Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2018.01.22.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.
Megnyitom a Jogtárban Megnyitom az Optijusban

 

357/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet

az üzemitanács-választásokkal kapcsolatos egyes kérdésekről

A Kormány a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 53. § (3) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § *  E rendelet hatálya a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 236. § (1) bekezdésében meghatározott munkáltatónál létrejövő üzemi tanács, és üzemi megbízott (a továbbiakban együtt: üzemi tanács) megválasztásának, a választási eredmények összesítésének és felhasználásának egyes kérdéseire, valamint a társadalmi párbeszédért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) ezzel kapcsolatos feladataira terjed ki.

2. § Az üzemi tanács megválasztásához felhasznált szavazólap tartalmazza:

a) *  a munkáltató megnevezését, illetve az önálló telephely, részleg megjelölését;

b) a jelöltek nevét ábécé sorrendben;

c) a szakszervezet által állított jelölt esetén a jelölt neve után a szakszervezet nevét, továbbá, ha a szakszervezet ágazati szakszervezet, illetve országos szakszervezeti szövetség tagja, ezen szervezet(ek) megjelölését;

d) a nem szakszervezet által állított jelölt esetén a jelölt neve után a „nem szakszervezeti jelölt” megnevezés feltüntetését;

e) *  az Mt. alapján a munkáltatónál, illetve önálló telephelyen történő választás esetén az adott telephelyen megválasztható üzemi tanácstagok számát, valamint arra való utalást, hogy érvénytelen a szavazat, ha a szavazólapon ennél több személyt jelöltek meg.

3. § (1) *  A munkáltatónál működő választási bizottság az üzemi tanácsi választásról jelentést készít. Ha munkáltatónál az Mt. 236. § (1) és (2) bekezdése alapján több üzemi tanácsot választottak, minden üzemi tanács megválasztásáról külön jelentést kell készíteni.

(2) A jelentés tartalmazza:

a) a választás helyét és időpontját;

b) a munkáltató megnevezését, székhelyét, adószámát;

c) *  az önálló telephely, részleg megjelölését;

d) *  az üzemi tanácsnak az Mt. 237. § (1) bekezdése alapján megválasztható tagjainak számát vagy annak megjelölését, hogy üzemi megbízott választása történt;

e) a választásra jogosultak számát;

f) a választáson részt vettek számát;

g) az összes érvényes szavazat számát, ezen belül a szakszervezetek jelöltjeire leadott összes érvényes szavazat számát, szakszervezetenkénti bontásban, megjelölve azt az ágazati szakszervezetet is, amelynek a szakszervezet esetlegesen tagja, valamint a nem szakszervezet által állított jelöltekre leadott összes érvényes szavazat számát.

4. § (1) *  A munkáltatónál működő választási bizottság a jelentést megküldi

a) *  a miniszter és

b) az üzemi tanácsi választáson jelöltet állító szakszervezet munkahelyi szervének.

(2) *  A jelentést a miniszternek elektronikus úton kell megküldeni.

(3) *  Az adatszolgáltatás a miniszter honlapján elérhető Munkaügyi Kapcsolatok Információs Rendszer keretében működő „Üzemi tanács elektronikus adatgyűjtő rendszer”-en keresztül történik.

(4) *  A jelentésre kötelezett az adatszolgáltatás érdekében - a munkáltató 3. § (2) bekezdés b) pontjában megjelölt adatai közlésével - a minisztertől elektronikus úton az internetes felület használatára jogosító kódot kér. A miniszter a 8 számjegyből álló, véletlenszerűen generált belépési azonosító kódot öt napon belül elektronikus úton küldi meg.

5. § A jelentést a munkáltatónál tartott következő érvényes üzemi tanácsi választás eredményének jogerős megállapításáig az üzemi tanács köteles megőrizni. Ha az üzemi tanács e kötelezettségének - különösen megszűnése esetén - nem tud eleget tenni, a jelentés megőrzésére a munkáltató köteles.

6. § (1) *  A miniszter

a) szakszervezet, szakszervezeti szövetség kérelmére elvégzi a rá vonatkozó adatok országos összesítését,

b) *  az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság megkeresésére az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló törvény szerint az érdekképviselet egyes jogosultságainak gyakorlásához szükséges pontszám meghatározása, az érdekképviselet ágazati reprezentativitás feltételeinek, illetve a kollektív szerződés kiterjesztéséhez szükséges, ágazatisággal összefüggő feltételnek való megfelelés megállapítására irányuló eljárás céljából nemzetgazdasági ági, ágazati - alágazati, szakágazati - összesítést végez.

(2) *  A miniszter a szavazatösszesítés érdekében a beküldött jelentések alapján megállapítja az üzemi tanácsi választások érvényes, a (3) bekezdés szerint számított redukált szavazatinak összesített számát, valamint - a 7. § (1) bekezdés szerint - a választáson részt vettek arányát.

(3) *  A redukált szavazatok számát az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény 26. § 10. pontja szerint kell megállapítani. A számításban a kérelem, illetve megkeresés beérkezésének időpontját megelőző öt teljes naptári évben tartott üzemi tanácsi választásról szóló jelentés adatait kell figyelembe venni. Ha ugyanazon munkáltatónál, telephelyen vagy részlegnél tartott választásról a számbavételi időszak alatt több jelentés érkezett be, a számításban a későbbi jelentést kell figyelembe venni. Ha az Mt. 242. § (1) bekezdése alapján közös jelöltállításra került sor, a szavazatok számát egyenlően kell megosztani a jelölők között.

7. § *  (1) *  A választáson részt vettek arányát a nemzetgazdasági ágban, ágazatban - alágazatban, szakágazatban - legalább tizenöt főt foglalkoztató munkáltatóknál alkalmazásban állók összlétszámához képest kell megállapítani. A számítást úgy kell elvégezni, hogy a 6. § (3) bekezdése alapján figyelembe vett jelentések szerint a választáson részt vettek nemzetgazdasági ági, ágazati - alágazati, szakágazati - összlétszámát el kell osztani a megelőző öt teljes naptári évben a nemzetgazdasági ágban, ágazatban - alágazatban, szakágazatban - a tizenöt főnél többet foglalkoztató munkáltatóknál alkalmazásban állók évi átlagos állományi létszámával és meg kell szorozni százzal. Az alkalmazásban állók évi átlagos állományi létszámára nézve a Központi Statisztikai Hivatal által szolgáltatott adatot kell figyelembe venni. Amennyiben az adatkérés időpontjában az azt megelőző naptári évre vonatkozó adat még nem áll rendelkezésre, a számítási időszaknak az adatkérés időpontját megelőző második, harmadik, negyedik, ötödik és hatodik teljes naptári évet kell tekinteni azzal, hogy a 2010. évet megelőző év adata nem vehető figyelembe.

(2) A nemzetgazdasági ági, ágazati - alágazati, szakágazati - összesítésnél több, különböző ágazatba besorolt munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet jelöltjeire leadott szavazatok közül csak azok vehetők figyelembe, amelyeket az adott nemzetgazdasági ágba, ágazatba - alágazatba, szakágazatba - besorolt munkáltatónál történt üzemi tanácsi választási jelentés tartalmaz.

8. § (1) A közölt adatok csak a 6. § (1) bekezdésében meghatározott célból, valamint azonosításra alkalmatlan módon, statisztikai célból használhatók fel.

(2) *  A beérkezett jelentéseket a beérkezésüktől számított ötödik év utolsó napjával archiválni kell.

9. § E rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba.