Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2016.12.07.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet

a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával, valamint a jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatos szabályokról

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a kölcsönös megfeleltetés követelményei és előírásai betartására kötelezett ügyfélre, a kölcsönös megfeleltetési szabályok betartását ellenőrző szervekről szóló 322/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. § d) pontja szerinti hatáskörrel rendelkező hatóságoknak a (2) bekezdésben meghatározott intézkedésekben részt vevő ügyfél gazdaságában végzett ellenőrzéseire, és az annak során megállapított meg nem felelések jogkövetkezményeinek meghatározására.

(2) *  A kölcsönös megfeleltetési szabályok betartását az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (a továbbiakban: EMVA) és az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott alábbi intézkedésekben részt vevő ügyfelek esetében kell vizsgálni:

a) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (1) bekezdés e) pontja szerinti közvetlen kifizetések, a mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer kivételével,

b) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet 46. és 47. cikke szerinti szőlőültetvények szerkezetátalakításának és átállításának, valamint a zöldszüret támogatása,

c) az EMVA-ból a 2007-2013 programozási időszak forrása tekintetében, az 1698/2005/EK tanácsi rendelet alapján nyújtott alábbi támogatások:

ca) a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás,

cb) az agrár-környezetgazdálkodási támogatás,

cc) az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatás,

cd) a kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás,

ce) a Natura 2000 gyepterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás,

cf) a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás,

cg) a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történő megőrzésére nyújtandó támogatás,

ch) növényi genetikai erőforrások megőrzéséhez nyújtandó támogatás,

ci) állat genetikai erőforrások megőrzéséhez nyújtandó támogatás, és

cj) a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás,

d) az EMVA-ból a 2014-2020 programozási időszak forrása tekintetében az 1305/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet 21. cikk (1) bekezdés a) és b) pontja, a 28-31. cikk, valamint a 33-34. cikk szerinti támogatások, a 28. cikk (9) bekezdése kivételével,

e) minden egyéb támogatás, amelyekre vonatkozóan az adott támogatás részletes feltételeit meghatározó jogszabály az e rendelet szerinti előírások alkalmazását írja elő.

(3) * 

Fogalmak

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. szándékosság: a meghatározott meg nem felelések értékelése vonatkozásában a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.) 9. § s) pontja szerinti magatartás;

2. gondatlanság: a meghatározott meg nem felelések értékelése vonatkozásában az Eljárási tv. 9. § t) pontja szerinti magatartás;

3. hatáskörrel rendelkező hatóság: a Korm. rendelet 1. §-ának d) pontja szerinti hatóságok.

Az ellenőrzésre való kiválasztás

3. § *  Az ellenőrzés alá vont ügyfeleket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) választja ki a 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 69. cikkében foglaltak figyelembevételével.

A jogkövetkezmény alkalmazása

4. § (1) *  A hatáskörrel rendelkező hatóság az ellenőrzése során megállapított meg nem feleléseket az arányos jogkövetkezmény megállapítása érdekében a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 38. cikkében leírtak szerint, a súlyosság és tartósság tekintetében az 1. mellékletben bemutatott elvek, a mérték vonatkozásában a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 38. cikke figyelembevételével értékeli.

(2) *  A hatáskörrel rendelkező hatóság az ellenőrzés során tett megállapításokról és azok e rendelet szerinti értékeléséről határozatot hoz. Ha meg nem felelés nem kerül megállapításra, a hatáskörrel rendelkező hatóság a határozathozataltól eltekinthet.

(3) *  A véglegesített jegyzőkönyv és az (1) bekezdés szerint értékelt meg nem felelések alapján a hatáskörrel rendelkező hatóság elkészíti a 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 72. cikk (2) bekezdése szerinti ellenőrzési jelentést, és azt megküldi az MVH részére.

(4) Az ellenőrzés során feltárt meg nem felelés (3) bekezdés szerinti megállapítása az ügyfél számára folyósított vagy folyósítandó támogatás részleges vagy teljes összegének csökkentését, visszavonását vagy az ügyfél támogatottak köréből történő kizárását vonja maga után.

(5) *  Az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 91. cikke értelmében a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó, a sertések azonosítására és nyilvántartására vonatkozó jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények (a továbbiakban: JFGK) ellenőrzése során megállapított meg nem felelések esetében az e rendelet szerinti jogkövetkezmények alkalmazására nem kerül sor, ha az alábbi feltételek közül valamennyi teljesül:

a) az ellenőrzés időpontjában nincs tenyészállat a tenyészetben;

b) az ellenőrzés időpontjában legfeljebb 5 db hízóállat található a tenyészetben;

c) az ellenőrzendő időszak alatt a tenyészetnek nincs a központi ENAR adatbázisban regisztrált kiszállítása;

d) az ellenőrzendő időszak alatt a tenyészet állatmozgás-nyilvántartásában nincs regisztrált kiszállítás;

e) az ellenőrzendő időszak alatt a központi ENAR adatbázisban és a tenyészet állatmozgás-nyilvántartásában regisztrált beérkezéseken összesen legfeljebb 10 db beérkezett állat szerepel.

(6) *  Az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 91. cikke értelmében a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó, a juhok és kecskék azonosítására és nyilvántartására vonatkozó JFGK ellenőrzése során megállapított meg nem felelések esetében az e rendelet szerinti jogkövetkezmények alkalmazására nem kerül sor, ha az alábbi feltételek közül valamennyi teljesül:

a) az ellenőrzés időpontjában a tenyészetben az anyajuh vagy anyakecske létszáma legfeljebb 10 db;

b) az ellenőrzés időpontjában legfeljebb 25 db állat található a tenyészetben;

c) az ellenőrzendő időszak alatt a tenyészetnek nincs a központi ENAR adatbázisban regisztrált kiszállítása;

d) az ellenőrzendő időszak alatt a tenyészet állomány-nyilvántartó könyvében nincs regisztrált kiszállítás;

e) az ellenőrzendő időszak alatt a központi ENAR adatbázisban és a tenyészet állomány-nyilvántartó könyvében regisztrált beérkezéseken összesen legfeljebb 10 db beérkezett állat szerepel.

A jogkövetkezmény mértékének megállapítása

5. § (1) A jogkövetkezmények mértékét az MVH állapítja meg.

(2) *  Az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében minden meg nem felelés jogkövetkezményét önállóan a 2. melléklet szerint kell meghatározni.

(3) *  Az alkalmazandó jogkövetkezmény mértékének kiszámításához meg kell állapítani az egyes meg nem felelések jogkövetkezményét, a 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 64. cikk b) pontja szerinti jogi aktusok jogkövetkezményét és a 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 64. cikk d) pontja szerinti kölcsönös megfeleltetési területek jogkövetkezményét. Gondatlanság, szándékosság, illetve ismétlés esetén a 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet 73-75. cikkében, valamint a 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 39. és 40. cikkében foglaltakat kell alkalmazni. Az ismétlést az adott meg nem felelés szándékos vagy gondatlan mivoltától függetlenül kell megállapítani.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak alkalmazásával a gondatlannak minősülő meg nem felelések alapján a jogkövetkezmény mértékének számításához meg kell állapítani:

a) *  a meg nem felelések jogkövetkezményeit a 2. melléklet szerint,

b) az egyes jogi aktusok jogkövetkezményeit, az adott jogi aktushoz tartozó egyes meg nem felelések rangsorolásával a legmagasabb jogkövetkezmény figyelembevételével,

c) az egyes kölcsönös megfeleltetés területeihez tartozó jogi aktusok együttes jogkövetkezményeit a b) pont szerint rangsorolt jogkövetkezmények alapján.

(5) Szándékosság megállapítása esetén a szándékosnak minősülő meg nem felelések jogkövetkezményei összeadódnak egymással, valamint a (4) bekezdés c) pontja szerinti jogkövetkezmény mértékével.

(6) *  Az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 99. cikk (2) bekezdésének második albekezdése értelmében, a szarvasmarhafélék tenyészetbe történő bekerülésének, illetve tenyészetből történő kikerülésének a központi adatbázisba történő késedelmes bejelentésére tekintettel első alkalommal megállapított meg nem felelés esetén támogatáscsökkentés nem alkalmazandó, amennyiben a meg nem felelés a késedelem mértékét, illetve a késedelmes bejelentések számát figyelembe véve elenyésző. Ebben az esetben a hatáskörrel rendelkező hatóság előzetes figyelmeztetést küld a kedvezményezettnek, értesítve őt a megállapított szabálytalanságról, és arról, hogy amennyiben egy következő - az előzetes figyelmeztetés évét követő két éven belüli -, a kölcsönös megfeleltetés szabályainak betartására irányuló ellenőrzés során ugyanilyen típusú meg nem felelés kerül megállapításra, visszamenőleges hatállyal az előzetes figyelmeztetés évére vonatkozóan 1%-os támogatáscsökkentést kell alkalmazni, illetve a tárgyévre vonatkozóan az ismétlődés szabályait kell érvényesíteni.

Vis maiorra vonatkozó rendelkezések

6. § (1) A hatáskörrel rendelkező hatóság az értékelése során elháríthatatlan külső okot (a továbbiakban: vis maior) csak abban az esetben veszi figyelembe, amennyiben azt az ügyfél a (2) és (3) bekezdésekben foglaltak szerint a kölcsönös megfeleltetés követelményeinek és előírásainak betartásával összefüggésben bejelenti.

(2) *  A helyszíni ellenőrzésen jelen lévő ügyfél legkésőbb a kölcsönös megfeleltetés követelményeinek és előírásainak betartásával összefüggő helyszíni ellenőrzés során jelezheti, ha a gazdasága vis maiorral érintett, valamint kérheti az ellenőrzés során az azt megelőzően a gazdaságával összefüggésben bejelentett vis maior eset figyelembevételét.

(3) *  Amennyiben a helyszíni ellenőrzésen sem az ügyfél, sem a képviselője nem volt jelen, az ügyfél legkésőbb a részére megküldött ellenőrzési jegyzőkönyv észrevételezése során jelezheti, hogy gazdasága vis maiorral érintett, valamint kérheti az ellenőrzést megelőzően a gazdaságával összefüggésben bejelentett vis maior eset figyelembevételét.

(4) *  A vis maior eseményt a (2)-(3) bekezdésben foglaltakon túl elektronikus úton ügyfélkapun keresztül, vagy az MVH által erre rendszeresített, az MVH honlapján közzétett nyomtatványon is jelenteni kell.

(5) *  A hatáskörrel rendelkező hatóság dönt a vis maior kérelemben foglaltak és a kölcsönös megfeleltetés követelményeinek és előírásainak megszegése közötti ok okozati összefüggés fennállásáról, és döntését a 4. § (2) bekezdése szerinti határozatban közli az érintett ügyféllel.

(6) *  E rendeletben nem szabályozott egyéb kérdésekben az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, továbbá az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes támogatások igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló VM rendelet, valamint az elháríthatatlan külső ok (vis maior) esetén alkalmazandó egyes szabályokról, valamint egyes agrár tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 44/2007. (VI. 8.) FVM rendelet az irányadó.

Záró rendelkezések

7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

8. § *  (1) Ez a rendelet

a) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásokról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet,

b) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet,

c) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

d) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer, a kifizetések elutasítására és visszavonására vonatkozó feltételek, valamint a közvetlen kifizetésekre, a vidékfejlesztési támogatásokra és a kölcsönös megfeleltetésre alkalmazandó közigazgatási szankciók tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2014. március 11-i 640/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

e) az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak az integrált igazgatási és kontrollrendszer, a vidékfejlesztési intézkedések és a kölcsönös megfeleltetés tekintetében történő megállapításáról szóló, 2014. július 17-i 809/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(2) Ez a rendelet

a) a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló, 1998. július 20-i 98/58/EK tanácsi irányelvnek,

b) a borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról szóló, 2008. december 18-i 2008/119/EK tanácsi irányelvnek,

c) a sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról szóló, 2008. december 18-i 2008/120/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelethez * 

Jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmény esetében megállapított meg nem felelések értékelési szempontjai

1. JFGK 1.

1.1. Cél

1.1.1. A nitrátérzékeny területeken a mezőgazdasági forrásokból származó nitrátok által okozott vagy indukált vízszennyezés csökkentése.

1.2. Súlyosság

1.2.1. Enyhe: A mezőgazdasági tevékenység során nem megfelelően kijuttatott nitrogén vegyületekkel közvetlen vagy közvetett módon terhet róttak a felszíni, felszín alatti vizekre.

1.2.2. Közepes: A mezőgazdasági tevékenység során kijuttatott nitrogén vegyületek kis mértékben szennyezték a felszíni, felszín alatti vizeket.

1.2.3. Súlyos: A helyes mezőgazdasági gyakorlat előírásainak figyelmen kívül hagyásával a felszíni, felszín alatti vizekben jelentős nitrát szennyeződés következett be.

1.3. Tartósság

1.3.1. Rövid távon helyrehozható: A keletkezett nitrát szennyezés rövid határidőn belül csökkenthető vagy szüntethető meg.

1.3.2. Hosszú távon helyrehozható: A keletkezett nitrát szennyezés csak hosszú távon csökkenthető vagy szüntethető meg.

1.3.3. Maradandó: A nitrát szennyezéssel maradandó károsodás keletkezett a felszíni, felszín alatti vizekben.

2. JFGK 2.

2.1. Cél

2.1.1. A vadon élő madarak védelme.

2.2. Súlyosság

2.2.1. Enyhe: A tevékenység eredményeképpen érdemben nem károsodott az élőhely, nem szűnt meg fészkelőhely, táplálkozóhely.

2.2.2. Közepes: A tevékenység eredményeképpen érdemben károsodott az élőhely, fészkelőhely, táplálkozóhely, de annak nincs jelentős kihatása a védett/jelölő fajok/élőhelyek térségbeli előfordulására, állománynagyságára.

2.2.3. Súlyos: A tevékenység hatására a térségben élő védett/jelölő fajok/élőhelyek előfordulása, állománynagysága jelentősen csökken.

2.3. Tartósság

2.3.1. Rövid távon helyrehozható: A tevékenység hatásai, a károsított élőhely/faj természeti értékei rövid határidőn belül helyreállíthatók, a megváltoztatott élőhely ezután újra teljes mértékben képes betölteni korábbi funkcióját.

2.3.2. Hosszú távon helyrehozható: A tevékenység hatásai, a károsított élőhely/faj természeti értékei helyreállíthatók, de ehhez több évre van szükség.

2.3.3. Maradandó: A tevékenység hatásai, a károsított élőhely/faj természeti értékei nem állíthatók vissza az eredeti állapotukba.

3. JFGK 3.

3.1. Cél

3.1.1. A természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelme.

3.2. Súlyosság

3.2.1. Enyhe: A tevékenység eredményeképpen érdemben nem károsodott az élőhely, nem szűnt meg fészkelőhely, táplálkozóhely.

3.2.2. Közepes: A tevékenység eredményeképpen érdemben károsodott az élőhely, fészkelőhely, táplálkozóhely, de annak nincs jelentős kihatása a védett/jelölő fajok/élőhelyek térségbeli előfordulására, állománynagyságára.

3.2.3. Súlyos: A tevékenység hatására a térségben élő védett/jelölő fajok/élőhelyek előfordulása, állománynagysága jelentősen csökken.

3.3. Tartósság

3.3.1. Rövid távon helyrehozható: A tevékenység hatásai, a károsított élőhely/faj természeti értékei rövid határidőn belül helyreállíthatók, a megváltoztatott élőhely ezután újra teljes mértékben képes betölteni korábbi funkcióját.

3.3.2. Hosszú távon helyrehozható: A tevékenység hatásai, a károsított élőhely/faj természeti értékei helyreállíthatók, de ehhez több évre van szükség.

3.3.3. Maradandó: A tevékenység hatásai, a károsított élőhely/faj természeti értékei nem állíthatók vissza az eredeti állapotukba.

4. JFGK 4.

4.1. Cél

4.1.1. Annak biztosítása, hogy a gazdálkodó által felhasznált anyagok és az általa forgalomba hozatalra kerülő termékek élelmezési és takarmányozási szempontból biztonságosak, azonosíthatók legyenek.

4.2. Súlyosság

4.2.1. Enyhe: A nem megfelelően végzett tevékenység alapvetően nem veszélyezteti az emberi és állati egészséget, nem növeli az élelmiszerbiztonsági kockázatot.

4.2.2. Közepes: A nem megfelelően végzett tevékenység veszélyezteti az emberi és állati egészséget, növeli az élelmiszerbiztonsági kockázatot.

4.2.3. Súlyos: A nem megfelelően végzett tevékenység nagy mértékben növeli az élelmiszerbiztonsági kockázatot, ezáltal az emberi és állati egészségre közvetlen veszélyt jelent.

4.3. Tartósság

4.3.1. Rövid távon helyrehozható: A nem megfelelően végzett tevékenység hiányosságai olyan időintervallumon belül megszüntethetőek, hogy azok nem veszélyeztetik az élelmiszerbiztonságot.

4.3.2. Hosszú távon helyrehozható: A nem megfelelően végzett tevékenység hiányosságai csak olyan időintervallumon belül szüntethetők meg, hogy azok veszélyeztethetik az élelmiszerbiztonságot.

4.3.3. Maradandó: A nem megfelelően végzett tevékenység hiányosságai nem szüntethetők meg, így azok veszélyeztetik az élelmiszerbiztonságot.

5. JFGK 5.

5.1. Cél

5.1.1. Az egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagoknak és a ß-agonistáknak az állattenyésztésben történő felhasználására vonatkozó tilalom betartatása annak érdekében, hogy az emberre kockázatos anyagok élelmiszerbe való átkerülése megakadályozható legyen.

5.2. Súlyosság

5.2.1. Enyhe: Az előírások olyan fokú megsértése, amely az emberi egészséget még nem veszélyezteti.

5.2.2. Közepes: Az előírások olyan fokú megsértése, amely az emberi egészséget veszélyeztetheti.

5.2.3. Súlyos: Az előírások olyan fokú megsértése, amely az emberi egészséget veszélyezteti.

5.3. Tartósság

5.3.1. Rövid távon helyrehozható: Az előírások megsértése következében fennálló veszélyhelyzet rövid határidőn belül megszüntethető.

5.3.2. Hosszú távon helyrehozható: Az előírások megsértése következében fennálló veszélyhelyzet hosszú időhatáron belül csökkenthető vagy megszüntethető.

5.3.3. Maradandó: Az előírások megsértése következében kialakult veszélyhelyzet a gazdálkodó által nem megszüntethető.

6. JFGK 6.

6.1. Cél

6.1.1. Állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági okokból alapvető fontosságú a sertésszállítások nyilvántartása, azonosíthatósága és nyomon követhetősége.

6.2. Súlyosság

6.2.1. Enyhe: A sertésszállítások azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes sertés számához viszonyítva csekély mértékű hiányosságokat mutat, amely alapvetően nem veszélyezteti a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal nem növeli az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági kockázatot.

6.2.2. Közepes: A sertésszállítások azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes sertés számához viszonyítva olyan arányú hiányosságokat mutat, amely veszélyezteti a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal növeli az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági kockázatot.

6.2.3. Súlyos: A sertésszállítások azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes sertés számához viszonyítva olyan arányú hiányosságokat mutat, amely meghiúsítja a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal nagymértékben növeli az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági kockázatot.

6.3. Tartósság

6.3.1. Rövid távon helyrehozható: Az állatok azonosíthatóságának és nyilvántartásának a hiányosságai olyan időintervallumon belül megszüntethetőek, hogy nem veszélyeztetik a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot.

6.3.2. Hosszú távon helyrehozható: Veszélyeztetheti a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot.

6.3.3. Maradandó: Nem teszi lehetővé a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot.

7. JFGK 7.

7.1. Cél

7.1.1. Állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági okokból alapvető fontosságú, hogy valamennyi szarvasmarhaféle azonosítható, nyilvántartható és nyomon követhető legyen.

7.2. Súlyosság

7.2.1. Kis jelentőségű: Az egyedek azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes szarvasmarhaféle számához viszonyítva elenyésző hiányosságokat mutat, amely alapvetően nem veszélyezteti a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal nem növeli az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági kockázatot.

7.2.2. Enyhe: Az egyedek azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes szarvasmarhaféle számához viszonyítva csekély mértékű hiányosságokat mutat, amely alapvetően nem veszélyezteti a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal nem növeli az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági kockázatot.

7.2.3. Közepes: Az egyedek azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes szarvasmarhaféle számához viszonyítva olyan arányú hiányosságokat mutat, amely veszélyezteti a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal növeli az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági kockázatot.

7.2.4. Súlyos: Az egyedek azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes szarvasmarhaféle számához viszonyítva olyan arányú hiányosságokat mutat, amely meghiúsítja a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal nagymértékben növeli az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági kockázatot.

7.3. Tartósság

7.3.1. Rövid távon helyrehozható: Az állatok azonosíthatóságának és nyilvántartásának a hiányosságai olyan időintervallumon belül megszüntethetőek, hogy nem veszélyeztetik a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot.

7.3.2. Hosszú távon helyrehozható: Veszélyeztetheti a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot.

7.3.3. Maradandó: Nem teszi lehetővé a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot.

8. JFGK 8.

8.1. Cél

8.1.1. Állategészségügyi, állattenyésztési és élelmiszer-biztonsági okokból alapvető fontosságú, hogy valamennyi juh és kecske azonosítható, nyilvántartható és nyomon követhető legyen.

8.2. Súlyosság

8.2.1. Enyhe: Az egyedek azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes juh vagy összes kecske számához viszonyítva csekély mértékű hiányosságokat mutat, amely alapvetően nem veszélyezteti a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal nem növeli az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági kockázatot.

8.2.2. Közepes: Az egyedek azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes juh vagy összes kecske számához viszonyítva olyan arányú hiányosságokat mutat, amely veszélyezteti a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal növeli az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági kockázatot.

8.2.3. Súlyos: Az egyedek azonosíthatósága és nyilvántartása a gazdaságban tartott összes juh vagy összes kecske számához viszonyítva olyan arányú hiányosságokat mutat, amely meghiúsítja a nyomon követhetőség megvalósulását, ezáltal nagymértékben növeli az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági kockázatot.

8.3. Tartósság

8.3.1. Rövid távon helyrehozható: Az állatok azonosíthatóságának és nyilvántartásának a hiányosságai olyan időintervallumon belül megszüntethetőek, hogy nem veszélyeztetik a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot.

8.3.2. Hosszú távon helyrehozható: Veszélyeztetheti a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot.

8.3.3. Maradandó: Nem teszi lehetővé a nyomon követhetőséget, azonosíthatóságot.

9. JFGK 9.

9.1. Cél

9.1.1. Szivacsos agyvelőbántalmak elleni védekezés.

9.2. Súlyosság

9.2.1. Enyhe: Az előírások olyan fokú megsértése, amely a járványügyi védekezést még nem veszélyezteti.

9.2.2. Közepes: Az előírások olyan fokú megsértése, amely a járványügyi védekezést veszélyeztetheti.

9.2.3. Súlyos: Az előírások olyan fokú megsértése, amely a járványügyi védekezést veszélyezteti.

9.3. Tartósság

9.3.1. Rövid távon helyrehozható: Az előírás megsértésből adódó hiányosság azonnal vagy rövid időhatáron belül megszüntethető.

9.3.2. Hosszú távon helyrehozható: Az előírás megsértésből adódó hiányosság hosszú időhatáron belül megszüntethető.

9.3.3. Maradandó: Az előírás megsértésből adódó hiányosság nem szüntethető meg.

10. JFGK 10.

10.1. Cél

10.1.1. A növényvédő szer kijuttatása, tárolása során fellépő veszélyek megelőzése, az ember és az állat egészségét, a környezet és természet védelmét szolgáló intézkedések biztosításával, illetve növényvédelemmel összefüggő kémiai biztonságra vonatkozó általános szabályok betartásával.

10.2. Súlyosság

10.2.1. Enyhe: A növényvédő szer tárolására, kijuttatására, felhasználására stb. vonatkozó előírások olyan kismértékű megsértése, amely a környezet és az emberi egészségre ártalmatlan.

10.2.2. Közepes: A növényvédő szer tárolására, kijuttatására, felhasználására stb. vonatkozó előírások olyan mértékű megsértése, amely a környezet és az emberi egészséget közvetetten veszélyezteti.

10.2.3. Súlyos: A növényvédő szer tárolására, kijuttatására, felhasználására stb. vonatkozó előírások olyan mértékű megsértése, amely a környezet és az emberi egészséget közvetlenül veszélyezteti.

10.3. Tartósság

10.3.1. Rövid távon helyrehozható: A növényvédő szer tárolása, kijuttatása, felhasználása stb. során keletkezett káros hatásokat ésszerű időhatáron belül meg lehet szüntetni.

10.3.2. Hosszú távon helyrehozható: A növényvédő szer tárolása, kijuttatása, felhasználása stb. során keletkezett káros hatás hosszú időhatáron belül csökkenthető, vagy megszüntethető.

10.3.3. Maradandó: A növényvédő szer tárolása, kijuttatása, felhasználása stb. során maradandó károsodás következett be.

11. JFGK 11.

11.1. Cél

11.1.1. A borjak védelme az állatok élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételek biztosításának ellenőrzése révén.

11.2. Súlyosság

11.2.1. Enyhe: Az előírás megszegése a borjak jóllétére nincs hatással vagy legfeljebb a borjak jó közérzetét veszélyezteti, de az alapvető, létfenntartáshoz nélkülözhetetlen szükségleteiket nem érinti, biztonságukra és egészségükre nézve ártalmatlan.

11.2.2. Közepes: Az előírás megszegése a borjak biztonságát, egészségét közvetetten veszélyezteti vagy veszélyeztetheti, illetve az állatoknak szükségtelen szenvedést, fájdalmat okozhat.

11.2.3. Súlyos: Az előírás megszegése a borjak biztonságát, egészségét közvetlenül veszélyezteti, illetve veszélyeztetheti.

11.3. Tartósság

11.3.1. Rövid távon helyrehozható: Az állatjólléti hiányosság okozta káros hatás azonnal vagy rövid időn belül megszüntethető.

11.3.2. Hosszú távon helyrehozható: Az állatjólléti hiányosság megszüntetése, illetve az előírás megszegése által kiváltott hatás helyrehozatala az ésszerű lehetőségek figyelembevételével csak hosszú távon lehetséges.

11.3.3. Maradandó: Az előírás megszegése nem szüntethető meg, az az állatok egészségének maradandó károsodását okozza, illetve okozhatja.

12. JFGK 12.

12.1. Cél

12.1.1. A sertések védelme az állatok élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételek biztosításának ellenőrzése révén.

12.2. Súlyosság

12.2.1. Enyhe: Az előírás megszegése a sertések jóllétére nincs hatással vagy legfeljebb a sertések jó közérzetét veszélyezteti, de az alapvető, létfenntartáshoz nélkülözhetetlen szükségleteiket nem érinti, biztonságukra és egészségükre nézve ártalmatlan.

12.2.2. Közepes: Az előírás megszegése a sertések biztonságát, egészségét közvetetten veszélyezteti vagy veszélyeztetheti, illetve az állatoknak szükségtelen szenvedést, fájdalmat okozhat.

12.2.3. Súlyos: Az előírás megszegése a sertések biztonságát, egészségét közvetlenül veszélyezteti, illetve veszélyeztetheti.

12.3. Tartósság

12.3.1. Rövid távon helyrehozható: Az állatjólléti hiányosság okozta káros hatás azonnal vagy rövid időn belül megszüntethető.

12.3.2. Hosszú távon helyrehozható: Az állatjólléti hiányosság megszüntetése, illetve az előírás megszegése által kiváltott hatás helyrehozatala az ésszerű lehetőségek figyelembevételével csak hosszú távon lehetséges.

12.3.3. Maradandó: Az előírás megszegése nem szüntethető meg, az az állatok egészségének maradandó károsodását okozza, illetve okozhatja.

13. JFGK 13.

13.1. Cél

13.1.1. A mezőgazdasági haszonállatok védelme az állatok élettani szükségleteinek megfelelő életfeltételek biztosításának ellenőrzése révén.

13.2. Súlyosság

13.2.1. Enyhe: Az előírás megszegése a mezőgazdasági haszonállatok jóllétére nincs hatással vagy legfeljebb azok jó közérzetét veszélyezteti, de az alapvető, létfenntartáshoz nélkülözhetetlen szükségleteiket nem érinti, biztonságukra és egészségükre nézve ártalmatlan.

13.2.2. Közepes: Az előírás megszegése a mezőgazdasági haszonállatok biztonságát, egészségét közvetetten veszélyezteti vagy veszélyeztetheti, illetve azoknak szükségtelen szenvedést, fájdalmat okozhat.

13.2.3. Súlyos: Az előírás megszegése a mezőgazdasági haszonállatok biztonságát, egészségét közvetlenül veszélyezteti, illetve veszélyeztetheti.

13.3. Tartósság

13.3.1. Rövid távon helyrehozható: Az állatjólléti hiányosság okozta káros hatás azonnal vagy rövid időn belül megszüntethető.

13.3.2. Hosszú távon helyrehozható: Az állatjólléti hiányosság megszüntetése, illetve az előírás megszegése által kiváltott hatás helyrehozatala az ésszerű lehetőségek figyelembevételével csak hosszú távon lehetséges.

13.3.3. Maradandó: Az előírás megszegése nem szüntethető meg, az az állatok egészségének maradandó károsodását okozza, illetve okozhatja.

2. melléklet a 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelethez * 

A jogkövetkezmény mértékének számítási alapjai

1. *  Az egyes meg nem felelések 1. melléklet szerinti értékelése alapján a következő besorolást kell elvégezni:

A. Súlyosság szerint B. Mérték szerint C. Tartósság szerint

Kis jelentőségű

Enyhe

Közepes

Súlyos
Gazdaságon belüli vagy kismértékű Gazdaságon
kívüli vagy nagymértékű
Rövid távon helyrehozható Hosszú távon helyrehozható
Maradandó
1. 0 1 3 5 1 5 1 3 5

2. Az adott gondatlannak minősülő meg nem felelés jogkövetkezményét az 1. pont szerinti besorolásnak megfelelően az alábbi kombinációk alkalmazásával kell meghatározni. A kombináció kialakításánál az „1” és az „5” besorolási érték a súlyosságot, a mértéket és a tartósságot, a „3” besorolási érték a súlyosságot és a tartósságot, valamint a „0” besorolási érték csak a súlyosságot jelenti.

A. Kombinációk (súlyosság szerint, mérték szerint, tartósság szerint) B. A meg nem felelés jogkövetkezménye
1. 0 1 1 0% (előzetes figyelmeztetés)
2. 1 1 1 1%
3. 1 1 3
4. 1 3 3 3%
5. 1 1 5
6. 1 3 5
7. 1 5 5
8. 3 3 5
9. 3 5 5 5%
10. 5 5 5

3. Az adott szándékosnak minősülő meg nem felelés jogkövetkezményét az 1. pont szerinti besorolásnak megfelelően az alábbi kombinációk alkalmazásával kell meghatározni. A kombináció kialakításánál az „1”, a „3” és az „5” besorolási érték bármely értékelési szempontot, a súlyosságot, a mértéket és a tartósságot is jelentheti.

A. Kombinációk (súlyosság szerint, mérték szerint, tartósság szerint) B. A meg nem felelés jogkövetkezménye
1. 1 1 1 15%
2. 1 1 3
3. 1 3 3
4. 1 1 5 20%
5. 1 3 5
6. 3 3 5
7. 1 5 5 50%
8. 3 5 5
9. 5 5 5 100%