Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2016.09.28.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet

az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges egészségi alkalmasság vizsgálatáról és minősítéséről

Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Ettv.) 28. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet hatálya

a) az egészségügyi dolgozókra [Ettv. 4. § a) pont],

b) a munkakörük szerint a betegekkel közvetlenül érintkező egészségügyben dolgozókra (Ettv. 27. §),

c) az egészségügyi tevékenység végzésében tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján közreműködő személyekre (Ettv. 27. §),

d) egészségügyi szolgáltatást nyújtó, valamint az egészségügyi tevékenység végzésére való alkalmasság elbírálásában részt vevő természetes és jogi személyekre, illetve jogi személyiség nélküli szervezetekre

terjed ki.

(2) E rendelet alkalmazása során

a) az (1) bekezdés b) pontjában említett egészségügyben dolgozón az egészségügyi szolgáltató működtetésével kapcsolatos feladatokat ellátó olyan személyeket kell érteni, akik feladataik ellátása során rendszeresen a betegek tartózkodására szolgáló helyiségekben végzik tevékenységüket,

b) az (1) bekezdés d) pontjába tartozik valamennyi az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti természetes személyt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató, továbbá a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó egészségügyi szolgáltató.

2. § (1) E rendelet célja - a betegellátás és az egészségügyi dolgozó biztonsága érdekében - az egészségügyi tevékenységre irányuló jogviszonytól függetlenül annak biztosítása, hogy az egészségügyi dolgozó csak olyan egészségügyi tevékenységet végezzen, illetve csak olyan egészségügyi tevékenységben működhessen közre, amellyel - egészségi állapotával összefüggésben - nem veszélyezteti sem saját, sem az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő, illetve más személyek egészségét vagy testi épségét.

(2) E rendelet célja továbbá, hogy az 1. § (1) bekezdése szerinti személyek tevékenységük során ne veszélyeztethessék az egészségügyi szolgáltató által ellátott betegek egészségi állapotát, ezért a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről rendelkező külön jogszabály szerinti alkalmassági vizsgálat mellett kiegészítő vizsgálaton vegyenek részt.

Az egészségügyi tevékenység végzésére való alkalmasság szakmai követelményei

3. § (1) Egészségügyi tevékenység végzésére csak az olyan egészségügyi dolgozó jogosult, aki megfelel az Ettv. 20. § (1) bekezdésében foglaltaknak.

(2) Az alkalmasság megállapítását mindig az egészségügyi dolgozó által végzendő konkrét egészségügyi tevékenységek vonatkozásában kell elvégezni. Az alkalmasság megállapítása során csak olyan vizsgálatok végezhetőek el, amelyek az egészségügyi dolgozó által végzett konkrét egészségügyi tevékenységek szempontjából az alkalmasság megítéléséhez elengedhetetlenek. Az egészségügyi dolgozó alkalmas, ha nem szenved az e rendelet mellékletében meghatározott egyik betegségben sem.

(3) E rendelet melléklete szerinti megbetegedés, illetve állapot fennállása sem zárja ki az egészségügyi dolgozó alkalmasságát, amennyiben az megfelelő eszköz használatával vagy rendszeres gyógyszerszedéssel - a tevékenység ellátásához szükséges mértékben - korrigálható. Ebben az esetben azonban az alkalmasság megállapításánál a szükséges korrekció tényét rögzíteni kell.

4. § Az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személyek a munkakörükre való alkalmasságon túl akkor minősülnek a tevékenységük végzésére egészségileg alkalmasnak, ha nem szenvednek keresőképtelenséget eredményező fertőző betegségben.

5. § Egészségi alkalmatlanság megállapítása hiányában, illetve az alkalmasság megállapítása ellenére sem alkalmas az egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenység végzésére, amennyiben akut betegsége vagy belátási képességét érintő állapota miatt annak szakszerű végzése nem biztosított. Különösen ilyennek kell tekinteni, ha az egészségügyi dolgozó keresőképtelen, ittas vagy bódult állapotban van, ideértve a kábítószertől való befolyásoltságot is.

6. § (1) Az egészségügyi dolgozó az egészségügyi tevékenységre való alkalmasságának megállapítása céljából az Ettv. 7. § (2) bekezdése szerinti jogviszony létesítését megelőzően előzetes alkalmassági vizsgálaton köteles részt venni.

(2) Nem szükséges az előzetes alkalmassági vizsgálat elvégzése, amennyiben az egészségügyi dolgozó adott munkakörre való alkalmasságát valamely korábbi, azonos munkakörre vonatkozó jogviszony tekintetében már megállapították, feltéve, hogy az állapotában nem következett be az egészségi alkalmasságát érintő változás.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl előzetes alkalmassági vizsgálaton vesz részt az egészségügyi dolgozó, amennyiben munkaköre ideiglenesen vagy véglegesen megváltozik.

(4) Az egészségügyi tevékenység végzésére való előzetes alkalmasság megállapítása az egészségügyi tevékenység végzésére, illetve az abban történő közreműködésre jogosító képzés esetén a tanulói, illetve hallgatói jogviszony létesítését megelőző alkalmassági vizsgálat elvégzésével egyidejűleg történik.

(5) Szervezett és nem szervezett munkavégzés keretében ugyanazt az egészségügyi tevékenységet folytató személy esetén a szervezett munkavégzés keretében megállapított alkalmasság alapján folytatható a nem szervezett munkavégzés is.

7. § (1) Az egészségügyi szolgáltató, illetve a fenntartó szabályzatban rögzíti az egyes munkakörök esetén elvégzendő időszakos alkalmassági vizsgálatok gyakoriságát, a (2)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezésekre is figyelemmel.

(2) Az alkalmassági vizsgálatot

a) évente el kell végezni, ha az egészségügyi dolgozó

aa) alkalmasságát korrekciós eszköz használata mellett vagy rendszeres gyógyszer szedése esetén állapították meg,

ab) korlátozással történő alkalmasságát állapították meg,

ac) az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betöltötte,

b) kétévente el kell végezni - a (4) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel -, ha az egészségügyi dolgozó olyan munkakörben tevékenykedik, amelyben jellemzően más egészségügyi dolgozó közreműködése nélkül betegellátás történik, illetve a betegellátás nem vagy nem kizárólag az egészségügyi szolgáltató telephelyén folyik.

(3) Időszakos alkalmassági vizsgálatot kell végezni

a) a tanulói, illetve hallgatói jogviszony keretében végzett egészségügyi tevékenység egy évet meghaladó folyamatos megszakítását követően,

b) az Ettv. 7. § (2) bekezdése szerinti jogviszony keretében végzett egészségügyi tevékenység egy évet meghaladó folyamatos megszakítása esetén,

c) az Ettv. 25. § (3) bekezdése szerinti esetben.

(4) A külön jogszabály szerinti háziorvosok, házi gyermekorvosok és fogorvosok esetében a 62. életév betöltésének évében alkalmassági vizsgálatot kell végezni.

8. § (1) A 7. § (1) bekezdése szerinti szabályzatban az egészségügyi szolgáltató, illetve a fenntartó rögzíti azokat az eseteket is, amikor az egészségügyi dolgozó soron kívüli alkalmassági vizsgálatra köteles.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül az egészségügyi dolgozó soron kívüli alkalmassági vizsgálaton vesz részt, ha azt a szakmai felettese vagy az egészségügyi tevékenysége feletti szakmai felügyelet gyakorlására jogosult személy, illetve az Ettv. 25. § (3) bekezdése szerinti hatóság kezdeményezi.

Az egészségügyi tevékenység végzésére való alkalmasság elbírálása

9. § (1) Az egészségügyi tevékenységre való alkalmasság elbírálása

a) az Ettv. 7. § (2) bekezdés a) és d)-i) pontjai szerinti jogviszonyban foglalkoztatott egészségügyi dolgozó esetén

aa) az egészségügyi szolgáltatóval a foglalkozás-egészségügyi feladatok ellátására szerződött egészségügyi szolgáltatónál, illetve

ab) amennyiben az egészségügyi szolgáltató maga is jogosult foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nyújtására saját részlegében,

b) az Ettv. 7. § (2) bekezdésének b) és c) pontjában foglalt esetben az egyéni egészségügyi vállalkozó telephelye, illetve a társas vállalkozás telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyen

történik.

(2) Az (1) bekezdés ab) pontja szerinti esetben - az Ettv. 20. § (4) bekezdése alapján - az egészségügyi dolgozó kezdeményezésére és költségére az alkalmassági vizsgálatot az egészségügyi dolgozót foglalkoztatni kívánó, illetve foglalkoztató egészségügyi szolgáltató telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó hely orvosa is elvégezheti.

(3) Az egészségügyi tevékenységre való alkalmasság megállapítása az Ettv. 22-24. §-ai szerinti eljárásban történik azzal, hogy amennyiben az egészségügyi tevékenységre való alkalmasság megállapítására irányuló eljárás az Ettv. 23. §-a szerint folyik, az egészségügyi hatóság által kijelölt szerv bírálja el az alkalmasságot.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja és a (2) bekezdés szerinti esetben az alkalmassági vizsgálat eseti térítési díja megegyezik a munkáltató által - külön jogszabályban meghatározottak szerint - a „B” foglalkozás-egészségügyi osztály esetében évente egy főre fizetendő díjjal.

Az egészségügyi tevékenységre való alkalmasság vizsgálatának dokumentálása

10. § (1) Az alkalmasság vizsgálatáról készült dokumentáció tartalmazza

a) az egészségügyi dolgozó személyazonosító adatait, iskolai és szakmai végzettségét,

b) az egészségügyi dolgozó által ellátott munkaköröket és az ezek keretében végzett egészségügyi tevékenységeket, illetve azok fő csoportjainak megnevezését,

c) személyes, továbbá családi és foglalkozási anamnézisét,

d) az alkalmassági vizsgálat időpontját, az elvégzett vizsgálatokat és azok eredményét,

e) az alkalmasságra vonatkozó véleményt, esetleges korlátozásokat,

f) az időszakos alkalmassági vizsgálat esedékességének időpontját,

g) a vizsgálatot végző orvos aláírását.

(2) Az alkalmasság megállapításáról szóló igazolásnak az egészségügyi dolgozó személyazonosító adatain és a vizsgálatot végző orvos aláírásán, valamint orvosi bélyegzőlenyomatán túl tartalmaznia kell azokat a munkaköröket, illetve egészségügyi tevékenységi csoportokat, amelyek végzése tekintetében az alkalmasság megállapításra kerül.

(3) Amennyiben az egészségügyi tevékenységre való alkalmasság megállapítására irányuló eljárás az Ettv. 23. §-a szerint történik, a dokumentációban az (1) bekezdésben foglaltakon túl fel kell tüntetni

a) azokat a munkaköröket, illetve egészségügyi tevékenységcsoportokat, amelyre nézve az alkalmasság korlátozással került megállapításra, illetve a korlátozás módját, terjedelmét,

b) azokat az egészségügyi dolgozó szakképesítésével ellátható munkaköröket, illetve egészségügyi tevékenységcsoportokat, amelyek tekintetében a vizsgálat eredményeként a dolgozó alkalmatlanságát állapították meg, továbbá

c) az eljárásban részt vevő igazságügyi orvosszakértő nevét és véleményét eredeti formában,

d) *  az a)-b) pontokban foglaltak tekintetében a működési nyilvántartást vezető szerv, továbbá az Ettv. 24. § esetén az Országos Egészségbiztosítási Pénztár értesítésének tényét.

11. § (1) Ez a rendelet 2004. május 1-jén lép hatályba.

(2)-(3) * 

Melléklet a 40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelethez

Az egészségügyi tevékenységre való alkalmasságot kizáró korlátozások

I. Valamennyi egészségügyi tevékenységet kizáró kórképek

1. Keresőképtelenséget eredményező fertőző betegség

2. Eszméletvesztéssel járó, gyógyszerrel biztonságosan nem karbantartható állapotok

3. Gyógyszerrel nem karbantartott vagy nem befolyásolható krónikus megbetegedés, amely az egészségügyi tevékenység szakszerű ellátását veszélyeztetheti

4. Pszichiátriai betegségek közül a gyógyszerrel megnyugtatóan nem befolyásolható pszichózisok és személyiségzavarok súlyos formái; illetve a belátási képességet érintő megbetegedések, ideértve a szenvedélybetegségeket is.

5. *  Súlyos és nem korrigálható

- látásromlás, kivéve a külön jogszabály szerinti masszőr szakképesítéssel rendelkezőket, amennyiben a szakképesítésüknek megfelelő tevékenységet végeznek,

- hallásromlás,

- mozgáskorlátozottság (mozgásképtelenség).

II. Egyes egészségügyi tevékenységeket kizáró kórképek

1. A beteg közvetlen vizsgálatával, illetve gyógykezelésével kapcsolatos tevékenységek tilalma

A beteg közvetlen vizsgálatával, illetve gyógykezelésével kapcsolatos tevékenységek nem végezhetők el, ha

a) az egészségügyi dolgozó kommunikációs képessége hiányzik, illetve erősen korlátozott;

b) az egészségügyi dolgozó olyan testi fogyatékkal rendelkezik, amely akadályozza az adott szakterületen a beteg személyes vizsgálatát, illetve gyógykezelésének lehetőségét.

2. Sürgősségi feladatok, a beteg otthonában történő ellátásával kapcsolatos tevékenységének tilalma

Sürgősségi feladatok, továbbá a beteg otthonában történő ellátásával kapcsolatos feladatok nem végezhetőek, ha az egészségügyi dolgozó mozgása olyan mértékben korlátozott, hogy emiatt nem biztosítható a betegnek a feltalálási helyén időveszteség nélkül történő azonnali ellátása.