A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: törvény) 30. §-a (2) bekezdésének d) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed
a) az 1. számú mellékletben felsorolt zöldségnövények fajtáinak és hibridjeinek vetőmagjaira, a 2. számú mellékletben felsorolt zöldségnövények fajtáinak és hibridjeinek ültetési anyagaira (a továbbiakban: palánták), valamint egyéb fajokra és hibridekre, amennyiben azokat a 2. számú mellékletben felsorolt növények oltásánál alanyként vagy nemesként használják fel,
b) a Nemzeti Fajtajegyzék B. részében felsorolt zöldség-, gyógy-, illóolajos és fűszernövény (a továbbiakban: zöldségnövények) fajták hazai előállítású szaporítóanyagaira,
c) a zöldségvetőmagvak előállítására, feldolgozására, forgalmazására, minősítésére és ellenőrzésére,
d) a zöldségpalánták előállítására, forgalmazására és ellenőrzésére,
e) azokra a természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, akik árutermelők részére való forgalomba hozatal céljából, hivatásszerűen folytatnak
1. vetőmag előállító,
2. feldolgozó,
3. forgalmazó,
4. palánta előállító,
5. tároló,
6. kezelő, vagy
7. forgalmazó
tevékenységet,
f) a minősítést végző Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézetre (a továbbiakban: minősítő intézet) és egyéb természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, továbbá az ellenőrző és felügyeletet ellátó jogi személyekre.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki
a) a kizárólag díszítő értékű zöldségnövényekre és azok palántáira,
b) a genetikai sokszínűség megőrzését célzó felhasználásra,
c) a kizárólag kísérleti, kutatási, nemesítési, kiállítási célra (mintaként) való felhasználásra,
d) a teljes mennyiségben harmadik országba irányuló kivitelre szánt zöldség szaporítóanyagra, amennyiben az az előállítás során megfelelően el van különítve, megfelel a növény-egészségügyi jogszabályok előírásainak és az előállító az e rendeletben foglaltak alkalmazását nem kéri,
e) a palánta saját felhasználására,
f) a nem árutermelők részére, hanem kiskerti felhasználás céljára, helyi piacokon történő palánta-értékesítésre, ha a palánta mennyisége üzemenként, telephelyenként nem haladja meg hajtatási fajtákból az évi 10 000 db-ot, illetve mindösszesen a 150 000 db-ot,
g) a vetőmag előállításra és forgalomba hozatalra, ha az előállított és forgalomba hozott mennyiség nem haladja meg szemenkénti kiszerelés esetében a 10 000 szemet, súlyegységes kiszerelés esetén az ezermag tömeg 100-szorosát és a zöldség hibridek esetén az ezermag tömeget,
h) a Nemzeti Fajtajegyzék B. részében bejegyzett zöldségnövények mint fajok vetőmagjainak, illetve palántáinak hazai előállítására és forgalomba hozatalára, amennyiben nem államilag elismert fajtát forgalmaznak.
2. § E rendelet alkalmazásában
1. akkreditált vetőmagvizsgáló laboratórium: a vetőmag vizsgálatára – az erre kijelölt intézmény által igazoltan – megfelelő személyi, tárgyi és módszertani feltételekkel rendelkező laboratórium, amely a vetőmag minősítéséhez alkalmas vizsgálati eredmények kibocsátására jogosult,
2. alapminta: a vetőmagtételből csomagolási egységenként vett összes részminta összeöntéséből alapos keveréssel készített minta,
3. államilag elismert fajta: a Magyar Köztársaság Nemzeti Fajtajegyzékébe bejegyzett fajta,
4. anyamag: a vetőmag előállításához (termesztéséhez) használt vetőmag,
5. átruházott jogkörben végzett minősítés: az 1. számú mellékletben és a Nemzeti Fajtajegyzék B. részében, valamint a 3–5. számú mellékletben felsorolt feltételek ellenőrzése és dokumentálása az erre a tevékenységre a minősítő intézetnél nyilvántartott természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság által,
6. certifikált vetőmag: a forgalmazás előtt hatósági ellenőrzésben részesített és hatóságilag minősített vetőmag, amely eleget tesz a 6. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltaknak,
7. címke: a vetőmag tétel azonosító adatait és hiteles zárását bizonyító okmány, amelyet a tétel minden göngyölegegységén elhelyeznek,
8. csávázott vetőmag: növényvédő szeres felületi kezelésben részesített vetőmag,
9. csírázóképesség: a fajazonos tiszta magvakból megfelelő laboratóriumi feltételek között végzett csíráztatással, meghatározott idő alatt nyert teljes értékű (normális) csíranövények aránya a teljes mintamennyiség darabszázalékában kifejezve,
10. drazsírozott vetőmag: olyan vetőmag, amelynek felületét speciális összetételű anyaggal vonták be,
11. elit (bázis) vetőmag: a forgalomba hozatalt megelőző hatósági ellenőrzés mellett előállított és minősített vetőmag, amely eleget tesz a 6. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltaknak,
12. ellenőrzési minta: a forgalomba hozott vetőmagtétel minőségének ellenőrzése, valamint a kisparcellás utóellenőrzés céljából az illetékes állami szerv által a mintavétel előírásainak megfelelően hatósági jogkörben vett minta,
13. faj-, illetve fajtaazonos növényállomány: növényállomány, amelynek egyedei a hivatalos morfológiai leírás szerinti tulajdonságokat mutatják, és amely megfelel az adott fajra és szaporítási fokra vonatkozó szántóföldi ellenőrzés, illetve kisparcellás utóellenőrzés követelményeinek,
14. faj-, illetve fajtatiszta növényállomány: növényállomány, amely idegen fajú vagy fajtájú egyedeket nem, vagy a vonatkozó előírások szerint megengedett mértékben tartalmaz,
15. fajazonos mag: a vizsgált fajhoz tartozó érett, sértetlen magvak, valamint azok az aszott, éretlen, törött és sérült magvak, amelyek nagyobbak eredeti nagyságuk felénél, és amelyek a vonatkozó szabvány szerint tiszta magnak minősülnek,
16. fajtaazonos szaporítóanyag: megjelölésének megfelelő fajú, fajtájú szaporítóanyag, amely oltott növény esetén az alanyfajtára is vonatkozik,
17. fajtatiszta szaporítóanyag: a tétel vagy csomagolási egység megjelölésétől eltérő fajú, fajtájú, alanyú egyedet nem tartalmazó szaporítóanyag,
18. fejlettség: a növények vegetatív és generatív részeinek – a szaporított fajtára jellemző kedvező fejlettséghez viszonyított – átlagos fejlettségi állapota az állományon belül az ellenőrzés időpontjában,
19. gyommagvak: a vetőmag-szaporító táblán kultúrnövényként nem termesztett növények és azok magvai, termései, hagymái vagy gumói,
20. harmadik ország: az Európai Unió tagállamain (a továbbiakban: tagállam) kívüli ország,
21. hibrid: két vagy több szülői komponens meghatározott kereszteződésével létrejött fajta,
22. hiteles minta: hatóság, bíróság vagy az érdekelt felek (vevő, eladó) által közösen – a vonatkozó szabvány előírásai szerint – vett szaporítóanyag minta,
23. hivatalos fajtaleírás: a fajta állami elismeréssel vagy regisztrációval érvényessé váló morfológiai leírása,
24. hivatalos minta: az illetékes állami szerv által a külön jogszabály szerint vett minta, amely a mintavétel célja szerint minősítő vagy ellenőrzési minta lehet,
25. idegen fajú magvak: a vizsgált fajhoz nem tartozó magvak,
26. idegen növény: a vetőmag-előállítás célját szolgáló növényállományban (fajták, vonalak) előforduló, a hivatalos vagy ezzel egyenértékű fajtaleírástól morfológiai és egyéb bélyegek tekintetében eltérő növény,
27. ISTA (International Seed Testing Association): a Vetőmagvizsgálók Nemzetközi Szövetsége,
28. ISTA módszertan: az ISTA által hivatalosan kiadott kötelező vizsgálati módszertan, amellyel a nemzetközi vetőmag-minősítő okmányokhoz a vetőmagot vizsgálni és minősíteni kell,
29. káros gyommagvak: egyes kultúrnövényfajok magvai között nem, vagy csak korlátozott mértékben megengedett magvak,
30. kiegyenlítettség: a vetőmagtermő tábla növényállományának beállottsága, térbeli megoszlása, az egyes növények és növényrészek arányos fejlettsége, a virágzás és az érés egyöntetűsége a szántóföldi ellenőrzés időszakában,
31. kiskerti felhasználás: kis mennyiségben, nem árutermelő részéről történő zöldségpalánta vásárlás,
32. kis mennyiség: az egy üzem által telephelyenként hajtatási fajtákból történő előállítás, illetve forgalomba hozatal esetén legfeljebb évi 10 000 db, mindösszesen 150 000 db zöldségpalánta,
33. kiszerelés: a minősített vetőmagvak fajonként meghatározott tömeghatárig történő kicsomagolása,
34. kritikus pont: a zöldségpalánta előállításának, tárolásának, forgalomba hozatalának folyamatában kijelölt lényeges technológiai fázis,
35. kultúrállapot: a vetőmag-szaporító tábla, illetve a palánta előállítás helyének általános agrotechnikai és gyommentességi állapota,
36. laboratóriumi minta: hivatalos vizsgálatra beküldött minta, amelyet vetőmag esetén az alapmintából, palánta esetén a hivatalos mintából képeznek,
37. letéti minta: olyan hivatalos vagy hiteles minta, amelyet későbbi minősítő vagy utóellenőrzési vizsgálat céljára megőriznek,
38. magánminta: a hivatalos és a hiteles minta feltételeinek nem megfelelő minta,
39. minősített vetőmag: az a vetőmag, amely az e rendelet szerinti vetőmag-minősítési eljárásban vagy annak valamely részfolyamatában részesült,
40. minősítő minta: a vetőmag forgalomba hozatalát megelőző vetőmag-minősítés céljára vett minta,
41. minta: a mintavétel előírásainak megfelelően képzett egységtömeg, amely az egész szaporítóanyag-tételt képviseli (reprezentálja),
42. mintavétel: művelet, amelynek során a vetőmag- vagy palántatételből meghatározott módon olyan kisebb mennyiséget (mintát) vesznek, amely hűen tükrözi az egész tétel átlagos összetételét és minőségét,
43. mintavételi jegyzőkönyv: a mintavételkor készített okirat, amely tartalmazza a mintatétellel való azonosítását és a mintavétel előírás szerinti elvégzésére vonatkozó adatokat,
44. narancsbizonyítvány: az ISTA nemzetközi előírásai szerint vizsgált vetőmagtétel azonosító okmánya,
45. nedvességtartalom: a magban lévő nedvesség mennyisége, tömegszázalékban kifejezve,
46. növényútlevél: különböző típusú növényekre, növényi termékekre az Európai Unió szintjén rendszeresített hatósági címke, amely bizonyítja, hogy a növény-egészségügyi előírásokat betartották, és amelyet valamely tagállami hatóság készít el és bocsát ki a kibocsátási eljárás részleteit szabályozó végrehajtási rendelkezésekkel összhangban,
47. nyers vetőmag: vetési célra betakarított tisztítatlan vagy előtisztított vetőmag,
48. osztályozott vetőmag: azonos méretfrakcióra bontott vetőmag,
49. palánta: árutermő növény termesztéséhez alapanyagul szolgáló magról nevelt fiatal növény, beleértve az oltott növényt, valamint a dughagymát, a fiókhagymát és a gyökértörzset,
50. palántatétel: meghatározott számú, homogén összetételű és azonos származású árut jelölő palántamennyiség,
51. palántavizsgáló laboratórium: olyan hatóság által megbízott vizsgálatokat végző és eredményeket kibocsátó létesítmény, amelynek közreműködésével a zöldségpalánta minőségi követelményeknek való megfelelése megállapítható,
52. regisztrált fajta: a tagállamok nemzeti fajtajegyzékébe bejegyzett, illetve a Közösségi Fajtajegyzékben közzétett fajta,
53. saját felhasználás: az üzem által előállított zöldségpalánta nem forgalomba hozatal, hanem saját termesztés céljára való felhasználása,
54. saját jogú minősítés: a standard vetőmag előállításának és forgalomba hozatalának alapjául szolgáló, a minősítő intézetnél nyilvántartott személy által végzett minősítés,
55. standard vetőmag: forgalomba hozatala előtt hatósági ellenőrzésben nem részesített, saját jogú minősítéssel minősített vetőmag, amely eleget tesz a 6. § (1) bekezdésének d) pontjában foglaltaknak,
56. szabadon elvirágzó fajta: azonos fajtájú vetőmaggal elvetett kultúrában szabad megporzás útján megtermékenyülő növények, amelyeknek utódnemzedéke megőrzi az eredeti jellemző fajtabélyegeket és tulajdonságokat,
57. szántóföldi ellenőrzés: a vetőmag-szaporító tábla növényállományának a tenyészidő meghatározott szakaszaiban végzett vizsgálata előírt érték-meghatározó tényezők és a fajtaleírás alapján, amelynek során elbírálják, hogy a növényállomány megfelel-e a vetőmag-szaporításra vonatkozó határértékeknek,
58. szántóföldi ellenőrzési jegyzőkönyv: a szántóföldi ellenőrzések eredményéről a minősítő intézet által készített, az elit és a certifikált vetőmag fémzárolásának és minősítésének alapját képező közokirat,
59. származási bizonylat: a certifikált vetőmag előállításához használt, az anyamag származását, faját, fajtáját, szaporítási fokát és minőségét igazoló okirat,
60. szelekció: az idegen fajú, fajtájú, illetve beteg, fejlődésben elmaradt, csenevész vagy vegyszertől károsodott növények felismeréskor végzett eltávolítása a szaporítótábla növényállományából,
61. szuperelit vetőmag: a 6. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak megfelelő vetőmag.
62. tárolás: a vetőmag, illetve az ültetésre kész fejlettségű zöldségpalánta forgalomba hozatalig történő szakszerű megőrzése,
63. utóellenőrzés: a fajtaazonosság és a fajtatisztaság ellenőrzése céljából a minősítő intézet által a letéti mintából, illetve a hivatalos palánta mintából végzett kisparcellás fajtakitermesztés,
64. üzem: természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely zöldségpalántát hivatásszerűen előállít, tárol, kezel vagy forgalomba hoz,
65. vetőmag tisztaság: a fajazonos tiszta mag aránya, amelyet adott magtömegből tömegszázalékban határoznak meg,
66. vetőmag-feldolgozás: a betakarított nyers magtermés átvétele, szükség szerinti szállítása, tisztítása, esetleges csávázása vagy egyéb kezelése (osztályozása, drazsírozása stb.), csomagolása, a feldolgozott kész vetőmag tárolása, fémzárolásra való előkészítése és a végtermék kiadása,
67. vetőmag-feldolgozó: az a megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező – a 6. §-ban foglaltaknak eleget tevő – természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely a betakarított nyers magtermést tisztítótelepi feldolgozással fémzárolásra előkészíti,
68. vetőmag-minősítő bizonyítvány: a fémzárolt vetőmagtételre vonatkozó, a tétel adatait és a forgalmazás feltételeinek való megfelelést tartalmazó okirat,
69. vetőmagtétel: egységnyi faj-, illetve fajtaazonos vetőmag, amely a hozzá tartozó valamennyi göngyölegen a tételre vonatkozó, a minősítő által adott azonosítószámmal rendelkezik,
70. vetőmagvizsgálat: a vetőmag értékét meghatározó tulajdonságok laboratóriumi vizsgálata,
71. vetőmag-vizsgálati jegyzőkönyv: a vetőmagvak hivatalos, hiteles és magánmintáinak felhasználásával végzett vizsgálatok eredményeiről kiállított okirat,
72. vetőmagvizsgáló laboratórium: a vetőmag fizikai tulajdonságainak (tisztaság, csírázóképesség, nedvességtartalom, kórtani állapot) vizsgálatára szolgáló és az ahhoz szükséges megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező létesítmény,
73. vizsgálati minta: a vetőmag laboratóriumi mintaosztásából származó minta, amelyből az előírt vizsgálatokat végzik.
3. § (1) A vetőmagnak az alábbi minőségi előírásoknak kell megfelelnie a 3. és 4. számú mellékletben felsorolt határértékekre figyelemmel:
a) technikai tisztaság,
b) mentesség idegen fajú magtól és gyommagvaktól,
c) nedvességtartalom,
d) csírázóképesség,
e) egészségi állapot,
f) faj-, illetve fajtaazonosság,
g) minden olyan tulajdonság, amely a rendeltetésszerű vetőmaghasználat, a termesztés és a tárolhatóság szempontjából jelentőséggel bír.
(2) A vetőmagot a 15. §-ban foglaltak szerint megfelelő módon kell csomagolni és jelölésekkel ellátni.
(3) A vetőmagot faj- és fajtaazonosságának ellenőrzése céljából hatósági utóellenőrzésben kell részesíteni.
4. § (1) Vetőmagot az szaporíthat, dolgozhat fel, illetve hozhat forgalomba, aki
a) e tevékenységét, valamint annak kezdő időpontját és várható időtartamát a minősítő intézetnél az erre rendszeresített űrlapon bejelenti,
b) nyilvántartást vezet
1. a szaporításhoz használt anyamag mennyiségéről és eredetéről,
2. a feldolgozásra kerülő vetőmag eredeti mennyiségéről és eredetéről,
3. az átadott vetőmag mennyiségéről, eredetéről és a vetőmagot elsőként átvevő címéről és telephelyéről,
4. a saját üzemen belül felhasznált vetőmag mennyiségéről és eredetéről, valamint
5. annak a vetőmag termésnek a tárolási helyéről, amelynek minősítését visszavonták.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartásokat öt évig meg kell őrizni, és kérésre az ellenőrző hatóság rendelkezésére kell bocsátani.
5. § (1) Az 1. számú mellékletben felsorolt zöldségfajokból minősített vetőmag csak a Nemzeti Fajtajegyzéken vagy a Közösségi Fajtajegyzéken bejegyzett fajtanévvel forgalmazható.
(2) Fajmegjelöléses * vetőmag csak azon zöldségfajok esetében hozható forgalomba, amelyek az 1. számú mellékletben felsorolt fajok csupán díszítő értékű fajtái, illetve amely fajok nem szerepelnek az 1. számú mellékletben és a Nemzeti Fajtajegyzék B. részében nincsenek államilag elismert fajtaként bejegyezve.
(3) Amennyiben a fajtát a Nemzeti Fajtajegyzékről vagy a Közösségi Fajtajegyzékről visszavonták, vetőmagja a visszavonást követő harmadik év június 30-áig forgalomba hozható.
(4) Vetőmag nagykereskedelmi forgalmazását csak az végezheti, aki
a) a vonatkozó jogszabályokban foglaltakat betartja és a vonatkozó szabványban előírt követelményeket biztosítja, és
b) tagja a termékpálya szerinti terméktanácsnak.
(5) Kiskereskedelmi tevékenységet az folytathat, aki tevékenysége során betartja a vetőmag kezelésére vonatkozó előírásokat és megfelelő tárolási körülményeket tud biztosítani. Kiskereskedelmi forgalomban a csomagolási egységeket megbontani, vetőmagot kimérni tilos.
(6) Amennyiben a zöldség vetőmag tulajdonságai, a vizsgálatok követelményei, a jelölések és a fémzárolás megfelelnek az e rendeletben, illetve a külön jogszabályokban leírt követelményeknek, az áru forgalmazása e tekintetben további kereskedelmi korlátozás alá nem eshet, kivéve, ha ez a valamely közösségi jogszabályban előírtakba ütközik.
6. § (1) Az 1. számú mellékletben és a Nemzeti Fajtajegyzék B. részében felsorolt zöldségfajok államilag elismert vagy a Közösségi Fajtajegyzékben szereplő fajtáinak vetőmagját – a nemesítő vagy a fajtafenntartó szándékának megfelelően – a következő kategóriákban lehet forgalomba hozni:
a) szuperelit vetőmagként az olyan vetőmagot,
1. amelyet a nemesítő vagy a fajtafenntartó felelősségével a fajtafenntartásra vonatkozó elfogadott gyakorlat szerint termesztettek,
2. amelyet elit vetőmag termesztésére szántak,
3. amely eleget tesz a 3–5. számú mellékletben az elit vetőmagra megállapított követelményeknek,
4. amelynél hatósági vizsgálat bizonyítja, hogy eleget tesz az 1–3. pont szerinti követelményeknek, ha nem elit vetőmag előállítására szánják;
b) elit vetőmagként az olyan vetőmagot,
1. amelyet a nemesítő felelősségével a fajtafenntartásra vonatkozó elfogadott gyakorlat szerint termesztettek,
2. amelyet certifikált kategóriájú vetőmag termesztésére szántak,
3. amely eleget tesz a 3–5. számú mellékletben az elit vetőmagra megállapított követelményeknek,
4. amelynél hatósági vizsgálat bizonyítja, hogy eleget tesz a 1–3. pont szerinti feltételeknek;
c) certifikált vetőmagként az olyan vetőmagot,
1. amelyet közvetlenül elit vetőmagból, vagy – ha a nemesítő kéri – szuperelit vetőmagból állítanak elő,
2. amely hatósági vizsgálat által bizonyítottan eleget tesz a 3–5. számú mellékletben az elit vetőmagra előírt feltételeknek,
3. amelyet elsősorban árutermelésre szánnak,
4. amelynél hatósági vizsgálat bizonyítja, hogy eleget tesz az 1–3. pont szerinti feltételeknek,
5. amelyet utóellenőrzésnek vetnek alá fajtaazonosságának és fajtatisztaságának igazolása érdekében;
d) standard vetőmagként az olyan vetőmagot,
1. amely kellően fajtaazonos és fajtatiszta,
2. amelyet elsősorban árutermelésre szánnak,
3. amely eleget tesz a 3. és 4. számú mellékletben megállapított vetőmag-minőségi feltételeknek,
4. amelyet utóellenőrzésnek vetnek alá fajtaazonosságának és fajtatisztaságának igazolása érdekében.
(2) Ipari cikória vetőmagja csak akkor hozható forgalomba, ha azt elit vagy certifikált vetőmagként minősítették.
(3) Az egyéb – az 1. számú mellékletben és a Nemzeti Fajtajegyzék B. részében fel nem sorolt – zöldségfajok vetőmagja abban az esetben forgalmazható, ha annak minősége megfelel az MSZ 7145 számú szabvány előírásainak és a rendeltetésszerű felhasználás feltételeinek, azaz kellő tisztaságú és csírázóképessége révén alkalmas ép, egészséges növény felnevelésére.
(4) Egyedi szaporítási és forgalmazási engedély adható a bejelentőnek vagy az ország területén működő képviselőnek azon fajta vetőmagjának forgalmazására, amelyet legalább egy tagállamban nemzeti fajtajegyzékre történő vétel céljából bejelentettek, és amelyre vonatkozóan a technikai kérdőívet is benyújtották (egyedi engedélyes vetőmag). Az engedélyt a minősítő intézetnél rendelkezésre álló adatok alapján a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) meghatározott mennyiségre és időtartamra adja meg. Az engedélyes vetőmag csak a Magyar Köztársaság területén, az e rendeletben foglalt feltételek mellett forgalmazható.
(5) Amennyiben elit, certifikált vagy standard minősítésű vetőmag tekintetében az Európai Unióban hiány lép fel, a forgalmazó előzetes hozzájárulásával és a termékpálya szerinti terméktanács egyetértésével, a minősítő intézet javaslata alapján – az Európai Unió Bizottságának felhatalmazása esetén – a minisztérium engedélyével olyan vetőmag is forgalmazható, amely a 3. és 4. számú mellékletben előírt minőségi követelményeknek nem felel meg, vagy az 1. számú mellékletben felsorolt fajok esetében nem szerepel sem a Nemzeti Fajtajegyzékben, sem a Közösségi Fajtajegyzékben. Az engedmény csak az adott tételre és meghatározott időre érvényes, az adott fajta vetőmagjának egyes kategóriái esetében a megfelelő kategóriára előírt hatósági vagy szállítói címkét kell használni. A Nemzeti Fajtajegyzékben és a Közösségi Fajtajegyzékben nem szereplő fajták esetében a címke barna színű. A címkén minden esetben fel kell tüntetni, hogy a vetőmag kevésbé szigorú követelményeknek felel meg.
(6) A keverék az ugyanazon faj különféle fajtáihoz tartozó standard vetőmagvakból tevődik össze. A keveréket a Nemzeti Fajtajegyzéken vagy a Közösségi Fajtajegyzéken szereplő fajtákból, csak fajtaazonos és fajtatiszta fémzárolt vetőmagtételekből lehet előállítani, és csak kis kiszerelésben, a benne levő fajták megnevezésével, vagy termék-, illetve márkanévvel lehet forgalomba hozni. A fajtamegjelöléses keverék esetében a fajták arányát százalékban is fel kell tüntetni, termékmegnevezés esetén az aránynak állandónak kell lennie.
7. § A tagállamokban jogszerűen előállított, illetve forgalomba hozott zöldségvetőmag a Magyar Köztársaság területén forgalomba hozható.
8. § (1) Harmadik országból származó zöldségvetőmag csak az e rendeletben foglalt előírásoknak megfelelően forgalmazható.
(2) Hivatalosan vizsgált szuperelit, elit és certifikált vetőmag esetén a fajtát és a vetőmag minőségét nemzetközileg elfogadott vetőmagminősítő okmányokkal kell igazolni. Amennyiben az Európai Unió a harmadik ország minősítési eljárását egyenértékűnek ismeri el, akkor kérésre bármely tagállam az adott vetőmagtételt hatóságilag minősítettként elismeri. A beérkező vetőmagtételek csak a minősítő intézet minősítése, illetve ellenőrzése után hozhatók forgalomba.
(3) Amennyiben az Európai Unió Bizottság javaslata alapján az Európai Unió Tanácsa minősített többséggel megállapítja, hogy a harmadik országban végzett hatósági vizsgálatokat, a fajtafenntartás módszerét, a szántóföldi szemléket, a betakarított vetőmag jellemzőit, a vizsgálati szabályokat, a fajtaazonosság biztosítását, a jelölést és az ellenőrzést tekintve egyenértékű biztosítékokat nyújtanak az Európai Unióban betakarított elit, certifikált, illetve standard vetőmaggal, és az megfelel e rendelet előírásainak, a harmadik ország vetőmag minősítése a Magyar Köztársaságon, valamint az Európai Unión belüli forgalmazásra is érvényes.
(4) Standard vetőmag esetén a fajtát és a vetőmag minőségét a harmadik ország exportőre által hitelesített minőségi bizonyítvány igazolja. A beérkező tételeket a minősítő intézet ellenőrzi, valamint utóellenőrzésben részesíti.
(5) Harmadik országból importált vetőmag két kilogrammot meghaladó mennyiségben való forgalomba hozatala esetén a vetőmag szállításánál fel kell tüntetni
a) a faj nevét,
b) a fajta nevét,
c) a vetőmag minősítési kategóriát,
d) az előállító ország és az illetékes ellenőrző hatóság megnevezését és címét,
e) a feladó ország megnevezését,
f) az importőr nevét és címét, valamint
g) a vetőmag mennyiségét.
9. § (1) A harmadik országba kiszállított vetőmag minősítése az e rendeletben foglaltak vagy szerződésben kikötött feltételek szerint történik.
(2) Hivatalosan vizsgált szuperelit, elit és certifikált vetőmag esetén a vetőmag minősítése a narancsbizonyítvány kiállításához szükséges nemzetközi módszerek szerint történik.
(3) A standard vetőmag minőségét az exportőr által hitelesített minősítő bizonyítvány igazolja.
(4) Harmadik országba történő vetőmag export esetén a vámhatóságnak kiviteli ellenőrzésre csak olyan vetőmagtétel mutatható be, amelynek kísérő okmányai az e rendeletben foglaltaknak és a vonatkozó nemzetközi előírásoknak megfelelnek.
(5) A vámhatóság minden harmadik országból beérkező és oda kimenő vetőmagtételt nyilvántartásba vesz.
10. § (1) Céltermeltetés esetén a vetőmag minősítése a szerződésben rögzített feltételek szerint történik. Amennyiben a termeltető nem kéri a vetőmag e rendelet szerinti minősítését, úgy a tételt a termesztés, a feldolgozás, a tárolás és a szállítás során szigorúan elkülönítetten kell kezelni.
(2) Az Európai Unió területéről teljes mennyiségben kiszállításra kerülő, elkülönítetten előállított és a hatályos növény-egészségügyi előírásoknak megfelelő, céltermeltetéshez importált vetőmagvakra az e rendeletben foglaltakat csak akkor kell alkalmazni, ha azt a szerződő felek kikötik.
11. § (1) A forgalmazás céljára szaporított vetőmagot anyamagból kell előállítani.
(2) A vetőmag szaporításhoz használt anyamag származását, faj- és fajtaazonosságát megfelelően igazolni kell.
(3) A vetőmag-előállító köteles nyilvántartást vezetni a nemesítőtől, illetve a fajtafenntartótól átvett – a fajtafenntartó által ellenőrzött – anyamag továbbszaporítási fokozatairól.
(4) A vetőmag-előállítónál vezetett nyilvántartást a minősítő intézet szúrópróbaszerűen ellenőrzi.
12. § (1) A vetőmag-előállítónak biztosítania kell, hogy a termőhelyi körülmények egészséges, gyommentes, megfelelő fejlettségű növényállomány kialakulását tegyék lehetővé, betartva a vetőmag-szaporítás szakszerű követelményeit.
(2) Zöldségvetőmag előállítása során a nem kívánatos idegen beporzás elkerülése érdekében az 5. számú mellékletben megadott szigetelőtávolságokat kell alkalmazni.
(3) A szigetelőtávolságok érvényesítése érdekében
a) a vetőmag-előállító köteles a vetés tervéről, a szaporító terület és az ahhoz kapcsolódó szigetelőtávolság területének pontos meghatározásáról a szigetelőtávolságon belüli termőföld használóját tavaszi vetésű növényeknél január 31-ig, őszi vetésű növényeknél augusztus 15-ig megfelelően – a települési önkormányzat útján, hirdetésben vagy egyéb helyben szokásos módon – tájékoztatni,
b) a szigetelőtávolságokba eső föld használója a közzétételt követő 30 napon belül köteles bejelenteni, ha a közzétett vetésterv az érdekeit sérti; a bejelentés elmulasztása esetén úgy kell tekinteni, hogy a termőföld használója a vetőmag szaporításhoz hozzájárult,
c) a vetés megkezdése előtt a vetőmag-előállítónak és a földhasználónak írásbeli szerződésben kell megállapodnia arról, hogy a szigetelőtávolságba eső föld használója milyen feltételekkel kötelezi magát arra, hogy a vetőmag szaporítást veszélyeztető növényeket nem termeszt; a szerződés tartalmának meghatározásánál figyelembe kell venni a szakmailag indokolt vetésváltási igényt.
13. § (1) Standard vetőmagot az állíthat elő, akit a minősítő intézet nyilvántartásba vett.
(2) Standard zöldségvetőmag szaporításként az a fajta szaporítható, amely a Nemzeti Fajtajegyzékben, illetve a Közösségi Fajtajegyzékben be van jegyezve. A bejegyzés megszűnése esetén a fajta a bejegyzés megszűnését követő harmadik év június 30-áig még szaporítható, illetve forgalomba hozható.
(3) A standard vetőmag szaporítást a fajtafenntartó vagy a forgalmazó közvetlen irányításával és felelősségével kell végezni.
(4) A szaporításról az előállításért felelős köteles nyilvántartást vezetni.
(5) A szaporítás magtermésének minősítéséhez a standard előállítás felelősének nyilatkoznia kell a tétel fajtaazonosságáról és fajtatisztaságáról.
(6) A standard szaporítást a minősítő intézet a külön jogszabály szerinti díj megfizetése ellenében – a vetőmagtétel legfeljebb 15%-áig terjedően – ellenőrzi.
(7) A standard szaporítások minősített vetőmagtételeiből az előállítás felelősének az utóellenőrzéshez mintát kell képeznie, amit három évig sértetlenül meg kell őrizni. A minősítő intézet a termékpálya szerinti terméktanáccsal történt egyeztetés után évenként meghatározott faj körben vagy tételkörből utóellenőrzést (kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatot) végez.
14. § (1) A vetőmag-feldolgozás végzésének feltétele
a) önálló telephely,
b) az elkülönített tárolást lehetővé tevő raktártér,
c) a vetőmagtételek elkülönített egyedi tisztítását lehetővé tevő eszköz, gép, tisztítógép vagy géppark,
d) az azonosíthatóság biztosítását lehetővé tevő nyilvántartási rendszer, amelynek tartalmaznia kell
1. a vetőmag-tulajdonos nevét és címét,
2. a betárolt nyers vetőmag faját, fajtáját, szaporítási fokát, mennyiségét, a szántóföldi ellenőrzési jegyzőkönyv számát, a betárolás, a mintázás és a nyers vetőmag-minősítés időpontját,
3. a tisztítási műveleti nyilvántartást,
4. a készáru minősítés, fémzárolás időpontját,
5. a készáru raktárkészlet nyilvántartást és raktártérképet,
6. a kitárolás időpontját, mennyiségét, a vetőmag átadását-átvételét,
e) a bértisztításra átvett nyers vetőmagtételek tényleges árutulajdonos nevén történő nyilvántartása,
f) szakismeret, szakmai alkalmasság.
(2) * Az 1. számú melléklet szerinti fajokból vetőmagként az érvényes szántóföldi jegyzőkönyvvel vagy standard igazolással rendelkező vetőmagot lehet feldolgozni.
(3) * A vetőmag-feldolgozási tevékenységet a minősítő intézet ellenőrzi.
15. § (1) Zöldségvetőmag-kiszerelést az folytathat, aki megfelel a (3) bekezdés szerinti szakmai feltételeknek, és akit a minősítő intézet nyilvántartásba vett.
(2) A kiszerelt vetőmag továbbszaporításra nem, csak árutermesztés céljára használható fel. Kis kiszerelésű EK vetőmagnak a fémzárolt, minősített vetőmag
a) hüvelyesek esetében legfeljebb 5 kg-ig,
b) hagyma, turbolya, spárga, mángold, cékla, tarlórépa, görögdinnye, sütőtök, tök, sárgarépa, retek, feketegyökér, spenót, mezei saláta esetében legfeljebb 500 g-ig,
c) minden más zöldségfaj esetében 100 g-ig
történő csomagolása minősül.
(3) A kiszerelés feltétele, hogy
a) a kiszerelésre kerülő certifikált vetőmag a minősítő intézet által minősített, a standard vetőmag saját jogon minősített, szabványos minőségű, érvényes fémzárolású tételből származik,
b) a tételeket kiszerelni csak az e rendeletben szereplő minőségi feltételek teljesülése esetén lehet,
c) a kiszerelésre használt göngyöleget (tasakot, dobozt, zsákot stb.) úgy kell lezárni, hogy a csomagolás ne legyen felnyitható az eredeti lezárás megsértése nélkül vagy anélkül, hogy az illetéktelen felnyitás nyomot hagyna,
d) valamennyi kiszerelt egységen fel kell tüntetni a 6. számú melléklet A., illetve B. részében felsorolt adatokat,
e) a kiszerelés során biztosítani kell a keveredésmentességet és a pontos tömegmérést vagy darabszámlálást,
f) a kiszerelő nyilvántartást köteles vezetni, amely tartalmazza a faj és a fajta nevét, a fémzárolási számot, a fémzárolás idejét, a vetőmag minősítését, a teljes vetőmag mennyiségét a kiszerelés előtt, a kiszerelés során alkalmazott magkezelési eljárásokat, a kiszerelt vetőmag teljes és kiszerelési egységenkénti mennyiségét (tömeg vagy darab) és a kiszerelési egységek számát,
g) a kiszerelésre kerülő vetőmagtételekből mintát kell venni és azt meg kell őrizni addig, amíg a vetőmag forgalomban van.
(4) A kiszerelési tevékenységet a minősítő intézet ellenőrizheti.
(5) A nem kis kiszerelésű EK vetőmagként csomagolt elit vagy certifikált vetőmagot hatóságilag vagy hatósági felügyelet mellett kell lezárni oly módon, hogy a csomagolási egység ne legyen felnyitható a lezárás megsértése nélkül. A csomagolási egység lezárási rendszerének legalább a hatósági címke vagy a hatósági fémzár (záróbélyeg) felhelyezéséből kell állnia. A hatóságilag lezárt csomagolási egységek csak hatóságilag vagy hatósági felügyelet mellett zárhatók újra. Az újrazárás tényét, annak legutóbbi időpontját és a felelős hatóságot a címkén fel kell tüntetni. A kis kiszerelésű vetőmag kivételével a vetőmag-csomagolási egységét a címkézésért felelős személynek ólom- vagy azzal egyenértékű fémzárral (záróbélyeggel) kell ellátnia.
(6) Az elit vagy certifikált nem kis kiszerelésű vetőmag csomagolási egységének külső oldalán olyan hatósági címkét kell elhelyezni, amelyet korábban még nem használtak, amely eleget tesz a 6. számú melléklet A. részében meghatározott feltételeknek, továbbá amelyet az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén állítanak ki. A címke színe elit vetőmag esetén fehér, certifikált vetőmag esetén kék. Az elit vagy certifikált, nem kis kiszerelésű vetőmagot a címke színével megegyező színű hatósági okmánynak kell kísérnie, amelynek legalább a 6. számú melléklet A. részének 1.4–1.7. pontja szerint előírt adatokat tartalmaznia kell.
(7) A standard és certifikált kategóriába minősített kis kiszerelésű vetőmag csomagolását – a 6. számú melléklet B. részében előírtak szerint – a szállítónak az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén kiállított címkével, illetve nyomtatott vagy bélyegzővel nyomott, az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén megfogalmazott felirattal kell ellátnia. A címke színe certifikált vetőmag esetében kék, standard vetőmag esetében sötétsárga.
(8) A Magyar Köztársaság területén forgalmazott kis kiszerelésű vetőmag minden csomagolási egységén magyar nyelven is fel kell tüntetni a faj nevét, a vetőmag minősítésének és csávázásának tényét.
(9) Csávázott vetőmagtétel esetén a kísérőcímkéken vagy okmányokon, valamint a csomagoláson fel kell tüntetni a csávázószer kereskedelmi nevét vagy hatóanyag-tartalmát. Kis kiszerelés esetén a csávázás ténye a tasakra nyomtatható vagy azon belül jelölhető. Csávázásra kizárólag olyan anyag használható, amely a külön jogszabályban foglalt előírásoknak megfelel.
(10) Géntechnológiával módosított fajta esetében a tételt kísérő valamennyi címkén, illetve más okiraton egyértelműen fel kell tüntetni, hogy a fajta géntechnológiával módosított.
(11) Biovetőmag esetében a tételt kísérő valamennyi címkén, illetve más okiraton egyértelműen fel kell tüntetni a bio minősítést végző szervezet ellenőrzési számát, valamint, hogy a vetőmag a biovetőmag előállítás feltételeinek megfelel.
(12) A valamely más tagállamban betakarított, nem véglegesen certifikált vetőmag címkéjének és okmányának formáját és tartalmát a 7. számú melléklet tartalmazza.
16. § (1) A vetőmag minősítése a szaporítás során végzett szántóföldi ellenőrzésre és az előírásoknak megfelelően vett vetőmagminta laboratóriumi vizsgálata során megállapított értékek igazolására terjed ki.
(2) A vetőmag minősítését a vetőmagot kísérő hivatalos okirat vagy a szállító igazolása tartalmazza.
(3) A minősítést elit és certifikált minősítés esetén a minősítő intézet végzi. A standard minősítés saját jogon történik.
(4) Az e rendeletben foglalt követelményeknek megfelelő minősítés a tagállamok vetőmag forgalmazásában érvényes.
(5) A 3–5. számú mellékletekben megadott, a minősítésre vonatkozó határértékektől a vetőmag előállítója, forgalmazója magasabb értékek vagy szigorúbb követelmények irányába eltérhet.
17. § (1) A zöldségvetőmag minősítését kérheti
a) aki lakó- vagy telephellyel rendelkezik valamely tagállamban,
b) a fajta nemesítője vagy fenntartója, valamint
c) az anyamag jogszerű használója.
(2) A minősítési eljárás megindítására irányuló kérelemben a minősítő intézet részére meg kell adni, illetve ahhoz csatolni kell
a) a kérelmező vagy a vetőmag-előállító nevét és címét, adószámát, illetve adóazonosító jelét,
b) a faj és a fajta nevét,
c) az előállítandó vetőmag kategóriáját,
d) az anyamag alkalmasságának megítéléséhez szükséges adatokat,
e) a szaporítótábla pontos helyét,
f) az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy az alkalmazott eljárások megfelelnek a vonatkozó jogszabályi előírásoknak,
g) nyilatkozatot arról, hogy a fajta valamely tagállamban vagy szerződött országban regisztrálva van,
h) nyilatkozatot az anyamag jogszerű használatáról.
18. § (1) Az átruházott jogkörben végzett szántóföldi ellenőrzést olyan természetes személy (a továbbiakban: meghatalmazott felügyelő) végezheti, aki
a) felsőfokú szakirányú főiskolai vagy ennél magasabb végzettségű és rendelkezik a szükséges szakmai képesítéssel,
b) igazolt, legalább kétéves vetőmag-termesztési gyakorlattal bír,
c) írásbeli nyilatkozatban kötelezi magát arra, hogy a hatósági vizsgálatokra vonatkozó szabályokat betartja,
d) a minősítő intézet által kiadott, a c) pont szerinti írásbeli nyilatkozatot is tartalmazó engedéllyel rendelkezik, valamint
e) az ellenőrzés lefolytatásában és annak eredményében sem közvetve sem közvetlenül nem érdekelt.
(2) Az átruházott jogkörben végzett minősítést és az ennek részét képező szántóföldi ellenőrzést a minősítő intézet felügyelete mellett kell végezni, azzal, hogy
a) az első évben a meghatalmazott felügyelőnek a hatósági felügyelővel együtt, annak teljes körű felügyelete mellett kell dolgoznia,
b) a második évtől kezdődően hivatalos ellenőrző szemlében legfeljebb
1. önbeporzó növényeknél a táblák 15%-át (előírás szerinti szemleszámmal),
2. idegenbeporzós növények esetén a táblák 20%-át (előírás szerinti szemleszámmal),
3. hibrid növények esetében a táblák 25%-át (előírás szerinti szemleszámmal) lehet részesíteni a külön jogszabály szerinti díj megfizetése ellenében.
19. § (1) Standard vetőmag minősítésére a fajtafenntartó, a vetőmag-előállító, illetve a forgalmazó jogosult. A standard vetőmag saját jogú minősítése során a (2)–(4) bekezdésben foglaltakat teljesíteni kell.
(2) A mintavételre és vizsgálatra alkalmas akkreditált laboratórium műszaki feltételei a következők:
a) vizsgálati cél: a felhatalmazás szerint a laboratórium által vizsgálható fajok meghatározása,
b) felszereltség: megfelelő laboratóriumi eszközök és gépi vizsgálati berendezések – az ISTA ajánlások alapján –, amelyek a vizsgálatok pontos és állandó kiegyenlített körülmények közötti szabványos minőségű megismételhető elvégezhetőségét biztosítják,
c) minőségbiztosítási rendszer működtetése a laboratóriumon belül a NAT rendszer szerint,
d) mintavétel szabályos biztosítása az ISTA előírásoknak megfelelően.
(3) A mintavételre és vizsgálatra alkalmas akkreditált laboratórium személyi feltételei a következők:
a) az adott fajok vizsgálati ismereteiből a minősítő intézetnél vizsgázott legalább két fő mintavevő, magvizsgáló,
b) még egy fő, legalább középfokú végzettségű, vizsgázott magvizsgáló, aki az a) pontban előírt vizsgán kívül fémzárolási ismeretekből is levizsgázott és a laboratóriumot irányítja, a fémzárolásért felelős,
c) az a) és b) pont szerinti személyeknek egészségügyileg alkalmasnak és elfogulatlannak kell lenniük.
(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti vizsga, illetve a folyamatos munka feltétele a legalább egy év vetőmag-üzemi, illetve vetőmag-laboratóriumi gyakorlatot követően
a) a minősítő intézet által szervezett szaktanfolyamon való részvétel,
b) eredményes szakmai vizsga, valamint
c) a minősítő intézet által szervezett háromévenkénti szintentartó vizsga teljesítése.
(5) Az akkreditált laboratóriumban a vizsgált mintákat raktáron három évig meg kell őrizni, és azokat ellenőrzéskor a minősítő intézetnek a teljes laboratóriumi dokumentációval együtt be kell mutatni. Az ellenőrzött köteles tűrni a minták legalább 10 százalékának szúrópróba szerinti ellenőrzését és legfeljebb évi két alkalommal a laboratórium bejelentés nélküli ellenőrzését.
(6) A minősítő intézet feladata az akkreditált laboratóriumok ellenőrzése során
a) az akkreditált laboratóriumok és a magvizsgálók felkészítéséhez kapcsolódó szaktanácsadásra,
b) a meghatározott időszakonkénti mintavevői és magvizsgálói oktatás szervezésére és a jelentkezők vizsgáztatására,
c) a mintavevői és magvizsgálói engedélyek kiadására és megújítására,
d) az ellenőrzésre beküldött minták vizsgálatára,
e) az akkreditált laboratóriumok szúrópróbaszerű ellenőrzésére,
f) az akkreditált laboratóriumok részére történő körvizsgálatok szervezésére terjed ki.
(7) A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet – a 4. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – a tevékenység megkezdése előtt a minősítő intézet részére meg kell küldeni.
(8) A saját jogú minősítésre vagy annak részfolyamatainak végzésére jogosult természetes és jogi személyt vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot a minősítő intézet nyilvántartásba veszi. A minősítő intézet a saját jogú minősítésre vagy annak részfolyamatainak végzésére jogosultak körét a minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi.
(9) Standard vetőmag esetében a saját jogú minősítésért felelős köteles
a) a standard vetőmag minden tételéről nyilvántartást vezetni, az adatokat öt évig megőrizni és hatósági ellenőrzésnél a minősítő intézet rendelkezésére bocsátani,
b) három évig megőrizni és a minősítő intézet rendelkezésére bocsátani az olyan fajták vetőmagjának ellenőrző mintáját, amelyek esetében a fajtafenntartás nem kötelező, illetve amelyeknél nem maga végzi a fajtafenntartást,
c) mintát venni minden forgalomba hozott tételből, és ezt két évig hivatalos ellenőrzés céljára megőrizni.
20. § (1) A standard vetőmag-előállítás és -forgalmazás végzésének nyilvántartásba vételére irányuló kérelmet az erre rendszeresített űrlapon kell a minősítő intézethez benyújtani. Amennyiben a kérelmező teljesíti az e rendeletben foglalt feltételeket, akkor a minősítő intézet a vetőmag-előállítót, vetőmag-forgalmazót nyilvántartásba veszi.
(2) A minősítő intézet a vetőmag-előállítót, vetőmag-forgalmazót a nyilvántartásból törli, illetve az az alapján végzett tevékenység végzését felfüggeszti, amennyiben az ismételt ellenőrzés során megállapítja, hogy
a) a vetőmag nem felel meg az e rendeletben előírt követelményeknek, illetve
b) a vetőmag-előállító, vetőmag-forgalmazó nem teljesíti az e rendeletben előírt kötelezettségeit.
(3) A vetőmag-előállító, vetőmag-forgalmazó köteles
a) a standard vetőmagot az e rendeletben foglaltak szerint előállítani, forgalmazni, valamint
b) valamennyi vetőmagtételből mintát venni és azt utóellenőrzés céljából mindaddig megőrizni, amíg a vetőmag forgalomban van.
21. § (1) A vetőmagtermő táblát az 5. számú mellékletben megadottak szerint szántóföldi ellenőrzésben kell részesíteni.
(2) A szuperelit szaporítások szántóföldi ellenőrzése a nemesítő feladata. Hivatalos minősítést kell alkalmazni, ha a szaporítást közvetlenül certifikált vetőmag előállítására szánják.
(3) Az elit és certifikált vetőmag szaporítása esetén a szántóföldi ellenőrzést a minősítő intézet végzi, és erről a vetőmag-minősítő okmány részét képező jegyzőkönyvet állít ki.
(4) Standard vetőmag előállítása esetén a szántóföldi ellenőrzést saját jogon a fajtafenntartó, a vetőmag-előállító vagy annak meghatalmazottja végzi, amiről okmányt állít ki. A szaporításoknak meg kell felelniük a certifikált kategória minőségi előírásainak.
(5) A vetőmag előállítója a szántóföldi ellenőrzés iránti kérelmet – az erre rendszeresített űrlapon – tavaszi vetésű növényeknél minden év január 31-éig, őszi vetésű növényeknél augusztus 15-éig köteles a minősítő intézethez benyújtani. Pótbejelentésre, a bejelentés módosítására, illetve visszavonására a bejelentési határidő utolsó napját követő harmincadik napig van lehetőség.
(6) A minősítő intézet a vetőmag-szaporítás bejelentését akkor fogadja el, ha azt a vetőmag-előállító az erre rendszeresített nyomtatványon jelenti be és az anyamag származását igazolja.
(7) A vetőmag előállításáért felelős köteles az általa forgalomba hozott vetőmagról származási igazolást adni, amely tanúsítja az anyamag faj- és fajtatisztaságát és minőségét. A szuperelitnél alacsonyabb szaporítási fokozaton továbbszaporításra kerülő vetőmagtételekről vagy azok részegységeiről – a fajtafenntartó felhatalmazása alapján – a vetőmag-előállító köteles nyilvántartást vezetni.
(8) * A szántóföldi szemlén az 5. számú melléklet előírásainak betartását kell ellenőrizni. A szántóföldi szemle időpontjáról a hivatalos szemléző a vetőmag előállítóját legalább három munkanappal a szemle előtt értesíti, aki köteles erre az időre a szemle feltételeit biztosítani. A hivatalos szemléző a szántóföldi szemlén tapasztalt hiányosságokat jegyzőkönyvben rögzíti, egyúttal intézkedési javaslatot tesz a vetőmag előállítójának a hiányosság megszüntetésére. Ha a vetőmag előállítója a jegyzőkönyvben leírt hiányosságokat nem szünteti meg, illetve a vetőmag-szaporítás továbbra sem felel meg az előírt követelményeknek, a táblát a vetőmag-szaporításból, termését pedig a további minősítésből ki kell zárni.
22. § (1) Minősítés céljára a mintát homogén vetőmagtételből kell venni és abból a vonatkozó előírások szerinti mintákat kell képezni. A mintákat a fémzároló köteles eljuttatni a vizsgálat helyére.
(2) A fémzárolásra előkészített tétel valamennyi csomagolási egységének meg kell felelnie a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, és a forgalmazás céljainak megfelelő okmányokkal, függőcímkével kell rendelkeznie a 6. számú mellékletben leírtak szerint.
(3) Az egyben mintázható legnagyobb vetőmagtételek tömegét a 8. számú melléklet 1. pontja tartalmazza.
(4) A vetőmag minták legkisebb tömegét a 8. számú melléklet 2. pontja állapítja meg.
(5) A mintákat a hatósági vagy akkreditált laboratóriumban nemzetközi módszerekkel vizsgálni és a 3. és 4. számú mellékletben előírt határértékek szerint értékelni kell.
(6) A vizsgálati eredményekről a laboratórium bizonyítványt ad ki.
(7) A vetőmagtétel a mintavétel idejével megegyező dátummal fémzárolható.
(8) Az előírt határérték alatti vetőmagtétel nem hozható forgalomba.
23. § (1) A vetőmag minősítését fémzár igazolja. Valamennyi belföldi forgalomba kerülő vetőmagot – az 1. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével – minősíteni kell.
(2) A minősítés hatósági, ha azt a minősítő intézet, és saját jogú, ha az erre felhatalmazott és a minősítő intézet által nyilvántartásba vett természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság végzi.
(3) Az elit és certifikált vetőmagot kizárólag a minősítő intézet minősítheti.
(4) A standard vetőmagot a vetőmag előállítója saját jogon minősítheti.
(5) A vetőmagtételt a fémzároló a fémzárolás során az MSZ 7145 számú szabvány előírásai szerint megmintázza és fémzárral vagy azzal azonos értékű, sérülés nélkül el nem távolítható azonosító jellel, függőcímkével lezárja.
(6) Az elit és certifikált vetőmagtételek minősítését a minősítő intézet külön jogszabály szerinti díj ellenében végzi.
(7) A minősítés feltétele certifikált vetőmagnál a Magyar Köztársaságban vagy valamely más tagállamban történő előállítás esetén a hatósági szántóföldi minősítés megléte, harmadik országból származó importvetőmag esetén a hivatalos fajtaigazolás megléte. A hatósági minősítést a vetőmag előállítójának kell kérelmeznie a minősítő intézetnél. A minősítő intézet a fémzárolást a bejelentést követő hét napon belül elvégzi. Standard vetőmagnál csatolni kell a standard előállításért felelős nyilatkozatát a fajtaazonosságról és a fajtatisztaságról.
(8) A minősített vetőmagtétel addig hozható forgalomba, amíg a 3. és 4. számú mellékletben foglaltaknak megfelel.
(9) A hatóságilag minősített tételek csak a minősítő intézet vizsgálata után zárhatók újra.
(10) Az újrazárás tényét és annak időpontját a címkén fel kell tüntetni.
(11) A minősítő intézet a forgalomban lévő vetőmag minőségét szúrópróbaszerűen – hivatalos vizsgálattal – ellenőrizheti.
(12) A kiszerelés során a keverék összetevőinek minősítésére vonatkozó igazolásokat, bizonyítványokat nyilvántartásba kell venni. A keverék új fémzárolási számot kap.
24. § (1) A forgalomban lévő vetőmagtétel faj- és fajtaazonosságának, valamint fajtatisztaságának megállapítására kisparcellás fajtaazonosító vizsgálatot kell végezni.
(2) Utóellenőrzést kell végezni a Magyar Köztársaságban első alkalommal minősített
a) elit vetőmagvak valamennyi tételéből,
b) certifikált vetőmagtételek 20 százalékából,
c) a 13. § (7) bekezdésében foglaltak szerint a Magyar Köztársaságban előállított standard vetőmagvakból, valamint
d) az importból és a más tagállamokból származó, a Magyar Köztársaságban forgalomba hozott vetőmagtételekből szúrópróbaszerűen.
(3) Az utóellenőrzés a minősítő intézet feladata.
(4) Az utóellenőrzés a minősítő intézethez beküldött – minősítő intézet által előírt nagyságú – hatósági vagy hivatalos mintából történik.
(5) A minősítő intézet a szúrópróbaszerű ellenőrzésről a vetőmag előállítóját értesíti, amivel egyidejűleg a minta megküldésére kötelezi.
(6) A mintát a vetőmag előállítója utóellenőrzés céljára a minősítő intézet által megadott határidőig köteles elküldeni a minősítő intézet fajtakitermesztő állomására.
(7) A határidőre be nem érkezett vagy nem megfelelő mintát nem részesítik utóellenőrzésben, azt a minősítő intézet zár alá helyezheti.
(8) Abban az esetben, ha a kisparcellás fajtaazonosító vizsgálat a minősítő intézet hibájából vagy elemi kár következtében nem értékelhető, a beküldőt ebből származóan joghátrány nem érheti. Sikertelen vizsgálat esetén vagy vitás esetben a mintát valamely más tagállam illetékes hatóságához is el lehet küldeni utóellenőrzésre.
(9) A minősítő intézet az utóellenőrzés eredményéről bizonyítványt állít ki. A fajtaazonosság szempontjából nem megfelelő tételt vetőmagként nem lehet felhasználni.
(10) Ha a vetőmag a fajtatisztaság és fajtaazonosság szempontjából a 3. és 4. számú mellékletben foglalt határértékeknek nem felel meg, a hatósági jogkörben szúrópróbaszerűen végzett ellenőrzés külön jogszabály szerinti díját a vetőmag tulajdonosa köteles megfizetni.
25. § (1) Zöldségpalánta árutermelés céljára csak akkor hozható forgalomba, ha olyan üzemből származik, amelynek forgalmazási tevékenységét valamely tagállamban engedélyezték.
(2) Zöldségpalánta abban az esetben hozható forgalomba, ha a feltüntetett fajta vagy hibrid a Nemzeti Fajtajegyzékben vagy a Közösségi Fajtajegyzékben szerepel. Amennyiben a fajtát a Nemzeti Fajtajegyzékről vagy a Közösségi Fajtajegyzékről visszavonták, palántája a visszavonást követő harmadik év június 30. napjáig hozható forgalomba.
(3) Zöldségpalánta csak kellően egynemű, az üzem által a 30. §-ban foglaltaknak megfelelően kiállított, az árut kísérő okirattal rendelkező tételekben hozható forgalomba.
(4) Amennyiben a zöldségpalánta előállítása és minősége megfelel az e rendeletben, valamint a növény-egészségügyi jogszabályokban foglaltaknak, az áru forgalmazása e tekintetben további korlátozás alá nem eshet, kivéve, ha ez valamely közösségi jogszabályban előírtakba ütközik.
(5) A tagállamokból származó, illetve az oda szállított zöldségpalánta forgalomba hozatala belföldi forgalmazásnak minősül, amennyiben annak minősítése megfelel az e rendeletben foglalt előírásoknak.
(6) Harmadik országból származó zöldségpalánta az előbbieken túlmenően abban az esetben hozható forgalomba, ha minősége megfelel a 26. § (1), (2) és (4) bekezdésében és a 27., 28. és 30. §-ban foglalt, a szaporítóanyaggal szemben támasztott, valamint a jelöléssel kapcsolatos követelményeknek, továbbá a belföldi forgalmazó a behozott szaporítóanyag tételekről a 35. § (4) és (5) bekezdéseinek megfelelő nyilvántartást vezet.
(7) Ha a harmadik országban történő forgalomba hozatalra szánt zöldségpalánta előállítása esetén az üzem nem kéri a palánta e rendelet szerinti minősítését, a tételt előállítása, tárolása és szállítása során szigorúan elkülönítetten kell kezelni.
26. § (1) Zöldségpalánta előállítására csak minősített vetőmag, illetve ellenőrzött szaporító alapanyag használható fel.
(2) A zöldségpalántának legalább ránézésre mentesnek kell lennie minden olyan, a minőséget hátrányosan befolyásoló károsítótól, illetve károsító jelenlétére utaló tünettől vagy jeltől, amely ültetési anyagként való felhasználhatóságát csökkenti, különösen azoktól, amelyeket a 9. számú melléklet felsorol.
(3) Minden olyan zöldségpalántát, amely a látható jelek vagy tünetek alapján nem mentes a (2) bekezdésben meghatározott károsító szervezetektől, a károsítók megjelenését követően haladéktalanul megfelelő kezelésben kell részesíteni, valamint szükség esetén el kell távolítani és meg kell semmisíteni.
(4) A salottahagyma és a fokhagyma ültetési anyaga közvetlenül olyan alapanyagról kell származnia, amelyet vegetációban az illetékes növény- és talajvédelmi szolgálat (a továbbiakban: szolgálat) megvizsgált és a (2) bekezdésben meghatározott kártevőktől, kórokozóktól, valamint ezek bármilyen jelétől vagy tünetétől mentesnek talált.
27. § A zöldségpalántának faj- és fajtaazonosnak kell lennie és megfelelő faj- és fajtatisztasággal kell rendelkeznie.
28. § A zöldségpalántának mentesnek kell lennie minden olyan hiányosságtól, illetve mechanikai sérüléstől, amely ültetési anyagként való felhasználását hátrányosan befolyásolhatja, fejlettségének és méretének megfelelőnek kell lennie az ültetési anyagként való felhasználáshoz. Ezen kívül biztosítani kell a gyökérzet, a szár és a levelek megfelelő arányát.
29. § Átmeneti és az Európai Unión belül ki nem küszöbölhető zöldségpalánta ellátási nehézség elhárítása céljából, a minősítő intézet javaslata alapján a minisztérium engedélyt adhat egy adott kategóriához tartozó, az e rendeletben foglaltaknál kevésbé szigorú követelményeknek megfelelő palánta meghatározott ideig való forgalomba hozatalára az Európai Unió Bizottságának felhatalmazása alapján, ha az a növény-egészségügyi jogszabályok előírásainak egyébként megfelel.
30. § (1) A zöldségpalánta előállítása, felszedése, tárolása, szállítása és forgalomba hozatala során a különböző tételeket mindvégig elkülönítve kell tartani és jól látható, beazonosítható módon jelölni kell.
(2) Zöldségpalánta – a nem árutermelők részére, hanem kiskerti felhasználás céljára, helyi piacokon történő értékesítés kivételével – csak olyan kellően egynemű tételekben forgalmazható, amelyek rendelkeznek az üzem által az e rendeletben foglaltaknak megfelelően kiállított okmánnyal.
(3) Az árut kísérő okmánynak olyan, a célnak megfelelő anyagból kell készülnie, amelyet korábban nem használtak és az Európai Unió valamely hivatalos nyelvén állítottak ki.
(4) Az árut kísérő okmány lehet a minősítő intézet által rendszeresített okmány vagy az üzem által kiállított bármely olyan okmány, amelyet általában kereskedelmi célra használnak.
(5) Az okmányon jól látható és el nem távolítható módon szerepelnie kell
a) az „EK minőség” megjelölésnek, ha annak a (6) bekezdésben foglalt feltételei fennállnak,
b) a Magyar Köztársaság európai uniós tagállam kódjának,
c) a minősítő intézet nevének vagy azonosító kódjának,
d) az üzem minősítő intézettől kapott engedélyszámának,
e) az üzem nevének,
f) az egyedi sorszámnak, a naptári hét- vagy tételszámnak,
g) a kiállítás dátumának,
h) a faj közönséges nevének (a növényútlevélen tudományos névnek is),
i) a fajta nevének (ha van, az alany nevének vagy jelének),
j) a szaporítóanyag mennyiségének (darab vagy tömeg), valamint
k) ha a szaporítóanyag harmadik országból származik, az előállító ország nevének.
(6) Az „EK minőség” megjelölést kizárólag a 2. számú mellékletben felsorolt növénynemzetségek és fajok Közösségi Fajtajegyzéken szereplő fajtáinak palántája esetén szabad szerepeltetni.
(7) Ha a zöldségpalántát növényútlevél kíséri – az üzem döntése alapján – a növényútlevél helyettesítheti a zöldségpalántát kísérő, a (2) bekezdés szerinti okmányt, ez esetben azonban
a) az „EK minőség” megjelölésnek,
b) a minősítő intézet nevének vagy kódjának,
c) a faj és fajtanévnek,
d) az üzem minősítő intézettől kapott engedélyszámának, valamint
e) harmadik országból való származás esetén az előállító ország nevének is.
(8) Ha az okmány hatósági igazolást tartalmaz, azt az okmány többi tartalmától jól láthatóan szintén el kell különíteni.
(9) Az okmány csak az adott tételre érvényes, annak újbóli felhasználása tilos.
(10) Az e rendeletben meghatározott adatokat tartalmazó okmány kiállítására valamennyi olyan engedéllyel rendelkező üzem jogosult, amely a törvény és e rendelet előírásait megtartja. Amennyiben az ellenőrzés során ennek ellenkezője bizonyosodik be, a minősítő intézet a forgalomba hozatalt határozott időre megtilthatja. Ebben az esetben a forgalmazó árut kísérő okmányt sem adhat ki.
(11) Ha különböző helyekről származó palántákat összekevernek a csomagolás, tárolás vagy a szállítás alatt, az üzem köteles feljegyzést készíteni az összetevőkről és az összetevő tételek származásáról.
31. § (1) A minősítő intézet engedélyezi annak a belföldi illetékességű üzemnek a működését, amely az 1. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti tevékenységek legalább egyikét folytatja.
(2) Az 1. § (2) bekezdése szerinti tevékenység folytatása nem engedélyköteles.
(3) Az engedélyezés iránti kérelmet a tevékenység megkezdése előtt, a minősítő intézet által erre rendszeresített űrlapon írásban kell a minősítő intézethez benyújtani.
(4) A kérelemnek tartalmaznia kell
a) az üzem nevét, címét, elérhetőségét, adószámát vagy adóazonosító jelét,
b) a tevékenységre kijelölt területek adatait,
c) a kapcsolattartó személy nevét, szakképzettségét,
d) a tevékenységi körök megjelölését az 1. § (1) bekezdésének e) pontja alapján,
e) a forgalomba hozatalra szánt szaporítóanyag botanikai megnevezését,
f) részletező adatokat a rendelkezésre álló infrastruktúráról és a technológia egyes fázisairól, valamint
g) ha az üzem ilyennel rendelkezik, növényvédelmi hatósági regisztrációs számát.
(5) A minősítő intézet a működési engedélyt kiadja, ha
a) nem természetes személy esetén a cégbejegyzés vagy cégkivonat másolatát,
b) a kapcsolattartó személy szakirányú végzettségét igazoló okirat másolatát, és
c) a kérelmező termékpálya szerinti terméktanácsi tagságának igazolását a kérelemhez mellékelik, valamint
d) az üzem a mellékelt helyszínrajz alapján beazonosítható, és
e) a terület jogszerű használatát igazolják, továbbá
f) a kérelemben megjelölt terület növény-egészségügyi alkalmasságát a szolgálat hat hónapnál nem régebbi jegyzőkönyvével tanúsítja.
(6) A minősítő intézet a beérkezett kérelmeket tartalmi és formai szempontból ellenőrzi, majd helyszíni szemlén megállapítja, hogy a kérelmezőnél adottak-e a zöldség szaporítóanyag forgalomba hozatalának jogszabályban előírt feltételei.
(7) Az e rendelet előírásait teljesítő, illetve a megfelelő feltételekkel rendelkező üzemet a minősítő intézet nyilvántartásba veszi.
(8) A nyilvántartásba vett üzem azonosításra alkalmas egyedi engedélyszámot kap, és egyúttal jogosultságot szerez az általa bejelentett tevékenység végzésére.
(9) Az engedély megszerzése a forgalmazási tevékenységhez szükséges egyéb feltételek teljesítése alól nem mentesít.
(10) Az üzem 30 napon belül köteles – a (3) bekezdés szerinti űrlapon, az (5) bekezdésben foglaltak egyidejű igazolásával – írásban jelenteni a minősítő intézetnek, ha az engedélyezett tevékenységén kívül az e rendelet hatálya alá eső egyéb tevékenységet folytat, vagy ha bejelentett adatai megváltoztak. A minősítő intézet az üzem adataiban történt változást a nyilvántartásban átvezeti.
(11) A minősítő intézetnél történő nyilvántartásba vétel a szolgálatnál történő nyilvántartásba vételt nem pótolja.
32. § (1) A minősítő intézet előírhatja a hiányosságok adott határidőre való megszüntetését, amennyiben
a) az engedély kiadásának a 31. § (5) bekezdésben foglalt feltételei nem állnak fenn, vagy
b) az üzem a 35. és 36. § szerinti kötelezettségeinek nem tesz eleget.
(2) A minősítő intézet az üzem számára kiadott engedélyt visszavonja, ha az üzem
a) az (1) bekezdésben foglalt hiányosságokat az előírt határidőre nem szünteti meg,
b) az e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységét megszünteti,
c) a zöldség szaporítóanyagok forgalmazására vonatkozó jogszabályokat súlyosan vagy ismételten megszegi.
(3) Az engedély visszavonásával egyidejűleg a minősítő intézet az üzem birtokában lévő szaporítóanyag forgalomba hozatalára, illetve megsemmisítésére határidőt állapít meg.
(4) Az engedély visszavonása esetén az üzem a részére kiadott engedélyszámot a kísérő okiraton csak a minősítő intézet által meghatározott ideig használhatja.
(5) A minősítő intézet a kiadott és visszavont engedélyekről köteles értesíteni az illetékes földművelésügyi hivatalt és a szolgálatot.
33. § (1) Az engedélyezett üzem által vett minták vizsgálatát olyan, a minősítő intézetnél bejegyzett laboratórium végezheti, amely az általa elvégzett vizsgálatok eredményében nem érdekelt.
(2) Belföldi illetőségű laboratórium a részére szóló megbízás kiadását a minősítő intézet által erre rendszeresített űrlapon a minősítő intézetnél kérheti.
(3) A kérelemhez csatolni kell minden olyan okiratot, amellyel a laboratórium igazolni tudja, hogy az általa használt vizsgálati eljárások és módszerek alkalmasak az e rendelet szerinti vizsgálatok elvégzésére, és hogy rendelkezik megfelelő személyzettel, valamint a labortechnika mindenkori fejlettségi szintjének megfelelő technikai felszereltséggel.
(4) A (3) bekezdés szerinti feltételeknek megfelelő laboratóriumot a minősítő intézet nyilvántartásba veszi és számára azonosításra alkalmas nyilvántartási számot ad ki. A nyilvántartásba vétel nem mentesít a tevékenység folytatásához szükséges egyéb engedélyek beszerzése alól.
(5) A laboratórium köteles az e rendeletben előírt vizsgálatokat a tudomány és technika mindenkori állásának megfelelő színvonalon elvégezni, az általa elvégzett vizsgálatokról tanúsítványt kiállítani és megfelelő nyilvántartást vezetni.
(6) A laboratórium tevékenységét a minősítő intézet rendszeresen ellenőrzi.
(7) A valamely más tagállamban található hivatalos vagy hivatalosan engedélyezett laboratórium az e rendelet szerinti engedélyezett laboratóriumnak minősül.
34. § (1) A laboratórium 33. § (2) bekezdés szerinti megbízatása megszűnik a laboratórium kérelmére, vagy ha a 33. § (1)–(5) bekezdéseiben foglalt működési feltételek valamelyike már nem teljesül.
(2) A minősítő intézet az általa nyilvántartásba vett laboratóriumokról hivatalos jegyzéket vezet, amit évente a minisztérium hivatalos lapjában közzétesz.
35. § (1) A 31. § szerint engedélyezett üzemnek biztosítania kell, hogy az általa forgalmazott szaporítóanyag a jogszabályi követelményeknek megfeleljen.
(2) Az üzem az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében köteles maga vagy más erre alkalmas személy, illetve intézmény útján
a) az alkalmazott termesztési módszer alapján megállapítani a szaporítóanyag előállítási folyamat kritikus pontjait,
b) kidolgozni és kivitelezni az a) pont szerinti kritikus pontok megfigyelési és ellenőrzési módszereit, valamint
c) mintát venni és azt a minősítő intézet által megbízott laboratóriumban való vizsgálat céljára elküldeni.
(3) Az üzem köteles írásos vagy más eltávolíthatatlan módon készített naprakész feljegyzést vezetni
a) a kritikus pontok esetében elvégzett ellenőrzésekről;
b) azokról a zöldségszaporító alapanyagokról és ültetési anyagokról, amelyeket
1. előállítás, tárolás, kezelés vagy forgalomba hozatal céljából szerzett be,
2. előállított, tárolt, kezelt, vagy
3. mások részére átadott;
c) a területen előforduló károsítókról, a kár elhárítására tett intézkedésről, a zöldség szaporítóanyagok esetében alkalmazott bármely kezelésről.
(4) A kizárólag mások által előállított zöldségpalánta csomagolását és forgalomba hozatalát végző üzem írásos vagy más eltávolíthatatlan módon készített feljegyzést csak az általa vásárolt, szállított és forgalomba hozott termékekről köteles vezetni.
(5) A (2)–(4) bekezdés szerinti feljegyzéseket az üzem köteles a minősítő intézet ellenőrzéséig, de legalább három évig megőrizni, valamint ellenőrzésre a minősítő intézetnek bemutatni.
(6) Amennyiben a látható jelek vagy tünetek alapján az állapítható meg, hogy a szaporítóanyag a minőséget hátrányosan befolyásoló károsítóktól nem mentes, az ilyen szaporítóanyag tekintetében az üzemnek kezelést kell alkalmaznia, szükség esetén a szaporítóanyagot el kell távolítania, illetve meg kell semmisítenie.
(7) Ha az üzem területén a 9. számú mellékletben felsorolt, vizsgálatköteles vagy zárlati növényi károsítók valamelyikének nagy mértékű megjelenését vagy megjelenésének gyanúját észleli, köteles azt a szolgálatnak bejelenteni, és utasításait végrehajtani.
(8) A minősítő intézet által megbízott személyek – különös tekintettel az ellenőrzés és a mintavétel végzésére, továbbá a (2)–(4) bekezdés szerinti nyilvántartás és egyéb bizonylatok ellenőrzésére – az üzem területére beléphetnek. Az üzem minden egyéb módon is köteles együttműködni a minősítő intézettel.
36. § (1) A zöldségpalánta forgalomba hozatalával kapcsolatos valamennyi tevékenységet ellenőrzés céljából évente be kell jelenteni a minősítő intézetnek.
(2) A minősítő intézet köteles rendszeresen, de legalább évente egyszer a tevékenység jellegének megfelelő időpontban ellenőrizni az engedélyezett üzemeket és megbízott laboratóriumokat, a vonatkozó jogszabályokban foglalt követelmények folyamatos betartásának igazolása érdekében. Az ellenőrzésről jegyzőkönyv készül.
(3) A 35. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában foglaltak szerint a termesztési folyamat kritikus pontjainak meghatározásán, valamint a nyilvántartási kötelezettség teljesítésén túlmenően a minősítő intézet figyelemmel kíséri és ellenőrzi az üzemet annak érdekében, hogy az üzem
a) az alábbi kritikus pontokat – a növényfaj sajátosságainak megfelelően – folyamatosan figyelembe vegye
1. a termesztési folyamat megindításához felhasznált szaporító alapanyag minősége,
2. a vetés, valamint a zöldségpalánta tűzdelése, oltása, cserepezése és ültetése,
3. a növény-egészségügyi jogszabályok előírásainak betartása,
4. a termesztési terv és technológia,
5. az általános kultúrállapot,
6. a szaporítási eljárások,
7. a felszedési műveletek,
8. a higiénia,
9. a kezelések,
10. a csomagolás,
11. a tárolás,
12. a szállítás,
13. a nyilvántartás, adminisztráció;
b) a minősítő intézet részére hozzáférhető formában, teljes körű nyilvántartást vezessen:
1. azokról a növényekről, illetve növényi részekről és egyéb anyagokról,
– amelyeket tárolás vagy a területén történő szaporítóanyag előállítás céljából szerzett be,
– amelyeket az üzem előállít, vagy
– amelyeket mások részére továbbított, valamint
2. a növényállománynál alkalmazott valamennyi kezelésről és egyéb eseményről;
c) biztosítsa, hogy megfelelő szakképzettségű személy tartsa a kapcsolatot a minősítő intézettel;
d) szükség szerint és megfelelő időközönként ellenőrzést végezzen a minősítő intézet által megkívánt módon.
(4) A zöldség szaporítóanyag harmadik országban való forgalomba hozatala esetén, a minősítő intézet akkor adhat az üzem kérésére igazolást a szaporítóanyag minőségének EK megfeleléséről, ha azt az e rendeletben foglaltaknak megfelelően, nem elkülönítve állították elő.
37. § (1) A törvényben és e rendeletben foglaltak folyamatos betartásának biztosítása érdekében a minősítő intézet ellenőrzést végezhet minden olyan helyen, ahol a vetőmag és palánta előállítását, feldolgozását, kezelését, kiszerelését, tárolását, valamint vizsgálatát végzik, továbbá ahol vetőmagot és palántát forgalomba hoznak, árusítanak vagy felhasználnak.
(2) Az ellenőrzés során a minősítő intézet a törvény és jelen rendelet előírásai szerint jár el, és megállapításairól a helyszínen hatósági jegyzőkönyvet készít.
(3) A minősítő intézet jogosult az ellenőrzés során
a) a szaporítóanyagok nyilvántartásával, forgalmazásával, felhasználásával kapcsolatos iratokba, számlákba betekinteni, azok valódiságát vizsgálni, róluk másolatot készíteni, bekérni, amely adatokat köteles az üzemi és üzleti titokra vonatkozó rendelkezések betartásával kezelni,
b) a szaporítóanyagokból vizsgálat céljára térítés nélkül mintát venni,
c) az üzemi mintavételre módszertani előírást meghatározni,
d) az ellenőrzött szaporítóanyag minőségét megvizsgálni,
e) a minta vizsgálatával vagy kitermesztésével olyan laboratóriumot vagy üzemet megbízni, amely az általa elvégzett ellenőrzések eredményében nem érdekelt, ezek részére a minősítés módszerét meghatározni,
f) a vetőmag-feldolgozást, -kiszerelést és -tárolást ellenőrizni,
g) a vetőmag- és palánta-árusítást ellenőrizni,
h) a saját jogon végzett szántóföldi ellenőrzést, mintavételt, palánta minősítő tevékenységet ellenőrizni, a kiszerelési tevékenységet felülvizsgálni.
(4) A minősítő intézet köteles kidolgozni a fajtaazonosság és fajtatisztaság megállapításának, valamint a mintavétel módszereinek részletes követelményeit. Ezek a követelmények nyilvánosak, az érintettek részére biztosítani kell az ezekbe való betekintés lehetőségét.
38. § (1) Ha a minősítő intézet ellenőrzési tevékenysége során az e rendeletben foglaltak, illetve a vonatkozó szabványok be nem tartását állapítja meg
a) a továbbszaporítás során nem igazolt származású vagy alkalmatlannak minősített növényállomány magtermésének vetőmagként való felhasználását és forgalomba hozatalát megtilthatja,
b) a más célra fel nem használható alkalmatlan vetőmag és palánta megsemmisítését az előállító költségére elrendelheti.
(2) A minősítő intézet elrendelheti a jogosulatlanul előállított vagy nem megfelelő minőségű szaporítóanyag hatósági zár alá vételét, amiről a szaporítóanyag tulajdonosát és a fajtajogosultat értesíti. A hatósági zár időtartama vetőmagnál 30 munkanap, amely indokolt esetben további 30 munkanappal meghosszabbítható. Palántánál a hatósági zár időtartama a minősítő intézet által meghatározott, szakmailag indokolt időszak. A hatósági zár időtartama alatt a zár alá vett szaporítóanyag tételt elmozdítani nem szabad.
(3) Amennyiben a zár időtartama alatt a zárolási okot nem szüntetik meg, a minősítő intézet a tétel minősítését megsemmisíti és az a továbbiakban szaporítóanyagként nem használható fel. A minősítő intézet a hatósági zárral kapcsolatos minden intézkedéséről okiratot állít ki.
(4) A fémzárolás, a fémzárolásra való előterjesztés és a feldolgozás során tapasztalt szabálytalanság esetén a minősítő intézet a feldolgozó üzemben szigorított fémzárolást rendelhet el, súlyos szabálytalanság esetén a fémzárolást meghatározott időre felfüggesztheti.
(5) Szabálytalanságnak minősül különösen a vetőmag minőségromlását okozó vetőmagkezelés, a hanyag, hiányos dokumentációkezelés, a nem megfelelő adatok közlése. Súlyos szabálytalanságnak minősül különösen a jogosulatlan szaporítóanyag előállító és forgalmazó tevékenység végzése, minden olyan mulasztás, amely a vetőmag genetikai értékét, a szaporítóanyag fajtaazonosságát hátrányosan befolyásolhatja, továbbá az okmányokkal való visszaélés, azok hamisítása.
(6) A szigorított fémzárolás meghatározott időre, de legalább egy vetőmag-feldolgozási és fémzárolási időszakra vonatkozik, legrövidebb időtartama hat hónap. A szigorított fémzárolás során a minősítő intézet részéről legalább két fő fémzároló jár el, automata mintavevő nem használható, a minősítő intézet nyitott zsákban való előterjesztést, valamint az előterjesztő költségére egyöntetűségi vizsgálatot rendelhet el. A függőcímkék csak tételes ellenőrzést követően helyezhetők fel a vetőmag csomagolási egységeire. A saját jogú vetőmag mintavételt és minősítést a szigorított fémzárolás időtartamára fel kell függeszteni.
(7) A minősítő intézet jogosult a saját jogú szántóföldi szemlét, mintavételt, vizsgálatot és kiszerelési tevékenységet, valamint a palánta előállítást és forgalomba hozatalt az e rendeletben foglaltak be nem tartása esetén határozott időre megtiltani. A minősítő intézet erre vonatkozó döntését a minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi.
(8) A minősítő intézet a rendelet előírásainak a kiskereskedelmi forgalomban nem megfelelő vetőmagtételeket zár alá veszi.
39. § (1) Ez a rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
(2) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban – szabályozási tárgykörében – az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
a) a Tanács 92/33/EGK irányelve a vetőmagokon kívüli zöldségszaporító és -ültetési anyagok forgalmazásáról,
b) a Tanács 2002/55/EK irányelve a zöldségvetőmagok forgalmazásáról,
c) a Tanács 2000/29/EK irányelve a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről,
d) a Bizottság 93/61/EGK irányelve a 92/33/EGK tanácsi irányelv értelmében a vetőmagokon kívüli zöldségszaporító- és palántázóanyagokra vonatkozó feltételek jegyzékének meghatározásáról,
e) a Bizottság 93/62/EGK irányelve a vetőmagon kívüli zöldségszaporító és -termesztő anyagok forgalmazásáról szóló 92/33/EGK tanácsi irányelv alapján a termelők és forgalmazók felügyeletére és ellenőrzésére vonatkozó végrehajtási intézkedések kidolgozásáról.
Jelen rendelet hatálya az alábbi zöldségnövények vetőmagjaira terjed ki.
| Allium cepa L. | vöröshagyma | |
| Allium porrum L. | póréhagyma | |
| Anthriscus cerefolium (L.) Hoffm. | turbolya | |
| Apium graveolens L. | zeller | |
| Asparagus officinalis L. | spárga | |
| Beta vulgaris L. var. vulgaris | mángold | |
| Beta vulgaris L. var. conditiva Alef. | cékla | |
| Brassica oleracea L. convar. acephala (DC) Alef. var. sabellica | leveles kel | |
| Brassica oleracea L. convar. botrytis (L.) Alef. var. botrytis L. | karfiol | |
| Brassica oleracea L. convar. botrytis (L.) Alef. var. cymosa Duch. | brokkoli | |
| Brassica oleracea L. convar. gemmifera DC | bimbóskel | |
| Brassica oleracea L. convar. capitata (L.) Alef. var. sabauda L. | kelkáposzta | |
| Brassica oleracea L. convar. capitata (L.) Alef. var. alba DC | fejeskáposzta | |
| Brassica oleracea L. convar. capitata (L.) Alef. var. rubra DC | vöröskáposzta | |
| Brassica oleracea L. convar. acephala (DC) Alef. var. gongylodes | karalábé | |
| Brassica pekinensis L. | kínai kel | |
| Brassica rapa L. var. rapa | tarlórépa | |
| Capsicum annuum L. | paprika | |
| Chicorium endivia L. | endívia | |
| Chicorium intybus L. (részben) | cikória | |
| Citrullus lanatus (Thunb.) Matsum. et Nakai | görögdinnye | |
| Cucumis melo L. | sárgadinnye | |
| Cucumis sativus L. | uborka, konzervuborka | |
| Cucurbita maxima L. | sütőtök | |
| Cucurbita pepo L. | tök | |
| Cynara cardunculus | kárdi | |
| Daucus carota L. | sárgarépa | |
| Foeniculum vulgare P. Mill. | gumós kömény | |
| Lactuca sativa L. | fejessaláta | |
| Lycopersicon Iycopersicum (L.) Karsten ax Farw. | paradicsom | |
| Petroselinum crispum (Mill.) Nyman et A. W. Hill | petrezselyem | |
| Phaseolus coccineus L. | futóbab | |
| Phaseolus vulgaris L. | bokorbab | |
| Pisum sativum L. (részben) | zöldborsó | |
| Raphanus sativus L. | retek | |
| Scorsonera hispanica L. | feketegyökér | |
| Solanum melongena L. | tojásgyümölcs | |
| Spinacia oleracea L. | spenót | |
| Valerianella locusta (L.) Laterr. | mezei (galambbegy) saláta | |
| Vicia faba L. (parim) | lóbab | |
| Zea mays L. convar. saccharata Koern | csemegekukorica |
Jelen rendelet hatálya az alábbi zöldségnövények palántáira terjed ki.
| Allium ascalonicum | salottahagyma | |
| Allium cepa L. | vöröshagyma | |
| Allium fistulosum L. | téli sarjadékhagyma | |
| Allium porrum L. | póréhagyma | |
| Allium sativum L. | fokhagyma | |
| Anthriscus cerefolium (L.) Hoffm. | turbolya | |
| Apium graveolens L. | zeller | |
| Asparagus officinalis L. | spárga | |
| Beta vulgaris L. var. conditiva Alef. | cékla | |
| Beta vulgaris L. var. vulgaris | mángold | |
| Brassica oleracea L. convar. acephala (DC) Alef. var. sabellica | leveles kel | |
| Brassica oleracea L. convar. botrytis (L.) Alef. var. botrytis L. | karfiol | |
| Brassica oleracea L. convar. botrytis (L.) Alef. var. cymosa Duch. | brokkoli | |
| Brassica oleracea L. convar. capitata (L.) Alef. var. alba DC | fejeskáposzta | |
| Brassica oleracea L. convar. capitata (L.) Alef. var. rubra DC | vöröskáposzta | |
| Brassica oleracea L. convar. capitata (L.) Alef. var. sabauda L. | kelkáposzta | |
| Brassica oleracea L. convar. gemmifera DC | bimbóskel | |
| Brassica oleracea L. convar. acephala (DC) Alef. var. gongylodes | karalábé | |
| Brassica pekinensis L. | kínai kel | |
| Brassica rapa L. var. rapa | tarlórépa | |
| Capsicum annuum L. | paprika | |
| Chicorium endivia L. | endívia | |
| Chicorium intybus L. (részben) | cikória | |
| Citrullus lanatus (Thunb.) Matsum. et Nakai | görögdinnye | |
| Cucumis melo L. | sárgadinnye | |
| Cucumis sativus L. | uborka, konzervuborka | |
| Cucurbita maxima L. | sütőtök | |
| Cucurbita pepo L. | tök | |
| Cynara cardunculus | kárdi | |
| Cynara scolymus L. | articsóka | |
| Daucus carota L. | sárgarépa | |
| Foeniculum vulgare P. Mill. | gumós kömény | |
| Lactuca sativa L. | fejessaláta | |
| Lycopersicon lycopersicum (L.) Karsten ax Farw. | paradicsom | |
| Petroselinum crispum (Mill.) Nyman et A. W. Hill | petrezselyem | |
| Phaseolus coccineus L. | futóbab | |
| Phaseolus vulgaris L. | bokorbab | |
| Pisum sativum L. (részben) | zöldborsó | |
| Raphanus sativus L. | retek | |
| Rheum | rebarbara | |
| Scorsonera hispanica L. | feketegyökér | |
| Solanum melongena L. | tojásgyümölcs | |
| Spinacia oleracea L. | spenót | |
| Valerianella locusta (L.) Laterr. | mezei (galambbegy) saláta | |
| Vicia faba L. (részben) | lóbab |
1. A vetőmag fajtaazonosságának és fajtatisztaságának kielégítőnek kell lennie.
2. A vetőmag felhasználhatóságát csökkentő betegségek és káros élő szervezetek szintjének a lehető legalacsonyabbnak kell lennie.
3. A vetőmagnak eleget kell tennie az alábbi feltételeknek is:
3.1. Szabványok
| Faj | Minimális analitikai tisztaság (tömegszázalék) | Más növényfaj vetőmagjának maximális megengedett mennyisége (tömegszázalék) | Minimális csírázás (a gomoly vagy a tiszta mag százalékában) | |
| Allium cepa | 97 | 0,5 | 70 | |
| Allium porrum | 97 | 0,5 | 65 | |
| Anthriscus cerefolium | 96 | 1 | 70 | |
| Apium graveolens | 97 | 1 | 70 | |
| Asparagus officinalis | 96 | 0,5 | 70 | |
| Beta vulgaris (Cheltenham-répa) | 97 | 0,5 | 50 (csomó) | |
| Beta vulgaris (a Cheltenham-répa kivételével) | 97 | 0,5 | 70 (csomó) | |
| Brassica oleracea (karfiol) | 97 | 1 | 70 | |
| Brassica oleracea (egyéb alfajok) | 97 | 1 | 75 | |
| Brassica pekinensis | 97 | 1 | 75 | |
| Brassica rapa | 97 | 1 | 80 | |
| Capsicum annuum | 97 | 0,5 | 65 | |
| Cichorium intybus (részben) (mezei katáng) | 95 | 1,5 | 65 | |
| Cichorium intybus (részben) (ipari) | 97 | 1 | 80 | |
| Cichorium endivia | 95 | 1 | 65 | |
| Citrullus lanatus | 98 | 0,1 | 75 | |
| Cucumis melo | 98 | 0,1 | 75 | |
| Cucumis sativus | 98 | 0,1 | 80 | |
| Cucurbita maxima | 98 | 0,1 | 80 | |
| Cucurbita pepo | 98 | 0,1 | 75 | |
| Cynara cardunculus | 96 | 0,5 | 65 | |
| Daucus carota | 95 | 1 | 65 | |
| Foeniculum vulgare | 96 | 1 | 70 | |
| Lactuca sativa | 95 | 0,5 | 75 | |
| Lycopersicon lycopersicum | 97 | 0,5 | 75 | |
| Petroselinum crispum | 97 | 1 | 65 | |
| Phaseolus coccineus | 98 | 0,1 | 80 | |
| Phaseolus vulgaris | 98 | 0,1 | 75 | |
| Pisum sativum | 98 | 0,1 | 80 | |
| Raphanus sativus | 97 | 1 | 70 | |
| Scorzonera hispanica | 95 | 1 | 70 | |
| Solanum melongena | 96 | 0,5 | 65 | |
| Spinacia oleracea | 97 | 1 | 75 | |
| Valerianella locusta | 95 | 1 | 65 | |
| Vicia faba | 98 | 0,1 | 80 | |
| Zea mays | 99 | 0,5 | 90 |
3.2. További követelmények
3.2.1. A hüvelyesek magja nem lehet fertőzött az alábbi élő rovarokkal:
Acanthoscelides obtectus Sag.
Bruchus affinis Froel.
Bruchus atomarius L.
Bruchus pisorum L.
Bruchus rufimanus Boh.
3.2.2. A vetőmag nem lehet élő Acarina által fertőzött.
| Faj | Minimális analitikai tisztaság (tömegszázalék) | Más növényfaj vetőmagjának maximális megengedett mennyisége (tömegszázalék) | Minimális csírázás (a gomoly vagy a tiszta mag százalékban) | |
| Alcea rosea Festőmályva | 95,0 | 0,1 | 60 | |
| Althea officinalis Fehérmályva | 95,0 | 0,1 | 60 | |
| Amsonia tabernaemontana Széleslevelű Amson virág | 94,0 | 0,1 | 70 | |
| Anethum graveolens Kapor | 96,0 | 0,3 | 650 | |
| Angelica archangelica Orvosi angyalgyökér | 96,0 | 0,1 | + 60 | |
| Anthriscus cerefolium Zamatos turbolya | 96,0 | 0,3 | 80 | |
| Artemisia annua Egynyári üröm | 95,0 | 0,5 | 65 | |
| Artemisia absinthium Fehér üröm Artemisia dracunculus Tárkony | 94,0 | 0,5 | 60 | |
| Atropa belladonna Nadragulya | 96,0 | 0,1 | 70 | |
| Borago officinalis Kerti borágó | 95,0 | 0,3 | 70 | |
| Carthamus tinctorius Sáfrányos szeklice | 98,0 | 0,1 | 80 | |
| Carum carvi Konyhakömény | 97,0 | 0,3 | 70 | |
| Cnicus benedictus Benedekfű | 94,0 | 0,1 | 80 | |
| Coriandrum sativum Koriander | 96,0 | 0,3 | 70 | |
| Datura inoxia Indián maszlag | 97,0 | 0,1 | 60 | |
| Datura stramonium Csattanó maszlag | 97,0 | 0,1 | 60 | |
| Digitalis lanata Gyapjas gyűszűvirág | 97,0 | 0,3 | 70 | |
| Digitalis purpurea Piros gyűszűvirág | 97,0 | 0,3 | 70 | |
| Foeniculum vulgare Édeskömény | 97,0 | 0,3 | 70 | |
| Hyosciamus niger Bolondító beléndek | 96,0 | 0,3 | 70 | |
| Hyssopus officinalis Kerti izsóp | 97,0 | 0,1 | 70 | |
| Lavandula angustifolia Levendula | 96,0 | 0,1 | + 70 | |
| Levisticum officinale Orvosi lestyán | 97,0 | 0,1 | 70 | |
| Lepidium sativum Kerti zsázsa | 97,0 | 0,1 | 90 | |
| Origanum majorana Majoranna | 96,0 | 0,5 | 70 | |
| Malva sylvestris ssp. mauritiana Mórmályva | 97,0 | 0,1 | 60 | |
| Marrubium vulgare Orvosi pemetefű | 96,0 | 0,3 | 60 | |
| Matricaria recutita Kamilla | 92,0 | 0,5 | + 55 | |
| Melissa officinalis Citromfű | 96,0 | 0,1 | 70 | |
| Ocimum basilicum Bazsalikom | 96,0 | 0,3 | 70 | |
| Oenothera spp. Ligetszépe | 96,0 | 0,3 | 60 | |
| Origanum vulgare Szurokfű | 96,0 | 0,3 | 70 | |
| Papaver bracteatum Murvás mák | 97,0 | 0,1 | 70 | |
| Pimpinella anisum Ánizs | 95,0 | 0,1 | 65 | |
| Rhaponicum carthamoides Leuzea | 95,0 | 0,1 | 70 | |
| Ruta graveolens Kerti ruta | 96,0 | 0,1 | + 70 | |
| Salvia officinalis Kerti zsálya | 97,0 | 0,3 | 70 | |
| Salvia sclarea Muskotályzsálya | 97,0 | 0,3 | 70 | |
| Satureja hortensis Borsfű | 97,0 | 0,3 | 70 | |
| Silybum marianum Máriatövis | 96,0 | 0,1 | + 70 | |
| Tanacetum cinerariifolium Rovarporvirág | 94,0 | 0,3 | 60 | |
| Thymus vulgaris Kerti kakukkfű | 94,0 | 0,3 | 70 | |
| Valeriana officinalis Macskagyökér | 90,0 | 0,1 | + 70 | |
| Verbascum phlomoides Szöszös ökörfarkkóró | 95,0 | 0,1 | 70 |
1. A vetőmagtermő tábla fajtaazonosságának és fajtatisztaságának kielégítőnek kell lennie.
2. Elit vetőmag esetében legalább egy helyszíni hatósági szemlét kell végezni. Minősített vetőmag esetében legalább egy helyszíni hatósági szemlét kell végezni, amelyet az egyes növényfajok vetőmagtermő tábláinak legalább 20%-ára kiterjedő hatósági vizsgálattal kell ellenőrizni.
3. A termőhelyi körülményeknek és a növényállomány fejlettségi állapotának lehetővé kell tennie a fajtaazonosság, a fajtatisztaság és a növény-egészségügyi státus megfelelő ellenőrzését.
4. A vetőmag felhasználhatóságát csökkentő betegségek és kártékony biológiai káros élő szervezetek szintjének a lehető legalacsonyabbnak kell lennie.
5. Részletes feltételek:
| Hagymafélék | |||||||||||
| Vöröshagyma (Allium cepa l.) | |||||||||||
| Póréhagyma (Allium porrum 1.) | |||||||||||
| Dugvány esetén | |||||||||||
| Az ellenőrzések száma: | 2. | ||||||||||
| Az ellenőrzések időpontja: | 1. kifejlett dughagyma, illetve dugvány hagyma felszedésekor, | ||||||||||
| 2. kiültetés előtt. | |||||||||||
| Magtermő esetén | |||||||||||
| Az ellenőrzések száma: | 2. | ||||||||||
| Az ellenőrzések időpontja: | 1. szárbainduláskor, | ||||||||||
| 2. az érés kezdetén. | |||||||||||
| Elővetemény-korlátozás: | Nincs. | ||||||||||
| A mintatér nagyság: | 200 növény. | ||||||||||
| A mintaterek száma: | 20 ha-ig: 4 db, | ||||||||||
| minden további megkezdett 10 ha után: 2 db. | |||||||||||
| Egyéb követelmények: | Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel. Standard szaporítás esetén a határértékek megegyeznek a certifikált vetőmag határértékeivel. | ||||||||||
| A vizsgálat tárgya | Egység | Elit | Certifikált | Megjegyzések | |||||||
| szaporítási fok | |||||||||||
| Elválasztó sáv, dugványnál legalább | 2 | ||||||||||
| Szigetelő távolság más fajtától magtermőnél, legalább | m | 500 | |||||||||
| Gyomosság, legfeljebb | minősítő szám | 2 | |||||||||
| Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább | értékszám | 4 | A dugványfejlettség bírálatakor a magtermesztésre alkalmas méretet kell alapul venni. | ||||||||
| Idegen fajta, a mintaterek átlagában, legfeljebb | növény db | 0 | 0,5 | ||||||||
| Veszélyes károsító gyomnövények | 0 | ||||||||||
| Nehezen tisztítható magvú gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb a magtermőnél Vadmuhar fajok (Setaria spp.), Kakaslábfű (Echinochloa crus-galli) | növény db | 5 | 10 | ||||||||
| Vírusos megbetegedések, a mintaterek átlagában, legfeljebb | % | 5 | Tünetek: mozaikosság sárgulás. | ||||||||
| Baktériumos betegségek, a mintaterek átlagában, legfeljebb Baktériumos * büdös rothadás (Pseudomonas alliicola) | % | 5 | |||||||||
| Gombabetegségek, a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb Fuzáriumos rothadás (Fusarium oxysporum f. cepae), Botritiszes rothadás (Botrytis spp.) Peronoszpóra (Peronospora destructor) | minősítő szám | 2 | |||||||||
| Kabakos növények | |||||||||||
| 1. csoport | |||||||||||
| Uborka (Cucumis sativus L.) | |||||||||||
| Sárgadinnye (Cucumis melo L.) | |||||||||||
| Görögdinnye [Citrullus lanatus (Thunb.) Matsum. et Nakai] | |||||||||||
| 2. csoport | |||||||||||
| Spárgatök (Cucurbita pepo L.) | |||||||||||
| Csillagtök (Cucurbita pepo L. conv. Mrlopepo L. provar pattisonina greb.) | |||||||||||
| Cukkini (Cucurbita pepo L. Var. Giromontiina) | |||||||||||
| Laskatök (Cucurbita ficifolia Bouche) | |||||||||||
| Olajtök (Cucurbita pepo L. Var. Greb) | |||||||||||
| 3. csoport | |||||||||||
| Sütőtök (Cucurbita maxima Duch.) | |||||||||||
| Pézsmatök [Cucurbita moschata (Duch.) Duch. ex Poiret] | |||||||||||
| Az ellenőrzések száma: | 2. | ||||||||||
| Az ellenőrzések időpontja: | 1. első kötések kifejlődésekor, | ||||||||||
| 2. első kötések érésekor. | |||||||||||
| Elővetemény-korlátozás: | A vetőmag-szaporító tábla előveteménye a burgonyafélék (Solanaceae) családjában tartozó növény (pl: paprika, paradicsom, burgonya, tojásgyümölcs, dohány), a kabakosok családjába tartozó növény (pl.: uborka, dinnye, tökfélék) és lucerna nem lehet. | ||||||||||
| A mintatér nagysága: | 200 növény. | ||||||||||
| A mintaterek száma: | 20 ha-ig: 4 db, | ||||||||||
| minden további megkezdett 10, ha után: 2 db. | |||||||||||
| Egyéb követelmények: | Standard szaporítás esetén a határértékek megegyeznek a certifikált vetőmag határértékeivel. | ||||||||||
| A vizsgálat tárgya | Egység | Elit | Certifikált | Megjegyzések | |||||||
| szaporítási fok | |||||||||||
| Szigetelési távolság, Más fajtától, és csoporton belüli egyéb fajtól | m | 500 | |||||||||
| Gyomosság, legfeljebb | minősítő szám | 2 | |||||||||
| Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább | értékszám | 4 | |||||||||
| Idegen fajú kabakos növény a mintaterek átlagában, legfeljebb | növény db | 0 | Az első ellenőrzéskor kell véglegesen elbírálni. | ||||||||
| Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb | 0 | 0,3 | |||||||||
| Veszélyes károsító gyomnövények | 0 | ||||||||||
| Vírusos megbetegedések, a mintaterek átlagában, legfeljebb | % | 2 | 5 | Tünetek: mozaikosság. | |||||||
| Baktériumos betegségek a mintaterek átlagában, legfeljebb Baktériumos szögletes levélfoltosság (Pseudomonas lachrymans) | növény db | 10 | A határértékek a beteg termésre vonatkoznak. | ||||||||
| Gombabetegségek, a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb Kolletotrihumos termésfoltosság (Colletotrichum lagenarium), Kladospóriumos mézgás varasodás (Cladosporium cucumerinum), Fuzáriumos és verticilliumos tőhervadás (Fusarium oxysporum, Verticillium albo-atrum), Peronoszpóra (Pseudoperonospora cubensis), Lisztharmat (Erysiphe cichoracearum, Spaerotheca fuliginea.) | minősítő szám | 2 | |||||||||
| Paradicsom (Lycopersicon esculentum L.) | |||||||||||
| Tojásgyümölcs (Solanum melongena L.) | |||||||||||
| Az ellenőrzések száma: | 2. | ||||||||||
| Az ellenőrzések időpontja: | 1. az első kötések kifejlődésekor, | ||||||||||
| 2. 70%-os érés idején. | |||||||||||
| Elővetemény-korlátozás: | Nem lehet a vetőmag-szaporító tábla előveteménye a burgonyafélék és kabakosok családjába tartozó növény és lucerna. | ||||||||||
| A mintatér nagysága: | 200 növény. | ||||||||||
| A mintaterek száma: | 20 ha-ig: 4 db, | ||||||||||
| minden további megkezdett 10 ha után: 2 db. | |||||||||||
| Egyéb követelmények: | Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel. Standard szaporítás esetén a határértékek megegyeznek a certifikált vetőmag határértékeivel. | ||||||||||
| A vizsgálat tárgya | Egység | Elit | Certifikált | Megjegyzések | |||||||
| szaporítási fok | |||||||||||
| Elválasztó sáv, legalább | m | 2 | |||||||||
| Gyomosság, legfeljebb | minősítő szám | 2 | |||||||||
| Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább | értékszám | 4 | |||||||||
| Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb | növény db | 0 | 0,3 | ||||||||
| Veszélyes károsító gyomnövények | 0 | ||||||||||
| Vírusos vagy mikoplazmás megbetegedések, a mintaterek átlagában, legfeljebb | % | 5 | 10 | Tünetek: törpülés, mozaikosság, tarkalevelűség, nekrózis. | |||||||
| Baktériumos betegségek a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb Baktériumos varasodás (Xanthomonas campestris pv. vesicatoria), Klavibakteres hervadás (Clavibacter michiganensis) | növény db | 5 | 10 | A határértékek a beteg bogyójú növényegyedekre vonatkoznak. | |||||||
| Gombabetegségek, * a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb Didimellás tőszáradás (Didymella lycopersici), Kolletotrihumos termésfoltosság és tőkorhadás (Colletotrichum atramentarium) Alternáriás betegség (Alternaria porri f. sp. solani) | % | 3 | 6 | ||||||||
| a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb Paradicsomvész (Phytophthora infestans), Szeptóriás levélfoltosság * (Septoria lycopersici), Fuzáriumos és verticilliumos tőhervadás (Fusarium oxysporum. Verticillium albo-atrum) | minősítő szám | 2 | |||||||||
| RÉPAFÉLÉK | |||||||||||
| Cékla (Beta vulgaris L. var. conditiva Alef.) | |||||||||||
| Mangold (Beta vulgaris L. ssp. cicla) | |||||||||||
| Dugvány esetén | |||||||||||
| Az ellenőrzések száma: | 2. | ||||||||||
| Az ellenőrzések időpontja: | 1. felszedés előtt, | ||||||||||
| 2. tavaszi kiültetés előtt. | |||||||||||
| Magtermő esetén | |||||||||||
| Az ellenőrzések száma: | 2. | ||||||||||
| Az ellenőrzések időpontja: | 1. a magszárak kifejlődésekor, virágzás előtti, | ||||||||||
| 2. az érés kezdetén. | |||||||||||
| Elővetemény-korlátozás: | Nincs. | ||||||||||
| A mintatér nagysága: | 200 növény. | ||||||||||
| A mintaterek száma: | 20 ha-ig: 4 db, | ||||||||||
| minden további megkezdett 10 ha után: 2 db. | |||||||||||
| Egyéb követelmények: | Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel. Standard szaporítás esetén a határértékek megegyeznek, a certifikált vetőmag határértékeivel. | ||||||||||
| A vizsgálat tárgya | Egység | Elit | Certifikált | Megjegyzések | |||||||
| szaporítási fok | |||||||||||
| Elválasztó sáv, legalább | m | 2 | |||||||||
| Szigetelési távolság, más fajtától és egyéb Beta fajoktól magtermőnél, * legalább | 1000 | 600 | |||||||||
| Gyomosság, legfeljebb | minősítő szám | 2 | |||||||||
| Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább | érték szám | 4 | A dugványfejlettség bírálatakor a magtermesztésre alkalmas méretet kell alapul venni. | ||||||||
| Idegen beta faj, a mintaterek átlagában, legfeljebb | 0 | ||||||||||
| Idegen fajta, a mintaterek átlagában, legfeljebb | 1 | 2 | |||||||||
| Felmagzó dugvány a mintaterek átlagában, legfeljebb | növény db | 0 | |||||||||
| Fehérgyűrűs dugvány céklánál a mintaterek átlagában, legfeljebb | 2 | 4 | Legalább 2 × 100 db dugványt kell megvizsgálni felvágás után. | ||||||||
| Veszélyes károsító gyomnövények | 0 | ||||||||||
| Vírusos megbetegedések a mintaterek átlagában, legfeljebb | % | 3 | 5 | Tünetek: mozaikosság, sárgulás. | |||||||
| Gombabetegségek a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb Cerkospórás levélfoltosság (Cercospora beticola), Peronoszpóra (Peronospora schachtii), Lisztharmat (Erysiphe communis), Rozsda (Uromyces betae) | minősítő szám | 2 | |||||||||
| Tarlórépa (Brassica rapa var. rapa) | |||||||||||
| Dugvány esetén | |||||||||||
| Az ellenőrzések száma: | 2. | ||||||||||
| Az ellenőrzések időpontja: | 1. a dugványok kifejlődésekor, | ||||||||||
| 2. válogatás után, kiültetés előtt. | |||||||||||
| Magtermő esetén | |||||||||||
| Az ellenőrzések száma: | 2. | ||||||||||
| Az ellenőrzések időpontja: | 1. virágzás idején, | ||||||||||
| 2. érés kezdetén. | |||||||||||
| Elővetemény-korlátozás: | 5 év. | ||||||||||
| A mintatér nagysága: | 200 növény. | ||||||||||
| A mintaterek száma: | 20 ha-ig: 4 db, | ||||||||||
| minden további megkezdett 10 ha után: 2 db | |||||||||||
| Egyéb követelmények: | A vetőmagtermő tábla csak abban az esetben fogadható el minősítésre, ha a Beta nemzetségbe tartozó növények árvakelései nincsenek a táblán. Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel. Standard szaporítás esetén a határértékek megegyeznek a certifikált vetőmag határértékeivel. | ||||||||||
| A vizsgálat tárgya | Egység | Elit | Certifikált | Megjegyzések | |||||||
| szaporítási fok | |||||||||||
| Elválasztó sáv, legalább dugványnál | m | 2 | |||||||||
| Szigetelési távolság, más fajtától és egyéb Brassica fajoktól, legalább magtermőnél | 1000 | 600 | |||||||||
| Gyomosság, legfeljebb | minősítő szám | 2 | |||||||||
| Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább | értékszám | 4 | A dugványfejlettség bírálatakor a magtermesztésre alkalmas méretet kell alapul venni. | ||||||||
| Idegen Brassica és Sinapis faj, a mintaterek átlagában, legfeljebb | növény db | 0 | |||||||||
| Idegen fajta, a mintaterek átlagában, legfeljebb | 0 | 1 | |||||||||
| Felmagzó dugvány mintaterenként | 0 | ||||||||||
| Veszélyes károsító gyomnövények | 0 | ||||||||||
| Baktériumos betegségek a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb Gyökérgolyva (Plasmodiophora brassicae). Gyökérfarok rothadás (Pseudomonas campestris), Fekete rothadás (Xanthomonas campestris) | % | 5 | |||||||||
| Gombás megbetegedések, a mintaterek átlagában legfeljebb Lisztharmat (Erysiphe communis) | minősítő szám | 2 | |||||||||
| Borsó (Pisum sativum L.) | |||||||||||
| Ellenőrzések száma: | 3. | ||||||||||
| Ellenőrzések időpontja: | 1. virágzáskor, | ||||||||||
| 2. zöldhüvelyes állapotban, | |||||||||||
| 3. érés kezdetén. | |||||||||||
| Elővetemény-korlátozás: | megelőző két éven belül hüvelyeseket és lucernaféléket nem termesztettek. | ||||||||||
| Mintatér nagyság: | 100 m2. | ||||||||||
| Mintaterek száma: | 20 ha-ig. 4 db, | ||||||||||
| minden további megkezdett 10 ha után: 2 db. | |||||||||||
| Egyéb követelmények: | Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel. Standard szaporítás esetén a határértékek megegyeznek a certifikált vetőmag határértékeivel. | ||||||||||
| A vizsgálat tárgya | Egység | Elit | Certifikált | Megjegyzés | |||||||
| szaporítási fok | |||||||||||
| Elválasztó sáv, legalább | m | 2 | |||||||||
| Gyomosság, legfeljebb | minősítő szám | 2 | |||||||||
| Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább | értékszám | 4 | |||||||||
| Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb | növény db | 0,5 | 5 | ||||||||
| Veszélyes károsító gyomnövények | növény db | 0 | |||||||||
| Vírusos megbetegedések a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb | % | 10 | Tünetek: mozaikosság, levélsodródás. | ||||||||
| Baktériumos betegségek a mintaterek átlagában, legfeljebb Baktériumos zsírfoltosság és hervadás (Pseudomonas syringae pv. pisi) | |||||||||||
| Gombabetegségek a mintaterek átlagában, legfeljebb Aszkohitás betegség (Ascochyta spp.) | |||||||||||
| a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb Fuzáriumos gyökérrothadás és tőszáradás (Fusarium spp.) Lisztharmat (Erysiphe pisi.) Rozsda (Uromyces pisi.) | minősítő szám | 2 | |||||||||
| Saláta (Lactuca sativa L.) | |||||||||||
| Ellenőrzések száma: | 2. | ||||||||||
| Ellenőrzések időpontja: | 1. a fejek kifejlődésekor, | ||||||||||
| 2. érés kezdetén. | |||||||||||
| Elővetemény-korlátozás: | nincs. | ||||||||||
| Mintatér nagyság: | 100 m2. | ||||||||||
| Mintaterek száma: | 20 ha-ig: 4 db, | ||||||||||
| minden további megkezdett 10 ha után: 2 db. | |||||||||||
| Egyéb követelmények: | Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel. Standard szaporítás esetén a határértékek megegyeznek a certifikált vetőmag határértékeivel. | ||||||||||
| A vizsgálat tárgya | Egység | Elit | Certifikált | Megjegyzések | |||||||
| szaporítási fok | |||||||||||
| Elválasztó sáv legalább | m | 4 | |||||||||
| Gyomosság, legfeljebb | minősítő szám | 2 | |||||||||
| Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább | értékszám | 4 | |||||||||
| Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb | növény db | 0 | 0,3 | ||||||||
| Veszélyes károsító gyomnövények | 0 | ||||||||||
| Nehezen tisztítható magvú gyomnövények a mintaterek átlagában, legfeljebb csorbóka fajok (Sonchus spp.) | 1 | 3 | |||||||||
| Vírusos megbetegedések, a mintaterek átlagában, legfeljebb | % | 3 | 6 | Tünetek: mozaikosság sárgaság. | |||||||
| Baktériumos betegségek, a mintaterek átlagában, legfeljebb Saláta baktériumos levélszél rothadása (Pseudomonas marginalis) | 2 | 5 | |||||||||
| Gombabetegségek, a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb Saláta botritiszes rothadása (Botrytis cinerea), Saláta szeptóriás levélfoltossága (Septoria lactucae), Saláta peronoszpóra (Bremia lactucae) | minősítő szám | 2 | |||||||||
| Saláta marszoninás levélfoltossága (Marssonina panattoniana) | % | 0,2 | 1 | ||||||||
| KÁPOSZTAFÉLÉK | |||||||||||
| Fejes káposzta (Brassica oleracea L. conv. capitata Alef. provar alba DC) | |||||||||||
| Vörös káposzta (Brassica oleracea L. conv. capitata Alef. provar rubra DC) | |||||||||||
| Kelkáposzta (Brassica oleracea L. conv. capitata Alef. provar sabauda L.) | |||||||||||
| Karalábé (Brassica oleracea L. conv. acephala (DC) Alef. provar. gongyloides L.) | |||||||||||
| Bimbóskel (Brassica oleracea L. conv. oleracea var. gemmifera DC) | |||||||||||
| Kínai kel [Brassica pekinensis (Lour) Rupr.] | |||||||||||
| Takarmánykáposzta (Brassica oleracea L. conv. acephala (DC) alef. provar. viridis L.) | |||||||||||
| Dugvány esetén | |||||||||||
| Ellenőrzések száma: | 2. | ||||||||||
| Ellenőrzések időpontja: | 1. a dugvány teljes kifejlődésekor, felszedés előtt, | ||||||||||
| 2. válogatás után, kiültetés előtt. | |||||||||||
| Magtermő esetén | |||||||||||
| Ellenőrzések száma: | 2. | ||||||||||
| Ellenőrzések időpontja: | 1. virágzáskor, | ||||||||||
| 2. az érés kezdetén. | |||||||||||
| Elővetemény-korlátozás: | Nincs. | ||||||||||
| Mintatér nagyság: | 200 növény. | ||||||||||
| Mintaterek száma: | 20 ha-ig: 4 db, | ||||||||||
| minden további megkezdett 10 ha után: 2 db. | |||||||||||
| Egyéb követelmények: | Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel. Standard szaporítás esetén a határértékek megegyeznek a certifikált vetőmag határértékeivel. | ||||||||||
| A vizsgálat tárgya | Egység | Elit | Certifikált | Megjegyzés | |||||||
| szaporítási fok | |||||||||||
| Elválasztó sáv legalább | 2 | ||||||||||
| Szigetelési távolság, más fajtától és egyéb Brassica fajoktól, magtermőnél legalább | m | 1000 | 600 | ||||||||
| Gyomosság, legfeljebb | minősítő szám | 2 | |||||||||
| Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább | értékszám | 4 | A dugványfejlettség bírálatakor a magtermesztésre alkalmas méretet kell alapul venni | ||||||||
| Idegen Brassica és Sinapis fajok a mintaterek átlagában, legfeljebb | növény db | 0 | |||||||||
| Idegen fajta, a mintaterek átlagában, legfeljebb | 2 | 4 | |||||||||
| Veszélyes károsító gyomnövények | 0 | ||||||||||
| Vírusos megbetegedések, a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb Káposztafélék mozaikbetegsége, káposztafélék gyűrűs foltossága | % | 5 | |||||||||
| Baktériumos betegségek, a mintaterek átlagában, legfeljebb Xantomonászos feketeerűség (Xanthomonas campestris pv. campestris) | 1 | 3 | |||||||||
| Gombabetegségek, a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb Alternáriás szárazfoltosság (Alternaria brassicae, Alternalia brassicicola), Fuzariumos sárgaság (Fusarium oxysporum), Peronoszpóra (Peronospora brassicae), Lisztharmat (Erysiphe communis) | minősítő szám | 2 | |||||||||
| Karfiol (Brassica oleracea L. convar. botrytis var. botrytis) | |||||||||||
| Brokkoli (Brassica oleracea convar. botrytis var. cymosa Duch.) | |||||||||||
| Ellenőrzések száma: | 2. | ||||||||||
| Ellenőrzések időpontja: | 1. a rózsák teljes kifejlődésekor, | ||||||||||
| 2. érés kezdetén. | |||||||||||
| Elővetemény-korlátozás: | Nincs. | ||||||||||
| Mintatér nagyság: | 200 növény. | ||||||||||
| Mintaterek száma: | 20 ha-ig: 4 db, | ||||||||||
| minden további megkezdett 10 ha után: 2 db. | |||||||||||
| Egyéb követelmények: | Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel. Standard szaporítás esetén a határértékek megegyeznek a certifikált vetőmag határértékeivel. | ||||||||||
| A vizsgálat tárgya | Egység | Elit | Certifikált | ||||||||
| szaporítási fok | |||||||||||
| Szigetelési távolság, más fajtától és egyéb Brassica fajoktól, legalább | m | 1000 | 600 | ||||||||
| Gyomosság, legfeljebb | minősítő szám | 2 | |||||||||
| Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább | értékszám | 4 | |||||||||
| Veszélyes károsító gyomnövények | 0 | ||||||||||
| Idegen Brassica és Sinapis fajok a mintaterek átlagában, legfeljebb | növény db | 0 | |||||||||
| Idegen fajta, a mintaterek átlagában, legfeljebb | 0 | 0,3 | |||||||||
| Vírusos megbetegedések, a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb káposztafélék mozaikbetegsége káposztafélék gyűrűs foltossága | % | 5 | |||||||||
| Baktériumos betegségek, a mintaterek átlagában, legfeljebb Feketeerűs szárazrothadás (Xanthomonas campestris) | 1 | 3 | |||||||||
| Gombabetegségek, a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb Alternáriás szárazfoltosság (Alternaria brassicae), Fuzáriumos sárgaság (Fusarium oxysporum), Peronoszpóra (Peronospora brassicae), Lisztharmat (Erysiphe communis) | minősítő szám | 2 | |||||||||
| Gyökérzöldségek | |||||||||||
| Sárgarépa (Daucus carota L. ssp sativus Hoffm./Schübl. et Mart.) | |||||||||||
| Petrezselyem (Petroselinum crispum Mill./Nym.) | |||||||||||
| Pasztinák (Pastinaca sativa L.) | |||||||||||
| Zeller (Apium graveolens L.) | |||||||||||
| Dugvány esetén | |||||||||||
| Ellenőrzések száma: | 2. | ||||||||||
| Ellenőrzések időpontja: | 1. a kifejlett gyökerek felszedésekor, | ||||||||||
| 2. a gyökerek kiültetése előtt. | |||||||||||
| Magtermő esetén | |||||||||||
| Ellenőrzések száma: | 2. | ||||||||||
| Ellenőrzések időpontja: | 1. virágzás időszakában, | ||||||||||
| 2. érés kezdetén. | |||||||||||
| Elővetemény-korlátozás: | Nincs. | ||||||||||
| Mintatér nagyság: | 100 m2. | ||||||||||
| Mintaterek száma: | 20 ha-ig: 4 db, | ||||||||||
| minden további megkezdett 10 ha után: 2 db. | |||||||||||
| Egyéb követelmények: | Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel. Standard szaporítás esetén a határértékek megegyeznek a certifikált vetőmag határértékeivel. A certifikált petrezselyem- és pasztinákdugvány helyben átteleltethető. Ezen szaporítások ellenőrzése az áttelelés, kihajtás után történik. | ||||||||||
| A vizsgálat tárgya | Egység | Elit | Certifikált | Megjegyzések | |||||||
| szaporítási fok | |||||||||||
| Elválasztó sáv, dugványnál legalább | 2 | ||||||||||
| Szigetelési távolság más fajtától és sárgarépa esetében vadmuroktól magtermőnél | m | 1000 | |||||||||
| Gyomosság, legfeljebb | minősítő szám | 2 | |||||||||
| Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább | értékszám | 4 | A dugványfejlettség bírálatakor a magtermesztésre alkalmas nagyságot kell alapul venni. | ||||||||
| Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb | 0 | 1 | |||||||||
| Idegen ernyősvirágú növény a mintaterek átlagában, legfeljebb | növény db | 0 | |||||||||
| Felmagzó dugvány, a mintaterek átlagában, legfeljebb | 0 | ||||||||||
| Veszélyes károsító gyomnövények | 0 | ||||||||||
| Nehezen tisztítható magvú gyomnövények a mintaterek átlagában, összesen legfeljebb Fakó muhar (Setaria glauca) Poligonum lapathyfolium, Kakaslábfű (Echinochloa crusgalli) Lapulevelű keserűfű Vadsóska fajok | növény db | 5 | 15 | ||||||||
| Vírusos megbetegedések a mintaterek átlagában, legfeljebb | % | 5 | Tünetek: mozaikosság tarkatörpülés sárgulás. | ||||||||
| Baktériumos betegségek a mintaterek átlagában, legfeljebb Baktériumos hervadás (Xanthomonas campestris pv. carotae), Baktériumos lágyrothadás (Erwinia carotovora) dugványnál | növény db | 0 | A fertőzött egyedeket válogatás útján el kell távolítani. | ||||||||
| magtermőnél | % | 5 | 10 | ||||||||
| Gombabetegségek * a mintaterek átlagában, legfeljebb Sztemfiliumos feketerothadás (Stemphylium radicinum) dugványnál | növény db | 0 | 0 | A fertőzött egyedeket válogatás útján el kell távolítani. | |||||||
| magtermőnél | % | 2 | 4 | ||||||||
| a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb Szeptóriás levélfoltosság (Septoria apii), Fuzikládiumos betegség (Fusicladium depressum), Peronoszpóra (Plasmopara dauci), Lisztharmat (Erysiphe umbelliferum), Rozsda (Uromyces scirpi) | minősítő szám | 2 | |||||||||
| Endiviasaláta (Cichorium endivia L.) | |||||||||||
| Ellenőrzések száma: | 3. | ||||||||||
| Ellenőrzések időpontja: | 1. a levélrózsa kifejlődésekor, | ||||||||||
| 2. virágzásban, | |||||||||||
| 3. az érés kezdetén. | |||||||||||
| Elővetemény-korlátozás: | Nincs. | ||||||||||
| Mintatér nagyság: | 100 m2. | ||||||||||
| Mintaterek száma: | 20 ha-ig: 4 db, | ||||||||||
| minden további megkezdett 10 ha után: 2 db. | |||||||||||
| Egyéb követelmények: | Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel. Standard szaporítás esetén a határértékek megegyeznek a certifikált vetőmag határértékeivel. | ||||||||||
| A vizsgálat tárgya | Egység | Elit | Certifikált | Megjegyzések | |||||||
| szaporítási fok | |||||||||||
| Szigetelési távolság más fajtáktól és Cichorium fajoktól, legalább | m | 800 | |||||||||
| Gyomosság, legfejtebb | minősítő szám | 2 | |||||||||
| Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább | értékszám | 4 | |||||||||
| Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb | növény db | 0 | 0,3 | ||||||||
| Idegen cikórium fajok a mintaterek átlagában, legfeljebb | 0 | ||||||||||
| Veszélyes károsító gyomnövények | 0 | ||||||||||
| Gombabetegségek, a mintaterek átlagában, legfeljebb Marszoninás levélfoltosság (Marssonina panattoniana) | % | 0,2 | 1 | ||||||||
| Peronoszpóra (Bremia lactucae), Rozsda (Puccinia endiviae | minősítő szám | 2 | |||||||||
| Cikória (Cichorium intybus L.) | |||||||||||
| Dugvány esetén | |||||||||||
| Ellenőrzések száma: | 2. | ||||||||||
| Ellenőrzések időpontja: | 1. a gyökér kifejlődésekor, felszedés előtt, | ||||||||||
| 2. kiültetés előtt. | |||||||||||
| Magtermő esetén | |||||||||||
| Ellenőrzések száma: | 2. | ||||||||||
| Ellenőrzések időpontja: | 1. a virágzás kezdetén, | ||||||||||
| 2. az érés kezdetén. | |||||||||||
| Elővetemény-korlátozás: | Nincs. | ||||||||||
| Mintatér nagyság: | 100 m2. | ||||||||||
| Mintaterek száma: | 20 ha-ig: 4 db, | ||||||||||
| minden további megkezdett 10 ha után: 2 db. | |||||||||||
| Egyéb követelmények: | Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékeknek legalább meg kell egyezniük az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel. Standard szaporítás esetén a határértékek megegyeznek a certifikált vetőmag határértékeivel. | ||||||||||
| A vizsgálat tárgya | Egység | Elit | Certifikált | Megjegyzések | |||||||
| szaporítási fok | |||||||||||
| Elválasztósáv, legalább | 2 | ||||||||||
| Szigetelő távolság, más fajtáktól és Cichorium fajoktól, maghozónál legalább | m | 1000 | 600 | ||||||||
| Gyomosság, legfeljebb | minősítő szám | 2 | |||||||||
| Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább | értékszám | 4 | A dugványok fejlettségének elbírálásakor a mag termesztésre alkalmas fejlettséget kell alapul venni. | ||||||||
| Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb | 0 | 1 | |||||||||
| Idegen Cichorium fajok | 0 | ||||||||||
| Felmagzó dugvány a mintaterek átlagában, legfeljebb | növény db | 0 | |||||||||
| Endiviasaláta és mezei katáng mintaterenként | 0 | ||||||||||
| Veszélyes károsító gyomnövények | 0 | ||||||||||
| Gombabetegségek a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb Cikória rozsda (Puccinia spp.) Lisztharmat (Erysiphe cichoracearum) | % | 2 | |||||||||
| Spenót (Spinacia oleracea L.) | |||||||||||
| Ellenőrzések száma: | 2. | ||||||||||
| Ellenőrzések időpontja: | 1. levélzet kifejlődésekor, | ||||||||||
| 2. az érés kezdetén. | |||||||||||
| Elővetemény-korlátozás: | Nincs. | ||||||||||
| Mintatér nagysága: | 100 m2. | ||||||||||
| Mintaterek száma: | 20 ha-ig: 4 db, | ||||||||||
| minden további megkezdett 10 ha után 2 db. | |||||||||||
| Egyéb követelmények: | A hím- és a nővirágú egyedek megoszlását a fajtaleírásban megadott arányok szerint kell elbírálni. Szuperelit (SE) szaporítás esetén a határértékek megegyeznek az elit (E) fokú szaporítás határértékeivel. Standard szaporítás esetén a határértékek megegyeznek a certifikált vetőmag határértékeivel. | ||||||||||
| A vizsgálat tárgya | Egység | Elit | Certifikált | Megjegyzések | |||||||
| szaporítási fok | |||||||||||
| Szigetelési távolság, más fajtáktól és a Rumex fajoktól legalább | m | 1000 | 600 | ||||||||
| Gyomosság, legfeljebb | minősítő szám | 2 | |||||||||
| Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább | értékszám | 4 | |||||||||
| Idegen fajta, a mintaterek átlagában, legfeljebb | 0 | 1 | Az első ellenőrzés alkalmával kell véglegesen elbírálni. | ||||||||
| Idegen Rumex fajok sóskánál, a mintaterek átlagában, legfeljebb | növény db | 0 | |||||||||
| Veszélyes károsító gyomnövények | 0 | ||||||||||
| Vírusos megbetegedések, a mintaterek átlagában, legfeljebb | % | 3 | 6 | Tünetei: mozaikosság, sárgaság. | |||||||
| Gombabetegségek, a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb botritiszes rothadás (Botrytis cinerea), szeptóriás levélfoltosság (Septoria lactucae), peronoszpóra (Bremia lactucae) | minősítő szám | 2 | |||||||||
| Paprika (Capsicum annuum L) | Étkezési paprika | ||||||||||
| Fűszerpaprika | |||||||||||
| Cseresznyepaprika | |||||||||||
| Ellenőrzések száma: | 2. | ||||||||||
| Ellenőrzések időpontja: | 1. az első kötések kifejlődésekor, | ||||||||||
| 2. szinesérésben. | |||||||||||
| Elővetemény-korlátozás: | Nem lehet a vetőmag-szaporító tábla előveteménye a burgonyafélék és kabakosok családjába tartozó növény és lucerna. | ||||||||||
| Mintatér nagyság: | 200 növény. | ||||||||||
| Mintaterek száma: | 20 ha-ig: 4 db, | ||||||||||
| minden további megkezdett 10 ha után: 2 db. | |||||||||||
| Egyéb követelmények: | Standard szaporítás esetén a határértékek megegyeznek a certifikált vetőmag határértékeivel. | ||||||||||
| A vizsgálat tárgya | Egység | Elit | Certifikált | Megjegyzések | |||||||
| szaporítási fok | |||||||||||
| Szigetelési távolság, más fajtától legalább | m | 300 | |||||||||
| Gyomosság, legfeljebb | minősítő szám | 2 | |||||||||
| Fejlettség, legalább Kiegyenlítettség, legalább Kultúrállapot, legalább | értékszám | 4 | |||||||||
| Idegen fajta a mintaterek átlagában, legfeljebb | növény db | 0 | 0,3 | Az első ellenőrzéskor kell véglegesen elbírálni. | |||||||
| Veszélyes károsító gyomnövények | 0 | ||||||||||
| Vírusos vagy mikoplazmás megbetegedések, a mintaterek átlagában, legfeljebb | % | 10 | Tünetek: rozettás törpülés, mozaikosság, tarkalevelűség, nekrózis. | ||||||||
| Baktériumos betegségek, a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb Baktériumos levélfoltosság Xanthomonas vesicatoria), Baktériumos lágyrothadás (Pseudomonas syringae var. capsici) | 10 | A határértékek a beteg bogyójú növényegyedekre vonatkoznak. | |||||||||
| Gombabetegségek, a mintaterek átlagában, együttesen legfeljebb Botritiszes szár- és termésrothadás (Botrytis cinerea), Alternáriás szárazrothadás (Alternaria spp.), Kolletotrihumos termésfoltosság és rothadás (Colletotrichum atramentarium) | % | 3 | 6 | ||||||||
| Fuzáriumos és verticilliumos tőhervadás (Verticillium alboatrum, Fusarium moniliforme, Verticillium dahliae). | Minősítő szám | 2 | |||||||||
1. Kötelezően feltüntetendő adatok.
1.1. „EK-szabályok és -szabványok”.
1.2. Minősítő hatóság és tagállam neve, vagy azok kezdőbetűi.
1.3. A fémzárolás kelte (év és hónap) az alábbiak szerint: „fémzárolva... (év és hónap)”, vagy a minősítési céllal legutoljára végzett hatósági mintavétel ideje (év és hónap), az alábbiak szerint: „mintavétel ideje... (év és hónap)”.
1.4. A tétel hivatkozási száma.
1.5. A faj megnevezése legalább álló betűkkel, a botanikai név, amely rövidített formában és a leírója neve nélkül is elfogadható, vagy a faj közönséges neve, illetve mindkettő megadásával.
1.6. A fajta megnevezése, legalább álló betűkkel.
1.7. Kategória.
1.8. A vetőmagot termelő ország.
1.9. Bejelentett nettó vagy bruttó tömeg, illetve bejelentett magszám.
1.10. A tömeg feltüntetése esetén, amennyiben szemcsés növényvédő szer, csávázószer vagy egyéb szilárd adalékanyag használatára került sor, az adalékanyag jellege, valamint a gomolyok, illetve a tiszta vetőmag tömegének a teljes tömeghez viszonyított közelítő aránya.
1.11. Olyan fajták esetében, amelyek hibridek vagy beltenyésztésű vonalak:
– elit vetőmag esetében, amennyiben az a hibrid vagy beltenyésztésű vonal, amelyhez a vetőmag tartozik, hatóságilag el van ismerve: * az adott komponens fajta hivatalos elismerése során használt megnevezése, a végleges fajtára való hivatkozással vagy a nélkül, kizárólag végleges fajta komponenséül szánt hibrid vagy beltenyésztésű vonal esetében pedig a „komponens” szó kíséretében,
– elit vetőmag egyéb eseteiben: annak a komponensnek a megnevezése, amelyhez az elit vetőmag tartozik, amely kód formájában is megadható a végleges fajtára való hivatkozás kíséretében, a funkcióra (hím- vagy nőivarú) való hivatkozással vagy a nélkül, és a,,komponens” szó kíséretében,
– certifikált vetőmag esetében: annak a fajtának a megnevezése, amelyhez a vetőmag tartozik, a „hibrid” szó kíséretében.
1.12. Amennyiben elvégezték legalább a csírázás ismételt ellenőrzését, ez a tény az „Ismételten ellenőrizve ... (év és hónap)” felirattal jelezhető.
2. Minimális méret: 110 × 67 mm.
1. Kötelező adatok
1.1. „EK-szabályok és -szabványok”.
1.2. A címkézésért felelős személy neve és címe vagy azonosító jele.
1.3. A fémzárolás vagy a legutóbbi csírázóképesség-vizsgálat éve (gazdasági év). A gazdasági év vége is feltüntethető.
1.4. A faj megnevezése, legalább álló betűkkel.
1.5. A fajta megnevezése, legalább álló betűkkel.
1.6. Kategória: a kis kiszerelésű vetőmag esetében a minősített vetőmagot „C” vagy „Z”, a standard vetőmagot pedig „ST” betűkkel lehet jelölni.
1.7. A címkézésért felelős személy által megadott hivatkozási szám – standard vetőmag esetében.
1.8. A minősített árutétel azonosítását lehetővé tevő hivatkozási szám – certifikált vetőmag esetén.
1.9. Bejelentett nettó vagy bruttó tömeg, illetve bejelentett magszám, kivéve az 500 grammnál kisebb kiszerelést.
1.10. A tömeg feltüntetése esetén, amennyiben szemcsés növényvédő szer, csávázószer vagy egyéb szilárd adalékanyag használatára került sor, az adalékanyag jellege, valamint a gomolyok illetve a tiszta vetőmag tömegének a teljes tömeghez viszonyított közelítő aránya.
2. A címke minimális mérete (a kis kiszerelésű vetőmag kivételével) 110 × 67 mm.
1. Elit vetőmagnál: fehér.
2. Certifikált vetőmagnál: kék.
3. Standard vetőmagnál: sötét sárga.
1. A címkén kötelezően feltüntetendő adatok a következők:
– a helyszíni szemléért felelős hatóság és tagállam neve vagy kezdőbetűi,
– a faj megnevezése legalább álló betűkkel, a botanikai név, amely rövidített formában és a leíró neve nélkül is elfogadható, vagy a faj közönséges neve, illetve mindkettő,
– a fajta megnevezése, legalább álló betűkkel,
– kategória,
– a parcella vagy az árutétel hivatkozási száma,
– bejelentett nettó vagy bruttó súly,
– a „nem véglegesen certifikált vetőmag” felirat.
2. A címke szürke színű kell legyen.
3. Az okmányon kötelezően feltüntetendő adatok a következők:
– az okmányt kibocsátó hatóság,
– a faj megnevezése legalább álló betűkkel, a botanikai név, amely rövidített formában és a leíró neve nélkül is elfogadható, vagy a faj közönséges neve, illetve mindkettő,
– a fajta megnevezése, legalább álló betűkkel,
– kategória,
– az anyamag hivatkozási száma és a vetőmagot minősítő ország vagy országok neve,
– a tábla vagy az árutétel hivatkozási száma,
– az okmány által kísért árutétellel bevetett terület,
– a betakarított vetőmag mennyisége és a csomagolási egységek száma,
– annak tanúsítása, hogy teljesültek a vetőmagot adó termény tekintetében előírt feltételek,
– adott esetben az előzetes vetőmagvizsgálat eredményei.
1. Egy tételként mintázható vetőmag megengedett legnagyobb tömege:
a) a Phaseolus vulgaris, a Pisum sativum és a Vicia faba vetőmagja: 25 tonna,
b) a búzaszemnél nem kisebb méretű vetőmagok a Phaseolus vulgaris, a Pisum sativum és a Vicia faba kivételével: 20 tonna,
c) a búzaszemnél kisebb vetőmagok: 10 tonna.
A vetőmag megengedett legnagyobb árutételének tömege nem léphető túl 5%-nál nagyobb mértékben.
2. A vetőmagminta előírt legkisebb tömege
| Faj | Tömeg (g) | |
| Allium cepa | 25 | |
| Allium porrum | 20 | |
| Anthricus cerefolium | 20 | |
| Apium graveolens | 5 | |
| Asparagus officinalis | 100 | |
| Beta vulgaris | 100 | |
| Brassica oleracea | 25 | |
| Brassica pekinensis | 20 | |
| Brassica rapa | 20 | |
| Capsicum annuum | 40 | |
| Cichorium intybus (részben) (mezei katáng) | 15 | |
| Cichorium intybus (részben) (ipari cikória) | 50 | |
| Cichorium endivia | 15 | |
| Citrullus lanatus | 250 | |
| Cucumis melo | 100 | |
| Cucumis sativus | 25 | |
| Cucurbita maxima | 250 | |
| Cucurbita pepo | 150 | |
| Cynara cardunculus | 50 | |
| Daucus carota | 10 | |
| Foeniculum vulgare | 25 | |
| Lactuca sativa | 10 | |
| Lycopersicon lycopersicum | 20 | |
| Petroselinum crispum | 10 | |
| Phaseolus coccineus | 1000 | |
| Phaseolus vulgaris | 700 | |
| Pisum sativum | 500 | |
| Raphanus sativus | 50 | |
| Scorzonera hispanica | 30 | |
| Solanum melongena | 20 | |
| Spinacia oleracea | 75 | |
| Valerianella locusta | 20 | |
| Vicia faba | 1000 | |
| Zea mays | 1000 |
A fenti fajok F-1 hibrid fajtái esetében a minta előírt legkisebb tömege a megadott tömeg negyedére csökkenthető. A minta tömege azonban legalább 5 g kell legyen és legalább 400 vetőmagból kell álljon.
| Nemzetség és faj | Jellemző kártevők és kórokozók | |
| Allium ascalonicum | Rovarok, atkák és fonalférgek fejlődésük valamennyi szakaszában | |
| – Delia spp. | ||
| – Ditylenchus dipsaci | ||
| – Thysanoptera, de különösen Thrips tabaci | ||
| Gombák | ||
| – Botrytis spp. | ||
| – Peronospora destructor | ||
| – Sclerotium cepivorum | ||
| Vírusok és vírusszerű szervezetek | ||
| Valamennyi, de különösen az Onion yellow dwarf virus | ||
| Allium cepa | Rovarok, atkák és fonalférgek fejlődésük valamennyi szakaszában | |
| – Delia spp. | ||
| – Ditylenchus dipsaci | ||
| – Meloidogyne spp. | ||
| – Thysanoptera, de különösen Thrips tabaci | ||
| Baktériumok | ||
| – Pseudomonas spp. | ||
| Gombák | ||
| – Botrytis spp. | ||
| – Fusarium oxysporum f.sp. cepae | ||
| – Peronospora destructor | ||
| – Sclerotium cepivorum | ||
| Vírusok és vírusszerű szervezetek | ||
| Valamennyi, de különösen az Onion yellow dwarf virus | ||
| Allium fistulosum | Rovarok, atkák és fonalférgek fejlődésük valamennyi szakaszában | |
| – Delia spp. | ||
| – Ditylenchus dipsaci | ||
| – Thysanoptera, de különösen Thrips tabaci | ||
| Gombák | ||
| – Sclerotium cepivorum | ||
| Vírusok és vírusszerű szervezetek | ||
| Valamennyi | ||
| Allium porrum | Rovarok, atkák és fonalférgek fejlődésük valamennyi szakaszában | |
| – Delia spp. | ||
| – Ditytenchus dipsaci | ||
| – Thysanoptera | ||
| Baktériumok | ||
| – Pseudomonas spp. | ||
| Gombák | ||
| – Alternaria porri | ||
| – Fusarium culmorum | ||
| – Phytophthora porri | ||
| – Sclerotium cepivorum | ||
| Vírusok és vírusszerű szervezetek | ||
| Valamennyi, de különösen a Leek yellow dwarf virus | ||
| Allium sativum | Rovarok, atkák és fonalférgek fejlődésük valamennyi szakaszában | |
| – Aceria tulipae | ||
| – Delia spp. | ||
| – Ditylenchus dipsaci | ||
| – Thysanoptera | ||
| Baktériumok | ||
| – Pseudomonas fluorascens | ||
| Gombák | ||
| – Sclerotium cepivorum | ||
| Vírusok és vírusszerű szervezetek | ||
| Valamennyi, de különösen az Onion yellow dwarf virus | ||
| Apium graveolens | Rovarok, atkák és fonalférgek fejlődésük valamennyi szakaszában | |
| – Acidia heraclei | ||
| – Lygus spp. | ||
| – Psila rosae | ||
| – Thysanoptera, de különösen Frankliniella occidentalis és Thrips tabaci | ||
| Baktériumok | ||
| – Erwinia carotovora subsp. carotovora | ||
| – Pseudomonas syringae pv. apii | ||
| Gombák | ||
| – Fusarium oxysporum f.sp. apii | ||
| – Phoma apiicola | ||
| – Pythium spp. | ||
| – Sclerotinia sclerotiorum | ||
| – Septoria apii | ||
| Vírusok és vírusszerű szervezetek | ||
| Valamennyi, de különösen a Celery mosaic virus és a Cucumber mosaic virus | ||
| Asparagus officinalis | Rovarok, atkák és fonalférgek fejlődésük valamennyi szakaszában | |
| – Brachyorynella asparagi | ||
| – Hypopta caestrum | ||
| – Platyparea poeciloptera | ||
| Gombák | ||
| – Fusarium spp. | ||
| – Rhizoctonia violacea | ||
| Vírusok és vírusszerű szervezetek | ||
| Valamennyi | ||
| Beta vulgaris | Rovarok, atkák és fonalférgek fejlődésük valamennyi szakaszában | |
| – Pegomya betae | ||
| Gombák | ||
| – Phoma betae | ||
| Vírusok és vírusszerű szervezetek | ||
| Valamennyi, de különösen Beet necrotic yellow vein virus | ||
| Brassica oleracea | Rovarok, atkák és fonalférgek fejlődésük valamennyi szakaszában | |
| – Aleyrodidae | ||
| – Aphididae | ||
| – Heterodera spp. | ||
| – Lepidoptera, de különösen a Pieris brassicae | ||
| – Thysanoptera, de kölönösen a Frankliniella occidentalis | ||
| Baktériumok | ||
| – Pseudomonas syringae pv. maculicola | ||
| – Xanthomonas canipestris pv. campestris | ||
| Gombák | ||
| – Alternaria brassicae | ||
| – Mycosphaerella spp. | ||
| – Phoma lingam | ||
| – Plasmodiophora brassicae | ||
| – Pythium spp. | ||
| – Rhizoctonia solani | ||
| Vírusok és vírusszerű szervezetek | ||
| Valamennyi, de különösen a Cauliflower mosaic virus, tospovírusok és a Turnip mosaic virus | ||
| Brassica pekinensis | Rovarok, atkák és fonalférgek fejlődésük valamennyi szakaszában | |
| – Aphididae | ||
| – Lepidoptera, de különösen Pieris brassicae | ||
| Baktériumok | ||
| – Erwinia carotovora | ||
| – Xanthomonas campestris pv. campestris | ||
| Gombák | ||
| – Alternaria brassicae | ||
| – Botrytis cinerea | ||
| – Mycosphaerella spp. | ||
| – Phoma lingam | ||
| – Plasmodiophora brassicae | ||
| – Sclerotinia spp. | ||
| Vírusok és vírusszerű szervezetek | ||
| Valamennyi, de különösen a tospovírusok | ||
| Capsicum annuum | Rovarok, atkák és fonalférgek fejlődésük valamennyi szakaszában | |
| – Aleyrodidae | ||
| – Leptinotarsa decemlineata | ||
| – Ostrinia nubilalis | ||
| – Phthorimea operculella | ||
| – Tetranychidae | ||
| – Thysanoptera, de különösen Frankliniella occidentalis | ||
| Gombák | ||
| – Leveillula taurica | ||
| – Pyrenochaeta lycopersici | ||
| – Pythium spp. | ||
| – Phytophthora capsici | ||
| – Verticillium albo-atrum | ||
| – Verticillium dahliae | ||
| Vírusok és vírusszerű szervezetek | ||
| Valamennyi, de különösen a Cucumber mosaic virus, a Tomato mosaic virus, a Pepper mild mottle vírus és a Tobacco mosaic virus | ||
| Cichorium endivia | Rovarok, atkák és fonalférgek fejlődésük valamennyi szakaszában | |
| – Aphididae | ||
| – Thysanoptera, de különösen Frankliniella occidentalis | ||
| Gombák | ||
| – Botrytis cinerea | ||
| – Erysiphe cichoracearum | ||
| – Sclerotinia spp. | ||
| Vírusok és vírusszerű szervezetek | ||
| Valamennyi, de különösen a Beet western yellow virus és a Lettuce mosaic vírus | ||
| Cichorium intybus | Rovarok, atkák és fonalférgek fejlődésük valamennyi szakaszában | |
| – Aphididae | ||
| – Napomyza cichorii | ||
| – Apion assimile | ||
| Baktériumok | ||
| – Erwinia carotovora | ||
| – Erwinia chrysanthemi | ||
| – Pseudomonas marginalis | ||
| Gombák | ||
| – Phoma exigua | ||
| – Phytophthora erythroseptica | ||
| – Pythium spp. | ||
| – Sclerotinia sclerotiorum | ||
| Citrullus lanatus | Rovarok, atkák és fonalférgek fejlődésük valamennyi szakaszában | |
| – Aleyrodidae | ||
| – Aphididae | ||
| – Meloidogyne spp. | ||
| – Polyphagotarsonemus latus | ||
| – Tetranychus spp. | ||
| – Thysanoptera, de különösen Frankliniella occidentalis | ||
| Gombák | ||
| – Colletotrichum lagenarium | ||
| Vírusok és vírusszerű szervezetek | ||
| Valamennyi, de különösen a Watermelon mosaic virus | ||
| Cucumis melo | Rovarok, atkák és fonalférgek fejlődésük valamennyi szakaszában | |
| – Aleyrodidae | ||
| – Aphididae | ||
| – Meloidogyne spp. | ||
| – Polyphagotarsonemus latus | ||
| – Tetranychus spp. | ||
| – Thysanoptera, de különösen Frankliniella occidentalis | ||
| Baktériumok | ||
| – Pseudomonas syringae pv. Lachrymans | ||
| Gombák | ||
| – Colletotrichum lagenarium | ||
| – Fusarium spp. | ||
| – Pythium spp. | ||
| – Sphaerotheca fuliginea | ||
| – Verticillium spp. | ||
| Vírusok és vírusszerű szervezetek | ||
| Valamennyi, de különösen a Cucumber green mottle virus, a Cucumber mosaic virus és a Squash mosaic virus | ||
| Cucumis sativus | Rovarok, atkák és fonalférgek fejlődésük valamennyi szakaszában | |
| – Aleyrodidae | ||
| – Aphididae | ||
| – Delia platura | ||
| – Meloidogyne spp. | ||
| – Polyphagotarsonemus latus | ||
| – Tetranychus spp. | ||
| – Thysanoptera, de különösen Frankliniella occidentalis | ||
| Baktériumok | ||
| – Pseudomonas syringae pv. lachrymans | ||
| Gombák | ||
| – Fusarium spp. | ||
| – Phytophthora spp. | ||
| – Pseudoperonospora cubensis | ||
| – Pythium spp. | ||
| – Rhizoctonia spp. | ||
| – Sphaerotheca fuliginea | ||
| – Verticillium spp. | ||
| Vírusok és vírusszerű szervezetek | ||
| Valamennyi | ||
| Cucurbita maxima | Rovarok, atkák és fonalférgek fejlődésük valamennyi szakaszában | |
| – Aleyrodidae | ||
| – Aphididae | ||
| – Meloidogyne spp. | ||
| – Polyphagotarsonemus latus | ||
| – Tetranychus spp. | ||
| – Thysanoptera, de különösen Frankliniella occidentalis | ||
| Vírusok és vírusszerű szervezetek | ||
| Valamennyi | ||
| Cucurbita pepo | Rovarok, atkák és fonalférgek fejlődésük valamennyi szakaszában | |
| – Aleyrodidae | ||
| – Aphididae | ||
| – Meloidogyne spp. | ||
| – Polyphagotarsonemus latus | ||
| – Tetranychus spp. | ||
| – Thysanoptera, de különösen Frankliniella occidentalis | ||
| Baktériumok | ||
| Pseudomonas syringae pv. lachrymans | ||
| Gombák | ||
| – Fusarium spp. | ||
| – Sphaerotheca fuliginea | ||
| – Verticillium spp. | ||
| Vírusok és vírusszerű szervezetek | ||
| Valamennyi, de különösen a Cucumber mosaic virus, a Squash mosaic virus, a Zucchini yellow mosaic virus, és a tospovírusok | ||
| Cynara cardunculus és Cynara scolymus | Rovarok, atkák és fonalférgek fejlődésük valamennyi szakaszában | |
| – Aleyrodidae | ||
| – Aphididae | ||
| – Thysanoptera | ||
| Gombák | ||
| – Bremia lactucae | ||
| – Leveillula taurica f. sp. cynarae | ||
| – Pythium spp. | ||
| – Rhizoctonia solani | ||
| – Sclerotium rolfsii | ||
| – Sclerotinia sclerotiorum | ||
| – Verticillium dahliae | ||
| Vírusok és vírusszerű szervezetek | ||
| Valamennyi | ||
| Foeniculum vulgare | Rovarok, atkák és fonalférgek fejlődésük valamennyi szakaszában | |
| – Aleyrodidae | ||
| – Aphididae | ||
| – Thysanoptera | ||
| Baktériumok | ||
| – Erwinia carotovora subsp. carotovora | ||
| – Pseudomonas marginalis pv. marginalis | ||
| Gombák | ||
| – Cercospora foeniculi | ||
| – Phytophthora syringae | ||
| – Sclerotinia spp. | ||
| Vírusok és vírusszerű szervezetek | ||
| Celery mosaic virus | ||
| Lactuca sativa | Rovarok, atkák és fonalférgek fejlődésük valamennyi szakaszában | |
| – Aphididae | ||
| – Meloidogyne spp. | ||
| – Thysanoptera, de különösen Frankliniella occidentalis | ||
| Gombák | ||
| – Botrytis cinerea | ||
| – Bremia lactucae | ||
| – Pythium spp. | ||
| Vírusok és vírusszerű szervezetek | ||
| Valamennyi, de különösen a Lettuce big vein, a Lettuce mosaic virus és a Lettuce ring necrosis | ||
| Lycopersicon lycopersicum | Rovarok, atkák és fonalférgek fejlődésük valamennyi szakaszában | |
| – Aphididae | ||
| – Aleyrodidae | ||
| – Hauptidia maroccana | ||
| – Meloidogyne spp. | ||
| – Tetranychus spp. | ||
| – Thysanoptera, de különösen Frankliniella occidentalis | ||
| – Vasates lycopersici | ||
| Baktériumok | ||
| – Pseudomonas syringae pv. tomato | ||
| Gombák | ||
| – Alternaria solani | ||
| – Cladosporium fulvum | ||
| – Colletotrichum coccodes | ||
| – Didymella lycopersici | ||
| – Fusarium oxysporum | ||
| – Leveillula taurica | ||
| – Phytophthora nicotianae | ||
| – Pyrenochaeta lycopersici | ||
| – Pythium spp. | ||
| – Rhizoctonia solani | ||
| – Sclerotinia sclerotiorum | ||
| – Verticillium spp. | ||
| Vírusok és vírusszerű szervezetek | ||
| Valamennyi, de különösen a Cucumber mosaic virus, a Potato virus X, a Potato virus Y, a Tobacco mosaic virus, a Tomato mosaic virus és a Tomato yellow leaf curl virus | ||
| Rheum spp. | Baktériumok | |
| – Agrobacterium tumefaciens | ||
| – Erwinia rhapontici | ||
| Gombák | ||
| – Amillariella mellea | ||
| – Verticillium spp. | ||
| Vírusok és vírusszerű szervezetek | ||
| Valamennyi, de különösen az Arabis mosaic virus és a Turnip mosaic virus | ||
| Solanum melongena | Rovarok, atkák és fonalférgek fejlődésük valamennyi szakaszában | |
| – Aleyrodidae | ||
| – Aphididae | ||
| – Hemitarsonemus latus | ||
| – Leptinotarsa decemlineata | ||
| – Meloidogyne spp. | ||
| – Tetranychidae | ||
| – Thysanoptera, de különösen Frankliniella occidentalis | ||
| Gombák | ||
| – Fusarium spp. | ||
| – Leveillula taurica f.sp. cynarae | ||
| – Rhizoctonia solani | ||
| – Pythium spp. | ||
| – Sclerotinia sclerotiorum | ||
| – Verticillium spp. | ||
| Vírusok és vírusszerű szervezetek | ||
| Valamennyi, de különösen a Cucumber mosaic virus, az Eggplant mosaic virus, a Potato virus Y, és a Tobacco mosaic virus |
