Hatály: 2016.VII.1. - 2016.XII.22. Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

FONTOS! A jogszabály egyes rendelkezéseit a veszélyhelyzet ideje alatt eltérően kell alkalmazni.

2007. évi CXXIX. törvény

a termőföld védelméről * 

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § (1) A törvény hatálya kiterjed a termőföldre, valamint – ha e törvény így rendelkezik – a termőföldnek nem minősülő ingatlanokra.

(2) E törvény a termőföldek hasznosítására, a földvédelemre, a földminősítésre és a talajvédelemre vonatkozó rendelkezéseket állapítja meg.

(3) *  A termőföldre vonatkozó rendelkezéseket – a földvédelemre, valamint a mellékhasznosításra e törvényben megállapított szabályok kivételével – alkalmazni kell a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földre is.

(4) E törvény hatálya nem terjed ki

a) *  az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényben (a továbbiakban: Evt.) meghatározott erdő létesítésére, védelmére, az igénybevételére, a belterületbe vonására, és az erdőgazdálkodásra;

b) a föld mint környezeti elem védelmére.

(4a) *  Az erdészeti hatóság jogosult annak megállapítására, és igazolására, hogy mely terület minősül az Evt.-ben meghatározott erdőnek.

(5) A természetvédelmi oltalom alatt álló termőföldre – ha a természet védelméről szóló törvény másként nem rendelkezik – e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) E törvény rendelkezéseit más törvények talajvédelmi előírásaival együttesen kell alkalmazni.

(7) *  Az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlanokra (a továbbiakban: zártkerti ingatlan) a termőföldre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha a zártkerti ingatlan – annak ingatlan-nyilvántartási adatai alapján – megfelel az e törvényben meghatározott termőföld fogalmának.

1/A. § *  Az ingatlanügyi hatóság, valamint a talajvédelmi hatóság – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben meghatározottak szerinti – jelentős számú ügyfelet érintő eljárásokban az ügyféllel hirdetményi úton tartja a kapcsolatot, továbbá ha a nyilvánosság véleményének megismerése érdekében szükséges, közmeghallgatást tart.

1/B. § *  Ha e törvény hatálya alá tartozó eljárásokban közreműködő hatóság vesz részt, a közreműködő hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 38/A. § (3) bekezdésében meghatározott eljárási cselekmények foganatosítására, illetve döntés meghozatalára nem jogosult.

Fogalommeghatározások

2. § *  E törvény alkalmazásában

1. átlagos minőségű termőföld: az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényben meghatározott törzskönyvben szereplő, az adott település azonos művelési ágú termőföldjei 1 hektárra vetített aranykorona értékeinek területtel súlyozott átlagának megfelelő termőföld;

2. *  cél-kitermelőhely és anyagnyerő hely: a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényben meghatározott célkitermelőhely;

3. első igénybevétel: a termőföld más célú hasznosítása érdekében végzett első munkafolyamat, illetve fizikai beavatkozás;

4. földminősítési mintatér: az a terület, amely egy adott – a településen, illetőleg a becslőjárásban előforduló – művelési ágú és minőségi osztályú termőföld jellemző tulajdonságainak, a termelés feltételeinek és természeti adottságainak szemléltetésére szolgál;

5. földvédelmi eljárás: az ingatlanügyi hatóság által, ügydöntő hatóságként vagy szakhatóságként lefolytatott olyan hatósági eljárás, amely a termőföld mennyiségi védelmének érvényre juttatására, illetve a termőföld más célú hasznosításának engedélyezésére irányul;

5a. *  földvédelmi szakkérdés vizsgálata: a termőföld mennyiségi védelmére vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelés vizsgálata bármely hatósági eljárásban;

6. havária: olyan káresemény, amely elemi csapás, vagy ipari szerencsétlenség következtében, a katasztrófavédelmi, a vízügyi, illetve a környezetvédelmi szervek valamelyikének azonnali intézkedését igényli, és amelynek hatására a termőföld mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná válik;

7. humuszos termőréteg: a talaj felső, biológiailag aktív, szerves anyagot tartalmazó rétege;

8. igénybevevő: a termőföldet – engedéllyel vagy engedély nélkül – más célra hasznosító magánszemély, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, illetve ezek jogutódja;

9. kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célból megvalósuló beruházás területével szomszédos terület, valamint e területtel szomszédos terület: olyan termőföldnek minősülő földrészlet, amely egy kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célból megvalósuló beruházáshoz közvetlenül kapcsolódik, vagy attól önálló helyrajzi számon nyilvántartott út (árok, csatorna) választja el;

10. külfejtéses bányászati tevékenység: a bányafelügyelet által engedélyezett, a termőföld fel- és altalajának eltávolításával járó homok, kavics vagy agyag ásványi nyersanyag – ideértve mindezek változatait és keverékeit is – kutatása, feltárása és kitermelése;

11. más célú hasznosítás szüneteltetése: az az eset, amikor az engedély jogosultja a más célú hasznosítás érdekében végzett munkavégzést felfüggeszti, a termőföld igénybevételével kapcsolatos tevékenységét megszakítja;

12. mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld: az a földrészlet, amely a település belterületén fekszik, és az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas vagy fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, kivéve, ha a földrészlet az Evt.-ben meghatározott erdőnek minősül;

13. mezőgazdasági célú tereprendezés: mindazon – nem termesztéstechnológiai – földmunkák és az azokhoz kapcsolódó kiegészítő beavatkozások – különösen a szintvonalas művelés feltételeinek megteremtése, káros vízbőség megszüntetése, erózió elleni védekezés –, amelyek a tervezett mezőgazdasági célú földhasználat fenntartásához szükségesek és a termeszteni kívánt kultúrák igényét kielégítő, tartós felszíni formák kialakításával hozzájárulnak a talaj termékenységének megvalósításához és optimális feltételeket teremtenek a korszerű termesztéstechnológia gazdaságos alkalmazásához;

14. mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlanná váló termőföld: olyan termőföld, amelynek igénybevétele, vagy használatának, hasznosításának jogszabályi előíráson alapuló korlátozása eredményeként mezőgazdasági tevékenységet nem lehet folytatni;

15. mezőgazdasági tevékenység: növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, halászat, haltenyésztés, szaporító anyag termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vegyes gazdálkodás;

16. talaj: feltételesen megújuló természeti erőforrás, amely egyben a mezőgazdasági termelés, az erdőgazdálkodás alapvető termelő eszköze, a Föld szilárd felszínének élő közege, amelynek a legfontosabb tulajdonsága a termékenység;

17. talajvédelem: a termőföld termékenységének és minőségének megóvása, javítása, fizikai, kémiai és biológiai romlásának megelőzése;

18. talajvédelmi terv: a talajvédelmi hatósági eljárásokat megalapozó szakanyag;

19. termőföld: az a földrészlet, amely a település külterületén fekszik, és az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas vagy fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, kivéve, ha a földrészlet az Evt.-ben meghatározott erdőnek minősül;

20. termőföld eredeti állapotának helyreállítása: az időlegesen, illetve az engedély nélkül más célra hasznosított termőföldnek a más célú hasznosítását közvetlenül megelőző, az ingatlan-nyilvántartásban rögzített művelési ágnak és minőségi osztálynak megfelelő állapotába történő helyreállítása;

21. ültetvény: az ingatlan-nyilvántartásban szőlő, gyümölcsös, továbbá fásított terület művelési ágban nyilvántartott földrészlet.

II. Fejezet

A FÖLDHASZNOSÍTÁS, A FÖLDVÉDELEM ÉS A FÖLDMINŐSÍTÉS

A TERMŐFÖLD HASZNOSÍTÁSA

A művelési ág megváltoztatása

3. § A termőföld művelési ágának megváltoztatását – az erre vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően – be kell jelenteni az ingatlanügyi hatóságnak, amely a bejelentés elmulasztása esetén földvédelmi bírsággal sújtja a földhasználót.

4. § Ha a földhasználati nyilvántartásban nincs bejegyzett földhasználó, a földvédelmi bírságot a tulajdonossal (az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervvel, vagyonkezelővel) szemben kell kiszabni. Ha az érintett földrészletnek a földhasználati nyilvántartás szerint több földhasználója van, illetőleg az érintett földrészlet közös tulajdonban áll, a földvédelmi bírság megfizetésének kötelezettsége a földhasználókat, illetőleg a tulajdonosokat egyetemlegesen terheli.

Hasznosítási kötelezettség, ideiglenes hasznosítás, mellékhasznosítás

5. § (1) A földhasználó – ha e törvény másként nem rendelkezik, választása szerint – köteles a termőföldet művelési ágának megfelelő termeléssel hasznosítani, vagy termelés folytatása nélkül a talajvédelmi előírások betartása mellett a gyomnövények megtelepedését és terjedését megakadályozni (hasznosítási kötelezettség).

(2) Szőlőt és gyümölcsöst a művelési ágának megfelelő termeléssel kell hasznosítani.

(3) *  Ha az ingatlanügyi hatóság engedélyezte a termőföld más célú hasznosítását, a földhasználó vagy az igénybevevő köteles a termőföldet az első igénybevételig az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak szerint hasznosítani (ideiglenes hasznosítás).

(4) A földhasználó köteles a termőföldnek nem minősülő ingatlanon a növényzet gondozását rendszeresen elvégezni, ha ez az ingatlan más célú hasznosításának megfelelő területfelhasználást nem akadályozza, illetőleg nem korlátozza (mellékhasznosítás).

(5) *  Az (1)–(4) bekezdésben előírtakat az ingatlanügyi hatóság rendszeresen ellenőrzi.

(6) *  Az ingatlanügyi hatóság az (1)–(4) bekezdésben foglalt kötelezettségek elmulasztása miatt a földvédelmi bírság megfizetésére kötelező jogerős határozatának egy példányát közli a mezőgazdasági igazgatási szervvel.

A zártkerti ingatlanok hasznosításának elmulasztására vonatkozó külön szabályok * 

5/A. § *  (1) Ha az ingatlanügyi hatóság a zártkerti ingatlant érintően az 5. §-ban meghatározott hasznosítási kötelezettség, illetve ideiglenes hasznosítási vagy mellékhasznosítási kötelezettség elmulasztása miatt földvédelmi bírság megfizetésére kötelező határozatot hoz, a határozat jogerőre emelkedését követően a határozat egy példányát közli a zárkerti ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzattal, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzattal (a továbbiakban együtt: önkormányzat).

(2) A településen szociális földprogramot, illetve mezőgazdasági tevékenység végzése céljából közfoglalkoztatási programot (a továbbiakban együtt: földprogram) működtető önkormányzatnak a részére megküldött, az (1) bekezdésben foglalt jogerős határozatban a földvédelmi bírság megfizetésére kötelezetett személyt, valamint – ha az nem azonos a tulajdonossal – a tulajdonost (a továbbiakban együtt: kötelezett) értesítenie kell arról, hogy amennyiben az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül – a (3) bekezdés szerinti módon – nem igazolja, hogy az 5. §-ban meghatározott kötelezettségének eleget tett, az önkormányzat a határidő lejártát követően – az önkormányzati hatósági hatáskörben hozott határozattal – a zártkerti ingatlant 1 évre a földprogram működtetése céljából kijelölheti.

(3) *  A kötelezett az 5. §-ban meghatározott kötelezettsége teljesítését az ingatlanügyi hatóság által – a kötelezett kérelmére – kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

(4) Ha a (2) bekezdésben meghatározott feltételek alapján az önkormányzat a zártkerti ingatlannak a földprogram működtetése céljából való kijelöléséről dönt, a zártkerti ingatlanon a – földprogram céljából történő – használat, hasznosítás megkezdésének napján a fennálló földhasználati szerződés megszűnik.

(5) Az önkormányzat a (4) bekezdés szerinti döntését hatályon kívül helyezi, ha a kötelezett az 5. §-ban meghatározott kötelezettsége teljesítését – a (3) bekezdésben meghatározott hatósági bizonyítvánnyal – a képviselő-testületi döntés meghozatala után, de még a zártkerti ingatlannak a földprogram céljából történő használata, hasznosítása megkezdésének napjáig igazolja.

(6) Az önkormányzat a (4) és (5) bekezdés szerinti döntését közli a kötelezettel, és a zártkerti ingatlan fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatósággal.

(7) A zártkerti ingatlannak a földprogram céljából történő használatáért, hasznosításáért az önkormányzat ellenszolgáltatással nem tartozik a zártkerti ingatlan tulajdonosa felé.

Újrahasznosítási eljárás * 

6. § *  (1) A más célú hasznosítás megszüntetését követően, illetve a más célú hasznosítás 4 évet meghaladó szüneteltetése esetén az igénybevevő, illetve az igénybevevő személyének eredménytelen megállapítása esetén a terület tulajdonosa (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: igénybevevő) köteles a területet, de legalább a terület felét – a választása szerint – mező-, illetve erdőgazdasági művelésre alkalmassá tenni (a továbbiakban: újrahasznosítás).

(2) A más célú hasznosítás megszüntetését, illetve a más célú hasznosítás szüneteltetése esetén a 4 éves időtartam beálltát követő 60 napon belül az igénybevevő köteles a tervezett újrahasznosítást az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni, kivéve, ha a terület újrahasznosításáról erdő telepítésével kíván gondoskodni.

(3) A bejelentésben meg kell jelölni:

a) az érintett földrészletet (település, fekvés, helyrajzi szám),

b) az újrahasznosítás tervezett célját a kialakítandó művelési ágak megnevezésével,

c) az újrahasznosítás megvalósításának tervezett időpontját.

(4) A bejelentéshez csatolni kell:

a) az (5) bekezdés szerinti újrahasznosítási tervet,

b) az 50. § (2) bekezdés d) pontjában előírt talajvédelmi tervet,

c) a tervezett újrahasznosítással kialakítandó terület adatait ábrázoló ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból nyomtatott olyan méretarányú térképmásolatot, amelynek tartalma áttekinthető és tartalmazza a méretarány tényezőt.

(5) Az újrahasznosítási terv tartalmazza:

a) az újrahasznosítás tervezett céljának megvalósításához szükséges munkafolyamatok leírását,

b) a földrészletnek az ingatlan-nyilvántartás szerinti jogi jellegéből adódó speciális feladatokat, azok ütemezését és módszerét.

(6) A bejelentés jóváhagyásáról – a bányabezárási és tájrendezési műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti bányafelügyeleti hatósági eljárás, valamint az erdőtelepítés engedélyezésére vonatkozó erdészeti hatósági eljárás kivételével – az ingatlanügyi hatóság határozattal dönt, melyben

a) megállapítja az újrahasznosítás célját és határidejét, és

b) előírja az újrahasznosítás megvalósítása érdekében az igénybevevő kötelezettségeit.

(7) Az igénybevevő a (6) bekezdés szerinti határozatban előírtaknak megfelelően köteles a területet újrahasznosítani. Az igénybevevő az újrahasznosítást – annak elvégzését követő 8 napon belül – köteles az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni.

(8) *  Az újrahasznosításról a (7) bekezdésben meghatározott bejelentéstől számított 15 napon belül, bejelentés hiányában legkésőbb a (6) bekezdés szerinti határozatban meghatározott határidő elteltét követő 30 napon belül az ingatlanügyi hatóság helyszíni ellenőrzés során győződik meg.

(9) *  Ha a helyszíni ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a terület újrahasznosítása a (6) bekezdés szerinti határozatban előírtak szerint valósult meg, az ingatlanügyi hatóság az újrahasznosítást határozattal elfogadja, amelyben megállapítja az újrahasznosított terület művelési ágát és minőségi osztályát.

(10) Ha a helyszíni ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a terület újrahasznosítására nem, vagy nem a (6) bekezdés szerinti határozatban előírtaknak megfelelően került sor, az ingatlanügyi hatóság újabb határozatot hoz, amelyben határidő megjelölésével az újrahasznosítás érdekében szükséges további munkák elvégzésére kötelezi az igénybevevőt. A további munkák elvégzését előíró határozatban foglaltak végrehajtására a (8) és (9) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(11) Ha az újrahasznosítási kötelezettség teljesítésének a megállapítása során az igénybevevő úgy nyilatkozik, hogy a terület újrahasznosításáról erdő telepítésével gondoskodik, az ingatlanügyi hatóság megkeresi az erdészeti hatóságot az erdőtelepítési kivitelezési terv jóváhagyásáról szóló jogerős határozatának a beszerzése érdekében.

(12) Ha az erdészeti hatóság megállapítja, hogy az erdő telepítésének a megvalósítása bármely okból meghiúsult, és ezért az adott terület nem minősülhet az Evt. alapján erdőnek, erről a tényről az erdészeti hatóság tájékoztatja az ingatlanügyi hatóságot.

6/A. § *  (1) Ha az ingatlanügyi hatóság hivatalból vagy más eljárás kapcsán észleli, hogy az igénybevevő az újrahasznosítást előzetes bejelentés hiányában, illetve a bejelentésnek az ingatlanügyi hatóság általi jóváhagyása nélkül valósította meg, az ingatlanügyi hatóság – az újrahasznosításról való tudomásszerzést követő 15 napon belül – határidő megjelölésével felhívja az igénybevevőt, hogy az újhasznosítással érintett földrészletre vonatkozóan dokumentálja az újrahasznosítás megvalósítása érdekében elvégzett munkafolyamatokat, az újrahasznosítással kialakult új terepviszonyokat, valamint csatolja az újrahasznosított terület adatait ábrázoló ingatlan-nyilvántartási tétképi adatbázisból nyomtatott olyan méretarányú térképmásolatot, amelynek tartama áttekinthető és tartalmazza a méretarány tényezőt.

(2) * 

(3) *  Az ingatlanügyi hatóság földvédelmi bírság kiszabása mellett dönt az újrahasznosítás elfogadásáról és megállapítja az újrahasznosított terület művelési ágát és minőségi osztályát, vagy ennek hiányában a 6. § (10) bekezdésében meghatározottak szerint a további munkák előírásáról dönt.

(4) Az ingatlanügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti újrahasznosítási eljárását megszünteti, valamint a földvédelmi bírság megfizetéséről szóló határozatát visszavonja, ha az újrahasznosítás megvalósulásától az eljárás megindításáig 5 év telt el. Az 5 éves időtartam beálltának bizonyítása az igénybevevőt terheli.

A TERMŐFÖLD VÉDELME

A termőföld védelmének érvényesítése a településrendezés és a településfejlesztés során * 

6/B. § *  (1) Ha az ingatlanügyi hatóság a településrendezési eszközök, a településfejlesztési koncepció, illetve az integrált településfejlesztési stratégia elkészítése vagy azok módosítása tekintetében az egyeztetési eljárásban véleményező hatóságként működik közre, a termőföld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatnia, hogy a beépítésre szánt területek kijelölése lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. A vélemény kialakítása során figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy az egyeztetési eljárás tárgyát képező földrészletekkel szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását az övezeti átsorolás szerinti területfelhasználás ne akadályozza.

(2) Az egyeztetési eljárásban az ingatlanügyi hatóságnak – a (3) bekezdésben meghatározott eset kivételével – kifogást kell emelni, ha a településrendezési eszköz készítése, vagy módosítása alapján kijelölt beépítésre szánt területek

a) többségében átlagosnál jobb minőségű termőföldeket érintenek, és a beépítésre szánt terület övezeti besorolásának megfelelő, területfelhasználásra hasonló körülmények és feltételek esetén átlagosnál gyengébb vagy átlagos minőségű termőföldeken is sor kerülhet, vagy

b) övezeti besorolásának megfelelő területfelhasználásra kellő nagyságú térmértékben lehetőség van a település már beépítésre kijelölt, de még fel nem használt területén is.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a zártkerti ingatlan esetében, ha a településrendezési eszköz készítése vagy módosítása a zártkerti ingatlan területének beépítésre szánt területbe történő átsorolása érdekében történik.

Földvédelmi eljárás

7. § (1) A földvédelmi eljárást az ingatlanügyi hatóság folytatja le.

(1a) *  A földvédelmi eljárás ügyintézési határideje 30 nap.

(2) *  Az ingatlanügyi hatóság a földvédelmi eljárás, illetve a földvédelmi szakkérdés vizsgálata során minden esetben helyszíni szemle alapján dönt. A helyszíni szemlén részt vevő szakhatóságok az állásfoglalásukat a helyszíni szemléről felvett jegyzőkönyvbe is foglalhatják.

(3) *  A hivatalból indult, illetőleg folytatott földvédelmi eljárás, illetve a földvédelmi szakkérdés vizsgálata során a helyszíni szemle, illetve ellenőrzés, és a műszeres vizsgálatok költségei, továbbá a tényállás tisztázása során felmerült személyi és dologi költségek egyéb eljárási költségnek minősülnek. E bekezdés szerinti határidőre meg nem fizetett egyéb eljárási költség adók módjára behajtandó köztartozás.

(4) *  Az ingatlanügyi hatóságnak a földvédelmi eljárásban meghozott, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésében nem kell rendelkeznie a kérelmezett jog gyakorlásáról.

8. § (1) *  Ha az ingatlanügyi hatóság földvédelmi szakkérdést vizsgál vagy más hatóságok engedélyezési eljárásaiban földvédelmi szakhatóságként működik közre, a termőföld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatni, hogy az engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen.

(2) *  A szakhatósági állásfoglalás kialakítása, illetve a földvédelmi szakkérdés vizsgálata során figyelemmel kell lenni továbbá arra, hogy a szakhatósági eljárás tárgyát képező földrészletekkel szomszédos termőföldek megfelelő mezőgazdasági hasznosítását a tervezett tevékenység, létesítmény ne akadályozza.

(3) *  A szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha az engedélyezés iránti kérelem átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint, azonban a tervezett tevékenység végzésére, létesítmény elhelyezésére, jogosultság gyakorlására hasonló körülmények és feltételek esetén átlagos minőségű vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken is sor kerülhet. A külfejtéses bányászati tevékenységgel összefüggő hatósági eljárásban való szakhatósági közreműködés esetén akkor is meg kell tagadni a szakhatósági hozzájárulást, ha a homok, kavics vagy agyag ásványi nyersanyag kutatására vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmet vagy a bányatelek megállapítása iránti kérelmet olyan településen fekvő termőföldre nyújtották be, amelynek külterületén lévő földrészletek összterületének több mint 25%-ára a bányatelek jogi jelleg be van jegyezve az ingatlan-nyilvántartásban. * 

(4) *  Az ingatlanügyi hatóság előzetes szakhatósági állásfoglalást nem ad ki.

8/A. § *  Földvédelmi szakkérdés vizsgálata során a 8. § (1)–(3) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.

8/B. § *  (1) Ha a termőföld végleges más célú hasznosításával járó tervezett beruházást a Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházással összefüggő üggyé nyilvánította, és a beruházó – a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvényben meghatározottak szerint – a földvédelmi eljárás lefolytatását a környezeti hatásvizsgálati eljárás keretében kéri lefolytatni, az ingatlanügyi hatóságnak a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló döntését a környezetvédelmi engedélyezési eljárás keretében kiadott szakhatósági állásfoglalása pótolja azzal, hogy a 22. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a szakhatósági hozzájárulás és így a környezetvédelmi engedély részét nem képezi a földvédelmi járulék összegének a megállapításáról és megfizetéséről szóló rendelkezés.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott esetben az ingatlanügyi hatóság szakhatósági hozzájárulást bocsátott ki, a beruházó – a 10/A. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint – a termőföld más célú hasznosításának a megkezdése előtt legalább 15 nappal köteles az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni a más célú hasznosítással érintett földrészletek listáját – a település, fekvés és helyrajzi szám megjelölésével –, továbbá a bejelentéshez csatolni kell a 12. § (2) bekezdés a) pontja szerinti területkimutatást. A bejelentésben továbbá meg kell jelölni annak a kormányrendeletnek a számát, amely a beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította, valamint annak a környezetvédelmi engedélynek az ügyszámát, amelynek részét képezi a termőföld végleges más célú hasznosításának az engedélyezése.

(3) Az ingatlanügyi hatóság a (2) bekezdés szerinti bejelentés alapján – a bejelentés beérkezését követő 15 napon belül – a földvédelmi járulék összegének megállapításáról és megfizetéséről önálló határozatban rendelkezik a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezése esetére irányadó szabályok szerint.

(4) Az ingatlanügyi hatóság földvédelmi bírsággal sújtja a beruházót, ha a (2) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségét elmulasztja.

A termőföld (időleges, illetőleg végleges) más célú hasznosítására vonatkozó közös szabályok

9. § *  (1) Termőföld más célú hasznosításának minősül:

a) a termőföld olyan időleges vagy végleges igénybevétele, amellyel a termőföld a továbbiakban mezőgazdasági hasznosításra időlegesen vagy véglegesen alkalmatlanná válik;

b) a termőföld belterületbe vonásának engedélyezése;

c) az Evt. hatálya alá nem tartozó üzem-, majorfásítás, valamint az út, vasút és egyéb műszaki létesítmény tartozékát képező fásítás igénybevétele.

(2) * 

(3) A termőföld más célú hasznosítása időleges vagy végleges lehet. A termőföld belterületbe vonása, valamint a termőföldnek a 15/B. §-ában meghatározott célból történő igénybevétele végleges más célú hasznosításnak minősül. * 

10. § *  (1) A termőföldet az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehet más célra hasznosítani, ide nem értve a (2) bekezdésében meghatározott eseteket. Az engedély hiánya esetén a más hatóságok által kiadott engedélyek nem mentesítik az igénybevevőt az e törvényben foglalt jogkövetkezmények alól. Az ingatlanügyi hatóság engedélye nem mentesít a szükséges más hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

(2) A termőföld más célú hasznosítása mentes az ingatlanügyi hatóság engedélye alól, ha a termőföldet

a) a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény hatálya alá tartozó, a részarány-földkiadási eljárás során, továbbá a részarány-földkiadási eljárás eredményeként keletkezett osztatlan közös tulajdonok megszüntetése során keletkező új földrészletek megközelítését szolgáló utak kialakítása,

b) mezőgazdasági célú tereprendezés,

c) erdő telepítése,

d) *  a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 26. § (4) bekezdésében, az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Áhtv.) 5. § (1) bekezdésében meghatározott használati jog gyakorlása, vagy az Áhtv. 15/A. §-ában meghatározott tranzitzóna kialakítása, vagy

e) halastó létesítése

céljából veszik igénybe.

(3) Termőföld más célú hasznosításával járó engedélyezési eljárás megindításához vagy folytatásához rendelkezésre kell állni a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős ingatlanügyi hatósági határozatnak. Termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős ingatlanügyi hatósági határozat hiánya esetén az eljáró hatóságnak az eljárását fel kell függesztenie.

10/A. § *  (1) A termőföld más célú hasznosítása megkezdésének minősül:

a) a 9. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetekben a termőföld első igénybevétele;

b) a 9. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a fekvéshatár változás ingatlan-nyilvántartási átvezetése.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az igénybevevő a más célú hasznosítás megkezdését az első igénybevételt megelőzően legalább 8 nappal köteles bejelenteni az ingatlanügyi hatóság részére.

11. § (1) Termőföldet más célra csak kivételesen – elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével – lehet felhasználni.

(2) *  Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetve helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. A termőföldnek hulladéklerakó céljára történő igénybevétele esetén a környezetvédelmi és természetvédelmi követelmények betartása mellett, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföld más célú hasznosítása engedélyezhető. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás esetében az átlagosnál jobb minőségű termőföld végleges más célú hasznosítása is engedélyezhető, amennyiben annak megvalósítása más jogszabály rendelkezéseire figyelemmel más helyen vagy más nyomvonalon nem lehetséges. * 

(3) *  A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni különösen * 

a) a meglévő létesítmény bővítését, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítését;

b) a bányaüzemet és a természeti kincsek kitermeléséhez szükséges egyéb létesítményt;

c) azt a területet, amelyet a Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával beruházási célterületté nyilvánított.

(4) Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni.

12. § (1) A más célú hasznosítás iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) *  az érintett földrészlet vagy földrészletek megjelölését (település, fekvés, helyrajzi szám);

b) a más célú hasznosításhoz szükséges teljes területigényt;

c) a más célú hasznosítás pontos célját, és tervezett időtartamát, ha időleges;

d) * 

(1a) *  Ha a más célú hasznosításra kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű cél megvalósítása érdekében kerülne sor, a kérelemben az (1) bekezdés c) pontja helyett a kisajátítás alapjául szolgáló, törvényben meghatározott közérdekű célt kell megjelölni.

(2) A kérelemhez csatolni kell: * 

a) *  az ingatlan-nyilvántartási térképnek a más célú hasznosításra tervezett területet feltüntető másolatát és az ehhez tartozó területkimutatást, kivéve, ha a kérelem kizárólag az érintett földrészlet vagy földrészletek teljes területére vonatkozik;

b) a 21. § (5) bekezdésében foglalt kötelezettségvállaló nyilatkozatot a járulékmentesség igénybevételéhez;

c) *  a talajvédelmi tervet, amennyiben a kérelemben – az (1) bekezdés c) pontja szerint – megjelölt cél az 50. § (2) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglaltak megvalósítására irányul;

d) *  az illetékes hegyközség hozzájárulását, ha a kérelem a borszőlő termőhelyi kataszterébe tartozó területet érint.

(3) *  Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a kérelemben meg kell jelölni annak

a) a kormányrendeletnek a számát, amely a kérelemben megjelölt termőföld végleges más célú hasznosításával járó tervezett építési beruházást nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította, vagy

b) kormányhatározatnak a számát, amely a kérelemben szereplő termőföldeket beruházási célterületté nyilvánította.

(4) *  A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a kérelemben megjelölt más célú hasznosítás célja nem térhet el a kormányrendeletben, illetve a kormányhatározatban megjelölt beruházás céljától.

13. § (1) *  A termőföld más célú hasznosítására kiadott engedély – annak jogerőre emelkedésének napját követő naptól számított – 4 évig hatályos. Ha a termőföld más célú hasznosítására kiadott engedély időbeli hatálya alatt az engedély szerinti hasznosítás megkezdésére nem kerül sor, az engedély hatályát veszti. Az engedély jogosultjának kérelmére hatályon kívül kell helyezni az engedélyt, ha az engedély jogosultja arról nyilatkozik, hogy az engedélyben foglalt jogosultságáról lemond, feltéve, ha a termőföld engedélyezett más célú hasznosítását nem kezdte meg.

(2) *  A határozat időbeli hatályán belül ugyanazon földrészletnek azonos területére benyújtott más célú hasznosítás iránti kérelmet – a 15. § (1a) bekezdésében és a 15/C. §-ban meghatározott esetek kivételével – érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

(3) *  A honvédelmi vagy rendészeti feladatok ellátásával kapcsolatos más célú hasznosításra e törvény rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha törvény eltérően nem rendelkezik.

(4) *  Az ingatlanügyi hatóság a végleges más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló jogerős határozatát tájékoztatás céljából közli az illetékes települési – a fővárosban a kerületi – önkormányzattal (a továbbiakban: önkormányzat).

13/A. § *  Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott nyomvonal jellegű építmények létesítése érdekében megindult más célú hasznosítás iránti eljárás során, az első fokon kiadott engedély fellebbezéssel nem érintett rendelkezései jogerőssé válnak, ha az engedélyező határozat egyes rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést, és a más célú hasznosítás jellegéből adódóan a fellebbezés elbírálása nem hat ki a határozatnak a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezéseire.

Az időleges más célú hasznosítás

14. § *  (1) A termőföld-igénybevétel akkor minősül időleges más célú hasznosításnak, ha az érintett területen

a) a lábon álló termény megsemmisül,

b) terméskiesés következik be,

c) az időszerű mezőgazdasági munkák akadályozására kerül sor, vagy

d) a talajszerkezet károsodik.

(2) *  A termőföld időleges más célú hasznosítása csak meghatározott időre, legfeljebb 5 évre engedélyezhető. Az időlegesen más célra hasznosított termőföldet az igénybevevő az engedélyező határozatban megállapított határidő vagy határnap lejártáig – a (9) bekezdésben meghatározott eset kivételével – köteles az eredeti állapotába helyreállítani. Az engedélyező határozatban elő kell írni, hogy az eredeti állapot helyreállítását a talajvédelmi hatóság által jóváhagyott talajvédelmi terv szerint kell végrehajtani.

(3) Ha az ingatlanügyi hatóság a termőföld időleges más célú hasznosítását 5 évnél rövidebb időtartamra engedélyezte, és az igénybevevő – az engedély időbeli hatálya alatt – kérelmezi az engedély időtartamának meghosszabbítását, az ingatlanügyi hatóság a kérelemnek megfelelően módosíthatja az engedélyt azzal, hogy az időleges más célú hasznosítás az engedély meghosszabbításával sem haladhatja meg a (2) bekezdésben meghatározott időtartamot.

(4) Az engedély jogosultja az eredeti állapot helyreállítását – annak elvégzését követő 8 napon belül – köteles az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni.

(5) *  Az eredeti állapot helyreállítását – a (4) bekezdés szerinti bejelentést követő 15 napon belül – az ingatlanügyi hatóság helyszíni ellenőrzéssel állapítja meg.

(6) Ha a helyszíni ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy az eredeti állapot helyreállására a (2) bekezdés szerinti határozatban előírtak szerint került sor, az ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállítását határozattal elfogadja, ezzel egyidejűleg rendelkezik a fizetendő földvédelmi járulékról és – ha e törvény úgy rendelkezik – a bírság megfizetéséről.

(7) Ha a helyszíni ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy az eredeti állapot helyreállására nem, vagy nem a (2) bekezdés szerinti határozatban előírtaknak megfelelően került sor, az ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállítása érdekében szükséges további munkák elvégzésére kötelezi az igénybevevőt.

(8) A (6) és (7) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a (9) bekezdésben meghatározott esetben.

(9) Ha az igénybevevő az engedély időbeli hatálya alatt az engedéllyel érintett termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezését kérelmezi, az ingatlanügyi hatóság a 9–13. §-ban foglaltak szerint folytatja le az eljárást, azzal, hogy ha a kérelemnek helyt ad, az időleges más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozatát egyidejűleg hatályon kívül helyezi, és a végleges más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozatában az időleges más célú hasznosításért fizetendő földvédelmi járulékot is megállapítja, és annak megfizetéséről is rendelkezik.

14/A. § *  (1) Időleges más célú hasznosításnak kell tekinteni a termőföldre az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett közérdekű használati jog – szolgalmi vagy más használati jog – jogosultja, mint igénybevevő részéről e jog olyan gyakorlását is, amely a termelés folytatását, illetőleg a talajvédelmi előírások betartását meghatározott ideig nem teszi lehetővé. E jog gyakorlásával járó termőföld-igénybevétel nem minősül engedélyköteles időleges más célú hasznosításnak, feltéve, hogy a jogosult a közérdekű használati joggal terhelt területen olyan tevékenységet végez, amelyre külön jogszabály, illetve jogszabály előírásai szerint az ingatlan tulajdonosával kötött megállapodás vagy jogerős hatósági engedély jogosítja fel.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a 9–14. §-ban foglaltakat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) Az időleges más célú hasznosítást annak megkezdésétől számított 8 napon belül az igénybevevő köteles az ingatlanügyi hatósághoz bejelenteni. A bejelentésnek a 12. § (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell:

a) jogszabályon alapuló közérdekű használati jog esetén a jogszabály megjelölését,

b) a helyreállítás érdekében elvégzendő munkálatok leírását,

c) az eredeti állapot helyreállításának tervezett időpontját,

d) a c) pontban foglaltaktól eltérően, ha a bejelentésig az eredeti állapot helyreállítása már megtörtént, akkor ennek tényét, és a helyreállítás időpontját.

(4) A bejelentéshez csatolni kell:

a) az (1) bekezdésben meghatározott megállapodás vagy jogerős hatósági engedély hiteles másolatát,

b) ha a bejelentésig az eredeti állapot helyreállítása megtörtént, akkor az elvégzett munkák leírását, és az azt tartalmazó jegyzéket.

(5) *  Ha a (4) bekezdés a) pontja szerinti iratok valamelyike az ingatlanügyi hatósághoz már korábbi ügyben benyújtásra került, elegendő a korábbi benyújtásra, és a korábbi ügy ügyiratszámára való hivatkozással arra utalni, hogy az ingatlanügyi hatóságnál lévő okiratokban szereplő adatok a bejelentés időpontjáig nem változtak meg.

(6) *  Az ingatlanügyi hatóság a bejelentésben foglaltakat megvizsgálja. Ha a vizsgálat eredményeként megállapítja, hogy a bejelentés megfelel az (1)–(5) bekezdésben foglaltaknak, a bejelentés elfogadásáról értesíti a bejelentőt. Ha a vizsgálat eredményeként azt állapítja meg, hogy más célú hasznosítás engedélyköteles lett volna, megindítja az engedély nélküli más célú hasznosítás esetére irányadó eljárást.

(7) Az igénybevevő – a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott eset kivételével – az eredeti állapot helyreállítását, annak elvégzését követő 8 napon belül köteles az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni.

(8) Az ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállítását

a) a (7) bekezdés szerinti bejelentésben megjelölt időpontot,

b) a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a bejelentés beérkezését

követő 15 napon belül helyszíni szemle lefolytatásával ellenőrzi. * 

(9) Ha az ingatlanügyi hatóság a helyszíni ellenőrzés során megállapítja, hogy

a) az eredeti állapot helyreállítása megtörtént, az eredeti állapot helyreállítását határozattal elfogadja és dönt a földvédelmi járulék összegéről;

b) az eredeti állapot helyreállítása még nem történt meg, az eredeti állapot helyreállítását rendeli el;

c) a más célú hasznosítás engedélyköteles lett volna, vagy a közérdekű használati joggal terhelt területnél többet vettek igénybe, megindítja az engedély nélküli más célú hasznosítás esetére irányadó eljárást.

(10) A (3) bekezdésben meghatározott bejelentés elmulasztása esetén a termőföld engedély nélküli más célú hasznosítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A termőföld havária okozta igénybevételének különös szabályai * 

14/B. § *  A 9–14. §-ban foglaltakat ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni

a) a haváriával közvetlenül érintett termőföld, és

b) a havária elhárítása, megszűntetése vagy további káresemények megakadályozása (a továbbiakban együtt havária elhárítása) érdekében a haváriával egyébként nem érintett termőföld azonnali igénybevétele

esetében.

14/C. § *  (1) *  Az ingatlanügyi hatóság a haváriával közvetlenül érintett termőföldön – az élet, illetve anyagi javak mentésére, valamint a védekezésre irányuló intézkedések befejezésétől számított 15 napon belül – helyszíni szemlét tart. Az ingatlanügyi hatóság a helyszíni szemle alapján határidő megjelölésével elrendeli a haváriával közvetlenül érintett terület eredeti állapotának helyreállítását vagy kivételesen az újrahasznosítását. A haváriával érintett terület újrahasznosítását akkor lehet elrendelni, ha az ingatlanügyi hatóság a helyszíni szemle, valamint a rendelkezésére álló információk alapján megállapítja, hogy a termőföld eredeti állapotába való helyreállítása lehetetlen.

(2) A termőföld eredeti állapota helyreállításának elrendelése esetén a termőföld időleges más célú hasznosításának engedélyezésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy földvédelmi járulék kiszabásának nincs helye. A terület újrahasznosításának elrendelése esetén a 6/A. § (1)–(3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy földvédelmi bírság kiszabásának nincs helye.

(3) Az ingatlanügyi hatóság a haváriával közvetlenül érintett termőföld eredeti állapotának helyreállítására vagy újrahasznosításra kötelezi

a) elemi csapás esetén a termőföld tulajdonosát vagy a tulajdonosokat együttesen, ha a földrészlet közös tulajdonban áll;

b) ipari szerencsétlenség esetén a káresemény okozóját.

14/D. § *  (1) A havária elhárítása érdekében a haváriával nem érintett termőföld azonnali igénybevétele esetében a 14/C. §-ban foglaltakat a (2) és (3) bekezdésében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A havária elhárítása érdekében eljáró katasztrófavédelmi szerv köteles a havária elhárítása miatt szükségessé vált termőföld igénybevételéről a termőföld más célú hasznosításának befejezésétől számított 15 napon belül az ingatlanügyi hatóságot értesíteni. Az értesítésben meg kell jelölni a haváriát okozó eseményt, a havária elhárítása érdekében megtett intézkedéseket, a haváriával érintett települést, azon belül a havária elhárítása miatt igénybe vett földrészletek beazonosításához szükséges adatokat.

(3) Az ingatlanügyi hatóság a (2) bekezdésben meghatározott értesítés beérkezésétől számított 15 napon belül helyszíni szemlét tart.

(4) Az ingatlanügyi hatóság a haváriával közvetlenül nem érintett termőföld eredeti állapotának helyreállítására vagy újrahasznosításra kötelezi

a) elemi csapás esetén a termőföld tulajdonosát vagy a tulajdonosokat együttesen, ha a földrészlet közös tulajdonban áll;

b) ipari szerencsétlenség esetén a káresemény okozóját.

(5) Az eredeti állapot helyreállításának, vagy az újrahasznosítás elfogadásáról az ingatlan ügyi hatóság határozatban rendelkezik.

(6) *  A (4) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az újrahasznosítás elfogadásáról szóló határozatban rendelkezni kell a havária elhárítása érdekében igénybe vett termőföldben okozott kár mértékéről. E bekezdés szerinti okozott kár az ingatlan-nyilvántartás szerinti minőségi osztály és az újrahasznosított termőföld minőségi osztálya szerint számított földvédelmi járulék különbözete. Ha az újrahasznosítást követően művelés alól kivett terület marad vissza, akkor a kár mértéke erre a területre, az igénybevett termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti minőségi osztálya szerint a termőföld végleges más célú hasznosításért fizetendő földvédelmi járulék 100%-a.

14/E. § *  (1) A 14/D. § (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben a tulajdonos részére – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szabályai szerint – meg kell téríteni a havária elhárítása során a termőföldben a 14/D. § szerinti okozott kárt, továbbá a termőföld eredeti állapotának helyreállításával, illetve az újrahasznosításával kapcsolatosan felmerült igazolt költségeket.

(2) A kár és az igazolt költségek megtérítésével kapcsolatos eljárást a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a tulajdonos kérelmére az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint folytatja le. A kárt és az igazolt költségeket a központi költségvetésbe befizetett földvédelmi járulékok terhére kell megtéríteni.

A belterületbe vonás engedélyezésére vonatkozó külön szabályok * 

15. § (1) A belterületbe vonás esetén a 9–13. §-ban foglaltakat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.

(1a) *  A 13. § (2) bekezdése nem alkalmazható, ha a belterületbe vonás iránti kérelem olyan földrészletet is tartalmaz, amelynek végleges más célú hasznosítását az ingatlanügyi hatóság már engedélyezte, és az engedély időbeli hatálya még nem járt le.

(2) *  Termőföld belterületbe vonása iránti kérelmet kizárólag az önkormányzat terjeszthet elő. A kérelemhez csatolni kell az érintett földrészletek helyrajzi számait, a területnagyságot, és a területfelhasználási célt tartalmazó képviselő-testületi döntést, valamint a településszerkezeti terv kivonatát. A kérelemben az önkormányzatnak nyilatkozatnia kell arról, miszerint a kérelemben megjelölt földrészletek a kérelemben megjelölt célra 4 éven belül ténylegesen felhasználásra kerülnek.

(3) Belterületi, illetőleg beépítésre szánt területi felhasználásra kerülő területek folyamatosan, a településfejlesztés megvalósításától függően vonhatók a belterületbe.

(4) Belterületbe vonás iránti kérelem elbírálása során elutasítási ok lehet, ha a kérelemmel érintett termőföldek nem szomszédosak belterületi fölrészletekkel, továbbá a kérelmezett, az átlagosnál jobb minőségű termőföldek mellett gyengébb minőségű termőföldek is szomszédosak belterületi földrészletekkel. E bekezdés alkalmazása során szomszédos földrészleteknek minősülnek azok a földrészletek is, amelyeket önálló helyrajzi számon nyilvántartott út (árok, csatorna) választ el a belterülettől.

(5) *  El kell utasítani a belterületbe vonás iránti kérelmet, ha az

a) nem olyan földrészletekre vonatkozik, amelyeket az önkormányzat a településszerkezeti tervben meghatározott célra 4 éven belül ténylegesen felhasználni tervez, vagy

b) olyan területfelhasználás céljára irányul, amely a település belterületén beépítésre kijelölt, de még fel nem használt területén megvalósítható.

(6) *  Új község alakítása, településegyesítés megszüntetése esetén a belterületbe vonás során, valamint zártkerti ingatlannak a belterületbe vonása során a (2) bekezdés utolsó mondatát, a (3)–(5) bekezdés rendelkezéseit, továbbá a 11. § (2) bekezdésének első mondatát nem kell alkalmazni.

15/A. § *  (1) Ha az ingatlanügyi hatóság a 15. § (1a) bekezdésében meghatározott körülmény fennállása mellett a termőföld belterületbe vonását engedélyezi, ezen engedély jogerőre emelkedése napjával a korábban kiadott végleges más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozat hatályát veszti, feltéve, hogy a 22. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt földvédelmi járulékfizetési kötelezettség esedékessége a belterületbe vonás engedélyezéséről szóló határozat meghozatalának napjáig nem állt be. A végleges más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozat hatályának megszűnéséről a belterületbe vonás engedélyezéséről szóló határozatban kell rendelkezni.

Cél-kitermelőhely és a külfejtéses bányászati tevékenység végzéséhez szükséges termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezésére vonatkozó külön szabályok * 

15/B. § *  (1) A cél-kitermelőhely létesítéséhez és a külfejtéses bányászati tevékenység végzéséhez (a továbbiakban együtt: cél-kitermelőhely) szükséges termőföld más célú hasznosításának engedélyezése esetén a 9–13. §-ban foglaltakat ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A cél-kitermelőhely létesítéséhez szükséges termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezése iránti kérelmet a külön törvény szerinti építtető, az építtetővel szerződéses jogviszonyban álló vállalkozó, és a bányavállalkozó (ezen alcímben a továbbiakban együtt: jogosult) nyújthat be. A kérelemnek – a 12. § (1) bekezdésben foglaltakon túl – tartalmaznia kell a tevékenység megszüntetését követően a terület helyreállításának, természeti környezetbe való visszahelyezésének tervezett módját.

(3) Cél-kitermelőhely létesítése céljából kizárólag átlagosnál gyengébb minőségű termőföld végleges más célú hasznosítása engedélyezhető. * 

(4) A (3) bekezdésben foglalt feltétel fennállása esetén sem engedélyezhető a termőföld végleges más célú hasznosítása cél-kitermelőhely létesítése céljára, ha a kérelemmel érintett település külterületén lévő földrészletek összterületének 25%-át meghaladja az ilyen célból már igénybevett és az ilyen célra felhasználni engedélyezett, de még igénybe nem vett termőföldek együttes területe. * 

(5) *  Ha a végleges más célú hasznosítással érintett területet a jogosult a cél-kitermelőhely megszüntetése esetére irányadó szabályok alapján kiadott jogerős határozat előírásainak megfelelően úgy állítja helyre, hogy ennek eredményeként a végleges más célú hasznosítással érintett terület egésze vagy annak egy része e törvény szerinti újrahasznosítása valósul meg, a jogosult köteles az újrahasznosítást az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni.

(6) Az újrahasznosítás bejelentése esetén az eljárásra a 6/A. § (1)–(3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a 6/A. § (3) bekezdése szerinti fölvédelmi bírság kiszabásának nincs helye.

(7) *  Az újrahasznosítás elfogadásáról szóló határozat alapján, annak jogerőre emelkedését követő 60 napon belül, a jogosult kérheti az újrahasznosított területre az 1. melléklet 1. pontja alapján kiszámított földvédelmi járulék 50%-ának megfelelő pénzösszeg megfizetését, feltéve, hogy a jogosult a célkitermelőhely létesítéséhez szükséges megelőző földvédelmi eljárásban a végleges más célú hasznosításért megállapított földvédelmi járulékot maradéktalanul megfizette. A határidő elmulasztása jogvesztő, annak elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A kérelmet ahhoz az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani, amely az újrahasznosítás elfogadásáról szóló első fokú határozatot hozta. A kérelemben meg kell jelölni azt a számlaszámot és az azt vezető pénzintézet megnevezését, ahova átutalással a kérelmező az összeg megfizetését kéri.

Kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű cél megvalósításához szükséges más célú hasznosítás engedélyezésére vonatkozó különös szabályok * 

15/C. § *  (1) A 9–13/A. §-ban foglaltakat az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A 13. § (2) bekezdése nem alkalmazható, ha a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű cél megvalósításához szükséges más célú hasznosítás engedélyezése iránti kérelem (a továbbiakban: kisajátítási célú kérelem) olyan földrészletet is tartalmaz, amely – a kisajátítási célú kérelemmel érintett – területének a végleges vagy időleges más célú hasznosítását az ingatlanügyi hatóság már engedélyezte, és az engedély időbeli hatálya még nem járt le.

(3) Ha ugyanazon földrészletnek azonos területére kisajátítási célú kérelem, valamint egyéb, végleges vagy időleges más célú hasznosítás engedélyezése iránti kérelem (ezen alcímben a továbbiakban: egyéni kérelem) is benyújtásra került, és az egyéni kérelmet az ingatlanügyi hatóság még nem bírálta el, az egyéni kérelemre induló eljárást az ingatlanügyi hatóság a kisajátítási célú kérelem jogerős elbírálásáig felfüggeszti.

(4) Ha az ingatlanügyi hatóság a kisajátítási célú kérelem alapján a más célú hasznosítást engedélyezi, az egyéni kérelmet a kisajátítási célú kérelemre tekintettel az ingatlanügyi hatóság elutasítja. Az ingatlanügyi hatóság az egyéni kérelem elutasításáról szóló döntésével egyidejűleg intézkedik az eljárás megindításáért befizetett igazgatási szolgáltatási díjnak az egyéni kérelmet benyújtó kérelmező részére történő visszafizetéséről, továbbá a döntésében köteles tájékoztatni a kérelmezőt arról, hogy ha a kisajátítási eljárásban a kisajátítás iránti kérelmet elutasító jogerős és végrehajtható döntés születik, nincs akadálya annak, hogy az egyéni kérelmező a más célú hasznosítás iránti kérelmét ismételten benyújtsa.

(5) Ha az ingatlanügyi hatóság a kisajátítási célú kérelmet elutasítja, az egyéni kérelmet a kisajátítási célú kérelem elutasításáról szóló jogerős döntés meghozatalát követően haladéktalanul elbírálja.

Más célú hasznosítás engedély nélkül

16. § *  (1) A termőföld engedély nélküli más célú hasznosításának minősül, ha

a) a más célú hasznosítás megkezdésekor az engedélyezés még nem történt meg, vagy

b) az igénybevevő az engedély előírásaitól eltérően hasznosítja más célra a termőföldet.

(2) Az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt indult eljárást az ingatlanügyi hatóságnak az igénybevevővel szemben kell lefolytatnia. Az igénybevevő személyének megállapítása céljából az ingatlanügyi hatóság a tulajdonost, haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezőt is nyilatkozat megtételére hívhatja fel. Ha az igénybevevő személyének megállapítására irányuló eljárás eredménytelen vagy az igénybevevő jogutód nélkül megszűnt, igénybevevőnek a tulajdonost, haszonélvezet fennállása esetén pedig a haszonélvezőt kell tekinteni.

(3) Az igénybevevő személyének (2) bekezdés szerinti megállapítását követően az ingatlanügyi hatóság az igénybevevőt értesíti az engedély nélküli más célú hasznosításra vonatkozó eljárás megindításáról és felhívja a figyelmét a (4)–(6) bekezdésekben foglaltakra.

(4) *  Az igénybevevőt az engedély nélkül más célra hasznosított termőföld eredeti állapotba történő helyreállítására kell kötelezni, kivéve, ha az ingatlanügyi hatóság az (5) bekezdésben, vagy a 17. § (1d) bekezdésben meghatározott kérelemre a végleges más célú hasznosítás folytatásához hozzájárul (a továbbiakban: utólagos engedély). A termőföld végleges más célú hasznosításának utólagos engedélyezésére akkor kerülhet sor, ha a más célú hasznosítás előzetes engedélyezésének a 11. §-ban és a 15/B. § (3) bekezdésében meghatározott feltételei egyébként fennállnak, kivéve a 16/A. § (4) bekezdésében meghatározott esetet.

(5) Az igénybevevő a végleges más célú hasznosítás utólagos engedélyezése iránti kérelmét a (3) bekezdésben meghatározott értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül terjesztheti elő. Az utólagos engedélyezés iráni kérelemhez – a (6) bekezdésben meghatározott eset kivételével – csatolni kell a tulajdonos, haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatát is. Közös tulajdonban lévő termőföld esetén valamennyi tulajdonostárs egyhangú hozzájáruló nyilatkozata szükséges.

(6) *  Az ingatlanügyi hatóság engedélye nélkül létesített cél-kitermelőhely esetében az utólagos engedélyezés iránti kérelemhez csatolni kell a bányafelügyeletnek a cél-kitermelőhely létesítésének engedélyezésére vonatkozó jogerős határozatát.

(7) Az ingatlanügyi hatóság a (5) bekezdésében foglalt határidő leteltéig a termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása miatt indult eljárást felfüggeszti. Az ingatlanügyi hatóság a (5) bekezdésében foglalt határidő eredménytelen elteltét követően az eljárást hivatalból folytatja tovább. Ha az igénybevevő – a (5) bekezdésében foglalt határidőn belül – végleges más célú hasznosítás utólagos engedélyezése iránti kérelmet nyújt be, az ingatlanügyi hatóság az eljárást, mint kérelemre induló eljárást folytatja tovább.

(8) Ha az igénybevevő az (5) és (6) bekezdésében meghatározott mellékleteket nem csatolja, az ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállításáról dönt.

16/A. § *  (1) Ha az ingatlanügyi hatóság a termőföld más célú hasznosításának engedélyezésére irányuló eljárás során megállapítja, hogy a kérelem (ide nem értve a kisajátítási célú kérelmet) tárgyát képező földrészlet * 

a) teljes területén engedély nélküli más célú hasznosításra került sor, a más célú hasznosítás engedélyezése iránti kérelmet elutasítja, és megindítja az engedély nélküli más célú hasznosítás esetére irányadó eljárást;

b) egy részén került sor az engedély nélküli más célú hasznosításra, az ezzel kapcsolatos eljárás megindításával egyidejűleg a más célú hasznosítás engedélyezése iránti kérelemre induló eljárást – az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt indult eljárásjogerős befejezéséig – felfüggeszti.

(2) Ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az ingatlanügyi hatóság jogerősen

a) utólagos engedélyt ad ki, a felfüggesztett eljárást – az engedély nélküli más célú hasznosítással nem érintett területre vonatkozóan – továbbfolytatja;

b) a termőföld eredeti állapotának helyreállítását rendeli el, a más célú hasznosítás engedélyezése iránti kérelmet elutasítja.

(3) *  Ha az engedély nélküli más célú hasznosításra olyan földrészleten került sor, amelyre kisajátítási célú kérelmet nyújtanak be, az ingatlanügyi hatóság az (1) és (2) bekezdéstől eltérően az engedély nélküli más célú hasznosítás tényére tekintet nélkül dönt a kisajátítási célú kérelemről. Ez esetben az ingatlanügyi hatóság az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt indult eljárást felfüggeszti a kisajátítási célú kérelem jogerős elbírálásáig.

(4) *  Ha az ingatlanügyi hatóság a kisajátítási célú kérelem alapján a más célú hasznosítást engedélyezi, az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt indult eljárásban a 17. § (1a) bekezdésben meghatározottak szerint az eredeti állapot helyreállításáról kell rendelkezni.

(5) *  Ha az ingatlanügyi hatóság a kisajátítási célú kérelmet jogerősen elutasítja, az erről szóló jogerős döntés meghozatalát követően az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt az eljárást megindítja, illetve továbbfolytatja.

16/B. § *  (1) Az ingatlanügyi hatóság a termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása miatt indult eljárást megszünteti, ha a 16. § (1) bekezdésében foglalt valamelyik eset építési beruházás megvalósítását eredményezte és az 10 éve bekövetkezett. A 10 éves időtartam beálltának bizonyítása az igénybevevőt, illetőleg a tulajdonost, haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezőt terheli.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során építési beruházásnak minősül az építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, valamint bővítése érdekében végzett, termőföld igénybevételével járó építési tevékenység.

17. § *  (1) *  Az eredeti állapot helyreállítását – határidő vagy határnap megjelölésével – az ingatlanügyi hatóság határozattal rendeli el, és a határozatban foglaltak végrehajtását helyszíni szemle keretében ellenőrzi.

(1a) *  Az (1) bekezdéstől eltérően, ha az engedély nélküli más célú hasznosításra olyan földrészleten került sor, amelyre kisajátítási célú kérelmet nyújtottak be, és az ingatlanügyi hatóság a kisajátítási célú kérelem alapján a más célú hasznosítást jogerősen engedélyezte, az ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállításának teljesítését határidő vagy határnap megjelölése nélkül, a kisajátítási eljárás eredményétől függő hatállyal rendeli el.

(1b) *  Ha a kisajátítás elrendeléséről jogerős és végrehajtható döntés született, az ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállításának függő hatályú elrendeléséről szóló (1a) bekezdése szerinti határozatát hatályon kívül helyezi, és ezzel egyidejűleg kötelezi az igénybevevőt az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt a földvédelmi járulék és földvédelmi bírság megfizetésére.

(1c) *  Ha a kisajátítás iránti kérelmet elutasító jogerős és végrehajtható döntés született, az ingatlanügyi hatóság a kisajátítási célú kérelem alapján meghozott más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozatát hatályon kívül helyezi, és ezzel egyidejűleg

a) az eredeti állapot helyreállításának függő hatályú elrendeléséről szóló (1a) bekezdése szerinti határozatát hatályában fenntartja és határidő vagy határnap megjelölésével elrendeli az eredeti állapot helyreállítását, vagy

b) az eredeti állapot helyreállításának függő hatályú elrendeléséről szóló (1a) bekezdése szerinti határozatát is hatályon kívül helyezi, és az (1d) bekezdésében meghatározott határidőn belül benyújtott kérelem alapján utólagos engedélyt ad ki.

(1d) *  Az utólagos engedélyezés iránti kérelmet az eredeti állapot helyreállításának függő hatályú elrendeléséről szóló (1a) bekezdés szerinti határozat közlését követő 30 napon belül kell benyújtani, amely kérelemhez csatolni kell a 16. § (5) bekezdésben meghatározott tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozatot. Ha az igénybevevő az e bekezdésben meghatározott határidőn belül utólagos engedélyezés iránti kérelmet nem terjeszt elő vagy azt hiányosan terjeszti elő, és a hiánypótlásra megadott határidőn belül sem csatolja a tulajdonos hozzájáruló nyilatkozatát, az ingatlanügyi hatóság az (1c) bekezdés a) pontjában foglaltakról rendelkezik.

(1e) *  Az (1) bekezdésben és az (1c) bekezdés a) pontjában meghatározott határozatban elő kell írni, hogy az eredeti állapot helyreállítását a talajvédelmi hatóság által jóváhagyott, az 50. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt talajvédelmi terv szerint kell végrehajtani.

(2)–(3) * 

(4) Az ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállításának elfogadása esetén földvédelmi bírság és a termőföld más célú hasznosításáért járó földvédelmi járulék megfizetésére kötelezi az igénybevevőt. Az eredeti állapot helyreállításának el nem fogadása esetén újabb határidő megjelölésével a helyreállítás érdekében szükséges további munkák elvégzését írja elő.

(5) Az ingatlanügyi hatóság a más célú hasznosítás utólagos engedélyezésével egyidejűleg rendelkezik a fizetendő földvédelmi járulékról és földvédelmi bírságról.

(6) Az ingatlanügyi hatóság engedélye nélkül létesített cél-kitermelőhely utólagos engedélyezése esetében a 15/B. § (5) és (6) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

17/A. § *  (1) Kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célból megvalósuló beruházás területével szomszédos területen, valamint e területtel szomszédos további területeken történt engedély nélküli más célú hasznosítás következtében a kizárólag a tulajdonosi, illetve haszonélvezői hozzájárulás hiánya miatt termőföld eredeti állapot helyreállításának elrendelése esetén az igénybevevő kérelmezheti a termőföld eredeti állapotba való helyreállítására kötelező határozat hatályon kívül helyezését, ha e szomszédos területet vagy területeket

a) ugyanabból a közérdekű célból kisajátították, vagy e célból elidegenítették, és

b) a közérdekű célból történő kisajátítás, vagy e célból történő elidegenítés óta nem telt el egy év.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat az igénybevevőnek a termőföld eredeti állapotba való helyreállítására kötelező határozat hatályon kívül helyezése iránti kérelme benyújtásával egyidejűleg kell igazolnia.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak fennállása esetén az ingatlanügyi hatóság – a termőföld más célú hasznosításához való hozzájárulás megadására irányuló eljárás lefolytatása nélkül – az eredeti állapot helyreállítására kötelező határozatának hatályon kívül helyezése mellett az engedély nélkül igénybevett termőföld más célú hasznosításának folytatásához hozzájárul, valamint rendelkezik a fizetendő földvédelmi járulékról és bírságról.

17/B. § *  (1) Ha az ingatlanügyi hatóság az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt a termőföld eredeti állapotának helyreállítását már elrendelte, de az igénybevevő a helyreállítást még nem végzete el vagy a 17. § (2) bekezdése szerint a helyreállítás elvégzését még nem jelentette be, és az engedély nélküli más célú hasznosítással érintett termőföldre időközben benyújtott kisajátítási célú kérelem alapján az ingatlanügyi hatóság a más célú hasznosítást engedélyezte, az ingatlanügyi hatóság a termőföld eredeti állapotának helyreállítását elrendelő határozatának a teljesítését a kisajátítási eljárás eredményétől függő hatályúvá módosítja.

(2) Ha a kisajátítás elrendeléséről jogerős és végrehajtható döntés született, az ingatlanügyi hatóság az eredeti állapot helyreállításának függő hatályú elrendeléséről szóló (1) bekezdése szerinti határozatát hatályon kívül helyezi, és ezzel egyidejűleg kötelezi az igénybevevőt az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt a földvédelmi járulék és földvédelmi bírság megfizetésére.

(3) Ha a kisajátítás iránti kérelmet elutasító jogerős és végrehajtható döntés született, az ingatlanügyi hatóság a kisajátítási célú kérelem alapján meghozott más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozatát hatályon kívül helyezi, valamint ezzel egyidejűleg az eredeti állapot helyreállításának függő hatályú elrendeléséről szóló (1) bekezdése szerinti határozatát hatályában fenntartja és határidő vagy határnap megjelölésével elrendeli az eredeti állapot helyreállítását.

17/C. § *  Ha az igénybevevő a 17. § (2) bekezdése alapján az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt elrendelt termőföld eredeti állapota helyreállításának elvégzését bejelentette, és a helyreállítás elfogadásáról az ingatlanügyi hatóság még nem döntött, azonban az engedély nélküli más célú hasznosítással érintett termőföldre időközben benyújtott kisajátítási célú kérelem alapján az ingatlanügyi hatóság a más célú hasznosítást engedélyezte, az ingatlanügyi hatóság a 17. § (2) bekezdése szerinti bejelentés alapján – a 17. § (4) bekezdéstől eltérően – a termőföld eredeti állapota helyreállításának elfogadásáról szóló döntést hoz.

18–20. § * 

A FÖLDVÉDELMI JÁRULÉK ÉS BÍRSÁG

A földvédelmi járulék

21. § (1) A termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot (a továbbiakban: járulék) kell fizetni.

(2) A járulék mértékét e törvény 1. melléklete tartalmazza.

(3) *  Nem kell járulékot fizetni, ha az ingatlanügyi hatóság a termőföld más célú hasznosítását

a) talajvédelmet szolgáló létesítmény megvalósítása,

b) öntözőcsatorna és belvízcsatorna létesítése,

c) közüzemi lakossági ivóvízellátást, valamint szennyvízelvezetést és -tisztítást szolgáló műtárgyak és azok védőterülete létesítése,

d) védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv részére, jogszabályban, vagy e szerv alapító okiratában foglalt, valamint közösségi vagy hazai költségvetési forrás felhasználásával megvalósuló természetvédelmi célú feladatok ellátása,

e) legfeljebb 2 hektár területnagyságú termőföld igénybevételével járó állami vagy önkormányzati szociális intézmény, egészségügyi- és sportlétesítmény építése, temető létesítése, bővítése,

f) vízkárelhárítási töltés és műtárgyai létesítése vagy bővítése,

g) állandó jellegű vízkárelhárítási és öntözési célú tározó létesítése vagy bővítése,

h) belterületbe vonás esetén állami, önkormányzati bérlakásépítés megvalósítása,

i) belterületbe vonás esetén új község alakítása, településegyesítés megszüntetése,

j) *  termálvíz-hasznosító létesítményekből kibocsátott használt termálvizek átmeneti tározására és természetközeli tisztítására szolgáló – lehetőség szerint többcélú – állandó jellegű tározók létesítése és bővítése

céljából engedélyezi.

(3a) *  A (3) bekezdésben foglaltakon túl nem kell járulékot fizetni, ha az ingatlanügyi hatóság a termőföld más célú hasznosítását

a) a külön jogszabály szerinti ügyfél-nyilvántartásban regisztrált mezőgazdasági termelő magánszemély tulajdonos (haszonélvező) részére, mezőgazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó, legfeljebb 1000 m2 területnagyságú területre,

b) magánszemély tulajdonos (haszonélvező) részére, legfeljebb 400 m2 nagyságú területre engedélyezi.

(3b) *  A (3a) bekezdésben meghatározott járulékmentesség nem illeti meg a magánszemély tulajdonost (haszonélvezőt), abban az esetben, ha a földrészleten engedély nélküli más célú hasznosítást valósított meg.

(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott talajvédelmet szolgáló létesítménynek minősül: a meliorációs tervekben előirányzott munkálat, létesítmény, valamint a káros belvizek elvezetését szolgáló csatorna és vízfolyás létesítése.

(5) *  A (3) bekezdés e) pontjában meghatározott intézmény, létesítmény építése céljára engedély akkor adható, ha az engedély jogosultja írásban kötelezettséget vállal arra, hogy az építményt a használatbavételi engedély jogerőre emelkedésének napjától számított 15 évig rendeltetésszerűen csak az engedélyben meghatározott célra használja.

(6) Az (5) bekezdésben szereplő engedély jogosultja köteles kérni – az építmény (létesítmény) végleges használatbavételi engedélye jogerőre emelkedése napjától számított 30 napon belül –, hogy az ingatlan-nyilvántartásba jegyezzék fel a terület hasznosításának az engedélyben meghatározott korlátozása tényét. E kötelezettség megszegése, továbbá az engedélytől eltérő hasznosítás esetén a járulékot utólag, az engedélyező határozat jogerőre emelkedése napjától számított, a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres nagyságú kamatával növelt összegben kell megfizetni.

(7) Az (5) bekezdésben szereplő engedély jogosultja az (5) bekezdésben foglalt határidő leteltével köteles kérni az ingatlanügyi hatóságnál a (6) bekezdés szerinti korlátozás tényének törlését az ingatlan-nyilvántartásból.

(8) *  A (3a) bekezdésben meghatározott járulékmentesség a tulajdonost (haszonélvezőt) csak egyszer illeti meg. Ezen a címen – 10 éven belül – ismételt járulékmentesség tulajdonosváltozás esetén az új tulajdonost, illetőleg az új haszonélvezőt nem illeti meg, továbbá a földrészlet megosztásával nem nyílik meg ismételten e címen a járulékmentesség.

(9) *  Ha a más célú hasznosítás iránti kérelemben szereplő terület nagysága a (3) bekezdés e) pontjában, valamint a (3a) bekezdésben meghatározott területnagyságot meghaladja, a kérelemben foglaltak engedélyezése esetén az egész területnagyság után ki kell szabni a járulékot.

(10) *  Az ingatlanügyi hatóság a (3) bekezdés e) pontjában és a (3a) bekezdésében meghatározott járulékmentességről – a földrészlet és az engedély jogosultjának a határozatban szereplő adatairól – a járulék utólagos kiszabása céljából nyilvántartást vezet.

22. § (1) *  A járulék összegének megállapításáról

a) a végleges más célú hasznosítás engedélyezéséről,

b) időleges más célú hasznosítás esetén az eredeti állapot helyreállításnak elfogadásáról,

c) engedély nélküli más célú hasznosítás esetén

ca) az eredeti állapot helyreállításának elfogadásáról,

cb) az utólagos engedélyezésről vagy

cc) a 17. § (1b) bekezdésében és a 17/B. § (2) bekezdésében meghatározott döntésről

szóló határozatban kell rendelkezni.

(2) * 

(3) A járulék megfizetésére – a termőföld belterületbe vonásának esetét kivéve – az igénybevevőt kell kötelezni. Termőföld belterületbe vonása miatt a járulékfizetési kötelezettség az önkormányzatot terheli.

(4) A járulék teljes összegének megfizetése

a) végleges más célú hasznosítás esetén – a termőföld belterületbe vonásának esetét kivéve – az igénybevétel megkezdése napján,

b) termőföld belterületbe vonásának engedélyezése esetén, illetőleg engedély nélküli más célú hasznosítás esetén az engedélyező, illetőleg az eredeti állapot helyreállítását elfogadó, illetve a más célú hasznosítás folytatásához hozzájáruló határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül,

c) időleges más célú hasznosítás esetén az eredeti állapot helyreállítását elfogadó határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül,

d) *  a 14. § (9) bekezdésében meghatározott esetben a végleges más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül

esedékes.

(4a) *  Ha az ingatlanügyi hatóság a 15. § (1a) bekezdésében meghatározott körülmény fennállása mellett a termőföld belterületbe vonását engedélyezi, és az erről szóló határozat meghozatalának napjáig a korábban kiadott végleges más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló határozat alapján a 22. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt földvédelmi járulékfizetési kötelezettség esedékessége már beállt, a belterületbe vonás miatt a földvédelmi járulék összegét a termőföld végleges más célú hasznosításának engedélyezése miatt kiszabott jogerős határozatban megállapított földvédelmi járulék összegével csökkentett mértékben kell megállapítani.

(5) A járulék fizetése alól felmentés nem adható és részletfizetési vagy egyéb kedvezmény sem engedélyezhető.

(6) *  Ha a más célú hasznosítás az engedélyezettnél kisebb területen valósult meg, és a más célú hasznosításról szóló engedély időbeli hatálya már lejárt, a járulék megfizetésének esedékessé válása napjától számított 4 éven belül a járulékkülönbözet visszafizetését kérheti az igénybevevő. A határidő elmulasztása jogvesztő, annak elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A kérelmet ahhoz az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani, amely az engedélyről szóló elsőfokú határozatot hozta. A kérelemben meg kell jelölni azt a számlaszámot és az azt vezető pénzintézet megnevezését, ahova átutalással a kérelmező az összeg megfizetését kéri.

(6a) *  Ha a más célú hasznosítás az engedélyezettnél kisebb területen valósult meg, és a más célú hasznosításról szóló engedély időbeli hatálya még nem járt le, az igénybevevő a (6) bekezdésben meghatározottak szerint kérheti a járulékkülönbözet visszafizetését, azzal, hogy a kérelmében nyilatkoznia kell arról, hogy az engedélyezett, de más célra nem hasznosított termőföld más célú hasznosításának jogosultságáról lemond.

(7) *  A (6) és a (6a) bekezdés alkalmazásában a más célú hasznosítást akkor lehet megvalósítottnak tekinteni, ha a más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló jogerős határozattal érintett termőföld területe az ingatlan-nyilvántartás alapján már nem minősül termőföldnek.

(8) *  Ha a termőföld más célú hasznosításáról szóló engedélynek a 13. § (1) bekezdése alapján az időbeli hatálya lejárt, vagy az engedély hatályon kívül helyezésére került sor, azonban

a) az engedélyező határozatban megállapított földvédelmi járulékot a fizetésre kötelezett befizette, és

b) a termőföld

ba) igénybevételére, illetve

bb) belterületbe vonás engedélyezése esetén a fekvéshatár-változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetésére nem került sor,

a földvédelmi járulékot megfizető személy vagy szervezet a járulék összegének visszafizetését az engedély hatályának lejárta napját követő 1 éven belül kérheti. A határidő elmulasztása jogvesztő, annak elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A kérelmet ahhoz az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani, amely az engedélyről szóló elsőfokú határozatot hozta. A kérelemben meg kell jelölni azt a számlaszámot és az azt vezető pénzintézet megnevezését, ahova átutalással a kérelmező az összeg megfizetését kéri.

23. § (1) A járulék felét kell fizetni, ha a termőföldet engedély alapján és annak megfelelően

a) mezőgazdasági tevékenység céljára,

b) haltenyésztésre is alkalmas víztározó létesítésére

hasznosítják.

(2) A járulék 50 százalékkal növelt összegét kell megfizetni, ha öntözésre, illetőleg talajvédelmi létesítményekkel berendezett termőföldet hasznosítanak más célra.

(3) * 

A földvédelmi bírság

24. § (1) *  Földvédelmi bírságot (a továbbiakban: bírság) köteles fizetni az, aki

a) elmulasztja

aa) a termőföld hasznosításával kapcsolatos általános vagy ideiglenes hasznosítási,

ab) a mellékhasznosítási,

ac) az újrahasznosítási

kötelezettségét;

b) elmulasztja

ba) a művelési ág megváltozásának,

bb) a más célú hasznosítás megkezdésének,

bc) a tervezett újrahasznosítás,

bd) az újrahasznosítás elvégzésének,

be) az eredeti állapot helyreállítása elvégzésének

bejelentését;

c) az újrahasznosítást az ingatlanügyi hatóság jóváhagyása nélkül valósította meg;

d) az ingatlanügyi hatóság felhívására nem csatolja be a 6/A. § (1) bekezdésében meghatározott dokumentumokat;

e) az időleges más célú hasznosítást követően a termőföldet

ea) az ingatlan-nyilvántartás szerinti minőségi osztálynál alacsonyabb minőségi osztályú termőföldként teszi termelésre alkalmassá;

eb) a határozatban megállapított határidő eltelte után teszi termelésre alkalmassá;

f) a termőföldet engedély nélkül hasznosítja más célra;

g) *  a 8/B. § (2) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségét elmulasztja.

(2) *  Engedély nélküli más célú hasznosítás esetén a bírság megállapításáról

a) az eredeti állapot helyreállításának elfogadásáról,

b) az utólagos engedélyezésről vagy

c) a 17. § (1b) bekezdésében és a 17/B. § (2) bekezdésében meghatározott döntésről

szóló határozatban kell rendelkezni.

(3) A bírság – a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ága eredeti állapotának helyreállítási kötelezettsége alóli felmentés és az engedély nélkül más célra hasznosított termőföld továbbhasznosításához történő hozzájárulás esetét kivéve – ismételten is kiszabható.

(4) *  Az (1) bekezdés a) pontja és b) pont ba) alpontja szerinti földvédelmi bírságot a földhasználóval szemben kell kiszabni. Ha a földhasználati nyilvántartásban nincs bejegyzett földhasználó, a földvédelmi bírságot a tulajdonossal szemben kell kiszabni. Ha az érintett földrészletnek a földhasználati nyilvántartás szerint több földhasználója van, illetőleg az érintett földrészlet közös tulajdonban áll, a földvédelmi bírság a földhasználókat, illetőleg tulajdonosokat egyetemlegesen terheli.

(5) *  Az (1) bekezdés b) pont bb)–be) alpontjai, valamint a c)–f) pontjai szerinti földvédelmi bírságot az igénybevevővel szemben kell kiszabni. Ha az igénybevevő személyének megállapítására irányuló eljárás eredménytelen vagy az igénybevevő jogutód nélkül megszűnt, igénybevevőnek a tulajdonost, haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezőt kell tekintetni. Ha az érintett földrészlet közös tulajdonban áll vagy az ingatlan-nyilvántartás szerint több haszonélvezője van, a földvédelmi bírság a tulajdonosokat vagy a haszonélvezőket egyetemlegesen terheli.

25. § (1) A bírság mértékét e törvény 2. melléklete tartalmazza.

(2) A bírságot az azt kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell megfizetni.

A földvédelmi járulékra és földvédelmi bírságra vonatkozó közös szabályok

26. § (1) *  A járulékot és a bírságot a termőföld fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell befizetni.

(2) *  A járulék a központi költségvetést illeti meg.

(3) *  A határidőre meg nem fizetett járulék adók módjára behajtandó köztartozás.

(4) *  Az ingatlanügyi hatóság a kiszabott földvédelmi járulékokról és bírságokról nyilvántartást vezet.

(4a) *  A határidőben meg nem fizetett járuléknak és bírságnak a (4) bekezdés szerinti nyilvántartásból való törléséről az ingatlanügyi hatóságnak a kormányhivatal útján felterjesztett kérelme alapján a földügyért felelős miniszter dönt, ha

a) a fizetésre kötelezett szervezet jogutód nélkül megszűnt, vagy

b) az adóhatóság igazolása alapján az adók módjára behajtandó köztartozás miatt a fizetésre kötelezettel szemben indult végrehajtási eljárás

ba) nem vezetett eredményre, illetve

bb) a végrehajtáshoz való jog elévült. Az ingatlanügyi hatóságnak a kérelméhez csatolnia kell a törlés feltételeinek fennállását igazoló okiratokat.

(5) *  Az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott,

a) a 15/B. § (7) bekezdése szerinti esetben és az ott meghatározott határozatban a járulék 50%-ának megfelelő összeg megfizetése,

b) a járuléknak a 22. § (6), (6a) és (8) bekezdésén alapuló visszafizetése

iránti kérelemről – a (7) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – a földügyért felelős miniszter dönt.

(6) *  Ha a kérelem nem tartalmazza a 15/B. § (7) bekezdésében, illetve a 22. § (6), (6a) vagy (8) bekezdésében meghatározott adatokat, az ingatlanügyi hatóság a kérelmezőt hiánypótlásra szólítja fel.

(7) *  Ha a kérelmező a (6) bekezdésben meghatározott esetben a hiánypótlási felhívásnak határidőben nem tesz eleget, az eljárást az ingatlanügyi hatóság szünteti meg. Ha a kérelem a 15/B. § (7) bekezdésében, illetve a 22. § (6) vagy (8) bekezdésében meghatározott határidőn túl került benyújtásra, a kérelmet az ingatlanügyi hatóság utasítja el.

(8) *  A 15/B. § (7) bekezdésében, illetve a 22. § (6), (6a) vagy (8) bekezdésében meghatározottaknak megfelelő adattartalmú kérelem beérkezését, illetve a hiányosan benyújtott kérelem esetén a hiánypótlás határidőben történő teljesítését követő 30 napon belül az ingatlanügyi hatóság helyszíni szemlét tart a

a) 15/B. § (7) bekezdésén alapuló kérelem esetén az újrahasznosítás elfogadásáról,

b) 22. § (6) és (6a) bekezdésén alapuló kérelem esetén a más célú hasznosítás engedélyezéséről,

c) 22. § (8) bekezdésén alapuló kérelem esetén a lejárt időbeli hatályú vagy hatályon kívül helyezett más célú hasznosítás engedélyezéséről

szóló jogerős határozatban szereplő földrészleteken.

(9) *  A helyszíni szemlét követő 15 napon belül az ingatlanügyi hatóság a kormányhivatal útján a kérelmet – a (10), illetve a (11) bekezdésben meghatározott mellékletekkel együtt – felterjeszti döntésre a földügyért felelős miniszter részére.

(10) *  Az (5) bekezdés a) pontja szerinti kérelem esetében a kérelem felterjesztéséhez csatolni kell:

a) a cél-kitermelőhely létesítéséhez szükséges megelőző földvédelmi eljárásban a végleges más célú hasznosításért megállapított járulék megfizetését, valamint annak az (1) és (2) bekezdés szerinti továbbutalását igazoló okiratot;

b) az újrahasznosítás elfogadásáról szóló jogerős ingatlanügyi hatósági határozat hitelesített másolatát;

c) az ingatlanügyi hatóság által megtartott helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv hiteles másolatát.

(11) *  Az (5) bekezdés b) pontja szerinti kérelem esetében a felterjesztéshez csatolni kell:

a) a járulék megfizetését, valamint ezeknek az (1) és (2) bekezdés szerinti továbbutalását igazoló okiratot;

b) a 22. § (6) és (6a) bekezdésén alapuló kérelem esetén a más célú hasznosítás engedélyezéséről, a 22. § (8) bekezdésén alapuló kérelem esetén a lejárt időbeli hatályú vagy hatályon kívül helyezett más célú hasznosítás engedélyezéséről szóló jogerős határozat hitelesített másolatát;

c) az ingatlanügyi hatóság által megtartott helyszíni szemléről készült jegyzőkönyvet.

(12) *  Ha a miniszter az (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kérelemnek helyt ad, a kifizetést átutalással kell teljesíteni.

FÖLDMINŐSÍTÉS

27. § *  (1) A földminősítés az az eljárás, amelynek során a földrészlet művelési ága, minőségi osztálya és kataszteri tiszta jövedelme (aranykorona értéke) az ingatlanügyi hatóság által külön jogszabály rendelkezései szerint megállapításra kerül.

(2) A hivatalból indult, illetőleg folytatott földminősítési eljárás során a helyszíni szemle, illetve ellenőrzés, és a műszeres vizsgálatok költségei, továbbá a tényállás tisztázása során felmerült személyi és dologi költségek egyéb eljárási költségnek minősülnek. E bekezdés szerinti határidőre meg nem fizetett egyéb eljárási költség adók módjára behajtandó köztartozás.

28. § (1) A termőföldek egytől nyolcig terjedő minőségi osztályát osztályba sorozással kell megállapítani.

(2) Az osztályba sorozás osztályozási vidékenként (becslőjárásonként) és településenként kijelölt mintatérhálózat alapján történik.

29. § A termőföld kataszteri tiszta jövedelmét a minőségi osztály, a kataszteri tiszta jövedelmi fokozat és a területnagyság figyelembevételével kell meghatározni.

30. § (1) A földminősítéssel kapcsolatos feladatok végrehajtását (mintaterek elhelyezése, megközelítése, osztályba sorozási munkák) az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A földminősítési munkák végzéséről, az ingatlan tulajdonosát (használóját) előzetesen értesíteni kell. A tűrési kötelezettséget az ingatlanügyi hatóság, szükség esetén, határozatban rendelheti el.

(2) *  A földminősítési munka végzése az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott szakképzettséghez kötött tevékenység. A földminősítési jogosultságot a jogosult részére a földügyért felelős miniszter rendelete alapján a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által kiállított földminősítő igazolvány tanúsítja.

(3) A földminősítési munkák az ingatlan rendeltetésszerű használatát csak a szükséges mértékben akadályozhatják.

(4) A földminősítési munkák során az ingatlan tulajdonosának okozott kárt a földminősítést végző szervezet köteles megtéríteni.

A földminősítési eljárás és a földminősítő igazolvány kiállításának igazgatási szolgáltatási díja * 

30/A. § *  (1) Az első fokon kérelemre indult földminősítési eljárásért – ide nem értve a (4) bekezdésben meghatározott esetet – az eljárással érintett földrészletek számától függetlenül, az érintett terület nagysága szerint számított, a (2) bekezdésben meghatározott, de legfeljebb 220 000 Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni.

(2) A díj összege a földminősítési eljárással érintett

a) 10 000 m2-nél kisebb területnagyság esetén 20 000 Ft,

b) 10 000–50 000 m2 közötti területnagyság esetén 30 000 Ft,

c) 50 001–100 000 m2 közötti területnagyság esetén 36 000 Ft,

d) 100 000 m2 feletti területnagyság esetén 36 000 Ft, valamint minden további 100 000 m2 területnagyság esetén további 20 000 Ft.

(3) A földminősítési eljárásban igénybe vehető valamennyi jogorvoslati eljárásért az (1) bekezdésben foglaltak szerint, a (2) bekezdésben meghatározott összegű díjat kell fizetni.

(4) Díjmentes az a földminősítési eljárás, amelynek tárgya

a) újrahasznosítás eredményeként mező-, illetve erdőgazdasági művelésre alkalmassá tett földrészlet,

b) az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott olyan belterületi fekvésű földrészlet, amely nem újrahasznosítás eredményeként válik mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földdé,

c) az ingatlan-nyilvántartásban szántó művelési ágban nyilvántartott olyan földrészlet, amelynek művelési ága ültetvény-újratelepítés eredményeként – legfeljebb 3 éven belül – szőlő vagy gyümölcsös művelési ágú földrészletre változik,

d) az ingatlan-nyilvántartásban erdő művelési ágban nyilvántartott olyan földrészlet, amely az erdészeti hatóság döntése alapján már nem minősül erdőnek, és a földrészlet művelési ága fásított terület művelési ágra változik, vagy

e) az ingatlan-nyilvántartásban nem erdő művelési ágban nyilvántartott olyan földrészlet, amely az erdészeti hatóság döntése alapján erdőnek minősül, és a földrészlet művelési ága erdő vagy fásított terület művelési ágra változik.

(5) A díjat a földminősítési eljárás lefolytatását kérelmezőnek kell megfizetnie.

(6) A díjfizetési kötelezettség – ideértve a jogorvoslati eljárást is – kizárólag az ingatlanügyi hatóságnál a kérelem benyújtásával egyidejűleg a pénztárába történő készpénzbefizetéssel vagy az ingatlanügyi hatóság előirányzat-felhasználási keretszámlája javára történő készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással teljesíthető. A díjnak az ingatlanügyi hatóság előirányzat-felhasználási keretszámlája javára történő készpénz-átutalási megbízással, illetve átutalási megbízással történő megfizetése esetén a kérelem, illetve a bejelentés előterjesztésekor mellékelni kell a díj megfizetését igazoló okiratot.

(7) A díj megfizetésének elmulasztása esetén az ingatlanügyi hatóság a kérelem benyújtásától számított tizenöt napon belül hiánypótlási felhívást bocsát ki. A kérelmező a hiánypótlási felhívás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles a díjat megfizetni és igazolni annak megfizetését.

(8) A jogorvoslati eljárásban megfizetett díjat az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a felügyeleti szerv vagy a bíróság által felülvizsgált határozat az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult.

(9) Ha a kérelem, valamint a befizetést igazoló okiratok alapján megállapítható, hogy az ügyfél a törvényes mértéket meghaladó összegű díjat fizetett, a többletet vissza kell téríteni.

(10) A visszatérítést a többletbefizetés megállapítását követően hivatalból kell elrendelni, és annak teljesítéséről harminc napon belül intézkedni kell.

30/B. § *  A földminősítő igazolvány kiadásának, kicserélésének és pótlásának díja 2000 Ft.

A földminősítési mintatér elhelyezését biztosító használati jog * 

30/C. § *  (1) A földminősítési mintaterek által elfoglalt területre – mintaterenként legfeljebb 50 m2 nagyságú ingatlanrészre – az államot e törvény erejénél fogva használati jog illeti meg. A használati jog a mintatér megszűnését megállapító határozat jogerőre emelkedéséig marad fenn.

(2) A használati jogot az ingatlanügyi hatóság földminősítési mintateret kijelölő jogerős határozata alapján kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni, illetve annak megszűnését megállapító határozata alapján kell onnan törölni. A használati jogot az ingatlanügyi hatóság gyakorolja.

(3) A tulajdonost az (1) bekezdésben meghatározott használati joggal összefüggésben kártalanítás nem illeti meg.

III. Fejezet

A TALAJVÉDELEM

31. § (1) E fejezet alkalmazásában

a) földhasználó: a következő sorrendben az a természetes személy vagy szervezet, aki (amely)

aa) a földhasználati nyilvántartásban földhasználóként került bejegyzésre, vagy a külön törvény szerinti földhasználati bejelentési kötelezettség hiányában földhasználatra jogosító érvényes szerződés vagy haszonélvezet alapján a földet használja,

továbbá

ab) az aa) pontban írtak hiányában a tulajdonos;

b) beruházás: a számvitelről szóló törvény szerint termőföldön megvalósuló, vagy arra hatást gyakorló tevékenység;

c) beruházó: a beruházási tevékenység engedélyese, a beruházás megvalósulását követően az üzemeltető.

(2) * 

A talajvédelmi hatóság feladatai

32. § (1) *  A termőföldek talajvédelmével kapcsolatos talajvédelmi hatósági és egyéb állami feladatokat a földügyért felelős miniszter a talajvédelmi hatóság útján látja el.

(2) *  Az állam kialakítja és működteti a személyes adatokat nem tartalmazó talajvédelmi hatósági és a talajtani adatbázist.

(3) *  A talajvédelmi hatóság az általa e törvény alapján nyilvántartott adatokat az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben kezeli.

33. § (1) Az állam a talajok minőségi változásainak, környezeti állapotának folyamatos figyelemmel kísérése céljából országos Talajvédelmi Információs és Monitoring rendszert (a továbbiakban: TIM) működtet.

(2) A TIM az ország egész területére kiterjed művelési ágak, tulajdonjog és egyéb szempontok szerinti korlátozás nélkül.

(3) A TIM működtetéséhez szükséges monitoring tevékenységet az érintett ingatlan földhasználója, kezelője, tulajdonosa tűrni köteles. A monitoring tevékenységgel kapcsolatos munkák végzéséről az ingatlan tulajdonosát (használóját) előzetesen értesíteni kell.

(4) A monitoring-tevékenységgel összefüggő munkát végzőnek erre való jogosultságát igazolnia kell.

(5) A monitoring-tevékenység az ingatlan rendeltetésszerű használatát csak a szükséges mértékben akadályozhatja.

(6) A TIM adatai közérdekű adatnak minősülnek.

34. § (1) Az állam a mérések, megfigyelések, és ellenőrzések tapasztalatai alapján gondoskodik a termőföld minőségének romlását megelőző országos jogi, gazdasági és műszaki szabályozó, illetve ösztönző rendszer kialakításáról.

(2) A termőföld talaját veszélyeztető talajdegradációs folyamatok megelőzésével, illetve az ezek következtében kialakult kedvezőtlen talajállapot megszüntetésével kapcsolatos tevékenységet az állam anyagilag támogatja.

(3) Az állam gondoskodik a környezetkímélő és a termőföld minőségromlását megelőző, továbbá minőségét javító technológiák kidolgozásáról, ezek elterjesztéséről és a kapcsolódó kutatási, fejlesztési tevékenység támogatásáról.

(4) Az állam gondoskodik a földhasználók és beruházók rendszeres szakmai információkkal való ellátásáról a talajvédelmi kötelezettségek betartása, valamint a talajvédő és környezetkímélő gazdálkodás elősegítése, illetve a talajok minőségromlásának megelőzése, továbbá minőségjavítás céljából.

(5) * 

A talajvédő termőföldhasználat

35. § A földhasználó a 36–42. §-okban foglaltak szerint a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó talajvédő gazdálkodást vagy tevékenységet köteles folytatni.

36. § (1) A földhasználó erózióval veszélyeztetett területen a víz- és szélerózió (a továbbiakban: erózió) megakadályozása érdekében köteles

a) szántó művelési ágú földrészleten

aa) a talajfedettséget szolgáló növényeket termeszteni,

és

ab) olyan művelési módot alkalmazni, amely a talaj szerkezetességének megóvásával, a talajtömörödés megakadályozásával, megszüntetésével elősegíti a csapadékvizek talajba jutását, és/vagy

ac) szintvonalas művelést folytatni;

b) ültetvény területen

ba) szintvonalakkal párhuzamos irányú telepítést végezni, vagy

bb) a sorközök fedettségét gyepesítéssel, talajtakarással biztosítani;

c) rét, legelő (gyep) művelési ágú földrészleten

ca) fokozott gondot fordítani a talajt kímélő legeltetésre, valamint

cb) ahol a gyeptakaró a talajvédelem követelményeinek nem felel meg, azt felújítással helyreállítani.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben írt kötelezettségek teljesítése sem alkalmas az erózió megakadályozására, úgy a földhasználó köteles

a) a művelési ágat megváltoztatni, vagy

b) gyep-, cserje- és erdősávot létesíteni, vagy

c) talajvédelmi műszaki beavatkozásokat, valamint létesítményeket alkalmazni.

(3) Az erózió elleni védelmet nyújtó terepalakulatokat, gyep-, cserje- és erdősávokat meg kell őrizni.

37. § A savanyú vagy a savanyodásra hajlamos talajokon a termesztett növény igényére tekintettel

a) nem savanyító hatású műtrágyát kell használni vagy a savanyító hatású műtrágyát megfelelő meszező anyaggal együtt kell alkalmazni,

b) mésztrágyázást vagy

c) talajjavítást kell végezni.

38. § A szikes talajokon tilos olyan talajművelést folytatni, amely a talaj minőségének további romlásával járhat. Az egyéb talajokon olyan minőségű öntözővíz használható, továbbá bármely tevékenység csak úgy folytatható, amely másodlagos szikesedés előidézésével nem jár.

39. § (1) A földhasználónak

a) a talajkímélő művelési módok alkalmazásával,

b) vetésváltás alkalmazásával,

c) másodvetésű vagy köztes növény termesztésével,

d) a tarlómaradványok hasznosításával,

e) szerves anyagok kijuttatásával,

f) a humuszos termőréteg megőrzésével

kell gondoskodnia a talaj szervesanyag-tartalmának megőrzéséről.

(2) Ha e törvény másként nem rendelkezik, tilos a talaj humuszos termőrétegének eltávolítása.

40. § A talaj tömörödésének megelőzésével vagy megszüntetésével meg kell akadályozni a káros vízbőség vagy belvíz kialakulását.

41. § A földhasználó köteles a termőföldet a minőségét rontó talajidegen anyagoktól megóvni.

42. § A földhasználat során a talaj tápanyag-szolgáltatását és a termesztett növények tápanyagigényét figyelembe vevő, környezetkímélő tápanyag-gazdálkodást kell folytatni.

A beruházással, üzemeltetéssel és egyéb tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségek

43. § (1) Beruházásokat, valamint termőföldön folytatott, vagy termőföldre hatást gyakorló bármely egyéb tevékenységet úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy az érintett és a környező termőföldön a talajvédő gazdálkodás feltételei ne romoljanak.

(2) A beruházások megvalósítása során a beruházó köteles gondoskodni a humuszos termőréteg megmentéséről és hasznosításáról.

(3) A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett és a környező termőföld minőségében kárt ne okozzanak.

44. § (1) A humuszos termőréteg letermelésével, megmentésével, hasznosításával, továbbá a terület helyreállításával kapcsolatos munkálatokat a beruházás engedélyezése céljából készített terveknek tartalmaznia kell.

(2) A beruházások megvalósítása során keletkezett mentett humuszos termőréteg teljes mennyiségét a beruházás kivitelezése során igénybe vett földrészleteken kell felhasználni úgy, hogy a kialakított felső humuszos termőréteg vastagsága az eredeti humuszos termőréteggel együtt az 1 métert ne haladja meg.

(3) Amennyiben a mentett humuszos termőréteg (2) bekezdés szerinti felhasználására nincs lehetőség, a felhasználásra nem kerülő rész eredeti funkciójának megfelelően a talaj felső termőrétegeként, vagy termesztő közeg előállítására felhasználható, illetve ezekre a célokra átruházható.

(4) A mentett humuszos termőréteg mennyiségéről és felhasználásáról a beruházó köteles külön nyilvántartást vezetni.

Egyéb kötelezettségek

45. § A talajvédelmet szolgáló létesítmények szakszerű üzemeltetését és fenntartását biztosítani kell.

46. § A termőföldként nyilvántartott földrészletek megosztásánál vagy összevonásánál úgy kell eljárni, hogy a talajvédő gazdálkodás feltételei ne rosszabbodjanak.

47. § A földhasználó és a beruházó köteles a talaj védelmével kapcsolatos tevékenysége dokumentumait 5 évig megőrizni.

48. § (1) Termőföldön hulladékot lerakni, tárolni tilos.

(2) A 36–42. §-okban meghatározott termőföld használaton, valamint a 43. §-ban írt beruházási, üzemeltetési tevékenységen túl termőföldön bármely egyéb tevékenység csak úgy folytatható, hogy az, vagy annak hatása az érintett és a környező termőföld minőségében, továbbá a vizekben kárt ne okozzon.

(3) A termőföld minőségét veszélyeztető tevékenységet és eseményt a talajvédelmi hatóság részére haladéktalanul be kell jelenteni.

48/A. § *  A nitrátérzékeny területen mezőgazdasági tevékenységet folytató mezőgazdasági termelők a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges adatszolgáltatási kötelezettségüket a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint, elektronikus úton kötelesek teljesíteni.

Talajvédelmi hatósági eljáráshoz kötött tevékenységek

49. § (1) A talajvédelmi hatóság engedélye szükséges:

a) talajjavításhoz,

b) mezőgazdasági célú tereprendezéshez,

c) a 36. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott talajvédelmi műszaki beavatkozásokhoz, létesítmények megvalósításához, amennyiben az engedélyezés nem tartozik más hatóság hatáskörébe,

d) * 

e) *  szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználásához,

f) nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználásához,

g) mezőgazdasági termelés során keletkező nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználásához, kivéve a mezőgazdasági táblán keletkező növényi maradványokat.

(2) *  Az (1) bekezdés d)–g) pontja esetén, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az engedély legfeljebb öt évre adható meg, amelynek letelte után a tevékenység ismételten ötévi időtartamra engedélyezhető a külön jogszabály szerinti ellenőrző vizsgálatok alapján.

(3) *  Az (1) bekezdés a)–f) pontjában írt tevékenységek engedélyezéséhez a földügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott talajvédelmi terv, az (1) bekezdés b)–c) pontjában írt tevékenységhez kiviteli terv is szükséges. Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott tevékenység engedélyezése a földügyért felelős miniszter rendelete szerinti talajvizsgálat, továbbá a felhasználni kívánt, az (1) bekezdés g) pontja szerinti hulladék beltartalmára vonatkozó vizsgálat alapján történik.

(4) Az (1) bekezdés a) és d) pontjában írt tevékenység esetén, amennyiben az ügyfél az érintett termőföldnek nem földhasználója, úgy a tevékenység engedélyezéséhez a földhasználó hozzájárulása szükséges.

(5) Az (1) bekezdés b)–c), e)–f) pontjában írt tevékenység esetén, amennyiben az ügyfél az érintett termőföldnek

a) nem tulajdonosa, de földhasználója, úgy a tulajdonos,

b) nem tulajdonosa és nem földhasználója, úgy mindkettő,

c) tulajdonosa, de nem földhasználója, úgy a földhasználó

hozzájáruló nyilatkozata is szükséges a tevékenység engedélyezéséhez.

(6) A használatban nem megosztott közös tulajdonban álló ingatlan esetén tulajdonosi hozzájárulásnak minősül a többségi tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársak hozzájárulása.

50. § *  (1) A talajvédelmi hatóság a külön jogszabályokban meghatározott engedélyezési eljárások során az e törvényben foglalt talajvédelmi előírásokat érvényesíti.

(2) A talajvédelmi hatóság eljárásához az alábbi esetekben a külön jogszabály szerinti talajvédelmi terv szükséges:

a) a humuszos termőréteg mentéséhez az 1000 m2-nél nagyobb területnagyságú termőföld talajszintjének végleges megváltoztatásával járó beruházásnak nem minősülő tevékenységhez,

b) humuszos termőréteg mentéséhez termőföldön történő, 400 m2-t meghaladó területigényű beruházás megvalósításához,

c) az ültetvénytelepítéshez,

d) *  a mezőgazdasági célú hasznosítást lehetővé tevő újrahasznosításhoz,

e) öntözéshez,

f) mezőgazdasági területek vízrendezéséhez,

g) erózió elleni műszaki talajvédelem megvalósításához.

50/A. § *  (1) A hígtrágya termőföldön történő felhasználására irányuló szándékot – az állattartás során keletkező egyéb szerves trágya kivételével – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint be kell jelenteni a talajvédelmi hatóságnak.

(2) A bejelentésre a 49. § (3)–(4) bekezdése, a talajvédelmi hatóság ellenőrzésére az 50. § (1) bekezdése megfelelően alkalmazandó.

51. § A 49–50. §-okban említett hatósági eljárásokhoz szükséges talajvédelmi tervet az ügyfélnek kell beszereznie.

51/A. § *  (1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály talajvédelmi szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével – szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki rendelkezik a földügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Aki az (1) bekezdés szerinti szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a talajvédelmi hatóságnak bejelenteni. A bejelentés tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait és a földügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott egyéb adatokat.

(3) *  A talajvédelmi hatóság a talajvédelmi szakértői tevékenység végzésére jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely nyilvántartás tartalmazza a szakértő:

a) természetes személyazonosító adatait,

b) lakcímét,

c) elérhetőségét,

d) iskolai végzettségét, az oklevelet kiállító intézmény megnevezését, helyét, valamint az oklevél számát és keltét,

e) gyakorlatának helyét, időtartamát,

f) talajvédelmi szakterületeinek megjelölését,

g) a talajvédelmi hatóság által megadott nyilvántartási számát.

(4) *  A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás a (3) bekezdés f) és g) pontjában foglalt adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

A talajvédelmi hatóság

52. § (1) * 

(2) *  A talajvédelmi hatóság a talajvédelmi követelmények, valamint a termőföld használat követelményei teljesítéséről hatósági bizonyítványt ad ki.

(3) *  A talajvédelmi hatósági eljárás díj- és illetékmentes, amennyiben az adott eljárásra e törvény végrehajtására kiadott jogszabály igazgatási szolgáltatási díjat nem állapít meg.

53. § (1) A talajvédelmi hatóság a talajvédelmi felügyelő útján ellenőrzi

a) az e törvényben meghatározott talajvédelmi kötelezettségek teljesítését,

b) *  a talajvédelmi, valamint egyéb, talajvédelmi előírásokat tartalmazó engedély meglétét, bejelentés megtörténtét,

c) a talajvédelmi, valamint más engedélyekben foglalt talajvédelmi követelmények betartását,

d) a termőföld használat külön jogszabályban meghatározott környezetvédelmi követelményeinek betartását.

(2) * 

54. § A talajvédelmi hatóság az 53. §-ban meghatározott ellenőrzések során a kötelezettségek, illetve az engedélyben és a szakhatósági állásfoglalásban előírtak megsértése esetén elrendeli:

a) a jogsértő tevékenység jogellenes állapot megszüntetését,

b) a talajvédelmi kötelezettség teljesítését.

Talajvédelmi járulék

55. § (1) Talajvédelmi járulékot fizet a talajvédelmi hatóság részére

a) a beruházó – ha a beruházás megvalósítása során keletkezett mentett humuszos termőréteg teljes mennyiségét a beruházással érintett területen nem használja fel – a fel nem használt humuszos termőréteg mennyisége után, továbbá

b) aki az a) pontban foglalt eseten kívül humuszos termőréteget távolít el.

(2) A talajvédelmi járulék mértéke

a) 1–2,5% humusztartalom esetén 150 Ft/m3,

b) 2,5% fölötti humusztartalom esetén 250 Ft/m3.

(3) Ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti humuszos termőréteg eltávolítását észleli a talajvédelmi hatóság és nem állapítható meg kétséget kizáróan az érintett területen fel nem használt humuszos termőréteg mennyisége, úgy a talajvédelmi járulék mértéke a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a tevékenységgel érintett terület után számított megkezdett hektáronként 100 000 forint.

(4) A talajvédelmi hatóság az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, engedély alapján végzett tevékenység esetén, a talajvédelmi terv vagy a kiviteli terv tartalma alapján külön határozatban megállapítja a talajvédelmi járulékkal érintett humuszos termőréteg mennyiségét és a talajvédelmi járulék mértékét.

Talajvédelmi bírság

56. § (1) A talajvédelmi hatóság az e törvény

a) 36–41. §-aiban írt kötelezettségek megsértése,

b) a 48. § (2) bekezdésében foglaltak megsértése, valamint

c) *  a 49. §-ban foglalt engedélyben, valamint a külön jogszabályok szerinti engedélyben előírt talajvédelmi rendelkezéstől eltérően, továbbá a 49. § szerinti engedély vagy az 50/A. § szerinti bejelentés nélkül folytatott tevékenység

esetén a 3. mellékletben foglaltak szerint talajvédelmi bírságot szab ki.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti bírság olyan földrészletet érint, amelynek a földhasználati nyilvántartás szerint több földhasználója van, vagy használatában nem megosztott közös tulajdonban áll, a talajvédelmi bírság a földhasználókat vagy a tulajdonosokat egyetemlegesen terheli.

57. § A talajvédelmi bírság fizetése nem mentesít a talajvédelmi járulék megfizetése alól. A talajvédelmi követelmények folyamatos megsértése esetén a talajvédelmi bírság ismételten kiszabható.

A talajvédelmi járulékra és bírságra vonatkozó közös szabályok

58. § (1) *  A talajvédelmi járulékot, valamint a bírságot az azt kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül kell befizetni a talajvédelmi hatóság számlájára.

(2) A talajvédelmi járulék, valamint a bírság fizetése alól felmentés nem adható.

(3) *  A határidőre meg nem fizetett talajvédelmi járulék adók módjára behajtandó köztartozás.

(4) *  A talajvédelmi járulék és a talajvédelmi hatósági eljárásokhoz befizetett igazgatási szolgáltatási díj a talajvédelmi hatóság saját bevétele, melyet a 32–34. §-okban meghatározott feladatok ellátására kell fordítani.

(5) *  A talajvédelmi hatóság a megfizetett talajvédelmi járulék, valamint igazgatási szolgáltatási díj (4) bekezdésben meghatározott felhasználásáról a tárgyévet követő év március 31-ig tájékoztatja a földügyért felelős minisztert.

IV. Fejezet

A GYÜMÖLCS TERMŐHELYI KATASZTERI ELJÁRÁS, VALAMINT A GYÜMÖLCSÜLTETVÉNY TELEPÍTÉSÉNEK ENGEDÉLYEZÉSE ÉS NYILVÁNTARTÁSA * 

58/A. § *  (1) A gyümölcs termőhelyi kataszter a gyümölcs termesztésére való alkalmasság szempontjából ökológiailag minősített, osztályozott és lehatárolt földterületek (a továbbiakban: termőhelyek) egységes nyilvántartási rendszere, amely tartalmazza

a) a termőhely azonosító adatait (település, helyrajzi szám, területnagyság),

b) a gyümölcs termőhely ökológiai minősítését és a gyümölcsfajokat, amelyekre a minősítés vonatkozik.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt adatoknak az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatoktól való eltérése esetén az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokat kell irányadónak tekinteni.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(4) A gyümölcs termőhelyi kataszterbe sorolás, a kataszteri osztály módosítása, valamint a kataszterből való törlés (a továbbiakban együttesen: gyümölcs termőhelyi kataszteri eljárás) iránti kérelmet a gyümölcs termőhelyi katasztert vezető szervhez kell benyújtani.

(5) *  A gyümölcs termőhelyi katasztert vezető szerv a gyümölcs termőhelyi kataszteri eljárásban hozott döntésének megfelelően módosítja a gyümölcs termőhelyi katasztert.

(6) A települési önkormányzat – a tulajdonos hozzájárulásával – kezdeményezheti a gyümölcs termőhelyi katasztert vezető szervnél a gyümölcs termőhelyi kataszter módosítását vagy a kataszterből történő törlést, amennyiben

a) a gyümölcs termőhelyi kataszterbe sorolás a településfejlesztési terveket, vagy

b) a települési önkormányzat helyi építési szabályzata a gyümölcs termőhelyi kataszterben nyilvántartott terület gyümölcs művelési ágban való hasznosítását

ellehetetleníti.

58/B. § *  A gyümölcs termőhelyi kataszterbe tartozó termőhely az egyes gyümölcsfajok vonatkozásában a következő besorolást kapja:

a) I. osztályú, termesztésre kiválóan alkalmas,

b) II. osztályú, termesztésre alkalmas,

c) termesztésre feltételesen alkalmas, vagy

d) termesztésre alkalmatlan.

59. § *  (1) Árutermő gyümölcsfaültetvény és bogyósgyümölcs-ültetvény 3000 m2-nél nagyobb termőföldön vagy termőföldnek nem minősülő ingatlanon, e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott esetek kivételével csak engedéllyel telepíthető – kísérleti célú ültetvénytelepítés kivételével – a Nemzeti Fajtajegyzékben, valamint az Európai Unió valamely tagállamának fajtajegyzékében szereplő fajtákkal, a gyümölcs termőhelyi kataszterben az adott gyümölcsfaj termesztésére alkalmasnak vagy feltételesen alkalmasnak minősített termőhelyen.

(2) A gyümölcsültetvény telepítésének engedélyezése iránti kérelmet a telepítési hatósághoz kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott adatokat, valamint az 50. § szerinti talajvédelmi tervet.

(3) A telepítési hatóság a telepítési engedélyt legfeljebb három év időtartamra adja ki, amely időtartam egy alkalommal, legfeljebb a talajvédelmi terv érvényességi idejének lejártáig meghosszabbítható. A határozat az ingatlan határától meghatározott ültetési távolságot írhat elő.

60. § (1) *  Az eltelepített ültetvény termőre fordulását az ültetvény használója köteles bejelenteni a telepítési hatóságnak, amely a bejelentést továbbítja a növénytermesztési hatóságnak. A növénytermesztési hatóság az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglaltak szerint az ültetvény termőre fordulását a helyszínen ellenőrzi, és ennek eredményéről tájékoztatja a telepítési hatóságot.

(2) *  Az 59. § (1) bekezdése szerinti gyümölcsültetvények kivágását a kivágást követően egy hónapon belül a tulajdonosnak vagy használónak be kell jelentenie a telepítési hatóságnak.

61. § (1) *  A gyümölcsültetvény-kataszter minden, az 59. § (1) bekezdésében megjelölt ültetvény tekintetében tartalmazza – a telepítési engedélykérelmekből, a termőre fordulás, kivágás bejelentése során beszerzett adatokból, egyéb termelői bejelentésekből és a helyszíni ellenőrzések során beszerzett adatokból – az ültetvények azonosító adatait (település, helyrajzi szám, területnagyság), az ültetvény használójának azonosító adatait (név, lakcím, illetve szervezet megnevezése és székhelye), és a mezőgazdasági igazgatási szerv által adott termelői regisztrációs számát.

(1a) *  A (2) bekezdésben meghatározott nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(1b) *  Az (1) bekezdésben megjelölt adatoknak az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatoktól való eltérése esetén az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatokat kell irányadónak tekinteni.

(2) *  A gyümölcsültetvény-kataszter tartalmazza az ültetvény következő jellemzőit:

a) jelleg,

b) telepítési jellemzők,

c) térállás, sor- és tőtávolság,

d) öntözőrendszer megléte,

e) művelésmód,

f) támrendszer,

g) telepítés ideje,

h) fajtamegoszlás,

i) alanyhasználat.

(3) *  A gyümölcsültetvény-kataszter statisztikai célra felhasználható adattartalma a Központi Statisztikai Hivatal részére – ha e szerv a személyes adatok vonatkozásában adatkezelésre jogosult – egyedi azonosításra alkalmas módon, statisztikai célból átadható.

62. § *  A gyümölcsültetvény-katasztert a telepítési hatóság vezeti.

63. § (1) * 

(2) *  Az ültetvényhasználó a nyilvántartásba vételt követően az adataiban bekövetkezett változást harminc napon belül köteles bejelenteni a telepítési hatóságnak.

(3) *  A (2) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv – ha ezt tőle az ültetvényhasználó kéri – a (2) bekezdés szerinti határidőben értesíti a telepítési hatóságot.

64. § (1) A gyümölcsültetvény-kataszterbe bejelentett adatok valódiságát a mezőgazdasági igazgatási szerv a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv közreműködésével ellenőrzi.

(2) *  A mezőgazdasági igazgatási szerv – a jogsértés súlyát, ismételtségét figyelembe véve –

a) 20 000 forinttól 50 000 forintig terjedő bírsággal sújtja azt, aki a gyümölcsültetvény-kataszterbe valótlan adatokat jelent be vagy az adatszolgáltatási kötelezettségének felszólítás ellenére sem tesz eleget,

b) 50 000 forinttól 200 000 forintig terjedő bírsággal sújtja azt, aki a gyümölcsültetvényt engedély nélkül vagy a telepítési engedélyben foglaltaktól eltérően telepíti.

64/A. § *  (1) Amennyiben a gyümölcsültetvény használója a gyümölcsültetvényét egy éven keresztül nem műveli, a növénytermesztési hatóság az érintett földrészlet tulajdonosának egyidejű értesítése mellett felszólítja, hogy tegyen eleget az 5. § (2) bekezdése szerinti hasznosítási kötelezettségének. Ha a földhasználati nyilvántartásban nincs bejegyzett földhasználó, a növénytermesztési hatóság az érintett földrészlet tulajdonosát szólítja fel a gyümölcsültetvény művelési ágnak megfelelő hasznosítására.

(2) A gyümölcsültetvény használójának, illetve amennyiben a földhasználati nyilvántartásban nincs bejegyzett földhasználó, a tulajdonosnak hatvan napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy a gyümölcsültetvény művelési ágának megfelelő hasznosítását megkezdte.

(3) Ha a gyümölcsültetvény művelési ágának megfelelő hasznosítására a tulajdonos került felszólításra, a (2) bekezdésben foglalt nyilatkozattétel helyett a tulajdonos bemutathatja a gyümölcsültetvény művelési ágának megfelelő hasznosítására létrejött szerződést.

(4) *  Ha az érintett földrészlet használója, illetve tulajdonosa a (2) és (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, illetve a (2) bekezdés szerinti nyilatkozat megtétele esetén a gyümölcsültetvény művelését a nyilatkozat megtételét követő 60 napon belül nem kezdi meg,

a) a növénytermesztési hatóság értesítése alapján az ingatlanügyi hatóság földvédelmi bírságot szab ki, és

b) a növénytermesztési hatóság elrendeli a gyümölcsültetvény kivágását, amennyiben

ba) a gyümölcsültetvény növény-egészségügyi kockázatot jelent a szomszédos ültetvényre; vagy

bb) a műveletlen gyümölcsültetvény más földrészlet megközelítését akadályozza.

(5) Amennyiben a gyümölcsültetvény használója, illetve tulajdonosa kivágási kötelezettségének nem tesz eleget, a növénytermesztési hatóság a gyümölcsültetvény használójának a költségére intézkedik a gyümölcsültetvény kivágásáról.

V. Fejezet

HATÁLYBALÉPÉS, ÁTMENETI ÉS FELHATALMAZÓ RENDELKEZÉSEK

65. § (1) Ez a törvény – 18–20. §-ai kivételével – a kihirdetését követő 46. napon lép hatályba; a már folyamatban levő eljárásokat azonban a korábbi rendelkezések szerint kell befejezni.

(2) E törvény 18–20. §-ai 2008. január 1-jén lépnek hatályba.

(3) * 

65/A. § *  E törvénynek a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2013. évi CLXIX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) által megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatályba lépését követően indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

66. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben kijelölje * 

a) a talajvédelmi hatóságot vagy hatóságokat, * 

b) a telepítési hatóságot vagy hatóságokat, * 

c) *  a gyümölcs termőhelyi katasztert vezető szervet. * 

(1a) *  Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a haváriával közvetlenül nem érintett termőföldnek a havária elhárítása érdekében történő igénybevételével okozott kár, továbbá a termőföld tulajdonost terhelő eredeti állapot helyreállításával vagy újrahasznosításával felmerült igazolt költségei megtérítésének a részletes szabályait.

(2) Felhatalmazást kap a földügyért felelős miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg

a) a földminősítés részletes szabályait, * 

b) a termőföld talajvédelmének egyes szabályait, * 

c) a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályait, * 

d) a beruházások kiviteli és engedélyezési terveinek talajvédelmi követelményeit,

e) a komposztok mezőgazdasági felhasználásának és minősítési rendszerének részletes szabályait,

f) *  a gyümölcs termőhelyi kataszteri eljárás szabályait, a gyümölcs termőhelyi kataszterből való adatszolgáltatás rendjét, valamint a gyümölcsültetvény telepítés engedélyezésének eljárását és a gyümölcsültetvény-kataszter vezetésének szabályait,

g) *  a talajvédelmi szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, az e tevékenység bejelentésének és az e tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az e tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket. * 

(3) *  Felhatalmazást kap a földügyért felelős miniszter, hogy

a) a talajvédelmi hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjainak mértékét az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, valamint

b) *  a talajvédelmi hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjának befizetésére, kezelésére, nyilvántartására és felhasználására vonatkozó szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel és a fővárosi, megyei kormányhivatal irányítására kijelölt miniszterrel egyetértésben,

c) *  a gyümölcs termőhelyi kataszteri eljárás igazgatási szolgáltatási díjainak mértékét az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben,

d) *  a földvédelmi eljárás díjának mértékét, a befizetésére, kezelésére, nyilvántartására és felhasználására vonatkozó szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal irányítására kijelölt miniszterrel egyetértésben * 

kiadott rendeletben határozza meg. * 

67. § * 

67. § *  E törvénynek a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvénnyel megállapított 21. § (3) bekezdés i) pontját a Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXVI. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

68. § *  E törvénynek a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXXIV. törvénnyel megállapított rendelkezéseit az e rendelkezések hatálybalépését megelőzően jogerőre emelkedett termőföld eredeti állapotba való helyreállítására kötelező határozatok esetében is alkalmazni kell azzal, hogy a 17/A. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt határidőt e rendelkezés hatálybalépésétől kell számítani.

69. § * 

70. § *  A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ az Állami Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató-Fejlesztő Közhasznú Nonprofit Kft. által 2013. december 31-ig vezetett Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter adatait, így a termőhely azonosító adatait (település, helyrajzi szám, területnagyság), a gyümölcs termőhely ökológiai minősítését és a gyümölcsfajokat, amelyekre a minősítés vonatkozik, 2014. június 30-ig átadja a gyümölcs termőhelyi katasztert vezető szervnek. Az átadott adatok a gyümölcs termőhelyi kataszter részét képezik.

71. § *  A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv 2015. július 31-ig átadja a telepítési hatóságnak a 2014. évben benyújtott területalapú támogatási kérelmek gyümölcsültetvényekre vonatkozó, egyedi azonosításra alkalmas adatait.

72. § *  E törvénynek a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosításáról szóló 2015. évi XLV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított

a) 10. § (2) bekezdését,

b) 12. § (1a) bekezdését,

c) 13. § (2) bekezdését,

d) 15/C. §-át,

e) 16. § (4) bekezdését,

f) 16/A. § (3) és (4) bekezdését,

g) 17. § (1) és (1a)–(1e) bekezdését,

h) 17/B. és 17/C. §-át,

i) 22. § (1) bekezdését, és

j) 24. § (2) bekezdését

a Módtv2. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben, valamint a Módtv2. hatálybalépését megelőzően jogerőre emelkedett, a termőföld eredeti állapotának helyreállítását elrendelő határozatok esetében, továbbá a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

1. melléklet a 2007. évi CXXIX. törvényhez * 

A földvédelmi járulék mértéke

1. A termőföld végleges más célú hasznosításáért az igénybevétellel érintett termőföld aranykorona (a továbbiakban: AK) értéke e táblázat szerinti szorzatának megfelelő forintösszeget kell járulékként fizetni, de legalább 20 000 forintot.

Minőségi osztályok (AK szorzószáma)
I. 184 000
II. 152 000
III. 120 000
IV. 88 000
V. 56 000
VI. 35 000
VII. 20 000
VIII. 4000

2. Az igénybevétellel érintett termőföld más célú időleges hasznosítása esetén a járulék mértéke a minőségi osztályra tekintet nélkül az első évre vonatkozóan a termőföld AK értéke ezerszeres szorzatának megfelelő forintösszeg, azzal, hogy a járulék összege 20 000 forintnál nem lehet kevesebb. A szorzót évente ezerrel növelni kell mindaddig, amíg a terület az eredeti állapotának helyreállítása elfogadásra kerül.

3. A járulék mértékének megállapításakor minden olyan megkezdett évet egész évnek kell tekinteni, amelyben a terület mezőgazdasági termeléssel nem hasznosítható.

4. A termőföld engedély nélküli más célú hasznosításakor

4.1. a más célú hasznosítás utólagos engedélyezése esetén a járulék számításánál az 1. pontban foglaltakat kell alkalmazni;

4.2. az elrendelt eredeti állapot helyreállításának elfogadása esetén a járulék számításánál a 2. pontban foglaltakat kell alkalmazni.

2. melléklet a 2007 évi CXXIX. törvényhez * 

A földvédelmi bírság mértéke

1. A bírság összegét az alábbi módon kell megállapítani, azzal, hogy a bírság összege 20 000 forintnál nem lehet kevesebb

2. A bírság

2.1. *  a 24. § (1) bekezdés a) és g) pontjában foglalt esetekben a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti AK értékének kétezerszerese;

2.2. a 24. § (1) bekezdés b)–d) pontjában foglalt esetekben 20 000 forint azzal, hogy a bírság összegét a 24. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja esetén földrészletenként kell megállapítani;

2.3. a 24. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontjában foglalt esetben, ha a termelésbe visszabocsátott termőföld minőségi osztálya az ingatlan-nyilvántartás szerintinél

a) egy osztállyal gyengébb, akkor a két minőségi osztály szerint számított földvédelmi járulék különbözetének háromszorosa;

b) legalább két osztállyal gyengébb, akkor az ingatlan-nyilvántartásban szereplő minőségi osztály alapján számított földvédelmi járulék háromszorosa;

2.4. a 24. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontjában foglalt esetben a termőföldnek az engedélyező határozatban előírt határidő lejárta és a tényleges helyreállítás időpontja közötti időre a más célú időleges hasznosításáért fizetendő földvédelmi járulék háromszorosa;

2.5. összege a 24. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt esetben

a) a más célú hasznosítás utólagos engedélyezése esetén az 1. melléklet 4.1. pontjában,

b) az elrendelt eredeti állapot helyreállításának elfogadása esetén az 1. melléklet 4.2. pontjában meghatározott módon számított földvédelmi járulék háromszorosa;

2.6. összegét, ha a terület AK értéke nem szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, a településen levő szántók átlagos AK értéke alapján kell megállapítani.

3. melléklet a 2007. évi CXXIX. törvényhez

A talajvédelmi bírság mértéke

1. Amennyiben a talajvédelmi bírságot több, de egy eljárásban elbírált jogszabálysértés miatt is ki kell szabni, úgy az összeget akként kell megállapítani, hogy a figyelembe vehető bírság tételek közül a legsúlyosabb tétel összegét annak felével kell emelni.

2. Ha a 3–4., illetve a 8–10. pontok szerinti jogsértés nem egész hektárt érint, a bírság – figyelembe véve a bírság minimális mértékét is – az érintett terület nagyságával arányos.

3. A 36–40. §-ban – kivéve a 39. § (2) bekezdésében – írt kötelezettségek be nem tartása esetén a talajvédelmi bírság mértéke hektáronként 30 000 forint, de a bírság összege legalább 60 000 forint.

4. A 2. ponttól eltérően a 39. § (2) bekezdésében írt kötelezettség megsértése esetén a talajvédelmi bírság mértéke hektáronként 1 000 000 forint, de a bírság összege legalább 500 000 forint.

5. A 41. §-ban írt kötelezettség megsértése esetén a talajvédelmi bírság mértéke 50 000 forint.

6. A 48. § (2) bekezdésében foglaltak megsértése esetén a talajvédelmi bírság mértéke 100 000 Ft.

7. A 49. § (1) bekezdés a) és g) pontja szerinti tevékenység engedély nélküli, vagy attól eltérő folytatása esetén a talajvédelmi bírság mértéke 50 000 forint.

8. *  A 49. § (1) bekezdés b)–d) pontja szerinti tevékenység engedély nélküli, vagy attól eltérő folytatása, illetve az 50/A. § (1) bekezdése szerinti tevékenység bejelentés nélküli folytatása esetén a talajvédelmi bírság mértéke hektáronként 100 000 forint, de a bírság összege legalább 100 000 forint.

9. A 49. § (1) bekezdés e)–f) pontja szerinti tevékenység engedély nélküli, vagy attól eltérő folytatása esetén a talajvédelmi bírság mértéke hektáronként 100 000 forint, de a bírság összege legalább 200 000 forint.

10. A külön jogszabály szerinti engedélyben foglalt talajvédelmi rendelkezésektől eltérő tevékenység esetén a talajvédelmi bírság mértéke hektáronként 50 000 forint, de a bírság összege legalább 100 000 forint.