Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2016.09.25.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről

A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

Az építésügyi hatóság

1. § *  (1) *  A Kormány

1. a (2)-(4) bekezdésben meghatározott építésügyi hatósági ügyek,

2. a sajátos építményfajták,

3. a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott hatósági ügyek,

4. a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott építmények hatósági ügyeinek, valamint

5. az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris energiával kapcsolatos európai uniós, valamint nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő feladatköréről, az Országos Atomenergia Hivatal hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, a kiszabható bírság mértékéről, valamint az Országos Atomenergia Hivatal munkáját segítő tudományos tanácsról szóló 112/2011. (VII. 4.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: OAH r.) meghatározott építésügyi hatósági ügyek

kivételével az első fokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként (a továbbiakban: első fokú építésügyi hatóság) az építmények, építési tevékenységek tekintetében a járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjét és a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt jelöli ki. A járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjének illetékessége a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott településekre terjed ki.

(2) *  A Kormány

a) rendeletében kiemelt jelentőségű üggyé (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) nyilvánított általános építésügyi hatósági ügyben,

b) eljáró hatóságként az összevont telepítési eljárással kapcsolatos ügyben,

c) ha az integrált eljárásban építésügyi hatósági eljárás is lefolytatásra kerül, akkor a külön jogszabály szerinti közreműködő vagy társhatósági feladatok ellátására,

d) a kihirdetett veszélyhelyzetben szükséges építésügyi hatósági intézkedések megtétele és a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő építésügyi hatósági ügyben,

e) az Étv. 4. § (3a) bekezdésében meghatározott ügyben, valamint

f) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 42. § (5) bekezdés szerinti az első fokú építésügyi hatóságot érintő kizárási ügyben az első fokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként (a továbbiakban: első fokú kiemelt építésügyi hatóság) - a sajátos építményfajták, valamint a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak kivételével - az építmények, építési tevékenységek tekintetében az 1. melléklet I. és II. részében meghatározott fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal) - a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel -, illetve az építésügyi és örökségvédelmi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalt jelöli ki az 1. melléklet I. és II. részében felsorolt járásokra, fővárosi kerületekre kiterjedő illetékességgel.

(3) *  Az 1. melléklet II. részében felsorolt járási hivatal építésügyi és örökségvédelmi feladatkörében az 1. melléklet II. részében meghatározott illetékességi területén - a (2) bekezdésben meghatározott feladatok mellett - első fokú építésügyi hatóságként ellátja a nyilvántartott műemléki értékkel, a műemlék építménnyel kapcsolatos első fokú építésügyi hatósági feladatokat.

(4) *  A Kormány a fővárosban - az (1) bekezdésben meghatározott feladatok mellett - az Étv. rendelkezései alapján a helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetében az első fokú építésügyi hatósági feladatok ellátására a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt jelöli ki.

(5) *  A Kormány a másodfokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként, - a sajátos építményfajták, valamint a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben, az OAH r.-ben meghatározottak, valamint a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott építmények hatósági ügyeinek, továbbá az (5a) és a (6) bekezdés kivételével - az építésügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalt (a továbbiakban: másodfokú építésügyi hatóság) jelöli ki.

(5a) *  A Kormány a másodfokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként a 7. melléklet szerinti fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki, ha a fővárosi és megyei kormányhivatal szakhatóságként az első fokú építésügyi hatóság eljárásában eljárt.

(6) *  A Kormány a nyilvántartott műemléki értékkel és a műemlék építménnyel kapcsolatos másodfokú építésügyi hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatalát építésügyi és örökségvédelmi feladatkörében, országos illetékességgel jelöli ki.

(7) A sajátos építményfajták tekintetében az építésügyi hatósági feladatokat ellátó hatóságot külön jogszabály jelöli ki. Ilyen jogszabály hiányában ezen építményfajtákat és építményeket érintő építésügyi hatósági ügyekben a (2) és az (5) bekezdés szerinti feladatokat ellátó építésügyi hatóság jár el.

(8) *  A Kormány azokban az esetekben, amikor az ügyfajtára vonatkozó jogszabály általános építésügyi szakkérdésben szakhatóság közreműködését rendeli el, vagy kiemelt jelentőségű ügyben - a kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításról szóló kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - szakhatóságként első fokon a (2) bekezdés szerinti hatóságot, másodfokon az (5) bekezdés szerinti hatóságot jelöli ki.

(9) Építésügyi Szolgáltatási Pontként az 1. melléklet III. részében meghatározott városi és 5000 fő lakosságszám feletti települési önkormányzat a következő építésügyi szolgáltatási feladatokat látja el:

a) *  információszolgáltatás az állampolgárok részére az építésügyi hatósági ügyintézésük és az Étv. 33/A. §-a szerinti lakóépület építésének elősegítése érdekében,

b) az építésügyi feladatok intézéséhez az állampolgári kérelmek átvételének és továbbításának, hiánypótlás befogadásának, nyilatkozatok felvételének és továbbításának, digitalizálásának és feltöltésének biztosítása az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerbe (a továbbiakban: ÉTDR),

c) kérelmek papír alapon vagy elektronikus adathordozón való fogadása, szükség szerinti szkennelése és az ÉTDR-be történő feltöltésének biztosítása,

d) az építésügyi hatósági eljárás illetékének és az építésügyi igazgatási szolgáltatási díjak befizetésének lehetővé tétele, továbbá

e) települési önkormányzati egyéb műszaki, üzemeltetési feladatok.

1/A-1/C. § * 

2. § * 

2/A. § *  (1) Az építmény létesítési céljának megfelelő fő rendeltetése szerinti építésügyi hatóság jár el engedélyező hatóságként (a továbbiakban: építésügyi főhatóság) - az atomenergia alkalmazására szolgáló sajátos technológiájú építmények kivételével -,

a) ha többcélú felhasználás céljára új építmény épül és az ezen építményben létesülő önálló rendeltetési egységek engedélyezésére több - nem építésügyi főhatóságnak minősülő - építésügyi hatóság is hatáskörrel rendelkezik, vagy

b) ha a meglévő építmény többcélú felhasználása érdekében az építmény vagy annak részeként létesülő önálló rendeltetési egység építésének, kialakításának engedélyezésére több építésügyi hatóság is hatáskörrel rendelkezik.

(2) *  Az építésügyi főhatóság által lefolytatott engedélyezési eljárásban szakhatóságként működnek közre

a) - az építményfajtára vonatkozó építésügyi követelmények érvényre juttatásával kapcsolatos szakkérdésben - az (1) bekezdés alapján nem építésügyi főhatóságnak minősülő építésügyi hatóságok, valamint

b) azok a hatóságok, amelyek az a) pont szerinti építésügyi hatóság eljárásában szakhatóságként jártak volna el.

2/B. § * 

2/C. § * 

Az építésfelügyeleti hatóság

3. § *  (1) A Kormány építésfelügyeleti hatósági feladatokra - a (2) és a (3) bekezdésben, valamint az OAH r.-ben foglalt kivétellel - * 

a) első fokon az 1. melléklet I. és II. részében meghatározott járási hivatalt (a továbbiakban együtt: első fokú építésfelügyeleti hatóság) az 1. melléklet I. és II. részében felsorolt járásokra, fővárosi kerületekre kiterjedő illetékességgel,

b) másodfokon a fővárosi és megyei kormányhivatalt (a továbbiakban: másodfokú építésfelügyeleti hatóság)

jelöli ki.

(2) A sajátos építményfajták tekintetében az építésfelügyeleti ellenőrzési feladatokat ellátó hatóságot külön jogszabály jelöli ki. Ilyen jogszabály hiányában ezen építményfajtákat és építményeket érintő építésfelügyeleti hatósági ügyekben az (1) bekezdés szerinti feladatokat ellátó építésfelügyeleti hatóság jár el.

(3) A Kormány a nyilvántartott műemléki érték és a műemlék építmény tekintetében, a műemléki környezetben vagy műemléki jelentőségű területen építésfelügyeleti hatósági feladatokra

a) első fokon az 1. melléklet II. részében felsorolt járási hivatalt az 1. § (3) bekezdése szerinti illetékességi területen,

b) másodfokon a Budapest Főváros Kormányhivatalát országos illetékességgel

jelöli ki.

A szakmai irányító szerv * 

3/A. § *  A fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és építésfelügyeleti feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § f)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként az építésügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.

A sajátos építményfajták körébe tartozó nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények engedélyezését ellátó építésügyi hatóság és építésfelügyeletét ellátó hatóság kijelölése * 

3/B. § *  (1) *  A Kormány a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények vonatkozásában az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági jogkör gyakorlójaként, országos illetékességgel első fokon a honvédelemért felelős minisztert jelöli ki.

(1a) *  Az (1) bekezdés szerinti nemzetbiztonsági célú építmény, építményrész, épületegyüttes

a) a nemzetbiztonsági szolgálatok által Magyarország függetlenségének biztosítása és törvényes rendjének védelme érdekében végzett tevékenység során használt vagy kifejezetten e célból létesített - különösen a titkosszolgálati tevékenység, valamint a titkos információgyűjtés végzésével, illetve támogatásával közvetlenül kapcsolatba hozható - építmény vagy terület, mely ingatlan vagyon felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét, illetve a vagyonkezelői jogot, továbbá a tulajdonosi joggyakorlóval, illetve vagyonkezelővel kötött megállapodáson alapuló jogot a nemzetbiztonsági szolgálatok gyakorolják, valamint

b) az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 5. § (1) bekezdésében és 15/A. §-ában meghatározott, valamint a menedékjogról szóló törvény és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek elhelyezésére, ellátására és fogva tartására szolgáló építmények.

(2) *  A nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények vonatkozásában az építésügyi hatósági jogkör gyakorlása során az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Eng.R.) mellett a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló kormányrendeletben, az építésfelügyeleti hatósági jogkör gyakorlása során a honvédelmi és katonai célú építményekkel kapcsolatos építésfelügyeleti tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott eljárási szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) *  A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén a nemzetbiztonsági célú építmények

a) építésügyi hatósági engedélyezése során három napon belül helyszíni szemlét kell tartani és a helyszíni szemlén résztvevő szakhatóság állásfoglalását elektronikusan helyben, de legkésőbb a helyszíni szemlét követő napon adja meg,

b) az építésügyi hatósági engedélyezési eljárások az Étv. 4. § (3a) bekezdése, valamint 6. § (3) bekezdése szerinti kormányrendelet alapján lefolytathatók a hatályos településrendezési eszközök eltérő rendelkezése esetén is,

c) jogszerűtlen építési tevékenysége során az Eng. R. 55. §-a alkalmazható.

(4) *  A (3) bekezdés szerinti, szállás jellegű, nem életvitelszerű, átmeneti tartózkodásra szolgáló épületet vagy önálló rendeltetési egységet úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy annak helyiségei, vagy a rendeltetésével hozzá tartozó építmények helyiségei a tervezési program szerint tegyék lehetővé

a) a pihenést (az alvást),

b) a tisztálkodást, az illemhely-használatot, valamint

c) a mosást, főzést, élelmiszertárolást, mosogatást, az étkezést, valamint a használathoz szükséges berendezések és használati tárgyak tárolását, továbbá egyéb ellátást nyújtó szolgáltatásokat.

Foglalkoztatási feltételek

4. § (1) *  Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság köztisztviselői, kormánytisztviselői és állami tisztviselői létszámát úgy kell meghatározni, hogy a hatósági tevékenység folyamatos végzése biztosított legyen, és az építésügyi valamint az építésfelügyeleti hatóságnak legalább 2 fő - a (2) bekezdésben meghatározott foglalkoztatási feltételekkel rendelkező - teljes munkaidőben foglalkoztatott köztisztviselőt, kormánytisztviselőt vagy állami tisztviselőt kell foglalkoztatnia.

(2) *  A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel az építésfelügyeleti ellenőrzési tevékenységet, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyek döntésre való szakmai előkészítését, a döntés meghozatalát, végrehajtását ellátó köztisztviselő, kormánytisztviselő és állami tisztviselő foglalkoztatási feltételei:

a) a külön jogszabályban meghatározott

aa) és e rendelet 4. melléklete szerint megállapított szakirányú felsőfokú végzettség,

ab) a szakterületnek megfelelő tartalmú építésügyi vizsga letételének az igazolása,

ac) szakmai továbbképzésen való eredményes részvétel; valamint

b) az e rendeletben meghatározott szakmai gyakorlat teljesítése.

(3) *  A járásszékhely település jegyzőjére, a fővárosi kerület jegyzőjére, a járási (fővárosi kerületi) hivatal vezetőjére, a fővárosi és a megyei kormányhivatal kormánymegbízottjára, főigazgatójára és igazgatójára nem vonatkoznak a 4. § (2) és (4) bekezdésében, valamint az 5-7. §-ban meghatározott foglalkoztatási feltételek.

(4) *  Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott építésügyi hatósági köztisztviselő, kormánytisztviselő és állami tisztviselő kizárólag építésügyi hatósági, az építésfelügyeleti hatósági kormánytisztviselő és állami tisztviselő kizárólag építésfelügyeleti hatósági ügyekkel kapcsolatos feladatkört láthat el.

(4a) *  A járási hivatalnál az építésügyi hatósági munkakört ellátó állami tisztviselő építésfelügyeleti hatósági ügyekkel kapcsolatos feladatkört is elláthat, ha a feladat ellátásához az e rendeletben és a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló kormányrendeletben meghatározott képesítéssel rendelkezik.

(4b) *  A járási hivatalnál az építésügyi hatósági, az építésfelügyeleti hatósági, valamint a műemlék építménnyel és a műemléki érték védelmével kapcsolatos munkakört ellátó állami tisztviselő építésügyi hatósági és építésfelügyeleti hatósági, valamint a műemlék építménnyel és a műemléki értékvédelmével kapcsolatos feladatkört is elláthat, ha a feladat ellátásához az e rendeletben és a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló kormányrendeletben meghatározott képesítéssel rendelkezik.

(4c) *  A fővárosi és megyei kormányhivatalnál az építésügyi hatósági, az építésfelügyeleti hatósági, valamint a műemlékekkel és a műemléki érték védelmével kapcsolatos építésügyi hatósági munkakört ellátó kormánytisztviselő, állami tisztviselő építésügyi hatósági, építésfelügyeleti hatósági és örökségvédelmi hatósági ügyekkel kapcsolatos feladatkört is elláthat, ha a feladat ellátásához az e rendeletben és a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló kormányrendeletben meghatározott képesítéssel rendelkezik.

(5) *  Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági munka minimális technikai feltételeit e rendelet 5. melléklete határozza meg.

(6) *  Ha az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági munkakör betöltéséhez a köztisztviselő, kormánytisztviselő vagy állami tisztviselő végzettségét igazoló oklevélből a szakirányú végzettség, valamint a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló kormányrendeletben meghatározott munkakört megalapozó képzettségi szint - a jogszabály alapján - nem állapítható meg, akkor az oklevél szakirányúságáról, egyenértékűségéről a Magyar Építész Kamara vagy a Magyar Mérnöki Kamara által létrehozott bizottság dönt.

(6a) *  A többciklusú képzési szerkezet bevezetését követően, felmenő rendszerben kibocsátott oklevelek egyenértékűségének ellenőrzésekor az oklevél szakirányú kredittartalmát a 4. melléklet szerint kell megállapítani.

(6b) *  A (6) bekezdés szerinti bizottsághoz az oklevél szakirányának, egyenértékűségének ellenőrzése céljából az Europass oklevélmelléklet másolatot, ennek hiányában a leckekönyv másolatot vagy az azt pótló hivatalos okiratot kell csatolni. A képzési kimeneti követelménytől eltérő tantárgy megnevezések esetében tantárgy leírást is mellékelni kell.

(6c) *  A (6) bekezdés szerinti oklevelek szakirányúsága egyenértékűségének vizsgálata alapján megállapított hiányzó ismeretek megszerzésére felsőoktatási intézményben szakirányú továbbképzés vagy hallgatói jogviszony keretében megszerezhető részismereti képzés keretében van lehetőség.

(6d) *  A miniszter évente közzéteszi az oklevelek szakirányúsága egyenértékűségének szempontjából már megvizsgált és elfogadásra került

a) oklevelek megnevezését, kibocsátásának dátumát, a képzést folytató felsőoktatási intézmény megnevezését, és

b) szakirányú továbbképzés körében kibocsátott szakirányú szakképzettségek megnevezését a beszámítható kreditérték meghatározását.

(6e) *  A (6d) bekezdés szerint elfogadott oklevelek és szakirányú továbbképzés körében kibocsátott szakirányú szakképzettségek esetében további vizsgálatot nem kell lefolytatni, kivéve ha a képesítési előírások megváltoznak.

(7) *  Az 1. § (9) bekezdésében meghatározott feladatokat a feladatellátást biztosító felsőfokú végzettséggel rendelkező köztisztviselő láthatja el.

Szakmai gyakorlat

5. § (1) *  Az első fokú építésügyi hatóságnál és az első fokú kiemelt építésügyi hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselőnek és állami tisztviselőnek szakmai gyakorlattal nem kell rendelkeznie, azonban az építésügyi vizsga letételéig döntéshozó, kiadmányozó munkakört nem tölthet be.

(2) *  A másodfokú építésügyi hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselőnek, állami tisztviselőnek - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - legalább 3 éves építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági területen szerzett szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie.

(3) *  A másodfokú építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselő, állami tisztviselő szakmai gyakorlati idejeként - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - az

a) építési műszaki ellenőri;

b) felelős műszaki vezetői;

c) építőipari kivitelezési;

d) építésügyi hatósági;

e) építésfelügyeleti;

f)-g) * 

h) építészeti-műszaki tervezési;

i) építésügyi-műszaki szakértői

tevékenység folytatásának időtartamát kell figyelembe venni.

(4) *  Az első fokú építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott állami tisztviselőnek szakmai gyakorlattal nem kell rendelkeznie. A másodfokú építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselő, állami tisztviselő gyakorlati ideje legalább három év. Az első és másodfokú építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselő, állami tisztviselő az építésügyi vizsga letételéig döntéshozó, kiadmányozó munkakört nem tölthet be.

(5) *  Az 1. § (9) bekezdésében meghatározott feladatokat ellátó köztisztviselőnek szakmai gyakorlattal nem kell rendelkeznie.

(6) *  A fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi, építésfelügyeleti és örökségvédelmi hatósági feladatellátás vezetőjének feladatai tekintetében kiadmányozásra kizárólag olyan kormánytisztviselő, állami tisztviselő kaphat jogosultságot, aki legalább három év, köztisztviselőként, kormánytisztviselőként vagy állami tisztviselőként építésügyi igazgatási vagy örökségvédelmi igazgatási területen megszerzett gyakorlati idővel rendelkezik.

Építésügyi vizsga

6. § *  Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselőnek, kormánytisztviselőnek és állami tisztviselőnek az építésügyi, az építésfelügyeleti és az örökségvédelmi hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselők és kormánytisztviselők építésügyi vizsgájára és szakmai továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott építésügyi vizsgát kell teljesítenie.

Szakmai továbbképzés

7. § (1) *  Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselő, kormánytisztviselő és állami tisztviselő a külön jogszabályban meghatározottak szerint szakmai továbbképzésen vesz részt.

(2) *  Mentesül az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselő, kormánytisztviselő és állami tisztviselő a továbbképzésen való részvétel alól, ha a 60. életévét betöltötte.

(3) *  Részben mentesül az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselő, kormánytisztviselő és állami tisztviselő a továbbképzésen való részvétel alól, ha a külön jogszabályban szabályozott, az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekhez kötelezően előírt továbbképzést teljesítette. Ilyen esetben a köztisztviselőnek, a kormánytisztviselőnek és az állami tisztviselőnek az azonos tartalmú szakmai továbbképzésen nem kell részt vennie.

(4) *  Az építésügyi vizsga, illetve a továbbképzés határidejének elmulasztása esetén - a mentesítésre vonatkozó előírások kivételével - az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselő, kormánytisztviselő és állami tisztviselő a 4. § (2) bekezdése szerinti tevékenységgel járó munkakörben nem foglalkoztatható tovább.

Összeférhetetlenség

8. § (1) *  Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági tevékenység körében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 85. § (4) bekezdés a) pontjában említett pártatlan, befolyástól mentes tevékenységet veszélyeztető tevékenységnek minősül különösen, ha az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatóság köztisztviselője, kormánytisztviselője vagy állami tisztviselője olyan építménnyel, telekkel összefüggésben lát el

a) építészeti-műszaki tervezési,

b) építésügyi műszaki szakértői,

c) felelős műszaki vezetői,

d) beruházáslebonyolítói,

e) építésügyi igazgatási szakértői,

f) építési műszaki ellenőri,

g) építőipari kivitelezési,

h) igazságügyi szakértői,

i) településtervezési,

j) településrendezési szakértői, vagy

k) energetikai tanúsítói

tevékenységet, amely annak a hatóságnak az illetékességi területén található, ahol építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági feladatot lát el.

(2) * 

(3) *  Az építésügyi, valamint az építésfelügyeleti hatósági feladatot ellátó köztisztviselő, kormánytisztviselő és állami tisztviselő nem lehet a hatóság illetékességi területén működő területi építész vagy mérnöki kamara tisztségviselője, valamint nem láthat el önkormányzati főépítészi feladatot.

Átmeneti és záró rendelkezések

9. § (1) Ez a rendelet - a (2), (3) és (5) bekezdésben foglaltak kivételével - 2007. január 1-jén lép hatályba.

(2) *  E rendelet 4. § (2) bekezdés aa) és ab) pontja 2007. július 1-jén lép hatályba.

(3) A 4. § (2) bekezdés ac) pontja 2008. január 1-jén lép hatályba.

(4) *  Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságoknál 2010. január 1-je előtt foglalkoztatott és a 6. § szerint építésügyi vizsgára kötelezett köztisztviselőnek az építésügyi vizsgát legkésőbb 2011. március 31-ig kell teljesíteni.

(5) *  E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek a műemlékekkel kapcsolatos építésügyi hatáskör változásával összefüggő módosításáról szóló 134/2012. (VI. 28.) Korm. rendelettel módosított 1. §-át és 2/B. §-át a 2012. július 1-jét követően indult, illetve a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

9/A. § *  Az építésügyi hatóságnál 2007. január 1-je előtt foglalkoztatott köztisztviselőre e rendeletnek a szakmai gyakorlati időre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha jogszabály alapján a szakmai gyakorlati idő teljesítése alól mentesítették.

10. § *  E rendeletnek - az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárásokkal összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 177/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 10. § (1)-(3) bekezdésével megállapított - 1. § (1) és (3) bekezdését, valamint 2/C. §-át a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet hatálybalépését követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

10/A. § *  E rendeletnek a felszín alatti vasutak engedélyezésével kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 358/2013. (X. 9.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 1. § (1) és (5) bekezdését a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

11. § *  (1) * 

(2) * 

12. § *  A 2013. január 1. előtt a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet 1. melléklet I. pont 4. alpontja szerinti építésügyi igazgatási (hatósági) kiemelt munkakörben: az I. besorolási osztályra előírt képesítéssel, a 2. melléklet I. pont 3. alpontja szerint az építésügyi igazgatási (hatósági) kiemelt munkakörben: az I. besorolási osztályra, vagy az Építésügyi Hivatal Építésfelügyeleti hatósági kiemelt munkakörben: az I. besorolási osztályra előírt képesítéssel, vagy a 3. melléklet 38. pontja szerinti építésügyi igazgatási feladatkör az I. besorolási osztályban: építésügyi hatósági munkaterületre vagy építésfelügyeleti hatósági munkaterületre előírt képesítéssel közszolgálati, illetve kormányzati szolgálati jogviszonyban jogszerűen foglalkoztatott

a) közszolgálati tisztviselőt a feladatköre megváltozásáig képesítettnek kell tekinteni,

b) *  közszolgálati tisztviselő az építésügyi, valamint építésügyi és örökségvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatalnál építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági ügyintézőként továbbfoglalkoztatható.

13. § *  (1) A 2012. december 31-ig első fokú építésügyi hatáskört gyakorló jegyző (a továbbiakban: jegyző), illetve a polgármesteri hivatal építésügyi hatósági ügyintézője a 2012. december 31. napján folyamatban lévő - a járásszékhely települési önkormányzat jegyzője által átvételre kerülő - ügyek iratait a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 22. § (1)-(2) bekezdése alapján az iratok kezelésére vonatkozó jogszabályoknak megfelelő bontásban megküldi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjének.

(2) A 2012. december 31. napjáig lezárt iratok őrzéséről a jegyző gondoskodik az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kiadásáról szóló rendelet szerinti egységes irattári terv, valamint az önkormányzati hivatal iratkezelési szabályzata alapján. A járásszékhely települési önkormányzat jegyzője kérésére a lezárt iratokat a jegyző köteles három napon belül átadni a járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjének.

1. melléklet a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez * 

I. rész

Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott építésügyi és építésfelügyeleti hatáskörben eljáró járási hivatalok és illetékességi területük * 

A B C
Sor-
szám

Megye
Az építésügyi és építésfelügyeleti hatáskörben eljáró járási hivatal székhelye Az építésügyi és építésfelügyeleti hatáskörben eljáró járási hivatal illetékességi területéhez tartozó járások
1. Baranya 1.1. Szigetvári Szigetvári, Szentlőrinci, Sellyei
1.2. Mohácsi Bólyi, Mohácsi
2. Bács-Kiskun 2.1. Bajai Bajai, Bácsalmási, Jánoshalmai, Kiskunhalasi
2.2. Kalocsai Kalocsai, Kunszentmiklósi, Kiskőrösi
3. Békés 3.1. Szarvasi Szarvasi, Orosházi, Gyomaendrődi
3.2. Gyulai Mezőkovácsházai, Gyulai, Sarkadi
4. Borsod-Abaúj- 4.1. Ózdi Ózdi, Putnoki, Kazincbarcikai, Edelényi
Zemplén 4.2. Sárospataki Szerencsi, Gönci, Sátoraljaújhelyi, Sárospataki, Cigándi, Tokaji
5. Csongrád 5.1. Hódmezővásárhelyi Szentesi, Hódmezővásárhelyi, Makói
6. Fejér 6.1. Dunaújvárosi Martonvásári, Dunaújvárosi, Sárbogárdi
7. Győr-Moson- 7.1. Mosonmagyaróvári Mosonmagyaróvári, Csornai
Sopron 7.2. Soproni Soproni, Kapuvári
8. *  Hajdú-Bihar 8.1. Hajdúszoboszlói Hajdúszoboszlói, Püspökladányi
8.2. Hajdúböszörményi Hajdúböszörményi, Balmazújvárosi, Hajdúnánási
8.3. Berettyóújfalui Berettyóújfalui
9. Heves 9.1. Gyöngyösi Hatvani, Gyöngyösi, Hevesi
10. Jász-Nagykun- 10.1. Karcagi Kunhegyesi, Karcagi, Tiszafüredi
Szolnok 10.2. Törökszentmiklósi Törökszentmiklósi, Mezőtúri, Kunszentmártoni
11. Komárom- 11.1. Esztergomi Esztergomi
Esztergom 11.2. Komáromi Komáromi, Kisbéri
12. Nógrád 12.1. Balassagyarmati Szécsényi, Balassagyarmati, Rétsági
13. Pest 13.1. Gödöllői Gödöllői, Aszódi
13.2. Ceglédi Ceglédi, Nagykátai, Nagykőrösi
13.3. Gyáli Gyáli, Monori, Dabasi, Vecsési
13.4. Szigetszentmiklósi Szigetszentmiklósi, Ráckevei
13.5. Váci Dunakeszi, Váci, Szobi
13.6. Szentendrei Szentendrei, Pilisvörösvári
14. Somogy 14.1. Marcali Marcali, Nagyatádi, Csurgói
14.2. Siófoki Siófoki, Tabi, Fonyódi
15. Szabolcs-Szatmár- 15.1. Nyírbátori Nagykállói, Nyírbátori, Baktalórántházi
Bereg 15.2. Kisvárdai Ibrányi, Kisvárdai, Záhonyi, Vásárosnaményi
15.3. Mátészalkai Mátészalkai, Fehérgyarmati, Csengeri
16. Tolna 16.1. Dombóvári Dombóvári, Tamási
17. Vas 17.1. Sárvári Sárvári, Celldömölki
17.2. Körmendi Körmendi, Szentgotthárdi, Vasvári
18. Veszprém 18.1. Balatonfüredi Tapolcai, Balatonfüredi, Balatonalmádi
18.2. Pápai Pápai, Sümegi, Devecseri
19. Zala 19.1. Nagykanizsai Nagykanizsai, Letenyei
19.2. Keszthelyi Keszthelyi, Zalaszentgróti

II. rész

Az 1. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott építésügyi és építésfelügyeleti hatáskörben, valamint örökségvédelmi feladatkörben eljáró járási hivatalok és illetékességi területük * 

A B C

Sor-
szám

Megye
Az építésügyi és építésfelügyeleti hatáskörben, valamint örökségvédelmi feladatkörben eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal székhelye
Az építésügyi és építésfelügyeleti hatáskörben, valamint örökségvédelmi feladatkörben eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatal illetékességi területe
1. Baranya Pécs az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Hegyháti, Komlói, Pécsi, Pécsváradi, Siklósi járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye
2. Bács-Kiskun Kecskemét az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Kecskeméti, Tiszakécskei, Kiskunfélegyházi, Kiskunmajsai járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye
3. Békés Békéscsaba az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Békéscsabai, Békési, Szeghalmi járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye
4. Borsod-Abaúj-Zemplén Miskolc az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Miskolci, Mezőkövesdi, Tiszaújvárosi, Mezőcsáti, Szikszói, Encsi járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye
5. Csongrád Szeged az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Csongrádi, Kisteleki, Mórahalmi, Szegedi járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye
6. *  Fejér Székesfehérvár az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Móri, Bicskei, Székesfehérvári, Gárdonyi, Enyingi járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye
7. Győr-Moson-Sopron Győr az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Győri, Téti, Pannonhalmi járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye
8. Hajdú-Bihar Debrecen az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Hajdúhadházi, Debreceni, Nyíradonyi, Derecskei járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye
9. Heves Eger az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Pétervásárai, Bélapátfalvai, Egri, Füzesabonyi járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye
10. Jász-Nagykun-Szolnok Szolnok az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Szolnoki, Jászapáti, Jászberényi járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye
11. Komárom-Esztergom Tatabánya az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Tatabányai, Tatai, Oroszlányi járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye
12. Nógrád Salgótarján az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Salgótarjáni, Bátonyterenyei, Pásztói járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye
13. Pest Érd az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Budakeszi, Érdi járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye
14. Somogy Kaposvár az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Kaposvári, Barcsi járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye
15. Szabolcs-Szatmár-Bereg Nyíregyháza az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Tiszavasvári, Nyíregyházi, Kemecsei járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye
16. Tolna Szekszárd az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Paksi, Tolnai, Szekszárdi, Bonyhádi járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye
17. Vas Szombathely az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Szombathelyi, Kőszegi járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye
18. Veszprém Veszprém az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Zirci, Veszprémi, Várpalotai, Ajkai járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye
19. Zala Zalaegerszeg az 1. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: Lenti, Zalaegerszegi járás
az 1. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: a megye
20. *  Budapest I. kerület az 1. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: I. kerület, II. kerület, III. kerület, XI. kerület, XII. kerület, XX. kerület, XXI. kerület, XXII. kerület, XXIII. kerület
V. kerület az 1. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatok tekintetében: IV. kerület, V. kerület, VI. kerület, VII. kerület, VIII. kerület, IX. kerület, X. kerület, XIII. kerület, XIV. kerület, XV. kerület, XVI. kerület, XVII. kerület, XVIII. kerület, XIX. kerület, Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület

III. rész

Az Építésügyi Szolgáltató Pont 1. § (9) bekezdésében meghatározott feladatait ellátó, építésügyi hatósági feladattal és hatáskörrel nem rendelkező települési önkormányzatok

A B
1. Önkormányzat neve Megye
2. Tiszaalpár Bács-Kiskun
3. Mélykút Bács-Kiskun
4. Izsák Bács-Kiskun
5. Kerekegyháza Bács-Kiskun
6. Szabadszállás Bács-Kiskun
7. Solt Bács-Kiskun
8. Soltvadkert Bács-Kiskun
9. Kecel Bács-Kiskun
10. Lajosmizse Bács-Kiskun
11. Kozármisleny Baranya
12. Csorvás Békés
13. Nagyszénás Békés
14. Kondoros Békés
15. Újkígyós Békés
16. Mezőhegyes Békés
17. Füzesgyarmat Békés
18. Battonya Békés
19. Tótkomlós Békés
20. Vésztő Békés
21. Dévaványa Békés
22 * 
23. Mezőberény Békés
24. Nyékládháza Borsod-Abaúj-Zemplén
25. Emőd Borsod-Abaúj-Zemplén
26. Tiszalúc Borsod-Abaúj-Zemplén
27. Alsózsolca Borsod-Abaúj-Zemplén
28. Felsőzsolca Borsod-Abaúj-Zemplén
29. Sajószentpéter Borsod-Abaúj-Zemplén
30. Algyő Csongrád
31. Mindszent Csongrád
32. Sándorfalva Csongrád
33. Csákvár Fejér
34. Velence Fejér
35. Pusztaszabolcs Fejér
36. Ercsi Fejér
37. Győrújbarát Győr-Moson-Sopron
38. Jánossomorja Győr-Moson-Sopron
39. Vámospércs Hajdú-Bihar
40. Egyek Hajdú-Bihar
41. Komádi Hajdú-Bihar
42. Hosszúpályi Hajdú-Bihar
43. Kaba Hajdú-Bihar
44. Téglás Hajdú-Bihar
45. Létavértes Hajdú-Bihar
46. Polgár Hajdú-Bihar
47. Hajdúdorog Hajdú-Bihar
48. Nádudvar Hajdú-Bihar
49. Hajdúsámson Hajdú-Bihar
50. Lőrinci Heves
51. Rákóczifalva Jász-Nagykun-Szolnok
52. Jászkisér Jász-Nagykun-Szolnok
53. Jászfényszaru Jász-Nagykun-Szolnok
54. Kunmadaras Jász-Nagykun-Szolnok
55. Jászladány Jász-Nagykun-Szolnok
56. Újszász Jász-Nagykun-Szolnok
57. Martfű Jász-Nagykun-Szolnok
58. Fegyvernek Jász-Nagykun-Szolnok
59. Jászárokszállás Jász-Nagykun-Szolnok
60. Túrkeve Jász-Nagykun-Szolnok
61. Tiszaföldvár Jász-Nagykun-Szolnok
62. Kisújszállás Jász-Nagykun-Szolnok
63. Lábatlan Komárom-Esztergom
64. Tát Komárom-Esztergom
65. Ács Komárom-Esztergom
66. Nyergesújfalu Komárom-Esztergom
67. Dorog Komárom-Esztergom
68. Szentmártonkáta Pest
69. Alsónémedi Pest
70. Bugyi Pest
71. Zsámbék Pest
72. Tápiószentmárton Pest
73. Tahitótfalu Pest
74. Kartal Pest
75. Dömsöd Pest
76. Tápiószele Pest
77. Taksony Pest
78. Tápiószecső Pest
79. Mogyoród Pest
80. Páty Pest
81. Nagykovácsi Pest
82. Őrbottyán Pest
83. Üröm Pest
84. Dunavarsány Pest
85. Piliscsaba Pest
86. Erdőkertes Pest
87. Tura Pest
88. Sülysáp Pest
89. Csömör Pest
90. Kiskunlacháza Pest
91. Diósd Pest
92. Tárnok Pest
93. Ócsa Pest
94. Halásztelek Pest
95. Tököl Pest
96. Kerepes Pest
97. Solymár Pest
98. Budakalász Pest
99. Isaszeg Pest
100. Üllő Pest
101. Pilis Pest
102. Maglód Pest
103. Kistarcsa Pest
104. Biatorbágy Pest
105. Albertirsa Pest
106. Törökbálint Pest
107. Abony Pest
108. Pécel Pest
109. Gyömrő Pest
110. Veresegyház Pest
111. Pomáz Pest
112. Szigethalom Pest
113. Göd Pest
114. Százhalombatta Pest
115. Fót Pest
116. Dunaharaszti Pest
117. Budaörs Pest
118. Balatonlelle Somogy
119. Balatonboglár Somogy
120. Tiszalök Szabolcs-Szatmár-Bereg
121. Nagyhalász Szabolcs-Szatmár-Bereg
122. Balkány Szabolcs-Szatmár-Bereg
123. Nagyecsed Szabolcs-Szatmár-Bereg
124. Nyírtelek Szabolcs-Szatmár-Bereg
125. Újfehértó Szabolcs-Szatmár-Bereg
126. Bátaszék Tolna
127. Dunaföldvár Tolna
128. Berhida Veszprém

1/A-1/B. melléklet a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletéhez * 

2. melléklet a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez * 

3. melléklet a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez * 

4. melléklet a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez * 

A többciklusú képzési szerkezet bevezetését követően, felmenő rendszerben kibocsátott oklevelek egyenértékűségének vizsgálatához:

Ha az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági munkakör betöltéséhez a köztisztviselő, a kormánytisztviselő vagy az állami tisztviselő végzettségét igazoló oklevélből a szakirányú kredittartalom, illetve a külön jogszabályban meghatározott munkakört megalapozó képzettségi szint - jogszabály alapján - nem állapítható meg, akkor a köztisztviselőnek, a kormánytisztviselőnek vagy az állami tisztviselőnek a végzettsége egyenértékű elismeréséhez műszaki képzési területen legalább 139 kreditet kell igazolnia a táblázatban meghatározott ismeretkörök figyelembevételével. A megfeleltethetőség szempontjából releváns oklevélnek legalább 60%-os lefedettséget kell tanúsítania a beszámításkor alapul vett kreditérték viszonylatában. * 

I. Építésügyi hatósági munkakör betöltéséhez szükséges képesítési követelmény kredittartalma

1. Természettudományos alapismeretek

A B C
1. tantárgy / tevékenységi kör témakörök, tantárgyak, kompetenciák beszámítható kreditek száma
2. 1.1 Ábrázoló geometria 6
3. 1.2 Statika - szilárdságtan 14
4. 1.3 Épületfizika Hőtechnika, páratechnika, akusztika 2
5. 1.4 Épületenergetika Az energiamérleg összetevői, követelmények, fajlagos hőigény, az energetikai méretezés és ellenőrzés módja és menete. A hőszigetelés gazdaságossága, energiatudatos építészet, passzív szoláris rendszerek. 2
6. A beszámítható kreditek száma természettudományos alapismeretekből összesen 24 kredit

2. Gazdasági és humán ismeretek

A B C
1. tantárgy / tevékenységi kör témakörök, tantárgyak, kompetenciák beszámítható
kreditek száma
2. 2.1 Építésgazdaságtan és menedzsment Az építőiparral és az építési piaccal összefüggő gazdasági kérdések. Építési beruházások pénzügyi-gazdasági tervezése, az épületüzemeltetés gyakorlata. 2
3. 2.2 Építési jog Építésjogi és igazgatási ismeretek: Építési jogszabályok, hatósági eljárások ismerete, építésügyi bírság, (építésügyi, építésfelügyeleti) hatósági ellenőrzés, engedélyezési és kivitelezési dokumentáció, kivitelezési jogosultság.) 2
4. 2.3 Építészettörténet,
építészetelmélet
2.4 Szociológia építészeknek
Építészettörténet és az építészeti elméletek, valamint a kapcsolódó művészetek, technológiák és tudományok ismerete.
Település és városszociológia.
4

1
5. A beszámítható kreditek száma gazdasági és humán ismeretekből összesen 9 kredit

3. Szakmai törzsanyag

A B C
1. tantárgy / tevékenységi kör témakörök, tantárgyak, kompetenciák beszámítható
kreditek száma
2. 3.1 Rajz Szabadkézi rajz, építészeti ábrázolás, intuitív ábrázolás, építészeti grafika, építészeti formálás. 10
3. 3.2 Épületszerkezettan Épületszerkezettani ismeretek (falszerkezetek, koszorúk, kiváltók, födémszerkezetek, kémény és szellőző-, valamint lépcsőszerkezetek, alapozások, tetőszerkezetek, szigetelések, homlokzatburkolatok) 14
4. 3.3 Építőanyagok Építmények anyagainak rendszere, osztályozása, alkalmazási lehetősége. Az építőanyagok általános kémiai, fizikai, szilárdsági, alakváltozási tulajdonságai. 3
5. 3.4 Épületgépészet Vízellátás-csatornázás, gázellátás, épületek villamos berendezései, fűtéstechnika, légtechnika. 4
6. 3.5 Tartószerkezetek-
szerkezettervezés
Vasbeton tartószerkezetek, acél tartószerkezetek 8
7. 3.6 Építéskivitelezés-szervezés Építésszervezési alapismeretek, az épület kivitelezésének tervezése, előkészítése (organizáció alapjai térben és időben), a kivitelezés költségeinek összetevői, az építésgépesítés alapjai. Jellemző kivitelezési technológiák, a jellemző folyamatok szervezése (idő, tér, költség), a technológiai folyamatok ellenőrzésének és minőségbiztosításának alapvető módszerei. 6
8. 3.7 Épülettervezés Építészet alapjai, lakóépület tervezés, középület tervezés 8
9. 3.8 Városépítés 5
10. A beszámítható kreditek száma szakmai törzsanyagból összesen 58 kredit

4. Differenciált szakmai ismeretek

A B C
1. tantárgy / tevékenységi kör témakörök, tantárgyak beszámítható kreditek száma
2. 4.1 Épületszerkezettan Belső és homlokzati nyílászáró, kiegészítő szerkezetek. A belső felületek kialakításának szerkezetei. A korábban tanult szerkezetekből különféle tartószerkezetű és technológiájú épületek épületszerkezeteit komplexen, összefüggéseiket vizsgáló tervezés. 8
3. 4.2 Tartószerkezetek Fa tartószerkezetek, tartószerkezetek tervezése. 4
4. 4.3 Talajmechanika és alapozás 3
5. 4.4 Építéskivitelezés-szervezés Szakipari munkák technológiái, az építési beruházástervezés alapjai, a technológia a költség-, idő- és térbeli tervezés összefüggése az építési beruházás kezdeményezésétől a létesítmény átadás-átvételig. 6
6. 4.5 Építőanyagok 3
7. 4.6 Lakóépület tervezés Jellemző lakóépület-típusok tervezési feladatai (családi házak, csoportházak, többlakásos lakóépületek). 4
8. 4.7 Középület tervezés Kisebb középület (cca. 600-1000m2 alapterülettel) megtervezése. 4
9. 4.8. Komplex tervezés A korábbi tervezési, műszaki tárgyak ismereteinek összegzése egy épület tervezésén keresztül (engedélyezési terv, majd kiviteli terv szintű tervcsomag előállítása). 3
10. 4.9 Diplomatervezés Önálló komplex tervezési feladat 13
11. A beszámítható kreditek száma differenciált szakmai törzsanyagból összesen 48 kredit

II. Építésfelügyeleti hatósági munkakör betöltéséhez szükséges képesítési követelmény kredittartalma

1. Természettudományos alapismeretek

A B C
1. tantárgy / tevékenységi kör témakörök, tantárgyak beszámítható kreditek száma
2. 1.1 Építőipari ábrázolás Ábrázoló geometria, műszaki ábrázolás, CAD/CAAD 2
3. 1.2 Mechanika Statika, szilárdságtan 14
4. 1.3 Építőipari kémia 2
5. 1.4 Épületfizika Hőtechnika, páratechnika, akusztika 2
6. 1.5 Épületenergetika Az energiamérleg összetevői, követelmények, fajlagos hőigény, az energetikai méretezés és ellenőrzés módja és menete. A hőszigetelés gazdaságossága, energiatudatos építészet, passzív szoláris rendszerek. 4
7. A beszámítható kreditek száma természettudományos alapismeretekből összesen 24 kredit

2. Gazdasági és humán ismeretek

A B C
1. tantárgy / tevékenységi kör témakörök, tantárgyak beszámítható kreditek száma
2. 2.1 Menedzsment és vállalkozás-
gazdaságtan
Az építőiparral és az építési piaccal összefüggő gazdasági kérdések. Építési beruházások pénzügyi-gazdasági tervezése. 2
3. 2.2 Jogi és államigazgatási ismeretek Építésjogi és igazgatási ismeretek.
Építésügyi eljárások.
4
4. 2.3 Építészettörténet, építészetelmélet 3
5. A beszámítható kreditek száma gazdasági és humán ismeretekből összesen 9 kredit

3. Szakmai törzsanyag

A B C
1. tantárgy / tevékenységi kör témakörök, tantárgyak beszámítható kreditek száma
2. 3.1 Építőanyagok I. 3
3. 3.2 Szerkezetek I. Acélszerkezetek, vasbetonszerkezetek, fa-, falazott és kőszerkezetek. 10
4. 3.3 Földművek, alapozás 7
5. 3.4 Magasépítés alapjai
3.5 Magasépítéstan I.
7
6. 3.6 Tartók statikája 2
7. 3.7 Szerkezet kivitelezés-tervezés
3.8 Szerkezet kivitelezés-
vállalkozás
4
3
8. 3.9 Épülettervezés I.
3.10 Lakóépületek tervezése
A tervezés alapfogalma, tervfajták, tervezési szempontok, a lakóépülettervezés alapjai. 1
2
9. 3.11 Épületszerkezetek
3.12 Épületgépészet
7
4
10. 3.13 Közművek

3.14 Szerkezet-technológia
Közműellátás feladata. Közművek és várostervezés kapcsolata. Védőtávolságok.
Közműellátó rendszerek vonalvezetési szabályai. Méretezési alapelvek, módszerek. Üzemeltetés.
4
4
11. A beszámítható kreditek száma differenciált szakmai törzsanyagból összesen 58 kredit

4. Differenciált szakmai ismeretek

A B C
1. tantárgy / tevékenységi kör témakörök, tantárgyak beszámítható kreditek száma
2. 4.1 Magasépítési acélszerkezetek Csarnokok, egy és többszintes épületek, sportlétesítmények és speciális szerkezetek.
Szerkezetek tervezése az Eurocode szabványrendszer alapján.
4
3. 4.2 Magasépítési vasbetonszerkezetek Magas épületek szerkezeti kialakítása.
Födémek, födémrendszerek, keretek, épületmerevítések, faltartók, csarnokok számítása.
4
4. 4.3 Szerkezetek megerősítése Épületdiagnosztikai vizsgálatok, módszerek. Vizsgálati módszerek alkalmazása, kiértékelése. A teherhordó szerkezetek közvetett és közvetlen károsodásának okai.
A szerkezet-cserék és a szerkezet-megerősítések szempontjai és a felújítások hatékonysága.
2
5. 4.4 Épülettervezés II. (Ipari és mezőgazdasági épületek tervezése)
4.5 Nagyfesztávú épületek tervezése
Többszintes, többlakásos lakóépület, középület, ipari park fogalma. Épület külső környezeti kapcsolata, településszerkezeti kapcsolatok. Tűzvédelem. Tervezési metodika, magvalósulási folyamat. 2

2
6. 4.6 Magasépítéstan II. 3
7. 4.7 Acélszerkezetek II.
4.8 Vasbetonszerkezetek II.
4
4
8. 4.9 Építéskivitelezés-szervezés Az építési beruházás tervezés alapjai, a technológia a költség-, idő- és térbeli tervezés összefüggése az építési beruházás kezdeményezésétől a létesítmény átadás-
átvételéig.
8
9. 4.10 Település- régiófejlesztés A fejlesztés és rendezés szereplői, térségi és településtervezés dokumentumai, településrendezési terv. Szabályozási terv és a helyi építésügyi szabályzat. 2
10. 4.11 Diplomamunka Magasépítési területről választott témában, önálló komplex tervezési feladat. 13
11. A beszámítható kreditek száma differenciált szakmai törzsanyagból összesen 48 kredit

5. melléklet a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez * 

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok üzemeltetéséhez biztosított eszközök * 

I. *  Konfiguráció (Munkaállomás)

Minimum Pentium IV PC (vagy ezzel egyenértékű) + (minimum 1 GB RAM és 80 Gb HDD) + minimum 17” színes monitor, scanner, nyomtató, elektronikus jogtár - köztisztviselőnként vagy kormánytisztviselőnként 1 db

II. Irodai felszerelés

1. *  Digitális fényképezőgép legalább 5 Mp és 3x optikai zoomos - 2 köztisztviselőnként vagy kormánytisztviselőnként 1 db

2. *  Hatóságonként internet hozzáférés

3. Mérőszalag - köztisztviselőnként vagy kormánytisztviselőnként 1 db

4. Szintezőműszer - hatóságonként 1 db

5. *  Kézilézertávmérő - 2 köztisztviselőnként vagy kormánytisztviselőnként 1 db

6. Gépkocsi - hatóságonként minimum 1 db

7. *  Laptop - hatóságonként minimum 1db

III. Irodai nyomtatók

Irodai lézernyomtató (minimum 18 lap/perc) - hatóságonként minimum 1 db

I-II. * 

Az építésügyi, építésfelügyeleti hatóság a köztisztviselőnek vagy a kormánytisztviselőnek a munkavégzése során a külön jogszabály szerinti egyéni védőeszközt biztosítja. * 

6. melléklet a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez * 

7. melléklet a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez * 

A B
1. első fokú építésügyi hatóság eljáró másodfokú építésügyi hatóság
2. Baranya megye területén Tolna Megyei Kormányhivatal
3. Bács-Kiskun megye területén Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal
4. Békés megye területén Csongrád Megyei Kormányhivatal
5. Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal
6. Csongrád megye területén Békés Megyei Kormányhivatal
7. Fejér megye területén Pest Megyei Kormányhivatal
8. Budapest Főváros területén Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal
9. Győr-Moson-Sopron megye területén Veszprém Megyei Kormányhivatal
10. Hajdú-Bihar megye területén Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal
11. Heves megye területén Nógrád Megyei Kormányhivatal
12. Jász-Nagykun-Szolnok megye területén Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal
13. Komárom-Esztergom megye területén Budapest Főváros Kormányhivatala
14. Nógrád megye területén Heves Megyei Kormányhivatal
15. Pest megye területén Fejér Megyei Kormányhivatal
16. Somogy megye területén Vas Megyei Kormányhivatal
17. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal
18. Tolna megye területén Baranya Megyei Kormányhivatal
19. Vas megye területén Zala Megyei Kormányhivatal
20. Veszprém megye területén Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal
21. Zala megye területén Somogy Megyei Kormányhivatal