Hatály: 2016.XII.30. - 2018.VIII.13. Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

a főépítészi tevékenységről

A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés s) pontjában, valamint az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

A rendelet alkalmazási köre

1. § *  E rendeletet a törvényekben, kormányrendeletekben meghatározott, a területfejlesztéssel és -rendezéssel, a településfejlesztéssel és -rendezéssel, a településkép-védelemmel, továbbá az épített környezet alakításával és védelmével, az építésüggyel kapcsolatos egyes feladatokra kell alkalmazni, melyeket

a) az országos főépítész,

b) az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal,

c) a települési önkormányzat a települési főépítész, a megyei önkormányzat a megyei főépítész, a települési önkormányzatok társulása a térségi főépítész (a továbbiakban együtt: önkormányzati főépítész) közreműködésével

[az a)–c) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: főépítész] lát el.

A főépítészi rendszer * 

2. § *  (1) *  Az állami főépítészi feladatokat illetékességi területén a fővárosi és megyei kormányhivatal látja el.

(2) *  A fővárosi és megyei kormányhivatal állami főépítészi feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § f)–i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként az építésügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.

(2a) * 

(3) *  Az 1. §-ban meghatározott feladatok központi szakmai irányítását, összehangolását az egész országra kiterjedő illetékességgel az építésügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el, amely keretében

a) * 

b) *  koordinálja az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal terület- és településrendezéssel, valamint építészeti értékvédelemmel kapcsolatos feladatait,

c) * 

d) elősegíti az egységes településpolitikai és építészetpolitikai elvek és elvárások koncepcionális kialakítását,

e) gondoskodik a nemzetközi egyezményekből fakadó feladatok végrehajtásáról,

f) gondoskodik a központi tervtanácsok üléseinek és nyilvántartásának vezetéséről.

(4) A miniszter az e rendeletben és a külön jogszabályban meghatározott egyes feladatait az országos főépítész útján látja el. Az országos főépítészt a miniszter – az általa vezetett minisztérium állományába tartozó személyek közül – bízza meg.

(5) *  A területfejlesztéssel és -rendezéssel, a településfejlesztéssel és -rendezéssel, a településkép-védelemmel, továbbá az épített környezet alakításával és védelmével, valamint az építésüggyel kapcsolatos

a) megyei önkormányzati feladatokkal kapcsolatos döntéseket a megye közigazgatási területére kiterjedő illetékességgel a megyei főépítész,

b) társulási megállapodásban meghatározott települési önkormányzati feladatokkal kapcsolatos döntéseket a társulásban részt vevő települések közigazgatási területére kiterjedő illetékességgel a térségi főépítész,

c) települési önkormányzati feladatokkal kapcsolatos döntéseket a települési önkormányzat közigazgatási területére kiterjedő illetékességgel a települési főépítész, a fővárosban a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok megosztott feladatai szerint a fővárosi, illetve a kerületi főépítész

készíti elő.

Foglalkoztatási feltételek

3. § (1) *  A fővárosi, a fővárosi kerületi, a megyei jogú városi és a megyei főépítészi feladatkör köztisztviselői kinevezéssel látható el.

(2) *  A települési – az (1) bekezdésben foglaltak kivételével – és a térségi főépítészi feladatkör ellátható köztisztviselőként, vagy – az összeférhetetlenségre, a minősített adatra és a felelősségre vonásra vonatkozó jogszabályi előírásokra való figyelemfelhívást is tartalmazó, a feladatkör ellátására vonatkozó írásban megkötött – megbízási szerződés alapján.

(3) A főépítészek foglalkoztatási feltétele:

a) a (4) bekezdésben meghatározott szakirányú felsőfokú végzettség,

b) a 4. §-ban meghatározott főépítészi vizsga,

c) az 5. §-ban meghatározott

ca) szakmai gyakorlat teljesítése,

cb) * 

(4) *  A főépítészi feladatkör betöltéséhez szükséges szakirányú felsőfokú végzettség:

a) megyei jogú városi, fővárosi, fővárosi kerületi, valamint állami főépítészi munkakör esetében építész mesterképzési szakon szerzett okleveles építészmérnök, vagy azzal egyenértékű szakképzettség,

b) az országos főépítészi feladatkör esetében a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló kormányrendeletben meghatározott szakképzettség,

c) megyei, az a) pontban foglaltak kivételével a települési, valamint a térségi főépítészi feladatkör esetében

ca) építész mesterképzési szakon szerzett okleveles építészmérnök, vagy azzal egyenértékű szakképzettség,

cb) településmérnöki mesterképzési szakon szerzett okleveles településmérnök, vagy azzal egyenértékű szakképzettség.

(5) *  Ha a főépítész végzettségét, szakképzettséget igazoló oklevélből a szakirány, illetve az egyenértékűség nem állapítható meg, akkor az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése szerinti szakértői testület jogosult szakértőként véleményt nyilvánítani, amelyet a munkáltató kötelezően figyelembe vesz.

(6) *  A főépítészi feladatkör főépítészi vizsga nélkül legfeljebb a foglalkoztatásra irányuló jogviszony kezdetétől számított hat hónapig látható el.

4. § (1) *  A főépítészi vizsgát – a melléklet szerinti követelményrendszer és a miniszter által jóváhagyott eljárási rend szerint – az önkormányzati főépítészek tekintetében az illetékes állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal, az állami főépítészi feladatokat ellátó kormánytisztviselő tekintetében a miniszter bonyolítja le.

(2) A főépítészi vizsga

a) általános és

b) építészeti különös vagy terület- és településrendezési különös

részből áll.

(3) A 3. § (4) bekezdés a) pontja és b) pont ba) alpontja szerinti végzettség esetén általános és terület- és településrendezési különös részből, a 3. § (4) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti végzettség esetén általános és építészeti különös részből kell vizsgázni.

(4) A főépítészi vizsga alól – az (1) bekezdés szerinti – vizsgát lebonyolító kérelemre

a) mentesíti azt a személyt, aki önkormányzati főépítészi szakmérnöki oklevéllel, vagy építésügyi szakmai tartalmú vizsgával rendelkezik és e vizsga követelményrendszere a főépítészi vizsga követelményrendszerével teljeskörűen megegyezik,

b) részben mentesíti azt a személyt, aki egyéb szakmai tartalmú vizsgával rendelkezik, és e vizsga követelményrendszere a főépítészi vizsga általános vagy a különös rész követelményrendszerével megegyezik.

(5) * 

5. § (1) A főépítészi feladatkört az állami főépítész esetében legalább tízéves, az önkormányzati főépítész esetében – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – legalább nyolcéves szakmai gyakorlattal rendelkező személy töltheti be.

(2) Települési főépítész esetében az (1) bekezdés szerinti szakmai gyakorlati idő legalább öt év.

(3)–(6) * 

6. § (1) A főépítészi tevékenység körében a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény szerinti pártatlan, befolyástól mentes tevékenységet veszélyeztető tevékenységnek minősül különösen, ha a főépítész olyan területen lát el főépítészi feladatokat, amellyel összefüggésben

a) a (2) bekezdésben foglalt kivétellel településtervezői,

b) településrendezési szakértői

tevékenységet végez.

(2) A térségi és a települési főépítész az illetékességi területén településrendezési tevékenységet csak az önkormányzat saját tervező részlegében munkaköri feladatként végezhet.

(3) *  A főépítész – az állami főépítész kivételével – nem láthat el építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatot. A területi, illetve az országos építész vagy mérnöki kamara etikai-fegyelmi bizottságának tagja nem lehet főépítész a kamara illetékességi területén.

Az országos főépítész * 

6/A. § *  Az országos főépítész

a) szakmailag összehangolja az állami és az önkormányzati főépítészek tevékenységét,

b) ellátja az állami főépítészi vizsga lebonyolítási feladatait,

c) ellátja a központi építészeti-műszaki tervtanács működtetésével kapcsolatos feladatokat,

d) kidolgozza az építészet átfogó stratégiáját, a nemzeti építészetpolitikát, rövid, közép- és hosszú távú céljainak meghatározását,

e) képviseli az építészeti érdekeket a különböző szakmai és társadalmi fórumokon,

f) *  ellátja a Kormány által meghatározott kiemelkedő munkásságukkal jelentős értéket létrehozó építészek életművének gondozásával kapcsolatos feladatokat.

6/B. § *  Az országos főépítész a 6/A. § b) és f) pontja szerinti feladatai ellátásáról a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság bevonásával gondoskodik.

A fővárosi és megyei kormányhivatal állami főépítészi feladatai * 

7. § Az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal * 

a) szakmai segítséget nyújt az önkormányzati főépítészi feladatok ellátáshoz,

b) az egységes szakmai szempontok – különösen az általános érvényű terület- és településrendezési, illetve építési követelmények – érvényesítése érdekében elősegíti és szükség szerint koordinálja az önkormányzatok terület- és településrendezéssel, valamint az építészeti értékvédelemmel kapcsolatos döntéseinek főépítészi előkészítését,

c) * 

d) elősegíti a területi településpolitikai és építészetpolitikai elvek és elvárások koncepcionális kialakítását,

e) ellátja a külön jogszabályokban a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat,

f) * 

g) * 

h) *  ellátja a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározott szakmai feladatokat.

i)–j) * 

Az önkormányzati főépítész általános feladatai

8. § Az önkormányzati főépítész

a) *  az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatallal és az érintett önkormányzatok főépítészeivel együttműködve elősegíti az illetékességi területét érintő területrendezési és településszerkezeti tervek összhangjának kialakítását,

b) folyamatosan figyelemmel kíséri a rendezési eszközök hatályosulását, tapasztalatairól évente tájékoztatást ad, és négyévente összefoglaló jelentést készít a képviselő-testület (közgyűlés) részére,

c) közreműködik a kulturális örökség védelméről szóló törvényben foglaltakkal, valamint a kulturális örökség védetté nyilvánításának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglaltakkal kapcsolatos önkormányzati feladatok ellátásában,

d) szakmai véleményével, állásfoglalásaival segíti a térség, illetve a település egységes táji és építészeti arculatának alakítását,

e) közreműködik a területrendezési tervek és a településrendezési eszközök nyilvántartására, a szabályozásokon alapuló adatszolgáltatásra és az ezzel kapcsolatosan felmerülő költség megállapítására vonatkozó helyi szabályok előkészítésében,

f) részt vesz – szükség szerint adatok szolgáltatásával – az illetékességi területére vonatkozó területi és települési információs rendszerek kialakításában és működtetésében,

g) vezeti a helyi önkormányzati tervtanácsot,

h) gondoskodik a helyi tervtanács nyilvántartásának vezetéséről, és abból adatokat szolgáltat az állami főépítésznek,

i) *  közreműködik a települési önkormányzat Étv.-ben meghatározott építésügyi feladatainak az ellátásában.

A megyei főépítész feladatai

9. § (1) A megyei főépítész

a) ellátja a megye területrendezési tervének elkészítésére, felülvizsgálatára vonatkozó megbízással összefüggő feladatokat,

b) előkészíti az országos és kiemelt térségekre vonatkozó területrendezési tervek, valamint az ágazati fejlesztési koncepciók és programok megyét érintő munkarészeivel kapcsolatos megyei egyeztetést és a megyei közgyűlés állásfoglalását,

c) *  közreműködik a megyei közgyűlés megyei és kistérségi területfejlesztési koncepciókkal, programokkal kapcsolatos döntéseinek, továbbá az illetékességi területét érintő településfejlesztési koncepciókkal kapcsolatos állásfoglalásainak kialakításában,

d) *  a megyei önkormányzat nevében véleményezi az illetékességi területét érintő településszerkezeti terveket,

e) adatokat szolgáltat az illetékességi területére vonatkozó területi és települési információs rendszerek kialakításához és működtetéséhez.

(2) A megyei főépítész az illetékességi területét érintően

a) a megyei önkormányzat rendeletében meghatározott módon közreműködik a – települési önkormányzati társulás kivételével – több települést érintő településfejlesztési, -rendezési, értékvédelmi és önkormányzati hatósági ügyekben,

b) felkérésre szakmai tanácsadást nyújt azoknak a települési önkormányzatoknak, ahol nem működik települési főépítész, valamint elősegíti önkormányzati társulás szerveződését az építésügyi feladatok ellátása érdekében,

c) *  együttműködik a megyei jogú város és az érintett települések önkormányzataival a területrendezési és településszerkezeti tervek városkörnyéki összehangolása érdekében.

A települési és a térségi főépítész feladatai

10. § (1) A települési, a térségi főépítész látja el a települési önkormányzat településszerkezeti tervének, helyi építési szabályzatának, települési arculati kézikönyvének és településképi rendeletének elkészítésével, felülvizsgálatával összefüggő következő feladatokat: * 

a) döntésre előkészíti a rendezés alá vonandó területre vonatkozó javaslatot, a tervezési megbízás feltételeit és követelményeit,

b) *  elkészíti az előzetes tájékoztatást az érdekelt államigazgatási szervek, az érintett állampolgárok, szervezetek, érdek-képviseleti szervek, valamint a szomszédos és az érintett egyéb települések önkormányzati szervei részére a rendezés, a településkép-védelem helyéről, céljáról, várható eredményéről,

c) a településrendezési eszközök készítése során folyamatosan együttműködik a tervezőkkel és képviseli az önkormányzat érdekeit,

d) *  szervezi és irányítja a településrendezési eszközök véleményezési eljárásait, ezek során biztosítja a településrendezési eszközök készítésének nyilvánosságát,

e) a véleményezési eljárás befejezését követően a beérkezett észrevételek figyelembevételével döntésre előkészíti a településrendezési eszközöket,

f) gondoskodik a megállapítás során hozott változtatások átvezetéséről, illetőleg szükség szerint az újbóli véleményeztetés lefolytatásáról,

g) nyilvántartást vezet a település, illetve a térség területére készült településrendezési eszközökről, valamint – amennyiben az információtechnológiai feltételei biztosítottak – gondoskodik a hatályos településrendezési eszközöknek az önkormányzat honlapján történő közzétételéről,

h) *  szakmai konzultáción vesz részt és tájékoztatást ad a hatályos településképi rendeletben foglaltakról,

i) *  előkészíti az önkormányzat településkép-védelemmel kapcsolatos szabályozását, figyelemmel kíséri annak érvényesülését és gondoskodik az azzal összefüggő nyilvántartás vezetéséről,

j) külön jogszabályban foglaltak szerint, illetékességi területét érintően vezeti a települési önkormányzat, illetve a települési önkormányzatok társulása által működtetett építészeti-műszaki tervtanácsot,

k) *  nyilvántartást vezet az építészet-műszaki tervtanácson tárgyalt tervdokumentációkról.

(2) A települési, a térségi főépítész részt vesz a településpolitikai, településfejlesztési, településüzemeltetési és az önkormányzatok ingatlanvagyon-gazdálkodási programjának elkészítésében és egyeztetésében, továbbá az ágazati koncepciók települést érintő részeinek összehangolásában és véleményezésében. Szakmai véleményével segíti az önkormányzatnak az előzőekkel kapcsolatos döntéseinek előkészítését, állásfoglalásainak kialakítását.

A főépítészek együttműködése

11. § (1) *  A települési, a térségi főépítész együttműködik az illetékes földhivatallal, az építésügyi nyilvántartást vezető hatóságokkal és alkalmazó intézményekkel, az építésügyi és más hatóságokkal, a települési főmérnökkel, valamint a véleménynyilvánításra jogosult államigazgatási szervekkel.

(2) A főépítészek feladataikat összehangoltan végzik, gondoskodva az egységes szakmai elvek és a helyi sajátosságok egyidejű érvényesítéséről. Szakmai tevékenységük összehangolása és működési feltételeinek figyelemmel kísérése a miniszter, illetve az állami főépítész feladata.

(3) Az önkormányzati főépítészek a terület- és településfejlesztési, valamint a terület- és településrendezési feladatok ellátása során – igény szerint az állami főépítész bevonásával – részt vesznek az érintett önkormányzatok közös, összehangolt döntéseinek előkészítésében.

Záró rendelkezések

12. § (1) Ez a rendelet 2009. október 1-jén lép hatályba.

(2)–(3) * 

(4) *  Mentesül a főépítészi vizsga alól az e rendelet szerinti képesítési feltételeknek megfelelő főépítész, aki legalább ötéves főépítészi munkakörben eltöltött gyakorlati idővel rendelkezik.

(5) *  A 2011. január 1-jét megelőzően a fővárosi és megyei közigazgatási hivatal szakigazgatási szerveként regionális illetékességgel működött állami főépítész feladat- és hatáskörei és ahhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatal jogutóda a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel a székhelye szerinti megyei (fővárosi) kormányhivatal.

(6) * 

Melléklet a 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelethez

A főépítészi vizsga követelményrendszere

I. Általános követelmények

A vizsgázónak ismernie kell:

1. a jogrendszer alapvető jellemzőit (jogszabályi hierarchia),

2. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás, valamint az építésügyi hatósági eljárások általános szabályait (az első fokú eljárás megindítása, kérelem és mellékletei, a tényállás tisztázása, az egyes szakmagyakorlási tevékenységek közötti kapcsolatrendszer, a határozat tartalma és közlése, jogorvoslati lehetőségek, ügyfél fogalma),

3. a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény

3.1. általános fogalmait,

3.2. területfejlesztéssel kapcsolatos általános előírásait,

3.3. területrendezéssel kapcsolatos általános előírásait,

3.4. végrehajtásával kapcsolatos kormányrendeletek előírásait,

4. az illetékességi területére vonatkozó területfejlesztési koncepciók és programok, valamint területrendezési tervek főbb megállapításait és rendelkezéseit,

5. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

5.1. általános fogalmait,

5.2. településrendezéssel kapcsolatos általános előírásait,

5.3. építményekkel szemben támasztott általános követelményeit,

5.4. építésügyi hatósági engedélyezésre vonatkozó előírásait,

5.5. építésre vonatkozó követelményeit,

5.6. alapján az építésügyi hatóság szervezeti rendszerét (ideértve a sajátos építményfajtákat és a műemlékvédelmet is),

6. a műemlékvédelem, továbbá a környezet-, természet- és tájvédelem általános követelményeit,

7. a tervpályázatokkal kapcsolatos szabályokat,

8. az építészeti-műszaki tervtanáccsal kapcsolatos szabályokat,

9. a közbeszerzéssel kapcsolatos (tevékenységével összefüggő) szabályokat,

10. a településfejlesztéssel kapcsolatos pályázatkészítés általános szabályait,

11. a településrendezési szerződéssel kapcsolatos általános szabályokat,

12. a településrendezési tervezési szerződés tartalmi követelményeit.

II. Építészeti különös követelmények

Egy meghatározott épület tervtanácsi értékelésének elkészítése, továbbá a vizsgázónak ismernie kell:

1. az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK)

1.1. általános rendelkezéseit,

1.2. építmények elhelyezésével kapcsolatos előírásait,

1.3. építmények létesítésével kapcsolatos előírásait,

1.4. vegyes rendelkezéseit,

2. az építészeti-műszaki tervezői jogosultság feltételrendszerét,

3. a tervező feladatait, felelősségi körét, jogait és kötelezettségeit,

4. az összeférhetetlenségi és etikai-fegyelmi szabályokat,

5. az építészeti-műszaki tervezésre vonatkozó további előírásokat (jogszabályok, szabványok, segédletek),

6. az építészeti-műszaki tervek tartalmi követelményeit,

7. *  Makovecz Imre településfejlesztési-épülettervezési modelljét.

III. Terület- és településrendezési különös követelmények

Egy konkrét településszerkezeti terv és helyi építési szabályzat tervtanácsi opponenciájának elkészítése, továbbá a vizsgázó ismerje:

1. az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK)

1.1. általános rendelkezéseit,

1.2. településrendezéssel kapcsolatos előírásait,

1.3. építmények elhelyezésével kapcsolatos előírásait,

1.4. építmények létesítésével kapcsolatos előírásait,

1.5. vegyes rendelkezéseit,

2. a településrendezői jogosultság feltételrendszerét,

3. a településtervező feladatait, felelősségi körét, jogait és kötelezettségeit,

4. az összeférhetetlenségi és etikai-fegyelmi szabályokat,

5. a településtervezésre, településtervezési szakági tervezésre vonatkozó további előírásokat (jogszabályok, segédletek),

6. a településrendezési eszközök tartalmi és egyeztetési követelményeit,

7. *  Makovecz Imre településfejlesztési-épülettervezési modelljét.

2. melléklet a 190/2009. (IX. 15.) Korm. rendelethez *