Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.IX.3.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.

 

16/2010. (IV. 15.) EüM rendelet

az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés részletes szabályairól

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés i) pont ib), ic) és id) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya

a)1 az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzésben (a továbbiakban: szakképzés) a központi gyakornoki rendszerbe történő felvétel szabályaira (a továbbiakban: rendszerbevételi eljárás),

b) a szakképzést végző intézmények kiválasztásának szabályaira (a továbbiakban: minősítési eljárás) és

c)2 a szakképzés teljesítésének részletes szabályaira, valamint a szakképzést lezáró szakvizsgáztatásra vonatkozó szabályokra

terjed ki.

2. A felsőoktatási intézmény feladata a szakképzéssel kapcsolatban

2. § A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 141. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi felsőoktatási intézmény (a továbbiakban: felsőoktatási intézmény):

a) kidolgozza az egészségügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kiadott szakképzési követelmények alapján az egyes szakmák részletes képzési programját,

b) megszervezi és lebonyolítja a rendszerbevételi eljárást,

c) gondoskodik a képzési programok végrehajtásáról és

d) ellátja a képzési program teljesítésének dokumentálásával és a dokumentáció megőrzésével kapcsolatos feladatokat.

II. FEJEZET

A RENDSZERBEVÉTELI ELJÁRÁS

3. § (1)3 Rendszerbevételi eljárás az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Kr.) szabályozott központi gyakornoki állásokra folytatható.

(2) A rendszerbevételi eljárás szakmai anyaga az egyetemi képzés alatt oktatott szakma-specifikus tantárgyak ismeretanyaga.

3. A rendszerbevételi pontszám

4. § (1)4 A rendszerbevételi eljárásban a központi gyakornoki állásokra felvételüket kérő jelentkezők (a továbbiakban: jelentkező) sorrendjét a rendszerbevételi pontszám határozza meg.

(2) A rendszerbevételi pontszám

a) a Kr. 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti oklevél megszerzésével záruló egyetemi képzés során elért tanulmányi eredmények alapján számított tanulmányi pontok,

b)5 a felsőoktatási intézmény által lefolytatott személyes meghallgatás során elért pontok és

c) az 1. melléklet szerint számított többletpontok

összege.

(3) A rendszerbevételi eljárásban

a) tanulmányi pontszámként legfeljebb 70 pont,

b) személyes meghallgatás során legfeljebb 30 pont,

c) többletpontként legfeljebb 10 pont

adható.

(4) A tanulmányi pontszám a következő részpontszámok összege:

a) a szigorlati tantárgyak érdemjegyei átlagának hatszorosa,

b) az adott szakhoz kapcsolódó öt szakmaspecifikus tantárgy 1,2-del súlyozott érdemjegyeinek összege és

c) az egyetemi záróvizsga 2,0-del súlyozott érdemjegye.

(5) Az egyes szakképzési szakokhoz tartozó szakmaspecifikus tantárgyak körét a miniszter tájékoztatóban teszi közzé.

(6) A személyes meghallgatás során a választott szak művelése szempontjából szükséges személyi adottságokat, a szakma iránti érdeklődést és a jelentkező általános szakmai felkészültségét kell értékelni a 2. mellékletben meghatározott szempontok alapján.

4. A rendszerbevételi eljárásra történő jelentkezés szabályai

5. § (1) A rendszerbevételi eljárás a felsőoktatási intézmény által kiadott jelentkezési lap benyújtásával kezdődik.

(2) A jelentkezési lap tartalmazza

a) a jelentkező

aa) nevét,

ab) születési helyét és idejét,

ac) állandó lakóhelyét és tartózkodási helyét,

ad) alapnyilvántartási számát,

b) a rendszerbevételi eljárás során szükséges adatkezelésre vonatkozó részletes tájékoztatást, különös tekintettel az adatkezelés céljára és jogalapjára, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyére, az adatkezelés időtartamára és arra, hogy kik ismerhetik meg az adatokat.

(3) A jelentkezési laphoz csatolni kell a tanulmányi pontszám és a többletpontszám számításának alapjául szolgáló tényeket hitelesen igazoló dokumentumokat.

(4)6 A felsőoktatási intézmény évente hozza nyilvánosságra szakonként a jelentkezési lapok benyújtásának határidejét, a jelentkezési lapok formai szempontú megvizsgálásának és a hiánypótlásra történő felhívásnak a határidejét, valamint a pontszámok megállapításának időpontját.

(5) Nem vehet részt a rendszerbevételi eljárásban az a jelentkező, aki

a) a jelentkezési lapot határidőre nem nyújtja be,

b)7 a jelentkezési lapot hiányosan nyújtja be, és azt a hiánypótlásra biztosított tizennyolc napos határidőn belül nem egészíti ki,

c) ötnél több támogatott állásra nyújt be jelentkezési lapot.

5. A rendszerbevételi eljárás lefolytatása

6. § (1)-(2)8

(3) A felsőoktatási intézmény a Kr. 13. § (8) bekezdése szerinti értesítés során a jelentkező rendszerbevételi pontszámát a részpontszámokra is lebontva határozza meg.

(4) A legmagasabb rendszerbevételi pontszámot elérő jelöltek meghatározásánál - ha azonos rendszerbevételi pontszám miatt a legmagasabb pontértéket több mint öt jelentkező érte el - előnyben kell részesíteni azt a jelentkezőt, akinek a tanulmányi és többletpontok összege (a továbbiakban: hozott pontszám) alapján számított pontszáma magasabb.

(5)9 Ha a (4) bekezdés alapján az első öt helyet - azonos hozott pontszámuk miatt - ötnél több jelentkező érte el, a felsőoktatási intézménynek valamennyi, a (4) bekezdés alapján az első öt helynek megfelelő pontszámot elért jelentkező közül van lehetősége választani.

(6)10 A jelentkező a rendszerbevételi eljárás lefolytatásával kapcsolatban, a személyét érintő kérdésben a felsőoktatási intézménynél írásban panasszal élhet a rendszerbevételi eljárás eredményéről való értesítést követő harmadik nap végéig. A felsőoktatási intézmény a panaszt öt napon belül elbírálja, és a döntésről írásban értesíti a jelentkezőt.

III. FEJEZET

A MINŐSÍTÉSI ELJÁRÁS

7. § (1) A szakképzés gyakorlati programjának lebonyolítása minősítési eljárás során szakképző hellyé minősített egészségügyi szolgáltatónál (a továbbiakban: szakképző hely) történik.

(2)11 Az egészségügyi szolgáltatók szakképző hellyé minősítéséről (a továbbiakban: akkreditáció) az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (a továbbiakban: EEKH) elnöke dönt.

(3)12 Az akkreditáció feltételeit a 3. melléklet tartalmazza.

(4)13 Az akkreditációs eljárás lefolytatását az egészségügyi szolgáltató kezdeményezi valamely felsőoktatási intézménynél. Az akkreditáció iránti kérelmet a felsőoktatási intézmény - a kérelem előzetes vizsgálatát követően - nyújtja be az EEKH-hoz.

(4a)14 Az akkreditációs eljárásnak a (4) bekezdés szerinti kezdeményezéséről az egészségügyi szolgáltató elektronikus úton tájékoztatja az EEKH-t. A tájékoztatásban fel kell tüntetni a kezdeményezés időpontját, illetve azt, hogy mely szakképesítés tekintetében történt az akkreditáció kezdeményezése.

(4b)15 A felsőoktatási intézmény az egészségügyi szolgáltató (4) bekezdés szerinti kezdeményezését követő 30 napon belül nyújtja be az akkreditáció iránti kérelmet.

(5)16 A kérelemhez csatolni kell:

a) az egészségügyi szolgáltató önértékelését,

b) az egészségügyi szolgáltató felsőfokú szakirányú szakképzési és továbbképzési tevékenységére vonatkozó adatokat,

c) a 3. melléklet szerinti személyi és tárgyi feltételek meglétét igazoló adatokat és

d) a felsőoktatási intézmény támogató nyilatkozatát a szolgáltató teljes vagy részbeni akkreditálására.

(6)17 Az akkreditációs eljárásban az EEKH az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanácsot (a továbbiakban: ESZTT) szakértőként veszi igénybe.

(7)18 Az akkreditáció 4 évre szól. Az EEKH az akkreditált egészségügyi szolgáltatók listáját az akkreditáció típusának megjelölésével a honlapján folyamatosan hozzáférhetővé teszi.

(8)19 A 3. melléklet szerinti személyi és tárgyi feltételekben bekövetkezett változásról a szakképző hely az EEKH-t tizenöt napon belül értesíti. Az EEKH az értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül dönt az akkreditáció további fenntartásáról vagy megszüntetéséről.

7/A. §20 (1) A klinikai farmakológia ráépített szakorvosi szakképzés tekintetében a klinikai vizsgálatok lefolytatására az egészségügyi államigazgatási szerv által kijelölt klinikai gyógyszervizsgálatokat végző egészségügyi szolgáltató a 7. §-ban foglalt minősítési eljárás lefolytatása nélkül is akkreditált szakképző helynek minősül.

(2) Az egészségügyi államigazgatási szerv az általa a klinikai gyógyszervizsgálatok lefolytatására kijelölt egészségügyi szolgáltatókról a kijelöléstől számított 8 napon belül értesíti az EEKH-t.

6. A szakképző helyek ellenőrzése

8. § (1) A miniszter a szakképző helyeket folyamatosan ellenőrzi.

(2)21 A miniszter az (1) bekezdés szerinti eljárásában az ESZTT-t szakértőként veszi igénybe.

IV. FEJEZET

A SZAKKÉPZÉS22

9. §23

9/A. §24

7. A szakképzés teljesítése

10. § (1)25

(2)26 A szakképzés ideje alatt a Kr. szerinti jelölt (a továbbiakban: jelölt) egészségügyi tevékenységet a képzés során megszerezhető kompetenciák tekintetében szakmai felügyelet alatt végez.

(3)27

(4) A szakképzésre beiratkozott jelölt részére a felsőoktatási intézmény leckekönyvet állít ki, melyben rögzíti a részteljesítéseket.

11. §28

11/A. §29 (1)30 A jelöltet a szakképzés törzsképzési programjának teljesítésében tutor és mentor segíti. A tutor a képzési program teljesítése során közvetlenül felügyeli a szakorvosjelölt munkáját és folyamatos szakmai segítséget nyújt a jelöltnek az egészségügyi tevékenység végzésében.

(2)31 A mentor irányítja és felügyeli a szakorvosjelölt szakképzését, és figyelemmel kíséri az elméleti és gyakorlati szakképzés szakmai színvonalát, valamint a tutorok tevékenységét.

(3) Tutori tevékenységet az láthat el, aki adott szakképesítés vonatkozásában szakvizsgával és legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(4)32 Mentori tevékenységet az láthat el, aki az adott szakképesítés vonatkozásában szakvizsgával és

a) legalább öt éves szakmai gyakorlattal, valamint tudományos fokozattal vagy

b) legalább tíz éves szakmai gyakorlattal

rendelkezik.

(5)33 Egy tutor legfeljebb három jelölt szakképzésének irányítását, egy mentor legfeljebb hat szakorvosjelölt szakképzésének irányítását láthatja el egyidejűleg.

(6) A tutori és a mentori tevékenység ellátására a felsőoktatási intézmény a tutorokkal és a mentorokkal megállapodást köt.

(7) A tutori-mentori tevékenység ellátásáért a Kr. 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a szakképzés normatív költségéből járó támogatás kétharmad része a tutort, egyharmad része a mentort illeti meg.

12. § (1) A jelölt a képzési program egyes részeinek befejezésekor - jogszabály vagy a felsőoktatási intézmény döntése alapján - részvizsgát tesz.

(2)34 A felsőoktatási intézmény a képzési program teljesítéséről igazolást állít ki.

(3)35 A (2) bekezdés szerinti igazolás tartalmazza:

a) a szakorvos jelölt természetes személyazonosító adatait,

b) a szakképesítés megnevezését,

c) a képzési program megkezdésének és befejezésének az időpontját,

d) a jogszabály alapján beszámított, korábban teljesített gyakorlati elem megnevezését és beszámított idejét,

e) a felsőoktatási intézmény szakvizsgára bocsátási javaslatát.

V. FEJEZET

AZ EGÉSZSÉGÜGYI FELSŐFOKÚ SZAKIRÁNYÚ SZAKKÉPZÉST LEZÁRÓ SZAKVIZSGA

8. A szakvizsgára történő jelentkezés

12/A. §36 A Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (a továbbiakban: GYEMSZI) szakorvosi szakvizsgáztatással kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége által működtetett Nemzeti Vizsgabizottság (a továbbiakban: Hivatal) minden év február 15-éig és augusztus 15-éig a GYEMSZI honlapján közzéteszi a következő félévre vonatkozó vizsganaptárt.

13. § (1)37 A szakvizsgáztatással kapcsolatos szervezési és adminisztratív feladatokat a Hivatal végzi.

(2)38 A jelölt szakvizsgára a Hivatalnál jelentkezik. A jelentkezéshez mellékelni kell

a) a 12. § (2) bekezdése szerinti igazolást, valamint

b) a 21. § (1) bekezdésében meghatározott vizsgadíj befizetéséről szóló igazolást.

(3)39 A Hivatal gondoskodik az e rendeletben meghatározottak szerint

a) a szakvizsga időpontjának és helyének kijelöléséről,

b) a szakvizsga bizottság tagjainak felkéréséről és

c) a sikeres vizsgát követően a szakvizsga bizonyítványok kiállításáról.

(4)40 A Hivatal a jelöltet a szakvizsga időpontjáról és helyéről a vizsgát megelőzően legalább tizenöt nappal értesíti.

9. A szakvizsga lebonyolítása

14. § (1) A szakvizsga gyakorlati és elméleti részből áll.

(2)41 A gyakorlati vizsga időtartama 2-5 munkanap. A jelölt az eredményes gyakorlati vizsgát követően bocsátható elméleti vizsgára.

(3) A szakvizsga elméleti része nyilvános.

(4) Sikertelen vizsga esetén az adott vizsgarész megismétlésére a jelölt további hat hónap gyakorlat után jelentkezhet.

(5) Az ismétlővizsgára történő jelentkezésre a 13. §-ban foglalt szabályok irányadók.

(6) Mind a gyakorlati, mind az elméleti vizsga sikertelenség esetén legfeljebb két ízben ismételhető. A második sikertelen ismétlővizsga után a felsőoktatási intézmény által meghatározott elméleti és egy éves gyakorlati képzésben való részvétel után lehet ismét szakvizsgára jelentkezni.

15. § (1) A szakvizsga eredménye a gyakorlati és elméleti vizsga alapján

a) „kiválóan megfelelt”,

b) „megfelelt”, vagy

c) „nem felelt meg”

lehet.

(2) Ha a szakképzés követelményeinek teljesítése és a szakvizsgára történő jelentkezés között több mint öt év telt el, a jelöltnek a 13. § (1) bekezdésében meghatározottakon túlmenően igazolnia kell, hogy a vizsgára jelentkezést közvetlenül megelőzően

a) első szakképesítés esetén tizenkét hónap,

b) ráépített szakképesítés esetén hat hónap,

legalább a teljes munkaidő felét elérő időtartamú, munkavégzésre irányuló jogviszonyban szakgyakorlatot folytatott a megszerezni kívánt szakképesítés területén.

(3) Ha a szakképzés valamely, jogszabályban önállóan meghatározott elemének teljesítése és a szakvizsgára történő jelentkezés között több mint tíz év telt el, a szakképzés adott elemének teljes időtartamát és tartalmát meg kell ismételni.

16. § (1)42 Az engedélyezett szakvizsga elhalasztására irányuló szándékot a jelöltnek legkésőbb a vizsgát megelőző napig kell jeleznie a Hivatalnak. A szakvizsga elhalasztása esetén a jelöltnek a jelentkezését - a 13. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt igazolás mellékelése nélkül - ismételten jeleznie kell a Hivatal részére.

(2)43 Az első alkalommal jelzett halasztás esetén a jelölt a szakvizsgadíj ismételt megfizetése alól mentesül. Amennyiben a jelölt a szakvizsga elhalasztására irányuló szándékát nem jelezte, vagy ugyanazon szakvizsga második vagy további alkalommal történő elhalasztása esetén a szakvizsga díját ismételten meg kell fizetni.

(3)44 A jelölt kérheti a szakvizsga elméleti része idegen nyelven történő letételének engedélyezését. Az engedély megadásáról a GYEMSZI illetékes főigazgató-helyettese dönt, és azt abban az esetben tagadhatja meg, ha a szakvizsga elméleti része adott idegen nyelven történő letételét lehetővé tevő szakvizsga bizottság összeállítására nincs mód.

(4) Az idegen nyelven letett elméleti vizsga pótdíja a magyar nyelvű szakvizsga díjával azonos. A pótdíjból a vizsgabizottság tagjai a 21. § (3) bekezdése szerint részesülnek. Idegen nyelven letett elméleti vizsga esetén a bizonyítványt a vizsga nyelvén is ki kell állítani.

17. § (1)45 A szakvizsga bizottság három tagból áll. A szakvizsga bizottság tagjainak és közülük az elnöknek a (3) bekezdésben meghatározott szakvizsgáztatók közül történő felkéréséről a Hivatal gondoskodik.

(2)46 Ha a felkért szakvizsgáztató a felkérésnek nem tud eleget tenni, köteles erről a Hivatalt haladéktalanul értesíteni. Ebben az esetben a Hivatal gondoskodik új tag felkéréséről. Ha erre az idő rövidsége miatt nem kerülhet sor, akkor a Hivatal új vizsgaidőpontot jelöl ki.

(3) Szakvizsgáztató

a) felsőoktatási intézmény kinevezett, szakirányú szakvizsgával rendelkező egyetemi tanára,

b) az e feladat ellátására a miniszter által négy éves időtartamra felkért, doktori fokozattal vagy habilitációval, és egyidejűleg szakirányú szakvizsgával rendelkező szakember,

c) a miniszter által legfeljebb két éves időtartamra felkért, szakirányú szakvizsgával rendelkező gyakorlati szakember,

d)47 a miniszter által legfeljebb két éves időtartamra felkért, az adott szakirányú szakvizsgától eltérő szakvizsgával rendelkező egyetemi tanár

lehet.

(4)48 A (3) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott szakvizsgáztató személyére az ESZTT tesz javaslatot.

(5) Új szakvizsga bevezetése esetén a bevezetéstől számított első öt évben a (3) bekezdésben felsorolt személyek az újonnan bevezetett szakirányú szakvizsga hiányában is felkérhetők szakvizsgáztatónak.

(6)49 Nem lehet tagja a szakvizsga bizottságnak:

a)50 a felsőoktatási intézmények kivételével a jelölt munkáltatója, jogi személy munkáltató esetén a munkáltató tagja, alkalmazottja vagy a munkáltatóval munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy,

b) a jelölt hozzátartozója, vagy

c) akitől a jelölt teljesítményének tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható el.

Az összeférhetetlenség fennállásáról a jelölt vagy a szakvizsga bizottság érintett tagjának kérelmére a GYEMSZI illetékes főigazgató-helyettese dönt. Ha a GYEMSZI illetékes főigazgató-helyettese megállapítja az összeférhetetlenség fennállását, az új vizsgabizottsági tag kijelöléséről a (2) bekezdés szerinti módon gondoskodik.

(7)51 Felsőoktatási intézmény munkavállalója vagy alkalmazottja a közvetlen beosztottja szakvizsgáztatásában nem vehet részt.

18. § (1) Az elméleti és a gyakorlati vizsgáról vizsgalapot kell vezetni, amelyet a Hivatal a szakvizsga bizonyítványok nyilvántartásával együtt őriz meg. A vizsgalapon fel kell tüntetni az elméleti vizsgán elhangzott kérdéseket. A vizsgalap vezetéséről a szakvizsga bizottság elnöke gondoskodik, és azt a vizsgáztató bizottság minden tagja aláírásával hitelesíti.

(2)52 A jelölt a szakvizsga lebonyolításával kapcsolatosan panaszt nyújthat be a Hivatalhoz a panasz alapjául szolgáló körülmény bekövetkezésétől számított öt napon belül. A panasz ügyében a panasz benyújtásától számított tizenöt napon belül - az ESZTT, valamint szükség esetén más szakértő véleményének kikérésével - a GYEMSZI illetékes főigazgató-helyettese jár el. A panasz elbírálásában a szakvizsga bizottság elnöke és tagjai nem vehetnek részt.

(3)53 A (2) bekezdés szerinti döntés felülvizsgálata az eljáró hatóságtól nem kérhető.

(4) A követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(5)54 Ha a (2) bekezdés alapján a GYEMSZI illetékes főigazgató-helyettese azt állapítja meg, hogy a szakvizsga bizottság jogsértően járt el, intézkedik a jelölt részére újabb szakvizsga megszervezése iránt. Ilyen esetben a megismételt vizsga díját nem kell megfizetni.

10. A szakvizsga bizonyítvány

19. § (1) A szakvizsga eredményének megállapítása zárt ülésen, kihirdetése nyilvánosan történik. A szakvizsga eredményét a vizsgabizottság elnöke az elméleti vizsgát követően közli.

(2)55 A szakvizsga bizonyítványt a szakvizsga bizottság elnöke írja alá. A bizonyítványt a szakvizsga sikeres teljesítését követő nyolc napon belül kell - a 16. § (4) bekezdésében foglalt eltéréssel - magyar nyelven kiállítani.

(3) A jelölt a szakvizsga bizonyítvány kézhezvételét követően jogosult a szakképesítésnek megfelelő megnevezés használatára.

(4)56 A szakvizsga bizottság elnöke a szakvizsga iratait az elméleti vizsgát követő három napon belül megküldi a Hivatalnak.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott iratok kézbesítésére a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok az irányadók.

(6)57 A Hivatal a (2) bekezdés alapján kiállított szakvizsga bizonyítvány másolati példányát a kiállítástól számított 15 napon belül megküldi a szakvizsgát tett személy szakképzéséért felelős felsőoktatási intézménynek.

20. § (1)58 A szakvizsga bizonyítvány alapján a szakképesítésnek megfelelő megnevezés használatára jogosult személy (e § alkalmazásában a továbbiakban: jogosult) - személyazonosságának hitelt érdemlő igazolása mellett - haladéktalanul bejelenti a Hivatalnak, ha a szakvizsga bizonyítványa elveszett, azt eltulajdonították vagy az megsemmisült.

(2)59 Az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült szakvizsga bizonyítvány érvénytelenségét a GYEMSZI illetékes főigazgató-helyettese határozattal állapítja meg. A határozatnak a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben történő közzétételét követően a szakvizsga bizonyítvány a szakképesítésnek megfelelő megnevezés használatára nem jogosít.

(3) A (2) bekezdés szerinti szakvizsga bizonyítvány pótlására a jogosult kérelmére a Hivatal - a szakvizsgáról készített vizsgalap alapján - másodlatot állít ki. A másodlat kiállításának díja 3000 Ft.

11. A szakvizsga díj

21. § (1) A szakvizsga díja 30 000 Ft. Ismétlővizsga esetén a díjat újra meg kell fizetni.

(2)60 A szakvizsga díjat a GYEMSZI 10032000-01490576 számú számlájára kell befizetni.

(3) A szakvizsga bizottság elnökét a vizsgadíj 30%-a, két tagját a vizsgadíj 20-20%-a illeti meg.

(4)61 A szakvizsga bizottság tagjai - számla vagy más költségigazolás ellenében - a szakvizsgáztatással összefüggő utazási költségeik megtérítésre jogosultak.

(5)62 A vizsgadíjnak a (3) bekezdés alapján fennmaradó része terhére kerül megfizetésre

a) a (4) bekezdés szerinti költségtérítés,

b) az ESZTT felkért tagjainak az ESZTT létrehozásáról rendelkező kormányhatározat szerint meghatározott díjazása,

c) a szakvizsga megszervezésének és a vizsgabizonyítvány kiállításának adminisztratív költsége.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) A 4. § (4) bekezdése 2013. március 1-jén lép hatályba.

23. § (1) A képzésüket az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben részt vevők számára szervezett központi gyakornoki rendszerről szóló kormányrendelet alapján megkezdők a szakvizsgájukat a felsőfokú szakirányú szakképzésük megkezdésekor hatályos jogszabályi követelmények szerint tehetik le.

(2)63

(3)64

(4)65

(5)66

24. §67

1. melléklet a 16/2010. (IV. 15.) EüM rendelethez

1. A rendszerbevételi eljárás során adható többletpontok

1.1. PhD fokozat 10 pont

1.2. A 4. § (2) bekezdés a) pontja szerinti egyetemi képzés alatt végzett tudományos tevékenység:

1.2.1. Helyi Tudományos Diákköri (a továbbiakban: TDK) Konferencián tartott elsőszerzős előadás 2 pont

1.2.2. Helyi TDK Konferencián tartott társszerzős előadás 1 pont

1.2.3. Országos Tudományos Diákköri Konferencián (a továbbiakban: OTDK Konferencia) tartott elsőszerzős előadás 3 pont

1.2.4. OTDK Konferencián tartott társszerzős előadás 2 pont

1.2.5. Tudományos kongresszuson tartott elsőszerzős előadás, bemutatott poszter 3 pont

1.2.6. Tudományos kongresszuson tartott társszerzős előadás, bemutatott poszter 2 pont

1.2.7. TDK elsőszerzős pályamunka 4 pont

1.2.8. TDK társszerzős pályamunka 2 pont

1.2.9. Szakspecifikus diplomamunka 2 pont

1.2.10. Demonstrátorság az adott szakból évente 1 pont

1.2.11. Tudományos elsőszerzős közlemény 5 pont

1.2.12. Tudományos társszerzős közlemény 3 pont

1.2.13. Szakspecifikus tanulmányi verseny 1-3. helyezés 2 pont

1.2.14. Szakspecifikus választható kurzus teljesítése (maximum 4 pont) 1 pont

1.3. Nyelvvizsga (a diplomakiadási feltételen túl)

1.3.1. középfok „C” típus, felsőfok „A” vagy „B” típus 2 pont

1.3.2. felsőfok „C” típus, vagy orvosi szakfordítói diploma 3 pont

1.4. Orvosi munkavégzés az adott szakon évente 2 pont

1.5. Mentőtiszti, egészségügyi területen legalább 1 hónap időtartamú munkavégzés hónaponként (maximum 3 pont) 1 pont

1.6.68 A felsőoktatási intézmény által igazolt korábbi szakmai kapcsolat (a munkáltatónál végzett nem egészségügyi munka, adatok feldolgozása tudományos tevékenységben stb.) 2 pont

2. melléklet a 16/2010. (IV. 15.) EüM rendelethez

1. A felvételi elbeszélgetés során értékelendő szempontok

1.1. Stratégiai (analitikus, koncepcionális) gondolkodás

1.2. Betegekkel való kommunikáció

1.3. Teljesítményorientáció/motiváció

1.4. Mások megértése (empátia)

1.5. Csapatmunka, együttműködés

1.6. Kezdeményezőkészség (kreativitás, innováció)

1.7. Szakmai ismeretek alkalmazása

1.8. Integritás

1.9. Problémamegoldás

1.10. Betegorientáltság

1.11. Felelősségtudat

1.12. Teljesítménymotiváció

1.13. Hivatástudat

1.14. Multikulturális ismeretek

3. melléklet a 16/2010. (IV. 15.) EüM rendelethez

A szakképző hellyé minősítés feltételei

Az egészségügyi szolgáltatást végző intézmények, azok osztályai vagy részlegei szakképző hellyé minősítése a következő szempontok alapján történik:

1. A szakképzés egész időtartamára és valamennyi elemének teljesítésére megfelelő képzőhely:

1.1. ahol a szakképzést vezető oktató az adott szakterületen

1.1.1. legalább 5 éve megszerzett szakképesítéssel és tudományos minősítéssel, vagy

1.1.2. legalább 10 éve megszerzett szakképesítéssel

rendelkezik;

1.2. ahol a szakképzést végző oktató az adott szakterületen legalább 5 éve megszerzett szakképesítéssel rendelkezik;

1.3. amely a betegforgalmi és beteg-összetételi adatok alapján alkalmas a teljes szakképzési program vagy legalább annak 75%-a oktatására, azzal, hogy a fennmaradt 25% oktatása a felsőoktatási intézmény által kijelölt más szakképző hellyé minősített képzőhelyen történik;

1.4. ahol a szükséges kapcsolódó szakterületek és diagnosztikai részlegek elérhetősége és együttműködése biztosított;

1.5. amely rendelkezik belső minőségbiztosítási rendszerrel;

1.6. ahol az adott szakterületre vonatkozó hazai és nemzetközi irodalom, továbbá a szükséges oktatási infrastruktúra a jelölt számára hozzáférhető módon rendelkezésre áll; valamint

1.7. ahol rendszeres tudományos tevékenységet végeznek.

2. A szakképzés egyes elemeinek teljesítésére megfelelő képzőhely:

2.1. Gyógyintézeti osztály, illetve kutatóintézet esetén:

2.1.1. ahol a szakképzést vezető oktató az adott szakterületen legalább 5 éve megszerzett szakképesítéssel rendelkezik;

2.1.2. amely a betegforgalmi és beteg-összetételi adatok alapján alkalmas a szakképzési program egyes elemeinek oktatására;

2.1.3. ahol a szakma műveléséhez szükséges kapcsolódó szakterületek és diagnosztikai részlegek az oktatott terület kívánalmainak megfelelően rendelkezésre állnak;

2.1.4. amely rendelkezik belső minőségbiztosítási rendszerrel; valamint

2.1.5. ahol az adott szakmára vonatkozó hazai és nemzetközi irodalom, valamint az oktatási infrastruktúra a jelölt számára hozzáférhető módon rendelkezésre áll.

2.2. Egyéni praxisban történő részképzés esetén:

2.2.1. ahol a szakképzést vezető oktató az adott szakterületen legalább 5 éve megszerzett szakképesítéssel rendelkezik;

2.2.2. amely a betegforgalmi és beteg-összetételi adatok alapján alkalmas a szakképzési program egyes elemeinek oktatására;

2.2.3. amely rendelkezik belső minőségbiztosítási rendszerrel; valamint

2.2.4. ahol az oktató és a felsőoktatási intézmény között rendszeres szakmai kapcsolat áll fenn.

Az 1.1. és 1.2. alpontban, a 2.1.1. alpontban, valamint a 2.2.1. alpontban foglalt rendelkezéseket a szakképzés bevezetésétől számított 8. év elteltét követően kell alkalmazni, azzal, hogy ezen időpontig is a szakképzést vezető és végző oktatónak megfelelő szakképesítéssel rendelkeznie kell.



1  Megállapította: 20/2011. (V. 10.) NEFMI rendelet 7. §. Hatályos: 2011. V. 11-től.


2  Megállapította: 14/2014. (III. 10.) EMMI rendelet 7. §. Hatályos: 2014. III. 11-től.


3  Módosította: 20/2011. (V. 10.) NEFMI rendelet 15. § a).


4  Módosította: 20/2011. (V. 10.) NEFMI rendelet 15. § b).


5  Módosította: 20/2011. (V. 10.) NEFMI rendelet 15. § c).


6  Módosította: 20/2011. (V. 10.) NEFMI rendelet 16. § a).


7  Módosította: 18/2010. (XII. 23.) NEFMI rendelet 1. § (7) a).


8  Hatályon kívül helyezte: 20/2011. (V. 10.) NEFMI rendelet 16. § b). Hatálytalan: 2011. V. 11-től.


9  Módosította: 20/2011. (V. 10.) NEFMI rendelet 15. § d).


10  Módosította: 18/2010. (XII. 23.) NEFMI rendelet 1. § (7) b).


11  Megállapította: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 12. § (1). Hatályos: 2013. I. 3-tól.


12  Megállapította: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 12. § (1). Hatályos: 2013. I. 3-tól.


13  Megállapította: 14/2014. (III. 10.) EMMI rendelet 8. §. Hatályos: 2014. III. 11-től.


14  Beiktatta: 69/2013. (XI. 19.) EMMI rendelet 1. §. Hatályos: 2013. XI. 20-tól.


15  Beiktatta: 69/2013. (XI. 19.) EMMI rendelet 1. §. Hatályos: 2013. XI. 20-tól.


16  Megállapította: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 12. § (1). Hatályos: 2013. I. 3-tól.


17  Megállapította: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 12. § (1). Hatályos: 2013. I. 3-tól.


18  Beiktatta: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 12. § (2). Hatályos: 2013. I. 3-tól.


19  Beiktatta: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 12. § (2). Hatályos: 2013. I. 3-tól.


20  Beiktatta: 14/2014. (III. 10.) EMMI rendelet 9. §. Hatályos: 2014. III. 11-től.


21  Módosította: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 21. § a).


22  Módosította: 14/2014. (III. 10.) EMMI rendelet 12. § a).


23  Hatályon kívül helyezte: 14/2014. (III. 10.) EMMI rendelet 12. § b). Hatálytalan: 2014. III. 11-től.


24  Hatályon kívül helyezte: 22/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet 16. § (4). Hatálytalan: 2012. IX. 15-től.


25  Hatályon kívül helyezte: 22/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet 16. § (4). Hatálytalan: 2012. IX. 15-től.


26  Megállapította: 22/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet 15. §. Módosította: 14/2014. (III. 10.) EMMI rendelet 11. § a).


27  Hatályon kívül helyezte: 22/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet 16. § (4). Hatálytalan: 2012. IX. 15-től.


28  Hatályon kívül helyezte: 69/2013. (XI. 19.) EMMI rendelet 2. §. Hatálytalan: 2013. XI. 20-tól.


29  Beiktatta: 20/2011. (V. 10.) NEFMI rendelet 11. §. Hatályos: 2011. V. 11-től.


30  Megállapította: 14/2014. (III. 10.) EMMI rendelet 10. § (1). Hatályos: 2014. III. 11-től.


31  Megállapította: 14/2014. (III. 10.) EMMI rendelet 10. § (1). Hatályos: 2014. III. 11-től.


32  Megállapította: 14/2014. (III. 10.) EMMI rendelet 10. § (2). Hatályos: 2014. III. 11-től.


33  Módosította: 14/2014. (III. 10.) EMMI rendelet 11. § b).


34  Megállapította: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 13. § (1). Hatályos: 2013. I. 3-tól.


35  Beiktatta: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 13. § (2). Hatályos: 2013. I. 3-tól.


36  Beiktatta: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 14. §. Hatályos: 2013. I. 3-tól.


37  Megállapította: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 15. § (1). Hatályos: 2013. I. 3-tól.


38  Megállapította: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 15. § (1). Hatályos: 2013. I. 3-tól.


39  Megállapította: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 15. § (1). Hatályos: 2013. I. 3-tól.


40  Beiktatta: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 15. § (2). Hatályos: 2013. I. 3-tól.


41  A korábbi első mondatot hatályon kívül helyezte: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 22. §. Hatálytalan: 2013. I. 3-tól.


42  Megállapította: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 16. §. Hatályos: 2013. I. 3-tól.


43  Megállapította: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 16. §. Hatályos: 2013. I. 3-tól.


44  Módosította: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 21. § b).


45  Megállapította: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 17. §. Hatályos: 2013. I. 3-tól.


46  Módosította: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 21. § ca), cb).


47  Beiktatta: 20/2011. (V. 10.) NEFMI rendelet 12. § (1). Hatályos: 2011. V. 11-től.


48  Módosította: 20/2011. (V. 10.) NEFMI rendelet 15. § e).


49  Módosította: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 21. § b).


50  Megállapította: 20/2011. (V. 10.) NEFMI rendelet 12. § (2). Hatályos: 2011. V. 11-től.


51  Beiktatta: 20/2011. (V. 10.) NEFMI rendelet 12. § (3). Hatályos: 2011. V. 11-től.


52  Megállapította: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 18. § (1). Hatályos: 2013. I. 3-tól.


53  Megállapította: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 18. § (1). Hatályos: 2013. I. 3-tól.


54  Megállapította: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 18. § (2). Hatályos: 2013. I. 3-tól.


55  Megállapította: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 19. §. Hatályos: 2013. I. 3-tól.


56  Módosította: 18/2010. (XII. 23.) NEFMI rendelet 1. § (7) i).


57  Beiktatta: 20/2011. (V. 10.) NEFMI rendelet 13. §. Hatályos: 2011. V. 11-től.


58  Módosította: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 21. § d).


59  Módosította: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 21. § e).


60  Módosította: 3/2012. (I. 3.) NEFMI rendelet 8. § (12), 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 21. § f).


61  Beiktatta: 20/2011. (V. 10.) NEFMI rendelet 14. §. Hatályos: 2011. V. 11-től.


62  Megállapította: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 20. §. Hatályos: 2013. I. 3-tól.


63  Hatályon kívül helyezte: ugyane rendelet 24. § (3). Hatálytalan: 2013. III. 2-től.


64  Hatályon kívül helyezte: ugyane rendelet 24. § (2). Hatálytalan: 2010. IX. 2-től.


65  Hatályon kívül helyezte: ugyane rendelet 24. § (3). Hatálytalan: 2013. III. 2-től.


66  Hatályon kívül helyezte: ugyane rendelet 24. § (2). Hatálytalan: 2010. IX. 2-től.


67  Hatályon kívül helyezte: ugyane rendelet 24. § (4). Hatálytalan: 2013. III. 3-tól.


68  Módosította: 20/2011. (V. 10.) NEFMI rendelet 15. § f).



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!