Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2017.10.20.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.
Megnyitom a Jogtárban Megnyitom az Optijusban

 

75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet

a nem közúti mozgó gépekbe építendő belső égésű motorok gáznemű és részecskékből álló szennyezőanyag-kibocsátásának korlátozásáról

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 89. §-ának (3) bekezdésében, valamint a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás, továbbá az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 67. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendeljük el:

Hatály

1. § (1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - kiterjed

a) az 1. számú melléklet 1. pontjában meghatározott, nem közúti mozgó gépekbe, mobil berendezésekbe beépített vagy beépítendő belső égésű motorokra,

b) az a) pont szerinti belső égésű motorral felszerelt nem közúti mozgó gépekre, mobil berendezésekre,

c) közúti gépjárművekbe épített, nem a jármű meghajtására szolgáló motorokra (pl. hűtő aggregát, daru, tartály ürítő motor),

d) az a) és b) pont szerinti motorok, illetve gépek gyártójára, Közösségen belüli behozójára és importálójára, továbbá forgalmazójára.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki

a) a közúti gépjárművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet A. Függelékének hatálya alá tartozó gépkocsikra, a B. Függelékének hatálya alá tartozó két- vagy háromkerekű járművekre, valamint a C. Függelékének hatálya alá tartozó mezőgazdasági és erdészeti vontatókra, az azok meghajtását szolgáló motor tekintetében,

b) a kizárólag fegyveres erők, fegyveres testületek és rendészeti szervek számára értékesített és általuk használt nem közúti mozgó gépek belső égésű motorjaira,

c) a hajókra, a belvízi hajók kivételével,

d) a légi járművekre,

e) a szabadidős járművekre, mint a motoros szánok, terep-motorkerékpárok, terepjáró járművek,

f) a belső égésű motorral működő modellekre.

Fogalommeghatározások

2. § E rendelet alkalmazásában

a) nem közúti mozgó gép: minden önjáró gép, szállítható berendezés, karosszériával ellátott vagy el nem látott, nem utasok vagy áruk közúti szállítására szolgáló jármű, amelybe az 1. számú melléklet 1. pontjában meghatározott belső égésű motor van beépítve;

b) típusjóváhagyás: eljárás, amelynek során a hatóság meggyőződik arról, hogy egy belső égésű motortípus vagy egy motorcsalád a szennyezőanyag-kibocsátás tekintetében kielégíti a jelen rendeletben meghatározott követelményeket, és kiadja a típus-jóváhagyási bizonyítványt;

c) motortípus: motorok olyan kategóriája, amelybe tartozó motorok egymástól nem különböznek az e rendelet 2. számú melléklete 1. függelékében meghatározott lényeges jellemzők tekintetében;

d) motorcsalád: a gyártó által csoportosított motorok olyan együttese, amelyek szennyezőanyag-kibocsátása konstrukciójuk alapján várhatóan hasonló, és kielégítik a rendelet követelményeit;

e) alapmotor: a motorcsaládból kiválasztott motor, amely megfelel az 1. számú melléklet 7. pontjában foglalt követelményeknek;

f) motorteljesítmény: az e rendelet 1. számú mellékletének 2.4. pontjában meghatározott hasznos (effektív) teljesítmény;

g) szennyezőanyag-kibocsátás: a motor kipufogógázaival a levegőbe kerülő szén-monoxid, szénhidrogének, nitrogén-oxidok és részecskék tömege a 3., illetve 4. számú mellékletben meghatározott vizsgálati eljárás szerint mérve, az 5. számú mellékletben leírt referencia üzemanyag és a 6. számú mellékletben leírt elemző és mintavevő rendszer alkalmazásával;

h) motor gyártási időpontja: az a nap, amikor a motor a gyártósor elhagyása után átmegy az utolsó vizsgálaton, és a motor ebben az állapotában kiszállítható vagy raktárra helyezhető;

i) forgalomba hozatal: egy motor első alkalommal történő kínálása a piacon ellenérték fejében vagy ingyenesen, a Közösségben való forgalmazás, illetve felhasználás céljából;

j) gyártó: az a személy vagy testület, aki vagy amely a jóváhagyó hatósággal szemben minden szempontból felelős a típus-jóváhagyási eljárásért és a gyártás megfelelőségének biztosításáért. Nem szükségszerű, hogy a gyártó közvetlenül részt vegyen a motor gyártásának minden szakaszában. A jóváhagyás kérelmezése tekintetében az importáló is gyártónak tekintendő;

k) *  jóváhagyó hatóság (a továbbiakban: hatóság): a 15. § szerinti, kijelölt hatóság;

l) műszaki szolgálat: az e rendeletben és mellékleteiben leírt vizsgálatok, mérések lefolytatására a 15. § szerint működő vizsgáló laboratóriumként kijelölt tanúsító szervezet vagy testület. A szükséges vizsgálatokat a hatóság is elvégezheti;

m) információs dokumentum: a 2. számú mellékletben foglalt dokumentum, amely tartalmazza a kérelmező által közlendő információkat;

n) információs mappa: az a teljes iratgyűjtő (vagy adatfájl), amely tartalmazza az információs dokumentumban előírt adatokat, rajzokat, fényképeket stb., és amelyben a kérelmező az előírtakat a műszaki szolgálatnak vagy a hatóságnak benyújtja;

o) információs csomag: az a csomag, amely tartalmazza az információs mappát, valamint azokat a vizsgálati jegyzőkönyveket és más dokumentumokat, amelyeket a műszaki szolgálat vagy a hatóság feladata végzése során az információs dokumentumhoz csatolt;

p) az információs csomag tartalomjegyzéke: az a dokumentum, amelyben az információs csomag tartalma, az összes lap egyértelmű azonosíthatósága céljából megfelelően beszámozva vagy más módon megjelölve, fel van sorolva;

q) cseremotor („replacement engine”): olyan új motor, amelyet nem közúti mozgó gép motorjának kicserélésére gyártottak és kizárólag erre a célra szállítottak;

r) kézi motor: olyan motor, amely megfelel legalább a következő követelmények egyikének

ra) a motort olyan eszközben használják, amelyet a motor tervezett funkciójának végrehajtása során a működtető a kezében tart,

rb) a motort olyan eszközben használják, amelynek a tervezett funkciója végrehajtása érdekében többféle helyzetben - például fejjel lefelé vagy oldalirányban - kell működnie,

rc) a motort olyan eszközben használják, amelyben a motor és az eszköz együttes száraz tömege kevesebb mint 20 kg, és a következők közül legalább az egyik jellemzővel rendelkezik:

1. a tervezett funkció végrehajtása során a kezelőnek alá kell támasztania, vagy tartania kell az eszközt,

2. a tervezett funkció végrehajtása során a kezelőnek alá kell támasztania az eszközt, vagy vezérelnie kell annak térbeli helyzetét,

3. a motort generátorban vagy szivattyúban használják;

s) nem kézi motor: a kézi motorok meghatározása alá nem tartozó motor;

t) ipari felhasználású, többféle helyzetben működtethető kézi motor: olyan kézi motor, amely megfelel a kézi motor meghatározásának ra) és rb) pontjában előírt követelményeknek, és amellyel kapcsolatban a motor gyártója igazolta a hatóságnak, hogy a motorra (a 4. számú melléklet 4. függelékének 2.1. pontja szerinti) 3-as kategóriájú kibocsátási tartóssági időszak alkalmazandó;

u) kibocsátás tartóssági periódus: a 4. számú melléklet 4. függelékében megadott órák száma, amely alapján a romlási tényezőket meghatározzák;

v) kis sorozatban gyártott motorcsalád: olyan külső gyújtású motorcsalád, amelynek az évente gyártott darabszáma kevesebb, mint 5000;

w) kis sorozatban gyártott külső gyújtású motorok gyártója: évente kevesebb, mint 25 000 darab motort előállító gyártó;

x) belvízi hajó: belvizeken történő használatra szánt, 20 m vagy annál hosszabb, az 1. számú melléklet 2.8. a) pontja szerint meghatározva 100 m3 vagy nagyobb vízkiszorítású hajók, továbbá vontató-, illetve tolóhajók, amelyeket 20 m vagy annál hosszabb vízi járművek vontatására, tolására vagy oldalukhoz rögzített mozgatására építettek. Ez a meghatározás nem foglalja magában:

xa) a személyzeten kívül 12 főnél nem több utas szállítására szolgáló hajókat,

xb) a 24 méternél rövidebb, kedvtelési célú hajókat [ahogyan azokat a 2000. évi XLII. törvény 87. §-ának 18. pontja, valamint a kedvtelési célú vízi járművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet 1. §-a (1) bekezdésének aa) alpontja együttesen meghatározza],

xc) az ellenőrző hatóságok hajóit,

xd) a tűzoltó szolgálat hajóit,

xe) a katonai célú hajókat,

xf) a Közösség halászhajó-nyilvántartásban szereplő halászhajókat,

xg) a tengerjáró hajókat, beleértve a tengerjáró vontató- és tolóhajókat, amelyek tengerek partmenti vizein hajóznak vagy állomásoznak, vagy időlegesen belvizeken tartózkodnak, feltéve, hogy rendelkeznek az 1. számú melléklet 2.8. b) pontja szerinti tengerhajózási alkalmassági és biztonsági bizonyítvánnyal;

y) eredeti berendezés gyártó: valamely nem közúti mozgó géptípus gyártója;

z) rugalmas végrehajtási eljárás: olyan eljárás, amely lehetővé teszi két egymást követő szabályozási lépcsőben a második, szigorúbb követelményeket támasztó szabályozás időszakában korlátozott számban olyan nem közúti mozgó gépbe történő beépítésre szánt motor forgalomba hozatalát, amely csak az első lépcső szerinti emissziós határértékeknek felel meg.

Általános követelmények

3. § (1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti motor akkor hozható forgalomba, ha

a) e rendelet szerint jóváhagyott típushoz tartozik,

b) szennyezőanyag-kibocsátása - az e rendeletben megfogalmazott mentességeket, alternatív forgalomba hozatal és a rugalmas végrehajtási eljárás lehetőségét is figyelembe véve - megfelel a kategóriája és a forgalomba hozatalának dátuma szerint rá alkalmazható forgalomba hozatali követelményeknek.

(2) Belső égésű motorral szerelt nem közúti mozgó gép akkor hozható forgalomba, ha motorja megfelel az (1) bekezdés szerinti követelményeknek.

(3) *  Az e rendelet hatálya alá tartozó belső égésű motorral szerelt nem közúti mozgó gépre, illetve ilyen gépbe történő beépítésre szánt motorra nem adható ki más típusjóváhagyás * , forgalomba hozatali engedély, vagy a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló külön jogszabály szerinti típusvizsgálati tanúsítvány, illetve nem tehető az ott megjelölt tartalmú megfelelőségi nyilatkozat, nem helyezhető el a gépen a CE megfelelőségi jelölés, ha az nem teljesíti e rendelet követelményeit, figyelembe véve a kedvezményeket és mentességeket is.

A típusjóváhagyás kérelmezése

4. § (1) Motor vagy motorcsalád típusjóváhagyása iránti kérelmet a gyártó nyújtja be. A kérelemhez csatolni kell a 2. számú melléklet szerinti információs mappát. A jóváhagyási vizsgálatok elvégzésével megbízott műszaki szolgálat részére térítésmentesen biztosítani kell egy, a 2. számú melléklet 1. függelékében leírt motortípus jellemzőknek megfelelő motort.

(2) Ha egy motorcsalád típus-jóváhagyási kérelme esetében a hatóság úgy ítéli meg, hogy a kérelem - a kiválasztott alapmotort figyelembe véve - nem képviseli teljes mértékben a 2. számú melléklet 2. függelékében leírt motorcsaládot, az (1) bekezdés szerinti jóváhagyáshoz egy másik, vagy ha szükséges egy további, a hatóság által meghatározott alapmotort kell átadni.

(3) Nem nyújthat be a gyártó jóváhagyási kérelmet olyan motorra vagy motorcsaládra, amelyre más tagállam illetékes hatóságától már kért jóváhagyást. Minden egyes jóváhagyandó motortípusra vagy motorcsaládra külön kérelmet kell benyújtani.

A típus-jóváhagyási eljárás

5. § (1) A hatóság minden olyan motortípusra vagy motorcsaládra megadja a típusjóváhagyást, amely megegyezik az információs mappa adataival és teljesíti az e rendelet szerinti rá alkalmazható követelményeket.

(2) A hatóság minden általa jóváhagyott motortípusra vagy motorcsaládra kiállítja a 7. számú mellékletben szereplő típus-jóváhagyási bizonyítványt, kitöltve annak minden alkalmazható pontját, és összeállítja, illetve ellenőrzi az információs csomag tartalomjegyzékét. A típus-jóváhagyási bizonyítványokat a 8. számú mellékletben leírt módon kell számozni. A típus-jóváhagyási bizonyítványt és mellékleteinek egy példányát át kell adni a kérelmezőnek.

(3) Ha a jóváhagyásra váró motor feladatát a nem közúti mozgó gépbe beépítve annak egyéb szerkezeti részeivel összekapcsolva látja el, és a szennyezőanyag-kibocsátási követelményeknek való megfelelése e rendelet szerinti eljárásokkal csak akkor igazolható, amikor a jóváhagyásra váró motor egyéb gépészeti elemekkel összekapcsolva működik, akkor típusjóváhagyásának hatályát értelemszerűen szűkíteni kell a beépítési követelményeknek megfelelően. Ilyen esetben a motortípus vagy motorcsalád típusjóváhagyási bizonyítványában a használati korlátozásokat fel kell tüntetni, jelezve a beépítés (csatlakoztatás) feltételeit is.

(4) A hatóság az általa kiadott típus-jóváhagyási bizonyítványokról és a típusjóváhagyással egyezően gyártott motorokról nyilvántartást vezet. Más hatóságok - beleértve más tagállamok illetékes hatóságait - megkeresésére köteles információt szolgáltatni. A hatóság havonta elküldi más tagállamok hatóságának a 10. számú melléklet szerinti részleteket tartalmazó jegyzéket az adott hónapban általa kiadott típusjóváhagyásokról, jóváhagyás megtagadásokról vagy visszavonásokról. A hatóság más hatóságok - beleértve más tagállamok illetékes hatóságait - megkeresésére haladéktalanul megküldi a következők közül az igényelteket:

a) a motortípus vagy motorcsalád típus-jóváhagyási bizonyítványának másolatát, a kéréstől függően az információs csomaggal együtt vagy anélkül, bármely motortípusra vagy motorcsaládra vonatkozóan, amelyet jóváhagyott, illetve amelynek jóváhagyását megtagadta vagy visszavonta,

b) a kéréstől függően a megadott típusjóváhagyásnak megfelelően gyártott motorok 7. § (3) bekezdés szerinti jegyzékét a 10. számú mellékletben megadott részletezéssel,

c) a 7. § (5) bekezdés szerinti nyilatkozat másolatát.

(5) A hatóság évenként vagy kérelemre megküldi a Bizottságnak az utolsó bejelentés óta jóváhagyott motorokra vonatkozó, a 11. számú melléklet szerinti adatlap másolatát.

(6) *  Az (1)-(5) bekezdésben foglaltakon túl, a kompresszió gyújtású motorok - a vasúti motorkocsik, belvízi hajók meghajtására szolgáló motorok kivételével - forgalomba hozhatók a 13. számú mellékletben foglalt rugalmas végrehajtási eljárásnak megfelelően.

A típusjóváhagyás módosítása

6. § (1) A típus-jóváhagyási bizonyítvány tulajdonosa köteles a hatóságot értesíteni minden olyan változásról, ami az információs csomagban szereplő adatokat érinti.

(2) A típus-jóváhagyási bizonyítvány módosítására vagy kiterjesztésére irányuló kérelmet ahhoz a hatósághoz kell benyújtani, amely az eredeti típus-jóváhagyási bizonyítványt kiadta.

(3) Ha az információs csomagban szereplő adatok megváltoztak, a hatóság kiadja az információs dokumentum módosított változatát, mindegyik lapon megjelölve a változás lényegét és az új kiadás dátumát. Amennyiben a hatóság módosított lapot bocsát ki, az információs csomag tartalomjegyzékét (amelyet csatolnak a jóváhagyási bizonyítványhoz) ugyancsak módosítani kell, megjelölve a utolsó változat kibocsátásának a dátumát.

(4) Ha az eredeti jóváhagyáson feltüntetett dátum óta bármely, a típus-jóváhagyási bizonyítványban (a mellékletek kivételével) szereplő információ vagy a kibocsátási követelmény megváltozott, a hatóság módosított jóváhagyási bizonyítványt ad ki (megjelölve a kiegészítő számmal), amely tartalmazza a típusjóváhagyás módosításának okait és az új kiadás dátumát.

(5) Ha a hatóság úgy találja, hogy a motor módosítása új vizsgálat vagy ellenőrzés elvégzését teszi indokolttá, a gyártót újabb vizsgálat vagy ellenőrzés végrehajtására kötelezi. A hatóság a típus-jóváhagyási bizonyítvány módosítását vagy kiterjesztését csak a végrehajtott, a megfelelőséget igazoló vizsgálat, ellenőrzés után adja meg, illetve hajtja végre az információs dokumentum változtatását. Új vizsgálat hiányában a kérelmet a hatóság elutasítja.

Egyezőség jelölése, nyilvántartások

7. § (1) A gyártónak minden, a jóváhagyott típussal megegyezően gyártott motort el kell látni az 1. számú melléklet 3.1., illetve 3.2. pontjában meghatározott jelzéssel és a típus-jóváhagyási bizonyítvány számával. Csak a jelzésekkel ellátott motort tartalmazó nem közúti mozgó gép hozható forgalomba.

(2) Ha a típus-jóváhagyási bizonyítvány korlátozást tartalmaz a motor használatára, beépítésére vonatkozóan, úgy a gyártónak minden motorhoz mellékelni kell az e rendelet követelményeinek való megfelelést biztosító beépítési (csatlakoztatási) utasítást, összhangban a típus-jóváhagyási bizonyítvánnyal. Ha a jóváhagyott motorok egy sorozatát további beépítésre egy felhasználónak értékesítik, úgy elegendő a beépítési, csatlakoztatási előírásokat tartalmazó dokumentációnak az első motor kiszállítását megelőző, egyszeri átadása, kiegészítve azon motorok (motorszámot és szükség esetén további adatokat tartalmazó) azonosító listájával, amelyekre a dokumentáció vonatkozik.

(3) A gyártó köteles az általa forgalomba hozott motorokról nyilvántartást vezetni, és minden naptári évet követő 45 napon belül megküldeni az előző évben forgalomba hozott motorok jegyzékét, motorcsaládonként, motortípusonként részletezve, motorszámokkal és az egyértelmű azonosításhoz szükséges egyéb információkkal együtt. A jegyzék formátuma azonos a 10. számú mellékletben a típusjóváhagyást kapott motorok és motorcsaládok listájára megadottal, azzal az eltéréssel, hogy a lista száma helyén a benyújtó megnevezését kell feltüntetni, és a végén cégszerűen alá kell írni. A jegyzéknek részletes tájékoztatást kell tartalmaznia, ha a gyártó beszünteti egy jóváhagyott motortípus vagy motorcsalád gyártását.

(4) A gyártó a követelmények változása esetén haladéktalanul, illetve a hatóság eseti kérésére köteles a (3) bekezdés szerinti adatokat megadni az utolsó jelentéstől számítva általa forgalomba hozott motorokra vonatkozóan. A gyártónak folyamatosan vezetnie kell az előzőekben leírt nyilvántartást. A gyártó, illetve importáló köteles a nyilvántartást legalább 20 évig megőrizni.

(5) A motor gyártója - e bekezdés szempontjából ide nem értve az importálót - minden naptári évet követő 45 napon belül, valamint az egyes szabályozási lépcsők a 10. § szerinti alkalmazási időpontjában köteles tájékoztatni a jóváhagyást megadó hatóságot arról, hogy a jóváhagyott motorcsaládok, illetve motortípusok közül a tájékoztatás dátumát követően melyeket szándékoznak gyártani.

(6) A hatóság a 9. §-ban szereplő motorkategóriák szerinti nyilvántartást vezet a hozzá benyújtott, más tagállamok hatósága által kiadott típus-jóváhagyási bizonyítványokról, valamint regisztrálja az évente forgalomba hozott motorokat, és összesített adatbázist hoz létre azok nyilvántartására. A motorok regisztrációjáról a hatóság igazolást ad a gyártónak.

(7) A rugalmas végrehajtási eljárás keretében forgalomba hozott motorokat a 13. számú mellékletnek megfelelően meg kell jelölni.

(8) *  Az (1) és (7) bekezdés szerinti jelzés meglétét a közlekedési hatóság, illetve a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi. A jelzéssel nem rendelkező motorok, vagy ilyen motort tartalmazó gép forgalmazását az ellenőrzést végző hatóság megtiltja. A forgalmazás megtiltásáról hozott határozatot a fogyasztóvédelmi hatóság közli a közlekedési hatósággal.

Egyenértékű jóváhagyások

8. § (1) A (2) bekezdésben foglaltaktól függetlenül el kell fogadni az e rendeletnek való megfelelés bizonyítékaként azokat a nemzetközi előírások által meghatározott jóváhagyásokat, amelyeket Európai Parlament és a Tanács a Bizottság javaslatára egyenértékűnek ismer el a motorok típusjóváhagyását illetően, valamint harmadik országok szabályozásait, a Közösségnek a harmadik országokkal kötött két- vagy többoldalú megállapodása alapján.

(2) A 12. számú mellékletben felsorolt típusjóváhagyásokat és ahol van, a kapcsolódó jóváhagyási jeleket el kell fogadni az e rendeletben foglaltaknak való megfelelőség bizonyítékaként.

(3) A belvízi hajókba épített motorokra a (4) és (5) bekezdésben foglaltakat azt követően kell alkalmazni, hogy a Rajnai Hajózási Központi Bizottság (a továbbiakban: RHKB) elismeri a 97/68/EK irányelvnek a legutolsó módosítása szerinti követelményei, és a Rajnán való hajózásról szóló Mannheimi Konvenció keretében elfogadott követelmények közötti egyenértékűséget, és tájékoztatja az elismerésről a Bizottságot.

(4) 2007. június 30-ig a hatóság nem tagadhatja meg a forgalomba hozatali engedély megadását olyan motorokra, amelyek megfelelnek az RHKB I. szabályozási lépcsőjének, amelynek emissziós határértékei a 14. számú mellékletben szerepelnek.

(5) 2007. július l-jétől e rendelet későbbi időponthoz kötött határértékeinek a hatálybalépéséig a hatóság nem tagadhatja meg a forgalomba hozatali engedély megadását olyan motorokra, amelyek megfelelnek az RHKB II. szabályozási lépcsőjének, amelynek emissziós határértékei a 15. számú mellékletben szerepelnek.

(6) E rendelet szempontjából a belvízi hajók minden, 560 kW-nál nagyobb teljesítményű segédmotorjára a meghajtó motorral azonos követelmények vonatkoznak.

Forgalomba hozatal

9. § (1) Nem tagadható meg olyan - gépbe beépített vagy különálló - motor forgalomba hozatalának engedélyezése a szennyező anyagok kibocsátása miatt, amely megfelel e rendelet követelményeinek.

(2) Csak akkor engedélyezhető új motorok nyilvántartásba vétele vagy forgalomba hozatala, függetlenül attól, hogy be vannak-e építve egy gépbe vagy sem, ha a motorok megfelelnek e rendelet követelményeinek.

(3) A hatóság nem adhatja ki a külön jogszabály *  szerinti Közösségi Belvízi Hajózási Bizonyítványt olyan hajóra, amely nem felel meg ezen rendelet követelményeinek.

(4) A típusjóváhagyást megadó hatóságnak, ha szükséges más tagállamok hatóságaival együttműködve, meg kell tennie a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a jóváhagyás alapján, e rendelet követelményeivel összhangban gyártott motorok azonosítási számait nyilvántartásba vegye és ellenőrizze.

(5) Az azonosítási számok további ellenőrzése megtörténhet a gyártás megfelelőségének a 13. §-ban leírt ellenőrzésével kapcsolatban is.

(6) Az azonosítási számok ellenőrzése tekintetében a gyártónak vagy az EGT-megállapodásban részes államokban működő megbízottjának kívánságra haladéktalanul meg kell adnia a hatóságnak minden, a vevőjére vonatkozó szükséges információt, azoknak a motoroknak az azonosítási számaival együtt, amelyeknek gyártását a 7. § (3) bekezdésének megfelelően bejelentette. Ha a motorokat nem közúti mozgó gép gyártójának adták el, további információra nincs szükség.

(7) Ha a hatóság kívánságára a gyártó nem tudja igazolni a 6. §-ban megadott követelmények betartását, különösen e § (5) bekezdésével kapcsolatban, a motortípusra vagy motorcsaládra e rendelet alapján megadott jóváhagyás visszavonható. Ilyen esetben a hatóságnak a 14. § (6) bekezdése szerint kell eljárnia.

A kibocsátási határértékek hatálybalépése - kompresszió gyújtású motorok

10. § (1) A hatóság nem tagadhatja meg a típusjóváhagyás megadását vagy a 7. számú melléklet szerinti típusbizonyítvány kiadását, és nem írhat elő semmilyen egyéb típus-jóváhagyási követelményt a motorral felszerelt nem közúti mozgó gépek légszennyezőanyag-kibocsátására vonatkozóan, ha a motor teljesíti az e rendeletben az adott motorkategóriára a gyártási év függvényében alkalmazható, a gáz-halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátásra és részecskekibocsátásra megadott követelményeket.

(2) A hatóságnak meg kell tagadnia a típusjóváhagyás megadását és a 7. számú melléklet szerinti dokumentum kibocsátását olyan motorokra és motorcsaládokra, amelyek nem teljesítik a (4) bekezdés szerinti, az adott motorkategóriára a gyártási év függvényében alkalmazható típus-jóváhagyási követelményeket, továbbá meg kell tagadnia bármilyen jóváhagyás megadását olyan nem közúti mozgó gépekre, amelybe még forgalomba nem hozott motort építettek be.

(3) A hatóságnak - a harmadik országba irányuló export kivételével - meg kell tagadnia a gépbe beépített vagy külön álló motor regisztrálását és meg kell tiltania annak forgalomba hozatalát, ha a motor nem teljesíti a (4) bekezdés szerinti, az adott motorkategóriára a gyártási év függvényében alkalmazható forgalomba hozatalra vonatkozó követelményeket. A hatóságnak vissza kell utasítania bármilyen egyéb típusjóváhagyás megadását is olyan nem közúti mozgó gép esetében, amelybe még forgalomba nem hozott motort építettek be.

(4) Az 1. § (1) bekezdés szerinti kompresszió gyújtású motorok szennyezőanyag kibocsátására a következő követelmények vonatkoznak:

a) az I. szabályozási lépcsőben az A, B és C kategóriájú motorok szennyezőanyag-kibocsátása az 1. táblázatban meghatározott határidőt követően feleljen meg az 1. számú melléklet 4.1.2.1. pontja szerinti követelményeknek;

1. táblázat

I. szabályozási lépcső, A, B, C kategóriájú motorok

Motor-
kategória
Hasznos teljesítmény Határidő
Típusjóváhagyás Forgalomba hozatal
A: 130 kW ≤ P < 560 kW - 1998. június 30.
B: 75 kW ≤ P<130 kW _ 1998. június 30.
C: 37 kW ≤ P<75 kW _ 1998. június 30.

b) a II. szabályozási lépcsőben a D, E, F és G kategóriájú motorok szennyezőanyag-kibocsátása a 2. táblázatban meghatározott határidőt követően feleljen meg az 1. számú melléklet 4.1.2.3. pontja szerinti követelményeknek;

2. táblázat

II. szabályozási lépcső, D, E, F, G kategóriájú motorok

Motor-
kategória
Hasznos teljesítmény Határidő
Típusjóváhagyás Forgalomba hozatal
D: 18 kW ≤ P < 37 kW 1999. december 31. 2001. december 31.
E: 130 kW ≤ P < 560 kW 2000. december 31. 2001. december 31.
F: 75 kW ≤ P < 130 kW 2001. december 31. 2002. december 31.
G: 37 kW ≤ P < 75 kW 2002. december 31. 2003. december 31.

c) a III/A. szabályozási lépcsőben a H, I, J és K kategóriájú, nem állandó fordulatszámú motorok szennyezőanyag-kibocsátása a 3. táblázatban meghatározott határidőt követően feleljen meg az 1. számú melléklet 4.1.2.4. pontja szerinti követelményeknek;

3. táblázat

III/A. szabályozási lépcső, H, I, J, K kategóriájú, nem állandó fordulatszámú motorok

Motor-
kategória
Hasznos teljesítmény Határidő
Típusjóváhagyás Forgalomba hozatal
H: 130 kW ≤ P ≤ 560 kW 2005. június 30. 2005. december 31.
I: 75 kW ≤ P < 130 kW 2005. december 31. 2006. december 31.
J: 37 kW ≤ P < 75 kW 2006. december 31. 2007. december 31.
K: 19 kW ≤ P < 37 kW 2005. december 31. 2006. december 31.

d) a III/A. szabályozási lépcsőben a H, I, J és K kategóriájú, állandó fordulatszámú motorok szennyezőanyag-kibocsátása a 4. táblázatban meghatározott határidőt követően feleljen meg az 1. számú melléklet 4.1.2.4. pontja szerinti követelményeknek;

4. táblázat

III/A. szabályozási lépcső, H, I, J, K kategóriájú állandó fordulatszámú motorok

Motor-
kategória
Hasznos teljesítmény Határidő
Típusjóváhagyás Forgalomba hozatal
H: 130 kW ≤ P ≤ 560kW 2009. december 31. 2010. december 31.
I: 75 kW ≤ P < 130 kW 2009. december 31. 2010. december 31.
J: 37 kW ≤ P < 75 kW 2010. december 31. 2011. december 31.
K: 19 kW ≤ P < 37 kW 2009. december 31. 2010. december 31.

e) a III/B. szabályozási lépcsőben az L, M, N és P kategóriájú, nem állandó fordulatszámú motorok szennyezőanyag-kibocsátása az 5. táblázatban meghatározott határidőt követően feleljen meg az 1. számú melléklet 4.1.2.5. pontja szerinti követelményeknek;

5. táblázat

III/B. szabályozási lépcső, L, M, N, P kategóriájú nem állandó fordulatszámú motorok

Motor-
kategória
Hasznos teljesítmény Határidő
Típusjóváhagyás Forgalomba hozatal
L: 130 kW ≤ P ≤ 560 kW 2009. december 31. 2010. december 31.
M: 75 kW ≤ P < 130 kW 2010. december 31. 2011. december 31.
N: 37 kW ≤ P < 75 kW 2010. december 31. 2011. december 31.
P: 19 kW ≤ P < 37 kW 2011. december 31. 2012. december 31.

f) a IV. szabályozási lépcsőben a Q és R kategóriájú, nem állandó fordulatszámú motorok szennyezőanyag-kibocsátása az 6. táblázatban meghatározott határidőt követően feleljen meg az 1. számú melléklet 4.1.2.6. pontja szerinti követelményeknek;

6. táblázat

IV. szabályozási lépcső, Q és R kategóriájú nem állandó fordulatszámú motorok

Motor-
kategória
Hasznos teljesítmény Határidő
Típusjóváhagyás Forgalomba hozatal
Q: 130 kW ≤ P ≤ 560 kW 2012. december 31. 2013. december 31.
R: 56 kW ≤ P < 130 kW 2013. szeptember 30. 2014. szeptember 30.

g) a III/A. szabályozási lépcsőben a belvízi hajó V kategóriájú meghajtó motorjának (főgépének) szennyezőanyag-kibocsátása a 7. táblázatban meghatározott határidőt követően feleljen meg az 1. számú melléklet 4.1.2.4. pontja szerinti követelményeknek;

7. táblázat

III/A. szabályozási lépcső, V kategóriájú motorok

Motor-
kategória
Hasznos teljesítmény
(P)/hengerenkénti lökettérfogat (VLH)
Határidő
Típusjóváhagyás Forgalomba hozatal
V1:1: 37 kW ≤ P és VLH < 0,9 dm3 2005. december 31. 2006. december 31.
V1:2: 0,9 dm3 ≤ VLH < 1,2dm3 2005. június 30. 2006. december 31.
V1:3: 37 kW ≤ P < 75 kW és 1,2 dm3 ≤ VLH < 2,5 dm3 2005. június 30. 2006. december 31.
V1:4: 2,5 dm3 ≤ VLH<5,0 dm3 2006. december 31. 2008. december 31.
V2: 5,0 dm3 ≤ VLH 2007. december 31. 2008. december 31.

h) a III/A. szabályozási lépcsőben a vasúti motorkocsik „RC A” kategóriájú meghajtó motorjának szennyezőanyag-kibocsátása a 8. táblázatban meghatározott határidőt követően feleljen meg az 1. számú melléklet 4.1.2.4. pontja szerinti követelményeknek;

8. táblázat

III/A. szabályozási lépcső, RC A kategóriájú motorok

Motor-
kategória
Hasznos teljesítmény Határidő
Típusjóváhagyás Forgalomba hozatal
RC A: P > 130 kW 2005. június 30. 2005. december 31.

i) a III/B. szabályozási lépcsőben a vasúti motorkocsik „RC B” kategóriájú meghajtó motorjának szennyezőanyag-kibocsátása a 9. táblázatban meghatározott határidőt követően feleljen meg az 1. számú melléklet 4.1.2.5. pontja szerinti követelményeknek;

9. táblázat

III/B. szabályozási lépcső, RC B kategóriájú motorok

Motor-
kategória
Hasznos teljesítmény Határidő
Típusjóváhagyás Forgalomba hozatal
RC B: P > 130 kW 2010. december 31. 2011. december 31.

j) a III/A. szabályozási lépcsőben a vasúti vontatójárművek (mozdonyok) „RL A” és „RH A” kategóriájú meghajtó motorjának szennyezőanyag-kibocsátása a 10. táblázatban meghatározott határidőt követően feleljen meg az 1. számú melléklet 4.1.2.4. pontja szerinti követelményeknek. A követelményeket nem kell alkalmazni azon, e kategóriákba tartozó motortípusokra és motorcsaládokra, amelyek vásárlására a kereskedelmi szerződést 2004. május 20-át megelőzően kötötték meg, feltéve, hogy a tényleges forgalomba hozatal legfeljebb 2 évvel a kérdéses vasúti vontatójármű (mozdony) kategóriára alkalmazható határidőt követően történik meg;

10. táblázat

III/A. szabályozási lépcső, „RL A” és „RH A” kategóriájú motorok

Motor-
kategória
Hasznos teljesítmény Határidő
Típusjóváhagyás Forgalomba hozatal
RL A: 130 kW ≤ P ≤ 560 kW 2005. december 31. 2006. december 31.
RH A: P > 560 kW 2007. december 31. 2008. december 31.

k) a III/B szabályozási lépcsőben a vasúti vontatójárművek (mozdonyok) „RB” kategóriájú meghajtó motorjának szennyezőanyag-kibocsátása a 11. táblázatban meghatározott határidőt követően feleljen meg az 1. számú melléklet 4.1.2.5. pontja szerinti követelményeknek. A követelményeket nem kell alkalmazni azon, e kategóriákba tartozó motortípusokra és motorcsaládokra, amelyek vásárlására a kereskedelmi szerződést 2004. május 20-át megelőzően kötötték meg, feltéve, hogy a tényleges forgalomba hozatal legfeljebb 2 évvel a kérdéses vasúti vontatójármű (mozdony) kategóriára alkalmazható határidőt követően történik meg;

11. táblázat

III/B. szabályozási lépcső, „RB” kategóriájú motorok

Motor-
kategória
Hasznos teljesítmény Határidő
Típusjóváhagyás Forgalomba hozatal
RB: P > 130 kW 2010. december 31. 2011. december 31.

(5) A (4) bekezdésben a forgalomba hozatalra vonatkozóan előírt időpontok előtt gyártott motorok esetében a követelmények teljesítésének határideje minden kategória esetében két évvel eltolódik.

(6) A kibocsátási határértékek egy szabályozási lépcsőjére kiadott engedélyeket vissza kell vonni a következő szabályozási lépcső határértékeinek kötelező hatálybalépésének időpontjában.

(7) A hatóság a gyártó kérelmére engedélyezi, hogy az 1. számú melléklet 4.1.2.4, 4.1.2.5 és 4.1.2.6 pontjainak táblázataiban szereplő határértékeket a (4) bekezdésben előírt időpontok előtt teljesítő motorokon és motorcsaládokon különleges címkét vagy jelet helyezzenek el, amely mutatja, hogy az érintett gép vagy berendezés az előírt határértékeket már a kötelező időpontot megelőzően teljesíti.

A kibocsátási határértékek hatálybalépése - külső gyújtású motorok

11. § (1) Az e rendelet hatálya alá tarozó külső gyújtású motorokat a 12. táblázat szerinti kategóriákba és osztályokba kell sorolni, jóváhagyásaikat és forgalomba hozatalukat e felosztás szerint kell nyilvántartani.

12. táblázat

Külső gyújtású motorok osztályokba, kategóriákba sorolása

Kategória* Osztály* Lökettérfogat [VL, cm3]
SH-1 VL < 20
Kézi motor SH-2 20 ≤ VL < 50
SH-3 50 ≤ VL
SN-1 VL < 66
SN-2 66 ≤ VL < 100
Nem kézi motor SN-3 100 ≤ VL < 225
SN-4 225 ≤ VL
* A jelölések értelmezése:
S - kis motor (small engine) effektív teljesítmény ≤ 19 kW;
H - kézi berendezés (hand-held machinery);
N - nem kézi berendezés (non hand-held machinery).

(2) A hatóság nem tagadhatja meg az e rendelet szerinti típusjóváhagyás megadását, illetve a 7. számú melléklet szerinti típusbizonyítvány kiadását olyan külső gyújtású motorra vagy motorcsaládra, amely kielégíti az e rendelet szerinti követelményeket, továbbá nem támaszthat további követelményeket a motor szennyezőanyag-kibocsátása tekintetében nem közúti mozgó gép forgalomba hozatalához miatt, ha a motor kielégíti e rendelet követelményeit. Az EGT-megállapodásban részes államokban a 97/68/EK tanácsi irányelv az adott motorkategóriára a gyártási év függvényében alkalmazható végrehajtását célzó jogszabályok alapján kiadott típusjóváhagyásokat el kell fogadni annak bizonyítékaként, hogy a motor az e rendeletben foglalt követelményeknek megfelel.

(3) A rendelet hatálya alá tartózó, a 13. táblázat szerinti motorokra, illetve azokkal ellátott nem közúti mozgó gépekre a hatóság akkor adhat típusjóváhagyást és állíthatja ki a 7. számú mellékletben leírt dokumentumokat, valamint 2005. február 1-je után - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor engedélyezheti forgalomba hozatalukat, ha azok szennyezőanyag-kibocsátása megfelel az 1. számú melléklet 4.2.2.1. pontjában foglalt követelményeknek.

(4) Az (1) bekezdésben felsorolt, 13. táblázat szerinti motorokra, illetve azokkal ellátott nem közúti mozgó gépekre az alábbi, 13. táblázatban megjelölt határidő után - az (5) és (6) bekezdésben foglalt kivételekkel - a hatóság akkor adhat típusjóváhagyást és állíthatja ki a 7. számú mellékletben leírt dokumentumokat, valamint hat hónappal a típusjóváhagyás megadására vonatkozó határidő után akkor engedélyezheti forgalomba hozatalukat, ha azok szennyezőanyag-kibocsátása megfelel az 1. számú melléklet 4.2.2.2. pontjában foglalt követelményeknek. A jelzett határidőt követően a (3) bekezdés szerinti jóváhagyásokat vissza kell vonni.

13. táblázat

Külső gyújtása motorok, 2. szabályozási lépcső

Kategória Osztály Határidő
SH-1 2007. augusztus 1.
Kézi motor SH-2 2007. augusztus 1.
SH-3 2008. augusztus 1.
SN-1 2004. augusztus 1.
SN-2 2004. augusztus 1.
Nem kézi motor SN-3 2007. augusztus 1.
SN-4 2006. augusztus 1.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti időpontok előtt gyártott, még forgalomba nem hozott motorokra vonatkozóan a szennyezőanyag-kibocsátásra megállapított követelmények teljesítésének határideje minden motorkategóriára 2 évvel meghosszabbodik az ott szereplő, az adott motorkategóriára vonatkozó időponthoz képest.

(6) *  Az alábbiakban felsorolt gépek mentesülnek a (4) bekezdésben foglalt 2. szabályozási lépcső kibocsátási határértékeinek az ott megjelölt határidőre történő kielégítésére vonatkozó követelmény alól, az ezeknek a kibocsátási határértékeknek a hatálybalépését követő 3 éves időtartamra. A mentesség idejére az alábbiakban felsorolt gépekre továbbra is az 1. szabályozási lépcső kibocsátási határértékeit kell alkalmazni:

a) kézi láncfűrész: az MSZ EN ISO 11681-1:2004 szabványnak megfelelő kézi készülék, amelyet fűrészlánccal fa vágására terveztek, két kézzel tartható, a motor űrtartalma pedig meghaladja a 45 cm3-t,

b) felső fogantyúval ellátott gép: az MSZ EN ISO 11681-2:2000 szabványnak megfelelő kézi eszköz, amelynek a felső részén fogantyú van, és furatok fúrására vagy láncfűrésszel fa vágásra terveztek,

c) kézi bozótvágó, belső égésű motorral: kézi eszköz, amely olyan fémből vagy műanyagból készült forgó késsel van felszerelve, amely a gyom, bozót, fiatal fa és hasonló növényzet vágására szolgál, az MSZ EN ISO 11806:1999 szabványnak megfelelően úgy kell kialakítani, hogy többféle helyzetben - vízszintesen vagy fejjel lefelé - is működtethető legyen, a motor űrtartalma pedig meghaladja a 40 cm3-t,

d) kézi sövénynyíró olló: az MSZ EN 774:1999 szabványnak megfelelő kézi eszköz, amelyet sövény vagy bozót vágására terveztek egy késsel vagy több, két irányba forgó késsel,

e) nagy teljesítményű, kézi vágókészülék, belső égésű motorral: az MSZ EN 1454:1999 szabványnak megfelelő, forgó acélkéssel felszerelt kézi eszköz kemény anyagok - kő, aszfalt, beton vagy acél - vágására, 50 cm3-t meghaladó lökettérfogattal,

f) nem kézi, vízszintes tengelyű, SN-3 osztályú motor: csak olyan nem kézi, SN-3 osztályú vízszintes tengelyű motorok, amelyek teljesítménye legfeljebb 2,5 kW, és főleg speciális ipari célokra használják őket, beleértve a talajművelő gépeket, a tárcsás vágókészülékeket, a pázsitlazító gépeket és a generátorokat is.

(6a) *  A (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a felső fogantyúval ellátott gépek kategóriáján belül az ipari felhasználású, többféle helyzetben működtethető sövénynyíró ollók és felső fogantyúval ellátott, famegmunkáló láncfűrészek esetében, amelyekbe SH:2 vagy SH:3 osztályú motort építettek be, a (4) bekezdésben foglalt 2. szabályozási lépcső kibocsátási határértékeinek az ott megjelölt határidőre történő kielégítésére vonatkozó követelmény alóli mentesség időszaka 2013. július 31-ig meghosszabbodik.

(7) Annak a motortípusnak vagy motorcsaládnak az esetében, amely a (3) bekezdésben rá vonatkozóan megállapított határidő előtt megfelel az 1. számú melléklet 4.2.2.2. pontjának táblázatában feltüntetett határértékeknek, a hatóság engedélyezi az ilyen motorral szerelt berendezés különleges címkézését és jelölését, amely mutatja, hogy a szóban forgó berendezés a megállapított időpont előtt teljesíti az előírt határértékeket.

Mentességek és alternatív eljárás

12. § (1) A 9. § (1) és (2) bekezdésében, továbbá a 10. § (4) és a 11. § (3) és (4) bekezdésében foglalt, a motorok forgalomba hozatalára vonatkozó előírásokat nem kell alkalmazni:

a) *  a (3) bekezdésben és a 12/A. § (1)-(2) bekezdésében foglalt kivételekre,

b) olyan gépekben és berendezésekben használt motorokra, amelyeket elsődlegesen mentőcsónakok vízrebocsátására és kiemelésére szántak,

c) olyan gépekben és berendezésekben használt motorokra, amelyeket elsődlegesen vízi járműveknek a partról történő vízrebocsátására és vízről kiemelésére szántak.

(2) * 

(3) A gyártó, illetve a gépet valamely tagállamból behozó vagy az importáló kérésére a hatóság felmentést adhat egy kifutott motortípus sorozatból még raktáron lévő motorokra vagy raktáron lévő nem közúti mozgó gép motorjára a 10. § (4) bekezdésben jelzett, a forgalomba hozatalra vonatkozó határidő alól, legfeljebb a vonatkozó határidőtől számított 12 hónap időtartamra az alábbi feltételek mellett:

a) a gyártónak még a határidő lejárta előtt kérelmet kell benyújtania a jóváhagyást kiadó hatósághoz;

b) a gyártó a kérelemhez köteles csatolni a 7. § (3) bekezdés szerinti jegyzéket azokról a motorokról, amelyek a fenti határidőkön belül kerülnek forgalmazásra. Olyan motorok esetében, amelyek első ízben kerülnek e rendelet hatálya alá, a gyártónak azon tagállam hatóságához kell a kérelmet benyújtania, amelyben a motorokat tárolják;

c) a kérelem csak olyan motortípusnak vagy motorcsaládnak megfelelő motorra vonatkozhat, amelyre a típusjóváhagyás már nem érvényes, vagy amelyekre korábban nem volt típus-jóváhagyási kötelezettség, de amelyeket a vonatkozó határidőig gyártottak;

d) a kérelem csak olyan motorokra vonatkozhat, amelyeket az adott határidő lejárta előtt fizikailag az EGT-megállapodásban részes valamely államban tároltak;

e) a kérelemnek tartalmaznia kell a mentesség kérésének műszaki és/vagy gazdasági indokait;

f) a felmentés alkalmazásával forgalomba hozott egy vagy több típushoz tartozó új motorok száma nem haladhatja meg az előző év során a kérelmező által forgalmazott összes adott típusú új motor maximum 10%-át.

(4) A hatóság a kérelem elfogadása esetében minden, a kérelemben szereplő motorra kiad az összes korlátozást, a gyártó számára előírt kötelezettségeket és időhatárt tartalmazó forgalomba hozatali engedélyt. Ez lehet az összes motor azonosítási számát tartalmazó összevont dokumentum is, ha az érintett motorok tervezett felhasználása ezt indokolja.

(5) Amennyiben a gyártó a (3) bekezdés b) pont szerinti jegyzéken nem szereplő, a felmentési kérelemben meghatározott típusú motort hoz forgalomba vagy nem tartja be a (4) bekezdés szerinti forgalomba hozatali engedélyben foglaltakat, a hatóság visszavonja a felmentést és megtiltja az adott típusú motor további forgalomba hozatalát.

(6) A (3) bekezdés szerinti felmentés megadása esetén a hatóság értesíti a tagállamok hatóságait a felmentés részleteiről és okairól.

(7) A hatóság minden évben megküldi a Bizottságnak a (3) bekezdés szerint felmentést kapott motorok listáját, megadva a felmentés indokát is.

(8) A 11. § (4) bekezdésében foglalt követelmények kielégítését a kis sorozatban gyártott motorok gyártói esetében 3 évvel az ott megadott határidők után kell megkövetelni.

(9) A 11. § (4) bekezdésének követelményei helyébe a legfeljebb 25 000 egységből álló, kis sorozatban gyártott motorcsaládok tekintetében a 11. § (3) bekezdésének (1. szabályozási lépcső) megfelelő követelményei lépnek, amennyiben a jelzett mennyiséget összességében kitevő, különféle motorcsaládok hengerűrtartalma különböző.

(10) A (3) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók a belvízi hajók meghajtó motorjaira.

(11) Motorokat forgalomba lehet hozni a 13. számú melléklet előírásainak megfelelően, a rugalmas végrehajtási eljárás keretében.

(12) *  A közlekedési hatóság engedélyezi az 1. számú melléklet 1.1., 1.2. és 1.5. pontjában meghatározott motoroknak a 13. számú melléklet rendelkezései szerinti rugalmas végrehajtási eljárással történő forgalomba hozatalát.

12/A. § *  (1) A 10. § (4) bekezdés h) és i) pontjának sérelme nélkül, a cseremotoroknak - a vasúti motorkocsik, a mozdonyok és a belvízi hajók meghajtó motorjai kivételével - azokat a határértékeket kell teljesíteniük, amelyeket a lecserélendő motornak az eredeti forgalomba hozatalakor teljesítenie kellett.

(2) A 10. § (4) bekezdés c), d), e), f), g), h), i), j) és k) pontjától eltérően a hatóság a vasúti motorkocsik és mozdonyok hajtására használt következő motorok forgalomba hozatalát engedélyezheti:

a) a III/A. szakasz szerinti határértékeknek megfelelő cseremotorok, amennyiben azok vasúti motorkocsik és mozdonyok hajtására használt olyan motorok helyettesítésére szolgálnak, amelyek

aa) nem teljesítik a III/A. szakasz szerinti követelményeket vagy

ab) teljesítik a III/A. szakasz szerinti követelményeket, de nem teljesítik a III/B. szakasz szerinti követelményeket;

b) a III/A. szakasz szerinti határértékeknek meg nem felelő cseremotorok, amennyiben azok vezérlés nélküli, önálló mozgásra képtelen vasúti motorkocsikban használt motorok helyettesítésére szolgálnak, feltéve, hogy a kérdéses cseremotor legalább azoknak a szabványoknak megfelel, mint az ugyanilyen típusú, meglévő vasúti motorkocsikban használt motorok.

(3) Az (1)-(2) bekezdés hatálya alá eső motorokon el kell helyezni egy „CSEREMOTOR” feliratú táblát, amely tartalmazza a vonatkozó engedély egyedi azonosítószámát is.

(4) A (2) bekezdés értelmében csak abban az esetben adható engedély, ha a hatóság meggyőződött arról, hogy az adott vasúti motorkocsi vagy mozdony vonatkozásában alkalmazandó legújabb kibocsátási szint követelményeinek megfelelő cseremotor használata jelentős technikai nehézségekkel fog járni.

A gyártás megfelelőségére vonatkozó intézkedések

13. § (1) A hatóságnak, szükség esetén más tagállamok hatóságaival együttműködve, a típusjóváhagyás megadása előtt meg kell győződnie arról, hogy a gyártó megtette a szükséges intézkedéseket az 1. számú melléklet 5. pontjában a gyártás egyezőségére vonatkozóan megállapított követelmények kielégítésének, hatékony ellenőrzésének biztosítására.

(2) A típusjóváhagyást megadó hatóságnak, szükség esetén más tagállamok hatóságaival együttműködve, az 1. számú melléklet 5. pontjában meghatározott előírásokra tekintettel meg kell tennie a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy meggyőződjék (1) bekezdésben említett intézkedéseknek a megfelelőségéről a gyártás folyamatában, és biztosított legyen, hogy minden a rendeletnek megfelelő típus-jóváhagyási számot viselő legyártott motor megegyezzen a jóváhagyott motortípus vagy motorcsalád típusbizonyítványában és mellékleteiben szereplő leírással.

(3) A hatóság a gyártó számára az (1) bekezdésben előírtak ellenőrzésére információt kérhet a gyártó alkalmazott minőségbiztosítási rendszerére vonatkozóan, azt értékelheti, szükség esetén előírhatja annak módosítását. A gyártás megfelelőségének (2) bekezdés szerinti ellenőrzése során a hatóság vizsgálhatja a minőségbiztosítási rendszer megfelelő működtetését, ellenőrizheti véletlenszerűen kiválasztott motorok jellemzőinek egyezését az információs dokumentumban szereplő adatokkal, nem megfelelő gyártásra utaló jelek esetén véletlenszerűen választott motorok ellenőrző vizsgálatát rendelheti el.

A jóváhagyott motortípussal vagy motorcsaláddal való egyezőség hiánya

14. § (1) Nem áll fenn megfelelőség a jóváhagyott motortípussal vagy motorcsaláddal, ha a típus-jóváhagyási bizonyítványban és/vagy az információs csomagban szereplő adatoktól olyan eltérések találhatók, amiket a hatóság nem engedélyezett a 6. § (3) bekezdése alapján.

(2) Ha a hatóság megállapítja, hogy típus-jóváhagyási bizonyítvánnyal ellátott, és/vagy jóváhagyási jelet viselő motor nem felel meg a jóváhagyott motortípusnak vagy motorcsaládnak, intézkedik annak biztosítására, hogy az ezt követően gyártott motorok megegyezzenek a jóváhagyott motortípussal vagy motorcsaláddal. A hatóság intézkedése kiterjedhet egyes szerkezeti elemek, beállítási paraméterek rendszeres ellenőrzésének vagy technológiai változtatásoknak, valamint a gyártás megfelelősége érdekében tett intézkedésekről szóló rendszeres beszámolás előírására, vagy súlyos szabálytalanság esetén a jóváhagyás visszavonására. A hatóság értesíti a többi tagállam hatóságát a megtett intézkedésekről.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti intézkedés ismételten eredménytelen, vagy a gyártó többszöri felszólítás után sem teljesíti a 7. § szerinti nyilvántartási, információszolgáltatási kötelezettségét, a típusjóváhagyást vissza kell vonni.

(4) Ha a hatóság észleli, hogy más tagállam jóváhagyási jelét viselő motor nem felel meg a jóváhagyott motortípusnak vagy motorcsaládnak, kérnie kell a jóváhagyást megadó hatóságtól, hogy igazolja a gyártott motorok továbbra is megfelelnek a jóváhagyott típusnak vagy motorcsaládnak. Az igazolási eljárást a kéréstől számított 6 hónapon belül kell lefolytatni.

(5) Ha a típusjóváhagyást megadó tagállam hatósága vitatja a (4) bekezdés szerint bejelentett gyártás egyezőségi hiányosságot, a vitát a hatóságoknak konzultálva, együttműködve kell rendezni. Ilyen esetben tájékoztatni kell a Bizottságot a bejelentés elbírálásáról.

(6) A hatóságnak 1 hónapon belül kölcsönösen értesítenie kell a többi tagállam hatóságát a típusjóváhagyás visszavonásáról és annak okáról.

A hatóság és a műszaki szolgálat

15. § (1) *  Az ezen rendeletben előírt vizsgálatok végzésére a műszaki szolgálatot a miniszter pályázat útján jelöli ki. A közlekedési hatóság bejelenti a Bizottságnak és a többi tagállamnak az ezen rendelet szerinti eljárásokért felelős hatóságként való kijelölését (megnevezésének és címének megadásával), továbbá a műszaki szolgálat ellátására kijelölt szervezetet (megnevezésének és címének megadásával).

(2) Amennyiben a műszaki szolgálat valamely kis darabszámú, ritkán előforduló motorkategóriára előírt vizsgálatokat nem tudja végrehajtani vagy a mérések végrehajtására való felkészülése aránytalanul nagy költséget jelentene, a hatóság engedélyezheti a vizsgálatok elvégzését a gyártó laboratóriumában a műszaki szolgálat felügyelete mellett. A hatóság elfogadja más tagállam kijelölt műszaki szolgálatának vizsgálati eredményeit.

(3) * 

(4) Az (1) bekezdés szerint kijelölt hatóság által végzett eljárásokért a 16. §-ban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(5) Az (1) bekezdés szerinti műszaki szolgálat által végzett vizsgálati munkák, illetve (2) bekezdés szerinti felügyelete díjáról a gyártó és a szolgálat egyeznek meg.

16. § (1) A rendeletben szabályozott hatósági eljárásokért a gyártóknak (a forgalmazóknak) az eljáró hatóság részére a következő igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni: * 

a) *  Típusjóváhagyó eljárásért motorcsaládonként fizetendő igazgatási szolgáltatási díj 60 000 Ft
b) *  A típusjóváhagyást végző hatóság által a gyártóknál (a forgalmazóknál) a rendeletben előírtak szerint évente végzett ellenőrzésekért (felügyeletért) a gyártók (forgalmazók) által fizetendő igazgatási szolgáltatási díj 40 000 Ft
c) *  A hatóság nyilvántartásából kért adatszolgáltatásért, igazolásért, engedély másolatért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj 7 000 Ft
d) *  Típus-jóváhagyási eljárás alóli felmentési, a rugalmas végrehajtás engedélyezése iránti kérelemre
végzett hatósági eljárásért, valamint a típus-jóváhagyási bizonyítvány módosításáért, kiterjesztéséért
fizetendő igazgatási szolgáltatási díj
33 000 Ft
e) *  A 6. § (3) bekezdés szerinti regisztrációért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj
1-10 motor esetén motoronként
10-100 motor esetén motoronként
100-nál több motor esetén motoronként
1 000 Ft
500 Ft
100 Ft

(2) *  Az igazgatási szolgáltatási díjakat a kérelem, illetve a regisztrációs dokumentum benyújtásával egyidejűleg kell a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00290713-38100004 számú számlájára igazoltan befizetni.

(3) *  Az eljárásért fizetett igazgatási szolgáltatási díj a hatóság saját bevétele. A bevételek beszedésénél, elszámolásánál és nyilvántartásánál az eljáró hatóságoknak az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni.

(4) A díjak általános forgalmi adót nem tartalmaznak. A díjak számlázásánál az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásait kell alkalmazni.

(5) * 

(6) *  A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja az (1) bekezdésben meghatározott igazgatási szolgáltatási díj 50%-a, amelyet a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg kell igazoltan a fellebbezést elbíráló hatóság számlájára befizetni.

(7) *  Az újrafelvételi eljárás díja megegyezik az első fokú eljárás díjának 50%-ával, amelyet az újrafelvételi kérelem benyújtásával egyidejűleg kell az első fokon eljáró hatóság számlájára befizetni.

(8) *  A jogorvoslati eljárásban megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat vissza kell téríteni, ha a hatóság által felülvizsgált határozat az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyul. Erről a másodfokú hatóság határozatában köteles rendelkezni.

(9) *  E rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjak tekintetében

a) az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettségre az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 28. §-ának (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat,

b) az igazgatási szolgáltatási díjfizetésre kötelezettek körének megállapítására az Itv. 31. §-a (1) bekezdésének első mondatában, valamint a 31. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy ahol az Itv. illetéket említ, azon e jogszabály tekintetében igazgatási szolgáltatási díjat kell érteni.

(10) * 

(11) *  Elektronikus ügyintézés esetén, az ügyfél kérelmére indult eljárásban a hatóság a kérelem megérkezésétől számított 5 napon belül felhívja az ügyfelet, hogy 8 napon belül fizesse meg az eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat.

Záró rendelkezések

17. § (1) *  Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) E rendelet 16. §-ának (7) és (11) bekezdése 2005. november 1-jén lép hatályba.

(3) *  Ez a rendelet a következő európai uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) *  a nem közúti mozgó gépekbe és berendezésekbe szánt belső égésű motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyezőanyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1997. december 16-i 97/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az azt módosító 2001/63/EK bizottsági irányelv, a 2002/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2004/26/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2010/26/EU bizottsági irányelv, a 2011/88/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2012/46/EU bizottsági irányelv;

b) a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány II. melléklet 16. rész D. pont (1) bekezdés;

c) a környezetvédelem területén elfogadott 79/409/EGK, 92/43/EGK, 97/68/EK, 2001/80/EK és 2001/81/EK irányelveknek Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról szóló, 2006. november 20-i 2006/105/EK tanácsi irányelv Melléklet „B. Ipari szennyezéscsökkentés és kockázatkezelés” című rész 1. pontja.

1. számú melléklet a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelethez

A rendelet hatálya alá tartozó motorok, a vizsgálati eljárások leírásában használt fogalmak, meghatározások jelölések és rövidítések, a motor jelölései, műszaki leírások és vizsgálatok, a gyártás egyezőség értékelésének leírása, a motorcsaládot meghatározó paraméterek, az alapmotor kiválasztása

1. A rendelet hatálya alá a következő jellemzőkkel rendelkező motorok tartoznak:

1.1. kompresszió-gyújtású, a 2.4. pont szerint mérve 19 kW vagy annál nagyobb, de 560 kW-ot meg nem haladó effektív teljesítményű motor, amely motor inkább változó fordulatszámon üzemel, és nem egy meghatározott állandó fordulatszámon;

1.2. kompresszió-gyújtású, a 2.4. pont szerint mérve 19 kW vagy annál nagyobb, de 560 kW-ot meg nem haladó effektív teljesítményű motor, amely állandó fordulatszámon üzemel. Ilyen motorra a határértékeket 2006. december 31. után kell alkalmazni;

1.3. benzinüzemű, külsőgyújtású motor, a 2.4. pont szerint mérve 19 kW-t meg nem haladó effektív teljesítménnyel;

1.4. vasúti motorvonat meghajtására tervezett motor, amely motorvonat személyszállításra kialakított, önjáró vasúti szerelvény;

1.5. mozdony meghajtására tervezett motor, amely mozdony vonóerő kifejtésére képes, vasúti elegy továbbítására és rendezésére alkalmas jármű. Bármely, nem a mozdony meghajtására szolgáló segédmotor, vagy a vasúti pályaépítési és fenntartási munkákra szolgáló berendezések meghajtására tervezett motor nem ezen pont, hanem az 1.1. pont hatálya alá tartozik;

1.6. belvízi hajó meghajtó motorja (főgépe);

1.7. közúti, vasúti járműveknek, belvízi hajóknak nem a jármű meghajtására szolgáló motorja, amennyiben megfelel az 1.1.-1.3. pont szerinti feltételek valamelyikének (segédmotor, pl. hűtőgépkocsi hűtőkompresszorának motorja, cementszállító ürítő kompresszorának motorja stb.).

2. Meghatározások, jelölések és rövidítések

A rendelet alkalmazásában:

2.1. a kompresszió-gyújtású (CI - compression ignition) motor olyan motort jelent, amelyben a hengerben lévő üzemanyag külső energia bevitele nélkül, a kompresszió révén elért magas hőmérséklettől gyullad meg;

2.2. a gáznemű szennyezőanyag szén-monoxidot, szénhidrogéneket (C1:H1,85 szénhidrogén arány feltételezésével) és nitrogén-oxidokat jelent, ez utóbbiakat nitrogén-dioxid (NO2) egyenértékben kifejezve;

2.3. a részecskékből álló szennyezőanyag mindazokat az anyagokat jelenti, amelyek egy CI motor kipufogógázának tiszta, szűrt levegővel oly módon történő felhígítása után, hogy a hőmérséklet ne haladja meg a 325 K (52 °C) értéket, egy meghatározott szűrőközegen összegyűlnek;

2.4. a hasznos (effektív) teljesítmény azt az ENSZ EGB 85 sz. előírás szerint kW-ban kifejezett teljesítményt jelenti, amely próbapadon a forgattyús tengely vagy annak megfelelője végén mérhető, a közúti járművek belső égésű motorjai teljesítményének mérésére szolgáló, az ENSZ EGB 85. sz. előírásban meghatározott módszer szerint, azzal az eltéréssel, hogy a motor hűtésére szolgáló ventilátor teljesítménye ebbe nem számít bele * , továbbá be kell tartani az ebben a rendeletben meghatározott vizsgálati feltételeket, és a vizsgálathoz referencia üzemanyagot kell használni;

2.5. a névleges fordulatszám a regulátor által megengedett maximális fordulatszámot jelenti teljes terhelésnél, a gyártó megadása szerint;

2.6. a százalékos terhelés a maximális rendelkezésre álló nyomaték hányadát jelenti egy motor-fordulatszámnál;

2.7. a maximális nyomatékhoz tartozó fordulatszám azt a motor-fordulatszámot jelenti amelynél a motor maximális nyomatékát adja le, a gyártó megadása szerint;

2.8. a közbenső fordulatszám azt a motor-fordulatszámot jelenti, amely az alábbi követelmények valamelyikének felel meg:

- olyan motoroknál, amelyeket a teljes terhelési nyomatékgörbét átfogó fordulatszám-tartományban való működésre terveztek, a közbenső fordulatszám a gyártó által közölt maximális nyomatékhoz tartozó fordulatszám, ha az a névleges fordulatszám 60%-a és 75%-a közé esik,

- ha a gyártó által közölt maximális nyomatékhoz tartozó fordulatszám kisebb, mint a névleges fordulatszám 60%-a, akkor a közbenső fordulatszám a névleges fordulatszám 60%-a,

- ha a közölt maximális nyomatékhoz tartozó fordulatszám nagyobb, mint a névleges fordulatszám 75%-a, akkor a közbenső fordulatszám a névleges fordulatszám 75%-a,

- ha a motort a G1 ciklus szerint vizsgálják, a közbenső fordulatszám a maximális névleges fordulatszám 85%-a (lásd 4. számú melléklet 3.5.1.2. pont).

2.9. 100 m3 vagy nagyobb térfogat: a belvízi hajók esetében az L×B×T képlettel számított térfogatot jelenti, ahol „L” a hajótest maximális hossza, nem beleértve a kormánylapátot és az orrárbocot; „B” a hajótest legnagyobb szélessége méterben, a héjlemezek külső élén mérve (nem beleértve a lapátkereket, ütközőfát stb.); „T” a hajótest élvonalán, illetve gerincén mért legalsó pont és a maximális merülési vonal közötti távolság.

2.10. érvényes hajózási alkalmassági vagy biztonsági bizonyítvány:

a) bizonyítvány, amely tanúsítja a 2001. évi XI. törvénnyel kihirdetett, Londonban, 1974. november hó 1. napján kelt „Életbiztonság a tengeren” tárgyú nemzetközi egyezmény és az ahhoz csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv („SOLAS 1974/1978.”) követelményeinek a betartását, vagy azzal egyenértékű;

b) bizonyítvány, amely tanúsítja a 2003. évi LXV. törvénnyel kihirdetett, merülés-vonalakról szóló 1966. évi nemzetközi egyezmény és az egyezményre vonatkozó 1988. évi Jegyzőkönyvben foglalt követelmények betartását, vagy egy egyenértékű bizonyítvány és egy IOPP bizonyítvány a 2001. évi X. törvénnyel kihirdetett, hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény és az ahhoz csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv („MARPOL 1973/1978.”) követelményeinek betartásáról.

2.11. gátló berendezés: berendezés, amely mér, érzékel vagy működési jellemzőkre reagál azon célból, hogy a kibocsátás-szabályozó rendszer bármely részének vagy funkciójának működését aktiválja, modulálja, késleltesse vagy kikapcsolja, ezáltal a nem közúti mozgó gép szokásos üzemelési feltételei mellett a kibocsátás-szabályozó rendszer hatékonyságát csökkenti, kivéve azt az esetet, amikor egy ilyen berendezés használata az alkalmazott kibocsátás-minősítési teszt eljárás alapvető részét képezi.

2.12. ésszerűtlen kibocsátás-csökkentési stratégia: bármely stratégia vagy intézkedés, amely a nem közúti mozgó gép szokásos üzemelési feltételei mellett a kibocsátás-szabályozó rendszer hatékonyságát az alkalmazott kibocsátás-minősítési teszt eljárás során várható szint alá csökkenti.

2.13. szabályozható paraméter: egy szabályozható készülék, rendszer vagy szerkezet, amely az emissziót vagy a motorteljesítményt befolyásolhatja az emisszió-vizsgálat, illetve a normál üzemelés során.

2.14. utókezelés: a kipufogógáz átfolyása egy készüléken vagy egy rendszeren ami a gáz szabadba bocsátás előtt a kipufogógáz kémiai vagy fizikai átalakítását szolgálja.

2.15. külsőgyújtású motor: a gyújtáshoz külső energia bevitelt alkalmazó, a keveréket a hengerben szikrával meggyújtó motor (SI - spark ignition).

2.16. segéd-emissziószabályozó berendezés: egy berendezés amely a motor üzemi paramétereit érzékeli és üzem közben az emisszió-szabályozó rendszer valamely részét megfelelően vezérli.

2.17. emissziószabályozó-berendezés: valamely berendezés, rendszer vagy szerkezet amely az emissziót szabályozza vagy csökkenti.

2.18. üzemanyag-ellátó berendezés: az üzemanyag-adagolás és a keverékképzés minden érintett szerkezeti eleme.

2.19. segédmotor: egy gépjárműbe vagy gépjárműre épített motor amely nem a jármű hajtására szolgál.

2.20. a vizsgálati fázis (szakasz) hossza: azt az időtartamot jelenti, ami eltelik az előző vizsgálati fázis vagy az előkondicionálás fordulatszámának és/vagy nyomatékának a változása és a következő vizsgálati fázis kezdete között. Ebbe az időtartamba bele kell érteni azt időt ami alatt a fordulatszám és/vagy nyomaték változik, valamint stabilizálódik minden egyes vizsgálati fázis (szakasz) megkezdéséhez.

2.21. teszt ciklus: nyomaték és fordulatszám párokkal meghatározott vizsgálati pontok sorozata, amelyeket a motornak követnie kell állandósult üzemmódban (NRSC teszt - Non-Road Steady State Cycle) vagy tranziens működési feltételek mellett (NRTC teszt - Non-Road Transient Cycle).

2.22. A vizsgálati paraméterek jelölései

2.22.1. Mechanikai, hőtani jellemzők

Jelölés Mértékegység Meghatározás
A/Fst - Sztöchiometrikus légviszony (m/m, levegő /üzemanyag arány)
Ap m2 Az izokinetikus mintavevő szonda keresztmetszeti területe
AT m2 a kipufogócső keresztmetszeti területe
átl. az alábbiak súlyozott átlagértékei:
m3/h - térfogatáram
kg/h - tömegáram
C1 - Szén (Carbon) 1 egyenértékű szénhidrogén
Cd - az SSV átfolyási tényezője
conc ppm (térf.%) koncentráció (indexben a szóban forgó komponens)
concc ppm (térf.%) háttér-korrigált koncentráció
concd ppm (térf.%) a hígító levegő koncentrációja
conce ppm (térf.%) a hígított kipufogógázban mért szennyezőanyag koncentráció
d m átmérő
DF - Hígítási tényező
fa - laboratóriumi légköri tényező
GAIRW kg/h Beszívott levegő tömegárama nedves alapon
GAIRD kg/h Beszívott levegő tömegárama száraz alapon
GDILW kg/h Hígító levegő tömegárama nedves alapon
GEDFW kg/h Egyenértékű hígított kipufogógáz tömegáram nedves alapon
GEXHW kg/h Kipufogógáz tömegáram nedves alapon
GFUEL kg/h Üzemanyag tömegáram
GSE kg/h mintavételezett kipufogógáz tömegáram
GT cm3/min kereső gáz áram
GTOTW kg/h Hígított kipufogógáz tömegáram nedves alapon
HREF g/kg Az abszolút nedvességtartalom referenciaértéke (10,71 g/kg)
Ha g/kg A beszívott levegő abszolút nedvességtartalma
Hd g/kg A hígító levegő abszolút nedvességtartalma
i - Egy egyedi üzemmódot jelölő index (NRSC teszt esetén) vagy egy pillanatnyi érték (NRTC tesztnél)
KH - Nedvesség korrekciós tényező NOx-ra
Kp - Nedvesség korrekciós tényező részecskére
Kv - CFV kalibrációs függvény
KW,a - Száraz → nedves korrekciós tényező a beszívott levegőre
KW,d - Száraz → nedves korrekciós tényező a hígító levegőre
KW,e - Száraz → nedves korrekciós tényező a hígított kipufogógázra
KW,r - Száraz → nedves korrekciós tényező a kezeletlen kipufogógázra
L % A maximális nyomatékhoz viszonyított százalékos nyomaték a vizsgálati fordulatszámon
Md mg A hígító levegőből összegyűjtött részecske minta tömege
MDIL kg A részecske mintavevő szűrőkön áthaladt hígító levegő minta tömege
MEDFW kg A részecske szűrőn átfolyó hígító levegő minta tömege
MEXHW A teljes átfolyó kipufogógáz tömeg a ciklus alatt
Mf mg A gyűjtött részecske minta tömege
Mf,P mg Az elsődleges szűrőn gyűjtött részecske minta tömege
Mf,b mg A háttér (back-up) szűrőn gyűjtött részecske minta tömege
Mgas g A gáznemű szennyezők teljes tömege a ciklus alatt
MPT g A teljes részecske tömeg a ciklus alatt
MSAM kg A részecske mintavevő szűrőkön áthaladt hígított kipufogógáz minta tömege
MSE kg A mintavételezett kipufogógáz tömeg a ciklus alatt
MSEC kg A másodlagos hígító levegő tömege
MTOT kg A kétszeresen hígított kipufogógáz teljes tömege a ciklus alatt
MTOTW kg A hígító alagúton átfolyó hígított kipufogógáz teljes tömege a ciklus alatt, nedves bázison
MTOTW,i kg A hígító alagúton átfolyó hígított kipufogógáz pillanatnyi tömege, nedves bázison
mass g/h Alsó index, tömegáramot jelöl
NP - A PDP fordulatainak száma a ciklus során
nref min-1 referencia motorfordulatszám az NRTC teszthez
nsP s-2 a motorfordulatszám deriváltja
P kW Teljesítmény, korrigálatlan fékpadi teljesítmény
pl kPa a légköri nyomáshoz képesti nyomásesés a PDP szivattyú bemeneténél
Pa kPa A motor által beszívott levegő telítési gőznyomása (ISO 3046: psy = PSY teszt környezet)
PA kPa Abszolút nyomás
Pd kPa A hígító levegő telítési gőznyomása
Ps kPa Száraz légköri nyomás
PAE kW Ennek a mellékletnek a 2.4 pontjában nem megkövetelt, csak a vizsgálatokhoz felszerelt kiegészítő berendezések által felvett, deklarált összteljesítmény
PB kPa Teljes légköri nyomás (ISO 3046: Px = PX helyi teljes környezeti nyomás; Py = PY teszt teljes környezeti nyomás
PM kW Vizsgálati körülmények között a vizsgálati fordulatszámon mért maximális teljesítmény (lásd a VI. melléklet 1. függelékét)
Pm kW Különböző vizsgálati eljárásoknál mért teljesítmény
Ps kPa Száraz légköri nyomás
QS m3/s A CVS térfogat árama
q - Hígítási arány
r - Az SSV torok és bemenet abszolút nyomásának aránya
r - Az izokinetikus szonda és a kipufogócső keresztmetszeti területeinek aránya
Ra % A beszívott levegő relatív nedvességtartalma
Rd % A hígító levegő relatív nedvességtartalma
Rf - A FID (lángionizációs detektor) válasz tényezője
T K Abszolút hőmérséklet
t s mérési idő
Ta K A beszívott levegő abszolút hőmérséklete
TD K A harmatpont abszolút hőmérséklete
Tref K Referencia hőmérséklet (az égési levegőé 298 K)
Tsp Nm A tranziens ciklus nyomatékigénye
t10 s időtartam (késedelem), amely ugrásfüggvény bemenőjel után a végérték 10%-ának kijelzéséig eltelik
t50 s időtartam (késedelem), amely ugrásfüggvény bemenőjel után a végérték 50%-ának kijelzéséig eltelik
t90 s időtartam (késedelem), amely ugrásfüggvény bemenőjel után a végérték 90%-ának kijelzéséig eltelik
Δti s A CFV pillanatnyi áramának időintervalluma
Vo m3/ford. PDP térfogatáram az adott feltételek mellett
Wact kWh Az NRTC ciklus tényleges munkája
WF - Súlyozási tényező
WFE - Tényleges súlyozási tényező
Xo m3/ford. A PDP térfogatáramának kalibrációs függvénye
ΘD kgm2 Az örvényáramú fék forgó tömegeinek tehetetlenségi nyomatéka
ß - Az SSV „d” torok átmérőjének és a bevezető cső belső átmérőjének a hányadosa
λ - Relatív légviszony, az aktuális légviszony és a sztöchiometrikus légviszony hányadosa
ρEXH kg/m3 A kipufogógáz sűrűsége

2.22.2. A vegyi összetevők jelölései

CH4 Metán
C3H8 Propán
C2H6 Etán
CO Szén-monoxid
CO2 Szén-dioxid
DOP Dioktilftalát
H2O Víz
HC Szénhidrogének
NOX Nitrogén-oxidok
NO Nitrogén-(mon)oxid
NO2 Nitrogén-dioxid
O2 Oxigén
PT Részecske
PTFE Teflon (Politetrafluoretilén)

2.22.3. Rövidítések

CFV Kritikus áramlású Venturi-torok (critical flow Venturi)
CLD Kémiai lumineszcencia elvén működő gázelemző (chemiluminescent detector)
CI Kompresszió gyújtás
FID Lángionizációs detektor (flame ionization detector)
FS Teljes skála
HCLD Fűtött kémiai lumineszcencia elvén működő gázelemző (heated chemiluminescent detector)
HFID Fűtött lángionizációs detektor (heated flame ionization detector)
NDIR Nem diszperziv infravörös gázelemző készülék (non-dispersive infrared analyser)
NG Földgáz
NRSC Nem közúti állandósult állapotú ciklus
NRTC Nem közúti tranziens ciklus
PDP Térfogat-kiszorításos szivattyú (positive displacement pump)
SI Szikragyújtás
SSV Hangsebesség alatti áramlású Venturi-cső

3. A motor jelölései

3.1. A jóváhagyott kompresszió-gyújtású motoron a következőket kell feltüntetni:

3.1.1. a motor gyártójának védjegyét vagy kereskedelmi nevét;

3.1.2. a motor típusát, a motorcsaládot (ha van), és egy egyedi motorazonosító számot;

3.1.3. a 8. számú melléklet szerinti a típus-jóváhagyási számot,

3.1.4. a 13. számú mellékletnek megfelelő címkét, ha a motort a rugalmas végrehajtási eljárás előírásai szerint hozzák forgalomba.

3.2. A jóváhagyott külsőgyújtású motoron fel kell tüntetni:

3.2.1. A motor gyártójának védjegyét vagy kereskedelmi nevét.

3.2.2. A EK-típusjóváhagyási számot a 8. számú melléklet szerint.

3.2.3. *  A típusjóváhagyás számához közel a kibocsátási szakasz számjelét római számmal, zárójelben.

3.2.4. *  Minden olyan motoron, amelyet a 12. § (9) bekezdésében említett, a kis gyártási sorozatokra vonatkozó eltérés keretében hoznak forgalomba, a típusjóváhagyási számhoz közel, jól láthatóan a kis sorozatban gyártott motorok gyártójára utaló SV betűjelet zárójelben.

3.3. Ezeknek a jelöléseknek a motor egész élettartama alatt meg kell maradniuk, világosan olvashatóknak és eltávolíthatatlanoknak kell lenniük. Címke vagy tábla használata esetén azokat úgy kell felerősíteni, hogy a rögzítés a motor egész élettartama alatt fennmaradjon és a címkéket/táblákat tönkretételük vagy megrongálásuk nélkül ne lehessen eltávolítani.

3.4. A jelöléseket a motor olyan részére kell rögzíteni, amelyre a motor normális működéséhez szükség van, és amelyet a motor élettartama alatt szokásos körülmények között nem kell kicserélni.

3.4.1. Ezeket a jelöléseket jól látható helyre kell felszerelni a motor működéséhez szükséges segédberendezéssel történő felszerelést követően.

3.4.2. Minden motort el kell látni egy tartós anyagból készült kiegészítő, elmozdítható táblával, melyen fel kell tüntetni a 3.1. pontban szereplő valamennyi adatot, jól látható helyen kell elhelyezni a motor beépítése után.

3.5. A motorok azonosítási számának kódolása olyan legyen, hogy az tegye lehetővé a gyártási sorrend minden kétséget kizáró megállapítását.

3.6. A motoron a gyártósor elhagyása előtt minden jelölésnek rajta kell lenni.

3.7. A motor jelöléseinek pontos helyét a 6. számú melléklet 1. szakaszában kell megadni.

4. Műszaki leírások és vizsgálatok

4.1. Kompresszió-gyújtású motorok

4.1.1. Általános megjegyzések

Azokat az alkatrészeket, amelyek hatással lehetnek a szennyezőanyagok kibocsátására, úgy kell megtervezni, legyártani és felszerelni, hogy a motor normális üzemében, a rájuk ható rezgések ellenére, megfeleljenek a rendeletben előírt követelményeknek.

A gyártónak olyan műszaki intézkedéseket kell tennie, hogy azok biztosítsák a szennyezőanyagok kibocsátásának hatékony korlátozását a motor egész élettartama alatt, normális üzemeltetési viszonyok mellett. Ezek a rendelkezések teljesítettnek tekinthetők, ha a 4.1.2.1., 4.1.2.3. és 5.3.2.1. pont rendelkezései sorra teljesülnek.

Katalizátor és/vagy részecskecsapda alkalmazása esetén a gyártónak tartóssági vizsgálattal, melyet maga végezhet el, valamint megfelelő jegyzőkönyvekkel kell bizonyítania, hogy ezek a kipufogógáz utókezelő készülékek várhatóan jól fognak működni a motor egész élettartama alatt. A jegyzőkönyveket az 5.2. és különösen az 5.2.3. pont követelményeivel összhangban kell elkészíteni. A vevő számára megfelelő garanciát kell biztosítani. A készülék bizonyos motor-üzemóránkénti rendszeres cseréje megengedhető. Minden, a motor meghibásodásának megelőzését célzó, az utókezelő készülékkel kapcsolatban a motor alkatrészein vagy a rendszereken rendszeres időközönként végzett beállítás, javítás, szétszerelés, tisztítás vagy csere csak a szennyezőanyag-kibocsátást szabályozó rendszer kifogástalan működésének biztosításához technológiailag szükséges mértékben történjék. Ennek megfelelően a tervszerű megelőző karbantartás követelményeit elő kell írni a vevőnek átadott kezelési útmutatóban, vonatkoznia kell rájuk a fent említett garanciális rendelkezéseknek, és a típusjóváhagyás megadása előtt jóvá kell hagyatni őket a hatósággal. A kezelési útmutatónak az utókezelő készülék(ek) karbantartására/cseréjére és a garanciális feltételekre vonatkozó megfelelő részletét bele kell foglalni a 2. számú mellékletben leírt információs dokumentációba.

Minden motornál, amely a kipufogógázokat vízzel keverve bocsátja ki, a kipufogórendszerbe be kell építeni a motor után, de a kipufogógáz vízzel (vagy bármely más hűtő/gázmosó közeggel) való érintkezési pontja előtt egy csatlakozót a gáz, illetve a részecske mintavevő berendezés időleges csatlakoztatásához. Fontos, hogy a csatlakozó helyén jól keveredett, reprezentatív kipufogógáz mintát lehessen venni. A csatlakozó belső menetes legyen, a szabványos csőmenettel, 1/2 hüvelyknél nem nagyobb átmérővel, és használaton kívül dugóval kell lezárni (egyenértékű csatlakozó megengedett).

4.1.2. A szennyezőanyag-kibocsátásra vonatkozó műszaki előírások

A típusvizsgálatra benyújtott motor által kibocsátott szennyezőanyagok mennyiségét a 6. számú mellékletben leírt módszerekkel kell mérni.

Más rendszerek vagy analizátorok is elfogadhatók, ha az alábbi referenciarendszerekkel egyenértékű eredményeket szolgáltatnak:

- a kezeletlen kipufogógázban lévő gáznemű szennyezőanyagok mérésére a 6. számú melléklet 2. ábráján látható rendszer,

- egy teljes átáramlású hígító rendszer hígított kipufogógázában lévő gáznemű szennyezőanyag mérésére a 6. számú melléklet 3. ábráján látható rendszer,

- részecskékből álló szennyezőanyag-kibocsátásra a teljes átáramlású hígító rendszer, mely vagy minden üzemmódban külön szűrővel vagy egyszűrős módszerrel működik, és a 6. számú melléklet 13. ábráján látható.

A rendszer egyenértékűségét egy hét (vagy több) ciklusos, a szóban forgó rendszert és a fenti referenciarendszerek egyikét (esetleg többet) összehasonlító korrelációs vizsgálat során kell megállapítani.

Az egyenértékűség feltétele a súlyozott ciklusonkénti szennyezőanyag-kibocsátás átlagértékeinek +-5%-on belüli megegyezése. Ehhez a 3. számú melléklet 3.6.1. pontjában leírt ciklust kell használni.

4.1.2.1. A szén-monoxid kibocsátásra, a szénhidrogének kibocsátására, a nitrogén-oxidok kibocsátására és a részecskékből álló szennyezőanyag kibocsátására kapott értékek a 1. szabályozási lépcsőben az A, B és C kategóriájú motorok esetében ne haladják meg az alábbi táblázatban szereplőket:

Leadott teljesítmény
(P; kW)
Szén-monoxid
(CO; g/kWh)
Szénhidrogének
(HC; g/kWh)
Nitrogén-oxidok
(NOx; g/kWh)
Részecskék
(PT; g/kWh)
A: 130 ≤ P < 560 5,0 1,3 9,2 0,54
B: 75 ≤ P < 130 5,0 1,3 9,2 0,70
C: 37 ≤ P < 75 6,5 1,3 9,2 0,85

4.1.2.2. A 4.1.2.1. pontban megadott határértékek a motort elhagyó gázra vonatkoznak, mielőtt az még bármilyen kipufogógáz utókezelő készüléken áthaladna.

4.1.2.3. A szén-monoxid kibocsátásra, a szénhidrogének kibocsátására, a nitrogén-oxidok kibocsátására és a részecskékből álló szennyezőanyag kibocsátására kapott értékek a II. szabályozási lépcsőben D, E, F, G kategóriájú motorok esetében ne haladják meg az alábbi táblázatban szereplőket:

Leadott teljesítmény
(P)
(kW)
Szén-monoxid
(CO)
(g/kWh)
Szénhidrogének
(HC)
(g/kWh)
Nitrogén-oxidok
(NOx)
(g/kWh)
Részecskék
(PT)
(g/kWh)
E: 130 ≤ P < 560 3,5 1,0 6,0 0,2
F: 75 ≤ P < 130 5,0 1,0 6,0 0,3
G: 37 ≤ P < 75 5,0 1,3 7,0 0,4
D: 19 ≤ P < 37 5,5 1,5 8,0 0,8

4.1.2.4. A III/A szabályozási lépcsőben a motor által kibocsátott szén-monoxid, a kibocsátott szénhidrogének és nitrogén-oxidok összege, valamint szilárd részecskék tömege nem haladhatja meg az alábbi táblázatban szereplő értékeket:

Nem közúti CI. motor, a belvízi hajó, vasúti mozdony és motorkocsi meghajtására szolgáló motor kivételével
Leadott teljesítmény
(P)
(kW)
Szén-monoxid
(CO)
(g/kWh)
Szénhidrogének és nitrogén-oxidok összege
(HC+NOx; g/kWh)
Részecskék
(PT)
(g/kWh)
H: 130 ≤ P ≤ 560 3,5 4,0 0,2
I: 75 ≤ P < 130 5,0 4,0 0,3
J: 37 ≤ P < 75 5,0 4,7 0,4
K: 19 ≤ P < 37 5,5 7,5 0,6
Belvízi hajó motorja
Kategória: lökettérfogat/effektívteljesítmény
(SV/P)
(liter/henger; kW)
Szén-monoxid
(CO)
(g/kWh)
Szénhidrogének és nitrogén-oxidok összege
(HC+NOx; g/kWh)
Részecskék
(PT)
(g/kWh)
V1:1 SV < 0,9 és P ≥ 37 5,0 7,5 0,40
V1:2 0,9 ≤ SV < 1,2 5,0 7,2 0,30
V1:3 1,2 ≤ SV < 2,5 5,0 7,2 0,20
V1:4 2,5 ≤ SV < 5,0 5,0 7,2 0,20
V2:1 5,0 ≤ SV < 15 5,0 7,8 0,27
V2:2 15 ≤ SV < 20 és P < 3300 kW 5,0 8,7 0,50
V2:3 15 ≤ SV < 20 és P > 3300 kW 5,0 9,8 0,50
V2:4 20 ≤ SV < 25 5,0 9,8 0,50
V2:4 25 ≤ SV < 30 5,0 11,0 0,50
Mozdony motorja
Kategória: effektív teljesítmény (P) és lökettérfogat (SV)
(kW); (liter/henger)
Szén-monoxid
(CO)
(g/kWh)
Szénhidrogének és nitrogén-oxidok összege (HC+NOx)
(g/kWh)
Részecskék
(PT)
(g/kWh)
RLA: 130 ≤ P ≤ 560 3,5 4,0 0,2
Szén-monoxid
(CO; g/kWh)
Szénhidrogének
(HC; g/kWh)
Nitrogén-oxidok
(NOx; g/kWh)
Részecskék
(PT; g/kWh)
RH A: P > 560 kW 3,5 0,5 6,0 0,2
RH A: P > 2000 kW és SV > 5 liter/henger 3,5 0,4 7,4 0,2
Vasúti motorkocsi motorja
Kategória: effektív teljesítmény
(P)
(kW)
Szén-monoxid
(CO)
(g/kWh)
Szénhidrogének és nitrogén-oxidok összege
(HC+NOx)
(g/kWh)
Részecskék
(PT)
(g/kWh)
RC A: 130 < P 3,5 4,0 0,20

4.1.2.5. A III/B szabályozási lépcsőben a motor által kibocsátott szén-monoxid, a kibocsátott szénhidrogének, nitrogén-oxidok (adott esetben azok összege), valamint szilárd részecskék tömege nem haladhatja meg az alábbi táblázatban szereplő értékeket:

Nem közúti CI. motor, a belvízi hajó, vasúti mozdony és motorkocsi meghajtására szolgáló motor kivételével
Leadott teljesítmény
(P)
(kW)
Szén-monoxid
(CO)
(g/kWh)
Szénhidrogének
(HC)
(g/kWh)
Nitrogén-oxidok
(NOx)
(g/kWh)
Részecskék
(PT)
(g/kWh)
L: 130 ≤ P ≤ 560 3,5 0,19 2,0 0,025
M: 75 ≤ P < 130 5,0 0,19 3,0 0,025
N: 56 ≤ P < 75 5,0 0,19 3,0 0,025
Szén-monoxid
(CO)
(g/kWh)
Szénhidrogének és nitrogén-oxidok
összege
(HC+NOx; g/kWh)
Részecskék
(PT)
(g/kWh)
P: 37 ≤ P < 56 5,0 4,7 0,025
Vasúti motorkocsi motorja
Kategória: effektív teljesítmény
(P)
(kW)
Szén-monoxid
(CO)
(g/kWh)
Szénhidrogének
(HC)
(g/kWh)
Nitrogén-oxidok
(NOx)
(g/kWh)
Részecskék
(PT)
(g/kWh)
RC B: 130 < P 3,5 0,19 2,0 0,025
Mozdony motorja
Kategória: effektív teljesítmény (P) (kW) Szén-monoxid (CO) (g/kWh) Szénhidrogének és nitrogén-oxidok összege
(HC+NOx)
(g/kWh)
Részecskék
(PT)
(g/kWh)
R B: 130 < P 3,5 4,0 0,025

4.1.2.6. A IV. szabályozási lépcsőben a motor által kibocsátott szén-monoxid, a kibocsátott szénhidrogének, nitrogén-oxidok (adott esetben azok összege), valamint szilárd részecskék tömege nem haladhatja meg az alábbi táblázatban szereplő értékeket:

Nem közúti CI. motor, a belvízi hajó, vasúti mozdony és motorkocsi meghajtására szolgáló motor kivételével
Leadott teljesítmény
(P)
(kW)
Szén-monoxid
(CO)
(g/kWh)
Szénhidrogének
(HC)
(g/kWh)
Nitrogén-oxidok
(NOx)
(g/kWh)
Részecskék
(PT)
(g/kWh)
Q: 130 <- P ≤ 560 3,5 0,19 0,4 0,025
R: 56 ≤ P < 130 5,0 0,19 0,4 0,025

4.1.2.7. A 4.1.2.4., 4.1.2.5. és 4.1.2.6. pontokban szereplő határértékek magukba foglalják a 3. számú melléklet 5. függeléke szerint számított romlást is.

A 4.1.2.5. és 4.1.2.6. pontokban szereplő határértékeket bármely, egy meghatározott ellenőrzési tartományon belül véletlenszerűen kiválasztott terhelési állapotban - olyan speciális motorüzemi feltételektől eltekintve, amelyekre nem vonatkozik ez a rendelkezés - a 30 másodperces időtartam alatt meghatározott emissziós értékek nem léphetik túl 100%-nál nagyobb mértékben. Az ellenőrzési tartományt, amelyen belül a túllépésre vonatkozó szabály érvényes, valamint a kivételt képező motorüzemi feltételeket a hatóság a kérelmezővel együttesen állapítja meg.

4.1.2.8. Ha egy, e melléklet 6. szakasza és 2. számú melléklet 2. függeléke által meghatározott motorcsalád egynél több teljesítménysávra terjed ki, az alapmotor (típusjóváhagyás) és a család minden motortípusa (gyártásegyezőség) szennyezőanyag-kibocsátási értékeinek a magasabb teljesítménysáv szigorúbb követelményeinek kell megfelelniük. A kérelmező megteheti, hogy a motorcsaládok meghatározását egyes teljesítménysávokra korlátozza, és ennek megfelelően kéri a típusjóváhagyást.

4.2. Külsőgyújtású motorok

4.2.1. Általános megjegyzések

Azokat az alkatrészeket, amelyek hatással lehetnek a gáznemű és a részecskékből álló szennyező anyagok kibocsátására úgy kell megtervezni, legyártani és felszerelni, hogy a motor normális üzemben, a rá ható rezgések ellenére, megfeleljenek az ebben a rendeletben előírt követelményeknek.

A gyártónak olyan műszaki intézkedéseket kell tennie, hogy azok biztosítsák az említett szennyező anyagok kibocsátásának hatékony korlátozását, ennek az irányelvnek megfelelően, a motor egész élettartama alatt, normális üzemeltetési viszonyok mellett. Ezek a rendelkezések teljesítettnek tekinthetők, ha a 4. melléklet 4. függeléke előírásainak megfelelnek.

4.2.2. A szennyezőanyag-kibocsátásra vonatkozó műszaki előírások

A vizsgálatra benyújtott motor által kibocsátott gáznemű és a részecskékből álló szennyező anyagok mennyiségét a 6. számú mellékletben leírt módszerekkel (és utókezelő berendezések alkalmazásával) kell mérni.

Más rendszerek vagy analizátorok is elfogadhatók, ha az alábbi referenciarendszerekkel egyenértékű eredményeket szolgáltatnak:

- a kezeletlen kipufogógázban lévő gáznemű szennyező anyagok mérésére a 6. számú melléklet 2. ábráján látható rendszer,

- egy teljes átáramlású hígító rendszer hígított kipufogógázában lévő gáznemű szennyezőanyag mérésére a 6. számú melléklet 3. ábráján látható rendszer.

4.2.2.1. A szénmonoxid, szénhidrogének, nitrogén-oxidok és az összesített szénhidrogén és nitrogén-oxid kibocsátására kapott értékek az 1. lépcsőben ne haladják meg azokat, amelyek az alábbi táblázatban láthatók:

1. szabályozási lépcső

Osztály
Szénmonoxid
CO
(g/kWh)
Szénhidrogének
HC
(g/kWh)
Nitrogén-oxidok
NOx
(g/kWh)
Szénhidrogének és
nitrogén-oxidok
HC+NOx
(g/kWh)
SH-1 805 295 5,36
SH-2 805 241 5,36
SH-3 603 161 5,36
SN-1 519 50
SN-2 519 40
SN-3 519 16,1
SN-4 519 13,4

4.2.2.2. A szénmonoxid, szénhidrogének, nitrogén-oxidok és az összesített szénhidrogén és nitrogén-oxid kibocsátására kapott értékek a 2. lépcsőben ne haladják meg azokat, amelyek az alábbi táblázatban láthatók:

2. szabályozási lépcső * 

Osztály
Szénmonoxid
(CO)
(g/kWh)
Szénhidrogén és nitrogén-oxid
(HC+NOx)
(g/kWh)
SH-1 805 50
SH-2 805 50
SH-3 603 72
SN-1 610 50,0
SN-2 610 40,0
SN-3 610 16,1
SN-4 610 12,1

A nitrogén-oxidok kibocsátása egyik motorosztálynál sem haladhatja meg a 10 g/kWh értéket.

4.2.2.3. A „hordozható kézi motor”-nak az R. 2. §-ában adott meghatározása a motoros hómaró gépekben alkalmazott kétütemű motoroknak csak az SH:1, SH:2 és SH:3 osztály határértékeinek kell megfelelniük.

4.3. Beépítés a nem közúti mozgó gépbe

A motor mozgó gépbe való beépítése feleljen meg a típusjóváhagyás érvényességi tartományában meghatározott korlátozásoknak. Ezenfelül a motor jóváhagyását illetően az alábbi jellemzőket is minden esetben teljesíteni kell:

4.3.1. a szívócsőben kialakuló nyomás ne legyen nagyobb annál, amit a 2. számú melléklet 1., illetve 3. függelékében a jóváhagyott motorra megadtak;

4.3.2. a kipufogó ellennyomás ne legyen nagyobb annál, amit a 2. számú melléklet 1. függelékében, illetve 3. függelékében a jóváhagyott motorra megadtak.

5. A gyártás megfelelőség értékelésének leírása

5.1. A gyártás minőségének, a gyártás megfelelőségének hatékony biztosítását szolgáló, a típusjóváhagyás megadása előtt a jóváhagyó hatóság által megvizsgálandó intézkedéseket és eljárásokat illetően, a jóváhagyó hatóságnak a követelmények kielégítéseként el kell fogadnia a gyártó nyilatkozatát arról, hogy az MSZ EN 29002 szabvány szerinti tanúsított minőségbiztosítási rendszert működtet (melynek érvényessége kiterjed a szóban forgó motorokra), vagy egy ezzel egyenértékű minőségbiztosítási szabvány szerinti tanúsítással rendelkezik. A gyártónak közölnie kell a tanúsítás részleteit, és vállalnia kell, hogy tájékoztatja a jóváhagyási hatóságot minden, annak érvényességét vagy hatályát érintő változásról. A 4.2. pont szerinti követelmények folyamatos teljesítésének igazolása érdekében alkalmas gyártásellenőrzéseket kell végrehajtani.

5.2. A jóváhagyás birtokosa:

5.2.1. biztosítsa a termék minőségének hatékony ellenőrzését lehetővé tevő eljárások meglétét;

5.2.2. rendelkezzék az egyes jóváhagyott típusok egyezőségének vizsgálatához szükséges ellenőrző berendezésekkel;

5.2.3. biztosítsa, hogy a vizsgálati eredmények feljegyzésre kerüljenek, és a dokumentumok a jóváhagyási hatósággal egyetértésben meghatározott ideig rendelkezésre álljanak;

5.2.4. elemezze mindenfajta vizsgálat eredményét a motorjellemzők állandóságának ellenőrzése és biztosítása érdekében, figyelembe véve a termelési folyamat változásait;

5.2.5. biztosítsa, hogy minden olyan motor- vagy alkatrészminta, ami a szóban forgó vizsgálatfajta esetében a nem-egyezőséget bizonyítja, újabb mintavételhez és újabb próbához vezessen. Minden szükséges intézkedést meg kell tenni a gyártás egyezőségének helyreállítása érdekében.

5.3. A típusjóváhagyást megadó hatóság bármikor ellenőrizheti az egyes gyártási egységekre alkalmazható egyezőség-ellenőrzési módszereket.

5.3.1. Az ellenőrzések alkalmával a vizsgálati adatokat tartalmazó könyveket és a gyártásfelügyeleti feljegyzéseket be kell mutatni a látogató ellenőrnek.

5.3.2. Ha felmerül a gyanú, hogy a minőség nem megfelelő, vagy ha szükségesnek tűnik a 4.2. pont követelményeinek teljesítésével kapcsolatban bemutatott adatok érvényességének igazolása, az alábbi 5.3.2.1-5.3.3. pontok szerinti eljárást kell követni:

5.3.2.1. egy motort kell kiemelni a sorozatból és azt a 3. számú mellékletben leírt vizsgálatnak kell alávetni. A szennyezőanyag kibocsátására kapott értékek ne haladják meg a 4.2.1. pont táblázatában megadott mennyiségeket, a 4.2.2. pont követelményeit is figyelembe véve, illetve a 4.2.3. pont táblázatában megadott értékeket;

5.3.2.2. ha a sorozatból kiemelt motor nem teljesíti az 5.3.2.1. pont követelményeit, a gyártó kérheti mérések elvégzését a sorozatból kivett, azonos jellemzőkkel rendelkező motorok egy mintacsoportján, melyben az eredetileg kiválasztott motor is benne van. A mintacsoport nagyságát a műszaki szolgálattal egyetértésben a gyártó határozza meg. A motorokat, az eredetileg kiválasztott motor kivételével, vizsgálatnak kell alávetni. Ekkor minden egyes szennyezőanyagra meg kell határozni a mintával nyert eredmények számtani középértékét. A sorozatgyártás akkor tekinthető egyezőnek, ha az alábbi feltétel teljesül:

ahol:

L - az egyes szennyezőanyagok kibocsátásra vonatkozó, a 4.2.1., illetve a 4.2.3. pontban előírt határérték;

S - az n mérésből kapott tapasztalati szórás*

k - az n-től függő, az alábbi táblázat szerinti statisztikai tényező (n - a megvizsgált motorok száma):

*

ahol n a megvizsgált motorok száma.

n 2 3 4 5 6 7 8 9 10
k 0,973 0,613 0,489 0,421 0,376 0,342 0,317 0,296 0,279
n 11 12 13 14 15 16 17 18 19
k 0,265 0,253 0,242 0,233 0,224 0,216 0,210 0,203 0,198

5.3.3. A gyártás megfelelőségének megállapításáért felelős jóváhagyó hatóság, vagy a műszaki szolgálat a vizsgálatokat a gyártó előírásainak megfelelően részben vagy teljesen bejáratott motorokon végzi el.

5.3.4. A jóváhagyó hatóság által elrendelt szemlék szokásos gyakorisága évi egy szemle. Ha az 5.3.2. pont követelményei nem teljesülnek, az illetékes hatóságnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy minden szükséges lépést megtettek a gyártás egyezőségének a lehető legrövidebb időn belüli helyreállítására.

6. A motorcsaládot meghatározó paraméterek

A motorcsaládot azok az alapvető tervezési paraméterek határozzák meg, melyeknek a család minden motorjánál azonosaknak kell lenniük. Egyes esetekben a paraméterek kölcsönhatásban lehetnek egymással. Ezeket a hatásokat szintén figyelembe kell venni annak biztosítására, hogy egy családba csak hasonló kipufogógáz szennyezőanyag-kibocsátási jellemzőkkel bíró motorok kerüljenek. Ahhoz, hogy a motorokat ugyanabba a családba tartozóknak lehessen tekinteni, az alább felsorolt alapvető paraméterek tekintetében azonosaknak kell lenniük:

6.1. Munkafolyamat:

- 2-ütemű

- 4-ütemű

6.2. Hűtőközeg:

- levegő

- víz

- olaj

6.3. Az egyes hengerek lökettérfogata, a motorcsaládon belül a legnagyobb lökettérfogat 85% és 100%-a között lehet

6.4. A szívás rendszere

6.5. Üzemanyag típus

- dízel,

- benzin.

6.6. Az égéstér típusa/kialakítása

6.7. Szelep és nyílások - elrendezés, méret, darabszám

6.8. Üzemanyag-ellátó rendszer:

kompresszió-gyújtású motornál

- szivattyú - vezeték - befecskendezés

- soros adagolószivattyú

- elosztó rendszerű adagolószivattyú

- egyedi befecskendezés

- szivattyú - fúvóka rendszer

Külsőgyújtású motornál:

- porlasztó

- szívócső befecskendezés

- közvetlen befecskendezés

6.9. Különféle jellemzők:

- kipufogógáz visszavezető rendszer

- víz befecskendezés/emulzió

- levegő-befúvás

- feltöltőlevegő hűtés

- gyújtás módja (kompresszió, szikra)

6.10. A kipufogógáz utókezelése

- oxidációs katalizátor

- redukciós katalizátor

- háromutas katalizátor

- termoreaktor

- részecskeszűrő

7. Az alapmotor kiválasztása

7.1. A család alapmotor kiválasztásának elsődleges kritériuma, hogy melyik motornál a legnagyobb a löketenkénti tüzelőanyag-szállítás a közölt maximális nyomatékhoz tartozó fordulatszámnál. Ha egynél több motor felel meg ennek az elsődleges feltételnek, az alapmotor kiválasztásának másodlagos kritériuma az, hogy melyik motornál a legnagyobb a löketenkénti tüzelőanyag-szállítás a névleges fordulatszámnál. Bizonyos esetekben a jóváhagyó hatóság úgy ítélheti meg, hogy a család legrosszabb szennyezőanyag-kibocsátás értékét egy második motor vizsgálata jellemezheti a legjobban. Így a jóváhagyási hatóság egy második motort is kiválaszthat a vizsgálathoz olyan tulajdonságok alapján, melyekből arra lehet következtetni, hogy a család motorjai közül ennek lehet a legnagyobb a szennyezőanyag-kibocsátása.

7.2. Ha az egy családba tartozó motorok olyan változó tulajdonságokkal is rendelkeznek amelyekről feltételezhető, hogy hatással vannak a szennyezőanyag-kibocsátásra, ezeket a tulajdonságokat is meg kell állapítani, és figyelembe kell venni az alapmotor kiválasztásánál.

8. *  A III B. és IV. szakaszokra vonatkozó típus-jóváhagyási kérelmek

8.1. Ez a pont azokra az elektronikus vezérlésű motorokra vonatkozik, amelyek mind az üzemanyag-befecskendezés mennyiségét, mind időzítését elektronikusan vezérlik (a továbbiakban: motorok). Ez a pont a motoron az e melléklet 4.1.2.5. és 4.1.2.6. pontjában meghatározott kibocsátási határértékeknek való megfelelés érdekében használt technológiától függetlenül alkalmazandó.

8.2. Fogalommeghatározások

E pont alkalmazásában:

8.2.1. kibocsátáscsökkentő stratégia: a kibocsátáscsökkentő rendszer egy kibocsátáscsökkentő alapstratégiával és kibocsátáscsökkentő segédstratégiákkal való kombinációja, amely vagy a motor, vagy annak a nem közúti mozgó gép általános kialakításának részét képezi, amelybe a motort beszerelték;

8.2.2. reagens: bármely olyan fogyó vagy nem újratermelődő anyag, amelyre a kipufogógáz-utókezelő rendszer hatékony működése érdekében van szükség, illetve amelyet erre használnak.

8.3. Általános követelmények

8.3.1. A kibocsátáscsökkentő alapstratégiára vonatkozó követelmények

8.3.1.1. A kibocsátáscsökkentő alapstratégiát, amely a motor üzemeltetése alatti teljes fordulatszám- és nyomatéktartományban aktív, úgy kell kialakítani, hogy a motor megfeleljen az ebben az irányelvben foglalt rendelkezéseknek.

8.3.1.2. Minden olyan kibocsátáscsökkentő alapstratégia tilos, amely különbséget tud tenni a szabványosított típus-jóváhagyási vizsgálat alatti és egyéb üzemeltetési körülmények melletti motorműködés között, és ennélfogva a típus-jóváhagyási eljárás lényeges körülményeihez képest eltérő körülmények melletti működés esetében alacsonyabb kibocsátáscsökkentő teljesítményt eredményez.

8.3.2. A kibocsátáscsökkentő segédstratégiára vonatkozó követelmények

8.3.2.1. Kibocsátáscsökkentő segédstratégiát lehet használni motorokban vagy nem közúti mozgó gépekben, feltéve, hogy a segédstratégia aktív állapotban - bizonyos környezeti vagy üzemeltetési körülményekre adott válaszként -módosítja ugyan a kibocsátáscsökkentő alapstratégiát, de állandó jelleggel nem csökkenti a kibocsátáscsökkentő rendszer hatékonyságát.

a) ha a kibocsátáscsökkentő segédstratégia a típus-jóváhagyási vizsgálat alatt aktiválódik, a 8.3.2.2. és 8.3.2.3. pontot nem kell alkalmazni;

b) ha a kibocsátáscsökkentő segédstratégia nem aktiválódik a típus-jóváhagyási vizsgálat alatt, igazolni kell, hogy a kibocsátáscsökkentő segédstratégia csak annyi ideig aktív, amennyi a 8.3.2.3. pontban foglalt célok érdekében szükséges.

8.3.2.2. *  A III B. és a IV. szakaszra a következő feltételek vonatkoznak:

a) A III B. szakasznak megfelelő motorokra vonatkozó feltételek:

aa) 1 000 métert meg nem haladó tengerszint feletti magasság (vagy 90 kPa-nak megfelelő légnyomás);

ab) 275 K és 303 K (2 °C és 30 °C) közötti környezeti hőmérséklet;

ac) a motorhűtő közeg hőmérséklete 343 K (70 °C) feletti.

A motor aa), ab) és ac) pontban leírt feltételek szerinti működése esetén a kibocsátáscsökkentő segédstratégia csak kivételesen aktiválódhat.

b) A IV. szakasznak megfelelő motorokra vonatkozó feltételek:

ba) legalább 82,5 kPa légköri nyomás;

bb) környezeti hőmérséklet a következő tartományban:

- legalább 266 K (-7 °C),

- legfeljebb, az adott légköri nyomásnál a következő egyenlettel meghatározott hőmérséklet: Tc = -0,4514 · (101,3 - pb) + 311, ahol: Tc a kiszámított környezeti léghőmérséklet Kelvinben és Pb a légköri nyomás kPa-ban;

bc) a motorhűtő közeg hőmérséklete 343 K (70 °C) feletti.

A motor ba), bb) és bc) pontban leírt feltételek szerinti működése esetén a kibocsátáscsökkentő segédstratégia csak akkor aktiválódhat, amennyiben a 8.3.2.3. pontban foglalt célok érdekében bizonyítottan szükséges, és a jóváhagyó hatóság is jóváhagyja.

c) Hideg hőmérsékleti működés

A b) pont követelményeitől eltérve kibocsátáscsökkentő segédstratégiát lehet használni egy IV. szakasznak megfelelő, kipufogógáz-visszavezető rendszerrel (EGR) felszerelt motoron, ha a környezeti hőmérséklet 275 K (2 °C) alatt van és teljesül az alábbi két kritérium egyike:

ca) a szívócső hőmérséklete legfeljebb a következő egyenlettel meghatározott hőmérséklet: IMTc = PIM/15,75 + 304,4, ahol: IMTc a szívócső számított hőmérséklete, K és PIM pedig a szívócső abszolút nyomása kPa-ban;

cb) a motorhűtő közeg hőmérséklete legfeljebb a következő egyenlettel meghatározott hőmérséklet: ECTc = PIM/14,004 + 325,8, ahol: ECTc a motorhűtő közeg számított hőmérséklete, K és PIM pedig a szívócső abszolút nyomása kPa-ban.

8.3.2.3. A kibocsátáscsökkentő segédstratégia különösen a következő célokból aktiválódhat:

a) fedélzeti vezérlőjelek általi aktiválás a motor védelmében (ideértve a levegőrendszer védelmét is) és/vagy azon nem közúti mozgó gép védelmében, amelybe a motor be van építve;

b) *  üzembiztonsági okokból;

c) a túlzott kibocsátás megelőzése érdekében hidegindítás, a motor bemelegítése vagy leállítása alatt;

d) meghatározott környezeti vagy üzemeltetési körülmények esetében az előírás hatálya alá eső valamelyik szennyező anyag kibocsátásának ellenőrzéséről történő lemondás annak érdekében, hogy cserében a többi szennyező anyag kibocsátása az adott motorra vonatkozó határértékeken belül maradjon; a cél egy természetes jelenség hatásának oly módon történő ellensúlyozása, aminek eredményeképpen az összes szennyező komponens elfogadható mértékben szabályozható marad.

8.3.2.4. A gyártó köteles a műszaki hatóságnak a típus-jóváhagyási vizsgálat időpontjában igazolni, hogy a kibocsátáscsökkentő segédstratégiák működése megfelel a 8.3.2. pontban foglalt követelményeknek. Az igazolás a 8.3.3. pontban említett dokumentáció értékelésével történik.

8.3.2.5. Kibocsátáscsökkentő segédstratégia csak a 8.3.2. pontban leírtaknak megfelelően működhet.

8.3.3. A dokumentációra vonatkozó követelmények

8.3.3.1. A gyártónak a típus-jóváhagyási kérelem mellett adatközlő mappát kell benyújtania a műszaki szolgálatnak, amely tájékoztatást nyújt valamennyi szerkezeti elemről és kibocsátáscsökkentő stratégiáról, valamint azokról az eszközökről, amelyekkel a segédstratégia közvetlen vagy közvetett módon a kimeneti változókat szabályozza. Az adatközlő mappa két részből áll:

a) a típus-jóváhagyási kérelem mellé csatolt dokumentációs csomagból, amelynek teljes áttekintést kell adnia a kibocsátáscsökkentő stratégiáról; igazolni kell, hogy minden olyan kimeneti állapot ismert, amelyet a különböző egységek bemeneti jeleit felhasználó szabályozási mátrix lehetővé tesz; az erről szóló dokumentáció a 2. számú mellékletben említett adatközlő mappa részét kell, hogy képezze;

b) abból a kiegészítő anyagból, amelyet ugyan bemutatnak a műszaki szolgálatnak, de nem kell csatolni a típusjóváhagyási kérelemhez, és amelynek magában kell foglalnia a kibocsátáscsökkentő segédstratégia által módosított paramétereket és a stratégia működésének peremfeltételeit, különösen a következőket:

ba) a hatékony kibocsátáscsökkentést eredményező üzemanyagrendszer és más fontos rendszerek [kipufogógáz-visszavezető rendszer (EGR) vagy reagensadagolás] szabályozási logikájának, az időzítési stratégiáknak, valamint a »ki-be« kapcsolási pontoknak a leírása valamennyi üzemmódra;

bb) a motoron alkalmazott valamennyi kibocsátáscsökkentő segédstratégia használatának indokolása, a szennyezőanyag-kibocsátásra gyakorolt hatásokat bemutató anyag és mérési adatok kíséretében; az indokolás alapulhat mérési adatokon, megalapozott műszaki elemzésen vagy a kettő kombinációján;

bc) az NOx-szabályozás helytelen működésének felismerésére, elemzésére és diagnosztizálására használt algoritmusok vagy (adott esetben) szenzorok részletes leírása;

bd) a 8.4.7.2. pontban említett követelményeknél használt tűréshatárok, az alkalmazott módszertől függetlenül.

8.3.3.2. A 8.3.3.1. pont b) alpontjában említett kiegészítő anyagot a jóváhagyó hatóság kérésére a rendelkezésére kell bocsátani. A hatóság ezen iratanyag tekintetében - üzleti érdekére hivatkozással a gyártó által benyújtott kérelem alapján - további ügyfelek iratbetekintési jogát korlátozza (ezen iratanyagot bizalmasan kezeli).

8.4. *  A III B. szakasznak megfelelő motorok NOx-szabályozására vonatkozó követelmények

8.4.1. A gyártónak - a 2. számú melléklet 1. függelék 2. pontjában és a 2. számú melléklet 3. függelék 2. pontjában meghatározott dokumentumokat használva - az NOx-szabályozásra szolgáló intézkedések működési jellemzőit teljes mértékben leíró információt kell benyújtania.

8.4.2. Reagenst igénylő kibocsátáscsökkentő rendszer esetében a gyártónak - a 2. számú melléklet 1. függelék 2.2.1.13. pontja és 3. függelék 2.2.1.13. pontja szerint - meg kell adnia a reagens jellemzőit, ideértve a reagens típusát, a feloldott reagens koncentrációját, az üzemi hőmérsékleti feltételeket, valamint a reagens összetételére és minőségére vonatkozó nemzetközi szabványokra való hivatkozást.

8.4.3. A motor kibocsátáscsökkentő stratégiájának működnie kell a Közösség területén szokásosan előforduló minden környezeti feltétel mellett, különösen alacsony környezeti hőmérsékletek esetében is.

8.4.4. A gyártónak igazolnia kell, hogy reagens használata esetén a típus-jóváhagyási eljárás során alkalmazandó kibocsátásmérési ciklus alatt az ammóniakibocsátás nem haladja meg a 25 ppm átlagértéket.

8.4.5. Ha a nem közúti mozgó gépekre különálló reagenstartályokat szerelnek fel vagy kapcsolnak hozzájuk, biztosítani kell a tartályban található reagensből való mintavételt. A mintavételi pontnak speciális szerszám vagy eszköz használata nélkül is könnyen hozzáférhetőnek kell lennie.

8.4.6. Használati és karbantartási követelmények

8.4.6.1. A típusjóváhagyást az 5. § (3) bekezdésének megfelelően ahhoz a feltételhez kell kötni, hogy a nem közúti mozgó gépek kezelőit legalább az alábbiakat magában foglaló írásbeli használati utasítással látják el:

a) a beszerelt motor helytelen működtetéséből, használatából vagy karbantartásából eredő lehetséges működési hibákat elmagyarázó, részletes figyelmeztetések a hozzájuk tartozó hibaelhárítási intézkedésekkel együtt;

b) a gép helytelen használatából adódó lehetséges motorműködési hibákat elmagyarázó, részletes figyelmeztetések a hozzájuk tartozó hibaelhárítási intézkedésekkel együtt;

c) a reagens helyes használatára vonatkozó információ és utasítás a reagens újratöltési gyakoriságáról a szokásos karbantartási időpontok között;

d) egyértelmű figyelmeztetés arról, hogy az adott motortípusra kiállított típus-jóváhagyási tanúsítvány csak a következő feltételek együttes teljesülése mellett érvényes:

da) a motort a megadott használati utasítások szerint működtetik, használják és tartják karban;

db) helytelen működés, használat vagy karbantartás esetében azonnal felléptek az a) és b) pontban említett figyelmeztetésekben megadott hibaelhárítási intézkedéseknek megfelelően;

dc) a motort nem használták szándékosan rendeltetésének nem megfelelően, és főként nem hatástalanították a kipufogógáz-visszavezető vagy a reagens-adagoló rendszert.

Az utasításokat egyértelműen és érthetően (nem szaknyelven) kell megfogalmazni, ugyanazt a nyelvezetet használva, mint a nem közúti mozgó gépekhez vagy azok motorjaihoz tartozó kezelői kézikönyvben.

8.4.7. Reagens-szabályozás (ha van)

8.4.7.1. A típusjóváhagyást az 5. § (3) bekezdésének megfelelően ahhoz a feltételhez kell kötni, hogy a gép kezelőjét kijelzőkkel vagy - a nem közúti mozgó gép adott konfigurációjának megfelelően - más alkalmas módon tájékoztatják a következőkről:

a) a reagens tároló tartályban maradt reagens mennyisége, valamint külön jelzés arról, ha a reagens mennyisége a teli tartály űrtartalmának 10%-a alá csökkent;

b) ha a reagens tároló tartály kiürül vagy majdnem kiürül;

c) ha a tartályban lévő reagens a beépített eszközök szerint nem felel meg a 2. számú melléklet 1. függelék 2.2.1.13. pontja vagy 3. függelék 2.2.1.13. pontja szerint bejelentett vagy feljegyzett jellemzőknek;

d) ha megszakad a reagens adagolás, kivéve az olyan eseteket, amikor azt a motorvezérlő egység vagy az adagolás-szabályozó szakítja meg azon motorüzemeltetési körülményekre reagálva, amelyek mellett nincs szükség adagolásra, feltéve, hogy ezeket az üzemeltetési körülményeket a jóváhagyó hatóság tudomására hozták.

8.4.7.2. A reagensnek a bejelentett jellemzőknek és a kapcsolódó NOx-kibocsátási tűréshatároknak való megfelelőségére vonatkozó követelményeket az alábbi módszerek valamelyikével kell teljesíteni, a gyártó döntése szerint:

a) közvetlen módszerek, mint például a reagens minőségét érzékelő szenzor használata;

b) közvetett módszerek, mint például NOx-érzékelő használata a kipufogórendszerben a reagens hatékonyságának értékelésére;

c) bármilyen egyéb módszer, feltéve, hogy hatékonysága legalább megegyezik az a) vagy b) pontban említett módszerek hatékonyságával, és az ebben a pontban foglalt fő követelményeknek eleget tesznek.

8.5. *  A IV. szakasznak megfelelő motorok NOx-szabályozására vonatkozó követelmények

8.5.1. A gyártónak - a 2. számú melléklet 1. függelék 2. pontjában és a 2. számú melléklet 3. függelék 2. pontjában meghatározott dokumentumokat használva - az NOx-szabályozásra szolgáló intézkedések működési jellemzőit teljes mértékben leíró információkat kell benyújtania.

8.5.2. A motor kibocsátáscsökkentő stratégiájának működnie kell az Európai Unió területén szokásosan előforduló minden környezeti feltétel mellett, különösen alacsony környezeti hőmérsékletek esetében is. Ez a követelmény nem korlátozódik azon feltételekre, amelyek mellett kibocsátáscsökkentő alapstratégiát kell alkalmazni a 8.3.2.2. pont előírásai szerint.

8.5.3. A gyártónak igazolnia kell, hogy reagens használata esetén a típus-jóváhagyási eljárás során a melegindításos nem közúti állandósult állapotú ciklus vagy nem közúti átmeneti állapotú (tranziens) ciklus alatt az ammóniakibocsátás nem haladja meg a 10 ppm átlagértéket.

8.5.4. Ha a nem közúti mozgó gépekre reagenstartályokat szerelnek fel vagy kapcsolnak hozzájuk, biztosítani kell a tartályban található reagensből való mintavétel lehetőségét. A mintavételi pontnak speciális szerszám vagy eszköz használata nélkül is könnyen hozzáférhetőnek kell lennie.

8.5.5. A típusjóváhagyást az 5. § (3) bekezdésének megfelelően a következő feltételekhez kell kötni:

a) a nem közúti mozgó gépek kezelőit írásbeli karbantartási utasítással látják el;

b) az eredetiberendezés-gyártó (OEM) számára beépítési útmutatót biztosítanak a motorhoz, amely magában foglalja a jóváhagyott motortípus részét képező kibocsátáscsökkentő rendszert;

c) az eredetiberendezés-gyártó (OEM) számára útmutatót biztosítanak az üzemeltetőt figyelmeztető rendszerhez, a használatkorlátozó rendszerhez és (adott esetben) a reagens fagyvédelméről;

d) alkalmazzák az ezen melléklet 1. függelékében szereplő, a használati utasításra, a beépítési útmutatóra, az üzemeltetőt figyelmeztető rendszerre, a használatkorlátozó rendszerre és a reagens fagyvédelmére vonatkozó rendelkezéseket.

8.6. *  Ellenőrzési tartomány a IV. szakasz esetében

E melléklet 4.1.2.7. pontjának megfelelően a IV. szakasznak megfelelő motorok esetében az 1. számú melléklet 2. függelékében meghatározott ellenőrzési tartományból vett kibocsátási minták nem haladhatják meg 100%-nál nagyobb mértékben az e melléklet 4.1.2.6. pont szerinti táblázatában foglalt kibocsátási határértékeket.

8.6.1. A demonstrációra vonatkozó követelmények

A műszaki szolgálat a vizsgálat céljára legfeljebb három terhelési és sebességi pontot választ ki véletlenszerűen az ellenőrzési tartományon belül. A műszaki szolgálat véletlenszerűen meghatározza a vizsgálati pontok sorrendjét. A vizsgálatot az NRSC (non-road steady cycle = nem közúti állandósult állapotú ciklus) fő követelményei szerint kell lebonyolítani, de minden vizsgálati pontot külön kell értékelni. Minden vizsgálati pontnak meg kell felelnie a 8.6. pontban meghatározott határértékeknek.

8.6.2. Vizsgálati követelmények

A vizsgálatot a 3. számú mellékletben leírt módon, a különálló vizsgálati ciklusok után azonnal el kell végezni.

Amennyiben azonban a gyártó a 3. számú melléklet 1.2.1. pontja alapján az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. előírásának 4B. mellékletében leírt eljárást alkalmazza, a vizsgálatot a következőképpen kell végrehajtani:

a) a vizsgálatot az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. előírásának 4B. melléklet 7.8.1.2. pont a)-e) alpontjában leírt módon, a különálló vizsgálati ciklusok után, de az f) alpont szerinti vizsgálat utáni eljárások előtt, vagy az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. előírásának 4B. melléklet 7.8.2.2. pont a)-d) alpontjában leírt, átmeneteket is magában foglaló vizsgálati ciklus (Ramped Modal Cycle, RMC) után, de az e) alpont szerinti vizsgálat utáni eljárások előtt azonnal el kell végezni;

b) a vizsgálatot az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. előírásának 4B. melléklet 7.8.1.2. pont b)-e) alpontjában előírt módon, a többszűrős módszerrel (minden vizsgálati ponton külön szűrővel) mindhárom választott vizsgálati ponton el kell végezni;

c) minden egyes vizsgálati pontra ki kell számolni a fajlagos kibocsátási értéket (g/kWh);

d) a kibocsátási értékeket ki lehet számolni mólban az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. előírásának 4B. melléklet A.7. függeléke segítségével vagy tömegben az A.8. függelék segítségével, de összhangban kell lenniük a különálló vizsgálatok vagy az RMC vizsgálat során alkalmazott módszerrel;

e) a gázhalmazállapotú szennyező anyagok összegének kiszámításához az Nmode értékét 1-nek kell venni és 1 értékű súlyozási tényezőt kell használni;

f) a szilárd halmazállapotú szennyező anyagok mennyiségének kiszámításához a többszűrős módszert kell alkalmazni, az összeg kiszámításához az Nmode értékét 1-nek kell venni és 1 értékű súlyozási tényezőt kell használni.

8.7. *  A IV. szakasznak megfelelő motorok forgattyúházból származó kibocsátásának ellenőrzése

8.7.1. A 8.7.3. pontban megadott kivétellel a motor forgattyúházának szellőztető rendszere nem engedhet gázokat közvetlenül a levegőbe.

8.7.2. A motorok működés közben kibocsáthatnak a forgattyúházból gázokat, amennyiben azok a kipufogórendszerbe mindig a kipufogógáz-utókezelő előtt kerülnek be.

8.7.3. A levegőbevezetéshez turbókompresszorral, szivattyúkkal, ventilátorokkal vagy töltőkompresszorral felszerelt motorok a forgattyúházból kibocsáthatnak gázokat a levegőbe. Ebben az esetben a forgattyúházból kibocsátott gázokat az e szakasz 8.7.3.1. pontjának megfelelően végzett valamennyi kibocsátásmérés során (fizikailag vagy matematikailag) hozzá kell adni a kipufogógáz-kibocsátáshoz.

8.7.3.1. A forgattyúházból származó kibocsátások

A motor forgattyúházának szellőztető rendszere nem engedhet gázokat közvetlenül a levegőbe a következők kivételével: a levegőbevezetéshez turbókompresszorral, szivattyúkkal, ventilátorokkal vagy töltőkompresszorral felszerelt motorok a forgattyúházból bocsáthatnak ki gázokat a levegőbe, ha azokat valamennyi kibocsátásmérés során (fizikailag vagy matematikailag) hozzáadják a kipufogógáz-kibocsátáshoz. Az ezt a kivételt kihasználó gyártóknak úgy kell beszerelniük a motorokat, hogy a forgattyúházból származó kibocsátást a mintavevő rendszerbe lehessen irányítani. E pont alkalmazásában a forgattyúházból származó és a teljes folyamat során a kipufogógáz-utókezelő rendszer előtt a kipufogógázba kerülő kibocsátások nem tekintendők közvetlenül a környezeti levegőbe jutó kibocsátásoknak.

A nyitott forgattyúházból származó kibocsátásokat kibocsátásmérési célból a következőképpen kell a kipufogórendszerbe irányítani:

a) a csöveknek sima fallal kell rendelkezniük, elektromosan vezetőnek kell lenniük, és nem léphetnek reakcióba a forgattyúházból származó kibocsátásokkal; a csöveknek a lehető legrövidebbnek kell lenniük;

b) a laboratóriumi forgattyúház csövezésében a lehető legkevesebb hajlatnak kell lennie, a feltétlenül szükséges hajlatok sugarát pedig a lehető legnagyobbra kell alakítani;

c) a laboratóriumi forgattyúház kipufogó csövezésének teljesítenie kell a gyártónak a forgattyúház ellennyomására vonatkozó előírásait;

d) a forgattyúház kipufogócsövezése és a hígítatlan kipufogógáz találkozási pontjának az esetleges utókezelő rendszer után, az esetleges kipufogógáz-szűkítés után, illetve kellő mértékben a mintavevő szondák előtt kell elhelyezkednie, így biztosítva, hogy a mintavétel előtt teljes legyen a keveredés. A forgattyúház kipufogócsövezésének be kell nyúlnia a kipufogógáz szabad áramlásába a határfelületi hatás elkerülése és a keveredés elősegítése érdekében. A forgattyúház kipufogócsövezésének kivezetése a hígítatlan kipufogógázhoz képest bármely irányba nézhet.

9. *  A motorteljesítmény-kategória kiválasztása

9.1. Az e melléklet 1.1. és 1.4. pontjában meghatározott, változó sebességű motoroknak a melléklet 4. pontjában megadott kibocsátási határértékeknek való megfelelésének megállapításához teljesítménysávokba kell őket osztani e melléklet 2.4. pontja szerint mért hasznos teljesítmény legmagasabb értéke alapján.

9.2. Egyéb motortípusok esetében a névleges hasznos teljesítményt kell alkalmazni.

1. függelék a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet 1. számú mellékletéhez * 

AZ NOx-SZABÁLYOZÁSRA SZOLGÁLÓ MEGOLDÁSOK HELYES MŰKÖDÉSÉT BIZTOSÍTÓ KÖVETELMÉNYEK

1. Bevezetés

Ez a melléklet határozza meg az NOx-szabályozásra szolgáló megoldások helyes működését biztosító követelményeket. Előírásokat tartalmaz mindazon motorokra, amelyek a kibocsátáscsökkentés érdekében reagenst használnak.

1.1. Fogalommeghatározások és rövidítések

NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszer (NCD): a motor fedélzetén található rendszer, mely képes az alábbiakra:

a) az NOx-szabályozás működési hibájának észlelése;

b) az NOx-szabályozás működési hibája valószínű okának beazonosítása számítógépes memóriában tárolt adatok alapján, és/vagy ilyen információk kiadása külső eszközre;

NOx-szabályozás működési hibája (NCM): egy motor NOx-szabályozó rendszerébe a jogszabályok kijátszása céljából való szakszerűtlen beavatkozásra tett kísérlet, vagy a rendszert érintő olyan működési hiba, amely vélhetően ilyen szakszerűtlen beavatkozás következménye, amelynek észlelését követően e rendelet szerint figyelmeztetésnek vagy használatkorlátozó rendszernek kell bekapcsolódnia;

diagnosztikai hibakód (DTC): az NOx-szabályozás működési hibáját azonosító vagy címkéző szám vagy alfanumerikus azonosító;

megerősített és aktív diagnosztikai hibakód: olyan diagnosztikai hibakód, amelyet a rendszer elment, amikor az NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszer működési hibát jelez;

kiolvasó: külső mérőberendezés, amely az NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszerrel való külső kommunikációra szolgál;

NOx-szabályozás-diagnosztika szerinti motorcsalád: a gyártó által annak alapján csoportosított motorrendszerek, hogy az NOx-szabályozás működési hibáinak ellenőrzésére/diagnosztizálására szolgáló módszerek közösek.

2. Általános követelmények

A motorrendszernek rendelkeznie kell NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszerrel (NCD), amely azonosítani tudja az NOx-szabályozás azon működési hibáit, amelyek szerepelnek e mellékletben. Az e pont hatálya alá tartozó motorrendszereket úgy kell megtervezni, legyártani és beépíteni, hogy hasznos élettartamuk alatt és szokásos használati körülmények között mindvégig alkalmasak legyenek e követelmények teljesítésére. Ennek a célkitűzésnek az eléréséhez elfogadható, ha azokon a motorokon, melyeket ezen rendelet 3. számú melléklet 5. függelék 3.1. pontjában említett élettartamukon túl használnak, az NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszer (NCD) működésének és érzékenységének némi romlása mutatkozik olyan mértékben, amelynek következtében előfordulhat, hogy a kibocsátás túllépi az e mellékletben meghatározott küszöbértékeket, mielőtt működésbe lép a figyelmeztető és/vagy a használatkorlátozó rendszer.

2.1. Kért információk

2.1.1. Reagenst igénylő kibocsátáscsökkentő rendszer esetében a gyártónak - a 2. számú melléklet 1. függelék 2.2.1.13. pontja és 3. függelék 2.2.1.13. pontja szerint - meg kell adnia a reagens jellemzőit, ideértve a reagens típusát, a feloldott reagens koncentrációját, az üzemi hőmérsékleti feltételeket, valamint a reagens összetételére és minőségére vonatkozó nemzetközi szabványokra való hivatkozást.

2.1.2. A gyártónak a típusjóváhagyás iránti kérelemmel egyidejűleg be kell nyújtania a jóváhagyó hatóságnak a 4. pontban ismertetett, az üzemeltetőt figyelmeztető rendszer és az 5. pontban ismertetett használatkorlátozó rendszer működési jellemzőit teljes körűen leíró részletes írásos tájékoztatást.

2.1.3. A gyártó az eredetiberendezés-gyártó (OEM) számára beépítési útmutatót biztosít, amelynek követése esetén garantált, hogy a motor, beleértve a jóváhagyott motortípus részét képező kibocsátáscsökkentő rendszert, a gépbe beépítve e melléklet követelményeinek megfelelő módon együttműködik a gép megfelelő részeivel. Ez a dokumentáció tartalmazza a részletes műszaki előírásokat és a motorrendszerre vonatkozó rendelkezéseket (szoftver, hardver és kommunikáció), amelyek a motorrendszernek a gépbe való helyes beépítéséhez szükségesek.

2.2. Működési feltételek

2.2.1. Az NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszer a következő feltételek mellett működőképes:

a) 266 K és 308 K (-7 °C és 35 °C) között bármely környezeti hőmérsékleten;

b) minden 1 600 m-nél kisebb tengerszint feletti magasságban;

c) 343 K (70 °C) feletti hűtőközeg-hőmérséklet esetében.

Ez a pont nem vonatkozik a reagensszintnek a reagenstartályban történő ellenőrzésére, amennyiben az ellenőrzésnek a használati körülményektől függetlenül minden olyan körülmény mellett is működnie kell, amikor a mérés műszakilag megvalósítható (például minden olyan körülmény mellett, amikor a folyékony reagens nincs megfagyva).

2.3. A reagens fagyvédelme

2.3.1. Fűtött és fűtés nélküli reagenstartály és -adagoló rendszer használata egyaránt megengedett. A fűtött rendszernek meg kell felelnie a 2.3.2. pont követelményeinek. A fűtés nélküli rendszernek pedig a 2.3.3. pont követelményeit kell teljesítenie.

2.3.1.1. A fűtés nélküli reagenstartály és -adagoló rendszer használatát a gép tulajdonosának szóló írásbeli használati utasításban fel kell tüntetni.

2.3.2. Reagenstartály és -adagoló rendszer

2.3.2.1. A jármű 266 K (-7 °C) környezeti hőmérsékleten történő indításától számítva legkésőbb 70 percen belül a befagyott reagensnek is használhatónak kell lennie.

2.3.2.2. Fűtött rendszerre vonatkozó tervezési kritériumok

A fűtött rendszer kialakításának olyannak kell lennie, hogy a meghatározott eljárás szerint vizsgálva megfeleljen az e szakaszban megállapított, teljesítményre vonatkozó követelményeknek.

2.3.2.2.1. A reagenstartályt és -adagoló rendszert 255 K (-18 °C) hőmérsékleten 72 órán át vagy a reagens megszilárdulásáig kondicionálni kell, attól függően, hogy melyik következik be előbb.

2.3.2.2.2. A 2.3.2.2.1. pontban előírt kondicionálási idő után a gépet/motort be kell indítani és 266 K (-7 °C) vagy annál alacsonyabb környezeti hőmérsékleten kell járatni a következők szerint:

a) 10-20 percig alapjáraton;

b) amit legfeljebb 50 percen át legfeljebb a névleges terhelés 40%-ának megfelelő terhelés követ.

2.3.2.2.3. A reagensadagoló rendszernek a 2.3.2.2.2. pontban leírt vizsgálati eljárások végén teljes egészében működőképesnek kell lennie.

2.3.2.3. A tervezési kritériumok értékelése történhet hidegkamrás mérőállásban egy teljes géppel vagy annak a gépbe való beépítés szempontjából reprezentatív részeivel vagy országúti vizsgálatok alapján.

2.3.3. A figyelmeztető és használatkorlátozó rendszer bekapcsolása nem fűtött rendszer esetében

2.3.3.1. A 4. pontban ismertetett, az üzemeltetőt figyelmeztető rendszernek működésbe kell lépnie, ha 266 K (-7 °C) vagy ez alatti környezeti hőmérsékleten nincs reagensadagolás.

2.3.3.2. Az 5.4. pontban ismertetett, erős használatkorlátozó rendszernek működésbe kell lépnie, ha 266 K (-7 °C) vagy ez alatti környezeti hőmérsékleten az indítástól számított legkésőbb 70 percen belül nincs reagensadagolás.

2.4. Diagnosztikai követelmények

2.4.1. Az NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszernek (NCD) számítógépes memóriában tárolt diagnosztikai hibakódok (DTC-k) segítségével tudnia kell azonosítani az NOx-szabályozás e mellékletben szereplő működési hibáit (NCM-ek), és ezeket az információkat kérésre ki kell tudnia adni külső eszközre.

2.4.2. A diagnosztikai hibakódok (DTC-k) rögzítésére vonatkozó követelmények

2.4.2.1. Az NCD-rendszernek az NOx-szabályozás minden egyes működési hibája (NCM) esetében diagnosztikai hibakódot kell rögzítenie.

2.4.2.2. Az NCD-rendszer a motor beindításától számított 60 percen belül eldönti, hogy észlelhető-e valamilyen működési hiba. Ekkor a rendszernek el kell mentenie egy „megerősített és aktív diagnosztikai hibakód”-ot, és a figyelmeztető rendszernek a 4. pont szerint működésbe kell lépnie.

2.4.2.3. Amennyiben az ellenőrző rutinoknak több mint 60 perc működési időre van szükségük ahhoz, hogy pontosan észleljék és megerősítsék az NOx-szabályozás működési hibáját (például statisztikai modelleket használó rutinok vagy a jármű fogyasztását figyelembe vevő rutinok esetében), a szakhatóság engedélyezhet hosszabb megfigyelési időt is, feltéve, hogy a gyártó megindokolja ennek szükségességét (például műszaki indokolás, kísérleti eredmények, saját tapasztalatok stb.).

2.4.3. A diagnosztikai hibakódok (DTC-k) törlésére vonatkozó követelmények

a) az NCD-rendszer maga nem törölheti ki a diagnosztikai hibakódokat a számítógép memóriájából, amíg az adott kódhoz kapcsolódó hibát meg nem szüntették;

b) az NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszer a motorgyártó által kérésre biztosított hibakód-kiolvasó vagy karbantartó szerszám vagy a motorgyártó által megadott kód segítségével az összes diagnosztikai hibakódot törölheti.

2.4.4. Az NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszert nem szabad úgy programozni vagy más módon úgy kialakítani, hogy a gép kora alapján részlegesen vagy teljesen kikapcsoljon a motor tényleges élettartama alatt, és a rendszer nem tartalmazhat olyan algoritmust vagy stratégiát, amelynek célja az NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszer teljesítőképességének az idő előrehaladtával való csökkentése.

2.4.5. Az NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszer esetlegesen újraprogramozható számítógépes kódjának vagy működési paraméterének ellen kell állnia a szándékos beavatkozásnak.

2.4.6. NCD szerinti motorcsalád

Az NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszer szerinti motorcsalád összetételének a meghatározása a gyártó feladata. A motorrendszerek egy NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszer szerinti motorcsaládba történő besorolásának műszakilag indokoltnak kell lennie, és azt jóvá kell hagyatni a szakhatósággal.

A nem egy motorcsaládba tartozó motorok még tartozhatnak ugyanabba az NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszer szerinti motorcsaládba.

2.4.6.1. Az NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszer szerinti motorcsaládot meghatározó paraméterek

Az NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszer szerinti motorcsaládot olyan alapvető tervezési paraméterekkel lehet meghatározni, amelyek a motorcsaládba tartozó motorrendszerek tekintetében közösek.

Ahhoz, hogy a motorrendszereket az NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszer szerint egy motorcsaládba tartozónak lehessen tekinteni, a következő tervezési alapparamétereknek kell hasonlónak lenniük:

a) kibocsátáscsökkentő rendszerek;

b) az NOx-szabályozás-diagnosztikai ellenőrzés módszerei;

c) az NOx-szabályozás-diagnosztikai ellenőrzés kritériumai;

d) ellenőrzési paraméterek (például gyakoriság).

Ezeket a hasonlóságokat a gyártónak megfelelő műszaki igazoló eljárással vagy más megfelelő eljárással igazolnia kell, és jóvá kell hagyatnia a jóváhagyó hatósággal.

A gyártó kérheti, hogy a jóváhagyó hatóság hagyja jóvá az NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszer ellenőrzésre/diagnosztizálásra szolgáló módszereinek a motorrendszer elrendezésének különbségei miatti kisebb eltéréseit, amennyiben a gyártó ezeket a módszereket hasonlónak tekinti, és azok csak azért térnek el, hogy megfeleljenek egyes vizsgált alkatrészek konkrét jellemzőinek (például méret, kipufogógáz-áram stb.), vagy hasonlóságaik műszakilag megalapozottak.

3. Karbantartási követelmények

3.1. A gyártó az új motorok vagy gépek tulajdonosait közvetlenül vagy közvetve köteles ellátni írásbeli használati utasítással a kibocsátáscsökkentő rendszerről és annak helyes működéséről.

A dokumentációnak tartalmaznia kell, hogy a kibocsátáscsökkentő rendszer nem megfelelő működése esetén a figyelmeztető rendszer figyelmezteti az üzemeltetőt a problémára és arra, hogy a figyelmeztetés figyelmen kívül hagyása esetén a használatkorlátozó rendszer később letilthatja a gép elindítását, ami miatt a gép használhatatlan lesz.

3.2. A használati utasítás tartalmazza a motor megfelelő, a kibocsátáscsökkentési teljesítmény fenntartását biztosító használatára és karbantartására vonatkozó előírásokat, beleértve a fogyó reagensek megfelelő használatára vonatkozó előírásokat is.

3.3. Az utasításokat egyértelműen és érthetően (nem szaknyelven) kell megfogalmazni, ugyanazt a nyelvezetet használva, mint a nem közúti mozgó gépekhez vagy azok motorjaihoz tartozó kezelői kézikönyvben.

3.4. A használati utasításban adott esetben kifejezetten fel kell hívni a figyelmet arra, ha az üzemeltetőnek a szokásos szervizelések között is fel kell töltenie a reagenseket. A használati utasításban meg kell adni a reagens kívánt minőségét is. Az utasításnak pontosan le kell írnia a reagenstartály feltöltésének módját. A tájékoztatásnak azt is tartalmaznia kell, hogy mekkora a reagensfogyás várható sebessége az adott motortípusnál, és milyen gyakran kell utántölteni.

3.5. A használati utasításban pontosan le kell írni, hogy az adott specifikációjú reagens használata és utántöltése elengedhetetlen ahhoz, hogy a motor megfeleljen az adott motortípusra vonatkozó típusjóváhagyás kiadásának feltételét képező követelményeknek.

3.6. A használati utasításnak ismertetnie kell az üzemeltetőt figyelmeztető és a használatkorlátozó rendszerek működési módját. Ezen kívül ismertetnie kell azt is, hogy milyen következményekkel jár a teljesítményre és a hibanaplózásra nézve, ha figyelmen kívül hagyják a figyelmeztető rendszert és nem pótolják a reagenst, illetve a problémát nem orvosolják.

4. Üzemeltetőt figyelmeztető rendszer

4.1. A gépben lennie kell egy figyelmeztető rendszernek, amely fényjelzéssel tájékoztatja az üzemeltetőt arról, hogy a reagensszint túl alacsony, a reagens minősége nem megfelelő, az adagolás megszakadt, vagy a 9. pontban meghatározott típusú meghibásodás lép fel, amelynek következtében a hiba kijavításának elmulasztása esetén a használatkorlátozó rendszer működésbe léphet. A figyelmeztető rendszernek akkor is működnie kell, ha az 5. pontban ismertetett használatkorlátozó rendszer működésbe lépett.

4.2. A figyelmeztetés nem lehet ugyanaz, mint a működési hiba vagy a motorkarbantartás jelzésére használt figyelmeztetés, de a használt figyelmeztető rendszer lehet ugyanaz.

4.3. Az üzemeltetőt figyelmeztető rendszer állhat egy vagy két lámpából, vagy rövid üzeneteket is kijelezhet, amelyek egyértelműen jelzik a következőket:

- a mérsékelt és/vagy erős használatkorlátozás aktiválásáig hátralévő idő,

- a mérsékelt és/vagy erős használatkorlátozás mértéke, például a nyomatékcsökkentés mértéke,

- a gép újraindíthatóságának feltételei.

Az említett üzenetek megjelenítésére használt rendszer lehet az egyéb karbantartási célokra használt rendszer.

4.4. Ha a gyártó úgy dönt, az üzemeltetőt figyelmeztető rendszer hangjelzést is kiadhat. A hangjelzés üzemeltető általi kikapcsolása megengedett.

4.5. Az üzemeltetőt figyelmeztető rendszernek a 2.3.3.1., 6.2., 7.2., 8.4. és 9.3. pontban meghatározottak szerint kell működésbe lépnie.

4.6. Ha a működésbe lépést kiváltó feltételek már megszűntek, a figyelmeztető rendszernek ki kell kapcsolnia. Az üzemeltetőt figyelmeztető rendszer nem kapcsolhat ki automatikusan, ha működésbe lépésének okait nem szüntették meg.

4.7. Fontos biztonsági vonatkozású üzeneteket tartalmazó figyelmeztetések ideiglenesen megszakíthatják a figyelmeztető rendszer működését.

4.8. Az üzemeltetőt figyelmeztető rendszer működésbe lépésére és kikapcsolására vonatkozó eljárások részleteit a 11. pont ismerteti.

4.9. Az ezen rendelet szerinti típusjóváhagyás iránti kérelem részeként a gyártónak a 11. pontban meghatározottak szerint demonstrálnia kell az üzemeltetőt figyelmeztető rendszer működését.

5. Használatkorlátozó rendszer

5.1. A gépben lennie kell egy használatkorlátozó rendszernek, amely a következő elvek egyikén alapul:

5.1.1. egy kétlépcsős használatkorlátozó rendszer, mely kezdetben mérsékelt (teljesítményben korlátozó), később pedig erős használatkorlátozást (a gép működtetésének tényleges ellehetetlenítését) vált ki;

5.1.2. egy egylépcsős használatkorlátozó rendszer (a gép működtetésének tényleges ellehetetlenítése), amely a 6.3.1., 7.3.1., 8.4.1. és 9.4.1. pontban meghatározott mérsékelt használatkorlátozó rendszerre vonatkozó feltételek mellett kapcsolódik be.

5.2. A jóváhagyó hatóság előzetes jóváhagyásával a motor felszerelhető olyan eszközzel, amellyel a nemzeti vagy regionális kormányzat vagy sürgősségi segélyszolgálataik vagy fegyveres erőik által kihirdetett szükségállapot alatt ki lehet kapcsolni a használatkorlátozó rendszert.

5.3. Mérsékelt használatkorlátozó rendszer

5.3.1. A mérsékelt használatkorlátozó rendszer a 6.3.1., 7.3.1., 8.4.1. és 9.4.1. pontban meghatározott feltételek valamelyikének bekövetkezése esetén kapcsolódik be.

5.3.2. A mérsékelt használatkorlátozó rendszer a motor legnagyobb forgatónyomatékát a teljes fordulatszám-tartományában az 1. ábrán ismertetett teljes nyomatékterhelés és a fordulatszám-szabályozó töréspontja között fokozatosan legalább 25 százalékkal csökkenti. A nyomatékcsökkentés mértékének percenként legalább 1%-nak kell lennie.

5.3.3. Egyéb olyan használatkorlátozó intézkedések is alkalmazhatók, amelyekről igazolták a jóváhagyó hatóságnak, hogy ugyanolyan vagy nagyobb mértékű erősséggel rendelkeznek.

1. ábra
A mérsékelt használatkorlátozás nyomatékcsökkentési mechanizmusa

5.4. Erős használatkorlátozó rendszer

5.4.1. Az erős használatkorlátozó rendszer a 2.3.3.2., 6.3.2., 7.3.2., 8.4.2. és 9.4.2. pontban meghatározott feltételek valamelyikének bekövetkezése esetén kapcsolódik be.

5.4.2. Az erős használatkorlátozó rendszer olyan szintre csökkenti a gép használhatóságát, amely elég zavaró ahhoz, hogy az üzemeltető kiküszöbölje a 6-9. pontban felsoroltakkal kapcsolatos problémákat. A következő stratégiák fogadhatók el:

5.4.2.1. A rendszer a motor forgatónyomatékát a teljes nyomatékterhelés és a fordulatszám-szabályozó töréspontja között az 1. ábrán bemutatott, mérsékelt használatkorlátozás szerinti nyomatékértékről fokozatosan, percenként legalább 1 százalékkal a legnagyobb nyomaték 50 százalékára vagy annál is alacsonyabb értékre, a motor fordulatszámát pedig a nyomatékcsökkentéssel egy időben fokozatosan a névleges fordulatszám 60 százalékára vagy annál alacsonyabb értékre csökkenti a 2. ábrán bemutatott módon.

2. ábra
Az erős használatkorlátozás nyomatékcsökkentési mechanizmusa

5.4.2.2. Egyéb olyan használatkorlátozó intézkedések is alkalmazhatók, amelyekről igazolták a jóváhagyó hatóságnak, hogy legalább ugyanolyan hatásosak.

5.5. A biztonsági szempontok figyelembevétele és az öngyógyító diagnosztika lehetővé tétele érdekében lehetőség van a használatkorlátozást hatástalanító funkció alkalmazására a teljes motorteljesítmény felszabadítása érdekében, feltéve, hogy az

- legfeljebb 30 percig működik, és

- a használatkorlátozó rendszer működésének minden egyes periódusa alatt legfeljebb háromszor léphet működésbe.

5.6. Ha a működésbe lépést kiváltó feltételek már megszűntek, a használatkorlátozó rendszernek ki kell kapcsolnia. A használatkorlátozó rendszer nem kapcsolhat ki automatikusan, ha működésbe lépésének okait nem szüntették meg.

5.7. A használatkorlátozó rendszer működésbe lépésére és kikapcsolására vonatkozó eljárások részleteit a 11. pont ismerteti.

5.8. Az ezen rendelet szerinti típusjóváhagyás iránti kérelem részeként a gyártónak a 11. pontban meghatározottak szerint demonstrálnia kell a használatkorlátozó rendszer működését.

6. A rendelkezésre álló reagens

6.1. Reagensszint-kijelző

A gépen lennie kell egy kijelzőnek, amely egyértelműen tájékoztatja az üzemeltetőt a reagenstartályban lévő reagens szintjéről. A reagenskijelző legalacsonyabb elfogadható működési szintje az, hogy folyamatosan jeleznie kell a reagensszintet, míg a 4. pontban említett figyelmeztető rendszer működik. A reagenskijelző lehet analóg vagy digitális, és mutathatja a szintet a teljes tartály űrtartalmának, a megmaradt reagens vagy a becsült hátralevő üzemórák arányában.

6.2. Az üzemeltetőt figyelmeztető rendszer működésbe lépése

6.2.1. A 4. pontban ismertetett, az üzemeltetőt figyelmeztető rendszernek működésbe kell lépnie, ha a reagensszint a reagenstartály űrtartalmának 10%-a, vagy a gyártó választása szerint ennél magasabb százalékos szint alá süllyed.

6.2.2. A figyelmeztetésnek a reagenskijelzővel együtt elég egyértelműnek kell lennie ahhoz, hogy a járművezető megértse, hogy a reagensszint alacsony. Ha a figyelmeztető rendszernek üzenetkijelző rendszer is része, az optikai figyelmeztetésnek a reagens alacsony szintjére figyelmeztető üzenetet kell megjelenítenie (például „karbamidszint alacsony”, „AdBlue-szint alacsony” vagy „kevés reagens”).

6.2.3. Az üzemeltetőt figyelmeztető rendszernek kezdetben nem kell folyamatosan működésben lennie (például nem kell, hogy az üzenet kijelzése folyamatos legyen), a figyelmeztetés intenzitásának (például amilyen gyakorisággal felvillan a lámpa) azonban a folytonosig kell fokozódnia, ahogyan a reagensszint egyre csökken, és ahhoz a ponthoz közelít, amelynél működésbe lép a használatkorlátozó rendszer. A figyelmeztetés utolsó lépéseként a rendszer értesítést bocsát ki az üzemeltető számára egy, a gyártó által beállított szinten. A jelzésnek azon a ponton, amelyen a 6.3. pont szerinti használatkorlátozó rendszer működésbe lép, könnyebben észlelhetőnek kell lennie, mint azon a ponton, amelyen a figyelmeztetés először bekapcsolt.

6.2.4. A folyamatos figyelmeztetés nem lehet egyszerűen kikapcsolható vagy figyelmen kívül hagyható. Ha a figyelmeztető rendszernek része üzenetkijelző rendszer, annak egyértelmű üzenetet kell megjelenítenie (például „karbamidfeltöltés szükséges”, „AdBlue-feltöltés szükséges” vagy „reagensfeltöltés szükséges”). A folyamatos figyelmeztetést ideiglenesen megszakíthatják más fontos biztonsági vonatkozású üzeneteket tartalmazó figyelmeztetések.

6.2.5. Gondoskodni kell arról, hogy az üzemeltetőt figyelmeztető rendszert mindaddig ne lehessen kikapcsolni, amíg a reagenst a rendszer működésbe lépését nem eredményező szintig nem pótolják.

6.3. A használatkorlátozó rendszer működésbe lépése

6.3.1. Az 5.3. pontban ismertetett használatkorlátozó rendszernek működésbe kell lépnie, ha a reagensszint a reagenstartály névleges teljes űrtartalmának 2,5%-a - vagy a gyártó választása szerint ennél magasabb szint - alá süllyed.

6.3.2. Az 5.4. pontban ismertetett használatkorlátozó rendszernek működésbe kell lépnie, ha a reagenstartály kiürül (azaz az adagoló rendszer nem képes a tartályból reagenst felvenni) vagy a gyártó választása szerint a névleges teljes űrtartalmának 2,5%-a alatti szintet ér el.

6.3.3. Az 5.5. pontban megengedett mértéktől eltekintve a mérsékelt vagy erős használatkorlátozó rendszert mindaddig nem lehet kikapcsolni, amíg a reagenst a rendszer működésbe lépését nem eredményező szintig után nem töltik.

7. A reagensminőség figyelése

7.1. A motornak vagy gépnek rendelkeznie kell egy olyan funkcióval, amely megállapítja, ha nem megfelelő reagens van a gépben.

7.1.1. A gyártónak meg kell határoznia a legkisebb elfogadható reagenskoncentrációt (CDmin), mely 0,9 g/kWh határértékeket nem meghaladó NOx-kipufogógáz-kibocsátást eredményez.

7.1.1.1. A CDmin megfelelő értékét a jóváhagyás során a 12. pontban meghatározott eljárással kell demonstrálni, és fel kell jegyezni az 1. számú melléklet 8. pontjában meghatározott részletes dokumentációcsomagban.

7.1.2. A CDmin értéknél alacsonyabb reagensszintet észlelni kell, és a 7.1. pont alkalmazásában nem megfelelő reagensnek kell tekinteni.

7.1.3. A reagensminőségnek külön számlálót („reagensminőség-számláló”) kell biztosítani. A reagensminőség-számlálónak számlálnia kell a nem megfelelő reagenssel eltöltött üzemórák számát.

7.1.3.1. A gyártó a reagensminőséggel kapcsolatos hibát egy vagy több, a 8. és 9. pontban felsorolt hibával egy számlálóra is csoportosíthatja.

7.1.4. A reagensminőség-számláló működésbe lépésére és kikapcsolására vonatkozó kritériumokat és mechanizmusokat a 11. pont ismerteti.

7.2. Az üzemeltetőt figyelmeztető rendszer működésbe lépése

Amennyiben az ellenőrző rendszer megerősíti, hogy a reagensminőség nem megfelelő, a 4. pontban ismertetett, üzemeltetőt figyelmeztető rendszernek működésbe kell lépnie. Ha a figyelmeztető rendszernek üzenetkijelző rendszer is része, annak a figyelmeztetés okát megjelölő üzenetet kell megjelenítenie (például „nem megfelelő minőségű karbamid”, „nem megfelelő minőségű AdBlue” vagy „nem megfelelő minőségű reagens”).

7.3. A használatkorlátozó rendszer működésbe lépése

7.3.1. Az 5.3. pontban ismertetett, mérsékelt használatkorlátozó rendszernek működésbe kell lépnie, ha a reagensminőséget a 7.2. pontban ismertetett, üzemeltetőt figyelmeztető rendszer működésbe lépésétől számított legfeljebb 10 motorüzemórán belül nem orvosolják.

7.3.2. Az 5.4. pontban ismertetett, erős használatkorlátozó rendszernek működésbe kell lépnie, ha a reagensminőséget a 7.2. pontban ismertetett, üzemeltetőt figyelmeztető rendszer működésbe lépésétől számított legfeljebb 20 motorüzemórán belül nem orvosolják.

7.3.3. A működési hiba ismételt előfordulása esetén a használatkorlátozó rendszer működésbe lépéséig eltelő óraszám csökkenthető a 11. pontban ismertetett mechanizmussal.

8. Reagensadagolás

8.1. A motornak rendelkeznie kell egy olyan funkcióval, amely megállapítja, ha megszakad az adagolás.

8.2. Reagensadagolás-számláló

8.2.1. Külön számlálót kell biztosítani az adagolásnak (a továbbiakban: adagolásszámláló). Ennek a számlálónak azokat a motorüzemórákat kell számlálnia, amelyekben a reagensadagolás megszakadt. Ez nem szükséges akkor, ha az adagolást a motorvezérlő egység azért szakítja meg, mert a gép adott üzemállapotában a gép károsanyag-kibocsátása miatt nincs szükség reagens adagolására.

8.2.1.1. A gyártó a reagensadagolással kapcsolatos hibát egy vagy több, a 7. és 9. pontban felsorolt hibával egy számlálóra is csoportosítja.

8.2.2. A reagensadagolás-számláló működésbe lépésére és kikapcsolására vonatkozó kritériumokat és mechanizmusokat a 11. pont ismerteti.

8.3. Az üzemeltetőt figyelmeztető rendszer működésbe lépése

A 4. pontban ismertetett, az üzemeltetőt figyelmeztető rendszernek az adagolás megszakadása esetén működésbe kell lépnie, ami az adagolásszámlálót továbblépteti a 8.2.1. pont szerint. Ha a figyelmeztető rendszernek üzenetkijelző rendszer is része, annak a figyelmeztetés okát megjelölő üzenetet kell megjelenítenie (például „karbamidadagolási hiba”, „AdBlue-adagolási hiba” vagy „reagensadagolási hiba”).

8.4. A használatkorlátozó rendszer működésbe lépése

8.4.1. Az 5.3. pontban ismertetett, mérsékelt használatkorlátozó rendszernek működésbe kell lépnie, ha a reagensadagolás megszakadását a 8.3. pontban ismertetett, üzemeltetőt figyelmeztető rendszer működésbe lépésétől számított legfeljebb 10 motorüzemórán belül nem orvosolják.

8.4.2. Az 5.4. pontban ismertetett, erős használatkorlátozó rendszernek működésbe kell lépnie, ha a reagensadagolás megszakadását a 8.3. pontban ismertetett, üzemeltetőt figyelmeztető rendszer működésbe lépésétől számított legfeljebb 20 motorüzemórán belül nem orvosolják.

8.4.3. A működési hiba ismételt előfordulása esetén a használatkorlátozó rendszer működésbe lépéséig eltelő óraszám csökkenthető a 11. pontban ismertetett mechanizmussal.

9. A manipulálásnak betudható működési hibák figyelése

9.1. A reagenstartályban lévő reagens szintjén, a reagensminőségen és az adagolás megszakadásán túlmenően a következő működési hibákat kell figyelni, mivel azok manipulálásnak lehetnek betudhatóak:

a) működésben gátolt kipufogógáz-visszavezető szelep;

b) az NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszer (NCD) 9.2.1. pontban ismertetett meghibásodása.

9.2. Ellenőrzési követelmények

9.2.1. Az NOx-szabályozás-diagnosztikai rendszert (NCD) folyamatosan ellenőrizni kell az elektromos hibák, illetve érzékelők kiesése vagy kiiktatása szempontjából, ami megakadályozná a 6-8. pontban előírt más működési hibák észlelését (összetevő-ellenőrzés).

A diagnosztikai képességet befolyásoló érzékelők többek között az NOx-koncentrációt közvetlenül mérő érzékelők, a karbamid minőségét ellenőrző érzékelők, a környezeti viszonyok érzékelői, valamint a reagens adagolását, a reagens szintjét vagy a reagens fogyását ellenőrző érzékelők.

9.2.2. A kipufogógáz-visszavezető rendszer szelepének számlálója

9.2.2.1. Külön számlálót kell biztosítani a kipufogógáz-visszavezető rendszer működésben gátolt szelepe számára. A kipufogógáz-visszavezető rendszer szelepe számlálójának azokat a motorüzemórákat kell számlálnia, amikor működésben gátolt kipufogógáz-visszavezető szelephez kapcsolódó hibakód igazoltan aktív.

9.2.2.1.1. A gyártó a működésben gátolt kipufogógáz-visszavezető szelep hibáját egy vagy több, a 7., 8. és 9.2.3. pontban felsorolt hibával egy számlálóra is csoportosíthatja.

9.2.2.2. A kipufogógáz-visszavezető rendszer szelepe számlálójának működésbe lépésére és kikapcsolására vonatkozó kritériumokat és mechanizmusokat a 11. pont ismerteti.

9.2.3. Az NCD-rendszer számlálói

9.2.3.1. Külön számlálót kell biztosítani a 9.1. pont b) alpontjában tárgyalt minden ellenőrzési hiba számára. Az NCD-rendszer számlálójának azokat a motorüzemórákat kell számlálnia, amikor az NCD-rendszer működési hibájához kapcsolódó hibakód igazoltan aktív. Megengedett több hiba egy számlálóhoz csoportosítása.

9.2.3.1.1. A gyártó az NCD-rendszer hibáját egy vagy több, a 7., 8. és 9.2.2. pontban felsorolt hibával egy számlálóra is csoportosíthatja.

9.2.3.2. Az NCD-rendszer számlálójának működésbe lépésére és kikapcsolására vonatkozó kritériumokat és mechanizmusokat a 11. pont ismerteti.

9.3. Az üzemeltetőt figyelmeztető rendszer működésbe lépése

A 4. pontban ismertetett, az üzemeltetőt figyelmeztető rendszernek működésbe kell lépnie, ha a 9.1. pontban meghatározott működési hibák bármelyike előfordul, és jeleznie kell a sürgős javítás szükségességét. Ha a figyelmeztető rendszernek üzenetkijelző rendszer is része, annak a figyelmeztetés okát megjelölő üzenetet kell megjelenítenie (például „a reagensadagoló szelep csatlakozása megszakadt” vagy „károsanyag-kibocsátást érintő kritikus hiba”).

9.4. A használatkorlátozó rendszer működésbe lépése

9.4.1. Az 5.3. pontban ismertetett, mérsékelt használatkorlátozó rendszernek működésbe kell lépnie, ha a 9.1. pontban meghatározott hibát a 9.3. pontban ismertetett, üzemeltetőt figyelmeztető rendszer működésbe lépésétől számított legfeljebb 36 motorüzemórán belül nem orvosolják.

9.4.2. Az 5.4. pontban ismertetett, erős használatkorlátozó rendszernek működésbe kell lépnie, ha a 9.1. pontban meghatározott hibát a 9.3. pontban ismertetett, üzemeltetőt figyelmeztető rendszer működésbe lépésétől számított legfeljebb 100 motorüzemórán belül nem orvosolják.

9.4.3. A működési hiba ismételt előfordulása esetén a használatkorlátozó rendszer működésbe lépéséig eltelő óraszám a 11. pontban ismertetett mechanizmussal csökkenthető.

9.5. A gyártó a 9.2. pontban megállapított követelmények helyett kipufogórendszerben elhelyezkedő NOx-érzékelőt is használhat. Ebben az esetben

- az NOx-érték nem haladhatja meg a 0,9 g/kWh határértéket,

- alkalmazható a „magas NOx-koncentráció - oka ismeretlen” hiba,

- a 9.4.1. pont helyesen „10 motorüzemórán belül”,

- a 9.4.2. pont helyesen „20 motorüzemórán belül”.

10. AZ IGAZOLÁSRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

10.1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

Az e melléklet előírásainak való megfelelést a típusjóváhagyás során kell demonstrálni az 1. táblázatban bemutatott és e pontban részletezett, következő demonstrációk elvégzésével:

a) a figyelmeztető rendszer működésbe lépésének demonstrálása;

b) a mérsékelt használatkorlátozó rendszer (ha van ilyen) működésbe lépésének demonstrálása;

c) az erős használatkorlátozó rendszer működésbe lépésének demonstrálása.

1. táblázat
Az e függelék 10.3. és 10.4. pontja rendelkezéseinek megfelelő demonstrációs eljárás tartalmának szemléltetése

A B
1 Mechanizmus A demonstráció részei
2 A figyelmeztető rendszer működésbe lépése e függelék
10.3. pontja szerint
− 2 működésbelépési vizsgálat (például reagens hiánya),
− a demonstráció kiegészítő részei igény szerint.
3 A mérsékelt használatkorlátozás működésbe lépése e függelék 10.4. pontja szerint − 2 működésbelépési vizsgálat (például reagens hiánya),
− a demonstráció kiegészítő részei igény szerint,
− 1 nyomatékcsökkentési vizsgálat.
4 Az erős használatkorlátozás működésbe lépése e függelék
10.4.6. pontja szerint
− 2 működésbelépési vizsgálat (például reagens hiánya),
− a demonstráció kiegészítő részei igény szerint.

10.2. MOTORCSALÁDOK ÉS NCD SZERINTI MOTORCSALÁDOK

Egy motorcsalád vagy egy NOx-szabályozás-diagnosztika szerinti motorcsalád a 10. pont követelményeinek való megfelelése a vizsgált motorcsalád egyik tagján végzett vizsgálattal demonstrálható, feltéve, hogy a gyártó a típusjóváhagyó hatóság számára demonstrálja, hogy az e melléklet követelményeinek való megfeleléshez szükséges ellenőrző rendszerek a családon belül hasonlóak.

10.2.1. Annak igazolása, hogy az NOx-szabályozás-diagnosztika szerinti motorcsalád egyéb tagjainak ellenőrző rendszerei hasonlóak, történhet úgy, hogy a gyártó benyújt a jóváhagyó hatósághoz egy dokumentációt, amely tartalmazhat algoritmusokat, funkcionális elemzéseket vagy más az igazoláshoz szükséges információt.

10.2.2. A vizsgált motort a típusjóváhagyó hatósággal egyeztetve a gyártó választja ki. Ez lehet a vizsgált motorcsalád alapmotora, de nem feltétlenül kell annak lennie.

10.2.3. Amennyiben a motorcsalád olyan NOx-szabályozás-diagnosztika szerinti motorcsaládba tartozik, amely már a 10.2.1. pont szerint típusjóváhagyással rendelkezik (3. ábra), e motorcsalád megfelelőségét további vizsgálat nélkül demonstráltnak kell tekinteni, feltéve, hogy a gyártó demonstrálja a jóváhagyó hatóságnak, hogy az e melléklet követelményeinek való megfeleléshez szükséges ellenőrző rendszerek a családon és a vizsgált, NOx-szabályozás-diagnosztika szerinti motorcsaládon belül hasonlók.

3. ábra
Egy NOx-szabályozás-diagnosztika szerinti motorcsalád korábban demonstrált megfelelősége

10.3. A FIGYELMEZTETŐ RENDSZER MŰKÖDÉSBE LÉPÉSÉNEK DEMONSTRÁLÁSA

10.3.1. A figyelmeztető rendszer működésbe lépésének megfelelőségét két vizsgálat elvégzésével kell igazolni: reagenshiány és egy, az e melléklet 7-9. pontjában vizsgált működésihiba-kategória.

10.3.2. A vizsgálandó működési hibák kiválasztása:

10.3.2.1. A figyelmeztető rendszer rossz reagensminőség esetén történő működésbe lépése demonstrálásának céljaira olyan reagenst kell választani, melynek hatóanyag-tartalma legalább annyira fel van hígítva, mint a gyártó által e melléklet 7. pontja követelményei szerint közölt érték.

10.3.2.2. A figyelmeztető rendszer manipulálásnak betudható, e melléklet 9. pontjában meghatározott működési hibák esetén történő működésbe lépése demonstrálásának céljaira a kiválasztást a következő követelmények szerint kell végezni:

10.3.2.2.1. A gyártónak meg kell adnia a potenciális működési hibák jegyzékét a jóváhagyó hatóságnak.

10.3.2.2.2. A vizsgálandó működési hibát a jóváhagyó hatóság választja ki a 10.3.2.2.1. pontban említett jegyzékről.

10.3.3. Demonstráció

10.3.3.1. A demonstrálás céljaira külön vizsgálatot kell végezni a 10.3.1. pontban említett minden egyes működési hiba vonatkozásában.

10.3.3.2. A vizsgálat alatt csak az éppen vizsgált működési hiba állhat fenn.

10.3.3.3. A vizsgálat megkezdése előtt valamennyi hibakódot törölni kell.

10.3.3.4. A gyártó kérésére és a jóváhagyó hatósággal egyetértésben a vizsgált működési hibát szimulálni is lehet.

10.3.3.5. Reagenshiánytól eltérő működési hiba észlelése

A reagenshiánytól eltérő működési hiba kiváltásakor vagy szimulálásakor a működési hiba észlelését a következőképpen kell végrehajtani:

10.3.3.5.1. Az NCD-rendszernek reagálnia kell egy, a jóváhagyó hatóság által e függelék rendelkezései szerint kiválasztott megfelelő hiba megjelenésére. Ez bizonyítottnak tekinthető, ha a rendszer az e függelék 10.3.3.7. pontja szerinti két egymást követő NCD-vizsgálati ciklus során működésbe lép.

Ha az ellenőrzési funkció leírásában részletesen szerepel, és a jóváhagyó hatóság elfogadta, hogy egy adott ellenőrző rutinnál kettőnél több NCD-vizsgálati ciklusra van szükség ahhoz, hogy az ellenőrzés befejeződjön, akkor az NCD-vizsgálati ciklusok száma megnövelhető háromra.

Az igazoló vizsgálat során az egyes NCD-vizsgálati ciklusok között le lehet állítani a motort. A következő beindításig eltelő idő meghatározásakor figyelembe kell venni minden olyan ellenőrzési funkciót, amely esetleg a motor leállása után megy végbe, és minden szükséges feltételt, amelynek fenn kell állnia ahhoz, hogy ellenőrzés történjen a következő beindításnál.

10.3.3.5.2. A figyelmeztető rendszer működésbe lépésének demonstrációja megvalósultnak minősül, ha a figyelmeztető rendszer a 10.3.2.1. pont szerinti minden demonstrációs vizsgálat végén megfelelően működésbe lép, és a kiválasztott működési hiba hibakódja „megerősített és aktív” státust kap.

10.3.3.6. Reagenshiány észlelése

A figyelmeztető rendszer reagenshiány esetén történő működésbe lépése demonstrálásának céljaira a motort a gyártó döntése szerint egy vagy több NCD-vizsgálati cikluson át kell járatni.

10.3.3.6.1. A demonstrációt a tartályban lévő, a gyártó és a jóváhagyó hatóság által egyeztetett - a tartály névleges űrtartalma legalább 10 százalékának megfelelő - reagensszinttel kell kezdeni.

10.3.3.6.2. A figyelmeztető rendszert akkor kell megfelelően működőnek tekinteni, ha a következő feltételek egyidejűleg teljesülnek:

a) a figyelmeztető rendszer a reagenstartály legalább 10 százalékának megfelelő reagens rendelkezésre állása esetén működésbe lép; és

b) a „folyamatos” figyelmeztető rendszer legalább a gyártó által az e melléklet 6. pontja rendelkezései szerint megadott értéknél működésbe lép.

10.3.3.7. NCD-vizsgálati ciklus

10.3.3.7.1. Az ebben a 10. pontban vizsgált, az NCD-rendszer helyes működésének igazolására szolgáló NCD-vizsgálati ciklus a melegindításos nem közúti állandósult állapotú ciklus.

10.3.3.7.2. A gyártó kérésére és a jóváhagyó hatóság jóváhagyásával adott ellenőrző rutin esetében alternatív NCD-vizsgálati ciklus (például NRSC-ciklus) használható. A kérelemnek tartalmaznia kell olyan elemeket (műszaki alátámasztás, szimuláció, mérési eredmények stb.), amelyek igazolják a következőket:

a) a kért vizsgálati ciklus olyan ellenőrzést eredményez, amely működni fog valós menetviszonyok között is; és

b) a 10.3.3.7.1. pontban meghatározott vonatkozó NCD-vizsgálati ciklus igazoltan kevésbé felel meg a tervezett ellenőrzésre.

10.3.4. A figyelmeztető rendszer működésbe lépésének demonstrációja megvalósultnak minősül, ha a figyelmeztető rendszer a 10.3.3. pont szerinti minden demonstrációs vizsgálat végén megfelelően működésbe lép.

10.4. A HASZNÁLATKORLÁTOZÓ RENDSZER MŰKÖDÉSÉNEK IGAZOLÁSA

10.4.1. A használatkorlátozó rendszer működésének demonstrálását próbapadon végzett vizsgálattal kell végrehajtani.

10.4.1.1. A motorrendszerhez e célból a jóváhagyó hatóság megelégedésére csatlakoztatni (vagy szimulálni) kell minden további, a demonstráció elvégzéséhez szükséges, a motorrendszerhez fizikailag nem felszerelt alkatrészt vagy alrendszert, úgy mint többek között a környezeti hőmérséklet érzékelőjét, a szintérzékelőket, valamint az üzemeltetőt figyelmeztető és tájékoztató rendszereket.

10.4.1.2. A gyártó a jóváhagyó hatóság egyetértésével a demonstrációs vizsgálatokat a teljes gépen is elvégezheti, a gépet megfelelő próbapadra szerelve, vagy azt ellenőrzött körülmények között próbapályán futtatva.

10.4.2. A vizsgálati ciklusnak demonstrálnia kell a használatkorlátozó rendszer reagenshiány és az 1. számú melléklet 7., 8. vagy 9. pontjában meghatározott működési hibák egyike esetében történő működésbe lépését.

10.4.3. E demonstráció céljaira:

a) a jóváhagyó hatóság a reagenshiányon túlmenően kiválasztja az 1. számú melléklet 7., 8. vagy 9. pontjában meghatározott, korábban a figyelmeztető rendszer működésbe lépésének demonstrálásakor használt működési hibát;

b) a gyártó számára a jóváhagyó hatóság egyetértésével megengedett vizsgálat felgyorsítása az üzemórák számának szimulálásával;

c) a mérsékelt használatkorlátozáshoz szükséges nyomatékcsökkenést az e rendeletnek megfelelően végzett, általános motorteljesítmény-jóváhagyási eljárással egyidejűleg is lehet demonstrálni. Ebben az esetben a használatkorlátozó rendszer demonstrációja során nincs szükség külön nyomatékmérésre;

d) az erős használatkorlátozást az ezen függelék 10.4.6. pontjának követelményei szerint kell demonstrálni.

10.4.4. A gyártónak emellett demonstrálnia kell a használatkorlátozó rendszer működését az 1. számú melléklet 7., 8. vagy 9. pontjában meghatározott azon működési hibák esetében, melyeket a 10.4.1-10.4.3. pontban ismertetett demonstrációs vizsgálatokra nem választottak ki.

Ezeket a további demonstrációkat el lehet végezni a jóváhagyó hatóság részére egy műszaki eset bemutatásával, például algoritmusok, funkcionális elemzések, korábbi vizsgálatok eredményeinek felhasználásával.

10.4.4.1. Ezeknek a további demonstrációknak különösen azt kell a jóváhagyó hatóság megelégedésére demonstrálniuk, hogy a jármű motorvezérlő egységébe a megfelelő nyomatékcsökkentő mechanizmust beépítették.

10.4.5. A mérsékelt használatkorlátozó rendszer működésbe lépésének demonstrációs vizsgálata

10.4.5.1. Ez a demonstráció akkor kezdődik, amikor a figyelmeztető rendszer vagy a megfelelő „folyamatos” figyelmeztető rendszer a jóváhagyó hatóság által kiválasztott működési hiba következtében működésbe lép.

10.4.5.2. Amikor a rendszernek a tartályban fellépő reagenshiányra való reagálását ellenőrzik, a motorrendszert addig kell járatni, míg a reagens rendelkezésre állása a tartály névleges űrtartalmának 2,5 százalékos értékét vagy a gyártó által a mérsékelt használatkorlátozás működésbe lépéséhez szükségesként megadott értéket eléri az e függelék 6.3.1. pontjával összhangban.

10.4.5.2.1. A gyártó a jóváhagyó hatóság egyetértésével a reagens tartályból történő kivételével is szimulálhatja a folyamatos üzemelést járó vagy álló motor mellett.

10.4.5.3. Amikor a rendszernek a tartályban fellépő reagenshiánytól eltérő hibára való reagálását ellenőrzik, a motorrendszert az e függelék 3. táblázatában feltüntetett, megfelelő üzemóraszámon keresztül kell járatni, vagy pedig a gyártó választása szerint addig, amikor a megfelelő számláló eléri azt az értéket, amikor a mérsékelt használatkorlátozás működésbe lép.

10.4.5.4. A mérsékelt használatkorlátozó rendszer működésbe lépésének demonstrációja megvalósultnak minősül, ha a 10.4.5.2. és 10.4.5.3. pontnak megfelelően elvégzett minden demonstrációs vizsgálat végén a gyártó igazolta a jóváhagyó hatóságnak, hogy a motorvezérlő egység a nyomatékcsökkentő mechanizmust működésbe hozta.

10.4.6. Az erős használatkorlátozó rendszer működésbe lépésének demonstrációs vizsgálata

10.4.6.1. Ez a demonstráció abból az állapotból indul, amikor a mérsékelt használatkorlátozó rendszer előzőleg működésbe lépett, és végrehajtható a mérsékelt használatkorlátozó rendszer demonstrálására végzett vizsgálatok folytatásaként.

10.4.6.2. Amikor a rendszernek a tartályban fellépő reagenshiányra való reagálását ellenőrzik, a motort vagy a reagenstartály kiürüléséig kell járatni, vagy pedig addig, amikor a reagensszint a tartály névleges teljes űrtartalmának 2,5 százaléka alatti szintet ér el, amikor a gyártó nyilatkozata szerint működésbe lép az erős használatkorlátozó rendszer.

10.4.6.2.1. A gyártó a jóváhagyó hatóság egyetértésével a reagens tartályból történő kivételével is szimulálhatja a folyamatos üzemelést, járó vagy álló motor mellett.

10.4.6.3. Amikor a rendszernek a tartályban fellépő reagenshiánytól eltérő hibára való reagálását ellenőrzik, a motorrendszert az e függelék 3. táblázatában feltüntetett, megfelelő üzemóraszámon keresztül kell járatni, vagy pedig a gyártó választása szerint addig, amikor a megfelelő számláló eléri azt az értéket, amikor az erős használatkorlátozás működésbe lép.

10.4.6.4. Az erős használatkorlátozó rendszer működésbe lépésének demonstrációja megvalósultnak minősül, ha a 10.4.6.2. és 10.4.6.3. pontnak megfelelően elvégzett minden demonstrációs vizsgálat végén a gyártó igazolta a jóváhagyó hatóságnak, hogy az 1. számú mellékletben vizsgált erős használatkorlátozó mechanizmus működésbe lépett.

10.4.7. Ehelyett a gyártó a jóváhagyó hatóság egyetértésével a használatkorlátozás demonstrációját teljes gépen is elvégezheti az 5.4. pont követelményeinek megfelelően, a gépet megfelelő próbapadra szerelve, vagy azt ellenőrzött körülmények között próbapályán futtatva.

10.4.7.1. A gépet mindaddig járatni kell, amíg a kiválasztott működési hibához társított számláló el nem éri az e függelék 3. táblázatában megadott, vonatkozó üzemóraszámot, vagy adott esetben a reagenstartály kiürül, vagy a reagensszint a tartály névleges teljes űrtartalmának 2,5 százaléka alatti szintet ér el, mely szintet a gyártó az erős használatkorlátozó rendszer működésbe léptetésére választott.

11. AZ ÜZEMELTETŐT FIGYELMEZTETŐ ÉS A HASZNÁLATKORLÁTOZÓ ÉS AZT FELOLDÓ MECHANIZMUSOK ISMERTETÉSE

11.1. Az 1. számú mellékletben a figyelmeztető és a használatkorlátozó mechanizmusok működésbe lépésére és feloldására meghatározott előírások kiegészítésére ez a 11. pont meghatározza e működésbe léptető és feloldó mechanizmusok végrehajtásának műszaki követelményeit.

11.2. A figyelmeztető rendszert működésbe léptető és feloldó mechanizmusok

11.2.1. Az üzemeltetőt figyelmeztető rendszernek akkor kell működésbe lépnie, amikor az annak működésbe lépését indokoló, az NOx-szabályozás működési hibájához társított diagnosztikai hibakód az e függelék 2. táblázatában meghatározott státusba kerül.

2. táblázat
Az üzemeltetőt figyelmeztető rendszer működésbe lépése

A B
1 A hiba típusa A figyelmeztető rendszert működésbe léptető diagnosztikai hibakód státusa
2 Nem megfelelő minőségű reagens megerősített és aktív
3 Az adagolás megszakadása megerősített és aktív
4 Működésben gátolt kipufogógáz-visszavezető szelep megerősített és aktív
5 Az ellenőrző rendszer működési hibája megerősített és aktív
6 NOx-küszöbérték, ha alkalmazható megerősített és aktív

11.2.2. Az üzemeltetőt figyelmeztető rendszernek akkor kell feloldania, amikor a diagnosztikai rendszer megállapítja, hogy az adott figyelmeztetés szempontjából jelentős működési hiba többé már nem áll fenn, vagy a működésbe lépést indokoló információt - beleértve a diagnosztikai hibakódot is - a kiolvasóval törlik.

11.2.2.1. Az „NOx-szabályozásra vonatkozó adatok” törlésére vonatkozó előírások

11.2.2.1.1. Az „NOx-szabályozásra vonatkozó adatok” törlése/visszaállítása kiolvasóval

A kiolvasótól jövő kérésre a számítógép memóriájából a következő adatoknak törlődniük kell, illetve vissza kell állniuk az e függelékben előírt értékre (lásd a 3. táblázatot).

3. táblázat
Az „NOx-szabályozásra vonatkozó adatok” törlése/visszaállítása kiolvasóval

A B C
1 NOx-szabályozásra vonatkozó adatok Törlendő Visszaállítandó
2 Az összes diagnosztikai hibakód X
3 A legtöbb üzemórát tartalmazó számláló értéke X
4 Üzemórák száma az NCD-számláló(k)ból X

11.2.2.1.2. Az NOx-szabályozási adatoknak nem szabad törlődniük a gép akkumulátorának/akkumulátorainak lekötésekor.

11.2.2.1.3. Az „NOx-szabályozási adatok” törlésének csak álló motor üzemmódban szabad lehetségesnek lennie.

11.2.2.1.4. Az „NOx-szabályozási adatok”, köztük diagnosztikai hibakódok törlésekor az e hibákhoz társított és e mellékletben nem törlendőként megjelölt számlálókat nem szabad lenullázni, hanem az 1. számú melléklet megfelelő pontjában előírt értékre kell azokat visszaállítani.

11.3. A használatkorlátozó rendszert működésbe léptető és feloldó mechanizmusok

11.3.1. A használatkorlátozó rendszernek akkor kell működésbe lépnie, amikor a figyelmeztető rendszer működik és az annak működésbe lépését indokoló, az NOx-szabályozás működési hibája tekintetében jelentőséggel bíró számláló eléri az e függelék 4. táblázatában meghatározott értéket.

11.3.2. A használatkorlátozó rendszernek akkor kell kioldania, amikor a rendszer már nem észleli az annak működésbe lépését indokoló működési hibát, vagy a működésbe lépést indokoló információt - beleértve az NOx-szabályozás működési hibájához kapcsolódó diagnosztikai hibakódot is - a kiolvasóval vagy karbantartó szerszámmal törlik.

11.3.3. Az üzemeltetőt figyelmeztető és használatkorlátozó rendszernek a reagenstartályban lévő reagens mennyiségének értékelését követően az 1. számú melléklet 6. pontjának megfelelően azonnal működésbe kell lépnie vagy ki kell oldania. Ebben az esetben a működésbe léptető és feloldó mechanizmusok nem függhetnek a társított diagnosztikai hibakódok státusától.

11.4. Számlálómechanizmus

11.4.1. Általános előírások

11.4.1.1. Az 1. számú melléklet követelményeinek teljesítéséhez a rendszerben legalább 4 számlálónak kell lennie azon üzemórák számának rögzítésére, amikor a motor úgy működött, hogy a rendszer a következők valamelyikét észlelte:

a) nem megfelelő reagensminőség;

b) a reagensadagolás megszakadása;

c) működésben gátolt kipufogógáz-visszavezető szelep;

d) az NCD-rendszer hibája az e függelék 9.1. pont b) alpontja szerint.

11.4.1.1.1. A gyártó a 11.4.1.1. pontban megadott hibákat egy vagy több számláló segítségével csoportosíthatja is.

11.4.1.2. Mindezen számlálóknak egy 2 bájtos számlálóval elérhető legnagyobb értékig kell számolniuk egyórás felbontással, és ezt az értéket meg kell tartaniuk, kivéve, ha teljesülnek a számláló nullázásának feltételei.

11.4.1.3. A gyártó használhat egyszeres vagy többszörös NCD-rendszer-számlálókat. Az egyszeres számláló több különböző, az adott számlálótípushoz tartozó működési hiba üzemóráit összegezheti, feltéve, hogy azok még nem érték el az egyszeres számláló által mutatott időt.

11.4.1.3.1. Amennyiben a gyártó többszörös NCD-rendszer-számláló használata mellett dönt, a rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy egy adott ellenőrző rendszer-számlálót hozzárendeljen az adott számlálóhoz tartozó minden működési hibához e függelék szerint.

11.4.2. A számlálómechanizmusok elve

11.4.2.1. Minden számlálónak a következőképpen kell működnie:

11.4.2.1.1. Ha a számláló nulla állásból indul, a számlálást a hozzá tartozó működési hiba észlelésekor és a megfelelő diagnosztikai hibakód 2. táblázatban meghatározott státusra váltásakor azonnal el kell kezdenie.

11.4.2.1.2. Sorozatos hibák esetén az alábbi rendelkezések egyikét kell alkalmazni a gyártó választása szerint.

a) A számlálónak egyetlen ellenőrzési esemény előfordulásakor le kell állnia és az aktuális értékét meg kell tartania, ha a számlálót eredetileg működésbe hozó működési hiba már nem észlelhető, vagy azt kiolvasóval vagy karbantartó szerszámmal törlik. Ha a számláló az erős használatkorlátozó rendszer működése alatt nem számlál, annak az e függelék 4. táblázatában megadott értéken vagy egy olyan értéken kell rögzülnie, amely egyenlő vagy nagyobb, mint az erős használatkorlátozás számlálójának értéke, mínusz 30 perc.

b) A számlálónak az e függelék 4. táblázatában megadott értéken vagy egy olyan értéken kell rögzülnie, amely egyenlő vagy nagyobb, mint az erős használatkorlátozás számlálójának értéke, mínusz 30 perc.

11.4.2.1.3. Egyszeres ellenőrző rendszer-számláló esetében a számlálónak folytatnia kell a számlálást, ha az NOx-szabályozás adott számlálóhoz tartozó működési hibáját észleli, és a megfelelő diagnosztikai hibakód „megerősített és aktív” státust vesz fel. A számlálónak le kell állnia és a 11.4.2.1.2. pontban meghatározott értékek egyikét meg kell tartania, ha az NOx-szabályozásnak a számlálót eredetileg működésbe hozó működési hibája már nem észlelhető, vagy a számlálóhoz tartozó valamennyi működési hibát kiolvasóval vagy karbantartó szerszámmal törlik.

4. táblázat
Számlálók és használatkorlátozás

A B C D E
1 A számlálót először
működésbe léptető diagnosztikai hibakód státusa
A számláló
mérsékelt használat-korlátozást eredményező értéke
A számláló erős
használat-korlátozást eredményező értéke
A számláló
által megőrzött, rögzült érték
2 A reagens-minőség számlálója megerősített és aktív ≤ 10 óra ≤ 20 óra ≥ a számláló erős használat-
korlátozást eredményező értékének
90%-a
3 Az adagolás
számlálója
megerősített és
aktív
≤ 10 óra ≤ 20 óra ≥ a számláló
erős használatkorlátozást eredményező értékének
90%-a
4 A kipufogó-
gáz-visszavezető rendszer szelepének számlálója
megerősített és
aktív
≤ 36 óra ≤ 100 óra ≥ a számláló
erős használatkorlátozást eredményező értékének
95%-a
5 Az ellenőrző
rendszer számlálója
megerősített és
aktív
≤ 36 óra ≤ 100 óra ≥ a számláló
erős használatkorlátozást eredményező értékének
95%-a
6 NOx-küszöbérték, ha alkalmazható megerősített és
aktív
≤ 10 óra ≤ 20 óra ≥ a számláló
erős használatkorlátozást eredményező értékének
90%-a

11.4.2.1.4. A számláló rögzülését követően azt akkor kell lenullázni, ha a számlálóhoz tartozó ellenőrzési rutinok legalább egy teljes ellenőrző ciklust lefutottak működési hiba észlelése nélkül, és a számláló utolsó leállását követő 40 motorüzemóra alatt a számlálóhoz tartozó működési hibát nem észleltek (lásd a 4. ábrát).

11.4.2.1.5. Ha a rendszer a számlálóhoz tartozó működési hibát észlel a számláló rögzülése alatt, akkor a számlálónak attól a ponttól kell folytatnia a számlálást, amelynél korábban megállt (lásd a 4. ábrát).

11.5. A működésbe léptetés és kioldás, valamint a számlálómechanizmusok szemléltetése

11.5.1. Ez a pont a működésbe léptetést és kioldást, valamint a számlálómechanizmusokat szemlélteti egyes jellemző esetekben. A 11.5.2., 11.5.3. és 11.5.4. pontban megadott adatok és leírások csak a szemléltetés céljára szolgálnak ebben a mellékletben, és azokra nem lehet e rendelet követelményeinek példájaként vagy az érintett folyamatra vonatkozó határozott nyilatkozatként hivatkozni. A 6. és 7. ábrán szereplő, a számlálóra vonatkozó óraértékek a 4. táblázatban az erős használatkorlátozáshoz tartozó legnagyobb értékekre vonatkoznak. Az egyszerűség kedvéért például az illusztrációban nem szerepel az a tény, hogy a használatkorlátozó rendszer működésével egyidejűleg a figyelmeztető rendszer is működik.

4. ábra
A számláló újraindítása vagy lenullázása a számláló értékének rögzülését követően

11.5.2. Az 5. ábra szemlélteti a működésbe léptető és kioldó mechanizmusok működését a reagens rendelkezésre állásának alábbi öt esetére:

- 1. használati eset: az üzemeltető a figyelmeztetés ellenére tovább járatja a gépet mindaddig, amíg annak működése le nem áll,

- 1. újratöltési eset („megfelelő” újratöltés): az üzemeltető újratölti a reagenstartályt úgy, hogy annak szintje a 10%-os határérték fölé kerüljön. A figyelmeztető és használatkorlátozó rendszer kiold,

- 2. és 3. újratöltési eset („nem megfelelő” újratöltés): a figyelmeztető rendszer működésbe lép. A figyelmeztetés szintje a rendelkezésre álló reagens mennyiségétől függ,

- 4. újratöltési eset („teljesen elégtelen” újratöltés): a mérsékelt használatkorlátozás azonnal működésbe lép.

5. ábra
A rendelkezésre álló reagens

11.5.3. A 6. ábra a nem megfelelő reagensminőség három esetét ismerteti:

- 1. használati eset: az üzemeltető a figyelmeztetés ellenére tovább járatja a gépet mindaddig, amíg annak működése le nem áll,

- 1. javítási eset („rossz” vagy „csaló” javítás): a gép működésképtelenné válása után az üzemeltető megváltoztatja a reagens minőségét, de nem sokkal később visszaáll rossz minőségűre. A használatkorlátozó rendszer rögtön újból működésbe lép, és a gép 2 motorüzemóra után ismét működésképtelenné válik.

- 2. javítási eset („megfelelő” javítás): a gép működésképtelenné válása után az üzemeltető korrigálja a reagensminőséget. Bizonyos idő elteltével azonban ismét nem megfelelő minőségű reagensre vált. A figyelmeztetés, a használatkorlátozás és a számlálási folyamat ismét nulláról indul.

6. ábra
Nem megfelelő reagenssel való feltöltés

11.5.4. A 7. ábra a karbamidadagoló rendszer meghibásodásának három esetét szemlélteti: ez az ábra azt a folyamatot is szemlélteti, amely e függelék 9. pontjában ismertetett ellenőrzési hibák esetében érvényesül.

- 1. használati eset: az üzemeltető a figyelmeztetés ellenére tovább járatja a gépet mindaddig, amíg annak működése le nem áll,

- 1. javítási eset „megfelelő” javítás): a gép működésképtelenné válása után az üzemeltető megjavítja a reagensadagolót. Bizonyos idő elteltével azonban az adagoló rendszer ismét meghibásodik. A figyelmeztetés, a használatkorlátozás és a számlálási folyamat ismét nulláról indul.

- 2. javítási eset („rossz” javítás): a mérsékelt használatkorlátozás (nyomatékkorlátozás) alatt az üzemeltető megjavítja a reagensadagolót. Kis idő elteltével azonban az adagoló rendszer ismét meghibásodik. A mérsékelt használatkorlátozó rendszer azonnal újból működésbe lép, és a számláló a javításkori értékről folytatja a számlálást.

7. ábra
A reagensadagoló rendszer meghibásodása

12. A LEGKISEBB ELFOGADHATÓ REAGENSKONCENTRÁCIÓ (CDmin) DEMONSTRÁLÁSA

12.1. A gyártónak a típusjóváhagyás során demonstrálnia kell a CDmin megfelelő értékét a NRTC-vizsgálat melegindításos részének CDmin koncentrációjú reagenssel való elvégzése útján.

12.2. A vizsgálatnak követnie kell a megfelelő NCD-ciklus(oka)t vagy a gyártó által meghatározott előkondicionálási ciklust, a CDmin koncentrációjú reagenshez való alkalmazkodás elvégzéséhez zárt szabályozókörű NOx-szabályozó rendszer megengedésével.

12.3. Az e vizsgálatból származó károsanyag-kibocsátásnak az e függelék 7.1.1. pontjában meghatározott NOx-határérték alatt kell lennie.

2. függelék a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet 1. számú mellékletéhez * 

Az ellenőrzési tartományra vonatkozó követelmények a IV. szakasznak megfelelő motorok esetében

1. A motor ellenőrzési tartománya

Az ellenőrzési tartomány (lásd az 1. ábrát) meghatározása a következő:

fordulatszám-tartomány: az A fordulatszámtól a magas fordulatszámig;

ahol:

A fordulatszám = alacsony fordulatszám + 15% (magas fordulatszám - alacsony fordulatszám);

A 3. számú mellékletben meghatározott magas fordulatszámot és alacsony fordulatszámot vagy, amennyiben a gyártó a 3. számú melléklet 1.2.1. pontjában szereplő lehetőség alapján az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. előírásának 4B. mellékletében leírt eljárást alkalmazza, az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. előírása 2.1.33. és 2.1.37. szakaszának fogalommeghatározásait kell alkalmazni.

Ha a mért A motorfordulatszám ± 3%-ra megközelíti a gyártó által megadott motorfordulatszámot, a megadott motorfordulatszámokat kell használni. Ha az eltérés bármelyik fordulatszámnál meghaladja ezt a tűrést, akkor a mért fordulatszámokat kell használni.

2. A vizsgálatból ki kell zárni a motor következő működési feltételeit:

a) a legnagyobb nyomaték 30%-a alatti pontok;

b) a legnagyobb teljesítmény 30%-a alatti pontok.

A gyártó kérelmezheti, hogy a műszaki szolgálat a tanúsítás/típusjóváhagyás során kizárjon bizonyos üzemi pontokat az ezen függelék 1-2. pontjában meghatározott ellenőrzési tartományból. A műszaki szolgálat a jóváhagyó hatóság kedvező véleményének függvényében elfogadhatja a kizárási kérést, ha a gyártó igazolni tudja, hogy a motor egyetlen gépkombináció esetében sem képes ezeken a pontokon működni.

1. ábra: Ellenőrzési tartomány

2. számú melléklet a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelethez

........ sz. Információs dokumentum nem-közúti mozgó gépekbe építendő belső égésű motoroknak a szennyezőanyag-kibocsátás szempontjából történő típusjóváhagyásához

Alapmotor/motortípus

0. Általános adatok

0.1. Gyártmány (a gyártó neve):

0.2. Az alap- és (ha van) a családhoz tartozó motor(ok) típusa és kereskedelmi leírása:

0.3. A gyártó típus-kódja ahogy a motor(ok)on meg van jelölve:

0.4. A gép adatai, melyet a motor hajt:

0.5. A gyártó neve és címe:

Ha van: a gyártó meghatalmazott képviselőjének neve és címe:

0.6. A motorszám (azonosító) elhelyezése, kódolása és felerősítési módja:

0.7. Az EK-jóváhagyási jel elhelyezése és felerősítési módja:

0.8. Az összeszerelő üzem(ek) címe(i):

Csatolt dokumentumok

1.1. Az alapmotor(ok) fő jellemzői (lásd az 1. függeléket)

1.2. A motorcsalád fő jellemzői (lásd a 2. függeléket)

1.3. A családon belüli motortípusok fő jellemzői (lásd a 3. függeléket)

2. A mozgó gép motorral kapcsolatos részeinek jellemzői (ha van ilyen)

3. Az alapmotor fényképei

4. Esetleges további csatolt dokumentumok jegyzéke

Dátum, ügyiratszám

1. függelék a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet 2. számú mellékletéhez

Az (alap)motor fő jellemzői

1. A motor leírása

1.1. Gyártó:

1.2. A gyártó motorkódja:

1.3. Munkafolyamat: 4-ütemű/2-ütemű

1.4. Furat: .................... mm

1.5. Löket: ................... mm

1.6. A hengerek száma és elrendezése:

1.7. A motor lökettérfogata: .................... cm3

1.8. Névleges fordulatszám: .................... 1/min

1.9. A maximális nyomatékhoz tartozó fordulatszám: .............. 1/min

1.10. Geometriai kompresszióviszony:

1.11. Az égési rendszer leírása:

1.12. Az égéstér és a dugattyúfenék rajza(i):

1.13. A szívó és kipufogó nyílások minimális keresztmetszeti területe:

1.14. A hűtési rendszer

1.14.1. Folyadék

1.14.1.1. A folyadék fajtája:

1.14.1.2. Keringető szivattyú(k): van/nincs

1.14.1.3. Jellemzők vagy gyártmány(ok) és típus(ok) (ha van):

1.14.1.4. A hajtás(ok) áttételi viszonyszáma(i) (ha értelmezhető):

1.14.2. Levegő

1.14.2.1. Ventilátor: van/nincs

1.14.2.2. Jellemzők vagy gyártmány(ok) és típus(ok) (ha van):

1.14.2.3. A hajtás(ok) áttételi viszonyszáma(i) (ha értelmezhető):

1.15. A gyártó által megengedett hőmérsékletek

1.15.1. Folyadékhűtés: maximális hőmérséklet a kilépésnél: ......................... K

1.15.2. Léghűtés: referenciapont:

Maximális hőmérséklet a referenciaponton: ............................. K

1.15.3. Maximális feltöltő levegő hőmérséklet a szívóoldali levegőhűtőből való kilépésnél (ha értelmezhető): ............................... K

1.15.4. A maximális kipufogógáz hőmérséklet a kipufogócsőnek (-csöveknek) a kipufogó gyűjtőcső (gyűjtőcsövek) külső pereméhez (peremeihez) közeli pontján: ............................... K

1.15.5. Kenőanyag hőmérséklet: minimális: ............................ K

maximális: ................................. K

1.16. Feltöltő: van/nincs

1.16.1. Gyártmány:

1.16.2. Típus:

1.16.3. A rendszer leírása (pl. maximális feltöltő nyomás, nyomáshatároló szelep, ha van):

1.16.4. Feltöltő levegő hűtő: van/nincs

1.17. Levegőszívó rendszer: maximális megengedhető szívási depresszió névleges motor-fordulatszámnál és 100%-os terhelésnél: ......................... kPa

1.18. Kipufogó rendszer: maximális megengedhető nyomása névleges motor-fordulatszámnál és 100%-os terhelésnél: ................................. kPa

2. *  Légszennyezés elleni intézkedések

2.1. Kartergázok visszavezetésére szolgáló eszköz: van/nincs * 

2.2. További szennyezéscsökkentő berendezések (ha vannak ilyenek, és ha nem szerepelnek más cím alatt):

............................................................................................................................................................

2.2.1. Katalizátor: van/nincs * 

2.2.1.1. Gyártmány(ok): ....................................................................................................................

2.2.1.2. Típus(ok): .............................................................................................................................

2.2.1.3. A katalizátor és elemek száma: ............................................................................................

2.2.1.4. A katalizátor(ok) mérete és térfogata: ..................................................................................

2.2.1.5. A katalitikus reakció típusa: .................................................................................................

2.2.1.6. Teljes nemesfémtöltet: ..........................................................................................................

2.2.1.7. Relatív koncentráció: ............................................................................................................

2.2.1.8. Hordozó (szerkezete és anyaga): ..........................................................................................

2.2.1.9. Cellasűrűség: ........................................................................................................................

2.2.1.10. A katalizátor(ok) házának típusa: .......................................................................................

2.2.1.11. A katalizátor(ok) elhelyezése (helye és a motortól mért legkisebb/legnagyobb távolsága):

............................................................................................................................................................

2.2.1.12. Szokásos üzemi tartomány (K): ..........................................................................................

2.2.1.13. Fogyó reagens (ha van): .....................................................................................................

2.2.1.13.1. A katalitikus folyamathoz szükséges reagens típusa és koncentrációja: .........................

2.2.1.13.2. A reagens szokásos üzemi hőmérséklet-tartománya: ......................................................

2.2.1.13.3. Nemzetközi szabvány (ha van): .......................................................................................

2.2.1.14. NOx-érzékelő: van/nincs * 

2.2.2. Oxigénérzékelő: van/nincs * 

2.2.2.1. Gyártmány(ok): ....................................................................................................................

2.2.2.2. Típus: ....................................................................................................................................

2.2.2.3. Elhelyezés: ............................................................................................................................

2.2.3. Légbefúvás: van/nincs * 

2.2.3.1. Típus (rezgőszelep, levegőszivattyú stb.): ............................................................................

2.2.4. Kipufogógáz-visszavezetés: van/nincs * 

2.2.4.1. Jellemzők (hűtött/nem hűtött, magas/alacsony nyomás stb.): ..............................................

2.2.5. Részecskecsapda: van/nincs * 

2.2.5.1. A részecskecsapda mérete és térfogata: ................................................................................

2.2.5.2. A részecskecsapda típusa és kialakítása: ..............................................................................

2.2.5.3. Elhelyezés (hely és a motortól mért legkisebb/legnagyobb távolság): ................................

2.2.5.4. A regenerálás módja vagy rendszere, leírás, illetve rajz: .....................................................

2.2.5.5. Szokásos üzemi hőmérséklet- (K) és nyomástartomány (kPa): ...........................................

2.2.6. Más rendszerek: van/nincs * 

2.2.6.1. Leírás és működés: .............................................................................................................

3. Tüzelőanyag-ellátás dízelmotorok esetében * 

3.1. Tápszivattyú

Nyomás vagy jelleggörbe: ........................ kPa

3.2. Befecskendező rendszer

3.2.1. Szivattyú

3.2.1.1. Gyártmány(ok):

3.2.1.2. Típus(ok):

3.2.1.3. Szállított mennyiség: .......................... és ...................... mm3, löketenként vagy ciklusonként teljes befecskendezésnél, ........................... 1/min (névleges), illetve ............................. 1/min (maximális nyomatékhoz tartozó) fordulatszámnál, vagy jelleggörbe.

Megadandó az alkalmazott módszer: motoron/adagoló szivattyú próbapadon

3.2.1.4. Előbefecskendezés

3.2.1.4.1. Előbefecskendezési görbe:

3.2.1.4.2. Alap-előbefecskendezési szög: .............................

3.2.2. Befecskendező csövek

3.2.2.1. Hossz: ........................ mm

3.2.2.2. Belső átmérő: .......................... mm

3.2.3. Befecskendező fúvóka (fúvókák)

3.2.3.1. Gyártmány(ok):

3.2.3.2. Típus(ok):

3.2.3.3. Nyitó nyomás vagy jelleggörbe: .......................... kPa

3.2.4. Regulátor

3.2.4.1. Gyártmány(ok):

3.2.4.2. Típus(ok):

3.2.4.3. Fordulatszám, amelynél teljes terhelés mellett a leszabályozás megkezdődik: ........................... 1/min

3.2.4.4. Maximális terhelés nélküli fordulatszám: ........................... 1/min

3.2.4.5. Alapjárati fordulatszám: ............................... /min

3.3. Hidegindító rendszer

3.3.1. Gyártmány(ok):

3.3.2. Típus(ok):

3.3.3. Leírás:

4. *  Tüzelőanyag-ellátás benzinmotorok esetében * 

4.1. Porlasztó: ...........................................................................................................................

4.1.1. Gyártmány(ok): ..............................................................................................................

4.1.2. Típus(ok): .......................................................................................................................

4.2. Közvetett tüzelőanyag-befecskendezés: egypontos vagy többpontos: ....................................

4.2.1. Gyártmány(ok): ................................................................................................................

4.2.2. Típus(ok): .........................................................................................................................

4.3. Közvetlen befecskendezés: .................................................................................................

4.3.1. Gyártmány(ok): ................................................................................................................

4.3.2. Típus(ok): .........................................................................................................................

4.4. Tüzelőanyag-áram [g/h] és levegő/tüzelőanyag arány névleges fordulatszámnál és teljesen nyitott fojtószelepnél: ..................................................................................

5. *  Szelepidőzítés

5.1. A legnagyobb szelepnyitás és a nyitási és zárási szögek a holtponthoz képest, illetve ezzel egyenértékű adatok: ...........................................................................................

5.2. Vonatkoztatási és/vagy beállítási tartományok * 

5.3. Változtatható szelepvezérlő rendszer (ha alkalmazható, és ahol szívó és/vagy kipufogó szelep van)

5.3.1. Típus: folytonos vagy kétállásos * 

5.3.2. Bütyökállítási szög: ......................................................................................................

6. *  A furatok elrendezése

6.1. Helyzet, méret és számozás:

7. *  Gyújtás

7.1. Gyújtótekercs

7.1.1. Gyártmány(ok): ..............................................................................................................

7.1.2. Típus(ok): .......................................................................................................................

7.1.3. Szám: ..............................................................................................................................

7.2. Gyújtógyertyák: ..................................................................................................................

7.2.1. Gyártmány(ok): ...............................................................................................................

7.2.2. Típus(ok): .......................................................................................................................

7.3. Mágneses gyújtás: ..............................................................................................................

7.3.1. Gyártmány(ok): ...............................................................................................................

7.3.2. Típus(ok): ........................................................................................................................

7.4. A gyújtás időzítése: ............................................................................................................

7.4.1. Gyújtási időpont a felső holtponthoz képest (forgattyú szögben) ................................

7.4.2. Gyújtásállítási görbe (adott esetben): .............................................................................

2. függelék a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet 2. számú mellékletéhez

A motorcsalád fő jellemzői

1. Közös paraméterek

1.1. Égési körfolyamat:

1.2. Hűtőközeg:

1.3. Levegőszívás módja:

1.4. Égéstér típusa/kialakítása:

1.5. Szelepek és nyílások - elrendezés, méret és darabszám:

1.6. Üzemanyag rendszer:

1.7. Motorvezérlés rendszerek:

Azonosság bizonyítása a rajzszám(ok) alapján:

- töltőlevegő-hűtő rendszer:

- kipufogógáz visszavezetés:

- víz befecskendezés/emulzió:

- levegő befúvás:

1.8. *  Kipufogógáz-utókezelő rendszer * : .............................................................................

2. Motorcsalád jegyzék

2.1. A motorcsalád neve:

2.2. *  A család motorjainak műszaki adatai:

A B C
1 Alapmotor *  A motorcsaládba tartozó motorok * 
2 Motortípus
3 Hengerek száma
4 Névleges fordulatszám
(min-1)
5 Löketenkénti tüzelőanyag-szállítás (mm3)
dízelmotorok esetében,
tüzelőanyag-áram (g/h)
benzinmotorok esetében, a névleges hasznos teljesítmény mellett
6 Névleges hasznos teljesítmény (kW)
7 Legnagyobb teljesítményhez tartozó fordulatszám
(min-1)
8 Legnagyobb hasznos teljesítmény (kW)
9 Legnagyobb nyomatékhoz tartozó fordulatszám
(min-1)
10 Löketenkénti tüzelőanyag-szállítás (mm3) dízelmotorok esetében,
tüzelőanyag-áram (g/h) benzinmotorok esetében, a legnagyobb nyomaték mellett
11 Legnagyobb nyomaték (Nm)
12 Alacsony alapjárati fordulatszám (min-1)
13 Henger-lökettérfogat (az alapmotor %-ában) 100

3. függelék a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet 2. számú mellékletéhez

A családhoz tartozó motortípus fő jellemzői

1. A motor leírása

1.1. Gyártó:

1.2. A gyártó motorkódja:

1.3. Munkafolyamat: 4-ütemű/2-ütemű

1.4. Furat: ............................. mm

1.5. Löket: ............................ mm

1.6. A hengerek száma és elrendezése:

1.7. A motor lökettérfogata: ....................................... cm3

1.8. Névleges fordulatszám: ...................................... 1/min

1.9. A maximális nyomatékhoz tartozó fordulatszám: ....................................... 1/min

1.10. Térfogati kompresszióviszony:

1.11. Az égési rendszer leírása:

1.12. Az égéstér és a dugattyúfenék rajza(i):

1.13. A szívó és kipufogó nyílások minimális keresztmetszeti területe:

1.14. A hűtési rendszer

1.14.1. Folyadék

1.14.1.1. A folyadék fajtája:

1.14.1.2. Keringető szivattyú(k): van/nincs

1.14.1.3. Jellemzők vagy gyártmány(ok) és típus(ok) (ha alkalmazható):

1.14.1.4. A hajtás(ok) áttételi viszonyszáma(i) (ha alkalmazható):

1.14.2. Levegő

1.14.2.1. Ventilátor: van/nincs

1.14.2.2. Jellemzők vagy gyártmány(ok) és típus(ok) (ha alkalmazható):

1.14.2.3. A hajtás(ok) áttételi viszonyszáma(i) (ha alkalmazható):

1.15. A gyártó által megengedett hőmérsékletek

1.15.1. Folyadékhűtés: maximális hőmérséklet a kilépésnél: .................................. K

1.15.2. Léghűtés: referenciapont:

Maximális hőmérséklet a referenciaponton: .......................................... K

1.15.3. Maximális feltöltő levegő hőmérséklet a szívóoldali levegőhűtőből való kilépésnél (ha alkalmazható): ....................................... K

1.15.4. A maximális kipufogógáz hőmérséklet a kipufogócsőnek (-csöveknek) a kipufogó gyűjtőcső (-csövek) külső peremével (peremeivel) szomszédos pontján: .............................. K

1.15.5. A kenőanyag hőmérséklet: minimális: .................................. K

maximális: .......................................... K

1.16. Feltöltő: van/nincs

1.16.1. Gyártmány:

1.16.2. Típus:

1.16.3. A rendszer leírása (pl. maximális feltöltőnyomás, feltöltőnyomás határoló szelep, ha van):

1.16.4. Feltöltő levegő hűtő: van/nincs

1.17. Levegőszívó rendszer: maximális megengedhető szívási vákuum névleges motor-fordulatszámnál és 100%-os terhelésnél: ................................... kPa

1.18. Kipufogó rendszer: maximális megengedhető ellennyomás névleges motor-fordulatszámnál és 100%-os terhelésnél: ..................................... kPa

2. *  Légszennyezés elleni intézkedések

2.1. Kartergázok visszavezetésére szolgáló eszköz: van/nincs * 

2.2. További szennyezéscsökkentő berendezések (ha vannak ilyenek, és ha nem szerepelnek más cím alatt):

............................................................................................................................................................

2.2.1. Katalizátor: van/nincs * 

2.2.1.1. Gyártmány(ok): ....................................................................................................................

2.2.1.2. Típus(ok): .............................................................................................................................

2.2.1.3. A katalizátor és elemek száma: ............................................................................................

2.2.1.4. A katalizátor(ok) mérete és térfogata: ..................................................................................

2.2.1.5. A katalitikus reakció típusa: .................................................................................................

2.2.1.6. Teljes nemesfémtöltet: ..........................................................................................................

2.2.1.7. Relatív koncentráció: ............................................................................................................

2.2.1.8. Hordozó (szerkezete és anyaga): ..........................................................................................

2.2.1.9. Cellasűrűség: ........................................................................................................................

2.2.1.10. A katalizátor(ok) házának típusa: .......................................................................................

2.2.1.11. A katalizátor(ok) elhelyezése (helye és a motortól mért legkisebb/legnagyobb távolsága):

............................................................................................................................................................

2.2.1.12. Szokásos üzemi tartomány (K): ..........................................................................................

2.2.1.13. Fogyó reagens (ha van): .....................................................................................................

2.2.1.13.1. A katalitikus folyamathoz szükséges reagens típusa és koncentrációja: .........................

2.2.1.13.2. A reagens szokásos üzemi hőmérséklet-tartománya: ......................................................

2.2.1.13.3. Nemzetközi szabvány (ha van): .......................................................................................

2.2.1.14. NOx-érzékelő: van/nincs * 

2.2.2. Oxigénérzékelő: van/nincs * 

2.2.2.1. Gyártmány(ok): ....................................................................................................................

2.2.2.2. Típus: ....................................................................................................................................

2.2.2.3. Elhelyezés: ............................................................................................................................

2.2.3. Légbefúvás: van/nincs * 

2.2.3.1. Típus (rezgőszelep, levegőszivattyú stb.): ............................................................................

2.2.4. Kipufogógáz-visszavezetés: van/nincs * 

2.2.4.1. Jellemzők (hűtött/nem hűtött, magas/alacsony nyomás stb.): ..............................................

2.2.5. Részecskecsapda: van/nincs * 

2.2.5.1. A részecskecsapda mérete és térfogata: ................................................................................

2.2.5.2. A részecskecsapda típusa és kialakítása: ..............................................................................

2.2.5.3. Elhelyezés (hely és a motortól mért legkisebb/legnagyobb távolság): ................................

2.2.5.4. A regenerálás módja vagy rendszere, leírás, illetve rajz: .....................................................

2.2.5.5. Szokásos üzemi hőmérséklet- (K) és nyomástartomány (kPa): ...........................................

2.2.6. Más rendszerek: van/nincs * 

2.2.6.1. Leírás és működés: ...............................................................................................................

3. Dízelmotor tüzelőanyag-ellátó rendszere

3.1. Tápszivattyú

Nyomás vagy jelleggörbe: ..................................... kPa

3.2. Befecskendező rendszer

3.2.1. Szivattyú

3.2.1.1. Gyártmány(ok):

3.2.1.2. Típus(ok):

3.2.1.3. Szállított mennyiség: ......................... és ........................... mm3, löketenként vagy ciklusonként teljes befecskendezésnél, .............................. 1/min (névleges), illetve .......................... 1/min (maximális nyomatékhoz tartozó) fordulatszámnál, vagy jelleggörbe.

Megadandó az alkalmazott módszer: motoron/szivattyú próbapadon

3.2.1.4. Előbefecskendezés

3.2.1.4.1. Előbefecskendezési görbe:

3.2.1.4.2. Alap-előbefecskendezési szög:

3.2.2. Befecskendező csövek

3.2.2.1. Hossz: .................................... mm

3.2.2.2. Belső átmérő: ................................. mm

3.2.3. Befecskendező fúvóka (fúvókák)

3.2.3.1. Gyártmány(ok):

3.2.3.2. Típus(ok):

3.2.3.3. Nyitó nyomás vagy jelleggörbe: ............................. kPa

3.2.4. Regulátor

3.2.4.1. Gyártmány(ok):

3.2.4.2. Típus(ok):

3.2.4.3. Fordulatszám amelynél teljes terhelés mellett a lezárás megkezdődik: ................................. 1/min

3.2.4.4. Maximális terhelés nélküli fordulatszám: .......................... 1/min

3.2.4.5. Alapjárati fordulatszám: .......................................... 1/min

3.3. Hidegindító rendszer

3.3.1. Gyártmányok:

3.3.2. Típus(ok):

3.3.3. Leírás:

4. Benzinmotor tüzelőanyag-ellátó rendszere

4.1. Porlasztó:

4.2.1. Gyártmány(ok):

4.2.2. Típus(ok):

4.2. Nem közvetlen befecskendezés: egy pontos vagy több pontos

4.2.3. Gyártmány(ok):

4.2.4. Típus(ok):

4.3 Közvetlen befecskendezés

4.3.1. Gyártmány(ok):

4.3.2. Típus(ok):

4.4. Tüzelőanyag-fogyasztás [g/h] és légviszony (levegő/üzemanyag viszony) névleges fordulatszámnál és nyitott fojtószelepnél

5. Szelepvezérlés

5.1. A maximális szelepnyitás és a nyitási és zárási szögek a holtpontokhoz képest, vagy egyenértékű adatok:

5.2. Referencia és/vagy beállítási tartományok

5.3. Változtatható szelepvezérlésű rendszer (amennyiben és ahol alkalmazható: szívás és/vagy kipufogás)

5.3.1. Típus: folyamatos vagy ki/be kapcsoló

5.3.2. Vezérműtengely fáziseltolási szöge

6. Vezérlőrések elrendezése

6.1. Helyezet, méret, darabszám

7. Gyújtórendszer

7.1. Gyújtótekercs

7.1.1. Gyártmány(ok):

7.1.2. Típus(ok)

7.1.3. Darabszám:

7.2. Gyújtógyertya

7.2.1. Gyártmány(ok):

7.2.2. Típus(ok):

7.3. Mágnesgyújtás

7.3.1. Gyártmány(ok):

7.3.2. Típus(ok)

7.4. Gyújtásbeállítás

7.4.1. Gyújtás a felső holtpont előtt [főtengely szögben megadva]

7.4.2. Gyújtás beállítási görbe, amennyiben létezik: ...............”

3. számú melléklet a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelethez

Kompresszió-gyújtású motorok vizsgálati eljárása

1. Bevezetés

1.1. *  E melléklet a vizsgált motor által kibocsátott gáz- és szilárd halmazállapotú szennyező anyagok mennyiségének meghatározására szolgáló módszert írja le.

A következő mérési ciklusok alkalmazandók:

- a berendezés specifikációjának megfelelő NRSC (Non-Road Steady Speed Cycle - nem közúti állandósult állapotú ciklus), amelyet a szénmonoxidnak, a szénhidrogéneknek, a nitrogén-oxidoknak és a szilárd részecskéknek az 1. számú melléklet 1.1. és 1.2. pontjában leírt motorok kibocsátásának méréséhez kell használni az I., II. III A., III B. és IV. szakaszban,

- a berendezés specifikációjának megfelelő NRTC (Non-Road Transient Cycle - nem közúti átmeneti állapotú ciklus), amelyet a szénmonoxidnak, a szénhidrogéneknek, a nitrogén-oxidoknak és a szilárd részecskéknek az 1. számú melléklet 1.1. pontjában leírt motorok kibocsátásának méréséhez kell használni a III B. és IV. szakaszban,

- a belvízi hajókon történő felhasználásra szánt motorokon az MSZ EN ISO 8178-4:2002 szabványban és az IMO *  MARPOL *  73/78 egyezmény VI. mellékletében (NOX) meghatározott ISO mérési eljárást kell elvégezni,

- a vasúti motorkocsik meghajtására szánt motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyező anyagainak mérésére a III A. és a III B. szakaszban NRSC-t kell alkalmazni, valamint

- a mozdonyok meghajtására szánt motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyező anyagainak mérésére a III A. szakaszban és a III B. szakaszban NRSC-t kell alkalmazni.

1.2. *  A vizsgálati eljárás kiválasztása

A vizsgálatot próbapadra szerelt és motorfékpaddal összekapcsolt motoron kell elvégezni.

1.2.1. Vizsgálati eljárások az I., II., III A., III B. és IV. szakaszhoz

A vizsgálatot az e mellékletben leírt eljárás szerint kell elvégezni, vagy a gyártó kérésére az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. előírásának 4B. mellékletében leírt eljárást kell alkalmazni.

Ezen felül az alábbi követelményeket kell alkalmazni:

a) az e melléklet 5. függelékében meghatározott tartóssági követelmények;

b) a motornak az 1. számú melléklet 8.6. pontjában megállapított ellenőrzési tartományára vonatkozó rendelkezések (csak a IV. szakasznak megfelelő motorok esetében);

c) a CO2-kibocsátás jelentésére vonatkozóan az e melléklet 6. függelékében meghatározott, az e mellékletben szereplő eljárás szerint vizsgált motorokra vonatkozó követelmények; az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. előírásának 4B. mellékletében leírt eljárás szerint vizsgált motorok esetében e melléklet 7. függelékét kell alkalmazni;

d) az e mellékletben leírt követelmények szerint vizsgált motorok esetében az e rendelet 5. számú mellékletében leírt referencia-tüzelőanyagot kell alkalmazni. Az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. előírásának 4B. mellékletében leírt követelmények szerint vizsgált motorok esetében az e rendelet 5. számú mellékletében leírt referencia-tüzelőanyagot kell alkalmazni.

1.2.1.1. Amennyiben a gyártó az 1. számú melléklet 8.6.2. pontja alapján az ENSZ-EGB 03. módosítássorozattal módosított 96. sz. előírásának 4B. mellékletében leírt eljárást választja az I., II., III A. és III B. szakasz szerint motorok vizsgálatára, a 3.7.1. pontban megállapított vizsgálati ciklusokat kell alkalmazni.

1.3. Mérési módszer

A kipufogógáz mérés kiterjed a gáz-halmazállapotú szennyezőkre (szén-monoxid, szénhidrogének és nitrogén-oxidok) és a részecskékre. Kiegészítésként gyakran használnak szén-dioxidot keresőgázként a rész- vagy teljesáramú hígítórendszer hígítási arányának meghatározásához. Célszerű a szén-dioxid mérése minden esetben, mert kiváló eszköz a vizsgálat alatt esetleg fellépő mérési problémák észrevételéhez.

1.3.1. NRSC-teszt

Üzemmeleg motoron, egymást követő, előírt üzemi pontokban, a kezeletlen kipufogógázból vett folyamatos minta alapján meg kell határozni az 1.3. pont szerint kipufogógáz összetevők mennyiségét. A vizsgálati ciklus fordulatszám-nyomaték értékekkel meghatározott vizsgálati fázisok sorozatából áll, amelyek lefedik a dízelmotor tipikus üzemi tartományát. Minden vizsgálati fázisban meg kell határozni a gáznemű szennyezőanyagok koncentrációját, a kipufogógáz áramot és a motor teljesítményét, és súlyozni kell a mért értékeket. A részecske mintát kondicionált levegővel hígítani kell. A teljes teszt eljárás során egy mintát kell venni és azt megfelelő szűrön kell gyűjteni.

Alternatív megoldásként minden egyes vizsgálati fázisban külön szűrőn lehet mintát venni, és ezekből számítani a teszt súlyozott eredményét.

E melléklet 3. függelékében leírt módon kell minden szennyező komponensre a g/kWh értéket számítani.

1.3.2. *  NRTC-vizsgálat:

Az előírt átmeneti mérési ciklust, amely kifejezetten a nem közúti gépekbe épített dízelmotorok üzemeltetési körülményein alapul, kétszer kell elvégezni:

- először (hidegindítás), miután a motor elérte a szobahőmérsékletet, a motorhűtő közeg és az olaj, az utókezelő rendszerek és minden motorvezérlő segédberendezés hőmérséklete pedig 20 és 30 °C között stabilizálódott;

- másodszor (melegindítás) egy húszperces kondicionálás után, amelyet közvetlenül a hidegindításos ciklus befejezése után kell kezdeni.

E vizsgálatsorozat során a fenti szennyező anyagokat kell vizsgálni. A vizsgálatsorozat a motor természetes lehűlését vagy kényszerhűtését követő hidegindításos ciklusból, kondicionálásból és egy melegindításból áll, és az összetett kibocsátás kiszámítására szolgál. A motorfékpad által mért nyomatékot és fordulatszámot használva integrálni kell a teljesítményt a ciklus idejének figyelembevételével, ami a motornak a ciklus alatt végzett munkáját adja. A gáz-halmazállapotú alkotóelemek koncentrációját a ciklus során a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni: vagy a kezeletlen kipufogógázban a gázelemző készüléktől kapott jel integrálásával e melléklet 3. függeléke szerint, vagy a CVS teljes áramú hígítórendszer hígított kipufogógázában mért koncentráció integrálásával, vagy e melléklet 3. függeléke szerinti zsákos mintavétellel. A szilárd részecskék méréséhez a hígított kipufogógázból kell arányos mintát venni egy speciális szűrővel, akár részleges áramú, akár teljes áramú hígítás mellett. A szennyező anyagok kibocsátott tömegének kiszámításához meg kell határozni - a használt módszertől függően - a hígított vagy hígítatlan kipufogógáz-áramot a ciklus során. Mivel az egyes szennyező anyagok mennyiségét kilowattóránként kibocsátott grammban kell kifejezni, a kibocsátott tömegértékeket a motor munkavégzéséhez kell viszonyítani.

A szennyezőanyag-kibocsátásokat (g/kWh) mind a hideg-, mind a melegindításos ciklusok során meg kell mérni. Az összetett súlyozott kibocsátások kiszámításában a hidegindításos eredményeket 10%-os, a melegindításos eredményeket 90%-os súllyal kell figyelembe venni. A súlyozott összetett eredményeknek meg kell felelniük a határértékeknek.

2. Vizsgálati feltételek

2.1. Általános követelmények

Minden térfogatot és térfogatáramot 273 K (0 °C) hőmérsékletre és 101,3 kPa nyomásra kell vonatkoztatni.

2.2. A motor vizsgálati feltételei

2.2.1. Mérni kell a motor által beszívott levegő Ta abszolút hőmérsékletét és a kPa-ban kifejezett ps száraz légköri nyomást. Meg kell határozni az fa paramétert az alábbiak szerint:

a) Atmoszférikus szívású és mechanikus feltöltésű motorok:

b) Turbófeltöltött motorok levegő visszahűtéssel vagy anélkül:

2.2.2. A vizsgálat érvényessége

A vizsgálat akkor érvényes, ha fa-ra teljesül a következő összefüggés:

2.2.3. Töltőlevegő hűtővel felszerelt motorok

A feltöltő levegő hőmérsékletét regisztrálni kell és az a deklarált névleges fordulatszámnál és teljes terhelésnél ±5 K-en belül legyen a gyártó által meghatározott legmagasabb töltőlevegő hőmérséklethez. A hűtőközeg hőmérséklete legalább 293 K (20 °C) legyen.

Ha a vizsgáló laboratórium rendszerét vagy külső fúvót alkalmaznak, a feltöltő levegő hőmérsékletét ±5 K-en belül a gyártó általa legnagyobb teljesítmény fordulatszámán, teljes terhelésre meghatározott legmagasabb töltőlevegő hőmérsékletre kell beállítani. A töltőlevegő-hűtőnél a hűtőközeg hőmérsékletét és átfolyását az előző beállítási ponthoz képest nem szabad változtatni a vizsgálat során. A töltőlevegő-hűtő térfogatát a jó mérnöki gyakorlat és a tipikus jármű/gép alkalmazás alapján kell meghatározni.

Választható módon alkalmazható a feltöltő levegő hűtő beállításának a SAE J 1937 1995. januári kiadásában szereplő módszer.

2.3. A motor levegőszívó rendszere

A vizsgálati motort olyan levegőszívó rendszerrel kell ellátni, amelynek áramlási ellenállása ±300 Pa-on belül akkora, mint a gyártó által egy tiszta levegőszűrőre megadott felső határérték, a motornak a gyártó szerint a legnagyobb levegőáramot eredményező üzemi viszonyai mellett. Az ellenállást a névleges fordulatszámon, teljes terhelésnél kell beállítani. A vizsgáló laboratórium rendszere használható, amennyiben a motor tényleges üzemi viszonyait reprodukálja.

2.4. A motor kipufogó rendszere

A vizsgálati motort kipufogó rendszerrel kell ellátni, amely ±650 Pa-on belül akkora ellennyomást eredményez, mint a gyártó által megadott felső határérték, a maximális névleges teljesítményt adó üzemviszonyok mellett.

Amennyiben a motor kipufogógáz utókezelő rendszerrel van felszerelve, a kipufogó cső átmérője a tényleges üzemelés során alkalmazottal azonos legyen legalább 4 csőátmérőnyi távolságban azelőtt a pont előtt, ahol az utókezelő berendezést tartalmazó rész bővülési szakasza kezdődik. A kipufogógáz utókezelő távolsága a kipufogó csonk csatlakozó karimájától, illetve a turbótöltő kilépésétől azonos legyen a gépekben alkalmazott konfigurációéval, vagy feleljen meg a gyártó által adott távolság specifikációnak. A kipufogógáz ellennyomás vagy az áramlási ellenállás feleljen meg az előzőekben adott kritériumoknak, és szükség esetén beállítható egy szeleppel. A kísérleti tesztek és a motor feltérképezése során el lehet távolítani a kipufogógáz utókezelő rendszert tartalmazó szakaszt, helyettesítve egy azonos, de inaktív katalizátort hordozótestet tartalmazó elemmel.

2.5. A hűtési rendszer

Motorhűtő rendszert kell használni, melynek teljesítménye elég nagy ahhoz, a vizsgálatok során fenntartsa a gyártó által előírt normális üzemi hőmérsékleteket.

2.6. A kenőolaj

A vizsgálat során használt kenőolaj műszaki adatait fel kell jegyezni és csatolni kell a vizsgálati eredményekhez.

2.7. A vizsgálatokhoz használt üzemanyag

Az 5. számú mellékletben megadott referencia üzemanyagot kell használni. A vizsgálathoz használt referencia üzemanyag cetánszámát és kéntartalmát fel kell jegyezni a 7. számú melléklet 1. függeléke 1.1.1., illetve 1.1.2. pontjában.

Az üzemanyag hőmérséklete a befecskendező szivattyúnál 306-316 K (33-43 °C) között legyen.

3. A vizsgálat lefutása (NRSC teszt)

3.1. A motorfékpad beállításainak meghatározása

A fajlagos kibocsátás meghatározásának alapja az ISO 14396:2002 szabvány szerint mért korrigálatlan effektív teljesítmény.

Azokat a segédberendezéseket, amelyek csak a nem közúti mozgó gép működéséhez szükségesek, és a motorról leszerelhetők, el lehet távolítani a teszt idejére. A következő lista példákat ad ilyen elemekre:

- levegő kompresszor a fékekhez,

- szervokormány szivattyúja,

- légkondicionáló kompresszora,

- hidraulikus működtető elemek szivattyúja.

Amennyiben a segédberendezéseket nem távolítják el, az általuk a vizsgálati fordulatszámon felvett teljesítményt meg kell határozni a motorfékpad beállításának számításához, kivéve azokat a motorokat, amelyeknél a segédberendezések a motor integráns részét képezik (pl. a hűtőventillátor léghűtéses motorokon).

A szívási ellenállást és a kipufogócső ellennyomást a gyártó által megadott felső határra kell állítani, a 2.3. és 2.4. ponttal összhangban.

A vizsgálati fordulatszámhoz tartozó maximális nyomatékot kísérleti mérésekkel kell meghatározni annak érdekében, hogy számítani lehessen a meghatározott vizsgálati üzemmódokhoz tartozó nyomaték értéket.

Olyan motorok esetében amelyeket nem terveztek arra, hogy egy adott fordulatszám-tartomány felett a teljes terhelési nyomatékgörbén működjenek, a vizsgálati fordulatszámokhoz tartozó maximális nyomatékot a gyártónak kell megadni.

Az egyes vizsgálati üzemmódokhoz tartozó motorbeállításokat az alábbi képlettel kell kiszámítani:

Ha a segédberendezések és a maximális teljesítmény hányadosa

akkor PAE értékét a jóváhagyást megadó műszaki hatóság ellenőrizheti.

3.2. A mintavevő szűrők előkészítése

Legalább egy órával a vizsgálat megkezdése előtt minden szűrőt (párt) egy zárt, de nem tömített Petri-csészébe és azzal együtt egy mérőkamrába kell helyezni stabilizáció céljából. A stabilizálási időszak végén minden szűrőt (párt) meg kell mérni és a tárasúlyt fel kell jegyezni. Ezután a szűrőt (párt) zárt Petri-csészében vagy szűrőtartóban kell tárolni addig, amíg nem lesz rá szükség a vizsgálathoz. Ha a szűrő (pár) a mérőkamrából történt eltávolítása utáni nyolc órán belül nem kerül felhasználásra, használat előtt ismét le kell mérni.

3.3. A mérőberendezés felszerelése

A műszereket és a mintavevő szondákat megfelelőképpen kell felszerelni. Ha a kipufogógáz hígításához teljes átömlésű hígítórendszert használnak, a kipufogócső végét be kell kötni a rendszerbe.

3.4. A hígítórendszer és a motor indítása

A hígítórendszert és a motort el kell indítani, és fel kell melegíteni amíg minden hőmérséklet és nyomás nem stabilizálódik a teljes terheléshez és a névleges fordulatszámhoz tartozó értéken.

3.5. A hígítási arány beállítása

Az egyszűrős módszer esetében (amely a többszűrős módszer helyett választható) a részecske-mintavevő rendszert el kell indítani és megkerülő vezetéken át kell járatni. A hígító levegő részecske-háttérszintjét a hígító levegőnek a részecskeszűrőkön való átengedésével lehet meghatározni. Szűrt hígító levegő használata esetén egyetlen mérés végezhető bármikor, a vizsgálat előtt, alatt vagy után. Ha a hígító levegő nincs szűrve, a mintavételt a teljes teszt időtartama alatt kell végezni.

A hígító levegő mennyiségét úgy kell beszabályozni, hogy a szűrő felületének maximális hőmérséklete bármelyik mérési módnál 315 K (42 °C) és 325 K (52 °C) között legyen. A teljes hígítási arány legalább négy legyen.

Megjegyzés: Az állandósult állapotú módszernél a szűrőhőmérsékletet elegendő csak 325 K-en (52 °C) vagy az alatt tartani, a 315 K (42 °C)-325 K (52 °C) tartomány betartása helyett.

Az egyszűrős és többszűrős módszer esetében egyaránt a szűrőn áthaladó minta tömegárama a teljes átáramlású rendszerek hígított kipufogógáz tömegáramának állandó hányada legyen minden üzemmódban. Ez a tömegarány ±5%-on belül legyen, kivéve az első 10 másodpercet minden üzemmódban, megkerülési lehetőséggel nem rendelkező rendszerek esetében. Egyszűrős módszert használó részleges átáramlású hígítórendszerek esetében a szűrőn áthaladó tömegáram arány minden üzemmódban ±5%-on belül állandó legyen, kivéve az első 10 másodpercet minden üzemmódban, megkerülési lehetőséggel nem rendelkező rendszerek esetében.

CO2 vagy NOX koncentráció szabályozással működő rendszereknél a hígító levegő CO2 vagy NOX tartalmát minden vizsgálat kezdetén és végén meg kell mérni. A vizsgálat előtti és utáni hígító levegő CO2 vagy NOX koncentráció-mérési értékeknek egymáshoz képest 100 ppm-en, illetve 5 ppm-en belül kell lenniük.

Ha csak a hígított kipufogógáz koncentrációinak méréséhez használnak gázelemzőt, úgy a hígító levegő háttér-koncentrációjának megállapításához a teljes vizsgálati folyamat során mintát kell gyűjteni egy mintavevő zsákba.

Folyamatos (nem zsákos) háttér-koncentrációmérést lehet végezni három időpontban, a ciklus elején, végén és közepe táján vett hígító levegő mintával, az értékeket átlagolva. A gyártó kívánságára a háttérmérések elhagyhatók.

3.6. Az elemző készülékek ellenőrzése

A gázelemző készülékeken el kell végezni a nulla pont beállítást és kalibrálni kell a mérési tartományban.

3.7. A vizsgálati ciklus

3.7.1. *  A berendezés specifikációja az 1. számú melléklet 1. pontjának megfelelően:

3.7.1.1. „A” specifikáció

Az 1. számú melléklet 1.1. és 1.4. pontjának hatálya alá tartozó motorok esetében a fékpadi üzemeltetés során a következő nyolc üzemmódból álló ciklus *  szerint kell elvégezni a motor vizsgálatát:

Üzemmód
száma
Motorfordulatszám
(fordulat/perc)
Terhelés
(%)
Súlyozási tényező
1 Névleges vagy referencia (*) 100 0,15
2 Névleges vagy referencia (*) 75 0,15
3 Névleges vagy referencia (*) 50 0,15
4 Névleges vagy referencia (*) 10 0,10
5 Közbenső 100 0,10
6 Közbenső 75 0,10
7 Közbenső 50 0,10
8 Üresjárati - 0,15
(*) A referenciasebesség meghatározása a 3. számú melléklet 4.3.1. pontjában található.

3.7.1.2. „B” specifikáció

Az 1. számú melléklet 1.2. pontjának hatálya alá tartozó motorok esetében a fékpadi üzemeltetés során a következő öt üzemmódból álló ciklus *  szerint kell elvégezni a motor vizsgálatát:

Üzemmód
száma
Motorfordulatszám
(fordulat/perc)
Terhelés
(%)
Súlyozási tényező
1 Névleges 100 0,05
2 Névleges 75 0,25
3 Névleges 50 0,30
4 Névleges 25 0,30
5 Névleges

A terhelés alatt feltüntetett értékek azon névleges alapteljesítményhez tartozó nyomaték százalékos értékei, amellyel a motora megadott karbantartási időpontok között és a megadott környezeti feltételek mellett, a gyártó által előírtak szerint végzett karbantartások mellett évente korlátlan óraszámban működtethető; a névleges alapteljesítmény változó teljesítménysorozat alatt rendelkezésre álló maximális teljesítményként értendő.

3.7.1.3. „C” specifikáció

A belvízi hajókra történő használatra szánt meghajtó motorokon *  az MSZ EN ISO 8178-4:2002 szabványban és az IMO MARPOL 73/78 egyezmény VI. mellékletében (NOx Szabályzat) meghatározott vizsgálati eljárást kell elvégezni.

Az állandó lapátszögű hajócsavarral (fix nyomatékgörbével) működő meghajtó motort a kereskedelmi tengerhajózási dízelmotorok üzem közbeni működésének bemutatására kifejlesztett, a következő négy üzemmódból álló, állandósult állapotú ciklus *  szerint kell a motorfékpadon vizsgálni.

Üzemmód
száma
Motorfordulatszám
(fordulat/perc)
Terhelés
(%)
Súlyozási tényező
1 100% (névleges) 100 0,20
2 91% 75 0,50
3 80% 50 0,15
4 63% 25 0,15

Belvízi hajók állandó fordulatszámú, változtatható lapátszögű vagy elektromosan csatlakoztatott hajócsavarral működő meghajtó motorjait a fenti ciklus terhelési és súlyozási tényezőivel jellemzett, következő négy üzemmódból álló, állandósult állapotú ciklus *  szerint - de minden üzemmódban névleges fordulatszámon működtetett motorral - kell a motorfékpadon vizsgálni:

Üzemmód
száma
Motorfordulatszám
(fordulat/perc)
Terhelés
(%)
Súlyozási tényező
1 Névleges 100 0,20
2 Névleges 75 0,50
3 Névleges 50 0,15
4 Névleges 25 0,15

3.7.1.4. „D” specifikáció

Az 1. számú melléklet 1.5. pontjának hatálya alá tartozó motorok esetében a fékpadi üzemeltetés során a következő három üzemmódból álló ciklus *  szerint kell elvégezni a motor vizsgálatát:

Üzemmód
száma
Motorfordulatszám
(fordulat/perc)
Terhelés
(%)
Súlyozási tényező
1 Névleges 100 0,25
2 Közbenső 50 0,15
3 Üresjárati - 0,60

3.7.2. A motor előkészítése

A motort és a rendszert névleges fordulatszámon és a hozzá tartozó maximális nyomatéknál kell felmelegíteni a gyártó által javasolt motor-paraméterek stabilizálásához.

Megjegyzés:

Az előkészítési időszak arra is szolgál, hogy kiküszöbölje a kipufogó rendszerben az előző vizsgálat során keletkezett lerakódások hatását. Az egyes vizsgálati pontok között is szükség van stabilizációs időszakra, annak érdekében, hogy az egyik pontnak a másikra gyakorolt hatása a legkisebb legyen.

3.7.3. A vizsgálat lefolytatása

El kell indítani a vizsgálatot. A vizsgálat megkezdése után a méréseket a fenti vizsgálati ciklus üzemmód sorszámai szerint növekvő sorrendben kell végezni.

A vizsgálati ciklus minden üzemmódja alatt a kezdeti, átmeneti időszak után a megadott fordulatszámot a névleges fordulatszám ±1%-ának megfelelő tűrésen, vagy ±3 min-1 értéken belül kell tartani attól függően, melyik a nagyobb, kivéve az alapjáratot, aminek a gyártó által meghatározott tűrésen kell belül maradnia. A megadott nyomatékot úgy kell tartani, hogy az átlagérték a mérési szakasz folyamán ne térjen el a vizsgálati fordulatszámhoz tartozó maximális nyomaték ±2%-ánál többel az előírttól.

Minden mérési ponton legalább 10 perc szükséges. Ha egy motor vizsgálatánál ahhoz, hogy a mérőszűrőn elegendő tömegű részecske gyűljön össze hosszabb mintavételi időre van szükség, a vizsgálati üzemmód időtartama szükség szerint meghosszabbítható.

A vizsgálati üzemmód időtartamát fel kell jegyezni és fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben.

A gáznemű szennyezőanyagok koncentrációját az adott üzemmód utolsó három percében kell megmérni és feljegyezni.

A részecske-mintavételezést és a gáznemű szennyezőanyag-kibocsátás mérését nem szabad megkezdeni addig, amíg a motor nem érte el a gyártó előírása szerinti stabil állapotot, és a műveleteket egyszerre kell befejezni.

Az üzemanyag hőmérsékletét az üzemanyag-befecskendező szivattyú bemeneténél vagy a gyártó által meghatározott helyen kell mérni, és a mérés helyét fel kell jegyezni.

3.7.4. A gázelemző készülék kijelzése

A gázelemző készülékek által szolgáltatott adatokat egy szalagos regisztráló készülékkel kell feljegyezni, vagy egy egyenértékű adatgyűjtő rendszerrel kell mérni, miközben a kipufogógáz minden üzemmódban legalább az utolsó három percen keresztül áramlik át az elemző készülékeken. Ha a hígított CO és CO2 méréséhez tasakos mintavételt alkalmaznak (lásd az 1. függelék 1.4.4. pontját), a mintát minden üzemmód utolsó három perce alatt a tasakba gyűjteni kell és a tasakban lévő mintát kell elemezni és a kijelzést feljegyezni.

3.7.5. Részecske-mintavétel

A részecske-mintavétel egyszűrős és többszűrős módszerrel történhet (1. függelék 1.5. pont). Mivel a kétféle módszer eredményei némileg eltérhetnek egymástól, az eredményekkel együtt az alkalmazott módszert is fel kell jegyezni.

Az egyszűrős módszer esetén a vizsgálati ciklusban megadott üzemmódonkénti súlyozási tényezőt a mintavétel során figyelembe kell venni, a minta átáramló mennyiségének és/vagy a mintavétel idejének megfelelő szabályozásával.

A mintavételt, amennyire lehet, az adott üzemmód végén kell végrehajtani. Az üzemmódonkénti mintavételi időnek legalább 20 másodpercnek kell lennie az egyszűrős, és legalább 60 másodpercnek a többszűrős módszer esetén. Megkerülési lehetőséggel nem rendelkező rendszereknél az üzemmódonkénti mintavételi időnek legalább 60 másodpercnek kell lennie mind az egyszűrős, mind a többszűrős módszer esetén.

3.7.6. A motor állapota

A motor fordulatszámát és terhelését, a beszívott levegő hőmérsékletét, a tüzelőanyag-fogyasztást és a levegő- vagy kipufogógáz-áramot minden üzemmódban meg kell mérni a motor üzemének stabilizálódása után.

Ha a kipufogógáz-áram vagy az égési levegő és üzemanyag-fogyasztás mérésére nincs mód, az számítható a szén/oxigén egyensúly módszerével is (lásd az 1. függelék 1.2.3. pontját).

Minden más, a számításhoz szükséges kiegészítő adatot fel kell jegyezni (lásd a 3. függelék 1.1. és 1.2. pontját).

3.8. A gázelemző készülék ismételt ellenőrzése

A szennyezőanyag-kibocsátási vizsgálat után nullapont beállító gázt és ugyanazt a kalibráló gázt kell használni az ismételt ellenőrzéshez, mint a vizsgálat előtt. A vizsgálat akkor tekinthető elfogadhatónak, ha a két mérési eredmény közötti különbség 2%-nál kisebb.

4. A vizsgálat lefolytatása (NRTC teszt)

4.1. Bevezetés

A nem közúti tranziens ciklus (NRTC) a 3. számú melléklet 4. függelékében van leírva másodpercenként megadott, normalizált fordulatszám és nyomaték értékekkel, amely minden e rendelet hatálya alá tartozó dízelmotorra alkalmazható. A teszt végrehajtásához a normalizált értékeket aktuális, a vizsgált egyedi motorra vonatkozó értékekre kell konvertálni, a motor feltérképezése alapján. Ez a konverzió a denormalizálás, és az így létrehozott ciklus a vizsgált motor referencia ciklusa. A referencia fordulatszám és nyomaték értékekkel kell a vizsgálatot végrehajtani, és a kijelzett fordulatszám és nyomaték értékeket regisztrálni kell. A teszt lefutásának érvényesítéséhez regressziós analízist kell végezni a referencia és a regisztrált tényleges fordulatszám és nyomaték értékek között a teszt egészére vonatkozóan.

4.1.1. Gátló berendezés és irracionális emissziócsökkentési stratégia alkalmazása tilos.

4.2. A motor feltérképezési eljárása

A vizsgáló laboratóriumban az NRTC ciklus generálása érdekében a motort fel kell térképezni a sebesség-nyomaték görbe meghatározásához, mielőtt a teszt ciklust lefutnák.

4.2.1. A feltérképezés fordulatszám-tartományának meghatározása

A legkisebb és a legnagyobb fordulatszámot az alábbiak határozzák meg:

Minimális feltérképezési sebesség = alapjárati fordulatszám

Maximális feltérképezési sebesség = nhi x 1,02 és azon fordulatszám, amelynél a teljes terhelés melletti nyomaték nullára csökkent (teljes leszabályozás) közül a kisebb (ahol nhi „magas fordulatszám”, amely definíciószerűen az a legmagasabb fordulatszám, melyen a motor a névleges teljesítmény 70%-át adja le).

4.2.2. A motor feltérképezési görbe

A motor a maximális teljesítményen járatva be kell melegíteni a paramétereknek a gyártó által megadottaknak megfelelő stabilizálódása érdekében. Amikor a motor stabilizálódott a feltérképezését az alábbi eljárás szerint kell végezni.

4.2.2.1. Tranziens térkép

a) A motort terheletlenül, alapjáraton kell járatni.

b) A motort a befecskendező szivattyú teljes terhelés állásában a minimális feltérképezési fordulatszámon kell működtetni.

c) A motor fordulatszámát átlagosan 8±1 min-1/s mértékkel növelni kell a minimálistól a maximális feltérképezési fordulatszámig. A motor fordulatszámát és nyomatékát legalább 1 pont/s gyakorisággal regisztrálni kell.

4.2.2.2. Lépéses feltérképezés

a) A motort terheletlenül, alapjáraton kell járatni.

b) A motort a befecskendező szivattyú teljes terhelés állásában a minimális feltérképezési fordulatszámon kell működtetni.

c) Teljes terhelés mellett a minimális feltérképezési fordulatszámot legalább 15 s-ig tartani kell, és az utolsó 5 s alatt regisztrálni kell az átlagos nyomatékot. Meg kell határozni a maximális nyomaték görbéjét a minimálistól a maximális feltérképezési fordulatszámig, a fordulatszámot 100±20 min-1-nél nem nagyobb lépésenként növelve. Minden vizsgálati pontban legalább 15 s-ig tartani kell a fordulatszámot, és az utolsó 5 s alatt regisztrálni kell az átlagos nyomatékot.

4.2.3. A feltérképezési görbe generálása

Minden, a 4.2.2. pont szerinti regisztrált mérési pontot össze kell kötni a pontok között lineáris interpolációt alkalmazva.

Az eredményként kapott görbe a feltérképezési görbe, amellyel a 4. számú melléklet motorfékpadi programjának normalizált nyomaték értékeket az aktuális nyomatékértékekre kell konvertálni, ahogyan azt a 4.3.3. pont előírja.

4.2.4. Alternatív feltérképezés

Amennyiben a gyártó úgy ítéli meg, hogy a 4.2.2. pontban leírt feltérképezési módszer valamely motor esetében nem biztonságos vagy nem reprezentatív, alternatív módszer alkalmazható. Az alternatív módszernek ki kell elégítenie az előírt feltérképezési eljárás célját, a teszt ciklus alatt minden motorfordulatszámhoz tartozóan az elérhető legnagyobb nyomaték meghatározását. A jelen 4.2. pontban előírt feltérképezési módszertől való eltéréseket az érintett feleknek jóvá kell hagyni, megítélésük során a biztonságot és a reprezentativitást tartva szem előtt. A turbótöltött és a szabályozott motoroknál semmi esetre sem lehet a nyomatékgörbét csökkenő fordulatszámok irányába végrehajtani.

4.2.5. Megismételt feltérképezés

A motort nem szükséges minden egyes teszt előtt feltérképezni. A feltérképezés megismétlésre csak akkor van szükség, ha

- az előző feltérképezés óta mérnöki megítélés szerint elfogadhatatlanul hosszú idő telt el; vagy

- olyan fizikai változtatás vagy beszabályozás történt a motoron, amely befolyásolhatja a motor teljesítményét.

4.3. A referencia teszt ciklus generálása

4.3.1. *  Referencia-fordulatszám

A referencia-fordulatszám (nref) a 3. számú melléklet 4. függelékében lévő motorfékpadi ciklus menetében meghatározott normált fordulatszámértékek 100%-ának felel meg. A referencia-fordulatszámra visszaszámítással kapott tényleges motorciklus nagyban függ a helyes referencia-fordulatszám megválasztásától. A referencia-fordulatszámot a következő módszerrel kell meghatározni:

nref = alacsony fordulatszám + 0,95 x (magas fordulatszám - alacsony fordulatszám)

(ahol a magas fordulatszám az a legnagyobb motorfordulatszám, amely mellett a névleges teljesítmény 70%-a leadásra kerül, míg az alacsony fordulatszám az a legkisebb motorfordulatszám, amely mellett a névleges teljesítmény 50%-a leadásra kerül).

Ha a mért referencia-fordulatszám legfeljebb ±3%-kal haladja meg a gyártó által megadott referencia-fordulatszámot, a megadott referencia-fordulatszámot lehet a kibocsátási vizsgálatokhoz használni. Ha a megadott értékeken kívül esik, akkor a mért referencia-fordulatszámot kell a kibocsátási vizsgálatokhoz használni * .

4.3.2. A motorfordulatszám denormalizálása

A fordulatszámot az alábbi egyenlettel kell denormalizálni:

(az egyenletben „fordsz.” - a „fordulatszám” rövidítése)

4.3.3. A motornyomaték denormalizálása

A 3. számú melléklet 4. függelékében meghatározott motorfékpadi program nyomaték értékei az adott fordulatszámhoz tartozó maximális nyomatékhoz normalizáltak. A referencia ciklus nyomaték értékeit denormalizálni kell a 4.2.2. pont szerint meghatározott feltérképezési görbe használatával, az alábbiak szerint:

ahol Mnmax - az aktuális fordulatszámon a feltérképezés során kapott maximális nyomaték [Nm]

4.3.4. Példa a denormalizálási eljárásra

Példaként legyen a denormalizálandó pont:

% fordulatszám = 43%; % nyomaték = 82%

Adottak a következő értékek:

referencia fordulatszám = 2200 min-1; alapjárati fordulatszám: 600 min-1

Az eredmény

Az n = 1288/min fordulatszámnál mért max. nyomaték legyen 700 Nm, így

4.4. Motorfékpad

4.4.1. Erőmérő cella alkalmazása esetén a nyomaték jelet át kell vinni a motor tengelyére, a motorfékpad tehetetlenségének figyelembevételével. Az aktuális motornyomaték az erőmérő celláról leolvasott érték, plusz a fékpad tehetetlenségi nyomatéka szorozva a szöggyorsulással. A szabályozó rendszernek ezt a számítást valós időben kell végrehajtania.

4.4.2. Örvényáramú motorfékpad alkalmazása esetén ajánlott, hogy azon pontok száma, amelyekben a Tsp — 2 x π x nsp x ΘD különbség kisebb, mint a csúcsnyomaték —5%-a, ne legyen 30-nál több (a kifejezésben Tsp — az igényelt nyomaték, nsp — a motorfordulatszám idő szerinti deriváltja, ΘD az örvényáramú fék forgó tömegének tehetetlenségi nyomatéka).

4.5. *  Kibocsátás mérési menet

A következő folyamatábra a vizsgálatsorozat menetét ábrázolja:

A mérési ciklus előtt a motor, a vizsgálókamra és a szennyezőanyag-kibocsátási rendszerek ellenőrzésére szükség szerint egy vagy több gyakorlóciklus lefuttatható.

Motor-előkészítés, előmérések, és kalibrálások.
NRTC.
Motor leképezés (maximális nyomaték görbe), vizsgálati referencia ciklus meghatározása.
Egy vagy több gyakorló ciklus lefutása (szükség szerint) a motor/vizsgáló kamra/kibocsátási rendszerek ellenőrzésére.
Természetes/kényszer lehűlés.
Az összes rendszer készen áll a mintavételre (a gázelemző készülékek kalibrálása megtörtént) és adatgyűjtésre.
Kibocsátás mérési ciklus hidegindítással.
Kondicionálás.
Kibocsátás mérési ciklus melegindítással.

4.5.1. A mintavevő szűrők előkészítése

A vizsgálat megkezdése előtt legalább egy órával minden szűrőt portól védett, de a levegőcserét lehetővé tevő Petricsészébe és azzal együtt egy mérlegkamrába kell helyezni stabilizálás céljából. A stabilizálás végén minden szűrőt le kell mérni, és súlyukat fel kell jegyezni. A szűrőt ezután zárt Petricsészében vagy légmentesen lezárt szűrőtartóban kell tárolni addig, amíg nem lesz rá szükség a vizsgálathoz. A szűrőt a mérlegkamrából történő kivétel után nyolc órán belül fel kell használni. A tárasúlyt fel kell jegyezni.

4.5.2. A mérőrendszer összeállítása

A műszereket és a mintavevő szondákat az előírt módon kell felszerelni. Ha a kipufogógáz hígításához teljes áramú hígítórendszert használnak, a kipufogócső végét be kell kötni a rendszerbe.

4.5.3. A hígítórendszer beindítása

A hígítórendszert be kell kapcsolni. A teljes áramú hígítórendszer hígított kipufogógáz esetében a teljes áramot vagy a részleges áramú hígítórendszer hígított kipufogógáz-áramát úgy kell beállítani, hogy a rendszerben ne következzen be vízlecsapódás, és hogy a szűrő felületének hőmérséklete 315 K (42 °C) és 325 K (52 °C) között legyen.

4.5.4. A részecske-mintavevő rendszer elindítása

A részecske-mintavevő rendszert el kell indítani és megkerülő vezetéken kell járatni. A hígító levegő részecske-háttérszintje a hígító levegőnek a kipufogógáz hígító alagútba való belépése előtti mintavételével határozható meg. A részecske-háttérmintát lehetőleg a tranziens ciklus alatt kell összegyűjteni, ha egy másik részecske-mintavevő rendszer is rendelkezésre áll. Egyéb esetben a tranziens ciklus részecskéinek összegyűjtésére használt részecske-mintavevő rendszer használható. Szűrt hígító levegő használata esetén elegendő lehet egy mérés a vizsgálat előtt vagy után. Szűretlen hígító levegő használata esetén méréseket kell végezni a ciklus megkezdése előtt és a ciklus befejezése után, és az értékeket átlagolni kell.

4.5.5. A gázelemző készülékek ellenőrzése

A gázelemző készülékeken be kell állítani a nulla pontot és a mérőtartományt. Mintavevő zsákok használata esetén ezeket ki kell üríteni.

4.5.6. Lehűtési előírások

Természetes lehűlés vagy kényszerhűtés alkalmazható. Kényszerhűtésnél a műszaki szempontoknak megfelelően kell összeállítani azokat a rendszereket, melyek hűtőlevegőt fújnak a motorra, hideg olajat szállítanak a motor kenőrendszerében, hőt vonnak el a motorhűtő rendszeren keresztül a hűtőközegtől és a kipufogógáz-utókezelő rendszerből. Az utókezelő rendszer kényszerhűtése esetén addig nem szabad hűtőlevegőt alkalmazni, amíg az utókezelő rendszer le nem hűl a katalizátor aktiválási hőmérséklete alá. Tilos minden olyan hűtési eljárás, amely nem reprezentatív kibocsátást eredményez.

A szennyezőanyag-kibocsátási vizsgálat hidegindításos ciklusát a lehűtést követően csak akkor lehet elindítani, ha a motorolaj, a hűtőközeg és az utókezelő rendszer hőmérséklete legalább 15 percen keresztül 20 °C és 30 °C közötti szinten stabil marad.

4.5.7. A ciklus menete

4.5.7.1. Hidegindításos ciklus

A vizsgálatsorozatot a lehűtés befejezése után - ha a 4.5.6. pontban foglalt követelmények teljesültek - a hidegindításos ciklussal kell kezdeni.

A motort a gyártó által a felhasználói kézikönyvben megadott ajánlások szerint kell beindítani vagy sorozatgyártású indítómotorral vagy a fékpaddal.

Amint megállapítható, hogy a motor beindult, el kell indítani egy független alapjárati időzítőt. Hagyni kell, hogy a motor 23±1 s-en keresztül szabadon, terhelés nélkül fusson alapjáraton. A tranziens motorciklus elindítását úgy kell időzíteni, hogy a ciklus első, nem alapjárati adatrögzítésére 23±1 s elteltével kerüljön sor. A terhelés nélküli alapjárat ideje benne van a 23±1 s-ben.

A vizsgálatot a 3. számú melléklet 4. függelékében leírt referenciaciklus szerint kell végrehajtani. A fordulatszám- és nyomatékvezérlő jeleket legalább 5/s gyakorisággal kell kiadni (10/s ajánlott). A beállítási pontokat a referenciaciklus 1/s gyakoriságú beállítási pontjai között lineáris interpolációval kell kiszámítani. A mért fordulatszámot és nyomatékot a mérési ciklus alatt legalább 1/s gyakorisággal regisztrálni kell; a jelek elektronikus szűrése megengedett.

4.5.7.2. A gázelemző-készülék kijelzése

A motor beindításakor el kell indítani a mérőrendszert. Ezzel egyidejűleg el kell kezdeni:

- teljes áramú hígítórendszer esetében a hígított levegő gyűjtését vagy elemzését,

- a hígítatlan vagy hígított (az alkalmazott módszertől függően) kipufogógáz gyűjtését vagy elemzését,

- a hígított kipufogógáz mennyiségének, valamint az előírt hőmérsékleteknek és nyomásoknak a mérését,

- hígítatlan kipufogógáz elemzése esetén a kipufogógáz-tömegáram regisztrálását,

- a fékpad által mért fordulatszám- és nyomatékadatok regisztrálását.

Hígítatlan kipufogógáz mérése esetén a szennyezőanyag-koncentrációkat (szénhidrogének, CO és NOx) és a kipufogógáz tömegáramát folyamatosan mérni kell, és legalább 2/s gyakorisággal számítógépes rendszerben kell regisztrálni. Minden más adatot legalább 1/s mintavételi gyakorisággal lehet regisztrálni. Analóg gázelemző készülékek esetében a választ regisztrálni kell; a kalibrációs adatok alkalmazása történhet online vagy offline módon az adatértékelés során.

Teljes áramú hígítórendszer esetében a szénhidrogént és az NOx-et folyamatosan legalább 2/s gyakorisággal kell mérni a hígító alagútban. Az átlagos koncentrációkat a gázelemző készülék által az egész mérési ciklus alatt adott jelek integrálásával kell meghatározni. A rendszer válaszideje nem lehet 20 s-nál hosszabb, és szükség esetén össze kell hangolni az állandó térfogatú mintavétel (CVS) áramlásingadozásával és a mintavételi idő/mérési ciklus eltolódásaival. A CO, CO2 értékeit integrálással, vagy a mintavevő zsákban a ciklus alatt összegyűjtött gáz koncentrációjának elemzésével kell meghatározni. A hígító levegőben található gázhalmazállapotú szennyező anyagok koncentrációját integrálással vagy a háttérzsákba történő begyűjtéssel kell meghatározni. Minden más mérendő paramétert legalább 1/s gyakorisággal kell regisztrálni.

4.5.7.3. Részecske-mintavétel

A motor beindításakor a részecske-mintavevő rendszert a megkerülő ágról át kell kapcsolni részecskegyűjtésre. Részleges áramú hígítórendszer esetében a mintavevő szivattyú(ka)t úgy kell beállítani, hogy a részecske-mintavevő szondán vagy az átvezető csövön átáramló mennyiség mindig arányos legyen a kipufogógáz-tömegárammal.

Teljes áramú hígítórendszer esetében a mintavevő szivattyú(ka)t úgy kell beállítani, hogy a részecske-mintavevő szondán vagy az átvezető csövön átáramló mennyiség ±5% tűréssel egyenlő maradjon a beállított áramlási mennyiséggel. Ha áramláskiegyenlítést (azaz arányos mintaáram-szabályozást) alkalmaznak, akkor igazolni kell, hogy a főalagút áramának és a részecskeminta áramának aránya nem változik meg a beállított értéknél ±5%-nál nagyobb mértékben (kivéve a mintavétel első 10 másodpercét).

MEGJEGYZÉS: Kétszeres hígítású üzemeltetés esetében a mintaáram a mintavevő szűrőkön áthaladó áram és a másodlagos hígító levegő áramának nettó különbsége.

Regisztrálni kell az átlagos hőmérsékletet és nyomást a gázmérő(k) vagy áramlásmérő műszerek belépési pontján. Ha a beállított áramlási sebesség a szűrő nagy részecsketerhelése miatt nem tartható a teljes ciklus alatt (±5%-on belül), a vizsgálatot érvénytelennek kell tekinteni. A vizsgálatot meg kell ismételni kisebb áramlási sebességgel, illetve nagyobb átmérőjű szűrővel.

4.5.7.4. Motorleállás hidegindításos ciklus alatt

Ha a hidegindításos mérési ciklus valamely pontján a motor leáll, a motort elő kell kondicionálni, a lehűtést meg kell ismételni, majd újra kell indítani a motort, és meg kell ismételni a vizsgálatot. Ha a mérési ciklus során bármelyik mérőműszer hibásan működik, a vizsgálatot érvénytelennek kell tekinteni.

4.5.7.5. A hidegindításos mérési ciklus utáni műveletek

A hidegindításos mérési ciklus befejezésekor le kell állítani a kipufogógáz tömegáramának és a hígított kipufogógáz térfogatának mérését, a gyűjtőzsákokba menő gázáramot és a részecske-mintavevő szivattyút. Integráló gázelemző rendszer esetében a mintavételt a rendszer válaszidejének végéig kell folytatni.

Gyűjtőzsák használata esetén a bennük lévő gázok koncentrációját minél előbb, de a ciklus befejezésétől számított 20 percnél semmiképpen sem később elemezni kell.

A szennyezőanyag-vizsgálat után a nullázó gázzal és ugyanazzal a kalibráló gázzal meg kell ismételni a gázelemző készülékek ellenőrzését. A vizsgálat akkor tekinthető elfogadhatónak, ha a vizsgálatot megelőző és a vizsgálatot követő mérési eredmények közötti különbség a kalibráló gáz koncentrációjának 2%-ánál kisebb.

A részecskeszűrőket a vizsgálat befejezését követő egy órán belül vissza kell helyezni a mérlegkamrába. A szűrőket legalább egy órán át portól védett és levegőcserét lehetővé tévő Petricsészében kell kondicionálni, és azután meg kell mérni a tömegüket. A szűrők bruttó tömegét fel kell jegyezni.

4.5.7.6. Kondicionálás

Közvetlenül a motor kikapcsolása után - ha használatban voltak - a motorhűtő ventilátor(oka)t és a CVS légfúvót is ki kell kapcsolni (vagy le kell kapcsolni a kipufogórendszert a CVS-ről).

Ezután kondicionálni kell a motort 20±1 percen át, majd elő kell készíteni a motort és a fékpadot a melegindításos ciklusra. A kiürített mintagyűjtő zsákokat csatlakoztatni kell a hígított gáz és hígított levegő mintagyűjtő rendszereire. Be kell kapcsolni a CVS-t (ha használunk ilyet és még nem volt bekapcsolva), illetve csatlakoztatni kell a kipufogórendszert a CVS-hez (ha szét voltak kapcsolva). El kell indítani a mintavevő szivattyúkat (a részecske-mintavevő szivattyú(k) kivételével), a motorhűtő ventilátor(oka)t és az adatgyűjtő rendszert.

A vizsgálat megkezdése előtt az állandó térfogatú mintavételi rendszer hőcserélőjét (ha használunk ilyet) és adott esetben a folyamatos működésű mintavételi rendszer(eke)t elő kell melegíteni a kijelölt üzemi hőmérsékletre.

A mintaáramlási sebességet a kívánt áramlási sebességre, a CVS gázáramlást mérő eszközöket pedig nullára kell állítani. Óvatosan minden szűrőtartóba tiszta részecskeszűrőt kell tenni, és az összeszerelt szűrőtartókat be kell szerelni a mintaáram-vezetékbe.

4.5.7.7. Melegindításos ciklus

Amint megállapítható, hogy a motor beindult, el kell indítani egy független alapjárati időzítőt. Hagyni kell, hogy a motor 23±1 s-en keresztül szabadon, terhelés nélkül fusson alapjáraton. A tranziens motorciklus elindítását úgy kell időzíteni, hogy a ciklus első, nem alapjárati adatrögzítésére 23±1 s elteltével kerüljön sor. A terhelés nélküli alapjárat ideje benne van a 23±1 s-ben.

A vizsgálatot a 3. számú melléklet 4. függelékében leírt referenciaciklus szerint kell végrehajtani. A fordulatszám- és nyomatékvezérlő jeleket legalább 5/s gyakorisággal (10/s ajánlott) kell kiadni. A beállítási pontokat a referenciaciklus 1/s gyakoriságú beállítási pontjai között lineáris interpolációval kell kiszámítani. A mért fordulatszámot és nyomatékot a mérési ciklus alatt legalább 1/s gyakorisággal regisztrálni kell; a jelek elektronikus szűrése megengedett. Ezután a 4.5.7.2. és a 4.5.7.3. pontban leírt eljárást kell megismételni.

4.5.7.8. Motorleállás melegindításos ciklus alatt

Ha a melegindításos ciklus valamely pontján a motor leáll, a motort le lehet állítani, és 20 percen keresztül újra lehet kondicionálni. A melegindításos ciklust ekkor meg lehet ismételni. Csak egy újrakondicionálás és egy melegindításos ciklus megengedett.

4.5.7.9. A melegindításos ciklus utáni műveletek

A melegindításos ciklus befejezésekor le kell állítani a kipufogógáz tömegáramának és a hígított kipufogógáz térfogatának mérését, a gyűjtőzsákokba menő gázáramot és a részecske-mintavevő szivattyút. Integráló gázelemző rendszer esetében a mintavételt a rendszer válaszidejének végéig kell folytatni.

Gyűjtőzsák használata esetén a bennük lévő gázok koncentrációját minél előbb, de a ciklus befejezésétől számított 20 percnél semmiképpen sem később elemezni kell.

A szennyezőanyag-vizsgálat után a nullázó gázzal és ugyanazzal a mérőtartomány-kalibráló gázzal meg kell ismételni a gázelemző készülékek ellenőrzését. A vizsgálat akkor tekinthető elfogadhatónak, ha a vizsgálatot megelőző és a vizsgálatot követő mérési eredmények közötti különbség a kalibráló gáz értékének 2%-ánál kisebb.

A részecskeszűrőket a vizsgálat befejezését követő egy órán belül vissza kell helyezni a mérlegkamrába. A szűrőket legalább egy órán át portól védett és levegőcserét lehetővé tévő Petricsészében kell kondicionálni, és azután meg kell mérni a tömegüket. A szűrők bruttó tömegét fel kell jegyezni.

4.6. A teszt végrehajtásának ellenőrzése

4.6.1. A referencia ciklus és a kijelzések közötti időkésedelemből fakadó hibák minimalizálása érdekében az egész kijelzett és regisztrált nyomaték és fordulatszám jelsorozatot időben előre vagy hátra el lehet tolni, figyelembe véve a referencia ciklus nyomaték-fordulatszám sorozatát. Ha a kijelzéseket eltolják, akkor mind a nyomaték, mind a fordulatszám értékeket azonos mértékben és irányba kell eltolni.

4.6.2. A ciklus munka számítása

A Wact (kWh) aktuális ciklus munkát a kijelzett és regisztrált nyomaték és fordulatszám párokból kell számítani. A Wact aktuális ciklus munkát kell összehasonlítani a Wref referencia ciklusmunkával és használni a fajlagos emisszió számításához. Azonos eljárást kell alkalmazni az integrált referencia teljesítmény és az integrált aktuális teljesítmény meghatározásához. Amennyiben szomszédos pontok közötti értékek meghatározására van szükség, úgy lineáris interpolációt kell alkalmazni.

Integrálva a referencia és az aktuális ciklus munkáját, minden negatív nyomaték értéket nullával egyenlővé téve kell beszámítani. 5 Hz-nél kisebb frekvenciával végzett integrálásnál, amikor egy adott időintervallumban a nyomaték érték pozitívról negatívra, vagy negatívról pozitívra változik, a negatív részt számítani és nullával egyenlővé kell tenni. A pozitív részt bele kell érteni az integrál értékébe.

Wact-nak a 0,85Wref -1,05Wref tartományban kell lennie.

4.6.3. A teszt ciklus statisztikai ellenőrzése

El kell végezni a kijelzett (regisztrált) fordulatszám, nyomaték és teljesítmény referencia értékekre vonatkoztatott lineáris regresszióját. Ezt bármely adateltolás után végre kell hajtani, ha éltek ezzel a lehetőséggel. A legkisebb négyzetek módszerével meg kell határozni a legjobban illeszkedő, alábbi egyenlettel meghatározott egyenest:

y = mx + b

ahol y = a kijelzett (regisztrált) fordulatszám (min-1), nyomaték (Nm) vagy teljesítmény (kW),

m = a regressziós egyenes meredeksége

x = a referencia fordulatszám (min-1), nyomaték (Nm) vagy teljesítmény (kW),

b = a regressziós egyenes y tengelymetszete.

Minden regressziós egyenesnél számítani kell az y-nak x-re vonatkoztatott négyzetes középhibáját és a regressziós koefficienst (r2).

Ajánlott ennek az elemzésnek az 1 Hz gyakorisággal történő végrehajtása. A teszt érvényes, ha az 1. táblázatban szereplő kritériumok teljesülnek.

1. táblázat A regresszió analízis érvényességének kritériumai

Fordulatszám Nyomaték Teljesítmény
X-nek Y-ra vonatkoztatott négyzetes középhibája max. 100 min-1 a legnagyobb motorteljesítményhez tartozó nyomaték max. 13%-a a legnagyobb teljesítmény max. 8%-a
A regressziós egyenes meredeksége - m 0,95-1,03 0,83-1,03 0,89-1,03
Regressziós koefficiens-r2 min. 0,9700 min. 0,8800 min. 0,9100
Az egyenes Y tengelymetszete - b ±50 min-1 ±20 Nm vagy a max. nyomaték ±2%-a közül a nagyobb ±4 kW vagy a max. teljesítmény ±2%-a közül a nagyobb

A regresszió analízis céljára megengedett pontok törlése a 2. táblázatban szereplő esetekben. Ezek a pontok azonban nem törölhető a ciklus munkájának és az emissziónak a számításánál. Az alapjárati pont úgy van meghatározva, hogy annak normalizált referencia nyomatéka 0% és normalizált referencia fordulatszáma 0%. Pontok törlése alkalmazható az egész ciklusra, vagy annak bármely részére.

2. táblázat A regressziós analízisből törölhető pontok (a törölt pontokat specifikálni kell)

Feltételek Fordulatszám nyomaték és/vagy teljesítmény pontok, amelyek törölhetők a bal oldali oszlopban adott feltételekre hivatkozással
Első 24 (±1) s és utolsó 25 s sebesség, nyomaték és teljesítmény
Teljesen nyitott fojtószelep és nyomaték kijelzés < 95% referencia nyomaték nyomaték és/vagy teljesítmény
Teljesen nyitott fojtószelep és fordulatszám kijelzés < 95% referencia fordulatszám sebesség és/vagy teljesítmény
Zárt fojtószelep, fordulatszám kijelzés > alapjárat + 50 min-1 és nyomatékkijelzés > 105% referencia nyomaték nyomaték és/vagy teljesítmény
Zárt fojtószelep, fordulatszám kijelzés ≤ alapjárat + 50 min-1, és nyomatékkijelzés = gyártó által adott/mért alapjárati nyomaték ±2% sebesség és/vagy teljesítmény
Zárt fojtószelep és fordulatszám kijelzés > 105% referencia fordulatszám sebesség és/vagy teljesítmény

1. függelék a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet 3. számú mellékletéhez

Mérési és mintavételi eljárások

1. Mérési és mintavételi eljárások (NRSC teszt)

A vizsgálatra benyújtott motor által kibocsátott gáznemű és részecskékből álló szennyezőket a 6. számú mellékletben leírt módszerekkel kell megmérni. A 6. számú mellékletben szereplő módszerek leírják az ajánlott gázelemzési eljárásokat (1.1. pont) és az ajánlott részecske-hígító és mintavevő rendszereket (1.2. pont).

1.1. A motorfékpad leírása

A 3. számú melléklet 3.7.1. pontjában leírt vizsgálati ciklus elvégzéséhez megfelelő jellemzőkkel bíró motorfékpadot kell használni. A nyomaték és fordulatszám mérésére szolgáló műszerek tegyék lehetővé a hasznos (effektív) teljesítmény megadott pontosságú mérését. Kiegészítő számítások is szükségessé válhatnak.

A mérőberendezés pontossága olyan legyen, hogy az 1.3. pontban megadott számértékek maximális tűrései betarthatók legyenek.

1.2. A kipufogógáz-áram

A kipufogógáz-áramot az 1.2.1-1.2.4. pontokban említett módszerek egyikével kell meghatározni.

1.2.1. Közvetlen mérési módszer

A kipufogógáz-áram közvetlen mérése mérőtorokkal vagy ezzel egyenértékű mérési módszer útján (a részleteket lásd az ISO 5167 szabványban).

Megjegyzés:

A közvetlen gázáram-mérés nehéz feladat. Ügyelni kell a mérési hibák elkerülésére, amelyek a szennyezőanyag-kibocsátási értékek hibáját okozhatják.

1.2.2. Levegő és tüzelőanyag mérési módszer

Az átáramló levegő és tüzelőanyag mérése.

Az 1.3. pontban megadott pontosságú levegőáram és tüzelőanyag-áram mérő eszközöket kell használni. A kipufogógáz-áram az alábbi összefüggésből számítható:

GEXHW=GAIRW+GFUEL (nedves kipufogógáz tömegre)

1.2.3. Szén-egyensúly módszer (carbon balance)

A kipufogógáz tömegének számítása a tüzelőanyag-fogyasztásból és a kipufogógáz koncentrációkból a szén-egyensúly módszer segítségével (lásd a 3. számú melléklet 3. függelékét).

1.2.4 Nyomjelző gáz mérési módszer

Ez a módszer a kipufogógázban a nyomjelző gáz koncentrációjának mérésén alapul. Egy inert gáz (pl. hélium) ismert mennyiségét kell a kipufogógáz áramba injektálni nyomjelzőként. A gáz keveredik és hígul a kipufogógázzal, de nem lép reakcióba a kipufogócsőben. Ezután a gáz koncentrációját meg kell mérni a kipufogógáz mintában.

A teljes keveredés biztosítása érdekében a kipufogógáz mintavevő szondát a nyomjelző gáz injektálási pontja után legalább 1 m-re vagy 30 kipufogócső átmérőnyi távolságban (amelyik nagyobb) kell elhelyezni. A mintavevő szondát az injektálási ponthoz közelebb lehet elhelyezni, ha a nyomjelző gáz koncentrációt a motor előtti befecskendezéssel kapott referencia koncentrációval összehasonlítva a teljes keveredés bizonyított.

A nyomjelző gáz térfogatáramát úgy kell beállítani, hogy a nyomjelző gáz koncentrációja a motor alapjárati fordulatszámán a nyomjelző gáz elemző skála végkitérésén belül maradjon.

A kipufogógáz áram számítása az alábbi szerint történik:

A képletben:

GEXHW = a pillanatnyi kipufogógáz áram (kg/s)

GT = a nyomjelző gáz árama (cm3/min)

concmix = a nyomjelzőgáz pillanatnyi koncentrációja a keverékben (ppm)

ρEXH = a kipufogógáz sűrűsége (kg/m3)

concd = a nyomjelzőgáz háttér koncentrációja a hígító levegőben (ppm)

A nyomjelzőgáz háttér koncentrációját (concd) meg lehet határozni az átlagos háttér koncentrációnak a vizsgálat előtt és közvetlenül utána végzett mérésével.

Amennyiben a háttér koncentráció a nyomjelző gáz keverékben mért koncentrációjának 1%-nál kisebb a legnagyobb kipufogógáz áram esetén, úgy figyelmen kívül lehet hagyni.

Az egész rendszer elégítse ki a kipufogógáz áram mérési pontosságára vonatkozó követelményeket, és kalibrálni kell a 2. függelék 1.11.2. pontja szerint.

1.2.5. A légnyelés és légviszony (levegő/üzemanyag arány) alapján történő mérés

Ez a módszer a kipufogógáz tömegének a légnyelésen és légviszonyon történő számítását követeli meg. A pillanatnyi kipufogógáz tömegáramot az alábbi szerint kell számítani:

A/Fst = 14,5 értékkel λ-ra az alábbi adódik

ahol

A/Fst = sztöchiometrikus levegő/tüzelőanyag arány (kg/kg)

λ = relatív levegő/tüzelőanyag arány (légviszony)

concCO2 = száraz CO2 koncentráció (%)

concCO = száraz CO koncentráció (ppm)

concHC = HC koncentráció (ppm)

Megjegyzés: a számítás H/C = 1,8 arányú gázolajra vonatkozik.

A légnyelés-mérő feleljen meg a 3. táblázatban foglalt előírásnak, a CO2 elemző az 1.4.1. pontban foglaltaknak, és a teljes rendszer pontossága a kipufogógáz-áramra vonatkozó követelménynek.

Választható levegő/tüzelőanyag arány mérő eszköz, mint a cirkónium alapú érzékelő használata az 1.4.4. pont előírásaival összhangban.

1.2.6. A teljes hígított kipufogógáz-áram

Teljes átáramlású hígító rendszer használata esetén a hígított kipufogógáz teljes áramát (GTOTW) egy PDP-vel, CFV-vel vagy SSV-vel kell mérni (6. számú melléklet 1.2.1.2. pont). A pontosság feleljen meg a 3. számú melléklet 2. függelék 2.2. pontjában foglaltaknak.

1.3. Mérési pontosság

Az összes mérőkészülék hitelesítése a nemzeti (nemzetközi) szabványok szerint történjék és feleljen meg az alábbi követelményeknek:

Sor-
szám
Mérendő érték Pontosság
1. Motor fordulatszáma leolvasott érték ±2%-a és a max. fordulatszám ±1%-a közül a nagyobb
2. Nyomaték leolvasott érték ±2%-a és a max. nyomaték ±1%-a közül a nagyobb
3. Üzemanyag-fogyasztás a motoron elérhető legnagyobb érték ±2%-a
4. Levegőfogyasztás leolvasott érték ±2%-a és a motoron elérhető legnagyobb érték ±1%-a közül a nagyobb
5. Kipufogógáz-áram leolvasott érték ±2,5%-a és a motoron elérhető legnagyobb érték ±1%-a közül a nagyobb
6. Hőmérsékletek ≤ 600 K ±2 K abszolút
7. Hőmérsékletek > 600 K a leolvasott érték ±1%-a
8. Kipufogógáz nyomása ±0,2 kPa abszolút
9. Szívócső depresszió ±0,05 kPa abszolút
10. Légköri nyomás ±0,1 kPa abszolút
11. Egyéb nyomások ±0,1 kPa abszolút
12. Abszolút nedvesség a leolvasott érték ±5%-a
13. Hígító levegő árama a leolvasott érték ±2%-a
14. Hígított kipufogógáz-áram a leolvasott érték ±2%-a

1.4. A gáznemű összetevők meghatározása

1.4.1. A gázelemző készülékek általános előírásai

A gázelemző készülékek méréstartománya feleljen meg a kipufogógáz összetevők koncentrációjának megkívánt pontosságú mérésére (1.4.1.1. pont). Ajánlatos a gázelemző készülékeket úgy használni, hogy a mért koncentráció a végkitérés (mérési tartomány felső határa) 15%-a és 100%-a közé essen.

Ha a végkitérés 155 ppm (vagy ppm C) vagy annál kisebb, vagy olyan leolvasó rendszereket (számítógép, adatgyűjtő berendezések) alkalmaznak, amelyek a végkitérés 15%-a alatt is megfelelő pontosságúak és felbontóképességűek, a teljes skálaérték 15%-a alatti koncentrációk is elfogadhatók. Ebben az esetben kiegészítő kalibrálást kell végezni a kalibrálási görbék pontosságának biztosítása érdekében (3. számú melléklet 2. függelék 1.5.5.2. pont.)

A berendezés elektromágneses zavartűrési szintje biztosítsa, hogy a járulékos hibák minimálisak legyenek.

1.4.1.1. Mérési hiba

A gázelemző kijelzésének eltérése a névleges kalibrációs ponttól ne haladja meg a leolvasott érték ±2%-a vagy a mérési tartomány végértéke ±0,3%-a közül a nagyobbikat.

Megjegyzés: ennek az előírásnak a céljára a pontosság a gázelemző kijelzésének a kalibráló gázzal történt névleges kalibrálási ponttól ( = valós érték) való eltérése.

1.4.1.2. Megismételhetőség

A megismételhetőség, ami egy adott kalibráló gázra kapott tíz megismételt válasz-kijelzés szórásának 2,5-szerese, nem lehet nagyobb mint a mérési tartomány felső határához tartozó koncentráció ±1%-a minden használt tartományban 155 ppm (vagy ppm C) fölött, vagy ±2%-a minden használt tartományban 155 ppm (vagy ppm C) alatt.

1.4.1.3. Zavarójelek

Az elemző készülék csúcstól-csúcsig válasza nulla és kalibráló gázokra bármely 10 másodperces időközben ne legyen nagyobb, mint a végkitérés 2%-a, az összes használt tartományban.

1.4.1.4. Nullpont eltolódás

A nullpont eltolódás egy egyórás időtartam során kisebb legyen, mint a legalacsonyabb használt tartomány végkitérésének 2%-a. A nulla pont definíciója: az átlagos kijelzés egy nulla gázra, a zavarójelet is beleértve, 30 másodperces időtartam alatt.

1.4.1.5. A mérési tartomány eltolódása

A mérési tartomány eltolódása egy egyórás időtartam alatt kisebb legyen, mint a legalacsonyabb használt tartomány végértékének 2%-a. A mérési tartomány alatt a kalibráló gázra és a nulla gázra adott kijelzés közötti különbség értendő. A kalibrációs kijelzés definíciója: az átlagos kijelzés egy kalibráló gázra, a zavarójelet is beleértve, 30 másodperces időtartam alatt.

1.4.2. Gázszárítás

Az opcionális gázszárító készülék minimális hatással legyen a mért gázok koncentrációjára. Kémiai szárítók nem használhatók a mintában lévő víz eltávolítására.

1.4.3. Gázelemző készülékek

Az alkalmazandó mérési elveket ennek a függeléknek az 1.4.3.1-1.4.3.5. pontjai írják le. A mérőrendszerek részletes leírása a 6. számú mellékletben található.

A mérendő gázokat az alábbi készülékekkel kell elemezni. Nem-lineáris elemző készülékek esetében megengedett a linearizáló körök használata.

1.4.3.1. Szén-monoxid (CO) elemzés

A szén-monoxid elemző műszer nem-diszperzív infravörös (NDIR) abszorpciós készülék legyen.

1.4.3.2. Szén-dioxid (CO2) elemzés

A szén-dioxid elemző műszer nem-diszperzív infravörös (NDIR) abszorpciós készülék legyen.

1.4.3.3. Szénhidrogén (HC) elemzés

A szénhidrogén elemző készülék fűtött lángionizációs detektor (HFID) legyen detektorral, szelepekkel, csövezéssel stb. oly módon fűtve, hogy a gáz hőmérsékletét 463 K (190 °C) ±10 K értéken tartsa.

1.4.3.4. Nitrogén-oxid (NOx) elemzés

A nitrogén-oxid elemző készülék száraz alapon történő mérésnél kémiai lumineszcencia elven működő elemző detektor (CLD) vagy fűtött kémiai lumineszcencia elven működő elemző detektor (HCLD) legyen, NO2/NO konverterrel. Nedves alapon való mérésnél 328 K (55 °C) feletti hőmérsékleten tartott konverteres HCLD-t kell használni, azzal az előfeltétellel, hogy a víz keresztérzékenységi vizsgálatot elvégezték (3. számú melléklet 2. függelék 1.9.2.2. pont) és az kielégítő.

1.4.4. Légviszony mérés

A kipufogógáz áram meghatározásához használt, az 1.2.5. pontban specifikált levegő/üzemanyag arányt mérő berendezésben széles sávú levegő/üzemanyag arány érzékelő szenzort, vagy cirkónium típusú lambda szenzort kell használni.

Az érzékelőt közvetlenül a kipufogócsőbe kell szerelni olyan ponton, ahol a kipufogógáz hőmérséklete elég magas a víz kondenzáció elkerüléséhez.

Az érzékelő pontossága az elektronikájával együtt az alábbi legyen:

a leolvasott érték ±3%-a, ha λ 2

a leolvasott érték ±5%-a, ha 2 ≤ λ < 5

a leolvasott érték ±10%-a, ha 5 ≤ λ

A fenti pontosság teljesítéséhez az érzékelőt a gyártó utasításai szerint kalibrálni kell.

1.4.5. Gáznemű szennyezőanyag-kibocsátás mintavétel

A gáznemű szennyezőanyagok mintavevő szondáit legalább 0,5 m-rel vagy három kipufogócső-átmérővel - attól függően melyik a nagyobb - a kipufogógáz-rendszer kilépési helyétől kell elhelyezni, és elegendően közel a motorhoz annak biztosítására, hogy a kipufogógáz hőmérséklete a szondánál legalább 343 K (70 °C) legyen.

Többhengeres, elágazó kipufogó gyűjtőcsővel rendelkező motoroknál a szondát a motortól elegendően messze kell elhelyezni ahhoz, hogy a minta az összes henger kibocsátott szennyezőanyagának átlagát képviselje. Elkülönített kipufogó gyűjtőcső-csoportokkal rendelkező többhengeres motoroknál, például V-motoroknál, megengedhető a külön csoportonkénti mintavétel és az átlagos szennyezőanyag-kibocsátás kiszámítása. Más módszerek is használhatók, ha bebizonyosodott, hogy a fentiekkel azonos eredményt adnak. A kipufogó szennyezőanyag-kibocsátás számításához a motor teljes kipufogó tömegáramát kell felhasználni.

Ha a kipufogógáz összetételére bármilyen utókezelő rendszer hat, a kipufogógáz mintát az I. szabályozási lépcsőben az e készülék előtti, a II. szabályozási lépcsőben az e készülék utáni vezetékszakaszból kell venni. Ha a részecskék meghatározása céljából teljes áramú hígító rendszert használnak, a gáznemű szennyezőanyag-kibocsátás mértékét is a hígított kipufogógázból lehet megállapítani. A hígító alagútban a mintavevő szonda a részecske-mintavevő szonda közelében legyen elhelyezve [6. számú melléklet 1.2.1.2. pont DT (= hígító alagút) és 1.2.2. pont PSP (= részecske-mintavevő szonda)]. A CO és a CO2 a minta zsákban gyűjtésével és a mintavevő zsákban lévő gáz koncentrációjának megmérésével is meghatározható.

1.5. A részecskék meghatározása

A részecskék meghatározásához hígító rendszerre van szükség. A hígítás részleges átáramlású vagy teljes átáramlású hígító rendszerrel végezhető el. A hígító rendszer átbocsátóképessége elég nagy legyen ahhoz, hogy teljes mértékben kiküszöbölje a víz lecsapódását a hígító és mintavevő rendszerben és a hígított kipufogógáz hőmérsékletét a szűrőtartók előtti szakaszban 315 K (42 °C) és 325 K (52 °C) hőmérsékletek között tartsa. Ha a levegő páratartalma magas, megengedett a hígító levegő párátlanítása a hígító rendszerbe való belépés előtt. Ha a környezeti hőmérséklet alacsonyabb, mint 293 K (20 °C), ajánlatos a hígító levegőt 303 K (30 °C) hőmérséklet fölé melegíteni, azonban a kipufogógáznak a hígító alagútba való bevezetése előtt a hígító levegő hőmérséklete nem lehet magasabb, mint 325 K (52 °C).

Megjegyzés: állandósult állapotú eljárás esetén a szűrő hőmérsékletet inkább 325 K (52 °C) maximális hőmérsékleten vagy az alatt kell tartani, mint betartani a 42-52 °C hőmérséklet tartományt.

Részleges átáramlású hígító rendszernél a részecske-mintavevő szondát a gáz-mintavevő szonda közelében, attól a motor felé eső csőszakaszban kell elhelyezni, a 4.4. pont szerint, és a 6. számú melléklet 1.2.1.1. pontja 4-12. ábráin látható EP és SP elrendezésnek megfelelően.

A részleges átáramlású rendszert úgy kell kialakítani, hogy az a kipufogógáz-áramot két részre válassza, melyek közül a kisebbiket hígítják fel levegővel, majd használják a részecskék magmérésére. Ebből következőleg fontos a hígítási arány igen pontos meghatározása. Különböző megosztási módszerek is használhatók, így a megosztás módja jelentős mértékben meghatározza a mintavevő berendezést magát és az alkalmazandó eljárásokat (6. számú melléklet, 1.2.1.1. pont).

A részecskék tömegének meghatározásához részecske-mintavevő rendszerre, részecskeszűrőre, mikrogramm (10-6g) pontosságú mérésre alkalmas mérlegre és egy hőmérséklet- és páratartalom-szabályozott mérőkamrára van szükség.

A részecske-mintavételre két módszer alkalmazható:

- az egyszűrős módszer egy szűrőpárt használ (lásd ennek a függeléknek az 1.5.1.3. pontját) a vizsgálati ciklus összes üzemmódjában. Nagy figyelmet kell fordítani a mintavétel időtartamára és az áramlásra a vizsgálat mintavételi fázisában. Mindazonáltal a vizsgálati ciklushoz csak egy szűrő párra van szükség,

- a többszűrős módszer esetében egy szűrő pár (lásd ennek a függeléknek az 1.5.1.3. pontját) szükséges a vizsgálati ciklus minden egyes üzemmódjához. Ennél a módszernél a mintavételi előírások kevésbé szigorúak, de több szűrőre van szükség.

1.5.1. Részecske-mintavevő szűrők

1.5.1.1. A szűrő leírása

A jóváhagyási vizsgálatokhoz fluorozott szénhidrogén (fluorocarbon) bevonatú üvegszál szűrőket vagy fluorozott szénhidrogén (fluorocarbon) alapú membránszűrőket kell használni. Különleges esetekben más anyagú szűrők is használhatók. Minden szűrőtípus 0,3 µm DOP (dioktilftalát) szűrési hatásfoka legalább 99%-os legyen, 35 és 80 cm/s merőleges gázáramlási sebesség mellett. Laboratóriumok közötti vagy a gyártó és a jóváhagyási hatóság közötti összehasonlító vizsgálatok során azonos minőségű szűrőket kell használni.

1.5.1.2. A szűrő mérete

A részecskeszűrő átmérője legalább 47 mm (37 mm működő átmérő) legyen. Nagyobb átmérőjű szűrők elfogadhatók (1.5.1.5. pont).

1.5.1.3. Elsődleges és pótszűrők

A vizsgálati folyamat során a hígított kipufogógázt két egymás után elhelyezett szűrőn (egy elsődleges és egy pótszűrőn) kell átengedni. A pótszűrő legfeljebb 100 mm-re legyen elhelyezve az elsődleges szűrő után, de azzal ne érintkezzék. A szűrőket külön vagy párban lehet megmérni, utóbbi esetben a szennyezett oldalukat egymás felé fordítva.

1.5.1.4. A gáz merőleges áramlási sebessége

A gáznak a szűrő síkjára merőleges áramlási sebessége 35 és 80 cm/s között legyen. A vizsgálat előtt és után mért nyomásesés-növekedés ne legyen több, mint 25 kPa.

1.5.1.5. A szűrő terhelése

Az egyszűrős módszer esetében az ajánlott minimális szűrőterhelés 0,065 mg/1000 mm2 működő felület. A leghasználatosabb szűrőméretekre az alábbi értékek érvényesek:

Szűrőátmérő (mm) Ajánlott működő átmérő (mm) Ajánlott minimális terhelés (mg)
47 37 0,11
70 60 0,25
90 80 0,41
110 100 0,62

Többszűrős módszer esetén az ajánlott minimális szűrőterhelés az összes szűrőre együttvéve a fenti megfelelő érték, megszorozva az üzemmódok számának négyzetgyökével.

1.5.2. A mérőkamra és az analitikai mérleg leírása

1.5.2.1. A mérőkamrára vonatkozó feltételek

A részecskeszűrők előkészítésére (kondicionálására) és mérésére szolgáló kamra (vagy helyiség) hőmérséklete minden szűrő előkészítés és mérlegelés alatt 295 K (22 °C) ±3 K legyen. A páratartalmat 282,5 (9,5 °C) ±3 K harmatpont és 45±8% relatív nedvességtartalom értéken kell tartani.

1.5.2.2. A referenciaszűrő mérlegelése

A kamra (helyiség) legyen mentes minden olyan környezeti szennyeződéstől (például portól), ami a stabilizálódás alatt lerakódhatna a részecskeszűrőkre. A mérőhelyiségre az 1.5.2.1. pontban megadott értékektől való eltérések (zavarok) csak akkor engedhetők meg, ha a zavarok időtartama nem haladja meg a 30 percet. A mérőhelyiségnek a személyzet belépése előtti időszakban kell teljesítenie az előírt követelményeket. Legalább két használatlan referenciaszűrőt vagy referencia-szűrőpárt kell lemérni a mintavevő szűrő (pár) mérésével lehetőleg egy időben, de mindenképpen négy órán belül. A referenciaszűrők mérete és anyaga ugyanolyan legyen mint a mintavevő szűrőké.

Ha a referenciaszűrők (referencia szűrő párok) átlagos súlya a mintavevő szűrők mérlegelései közötti időben nagyobb mértékben változik meg mint 10 µg, az összes mintavevő szűrőt el kell dobni és a szennyezőanyag-kibocsátási vizsgálatot meg kell ismételni.

Ha az 1.5.2.1. pontban leírt mérőhelyiség-stabilitási kritériumok nem teljesülnek, de a referenciaszűrő (pár) mérése kielégíti a fenti feltételeket, a motorgyártó választhat, hogy vagy elfogadja a mintavevő szűrő súlyokat, vagy semmisnek tekinti a vizsgálatot, beállítja a mérőhelyiség szabályozórendszerét és újra lefolytatja a vizsgálatot.

1.5.2.3. Mikromérleg

A minden szűrő súlyának megállapításához használandó mikromérleg pontossága (standard eltérése) 2 µg, felbontása 1 µg (1 osztás = 1 µg) legyen a gyártó specifikációja szerint.

1.5.2.4. A statikus elektromosság hatásának kiküszöbölése

A statikus elektromosság hatásának kiküszöbölése céljából a szűrőket mérés előtt közömbösíteni kell például egy polónium közömbösítővel vagy más, hasonló hatású készülékkel.

1.5.3. A részecskemérés kiegészítő előírásai

A hígító rendszer és a mintavevő rendszer minden részét, amely kapcsolatba kerül kezeletlen és hígított kipufogógázzal, a kipufogócsőtől a szűrőtartóig úgy kell kialakítani, hogy a részecskék lerakódása vagy megváltozása minimális legyen. Minden alkatrész a kipufogógázok összetevőivel kölcsönhatásra nem lépő, villamos vezető anyagokból készüljön, és legyen leföldelve az elektrosztatikus hatások kiküszöbölése céljából.

2. Mérési és mintavételi eljárások (NRTC teszt)

2.1. Bevezetés

A motor által kibocsátott gáznemű és szilárd komponenseket a 6. számú melléklet szerinti módszerekkel kell mérni. A 6. számú melléklet 1.1. pontja leírja a gáznemű emisszió méréséhez ajánlott analitikai rendszert, az 1.2. pontja pedig a részecskehígító és mintavevő rendszert.

2.2. Motorfékpad és mérőhelyiség

A következő berendezéseket kell használni a motorfékpadon végrehajtott emissziós vizsgálathoz.

2.2.1 Motorfékpad

Az e melléklet 4. számú függelékében leírt teszt ciklus helyes végrehajtására alkalmas motorfékpadot kell használni. A nyomaték és fordulatszám mérésére szolgáló műszerek tegyék lehetővé a hasznos (effektív) teljesítmény megadott pontosságú mérését. Kiegészítő számítások is szükségessé válhatnak. A mérőberendezés pontossága olyan legyen, hogy a 3. táblázatban a maximális tűrésekre megadott számértékek betarthatók legyenek.

2.2.2. Egyéb eszközök

A követelményektől függően mérőeszközöket kell használni a tüzelőanyag-fogyasztásnak, a légnyelésnek, a hűtő és kenő közegek hőmérsékletének, a kipufogógáz nyomásának, hőmérsékletének, a szívócső depressziónak, a beszívott levegő hőmérsékletének, a légköri nyomásnak, nedvességtartalomnak és az üzemanyag hőmérsékletnek a mérésére. Ezek az eszközök elégítsék ki a 3. táblázatban foglalt követelményeket.

3. táblázat: a mérőműszerek pontossága

Sor-
szám
Mérendő érték Pontosság
1. Motor fordulatszáma leolvasott érték ±2%-a és a max. fordulatszám ±1%-a közül a nagyobb
2. Nyomaték leolvasott érték ±2%-a és a max. nyomaték ±1%-a közül a nagyobb
3. Üzemanyag-fogyasztás a motoron elérhető legnagyobb érték ±2%-a
4. Levegőfogyasztás leolvasott érték ±2%-a és a motoron elérhető legnagyobb érték ±1%a közül a nagyobb
5. Kipufogógáz-áram leolvasott érték ±2,5%-a és a motoron elérhető legnagyobb érték ±1,5%-a közül a nagyobb
6. Hőmérsékletek ≤ 600 K ±2 K abszolút
7. Hőmérsékletek > 600 K a leolvasott érték ±1%-a
8. Kipufogógáz nyomása ±0,2 kPa abszolút
9. Szívócső depresszió ±0,05 kPa abszolút
10. Légköri nyomás ±0,1 kPa abszolút
11. Egyéb nyomások ±0,1 kPa abszolút
12. Abszolút nedvesség a leolvasott érték ±5%-a
13. Hígító levegő árama a leolvasott érték ±2%-a
14. Hígított kipufogógáz-áram a leolvasott érték ±2%-a

2.2.3. Kezeletlen kipufogógáz áram

A kezeletlen (hígítatlan) kipufogógáz szennyező-anyag tartalmának számításához és a részleges áramú hígító rendszer szabályozásához ismerni kell a kipufogógáz tömegáramát. A kipufogógáz tömegáramának meghatározásához az alábbiakban leírt módszerek valamelyikét kell alkalmazni.

Az emissziós számításokhoz bármely alábbiakban leírt módszer válaszideje egyenlő vagy kisebb legyen, mint a gázelemző rendszernek a 2. függelék 1.11.1. pontjában definiált válaszideje.

A részleges áramú hígító rendszer szabályozásához gyorsabb válaszra van szükség. On-line szabályozott részleges áramú hígító rendszer esetén a megkövetelt válaszidő ≤ 0,3 s. Előzetesen rögzített teszt lefutás alapján „előrelátással” szabályozott részleges áramú hígító rendszer esetén a kipufogógáz áramot mérő rendszer válaszideje ≤ 0,5 s legyen, felfutási idő ≤ 1 s követelménnyel. A rendszer válaszidejét a gyártó adja meg. A kipufogógáz áram és a részleges áramú hígító rendszer kombinált válaszidő követelményét a 2.4. pont adja meg.

Közvetlen mérési módszer

A pillanatnyi kipufogógáz áram mérését az alábbi rendszerekkel lehet végezni:

- nyomáskülönbségen alapuló eszközök, mint a mérőtorok (részletekért lásd ISO 5167:2000).

- ultrahangos áramlásmérő,

- örvénykeltésen alapuló áramlásmérő (vortex flowmeter).

Elővigyázatosan kell eljárni az emissziómérés hibáját okozó áramlásmérési hibák elkerülése érdekében. Az elővigyázatosság felöleli az áramlásmérő gondos, a gyártó előírásainak és a jó mérnöki gyakorlatnak megfelelő beépítését a motor kipufogórendszerébe. A berendezés beépítése különösen nem befolyásolhatja a motor teljesítményét és kibocsátásait.

Az áramlásmérő pontossága feleljen meg a 3. táblázatban foglalt követelményeknek.

Levegő és tüzelőanyag mérési módszer

Ez a módszer levegőáram és tüzelőanyag-áram mérő eszközöket használ. A pillanatnyi kipufogógáz áram az alábbiak szerint számítható:

GEXHW=GAIRW+GFUEL (nedves kipufogógáz tömegre)

Az áramlásmérők pontossága feleljen meg a 3. táblázatban előírtaknak, de egyúttal elég pontosak legyenek a kipufogógáz-áramra előírt pontosság teljesítéséhez is.

Nyomjelző gáz mérési módszer

Ez a módszer a kipufogógázban a nyomjelző gáz koncentrációjának mérésén alapul.

Egy inert gáz (pl. hélium) ismert mennyiségét kell a kipufogógáz áramba injektálni nyomjelzőként. A gáz keveredik és hígul a kipufogógázzal, de nem lép reakcióba a kipufogócsőben. Ezután a gáz koncentrációját meg kell mérni a kipufogógáz mintában.

A teljes keveredés biztosítása érdekében a kipufogógáz mintavevő szondát a nyomjelző gáz injektálási pontja után legalább 1 m-re vagy 30 kipufogócső átmérőnyi távolságban (amelyik nagyobb) kell elhelyezni. A mintavevő szondát az injektálási ponthoz közelebb lehet elhelyezni, ha a nyomjelző gáz koncentrációt a motor előtti befecskendezéssel kapott referencia koncentrációval összehasonlítva a teljes keveredés bizonyított.

A nyomjelző gáz térfogatáramát úgy kell beállítani, hogy a nyomjelző gáz koncentrációja a motor alapjárati fordulatszámán a nyomjelző gáz elemző skála végkitérésén belül maradjon.

A kipufogógáz áram számítása az alábbi szerint történik:

A képletben:

GEXHW = a pillanatnyi kipufogógáz áram (kg/s)

GT = a nyomjelző gáz árama (cm3/min)

concmix = a nyomjelzőgáz pillanatnyi koncentrációja a keverékben (ppm)

ρEXH = a kipufogógáz sűrűsége (kg/m3)

concd = a nyomjelzőgáz háttér koncentrációja a hígító levegőben (ppm)

A nyomjelzőgáz háttér koncentrációját (concd) meg lehet határozni az átlagos háttér koncentrációnak a vizsgálat előtt és közvetlenül utána végzett mérésével.

Amennyiben a háttér koncentráció a nyomjelző gáz keverékben mért koncentrációjának 1%-nál kisebb a legnagyobb kipufogógáz áram esetén, úgy figyelmen kívül lehet hagyni.

Az egész rendszer elégítse ki a kipufogógáz áram mérési pontosságára vonatkozó követelményeket, és a kalibrálni kell a 2. függelék 1.11.2. pontja szerint.

A légnyelés és légviszony (levegő/üzemanyag arány) alapján történő mérés

Ez a módszer a kipufogógáz tömegének a légnyelésen és légviszonyon történő számítását követeli meg. A pillanatnyi kipufogógáz tömegáramot az alábbi szerint kell számítani:

ahol A/Fst = sztöchiometrikus levegő/tüzelőanyag arány (kg/kg)

λ = relatív levegő/ tüzelőanyag arány (légviszony)

concCO2 = száraz CO2 koncentráció (%)

concCO = száraz CO koncentráció (ppm)

concHC = HC koncentráció (ppm)

Megjegyzés: a számítás H/C = 1,8 hidrogén/szén arányú gázolajra vonatkozik.

A légnyelés-mérő feleljen meg a 3. táblázatban foglalt előírásnak, a CO2 elemző a 2.3.1. pontban foglaltaknak, és a teljes rendszer pontossága a kipufogógáz-áramra vonatkozó követelménynek.

Választható levegő/tüzelőanyag arány mérő eszköz, mint a cirkónium alapú érzékelő használata a 2.3.4. pont előírásaival összhangban.

2.2.4. A hígított kipufogógáz áram

A hígított kipufogógázban a szennyezőanyagok mennyiségének számításához ismerni kell a hígított kipufogógáz tömegáramát. A ciklus alatti teljes hígított kipufogógáz mennyiséget (kg/teszt) a ciklus során mért értékekből és az áramlásmérő berendezés kapcsolódó kalibrációs adataiból (V0 a PDP-nél, Kv a CFV-nél, Gd az SSV-nél), a 3. függelék 2.2.1. pontjában leír módszer alkalmazásával kell számítani. Amennyiben a részecske és a gáz állapotú szennyezők mintája nagyobb, mint a teljes CVS átáramlás 0,5%-a, a CVS tömegáramát korrigálni kell, vagy a részecske mintát vissza kell vezetni a CVS-be az áramlásmérő előtti ponton.

2.3. A gáznemű összetevők meghatározása

2.3.1. A gázelemző készülékek általános előírásai

A gázelemző készülékek méréstartománya feleljen meg a kipufogógáz összetevők koncentrációjának megkívánt pontosságú mérésére (1.4.1.1. pont). Ajánlatos a gázelemző készülékeket úgy használni, hogy a mért koncentráció a végkitérés (mérési tartomány felső határa) 15%-a és 100%-a közé essen.

Ha a végkitérés 155 ppm (vagy ppm C) vagy annál kisebb, vagy olyan leolvasó rendszereket (számítógép, adatgyűjtő berendezések) alkalmaznak, amelyek a végkitérés 15%-a alatt is megfelelő pontosságúak és felbontóképességűek, a teljes skálaérték 15%-a alatti koncentrációk is elfogadhatók. Ebben az esetben kiegészítő kalibrálást kell végezni a kalibrálási görbék pontosságának biztosítása érdekében (3. számú melléklet 2. függelék 1.5.5.2. pont.)

A berendezés elektromágneses zavartűrési szintje biztosítsa, hogy a járulékos hibák minimálisak legyenek.

2.3.1.1. Mérési hiba

A gázelemző kijelzésének eltérése a névleges kalibrációs pontok egyikénél se haladja meg a leolvasott érték ±2%-a vagy a mérési tartomány végértéke ±0,3%-a közül a nagyobbikat.

Megjegyzés: ennek az előírásnak a céljára a pontosság a gázelemző kalibráló gáz beeresztése (= valós érték) mellett kapott kijelzésének a névleges kalibrálási ponttól való eltéréseként van meghatározva.

2.3.1.2. Megismételhetőség

A megismételhetőség, ami egy adott kalibráló gázra kapott tíz megismételt válaszkijelzés szórásának 2,5-szerese, nem lehet nagyobb mint a mérési tartomány felső határához tartozó koncentráció ±1%-a minden használt tartományban 155 ppm (vagy ppm C) fölött, vagy ±2%-a minden használt tartományban 155 ppm (vagy ppm C) alatt.

2.3.1.3. Zavarójelek

Az elemző készülék csúcstól-csúcsig válasza nulla és kalibráló gázokra bármely 10 másodperces időközben ne legyen nagyobb mint a végkitérés 2%-a, az összes használt tartományban.

2.3.1.4. Nullpont eltolódás

A nullpont eltolódás egy egyórás időtartam során kisebb legyen, mint a legalacsonyabb használt tartomány végkitérésének 2%-a. A nulla pont definíciója: az átlagos kijelzés egy nulla gázra, a zavarójelet is beleértve, 30 másodperces időtartam alatt.

2.3.1.5. A kalibrációs pont eltolódása

A kalibrációs pont eltolódása egy egyórás időtartam alatt kisebb legyen, mint a legalacsonyabb használt tartomány végértékének 2%-a. A kalibrációs pont alatt a kalibráló gázra és a nulla gázra adott kijelzés közötti különbség értendő. A kalibrációs kijelzés definíciója: az átlagos kijelzés egy kalibráló gázra, a zavarójelet is beleértve, 30 másodperces időtartam alatt.

2.3.1.6. Felfutási idő

A hígítatlan kipufogógáz elemzése esetén a mérőrendszerbe épített gázelemző felfutási ideje a 2,5 s-ot ne haladja meg.

Megjegyzés: önmagában a gázelemző válaszidejének az értékelése nem határozza meg a teljes rendszer alkalmasságát a tranziens teszthez. Térfogatok, különösen a rendszerben lévő holt terek nem csak a mintának az elemzőhöz szállítási idejét befolyásolják, hanem a felfutási időre is hatással vannak. A gázelemző válaszidejébe be kell számítani az elemzőn belüli szállítási időket is, mint az NOX elemző konvertere vagy vízleválasztója közötti szállítás. A teljes rendszer válaszidejének meghatározási módszerét a 2. függelék 1.11.1 pontja írja le.

2.3.2. Gázszárítás

Az előírások azonosak az NRSC tesztnél alkalmazottakkal (1.4.2. pont). Kémiai szárítók nem használhatók a mintában lévő víz eltávolítására.

2.3.3. Gázelemző készülékek

Az előírások azonosak az NRSC tesztnél alkalmazottakkal (1.4.3. pont), amint azt az alábbiak leírják.

A mérendő gázokat az alábbi készülékekkel kell elemezni. Nem-lineáris elemző készülékek esetében megengedett a linearizáló körök használata.

2.3.3.1. Szén-monoxid (CO) elemzés

A szén-monoxid elemző műszer nem-diszperzív infravörös (NDIR) abszorpciós készülék legyen.

2.3.3.2. Szén-dioxid (CO2) elemzés

A szén-dioxid elemző műszer nem-diszperzív infravörös (NDIR) abszorpciós készülék legyen.

2.3.3.3. Szénhidrogén (HC) elemzés

A szénhidrogén elemző készülék fűtött lángionizációs detektor (HFID) legyen detektorral, szelepekkel, csövezéssel stb. oly módon fűtve, hogy a gáz hőmérsékletét 463 K (190 °C) ±10 K értéken tartsa.

2.3.3.4. Nitrogén-oxid (NOx) elemzés

A nitrogén-oxid elemző készülék száraz alapon történő mérésnél kémiai lumineszcencia elven működő elemző detektor (CLD) vagy fűtött kémiai lumineszcencia elven működő elemző detektor (HCLD) legyen, NO2/NO konverterrel. Nedves alapon való mérésnél 328 K (55 °C) feletti hőmérsékleten tartott konverteres HCLD-t kell használni, azzal az előfeltétellel, hogy a víz keresztérzékenységi vizsgálatot elvégezték (3. számú melléklet 2. függelék 1.9.2.2. pont) és az kielégítő.

Mind a CLD, mind a HCLD elemző esetében a mintavezeték fal hőmérsékletét 328-473 K (55-200 °C) között kell tartani száraz alapon végzett mérés esetén a konverterig, nedves mérésnél a gázelemzőig.

2.3.4. Légviszony mérés

A kipufogógáz áram meghatározásához használt, az 1.2.5. pontban specifikált levegő/üzemanyag arányt mérő berendezésben széles sávú levegő/üzemanyag arány érzékelő szenzort, vagy cirkónium típusú lambda szenzort kell használni.

Az érzékelőt közvetlenül a kipufogócsőbe kell szerelni olyan ponton, ahol a kipufogógáz hőmérséklete elég magas a víz kondenzáció elkerüléséhez.

Az érzékelő pontossága az elektronikájával együtt az alábbi legyen:

a leolvasott érték ±3%-a, ha λ < 2

a leolvasott érték ±5%-a, ha 2 ≤ λ < 5

a leolvasott érték ±10%-a, ha 5 ≤ λ

A fenti pontosság teljesítéséhez az érzékelőt a gyártó utasításai szerint kalibrálni kell.

2.3.5. Gáznemű szennyezőanyag-kibocsátás mintavétel

2.3.5.1. Hígítatlan kipufogógáz

Az előírások azonosak az NRSC tesztnél alkalmazottakkal (1.4.4. pont), amint azt az alábbiak leírják.

A gáznemű szennyezőanyagok mintavevő szondáit legalább 0,5 m-rel vagy három kipufogócső-átmérővel - attól függően melyik a nagyobb - a kipufogógáz-rendszer kilépési helyétől kell elhelyezni, és elegendően közel a motorhoz annak biztosítására, hogy a kipufogógáz hőmérséklete a szondánál legalább 343 K (70 °C) legyen.

Többhengeres, elágazó kipufogó gyűjtőcsővel rendelkező motoroknál a szondát a motortól elegendően messze kell elhelyezni ahhoz, hogy a minta az összes henger kibocsátott szennyezőanyagának átlagát képviselje. Elkülönített kipufogó gyűjtőcsoportokkal rendelkező többhengeres motoroknál, például V-motoroknál, megengedhető a külön csoportonkénti mintavétel és az átlagos szennyezőanyag-kibocsátás kiszámítása. Más módszerek is használhatók, ha bebizonyosodott, hogy a fentiekkel azonos eredményt adnak. A kipufogó szennyezőanyag-kibocsátás számításához a motor teljes kipufogó tömegáramát kell felhasználni.

Ha a kipufogógáz összetételére bármilyen utókezelő rendszer hat, a kipufogógáz mintát az I. szabályozási lépcsőben az e készülék előtti, a II. szabályozási lépcsőben az e készülék utáni vezetékszakaszból kell venni.

2.3.5.2. Hígított kipufogógáz áram

Teljes áramú hígító rendszer alkalmazása esetén az alábbi előírásokat kell alkalmazni.

A motor és a teljes áramú hígító rendszer közötti kipufogócső feleljen meg a 6. számú melléklet előírásainak.

A gáz mintavevő szondát a hígító alagút olyan pontján kell elhelyezni, ahol a kipufogógáz jól elkeveredett a hígító levegővel, a részecske mintavevő szonda közvetlen közelében.

Mintát alapvetően kétféleképpen lehet venni:

- a szennyező anyagokat a ciklus teljes ideje alatt zsákban gyűjtve, és a teszt befejezése után megmérve;

- folyamatosan véve mintát és integrálva a teljes ciklusra; ez a módszer kötelező a HC-re és NOx-re.

A háttér koncentrációt a hígító alagút előtt kell venni, gyűjtőzsákba, és azt le kell vonni az emissziós koncentrációból a 3. függelék 2.2.3. pontja szerint.

2.4. A részecskék meghatározása

A részecskék meghatározásához hígító rendszerre van szükség. A hígítás részleges átáramlású vagy teljes átáramlású hígító rendszerrel végezhető el. A hígító rendszer átbocsátóképessége elég nagy legyen ahhoz, hogy teljes mértékben kiküszöbölje a víz lecsapódását a hígító és mintavevő rendszerben és a hígított kipufogógáz hőmérsékletét a szűrőtartók előtti szakaszban 315 K (42 °C) és 325 K (52 °C) hőmérsékletek között tartsa. Ha a levegő páratartalma magas, megengedett a hígító levegő párátlanítása a hígító rendszerbe való belépés előtt. Ha a környezeti hőmérséklet alacsonyabb, mint 293 K (20 °C), ajánlatos a hígító levegőt 303 K (30 °C) hőmérséklet fölé melegíteni, azonban a kipufogógáznak a hígító alagútba való bevezetése előtt a hígító levegő hőmérséklete nem lehet magasabb, mint 325 K (52 °C).

A részecske mintavevőt a gáz mintavevő közvetlen közelébe, a 2.3.5. pont előírásainak megfelelően kell beépíteni.

A részecske tömeg meghatározásához mintavevő rendszerre, részecske szűrőkre, mikrogram mérési tartományban való mérésre alkalmas mérlegre és légnedvesség szabályozással ellátott mérlegelő kamrára van szükség.

A részleges áramú hígító rendszer előírásai

A részleges átáramlású rendszert úgy kell kialakítani, hogy az a kipufogógáz-áramot két részre válassza, melyek közül a kisebbiket hígítják fel levegővel, majd használják a részecskék magmérésére. Ebből következőleg fontos a hígítási arány igen pontos meghatározása. Különböző megosztási módszerek is használhatók, így a megosztás módja jelentős mértékben meghatározza a mintavevő berendezést magát és az alkalmazandó eljárásokat (6. számú melléklet, 1.2.1.1. pont).

A részleges áramú hígító rendszer szabályozásához rövid válaszidejű rendszerre van szükség. A rendszer válasz idejét a 2. függelék 1.11.1. pontja szerint kell meghatározni.

Ha a kipufogógáz áram és a részleges hígító rendszer kombinált transzformációs ideje kisebb 0,3 s-nál, on-line szabályozás alkalmazható. Ha a transzformációs idő túllépi a 0,3 s-ot, előzetesen rögzített teszten alapuló „előrelátó” szabályozást kell használni. Ebben az esetben teljesüljenek a felfutási idő ≤ 1 s és a kombinált időkésedelem ≤ 10 s feltételek.

A teljes rendszer válaszidejét úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa a részecskék reprezentatív GSE mintáját, arányosan a teljes kipufogógáz tömegárammal. Az arányosság megállapításához regresszió analízist kell végezni GSE és GEXHW között, minimum 5 Hz adatgyűjtési gyakorisággal, és a következő követelményeket kell kielégíteni:

- a GSE és GEXHW közötti lineáris regresszió r2 regressziós együtthatója ne legyen kisebb 0,95-nél;

- a becslés standard hibája ne haladja meg GSE legnagyobb értékének 5%-át;

- a regressziós egyenes GSE tengelymetszéke ne haladja meg GSE legnagyobb értékének 2%-át.

Választható módon előzetes tesztet lehet lefutni, és az előzetes teszt kipufogógáz tömegáram jelével szabályozni a részecske mérő rendszer mintaáramát („előrelátó szabályozás”). Ez az eljárás követelmény, ha a részecskemérő rendszer t50,P reakcióideje és/vagy a kipufogógáz tömegáram jelének t50,F reakció ideje > 0,3 s. A részleges áramú hígító rendszer helyes szabályozását akkor kapjuk meg, ha az előzetes teszt GExHW,pre tömegáram jelét, amely GSE-t szabályozza, a t50,P + t50,F „előrelátás! idővel” eltoljuk.

A GSE és GEXHW közötti korreláció számításánál az aktuális teszt során kapott adatokat kell használni, GEXHW idejét t50,F idővel elhangolva GSE-hez képest (az időhangoláshoz t50,P nem járul hozzá), így a GEXHW és GSE közötti időeltolás a reakcióidejük közötti, a 2. függelék 2.6. pontjában meghatározott különbség.

Részáramú hígító rendszer esetében a GSE mintaáram pontossága különösen aggályos, ha nem mérik közvetlenül, hanem áramok különbségeként határozzák meg:

GSE = GTOTW - GDILW

Ebben az esetben GTOTW és GDILW számára nem elegendő a ±2% pontosság GSE elfogadható pontosságának garantálásához. Ha a gázáram differenciál áramlás méréssel kerül meghatározásra, a különbség legnagyobb hibája akkora lehet, hogy GSE pontossága ±5%-on belül legyen, ha a hígítási arány kisebb, mint 15. Ezt az egyes műszerek négyzetes középhibáját véve lehet számítani.

GSE elfogadható pontossága a következő módszerek valamelyikével érhető el:

a) GTOTW, és GDILW abszolút pontossága ±2%, ami garantálja a GSE pontossága ≤5%, 15-ös hígítási tényezőnél. Nagyobb hígításnál viszont nagyobb hiba fordulhat elő;

b) GDILW kalibrálását GTOTW-hoz képest olyan módon végzik el, hogy GSE-re az a) pont szerinti pontosságot kapják. Ilyen kalibrálás részletei a 2. függelék 2.6. pontjában találhatók;

c) a GSE pontosságát áttételesen határozzák meg a nyomjelző gázzal, pl. CO2-vel megállapított hígítási arányból. Az a) pont szerinti pontosság ekkor is követelmény;

d) GTOTW és GDILW abszolút pontossága a skála végérték ±2%-án belül van, a GTOTW és GDILW közötti különbség maximális hibája ±0,2%-on belüli, és GTOTW linearitási hibája a teszt alatt megfigyelt legnagyobb értékének ±0,2%-án belül van.

2.4.1. A részecske minta szűrők

2.4.1.1. A szűrő leírása

A jóváhagyási vizsgálatokhoz fluorozott szénhidrogén (fluorocarbon) bevonatú üvegszál szűrőket vagy fluorozott szénhidrogén (fluorocarbon) alapú membránszűrőket kell használni. Különleges esetekben más anyagú szűrők is használhatók. Minden szűrőtípus 0,3 µm DOP (dioktilftalát) szűrési hatásfoka legalább 99%-os legyen, 35 és 80 cm/s merőleges gázáramlási sebesség mellett. Laboratóriumok közötti vagy a gyártó és a jóváhagyási hatóság közötti összehasonlító vizsgálatok során azonos minőségű szűrőket kell használni.

2.4.1.2. A szűrő mérete

A részecskeszűrő átmérője legalább 47 mm (37 mm működő átmérő) legyen. Nagyobb átmérőjű szűrők elfogadhatók (2.4.1.5. pont).

2.4.1.3. Elsődleges és pótszűrők

A vizsgálati folyamat során a hígított kipufogógázt két egymás után elhelyezett szűrőn (egy elsődleges és egy pótszűrőn) kell átengedni. A pótszűrő legfeljebb 100 mm-re legyen elhelyezve az elsődleges szűrő után, de azzal ne érintkezzék. A szűrőket külön vagy párban lehet megmérni, utóbbi esetben a szennyezett oldalukat egymás felé fordítva.

2.4.1.4. A gáz merőleges áramlási sebessége

A gáznak a szűrő síkjára merőleges áramlási sebessége 35 és 80 cm/s között legyen. A vizsgálat előtt és után mért nyomásesések közötti növekedés ne legyen több, mint 25 kPa.

2.4.1.5. A szűrő terhelése

Az ajánlott minimális szűrőterhelést mutatja az alábbi táblázat a leggyakoribb szűrőméretekre. Nagyobb méretű szűrőknél a minimális szűrőterhelés 0,065 mg/1000 mm2 működő felület legyen.

Szűrőátmérő (mm) Ajánlott működő átmérő (mm) Ajánlott minimális terhelés (mg)
47 37 0,11
70 60 0,25
90 80 0,41
110 100 0,62

2.4.2. A mérőkamra és az analitikai mérleg leírása

2.4.2.1. A mérőkamrára vonatkozó feltételek

A részecskeszűrők előkészítésére (kondicionálására) és mérésére szolgáló kamra (vagy helyiség) hőmérséklete minden szűrő előkészítés és mérlegelés alatt 295 K (22 °C) ±3 K legyen. A páratartalmat 282,5 (9,5 °C) ±3 K harmatpont és 45±8% relatív nedvességtartalom értéken kell tartani.

2.4.2.2. A referenciaszűrő mérlegelése

A kamra (helyiség) legyen mentes minden olyan környezeti szennyeződéstől (például portól), ami a stabilizálódás alatt lerakódhatna a részecskeszűrőkre. A mérőhelyiségre a 2.4.2.1. pontban megadott értékektől való eltérések (zavarok) csak akkor engedhetők meg, ha a zavarok időtartama nem haladja meg a 30 percet. A mérőhelyiségnek a személyzet belépése előtti időszakban kell teljesítenie az előírt követelményeket. Legalább két használatlan referenciaszűrőt vagy referencia-szűrőpárt kell lemérni a mintavevő szűrő (pár) mérésével lehetőleg egy időben, de mindenképpen négy órán belül. A referenciaszűrők mérete és anyaga ugyanolyan legyen, mint a mintavevő szűrőké.

Ha a referenciaszűrők (referencia szűrő párok) átlagos súlya a mintavevő szűrők mérlegelései közötti időben nagyobb mértékben változik meg, mint 10 µg, az összes mintavevő szűrőt el kell dobni és a szennyezőanyag-kibocsátási vizsgálatot meg kell ismételni.

Ha a 2.4.2.1. pontban leírt mérőhelyiség-stabilitási kritériumok nem teljesülnek, de a referenciaszűrő (pár) mérése kielégíti a fenti feltételeket, a motorgyártó választhat, hogy vagy elfogadja a mintavevő szűrő súlyokat, vagy semmisnek tekinti a vizsgálatot, beállítja a mérőhelyiség szabályozórendszerét és újra lefolytatja a vizsgálatot.

2.4.2.3. A mikromérleg

A minden szűrő súlyának megállapításához használandó mikromérleg pontossága (standard eltérése) 2 µg, felbontása 1 µg (1 osztás = 1 µg) legyen a gyártó specifikációja szerint.

2.4.2.4. A statikus elektromosság hatásának kiküszöbölése

A statikus elektromosság hatásának kiküszöbölése céljából a szűrőket mérés előtt közömbösíteni kell például egy polónium közömbösítővel vagy más, hasonló hatású készülékkel.

2.4.3. A részecskemérés kiegészítő előírásai

A hígító rendszer és a mintavevő rendszer minden részét, amely kapcsolatba kerül kezeletlen és hígított kipufogógázzal, a kipufogócsőtől a szűrőtartóig úgy kell kialakítani, hogy a részecskék lerakódása vagy megváltozása minimális legyen. Minden alkatrész a kipufogógázok összetevőivel kölcsönhatásra nem lépő, villamos vezető anyagokból készüljön, és legyen leföldelve az elektrosztatikus hatások kiküszöbölése céljából.

2. függelék a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet 3. számú mellékletéhez

Kalibrálási eljárás (NRSC, NRTC * )

1. Az elemző készülékek kalibrálása

1.1. Bevezetés

Minden elemző készüléket olyan gyakran kell hitelesíteni (kalibrálni), hogy az teljesíteni tudja ennek a szabványnak a pontossági követelményeit. Az 1. függelék 1.4.3. pontjában szereplő elemző készülékeknél alkalmazandó hitelesítési módszert tartalmazza ez a pont.

1.2. A kalibráló gázok

A kalibráló gázok megengedett tárolási idejét figyelembe kell venni.

A kalibráló gázok gyártó által megállapított lejárati idejét fel kell jegyezni.

1.2.1. Tiszta gázok

A gázok megkívánt tisztaságát az alábbi szennyezettségi határértékek határozzák meg. A műveletekhez az alábbi gázokra van szükség:

- nagy tisztaságú nitrogén

(szennyezettség ≤ 1 ppm C; ≤ _1 ppm CO; ≤ _400 ppm CO2; ≤ _0,1 ppm NO)

- nagy tisztaságú oxigén

(tisztaság > 99,5 térf.% O2)

- hidrogén-hélium keverék

(40±2% hidrogén, a többi hélium)

(szennyezettség ≤ 1 ppm C; ≤ 400 ppm CO2)

- nagy tisztaságú szintetikus levegő

(szennyezettség ≤ 1 ppm C; ≤ 1 ppm CO; ≤ _400 ppm CO2; ≤ _0,1 ppm NO)

(oxigéntartalom 18 térf.% és 21 térf.% között)

1.2.2. Kalibráló gázok

Az alábbi kémiai összetételű gázkeverékek szükségesek:

- C3H8 és nagy tisztaságú szintetikus levegő (lásd az 1.2.1. pontot)

- CO és nagy tisztaságú nitrogén

- NO és nagy tisztaságú nitrogén (az ebben a kalibráló gázban lévő NO2 mennyisége nem lehet több az NO-tartalom 5%-ánál)

- O2 és nagy tisztaságú nitrogén

- CO2 és nagy tisztaságú nitrogén

- CH4 és nagy tisztaságú szintetikus levegő

- C2H6 és nagy tisztaságú szintetikus levegő

Megjegyzés: más gázkombinációk is megengedhetők, ha a gázok nem lépnek egymással reakcióra.

A kalibráló gáz tényleges koncentrációjának a névleges érték ±2%-án belül kell lennie. A kalibráló gázok koncentrációját mindig térfogatra vonatkoztatva kell megadni (térfogatszázalék vagy térfogat ppm).

A hitelesítéshez használt gázokat gázkeverővel is elő lehet állítani, nagy tisztaságú N2-vel vagy nagy tisztaságú szintetikus levegővel hígítva. A keverő-berendezés pontossága tegye lehetővé a hígított kalibráló gázok koncentrációjának ±2%-on belüli pontosságú megállapítását.

A keverékben használt primer gázok pontosságát legalább ±1%-on belül ismerni kell, és azoknak visszavezethetőknek kell lenniük nemzeti vagy nemzetközi standardokra. Az ellenőrzést minden, egy adott keverő berendezéssel végrehajtott, a skála végérték 15 és 50%-a közötti kalibrálási ponton el kell végezni. Egy további ellenőrzés hajtható végre másik kalibráló gázzal, ha az első ellenőrzés hibát mutatott.

Választható módon a keverő berendezés ellenőrizhető egy másik, alapvető tulajdonságaiból fakadóan lineáris műszerrel, pl. egy CLD-vel NO gázt használva. A műszer kalibrációs értekét a kalibráló gázt közvetlenül a műszerre csatlakoztatva kell beállítani. A keverő berendezést az adott kalibráció mellett kell ellenőrizni és a névleges értéket kell összehasonlítani a mért koncentrációval. Az eltérésnek minden ponton a névleges érték ±1%-án belül kell lennie.

Más, a jó mérnöki gyakorlattal összhangban álló módszerek is alkalmazhatók az érintett felek előzetes beleegyezésével.

Megjegyzés: az elemző berendezés ±1%-on belüli pontosságú kalibrálásához ajánlott egy precíziós gázosztó alkalmazása. A gázosztót az eszköz gyártója kalibrálja.

1.3. Az elemző készülékek és a mintavevő rendszer működési folyamata

Az elemző készülékek működtetése a készülék gyártójának üzembe helyezési és kezelési előírásainak megfelelően történjék. Az 1.4-1.9. pontokban leírt minimális követelményeket be kell tartani.

1.4. Szivárgási vizsgálat

El kell végezni a rendszer szivárgási vizsgálatát. A szondát ki kell szerelni a kipufogó rendszerből és a végét le kell zárni. Az elemző készülék szivattyúját be kell kapcsolni. A kezdeti stabilizálódási időszak után minden áramlásmérőnek zérus értéket kell mutatnia. Ha nem így lenne, ellenőrizni kell a mintavevő rendszert és a hibát ki kell javítani. A maximális megengedhető szivárgási érték a vákuum-oldalon a rendszer ellenőrzés alatt álló részén használat közben átáramló mennyiség 0,5%-a lehet. A használat közbeni átáramló mennyiség megbecsüléséhez az elemző készüléken és a megkerülő vezetéken átfolyó mennyiség vehető figyelembe.

Egy másik módszer egy koncentráció-váltás létrehozása a mintavevő vezeték elején zérus gázról kalibráló gázra való átváltás útján. Ha megfelelő idő eltelte után a koncentráció kisebbnek mutatkozik, mint amekkora a gáz bevezetésekor volt, a hitelesítési vagy szivárgási problémát jelez.

1.5. A kalibrálási eljárás

1.5.1. Az összeállított készülék

Az összeállított készüléket kalibrálni kell és a kalibrálási görbéket kalibráló gázokkal kell ellenőrizni. Ugyanakkora gázáramot kell alkalmazni, mint a kipufogógáz-minta vételezésekor.

1.5.2. Felmelegítési idő

A felmelegítési idő a gyártó által javasolt legyen. Ha ez nincs megadva, ajánlatos az elemző készülékeket legalább két órán át melegíteni.

1.5.3. Az NDIR és HFID elemző készülék

Az NDIR elemzőt szükség szerint be kell hangolni és a HFID elemző készülék lángját optimalizálni kell (1.8.1. pont).

1.5.4. Kalibrálás

Minden szokásos körülmények között használatos üzemi tartományt kalibrálni kell. Nagy tisztaságú szintetikus levegő (vagy nitrogén) alkalmazásával a CO, CO2, NOx, HC és O2 elemző készülékek nulla pontját be kell állítani (a továbbiakban: nullázni kell).

A megfelelő kalibráló gázokat be kell vezetni az elemző készülékekbe, az értékeket fel kell jegyezni és el kell készíteni a kalibrálási görbét az 1.5.5. pont szerint.

A nullázást ismét ellenőrizni kell, és szükség esetén meg kell ismételni a hitelesítési eljárást.

1.5.5. A kalibrálási görbe előállítása

1.5.5.1. Általános irányelvek

Az elemző készülék kalibrálási görbéjét (a zérust nem számítva) legalább hat, a lehető legegyenletesebben elosztott pont alapján kell megállapítani. A legnagyobb névleges koncentráció ne legyen kisebb a skála végkitérés 90%-ánál.

A kalibrálási görbét a legkisebb négyzetek módszerével kell kiszámítani. Ha az eredményül kapott polinom háromnál magasabb fokú, a hitelesítési pontok száma (a nullát is beleértve) legalább e polinom fokszáma plusz kettő legyen.

A kalibrálási görbe nem térhet el ±2%-nál többel az egyes hitelesítési pontok névleges értékétől és a skála végértékének ±0,3%-ánál többel a nullánál.

A kalibrálási görbéből és a kalibrálási pontokból ellenőrizni lehet, hogy a kalibrálást helyesen végezték-e el. Az elemző készülék jellemző paramétereit fel kell tüntetni, különösen:

- a mérési tartományt,

- az érzékenységet,

- a hitelesítés elvégzésének időpontját.

1.5.5.2. Kalibrálás a skála végérték 15%-a alatt

Az elemző készülék kalibrálási görbéjét (a nullaponton kívül) legalább tíz kalibrálási pont alapján kell előállítani úgy elosztva, hogy a kalibrálási pontok 50%-a a teljes skála 10%-a alá essen.

A kalibrálási görbét a legkisebb négyzetek módszerével kell kiszámítani.

A kalibrálási görbe nem térhet el ±4%-nál többel az egyes kalibrálási pontok névleges értékétől és a skála végértékének ±0,3%-ánál többel a nullánál.

1.5.5.3. Alternatív módszerek

Ha igazolható, hogy alternatív megoldások (pl. számítógép, elektronikus vezérlésű mérési tartomány váltó stb.) azonos pontosságot adnak, úgy ezeket is lehet használni.

1.6. A kalibráció ellenőrzése

Minden szokásos körülmények között használt üzemi tartományt, minden elemzés előtt ellenőrizni kell az alábbi eljárás útján.

A kalibrálást egy nulla gáz és egy olyan kalibráló gáz alkalmazásával kell ellenőrizni, melynek névleges értéke nagyobb, mint a mérési tartomány skála végértékének 80%-a. Ha a két figyelembe vett ponton a talált érték nem különbözik a skálavégérték ±4%-ánál többel a deklarált referenciaértéktől, a beállítási paraméterek módosíthatók. Ha nem így lenne, új kalibrálási görbét kell felvenni az 1.5.4. pontnak megfelelően.

1.7. Az NOX konverter hatékonyságának vizsgálata

Az NO2-nak NO-vá alakítására használt konverter hatékonyságát az 1.7.1-1.7.8. pontokban leírt módon kell ellenőrizni (1. ábra).

1.7.1. A vizsgálati berendezés

Az 1. ábrán látható vizsgáló berendezéssel (lásd az 1. függelék 1.4.3.5. pontját is) és az alább leírt eljárással, egy ózonfejlesztő segítségével ellenőrizhető a konverter hatékonysága.

1.7. Az NOX konverter hatékonyságának vizsgálata

Az NO2-nak NO-vá alakítására használt konverter hatékonyságát az 1.7.1-1.7.8 pontokban leírt módon kell ellenőrizni (1. ábra).

1.7.1. A vizsgálati berendezés

Az 1. ábrán látható vizsgáló berendezéssel (lásd az 1. függelék 1.4.3.5 pontját is) és az alább leírt eljárással, egy ózonfejlesztő segítségével ellenőrizhető a konverter hatékonysága.

1. ábra

Az NO2 konverter hatékonyságát ellenőrző készülék vázlata

1.7.2. A kalibrálás

A CLD-t és a HCLD-t a leggyakrabban használt mérési tartományban kell kalibrálni a gyártó előírásainak megfelelően, zérus és kalibráló gáz használatával. (A kalibráló gáz NO tartalmának körülbelül a mérési tartomány 80%-ának kell lennie, és a gázkeverék NO2 koncentrációja legalább a NO koncentráció 5%-a legyen.) Az NOx elemző készüléknek NO üzemmódban kell lennie úgy, hogy a kalibráló gáz ne haladjon át a konverteren. A jelzett koncentrációt fel kell jegyezni.

1.7.3. Számítás

A NOx konverter hatékonyságát az alábbiak szerint kell kiszámítani:

(a) NOx koncentráció az 1.7.6. pont szerint;

(b) NOx koncentráció az 1.7.7. pont szerint;

(c) NO koncentráció az 1.7.4. pont szerint;

(d) NO koncentráció az 1.7.5. pont szerint;

1.7.4. Oxigén hozzáadása

Egy T-csatlakozón keresztül oxigént vagy zérus levegőt kell adni folyamatosan a gázáramhoz, amíg a kijelzett koncentráció nem lesz kb. 20%-kal kisebb, mint az 1.7.2. pontban említett, kijelzett kalibrálási koncentráció. (Az elemző készülék NO üzemmódban van.)

A jelzett (c) koncentrációt fel kell jegyezni. A folyamat alatt az ózonfejlesztő nem működik.

1.7.5. Az ózonfejlesztő működtetése

Ekkor az ózonfejlesztőt be kell kapcsolni és elegendő ózont kell fejleszteni ahhoz, hogy a NO koncentrációt levigye kb. az 1.7. pont szerinti hitelesítési koncentráció 20%-ára (minimum 10%). A jelzett (d) koncentrációt fel kell jegyezni. (Az elemző készülék NO üzemmódban van.)

1.7.6. NOx üzemmód

Ekkor az elemző készüléket NOx üzemmódba kell kapcsolni, hogy a (NO, NO2, O2 és N2 összetételű) gázkeverék áthaladjon a konverteren. A jelzett (a) koncentrációt fel kell jegyezni. (Az elemző készülék NOx üzemmódban van.)

1.7.7. Az ózonfejlesztő kikapcsolása

Ekkor az ózonfejlesztőt ki kell kapcsolni. Az 1.7.6. pontban leírt gázkeverék a konverteren át halad a detektorba. A jelzett (b) koncentrációt fel kell jegyezni. (Az elemző készülék NOx üzemmódban van.)

1.7.8. NO üzemmód

NO üzemmódba kapcsolva, kikapcsolt ózonfejlesztő mellett, az oxigén vagy a szintetikus levegő áramlását is meg kell szüntetni. Az elemző készüléken leolvasható NOx érték ne különbözzön ±5%-nál többel az 1.7.2 pont szerint mért értéktől. (Az elemző készülék NO üzemmódban van.)

1.7.9. A vizsgálati időközök

A konverter hatékonyságát a NOx elemző készülék minden kalibrálása előtt meg kell vizsgálni.

1.7.10. Hatékonysági követelmény

A konverter hatékonysága ne legyen kisebb 90%-nál, de erősen ajánlott a nagyobb, 95%-os hatékonyság.

Megjegyzés: Ha az elemző készülék leggyakrabban használt mérési tartományában az ózonfejlesztő nem tudja végrehajtani a 80%-ról 20%-ra való koncentráció-csökkentést az 1.7.5 pont szerint, akkor azt a legmagasabb tartományt kell használni, amelynél a csökkentés még elvégezhető.

1.8. A FID beállítása

1.8.1. A detektor válaszának optimalizálása

A HFID-et a készülék gyártójának előírásai szerint kell beállítani. Levegőbe kevert propán kalibráló gázt kell használni a válasz optimalizálására a leggyakrabban használt mérési tartományban.

A gyártó ajánlása szerinti üzemanyag- és levegőáramok mellett, 350±75 ppm C koncentrációjú kalibráló gázt kell az elemző készülékbe vezetni. A választ egy adott üzemanyag áramnál a kalibráló gázra adott válasz és a zérus gázra adott válasz különbségéből kell meghatározni. Az üzemanyag-áramot lépésenként kell beállítani a gyártó ajánlása alatti és feletti értékekre. Ezeknél az áramoknál fel kell jegyezni a kalibrációs és a zérus választ. A kalibrációs és a zérus válasz közötti különbséget fel kell rajzolni, és az üzemanyag áramot a görbe dús oldalára kell beállítani.

1.8.2. Szénhidrogén válasz tényezők

Az elemző készüléket propán-levegő keverékkel és nagy tisztaságú szintetikus levegővel kell kalibrálni az 1.5 pont szerint.

A válasz tényezőket az elemző készülék üzembeállításakor és nagyobb üzemszünetek után kell meghatározni. Az (Rf) válasz tényező egy bizonyos szénhidrogén fajtára a FID C1 leolvasási értékének aránya a gázpalackban lévő gáz ppm C1-ben kifejezett koncentrációjához.

A próbagáz koncentrációja olyan legyen, hogy körülbelül a skála végérték 80%-ánál adjon válasz jelet. A koncentrációt ±2% pontossággal kell ismerni egy térfogatban kifejezett gravimetrikus alapértékhez képest. A gázpalackot 24 órán át 298 K (25 °C) ±5 K hőmérsékleten kondicionálni kell.

Az alkalmazandó vizsgálati gázok és az ajánlott relatív válasz tényező tartományok az alábbiak:

- metán és nagy tisztaságú szintetikus levegő: 1,00 ≤ Rf ≤ 1,15
- propilén és nagy tisztaságú szintetikus levegő: 0,90 ≤ Rf ≤ 1,10
- toluol és nagy tisztaságú szintetikus levegő: 0,90 ≤ Rf ≤ 1,10

Az értékek a propánra és nagy tisztaságú szintetikus levegőre vonatkozó Rf = 1,00 választényezőhöz képest kerültek meghatározásra.

1.8.3. Az oxigén-interferencia ellenőrzése

Az oxigén-interferenciát az elemző készülék üzembeállításakor és a nagyobb karbantartási periódusok után kell meghatározni.

Olyan tartományt kell választani, amelyben az oxigén interferencia ellenőrzéshez használt gáz a méréstartomány felső 50%-ába esik. Az ellenőrzést a szükséges kemence hőmérsékleten kell végrehajtani.

1.8.3.1. Oxigén interferencia gázok

Az oxigén interferencia ellenőrzésére használt gáz 350 ppmC + 75 ppmC propánt tartalmazzon. A koncentráció értéket a kalibráló gáz toleranciájának figyelembevételével a teljes szénhidrogén-tartalom és a szennyeződések kromatográfiás elemzésével, vagy dinamikus keveréssel kell meghatározni. Nitrogén legyen az uralkodó hígító gáz, a fennmaradó részt kitevő oxigénnel. A dízelmotorok vizsgálatához előírt keverékek az alábbiak:

O2 koncentráció Balansz (100%-ra kiegészítő)
21 (20-22) Nitrogén
10 (9-11) Nitrogén
5 (4-6) Nitrogén

1.8.3.2. Eljárás

a) Az elemzőt nullázni kell.

b) Az elemzőt 21%-os oxigén keverékkel kalibrálni kell.

c) A nullpont választ visszaellenőrizni. Amennyiben a skála végérték 0,5%-ánál nagyobb mértékben változott, úgy az a) és b) pontokat megismételni.

d) Az 5%-os és a 10%-os oxigén interferencia ellenőrző gázokat bevezetni.

e) A nullpont választ visszaellenőrizni. Amennyiben a skála végérték 1%-ánál nagyobb mértékben változott, úgy a tesztet megismételni.

f) Az oxigén interferenciát (%O2I) az alábbiak szerint kell kiszámítani a d) pont szerinti keverékek mindegyikére:

ahol

A = a b) pontban használt kalibráló gáz szénhidrogén koncentrációja (ppmC)

B = a d) pontban használt oxigén interferencia ellenőrző gáz szénhidrogén koncentrációja (ppmC),

C = A gázelemző leolvasott kijelzése

D = a gázelemző A-ra adott válasza (kijelzése) a skála végérték%-ában.

g) A teszt előtt a %-os oxigén interferencia (%O2I) kisebb legyen, mint ±3%, minden előírt oxigén interferencia gázra.

h) Amennyiben az oxigén interferencia nagyobb, mint ±3%, a levegőáramot fokozatosan a gyártó által specifikáltnál kisebbre és nagyobbra kell állítani, megismételve az 1.8.1. pont szerintieket minden levegőáramra.

i) Amennyiben a levegőáram beállítása után az oxigén interferencia nagyobb, mint ±3%, a tüzelőanyag áramot és azután a mintaáramot kell variálni, minden új beállításra megismételve az 1.8.1. pont szerintieket.

j) Ha az oxigén interferencia ezek után is nagyobb ±3%-nál, a gázelemzőt javítani, illetve a FID égőgázt, az égés levegőt, cserélni kell.

1.9. Keresztérzékenységi (interferencia) hatások NDIR és CLD elemző készülékeknél

A kipufogógázban lévő, az éppen elemzett gáztól különböző gázok különféleképpen befolyásolhatják a leolvasott értéket. Pozitív interferencia hatás lép fel az NDIR készülékekben, ha az interferenciát okozó gáz a mérendő gázzal azonos, de kisebb hatást kelt. Negatív zavaró hatás lép fel az NDIR készülékekben azáltal, hogy az interferenciát okozó gáz kiszélesíti a mért gáz elnyelési sávját, és a CLD készülékekben azáltal, hogy az interferenciát okozó gáz fojtja a sugárzást. Az 1.9.1 és 1.9.2 pontban leírt interferencia ellenőrzést az elemző készülék üzembeállítása előtt és nagyobb üzemszünetek után kell elvégezni.

1.9.1. CO elemző készülék keresztérzékenység-ellenőrzése

A CO elemző készülék eredményeire a víz és a CO2 lehet hatással. Ezért egy a vizsgálat során használt legnagyobb mérési tartomány skála végértéke 80-100%-ának megfelelő koncentrációjú CO2 kalibráló gázt kell szobahőmérsékleten vízen átbuborékoltatni és fel kell jegyezni az elemző készülék kijelzését. Az elemző készülék kijelzése nem lehet nagyobb a skála végérték 1%-ánál a 300 ppm vagy afölötti tartományokban, és 3 ppm-nél nagyobb a 300 ppm alatti tartományokban.

1.9.2. NOx elemző készülék keresztérzékenység-ellenőrzése

A CLD (és HCLD) elemző készülékek szempontjából figyelembe veendő két gáz a CO2 és a vízgőz. E gázok keresztérzékenység hatása koncentrációjukkal arányos, ezért ellenőrzési eljárásokra van szükség a vizsgálat alatt várhatóan előforduló legnagyobb koncentrációnál bekövetkező keresztérzékenység meghatározására.

1.9.2.1. A CO2 keresztérzékenység vizsgálata

A legmagasabb mérési tartomány skála végértéke 80-100%-ának megfelelő koncentrációjú CO2 kalibráló gázt kell átbocsátani az NDIR elemző készüléken és a CO2 értéket ’A’-val jelölve fel kell jegyezni. Ez után a gázt körülbelül 50%-ra kell felhígítani NO kalibráló gázzal, át kell bocsátani az NDIR és (H)CLD elemző készüléken, és a CO2, ill. NO étékeket ’B’-vel, ill. ’C’-vel jelölve fel kell jegyezni. A CO2-t el kell zárni, és csak a NO kalibráló gázt kell a (H)CLD-n átbocsátani. A NO értéket ’D’-vel jelölve fel kell jegyezni.

A keresztérzékenységet az alábbiak szerint kell kiszámítani:

amely nem lehet nagyobb a skála végérték 3%-ánál, és ahol:

A: hígítatlan CO2 koncentráció NDIR-rel mérve %

B: hígított CO2 koncentráció NDIR-rel mérve %

C: hígított NO koncentráció CLD-vel mérve ppm

D: hígítatlan NO koncentráció CLD-vel mérve ppm

1.9.2.2. A víz keresztérzékenység vizsgálata

Ez a vizsgálat csak nedves gáz koncentráció mérésekre érvényes. A víz keresztérzékenység számításánál a NO kalibráló gázt vízgőzzel kell hígítani, és a keverék vízgőz koncentrációját a vizsgálatnál várható értékre kell beállítani. A szokásos működési tartomány skála-végértéke 80-100%-ának megfelelő koncentrációjú NO kalibráló gázt kell átbocsátani az (H)CLD elemző készüléken és a NO értéket ’D’-vel jelölve fel kell jegyezni. A NO gázt szobahőmérsékleten vízen kell átbuborékoltatni, át kell bocsátani a (H)CLD-n és a NO értéket ’C’-vel jelölve fel kell jegyezni. A víz hőmérsékletét meg kell mérni és „F”-ként feljegyezni. A keveréknek a buborékoltató-víz (F) hőmérsékletéhez tartozó megfelelő telítési gőznyomását meg kell állapítani és ’G’-vel jelölve fel kell jegyezni. Az elemző készülék abszolút működési nyomását meg kell állapítani és ’E’-vel jelölve fel kell jegyezni. A keverék vízgőz koncentrációját (%-ban) az alábbi módon kell kiszámítani:

és ’H’-val jelölve fel kell jegyezni. A várható hígított NO kalibráló gáz koncentráció (vízgőzben) az alábbiak szerint számítható:

és ’De’-vel jelölve fel kell jegyezni. Kompresszió-gyújtású motorok kipufogógázainál a kipufogógáz vizsgálat alatt várható maximális vízgőz koncentrációját (%-ban), az üzemanyagban H/C = 1,8/1 atomszámarány feltételezésével, a hígítatlan kipufogógáz maximális CO2 koncentrációjából vagy a hígítatlan kalibráló gáz CO2 koncentrációjából (az 1.9.2.1 pontban mért ’A’) az alábbiak szerint kell felbecsülni:

Hm = 0,9 x A

és ’Hm’-mel jelölve fel kell jegyezni.

A víz keresztérzékenység értéke az alábbiak szerint számítható:

amely nem lehet nagyobb a skála végérték 3%-ánál, és ahol

De: várható hígított NO koncentráció (ppm)

C: hígított NO koncentráció (ppm)

Hm: maximális vízgőz koncentráció (%)

H: tényleges vízgőz koncentráció (%)

Megjegyzés: Fontos, hogy ennél a vizsgálatnál a NO kalibráló gáz NO2 koncentrációja minimális legyen, mert a keresztérzékenység számításánál a NO2 vízben való elnyelődése nincs figyelembe véve.

1.10. Kalibrálási időközök

Az elemző készülékek 1.5. pont szerinti kalibrálását legalább háromhavonként el kell végezni, vagy amikor a rendszeren olyan javítás vagy alkatrészcsere történt ami a hitelesítésre hatással lehet.

1.11. Kiegészítő kalibrálási előírások a kezeletlen (hígítatlan) kipufogógáz mérésekhez

1.11.1. Az elemző rendszer válaszidejének ellenőrzése

A rendszer válaszidőt értékelésnél alkalmazott beállításai azonosak legyenek a teszt alatti méréseknél használtakkal (pl. nyomások, gázáramok, a gázelemzők szűrőelhelyezései és minden a más, válaszidőt befolyásoló). A válaszidőt a gáznak közvetlenül a mintavevő belépési helyére kapcsolásával kell meghatározni. A gáz rákapcsolási ideje kisebb legyen 0,1 s-nál. A tesztnél használt gáz legalább a skála végérték 60%-ának megfelelő koncentráció változást eredményezzen.

A minden egyes egyedi gázkomponens koncentráció görbéjét regisztrálni kell. A válaszidő a gáz rákapcsolása és a regisztrált koncentráció megfelelő változása közötti idő. A rendszer válaszideje (t90) a mérő detektorig tartó időkésedelemből és a detektor felfutási idejéből áll. A késedelmi idő a változás kezdeti (t0) időpontjától a végleges érték 10%-ának eléréséig eltelt idő (t10). A felfutási idő a 10% és a 90% válasz között eltelt idő (t90-t10).

A gázelemző és a kipufogógáz áram jelének időbeli összehangolásához hígítatlan kipufogógáz mérés esetén a transzformációs idő a változás pillanatától (t0) a kijelzésnek a végleges érték 50%-a eléréséig eltelt idő (t50).

A rendszer válaszideje kisebb legyen 10 s-nél, ezen belül a felfutási idő 2,5 s-nél minden korlátozott komponens (CO, NOx, HC) és minden használt méréstartományban.

1.11.2. A kipufogógáz áram méréséhez használt nyomjelző gáz elemzőjének kalibrálása.

A nyomjelző koncentrációjának méréséhez használt gázelemzőt, ha ezt a módszert alkalmazzák, kalibráló gázzal kalibrálni kell.

A kalibrációs görbéjét (a nullaponton kívül) legalább tíz kalibrálási pont alapján kell előállítani úgy elosztva, hogy a kalibrálási pontok fele a skála végérték 4-20%-a között legyen, a továbbiak pedig a skála végérték 20-100%-a között.

A gázelemzőt a teszt előtt nullázni és kalibrálni kell nulla és olyan kalibráló gázzal, amelynek a névleges értéke a gázelemző skála végértékének 80%-a felett van.

2. A részecskemérő rendszer kalibrálása

2.1. Bevezetés

Minden berendezést olyan gyakran kell kalibrálni, hogy ennek a szabványnak a pontossági követelményei kielégíthetők legyenek. A III. melléklet 1. függelékének 1.5. pontjában és a 6. számú mellékletben szereplő berendezéseknél alkalmazandó kalibrálási módszert tartalmazza ez a rész.

2.2. Áramlásmérés

A gázsebesség-mérők vagy az átfolyó gáztérfogatot mérő műszerek kalibrálása a nemzeti és/vagy nemzetközi szabványok szerint történjen, illetve azokra visszavezethető legyen.

A mért érték maximális hibája a leolvasott érték ±2%-án belül legyen.

Részáramú hígító rendszer esetében a GSE mintaáram pontossága különösen aggályos, ha nem mérik közvetlenül, hanem áramok különbségeként határozzák meg:

GSE = GTOTW - GDILW

Ebben az esetben GTOTW és GDILW számára nem elegendő a ±2% pontosság GSE elfogadható pontosságának garantálásához. Ha a gázáram differenciál áramlás méréssel kerül meghatározásra, a különbség legnagyobb hibája akkora lehet, hogy GSE pontossága ±5%-on belül legyen, ha a hígítási arány kisebb, mint 15. Ezt az egyes műszerek hibájának négyzetes középértékét véve lehet számítani.

2.3. A hígítási arány ellenőrzése

EGA (6. számú melléklet, 1.2.1.1. pont) nélküli részecske-mintavevő rendszer használata esetén a hígítási arányt minden új motorfelszereléskor ellenőrizni kell, járó motor mellett, vagy a CO2 vagy a NOx koncentrációt mérve a kezeletlen és a hígított kipufogógázban.

A mért hígítási arány a CO2 vagy NOx koncentráció-mérésből számított hígítási arány ±10%-án belül legyen.

2.4. A részáram viszonyok ellenőrzése

A kipufogógáz sebességtartományát és a nyomásingadozásokat ellenőrizni kell, és ha szükséges, a 6. számú melléklet 1.2.1.1. pontjának (EP) követelményei szerint be kell állítani.

2.5. Kalibrálási időközök

Az áramlásmérő műszerek kalibrálását legalább háromhavonként el kell végezni, vagy amikor a rendszeren olyan csere történt ami a hitelesítésre hatással lehet.

2.6. Kiegészítő követelmények a részáramú hígító rendszer kalibrálásához

2.6.1. Periodikus kalibrálás

Amennyiben a minta gázáramát differenciál áramlásméréssel határozzák meg, úgy az áramlásmérőt vagy az áramlásmérő műszereket az alábbi eljárások egyikével kell kalibrálni, úgy hogy az alagútba vezetett GSE minta áramának pontossága teljesítse az 1. függelék 2.4. pontjába foglalt pontossági követelményeket:

A GDILW-t mérő áramlásmérőt sorba kapcsolják a GTOTW-t mérő áramlásmérővel, és a két áramlásmérő közötti különbséget megmérik legalább 5 ponton, amely pontok egyenletesen oszlanak el a teszt során alkalmazott legkisebb GDILW érték és a teszt során alkalmazott GTOTW érték között. A hígító alagutat meg lehet kerülni.

Kalibrált tömegáram mérő berendezést kell sorba kapcsolni a GTOTW-t mérő áramlásmérővel és a pontosságot ellenőrizni kell a teszt során alkalmazott értéknél. Ezután a kalibrált tömegáram mérő berendezést sorba kell kapcsolni a GDILW-t mérő áramlásmérővel és legalább 5 beállításnál ellenőrizni kell a pontosságát a teszt során alkalmazott GTOTW értékre vonatkoztatott 3-50 hígítási arány tartományban.

A TT (transfer tube) átvezető csövet le kell kapcsolni a kipufogóról, és a GSE méréshez megfelelő méréshatárú kalibrált áramlásmérő berendezést kell az átvezető csőhöz csatlakoztatni. Ezután GTOTW-t a teszt során alkalmazott értékre kell beállítani, és GDILW-t fokozatosan legalább 5 értékre kell állítani q=3-50 hígítási tényező tartományban. Alternatívaként egy speciális kalibráló áramlási rendszert is lehet készíteni, azonban a teljes és a hígító levegő áramnak át kell áramlania a megfelelő mérőeszközön, ahogyan az a teszt során történik.

Nyomjelző gázt kell vezetni a TT átvezető csőbe. A nyomjelző gáz a kipufogógáz valamelyik komponense legyen, mint a CO2 vagy NOx. A hígítás után megmérik a nyomjelző gáz koncentrációját a hígító alagútban. Ezt legalább 5 ponton végre kell hajtani a hígítási tényező 3-50 tartományában. A mintaáram pontosságát a q hígítási tényezőből állapítják meg.

A gázelemző pontosságát figyelembe kell venni a GSE pontosságának biztosítása érdekében.

2.6.2. Karbon-áram ellenőrzés

A karbon-áram ellenőrzés, amely tényleges kipufogógázt alkalmaz, erősen ajánlott a mérési és szabályozási problémák felderítése, és a részáramú hígító rendszer helyes működésének igazolása érdekében. A karbon-áram ellenőrzést legalább új motor beépítése és a vizsgáló laboratórium felépítésének lényeges változtatása esetén le kell futtatni.

A motort teljes terhelésen és fordulatszámon, vagy más, 5% vagy nagyobb CO2 kibocsátást eredményező állandósult üzemmódban kell működtetni. A részáramú hígító alagutat 15 körüli hígítási tényezővel kell működtetni.

2.6.3. Vizsgálat előtti ellenőrzés

A vizsgálat előtti ellenőrzést a teszt lefutása előtti két órán belül kell elvégezni a következő módon.

Az áramlásmérők pontosságát ellenőrizni kell a kalibrációnál használttal azonos módon legalább két ponton, beleértve a GDILW-nek a GTOTW értékre vonatkoztatott 5-15 hígítási tényezők közötti, a teszt során használt áramlási értékeit.

Amennyiben a fentiekben leírt kalibrációs eljárás regisztrációja bizonyítja, hogy az áramlásmérő kalibrációja hosszabb időtartam alatt is stabil, a vizsgálat előtti ellenőrzést el lehet hagyni.

2.6.4. A transzformációs idő meghatározása

A transzformációs idő értékeléséhez a rendszer beállításai a teszt alatti mérésekkel pontosan egyezzenek meg. A transzformációs időt a következő módszerrel kell meghatározni.

Egy, a mintaáramnak megfelelő mérési tartománnyal rendelkező referencia áramlásmérőt kell a mintavevő szondával sorba kapcsolni, lehetőleg közvetlenül a szondára csatlakoztatva. Ennek az áramlásmérőnek a transzformációs ideje 100 ms-nál kisebb legyen a válaszidő mérésénél alkalmazott hígítási lépések esetén, és az áramlási ellenállása elég kicsiny legyen ahhoz, hogy ne befolyásolja a részáramú hígító rendszer dinamikus viselkedését, továbbá feleljen meg a jó mérnöki gyakorlatnak.

Ugrásszerű változtatva kell kipufogógázt (vagy a hígító levegőt, ha a kipufogógáz áramát számolják) vezetni a részáramú hígító rendszerbe alacsony átfolyástól legalább a skála végérték 90%-áig. Az ugrásszerű változást ugyanaz kapcsolja be, amit a tényleges teszt során az „előrelátó” szabályozáshoz használnak. A hígításváltási lépés bemenő jelét és az áramlásmérő válasz jelét legalább 10 Hz mintavételi frekvenciával kell regisztrálni.

Ezekből az adatokból kell meghatározni a részáramú mintavevő rendszer transzformációs idejét, amely a hígításváltási lépés bemenő jelének az időpontjától az áramlásmérő válasz 50%-os pontjának eléréséig eltelt idő. Hasonló módon meg kell határozni a részáramú hígító rendszer GSE jelének és a kipufogógáz áram áramlásmérő GEXHW jelének a transzformációs idejét. Ezeket a jeleket alkalmazzák a regressziós ellenőrzés során, minden teszt után (1. függelék, 2.4. pont).

A számításokat legalább 5 emelkedő és csökkenő változtatásra el kell végezni, és az eredményeket átlagolni kell. A referencia áramlásmérő saját transzformációs idejét (< 100 ms) le kell vonni az átlagolt értékből. Ez a részáramú hígító rendszer „előre látási” értéke, amelyet az 1. függelék 2.4. pontjának megfelelően kell alkalmazni.

3. A CVS rendszer kalibrálása

3.1. Általános előírások

A CVS rendszer pontos áramlásmérő és a működési feltételek változtatásához szükséges eszközök alkalmazásával kell kalibrálni.

A rendszer átfolyását különböző áramlási beállítások mellett kell mérni, és meg kell határozni a rendszer szabályozási jellemzőit is, és azok kapcsolatát az átfolyással.

Különböző típusú áramlásmérők alkalmazhatók, pl. kalibrált Venturi, kalibrált lamináris áramlásmérő, kalibrált turbinás áramlásmérő.

3.2. A térfogat kiszorításos szivattyú kalibrálása (PDP - Positive Displacement Pump)

A szivattyúval kapcsolatos összes jellemzőt a szivattyúhoz kapcsolt kalibrált Venturi paramétereivel egyidejűleg kell mérni. A számított gázáramot (m3/min-ben kifejezve, a szivattyú bemeneténél mért abszolút nyomás és hőmérséklet mellett) fel kell rajzolni korrelációs függvényként, amely a szivattyú jellemzők egy kombinációjához tartozik. Meg kell határozni a lineáris egyenletet, amely a szivattyú átfolyása és korrelációs függvény közötti kapcsolatot leírja. Ha a CVS szivattyú több fordulatszámú meghajtással rendelkezik, a kalibrációt minden használt fordulatszámon el kell végezni.

A hőmérséklet stabil legyen a kalibráció alatt.

A szivárgás a csatlakozóknál, továbbá a kalibrált Venturi és CVS szivattyú között kisebb legyen a legkisebb átfolyási pont (legnagyobb fojtás és legkisebb fordulatszám) 0,3%-ánál.

3.2.1. Az adatok elemzése

A levegőáramot (Qs) minden fojtási beállítás mellett (legalább 6 beállítás) ki kell számítani, előírásosan m3/min-ben kifejezve, az áramlásmérő adataiból a gyártó előírásai szerinti módszerrel. A levegőáramot konvertálni kell szivattyú átfolyásra (V0) m3/fordulat-ban kifejezve, a szivattyú bemenetén abszolút nyomásra és hőmérsékletre vonatkoztatva, a következők szerint:

ahol Qs = a levegőáram vonatkoztatási állapotban (101,3 kPa, 273 K) (m3/s)

T = hőmérséklet a szivattyú bemenetén (K)

pA = abszolút nyomás a szivattyú bementén (pb-p1) (kPa)

n = a szivattyú fordulatszáma (ford/s)

A szivattyú résvesztesége és nyomásváltozása közötti kölcsönhatás kompenzálására meghatározni a szivattyú fordulatszám, a szivattyú bemenete és kilépése közötti nyomáskülönbség és a szivattyú kimenet abszolút nyomása közötti korrelációs függvényt (X0) az alábbiak szerint:

ahol Δpp = a szivattyú bemente és kilépése közötti nyomáskülönbség (kPa)

pA = abszolút nyomás a szivattyú kimenetén (kPa)

A kalibrációs egyenlet meghatározásához a legkisebb négyzetek módszerével illesztett egyenes egyenlet az alábbi:

V0=D0-m x X0

D0 és m a tengelymetszet és a meredekség állandók, amelyek leírják az egyenest.

A több fordulatszámmal rendelkező CVS különböző szivattyú átfolyásoknál előállított kalibrációs görbéinek közel párhuzamosaknak kell lenniük, a tengelymetszetnek (D0) növekednie kell, amint a szivattyú fordulatszám csökken.

Az egyenlettel számított értékeknek a mért V0 érték ±0,5%-án belül kell lenniük. Az m értéke szivattyúnként változik. A részecske átfolyás idővel csökkenti a szivattyú résveszteségét, ami az m érték csökkenésében nyilvánul meg. Ezért a kalibrációt el kell végezni az üzembe helyezéskor, nagyobb karbantartás után és amikor a teljes rendszer ellenőrzése (3.5. pont) változást mutat a veszteségben.

3.3. A kritikus áramlású Venturi kalibrálása (CFV)

A CFV kalibrálása a kritikus áramlású Venturi áramlási egyenletén alapul. A gázáram a belépő nyomás és hőmérséklet függvénye az alábbi egyenlet szerint:

ahol Kv = kalibrációs együttható

pA = abszolút nyomás a Venturi bemenetén (kPa)

T = hőmérséklet a Venturi bemenetén (K)

3.3.1. Az adatok elemzése

A levegőáramot (Qs) minden fojtási beállítás mellett (legalább 8 beállítás) ki kell számítani, előírásosan m3/min-ben kifejezve, az áramlásmérő adataiból a gyártó előírásai szerinti módszerrel. A kalibrációs együtthatót a kalibrációs adatokból az alábbi egyenlettel kell számítani:

ahol Qs = a levegőáram vonatkoztatási állapotban (101,3 kPa, 273 K) (m3/s)

pA = abszolút nyomás a Venturi bemenetén (kPa)

T = hőmérséklet a Venturi bemenetén (K)

A kritikus áramlás tartományának meghatározásához Kv-t fel kell rajzolni a Venturi bemenet nyomásának függvényében. Kritikus (fojtott) áramlás esetén Kv értéke viszonylag állandó. Ahogyan a nyomás csökken (a vákuum nő), a Venturi fojtás nélkülivé válik, Kv értéke csökken, ami jelzi, hogy a CVF a megengedett tartományon kívül működik.

A kritikus áramlási tartományban legalább 8 pontból számítani kell az Kv átlagértékét és szórását. A szórás nem lehet nagyobb Kv átlagértékének 0,3%-ánál.

3.4. A hangsebesség alatti áramlású Venturi kalibrálása (SSV)

Az SSV kalibrálása a hangsebesség alatti áramlású Venturi áramlási egyenletén alapul. A gázáram a belépő nyomás és hőmérséklet, valamint az SSV belépési pontja és a torok közötti nyomásesés függvénye az alábbi egyenlet szerint:

ahol A0 = konstansok és mértékegység átváltások együttese =

(SI mértékegységben)

d = az SSV torok átmérője (m)

Cd = az SSV átfolyási együtthatója

PA = abszolút nyomás a Venturi bemenetén (kPa)

T = hőmérséklet a Venturi bemenetén (K)

r = az SSV torok és a belépés abszolút, statikus nyomása közötti viszony

ß = az SSV torok átmérő és a bevezető cső átmérő hányadosa =d/D

3.4.1. Az adatok elemzése

A levegőáramot (QSSV) minden áramlási beállítás mellett (legalább 16 beállítás) ki kell számítani, előírásosan m3/min-ben kifejezve, az áramlásmérő adataiból a gyártó előírásai szerinti módszerrel. Az átfolyási együtthatót a kalibrációs adatokból az alábbi egyenlettel kell számítani:

ahol

QSSV = a levegőáram vonatkoztatási állapotban (101,3 kPa, 273 K) (m3/s)

T = hőmérséklet a Venturi bemenetén (K)

d = az SSV torok átmérője (m)

r = az SSV torok és a belépés abszolút, statikus nyomása közötti viszony =

ß = az SSV torok átmérő és a bevezető cső átmérő hányadosa = d/D

A hangsebesség alatti áramlási tartomány meghatározásához Cd-t fel kell rajzolni az SSV torokban lévő Reynolds-szám (Re) függvényében. Re-t a torokban az alábbi kifejezéssel számolják:

ahol A1 = konstansok és mértékegység átváltások együttese,

QSSV = a levegőáram vonatkoztatási állapotban (101,3 kPa, 273 K) (m3/s)

d = az SSV torok átmérője (m)

μ = a gáz abszolút vagy dinamikai viszkozitása, az alábbi kifejezéssel számítva

S = tapasztalati állandó = 110,4 K

Mivel QSSV bemenő adat az Re képletben, a számítást QSSV vagy Cd kezdő értékének a felvételével kell kezdeni és a számítást addig ismételni, amíg QSSV konvergál. A konvergencia 0,1% vagy jobb pontosságú legyen.

Legalább 6, a hangsebesség alatti áramlási tartományba eső pontra Cd-nek az eredményül kapott kalibrációs görbét illesztő egyenletből számított értékei mindegyik kalibrálási pontra vonatkozóan Cd mért értékéhez képest ±0,5%-os tartományon belül legyenek.

3.5. A teljes rendszer ellenőrzése

A CVS mintavevő és az elemző rendszer teljes pontosságát a rendszerbe ismert tömegű szennyező gáznak normális működési feltételek mellett történő bevezetésével kell meghatározni. A szennyező gázt elemezik, és számítják a tömeget a 3. számú melléklet 3. függelék 2.4.1. pontja szerint, kivéve a propán esetét, ahol a HC-re megadott 0,000479 tényező helyett 0,000472 tényezőt kell használni. A következő technikák valamelyikét kell alkalmazni.

3.5.1. Adagolás kritikus áramlású fúvókával

Kalibrált kritikus áramlású fúvókával ismert mennyiségű tiszta gázt (propánt) kell beadagolni a CVS rendszerbe. Ha a belépő nyomás eléggé nagy az átfolyás, amelyet a kritikus áramlású mérőperemmel állítanak be, független lesz a mérőperem kilépésénél lévő nyomástól (kritikus áramlás). A CVS rendszert úgy kell üzemeltetni 5-10 percig, ahogyan az normális kipufogógáz teszt során történik. A gáz mintát elemezni kell egy szokásos berendezéssel (gyűjtő zsák vagy integráló módszer) és a gáz tömegét számítani kell. Az így meghatározott tömegnek a beinjektált gáz ismert tömegéhez képest ±3%-on belül kell lennie.

3.5.2. Adagolás gravimetrikus módszerrel

Egy kis méretű, propánnal töltött palack súlyát meg kell határozni ±0,01 g pontossággal. A CVS rendszert úgy kell üzemeltetni 5-10 percig, ahogyan az normális kipufogógáz teszt során történik, miközben szén-monoxidot vagy propánt injektálnak a rendszerbe. A tiszta gáz beinjektált mennyiségét a súlymérés különbségéből kell meghatározni. A gáz mintát elemezni kell egy szokásos berendezéssel (gyűjtő zsák vagy integráló módszer) és a gáz tömegét számítani kell. Az így meghatározott tömegnek a beinjektált gáz ismert tömegéhez képest ±3%-on belül kell lennie.

3. függelék a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet 3. számú mellékletéhez

Az adatok kiértékelése és a számítások

1. Az adatok kiértékelése és a számítások - NRSC teszt

1.1. A gáznemű szennyezőanyag-kibocsátás mérési adatainak kiértékelése

A gáznemű szennyezőanyag-kibocsátás kiértékeléséhez az egyes üzemmódokban az utolsó 60 másodperc során regisztrált diagram-értékeket átlagolni kell, és a karbonegyensúly módszer használata esetén a HC, CO, NOx és CO2 átlagos koncentrációit (conc) minden üzemmód során az átlagolt diagram-értékekből és a megfelelő kalibrálási adatokból kell megállapítani. Más regisztrálási módszer is használható, ha az egyenértékű adatokat szolgáltat.

Az átlagos háttér-koncentrációk (concd) a hígító levegő zsák méréseiből vagy a folyamatos (nem zsákos) háttér-értékekből és a megfelelő kalibrálási adatokból határozhatók meg.

1.2. Részecske-kibocsátás

A részecskék kiértékeléshez minden üzemmódban a szűrőkön átáramló teljes mintatömegeket (MSAM,i) regisztrálni kell.

A szűrőket vissza kell vinni a mérőhelyiségbe és legalább egy óráig, de 80 óránál nem hosszabb ideig tartó kondicionálás után meg kell mérni őket. A szűrők bruttó súlyát fel kell jegyezni és le kell vonni belőlük a tárasúlyt (lásd a 3. számú melléklet 3.1. pontját). A részecskék tömege (Mf az egyszűrős módszernél; Mf,i a többszűrős módszernél) az elsődleges és a pótszűrőkön összegyűlt részecskék tömegének összege.

Ha háttér-korrekciót kell alkalmazni, fel kell jegyezni a szűrőkön áthaladó (MDIL) hígító levegő tömeget és a részecskék (Md) tömegét. Ha egynél több mérést végeztek, minden egyes mérésre ki kell számítani az Md/MDIL hányadost és az értékeket átlagolni kell.

1.3. A gáznemű szennyezőanyag-kibocsátás számítása

A végleges jegyzőkönyvbe kerülő vizsgálati eredményeket az alábbi lépések során kell levezetni:

1.3.1. A kipufogógáz-áram meghatározása

A kipufogógáz-áramot (GEXHW) minden üzemmódra a 3. számú melléklet 1. függelékének 1.2.1-1.2.3. pontja szerint kell meghatározni.

Teljes átáramlású hígító rendszer használata esetén a teljes hígított kipufogógázáramot (GTOTW) minden üzemmódra a 3. számú melléklet 1. függelékének 1.2.4. pontja szerint kell meghatározni.

1.3.2. Száraz/nedves korrekció

A száraz/nedves (a továbbiakban: dry/wet) korrekciót (GEXHW) minden üzemmódra a 3. számú melléklet 1. függelékének 1.2.1-1.2.3. pontjai szerint kell meghatározni.

conc (wet) = kw x conc (dry)

A kezeletlen kipufogógázra:

A hígított kipufogógázra:

vagy:

A hígító levegőre:

k W,d = 1 - k W1

A beszívott levegőre (ha más mint a hígító levegő):

k W,a = 1 - k W2

ahol:

Ha: a beszívott levegő abszolút nedvességtartalma, g víz/kg száraz levegő

Hd: a hígító levegő abszolút nedvességtartalma, g víz/kg száraz levegő

Rd: a hígító levegő relatív nedvességtartalma, %

Ra: a beszívott levegő relatív nedvességtartalma, %

pd: a hígító levegő telítési gőznyomása, kPa

pa: a beszívott levegő telítési gőznyomása, kPa

pb: a teljes légköri nyomás, kPa

Megjegyzés: Ha és Hd levezethető a relatív nedvesség méréséből a fentiek szerint, vagy harmatpont mérésből, gőznyomás mérésből, vagy száraz/nedves hőmérő mérésből, az általánosan elfogadott képletek használatával.

1.3.3. A NOx nedvesség-korrekciója

Mivel a NOx kibocsátás függ a környező levegő állapotától, a NOx koncentrációt a környezeti levegőhőmérsékletre és nedvességtartalomra való tekintettel korrigálni kell, az alábbi képlettel megadott KH tényezőkkel:

ahol:

T: a levegő hőmérséklete K-ben

Ha: a beszívott levegő abszolút nedvességtartalma, g víz/kg száraz levegő:

Ra: a beszívott levegő relatív nedvességtartalma, %

pa: a beszívott levegő telítési nedvességnyomása, kPa

pb: a teljes légköri nyomás, kPa.

Megjegyzés: Ha és Hd levezethető a relatív nedvesség méréséből a fentiek szerint, vagy harmatpont mérésből, gőznyomás mérésből, vagy száraz/nedves hőmérő mérésből, az általánosan elfogadott képletek használatával.

1.3.4. A szennyezőanyag-kibocsátás tömegáram számítása

A szennyezőanyag-kibocsátás tömegáramokat az egyes üzemmódokban az alábbiak szerint kell kiszámítani:

(a) Kezeletlen kipufogógázra * :

Gáz tömeg = u x conc x GEXHV

(b) A hígított kipufogógázra (12):

Gáz tömeg = u x concc x GTOTW

ahol:

concc a háttér-korrigált koncentráció

concc = conc - concd x (1 - (1/DF))

DF = 13,4/(concCO2 + (concCO + concHC) x 10-4)

vagy:

DF = 13,4/concCO2.

Az u - nedves együtthatókat az alábbi táblázat szerint kell használni:

Gáz u conc
NOx 0,001587 ppm
CO 0,000966 ppm
HC 0,000479 ppm
CO2 15,19 %

A HC sűrűsége 1:1,85 átlagos szén/hidrogén arányon alapul.

1.3.5. A fajlagos szennyezőanyag-kibocsátás számítása

A fajlagos szennyezőanyag-kibocsátás (g/kWh) minden egyes összetevőre az alábbi módon számítandó:

ahol Pi = Pm,i + PAE,i.

A fenti számításban használt súlyozási tényezők és az üzemmódok (n) számai a 3. számú melléklet 3.7.1 pontja szerintiek.

1.4. A részecske-kibocsátás számítása

A részecske-kibocsátást a következő módon kell kiszámítani:

1.4.1. A nedvesség-korrekciós tényező részecske esetében

Mivel a kompresszió-gyújtású motorok részecske-kibocsátása a környezeti levegő körülményeitől függ, a részecske tömegáramot korrigálni kell a környezeti levegő páratartalma szerint az alábbi képlettel megadott Kp tényezővel:

Kp = 1/(1 + 0,0133 x (Ha - 10,71)

Ha: a beszívott levegő abszolút nedvességtartalma, g víz/kg száraz levegő:

Ra: a beszívott levegő relatív nedvességtartalma, %

pa: a beszívott levegő telítési gőznyomása, kPa

pb: a teljes légköri nyomás, kPa.

Megjegyzés: Ha és Hd levezethető a relatív nedvesség méréséből a fentiek szerint, vagy harmatpont mérésből, gőznyomás mérésből, vagy száraz/nedves hőmérő mérésből, az általánosan elfogadott képletek használatával.

1.4.2. Részleges átáramlású hígító rendszer

A részecske-kibocsátás véglegesen jegyzőkönyvezett vizsgálati eredményeit az alábbi lépések során kell levezetni. Mivel többféle fajta hígítási arány szabályozás használható, különböző számítási módszerek vonatkoznak az GEDF egyenértékű hígított kipufogógáz tömegáramra. Minden számítást az egyes üzemmódoknak (i) a mintavételi időszak alatt mutatott átlagértékeire kell alapozni.

1.4.2.1. Izokinetikus rendszerek

GEDFW,i = GEXHW,i × qi

ahol r az izokinetikus szonda Ap és a kipufogócső AT keresztmetszeti területének aránya:

r = Ap/AT

1.4.2.2. CO2 vagy NOx koncentrációt mérő rendszerek

GEDFW,i = GEXHW,i × qi

ahol:

ConcCE = a keresőgáz nedves koncentrációja a kezeletlen kipufogógázban

ConcD = a keresőgáz nedves koncentrációja a hígított kipufogógázban

ConcA = a keresőgáz nedves koncentrációja a hígító levegőben

A száraz alapon mért koncentrációt nedves alapra kell átszámítani ennek a függeléknek az 1.3.2. pontja szerint.

1.4.2.3. CO2 mérést és szénegyensúly módszert használó rendszerek

ahol:

CO2D = a hígított kipufogógáz CO2 koncentrációja

CO2A = a hígító levegő CO2 koncentrációja

(a koncentráció nedves alapon, %-ban)

Ez az egyenlet a szénegyensúly feltételezésen alapul (a motorba bevitt szénatomok CO2 alakjában távoznak) és a következő lépések során vezethető le:

GEDFW,i = GEXHW,i × qi

és

1.4.2.4. Áramlásmérést használó rendszerek

GEDFW,i = GEXHW,i × qi

1.4.3. Teljes átáramlású hígító rendszer

A részecske-kibocsátás véglegesen jegyzőkönyvezett vizsgálati eredményeit az alábbi lépések során kell levezetni.

Minden számítást az egyes üzemmódoknak (i) a mintavételi időszak alatti átlagértékeire kell alapozni.

GEDFW,i = GTOTW,i

1.4.4. A részecske tömegáram számítása

A részecske tömegáramot az alábbiak szerint kell kiszámítani:

Egyszűrős rendszer esetén:

ahol:

(GEDFW)átl. egész ciklusra érvényes értékét az egyes üzemmódokban a mintavételi időszak alatt mért átlagértékek összegezésével kell meghatározni:

ahol i = 1, ... n

Többszűrős módszer esetén:

ahol i = 1, ... n

A részecske-tömegáram korrigálható a háttér figyelembevételére az alábbiak szerint:

Egyszűrős módszer esetén:

Ha egynél több mérést végeznek, az (Md/MDIL) hányadost (Md/MDIL)átl., ill. (Md/MDIL)átl. hányadossal kell helyettesíteni.

vagy:

DF = 13,4/concCO2

Többszűrős módszer esetén:

Ha egynél több mérést végeznek, az (Md/MDIL) hányadost (Md/MDIL)átl. hányadossal kell helyettesíteni.

vagy:

DF = 13,4/concCO2

1.4.5. A fajlagos szennyezőanyag-kibocsátás számítása

A PT (g/kWh) fajlagos részecske-kibocsátást az alábbiak szerint kell kiszámítani * :

Egyszűrős módszer esetén:

Többszűrős módszer esetén:

1.4.6. A tényleges súlyozási tényező

Az egyszűrős módszer esetében a WFE,i tényleges súlyozási tényező az egyes üzemmódokban az alábbiak szerint számítható:

ahol i = 1, ... n.

A tényleges súlyozási tényezők értéke nem térhet el ±0,005-nél (abszolút érték) többel a 3. számú melléklet 3.7.1. pontjában felsorolt súlyozási tényezőktől.

2. Az adatok kiértékelése és a számítások - NRTC teszt

Az NRTC teszt során kibocsátott szennyező-anyagok értékelésnek két alábbi módszerét írja le ez a pont:

- a gázkomponensek valós idejű mérését a kezeletlen kipufogógázban, és a részecskék meghatározását a részáramú hígító rendszerben,

- a gázkomponensek és a részecskeék meghatározását a teljes áramú hígító rendszerben (CVS rendszer).

2.1. A gázhalmazállapotú kibocsátás számítása a kezeletlen kipufogógázban és a részecske mérés részáramú hígító rendszerrel.

2.1.1. Bevezetés

A gázkomponensek pillanatnyi koncentrációjának jelét használják a tömeg emisszió számításához, szorozva azt a pillanatnyi kipufogógáz tömegárammal. A kipufogógáz tömegáramot lehet közvetlenül mérni vagy számítani a 3. számú melléklet 1. függelék 2.2.3. pontjában leírt módszerekkel (beszívott levegő és üzemanyag áram mérése, nyomjelző módszer, beszívott levegő és levegő/üzemanyag viszony mérése). Különös figyelmet kell fordítani a különböző műszerek válaszidejére. A különbségeket figyelembe kell venni a jelek időbeli összehangolásánál.

A részecskék esetében a kipufogógáz tömegáramát használják a részáramú hígító rendszer szabályozására, hogy a kipufogógáz tömegárammal arányos mintát vegyenek. Az arányosság minőségét a minta és a kipufogógáz áram közötti regresszió analízissel ellenőrzik, amint azt a 3. számú melléklet 1. függelék 2.4. pontja leírja.

2.1.2. A gázkomponensek meghatározása

2.1.2.1. A tömeg emisszió számítása

A szennyezők tömegét (Mgáz) (g/teszt) a szennyezőnek a kezeletlen kipufogógázban mért koncentrációból a pillanatnyi tömeg emissziónak a számításával, az u értékének a 4. táblázatból történő megkeresésével (lásd az 1.3.4. pontot is), a transzformációs időnek megfelelően hangolva és a pillanatnyi értékeket a ciklusra integrálva kell meghatározni. Célszerűen a koncentrációkat nedves bázison kell mérni. Ha száraz bázison mérnek, a továbbiakban leírt száraz/nedves (dry/wet) korrekciót végre kell hajtani a pillanatnyi koncentráció értékeken bármely további számítást megelőzően.

4. táblázat: az u - nedves együtthatók értéke különböző komponensekre

Gáz u conc
NOx 0,001587 ppm
CO 0,000966 ppm
HC 0,000479 ppm
CO2 15,19 %

A HC sűrűsége 1:1,85 átlagos szén/hidrogén arányon alapul.

Az alábbi képletet kell használni:

ahol u = a kipufogógáz komponensek sűrűségének és a kipufogógáz sűrűségének hányadosa

conci = az érintett komponens koncentrációja a kezeletlen kipufogógázban (ppm)

GEXHW,i = a pillanatnyi kipufogógáz tömegáram (kg/s)

f = az adatok mintavételi frekvenciája (Hz)

n = a mérések száma

Az NOx számításához alkalmazni kell az alábbiakban leírt kH nedvesség korrekciós tényezőt.

A pillanatnyilag mért koncentrációt nedves bázisra kell konvertálni, ha nem nedves bázison mérték.

2.1.2.2. Száraz/nedves korrekció

Ha a pillanatnyi koncentrációt száraz bázison mérték, úgy azt nedves bázisra kell konvertálni az alábbi képletekkel.

conc wet = kw x conc dry

ahol

és

ahol concCO2 = száraz CO2 koncentráció (%)

concCO = száraz CO koncentráció (%)

Ha = a beszívott levegő nedvességtartalma (g víz/kg száraz levegő)

ahol:

Ra: a beszívott levegő relatív nedvességtartalma (%)

pa: a beszívott levegő telítési gőznyomása (kPa)

pb: a teljes légköri nyomás (kPa)

Megjegyzés: Ha és Hd levezethető a relatív nedvesség méréséből a fentiek szerint, vagy harmatpont mérésből, gőznyomás mérésből, vagy száraz/nedves hőmérő mérésből, az általánosan elfogadott képletek használatával.

2.1.2.3. A NOx nedvesség-korrekciója

Mivel a NOx kibocsátás függ a környező levegő állapotától, a NOx koncentrációt a környezeti levegőhőmérsékletre és nedvességtartalomra való tekintettel korrigálni kell, az alábbi képlettel megadott KH tényezőkkel:

ahol:

Ta = a beszívott levegő hőmérséklete (K)

Ha = a beszívott levegő abszolút nedvességtartalma (g víz/kg száraz levegő):

Ra: a beszívott levegő relatív nedvességtartalma (%)

pa: a beszívott levegő telítési nedvességnyomása (kPa)

pb: a teljes légköri nyomás (kPa).

Megjegyzés: Ha és Hd levezethető a relatív nedvesség méréséből a fentiek szerint, vagy harmatpont mérésből, gőznyomás mérésből, vagy száraz/nedves hőmérő mérésből, az általánosan elfogadott képletek használatával.

2.1.2.4. *  A fajlagos kibocsátások kiszámítása

A fajlagos kibocsátást [g/kWh] minden egyes összetevő tekintetében a következőképpen kell kiszámolni:

ahol:

Mgas,cold = a gáz-halmazállapotú szennyező anyag össztömege a hidegindításos ciklus alatt (g)

Mgas,hot = a gáz-halmazállapotú szennyező anyag össztömege a melegindításos ciklus alatt (g)

Wact,cold = a hidegindításos ciklusban végzett tényleges ciklusmunka a 3. számú melléklet 4.6.2. pontjában meghatározottak szerint (kWh)

Wact,hot = a melegindításos ciklusban végzett tényleges ciklusmunka a 3. számú melléklet 4.6.2. pontjában meghatározottak szerint (kWh).

2.1.3. A részecske meghatározása

2.1.3.1. *  A kibocsátott tömeg kiszámítása

Az MPT,cold és az MPT,hot részecsketömegeket (g/vizsgálat) a következő módszerek valamelyikével kell kiszámítani:

ahol

MPT = MPT,cold a hidegindításos ciklus vonatkozásában

MPT = MPT,hot a melegindításos ciklus vonatkozásában

Mf = a ciklus alatt összegyűjtött részecskék tömege (mg)

MEDFW = az egyenértékű hígított kipufogógáz tömege a ciklus során (kg)

MSAM = a részecskegyűjtő szűrőkön áthaladó hígított kipufogógáz tömege (kg)

Az egyenértékű hígított kipufogógáz össztömegét a ciklusban a következőképpen kell meghatározni:

ahol

GEDFW,i = a hígított kipufogógáz pillanatnyi egyenértékű tömegárama (kg/s)

GEXHW,i = a kipufogógáz pillanatnyi tömegárama (kg/s)

qi = pillanatnyi hígítási arány

GTOTW,i = a hígító alagúton áthaladó hígított kipufogógáz pillanatnyi tömegárama (kg/s)

GDILW,i = a hígító levegő pillanatnyi tömegárama (kg/s)

f = adatlekérdezési gyakoriság (1/s)

n = a mérések száma

ahol

MPT = MPT,cold a hidegindításos ciklus vonatkozásában

MPT = MPT,hot a melegindításos ciklus vonatkozásában

Mf = a ciklus alatt összegyűjtött részecskék tömege (mg)

rs = az átlagos mintavételi arány a mérési ciklus alatt

ahol

MSE = a kipufogógáz-minta tömege a ciklus során (kg)

MEXHW = a ciklus során átáramló kipufogógáz össztömege (kg)

MSAM = a részecskegyűjtő szűrőkön áthaladó hígított kipufogógáz tömege (kg)

MTOTW = a hígító alagúton áthaladó hígított kipufogógáz tömege (kg)

MEGJEGYZÉS: Teljes mintavételt alkalmazó rendszer esetében az MSAM és az MTOTW megegyezik.

2.1.3.2. A részecskék nedvesség korrekciós tényezője

Mivel a dízelmotorok részecske kibocsátása függ a környezeti levegő állapotától, a részecske koncentrációt korrigálni kell a környezeti levegő nedvességének megfelelően a következő kifejezéssel adott Kp tényezővel:

ahol

Ha: a beszívott levegő abszolút nedvességtartalma, g víz/kg száraz levegő:

Ra: a beszívott levegő relatív nedvességtartalma,%

pa: a beszívott levegő telítési gőznyomása, kPa

pb: a teljes légköri nyomás, kPa.

Megjegyzés: Ha és Hd levezethető a relatív nedvesség méréséből a fentiek szerint, vagy harmatpont mérésből, gőznyomás mérésből, vagy száraz/nedves hőmérő mérésből, az általánosan elfogadott képletek használatával.

2.1.3.3. *  A fajlagos kibocsátások kiszámítása

A fajlagos kibocsátásokat (g/kWh) a következőképpen kell kiszámítani:

ahol

MPT,cold = az NRTC hidegindításos ciklusa alatti részecsketömeg (g/vizsgálat)

MPT,hot = az NRTC melegindításos ciklusa alatti részecsketömeg (g/vizsgálat)

Kp,cold = a részecskékre vonatkozó nedvességtartalom-korrekciós tényező a hidegindításos ciklus alatt

Kp,hot = a részecskékre vonatkozó nedvességtartalom-korrekciós tényező a melegindításos ciklus alatt

Wact,cold = a hidegindításos ciklusban végzett tényleges ciklusmunka a 3. számú melléklet 4.6.2. pontjában meghatározottak szerint (kWh)

Wact,hot = a melegindításos ciklusban végzett tényleges ciklusmunka a 3. számú melléklet 4.6.2. pontjában meghatározottak szerint (kWh)

2.2. A gázhalmazállapotú és a részecske kibocsátás meghatározása teljes áramú hígító rendszerrel

A hígított kipufogógázban lévő szennyező-anyagok számításához ismerni kell a hígított kipufogógáz tömegáramát. A ciklus alatti MTOTW (kg/teszt) teljes hígított kipufogógáz áramot a ciklus során mért értékekből és az áramlásmérő eszköz megfelelő kalibrációs adataiból (V0 a PDP, KV a CFV, Cd az SSV esetében) kell számítani, ahol a 2.2.1. pontban leírt, megfelelő módszert lehet alkalmazni. Ha az gázok és a részecskék MSAM teljes mintatömege meghaladja a teljes CVS áram (MTOTW) 0,5%-át, akkor a CVS áramát korrigálni kell MSAM -mal, vagy a részecske minta áramot vissza kell vezetni a CVS-be még az áramlásmérő eszköz előtt.

2.2.1. A hígított kipufogógáz áram meghatározása

PDP-CVS rendszer

A teljes ciklusra a tömegáram számítását, amennyiben a hígított kipufogógáz hőmérsékletét ±6 K tartományon belül tartják a ciklus során egy hőcserélővel, a következőképpen kell végezni:

MTOTW = 1,293 × V0×Np×(pB - p1) × 273/(101,3 × T)

ahol

MTOTW = a hígított kipufogógáz tömege nedves alapon a ciklus során (kg)

V0 = a szivattyú fordulatonkénti szállítása a vizsgálat feltételei mellett (m3/ford.)

Np = a szivattyú teszt alatti fordulatainak a száma

pB = légköri nyomás a laboratóriumban (kPa)

p1 = nyomásesés a szivattyú bementén a légköri nyomáshoz képest (kPa)

T = a hígított kipufogógáz átlagos hőmérséklete a szivattyú bementén (K)

Ha áramláskompenzációval rendelkező rendszert használnak (azaz hőcserélő nélküli), akkor a pillanatnyi tömegáramokat integrálni kell a ciklusra. Ebben az esetben a hígított kipufogógáz pillanatnyi tömegáramát az alábbi szerint kell számítani:

MTOTW,i = 1,293 x V0 x Np,i x (pB-p1) x 273/(101,3 x T)

ahol

Np,i = a szivattyú teszt időintervallumonkénti fordulatainak a száma

CFV-CVS rendszer

Ha a hígított kipufogógáz hőmérsékletét hőcserélővel ±11 K tartományon belül tartják, akkor a ciklus alatti tömegáramot a következők szerint kell számítani:

MTOTW =1,293 x t x Kv x pA/T0,5

ahol

MTOTW = a hígított kipufogógáz tömege nedves alapon a ciklus során (kg)

t = a ciklus idő (s)

Kv = a kritikus áramlású Venturi kalibrációs tényezője vonatkoztatási feltételek mellett

pA = abszolút nyomás a Venturi bemenetén (kPa)

T = abszolút hőmérséklet a Venturi bemenetén (K)

Ha áramláskompenzációval rendelkező rendszert használnak (azaz hőcserélő nélküli), akkor a pillanatnyi tömegáramokat integrálni kell a ciklusra. Ebben az esetben a hígított kipufogógáz pillanatnyi tömegáramát az alábbi szerint kell számítani:

MTOTW,i =1,293 x Δti x Kv x pA/T0,5

ahol

Δti = időintervallum (s)

SSV-CVS rendszer

Ha a hígított kipufogógáz hőmérsékletét hőcserélővel ±11 K tartományon belül tartják, akkor a ciklus alatti tömegáramot a következők szerint kell számítani:

MTOTW = 1,293 × QSSV

ahol

ahol A0 = konstansok és mértékegység átváltások együttese =

(SI mértékegységben)

d = az SSV torok átmérője (m)

Cd = az SSV átfolyási együtthatója

PA = abszolút nyomás a Venturi bemenetén (kPa)

T = hőmérséklet a Venturi bemenetén (K)

r = az SSV torok és a belépés abszolút, statikus nyomása közötti viszony = 1-ΔP/PA

ß = az SSV torok átmérő és a bevezető cső átmérő hányadosa = d/D

Ha áramláskompenzációval rendelkező rendszert használnak (azaz hőcserélő nélküli), akkor a pillanatnyi tömegáramokat integrálni kell a ciklusra. Ebben az esetben a hígított kipufogógáz pillanatnyi tömegáramát az alábbi szerint kell számítani:

MTOTW = 1,293 x QSSV x Δti

ahol

Δti = időintervallum (s)

A valós idejű számítást Cd célszerű értékének (pl. 0,98) vagy QSSV értékének a felvételével kell indítani. Ha a számítást QSSV felvételével indítják, QSSV kezdő értékét kell használni Re értékeléséhez.

Az SSV torok Reynolds-számának minden teszt során olyan Reynolds-szám tartományban kell lennie, amelyre a 2. függelék 3.2. pontja szerint a kalibrációs görbét létrehozták a 2. függelék 3.2. pontja szerint.

2.2.2. Az NOx nedvesség korrekciós tényezője

Mivel a NOx kibocsátás függ a környező levegő állapotától, a NOx koncentrációt a környezeti levegő nedvességtartalmára való tekintettel korrigálni kell, az alábbi képlettel megadott KH tényezővel:

ahol:

T: a levegő hőmérséklete K-ben

Ha: a beszívott levegő abszolút nedvességtartalma, g víz/kg száraz levegő:

Ra: a beszívott levegő relatív nedvességtartalma, %

pa: a beszívott levegő telítési nedvességnyomása, kPa

pb: a teljes légköri nyomás, kPa.

Megjegyzés: Ha és Hd levezethető a relatív nedvesség méréséből a fentiek szerint, vagy harmatpont mérésből, gőznyomás mérésből, vagy száraz/nedves hőmérő mérésből, az általánosan elfogadott képletek használatával.

2.2.3. A tömegemisszió számítása

2.2.3.1. Állandó tömegáramú rendszer

A hőcserélővel rendelkező rendszer Mgáz (kg/teszt) szennyezőanyag tömegét az alábbi egyenlettel kell számítani:

Mgáz =u × conc × MTOTW

ahol

u = a kipufogógáz komponensek sűrűségének és a kipufogógáz sűrűségének hányadosa a 2.1.2.1. pontban foglalt 4. táblázat szerint

conc = a ciklus átlagos, háttér korrigált koncentrációja az integrálásból (kötelező HC-re és NOx - re) vagy a zsákos mérésből (ppm)

MTOTW = A ciklus teljes hígított kipufogógáz tömege a 2.2.1. pont szerint meghatározva (kg)

Mivel a NOx kibocsátás függ a környező levegő állapotától, a koncentrációt a környezeti levegő nedvességtartalmára való tekintettel korrigálni kell a 2.2.2. pontban leírt KH tényezővel.

A száraz alapon mért koncentrációkat az 1.3.2. pontnak megfelelően nedves alapra kell konvertálni.

2.2.3.1.1. A háttér korrigált koncentrációk meghatározása

A szennyező komponensek átlagos háttér koncentrációját le kell vonni a mért koncentrációkból, hogy megkapjuk a szennyezők nettó koncentrációját. A háttér koncentrációk átlagos értékét gyűjtőzsákkal vagy folyamatos méréssel és integrálással lehet meghatározni. Az alábbi kifejezést kell használni:

conc = conca - concd × (1-(1/DF))

ahol

conc = az adott komponens koncentrációja a hígított kipufogógázban, korrigálva a hígító levegő adott szennyező-anyag tartalmával (ppm)

conce = az adott komponens koncentrációja a hígított kipufogógázban (ppm)

concd = az adott komponens koncentrációja a hígító levegőben (ppm)

DF = hígítási tényező

A hígítási tényezőt az alábbi kifejezés adja:

2.2.3.2. Áramláskompenzációs rendszer

A hőcserélő nélküli rendszer Mgáz (kg/teszt) szennyezőanyag tömegét a pillanatnyi tömegemisszió számításával és a pillanatnyi értékeknek a teljes ciklusra integrálásával kell meghatározni. A háttér korrekciókat is közvetlenül kell alkalmazni a pillanatnyi koncentráció értékekre. Az alábbi kifejezéseket kell használni:

ahol

conce,i = az adott komponens pillanatnyi koncentrációja a hígított kipufogógázban (ppm)

concd = az adott komponens mért koncentrációja a hígító levegőben (ppm)

u = a kipufogógáz komponensek sűrűségének és a kipufogógáz sűrűségének hányadosa a 2.1.2.1. pontban foglalt 4. táblázat szerint

MTOTW,i = a pillanatnyi hígított kipufogógáz tömeg ( 2.2.1. pont) (kg)

MTOTW = a ciklus teljes hígított kipufogógáz tömege (2.2.1. pont) (kg)

DF = a 2.2.3.1.1. pont szerinti hígítási tényező

Mivel a NOx kibocsátás függ a környező levegő állapotától, a koncentrációt a környezeti levegő nedvességtartalmára való tekintettel korrigálni kell a 2.2.2. pontban leírt KH tényezővel.

2.2.4. *  A fajlagos kibocsátások kiszámítása

A kibocsátást [g/kWh] minden egyes összetevő tekintetében a következőképpen kell kiszámolni:

ahol

Mgas,cold = a gáz-halmazállapotú szennyező anyag össztömege a hidegindításos ciklus alatt (g)

Mgas,hot = a gáz-halmazállapotú szennyező anyag össztömege a melegindításos ciklus alatt (g)

Wact,cold = a hidegindításos ciklusban végzett tényleges ciklusmunka a 3. számú melléklet 4.6.2. pontjában meghatározottak szerint (kWh)

Wact,hot = a melegindításos ciklusban végzett tényleges ciklusmunka a 3. számú melléklet 4.6.2. pontjában meghatározottak szerint (kWh)

2.2.5. A részecske kibocsátás számítása

2.2.5.1. *  A tömegáram kiszámítása

Az MPT,cold és az MPT,hot részecsketömegeket (g/vizsgálat) a következőképpen kell kiszámítani:

ahol

MPT = MPT,cold a hidegindításos ciklus vonatkozásában

MPT = MPT,hot a melegindításos ciklus vonatkozásában

Mf = a ciklus alatt összegyűjtött részecskék tömege (mg)

MTOTW = a hígított kipufogógáz össztömege a teljes ciklus alatt, a 2.2.1. pontban meghatározottak szerint (kg)

MSAM = a hígító alagútból részecske-mintavétel céljából kivett hígított kipufogógáz tömege (kg), valamint

Mf = Mfp + Mfb, ha külön mérték az értékeket (mg)

Mf,p = az elsődleges szűrőn összegyűjtött részecskék tömege (mg)

Mf,b = a kiegészítő szűrőn összegyűjtött részecskék tömege (mg)

Kétszeres hígítású rendszer alkalmazása esetén a másodlagos hígító levegő tömegét le kell vonni a részecskeszűrőkön áthaladó kétszeresen hígított kipufogógáz-minta össztömegéből.

MSAM = MTOT - MSEC

ahol:

MTOT = a részecskeszűrőn áthaladó kétszeresen hígított kipufogógáz tömege (kg)

MSEC = a másodlagos hígító levegő tömege (kg)

Ha a hígító levegő részecske-háttérszintjét a 3. számú melléklet 4.5.4. pontjának megfelelően határozzák meg, a részecsketömeg korrigálható a háttérkoncentráció figyelembevételével. Ebben az esetben az MPT,cold és az MPT,hot részecsketömeget (g/vizsgálat) a következőképpen kell kiszámítani:

ahol:

MPT = MPT,cold a hidegindításos ciklus vonatkozásában

MPT = MPT,hot a melegindításos ciklus vonatkozásában

Mf, MSAM, MTOTW = lásd fent

MDIL = a háttérrészecske-mintavevő által mintavételezett elsődleges hígító levegő tömege (kg)

Md = az elsődleges hígító levegőből begyűjtött háttérrészecskék tömege (mg)

DF = hígítási tényező a 2.2.3.1.1. pontban meghatározottak szerint.

2.2.5.2. A részecske nedvességkorrekciós tényező

Mivel a dízelmotorok részecske kibocsátása függ a környezeti levegő állapotától, a részecske koncentrációt korrigálni kell a környezeti levegő nedvességének megfelelően a következő kifejezéssel adott Kp tényezővel:

ahol

Ha: a beszívott levegő abszolút nedvességtartalma, g víz/kg száraz levegő:

Ra: a beszívott levegő relatív nedvességtartalma, %

pa: a beszívott levegő telítési gőznyomása, kPa

pb: a teljes légköri nyomás, kPa.

Megjegyzés: Ha és Hd levezethető a relatív nedvesség méréséből a fentiek szerint, vagy harmatpont mérésből, gőznyomás mérésből, vagy száraz/nedves hőmérő mérésből, az általánosan elfogadott képletek használatával.

2.2.5.3. *  A fajlagos kibocsátások kiszámítása

A fajlagos kibocsátásokat (g/kWh) a következőképpen kell kiszámítani:

ahol

MPT,cold = az NRTC hidegindításos ciklusa alatti részecsketömeg (g/vizsgálat)

MPT,hot = az NRTC melegindításos ciklusa alatti részecsketömeg (g/vizsgálat)

Kp,cold = a részecskékre vonatkozó nedvességtartalom-korrekciós tényező a hidegindításos ciklus alatt

Kp,hot = a részecskékre vonatkozó nedvességtartalom-korrekciós tényező a melegindításos ciklus alatt

Wact,cold = a hidegindításos ciklusban végzett tényleges ciklusmunka a 3. számú melléklet 4.6.2. pontjában meghatározottak szerint (kWh)

Wact,hot = a melegindításos ciklusban végzett tényleges ciklusmunka a 3. számú melléklet 4.6.2. pontjában meghatározottak szerint (kWh)

4. függelék a 75/2005. (IX. 29.) GKM-KvVM együttes rendelet 3. számú mellékletéhez

NRTC MOTORFÉKPADI PROGRAM
Idő
(s)
Norm.
sebesség
(%)
Norm.
nyomaték
(%)
1 0 0
2 0 0
3 0 0
4 0 0
5 0 0
6 0 0
7 0 0
8 0 0
9 0 0
10 0 0
11 0 0
12 0 0
13 0 0
14 0 0
15 0 0
16 0 0
17 0 0
18 0 0
19 0 0
20 0 0
21 0 0
22 0 0
23 0 0
24 1 3
25 1 3
26 1 3
27 1 3
28 1 3
29 1 3
30 1 6
31 1 6
32 2 1
33 4 13
34 7 18
35 9 21
36 17 20
37 33 42
38 57 46
39 44 33
40 31 0
41 22 27
42 33 43
43 80 49
44 105 47
45 98 70
46 104 36
47 104 65
48 96 71
49 101 62
50 102 51
51 102 50
52 102 46
53 102 41
54 102 31
55 89 2
56 82 0
57 47 1
58 23 1
59 1 3
60 1 8
61 1 3
62 1 5
63 1 6
64 1 4
65 1 4
66 0 6
67 1 4
68 9 21
69 25 56
70 64 26
71 60 31
72 63 20
73 62 24
74 64 8
75 58 44
76 65 10
77 65 12
78 68 23
79 69 30
80 71 30
81 74 15
82 71 23
83 73 20
84 73 21
85 73 19
86 70 33
87 70 34
88 65 47
89 66 47
90 64 53
91 65 45
92 66 38
93 67 49
94 69 39
95 69 39
96 66 42
97 71 29
98 75 29
99 72 23
100 74 22
101 75 24
102 73 30
103 74 24
104 77 6
105 76 12
106 74 39
107 72 30
108 75 22
109 78 64
110 102 34
111 103 28
112 103 28
113 103 19
114 103 32
115 104 25
116 103 38
117 103 39
118 103 34
119 102 44
120 103 38
121 102 43
122 103 34
123 102 41
124 103 44
125 103 37
126 103 27
127 104 13
128 104 30
129 104 19
130 103 28
131 104 40
132 104 32
133 101 63
134 102 54
135 102 52
136 102 51
137 103 40
138 104 34
139 102 36
140 104 44
141 103 44
142 104 33
143 102 27
144 103 26
145 79 53
146 51 37
147 24 23
148 13 33
149 19 55
150 45 30
151 34 7
152 14 4
153 8 16
154 15 6
155 39 47
156 39 4
157 35 26
158 27 38
159 43 40
160 14 23
161 10 10
162 15 33
163 35 72
164 60 39
165 55 31
166 47 30
167 16 7
168 0 6
169 0 8
170 0 8
171 0 2
172 2 17
173 10 28
174 28 31
175 33 30
176 36 0
177 19 10
178 1 18
179 0 16
180 1 3
181 1 4
182 1 5
183 1 6
184 1 5
185 1 3
186 1 4
187 1 4
188 1 6
189 8 18
190 20 51
191 49 19
192 41 13
193 31 16
194 28 21
195 21 17
196 31 21
197 21 8
198 0 14
199 0 12
200 3 8
201 3 22
202 12 20
203 14 20
204 16 17
205 20 18
206 27 34
207 32 33
208 41 31
209 43 31
210 37 33
211 26 18
212 18 29
213 14 51
214 13 11
215 12 9
216 15 33
217 20 25
218 25 17
219 31 29
220 36 66
221 66 40
222 50 13
223 16 24
224 26 50
225 64 23
226 81 20
227 83 11
228 79 23
229 76 31
230 68 24
231 59 33
232 59 3
233 25 7
234 21 10
235 20 19
236 4 10
237 5 7
238 4 5
239 4 6
240 4 6
241 4 5
242 7 5
243 16 28
244 28 25
245 52 53
246 50 8
247 26 40
248 48 29
249 54 39
250 60 42
251 48 18
252 54 51
253 88 90
254 103 84
255 103 85
256 102 84
257 58 66
258 64 97
259 56 80
260 51 67
261 52 96
262 63 62
263 71 6
264 33 16
265 47 45
266 43 56
267 42 27
268 42 64
269 75 74
270 68 96
271 86 61
272 66 0
273 37 0
274 45 37
275 68 96
276 80 97
277 92 96
278 90 97
279 82 96
280 94 81
281 90 85
282 96 65
283 70 96
284 55 95
285 70 96
286 79 96
287 81 71
288 71 60
289 92 65
290 82 63
291 61 47
292 52 37
293 24 0
294 20 7
295 39 48
296 39 54
297 63 58
298 53 31
299 51 24
300 48 40
301 39 0
302 35 18
303 36 16
304 29 17
305 28 21
306 31 15
307 31 10
308 43 19
309 49 63
310 78 61
311 78 46
312 66 65
313 78 97
314 84 63
315 57 26
316 36 22
317 20 34
318 19 8
319 9 10
320 5 5
321 7 11
322 15 15
323 12 9
324 13 27
325 15 28
326 16 28
327 16 31
328 15 20
329 17 0
330 20 34
331 21 25
332 20 0
333 23 25
334 30 58
335 63 96
336 83 60
337 61 0
338 26 0
339 29 44
340 68 97
341 80 97
342 88 97
343 99 88
344 102 86
345 100 82
346 74 79
347 57 79
348 76 97
349 84 97
350 86 97
351 81 98
352 83 83
353 65 96
354 93 72
355 63 60
356 72 49
357 56 27
358 29 0
359 18 13
360 25 11
361 28 24
362 34 53
363 65 83
364 80 44
365 77 46
366 76 50
367 45 52
368 61 98
369 61 69
370 63 49
371 32 0
372 10 8
373 17 7
374 16 13
375 11 6
376 9 5
377 9 12
378 12 46
379 15 30
380 26 28
381 13 9
382 16 21
383 24 4
384 36 43
385 65 85
386 78 66
387 63 39
388 32 34
389 46 55
390 47 42
391 42 39
392 27 0
393 14 5
394 14 14
395 24 54
396 60 90
397 53 66
398 70 48
399 77 93
400 79 67
401 46 65
402 69 98
403 80 97
404 74 97
405 75 98
406 56 61
407 42 0
408 36 32
409 34 43
410 68 83
411 102 48
412 62 0
413 41 39
414 71 86
415 91 52
416 89 55
417 89 56
418 88 58
419 78 69
420 98 39
421 64 61
422 90 34
423 88 38
424 97 62
425 100 53
426 81 58
427 74 51
428 76 57
429 76 72
430 85 72
431 84 60
432 83 72
433 83 72
434 86 72
435 89 72
436 86 72
437 87 72
438 88 72
439 88 71
440 87 72
441 85 71
442 88 72
443 88 72
444 84 72
445 83 73
446 77 73
447 74 73
448 76 72
449 46 77
450 78 62
451 79 35
452 82 38
453 81 41
454 79 37
455 78 35
456 78 38
457 78 46
458 75 49
459 73 50
460 79 58
461 79 71
462 83 44
463 53 48
464 40 48
465 51 75
466 75 72
467 89 67
468 93 60
469 89 73
470 86 73
471 81 73
472 78 73
473 78 73
474 76 73
475 79 73
476 82 73
477 86 73
478 88 72
479 92 71
480 97 54
481 73 43
482 36 64
483 63 31
484 78 1
485 69 27
486 67 28
487 72 9
488 71 9
489 78 36
490 81 56
491 75 53
492 60 45
493 50 37
494 66 41
495 51 61
496 68 47
497 29 42
498 24 73
499 64 71
500 90 71
501 100 61
502 94 73
503 84 73
504 79 73
505 75 72
506 78 73
507 80 73
508 81 73
509 81 73
510 83 73
511 85 73
512 84 73
513 85 73
514 86 73
515 85 73
516 85 73
517 85 72
518 85 73
519 83 73
520 79 73
521 78 73
522 81 73
523 82 72
524 94 56
525 66 48
526 35 71
527 51 44
528 60 23
529 64 10
530 63 14
531 70 37
532 76 45
533 78 18
534 76 51
535 75 33
536 81 17
537 76 45
538 76 30
539 80 14
540 71 18
541 71 14
542 71 11
543 65 2
544 31 26
545 24 72
546 64 70
547 77 62
548 80 68
549 83 53
550 83 50
551 83 50
552 85 43
553 86 45
554 89 35
555 82 61
556 87 50
557 85 55
558 89 49
559 87 70
560 91 39
561 72 3
562 43 25
563 30 60
564 40 45
565 37 32
566 37 32
567 43 70
568 70 54
569 77 47
570 79 66
571 85 53
572 83 57
573 86 52
574 85 51
575 70 39
576 50 5
577 38 36
578 30 71
579 75 53
580 84 40
581 85 42
582 86 49
583 86 57
584 89 68
585 99 61
586 77 29
587 81 72
588 89 69
589 49 56
590 79 70
591 104 59
592 103 54
593 102 56
594 102 56
595 103 61
596 102 64
597 103 60
598 93 72
599 86 73
600 76 73
601 59 49
602 46 22
603 40 65
604 72 31
605 72 27
606 67 44
607 68 37
608 67 42
609 68 50
610 77 43
611 58 4
612 22 37
613 57 69
614 68 38
615 73 2
616 40 14
617 42 38
618 64 69
619 64 74
620 67 73
621 65 73
622 68 73
623 65 49
624 81 0
625 37 25
626 24 69
627 68 71
628 70 71
629 76 70
630 71 72
631 73 69
632 76 70
633 77 72
634 77 72
635 77 72
636 77 70
637 76 71
638 76 71
639 77 71
640 77 71
641 78 70
642 77 70
643 77 71
644 79 72
645 78 70
646 80 70
647 82 71
648 84 71
649 83 71
650 83 73
651 81 70
652 80 71
653 78 71
654 76 70
655 76 70
656 76 71
657 79 71
658 78 71
659 81 70
660 83 72
661 84 71
662 86 71
663 87 71
664 92 72
665 91 72
666 90 71
667 90 71
668 91 71
669 90 70
670 90 72
671 91 71
672 90 71
673 90 71
674 92 72
675 93 69
676 90 70
677 93 72
678 91 70
679 89 71
680 91 71
681 90 71
682 90 71
683 92 71
684 91 71
685 93 71
686 93 68
687 98 68
688 98 67
689 100 69
690 99 68
691 100 71
692 99 68
693 100 69
694 102 72
695 101 69
696 100 69
697 102 71
698 102 71
699 102 69
700 102 71
701 102 68
702 100 69
703 102 70
704 102 68
705 102 70
706 102 72
707 102 68
708 102 69
709 100 68
710 102 71
711 101 64
712 102 69
713 102 69
714 101 69
715 102 64
716 102 69
717 102 68
718 102 70
719 102 69
720 102 70
721 102 70
722 102 62
723 104 38
724 104 15
725 102 24
726 102 45
727 102 47
728 104 40
729 101 52
730 103 32
731 102 50
732 103 30
733 103 44
734 102 40
735 103 43
736 103 41
737 102 46
738 103 39
739 102 41
740 103 41
741 102 38
742 103 39
743 102 46
744 104 46
745 103 49
746 102 45
747 103 42
748 103 46
749 103 38
750 102 48
751 103 35
752 102 48
753 103 49
754 102 48
755 102 46
756 103 47
757 102 49
758 102 42
759 102 52
760 102 57
761 102 55
762 102 61
763 102 61
764 102 58
765 103 58
766 102 59
767 102 54
768 102 63
769 102 61
770 103 55
771 102 60
772 102 72
773 103 56
774 102 55
775 102 67
776 103 56
777 84 42
778 48 7
779 48 6
780 48 6
781 48 7
782 48 6
783 48 7
784 67 21
785 105 59
786 105 96
787 105 74
788 105 66
789 105 62
790 105 66
791 89 41
792 52 5
793 48 5
794 48 7
795 48 5
796 48 6
797 48 4
798 52 6
799 51 5
800 51 6
801 51 6
802 52 5
803 52 5
804 57 44
805 98 90
806 105 94
807 105 100
808 105 98
809 105 95
810 105 96
811 105 92
812 104 97
813 100 85
814 94 74
815 87 62
816 81 50
817 81 46
818 80 39
819 80 32
820 81 28
821 80 26
822 80 23
823 80 23
824 80 20
825 81 19
826 80 18
827 81 17
828 80 20
829 81 24
830 81 21
831 80 26
832 80 24
833 80 23
834 80 22
835 81 21
836 81 24
837 81 24
838 81 22
839 81 22
840 81 21
841 81 31
842 81 27
843 80 26
844 80 26
845 81 25
846 80 21
847 81 20
848 83 21
849 83 15
850 83 12
851 83 9
852 83 8
853 83 7
854 83 6
855 83 6
856 83 6
857 83 6
858 83 6
859 76 5
860 49 8
861 51 7
862 51 20
863 78 52
864 80 38
865 81 33
866 83 29
867 83 22
868 83 16
869 83 12
870 83 9
871 83 8
872 83 7
873 83 6
874 83 6
875 83 6
876 83 6
877 83 6
878 59 4
879 50 5
880 51 5
881 51 5
882 51 5
883 50 5
884 50 5
885 50 5
886 50 5
887 50 5
888 51 5
889 51 5
890 51 5
891 63 50
892 81 34
893 81 25
894 81 29
895 81 23
896 80 24
897 81 24
898 81 28
899 81 27
900 81 22
901 81 19
902 81 17
903 81 17
904 81 17
905 81 15
906 80 15
907 80 28
908 81 22
909 81 24
910 81 19
911 81 21
912 81 20
913 83 26
914 80 63
915 80 59
916 83 100
917 81 73
918 83 53
919 80 76
920 81 61
921 80 50
922 81 37
923 82 49
924 83 37
925 83 25
926 83 17
927 83 13
928 83 10
929 83 8
930 83 7
931 83 7
932 83 6
933 83 6
934 83 6
935 71 5
936 49 24
937 69 64
938 81 50
939 81 43
940 81 42
941 81 31
942 81 30
943 81 35
944 81 28
945 81 27
946 80 27
947 81 31
948 81 41
949 81 41
950 81 37
951 81 43
952 81 34
953 81 31
954 81 26
955 81 23
956 81 27
957 81 38
958 81 40
959 81 39
960 81 27
961 81 33
962 80 28
963 81 34
964 83 72
965 81 49
966 81 51
967 80 55
968 81 48
969 81 36
970 81 39
971 81 38
972 80 41
973 81 30
974 81 23
975 81 19
976 81 25
977 81 29
978 83 47
979 81 90
980 81 75
981 80 60
982 81 48
983 81 41
984 81 30
985 80 24
986 81 20
987 81 21
988 81 29
989 81 29
990 81 27
991 81 23
992 81 25
993 81 26
994 81 22
995 81 20
996 81 17
997 81 23
998 83 65
999 81 54
1000 81 50
1001 81 41
1002 81 35
1003 81 37
1004 81 29
1005 81 28
1006 81 24
1007 81 19
1008 81 16
1009 80 16
1010 83 23
1011 83 17
1012 83 13
1013 83 27
1014 81 58
1015 81 60
1016 81 46
1017 80 41
1018 80 36
1019 81 26
1020 86 18
1021 82 35
1022 79 53
1023 82 30
1024 83 29
1025 83 32
1026 83 28
1027 76 60
1028 79 51
1029 86 26
1030 82 34
1031 84 25
1032 86 23
1033 85 22
1034 83 26
1035 83 25
1036 83 37
1037 84 14
1038 83 39
1039 76 70
1040 78 81
1041 75 71
1042 86 47
1043 83 35
1044 81 43
1045 81 41
1046 79 46
1047 80 44
1048 84 20
1049 79 31
1050 87 29
1051 82 49
1052 84 21
1053 82 56