Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2016.09.28.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

31/2010. (XII. 23.) NFM rendelet

a vasúti járművek üzembehelyezése engedélyezéséről, időszakos vizsgálatáról és hatósági nyilvántartásáról

A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 8. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet határozza meg a vasúti járművek

a) üzembehelyezésével kapcsolatos hatósági engedélyekre,

b) *  időszakos és rendkívüli vizsgálatára, valamint

c) hatósági nyilvántartására

vonatkozó szabályokat.

(2) *  E rendelet hatálya a vasúti pályahálózaton közlekedő, következő járművekre és berendezésekre terjed ki:

a) motorvonatok, motorkocsik,

b) vontatójárművek,

c) személykocsik,

d) teherkocsik, ideértve a tehergépkocsik szállítására tervezett járműveket,

e) a vasúti pálya, pályahálózat és tartozékai építését és karbantartását szolgáló mobil berendezések,

f) segély- és mentőszerelvényekbe sorozott járművek.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. alapvető követelmények: a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló miniszteri rendeletben részletezett azon feltételek, amelyeknek a vasúti rendszernek, az alrendszereknek és a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő rendszerelemeknek, köztük a kapcsolódási pontoknak meg kell felelniük;

2. alrendszer: a vasúti rendszer - a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott - strukturális és működési egysége;

3. alvázszám: a vasúti jármű azonosítására szolgáló, a jármű alvázáról roncsolásmentes eljárással el nem távolítató jelölés, amely lehet a vasúti jármű pályaszámából képzett vagy a vasúti jármű gyártója által meghatározott egyedi azonosító;

4. ÁME: kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő műszaki előírás;

5. beszerzés: a vasúti jármű tulajdonjogának vagy üzembentartói jogának megszerzésére irányuló eljárás, amely megvalósulhat közbeszerzési eljárás, adás-vételi, lízing, bérleti vagy egyéb szerződés keretében;

6. európai azonosító szám (a továbbiakban: EASZ): az Európai Vasúti Ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) által rendszeresített összehangolt számozási rendszerben a biztonsági tanúsítványokhoz és egyéb dokumentumokhoz használt kód;

7. hatósági járművizsga: a vasúti jármű műszaki állapotának megállapítására irányuló, a jármű üzembehelyezési engedélyezési eljárásához kapcsolódó vizsgálat, amely hatósági álló-, illetve szükség szerint futópróbából áll;

8. jármű: a vasúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott jármű, amely egy vagy több strukturális és funkcionális alrendszerből, vagy ezen alrendszerek egy vagy több részéből áll;

8a. *  jármű korszerűsítés: az a folyamat, amely során a jármű eredeti szerkezeti egységeit új, nagyobb műszaki/üzleti teljesítményű egységekkel helyettesítik;

9. járműtípus: azon vasúti járművek összessége, amelyeknek valamennyi típusmeghatározó adata megegyezik;

10. *  karbantartásért felelős szervezet: a nemzeti vasúti járműnyilvántartásba felvett, a vasúti jármű karbantartásért felelős olyan szervezet, amelynek a tevékenységére vonatkozó előírásokat a 25. § tartalmazza;

11. kétéltű vasúti jármű: olyan vasúti jármű, amelyet közúti járműből, közúti munkagépből, vagy mezőgazdasági vontatóból segédszerkezet beépítésével tesznek alkalmassá vasúti pályán történő közlekedésre;

12. különleges menet: vasúti járművek eseti közlekedtetése, ide nem értve a rendkívüli küldeményeket;

13. nullszéria: prototípus járművekből álló gyártási sorozat, amelynek darabszáma a gyártani tervezett darabszám legfeljebb 10%-a, de tíz darabnál több nem lehet;

14. pályaszám: a vasúti jármű egyedi azonosítására szolgáló hatósági jelzés;

15. *  prototípus jármű: az előzetes típusengedély vagy átalakítási engedély alapján gyártott, átalakított jármű vagy járművek, amelyek a típusvizsgálatok teljes körű elvégzéséhez szükségesek;

16. prototípus- vagy típusvizsgálat: új gyártású vagy átalakított vasúti jármű vasúti közlekedésben való részvétele alkalmasságának igazolására irányuló, bejelentett szervezet és a vasúti közlekedési hatóság által felügyelt mérések és próbák;

17. rendkívüli küldemény: olyan küldemény, amelyben a rakomány külső méretei, tömege vagy kialakítása miatt - a vasúti berendezésekre vagy kocsira tekintettel - a továbbítás csak különleges műszaki és forgalmi feltételek mellett engedhető meg, valamint a széles nyomtávolságú tengelyátszerelt (nyomtávváltós) vasúti járművek;

18. széria: több, egyazon típusú, azonos jármű;

19. típus-meghatározó adat: a vasúti jármű 1. melléklet táblázataiban *-gal jelzett jellemzőjére vonatkozó adat;

20. üzemeltető: a vasúti járművel közlekedni jogosult vasúti társaság;

21. üzembentartó: vasúti jármű tulajdonosa, vagy a tulajdonos által üzemeltetésre átadott, szerződésben felhatalmazott jogi vagy természetes személy vagy szervezet, amely a jármű közlekedés- és üzletbiztonsági állapotáért felelős, amely a nemzeti járműnyilvántartásban nyilvántartott;

21a. *  vizsgaciklus: a 26. § (1) bekezdésében meghatározott időtartam, amelyen belül - a vasúti jármű üzembehelyezését követően - az üzembentartó kötelezettsége az időszakos vizsgálat elvégzése, vagy elvégeztetése;

22. *  történelmi, muzeális vasúti jármű: az a közszolgáltatásban részt nem vevő vasúti jármű, amelyet muzeális intézmény nyilvántartásba vett, vagy amelynek gyártása 50 évnél régebben történt;

23. *  szériavizsgálat: az egy szériába tartozó vasúti járműveken a vonatkozó ÁME-nak megfelelő alrendszerre (részegység, alkatrész) irányuló, a vasúti járművek üzembehelyezésének engedélyezése során elvégzendő vizsgálat.

II. FEJEZET

VASÚTI JÁRMŰVEK ENGEDÉLYEZÉSE

3. A vasúti járművekre vonatkozó hatósági engedélyek

3. § (1) *  Vasúti jármű gyártásához, beszerzésére vonatkozó közbeszerzési eljárás lefolytatásához, belföldi vasúti pályahálózaton való közlekedtetéséhez a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel, a vasúti közlekedési hatóság (a továbbiakban: hatóság) által kiadott

a) 4. § (1) bekezdésben szabályozott esetekben elvi előzetes típusengedély,

b) előzetes típusengedély,

c) típusengedély,

d) üzembehelyezési engedély,

e) átalakítási engedély

szükséges.

(2) Nem szükséges

a) *  előzetes típusengedély valamely, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely állam, vagy a Svájci Államszövetség (a továbbiakban együtt: EGT állam) által kiadott típusengedéllyel rendelkező, a hagyományos transzeurópai vasúti rendszeren már közlekedő vasúti jármű beszerzése esetén,

b) üzembehelyezési engedély

ba) a nemzetközi szerződés alapján közlekedő,

bb) a nem magyarországi pályaszámú, TEN, RIV vagy RIC jellel - kivéve az e rendelet előírásai szerint különleges RIV vagy RIC jelet - ellátott,

bc) * 

bd) a rendkívüli küldeményként közlekedő

vasúti jármű belföldi vasúti hálózaton való közlekedetéséhez.

(3) *  Az engedélyező hatóság indokolt esetben további dokumentumok csatolását is elrendelheti, amelyek igazolják, hogy a vasúti jármű megfelel a működési helye szerinti pályahálózatnak és a helyhez kötött berendezéseknek, többek között az éghajlati feltételeknek, az energiaellátási rendszernek, a jelző-, irányító- és vezérlőrendszernek, a nyomtávnak és a pályahálózatra jellemző szelvényeknek, a legnagyobb engedélyezett tengelyterhelésnek és egyéb hálózati kikötéseknek. A dokumentumokat magyar nyelven kell benyújtani.

(4) *  Ha a hatóság a vasúti járműre vonatkozóan engedélyezési eljárást folytatott le korábban, akkor meghatározott dokumentumok benyújtását mellőzheti.

4. Elvi előzetes típusengedély

4. § (1) *  Vasúti jármű beszerzésére vagy átalakítására vonatkozó közbeszerzési eljárás elvi előzetes típusengedély birtokában folytatható le. A vasúti jármű beszerzésére vagy átalakítására vonatkozó szállítási előszerződés műszaki feltételei alapján elvi előzetes típusengedély iránti kérelmet kell benyújtani a hatósághoz. Ha a hatóság elvi előzetes típusengedélyt adott ki, az előzetes típusengedély kiadása iránti eljárásban annak alapján határoz.

(2) Az elvi előzetes típusengedély iránti kérelmet a megrendelő (ajánlatkérő) nyújtja be a hatósághoz.

(3) Az elvi előzetes engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a 2. melléklet 2. pontjában megjelölt dokumentumokat, és az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.

5. § (1) *  Az elvi előzetes típusengedély iránti kérelem elbírálása során a hatóság megvizsgálja, hogy a kérelem mellékletét képező dokumentumokban megfogalmazott feltételek szerint beszerzésre vagy átalakításra kerülő járműtípust leíró feltételrendszer (feltétfüzet) megfelel-e a jogszabályokban, valamint átjárhatósági műszaki előírásokban meghatározott, továbbá a jármű üzemeltetési követelményeinek.

(2) Közbeszerzési eljárás esetén a hatóság az (1) bekezdés szerinti vizsgálat eredménye alapján az elvi előzetes típusengedélyben meghatározza azokat a feltételeket,

a) *  amelyekkel a közbeszerzési eljárás (szállítási előszerződés) műszaki dokumentációját ki kell egészíteni annak érdekében, hogy a beszerzésre vagy átalakításra kerülő jármű megfeleljen a jogszabályokban, valamint átjárhatósági műszaki előírásokban meghatározott feltételeknek,

b) *  amelyeket a szállítónak teljesítenie kell ahhoz, hogy a beszerzésre vagy átalakításra kerülő jármű megfeleljen a jogszabályokban, valamint átjárhatósági műszaki előírásokban meghatározott feltételeknek.

6. § (1) Az elvi előzetes típusengedély a határozat jogerőre emelkedését követő két évig hatályos.

(2) Az elvi előzetes típusengedély hatályának legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítását - az elvi előzetes típusengedély hatályának fennállása alatt - legfeljebb egy alkalommal lehet kérelmezni.

(3) Az elvi előzetes típusengedély a hatályának lejártát követően előzetes típusengedély kiadása iránti eljárásban nem vehető figyelembe. Az elvi előzetes típusengedély iránti kérelem ismételt benyújtása esetén a korábbi eljárásban benyújtott dokumentumok csak akkor használhatók fel, ha a jogszabályokban, valamint átjárhatósági műszaki előírásokban meghatározott feltételeknek való megfelelésüket a gyártó, a megrendelő és megfelelőségértékelő szervezetekről szóló miniszteri rendelet szerint kijelölt független megfelelőségértékelő szervezet (a továbbiakban: tanúsító szervezet), vagy a közösségi vasúti rendszeren közeledő vasúti jármű esetén a bejelentett szervezet nyilatkozata igazolja.

5. Előzetes típusengedély

7. § (1) *  A belföldi vasúti pályahálózaton való közlekedtetésre szánt, típusengedéllyel nem rendelkező járműtípusba tartozó első, prototípus jellegű vasúti jármű gyártása, valamint valamely EGT-állam által kiadott típusengedéllyel rendelkező, de a hagyományos transzeurópai vasúti rendszeren még nem közlekedő vasúti jármű beszerzése akkor kezdhető meg, ha a hatóság az adott járműtípusra előzetes típusengedélyt adott ki.

(2) Az előzetes típusengedély iránti kérelmet

a) belföldön gyártásra kerülő vasúti jármű esetében a vasúti jármű gyártója,

b) külföldről beszerzésre kerülő új vasúti jármű esetében a vasúti jármű gyártója vagy forgalmazója a megrendelő ellenjegyzésével nyújthatja be.

(3) Az előzetes típusengedély iránti kérelemhez mellékelni kell a 2. melléklet 1. pontjában megjelölt dokumentumokat, továbbá az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.

8. § (1) Az előzetes típusengedély iránti kérelem elbírálása során a hatóság

a) a kérelemhez mellékelten benyújtott dokumentumok, valamint

b) - amennyiben ilyen kiadásra került - az elvi előzetes típusengedély

alapján megvizsgálja, hogy a járműtípus megfelel-e a jogszabályokban, valamint átjárhatósági műszaki előírásokban meghatározott, továbbá az üzemeltetési követelményeknek.

(2) A hatóság az (1) bekezdés szerinti vizsgálat eredménye alapján az előzetes típusengedélyben meghatározza

a) a járműtípus sorozatjelét és pályaszám-csoportját,

b) a prototípus jármű gyártásának feltételeit, az elvégzendő prototípus-vizsgálatokat és az azokra vonatkozó különleges feltételeket,

c) a prototípus járműre vonatkozó tartampróbákat, és azok lebonyolításának feltételeit,

d) a prototípus-vizsgálatok teljes körű elvégzéséhez szükséges prototípus járművek darabszámát,

e) *  a szériavizsgálat tartalmát és feltételeit.

(3) A hatóság az előzetes típusengedélyben előírhatja, hogy az engedélyezési dokumentációt a gyártónak a megrendelővel jóvá kell hagyatnia, valamint azt, hogy típusengedélyezési eljárás csak a jóváhagyás után kezdődhet el.

9. § (1) Az előzetes típusengedély a határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig hatályos, amely időtartam alatt a prototípus jármű vagy nullszéria legyártását, továbbá a teljes körű prototípusvizsgálatot, valamint a 8. § (2) bekezdés b)-c) pontja alapján meghatározott vizsgálatokat sikeres eredménnyel el kell végezni.

(2) Az előzetes típusengedély hatályának legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítását - az előzetes típusengedély hatályának fennállása alatt - legfeljebb egy alkalommal lehet kérelmezni.

(3) Az előzetes típusengedély - ideértve az azok alapján elvégzett vizsgálatok eredményeit is - a hatályának lejártát követően a típusengedély kiadása iránt eljárásban nem vehető figyelembe.

(4) *  Amennyiben az előzetes típusengedély hatálya alatt a prototípus jármű nem készül el vagy annak vizsgálata nem zárul le teljes körűen, úgy típusengedély csak újabb előzetes típusengedély alapján adható ki. Az előzetes típusengedély iránti kérelem ismételt benyújtása esetén a korábbi eljárásban benyújtott dokumentumok, valamint a korábbi engedély alapján végzett vizsgálatok eredményei csak akkor használhatók fel, ha a hatályos előírásoknak való megfelelésüket a gyártó, és a hatóság által elfogadott független tanúsító szervezet, vagy a közösségi vasúti rendszeren közlekedő vasúti jármű esetén a bejelentett szervezet nyilatkozata igazolja.

6. Típusengedély

10. § (1) A hatóság a típusengedély iránti kérelmet teljes körű típusengedélyezési eljárásban bírálja el azon járműtípus esetében, amelyre az EGT-államokban még nem került típusengedély kiadásra.

(2) *  A hatóság a típusengedélyt az előzetes típusengedély vagy átalakítási engedély és a prototípusvizsgálatok eredményei alapján adja ki.

(3) Az engedélyezés során alkalmazott ÁME-k és jogszabályok vonatkozó rendelkezéseinek változása esetén, az érintett típusengedélyeket a hatóság az erre irányuló kérelemre megújítja. A típusengedély megújítása során a hatóság kizárólag a változással érintett követelmények és megváltozott szabályok érvényesülését vizsgálja.

(4) A típusengedély megújítása a korábban engedélyezett típusok alapján kiadott járműengedélyeket nem érinti.

(5) Teljes körű típusengedélyezési eljárás megindítása iránti kérelmet a 7. § (2) bekezdése szerinti kell benyújtani.

(6) *  Ha a kérelmező egyidejűleg több EGT-államban típusengedély iránti kérelmet terjeszt elő, akkor a közlekedési hatóság az eljárás egyszerűsítése érdekében a többi EGT-állam nemzeti vasútbiztonsági hatóságával együttműködni köteles.

11. § (1) *  A hatóság valamely EGT-államban már engedélyezett típusnak megfelelő járművet a kérelmező által benyújtott típus-megfelelőségi nyilatkozat alapján egyszerűsített típusengedélyezési eljárásban engedélyezi, további ellenőrzés nélkül. A magyarországi vasúti pályahálózat kölcsönös átjárhatóságára vonatkozó, ÁME-ban meghatározott nemzeti sajátosságokat a hatóság az üzembehelyezési engedély kiadása iránti eljárás során vizsgálja.

(2) Egyszerűsített típusengedélyezési eljárásban vizsgálandó járműtípusra vonatkozóan a típusengedély iránti kérelmet

a) a vasúti jármű magyarországi forgalmazója,

b) EGT-államok valamelyikében érvényes üzembehelyezési engedéllyel rendelkező vasúti jármű esetén a tulajdonos vagy magyarországi meghatalmazottja

nyújthatja be.

12. § (1) *  A nem magyarországi pályaszámú, TEN, RIV vagy RIC jellel nem rendelkező járművekre vonatkozó típusengedély iránti kérelmet a hatóság kérelemre honosítási eljárásban bírálja el. A vezetőállással vagy segéd-vezetőállással rendelkező járműre, a helyi, városi és az elővárosi vasúti pályahálózaton közlekedő és a különleges vasúti járműre - kivéve a kétéltű vasúti járművet - honosítási eljárás keretében típusengedély nem adható ki.

(2) *  Honosítási eljárásban elbírálandó típusengedély iránti kérelmet a jármű tulajdonosa vagy annak meghatalmazott képviselője nyújthat be, amelyhez mellékelni kell a 2. melléklet 4. pontjában felsorolt dokumentumokat.

(3) A hatóság a honosítási eljárás keretében vizsgálja, hogy a jármű kialakítása és műszaki állapota alapján a jármű belföldi közlekedésre alkalmas-e.

(4) A honosítási eljárás keretében kiadott típusengedély előírásokat és korlátozásokat tartalmazhat a jármű magyarországi tervszerű megelőző karbantartására vonatkozóan.

(5) Honosítási eljárás keretében kiadott típusengedély alapján üzembe helyezett jármű átalakítása esetén a járműre csak teljes körű típusengedélyezési eljárásban kiadott új típusengedély alapján szerezhető üzembehelyezési engedély.

13. § (1) *  A típusengedély iránti kérelemhez mellékelni kell

a) előzetes típusengedéllyel rendelkező jármű esetében a 2. melléklet 3. pontjában felsorolt dokumentumokat és az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását,

b) előzetes típusengedéllyel nem rendelkező jármű esetében az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását, valamint a 2. melléklet 1. és 3. pontjában felsorolt dokumentumokat.

(2) *  A típusengedélyezési eljárás keretében a hatóság az (1) bekezdésben meghatározott dokumentumok, valamint az előzetes típusengedélyben, az átalakítási engedélyben foglalt feltételek alapján

a) megvizsgálja, hogy a járműtípus megfelel-e a jogszabályokban, valamint a nemzeti sajátosságok szerint meghatározott követelményeknek,

b) megvizsgálja, hogy a járműtípus megfelel-e a tervezett működési helye szerinti pályahálózat és a helyhez kötött berendezések, a jelző-, irányító- és vezérlőrendszer követelményeinek,

c) különleges próbaüzemet rendelhet el.

(3) *  A kérelmező által kiadott típus-megfelelőségi nyilatkozatot a 201/2011/EU bizottsági rendelet szerinti formában kell kiállítani.

(4) A hatóság a (2) bekezdés szerinti eljárás eredménye alapján a típusengedélyben meghatározza

a) a járműtípus adott gyártóműnél történő sorozatgyártásának, sorozatban történő átalakításának feltételeit,

b) az üzembehelyezés feltételeit, és az üzembehelyezési eljárás rendjét,

c) a jármű üzemeltetésének általános szabályait, feltételeit - ideértve a reklámhordozók járművön való elhelyezésének szabályait is - és szükség esetén a közlekedtetéssel kapcsolatos korlátozásokat rendel el,

d) *  a szériavizsgálatok tartalmát és feltételeit, amennyiben az előzetes típusengedélyben vagy az átalakítási engedélyben nem került meghatározásra.

(5) A típusengedély alapján megkezdhető

a) a járműtípus gyártása, átalakítása, vagy magyarországi beszerzése,

b) a sorozatban gyártott járművek üzembehelyezési engedélyezési eljárása,

c) a járműtípus javítására, karbantartására a járműjavító üzemek felkészítése, tanúsítása és hatósági engedélyezési eljárása a vasúti járművek, a vasúti járművekre szerelt, vasútüzemi célt szolgáló nyomástartó edények és kazánok gyártását, javítását, minősítését, valamint hatósági műszaki vizsgálatát végző személyek, szervezetek működési feltételeiről szóló jogszabályban meghatározott feltételekkel.

14. § (1) *  A hatóság a típusengedélyt hivatalból felülvizsgálja, ha - különösen vasúti baleset tapasztalatai alapján - kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy a járműtípus műszaki jellemzői megfelelnek-e a jogszabályokban, valamint a típus- vagy üzembehelyezési engedélyben meghatározott követelményeknek. A jármű tulajdonosa, üzembentartója és a karbantartásért felelős szervezet köteles tájékoztatni a hatóságot, ha egy járműtípus azonos rendszerelemre vonatkozó és rendszeresen bekövetkező meghibásodását tapasztalja.

(2) A típusengedély felülvizsgálata során a hatóság a típusengedély jogosultját, vagy gyártóját a járműtípussal kapcsolatos műszaki vizsgálatok elvégzésére kötelezheti.

(3) Ha a típusengedély felülvizsgálatának eredményeképpen a hatóság azt állapítja meg, hogy a járműtípus az (1) bekezdésben hivatkozott követelményeknek nem felel meg,

a) az (1) bekezdésben hivatkozott követelményeknek való megfelelés érdekében a típusengedélyt módosítja, vagy

b) ha az a) pontban foglaltak teljesítése nem lehetséges, a típusengedélyt visszavonja.

(4) A hatóság a (3) bekezdés szerinti határozatát kézbesíti az adott járműtípusba tartozó vasúti járművek üzembentartói részére.

(5) *  Az új típusengedély alapján a járműtípus műszaki adatait a hatóság rögzíti a nemzeti vasúti járműnyilvántartásban.

(6) A típusengedély kiadásáról, módosításáról és visszavonásáról a hatóság értesíti az Ügynökséget, azok európai nyilvántartásban történő rögzítése érdekében.

14/A. § *  (1) A hatóság a típusengedélyt módosíthatja

a) a jogszabályokban, valamint a típus- vagy üzembehelyezési engedélyben meghatározott követelményeknek való megfelelés érdekében a típusengedélyezési eljárás lefolytatását követően,

b) az átalakítási engedélyezési eljárás lefolytatását követően,

c) a típusengedély jogosultjának vagy a jármű gyártójának kérelmére.

(2) A típusengedély módosítási eljárás lefolytatása során a hatóság megvizsgálja

a) a 13. § (2) bekezdésében foglaltaknak való megfelelőséget,

b) azt, hogy szükséges-e új sorozatjel és pályaszám-csoport meghatározása.

(3) A hatóság a (2) bekezdés szerinti eljárás eredménye alapján módosított típusengedélyben meghatározza

a) az adott járműtípus sorozatjárműveinek a módosított típusengedélynek való megfelelésének feltételeit,

b) az üzembehelyezés feltételeit és az üzembehelyezési eljárás rendjét,

c) a jármű üzemeltetésének általános szabályait, feltételeit, szükség esetén a közlekedtetéssel kapcsolatos korlátozásokat rendel el.

7. Üzembehelyezési engedély

15. § (1) *  Vasúti jármű belföldi vasúti pályahálózaton való közlekedtetéséhez a hatóság által kiadott üzembehelyezési engedély szükséges, kivéve a külföldi pályaszámú történelmi, muzeális, valamint bemutató és vizsgálat céljából a vasúti pályahálózaton közlekedő vasúti járműveket, amelyekre különleges menet iránti kérelmet kell benyújtani a hatósághoz. Különleges menet iránti kérelmet kell benyújtani a hatósághoz a magyar pályaszámú vasúti járművekre, amennyiben azok üzembehelyezési engedéllyel rendelkeznek, de az üzembentartó a járműben az utasok mozgását vagy elhelyezkedését befolyásoló tárgyat, berendezést, vagy a jármű külső felületén a típusengedélyben nem szereplő berendezést, kiegészítő elemet, ideiglenes berendezést, a jármű közlekedésbiztonsági jellemzőit befolyásoló díszítést - beleértve a jármű reklámmal, illetve fóliával történő ellátását - kíván elhelyezni legfeljebb 3 hónap időtartamra. A 3 hónapnál hosszabb időtartamra elhelyezni tervezett kiegészítő elem, ideiglenes berendezés, a díszítés esetén átalakítási engedély iránti kérelmet kell benyújtani a hatósághoz.

(2) Az üzembentartó köteles gondoskodni arról, hogy a vasúti jármű mindenkor megfeleljen a jármű üzemeltetésére vonatkozó jogszabályokban, valamint átjárhatósági műszaki előírásokban és az üzembehelyezési engedélyben meghatározott feltételeknek.

(3) *  Üzembehelyezési engedély a hatóság által kiadott típusengedéllyel, átalakítási engedéllyel vagy azzal egyenértékű engedéllyel rendelkező járműtípusba tartozó vasúti járműre adható ki. Az üzembehelyezési engedély nem sértheti a vasúti társaságok számára a vasúti pályahálózaton működtetett vasúti járművek tekintetében megállapított egyéb jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt feltételeket. Ha az üzembehelyezési engedély kiadása iránti kérelemben szereplő vasúti jármű nem rendelkezik a hatóság által kiadott típusengedéllyel, átalakítási engedéllyel vagy azzal egyenértékű engedéllyel, akkor a hatóság az adott járműtípus engedélyezését az üzembehelyezési engedélyezési eljárás során bírálja el és adja ki a típusengedélyt.

(4) Üzembehelyezési engedély iránti kérelmet a vasúti jármű tulajdonosa, az üzembentartó vagy az írásbeli hozzájárulásuk alapján a vasúti jármű üzemeltetője nyújthat be.

(5) Az üzembehelyezési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a 2. melléklet 6. pontjában - különleges menetre vonatkozó üzembehelyezési engedély esetében a 2. melléklet 8. pontjában - meghatározott dokumentumokat, és az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.

(6) A honosítási eljárás keretében kiadott típusengedély hatálya alá tartozó vasúti járművek üzembehelyezési engedélye több azonos típusú járműre összevontan is kiadható.

(7) * 

(8) *  Amennyiben az üzembentartó üzembehelyezési engedély módosítása iránti kérelmet a hatósági jelzés változása miatt nyújtja be, a kérelemben ennek indokait be kell mutatni és mellékelni kell a tulajdonos hozzájárulását, valamint a karbantartásért felelős szervezetnek a jármű műszaki állapotára vonatkozó nyilatkozatát.

(9) *  Az üzembehelyezési eljárás során a vasúti járművel hatósági járművizsgát kell tartani.

(10) *  A (9) bekezdés szerinti hatósági járművizsgát kell tartani az átalakítási engedélyköteles járművek esetében is. A hatósági járművizsga során a hatóság a megváltozott jellemzők mellett a jármű általános műszaki állapotát is vizsgálja.

(11) *  E rendelet a 2008. július 19. előtt - és különösen a RIC és RIV értelmében - kibocsátott üzembehelyezési engedélyek hatályát nem érinti.

8. Az ÁME-nak megfelelő járművek üzembehelyezésének első engedélyezése

16. § (1) Az üzembe helyezés idején hatályos valamennyi vonatkozó ÁME-nak megfelelő vasúti jármű első üzembehelyezési engedélyét - amennyiben az alapvető fontosságú követelményeket az ÁME tartalmazza, valamint az ÁME hatályos és alkalmazandó a járműre - a hatóság a (2) és (3) bekezdés szerint adja meg.

(2) Ha a vasúti jármű valamennyi strukturális alrendszerét a 10-14. § rendelkezéseinek figyelembevételével engedélyezték, az üzembehelyezési engedélyt minden további ellenőrzés nélkül meg kell adni.

(3) Az EK-hitelesítési nyilatkozattal rendelkező vasúti jármű üzembehelyezési engedélyének kiadása során a hatóság - kizárólag a felsoroltakra kiterjedő - további ellenőrzést végezhet:

a) a jármű releváns alrendszerei közötti műszaki összeegyeztethetőség,

b) a jármű vasúti rendszerbe történő biztonságos integrációja,

c) a jármű és az adott vasúti pályahálózat műszaki összeegyeztethetősége,

d) az alkalmazandó nemzeti sajátosságokra és eltérésekre vonatkozó szabályok

vizsgálata érdekében.

9. Az ÁME-nak megfelelő járművek további üzembehelyezési engedélyei

17. § (1) Az egyéb EGT tagállamban elsőként üzembehelyezett, az ÁME-nak teljes mértékben megfelelő járművek Magyarországon történő további üzembehelyezését nem kell további engedélyhez kötni, ha a jármű kizárólag az ÁME-nak megfelelő nemzeti vasúti pályahálózaton közlekedik, és az igénybe venni szándékozott pályahálózat és a jármű műszaki és biztonsági összeegyeztethetőségét egyedi esetek és az ÁME-tól eltérő nemzeti műszaki előírások nem befolyásolják.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaknak nem megfelelő járművek további üzembehelyezési engedélyét a hatóság adja ki, a (3)-(7) bekezdésben foglalt rendelkezések figyelembevételével.

(3) A hálózaton való tervezett közlekedés megjelölésével a kérelmező benyújtja a hatóság részére a vasúti jármű vagy jármű-típus dokumentációját. A dokumentációnak tartalmaznia kell:

a) a vasúti jármű egyéb EGT államban történő első üzembe helyezéséről szóló okirat másolatát és idegen nyelvű okmány esetén annak magyar nyelvű fordítását (a továbbiakban: másolat),

b) a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló miniszteri rendeletben felsorolt műszaki követelmények másolatát; adatrögzítővel felszerelt járművek esetében mellékelni kell az adatrögzítő berendezés leolvasását és értékelését lehetővé tevő eljárás dokumentációját, valamint az adatrögzítő leolvasásához szükséges eszközöket, programokat, berendezéseket,

c) a jármű korábbi karbantartására vonatkozó nyilvántartásokat, és az első engedélyezés után végzett, hatósági engedélyhez nem kötött műszaki módosítások dokumentációját,

d) a működési hely szerinti infrastruktúráknak és helyhez kötött berendezéseknek, az éghajlati feltételeknek, az energiaellátási rendszernek, a vezérlő- és jelzőrendszernek, a nyomtávnak és az infrastrukturális szelvényeknek, a legnagyobb engedélyezett tengelyterhelésnek és az egyéb hálózati kikötéseknek való megfelelés műszaki és működési dokumentációját.

(4) Az engedélyezési eljárás során a hatóság ellenőrzése kizárólag:

a) a jármű és az érintett vasúti pályahálózat műszaki összeegyeztethetőségére, ideértve az összeegyeztethetőség biztosításához szükséges, valamint alkalmazandó jogszabályokban meghatározott feltételek, és

b) a vonatkozó ÁME-ban meghatározott különleges esetekben alkalmazandó szabályok vizsgálatára terjed ki.

(5) A hatóság az engedélyezendő jármű üzembe helyezésével kapcsolatos, valamint a (4) bekezdésben foglalt feltételek teljesítésének ellenőrzését szolgáló mérések elvégzése érdekében további információkat kérhet. A hatóság - a kérelmezővel folytatott konzultációt követően - meghatározza a további információk, kockázatelemzések, valamint vizsgálatok terjedelmét és tartalmát. A további vizsgálatok helye szerinti vasúti pályahálózat-működtető - a kérelmezővel egyeztetve - köteles a kérést követő három hónapon belül a vizsgálat lefolytatása érdekében rendelkezésre állni.

(6) A hatóság az (5) bekezdésben megállapított ellenőrzésekre csak a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 27. cikkének (4) bekezdésében említett referenciadokumentumról szóló 2009. november 30-i bizottsági 2009/965/EK határozatban meghatározott referencia-dokumentumban szereplő B. vagy C. csoporthoz tartozó nemzeti szabályok keretein belül jogosult.

(7) Ha a hatóság határozatát a vasúti közlekedésről szóló törvényben erre az eljárásra előírt határidőn belül nem hozza meg, a vasúti jármű üzembe helyezését a határidő lejártát követő három hónap után engedélyezettnek kell tekinteni, azzal, hogy az engedély kizárólag arra a hálózatra érvényes, amelynek tekintetében a hatóság az előírt határidőn belül nem hozott határozatot.

10. Az ÁME-nak nem megfelelő, a hagyományos, vagy nagysebességű vasúti rendszeren közlekedő vasúti járművek üzembe helyezésének első engedélyezése

18. § (1) Az üzembe helyezés idején hatályos valamennyi vonatkozó ÁME-nak nem megfelelő vasúti jármű első üzembehelyezési engedélyét - ideértve az eltérés tárgyát képező járművek engedélyezését, és az alapvető követelmények vonatkozó ÁME-kban történő részleges vagy hiányos meghatározását is - a hatóság a következők szerint adja meg.

(2) A valamely ÁME által szabályozott műszaki szempontnak való megfelelőség vizsgálatánál az EK-hitelesítési eljárást kell alkalmazni.

(3) Az egyéb műszaki szempontok vizsgálatánál a hatóság az üzembe helyezési eljárása során a 9. § (4) bekezdése és a 24. § (4) bekezdése szerint a bejelentett szervezet által igazolt előírásokat alkalmazza.

11. További engedélyek az ÁME-nak nem megfelelő, a hagyományos, vagy nagysebességű vasúti rendszeren közlekedő vasúti járművek üzembe helyezésére

19. § (1) Az egyéb EGT tagállamban elsőként üzembe helyezett, az ÁME-nak nem megfelelő járművek Magyarországon történő további üzembe helyezéséhez szükséges további üzembehelyezési engedély szükségességéről a hatóság dönt.

(2) A hálózaton való tervezett közlekedés megjelölésével a kérelmező nyújtja be a hatóságnak a vasúti jármű vagy járműtípus műszaki dokumentációját, amelynek tartalmaznia kell:

a) a vasúti jármű egyéb EGT államban történő eredeti üzembe helyezési engedélyének másolatát,

b) a vasúti jármű hatályos biztonsági előírásoknak való megfelelését igazoló, követendő eljárásról szóló dokumentációt, ideértve az eredeti engedélyező hatóság járműre vonatkozó, engedélyezett eltéréseket tartalmazó igazolását,

c) a járműre vonatkozó műszaki adatok, karbantartási program és működési jellemzők dokumentációját; adatrögzítővel felszerelt járművek esetében mellékelni kell az adatrögzítő berendezés leolvasását és értékelését lehetővé tevő eljárás dokumentációját, valamint az adatrögzítő leolvasásához szükséges eszközöket, programokat, berendezéseket,

d) a jármű korábbi üzemeltetésével és karbantartásával, valamint az első engedélyezés utáni, hatósági engedélyhez nem kötött műszaki módosításokkal kapcsolatos nyilvántartásokat,

e) a működési hely szerinti vasúti pályának, pályahálózatnak és tartozékainak és a helyhez kötött berendezéseknek, az éghajlati feltételeknek, az energiaellátási rendszernek, a vezérlő- és jelzőrendszernek, a nyomtávnak és az infrastrukturális szelvényeknek, a legnagyobb engedélyezett tengelyterhelésnek és az egyéb hálózati kikötéseknek való megfelelés műszaki és működési dokumentációját.

(3) Az engedélyezési eljárás során a hatóság, a (2) bekezdés a)-c) pontjainak megfelelő, valamely EGT-állam által kibocsátott dokumentációban foglalt adatokat kizárólag a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető kockázatok szempontjából bírálhatja felül.

(4) A hatóság az engedélyezendő jármű üzembe helyezésével kapcsolatos, valamint a (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesítésének ellenőrzését szolgáló mérések elvégzése érdekében további információkat kérhet. A hatóság - a kérelmezővel folytatott konzultációt követően - meghatározza a további információk, kockázatelemzések, továbbá a vizsgálatok terjedelmét és tartalmát. A további vizsgálatok helye szerinti vasúti pályahálózat-működtető - a kérelmezővel egyeztetve - köteles a kérést követő három hónapon belül a vizsgálat lefolytatása érdekében rendelkezésre állni.

(5) A hatóság a (4) bekezdésben megállapított ellenőrzésekre csak a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 27. cikkének (4) bekezdésében említett referenciadokumentumról szóló 2009. november 30-i bizottsági 2009/965/EK határozatban meghatározott referencia-dokumentumban szereplő B. vagy C. csoporthoz tartozó nemzeti szabályok keretein belül jogosult.

20. § (1) Az üzembehelyezési engedély iránti kérelem elbírálása során a hatóság a 15. § (5) bekezdésében meghatározott dokumentumok, a vasúti jármű hatósági járművizsgája, valamint a típusengedélyben, vagy a jármű tűzvédelmi, közlekedésbiztonsági, munka- és környezetvédelmi jellemzői változása esetén az átalakítási engedélyben foglalt feltételek alapján

a) megvizsgálja, hogy a jármű megfelel-e a jogszabályokban, műszaki előírásokban meghatározott, továbbá a típusengedélyben foglalt előírásoknak,

b) elvégzi a vasúti jármű azonosítását és ellenőrzi a hatósági jelzések megfelelőségét,

c) ellenőrzi, hogy a vasúti jármű megfelel-e a típusengedélyben meghatározott típusazonosító adatoknak.

(2) A vasúti jármű üzembentartója biztosítja az üzembehelyezési engedélyhez szükséges hatósági járművizsga feltételeit és viseli annak költségeit.

(3) A hatóság az üzembehelyezési engedélyben igazolja a típusengedély alapján gyártott, beszerzett vagy átalakított vasúti jármű típusazonosságát és a vasúti jármű közlekedésre való műszaki alkalmasságát. A hatóság az (1) bekezdés szerinti eljárás eredménye alapján az üzembehelyezési engedélyben meghatározza a vasúti jármű üzemeltetésének feltételeit és szükség esetén a közlekedtetéssel kapcsolatos korlátozásokat rendel el.

(4) *  A szériavizsgálat során a hatóság azon alrendszer, részegység vagy alkatrész vizsgálatát végzi, amely az adott járműbe való beépítésével, integrációjával együtt megfelel a vonatkozó ÁME előírásainak és EC tanúsítással rendelkezik. Szériavizsgálat keretében a prototípus járműnél teljes körű vizsgálatot követően a széria járművek hatóság által meghatározott számánál egyszerűsített vizsgálatot kell elvégezni az előzetes típusengedélyben, átalakítási engedélyben, illetve típusengedélyben foglaltaknak megfelelően.

21. § (1) Az üzembehelyezési engedély - a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - határozatlan időre szól.

(2) Az üzembehelyezési engedély hatályát veszti

a) * 

b) pályaszám (hatósági jelzés) változása esetén,

c) a vasúti jármű járműtípusára vonatkozó típusengedély módosítása vagy visszavonása esetén, a hatóság erre vonatkozó határozatában meghatározott időpontban,

d) a vasúti járműre vonatkozó átalakítási engedélynek megfelelő átalakítás elvégzésével,

e) a járműnek a nemzeti járműnyilvántartásból való visszavonása esetén [34. § (3)-(4) bekezdése],

f) ha a hatóság a vasúti jármű forgalomból való kivonását rendeli el,

g) * 

(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott eset az üzembehelyezési engedély hatálya nem érinti az időszakos vizsga hatályát, a vizsgaciklust.

(4) A különleges menetet lebonyolító vasúti járműre a hatóság a különleges menet időtartamára szóló, határozott időre adja ki az üzembehelyezési engedélyt.

(5) *  A hatóság az üzembehelyezési engedélyt felfüggeszti, ha a nemzeti vasúti járműnyilvántartásban vezetett üzembentartó, karbantartásért felelős szervezet adatainak változása esetén az előző üzembentartó, karbantartásért felelős szervezet nyilvántartásból való törlésének időpontjáig új üzembentartó, karbantartásért felelős szervezet nem ismeri el üzembentartói, karbantartásért felelős szervezeti jogállását.

(6) *  A jármű üzembentartója vagy annak meghatalmazottja köteles a karbantartásért felelős szervezetnek bejelenteni a jogosultság első napját megelőző 8 napon belül, hogy a járművel ki jogosult Magyarországon közlekedni.

12. Átalakítási engedély

22. § (1) Átalakítási engedély szükséges a magyar pályaszámmal rendelkező vasúti jármű olyan átalakításához, amelynek során a vasúti járműtípus-meghatározó adatainak valamelyike vagy a jármű tűzvédelmi, közlekedésbiztonsági, munka- és környezetvédelmi jellemzői megváltoznak.

(2) A vasúti jármű üzembentartója az üzembehelyezési engedéllyel rendelkező vasúti jármű bármilyen átalakítására vonatkozó szándékát köteles előzetesen bejelenteni a hatóság részére. A hatóság a bejelentés alapján tájékoztatja az üzembentartót, hogy a tervezett átalakításhoz szükség van-e átalakítási engedélyre, vagy típusvizsgálatok elvégzésére, vagy az átalakítás mértékére tekintettel új típusengedélyre, vagy a típusengedély módosítására.

(3) Ugyanazon járműtípushoz tartozó vasúti járművek azonos jellemzők szerinti átalakítása egy átalakítási engedély alapján végezhető.

(4) *  Amennyiben a hatóság döntése szerint az átalakítás átalakítási engedélyköteles és új típusengedély kiadása vagy a típusengedély módosítása szükséges, az átalakítás elvégzését követően a vasúti jármű az új üzembehelyezési engedély kiadását követően közlekedtethető.

(5) *  Az átalakítási engedély iránti kérelmet a vasúti jármű tulajdonosa, vagy a tulajdonos írásbeli hozzájárulásával a jármű üzembentartója nyújthat be.

(6) Az átalakítási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a 2. melléklet 5. pontjában megjelölt dokumentumokat, továbbá a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.

23. § (1) Az átalakítási engedély iránti kérelem elbírálása során a hatóság

a) a kérelemhez mellékelten benyújtott dokumentumok, valamint

b) az átalakítandó jármű típusengedélye

alapján megvizsgálja, hogy a járműtípus megfelel-e a jogszabályokban, valamint átjárhatósági műszaki előírásokban meghatározott követelményeknek.

(2) A hatóság az (1) bekezdés szerinti vizsgálat eredménye alapján az átalakítási engedélyben meghatározza:

a) a járműtípus sorozatjelét és pályaszám-csoportját,

b) a jármű átalakításának feltételeit, az elvégzendő vizsgálatokat és az azokra vonatkozó különleges feltételeket,

c) az átalakított járműre vonatkozó tartampróbákat, és azok lebonyolításának feltételeit,

d) *  a szériavizsgálatok tartalmát és feltételeit.

24. § (1) Az átalakítási engedély a határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig hatályos, amely időtartam alatt a jármű átalakítását, valamint a 23. § (2) bekezdés b) pontja alapján meghatározott vizsgálatokat sikeres eredménnyel kell elvégezni.

(2) Az átalakítási engedély hatályának legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítását - az átalakítási engedély hatályának fennállása alatt - legfeljebb egy alkalommal lehet kérelmezni.

(3) Az átalakítási engedély - ideértve az azok alapján elvégzett vizsgálatok eredményeit is - a hatályának lejártát követően a típusengedély kiadása iránt eljárásban nem vehető figyelembe. A típusengedély iránti kérelem ismételt benyújtása esetén a korábbi eljárásban benyújtott dokumentumok akkor használhatók fel, ha a jogszabályokban, valamint átjárhatósági műszaki előírásokban meghatározott feltételeknek való megfelelésüket a gyártó, a közösségi vasúti rendszeren közeledő vasúti jármű esetén a bejelentett szervezet nyilatkozata igazolja.

(4) Amennyiben az átalakítási engedély hatálya alatt a prototípus jármű nem készül el vagy annak vizsgálatai sikeres eredménnyel nem zárulnak le, úgy típusengedély vagy üzembehelyezési engedély csak újabb átalakítási engedély alapján adható ki. Az átalakítási engedély iránti kérelem ismételt benyújtása esetén a korábbi eljárásban benyújtott dokumentumok, valamint a korábbi engedély alapján végzett vizsgálatok eredményei csak akkor használhatók fel, ha a jogszabályokban, valamint átjárhatósági műszaki előírásokban meghatározott feltételeknek való megfelelésüket a gyártó, közösségi vasúti rendszeren közeledő vasúti jármű esetén a bejelentett szervezet nyilatkozata igazolja.

(5) *  A hatóság az átalakítást követő új típusengedély iránti kérelmet egyszerűsített típusengedélyezési eljárásban bírálja el.

13. Karbantartásért felelős szervezet * 

25. § *  (1) Az üzembehelyezés vagy a hálózaton való használat előtt valamennyi járműnek rendelkeznie kell egy karbantartásért felelős szervezettel, amelyet a nemzeti vasúti járműnyilvántartásban nyilvántartásba kell venni.

(2) A karbantartásért felelős szervezet vasúti társaság, a vasúti jármű gyártója, a vasúti jármű üzembentartója vagy az üzembentartó által megbízott szervezet lehet.

(2a) *  Minden nem tehervagon karbantartásáért felelős szervezetnek karbantartási rendszerrel kell rendelkeznie, amely kiterjed a karbantartás irányítására, fejlesztésére, a járműállomány karbantartásának irányítására és a karbantartás végrehajtására. A karbantartási rendszer akkor megfelelő, ha eleget tesz a 7. mellékletben meghatározottaknak.

(3) A karbantartásért felelős szervezet karbantartási rendszere révén biztosítja, hogy az általa karbantartott járművek biztonságos üzemi állapotban legyenek. Ennek érdekében biztosítja, hogy a járművek karbantartása az alábbiakkal összhangban történjen:

a) az egyes járművek karbantartását igazoló dokumentumok;

b) a jogszabályok.

A karbantartást a karbantartásért felelős szervezet saját maga, vagy a vasúti járművek gyártását, javítását végző személyek és szervezetek tevékenységének engedélyezéséről szóló jogszabályban foglalt előírásoknak megfelelő alvállalkozóként igénybe vett karbantartó műhelyek segítségével végzi.

(4) *  Ha a karbantartásért felelős szervezet vasúti társaság és nem tartozik a tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszeréről és a 653/2007/EK rendelet módosításáról szóló 2011. május 10-i 445/2011/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 445/2011/EU bizottsági rendelet) hatálya alá, akkor a hatóság ellenőrzi a karbantartási rendszerét és a (2a) bekezdés alapján dönt a vasúti társaság ezzel kiegészített vasútbiztonsági tanúsítványának elfogadásáról. Amennyiben a karbantartásért felelős szervezet nem vasúti társaság és nem esik a 445/2011/EU bizottsági rendelet hatálya alá, akkor a karbantartási rendszerének jóváhagyásáról - a (2a) bekezdés alapján - a hatóság dönt.

(5) Amennyiben a karbantartásért felelős szervezet változik, erről az üzembentartó az 5. melléklet szerinti űrlapon tájékoztatja a hatóságot a nemzeti vasúti járműnyilvántartásban szereplő adatok módosításáról. A karbantartásért felelős előző szervezetet a hatóság a nemzeti vasúti járműnyilvántartásból való törlését követően mentesíti a felelősségei alól.

(6) *  Az (1) bekezdéstől eltérően kizárólag a saját célú pályahálózaton, iparvágányon, keskeny nyomtávú pályahálózaton és múzeumvasúti pályahálózaton közlekedő vasúti járműveknek nem kell karbantartásért felelős szervezettel rendelkezniük, azonban kizárólag a saját célú pályahálózaton, iparvágányon, keskeny nyomtávú pályahálózaton és múzeumvasúti pályahálózaton közlekedő vasúti járművek üzembentartóját a 25/A. § (1) bekezdésében meghatározott, legkésőbb a tárgyévet követő év január 15. napjáig történő adatszolgáltatási kötelezettség terheli. Az üzembentartó az első adatszolgáltatást 2017. január 15. napjáig teljesíti.

25/A. § *  (1) A karbantartásért felelős szervezet a vasúti járművön végzett javításokról és az alkatrészcserékről a közlekedési hatóságnak évente, a tárgyévet követő év február 28. napjáig adatokat szolgáltat a javítás jellegének megjelölésével és a jármű fődarabok és szerkezeti egységek megnevezésével. A közlekedési hatóság az elektronikus adatszolgáltatást előírhatja. A karbantartásért felelős szervezet a közlekedési hatóság részére először 2017. február 28. napjáig köteles adatokat szolgáltatni.

(2) Ha a karbantartásért felelős szervezet nem a nemzeti járműnyilvántartásban nyilvántartott szervezet, vagy a vasúti jármű tényleges karbantartását végző műhely nem a közlekedési hatóság engedélyezési hatáskörébe tartozik, akkor az (1) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettség a jármű üzembentartóját terheli.

14. *  A vasúti járművek időszakos és rendkívüli vizsgálata

26. § *  (1) Az üzembentartó a magyar pályaszámú vasúti jármű időszakos vizsgálatát az üzembehelyezést követően

a) a vontató, a személyszállító, valamint a veszélyes anyagot szállító jármű esetén legalább 4 évente,

b) egyéb vasúti jármű esetében legalább 6 évente

elvégezteti.

(2) A magyar pályaszámú vasúti jármű üzembentartója legfeljebb egy vizsgaciklusnak megfelelő időtartamra kérheti az üzembehelyezési engedély felfüggesztését. A felfüggesztés időtartama alatt a vasúti jármű nem közlekedtethető, és az üzembentartót nem terheli a jármű karbantartásával és időszakos vizsgájával kapcsolatos kötelezettség. A jármű a felfüggesztést követően az időszakos vizsgálat elvégzését követően üzemeltethető ismét.

(3) Az (1) bekezdés szerinti határidő elmulasztása esetén - ha az üzembentartó nem kérte az üzembehelyezési engedély felfüggesztését - a vasúti jármű az időszakos vizsgálat elvégzéséig vasúti pályahálózaton nem közlekedhet.

(4) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően a csak saját célú pályahálózaton és iparvágányon közlekedő vontatójárművek esetében az időszakos vizsgaciklus 6 év.

(5) Vasúti járművek időszakos és rendkívüli vizsgálatát a vasúti járművek karbantartását, javítását és időszakos vizsgálatát végző műhelyekről szóló miniszteri rendelet rendelkezései szerinti műhely végezheti.

(6) Az időszakos és rendkívüli vizsgálat során a vizsgálattal megbízott szervezet a 8. melléklet szerinti vizsgálati módszereket alkalmazza.

27. § *  (1) Az időszakos vizsgálattal megbízott szervezet felhívására mellékelni kell a 2. melléklet 7. pontjában felsorolt dokumentumokat.

(2) Az időszakos vizsgálat során a vizsgálattal megbízott szervezet az (1) bekezdésben meghatározott dokumentumok, valamint műhelyi vizsgálat alapján

a) vizsgálja, hogy a jármű üzemben tartója és a jármű teljesíti-e a jármű típus- és üzembehelyezési engedélyében, a jogszabályokban, műszaki előírásokban meghatározott követelményeket,

b) ellenőrzi, hogy a jármű megfelel-e a típusengedélyben meghatározott típusmeghatározó adatoknak, és

c) ellenőrzi a vasúti jármű pályaszámát és alvázszámát.

(3) Az időszakos vizsgálat eredményeinek megküldése mellett a vizsgálattal megbízott szervezet

a) tájékoztatja a közlekedési hatóságot, hogy a (2) bekezdés szerinti vizsgálatok megfelelő eredménnyel zárultak,

b) ha a vasúti jármű műszaki állapota indokolja, javasolja a hatóságnak a jármű további üzemeltetésének feltételeit meghatározni, továbbá a soron következő időszakos vizsgálat határidejének a 26. § (1) bekezdésében meghatározottnál rövidebb időszakra korlátozását, valamint a jármű javításának vagy átalakításának elrendelését,

c) javasolja a hatóságnak a vasúti jármű javításának vagy átalakításának végrehajtásáig a vasúti jármű üzemben tartásának felfüggesztését,

d) a közlekedés biztonságát veszélyeztető hiányosság, valamint ha a vasúti jármű tényleges és nyilvántartott pályaszámában vagy alvázszámában eltérés, illetve azokon megváltoztatásra vagy olvashatatlanná tételre irányuló beavatkozás észlelhető, javasolja a hatóságnak a vasúti jármű forgalomból történő azonnali kivonását.

(4) Ha az időszakos vizsgálattal megbízott szervezet nem a nemzeti járműnyilvántartásban nyilvántartott szervezet, vagy a vasúti jármű tényleges karbantartását végző műhely nem a közlekedési hatóság engedélyezési hatáskörébe tartozik, akkor a (3) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettség a jármű üzembentartóját terheli.

27/A. § *  (1) A vasúti közlekedési hatóság a vasúti jármű rendkívüli járművizsgálatát rendeli el, ha hatósági ellenőrzés alapján tény, adat merül fel arra,

hogy

a) a vasúti jármű a jogszabályban meghatározott feltételeknek nem felel meg,

b) a vasúti járművet engedély nélkül átalakították, illetve átalakítás előtt a közlekedési hatóságnál nem jelentették be, vagy az átalakítás a bejelentéstől, illetve engedélytől eltérő módon történt, vagy

c) a vasúti jármű a karbantartási előírásoknak nem felel meg.

(2) A közlekedési hatóság a vasúti jármű rendkívüli vizsgálatát elrendelő határozatban rendelkezik még:

a) szükség esetén a megrakott vagy utasokat szállító jármű kiürítéséről,

b) a jármű műhelybe történő vontatása kapcsán szükséges intézkedésekről,

c) szükség esetén a jármű ideiglenes tárolásáról.

(3) Az (1) bekezdés alapján elvégzett vizsgálatra és a vizsgálatot követő intézkedésekre a vasúti járművizsgálatra vonatkozó szabályok az irányadók.

(4) Ha a rendkívüli járművizsgálat során a vizsgálatot végző műhely az (1) bekezdés a)-c) pontjában szabályozott szabálytalanságot állapít meg, a jogszabályban meghatározott szolgáltatási díjat és a rendkívüli vizsgálatot elrendelő határozatban elrendelt intézkedések költségét az üzembentartó viseli.

III. FEJEZET

VASÚTI JÁRMŰVEK HATÓSÁGI NYILVÁNTARTÁSA

15. A vasúti járművek azonosítása

28. § (1) A vasúti jármű azonosítására a pályaszám és az alvázszám szolgál.

(2) *  A vasúti járművek pályaszámát a 96/48/EK és a 2001/16/EK irányelv 14. cikkének (4) és (5) bekezdésében előírt nemzeti járműnyilvántartás közös előírásainak elfogadásáról szóló, 2007. november 9-i 2007/756/EK bizottsági határozatban meghatározottak szerint, valamint a vasúti vontatójárművek és a helyi, városi, elővárosi, valamint keskeny-nyomközű pályahálózaton közlekedő járművek esetében a 6. melléklet szerint kell képezni.

(3) Prototípus jármű esetében a pályaszám iránti kérelmet az előzetes típusengedéllyel egyidejűleg, a prototípus vizsgálatok elvégzéséhez a gyártómű által javasolt darabszám meghatározásával, és az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolásával egyidejűleg kell benyújtani a hatósághoz.

(4) Sorozatban gyártott, átalakított vagy beszerzett vasúti jármű esetében a pályaszám iránti kérelmet a honosítási vagy típusengedéllyel egyidejűleg, a gyártani, átalakítani vagy beszerezni kívánt jármű darabszám meghatározásával, és az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolásával kell benyújtani a hatósághoz.

29. § (1) A vasúti jármű gyártása, javítása során keletkező, a jármű megfelelőségének igazolására szolgáló, mérési és vizsgálati eredményeket tartalmazó dokumentumokon - mint azonosító jelet - a jármű pályaszámát vagy - ha a jármű rendelkezik vele - alvázszámát kell feltüntetni.

(2) Amennyiben a gyártást, vagy javítást végző szervezet más - a pályaszámtól, vagy alvázszámtól eltérő, a járművek azonosítására szolgáló - jelölési rendszert alkalmaz, akkor annak olyannak kell lennie, hogy a jármű és a dokumentációja utólag is, pontosan és hitelt érdemlően azonosítható legyen és a pályaszámmal, vagy - ha a jármű rendelkezik vele - alvázszámmal egyértelműen összerendelhető legyen.

(3) A vasúti jármű pályaszámának közelében tilos olyan feliratot, jelet vagy reklámot elhelyezni, amely a pályaszámot eltakarja, vagy annak tartalma miatt azzal összetéveszthető.

(4) A vasúti jármű alvázszámát a jármű alvázának legalább két átellenes helyén, jól azonosíthatóan és olyan módon kell elhelyezni, hogy az roncsolásmentes eljárással ne legyen eltávolítható.

(5) * 

16. Az üzembentartó által vezetett járműnyilvántartás, rendszeres adatszolgáltatás

30. § *  (1) Az üzembentartó köteles az általa üzemben tartott vasúti járművekről a (2) bekezdésben, valamint a 37. § (7) bekezdésében meghatározott tartalmú nyilvántartást vezetni.

(2) Az üzembentartó minden év július 31-ig a vasúti pályaszám szerint azonosított vasúti járműnek az 1. mellékletben meghatározott műszaki adatai közül csak azokat kell bejelentenie a hatóságnak, amelyekben az utolsó adatközlés óta változás állt be.

17. Nemzeti vasúti járműnyilvántartás

31. § (1) A hatóság

a) belföldön üzembehelyezett, közösségi vasúti rendszeren közlekedő vontató- és önjáró,

b) az EGT-államok közül első alkalommal belföldön üzembehelyezett, közösségi vasúti rendszeren közlekedő teher- és személyszállító vontatott, valamint

c) a belföldön üzembehelyezett, a közösségi vasúti rendszer körébe nem tartozó vasúti pályahálózaton közlekedő vasúti járművekről az 1. melléklet szerinti adattartalommal hatósági nyilvántartást (a továbbiakban: nemzeti járműnyilvántartás) vezet és gondoskodik annak naprakész állapotáról.

(2) A hatóság együttműködik az Ügynökséggel, valamint az EGT-államok járműnyilvántartást vezető szerveivel és vasútbiztonsági hatóságaival, és a részükre a nemzeti járműnyilvántartásból adatot szolgáltat.

(3) *  A hatóság a 2007/756/EK bizottsági határozat melléklet 3.3. pontjában felsorolt szervezetek részére az ott meghatározott hozzáférési jogosultságot biztosítja a nemzeti járműnyilvántartáshoz.

(4) Ameddig az Ügynökség által működtetett virtuális járműnyilvántartás és annak valamennyi nemzeti járműnyilvántartással való összeköttetése nem működik teljes mértékben, a hatóság a más EGT-államok nyilvántartást vezető szerveivel való információcserével biztosítja az érintett járművel kapcsolatos adatszolgáltatást.

(5) A nemzeti járműnyilvántartásba bejegyzett minden adatot - ideértve az időközben módosított vagy törölt adatokat is - az adott vasúti járműnyilvántartásból való törlését követő 10 évig meg kell őrizni. Az adatoknak legalább az első három évben online elérhetőeknek kell lenniük. Három év elteltével az adatok akár elektronikus formában, akár papíron, vagy bármely más archiválási rendszerben tárolhatók. Ha e 10 éves időszak alatt bármikor a járművel kapcsolatban vizsgálat kezdődik, szükség esetén a járműre vonatkozó adatokat további 10 évig meg kell őrizni.

(6) *  A vasúti járműnyilvántartásnak meg kell felelnie a 2011/107/EU bizottsági határozat, valamint a 665/2011/EU bizottsági határozat előírásainak.

(7) *  A hatóság a nemzeti vasúti járműnyilvántartás adatait a 665/2011/EU bizottsági határozatban meghatározott tartalommal és módon szolgáltatja az Európai Vasúti Ügynökség részére.

32. § (1) *  A vasúti járművek üzembe helyezésének első engedélyezésekor a hatóság valamennyi engedélyezett járművet a 2007/756/EK bizottsági határozat melléklet 2. függeléke szerint képzett európai járműszámmal lát el. Az európai járműszámozás alkalmazott rendszerét a forgalmi szolgálati és forgalomirányításról szóló ÁME tartalmazza.

(2) Az első engedély kérelmezője felelős az engedélyezett járművön az ahhoz rendelt európai járműszám feltüntetéséért.

(3) *  A hatóság a vasúti járművet az üzembentartó vagy az üzemeltetőnek az üzembentartó hozzájárulásával benyújtott kérelmére veszi nyilvántartásba.

(4) *  Az üzembehelyezési engedély iránti kérelem benyújtása nyilvántartásba vételi iránti kérelemnek is minősül. A nyilvántartásba való felvételhez a 35. § (1) és (3) bekezdésében előírt, a járműtípusra vonatkozó adatlapokat kell benyújtani, amely adatlapokat az üzembehelyezési engedély kézhezvételét követő 30 napon belül az üzembehelyezési engedély adatai alapján kell kitölteni.

(5) *  A valamely EGT-államban már korábban üzembehelyezett és nyilvántartásba vett, belföldön üzembehelyezett járműre vonatkozóan csak a 2007/756/EK bizottsági határozat melléklet 1. pontja szerinti táblázat 1., 2., 6., 11., 12. és 13. alpontjához tartozó adatokat kell a nemzeti járműnyilvántartásban rögzíteni.

(6) *  Az (1) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni az országos jelentőségű vasútvonalak nyomtávjától eltérő nyomtávot alkalmazó harmadikország és Magyarország között közlekedő széles nyomtávú kocsik esetében. Az érintett járművek engedélyezése során a hatóság dönt az adott járműre alkalmazandó, annak egyértelmű azonosítását biztosító kódrendszerről.

33. § (1) Amennyiben az üzembentartó személye megváltozik, az addig bejegyzett üzembentartó ezt haladéktalanul bejelenti a hatóság részére. A hatóság a bejelentésről értesíti az üzembentartóként megjelölt szervezetet, és felhívja, hogy bejelentésben foglaltakra 10 munkanapon belül nyilatkozzon. A hatóság akkor törli az előző üzembentartót a nemzeti járműnyilvántartásból, ha az új üzembentartó a bejelentésben foglaltakat megerősítette.

(2) Amennyiben a tulajdonos személye változik, az addig bejegyzett tulajdonos ezt haladéktalanul bejelenti a hatóság részére, aki ez alapján törli az előző tulajdonost a nemzeti járműnyilvántartásból. A hatóság az új tulajdonost kérelemre jegyzi be a nemzeti járműnyilvántartásba.

(3) A módosítások rögzítését követően a hatóság új EASZ-t ad ki.

34. § (1) A vasúti jármű üzembentartója köteles bejelenti a hatóság részére a nemzeti nyilvántartásba bejegyzett vasúti járműnek a nyilvántartásban szereplő bármely adatában változás állt be, valamint ha a jármű megsemmisült.

(2) A vasúti jármű tulajdonosa vagy üzembentartója kérheti a vasúti jármű nyilvántartásának felfüggesztését, ha a jármű átmenetileg üzemképtelen, vagy üzemképes állapotban, inaktív vagy stratégiai tartalékként szándékozik tárolni.

(3) A vasúti jármű tulajdonosa vagy üzembentartója kérheti a közösségi vasúti rendszeren közlekedő vasúti jármű nyilvántartásból való visszavonását, ha

a) a vasúti jármű selejtezéséről döntött,

b) a járművet jelentősebb kölcsönösen átjárható rendszerelemek, modulok, pótalkatrészek pótlásának céljára vagy nagyobb átépítésre szánja,

c) a járművet a továbbiakban az európai vasúthálózaton kívül kívánja vasúti járműként használni,

d) ha járműnek a közösségi vasúti rendszeren kívüli használatáról, elszigetelt hálózaton műemlék gördülő állományként történő üzemeltetéséről, vagy helyben történő kiállításáról döntött.

(4) A vasúti jármű tulajdonosa vagy üzembentartója kérheti a közösségi vasúti rendszer részét nem képező vasúti pályahálózaton közlekedő vasúti járműnyilvántartásból való visszavonását, ha

a) a vasúti jármű selejtezéséről döntött,

b) *  a járművet a továbbiakban Magyarország területén kívül, az európai vasúthálózat részét nem képező vasúti pályahálózaton kívánja vasúti járműként használni,

c) ha járműnek helyben történő kiállításáról döntött.

(5) A nyilvántartásba vétel visszavonását kérelmező szervezet az 5. melléklet szerinti űrlapon megjelöli a „Visszavonás” rovatot, kitölti a 10. tételt és benyújtja a hatóság, valamint minden olyan EGT-állam nyilvántartást vezető szervéhez, ahol a járművet nyilvántartásba vették.

35. § (1) Az 5. melléklet szerinti mintának megfelelő űrlapon kell előterjeszteni

a) a nyilvántartásba vétel

b) a nyilvántartás tartalmának módosítása, valamint

c) a nyilvántartásból való visszavonás

iránti kérelmet.

(2) Azonos járműtípusba tartozó járművek esetén az (1) bekezdés iránti kérelmek azonos tartalommal összevontan is előterjeszthetők, ebben az esetben a kérelemhez mellékelni kell a járművek pályaszámának listáját.

(3) *  Az első nyilvántartásba vételhez kiállított kérelemmel együtt be kell nyújtani a magyar pályaszámmal rendelkező járművekről pályaszámonként kiállított, az 1. melléklet szerinti, a járműtípusra vonatkozó adatlapot is.

(4) A hatóság megteszi a szükséges intézkedéseket az általa a nemzeti járműnyilvántartásban rögzített adatok helyességének biztosítására; e célból információt kérhet más EGT-államok nemzeti járműnyilvántartását vezető szervektől, különösen olyan esetben, ha a kérelmező belföldön nem rendelkezik székhellyel.

(5) A hatóság a vasúti jármű nyilvántartott adatainak változását - a 33. §-ban, valamint a 34. § (3)-(4) bekezdésében meghatározott kivételekkel -

a) a vasúti járművel kapcsolatban hozott határozatai,

b) a más EGT-államok nyilvántartás vezető szerveinek és biztonsági hatóságainak adatközlése, és

c) az üzembentartó a 30. § és 34. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatása alapján hivatalból vezeti át.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

36. § (1) Ez a rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

37. § (1) *  A 445/2011/EU bizottsági rendelet hatálya alá nem tartozó karbantartásért felelős szervezetnek legkésőbb 2017. január 1-jétől kell jelen rendelet 7. mellékletében foglaltaknak megfelelni.

(2) *  Az e rendeletnek az egyes vasúti közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 23/2016. (VII. 18.) NFM rendelet 7. §-ával megállapított 14. alcímében foglalt időszakos vizsgálatra vonatkozó előírásoknak 2017. január 1-jétől kell megfelelni.

(3)-(5)

(6) * 

(7) Az első adatközlés alkalmával vasúti járművenként, pályaszám szerint kell a vasúti jármű tulajdonosának és üzembetartójának adatait (név, székhely, levelezési cím, elektronikus postafiók címe, telefon- és faxszám) és az 1. melléklet szerinti adatokat, valamint a tervszerű megelőző karbantartás szerint sorra kerülő karbantartási és javítási munkákra vonatkozó adatokat - a hely és az időpont feltüntetésével - a hatóság részére szolgáltatni.

(8) * 

(9) Az 1984. július 1-je előtt üzembehelyezett, típusengedéllyel nem rendelkező járművek esetén a hatóság a tulajdonos, vagy üzembentartó kérelmére az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vétellel egyidejűleg hivatalból típusengedélyt ad ki. Az eljárás illetékét az illetékekről szóló törvény szerint kell leróni.

(10) *  Az e rendelet hatálya alá tartozó vasúti járműveknek a 26. §-ban meghatározott időszakos vizsgálat előírásainak 2015. július 1-jétől kell megfelelniük.

(11) *  A 2012. március 31-ig a nemzeti vasúti járműnyilvántartásba bejelentett keskeny-nyomközű járművekre a hatóság a 12 jegyű pályaszámot hivatalból kiadja, ha az adott jármű még nem rendelkezik azzal, vagy a pályaszám nem felel meg a 6. mellékletben foglalt előírásoknak.

(12) *  Az egyes vasúti közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek jogharmonizációs célú módosításáról szóló 55/2014. (XII. 23.) NFM rendelet hatálybalépése előtt a 15. § (7) bekezdése alapján bérleti szerződés alapján határozott időre - legfeljebb 2 éves időtartamra - kiadott üzembehelyezési engedély az engedélyben megállapított határidő lejártáig hatályban marad.

38. § *  (1) Ez a rendelet - a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvénnyel együtt - a következő európai uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,

b) a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló, 2008. június 17-i 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk, 8. cikk, 21-26. cikk, 32-33. cikk és a 34. cikk (3) bekezdés,

c) a közösségi vasutak biztonságáról szóló 2004/49/EK irányelv (vasúti biztonsági irányelv) módosításáról szóló, 2008. december 16-i 2008/110/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 2., 8. és 9. pontja.

(2) Ez a rendelet - a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvénnyel együtt -

a) a 96/48/EK és a 2001/16/EK irányelv 14. cikkének (4) és (5) bekezdésében előírt nemzeti jármű nyilvántartás közös előírásainak elfogadásáról szóló, 2007. november 9-i 2007/756/EK bizottsági határozat,

b) a nemzeti járműnyilvántartás közös előírásainak elfogadásáról szóló 2007/756/EK határozat módosításáról szóló, 2011. február 10-i 2011/107/EU bizottsági határozat,

c) engedélyezett vasúti jármű típusmegfelelőségi nyilatkozatának modelljéről szóló, 2011. március 1-i 201/2011/EU bizottsági rendelet,

d) az engedélyezett vasútijármű-típusok európai nyilvántartásáról szóló, 2011. október 4-i 665/2011/EU bizottsági határozat,

e) a vasúti rendszer Közösségen belüli kölcsönös átjárhatóságáról szóló 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 27. cikkének (4) bekezdésében említett referenciadokumentumról szóló, 2009. november 30-i 2009/965/EK bizottsági határozat,

f) *  az Európai Unió vasúti rendszerének forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról és a 2007/756/EK határozat módosításáról szóló, 2012. november 14-i 2012/757/EU bizottsági határozat,

g) *  az Európai Unió vasúti rendszere „járművek - teherkocsik” alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásról és a 2006/861/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. március 13-i 321/2013/EU bizottsági rendelet,

h) *  az áruk szabad mozgása, a személyek szabad mozgása, a letelepedés joga és a szolgáltatásnyújtás szabadsága, a társasági jog, a versenypolitika, a mezőgazdaság, az élelmiszer-biztonság, az állat- és növény-egészségügyi politika, a halászat, a közlekedéspolitika, az energiaügy, az adózás, a statisztika, a szociálpolitika és foglalkoztatás, a környezetvédelem, a vámunió, a külkapcsolatok, valamint a kül-, biztonsági és védelmi politika területén elfogadott egyes rendeleteknek és határozatoknak Horvátország csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról szóló, 2013. február 21-i 519/2013/EU bizottsági rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

39. § * 

1. melléklet a 31/2010. (XII. 23.) NFM rendelethez * 

1. táblázat
Teherkocsi

2. táblázat
Személykocsi
ingavonati vezérlőkocsi*

3. táblázat
Dízel motorvonat / motorkocsi
motorkocsi / vonófej
vezérlőkocsi / betétkocsi

4. táblázat
Villamos motorvonat / motorkocsi
motorkocsi / vonófej
vezérlőkocsi / betétkocsi*

5. táblázat
Gőzmozdony

6. táblázat
Dízelmozdony

7. táblázat
Villamosmozdony

8. táblázat
Különleges jármű

9. táblázat
Közúti-vasúti jármű (villamos) / metró / MILLFAV
fogaskerekű vasúti jármű
elővárosi vasúti jármű
csuklós motorkocsi / motorkocsi / vonófej
vezérlőkocsi / betétkocsi*

2. melléklet a 31/2010. (XII. 23.) NFM rendelethez

A vasúti járművek üzembehelyezésével kapcsolatos egyes hatósági engedélyek iránti kérelmekhez mellékelendő iratok

1. Az előzetes típusengedély kiadása iránti kérelemhez legalább egy eredeti és az eljárásban résztvevők számánál eggyel több másolati példányban mellékelni kell: * 

1.1. a jármű részletes műszaki leírását,

1.2. a jármű jellegtervét,

1.3. a jármű ívbeállásának vizsgálatát,

1.4. a jármű szelvényvizsgálatát és szűkítési számítását,

1.5. a jármű forgóvázainak és kerékpárjainak összeállítási rajzát, a kerékpártengely szilárdsági számítását,

1.6. a jármű fékvázlatát és fékszámítását,

1.7. a jármű vezérlésének és biztonsági berendezéseinek - hardver és szoftver elemei - működését és biztonsági funkcióit leíró részletes műszaki leírást,

1.8. a jármű vezérlése és biztonsági berendezései hardver elemeinek elvi kapcsolási rajzát,

1.9. a jármű vezérlésének és biztonsági berendezéseinek energia ellátását biztosító segédüzemi berendezések elvi kapcsolási rajzát és részletes műszaki leírását,

1.10. a jármű tűzvédelmi jellemzőit, a tűzmegelőzésre tervezett megoldások részletes ismertetését,

1.11. a jármű munka- és környezetvédelmi szempontból való elbírálásához szükséges adatokat,

1.12. a jármű baleseti mentési lehetőségeinek részletes műszaki leírását és az esetlegesen szükségessé váló baleseti emelés és szétkapcsolás folyamatát bemutató műszaki rajzokat, leírásokat,

1.13. a járműbeszerzés tervezett darabszámát,

1.14. a járművet gyártó cég megnevezését és címét,

1.15. külön jogszabályban meghatározott bejelentett szervezet által kiadott nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy tervek és az azok szerint legyártott vasúti jármű megfelel a vonatkozó nemzetközi és nemzeti előírásoknak,

1.16. külön jogszabályban meghatározott bejelentett szervezet által kiadott nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a gyártó cég alkalmas vasúti jármű gyártására,

1.17. a saját célú vasút üzemeltetésére vonatkozó végrehajtási utasítást.

Ha a vasúti jármű megfelel a Vasúti Anyagok Műszaki Engedélyezése (ATMF) európai szervezet előírásainak, részletes gyártási dokumentációjának, az előzetes típusengedély iránti kérelemhez a felsorolt dokumentációk közül csak az 1.1.-1.2., 1.6., 1.11. és 1.13.-1.14. pontban foglaltakat, a gyártó megfelelőségi nyilatkozatát, valamint az Európai Vasutak Közössége (CER) által akkreditált független tanúsító szervezet tanúsítványát kell mellékelni.

2. *  Az elvi előzetes típusengedély iránti kérelemhez az 1.1. és 1.2. pontokban foglaltakat, valamint az 1.3.‒1.12. pontok teljesítéséhez szükséges alapparamétereket leíró részletes feltétfüzetet, vagy tender dokumentációt kell mellékelni legalább egy eredeti és az eljárásban résztvevők számánál eggyel több másolati példányban.

3. A típusengedély kiadása iránti kérelemhez egy eredeti és az eljárásban résztvevők számánál eggyel több másolati példányban mellékelni kell: * 

3.1. a gyártó és a megrendelő együttes nyilatkozatát arról, hogy a vasúti jármű az előzetes típusengedélynek megfelelően készült el,

3.2. a jármű típusvizsgálatának és a 8. § (2) bekezdés b)-c) pontja szerint előírt vizsgálatainak mérési jegyzőkönyveit,

3.3. a jármű munkavédelmi minősítést, vagy munkavédelmi szakvéleményt,

3.4. a típusvizsgálati eredmények alapján módosított tervdokumentációt, az 1. pont részletezésének megfelelően, amennyiben ezt a típusvizsgálatok eredményei szükségessé teszik,

3.5. a jármű menetíró berendezése által rögzített adatok kiolvasásához szükséges szoftvert, a menetíró berendezés kezelési utasítását,

3.6. igazolást a közlekedésbiztonsági szervezettől, hogy az e) pont szerinti szoftver és kezelési utasítás a közlekedésbiztonsági szervezet részére átadásra került,

3.7. a jármű baleseti mentési lehetőségeinek részletes műszaki leírását és az esetlegesen szükségessé váló baleseti emelés és szétkapcsolás folyamatát bemutató műszaki rajzokat, leírásokat, továbbá nyilatkozatot a szükséges speciális elemek rendelkezésre állásáról és a mentést végző szervezetről, valamint a mentést végző szervezet oktatásáról szóló bizonylatokat,

3.8. vontató járművek és önjáró járművek esetében táblázatos formában meg kell adni a vasúti pályahálózat működtetője által jóváhagyott * 

3.8.1. a megindítható és a kritikusnál nagyobb sebességre felgyorsítható vonatterheléseket a terhelési szakaszok függvényében (2A),

3.8.2. a megengedhető tartós igénybevétel alapján előírt legnagyobb vonatterheléseket a sebesség függvényében (2B),

3.8.3. a vonókészülék szempontjából megengedhető legnagyobb terhelési értékeket a terhelési szakaszok függvényében (2C),

3.8.4. a kissebességű vonattovábbításoknál, a vontató-, az előfogatoló- és a tolómozdonyként történő alkalmazáskor, az egy vontatómotorra jutó megengedett legnagyobb áram értékét, az áramkorlátozáshoz tartozó sebességhatár egyidejű megadásával (2D),

3.8.5. az egyensúlyi vonatterhelést, amely megadja a terhelési szakasz és a sebesség függvényében azt a legnagyobb elegytömeget, amelyet a vontató vagy önjáró jármű a legkedvezőtlenebb viszonyok között is képes továbbítani a megadott sebességgel (2E).

3.9. a típusvizsgálatokat és méréseket végző bejelentett szervezet, vagy a bejelentett szervezet által felkért minősítő intézet(ek) kijelölését, vagy akkreditálását igazoló tanúsítványt,

3.10. a gyártómű alkalmasságát igazoló tanúsítvány másolatát,

3.11. a gyártmány CE tanúsítását igazoló okirat másolatát,

3.12. a gyártómű - bejelentett szervezet által végzett - tanúsítását arra vonatkozóan, hogy a gyártómű az adott járműtípus sorozat gyártására alkalmas és a minőségbiztosítási feladatokat milyen átvételi rendszerben képes ellátni.

4. A honosítási engedély kiadása iránti kérelemhez egy eredeti és az eljárásban résztvevők számánál eggyel több másolati példányban mellékelni kell: * 

4.1. a Magyarországon üzembehelyezendő vasúti jármű első üzembehelyezési eljárását lefolytató állam engedélyező hatósága által kiadott típusengedély hiteles másolatát és annak hiteles magyar fordítását, vagy ezek hiányában,

4.2. az állam engedélyező hatósága által kiállított, a 3. mellékletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő nyilatkozatot, és annak hiteles magyar fordítását, amely igazolja, hogy a jármű üzembehelyezését a vonatkozó nemzetközi előírásoknak megfelelően végezték és a jármű a nyilatkozat kiállításának időpontjában is megfelel a nemzetközi előírásoknak, vagy a nemzetközi előírásoktól milyen paraméterekben tér el, és azok milyen korlátozások mellett teszik alkalmassá a járművet a vasúti forgalomban való részvételre,

4.3. a jármű jellegtervét,

4.4. a jármű műszaki leírását,

4.5. vasúti tartálykocsi esetében:

4.5.1. a tartály első üzembehelyezési eljárását lefolytató állam engedélyező hatósága által kiadott típusengedély hiteles másolatát és annak hiteles magyar fordítását, vagy ezek hiányában,

4.5.2. az állam engedélyező hatósága által kiállított, a 2. mellékletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő nyilatkozatot, és annak hiteles magyar fordítását, amely igazolja, hogy a tartály gyártása és üzembehelyezése a vonatkozó nemzetközi előírásoknak megfelelően történt és a tartály a nyilatkozat kiállításának időpontjában is megfelel a nemzetközi előírásoknak, vagy a nemzetközi előírásoktól milyen paraméterekben tér el, és azok milyen korlátozások mellett teszik alkalmassá a tartályt a vasúti áruszállításra, valamint

4.5.3. Magyarországon bejegyzett, független kazánbiztos, vagy RID szakértő szakvéleményét a tartály és szerelvényei megfelelőségére vonatkozóan,

4.6. a vasúti járműre vonatkozó, 1. melléklet szerinti, a jármű típusát meghatározó adatokat tartalmazó táblázatot, a jármű első üzembehelyezési eljárását lefolytató hatóság által záradékolva.

5. *  Az átalakítási engedély iránti kérelemhez egy eredeti és az eljárásban résztvevők számánál eggyel több másolati példányban az 1. pontban felsorolt dokumentumok közül azokat kell mellékelni, amelyek a jármű típusmeghatározó adatainak valamelyike, vagy a jármű tűzvédelmi, közlekedésbiztonsági, munka- és környezetvédelmi jellemzőinek az átalakítás során bekövetkező megváltoztatásának szakszerűségét igazolják.

6. Az üzembehelyezési engedély iránti kérelemhez egy eredeti és az eljárásban résztvevők számánál eggyel több másolati példányban mellékelni kell a hatóság részére: * 

6.1. a jármű gyártása, vagy üzembehelyezését megelőző vizsgálata során keletkezett azon mérési jegyzőkönyveket, dokumentumokat, amelyekkel igazolható, hogy a jármű megfelel a típusengedélyben meghatározott típusazonosító adatoknak, a közlekedés- és üzletbiztonsági követelményeknek,

6.2. a járműre vonatkozó EK hitelesítési nyilatkozatot,

6.3. a jármű tulajdonosának személyét igazoló okiratot,

6.4. amennyiben a jármű üzemben tartója és tulajdonosa különbözik, akkor a tulajdonos írásbeli nyilatkozatát az üzembentartó személyéről,

6.5. a vasúti járműre vonatkozó kötelező felelősségbiztosítási szerződés hiteles másolatát, vagy a biztosítási jogviszonyt igazoló, a biztosító társaság által kiadott hiteles dokumentumot,

6.6. amennyiben a vasúti jármű a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) C Függelék Melléklete, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID) hatálya alá tartozik, az annak megfelelő dokumentumokat,

6.7. amennyiben a vasúti jármű a vasúti járművekre szerelt, vasútüzemi célt szolgáló kazánok és nyomástartó edények üzembe helyezéséről, időszakos vizsgálatáról és ellenőrzéséről szóló rendelet hatálya alá tartozik, a rendeletben meghatározott dokumentumokat,

6.8. *  a jármű nemzeti járműnyilvántartásba történő felvételéhez az 1. számú és az 5. melléklet szerinti űrlapokat.

7. *  A vasúti jármű időszakos vizsgálata során az időszakos vizsgálattal megbízott szervezet felhívására mellékelni kell:

7.1. a jármű tervszerű megelőző karbantartásának keretében elvégzett javítások szakszerűségét igazoló dokumentumokat;

7.2. a jármű futójavítása során elvégzett javítási munkák szakszerűségét igazoló dokumentumokat;

7.3. amennyiben a jármű üzemben tartója és tulajdonosa különböző, akkor a tulajdonos írásbeli felhatalmazását - pl. szerződést az üzemeltetői jogok és kötelezettségek átadásáról - arra vonatkozóan, hogy a vasúti járművet ki üzemelteti,

7.4. a vasúti járműre vonatkozó biztosítási szerződés hiteles másolatát, vagy a biztosítási jogviszonyt igazoló, a biztosító társaság által kiadott hiteles dokumentumot,

7.5. amennyiben a vasúti jármű a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) C Függelék Melléklete, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID) hatálya alá tartozik, az annak megfelelő dokumentumokat,

7.6. amennyiben a vasúti jármű a vasúti járművekre szerelt, vasútüzemi célt szolgáló kazánok és nyomástartó edények üzembe helyezéséről, időszakos vizsgálatáról és ellenőrzéséről szóló rendelet hatálya alá tartozik, a rendeletben meghatározott dokumentumokat.

8. Különleges menet lebonyolítására vonatkozó engedély iránti kérelemhez egy eredeti és az eljárásban résztvevők számánál eggyel több másolati példányban mellékelni kell: * 

8.1. a vasúti jármű jellegtervét,

8.2. *  a vasúti járműre vonatkozó, az alábbi műszaki adatokat tartalmazó, a vasúti jármű üzembentartója vagy feladója által kitöltött dokumentumot:

8.2.1. szerkesztési szelvény

8.2.2. legnagyobb sebesség

8.2.3. ütközők közötti hossz

8.2.4. belső tengelytáv

8.2.5. legnagyobb magasság

8.2.6. legnagyobb szélesség

8.2.7. vonókészülék típusa

8.2.8. ütközőkészülék típusa

8.2.9. energiaellátás (dízel, villamos, áramnem, teljesítmény, visszatáplálás van, nincs)

8.2.10. fűtés fajtája, fűtési áramnemek

8.2.11. fékberendezés típus

8.2.12. fékezett tömeg (tonna, %)

8.2.13. biztonsági felszerelések (vonatbefolyásoló, éberségi stb.)

8.2.14. bejárható legkisebb sugár

8.2.15. saját tömeg

8.2.16. legnagyobb tengelyterhelés

8.2.17. különleges előírások (vontatásra, tolatásra vonatkozó előírások, egyéb környezeti, éghajlati, földrajzi kikötések),

8.3. a vasúti pálya, pályahálózat és tartozékai üzemeltetőjének nyilatkozatát arról, hogy a különleges menet lebonyolításához milyen műszaki, személyi és forgalomtechnikai feltételekkel járul hozzá,

8.4. a különleges menet lebonyolításának részletes programját,

8.5. a különleges menet lebonyolításához szükséges, a vasúti pálya, pályahálózat és tartozékai üzemeltetője által meghatározott feltételek teljesítésére végrehajtott, vagy betartandó intézkedések részletes ismertetését,

8.6. a különleges menet zavartalan lebonyolításához figyelembe veendő óvórendszabályok ismertetését,

8.7. a különleges menet lebonyolításáért felelős műszaki vezető megnevezését, képzettségét,

8.8. a különleges menetet helyszínen irányító személy nevét, képzettségét, képesítését,

8.9. a különleges menet tényleges lebonyolításában részt vevő személyek listáját;

8.10. az üzembentartó, vagy a feladó felelősségvállaló nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a különleges menet lebonyolítása során keletkezett valamennyi kárt harmadik fél számára megtéríti, vagy a vasúti járműre vonatkozó kötelező felelősségbiztosítási szerződés hiteles másolatát, vagy a biztosítási jogviszonyt igazoló, a biztosító társaság által kiállított hiteles dokumentumot.

9. * 

10. A valamely EGT-államban hatályos üzembehelyezési engedéllyel rendelkező jármű esetében a valamely EGT-államban bejelentett szervezetként elfogadott tanúsító szervezet mérési jegyzőkönyveit és egyéb bizonylatait eredeti nyelven a hatóság elfogadja, amennyiben az azokban foglalt megállapítások, végkövetkeztetések hiteles magyar fordítását a kérelmező csatolja.

11. A bejelentett szervezetként el nem fogadott, vagy bejelentett szervezet által el nem fogadott vizsgáló intézet mérési jegyzőkönyvét és egyéb vizsgálati bizonylatát a magyar hatóság nem köteles elfogadni.

12. *  Az 1984. július 1-je előtt üzembehelyezett, típusengedéllyel nem rendelkező járművek nyilvántartásba vételéhez az alábbiakat kell benyújtani:

1. a vasúti járműre vonatkozó, 1. számú melléklet szerinti, a jármű típusát meghatározó adatokat tartalmazó táblázat, 2 példányban, valamint elektronikus formában,

2. a 3. melléklet szerinti, 1., illetve 2. számú vasúthatósági nyilatkozat, 2 példányban, valamint elektronikus formában,

3. az 5. melléklet szerinti mintának megfelelő űrlap benyújtása, 2 példányban, valamint elektronikus formában,

4. vasúti tartálykocsi esetében: Magyarországon bejegyzett, független kazánbiztos vagy RID szakértő szakvéleménye a tartály és szerelvényei megfelelőségére vonatkozóan,

5. a vasúti járműre vonatkozó, az 1984. július 1-jét megelőzően készült, a vasúti jármű forgalomba helyezésének, üzembehelyezésének alapjául szolgáló iratok másolatait, 2 példányban (műszaki leírás, jellegterv, jegyzőkönyv, futópróba jegyzőkönyv, bizonylat stb.).

3. melléklet a 31/2010. (XII. 23.) NFM rendelethez

Vasúthatósági nyilatkozatok

1. számú nyilatkozat:

VASÚTHATÓSÁGI Nyilatkozat
vasúti jármű honosítási/üzembehelyezési *  engedélyéhez

A ...... sorozatjelű, ....... törzsszámú, ..................................... pályaszámú, .............................................. típusú, a .................................................................................................. (cég neve, címe) által gyártott, vasúti járművet a ............................................................. (tulajdonos cég pontos neve és címe) ............. évben szerezte be.

A jármű típus és üzembehelyezési engedélyezését a (hatóság pontos neve és címe) ............................................................................... végezte. Fent nevezett vasúti jármű feltétel nélkül/feltételekkel *  megfelel valamennyi hatályos UIC döntvénynek, ORE, vagy a vonatkozó ÁME-k (TSI) előírásainak * .

Típusengedély száma:

Üzembehelyezési engedély száma:

Feltételek:

.....................................................................................................................................

.....................................................................................................................................

.....................................................................................................................................

.....................................................................................................................................

.....................................................................................................................................

A jármű típusmeghatározó adatait a mellékelt táblázat tartalmazza.

Dátum .........................................

Kiállító hatóság megnevezése:
..........................................................................
Kiállító hatóság pontos címe: név: .................................................................
beosztás: ..........................................................
P. H.

2. számú nyilatkozat:

VASÚTHATÓSÁGI Nyilatkozat
vasúti járműre szerelt Tartály/nyomástartó edény/Kazán * 
hatósági engedélyezésére vonatkozóan

A ................... számú, vasúti járműre szerelt, a .................................................................. (cég neve, címe) által gyártott tartályt/nyomástartó edényt/kazánt *  a ........................................................................................... (cég neve és címe) ............. évben szerezte be.

A tartály/nyomástartó edény/kazán *  gyártásának engedélyezését (hatóság pontos neve és címe) ................................. végezte, és használatbavételére az engedélyt a (hatóság pontos neve és címe) ............................................................................... adta ki.

A fenti számú hatósági engedéllyel rendelkező tartály/nyomástartó edény/kazán *  feltétel nélkül/feltételekkel megfelel valamennyi hatályos Európai Uniós előírásnak, vagy a RID vonatkozó előírásainak.

Feltételek:

.....................................................................................................................................

.....................................................................................................................................

.....................................................................................................................................

.....................................................................................................................................

.....................................................................................................................................

Használatbavételi engedély száma:

Tartályvizsgálati könyv/kazánkönyv *  száma:

A tartály/kazán *  főbb műszaki adatait a mellékelt táblázat tartalmazza.

Dátum .........................................

Kiállító hatóság megnevezése:
..........................................................................
Kiállító hatóság pontos címe: név: .................................................................
beosztás: ..........................................................
P. H.

4. melléklet a 31/2010. (XII. 23.) NFM rendelethez * 

5. melléklet a 31/2010. (XII. 23.) NFM rendelethez

Engedélyezett járművek szabványos nyilvántartási űrlapja * 

Kérelem célja: Új nyilvántartásba vétel □ Módosítás □ *  Visszavonás □
A JÁRMŰ ADATAI
0. Pályaszám *  _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _-_
2. Az engedélyezési kérelem szerinti EGT-állam és nemzeti biztonsági hatóság
2.1. EGT-állam:_ _
2.2. Nemzeti biztonsági hatóság megnevezése: ....................................................................................................
3. Gyártási év: _ _ _ _
4. EK-hivatkozás
4.1. A nyilatkozat kelte: _ _ _ _ _ _ _ _
4.2. EK-hivatkozás: ................................................................................................................................................
4.3. Kibocsátó szerv neve: ......................................................................................................................................
4.4. Cégjegyzékszám: .............................................................................................................................................
A szervezet címe
4.5. Utca, házszám: .................................................................................................................................................
4.6. Város: ...............................................................................................................................................................
4.7. Országkód: ........................................................................................................................................................
4.8. Irányítószám: ....................................................................................................................................................
5. Hivatkozás a járműnyilvántartásra (RRS)
5.1. A nyilvántartásért felelős szerv: ......................................................................................................................
A szervezet címe
5.2. Utca, házszám: .................................................................................................................................................
5.3. Város: ...............................................................................................................................................................
5.4. Országkód: .......................................................................................................................................................
5.5. Irányítószám: ....................................................................................................................................................
5.6. E-mail cím: .......................................................................................................................................................
5.7. Hivatkozás a járműnyilvántartásra: ..................................................................................................................
6. Korlátozások
6.1. Korlátozások (kód): _ _ _, _ _ _, _ _ _, _ _ _, _ _ _, _ _ _, _ _ _, _ _ _, _ _ _, _ _ _, _ _ _
_ _ _, _ _ _, _ _ _, _ _ _, _ _ _, _ _ _, _ _ _, _ _ _,
6.2. Korlátozások (szöveg): ......................................................................................................................................
A JÁRMŰÉRT FELELŐS SZERVEK ADATAI
7. Tulajdonos
7.1. A szervezet neve: ...............................................................................................................................................
7.2. Cégjegyzékszám: ...............................................................................................................................................
A szervezet címe
7.3. Utca, házszám: ..................................................................................................................................................
7.4. Város: ................................................................................................................................................................
7.5. Országkód: ........................................................................................................................................................
7.6. Irányítószám: .....................................................................................................................................................
8. Üzembentartó
8.1. A szervezet neve: ...............................................................................................................................................
8.2. Cégjegyzékszám: ...............................................................................................................................................
A szervezet címe
8.3. Utca, házszám: ..................................................................................................................................................
8.4. Város: ................................................................................................................................................................
8.5. Országkód: .........................................................................................................................................................
8.6. Irányítószám: .....................................................................................................................................................
8.7. Üzembentartói jelzés (VKM): ...........................................................................................................................
ÜZEMELTETÉSI ADATOK
9. A karbantartásért felelős szerv
9.1. A szervezet neve: .................................................................................................................................................
A szervezet címe
9.2. Utca, házszám: ....................................................................................................................................................
9.3. Város: ...................................................................................................................................................................
9.4. Országkód: ...........................................................................................................................................................
9.5. Irányítószám: ........................................................................................................................................................
9.6. E-mail cím: ...........................................................................................................................................................
10. Visszavonás
10.1. Módja (kód): _ _ _
10.2. Dátum: _ _ _ _ _ _ _ _
11. A járművet már engedélyező tagállamok: ...........................................................................................................
A nyilvántartásba vételt kérelmező szerv azonosítója:
Kelt: _ _ _ _ _ _ _ _ Felelős tisztviselő neve és aláírása: ..........................................................................................
BIZTONSÁGI HATÓSÁGI HIVATKOZÁSOK
1.1. Kiadott pályaszám *  _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ - _
12. Engedély száma _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
13. Forgalomba helyezés
13.1. Engedély kelte: _ _ _ _ _ _ _ _
13.2. Engedély érvényességének vége: _ _ _ _ _ _ _ _
Kérelem beérkezési dátuma: _ _ _ _ _ _ _ _
Visszavonás dátuma: _ _ _ _ _ _ _ _
Az egy vagy több jármű-nyilvántartási tétel módosítását kérelmező szerv:
* megjelöli a „Módosítás” rovatot,
* megjelöli az európai járműszámot (1. tétel),
* megjelöli a módosítandó tétel(ek)re vonatkozó rovatot,
beírja a módosított tétel(ek)hez tartozó új tartalmat, majd továbbítja az űrlapot bármely olyan tagállam nyilvántartó szervéhez, ahol a járművet nyilvántartásba vették.

6. melléklet a 31/2010. (XII. 23.) NFM rendelethez * 

A 12 JEGYŰ PÁLYASZÁM KIALAKÍTÁSA:
HAGYOMÁNYOS TRANSZEURÓPAI VASÚTI VONTATÓJÁRMŰVEK HELYI, TÉRSÉGI, VÁROSI, ELŐVÁROSI KÖTÖTTPÁLYÁS KÖZFORGALMÚ KÖZLEKEDÉS SZEMÉLYSZÁLLÍTÓ JÁRMŰVEI KESKENY-NYOMKÖZŰ VASUTAK JÁRMŰVEI
 * 

1. *  Bevezetés

Az egységes kialakítású, 12 jegyű pályaszámon alapul a 2007/756/EK bizottsági határozat.

A transzeurópai hagyományos vasúti rendszeren közlekedő vasúti járművek pályaszámai képzésének részletes szabályai a 2012/757/EU bizottsági határozatban (a továbbiakban: OPE ÁME) előírtak figyelembevételével az alábbiakban találhatók.

Az egységes vasúti járműnyilvántartás miatt szükségessé vált, hogy a 2008/57/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá nem tartozó, de a hatóság feladatkörébe tartozó valamennyi vasúti jármű bekerüljön a nemzeti járműnyilvántartásba. Előzőek miatt az alábbiak szerint kell meghatároznia a 12 jegyű pályaszámot az irányelv és az OPE ÁME mellékletének hatálya alá nem tartozó, helyi, térségi, városi, elővárosi vasúti pályahálózaton, valamint a saját célú vasúti pályahálózaton és iparvágányon üzemeltetett valamennyi vasúti járműnél.

1.1. Számozási alapelvek:

A járműveknek Magyarországon belül 7 számjegy alapján is egyértelműen azonosíthatónak kell lenniük. Az új pályaszámrendszer kidolgozásánál alapelvként szerepel a jelenlegi pályaszám-formátum lehetséges megtartása is.

A járműsorozatokon belül a járművek meglévő sorszáma változatlan marad, tehát a már leselejtezett járművek helyei üresen maradnak. Új járműsorozatok számozásánál azonban a sorszámok 001-gyel kezdődnek és folyamatosan, kihagyás nélkül lesznek kiadva.

A motorvonatok pályaszámának meghatározásánál a motorvonat hajtott tengelyeinek száma a mértékadó, nem a járműegységé (például a 6341 típusnak 4 db hajtott kerékpárja van, míg az egyes járműegységeknek csak 2-2).

Ilyen megjelölés azonban nem alkalmazható a jelenleg is 12 jegyű pályaszámot viselő, de új 12 jegyű pályaszámot kapó járműveknél, azok nem viselhetik tovább a korábbi homlokfeliratot. Új járműsorozatok esetében a jármű homlokfalán a 12 jegyű pályaszámból alapesetben csak az 5-11. számjegyeket kell feliratozni, ellenőrző szám nélkül, a pályaszámnál szereplő bontásban (például 431 001; 1106 001). Amennyiben az 5. karakter helyén „0” áll, azt nem kell feltüntetni. Az 5. karakter helyén a többtagú egységet jelölő „1-6” számjegyet csak akkor kell feltüntetni a homlokfelületen, ha a jármű (többtagú egység) a 12 jegyű pályaszám 6-11. helyén álló számjegyeivel nem azonosítható egyértelműen.

Az üzemképes és esetenként, vagy rendszeresen közlekedő történelmi (múzeumi, nosztalgia) járműveket az egységes nemzeti járműnyilvántartásba való felvétel miatt el kell látni az új elveknek megfelelő, 12 jegyű pályaszámmal. Ezt a járművön is fel kell tüntetni, ugyanakkor az alkalmazott eredeti pályaszám továbbra is használható.

Megjegyzés: a megőrzött gőzmozdonyok megtartják eredeti pályaszámukat (220,194-től 490,058-ig. Az ezek számára fenntartott számok* ‒ az értelmezhető összeállítások ‒ vontatójárművek részére nem lesznek kiadva.

A 8. számjegyben is eltérő a számkód feloldása, mint általában.

*- fenntartott számok: 220,*** 324,*** 341,*** 424,*** 490,***

1.2. Az üzembentartó a 12 jegyű pályaszámtól eltérő, az OPE ÁME-ban meghatározottnál nagyobb betűket és saját számjelzést is alkalmazhat, ha az hasznos az üzembentartó működése szempontjából. A saját számot az üzembentartó bárhol szabadon elhelyezheti annak figyelembevételével, hogy a 12 jegyű pályaszám körüli 50 cm-es tartományban semmilyen egyéb szám, egyedi azonosító nem helyezhető el, illetve ez az egyedi azonosító egyéb, a hatósági jelzést kiegészítő jelölést nem takarhat el, és annak 20 cm-es tartományába nem helyezhető el. Ez alól kivétel az üzembentartó VKM azonosítója, amelyet lehetőség szerint a 12 jegyű pályaszám közelében, azzal egyező méretű és típusú, nyomtatott nagybetűkkel kell feltüntetni az országkód után kötőjellel elválasztva, H-_ _ _ _ _ formában.

Kisebb karakterek a hatósági azonosítókban csak akkor használhatók, ha a karaktereket csak a hossztartón lehet elhelyezni.

A fentiek figyelembevételével járműveken tehát a korábban használt pályaszám továbbra is megmaradhat, ennek részletes feltételeit a hatóság határozatában írja elő. A hatóság határozatában indokolt esetben engedélyezhet további eltérést a 12 jegyű pályaszám körüli 50 cm-es, valamint a kiegészítő jelzések körüli 20 cm-es tartományban feltüntethető egyéb, nem hatósági jelzésekre vonatkozóan.

2. Transzeurópai hagyományos vasúti vontatójárművek új, 12 jegyű pályaszámai

A személyszállító vontatójárművekre (motorkocsi, motorvonat) a 12 jegyű pályaszám mellett a személyszállító vasúti járművekre meghatározott betűjelek és indexbetűk hatósági jelzésként nem alkalmazhatók.

Első számjegy: ■X XX XXXX XXX - X 9 - vontató- (és speciális) járművek

Második számjegy: X■XX XXXX XXX - X

0 gőz-, hibridmozdony, városi vasutak

1 villamos mozdony (V ≥100 km/h)

2 dízel mozdony (V ≥100 km/h)

3 nagysebességű villamos motorkocsi/vonat (V ≥ 190 km/h)

4 villamos motorkocsi/vonat (V < 190 km/h)

5 dízel motorkocsi/vonat

6 különleges mellék-, vagy pótkocsi*

7 villamos tolatómozdony (V<100 km/h)

8 dízel tolatómozdony (V<100 km/h)

9 speciális, építési és karbantartási járművek

* hajtott tengellyel rendelkező betétkocsi, vagy olyan különleges (betét-)kocsi, amely nélkül a (motor)vonat nem vagy csak korlátozottan üzemképes.

Amennyiben a második számjegy 0, az 5-8. jegyek értelmezése eltér az alább leírtaktól.

Harmadik és negyedik számjegyek: XX■■ XXXX XXX - X

55 - a magyarországi vasutak kódszáma

A GYSEV Zrt. állományában levő járműveken a „43” kód tovább alkalmazható, de új járműveknél már az egységes országkódot kell alkalmazni.

Ötödik számjegy: XX XX ■XXX XXX - X

A motorvonatok számozásánál alapelvként lett meghatározva, hogy minden kocsiszekrénynek külön pályaszámmal kell rendelkeznie, ezért az ötödik számjegyet erre a megjelölésre kell alkalmazni.

Az egyes számjegyek jelentése a következő:

(0-7 és 9: normál nyomtávolságú járművek.)

0 - egytagú egység (minden mozdony és motorkocsi)

1 - többtagú egység A. (kocsija) járműegysége

2 - többtagú egység B. kocsija

3 - többtagú egység 3. kocsija

4 - többtagú egység 4. kocsija

5 - többtagú egység 5. kocsija

6 - többtagú egység 6. kocsija

7 - csatolt - 10-nél több tengelyű mozdony (ekkor a 6. helyen a hajtott kerékpárok száma n-10 áll - például 12 tengelyes jármű, jelölése 9x 55 72xx xxx-x

8 - keskeny nyomtávú egység (mozdony és motorkocsi)

9 - speciális járművek, az OPE ÁME szerint.

Hatodik, hetedik és nyolcadik számjegyek: XX XX X■■■ XXX - X

A jármű sorozatszámát jelölik az alábbiak szerint:

Hatodik számjegy:

- a hajtott kerékpárok számát jelzi

Hetedik számjegy:

- „folyószám”, a hajtott kerékpárok száma szerint azonos csoportba tartozó járművek közti megkülönböztetés

A hatodik és hetedik számjegy a mozdonyok esetében ‒ általában ‒ változatlanul a ma használatos (típus-) jelölés lehet.

Nyolcadik számjegy:

- A kialakított kódszám a következő:

0 - villanymozdony-sorozaton belüli változat

1 - villanymozdony-sorozaton belüli változat

2 - villanymozdony-sorozaton belüli változat

3 - villanymozdony-sorozaton belüli változat

4 - villamos motorkocsi - sorozat

5 - villamos motorvonat - sorozat

6 - dízel motorvonat - sorozat

7 - dízel motorkocsi - sorozat

8 - dízelmozdony-sorozaton belüli változat

9 - dízelmozdony-sorozaton belüli változat

Kilencedik, tizedik és tizenegyedik számjegyek: XX XX XXXX ■■■- X

A jármű adott sorozaton belüli sorszáma vagy a jelenlegi sorozaton belül viselt sorszáma („folyószám”).

A jelenlegi pályaszám utolsó 3 számjegyét a legtöbb esetben változatlanul meg lehet hagyni, villamos mozdonyoknál minden esetben:

például V43 1234 = 91 55 0431 234-x

Amennyiben a jelenlegi pályaszám második csoportja csak 3 jegyű, a nyolcadik pozícióban a (hozzáadott) szám villamos mozdonynál: 0

például V63 004 = 91 55 0630 004 - 4

dízel mozdonynál: 8

például M61 017 = 92 55 0618017-9

Abban az esetben, ha a pályaszám más felépítésű, az alábbi az eljárás:

például 1047 001=9155 0470 001-1

Megjegyzés: Kivétel a gőzmozdonyok pályaszáma, itt a hatodik-hetedik-nyolcadik számjegy adja a sorozatszámot, a kilencedik-tizedik-tizenegyedik az egyes sorozatokon belüli sorszám. Amennyiben a régi pályaszám sorszámot tartalmazó szakasza négyjegyű lenne, a 12 jegyű átírásnál egyszerűsítéssel kell élni.

például 424 009 = 90 55 0424 009 - 4,

de: 324 1564 = 90 55 0324 564-9

Amennyiben ‒ és ez csak elvi lehetőség ‒ a meglévő gőzmozdony sorozatszámokkal 6 jegyében azonos pályaszám adódna más járművekre, úgy azt a (sorozat-)számot már foglaltnak kell tekinteni, nem kiadható.

Tizenkettedik számjegy: XX XX XXXX XXX - ■

Ez az ellenőrző számjegy. Számítása az OPE ÁME szerint.

Példák:

V46 012 97 55 0460 012-x
M44 321 98 55 0448 321-x
M62 508 98 55 8628 508-x
Bzmot 234 95 55 0117 234-X
6341 012 95 55 1416 012-x és 95 55 2416 012-x

3. *  Helyi, városi és elővárosi vasúti pályahálózaton közlekedő vasúti járművek 12 jegyű pályaszámai

3.1. „Motorkocsik, motorvonatok, gumikerekes („kétéltű”) vasúti járművek”.

A bevezetőben említettek szerint ezekre a járművekre az irányelv előírásai nem vonatkoznak, ennek ellenére az egységes nemzeti járműnyilvántartás kialakítása érdekében szükséges az azonos számformátumot, nyilvántartási rendszert alkalmazni.

A 12 jegyű pályaszámot a városi járműveken általános esetekben elegendő ‒ hatósági azonosítóként ‒ az azt tartalmazó „normál kivitelű pályaszám-táblán” az „A” végen lévő vezetőállásban arra alkalmas, jól látható helyen, a fülke belső falán a mennyezet alatt, vezetőállás nélküli személyszállító kocsik esetében pedig a kocsi „A” végi homlokfalának belső felületén a mennyezet alatt elhelyezni.

A 12 jegyű pályaszám a fent megadott előírások betartásával a „pályaszám-táblával” azonos kialakítású matricán is elhelyezhető. Ez utóbbi esetben azonban a „normál kivitelű” pályaszám-táblát a jármű kocsiszekrényén vagy alvázán (csuklós kocsik esetében az „A” vagy 1. vezetőállásos járműrészen) a jobb oldalon az alvázszám-tábla közelében, vagy az „erősített kivitelű” pályaszám-táblát a jármű alvázán (csuklós kocsik esetében az „A” vagy 1. vezetőállásos járműrészen) a jobb oldalon az alvázszám-tábla mellett a megadott módon kell elhelyezni.

A jármű kocsiszekrényére csak a pályaszám kilencedik, tizedik és tizenegyedik helyen lévő sorszámát (például 101) vagy a hatóság által az üzembentartó igényeinek lehetőség szerinti figyelembevételével meghatározott rövid pályaszámot kell legalább 80 mm magasságú számjegyekkel, 2000 mm-nél nem magasabbra elhelyezni, mindkét oldalon, vezetőállásos kocsik esetén lehetőleg a vezetőállás közelében és a járművek homlokfelületein. A hatóság indokolt esetben a pályaszámokról szóló határozatában engedélyezheti a sorszám oldalablakok fölötti elhelyezését is, illetve a pályaszám-táblák elhelyezésének módját egyedileg is meghatározhatja. Azok a járművek, melyeknek eredetileg négy számjegyű pályaszáma volt, vagy a rövid pályaszáma háromnál több számjegyű, oldalukon és homlokfelületeiken megtarthatják az eredeti, illetve rövid pályaszámot. A rövid pályaszám kialakításánál, illetve a 12 jegyű pályaszámok meghatározásánál törekedni kell arra, hogy a rövid pályaszám és a 12 jegyű pályaszám egymással összefüggésbe hozható legyen. A felirat színválasztásánál az alapszínnel biztosítani kell a megfelelő kontrasztot. A jármű sorszámát az utastérben is jól látható módon el kell helyezni.

A pályaszám táblákat az alábbiak szerint kell kialakítani:

Normál (N) kivitel

Anyaga: 0,5 mm-es rozsdamentes acéllemez
Felirat kialakítása: dombornyomással vagy gravírozással készített, betűméret 16 mm
A tábla mérete: 24 x 200 mm
A tábla rögzítése: 2 db 4,2 mm-es rozsdamentes acél húzószegeccsel

Alkalmazása: Az „A” vezetőfülkében a szélvédő fölött vagy a vezető háta mögötti falon, a mennyezet alatt, valamint vezetőfülke nélküli, személyszállító kocsik „A” végén levő homlokfal belső felületén. Két fülke esetében is csak egy tábla kerül elhelyezésre.

A jármű külső oldalán a kocsiszekrényen vagy az alvázon, az alvázszám-tábla közelében.

Erősített (E) kivitel

Anyaga: 1,5 mm-es rozsdamentes acéllemez
Felirat kialakítása: lézer- (vagy plazma-) vágással készített, betűméret 25 mm
A tábla mérete: 40 x 300 mm
A tábla rögzítése: a függőleges élek mentén hegesztéssel

Alkalmazása: Az alváz hossztartó (külső) felületén.

A hegeszthetőség érdekében, a hossztartó alkalmas részén max. 5 mm vastagságú anyagból a tábla felhegesztéséhez talplemezt kell hegeszteni az alvázra.

Első számjegy:

9 vontatójármű
5 - vontatott jármű, amely nem zárt járműszerelvény része például UV pótkocsi, BHÉV PXXIII

Második számjegy:

0 - vagyis gőz-, hibrid stb. mozdony, „városi vasutak”

Harmadik és negyedik számjegyek: 55, a magyarországi vasutak kódszáma.

Ötödik számjegy:

- a jármű felépítésére vonatkozó kódszám:

0 - egytagú („motorkocsi”) például T5C5
1 - csatolt vonategység 1. tagja (vezetőállásos kocsi)
2 - csatolt vonategység 2. tagja (hajtott, vezetőállás nélküli pótkocsi)
3 - csatolt vonategység 3. tagja (futó, vezetőállás nélküli pótkocsi)
4 - csuklós, két, vagy háromtagú, négytengelyes például KT4D, FVV
5 - tartalék például IK-280T
6 - csuklós, kéttagú, hattengelyes például KCSV6
7 - tartalék -
8 - csuklós, háromtagú, nyolctengelyes például KCSV7
9 - csuklós, háromnál több tagú például COMBINO

Hatodik számjegy:

- a jelleg kódolása:

0 földalatti-vasút („hagyományos”)

1 földalatti gyorsvasút (metró)

2 közúti vasút (villamos) - hagyományos, legnagyobb szélesség <2400 mm

3 közúti vasút (villamos) - hagyományos legnagyobb szélesség ≥2400 mm

4 közúti vasút (villamos) - földalatti közlekedésre is alkalmas, legnagyobb szélesség ≤ 2400 mm

5 közúti vasút (villamos) - földalatti közlekedésre is alkalmas, legnagyobb szélesség ≥2400 mm

6 elővárosi vasút - hagyományos

7 elővárosi gyorsvasút - földalatti közlekedésre is alkalmas

8 tartalék

9 speciális, kötöttpályás jármű (például sikló)

Hetedik számjegy:

- a jármű üzemi jellemzőit tartalmazza:

Kódszám Vezetőállások ajtók_oldalon padlószint jellemzője
0 0 1 A
1 0 2 A
2 1 2 A
3 0 1 N
4 0 2 N
5 1 2 N
6 0 1 M
7 0 2 M
8 1 2 M
9 * (1) * (1) * (A/N/M)

Vezetőállások 0 - vezetőállás nincs

Vezetőállások 1 - vezetőállás van

N - normál padlószint: fellépő + 1 lépcső

A - alacsony padlószint: fellépő + lépcső nincs

M - magas padlószint: fellépő + 2 lépcső

* - egyéb jármű, ami 0-8-ig nem besorolható

A padlószint besorolása változó szint esetén a kedvezőbb adat szerint történik.

- a vezetőállások oszlop értelmezése ‒ a járművek jellemzői alapján ‒ nem azonos a motorkocsiknál szereplővel.

Nyolcadik számjegy: általános esetben 6.

Ettől eltérni akkor lehet, ha

a) két jármű ugyanazokkal az 5-7. számjegyekkel rendelkezik, de valamilyen típusmeghatározó adatukban eltérés mutatkozik közöttük, ezért megkülönböztetésük szükséges;

b) a jármű eredeti pályaszáma négyjegyű volt, ebben az esetben a nyolcadik számjegy a négyjegyű eredeti pályaszám 1. számjegye lehet.

Kilencedik számjegy:

Az eredeti pályaszám eleme, vagy, ha kétjegyű az eredeti pályaszám: 0.

Tizedik, tizenegyedik számjegyek:

- az eredeti pályaszám eleme - az utolsó két karakter

Tizenkettedik számjegy:

Az OPE ÁME szerinti ellenőrző szám.

A városi közlekedés járműveinek egyértelmű négyjegyű azonosítója miatt, egyetlen ezres sorozat elegendő a pótkocsik beszámozására. Az esetlegesen üzemben tartott UV pótkocsik jórészt olyan sorozatba esnek, ahol eddig is voltak ilyen pályaszámmal ellátott járművek.

Átírási példák:

például 6032 pályaszámú BKV („Füzesi”) UV pótkocsi->50 55 0246 032-0

például 300 pályaszámú MKV SGP C3 pótkocsi->50 55 0266 300-6

De eltérő a rendszer ‒ egyedileg ‒ nosztalgia (muzeális) kocsikra:

például 5807 pályaszámú BKV („MVG”) UV pótkocsi->50 55 0245 807-6

3.2. *  Helyi, városi és elővárosi vasúti pályahálózaton közlekedő vasúti teherkocsik, önjáró munkagépek pályaszámai:

Ezeket a járműveket felhasználási területük figyelembevételével az OPE ÁME szerint, teherkocsiként vagy különleges járműként kell 12 jegyű pályaszámmal ellátni.

4. Keskeny-nyomközű vasutak járműveinek 12 jegyű pályaszámai

A meglévő járművek átszámozásakor lehetőség szerint - az alábbiakban foglaltak betartásával - törekedni kell arra, hogy a jármű korábbi pályaszámában, illetve jelölésében található sorszám megmaradjon.

A járművek rövid pályaszámának (egyedi vagy rövid megjelölés) kialakítása:

A pályaszám meghatározásánál kialakítható egy ún. rövid pályaszám (egyedi vagy rövid megjelölés), melynek egyértelműen összefüggésbe hozhatónak kell lennie a 12 jegyű pályaszám 9-11. helyén álló számjegyeivel meghatározott sorszámmal. (Lehetséges módszerek: ha a korábbi pályaszámban a járműnek háromjegyű sorszáma volt, a korábbi sorszám első számjegyét a 12 jegyű pályaszámban az új 100-as csoportnak megfelelően meg kell változtatni. Ha a korábbi pályaszámban a járműnek négyjegyű sorszáma volt, a korábbi négyjegyű sorszámból az azonosítás szempontjából lényegtelen számjegyet a háromjegyű sorszám kialakítása miatt el kell hagyni. Háromnál kevesebb számjegyből álló sorszámot a sorszám előtt egy vagy két nullával, illetve a 100-as csoportnak megfelelő számjeggyel ki kell egészíteni.) Rövid pályaszámnak (egyedi vagy rövid megjelölésként) alkalmazható az alábbiak valamelyike:

a) a jármű korábbi jelölése, vagy az üzembentartó által adott egyedi megjelölés,

b) a 12 jegyű pályaszámból és (ha van) a jármű betűjeléből képzett rövid megjelölés (vontatójárművek esetében a 12 jegyű pályaszám 5-11. helyén álló számjegyei, vontatott járművek esetében a 6-11. helyen álló számjegyek, de vontatott járművek esetén a 6. helyen található szám helyett a fősorozat betűjele alkalmazandó).

Az a) változat alkalmazása esetén a kiadott 12 jegyű pályaszámot a jármű mindkét oldalán a 4.1-4.4. pontokban meghatározott formátumban és csoportosításban, levelezési minőségű, betűtalp nélküli betűtípussal, legalább 80 mm, legfeljebb 200 mm magasságú számjegyekkel - a sínkorona felett 2000 mm-nél nem magasabban - kell segédeszköz nélkül el nem távolítható, időtálló módon, az alapszíntől jól láthatóan eltérő színnel elhelyezni. A 12 jegyű pályaszámot fel kell tüntetni a jármű vezetőállásán vagy utasterében is, legfeljebb 20 mm magasságú számjegyekkel. Kisebb betűk csak indokolt esetben használhatók (például ha a betűket csak a hossztartón lehet elhelyezni).

A b) változat alkalmazása esetén a jármű mindkét oldalán jól láthatóan az előző bekezdésben foglalt előírások betartásával elegendő a rövid pályaszám feltüntetése. A rövid pályaszámot ebben az esetben a jármű utasterében is jól látható módon fel kell tüntetni. A 12 jegyű pályaszámot a városi vasúti (helyi közforgalmú) járműveknél alkalmazott, jelen melléklet 3.1. pontja szerinti normál vagy erősített kivitelű pályaszámtáblán a jelen melléklet 3.1. pontjában meghatározott módon kell a járművön elhelyezni. A 12 jegyű pályaszámot fel kell tüntetni a jármű vezetőállásán is, legfeljebb 20 mm magasságú számjegyekkel.

Kisebb betűk csak indokolt esetben használhatók (például ha a betűket csak a hossztartón lehet elhelyezni). A rövid pályaszámot a mozdonyok, illetve vezérlőkocsik homlokfelületein (utóbbiaknál csak a vezetőállás felőli végén) is feliratozni kell.

A járművek 12 jegyű pályaszámainak meghatározása:

4.1. Keskeny nyomtávú mozdonyok, motorkocsik

1-4. számjegyek: ■■ ■■ XXXX XXX - X

A 12 jegyű pályaszám 1-4. számjegyeit jelen melléklet 2. pontjában (transzeurópai hagyományos vasúti vontatójárművek új, 12 jegyű pályaszámai) foglaltak szerint kell meghatározni.

Ötödik. számjegy: XX XX ■XXX XXX - X

8 - keskeny nyomtávú egység (mozdony és motorkocsi)

6. számjegy: XX XX X■XX XXX - X

1 gőz
2 mozdony belső égésű
3 villamos
4 motorkocsi belső égésű
5 villamos
8 hajtány

7-8. számjegyek: XX XX XX■■ XXX - X (típus-sorszám)

Mozdonyok, motorkocsik esetében (ha a 12 jegyű pályaszám 8. számjegye 1-5) a 6-7. számjegy a jármű maximális tengelyterhelésének (rakottan, kiszerelten mérve) értéke [kN]-ban felfelé kerekítve. Az eltérő járműtípusoknál felmerülő esetleges azonosságok elkerülése érdekében a tengelyterhelés értékét a következő, szabad egész számig kell felfelé módosítani.

Hajtányok esetében (ha a 12 jegyű pályaszám 8. számjegye 8):

00-49 ‒ kézihajtány

50-99 - motoros hajtány

9-11. számjegyek: XX XX XXXX ■■■ - X

A jármű adott sorozaton belüli, folytatólagosan adott sorszáma, amelyben az altípusok 100-as csoportokban elkülöníthetők. A 2014. január 1-jén meglévő járműveknél a korábbi azonosítóval összefüggésben is képezhető jelen melléklet 4. pontjában foglaltak figyelembevételével.

Tizenkettedik számjegy: XX XX XXXX XXX - ■

Az OPE ÁME melléklete szerinti ellenőrző szám.

4.2. Személyszállító vontatott járművek

1-2. számjegyek ■■ XX XX-XX XXX - X: 55

3-4. számjegyek XX ■■ XX-XX XXX - X: 55

5-6. számjegyek XX XX ■■-XX XXX - X (típus)

A 12 jegyű pályaszám 5-6. helyén álló számjegyeit, valamint a személyszállító vontatott járművek betűjeleit az alábbi táblázatban foglaltak szerint kell meghatározni. A betűjel az OPE ÁME-ban meghatározott betűjelekkel és indexbetűkkel kiegészíthető. A betűjel utolsó indexbetűje: u (keskeny nyomtáv).

Betűjel 5-6. Kocsi leírása
A 14 Zárt, 1. vagy részben 1. osztályú személykocsi, szalonkocsi
B 24 Zárt, 2. osztályú személykocsi
C 35 Nyitott személykocsi

7-8. számjegyek XX XX XX-■■ XXX - X (típus-sorszám)

Azonos az ugyanezen helyiértékekre a 4.1. pontban, a mozdonyok, motorkocsik esetére meghatározottakkal. Azonos családba tartozó, de valamely jellemzőjében eltérő (például zárt-nyitott) kocsiknál indokolt esetben alkalmazható ugyanaz a (családba tartozó legnehezebb kocsihoz tartozó) típus-sorszám.

9-11. számjegyek: XX XX XX-XX ■■■- X

Azonos az ugyanezen helyiértékekre a 4.1. pontban meghatározottakkal.

Tizenkettedik számjegy: XX XX XX-XX XXX - ■

Az OPE ÁME szerinti ellenőrző szám.

4.3. Teherszállító kocsik

1-2. számjegyek: ■■ XX XXXX XXX - X

45 - független tengelyekkel rendelkező kocsik

85 - forgóvázas kocsik

3-4. számjegyek XX ■■ XXXX XXX - X: 55

5-6. számjegyek XX XX ■■XX XXX - X (típus)

A 12 jegyű pályaszám 5-6. helyén álló számjegyeit, valamint a teherkocsik betűjeleit az alábbi táblázatban foglaltak szerint kell meghatározni. A betűjel az OPE ÁME-ban meghatározott indexbetűkkel kiegészíthető. A betűjel utolsó indexbetűje: u (keskeny nyomtáv).

Betűjel 5-6. Kocsi leírása
G 11 Zárt
N (R, 33 Pőre
J (R, E) 35 Nyitott
U 96 Önürítős
Z 77 Tartály
Y 98 Egyéb, különleges

7-8. számjegyek XX XX XX■■ XXX - X (típus-sorszám)

Azonos az ugyanezen helyiértékekre a 4.1. pontban, a mozdonyok, motorkocsik esetére meghatározottakkal. Azonos családba tartozó, de valamely jellemzőjében eltérő (például zárt-nyitott) kocsiknál indokolt esetben alkalmazható ugyanaz a (családba tartozó legnehezebb kocsihoz tartozó) típus-sorszám.

9-11. számjegyek: XX XX XXXX ■■■- X

Azonos az ugyanezen helyiértékekre a 4.1. pontban meghatározottakkal.

Tizenkettedik számjegy: XX XX XXXX XXX - ■

Az OPE ÁME szerinti ellenőrző szám.

4.4. Speciális járművek, munkagépek

1-2. számjegyek ■■ XX XXXX XXX - X: 99

3-4. számjegyek XX ■■ XXXX XXX - X: 55

5-6. számjegyek XX XX ■■XX XXX - X (típus)

89 - önjáró munkagép

99 - nem önjáró munkagép

7-8. számjegyek: XX XX XX■■ XXX - X (típus-sorszám)

Az OPE ÁME-ban a speciális járművek típusainak és altípusainak leírására meghatározott, a 12 jegyű pályaszám 7-8. számjegyei.

9-11. számjegyek: XX XX XXXX ■■■- X

Azonos az ugyanezen helyiértékekre a 4.1. pontban meghatározottakkal.

Tizenkettedik számjegy: XX XX XXXX XXX - ■

Az OPE ÁME szerinti ellenőrző szám.

7. melléklet a 31/2010. (XII. 23.) NFM rendelethez * 

A tehervagonok karbantartásáért felelős szervezetek tanúsítási rendszeréről és a 653/2007/EK rendelet módosításáról szóló 445/2011/EU rendelet hatálya alá nem tartozó karbantartásért felelős szervezetekre vagy a karbantartásért felelős szervezet által kiszervezett karbantartási feladatokra vonatkozó követelmények és értékelési szempontok

I. Az irányítási feladatkörre vonatkozó követelmények és értékelési szempontok

1. Vezetői feladat - elkötelezettség a szervezet karbantartási rendszerének fejlesztése és végrehajtása, valamint hatékonyságának folyamatos javítása iránt.

A szervezet eljárásokkal rendelkezik a következőkre vonatkozóan:

a) a szervezet által nyújtott szolgáltatás típusának és nagyságrendjének megfelelő, valamint a szervezet vezető tisztségviselője vagy megbízottja által jóváhagyott karbantartási politika létrehozása;

b) a jogi keretnek megfelelő és a szervezet típusával, méretével és a felmerülő kockázatokkal összhangban álló biztonsági célok létrehozása;

c) a szervezet átfogó biztonsági teljesítményének a társasági szinten megállapított biztonsági célokhoz viszonyított értékelése;

d) a célkitűzések megvalósítására szolgáló tervek és eljárások kidolgozása;

e) a szükséges erőforrások rendelkezésre bocsátása az e mellékletben szereplő követelményeknek való megfelelésre irányuló összes folyamat elvégzéséhez;

f) a többi irányítási tevékenység karbantartási rendszerre gyakorolt hatásának azonosítása és kezelése;

g) annak biztosítása, hogy a szervezet menedzsmentje ismeri a teljesítményvizsgálat és az ellenőrzés eredményeit, és átfogó felelősséget vállal a karbantartási rendszer változtatásainak végrehajtásáért;

h) annak biztosítása, hogy a személyzet képviselői részt vesznek a személyzet részvételével járó üzemeltetési eljárások biztonsági vonatkozásainak meghatározásában, kidolgozásában, azok ellenőrzésében és felülvizsgálatában, illetve annak biztosítása, hogy velük e kérdéskörökben egyeztetésre kerül sor.

2. Kockázatértékelés - a vasúti járművek karbantartásával kapcsolatos kockázatok, köztük a műveleti eljárásokból és a más szervezetek vagy személyek tevékenységeiből közvetlenül származó kockázatok értékelésére, valamint a megfelelő kockázatkezelési intézkedések azonosítására szolgáló strukturált megközelítés.

2.1. A szervezet eljárásokkal rendelkezik a következőkre vonatkozóan:

a) a szervezet által működésére vonatkozó kockázatok elemzése, beleértve a meghibásodásokból és a nem megfelelő gyártásból vagy a teljes életciklus során fellépő gyártási hiányosságokból eredő kockázatokat is;

b) az a) pontban említett kockázatok értékelése;

c) a kockázatok kezelésére irányuló intézkedések kifejlesztése és bevezetése.

2.2. A szervezet rendelkezik az üzembentartókkal, a vasúti társaságokkal, a pályahálózat-működtetővel vagy egyéb érdekelt felekkel történő együttműködés szükségességének és az az iránti elkötelezettség elismerésére vonatkozó eljárásokkal és megállapodásokkal.

2.3. A szervezet rendelkezik kockázatértékelési eljárásokkal a berendezések, az eljárások, a szervezet, a személyzet vagy a kapcsolódási pontok változásainak kezelésére.

2.4. A szervezet a kockázatokat az európai uniós és a nemzeti szabályozásra figyelemmel értékeli.

3. Ellenőrzés - annak biztosítására szolgáló strukturált megközelítés, hogy kockázatkezelési intézkedések vannak hatályban és ezek megfelelően működnek és teljesítik a szervezet céljait.

3.1. A szervezet eljárással rendelkezik a vonatkozó biztonsági adatok gyűjtésére, figyelemmel kísérésére és elemzésére, beleértve a következőket:

a) a vonatkozó folyamatok teljesítménye;

b) a folyamatok eredményei (beleértve a beszállítók által szállított összes szolgáltatást és terméket);

c) a kockázatkezelési intézkedések hatékonysága;

d) a napi üzemelésből és karbantartásból eredő tapasztalatokra, üzemzavarokra, meghibásodásokra és javítására vonatkozó információk.

3.2. A szervezet olyan eljárásokkal rendelkezik, amelyek biztosítják, hogy a baleseteket, váratlan eseményeket, a majdnem bekövetkező baleseteket és más veszélyes eseteket bejelentsék, feljegyezzék, kivizsgálják és elemezzék.

3.3. Valamennyi folyamat időszakos felülvizsgálatára a szervezet független, pártatlan és átláthatóan működő belső ellenőrzési rendszerrel rendelkezik. E rendszer eljárásokkal rendelkezik a következőkre vonatkozóan:

a) a belső ellenőrzési terv kidolgozása, amely a korábbi ellenőrzésekből és a teljesítmény figyelemmel kíséréséből származó eredmények függvényében felülvizsgálható;

b) az ellenőrzések eredményeinek elemzése és értékelése;

c) konkrét korrekciós intézkedésekre történő javaslattétel és azok végrehajtása;

d) a korábbi intézkedések hatékonyságának ellenőrzése.

4. Folyamatos javítás - a rendszeres figyelemmel kísérés, ellenőrzés, vagy egyéb lényeges források révén szerzett információk elemzésére, valamint az eredményeknek a tanulságok levonására és a biztonsági szint fenntartására vagy javítására irányuló megelőző vagy korrekciós intézkedések elfogadására való felhasználására szolgáló strukturált megközelítés.

A szervezet eljárásokkal rendelkezik, amelyek biztosítják, hogy:

a) az azonosított hiányosságokat kiküszöbölik;

b) végrehajtják az új biztonsági fejlesztéseket;

c) a belső ellenőrzés során tett megállapításokat felhasználják a rendszer fejlesztése során;

d) szükség esetén megelőző vagy korrekciós intézkedéseket hajtanak végre annak biztosítására, hogy a vasúti rendszer megfelel a szabványoknak vagy a közlekedési hatóság által azzal egyenértékűnek elfogadott jellemzőkkel rendelkező más előírásoknak a berendezés egész életciklusa és a működés során;

e) a balesetek, váratlan események, balesetveszélyes helyzetek és más veszélyes esetek kivizsgálására és okaira vonatkozó fontos információk oktatási célú, valamint szükség szerint a biztonsági szintet javító intézkedések meghozatalára történő felhasználása;

f) a nemzeti vasútbiztonsági hatóság és a Közlekedésbiztonsági Szervezet által, valamint az ágazati vagy belső vizsgálatok során megfogalmazott vonatkozó ajánlásokat szükség szerint értékelik és végrehajtják;

g) a vasúti társaságoktól, pályahálózat-működtetőktől, az üzembentartóktól és más vonatkozó forrásokból érkező fontos jelentéseket/tájékoztatást megfontolják, és figyelembe veszik.

5. Szervezeti felépítés és felelősség - az egyéni és csoportos felelősségek meghatározására irányuló strukturált megközelítés a szervezet biztonsági céljainak biztonságos elérése érdekében.

5.1. A szervezet a felelősségek kiosztására az egész szervezet valamennyi vonatkozó folyamatára vonatkozóan eljárásokkal rendelkezik.

5.2. A szervezet rendelkezik a biztonsággal kapcsolatos felelősségi körök, valamint az azokhoz kapcsolódó sajátos funkciókkal és kapcsolódási pontjaikkal kapcsolatban megállapított felelősségi körök egyértelmű meghatározására szolgáló eljárásokkal. Ez magában foglalja a szervezet és az üzembentartók, és adott esetben a vasúti társaságok és a pályahálózat-működtetők közötti, fent említett eljárásokat.

5.3. A szervezet eljárásokkal rendelkezik annak biztosítására, hogy a szervezeten belül felelősséggel felruházott személyzet rendelkezzen a feladatai ellátásához szükséges felhatalmazással, hatáskörrel és megfelelő erőforrásokkal. A felelősségnek és a szakértelemnek összhangban kell állnia és összeegyeztethetőnek kell lennie az adott szereppel. A felhatalmazást írásba kell foglalni.

5.4. A szervezet rendelkezik a szervezeten belüli vonatkozó folyamatokhoz kapcsolódó tevékenységek koordinálását biztosító eljárásokkal.

5.5. A szervezet olyan eljárásokkal rendelkezik, amelyek segítségével a biztonságirányítási szerepkört betöltő személyek teljesítményük alapján számon kérhetők.

6. Szakmai alkalmassági nyilvántartás - annak biztosítására szolgáló strukturált megközelítés, hogy a munkavállalók rendelkezzenek az előírt szakmai alkalmassággal annak érdekében, hogy a szervezet céljait minden körülmények között biztonságosan, eredményesen és hatékonyan érjék el.

6.1. A szervezet szakmai alkalmassági nyilvántartási rendszerrel rendelkezik, amely a következőket biztosítja:

a) a rendszerben az e melléklet követelményeinek való megfeleléshez szükséges valamennyi folyamat ellátásáért felelősséget viselő munkakörök azonosítása;

b) a biztonsági feladatokat tartalmazó munkakörök azonosítása;

c) az adott feladatokra a megfelelő képesítésű személyzet beosztása.

6.2. A szervezet szakmai alkalmassági nyilvántartási rendszere eljárásokat tartalmaz a személyzet szakmai alkalmasságának nyilvántartására, amelyek legalább a következőkre kiterjednek:

a) a biztonsággal kapcsolatos feladatokhoz szükséges ismeretek, készségek és tapasztalatok meghatározása, a felelősségi körüknek megfelelően;

b) kiválasztási elvek, beleértve a szükséges alapvégzettség szintjét, az egészségügyi alkalmasságot;

c) alapképzés és a megszerzett képesítésekre és készségekre vonatkozó képesítés vagy bizonyítvány;

d) annak biztosítása, hogy a személyzet minden tagja tudatában legyen tevékenysége és fontosságának és jelentőségének, és annak, hogyan járulnak hozzá a biztonsági célok eléréséhez;

e) folyamatos képzés és a meglévő ismeretek és készségek időszakos frissítése;

f) adott esetben a kompetencia, az egészségügyi alkalmasság időszakos ellenőrzése;

g) szükség szerint külön intézkedések balesetek, váratlan események vagy hosszabb munkahelyi távollét esetére.

7. Tájékoztatás - annak biztosítására szolgáló strukturált módszerek, hogy a fontos információk hozzáférhetők legyenek a szervezet valamennyi szintjén található döntéshozók számára.

7.1. A szervezet eljárásokkal rendelkezik jelentéstételi csatornák meghatározására annak érdekében, hogy a szervezeten belül és a többi szereplővel történő kapcsolatában, beleértve a pályahálózat-működtetőket, a vasúti társaságokat és az üzembentartókat is, valamennyi vonatkozó folyamatot illetően megfelelő információcserére kerüljön sor és azokat gyors és egyértelmű módon közöljék a saját szervezetben, mind a más szervezetekben a megfelelő szereppel rendelkező személlyel.

7.2. A megfelelő információcsere biztosítására a szervezet eljárásokkal rendelkezik a következők vonatkozásában:

a) az egyes információk fogadása és feldolgozása;

b) az egyes információk azonosítása, létrehozása és terjesztése;

c) megbízható és naprakész információk hozzáférhetővé tétele.

7.3. A szervezet eljárásokkal rendelkezik annak biztosítására, hogy a legfontosabb üzemeltetési információk:

a) lényegesek és érvényesek;

b) pontosak;

c) teljes körűek;

d) kellően naprakészek;

e) ellenőrzöttek;

f) következetesek és könnyen érthetőek (a használt nyelvezetet is beleértve);

g) alkalmazásuk előtt ismertetésre kerülnek a személyzettel;

h) a személyzet számára könnyen hozzáférhetők és szükség esetén másolatot is kapnak belőlük.

7.4. A 7.1., 7.2. és 7.3. pontban meghatározott követelmények különös tekintettel a következő üzemeltetési információkra kell alkalmazni:

a) a nemzeti járműnyilvántartás pontosságának és teljességének ellenőrzése, tekintettel a szervezet által karbantartott vasúti járművek azonosítására (beleértve az arra szolgáló eszközöket is) és nyilvántartására;

b) karbantartási dokumentáció;

c) információ az üzembentartóknak és adott esetben az egyéb feleknek, köztük a vasúti társaságoknak vagy a pályahálózat-működtetőknek nyújtott támogatásról;

d) információ a személyzet szakképzettségéről és a karbantartás-fejlesztés során végzett későbbi felügyeletről;

e) információ a vasúti társaságok, üzembentartók és pályahálózat-működtetők műveleteiről (beleértve a kilométer-teljesítményt, a tevékenységek típusát és mértékét, váratlan eseményeket/baleseteket) és kéréseiről;

f) az elvégzett karbantartásról szóló nyilvántartás, beleértve az ellenőrzések alatt feltárt hiányosságokat és a vasúti társaságok vagy a pályahálózat-működtetők által végrehajtott korrekciós intézkedéseket, például a vonat elindulása előtt, illetve útközben történő vizsgálatok és ellenőrzéseket;

g) üzembe helyezés és újbóli üzembe helyezés;

h) karbantartási megbízások;

i) karbantartási utasításokat tartalmazó, a vasúti társaságoknak, pályahálózat-működtetőknek és az üzembentartóknak nyújtandó műszaki információk;

j) vészhelyzettel kapcsolatos információk a biztonságos üzemi állapot veszélyeztetettsége esetén, amelyek a következőket tartalmazhatják:

i. a szervezet által karbantartott vasúti járművek vagy a más karbantartásért felelős szervezet által karbantartott, de azonos sorozatú járművek használatára vonatkozó korlátozások vagy különleges üzemi körülmények alkalmazása. Ezt az információt az összes érintett féllel meg kell osztani;

ii. a karbantartás során azonosított, a biztonsággal kapcsolatos ügyekről szóló sürgős információk, például egy több járműtípusban vagy -sorozatban megtalálható alkatrészen felfedezett hiányosságok;

k) az ügyfél (beleértve az üzembentartókat is) számára készített éves karbantartási jelentés benyújtásához szükséges összes vonatkozó információ, adat, amely jelentést a nemzeti biztonsági hatóságok kérésére is hozzáférhetővé kell tenni.

8. Dokumentáció - az összes vonatkozó információ nyomon követhetőségének biztosítására szolgáló, strukturált adatok.

8.1. A szervezet megfelelő eljárásokkal rendelkezik valamennyi vonatkozó folyamat megfelelő dokumentálásának biztosítása érdekében.

8.2. A szervezet megfelelő eljárásokkal rendelkezik a következőkre vonatkozóan:

a) az összes vonatkozó dokumentáció rendszeres figyelemmel kísérése és frissítése;

b) valamennyi vonatkozó dokumentáció formázása, elkészítése, terjesztése és változáskezelése;

c) valamennyi vonatkozó dokumentáció fogadása, összegyűjtése és megőrzése.

9. Szerződéses tevékenységek - az alvállalkozói tevékenységeknek a szervezet céljainak elérése érdekében történő megfelelő irányítását biztosító strukturált megközelítés.

9.1. A szervezet eljárásokkal rendelkezik a biztonsági termékek és szolgáltatások azonosítására.

9.2. Amennyiben biztonsági termékek és szolgáltatások esetében veszik igénybe az alvállalkozókat, beszállítókat, a szervezet eljárásokkal rendelkezik kiválasztásuk időpontjában a következők ellenőrzésére:

a) a vállalkozók, alvállalkozók és beszállítók képesítéssel rendelkeznek;

b) a vállalkozók, alvállalkozók és beszállítók rendelkeznek megfelelő és dokumentált karbantartási és irányítási rendszerrel.

9.3. A szervezet eljárással rendelkezik azoknak a követelményeknek a meghatározására, amelyeknek az ilyen vállalkozóknak és beszállítóknak eleget kell tenniük.

9.4. A szervezet eljárásokkal rendelkezik annak nyomon követésére, hogy a beszállítók, vállalkozók tudatában vannak-e a szervezet működésére vonatkozóan általuk előidézett kockázatoknak.

9.5. A szerződéses felek közötti szerződésben legalább a következő folyamatokra vonatkozó alapelvek világosan meghatározásra, ismertetésre és elosztásra kerülnek:

a) a vasútbiztonsági kérdésekhez kapcsolódó felelősségek és feladatok;

b) a fontos információk mindkét fél közötti átadásával kapcsolatos kötelezettségek;

c) a biztonsággal kapcsolatos dokumentumok nyomon követhetősége.

II. A karbantartás-fejlesztési feladatkörre vonatkozó követelmények és értékelési szempontok

1. A szervezet eljárással rendelkezik a biztonságot és a biztonsági szempontból kritikus alkatrészeket érintő valamennyi karbantartási tevékenység azonosítására és irányítására.

2. A szervezet eljárásokkal rendelkezik az alapvető átjárhatósági követelményeknek - beleértve az egész életciklus során történő korszerűsítéseket is - való megfelelés biztosítására, a következők révén:

a) a vonatkozó kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásokban (a továbbiakban: ÁME-k) meghatározott, alapvető átjárhatósági paraméterekkel kapcsolatos előírásoknak való megfelelés biztosítása;

b) a karbantartási napló és az üzembe helyezési engedély (beleértve a nemzeti biztonsági hatóságok előírásait is), az ÁME-knek való megfelelőségi nyilatkozatok, az EK-hitelesítési nyilatkozatok, valamint a műszaki dokumentáció közötti, minden körülmények között biztosítandó összhang ellenőrzése;

c) esetleges helyettesítések kezelése a karbantartás során a vonatkozó ÁME-k előírásainak megfelelően;

d) a kockázatkezelés szükségességének meghatározása, tekintettel a kérdéses helyettesítésnek a vasúti rendszer biztonságára gyakorolt potenciális hatására;

e) a jármű biztonsági integritását befolyásoló valamennyi műszaki változás konfigurációjának kezelése.

3. A szervezet eljárással rendelkezik a speciálisan a karbantartásra kifejlesztett, illetve ahhoz előírt karbantartási berendezések, felszerelés és szerszámok kialakítására és végrehajtásának támogatására. A szervezet eljárással rendelkezik annak ellenőrzésére, hogy ezeket a berendezéseket, felszereléseket és szerszámokat a karbantartási ütemtervvel összhangban és a karbantartási követelményeknek megfelelően használják, tárolják és tartják karban.

4. A vasúti járművek üzembe állítása során a szervezet eljárásokkal rendelkezik a következőkre vonatkozóan:

a) az eredeti dokumentáció beszerzése és elegendő információ gyűjtése a tervezett műveletekről;

b) az eredeti dokumentáció elemzése és az első karbantartási napló elkészítése, figyelembe véve a kapcsolódó garanciákban található kötelezettségeket is;

c) az első karbantartási napló megfelelő végrehajtásának biztosítása.

5. A karbantartási naplónak a vasúti jármű teljes életciklusán keresztül történő naprakészen tartása érdekében a szervezet eljárásokkal rendelkezik a következőkre vonatkozóan:

a) a legalább a következőkkel kapcsolatos lényeges információk összegyűjtése:

i. az eredményesen végrehajtott műveletek típusa és mértéke, beleértve többek között azokat az üzem közbeni eseményeket, amelyek potenciálisan befolyásolhatják a vasúti jármű biztonsági integritását;

ii. a tervezett műveletek típusa és mértéke;

iii. az eredményesen elvégzett karbantartás;

b) a korszerűsítések szükségességének meghatározása, az átjárhatóságra vonatkozó határértékek figyelembevételével;

c) a változásokra, azok jóváhagyására és végrehajtására vonatkozó javaslatok készítése, a kockázatértékelés eredményét figyelembe vevő, egyértelmű kritériumok alapján meghozott döntés érdekében;

d) a változtatások megfelelő végrehajtásának biztosítása.

6. Az alkalmassági nyilvántartás eljárása a karbantartás-fejlesztési feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő, a biztonságot befolyásoló tevékenységeket figyelembe veszi:

a) a karbantartási naplón végrehajtott változtatások jelentőségének és a karbantartás során javasolt helyettesítések hatásának értékelése;

b) a karbantartási napló létrehozásának és változásainak, valamint a karbantartás során történő helyettesítések kidolgozásának, értékelésének, érvényesítésének és jóváhagyásának kezeléséhez szükséges műszaki szakterületek.

7. A dokumentációs eljárásának a karbantartás-fejlesztési feladatkörre való alkalmazásakor garantálni kell legalább a következő elemek nyomonkövethetőségét:

a) a karbantartás folyamán történő helyettesítés kidolgozásával, értékelésével, érvényesítésével és jóváhagyásával kapcsolatos dokumentáció;

b) járműkonfiguráció, beleértve többek között a biztonsággal kapcsolatos alkatrészeket;

c) az elvégzett karbantartásról szóló nyilvántartás;

d) a tapasztalati visszajelzésekről szóló vizsgálatok eredményei;

e) a karbantartási napló valamennyi, egymást követő változata, beleértve a kockázatértékelést is;

f) a karbantartás végrehajtásának és a járműállomány-karbantartás irányításának szakszerűségéről és felügyeletéről szóló jelentések;

g) az üzembentartóknak, a vasúti társaságoknak és a pályahálózat-működtetőknek nyújtandó műszaki információk.

III. A járműállomány-karbantartás irányítási feladatkörre vonatkozó követelmények és értékelési szempontok

1. A szervezet eljárással rendelkezik a karbantartás végrehajtásáért felelős szervezet hozzáértésének, rendelkezésre állásának és képességének ellenőrzésére a karbantartási megbízások kiadása előtt. Ez megköveteli, hogy a karbantartási műhelyek megfelelő képesítéssel rendelkezzenek a karbantartás-végrehajtási feladat szerinti műszaki szakértelem követelményeiről szóló döntéshozatalhoz.

2. A szervezet eljárással rendelkezik:

a) a munkacsomag összeállítására és a karbantartási megbízás kiadására és jóváhagyására vonatkozóan;

b) a vasúti járművek időben történő karbantartásra küldésére vonatkozóan;

c) a vasúti járművek karbantartási célból, vagy meghibásodások azonosítása esetén történő üzemen kívül helyezésének irányítására;

d) a vasúti járművek elvégzett karbantartására és az üzembe helyezésre alkalmazandó, szükséges ellenőrző intézkedések meghatározására;

e) az üzembe helyezési dokumentációt figyelembe vevő, az újbóli üzembe helyezésre vonatkozó értesítés kibocsátására.

3. Az alkalmassági nyilvántartás eljárásának a járműállomány-karbantartás irányítási feladatkörre való alkalmazásakor legalább az újbóli üzembe helyezést figyelembe kell venni.

4. A tájékoztatási eljárásnak a járműállomány-karbantartás irányítási feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő elemeket a karbantartás-végrehajtási feladatkör rendelkezésére kell bocsátani:

a) az alkalmazandó szabályok és műszaki előírásokat;

b) minden egyes vasúti jármű karbantartási terveit;

c) az alkatrészek listája, beleértve minden egyes rész kellően részletes műszaki leírását, amely lehetővé teszi az eredetinek megfelelő, ugyanazon biztosítékok melletti cserét;

d) az anyagok listája, beleértve a használatukra vonatkozó, kellően részletes ismertetőt és a szükséges egészségügyi és biztonsági tájékoztatást;

e) a biztonságot befolyásoló tevékenységekre vonatkozó előírásokat meghatározó és az alkatrészekre vonatkozó, beavatkozási és használat közbeni korlátozásokat is tartalmazó dokumentumot;

f) azon alkatrészek vagy rendszerek listája, amelyekre jogi előírások vonatkoznak, és ezen előírások listáját;

g) valamennyi további, a biztonsággal kapcsolatos lényeges információt, a szervezet által végrehajtott kockázatértékelésnek megfelelően.

5. A tájékoztatási eljárásnak a járműállomány-karbantartás irányítási feladatkörre való alkalmazásakor legalább az újbóli üzembe helyezésre vonatkozó információkat, beleértve a felhasználókra (vasúti társaságok és pályahálózat-működtetők) vonatkozó használati korlátozásokat is, közölni kell az érdekelt felekkel.

6. A dokumentációs eljárásának a járműállomány-karbantartás irányítási feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő elemeket kell nyilvántartásba venni:

a) karbantartási megbízások;

b) újbóli üzembe helyezés, beleértve a vasúti társaságokra vagy pályahálózat-működtetőkre érvényes használati korlátozásokat is.

IV. A karbantartás-végrehajtási feladatkörre vonatkozó követelmények és értékelési szempontok

1. A szervezet eljárásokkal rendelkezik a következőkre vonatkozóan:

a) a járműállomány-karbantartás irányítási feladatkör által a megrendelt tevékenységekkel kapcsolatban rendelkezésre bocsátott információk teljességének és megfelelőségének ellenőrzése;

b) a karbantartási megbízásnak megfelelő karbantartási szolgáltatások elvégzése érdekében alkalmazandó előírt, lényeges karbantartási dokumentumok és egyéb előírások használatának ellenőrzése;

c) valamennyi, a karbantartási megbízásokban szereplő, vonatkozó karbantartási előírás valamennyi érintett személy számára történő hozzáférhetővé tételének biztosítása (pl. azáltal, hogy a belső munkahelyi utasításokba foglalják őket);

d) a karbantartási megbízásokban hivatkozott jogszabályokban és szabványokban meghatározott valamennyi vonatkozó karbantartási előírás valamennyi érintett személy számára történő hozzáférhetővé tételének biztosítása (pl. azáltal, hogy a belső munkahelyi utasításokba foglalják őket).

2. A szervezet eljárásokkal rendelkezik a következők biztosítása érdekében:

a) a karbantartási megbízásokban és a beszállítói dokumentációban meghatározott módon használják fel az alkotóelemeket (beleértve az alkatrészeket is) és anyagokat;

b) az alkotóelemeket és anyagokat a karbantartási megbízásokban és a beszállítói dokumentációban meghatározott, valamint kopást és károsodást kiküszöbölő módon tárolják, kezelik és szállítják;

c) valamennyi alkotóelem és anyag, beleértve az ügyfél által rendelkezésre bocsátottakat is, megfelel a vonatkozó nemzeti és nemzetközi előírásoknak, valamint a vonatkozó karbantartási megbízások követelményeinek.

3. A szervezet eljárásokkal rendelkezik az alkalmas és megfelelő berendezések, felszerelés és szerszámok meghatározására, azonosítására, rendelkezésre bocsátására, nyilvántartására és hozzáférhetővé tételére annak érdekében, hogy a karbantartási szolgáltatásokat a karbantartási megbízásoknak és az egyéb alkalmazandó előírásoknak megfelelően végezze el, a következők biztosításával:

a) a karbantartás biztonságos elvégzése, beleértve a karbantartást végző személyzet egészségét és biztonságát;

b) ergonómia és egészségvédelem, beleértve a felhasználók és az információtechnológiai rendszerek vagy a diagnosztikai berendezések közötti interfészeket is.

4. Az érvényes eredmények biztosításához a szervezet a mérőberendezésére vonatkozóan eljárásokkal rendelkezik annak biztosítására, hogy a berendezés(t):

a) meghatározott időközönként vagy használat előtt a nemzetközi, nemzeti vagy ágazati mérési szabványoknak megfelelően kalibrálják vagy ellenőrzik. Amennyiben nem létezik ilyen szabvány, a kalibráláshoz vagy ellenőrzéshez használt hivatkozási alapot rögzíteni kell;

b) szükség szerint beállítják vagy újraállítják;

c) a kalibrálási állapot megállapítását lehetővé tévő módon van azonosítva;

d) védett az olyan beállításoktól, amelyek érvénytelenítenék a mérési eredményt;

e) kezelése, karbantartása és tárolása során védett a károsodástól és a minőségromlástól.

5. A szervezet eljárásokkal rendelkezik annak biztosítására, hogy valamennyi berendezést, felszerelést és szerszámot a dokumentált eljárásokkal összhangban, megfelelően használják, kalibrálják, őrzik és tartják karban.

6. A szervezet eljárásokkal rendelkezik annak ellenőrzésére, hogy az elvégzett karbantartási feladatok megfelelnek-e a karbantartási megbízásoknak, valamint az üzembe helyezésre vonatkozó, az esetleges használati korlátozásokat is tartalmazó értesítés kibocsátására.

7. A kockázatértékelési eljárásnak (különös tekintettel az I/2.4. pontra) a karbantartás-végrehajtási feladatkörre való alkalmazásakor a munkakörnyezet nemcsak a karbantartás elvégzésére szolgáló műhelyeket foglalja magában, de a műhelyépületeken kívüli vágányokat és valamennyi olyan helyszínt, amelyen karbantartási tevékenységeket végeznek.

8. A szakmai alkalmassági nyilvántartás eljárásának a karbantartás-végrehajtási feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő, a biztonságot befolyásoló tevékenységeket figyelembe kell venni:

a) kapcsolási technikák (beleértve a hegesztést és a ragasztást);

b) roncsolásmentes vizsgálat;

c) a jármű végső ellenőrzése és üzembe helyezése;

d) a fékrendszereken, kerékpárokon és vonókészüléken elvégzett karbantartási tevékenységek;

e) egyéb azonosított, a biztonságot befolyásoló szakterületek.

9. A tájékoztatási eljárásnak a karbantartás-végrehajtási feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő elemeket a járműállomány-karbantartás irányítási és a karbantartás-fejlesztési feladatkör rendelkezésére kell bocsátani:

a) a karbantartási megbízásoknak megfelelően elvégzett munkálatok;

b) valamennyi, a biztonságot érintő, a szervezet által azonosított lehetséges hiba;

c) üzembe helyezés.

10. A dokumentációs eljárásnak a karbantartás-végrehajtási feladatkörre való alkalmazásakor legalább a következő elemek nyilvántartásba vételre kerülnek:

a) a biztonságot befolyásoló tevékenységekkel kapcsolatos valamennyi berendezés, felszerelés és szerszám egyértelmű azonosítása;

b) valamennyi elvégzett karbantartási munka, beleértve a felhasznált személyzetet, szerszámokat, felszerelést, alkatrészeket és anyagokat, továbbá:

ba) a szervezet letelepedési helye szerinti, vonatkozó nemzeti jogszabályokat;

bb) a karbantartási megbízásokban meghatározott követelményeket, amelyek a nyilvántartásra vonatkozó követelményeket is tartalmazzák;

bc) a végső ellenőrzést és az üzembe helyezésre vonatkozó határozatot;

c) a karbantartási megbízások által előírt ellenőrző intézkedések és az üzembe helyezés;

d) a kalibrálás és ellenőrzés eredményei. A meghatározott követelmények ellenőrzéséhez és méréséhez használt számítógépes szoftver vonatkozásában a szoftvernek a kívánt feladat elvégzésére való alkalmasságát az első használatot megelőzően el kell végezni és szükség esetén újból megerősíteni;

e) az előző mérési eredmények érvényessége, ha a mérőműszer nem felel meg az előírásoknak.

8. melléklet a 31/2010. (XII. 23.) NFM rendelethez * 

Járművizsgálati módszerek:

1. vizsgálat közvetlen érzékeléssel: a vizsgált jármű meghatározott jellemzőjének, tulajdonságának, adatának eszköz használata nélkül történő ellenőrzése, ami történhet szemrevételezéssel, hallás útján vagy tapintással, miközben a járművet vagy annak szerkezeti egységét szükség szerint működtetik.

Azon vizsgálatok esetében, amelyeknél az általános technológiai utasítás a közvetlen érzékeléssel történő vizsgálatot (is) előírja, az eszköz használatával történő vizsgálatot, mérést csak abban az esetben kell elvégezni, ha a vizsgálatot végző (járművizsgáló, vizsgabiztos) közvetlen érzékelés alapján megállapítja a követelményeknek való meg nem felelést. Az eszköz használata kötelező, ha a jellemző közvetlen érzékeléssel nem minősíthető teljes bizonyossággal.

2. mechanikai vizsgálat: a vizsgálatot végző személy a jármű egyes szerkezeti részeire a vizsgáló eszközzel erőhatást kifejtve (mozgatás, ütögetés, feszítés) a szerkezeti anyag, kötőelem vagy kapcsolódó szerkezeti elemek elmozdulását, szilárdságát megfigyeli.

3. egyeztetés: a vizsgált járműre vonatkozó valamely okmányban (engedély, igazolólap stb.) rögzített adat (jellemző) összevetése a jármű tényleges adatával, jellemzőjével.

4. mérés: a vizsgált jármű tulajdonságainak, alkatrészei, berendezései, részegységei jellemzőinek a meghatározott eszközzel (mérőeszközökkel) történő mérése, a jármű minősítésének megalapozására szolgáló mért érték dokumentálása.

5. próba: a vizsgált jármű egyes alkatrészeinek, felszerelésének, különleges felépítményének működése, a kezelő szervek által történt intenzív működtetése, valamint a felsorolt eszközökkel előidézhető üzemszerű körülmények közben az előírt működőképesség, illetve műszaki állapot ellenőrzése.

6. futópróba: a vasúti jármű teljesítményének, valamint közlekedésbiztonságának vizsgálata. Futópróbát kell tartani a vontató és a 100 km/h-t meghaladó engedélyezett sebességű személyszállító vasúti járműveknél, amennyiben a rendelkezésre álló diagnosztikai eszközök birtokában nem lehet egyértelműen meggyőződni a közlekedésbiztonsági követelmények maradéktalan teljesüléséről.

7. megfelelőség ellenőrzése: a vizsgált jármű tulajdonságainak, alkatrészeinek, részegységeinek, berendezéseinek jóváhagyásával, minősítésével, valamint a vonatkozó jogszabályokban előírt követelményeknek való megfelelőségével összefüggő megállapítások.