| A jogszabály mai napon hatályos állapota |
305/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központról
A Kormány az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. §-ának (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, valamint a szervezett bűnözés megelőzésének, megszakításának, felderítésének elősegítése céljából a szervezett bűnözés elleni fellépés céljából gyűjtött adatok gyűjtésének, felhasználásának és ellenőrzésének koordinációjáért felelős szerv kijelölése tárgyában a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól szóló 1999. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Szbtv.) 62. §-ának (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
1. § A Kormány a szervezett bűnözés megelőzésének, megszakításának, felderítésének elősegítése céljából a szervezett bűnözés elleni fellépés céljából gyűjtött adatok gyűjtésének, felhasználásának és ellenőrzésének koordinációjáért felelős szervnek a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központot (a továbbiakban: Központ) jelöli ki.
2. § A rendelet hatálya kiterjed:
a) a Központ személyi állományára és működésére;
b) az Szbtv. 4/A. §-ának (3) bekezdésében meghatározott együttműködő szervekre (a továbbiakban: együttműködő szervek).
3. § A Legfőbb Ügyészség és a Központ között az együttműködés a megállapodásuk szerint történik.
4. § E rendelet alkalmazásában felderítés: az együttműködő szervek bűncselekmény megalapozott gyanújának megállapítására irányuló tevékenysége.
Irányítás és vezetés
5. § A Központ a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter (a továbbiakban: irányító miniszter) irányítása alatt működő központi hivatal. A Központ a Miniszterelnökség költségvetési fejezetén belül önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.
6. § (1) A Központot a főigazgató vezeti. A főigazgatót a rendészetért felelős miniszter, az adópolitikáért felelős miniszter és a honvédelemért felelős miniszter véleményének kikérése után az irányító miniszter nevezi ki és menti fel.
(2) A főigazgató megbízatása megszűnik, ha
a) lemond,
b) meghal,
c) felmentik.
(3) Felmentésnek van helye, ha a főigazgató
a) tisztségére méltatlanná vagy alkalmatlanná vált,
b) az összeférhetetlenségi okot nem jelentette be vagy nem szüntette meg.
(4) Tisztségére méltatlannak kell tekinteni a főigazgatót, ha a bíróság jogerős ítéletével szándékos bűncselekmény elkövetése miatt szabadságvesztésre ítélte.
(5) Tisztségére alkalmatlannak tekinthető a főigazgató, ha feladatainak neki felróható okból nem tesz eleget, vagy ha egészségügyi okból feladatait 90 napon túl folyamatosan nem tudja ellátni.
(6) A főigazgatót a főigazgató-helyettes általános hatáskörrel helyettesíti. A főigazgató-helyettes megbízatásának megszűnésére a főigazgató megbízatásának megszűnésére vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadóak.
7. § (1) Az irányító miniszter
a) gyakorolja a munkáltatói jogokat a főigazgató felett, kinevezi és felmenti a főigazgató helyettesét [a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. § (1) bek. b) pont];
b) a Központ költségvetési gazdálkodása tekintetében gyakorolja a fejezetért felelős szerv vezetőjének jogszabályokban meghatározott tervezési, előirányzat-módosítási, beszámolási, információszolgáltatási, pénzügyi, valamint ellenőrzési kötelezettségeit és jogait [Ksztv. 2. § (1) bek. c), f) pont];
c) normatív utasításban kiadja a Központ szervezeti és működési szabályzatát [Ksztv. 74. § (1) bek.];
d) a főigazgató útján a jogszabály keretei között a Központ részére feladatot határozhat meg, a főigazgatótól konkrét ügyekben tájékoztatást kérhet [Ksztv. 2. § (1) bek. h) pont];
e) meghatározza a kormányzati döntés-előkészítéshez szükséges feladatokat, a Központ éves munkatervének - ezen belül az elemző, értékelő munkának - fő irányait, valamint a teljesítménykövetelmények alapját képező kiemelt célokat [a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 34. § (2) bek.];
(2) Az irányító miniszter évente tájékoztatja a nemzetbiztonsági ügyekben állásfoglalásra jogosult kabinetet a Központ tevékenységéről.
(3) Az irányító miniszter irányítási jogkörének gyakorlása során az együttműködő szervek hatáskörét nem vonhatja el, részükre utasítást nem adhat, feladatot nem határozhat meg, ide nem értve azon szerveket, amelyek tekintetében az irányító miniszternek más törvények alapján irányítási jogosultsága van.
(4) Az irányító miniszter a Központ és az együttműködő szerv közötti adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása esetén az együttműködő szervet irányító miniszterrel egyeztetést kezdeményez.
8. § A főigazgató
a) a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei által meghatározott keretek között vezeti a Központot;
b) felelős a Központ feladatainak eredményes ellátásáért, működésének törvényességéért;
c) felelős a Központ által kezelt adatok védelméért, ennek érdekében köteles olyan technikai, szervezési, eljárási intézkedéseket tenni, olyan ellenőrzési rendszert kialakítani, amely biztosítja az adatvédelmi követelmények teljesülését, továbbá köteles gondoskodni az adatállomány fizikai sérülés, megsemmisülés elleni védelméről, a rendszerben alkalmazott adatkezelési eljárások és az adatállományok biztonságáról, valamint az illetéktelen hozzáférés elleni védelemről;
d) felelős a Központ önálló költségvetési gazdálkodásáért, a könyvvezetési és beszámolási kötelezettség teljesítéséért;
e) a kinevezés és felmentés kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a főigazgató-helyettes felett;
f) a személyi állomány tekintetében - a jogszabályban meghatározott kivételekkel - gyakorolja a munkáltatói jogokat;
g) javaslatot tesz a Központ szervezeti és működési szabályzatára, gondoskodik a munkaköri leírások, az adat- és titokvédelmi, valamint az iratkezelési szabályzatok elkészítéséről;
h) a vezetése alatt álló személyi állomány részére utasítást adhat.
9. §
A Központ működése
10. § (1) A Központ működteti a szervezett bűnözéssel összefüggő adatkezelési rendszerét, ennek keretében
a) gyűjti, tárolja, elemzi, értékeli az Szbtv. 4/B-4/C. §-aiban meghatározott adatokat;
b) statisztikai adatokat szolgáltat, elemzéseket, tanulmányokat készít a szervezett bűnözés elleni kormányzati döntések meghozatalához;
c) teljesíti az együttműködő szervek és a Legfőbb Ügyészség adatigényléseit.
(2) A Központ közreműködik az együttműködő szervek vezetői által kijelölt központi szervek és a Központ közötti adatátviteli rendszer tervezésében, kialakításában.
11. § A Központ más szervet vagy személyt adatfeldolgozóként nem vehet igénybe.
12. § A Központ adatkezelési rendszere magában foglalja
a) a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény gyanúja miatt indult felderítésekre, büntetőeljárásokra,
b) a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény gyanúja miatt felderítés alá vont személyekre, illetve megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alatt állókra,
c) a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény gyanúja miatt felderítés, illetve megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alá vont személyek bűnös kapcsolataira és az általuk létesített bűnszervezetekre,
d) a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény kriminalisztikai jellemzőire, valamint elkövetésének eszközeire és módszereire, a bűncselekmény leplezésére szolgáló vállalkozásokra,
e) a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény elkövetésével szerzett javakra, azok legalizálására szolgáló vállalkozásokra, egyéb módszerekre és eszközökre,
f) a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény miatti felderítési cselekményre, nyomozási cselekményre, valamint intézkedésre tett javaslatokra,
g) a Központhoz érkezett adatigénylésekre,
h) a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 11. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti adatmegismerési kérelmekre, továbbá
i) az adattovábbítási nyilvántartásra
vonatkozó adatokat.
13. § (1) Az együttműködő szervek vezetői kötelesek
a) az Szbtv. 4/A. §-ának (4) bekezdése alapján kijelölt központi szerv (a továbbiakban: kijelölt központi szerv) működését úgy megszervezni, hogy a 12. § a)-f) pontjaiban meghatározott adatoknak a Központ és együttműködő országos illetékességű szerv szervezeti egységei között történő továbbítására alkalmas legyen;
b) biztosítani a Központ és az együttműködő szervek közötti adatátvitel lehetőségét.
(2) Az Országos Rendőr-főkapitányság, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (a továbbiakban együtt: nyomozó hatóság) vezetője által kijelölt központi szerv adatszolgáltatást teljesít a Központ részére:
a) a felderítés során a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény gyanújának felmerüléséről, a bűncselekmény a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti minősítéséről, annak megváltozásáról, az ilyen bűncselekmény gyanúja miatti felderítés, nyomozás elrendeléséről, meghosszabbításáról, más szervhez való áttételéről, egyesítéséről, elkülönítéséről, befejezéséről, ezeknek az intézkedéseknek az indokáról, a felderítés eredményéről;
b) a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény gyanúja miatt felderítés, megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás alá vont személyekről, illetve csoportokról, azok bűnös kapcsolatairól, a tevékenységükről keletkezett érdemleges adatokról, természetes személyazonosító, valamint a bűnös kapcsolat jellegére vonatkozó adatokról, a gyanú alapjául szolgáló szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény Btk. szerinti minősítéséről, annak megváltozásáról;
c) más bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt folyó büntetőeljárásnak a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény nyomozására történő kiterjesztéséről, továbbá a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekményre vonatkozó feljelentés elutasításáról, valamint a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény Btk. szerinti minősítéséről, annak megváltozásáról;
d) a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény elkövetésének kriminalisztikai jellemzőiről, eszközeiről és módszereiről;
e) a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekménnyel szerzett javakról, azok legalizálására szolgáló vállalkozásokról, egyéb módszerekről és eszközökről.
(3) A Nemzetbiztonsági Hivatal, az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Katonai Biztonsági Hivatal és a Katonai Felderítő Hivatal (a továbbiakban együtt: nemzetbiztonsági szolgálat) főigazgatója, valamint a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának (a továbbiakban: RSZVSZ) vezetője által kijelölt központi szerv adatszolgáltatást teljesít a Központ részére:
a) a felderítés során a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény gyanújának felmerüléséről, a gyanú alapjául szolgáló bűncselekmény Btk. szerinti minősítéséről;
b) a felderítés során a szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény elkövetőjeként vagy bűnös kapcsolatként felmerült személyekről, csoportokról és tevékenységükről keletkezett érdemleges adatokról, természetes személyazonosító, valamint a bűnös kapcsolat jellegére vonatkozó adatokról, a gyanú alapjául szolgáló szervezett bűnözéssel összefüggő bűncselekmény Btk. szerinti minősítéséről;
c) a (2) bekezdés d) és e) pontjában meghatározottakról.
(4) A nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, illetve az RSZVSZ a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott adatokat a felderítés, illetve a büntetőeljárás során keletkezett irat másolatának vagy kivonatának megküldésével szolgáltatja.
(5) A nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat, illetve az RSZVSZ köteles megküldeni a Központnak a szervezett bűnözésről készített értékelő jelentések, tájékoztatók másolatának vagy kivonatának egy példányát.
14. § Az adatszolgáltatással egyidejűleg közölni kell az Szbtv. 4/D. §-ának (5) bekezdésében meghatározott adatokat, az információt beszerző, illetve eljárást folytató szerv megnevezését, az eljárás, ennek hiányában az ügyirat iktatószámát, az információszerzés, illetve az adatszolgáltatás alapjául szolgáló intézkedés időpontját.
15. § (1) A Központ - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - kérelemre teljesít adatszolgáltatást.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell az adatigénylő megnevezését, valamint az adatigénylés célját és jogalapját.
(3) A kérelmet a kijelölt központi szerv útján kell benyújtani, illetve a Központ az adatigénylést a kijelölt központi szerv útján teljesíti.
(4) Ha az adatvédelem és az adatbiztonság feltételei adottak, az adatigénylést, illetve az adatszolgáltatást elsősorban számítógéppel, közvetlen (on-line) kapcsolat útján kell teljesíteni.
(5) Számítógépes összeköttetéssel történő adatigénylés, esetén az adatigénylésnek a (2) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell a kijelölt központi szerv által az adat igénylésére feljogosított személy egyedi azonosítóját is.
(6) A Központ adatigénylési kérelem nélkül továbbít adatokat az Szbtv. 4/A. §-a (1) bekezdésének a) és b), valamint d)-f) pontjaiban meghatározott feladatai ellátása során.
16. § A Központ külföldről közvetlenül adatot nem vehet át, külföldre adatigénylést közvetlenül nem teljesíthet.
17. § (1) A Központ az általa teljesített, személyes adatot magában foglaló adatszolgáltatásokról adattovábbítási nyilvántartást vezet.
(2) Az adattovábbítási nyilvántartás tartalmazza:
a) az érintett természetes személyazonosító adatait;
b) az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját;
c) az adattovábbítás időpontját;
d) az adattovábbítás célját és jogalapját;
e) az adatigénylő nevét vagy megnevezését, illetve annak a szervnek a megnevezését, amelynek részére a Központ a 15. § (6) bekezdése szerint szolgáltatott adatot.
(3) A szolgáltatott adatok nem képezik az adattovábbítási nyilvántartás részét.
(4) Az adattovábbítási nyilvántartást az adattovábbítástól számított húsz évig meg kell őrizni.
18. § A Központ főigazgatója belső adatvédelmi felelőst jelöl ki. A belső adatvédelmi felelős az Avtv. 31/A. §-ában meghatározott feladatai keretében:
a) nyilvántartást vezet a Központba érkezett adatigénylésekről, adatmegismerési kérelmekről, azok teljesítéséről, illetve megtagadásáról;
b) az ellenőrzések során a Központ adatkezelési rendszerébe teljeskörűen betekinthet;
c) évente tájékoztatja a főigazgatót az ellenőrzések eredményeiről.
A személyi állományra vonatkozó rendelkezések
19. § (1) A Központ állománya az együttműködő szervektől határozatlan időre -, illetve a Központ főigazgatójának és az együttműködő szerv vezetőjének külön megállapodása alapján határozott időre - vezényelt, hivatásos állományú munkatársakból és köztisztviselőkből áll.
(2) A Központ munkatársát a tevékenysége során tudomására jutott minősített adat tekintetében titoktartási kötelezettség terheli, mely kötelezettsége alkalmazásának megszűnése után változatlanul fennáll.
20. § (1) A Központtal foglalkoztatási jogviszonyban álló köztisztviselőkre a Ktv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A Központhoz vezényelt hivatásos állományúakra a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvénynek, továbbá a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról 2001. évi XCV. törvénynek és a végrehajtásukra kiadott rendeleteknek a vezénylésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
Záró rendelkezések
21. § Ez a rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba.
