Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2016.06.25.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

2010. évi CXXVI. törvény

a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról * 

Az Országgyűlés a jó állam kialakítása keretében, a területi államigazgatási szervezetrendszer működésének egységessé és hatékonyabbá tétele, ezáltal a területi államigazgatási feladatellátás fejlődése és színvonalának növelése, valamint az ügyfél-centrikus területi államigazgatás megvalósítása érdekében a következő törvényt alkotja:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E törvény alkalmazásában

1. központi államigazgatási szervek területi szerve: a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) hatálya alá tartozó központi államigazgatási szerv bármely jogállású területi szerve,

2. rendvédelmi szerv: a Ksztv. szerinti rendvédelmi szerv, valamint annak területi szerve,

3. *  szakmai irányító miniszter: ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben az adott feladatkörrel rendelkező miniszter.

2. A fővárosi és megyei kormányhivatal

2. § (1) * 

(2) *  A fővárosi és megyei kormányhivatal működésének költségeit az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvénynek a fővárosi és megyei kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében biztosítja.

(3) A megyei kormányhivatal székhelye a megyeszékhely városban, a fővárosi kormányhivatal és a Pest megyei kormányhivatal székhelye Budapesten van.

3. § *  (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett szervezeti egységekből és járási, illetve a fővárosban fővárosi kerületi hivatalokból (a továbbiakban együtt: járási hivatal) áll.

(2) A járási hivatal a jogszabályban megállapított hatáskörét önállóan gyakorolja. A járási hivatal által ellátandó egyedi ügyben a fővárosi és megyei kormányhivatal utasítási joggal nem rendelkezik.

4. § *  A fővárosi és megyei kormányhivatal szervezeti és működési szabályzatát a miniszter - a szakmai irányító miniszter által irányított feladatok tekintetében a szakmai irányító miniszter véleményének kikérésével - normatív utasításban adja ki.

3. * 

5. § * 

4. A fővárosi és megyei kormányhivatal irányítása

6. § *  (1) A fővárosi és megyei kormányhivatalt az ebben az alcímben meghatározott eltérésekkel a Kormány a miniszter útján irányítja. A szakmai irányító miniszter által irányított feladatok ellátásával összefüggő ágazati és szakpolitikai kérdésekben a szakmai irányító miniszter egyedi utasítást adhat a kormánymegbízottnak.

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal tekintetében - a kormányhivatal alapítása, a kormánymegbízott kinevezése és felmentése kivételével - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. §-ában meghatározott hatásköröket a miniszter gyakorolja.

(3) Kormányrendelet rendelkezhet úgy, hogy

a) ügyek egyes csoportjaival összefüggésben az Áht. 9. § f)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és a szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket a szakmai irányító miniszter,

b) közigazgatási hatósági ügyekkel összefüggésben az Áht. 9. § f) és g) pontjában, valamint kizárólag ezekhez kapcsolódva az Áht. 9. § h) pontjában meghatározott hatásköröket a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltak szerint a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, illetve a felügyeleti szerv

gyakorolja.

(4) A miniszter a szakmai irányító miniszter közreműködésével a fővárosi és megyei kormányhivatal bármely tevékenysége tekintetében törvényességi és szakszerűségi ellenőrzést folytathat le.

(5) A szakmai irányító miniszter a fővárosi és megyei kormányhivatal általa irányított szakmai feladatai tekintetében a miniszter közreműködésével hatékonysági ellenőrzést folytathat le.

7. § * 

8. § *  A miniszter ellátja a központi államigazgatási szervek területi szervei feletti, jogszabályban szereplő, a fővárosi és megyei kormányhivatal által végzett ellenőrzés szakmai irányítását, és ennek keretében gyakorolja a szakmai irányító miniszter jogait.

5. A fővárosi és megyei kormányhivatal funkcionális feladatainak ellátása

9. § A fővárosi és megyei kormányhivatal Kormány által rendeletben meghatározott egyes funkcionális feladatait, valamint azok irányítását a Kormány által rendeletben kijelölt szerv látja el.

6. A fővárosi és megyei kormányhivatal vezetése

10. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatalt kormánymegbízott vezeti.

(2) *  A kormánymegbízottat a miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. A kormánymegbízott felett - a kinevezés és a felmentés kivételével - a munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja.

(3) *  Kormánymegbízottá olyan büntetlen előéletű személy nevezhető ki, aki az országgyűlési képviselők választásán választható.

(4) *  A kormánymegbízott a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép. A kinevezett kormánymegbízott a miniszterelnök előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt tesz.

(5) A kormánymegbízott megbízatása megszűnik:

a) *  a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével,

b) lemondásával,

c) felmentésével,

d) halálával,

e) *  ha az országgyűlési képviselők választásán már nem választható,

f) összeférhetetlenségének megállapításával,

g) *  közös megegyezéssel.

(6) *  Ha a kormánymegbízott megbízatása a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével szűnt meg, az új Kormány megalakulásáig gyakorolja hatáskörét.

(7) *  A kormánymegbízott részére - megbízatásának időtartamára, kormánymegbízotti jogállásának igazolására - a miniszterelnök igazolványt állít ki. Az igazolvány a kormánymegbízott nevét, arcképmását és a betöltött közjogi tisztség megnevezését tartalmazza.

10/A. § *  (1) A kormánymegbízott a megbízatásának időtartama és a 10. § (6) bekezdésben meghatározott időtartam alatt a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak, illetménye nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.

(2) A kormánymegbízott megbízatásának időtartama és a 10. § (6) bekezdésében meghatározott időtartam kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött időnek számít.

(3) Ha a kormánymegbízott megbízatása megszűnt, illetménye és juttatásai addig illetik meg, amíg a 10. § (6) bekezdése alapján gyakorolja hatáskörét.

(4) Ha a kormánymegbízott e tisztségét legalább három évig betöltötte, és megbízatása a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével, a felmentésével vagy a halálával szűnik meg, a hatáskörgyakorlás megszűnésétől számított tizenöt napon belül egy összegben hathavi - lemondás esetén pedig háromhavi - illetményével megegyező összegű juttatásra jogosult, amelyre az (1) bekezdést kell alkalmazni.

(5) A kormánymegbízott halála esetén a (4) és (6) bekezdés szerinti juttatás a kormánymegbízott házastársát, ennek hiányában élettársát (a továbbiakban együtt: özvegy) - özvegy hiányában a kormánymegbízott örökösét, több örökös esetén örököseit - illeti meg.

(6) Ha a kormánymegbízott megbízatása a (4) bekezdésben meghatározott okokból három évnél hamarabb szűnt meg, de legalább egy évig a tisztségét betöltötte, a (4) bekezdésben megjelölt juttatás felére jogosult.

(7) Ha a kormánymegbízott a megbízatásának megszűnését követően állami vezetői vagy újabb kormánymegbízotti megbízatást kap, a (4) és (6) bekezdésben meghatározott juttatás összege megegyezik a hatásköre gyakorlásának megszűnésétől az új megbízatással összefüggő hivatalba lépéséig terjedő időre járó illetménnyel.

(8) A (7) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha a kormánymegbízott megbízatása összeférhetetlenség címén azért szűnik meg, mert országgyűlési képviselővé vagy európai parlamenti képviselővé választják.

(9) A kormánymegbízott végkielégítésre és felmentési időre nem jogosult.

(10) A (4) és a (6) bekezdésben meghatározott időtartam számításánál a folyamatos kormánymegbízotti megbízatásban töltött időt - a hatáskörgyakorlás megszűnésétől az új megbízatással összefüggésben a hivatalba lépésig terjedő, legfeljebb hat hónapos, valamint a megbízatás megszűnésétől a hatáskörgyakorlás megszűnéséig terjedő megszakítást a folyamatosság szempontjából nem számítva - egybe kell számítani.

(11) Ha a kormánymegbízottat legkésőbb a hatáskörgyakorlásának megszűnésétől számított harminc napon belül ismételten kormánymegbízottá nevezik ki vagy állami vezetővé választják meg vagy nevezik ki

a) a ki nem adott szabadságát nem lehet pénzben megváltani, és

b) a ki nem adott szabadságát az új kinevezéssel vagy megválasztással érintett kormánymegbízotti megbízatás, illetve állami vezetői szolgálati jogviszony vagy állami vezetőként betöltött jogviszony alapján járó szabadsághoz hozzá kell számítani.

11. § (1) *  A kormánymegbízott további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, nem lehet országgyűlési képviselő, helyi önkormányzati képviselő, fővárosi, megyei közgyűlés tagja, polgármester, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés alelnöke, főpolgármester-helyettes, nemzetiségi önkormányzat elnöke és nemzetiségi önkormányzati képviselő.

(2) *  Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem akadálya annak, hogy a kormánymegbízott tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet végezzen és nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt létesítsen.

(3) *  A kormánymegbízott illetményét a miniszter - legfeljebb az illetményalap 28-szorosában - állapítja meg. A kormánymegbízott kormányrendeletben meghatározott juttatásokra jogosult.

(4) * 

11/A. § *  (1) A kormánymegbízott feladat- és hatáskörének gyakorlásáért a miniszterelnöknek politikai, a szakmai irányító miniszternek szakmai felelősséggel tartozik.

(2) A kormánymegbízott a tisztségéből eredő kötelezettség vétkes megszegésével okozott kárért való fegyelmi, illetve kártérítési felelősségével összefüggésben a munkáltatói jogkör gyakorlója a miniszter. A miniszter által a fegyelmi, illetve kártérítési felelősség megállapítása iránt indított eljárásban tanács jár el, amelynek tagjait a miniszter jelöli ki. A kijelölt vizsgálóbiztosnak legalább államtitkári megbízatást betöltő állami vezetőnek kell lennie. A fegyelmi, illetve kártérítési eljárás szabályaira egyebekben a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

11/B. § *  (1) A kormánymegbízottat minden naptári évben harmincöt munkanap szabadság illeti meg. A kormánymegbízottat rendkívüli munkavégzése után külön szabadidő nem illeti meg.

(2) A kormánymegbízott jubileumi jutalomra nem jogosult.

11/C. § *  (1) A kormánymegbízott a megbízatása keletkezését követő harminc napon belül, majd azt követően évente, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) szerinti vagyonnyilatkozatot tesz, amelyhez csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek (továbbiakban együtt: családtag) Vnytv. szerinti vagyonnyilatkozatát.

(2) A vagyonnyilatkozatot a miniszter kezeli.

(3) A Vnytv. 9. §-át, 10. §-át és 14-16. §-át kell alkalmazni a kormánymegbízottal szemben lefolytatható vagyongyarapodási vizsgálat, valamint a kormánymegbízott vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségszegése esetén.

12. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal hivatali szervezetét főigazgató vezeti.

(2) *  A főigazgató a kormánymegbízott általános helyettese.

(3) *  A főigazgatót a kormánymegbízott javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel. A főigazgató felett - a kinevezés, a felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, valamint a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével - a munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja.

(4) *  Főigazgatói munkakörbe az nevezhető ki, aki felsőfokú iskolai végzettséggel és legalább 5 év vezetői gyakorlattal rendelkezik. A kormányhivatalt vezető kormánymegbízott kérelmére, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok működését irányító államtitkár javaslatára a miniszter a vezetői gyakorlat megléte alól kivételesen indokolt esetben felmentést adhat.

(5) *  A főigazgató minisztériumi főosztályvezetői besorolású, határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő. A főigazgató illetményét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg azzal, hogy az illetmény az illetményalap huszonhatszorosát nem haladhatja meg.

13. § (1) A főigazgató munkáját általános helyettesként igazgató segíti.

(2) *  Az igazgatót a főigazgató javaslatára a kormánymegbízott nevezi ki és menti fel. Az igazgató felett - a kinevezés, a felmentés, a fegyelmi eljárás megindítása, valamint a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével - a munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja. A főigazgatói munkakör betöltetlensége vagy a főigazgató akadályoztatása esetén az igazgató kinevezéséről a kormánymegbízott dönt.

(3) *  Igazgatói munkakörbe az nevezhető ki, aki felsőfokú igazgatásszervezői, okleveles jogász képesítéssel vagy okleveles közigazgatási menedzser, illetve egyetemi vagy főiskolai szintű közgazdász szakképesítéssel, valamint jogi vagy közigazgatási szakvizsgával és legalább 5 év közigazgatási szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(4) *  Az igazgató minisztériumi főosztályvezető-helyettesi besorolású, határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő. Az igazgató illetményét a munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg azzal, hogy az illetmény az illetményalap huszonnégyszeresét nem haladhatja meg.

7. * 

14. § * 

8. A munkáltatói jogok gyakorlása

15. § (1) *  A fővárosi és megyei kormányhivatal kormánytisztviselői, valamint munkavállalói felett a munkáltatói jogokat - ha jogszabály kivételt nem tesz - a kormánymegbízott gyakorolja. A fővárosi és megyei kormányhivatalnál szolgálatot teljesítő katonák, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományú tagjai, illetve a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, illetve a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztérium állományába tartozó, de a fővárosi és megyei kormányhivatalnál munkát végző kormánytisztviselők esetében a munkáltatói jogok gyakorlásának szabályait külön jogszabály határozza meg.

(2)-(4) * 

9. A fővárosi és megyei kormányhivatal feladat- és hatásköre

16. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal a jogszabályoknak és a Kormány döntéseinek megfelelően összehangolja és elősegíti a kormányzati feladatok területi végrehajtását.

(2) A központi államigazgatási szervek területi szervei, valamint a rendvédelmi szervek feladataik ellátása során kötelesek egymással és a kormányhivatallal együttműködni. A fővárosi és megyei kormányhivatal feladatainak teljesítése érdekében jogosult a központi államigazgatási szervek területi szervei vezetőitől - az egyedi ügyek kivételével - adatokat, felvilágosítást kérni.

(3) A központi államigazgatási szervek területi szervei - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével -, továbbá a területi illetékességgel államigazgatási feladatot ellátó más szervek és személyek államigazgatási jogkörükben eljárva, illetve az általuk ellátott államigazgatási feladatokat érintően - szervezeti és szakmai önállóságuk megtartásával - a fővárosi és megyei kormányhivatal koordinációs jogkörébe tartoznak.

(4) Ha jogszabály kivételt nem tesz, a központi államigazgatási szervek területi szervei, továbbá a területi illetékességgel államigazgatási feladatot ellátó más szervek és személyek államigazgatási jogkörükben eljárva, illetve az általuk ellátott államigazgatási feladatokat érintően - a rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével - a fővárosi és megyei kormányhivatal ellenőrzési jogkörébe tartoznak.

(5) Ha a központi államigazgatási szerv területi szervének illetékessége a fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területétől eltérő területre terjed ki, a fővárosi és megyei kormányhivatal jogköreit a területi szerv székhelye szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal gyakorolja.

17. § (1) A fővárosi és megyei államigazgatási kollégium a fővárosi és megyei kormányhivatal koordinációs feladatait elősegítő állandó fóruma.

(2) *  A fővárosi és megyei államigazgatási kollégium vezetője a kormánymegbízott, tagjai a fővárosi és megyei kormányhivatal főigazgatója, igazgatója és főosztályvezetői, a járási hivatalok hivatalvezetői, a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szerv vezetője, a fővárosi és megyei kormányhivatal koordinációs és ellenőrzési jogkörébe tartozó területi államigazgatási szervek vezetői, valamint a kormánymegbízott által meghívottak.

(3) A kormánymegbízott a fővárosi és megyei kormányhivatal koordinációs feladatainak elősegítésére szükség esetén fővárosi, megyei koordinációs értekezletet hívhat össze.

18. § *  A fővárosi és megyei kormányhivatal véleményezi - a rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével - a központi államigazgatási szervek területi szervei, valamint a területi illetékességgel kizárólag államigazgatási feladatot ellátó más szervek

a) vezetőinek kinevezését és felmentését,

b) létrehozására, átszervezésére, valamint jogállásuk és illetékességi területük módosítására vonatkozó előterjesztést,

c) foglalkoztatottjai létszámára és költségvetésének a megállapítására vonatkozó előterjesztést, javaslatokat.

19. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal - a rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével - a Kormánynak alárendelt szervek bármely területi szervétől, valamint a polgármestertől és a jegyzőtől az általuk ellátott államigazgatási feladatokat érintően, valamint a területi illetékességgel államigazgatási feladatot ellátó más szervtől és személytől bármely döntést bekérhet, a szerv intézkedéséről tájékoztatást kérhet, illetve - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az iratokba betekinthet.

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal az (1) bekezdésben meghatározott szervnél - törvénysértés észlelése esetén - egyeztető eljárást kezdeményez, ennek eredménytelensége esetén a szerv felügyeleti szervénél felügyeleti eljárást kezdeményez, ennek eredménytelensége esetén a feladatkörrel rendelkező miniszter eljárását kezdeményezi.

(3) * 

(4) * 

(5) *  A fővárosi és megyei kormányhivatal az általa megismerhető iratokban foglalt, valamint a részére nyújtott tájékoztatás alapján tudomására jutott személyes adatok kezelésére az (1)-(2) bekezdésben meghatározott eljárás lefolytatása céljából addig az időpontig jogosult, amíg az a feladata ellátásához szükséges.

19/A. § *  (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal kormánytisztviselője az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal vagy a járási (fővárosi kerületi) hivatal hatáskörében az erre jogosító igazolvány birtokában hatósági ellenőrzést végezhet.

(2) Az igazolvány tartalmazza az igazolvány sorszámát, a fővárosi és megyei kormányhivatal vagy a járási (fővárosi kerületi) hivatal nevét, valamint a kormánytisztviselő nevét és fényképét.

20. § A fővárosi és megyei kormányhivatal

a) *  döntés-előkészítő és javaslattevő szervként közreműködik a Kormánynak az Alaptörvény 35. cikk (5) bekezdése szerinti indítványtételi jogosultsága, a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 128. § a) és c) pontjában, a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek az Mötv. 129. § b) és c) pontjában, valamint a szakmai irányító miniszternek az Mötv. 130. §-ában meghatározott feladatai ellátásában, a Kormánynak a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 150. § d)-e) pontjában, a nemzetiségpolitikáért felelős miniszternek az Njtv. 151. § a) pontjában, a feladat- és hatáskör szerinti miniszternek az Njtv. 152. § a) pontjában meghatározott feladatai

ellátásában,

b) * 

c) - a rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével - ellenőrzési feladatokat lát el, különös tekintettel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény végrehajtásának és a hatósági tevékenység jogszerűségének ellenőrzésére,

d) - a rendvédelmi szervek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével - gondoskodik a területi államigazgatási szervek ellenőrzési tevékenységének összehangoltságáról,

e) közigazgatási informatikai közreműködői tevékenységet lát el,

f) ügyfélszolgálatot működtethet,

g) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatait.

9/A. *  A járási (fővárosi kerületi) hivatal

20/A. § *  (1) A megyei kormányhivatal kirendeltségeiként járási hivatalok működnek. A járási hivatal székhelye a járás székhelyeként meghatározott városban van.

(2) A fővárosi kormányhivatal kirendeltségeiként kerületi hivatalok működnek. A kerületi hivatal illetékességi területe megegyezik a fővárosi kerület közigazgatási területével. A kerületi hivatalra egyebekben a járási hivatalra vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.

(3) *  A járási hivatalt a járási hivatalvezető (a továbbiakban: hivatalvezető) vezeti. A járási hivatalban - jogszabályban meghatározottak szerint - kormányablak és okmányiroda működik.

20/B. § *  A járási hivatal kormánytisztviselői, valamint munkavállalói felett a munkáltatói jogokat - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a hivatalvezető gyakorolja. A járási hivatal kormánytisztviselőjének kinevezni, illetve felmenteni javasolt személyről a hivatalvezető tájékoztatja a kormánymegbízottat, aki a kinevezni javasolt személlyel, illetve a felmentéssel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki kormánytisztviselőnek, illetve nem kerülhet felmentésre.

20/C. § *  (1) A kormánymegbízott gyakorolja a járási hivatal vezetője helyett a járási hivatal kormánytisztviselői és munkavállalói tekintetében

a) munkaidő-beosztás meghatározására,

b) a rendkívüli munkaidő elrendelésére,

c) az utasításadásra,

d) a munkaköri feladatok ellátásához szükséges tájékoztatás és iránymutatás megadására

vonatkozó munkáltatói jogokat.

(2) A kormánymegbízott a járási hivatal kormánytisztviselői és munkavállalói tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott munkáltatói jogokat célhoz kötötten, meghatározott esemény vagy történés bekövetkezte esetén, továbbá a szakkérdések elbírálásával összefüggő feladatok hatékony ellátása érdekében gyakorolhatja. A kormánymegbízott az érintett hivatalvezetőket írásban tájékoztatja az általa elrendelt intézkedésekről. Amennyiben az intézkedés elrendelése okafogyottá válik, a kormánymegbízott haladéktalanul írásban visszavonja a döntését.

20/D. § *  (1) *  A hivatalvezetőt a kormánymegbízott javaslatára a miniszter nevezi ki és menti fel. A hivatalvezető felett - a kinevezés és a felmentés kivételével - a munkáltatói jogokat a kormánymegbízott gyakorolja. Amennyiben a hivatalvezetővel szemben fegyelmi büntetésként hivatalvesztés büntetés kiszabása indokolt, a kormánymegbízott erre irányuló javaslatáról a miniszter dönt. A kormánymegbízott javaslatában tájékoztatja a minisztert a lefolytatott fegyelmi eljárás megállapításairól, eredményéről, valamint a fegyelmi vétség egyéb releváns körülményeiről.

(2) Hivatalvezetői munkakörbe az nevezhető ki, aki büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választható, felsőfokú végzettséggel és legalább öt év közigazgatási gyakorlattal rendelkezik. E § tekintetében közigazgatási gyakorlatnak minősül az országgyűlési képviselői tevékenység, a megyei közgyűlési elnöki és a polgármesteri tisztség ellátása is.

(3) *  A hivatalvezető a kinevezésében megjelölt időpontban lép hivatalba. A kinevezett hivatalvezető a miniszter előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt tesz.

(4) A hivatalvezető megbízatása megszűnik:

a) lemondásával,

b) felmentésével,

c) halálával,

d) ha az országgyűlési képviselők választásán már nem választható,

e) összeférhetetlenségének megállapításával.

(5) *  A hivatalvezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével - nem létesíthet, nem lehet országgyűlési képviselő, helyi önkormányzati képviselő, képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja, fővárosi, megyei közgyűlés tagja, polgármester, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, alpolgármester, megyei közgyűlés alelnöke, főpolgármester-helyettes, nemzetiségi önkormányzat elnöke és nemzetiségi önkormányzati képviselő.

(6) *  A hivatalvezető illetményét a kormánymegbízott javaslatára a miniszter - tekintettel az adott járás, járási hivatal adottságaira, így különösen a járás lakosságszámára, a járási hivatal szervezetére, feladatára és állományára - legfeljebb az állami költségvetésről szóló törvényben megállapított közszolgálati tisztviselői illetményalap 18-szorosában állapítja meg. A hivatalvezetőre a törvényben nem szabályozott kérdésekben a Kttv.-ben a főosztályvezetőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

20/E. § *  (1) A hivatalvezetőt hivatalvezető-helyettes helyettesíti, a hivatalvezető-helyettes főosztályvezető-helyettes besorolású kormánytisztviselő. A hivatalvezető-helyettest a hivatalvezető javaslatára a kormánymegbízott nevezi ki és szünteti meg a jogviszonyát. A hivatalvezető-helyettes felett - a kinevezés, a jogviszony-megszüntetés, a fegyelmi eljárás megindítása, valamint a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével - a munkáltatói jogokat a hivatalvezető gyakorolja.

(2) Hivatalvezető-helyettesi munkakörbe az nevezhető ki, aki alapfokozattal és igazgatásszervezői szakképzettséggel, alapfokozattal és nemzetközi igazgatásszervező szakképzettséggel, mesterfokozattal és okleveles közigazgatási menedzser szakképzettséggel, mesterfokozattal és okleveles európai és nemzetközi igazgatásszervező szakképzettséggel, mesterfokozaton szerzett okleveles jogász szakképzettséggel, illetve legalább alapfokozattal és közgazdász szakképzettséggel rendelkezik. A hivatalvezető javaslatára a kormánymegbízott kivételesen indokolt esetben egyéb felsőfokú végzettségű személyt is kinevezhet hivatalvezető-helyettesnek.

(3) A hivatalvezető-helyettes illetményét a hivatalvezető javaslatára a kormánymegbízott - tekintettel az adott járás, járási hivatal adottságaira, így különösen a járás lakosságszámára, a járási hivatal szervezetére, feladatára és állományára - legfeljebb az állami költségvetésről szóló törvényben megállapított közszolgálati tisztviselői illetményalap 16-szorosában állapítja meg.

20/F. § * 

20/G. § *  (1) *  Amennyiben jogszabály olyan közigazgatási hatósági eljárásért határoz meg igazgatási szolgáltatási díjat, amely a kormányablak hatáskörébe tartozik, ideértve, amikor a kormányablak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) 19. § (1a) bekezdése alapján jár el, úgy a kormányablak eljárásáért a jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a fővárosi és megyei kormányhivatal bevételét képezi, és azt a miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott módon kell megfizetni.

(2) *  Amennyiben jogszabály olyan közigazgatási hatósági eljárásért határoz meg igazgatási szolgáltatási díjat, amely eljárásban a kormányablak a Ket. szerinti közreműködő hatóságként jár el, és a kérelem a kormányablakhoz kerül benyújtásra, úgy a jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat a miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott módon kell megfizetni.

10. Záró rendelkezések

21. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a fővárosi és megyei kormányhivatalok feladat- és hatáskörére, szervezetére, működésére és ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat, * 

b) *  a kormánymegbízott juttatásait, * 

c) *  a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási hivatalok irányításának részletes szabályait * ,

d) *  az 1. § 3. pontjában meghatározott rendelkezéstől eltérő szakmai irányító minisztert, * 

e) a fővárosi és megyei kormányhivatal funkcionális feladatait, valamint az azok irányítását ellátó szervet vagy szerveket, * 

f) a fővárosi és megyei kormányhivatalra vonatkozó gazdálkodási szabályokat * 

rendeletben határozza meg.

21/A. § *  Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a járási hivatalok - kivéve a fővárosi kerületi hivatalok - székhelyeit, illetékességi területét, * 

b) *  a járási (fővárosi kerületi) hivatalok feladat- és hatásköreit, a kormányablakok illetékességi területét és működése szabályait, * 

c) a kormányablakkal összefüggő feladatokat ellátó személyek kiválasztásának és képzésének szabályait * 

rendeletben határozza meg.

21/B. § *  (1) *  Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a kormányablakok és az okmányirodák működésének személyi és technikai feltételeit rendeletben szabályozza.

(2) *  Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a kormányablaknak a saját hatáskörben, illetve közreműködő hatóságként történő eljárására vonatkozóan az igazgatási szolgáltatási díjjal kapcsolatos részletes szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg. * 

(3) *  Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalok informatikai működésére vonatkozó szakmai követelményeket - a szakmai irányító miniszter véleményének kikérésével - rendeletben határozza meg.

22. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A 27. §, a 40. § (1) és (4) bekezdése, a 42. § és a 64. alcím az e törvény kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(3) A 89. § 2010. december 31-én lép hatályba.

(4) Az 1-9., 11., 12., 14-19., 21-24., 26-41., 43-57., 59., 60., 62., 63. és 65. alcím, a 21. §, a 23. §, a 40. § (2) és (3) bekezdése, a 41. §, a 69. §, a 86-88. §, a 103. § (1) bekezdése és a 104. § (1) bekezdése 2011. január 1-jén lép hatályba.

23. § (1) A megyei kormányhivatal a székhelye szerinti megyei közigazgatási hivatal általános jogutódja.

(2) A fővárosi kormányhivatal a fővárosi közigazgatási hivatal általános jogutódja.

24. § *  E törvénynek az egyes törvényeknek a kormányzati szerkezetalakítással összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXXV. törvénnyel megállapított 10/A. §-át az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választásának időpontjában hivatalban lévő kormánymegbízottra is alkalmazni kell azzal, hogy a 10/A. § (4) bekezdésében meghatározott határidő kezdő napjának az egyes törvényeknek a kormányzati szerkezetalakítással összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXXV. törvény hatálybalépését követő napot kell tekinteni.

25-26. § * 

27. § E törvény 64. alcíme az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló, 2006. július 5-i 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

11-66. * 

28-105. § *