Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2016.12.11.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet

a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól

A Kormány a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (1) bekezdés j), o) és u) pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés s) pontjában,

a 44. § tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (1) bekezdés o) pontjában,

a 45. § tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (1) bekezdés u) pontjában,

a 46. § (1)-(2) és (4) bekezdése tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 46. § (3) bekezdése tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés a) és l) pontjában,

a 46. § (4) és (5) bekezdése tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) *  E rendeletet

a) a repülőtér elvi létesítésére, létesítésére, használatbavételére, fejlesztésére és megszüntetésére irányuló engedélyezési eljárásokra;

b) a repülőtéren lévő, az 1. mellékletben felsorolt általános építményekkel kapcsolatos, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 34. §-a szerinti építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokra és építésügyi hatósági szolgáltatásokra;

c) az „A” és „B” osztályú leszállóhely létesítésére irányuló engedélyezési eljárásokra; valamint,

d) a „C” osztályú leszállóhelynek a VI. fejezetben meghatározottak szerinti bejelentésére

kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki:

a) az állami repülések céljára szolgáló repülőtér, az azon lévő honvédelmi és katonai célú építmények elvi létesítési engedélyezésére, létesítési engedélyezésére, használatbavételi engedélyezésére, fejlesztésére és megszüntetésére irányuló, valamint az állami rendeltetésű leszállóhely létesítési engedélyezésére, fejlesztésére és megszüntetésére irányuló építésügyi hatósági eljárásra, továbbá

b) *  a repülőtéren lévő műemléki építményekkel kapcsolatos kulturális örökségvédelmi hatósági engedélyezésre.

(3) E rendelet alkalmazásában ICAO előírás: a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény Függelékeinek kihirdetéséről szóló 2007. évi XLVI. törvény mellékleteként kihirdetett 14. Függelékben meghatározott, a repülőtérre vonatkozó követelmény.

(4) A rendeletben a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény Függelékeinek kihirdetéséről szóló 2007. évi XLVI. törvényben meghatározott fogalmakat és rövidítéseket kell alkalmazni.

(5) *  E rendelet alkalmazásában egészségügyi mentőrepülés: légijárművel végzett baleseti mentés, sürgősségi beteg-, orvos-, és szervszállítás, továbbá a légijármű visszarepülése a repülőtérre, valamint a légimentéshez kapcsolódó légijármű karbantartása és személyzet oktatása.

(6) *  E rendelet alkalmazásában:

a) sétarepülés: olyan gazdasági célú, légijárművel végzett személyszállítás, amikor a fel- és a leszállás ugyanazon a helyen történik,

b) légijármű szabadidős alkalmazása: légijárművel rekreációs céllal végzett, nem gazdasági célú repülés.

(7) *  E rendelet alkalmazásában:

a) mezőgazdasági repülés: a mezőgazdasági légijárművel történő, mező- vagy erdőgazdasági célú, növényvédő szerrel, növényvédő szernek nem minősülő növényvédő hatású termékkel vagy termésnövelő anyaggal végzett növényvédelmi, talajerő-gazdálkodási tevékenység,

b) feltöltőhely: mezőgazdasági repülés vagy szúnyoggyérítés során használt, légijármű le- és felszállására alkalmas terület, amely a kijuttatott anyag utántöltésére szolgál.

2. § (1) A létesítés, fejlesztés és megszüntetés engedélyezéséhez teljesítendő követelmények alapján a repülőterek a következő osztályokba tartoznak:

a) I. osztály: nemzetközivé nyilvánított kereskedelmi repülőtér;

b) II. osztály: kereskedelmi repülőtér és a c)-f) pontba nem tartozó nem kereskedelmi repülőtér;

c) III. osztály: olyan polgári célú nem nyilvános repülőtér, amelyről vállalati célú légiközlekedési tevékenység végezhető;

d) *  IV. osztály: olyan polgári célú nem nyilvános repülőtér, amelyről a légijárművel folytatott munkavégzés, valamint sétarepülés és légijármű szabadidős alkalmazása végezhető, és amely motor vagy hajtómű nélküli légijárműveket mozgásszám korlátozás nélkül, motoros légijárműveket a zajgátló védőövezet kijelöléséről rendelkező határozatban meghatározott maximális műveletszámig jogosult kiszolgálni;

e) *  V. osztály: olyan polgári célú nem nyilvános, futópályával vagy helikopter-leszállóhellyel rendelkező repülőtér, amelyről vagy amelyen kizárólag egészségügyi mentőrepülés végezhető;

f) VI. osztály: olyan polgári célú nem nyilvános repülőtér, amelyről a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. melléklet e)-j) pontjában meghatározott légijármű szabadidős alkalmazása végezhető, és amely motoros légijárműveket a zajgátló védőövezet kijelöléséről rendelkező határozatban meghatározott maximális műveletszámig, motor vagy hajtómű nélküli légijárműveket mozgásszám korlátozás nélkül jogosult kiszolgálni.

(2) *  A létesítés engedélyezéséhez vagy bejelentéséhez teljesítendő követelmények alapján a leszállóhelyek a következő osztályokba tartoznak:

a) „A” osztály: országos vagy helyi jelentőségű rendezvényen részt vevő légijárművek le- és felszállására kijelölt terület, amelyen a használni tervezett legnagyobb méretű, súlyú, légijármű számára kielégítő hosszúsági, szélességi mérettel és akadálymentességgel rendelkező repülési sáv rendelkezésre áll;

b) „B” osztály: a feltöltőhely kivételével légijárművel folytatott munkavégzés céljára szolgáló, le- és felszállásra kijelölt olyan terület, amelyen a használó légijármű számára a légiüzemeltetési utasításában meghatározott hosszúsági, szélességi mérettel és akadálymentességgel rendelkező repülési sáv rendelkezésre áll, és ahol a le- és felszállást biztonságosan végre lehet hajtani;

c) „C” osztály: feltöltőhely, amelyen a használó légijármű számára a légiüzemeltetési utasításában meghatározott hosszúsági, szélességi mérettel és akadálymentességgel rendelkező repülési sáv rendelkezésre áll, és ahol a le- és felszállást biztonságosan végre lehet hajtani.

3. § *  (1) A légiközlekedési hatóság engedélye szükséges

a) a 12. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a repülőtér elvi létesítéséhez, valamint a repülőtér létesítéséhez, használatbavételéhez, fejlesztéséhez és megszüntetéséhez;

b) az 1. mellékletben felsorolt általános építmények kapcsán az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ékr.) szerinti engedélyköteles tevékenységhez;

c) „A” és „B” osztályú leszállóhely létesítéséhez.

(2) A légiközlekedési hatóság részére történő bejelentés szükséges „C” osztályú leszállóhely létesítéséhez.

(3) Az (1) bekezdés szerinti hatósági döntések fajtái:

a) a repülőtérre vonatkozóan:

aa) elvi létesítési engedély,

ab) létesítési engedély,

ac) használatbavételi engedély,

ad) fejlesztési engedély,

ae) megszüntetési engedély;

b) az 1. mellékletben felsorolt általános építményekre vonatkozóan az Étv. 34. § szerinti eljárásokban meghozott építésügyi hatósági döntések;

c) az „A” és „B” osztályú leszállóhelyre vonatkozóan létesítési engedély.

(4) Repülőtér elvi létesítése, létesítése vagy megszüntetése esetén a légiközlekedési hatóság által az ügyfél kérelmére egy eljárásban megadható hatósági engedélyek fajtái:

a) elvi létesítési engedély,

b) létesítési és az építményekre vonatkozóan építési engedély,

c) megszüntetési és az építményekre vonatkozóan bontási engedély.

(5) Repülőtér esetén a légiközlekedési hatóságnak be kell jelenteni:

a) az olyan felújítást vagy karbantartást, amely nem jár együtt a rendeltetésszerű használat korlátozásával, és nem okoz eltérést a létesítési és használatbavételi engedélyben foglaltakhoz képest,

b) az olyan felújítást vagy karbantartást, amely nem minősül a repülőtér fejlesztésének, ugyanakkor a rendeltetésszerű használat időleges korlátozásával jár, és nem okoz eltérést a létesítési és használatbavételi engedélyben foglaltakhoz képest,

c) az engedélyezett tevékenységnek megfelelő műszaki jellemzőkkel és paraméterekkel rendelkező eszköz, berendezés cseréjét, valamint

d) ha a létesítési engedély időbeli hatályának tartama alatt az engedélyes helyébe a polgári jog szerinti jogutódja lép.

3/A. § *  A hatósági engedéllyel rendelkező repülőterekről a légiközlekedési hatóság nyilvántartást vezet, amelyet a honlapján közzétesz. A nyilvántartás tartalmazza a repülőtér nevét, osztályát, helyét, az üzemben tartó nevét és elérhetőségét, továbbá a légiforgalmi szolgálatra és a futópályára vonatkozó adatokat.

II. FEJEZET

AZ ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK KÖZÖS SZABÁLYAI

4. § (1) Az engedély iránti kérelmet írásban kell előterjeszteni.

(2) A kérelemhez - a 6. § (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - csatolni kell:

a) az egyes engedélyek esetén előírt mellékleteket,

b) a kérelmező létesítési, megszüntetési jogosultságának igazolását, és

c) *  az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.

4/A. § *  A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 8/B. § (2) bekezdésének f) pontjában foglalt esetben, ha az engedélyezési eljárás a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy a Khvr.-ben a tevékenységre megállapított feltétel nem teljesül, a kérelemhez mellékelni kell a Khvr.-ben meghatározott, a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló adatlapot.

5. § Az e rendelet szerinti eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározott feltételek külön vizsgálata nélkül ügyfélnek minősül:

a) a környezetvédelmi engedélyezés alá tartozó esetekben a környezetvédelmi engedélyben vagy az engedéllyel jóváhagyott dokumentációban megállapított hatásterületen,

b) az a) pontba nem tartozó esetekben a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendelet szerinti zajgátló védőövezet területén

lévő ingatlan tulajdonosa és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

6. § (1) A kérelmező létesítési, megszüntetési jogosultsága a következő iratokkal igazolható:

a) létesítés kérelmezése esetén az érintett földrészletre vonatkozó tulajdon-, vagyonkezelői, földhasználati jogát feltüntető egy hónapnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolattal, hagyatékátadó végzéssel, bírósági vagy államigazgatási határozattal, vagy - haszonélvezettel terhelt ingatlan esetében - a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló jogerős bírósági ítélettel,

b) az a) pont alá nem tartozó minden egyéb munka esetében - a tulajdonjogra, vagyonkezelői vagy földhasználati jogra vonatkozó nyilatkozatával és - haszonélvezettel terhelt ingatlan esetében - a haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel,

c) *  idegen tulajdonban álló ingatlanon történő létesítés esetében az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel, vagy a kisajátítási eljárás útján megszerzett ingatlan birtokba adását vagy a kisajátítási határozat azonnali végrehajtását elrendelő határozattal vagy a kisajátításról szóló határozattal, továbbá

d) közös tulajdonban álló ingatlanon történő létesítés kérelmezése esetén - a tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági ítélettel.

(2) Ha a kérelmező az engedély iránti kérelemhez az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tulajdoni lap másolatot nem csatolja, a légiközlekedési hatóság - az ügy elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt - megkeresi az ingatlan-nyilvántartást vezető szervet.

7. § (1) Az e rendelet szerinti engedély iránti kérelem mellékleteként benyújtott olyan munkarészekhez és tervekhez, amelynek elkészítését jogszabály tervezési jogosultsághoz nem köti, csatolni kell az adott szakterületen működő szakértő véleményét.

(2) A légiközlekedési hatóság a tervező jogosultságát, valamint a szakértői tevékenység folytatását a névjegyzéket vagy nyilvántartást vezető szerv által működtetett elektronikus névjegyzékből közvetlenül vagy belföldi jogsegély keretében ellenőrzi.

8. § A légiközlekedési hatóság környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély-köteles repülőtér esetében a létesítési engedély iránti kérelemre indult eljárásában a környezetvédelmi hatóságot a kérelem másolatának megküldésével értesíti az eljárás megindításáról.

9. § * 

10. § (1) Az eljárásban szakhatóságként kijelölt hatóság az ügyfélnek az eljárás megindulása előtt benyújtott kérelmére - az állásfoglalás közlésétől számított hat hónapig felhasználható - előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.

(2) Az előzetes szakhatósági állásfoglalás akkor fogadható el, ha a légiközlekedési hatósághoz és a szakhatóságként kijelölt hatósághoz benyújtott kérelem és a hozzá tartozó dokumentáció tartalma azonos.

11. § Az engedély iránti kérelem elbírálása során a légiközlekedési hatóság helyszíni szemlét tart.

11/A. § *  A légközlekedési hatóság a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályai szerint nyilvánosan közzéteszi azt a határozatot és a szakhatósági állásfoglalást, amit olyan eljárásban hozott, amelyben a környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében szakhatóságként eljáró megyei kormányhivatal a tevékenység következtében várható környezeti hatások jelentőségét vizsgálta.

11/B. § *  Az 1. § (1) bekezdése szerinti

a) hatósági ügyekben nem kell a települési önkormányzat polgármesterének településképi véleményezési, vagy az építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményezési eljárását lefolytatni, valamint

b) építési beruházással összefüggésben településképi bejelentési eljárásnak nincs helye.

III. FEJEZET

ELVI LÉTESÍTÉS ENGEDÉLYEZÉSE

1. A kérelem tartalma

12. § (1) *  Az I-VI. osztályú repülőtér kialakításához elvi létesítési engedély kérhető.

(2) Az elvi létesítési engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a repülőtér tervezett besorolását, jellegét, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (a továbbiakban: ICAO) szerinti tervezési kategóriáját, és

b) a tervezett forgalomra vonatkozó információkat.

(3) Az elvi létesítési engedély iránti kérelemhez - a 4. § (2) bekezdés b)-c) pontjában foglaltakon túlmenően, valamint a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - mellékelni kell:

a) *  a kérelmező gazdasági társaság esetében a társasági szerződést, illetve alapító okiratot, alapszabályt és az üzleti tervet;

b) a futópályák tervezett kiépítéséről, pályairányokról, méretekről, a futópályák akadályviszonyairól szóló dokumentumokat;

c) a repülőtéren tervezett épületek elhelyezésének elvi vázlatát;

d) a repülőtér tervezett műszerezettségének terveit és a berendezések elhelyezésének elvi vázlatát;

e) a közműszolgáltató nyilatkozatát a közműszolgáltatás biztosításának lehetőségéről;

f) a repülőtér területén vagy azt 50 méternél kisebb távolságra megközelítő nyomvonalas létesítmény üzemben tartójának nyilatkozatát;

g) a repülőtér úthálózati és tömegközlekedési kapcsolataira vonatkozó terveket;

h) a repülőtér építési telkét és üzemi területét ábrázoló térképeket, az ingatlan-nyilvántartási térkép adattartalmának alapulvételével;

i) a létesítendő repülőtér tűzvédelmének megvalósítási tervének megfelelő tűzvédelmi koncepciót; valamint

j) *  az 1. mellékletben felsorolt általános építmények esetében az Ékr. 8. melléklete szerinti építészeti-műszaki dokumentációt 4 példányban és elektronikus adathordozón 1 példányban.

(4) *  Ha a kérelmező a kérelemhez a (3) bekezdés a) pontja szerinti társasági szerződés, alapító okirat vagy alapszabály eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányát nem csatolja, a légiközlekedési hatóság - az ügy elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránt - megkeresi a cégnyilvántartást vezető szervet. A kérelmező gazdasági társaság cégkivonatát a légiközlekedési hatóság a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.

2. A kérelem elbírálása

13. § Az elvi létesítési engedély iránti kérelem elbírálása során a légiközlekedési hatóság vizsgálja, hogy

a) a repülőtér megfelel-e a jogszabályokban előírt szakmai és műszaki követelményeknek, vagy az azoktól eltérően tervezett műszaki megoldás engedélyezhető-e,

b) a repülőtér elhelyezése, rendeltetése és a földrészlet kialakítása megfelelő-e, illetve alkalmas-e a rendeltetésszerű használatra, továbbá

c) megfelel-e az Országos Területfejlesztési Koncepcióban, az érintett területre vonatkozó területrendezési tervben, valamint településrendezési eszközökben foglaltaknak.

3. A határozat tartalma

14. § (1) Az elvi létesítési engedély megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozatnak - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell

a) a határozattal érintett ingatlan címét, helyrajzi számát, továbbá a területet határoló sarokpontok Egységes Országos Vetületi rendszerben vagy geodéziai világrendszerben (a továbbiakban: WGS’84 rendszer) meghatározott koordinátáit,

b) az engedély megadásának esetleges feltételeit és minden olyan eseti hatósági előírást, amelyet az elvi létesítési engedéllyel kapcsolatban az általános érvényű hatósági előírásokon és határozatokon felül vagy azoktól eltérően alkalmazni kell, valamint

c) az engedély hatályának időtartamát, amely nem haladhatja meg az egy évet. Az engedély időbeli hatálya, ha a vonatkozó jogszabályok időközben nem változtak meg, egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.

(2) Az elvi létesítési engedély a létesítési engedély megadását illetően a légiközlekedési hatóságot az (1) bekezdésben foglaltak keretei között és az (5) bekezdés figyelembevételével köti azokban a kérdésekben, amelyekről az elvi létesítési engedélyben kifejezetten rendelkezett, kivéve, ha a vonatkozó jogszabályok a létesítési, engedélyezési eljárás megindítását megelőzően megváltoztak.

(3) *  Az 1. mellékletben felsorolt általános építmények tekintetében az eljárás lefolytatására az Étv. és az Ékr. vonatkozó előírásait a 11/B. §-ban foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(4) Az elvi létesítési engedély hatályát veszti, ha

a) a jogerőre emelkedésétől számított egy év elteltéig

aa) létesítési engedélyt a repülőtérre nem kértek, vagy

ab) az elvi létesítési engedély meghosszabbítását nem kérték, vagy

b) az igénybe venni tervezett területre időközben létesítési engedélyt adtak ki.

(5) Az elvi létesítési engedély időbeli hatálya alatt más kérelmezőnek az engedélyben meghatározott területen repülőtér létesítésére elvi létesítési engedély nem adható.

IV. FEJEZET

LÉTESÍTÉS ENGEDÉLYEZÉSE * 

4. A kérelem tartalma

15. § A létesítési engedélyt a megvalósítani kívánt repülőtér egészére kell kérni.

16. § (1) *  A létesítési engedély iránti kérelem elvi létesítési engedély megléte esetén tartalmazza az elvi létesítési engedély számát, keltét.

(2) A létesítési engedély iránti kérelemhez - a 4. § (2) bekezdés b)-c) pontjában foglaltakon túlmenően - mellékelni kell:

a) a létesítési engedélyhez szükséges dokumentációt - ha e § eltérően nem rendelkezik - 12 példányban,

b) a tervezői nyilatkozatot,

c) ha környezetvédelmi engedélyezés alá tartozik, a környezetvédelmi engedélyt,

d) termőföld esetében a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős földhivatali határozatot,

e) *  az 1. mellékletben felsorolt általános építmények esetében az Ékr. 8. melléklete szerinti építészeti-műszaki dokumentációt 4 példányban és elektronikus adathordozón 1 példányban, a 11/B. §-ban foglalt eltéréssel.

(3) A létesítési engedélyhez szükséges dokumentáció - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - tartalmazza * 

a) a futópályák tervezett kiépítésére vonatkozó, a tervezett pályairányoknak és méreteknek, a futópályák akadályviszonyainak, zajgátló és biztonsági védőövezet kijelölésének terveit;

b) a repülőtér építési telkét és üzemi területét, továbbá a zajgátló védőövezetét ábrázoló térképeket [a légi megközelítési, felszállási sáv, megközelítési felület, felszállás utáni emelkedési felület, akadálysíkok, a repülőtér mBf értéke, azonosító ARP pontja, a futópálya küszöbpontok (WGS’84 rendszerben)];

c) a tervezett távközlési összeköttetések és azok berendezéseinek terveit;

d) a repülőtéren létesülő - repülésirányító, repülésmeteorológiai, biztonsági, tűzvédelmi, repülőgép-, utas- és légiáru földi kiszolgálási, légiáru kezelési, repülőgép üzemanyag kiszolgálási, repülőgép karbantartó és javító - szakszolgálatok működéséhez szükséges létesítmények terveit;

e) a hőmérsékleti viszonyok, látástávolság relatív gyakorisága a vízszintes látástávolság és a felhőalap adatpárra vonatkozóan a legközelebbi észlelős állomás adatai alapján, csapadékviszonyok, szélviszonyok, valamint a repülések végrehajtása szempontjából mérvadó egyéb meteorológiai körülmények jellemzését;

f) *  a repülési eljárások terveit, a - kommunikációs, navigációs és légtérellenőrző - EATMN rendszer és rendszerelem leírását és azok koordinátáit WGS’84 rendszerben, a repülőtér működéséhez szükséges objektumok és egyéb berendezések terveit;

g) a polgári légiközlekedés védelmének szabályairól és a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről szóló rendelet szerinti repülőtér védelmi program (terv) tervezetét és kényszerhelyzeti terv tervezetét;

h) a repülőtérrend tervezetét;

i) a repülőtér működéséhez szükséges objektumok és egyéb berendezések terveit;

j) a repülőtéri irányítói körzet (CTR/MCTR) és közelkörzeti irányítói körzet (TMA/MTMA) vagy egyéb polgári irányító körzet (CTA) vagy a forgalom függvényében repüléstájékoztató körzet (TIZ) kijelölésének a Nemzeti Légtér Koordinációs Bizottság által jóváhagyott tervezetét; valamint

k) *  a repülőtér osztálynak megfelelő, a 2. mellékletben meghatározott tűzoltó védelmi kategória biztosításáról szóló megvalósítási tervét.

(4) *  A III-VI. osztályú repülőtér létesítési engedélyéhez szükséges dokumentáció a (3) bekezdés a)-b), valamint h) és k) pontjában meghatározottakat tartalmazza. A dokumentációt 7 példányban és elektronikus adathordozón 1 példányban kell mellékelni.

(5) * 

(6) A légiközlekedési hatóság - az ügyfelek meghatározásához szükséges adatok szolgáltatása iránt - megkeresi az ingatlan-nyilvántartást vezető szervet.

17. § (1) A tervezői nyilatkozat tartalmazza

a) a felelős tervező és a szakági tervezők nevét, címét, jogosultságuk számát,

b) az általuk tervezett építési tevékenység vagy dokumentáció (rész) megnevezését, a kérelmező nevét, megnevezését,

c) a tervezett építési tevékenység

ca) helyét, az ingatlan címét, helyrajzi számát,

cb) megnevezését, rövid tartalmi leírását, jellemzőit,

cc) környezetének meghatározó jellemzőit, védettségi minősítését, valamint

d) az a) pontban megnevezett tervezők aláírását.

(2) A tervezőnek nyilatkoznia kell továbbá arról is, hogy

a) az általa tervezett építészeti-műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, általános érvényű és eseti előírásoknak,

b) a jogszabályokban meghatározottaktól eltérés engedélyezése szükséges-e,

c) a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő műszaki megoldás alkalmazása esetén a szerkezet, eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű, és

d) a repülőtér tervezésekor alkalmazott műszaki megoldás az országos építési szakmai követelményeknek megfelel,

e) egyeztetett-e a szakhatóságokkal és az érintett közműszolgáltatókkal, mi az egyeztetés tartalma,

f) a betervezett építési célú termékeknek - jogszabályban meghatározott esetekben - mi a vonatkozó jóváhagyott műszaki specifikáció típusa és száma,

g) a tervezett építési tevékenység kulturális örökségi elemmel érintett-e, érintettség esetén a védettség minősítése, valamint

h) a tervezett építési tevékenység természetvédelmi oltalom alatt álló területet érint-e, érintettség esetén a védettség minősítése.

5. A kérelem elbírálása

18. § A létesítési engedély iránti kérelem elbírálása során a légiközlekedési hatóság köteles meggyőződni arról, hogy

a) a kérelmező rendelkezik-e építési jogosultsággal,

b) a tervezett építkezés, a helyszínrajz és a repülőtér műszaki tervei megfelelnek-e az általános és eseti jellegű műszaki előírásoknak, az ICAO előírásoknak, a 2. mellékletben foglaltaknak, a repülőtérre irányadó egyéb feltételeknek vagy az azoktól eltérő tervezett műszaki megoldás engedélyezett vagy engedélyezhető-e,

c) a repülőtérrel érintett földrészlet a helyénél, rendeltetésénél, kialakításánál és méreteinél fogva alkalmas-e a tervezett repülőtér elhelyezésére, valamint a földrészlet jogszabályoknak megfelelő kialakítása megtörtént-e,

d) a repülőtér rendeltetésszerű használhatóságához szükséges járulékos építmények, továbbá a közlekedési, közmű- és energiahálózathoz való csatlakozás megvalósítása biztosított-e, valamint

e) a zajgátló védőövezet kijelölése megtörtént-e.

6. A létesítési engedély tartalma

19. § (1) A légiközlekedési hatóság a létesítési engedélyt akkor adja meg, ha a tervezett repülőtér a 18. §-ban foglalt követelményeknek megfelel.

(2) A létesítési engedély megadásáról vagy megtagadásáról hozott határozatnak - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell:

a) a repülőtér besorolását, és ICAO szerinti tervezési kategóriáját,

b) az engedély megadásának esetleges feltételeit és minden olyan eseti hatósági előírást, amelyet a repülőtérrel kapcsolatban az általános érvényű hatósági előírásokon és határozatokon felül vagy azoktól eltérően alkalmazni kell,

c) a más jogszabályokban előírt engedélyek beszerzésének kötelezettségére történő figyelemfelhívást,

d) *  az 1. mellékletben felsorolt általános építmények esetében az Ékr. szerint a kivitelezési dokumentációra, a bejelentési kötelezettségre és az építtetői fedezetkezelésre vonatkozó rendelkezést is.

(3) A légiközlekedési hatóság a létesítési engedélyt a zajgátló védőövezetet kijelölő jogerős határozat hiányában is megadja, ha a kérelmező tudomásul veszi azt, hogy a repülőtér üzemben tartási engedélye megadásának feltétele a zajgátló védőövezetet kijelölő jogerős és végrehajtható határozat megléte.

(4) *  Ha a repülőterek környezetében létesítendő zajgátló védőövezetek kijelölésének, hasznosításának és megszüntetésének szabályairól szóló jogszabály szerint a zajgátló védőövezet nem haladja meg a repülőtér területét, a légiközlekedési hatóság a zajgátló védőövezet kijelöléséről a létesítési engedélyben rendelkezik.

7. A létesítési engedély hatálya és a jogutódlás

20. § (1) A repülőtér létesítési engedélye hatályát veszti, ha

a) a jogerőssé válásának napjától számított három éven belül az építési tevékenységet nem kezdték el, és a hatályát nem hosszabbították meg, vagy

b) az építési tevékenységet az a) pontban meghatározott határidőn belül megkezdték, de az a megkezdéstől számított öt éven belül a repülőtér használatbavételi engedély megadására nem válik alkalmassá vagy használatbavételi engedély iránti kérelmet nem nyújtanak be.

(2) A kérelmező - a létesítési engedély időbeli hatályának lejárta előtt előterjesztett - kérelmére mindaddig, amíg az engedély megadásakor fennálló szabályok vagy kötelező hatósági előírások nem változnak meg, vagy ha e változások az engedély tartalmát nem érintik, a légiközlekedési hatóság a létesítési engedély hatályát három évre legfeljebb három alkalommal meghosszabbíthatja.

(3) A létesítési engedély nem mentesíti a kérelmezőt az építési tevékenység megkezdéséhez a más jogszabályokban előírt hatósági engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

21. § (1) A létesítési engedélyezési eljárás során hozott határozat a hozzá tartozó, jóváhagyási záradékkal és bélyegzőlenyomattal ellátott műszaki dokumentációban foglaltakkal együtt érvényes.

(2) A légiközlekedési hatóság a létesítési engedély megadása esetén a határozat jogerőre emelkedése után az engedélyezésre benyújtott műszaki tervek egy példányát a műszaki tervnyilvántartásában helyezi el, engedélyezési záradékkal és bélyegzőlenyomattal ellátott egy példányát a kérelmezőknek kiadja. A légiközlekedési hatóság kérelemre a műszaki dokumentáció azon további példányait is ellátja engedélyezési záradékkal, amelyeket a kérelmező e célból nyújtott be.

22. § A létesítési engedély időbeli hatályának tartama alatt az engedélyes helyébe a polgári jog szerinti jogutódja léphet.

8. Eltérés a létesítési engedélytől

23. § (1) A létesítési engedélytől és az ahhoz tartozó helyszínrajztól és műszaki tervektől való eltéréshez a légiközlekedési hatóság engedélye szükséges, kivéve azt az eltérést, amely

a) nem érinti a repülőtér helyszínrajzi elhelyezését, rendeltetését,

b) nem változtatja meg befogadó vagy teljesítő képességét, geometriai paramétereit,

c) nem változtatja meg az alkalmazott berendezéseket, és

d) nem létesítési engedélyköteles.

(2) Az eltérés engedélyezése iránti kérelemhez 7 példányban kell csatolni az eltérés jellegétől függően

a) a helyszínrajzi elhelyezés változása esetén módosított helyszínrajzot,

b) a módosított műszaki tervrészletet,

c) - a műszaki leírás változása esetén - a módosított műszaki leírást, vagy

d) - ha az eltérés a repülőtér védelmi szintjének és módjának megváltozását érinti - az előírásoktól eltérő más megoldás részletes leírását, amelyből megállapítható az egyenértékű védelmi szint biztosítása.

(3) A légiközlekedési hatóság újonnan készített - teljes körű - műszaki tervek bemutatására kötelezheti a kérelmezőt, ha a módosítás az engedélyezett műszaki tervek több részletére terjed ki.

(4) Az eltérés engedélyezése során - az eltérés jellegétől függően - a létesítési engedély módosítható.

9. * 

24. § * 

V. FEJEZET

HASZNÁLATBAVÉTEL ENGEDÉLYEZÉSE

25. § (1) A repülőtér csak a légiközlekedési hatóságtól a használatbavétel előtt kérelmezett használatbavételi engedély alapján vehető használatba.

(2) Külön-külön is lehet használatbavételi engedélyt kérelmezni:

a) a létesítési engedélyben eredetileg már több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetén az egyes megvalósulási szakaszokban megépített építményekre,

b) a rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban alkalmas építményrészekre vagy más önálló rendeltetési egységekre.

(3) Ha a használatbavételi eljárást megelőzően a repülőtér vagy egyes berendezései, építményrészei műszaki átadásra kerülnek, akkor erről a légiközlekedési hatóságot 8 nappal azt megelőzően értesíteni kell. A légiközlekedési hatóság a műszaki átadáson - szükség esetén - részt vesz és megállapításait közli, amelyeket a használatbavételi engedély kiadásakor figyelembe kell venni.

10. A kérelem tartalma

26. § A repülőtér használatbavételi engedély iránti kérelemhez - a 4. § (2) bekezdés b)-c) pontjában foglaltakon túlmenően - mellékelni kell: * 

a) a megvalósulási dokumentációt 12 példányban,

b) a felelős műszaki vezető nyilatkozatát arról, hogy az építési munkát a létesítési engedélynek, az ahhoz tartozó helyszínrajznak és műszaki terveknek, továbbá az esetleg engedélyezett eltérésnek megfelelően, a szakmai, minőségi és biztonsági előírások megtartásával szakszerűen végezték, valamint a repülőtér rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas,

c) ha a repülőteret a jogerős és végrehajtható létesítési engedélytől, valamint a jóváhagyott műszaki dokumentációtól eltérően alakították ki, de az eltérés nem engedélyhez kötött, a felelős műszaki vezető eltérésre vonatkozó nyilatkozatát 1 példányban,

d) az érintett közműszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy az eljárással érintett repülőtér közműszolgáltatása biztosított,

e) * 

f) a létesítési engedélyben előírt mellékleteket,

g) * 

11. A kérelem elbírálása

27. § (1) A repülőtér használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása során a légiközlekedési hatóság köteles meggyőződni arról, hogy * 

a) az építési tevékenységet a létesítési engedélynek, az ahhoz tartozó műszaki dokumentációnak, továbbá az engedélyezett eltérésnek megfelelően végezték-e el,

b) a repülőtér a létesítési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e,

c) a repülőtér zavartalan használatához szükséges járulékos építmények - így különösen: parkolók, hulladék-, göngyölegtárolók - megvalósultak-e, a felvonulási épület elbontásra került-e, a környezetrendezést elvégezték-e, valamint

d) *  amennyiben zajgátló védőövezet kijelölése szükséges, a zajgátló védőövezetet kijelölő határozatban foglaltak végrehajtása megtörtént-e,

e) *  a 16. § (3) bekezdés d) és i) pontja szerint a repülőtér működéséhez szükséges építmények jogerős használatbavételi engedéllyel rendelkeznek.

(2) *  A repülőtér használatbavételi engedély csak akkor adható meg, ha a repülőtér a rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek megfelel.

12. A határozat tartalma

28. § (1) A repülőtér használatbavételi engedély megadásáról hozott határozatnak - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell: * 

a) a létesítési engedély számát és keltét,

b) a repülőtérrel érintett földterület helyrajzi számát,

c) a repülőtér besorolását,

d) az engedély állandó vagy ideiglenes jellegét,

e) a biztonságos használatot nem veszélyeztető kisebb hibák és hiányosságok esetében - határidő kitűzésével - a megállapított hibák és hiányosságok megszüntetése érdekében szükséges további munkálatok elvégzésére vonatkozó kötelezést,

f) felhívást arra, hogy a használatba vételi engedély jogerőre emelkedésével egyidejűleg az üzemben tartási engedélyre vagy annak módosítására irányuló kérelmet kell benyújtani.

(2) *  A légiközlekedési hatóság a repülőtér használatbavételi engedély megadását az észlelt hibák és hiányosságok megszüntetéséig - a repülőtérre vagy annak egy részére - a hiányosságok jellegétől függően megtagadhatja, és a repülőtér használatbavételét megtilthatja.

(3) A repülőtér rendeltetésszerű és biztonságos használatra önállóan alkalmas részére vagy az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben legfeljebb két évig hatályos ideiglenes használatbavételi engedély adható. Az ideiglenes használatbavételi engedély a 20. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott időtartam lejártával hatályát veszti.

VI. FEJEZET

A BEJELENTÉSRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

29. § (1) *  A 3. § (5) bekezdése szerinti bejelentés tartalmazza:

a) a tevékenységgel érintett ingatlan címét, helyrajzi számát;

b) a bejelentés fajtáját, amely lehet:

ba) felújítás vagy karbantartás a rendeltetésszerű használat korlátozása nélkül,

bb) felújítás vagy karbantartás a rendeltetésszerű használat korlátozásával,

bc) csere,

bd) jogutódlás;

c) a bejelentés tárgyát és annak rövid leírását;

d) a bejelentés tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági döntések megnevezését, iktatószámát és keltét.

(2) A bejelentéshez - a 4. § (2) bekezdés b)-c) pontjában foglaltakon túlmenően, a bejelentés tartalmától függően - mellékelni kell a műszaki tervdokumentációt 5 példányban.

(3) *  A bejelentést a tevékenység tervezett megkezdését megelőzően tizenöt nappal kell megtenni. A tevékenység akkor kezdhető meg, ha a légiközlekedési hatóság a tevékenység megkezdését annak tervezett időpontjáig nem tiltotta meg.

30. § *  A légiközlekedési hatóság a bejelentésben foglaltakat közhiteles hatósági nyilvántartásba veszi és a tevékenység folytatásának vagy megvalósításának jogszerűségét a repülőtér üzemben tartási engedélyéről szóló miniszteri rendelet szerinti repülőtérszemle keretében ellenőrzi.

VII. FEJEZET

MEGSZÜNTETÉS ENGEDÉLYEZÉSE

31. § A repülőtér megszüntetésére vonatkozó eljárást a légiközlekedési hatóság a tulajdonos kérelmére folytatja le.

13. A kérelem tartalma

32. § A repülőtér megszüntetésére vonatkozó kérelemhez - a 4. § (2) bekezdés b) és c) pontjában foglaltakon túlmenően - mellékelni kell:

a) a megszüntetés indokolását,

b) a megszüntetéshez szükséges műszaki dokumentációt 12 példányban, amely tartalmazza a megszűnő repülőtér elbontása utáni helyszínrajzot és az elbontott repülőtérből származó maradványok, anyagok elhelyezésének tervét,

c) a területnek a repülőtér létesítése előtti állapotára történő helyreállításának tervét vagy az ettől eltérő megoldás tervét és indokolását,

d) ha a kérelmező nem azonos az üzemben tartóval, az üzemben tartó hozzájáruló nyilatkozatát,

e) *  az elbontani vagy átépíteni tervezett, 1. mellékletben felsorolt általános építmények esetében az Ékr. 8. melléklete szerinti építészeti-műszaki dokumentációt 4 példányban és elektronikus adathordozón 1 példányban.

14. A kérelem elbírálása

33. § A kérelem elbírálása során a légiközlekedési hatóság vizsgálja:

a) a repülőtér megszüntetésének következményeit,

b) az esetleges továbbüzemeltetés feltételeit,

c) a repülőtér üzemeltetésében érdekeltek véleményét,

d) a benyújtott helyreállítási tervet.

15. A határozat tartalma

34. § A megszüntetésről rendelkező határozatnak - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túlmenően - tartalmaznia kell:

a) a megszüntetésre kerülő repülőtér földrajzi megjelölését, minősítését, osztályba sorolását, az érintett földterület helyrajzi számát;

b) a megszüntetés során szükséges bontási tevékenység végzésével kapcsolatban szükségessé váló járulékos építmények, építménybontás, tereprendezés, környezetrendezés engedélyezésére vagy kötelezettségére vonatkozó rendelkezést.

VIII. FEJEZET

A REPÜLŐTÉR FEJLESZTÉSE

35. § *  (1) A repülőtér fejlesztésének minősül:

a) a repülőtér magasabb osztályba sorolása, vagy ICAO előírás szerinti átminősítése,

b) meglévő szilárd burkolatú futópálya hosszabbítása vagy új szilárd burkolatú futópálya kiépítése, valamint új gurulóút építése,

c) a repülőtér éjszakai használatát lehetővé tevő, vagy a futópálya ICAO előírás szerinti típusának (nem műszeres, nem-precíziós megközelítésű, CAT I-III. precíziós megközelítésű) változását eredményező fénytechnikai vagy navigációs rendszer telepítése.

(2) A repülőtér fejlesztéséhez a légiközlekedési hatóság engedélye szükséges. A fejlesztés engedélyezése során a légiközlekedési hatóság a II., IV., valamint V. Fejezetben foglaltak megfelelő alkalmazásával jár el, azzal, hogy a tervezett fejlesztés szerint - amennyiben szükséges - a kijelölt zajgátló védőövezetet módosítani kell.

VIII/A. FEJEZET * 

AZ ÁLTALÁNOS ÉPÍTMÉNYEK ENGEDÉLYEZÉSE * 

35/A. § *  A repülőtér területén található, az 1. mellékletben felsorolt általános építmények engedélyezésére az Étv. 34. § szerinti építésügyi hatósági eljárásokra az Ékr. előírásait az e fejezetben és a 11/B. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

35/B. § *  A Kormány a 35/A. § szerinti, az Ékr.-ben kijelölt szakhatóságokon túl az Ékr. 57. §-ában meghatározott szakkérdésekben az első fokú eljárásban a repülőtér fekvése szerinti, az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Éhk.) 1. § (2) bekezdésében meghatározott első fokú kiemelt építésügyi hatóságot, a másodfokú eljárásban az Éhk. 1. § (5) bekezdésében meghatározott hatóságot jelöli ki szakhatóságként.

35/C. § *  A kérelem elbírálása során a légiközlekedési hatóság köteles meggyőződni arról is, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentációban foglaltak megfelelnek-e az ICAO előírásnak, vagy az azoktól eltérő tervezett műszaki megoldás engedélyezett vagy engedélyezhető-e.

IX. FEJEZET

NEMZETKÖZI REPÜLŐTÉRRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

36. § A kereskedelmi repülőtér nemzetközi repülőtérré történő fejlesztésének és nemzetközi repülőtér fejlesztésének, megszüntetésének engedélyezésére a II. és VIII. Fejezetekben foglaltakat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

37. § (1) A kereskedelmi repülőtér nemzetközi repülőtérré történő fejlesztésének és nemzetközi repülőtér fejlesztésének, megszüntetésének engedélyezésre irányuló kérelmet a légiközlekedési hatósághoz kell benyújtani.

(2) A légiközlekedési hatóság megvizsgálja, hogy az engedély megadásának feltételei fennállnak-e, az engedély iránti kérelmet és annak mellékleteit az engedély megadására vonatkozó véleményével együtt a miniszternek terjeszti fel.

(3) A miniszter a nemzetközi repülőtérré nyilvánítási eljárás során megvizsgálja, hogy

a) a repülőtér fejlesztésének és megszüntetésének engedélyezése összhangban áll a magyar közlekedéspolitikával és a légiközlekedési politikával,

b) megfelel-e az Országos Területfejlesztési Koncepcióban, az érintett területre vonatkozó területrendezési tervben, valamint településrendezési eszközökben foglaltaknak, és

c) *  a repülőtéren az állandó határátkelőhely, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az Európai Unió külső vámhatárán működő szerve működéséhez szükséges feltételek biztosítottak-e.

X. FEJEZET

LESZÁLLÓHELY LÉTESÍTÉSE, MEGSZÜNTETÉSE

38. § *  A leszállóhely létesítésének engedélyezésére az „A” és „B” osztályú leszállóhely vonatkozásában a II. és IV. Fejezetben foglaltakat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

16. A kérelem tartalma

39. § *  (1) A leszállóhely létesítéséről a légiközlekedési hatóság egy eljárásban dönthet.

(2) „A” és „B” osztályú leszállóhely létesítésének engedélyezése iránti kérelmet a légiközlekedési hatóság által rendszeresített, és a honlapján közzétett nyomtatványon kell benyújtani, amely a következőket tartalmazza:

a) a terület helye (helyrajzi száma), beépítettsége;

b) a terület hasznos hossza;

c) a terület hasznos szélessége;

d) a talaj felülete;

e) akadályok a terület közelében, pályairányban és pályairányon kívül, távolság és magasság megadásával;

f) a leszállóhely tervezett osztálya;

g) a területet kijelölő személy neve, aláírása, az aláírás helye, időpontja, ha az nem azonos a kérelmezővel;

h) a terület tulajdonosának, vagy - állami tulajdonban levő terület esetében - vagyonkezelőjének hozzájárulása a leszállóhely létesítéséhez, aláírása, az aláírás helye, időpontja;

i) a használni tervezett légijármű típusa.

(3) Elektronikus kapcsolattartás esetén a (2) bekezdés szerinti nyomtatvány nem tartalmazza a területet kijelölő személynek, a terület tulajdonosának aláírását, az aláírás helyét, időpontját.

(4) A kérelmet legalább 15 munkanappal a tervezett használat megkezdését megelőzően kell benyújtani a légiközlekedési hatóságnak.

17. A kérelem elbírálása

40. § (1) A kérelem elbírálása során a légiközlekedési hatóság vizsgálja, hogy

a) az „A” osztályba tartozó leszállóhely fizikai jellemzői, valamint akadálymentességi követelményei megfelelnek-e a merevszárnyú és segédmotoros sárkányrepülők és légijárművek vonatkozásában az ICAO előírásban meghatározottaknak,

b) *  a „B” osztályba tartozó leszállóhely méretei és akadálymentességi követelményei megfelelnek-e az alkalmazott légijármű típus üzemeltetési engedélyében meghatározott feltételeknek.

(2) Közterület használata esetén, valamint ha a leszállóhely kijelölése belterületet érint, a kérelem elbírálása során a légiközlekedési hatóság kikéri a leszállóhely szerint illetékes települési - a fővárosban a leszállóhely szerinti illetékes kerületi és a Fővárosi - önkormányzat jegyzőjének a véleményét.

(3) Leszállóhely nem engedélyezhető

a) az I-II. osztályú repülőterek telekhatárától mért oldalirányban 2 km-es, megközelítési irányban 4,5 km-es távolságon belül,

b) a III-IV. osztályú repülőtér telekhatárától mért oldalirányban 1 km-es, megközelítési irányban 2 km-es távolságon belül és a forgalmi körök alatt, valamint

c) *  EATMN rendszer és rendszerelem 0,5 km sugarú körzetén belül.

(4) A légiközlekedési hatóság az engedélyt akkor adja meg, ha a leszállóhely az (1) bekezdésben, valamint 3. mellékletben foglalt követelményeknek megfelel.

(5) *  A légiközlekedési hatóság a létesítést

a) az „A” osztályú leszállóhely esetében a rendezvény előkészítése és utómunkálatai közötti időtartamra,

b) a „B” osztályú leszállóhely esetében ugyanazon a helyszínen vagy annak telekhatárától mért oldalirányban 2 km-es távolságon belül egy naptári éven belül legfeljebb 10 alkalomra,

c) * 

engedélyezi.

(6) *  A „B” osztályú leszállóhely használatát a tényleges használat előtt 8 órával megelőzően be kell jelenteni a légiközlekedési hatóságnak. A bejelentést e-mailen vagy faxon kell megtenni.

18. A határozat tartalma

41. § *  A leszállóhely létesítéséről rendelkező határozat - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túlmenően - tartalmazza:

a) a leszállóhely leírását, rendeltetését, osztályát,

b) az engedély megadásának esetleges feltételeit és minden olyan eseti hatósági előírást, amelyet a leszállóhellyel kapcsolatban az általános érvényű hatósági előírásokon és határozatokon felül vagy azoktól eltérően alkalmazni kell,

c) a leszállóhely létesítési engedélyének időbeli hatályát,

d) a leszállóhely létesítési engedély hatályának lejártát követően szükséges tereprendezés, környezetrendezés engedélyezésére vagy kötelezettségére vonatkozó rendelkezést,

e) más jogszabályokban előírt engedélyek beszerzésének kötelezettségére történő figyelemfelhívást.

18/a. *  Leszállóhely bejelentése

41/A. § *  (1) „C” osztályú leszállóhely létesítését a tevékenységi engedély jogosultjának az első tervezett használatot megelőzően a légiközlekedési hatóság részére kell bejelentenie a légiközlekedési hatóság által rendszeresített és a honlapján közzétett nyomtatványon. A légiközlekedési hatóság a bejelentést követően a „C” osztályú leszállóhelyet nyilvántartásba veszi.

(2) Amennyiben a leszállóhely Natura 2000 területet érint, az (1) bekezdés szerinti bejelentést a működési terület szerint érintett nemzeti park igazgatóság részére is meg kell küldeni.

(3) „C” osztályú leszállóhely olyan helyen létesíthető, amely felett a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről szóló miniszteri rendeletben előírtak szerint mezőgazdasági repülés végezhető.

(4) A bejelentés a következőket tartalmazza:

a) a leszállóhely helye (helyrajzi száma, földrajzi koordinátái WGS’84 rendszerben);

b) a leszállóhely hasznos hossza;

c) a leszállóhely hasznos szélessége;

d) a talaj felülete;

e) akadályok a leszállóhely közelében, pályairányban és pályairányon kívül, távolság és magasság megadásával;

f) a leszállóhelyet, az akadályokat, és a környező lakott területeket ábrázoló térkép;

g) a fogadni tervezett légijármű típusa;

h) a terület tulajdonosának, vagy - állami tulajdonban levő terület esetében - vagyonkezelőjének hozzájárulása a leszállóhely létesítéséhez, aláírása, az aláírás helye, időpontja;

i) a területet kijelölő személy nyilatkozata, amely szerint megbizonyosodott arról, hogy a leszállóhely megfelel a (3) bekezdésben és a 2. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételeknek; valamint

j) a területet kijelölő személy neve, aláírása, az aláírás helye, időpontja;

k) - védett természeti területen létesíteni kívánt leszállóhely esetében - a természetvédelmi hatóság által kiadott engedély másolata arról, hogy a növényvédő szerek, bioregulátorok és egyéb irtószerek, valamint a talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok felhasználását engedélyezte.

(5) Elektronikus kapcsolattartás esetén a (1) bekezdés szerinti nyomtatvány nem tartalmazza a területet kijelölő személynek, a terület tulajdonosának aláírását, az aláírás helyét, időpontját.

(6) Amennyiben a légiközlekedési hatóság megbizonyosodik arról, hogy egy adott „C” osztályú leszállóhely esetében nem teljesülnek a (3) bekezdésben vagy a 2. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételek, a leszállóhely használatát a légiközlekedési hatóság megtiltja.

XI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

19. Hatálybalépés

42. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

20. Átmeneti rendelkezések

43. § (1) Ezt a rendeletet - a (2)-(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a hatálybalépését követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(2)-(4) * 

(5) E rendelet hatálybalépését megelőzően a légiközlekedési hatóság által kiadott, jogerős repülőtér létesítési engedélyt - az e rendeletben foglalt feltételek fennállása esetén - a légiközlekedési hatóság e rendelet szerint meghosszabbítja.

(6) *  A légiközlekedési hatósághoz 2010. december 31-éig benyújtott átminősítés iránti kérelem esetében a rendelet hatálybalépését megelőzően a légiközlekedési hatóság által engedélyezett nem nyilvános fel- és leszállóhelyen az átminősítés iránti kérelem elbírálásáig folytatható légiközlekedési tevékenység.

(7) *  A (6) bekezdés szerinti légiközlekedési tevékenységet 2012. január 1. és az egyes légiközlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 88/2012. (IV. 26.) Korm. rendelet hatálybalépése közötti időszakban is jogszerűnek kell tekinteni.

43/A. § *  (1) A légiközlekedési hatóság által engedélyezett nem nyilvános fel- és leszállóhely kizárólag a IV-VI. repülőtérosztály valamelyikébe sorolható.

(2) A repülőtérré minősítés iránti kérelemhez - a 4. § (2) bekezdésben foglaltakon túl, a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - a IV-VI. repülőtérosztálynak megfelelő fel- és leszállóhely esetében a 16. § (4) bekezdése szerinti mellékleteket kell csatolni.

(3) Amennyiben a fel- és leszállóhelyen korábban engedélyezett légijármű üzemeltetés vagy az azokkal végzett műveletszám nem növekszik és az azokra vonatkozó adatok a légiközlekedési hatóság rendelkezésére állnak, a zajgátló védőövezetet a légiközlekedési hatóság a rendelkezésére álló adatok alapján állapítja meg.

(4) A fel- és leszállóhelyek repülőtérré minősítése során a légiközlekedési hatóság szemlét tart. Az eljáró szakhatóság állásfoglalását a szemle keretében adja meg.

(5) A repülőtérré minősítés során a légiközlekedési hatóság a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 8/B. § (2) bekezdés b)-e) és f) pontja szerinti szakhatóságokat vonja be.

(6) A légiközlekedési hatóság a repülőtérré minősítésről hozott határozata - a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvényben foglaltakon túlmenően - tartalmazza:

a) a repülőtérrel érintett földterület helyrajzi számát,

b) a repülőtér besorolását,

c) felhívást arra, hogy a repülőtér használatához üzemben tartási engedély is szükséges.

43/B. § *  E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Kr.) megállapított rendelkezéseit a Kr. hatálybalépését követően indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni.

21. Az Európai Unió jogának való megfelelés * 

44. § *  Ez a rendelet

a) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337/EGK tanácsi irányelv 2. és 4. cikkének, valamint II. és III. mellékletének,

b) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337/EGK irányelv módosításáról szóló, 1997. március 3-i 97/11/EK tanácsi irányelv 1. cikkének, valamint

c) a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről, valamint a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog tekintetében a 85/337/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. május 26-i 2003/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének

való megfelelést szolgálja.

45-46. § * 

22. Hatályon kívül helyezés

47. § * 

48. § * 

1. melléklet a 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelethez * 

A repülőtér területén lévő általános építmények

1. Terminál, utasforgalmi vagy cargo épület

2. Légijárművek tárolására vagy karbantartására szolgáló hangár épület

3. Irányítótorony épület

2. melléklet a 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelethez

Repülőtér létesítési engedélyéhez szükséges feltételek

A nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény Függelékeinek kihirdetéséről szóló 2007. évi XLVI. törvény mellékleteként kihirdetett 14. Függelékében foglaltak alapján

1. Az I. osztályú repülőtér

A repülőtérnek a 2. pontban meghatározottakon túlmenően a következő feltételeket kell biztosítani:

1.1. az állandó határátkelőhely,

1.2. *  a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az Európai Unió külső vámhatárán működő szerve működéséhez szükséges feltételek,

1.3. fegyveres biztonsági szolgálat.

2. A II. osztályú repülőtér

2.1. A repülőtér mentési, műszaki mentési és tűzvédelmi szintjét az ICAO által előírtak alapján kell meghatározni.

2.2. A repülőtéren a nagyközönség számára nyitva álló területet vagy területeket kell kijelölni.

2.3. A repülőtérnek az e rendeletben meghatározottakon túlmenően a következő feltételeket kell biztosítania:

2.3.1. szilárd burkolat (futópálya, gurulóút, előtér);

2.3.2. légiforgalmi irányító vagy a tervezett forgalom függvényében repüléstájékoztató szolgálat;

2.3.3. tanúsított repülésmeteorológiai szolgáltató által felügyelt (fenntartott) repülésmeteorológiai szolgálat, rendszeres METAR és TAF készítés;

2.3.4. ellenőrzött légtér vagy ha a tervezett forgalom nem indokolja, TIZ;

2.3.5. precíziós műszeres futópálya (legalább CAT I.);

2.3.6. repülőtéri rendőri szolgálat;

2.3.7. üzemanyag kiszolgálás;

2.3.8. *  utasterminál, cargo terminál;

2.3.9. utas és árukezelő eszközök, létesítmények;

2.3.10. utasbiztonsági ellenőrzés, poggyászkezelés;

2.3.11. tűzoltó szolgálat;

2.3.12. AFTN és SITA kapcsolat;

2.3.13. közzétett üzemidő és szolgáltatások;

2.3.14. SRA;

2.3.15. téli üzemhez szükséges hó eltakarító és más eszközök.

2.4. Repülőtérrend.

3. A III-IV. osztályú repülőtér

3.1. *  A repülőtéren legalább egy repülési sávot, munkaterületet kell kijelölni, amely magában foglal egy természetes talajú vagy szilárd burkolattal ellátott futópályát, vagy helikopter fel- és leszállására alkalmas területet.

3.2. A repülőtéren, a repülési sávon kívül létesíteni kell előteret vagy állóhelyeket (mozgásterület), valamint a légijármű személyzete, és a repülőteret üzemeltető szolgálatok számára megfelelő elhelyezést nyújtó kiszolgáló létesítményt.

3.3. Természetes talajú repülőtéren állandósított geodéziai alpontok létesítéséhez vonatkoztatva kell a biztonsági védőövezetet kijelölni. Szilárd burkolatú futópálya esetén a biztonsági védőövezet kiinduló pontjai a futópálya középvonalában a futópálya mindkét végén jelölt pontok.

3.4. Repülőtérrend.

3.5. *  Nem nyilvános repülőtérre vonatkozó Kényszerhelyzeti Terv.

4. *  Az V. osztályú repülőtér.

5. *  A VI. osztályú repülőtér

5.1. A repülőtéren legalább egy repülési sávot, munkaterületet kell kijelölni, amely magában foglal a repülőtéren fogadni tervezett géptípusnak megfelelő, egy természetes talajú vagy szilárd burkolattal ellátott futópályát.

5.2. Repülőtérrend.

3. melléklet a 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelethez

Leszállóhely létesítéshez szükséges dokumentáció tartalma

1. A tervezett leszállóhely telkét és üzemi területét ábrázoló térképek, a légi megközelítési, felszállási sávot, megközelítési felületet, felszállás utáni emelkedési felületet, akadálysíkokat bemutató tervek.

2. Leszállóhely „A” létesítési kategória

2.1. „A” létesítési kategóriájú leszállóhelynek rendelkeznie kell legalább egy repülési sávval és ezen belül egy kijelölt vagy kiépített futópályával.

2.2. Leszállóhely létesítéséről és kijelöléséről szóló engedély iránti kérelemhez a földi megközelítés ábrázolását feltüntető térképet, valamint a leszállóhelyről készült térképet, vagy vázlatot, amelyen a futópálya vagy futópályák, továbbá a gurulóutak, parkolók, az üzemanyagtároló helye, sétarepülés céljára történő igénybevétel esetén az utasok várakozásának és közlekedésének lehetősége, valamint a környezetben lévő akadályok és egyéb tájékoztatások kellően fel vannak tüntetve.

2.3. A kérelemhez csatolni kell a leszállóhely használatának szabályairól, a közlekedésről, valamint a közönség elhelyezéséről szóló szabályozást, a leszállóhely használatának rendjét.