikai adatok feldolgozásának, rendezésének módját.
- Legyen képes adott szabályú táblázatot kiegészíteni, adatokat ábrázolni koordinátarendszerben. Tudjon grafikont készíteni leolvasott adatok alapján.
- Legyen képes megállapítani a valószínűségi játékok és kísérletek kimenetelét.
- Ismerje a fogalmakat.
- Ismerje a testek és síkidomok tulajdonságait, alkotórészeit.
- Tudjon területet, felszínt számolni, ismerje a terület mértékegységét.
- Tudjon szerkeszteni a geometriai alakzatokat.
- Tudjon síkidomot tükrözni, kicsinyíteni, nagyítani.
MEGSZILÁRDÍTÓ SZAKASZ
(9-10. évfolyam)
Célok
- A környező világ mennyiségi és térbeli viszonyainak racionális szinten való megismertetése.
- Függvényszerű gondolkodás alapozása. A problémák elvont szintű megoldása.
- A mérések és számítások alkalmazása életszerű helyzetekben, alkalmazásképes matematikai műveltség kialakítása a tanulmányok folytatására.
Feladatok
- A racionális szám fogalmának elmélyítése. A műveletfogalom elmélyítése, bővítése a törtszámok körében. Készségszintű műveletvégzés a racionális számok körében.
- A geometriai alakzatok tulajdonságainak bővítése, új szabványmértékek bevezetése.
- Szerkesztési alapismeretek bővítése.
- Segítség nyújtása az absztrakt információkezeléshez, az ismeretek rendszerezéséhez.
- A problémák több úton való megközelítésének segítése, a letapadt gondolkodás oldása.
- Az önértékelés, tevékenységszervezés képességének megszilárdítása.
- Az önálló munkavégzéshez szükséges képességek szokások kialakítása.
- A műveletvégzés eszközként való használatának kialakítása.
- A már kialakult ismeretek, képességek folyamatos megerősítése.
- A megértésen alapuló gondolkodás fejlesztése.
- A problémamegoldás fejlesztése.
- Az ismeretszerzéshez szükséges sajátos szokások, egyéni módszerek kialakításának segítése.
- Önbizalom növelése a problémák megoldásában.
Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés
1. Tantárgyspecifikus képességfejlesztési feladatok, tevékenységek
- A tudástartalom transzformálása, új ismeretek megszerzése. Taktikai gondolkodás, kombinatorikus gondolkodás fejlesztése.
- A számfogalom elmélyítése, számköri ismeretek megerősítése. A számok rendszerének, azok összefüggéseinek megértése, a műveletek értelmezése az a gyakorlatban való alkalmazás szintjén. Jelenségek, tények, cselekvéssorok ellenkező irányú értelmezése a kritikai gondolkodás szintjén.
- Összefüggéslátás a mértékek, az alakzatok kapcsolatában. Elemzőképesség fejlesztése. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.
- Az alkalmazási képesség fejlesztése. Az arányosság értelmezése. A valóság térformáinak és mennyiségi viszonyainak értelmezése.
- A következtetési képesség fejlesztése. Pontosságra nevelés. Az elemzőképesség fejlesztése.
2. Általános képességek és készségek fejlesztése
- Az önfejlesztési igény kialakítása. Gondolkodási képesség fejlesztése: állítás, tagadás értelmezése, megfordítása. Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.
- Az egyéni lehetőségek és korlátok tudatosítása. Cselekvéstervezés, önálló kivitelezés, befogadóképesség fejlesztése. Önfejlesztő programok kialakításának segítése.
- A külső kapcsolatokban is érvényesíthető szociális viselkedés szabályszerűségének felismerése. Az együttműködés használata a mindennapi életben.
Tantárgyi tartalmak, témakörök
| Témakör | Tartalom |
| Gondolkodási módszerek alapozása | Elemek elhelyezése adott halmazokba. Közös elemeket tartalmazó elemek uniója. Halmazok kapcsolatának az összes esetre vonatkozó használata - nincs közös elemük; - van közös elemük, de egyik halmaz sem része a másiknak; illetve - egyik halmaz része a másiknak. A logikai „és”, „vagy” alkalmazása. A „minden”, „van olyan”, „van, amelyik nem”, „egy sem” használata. Fogalmak értelmezése, rendszerezése. |
| Számtan, algebra |
| Számfogalom, számköri ismeretek | A természetes- és racionálisszám-fogalom, mennyiségfogalom elmélyítése. Racionális számfogalom bővítése. Közönséges törtek, tizedes törtek. Természetes és racionális számok csoportosítása, összehasonlítása, rendezése. Átváltások, egyszerűsítés, bővítés, összehasonlítás, rendezés. Összeg, különbség, szorzat alakok. Negatív számok a mindennapi életben. |
| Műveletek | Műveletek természetes és racionális számokkal, tanult műveletek gyakorlása. Kerek számok összeadása, kivonása, egyjegyű szorzóval szorzás, egyjegyű osztóval osztás szóban. Írásban: a 0-val való számolás eseteinek gyakorlása. Közönséges és tizedes törtekkel végzendő műveletek gyakorlása a mindennapi élethez kapcsolódó gyakorlatban. Tizedes törtek osztása két- és háromjegyű osztóval. Tizedes tört osztása egész számmal és tizedes törttel. A százalék fogalma. A százalékérték kiszámítása. Közönséges törtek összeadása, kivonása, szorzása, osztása egész számmal, közönséges törttel. Arányosság, következtetések, egyenes és fordított arányosság. Százalékszámítás: kamat-, adószámítás. Fizetések, vásárlások részletre. |
| Szöveges feladatok | Egyszerű, összetett, fordított szövegezésű feladatok természetes és racionális számokkal a tanult alapműveletek alkalmazásával a mindennapi gyakorlathoz kapcsolódóan. |
| Geometria, mérések |
| Geometriai alakzatok, tulajdonságaik | Testek, síkidomok tanult tulajdonságok alapján történő rendszerezése, tulajdonságok elmélyítése. Geometriai alakzatok (vonalak, síkidomok, testek) csoportosítása tanult tulajdonságok alapján. Speciális négyszögek rendszerezése halmazábra segítségével, részhalmazok közötti kapcsolat bemutatása. Venn-diagramok. A kör és alkotórészei. Az átmérő és a sugár kapcsolata. |
| Gyakorlati mérések, mértékegységek, számítások | Kör kerületének, területének mérése tapasztalati úton. Kocka és téglatest térfogatának mérése, kiszámítása következtetéssel, majd mért adatok alapján. Hosszúság, terület, térfogat mértékegységeinek összehasonlítása, összefüggések megállapítása, elmélyítése. Szakmaorientált feladatvégzések. |
| Szerkesztések | A tanult szerkesztések gyakorlása. Helyiségek méretarányos alaprajza - adott és mért adatok alapján. Testek nézeteinek lerajzolása. |
| Összefüggések, függvények, sorozatok | Összefüggések felismerése a matematika valamennyi területéről. Egyenes arányosság ábrázolása derékszögű koordinátarendszerben. Állandó és változó különbségű sorozatok, hányados sorozatok, egész és tört számokkal. Táblázat adatai közötti összefüggés felismerése, leírása. Függvények megadása ellenpárokkal, táblázattal, nyíllal, szabállyal. Függvények jellemzése grafikonok alapján. |
| Valószínűség, kombinatorika, statisztika | Kísérleti játékokban események összehasonlítása - melyik a valószínűbb Táblázatkészítés, ábrázolás grafikonon. Az átlag kiszámítása. Mindennapi élethelyzetekhez kötődő statisztikai adatok elrendezése, grafikon készítése (szakmaorientáció). |
A tantárgy kiemelt habilitációs/rehabilitációs célú feladatai
- Valóságos viszonyok becslése térkép alapján, térképkészítési elvek megértése. Térbeliség ábrázolása két dimenzióban: takarás, célszerű síkmetszetek.
- A távolság és a számok abszolút értékének, kapcsolatának értelmezése. A mennyiségi jellemzők kifejezése racionális számokkal, a mértékegységek megváltoztatásával.
- Számmemória fejlesztése, összefüggésekre való emlékezés műveleti sémákhoz kapcsolva. Szóbeli és írásbeli információkra, adatokra és összefüggésekre való együttes emlékezés, emlékezést segítő vázlat készítése.
- Gondolkodási funkciók és műveletek erősítése: az ismeretek rendszerezése, fogalmi gondolkodás. Kijelentések, tagadások igazságtartalmának eldöntése. Algoritmusok követése. Oksági kapcsolat megfogalmazása, egyenlőtlenségek megoldása következtetéssel.
- Fogalmak viszonyának rendezése részhalmazokba való rendezésével. Rendszerezést segítő eszközök megismerése.
- Algoritmusok felismerése, ismeretek mozgósítása életszerű helyzetekben.
- A gyakorlatban is létező problémák segítséggel, majd segítség nélkül való felismerése, megbeszélése, alternatív megoldása. Az eredmény ellenőrzése.
- Események megjelenítése szimbolikus jelekkel. Alakzatok reprodukálása szerkesztéssel. Fogalmak egymás alá rendezése. Fogalmak alkotása önállóan.
- Szükséges kifejtések fokozatos megismerése, a saját vélemény megvédése.
- A tantárgy iránti tanulási kedv folyamatos szinten tartása. Az önfejlesztés igényének támogatása, értékelése. Az önismeret, az önszabályozás képességének fejlesztése.
- A matematikai ismeretek felhasználása más tantárgyak problémáinak megoldására.
A tanulók értékelésének elvei
- A tanuló munkájának folyamatos megfigyelése, a tapasztalatok, mérések regisztrálása.
- A tanuló személyisége alakulásának, a tanulási képesség fejlődésének figyelembevétele.
- A szöveges és szummatív értékelés alkalmazása.
- A dicséret, a biztatás alkalmazása a tanulói motiváció erősítésére.
- Év végi szintmérés, szummatív és szöveges értékelés.
A szakasz végére elvárható követelmények
- A tanuló használja a halmazok és a logikai megfogalmazásokat, ismereteit alkalmazza a gondolkodási műveletek végzésekor különböző módon.
- Legyen biztos szám- és műveletfogalma az adott számkörben.
- Ismeretének alkalmazása gyakorlati példákban (szakmaorientáció).
- Jártasság a tanult geometriai számításokban és szerkesztésekben.
- Geometriai alapismeretek, a tanult mérési és számítási eljárások alkalmazása gyakorlati példákban.
- Sorozatok folytatása felismert szabály alapján egész és tört számokkal mindkét irányban. Adott szabály alapján táblázat kitöltése, ábrázolása derékszögű koordináta-rendszerben. Függvények jellemzése grafikon alapján.
- Összefüggések biztos felismerése. Egyenes arányosság ábrázolása.
- Valószínűségi játékok, kísérletek kapcsán események összegyűjtése, rendezése, táblázat készítése, valószínűségi esemény becslése, fogalmak használata.
- A gyakoriság és a relatív gyakoriság fogalmának ismerete.
INFORMATIKA
Óraszámok
| Szakaszok - évfolyamok |
| Kezdő szakasz | Alapozó szakasz | Fejlesztő szakasz | Megszilárdító szakasz |
| 3. | 4. | 5. | 6. | 7. | 8. | 9. | 10. |
| Heti óraszám | 0,5 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 |
| Éves óraszám | 18,5 | 37 | 37 | 37 | 37 | 37 | 37 | 37 |
Témakörök ütemezése
| Szakaszok - évfolyamok |
| Témák, altémák | Kezdő szakasz (3-4. évfolyam) | Alapozó szakasz (5-6. évfolyam) | Fejlesztő szakasz (7-8. évfolyam) | Megszilárdító szakasz (9-10. évfolyam) |
| Számítástechnika |
| A számítástechnika alapjai | x | x | x |
| Számítógép-kezdési alapismeretek | x | x |
| Algoritmusok | x | x | x |
| Dokumentumkészítés | x |
| Adatkezelés | x |
| Táblázatkezelés | x |
| Számítógéppel segített problémamegoldás | x |
| Számítógépes hálózat | x |
| Könyvtárhasználati ismeretek |
| Dokumentumismeret | x | x |
| Általános könyvtárhasználati ismeretek | x | x | x | x |
KEZDŐ SZAKASZ
(3-4. évfolyam)
Célok
- Bevezetés az informatika - közvetlenül érzékelhető - világába.
- Az információszerzés, -feldolgozás, -átadás szerepének felfedeztetése a mindennapi életben.
Feladatok
- Az érdeklődés felkeltése a számítógéppel végzett tevékenység iránt.
- Jelenségek, cselekvések gyűjtése algoritmusokra, közvetlen tapasztalatszerzés alapján.
- A közvetlenül tapasztalt algoritmusokban „talált” adatok értelmezése.
- A tájékozódási képesség fejlesztése a közvetlen környezetben előforduló jelek üzenettartalma alapján.
- Felfedező keresés az életkornak megfelelő könyvtári ismerethordozókban.
Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés
- Közvetlen tapasztalatszerzés: irányított megfigyelések, szempontok alapján. Algoritmusok olvasása, rendezése.
- Gyűjtött információk rendezése, csoportosítása, papír alapú táblázatok készítése.
- Csoportmunkák.
Tantárgyi tartalmak, témakörök
| Témakör | Tartalom |
| A számítástechnika alapjai | Jelek és kódok - a környezetben való tájékozódás irányai. Információs játékok - az információ jelentősége: találós kérdések, kereső, érzékelő játékok. Tapasztalati úton jelenségek gyűjtése a sorrendiségre, tulajdonságok felismerésére, ellentétpárok létrehozása. Játékos algoritmusok-irányjátékok a tanteremben, a szabadban, helymeghatározások relációk alapján. Hétköznapi algoritmusok - algoritmusok megfigyelése a mindennapos cselekvésekben. Közlekedés, vásárlás, napi-, hetirend. A megfigyelt cselekvési sorok képi ábrázolása jelekkel, mozgások megadott irányban, lejegyzés. Az iskolai élet jelei, beszélő képek, piktogramok. Látogatás a számítástechnika-teremben - a felsőbb évfolyamok tanulói tevékenységének megfigyelése. |
| Könyvtárhasználati alapismeretek | Könyvespolc berendezése az osztályban. Képes könyvek, gyermekfolyóiratok válogatása, nézegetése, olvasgatása. Témák megkeresése tartalomjegyzék alapján. Beszélgetés a látottakról, olvasottakról, átélt élményekről. Látogatás az iskolai könyvtárban, könyvkeresés a szabadpolcon. Ismerkedés a könyvtári információs feliratokkal, jelekkel. A könyvtár használata helyben, adott témához könyv, folyóirat keresése, olvasgatás - a betűrendes keresés, beszámolás az olvasottakról. A könyvtári viselkedés szabályai. |
A tantárgy kiemelt habilitációs/rehabilitációs célú feladatai
- Térbeli, időbeli tájékozódó képesség fejlesztése.
- Megfigyelő, felismerő képesség fejlesztése.
- Vizuális és akusztikus érzékelés fejlesztése.
- Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés műveleteinek gyakorlása.
- Szerialitás a cselekvésben.
A tanulók értékelésének elvei
- Az értékelés fejezze ki a tanuló önmagához mért fejlődését, differenciált, személyre szóló, a tanuló fejlettségéhez, állapotához igazított legyen.
- Az értékelés alapja:
= a tantárgyi specifikumoknak megfelelő - begyakorolt - tanulási és munkaszokások ismerete,
= a cselekvésekben való közreműködés,
= aktivitás, érdeklődés,
= együttműködés.
A szakasz végére elvárható követelmények
- A mindennapi életben szerzett közvetlen tapasztalatok alapján ismerje fel cselekvésekben, tevékenységekben az azonos elemek azonos sorrendben való megjelenését.
- Ismerje fel a közvetlen környezetében található jelek és kódok üzenettartalmát.
- Érdeklődéssel, örömmel vegyen részt a könyvekkel, folyóiratokkal kapcsolatos különböző tevékenységekben.
- Tudjon a tantárgyakban tanultakhoz kapcsolódóan adott témához nyomtatott könyvtári ismerethordozót keresni.
ALAPOZÓ SZAKASZ
(5-6. évfolyam)
Célok
Az informatikai ismeretek, az informatikai környezet tudatos használatának alapozása.
Feladatok
- A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás, a legszükségesebb perifériák megismerése.
- A gyakorlati életben használt legfontosabb írásos dokumentumok gépi megvalósítása.
- Problémák informatikai jellegű megfogalmazása.
- Adott feladat megoldásához algoritmusok keresése, megválasztása.
- Hagyományos és új információs eszközökön alapuló könyvtári szolgáltatások megismerése.
Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés
- Ismerkedés az adott informatikai környezettel. A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás ismert programokon keresztül.
- Számítógépes játékok, egyszerű szoftverek használata.
- Információ kifejezése beszéddel, írással, rajzzal, jelekkel.
- Egyszerű rajzos dokumentumok „kép- és betűnyomdák” készítése.
- Az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében való eligazodás.
- Felfedező keresés az életkornak megfelelő információhordozókban.
- A főbb dokumentumfajták megkülönböztetése, tartalmának és adatainak megállapítása.
- Rajzolás.
- Gyűjtőmunka.
- Dokumentumválasztás.
- Adatgyűjtés - játék az adatokkal, csoportosítás, rendezés, összehasonlítás, elemzés.
Tantárgyi tartalmak, témakörök
| Témakör | Tartalom |
| Számítástechnika |
| A számítástechnika alapjai. Számítógép-kezelési alapismeretek. Algoritmusok | A működő számítógép megfigyelése, a használathoz szükséges billentyűk funkciójának tapasztalati megismerése. Változások megfigyelése, létrehozása. Egyszerű játékprogramok, készségfejlesztő programok használata. A számítógép használatának rendje, biztonsági tudnivalók. Jelek és kódok - a kódolás, dekódolás -, titkosítás készítése, megfejtése. Régi korok képi és írásos üzenetei. Üzenetek osztálytársaknak, barátoknak, szülőknek rajzzal, képpel, írással. Információ képekben - állóképek, mozgóképek. Számítógépes alkotásokból nyerhető információk tapasztalat útján történő megismerése. Algoritmus és számítógép: játékos számítógépes környezetben algoritmusok értelmezése. Mozgások létrehozása a képernyőn irányítással, adott útvonal bejárásával. A billentyűzet és az egér használata - egyszerű rajz és rövid szöveg megjelenítése a képernyőn. |
| Könyvtárhasználati alapismeretek | A könyvtári kölcsönzés: adott témához keresés szerző és cím alapján. A kölcsönzés szabályai. Ismerkedés a katalógussal. Egyéb ismerethordozók használatának lehetősége a könyvtárban. |
A tantárgy kiemelt habilitációs/rehabilitációs célú feladatai
- Szabályfelismerés, tervező, rendszerező, döntési képesség fejlesztése.
- Csoportosítások, következtetések.
- Algoritmikus és problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.
- Pontosság, finommotorika fejlesztése.
A tanulók értékelésének elvei
- Az értékelés fejezze ki a tanuló önmagához mért fejlődését, legyen differenciált, személyre szóló, a tanuló fejlettségéhez, állapotához igazított.
- Az értékelés alapja:
= a tantárgyi specifikumoknak megfelelő - már begyakorolt - tanulási és munkaszokások,
= a cselekvésekben való részvétel, a részvétel önállósága,
= kezdeményező készség, aktivitás,
= a feladatmegoldások tudatossága.
A szakasz végére elvárható követelmények
- Legyen képes néhány lépésből feladatsor algoritmusának összeállítására.
- Tudjon egyszerű, elsősorban rajzos titkosírást készíteni, megfejteni.
- Legyen tájékozott a képi információforrások körében.
- Fokozódjon érdeklődése, aktivitása a számítógéppel végzett tevékenység iránt.
- Legyen képes változások létrehozására a képernyőn.
- Ismerje a billentyűzet és az egér használatát, tudjon egyszerű rajzot és rövid szöveget megjeleníteni a képernyőn.
- Növekvő önállósággal legyen képes az iskolai könyvtár használatára.
FEJLESZTŐ SZAKASZ
(7-8. évfolyam)
Célok
- Az információs kultúra alapjainak tevékenységcentrikus, gyakorlatorientált megismerésével a tanulók hozzásegítése a munkájukhoz, az életvitelük alakításához szükséges információk korszerű, gyors megszerzéséhez, feldolgozásához és alkalmazásához.
Feladatok
- A számítógépes környezet elemeinek megismerése.
- A számítógép perifériás egységeinek megismerése.
- Az informatikai alapfogalmakkal való megismerkedés.
- Az operációs rendszer fogalmával, szerepével és funkcióival való megismerkedés.
- Egyszerű számítógépes programok használata.
- Készségfejlesztő és oktatóprogramok használatának megismerése, logikai játékok használata.
Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés
- Egyszerű zenés alkalmazások, animációk elkészítése és használata.
- A feladatok megoldásához szükséges, mások által összeépített alkalmazói környezet használata.
- Adatok csoportosítása, értelmezése.
- Közhasznú információforrások értelmezése, felhasználása.
- Informatikus eszközökkel történő problémamegoldás gyakorlása.
- Egyszerű problémák megoldása szükség szerint segítséggel.
- Egyszerűbb algoritmusok felismerése, megfogalmazása, végrehajtása.
- Mindennapi adatok leírása.
- Információszerzés az Internetről, irányított keresés.
- Az új informatikai eszközöket alkalmazó média egyes lehetőségeinek megismerése.
- Szabadon felhasználható források megismerése.
- Személyi információk, személyes adatok fogalmának tisztázása.
- Az informatikai eszközök alkalmazásának etikai kérdései.
- Szöveg készítése.
- Bibliográfia készítése.
- Tantárgyi-, tanulmányiátlag-számítás.
- Saját mágneslemez készítése.
- Szakkatalógus böngészése.
- Saját hivatalos irat (pl. önéletrajz, pályázat) készítése.
Tantárgyi tartalmak, témakörök
| Témakör | Tartalom |
| Számítástechnika |
| A számítástechnika alapjai | A számítógép története - korai számolóeszközök. Az elektronikus számítógépek fejlődése. Az informatikatörténet magyar vonatkozásai. A kalkulátor használata: egyszerű matematikai műveletek elvégzése. Számítógép-kezelési alapismeretek: a számítógép perifériális egységeinek, funkcióinak megismerése. |
| Számítókép-kezelési alapismeretek | Az operációs rendszer alapműködésének, alapvető parancsoknak a megismerése, futtatás, keresés, másolás. Mágneslemez formázása. A számítógépes információ tartalma, adat és jel közötti összefüggések. |
| Algoritmusok | Algoritmusok leírása szöveggel, rajzzal - játékos számítógépes környezet alkalmazásával. Egyszerű algoritmus kódolása. Algoritmus kipróbálása kész programokban. Gyakori problémák algoritmusai: nagyság szerinti rendezés, elemek keresése szempontok alapján, tantárgyi átlag, osztályátlag. |
| Könyvtárhasználati ismeretek |
| Dokumentumismeret | Különböző dokumentumfajták megismerése, csoportosítása, szerepe a tantárgyi ismeretszerzésben: könyv, sajtótermékek, audiovizuális dokumentumok. Formai, szerkezeti jellemzők |
| Általános könyvtárhasználati ismeretek | A szabadpolcos könyvtári állomány. A kézikönyvtár használata. Direkt tájékoztató eszközök: lexikonok, enciklopédiák. Indirekt tájékoztató eszközök: a betűrendes katalógus használata szerző és cím szerint. |
A tantárgy kiemelt habilitációs/rehabilitációs célú feladatai
- Érzékszervi megismerések.
- Térbeli és időbeli tájékozódás fejlesztése.
- A figyelem, az emlékezet, az akarat, az alkotó képzelet fejlesztése.
- A gyors, pontos, koordinált mozgásos reagálóképesség.
- Felismerő, rendszerező képesség, szerialitás fejlesztése.
- Analízis, szintézis.
- Algoritmikus, problémamegoldó gondolkodás.
A tanulók értékelésének elvei
- Az értékelés kifejezi a tanuló önmagához mért fejlődését, differenciált, személyre szóló, a tanuló fejlettségéhez, állapotához igazított.
- Az értékelés alapja nem csupán az adott helyzetnek való megfelelés, hanem a tantárgyi specifikumoknak megfelelő - már begyakorolt - tanulási és munkaszokások alkalmazása.
Az értékelés alapja:
- a számítógépes környezet elemeinek ismerete,
- a számítógép perifériás egységeinek és a tanult informatikai alapfogalmak ismerete,
- az egyszerű számítógépes programok használata segítséggel,
- az alkalmazott készségfejlesztő és oktató programokkal való tevékenység,
- képes-e a megismert oktatóprogramokkal a program kívánalmai szerint tevékenykedni.
A szakasz végére elvárható követelmények
- A tanulónak legyén ismerete a számítástechnika múltjáról, a jövőben betöltött szerepéről.
- Ismerje fel a számítógép perifériális egységeit, ismerje fel alapvető funkcióit.
- Legyen tájékozott a kalkulátorral való számolásban.
- Legyenek elemi gyakorlati tapasztalatai az algoritmusok leírási lehetőségeiről.
- Ismerje fel egy-egy algoritmus jelölését.
- Legyen képes tanári segítséggel algoritmusok megjelenítésére játékos számítógépes környezetben.
- Legyen képes a legfontosabb könyvtárban található dokumentumfajták megnevezésére, megkülönböztetésére.
- Legyen képes információk keresésére lexikonokból, gyermekenciklopédiákból.
- Legyen képes funkcióhoz kapcsoltan néhány egyszerű parancs bevitelére.
- Tudjon kész programba adatokat beírni, eredményeket értelmezni.
- Legyen képes tanári segítséggel értelmezni egyszerű ismétlődéseket, elágazásokat tartalmazó algoritmusokat.
- Tudjon segítséggel készségfejlesztő és oktató programokat futtatni.
- Ismerje a lakóhelyi (vagy legközelebbi) közkönyvtárat.
- Használjon a tanuláshoz többféle könyvtári dokumentumot.
- Legyen képes segítséggel a könyvtárban adott témában keresni, betűrendes katalógust használni.
MEGSZILÁRDÍTÓ SZAKASZ
(9-10. évfolyam)
Célok
- Az információs kultúra alapjainak tevékenységcentrikus, gyakorlatorientált megismerésével a tanulók hozzásegítése a munkájukhoz, az életvitelük alakításához szükséges információk korszerű, gyors megszerzéséhez, feldolgozásához és alkalmazásához.
Feladatok
- Az informatikai eszközök szerepének, fontosságának tudatosítása az élet különböző területein.
- Az informatika azon eszközeinek, fogalmainak és módszereinek megismertetése, amelyek lehetővé teszik informatikai személetük kialakulását, késztetik az informatika alkalmazására.
- Az önálló számítástechnikai produktum (pl. rajz, levél, névjegy stb.) létrehozásának élménye.
- Az alkotás élményének biztosítása.
- Az esztétikai érzék fejlesztése.
Fejlesztési feladatok, tevékenység, tanulásszervezés
- Adott informatikai eszközök tudatos használata.
- A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás a legszükségesebb perifériák használatával.
- Rajzos-szöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Kézi szöveg feldolgozása.
- Szöveg, rajz, zene, fénykép, animáció szerkesztése.
- Adatok csoportosítása, értelmezése, táblázatba rendezése.
- Egyszerű problémák megoldása önállóan.
- Egyszerűbb algoritmusok használata.
- Ismert adatokból eredmény meghatározása.
- Táblázatok, diagramok megismerése, adatok rendezése.
- Hatékony, céltudatos információszerzés az internetről.
- Csoportos kommunikációs eszközök segítségével információ küldése és fogadása.
- Internetes portálok, szöveges és képi információforrások használata.
- Tanulmányi feladatokhoz kereső kérdések megfogalmazása.
- Információk keresése a helyi adatbázisban.
- Médiumok megkülönböztetése, irányított feldolgozása.
- Dokumentumválasztás.
- Bibliográfia készítése.
- Saját mágneslemez készítése.
- Adatgyűjtés - játék az adatokkal, csoportosítás, rendezés, összehasonlítás, elemzés.
- Szakkatalógus böngészése.
- Információs játékok.
- „Szörfözés” a hálón.
- Saját hivatalos irat (pl. önéletrajz, pályázat) készítése.
Tantárgyi tartalmak, témakörök
| Témakör | Tartalom |
| Számítástechnika |
| Algoritmusok | Algoritmus kódolása programnyelvre, utasítások gyakorlása, programfuttatás, hiba, hibaüzenet, hibajavítás. |
| Dokumentumkészítés | Ismerkedés alapvető dokumentumformákkal, szoftverekkel. Ikonok használata, egyszerű szöveg- és rajzkészítés. |
| Adatkezelés | Az iskolai élet adatai: saját gyűjtésű adatok számítógépes adatállományának elkészítése. Az adatkezelés etikai szabályai. |
| Táblázatkezelés | Kész táblázat gépbe vitele. Adatmódosítás a táblázatban. |
| Számítógéppel segített problémamegoldás | Paraméterek változtatása, a programmódosítás lépései, hatása: matematikához, fizikához kapcsolódó paraméterek közötti kapcsolatok. |
| Számítógépes hálózat | A számítógépes hálózat funkciója, információszerzés egyszerű keresőprogrammal. |
| Könyvtárhasználati ismeretek |
| Dokumentumismeret | Ismerkedés a könyvtári nyilvántartás számítógépes adatbázisaival. Keresés kijelölt feladatra, dokumentum választása adott tantárgyi feladathoz. Az osztály életével kapcsolatos dokumentumok létrehozása, nyers szöveg formázása: önéletrajz, rövid hivatalos levél elkészítése, nyomtatása. |
| Általános könyvtárhasználati ismeretek | Különböző könyvtártípusok: iskolai, szak- és közkönyvtárak. Az önálló könyvtári ismeretszerzés főbb lépései. A megszerzett könyvtári ismeretek rendszerezése az aktuális érdeklődéshez igazodva. |
A tantárgy kiemelt habilitációs/rehabilitációs célú feladatai
- Érzékszervi megismerések.
- Térbeli és időbeli tájékozódás.
- A figyelem, az emlékezet, az akarat, az alkotó képzelet fejlesztése.
- A gyors, pontos, koordinált mozgásos reagálóképesség.
- Felismerő, rendszerező képesség, szerialitás fejlesztése.
- Analízis, szintézis.
- Algoritmikus, problémamegoldó gondolkodás.
A tanulók értékelésének elvei
- Az értékelés kifejezi a tanuló az önmagához mért fejlődését, differenciált, személyre szóló, a tanuló fejlettségéhez, állapotához igazított.
- Az értékelés alapja nem csupán az adott helyzetnek való megfelelés, hanem a tantárgyi specifikumoknak megfelelő - már begyakorolt - tanulási és munkaszokások alkalmazása.
- Az értékelés alapja:
= az informatikai eszközök szerepének, fontosságának megértése,
= az operációs rendszer segítséggel történő kezelése,
= munkálkodás a számítógéppel a képességeinek és korosztályának megfelelő feladatok során,
= az alapvető algoritmusok végrehajtása,
= dokumentumformák és rajzi dokumentumformák ismerete,
= az esztétikus külalak kialakításának igénye.
A szakasz végére elvárható követelmények
- A tanuló legyen képes rövid programokat önállóan futtatni, elakadásnál konkrét segítséget kérni.
- Értékelje a szövegszerkesztő program előnyeit.
- Tudjon néhány soros dokumentumot beírni a számítógépbe, és tegyen lépéseket a szerkesztőműveletek megismerésére, egyszerű rajz készítésére.
- Legyen képes rákérdezni az adatbázis megfelelő adataira.
- Tudjon egyszerű adatokkal adatállományt létrehozni.
- Ismerjen fel a táblázatban elhelyezett adatokat.
- Ismerje az adatkezelés etikai szabályait.
- Alakuljon ki jártasság a problémamegoldásban, a tapasztalaton alapuló vizsgálatok végzésében.
- Érzékelje a paraméterek módosító hatásait, megfigyeléseit legyen képes megfogalmazni.
- Tudjon a számítógépes hálózatból információt lekérni, rövid elektronikus üzenetet küldeni.
- Ismerje a hálózati viselkedés szabályait.
- Érzékelje a szerkesztőprogramok gyakorlati hasznosságát.
- Ismerje és tudja használni az iskolai és a lakóhelyi könyvtárat.
- Biztosan tájékozódjon az iskolai, a lakóhelyi könyvtárban, ismerje állományait, használja egyéb szolgáltatásait.
- Tudja segítséggel kiválasztani feladatmegoldásához, az érdeklődéséhez megfelelő információhordozót.
- A szerzett információkat használja fel tanulmányaiban, önművelésében.
KÖRNYEZETISMERET
Óraszámok
| Szakaszok - évfolyamok |
| Bevezető szakasz | Kezdő szakasz |
| 1. | 2. | 3. | 4. |
| Heti óraszám | 1,5 | 1,5 | 2 | 2 |
| Éves óraszám | 55,5 | 55,5 | 74 | 74 |
Témakörök ütemezése
| Bevezető szakasz (1-2. évf.) | Kezdő szakasz (3-4. évf.) |
| 1. | 2. | 3. | 4. |
| Megismerési módszerek alapozása | x | x | x | x |
| Tájékozódás az élő és élettelen természetről | x | x | x | x |
| Tájékozódási alapismeretek | x | x | x | x |
| Testünk és egészségünk | x | x | x | x |
Célok
- Az élővilág és környezete kapcsolatainak, egymásra utaltságának tudatosításával a korszerű, elemi természettudományos műveltség alapozása.
- A természet megszerettetése, kincseinek megóvása, az élő és élettelen környezet iránti érzékenység és felelősség kialakítása során a környezetvédő magatartásra nevelés.
Feladatok
- Alapozza meg a természethez, a közösséghez, a szülőföldhöz, a hazához tartozás örömét és az ehhez kapcsolódó felelősségérzetet.
- Keltse fel a tanulók érdeklődését közvetlen és tágabb környezetük tárgyai, jelenségei iránt. Motiváljon a gyermeki kíváncsiságra, a tapasztalatszerzésre, az együttműködésre környezete megismerésében.
- Ismertesse meg elemi szinten az élőlények sajátosságait, a közvetlen természeti környezet változásait, jelenségeit.
- Segítse a tanulók tér- és időbeli tájékozódóképességének fejlődését.
- Mutassa be az élő és élettelen természet szépségét, sokszínűségét és érzékeltesse a körülöttünk lévő természet egységét.
- Ismertesse meg a természet megfigyelésére alkalmas - életkoruknak megfelelő - módszereket.
- Fedeztesse fel a tanulóval, hogy ő maga is a természet része.
- Alakítsa ki az igényt a lakóhely közelében, majd a távolabbi környezetben előforduló élőlények jellemzőinek megfigyeléséhez.
- Sajátíttassa el a biztonságos közlekedés alapszabályait.
A tanulók értékelésének szempontjai
A megismerési módszerek alkalmazása
- Érzékelhető tulajdonságok felismerése, megnevezése, elemi kapcsolatok felismerése.
Térben, időben való tájékozódás
- A kötetlen térben történő tájékozódás biztonsága, pontossága, a térbeli változás érzékelése.
- Az idővel kapcsolatos elemi fogalmak ismerete, a ciklikusság, a periodikusság felismerése (hetek, napszakok, hónapok...).
- Az időbeli változás észlelése, megfogalmazása segítséggel.
Gondolkodási műveletek
- Összehasonlítás, viszonyítás, rendezés, csoportosítás, becslés, mérés - fogalmak használata a tanultak szerint.
- Személyiségfejlődés, önismeret, lakóhelyismeret: tájékozottság a családról, a lakóhelyről - egyszerű jellemzők megfogalmazása,
- Önmaga külső jegyeinek ismerete, tulajdonságok felsorolása, alapvető viselkedési formák elsajátítása, fejlettségnek megfelelő alkalmazása.
- A begyakorolt szokások, tanulási szokásrendek működési szintje.
- A tartós figyelem, az emlékezet, a feladattudat, az együttműködés egyénhez mért fejlődése.
A tantárgy kiemelt habilitációs/rehabilitációs célú feladatai
- Tanulási, viselkedési, megismerési szokások, szokásrendszerek kialakítása.
- A kíváncsiság és az érdeklődés felkeltése, a figyelem, az emlékezet fejlesztése.
- A kommunikáció fejlesztése, kérdésfeltevés, kérdések megfogalmazása.
- A térérzet alakítása, megerősítése, viszonyszavak pontos használata, az idő múlásának érzékelése, felfogása.
- Változás pontos észlelése, értelmezése időben, térben.
- A gondolkodási funkciók, a gondolkodási műveletek fejlesztése.
- A feladat értelmezése, megoldása, irányított ismeretszerzés, feladattartás.
BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évfolyam)
Tantárgyi tartalmak, témakörök
| Témakör | Tartalom |
| Megismerési módszerek alapozása | A közvetlen környezet tárgyainak, jelenségeinek megfigyelése, megnevezése. Néhány jellemző tulajdonság felfedezése. Elemi szintű összehasonlítások. Egyszerű változások felfedezése a természetben. Csoportosítás feltűnő tulajdonságok alapján tanári segítséggel. Fokozatos önállósodás az összehasonlítási, csoportosítási feladatok végzésében. A tárgyak jól érzékelhető tulajdonságainak becslése, mérése: nagyobb-kisebb, hosszabb-rövidebb, nehezebb-könnyebb, hidegebb-melegebb, sima-érdes. |
| Az élettelen természet vizsgálata | Tárgyak csoportosítása fizikai jellemzők alapján (szín, nagyság, anyag, hőmérséklet). A napszakok, az évszakok, az időjárás változásának megfigyelése. Az évszakok változásának nyomon követése. A legfontosabb csapadékformák felismerése. A napi időjárás nyomon követése tapasztalati szinten. |
| Az élő természet vizsgálata | A közvetlen környezet növényeinek és állatainak megfigyelése. A fa részei. A lombos fa évszakonkénti változásai. Az állatok csoportosítása: kültakaró, mozgás, táplálék, testfelépítés szerint. A tanuló kapcsolata a közvetlen közelében élő növényekkel és állatokkal. A környezet jellemző növényeinek, fák (akác, vadgesztenye, almafa), a kert virágainak (petúnia, muskátli), a zöldségeskert növényeinek (paradicsom, hagyma, retek) felismerése és megnevezése. A főbb növényi részek. Fű, fa, bokor, virágos növények megkülönböztetése. A növények ehető részei. A gyümölcsök vizsgálata: alma, szilva. A környezet állatainak megfigyelése. Néhány emlős (kutya, macska), madár (veréb), hal és rovar megismerése. Csoportosításuk: testfelépítésük, hangjuk, kültakarójuk, élőhelyük, szaporodásuk, könnyen felfedezhető külső jegyeik alapján. Az ember szerepe a növények változásában, az állatok viselkedésében. |
| Tájékozódási alapismeretek | Egyszerű téri és időbeli relációk, irányok: jobb-bal. A közvetlen iskolai környezet. Közlekedés az iskola környékén és az otthonig. Legfontosabb közlekedési szabályok és magatartási formák. Lakóhelyünk (település) neve. Saját lakcím megismerése. Az időbeli tájékozódás fejlesztése: régen volt, most van, később lesz. A hét napjai. Leggyakoribb ünnepeink periodikus ismétlődése. Ünnepnap-hétköznap. A térbeli tájékozódás fejlesztése. Az iskola helyiségeinek alaposabb ismerete. A környék gyalogos közlekedésének bővülő megismerése. Az iskola címe. A tanárok és osztálytársak neve. Helyes viselkedés a társas kapcsolatokban (család, osztály), szeretet, barátság. |
| Testünk és egészségünk | Az emberi test fő részei. Az érzékszerveink és védelmük (szemüveg, hallókészülék). A tisztálkodás fő szabályai és eszközei. Elemi ismeretek egészségünk óvásával kapcsolatban. A helyes napirend szerepe az egészséges életmód kialakításában. A testmozgás szerepe a fejlődésben, az egészség megóvásában. Az öltözködés és táplálkozás elemi szabályai. Az iskolai környezet rendjének megteremtése, megóvása. A hulladék elhelyezése az iskolában és az utcán. |
Tantárgyspecifikus fejlesztési feladatok
- Percepciós készség, felismerő-, ráismerő-képesség, grafomotoros készség; elemzés képessége, a vizsgálódás képessége, megfigyelő-képesség, sorba rendezés, szóbeli kifejezőképesség, kommunikációs változások észrevételének képessége, téri tájékozódás, időbeli tájékozódás képessége.
- Gondolkodási képesség. Becslés, mérés képessége. Elemi szintű általánosítás képessége.
- Megismerési módszerek (tapasztalat, megfigyelés, csoportosítás) alkalmazásának képessége.
- A természettudományos ismeretszerzés képessége. Érdeklődés a természet iránt. Pozitív attitűd.
- Összehasonlítás, csoportosítás képessége. A szűkebb, majd tágabb környezetben való biztonságosabb eligazodás képessége.
- Folyamatos aktivitás, a cselekvésbe ágyazott megismerési tevékenység.
Tevékenységek
- Megfigyelés, vizsgálódás, tapasztalatszerzés.
- A tapasztalatok megfogalmazása szóban, kifejezése rajzban, alkotásban.
- Mérések, becslések, összehasonlítások.
- Szituációs játékok, helyzetgyakorlatok.
- Kiadványok, képes gyermeklexikonok, képek, filmek megtekintése, irányított elemzés, a képi információk értelmezése.
- Egyszerű következtetések megfogalmazása.
- Egyszerű feladatok megoldása, rajzok készítése.
- Gyakorlatok öltözködésre, a test tisztán tartására.
- Közlekedés gyalogosan.
A szakasz végére elvárható követelmények
- Alkalmazza a gyakorolt megismerési módszereket (tapasztalat, megfigyelés, csoportosítás).
- Tudja kifejezni tapasztalatait szóban és rajzban.
- Tudja az időjárás elemeinek, a napoknak, a napszakoknak és az évszakoknak a nevét.
- Ismerje a fő csapadékfajtákat.
- Értse az összehasonlítások során a tanár által használt kifejezéseket, relációkat.
- Használja a téri és idői relációkat jelentő legegyszerűbb kifejezéseket.
- Fokozatosan önállósodjon a gyalogos közlekedésben.
- Ismerje fel és nevezze meg a megfigyelt növényeket és állatokat. Tudja, hogy a növényeknek emberi táplálkozásra alkalmas részeik vannak, melyek az egészséges táplálkozásban fontos szerepet játszanak.
- Vegyen részt az életkorának megfelelő növényápolási és állatgazdálkodási munkákban.
- Fokozódó önállósággal válassza meg az évszaknak, az időjárásnak megfelelő öltözéket.
KEZDŐ SZAKASZ
(3-4. évfolyam)
Tantárgyi tartalmak, témakörök
| Témakör | Tartalom |
| Megismerési módszerek alapozása | Megfigyelések, összehasonlítások konkrét jegyek, tulajdonságok alapján. Mérések, becslések, az eredmények lejegyzése. Egyszerű összefüggések felismerése. Csoportosítások. Fontos és kevésbé lényeges tulajdonságok megkülönböztetése. Az érdeklődés fenntartása természeti környezetünk iránt. Az elsajátított ismeretszerzési módszerek önálló alkalmazása. Részvétel a tanári kísérletekben. A tanult fogalmak bővülő körének megjelenése a szóbeli beszámolókban. A szerzett tapasztalatok összegzése szóban és írott, rajzolt formában. Kérdések megfogalmazása a természet tárgyaival, élőlényeivel és jelenségeivel kapcsolatosan. Gyűjtőmunka, tablók készítése. Ismeretszerzés tanórán kívüli forrásokból: könyvtár, rádió, újságok. |
| Az élettelen természet vizsgálata | Az élő és élettelen megkülönböztetése. Néhány anyag tulajdonságainak felfedezése. Vizsgálat: becslés, mérés összehasonlítás. A víz előfordulása a természetben. A halmazállapotok felfedezése megfigyeléssel és a legegyszerűbb kísérleti eszközökkel. Az anyagok vizsgálata érzékszervi úton. A szilárd, folyékony, légnemű fogalma. A levegő az élet feltétele. A levegő tulajdonságai. A hő hatása. Az anyagok viselkedése a hő növekedésekor és csökkenésekor. Az anyagok keveredése, az oldódás megfigyelése. |
| Az élő természet vizsgálata | Legfontosabb termesztett növényeink felismerése, megnevezése. Az ember által felhasznált részeik. Lombos és tűlevelű fák megkülönböztetése. A cserjék megismerése. A cserje és a fa összehasonlítása. Különböző növényi társulások megfigyelése. Az erdő, a mező, a víz és a vízpart növényei. A növények évszakonkénti változása. Állatok csoportosítása élőhely szerint. Vadon élők: erdőben, mezőn, vízparton, vízben élők (emlősök, halak, madarak). Néhány háziállat felismerése, megnevezése, jellemző tulajdonságaik megnevezése. Az állatok szerepe az ember táplálkozásában. A lakóhely környékének jellemző növényei és állatai. Lágy szárú és fás szárú növények. Termesztett növények a lakóhely környékén. A mezőgazdaság ágazatai. Védett természeti értékek a környezetben. Életjelenségek: táplálkozás, légzés, növekedés, fejlődés, mozgás, a környezet változásainak érzékelése, szaporodás. A gyümölcs részei. Egy teljes virág részei. Az élővilág és környezetének egymásra utaltsága. Védett természeti értékek. |
| Tájékozódási alapismeretek | Időbeli tájékozódás bővítése: napi, heti, havi történések időrendbe állítása. Saját élettörténet, a születéstől máig. Az ünnepek periódusos ismétlődése. Téri tájékozódás: a lakás jellemző helyiségei, azok funkciói. A lakosságot kiszolgáló intézmények és üzletek a környéken. A lakóhely és környékének közlekedési eszközei. Rokonok neve, szerepe a családi munkamegosztásban. A tanulók környezetében élők munkájának megismerése. A lakóhely és környéke. A lakóhely közigazgatási, kulturális és egészségügyi intézményei. Felszíni formák, síkság, dombság, hegység. Felszíni vizek a lakóhelyen és környékén: patak, folyó, tó. Egyszerű alaprajzok, útvonalrajzok, térképvázlat. Fő világtájak. Tájékozódás világtájak szerint. Az iránytű. A nap járásának megfigyelése. |
| Testünk és egészségünk | A helyes táplálkozási szokások: változatosság, az ételek hőmérséklete, rendszeresség, étkezési rend. Az élvezeti szerek káros hatásai gyermekkorban. A fogmosás. Az érzékszervek védelme. Néhány gyermekkori fertőző betegség. Az orvos és a gyógyszerek szerepe a gyógyításban. Gyermekek, felnőttek, idősek a környezetünkben. Egymásra utaltság. Az ember fejlődésének szakaszai. Az egészséges életmód. A balesetek megelőzése a közlekedésben, az iskolai életben. A fertőző betegségek: terjedésük, megelőzésük. A levegő, a víz és a talaj lehetséges szennyező anyagai lakóhelyünkön. Mit tehet a gyermek környezete védelme érdekében? Környezetvédelmi napok, feladatok. |
Tantárgyspecifikus fejlesztési feladatok, tevékenységek és tanulási szokások
Tájékozódás a tudományos megismerésről
- Érdeklődés, motiváció felkeltése, inspiráció a kérdésfeltevésre.
- Egyszerű, játékos megfigyelések, összehasonlítások, csoportosítások, elképzelések, hiedelmek megfogalmazása.
- Egyszerű becslések, mérések.
- Jellemzők számbavétele, változás felismerése.
- Elemi képi és szöveges információk értelmezése irányítással, segítéssel; anyagok és halmazállapotok megkülönböztetése a hétköznapi élet példáival.
- Az élőlényekkel kapcsolatos fogalmak gazdagítása, csoportokba sorolás.
Tájékozódás az élettelen természetről
- Tájékozódás a térben - térérzet megerősítése, irányok, távolságok, hosszúságok, nagyságrendek becslése, mérése - meghatározása.
- Tapasztalatok, ismeretek gyűjtése a természet könnyen megfigyelhető és felfogható ciklusaival kapcsolatban.
- A mindennapok időviszonyai.
- A helyváltoztatás és az eltelt idő kapcsolata a saját történéseire, életterére vonatkoztatva.
- Állandóság és változás felfedezése irányítással, egyszerű példákkal.
- Elemi tájékozódás a közvetlen környezetben, a szűkebb lakótérben, lakóhelyen.
- Elemi ismeretek a földrajzi környezetből konkrét tapasztalatokból merítve.
Tájékozódás az életről
- Az élő és élettelen közötti különbség, az életjelenségekhez kötött életértelmezés elemi ismeretei.
- Az ember testrészei, érzékszervei - példák, könkrét tapasztalatok gyűjtésével.
- Törekvés az ember számára fontos egészségmegőrző szokások elsajátítására: egészséges táplálkozás, tisztálkodás, mozgás.
- Néhány könnyen felfogható példa a környezetnek az ember egészségére gyakorolt hatásaiból.
- Gyermek- és fertőző betegségek, orvosi ellátás a saját tapasztalatból, a történetek elemezése, tudatosítás.
A szakasz végére elvárható követelmények
- Tudjon csoportosítani adott szempontok alapján. Vegye észre, hogy a tulajdonságok egy része fontos, lényegi, míg mások kevésbé fontosak.
- Tudja, hogy a víz és a levegő elengedhetetlen feltétele az élőlények létezésének.
- Tapasztalja meg, hogy a halmazállapotok egymásba átalakulhatnak.
- Fedezze fel az időbeli sorrendiséget a napi, havi történésekkel kapcsolatosan. Tudja az évszakok, hónapok, napok, napszakok nevét.
- Tudja megkülönböztetni a tűlevelű és a lombos fát.
- Legyen képes felsorolni segítséggel az életjelenségeket és az élethez szükséges környezeti feltételeket.
- Sorolja fel kép vagy a valóság alapján a virág és a gyümölcs részeit.
- Vegyen részt növényápolásban és a környezetében lévő állatok gondozásában.
- Fedezze fel, hogy az évszakok változása periodikus változásokat okoz a növények életében.
- Tudja felismerni a különböző élőhelyek jellemző állatait.
- Ismerje fel a háziállatokat képen és lehetőség szerint a valóságban is.
- Tudja, hogy az ember gondoskodik az állatokról és az állatok táplálékot nyújtanak az embernek.
- Ismerje a helyes étkezési rendet és étkezési szokásokat.
- Tudja, hogy betegség esetén orvoshoz kell fordulnia.
- Használja tudatosan a szemétgyűjtőket.
- Tájékozódjon biztonsággal az iskola épületében és a lakásban.
- Ismerje az utat a lakástól az iskoláig.
- Ismerje környezetének legjellemzőbb felszíni formáit és vizeit.
- Használja a földrajzi neveket, ismerje a fő világtájak nevét.
TÖRTÉNELEM ÉS TÁRSADALOMISMERET
Óraszámok
| Szakaszok - évfolyamok |
| Alapozó szakasz | Fejlesztő szakasz | Megszilárdító szakasz |
| 5. | 6. | 7. | 8. | 9. | 10. |
| Heti óraszám | 1,5 | 1,5 | 2 | 2 | 2 | 2 |
| Éves óraszám | 55,5 | 55,5 | 74 | 74 | 74 | 74 |
Témakörök ütemezése
| Szakaszok - évfolyamok |
| Témakörök | Alapozó szakasz (5-6. évfolyam) | Fejlesztő szakasz (7-8. évfolyam) | Megszilárdító szakasz (9-10. évfolyam) |
| Környezetünk történelmi és társadalmi jellemzői | x | x | x |
| A múlt történelme és társadalmai | x | x |
| Korunk történelme és társadalma | x | x |
A témakörökhöz tartozó tartalmak tagolása
| Tartalmak | Alapozó szakasz | Fejlesztő szakasz | Megszilárdító szakasz |
| Környezetünk történelmi és társadalmi jellemzői Közvetlen környezetünk | x | x | x |
| A lakóhelytől a nagyvilágig | x | x | x |
| A múlt történelme és társadalmai | x |
| A múlt megismerése | x |
| Élet az őskorban | x |
| Élet az ókori keleten | x |
| Az ókori görögök | x |
| Az ókori rómaiak | x |
| A magyar történelem kezdetei | x |
| Élet a középkori Európában | x |
| Magyarország az Árpád-házi uralkodók idején | x |
| Magyarország az érett középkorban | x |
| A virágzó középkor Magyarországon | x |
| Az újkor kezdete Európában | x |
| Magyarország az újkor hajnalán | x |
| A polgári átalakulás kora | x |
| Polgárosodás Magyarországon | x |
| A kiegyezés kora | x |
| A késő újkor Európában | x |
| Az első világháború | x |
| A trianoni Magyarország | x |
| A jelenkor kezdete, két háború között | x |
| A második világháború. Hazánk a háborúban | x |
| Korunk történelme és társadalma | x | x |
| Hazánk Európában és a nagyvilágban | x |
| A globalizálódó világ | x |
| Hazánk, a Magyar Köztársaság | x |
| A kormányzati rendszer | x |
| Az állam feladatai | x |
| Gazdasági ismeretek | x |
Célok, feladatok
A tantárgy általános célkitűzése, hogy az 1-4. évfolyamon megalapozott társadalmi ismeretekre építve tárja a tanulók elé, valamint ismertesse meg velük a társadalomban élés múltbeli és jelenkori történéseit, lehetőségeit. Tudatosodjon a tanulókban, hogy a történelem tényei, eseményei, az ember megjelenésének kezdeteitől egymással összefüggésben, társadalmi keretek között mennek végbe, és a különböző társadalmak többféle szintű-minőségű társadalmi, emberi létezést biztosítanak.
A tanuló jusson szakszerű, reális történelmi ismeretekhez.
Alakuljon ki a tanuló attitűdje, viszonya önmagához, szűkebb és tágabb környezetéhez, a történelmi múlthoz. Segítse az oktatás az érzelmileg is megalapozott énazonosság-tudat, valamint a nemzeti és európai identitás kialakulását.
Járuljon hozzá a humán szocializációs, rehabilitációs folyamat eredményességéhez.
Biztosítsa azt a jelentörténet feldolgozásához nélkülözhetetlen szemléleti megerősítést, miszerint a megelőző korok, társadalmak történéseiből következő változások, azok továbbvitele a történelmi hagyományok megbecsülése mellett minden nemzedéknek feladata. Ennek tudatosodása segíti a jelen ellentmondásos folyamataiban való eligazodást is.
A fentiek szellemében a 9-10. évfolyamon tanított jelenismeret-állampolgári ismeretek felkészíti a tanulókat a demokratikus közéletben való tudatos részvételre, hozzásegíti őket ahhoz, hogy elfogadják a jogilag szabályozott demokratikus viszonyok alapelveit és értékeit.
A tantárgy kiemelt habilitációs/rehabilitációs célú feladatai az alapozó szakaszban
- Ismeretszerzés segítése személyes beszélgetéssel, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyelésével, hallott és olvasott elbeszélő szövegekkel, filmekkel, tömegkommunikációs eszközökkel.
- Az emberi magatartásformák és élethelyzetek megfigyelésének, az információgyűjtés technikájának fejlesztése adott témához az iskolai vagy más könyvtárban.
- Kérdések önálló megfogalmazásának fejlesztése a tárgyalt témával kapcsolatban, a mesehősök és a történelmi szereplők megkülönböztetése, híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése.
- A cselekvés és annak következménye közötti kapcsolat felismerésének gyakorlása szituációs játékokban való aktív részvétellel.
- Tapasztalatok szerzése: a valós, a lehetséges és a lehetetlen megítélése (pl. helyszín, idő, szereplők, események kapcsán).
- A tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetésére nevelés.
- Saját vélemény érthető megfogalmazásának erősítése mások véleményének meghallgatásával.
- Szóbeli beszámolóképesség fejlesztése a saját tapasztalatokról, gyűjtőmunkával szerzett ismeretekről.
- Rajzolási képesség fejlesztése történelmi vagy társadalmi témáról.
- Térbeli és időbeli tájékozódás fejlesztése, aktív és passzív szókincs bővítése.
- Ismeretszerzés technikájának fejlesztése a lakóhely hagyományai, múltja, értékei, a magyar állam és a magyar nép történelmének fontosabb fordulópontjain keresztül.
A tantárgy kiemelt habilitációs/rehabilitációs célú feladatai a fejlesztő szakaszban
- Információ gyűjtésének szélesítése adott témához kapcsolódóan az iskolai vagy más könyvtárban, médiatárban, múzeumokban.
- A tanultak alkalmazása új feladathelyzetben.
- A lényegkiemelés fejlesztése írott és hallott szövegekből, adott szempont szerint.
- A fikció megkülönböztetése az igaz történettől.
- Önálló vélemény megfogalmazásának tanulása, érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására.
- Mások véleményének türelmes meghallgatása és figyelembevétele.
- Események, történetek elbeszélésének fejlesztése emlékezetből élőszóban.
- Az íráskészség fejlesztése fogalmazás készítésével adott történelmi-társadalmi témáról.
- A kreativitás fejlesztése. A megjegyzés, felidézés technikáinak kimunkálása, rajzos ábrák készítése.
- Térben-időben való tájékozódás fejlesztése időmeghatározással, más ismert jelenségre, eseményre való utalással (pl. a honfoglalás után, Mátyás uralkodása idején); az idő ábrázolásával (pl. időszalag készítése); a térkép legfontosabb elemeinek felismerésével: vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések.
- Ismeretszerzés technikáinak továbbfejlesztése.
A tantárgy kiemelt habilitációs/rehabilitációs célú feladatai a megszilárdító szakaszban
- Ismeretszerzés technikáinak fejlesztése különböző írásos forrásokból, információk gyűjtése az interneten.
- A legfontosabb történelmi, társadalomtudományi kézikönyvek, lexikonok ismeretének és használatának megszilárdítása.
- A kritikai gondolkodás fejlesztése többféleképpen értelmezhető szöveg jelentésrétegeinek feltárásával, különféle társadalmi-történelmi jelenségek összehasonlításával.
- Történelmi szereplők, társadalmi csoportok, intézmények viselkedésének elemzése.
- Feltevések megfogalmazása, összefüggések felismerésének fejlesztése az egyének, csoportok és intézmények viselkedésének mozgatórugóiról.
- Társadalmi, történelmi eseményekről, jelenségekről és személyekről szóló önálló vélemény megfogalmazási képességének erősítése.
- Különféle értékrendek összehasonlítása, a saját értékek tisztázása.
- A megismert jelenségek rendezése: okok és okozatok, hasonlóságok és különbözőségek, szándékok és következmények szerint.
- A kommunikációs képesség fejlesztése, a tanultak gyakorlása, automatizálása az alábbi tevékenységekkel: a vita során véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése mások véleményének figyelembevételével. A különböző információforrások elemzéséből levont következtetések, illetve különféle társadalmi-történelmi összefüggések szóbeli kifejtése.
- Történelmi, társadalmi témák vizuális ábrázolása. Önállóan gyűjtött képekből tabló készítése.
- Térben-időben való tájékozódás fejlesztése, szókincsbővítés a történelmi korszakok, periódusok nevének használatával a történelmi idő tagolására, események, jelenségek, személyek stb. időrendbe állításával, a történelmi tér változásainak leolvasásával különböző térképekről.
- Ismeretszerzés elsajátított technikáinak gyakorlása.
- Elemzés, összefüggéslátás, ok-okozat feltárása.
A tanulók értékelésének elvei
- Folyamatos ellenőrzés, értékelés, egyéni szükséglethez igazodó segítségnyújtás jellemezze a tanítás-tanulás folyamatát.
- Az ellenőrzés és értékelés legyen sokszínű, sokirányú, következetes.
- Az értékelés legyen a tanulók számára is informatív jellegű, biztosítsa a további motiváltságot, a személyiség fejlődését.
- Az értékelés megerősítő szereppel bírjon, pozitívumokra épülő legyen.
- A kiinduló diagnosztizáló értékelést kövesse egész évben a folyamatos formatív értékelés.
- Az értékelés alapja mindig az önmagához mért fejlődés legyen, vegye figyelembe az ismeretelsajátítási folyamatban tanúsított aktív részvételt.
- A tanuló egyéni képességeihez, fejlettségéhez, tudásához igazodó egyénre szabott számonkérésen alapuljon.
- A differenciált értékelés kapjon hangsúlyt minden szakaszban.
- Vegye figyelembe a tanuló kritikai gondolkodásának, kommunikációs készségének, időbeli, térbeli tájékozódásának fejlődését.
ALAPOZÓ SZAKASZ
(5-6. évfolyam)
| Témakör | Tartalom |
| Közvetlen környezetünk | A családi közösség. Helyem a családban, saját élettörténet, a család múltja, története, generációk. A családfa. Az iskolai közösség. Az iskola múltja, története. |
| A lakóhelytől a nagyvilágig | A lakóhely ismerete. A lakóhely településformája, természeti szépségei, gazdasági értékei. Kulturális értékek, hagyományok ápolása. Népművészeti, történelmi emlékek, emlékhelyek. |
| A múlt megismerése | A múlt megismerésének forrásai: tárgyi és írásos emlékek, történelmi gyűjtemények, a múzeumok. A régészek munkája. Az időszámítás - Történetek Jézus életéről. A keresztény időszámítás. |
| Élet az őskorban | Az ember megjelenése a Földön, az ősember nyomában. A gyűjtögető, halászó, vadászó ősember életmódja. Küzdelem a természettel, a tűz szerepe az ősember életében. A földművelő és állattenyésztő ősember életmódja. Az első mesterségek és a csere kialakulása. |
| Élet az ókori keleten | Egy földműves házánál a Nílus partján. Vendégségben a fáraónál. Az egyiptomi iskolában. Történetek Mezopotámiából, Kínából, Indiából. Az emberi összefogás, tudományok és művészetek születése. |
| Az ókori görögök | Történetek a görög mondavilágból. Olimpiai játékok. Az athéni iskolában. A városállamok: Athén és Spárta. Mesterek és művészek. |
| Az ókori rómaiak | Mondák Róma alapításáról. A rabszolgapiacon: szabadok és rabszolgák. Történetek a római császárokról. Róma, az ókori nagyváros. A római iskolában. Rómaiak hazánk területén, megmaradt emlékek a római korból. |
| A magyar történelem kezdetei | A magyarság születése - a magyarok eredete, mondák és valóság. Vándorlás a pusztákon, az ősmagyarok életmódja. Harcoló őseink. Letelepedés, honfoglalás, 895. |
| Élet a középkori Európában | Élet a középkori falvakban. Önellátó gazdálkodás. Jobbágyság és szolgáltatások. A középkori városok. Céhmesterek és kereskedők. Lovagi élet a középkori várakban. Történetek az egyház szerepéről. A kolostori élet. |
| Magyarország az Árpád-házi uralkodók idején | A kalandozások kora. Géza és I. István. István koronázása, az államalapítás - 1000-1001. I. (Szent) László és Könyves Kálmán - törvények születnek. II. András - a királyi hatalom gyengülése. A tatárjárás, a muhi csata. IV. Béla, a második honalapító. Az Árpád-kor műveltsége és művészete. Az Árpád-ház kihalása. |
| A virágzó középkor Magyarországon | Az Anjouk kora - Károly Róbert gazdasági intézkedései. Nagy Lajos birodalma. Zsigmond király. A parasztok elégedetlensége - felkelés Erdélyben. A hazánkat veszélyeztető külső támadások. Hunyadi János a török ellen. Nándorfehérvár, 1456. Hunyadi Mátyás. Kultúra és művelődés Mátyás udvarában. Dózsa György a parasztok vezére, 1514. A mohácsi vész, 1526. Buda török kézen, 1541. Az ország három részre szakadása. |
| Az újkor kezdete Európában | Nagy földrajzi felfedezések, 1492. Felfedezők és hódítók, leigázott népek. Történetek a kor emberének gondolkodásáról - reformáció, ellenreformáció. |
| Magyarország az újkor hajnalán | Élet a török hódoltságban, a királyi Magyarországon és a független Erdélyben. A végvárak dicsősége, élet a végeken. Nagy várvédők, kiemelkedő személyiségek. Függetlenségi harcok. „Istennel a hazáért és a szabadságért” - II. Rákóczi Ferenc szabadságharca 1703-11. A szatmári béke és következménye. |
Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés
- A tanuló környezetére vonatkozó közvetlen megfigyelések, tapasztalatok gyűjtése, beszámolás a megfigyelési szempontok alapján.
- Közvetett ismerethordozók - képanyagok, fényképek gyűjtése, válogató, összehasonlító, rendező tevékenységek.
- Történetek, mondák olvasása, dramatizálása.
- Történelmi szituációk eljátszása, megjelenítése.
- Egyszerű korabeli írásos források (legendák, krónikák) olvasása, kérdések megfogalmazása. Történetek mesélése. Rajzos illusztrációk készítése. Rajzos történeti napló összeállítása.
- Múzeumok, gyűjtemények látogatása, rajzos, 1-2 mondatos beszámoló készítése. Kiállítási anyagok - rajzok, makettek, képanyagok - összeállítása az egyes korok jellegzetes ruházataiból, használati eszközeiből. Jellemzések, példák felsorolása. Tananyag, tananyagrészlet elmondása kérdések segítségével.
- Tapasztalatszerzés bővítése, képi információk gyűjtése adott témáról, válogató, összehasonlító, rendszerező tevékenység, tablók, képes időszalagok készítése.
- Manipuláció képes időszalagon képekkel.
A szakasz végére elvárható követelmények
- A tanuló legyen tájékozott saját életeseményei alapján a múlt jelen jövő relációs rendszerben.
- Ismerje saját helyét, szerepét a családjában.
- Mutassa be az iskolai közösséget közvetlen tapasztalatszerzés, saját élmény alapján.
- Meséljen családja és iskolája múltjából érdekes történeteket.
- Ismerje lakóhelyének településformáját, természeti szépségeit, gazdasági értékeit. Legyen képes ezek rövid szöveges bemutatására.
- Tudjon biztonságosan tájékozódni és közlekedni lakóhelyén.
- Ismerje és használja a lakóhely művészeti és kulturális szolgáltatásait.
- Tudjon különbséget tenni a történelem különböző megismerési forrásai között.
- Legyenek elemi összehasonlító fogalmai a távoli korban és a ma élő emberek életmódjáról.
- Ismerje fel a tanult korokat - ruházatot, használati tárgyakat, jellegzetes épületeket - képről.
- Legyen képes beszélni Jézus születéséről, a kereszténység kialakulásáról.
- Értékelje a Biblia jelentőségét, tudjon elmondani bibliai történetet.
- Mondja el önállóan a megismert mondák, legendák, történetek tartalmát.
- Tudjon különbséget tenni a történetek mesei és valóságos eseményei között.
- Legyen képes segítséggel rajzos beszámolókat készíteni.
- Ismerjen fel és nevezzen meg hazánk őskori és ókori emlékeiből legalább kettőt képről, filmről.
- Tudja leolvasni, megmutatni a képes történelmi atlaszban a tanultakkal összefüggő történelmi helyeket.
- Olvassa le és mutassa meg vándorló őseink állomáshelyeit.
- Ismerje a letelepedés, a honfoglalás évszámát, valamint fontosabb emlékhelyeit.
- Tudjon érzelmileg azonosulni a honfoglalással, a magyarság életében betöltött szerepével.
- Tudja megnevezni a tanult korok uralkodóit, beszéljen tetteikről.
- Legyen képes tanári rávezetéssel ok-okozati összefüggések felismerésére, következtessen a tanulságokra.
- Legyen képes példákkal illusztrálni az ország fennmaradásának, a magyarság megmaradásának küzdelmeit.
- Legyen képes ismereteit bővíteni forrásanyagok felhasználásával, olvasson rövid részleteket a tananyaghoz kapcsolódóan.
- Tudja a tanult évszámokat az időszalagon elhelyezni, az események helyszíneit a térképen megmutatni.
- Mondjon példákat a történelmi események művészeti megjelenítésére.
FEJLESZTŐ SZAKASZ
(7-8. évfolyam)
| Témakör | Tartalom |
| A lakóhelytől a nagyvilágig | A lakóhely társadalma. Jellegzetes társadalmi csoportok a lakóhelyen. A helyi közösségek tevékenysége a lakóhely életében, részvételi lehetőségek. A helyi ügyintézés színterei a lakóhelyen. Intézmények, szolgáltatások - családsegítő szolgálat, munkaügyi szolgálat, polgármesteri hivatal. Az ügyintézés folyamatai. |
| A polgári átalakulás kora | Találmányok és feltalálók. Az ipari forradalom és hatása a társadalomra és a gazdaságra. Történetek a nagy francia forradalomról, Napóleonról. |
| Polgárosodás Magyarországon | Hazánk a Habsburg Birodalom részeként. A soknemzetiségű ország. Mária Terézia és II. József uralkodásának hatása a gazdasági életre. A reformkor politika irányítói - Széchenyi, Kossuth a társadalom átalakításáért. A reformkori országgyűlések. Nemzeti kultúrának kibontakozása, jeles személyiségek. 1848. március. 15. A forradalom eseményei. Nemzetiségi törekvések kibontakozása, polgári törvények. A szabadságharc legfontosabb eseményei, eredményei. |
| A kiegyezés kora | Programok és intézkedések a szabadságharc bukása után. A kiegyezés. Gazdasági felzárkózás. Budapest - a világváros születése. A millennium. „Boldog békeidők.” |
| A késő újkor Európában. Az első világháború | Versenyben a világ felosztásáért. Az első világháború. 1914-18. Frontvonalak - villámháború, állóháború, a hátország. Forradalom, hatalmi átrendeződés Oroszországban. Győztesek és vesztesek. |
| A trianoni Magyarország | A trianoni békeszerződés és következményei. Élet a Horthy-Magyarországon. Társadalmi, politikai megmozdulások. Az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság - helytörténeti vonatkozások. |
| A jelenkor kezdete, két háború között | A nagy gazdasági világválság Európában - túltermelés, következmények. Háborús készülődés - Németország világuralmi tervei. |
| A második világháború. Hazánk a háborúban | A II. világháború eseménytörténete 1939-45. - a fordulópontok. A háború befejezése, a párizsi béke. Hazánk a háborúban, a német megszállás, helytörténeti vonatkozások. |
| Korunk történelme | Földünk a második világháború után - a megosztott világ. A hidegháború, fegyverkezés, katonai, gazdasági szövetségek, kommunista diktatúrák. Hazánk a vesztes háború után. A pártállam kialakulása. Új kormányprogram - Nagy Imre. Forradalom és szabadságharc 1956. - helytörténeti vonatkozások. A Kádár-korszak. A pártállam összeomlása - vissza a demokráciához. A békés rendszerváltás - a Magyar Köztársaság létrejötte 1989. október 23. A demokratikus intézményrendszer kialakulása - az Antall-kormány megalakulása. |
Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés
- Írásos anyagok tanulmányozása, elemzése, célszerű válogatása.
- A helyi hírek, újságok figyelése, gyűjtés, rendszerezés, beszámoló.
- Különböző térképek használata. Feladatvégzés térképvázlatokkal.
- Fogalmi szemléltető eszközök - szókártyák, mondatkártyák használata, rendszerezése. Jellemzők, példák válogatása adott tananyaghoz.
- Történetek dramatizálása, rendezés, szereplés, tudatos szerepválasztással. Tananyag, tananyagrészletek önálló elmondása, kérdések megfogalmazása. Tematikus rajzok készítése.
- Időszalag, időtáblázatok használata.
- Szituációs játékok, dramatikus feldolgozások. Beszélgetések, vélemények megfogalmazása, ütköztetése, vita.
- Történelmi visszaemlékezések meghallgatása. Forrásanyagok keresése, felhasználása.
- A lakóhelyi információk gyűjtése, a gyűjtött anyag felhasználása beszámolókban, önálló feleletekben. Tananyagról vázlatkészítés.
- Történelmi témájú regényrészletek, filmek, dokumentumfilmek megtekintése, beszélgetés, érzések, vélemények megfogalmazása.
A szakasz végére elvárható követelmények
- Tudjon megnevezni a lakóhelyén működő helyi közösségeket, ismerje alapvető tevékenységeiket, mondjon gyakorlati példákat.
- Ismerje lakóhelyén a lakossági ügyintézés intézményeit, tudja hova, milyen ügyben lehet fordulni.
- Tudja kezelni a kiemelkedő személyiségekről gyűjtött életrajzi adatokat.
- Legyen képes szóban felvázolni rövid életrajzi portrét egy általa példaképnek tartott történelmi személyiségről.
- Ismerjen fel az egyes korok eseményei között történelmi összefüggéseket, készítsen azokról vázlatot.
- Ismerje a legjellegzetesebb reformkori személyiségek nézeteit, érveljen, vitázzon a megismert tények alapján.
- Tudjon összefüggéseket említeni a világ- és a magyar történelem eseményei között. Az ok-okozati összefüggések felismeréséből, a következtetésekből legyen képes elemi ítéletalkotásokra.
- Megadott szempontok alapján elemezze a társadalmi, gazdasági változásokat, konkrét példákkal mutasson rá a fejlődésre.
- Tudja a tanult történelmi évszámokat.
- Jártasság szintjén használja a képes történelmi atlaszt.
- Ismerje fel, hogy népünk számára milyen gazdasági, társadalmi veszteségeket jelentett a háborúkban való részvétel.
- Legyen képes a térképről önállóan leolvasni a háborús eseményeket, használja fel a térképet szóbeli feleletéhez.
- Utasítsa el a nemzeti, faji gyűlöletet.
- Legyen magatartásában megnyilvánuló magyar és európai azonosságtudata.
- Ismerjen néhány történelmi témájú irodalmi művet, filmet.
- Legyen képes tankönyvből önállóan felkészülni, könyvtárban forrásanyagot keresni, irodalmi ismeretei alapján illusztrációkat gyűjteni adott témához.
- Alkalmazza a tanulás során gyűjtött anyagot, a kortársak visszaemlékezéseit.
MEGSZILÁRDÍTÓ SZAKASZ
(9-10. évfolyam)
| Témakör | Tartalom |
| Korunk történelme | A rendszerváltás, a demokratikus viszonyok. |
| Hazánk Európában és a nagyvilágban | Hazánk az európai tájak rendszerében. Közép-európai elhelyezkedés. Hazánk kapcsolata a szomszédos országokkal. A határon túl élő magyarság. Magyar állampolgárok külföldön. Útlevél, vízum, nagykövetség. |
| A globalizálódó világ | A kettészakadt világ, népességrobbanás, világélelmezési válság, AIDS - a globalizáció problémái. Az ENSZ tevékenysége. Az európai biztonsági rendszer és intézményei. Az Európai Unió, az egységes pénznem, az euró. |
| Hazánk, a Magyar Köztársaság | A demokratikus állam, az államterület. Az alkotmány mint alaptörvény. A választási rendszer, a képviseleti demokrácia szervei - az országgyűlés, a helyi önkormányzat képviselőinek választása. A személyes részvétel lehetőségei a törvényhozásban - népszavazás, népi kezdeményezés. Állampolgárság - állampolgári jogok és kötelességek. Az élethez, az emberi méltósághoz, a személyes szabadsághoz való jog mint alapjogok. A gyermekek jogai. Gazdasági, szociális és kulturális jogok. |
| A kormányzati rendszer | Az országgyűlés, a törvényhozás. Kormány- és ellenzéki pártok. Miniszterelnök, minisztériumok, helyi önkormányzatok. Végrehajtás, ellenőrzés. |
| Az állam feladatai | A belső rend védelme. A rendőrség. A bűnüldözés, a közrend és a biztonság védelme. Közlekedés-rendészet, rendészeti szervek, a polgárőrség. A honvédelem. Külpolitikai, diplomáciai feladatok. Az igazságszolgáltatás. A bíróságok. Polgári és büntető eljárások. Az ügyészségek. A védelemhez és az ártatlansághoz való jog. Művelődésügy - a műveltség társadalmi szerepe. A közoktatás. Az iskolán kívüli művelődés. Az egészségügyi ellátás, a társadalombiztosítás, a szociálpolitika. |
| Gazdasági ismeretek | A háztartás. Családi munkamegosztás, családi szükségletek, a családi költségvetés. Megtakarítási lehetőségek. A vállalkozás. Fajtái, az alapítás feltételei. A sikeres vállalkozás kritériumai - nyereség, társadalmi hasznosság. A munka világa. A munkaviszony létesítésének szabályai. A munkaszerződés. Munkanélküliség munkaügyi szervezetek. Érdekvédelmi, érdekképviseleti szervezetek. A nemzetgazdaság. Termelés, fogyasztás, felhalmozás. A gazdaság főbb sarokpontjai egy-egy egyszerű példán keresztül: gazdasági növekedés, foglalkoztatottság, infláció, költségvetés, fizetési mérleg. Állami bevételek, az állami adók. A külgazdaság. Külkereskedelem, nemzetközi gazdasági szervezetek. |
Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés
- Újságok olvasása, televíziós, rádiós hírek hallgatása, ismeretszerzés a kapott információkból, beszámoló.
- Vázlat, ábra, rajz készítése tanári segítséggel.
- Statisztikai adatok gyűjtése; felhasználása, elemzés, következtetések levonása.
- Saját élményből gyakorlati tapasztalatgyűjtés.
- Történetek, események elbeszélése.
- Történelmi események okainak és következményeinek elemzése.
- Látogatás a helyi közigazgatási és szolgáltató intézményekben (polgármesteri hivatal, bíróság, családsegítő központ, utazási iroda).
- A helyi közélet eseményeinek követése.
- Szituációs játékok (ügyintézés, tárgyalás, vita, sajtókonferencia, riportkészítés, tudósítás).
- Kérdőívek, kérvények kitöltése.
- Részvétel osztály- vagy iskolai újság írásában. Hirdetések fogalmazása.
- Naplóvezetés.
A szakasz végére elvárható követelmények
- Legyenek elemi ismeretei a világot érintő nagy problémakörökről.
- Ismerje a külföldre utazás gyakorlati tudnivalóit.
- Tudjon egyszerű példákat mondani a demokratikus társadalmi részvétel tanult színtereiről.
- Értse, hogy az emberek az eseményeket, a változásokat különbözőképpen is érzékelhetik, értékelhetik.
- Legyen képes néhány mondatban véleménye mellett érvelni, mások érvelését figyelembe venni.
- Tudjon ismereteket meríteni különböző forrásokból.
- Tudjon egyszerű és képes információból származó ismeretet értelmezni, abból következtetéseket levonni.
- A tanult történelmi események kapcsán tudja megkülönböztetni a tényeket és az ehhez kapcsolódó véleményeket.
- Tudja egyszerű példával bemutatni a folyamatosság és a változások szerepét a társadalmi-történelmi folyamatokban.
- Tudjon egyszerű példát mondani az értékek őrzésére, a fejlődésre.
- Legyen képes konkrét események kapcsán a jelen és a múlt megkülönböztetésére.
- Használjon kronológiai táblázatokat.
- Tudja megnevezni Magyarország államformáját, állam- és kormányfőjét, legyen képes felsorolni néhány minisztert.
- Tudja, mit jelent a hatalommegosztás, tudjon példákat mondani a törvényhozás, a végrehajtás, az ellenőrzés megvalósulásának színtereiről.
- Ismerje az igazságszolgáltatás szerveit. Legyen tisztában az Alkotmánybíróság szerepével.
- Ismerje az alapvető állampolgári jogokat és kötelességeket.
- Legyenek konkrét ismeretei a közrend, a haza védelméről.
- Ismerje az alapvető gazdasági ágazatokat (mezőgazdaság, ipar, kereskedelem, szolgáltatás), értse a termelés és az életszínvonal közötti összefüggéseket.
- Tudjon példákat mondani a különböző vállalkozási formákról.
- Ismerje a munkába állás, a munkavállalás szabályait.
- Ismerje a munkanélkülivé válás esetén szükséges teendőket.
- Ismerje az adók fajtáit, tudja, hogy a szerzett jövedelem után adózni kell.
- Ismerje a munka világával kapcsolatos helyi intézményeket, tudja, hol lehet segítséget kérni.
- Tudjon családi költségvetést készíteni.
- Állampolgári ismeretei tükröződjenek a magatartásában.
TERMÉSZETISMERET
Tantárgyak és szakaszok
| Tantárgyak - szakaszok |
| Alapozó szakasz | Fejlesztő szakasz | Megszilárdító szakasz |
| 5. évfolyam | 6. évfolyam | 7. évfolyam | 8. évfolyam | 9. évfolyam | 10. évfolyam |
| Természetismeret (hon- és népismeret) | Természetismeret - Biológia, egészségtan Természetismeret - Fizika, kémia | Természetismeret - Biológia, egészségtan Természetismeret - Fizika, kémia (hon- és népismeret) |
ALAPOZÓ SZAKASZ
(5-6. évfolyam)
Óraszámok
| Szakaszok - évfolyamok |
| Alapozó szakasz |
| 5. | 6. |
| Heti óraszám | 2 | 2 |
| Éves óraszám | 74 | 74 |
Témakörök ütemezése
| Témakörök | Alapozó szakasz |
| 5. évfolyam | 6. évfolyam |
| Megismerési módszerek | x | x |
| Az élettelen természet anyagai, kölcsönhatások | x | x |
| Az élő természet - termesztett növények, tenyésztett állatok | x |
| A hazai tájak életközösségei | x |
| Természetföldrajzi környezetünk elemei: az időjárás, az éghajlat | x |
| Földrajzi ismeretek alapozása - tájékozódás a térképen | x |
Célok
- Természettudományosan megalapozott, a tanulók által is megfigyelhető, megvizsgálható, a különböző ismeretszerzési forrásokból megerősíthető tudás átadása a környezet tárgyairól, anyagairól, élőlényeiről, jelenségeiről, folyamatairól.
Feladatok
- Az életkornak, a fejlettségnek megfelelő és a sajátos nevelési igényekkel összhangban lévő megismerési módszerek megtanítása.
- A közvetlen környezetben végezhető - természettel kapcsolatos tevékenységek elsajátítása.
- A földrajzi ismeretek tanulásának megalapozása.
- A térképen való tájékozódás kialakulásának segítése.
- A szűkebb és tágabb környezet megismerése iránti igény kialakítása.
- A tanuló tájékozódási képességének (térben, időben és saját személyére vonatkozóan) fejlesztése.
- Az élő és élettelen természet kölcsönös egymásra hatásának, sokféleségének megismertetése.
- A környezetük szépségét érzékelni tudó, azért tudatosan tenni képes emberré nevelés.
- A haza iránti megbecsülés, szeretet, a közösséghez tartozás érzésének felkeltése.
Tantárgyspecifikus fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés
Tájékozódás a tudományos megismerésről
- Rendszeres megfigyelés, vizsgálódás, egyszerű becslés, mérés (önállóan, csoportban), a tapasztalatok megfogalmazása segítséggel, különféle információhordozók használata csoportmunkában - irányítás mellett.
Tájékozódás az élő és az élettelen természetről
- A használati tárgyak anyagainak felismerése, elődeink használati tárgyainak megismerése. Az anyagfogalom biztos használata.
- Egyszerű játékok, kísérletek a kölcsönhatásra (a hő, a fény terjedése), a mágnesességre; példák segítségével a hétköznapi folyamatokban tapasztalható energiafajták és energiahordozók megismerése.
- Az élővilág változásának bemutatása; az ember kultúrkörnyezetének értelmezése a növénytermesztésben, az állatok nevelésében.
- Konkrét példák az életközösségekre, az életközösségekben működő kapcsolatrendszer érzékeltetése.
Tájékozódás a közvetlen földrajzi környezetben
- Egyszerű megfigyeléseken, tapasztalatokon alapuló időjárás-megfigyelés, a változások értelmezése; alapvető mérések elvégzése, a folyamatokban megmutatkozó oksági kapcsolat felismerése - tanári irányítással; az időjárás és a halmazállapot-változás közötti kapcsolat felfedezése segítség mellett.
- Tapasztalatok gyűjtése a környezet felszíni formáiról.
- Ismeretek a térképi ábrázolásról, egyszerű tájékozódási gyakorlatok a térképen.
- Képi információk, rövid szemléletes leírások felhasználásával a földrajzi, domborzati, térképi elsődleges képzetek kialakítása.
Tantárgyi tartalmak, témakörök
| Témakör | Tartalom |
| Megismerési módszerek | A megismerési módszerek és eszközök. Részvétel a tanári kísérletekben, kísérletezés. Balesetek megelőzése - szabályok. Könyvek, lexikonok, tömegkommunikációs eszközök használata az ismeretszerzésben. Természettudományos alapfogalmak kiépítése, használata. A vizsgálóeszközök adekvát megválasztása, használata. A tapasztalatok lejegyzése. |
| Az élettelen természet anyagai, kölcsönhatások | Az anyag legfontosabb tulajdonságai szerinti csoportosítás. Az anyagok kölcsönható képessége: a hőhatás, a mechanikai hatás, a gravitáció. Az égés, a fényjelenségek értelmezése példákkal. Halmazállapot-változások kísérleti megfigyelése, összekapcsolása az időjárási jelenségekkel. Ismerkedés konkrét, hétköznapi folyamatokban az energiával, az energiahordozók jelentőségével a hétköznapokban. Elődeink által használt energiaforrások. Magyar tudósok, feltalálók munkássága. |
| Az élő természet - termesztett növények, tenyésztett állatok | Szántóföldi növények: a búza és a kukorica, egyéb gabonafélék. A zöldségeskert és a gyümölcsöskert növényei. Kártevők a zöldség- és a gyümölcsösben. Az állatok háziasításának története, fontossága. A legismertebb háziállatok és szerepük az ember életében: sertés, szarvasmarha, ló, baromfi. Jellemző testrészeik, kültakarójuk, táplálkozásuk, szaporodásuk, ivadékgondozásuk, mozgásuk. A haszonállatok tartásának, gondozásának módja a ház körül és a nagyüzemekben. Állatvédelem. |
| A hazai tájak életközösségei | A hazai mezők, rétek élővilága Jellegzetes növények: gyermekláncfű, csalán, kamilla. Jellegzetes állatok: fehér gólya, mezei nyúl, fürge gyík. Külső jegyeik, testfelépítésük, mozgásuk, szaporodásuk, alkalmazkodás a környezetben. Tápláléklánc felfedezése a mezők, rétek élővilágában. Emlős, madár, hüllő: csoportokba sorolás. A hazai erdők élővilága Jellemző növényei: tölgyfa, bükkfa, erdei fenyő, kökény, vadrózsa, hóvirág, ibolya, gyöngyvirág, gyógynövények. A gombák az erdő különleges élőlényei. Jellemző állatai: - madarak: széncinke, nagy fakopács, erdei fülesbagoly, - emlősök: szarvas, vaddisznó, vörös róka, erdei egér, - rovarok: erdei vöröshangya, szarvasbogár, - puhatestűek: éti csiga. Az évszakonkénti változások erdőinkben, a növények és állatok életritmusa. A megismert növények és állatok jellemzői. Az állatok testfelépítése, kültakarójuk, búvóhelyük, táplálkozásuk, szaporodásuk, ivadékgondozásuk. Az állatok és növények kölcsönös kapcsolata, egymásrautaltsága. Táplálékláncok az erdő életközösségében. Az ember felelőssége az erdők védelmében. Pusztító hatások. Az erdőgazdálkodás fő szabályai. Az erdőtüzek, a savas eső pusztító hatása. Hazai vizek, vízpartok élővilága Jellemző növényei: nád, gyékény, fűzfa. Jellemző állatai: szúnyog, ponty, folyami rák, kecskebéka, vízisikló, tőkésréce. Egyéb vízi, vízparti élőlények folyamatos megfigyelése. A növények és állatok hasznosítása az ember életében. Jellemző táplálékláncok. A növények és állatok testfelépítése, életmódja, szaporodása. A vizek és vízpartok élővilágának jellemzői, évszakonkénti változásai. Alkalmazkodásuk a környezethez. Az állatok: kétéltű, hüllő, hal, madár, ízeltlábú csoportba rendezése. |
| Természetföldrajzi környezetünk elemei: az időjárás, az éghajlat | Az időjárás folyamatos megfigyelése. Az időjárás elemei: szél, csapadék, hőmérséklet, napsütés. A tapasztalatok rögzítése. Az időjárás-jelentések értelmezése. A víz körforgása a természetben. Az éghajlat fogalma. |
| Földrajzi ismeretek alapozása - tájékozódás a térképen | A világtájak a valóságban és a térképen. Az iránytű használata. Alaprajz, térképvázlat, sík térkép, domború térkép. Domborzati viszonyokat jelölő színek és jelek a térképen. Vizek ábrázolása a térképen. A felszíni vizek fajtái. A vizek szennyezésének ártalmai és a vizek óvása. Hazánk térképének megismerése. |
A tantárgy kiemelt habilitációs/rehabilitációs célú feladatai
- A tartós figyelem és emlékezet fejlesztése, az érdeklődés, a kíváncsiság felkeltése és megtartása.
- A kifejezőképesség, az önálló megnyilatkozás, véleményformálás fejlesztése.
- A térbiztonság megerősítése a valóságos terepen és a térképi ábrázolásban, a szimbólumok használatával.
- A tér és az idő változásának felismerése, megfogalmazása, a természet folyamataiban a ciklikusság felfedezése, megfogalmazása.
- A gondolkodási műveletek fejlesztése, alkalmazása: rendezés, csoportosítás, következtetés, ok-okozat, kapcsolatrendszer felfedezése. Kifejezésük szóban, írásban és képi formában.
- Tanulási módszerek, szokások kialakulása az egyéni adottságoknak megfelelően, analógiák alkalmazása a feladatok megoldásában.
A tanulók értékelésének elvei
- Az értékelés alapja a tanulók önmagukhoz mért fejlődése. Az értékelés legfontosabb célja az ösztönzés. Ennek érdekében:
- Megismerési módszerek, tájékozódás: a tapasztalatgyűjtésben való aktivitás, pontosság, motiváltság. Vizsgáló eszközök használata, (irányítással, segítséggel) érzékenység, kíváncsiság a közvetlen környezet jelenségei, folyamatai és anyagai iránt.
- Tájékozottság térben és időben: a valóságról szerzett információk pontossága, az elemi környezeti - földrajzi jelenségek, folyamatok térbeli, időbeli rendjének felfedezése példákon át - irányítás mellett, tájékozottság a lakóhely környékén, a térkép és valóság kapcsolatának felismerése, gyakorlottság, a környezetben lezajló folyamatok időrendjének felismerésében (időjárás, életmód, termelő tevékenység, az élővilág változása).
- Gondolkodási műveletek, kommunikáció: csoportokba rendezés, összefüggések észrevétele, egyszerű következtetések, analógiák alkalmazása, a tanult fogalmak pontos használata, egyszerű információhordozók kezelése, használata, elemi tájékozottság a lakóhelyre, otthonra, hazája természeti adottságaiban.
A szakasz végére elvárható követelmények
- A tanuló tudja tapasztalatait szóban, írásban rögzíteni.
- Legyen tapasztalata a hő hatására bekövetkező változásokról.
- Ismerje a tanult és vizsgált anyagok jellemző tulajdonságait, tudja azokat felsorolni.
- Tudja, hogy tűz esetén hogyan kell segítséget kérni.
- Ismerje a termesztett növények, valamint a házi és ház körül élő állatok szerepét az ember életében.
- Tudja adott szempontok szerint jellemezni a tanult állatok testfelépítését, kültakaróját, életmódját, táplálkozását, szaporodását.
- Tudja felsorolni az időjárás elemeit és ezek segítségével önállóan jellemezni a napi időjárást.
- Tudja felsorolni és kijelölni a fő világtájakat a valóságban és a térképen.
- Tudja használni az iránytűt.
- Ismerje a színek jelentését a térképen.
- Ismerje fel Magyarország természetföldrajzi térképét.
- Ismerjen fel és nevezzen meg a hazai tájakra jellemző egy-egy növényt és állatot.
- Tudja jellemezni és csoportosítani a tanult növényeket és állatokat, adott szempontok alapján.
- Ismerje az összefüggéseket az időjárás, az évszakok változása és az élő természetben végbemenő változások között.
- Tudja, hogy az ember pozitív és negatív értelemben is befolyásolja a természeti életközösségek fennmaradását, életét. Ismerje a tudósok, feltalálók munkásságának szerepét.
- Tudjon felsorolni a környezetében alkalmazott környezetvédelmi módszereket.
- Aktívan vegyen részt környezetvédelmi tevékenységben.
- Használja tudatosan az ismeretszerzési eszközöket, módszereket.
- Váljon igényévé a könyvek és egyéb ismerethordozók használata.
- Legyen képes önállóan lejegyezni tapasztalatait.
FEJLESZTŐ SZAKASZ
(7-8. évfolyam)
BIOLÓGIA, EGÉSZSÉGTAN
FIZIKA - KÉMIA
Óraszámok
| Szakaszok - évfolyamok |
| Fejlesztő szakasz |
| 7. | 8. |
| Heti óraszám | 3 | 3 |
| Éves óraszám | 111 | 111 |
Témakörök ütemezése
Biológia, egészségtan
| Témakörök | Fejlesztő szakasz |
| 7. | 8. |
| A növények és az állatok életműködése | x |
| Távoli tájak természetes életközösségei | x |
| Az emberi test és működése | x |
| Egészségtani ismeretek | x | x |
Fizika - kémia
| Témakörök | Fejlesztő szakasz |
| 7. | 8. |
| A testek mozgása, mozgásállapot-változások | x |
| A mechanikai munka, az egyszerű gépek | x |
| Hőtani alapjelenségek | x |
| A nyomás | x |
| Kémiai alapismeretek. A kémia mint tudomány | x |
| Az anyagok tulajdonságai és változásai |
| Fémes és nemfémes elemek, valamint vegyületeik | x |
| Vegyszerek a háztartásban. Környezetvédelmi ismeretek | x | x |
A tanulók értékelésének elvei (a biológia, egészségtan; fizika - kémia tantárgyaknál)
A tanulók értékelésének célja a tanulók fejlesztése.
Szempontjai
- Helyes képzetek kialakulása, a tanult és begyakorolt szakkifejezések használatának fejlettsége.
- A megismert, megtapasztalt összefüggések felismerése, megfogalmazásának szintje.
- A természettudományos megismerés szintje - a tanuló egyéni fejlettségének figyelembevételével.
- A kísérletekben történő részvétel, egyszerű vizsgálódások, kísérletek önálló vagy párokban történő megoldása.
- A gondolkodási funkciók, műveletvégzések szintje, alkalmazásuk önállóan vagy irányítás mellett.
- Ismeretek gyakorlati alkalmazása saját életvitelében.
- Tantárgyspecifikus tanulási szokások, az önálló vagy az irányított tanulás szintje.
- A tanulmányok során elsajátított magatartási és viselkedési szabályok bensővé válása.
- A jelenségek, folyamatok közül az emberre, a környezetre veszélyt jelentők felismerése, környezettudatos fogyasztói magatartás.
- A tanuló részvétele a közös munkában, feladatokban, egyéni vállalásokban.
A tantárgyak kiemelt habilitációs/rehabilitációs célú feladatai
Gyakorlati problémák felismerése, korszerű életvezetés
- Példák, gyakorlati feladatok segítségével tudatosítani az iskolában tanultak és az iskolán kívüli világ közötti kapcsolatot.
- Ésszerű életvezetési stratégiák kialakítása, elfogadtatása, a negatív életvitel következményeinek beláttatása.
Egészség- és környezetvédelem
- Az egészség- és környezetvédelmi ismeretek megerősítése hétköznapi példákkal, rávezetéssel, tudatosítással, gyakorlati alkalmazással.
- Környezetvédő magatartás kialakítása.
- Természetbarát, ökologikus szemlélet formálása, példák bemutatása, összefüggések feltárása az érzelmi intelligencia mozgósításával.
Gondolkodási műveletek fejlesztése, megerősítése
- A gondolkodás rugalmasságának, a kritikai, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése sok életszerű példán, gyakorlaton át.
- A tanult analógiák transzfer hatásának megerősítése új feladatban, tevékenységben.
Az általános képességek fejlesztése
- A kommunikációs, a téri irányok, téri viszonyok, a térbeli szókincs, az időészlelés pontossága, tudatossága.
- Kommunikáció változó helyzetekben.
- Különféle vélemény, nézet egyszerű kifejezése.
- Az önálló tanulás erősítése.
- Az információhordozók használatának képessége.
BIOLÓGIA, EGÉSZSÉGTAN
Célok
- Tudományosan megalapozott, korszerű ismeretek nyújtása a növényi, állati, emberi szervezet működéséről, az egészség megóvásáról, hozzásegítve a tanulókat az egészséges életmód kialakítása és megtartása szempontjából szükséges szokásrend elsajátításához.
- Annak elérése, hogy a tanulók képesek legyenek napi egészségügyi problémáik megoldására, megfelelő segítség kérésére és a kapott tanácsok betartására.
Feladatok
- Az élő és élettelen természet szoros kapcsolatának, az élőlények állandósságának és változékonyságának megismertetése.
- A távoli tájak életközösségeinek megismerése.
- Az egészséges emberi szervezet és működésének megismerése.
- Az egészségmegőrző szokások elsajátítása iránti igény kialakítása.
- Felelősség kialakítása a család testi-lelki egészségének megóvása iránt.
- Tegye képessé őket arra, hogy baleset, betegség esetén célszerűen cselekedjenek és elemi szinten segítséget tudjanak nyújtani.
- Az egészségkárosító szokások megismerése és meggyőződéses elutasítása iránti belső igény kialakítása.
- Egészségügyi témájú kiadványok, filmek, újságok iránti figyelem felkeltése.
- Az egészséges környezet megóvása iránti felelősségtudat kialakítása, az aktív természetvédelem iránti igény felkeltése.
Tantárgyi tartalmak, témakörök
| Témakör | Tartalom |
| A növények és az állatok életműködése | A növényi sejt és szövet. A növények tápanyagfelvétele, gázcseréje, anyagátalakítása, szaporodása, mozgása. Fotoszintézis. A növények szerepe az emberek életében. Egysejtű és soksejtű állatok. Az állatok táplálkozása, légzése, mozgása, szaporodása. Utógondozási formák. Az állatok kültakarója. Az állatok szerepe az ember életében. |
| Távoli tájak természetes életközösségei | A dél-amerikai erdők jellemző növényei és állatai: óriásfák, kúszónövények, fán lakó növények. Bőgőmajom, jaguár, óriáskígyó. A szavannák élővilága: fűfélék, majomkenyérfa. Csimpánz, antilopfélék, oroszlán, elefánt, nílusi krokodil. A sivatagok élővilága: kaktuszok, teve, vipera. A mérsékelt égövi füves puszták élővilága: tajgaerdő: lucfenyő, vörösfenyő, nyír. Antilopok, futómadarak, bölény. A tengerek élővilága: planktonok, heringek, korallok, kék bálna, cápa. A hideg övezet élővilága: tundra. A sarkvidékek jellemző élőlényei. |
| Az emberi test és működése | Sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek, szervezet. A bőr: szerkezete, bőrérzékelés. A túlzott napozás veszélyei. A mozgás: a test fontosabb csontjai. A csontok kapcsolódása. Az izmok rögzülése és feladataik. A mozgásszegény életmód következményei. A táplálkozás: a táplálkozás szervei. Az emésztés folyamata. A fogápolás és az egészséges táplálkozás fontossága. A légzés: a légzés szervei. A légcsere. A dohányzás kóros hatásai. A keringési rendszer részei, funkciója. A vér anyagszállítása, útja a nagy- és kisvérkörben. Összetétele. A kiválasztás szervei és működése. A kiválasztó működés jelentősége a szervezet fenntartásában. A szaporodás: a férfi ivarszervek és működésük. A női ivarszervek és működésük. A terhesség és a szülés. Az ember nemi élete. Az ivarszervek higiénéje. Fogamzásgátlás. Az idegi szabályozás. Az érzékszervek: látás, hallás, szag- és hőérzékelés. Az idegrendszer tagolódása, működésének főbb jellemzői. A kábító- és élvezeti szerek hatása az idegrendszerre. |
| Egészségtani ismeretek | Az ember legnagyobb kincse az egészsége. Az egészség megóvásának alapfeltétele az egészséges környezet és életrend. A Föld népessége, az emberek sokfélék. Földünk jellemző embertípusai. A másság elfogadása. A betegség tünetei általában. Mikor kell orvoshoz fordulni? Teendők az orvos érkezéséig. A természetgyógyászat, népi gyógymódok. A gyógynövények szerepe a gyógyításban. A kuruzslás. |
Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés
Ismeretszerzés, tanulás
- Fokozatosan nagyobb önállóság a megfigyelésekben, vizsgálódások, egyszerű kísérletek, mérések végzésében.
- Páros, csoportos feladatok az információszerzésben, az információhordozók kezelésében segítségadás mellett.
- Vázlatok, rajzok, feljegyzések készítése.
- Szóbeli írásbeli beszámolás, egyszerű leírás, jellemzés.
Tájékozódás az egyszerű természetről
- Az élővilágról szerezhető információk jelentősége, kíváncsiság, érdeklődés felkeltése.
- A kommunikációs helyzetek, a közvetlen tapasztalatszerzés lehetőségeinek megteremtése során az együttműködés képességének fejlesztése.
- Az élővilág egyensúlyának bemutatása az életből vett példákon.
- Ismeretek bővítése az életjelenségek körében - növények, állatok tekintetében.
- Az életközösségek leírására vonatkozó rendszerek elsajátítása - algoritmusok, analógiák alkalmazása.
Tájékozottság az emberi szervezet működésében
- Ismeretszerzés a saját szervezet működéséről, felépítéséről - megfigyelések, vizsgálódások, konkrét tapasztalatok segítségével.
- A saját és mások tapasztalatainak elemi szintű értelmezése, egyszerű következtetések levonása.
- A gyakoribb betegségek megelőzésére szolgáló, a gyógyítás mindenki számára elérhető módozatainak ismerete, a környezet és az egészség közötti kapcsolat felismerése.
- Az emberi szervezetet veszélyeztető anyagok hatásainak megismerése.
- Önismeret, önelfogadás, egészségmegóvás készségének fejlesztése.
A szakasz végére elvárható követelmény
- A tanuló tudjon példákat mondani a tanult életközösségek növényi és állati egyedeire, jellemző életformájukra.
- Legyen képes példákon keresztül bemutatni egy-egy életközösséget veszélyeztető történést és az ember felelősségét.
- Vegyen részt a növények, állatok gondozásában, óvásában, becsülje élő környezetét.
- Legyen igénye egészséges környezetre, tevőlegesen vegyen részt annak kialakításában.
- Fogadja el a másságot, lássa meg benne a természet sokszínűségét, szépségét. Legyen toleráns a saját környezetében felfedezhető mássággal kapcsolatosan.
- Bővítse ismereteit különféle információhordozó anyagokon keresztül.
- Legyen képes információk rövid, tömör közlésére szóban és írásban.
- Ismerje saját teste felépítését, a szervrendszereket. Tudja elhelyezkedésüket, működésük lényegét és szerepét a szervezet harmonikus működésében.
- Ismerje a fogamzásgátlás néhány lehetőségét.
- Legyen képes megkülönböztetni a szervezet egészséges és beteg működését.
- Legyenek ismeretei a természetgyógyászatról. Utasítsa el a kuruzslás minden formáját.
FIZIKA
Célok
- A korszerű fizikai szemléletmódra nevelés.
- A mindennapi élet és a technikai fejlődés által felvetett egyszerűbb, fizikával kapcsolatos ismeretek nyújtása.
Feladatok
- A fizikai jelenségek, folyamatok iránti érdeklődés felkeltése.
- Meggyőződés kialakítása arról, hogy a mindennapi élet problémáinak megoldásában és az életünk minőségét meghatározó műszaki-tudományos fejlődésben jelentős szerepe van a fizika tudományának.
- A technikai és kommunikációs készség, a gondolkodás fejlesztése.
- A szakmatanulás megalapozása a fizikai ismeretekkel.
- Környezettudatos magatartásra, aktív környezetvédelemre nevelés.
- Annak tudatosítása, hogy a természet egységes egész, a különböző tudományok ugyanazt az anyagi világot vizsgálják.
- Alapismeretek nyújtása az anyag fizikai tulajdonságairól, a kölcsönhatásokról, a mindennapi gyakorlatban is megfigyelhető problémákról.
- A fizikai vizsgálatok eszközrendszerének, munkamódszereinek megismertetése. A pontosság, a munkafegyelem jelentőségének beláttatása.
- A megismerési módszerek egyre önállóbb használatának gyakoroltatása, a tapasztalatok pontos megfogalmazása.
Tantárgyi tartalmak, témakörök
| Témakörök | Tartalom |
| A testek mozgása, mozgásállapot-változások | A testek mozgása: mozgás és nyugalom. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás, az egyenletesen változó mozgás, körmozgás és rezgőmozgás megfigyelése. A szabadesés. A dinamika alapjai. A testek tehetetlensége és tömege. Az erő mozgásállapot-változtató hatása. Erő - ellenerő - példák a mindennapi életből. |
| A mechanikai munka, az egyszerű gépek | A mechanikai munka: a munka értelmezése. A munka, az erő és az út összefüggése. Egyszerű számításos feladatok. Az egyszerű gépek: emelő, lejtő, hengerkerék, csiga. Egykarú, kétkarú emelő. Álló, mozgó csiga - csigasor. Egyszerű gépek a gyakorlatban. |
| Hőtani alapjelenségek | A hőmérséklet mérése. A hőtágulás jelensége a mindennapi életben. A termikus kölcsönhatás, a hőmennyiség. A termikus energia felhasználása a mindennapokban munkavégzésre. Halmazállapot-változások: olvadás, fagyás, forrás, párolgás, lecsapódás megfigyelése hétköznapi példákon. Olvadáspont, forráspont. Az égés, égéshő. Tűzoltás. Teendők tűz észlelésekor. Az energiamegmaradás érzékeltetése egyszerű, hétköznapi példákkal. Az energiamegmaradás törvénye. |
| A nyomás | A nyomás értelmezése egyszerű kísérletek alapján. A szilárd testek által kifejtett nyomás. Nyomás a folyadékokban és gázokban. Gyakorlati példák keresése: járművek fékberendezései, hidraulikus sajtó. Közlekedőedények megfigyelése egyszerű kísérletek során. Gyakorlati vonatkozások pl. kutak, vizek szennyeződése belvizek esetén. Arkhimédész törvényének érvényesülése a gyakorlatban. A felhajtóerő, úszás, lebegés, elmerülés feltételeinek megfigyelése kísérletekben. A felületi feszültség megfigyelése a mindennapok gyakorlatában. |
Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés
Természettudományos megismerés
- Fokozódó igény és kíváncsiság a kísérletezés, a vizsgálódás, a folyamatok megértése iránt.
- Gyakorlottság megteremtése az ábrák értelmezésében az eszközök működésének megértésében, egyszerű szóbeli, írásbeli leírásában.
- Változások felismerése, okok keresése irányítás mellett.
- A háztartás, a környezet ismert és használt egyszerű gépeinek működtetése, a fizikai ismeretek alkalmazása a működtetés során.
- Vegye észre a fizika és a többi természettudomány közti szoros kapcsolatot tanári irányítással.
Tevékenységek
- Jelenségek, kísérletek megfigyelése, értelmezése szóban.
- Becslések, mérések, az eredmények ellenőrzése, lejegyzése.
- Fizikai problémák felismerése a gyakorlatban, megoldások keresése.
- Ismeretterjesztő irodalom, lexikonok, információhordozók használata tanári segítséggel.
A szakasz végére elvárható követelmények
- A tanuló legyen képes egyszerű mechanikai és hőtani jelenségeket megfigyelni a gyakorlatban és kísérletekben, fogalmazza meg tapasztalatait.
- Ismerje fel a tanult fizikai ismeretek szerepét a technikai és természeti környezetben.
- Ismerje a fizikai vizsgálatokhoz szükséges eszközök balesetmentes használatát.
- Legyen járatos a mérések végzésében és tudjon egyszerű kísérleteket önállóan is elvégezni.
- Tudja kiválasztani azokat a cikkeket, könyveket, rádió-, televízió-műsorokat, amelyek segíthetik a fizikai jelenségek jobb megismerését.
- Tudja megkülönböztetni az egyenletes és egyenletesen változó mozgásokat.
- Tudja, hogy nem a mozgás fenntartásához, hanem a mozgásállapot megváltoztatásához kell erő.
- Ismerje fel a halmazállapot-változásokat a mindennapok gyakorlatában.
- Ismerje a hőmérséklet-kiegyenlítődés elvét és az energiamegmaradás törvényét.
- Tudjon gyakorlati példákat mondani a hőmérséklet mérésére.
- Példák segítségével tudja értelmezni, hogy mi a különbség a test súlya és tömege között.
- Ismerje fel az anyagok halmazállapotát, tudja azokat jellemezni.
- Ismerjen fel a gyakorlatban néhány egyszerű gépet.
- Legyen tájékozott arról, hogy az egyszerű gépek a mindennapi munkavégzésben nélkülözhetetlenek. Tudja, hogy az összetett gépek alapjául is az egyszerű gépek szolgálnak.
- Tudjon példát mondani a nyomás fizikai törvénye alapján készült berendezésére.
KÉMIA
Célok
Olyan alapismeretek nyújtása, amelyek lehetővé teszik a modern életben megjelenő vegyszerek kémiai folyamatok felismerését.
- Segítség nyújtása abban, hogy a kémia tudományának gyakorlati eredményei ne fenyegetettséget jelentsenek, hanem lehetőséget a komfortosabb élet megteremtésére.
- A természettudományokon belül felkelteni a tanulók érdeklődését a kémia iránt.
Feladatok
- A kémiai megfigyelésekhez, kísérletekhez szükséges eszközök, anyagok, módszerek és magatartás megismertetése.
- Az alapvető kémiai fogalmak, műveltségelemek elsajátíttatása.
- A mindennapi életben megjelenő kémiai jelenségek felfedeztetése és értelmezése.
- A megszerzett tapasztalatok, tudáselemek alkalmazása a napi problémák megoldásában.
- A figyelem felkeltése, motiválás a kémia tudományával kapcsolatos hírek, cikkek, könyvek, tudósítások olvasására, értelmezésére.
- Meggyőződés kialakítása arról, hogy az ember felelős környezete állapotáért.
- A természet szeretetére és a környezettudatos, környezetvédő magatartásra nevelés.
Tantárgyi tartalmak, témakörök
| Témakör | Tartalom |
| Kémiai alapismeretek. A kémia mint tudomány | A kémia mint tudomány a természettudományok része. Néhány híres magyar kémikus nevének, munkássága lényegének megismerése. A kísérletezés szerepe a kémiai megfigyelésekben. Kísérleti eszközök megismerése. A periódusos rendszer szerepe az elemek közötti tájékozódásban. |
| Az anyagok tulajdonságai és változásai | A fizikai és kémiai változások jellemzői. Anyagok, elemek vizsgálata. Az anyagok csoportosítása - természetes anyagok, vegyipari termékek. Szervetlen és szerves anyagok. Változások jellemzői: fizikai és kémiai változás. Keverék és vegyület. Oldás, a víz mint oldószer. A levegő az oxigén és a nitrogén keveréke. Az égés. Az égés feltételei. Az oxidáció. Gyors és lassú égés. |
| Fémes elemek és vegyületeik | Fémes elemek: vas - vasgyártás, acél, alumínium, arany, ezüst, réz. Korróziós jelenségek a mindennapokban - korrózióvédelem. További elemek, szervetlen anyagok a természetben: nátrium, kálium, kalciumkarbonát. Szervetlen tisztítószerek: hypo, sósav. Mosószerek a háztartásban. Környezeti kémia: energiagazdálkodás, az emberi szervezet energiahordozói - zsírok, szénhidrátok, fehérjék (egyben építőanyagok). |
| Nemfémes elemek és vegyületeik | Nemfémes elemek - a víz, a levegő - hidrogén, oxigén, klór, nitrogén - megismerésük kísérlet útján. Nemfémes elemek és vegyületeik - a szén, gránit, gyémánt. A szén megfigyelése, a grafit, a gyémánt jellemzői. |
| Vegyszerek a háztartásban | Mosó- és tisztítószerek használati utasításainak és összetételi ismertetőinek közös értelmezése. |
| Környezetvédelmi ismeretek | Az el nem használt vegyszerek elhelyezésének szabályai a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével. A levegő és víz szennyeződésének megfigyelése. Okok keresése, példák a napi sajtóból. |
Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés
Természettudományos megismerés
- Az ismeretszerzés iránti igény felkeltése, fenntartása.
- Gyakorlottság az önálló kísérletezésben az egyszerű ártalmatlan anyagok, folyamatok megfigyelésénél; gyakorlat szerzése a lényegkiemelésben, csoportosításban, összehasonlításban, az elemzésben.
- Ismeretek szerzése a környezetben előforduló anyagokról: biztonságos szakszerű használatuk a hétköznapokban.
- A környezetszennyezés káros következményeinek megértetése.
- Szokásrend, viselkedésrend megerősítése.
- Tudatosság erősítése az életvezetésben, az egészségük megőrzésében, a háztartásvezetésben.
Tevékenységek
- Megfigyelés és összehasonlítás.
- Kísérletek.
- Tapasztalatok gyűjtése, megfogalmazása, következtetések levonása.
- A mértékegységek gyakorlása.
- Összefüggések felfedezése tanári segítséggel.
- A tapasztalatok felhasználása a mindennapi gyakorlatban.
- Információk felkutatása.
- Gyűjtőmunka.
- Megfigyelések rögzítése tanári segítséggel.
- Szabályok gyakorlása.
- Modellezés.
- A szaknyelv elemi kifejezéseinek megismerése, használata.
A szakasz végére elvárható követelmények
- Lássa be a kémiai ismeretek fontosságát a mindennapi életben és a tudományos fejlődésben.
- Tudja csoportosítani tanári segítséggel a változásokat aszerint, hogy megváltozott-e az anyagok minősége.
- Ismerje fel a vizsgált anyagok leglényegesebb fizikai és kémia tulajdonságait.
- Tudja, hogy az oxigén és a víz elengedhetetlen feltétele az életnek.
- Ismerje a tűz hasznát és pusztítását. Ismerje a tűzoltás néhány alapszabályát.
- Legyen képes tájékozódni a napi sajtóban, ismereteket szerezni a médián keresztül, tudja azokat átadni, értelmezni.
- Fogalmazza meg tanári segítséggel, majd fokozódó önállósággal a vizsgált anyagok jellemző tulajdonságait.
- Tudja, hogy a lúg veszélyes méreg, ismerje kezelésének szabályait.
- Mondjon példát lúgok hasznosítására.
- A tanuló ismerje a tanult elemek és vegyületek nevét.
- Tudjon példát mondani felhasználásukról, jelentőségükről az ember életében.
- Ismerje azokat a veszélyeket, amelyeket a tanult kémiai anyagok jelenthetnek, tartsa be kezelésük, tárolásuk szabályait.
- Tudja, hogy a vásárolt termékek használata előtt mindig el kell olvasni a használati utasítást és azt maradéktalanul be kell tartani.
MEGSZILÁRDÍTÓ SZAKASZ
(9-10. évfolyam)
BIOLÓGIA, EGÉSZSÉGTAN
FIZIKA - KÉMIA
Óraszámok
| Szakaszok - évfolyamok |
| Megszilárdító szakasz |
| 9. | 10. |
| Biológia, egészségtan |
| Heti óraszám | 1 | 1 |
| Éves óraszám | 37 | 37 |
| Fizika - kémia |
| Heti óraszám | 2,5 | 2,5 |
| Éves óraszám | 92,5 | 92,5 |
Témakörök ütemezése
Biológia
| Témakör | Megszilárdító szakasz |
| 9. | 10. |
| Az ember szervezete és működése | x |
| Környezet- és munka-egészségtani ismeretek | x | x |
Fizika - kémia
| Témakör | Megszilárdító szakasz |
| 9. | 10. |
| Fény- és hangtani alapismeretek | x |
| Elektromos alapjelenségek | x |
| A kémia tudomány jelrendszere | x |
| Anyagszerkezeti ismeretek - a mindennapok kémiája | x |
| Szerves kémia | x |
A tanulók értékelésének elvei (a biológia, egészségtan; fizika - kémia tantárgyaknál)
A tanulók értékelésének célja a tanulók fejlesztése.
Szempontjai
- Helyes képzetek kialakulása, a tanult és begyakorolt szakkifejezések használatának fejlettsége.
- A megismert, megtapasztalt összefüggések felismerése, megfogalmazásának szintje.
- A természettudományos megismerés szintje - a tanuló fejlettségének figyelembevételével.
- A kísérletekben történő részvétel, egyszerű vizsgálódások, kísérletek önálló vagy párokban történő megoldása.
- A gondolkodási funkciók, műveletvégzések szintje, alkalmazásuk önállóan vagy irányítás mellett.
- Ismeretek gyakorlati alkalmazása saját életvitelében.
- Tantárgyspecifikus tanulási szokások, az önálló vagy az irányított tanulás szintje.
- A tanulmányok során elsajátított magatartási és viselkedési szakaszok bensővé válása.
- A jelenségek, folyamatok közül az emberre, a környezetre veszélyt jelentők felismerése, környezettudatos fogyasztói magatartás.
- A tanuló részvétele a közös munkában, feladatokban, egyéni vállalásokban.
A tantárgyak kiemelt habilitációs, rehabilitációs célú feladatai
Gyakorlati problémák felismerése, korszerű életvezetés
- Példák, gyakorlati feladatok segítségével tudatosítani az iskolában tanultak és az iskolán kívüli világ közötti kapcsolatot.
- Pozitív életvezetési stratégiák kialakítása, elfogadtatása, az életvezetési készségek fejlesztése.
Egészség- és környezetvédelem
- Az egészség- és környezetvédelmi ismeretek megerősítése hétköznapi példákkal, rávezetéssel, tudatosítással, gyakorlati alkalmazással.
- A környezetvédő magatartás kialakítása.
- A természetbarát, ökologikus szemlélet formálása, példák bemutatása, összefüggések feltárása az érzelmi intelligencia mozgósításával.
Gondolkodási műveletek fejlesztése, megerősítése
- A gondolkodás rugalmasságának, a kritikai, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése sok életszerű példán, gyakorlaton át!
- A tanult analógiák transzfer hatásának megerősítése új feladatban, tevékenységben.
Az általános képességek fejlesztése
- A kommunikációs, a téri irányok, téri viszonyok, a térbeli szókincs, az időészlelés pontossága, tudatossága.
- Kommunikáció változó helyzetekben, különféle vélemények, nézetek egyszerű kifejezése.
- Az önálló tanulás erősítése, az információhordozók használatának képessége.
BIOLÓGIA, EGÉSZSÉGTAN
Célok
- Tudományosan megalapozott ismeretek elsajátíttatása az emberi test működéséről az egészséget megóvó életvezetési szabályok kialakítása érdekében.
- A felnőtté válással járó lehetőségek és kötelezettségek megismertetése, a felelősség tudatosítása a családdal és a tágabb környezettel kapcsolatban.
- A felnőtt életben való sikeres helytállás megkönnyítése, az egészséget veszélyeztető szokások és az egészség megőrzését segítő lehetőségek gyakorlati megismertetése útján.
Feladatok
- Elemi balesetvédelmi és munka-egészségügyi ismeretek nyújtása.
- Hazánk egészségügyi hálózatának, társadalombiztosítási rendszerének és a fontosabb betegjogoknak a megismertetése.
- Az egészséges életmód előnyeinek tudatosítása, a megelőzés jelentőségének felismertetése.
Tantárgyi tartalmak, témakörök
| Témakör | Tartalom |
| Az ember szervezete és működése | A hormonális szabályozás alapelvei. Hormonhiány vagy -túltermelés következtében fellépő leggyakoribb betegségek (a pajzsmirigy, a hasnyálmirigy, a mellékvese legfontosabb hormonjai). A hormonok szerepe az ivari szabályozásban. Az immunitás. Védőoltások. Vércsoport. Az emberi szexualitás. Párválasztás, felkészülés a családi életre. A fogamzásgátlás módjai. Utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás. A terhesség, terhesgondozás, az embrionális fejlődés. A szülés. A terhességmegszakítás veszélyei. A szülő és gyermek kapcsolata. Csecsemőápolás. A kisgyermekek gondozása. A felnőttek felelőssége a gyermekek egészséges felnevelésében. |
| Környezet- és munka-egészségtani ismeretek | Lakó- és munkahelyi környezetünk higiéniája. Az egészséget veszélyeztető szokások: a dohányzás, az alkoholizmus, a drogok használata, a felelőtlen szexualitás, az AIDS. A szűrővizsgálatok, fogászati kezelés, a megfelelő pihenés, regenerálódás, korszerű táplálkozási szokások kialakítása. Egészséges életvezetés a felnőttkorba lépéskor. Egészségügyi ismeretterjesztő kiadványok megismerése. A betegségek általános tünetei. Házi betegápolás orvosi ellenőrzés mellett. Fertőző betegségek, járványok. Idős emberek leggyakoribb egészségügyi problémái. Idősebb családtagok egészségvédelme, ápolásuk iránti felelősség. Gyógyszerek tárolása, kezelése, használatának szabályai. Egészségügyi intézmények és azok rendeltetés szerinti igénybevétele. Háziorvosi és szakorvosi kórházi ellátás. Az egészségbiztosítási rendszer. A tb-ellátásra jogosultság feltételei. A jogosultság megőrzésének fontossága munkanélküliség esetén is. Munkaalkalmassági vizsgálatok, munkavédelmi előírások, a munkahely sajátos munkavédelmi szabályai. Baleset-megelőzés. Munkahelyi balesetek - ügyintézés. Lakó- és munkahelyi környezetünk higiéniája. |
Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés
Tapasztalatok az emberi szervezet működéséről, egészségéről
- Példákon keresztül felismertetni az ember szabályozó szervrendszerének működését.
- Megismertetni a nemi szervek egészségét biztosító személyi higiénés tennivalókat.
- Vélemények, tapasztalatok gyűjtése az abortusz társadalmi megítéléséről.
- Figyelem felhívása az anya terhesség alatti életmódja és a születendő gyermek egészségi állapota közötti összefüggésre.
- A korán kezdett nemi élet veszélyeinek megismertetése.
- Szituációs, kommunikációs szerepjátékokon át a kockázatos, veszélyes viselkedési módok elkerülésének, élethelyzetek megoldásának bemutatása.
- Az egészségmegóvás szabályainak, az egészségügyi intézmények szolgáltatásai igénybevételének, a gyógyszerfogyasztás és -kezelés szabályainak elsajátíttatása.
Tevékenységek
- Megfigyelések, összehasonlítások az egészséges és beteg szervezetről.
- Véleményalkotás.
- A tanult ismeretek felhasználása a segítségnyújtásban, a saját élet szervezésében.
- Egészségügyi ismeretterjesztő kiadványok, lexikonok önálló tanulmányozása.
- Az elsősegélynyújtás modellálása, szituációs gyakorlatok végzése.
- Higiéniai ismeretek önálló alkalmazása a mindennapokban.
- Látott, tapasztalt élmények kritikus értékelése.
- Véleménynyilvánítás, ítéletalkotás a feldolgozott témakörökkel kapcsolatosan.
A szakasz végére elvárható követelmények
- A tanuló tudjon példákat mondani a hormonális szabályozás fontosságára.
- Ismerje a védőoltások szerepét az egészség megóvásában.
- Ismerje a terhességmegszakítás veszélyeit.
- Tudatosodjon benne a korai szexualitás veszélye.
- Alakuljon ki a felelősségtudat a családalapítással kapcsolatban.
- Tudja, hogy a szülők felelősséggel tartoznak gyermekeik neveléséért.
- Váljék igényévé az otthoni és munkahelyi környezet higiéniája.
- Utasítsa el az egészséget károsító szokásokat.
- Tudja, hogy saját egészsége megőrzéséért tudatosan tenni kell.
- Ismerje fel a betegségek általános tüneteit. Ismerje a hőmérő használatának szabályait, a gyógyszerek tárolási és használati rendjét.
- Tudja, hogy a fertőző betegeket el kell különíteni egészséges társaiktól.
- Ismerje az elsősegélynyújtás elemi szabályait.
- Legyenek ismeretei a munkába álláshoz szükséges orvosi vizsgálatok lebonyolítási lehetőségeiről.
- Tudja, hogy a munkahelyek balesetveszélyesek, a balesetek bekövetkezte ellen a szabályok pontos betartásával lehet védekezni.
- Ismerje lakóhelye egészségügyi intézményeit és igénybevételük módját.
FIZIKA
Célok
- A tanulók érdeklődésének fenntartása a mindennapi életben felfedezhető fizikai jelenségekkel kapcsolatban, a környezetkímélő, -óvó magatartás tudatos vállalására nevelés.
Feladatok
- A napi problémák megoldásához szükséges a fizika tudománya által nyújtott ismeretek hasznosságának felismerése.
- A gyakorlati élet szempontjából fontos ismeretek adása a hang- és a fénytan körében.
- Az ember életvitele szempontjából elengedhetetlenül fontos fizikai ismeretek összekapcsolása az emberi érzékszervek működésével (hallás, látás).
- A hangtan eredményeit felhasználó - a mindennapi gyakorlatban alkalmazott - eszközök működési elvének és kezelési módjának megismertetése.
- Az elektromos jelenségek és az elektromos áram hatásainak megismerése a háztartásban és munkahelyen előforduló elektromos gépek, berendezések biztonságos használata érdekében.
Tantárgyi tartalmak, témakörök
| Témakör | Tartalom |
| Fény- és hangtani alapismeretek | A fény tulajdonságai. Fényforrások. A fény egyenes vonalú terjedése. A fényhullám tulajdonságainak megfigyelése kísérletekben. Az árnyékjelenségek. A fényvisszaverődés jelenségének kísérleti vizsgálata. A sík, domború és homorú tükrök gyakorlati alkalmazása. A fénytörés jelensége. Fénytörés a prizmán. A színek. A fehér fény színeire bontása. Az emberi szem és a látás. A szemüveg alkalmazása. A hullámmozgás, a hullámok terjedése. A hang mint hullám. A hang jellemzői, hangforrások. Rezonancia. Hallószervünk védelme. A hangszerek fizikája. A mindennapi életben gyakran előforduló, hanghatáson alapuló eszközök megfigyelése, kezelése. |
| Az elektromos alapjelenségek | Az elektromos töltés kísérleti megfigyelése. A testek elektromos állapota. Az elektromos áram, az áramkör - tanári demonstrációval. Fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása. Az elektromos feszültség elemi fogalma. Az elektromos munka és teljesítmény. Az elektromos ellenállás. Az elektromos és mágneses mező kölcsönhatásai. Az elektromágneses indukció gyakorlati alkalmazása. Elemi atomfizikai ismeretek. Hogyan működik az atomerőmű? Miért pusztít az atombomba? Miért veszélyes a sugárzás? Káros és hasznos sugárzások. Sugárzásvédelem. |
Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés
- Tapasztalatok a fizikai folyamatokról: tapasztalatokon alapuló tudásbővítés az anyagokról.
- A gondolkodási képesség fejlesztése.
- A gondolkodási műveletvégzés fejlesztése.
- A megfigyelő, kísérletező, problémafelismerő, összehasonlító, cselekvési, döntési és önálló tanulási képesség kialakítása.
- Az iskolai kísérletekben tapasztaltak összekapcsolása a mindennapok történéseivel.
- A fizika társadalmi hasznosságának felismertetése.
- A fizikában tanultak széles körű kiterjesztése az ember egészségének és környezetének védelmére, a károsító tényezők, hatások megelőzésére.
- A modern fizikatudomány eredményeinek, veszélyeinek megmutatása.
Tevékenységek
- Kísérletek megfigyelése, egyszerű kísérletek önálló végzése.
- Mérések, méréseredmények leolvasása.
- Könyvtár- és médiahasználat. Fizikai problémák megoldásához terv készítése, indoklása, a feladat elvégzése.
A szakasz végére elvárható követelmények
- A tanuló ismerje a fény egyenes vonalú terjedését. Tudja, hogy a fény gyorsabban terjed, mint a hang.
- Legyen ismerete a tükrök alkalmazási lehetőségeiről.
- Tudjon példát mondani a lencsék alkalmazására.
- Ismerje a szem védelmével kapcsolatos tudnivalókat.
- Sorolja fel a hang jellemzőit és néhány hangforrást.
- Ismerje az emberi fül szerkezetét és hallószervünk védelmének módját.
- Tudja kezelni a környezetében előforduló, hanghatásokon alapuló eszközöket.
- Alakuljon ki benne olyan általános fizikai tájékozottság, amely a választott szakma tanulásának megkezdését lehetővé teszi.
- Indokolja az elektromosság fontosságát a gyakorlati életben.
- Tudjon felsorolni elektromos jelenségeket, és mondjon ezekre példákat.
- Alkalmazza az elektromos áram felhasználásával kapcsolatos alapvető biztonsági szabályokat, ismerje a baleset-megelőzés fontosságát.
- Mondjon példákat az elektromos áram hatásaira a mindennapok gyakorlatából.
- Soroljon fel elektromos háztartási gépeket és csoportosítsa őket fogyasztásuk alapján.
- Tudja, hogy milyen fizikai jelenség alapján működik a transzformátor.
- Mondjon példát a transzformátor gyakorlati alkalmazásaira.
- Tudja, hogy minden anyag atomos szerkezetű.
- Legyen ismerete arról, hogy az ember békés és romboló céllal is felhasználhatja az atomenergiát.
- Ismerje a legalapvetőbb sugárvédelmi szabályokat.
- Tudja ismereteit önállóan is bővíteni különféle információhordozók felhasználásával.
KÉMIA
Célok
- Tudományosan megalapozott ismeretek nyújtása a kémia tárgyköréből az elsajátított környezetvédelmi ismeretek aktivizálása, a környezettudatos magatartás kialakítása.
Feladatok
- Önálló véleményalkotásra nevelés a mindennapokban adódó kémiai jellegű problémákkal kapcsolatosan.
- Annak tudatosítása, hogy a környezetünk számos energiaforrása nem megújuló, szükség van a gazdaságosságra, a takarékosságra.
- Baleset-megelőző cselekvési eljárások elsajátíttatása a kémiai anyagok felhasználása során.
- Motiválás a népszerű tudományos folyóiratokból, lexikonokból és az elektronikus információhordozókból történő további ismeretszerzésre.
- Annak felfedeztetése, hogy a természet egységes egész, melyet csak a megismerés folyamatában tagolunk részekre (tudományágakra).
- A mindennapi élet gyakorlati problémáinak megoldásához nyújtott segítséggel az aktív környezetvédő magatartás kialakításának segítése.
Tantárgyi tartalmak, témakörök
| Témakör | Tartalom |
| Anyagszerkezeti ismeretek - a mindennapok kémiája | A periódusos rendszer vizsgálata. A legfontosabb elemek és vegyületek nevének és kémiai jelének megismerése. A vizek szerepe az emberi életben. Természetes vizek kémiája: édesvíz, tengervíz. Vízkeménység, vízkő, vízlágyítás. Víztisztítás - szennyvizek. A levegő. Ózon, ózonlyuk. Szén-monoxid, kén-dioxid a levegőben. Megújuló energiaforrások: szén, kőolaj, földgáz. Savak és lúgok a háztartásban. Szóda. Szódabikarbóna, szappan, sósav, mosó- és mosogatószerek. A felhasználás szabályai, a használati utasítás helyes értelmezése. Fertőtlenítőszerek, Hypo, hidrogén-peroxid. Egyszerű oldatkészítési, hígítási számítások a konyhai és kertészeti munkák során. A rozsdásodás (lassú égés) és meggátolása környezetünkben. Csomagolóanyagok: papír, fém, üveg. Újrahasznosításuk. Szelektív hulladékkezelés. Az építkezésnél használt anyagok: mészkő, égetett mész. A mészoldás. Baleset-megelőzés a mésszel való munkáknál. Cement, beton, vasbeton, habarcs, gipsz, üveg, szilikátok, tégla, cserép. Az építőanyagok alapanyagainak előfordulása a természetben. Mészkőbarlangok képződése. |
| Szerves kémia | A szerves kémia. Szerves vegyületek, anyagok és felhasználásuk: szén, szénvegyületek, kőolaj, alkohol. Fontosabb természetes szénvegyületek: szénhidrát, szőlőcukor, répacukor. Tápanyagaink: olajok, zsírok, fehérjék, vitaminok. A műanyagok - a természetes és a mesterséges műanyagok csoportjai. Műanyag-hasznosítás. |
Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés
Tájékozottság az anyagokról és felhasználásukról
- Tudatosság a célirányos megfigyelésekben, elemzésben, az adatok lejegyzésében.
- A tanuló egyéni fejlettségi szintjének megfelelően a jelenségek, folyamatok közötti hasonlóság, különbség észrevétele, megfogalmazása szóban és írásban a tanult szakkifejezések használatával.
- A kísérletekben realizált elméleti ismeretek és a mindennapi gyakorlat összekapcsolása példákon keresztül.
- A kémiai ismeretekhez kapcsolódó környezeti problémák felismertetése.
- Elővigyázatossági szabályok megismerése a háztartási szerek használatánál, tárolásánál.
- A szerves vegyületek és anyagok fontosságának megértése, életünkben betöltött szerepe, gazdaságos felhasználása.
Tevékenységek
- Megfigyelés és összehasonlítás a tanári és tanulói kísérletek során. Tapasztalatok gyűjtése, megfogalmazása, következtetések levonása. Gyakorlat szerzése a mértékegységek használatában.
- Összefüggések felfedezése. Á tapasztalatok felhasználása a mindennapi gyakorlatban. Elemi jártasság szerzése az információk felkutatásában.
- Gyűjtőmunka. Megfigyelések rögzítése tanári segítséggel.
- Egészséges veszélyérzet kialakítása a kémiai anyagokkal kapcsolatosan. Szabályok értelmezése és gyakorlása.
- Modellezés. Verbális fejlesztés, a szaknyelv elemi kifejezéseinek megismerése, használata.
A szakasz végére elvárható követelmények
- A tanuló szerezzen elkötelezettséget a környezetkímélő és -védő életmód iránt.
- Ismerje a háztartásban használatos vegyszerek kezelésének módját, a balesetek megelőzésének lehetőségét és a teendőket baleset esetén.
- Tudjon példákat mondani a vízlágyítás szükségességére és módjára.
- Ismerje fel a kémiai vonatkozásokat a mindennapok történéseiben.
- Tudja, hogy a Föld energiaforrásai végesek, ismerje a takarékosság fontosságát.
- Törekedjen a sokoldalú, kiegyensúlyozott táplálkozásra.
- Vegye észre lakóhelyén és környékén a környezetszennyezést.
- Fogalmazza meg tanári segítséggel, majd fokozódó önállósággal a vizsgált anyagok tulajdonságait.
- Tudja, hogy a lúg veszélyes méreg, ismerje kezelésének szabályait.
- Mondjon példát a lúgok hasznosítására.
- Ismerje a tanult elemek és vegyületek nevét, tudjon példát mondani felhasználásukról, jelentőségükről az ember életében.
- Ismerje azokat a veszélyeket, amelyeket a tanult kémiai anyagok jelenthetnek, tartsa be kezelésük, tárolásuk szabályait.
- Tudja, hogy a vásárolt termékek használata előtt mindig el kell olvasnia a használati utasításokat és azokat maradéktalanul be kell tartania.
- Tudjon szerves anyagokat felsorolni és példákat mondani felhasználásukra.
- Ismerje az alkohol emberi szervezetre gyakorolt káros hatását. Utasítsa el a drogok, az alkohol és a nikotin használatát.
- Tudjon egyszerű számításokat végezni a mindennapi élethez szükséges oldatok készítéséhez.
- Ismerje a rozsdagátlás néhány lehetőségét.
- Különböztesse meg a lebomló és nem bomló hulladékokat. Ismerje a veszélyes hulladékok elhelyezésének helyes módját.
ÉNEK-ZENE
TÁNC
Óraszámok
| Szakaszok - évfolyamok |
| Bevezető szakasz | Kezdő szakasz | Alapozó szakasz | Fejlesztő szakasz |
| 1. | 2. | 3. | 4. | 5. | 6. | 7. | 8. |
| Heti óraszám | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 |
| Éves óraszám | 37 | 37 | 37 | 37 | 37 | 37 | 37 | 37 |
Témakörök ütemezése
| Szakaszok - évfolyamok |
| Témakörök | Bevezető szakasz (1-2. évf.) | Kezdő szakasz (3-4. évf.) | Alapozó szakasz (5-6. évf.) | Fejlesztő szakasz (7-8. évf.) |
| Zenei alkotóképesség - interpretáció, improvizáció | x | x | x | x | x | x | x | x |
| Megismerő- és befogadóképességek - zenehallgatás | x | x | x | x | x | x | x | x |
| Zenei hallás és kottaismeret | x | x | x | x | x | x | x | x |
| Tánc | x | x | x | x | x | x |
Célok
Bevezető szakasz
- Az egyéni sajátosságokhoz igazodó énekes szemelvények, ritmikai és dallami elemek ismertetésével, az ének-zene eszközrendszerével a tanuló segítése az önmegvalósítás, önkifejezés gyakorlásában, kapcsolatrendszere építésében, a feszültségtől mentes, oldott kommunikáció átélésében.
Kezdő szakasz
- Az énekes és zenei kifejezőkészség fejlesztésének felhasználása az érzelmi élet, a személyiség harmóniájának fejlesztésében.
Feladatok
Bevezető szakasz
- Az éneklési kultúra alakítása, az örömteli éneklés élményének megteremtése.
- A zenei élmény szóbeli és mozgásos megfogalmazásának segítése. A zenei fantázia fejlesztése a tanult ritmikai és dallami elemek kötetlen felhasználásával.
- Az éneklés, a zenélés oldott befogadására nevelés.
- A memória, a koncentráció, a gondolkodás, a figyelem fejlesztése, a társakkal való együttműködés segítése, erősítése.
- A szociális és kommunikációs képességek és készségek fejlesztése.
Kezdő szakasz
- A szép, kifejező éneklés technikájának tanítása, az énekhang, az éneklési kultúra fejlesztése, a közös éneklés anyagának megteremtése.
- Az ének-zene speciális jelrendszerének, ritmikai és dallami elemeknek, különféle kottatípusoknak a bemutatása, az ötvonalas kottarendszerben való tájékozódás segítése.
- A zenei hallás, a muzikalitás fejlesztése. A zenehallgatás megalapozása, a zenei élmények kifejezésének segítése.
- Az alkalmazkodóképesség, a szabálytudat, a testmozgás, az emlékezet, a figyelem és az érdeklődés fejlesztése.
- A memória, a képzelet, a fantázia fejlesztése.
- Az érzelmi élet, az önismeret, a társakkal való együttműködés fejlesztése.
A tanulók értékelésének elvei
Alapja a folyamatos megfigyelés, biztatás és dicséret, a pozitívumok kiemelése, a tanulói teljesítmények bátorítása. Az értékelés segíti az énekórák elfogadó, oldott légkörének kialakulását.
Szempontjai
- A tiszta éneklésre való törekvés, a pontos szövegmondás, a tanult szabályok betartása.
- A tanult dalok pontos felidézése: ritmus, dallam, szöveg, mozgások.
- Részvétel, aktivitás, figyelem, együttműködés az órai munkában.
- A ritmusérzék, a zenei hallás önmagához mért fejlődési üteme.
- A zenei írás-olvasás tanult szabályainak felismerése, betartása.
BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évfolyam)
Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés
- Az óvodából az iskolába való átmenet segítése.
- Az énekes és zenei kifejezőképesség, ritmusérzék és a zenehallás csoportos és egyéni fejlesztése.
- A zenei ismeretek megalapozása, játékos ismerkedés a ritmus, a dallam, a zenei forma kifejezésének alapjaival.
- Kötött és kötetlen játékok a tanult elemek felhasználásával.
- Mozgásfejlesztés, a figyelem és az együttműködés fejlesztése.
Tantárgyi tartalmak, témakörök
| Témakör | Tartalom |
| Zenei alkotóképesség |
| Interpretáció | A dalok élményből kiinduló kifejező megszólaltatása, az éneklési öröm felkeltése. Gyermekdalok tanítása hallás után. |
| Improvizáció | Ritmikai, dallami, formai elemek megismerése, azok kötött és kötetlen felhasználása. A zenei fantázia mozgósítása, csoportos és egyéni rögtönzések. Ritmushangszeres játékok a tanult elemek játékos felhasználásával. |
| Megismerő- és befogadóképességek |
| Zenehallgatás | A csend, a zaj, a zörej elkülönítése. Az emberi hang színeinek, környezetünk hangjainak megismertetése, megkülönböztetése. |
| Zenei hallás és kottaismeret | Az alapritmusok, ütemfajták, dallami elemek felismerése, olvasása és lejegyzése tanári segítséggel. Ritmushangszerek használata, szolmizációs jelek alkalmazása. |
| Tánc | Egyszerű mozgások és tartáshelyzetek utánzása, tükrözése. Állatok mozgásának és hangjának utánzása. A játékbátorság kialakítása, a csoport előtti megnyilvánulás gyakorlása és elfogadása. Gyermek- és játékdalok mozgással kísért csoportos előadása. A beszéd, az ének és a mozgás összekapcsolása játékhelyzetekben és/vagy ritmikus formákban. |
A szakasz végére elvárható követelmények
- Szívesen és örömmel vegyenek részt az énekórai munkában, a közös éneklésekben, ritmikai, dallami és fantáziafejlesztő játékokban.
- Szerezzenek ismereteket a gyermekdalok és -játékok körében.
- Ismerjék fel a többször hallott felvételek alapján környezetük hangjait, zajait, zörejeit. Vegyenek részt a közös mozgásos játékban, fejlődjön mozgásuk és együttműködési képességük.
KEZDŐ SZAKASZ
(3-4. osztály)
Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés
- A bevezető szakaszban kialakított ének-zenei kifejezőkészség továbbfejlesztése.
- Hosszabb és nehezebb dalok tanulása, közös, kiscsoportos és egyéni éneklés.
- A ritmikai és dallami ismeretek fejlesztése, ismeretek szerzése a zenei hang jellemzőiről.
- A kreativitás, a zenei fantázia fejlesztése csoportos és egyéni feladatokkal.
- Mozgásfejlesztés, a szabálytudat fejlesztése.
- A tanult dalok felismerése különböző zenei feldolgozásokban is.
- A zenei hallás, hangszínhallás fejlesztése, hangszerek felismerése.
Tantárgyi tartalmak, témakörök
| Témakör | Tartalom |
| Zenei alkotóképesség |
| Interpretáció | Egységes hangzás kialakítása csoportos énekléskor, a kiscsoportos és az egyéni éneklés fejlesztése. Népdalok tanítása hallás után. A hallás utáni képességének alakítása. |
| Improvizáció | Kötött és kötetlen játékok, ritmus- és dallamhangszeres improvizációk a tanult elemek, egyszerű zenei szerkezetek (kérdés-felelet) és az eltérő karakterek felhasználásával. Mozgásos improvizációk szervezése a fantázia szabadságával. |
| Megismerő- és befogadóképességek |
| Zenehallgatás | A hang tulajdonságainak megfigyeltetése. A hangmagasság, a hangerő, a hangszín iránti érzékenység fejlesztése. Ritmusértékek tanulása, hangnevek meghatározása a vonalrendszerben a relatív szolmizáció alapján. A belső hallás megalapozása, tanult dallamok felismerési képességének kialakítása. |
| Zenei hallás és kottaismeret | Az alapritmusok, ütemfajták, dallami elemek felismerése, olvasása és lejegyzése tanári segítséggel. Ritmushangszerek használata, szolmizációs jelek alkalmazása. |
| Tánc | Csoportos mozgásos, hang- és térérzékelő gyakorlatok. Térkitöltő és térkihasználó gyakorlatok, alapfokú tánctechnikai elemek felhasználásával. Tánclépések a tanult népdalokhoz. Ritmus- és mozgásgyakorlatokkal kombinált koncentrációs és memóriagyakorlatok. |
A szakasz végére várható követelmények
- Vegyenek részt a dalok tanulásában, közös éneklésében.
- Kedvvel és szívesen énekeljenek.
- Fejlődjön ritmusérzékük, mozgásuk, fantáziájuk.
- Segítséggel tudjanak tájékozódni a vonalrendszerben, erősödjenek ismereteik a zenei írás-olvasás terén.
- Ismerjék fel a többször hallott zenéket, legyenek képesek zenei részletek irányított figyelmű hallgatására is.
Célok
Alapozó szakasz
Az éneklési és zenehallgatási kultúra, valamint a zenei műveltség fejlesztésével a zenei ízlés formálása, a zenehallgatási szokások kialakítása.
Fejlesztő szakasz
Az örömteli éneklés, az éneklési kultúra megőrzése, a közös éneklés anyagának gyarapítása, a nemzeti zenekultúra értékeinek megbecsülése.
Feladatok
Alapozó szakasz
- A dalrepertoár bővítése magyar és más népek dalainak tanulásával.
- Ismeretek átadása a zenei írás-olvasás speciális jelrendszerének használatáról.
- A zenei esztétikai érzék, az érzelmi élet és a személyiség harmóniájának fejlesztése.
- A zenei képességek kibontakozásának segítése, a mozgáskészség fejlesztése, táncolás zenére és saját éneklésre.
- Zenei karakterek megjelenítése, énekes és hangszeres rögtönzések képességének fejlesztése.
Fejlesztő szakasz
- A zenei ismeretek bővítése, az ének-zene speciális jelrendszerének használata, az esztétikai érzék fejlesztése.
- A zenei fantázia, a zenei hallás, az emlékezet, a muzikalitás fejlesztése.
- Az érzelmi élet, a kommunikációs és szociális képességek fejlesztése.
- Az együvé tartozás élményének átélése a közös éneklés és zenélés által.
- A zenei képességek kibontakoztatása, a kreativitás, a fantázia erősítése.
- A kulturált zenehallgatás szokásainak rögzítése, a zenehallgatás örömeinek megélése, a feszültségoldó együttlét átélése.
A tanulók értékelésének elvei
- Az értékelés célja a megerősítés, támogatás, a tanuló énekes és zenei megnyilvánulásainak segítése.
- Az értékelés pozitív megerősítést ad a tanulóknak, segíti a zenei képességeik kibontakozását, az énekórák oldott légkörének kialakulását.
- Alapja a folyamatos megfigyelés, biztatás és dicséret, a pozitívumok kiemelése, a tanulói teljesítmények bátorítása.
Szempontjai
- A dalanyag ismerete, emlékezetben tartása, a szép éneklés tanult szabályainak betartása.
- Dalok egyéni éneklése, segítő részvétel a közös éneklésekben.
- Aktív részvétel a dalok elemzésében, csoportosításában a tanult ismeretek felhasználásával.
- Tájékozottság a különböző kották használatában.
- Aktív részvétel a tanult zenei ismeretek felidézésében.
- Elemi ismeretek a tanult zeneszerzőkről, zeneművekről.
- A többször hallott és kijelölt zeneművek felismerése.
- A ritmusérzék, zenei hallás, memória, figyelem önmagához mért fejlődése.
- Részvétel, aktivitás, figyelem, együttműködés az órai munkában.
ALAPOZÓ SZAKASZ
(5-6. osztály)
Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés
- Az éneklési kedv fenntartása, közös dalkincs kialakítása.
- Éneklés változatos formákban: közösen, kiscsoportban, egyénileg és kánonban is.
- Ismeretek szerzése a tanult dalok jellemzőiről: összehasonlítás, elemzés, elvonatkoztatás. Ritmikus játékok, a zenei írás-olvasás gyakorlása, fejlesztése.
- Közös és egyéni rögtönzések adott formák alapján és szabadon.
- A zenei hallás fejlesztése, nép- és műzenei alkotások, szemelvények hallgatása, elemzése adott szempontok szerint.
- A belső hallás fejlesztése.
- Mozgásos rögtönzések, páros és csoportos táncok tanulása, megjelenítése énekkel vagy zenére.
Tantárgyi tartalmak, témakörök
| Témakör | Tartalom |
| Zenei alkotóképesség |
| Interpretáció | Az éneklési kultúra fejlesztése. A dallam és a szöveg kapcsolatára épülő megfelelő előadásmód kialakítása. Dalkarakterek összehasonlítása. A kiscsoportok és az egyéni éneklés továbbfejlesztése. Az életkornak megfelelő magyar, európai, Európán kívüli nép- és műdalok megszólaltatása. A néphagyomány jellegzetességeinek megismertetése. A zenei emlékezet aktivizálása, a többszólamú éneklés gyakorlása (kánonok). |
| Improvizáció | Zenei karakterek megfigyeltetése és megjelenítése, csoportos és egyéni rögtönzések. A formaalkotás fejlesztése, egyszerű népzenei és műzenei formák mintájára énekes és/vagy hangszeres improvizációk. Ritmus- és dallamhangszeres rögtönzések a szabad rögtönzések segítségével. |
| Megismerő- és befogadóképességek |
| Zenehallgatás | Hangzásbeli különbségek, hangszínek azonosítása. Hangszerek, hangszercsoportok és zenekarok felismerése, megnevezése hangzás és alak alapján. Zenei karakterek megfigyelése, azonosítása. Többször hallott zenei szemelvények felismertetése. A zenetörténet nagy korszakainak átfogó ismertetése, az egyéb műveltségterületekhez tartozó kapcsolódások bemutatásával. Eredeti népzenei énekes és hangszeres felvételek megismertetése. A nép- és műzenéhez kapcsolódva országismeret és a közös európai kulturális értékek megismertetése. |
| Zenei hallás és kottaismeret | A hangzó ritmikai elemek felismerése, motívumok lejegyzése tanári segítséggel. Ritmushangszerek használata, ritmuszenekar, ritmikai többszólamúság fejlesztése. Hangok elhelyezése a vonalrendszerben relatív szolmizáció alapján. A csoportos szolmizált kottaolvasás fejlesztése. A dallam, a hangmagasság, a tempó, a dinamika, a hangszín érzékeltetése, azonosságok és különbözőségek meghatározása, az összehasonlító képesség erősítése. A belső hallás fejlesztése, dalok szerkezetének hallás utáni megfigyeltetése, felismertetése. |
| Tánc | Egyszerű elemekből építkező mozgássor létrehozása. Mozgásos rögtönzések a tanult táncos elemek felhasználásával. Páros és csoportos tánc zenére és a tanult népdalokra. Jeles napok játékai. Európai és Európán kívüli népek táncai. |
A szakasz végére elvárható követelmények
- Vegyenek részt örömmel az énekórákon, énekeljenek közösen, vállalkozzanak egyéni éneklésekre is.
- Válasszanak kedvenc dalokat, törekedjenek a tanult előadásmód megjelenítésére a dalok éneklése során.
- Fejezzék ki és fogalmazzák meg a tanult dalok élményvilágát, hangulatát.
- Vegyenek részt többszólamú gyakorlatokban, éneklésekben, a közös rögtönzésekben, vállalkozzanak egyéni hangszeres és/vagy énekes rögtönzésekre is.
- Gyakorolják tanári segítséggel a különféle kották írását-olvasását a tanult formákban.
- Fejlődjön zenei hallásuk, ismerjék föl a többször hallott nép- és műzenei szemelvényeket.
- Legyenek képesek hosszabb terjedelmű zenei részletek figyelemmel kísérésére, elemzésére, adott szempontok alapján.
FEJLESZTŐ SZAKASZ
(7-8. osztály)
Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés
- A kifejező, szép éneklés megőrzése, a közös dalkincs bővítése, a tanult dalok jókedvű, hangulatos megszólaltatása.
- A figyelem és az emlékezet fejlesztése.
- Részvételi szándék erősítése a többszólamú éneklésben.
- A hangszeres, énekes és mozgásos rögtönzések csoportos és egyéni formákban.
- A zenei élmény felismerése, átélése és megfogalmazása különböző formákban.
- Ismeretek szerzése a magyar népdalok csoportjairól, zenei jellemzőikről.
- Ritmushangszerek önálló használata, az ismeretek gyakorlása a zenei írás-olvasás terén. Zenehallgatás és elemzés, társművészeti kapcsolatok keresése.
Tantárgyi tartalmak, témakörök
| Témakör | Tartalom |
| Zenei alkotóképesség |
| Interpretáció | Dalok éneklése az érzelmi tartalmak megjelenítésével, esztétikai élmények biztosítása az éneklés során. A zenei emlékezet megerősítése, a többszólamúság készségének fejlesztése. Magyar és idegen népdalok, valamint műdalok kifejező előadása. |
| Improvizáció | A rögtönzési tevékenység fejlesztése népdalszerű és egyszerű műzenei formák keretei között. Ritmus és dallamhangszeres improvizációk. Dramatizálható zenei anyagok mozgásos megjelenítésének segítése. Szabad dallam- és ritmusrögtönzések segítése. |
| Megismerő- és befogadóképességek |
| Zenehallgatás | A legjelentősebb zeneirodalmi alkotások, valamint a különböző korok populáris zenéinek bemutatása. Jelentős zeneszerzők életrajzi történeteinek megismertetése. Zeneművek felismertetése jellegzetes témáik alapján. A zenei élmény érzelmi és intellektuális megragadásának segítése. Törekvés a verbális közlésre a zenei mondanivaló kifejlesztésére a zenei szemelvények hallgatása után. Társművészeti kapcsolódások keresése, bemutatása. |
| Zenei hallás és kottaismeret | A dalanyagban előforduló ritmusképletek hangoztatása több szólamban is. A ritmushangszerek önálló használatának továbbfejlesztése. Egyszerű ritmusképletek és dallamsorok olvasása és lejegyzése tanári segítséggel. A hangkarakterek felismertetése. A zenei emlékezet fejlesztése a belső hallás működtetésével. A magyar népdalok zenei jelenségeinek bemutatása. Műzenei formák felismertetése és közös elemzése. |
A szakasz végére elvárható követelmények
- Tudják kifejezően énekelni a tanult dalokat társakkal és egyénileg.
- Vegyenek részt a kánonok éneklésében, többszólamú gyakorlatokban, csoportos és egyéni rögtönzésekben egyéni képességek szerint.
- Törekedjenek fokozottabb önállóságra a zenei írás-olvasás feladataiban.
- Szerezzenek ismereteket zeneművekről, zeneszerzőkről, ismerjék fel a meghallgatott zenei szemelvényeket jellegzetes témáik alapján is.
- Fejlődjön esztétikai érzékük, zenei hallásuk, muzikalitásuk, emocionális érzékenységük.
RAJZ ÉS KÉZMŰVESSÉG
(VIZUÁLIS KULTÚRA)
Óraszámok
| Szakaszok - évfolyamok |
| Bevezető szakasz | Kezdő szakasz | Alapozó szakasz | Fejlesztő szakasz |
| 1. | 2. | 3. | 4. | 5. | 6. | 7. | 8. |
| Heti óraszám | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 |
| Éves óraszám | 37 | 37 | 37 | 37 | 37 | 37 | 37 | 37 |
Témakörök ütemezése
| Témakörök | Bevezető szakasz (1-2. évf.) | Kezdő szakasz (3-4. évf.) | Alapozó szakasz (5-6. évf.) | Fejlesztő szakasz (7-8. évf.) |
| Vizuális nyelv és kommunikáció | x | x | x | x |
| Kifejezés, képzőművészet és technika | x | x | x | x |
| Tárgy- és környezetkultúra | x | x | x | x |
BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ
(1-4. ÉVFOLYAM)
Célok
- A környező világ vizuális sokfélesége és az emberi alkotások iránti érdeklődés felkeltésével, a kézműves és művészi jellegű alkotások létrehozására ösztönzés segítségével az alkotás örömének, az önmegvalósításnak, a felszabadultságnak kialakítása a tanulókban.
Feladatok
- A vizuális önkifejezés, a téri tudatosság kifejlesztése és megerősítése.
- A képi információk befogadására való képesség kialakítása, a világban való eligazodás megkönnyítése.
- A kommunikációs és szocializációs képesség gazdagítása.
- A természetes és mesterséges környezet vizuális befogadásának segítése.
- A művészeti kifejezésformák iránti érdeklődés felkeltése.
- Az ábrázolás, alakítás anyagainak, azok helyes használatának megismertetése.
- Különböző rajzos és kézműves technikák, népi kismesterségek megismerése.
- A környezet szépségének, esztétikumának felfedeztetése.
- A népművészet értékeinek bemutatása.
- A különböző művészeti ágak együttes és különálló alkalmasságának felfedeztetése ugyanannak a gondolatnak, élménynek, érzelemnek a kifejezésére.
A tantárgy kiemelt habilitációs/rehabilitációs célú feladatai
- A téri, időbeli tájékozódás fejlesztése.
- A pontos megfigyelő-, elemzőképesség alapozása.
- A szándékos figyelem és emlékezet erősítése.
- Az élmények, benyomások megfogalmazásának, kifejezésének képessége.
- A koordinált mozgás, a cselekvés képességének alakítása.
- Az alkotás örömének felfedeztetése, megélése.
- A kommunikációs képességek fejlesztése.
- A tevékenységek kitartó végzése, a feladattartás erősítése.
A tanulók értékelésének elvei
Az értékelés célja a megerősítés, támogatás.
Elvei
- A tanuló teljesítményének megítélése a folyamatos megfigyelésre, ellenőrzésre, eseti diagnosztizálásra épül.
- Az értékelés mindenkor egyénre szóló legyen, a tanuló fejlődését vegye figyelembe.
- Minden tevékenység, alkotás, produktum ellenőrzése, személyre szóló értékelése az osztálytársak bevonásával történjen.
BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évfolyam)
Tantárgyspecifikus képességfejlesztési feladatok, tevékenységek
Megismerő- és befogadóképességek
- Az alkotás élményének megtapasztalása, érzelmi gazdagodás, az intuíció fejlesztése.
- A közvetlen környezet tárgyainak elemzése - az alak, szín, forma, funkció pontos felismertetése.
Ismeretszerzési képességek, térbeli tájékozódás
- Az egyértelmű téri helyzetek felismerése, megnevezése.
- A tankönyvben, a környezetben előforduló egyszerű vizuális közlések elemi szintű értelmezése.
- Egyszerű látványélmények emlékezetben tartása és felidézése segítséggel, az önkifejezés igényének felismerése.
- Tárgykészítés, környezetalakítási tevékenységek, díszítés.
Tantárgyi tartalmak, témakörök
| Témakör | Tartalom |
| Vizuális nyelv és kommunikáció | Néhány egyszerű forma-, vonal- és színminőség használata alkotómunkában, azok felismerése és megnevezése (pl. kicsi, nagy, vastag, vékony vonalak; egyenes, ferde, hullámvonal, körvonal, formák). Foltfestés. Formák megfigyelése a nagyság szempontjából. Tárgyak helyének, helyzetének meghatározása és szerepeltetése alkotásokban. A vonal mint a mozgás kifejezője. Szabályos és szabálytalan formák felismerése és ábrázolása. Szögletes, íves, gömbölyű formák. Formák, színek szimmetrikus elhelyezése. Egyszerű ritmusok létrehozása és elrendezése. Saját jelek választása, egymás jelének megismerése. Ábrák, jelek, a mindennapi környezetben megfigyelhető egyéb látványok szemlélése, értelmezése. Emberi gesztusok értelmezése. Tárgyak, élőlények, egyszerű események ábrázolása változatos technikákkal (pl. vonallal, folttal, színesen és fekete-fehérben). Előzőleg tudatosan megfigyelt változások (pl. évszak, időjárás) legjellegzetesebb állapotainak ábrázolása. Arckifejezések értelmezése, jelek, piktogramok megértése. |
| Kifejezés, képzőművészet és technika | Önmagával vagy a családdal kapcsolatos események kifejezése személyes hangú rajzokban, festményekben. Történetek eljátszása bábokkal. Műalkotások néhány perces szemlélése, közös beszélgetések a tárgyakról, élőlényekről, színekről, formákról. Élmények feldolgozása emlékek alapján, megjelenítése síkon és térben. Évszakok hangulatának kifejezése. Saját, kitalált történetek megjelenítése síkon és térben. Ismerkedés különféle technikákkal; anyagok és munkaeszközök használata: ceruza-, golyóstoll- és ecsetrajz; vízfestés; mintázás anyagból, plasztilinből; konstruálás papírból lépéssel, nyírással; síkbáb készítésének egyszerű technikája. Különféle technikák, könnyen megmunkálható változatos anyagok (pl. papír, agyag) és egyszerű munkaeszközök használata. Formálás anyagból. Papírhajtogatás. Nyomtatás krumplidúccal. |
| Tárgy- és környezetkultúra | Babaszoba berendezése. Egyszerű használati és dísztárgyak készítése mintakövetéssel. A környezet (pl. osztályterem) szebbé tétele, átrendezése. Tárgyak készítése könnyen alakítható anyagokból (papír, agyag). Csomagolások készítése mintakövetéssel, csomagolóanyag díszítése (egyénileg). Köznapi és ünnepi tárgyak (pl. jeles napok tárgyi kellékei) formája és funkciója közötti összefüggések megbeszélése. |
A szakasz végére elvárható követelmények
- Tudjon megfigyelni formákat, azokat nagyság szerint rendezni.
- Tudja a tárgyak helyét, helyzetét segítségnyújtással meghatározni.
- Tudja megkülönböztetni a sík- és térformákat. Tudja megnevezni, ábrázolni a szabályos, szabálytalan, valamint a szögletes-íves, szögletes-gömbölyű és szimmetrikus formákat.
- Értse meg a tankönyv ábráit, az egyszerű eligazító táblákat, piktogramokat.
- Értelmezze az egyszerű arckifejezéseket, gesztusokat.
- Tudjon szabadon képet alakítani élmény alapján festéssel, rajzzal.
- Tudja kifejezni az évszakokhoz kapcsolódóan az időjárás egyszerű jelenségeit a képkialakításaiban.
- Tudjon tárgyakat készíteni papírból, agyagból.
KEZDŐ SZAKASZ
(3-4. évfolyam)
Tantárgyspecifikus képességfejlesztési feladatok, tevékenységek
- A síkban-térben történő konstruálás, a képi, a plasztikai kifejezés bátorságának elősegítése, önálló tárgykészítés modell és algoritmus segítségével.
- Az alkotótevékenység személyiségfejlesztő hatásának; érzelemgazdagításának biztosítása.
- Önismeret, önértékelés; ízlés, belső igény fejlesztése.
- Lehetőség adása a munka, a teljesítmény önálló megítélésére, a társak munkájával történő összehasonlítására.
Megismerő- és befogadóképességek - motoros készségek fejlesztése
- Egyszerű elemzések elvégzése irányítással.
- A vizuális jelek, jelképek alkotó használata.
- Képek készítése a tanult technikákkal.
- Egyszerű összehasonlítások, képzeletbeli átalakítások a látványélmények felhasználásával, mozgásváltozások felismertetése.
Tantárgyi tartalmak, témakörök
| Témakör | Tartalom |
| Vizuális nyelv és kommunikáció | A tanult vizuális elemek, minőségek és viszonylatok felismerése képek, tárgyak, látványok elemzésekor. Egyszerű forma-, vonal- és színritmusok alkalmazása és felfedezése a különböző célú képalkotásokban (díszítményekben, vizuális jelekben). Hangsúlyozás, formák és színek kiemelésével. Formakompozíciók, kompozíciós megoldások, formaritmusok. A formák (foltok, tömegek) és színek közlési szándékának megfelelő elrendezése (körvonal, foltképzés, árnyék). A forma szerkezete - síkformák, körformák megfigyelése, létrehozása. Ritmikus felületek létrehozása. Térbeli viszonylatok létrehozása dobozokkal. Tárgyak jelzése, felismerése egy nézet alapján. Egyszerű tér- és mozgásábrázolások. Tárgy ábrázolása szemmagasságban. Tárgyak alaprajza. Egyszerű történés, folyamat értelmezése fázisrajzok felhasználásával. Élethelyzetekhez kapcsolódó magyarázó rajzok, folyamatábrák és vizuális jelek olvasása és üzenetük értelmezése (pl. plakátok). |
| Kifejezés, képzőművészet és technika | Egyedül vagy közösségben szerzett mindennapi élmények kifejezése festményben, rajzba, plasztikában, térben. Évszakok hangulata. Szépirodalmi és filmélmények, zenei élmények megjelenítése síkon és térben. Képzőművészeti alkotások leírása néhány mondatban (pl. köztéri szobor), jellemzőik magyarázata. Különféle technikák, technológiák megismerése, munkafolyamataik értelmezése, könnyen megmunkálható változatos anyagok és egyszerű munkaeszközök használata. A mintázás és a kollázstechnikák újabb technológiai változatai. Rajzolás rosttollal, krétával. Festés temperával. Különféle tárgy- és anyagnyomatok. |
| Tárgy- és környezetkultúra | Egyszerű tárgyak készítése (pl. játékok, bábok, edényféleségek). Csomagolások készítése minta után és egyéni elképzeléssel. A tárgyalkotó folyamat végigvitele (próbálkozások a folyamat lépéseinek betartására). Környezetalakító tevékenység (pl. helyiségek átrendezése új funkcióinak megfelelően, díszlet készítése). A funkció, forma, méret, anyag, technika összefüggései (pl. tárgyak agyagból). Környezetalakító tevékenység (pl. kiállítás rendezése). A magyar kultúrából származó köznapi, ünnepi tárgyak és tárgycsaládok elemzése a rendeltetés, az anyag, a forma és díszítés legegyszerűbb összefüggéseinek meglátásával. |
A szakasz végére elvárható követelmények
- A tanuló ismerje a vizuális alapelemek egyszerű rendszereit (vonalfajták, formák, színritmusok).
- Ismerje a vizuális alapelemek viszonylatait (irány, arány, kompozíció, hangsúlyozás).
- Váljon gyakorlottá az egyes vizuális elemek használatában. Fejlődjön érzelmi világa és kreativitása.
- Tudjon képet alkotni az időjárás, az évszakok hangulatának kifejezésével, a téri viszonylatok spontán rögzítésével.
- Legyen képes egyszerű vizuális ritmusok létrehozására.
- Tudjon megfigyeléseket tenni és azokat megfogalmazni a természeti környezet vizuális jellemzőire vonatkozóan.
- Tudjon a megismert anyagokkal tárgyakat készíteni.
- Értse a legegyszerűbb vizuális jelzéseket.
- Ismerje a vonal- és foltképzési technikákat.
- Legyen képes tárgykészítés céljából forma- és színritmusok létrehozására.
- Biztosan ismerje a térbeli viszonylatokat a téri szerkezetek létrehozásakor.
- Ismerjen fel cselekvéssort képeken.
- Ismerjen fel tárgyakat két nézete alapján.
- Legyen képes látvány hatására képet alkotni.
- Tudjon látvány alapján tárgyakat segítséggel, szóban elemezni, összefüggéseket rávezetéssel felfedezni.
ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZ
(5-8. évfolyam)
Célok
Az érdeklődés, a fogékonyság felkeltése és megerősítése a természetes és mesterséges környezet esztétikai és más látható értékei iránt.
Az esztétikai érzékenység, nyitottság, fogékonyság, ízlés alakítása, fejlesztése, a múlt értékeinek, hagyományainak tudatosítása a nemzeti műveltség közvetítésével.
Feladatok
- Élményszerű tapasztalatok nyújtása a tárgy- és környezetkultúra területéről.
- A környezettudatos magatartás kialakítása a tárgykultúra példáin keresztül.
- A kreativitás, a kreatív gondolkodás fejlesztése.
- A tantárgy sajátos tartalmával és eszközrendszerével olyan személyiségjegyek kialakítása, amelyek felkeltik a szakmák iránti érdeklődést és segítik az eredményes szocializációt.
- Tapasztalatszerzési lehetőség biztosítása a tárgy- és környezetkultúra világáról, a vizuális kommunikáció területeinek használatáról, az információk képi rögzítéséről, értelmezéséről.
- Jártasság fejlesztése gyakorlatokon keresztül a vizuális technikák alkalmazásában.
- Az érzelmek minél árnyaltabb kifejezésének, a személyes élmények megjelenítésének elősegítése.
A tantárgy kiemelt habilitációs/rehabilitációs célú feladatai
- Az érzéki tapasztalatszerzés fejlesztése, az érzékszervi kultúra gazdagítása.
- A tartós figyelem és emlékezet fejlesztése.
- Az esztétikai érzékenység készségeinek alapozása, fejlesztése.
- Önmaga képességeinek, fejlődési lehetőségeinek felismertetése, a motívumok erősítése.
- Gazdag tapasztalatszerzés a tanulót körül ölelő mikró- és makrovilágról.
- A térlátás fejlesztése, pontos képzetek kialakítása a valós térről, időről, az anyag, forma, funkció, szerkezet, szín, fény és mozgás viszonyairól.
- A kommunikációs képességek fejlesztése szóban, ábrázolásban, befogadásban.
- A finommotorika, a kreativitás, az eszközhasználati készség fejlesztése.
- Az ismeretszerzési, a tanulási képességek fejlesztése.
A tanulók értékelésének elvei
A rajz és kézművesség tantárgy alkotásközpontú, így az értékelésnél elsősorban a tanuló egyéni vagy csoportban létre hozott produktumait értékeljük.
Az értékelés rugalmasan alkalmazkodik a tanuló eltérő adottságaihoz, a sérülésből adódó egyediségéhez.
Az értékelésnél figyelembe kell venni
- a tanuló önmagához mért fejlődését, az egyes tevékenységkörökhöz, technikákhoz történő vonzódását,
- a tantárgy többszínűségéből adódó, más és más színvonalú eredmények alkotásakor a részvételt a produktum készítésében, a tervezési folyamatban, a kreativitást, a feladattartást, az újrakezdés képességét,
- a tanuló aktív részvételét az önértékelésben.
ALAPOZÓ SZAKASZ
(5-6. évfolyam)
Tantárgyspecifikus képességfejlesztési feladatok, tevékenységek
Alkotóképesség és tanulást segítő képességek
- A vizuális nyelvi elemek árnyaltabb használatának képessége.
- A térlátás, a térábrázolás fejlesztése (forma- és színtanulmány, egyszerű takarások, tárgyelemzés - a forma - rendeltetés kapcsolata). Az emlékezet fejlesztése - a részletek megjegyzése, a képzetek felidézése. Az érdeklődési kör szélesítése, a változatos anyagok, technikák, eszközök biztosításával.
Önismeret, önértékelés, önszabályozás
- Tudatos tárgykészítés az eszköz, a technika önálló megválasztásával.
Tantárgyi tartalmak, témakörök
| Témakör | Tartalom |
| Vizuális nyelv és kommunikáció | Folthatárok, foltfestés, vonalabsztrakció, a tárgy formája vonalkövetéssel. Ritmikus felületek kialakítása. Szabályos és szabálytalan sík- és térformák. Természeti formák csoportosítása. A forma árnyéka - körülrajzolása. Mértani formák megfigyelése, testek felülete, élek, testek létrehozása. Tulajdonságok elemzése, bevonása papírral. Látványok ábrázolása - természeti formák ábrázolása modell után, forrásformák ábrázolása. Egyszerű kompozíciós megoldások létrehozása. Térformák ábrázolása modell után. Forgás- és szögletes formák ábrázolása. A tárgyak két nézetének megrajzolása. Tárgyak, tárgycsoportok alaprajzának elkészítése. Térképrajz értelmezése. |
| Kifejezés, képzőművészet és technika | Különböző hangulatú, látványhoz kötött élmények, személyes élmények síkbeli és térbeli megjelenítése rajzzal. Élménykifejezés emberábrázolással. Meseszerű történetek megjelenítése rajzolással, festéssel, plasztikával. Művészeti élmények (tánc, zene, irodalom) feldolgozása képi kompozícióban. Tájábrázolás megfigyelés alapján. |
| Tárgy- és környezetkultúra | Néhány alkotás rajzos és szóbeli összehasonlítása az alkotások anyaga, valamint az anyagok tulajdonságai alapján. A tanulók alkotásainak vizsgálata, elemzése az érzelmi hatás szempontjából. A tárgyalkotó folyamat lépései a tárgykészítésben. Tárgykészítés agyagból, papírból, textíliából. A tárgyak csoportosítása a funkció szerint. Őseink tárgyai, ma használatos tárgyak. Funkció, forma, anyag, esztétikum egysége. Egyszerű terv a tárgykészítéshez - tárgykészítés a tanult technikákkal. |
A szakasz végére elvárható követelmények
- Tudjon adottságai függvényében egyszerűbb vizuális problémákra, emocionális késztetésekre kreatívan reagálni.
- Szerezzen tapasztalatokat a vizuális kifejező elemek változatos felhasználhatóságáról a folt, a vonal, a felületek kapcsolatában.
- Ismerje a komponálás néhány fontos eszközét (vonalvastagság, szín, elhelyezés).
- Tudjon ritmikus kompozíciókat létrehozni.
- Legyen képes egyszerű formák látványszerű ábrázolására.
- Fejlődjön képi kifejezése irodalmi és zenei élmények hatására (festés, rajzolás és plasztikus alakítások).
- Tudjon - a tárgyalkotó folyamat lépéseinek betartásával - a megismert anyagokból egyszerű tárgyakat készíteni.
- Legyen jártas az összetettebb síkbeli alkotások létrehozásában.
- Tudatosan alkalmazza térábrázolásaiban a térjelzéseket (közel, távol, takarás).
- Szerezzen tapasztalatokat az egyszerű tárgyak szerkezetéről.
- Legyen képes - szabadon választott technikával - művészeti és személyes élményei képi kifejezésére.
FEJLESZTŐ SZAKASZ
(7-8. évfolyam)
Tantárgyspecifikus képességfejlesztési feladatok
Kommunikációs képességek, kreativitás
- Jelenségek, érzelmek, gondolatok térbeli és síkbeli kifejezésének képessége.
- A kifejezés hagyományos technikáinak és az újszerű technikák elsajátításának készségei.
- Közlő, magyarázó, eligazító ábrázolás képessége.
- Vizuális közlemények (térkép, alaklemez, szabásminta) értelmezésének képessége.
- A köznapi élet tipikus vizuális közleményei (televízió, rádió, sajtó) felfogásának, megértésének, megítélésének képessége.
Alkotóképesség, önismeret, önértékelés
- Egyszerű tárgyak megtervezésének képessége. Képesség a tervezés elveinek megértésére, alkalmazására.
- Célszerűség - használhatóság - megmunkálás- anyag - szerkezet összefüggéseinek meglátása.
- Jártasság a tanult kézműves technikákban, a modellezésben, építésben.
- A munka, az alkotás esztétikai értéke jelentőségének felismerése az épített környezetünkben, a művészeti alkotásokban.
- A saját és mások alkotásának megbecsülése.
- Az ésszerű, anyagtakarékos megoldások előnyben részesítése. A környezetbarát megoldások keresése.
- Az együttműködési és alkalmazkodási készség, csoportmunkában való részvétel képessége.
- Az empátiás készség fejlesztése.
Tantárgyi tartalmak, témakörök
| Témakör | Tartalom |
| Vizuális nyelv és kommunikáció | Formacsoportosítások - sík- és térformák, szabályos és szabálytalan mértani formák. Térformák, forgásformák származtatása, felhasználása térépítéséhez. Térkompozíciók létrehozása, térrendezés, térépítési modellek létrehozása. A fény kiemelt szerepének megfigyelése a műalkotásokban. A ritmus, a szimmetria, az aszimmetria a műalkotásokban. Ítéletalkotások, következtetések. Ritmuskompozíciók készítése. Testek ábrázolása, az árnyék, a vetett árnyék kifejezése. Tárgyak nézeti ábrázolása. Emberalak látványszerű ábrázolása. Az álló ember árnyai. Ábrázolás modell után. Az emberi arc ábrázolása. Önarckép. Emberábrázolás - ülő, álló ember rajzolása modell után. Vizuális közlések - tervezés, kivitelezés (meghívó, plakát). Munkafolyamatok szemléltetése - folyamatábra. Nézetábrázolások mértani formákról. |
| Kifejezés, képzőművészet és technika | Művészeti élmények kifejezése - irodalom, zene. Ábrázolás a tanult technikákkal. Műalkotások elemzése. Érzelem kifejezése a képzőművészetben. Hangulatok, érzelmek kifejezése különböző témák feldolgozása során. Adott téma képi feldolgozása során különböző kompozíciós megoldások kipróbálása. Festés zenéhez. Művészeti kiállítások, múzeumok megtekintése során szerzett élmények szóbeli és képi feldolgozása. |
| Tárgy- és környezetkultúra | A tárgyalkotás folyamata, tervezés, kivitelezés. Kézműves technikák alkalmazása a tárgykészítésben. Az ember épített környezetének elemzése. Őseink épített környezete, a mai világunk. Lakóépületek, középületek. A funkció- forma összefüggései az építészetben, különféle épülettípusokban. Településtípusok elemzése képen, modelleken. A tárgyi környezet és életmód összefüggéseinek elemzése. Használati és dísztárgyak megtekintése, elemzése. |
A szakasz végére elvárható követelmények
- Használja tudatosan a vizuális nyelv elemeit.
- Ismerje a mértani térformák legfontosabb tulajdonságait és tudja azokat felhasználni térelemzéshez, térképezéshez.
- Alkalmazza a fény-árnyékot a plasztikus formák megjelenítésében.
- Legyen képes művészeti élmény hatására kifejező alkotásokat készíteni térben vagy síkban.
- Legyen képes egyszerű mértani testek látványszerű ábrázolására.
- Tudjon embert ábrázolni modell után. Legyen ismerete az ember méreteiről, arányairól.
- Ismerje fel a műalkotásokon a kompozíció legfontosabb eszközeit.
- Használja tudatosan képalakításain a vizuális kifejező elemeket.
- Legyen képes egyszerű plakátok megtervezésére és kivitelezésére.
- Legyen képes művészeti élmény vizuális kifejezésére a tanult kompozíciós eszközök felhasználásával.
- Legyen nyitott az esztétikai közlésre és befogadására.
- Tudjon értékítéleteket hozni természeti és mesterséges környezetének esztétikájára vonatkozóan.
- Legyen jártas a környezet alakításában, a tárgykészítésben használatos egyszerű eszközök, szerszámok használatában.
- Legyen ismerete a tárgyi környezet és az életmód összefüggéseiről.
FÖLDRAJZ
Óraszámok
| Szakaszok - évfolyamok |
| Alapozó szakasz | Fejlesztő szakasz | Megszilárdító szakasz |
| 5. | 6. | 7. | 8. | 9. | 10. |
| Heti óraszám | - | 1,5 | 1,5 | 1,5 | 1,5 | 1,5 |
| Éves óraszám | - | 55,5 | 55,5 | 55,5 | 55,5 | 55,5 |
Témakörök ütemezése
| Szakaszok - évfolyamok |
| Témakörök | Alapozó szakasz (5-6. évf.) | Fejlesztő szakasz (7-8. évf.) | Megszilárdító szakasz (9-10. évf.) |
| Ismeretek a térképről | x |
| Ismeretek a hazáról és a lakóhelyről | x |
| Hazánk természeti, társadalmi, gazdasági jellemzői | x |
| Kontinensek, tájak, országok - Európa | x |
| A Kárpát-medence és Európa | x |
| A lakóhelytől a bolygónkig | x |
| A Föld természetföldrajzi, képe. A Naprendszer | x |
| A világ gazdasági és természetföldrajzi képe | x |
| Globális környezeti problémák | x | x |
Célok (6-8. évfolyam)
- Kialakítani, majd fokozatosan fejleszteni a tanulók földrajzi, környezeti tájékozódását és gondolkodását.
- A természettudományos vizsgálat egyszerűbb módszereinek és azok alkalmazásának elsajátításával a világban elfoglalt helyünk, földrajzi-környezeti adottságaink, értékeink megismertetése.
Feladatok
- A szűkebb és tágabb környezet természetföldrajzi, társadalmi, gazdasági jellemzőinek megismertetése.
- A tanulók szemléletének, a nemzeti, az európai értékekhez való pozitív viszonyulásának formálása.
- A napi gyakorlat során szükséges térbeli és időbeli tájékozódási képesség kialakítása.
- A tanulók érdeklődésének felkeltése a megfigyelhető, észlelhető, megvizsgálható jelenségek, folyamatok iránt a közvetlen és a tágabb környezetet érintően.
- A tér- és időbeli tájékozódási képességek bővítése, a térképi alapismeretek fejlesztése. Hozzájárulás az ökológiai szemlélet, a környezeti attitűd, magatartás és értékrend kialakulásához.
- A haza, az európai és a távoli tájak földrajzának megismertetésével késztetés az élő, az élettelen, az épített környezet megóvására.
- Hozzájárulás a tanulási szokások kialakításához, az elsajátított ismeretek, készségek, jártasságok alkalmazásához a napi életvitel szintjén.
- Felkészítés a reális értékelésre, a földrajzi információhordozók értelmes felhasználására, kiválasztására (térképek, földgömb, tv-műsorok, kiadványok, útikönyvek).
- Topográfiai ismeretek, földrajzi fogalmak kialakítása - a tanulók fejlettségének megfelelően. Megfelelő gyakorlás, megerősítés, biztosítás az alapvető földrajzi szakkifejezések használatára, az írásos rögzítésre, az ábrázolásra, az elemzésre.
A tanulók értékelésének szempontjai
- Az értékelésben valamennyi évfolyamon kiemelt szerepe van a folyamatos ellenőrzésnek (írásbeli, rajzos, szóbeli és egyéb produktumok) és értékelésnek - szóban, esetenként írásban is.
- Az értékelés mindenkor a tanuló önmagához mért fejlődését fejezze ki, ezért legyen differenciált, személyre szóló, a tanuló fejlettségéhez, állapotához igazított.
- Az értékelésnél ne csupán az adott helyzetnek való megfelelést vegyük alapul, hanem a tantárgyi specifikumoknak megfelelő - már begyakorolt - tanulási és munkaszokásokat is.
- Az értékelésben kapjon helyet a tanuló feladattudata, akarata, erőfeszítése az önálló és a közös munkában egyaránt.
- Az értékelés segítse a tanulót a reális önértékelés kialakításában, képességei felismerésében.
- A tanulók értékelhető tevékenységükhöz a sérülésüknek megfelelően kapják meg azokat a segédeszközöket, anyagokat, amelyek állapotuknak megfelelnek.
- Az értékelésről, a tanuló eredményeiről - az iskola pedagógiai programja értelmében - kapjon tájékoztatást a szülő is.
ALAPOZÓ SZAKASZ
(5-6. évfolyam)
Tantárgyspecifikus fejlesztési feladatok, tevékenységek
Tájékozódás a földrajzi térben és időben
- Tájékozódás a lakóhelyen és környékén.
- Eligazodás, egyszerű leolvasási gyakorlatok a domborzati, közigazgatási térképről irányítás mellett.
- A periodikusság felismerése a természet folyamataiban (időjárás, növényzet, termelés).
- Az idő múlásával bekövetkezett környezeti változás azonosítása egyszerű példákon - irányítás mellett.
- Tényleges és viszonylagos helyzet a földrajzi térben.
- A környezet folyamatainak, azok időrendjének felismerése segítséggel.
- A természeti környezet közvetlen hatása az ember termelőtevékenységére, a társadalmi-gazdasági folyamatokra - a földrajzi helyekről vett példák alapján.
Tájékozódás a földrajzi, környezeti kölcsönhatásokban
- Az időjárás éghajlati jelenségei, a domborzati adottság hatása a természetre, az élőlényekre példák alapján. A természeti környezet hatása az ember termelőtevékenységére.
- Különböző adottságú nagytájak eltérő természetföldrajzi, települési jellemzőinek felismerése tanári segítséggel, rávezetéssel.
Ismeretszerzés, tanulás
- A közvetett és közvetlen információhordozók használatának gyakorlása tanári irányítással (térképek, ábrák, képek, filmek, könyvek).
- Megfigyelés, összehasonlítás, lényegkiemelés, összefüggések feltárása példákon keresztül, segítségadás mellett.
- A tanult földrajzi fogalmak gyakorlása, használata a fejlettségnek megfelelően.
Tantárgyi tartalmak, témakörök
| Témakör | Tartalom |
| Ismeretek a térképről | A térkép és a valóság. A térképek méretaránya, jelrendszere. Irány meghatározása a térképen, tájékozódás a fő világtájak szerint. Domborzati, közigazgatási és tematikus térkép. A térképjelrendszere, magasság leolvasása, hely és helyzet meghatározása. Elemi ismeretek a földrajzi fokhálózatokról. Tájékozódás a földgömbön, a világtérképen. |
| Ismeretek a hazáról és a lakóhelyről | A lakóhely természetföldrajzi adottságai: példák a lakóhely társadalmi, gazdasági folyamataira (foglalkozás, termelés, gazdálkodás). A földrajzi környezetre gyakorolt emberi, társadalmi hatások - környezetkárosító folyamatok, problémák - saját élmény alapján. Változások a lakóhelyen. Az időjárás, az éghajlat fogalma. A tágabb környezet, a hazai tájak. A nagytájak természeti adottsága (domborzat, víz, éghajlat) természeti erőforrások. Hazánk települései, településtípusok. Tájékozódás Magyarország közigazgatási térképén. Hazánk fővárosa. |
| A lakóhelytől a bolygónkig | A Föld alakja. Természetföldrajzi folyamatok, a földfelszín változása. A talaj képződés. A belső és külső erők szerepe a földfelszín formálásában. Jellegzetes felszíni formák. Elemi fogalom a földalakról, a földtengely ferdeségéről, a besugárzásról és az éghajlati övek kialakulásáról - modellezés, kísérletek, filmek bemutatásával. Egyes éghajlati övezetek legfontosabb jellemzői. Európa a Földön. Kontinensek és óceánok a Földön. A kontinensek és óceánok térbeli helyzete. Időbeli, térbeli tájékozódás a kontinensek között. Eltérő természeti jellemzők - a földrészek nagyobb országai. |
A tantárgy kiemelt habilitációs/rehabilitációs célú feladatai
- A gondolkodási funkciók fejlesztése: megfigyelés, elemzés, összehasonlítás, elvonatkoztatás, problémafelismerés, ok-okozat összefüggés meglátásának képessége.
- A rövid, a hosszú távú figyelem és emlékezet fejlesztése.
- A rész-egész viszony a valóságban, a térképi ábrázolásban. A valóság és térkép összefüggéseinek felismerése.
- Biztos tájékozódás megteremtése a közvetlen térben. A tájékozódás biztonsága a síkban a jelek, a szimbólumok világában.
- Tájékozódási feladatok, téri viszonyok felismerése, megértése: valamely tárgy, objektum tényleges és viszonylagos helye, helyzete.
- Az időészlelés fejlesztése. Időrend, periódus, természetben, folyamatban.
- Kommunikációs képességek - kérdezni tudás, a szakkifejezések használata.
- Tanulási szokások megerősítése: térképek, információhordozók használata, önálló ismeretszerzés egyszerű szövegből, a tankönyv, a feladatlap, a munkalap használata.
A szakasz végére elvárható követelmények
- Ismerje fel a tanult földi képződményeket, nevezzen meg jelenségeket, folyamatokat.
- Legyen ismerete az éghajlati övezetekről. Tudja segítség mellett megmutatni, megnevezni az éghajlati övezeteket.
- Legyen képes a földgömbön, a Föld térképén irányítás mellett tájékozódni, a kontinenseket, óceánokat megnevezni, helyüket, a helyzetüket meghatározni.
- Legyen képes egyszerű összehasonlításokat végezni a térkép vagy modell, makett segítségével.
- Gyűjtsön képeket, leírásokat. Tudja megmutatni hazánk helyét Európa térképén. Legyen képes a térképről információt szerezni, hazánk nagy tájait megmutatni, megnevezni, a tanult földrajzi neveket, szakkifejezéseket pontosan használni.
- Tudja megfigyeléseit szóban elmondani, röviden, tömören írásban rögzíteni, rajzban ábrázolni.
FEJLESZTŐ SZAKASZ
(7-8. évfolyam)
Tantárgyspecifikus fejlesztési feladatok, tevékenységek
Tájékozottság a földrajzi térben, a környezet kölcsönhatásában
- Különböző típusú térképek használata, szemléleti térképolvasás önállóan.
- Egyes tipikus tájak, földrészek, országok természeti-társadalmi jellemzőinek és összefüggéseinek felismerése segítségnyújtással.
- Az emberi tevékenység által okozott környezetkárosító folyamatok megismerése.
Tájékozottság földrajzi-környezeti kérdésekben
- Európa és a Kárpát-medence természeti-társadalmi-gazdasági értékeinek megismerése, az Európa-tudat fejlesztése, a kötődések megerősítése.
- Az egyes európai országok eltérő és hasonló adottságainak érzékeltetése, összefüggések felfedezése tanári irányítással.
- Az Európai Unió tagállamainak kapcsolatrendszere példákon keresztül.
Ismeretszerzés, tanulás
- A földrajzi környezetben, a gyakorlati életben való eligazodás képességének fejlesztése.
- Információk kezelése, értelmezése irányítással (könyvtár, világháló, térképek, könyvek) a tanulók fejlettségének megfelelően.
- Egyszerű ábrák, rajzok készítése.
- A hétköznapi életben felhasználható földrajzi-környezeti tudás elemeinek elsajátítása, folyamatos gyarapítása önállóan vagy tanári segítséggel.
- Gyűjtemények, tablók összeállítása, helyzetgyakorlatok (idegenvezetés, utazásszervezés, bemutató, leírás).
Tájékozottság a hazai földrajzi-környezeti kérdésekben
- Magyarország részletes megismerése kitekintéssel a Kárpát-medence egészére.
- A haza természeti, gazdasági értékeinek megismerése, a körzetek, régiók eltérő és hasonlatos jegyei - tanári irányítással az aktuális példákon keresztül az eltérések okainak keresése.
- Kulturális néprajzi hagyományok ismerete.
- A regionális kapcsolatok jelentősége.
Tantárgyi tartalmak, témakörök
| Témakör | Tartalom |
| Kontinensek, tájak, országok | Ismeretek a kontinensekről. A nagyobb tájegységek jellegzetességei, tipikus tájak: - a földrajzi övezetesség szerint a monszunvidék, a sivatag, a mediterrán táj, a tajgavidék, - a domborzathoz kapcsolódó tájtípusok - a magashegységek, középhegységek -, a gazdálkodás tipikus tájai - ipari körzet, farmvidék, ültetvények, öntözéses gazdálkodás, oázisok, speciális térségek - kikötőövezet, üdülőövezet. |
| A Kárpát-medence és Európa | Európa tényleges és viszonylagos fekvése, részei. Európa természeti és társadalom-földrajzi képe. Az Európai Unió. Észak-Európa országainak egyedi, földrajzi vonásai. Dél-Európa - tipikus mediterrán táj, kikötő- és üdülőövezet. Kelet-Európa jellegzetes nagytájai. Közép-Európa tájainak, országainak természeti és társadalom-földrajzi jellemzői. A Kárpát-medence földrajza, természeti, gazdasági jellemzői. |
| Hazánk természeti, társadalmi, gazdasági jellemzői. Körzetek, régiók | Hazánk természeti környezete, hasonlóságok, eltérések a Kárpát-medence természeti adottságaival. A földrajzi környezet hatása a gazdálkodásra, a településre, az életmódra. A Dunántúl, Észak-Magyarország, az Alföld és a Központi körzet földrajzi jellemzői, természeti erőforrások, gazdasági lehetőségek. Hazánk kereskedelme, közlekedése, idegenforgalma, környezeti állapota és környezeti értékeinek védelme. Nemzetközi kapcsolatok. A magyar nép tájtörténeti tagolódása - néprajzi hagyományok. |
A szakasz végére elvárható követelmények
- A tanuló tudjon példákat mondani a természetföldrajzi övezetességre, alapvető jellegzetességének bemutatására tanári irányítás mellett. Legyen képes egy táj természeti jellemzőit bemutató kép, ábra, adatsor elemzésére irányítás, segítségadás mellett. Megadott szempontok szerint tudja csoportosítani a nagyobb tájegységek tipikus tájait, legyen képes a térképen megmutatni ezeket.
- Tudjon tanári segítséggel egy-egy példát mondani az adott táj természeti és társadalmi környezetének alapvető összefüggéseire.
- Szempontsor mellett legyen képes jellemezni Európa természetföldrajzi adottságait, erőforrásait.
- Legyen elemi ismerete az Európai Unióról.
- Ismerje Európa legfontosabb országait. Mondjon példát a közös és az eltérő földrajzi vonásokra.
- Használja pontosan a témához kapcsolódó földrajzi, topográfiai fogalmakat, legyen képes megmutatni ezeket a térképen is.
- Legyen képes jellemezni hazánk nagy régióit szempontsor szerint. Végezze önállóan írásbeli feladatait a munkalapokon, feladatlapokon.
- Oldja meg készségszinten a szemléleti térképolvasást, jártasság szinten a következtető térképolvasást.
- Tudja a megye, a főváros főbb jellemzőit.
- Tudjon példát mondani a megye környezeti állapotára.
MEGSZILÁRDÍTÓ SZAKASZ
(9-10. évfolyam)
Célok
- A természetföldrajzi, társadalmi, gazdasági ismeretek bővítése, rendszerezése.
- Az emberek életteréül szolgáló Föld természeti, társadalmi, gazdasági folyamatainak többirányú, kölcsönös függőségének megértetésével, az önálló ismeretszerzés módszereinek elmélyítésével a tantárgyspecifikus tanulási szokások, tevékenységek megerősítése, a hazáért, a régióért, a világ problémáiért érzett felelősség felismertetése.
Feladatok
- A topográfiai ismeretek, a tér-idő fogalmak bővítése, megerősítése, a tanulók eljuttatása a fejlettségüknek megfelelő általános földrajzi tájékozottsághoz.
- A komplex ismeretanyag révén hozzájárulás a tanulók önálló életvezetéséhez, a munka világában történő eligazodásukhoz.
- A tanulók eljuttatása a tanult földrajzi szakkifejezések, fogalmak, topográfiai ismeretek szóban és írásban történő pontos használatához.
- Felkészítés az ismerethordozók által közvetített információk értelmezésére, napi használatára, az igényes válogatásra.
- A termelés-fogyasztás korlátainak, a természeti erőforrások takarékos felhasználása fontosságának bemutatása.
- Ráébresztés a Föld globális problémáira, ezek következményeire, a tennivalókra.
- A környezettudatos, takarékos életmód fontosságának megerősítése.
Fejlesztési feladatok, tevékenységek
Ismeretszerzés, tanulás
- A téma feldolgozását segítő térképek, napilapok, könyvek, statisztikai kiadványok tömegkommunikációs források kiválasztása, értelmezése tanári segítséggel.
- Egyszerű, rövid szöveg önálló feldolgozása.
Tájékozottság a földrajzi térben
- Alapvető tájékozottság a Földön - elemi ismeretek a Naprendszerről.
- Az ismert tér fokozatos kitágítása és annak érzékeltetése modellel, képek, filmek segítségével.
- A legfontosabb topográfiai fogalmak felismerése, megnevezése a térképen, a földgömbön.
- Anyagok rendszerezése, a levegő, a víz, a kőzetek, a talaj felismerése a földi élet szempontjából.
- Környezetkárosító anyagok ismerete - a szennyezés elutasítása.
- A helyes magatartás megértése a fenntartható fejlődés érdekében.
Tájékozottság regionális és globális földrajzi-környezeti kérdésekben
- Nyitottság, érdeklődés felkeltése a környezeti problémák és megoldások iránt.
- Folyamatos információszerzés, hírek, napilapok, filmek útján a globális problémákról.
- A környezeti-földrajzi problémák felismertetése a mindennapokban, a saját környezetben.
- Adatok gyűjtése, hírek keresése, példák a nemzetközi összefogásra, a világproblémák kezelésére.
Tantárgyi tartalmak, témakörök
| Témakör | Tartalom |
| A Föld természetföldrajzi képe. A naprendszer | Folyton változó égitestünk, a Föld. A belső és külső erők felszínformáló hatása - ásványok, kőzetek, nyersanyagok, energiahordozók. A levegőburok. A levegő anyagai, a légkör jelenségei. Légszennyeződés, ózonprobléma, üvegházhatás. A vízburok, a víz anyagai, víztípusok. A vízburok, a talaj és az élővilág kapcsolata. A földrajzi övezetesség. A Naprendszer égitestei. Az űrkutatás eredményei. |
| A világ gazdasági és társadalmi képe | A világnépesség számszerű változása. Népességelosztás, települési különbségek. Urbanizáció. A gazdasági ágak, változások a gazdasági folyamatokban. Piacgazdaság, a tőke szerepe. Nyersanyagszükséglet - energiaigény. Gazdasági, társadalmi események összefüggései. Gazdaságunk húzóágazatai. |
| Globális környezeti problémák | Népesedési problémák, éhínségövezet, egészségügyi gondok. Példák a természetkárosításokra - tájpusztítás, esőerdők kiirtása, a víz, a levegő szennyezése, a savas eső, az ózonréteg vékonyodása, globális felmelegedés. Energiahordozók, nyersanyagok túlzott használata, pazarlás. A fogyasztói társadalom veszélyei. Környezetvédelmi kötelezettség és jog. A világ nagy természetvédelmi területei. Hazánk nemzeti parkjai, természetvédelmi területei. |
A szakasz végére elvárható követelmények
- Tudjon különböző méretarányú és tartalmú térképeken készségszinten tájékozódni.
- Tudjon példákat sorolni a Nap földi életet meghatározó jellemzői közül.
- Legyen képes - szempontsor segítségével - a földrészek legfőbb természetföldrajzi jellemzőit kiemelni, szóban megfogalmazni.
- Ismerje az éghajlati övezetességet, soroljon példákat a természetföldrajzi övezetességre.
- A térkép használatával tudjon példákat keresni az egyes kontinensek főbb természeti kincseire, nyersanyagaira.
- Rendelkezzen ismeretekkel a magyar utazókról, felfedezőkről.
- Használja pontosan a tanult földrajzi szakkifejezéseket, topográfiai fogalmakat.
- Értse a természeti erőforrások takarékos felhasználásának fontosságát, a földrajzi folyamatok kölcsönös függőségét.
- Értse a természeti adottságok és a gazdálkodási lehetőségek összefüggéseit. Tudjon példákat mondani a társadalom és a természet kapcsolatára.
- Szerezzen ismereteket a Föld népességének területi elhelyezkedéséről és ennek környezeti hatásairól.
- Tudjon példát mondani az urbanizáció következményeire.
- Ismerje kötelezettségeit a környezet- és természetvédelemben.
- Ismerje, nevezze meg a gazdasági ágazatokat, legfőbb termékeiket, szolgáltatásaikat.
- Tudjon hazai példát mondani gazdasági ágakra.
- Ismerje a gazdasági ágazatok környezetkárosító hatásait.
- Tudja az emberi tevékenység hatását az ember egészségére és környezetére.
ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK
Óraszámok
| Szakaszok - évfolyamok |
| Bevezető szakasz | Kezdő szakasz | Alapozó szakasz | Fejlesztő szakasz | Megszilárdító szakasz |
| 1. | 2. | 3. | 4. | 5. | 6. | 7. | 8. | 9. | 10. |
| Heti óraszám | 1 | 1 | 1 | 2,5 | 2,5 | 2,5 | 3 | 3 | 6,5 | 6,5 |
| Éves óraszám | 37 | 37 | 37 | 92,5 | 92,5 | 92,5 | 111 | 111 | 240,5 | 240,5 |
Témakörök ütemezése
| Témakörök | Bevezető szakasz (1-2. évf.) | Kezdő szakasz (3-4. évf.) | Alapozó szakasz (5-6. évf.) | Fejlesztő szakasz (7-8. évf.) | Megszilárdító szakasz (9-10. évf.) |
| Egészség- és szabadidő-kultúra - életvitel | x | x | x | x |
| Munka- és termeléskultúra - anyagok és alakításuk - tervezés, szerelés, építés | x | x | x | x |
| Közlekedési kultúra - közlekedés | x | x | x | x |
| Háztartási és fogyasztói kultúra - háztartástan | x |
| Gazdálkodáskultúra - termelés és gazdálkodás | x | x |
| Pályaorientáció | x | x |
| Szakmai alapozás | x |
BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ
(1-4. évfolyam)
Célok
- Az átmenet biztosítása az óvodai létből az iskolai létbe.
- Az önállóságra nevelés, az elképzelések megvalósítására való ösztönzés, az egyéni szükségletekhez igazított önellátás technikáinak elsajátíttatása a képességek fejlesztése során.
Feladatok
- Gazdag tapasztalatszerzés biztosítása az egyszerű érzékszervi benyomásoktól a bonyolultabb gondolati műveletekig.
- Az életvezetésre nevelés, amely lehetővé teszi a természeti, a társadalmi és a technikai környezettel való helyes együttélést.
- Az egészségmegóvás lehetőségeinek bemutatása példákon, élményanyagon, a személyes tapasztalás lehetőségeinek megteremtése.
- A helyes, célszerű tanulási és munkaszokások kialakítása.
- A tanulók képessé tétele a műveleti algoritmusok alkalmazására, egyszerű tervezési tevékenységre, problémák felismerésére.
- Példákon, személyes tapasztalaton keresztül az alapvető közlekedési szabályok felismertetése, a környezetben való biztonságos tájékozódás fejlesztése.
- A tanulók önértékelő, elemző képességének, alkotó, konstruáló kedvének megalapozása.
- A természetben, a társadalomban élő ember és az általa létrehozott technikai környezet kapcsolatának megtapasztaltatása konkrét példákon.
A tantárgy kiemelt habilitációs/rehabilitációs célja a bevezető és kezdő szakaszban
- Az önellátás, a cselekvőképesség fejlesztése, erősítése.
- A megfigyelő, a megismerő, a tapasztalatszerző képességek fejlesztése.
- A gondolkodási funkciók és műveletek erősítése: csoportosítás, összehasonlítás, elemzés, rendszerezés, algoritmusok, analógiák felfogása, alkalmazása.
- Az elsajátítási, a tevékenységi szintek emelése az utánzástól az algoritmus önálló alkalmazásáig.
- A finom- és a nagyobb mozgások koordinálása, munkamozdulatok fejlesztése a célszerűbb, a kisebb munkaerő-ráfordítás érdekében.
- Az önellátáshoz, a családi munkamegosztáshoz, a feladatokhoz való helyes viszonyulás, a munkafegyelem erősítése.
- A szociális kompetencia fejlesztése terápiák, tréningek segítségével.
A tanulók értékelésének elvei
- A tanítás-tanulás folyamatát a tanuló munkájának, tevékenységének folyamatos ellenőrzése, értékelése, a fejlettséghez igazított segítségnyújtás jellemezze.
- Differenciált értékelés alkalmazása a tanuló sérülésspecifikumainak figyelembevételével.
- Az értékelés vonatkoztatása a produktum mellett az erőfeszítésre, az akaratra, a szorgalomra, a feladattudatra, a tanuló együttműködésére a tevékenység folyamatában, a munkavégzés tisztaságára, az esztétikumra, az anyagtakarékosságra, az önállóságra, a kreativitásra.
- Kiemelt szempont a tanuló önmagához mért fejlődése, igyekezete.
- Az értékelés szempontjai között szerepeljen.
- Az értékelés nyilvános, követhető az elért eredmény szóbeli és szöveges megfogalmazása, a produktum kiállítása, bemutatása során.
BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évfolyam)
Tantárgyi tartalmak, témakörök
| Témakör | Tartalom |
| Egészség- és szabadidő-kultúra - életvitel | Öltözködés: a ruházat kiválasztása az évszaknak, időjárásnak megfelelően; saját ruha kezelése: gombolás, fűzés, kötés, hajtogatás. Ruhanemű felismerése. Tisztálkodás: önálló tisztálkodás, hajmosás, körömkefe használata; a tisztasági csomag használata. Táplálkozás: evőeszközök helyes használata; a napszaknak megfelelő étkezés. Ételfélék felismerése, megnevezése. |
| Munka- és termeléskultúra - anyagok és alakításuk - tervezés, szerelés, építés | Természetes anyagok: (termések, levelek, kavics, fa) gyűjtése, érzékszervi vizsgálat; a gyűjtött anyagokból formák, alakzatok, kompozíciók készítése. Környezetünk előállított, alakított anyagai a lakásban, az iskolában, az iskola környékén; papír, fa textil, képlékeny anyagok. Anyagmegmunkálás lépései, egyszerű tárgy készítése, technikák. Textil: anyagvizsgálat, nyírás, ragasztás. Papír: tépés, nyírás, hajtogatás, sodrás - anyagvizsgálat. Fa: hurkapálca darabolása, csiszolás, festés, ragasztás. Tervezés, építés: játékos építés dobozokkal - térképzés. Építés minta alapján; belső tér modellezése; építés a szabadban - homokozóban. Térrendezés terepasztalon, tereptárgyak használata. Az építődoboz elemei. Építés minta alapján térben, síkban. |
| Közlekedési kultúra - közlekedés | Tapasztalatok gyűjtése a gyalogos közlekedésről. Szabálykövető magatartás a közlekedésben: áthaladás a zebrán a jelzőlámpa vagy forgalomirányítás mellett. Veszélyhelyzetek a gyalogos közlekedésben, elemzés, értelmezés. Tapasztalatok gyűjtése a helyi tömegközlekedésről - utazás felnőttel. |
Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés
1. Tantárgyspecifikus képességfejlesztési feladatok, tevékenységek
- Az önellátás és környezetellátás tevékenységének fejlesztése, énkompetencia alakítása; önállóság, kulturáltság az öltözködésben, tisztálkodásban, étkezésben; önellátó technikák folyamatos gyakorlása, részvétel az egyszerű környezeti rend és tisztaság megteremtésében.
- Érdeklődés, tapasztalatszerzés a közvetlen környezet élő és élettelen anyagai iránt, az anyaggal végzett tevékenység élménye.
- Alakítás kézzel és egyszerű eszközzel; rend, tisztaság megvalósítása.
- Az építés, a modellezés, a tervezés - kivitelezés öröme.
- A szabályfelismerés képességének fejlesztése, a veszélyhelyzetek elemzése, tudatosság kialakítása a közlekedésben.
2. Általános képességek és készségek fejlesztése
- Gondolkodási funkciók, műveletek fejlesztése: megfigyelés, megismerés, elemzés, összehasonlítás; tájékozódás, kommunikációs képesség; finommozgások koordinálása.
- Személyes képességek: önellátás, önkiszolgálás, kezdeményezés.
- Szociális képességek: együttműködés, segítségnyújtás, kapcsolatteremtés.
A szakasz végére elvárható követelmények
- Fokozódó önállóság az önkiszolgáló tevékenységben.
- Szabálykövető magatartás az étkezésben, az egyéni fejlettségnek megfelelő feladatok elvégzésében, a munka elfogadásában.
- A megfigyelt anyagok felismerése, megnevezése, tapasztalatok, ismeretek felhasználása az egyszerű megmunkálásban, a megismert eszközök balesetmentes használata.
- Egyszerű modell, rajz alapján építés, térrendezés.
- A gyalogos közlekedés szabályainak ismerete.
KEZDŐ SZAKASZ
(3-4. évfolyam)
Tantárgyi tartalmak, témakörök
| Témakör | Tartalom |
| Egészség- és szabadidő-kultúra - életvitel | Önellátás, környezetellátás. Öltözködés: az időjárásnak, az évszaknak, a napszaknak megfelelő ruházat kiválasztása; a ruházat, a lábbeli tisztítása - portalanítás. Tisztálkodás: kéz, láb ápolása, az ápolás eszközei. A helyes fogápolás, a jó fogkefe. A rendszeres tisztálkodás. Táplálkozás: a napszaknak, az évszaknak megfelelő változatos táplálkozás - egészségmegóvás. Munkatevékenységek: mindennapos tevékenységek az iskolában, részvétel a családi munkamegosztásban (mosogatás, törülgetés, vásárlás, gyógyszertár, posta...). Házimunka - gépek a konyhai munkában. |
| Munka- és termeléskultúra - anyagok és alakításuk - tervezés, szerelés, építés | Tapasztalatok az átalakított anyagokról, anyagvizsgálat érzékszervi úton. A képlékeny anyagok - alakítás kézzel, szerszámmal. A papír megmunkálása eszközökkel: nyírás, vágás, csomagolás. Textil: alaklemez használata - nyírás, varrás (differenciáltan, fejlettség szerint), egyszerű öltések, gyöngyfűzés. Fa: darabolás, csiszolás, festés. Faragás differenciáltan - fejlettség szerint. Fémek: huzalok vizsgálata, formálás. Alapanyagok és hulladékok. Hulladékhasznosítás a háztartásban. Műanyag a háztartásban. |
| Közlekedési kultúra - közlekedés | Gyalogos közlekedési helyzetek modellezése - városban, falun. Tapasztalatszerzés, gyakorlás a helyi tömegközlekedésben. Szabálykövető magatartás. A helyi közlekedés eszközei falun és a városban. A vasút, a pályaudvar, információszerzés, piktogramok, jelek értelmezése. |
Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés
1. Tantárgyspecifikus képességfejlesztési feladatok, tevékenységek
- A helyes önellátás, életmód, életvezetés képességeinek, készségeinek alapozása, énkompetencia fejlesztése az öltözködésben, tisztálkodásban, a táplálkozásban.
- Részvétel, feladatvállalás a fejlettségének megfelelő munkatevékenységekben, házimunkában, szolgáltatások igénybevételében, a konyhai gépek alkalmazásában felügyelet mellett.
- Az anyagokkal végzett tevékenység örömteli megélése, tapasztalatok gyűjtése, megoldások, kivitelezések választása; anyagalakítás kézzel, egyszerű eszközzel, mintakövetés, algoritmus olvasása, alkalmazása, elemi munkavégzési szokások, tanulási technikák, szokások: a sorrendiség, az időbeliség, szabálykövetés, rend, tisztaság, anyagtakarékosság.
- A szabályfelismerés képességének fejlesztése, a veszélyhelyzetek elemzése, tudatosság kialakítása a közlekedésben.
2. Általános képességek és készségek fejlesztése
- Gondolkodási funkciók, gondolkodási műveletek fejlesztése: megfigyelés, megismerés, felismerés, belátás, megoldás keresése, tervezési képesség (alapfokon), konstruáló, építő, szerelő, térérzékelő, téralakító képesség. Kommunikációs képesség fejlesztése.
- Finommozgások összehangolt működése.
- Szociális képességek és készségek fejlesztése: kötelességtudat, segítőkészség, felelősség, együttműködés, udvariasság.
A szakasz végén elvárható követelmények
- A természeti, társadalmi és a technikai környezet megfigyeléséből, elemzéséből gyűjtött tapasztalatok értelmezése, felhasználása egyszerű feladathelyzetben, anyagok megmunkálásában, eszközök használatában.
- Az épített környezet megnevezése, önálló tervezés, építés kockák, dobozok, szerelőelemek felhasználásával.
- A gyalogos közlekedés szabályainak betartása jártasság szinten, gyakorlottság a tömegközlekedésben (egyéni fejlettség szerint). Szabálykövető magatartás.
- Kulturált együttműködés, részvétel életkorának, állapotának megfelelő közösségi munkában, a családi munkamegosztásban, házimunkában.
- A tanult, a begyakorolt életviteli szokások alkalmazása konkrét helyzetekben: ruházkodás, tisztálkodás, táplálkozás, takarékosság, tisztaság, rend megőrzésében.
ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZ
(5-8. évfolyam)
Célok
- Konkrét problémahelyzetekben jól alkalmazható készségek és képességek kialakításával az önálló életvezetés, a pályaválasztás és a szakmatanulás előkészítése.
Feladatok
- Gazdag tapasztalatszerzés biztosítása az egyszerű érzékszervi benyomásoktól a bonyolult gondolati műveletekig, a problémamegoldásokig.
- A serdülő korosztály technikai környezet iránti nyitottságának fokozása, a tanulók tájékozottságának, biztonságérzetének növelése, a környező világ teljességének örömteli átélése, ezekért érzett felelősség tudatosítása.
- Az egyéni szükségletekből kiindulva a tanulók felkészítése az iskolán kívüli világra az életszerű megoldások keresésével, a környezettudatos beállítódással, kritikus fogyasztói magatartással, a munka megbecsülésével, az életkornak, fejlettségnek megfelelő munkafolyamatok gyakorlati elsajátításával.
- Műveleti algoritmusok felhasználtatása a tárgykészítés munkalépéseiben, szabályszerűségek felismertetése a technikai problémák megoldásában.
- Helyes munkaszokások elsajátíttatása, a veszélyes eljárások tudatosítása.
- A takarékos anyagfelhasználás, hulladékhasznosítás szokásrendjének elsajátíttatása.
- A tudatos egészségmegóvás, környezettel való együttélés társadalmi normáinak megismerése, elfogadása a közlekedés alapvető szabályaiban.
- Ismeretek adása a vállalkozás, a gazdálkodás területéről, a szakmaválasztásról, az önálló életvezetésről.
- Kitartó munkára nevelés, a tűrőképesség növelése, a reális önismeret kialakítása.
A tantárgy kiemelt habilitációs/rehabilitációs célja az alapozó és fejlesztő szakaszban
- A mozgáskoordináció, a finommotorika erősítése, a munkamozdulatok sebességének, ütemének fejlesztése.
- A térbeli eligazodás, térlátás, a téri tájékozódás fejlesztése.
- Az akaratlagos figyelem fokozása, az emlékezet, a koncentrálás erősítése - terápiák, tréningek segítségével.
- Az öntevékenység, önállóság, döntésképesség - döntési kompetencia alakítása.
- Az énkompetencia erősítése: önismeret, önelfogadás, önfejlesztés, szakmai irányultság.
- A szociális kompetencia erősítése: együttműködés, munkafegyelem, felelősségvállalás, azonosulás a családi szerepekkel, társadalmi cselekvőképesség növelése, szabálykövető magatartás elfogadása, erőfeszítés, monotóniatűrés a munkafolyamatokban, élethelyzetekben.
- Kommunikációs képességek fejlesztése: gondolatok szóbeli megfogalmazása, vélemény, kritika, vita kulturált nyelvi formái.
A tanulók értékelésének elvei
- Az értékelés alapja a tanuló önmagához viszonyított fejlődése.
- Az elméleti ismeretek ellenőrzése helyett fokozott hangsúly helyezése a gyakorlati tevékenység szintjére, a kreativitásra, a munkafegyelemre, a feladatelfogadásra, az erőfeszítésre, kitartásra.
- A tanítás-tanulás folyamatát a tanuló munkájának, tevékenységének folyamatos ellenőrzése, értékelése, a fejlettséghez igazított segítségnyújtás jellemezze.
- Differenciált értékelés alkalmazása a tanuló sérülésspecifikumainak figyelembevételével.
- Az értékelésben figyelembe kell venni az egyéni sajátosságokat, a tanuló sérüléséből eredő eltéréseket (pl. több segítséget igényel, de erőfeszítéseket tesz a feladatmegoldás érdekében).
- Az értékelés vonatkoztatása a produktum mellett az erőfeszítésre, az akaratra, a szorgalomra, a feladattudatra, a tanuló együttműködésére a tevékenység folyamatában, a munkavégzés tisztaságára, az esztétikumra, az anyagtakarékosságra, az önállóságra, a kreativitásra.
- Kiemelt szempont a tanuló önmagához mért fejlődése, igyekezete.
Az értékelés része a munkavégzési, a tanulási szokások elsajátítása, az anyagtakarékosság betartása, a környezettudatosság.
- Az értékelés nyilvános. Történhet szóban, írásban és érdemjeggyel (osztályzattal). Része a produktum kiállítása, bemutatása
ALAPOZÓ SZAKASZ
(5-6. évfolyam)
Tantárgyi tartalmak, témakörök
| Témakör | Tartalom |
| Egészség- és szabadidő-kultúra - életvitel | Egyszerű háztartási munkák, házkörüli teendők. Háztartási kisgépek működtetése. Tisztítószerek, környezetbarát szerek felismerése, alkalmazása. Háztartási hulladék-kezelés, szelektív hulladékok. Szolgáltatások igénybevétele: posta, gyógyszertár, közintézmények, piac, élelmiszerbolt. Szabadidő eltöltése: mozgás, sport, szórakozás. A test tisztán tartása: kamaszkori testápolás, hajmosás, szárítás, kéz- és lábkörmök ápolása. Testápoló szerek. A ruházat tisztán tartása: zokni, fehérnemű mosása. Textíliák, természetes anyagok szerepe a ruházkodásban. Divat és célszerűség, egészség összefüggései. Az egészséges lábbeli. Táplálkozás: az életkornak, az egészségi állapotnak megfelelő táplálkozás. A táplálék mennyisége, minősége. Gyümölcs-, zöldségfogyasztás. Egytálétel főzése. Vendég a házban. |
| Munka- és termeléskultúra - anyagok és alakításuk - tervezés, szerelés, építés | Az anyagok csoportosítása: természetes és átalakított anyagok, anyagvizsgálatok. A feldolgozott anyagok vizsgálata, hasznosítása. A fa: vizsgálat, megmunkálás - darabolás, faragás, csiszolás, illesztés, szerelési módok. A famegmunkálás szerszámai. A papír, a papírfélék tulajdonságai. A kartonpapír megmunkálása, tárgykészítés. A bőr vizsgálata, megmunkálhatósága, szerszámai. Tárgykészítés: a fűzés, a lyukasztás, a fonás technikái. A textil: a filc tulajdonsága, megmunkálás, tárgykészítés. Öltésformák gyakorlása. Szövés, hurkolás. Elemi ruhajavító és -karbantartó technikák. A műanyagok: tulajdonság, használhatóság, alakíthatóság. Népművészet: szalma, gyékény, csuhé, rafia, gyapjú hasznosítása. A fazekasság - a népi iparművészet. Hagyományok. Munkaszervezés: A munkamenet, anyagszükséglet tervezése, tárgykészítés algoritmus szerint. Anyag - forma - funkció egysége. Az anyagtakarékosság, hulladékhasznosítás. Tervezés, szerelés, modellezés: a valóság műszaki rajzi ábrázolása, egyezményes jelek. Rajzoló-, mérőeszközök. Pontos mérés, lejegyzés. Épített környezet megjelenítése maketten, modellen. Terek, formák létrehozása - falu, város modellezése. Konstruálás szerelő elemekkel, mozgó, működő modellek. Szerelés rajz alapján. A kerékpár részei, gyakorlatok az egyszerűbb alkatrészek szereléséhez. |
| Közlekedési kultúra - közlekedés | A tömegközlekedés eszközei, információs rendszere, menetrendek - információkérés formái. Veszélyhelyzetek elkerülése. A vízi közlekedés - személyszállítás, teherszállítás. A szárazföldi közlekedés története. A kerék története. A kerékpározás szabályai: kerékpárút, jelzőtáblák a kerékpáros szempontjából. Utazás hosszabb útra - csomagolás, előkészületek. |
| Gazdálkodáskultúra - termelés és gazdálkodás | Az ember termelő tevékenysége. Talajvizsgálatok, talajjavító eljárások. Tápanyag-utánpótlás, talajmegmunkálás egyszerű kéziszerszámokkal. Növényszaporítás: magvak vetése, palántázás, dugványozás, bujtás. Növényápolási munkák, vízgazdálkodás. Betakarítás, tárolás. Környezetbarát növényvédelem. |
FEJLESZTŐ SZAKASZ
(7-8. évfolyam)
Tantárgyi tartalmak, témakörök
| Témakör | Tartalom |
| Egészség- és szabadidő-kultúra - életvitel | Az egészségmegőrzés ismeretei, a korszerű életvitel. Táplálkozás: a fejlődés és a táplálkozás ismeretei, a tápanyagszükséglet életkoronként, változatos étrend. A kamaszkori táplálkozás. A mértéktelen táplálkozás következményei. Testápolás, testkultúra: korszerű testápolás a fiatal korban, testápoló szerek, kozmetikumok serdülőknek. Mozgás - táplálkozás - testápolás összefüggései. Az ember testi-szellemi egészsége. Egészség-megelőzés: a család testi-szellemi egészsége. Generációs kapcsolatok. Gyermekvállalás, türelmes odaadó gondozás és ápolás. Családi ünnepek. Az ünnep hangulata, légköre. Az egészségre káros szerek elutasítása. Egészségkárosító életmód elutasítása. Szabadidő: a sportolás, a játék, a kikapcsolódás szükségletei serdülő- és fiatal korban. Szórakozás az életkornak, érdeklődésnek, egyéniségnek megfelelően. Társas kapcsolat ápolása. |
| Munka- és termeléskultúra - anyagok és alakításuk - tervezés, szerelés, építés | A lakás: a lakás, a lakókörnyezet, lakás és háztípusok. A célszerű, az esztétikus berendezés, lakásdíszítés. A lakás karbantartása, nagytakarítás munkaszervezés. Háztartási gépek. Bútorápolás. Ételkészítés: előkészítés, párolás, főzés, sütés, habarás. Élelmiszer-tárolás. A szakácskönyv használata - értelmezés felnőtt irányításával. A kisgyermek, a csecsemő, az idős, a beteg családtag étrendje. A helytelen táplálkozás veszélyei. Mosás: kézi, gépi mosás, a mosószer megválasztása. Fertőtlenítés - veszélyes anyagok kezelése. |
| Közlekedési kultúra - közlekedés | A közlekedés rendszere, története. Közlekedési lehetőségek belföldön. Közlekedési előkészületek a külföldi közlekedéshez - információk megszerzése. Közlekedési helyzetek elemzése a gyalogos, a kerékpáros szemszögéből. A közlekedés írott, íratlan szabályai. Udvarias, szabálykövető magatartás, segítőkészség. A közlekedési eszközök környezetkárosítása. |
| Gazdálkodáskultúra - termelés és gazdálkodás | Anyagok: nyersanyagok, energiahordozók. A fémek: tulajdonságai, megmunkálhatóság. Szerszámai. Fémtárgyak a háztartásban, a lakókörnyezetben, a fémek védelme, kezelése. Használati és díszítő tárgyak: készítése egyszerű technikákkal a megismert anyagok felhasználásával. Hulladékok hasznosítása. A varrógép és használata. Kéziszerszámok karbantartása. Szerelés, modellezés: vetületi ábrázolás megismertetése, tárgyfelismerés a vetület alapján. Mérőeszközök, rajzeszközök pontos használata. Hogyan működik a vízellátás, a lakásfűtés, a világítás, a csatornahálózat. A szennyvíz és tisztítása. Takarékosság az energiával. |
| Egészség- és szabadidő-kultúra - életvitel | A családi gazdálkodás, bevétel, kiadás - zsebpénz beosztása. Megtakarítás, tartalék képzése, váratlan kiadás. Családi vállalkozás - tervezés, költségvetés, ügyintézés. Termelés: szobanövény, terasz, erkély növényei, gondozásuk. Lakókert, haszonkert. A kert terméseinek saját célú hasznosítása, piackutatás. |
| Pályaorientáció | Saját felkészültség, képesség ismerete, lehetőségek, szakmák. Életpálya, pályakép. Tájékozódás a szakmatanulás, a munkaerőpiac és a munkavállalás lehetőségei között. |
Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés
1. Tantárgyspecifikus képességfejlesztés, feladatok, tevékenységek
- A közvetlen mesterséges környezet felelős, célszerű alakítása, személyes szerep kipróbálása, gyakorlása.
- Az ön- és környezetellátás az önálló életvezetés készségének, képességének megerősítése, tudatosítása. A tudatosság fejlesztése az egészségmegőrzésben, a szabadidő felhasználásában.
- A munkatevékenység bővítése, a munkamozdulatok elvégzése (fejlettség, állapot szerint).
- Gyakorlati tevékenység a háztartási munkában, a szolgáltatások igénybevételében, egyszerű gépek működtetésében, anyagmegmunkálásban.
- Tervezési képesség kialakítása a munkalépésekben, az anyagok, eszközök - szerelések felhasználásában.
- A szabályfelismerés képességének fejlesztése, a veszélyhelyzetek elemzése, tudatosság kialakítása a közlekedésben.
- Szabálykövető magatartás fejlesztése.
2. Általános képességek, készségek fejlesztése
- A kognitív funkciók fejlesztése: elemző, összehasonlító, ok-okozat, rendszerezési képesség.
- A mozgásos képességek: finommotorika, testtartás, erőkifejtés, gazdaságos erő-, időfelhasználás.
- Kommunikációs képességek: indoklás, tervek, megoldások megfogalmazása, összefüggések egyszerű kifejtése.
Elvárható követelmények
- A technikai környezet megfigyeléséből, elemzéséből gyűjtött tapasztalatok, ismeretek felhasználása az élethelyzetekben, feladatok, problémahelyzetek megoldásában.
- Az egészséges élethez, az önellátáshoz, életmódhoz szükséges ismeretek elsajátítása, a szabályok, szokások betartása.
- Egyszerű műveletek, feladatok elvégzése rajzok, tervek, munkamenet (algoritmus) szerint - önállóan.
- Balesetmentes eszközhasználat.
- Az. anyagtakarékosság, az anyag-forma-funkció egységének ismerete, gyakorlati alkalmazás. Egyszerű tárgykészítés az ismert anyagokból.
- Biztonságos gyalogos közlekedés, tájékozottság a tömegközlekedésben, az információszerzésben. Szabálykövető magatartás.
MEGSZILÁRDÍTÓ SZAKASZ
(9-10. évfolyam)
Célok
A sikeres pályaválasztáshoz és életpálya-építéshez szükséges személyes aktivitások megtervezése, és - az egyéni életpálya-elképzelések, az egészségügyi, fizikai és pszichikai tényezők alapján - a pályaválasztási döntés segítése, tudatosítása. A tanulásból a munka világába való átmenet előkészítése.
Feladatok
- A tanulók reális önismeretének kialakítása, fejlesztése a tanulók aktív részvételével.
- A különböző szakmacsoportok, foglalkozások tevékenységformáinak megismertetése. A feltételek függvényében egy vagy több szakterületen gyakorlatorientált, általános szakmai ismeretek nyújtása, képességek, készségek fejlesztése.
A tantárgy kiemelt habilitációs/rehabilitációs célja a megszilárdító szakaszban
- A szociális kompetencia erősítése: együttműködés, munkafegyelem, felelősségvállalás, társadalmi cselekvőképesség növelése, szabálykövető magatartás elfogadása, erőfeszítés, monotóniatűrés a munkafolyamatokban, élethelyzetekben. Fizikai és szociális helyzetekben eredményes alkalmazkodást biztosító szilárd szokásrendszer.
- Kommunikációs képességek fejlesztése: információ kérése szóban és írásban, helyzethez illő szóhasználat, vélemény, kritika, vita kulturált nyelvi formái.
A tanulók értékelésének elvei
- Az elméleti ismeretek ellenőrzése helyett/mellett fokozott hangsúly helyezése a gyakorlati tevékenység szintjére, a kreativitásra, a munkafegyelemre, a feladatelfogadásra, az erőfeszítésre, kitartásra.
- A tanítás-tanulás folyamatát a tanuló munkájának, tevékenységének folyamatos ellenőrzése, értékelése, az egyéni képességek, adottságok fejlettséghez igazított segítségnyújtás jellemezze, saját és mások munkájának elemzésére a tanulók bevonásával.
- Az értékelés a tanulók eltérő adottságaihoz és egyéni fejlődési üteméhez igazodó, rendszeres tevékenység.
- Az értékelés nyilvános. Történhet szóban, írásban és érdemjeggyel (osztályzattal). Része a produktum kiállítása, bemutatása.
Tantárgyi tartalmak, témakörök
| Témakör | Tartalom |
| Pályaorientáció | Az egyes szakterületeken dolgozók tevékenységének, a pályák, munkakörök sajátosságainak bemutatása a különböző szakmacsoportok tevékenységformái. Szakmai szerep kiválasztása, megfogalmazása, egyéni életpálya reális megtervezése. Munkahelyi körülmények, munkafeltételek, saját alkalmasság mérlegelésének szempontjai. A munkaerőpiacon való érvényesüléséhez szükséges viselkedési formák, technikák, adminisztratív teendők. A munkával kapcsolatos jogok és kötelességek, a munkaerő-piaci szervezet nyújtotta lehetőségek, támogatási formák, juttatások, szolgáltatások. Az egyszerűbb kéziszerszámok, eszközök, munkaműveletek kipróbálása, a helyes munkavégzési szokások kialakulásának megalapozása. |
| Szakmai alapozás A helyi tanterv készítésekor a szakiskolák „SZAKMAI ALAPOZÓ OKTATÁS KERETTANTERVE”-i alkalmazhatóak, adaptálhatóak. Pl. A MEZŐGAZDASÁGI SZAKMAI ALAPOZÓ OKTATÁS, AZ ÉPÍTÉSZETI ÉS ÉPÍTÉSI SZAKMAI ALAPOZÓ OKTATÁS, A FAIPARI SZAKMAI ALAPOZÁS, AZ ÉLELMISZER- IPARI SZAKMAI ALAPOZÓ OKTATÁS KERETTANTERVE | Egy szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek, készségeinek, képességeinek fejlesztése, az ezekhez szükséges általános műveltségi elemekkel való összekapcsolása. Az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása, a kiválasztott szakmacsoportba tartozó szakképesítések jellemző technológiái, a felhasznált anyagok, a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket. A képzés céljától függően felkészítés az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés ismereteinek, vagy a szakképzési évfolyamokon a munkába állást, életkezdést segítő ismeretek elsajátítására. A társadalmi, munkahelyi beilleszkedéshez szükséges viselkedésformák elsajátítására. |
Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés
- A reális önismeret és pálya alkalmasság kialakítását szolgáló folyamat elemeinek, az elemek egymásra épüléseinek, kapcsolódásainak alkalmas kell lenniük az egyéni és csoportos fejlesztésre, a személyes jellemzők erősítésére, a társas képességek működtetésére, prioritásként kezelve a társas környezettel szembeni érzékenység, az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyság kialakítását.
- A különböző életpálya lehetőségek bemutatása, pályatükrök megismerése, az egyéni alkalmasság és a munkatevékenység közötti megfelelés bemutatása.
- A munka világához kötődő természeti és társadalmi jogi környezet megismertetésével ki kell alakítani a tanulókban hazánk és a más népek által elért értékek, eredmények megbecsülését.
- A tanulóknak meg kell ismerni a munka világának hazai és európai sajátosságait, jellemzőt, értékeit, a munkaerőpiac lehetőségeit, a különböző kultúrák munkavállalást, egyéni életutat befolyásoló hatását.
- Az egész életen át tartó tanulás és a folyamatos pályakorrekcióra való felkészülés érdekében az életpálya tudatos tervezésének, az álláskeresési technikák elsajátításának megismertetése, gyakoroltatása.
- A környezettudatos magatartás kialakítása, az egész életen át tartó tanulás szükségességének tudatosítása.
- A megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási döntési képességekre. A kommunikációs képességek fejlesztése tekintetében kiemelten kell kezelni az önkifejezést, a megértés, a meghallgatás képességének kialakítását, a társas érintkezések és a csoportos munkavégzés kompromisszumos - fejlettebb szintjén konszenzusos - megélésének gyakorlatát.
- Kiemelten kell kezelni az egyes foglalkozások egészségügyi, fizikai és pszichikai kockázatait. Az élet-pálya kialakításánál minden esetben szem előtt kell tartani, hogy a kockázatok ne haladják meg az egyén meglévő vagy megfelelő fejlesztéssel elérhető terhelhetőségeit.
A szakmai alapozás fejlesztési feladatainak, illetve az elvárható követelményeknek a meghatározása a választott szakmacsoport szakmai alapozó kerettantervében foglaltakra építve kerül meghatározásra a helyi tantervben.
TESTNEVELÉS
Óraszámok
| Bevezető szakasz | Kezdő szakasz | Alapozó szakasz | Fejlesztő szakasz |
| 1. évfolyam | 2. évfolyam | 3. évfolyam | 4. évfolyam | 5. évfolyam | 6. évfolyam | 7. évfolyam | 8. évfolyam |
| 3 | 3 | 2,5 | 2,5 | 2,5 | 2,5 | 2,5 | 2,5 |
BEVEZETŐ ÉS KEZDŐ SZAKASZ
(1-4. évfolyam)
Célok
A testnevelés az alapvető mozgáskészségek, fizikai képességek aktivizálásával járuljon hozzá
- a mozgás összhangjának megteremtéséhez,
- a mozgás örömének hosszú távú fenntartásához, a szervezet előkészítéséhez a fokozatosan növekvő és nagyobb intenzitású mozgásokkal szembeni igénybevételre,
- a tanulók érzelemvilágának, szellemi-fizikai kitartásának gazdagításához, az önkiszolgálás fejlesztéséhez,
- a mozgásszegénység okozta betegségek (kiemelten a gerincbetegségek) megelőzéséhez.
Feladatok
- Az egyéni sajátosságokhoz igazodó fejlesztési eljárások megtalálása a fizikai erőnlét kialakítására, megtartására és fejlesztésére.
- A meglévő testi adottságok fejlesztése.
- A mozgáskoordinációs képességek fejlesztése a játéktevékenységen keresztül.
- A tartáshibák kialakulásának megelőzése, korrigálása.
- A finommotorika, a szem-kéz koordináció és a kétoldaliság fejlesztése.
- A legjellegzetesebb testhelyzetek és kartartások körének bővítése.
- A koordinált, különböző célú és végrehajtási módú járás, futás, ugrás, szökdelés kialakítása.
- A statikus, dinamikus és egyensúlyozó képesség fejlesztése.
- Alapkészség kialakítása a labdák elfogásában, dobásában.
- A térbeli mozgás és tájékozódás képességének fejlesztése.
- Az időjárás tényezőivel szembeni ellenállás, a szervezet edzettségének fejlesztése.
A tantárgy kiemelt habilitációs/rehabilitációs célú feladatai
- Motorikus képességek aktivizálása és fejlesztése.
- Mozgásos alaptechnikák elsajátításának képessége.
- Kondicionális és koordinációs képesség fejlesztése.
- Cselekvésbiztonság elérése, a gyors, pontos mozgásos reagálás, a téri tájékozódási képesség fejlesztése.
- Együttműködési készség aktivizálása, tolerancia kialakítása.
- A terápiás attitűd elfogadása.
A tanulók értékelésének elvei
Az értékelés célja a motiválás, a mozgás örömére való figyelemfelhívás. Az elemző értékelés a pozitívumokra koncentrál, egyéni célokat, fejlesztési területeket jelöl meg. Jellemzője a rendszeresség, következetesség, alapozva a tanuló aktív részvételére.
Jellemzői:
- elemző,
- pozitívumokat kiemelő,
- hiányokat feltáró, előremutató,
- reális elvárásokat tisztázó.
Figyelembe veszi:
- az életkori sajátosságokat, a pszichomotoros képességeket,
- az általános és speciális, egyénre szabott fejlesztési célkitűzések, feladatkijelölések alapján az egyéni fejlődés mértékét.
Értékelendő területek:
- együttműködés a habilitációs munka folyamatában,
- aktivitás,
- az elsajátítottak önálló alkalmazására való törekvés,
- a tanuló önálló mozgáskezdeményezése.
Az értékelés szempontjai:
- a tanuló önmagához mért fejlődése.
Az értékelés módja:
- szóbeli - folyamatos visszajelzés, a tanórák végén összefoglaló elemzés és értékelés,
- írásbeli - szöveges minősítés, amely a habilitációs célokhoz viszonyítva történik.
BEVEZETŐ SZAKASZ
(1-2. évfolyam)
Tantárgyi tartalmak, témakörök
| Témakör | Tartalom |
| Rendgyakorlatok | Jelentésadás egyszerű formában. Sorakozás támponthoz, segédvonalak mentén. Nyitódások, zárások, vonal- és oszlopalakzatban. Testfordulatok jobbra és balra, lábfejnyitással két ütem alatt. Járás ütemtartással, tapsra. Köralakítás kézfogással járásban körszűkítéssel. |
| Gimnasztika | Utánzó és játékos gyakorlatok. Alapállásban törzs-, kar- és lábmozgások. Különböző testhelyzetekben végzett tartásjavító gyakorlatok (2-4 ütem). Egyszerű kéziszer-gyakorlatok: kézben labda, karika, szalag, tornabot. |
| Atlétika | Járások: alakzatokban, különböző lábtartással. Futások: kötetlen, tartós futás, gyorsfutás, futás irányváltással: akadályok között, akadályok leküzdésével. Állórajt: induló láb megkötése nélkül. Ugrások: szökdelések - ugróiskola feladatai. Szökdelések egy és páros lábon, haladás előre, hátra, oldalirányba. Kéztámasszal, páros lábbal felugrás zsámolyra. Természetes ugrásfeladatok: távolugrás helyből és nekifutásból. Mélyugrás tornaszerekről. Magasugrás merőleges nekifutással, alacsony magasság felett. Dobások: eltérő méretű dobóeszközökkel (babzsák, kisméretű gumilabda). Kislabdadobás helyből, helyes hajító mozdulattal. Célba dobás függőleges és vízszintes célra. |
| Torna | Támasz- és függésgyakorlatok: helyváltoztatással állatjárások talajon és tornaszereken. Kúszások, csúszások, mászások tornapadon, akadályok alatt. Függeszkedés bordásfalon. Egyensúlygyakorlatok: vonalon, zsinóron, tornapad ülőlapján, keskeny pallón, kar- és lábtartásváltásokkal. Torna jellegű gyakorlatok: gurulóátfordulás előre, hátra, sorozatgurulások, tarkóállás. |
| Labdás gyakorlatok | Egyénileg: labda fogása, feldobása, elkapása ölelő fogással, pattogtatása helyben. Járás közben a labda feldobása és elkapása. Labdapattogtatás lassú előrehaladással. Labda lábbal rúgása. Labda falhoz dobása kétkezes alsóval. Párokban: különböző testhelyzetekben labda átgurítása, dobása, rúgása társnak. Csoportban, testnevelési játékban: labda továbbítása adogatással, átdobással, rúgással, gurítással, sor- és váltóversenyekben. Egyéni versengések célba dobással, rúgással, pattogtatással. |
| Testnevelési és sportjátékok | Futó- és fogójátékok nehezedő szabályokkal. Labdával végzett egyszerű testnevelési játékok, a megismert labdakezelési technikák beépítésével. Sor- és váltóversenyek sportszerek és eszközök beállításával, hordásával. Körjátékok. Akadályversenyek. |
| Természetben űzhető sportok | A helyi lehetőségek függvényében választhatóak a sportágak és a sporteszközök. Triciklizés, rollerezés: haladásirány- és irammegkötésekkel. Téli foglalkozás a szabadban. |
| Könnyített testnevelés | Testtartást javító és korrigáló gyakorlatok, prevenciós és rehabilitációs feladatok sporteszközök alkalmazásával is. |
Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés
1. Tantárgyspecifikus képességfejlesztési feladatok
- Elemi szintű alapmozgások és kiegészítő terápiás mozgásgyakorlatok.
- Szenzoros integrációs gyakorlatok.
- Mozgásműveltséget fejlesztő gyakorlatok.
- A motorikus képességek általános és egyéniesített gyakorlatai.
- A mozgásigényt kielégítő csoportos és egyéni játékok. Az egészséges életmód szokásainak megismerése, gyakorlása. Rendszeres testedzés. Az iskolán kívüli mozgáslehetőségek felismerése, igénybevétele, tapasztalatainak megbeszélése.
- Játékos versenyek, mozgásos vetélkedők. Szabályok betartása.
2. Általános képességek fejlesztése
- Észlelés, figyelem-összpontosítás, elemzés, rendezés, megformálás, kivitelezés.
- Utasítás pontos megértése, követése, helyes munkatempó megválasztása, fenntartása.
- A vizuális, akusztikus, motoros emlékezet fejlesztése.
- A feladattudat, kitartás, érdeklődés, kreativitás, önmegvalósítás fejlesztése.
- A beszédkészség fejlesztése, a szókincs bővítése. A megnyilatkozás képességének formálása, bátorítás.
- Társas kapcsolatok megélési képességének kifejlesztése. A helyzetfelmérés, alkalmazkodás, együttérzés képességének fejlesztése.
- Önismeret, önértékelés formálása.
- Esztétikai érzék fejlesztése.
A szakasz végére elvárható követelmények
- A tanuló tartsa be a biztonsági szabályokat.
- Értse az órán elhangzó utasításokat és szakkifejezéseket, ezeknek megfelelően cselekedjen.
- Legyen képes alkalmazni a tanult sorakozási formákat, alakzatokat, menetgyakorlatokat.
- Tudja végrehajtani a bemelegítő gyakorlatokat bemutatás után.
- Legyen képes gyors indulásokra, irány- és iramváltásokra futásgyakorlataiban.
- Érzékelje a távolba és a célba dobás különbségét.
- Különböztesse meg mozgásában a magasba és a távolba ugrást.
- Tudja összekapcsolni és irányítással végrehajtani a tanult talajtornaelemeket.
- Ismerje, illetve alkalmazza a labda birtokbavételének és továbbításának egyszerű kéz- és lábtechnikai megoldásait.
- Ismerje a tanult játékok nevét, tanári segítséggel idézze fel és tartsa be a játékszabályokat.
KEZDŐ SZAKASZ
(3-4. évfolyam)
Tantárgyi tartalmak, témakörök
| Témakör | Tartalom |
| Rendgyakorlatok | Sorakozások, nyitódások, zárkózások segédvonalak nélkül. Fejlődések járás közben. Testfordulatok helyben. Menetelés ütem- és lépéstartással, lépésváltás megkísérlése, megindulás, megállás két ütem alatt. |
| Gimnasztika | Határozott formájú szabad-, társas, kéziszer-, pad- és bordásfal-gyakorlatok az ismétlésszám fokozatos növelésével. Gyakorlatok ritmusra, zenére, ismert mozgáselemek alkalmazásával, táncos kivitelezéssel. A biomechanikailag helyes testtartást tudatosító, kialakító, automatizáló és fenntartó gyakorlatok rendszeres végzése - valamint légzőgyakorlatok - testtájanként végighaladva a testtartásért felelős valamennyi izomcsoport erősítését és nyújtását szolgáló mozgásanyagon, a tanév során folyamatosan ismételve, a kiindulási és véghelyzetek pontos meghatározására, valamint a lassú és pontos kivitelezésre ügyelve, a hibás kivitelezés javításával és a tanulócsoport képességeinek figyelembevételével, valamint a korosztály jellemzőinek megfelelő illeszkedéssel a testnevelési óra többi eleméhez. |
| Atlétika | Járások alakzatban, különböző tempóban és lépésmóddal, akadályok között és fölött. Futások nehezített mesterséges akadályok között, irány-, iramváltásokkal, fordulatok beiktatásával. Futóiskola feladatai. Iramfutás állórajttal. Ugrások: fel-le, árugrások, mélyugrások akadálypályán - differenciáltan. Magasugrás lépő technikával, nekifutás 45°-os szögből, a lendítőláb rögzítése, alacsony magasság felett - differenciáltan. Távolugrás guggoló technikával, elugró sávból, közepes távú és tempójú nekifutással. Dobások: kislabdahajítás kidobó terpeszből, helyes hajító mozdulattal távolba dobás. Célzó feladatok eltérő méretű dobóeszközökkel. |
| Torna | Támaszgyakorlatok: padon, szekrényen, fokozatos magasság- és lejtésemeléssel. Függésgyakorlatok: bordásfalon feladatkombinációk alkalmazásával. Gyűrűn hintázás. Kötélmászási kísérlet: helyes mászókulcsolás, félmagasság. Egyensúlygyakorlatok: járás zsinóron (labirintus), padon (50 cm), padmerevítő gerendáján, ferdepadon, meghatározott kar-, lábtartásokkal, beiktatott leguggolással, fordulattal. Egyszerű gyakorlatok kiegészítő tornakészleten: függeszkedések, átfordulások, átmászások, mélyugrások. Talajtorna: elemfűzések, gurulóátfordulás előre, hátra, tarkónállás, híd, mérlegállás, tigrisbukfenc, kézenállás segítővel, sorozatgurulások. Szekrényugrás: kéztámasszal felugrás guggolásba, leugrás nyújtott testtel. Mélyugrások: a magasság fokozatos növelésével, fordulattal célkarikába is. Zsugorkanyarlati árugrás. |
| Labdás gyakorlatok | Adogatás párokban: álló helyzetben, mozgásban: járásban és lassú futásban, irányváltoztatásokkal végzett labdavezetési és labdaadogatási gyakorlatok. Labdaiskola feladatai falnál. Labdás sportjátékok előkészítése elemi szinten: technikai és taktikai megoldások gyakoroltatása csapatjáték közben. |
| Testnevelési és sportjátékok | Sor- és váltóversenyek. Labdás testnevelési és sportjátékok és könnyített szabályokkal. Küzdőfeladatok, játékok: húzások-tolások, emelések-hordások párban, csoportban. |
| Természetben űzhető sportok | A helyi lehetőségek függvényében választhatók a sportágak és a sporteszközök. Kerékpározás: a közlekedés alapszabályainak betartásával tanpályán, illetve terepen helyes sebességmegválasztással. Ügyességi feladatok. Téli foglalkozás: hócsata, szánkózás, versengések. |
| Könnyített testnevelés | Testtartást javító és korrigáló gyakorlatok (önálló gyakorlással). |
| Úszás (4. évfolyam) | Szárazföldi gyakorlatok: előkészítő gyakorlatok a parton, bemelegítő célgimnasztika. Légzőgyakorlatok: ki- és belégzés, levegő benntartása. Vízbiztonsági gyakorlatok: vízhez szoktató játékok és feladatok. Felfekvés, lebegés, siklás eszközzel (úszódeszka), leállás. Vízi játékok: fogó-, labdás, páros, csoportos. A mellúszás kar- és lábtempója eszközzel és eszköz nélkül. |
Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés
1. Tantárgyspecifikus képességfejlesztési feladatok, tevékenységek.
- Mozgás-összerendezettséget fejlesztő gyakorlatok, zenés-ritmikus gyakorlatok.
- A motorikus képességek fejlesztését célzó gyakorlatok.
- Labdás sportjátékok előkészítő gyakorlatai. A mozgásigényt kielégítő csoportos és egyéni játékok.
- Az egészséges életmód szokásainak megismerése, gyakorlása. Rendszeres testedzés. Az iskolán kívüli mozgáslehetőségek felismerése, igénybevétele, tapasztalatainak megbeszélése.
- Játékos sor- és váltóversenyek, mozgásos vetélkedők, küzdőfeladatok. Sportjátékok. Szabályok betartása, alkotása.
- A vízhez szoktatás, a vízbiztonság játékos gyakorlása.
- A testnevelés szakkifejezéseinek használata, utasítások gyakorlása.
2. Általános képességek fejlesztése
- Az észlelés, figyelem-összpontosítás, elemzés, rendezés, megformálás, kivitelezés képességeinek fejlesztése.
- Utasítás pontos megértése, követése, helyes munkatempó megválasztása, fenntartása.
- Hosszú távú emlékezet fejlesztése: vizuális, akusztikus, motoros.
- Lényegkiemelés képességének kifejlesztése, koncentrálóképesség növelése.
- Tanuláshoz való viszonyulás képességének fejlesztése: feladattudat, kitartás, érdeklődés, kreativitás, önmegvalósítás.
- Beszédkészség fejlesztése, a szókincs bővítése, a megnyilatkozás képességének formálása, bátorítás.
- Erkölcsi értékek, normák kiépítése.
- Társas kapcsolatok megteremtési, megtartási, megélési képességének fejlesztése. A helyzetfelmérés, alkalmazkodás, együttműködés, belátás, együttérzés képességének fejlesztése.
- Önismeret, önértékelés formálása.
- Esztétikai érzék fejlesztése.
A szakasz végére elvárható követelmények
- A tanuló értse meg és hajtsa végre az utasításokat menetgyakorlatok közben.
- Törekedjen a tanult mozgásformák, gyakorlatok esztétikus, koordinált végrehajtására.
- Az egyéni teljesítménye növekedjen.
- Tudjon egyenletes iramban 4-6 percig futni vagy futómozgást tartalmazó tevékenységet végezni.
- Törekedjen a maximális futósebesség elérésére rövidtávon, majd a sebesség minél hosszabb ideig történő tartására.
- Tudjon állórajtból indulni, ugrásoknál elrugaszkodásra hangsúlyt helyezni.
- Növekedjen a célba dobásoknál a találatszám, távolba dobásoknál az egyéni eredmény.
- Tudjon a tanult talajtornaelemekből összeállított egybefüggő talaj gyakorlatot végrehajtani tanári segítséggel.
- Tudjon egyfajta szekrényugrást végrehajtani, segítségnyújtás mellett elvégezni.
- Alkalmazkodjon a labda méretéhez, súlyához, a repülő labda útjához, ívéhez, irányához, sebességéhez.
- Alkalmazzon egy számára megfelelő labdafogást, elkapást, birtoklást feladathelyzetben és játékban.
- Tudjon a játékhelyzetnek megfelelően helyezkedni, viselje el játék közben a kudarcokat.
- Tudjon a mellig érő vízben biztonságosan mozogni.
ALAPOZÓ ÉS FEJLESZTŐ SZAKASZ
(5-8. évfolyam)
Célok
A testnevelés az alapvető mozgáskészségek, fizikai képességek aktivizálásával járuljon hozzá
- A kiegyensúlyozott testi-lelki fejődéshez, a mozgáskultúra kialakításához, a sport megszerettetéséhez.
- A tanulók helyzetfelismerő képességének, valamint a változó körülményekhez, feladathelyzetekhez való alkalmazkodási képességének javításához.
- A szociális és a jellemtulajdonságok, a közösségi és csapatmunka, a társakkal való aktív együttműködés erősítéséhez.
Feladatok
- Alapvető fizikai képességek, az egyensúlyérzék, a koordinációs készség fejlesztése.
- A járás, a futás, az ugrás és a dobás technikai kivitelezésének folyamatos javítása.
- Elfogadott csapatszellem kialakítása, pozitív személyiségjegyek bevésése.
A tantárgy kiemelt habilitációs/rehabilitációs célú feladatai
- Általános kondicionális (erő, állóképesség, gyorsaság) és koordinációs (futó, ugró, dobó, ügyesség, hajlékonyság, lazaság, rugalmasság, egyensúlyérzék, téri tájékozódás) képességek fejlesztése.
- A torna, az atlétika és a sportjátékok szerkezelése.
- A mozgásminták helyzethez igazított alkalmazása. A mozgásszabályozás.
- Játékkészség és sportági képességek: mozgáskombináció, konstruktív emlékezet, helyzetfelismerő és cselekvéses gondolkodás. Állóképesség, kitartás, együttműködés, egészséges versenyszellem, önkifejezés, önállóság.
A tanulók értékelésének elvei
Az értékelés célja a motiválás, a mozgás örömének megélése. A pozitívumokra koncentrál, egyéni célokat, fejlesztési területeket jelöl meg. Jellemzője a rendszeresség, következetessé, alapoz a tanuló aktív részvételére.
Jellemzői:
- elemző,
- pozitívumokat kiemelő,
- hiányokat feltáró, fejlesztő,
- reális elvárásokat tisztázó.
Figyelembe veszi:
- az életkori sajátosságokat, a tanuló mozgásállapotát,
- az általános és speciális, egyénre szabott fejlesztési célkitűzések, feladatkijelölések alapján az egyéni fejlődés mértékét
Értékelendő területek:
- együttműködés a habilitációs munka folyamatában,
- aktivitás,
- az elsajátítottak önálló alkalmazására való törekvés,
- a tanuló önálló mozgáskezdeményezése.
Az értékelés szempontjai:
- a tanuló önmagához mért fejlődése.
Az értékelés módja:
- szóbeli: - folyamatos visszajelzés, a tanórák végén összefoglaló elemzés és értékelés,
- írásbeli: - szöveges minősítés, amely a habilitációs célokhoz viszonyítva történik.
ALAPOZÓ SZAKASZ
(5-6. évfolyam)
Tantárgyi tartalmak, témakörök
| Témakör | Tartalom |
| Rendgyakorlatok | Nyitódások és zárkózások, fejlődések és szakadozások járás közben: a tér- és távköz pontos felvétele. Testfordulatok: jobbra, balra, hátraarc két ütemben. Menetelések: átmenet járásból, futásból, ütemre, lépéstartással menetelésbe, majd kétütemű megállás. |
| Gimnasztika | Kötetlen és határozott formájú, 2-4-8 ütemű szabadgyakorlatok szer nélkül és kéziszerekkel: egyénileg, párban, sportszerhez kapcsolódva (bordásfal, pad). Testtartást javító, erősítő, nyújtó, lazító hatású és légzőgyakorlatok (mellkasi, hasi légzés). Gyakorlatok zenére. A biomechanikailag helyes testtartást tudatosító, kialakító, automatizáló és fenntartó gyakorlatok rendszeres végzése - valamint légzőgyakorlatok - a testtájanként végighaladva a testtartásért felelős valamennyi izomcsoport erősítését és nyújtását szolgáló mozgásanyagon, a tanév során folyamatosan ismételve, a kiindulási és véghelyzetek pontos meghatározására valamint a lassú és pontos kivitelezésre ügyelve, a hibás kivitelezés javításával és a tanulócsoport képességeinek figyelembevételével, valamint a korosztály jellemzőinek megfelelő illeszkedéssel a testnevelési óra többi eleméhez. |
| Atlétika | Futások: kitartó futás 6-8 percig, közbeiktatott akadálykerülések, alkalmazott futóiskola feladatai. Iram- és gyorsfutások: állórajttal, térdelőrajttal. Rajt- és futóversenyek. Ugrások: ugró- és szökdelőiskola. Távolugrás guggoló technikával elugró sávból, teljes rohammal: az elrugaszkodó láb állandósítása. Magasugrás: lépő technikával, optimális nekifutási szögből, a lendítőláb rögzítésével. Dobások: kislabdadobás rövid nekifutással, a kitámasztás, a csípőforgatás bevésése - fejlettség szerint. Célba dobás vízszintes és függőleges célra, eltérő nagyságú és súlyú labdával. |
| Torna | Talajtorna: statikus és dinamikus elemek tökéletesedő technikával, zsugorfejenállás. Dinamikus elemek különböző kiindulási és befejező helyzetekben, kézenállás bordásfalnál. Elemkapcsolások. Támaszugrások padon és 3-4 részes szekrényen: függőleges leugrás, repülés közben lábfelhúzás, terpesztés, testfordulat - fejlettség szerint differenciáltan. Zsugorkanyarulati átugrás tetszőleges oldalra. Bátorugrás - a fejlettségnek megfelelően. Függésgyakorlatok kiegészítő tornakészleten. Egyszerű elemek érintő magas gyűrűn: fészek, zsugortestű lefüggés. Egyensúlygyakorlatok 2 zsámolyra tett tornapad merevítő gerendáján: járások előrehaladással, láb-, kartartással, mélyugrások kapcsolásával. |
| Sportjátékok | Labdarúgás, kosárlabdázás nehezedő technikával: labdavezetés, irány- és iramváltásokkal, labdaátadások lábbal, illetve egy és két kézzel álló és mozgó társnak, védekezés, támadás játékhelyzetben, kapura rúgás, kosárra dobás alaptechnikával. Sportjáték szabálybővüléssel. Zsinórlabdázás: alapvető játékelemekkel, csökkentett, sportági labdával, házi szabályokkal. |
| Testnevelési és sportjátékok | Futó- és fogójátékok: betartandó feladatbővítésekkel. Labdás testnevelési játékok: számfeladatok, labdaterelések kézzel, lábbal, fejjel, eszközzel. Küzdőjátékok: húzások-tolások párokban és csoportokban, test-test ellen, eszköz beiktatásával. |
| Természetben űzhető sportok | A helyi lehetőségek függvényében választhatóak a sportágak és a sporteszközök. Kerékpározás: kötelékben, terepen. Görkorcsolyázás: esés- és ütközésmentes haladás előre, biztonságos megállás, jól megválasztott sebesség a kanyarodásnál. Tollaslabdázás: háló felett, tenyeres- és fonákütés, felütés és lecsapás (hálómagasság-változtatással). Téli foglalkozás a szabadban. Szánkózás: társ húzása, tolása. Szánkózás terepen. |
| Könnyített testnevelés | Tartás- és mozgásjavító, -korrigáló gyakorlatok egyénre szabottan, valamint a testnevelés tantervben a nem ellenjavallt tananyagok. |
| Úszás | Úszásnem: mellúszás. A siklás gyakorlatai: eszközzel és eszköz nélkül. Kar- és lábtempó összehangolása, tökéletesítése. Úszás benntartott fejjel, majd helyes levegővétellel. Vízi játékok. |
Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés
1. Tantárgyspecifikus képességfejlesztési feladatok
- Az alapmozgások technikai gyakorlása.
- Mozgás-összerendezettséget fejlesztő gyakorlatok. A mozgáskontroll gyakorlása.
- A kondicionális képességeket növelő gyakorlatok, fizikai és lelki kondíciók fejlesztése.
- Sportjátékok és testnevelési játékok gyakorlása, szabályok betartása, alkotása.
- Az alapvető játékelemek rögzítése, támadási és védekezési megoldások bővítése a kosárlabda, a labdarúgás, a zsinórlabdázás keretében.
- A vízbiztonság játékos gyakorlása. A választott úszásnem részmozdulatainak eszköz nélküli gyakorlása.
2. Általános képességek fejlesztése
- Az észlelés, figyelem-összpontosítás, elemzés, rendezés, megformálás, kivitelezés.
- Utasítás pontos megértése, követése, helyes munkatempó megválasztása, fenntartása.
- Hosszú távú emlékezet fejlesztése: vizuális, akusztikus, motoros.
- Lényegkiemelés képességének fejlesztése, koncentrálóképesség növelése.
- A tanuláshoz való viszonyulás képességének fejlesztése: feladattudat, kitartás, érdeklődés, kreativitás, önmegvalósítás.
- A beszédkészség fejlesztése, a szókincs bővítése, a megnyilatkozás képességének formálása, bátorítás.
- Erkölcsi értékek, normák kiépítése.
- Önismeret, önértékelés formálása.
- Esztétikai érzék fejlesztése.
A szakasz végén elvárható követelmények
- A tanuló hajtsa végre a tanult óraszervezést segítő rendgyakorlatokat, értse az utasításokat, vezényszavakat.
- Legyen képes 4 ütemű gimnasztikái gyakorlatokat eszközzel végrehajtani.
- Tudjon a távolságnak megfelelően gyorsan és kitartóan futni 6-8 percig.
- Sajátítsa el az ugrások sajátos mozgásösszetevőit - alkalmazza azokat fejlettségének megfelelően.
- Tudja a hajító mozdulatot pontosan kivitelezni.
- Törekedjen az elsajátított gyakorlatok összefüggő, biztos végrehajtására.
- Törekedjen az ugrásoknál a bátor nekifutásra, az erőteljes elrugaszkodásra, az esztétikus kivitelezésre.
- Fejlődjön a statikus, dinamikus és egyensúlyozó képessége.
- Alkalmazza a labda birtokbavételének és kézzel, lábbal történő továbbításának legegyszerűbb változatait.
- Tudja játék közben is alkalmazni a tanult technikai elemeket.
- Tudjon játék közben tartósan figyelni, összpontosítani és gyorsan reagálni.
- Legyen képes mellúszással úszni.
FEJLESZTŐ SZAKASZ
(7-8. évfolyam)
Tantárgyi tartalmak, témakörök
| Témakör | Tartalom |
| Rendgyakorlatok | Sorakozások, nyitódások, zárkózások: vonal- és oszlopalakzatban, az igazodás, takarás begyakorlásával. Fejlődés kettes oszlopba, járás és lassú futás közben, torlódásmentes átmenettel. Menetelés alakzatformálással. Sorbontások, alakzatváltások különböző formái. |
| Gimnasztika | Szabadgyakorlatok és szabadgyakorlati alapformájú társas, kéziszer- és egyszerű szergyakorlatok emelt szériaszámmal. Önálló bemelegítés 8-10 gimnasztikái gyakorlattal, egyénileg, előtornászással, párban: tükörképjáték. Zenés gimnasztika. A biomechanikailag helyes testtartást tudatosító, kialakító, automatizáló és fenntartó gyakorlatok rendszeres végzése - valamint légzőgyakorlatok - a testtájanként végighaladva a testtartásért felelős valamennyi izomcsoport erősítését és nyújtását szolgáló mozgásanyagon, a tanév során folyamatosan ismételve, a kiindulási és véghelyzetek pontos meghatározására valamint a lassú és pontos kivitelezésre ügyelve, a hibás kivitelezés javításával és a tanulócsoport képességeinek figyelembevételével, valamint a korosztály jellemzőinek megfelelő illeszkedéssel a testnevelési óra többi eleméhez. |
| Atlétika | Futások: futóiskola feladatai nehezedő feltételek között. Rövid- és középtávú futások egyénileg és csoportosan, időméréssel. Térdelőrajt vezényszóra, kifutással. Ugrások: ugróiskola feladatai, helyből, sorozatban. Távolugrás teljes rohammal, elugródeszkáról, guggoló technikával. Magasugrás: lépő technikával, a magasság fokozatos emelésével - differenciáltan Dobások: helyből, nekifutásból, távolba és célba, egy és két kézzel. Kislabdadobás teljes rohammal, keresztlépéssel, teljesítményemeléssel. Súlylökés 2 kg-os tömött labdával, oldalfelállásból. |
| Torna | Ismert 3-6 elem összekapcsolásával összefüggő talaj gyakorlat végzése. Talajtorna: fejenállás térdelésből, guggolásból, terpeszállásból indítva, gurulás előre, érkezés guggolásba. Kézenállás, ereszkedés gurulóátfordulásba. Kézen átfordulás oldalra, szekrényugrás, átguggolás, átterpesztés 5. rekeszállásban, dobbantó használatával - képesség szerint differenciáltan. Ismert elemek összekapcsolása gyűrűn: zsugor, hátsó, nyújtott testű, lebegő lefüggés. Függésgyakorlatok: bordásfalon, „vándormászás” karral, rúdon és kötélen mászás 2-3-szor egymás után - fejlettség, adottság szerint függésgyakorlatok: mászás fel, le bordásfalon, kötélen és rúdon - fejlettség szerint. Egyensúlygyakorlatok: tornapad merevítő gerendáján (50 cm magasság). Járások, fordulatok, leguggolások, meghatározott kar- és lábtartások, leugrások hozzáépítésével. |
| Testnevelési és sportjátékok | Sportjátékok: labdarúgás, kosárlabdázás. A játékok technikai, taktikai alapjainak begyakorlása, a szabályok fokozatos szigorításával (gyorsindítások, cselezések, pontszerzésre törekvés). Röplabdázás: csökkentett játéktéren, alacsony magasság felett: alsónyitás, egy- és kétkezes alkarérintés, kosárérintés, leütés, feladás, sáncolás mozgáselemek beépítésével. Küzdőjátékok: húzások-tolások párokban és csoportban. |
| Természetben űzhető sportok | A helyi lehetőségek függvényében választhatóak a sportágak és sporteszközök. Kerékpározás: alapvető KRESZ-ismeretek alkalmazásával, illetve terepen. Gördeszkázás, görkorcsolyázás: ügyességi feladatokba építve. Tollaslabdázás: mozgáselemek tudatos alkalmazásával, házi szabályokkal meccsjáték. Téli foglalkozás a szabadban, ötletjátékok. |
| Könnyített testnevelés | Mozgáskorrekciót szolgáló gyakorlatok egyénre szabottan, valamint a testnevelés tantervben a nem ellenjavallt tananyagok. |
| Úszás | Úszásnemek: mell-, gyorsúszás. Szárazföldi gyakorlatok. Speciális célgimnasztika. Vízbiztonsági gyakorlatok. Mell- és gyorsúszás növekvő távon, a kar-, lábtempó és a légvétel technikájának összehangolása, begyakorlása. Rajttechnika és fordulók úszásnemekhez kapcsolása. Vízi játékok. |
Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés
1. Tantárgyspecifikus képességfejlesztési feladatok
- Az atlétikai alapmozgások technikai gyakorlása.
- Mozgásműveltséget fejlesztő gyakorlatok. Zenés gimnasztikái gyakorlás.
- Sportjátékok és testnevelési játékok gyakorlása, szabályok betartása, alkotása.
- Az alapvető játékelemek rögzítése, támadási és védekezési megoldások bővítése a kosárlabda, a röplabda, a labdarúgás keretében.
- Az egészséges életmód szokásainak alkalmazása. Rendszeres testedzés.
- Sportolás természeti környezetben.
- Részvétel helyi és iskolák közötti versenyeken, ügyességi vetélkedőkön.
- A vízbiztonság automatizálása. A mell- és a gyorsúszás gyakorlása.
- A sportolás higiéniai teendőinek rendszeres elvégzése.
2. Általános képességek fejlesztése
- Az észlelés, figyelem-összpontosítás, elemzés, rendezés, megformálás, kivitelezés.
- Utasítás pontos megértése, követése, helyes munkatempó megválasztása, fenntartása.
- Hosszú távú emlékezet fejlesztése: vizuális, akusztikus, motoros.
- A lényegkiemelés képességének fejlesztése, koncentrálóképesség növelése.
- A tanuláshoz való viszonyulás képességének fejlesztése: feladattudat, kitartás, érdeklődés, kreativitás, önmegvalósítás.
- A beszédkészség fejlesztése, a szókincs bővítése, a megnyilatkozás képességének formálása, bátorítás.
- Erkölcsi értékek, normák kiépítése.
- Önismeret, önértékelés formálása.
- Az esztétikai érzék fejlesztése.
A szakasz végére elvárható követelmények
- A tanuló lássa be a tanult rendgyakorlatok szükségességét, megfelelő önfegyelemmel hajtsa végre az utasításokat.
- Legyen képes bemelegítésre alkalmas 8-10 gimnasztikái gyakorlat önálló elvégzésére.
- Ismerje és alkalmazza a legfontosabb testtartást javító gyakorlatokat tanórán kívül is.
- Tudjon 6-8 percig kitartóan futni.
- Ismerje és alkalmazza az ugrásoknál az energikus elugrást, a légmunka fontosságát, a biztonságos talajérést.
- Fejlődjön a hajítás és a lökés mozdulata, egyéni teljesítménye.
- Mutasson be 3-6 elemből álló összefüggő talaj gyakorlatot (tanári segítséggel).
- Növekvő biztonsággal uralja testhelyzetét labilis egyensúlyi helyzetben.
- Legyen gyakorlott két sportjátékban, ismerje és tudja betartani a szabályokat.
- Tanúsítson megfelelő önfegyelmet, önuralmat, sportszerű magatartást játék közben.
- Ismerjen két úszástechnikát és legyen képes folyamatos úszásra.
- Tudjon alkalmazkodni az időjáráshoz szabadtéri sporttevékenység közben.
MEGSZILÁRDÍTÓ SZAKASZ
(9-10. osztály)
Célok
- Olyan személyiségjegyek kialakítása, amelyek alapján a sportolás rendszeres tevékenységformává, az életmód meghatározó részévé, az önkifejezés eszközévé válik.
- A munkavégzéshez szükséges fizikai képességek kifejlesztése.
Feladatok
- Koordináltan végrehajtott mozgásmechanizmusok tökéletesítése, gazdaságos mozgáskivitelezés létrehozása.
- Felkészítés a mindennapi élet feladatainak ellátására.
- A kondicionális és a koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése, edzettségi állapot megtartása.
- Megfelelő teherbíró képesség kialakítása.
- A higiéniai szokások erősítése.
- Sportolási élmények nyújtása.
- Szabályismeret, szabálytudat fejlesztése.
- A csapatjátékokban a kollektív siker és a tevékenység örömének kialakítása.
- Személyiségvonásaik fejlesztése. Önismeretre, önelfogadásra nevelés.
A tantárgy habilitációs/rehabilitációs célú feladatai
- Általános fizikai (kondicionális) és koordinációs képességek fejlesztése, az egyéni fejlettségi szint függvényében. A kitartó mozgás fejlesztése, a tűrőképesség növelése.
- Az iskola által választott sportági képességek fejlesztése, ezen belül: a kreativitás, a koncentráló-, a cselekvésbiztonság-, az improvizációs, az önszabályozó képességek erősítése.
- A munkavégzéshez szükséges képességek és a teherbíró képesség fejlesztése. Az önelfogadás képességének építése.
- Az egészség fenntartásához szükséges önállóság képességének növelése.
- Morális és akarati képességek fejlesztése: együttműködés, önfegyelem, akaraterő, a másik elfogadása, egymás segítése.
A tanulók értékelésének elvei
Az értékelés célja a motiválás, a mozgás örömének megélése. A pozitívumokra koncentrál, egyéni célokat, fejlesztési területeket jelöl meg. Jellemzője a rendszeresség, a következetesség, alapoz a tanuló aktív részvételére.
Jellemzői:
- elemző,
- pozitívumokat kiemelő,
- hiányokat feltáró, fejlesztő,
- reális elvárásokat tisztázó.
Figyelembe veszi:
- az életkori sajátosságokat, a tanuló mozgásállapotát,
- az általános és speciális, egyénre szabott fejlesztési célkitűzések, feladatkijelölések alapján az egyéni fejlődés mértékét.
Értékelendő területek:
- együttműködés a habilitációs munka folyamatában,
- aktivitás,
- az elsajátítottak önálló alkalmazására való törekvés,
- a tanuló önálló mozgáskezdeményezése.
Az értékelés szempontjai:
- a tanuló önmagához mért fejlődése.
Az értékelés módja:
- szóbeli - folyamatos visszajelzés, a tanórák végén összefoglaló elemzés és értékelés.
- írásbeli - szöveges minősítés, amely a habilitációs célokhoz viszonyítva történik.
Tantárgyi tartalmak, témakörök
| Témakör | Tartalom |
| Rendgyakorlatok | Vezényszavakkal a rendgyakorlatok teljes köre; pontos, tudatos végrehajtással. Menetelések, ellenvonulások. |
| Gimnasztika | Pontos, tudatos végrehajtással. Menetelések, ellenvonulások. Önálló bemelegítés 8-10 gimnasztikai gyakorlattal. Domináljon a nagy izomcsoportok célirányos bemelegítése. Előkészítő szabad-, társas- és szergyakorlatok; állásban, járásban, elemkombinációkkal. Zenére végzett bemelegítő és szabadgyakorlatok; statikus, dinamikus, táncos elemek beépítésével. A biomechanikailag helyes testtartást tudatosító, kialakító, automatizáló és fenntartó gyakorlatok rendszeres végzése - valamint légzőgyakorlatok, - testtájanként végighaladva a testtartásért felelős valamennyi izomcsoport erősítését és nyújtását szolgáló mozgásanyagon, a tanév során folyamatosan ismételve, a kiindulási és véghelyzetek pontos meghatározására, valamint a lassú és pontos kivitelezésre ügyelve, a hibás kivitelezés javításával és a tanulócsoport képességeinek figyelembevételével, valamint a korosztály jellemzőinek megfelelő illeszkedéssel a testnevelési óra többi eleméhez. |
| Atlétika | Futások: kitartó futás, futás terepen, mesterséges akadályok között. Gyorsfutás, fokozódó futás, vágtafutás. Rajtgyakorlatok, indulások különböző kiindulási testhelyzetből. Álló- és térdelőrajt: vezényszavak alkalmazásával. Ugrások: ugróiskola feladatai. Távolugrás guggoló technikával. Magasugrás lépő- vagy gurulótechnikával. Dobások: távolba és célra, különböző méretű és súlyú labdákkal, helyből és nekifutásból, egy és két kézzel. Kislabdadobás keresztlépéssel. Súlylökés oldalállással, 2 kg-os tömött labdával, nemeknek megfelelő súlygolyóval. |
| Torna | Talajtorna: ismert elemek gördülékeny egymáshoz kapcsolása. Statikus és dinamikus elemek folyamatos váltakoztatása. Önálló gyakorlat összeállítása, ritmikus sportgimnasztikai elemek beemelésével zenére. Támaszugrások: ismert elemek gyakorlása, lendületes nekifutás, erőteljes elrugaszkodás, magas repülési ív, biztos talajfogás. Függésgyakorlatok: gyűrűn, bordásfalon. Fogásmód, elemkapcsolások. |
| Testnevelési és sportjátékok | Labdaügyességet fejlesztő feladatok. Labdavezetés kézzel, lábbal, védekező játékosok között. Kapura rúgás, kosárra dobás védőkkel szemben. Egy-egy elleni támadási, védekezési megoldások. Labdás sportjátékok alapelemeinek tudatos alkalmazása, gyakorlása, csapatjátékban, sportágaknak megfelelő szabályokkal (kosárlabdázás, röplabdázás, labdarúgás). |
| Természetben űzhető sportok | A helyi lehetőségek függvényében választhatóak a sportágak és sporteszközök. |
| Könnyített testnevelés | Az egyénre előírt gyakorlatok pontos, tudatos végrehajtása, valamint a testnevelés tantervben a nem ellenjavalt tananyagok. |
| Úszás (lehetőség szerint) | Szárazföldi gyakorlatok. Célgimnasztika. Vízbiztonsági gyakorlatok. Mell- és gyorsúszás helyes légvétellel, kar- és lábtechnikával. Szabályos rajt-, fordulótechnikák. Vízből mentés elemi szabályai. Versenyszerű úszás. Vízi játékok. |
Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés
1. Tantárgyspecifikus képességfejlesztési feladatok
- Az edzettség fokozása, fizikai aktivitás fenntartása.
- Általános és sokoldalú képzés a hátrányok leküzdése érdekében.
- A teljesítményképes tudás fokozása az atlétikai versenyszámokban.
- A tornában tanult mozgáselemek, gyakorlatsorok rögzítése.
- Törekvés a mozgásfeladatok tökéletes kivitelezésére.
- A szertornához szükséges izomerő fejlesztése.
- A már ismert labdás sportjátékok technikai elemeinek alkalmazása, versenyhelyzetekben is.
- A választott két úszásnem begyakoroltatása, a természetes vizek veszélyeinek megismertetése.
- Alapvető versenyzési magatartási formák gyakoroltatása.
- Az önismeret, önelfogadás megerősítése.
- Továbbfejleszthető tudás megszilárdítása egyénenként.
- A munkavégzéshez szükséges képességek, fizikai állapot szinten tartása, fejlesztése.
2. Általános képességek fejlesztése
- Az észlelés, figyelem-összpontosítás, elemzés, rendezés, megformálás, kivitelezés.
- Utasítás pontos megértése, követése, helyes munkatempó megválasztása, fenntartása.
- Hosszú távú emlékezet fejlesztése: vizuális, akusztikus, motoros.
- A lényegkiemelés képességének fejlesztése, koncentrálóképesség növelése.
- Tanuláshoz való viszonyulás képességének fejlesztése: feladattudat, kitartás, érdeklődés, kreativitás, önmegvalósítás.
- A beszédkészség fejlesztése, a szókincs bővítése, a megnyilatkozás képességének formálása, bátorítás.
- Erkölcsi értékek, normák kiépítése.
- Társas kapcsolatok megteremtési, megtartási, élési képességének fejlesztése: helyzetfelmérés, alkalmazkodás, együttműködés, belátás, együttérzés.
- Önismeret, önértékelés formálása.
- Esztétikai érzék fejlesztése.
A szakasz végén elvárható követelmények
- A tanuló tudjon önállóan 8-10 gyakorlattal bemelegíteni.
- Tudjon szabadgyakorlatot önállóan összeállítani és végrehajtani.
- Törekedjen a megismert ugrótechnikák minél tökéletesebb végrehajtására.
- Alkalmazza önállóan a dobásoknál szerzett ismereteket.
- Tudjon legalább 4 elemből álló talajgyakorlatot szép tartással bemutatni.
- Ismerje és alkalmazza a legismertebb kéziszereket.
- Törekedjen a maximális biztonságra a mozgások végrehajtása során.
- Legyen képes a zene és a mozgás összehangolására.
- Ismerje és tudja betartani három sportjáték elemi szabályait.
- Ügyeljen maga és társai testi épségére, tanúsítson sportszerű magatartást.
- Alkalmazza célszerűen az elsajátított úszásnemeket.
- Alkalmazza a legfontosabb testtartásjavító gyakorlatokat.
OSZTÁLYFŐNÖKI
Óraszámok
| Szakaszok - évfolyamok |
| Alapozó szakasz | Fejlesztő szakasz | Megszilárdító szakasz |
| 5. | 6. | 7. | 8. | 9. | 10. |
| Heti óraszám | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 | 1 |
| Éves óraszám | 37 | 37 | 37 | 37 | 37 | 37 |
Témakörök ütemezése
| Szakaszok - évfolyamok |
| Témakörök ütemezése | Alapozó szakasz (5-6. évf.) | Fejlesztő szakasz (7-8. évf.) | Megszilárdító szakasz (9-10. évf.) |
| Társas kapcsolatok, illemszabályok | x | x |
| Társas kapcsolatok, konfliktuskezelés | x | x |
| Önismeret, testi-lelki és szociális egészség | x | x | x | x |
| Az emberi természet | x | x |
| Pályakép, pályatükör | x | x |
| A felnőtt életünk szerepei | x | x |
Az osztályfőnöki órák terápiás jellege hangsúlyozott. Az egyénhez, a sérüléshez, a speciális szükségletekhez igazított módszerek, tartalmak szolgálják az eredményes habilitációt.
Az osztályfőnök - a sérülésspecifikumok figyelembevételével - az életkori, kamaszkori sajátosságokból kiindulva a személyiség fejlődésében, alakulásában, megnyilvánulásában bizonyos elvárásokat fogalmazhat meg, amelyeket viszonyítási alapként kezelhet a tanuló személyiségfejlődésének megítélésében.
Célok
- A tanulók a személyiségének alakulását nyomon követve szintetizálni a nevelési folyamatot, formálni a pozitív attitűdöt.
- Sérülésspecifikus eljárások alkalmazásával fejleszteni a tanulók társas kapcsolatát, a helyes magatartási és viselkedési szokások elsajátítását, a szabálytudat erősítését.
- Az egyéni szükségletek mentén építkezve a reális énkép, az önértékelés kialakításával, az érzelmi egyensúly, a jó iránti fogékonyság megteremtése.
- A konkrét tapasztalatok és élmények feldolgozásával, értelmezésével a szociabilitás, a testi-lelki harmónia lehetőségének megteremtése.
Feladatok
- Terápiás eljárások alkalmazásával az önismeret, az önelfogadás és az önfejlesztés erősítése.
- A szociális érzékenység légkörének biztosítása. A konfliktus kezelésének konkrét megoldása helyzetgyakorlatokon, megélt, átélt élményeken keresztül.
- Az értékek védelmével kapcsolatos felelősség tudatosítása, a közvetlen környezet humán értékeinek felismertetése.
- Tapasztalati lehetőségek megteremtése a serdülőkor testi-lelki változásairól - a saját élmények megvitatása, vélemények megfogalmazása.
- Riportok, filmek, cikkek, tanulmányok értelmezésével, megvitatásával saját élmény eseti bekapcsolásával - pontos képzet és viszonyulás kialakítása az élvezeti szerek veszélyeiről, a deviáns magatartás következményeiről.
- A pályairányítás, a pályaválasztás, a reális életcélok megfogalmazásának segítése.
- Tapasztalatszerzési lehetőségek megteremtése a munka világáról, a szakmákról.
- A vonzódások, lehetőségek mérlegelése - szakmatanulási lehetőségek a képességnek megfelelően, a képességfejlesztés útjainak, módjainak számbavétele az életcélok elérése érdekében.
A tantárgy kiemelt habilitációs/rehabilitációs célja
- A reális énkép, önismeret kialakítása.
- A távlati lehetőségek felismertetése, az önfejlesztő magatartás elfogadtatása.
- Szociális kapcsolatok, érzületek fejlesztése.
- Szokások, normák megértetése, azok bensővé válásának megerősítése szociális helyzetekben.
- A családi, a társ-, a baráti kapcsolat értékeinek befogadása, elfogadása, erősítése.
- Az emberi élet mint érték megbecsülése, a testi-lelki egészség megóvása, szokásrendjének kialakítása.
- A kulturált vitakészség, konfliktuskezelés technikáinak megismertetése, terápiák alkalmazása.
- Szituációs gyakorlatok, tréningek az udvarias magatartás művelésére, a kötelesség, a felelősség elfogadására.
- Kapcsolatrendszer erősítése - magyarság-, nemzet-, csoporttudat.
A tanulók értékelésének szempontjai
Az osztályfőnöki órák lehetőséget teremtenek arra, hogy nyomon követhető legyen a tanulók a személyiségének, értékrendjének alakulása. A személyiség gazdagítása érdekében - valamennyi évfolyamon - lehetőséget adódik arra, hogy a pedagógus az osztálytársak bevonásával értékelje az egyes tanulók iskolai, tanórai teljesítményét. Az értékeléshez - a tanulókkal közösen - kívánatos konkrét elvárásokat megfogalmazni, amelyek viszonyulási alapként kezelhetők.
Az értékelés alapja az egyéni adottságok figyelembevétele.
ALAPOZÓ SZAKASZ
(5-6. évfolyam)
Tantárgyi tartalmak, témakörök
| Témakör | Tartalom |
| Társas kapcsolatok, illemszabályok | A kommunikáció elfogadott formái felnőtt és gyermek, gyermek és gyermek között. Kommunikációs formák ismert és idegen közegben - köszönés, bemutatkozás, megszólítás, tegeződés-magázódás; szándéknyilvánítás. Illemszabályok helyzetekre - vásárlás, utazás, könyvtár, kulturális intézmény, vendégségben, ünnepnapokon (születésnap, névnap, esküvő). Az önérvényesítés helyzetei az osztályban, a családban, - vélemény, vita, ellentmondás, generációs feszültségek: szülő-gyerek; nagyszülő-szülő; nagyszülő-gyerek. Kommunikációs formák idegennel - óvatosság, távolságtartás, kellő tisztelet. Bemutatkozás, kézfogás, teljes név elmondása. Beszélgetés telefonon keresztül. |
| Önismeret, testi-lelki és szociális egészség | Önmaga bemutatása - drámajáték, mimetikus játék; „ez vagyok - ez voltam” - fotók a múltról, a családról, a gyermekkorról. Élmények, történések, családi események. Adatok önmagáról, családjáról. Pozitív tulajdonság, képesség. Az önellátás - ruházat, felszerelés, saját környezet rendje, tisztasága. A testi fejlettségnek, adottságnak megfelelő táplálkozás: mértéktelenség, mohóság, önkorlátozás. Tisztálkodási szokások napi ritmusa. Önarckép szóban, írásban, rajzban. Önfejlődés felfedezése, tudatosítása. Pozitív, negatív jegyek. Játékos átváltoztatás - saját és mások megváltoztatása. Visszafogott önérvényesítés. A serdülő megváltozott testi adottságai - lelki konfliktusok. |
Tantárgyspecifikus fejlesztési feladatok, tevékenységek
- Önismeret, reális önértékelés, akaraterő fejlesztése.
- Eredményes alkalmazkodás képességének kialakítása a társas kapcsolatokban.
- A szokások, a normák bensővé válásának segítése a szociális helyzetekben.
- A társas kapcsolatra való alkalmasság, a szociális érzület alakítása.
- A család, a barát, a társ értékeinek felismerése, képesség az el- és befogadásra, az őszinteség, a becsületesség.
- Az emberi élet megbecsülésének képessége, a testi, a lelki egészség megóvása.
- A felelősség, a kötelesség, az udvariasság. Képesség a másság elfogadására.
- A környezet értékeinek megbecsülése. A kulturált vita és konfliktuskezelés készségei.
Tevékenységek
- Helyzetgyakorlatok, szituációs játékok, az illemszabályok alkalmazása. Történetek, játékok a helyes, a helytelen viselkedés bemutatására. Születés- és névnapi naptár készítése az osztálynak. Az ajándékcsomagolás technikái, az átadás helyzetgyakorlatai.
- Adatok önmagáról, a családról szóban, írásban - pozitív jellemvonások szóban.
- Önarckép - tükörbe nézve. Családrajz - ahogyan látom családtagjaimat, ahogyan hozzájuk viszonyulok.
- Szépirodalmi szemelvények bemutatása, megbeszélés.
- Önellátó, testápoló technikák.
- Szituációs játékok, helyzetgyakorlatok: bemutatkozás, társalgás idegennel, telefonálás, tudakozódás telefonon, üzenetmondás üzenetrögzítőre. Drámajátékok: konfliktus, vita a családban, feloldás, megbeszélés, viszonyulás a témához.
- Játékos átváltozás - mások átváltoztatása, barát vagy családtag bemutatása, leírása. Öltözködési kultúra bemutatása játékosan a valóságban, képeken. Az egészséges fejlődéshez szükséges heti étrend, mozgás, pihenés, szórakozás, heti program összeállítása. Bizalmas közlendők a testünk működéséről - fiúk és lányok külön-külön.
A szakasz végére elvárható követelmények
- Fejlődik az önismeret és a reális önértékelés.
- Nyitottság a társas kapcsolatra, fejlődő szociális érzület.
- Serdülőkori sajátosságainak elfogadása, a testi-lelki egészségmegóvás technikáinak ismerete.
- Iskolai konfliktusok felismerése, törekvés a megoldásra.
- Az iskolai követelmények szerinti normatartás.
FEJLESZTŐ SZAKASZ
(7-8. évfolyam)
Tantárgyi tartalmak, témakörök
| Témakör | Tartalom |
| Társas kapcsolatok, konfliktuskezelés | A kamaszkori konfliktusok leggyakoribb helyzeteinek feldolgozása az osztályban, a rivalizálás egészséges és egészségtelen formái, öltözködés, zene, sport, szórakozás, barátkozás, párkapcsolat, fiú-lány kapcsolat. Peremhelyzet, magányosság, szorongás, agresszivitás a helyzetből adódóan. Feloldási módok. Önfegyelem - tűrőképesség. Konfliktus a családban: szülőkkel, nagyszülőkkel, testvérekkel. Kortárscsoportok: konfliktusok csoporton belül, csoporthelyzet, alkalmazkodás, tűrőképesség, peremhelyzet. A deviáns csoportok veszélye az egyéni életútra. |
| Önismeret, testi-lelki és szociális egészség | Felelősség önmagunkért, a családért. Felelős és felelőtlen döntések önmagunkra, a családra nézve - például csavargás, szülők elhagyása, érték, pénz eltulajdonítása, elköltése, pazarlás, az egészség károsítása szerekkel, itallal, dohányzással, korai párkapcsolat, szexualitás és követelményei (következményei). Az öltözködési kultúra, a divat végletei - személyiség és divat. Elképzelések, vágyak, tervek a felnőtt szerepekről, a felnőtt szerepekről, a felnőttkori önmaga megvalósításáról. Nyitottság, zárkózottság. Lelki bántalmak, sérelmek veszélyei - kamaszkori öngyilkosság. A rendszertelen táplálkozás következményei. A mozgás, a sportolás fontossága - élvezeti szerek elutasítása. |
| Pályakép, pályatükör | Felkészülés a pályaválasztásra - mit takarnak a fogalmak: pálya, szakma, foglalkozás, beosztás szakképzettség, munkakör. Érdeklődési területek, vonzódások. Reális pályakép a képességek, adottságok szerint, mérlegelés. A szakmatanulási lehetőségek - szakiskolák, speciális szakiskola. Tanműhelyek látogatása. |
Tantárgyspecifikus fejlesztési feladatok, tevékenységek
A kapcsolatok kezelésének képessége: kommunikációs helyzetgyakorlatok, dramatikus játék, mimetikus játék, tréningek, terápiák kapcsolatteremtésre, párkapcsolat építésére, helyzetgyakorlatok a rivalizálás feloldására.
- A konfliktusos helyzet feloldása szóban; levélváltás - levélírás - telefonálás.
- Élménybeszámoló, döntéshelyzetek bemutatása dramatikus játékkal, vita, állásfoglalás. Saját viselkedés elemzése változó nézőpontból.
Tevékenységek
- Helyzetgyakorlat, dramatikus játék családi konfliktus bemutatásáról és feloldási technikákról. Szituációs játék egy-egy csoporthelyzetről - elemzés, vita, állásfoglalás.
- Irodalmi részletek bemutatása a lelki élet problémáiról - megbeszélés.
- Sportolási lehetőségek felkutatása.
- Étrend, napirend összeállítása.
- Munkahely-látogatás, szakiskolák felkeresése. Önismereti tréning, szituációs gyakorlat.
A szakasz végére elvárható követelmények
- Reális önértékelés, önfejlesztés. A kritika elfogadása, a felelősség felismerése.
- A fejlettségnek megfelelő konfliktuskezelés a környezetben.
- Tudatos egészségóvás. Veszélyhelyzetek felismerése az életvitelben, a cselekedetekben, döntésekben.
- Az iskola, a tágabb közösség elvárásainak megfelelő normatartás.
- Alakuló pályakép, a képesség, a lehetőségei felismerése, tájékozottság a választható szakmákban.
MEGSZILÁRDÍTÓ SZAKASZ
(9-10. évfolyam)
Tantárgyi tartalmak, témakörök
| Témakör | Tartalom |
| Az emberi természet | A kíváncsiság. Önszeretet, önzés. Siker és boldogság. Indulatok, érzelmek. Előítélet és nyitottság, megértés. Gyávaság és bátorság. Erőszak és jogos önvédelem. A normák. Az illendőség, az igazságosság. Jó és rossz. Választás és döntés. A hiba és a bűn. A lelkiismeret, az erkölcs. A helyes életvezetés. Őszinteség és hazugság. Rokonszenv, ellenszenv. |
| A felnőtt életünk szerepei | Felelősség önmagunkért, a családért. Erőfeszítések a család biztonságának megteremtésére. Mit tehetünk másokért, a betegekért, az idős családtagokért, a szegényekért? Szociális érzékenység. Jogkövető magatartás. Szerepek értelmezése: a társ szerepe, házastársi, szülői, munkavállalói, állampolgári szerepek. |
Tantárgyspecifikus fejlesztési feladatok, tevékenységek
- Az ember biopén, pszichopén, szociopén oldalának bemutatásával hozzájárulni a tanulók önismeretének elmélyítéséhez, mások megértéséhez.
- A normák, szabályok, értékek megismerésével, elfogadásával fejleszteni a környezetben, a társadalomban való eligazodás képességét, a felelős döntést.
- Példákon, helyzetelemző gyakorlatokon, szituációs játékokon keresztül bemutatni, megérteni a felnőtt élet szerepét, felelősségeit.
- Érzékenység növelése mások problémája iránt, a közösség gondjai tekintetében.
Tevékenységek
- Helyzetgyakorlatok, dramatikus játékok az emberi természetről, döntésekről, cselekedetekről.
- Irodalmi részletek a szerepekről, a lelki élet, a párkapcsolat problémáiról - viták, beszélgetések.
- Film megtekintése az emberi természetről, szerepkonfliktustól, feloldásukról.
- Milyen felnőtt szeretnél lenni? Elképzelések a jövőről - szóban, írásban, rajzban megjelenítve.
A szakasz végére elvárható követelmények
- Önmaga és lehetőségeinek pontos ismerete. Azonosuljon szerepeivel. Szerepeivel való azonosulás.
- Felelősségtudat önmaga és mások iránt.
- Felkészültség a felnőtt élet szerepeire fejlettségének megfelelően.
2. számú melléklet a 17/2004. (V. 20.) OM rendelethez
A miniszter által - a benyújtó hozzájárulásával - kihirdetett kerettantervek
1. A kerettanterv neve: Hétszíntan tanterv sajátos nevelési igényű gyermekeknek 1-8. évfolyam
A kerettanterv benyújtója:
Hétszínvirág Általános Iskola, Marcali
2. A kerettanterv neve: MOZAIK kerettantervrendszer az általános iskolák és a gimnáziumok számára
A kerettanterv benyújtója:
Arany János Általános Iskola, Szeged,
Garay János Gimnázium, Szekszárd,
Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola, Szeged
3. A kerettanterv neve: a Nemzeti Tankönyvkiadó Műhelyének kerettanterve az alapfokú neveléshez-oktatáshoz
A kerettanterv benyújtója:
Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium, Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola, Kecskemét
4. A kerettanterv neve: Humanisztikus kooperatív tanulás általános iskolai kerettanterv 1-4. évfolyam számára
A kerettanterv benyújtója:
Humanisztikus Kooperatív Tanulás-2000 Közhasznú Alapítvány Általános Iskola, Kooperatív Művészeti Alapiskola és Szakiskola, Jászfényszaru
5. A kerettanterv neve: Nyíregyházi Tantervcsalád
A kerettanterv benyújtója: Árpád Fejedelem Általános és Művészeti Iskola Komplex Szakszolgálati Intézet, Nyíregyháza
6. A kerettanterv neve: Apáczai Kerettantervcsalád
A kerettanterv benyújtója: Nyugat-Magyarországi Egyetem (NYME) Apáczai Csere János Gyakorló Általános Iskola, Győr
7. A kerettanterv neve: Értelmileg akadályozott tanulók általános iskolai tanterve. Értelmileg akadályozott tanulók készségfejlesztő speciális szakiskolai tanterve
A kerettanterv benyújtója: Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Pedagógiai Szakszolgálat, Budapest
8. A kerettanterv neve: Képességfejlesztő és értékőrző kerettanterv az általános iskolák 1-8. évfolyamai számára.
A kerettanterv benyújtója:
Általános Iskola (Zalabér)
9. A kerettanterv neve: Képességfejlesztő és értékőrző kerettanterv a gimnáziumok 9-12. évfolyamai számára.
A kerettanterv benyújtója:
Képesség- és Tehetségfejlesztő Magán Általános Iskola, Szakképző Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium (Várpalota)
10. A kerettanterv neve: Képességfejlesztő és értékőrző kerettanterv a gimnáziumok 7-12. évfolyamai számára.
A kerettanterv benyújtója:
Makláry Lajos Általános, Művészeti Iskola és Gimnázium (Hajdúnánás)
11. A kerettanterv neve: Képességfejlesztő és értékőrző kerettanterv a szakiskolák 9-10. évfolyamai számára.
A kerettanterv benyújtója:
Képesség- és Tehetségfejlesztő Magán Általános Iskola, Szakképző Iskola, Gimnázium, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium (Várpalota)
12. A kerettanterv neve: a magyar Waldorf-iskolák kerettanterve.
A kerettanterv benyújtója:
Magyar Waldorf Szövetség
13. A kerettanterv neve: Közoktatási típusú sportiskolai kerettanterv
A kerettanterv benyújtója:
Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány és a Csanádi Árpád Általános Iskola és Gimnázium (Budapest)
14. A kerettanterv neve: Magyar mint idegen nyelv kerettanterve
A kerettanterv benyújtója:
II. Rákóczi Ferenc Fővárosi Gyakorló Közgazdasági Szakközépiskola, Budapest
15. A kerettanterv neve: A Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. kerettanterve az alapfokú nevelés-oktatás 1-8. évfolyama számára
A kerettanterv benyújtója:
Perfekt Akadémia Oktatási és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság, Budapest
16. A kerettanterv neve: Katolikus kerettanterv 2008.
A kerettanterv benyújtója:
a Patrona Hungariae Általános Iskola, Gimnázium, Diákotthon és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Gyakorlóiskolája Budapest
HÉTSZÍNTAN TANTERV A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEKNEK
1-8. ÉVFOLYAM
TANTERVI FŐMODUL
ELŐZETES INFORMÁCIÓK A HÉTSZÍNVIRÁG ISKOLA KERETTANTERVÉNEK AKKREDITÁCIÓJÁHOZ
A KERETTANTERV NEVE: HÉTSZÍNTAN TANTERV
Iskolánk tantervét a programok áttekintése nélkül nehéz egészében átlátni, ezért összefoglaló táblázatban bemutatjuk azt. Iskolánk rendszere 15 éves kutató-fejlesztő munka során jutott el jelenlegi állapotához. A tantervi koherencia biztosítását mi nemcsak a tantervek leírásában látjuk, hanem a tantervet közvetítő módszerességek rendszerében, azaz az oktatási programban is.
Tantervünk célcsoportja, azok a 6-16 éves korú enyhén sérült értelmi fogyatékos tanulók, akik eltérő tantervű iskolákban vagy a többségi iskolákban integráltan tanulnak. A célcsoport várható, vélelmezhető elvárásainak igyekeztünk megfelelni akkor, amikor tantervünk és tevékenységeink egyik céljaként megjelöltük, hogy minél több gyermeket helyezzünk vissza a normál tantervű általános iskolába.
A tantervünket a NAT alapján megfogalmazott Fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvével összhangban alkottuk meg, de bizonyos esetekben meghaladva azt.
Ezen eltérések a következők:
- A tantárgyi struktúra eltérései
Az első évfolyam első félévében adaptációs programban vesznek részt az első osztályosok.
Az 1-4. évfolyamon a környezetismeret az anyanyelv tantárgyban integráltan szerepel.
1-4. évfolyamon Játék informatikai eszközökkel tantárgy szerepel, 6-8. évfolyamon az informatika a matematika tantárgyba integrálódik.
Integrált tantárgyként, más tartalmakkal jelenik meg az Életvitel a Gazdálkodás tantárgyban.
Iskolánkban megjelenik a projektrendszerű oktatás sajátos tartalmakkal, melyek terveit is mellékeljük.
A természetismeret tantárgyban 5-8. évfolyamig a földrajz, fizika, kémia, biológia integráltan jelenik meg.
Az ének, rajz, dráma, tánc integráltan jelenik meg a művészeti nevelés tantárgyban.
- Tartalmi eltérések
Multikulturális tartalmak (cigány kultúra elemei) beépültek a tantervbe (A kerettantervben érintőlegesen).
Holisztikus szemléletmódú projektek rendszere jelenik meg. (Értelemszerűen a kerettantervben nem.)
Informatikai oktatás tartalmai.
A tananyag-felsorolás nem kizárólagosan épít az irányelvekre.
A kerettantervben a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos készségek és képességek kialakítását tűzzük ki célul, pl. ár- értékarány, összehasonlítás, elemzés, termékismertetők kommunikációja, fogyasztói magatartás kialakítása, panasz-, panaszkezelés, egészségre nem ártalmas termékek. A tantárgyakba épített tartalmakon kívül a délután programjában, és az iskola egészében megjelenik a gazdálkodás, értékteremtés rendszere. Diákvállalkozások működnek az iskolában, a tanulók értéket, produktumokat állítanak elő délutáni programjaikon- népi kismesterségek által természetes anyagokból készített produktumokat állítanak elő, környezetbarát, egészségre kevésbé ártalmas taneszközök használnak - eladják azokat belső, külső vásárokon az értékteremtés rendszerén keresztül. Vállalkozói iroda, büfé működik az intézményben. A tanulók saját tervezésű iskolapénzzel, a csiribúval vásárolnak meg különféle szolgáltatásokat, vásári termékeket.
A környezetvédelemmel, egészségvédelemmel-, fejlesztéssel kapcsolatos feladatok a pedagógiai koncepcióban határozottabban kiolvashatók, mint a kerettantervben. Egyes ismeretek azonban beépültek a tantárgyakba. A délutáni foglalkozások között szerepelnek kimondottan egészségvédelemmel, környezetvédelemmel foglakozók. Ezek: egészséges élet, egészségvédelmi jeles napok, környezetvédelmi jeles napok, föld napja vetélkedő, egészségügyi vetélkedő, természetjárás, oldjuk meg-mentálhigiéné.
A tanulók minden nap a személyi higiénés program keretében fogat mosnak, lehetőségük van fürdésre, ruhamosásra.
A projektjeink közül is több fogalakozik ezen témakörökkel. Ezek: Föld, Víz, Gazdálkodás falun, Gazdálkodás városban, Testünk, emberi test, Egészség, betegség,
Rendszerszerű papírgyűjtés, használt elemek gyűjtése folyik folyamatosan.
Az iskola egészét mindennapjainkban áthatja e három terület.
A nevelőtestület által elfogadott alapértékek közt szerepel a rend és tisztaság, lelki- testi egészség, moralitás, informáltságra törekvés, derű és vidámság, beavatottság, amelyet mindig közvetíteni szeretnénk.
A kerettanterv és annak adaptációs lehetőségei:
A helyi tanterv elkészítését támogató eszközparkot a pedagógiai rendszer kifejlesztése esetén lehet megítélni. Az adaptáció az intézményi szükségletek alapján megvalósulhat:
- a kerettanterv szerzői által kifejlesztett oktatási program adaptációjával;
- a kerettantervre épített, nem a szerzők által kifejlesztett oktatási program adaptációval;
- a kerettantervre épített közvetlen helyi tantervfejlesztéssel, ekkor más oktatási programok helyi tantervhez történő közelítésével.
A három eset közül a kerettanterv szerzői az első két esetben közvetett és közvetlen segítségnyújtást terveznek, szakmai szolgáltatóként. Az első két esetben a szerzők tervei szerint az adaptáló intézmények horizontális tanulását támogató rendszert építenénk ki, melynek alapja az Iskolamester szoftverrendszer. Az igények szerint 120 órás pedagógus továbbképzési tréning programból válogathatnák ki a kollegák az adaptációhoz szükséges képzési modulokat. Azok az intézmények, amelyek nem igényelnek adaptációs támogatást, azok kizárólag a dokumentációt használnák a helyi tantervfejlesztéshez.
A benyújtott tantervi egységek:
1. Főmodul.
2. Adaptációs program 1. évfolyam I. félév.
3. Anyanyelv 1-8. évfolyam.
4. Matematika 1-8. évfolyam.
5. Társadalomismeret 5-8. évfolyam.
6. Természetismeret 5-8. évfolyam.
7. Művészeti nevelés 1-8. évfolyam.
8. Gazdálkodás 1-8. évfolyam.
9. Testi nevelés 1-8. évfolyam.
10. Közös óra 5-8. évfolyam.
11. Játék informatikai eszközökkel 1-4. évfolyam.
12. Projekttervek 4. évfolyam.
13. Projekttervek 5-8. évfolyam.
A tantervi egységek a projekttervektől eltekintve a következőképpen strukturáltak.
A tantárgyra vonatkozó általános rész:
- Típus.
- Óraszám (éves).
- Jellemzők, alapelvek.
- Cél, feladat.
- Követelmény.
- A tantárgy témakörei
- A tantárgy óraszámai.
- Értékelés.
- Fejlesztési feladatok.
Az évfolyamra vonatkozó rész:
- Témakörök, tartalmak, tevékenységek.
- Továbbhaladás feltételei.
Tantárgyi modulok
| Mate- matika | Anya- nyelv | Társada- lom- ismeret | Gazdál- kodás | Művészeti nevelés | Termé- szetis- meret | Közös óra | Projekt |
| Hon- és népismeret | X | X | X | X | X | X |
| Tánc és dráma | X | X | X | X | X |
| Infor- matika | Számítás- technika | X | X |
| Könyv- és könyvtár- használat | X | X |
| Médiaismeret | X | X | X |
| Fogyasztóvédelem | X | X | X | X |
| Egészségfejlesztés | X | X | X | X |
| Környezetvédelem | X | X | X | X | X |
A habilitációs és rehabilitációs órákat átváltottuk a tantárgyi felosztásban, óratervben is szereplő Játék informatikai eszközökkel tantárgy (1-4. évfolyam) és a projektek 4-8. évfolyam óráira. Egésznapos iskolaként a délutáni foglalkozásokat is az egyéni korrekcióra fordítjuk, hiszen minden foglalkozáson képességfejlesztés folyik kis létszámú csoportokban.
A programunk megvalósítása sokoldalúan képzett, lehetőleg gyógypedagógiai végzettséggel rendelkező nevelőket feltételez.
A PEDAGÓGIAI RENDSZER BEMUTATÁSA
A rendszer röviden tartalmazza a Pedagógiai Program tantervhez szorosan kapcsolható részleteit, a Pedagógiai Program bővebb áttekintést tesz lehetővé.
A bemutatás rendszere:
- A céljaink.
- A pedagógiai rendszert bemutató táblázat.
A CÉLJAINK
Iskolánk célja: sikeres és boldog ember nevelése.
- Sikeresnek azt az embert tartjuk, aki saját szocializációs programját eredményesen folytatja. Az eredményes programfolytatásnak sok feltétele van, ebből mi kettőt emelünk ki. Úgy gondoljuk, hogy aki jól és eredményesen kommunikál, eredményesen és jól old meg problémákat, az tudja sikerre vinni programját és szerezheti meg hitelességét.
1. Célunk tehát a jól és eredményesen kommunikáló gyermek, aki felismeri, elemzi és megoldja problémáit, aki ismeri és alkalmazza a problémamegoldás menetét.
2. Aki szeret beszélni, írni, olvasni, számolni, énekelni, táncolni, rajzolni, szőni, nemezeli, agyagozni, szavalni, színjátszani stb.
3. Olyan gyermekeket nevelünk, akiknek céljaik vannak, képesek a céljaik megvalósítására. A megvalósítás során segítséget tudnak kérni, eszközöket és ismerethordozókat tudnak használni.
A fejlesztő tevékenység mellett folyamatosan vezettük be egyes elemeit a programnak, mára már minden évfolyamunkon teljes szerkezetében és tartalmában fut a Hétszínes Program, melynek része a Hétszíntan Tanterv.
- Boldognak azt az embert tartjuk, aki örömmel éli egyedi életét, testi és lelki egészében.
Célunk tehát, hogy a gyermek az iskolában jól érezze magát. Ennek érdekében iskolánk célja a biztonság, a nyugalom, az elismertség megteremtése. A személyes jó érzés feltétele a testi egészség is, így célunk az egészséges, tiszta, barátságos és gyermekközpontú környezet megteremtése. A testi egészség megvalósulása érdekében célul tűzzük ki a rendszeres testmozgás lehetőségének megteremtését. Célunk, hogy iskolánkban együttműködésen, célorientáltságon alapuló toleráns tanulói viszonyok legyenek.
- Szocializációnak azt a mintakövetést tartjuk, amely szűkebb és tágabb környezetben eredményes életvezetést tesz lehetővé.
Célunk tehát, az eredményes életvezetés begyakoroltatása.
Célunk olyan minták közvetítése, olyan részcélok kitűzése itt és a programban, és aktuálisan, amelyek a valóság, a környezet, a társak, a szülők, és a szűkebb környezet elvárásait is magukba építik. Célunk, hogy céljaink, mintáink és elvárásaink konkrétak, nyomon követhetőek legyenek.
- Az iskola felelőssége Alapító Okiratában szereplő időtartama alatt folytatott tevékenységeiben valósul meg. Külön szolgáltatásként, a szülővel együttműködve, az iskolai időtávon túl is segítünk, illetve folytatunk pedagógiai tevékenységet.
E célok alapszolgáltatások és kiegészítő szolgáltatásokon keresztül a műveltség közvetítésével, a tanulók, pedagógusok és szülők aktív és kölcsönös érdekein és megbecsülésükön keresztüli kapcsolattal érhető el.
Az alapszolgáltatásokat a tantervek tartalmazzák. A kiegészítő szolgáltatásokat a részprogramok tartalmai határozzák meg. Iskolánk kiemelten kezeli a cigány tanulók fejlesztését.
A PEDAGÓGIAI RENDSZERT BEMUTATÓ TÁBLÁZAT
| A NAT 2003 tartalmi szabályozással összefüggő definíciós szótár szerinti elemek | Hétszínes Program/ Pedagógiai rendszer elemei | Programelemek tartalma | Miniszteri rendeletben foglalt Pedagógiai rendszer és a programelemek viszonya | Fejlesztési feladat | Időterv |
| Pedagógiai Koncepció Eszközelemek közül a helyi tanterv tartalmazza az információ hordozók listáját, feladat- hordozókat. | Pedagógiai Program | Az iskolánk arculatát, „személyiségét” meghatározó dokumentum. | Tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző program. Felnőttekre vonatkozó módszertani elvek. Projektmódszer. Drámapedagógia. Kooperatív tanulásszervezés. | - Az új Közoktatási Törvénynek való megfeleltetés. - Dokumen- tum elemzése- - Átdolgozás. | 2003. november- december |
| Gyermek Pedagógiai Program | Gyermekek számára közérthető nyelven. fogalmazott Pedagógiai Program. | Tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző program. Gyermekeknek javaslat.. | - Módosítás a Pedagógiai Programnak megfelelően. | 2003. december |
| Alsós Délután Programja | Az 1-4. évfolyamon direkt irányítású képességfejlesztés az önálló tanulás képességének kialakítása érdekében kézműves, művészeti, mozgás, sport jellegű foglalkozásokon. | Tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző program. Tanulók önálló kreatív tevékenységére épülő foglalkozás programja Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés. | - Dokumen- tumelemzés. - Módosítás. | 2003. november |
| Felsős Délután Programja | Az 5-8 évfolyamon önálló választású szabadidő szervezése, az egyéni fejlődés megvalósításához a tanulási utak biztosítása, önmegvalósításban a készségek, képességek fejlesztése technikai művészeti-, ismeretszerző-, mozgás-, sport-, mentálhigiénés- környezetvédelmi-, játék tevékenységekben. | Tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző program Tanulók önálló kreatív tevékenységére épülő foglalkozás programja. Kommunikációs képességfejlesztő program. Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés. | - Dokumen- tumelemzés. - Módosítás. - Tartalom- fejlesztés. | 2003. november |
| Tanterv | 2001-ben a kerettantervtől eltérő, NAT kompatíbilis akkreditált programcsomag, enyhe értelmi fogyatékosok iskolái számára. | Tantárgyi képességfejlesztő program. Komplex művészeti program (Művészeti nevelés tantárgy ). Multikulturális tartalmak megjelenése. Projektmódszer. Drámapedagógia. Kooperatív tanulásszervezés. | - Anyag- gyűjtés. - Ismerkedés az oktatásban lévő tantervekkel. - NAT-nak való megfeleltetés. - A tanterv tovább- fejlesztése középsúlyos, enyhe értelmi fogyatékos, ép értelmű tanulók oktatására, nevelésére. - Három- szintű követelmény- rendszer kidolgozása. - Dokumen- tum elemzése. - Főmodul alkotása. - Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelveihez való igazítás. - Kisebbségi oktatás irányelveihez való igazítás. - Modulok tartalmainak integrálása. | 2004. január-május |
| Projekt- tervek. | Alapszolgáltatásként lehetőséget nyújt az egyéni tanulás megvalósításához a 4. évfolyamon kéthetente 4 órában, 5-8. évfolyamig 1 héten át, szabad választással 16 témában vegyes évfolyamú csoportokban. | Tanulók önálló kreatív tevékenységére épülő foglalkozás tanterve. Tantárgyi képesség fejlesztő program. Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés. Projektmódszer. Drámapedagógia. Kooperatív tanulásszervezés. Közösségfejlesztő, közösségépítő programok. | - Modulok tartalmainak integrálása. - Dokumen- tumelemzés. - Tartalmi fejlesztés. | 2004. január-május |
| Közös óra terve. | 5-8. évfolyamon a szociális kompetenciák fejlesztése az osztályfőnöki órák helyett. | Tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző program. Kommunikációs képességfejlesztő program. | - Dokumen- tumelemzés. - Tartalmi fejlesztés. | 2004. január-május |
| Alsós Adaptációs Program | Az első évfolyam első félévében az óvoda- iskola átmenetet segítő, intenzív iskolára előkészítés, a hátrányok leküzdése érdekében. | Önálló tanulási képességet kialakító program. Tanulók önálló kreatív tevékenységére épülő foglalkozás programja. | - Óvodai programok megismerése. - Dokumen- tumelemzés. - Tartalmi fejlesztés. | 2004. január-május |
| Felsős Adaptációs Program. | A felső tagozaton az iskolánkba érkező tanulók felzárkóztatása a tanulási technikák és az iskola rendszerének megismertetésével. | Önálló tanulási képességet kialakító program. Tanulók önálló kreatív tevékenységére épülő foglalkozás programja. | - Dokumen- tumelemzés. - Tartalmi fejlesztés. | 2004. január-május |
| Délutáni program- tervek. | Az Alsós Délután programjának és a Felsős Délután Programjának tematikus tervei, és a hozzájuk kapcsolható képességfejlesztő terápiák, eszközök. | Tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző program. Tanulók önálló kreatív tevékenységére épülő foglalkozás. Mentáhigiénés programok. Előítéletek kezelését megelőző program. Művészeti körök. Multikulturális tartalmak megjelenése. | - Dokumen- tumelemzés. - Átdolgozás. - Egységes szerkezetbe foglalás. | 2003. november |
| Értékelési eszközök | Gondol- kodás Fejlődési Vizsgálat. | Három fejlődési ponton-bemenet, alapszint, felső szint- 5 gondolkodási területen a műveletek, képességek, készségek feltérképezése. A gondolkodási képességek fejlődésének nyomon követése. A fejlődés eredményének megítélése és a fejlesztés irányának kijelölése évente. | Egyéni fejlődési napló. | - Dokumen- tumelemzés. - Módosítás. | 2003. december-január |
| Szociali- záció Fejlődési Vizsgálat. | A gyermek szociális körülményeinek feltérképezése. Három fejlődési ponton-bemenet, alapszint, felső szint- az ismeretek feltérképezése az Egyéni, a Család, az Iskola és a Társadalom témakörében. A szociális képességek megnyilvánulásainak nyomon követése. A fejlődés eredményének megítélése és a fejlesztés irányának kijelölése évente. | Egyéni fejlődési napló. | - Dokumen- tumelemzés. - Módosítás. | 2003. december-január |
| Kommu- nikáció Fejlődési Vizsgálat | Három fejlődési ponton- bemenet, alapszint, felső szint a beszéd, az olvasás és írás területén a készségek feltérképezése. A kommunikációs képességek fejlődésének nyomon követése. A fejlődés eredményének megítélése és a fejlesztés irányának kijelölése évente. | Kommunikációs képességfejlesztő program. Egyéni fejlődési napló. | - Dokumen- tumelemzés. - Módosítás. | 2003. december-január |
| Anyanyelv felmérő. | Háromszintű felmérő rendszer a kommunikációs képességek mérésére, a továbbhaladás feltételeinek teljesülése. | Egyéni fejlődési napló. | - Dokumen- tumelemzés. - Módosítás a tantervhez. | 2004. május |
| Matematika felmérő | Háromszintű felmérő rendszer a matematikai képességek mérésére, a továbbhaladás feltételeinek teljesülése. | Egyéni fejlődési napló. | - Dokumen- tumelemzés. - Módosítás a tantervhez. | 2004. május |
| Program- vizsgálat. | A gyermek választásának nyomon követése a délutáni képességfejlesztő programokból a korrekciós javaslatokkal összevetve. | Egyéni fejlődési napló. | Több évig használható programfüzet elkészítése, nyomtatása | 2004. április |
| Értékelési eszközök. | Ellenőrző. | Saját fejlesztésű nyomtatvány felső tagozatosoknak, a hagyományos ellenőrzőn túl tartalmaz értékeink mentén szerződéseket, tantárgyakhoz kapcsolódó egyéni feljegyzéseket rajzos, írásos formában. | Kommunikációs képességfejlesztő program. |
| Köny- vecske. | Saját fejlesztésű nyomtatvány alsó tagozatosoknak, a hagyományos ellenőrzőn túl tartalmaz értékeink mentén szerződéseket, tantárgyakhoz kapcsolódó egyéni feljegyzéseket rajzos, írásos formában. | Kommunikációs képességfejlesztő program. |
| Napló. | Saját fejlesztésű nyomtatvány, amely a hagyományos naplón túl tartalmazza a vizsgálatok rögzítéséhez szükséges megfelelő rendszerű táblázatokat, a műveltségterületekhez kapcsolódó képességek negyedéves értékelését és az ebből következő korrekciós javaslatokat. | Egyéni fejlődési napló. |
| Projektfüzet. | Saját fejlesztésű nyomtatvány, mely a választott16 projektben való részvételét igazolja, egyben tanulmányi napló. | Kommunikációs képességfejlesztő program. |
| Eszközi elemek. | Napló szoftver. | Saját fejlesztésű tanuló nyilvántartó rendszer, a mely a diagnózis és az egyéni fejlesztési terv adatait tárolja, kezeli. | Egyéni fejlődési napló. |
| Képesség- fejlesztő doboz. Érték doboz. Kultúra doboz. | Saját fejlesztésű interaktív eszközök az adott területen. |
| Osztály- gazdálko- dás. | Saját fejlesztésű könyvelő szoftver, melynek segítségével regisztráljuk az állami és iskolai támogatások felhasználását, valamint a gyermek értékteremtéséből eredő bevételeit és kiadásait. | Tanulási motivációt fenntartó, erősítő, tevékenység támogató szoftver. |
| Gyermek intranet. | Saját fejlesztésű levelező és tájékoztató rendszer, melyet a Diákönkormányzat működtet. |
| Pedagógus intranet. | Saját fejlesztésű Belső Informatikai Elektronikus Rendszer, mely tartalmaz dokumentumtárat, eszközparkot, szolgáltatásokat, levelezőrendszert, integrált archívumot. |
| Folyamatok nyilvántartó rendszere | Saját fejlesztésű interaktív nyilvántartó eszköz az iskola összes folyamatára. |
| Szabály- zatok nyilvántartó rendszere | Saját fejlesztésű interaktív nyilvántartó eszköz az iskola összes szabályzatára |
| Partner központúság rendszere | Saját fejlesztésű interaktív nyilvántartó eszköz az iskola partnerközpontú működésére |
| Egyéni fejlesztési tervet készítő szoftver. | Saját fejlesztésű szoftver, a Képességdoboz struktúrája alapján összeállítja az Egyéni Fejlesztési tervet. |
| Pedagógiai Módszertani Bank. | Pedagógiai munkát segítő módszertani eszköztár. |
| Szervezeti és Működési Szabályzat. | Az iskola szervezetét és működését meghatározó dokumentum |
| Érték- teremtés. | Folyamatleírás, amely a gyermek tárgyalkotásából, szellemi és egyéb tevékenységeiből származó értékpontok (pénzérték) megszerzésének és felhasználásának szabályait tartalmazza. | Tanulási motivációt fenntartó erősítő tevékenység szervezeti leírása. |
| Pedagógus képzési értékelési rendszer. | A pedagógusok önértékelésére, és a vezetői értékelésre építő szempontsor. A képzési terv és az értékelés összekapcsolódása. |
| Projektvezetés eljárása. | Az iskolában működő különböző folyamatok megoldására készülő projekttervek / programtervek szabályrendszere. |
| Tanulási utak védelme program. | Az egyéni tanulás kibontakozásához kívánatos módszertani eszköztár és kultúra. Az intézményi infrastruktúra leírása, és a tanulási utak nyomon követésének intézményes rendszere. | Tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző program szervezeti leírása. |
| Kapcsolati munka | Az intézmény és partnerei közötti kapcsolattartás módszereit és technikáját leíró dokumentum. | Problémamegoldó fórumok. |
| Minőség- irányítási Program | Minőségpolitikánk meghatározását, minőségfejlesztési rendszerünk bevezetését és működését leíró dokumentum. |
| Nyomtat- ványtár | Az iskola működését meghatározó és segítő saját fejlesztésű formanyomtatványok |
| Értesítők | Adott tanév adatait, eseményeit, gyermekírásait tartalmazó kiadvány. |
| Hétszínes Centrum | Az iskolánk tartalmi- és szervezeti átalakulását leíró tanulmány. A Fogyatékos Gyermekekért Közalapítvány kiadványa. |
| Hétszínes CD | Iskolánk 20 éves jubileumára kiadott szakmai anyag. |
| Hétszínes I-II. | Iskolánk 20 éves jubileumára kiadott iskolatörténeti áttekintés, pedagógiai írások. |
| Hétszínes füzetek | Iskolánk 20 éves jubileumára kiadott iskolatörténeti áttekintés, pedagógiai írások. |
| Gyermek- könyvek | A gyermekek alkotásai különböző témákban. |
| WEB -es jelenlét | Iskolánk megjelenése a világhálón. |
| Gyermek filmek. Másság szépsége. Melinda I-II. Phare film. Gyermek- száj. Hangerő próba. Projekt- filmek. | Attitűd váltásra alkalmas eszközök |
| Továbbképzési program. | Dobozok tanfolyam. | A mérő eszközök adaptációját és az eszközök alkalmazását támogató eszköz. |
| Érzékenyítő program tanfolyam. | A Hétszínes Pedagógiai rendszer megismerését a bevezetéshez/adaptációhoz szükséges döntést támogató eszköz. | 2004. május |
| Tábortervek. | Gyerekeknek szervezett erdei- és nyári, felnőtteknek tartott kézműves táborok tematikus tervei. |
| Projekt- tervek. | A Hétszínes Pedagógiai rendszer bevezetését követően esettanulmányok a várható problémák megoldásáról. | 2004. július |
| Hétszínes Önfejlesztő Program. | Az Hétszínes Pedagógiai rendszer intézményspecifikus adaptációját támogató eszköz, a helyi tanterv készítéséhez szükséges segítség 120 órás akkreditált tanfolyam. | 2004. július |
Tantárgyak és óraszámok
| ÖSSZESÍTETT ÓRATERV |
| Évfolyamok | Összesen |
| 1.évf. Heti | 1.évf. Évi | Heti | Évi | Összesen |
| Tantárgy | 1.évf. 1. félév | 1.évf. 2. félév | 2. évf. | 3. évf. | 4. évf. | 5. évf. | 6. évf. | 7. évf. | 8. évf. | I félév | II. félév | 1.félév | II. félév | 2-3- 4-5- 6-7-8 évf. | 2-3- 4-5- 6-7-8 évf. | Heti | Évi |
| Anyanyelv | 20 | 9 | 9 | 9 | 8 | 5 | 5 | 5 | 5 | - | 9 | - | 153 | 46 | 1702 | 55 | 1855 |
| Társadalom- ismeret | - | - | - | - | 2 | 2 | 3 | 3 | - | - | - | - | 10 | 370 | 10 | 370 |
| Matematika | 5 | 5 | 5 | 5 | 4 | 4 | 4 | 4 | - | 5 | - | 85 | 31 | 1147 | 36 | 1232 |
| Gazdál- kodás | 2 | 2 | 2 | 2 | 3 | 3 | 3 | 3 | - | 2 | - | 34 | 18 | 666 | 20 | 700 |
| Természet- ismeret | - | - | - | - | 2,5 | 3 | 4 | 4 | - | - | - | - | 13,5 | 499,5 | 13,5 | 499,5 |
| Művészeti nevelés | 2 | 2 | 3 | 3 | 2,5 | 2 | 2 | 2 | - | 2 | - | 34 | 16,5 | 610,5 | 18,5 | 644,5 |
| Testi nevelés | 3 | 3 | 3 | 3 | 2,5 | 2,5 | 2,5 | 2,5 | - | 3 | - | 51 | 19 | 703 | 22 | 754 |
| Közös óra | - | - | - | - | 1 | 1 | 1 | 1 | - | - | - | - | 4 | 148 | 4 | 148 |
| Adaptáció | - | - | - | - | - | - | - | - | 20 | - | 400 | - | - | - | 20 | 400 |
| Játék informatikai eszközökkel | 1,5 | 1 | 1 | 1 | 1 | - | - | - | - | 1,5 | 1 | 30 | 17 | 3 | 111 | 5,5 | 158 |
| Projekt osztály- szinten | - | - | - | - | 2 | - | - | - | - | - | - | - | - | 2 | 74 | 2 | 74 |
| Projekt iskolai szinten 5-6-7-8. | - | - | - | - | - | 3 | 3 | 3 | 3 | - | - | - | - | 12 | 444 | 12 | 444 |
| Összesen heti | 21,5 | 22 | 22 | 23 | 24 | 25,5 | 25,5 | 27,5 | 27,5 | 21,5 | 22 | 430 | 374 | 175 | 6475 | 218,5 | 7279 |
| Összesen évi | 430 | 374 | 814 | 851 | 888 | 943,5 | 943,5 | 1017,5 | 1017,5 | - | - | - | - | - | - | - | 7279 |
I.. félév: 20 hét
II. félév: 17 hét
ÉRTÉKELÉS, MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS
A tanterv és program minőségbiztosítása a Comenius ágazati minőségbiztosítási rendszer II. modellje szerint történik. A modell szerint alkotjuk meg a rendszer minőségbiztosítását, ebből néhány területet, amely a tantervvel összefüggésben van kiemeltünk.
A Tanterv intézményi szintű beválásának értékelése
A tantervet, mint a tanulói utak tartalmi rendszerét a Comenius II. Modell adaptációja során kialakított, a Pedagógiai Programban foglaltak szerint 3 évente, az Irányított Önértékelés keretén belül belső vizsgálattal, a tanulói teljesítményeket külső szakértőkkel vizsgáltatjuk meg és összehasonlító elemzés eredményeképpen a tantervi egységek tartalmait szükség szerint, módosítjuk.
A tanulók értékelése:
A tanulók értékelésének rendszerét összefoglaló táblázat:
| MIT? | MIKOR? | MILYEN MÓDON? HOL? | KI? |
| Tanuló fejlődése |
| KÖVETELMÉNYEINK MEGVALÓSULÁSÁT (ÉRTÉKEK-TUDÁSOK) | FÉLÉVENTE ÉV ELEJI VÁLLALÁS ALAPJÁN | Ellenőrző könyvben. | A gyermek vállalását és önértékelését a team tagok. |
| TANTÁRGYI TUDÁST 0-6. évf. | HAVONTA EGYSZER | Szövegesen, naplóban és a könyvecskében, ellenőrzőben. | Tantárgyat gondozó. |
| TANTÁRGYI TUDÁST | FÉLÉVENTE | Szövegesen ellenőrzőben és bizonyítványban. Egységes felmérők alapján. | Tantárgyat gondozó. |
| TANTÁRGYI TUDÁST 7-8. évf. | HAVONTA EGYSZER | Érdemjeggyel naplóban és ellenőrzőben. | Tantárgyat gondozó. |
| TANTÁRGYI TUDÁST 7-8. évf. | FÉLÉVENTE | Érdemjeggyel naplóban, ellenőrzőben, bizonyítványban. Egységes felmérők alapján. | Tantárgyat gondozó. |
| MAGATARTÁS - SZORGALOM 0-6. Évf. | FÉLÉVENTE | Szövegesen Ellenőrző könyvben, könyvecskében, bizonyítványban. | Team tagok. |
| MAGATARTÁS - SZORGALOM 7-8. évfolyam | FÉLÉVENTE | Szövegesen négy szavas skálán Ellenőrző könyvben, bizonyítványban. | Team tagok. |
| PROGRAMOKON RÉSZVÉTEL | FOLYAMATOSAN | Szövegesen programfüzetben. | Programszervezők. |
| Diagnosztikus jellegű, a célzott pedagógiai együttműködést segítő értékelések |
| Kommunikáció, problémamegoldó gondolkodás és szocializációfejlődés. | Év eleje és 8. évfolyamon év végén is. | Naplóban, szoftveren, és értékelési anyagokban. | A fejlődési vizsgálatot felvevő. |
| Programvizsgálat. | Folyamatosan. | Naplóban. | Programszervező. |
| Negyedéves értékelés. | Negyedévente. | Képességtérképen a naplóban. | Team tagok. |
| Egyéni képességfejlődés. | Félévente. | Egyéni Fejlesztési Terv. | Tantárgyat gondozó, team. |
| Adaptációs időszakban fejlődés. | Félévkor. | Egyéni Fejlesztési Terv értékelésével Nyilatkozat. | Fejlesztők. |
| Egyéb diagnosztikus értékelések. | Aktuálisan. | Szakember. |
A tanulói teljesítmények vizsgálata:
| S. sz. | Eszköz | Vizsgálati cél | Évfolyamok | Vizsgálati idő | Elvárt teljesít- mény | Doku- men- táció |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 |
| 1. | I. felmérő matematika, Anyanyelv. | Iskolába lépés feltételeinek vizsgálata. | X | 1 félév vége. | Össz. 25% a követel- ményeknek | NY ED |
| 2. | I. felmérő matematika, nyanyelv. | Szakaszhatár | X | X* | Év vége. | Össz. követelmény 100% | NY ED |
| 3. | II. felmérő matematika anyanyelv. | minimum követelményeinek teljesítése. | X | X* | NY ED |
| 4. | III. felmérő matematika, anyanyelv. | X | NY ED |
| 5. | Fejlődési vizsgálatok. Fejlődési vizsgálatok szintenként. | A vizsgált területeken a gyermekek képességeinek fejlődése. | X | X | X | X | X | X | X | X | Év eleje. 8. év vége. | - | ED |
| 5.1. | Bemenet. | X |
| Alapszint. | X | X | X | X* |
| Felső szint. | X | X | X | X |
| 6. | Tantervi előírások. | A tanterv tartalmainak elsajátítása. | X | X | X | X | X | X | X | X | Havonta legalább egyszer érdemjeggyel vagy szövegesen. |
| 7. | Projekt lapok. | A projektek eredményessége. | X | X | X | X | Projekt vége. | - | PK. |
| 8. | Mestermunka bemutatása | Tematikus csúcs elérésének vizsgálata. | X | X | X | X | Mester- munka elkészülte. | - | - |
| 9. | Produkció. Értékteremtés bemutatása. | A produkció színvonala. | X | X | X | X | X | X | X | X | Értelem- szerűen. | - | - |
| Nyilatkozat = NY |
| Egyéni Dosszié = ED |
| Projektkönyv = PK. |
ADAPTÁCIÓ
| ADAPTÁCIÓS PROGRAM 1. ÉVFOLYAM I. FÉLÉV |
| Típus | integrált tantárgy |
| Óraszám | 400 óra |
Jellemzők, alapelvek
Az adaptációs program minden, az adott évben első osztályba kerülő tanuló számára készült.
A program azoknak a funkcióknak a fejlesztésére irányul, amelyek közvetlenül megalapozzák az iskolai tanuláshoz szükséges képességeket.
A fejlesztés tartalma a különböző tevékenységek, cselekvések végzésekor lezajló pszichikus folyamat valamennyi összetevőjére irányul, azaz biztosítja a pontos, differenciált észlelés, az összerendezett, koordinált mozgás, az információk összekapcsolásának, pontos visszaadásának, az emlékezetnek, a szándékos figyelemnek az integrált fejlődését.
A pszichés funkciók fejlesztése a közvetlen környezet emberi- és tárgyi viszonyrendszereiben, a legjellemzőbb mindennapi cselekvésekben történik. Ennek megvalósulását segíti egy témaajánlás, ahol a témákból adódó tartalmak nem elsajátítandó ismeretek, hanem a fejlesztés keretéül szolgálnak. A témák megválasztását a tanulókat ebben az időszakban közvetlenül körülvevő téri- és idői környezet preferálja. A témák lehetőséget biztosítanak arra is, hogy a pszichés funkciók fejlesztése a szocializáció fejlesztésével egységben, valós élethelyzetekben történjen, kizárja a funkciótréninget. További jelentősége, hogy ugyanazon funkciók más és más témakörben visszatérő fejlesztésével azok folyamatos megerősítését szolgálja.
A fejlesztés csoport(osztály)keretben történik, egyéni fejlesztési tervek alapján. Az egyéni fejlesztés tervezéséhez szükséges pedagógiai diagnózis, a fejlettségi szint megállapításához a Gondolkodás-, Kommunikáció- és a Szocializáció fejlődési vizsgálat szolgál. Különös esetekben esetleg külső szakember bevonásával a diagnózis tovább differenciálható. Ebben az esetben az ajánlott vizsgáló eljárások:
Percepció:
- vizuális (Frostig);
- auditív (hangzó differenciálás a PREFER szerint);
- mozgás (MSSST).
Emlékezet:
- szukcesszív (KNOX kockák);
- szimultán (Hisky skála);
- verbális (szóutánmondás);
- vizuális (MSSST);
Beszéd:
- artikuláció (PREFER);
- ritmus (INIZAN);
- szókincs (Peabody);
- mondatalkotás (eseménykép);
- relációs szókincs (PREFER);
- fogalomalkotás (3x4 db. kép: bútor, állat, jármű);
- beszédértés (GMP).
Mozgás:
- nagymozgások (MSSST);
- finommozgások (írásmozgás koordináció) (MSSST, Meixner).
Testvázlat, testséma, lateralitás (MSSST).
Pedagógiai vizsgálat.
Játékszituációban való megfigyelés.
Családvizsgálat. A családlátogatás tapasztalatainak feldolgozási szempontjai:
- a család életmódja;
- érzelmi légkör, a nevelési attitűd, a fogyatékossághoz való viszonyulás;
- a családi szocializáció: célracionális,- normatív tevékenységrendszer, a kommunikációs rendszer, a családi interakció és struktúra jellemzői.
A pedagógiai diagnózis felállításához a saját vizsgálatokon kívül felhasználandó a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleménye és minden más a gyermek megelőző életszakaszából származó diagnózis, vélemény.
Az egyes tanulókra kidolgozott egyéni fejlesztési terveknek tartalmazniuk kell:
- az ép, jól működő, a kevésbé sérült funkciók felsorolását, melyek, mint a fejlesztés alapjai jelennek meg a stratégiában- a fejlesztés területeit.
Cél, feladat
A személyiség biztonságérzetének megteremtésével, az egyéni diagnosztikára épülő funkcionális képességfejlesztéssel elérni az egyénhez viszonyítva azt a legoptimálisabb adaptív állapotot, amely elégséges előfeltétele a tantárgyi rendszerű fejlesztésnek.
Követelmény
Rendelkezzen az alapvető kultúrtechnikák tanulásához szükséges pszichikus működéssel, képességekkel, szociális érettséggel.
Adaptáció tantárgy témái és altémái
| Téma | Altéma |
| Beszédfejlesztés | A beszéd formai oldalának fejlesztése |
| A beszéd tartalmi oldalának fejlesztése |
| Mozgásfejlesztés | Nagymozgások fejlesztése, egyensúlygyakorlatok |
| Finommotorika |
| Percepciófejlesztés | Vizuális észlelés fejlesztése |
| Hallási észlelés fejlesztése |
| Tapintásos észlelés fejlesztése |
| Mozgásos észlelés fejlesztése |
| Interszenzoros fejlesztés |
| Térészlelés fejlesztése |
| Időészlelés fejlesztése |
| Gondolkodásfejlesztés |
Az időkeret felhasználása feldolgozási témaajánlással és óraszámokkal:
| 1., 2., 3.Hét | 4., 5., 6.Hét | 7., 8., 9., 10.Hét | 11., 12., 13., 14. Hét | 15., 16., 17.Hét | 18., 19., 20.Hét |
| 60 óra | 60 óra | 60 óra | 80 óra | 60 óra | 60 óra |
| Vizsgálatok | Az iskolai környezet | Az ősz | Az otthon, családi ünnepek | A tél | Vizsgálatok |
Értékelés
Folyamatos diagnosztizáló értékelés. A tanulók felé jellemző a folyamatos, sok pozitív megerősítést tartalmazó szóbeli értékelés.
Fejlesztési feladatok
Az adaptációs program egészében ezt a tevékenységet szolgálja.
1. Beszédfejlesztés
Témakörök, tartalmak, tevékenység
1.1. A beszéd formai oldalának fejlesztése
Tartalom, tevékenység
Motoros fejlesztő gyakorlatok: ajaktorna, nyelvtorna, fúvó-szívó gyakorlatok, szájpad-torna, légző gyakorlatok. Hangfelismerés, hangutánzás.
1.2. A beszéd tartalmi oldalának fejlesztése
Tartalom, tevékenység
Az iskolai környezet adta helyzetekben: pedagógus - gyermekcsoport, pedagógus - gyermek, gyermek - gyermekcsoport, gyermek - gyermek viszonylatokban történő kommunikációs minták gyakorlatai: bemutatkozás, megszólítás, bemutatás, helyes köszönési módok, érdeklődés, kérdésfeltevés, válaszadás, beszámolás eseményekről.
Az őszi évszak adta lehetőségek keretében: az ősz jellemzői, az időjárás változásai - öltözködés, ritmus a természetben - évszakóra, őszi gyümölcsök, zöldségfélék, vásárlás az őszi piacon, az őszi betakarítás, az ősz az irodalomban.
A téli évszak adta lehetőségek keretében: a tél jellemzői, az időjárás változásai - öltözködés, téli örömök - mozgás a szabadban, táplálkozás télen, az állatok télen.
Az otthon, a család, a családi ünnepek adta lehetőségek keretében: a család tagjai, a család egy napja - időrend, napirend, születésnap, névnap, mikulás, karácsony, vendégvárás, terítés, ajándék, ajándékátadás.
Valamennyi témához kapcsolódva: mennyiségélmények, a számosság tényezői, a mennyiségállandóság érzékelése (az egyéni fejlettségi szinthez igazodva folyamatos a számköri megerősítés). Figyelem és emlékezetfejlesztő játékok, feladatok.
Mondókák, versikék, népköltések, mesék, népi gyermekjátékok.
Alapszókincs:
testrészek, saját ruházatuk, alapformák, alapszínek, mindennapi cselekvéseik megnevezése, számok használata.
relációs szókincs: bal-jobb, alul-fölötte, alá-fölé, mögötte, előtte, közte, mellette, mögé, elé, közé, mellé, bent-kint, belül-kívül, fent-lent, puha-kemény, síma-érdes, szögletes, gömbölyű, lapos, kicsi, nagy, közepes, rövid, hosszú, kevés-sok, kisebb-nagyobb, egyenlő nagyságú, különböző nagyságú, több-kevesebb, ugyanannyi.
2. Mozgásfejlesztés
Témakörök, tartalmak, tevékenységek
2.1. Nagymozgások fejlesztése, egyensúlygyakorlatok
Tartalom, tevékenység
Járások, futások - tempótartással, - váltással, iránytartással.
Ugrálások: magasba, távolba, különböző alakzatú térbe, tempó- és irányváltásokkal.
Járások, ugrások téri viszonyítási pontokhoz igazítva. Csúszás, mászás, kúszási irány -, tempóváltásokkal, kerülések, átmászások. Egyensúlyozó állások, járások.
Népi gyermekjátékok mozgásai.
2.2. Finommotorika fejlesztése
Tartalom, tevékenység
Átöltözések különböző cselekvésekhez, taneszközökkel végzett manuális tevékenységek (könyv, füzet lapozgatás, ceruzafogás).
Írásmozgás koordináció: előrajzolt formák áthúzása, másolása, vonalelemek, betűelemek másolása, írása, betűismeret esetén betűírás.
Gyurmázás, agyagozás, gyöngyfűzés, papírhajtogatás, papírtépések, tematikus képek készítése, festés ujjal. Tematikus puzzle - játékok. Vágások, nyírások, festések, sablonok színezése, sablon nélküli színezés, rajzolás, festés, ragasztás.
3. Percepciófejlesztés
Témakörök, tartalmak, tevékenységek
3.1. Vizuális észlelés fejlesztése
Tartalom, tevékenység
A szemmozgás tudatos kontrolljának, a szem fixációs működésének erősítése: ismerkedés egymással, társak megfigyelése, egymás mozdulatainak figyelése, utánzása, irányított szemmozgásokkal.
Vizuális helyzet, pozíció felismertetése: tárgyak helyzetének megfigyelése, részletek, hiányok észrevevése, különböző alakzatok áthelyezése más pozícióba a környezet tárgyaival, eszközökkel.
Vizuális memória fejlesztése: testmozgások, témákhoz kapcsolódó minták emlékezetből történő utánzása.
Vizuális ritmus fejlesztése: a környezet tárgyaiból vizuális minták folytatása- ajándékkészítéshez, a környezet díszítéséhez való felhasználással.
Alak- és formaállandóság felismertetése, megerősítése: alakzatok formálása testmozgással, képes lottók, termések felhasználásával képi formálások, felismertetések, termésképek összeállítása formarajzok alapján.
Alak- háttér megkülönböztető képesség fejlesztése: a tanterem tárgyainak rendezése, időjárási tabló készítése, képkeresések.
3.2. Hallási észlelés fejlesztése
Tartalom, tevékenység
Hangzási analízis - szintézis fejlesztése: a környezet hangjainak - emberi hangok, állatok hangja, tárgyak, eszközök hangjai felismertetése, megkülönböztetése.
Beszédhang analízis, hangkereső gyakorlatok. Ritmusok hallás utáni visszaadása.
Hang-, szódifferenciálások.
3.3. Tapintásos észlelés és fejlesztés
Tartalom, tevékenység
Finom motorikus mozgásokkal történő észlelési megerősítés: formaalakítások, minták követése, tapintással személyek és a környezet jellemző tárgyainak felismertetése, megnevezése.
3.4. Mozgásos észlelés fejlesztés
Tartalom, tevékenység
Megfigyelt mozgásminták behunyt szemmel történő kivitelezése, testérzékeléssel szerzett formák felismerése, ismétlése. Népi gyermekjátékok.
3.5. Térészlelés és fejlesztése
Tartalom, tevékenység
Térbeli helyzetek felismerése. A környezet tárgyainak elhelyezése a téri relációk megnevezésével, megneveztetésével síkbeli és térbeli iránymeghatározásokkal. Népi gyermekjátékok.
3.6. Időészlelés és fejlesztése fejlesztés
Tartalom, tevékenység
Napirend. Napszakok-napi tevékenységekhez kötötten. Napok nevei. Évszakok.
Születésnapok, életkorok. Időbeli sorrendiség a tevékenységekben. Időbeli relációk.
3.7. Interszenzoros fejlesztés
Tartalom, tevékenység
Vizuális-tapintásos interszenzoros működés fejlesztése: a környezet tárgyainak, a témákhoz használt eszközöknek keresése vizuális mintákban, vizuálisan felismert tárgyak, eszközök felismerése - a vizuális csatorna kizárásával - tapintás útján.
Vizuális - auditív interszenzoros működés fejlesztése: megszólaltatott hanganyagban az adott hangforrások felismertetése, hallott hanganyaghoz hangforrás keresése.
Hallási emlékezet fejlesztése: a környezet jellemző hangjainak exponálás utáni felismertetése, hangforrás keresése.
Auditív - tapintásos interszenzoros működés fejlesztése: a vizuális csatorna kizárásával hangról társai tapintással való megkeresése. Tárgyak jellemzés utáni tapintásos megkeresése.
4. Gondolkodásfejlesztés
Tartalom, tevékenység
Élőlények, tárgyak, tárgy és eseményképek különféle csoportosítása. Szabad társítások tárgy és eseményképek között. Ok-okozati összefüggést tartalmazó képek összekapcsolása. Manipulációk térben: játékok szétszedése, összerakása, építőjátékokkal való konstrukciók. Manipulációk síkban: kirakók, mozaik játékok.
Továbbhaladás feltételei
Érthetően beszél. Rendelkezik közvetlen környezetében az eligazodáshoz szükséges beszédképességgel.
Szükségleteit, érzéseit egyszavas és egyszerű mondatokkal közli. Meg tud nevezni a környezetével és önmagával kapcsolatos fogalmakat. Ismeri a ruhadarabok nevét. Ismeri testrészeit és azok funkcióit. Meg tud nevezni otthona és az iskola környezetéből élőlényeket, élettelen elemeket. Megnevezi a csoportját, családját és ezek tagjait. Ismer feladatokat a család mindennapi életéből. Tudja, hogy a szabályok be nem tartásával helytelenül cselekszik. Tud segítséget kérni munkájához.
Meg tud nevezni sík és térbeli formákat, tárgyakat, a beszédből kihallja a mennyiségre és a tevékenységre utaló szavakat, kifejezéseket. Rendelkezik a közvetlen környezetéből adódó mennyiségélménnyel. Képes tárgyakkal, mint mennyiségekkel manipulatív műveletek végzésére. Tud tárgyakról számosságot megállapítani, adott mennyiségű csoportot létrehozni. Tud kiszámlálni, hozzászámlálni, elvenni, kiegészíteni, bontani.
Képes célirányos mozgástevékenységre.
Képes a nagymozgások összerendezett kivitelezésére tempó és irányváltásokkal. Tud az iskola épületében, a járdán egyedül és csoportosan közlekedni. Szívesen vesz részt népi gyermekjátékokban. Képes egy-kettőt szerepcserével is végigjátszani.
Képes a megadott szempontok alapján a tanult íráselemek és formák vázolására. Ceruzafogás és nyomatéka kialakulóban van. Elemi szintű tapasztalatai vannak az anyagokról és a megmunkálásukhoz szükséges eszközökről. Fel tud öltözni. Örömmel fejezi ki magát rajzban különböző rajzeszközökkel. Részt vesz élettere kialakításában, gondozásában. Mindezen tevékenységeket örömmel végzi.
Képes közvetlen környezetében a látás, hallás, tapintás, mozgás útján tapasztalatokat szerezni tárgyak, emberek tulajdonságairól, viszonyairól.
Tud megkülönböztetni egyenes és görbe vonalakat, nyitott és zárt alakzatokat. Formafelismerése kialakulóban van.
Élvezettel hallgatja és vesz részt a közös éneklésben. Képes önmaga dallamot alkotni (énekbeszéd). A tartalomnak megfelelően elő tud adni ritmizálva két-három mondókát, egy-egy rövid verset, dalt.
Meg tudja nevezni a közvetlen környezetében lévő tárgyak anyagát. Képes tapasztalatot szerezni róluk.
Képes utánzással különféle szerepek megjelenítésére, mesék végighallgatására. A tartalomnak megfelelően elő tud adni dramatizálva két-három mondókát, 1-1 rövid verset.
Rendelkezik alapvető testfogalommal, megtalálja a lakásban és az iskolában a mindennapi életviteléhez szükséges színtereket.
Adott helyiségen belül meg tudja mutatni társai és a tárgyak helyét relációs szókincs segítségével.
Tájékozódni tud a tanteremben, az iskola egyéb helyiségeiben. Tudja tantermében a tárgyak, eszközök helyét.
Ismeri a lakás és az iskola helyiségeit.
Tudja a saját életkorát. Érti a gyermek és a felnőtt közötti korkülönbséget. Tudja a napi tevékenységeit a megfelelő napszakban elvégezni. Ismer az időre vonatkozó kifejezéseket. Tudja a napirendjét. Tudja a hét napjainak a nevét és az évszakokat. Érzékeli az idő múlását tevékenységeihez kötötten a cselekvések elteltével. Időbeli sorrendet ismer a tevékenységeiben.
Képes közvetlen környezete emberi- és tárgyi viszonyrendszereiben a látott és hallott minták mozgásos kivitelezésére
Tud elemi szinten összehasonlítani. Meg tud nevezni otthona és az iskola környezetéből élőlényeket, élettelen elemeket adott szempont szerint csoportosítva. Átéli a napi, heti szokásrendjében a tevékenységek folyamatát az emberi kapcsolatokban, és észleli a környezetében zajló idő-, tér- és állapotbeli változásokat, vagyis a folyamatosság megszakadását, szóban és rajzban képes ezt jelezni.
Irodalomjegyzék
A gyermekek matematikai gondolkodásának kialakulása 2-7 életévben, fejlesztésének hatékony módszerei (Kiss Tihamér)
Alkonyi Mária-Rosta Katalin: Számlálni kezdek
B. Méhes Vera: Számlépcső
Bessenyei Éva: Matek mese
Boa - plusz I-II-III.
Csabay Katalin: Lexi
Dávid Ilona-Duray Miklósné: Részletes program az adaptációs fejlesztéshez
Deák B. Katalin: Óvodások tankönyve
Dr. Szabó Pál: Iskolás lesz a gyermekünk
Erdei Gáborné: Csiga-biga gyerek ki (készségfejlesztő gyakorló feladatra)
Erdei Gáborné: Pont, pont, vesszőcske (Játékos gyakorlókönyv írástanuláshoz)
Franz Sedlak, Brigitte Sindelar: „De jó már én is tudom!
Füzesi Zsuzsa: Mondókás könyv
Gállos Ilona-Dr. Kovácsné Nagy Ibolya: Az én könyvem (Képes érzékszervi és beszédfejlesztő gyakorlatok)
Huba Judit: Pszichomotoros fejlesztés a gyógypedagógiában
I. Mit gondolsz? (összefüggés) - figyelem-, emlékezet-, gondolkodás- és beszédfejlesztő játék
II. Mit gondolsz? (Analógia)
III. Mit gondolsz? (összehasonlítás, rendezés)
Íráselemek gyűjteménye - Hódmezővásárhely
Kocsis Lászlóné-Rosta Katalin: Ez volnék én? (Testséma fejlesztő feladatlap gyűjtemény)
Korrekciós feladatlapok gyengén látó gyermekek számára
Környezetismeret 1 - Kerepesi Károlyné
Marosits Istvánné: Tudod-e? (Készségfejlesztő feladatlapok az olvasástanulás előkészítésére)
Meixner Ildikó: Dysgráfiás fejlesztő feladatlapok
Nagyné dr. Réz Ilona: Téri tájékozódás - fejlesztő program
Nagyné dr. Réz Ilona: Téri tájékozódás - Mellékletek
Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarcok nélkül az iskolában
Rosta Katalin-Rudas Zsuzsanna-Kisházi Gergely: Hüvelykujjam...
Szabó Borbála: Mozdulj rá! (Mozgással kísért vers és mondókagyűjtemény)
Számolás feladatlapok - Pedagógiai Intézeti kiadvány
Színezd ki és rajzolj Te is...
Villányi Györgyné: Játék a matematika?
Audio-vizuális ismerethordozók, eszközök:
Írásvetítő
Kazettás magnetofon
Lemezek, kazetták
Lemezjátszó
Állatok világa
Babák
Bábok
Body roll hengerek
Célbadobó
Dominó
Emberek világa
Építőkockák
Érzékelőjátékok
Hangfelismerő - képegyeztető társasjáték.
Hangszerek: dob, cintányér, háromszög
Homokozó játékok
Időjárás naptár
Játékállatok
Játékautók
Játékkártyák
Játékkonyha, szobaberendezések felszereléssel, eszközökkel
Kifestőkönyvek
Labdák
Logikai készlet
Minimat játékok
Montessori tornyok, játékok
Mozaikjátékok
Nagy méretű pléd
Napirendi tábla
Növények világa
Nyomda
Összerakós játékok
Pálcikák
Szerepjátékok kellékei: orvosos játékhoz, közlekedéshez, takarításhoz, fodrászjátékhoz
Színes korongok
Színes rúd készlet
Társasjátékok
Trambulin
Tükör
Ugrálókötél
ANYANYELV
| ANYANYELV 1-8. ÉVFOLYAM |
| Típus | integrált tantárgy |
| Óraszám | 1855 óra |
Jellemzők, alapelvek
Az anyanyelv tantárgy tartalmazza a fogalmazási ismeretek, az irodalmi kifejezésformák (5-8.), az irodalomolvasás (5-8.) írás, az íráshasználat (1-4.), a kommunikáció (1-8.), a magyar nyelv (1-4.), memoriter (5-8.) nyelvismeret (5-6.), nyelvtani ismeretek (5-8.), olvasás, szövegértés (1-4.), szerzők és művek (1-8.), szövegértés, szövegalkotás (5-6.), véleményalkotás és értékelés (7-8.): én és társaim, a család, az iskola, a lakóhely témaköröket.
A hon- és népismeret témaköréből a következőket: jelképeink, nemzeti ünnepeink, családi és vallási ünnepek, a lakóhely népessége, a cigányság, a lakóhely nevezetességei és népszokásai, a magyar nép eredetéről, a Himnusz és a Szózat, nemzeti emlékhelyek, akikre büszkék lehetünk témákat. A környezetismeret tantárgy témáiból (1-4.) a megismerési módszerek alapozása, az élettelen természet alapismerete, tájékozódási alapismeretek, az élő természet alapismerete altémák kerültek beépítésre. Tánc és dráma, tantárgyi modul témáiból a drámajátékok és az ünnepi szertartások játékai altémák feldolgozása javasolt. Az anyanyelv tantárgy továbbá teljes tartalommal integrálja a könyvtári informatika tartalmait is.
Az anyanyelv tantárgy központi, illetve alapozó funkciót tölt be a tantervben, folytatja az anyanyelv elsajátításának azt a folyamatát, amely a családban kialakult. Növendékeink többségének családja beás anyanyelvű, az iskoláztatás kezdetén tapasztalható nyelvi hátrányaik azonban elsősorban nem a kétnyelvűségből, hanem inkább a hátrányos szociális helyzetükből erednek, életmódjukból következően gyakorlati intelligenciájuk kevésbé tart igényt az írásbeli kifejezésformákra. Az anyanyelvtanítás beszéd centrikus, ezért a leíró vagy klasszikus grammatika és más nyelvi jelenségek elkülönített oktatása helyett a nyelvhasználati képesség gyakorlati fejlesztését tekinti elsődleges feladatnak.
A nyelvhasználat elsajátításának folyamatában az olvasás, az írás, az irodalom, a fogalmazás, a nyelvtan nem különálló tantárgyak, hanem az anyanyelvtanítás belső mozzanatai, nyelvi tevékenységek a kommunikációban.
A tantárgy tartalmai, mint alapvető társadalmi tevékenységek, mint gondolkodás- és viselkedésformák jelennek meg, az érvényesül, hogy a nyelvelsajátítás lényegi módja az a folyamat, amelyben az ember arra kényszerül, hogy nyelvileg fogalmazza meg a valóságra vonatkozó ítéleteit.
Alapvetően fontos szemléleti és módszertani alapelv, hogy a tananyag, a tanítási tartalom - eszköz a tantárgy nevelési feladatainak megoldásában és a gyermekek képességfejlesztési folyamatában.
Az anyanyelvtanításban csak az a fejlesztő tevékenység hozhatja a kívánt eredményt, amely az egyén tudásának és sajátosságainak figyelembe vétele mellett, a beszédnek, mint összetett folyamatnak a fejlesztésére irányul, s a nyelvet kifejező, informáló funkcióinak megfelelően, elemi formáiban (közlés, megbeszélés, rábeszélés) és alaptípusaiban: szóbeli és írásbeli kifejezésben gyakoroltatja, alkalmaztatja.
Cél, feladat
A nyelvhasználat fejlesztésével hozzájárulni a tanulók személyiségének, az én- és világképének kialakulásához, segítséget nyújtani szükségleteik megfogalmazásában és kielégítéséhez, érzelemviláguk gazdagításával.
Elsajátíttatni a kommunikációs helyzeteknek megfelelő szövegalkotást, magatartási, társalgási és udvariassági formákat. Megteremteni az írásbeli nyelvhasználat alkalmazásának lehetőségeit. Megismertetni a gyermekekkel nemzeti kultúránk és a cigányság hagyományait.
Követelmény
A tantárgy általános követelménye a társadalmi cselekvőképesség kialakításának érdekében: a tanulók a problémahelyzetnek, illetve a tevékenységnek megfelelően tudják használni kommunikációs eszközeiket; megismerjék anyanyelvünk szerkezeti egységeit; képesek legyenek az olvasást és írás eszközként használni; kialakuljanak a társas együttműködéshez szükséges kommunikációs készségeik, képességeik.
Az Anyanyelv tantárgy témakörei és altémái
| Téma | Altéma | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 |
| Mindennapi élet színterei, tér és időviszonyai | X | X | X | X |
| VALÓSÁGISMERETI TARTALMAK | Mindennapi élet színterein túlmutató tér és időviszonyok | X | X | X | X |
| Valóságos anyagi rendszerek | X | X | X | X |
| Elképzelt eszmei rendszerek | X | X | X | X | X | X |
| IRODALOM | Líra | X | X |
| Epika | X | X |
| Téma óraszám | 38 | 60 | 72 | 70 | 61 | 66 | 61 | 70 |
| Hangok hangcsoportok | X | X | X | X | X | X |
| GRAMMATIKAI | Szóelemek, szavak | X | X | X | X | X | X | X | X |
| TUDATOSÍTÁS | Új szószerkezetek | X | X | X | X | X | X | X | X |
| SZINTJEI | Mondatok | X | X | X | X | X | X | X | X |
| Szöveg | X | X | X | X | X | X | X | X |
| Téma óraszám | 19 | 38 | 26 | 56 | 56 | 51 | 48 | 45 |
| Szóban | X | X | X | X | X | X | X | X |
| NYELVHASZNÁLATI | Olvasásban | X | X | X | X | X | X |
| KÉPESSÉGEK | Szövegértés | X | X |
| FEJLESZTÉSE | Írásban | X | X | X | X | X | X |
| Szövegalkotás | X | X |
| Téma óraszám | 67 | 150 | 148 | 130 | 38 | 38 | 38 | 32 |
| Nem szóbeli jelek, jelzések | X | X | X | X |
| Kommunikációs gyakorlatok | X | X | X | X | X | X |
| KOMMUNIKÁCIÓ | Viselkedéstanulás | X | X | X | X | X | X |
| VISELKEDÉSTANULÁS | Magánéleti megszólalás | X | X |
| Ügyintézői megszólalás | X | X |
| Közéleti megszólalás | X | X |
| Téma óraszám | 4 | 28 | 30 | 20 | 20 | 20 | 28 | 28 |
| Könyv és könyvtárhasználat | X | X | X | X | X | X | X | X |
| Sajtóismeret | X | X | X | X |
| Dokumentumismeret | X |
| ÖNMŰVELÉS | Ismerethordozó médiák használata | X |
| Intézmények | X | X | X | X |
| Szórakozás, hobby | X | X | X | X |
| Szabadidő, művelődés forrásai | X | X |
| Téma óraszám | 8 | 20 | 20 | 20 | 10 | 10 | 10 | 10 |
| ÖSSZÓRASZÁM | 136 | 296 | 296 | 296 | 185 | 185 | 185 | 185 |
A tantárgy óraszámai
| Évfolyam Óraszám | I. II. félév | 2. | 3. | 4. | 5. | 6. | 7. | 8. | Összes. |
| Heti | 9 | 9 | 9 | 8 | 5 | 5 | 5 | 5 | 55 |
| Éves | 153 | 333 | 333 | 296 | 185 | 185 | 185 | 185 | 1855 |
A tananyag szerkezete, a komponensek jellege indokolttá, szükségszerűvé teszi, hogy egy-egy tanítási órán több komponens tartalmaival foglalkozzunk, ezért a tananyag felsorolásokban célszerű a projekt típusú tervezésben gondolkodni.
A lépésről-lépésre program a kezdő szakaszban erre ad lehetőséget.
Az altémák óraszámainak elosztása a tanulók fejlettségi szintjének, igényeinek folyamatos nyomon követése mellett a pedagógus döntési hatásköre, az általunk ajánlatként megadott mennyiségek inkább arányokra mutató javaslatok.
Értékelés:
Az értékelés minden évfolyamon a tanítási tartalomhoz és a követelményekhez igazodva fogalmazódik meg. A folyamatos diagnosztizáló munkát a Gondolkodás-, a Kommunikáció- és a Szocializáció fejlődési vizsgálattal, illetve különleges esetekben az Adaptációs programban leírt eszközökkel végezzük, a diagnosztizáló munka alapján megalkotott egyéni fejlesztési terv (EFT) szerint folyik a tanuló fejlesztése a tantervi tartalmakkal. A fejlesztés értékelését az EFT rendszeres, félévi felülvizsgálatával lehet elvégezni.
A tantervi követelmények teljesítésének megítéléséhez háromszintű felmérő készült.
A fejlődést a Naplóban negyedévente gyenge, megfelelő, jó minősítéssel jelöljük a Szóbeli kifejezés, Kifejezés írásban, Olvasás- szövegértés, Hangos olvasás, Vers-, szövegtanulás, Nyelvtani problémák felismerése, Nyelvtani feladatmegoldás, Íráskép területeken.
Fejlesztési feladatok
Az anyanyelv tantárgy felépítésével, tananyag kiválasztásával, a tananyag elrendezésével figyelembe veszi az enyhén értelmi fogyatékosnak minősített tanulók beszédének, nyelvi kifejezőkészségének sajátosságait és az egyéni különbözőségeket.
Az 1-4. évfolyamon az egyéni fejlesztési tervek készítésénél döntően az eredményes írás -, olvasástanításra helyeződik a hangsúly, ezzel összefüggésben az írás - olvasás tanításához szükséges feltételrendszer biztosítása kiemelt feladat.
A figyelemfejlesztés, az analízis - szintézis műveletei, az optikai, az akusztikai észlelés fejlesztése mellett a cselekedtetéssel megvalósuló további területek - tapintás, kinézis, tér- és időészlelés, az absztrakcióhoz elegendő gyakorlati tapasztalás megszerzése jelentik a folyamatos gyakorlás tartalmait.
A beszédtechnikai, logopédiai gyakorlatok alkalmazása a nyelvhasználati képesség fejlesztése szóban témáknál egyaránt azt szolgálja, hogy a tanulók mind többször jussanak olyan technikák gyakorlásához, melyek segítik a helyes beszéd kialakulását. A dyslexia prevenciós írás-olvasás tanítási módszer alkalmazása alapvetően habilitációs és rehabilitációs célú.
ANYANYELV 1. ÉVFOLYAM II. FÉLÉV
Témakörök, tartalmak, tevékenységek
1. VALÓSÁGISMERETI tartalmak
1.1. a mindennapi élet színterei, tárgyi-, személyi-, természeti-, tér- és időviszonyai, tevékenységformái, eseményei
Tartalom, tevékenység
Az otthon eseményei: születés-halál, az eseményhez illő viselkedésformák; a különböző cigányközösségekben: személyes élmények elmesélése.
Az iskola eseményei: a jellemző vonásaik, az eseményhez illő öltözködés és viselkedésforma.
1.2. a mindennapi élet színterein túlmutató tér- és időviszonyok
Tartalom, tevékenység
Egyszerű földrajzi fogalmak, téri viszonyok előállítása: terepasztal, tereptárgyak, terepkészítés (homokozóban), rendezés, „képolvasás.
Hagyományok: farsang, húsvét, cigány szokások.
Családi ünnep, iskolai ünnepélyek, megemlékezések; eseményképek helyes időrendi sorrendbe helyezése.
1.3. valóságos anyagi rendszerek
Tartalom, tevékenység
Az élettelen világ: a környezetünkben lévő használati tárgyak.
Az élővilág: a környezetünkben élő állatok és növények.
Természeti jelenségek, a napszakok változása, évszakok változásának nyomon követése.
Természeti környezet: a természet szépségeinek megjelenési és kifejezési formái.
1.4. elképzelt eszmei rendszerek
Tartalom, tevékenység
Versek: gyermekversek: szövegtanulása, szövegmondása.
Mesék: állatmesék, népmesék.
Népi gyermekjátékok: rajzolók, körözők, vonalhúzogatók;
Szólások, közmondások: az állatok hangjával, mozgásával kapcsolatos szólások.
Diafilmek vetítése, lemezhallgatás
2. Grammatikai tudatosítás szintjei
2.1. Hangok, hangcsoportok
Tartalom, tevékenység
Játékos hangoztatási gyakorlatok a valóságismereti tartalmak alapján.
2.2. Szóelemek, szavak
Tartalom, tevékenység
Szóalkotás, szóbontás.
2.3. Szószerkezetek
Tartalom, tevékenység.
Hiányos szószerkezetek kiegészítése kérdés segítségével, szóban.
2.4. Mondatok
Tartalom, tevékenység
Egyszerű mondat (kérdéskörök: ki? - mi? mi? - mi? ki? - mit csinál? mi-mit csinál? hol? mikor? milyen? hogyan?)
Hangerő, tempóváltás: érzelmeinek megjelenítése a spontán beszéd során.
2.5. Szöveg
Tartalom, tevékenység
Események, élmények, érzések, hangulatok, egy-egy mindennapi tevékenység (tisztálkodás, étkezés stb.) elmondása beszélgető körben.
3. Nyelvhasználati képességek fejlesztése
3.1. Nyelvhasználati képesség fejlesztése szóban
Tartalom, tevékenység
Beszéd (meg)értés fejlesztése: főfogalom alá rendelés, tárgykép-rendezés(a történés sorrendje, szóbeli utasítások végrehajtása;
Eseményekről, eseményképekről mondatok alkotása.
Beszédkészség növelése: analógiás feladatok, analízis-szintézis gyakorlatok;
Beszédtechnika fejlesztése: légző gyakorlatok, beszédlégzés, rezonancia-, hangadás, artikulációs gyakorlatok játékos hangutánzások, tiszta hangoztatás, helyes ejtés.
Vers- és prózamondás gyakorlása: gyermekversek, mesék, mondókák.
A tanult mondókák ritmizálása, közös és egyéni mondogatása.
3.2. Nyelvhasználati képesség fejlesztése olvasásban
Tartalom, tevékenység
Akusztikus és vizuális érzékelés, észlelés, differenciálás folyamatos gyakorlása.
Hanganalízis, hangösszevonás, csoportosítása adott szempontok alapján (pl. magánhangzók időtartama, mássalhangzók zöngéssége).
Egyjegyű kisbetűk: a tanult betűk hangokkal való egyeztetése. Kisbetűk, nagybetűk.
Hangos olvasás:- a betűk felismerése, összeolvasása.
Szótagok, szavak összeolvasása, rövid mondatok szótagoló olvasása,
Szövegértő olvasás: a tanult betűkből szerkesztett szavakon, szövegeken.
Szövegértés bizonyítása szituációs és dramatikus játékokkal, feladatmegoldással: főként rajzzal jelöléssel, cselekvéssel, egyeztetéssel, kiegészítéssel, válaszadással.
Szövegbefogadás, szövegalkotás: versek, mesék, gyermekjátékok, mondókák.
3.3. Nyelvhasználati képesség fejlesztése írásban
Tartalom, tevékenység
Betűírás, betűk szabályos kapcsolása
Írásgyakorlatok: betűk csoportosítása: magánhangzók mássalhangzók, a vonalközbe írás alapján: „kétvonalas”, „egy utcás”, „alsó hurkos”, stb, az ejtés időtartama alapján. Szóelemek, a szavak szintjén: szóelemek, szavak alkotása, szóelemek, szavak bontása. Másolás (betűhalmazokból, nyomtatottból írottba), látó-halló tollbamondás utáni írás, emlékezet utáni írás, helyesírás-fejlesztés (a betűk hosszabb szemlélése után) Mondatalkotási kísérletek: feladatok a mondatkezdő betű, a mondatvégi írásjel segítséggel történő alkalmazására. Füzethasználat.
4. Kommunikáció-viselkedéstanulás
4.1. Nem szóbeli jelek és jelzések adása-vétele
Tartalom, tevékenység
Mimika: arcjáték, tekintet, szóértelmezések.
Gesztus: a kéz kifejező mozgásai, a fej kifejező mozgásai, jelek, jelzések (emblémák): otthon, az iskolában. Az utcán látható és hallható jelek, jelzések.
4.2. A kapcsolatok minőségét befolyásoló kommunikációs gyakorlatok
Tartalom, tevékenység
Társas érintkezés gyakran használt formulái: kapcsolat kezdeményezése, a kezdeményezés fogadása. Kérdezés, válaszadás: belépés, megjelenés (otthon és az iskolában); köszönés, megszólítás (otthon, az iskolában és a játszótéren); bemutatkozás (gyermekeknek, felnőtteknek); kapcsolat befejezése, elköszönés, távozás (otthonról, iskolából).
Szituációs játékok mindennapi élethelyzethez kapcsoltan.
4.3. Viselkedéstanulás (helyzet és szerepgyakorlatok)
Tartalom, tevékenység
Bekapcsolódás mesék (részletek) dramatizálásába. Éntudat: családi; életkori; nemi, iskolai adatok. Önismeret: Példakép (játszótárs)választás (Én azért szeretek veled játszani, mert).
Az otthoni, iskolai, utcai, játszótéri viselkedési szabályok, megoldási helyzetek.
5. Önművelés-tanulás
5.1. Könyv és könyvtárhasználat
Tartalom, tevékenység
Látogatás a könyvtárban. Beiratkozás. Tájékozódás a könyvtárban: a könyvtárban található dokumentumtípusok. A könyvek. A gyermeklexikonok.
A könyvekkel való bánásmód. Könyvtári illemszabályok.
5.2. Sajtóismeret
Tartalom, tevékenység
A rádió és a TV gyermekműsorai. Műsorcímek. Gyermeknek szóló újságok.
5.3. Intézmények
Tartalom, tevékenység
Közművelődési intézmények: múzeum, képtár, művelődési ház, mozi, színház, szabadtéri rendezvény színhelyei. Viselkedési szabályok, az intézmények elvárásai. Piktogramok.
5.4. Szórakozás, önművelés, hobbi
Tartalom, tevékenység
Szabadidős tevékenységek: gyűjtőmunka.
Továbbhaladás feltételei
Törekszik a beszédhangok tiszta ejtésére, az érthető beszédre. Be tud számolni a legfontosabb iskolai és otthoni eseményekről, tiszteletben tartja az iskolai és osztály Házirendben megfogalmazott viselkedésformákat. Képes a tevékenységeiben és a tanórán kívüli mindennapi történésekben szerzett tapasztalatait, az irodalom által keletkezett, élményeit kifejezni.
Próbálja használni a beszéd metakommunikációs jellemzőit: hangerő, tempó.
Önállóan tud egyszerű szóbeli utasításokat végrehajtani Képes szövegalkotásra eseményképek felhasználásával.
Felismeri az azonosságokat és a különbözőségeket a tanult valóságismereti tartalmakban. Eligazodik a közvetlen környezetében, a mindennapi élet alapvető tárgyi és személyi viszonyaiban, a tanult alapvető téri- és időrelációkban, tájékozódni a közvetlen környezetében. Ismeri mindennapi életének színtereit, az otthon és az iskola helyiségeit, tudja megadott szempontok szerint csoportosítani az iskola és az otthon tárgyait, berendezéseit.
Képes az élő és az élettelen elkülönítésére, tudja azokat csoportosítani. Felismeri a természet védelmével kapcsolatos helyes és helytelen viselkedési helyzeteket. Részt vesz a környezetében lévő növények és állatok gondozásában, van felelősségérzete.
Tudja a tanult kisbetűket olvasni, összeolvasni szótagok és szavak szintjén. Azonosítani tudja a hangot a betűjével. Képes különbséget tenni a tanult hosszú és rövid hangok között.
Próbál két-hárombetűs szavakat elemeire bontani, illetve a megadott betűkből értelmes, rövid szavakat alkotni.
Képes felismeri a tanult kisbetűk nyomtatott és írott formáját, két-három betűs szavakat és szótagokat, képes a tanult betűk összeolvasására szótagszinten.
Szövegértését tárgy- illetve eseményképekhez rendelt feladatokkal bizonyítja.
Tud tollbamondás után rövid szavakat írni, képes alakítani és kapcsolni a tanult betűket a vonalrendszerben is, képes szótagok, rövid szavak másolására.
Tudja alkalmazni a társas érintkezés legalapvetőbb szabályait: köszönés, kérés, a másik meghallgatása. Próbál alkalmazkodni és azonosulni a családi és iskolai viszonyokban.
Ismeri az iskolai könyvtár rendjét, képes alkalmazkodni a szabályaihoz.
Érdeklődik a könyvek iránt. Képes együttműködni és megfelelő magatartást tanúsítani a szabadidős tevékenységek végzése során.
Tanári segítségnyújtás mellett a megismeri a gyermeklexikon használatát, önállóan be tud számolni a Tv-ben látott műsorokról. Ismer gyermekújságot.
ANYANYELV 2. ÉVFOLYAM
Témakörök, tartalmak, tevékenység
1. Valóságismereti tartalmak
1.1. A mindennapi élet színterei, tárgyi, személyi, természeti, tér - és időviszonyai, tevékenységformái, eseményei
Tartalom, tevékenység
Az otthon, a lakás, a lakóhely környezete; nevezetes épületei, azok funkciói; az iskola tárgyi viszonyai: ruházat, tisztító és tisztálkodó eszközök, berendezési, felszerelési tárgyak.
A vásárlás „intézményei”, a vásárlás, az „intézmények” jellemző jegyei, a vásárlás feltételei.
Az otthon alapvető személyi viszonyai: testvér, családtag, az én családom.
Az iskola alapvető személyi viszonyai: jellemzés külső jegyek alapján, összehasonlítás, feladatmegosztás, együttműködés.
A lakóhely alapvető személyi viszonyai a város tisztaságáért teendő feladatok.
Én” a város polgára és az idegenek, a segítségnyújtás lehetőségei, határai.
Természeti viszonyok: az időjárás elemei.
Téri relációk, kategóriák: napszakok, a hét napjai, hónapok nevei; relációk.
Az időbeli tájékozódás fejlesztése: időrelációk: régen volt, most van, később lesz. A történések időpontjai: ünnepnap-hétköznap.
Az otthon eseményei: házasságkötés, születés, halál, vendégség, válás; az iskola eseményei, az évfolyam éves rendezvényei: kirándulások, versenyek és egyéb közös rendezvények, a lakóhely eseményei.
1.2. A mindennapi élet színterein túlmutató tér- és időviszonyok
Tartalom, tevékenység
Téri viszonyok: „terep”-készítés, homokozóban, mérések, becslések, viszonyítások.
Időviszonyok: a „múlt”, múzeumlátogatás, hagyományok: szüret, kukoricafosztás, vásár, búcsú.
Ünnepélyek, megemlékezések: családi-, iskolai-, nemzeti-, nemzetközi ünnepek, megemlékezések, keresztény ünnepek, jeles napok.
Leggyakoribb ünnepeink periodikus ismétlődése: a választott események jellemző jegyei, eseményhez illő öltözködés és viselkedésforma.
1.3. Valóságos anyagi rendszerek
Tartalom, tevékenység
Az élettelen természet vizsgálata: a környezetünkben lévő anyagok; a hulladék elhelyezése az iskolában, otthon és az utcán.
Környezetvédelem: az iskolai környezet rendjének megteremtése.
Az Ellenőrzőkönyv.
Természeti jelenségek, természeti környezet: az évszakok, jellemző jegyeik.
Az időjárás szerepe a növények változásában, az emberek és az állatok viselkedésében. Az időjárás rendszeres megfigyelése. Beszámolás a tapasztalatokról: naptár, tábla.
Az élő természet vizsgálata: a környezet jellemző növényeinek felismerése és megnevezése. A főbb növényi részek megkülönböztetése. A növények ehető részeinek vizsgálata. A környezet állatainak megismerése. Csoportosításuk külső jegyeik, testfelépítésük, hangjuk, élőhelyük alapján. Az ember szerepe a növények és az állatok életében, gondozásában.
Válaszkeresés kérdésekre: könyvtári „kutatómunka”.
1.4. Elképzelt, eszmei rendszerek
Tartalom, tevékenység
Versek: bölcsődal, altató, természetet, természeti jelenségeket, évszakokat bemutató versek.
Mesék: állatmesék, népmesék;
Mondókák: nyúlhívogatók, békamondókák, felelgetős, párbeszédes, esőindító.
Népi gyermekjátékok: fogócskák, szembekötősdi, bújócskák.
Szólások, közmondások: az állatok és az emberek viselkedésével, a természeti jelenségekkel kapcsolatos szólások.
Versek: bölcsődal, altató, természetet, természeti jelenségeket, évszakokat bemutató versek; állatmesék, népmesék, népköltések.
A tanult téri- és időrelációk használata, mesehallgatás lemezről, diafilm és videofilm változatok megtekintése, bábozás, szerepjáték.
2. A grammatikai tudatosítás szintjei
2.1. Hangok, hangcsoportok
Tartalom, tevékenység
Hangok, betűk; kettős betűk; kis- és nagybetűk; írott-, nyomtatott betűk.
Magánhangzók ejtés időtartama szerinti jelölése.
2.2. Szóelemek, szavak
Tartalom, tevékenység
Név, elnevezés, szógyűjtések, csoportosításuk.
A szavak jelentése, a jelentéstartalom alapján történő csoportosítás:
valakinek/valaminek a nevét, egy dolgot, több dolgot jelentő cselekvést, valakinek/valaminek a tulajdonságát jelentő szó.
Szavak elemeikre bontása; szavak alkotása betűhalmazokból, adott szempont alapján (kezdő-, végző hang), szótagokból, azonos magánhangzó/mássalhangzó vázra. Szavak gyűjtése,
az Ablak- Zsiráf lexikon használata.
Szavak átalakítása: betűk cseréjével, szótagcserével, toldalékolással (-k, -t, -bb, -leg...bb, -s, -os/es/ős). Alapszó, toldalékos szó, toldalék.
2.3. Szószerkezetek
Tartalom, tevékenység
A megismert versek, mesék, dalok felhasználása:
szószerkezetek átalakítása: elemek cseréje, bővítés.
2.4. Mondatok
Tartalom, tevékenység
Tagolatlan mondat tagolása. Mondatalkotás: logikai minőség alapján (állítás, kérdés, tiltás) Mondatalkotás a megadott szavakkal.
Mondatok tartalmi bővítése, pontosítása ki? hol? mit? mikor? kérdésekre. Bővített mondat: tárgyas, határozós. Hangerő, tempóváltás, hanglejtés; a kérdő és kijelentő mondatban.
2.5. Szöveg
Tartalom, tevékenység
A beszélt szöveg jellemző jegyei: hang, ritmus, tartalom, szándék.
A szöveg tárgya: vers, mese.
A vers jellemző jegyei: tartalom, versszakok, verssorok, rímek, cím, szerző, hangulat, ritmus.
A prózai szöveg jellemző jegyei: a mondatok meghatározott sorrendje, a mondatok kapcsolódása, cím, szerző, tartalom.
Tud a szövegből kiemelni oda nem illő mondatokat.
3. Nyelvhasználati képességek fejlesztése
3.1. Nyelvhasználati képesség fejlesztése szóban
Tartalom, tevékenység
Beszédértés fejlesztése: hangzásban hasonló, de más főfogalom alá tartozó szavak elkülönítése,
főfogalom alá helyezés.
Egymással szoros kapcsolatba kerülő szavak kiválogatása.
Tárgykép rendezése: a történés sorrendje. Szóbeli utasítások végrehajtása.
Beszédkészség növelése: analógiás gyakorlatok, analízis-szintézis gyakorlatok.
Azonos gyűjtőfogalom alá tartozók azonosságai és különbözőségei.
Beszédtechnika fejlesztése: rezonancia gyakorlatok, hangadás gyakorlatok, hangutánzó gyakorlatok, artikulációs gyakorlatok, magánhangzó gyakorlatok, ritmus gyakorlatok.
Vers- és prózamondás gyakorlása.
3.2. Nyelvhasználati képesség fejlesztése olvasásban, az írott szöveg vétele
Tartalom, tevékenység
Kis- és nagybetűk olvasásának tanulása.
Hangos olvasás: betűk-, szóelemek-, szavak-, szókapcsolatok összeolvasása mondatok olvasása.
Szövegértő olvasás: utasítások értelmezése, adatkeresés a szövegben, hiányos mondatok. Szövegbefogadás, szövegalkotás: kérdések a témáról a cím, az illusztráció alapján.
Kötetlen beszélgetés a hallott, olvasott szövegről, a „számomra legkedvesebb”, „legérdekesebb” rész meghatározása.
A szövegrésznek megfelelő címválasztás, címadás, a választás indoklása.
A szöveg tartalma: felelgető olvasás, szerepenként választott olvasás.
Válogató olvasás: szomszéd szavak, technikai-, grammatikai szempontú válogatása.
3.3. Nyelvhasználati képesség fejlesztése írásban
Tartalom, tevékenység
Kis- és nagy írott betűk tanulása.
Írásgyakorlatok: kis- és nagybetűk, mondatvégi írásjelek, a szóelemek, szavak, mondatok szintjén. A tagolatlan mondat tagolása írásjelekkel.
Emlékezet utáni írás: betűk, írásjelek, ábécé-rendbe írás.
Szóelemek, szavak alkotása; szavak írása: jelentéstartalom, szerkezet alapján.
Szavak átalakítása. Válogató másolás: szóelemek, szavak (kiemeléssel, kiemelés nélkül); kezdő hang, toldalékos szavak: csak a szótő másolása, csak a toldalék másolása.
Szavak, nevek betűrendbe másolása.
Helyesírás-fejlesztés: másolás betűhalmazokból, nyomtatottból írottba, látó-halló tollbamondás. Látó-halló tollbamondás: szótagoló; toldalékoló;
A grammatikai szinthez kapcsolódó aktuális helyesírási gyakorlatok: a főnév, a melléknév, az ige képzői; a többesítő jel.
A szöveg szintjén: pótlás, kiegészítés; szövegrendezés, szövegírás; másolt, diktált és emlékezet utáni írásformában.
4. Kommunikáció - viselkedéstanulás
4.1. Nem szóbeli jelek és jelzések adása - vétele
Tartalom, tevékenység
Mimika: arcjáték, tekintet, szóértelmezések.
Gesztus: a kéz kifejező mozgásai, a fej kifejező mozgásai, a gesztussal kapcsolatos szólások, közmondások.
Térközszabályozás: a felnőtt és a gyermek közötti térközök, a „bizalmas” térköz;
Testhelyzet: az „illedelmes”, a „nyugodt” állás, az „oldott”, a „szorongó” ülés;
jelek, jelzések (emblémák): tapintással, szaglással érzékelhető jelek, jelzések; a gyalogosok közlekedését szabályozó jelek, jelzések.
Az emberi környezet kommunikációs jelei, jelzései: a ruházat, a testi állapot jelzései; az állatok jelzései.
4.2. A kapcsolatok minőségét befolyásoló kommunikációs gyakorlatok
Tartalom, tevékenység
A kapcsolat kezdeményezése, a kezdeményezés fogadása: belépés, megjelenés, köszönés, megszólítás. Kapcsolat fenntartása, ápolása, szándéknyilvánítás: otthoni, iskolai tevékenységekre, vásárlásra, közlekedésre vonatkozóan.
Tudakozódás: az otthon személyi viszonyairól, a szülők foglalkozásáról, munkájáról, a közlekedési lehetőségekről, az úticél felől, a vásárlási lehetőségekről és szokásokról, a karácsonyi ajándékozással, az ünnepekkel kapcsolatosan.
Véleménynyilvánítás: az otthoni és az iskolai eseményekkel kapcsolatban; jogos panasz, vagy árulkodás? A kapcsolat befejezése: elköszönés, távozás.
4.3. Viselkedéstanulás, helyzet és szerepgyakorlatok
Tartalom, tevékenység
Éntudat: családi, életkori, nemi, iskolai adatok, a családban és az iskolában elfoglalt hely; változások; feladatok; énkép (önismeret): testi jellemzők, változások. Pszichikus jellemzők: belső jellemzők; pozitív-negatív tulajdonságok, a testvér, a csoporttársak jellemző tulajdonságai.
Véleményalkotás - Erkölcsi jellemzők: az együttműködés lehetőségei, segítségkérés, felajánlás, a felajánlás elfogadás, elutasítás (az iskolában); életmód (értékrend, igényszint, példakép); szociális tanulás; normaállítás- és követés, csoportos játék.
Konfliktuskezelés: a vásárlás és a közlekedés során keletkezett konfliktusok, a csoportos játék szabályainak megszegéséből eredő konfliktusok, megoldási, választási lehetőségek.
Szokásrend, illem: írott és íratlan szabályok; figyelmesség különböző helyzetekben; az ember állapotára, viselkedésére utaló szólások, közmondások.
5. Önművelés - tanulás
5.1. Könyv- és könyvtárhasználat
Tartalom, tevékenység
Irodalmi foglalkozások az iskolai könyvtárban, az iskolai könyvtár különböző tereinek megismerése. Beiratkozás, kölcsönzés. Viselkedési és könyvtárhasználati szabályok: a könyvekkel való bánásmód ismerete. A könyvek tartalom szerinti csoportosítása. A szépirodalmi könyvek: cím, szerző, illusztrátor; a kép és a szöveg kapcsolata Tájékozódás a könyvben a tartalomjegyzék alapján
Gyermeklexikonok: Ablak-Zsiráf, Szókincstár használata: címszókeresés, szócikk olvasás.
5.2. Sajtóismeret
Tartalom, tevékenység
A rádió és TV állandó jellegű gyermekműsorainak ajánlása, a gyermekújságok jellemzői, rovatcímek.
5.3. Intézmények
Tartalom, tevékenység
Közművelődési intézmények.
5.4. Szórakozás, önművelés hobbi
Tartalom, tevékenység
Szabadidős tevékenységek; szóértelmezések; kép- és betűrejtvények.
Továbbhaladás feltételei
A gyakorolt megismerési módszereket: tapasztalat, megfigyelés, csoportosítást, tudja kifejezni rajzban is. Érti a tanár által használt kifejezéseket, relációkat, képes értelmezni a tanult téri és időrelációkat.
Felismeri az egyszerűbb összefüggéseket, azonosságokat, különbözőségeket, az egyszerűbb ok-okozati összefüggéseket, kapcsolatokat közvetlen környezetében, tanári megsegítéssel. Képes az élő és élettelen világ elkülönítésére, azok jellemző jegyeinek ismertetésére. Tudja az időjárás elemeinek a nevét, ismeri a fő csapadékfajtákat. Felismeri és megnevezi a megfigyelt növényeket és állatokat. Meg tudja nevezni a növények főbb részeit, felismeri, hogy a növények részei emberi táplálkozásra alkalmasak, s az egészséges táplálkozásban fontosak. Részt vesz életkorának megfelelően a növényápolásban, állatgondozási munkákban. Felismeri, hogy mikor szorul segítségre, tud segítséget kérni, felismeri a helyes és helytelen emberi viselkedést a természetben. Tudja önállóan, a megadott szempontok szerint csoportosítani az otthon és az iskola tárgyait, berendezéseit, helyiségeit. Tud önállóan tájékozódni közvetlen környezetében, otthon és az iskolában. Helyes időrendi sorrendet állít fel eseményképek segítségével. Tudja a napok, napszakok és évszakok nevét.
Pontos artikulációval, jó ritmusban, közepes tempóban, érthetően beszél. Tud a tanult valóságismereti tartalmakról néhány összefüggő mondatban beszámolni. A megadott szavakból mondatot alkot. Tud hiányos szószerkezeteket kiegészíteni a kérdőszónak megfelelően, képek segítségével a kérdésnek megfelelő mondatot alkot.
Képes megkülönböztetni a betűt a hangtól. Tud valamennyi kis- és nagybetű ismeretében mondatokat, és rövid egyszerű szövegeket szótagolva elolvasni, önállóan 4-5 betűből álló szavakat elemeire bontani. Tudja önállóan kiemelni rövid szövegből az oda nem illő mondatokat. Képes önállóan rövid tagolatlan mondat helyes tagolására.
Ismeri az összes kis és nagy írott betűt a magyar ábécéből, képes a tanult betűk szabályos alakítására és kapcsolására. Tudjon másolással, látó-halló tollbamondással és hosszabb szemlélés után emlékezetből szavakat, rövid mondatot leírni. Képes a magánhangzókat az ejtés időtartamának megfelelően írásban jelölni. Tanári segítséggel a tanult helyesírási szabályokat alkalmazza. Tájékozódik a vonalköz rendszerben, az írása tiszta, könnyen olvasható.
Tudja rendeltetésüknek megfelelően és célszerűen használni a könyveket, füzeteit. Tud különbséget tenni a különböző dokumentumok között, címszót keresni a gyermeklexikonban
Részt vesz kisebb feladatok végrehajtásában, hajlandó a csoporttagokkal való együttműködésre. Alkalmazza a társas érintkezésben a viselkedés legalapvetőbb szabályait.
Pozitív és negatív emberi tulajdonságok között tud különbséget tenni.
Képes megnevezni néhányat saját előnyös vagy hátrányos külső-belső tulajdonságaiból, munkáit segítséggel ellenőrizni és kijavítani.
Tudja segítséggel behatárolni iskolai és otthoni feladatait. Tudja önállóan megnevezni a meglátogatott intézmények alapvető szolgáltatásait. Képes alkalmazkodni az intézmények alapvető rendjéhez. Tudja szabadidejét tartalmas, egyéni érdeklődésének megfelelő önművelő és szükségletkielégítő tevékenységgel kitölteni.
ANYANYELV 3. ÉVFOLYAM
Témakörök, tartalmak, tevékenységek
1.1. A mindennapi élet színterei, tárgyi, személyi, természeti, tér- és időviszonyai, tevékenységformái, eseményei
Tartalom, tevékenység
Az otthon, a lakás: az otthon elemei, funkciói; az építőanyagok.
A településformák (tanya -falu-város) jellemző jegyei.
Az otthon tárgyi viszonyai: munkaeszközök, szerszámok, közlekedési és egyéb eszközök.
A lakosságot kiszolgáló intézmények és üzletek a környéken: egészségügyi-, művelődési- és sportintézmények.
Az otthon alapvető személyi viszonyai: rokonok neve, a cigány család. Saját élettörténet, a születéstől máig.
Az iskola alapvető személyi viszonyai: „Én” - az iskola polgára; az iskola környezetében élők munkájának megismerése.
Mindennapi tevékenységformák: házimunka, munka a ház körül, tanulás, az otthon eseményei.
A naptárak. Az ünnepek periódusos ismétlődése. Az iskola eseményei. A lakóhely eseményei: a választott esemény jellemző jegyei, az eseményhez illő öltözködés és viselkedésforma.
1.2. A mindennapi élet színterein túlmutató tér- és időviszonyok
Tartalom, tevékenység
Téri viszonyok: felszíni formák, a térkép, a térkép színei, jelei, hazánk térképe, lakóhelyünk helyének meghatározása, a felszíni formákkal összefüggésben.
Időviszonyok: aktuális feladataink (mennyiségi és minőségi különbségek a múltbéli és a jelenkori cselekvéseinkben), feladatvállalás a „közel jövőre”;
Babonák, a cigány, a beás családoknál.
Ünnepélyek, megemlékezések: családi-, iskolai-, nemzeti-, nemzetközi ünnepek, megemlékezések; keresztény ünnepek, jeles napok.
1.3. Valóságos anyagi rendszerek
Tartalom, tevékenység
Az élő természet vizsgálata. Állatok csoportosítása élőhely szerint. vadon élők: erdőben, mezőn, vízparton, vízben élők (emlősök, halak, madarak).
Jellemző tulajdonságaik, búvóhelyük, táplálékuk, kicsinyeik gondozása.
Néhány háziállat felismerése, megnevezése, jellemző tulajdonságaik megnevezése. Az állatok szerepe az ember táplálkozásában életfeltételeik, felhasználásuk. Legfontosabb termesztett növényeink felismerése, megnevezése, az ember által felhasznált részeik. Lomblevelű és tűlevelű fák megkülönböztetése, a cserjék megismerése, a cserje és a fa összehasonlítása.
Különböző növényi társulások megfigyelése. Az erdő, a mező, a víz és a vízpart növényei.
Természeti környezet: a természeti környezet elemei. A környezetet veszélyeztető jelenségek, a környezet védelmében teendő feladataink
A víz előfordulása a természetben, a halmazállapotok felfedezése megfigyeléssel és a legegyszerűbb kísérleti eszközökkel.
A levegő az élet feltétele.
1.4. Elképzelt (eszmei) rendszerek
Tartalom, tevékenység
Versek: a vers hangulata, ritmus és a rím megfigyelése, játékosság a költészetben; a versszakok.
Népköltészeti alkotások.
Mondókák: kiszámolók.
Mesék: népmesék, láncmesék, humoros („bolond”) mesék.
Magyar, cigány és más népek rövid terjedelmű meséi:
Hetvenhét magyar népmese, Cigány-magyar képes olvasókönyv.
Mackó anyó dajkát keres, Meseóra, Minden napra egy mese című kötetekből.
A mesék tartalmi és formai jellemzői: helyszínek, próbatételek, varázsszámok, kezdő és befejező nyelvi fordulatok. Szólások, népköltések, versek, közmondások: tréfás, humoros szólások, közmondások. A történetek dramatizálása.
A vers és próza megkülönböztetése.
2. A grammatikai tudatosítás szintjei
2.1. Hangok, hangcsoportok
Tartalom, tevékenység
Betűk csoportosítása: magánhangzók, mássalhangzók, az ejtés időtartama, a képzés módja (zöngés, zöngétlen), kettős betű, kis- nagy betű; teljes ábécé-rend készítése; szavak ábécé-rendbe rendezése (az Ablak-Zsiráf gyermeklexikon használatával).
2.2. Szóelemek, szavak
Tartalom, tevékenység
Szavak elemeikre bontása szavak alkotása: betűhalmazokból, szótagokból, azonos magánhangzó/mássalhangzó vázra.
Szavak átalakítása: betűk cseréjével, szótagcserével, toldalékolással (-dik, -ba/be, -ban/ben, -ból/ből, -tól/től, -kor, -ig), összevonással/szétválasztással, egy alapszóhoz más-más toldalék illesztésével, egy toldalékhoz más-más alapszó illesztésével.
Szavak csoportosítása a jelentéstartalom alapján: valakinek/valaminek a mennyiségét, vagy a sorban elfoglalt helyét jelölő szavak, valakinek/valaminek a helyét jelölő szavak, a cselekvés idejét jelölő szavak, rokon értelmű szavak, ellentétes jelentésű szavak,
Szavak csoportosítása a szerkezet alapján: alapszó, toldalékos szó, toldalék.
2.3. Szószerkezetek
Tartalom, tevékenység
Hozzárendelő (predikatív) szerkezetek; alárendelő szerkezet: tárgyas szerkezet; határozós szerkezet (hely, idő).
2.4. Mondatok
Tartalom, tevékenység
Tagolatlan szöveg mondatra tagolása szóvégi írásjelekkel, megadott szavak mondatokká rendezése.
Mondatok alkotása: a beszélő szándéka szerint: kijelentő, kérdő, viszontkérdező, felkiáltó, felszólító és óhajtó mondat.
Mondatok csoportosítása: a beszélő szándéka szerint mondatok átalakítása.
2.5. Szöveg
Tartalom, tevékenység
A beszélgetőkör: mondanivalónk kifejezése.
A szöveg tartalma: gyönyörködtetés, közlés, felszólítás, érzelem kifejezése.
A prózai szöveg jellemző jegyei: címhez kapcsolódó tartalom, mondatok, a mondatok meghatározott sorrendje, egymáshoz kapcsolódása.
3. Nyelv(használat)i képességek fejlesztése
3.1. Nyelvhasználati képesség fejlesztése szóban
Tartalom, tevékenység
Beszéd(meg)értés fejlesztése: főfogalom alá helyezés, hangzásban hasonló, de más főfogalom alá tartozó szavak válogatása, egymással szoros kapcsolatba kerülő szavak csoportosítása, tárgykép-szókép egyeztetés (az olvasott szöveghez képválasztás), szövegből nyert utasítások, információk közlése.
Beszédkészség növelése: összehasonlító gyakorlatok, csoportosító gyakorlatok.
Beszédtechnika fejlesztése: hangerő gyakorlatok, hangváltás gyakorlatok,
magánhangzó gyakorlatok erőteljes artikulációval végezve, ritmus gyakorlatok,
hangsúly gyakorlatok .
Vers- és prózamondás gyakorlása: Elképzelt eszmei rendszerek tartalmai.
3.2. Nyelvhasználati képesség fejlesztése olvasásban (az írott szöveg vétele)
Tartalom, tevékenység
Az olvasás jelrendszere: a teljes betűrend kis és nagy nyomtatott és írott betűi:
Hangos olvasás: összeolvasás, időtartamra történő olvasás, szókapcsolatok olvasása, a mondatdallamoknak megfelelő olvasás gyakorlása, az olvasástechnika gyakorlása.
Módszertani ajánlás: gyorsolvasó gyakorlatok, felelgető olvasás, szerepenként (választott) olvasás, válogató olvasás (szomszéd szavak, technikai-, grammatikai szempontú válogatás), a beszélő szándékának érzékeltetése (hangerő, ritmus, hangsúly).
Szövegértő olvasás: feladatvégzés, feleletválasztás, szóbeli beszámolás, szövegbefogadás, szövegalkotás: szövegelemző feladatok végzése, információk, tények, adatok kulcsszavak keresése, kérdések megfogalmazása, szövegidézettel válaszolás.
a cselekvés időrendjének meghatározása, ok-okozati összefüggések keresése, véleményezése, a „legkedvesebb”, „legérdekesebb” rész meghatározása, a szöveg kiegészítése.
Valóságismereti tartalmak: Elképzelt (eszmei) rendszerek tartalmai
3.3. Nyelvhasználati képesség fejlesztése írásban
Tartalom, tevékenység
Írásgyakorlatok a betűk szintjén: betűk jelölése betűhalmazokban, szövegben, betűk csoportosítása, ábécé-rend készítés.
Helyesírás fejlesztése: másolás, betűhalmazokból, nyomtatottból írottba
szóelemek bontása, a szavakat elválasztása (tőszók, toldalékos szók); szavak írása (jelentéstartalom, szerkezet alapján).
Helyesírás-fejlesztés: a grammatikai szinthez kapcsolódó aktuális helyesírási gyakorlatok: a hely- az, idő-, a számhatározóhoz és toldalékaihoz kapcsolódó gyakorlatok. j’-ly jelölése a begyakorolt szókészletben.
Másolás: szóelemek, szavak, kezdő hang válogató; tulajdonnevek-köznevek;
tulajdonságot jelentő szavak és toldalékai; mennyiséget jelentő, vagy a sorban elfoglalt helyet jelölő szavak írása betűvel, számmal; valakinek/valaminek a helyét jelölő szavak és toldalékai; cselekvést jelentő szavak; a cselekvés idejét jelentő szavak és toldalékai; egy-több dolgot jelentő szavak; alapszók; toldalékos szavak (csak a szótő másolása, csak a toldalék másolása); szavak (nevek) betűrendbe másolása.
Látó-halló tollbamondás: szótagoló; toldalékoló; közvetett (ellentétpár írása); szófajok és toldalékai diktálás alapján történő írása.
Emlékezet utáni írás (a szóelemek, szavak hosszabb szemlélése után).
Írásgyakorlatok a szószerkezetek szintjén: a tanult szószerkezetek írása másolás; látó-halló tollbamondás, emlékezet alapján.
Írásgyakorlatok a mondatok szintjén: tagolatlan mondatok tagolása írásjelekkel, hibásan tagoltak javítása; mondatok írása (a beszélő szándéka, a logikai minőség és a szerkezet alapján); mondatok átalakítása (bővítés, szűkítés). önellenőrzés, javítás. Írásgyakorlatok a szöveg szintjén: pótlás, kiegészítés; szövegrendezés, szövegírás.
Nyelvi játékok. Játék a betűkkel!
4. Kommunikáció- viselkedéstanulás
4.1. Nem szóbeli jelek és jelzések adása-vétele
Tartalom, tevékenység
Nem szóbeli jelek és jelzések használatának alapozó jellegű tanulása.
A különleges megkülönböztető jelzések, emblémák megismertetése és jelentésük tanulása.
A tiltott és veszélyes helyek jelzéseinek megismerése, kártyára rajzolása
4.2. Kapcsolatok minőségét befolyásoló kommunikációs gyakorlatok
Tartalom, tevékenység
Kapcsolat kezdeményezés, kezdeményezés fogadása: belépés, megjelenés; köszönés, megszólítás; más népek köszönési szokásai.
A kapcsolat fenntartása, ápolása: szándéknyilvánítás: közlekedésben, közművelődési intézményben; tudakozódás: kérdezés, viszontkérdezés; lakás és iskola eseményei, felszereltsége.
Véleménynyilvánítás: iskolai és otthoni események, kérdések feltevése, válaszadás, vélemény - ellenvélemény.
Kapcsolat befejezése: elköszönés, búcsúzás hosszabb távollét előtt.
4.3. Viselkedéstanulás, helyzet és szerepgyakorlatok
Tartalom, tevékenység
Adatok, a családban és az iskolában elfoglalt hely, az előző időszakhoz (évfolyam) viszonyított változások.
Énkép (önismeret): testi jellemzők, változások; a testvér, a csoporttárs testi jellemzői. Pszichikus jellemzők: belső jellemzők; csoportosításuk: pozitív-negatív tulajdonságok, a testvér, a csoporttársak jellemző belső tulajdonságai, jellemzések.
Véleményalkotás: „Szerintem az a becsületes ember, aki”.
Életmód (értékrend, igényszint, példakép):
Az otthoni és az iskolai tevékenységek számbavétele, a tevékenységek hasznosságának feltárása.
Szociális tanulás, normaállítás és követés: a vásárlással és a közlekedéssel kapcsolatos (írott és íratlan) viselkedési szabályok, döntési helyzetek.
Véleményalkotás: „Szerintem a felnőttek legfontosabb feladata”.
Szerintem a gyermek legfontosabb feladata”.
Konfliktuskezelés: beszélgetőkör: aktuális problémák.
Az ember állapotára, viselkedésére utaló szólások, közmondások.
5. Önművelés - tanulás
5.1. Könyv- és könyvtárhasználat
Tartalom, tevékenység
Ismerkedés a városi, könyvtárral, tájékozódás a lehetőségekről, szolgáltatásokról. Kölcsönzés.
Könyvtárhasználat: különféle témájú könyvek, ismeretközlő könyvek, könyvsorozatok. A könyvtár használati szabályzata
A könyvek tartalomjegyzéke, a kiadás adatai: kiadó, hely, év. Szócikkek a gyermeklexikonokban.
5.2. Sajtóismeret
Tartalom, tevékenység
A rádió és TV állandó jellegű műsorai; gyermekújságok.
5.3. Intézmények
Tartalom, tevékenység
Művelődési Központ, Faluház, színház; mozi; sportlétesítmények.
3.5.4. Szórakozás, önművelés, hobbi
Tartalom, tevékenység
Szabadidős tevékenységek; szóértelmezések; kép- és betűrejtvények.
Továbbhaladás feltételei
Képes a jellemző jegyek alapján az élő és az élettelen elkülönítésére, tudja azokat csoportosítani. Képes felismerni a tagolódásokat, az ok-okozati összefüggéseket, viszonyokat, kapcsolatokat. Tudja a tanult alapvető téri- és időrelációkat megfelelően és pontosan használni.
Tudja az évszakok, hónapok, napok, napszakok nevét. Ismeri a különleges gépjárművek megkülönböztető jelzéseit, a tiltott és a veszélyes helyek jelzéseit, a látás-, hallás-, mozgássérültek emblémáit. Ismeri a helyes viselkedési és magatartási formákat.
Ismeri a különböző intézmények szolgáltatásait, tudja rendeltetésüknek és a szabályoknak megfelelően használni azokat.
Rendszeresen jár könyvtárba, alkalmazza a viselkedési és könyvtárhasználati szabályokat, használja a könyveket, lexikonokat tanári segítséggel, ismeri néhány gyermekújság címét.
Képes a közművelődési intézmény programjaiból tanári segítséggel érdeklődésének megfelelőt választani, a szabadidős tevékenységek közül önállóan, érdeklődésének megfelelően választ.
Képes gondolatait összefüggő mondatokban, helyes beszédritmusban előadni, egyszerű véleményalkotásra, ismerteti néhány összefüggő mondatban a tanult szöveg tartalmát, népszokások, családi ünnepek, megemlékezések lényegét. Képes megadott szóhalmazból ép mondatot alkotni.
Előzetes felkészülés után tud hangosan, folyamatosan olvasni néhány mondatnyi, közepes tempóban, pontosan.
Bizonyítja szövegmegértését feladatmegoldással, feleletválasztással Ismeri a mese jellemző jegyeit, megkülönbözteti egymástól a verset és a prózát.
Képes a szöveg mondatait a beszélő szándéka alapján felismerni. Képes csoportosítani kérdések segítségével, megadott szempontok szerint a hangokat és betűket, szavakat és mondatokat. Felismeri, össze tudja olvasni és le tudja írni az összes kis és nagybetűt.
Képes eltérő kezdőbetűs szavak ábécé-rendbe sorolására, kevés hibával felismerni és megadott szóhalmazból kiválasztani a toldalékos és az alapszavakat.
Törekszik a tanult mondatfajtákat beszédében alkalmazni. Tud a beszélő szándékának megfelelő mondatokat alkotni eseményképről. Tudja a szavak jelentéstartalmát és eszerint tud csoportosítani.
Képes a vonalközben a tanult betűk szabályos alakítására és kötésére, képes önellenőrzést végezni.
Betartja a mondatra, nevekre vonatkozó elemi helyesírási szabályokat, használja, tanult mondatvégi írásjeleket és ékezeteket. Írása tiszta, rendezett, könnyen olvasható. Képes rövid tagolatlan mondatot tagolni, tartalmilag összekapcsolódó 3-4 mondatos prózai szöveget alkotni, tudja a szöveg mondataiból hiányzó szavakat értelemszerűen pótolni, kiválasztani a szövegbe nem illő mondatokat. Tanári segítséggel a mondatokat csoportosítja a beszélő szándéka szerint, tollbamondással és emlékezetből rövid, összefüggő mondatokat le tud írni.
Felismeri, hogy mikor szorul segítségre, tud segítséget kérni. Ismeri saját adatait, a családban elfoglalt helyét, képes felsorolni családtagjainak nevét, megnevezni közeli rokonait. Ismeri legjellemzőbb tulajdonságait, érzelmi és indulati megnyilvánulásait. A negatív és pozitív belső tulajdonságokat felismeri. Meg tudja nevezni mások alapvető külső jellemzőit. Tudja alkalmazni a társas érintkezésben az érintkezés és viselkedés legalapvetőbb szabályait, képes feladatai megoldására, a csoporttársakkal.
ANYANYELV 4. ÉVFOLYAM
Témakörök, tartalmak, tevékenységek
1. Valóságismereti tartalmak
1.1. A mindennapi élet színterei, tárgyi, személyi, természeti, tér- és időviszonyai, tevékenységformái, eseményei
Tartalom, tevékenység
Az otthon, a lakás: a barlanglakástól a felhőkarcolóig;
Az iskola, a lakóhely szomszédos települések, helyünk az ország térképén; Térképvázlat.
Az otthon, az iskola tárgyi viszonyai: tulajdonviszonyok a családban, a család anyagi viszonyai;
Az iskola, az otthon alapvető személyi viszonyai: a mindennapi élet szereplői, közösségei, a család kapcsolatai.
A lakóhely tárgyi viszonyai: a város közigazgatási, kulturális és egészségügyi intézményei, városunk főbb közlekedési csomópontjai,
a szomszédos településekre, a fővárosba eljutási lehetőségek. A város alapvető személyi viszonyai: a város nevezetes személyiségei; az utcák, terek, intézmények névadói.
Természeti viszonyok: az időjárás jelentés, az előrejelzés funkciói.
Téri relációk, kategóriák: a sík és a tér, ábrázolások síkban és térben.
Időrelációk, kategóriák: időmértékek (perc, óra, nap, hét, hónap, évszak, év), időkategóriák: „most”, „régen”, „majd” stb.), időrelációk (ma, holnap, tegnap.
Az ember (a gyermek) mindennapi tevékenységformái: pihenés, szórakozás, hobbi;
Az otthon, az iskola eseményei: vendéglátás, ügyintézés; az évfolyam éves rendezvényei:kirándulások, versenyek és egyéb közös rendezvények.
A lakóhely eseményei: a választott események jellemző jegyei, az eseményhez illő öltözködés, és viselkedésforma.
1.2. A mindennapi élet színterein túlmutató tér- és időviszonyok
Tartalom, tevékenység
Tájékozódási alapismeretek, felszíni formák: síkság, dombság, hegy, hegység. Felszíni vizek a lakóhelyen és környékén: patak, folyó, tó.
Téri viszonyok: a Föld a mi bolygónk
Fő világtájak, tájékozódás világtájak szerint.
Az iránytű. A nap járásának megfigyelése.
Időviszonyok: a „jövő”; az időviszonyok értelmezése.
Hagyományok: májusfa állítás, Madarak és Fák napja, a Föld napja; az időjárással kapcsolatos hiedelmek; ünnepélyek, megemlékezések: családi-, iskolai-, nemzeti-, nemzetközi ünnepek, megemlékezések; keresztény ünnepek, jeles napok.
1.3.Valóságos anyagi rendszerek
Tartalom, tevékenység
Az élettelen természet vizsgálata: a víz a természetben, a víz felhasználásának formái.
A légkör, a levegő felhasználása a gyakorlatban, a levegő tulajdonságai.
Az anyagok vizsgálata érzékszervi úton: szilárd, folyékony, légnemű fogalma.
Az anyagok keveredése, az oldódás megfigyelése.
A levegő, a víz és a talaj lehetséges szennyező anyagai lakóhelyükön
Az élő természet vizsgálata.
Lágy szárú és fás szárú növények, szaporodásuk.
A gyümölcs részei. Egy teljes virág részei.
A tenyésztett állatok szerepe az ember életében, állati eredetű táplálékok és használati tárgyak.
A lakóhely környékének jellemző növényei és állatai, termesztett növények.
Védett természeti értékek a környezetben, környezetvédelmi napok.
Az emberi test részei, az ember életfeltételei, az ember és az élővilág kapcsolatai;
Természeti jelenségek, természeti környezet: az éghajlat hatása az élővilágra, az élővilág és környezetének egymásra utaltsága, a mezőgazdaság ágazatai.
1.4. Elképzelt, eszmeirendszerek
Tartalom, tevékenység
Mondókák: harag, április 1-re.
Népi gyermekjátékok: párbeszédes szerepjátszó játékok, mozdulatutánzó versek állatokról, növényekről, szeretetről.
Egy szabadon választott vers, Kölcsey Ferenc: Himnusz, Petőfi Sándor.
Népdalok. Mesék: más népek meséi. Verses mese. Bibliai történetek, Elbeszélések.
2. A grammatikai tudatosítás szintjei
2.1. Hangok, hangcsoportok
Tartalom, tevékenység
Teljes ábécé-rend; Szótárak, lexikonok használata.
Kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok.
j'-ly jelölése a tanult szavakban. Kettős betűk a tanult szavakban. Tulajdonnevek, földrajzi nevek helyesírásának gyakorlása képek, szókártyák segítségével.
2.2. Szóelemek, szavak
Tartalom, tevékenység
A szavak elválasztása:4-5 betűs szavak elemeire bontása;
Toldalékok és helyesírásuk
A szó szerkezete: alapszó; toldalék; toldalékos szó; összetett szó.
Gyakorlások: egy alapszóhoz más-más toldalék illesztésével; egy toldalékhoz más-más alapszó illesztésével.
Szavak jelentéstartalmai;
Szavak csoportosítása jelentéstartalmuk alapján: ige, főnév, melléknév, számnév. Rokon értelmű szavak; ellentétes jelentésű szavak.
2.3. Szószerkezetek
Tartalom, tevékenység
Szófaji ismeretek: ige, főnév, melléknév, számnév.
2.4. Mondatok
Tartalom, tevékenység
Tagolatlan mondat tagolása;
Mondatok alkotása: kijelentő, kérdő, viszontkérdező, felelő, óhajtó, felszólító, felkiáltó, állító, tagadó, tiltó;
A szerkezet alapján: tőmondat, hiányos mondat, bővített mondat;
Mondatok alkotása megadott szavakból.
Mondatok átalakítása: a beszélő szándékának megfelelően; a logikai minőség alapján; a szerkezet alapján: bővítéssel, szűkítéssel, elemek cseréjével. Hangerő-, tempóváltás, az értelmi hangsúly. A lehetséges szórend.
2.5. Szöveg
Tartalom, tevékenység
A szöveg funkciója: gyönyörködtetés, közlés, felszólítás érzelem kifejezése stb.;
a szöveg tárgya (irodalmi szöveg, magánjellegű közlemény, hivatalos közlemény); mondat összefüggés; a szöveg mondatainak elemzése a beszélő szándéka alapján; a szöveg átalakítása: bővítés, szűkítés, a hiányzó nyelvi egység pótlása.
3. Nyelvhasználati képességek fejlesztése
3.1. Nyelvhasználati képesség fejlesztése szóban
Tartalom, tevékenység
Beszédértés fejlesztése: a „rész” hozzárendelése az „egész”-hez; egymással szoros kapcsolatba kerülő szavak kiválogatása, a kapcsolat indoklása; tárgykép-szókép egyeztetése; szövegből nyert utasítások, információk.
Beszédkészség növelése: összehasonlító gyakorlatok; csoportosító gyakorlatok.
Beszédtechnika fejlesztése: hangerő gyakorlatok; hangváltás gyakorlatok; magánhangzó gyakorlatok; ritmus gyakorlatok; hangsúly gyakorlatok.
Vers- és prózamondás gyakorlása.
3.2. Nyelvhasználati képesség fejlesztése olvasásban (az írott szöveg vétele)
Tartalom, tevékenység
Hangos olvasás: összeolvasás, időtartamra történő olvasás, szókapcsolatok olvasása, a mondatdallamoknak megfelelő olvasás gyakorlása;
Az olvasástechnika gyakorlása (a megfelelően begyakorolt Szöveg „bemutató jellegű”, értelmező olvasása, a megfelelő hangerő, a hangszín, a ritmus, a hallgatókkal való kapcsolattartás gyakorlásával).
Módszertani ajánlás: gyorsolvasó gyakorlatok; felelgető olvasás; szerepenként (választott) olvasás; válogató olvasás, a beszélő szándékának érzékeltetése: hangerő, ritmus, hangsúly.
Szövegértő olvasás: feladatvégzés, feleletválasztás, szóbeli beszámolás.
Szövegbefogadás, szövegalkotás: szövegelemző feladatok végzése, információk, tények, adatok kulcsszavak keresése, kísérletek a szöveg tömörítésére, mondattömbök, tételmondatok alkotására; kérdések megfogalmazása, szövegidézettel válaszolás; a cselekvés időrendjének meghatározása, ok-okozati összefüggések keresése, véleményezése, a legkedvesebb, legérdekesebb rész meghatározása. Szöveg kiegészítése.
Módszertani ajánlás: gyorsolvasó gyakorlatok; szerepenként (választott) olvasás; válogató olvasás, a beszélő szándékának érzékeltetése (hangerő, hangsúly, hanglejtés).
Felolvasás”.
3.3. Nyelvhasználati képesség fejlesztése írásban
Tartalom, tevékenység
Írásgyakorlatok a betűk szintjén: betűk jelölése, betűk csoportosítása, ábécé-rend készítés;
Helyes írás fejlesztése: másolás: betűhalmazokból, nyomtatottból írottba; tollbamondás: rövid/hosszú magánhangzó/mássalhangzó váltakozása a szóban; emlékezet utáni írás: betűk, írásjelek.
Írásgyakorlatok a szóelemek, szavak szintjén; szóelemek, szavak alkotása; szavak átalakítása; szóelemek bontása, szavak elválasztása (tőszók, toldalékos szók, torlódó magánhangzók/mássalhangzók); szavak írása (jelentéstartalma, szerkezete alapján).
Helyesírás fejlesztés: a grammatikai szinthez kapcsolódó aktuális helyesírási gyakorlatok: a birtokos jelzőhöz, eszköz- és módhatározóhoz, valamint toldalékaihoz kapcsolódó gyakorlatok.
Helyesírást fejlesztő gyakorlatok: szóelemek, szavak (kiemeléssel, kiemelés nélkül); kezdő hangválogató; tulajdonnevek, köznevek; egy-több dolgot jelentő szavak; tulajdonságot jelentő szavak és toldalékai; mennyiséget jelentő, vagy a sorban elfoglalt helyet jelölő szavak írása betűvel, számmal; valakinek/valaminek a helyét jelölő szavak és toldalékai; a cselekvés idejét jelentő szavak és toldalékai; valakinek/valaminek a birtoklását, tulajdonát jelölő szavak és toldalékai; a cselekvés eszközét jelölő szavak és toldalékai; a cselekvés módját jelölő szavak és toldalékai; szavak betűrendbe másolása.
Látó-halló tollbamondás: ellentétpár írása, szófajok és toldalékai diktálás alapján történő írása. emlékezet utáni írás.
Írásgyakorlatok a mondatok szintjén: mondatok tagolása, javítása; mondatok írása a beszélő szándéka alapján, mondatok átalakítása, hibás mondatok javítása. Önellenőrzés, egymás munkáinak javítása.
4. Kommunikáció- viselkedéstanulás
4.1. Nem szóbeli jelek és jelzések adása-vétele
Tartalom, tevékenység
Mimika: arcjáték, tekintet, szóértelmezések.
Gesztus: a kéz kifejező mozgásai, a fej kifejező mozgásai, a test kifejező mozgásai, a gesztussal kapcsolatos szólások, közmondások, szóértelmezések.
Térközszabályozás.
Testhelyzet: érzelmi, egészségi állapotok kifejezése. Jelek, jelzések, emblémák, kulturális jelképek, jelzések.
Az emberi környezet kommunikációs jelei: az emberek közötti viszonyok, érzelmi állapotok megjelenítése művészeti alkotásokon.
4.2. A kapcsolatok minőségét befolyásoló kommunikációs gyakorlatok
Tartalom, tevékenység
A kapcsolat kezdeményezése, a kezdeményezés fogadása: belépés, megjelenés, köszönés, megszólítás; más népek köszönési, üdvözlési, megszólítási formái, szokásai, illedelmes, illetlen köszönés, megjelenés, megszólítás;
A kapcsolat fenntartása, ápolása: üzenetközvetítés, reagálás az üzenetre, tudakozódás, tájékoztatás, meghívás, telefonálás, beszélgetés;
A kapcsolat befejezése: elköszönés, távozás.
4.3. Viselkedéstanulás, helyzet és szerepgyakorlatok
Tartalom, tevékenység
Éntudat: családi, életkori, nemi, iskolai adatok, szerepek; az előző időszakhoz (évfolyam) viszonyított változások; Énkép (önismeret). Testi jellemzők, változások; Pszichikus jellemzők: pozitív, negatív viselkedésformák. Életmód: értékrend, igényszint, példakép Szociális tanulás, normaállítás és követés:
A beteglátogatás, vendégség, ügyintézés üdülés írott és íratlan viselkedési szabályai; Konfliktuskezelés: a vendégség, az ügyintézés, konfliktusok kezelése, a megoldás lehetőségei, választási, döntési helyzetek; az ember állapotára, viselkedésére utaló szólások, közmondások; alapvető együttélési szabályok.
Szituációs játékok, illusztrációk, rajzok készítése, fotók, képek gyűjtése, filmrészletek megtekintése.
5. Önművelés- tanulás
5.1. Könyv- és könyvtárhasználat
Tartalom, tevékenység
A könyvtár terei és állományegységei, az olvasóterem: a kézikönyvek elhelyezése, videotéka, hangtár.
Kézikönyvek: enciklopédia, szótár, Helyesírási szabályzat, mutató fogalmának értelmezése. A szépirodalmi könyvek csoportjai. Az ismeretterjesztő könyvek tartalmi csoportjai: a szakkönyvek. Olvasási szokások kialakítása. Betűrend a könyvtárban.
5.2. Sajtóismeret
Tartalom, tevékenység
A gyermekfolyóiratok jellemzői
Rádió és TV műsorai; Rádió és TV munkatársai; a szerkesztő fogalma.
Sajtótermékek csoportosítása: gyakoriság, tartalom.
5.3. Intézmények
Tartalom, tevékenység
A múzeumok, kiállítótermek, növény- és állatkertek, arborétumok és rezervátumok szolgáltatásai, belső élete.
5.4. Szórakozás, önművelés, hobbi
Tartalom, tevékenység
Társasjátékok, kép- és betűrejtvények.
A szerző és a szöveg viszonyának megállapítása
Továbbhaladás feltételei
Képes a gyakorlati tevékenység, tanulmányi séták, tanulói kísérletek, az órai és a tanórán kívüli mindennapi cselekvések, valamint az irodalmi és más művészeti élményekből gyűjtött közvetlen tapasztalatának szóbeli-, írásbeli kifejezésére és vizuális ábrázolására.
A mindennapi élet színtereinek alapvető személyi viszonyaiban a közösségi struktúrákat, a társadalmi szerepek gyakorlatát felismeri.
Tud tájékozódni a tanult tér- és időbeli kategóriákban, azokat a spontán beszéd és feladatvégzés során helyesen használja. Képes felsorolni az életjelenségeket és az élethez szükséges környezeti feltételeket. Csoportosítja a megadott szempontok alapján lakóhelye élőlényeit.
Felismeri közvetlen környezetében a halmazállapot-változásokat, környezetének legjellemzőbb felszíni formáit és vizeit. Képes tanári segítséggel ismertetni a víz megjelenési formáit a természetben, illetve felhasználási lehetőségeit. Részt vesz környezetvédelemi tevékenységben. Megnevezi a négy égtájat. Tudja, hogy Földünk gömb alakú bolygó. Képes megnevezni városunkkal szomszédos településeket és azok településformáját meghatározni. Felsorolja az emberi test részeit, megnevezi néhány testi-, pszichikus-, erkölcsi jellemzőjét.
Tud a helyzetnek és a személyi viszonyrendszernek megfelelően kommunikálni, képes: a nyelvi formák alkalmazására a mindennapos társas érintkezésben.
Helyes artikulációval, jó ritmusban, közepes tempóban, érthetően beszélni, tudja alkalmazni elemi szinten a gesztust és a mimikát. Gondolatait 4-5 összefüggő mondatban kifejezi, adott témában olyan mondatokat használ, amelyek az ember belső világát, érzelmeit fejezik ki, kívánságokat, igényeket, véleményeket közvetítenek.
A szépirodalmi alkotásokhoz fűződő érzelmeit néhány mondattal el tudja mondani. Ismeri a szöveg funkcióját, felismeri a szövegbe nem illő mondatokat. Meg tud fogalmazni kérdéseket a szöveg témájával kapcsolatban, s az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos kérdésekre önállóan adekvát választ ad. Szöveghűen elmond 3-4 verset emlékezetből. Felismeri a tanult szófajtákat a mondatokban, képes azokat a mondatokba szerkeszteni. A beszélő szándéka szerint óhajtó, felkiáltó, kérdő, kijelentő mondatok alkotására képes, tagolni tudja a tagolatlan mondatot, javítani képes a hibásat. Az azonos kezdőbetűs szavakat helyes ábécé-rendbe tudja állítani.
Tud szöveget pontosan, a köznyelvi kiejtési normáknak megfelelő szólamhangsúly és hanglejtés érzékeltetésével, a természetes beszéd ritmusát megközelítően hangosan olvasni. Tud elemi szintű elemzést végezni az irodalmi alkotásokban, tudja jellemezni a szereplőket legjellemzőbb külső- és belső tulajdonságaik alapján, azokat tudja csoportosítani.
Tudja megadott tanári szempontok szerint csoportosítani a hangokat, a betűket, a szavakat a magyar nyelv jel- és jelelemeire bontani, a megadott szavakat logikai összefüggés alapján párosítani, kiválogatni, a szavakat mondatokká rendezni. Tudja pótolni a szöveg mondataiból hiányzó szavakat. Tud alkotni néhány mondatnyi elbeszélő jellegű szöveget szóban és írásban.
Képes kevés hibával alkalmazni az önálló írás során a tanított alapvető helyesírási szabályokat, ékezeteket, mondatvégi írásjeleket, elválasztást. Képes szavak átalakítására, betű, szótagcserével vagy toldalékolással. Másolással hibátlanul, látó-halló tollbamondással és hosszabb szemlélés után, emlékezetből mondatokat, rövid szöveget tud írni. Betartja és alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat. Írásmunkáját tudja gazdaságosan elhelyezni a füzetlapon. Írásmódja esztétikus, jó tempójú, lendületes. Képes az önellenőrzésre.
Alkalmazza az elfogadott viselkedési és illemszabályoknak megfelelően a kapcsolatteremtési, fenntartási és kapcsolat befejezési formákat, az elfogadott illemszabályoknak megfelelően viselkedik különböző rendezvényeken, eseményeken.
Megkülönbözteti az újságokat. Rendeltetésszerűen használja a könyveket, gyermeklexikonokat, gyermekenciklopédiákat.
Szabadidejét tartalmasan, egyéni érdeklődésének megfelelő önművelő és szükségletkielégítő tevékenységgel tölti.
Képes tájékozódni a könyvtárban az állományegységek között, s önállóan, érdeklődésének megfelelő műsorok kiválasztására a Rádió és TV újságból.
ANYANYELV 5. ÉVFOLYAM
Témakörök, tartalmak, tevékenységek
1. Valóságismereti tartalmak
1.1. Elképzelt eszmei rendszerek
Tartalom, tevékenység
Líra: Kölcsey Ferenc: Himnusz. 1-2. versszak, Vörösmarty Mihály: Szózat 1-2. versszak, Petőfi Sándor. Egy szabadon választott vers. A népdal jellemzői.
Epika: Mesék: Andersen, Arany László, Benedek Elek, Grimm, La Fontaine. Legenda, monda, Biblia, bibliai történetek.
Arany János: Rege a csodaszarvasról Elbeszélő költemény: Fazekas Mihály: Ludas Matyi. Alapvető drámai konvenciók megismerése és alkalmazása: belső hangok, gondolatkövetés, monológ. Elbeszélés, regény
2. Grammatikai tudatosítás
2.1. Hangok, hangcsoportok
Tartalom, tevékenység
Szavak csoportosítása: a szóvégi magánhangzóinak időtartama alapján.
Ábécé-rend készítése, lexikon használat, Helyesírási Tanácsadó Szótár, Magyar értelmező kéziszótár és Magyar szinonimaszótár) Szótagolás szabályai. Rímek keresése, kiegészítése.
2.2. Szóelemek, szavak
Tartalom, tevékenység
Folyamatos feladatok: szavak elemeire bontása, szóhatárok meghatározása, szavak alkotása betűhalmazból, szótagokból.
Szavak csoportosítása jelentéstartalmuk alapján.
Szavak átalakítása: képzéssel, jelezéssel, ragozással. Szóösszetétellel: elő- és utótag.
Ikerszavak.
2.3. Szószerkezetek
Tartalom, tevékenység
Alárendelő szószerkezet: tárgyas, minőségjelzős, helyhatározós.
Mellérendelő szószerkezet: kapcsolatos.
Hozzárendelő (predikatív) szószerkezet.
2.4. mondatok
Tartalom, tevékenység
Tagolatlan mondat tagolása, írásjelek használata.
Mondatok átalakítása szerkezet szerint:
A jelző (minősítő, minőség, kijelölő) a helyhatározó. Helyes szórend meghatározása.
Mondatok átalakítása beszélő szándéka szerint: kijelentő, kérdő, felelő, óhajtó, felszólító, felkiáltó. Helyes hangsúly gyakorlása. logikai minőség szerint: állító, tagadó, tiltó. Számbeli egyezőség gyakorlása, ellenőrzése, javítása.
2.5. Szöveg
Tartalom, tevékenység
Szöveg alapján helyszín, időpont, szereplők, hangulat, készítő szándékának, szöveg tárgyának meghatározása. Nemzeti jelképeink. A lakóhely emlékművei, emléktáblái, jelentésük életkornak megfelelő értelmezése.
Elbeszélés jellegű szöveg tagolódása:
Cím szerepe, címalkotás gyakorlása.
Elbeszélő jellegű szöveg jellemző jegyeinek felismerése, gyűjtése. Formai jegyek: érdeklődést felkeltő cím, hármas szerkezeti tagolódás, választékos kifejezés.
Tartalmi jegyek: eseményt mond el, mozgalmas, sok párbeszéd, sok ige, változó igeidők. Elbeszélő jellegű szöveg alkotása írásban és szóban.
Szöveg átalakítása: bővítéssel: díszítő jelzők használata, szűkítéssel: lényegkiemelés, tömörítés. Tagolatlan szöveg tagolása.
3. Nyelvhasználati képességek fejlesztése
3.1. Nyelvhasználati képesség fejlesztése szóban
Tartalom, tevékenység
Beszédtechnika: helyes beszédlégzés, kialakítása és gyakorlása szövegolvasás közben,
A megfelelő beszédhang, a hangadás esetleges hibáinak javítása, a hangterjedelem kiszélesítése, a hangszín, a hangadás egyenletességének megteremtése a teljes hangterjedelemben, a görcsmentes hangerőfokozás és hangváltások, kialakítása és gyakorlása
A pontos ejtés, az artikulációs mozgások, a fonéma megkülönböztetésének, a magánhangzók pontos színének, a mássalhangzók tiszta ejtésének, a gondos szóvégejtés a pergő, tiszta szövegmondás, a szabályos beszédritmus, a hangkapcsolatos szabályos ejtésének kialakítása és gyakorlása.
A kifejező képesség, a kommunikáció céljának megfelelő beszéd, a hangsúlyok, érzelmek, indulatok, szándékok megjelenítése, gazdagítása: légző, rezonancia, hangadás, artikulációs, ritmus, időtartam, hangerő, hangváltás: hangsúly- és összetett gyakorlatokkal, beszédszünetek megtartásával.
Beszédmegértés
Szavak szintjén: főfogalom alá helyezés, a „rész” hozzárendelése az egészhez, az „egész” részeinek felsorolása, hibás szókapcsolatok javítása, új fogalmak, szókapcsolatok tartalmának megismerése az értelmező szótár vagy rokon értelmű szavak alkalmazásával, a mondatban helytelenül használt szó értelmezése másik mondatba helyezéssel.
Mondatok szintjén: mondatpárok készítése, a mondat elemeinek cseréje, az eseményhez tartozó mondat kiválasztása, feladat, utasítások végrehajtása.
Szövegszerkezet szintjén: a mondat sorrendjének megállapítása, a hiányzó „láncszem” felismerése, kérdések, válaszok megfogalmazása a szöveghez, dramatizálás: az olvasott, a tanult mese, vers elmondása.
Dramatikus improvizációk a tanár által megadott vagy a tanuló által választott történet alapján.
Beszédkészség: analógiák készítése, a következtetések megfogalmazása, analizáló- szintetizáló gyakorlatok végzése, összehasonlítások a nyelv különböző szintjein, különböző szempontok szerinti csoportosítások, fogalomalkotások, átalakítások, játékos, képzeletet fejlesztő gyakorlatok végzése.
Kifejezőképesség fejlesztése, szókincsbővítés: szavak és szókapcsolatok jelentéstartalmainak feltárása, szavak és szókapcsolatok szövegkörnyezetbe helyezése, rokon értelmű szavakból szósorok alkotása, a hangulati és a fokozati különbségek megállapítása, hangutánzó és hangulatfestő szavak keresése, beépítése szövegkörnyezetbe, a stílushatások véleményezése, szépirodalmi és a köznyelvi szövegek összehasonlítása, azonosságok és különbözőségek meghatározása, szépirodalmi kifejezések gyűjtése,
Szólások, közmondások beépítése a szövegkörnyezetbe (behelyettesítés).
Vers- és prózamondás gyakorlása
3.2. nyelvhasználati képesség fejlesztése olvasásban, az írott szöveg vétele
Tartalom, tevékenység
Hangos olvasás: különböző szépirodalmi, ismeretterjesztő szövegek hangos olvasása.
Gyorsolvasó gyakorlatok.
Szövegelemző, a mondatfonetikai eszközök használatát fejlesztő gyakorlatok: az olvasott szöveg adott szempontok szerinti tagolása, a fő mondanivalót hordozó mondatok kiválasztása (lényegkiemelés, tömörítés), adatkeresés: helyszín, idő, személyek, cselekmény, csoportosítások hely, idő, jellem, magatartásformák, mondatfonetikai eszközök használata ritmus-, hangsáv-, hangerőváltás, hangsúlyozása felolvasásban.
Szövegalkotás: a tartalom elmondása, a témával kapcsolatos élmények, érzések, hangulatok, indulatok, viszonyulások kifejezése.
Szövegértő olvasás: gyorsolvasó gyakorlatok, a szöveg megértését bizonyító gyakorlatok.
Szövegbefogadás, szövegalkotás, a népszokásokat megjelenítő játékok. Az esztendő jeles napjaihoz kapcsolódó szertartások.
Szövegelemzés: a szöveg tartalma, megjelenési formája, hangulata, terjedelme, típusa.
A szöveg tömörítése, mondattömbök, tételmondatok készítése.
Kreatív szövegalkotás: hangnem-, nézőpont-, stílusváltás, a szöveg átalakítása: párbeszédből monológba és viszont; a bevezetés, a befejezés megváltoztatása.
Az ismeretterjesztő szövegek olvasásához ajánlott témakörök:
A technika világa. Természeti jelenségek. Feltalálók, találmányok. Felfedezők, expedíciók. Korok életmódja.
3.3. Nyelvhasználati képesség fejlesztése írásban
Tartalom, tevékenység
Reproduktív írás, a helyesírás gyakorlása: betűk, szóelemek, szavak, szószerkezetek, mondatok, szöveg írása a grammatikai tudatosítás szintjei szerint.
A helyesírás gyakorlása:
- a grammatikai tudatosítás szintjein jelentkező aktuális helyesírási feladatok: többes szám jele, melléknévi fokozatok, igékhez járuló jelek; a tárgy, az igék, a helyhatározó ragjainál, a szóösszetételek és szóelválasztások (szótagolás); személynevek, állatnevek írása; a számnevek kétféle jelölése; mondatkezdés, mondatzárás.
A helyesírás fejlődését segítő gyakorlatok:
- másoló gyakorlatok: szófordító, betűmódosító, szókirakó (betűk, szóelemek), szóbontó (szóelemző, elválasztó), toldalékoló, toldaléktalanítás, analógiák gyűjtése, összekevert mondatrészek rendezése, hibás szavak, mondatok, szövegrészek javítása; kérdések, válaszok, szövegrészek leírása;
- látó-halló tollbamondó gyakorlatok: betűkiemelés, szótagoltató, ékezetek és írásjelek lejegyzése, szófordítás, ellentétpár-írás, toldalékoló, toldaléktalanítás, a mondat szavainak (első, utolsó, a megadott jelentéstartalmat hordozó) leírása, mondatok írása, ismert szólások, mondások fele;
- emlékezetből írás: betűk, betűkapcsolatok, szóelemek, szavak, szókapcsolatok, rímválasz, ismert szólások, közmondások fele, kérdések, válaszok, szövegrészek leírása.
Félproduktív írás:
Iskolai feladatlapok, táblázatok kitöltése, postai űrlapok: ajánlott levél és táviratfeladó űrlapok, csomagfeladó, pénzbefizető űrlapok kitöltése; vázlatkészítés tanulása.
Az írásbeli kifejezőképesség fejlesztése.
A szöveg nyelvi jellegzetességeinek feltárása:
- szavak, szókapcsolatok jelentéstartalmainak feltárása, mondatba helyezése; rokon értelmű szósorok összeállítása, a hangulati és a fokozati különbségek meghatározása;
- hangutánzó, hangulatfestő szavak, szólások, közmondások, idézetek beépítése a mondatokba, a szövegbe, stílushatásuk megfigyelése.
Szövegalkotás, szöveg-átalakítás.
A fogalmazáskészítés általános menete: téma kijelölése, cél megfogalmazása, a közlési körülmények
Gyakorlati témájú szövegek alkotása, szerkesztése (különböző helyzeteknek megfelelő mozzanatsorok); a mondatok bővítése az árnyaltabb, hangulatosabb kifejezés érdekében, változatos mondatfajták beépítése a szövegbe,
A mondat szórendjének, a szöveg mondatrendjének vizsgálata, a lehetséges változatok számbavétele.
Szövegalkotások javítása:
- a tartalmi hiányosságok (időrend, folyamatosság, ellentmondás);
- a szerkezeti hibák javítása (felesleges nyelvi elemek törlése, a rosszul használt kifejezések helyesbítése); a hiányzó részek, nyelvi elemek pótlása; a mondatkapcsolatok ellenőrzése, egyeztetése.
Elbeszélő jellegű szövegek alkotása (fogalmazás).
4. Kommunikáció - viselkedéstanulás
4.1. Kommunikációtanulás
Tartalom, tevékenység
A beszédcselekvések végrehajtásának tanulása: a közlés, a megbeszélés célja, megoldási formák.
A szándéknyilvánítás tanulása, a közlés felhívó funkciójának felismerése, a kérés és válaszadás gyakorlása: a tudakozódás és a válaszadás gyakorlása, a felszólítás (felkérés), utasítás és a válaszadás gyakorlása, a meghívás és a válaszadás gyakorlása, a jelképek alkalmazásának megfigyelése.
A véleménynyilvánítás tanulása, a közlés érzelmeket kifejező funkciójának felismerése és érvényesítése: a véleménynyilvánítás és a szerepcsere gyakorlása, az értékelés és a válaszadás gyakorlása, a beszámoló készítésének, és a beszámoló fogadásának gyakorlása.
Érzékelő, ritmus- és fantáziagyakorlatok: rövid mesék, versek önálló elmondása.
Életjáték, dramatikus improvizáció szerepcserével. Telefon, rádióbeszélgetés, interjú.
4.2. Viselkedéstanulás
Tartalom, tevékenység
Éntudat- alakítás, fejlesztés: nemi, életkori, családi, iskolai, lakóhelyi, állampolgári szerepek, kapcsolatok.
Önismeret (énkép) fejlesztés: testi és pszichikus jellemzők: érdeklődés, figyelem, emlékezés, képzelet megnyilvánulásai az Ellenőrzőben.
Erkölcsi jellemzők: pozitív erkölcsi tulajdonságok (emberbaráti szeretet, barátság, tisztelet.
A nemzeti jelképek, a magyar zászló és címer iránti tiszteletadás módja., bizalom, szolidaritás, áldozatkészség).
Életmód jellemzők: igények, példaképek, viselkedésminták: Jellegzetes népi hősök.
Szociális tanulás:
- konfliktuskezelés: dramatikus játékokkal: improvizációkkal szerepkonfliktusok (szerepekből, szereptévesztésekből eredő konfliktusok);
- normaállítás és követés: törvény; szabály, előírás;
- illemszabályok: a közlés illemszabályai.
5. Önművelés, tanulás
5.1. Könyvtárhasználat
Tartalom, tevékenység
Könyvtárlátogatás: az iskolai könyvtár térbeli felosztása, rendje.
A könyvtár állományának csoportosítása: nyomtatott információhordozók, audio- vizuális és informatikai eszközök.
A jellemző dokumentumok csoportosítása: kölcsönözhető szépirodalom, szakirodalom, nem kölcsönözhető: kézikönyvek, időszaki kiadványok
Könyvkölcsönzés feltételei, módja., beiratkozás.
Búvárkodás: a könyvtári könyvek ismertetőjelei.
A betűrend: helyesírási segédkönyvek.
5.2. Dokumentumismeret
Tartalom, tevékenység
A könyv részei: külső: borító, kötéstábla.
Belső részek: címlap, előszó, tartalomjegyzék, fejezetek, mellékletek.
A könyv jellemző adatai: cím, szerző, kiadás, év.
Hírlapok, folyóiratok adatai.
Adott témához kapcsolódó könyvek, információhordozók összeválogatása meghatározott témából.
Búvárkodás szakfolyóiratokban, ismeretterjesztő művekben.
Irodalomjegyzék készítése, ajánlójegyzék az iskolai könyvtár állománya alapján a megadott témákban.
Továbbhaladás feltételei
Ismeri és alkalmazza az emberi kapcsolatfelvétel illemszabályait, tartsa be a beszédpartnerrel (partnerekkel) való együttműködésben a kulturált véleménynyilvánítás legalapvetőbb szabályait, képes eligazodni a mindennapi kommunikációs helyzetekben, képes kérni, tudakozódni, felkérni, meghívni. Felismeri, hogy a kommunikáció érték az ember mindennapi gyakorlatában. A társas kapcsolatokban adekvát viselkedési formákat tud megfigyelni, követni.
Törekszik a helyes artikulációjú, jó ritmusú, közepes tempójú, érthető beszédre. Ügyel a megfelelő hangerőre, beszéde alkalmazkodjon a kiejtés fő szabályaihoz és a beszédhelyzethez. Figyel a nyelvhelyességre, javítja a helytelent.
Megérti a némán olvasott szöveget, törekszik annak tartalmát igényes nyelvhasználattal elmondani. Képes kifejezni élményeit, érzéseit, hangulatát az irodalmi művek olvasása kapcsán. Nyitott a művek által nyújtott élmények befogadására, a gondolatok elfogadására, érzelmeinek megjelenítésére.
Képes meghatározni a szöveg alapján a helyszínt, időpontot, szereplőket, hangulatot, a készítő szándékát, a szöveg tárgyát. Ismer irodalmi műveket, s azok alkotóit. Tud érdeklődésének megfelelő könyvet választani, ismeretet szerez a különböző információhordozókból, eligazodik a nyomtatott dokumentumokban. Meg tudja különböztetni a könyvet, folyóiratot, újságot.
Aktív a drámajátékokban, elemző beszélgetésekben, képes együttműködni társaival a bábjátékokban, az improvizációkban.
Törekszik hangos olvasással a szókincsének megfelelő, vagy ahhoz közeli szöveget jó tempóban, kifejezően elolvasni, felolvasni. Tud egy-egy szövegrészletet bemutatni, szerepjáték, szituációs játék, felolvasás felhasználásával. Felismeri a megfigyelési szempontok alapján a művek tagolási egységeit, a cselekmény tér- és időviszonyait a szöveg tartalma alapján. Törekszik a szöveghű, kifejező előadásra. Tudja a memoritereket Meg tudja határozni a versszakok és a verssorok számát, különböző módon tudja jelezni, bemutatni a vers ritmusát, képes rímek felismerésére, hiányos rímek kiegészítésére. Megjeleníti a vers képszerűségét, illusztrációt készít.
Felismeri és megnevezi a már megismert nyelvi elemeket (hang, szótag, szótő, toldalék, szó). Képes jelentéstartalmuk alapján csoportosítani a főneveket, mellékneveket, számneveket, mutató és kérdő névmásokat. Képes képzéssel létrehozni a különböző jelentéstartalmú szavakat, a magadott szempont szerint a szavakat átalakítani. Képes a szavak átalakításához használni a többes szám, a fokozás és az igemódok jeleit, a tárgy ragját, a jelen idejű iktelen igék ragjait és a helyhatározók ragjait. Képes szóösszetételekre főnévi, melléknévi, számnévi elő- és utótaggal, ikresítéssel. Ismeri és tudja használni az ábécé-rendet.
Ismeri az írásbeli szövegalkotás legalapvetőbb szabályait. Képes a helyes mondatalkotásra, szövegalkotásra, képes a szöveg formai és tartalmi jegyeinek felismerésére. Képes tagolatlan mondatot tagolni. Tud önállóan, a tanult műfajban, az elbeszélésben néhány mondatos szöveget alkotni, szóban és írásban beszámolót adni egyszerű eseményekről.
Képes hibátlanul (betűkihagyás és betűcsere nélkül) másolni, a szavakat szótagokra tudja bontani, tud elválasztani. Le tudja írni a szavakat, mondatokat, néhány mondatnyi szöveget látó-halló tollbamondás és emlékezet alapján.
Ismeri a mondaton belüli helyes szórendet. Alkalmazza, tartja a tanult helyesírási, nyelvi, nyelvhelyességi szabályokat (mondatkezdés, írásjelek, tulajdonnevek). Ismeri a javítás technikai szabályait. Használja az írás közben felmerülő helyesírási, értelmezési probléma esetén, vagy önellenőrzéskor, javításkor a megfelelő segédkönyveket. Képes önmaga és mások írásmunkáit ellenőrizni, javítani.
Kialakul a közösséghez tartozás és a hazaszeretet pozitív érzése. Egyre növekvő önállósággal vesz részt a tanórákon az egyéni és a csoportmunkában egyaránt. Tisztában van külső jellemzőivel, ismeri jó és rossz tulajdonságait. Van véleménye saját életmódjáról (igényszint, példakép). Képes konfliktusait felismerni, próbálja kezelni azokat.
ANYANYELV 6. ÉVFOLYAM
Témakörök, tartalmak, tevékenységek
1. Valóságismereti tartalmak
1.1. Elképzelt eszmei rendszerek
Tartalom, tevékenység
Anekdota, elbeszélés, novella, regény: Tömörkény István, Fekete István.
Petőfi élete. Elbeszélő költemény: Petőfi Sándor: János vitéz
Népballada: Kádár Kata.
Népdalok, kuruc költészet, végvári élet.
2. Grammatikai tudatosítás
2.1. Hangok, hangcsoportok
Tartalom, tevékenység
Magánhangzók, mássalhangzók csoportosítása.
Alapszóhoz kapcsolódó magánhangzók illeszkedésének vizsgálata, szabályai.
A mássalhangzók egymásra hatása a beszédben, írásban (hasonulás, összeolvadás, rövidülés, kivetés).
2.2. Szóelemek, szavak
Tartalom, tevékenység
Szavak csoportosítása jelentéstartam alapján.
Főnév: intézmények nevei, címek,
Melléknév: valamivel való ellátottság vagy valaminek a hiánya, származás, eredet,
Birtokos névmás, egy dolog, több dolog birtoklása.
Határozatlan névmás: főnévi, melléknévi, számnévi.
Általános névmás: főnévi, melléknévi, számnévi.
Ige: cselekvés időpontja szerint.
Szavak átalakítása: képzéssel, jelezéssel, ragozással.
Birtokjel, birtoktöbbesítő, személyjelek, igeidők jelei,
időhatározók, mód- és eszközhatározók, személyragok.
Szóösszetétel: előtag főnév, utótag: ige, igéből képzett főnév, melléknév, - előtag összetett szavak alkotása.
Szókártyák, szótábla készítése, szójegyzékek létrehozása, magyarázórajz, táblázatok készítése.
2.3. Szószerkezetek
Tartalom, tevékenység
Alárendelő szószerkezet alkotása: jelzős (birtokos), határozós (idő, mód, eszköz).
Mellérendelő szószerkezet alkotása: választó, ellentétes, magyarázó.
Szószerkezetek keresése, gyűjtése irodalmi szövegből.
A szószerkezetek átalakítása az elemek cseréjével, rokon értelmű szavak alkalmazásával, birtokos jelzős szerkezet-átalakítása minőségjelzős szerkezetbe és vissza.
A szószerkezetek felismerése a mondatokban, azok beemelése a mondatokba.
2.4. Mondatok
Tartalom, tevékenység
Tagolatlan mondat tagolása.
Képzett, jelezett, ragozott szavak mondatokká rendezése.
Eltérő módú és idejű igék mondatokba helyezése.
Mondatalkotás szerkezet szerint: Tőmondat, hiányos mondat: állítmány, alany hiánya.
Bővített mondat: időhatározóval, módhatározóval, eszközhatározóval,, minőség- és mennyiségjelzővel, birtokos jelzővel.
Számbeli egyezőség, tartalmi megfelelés ellenőrzése.
Szövegből mondatok válogatása lényegkiemelés (jegyzetelés), idézet szempontjából.
2.5. Szöveg
Tartalom, tevékenység
Tagolatlan szöveg írásjelekkel való tagolása.
Hír (hirdetés) jellemző jegyeinek megismerése, információ gyűjtése az esemény helyszínéről, időpontjáról, az eseményről (feladatról), hirdetőkről.
Meghív