Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2015.VIII.1.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.
Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2016.I.1. )

 

16/2010. (IV. 15.) EüM rendelet

az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés részletes szabályairól

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés i) pont ib), ic) és id) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. §1 (1) E rendelet hatálya

a) az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről, a Rezidens Támogatási Program ösztöndíjairól, valamint a fiatal szakorvosok támogatásáról szóló 34/2015. (VI. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) meghatározott egyes keretszámok tekintetében lefolytatandó rendszerbevételi eljárásra,

b) a szakképzést végző intézmények kiválasztásának szabályaira (a továbbiakban: akkreditációs eljárás),

c) a szakképzés teljesítésének részletes szabályaira - ideértve a szakképzés teljesítésében közreműködő tutorokra és a szakképzési grémiumokra vonatkozó előírásokat - és

d) a szakképzést lezáró szakvizsgáztatásra vonatkozó szabályokra

terjed ki.

(2) Az e rendeletben nem szabályozott fogalmak tekintetében a Kr. 2. §-ában foglalt fogalom-meghatározásokat kell alkalmazni.

2.2 A szakképzési központ feladata a szakképzéssel kapcsolatban

2. §3 Az orvos- és egészségtudományi képzést folytató felsőoktatási intézményben (a továbbiakban: egyetem) a szakképzés koordinációját és technikai, szervezési feladatait végző szervezeti egység (szakképzési központ) feladata a szakképzéssel kapcsolatosan:

a) a szakképzés megkezdésével összefüggő adminisztrációs feladatok ellátása, a szakképzési megállapodás létesítése,

b) a jelöltek képzési tervének összeállításával, módosításával, a teljesítés követésével kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátása,

c) a szakképzési grémiumok feladataiban való adminisztratív közreműködés,

d) a jelölt szakvizsgára bocsáthatóságáról szóló dokumentum (abszolutórium) kiállítása,

e) a képzés során miniszteri rendelet vagy a képzési terv alapján szükséges részvizsgák szervezésében való közreműködés,

f) külső képzőhelyekkel való kapcsolattartás, valamint a külső képzőhelyen töltendő gyakorlat szervezésében történő közreműködés és azok teljesítésének nyomon követése,

g) a szakképzés során a jelöltek kötelező tanfolyamainak szervezése és

h) folyamatos kapcsolattartás az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központtal (a továbbiakban: ENKK) a szakképzés adminisztrációjának biztosítása érdekében.

II. FEJEZET

A RENDSZERBEVÉTELI ELJÁRÁS

3. §4 (1) A Kr. 34. § (1) bekezdése szerinti keretszámokon belül - ide nem értve a Kr. alapján az egyetemek által betölthető rezidensi keretszámokat - az egészségügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által meghatározott szakmákban a szakképzésbe történő belépésre rendszerbevételi eljárás keretében kerül sor.

(2) A rendszerbevételi eljárás megszervezésével kapcsolatos (3) bekezdés szerinti feladatokat az ENKK látja el.

(3) A rendszerbevételi eljárásról az ENKK tájékoztatót ad ki, amely tartalmazza a rendszerbevételi eljárással érintett szakmákat, a képzőhelyeket és az adott szakmában régiónként felvehető jelöltek számát, valamint a rendszerbevételi bizottság összetételét. Az ENKK a rendszerbevételi eljárás lebonyolításával az adott egyetemi régióba tartozó keretszámok tekintetében az egyetemeket megbízhatja. Az ENKK a rendszerbevételi eljárás lebonyolítását legalább 30 nappal megelőzően közzéteszi a rendszerbevételi eljárás időpontját és a jelentkezés feltételéül szolgáló dokumentumok körét.

3. A rendszerbevételi pontszám

4. § (1)5 A rendszerbevételi eljárásban meghirdetett álláshelyekre jelentkezők (a továbbiakban: jelentkező) sorrendjét a rendszerbevételi pontszám határozza meg.

(2) A rendszerbevételi pontszám

a)6 az adott szakképzés bemeneti követelményeként meghatározott szakképzettség megszerzésére irányuló egyetemi képzés során elért tanulmányi eredmények alapján számított tanulmányi pontok,

b)7 az egyetem által lefolytatott személyes meghallgatás során elért pontok és

c) az 1. melléklet szerint számított többletpontok

összege.

(3) A rendszerbevételi eljárásban

a) tanulmányi pontszámként legfeljebb 70 pont,

b) személyes meghallgatás során legfeljebb 30 pont,

c) többletpontként legfeljebb 10 pont

adható.

(4) A tanulmányi pontszám a következő részpontszámok összege:

a) a szigorlati tantárgyak érdemjegyei átlagának hatszorosa,

b) az adott szakhoz kapcsolódó öt szakmaspecifikus tantárgy 1,2-del súlyozott érdemjegyeinek összege és

c) az egyetemi záróvizsga 2,0-del súlyozott érdemjegye.

(5) Az egyes szakképzési szakokhoz tartozó szakmaspecifikus tantárgyak körét a miniszter tájékoztatóban teszi közzé.

(6) A személyes meghallgatás során a választott szak művelése szempontjából szükséges személyi adottságokat, a szakma iránti érdeklődést és a jelentkező általános szakmai felkészültségét kell értékelni a 2. mellékletben meghatározott szempontok alapján.

4.8

5. §9

5. A rendszerbevételi eljárás lefolytatása

6. § (1)-(2)10

(3)-(5)11

(6)12 A jelentkező a rendszerbevételi eljárás lefolytatásával kapcsolatban, a személyét érintő kérdésben az egyetemnél írásban panasszal élhet a rendszerbevételi eljárás eredményéről való értesítést követő harmadik nap végéig. Az egyetem a panaszt öt napon belül elbírálja, és a döntésről írásban értesíti a jelentkezőt.

III. FEJEZET

AZ AKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁS13

7. § (1)14 A szakképzés gyakorlati programjának lebonyolítása akkreditált egészségügyi szolgáltatónál (a továbbiakban: szakképző hely) történik.

(2)15 Az egészségügyi szolgáltatók szakképző hellyé minősítéséről (a továbbiakban: akkreditáció) az ENKK elnöke dönt.

(3)16 Az akkreditáció feltételeit a 3. melléklet tartalmazza.

(4)17 Az akkreditációs eljárás lefolytatását az egészségügyi szolgáltató kezdeményezi valamely egyetemnél. Az akkreditációs eljárás kezdeményezésének egységes formai és tartalmi követelményeit az e rendeletben foglaltakra figyelemmel az ENKK határozza meg és a honlapján közzéteszi. Az akkreditáció iránti kérelmet az egyetem - a kérelem előzetes vizsgálatát követően - nyújtja be az ENKK-hoz.

(4a)18 Az akkreditációs eljárásnak a (4) bekezdés szerinti kezdeményezéséről az egészségügyi szolgáltató elektronikus úton tájékoztatja az ENKK-t. A tájékoztatásban fel kell tüntetni a kezdeményezés időpontját, illetve azt, hogy mely szakképesítés tekintetében történt az akkreditáció kezdeményezése.

(4b)19 Az egyetem az egészségügyi szolgáltató (4) bekezdés szerinti kezdeményezését követő 30 napon belül nyújtja be az akkreditáció iránti kérelmet.

(5)20 A kérelemhez csatolni kell:

a) az egészségügyi szolgáltató önértékelését,

b) az egészségügyi szolgáltató felsőfokú szakirányú szakképzési és továbbképzési tevékenységére vonatkozó adatokat,

c) a 3. melléklet szerinti személyi és tárgyi feltételek meglétét igazoló adatokat és

d)21 az egyetem támogató nyilatkozatát a szolgáltató teljes vagy részbeni akkreditálására.

(6)22 Az akkreditációs eljárásban az ENKK az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanácsot (a továbbiakban: ESZTT) szakértőként veszi igénybe.

(7)23 Az akkreditáció 4 évre szól. Az ENKK az akkreditált egészségügyi szolgáltatók listáját az akkreditáció típusának megjelölésével a honlapján folyamatosan hozzáférhetővé teszi.

(8)24 A 3. melléklet szerinti személyi és tárgyi feltételekben bekövetkezett változásról a szakképző hely az ENKK-t tizenöt napon belül értesíti. Az ENKK az értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül dönt az akkreditáció további fenntartásáról vagy megszüntetéséről.

7/A. §25 (1) A klinikai farmakológia ráépített szakorvosi szakképzés tekintetében a klinikai vizsgálatok lefolytatására az egészségügyi államigazgatási szerv által kijelölt klinikai gyógyszervizsgálatokat végző egészségügyi szolgáltató a 7. §-ban foglalt minősítési eljárás lefolytatása nélkül is akkreditált szakképző helynek minősül.

(2)26 Az egészségügyi államigazgatási szerv az általa a klinikai gyógyszervizsgálatok lefolytatására kijelölt egészségügyi szolgáltatókról a kijelöléstől számított 8 napon belül értesíti az ENKK-t.

6. A szakképző helyek ellenőrzése

8. §27 (1) Az ENKK a szakképző helyeket ellenőrzi.

(2) Az ENKK az (1) bekezdés szerinti eljárásában a szakterület szerint illetékes szakmai kamarát szakértőként veszi igénybe.

IV. FEJEZET

A SZAKKÉPZÉS28

6/A.29 A szakképzés minőségének biztosítása és a tutori tevékenység

8/A. §30 (1) A támogatott szakképzés során teljesítendő gyakorlati idő eltöltését, beavatkozások, vizsgálatok elvégzését a tutor havonta, de legkésőbb az adott képzési elem teljesítését követő két héten belül igazolja az ENKK és a szakképzésért felelős egyetem irányába.

(2) A tutori tevékenység értékelését a Kr. 11. § (1) bekezdése alapján kiválasztott szervezet vagy intézmény által létrehozott minőségbiztosítási rendszer keretein belül a rezidensek, a tutor foglalkoztatója, valamint az ENKK végzik.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti minősítés alapján a tutor

a) az (1) bekezdés szerinti igazolási kötelezettségét legalább két rezidens vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti határidőt követő egy hónapon belül nem teljesíti,

b) a jelöltet folyamatosan vagy több alkalommal akadályozza a képzés során elvégzendő vizsgálatok, beavatkozások teljesítésében, vagy

c) a konzultációs lehetőséget a rezidens legalább háromszori írásbeli kérésére, legalább 30 napon belül nem biztosítja,

az ENKK a tutort a mulasztására írásban figyelmezteti és határidő megjelölésével felhívja a kötelezettségeinek teljesítésére a Kr. 13. § (6)-(8) bekezdésében foglaltak egyidejű megjelölésével.

(4) Ha a tutor a figyelmeztetés ellenére a (2) bekezdés szerinti minősítés alapján a (4) bekezdés szerinti határidőt követően is a (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti magatartás valamelyikét tanúsítja, az ENKK a tutort a névjegyzékből törli.

6/B.31 A szakképzési grémium

9. §32 (1) Az egyetemen belül a szakképzés szakmai irányítását a szakképzési grémium látja el.

(2) A szakképzés vonatkozásában a szakképzési grémiumok felsorolását, az egyes szakképzési grémiumokhoz tartozó alap szakképesítéseket, valamint az egyes szakképzési grémiumok legkisebb létszámát a 4. melléklet tartalmazza.

(3) A házi gyermekorvosi tevékenység végzése céljából csecsemő- és gyermekgyógyászat szakképzésben részt vevő jelöltek esetében a gyermekgyógyászati szakképzési grémium az illetékes.

(4) A honvéd-, katasztrófa- és rendvédelem orvostan, a repülőorvostan, valamint a plasztikai és égés-sebészet szakképesítések tekintetében országos szakképzési grémium létrehozására kerül sor. Az országos szakképzési grémium létrehozásáról az ENKK gondoskodik úgy, hogy annak tagjai

a) a honvédorvostan szakképzési grémium esetében:

aa) az egészségügyi szakmai kollégium honvéd-, katasztrófa- és rendvédelem orvostan vagy repülőorvostan szakképesítéssel rendelkező egy képviselője,

ab) valamennyi egyetem egy-egy képviselője és

ac) a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt személy;

b) a plasztikai és égés-sebészet szakképzési grémium esetében:

ba) az egészségügyi szakmai kollégium plasztikai és égés-sebészet szakképesítéssel rendelkező,

bb) valamennyi egyetem és

bc) az egészségügyi szolgáltatók érdekképviseletét ellátó, a miniszter által meghatározott szakmai szervezet

egy-egy képviselője.

(5) Az ENKK az országos szakképzési grémium tagjait 5 évre bízza meg.

(6) Az országos szakképzési grémiumi tagság megszűnik, ha tag

a) megbízása lejár,

b) meghal,

c) tagságáról lemond,

d) képviseleti jogosultsága, jogviszonya, tagsága megszűnik az általa képviselt intézménynél, szervezetnél.

(7) A (4) bekezdés szerinti személyek, szervezetek vagy intézmények legkésőbb a tagság (6) bekezdés szerinti megszűnését követő 15 napon belül tesznek javaslatot az ENKK-nak az új tag személyére.

(8) Az országos szakképzési grémium elnöke az egészségügyi szakmai kollégium képviselője.

9/A. §33 (1) A szakképzési grémium feladata a 4. melléklet szerint hozzá tartozó szakképesítések tekintetében:

a) az ENKK felkérése alapján a szakképző hellyé minősítés eljárásában szakértőként történő közreműködés,

b) a szakképzés miniszteri rendeletben meghatározott képzési programjainak, valamint a miniszter által az egyes szakképesítések tekintetében meghatározott beavatkozási listáknak a folyamatos tartalmi felülvizsgálata, annak módosításával kapcsolatos javaslattétel,

c) javaslattétel az egyes szakképesítések tekintetében a szakvizsgáztatók személyére,

d) a jelöltek képzési tervének meghatározása, módosítása,

e) a jelöltek szakvizsgára bocsátása érdekében a képzési program teljesítésének jóváhagyása, a képzés teljesítését szolgáló igazolás kiállítása, és

f) folyamatos kapcsolattartás a képzőhelyekkel és a jelöltek mellé kijelölt tutorokkal.

(2) A 4. mellékletben az egyes szakképzési grémiumokra vonatkozóan meghatározott legkisebb létszám figyelembevételével a szakképzési grémiumok összetételét úgy kell kialakítani, hogy a szakképzési grémium tagjainak legalább egyharmada az egészségügyi szolgáltatók érdekképviseletét ellátó, a miniszter által meghatározott szakmai szervezet által támogatott szakorvos legyen.

(3) A szakképzési grémium a tárgyévben ellátott feladatairól a tárgyévet követő év február 28-áig beszámolót készít. Az egyetem az általa működtetett szakképzési grémiumok beszámolóit megvizsgálja és összesíti, valamint a tárgyévet követő év március 30-áig megküldi azt az ENKK részére. Az országos szakképzési grémium a beszámolóját közvetlenül az ENKK részére küldi meg.

(4) Ha az egyetem a beszámolót a (3) bekezdés szerinti határidőig nem küldi meg, annak pótlásáig a Kr. 12. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti támogatás folyósítása szünetel.

7. A szakképzés teljesítése

10. § (1)34

(2)35 A szakképzés ideje alatt a jelölt egészségügyi tevékenységet a képzés során megszerezhető kompetenciák tekintetében szakmai felügyelet alatt végez.

(3)36

(4)37 A szakképzésre beiratkozott jelölt részére az egyetem leckekönyvet állít ki, melyben rögzíti a részteljesítéseket.

11. §38

11/A. §39

12. § (1)40 A jelölt a képzési program egyes részeinek befejezésekor - jogszabály vagy az egyetem döntése alapján - részvizsgát tesz.

(2)41 Az egyetem a képzési program teljesítéséről igazolást állít ki.

(3)42 A (2) bekezdés szerinti igazolás tartalmazza:

a) a szakorvos jelölt természetes személyazonosító adatait,

b) a szakképesítés megnevezését,

c) a képzési program megkezdésének és befejezésének az időpontját,

d) a jogszabály alapján beszámított, korábban teljesített gyakorlati elem megnevezését és beszámított idejét,

e)43 az egyetem szakvizsgára bocsátási javaslatát.

V. FEJEZET

AZ EGÉSZSÉGÜGYI FELSŐFOKÚ SZAKIRÁNYÚ SZAKKÉPZÉST LEZÁRÓ SZAKVIZSGA

8. A szakvizsgára történő jelentkezés

12/A. §44 Az ENKK-nak a szakorvosi szakvizsgáztatással kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős szervezeti egysége, a Nemzeti Vizsgabizottság (a továbbiakban: NVB) minden év február 15-éig és augusztus 15-éig az ENKK honlapján közzéteszi a következő félévre vonatkozó vizsganaptárt.

13. § (1)45 A szakvizsgáztatással kapcsolatos szervezési és adminisztratív feladatokat az NVB végzi.

(2)46 A jelölt szakvizsgára az NVB-nél jelentkezik. A jelentkezéshez mellékelni kell

a) a 12. § (2) bekezdése szerinti igazolást, valamint

b) a 21. § (1) bekezdésében meghatározott vizsgadíj befizetéséről szóló igazolást.

(2a)47 A jelölt a (2) bekezdés a) pontja szerinti igazolást legkésőbb az adott szakvizsgának a 12/A. § szerinti vizsganaptárban meghatározott kezdő időpontját megelőző 30 nappal köteles megküldeni az NVB részére. A (2) bekezdés szerinti dokumentumoknak az e bekezdésben meghatározott határidőn túli benyújtása esetén az NVB a szakvizsgára jelentkezést elutasítja.

(3)48 Az NVB gondoskodik az e rendeletben meghatározottak szerint

a) a szakvizsga időpontjának és helyének kijelöléséről,

b) a szakvizsga bizottság tagjainak felkéréséről és

c) a sikeres vizsgát követően a szakvizsga bizonyítványok kiállításáról.

(4)49 Az NVB a jelöltet a szakvizsga időpontjáról és helyéről a vizsgát megelőzően legalább tizenöt nappal értesíti.

9. A szakvizsga lebonyolítása

14. § (1) A szakvizsga gyakorlati és elméleti részből áll.

(2)50 A gyakorlati vizsga időtartama 2-5 munkanap. A jelölt az eredményes gyakorlati vizsgát követően bocsátható elméleti vizsgára.

(3) A szakvizsga elméleti része nyilvános.

(4) Sikertelen vizsga esetén az adott vizsgarész megismétlésére a jelölt további hat hónap gyakorlat után jelentkezhet.

(5) Az ismétlővizsgára történő jelentkezésre a 13. §-ban foglalt szabályok irányadók.

(6)51 Mind a gyakorlati, mind az elméleti vizsga sikertelenség esetén legfeljebb két ízben ismételhető. A második sikertelen ismétlővizsga után az egyetem által meghatározott elméleti és egy éves gyakorlati képzésben való részvétel után lehet ismét szakvizsgára jelentkezni.

15. § (1) A szakvizsga eredménye a gyakorlati és elméleti vizsga alapján

a) „kiválóan megfelelt”,

b) „megfelelt”, vagy

c) „nem felelt meg”

lehet.

(2) Ha a szakképzés követelményeinek teljesítése és a szakvizsgára történő jelentkezés között több mint öt év telt el, a jelöltnek a 13. § (1) bekezdésében meghatározottakon túlmenően igazolnia kell, hogy a vizsgára jelentkezést közvetlenül megelőzően

a) első szakképesítés esetén tizenkét hónap,

b) ráépített szakképesítés esetén hat hónap,

legalább a teljes munkaidő felét elérő időtartamú, munkavégzésre irányuló jogviszonyban szakgyakorlatot folytatott a megszerezni kívánt szakképesítés területén.

(3) Ha a szakképzés valamely, jogszabályban önállóan meghatározott elemének teljesítése és a szakvizsgára történő jelentkezés között több mint tíz év telt el, a szakképzés adott elemének teljes időtartamát és tartalmát meg kell ismételni.

16. § (1)52 Az engedélyezett szakvizsga elhalasztására irányuló szándékot a jelöltnek legkésőbb a vizsgát megelőző ötödik munkanapig kell jeleznie az NVB-nek. A szakvizsga elhalasztása esetén a jelöltnek a jelentkezését - a 13. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt igazolás mellékelése nélkül - ismételten jeleznie kell az NVB részére.

(2)53 Az első alkalommal jelzett halasztás esetén a jelölt a szakvizsgadíj ismételt megfizetése alól mentesül. Amennyiben a jelölt a szakvizsga elhalasztására irányuló szándékát nem jelezte, vagy ugyanazon szakvizsga második vagy további alkalommal történő elhalasztása esetén a szakvizsga díját ismételten meg kell fizetni.

(3)54 A jelölt kérheti a szakvizsga elméleti része idegen nyelven történő letételének engedélyezését. Az engedély megadásáról az ENKK elnöke dönt, és azt abban az esetben tagadhatja meg, ha a szakvizsga elméleti része adott idegen nyelven történő letételét lehetővé tevő szakvizsga bizottság összeállítására nincs mód.

(4) Az idegen nyelven letett elméleti vizsga pótdíja a magyar nyelvű szakvizsga díjával azonos. A pótdíjból a vizsgabizottság tagjai a 21. § (3) bekezdése szerint részesülnek. Idegen nyelven letett elméleti vizsga esetén a bizonyítványt a vizsga nyelvén is ki kell állítani.

17. § (1)55 A szakvizsga bizottság három tagból áll. A szakvizsga bizottság tagjainak és közülük az elnöknek a (3) bekezdésben meghatározott szakvizsgáztatók közül történő felkéréséről az NVB gondoskodik.

(2)56 Ha a felkért szakvizsgáztató a felkérésnek nem tud eleget tenni, köteles erről az NVB-t haladéktalanul értesíteni. Ebben az esetben az NVB gondoskodik új tag felkéréséről. Ha erre az idő rövidsége miatt nem kerülhet sor, akkor az NVB új vizsgaidőpontot jelöl ki.

(3) Szakvizsgáztató

a)57 egyetem kinevezett, szakirányú szakvizsgával rendelkező egyetemi tanára,

b) az e feladat ellátására a miniszter által négy éves időtartamra felkért, doktori fokozattal vagy habilitációval, és egyidejűleg szakirányú szakvizsgával rendelkező szakember,

c) a miniszter által legfeljebb két éves időtartamra felkért, szakirányú szakvizsgával rendelkező gyakorlati szakember,

d)58 az egyéb egészségügyi szakképesítések, valamint azon szakorvosi és szakgyógyszerészi szakképesítések esetében, ahol a szakvizsgáztatók alacsony száma miatt a vizsgabizottság kiállítása az a)-c) pont szerinti módon nem valósítható meg, a miniszter által legfeljebb kétéves időtartamra felkért, az adott szakirányú szakvizsgától eltérő, az adott szakterülettel rokon szakterületen szakvizsgával rendelkező egyetemi tanár, doktori fokozattal vagy habilitációval rendelkező szakember

lehet.

(4)59 A (3) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott szakvizsgáztató személyére az egyetemek, valamint az egészségügyi szakmai kollégium tesznek javaslatot. A javaslathoz mellékelni kell a (3) bekezdés b)-d) pontjában foglalt feltételek meglétét alátámasztó dokumentumokat.

(4a)60 A (4) bekezdés szerinti javaslatokat az NVB megvizsgálja, majd - ha a javaslatok az e rendeletben foglaltaknak megfelelnek - továbbítja azokat a miniszter részére.

(5) Új szakvizsga bevezetése esetén a bevezetéstől számított első öt évben a (3) bekezdésben felsorolt személyek az újonnan bevezetett szakirányú szakvizsga hiányában is felkérhetők szakvizsgáztatónak.

(6)61 Nem lehet tagja a szakvizsga bizottságnak:

a)62 az egyetemek kivételével a jelölt munkáltatója, jogi személy munkáltató esetén a munkáltató tagja, alkalmazottja vagy a munkáltatóval munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy,

b) a jelölt hozzátartozója, vagy

c) akitől a jelölt teljesítményének tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható el.

Az összeférhetetlenség fennállásáról a jelölt vagy a szakvizsga bizottság érintett tagjának kérelmére az ENKK elnöke dönt. Ha az ENKK elnöke megállapítja az összeférhetetlenség fennállását, az új vizsgabizottsági tag kijelöléséről a (2) bekezdés szerinti módon gondoskodik.

(7)63 Egyetem munkavállalója vagy alkalmazottja a közvetlen beosztottja szakvizsgáztatásában nem vehet részt.

18. § (1)64 Az elméleti és a gyakorlati vizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet az NVB a szakvizsga bizonyítványok nyilvántartásával együtt őriz meg. A szakvizsgáról készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az elméleti vizsgán elhangzott kérdéseket. A jegyzőkönyv vezetéséről a szakvizsga bizottság elnöke gondoskodik, és azt a vizsgáztató bizottság minden tagja aláírásával hitelesíti.

(2)65 A jelölt a szakvizsga lebonyolításával kapcsolatosan panaszt nyújthat be az NVB-hez a panasz alapjául szolgáló körülmény bekövetkezésétől számított öt napon belül. A panasz ügyében a panasz benyújtásától számított tizenöt napon belül - szükség esetén szakértő véleményének kikérésével - az ENKK elnöke jár el. A panasz elbírálásában a szakvizsga bizottság elnöke és tagjai nem vehetnek részt.

(3)66 A (2) bekezdés szerinti döntés felülvizsgálata az eljáró hatóságtól nem kérhető.

(4) A követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(5)67 Ha a (2) bekezdés alapján az ENKK elnöke azt állapítja meg, hogy a szakvizsga bizottság jogsértően járt el, intézkedik a jelölt részére újabb szakvizsga megszervezése iránt. Ilyen esetben a megismételt vizsga díját nem kell megfizetni.

10. A szakvizsga bizonyítvány

19. § (1) A szakvizsga eredményének megállapítása zárt ülésen, kihirdetése nyilvánosan történik. A szakvizsga eredményét a vizsgabizottság elnöke az elméleti vizsgát követően közli.

(2)68 A szakvizsga bizonyítványt a szakvizsga bizottság elnöke írja alá. A bizonyítványt a szakvizsga sikeres teljesítését követő tizenöt napon belül kell - a 16. § (4) bekezdésében foglalt eltéréssel - magyar nyelven kiállítani.

(3)69 A jelölt a szakvizsga bizonyítvány vagy a szakvizsga sikeres teljesítését tanúsító igazolás kézhezvételét követően jogosult a szakképesítésnek megfelelő megnevezés viselésére.

(4)70 A szakvizsga bizottság elnöke a szakvizsga iratait az elméleti vizsgát követő öt napon belül megküldi az NVB-nek.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott iratok kézbesítésére a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok az irányadók.

(6)71 Az NVB a (2) bekezdés alapján kiállított szakvizsga bizonyítvány másolati példányát a kiállítástól számított 15 napon belül megküldi a szakvizsgát tett személy szakképzéséért felelős egyetemnek.

20. § (1)72 A szakvizsga bizonyítvány alapján a szakképesítésnek megfelelő megnevezés használatára jogosult személy (e § alkalmazásában a továbbiakban: jogosult) - személyazonosságának hitelt érdemlő igazolása mellett - haladéktalanul bejelenti az NVB-nek, ha a szakvizsga bizonyítványa elveszett, azt eltulajdonították vagy az megsemmisült.

(2)73 Az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült szakvizsga bizonyítvány érvénytelenségét az ENKK elnöke határozattal állapítja meg. A határozatnak a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben történő közzétételét követően a szakvizsga bizonyítvány a szakképesítésnek megfelelő megnevezés használatára nem jogosít.

(3)74 A (2) bekezdés szerinti szakvizsga bizonyítvány pótlására a jogosult kérelmére az NVB - a szakvizsgáról készített jegyzőkönyv alapján - másodlatot állít ki. A másodlat kiállításának díja 3000 Ft.

11. A szakvizsga díj

21. § (1) A szakvizsga díja 30 000 Ft. Ismétlővizsga esetén a díjat újra meg kell fizetni.

(2)75 A szakvizsga díjat az ENKK 10032000-00285788-00000000 számú számlájára kell befizetni.

(3) A szakvizsga bizottság elnökét a vizsgadíj 30%-a, két tagját a vizsgadíj 20-20%-a illeti meg.

(4)76 A szakvizsga bizottság tagjai - számla vagy más költségigazolás ellenében - a szakvizsgáztatással összefüggő utazási költségeik megtérítésre jogosultak.

(5)77 A vizsgadíjnak a (3) bekezdés alapján fennmaradó része terhére kerül megfizetésre

a) a (4) bekezdés szerinti költségtérítés,

b) az ESZTT felkért tagjainak az ESZTT létrehozásáról rendelkező kormányhatározat szerint meghatározott díjazása,

c) a szakvizsga megszervezésének és a vizsgabizonyítvány kiállításának adminisztratív költsége.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) A 4. § (4) bekezdése 2013. március 1-jén lép hatályba.

23. § (1) A képzésüket az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben részt vevők számára szervezett központi gyakornoki rendszerről szóló kormányrendelet alapján megkezdők a szakvizsgájukat a felsőfokú szakirányú szakképzésük megkezdésekor hatályos jogszabályi követelmények szerint tehetik le.

(2)78 Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés részletes szabályairól szóló 16/2010. (IV. 15.) EüM rendelet, valamint az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítés megszerzéséről szóló 22/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet módosításáról szóló 34/2015. (VI. 30.) EMMI rendelettel megállapított 4. melléklet szerinti szakképzési grémiumokat az egyetemek 2015. augusztus 31-éig hozzák létre és tagjaikról - legkésőbb a létrehozást követő 30 napon belül - a minisztert és az ENKK-t tájékoztatják.

(3)79

(4)80

(5)81

24. §82

1. melléklet a 16/2010. (IV. 15.) EüM rendelethez

1. A rendszerbevételi eljárás során adható többletpontok

1.1. PhD fokozat 10 pont

1.2. A 4. § (2) bekezdés a) pontja szerinti egyetemi képzés alatt végzett tudományos tevékenység:

1.2.1. Helyi Tudományos Diákköri (a továbbiakban: TDK) Konferencián tartott elsőszerzős előadás 2 pont

1.2.2. Helyi TDK Konferencián tartott társszerzős előadás 1 pont

1.2.3. Országos Tudományos Diákköri Konferencián (a továbbiakban: OTDK Konferencia) tartott elsőszerzős előadás 3 pont

1.2.4. OTDK Konferencián tartott társszerzős előadás 2 pont

1.2.5. Tudományos kongresszuson tartott elsőszerzős előadás, bemutatott poszter 3 pont

1.2.6. Tudományos kongresszuson tartott társszerzős előadás, bemutatott poszter 2 pont

1.2.7. TDK elsőszerzős pályamunka 4 pont

1.2.8. TDK társszerzős pályamunka 2 pont

1.2.9. Szakspecifikus diplomamunka 2 pont

1.2.10. Demonstrátorság az adott szakból évente 1 pont

1.2.11. Tudományos elsőszerzős közlemény 5 pont

1.2.12. Tudományos társszerzős közlemény 3 pont

1.2.13. Szakspecifikus tanulmányi verseny 1-3. helyezés 2 pont

1.2.14. Szakspecifikus választható kurzus teljesítése (maximum 4 pont) 1 pont

1.3. Nyelvvizsga (a diplomakiadási feltételen túl)

1.3.1. középfok „C” típus, felsőfok „A” vagy „B” típus 2 pont

1.3.2. felsőfok „C” típus, vagy orvosi szakfordítói diploma 3 pont

1.4. Orvosi munkavégzés az adott szakon évente 2 pont

1.5. Mentőtiszti, egészségügyi területen legalább 1 hónap időtartamú munkavégzés hónaponként (maximum 3 pont) 1 pont

1.6.83 Az egyetem által igazolt korábbi szakmai kapcsolat (a munkáltatónál végzett nem egészségügyi munka, adatok feldolgozása tudományos tevékenységben stb.) 2 pont

2. melléklet a 16/2010. (IV. 15.) EüM rendelethez

1. A felvételi elbeszélgetés során értékelendő szempontok

1.1. Stratégiai (analitikus, koncepcionális) gondolkodás

1.2. Betegekkel való kommunikáció

1.3. Teljesítményorientáció/motiváció

1.4. Mások megértése (empátia)

1.5. Csapatmunka, együttműködés

1.6. Kezdeményezőkészség (kreativitás, innováció)

1.7. Szakmai ismeretek alkalmazása

1.8. Integritás

1.9. Problémamegoldás

1.10. Betegorientáltság

1.11. Felelősségtudat

1.12. Teljesítménymotiváció

1.13. Hivatástudat

1.14. Multikulturális ismeretek

3. melléklet a 16/2010. (IV. 15.) EüM rendelethez

A szakképző hellyé minősítés feltételei

Az egészségügyi szolgáltatást végző intézmények, azok osztályai vagy részlegei szakképző hellyé minősítése a következő szempontok alapján történik:

1. A szakképzés egész időtartamára és valamennyi elemének teljesítésére megfelelő képzőhely:

1.1. ahol a szakképzést vezető oktató az adott szakterületen

1.1.1. legalább 5 éve megszerzett szakképesítéssel és tudományos minősítéssel, vagy

1.1.2. legalább 10 éve megszerzett szakképesítéssel

rendelkezik;

1.2. ahol a szakképzést végző oktató az adott szakterületen legalább 5 éve megszerzett szakképesítéssel rendelkezik;

1.3.84 amely a betegforgalmi és beteg-összetételi adatok alapján alkalmas a teljes szakképzési program vagy legalább annak 75%-a oktatására, azzal, hogy a fennmaradt 25% oktatása az egyetem által kijelölt más szakképző hellyé minősített képzőhelyen történik;

1.4. ahol a szükséges kapcsolódó szakterületek és diagnosztikai részlegek elérhetősége és együttműködése biztosított;

1.5. amely rendelkezik belső minőségbiztosítási rendszerrel;

1.6. ahol az adott szakterületre vonatkozó hazai és nemzetközi irodalom, továbbá a szükséges oktatási infrastruktúra a jelölt számára hozzáférhető módon rendelkezésre áll; valamint

1.7. ahol rendszeres tudományos tevékenységet végeznek.

2. A szakképzés egyes elemeinek teljesítésére megfelelő képzőhely:

2.1. Gyógyintézeti osztály, illetve kutatóintézet esetén:

2.1.1. ahol a szakképzést vezető oktató az adott szakterületen legalább 5 éve megszerzett szakképesítéssel rendelkezik;

2.1.2. amely a betegforgalmi és beteg-összetételi adatok alapján alkalmas a szakképzési program egyes elemeinek oktatására;

2.1.3. ahol a szakma műveléséhez szükséges kapcsolódó szakterületek és diagnosztikai részlegek az oktatott terület kívánalmainak megfelelően rendelkezésre állnak;

2.1.4. amely rendelkezik belső minőségbiztosítási rendszerrel; valamint

2.1.5. ahol az adott szakmára vonatkozó hazai és nemzetközi irodalom, valamint az oktatási infrastruktúra a jelölt számára hozzáférhető módon rendelkezésre áll.

2.2. Egyéni praxisban történő részképzés esetén:

2.2.1. ahol a szakképzést vezető oktató az adott szakterületen legalább 5 éve megszerzett szakképesítéssel rendelkezik;

2.2.2. amely a betegforgalmi és beteg-összetételi adatok alapján alkalmas a szakképzési program egyes elemeinek oktatására;

2.2.3. amely rendelkezik belső minőségbiztosítási rendszerrel; valamint

2.2.4.85 ahol az oktató és az egyetem között rendszeres szakmai kapcsolat áll fenn.

Az 1.1. és 1.2. alpontban, a 2.1.1. alpontban, valamint a 2.2.1. alpontban foglalt rendelkezéseket a szakképzés bevezetésétől számított 8. év elteltét követően kell alkalmazni, azzal, hogy ezen időpontig is a szakképzést vezető és végző oktatónak megfelelő szakképesítéssel rendelkeznie kell.

4. melléklet a 16/2010. (IV. 15.) EüM rendelethez86

A támogatott szakképzés szakképzési grémiumai

A B C


1.

Grémium

Szakképesítés
Legkisebb létszám egyetemenként

2. Alapellátás foglalkozás-orvostan 5

3. háziorvostan

4. Aneszteziológia aneszteziológia és intenzív terápia 5

5. Belgyógyászat belgyógyászat 9

6. gasztroenterológia

7. geriátria

8. hematológia

9. infektológia

10. kardiológia

11. klinikai onkológia

12. nefrológia

13. Bőrgyógyászat bőrgyógyászat 3

14. Fül-orr-gégegyógyászat fül-orr-gégegyógyászat 3

15. Gyermekgyógyászat csecsemő- és gyermekgyógyászat 7

16. gyermeksebészet

17. Honvédorvostan honvéd-, katasztrófa- és rendvédelem orvostan 3*

18. repülőorvostan

19. Laboratóriumi diagnosztika klinikai genetika 3

20. orvosi laboratóriumi diagnosztika

21. orvosi mikrobiológia

22. transzfuziológia

23. Népegészségügy megelőző orvostan és népegészségtan 3

24. Neurológia neurológia 3

25. Patológia és igazságügyi orvostan igazságügyi orvostan 3

26. patológia

27. Plasztikai és égés-sebészet plasztikai és égés-sebészet 3*

28. Pszichiátria gyermek- és ifjúságpszichiátria 3

29. pszichiátria

30. Radiológia nukleáris medicina 3

31. radiológia

32. sugárterápia

33. Reumatológia fizikális medicina és rehabilitációs orvoslás 3

34. reumatológia

35. Sebészet arc-, állcsont- és szájsebészet 9

36. érsebészet

37. idegsebészet

38. mellkassebészet

39. ortopédia és traumatológia

40. sebészet

41. szívsebészet

42. Sürgősség oxyológia és sürgősségi orvostan 3

43. Szakfogorvos valamennyi szakfogorvosi szakképesítés 5

44. Szakgyógyszerész valamennyi szakgyógyszerészi szakképesítés 5

45. Szakpszichológus valamennyi szakpszichológusi szakképesítés 3

46. Szemészet szemészet 3

47. Szülészet-nőgyógyászat szülészet-nőgyógyászat 3

48. Tüdőgyógyászat tüdőgyógyászat 3

49. Urológia urológia 3

* A honvédorvostan és a plasztikai és égés-sebészet szakképzési grémium esetében a táblázat az országos grémium létszámát tartalmazza.



1  Megállapította: 34/2015. (VI. 30.) EMMI rendelet 1. §. Hatályos: 2015. VII. 1-től.


2  Megállapította: 34/2015. (VI. 30.) EMMI rendelet 2. §. Hatályos: 2015. VII. 1-től.


3  Megállapította: 34/2015. (VI. 30.) EMMI rendelet 2. §. Hatályos: 2015. VII. 1-től.


4  Megállapította: 34/2015. (VI. 30.) EMMI rendelet 3. §. Hatályos: 2015. VII. 1-től.


5  Módosította: 20/2011. (V. 10.) NEFMI rendelet 15. § b), 34/2015. (VI. 30.) EMMI rendelet 18. § 1.


6  Módosította: 34/2015. (VI. 30.) EMMI rendelet 18. § 2.


7  Módosította: 20/2011. (V. 10.) NEFMI rendelet 15. § c), 34/2015. (VI. 30.) EMMI rendelet 18. § 3.


8  Hatályon kívül helyezte: 34/2015. (VI. 30.) EMMI rendelet 19. § a). Hatálytalan: 2015. VII. 1-től.


9  Hatályon kívül helyezte: 34/2015. (VI. 30.) EMMI rendelet 19. § a). Hatálytalan: 2015. VII. 1-től.


10  Hatályon kívül helyezte: 20/2011. (V. 10.) NEFMI rendelet 16. § b). Hatálytalan: 2011. V. 11-től.


11  Hatályon kívül helyezte: 34/2015. (VI. 30.) EMMI rendelet 19. § b). Hatálytalan: 2015. VII. 1-től.


12  Módosította: 18/2010. (XII. 23.) NEFMI rendelet 1. § (7) b), 34/2015. (VI. 30.) EMMI rendelet 18. § 5., 6.


13  Módosította: 34/2015. (VI. 30.) EMMI rendelet 18. § 7.


14  Megállapította: 34/2015. (VI. 30.) EMMI rendelet 8. § (1). Hatályos: 2015. VII. 1-től.


15  Megállapította: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 12. § (1). Módosította: 23/2015. (IV. 28.) EMMI rendelet 118. § a), 34/2015. (VI. 30.) EMMI rendelet 18. § 8.


16  Megállapította: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 12. § (1). Hatályos: 2013. I. 3-tól.


17  Megállapította: 34/2015. (VI. 30.) EMMI rendelet 8. § (2). Hatályos: 2015. VII. 1-től.


18  Beiktatta: 69/2013. (XI. 19.) EMMI rendelet 1. §. Módosította: 23/2015. (IV. 28.) EMMI rendelet 118. § c).


19  Beiktatta: 69/2013. (XI. 19.) EMMI rendelet 1. §. Módosította: 34/2015. (VI. 30.) EMMI rendelet 18. § 6.


20  Megállapította: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 12. § (1). Hatályos: 2013. I. 3-tól.


21  Módosította: 34/2015. (VI. 30.) EMMI rendelet 18. § 3.


22  Megállapította: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 12. § (1). Módosította: 23/2015. (IV. 28.) EMMI rendelet 118. § d).


23  Beiktatta: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 12. § (2). Módosította: 23/2015. (IV. 28.) EMMI rendelet 118. § d).


24  Beiktatta: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 12. § (2). Módosította: 23/2015. (IV. 28.) EMMI rendelet 118. § c), d).


25  Beiktatta: 14/2014. (III. 10.) EMMI rendelet 9. §. Hatályos: 2014. III. 11-től.


26  Módosította: 23/2015. (IV. 28.) EMMI rendelet 118. § c).


27  Megállapította: 34/2015. (VI. 30.) EMMI rendelet 9. §. Hatályos: 2015. VII. 1-től.


28  Módosította: 14/2014. (III. 10.) EMMI rendelet 12. § a).


29  Beiktatta: 34/2015. (VI. 30.) EMMI rendelet 10. §. Hatályos: 2015. VII. 1-től.


30  Beiktatta: 34/2015. (VI. 30.) EMMI rendelet 10. §. Hatályos: 2015. VII. 1-től.


31  Beiktatta: 34/2015. (VI. 30.) EMMI rendelet 11. §. Hatályos: 2015. VII. 1-től.


32  Megállapította: 34/2015. (VI. 30.) EMMI rendelet 11. §. Hatályos: 2015. VII. 1-től.


33  Megállapította: 34/2015. (VI. 30.) EMMI rendelet 11. §. Hatályos: 2015. VII. 1-től.


34  Hatályon kívül helyezte: 22/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet 16. § (4). Hatálytalan: 2012. IX. 15-től.


35  Megállapította: 22/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet 15. §. Módosította: 14/2014. (III. 10.) EMMI rendelet 11. § a), 34/2015. (VI. 30.) EMMI rendelet 18. § 9.


36  Hatályon kívül helyezte: 22/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet 16. § (4). Hatálytalan: 2012. IX. 15-től.


37  Módosította: 34/2015. (VI. 30.) EMMI rendelet 18. § 3.


38  Hatályon kívül helyezte: 69/2013. (XI. 19.) EMMI rendelet 2. §. Hatálytalan: 2013. XI. 20-tól.


39  Hatályon kívül helyezte: 34/2015. (VI. 30.) EMMI rendelet 19. § c). Hatálytalan: 2015. VII. 1-től.


40  Módosította: 34/2015. (VI. 30.) EMMI rendelet 18. § 3.


41  Megállapította: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 13. § (1). Módosította: 34/2015. (VI. 30.) EMMI rendelet 18. § 6.


42  Beiktatta: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 13. § (2). Hatályos: 2013. I. 3-tól.


43  Módosította: 34/2015. (VI. 30.) EMMI rendelet 18. § 3.


44  Megállapította: 23/2015. (IV. 28.) EMMI rendelet 115. §. Hatályos: 2015. IV. 29-től.


45  Megállapította: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 15. § (1). Módosította: 23/2015. (IV. 28.) EMMI rendelet 118. § e).


46  Megállapította: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 15. § (1). Módosította: 23/2015. (IV. 28.) EMMI rendelet 118. § f).


47  Beiktatta: 34/2015. (VI. 30.) EMMI rendelet 12. §. Hatályos: 2015. VII. 1-től.


48  Megállapította: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 15. § (1). Módosította: 23/2015. (IV. 28.) EMMI rendelet 118. § g).


49  Beiktatta: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 15. § (2). Módosította: 23/2015. (IV. 28.) EMMI rendelet 118. § g).


50  A korábbi első mondatot hatályon kívül helyezte: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 22. §. Hatálytalan: 2013. I. 3-tól.


51  Módosította: 34/2015. (VI. 30.) EMMI rendelet 18. § 3.


52  Megállapította: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 16. §. Módosította: 23/2015. (IV. 28.) EMMI rendelet 118. § e), h), 34/2015. (VI. 30.) EMMI rendelet 18. § 10.


53  Megállapította: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 16. §. Hatályos: 2013. I. 3-tól.


54  Módosította: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 21. § b), 23/2015. (IV. 28.) EMMI rendelet 118. § i).


55  Megállapította: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 17. §. Módosította: 23/2015. (IV. 28.) EMMI rendelet 118. § e).


56  Módosította: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 21. § ca), cb), 23/2015. (IV. 28.) EMMI rendelet 118. § e), j).


57  Módosította: 34/2015. (VI. 30.) EMMI rendelet 18. § 11.


58  Megállapította: 34/2015. (VI. 30.) EMMI rendelet 13. § (1). Hatályos: 2015. VII. 1-től.


59  Megállapította: 34/2015. (VI. 30.) EMMI rendelet 13. § (2). Hatályos: 2015. VII. 1-től.


60  Beiktatta: 34/2015. (VI. 30.) EMMI rendelet 13. § (3). Hatályos: 2015. VII. 1-től.


61  Módosította: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 21. § b), 23/2015. (IV. 28.) EMMI rendelet 118. § i).


62  Megállapította: 20/2011. (V. 10.) NEFMI rendelet 12. § (2). Módosította: 34/2015. (VI. 30.) EMMI rendelet 18. § 12.


63  Beiktatta: 20/2011. (V. 10.) NEFMI rendelet 12. § (3). Módosította: 34/2015. (VI. 30.) EMMI rendelet 18. § 13.


64  Megállapította: 34/2015. (VI. 30.) EMMI rendelet 14. §. Hatályos: 2015. VII. 1-től.


65  Megállapította: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 18. § (1). Módosította: 23/2015. (IV. 28.) EMMI rendelet 118. § i), k), 34/2015. (VI. 30.) EMMI rendelet 18. § 14.


66  Megállapította: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 18. § (1). Hatályos: 2013. I. 3-tól.


67  Megállapította: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 18. § (2). Módosította: 23/2015. (IV. 28.) EMMI rendelet 118. § i).


68  Megállapította: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 19. §. Módosította: 34/2015. (VI. 30.) EMMI rendelet 18. § 15.


69  Megállapította: 34/2015. (VI. 30.) EMMI rendelet 15. §. Hatályos: 2015. VII. 1-től.


70  Módosította: 18/2010. (XII. 23.) NEFMI rendelet 1. § (7) i), 23/2015. (IV. 28.) EMMI rendelet 118. § h), 34/2015. (VI. 30.) EMMI rendelet 18. § 16.


71  Beiktatta: 20/2011. (V. 10.) NEFMI rendelet 13. §. Módosította: 23/2015. (IV. 28.) EMMI rendelet 118. § g), 34/2015. (VI. 30.) EMMI rendelet 18. § 17.


72  Módosította: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 21. § d), 23/2015. (IV. 28.) EMMI rendelet 118. § h).


73  Módosította: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 21. § e), 23/2015. (IV. 28.) EMMI rendelet 118. § i).


74  Módosította: 23/2015. (IV. 28.) EMMI rendelet 118. § e), 34/2015. (VI. 30.) EMMI rendelet 18. § 18.


75  Megállapította: 23/2015. (IV. 28.) EMMI rendelet 116. §. Hatályos: 2015. IV. 29-től.


76  Beiktatta: 20/2011. (V. 10.) NEFMI rendelet 14. §. Hatályos: 2011. V. 11-től.


77  Megállapította: 2/2013. (I. 2.) EMMI rendelet 20. §. Hatályos: 2013. I. 3-tól.


78  Megállapította: 34/2015. (VI. 30.) EMMI rendelet 16. §. Hatályos: 2015. VII. 1-től.


79  Hatályon kívül helyezte: ugyane rendelet 24. § (2). Hatálytalan: 2010. IX. 2-től.


80  Hatályon kívül helyezte: ugyane rendelet 24. § (3). Hatálytalan: 2013. III. 2-től.


81  Hatályon kívül helyezte: ugyane rendelet 24. § (2). Hatálytalan: 2010. IX. 2-től.


82  Hatályon kívül helyezte: ugyane rendelet 24. § (4). Hatálytalan: 2013. III. 3-tól.


83  Módosította: 20/2011. (V. 10.) NEFMI rendelet 15. § f), 34/2015. (VI. 30.) EMMI rendelet 18. § 6.


84  Módosította: 34/2015. (VI. 30.) EMMI rendelet 18. § 3.


85  Módosította: 34/2015. (VI. 30.) EMMI rendelet 18. § 3.


86  Beiktatta: 34/2015. (VI. 30.) EMMI rendelet 17. §, 1. melléklet. Hatályos: 2015. VII. 1-től.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!