Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.VII.24.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.

 

142/2008. (X. 31.) FVM rendelet

a Pannon Borvidéki Régió szabályzatáról

A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. § (1) bekezdés b), i) és s) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:

1. § A Pannon Borvidéki Régió (a továbbiakban: Pannon Borrégió) a Pécsi borvidékből, a Szekszárdi borvidékből, a Villányi borvidékből és a Tolnai borvidékből áll. Magában foglalja ezen borvidékek településeinek szőlő termőhelyi kataszterében I. és II. osztályba sorolt területeit, valamint a Pannon Borrégió területén működő hegyközségeknél nyilvántartásba vett pincészeteit.

A Pannon Borrégió feladatai

2. § A Pannon Borrégió a következő feladatokat látja el:

a) a régió szőlőtermelése és borászata közép- és hosszú távú stratégiájának kialakítása,

b) a marketing tevékenység egységesítése,

c) javaslatok kidolgozása a szőlőtermesztés és fajtahasználat összehangolása érdekében,

d) a borászati fejlesztés irányainak meghatározása,

e) a szőlőtermelés és a borászat integrációs kapcsolatrendszerének kiépítése,

f) a borrégió országos szintű képviselete,

g) a borrégió borai értékesítési lehetőségeinek elősegítése a belföld és a közösségi piacokon,

h) harmadik országok felé irányuló export terén a meglévő pozíciók megőrzése, bővítése,

i) a borvidékek sajátosságainak megőrzése mellett a régió egységes arculatának megteremtése,

j) kapcsolat tartása a régió megyei közgyűléseivel, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatallal, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal, valamint a jövedéki hatósággal.

A Pannon Borrégió szervezete

3. § (1) A Pannon Borrégió döntéshozó testülete a Pannon Borrégió Tanácsa (a továbbiakban: Tanács).

(2) A Tanács a borvidékek mindenkori hegyközségi tanácsainak elnökeiből, küldötteiből és titkáraiból áll.

(3) A Tanács tagjai a négy borvidék hegyközségi tanácsainak elnökei közül - ötéves időszakra vonatkozóan - a Tanács összes tagjának jelenlétében, egyszerű többséggel elnököt választanak. Az elnök tisztségében megújítható.

(4) A Tanács első ülésén a Tanács működésével kapcsolatos technikai szabályokat el kell fogadni, amely a 2. §-ban meghatározott feladatok végrehajtása érdekében tartott Tanácsi ülések összehívásával, a napirendi pontok kialakításával, megtárgyalásával, a szavazás rendjével és a határozathozatallal kapcsolatos szabályokat tartalmazza.

(5) A Tanács működésével kapcsolatos technikai szabályok csak egyhangú szavazattal fogadhatók el.

Fajtahasználat

4. § (1) A Pannon Borrégió területén a szőlőkataszter I. és II. osztályba sorolt területein lévő ültetvényeken, az alábbi szőlőfajtákból állítható elő meghatározott termőhelyről származó minőségi bor, amennyiben azok a régiót alkotó borvidékek településeinek szőlő termőhelyi kataszterében I. és II. osztályba sorolt területek által érintett megyékben ajánlott vagy engedélyezett kategóriába tartoznak:

a) fehérborszőlő fajták: Chardonnay, Cirfandli, Csomorika, Csabagyöngye, Cserszegi fűszeres, Hamburgi muskotály, Irsai Olivér, Juhfark, Karát, Királyleányka, Leányka, Olaszrizling, Hárslevelű, Furmint, Mátrai muskotály, Müller-Thurgau, Nektár, Ottonel muskotály, Pinot blanc, Rajnai rizling, Sauvignon blanc, Szürkebarát, Sárga muskotály, Tramini, Zöld veltelíni, Zefír, Zenit,

b) vörösborszőlő fajták: Blauburger, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Kékfrankos, Medina, Merlot, Pinot noir, Kékoportó, Zweigelt, Syrah, Rubintos, Domina, Blauer frühburgunder.

(2) Muskotály elnevezéssel az alábbi fajták felhasználásával készíthető m.t. minőségi bor Pannon Borrégió megjelöléssel: Csabagyöngye, Cserszegi fűszeres, Hamburgi muskotály, Irsai Olivér, Mátrai muskotály, Nektár, Ottonel muskotály, Sárga muskotály, Zefír.

Tőkeszám

5. § Ültetvény létesítésekor csak a hektáronkénti 3300 vagy ennél nagyobb tőkeszámú ültetvény termése használható m.t. minőségi bor készítésére.

Terméshozam

6. § (1) A Pannon Borrégió elnevezés azon borok esetében használható, amelyek 15 MM° természetes eredetű cukrot tartalmaznak és a 4. §-ban meghatározott fajták terméséből készültek, és amelyek esetében a hektáronkénti hozam nem haladja meg a 100 hl seprős újbor mennyiséget.

(2) A hegybíró - kérelem alapján - a származási bizonyítványon jelöli, hogy a bor a Pannon Borrégió név viselésére alkalmas.

Jelölés

7. § A Pannon Borrégió területén előállított m.t. minőségi bort „Pannon Borrégió” megjelöléssel lehet forgalomba hozni és a Mellékletben szereplő ábrával egészíthető ki.

Záró rendelkezések

8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a 2008/2009-es borpiaci év kezdetétől alkalmazni kell, amennyiben a 6. § (2) bekezdésében meghatározott származási bizonyítványokat e rendeletnek megfelelően adták ki.

(2) E rendelet hatályba lépésekor meglévő ültetvények esetében a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 11. §-a szerinti ültetvénykataszterben rögzített ültetvényszerkezetet az ültetvény kivágásáig m.t. minőségi bor készítésére alkalmasnak kell tekinteni.

(3) A Tanács első ülését e rendelet hatályba lépését követő 60 napon belül meg kell tartani.

(4)1 Jelen rendeletben foglaltak a 2012. augusztus 1-jét megelőzően szüretelt szőlőből készült borok esetében alkalmazandók.

Melléklet a 142/2008. (X. 31.) FVM rendelethez



1  Beiktatta: 39/2014. (IV. 8.) VM rendelet 7. §. Hatályos: 2014. IV. 11-től.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!