CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről

A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

Az építésügyi hatóság

1. §¹ (1)² A Kormány az elsőfokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként (a továbbiakban: elsőfokú építésügyi hatóság) - a sajátos építményfajták, a műemlékek kivételével és a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott kivétellel - az építmények tekintetében

a) az 1/A. mellékletben megjelölt települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét a mellékletben felsorolt településekre is kiterjedő illetékességgel, és

b) az 1/B. mellékletben felsorolt települési önkormányzatok jegyzőjét, körjegyzőjét a mellékletben felsorolt településekre is kiterjedő illetékességgel

jelöli ki.

(2) Az 1/A. mellékletben megjelölt települési önkormányzat jegyzője az 1/B. mellékletben megjelölt településre kiterjedő illetékességgel az építésügyi hatósági hatáskört attól az időponttól gyakorolja, amikor az 1/B. mellékletben megjelölt település jegyzőjének építésügyi hatósági hatásköre az 1/A. § szerint megszűnik.

(3)³ A Kormány a másodfokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként (a továbbiakban: másodfokú építésügyi hatóság) - a sajátos építményfajták, a műemlékek kivételével és a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott kivétellel - a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki. A fővárosi és megyei kormányhivatal másodfokú építésügyi hatósági feladatainak tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 6. § (3) bekezdésében meghatározott hatásköröket az építésügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.

(4)⁴ A Kormány a hírközlési sajátos építményfajták közül az antennák, antennatartó szerkezetek, az azokhoz tartozó műtárgyak tekintetében elsőfokú építésügyi hatóságként az (1) bekezdés, másodfokú építésügyi hatóságként a (3) bekezdés szerinti feladatokat ellátó építésügyi hatóságot jelöli ki.

(5)⁵ A (4) bekezdésben nem említett sajátos építményfajták és a műemléki védelem alatt álló építmények tekintetében az építésügyi hatósági feladatokat ellátó hatóságot külön jogszabály jelöli ki. Ilyen jogszabály hiányában ezen építményfajtákat és építményeket érintő építésügyi hatósági ügyekben az (1) és a (3) bekezdés szerinti feladatokat ellátó építésügyi hatóság jár el. Külön jogszabály jelöli ki a telekalakítás tekintetében első és másodfokon eljáró hatóságot is.

(6)⁶ Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy az elsőfokú építésügyi hatósági feladatot a (3) bekezdés szerinti építésügyi hatóság gyakorolja, akkor másodfokon a miniszter jár el.

1/A. §⁷ (1)⁸ Az 1/B. mellékletben megjelölt építésügyi hatósági hatáskör - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - e rendelet erejénél fogva megszűnik azon a napon, amelyen

a) az elsőfokú építésügyi hatósági hatáskör ellátásához szükséges, e rendelet 4-8. §-ában foglalt valamely feltétel megszűnik, vagy

b) az 1/C. § (2) bekezdés c) pontjában, illetve az 1/C. § (3) bekezdés b) vagy d) pontjában meghatározott tény bekövetkezik.

(2) Az építésügyi hatósági hatáskör megszűnésének időpontjától az 1/B. mellékletben megjelölt település jegyzője építésügyi hatósági ügyekben nem járhat el, továbbá e hatáskör ellátására történő ismételt kijelölésére nem kerülhet sor.

(3)⁹ A jegyző

a) az elsőfokú építésügyi hatósági hatáskör ellátásához szükséges, e rendelet 4-8. §-ában foglalt valamely feltételnek, és ezáltal az építésügyi hatósági hatáskör megszűnésének a tényét az építésügyi igazgatási társulások esetében haladéktalanul bejelenti a társulás valamennyi tagtelepülése képviselő-testületének, és kezdeményezi a társulási megállapodás felmondását, továbbá

b)¹⁰ az (1) bekezdés szerinti tényt 3 napon belül írásban - a jogosultság megszűnése határnapjának megjelölésével - bejelenti a miniszternek, az építésügyi hatósági hatáskört átvevő település jegyzőjének és a fővárosi és megyei kormányhivatalnak, valamint arról a település (körjegyzőség esetében a körjegyzőség települései, építésügyi igazgatási társulás esetében a tagtelepülések) lakosságát - a helyben szokásos módon - tájékoztatja.

(4)¹¹ Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal megállapítja, hogy

a) felszólítása ellenére a települési önkormányzat a hatáskör ellátásához szükséges valamely hiányzó feltételt 60 napon belül sem pótolta, és ennek tényét a jegyző elmulasztotta bejelenteni, akkor a hatáskör ellátásához szükséges feltétel megszűnéséről, vagy

b) a jegyző elmulasztotta bejelenteni az 1/C. § (2) bekezdés c) pontjában, az 1/C. § (3) bekezdés b) vagy d) pontjában meghatározott tényeket, akkor erről

tájékoztatja a minisztert az 1/B. melléklet módosításának kezdeményezése érdekében.

(5) Az építésügyi hatósági hatáskört átadó települési önkormányzat jegyzője köteles az építésügyi hatósági iratanyagot, valamint az illetékességi területébe tartozott település (települések) helyi építési szabályzatát, szabályozási tervét, illetve más építési tárgyú helyi önkormányzati rendeletét az építésügyi hatósági hatáskört átvevő település jegyzője rendelkezésére bocsátani.

(6) Az (1) és (4) bekezdés szerinti önkormányzat az építésügyi hatósági hatáskör megszűnését követő naptól az államháztartás működési rendjéről szóló külön jogszabály szerinti megállapodás alapján a feladat ellátásához igényelt normatív állami hozzájárulást havonta átutalja a feladatot átvevő önkormányzat részére.

1/B. §¹² (1) A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvény szerint nem kistérség székhely építésügyi körzetközponti település (a továbbiakban: nem kistérség székhely építésügyi körzetközpont) - a fővárosi kerület kivételével - jegyzője a települési önkormányzat képviselő-testületének határozata alapján kezdeményezheti a miniszternél az 1/A. melléklet olyan tartalmú módosítását, hogy az építésügyi körzetközpont és az ellátási illetékességi területéhez tartozó települések tekintetében az építésügyi hatósági hatáskört az 1/A. mellékletben meghatározott, a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvény szerinti kistérség székhely építésügyi körzetközponti település (a továbbiakban: kistérségi építésügyi körzetközpont) jegyzője gyakorolja.

(2) A nem kistérség székhely építésügyi körzetközpont ellátási illetékességi területéhez tartozó település jegyzője a települési önkormányzat képviselő-testületének határozata alapján kezdeményezheti a miniszternél az 1/A. melléklet olyan tartalmú módosítását, hogy a település tekintetében az építésügyi hatósági hatáskört a továbbiakban a kistérségi építésügyi körzetközpont jegyzője gyakorolja.

(3) A nem kistérség székhely építésügyi körzetközpont jegyzője

a) az (1) bekezdés szerinti hatáskör átadása esetén köteles az építésügyi hatósági iratanyagot, valamint az illetékességi területébe tartozott települések helyi építési szabályzatát, szabályozási tervét, illetve más építési tárgyú helyi önkormányzati rendeletét,

b) a (2) bekezdés szerinti hatáskör átadása esetén köteles a hatáskörváltozással érintett településre vonatkozó építésügyi hatósági iratanyagot, valamint a település helyi építési szabályzatát, szabályozási tervét, illetve más építési tárgyú helyi önkormányzati rendeletét

- legkésőbb a hatáskör megváltozásának hatálybalépéséig - az építésügyi hatósági hatáskört átvevő kistérségi építésügyi körzetközpont jegyzője rendelkezésére bocsátani.

(4) Az (1) bekezdés szerinti nem kistérség székhely építésügyi körzetközpont önkormányzat az építésügyi hatósági hatáskör megszűnését követő naptól az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendelet szerinti megállapodás alapján a feladat ellátásához igényelt normatív állami hozzájárulást havonta átutalja a feladatot átvevő kistérségi építésügyi körzetközpont önkormányzat részére.

1/C. §¹³ (1) Az 1/B. mellékletben felsorolt települések közül az elsőfokú építésügyi hatósági hatáskört önállóan gyakorolja annak a

a) települési önkormányzatnak a jegyzője, akit a hatáskör ellátására a település,

b) települések önkormányzatainak a körjegyzője, akit a hatáskör ellátására a körjegyzőség települései

közigazgatási területére kiterjedő illetékességgel kijelöltek.

(2) Körjegyzőség esetében,

a) ha a körjegyzőségből valamely település kiválik, a kivált település,

b) ha a körjegyzőségi székhely településen az építésügyi hatósági hatáskör ellátásához szükséges, e rendelet 4-8. §-ában foglalt valamely feltétel megszűnik, a körjegyzőség települései, vagy

c) ha a körjegyzőség megszűnik, a körjegyzőség települései

vonatkozásában az építésügyi hatósági hatáskört a továbbiakban az 1/A. mellékletben megjelölt települési önkormányzat jegyzője gyakorolja.

(3) Az 1/B. mellékletben felsorolt települések közül az elsőfokú építésügyi hatósági hatáskört építésügyi igazgatási társulási megállapodás (a továbbiakban: társulás) alapján gyakorló települések esetén

a) a társulásból kiváló település,

b) ha a kéttagú társulásból az egyik tag kiválik, akkor a társulás mindkét tagja,

c) ha a társulási központ településen az építésügyi hatósági hatáskör ellátásához szükséges, e rendelet 4-8. §-ában foglalt valamely feltétel megszűnik, a társulás valamennyi tagtelepülése, vagy

d) ha a társulás megszűnik, a társulás valamennyi tagtelepülése

vonatkozásában az építésügyi hatósági hatáskört a továbbiakban az 1/A. mellékletben megjelölt települési önkormányzat jegyzője gyakorolja.

2. § (1) Az elsőfokú építésügyi hatóság megállapítás előtt véleményezi az illetékességi területén a helyi építési szabályzatot és a településrendezési terveket.

(2) A másodfokú építésügyi hatóság az építésügyért felelős miniszter által meghatározottak szerint közreműködik a szakmai képzések, továbbképzések szervezésében.

(3)¹⁴

2/A. §¹⁵ (1) Az építmény létesítési céljának megfelelő fő rendeltetése szerinti építésügyi hatóság jár el engedélyező hatóságként (a továbbiakban: építésügyi főhatóság) - az atomenergia alkalmazására szolgáló sajátos technológiájú építmények kivételével -,

a) ha többcélú felhasználás céljára új építmény épül és az ezen építményben létesülő önálló rendeltetési egységek engedélyezésére több - nem építésügyi főhatóságnak minősülő - építésügyi hatóság is hatáskörrel rendelkezik, vagy

b) ha a meglévő építmény többcélú felhasználása érdekében az építmény vagy annak részeként létesülő önálló rendeltetési egység építésének, kialakításának engedélyezésére több építésügyi hatóság is hatáskörrel rendelkezik.

(2)¹⁶ Az építésügyi főhatóság által lefolytatott engedélyezési eljárásban szakhatóságként működnek közre

a) - az építményfajtára vonatkozó építésügyi követelmények érvényre juttatásával kapcsolatos szakkérdésben - az (1) bekezdés alapján nem építésügyi főhatóságnak minősülő építésügyi hatóságok, valamint

b) azok a hatóságok, amelyek az a) pont szerinti építésügyi hatóság eljárásában szakhatóságként jártak volna el.

2/B. §¹⁷

2/C. §¹⁸ (1) Az építésügyi hatóság a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben szakhatóságként

a) helyszíni szemlét tart,

b) vizsgálja

ba) a tervezői nyilatkozat tartalmát,

bb) a felelős műszaki vezetői vagy az építésügyi műszaki szakértői nyilatkozat tartalmát,

c) elvi építési engedélyezés esetén vizsgálja az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Elj.R.) 26. § (2) és (3) bekezdésében előírtakat,

d) építési engedélyezés esetén vizsgálja az Elj.R. 28. § (3)-(5) bekezdésében és 29. §-ában előírtakat,

e) bontási engedélyezés esetén vizsgálja az Elj.R. 34. § (2) és (4) bekezdésében előírtakat,

f) használatbavételi engedélyezés esetén vizsgálja az Elj.R. 37. § (2)-(5) bekezdésében előírtakat, és

g) fennmaradási engedélyezés esetén vizsgálja az Elj.R. 40. § (2)-(6) bekezdésében előírtakat.

(2) A szakhatósági állásfoglalás rendelkező része tartalmazza az Elj.R. 12. § (1) bekezdésében foglaltakat.

(3) Az építésügyi hatóság szakhatósági állásfoglalása kiadása során a véleményezett építészeti-műszaki tervdokumentáció egy példánya fedlapját az állásfoglalásával megegyező azonosító számmal, keltezéssel, aláírással és bélyegzőlenyomattal, a dokumentáció valamennyi tervlapját bélyegzőlenyomattal látja el és azt a szakhatósági állásfoglalással együtt megküldi az eljáró hatóságnak.

(4) Az előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadására a (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a szakhatóság az előzetes szakhatósági állásfoglalást nem küldi meg az eljáró hatóságnak.

Az építésfelügyeleti hatóság

3. § (1)¹⁹ A Kormány építésfelügyeleti hatóságként - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel -

a)²⁰ első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként működő Építésügyi Hivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeti egységeként működő építésfelügyeletet (a továbbiakban: elsőfokú építésfelügyeleti hatóság),

b) másodfokon a minisztert (a továbbiakban: másodfokú építésfelügyeleti hatóság)

jelöli ki.

(2)²¹ A Kormány a hírközlési sajátos építményfajták közül az antennák, antennatartó szerkezetek, az azokhoz tartozó műtárgyak, és a műemléki védelem alatt álló építmények tekintetében az építésfelügyeleti hatósági feladatokat ellátó hatóságként az (1) bekezdés szerinti feladatokat ellátó építésfelügyeleti hatóságot jelöli ki.

(3) A (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó sajátos építményfajták tekintetében az építésfelügyeleti ellenőrzési feladatokat ellátó hatóságot külön jogszabály jelöli ki.

(4) Ha a (3) bekezdés szerinti hatóság kijelölésére nem kerül sor, akkor az első és másodfokú építésfelügyeleti hatósági ügyekben az (1) bekezdés szerinti feladatokat ellátó építésfelügyeleti hatóság jár el.

(5)²² Az Építésügyi Hivatal tekintetében a Khtv. 6. § (4) bekezdésében, valamint a 7. §-ában meghatározott hatáskörök - a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés h)-i) pontja szerinti hatáskört is beleértve - gyakorlására jogosult szakmai irányító szerv vezetője a miniszter.

(6)²³ Az Építésügyi Hivatalt - a főépítészi tevékenységről szóló 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 2. § (2a) bekezdésében meghatározott kivétellel - az építésfelügyelet vezetője vezeti.

3/A. §²⁴

A sajátos építményfajták körébe tartozó nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények engedélyezését ellátó építésügyi hatóság és építésfelügyeletét ellátó hatóság kijelölése²⁵

3/B. §²⁶ (1)²⁷ A Kormány a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények vonatkozásában az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági jogkör gyakorlójaként, országos illetékességgel

a) első fokon a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetőjét,

b) másodfokon a honvédelemért felelős minisztert

jelöli ki.

(2) A nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények vonatkozásában az építésügyi hatósági jogkör gyakorlása során a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló kormányrendeletben, az építésfelügyeleti hatósági jogkör gyakorlása során a honvédelmi és katonai célú építményekkel kapcsolatos építésfelügyeleti tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott eljárási szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Foglalkoztatási feltételek

4. § (1)²⁸ Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság köztisztviselői létszámát úgy kell meghatározni, hogy a hatósági tevékenység folyamatos végzése biztosított legyen, de az elsőfokú építésügyi hatóságnak legalább 2 fő - a (2) bekezdésben meghatározott foglalkoztatási feltételekkel rendelkező - teljes munkaidőben foglalkoztatott köztisztviselőt kell foglalkoztatnia.

(2) A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel az építésfelügyeleti ellenőrzési tevékenységet, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyek döntésre való szakmai előkészítését, a döntés meghozatalát, végrehajtását ellátó köztisztviselő foglalkoztatási feltételei:

a) a külön jogszabályban meghatározott

aa) és e rendelet 4. melléklete szerint megállapított szakirányú felsőfokú végzettség,

ab) a szakterületnek megfelelő tartalmú építésügyi vizsga letételének az igazolása,

ac) szakmai továbbképzésen való eredményes részvétel; valamint

b) az e rendeletben meghatározott szakmai gyakorlat teljesítése.

(3)²⁹ A fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjének, helyettesének, a jegyzőnek, valamint a földhivatal telekalakítási eljárást lefolytató kormánytisztviselőjének a foglalkoztatási feltételeit külön jogszabály állapítja meg.

(4)³⁰ Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott építésügyi hatósági köztisztviselő kizárólag építésügyi hatósági, az építésfelügyeleti hatósági kormánytisztviselő kizárólag építésfelügyeleti hatósági ügyekkel kapcsolatos feladatkört láthat el.

(5)³¹ Az építésügyi hatósági munka minimális technikai feltételeit - a földhivatalok kivételével - e rendelet 5. melléklete határozza meg.

(6) Ha a köztisztviselő végzettségét igazoló oklevélből a szakirány, illetve a külön jogszabályban meghatározott munkakört megalapozó képzettségi szint - a jogszabály alapján - nem állapítható meg, az oklevél szakirányát e rendelet 4. melléklete szerint kell megállapítani.

Szakmai gyakorlat

5. § (1)³² Az elsőfokú építésügyi hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselőnek szakmai gyakorlattal nem kell rendelkeznie, azonban az építésügyi vizsga letételéig döntés-előkészítő, kiadmányozó munkakört önállóan nem tölthet be.

(2)³³ A másodfokú építésügyi hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselőnek legalább 3 éves építésügyi igazgatási területen szerzett szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie.

(3)³⁴ Az első- és másodfokú építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselő szakmai gyakorlati idejeként az

a) építési műszaki ellenőri;

b) felelős műszaki vezetői;

c) építőipari kivitelezési;

d) építésügyi hatósági;

e) építésfelügyeleti;

f) beruházói-műszaki (projekt menedzseri);

g) felsőoktatási intézményben építészeti-műszaki szaktárgy-oktatói;

h) építészeti-műszaki tervezési;

i) építésügyi-műszaki szakértői

tevékenység folytatásának időtartamát kell figyelembe venni.

(4)³⁵ Az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselő gyakorlati ideje 5 év, a gyakorlati idő fele a (3) bekezdés a)-e) pontok szerinti tartalmú.

(5)³⁶

Építésügyi vizsga

6. §³⁷ (1)³⁸ Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselőnek az építésügyi vizsgát legkésőbb a közigazgatási alapvizsga letételét követő egy éven belül kell teljesítenie.

(2) Az építésügyi vizsga letételére előírt határidőbe - igazolás alapján - nem számít bele

a) a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság időtartama,

b) a 30 napot meghaladó hivatalos kiküldetés időtartama,

c) a keresőképtelenség időtartama, és

d) az építési jogi szakokleveles mérnöki képzésben történő részvétel időtartama az oklevél megszerzéséig, de legfeljebb a képzés megkezdésétől számított 2 évig.

(3) Mentesül a köztisztviselő az építésügyi vizsga letétele alól, ha

a) olyan közigazgatási szakvizsgával rendelkezik, amelyben az építésügyi igazgatást választotta vizsgatárgyként,

b) építési jogi szakokleveles mérnöki végzettséggel rendelkezik, vagy

c) építésügyi igazgatási területen legalább 10 év közszolgálati jogviszonnyal rendelkezik.

(4) Részben mentesül a köztisztviselő az építésügyi vizsga letétele alól, ha az építészeti-műszaki tervezői, az építésügyi műszaki szakértői, vagy a felelős műszaki vezetői szakmagyakorlási jogosultság valamely szakterületén már eredményes jogosultsági vizsgát tett.

(5) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságnál vezetői megbízást, vezetői kinevezést - a 4. § (3) bekezdésében meghatározottak kivételével - csak az kaphat, aki eredményes építésügyi vizsgát tett vagy annak letétele alól mentesült.

Szakmai továbbképzés

7. § (1) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselő a külön jogszabályban meghatározottak szerint szakmai továbbképzésen vesz részt.

(2) Mentesül az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselő a továbbképzésen való részvétel alól, ha a 60. életévét betöltötte.

(3) Részben mentesül az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselő a továbbképzésen való részvétel alól, ha a külön jogszabályban szabályozott, az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekhez kötelezően előírt továbbképzést teljesítette. Ilyen esetben a köztisztviselőnek az azonos tartalmú szakmai továbbképzésen nem kell részt vennie.

(4)³⁹ Az építésügyi vizsga, illetve a továbbképzés határidejének elmulasztása esetén - a mentesítésre vonatkozó előírások kivételével - az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselő a 4. § (2) bekezdése szerinti tevékenységgel járó munkakörben nem foglalkoztatható tovább.

Összeférhetetlenség

8. § (1)⁴⁰ Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági tevékenység körében a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 21. § (6) bekezdés a) pontjában említett pártatlan, befolyástól mentes tevékenységet veszélyeztető tevékenységnek minősül különösen, ha az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatóság köztisztviselője olyan telekkel, építménnyel kapcsolatban lát el építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági feladatokat, amellyel összefüggésben⁴¹

a) építészeti-műszaki tervezési,

b) kiviteli tervek tervezési,

c) építésügyi műszaki szakértői,

d) felelős műszaki vezetői,

e) beruházás lebonyolítói,

f) tervellenőri,

g) építésügyi igazgatási szakértői,

h) építési műszaki ellenőri,

i) kivitelezési, vagy

j) igazságügyi szakértői

tevékenységet végez, vagy öt éven belül végzett.

(2)⁴²

(3) Az építésügyi, valamint az építésfelügyeleti hatósági feladatot ellátó köztisztviselő nem lehet a hatóság illetékességi területén működő területi építész vagy mérnöki kamara tisztségviselője, valamint nem láthat el önkormányzati főépítészi feladatot.

Átmeneti és záró rendelkezések

9. § (1) Ez a rendelet - a (2), (3) és (5) bekezdésben foglaltak kivételével - 2007. január 1-jén lép hatályba.

(2)⁴³ E rendelet 4. § (2) bekezdés aa) és ab) pontja 2007. július 1-jén lép hatályba.

(3) A 4. § (2) bekezdés ac) pontja 2008. január 1-jén lép hatályba.

(4)⁴⁴ Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságoknál 2010. január 1-je előtt foglalkoztatott és a 6. § szerint építésügyi vizsgára kötelezett köztisztviselőnek az építésügyi vizsgát legkésőbb 2011. március 31-ig kell teljesíteni.

(5)⁴⁵

9/A. §⁴⁶ Az építésügyi hatóságnál 2007. január 1-je előtt foglalkoztatott köztisztviselőre e rendeletnek a szakmai gyakorlati időre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha jogszabály alapján a szakmai gyakorlati idő teljesítése alól mentesítették.

10. §⁴⁷ E rendeletnek - az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárásokkal összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 177/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 10. § (1)-(3) bekezdésével megállapított - 1. § (1) és (3) bekezdését, valamint 2/C. §-át a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet hatálybalépését követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

11. §⁴⁸ (1) Az Építésügyi Hivatal illetékessége külön jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskör gyakorlása tekintetében fennálló különös illetékesség kivételével megegyezik a fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességével.

(2) A 2011. január 1-jét megelőzően a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal szakigazgatási szerveként működött építésfelügyelet feladat- és hatáskörei és ahhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal jogutódának - az alapító okiratban és a jogutódlás egyes kérdéseit meghatározó megállapodásokban foglaltak szerint, a megyei (fővárosi) illetékességi területet alapul véve - a szakigazgatási szerv korábbi különös illetékességi területén működő azon megyei (fővárosi) kormányhivatal tekintendő, amelynek a szakigazgatási szervévé az Építésügyi Hivatal válik.

1. melléklet a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez⁴⁹

1/A. melléklet a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletéhez⁵⁰

Elsőfokú építésügyi hatósági hatáskört gyakorló építésügyi körzetközponti települések

BUDAPEST FŐVÁROS

BARANYA MEGYE

BÁCS-KISKUN MEGYE

BÉKÉS MEGYE

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE