Jogszabálykereső

A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet

a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól

A Kormány a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés a), d), f) és p) pontjában, valamint az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény 6. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

a) átfogó cél: a célrendszer hierarchiájának legfelső szintje, olyan általános és komplex hosszútávú célkitűzés, amely egyértelműen megjeleníti a jövőkép felé való kívánatos fejlődést, és amely - a térség adottságainak figyelembevételével - a közép-, illetve rövidtávú célok kijelölésének alapja,

b) átviteli hálózat távvezeték elemei: a villamos energiáról szóló törvényben meghatározott hálózatok közül a 220 kV és az ezt meghaladó névleges feszültségű hálózat - közvetlen-, magán- és termelői vezeték, közcélú átviteli hálózat - beleértve az átviteli hálózat tartószerkezeteit és a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezéseket,

c) célrendszer: az adott térségre kijelölt elvárások és kívánatos változások, fejlődést kijelölő célok koherens, egymásra épülő rendszere, amely rögzíti a célok egymáshoz való hierarchikus viszonyát és egyéb kapcsolatait, összefüggéseit, és amelynek elemei az átfogó, a horizontális, a specifikus és területi célok,

d) *  elosztó hálózat: a villamos energiáról szóló törvényben meghatározott a térségi ellátást biztosító elosztó hálózat azon elemei, amelyek 132 kV névleges feszültségű áram elosztására alkalmasak, beleértve az elosztó hálózat tartószerkezeteit és a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezéseket,

e) horizontális cél: olyan, az adott területi egység fejlesztésének és tervezésének egészét meghatározó alapvető megfontolások, elvárások és kritériumok összessége, melyeket a célrendszer egészének meghatározásánál, a megvalósítást szolgáló eszközök és intézkedések kialakításánál, ezek végrehajtásánál (pl. pályáztatás, projektkiválasztás során) egyaránt következetesen érvényesíteni kell,

f) jövőkép: nagytávra és nagytávon túlmutatóan meghatározott, elérni kívánt jövőbeli célállapot átfogó és általános leírása, amely a célok kijelölésének alapvető irányát jelöli ki, és amelyben rögzülő elérendő jövőbeni állapotot a koncepció helyzetelemzésében, értékelésében meghatározott sajátosságokra, a számba vett várható fejlődésfolyamatokra tekintettel, a társadalom elvárásainak, értékeinek figyelembevételével lehet megfogalmazni,

g) *  kidolgozásért felelős szerv: a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvénynek megfelelően az Országos Területfejlesztési Koncepció, az Országos Területrendezési Terv és a kiemelt térség (Budapesti Agglomeráció és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet) területrendezési tervének kidolgozása esetén a Kormány; a megye és az egyéb kiemelt térségek területrendezési terv kidolgozása esetén a megyei önkormányzat; a megye területfejlesztési koncepciója és programja kidolgozásának esetében a megyei önkormányzat; a kiemelt térség területfejlesztési koncepciója és programja kidolgozásának esetében a térségi fejlesztési tanács,

h) *  országos mellékút: a közutak igazgatásáról szóló miniszteri rendelet szerinti összekötő és bekötő út,

i) prioritás: a specifikus célok elérését szolgáló kiemelt szándékok, a későbbi beavatkozási területek csoportja, amelyek jellemzően komplexek, átfogóan több ágazati intézkedést jeleníthetnek meg, kifejezetten egyes térségekre vagy térségtípusokra is irányulhatnak,

j) specifikus cél: a prioritások alapját képező, a stratégiaalkotási tervezési fázisban, az átfogó célból levezetett középtávú célkitűzések, melyek együttes és összehangolt elérése biztosítja az átfogó cél érvényesülését, és az átfogó célnál kevésbé komplexek, csak egy vagy néhány szakterületet ölelnek fel,

k) területi cél: egy-egy, a térségen belüli térségtípusra, rész területegységre, vagy közvetlenül a térség egészének valamely térszerkezeti jellemzőjére vonatkozó elvárások,

l) * 

m) területi terv készítése: a területi terv kidolgozásának, egyeztetésének és elfogadásának együttes megnevezése,

n) *  hagyományos tájhasználat: egy adott tájrészletre jellemző, a természeti adottságokon alapuló és a helyi gazdálkodási kultúrának megfelelő olyan területhasználati vagy más haszonvételezési mód, amely meghatározza a táj jellegét és biztosítja természeti és kulturális értékeinek fenntartható hasznosítását,

o) *  tájjelleg (tájkarakter): a természeti és antropogén tájalkotó tényezők együtthatásából kialakuló, adott tájrészletre jellemző mintázat vagy rendszer, amely egy tájat más tájrészletektől megkülönböztethetővé tesz.

2. § (1) A területi tervek módosításának költségeit - a kidolgozásért felelős szerv és a módosítás kezdeményezője közötti eltérő megállapodás hiányában - a módosítással érintett terv kidolgozásáért felelős szerv viseli.

(2) *  A megyei területrendezési terv módosításának költségeihez - a Területrendezési feladatok előirányzat kerete terhére - a terv kidolgozásáért felelős szerv állami hozzájárulásra tarthat igényt.

3. § (1) A területrendezési terv módosítására az új területrendezési terv egyeztetésének és elfogadásának rendjére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az elfogadott területrendezési terv módosítása - az előkészítő és javaslattevő fázis összevonásával - egyfázisú tervezési és egyeztetési folyamatban is elvégezhető.

(2) Az elfogadott területfejlesztési koncepcióban és programban meghatározott időtávlat lejártát követően a területi egységre vonatkozó tervezés során az új területfejlesztési koncepció és program készítésének szabályait kell alkalmazni.

(3) A területfejlesztési koncepció és program meghatározott időtávlatának lejártát megelőző módosítása az előkészítő és javaslattevő fázis összevonásával, egyfázisú tervezési és egyeztetési folyamatban is elvégezhető.

4. § (1) A területi tervek időtávlatai az alábbiak:

a) rövidtáv: 2 év,

b) középtáv: 7 év,

c) hosszútáv: 14 év,

d) nagytáv: 20-25 év.

(2) A területfejlesztési koncepció fogalmazza meg az ország és a térségek

a) hosszútávra szóló horizontális céljait és átfogó célját,

b) nagytávra és nagytávon túlmutatóra szóló jövőképét.

(3) A területfejlesztési program középtávra szól, melynek

a) stratégiai programrészében kerülnek meghatározásra

aa) a specifikus és területi célok (a jövőkép és az átfogó cél alapján),

ab) a horizontális célok,

ac) a prioritások (a specifikus célok alapján);

b) operatív programrészében kerülnek meghatározásra az intézkedések (a stratégiai programrészben meghatározott prioritások alapján).

(4) * 

(5) *  A területrendezési tervek hosszú, illetve nagytávra készülnek.

A területi tervek illeszkedési szabályai

5. § *  (1) A térség nagyságrendjét, illetve az elfogadás szintjét tekintve a területfejlesztési koncepciók és programok egymásra épülő rendszert alkotnak.

(2) A megye területfejlesztési koncepciója és programja nem lehet ellentétes

a) az Országos Területfejlesztési Koncepcióban (a továbbiakban: OTK),

b) az Országos Területrendezési Tervben (a továbbiakban: OTrT), a Budapesti Agglomeráció és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet kiemelt térség területrendezési tervében,

c) a megyei területrendezési tervben

foglaltakkal.

(3) A kiemelt térség területfejlesztési koncepciója és programja nem lehet ellentétes

a) az OTK-ban,

b) az OTrT-ben, a Budapesti Agglomeráció és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet kiemelt térség területrendezési tervében,

c) a megyei területrendezési tervben

d) a megyei területfejlesztési koncepcióban és programban

foglaltakkal.

A területi tervek tartalmi követelményei

6. § (1) * 

(2) A megyei területfejlesztési koncepció és program részletes tartalmi követelményeit az 1. és a 3. melléklet tartalmazza.

(3) * 

(4) A kiemelt térség területfejlesztési koncepciója és programja részletes tartalmi követelményeit az 1. és az 5. melléklet tartalmazza.

(5) Az OTK részletes tartalmi követelményeit a 6. melléklet tartalmazza.

7. § A területfejlesztési koncepciókban és programokban minden szinten érvényesíteni kell a társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból fenntartható fejlődés, az esélyegyenlőség, valamint a területi kohézió szempontjait.

8. § (1) Amennyiben a területrendezési terv a területfejlesztési koncepcióval közösen készül, az 1. mellékletben meghatározott közös feltáró-értékelő vizsgálattal, valamint az előkészítő fázis 1-5. pontjában foglalt tartalmi elemek kivételével a 7. mellékletben meghatározott részletes tartalmi követelmények alapján kell elkészíteni és dokumentálni.

(2) Amennyiben a területrendezési terv a területfejlesztési koncepciótól függetlenül készül, a területrendezési tervet a 7. melléklet szerinti részletes tartalmi követelmények alapján kell elkészíteni és dokumentálni.

(3) *  Több megyére készülő területrendezési tervet a megyei területrendezési terv tartalmi követelményének megfelelően kell elkészíteni.

(4) A területrendezési terv készítése vagy módosítása szükségességének megalapozása céljából területrendezési tanulmányterv készíthető, amely az új területfejlesztési, ágazati koncepcióknak és programoknak, valamint a műszaki infrastruktúra-hálózatoknak és egyedi építményeknek az elfogadott területrendezési tervekkel való összhangját vizsgálja.

(5) A területrendezési tanulmányterv tartalmi követelményeit - a vizsgált cél figyelembevételével - a területrendezési tanulmányterv készítője határozza meg.

9. § (1) A területi tervek javaslattevő fázisának megalapozó munkarésze a 9. mellékletben meghatározott területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat is.

(2) Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló kormányrendelet alapján elkészített környezeti értékelés a 9. mellékletben foglaltak szerint készítendő területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat környezeti szempontú elemzésének minősül.

A területi tervek kidolgozásának szabályai

10. § *  A területrendezési terv kidolgozásáért felelős szerv a tervet a területrendezési tervezési jogosultságról és a területrendezési tervezési tevékenység felügyeletét ellátó hatóság kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott területrendezési tervezési tevékenység folytatására jogosult személlyel készítteti el.

10/A. § *  A területrendezésért felelős miniszter az OTrT-nek az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény szerinti felülvizsgálatáról, valamint az OTrT munkarészei módosításának előkészítéséről a Lechner Tudásközpont, Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság útján gondoskodik.

10/B. § *  A területrendezésért felelős miniszter a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervének a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény szerinti felülvizsgálatáról, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési terve módosításának előkészítéséről a Lechner Tudásközpont, Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság útján gondoskodik.

11. § *  A területi terveket az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerbe (a továbbiakban: TeIR) történő illeszthetőség követelményeinek figyelembevételével elektronikus és papíralapú dokumentumként kell kidolgozni és a kidolgozásért felelős szerv részére átadni. Ennek érdekében:

a) a területfejlesztési koncepciók és programok területi egységhez köthető javaslatait települési KSH-azonosítókkal nyilvántartható módon kell dokumentálni,

b) a területrendezési tervek elfogadásra kerülő rajzi munkarészeit a tervezés kezdetekor hatályos állapotnak megfelelő közigazgatási határokkal kiegészített 1:50 000-es méretarányú digitalis topográfiai alaptérképen (DTA - 50) kell kidolgozni,

c) a területrendezési tervek elfogadásra kerülő térképi munkarészeit Egységes Országos Vetületi (EOV) rendszerben, vektoros állományokként, térinformatikai rendszerben kell kidolgozni és a kidolgozásért felelős szerv részére átadni,

d) a területrendezési tervek kidolgozása során a térségi szerkezeti terv tartalmi elemeit egy tervlapon, az egyes, tartalmilag nem összetartozó és az átfedő térségi övezeteket külön tervlapokon kell ábrázolni.

12. § (1) *  A megye és a kiemelt térség területfejlesztési koncepciója és programja előkészítő és javaslattevő fázisból áll.

(2) Az előkészítő fázisban rendszerezni és értékelni kell a fejlesztésre ható tényezőket, valamint vizsgálni kell a fejlesztés lehetséges irányait. Az előkészítő fázis részét képezi a területfejlesztési partnerségi terv végrehajtása és a helyzetértékelés.

(3) *  A javaslattevő fázisban ki kell dolgozni a megye és a kiemelt térség jövőképét és ennek legkedvezőbb fejlesztési irányát.

(4) *  A területfejlesztési koncepció elfogadására jogosult megyei önkormányzat vagy térségi fejlesztési tanács, kiemelt térség esetében a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter dönt arról, hogy a (2) bekezdésben meghatározott előkészítő fázis elkészült munkarészei megfelelnek-e a további tervezés alapjául.

(5) *  A területfejlesztési program elfogadására jogosult megyei önkormányzat vagy térségi fejlesztési tanács, kiemelt térség esetében a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter dönt arról, hogy a (2) bekezdésben meghatározott előkészítő fázis elkészült munkarészei megfelelnek-e a további tervezés alapjául.

13. § (1) A területfejlesztési koncepciók és programok kidolgozásának része az állampolgárok, a tervezéssel érintett területen működő érdekképviseletek, társadalmi szervezetek és vállalkozások tervezésbe való bevonását részletező partnerségi terv.

(2) A partnerségi terv a tervezés folyamatában meghatározza

a) a bevonandó célcsoportot,

b) az egyes tervezési elemekhez és fázisokhoz kapcsolódó bevonás tervezett eszközeit és részvételi formáit, melynek lehetséges eszközei: kommunikációs kampány, kiállítások, helyi média, tájékoztató kiadványok, állampolgári vélemények gyűjtése, nyilvános fórumok, konferenciák, eseti bizottság, közvélemény-kutatás (szociológiai kutatás, fókuszcsoportos kutatás, munkacsoport megbeszélések, zsűrik),

c) a bevonás céljait.

(3) A partnerségi program a területfejlesztési programok végrehajtása során meghatározza az állampolgárok és a szakmai közösségek részvételének szabályait.

14. § (1) *  A területrendezési terv készítése és módosítása előkészítő és javaslattevő fázisból áll. A területrendezési terv készítéséhez és módosításához elfogadásra kerülő és megalapozó munkarészek készülnek.

(2) A területrendezési tervek kidolgozása során

a) a megalapozó munkarészekben a meglévő és a tervezett tartalmi elemeket eltérő ábrázolásmóddal kell jelölni,

b) a megyei területrendezési terv esetében az elfogadásra kerülő munkarészekben a 8. mellékletben meghatározott jelkulcsot kell alkalmazni,

c) az elfogadásra kerülő munkarészekben a meglévő és a tervezett tartalmi elemeket azonos ábrázolásmóddal kell jelölni,

d) a térségi szerkezeti tervet a 7. mellékletben részletezett tartalommal egy tervlapon kell elkészíteni,

e) a térségi területfelhasználási kategóriák egymással nem lehetnek átfedésben,

f) a térségi területfelhasználási kategóriákat az OTrT-nek a legkisebb ábrázolható területnagyságra vonatkozó szabályaira figyelemmel kell ábrázolni,

g) a 10 ha-nál nagyobb egyedi építmények területét a jelkulcsnak megfelelő felületként kell ábrázolni, a 10 ha-nál kisebb területű egyedi építményeket a jelkulcsnak megfelelő szimbólummal kell jelölni.

15. § A kiemelt térség esetében - annak sajátosságaihoz igazodva - a legkisebb ábrázolható területegység nagysága az OTrT-ben foglaltaktól eltérően is megállapítható.

A területi tervek egyeztetésének rendje

16. § A területi terv egyeztetését a területi terv kidolgozásáért felelős szerv végzi.

17. § (1) A területfejlesztési koncepciót és programot, valamint a területrendezési tervek elfogadás szempontjából fontos részeit tartalmazó dokumentációját véleményezésre meg kell küldeni az egyeztetésben résztvevők részére, valamint társadalmi egyeztetés céljából közzé kell tenni a TeIR-ben. A területrendezési terv kidolgozásáért felelős szervnek gondoskodnia kell arról, hogy az eredeti méretarányú tervlapokat és rajzi mellékleteket tartalmazó teljes dokumentáció megtekinthető legyen.

(2) *  A területi terv egyeztetése során tett véleményeket, társadalmi észrevételeket - a tervezői válaszokkal kiegészítve - a dokumentációhoz, kell csatolni.

18. § (1) A területfejlesztési koncepciók és programok véleményezésére jogosultak körét a 10. melléklet tartalmazza.

(2) Az OTK-t véleményezésre meg kell küldeni a 10. melléklet 1-9. és 12-13. pontjában meghatározottaknak.

(3) * 

(4) A kiemelt térségre vonatkozó területfejlesztési koncepció és program egyeztetésénél (2) bekezdés szerint kell eljárni.

(5) *  A megyei területfejlesztési koncepciót és programot véleményezésre meg kell küldeni a 10. melléklet 1. és 2., 6-8., 10. és 13. pontjában meghatározott szerveknek, továbbá a szomszédos megyei önkormányzatoknak.

(6) * 

19. § *  A területfejlesztési koncepció és program esetén a véleményezésre 45 napot kell biztosítani.

20. § (1) A területrendezési tervek véleményezésére jogosultak körét a 11. melléklet tartalmazza.

(2) *  Az OTrT-t véleményezésre meg kell küldeni a 11. melléklet 1-10. pontjában, és 12-15. pontjában meghatározottaknak.

(3) *  Több megye közös területrendezési tervét, a Budapesti Agglomeráció, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet és az egyéb kiemelt térségek területrendezési tervét véleményezésre meg kell küldeni a 11. melléklet 1-16. pontjában meghatározottaknak.

(4) *  A megye területrendezési tervét véleményezésre meg kell küldeni a 11. melléklet 1-11. és 13-16. pontjában meghatározottaknak.

(5) *  A megyék kivételével az országra és a határ menti térségekre vonatkozó területrendezési tervet a külpolitikáért felelős miniszter véleményezésre megküldi a szomszédos országok területrendezésért felelős miniszterének.

(6) A határ menti megyék területrendezési tervét a kidolgozásért felelős szerv véleményezésre megküldi a szomszédos országok megyének megfelelő közigazgatási egységei részére.

(7) A szomszédos országok területrendezésért felelős szerveivel történő egyeztetés a területrendezési terv - a szomszédos országokkal történő együttműködés szempontjából fontos részeit tartalmazó - angol nyelvű kivonatának megküldésével történik.

(8) A területrendezési tervek esetében a szomszédos országokkal történő egyeztetés, az előkészítő fázist követően a tervezési programot bemutató dokumentumból készített kivonattal is kezdeményezhető.

21. § A határ menti térségre készülő közös területrendezési tanulmányterv egyeztetésére az érintett térségnek megfelelő területrendezési terv egyeztetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A területi tervek elfogadásának rendje

22. § A kidolgozásért felelős szerv a véleményezésre jogosult szervekkel egyeztetett területi terv tervezetét a területi terv elfogadására jogosult szerv elé terjeszti, melyben minden esetben fel kell tüntetni:

a) az egyeztetési eljárásba bevont és az eljárásban véleményt adó szervek és szervezetek körét,

b) azokat a tartalmi kérdéseket, amelyekben nem alakult ki egyetértés,

c) az előterjesztő álláspontját az el nem fogadott javaslatokról,

d) a részletesen indokolt ellenvéleményeket.

A területi tervek közzétételének szabályai

23. § *  (1) *  A területfejlesztésért felelős miniszter, a területrendezésért felelős miniszter és a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter az Országgyűlés által elfogadott területi terveket, a Kormány által elfogadott területfejlesztési koncepciókat és programokat, valamint a megyei önkormányzatok által megküldött, rendelettel elfogadott területfejlesztési koncepciókat, területfejlesztési programokat és területrendezési terveket közzéteszi a Kormány honlapján, valamint a TeIR-ben.

(2) *  A megyei önkormányzat, az általa elfogadott területfejlesztési koncepciókat, területfejlesztési programokat és területrendezési tervet közzéteszi a megyei önkormányzat honlapján, valamint a területfejlesztési koncepciót megküldi a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszternek, a területfejlesztési programot megküldi a területfejlesztés stratégiai tervezésért felelős miniszternek.

Záró rendelkezések

24. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkötött szerződésekre, és a hatálybalépését követően készített vagy módosított területi tervekre kell alkalmazni.

(3) *  A Lechner Tudásközpont, Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság jogutódja a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnak a 10/A. §-ban meghatározott feladatok ellátásához kapcsolódó - a Lechner Lajos Tudásközpont alapításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 107/2013. (IV. 5.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően a jogelőd által megkötött - polgári jogi szerződések alapján fennálló jogviszonyok, valamint a 10/A. §-ban meghatározott feladatok ellátásával kapcsolatban a jogelőd által megszerzett szerzői jogok, forráskódok és licencek tekintetében.

(4)-(5) * 

1. melléklet a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelethez

A kiemelt térségi és a megyei szintű területfejlesztési koncepció, valamint a kiemelt térségi és a megyei területrendezési terv közös feltáró - értékelő vizsgálatának tartalmi követelményei * 

1. *  A megye/kiemelt térség (a továbbiakban: a térség) terület társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetének elemzése

1.1. Az adott térségre értelmezhető külső környezet vizsgálata:

a) a térség fejlődésének, társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetének azonosítása nemzetközi és hazai szinten,

b) a nagytérségi összefüggések vizsgálata.

1.2. A térség adottságainak, belső erőforrásainak elemzése területi bontásban, térképi megjelenítésekkel:

a) természeti adottságok, természeti erőforrások és a környezet állapotának elemzése:

aa) természeti adottságok (éghajlat, földtan, talajtan, vízrajz, domborzat, élővilág),

ab) a termőföldek területnagyságának és mennyiségének alakulása,

ac) *  a táj jellemzői (tájszerkezet, tájhasználat, tájjelleg, tájkép),

ad) természet- és tájvédelem,

ae) környezeti elemek állapota és az alakulásukat befolyásoló fontosabb tényezők,

af) szennyezett területek számbavétele adatbázis alapján (a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer kármentesítési információs rendszere, FAVI-KÁRINFO),

ag) *  vízvédelem (felszíni és felszín alatti vízkészletek),

ah) energiaforrások,

ai) vízkárt okozó elemek (árvíz- és belvízveszély, fakadóvíz) és vízkárelhárítással kapcsolatos helyzetelemzés;

b) *  épített környezet és a kulturális örökség védelme (építészeti örökség, műemléki értékek, régészeti örökség, emlékhelyek), valamint a világörökségi és világörökségi várományos területek védelme;

c) gazdasági bázis:

ca) főbb gazdasági ágazatok, azok fejlődési irányai: mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, üdülés, idegenforgalom, vízgazdálkodás, ipar, szolgáltatás stb.,

cb) a gazdaság belső és külső kapcsolatai,

cc) a termelési infrastruktúra állapota,

cd) a telepítési tényezők értékelése,

ce) a területi innovációs potenciál,

cf) a térség gazdaságának versenyképességét befolyásoló tényezők;

d) társadalmi környezet:

da) kulturális adottságok, értékek,

db) területi identitás, civil aktivitás,

dc) humán erőforrások: demográfiai szerkezet és prognózis, foglalkoztatási viszonyok, humánkapacitások, jövedelmi viszonyok, kisebbségek helyzete;

e) közlekedési (országos és térségi jelentőségű közúti, kerékpáros, vasúti, légi és vízi közlekedés) és kommunális infrastruktúra:

ea) vonalas rendszerek, létesítmények,

eb) egyéni és közösségi közlekedési megközelíthetőségi viszonyok,

ec) közlekedési kapcsolati hiányok,

ed) vízellátás,

ee) szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, szennyvíz és szennyvíziszap elhelyezés,

ef) energiaellátás,

eg) hulladéklerakók, hulladékgazdálkodás;

f) a települések intézmény-felszereltsége (a lakosság egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális, szabadidő, sport-, kereskedelmi, szolgáltató és igazgatási intézményekkel való ellátottsága, az intézmények kihasználtsága);

g) a települések jellemző lakásviszonyai;

h) településhálózati adottságok:

ha) településhierarchia,

hb) a településhálózat területen belüli és kívüli kapcsolatai (nemzetközi és nemzeti hálózatok, vonzáskörzetek, agglomerációk),

hc) települések közötti feladatmegosztások, együttműködések, mindezek szervezeti és intézményi rendszerei, figyelemmel az egyes kötelező közszolgáltatások biztosításának módjára, hozzáférhetőségére, fenntartási lehetőségeire, valamint az 1.2. pont dc) alpontja szerint vizsgált demográfiai viszonyokra;

i) a térszerkezeti elemek azonosítása, a térszerkezet időbeli alakulása, a térségi területfelhasználás változásai, tendenciák értékelése;

j) a térségi területfelhasználás vizsgálata;

k) a táj terhelésének és terhelhetőségének meghatározása.

2. A térséget érintő tervezési-fejlesztési környezet áttekintése

2.1. A térséget érintő ágazati koncepciók, területfejlesztési elképzelések és hatályos területi tervek áttekintése:

a) az OTK térséget érintő vonatkozásai,

b) *  a térséget érintő kiemelt térség területfejlesztési tervei,

c) az Országgyűlés és a Kormány által jóváhagyott és az egyéb ágazati fejlesztési stratégiáknak az adott térségre érvényes vonatkozásai,

d) a hazai, az adott térséggel szomszédos, azonos térségi szintű térségek és/vagy külföldi közigazgatási egységek területfejlesztési koncepcióinak és programjainak térségre vonatkozó üzenetei,

e) az OTrT és a területrendezési terv(ek) térséget érintő vonatkozásai,

f) a térséget érintő környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szabályozások,

g) *  a térség 20 ezer lakos feletti városainak települési gazdasági vagy településfejlesztési programjai és településfejlesztési koncepciói,

h) a térség hatályban lévő ágazati tervei, programjai,

i) vonatkozó egyéb tervek,

j) a tervezést érintő egyéb jogszabályok.

2.2. A térség területfejlesztési szereplői elképzeléseinek feltárása, a tervezési folyamat partnerségi tervének elkészítése és végrehajtása:

a) a partnerségi terv elkészítése,

b) a partnerségi terv végrehajtása,

c) a partnerségi terv eredményei alapján

ca) az üzleti szektor szereplőinek a térséget érintő fejlesztési elképzeléseinek áttekintése,

cb) az önkormányzatok fejlesztési elképzeléseinek áttekintése,

cc) a térség társadalmi szervezetei fejlesztési elképzeléseinek áttekintése.

2.3. A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének elemzése:

a) a területfejlesztés forrásainak elemzése (nemzetközi, központi költségvetési, önkormányzati források, a gazdasági egységek beruházásai, a különféle szervezetek fejlesztései, a háztartások),

b) a területfejlesztés intézményrendszere (szervezet, működés, együttműködés),

c) a területfejlesztés hatékonysága (eddigi eredmények, forrás-aktivitás, az intézmények hatása, hiányosságok).

2.4. Helyzetértékelés:

a) a térség erősségeinek, gyengeségeinek, lehetőségeinek és a térséget fenyegető veszélyek azonosítása,

b) a térség lehetséges fejlesztési irányainak bemutatása, és ezek alapján a lehetséges cselekvési területek azonosítása.

2. melléklet a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelethez * 

3. melléklet a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelethez

A megyei területfejlesztési koncepció és program javaslattevő fázisának tartalmi követelményei

1. A megyei területfejlesztési koncepció tartalmi követelményei

a) a megye jövőképe;

b) a megye fejlesztésének elvei;

c) a megye fejlesztésének átfogó célja;

d) helyzetértékelés; a jövőkép, a fejlesztési elvek és az átfogó cél kapcsolata;

e) *  külső koherencia vizsgálata: a célrendszer kapcsolata más országos szintű tervdokumentumokkal;

f) a fejlesztési célok értelmezése a megyén belül különféle sajátosságokkal rendelkező területi részegységekre (a részcélok és beavatkozás területi egységei);

g) a területfelhasználás alapelveit lefektető koncepció kidolgozása;

h) a fejlesztés eszköz- és intézményrendszere.

2. A megyei területfejlesztési program tartalmi követelményei

2.1. Stratégiai program:

a) a tervezési folyamat eljárásainak, a tervezés tárgykörének és körülményeinek leírása;

b) célrendszer: a jövőkép, az átfogó cél és a fejlesztési elvek alapján a specifikus, horizontális és területi célok meghatározása, viszonyrendszerének bemutatása;

c) a prioritások azonosítása: a prioritások leírása; célok és prioritások eredményességi kritériumainak, illetve számszerűsített mutatóinak meghatározása, a megvalósítás lehetséges szereplőinek és a közreműködők körének megjelölése; a prioritások leírásában egyértelműen azonosítani kell a megye, azaz a tervezésért felelős szervezet saját felelősségébe tartozó beavatkozásokat és azok esetleges külső feltételeit, valamint a megye felelősségén kívül eső, a célok eléréshez elvárt beavatkozásokat;

d) a célok és a prioritások közötti kapcsolatok beazonosítása;

e) a programnak jeleznie kell a különböző ágazatok felé a fejlesztési igények közül az ágazati programokban megvalósítani javasolt elemeket;

f) a tervezéskísérő eljárások (különösen az előzetes programértékelés és a környezeti értékelés) dokumentációja, bemutatva a tervezéskísérő eljárások tervezési folyamatra tett hatásait és a végrehajtás várható környezeti, társadalmi és gazdasági hatásait;

g) a végrehajtásában közreműködő szervezetek közti munkamegosztás, együttműködés és információcsere meghatározása, az érdekérvényesítés rendszere; a végrehajtásban közreműködő üzleti és civil szervezetek bevonásának módja (partnerségi program);

h) a végrehajtás és a finanszírozás intézményi és eljárásrendi rendszerének átfogó bemutatása;

i) monitoring és értékelési terv.

2.2. Operatív program:

a) a vállalkozások fejlesztési tervei;

b) együttműködésben megvalósítandó programok (önkormányzatok között, önkormányzat és üzleti szektor, önkormányzat és civil szektor);

c) támogatás segítségével megvalósítandó programok, ezen belül

ca) uniós támogatással megvalósuló programok,

cb) egyéb nemzetközi támogatással megvalósuló programok,

cc) tisztán hazai támogatással megvalósuló programok;

d) prioritások szerinti csoportosításban:

da) az elérendő célok részletes meghatározása,

db) az egyes feladatok végrehajtásának intézkedési és ütemezési terve,

dc) a megvalósításhoz szükséges források pénzügyi ütemterve, a végrehajtásért felelős szervezetek és közreműködők,

dd) a végrehajtás módja és feltételrendszere, ellenőrzési rendszere,

de) az eredményesség vizsgálata és értékelése,

df) a környezeti értékelés,

dg) a teljesítés-igazolás követelményrendszerének kialakítása;

e) *  a megyei operatív programnak a megye felelősségén túlmutató fejlesztési igényeinek leírása: azokat az intézkedéseket és fontosabb projekteket írja le, melyek a megye stratégiai programjának megvalósítása szempontjából fontos fejlesztési irányt képviselnek, de megvalósításuk nem a megye operatív programjának kompetenciájába esik, hanem igényként fogalmazódik meg országos vagy ágazati programok irányába.

4. melléklet a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelethez * 

5. melléklet a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelethez

A kiemelt térségi területfejlesztési koncepció és program javaslattevő fázisának tartalmi követelményei

1. A kiemelt térség területfejlesztési koncepciójának tartalmi követelményei

a) a kiemelt térség jövőképe;

b) a kiemelt térség fejlesztési elvei;

c) a kiemelt térség fejlesztésének átfogó célja;

d) a fejlesztési célok értelmezése a térségen belül különféle sajátosságokkal rendelkező területi részegységekre (a részcélok és beavatkozás területi egységei);

e) helyzetértékelés; a jövőkép, a fejlesztési elvek és az átfogó cél kapcsolata;

f) *  külső koherencia: a célrendszer kapcsolata más országos és megyei tervdokumentumokkal;

g) a területfelhasználás alapelveit lefektető koncepció kidolgozása.

2. A kiemelt térség területfejlesztési programjának tartalmi követelményei

2.1. Stratégiai program:

A stratégiai program a kiemelt térség hatályos területfejlesztési koncepciójában meghatározott célokat részletezi és a célokhoz prioritásokat rendel. Tartalmi elemei:

a) a tervezési folyamat eljárásainak, a tervezés tárgykörének és körülményeinek leírása;

b) amennyiben szükséges, akkor a stratégiai programban rögzíteni kell a stratégiai program és a területfejlesztési koncepció közös helyzetelemzésének és helyzetértékelésének stratégia szintű kiegészítését, aktualizálását;

c) célrendszer: a jövőkép, az átfogó cél és a fejlesztési elvek alapján a specifikus, horizontális és területi célok meghatározása, viszonyrendszerének bemutatása;

d) a prioritások azonosítása: a prioritások leírása; célok és prioritások eredményességi kritériumainak, illetve számszerűsített mutatóinak meghatározása, a megvalósítás lehetséges szereplőinek és a közreműködők körének megjelölése; a prioritások leírásában egyértelműen azonosítani kell a kiemelt térség, azaz a tervezésért felelős szervezet saját felelősségébe tartozó beavatkozásokat, és azok esetleges külső feltételeit, valamint a kiemelt térség felelősségén kívül eső, a célok eléréséhez elvárt beavatkozásokat;

e) a célok és a beavatkozások (prioritások) közötti kapcsolatok beazonosítása;

f) a többi, a kiemelt térséget érintő fejlesztési programhoz, különösen az uniós társfinanszírozású programokhoz való viszony definiálása;

g) a tervezéskísérő eljárások (különösen az előzetes programértékelés és a környezeti értékelés) dokumentációja, bemutatva a tervezéskísérő eljárások tervezési folyamatra tett hatásait és a végrehajtás várható környezeti, társadalmi és gazdasági hatásait;

h) a programnak jeleznie kell a különböző ágazatok felé a fejlesztési igények közül az ágazati programokban megvalósítani javasolt elemeket;

i) a célok és prioritások eredményességi kritériumainak, illetve számszerűsített mutatóinak meghatározása;

j) partnerségi program készítése a végrehajtásában közreműködő szervezetek, a kedvezményezettek, a fejlesztés által érintettek és a nyilvánosság közötti munkamegosztás, együttműködés, információcsere módjainak és eszközeinek meghatározásával;

k) monitoring és értékelési terv készítése a stratégiai program elfogadásától az előirányzott fejlesztések eredményeinek teljesüléséig tartó időszakra;

l) a végrehajtás és a finanszírozás átfogó intézményi és eljárásrendi rendszerének bemutatása.

2.2. Operatív program:

A kiemelt térség operatív programja a stratégiai program és a területfejlesztési koncepció közös helyzetelemzésére és helyzetértékelésére támaszkodik. Az operatív program a kiemelt térség hatályos stratégiai programjában meghatározott prioritásokat írja le intézkedésekkel, fontosabb projektekkel és konstrukciókkal. Tartalmi elemei:

a) a tervezési folyamat eljárásainak, a tervezés tárgykörének és körülményeinek leírása;

b) amennyiben szükséges, az operatív programban rögzíteni kell a koncepció helyzetelemzésének és helyzetértékelésének operatív szintű kiegészítését, aktualizálását;

c) a kiemelt térség stratégiai programjából levezethető operatív célok és fejlesztési elvek (horizontális célok); a célok elérését mérő indikátorokat kell bevezetni, ha az érvényben lévő stratégiai program céljaihoz nem tartoznak a célok elérését mérő indikátorok, ha tartoznak, azok célértékeit kell az operatív program időtávjához igazítani; be kell mutatni az operatív program célrendszerének koherenciáját az operatív program prioritásaival, az OTK területi céljaival, valamint a hatályos, a kiemelt térséget érintő uniós társfinanszírozású programok prioritásaival;

d) a tervezéskísérő eljárások (különösen az előzetes programértékelés és a környezeti értékelés) dokumentációja, bemutatva a tervezéskísérő eljárások programozásra tett hatásait és a program várható környezeti, társadalmi és gazdasági hatásait;

e) az operatív program és a stratégiai program egyes prioritásainak lebonyolítását szolgáló intézkedések és egyes fontos projektek meghatározása (a továbbiakban együtt: intézkedések);

f) az egyes intézkedések céljainak és főbb tevékenységeinek azonosítása.

2.2.1. A kiemelt térség operatív programjának saját felelősségében megvalósítható intézkedéseinek leírása:

a) az egyes intézkedések ütemezése, feltételeik és egymáshoz való kapcsolatuk;

b) az egyes intézkedések célcsoportjainak és kedvezményezettjeinek meghatározása;

c) az egyes intézkedésekért felelős szervezetek és közreműködők meghatározása;

d) az egyes intézkedésekhez szükséges források és a források eredetének meghatározása;

e) az egyes intézkedések kimenetének, eredményének, hatásainak mérésére alkalmas kimeneti (output), eredmény- és hatásindikátorok meghatározása;

f) az intézkedések monitoringjának és értékelésének meghatározása.

2.2.2. A kiemelt térség operatív programjának a kiemelt térség felelősségén túlmutató fejlesztési igényeinek leírása:

Azokat az intézkedéseket és fontosabb projekteket írja le, melyek a kiemelt térség stratégiai programjának megvalósítása szempontjából fontos fejlesztési irányt képviselnek, de megvalósításuk nem a kiemelt térségi operatív program kompetenciájába esik, hanem igényként fogalmazódik meg országos vagy ágazati programok irányába. Ezeket az intézkedéseket is a kiemelt térség operatív programjának többi intézkedéséhez hasonlóan kell leírni.

6. melléklet a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelethez

Az országos területfejlesztési koncepció részletes tartalmi követelményei

1. Az előkészítő fázis (a koncepció helyzetelemzésének-értékelésének) tartalmi elemei

1.1. Az ország társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetének, a hazai területi adottságok, területi folyamatok elemezése, különösen:

a) a magyarországi településrendszer;

b) a természeti és táji adottságok;

c) a gazdaság területi szerkezetének alakulása;

d) a társadalmi folyamatok területi alakulása;

e) a környezet állapotának és az infrastruktúra területi szerkezetének alakulása tekintetében.

1.2. A hatályos OTK érvényesülésének elemzése.

1.3. A területfejlesztés hazai eszköz- és intézményrendszerének bemutatása, ezen belül:

a) tervezési eszközrendszer elemzése;

b) intézményrendszer elemzése.

1.4. A globális trendek kihívásainak elemzése.

1.5. Az ország helyzetének pozicionálása az európai térben (beleértve az országos infrastruktúra hálózatok nemzetközi hálózatba illeszkedésének bemutatását).

1.6. A közösségi politikák hatása.

1.7. A fejlesztés lehetőségeit meghatározó egyéb törvényi, szabályozási feltételek, valamint az ezek alapján készült tervek és követelmények áttekintése.

1.8. Érintettek körének elemzése, a tervezési folyamat partnerségi tervének elkészítése.

1.9. Helyzetértékelés:

a) az ország erősségeinek, gyengeségeinek, lehetőségeinek és a lehetséges veszélyek azonosítása;

b) ezek alapján a lehetséges cselekvési területek azonosítása, a fejlesztés forgatókönyveinek kidolgozása.

2. A javaslattevő fázis részletes tartalmi követelményei

a) az ország területi jövőképének meghatározása;

b) az ország területére vonatkozó területfelhasználás alapelveit lefektető koncepció kidolgozása, speciális térségek, zónák elkülönítésével, megalapozva az alsóbb területi szintek területrendezési tervdokumentumainak szabályozási tevékenységét;

c) az ország területfejlesztési célrendszerének, ezen belül hosszú távú átfogó célok és középtávú területi célok meghatározása, ezek egymás közötti kapcsolatának meghatározása, továbbá a helyzetértékelés, a célok és a prioritások kapcsolata;

d) országos középtávú területi célokon belül beavatkozási területek meghatározása;

e) területfejlesztés szempontjából kiemelt térségek meghatározása;

f) az egyes ágazati szakpolitikák számára területi preferenciák, ajánlások meghatározása;

g) a területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerére, a területi monitoring rendszerre vonatkozó javaslatok meghatározása;

h) *  a megyék fejlesztési irányai.

7. melléklet a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelethez * 

A területrendezési tervek részletes tartalmi követelményei

I. Előkészítő fázis

1. Nagytérségi összefüggések és külső kapcsolatok vizsgálata.

2. Előzmények feltárása (a térséget érintő területi tervek, ágazati koncepciók és programok, valamint a feladat szempontjából jelentős településfejlesztési koncepciók és településrendezési eszközök, a hatályos területrendezési terv hatásainak átfogó értékelése).

3. Vizsgálati adatok gyűjtése és azok értékelése (az alábbi témakörök figyelembevételével):

3.1. természeti adottságok (éghajlat, földtan, vízrajz, domborzat, élővilág és egyéb),

3.2. a táj jellemzői [tájszerkezet, tájhasználat (különös tekintettel a hagyományos tájhasználatra), tájjelleg (tájkarakter), tájkép],

3.3. természet- és tájvédelem,

3.4. környezeti elemek állapota, szennyezett területek számbavétele (a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer kármentesítési információs rendszer FAVI - KÁRINFO alapján), valamint az éghajlatváltozás hatásai,

3.5. épített környezet és a kulturális örökség védelme (építészeti örökség, műemléki értékek, régészeti lelőhelyek, emlékhelyek),

3.6. világörökségi és világörökségi várományos területek védelme,

3.7. a térszerkezet alakulása, a területfelhasználás változásai, tendenciák, valamint a településhálózat értékelése,

3.8. mezőgazdaság,

3.9. erdőgazdálkodás (az Országos Erdőállomány Adattár alapján),

3.10. turizmus,

3.11. vízgazdálkodás,

3.12. vízvédelem (felszíni és felszín alatti vízkészletek),

3.13. energetikai hálózatok, energetikai ellátás,

3.14. közlekedés (közúti, kerékpáros, vasúti, légi és vízi közlekedés, megközelíthetőségi viszonyok, kapcsolati hiányok vizsgálata és értékelése),

3.15. honvédelem.

4. A térségi területfelhasználás vizsgálata a térségi területfelhasználási kategóriák figyelembevételével.

5. A táj terhelésének és terhelhetőségének meghatározása.

6. A területrendezési terv területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálatának megkezdése (a 9. melléklet szerinti tartalommal).

7. Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló kormányrendelet szerinti környezeti értékelés tematikájának meghatározása, az értékelés megkezdése.

II. Javaslattevő fázis (terv készítése)

A) Elfogadásra kerülő munkarészek:

1. Térségi szerkezeti terv

1.1. A térségi területfelhasználás rendje a térségi területfelhasználási kategóriák szerint

Országos Területrendezési Tervben megállapított térségi területfelhasználási kategóriák Kiemelt térségek és megyék területrendezési terveiben alkalmazott területfelhasználási kategóriák
- erdőgazdálkodási térség - erdőgazdálkodási térség
- mezőgazdasági térség - mezőgazdasági térség
- vegyes területfelhasználású térség - vegyes területfelhasználású térség
- vízgazdálkodási térség - vízgazdálkodási térség
- települési térség - települési térség
- építmények által igénybe vett térség - építmények által igénybe vett térség

1.2. A településrendszer elemei

Országos Területrendezési Tervben Kiemelt térségek és megyék területrendezési tervében
- települések (Magyarország hivatalos helységnévtára szerint), illetve az elfogadott településrendszer rögzítése

1.3. A műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények térbeli rendje

Országos jelentőségű elemek Térségi jelentőségű elemek
- gyorsforgalmi út
- főút
- országos mellékút
- a gyorsforgalmi és főúthálózat, a fővárosi térszerkezetet meghatározó főutak, valamint a vasúti törzshálózat nagy hídja a Dunán és a Tiszán
- országos mellékúton, valamint regionális és egyéb vasúti pályán lévő híd a Dunán és Tiszán
- térségi logisztikai központ
- határmetszés a gyorsforgalmi és főúthálózaton
- határmetszés az országos vasúti törzshálózaton
- határmetszés az országos mellékúton
- határmetszés a regionális és egyéb vasúti pályán
- nagy sebességű vasútvonal
- egyéb országos törzshálózati vasúti pálya
- regionális vasúti pálya
- egyéb vasúti pálya
- nemzetközi kereskedelmi repülőtér
- egyéb kereskedelmi repülőtér és kereskedelmi repülőtérré fejleszthető repülőtér
- közös felhasználású katonai és polgári repülőtérré fejleszthető repülőtér
- polgári célú, nem nyilvános repülőtér
- országos kerékpárút-törzshálózat eleme
- térségi kerékpárút-hálózat eleme
- nemzetközi és országos jelentőségű vízi út
- országos jelentőségű kikötő
- térségi kikötő
- kompátkelőhely
- határkikötő
- atomerőmű
- egyéb erőmű
- kiserőmű
- 750 kV-os átviteli hálózat távvezetékeleme
- 400 kV-os átviteli hálózat távvezetékeleme
- 220 kV-os átviteli hálózat távvezetékeleme
- térségi ellátást biztosító 132 kV-os elosztó hálózat
- országos földgázszállító vezeték
- országos kőolajszállító vezeték
- országos termékvezeték
- térségi földgázszállító vezeték
- térségi kőolajszállító vezeték
- térségi termékvezeték
- országos jelentőségű vízkár-elhárítási célú tározó
- a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (VTT) keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározó
- 10 millió m3-t meghaladó térfogatú, vízkár-elhárítási célú tározási fejlesztési lehetőség
- 1 millió m3-t meghaladó és 10 millió m3-nél kisebb térfogatú vízkár-elhárítási célú tározási fejlesztési lehetőség
- kiemelt jelentőségű vízi építmény
- országos jelentőségű csatorna
- térségi csatorna
- elsőrendű árvízvédelmi fővédvonal
- másodrendű árvízvédelmi fővédvonal
- veszélyeshulladék-lerakó
- veszélyeshulladék-égetőmű
- radioaktívhulladék-tároló
- nemveszélyeshulladék-lerakó

2. Térségi övezetek

Országos Területrendezési Tervben megállapított övezet Kiemelt térség és megye területrendezési tervében alkalmazott övezet
- országos ökológiai hálózat - magterület
- ökológiai folyosó
- pufferterület
- kiváló termőhelyi adottságú szántóterület
- jó termőhelyi adottságú szántóterület
- kiváló termőhelyi adottságú erdőterület
- erdőtelepítésre javasolt terület
- tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület
- világörökségi és világörökségi várományos terület
- országos vízminőség-védelmi terület
- nagyvízi meder és a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók területe
- ásványi nyersanyagvagyon-területe
- rendszeresen belvízjárta terület
- földtani veszélyforrás területe
- kiemelt fontosságú honvédelmi terület
- honvédelmi terület
Ajánlott megyei övezetek
- tanyás térség
- tájrehabilitációt igénylő terület
- szélerőműpark telepítéséhez vizsgálat alá vonható terület
- térségi árvízi kockázatkezelési terület

3. Területrendezési szabályzat

B) Megalapozó munkarészek:

a) A területrendezési tervet megalapozó szakági tervjavaslatok és azok műleírásai.

b) Területrendezési intézkedési javaslat.

c) A területrendezési tervek megalapozását szolgáló területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat (a 9. melléklet szerinti tartalommal).

d) Az elfogadásra kerülő munkarészekre vonatkozó összefoglaló indoklás.

e) Az egyeztető eljárás eredménye (az egyes munkafázisok dokumentációjára érkezett észrevételek és tervezői válaszok).

f) Tervezői nyilatkozat arról, hogy a területrendezési terv megfelel az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvénynek.

g) A tervező igazoló számítása arról, hogy a területrendezési terv összhangban van az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényben foglaltakkal.

III. Elfogadási fázis

A jogszabály-tervezet külön jogszabály szerinti egyeztetése és elfogadásra történő előkészítése.

Dokumentálás

A területrendezési tervek dokumentálása során:

a) az egyes munkafázisok eredményét külön kell dokumentálni, a munkafázison belül az egyes munkarészek összevonhatók;

b) elkülöníthető módon kell dokumentálni az elfogadó szerv által jóváhagyásra kerülő munkarészeket;

c) a példányszám meghatározásánál figyelembe kell venni a külön jogszabályban meghatározott egyeztetési és tájékoztatási kötelezettséget;

d) a papíralapú dokumentálás mellett a teljes tervanyagot elektronikus dokumentumként (pdf formátumban) is elő kell állítani;

e) a területrendezési tervek elfogadásra kerülő rajzi munkarésznek a hiteles példányait az alábbi jellemző méretarányban kell megjeleníteni:

ea) az ország területrendezési terve: M = 1:500 000,

eb) régió, kiemelt térség, megye vagy megye egy térségének területrendezési terve: M = 1:50 000-1:100 000.

8. melléklet a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelethez * 

A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK JELKULCSA

9. melléklet a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelethez * 

A területi tervek megalapozását szolgáló területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat tartalmi követelményei

I. Általános követelmények

1. A területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat kidolgozásának ismertetése. A területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat kidolgozásának folyamata.

2. A területi terv (a továbbiakban: terv) ismertetése és céljainak összevetése más megegyező szintű tervek, koncepciók, programok céljaival.

3. A terv részcéljainak környezeti, társadalmi és gazdasági szempontú konzisztencia vizsgálata, az esetleges ellentmondások feltárása.

4. A jelenlegi környezeti, társadalmi és gazdasági állapotnak a tervvel összefüggésben lévő elemeinek ismertetése.

5. Azon környezeti, társadalmi és gazdasági hatások azonosítása, amelyekre a terv valószínűleg jelentős befolyással lesz.

6. A terv céljainak megvalósulása esetén a várható közvetlen negatív környezeti, társadalmi és gazdasági hatást kiváltó tényezők feltárása, különös tekintettel azon tervi elemekre, amelyek a természeti erőforrások igénybevételét, a környezetterhelés módosulását, vagy az emberi egészség közvetlen károsodását idézik elő.

7. A terv által feltárt környezeti konfliktusok értékelése, és a környezeti, társadalmi és gazdasági hatások várható alakulása abban az esetben, ha a terv javaslatai nem valósulnak meg.

8. A környezetre és az emberi egészségre, valamint a társadalomra és a gazdaságra káros hatások elkerülésére, csökkentésére vagy ellentételezésére vonatkozó javaslatok és egyéb intézkedések meghatározása.

9. A társadalmi felzárkózás elősegítésére irányuló javaslatok és intézkedések meghatározása, továbbá a társadalmi felzárkózási szempontok érvényesítése a tervekben.

10. Javaslat olyan környezeti, társadalmi és gazdasági szempontú előírásokra, feltételekre, amelyeket a terv által befolyásolt más terveknél figyelembe kell venni.

11. A területi hatásvizsgálat összegzése.

II. Részletes követelmények

1. A tervben szereplő javaslatok környezeti szempontú elemzése során vizsgálni kell azok várható hatásukat:

1.1. a termőföld mennyiségére,

1.2. a talaj minőségére,

1.3. a földtani és ásványvagyonra,

1.4. a levegő minőségére,

1.5. a vízre (felszíni és felszín alatti vizek mennyisége és minősége),

1.6. az ár- és belvízvédelemre,

1.7. a hulladékgazdálkodás helyzetére,

1.8. a tájra (tájszerkezet, tájhasználat, tájjelleg, tájkép),

1.9. az épített környezetre,

1.10. a kulturális örökségre (műemlékvédelem, régészet),

1.11. a világörökségi és a világörökségi várományos területekre,

1.12. az élővilágra,

1.13. a környezeti kockázatra.

2. A tervben szereplő javaslatok társadalmi szempontú elemzése során vizsgálni kell azok várható hatását:

2.1. a népesség területi elhelyezkedésére (életmód, társadalmi mobilitás),

2.2. a foglalkoztatásra és foglalkoztatás szerkezetre,

2.3. a szabadidő eltöltésre,

2.4. a népesség életminőségére és egészségi állapotára,

2.5. a társadalom biztonságérzetére, veszélyeztetettségére,

2.6. a népességmegtartó képességre,

2.7. az esélyegyenlőségre, esélyteremtésre, társadalmi felzárkózásra,

2.8. a helyi kultúra fejlődésére.

3. A tervben szereplő javaslatok gazdasági szempontú elemzése során vizsgálni kell azok várható hatását:

3.1. a természeti erőforrásokra (a kiaknázás lehetőségei és korlátai),

3.2. az ipar, kereskedelem térbeli szerkezetére,

3.3. a mezőgazdaságra,

3.4. az erdőgazdálkodásra,

3.5. az idegenforgalomra,

3.6. a vízgazdálkodásra,

3.7. a térség versenyképességére,

3.8. a foglalkoztatásra,

3.9. a műszaki infrastruktúra-hálózatra,

3.10. az energiaellátásra.

10. melléklet a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelethez

A területfejlesztési koncepciók és programok véleményezésére jogosult szervek

1. * 

2. miniszterek;

3. *  a következő kormányhivatalok, illetve önálló szabályozó szerv:

a) Központi Statisztikai Hivatal,

b) *  érintett megyei és fővárosi kormányhivatal,

c) *  Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal,

d) Országos Atomenergia Hivatal;

4. Országos Környezetvédelmi Tanács;

5. Magyar Tudományos Akadémia;

6. országos önkormányzati érdekszövetségek;

7. * 

8. az érintett térségi fejlesztési tanácsok;

9-10. * 

11. az érintett megyei önkormányzatok;

12. érintettsége esetén a fővárosi önkormányzat;

13. az érintett megyei jogú városok önkormányzata;

14. az érintett települési önkormányzatok;

15. *  az érintett területi államigazgatási szervek közül:

a) illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőség,

b) illetékes vízügyi hatóság,

c) működési területével érintett nemzeti park igazgatóság,

d) működési területével érintett vízügyi igazgatóság,

e) *  Herman Ottó Intézet.

11. melléklet a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelethez * 

A területrendezési tervek véleményezésére jogosult szervek

1. miniszterek;

2. a következő önálló szabályozó szerv, illetve kormányhivatalok:

a) Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal,

b) Központi Statisztikai Hivatal,

c) Országos Atomenergia Hivatal;

3. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal;

4. Országos Tisztifőorvosi Hivatal;

5. Országos Környezetvédelmi Tanács;

6. Magyar Tudományos Akadémia;

7. országos önkormányzati érdekszövetségek;

8. Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara;

9. az érintett térségi fejlesztési tanácsok;

10. az érintett területi államigazgatási szervek közül:

a) fővárosi és megyei kormányhivatal

aa) környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörben,

ab) erdészeti hatáskörben,

ac) állami főépítészi hatáskörben,

ad) örökségvédelmi hatáskörben,

ae) közlekedési hatósági hatáskörben,

af) egészségügyi államigazgatási hatáskörben,

ag) ingatlanügyi hatósági hatáskörben,

b) a működési területével érintett nemzeti park igazgatóság,

c) a működési területével érintett vízügyi igazgatóság,

11. a szomszédos megyei önkormányzatok;

12. az érintett megyei önkormányzat;

13. érintettsége esetén a fővárosi önkormányzat;

14. érintettsége esetén a fővárosi kerület önkormányzata;

15. az érintett megyei jogú városok önkormányzata;

16. az érintett települési önkormányzatok.