A jogszabály mai napon hatályos állapota

 

67/2007. (VII. 10.) GKM-EüM-FVM-SZMM együttes rendelet

a vendéglátó termékek előállításának feltételeiről

Az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 20. §-ának (12) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának d) pontjában, az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának e) pontjában, a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának k) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeljük el:

1. § (1) A rendelet hatálya a vendéglátó üzletet üzemeltető, a vendéglátás keretében történő élelmiszer-előállító és -forgalmazó tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekre [Ptk. 685. § c) pont] (a továbbiakban: vendéglátó) terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység folytatására szolgáló üzletre, illetve annak létesítésére, bővítésére vonatkozó közegészségügyi, élelmiszer-higiéniai és kereskedelmi feltételeket külön jogszabályok tartalmazzák.

(3) E rendelet tekintetében az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az élelmiszer-higiéniáról szóló 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, továbbá az Étv. és a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény fogalommeghatározásait kell alkalmazni.

2. § (1) A gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) és az egészségügyi miniszter a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal bevonásával a Helyes Higiéniai Gyakorlatra (Good Hygiene Practice) (a továbbiakban: GHP) vonatkozó útmutatókat értékeli abból a szempontból, hogy tartalma nem ütközik közösségi jogi aktusba, illetve jogszabályba.

(2) A miniszter továbbítja az Európai Bizottságnak a GHP-ra vonatkozó, az (1) bekezdés szerint megfelelő útmutatókat.

(3) A miniszter a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hivatalos lapjában tájékoztatást ad az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában kihirdetett GHP útmutatók elérhetőségéről.

3. § (1) Az üzletben a „Veszélyelemzés Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP)” rendszer (a továbbiakban: HACCP rendszer) dokumentációja meglétének ellenőrzésére a fogyasztóvédelmi hatóság, az alkalmazásának ellenőrzésére az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat kistérségi, fővárosi kerületi intézete (a továbbiakban: ÁNTSZ), az állat-egészségügyi-járványvédelmi előírások betartásának ellenőrzésére - állatjárvány fennállása vagy annak gyanúja esetén az ÁNTSZ egyidejű értesítésével - a területileg illetékes Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal jogosult.

(2) A vendéglátó a HACCP rendszer elkészítéséhez olyan szaktanácsadó közreműködését veheti igénybe, aki felsőfokú szakirányú végzettséggel vagy felsőfokú közegészségügyi, higiénés végzettséggel rendelkezik, és aki a HACCP rendszerre vonatkozó, legalább tanfolyami végzettséget igazol.

4. § (1) A vendéglátónak gyártmánylapot nem kell vezetnie. A vendéglátó a vendéglátó termékek összetételére, csomagolására vonatkozó adatokról az előállítás helyén a minőség-ellenőrzés céljára is alkalmas módon, termékenként anyaghányad-nyilvántartást köteles vezetni. Vendéglátóterméket kizárólag az anyaghányad-nyilvántartásban foglaltak alapján lehet előállítani.

(2) Az anyaghányad-nyilvántartás tartalmazza:

a) a vendéglátó nevét,

b) a vendéglátó termék megnevezését,

c) a kalkuláció készítésének időpontját,

d) az egységnyi termékhez felhasznált élelmiszer-összetevő megnevezését és mennyiségét (az ételek termékösszetételét - a szakmai sajátosságok figyelembevételével - 10 adagra, a közétkeztetésben 100 adagra, illetve cukrászati készítményeknél formára, darabra kell nyilvántartani),

e) a termékhez felhasznált élelmiszer adalékanyagok megnevezését és mennyiségét,

f) a csomagolás esetén a csomagolóanyag megnevezését, az egységnyi termék csomagolásához felhasznált mennyiséget,

g) az előrecsomagolt termékeknél a fogyaszthatóság vagy a minőségmegőrzés időtartamát, és szükség szerint a tárolási hőmérsékletet,

h) a tömegre értékesített vendéglátó-termékeknél a felhasznált élelmiszer-összetevők bruttó tömegét, a késztermék nettó tömegét.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkező bármely változást az anyaghányad-nyilvántartásban a változást követően haladéktalanul át kell vezetni. Amennyiben a termék előállítását megszüntetik, az arról vezetett anyaghányad-nyilvántartást a megszüntetéstől számított egy évig meg kell őrizni.

5. § (1) Vendéglátó-termék közvetlen hűtésére csak ivóvíz minőségű vízből előállított jég használható fel. Az italok felszolgálásakor a jeget kézzel érinteni nem szabad, azt kizárólag az erre a célra rendszeresített tárolóedényben szabad a vendégnek átadni.

(2) A gyorsan romló cukrászati és hidegkonyhai készítmények csak a hűtőlánc megtartásával szállíthatók, ennek hiányában csak az előállítás helyéhez közvetlenül csatlakozó, illetve ugyanazon épületben lévő üzletben, és csak hűtőtérben tárolhatók, továbbá csak onnan hozhatók forgalomba.

6. § (1) A vendéglátó melegkonyhás üzletében, a grillkonyhában vagy a vendéglátó-termék előállítási helyén, a húselőkészítőben hurkát és kolbászt is előállíthat, és azt vendéglátó-termékként értékesítheti.

(2) A lefagyasztott termék csomagolásán fel kell tüntetni az élelmiszer megnevezését, a lefagyasztás időpontját és az eltarthatóság végső időpontját. A felengedett élelmiszert újra lefagyasztani és tovább tárolni tilos. Darálthús és húskészítmény lefagyasztása tilos.

(3) A vendéglátó saját termékei előállításához szükséges mennyiségben zöldséget, gyümölcsöt tartósíthat a külön jogszabályokban meghatározott előírások betartásával.

7. § (1) A vendéglátó kötelessége a közegészségügyi követelményeknek való megfelelés és a vendéglátó-termékek minősége megfelelésének tanúsítása. A vendéglátó-termékek csomagolásán a 9. § (1) bekezdésében meghatározott jelölés egyben a megfelelőség tanúsítását is jelenti.

(2) A vendéglátónak a cukrászati és hidegkonyhai készítmények minőségmegőrzési idejét a termékhez felhasznált legrövidebb minőségmegőrzési idejű élelmiszer-összetevő alapján - az alkalmazott technológiai eljárás figyelembevételével - kell megállapítania.

(3) Olyan terméket, amelynek minőségmegőrzési ideje lejárt, forgalomba hozni, élelmiszer-összetevőként felhasználni tilos.

(4) Amennyiben a vendéglátó, vagy felelős alkalmazottja arról szerez tudomást, hogy az általa előállított vagy forgalmazott termék elfogyasztása következtében megbetegedés történt, vagy annak gyanúja merült fel, a termék előállítását és kiszolgálását azonnal be kell szüntetnie, és a meglévő készlet megőrzése mellett haladéktalanul értesítenie kell az ÁNTSZ-t.

8. § (1) Vendéglátó-termékek szállításakor, tárolásakor biztosítani kell, hogy azokat minőségcsökkenés, sérülés és szennyeződés ne érje. A szállítás csak a közegészségügyi követelményeket kielégítő zárt edényzetben, az Étv. 9. és 10. §-ában meghatározott feltételeket kielégítő csomagolásban történhet. A kísérőjegyen tanúsítani kell a gyártás és a minőségmegőrzés idejét.

(2) Vendéglátó-termék szállítására csak tiszta, szagtalan, szennyeződéstől és fertőző anyagoktól mentes, könnyen tisztítható, fertőtleníthető szállítóeszközt, járművet, szállítótartályt szabad használni, amely alkalmas a vendéglátó-termék minőségének és állagának megóvására.

(3) Vendéglátó-termék végső fogyasztó részére történő kiszállító tevékenység végzéséhez az ÁNTSZ engedélye szükséges.

9. § (1) A vendéglátásban előállított és előrecsomagolt élelmiszer csomagolásán jól láthatóan és közérthetően fel kell tüntetni a termék

a) megnevezését;

b) mennyiségét (nettó tömeg, db, térfogat);

c) fogyasztói árát az árak feltüntetésére vonatkozó rendelkezések szerint;

d) minőségmegőrzési időtartamának lejárati napját a következők szerint:

da) „minőségét megőrzi: .... dátum”, vagy

db) „minőségét megőrzi: ..... (utalás a dátum feltüntetési helyére)”;

e) a fokozott közegészségügyi veszélyforrást jelentő, az összetételük miatt (állati eredetű élelmiszer, gomba stb., illetve ezeket tartalmazó) mikrobiológiai vagy más okból gyorsan romló, ezért a minőségük megőrzéséhez 0-10 °C közötti tárolási hőmérsékletet igénylő élelmiszerek esetében a „minőségét megőrzi” felirat és dátum helyett a „fogyasztható” felirat és a hónap, nap megjelölésével a dátumot;

f) a tárolási hőmérsékletét, amennyiben az a minőségmegőrzés, fogyaszthatóság szempontjából lényeges.

(2) A helyszíni eladáskor történő csomagolás kivételével minden csomagoláson fel kell tüntetni a vendéglátó vagy az előállító nevét és telephelyét is.

10. § (1) A vendéglátás keretében történő csoportos étkeztetésre vonatkozó energia-tápanyagbeviteli, illetve élelmiszer-nyersanyag felhasználási ajánlásokat - a korcsoportonként megadott napi energia- és tápanyagbevitel ajánlott értékeit, valamint az egésznapos étkeztetéshez, a napi háromszori étkeztetéshez, és a csak ebéd szolgáltatáshoz megadott (1 főre 10 élelmezési napra vonatkozóan) - a melléklet „A”, „B”, „C” és „D” táblázata tartalmazza.

(2) A hivatásos és a szerződéses állományú katonák - e rendelettől eltérő - energia- és tápanyagbeviteli, illetve élelmiszer-felhasználási szabályait külön jogszabály állapítja meg.

11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti

a) a vendéglátás és közétkeztetés keretében történő élelmiszer-előállítás és -forgalmazás feltételeiről szóló 80/1999. (XII. 28.) GM-EüM-FVM együttes rendelet 2-16. §-a, 20-27. §-a, valamint 2. és 3. számú melléklete,

b) a vendéglátás és közétkeztetés keretében történő élelmiszer-előállítás és -forgalmazás feltételeiről szóló 80/1999. (XII. 28.) GM-EüM-FVM együttes rendelet módosításáról szóló 41/2001. (XII. 22.) GM-EüM-FVM együttes rendelet,

c) a vendéglátás és közétkeztetés keretében történő élelmiszer-előállítás és -forgalmazás feltételeiről szóló 80/1999. (XII. 28.) GM-EüM-FVM együttes rendelet módosításáról szóló 54/2002. (XII. 29.) GKM-ESzCsM-FVM együttes rendelet,

d) az élelmiszer-forgalmazás rendjéről szóló 1/1997. (I. 17.) IKIM rendelet,

e) a fogyasztói forgalomba kerülő áruk és szolgáltatások árának feltüntetéséről szóló 7/2001. (III. 29.) GM rendelet 8. §-a (2) bekezdésének b) pontja.

(2) Ez a rendelet a vendéglátó termékek előállításának vonatkozásában az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

Melléklet a 67/2007. (VII. 10.) GKM-EüM-FVM-SZMM együttes rendelethez

„A” táblázat
Napi energia- és tápanyag-beviteli, illetve élelmiszer-felhasználási ajánlások csoportos étkeztetés számára

1-3 év 4-6 év 7-10 év 11-14 év 15-18 év 19-60 év 60 év felett

energia kJ (kcal) 5643
(1350)
7106
(1700)
9196
(2200)
10 450
(2500)
10 868
(2600)
11 286
(2700)
10 450
(2500)

összes fehérje (g) 43-53 54-66 70-86 79-98 82-101 79-85 82-92

fehérje energia (%) 13-16 13-16 13-16 13-16 13-16 12-14 13-15

összes zsír (g) 41-44 51-55 66-71 75-81 78-84 81-87 75-81

zsír energia (%) 28-30 28-30 28-30 28-30 28-30 28-30 28-30

összes szénhidrát (g) 178-194 224-245 290-317 329-360 342-374 356-395 335-360

szénhidrát energia (%) 54-59 54-59 54-59 54-59 54-59 56-60 55-59

hozzáadott cukor energia (%) 0-10 0-10 0-10 0-10 0-10 0-10 0-10

megengedett koleszterin (mg) 135 170 220 250 300 300 300

„B” táblázat
Élelmiszer-felhasználási javaslat egész napos ellátásra (a megadott értékek egy főre, 10 napra vonatkoznak)

Élelmiszer (g) 1-3
éves
4-6
éves
7-10
éves
11-14
éves
15-18
éves
19-60
éves
60 év
felett

hús (baromfi, sertés, marha) 250 330 440 500 550 600 450

húskészítmény, húskészítmény-konzerv 80 125 180 200 250 350 200

belsőség, belsőségkészítmény 90 100 130 140 150 150 150

hal, halkonzerv 80 100 120 140 200 200 150

tej, savanyított tejtermék (kefir joghurt, aludttej) 3500 3000 3000 3200 3500 2800 3200

tejtermékek (sajt, túró) 200 250 300 350 350 300 400

egyéb tejkészítmény (tejföl, tejszín) 150 180 200 220 230 250 200

főzőzsiradék (sertészsír, baromfizsír, olaj, főzőmargarin) 120 140 200 250 250 250 250

kenőzsiradék (margarin, vaj, vajkrém) 100 130 170 200 200 200 200

cukor, méz 250 300 350 400 400 400 400

cereáliák (liszt, rizs, gabonamagvak, gabonapelyhek, egyéb gabonakészítmények) 300 380 500 600 600 600 600

kenyérfélék, péksütemények 1200 1400 2000 2400 2700 3000 2400

száraztészta 50 140 180 200 200 200 200

burgonya 650 800 1000 1200 1200 1200 1200

zöldségfélék (friss, mirelit, konzerv, szárított) 1600 1800 2000 2200 2200 2200 2000

gyümölcsök (friss, mirelit, befőtt, kompót, aszalt) 1500 1500 1600 1800 1800 1800 1800

száraz hüvelyes _ 90 110 130 150 150 100

tojás 160 160 200 200 200 200 200

rostos üdítő 400 600 800 800 800 800 800

lekvár 20 20 30 30 30 30 30

olajos mag 20 30 40 40 40 40 40

„C” táblázat
Élelmiszer-felhasználási javaslat ellátásra, tízórai, ebéd, uzsonna szolgáltatása esetén (a megadott értékek egy főre, 10 napra vonatkoznak)

Élelmiszer (g) 1-3
éves
4-6
éves
7-10
éves
11-14
éves

hús (baromfi, sertés, marha) 200 260 350 400

húskészítmény, húskészítmény-konzerv 70 100 150 170

belsőség, belsőségkészítmény 80 100 130 140

hal, halkonzerv 50 70 90 100

tej, savanyított tejtermék (kefir, joghurt, aludttej) 2000 1800 1800 2000

tejtermékek (sajt, túró) 180 220 250 300

egyéb tejkészítmény (tejföl, tejszín) 120 150 170 190

főzőzsiradék (sertészsír, baromfizsír, olaj, fözőmargarin) 80 100 135 170

kenőzsiradék (margarin, vaj, vajkrém) 80 90 125 150

cukor, méz 0-170 0-200 0-230 0-260

cereáliák (liszt, rizs, gabonamagvak, gabonapelyhek, egyéb gabonakészítmények) 250 300 400 500

kenyérfélék, péksütemények 700 900 1400 1700

száraztészta 50 80 100 120

burgonya 550 650 800 1000

zöldségfélék (friss, mirelit, konzerv, szárított) 1000 1200 1500 1700

gyümölcsök (friss, mirelit, befőtt, kompót, aszalt) 800 800 900 1000

száraz hüvelyes - 90 110 130

tojás 120 120 150 150

rostos üdítő 200 300 400 400

lekvár 20 20 30 30

olajos mag 20 30 40 40

„D” táblázat
Élelmiszer-felhasználási javaslat csak ebéd szolgáltatása esetén (a megadott értékek egy főre, 10 napra vonatkoznak)

Élelmiszer (g) 4-6
éves
7-10
éves
11-14
éves
15-18
éves
19-60
éves
60
év felett

hús (baromfi, sertés, marha) 260 350 400 400 450 350

húskészítmény,
húskészítmény-konzerv
30 50 60 60 60 60

belsőség, belsőségkészítmény 80 100 100 100 100 100

hal, halkonzerv 70 90 100 150 150 150

tej, savanyított tejtermék (kefir, joghurt, aludttej) 300 400 500 300 300 500

tejtermékek (sajt, túró) 80 100 100 100 100 100

egyéb tejkészítmény (tejföl, tejszín) 100 130 150 150 150 150

főzőzsiradék (sertészsír, baromfizsír, olaj, főzőmargarin) 110 150 190 200 200 200

kenőzsiradék (margarin, vaj, vajkrém) - - - - - -

cukor, méz 0-60 0-80 0-100 0-100 0-100 0-100

cereáliák (liszt, rizs, gabonamagvak, gabonapelyhek, egyéb gabonakészítmények) 250 300 400 400 400 400

kenyérfélék, péksütemények 300 400 500 600 600 500

száraztészta 80 100 120 120 120 120

burgonya 600 700 800 800 800 800

zöldségfélék (friss, mirelit, konzerv, szárított) 1100 1350 1500 1600 1600 1600

gyümölcsök (friss, mirelit, befőtt, kompót, aszalt) 600 700 800 800 800 800

száraz hüvelyes 90 110 130 150 150 100

tojás 100 120 120 120 120 120

rostos üdítő - - - - - -

lekvár - - - - - -

olajos mag 30 40 40 40 40 40

A csoportos étkeztetésben az „A” táblázatban meghatározott korcsoportoknak megfelelő külön étrend, illetve anyagkiszabás alkalmazása szükséges.

A csoportos étkeztetés ellenőrzésekor az étlapok és anyagkiszabatok alapján történő energia- és tápanyagszámítás legalább a következőkre terjedjen ki:

- energia (kJ, kcal),

- fehérje (g, energia%),

- zsír (g, energia%),

- szénhidrát (g, energia%),

- hozzáadott cukor (energia%),

- koleszterin (mg).

A napi energia- és tápanyagbeviteli ajánlások teljesítendő aránya a szolgáltatott étkezések függvényében a következő:

- csak reggeli esetén 20%,

- csak ebéd esetén 35%,

- tízórai, ebéd esetén 50%,

- tízórai, ebéd, uzsonna esetén 65%,

- reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna esetén 75%,

- csak vacsora esetén 25%.

A hozzáadott zsiradék felhasználása változatos legyen és legfeljebb 30%-a legyen állati eredetű. A bő zsiradékbansütéshez használt zsírmennyiség legfeljebb 1/3-át lehet a tápanyagtartalomba, a nyersanyag-összesítésbe beszámolni.

Az étkeztetés ellenőrzésekor figyelembe kell venni, hogy a „B”, „C”, „D” táblázatokban található élelmiszernyersanyag-felhasználási javaslatokból egy hónapos átlagot véve az eltérés ne legyen nagyobb plusz-mínusz 10%-nál.