Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2016.09.30.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

40/2006. (VI. 26.) GKM rendelet

a vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról

A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 88. §-a (2) bekezdésének 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvényben (a továbbiakban: Kbtv.) foglaltakra is - a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § *  E rendelet hatálya kiterjed:

a) a vasúti társaságokra,

b) a vasútbiztonsági tanúsítvánnyal, vasútbiztonsági engedéllyel rendelkező iparvágányokra, saját célú vasúti pályahálózatokra, kisvasutakra, múzeumvasutakra.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

a) közös biztonsági mutatók: a vasúti pályahálózat működtetője vagy a vállalkozó vasúti társaság működésének biztonságát jellemző, az összehasonlíthatóságot és a biztonsági színvonal értékelését lehetővé tevő adatok,

b) rendkívüli esemény: a Kbtv. 2. §-ának j)-l) pontjában meghatározott súlyos vasúti baleset, vasúti baleset és váratlan vasúti esemény.

A vasúti biztonságirányítási rendszer

3. § (1) *  A pályahálózat-működtetőnek és a vállalkozó vasúti társaságnak olyan biztonságirányítási rendszerrel kell rendelkeznie, amely

a) lehetővé teszi a közös biztonsági célok elérését,

b) megfelel a nemzeti vasútbiztonsági szabályoknak,

c) teljesíti a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő műszaki előírásokat (a továbbiakban: ÁME),

d) eleget tesz a közös biztonsági módszerek alkalmazására vonatkozó előírásoknak,

e) megfelel az 1. mellékletben a biztonságirányítási rendszerre és annak alapelemeire meghatározott követelményeknek.

(2) *  A biztonságirányítási rendszernek lehetővé kell tennie, hogy a pályahálózat-működtető és a vállalkozó vasúti társaság a tevékenységéből, a karbantartásból, az anyagbeszerzésekből, valamint személyek munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban történő foglalkoztatásából származó összes kockázatot figyelembe vegye.

(3) *  A pályahálózat-működtető, valamint az integrált vasúti társaság a biztonságirányítási rendszerét úgy alakítja ki, hogy figyelembe veszi a vállalkozó vasúti társaság és a nemzetközi csoportosulás tevékenységének kockázatait, és lehetővé teszi, hogy ezek tevékenységüket az ÁME-kal, a nemzeti vasútbiztonsági szabályokkal és a vasútbiztonsági tanúsítványban foglaltakkal összhangban végezhessék.

(4) *  A pályahálózat-működtető és az integrált vasúti társaság, valamint az általuk működtetett pályahálózaton forgalmat lebonyolító vállalkozó vasúti társaságok és nemzetközi csoportosulások - a pályahálózat-működtető, illetve az integrált vasúti társaság biztonságirányítási rendszere alapján - megállapodásban rögzítik a rendkívüli események során követendő eljárást.

(5) *  A vasúti társaság felelős a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos munkakörökben foglalkoztatottak számára nyújtott képzés színvonaláért, valamint azért, hogy az országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezető rendelkezzen vasúti járművezetői engedéllyel és tanúsítvánnyal.

(6) *  A vasúti társaság a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatott munkavállalóit a biztonságirányítási rendszerére vonatkozóan képzésben részesíti, amelynek tartalmát és gyakoriságát a biztonságirányítási rendszerében határozza meg.

Biztonsági jelentés és éves beszámoló jelentés

4. § (1) *  A pályahálózat-működtető és a vállalkozó vasúti társaság - legkésőbb minden év június 30-áig - az előző évre vonatkozóan a (3) bekezdésben meghatározott tartalommal éves biztonsági jelentést készít és nyújt be a vasúti közlekedési hatósághoz (a továbbiakban: közlekedési hatóság).

(2) *  A biztonsági jelentésnek a (3) bekezdés d) és e) pontjában foglalt részét a vasúti társaság a Közlekedésbiztonsági Szervezet [Kbtv. 3. § (1) bekezdés] (a továbbiakban: KBSZ) és a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság részére is megküldi.

(3) A biztonsági jelentésnek - a 2. mellékletben foglaltak figyelembevételével - tartalmaznia kell:

a) *  a pályahálózat-működtető és a vállalkozó vasúti társaság vasútbiztonsági célkitűzéseinek teljesítéséről, valamint a vasútbiztonsági tervek megvalósításáról szóló tájékoztatást,

b) a nemzeti vasútbiztonsági szabályokban meghatározott mutatók és a közös biztonsági mutatók alakulásáról szóló tájékoztatást, amennyiben azok a jelentést adó vasúti társaság működésére jellemzőek,

c) a belső biztonsági ellenőrzések eredményeit,

d) a vasút és az infrastruktúra működésének hiányosságait és üzemzavarait,

e) a vonatok közlekedésével, az infrastruktúra működésével összefüggő, jelentésköteles rendkívüli eseményekre vonatkozó statisztikai adatokat.

(4) *  A Vtv. 80. §-ának (2) bekezdése alapján a közlekedési hatóság által készített éves beszámoló jelentés tartalmazza: * 

a) a vasútbiztonság alakulását, beleértve a 2. mellékletben meghatározott közös biztonsági mutatók összefoglalását,

b) a vasútbiztonságra vonatkozó jogszabályok és egyéb szabályozások változásait,

c) a biztonsági tanúsítványokkal és biztonsági engedélyekkel kapcsolatos változásokat,

d) az infrastruktúra működtetésével és a vasúti társaságok ellenőrzésével kapcsolatos eredményeket és tapasztalatokat,

e) *  a karbantartásért felelős szervezetek azonosítására és tanúsítására vonatkozó, a vasúti járművek üzembe helyezése engedélyezéséről, időszakos vizsgálatáról és hatósági nyilvántartásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott kötelezettség alóli eltérésre vonatkozó adatokat és azok indokolását,

f) *  a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer energia alrendszere vonatkozásában a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tévő, nem hitelesített rendszerelemek leírását és a hitelesítés hiányának okait, beleértve a nemzeti szabályok alkalmazását is,

g) *  a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer infrastruktúra alrendszere vonatkozásában a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tévő, nem hitelesített rendszerelemek leírását és a hitelesítés hiányának okait, beleértve a nemzeti szabályok alkalmazását is,

h) *  a hagyományos transzeurópai vasúti rendszer mozdonyok és személyszállító járművek jármű alrendszerére vonatkozóan a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tévő, nem hitelesített rendszerelemek leírását és a hitelesítés hiányának okait, beleértve a nemzeti szabályok alkalmazását is.

(5) *  Az éves beszámoló jelentésnek az Európai Vasúti Ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) részére történő megküldését megelőzően a közlekedési hatóság egyeztet a KBSZ-szel. Amennyiben a KBSZ az éves beszámoló jelentésre észrevételt tesz, azt az éves beszámoló jelentésnek tartalmaznia kell.

A vasútbiztonsági tanúsítvány

5. § *  (1) *  A vasútbiztonsági tanúsítványt [Vtv. 33. § (1) bekezdés] a közlekedési hatóság a biztonságirányítási rendszerre megállapított követelményekre és a biztonságirányítási rendszerre vonatkozó, e rendelet 1. mellékletében meghatározott, valamint a vasútbiztonsági tanúsítvány megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelés értékelésére szolgáló közös biztonsági módszerről szóló, 2010. december 9-i 1158/2010/EU európai bizottsági rendeletben foglalt előírások teljesítése esetén adhatja ki annak a vasúti társaságnak, amelyik először Magyarországon kezdi vagy kezdte meg működését.

(2) A közlekedési hatóság a vasútbiztonsági tanúsítványt a 653/2007/EK bizottsági rendelet I. és II. mellékletében foglalt formában adja ki.

6. § (1) *  A vasútbiztonsági tanúsítvány iránt a Vtv. 6-9. §-a szerinti működési engedéllyel rendelkező vasúti társaságnak a 653/2007/EK bizottsági rendelet III. mellékletében foglalt nyomtatványon kérelmet kell benyújtania a közlekedési hatósághoz. A kérelemben meg kell határozni az igénybe venni kívánt pályahálózatot. A tanúsítvány hatálya a kérelemben megjelölt pályahálózatra terjed ki.

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

a) a biztonságirányítási rendszer szervezeti felépítését és működési rendjét szabályozó dokumentumot, felelősségvállalási nyilatkozattal, az 1. melléklet szerinti tartalommal,

b) a vasúti társaság által üzemeltetett vasúti járművek üzembe helyezési engedélyeinek jegyzékét,

c) nyilatkozatot arról, hogy a vasúti társaság milyen vasúti járműveket használ,

d) nyilatkozatot arról, hogy a vasúti társaság a vasúti járműveit a jogszabályoknak megfelelően üzemelteti,

e) a vasúti járművek karbantartásának műszaki és üzemeltetési követelményeiről szóló belső utasítások jegyzékét,

f) nyilatkozatot arról, hogy a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos munkakörökben hány személyt foglalkoztat, és e személyek a megfelelő képzettséggel rendelkeznek,

g) az f) pontban meghatározott munkakörökben dolgozók képzésére és oktatására vonatkozó belső utasítások és szabályzatok jegyzékét.

Kiegészítő tanúsítvány

7. § (1) *  A működési engedéllyel rendelkező vasúti társaságnak a közlekedési hatósághoz a 653/2007/EK bizottsági rendelet III. mellékletében foglalt nyomtatványon benyújtott kiegészítő tanúsítvány iránti [Vtv. 33. § (5) bekezdés] kérelmében pontosan meg kell határoznia a tanúsítvány hatályán kívüli, igénybe venni kívánt további pályahálózatot. A kiegészítő tanúsítvány hatálya a kérelemben megjelölt pályahálózatra terjed ki.

(2) A kiegészítő tanúsítvány iránti kérelemhez a 6. § (2) bekezdésében felsorolt mellékletek közül azokat kell csatolni, amelyek a kiegészítő tanúsítvány alapján igénybe venni kívánt pályahálózat szempontjából, a tanúsítvány megszerzéséhez benyújtott iratokban foglaltaktól eltérő adatokat tartalmaznak.

(3) Az Európai Gazdasági Térség államában (a továbbiakban: EGT-állam) engedélyezett vasúti társaságnak a magyarországi pályahálózat használatát engedélyező kiegészítő tanúsítvány iránti kérelemhez mellékelnie kell:

a) az EGT-állam által kiadott működési engedély hiteles fordítását,

b) az EGT-állam által kiadott vasútbiztonsági tanúsítvány hiteles fordítását,

c) igazolást arra vonatkozóan, hogy kártérítési kötelezettségének a kötelező baleseti kárfedezet biztosítása révén eleget tud tenni,

d) nyilatkozatot arról, hogy a vasúti társaság milyen vasúti járműveket használ,

e) nyilatkozatot arról, hogy a vasúti társaság a vasúti járműveit a jogszabályoknak megfelelően üzemelteti,

f) nyilatkozatot arról, hogy a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos munkakörökben hány személyt foglalkoztat, és e személyek a megfelelő képzettséggel rendelkeznek.

A vasútbiztonsági engedély

8. § *  A vasútbiztonsági engedélyt [Vtv. 34. § (1) bekezdés] a közlekedési hatóság a vasúti biztonságirányítási rendszerre vonatkozó követelményekre és a biztonságirányítási rendszer alapelemeire e rendelet 1. mellékletében meghatározott, valamint a vasútbiztonsági engedély megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelés teljesítésének értékelésére szolgáló közös biztonsági módszerről szóló, 2010. december 10-i 1169/2010/EU európai bizottsági rendeletben foglalt követelmények teljesítése esetén adja ki.

9. § (1) * 

(2) *  A közlekedési hatósághoz benyújtott vasútbiztonsági engedély iránti kérelemhez mellékelnie kell:

a) a biztonságirányítási rendszer szervezeti felépítését és működési rendjét szabályozó dokumentumot, felelősségvállalási nyilatkozattal, az 1. melléklet szerinti tartalommal,

b) az általa működtetett pályahálózat azonosíthatóságát lehetővé tevő nyilatkozatot,

c) nyilatkozatot arról, hogy a pályahálózatot a jogszabályoknak megfelelően működteti,

d) *  a pályahálózat és tartozékai használatbavételi engedélyének a számát, valamint a vasúti üzemi létesítmények használatbavételi engedélyének a számát és a kibocsátó hatóság megnevezését,

e) azoknak a belső utasításoknak a jegyzékét, amelyek a vasúti pályahálózat és tartozékai, valamint a vasúti üzemi létesítmények karbantartásának alapelveit és követelményeit határozzák meg,

f) nyilatkozatot arról, hogy a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos munkakörökben hány személyt foglalkoztat, és e személyek a megfelelő képzettséggel rendelkeznek,

g) az f) pontban meghatározott munkakörökben dolgozók képzésére és oktatására vonatkozó belső utasítások és szabályzatok jegyzékét.

(3) *  Ha a helyi, városi, elővárosi vasúti pályahálózat összeköttetésben van bármely más vasúti pályahálózattal, akkor a vasútbiztonsági engedélykérelemhez csatolni kell a (2) bekezdésben foglaltakon túl az érintett pályahálózat-működtetővel vagy integrált vasúti társasággal egyeztetett kiegészítő forgalmi utasítást.

(4) * 

A vasútbiztonsági tanúsítványra és a vasútbiztonsági engedélyre vonatkozó további szabályok

10. § (1) *  A vasútbiztonsági tanúsítvány, kiegészítő tanúsítvány és a vasútbiztonsági engedély iránti kérelmet, valamint ezek mellékleteit magyar nyelven kell benyújtani.

(1a) *  A közlekedési hatóság a honlapján részletes tájékoztatót tesz közzé a vasútbiztonsági tanúsítvány és a kiegészítő tanúsítvány megszerzéséhez teljesítendő feltételekről, valamint honlapján a vasútbiztonsági tanúsítvány, valamint a kiegészítő tanúsítvány iránti kérelem benyújtására rendszeresített formanyomtatványokat közzéteszi.

(1b) *  A pályahálózat meghatározott szakaszán végzett szolgáltatásokkal kapcsolatosan előterjesztett vasútbiztonsági tanúsítvány iránti kérelem esetében a közlekedési hatóság az (1a) bekezdésben foglaltakon kívül a pályahálózatnak a kérelemben meghatározott szakaszára vonatkozó szabályokról a kérelmezőt tájékoztatja.

(2) Amennyiben a vasúti társaság vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos munkaköreiben foglalkoztatott személyek képzése nem vizsgaköteles, és a képzésről bizonyítványt nem bocsátanak ki, a vasúti társaság részére a képzést lefolytató szervezetnek a képzésről igazolást kell kiadnia.

(3) A közlekedési hatóság ellenőrzi a képzés, illetve a bizonyítvány az ÁME-knak és a Vtv. 30. §-ában meghatározott nemzeti vasútbiztonsági szabályoknak való megfelelését.

(4) A vasúti társaság elismeri az általa foglalkoztatott vasúti járművezetők és vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos munkakörökben foglalkoztatott egyéb személyek korábban, más vasúti társaságnál szerzett szakmai képzését, képesítéseit és tapasztalatait. A vasúti társaság az érintettek rendelkezésére bocsátja a képzést, képesítéseket és tapasztalatot igazoló iratokat.

Záró rendelkezések

11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a vasútbiztonsági tanúsítványról szóló 51/2004. (IV. 22.) GKM rendelet.

(2)-(4) * 

11/A. § *  E rendeletnek a vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 40/2006. (VI. 26.) GKM rendelet módosításáról szóló 23/2010. (XII. 20.) NFM rendelettel megállapított 2. melléklete szerinti közös biztonsági mutatókat a rendelet 4. § (3) bekezdése szerinti éves összefoglaló jelentésben első alkalommal 2011. évre vonatkozóan kell alkalmazni.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

12. § *  (1) Ez a rendelet a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikkének megfelelő biztonsági tanúsítványok és kérelemmel benyújtott dokumentáció egységes európai formátumának használatáról és a 2001/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében kibocsátott biztonsági tanúsítványok érvényességéről szóló, 2007. június 13-i 653/2007/EK bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(2) *  Ez a rendelet

a) a Vtv.-vel együtt, a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9-14., 18. cikkének, továbbá I., III. és IV. mellékletének,

b) a közösségi vasutak biztonságáról szóló 2004/49/EK irányelv (vasúti biztonsági irányelv) módosításáról szóló, 2008. december 16-i 2008/110/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikke 8. és 10. pontjának,

c) a Vtv.-vel, továbbá annak 88. § (1) bekezdés g) pontja, valamint 88. § (2) bekezdés 12. és 26. pontja alapján kiadott végrehajtási jogszabállyal együtt, a közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről szóló, 2007. október 23-i 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikk (3) bekezdésének, 15. cikkének, valamint 18. cikk (1) bekezdésének

való megfelelést szolgálja.

(3) *  Ez a rendelet a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közös biztonsági mutatók és a balesetek költségeinek számítására szolgáló közös módszerek tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. november 27-i 2009/149/EK bizottsági irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3a) *  Ez a rendelet a 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a közös biztonsági mutatók és a balesetek költségeinek számítására szolgáló közös módszerek tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. július 9-i 2014/88/EU bizottsági irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(4) *  Ez a rendelet

a) a vasútbiztonsági tanúsítvány megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelés értékelésére szolgáló közös biztonsági módszerről szóló, 2010. december 9-i 1158/2010/EU európai bizottsági rendelet,

b) a vasútbiztonsági engedély megszerzéséhez szükséges követelményeknek való megfelelés teljesítésének értékelésére szolgáló közös biztonsági módszerről szóló, 2010. december 10-i 1169/2010/EU európai bizottsági rendelet,

c)-e) * 

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

1. melléklet a 40/2006. (VI. 26.) GKM rendelethez

Biztonságirányítási rendszer

1. A biztonságirányítási rendszerre vonatkozó követelmények:

A biztonságirányítási rendszer minden lényeges részét dokumentálni kell. Ismertetni kell a felelősségek megosztását a vasúti társaság szervezetén belül. Be kell mutatni, hogy a vasúti társaság vezetése hogyan valósítja meg az ellenőrzést a különböző szinteken, hogyan vonja be a rendszerbe a vasutas munkavállalókat és azok képviselőit mindegyik szinten, és hogyan gondoskodik a biztonságirányítási rendszer folyamatos továbbfejlesztéséről.

2. A biztonságirányítási rendszer alapelemei:

a) a vasúti társaság vezetője által jóváhagyott és minden vasutas munkavállalóval ismertetett biztonsági politika;

b) a vasúti társaság minőségi és mennyiségi céljai a biztonság fenntartására és javítására, valamint a célok eléréséhez szükséges tervek és eljárások;

c) azok az eljárások,

ca) amelyek az ÁME-kben vagy a nemzeti vasútbiztonsági szabályokban, valamint más jogszabályokban vagy hatósági határozatokban szereplő meglévő, új és módosított műszaki, valamint működési előírásoknak való megfelelést szolgálják,

cb) amelyek a berendezések, létesítmények teljes életciklusa és működtetése alatt a szabványoknak és más előírásoknak való megfelelőségét szolgálják;

d) eljárások és módszerek a kockázatok értékelésére és a kockázatkezelési intézkedések végrehajtására, minden olyan esetben, amikor az üzemeltetési feltételekben bekövetkezett változások vagy új berendezések, eszközök, anyagok stb. alkalmazása újabb kockázatot jelent az infrastruktúrára vagy az üzemeltetésre nézve;

e) képzési programok a vasutas munkavállalók szaktudásának szinten tartására és továbbfejlesztésére, annak érdekében, hogy feladataikat ennek megfelelően végezzék;

f) intézkedések a szervezeten belüli megfelelő információáramlás érdekében, és ahol szükséges, az ugyanazon az infrastruktúrán üzemeltetést végző szervezetek között;

g) eljárások és alakiságok kidolgozása a vasútbiztonsági információk dokumentálására, valamint eljárások a döntő fontosságú vasútbiztonsági információk összeállítására;

h) *  az illetékes hatóságokkal egyeztetett módon a balesetek és a váratlan vasúti események haladéktalan bejelentésére, valamint vizsgálatának végrehajtására létrehozott, folyamatos ügyeletet és készenlétet ellátó biztonsági szervezet, továbbá a balesetek és váratlan vasúti események kivizsgálása és elemezése alapján a szükséges megelőző intézkedések meghozatalát biztosító rendszer kialakítása;

i) a balesetek és váratlan vasúti események következményeinek elhárításához szükséges riasztási, bevetési és mindezzel összefüggő tájékoztatási intézkedések rendszere;

j) a biztonságirányítási rendszer belső ellenőrzési rendszere;

k) *  az országos működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság esetében a vasúti járművezetői tanúsítvány kiadása és megújítása során követendő eljárás, valamint a tanúsítvány megszerzéséhez szükséges alapvizsga, és megújításához az időszakos vizsgák gyakoriságának meghatározása, továbbá a tanúsítvány kiállítására, megújítására, felfüggesztésére vagy visszavonására vonatkozó munkáltatói döntés felülvizsgálatára irányuló, a vasúti járművezető kérelmére indítható eljárás ismertetése; valamint

l) *  a vasúti járművezetők ellenőrzésére hivatott rendszer, vagy a vasúti járművezetőnek a munkakör betöltésére vonatkozó feltételeknek való meg nem felelésére utaló körülmény felmerülése esetén megteendő intézkedések meghatározása.

2. melléklet a 40/2006. (VI. 26.) GKM rendelethez * 

Közös biztonsági mutatók

Az 1. pontban említett balesetekre vonatkozó mutatószámokra a vasúti közlekedés statisztikájáról szóló, 2002. december 16-i 91/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet kell alkalmazni.

Amennyiben az Ügynökséghez történt benyújtást követően a biztonsági jelentésben leírtaktól eltérő új tények merülnek fel, a vasúti közlekedési hatóság a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a következő éves beszámolóban köteles a helyesbítő vagy módosító adatokat megküldeni az Ügynökségnek.

1. Balesetekre vonatkozó mutatók

1.1. A jelentős balesetek abszolút és relatív (vonatkilométerre vonatkoztatott) száma, a következő balesettípusok szerinti bontásban is:

a) vonat ütközése vasúti járművel,

b) vonat ütközése űrszelvényen belüli akadállyal,

c) vonatkisiklás,

d) vasúti átjáróban bekövetkezett baleset, a gyalogosokat érintő baleseteket is beleértve, a vasúti átjárók 6.2. pontban meghatározott öt típusa szerinti további bontásban is,

e) mozgó vasúti járműhöz köthető, személyeket érintő baleset, kivéve az öngyilkosságot és az öngyilkossági kísérletet,

f) vasúti járműben keletkezett tűz,

g) egyéb.

Minden jelentős balesetről az eredeti baleset típusa szerint kell beszámolni, akkor is, ha a másodlagos baleset következményei súlyosabbak (például egy vonatkisiklást követő tűz esetében).

1.2. A súlyos sérülést szenvedett személyek és a halálos áldozatok abszolút és relatív (vonatkilométerre vonatkoztatott) száma a baleset típusa és a következő kategóriák szerinti bontásban:

a) utas (az összes utaskilométerre és a személyszállító vonatok összes vonatkilométerére vonatkoztatva is),

b) alkalmazott vagy vállalkozó,

c) vasúti átjárók igénybe vevője,

d) illetéktelen személy,

e) a peronon tartózkodó egyéb személy,

f) nem a peronon tartózkodó egyéb személy.

2. Veszélyes árukra vonatkozó mutatók

A vasúti veszélyesáru-szállításhoz kapcsolódó balesetek abszolút és relatív (vonatkilométerre vonatkoztatott) száma a következő kategóriák szerinti bontásban:

a) legalább egy olyan vonatot érintő baleset, amely veszélyes árut szállított, a függelék fogalommeghatározása szerint,

b) azon balesetek száma, amelyek következtében veszélyes áruk a környezetbe jutottak.

3. Öngyilkosságokra vonatkozó mutatók

Az öngyilkosságok és az öngyilkossági kísérletek abszolút és relatív (vonatkilométerre vonatkoztatott) száma.

4. Baleset előidézésére alkalmas körülményekre vonatkozó mutatók

Baleset előidézésére alkalmas körülmények abszolút és relatív (vonatkilométerre vonatkoztatott) száma, a következő, baleset előidézésére alkalmas körülmények szerinti bontásban is:

a) síntörés,

b) vágánykivetődés és egyéb sínillesztési hiba,

c) a biztonságot veszélyeztető jelzési hibák,

d) a „Megállj” állású jelző meghaladása a jelző melletti tényleges elhaladással,

e) a „Megállj” állású jelző meghaladása a jelző melletti tényleges elhaladás nélkül,

f) üzemben lévő jármű keréktörése,

g) üzemben lévő jármű tengelytörése.

Minden olyan körülményről be kell számolni, amely balesetet idézhetett volna elő, függetlenül attól, hogy okozott-e balesetet vagy sem. (Azt a körülményt, amely jelentős balesethez vezetett, a körülményekre vonatkozó mutatókkal kapcsolatban is jelenteni kell; azon körülményt, amely nem vezetett jelentős balesethez, nem kell jelenteni a körülményekre vonatkozó mutatókkal kapcsolatban).

5. Mutatók a balesetek gazdasági hatásainak számításához

A következő paraméterek abszolút és relatív (vonatkilométerre vonatkoztatott) összege euróban:

a) a halálesetek és a súlyos sérülések száma, megszorozva a balesetmegelőzési értékkel,

b) a környezetkárosítás költsége,

c) a vasúti jármű és az infrastruktúra fizikai károsodásának költsége,

d) a baleset miatti késések költsége.

A biztonsági hatóság beszámol a jelentős balesetek gazdasági hatásáról.

A balesetmegelőzési érték a személyi sérüléssel járó baleset megelőzéséhez a társadalom által társított értéket jelenti, ennélfogva a balesetben részes személyek kártérítési kötelezettségének megállapítására nem használható fel.

6. Az infrastruktúra műszaki biztonságára és az ennek érdekében hozott intézkedésekre vonatkozó mutatók

6.1. Vonatbiztosítási rendszerrel üzemelő vágányok százalékos aránya, valamint fedélzeti vonatbiztosítási rendszer mellett megtett vonatkilométerek százalékos aránya, ahol e rendszerek a következőket biztosítják:

a) figyelmeztető jelzés,

b) figyelmeztető jelzés és automatikus megállítás,

c) figyelmeztető jelzés és automatikus megállítás, valamint diszkrét sebességfelügyelet,

d) figyelmeztető jelzés és automatikus megállítás, valamint folyamatos sebességfelügyelet.

6.2. Vasúti átjárók abszolút és relatív (vonalkilométerre és vágánykilométerre vonatkoztatott) száma a következő öt típus szerinti bontásban:

a) biztosítás nélküli vasúti átjáró,

b) biztosított vasúti átjáró:

ba) manuális;

bb) automatikus, igénybevevő-oldali figyelmeztető jelzéssel;

bc) automatikus, igénybevevő-oldali védelemmel;

bd) vasútoldali védelemmel.

Függelék

Fogalom-meghatározások a közös biztonsági mutatók és a balesetek gazdasági hatásainak számítására szolgáló módszerek értelmezéséhez

1. Balesetekre vonatkozó mutatók

1.1. Jelentős baleset: minden olyan baleset, amely legalább egy mozgásban lévő vasúti járművet érint, és legalább egy személy halálát vagy súlyos sérülését idézi elő, vagy jelentős kárt okoz a járműállományban, a pályában, egyéb berendezésekben vagy a környezetben, vagy jelentős forgalmi zavart okoz, kivéve a műhelyekben, a raktárakban és a járműtelephelyeken bekövetkező baleseteket;

1.2. jelentős kár a járműállományban, a pályában, egyéb berendezésekben vagy a környezetben: a 150 000 EUR összeget elérő vagy meghaladó mértékű kár;

1.3. jelentős forgalmi zavar: olyan forgalmi zavar, amelynek következtében valamely vasúti fővonalon a vonatforgalom legalább hat órán át szünetel;

1.4. vonat: egy vagy több mozdony vagy vasúti motorkocsi által vontatott egy vagy több olyan vasúti jármű, továbbá önállóan közlekedő olyan vasúti motorkocsi, amely egy meghatározott szám vagy egyedi elnevezés alatt egy meghatározott kiindulási ponttól egy meghatározott rendeltetési pontig közlekedik, ideértve az üres mozdonymenetet, vagyis az önmagában közlekedő mozdonyt is;

1.5. vonat ütközése vasúti járművel: vonat valamely részének frontális ütközése, ráfutásos ütközése vagy oldalütközése másik vonat vagy vasúti jármű valamely részével vagy tolatásban részt vevő vasúti járművel;

1.6. vonat ütközése űrszelvényen belüli akadállyal: vonat valamely részének ütközése a vasúti pályán vagy annak közelében lévő, oda rögzített vagy ott ideiglenesen jelen lévő tárggyal (a vasúti átjáróban az átkelő jármű vagy az átjáró igénybe vevője által elhagyott tárgy kivételével), ideértve a felsővezetékkel való ütközést is;

1.7. vonatkisiklás: minden olyan esemény, amelynek során a vonatnak legalább egy kereke a vasúti sínt elhagyja;

1.8. vasúti átjáróban bekövetkezett baleset: szintbeni vasúti átjáróban bekövetkező olyan baleset, amelynek résztvevője legalább egy vasúti jármű, valamint egy vagy több áthaladó jármű, az átjáró más igénybe vevője (például gyalogos), vagy áthaladó jármű vagy az átjáró valamely igénybe vevője által a vasúti pályán vagy annak közelében elhagyott, ideiglenesen ott lévő más tárgy;

1.9. mozgó vasúti járműhöz köthető, személyeket érintő baleset: egy vagy több személyt érintő olyan baleset, amelynek során az adott személyt vagy személyeket a vasúti jármű elüti, vagy a vasúti járműhöz rögzített vagy arról leváló valamely tárgy megüti; ide tartozik a vasúti járműről leeső személy, valamint a vasúti járművön utazó olyan személy is, aki a jármű belsejében elesik vagy egy nem rögzített tárgy eltalál;

1.10. vasúti járműben keletkezett tűz: a vasúti járműben (beleértve rakományát is) a kiindulási állomás és a rendeltetési állomás közötti közlekedése közben (beleértve a kiindulási állomáson, a közbenső állomásokon és megállóhelyeken, valamint a rendeltetési állomáson való tartózkodását is) vagy vonatrendezés közben bekövetkező tűz vagy robbanás;

1.11. egyéb baleset: valamennyi baleset, kivéve a következőket: vonat ütközése vasúti járművel, vonat ütközése űrszelvényen belüli akadállyal, vonatkisiklás, vasúti átjáróban bekövetkezett baleset, mozgó vasúti járműhöz köthető, személyeket érintő baleset és vasúti járműben keletkezett tűz;

1.12. utas: vasúton utazó, nem a vonat személyzetéhez tartozó személy; a baleseti statisztikák vonatkozásában a mozgó vonatra való felszállást vagy a mozgó vonatról való leszállást megkísérlő utas is;

1.13. alkalmazott vagy vállalkozó: minden olyan személy, akinek foglalkoztatása a vasúttal kapcsolatos, és a baleset időpontjában a munkáját végzi, ideértve a vállalkozó által foglalkoztatott személyzetet, az önálló vállalkozókat, a vonatszemélyzet tagjait, valamint a vasúti járművek és a vasúti infrastruktúra kezelését végző személyeket is;

1.14. vasúti átjáró igénybe vevője: minden olyan személy, aki vasútvonalon való átkelés céljából bármilyen közlekedési eszközön vagy gyalogosan szintbeni vasúti átjárót vesz igénybe;

1.15. illetéktelen személy: minden olyan személy, aki olyan vasúti létesítményen tartózkodik, ahol tilos volna tartózkodnia, kivéve a vasúti átjáró igénybe vevőjét;

1.16. a peronon tartózkodó egyéb személy: a vasúti peronon lévő minden olyan személy, aki nem az utas, az alkalmazott vagy vállalkozó, a vasúti átjáró igénybe vevője, az illetéktelen személy vagy a nem a peronon tartózkodó egyéb személy meghatározások alá tartozik;

1.17. nem a peronon tartózkodó egyéb személy: minden olyan, nem a vasúti peronon lévő személy, aki nem az »utas«, az »alkalmazott vagy vállalkozó«, a »vasúti átjáró igénybe vevője«, »a peronon tartózkodó egyéb személy« vagy az »illetéktelen személy« meghatározások alá tartozik;

1.18. halálos áldozat (haláleset): minden olyan személy, aki a baleset következtében a helyszínen vagy a balesetet követő 30 napon belül elhunyt, kivéve az öngyilkosságot elkövető személyt;

1.19. súlyos sérülést szenvedett személy (súlyos sérülés): olyan sérült, aki baleset következtében 24 óránál hosszabb ideig kórházi kezelésre szorult, kivéve az öngyilkossági kísérletet elkövető személyt.

2. Veszélyes árukra vonatkozó mutatók

2.1. Veszélyesáru-szállításhoz kapcsolódó baleset: olyan baleset vagy váratlan esemény, amely a RID/ADR 1.8.5. szakasza értelmében bejelentési kötelezettség alá esik;

2.2. veszélyes áru: olyan anyag vagy tárgy, amelynek fuvarozása a RID értelmében tilos vagy csak az abban előírt feltételekkel engedélyezett.

3. Öngyilkosságokra vonatkozó mutatók

3.1. Öngyilkosság: az illetékes nemzeti hatóság regisztrációja és minősítése alapján halállal végződő olyan cselekmény, amelynek során a személy önszántából saját magán testi sérülést idéz elő;

3.2. öngyilkossági kísérlet: súlyos sérüléssel végződő olyan cselekmény, amelynek során a személy önszántából saját magán testi sérülést idéz elő.

4. Baleset előidézésére alkalmas körülményekre vonatkozó mutatók

4.1. Síntörés: az a jelenség, amelynek során egy sín két vagy több darabra válik szét, vagy egy sínről fémdarab válik le oly módon, hogy a sínben hosszirányban 50 mm-nél, a futófelületre merőleges értelemben 10 mm-nél nagyobb folytonossági hiány keletkezik;

4.2. vágánykivetődés vagy egyéb sínillesztési hiba: a vágány folytonosságával vagy geometriájával összefüggő olyan meghibásodás, amely vágányzár alkalmazását vagy sebességkorlátozás azonnali bevezetését teszi szükségessé;

4.3. biztonságot veszélyeztető jelzési hiba: jelzőrendszer olyan műszaki meghibásodása, amelynek következtében a kiadott jelzés (akár az infrastruktúra, akár a vasúti jármű felé) a szükségesnél enyhébb mértékű korlátozásra utasít;

4.4. a „Megállj” állású jelző meghaladása a jelző melletti tényleges elhaladással: minden olyan alkalom, amikor a vonat bármely része a számára engedélyezetten túli mozgást végez és a „Megállj” állású jelzőt meghaladja;

4.5. a „Megállj” állású jelző meghaladása a jelző melletti tényleges elhaladás nélkül: minden olyan alkalom, amikor a vonat bármely része a számára engedélyezetten túli mozgást végez anélkül, hogy meghaladná a „Megállj” állású jelzőt.

A 4.4. és 4.5. pontban leírt engedélyezetten túli mozgás a következő objektumok melletti elhaladást jelenti:

a) a pálya menti színes fényjelző vagy alakjelző, ha veszélyt jelez vagy „Megállj” jelzést ad, és a vonatbiztosítási rendszer nem üzemel,

b) a vonatbiztosítási rendszer által a biztonsággal összefüggésben adott menetengedély végpontja,

c) az előírásoknak megfelelő, szóbeli vagy írásbeli engedélyezéssel megjelölt pont,

d) a „megállás helye” jelző (az ütközőbakot nem beleértve) és a kézi jelzés.

Nem tartozik ide az az eset, amikor vontatójármű nélküli vasúti jármű vagy felügyelet nélkül hagyott vonat fut túl tilos jelzést. Nem tartozik ide az az eset sem, amikor a jelzőt bármely okból nem állítják kellő időben tilosra ahhoz, hogy a vonat a jelző előtt megállítható legyen.

A biztonsági hatóságok az engedélyezetten túli mozgás felsorolt négy mutatójáról külön-külön is beszámolhatnak, de minden esetben be kell számolniuk legalább a négy kategóriára vonatkozó adatokat tartalmazó összesített mutatóról.

4.6. Üzemben lévő jármű keréktörése: a kerékben bekövetkezett olyan törés, amely baleset (kisiklás vagy ütközés) kockázatát hordozza magában.

4.7. Üzemben lévő jármű tengelytörése: a tengelyben bekövetkezett olyan törés, amely baleset (kisiklás vagy ütközés) kockázatát hordozza magában.

5. Közös módszertan a balesetek gazdasági hatásainak számításához

5.1. A balesetmegelőzési értéket a következő összetevők alkotják:

1. a biztonság önmagában vett értéke: az alkalmazás szerinti országban elvégzett kikérdezéses (közvetlen) preferenciamérésekből a fizetési hajlandóságra vonatkozóan származtatott értékek;

2. a közvetlen és a közvetett gazdasági költség, vagyis az adott tagállamban becsült olyan költségértékek, amelyek magukban foglalják:

a) az orvosi és a rehabilitációs költségeket,

b) a bírósági eljárás költségeit, a rendőrség, a baleset kivizsgálásában részt vevő magánszervezetek és a mentőszolgálat költségeit, valamint a biztosítási ügyintézési költségeket,

c) a termeléskiesést, vagyis azon áruk és szolgáltatások társadalmi értékét, amelyeket az adott személy előállíthatott volna, ha a baleset nem következett volna be.

A balesetekhez kapcsolódó költségek kiszámításakor külön kell kezelni a halálos áldozatot követelő és a súlyos sérüléseket okozó baleseteket (a halálos áldozatot követelő és a súlyos sérüléseket okozó balesetekre különböző balesetmegelőzési értékek vonatkoznak).

5.2. A biztonság önmagában vett értéke és a közvetlen és a közvetett gazdasági költségek felvételének közös elvei:

A biztonság önmagában vett értéke vonatkozásában azt, hogy a rendelkezésre álló becslések megfelelőek-e, a következő megfontolások alapján kell megítélni:

a) a becsléseknek olyan értékelési rendszerhez kell illeszkedniük, amely a közlekedési ágazatban bekövetkező halálesetek kockázatának csökkentésére vonatkozik, és kikérdezéses (közvetlen) preferenciamérések felhasználásával kell törekedniük a fizetési hajlandóság meghatározására,

b) a válaszadói mintának az érintett populációra nézve reprezentatívnak kell lennie. A mintának - a populáció más lényeges társadalmi-gazdasági és demográfiai jellemzőinek eloszlásán túlmenően - reprezentatívnak kell lennie, különösen a populáció kor és jövedelem szerinti megoszlására nézve,

c) a fizetési hajlandóság meghatározásához a kérdőíveket úgy kell összeállítani, hogy a rajtuk szereplő kérdések a válaszadók számára egyértelműek és tartalmasak legyenek.

A közvetlen és a közvetett gazdasági költségeket a társadalomra háruló valós költségekből kiindulva kell felvenni.

5.3. Fogalom-meghatározások

5.3.1. A környezetkárosítás költsége: a károsodott területnek a vasúti balesetet megelőző állapotra való helyreállításához a vasúttársaság és az infrastruktúra működtetője által viselendő költség, melynek összegét a vasúttársaság, illetve az infrastruktúra működtetője korábbi tapasztalataiból kiindulva kell felvenni.

5.3.2. A vasúti jármű és az infrastruktúra fizikai károsodásának költsége: ha a vasúti jármű vagy infrastruktúra javításra alkalmatlan, akkor az azonos funkciók ellátására képes és azonos műszaki paraméterekkel rendelkező vasúti járművel vagy infrastruktúrával való helyettesítés költsége; ha nem, akkor a javítható vasúti jármű vagy infrastruktúra baleset előtti állapota helyreállításának költsége, amelyeknek költségbecslését a vasúttársaság, illetve az infrastruktúra működtetője végzi el saját korábbi tapasztalataiból kiindulva, ideértve a vasúti jármű haszonbérbe vételének költségét is abban az esetben, ha a károsodott jármű helyettesítésére új járművet kell igénybe venni.

5.3.3. *  Baleset miatti késések költsége: a vasút igénybe vevőinél (az utasoknál és a teherfuvarozási szolgáltatás igénybe vevőinél) a baleset következtében jelentkező késések pénzben kifejezett értéke, amelyet a következő modell alapján kell számítani:

VT = az utazási időben elért megtakarítás pénzben kifejezett értéke

A vonaton utazó utas idejének pénzben kifejezett értéke (egy órára vonatkoztatva)

VTP = [Üzleti céllal utazók VT-je] * [Üzleti céllal utazók százalékos aránya éves átlagban] + [Nem üzleti céllal utazók VT-je]*[Nem üzleti céllal utazók százalékos aránya éves átlagban]

A VTP értékét EUR/utas/óra egységben kell kifejezni.

üzleti céllal utazó: olyan utas, aki munkához kapcsolódó tevékenységeiből kifolyólag utazik, az ingázást nem ideértve.

A tehervonat idejének pénzben kifejezett értéke (egy órára vonatkoztatva)

VTF = [a tehervonatok VT-je]*[(tonnakilométer)/(vonatkilométer)]

A VTF értékét EUR/tonna/óra egységben kell kifejezni.

Vonatonként szállított áru mennyisége tonnában, éves átlagban = (tonnakilométer)/(vonatkilométer)

CM = a vonat 1 perces késésének költsége

Személyszállító vonat

CMP = K1 * (VTP/60) * [(utaskilométer)/(vonatkilométer)]

Vonatonként szállított utasok száma éves átlagban = (utaskilométer)/(vonatkilométer)

Tehervonat

CMF = K2 * (VTF/60)

A K1 és a K2 tényező az idő pénzben kifejezett értéke és a késés pénzben kifejezett értéke közötti összefüggést fejezi ki, és értékét kikérdezéses (közvetlen) preferenciamérések alapján kell felvenni, figyelemmel arra, hogy a késés miatt elvesztegetett időt az emberek sokkal negatívabban értékelik, mint az eleve utazásra szánt időt.

A baleset miatti késések költsége = CMP * (A személyszállító vonat késése percben kifejezve) + CMF * (A tehervonat késése percben kifejezve)

A modell alkalmazási tartománya

A késések költségét a jelentős balesetek esetében a következő módon kell kiszámítani:

a) a baleset által érintett vasútvonalak végállomásán mért valós késések,

b) valós - vagy ha ez nem lehetséges, becsült - késések a többi érintett vonalon.

6. Az infrastruktúra műszaki biztonságára és az ennek érdekében hozott intézkedésekre vonatkozó mutatók

6.1. Vonatbiztosítási rendszer: a jelzések és a sebességkorlátozások betartásának biztosítását segítő rendszer.

6.2. Fedélzeti rendszerek: a mozdonyvezetőt a pálya menti jelzőknek és a vezetőfülke jelzőinek figyelésében segítő, és ezáltal a »Megállj« állású jelzők figyelembevételét és a sebességkorlátozások betartását elősegítő rendszerek. A fedélzeti vonatbiztosítási rendszerek a következőkre terjednek ki:

a) figyelmeztető jelzés, automatikus figyelmeztető jelzést adva a mozdonyvezetőnek;

b) figyelmeztető jelzés és automatikus megállítás, automatikus figyelmeztető jelzést adva a mozdonyvezetőnek és automatikus megállítás a „Megállj” állású jelző meghaladása esetén;

c) figyelmeztető jelzés és automatikus megállítás, valamint diszkrét sebességfelügyelet a „Megállj” állású jelző figyelembevételének biztosítása érdekében, ahol a diszkrét sebességfelügyelet a sebességnek a jelzőhöz közeledve bizonyos helyeken (sebességcsapdák) történő felügyeletét jelenti;

d) figyelmeztető jelzés és automatikus megállítás, valamint folyamatos sebességfelügyelet, a „Megállj” állású jelző figyelembevételének biztosítására és a sebességkorlátozások folyamatos felügyeletére egy adott vasútvonalon, ahol a folyamatos sebességfelügyelet a vasútvonal valamennyi szakaszán megengedett maximális célsebesség folyamatos kijelzését jelenti.

A d) típus automatikus vonatbiztosítási rendszernek tekintendő.

6.3. Vasúti átjáró: valamely út vagy közlekedőút és a vasút közötti, az infrastruktúra működtetője által elismert, a nagyközönség vagy egyes igénybe vevők számára nyitva álló szintbeni kereszteződés. A fogalom nem terjed ki az állomás peronjai közötti átjárókra, sem a vágányokon átvezető, kizárólag az alkalmazottak által használható átkelőkre.

6.4. Út: a vasúti balesetekre vonatkozó statisztikák céljából minden közút és magántulajdonban lévő út, utca, főközlekedési út, a hozzájuk tartozó gyalogosutat és kerékpárosutat is ideértve.

6.5. Közlekedőút: minden, emberek, állatok, járművek vagy gépek áthaladására szolgáló, az »út« fogalmát ki nem merítő út.

6.6. Biztosítás nélküli vasúti átjáró: olyan vasúti átjáró, amelyben az átjáró igénybe vevői semmiféle figyelmeztető jelzést nem kapnak, sem védelemben nem részesülnek, amikor számukra az átjárón való átkelés nem biztonságos.

6.7. Biztosított vasúti átjáró: olyan vasúti átjáró, amelyben az átjáró igénybe vevői a közeledő vonattal szemben védelemben részesülnek vagy a közeledő vonatról figyelmeztető jelzést kapnak oly módon, hogy bizonyos eszközök vagy készülékek aktiválódnak, amikor az igénybe vevő számára az átjárón való átkelés nem biztonságos.

a) A fizikai eszközökkel biztosított védelem eszközei:

aa) fél- vagy teljes sorompó,

ab) kapu.

b) A vasúti átjáróban elhelyezett, helyhez kötött készülékkel történő figyelmeztetés eszközei:

ba) látható jelzés: fénysorompó,

bb) hangjelző készülékek: csengő, kürt, duda stb.

A biztosított vasúti átjárók osztályai a következők:

a) Kézi működtetésű: olyan vasúti átjáró, ahol az igénybevevő-oldali védelmet vagy figyelmeztető jelzést kézi úton egy vasúti alkalmazott aktiválja.

b) Automatikus, igénybevevő-oldali figyelmeztető jelzéssel: olyan vasúti átjáró, ahol az igénybevevő-oldali figyelmeztető jelzést a közeledő vonat aktiválja.

c) Automatikus, igénybevevő-oldali védelemmel: olyan vasúti átjáró, ahol az igénybevevő-oldali védelmet a közeledő vonat aktiválja. Ebbe a kategóriába sorolandók az igénybevevő-oldali figyelmeztető jelzéssel és védelemmel egyaránt rendelkező vasúti átjárók.

d) vasútoldali védelem: olyan vasúti átjáró, ahol egy jelző vagy egy más vonatvédelmi rendszer a vonat továbbhaladását csak akkor engedi, ha a vasúti átjáró igénybevevő-oldali védelme teljes, és a vasúti átjáróban nem tartózkodik senki.

7. Fogalom-meghatározások a relatív mennyiségek viszonyítási alapjának felvételéhez

7.1. Vonatkilométer: egy vonat egy kilométer távolságon történő mozgására vonatkozó mértékegység. Távolságként - ha rendelkezésre áll - a ténylegesen megtett távolságot, egyébként a kiindulási és a rendeltetési hely közötti standard hálózati távolságot kell figyelembe venni. Csak az adatszolgáltató ország saját területén megtett távolságot kell figyelembe venni.

7.2. Utaskilométer: egy utas egy kilométer távolságon történő vasúti szállítására vonatkozó mértékegység. Csak az adatszolgáltató ország saját területén megtett távolságot kell figyelembe venni.

7.3. Vonalkilométer: a 2004/49/EK irányelv 2. cikk hatálya alá tartozó tagállami vasúthálózat kilométerben számított hossza. Többvágányú vonal esetében a kiindulási és a rendeltetési hely közötti távolságot csak egyszeresen kell figyelembe venni.

7.4. Vágánykilométer: a 2004/49/EK irányelv 2. cikk hatálya alá tartozó tagállami vasúthálózat kilométerben számított hossza. Többvágányú vonal esetében minden egyes vágányt figyelembe kell venni.