Hatály: 2017.I.1. - 2017.XII.31. Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet

a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól

A Kormány

a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 32. § (1) bekezdésének b) pontjában,

az 53. § tekintetében a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 90. §-a (1) bekezdésének e) pontjában,

az 54. § tekintetében az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 71. §-a (1) bekezdésének c)–e) pontjában

kapott felhatalmazás alapján,

az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében

a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) *  E rendelet hatálya a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításával kapcsolatos eljárásokra, jogügyletekre, jogviszonyokra, valamint az azokban részt vevő természetes személyekre, és a gazdálkodó szervezetekre terjed ki. E rendelet hatálya – az I., az V–VI. és a VIII. fejezetben foglalt rendelkezések kivételével – nem terjed ki a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 21. és 22. §-ban meghatározott eljárásokra és jogügyletekre.

(2) E rendelet alkalmazásában

a) *  ellenszolgáltatás: a földrészlet hasznosítására vonatkozó szerződés típusától függően vételár, haszonbérleti díj, vagyonkezelői díj, vagy az Nfatv. 19/A. § (3) bekezdése alapján a vagyonkezelői díj helyett vállalt kötelezettség, a földrészlet cserével történő hasznosítása esetén a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettel szerződő fél tulajdonában álló, csere jogcímén átadott földrészlet és az esetleges értékkülönbözet kiegyenlítését szolgáló pénzösszeg;

b) *  földrészlet: az Nfatv. 1. § (2a) bekezdése szerinti földrészlet;

c) *  gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet;

d) * 

e) *  pályázó: a pályázati felhívás alapján ajánlatot tevő természetes személy, vagy gazdálkodó szervezet;

f) piaci érték: a földrészlet hasznosítására vonatkozó szerződés tárgyát képező valamely jog – az adott feltételek és körülmények figyelembevételével történő – átengedéséért a szabad piacon, független felek között elérhető, pénzben kifejezett reális ellenérték;

g) * 

h) versenyeztetés: nyilvános pályázati eljárás vagy nyilvános árverés;

i) vízvédelmi terület: a nagyvízi meder, valamint a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben meghatározott védőterület és védősáv;

j) *  halastó: az ingatlan-nyilvántartásban halastóként nyilvántartott terület, ide értve a halgazdálkodási tevékenységet szolgáló, az Nfatv. 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti területeket is (így különösen: a vízi létesítményt, amelyet a vízügyi hatóság engedélyével haltenyésztésre használnak, a teleltető és ivadéknevelő tavakat, valamint ezek tartozékaiként a védtöltés, a táp- és lecsapoló csatorna és a kiszolgáló épületek által elfoglalt területet is).

2. § *  (1) Az Nfatv. 8. § (1) bekezdés d)–f) pontjainak alkalmazása szempontjából a földrészletek értéke alatt a hasznosítással közvetlenül érintett egyes földrészletek értékét kell érteni.

(2) Az Nfatv. 24. § alkalmazásában a helyben kialakult piaci ár tekintetében a 4/A. §-ban feljogosított szakértő által elvégzett értékbecslésben megállapított összeg az irányadó.

(3) Az Nfatv. 18. § (1) bekezdés a) pontja végrehajtása tekintetében a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) közreműködőként a fővárosi és megyei kormányhivatalt (a továbbiakban: kormányhivatal) igénybe veszi.

3. § (1) *  A természetvédelemért felelős miniszter egyetértése szükséges védett természeti területnek és Natura 2000 területnek minősülő földrészlet (a továbbiakban együtt: védett terület) bármely jogcímen történő átruházásához vagy vagyonkezelésbe adásához.

(2) *  A vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter egyetértése szükséges a vízvédelmi terület cseréjéhez, valamint eladásához, vagy vagyonkezelésbe adásához.

(3) *  Az erdőgazdálkodásért felelős miniszter egyetértése szükséges az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 8. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott földterület cseréjéhez vagy eladásához illetve az állam 100%-os tulajdonában álló erdő, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület vagyonkezelésbe adásához.

(4) *  A kulturális örökség védelméért felelős miniszter egyetértése szükséges a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyre és a régészeti védőövezetre kiterjedő földrészlet cseréjéhez, valamint az eladásához, vagy vagyonkezelésbe adásához.

4. § *  (1) A védett természeti területnek minősülő földrészlet tulajdonjogát csak csere útján lehet átruházni.

(2) *  A földrészletnek eladás vagy csere útján történő hasznosítására vonatkozó döntés megalapozásához – a 4/B. §-ban foglaltak kivételével – el kell végeztetni az érintett földrészlet forgalmi értékbecslését (a továbbiakban: értékbecslés). Az eladásra vagy cserére vonatkozó döntés értékbecslési kötelezettség esetén az értékbecslésben rögzített érvényességi időn belül hozható meg. Értékbecslési kötelezettség esetén az értékbecslésben megállapított forgalmi értéknél alacsonyabb ellenértéket az adásvételi és a csereszerződésben megállapítani nem lehet.

(3) A vagyonkezelői jog alatt álló földrészlet tulajdonjoga akkor ruházható át, ha az adásvételi szerződés megkötése előtt a vagyonkezelési szerződés megszüntetésre kerül, és a felek a 41. § (2) bekezdése szerint elszámoltak egymással.

4/A. § *  A 4. § (2) bekezdése szerinti értékbecslést végezhet

a) az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakértői névjegyzékben, valamint az igazságügyi szakértői névjegyzékben az értékbecslési szakterületnek megfelelő ágazati szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő, vagy

b) olyan gazdálkodó szervezet, amely az ingatlanvállalkozás-felügyeleti hatóság által az üzletszerű ingatlanvagyon-értékelői és közvetítői tevékenység végzésére jogosult szolgáltatókról vezetett nyilvántartásban szerepel, és legalább egy személyesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja, foglalkoztatottja az a) pontban meghatározott szakértői jogosultsággal rendelkezik.

4/B. § *  (1) Mellőzhető az értékbecslés elvégzése az Nfatv. 21. § (3a) bekezdés b) pontjában meghatározott területnagyságot meghaladó, az ingatlan-nyilvántartásban szőlő, gyümölcsös vagy halastó művelési ágban nyilvántartott, alrészletet nem tartalmazó földrészletek árverés útján történő eladása esetén. A földrészletek értékét a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell megállapítani.

(2) Árverés útján szántó, rét, legelő vagy nádas művelési ágban nyilvántartott földrészletek eladására a megyei és a helyi átlagárak figyelembe vételén alapuló, az NFA által Ft/AK mértékegységben meghatározott értékhez képest legalább 10%-kal magasabb áron kerülhet sor. Az NFA fentiek szerinti érték megállapítási módszere egyszerűsített, általánosított értékbecslésnek minősül.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott földrészletekkel szomszédos, vagy azok alrészletét képező művelés alól kivett területek eladására a kivett terület fekvése szerinti településen fekvő, szántó művelési ágú földek átlag aranykorona (AK) értékét fajlagosan (területarányosan) figyelembe véve, a 4. § (2) bekezdésében előírt értékbecslés elvégzése nélkül, legalább a (2) bekezdésben megállapított értéken kerülhet sor.

(4) * 

4/C–4/D. § * 

5. § (1) *  A földrészlet vagyonkezelője vagy haszonbérlője a földrészlet részére történő eladását, illetve cseréjét a szerződés hatálya alatt, a földtulajdonos a földrészlet cseréjét az NFA-hoz benyújtott írásbeli kérelmében kezdeményezheti. A kérelemről – a 2. §-ban meghatározottak figyelembevételével – az NFA hatvan napon belül dönt és a döntéséről a kérelmezőt írásban tájékoztatja. E bekezdés szerinti hatvan napos határidőbe nem számít be a hiánypótlásra irányuló felhívás közlésétől a hiánypótlás teljesítéséig terjedő idő.

(2) *  Az (1) bekezdés szerinti kérelemnek tartalmaznia kell az érintett földrészlet fekvése szerinti település nevét, helyrajzi számát, a kezdeményezett hasznosítás típusát, az azt megalapozó szakmai és gazdaságossági érveket, indokokat, a kedvező irányú hatások, illetve esetleges hátrányok bemutatását. Ha a kérelem a földrészlet tulajdonjogának átruházására irányul, a kérelemnek tartalmaznia kell az ajánlott ellenszolgáltatás összegét, valamint nyilatkozatot arról, hogy amennyiben a pályáztatás, illetve az árverés eredményeként a kérelmezővel köti meg a szerződést az NFA, a kérelmező viseli az értékbecslés díját.

II. FEJEZET

A NYILVÁNOS PÁLYÁZTATÁSSAL TÖRTÉNŐ HASZNOSÍTÁS KÖZÖS SZABÁLYAI

A pályázati felhívás és kiírás

6. § (1) *  A földrészlet nyilvános pályázat útján történő eladására, haszonbérbe adására irányuló pályázati felhívásban az NFA – mint kiíró – köteles valamennyi pályázó számára egyenlő esélyt biztosítani, valamint a pályázati felhívás és kiírás tartalmát úgy meghatározni, hogy az abban foglalt feltételek teljesíthetők legyenek.

(2) A pályázati felhívást és kiírást az NFA elnöke hagyja jóvá.

(3) *  A közös önkormányzati hivatal esetében a pályázati felhívást az Nfatv. 26. § (2) bekezdésében meghatározottak alapján a közös önkormányzati hivatalnál is közzé kell tenni.

(4) *  A pályázati eljárás kezdő napja a pályázati felhívást tartalmazó hirdetménynek a földrészlet fekvése szerinti települési (a fővárosban a kerületi, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi) önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) polgármesteri hivatala, illetve a közös önkormányzati hivatal esetében a közös önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára és a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó önkormányzat hirdetőtáblájára való kifüggesztést követő nap.

(5) A pályáztatási eljárást kettő fordulóban is meg lehet hirdetni az Nfatv. 8. § (1) bekezdése d) pontjában meghatározott esetekben. Ebben az esetben az első fordulóban a Birtokpolitikai Tanács (a továbbiakban: Tanács) a pályázók teljesítőképességét, szakismeretét, alkalmasságát, illetve pénzügyi megbízhatóságát méri fel (előminősítési eljárás). Az első forduló eredménye alapján határozza meg a Tanács a második fordulóra részvételt nyert pályázók körét, akik a pályázati kiírásban foglalt feltételek szerint vehetnek részt a pályáztatási eljárás további részében. Az előminősítési eljárásban hozott döntést részletesen indokolni kell. A kétfordulós pályáztatási eljárás esetén a 7. § (6) bekezdése szerinti útmutatónak tartalmaznia kell a pályázat egészére vonatkozó szabályokat.

7. § (1) *  A földrészlet nyilvános pályázat útján történő eladására, haszonbérbe adására irányuló pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

1. a pályázati felhívást kiíró megnevezését és székhelyét;

2. a megkötendő szerződés típusát;

3. pályázati azonosító számát;

4. a földrészlet adatait (település, helyrajzi szám, alrészlet szintű bontásban: művelési ág, területnagyság, aranykorona érték);

5. a hatályos ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisból kinyomtatott, megfelelő áttekintést biztosító térképmásolatot;

6. a megkötendő szerződés tárgyát képező tulajdoni illetőséget;

7. a regisztráció helyét, módját, határidejét;

8. a regisztrációs díj összegét, a rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját;

9. szükség esetén a részletes pályázati útmutató átvételének helyét, módját és határidejét;

10. a pályázat benyújtásának helyét, módját és határidejét;

11. az ajánlati kötöttség határidejét, és az annak esetleges meghosszabbítására vonatkozó előírásokat;

12. a pályázat érvényességének feltételeit;

13. *  az elővásárlási jog gyakorlásának módját;

14. a minimális ellenszolgáltatást, amelynél kedvezőtlenebb ajánlat nem tehető;

15. a pályázati biztosíték összegét;

16. az ellenszolgáltatás teljesítésére vonatkozó előírásokat;

17. az NFA azon joga fenntartásának rögzítését, hogy

17.1. a pályázati felhívást a pályázat benyújtására nyitva álló határidő lejárta előtt visszavonhatja,

17.2. a pályázati eljárást az e rendeletben meghatározott esetekben eredménytelennek nyilvánítsa,

17.3. a nyertes pályázó visszalépése esetén vagy a 23. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezése esetén a pályázati eljárás eredménye szerint a soron következő helyezettel szerződést kössön;

18. annak rögzítését, hogy a pályázaton való részvétellel kapcsolatos költségek a pályázat eredményességétől függetlenül a pályázót terhelik;

19. *  az Nfatv. 19. § (4) bekezdésében meghatározottakról való figyelemfelhívást.

(2) A pályázati kiírás a pályázati felhívásban foglalt adatokon túl tartalmazza:

1. a pályázat hivatalos nyelvének megjelölését;

2. *  az ingatlan-nyilvántartásba az állam tulajdoni illetőségére bejegyzett, illetve feljegyzett jogokat és terheket;

3. az ingatlan-nyilvántartásba jogi jellegként feljegyzett tényeket;

4. *  a földrészletet terhelő szolgalmi jogot és vezetékjogot;

5. *  az ingatlan-nyilvántartásba az állam tulajdoni illetőségére feljegyzett elidegenítési tilalmat;

6. *  a földhasználati nyilvántartásba az állam tulajdoni illetőségét érintően bejegyzett földhasználat jogcímét és a földhasználat időtartamát, vagy bejegyzés hiányában, az NFA által ismert fennálló földhasználat jogcímét és a földhasználat időtartamát;

7. a földrészletet érintően a földhasználó javára megítélt, egy éven túli kötelezettségvállaláson alapuló, európai uniós vagy nemzeti terület alapú támogatás jogcímét és a kötelezettségvállalás időtartamát;

8. a pályázati biztosíték rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját;

9. a szerződést biztosító mellékkötelezettség megjelölését, ha az NFA a mellékkötelezettség alkalmazása mellett dönt;

10. hiányos pályázat esetén a pályázat lényegét nem érintő pótolható hiányosságok esetkörét és a hiánypótlás teljesítésének a határidejét, ha az NFA a hiánypótlási lehetőséget nem zárja ki;

11. a hasznosításra vonatkozó lényeges előírásokat;

12. a szerződéskötésre vonatkozó lényeges feltételeket, kötelezettségeket és jogokat;

13. a pályázatok bontásának helyét és időpontját;

14. a pályázatok elbírálása során a pályázatok rangsorolására alkalmazandó értékelési szempontokat;

15. a pályázatok elbírálásának időpontját vagy határidejét;

16. az eredményhirdetés módját, helyét és várható időpontját;

17. az eredményről a pályázók értesítésének módját és határidejét;

18. *  annak rögzítését, hogy a nyertes pályázó által benyújtott pályázatot a 22. § (3) bekezdésben meghatározottak szerint nyilvánosságra kell hozni, továbbá a nyertes pályázóval kötött szerződés tartalmából közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek az Nfatv. 30. § (1) bekezdésében meghatározott adatok, valamint, hogy az Nfatv. 30. § (2) bekezdésében meghatározott ellenszolgáltatást tartalmazó szerződés esetén a szerződést közzé kell tenni.

(3) A (2) bekezdés 7. pontjában foglalt adatokat az NFA a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal adatszolgáltatása alapján állapítja meg.

(4) *  Ha a pályázati felhívás tárgyát jogszabállyal vagy hatósági eljárás során védetté nyilvánított kulturális örökségi elem, illetve védett terület képezi, a (2) bekezdés 11. pontjában foglalt előírásnak tartalmaznia kell az e területre vonatkozó jogszabályi előírásokat.

(5) Az NFA oly módon köteles a pályázati felhívást közzétenni, és a pályázati kiírást elkészíteni, hogy az abban foglalt jogok, tények, adatok megegyezzenek a pályázati felhívás közzétételének időpontjában az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogokkal, tényekkel és adatokkal, valamint a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett adatokkal.

(6) Ha az NFA a pályázatok elkészítéséhez részletes pályázati útmutatót (a továbbiakban: útmutató) bocsát rendelkezésre, az NFA biztosítani köteles, hogy az útmutató a pályázati eljárás kezdő napjától a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő végéig az NFA székhelyén és területi irodáinál rendelkezésre álljon.

(7) A pályázati kiírás és az útmutató a regisztrált pályázónak a titoktartási nyilatkozat aláírása után adható át. Regisztrációs díjfizetési kötelezettség esetén a pályázati kiírás és az útmutató a regisztrációs díj megfizetése, és az erről szóló igazolás ellenében történik. A regisztráció során a pályázó megadhatja azt a bankszámlaszámot, amelyre a pályázati felhívás visszavonása esetén a regisztrációs díj összegének visszafizetését kéri.

(8) A pályázónak a pályázati felhívásban és kiírásban foglaltakon túl is adható információ, illetve biztosítható a pályázati felhívásban közzétett földrészlet helyszíni megtekintésének lehetősége, oly módon és tartalommal, amely nem sérti a pályázók esélyegyenlőségét, a pályázatok kezelésére vonatkozó előírásokat és az üzleti titkot.

(9) Az NFA a pályázók bármelyikének biztosított információt, adatot és egyéb szolgáltatást köteles a többi pályázó számára is ugyanolyan módon biztosítani.

8. § (1) A pályázati felhívásban foglaltak a pályázati eljárás kezdő napját követően nem módosíthatók.

(2) Az NFA a pályázati felhívást a pályázat benyújtására nyitva álló határidő lejárta előtt vonhatja vissza. A visszavonásról a pályázati felhívás közlésével megegyező helyeken és módon, legkésőbb a pályázat benyújtására nyitva álló határidő lejárta napján köteles hirdetményt közzétenni.

(3) Ha a regisztrált pályázó útmutatót vett át, a pályázati felhívás visszavonása esetén az útmutató visszaszolgáltatására köteles.

A regisztrációs díj és a pályázati biztosíték

9. § (1) Az NFA pályázati felhívásonként pályázati regisztrációs díjat állapíthat meg, melynek összege nem lehet kevesebb 2000 forintnál.

(2) *  A pályázaton való részvételért pályázati biztosítékot (e fejezetben a továbbiakban: biztosíték) kell fizetni. A biztosíték összege a pályázati felhívásban közölt minimális ellenszolgáltatás összegének – ezer forintra kerekített – tíz százaléka, amelytől az NFA a pályázati felhívásban eltérhet azzal, hogy a biztosíték összege nem lehet kevesebb 10 000 forintnál.

(3) A regisztrációs díjat és a biztosítékot a pályázati felhívásban, illetőleg a kiírásban meghatározott időpontig kell az NFA rendelkezésére bocsátani.

(4) A nyertes pályázó által befizetett biztosíték az ellenszolgáltatásba beszámít vagy a szerződést biztosító mellékkötelezettséggé fordul át.

10. § (1) Az NFA a pályázati felhívás visszavonása esetén a regisztrációs díj összegét köteles valamennyi pályázónak visszafizetni. A regisztrációs díj összegének visszafizetése pályázó a regisztrációkor megadott bankszámlaszámra, ennek hiányában készpénz-átutalással postai úton történik. * 

(2) Az NFA – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a biztosíték összegét köteles visszafizetni:

a) a pályázati felhívás visszavonása esetén valamennyi pályázó részére,

b) *  a pályázati eljárás eredménytelenségének vagy érvénytelenségének megállapítása esetén valamennyi pályázó részére,

c) a pályázatok elbírálását követően a nem nyertes pályázó részére.

(3) Nem jár vissza a biztosíték, ha

a) a pályázó a pályázatát az ajánlati kötöttség időtartama alatt visszavonta,

b) a szerződés megkötése a nyertes pályázónak felróható, vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.

(4) A pályázati felhívás visszavonása esetén a regisztrációs díj és a biztosíték összegét – az (5) bekezdésben meghatározottak kivételével – a visszavonásról szóló hirdetmény közzétételétől számított nyolc napon belül kell visszafizetni.

(5) Ha a regisztrált pályázó útmutatót vett át, a pályázati felhívás visszavonása esetén az útmutatónak a 8. § (3) bekezdésében előírt visszaszolgáltatása napját követő nyolc napon belül kell a regisztrációs díj és a biztosíték összegét visszafizetni.

(6) *  A biztosíték összegét a (2) bekezdés

a) a) pontjában meghatározott esetekben a pályázati felhívás visszavonásáról szóló hirdetmény közzétételét,

b) b) pontjában meghatározott esetben a pályázati eljárás eredménytelenségéről szóló döntés hirdetményi közzétételét,

c) c) pontjában meghatározott esetben az ajánlati kötöttség megszűnését

követő nyolc napon belül kell visszafizetni.

(7) A biztosíték összegének visszafizetését banki átutalással kell teljesíteni a pályázó által a pályázatában megadott bankszámlaszámra, ennek hiányában a visszafizetés készpénz-átutalással postai úton történik.

(8) *  Az NFA a regisztrációs díjra és a biztosítékra kamatot nem fizet. Ha azonban az e §-ban előírt visszafizetési határidőt elmulasztja, akkor a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:48. §-a szerinti késedelmi kamat egyidejű megfizetésére köteles.

A pályázat és az ajánlati kötöttség

11. § (1) *  A pályázó a pályázatát köteles a pályázat benyújtására nyitva álló határidőben, a pályázati azonosítószám feltüntetésével elektronikus úton benyújtani.

(2) A pályázó meghatalmazottja köteles közokirattal vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát, illetve annak terjedelmét.

(3) A pályázó csak egy pályázatot nyújthat be a közzétett pályázati felhívás alapján megindult eljárásban.

(4) A pályázatnak minden esetben tartalmaznia kell a pályázó által

a) vállalt szolgáltatásokat és kötelezettségeket;

b) ajánlott ellenszolgáltatást.

(5) A pályázatnak minden esetben tartalmaznia kell a pályázó nyilatkozatát arról, hogy

a) a pályázati felhívásban és kiírásban foglalt feltételeket elfogadja;

b) nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás alatt;

c) tevékenységét nem függesztette fel, vagy nem függesztették fel;

d) nincs az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. §-ának 20. pontja szerinti, hatvan napnál régebben lejárt esedékességű köztartozása;

e) hamis adat szolgáltatása miatt nem zárták ki állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi – három évnél nem régebben lezárult – eljárásból.

(6) *  Ha a pályázati felhívás a földrészlet eladására irányul, a pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy elővásárlásra jogosult-e, és ha igen, az szerződésen vagy jogszabályon alapul. Ha az elővásárlási jog jogszabályon alapul, nyilatkozni kell arról is, a jogosultság mely jogszabály alapján és mely jogcímen illeti meg.

(7) A pályázathoz mellékelni kell az arra vonatkozó igazolást, hogy a pályázó a biztosíték összegét a pályázati kiírásban előírt módon az NFA rendelkezésére bocsátotta.

(8) A pályázó a pályázatában feltüntetheti azt a bankszámlaszámot, amelyre – a 10. §-ban meghatározott feltételek bekövetkezése esetében – a biztosíték visszafizetését kéri.

(9) A pályázó nem igényelhet térítést az NFA-tól a pályázata elkészítéséért. A pályázat elkészítésével és a pályázaton való részvétellel kapcsolatos költségek – az ajánlat érvényességétől, illetve eredményességétől függetlenül – a pályázót terhelik.

(10) A pályázó a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejártáig módosíthatja vagy visszavonhatja a pályázatát.

(11) A pályázó az NFA felhívására, a megjelölt határidőig köteles a pályázatában foglaltakat igazolni.

12. § (1) *  A pályázó a pályázat eredményének a közléséig köteles titokban tartani pályázata tartalmát.

(2) *  A pályázó és az NFA, mint kiíró köteles továbbá a pályázati eljárás befejezését követően is bizalmasan kezelni az NFA által a pályázó rendelkezésére bocsátott és közérdekű adatnak, vagy közérdekből nyilvános adatnak nem minősülő adatot, tényt, információt, azokról harmadik személynek tájékoztatást nem adhat. Ez a tilalom nem zárja ki a finanszírozó bankokkal, valamint a pályázó meghatalmazottjával, illetve a pályázat elkészítéséhez a pályázó által igénybe vett, felhatalmazással rendelkező egyéb szakértővel való adatközlést, az e §-ban foglalt titoktartási kötelezettség azonban e személyekre is kiterjed.

13. § (1) A pályázó ajánlati kötöttsége – ha a pályázati felhívás másként nem rendelkezik – akkor kezdődik, amikor a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt. * 

(2) *  A pályázó a pályázatában foglaltakhoz a pályázati felhívásban meghatározott időpontig, de legalább a pályázatok benyújtására nyitva álló határidő lejártától számított kilencven napig kötve van, kivéve, ha az NFA ezen időtartam alatt a nyertes pályázóval szerződést köt, vagy a pályázati felhívást visszavonja, vagy a pályázati eljárást eredménytelennek, illetve érvénytelennek nyilvánítja.

14. § (1) Érvénytelen a pályázat, ha

a) nem felel meg a pályázati felhívásban és kiírásban foglaltaknak;

b) nem tartalmazza a 11. § (4) és (5) bekezdésében foglaltakat;

c) a pályázó a biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre;

d) a pályázó a pályázatát egy másik pályázathoz kötötte;

e) a pályázó a pályázat szerinti szerződés megkötésére jogszabály alapján nem jogosult;

f) a közölt tények, adatok, információk részben vagy egészben nem felelnek meg a valóságnak;

g) a pályázóval szemben a pályáztatási eljárás alatt az Nfatv. 19. § (1) bekezdésében meghatározott eljárás indult vagy döntés született;

h) a pályázóval szemben a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosításával kapcsolatos jogsértő magatartása miatt a pályázat meghirdetését megelőző két évben jogerős hatósági elmarasztaló, illetve bírságot kiszabó jogerős döntés született;

i) az NFA-val szemben 120 napot meghaladó lejárt tartozása van a pályázónak vagy közeli hozzátartozójának, illetve élettársának, vagy annak a gazdasági társaságnak, amelyben a pályázó vagy közeli hozzátartozója, illetve élettársa többségi befolyással rendelkezik;

j) *  a pályázóval szemben megállapításra kerül, hogy nyertessége esetén a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) foglalt szerzési korlátok megsértése állna fenn.

(2) Az NFA érvénytelennek nyilváníthatja a pályázatot, ha pályázó vagy az érdekkörébe tartozó más személy a 12. §-ban foglalt titoktartási kötelezettségét megsértette.

(3) Az érvénytelen vagy érvénytelennek nyilvánított pályázatot benyújtó pályázó a pályázati eljárásban, illetve annak további szakaszában nem vehet részt. Erről – az érvénytelenség okának megjelölésével – az NFA írásban értesíti a pályázót.

A pályázatok nyilvános felbontása

15. § (1) A pályázatok beérkezése során az NFA képviselője az átvétel pontos időpontját rávezeti a pályázatot tartalmazó zárt borítékra, s egyúttal igazolja az átvétel tényét. A pályázatokat a beérkezésük érkezési sorrendje szerinti sorszámmal kell ellátni.

(2) A határidőben beérkezett pályázatokat tartalmazó zárt borítékokat az NFA képviselője a pályázati kiírásban megjelölt időpontban, közjegyző jelenlétében bontja fel. A pályázatok felbontásánál csak a pályázók, illetve a meghatalmazottaik, az NFA képviselője és a közjegyző lehetnek jelen.

(3) A pályázatok felbontásakor a jelenlévőkkel ismertetni kell a pályázók nevét, lakóhelyét (székhelyét), a pályázatokkal kapcsolatos további részletek azonban nem hozhatók nyilvánosságra.

(4) A pályázatok felbontásáról és ismertetéséről a közjegyző jegyzőkönyvet készít, amelynek tartalmaznia kell:

a) a pályázatok darabszámát és a pályázatok sorszámát,

b) az NFA képviselőjének nyilatkozatát arról, hogy a pályázatok megfeleltek-e a pályázati felhívás és kiírás szerinti alaki követelményeknek,

c) a pályázatok felbontásakor, illetve ismertetésekor bejelentett esetleges kifogásokat, észrevételeket.

(5) Az NFA a pályázók számát a pályázatok bontásáig, a pályázatok tartalmát a döntéshozatalig titkosan kezeli, arról felvilágosítást sem kívülállóknak, sem a pályázaton részt vevőknek nem ad.

(6) *  A pályázatok felbontása után az NFA képviselője a pályázat anyagát értékelés céljából átadja a 16. §-ban meghatározott értékelő bizottságnak.

A pályázatok értékelése és elbírálása

16. § (1) *  A pályázatok elbírálására vonatkozó döntés előkészítése érdekében – a 6. § (5) bekezdésében meghatározott előminősítési eljárás kivételével – az NFA alkalmazottaiból, illetőleg az NFA által megbízott külső szakértőkből értékelő bizottságot (a továbbiakban: bizottság) kell létrehozni. A bizottság elnökét és tagjait (a továbbiakban együtt: bizottság tagjai) az NFA elnöke írásban nevezi ki, a bizottság elnökének és tagjainak egyidejű megnevezésével. A külső szakértőként kinevezett tag helyett – az NFA hozzájárulásával – annak meghatalmazottja is eljárhat. A meghatalmazás egy másolati példányát a bizottság által készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni. Az egyes pályázatok tartalmával és azok értékelésének eredményével összefüggésben a bizottság tagjait titoktartási kötelezettség terheli.

(2) Ha a pályázati kiírás nem zárta ki, a pályázó önként vagy a bizottság felhívására – a pályázati kiírásban foglalt esetkörben és határidő megjelölésével – írásban pótolhatja a hiányokat. A bizottság írásban felvilágosítást kérhet a pályázóktól annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, illetve összehasonlítása elvégezhető legyen. A hiánypótlási felhívásokat, a felvilágosítás iránti kérelmeket, és azokra az érintett pályázó által adott írásbeli válaszokat, dokumentációkat a pályázati anyaghoz kell csatolni.

(3) A bizottság a pályázatokat először az érvényességi kritériumoknak való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg. A bizottság a pályázat érvényességét a hiánypótlási határidő leteltével vizsgálja. A bizottság az érvénytelennek minősített pályázatokról külön jegyzéket készít.

(4) A bizottság köteles a pályázati felhívásban és kiírásban meghatározott szempontok szerint megvizsgálni a pályázók alkalmasságát a szerződés teljesítésére, továbbá ellenőrizheti a csatolt dokumentumok valódiságát.

(5) A bizottság a pályázatok összehasonlítását a pályázati kiírásban meghatározott szempontok és súlyozás alapján végzi. A bizottság speciális szakkérdés eldöntésére jogosult, független szakértőt kérhet fel véleményadásra.

17. § (1) A pályázatok értékeléséről a bizottság jegyzőkönyvet (a továbbiakban: értékelési jegyzőkönyv) készít, amelynek tartalmaznia kell:

a) a pályázati eljárás rövid ismertetését;

b) a határidőben beérkezett pályázatok darabszámát, valamint az ebből érvénytelennek és érvényesnek minősített pályázatok darabszámát;

c) az érvényes pályázatoknak a pályázati kiírásban közzétett szempontok szerinti részletes értékelését;

d) az érvényes pályázatok egésze értékelésének szempontjait, ideértve az ellenszolgáltatást befolyásoló kötelezettségvállalásokat is;

e) a legjobb pályázatra vonatkozó javaslatot és annak indokait;

f) a pályázók rangsorolására vonatkozó javaslatot és annak indokait;

g) a pályázati eljárás összefoglaló értékelését.

(2) Az értékelési jegyzőkönyvet a bizottság minden tagja aláírásával hitelesíti, és azt a pályázatok nyilvános bontásának napjától, vagy a hiánypótlás teljesítésére előírt határidő lejártától számított harminc napon belül megküldi az NFA elnökének. Az értékelési jegyzőkönyvet a bizottság tagja különvéleményével láthatja el.

(3) Az NFA elnöke részére megküldött értékelési jegyzőkönyvhöz csatolni kell:

a) a pályázati felhívást és kiírást;

b) az esetlegesen rendelkezésre bocsátott útmutatót;

c) a pályázatok bontásáról készült jegyzőkönyv eredeti példányát;

d) a pályázatok egy-egy eredeti példányát, továbbá az egyes pályázatok értékelése érdekében kiküldött hiánypótlási felhívásokat és a felvilágosítás iránti kérelmeket, valamint azokra az érintett pályázó által adott írásbeli válaszokat, dokumentációkat;

e) az érvénytelennek minősített pályázatokról készített jegyzéket.

18. § (1) *  A pályázatok elbírálásáról a bizottság javaslatának mérlegelésével – az Nfatv. 8. § (1) bekezdés d) és h) pontjában meghatározott esetet kivéve – az NFA elnöke dönt. Az Nfatv. 8. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a pályázatok elbírálásáról a bizottság javaslatának mérlegelésével a Tanács, az Nfatv. 8. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott esetben a Tanács az MNV Zrt.-vel közösen dönt.

(2) A pályázatok közül az összességében legkedvezőbb ajánlatokat kínáló, megalapozott és érvényes pályázat mellett kell dönteni. A pályázati felhívásban és kiírásban közölt bírálati szempontokkal ellentétes döntés nem hozható.

(3) Több, azonos értékű, érvényes pályázatot benyújtó pályázó közül sorsolással kell kiválasztani a pályázat nyertesét. A sorsolást az NFA hivatalos helyiségében, közjegyző, az NFA képviselője, és az érintett pályázók jelenlétében kell megtartani. A sorsolásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) *  Ha a pályázati kiírás másként nem rendelkezik, a pályázatokat a bizottság által átadott értékelési jegyzőkönyv kézhezvételét követő naptól számított tizenöt napon belül kell elbírálni. Az elbírálási határidőt az NFA elnöke, illetve az Nfatv. 8. § (1) bekezdés d) vagy a h) pontjában meghatározott esetben a Tanács, vagy a Tanács az MNV Zrt.-vel közösen egy alkalommal legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja, melyről a pályázókat az NFA értesíti. A pályázati kiírás szerinti elbírálási határidő – annak meghosszabbítása esetén – sem haladhatja meg a pályázatok benyújtási határidejének lejártától számított kilencven napot.

19. § (1) Eredménytelen a pályázati eljárás, ha

a) nem érkezett érvényes pályázat;

b) az NFA a 20. §-ban megjelölt okból az eljárás érvénytelenítéséről döntött;

c) a legjobb érvényes ajánlat elfogadása esetén a pénzben kifejezett ellenszolgáltatás értéke nem éri el a földrészlet piaci értékét;

d) *  a 23. § (2) bekezdés a) pontjának alkalmazása esetében is meghiúsult a szerződéskötés.

(2) A pályázati eljárás eredménytelenségéről szóló döntést az NFA-nak a pályázati felhívással megegyező helyeken és módon, hirdetmény formájában kell közzétenni.

20. § (1) Érvénytelen és így eredménytelenné válik a pályázati eljárás, ha

a) a pályázat elbírálásakor a 24. §-ban foglalt összeférhetetlenségi szabályokat megsértették,

b) valamelyik pályázó az eljárás tisztaságát sértő cselekményt követett el,

c) *  a pályázati felhívás, illetve a pályázati kiírás nem felel meg a 7. § (1)–(5) bekezdésében foglaltaknak.

(2) Az érvénytelenséget az NFA elnöke állapítja meg.

21. § *  Az NFA a pályázati eljárás során készített jegyzőkönyveket, és egyéb dokumentumokat, továbbá a nyertes pályázó, illetve a 23. § (2) bekezdésében meghatározott esetek fennállása esetén a következő legjobb pályázatot benyújtó pályázó (a továbbiakban együtt: NFA-val szerződést kötő pályázó) által benyújtott pályázati dokumentációkat köteles öt évig megőrizni.

A pályázati eljárás eredményének közlése és a szerződés megkötése

22. § *  (1) Az NFA a pályázati eljárás eredményét az elbírálást követően haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül írásban közli valamennyi pályázóval.

(2) Az NFA a pályázati eljárás eredményét – az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül – hirdetmény formájában, a pályázati felhívással megegyező helyeken és módon is közzéteszi. Az eredmény közlésének tartalmaznia kell a nyertes pályázó nevét, lakóhelyét (székhelyét), az általa ajánlott és az NFA által elfogadott ellenszolgáltatást, és a megkötendő szerződést biztosító mellékkötelezettségek megjelölését.

(3) Az NFA – az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül – a honlapján közzéteszi a nyertes pályázó által benyújtott pályázatot, oly módon, hogy a közétett nyertes pályázatban megismerhetetlenné kell tenni a törvény által védett titkot, a hivatás gyakorlásához kötött titkot, és a személyes adatokat, ide nem értve a (2) bekezdésben meghatározott személyes adatokat.

23. § (1) Az NFA a szerződést a pályázat nyertesével köti meg az Nfatv. 26. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül. A pályázat eredményeként megkötendő szerződéssel kapcsolatos költségek az NFA-val szerződő felet terhelik.

(2) Ha az NFA a pályázati felhívásban nem zárta ki, jogosult a következő legjobb pályázatot benyújtó pályázóval szerződést kötni, feltéve, hogy

a) a pályázat nyertesével a szerződéskötés meghiúsult;

b) az adásvételi szerződés megkötése után a szerződő fél nem teljesítése miatt az NFA a szerződéstől elállt;

c) *  a haszonbérleti szerződés a megkötésétől számított hat hónapon belül – a felek közös akaratából vagy az egyik fél által gyakorolt felmondási jog gyakorlása következtében – megszűnt.

(3) Az NFA a (2) bekezdésben meghatározott jogát legfeljebb a szerződéskötés meghiúsulásának, vagy a szerződéstől való elállási jog gyakorlásának időpontjától, illetőleg a szerződés megszűnésétől számított 60 napon belül gyakorolhatja.

23/A. § *  A pályázati eljárás eredményeként megkötött szerződés aláírásának dátumától számított öt munkanapon belül az NFA – az NFA-val szerződést kötő pályázó kivételével – valamennyi pályázó részére postai úton visszaküldi az általuk benyújtott pályázati dokumentációt.

Összeférhetetlenségi szabályok

24. § (1) A pályázatok értékelésében és elbírálásában nem vehet részt

a) a pályázatot benyújtó természetes személy és annak képviselője, alkalmazottja, foglalkoztatottja, alkalmazója és foglalkoztatója;

b) *  a pályázatot benyújtó gazdálkodó szervezet képviselője, tulajdonosa, tagja, vezető tisztségviselője, alkalmazottja, felügyelőbizottsági tagja vagy szerződéses jogviszony alapján foglalkoztatottja;

c) *  annak a gazdálkodó szervezetnek a képviselője, vezető tisztségviselője, alkalmazottja (foglalkoztatottja), felügyelőbizottsági tagja, amelyben a pályázó többségi befolyással rendelkezik, illetőleg amelynek a pályázó tulajdonosa, tagja;

d) az a)–c) pontban megjelölt személyek közeli hozzátartozója és élettársa;

e) akitől bármely oknál fogva nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése (elfogultság).

(2) A pályázat értékelésében vagy elbírálásában részt vevő köteles az NFA elnökének haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben bármilyen összeférhetetlenségi ok áll fenn.

(3) Összeférhetetlenségi kérdésben az NFA elnöke dönt. Ha az összeférhetetlenségi ok az NFA elnökével szemben merül fel, akkor az összeférhetetlenségi kérdésben a Tanács dönt.

III. FEJEZET

FÖLDNEK MINŐSÜLŐ FÖLDRÉSZLET ELADÁSÁRA VAGY HASZONBÉRBE ADÁSÁRA IRÁNYULÓ PÁLYÁZTATÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI * 

25. § *  Az Nfatv. 21. § (3a) bekezdés b) pontjában foglalt területnagyságot el nem érő földrészletek eladása során az NFA a földrészletek és az elvárt minimális vételárak nyilvános közzétételével, legalább 45 napos ajánlattételi határidő biztosításával jár el.

A haszonbérbe adásra vonatkozó pályázati eljárás

26. § (1) *  Ha a haszonbérbe adásra irányuló pályázati felhívásnak – a Földforgalmi tv. 44. §-ában foglalt előírások figyelembevételével – tartalmaznia kell a haszonbérleti jogviszony időtartamát.

(1a) *  Ha a pályázati eljárás tárgyát képező földrészlet, vagy földrészletek területe összesen a 100 hektárt eléri (a továbbiakban együtt: birtoktest), a pályázati felhívásnak tartalmaznia kell az arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a 26/A. §-ban meghatározottak szerint a pályázatok elbírálásának eredményeként több nyertes pályázó is kiválasztható.

(2) *  Az (1) bekezdésben meghatározott földrészlet haszonbérbe adására irányuló pályázati eljárásban pályázóként az a természetes személy, illetve gazdálkodó szervezet vehet részt, aki a Földforgalmi tv. alapján földhasználati jogosultságot szerezhet.

(3) *  Ha a pályázati felhívás tartalmazza az (1a) bekezdésben meghatározott figyelemfelhívást, a pályázó köteles nyilatkozni arról, hogy tudomásul veszi és elfogadja azt, hogy amennyiben a pályázatát NFA nyertessé nyilvánítja, a haszonbérleti jogot a pályázati felhívásban közzétett birtoktestnek csak egy részére is elnyerheti.

26/A. § *  (1) *  Ha a pályázati felhívás tárgyát a 26. § (1a) bekezdésében meghatározott birtoktest képezi, a 18. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pályázatok közül az összességében legkedvezőbb ajánlatokat kínáló, megalapozott és érvényes pályázat (a továbbiakban: legjobb pályázat) mellett olyan pályázat is nyertessé nyilvánítható, amely a legjobb pályázathoz képest legfeljebb 10%-kal alacsonyabb pontszámot ér el.

(2) Az (1) bekezdés esetén a nyertessé nyilvánítható pályázatok száma az alábbiak szerint alakul:

a) 100 hektártól 150 hektárig terjedő térmértékű birtoktest esetén a legjobb pályázat mellett egy pályázat;

b) a 150 hektárt meghaladó térmértékű birtoktest esetén a legjobb pályázat mellett két pályázat;

c) a 200 hektárt meghaladó térmértékű birtoktest esetén a legjobb pályázat mellett három legmagasabb pontszámot elért pályázat;

d) 250 hektárt meghaladó térmértékű birtoktest esetén a legjobb pályázat mellett további négy pályázat.

(3) A bizottság a legjobb pályázat mellett valamennyi, az (1) bekezdésben meghatározott alacsonyabb pontszámot elért pályázatot a döntéshozó elé terjeszt, aki a pályázat eredményéről a bizottság javaslatának mérlegelésével dönt a (2) bekezdés alkalmazásával. A bizottsági javaslat tartalmazza a mérlegelés alapjául szolgáló, a bizottság általa előzetesen megvizsgált szempontokat és körülményeket.

(4) Ha az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazása alapján több pályázat felel meg a (2) bekezdésben meghatározott, nyertessé nyilvánítható pályázatok darabszámának, akkor az egyes pályázatok egymáshoz viszonyított sorrendiségét a pályázatok pontszáma határozza meg.

(5) Ha az (1) és a (4) bekezdésben foglaltak alkalmazása alapján több azonos pontszámú pályázat felel meg a (2) bekezdésben meghatározott nyertessé nyilvánítható pályázatok darabszámának, akkor a 18. § (3) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a sorsoláson a legjobb pályázatot benyújtott pályázónak nem kell jelen lenni.

(6) E § alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a legjobb pályázat mellett az alacsonyabb pontszámú pályázat vagy pályázatok figyelembevétele az Nfatv. szerinti földbirtok-politikai irányelvek célkitűzéseinek hatékonyabb érvényesülése érdekében indokolt. A földbirtok-politikai irányelvek célkitűzéseinek hatékonyabb érvényesülése érdekében a döntéshozatali eljárás értékelési szakaszában vizsgálandó szempontokat és körülményeket az NFA elnöke az agrárpolitikáért felelős miniszter által jóváhagyott utasításban határozza meg.

26/B. § *  (1) A 17. § (1) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy bizottságnak az értékelési jegyzőkönyvben rögzíteni kell

a) a legjobb pályázat mellett a 26/A. §-a szerint nyertessé nyilvánítható pályázatra vagy pályázatokra vonatkozó javaslatát,

b) az a) pontban foglalt pályázatokat benyújtó pályázók között a birtoktest használatának megosztására vonatkozó javaslatát, és

c) az a) és a b) pontban foglalt javaslatok indokait.

(2) Az NFA a pályáztatási eljárás eredményét a döntés meghozatala napját követő 5 munkanapon belül közli a 22. §-ban meghatározottak szerint. A 22. § (2) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pályáztatási eljárás eredményéről közzétett hirdetménynek tartalmaznia kell a nyertessé nyilvánított pályázatok pontszámait, a nyertes pályázatok kiválasztásának indokait, és a birtoktest használatának a nyertes pályázók közötti megosztását.

Az elővásárlási jog gyakorlása * 

27. § * 

28. § *  (1) Az NFA a szerződést a Földforgalmi tv.-ben meghatározott 60 napos jogvesztő határidőn belül, az ott meghatározott érvényes elfogadó jognyilatkozatot benyújtó elővásárlásra jogosultak közül a jogszabály szerint első helyen álló jogosulttal köti meg az Nfatv. 26. § (3) bekezdésében meghatározott határidőn belül.

(2) Több, azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosult közül sorsolással kell kiválasztani a szerződő felet. A sorsolást az NFA hivatalos helyiségében, közjegyző, az NFA képviselője, és az azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosultak jelenlétében kell megtartani. A sorsolásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) *  Elfogadó nyilatkozat hiányában a 23. § (1)–(2) bekezdésében foglaltak az irányadók azzal, hogy a szerződéskötés határidejének kezdő napja a Földforgalmi tv.-ben meghatározott, az elővásárlásra jogosult jognyilatkozatának megtételére nyitva álló 60 napos határidő lejártát követő nap.

III/A. FEJEZET * 

HALASTÓ ELADÁSÁRA VAGY HASZONBÉRBE ADÁSÁRA IRÁNYULÓ PÁLYÁZTATÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI * 

A hasznosításra vonatkozó pályázati eljárás * 

28/A. § *  (1) Az állami tulajdonban lévő halastó haszonbérbeadásának elsődleges célja azok olyan módon történő hasznosítása, amely hosszú távon biztosítja az állami tulajdonú halastavak állagmegőrzését, javítja a gazdálkodás feltételeit és a haszonbérleti díjakból állami bevételt biztosít.

(2) Ha a haszonbérleti szerződés tárgyát képező, halastavat tartalmazó földrészlet (a továbbiakban: halastavat tartalmazó földrészlet) vízvédelmi területnek minősül, a földrészlet haszonbérbe adása során a 37. § rendelkezését kell alkalmazni és a szerződés megkötését megelőzően a vízügyi igazgatóság előzetes véleményét be kell szerezni. A vízügyi igazgatóság vagyonkezelésében levő és belvíztározásra kijelölt, egyéb kezelésű halastóként nyilvántartott területen a vagyonkezelővel történő előzetes egyeztetés mellett a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény VII. fejezetében foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Halastó hasznosítása esetén a 16. § szerinti bizottságba külső szakértőként az Országos Halgazdálkodási Tanács, a (2) bekezdés szerinti esetben a vagyonkezelő legalább egy képviselőjét is meg kell hívni.

(4) A halastavat tartalmazó földrészlet bérleti díjának megállapításakor az NFA figyelembe veszi a halastó építésének idejét és műszaki állapotát, a meglévő infrastruktúrát, a vízellátás módját, a halastó meglévő információk szerint elvárható hozamát, megközelíthetőségét, valamint a termelést hátrányosan befolyásoló egyéb tényezőket. Ezek a tényezők az alap haszonbérleti díjat legfeljebb 50%-kal csökkenthetik.

(5) Az NFA az éves haszonbérleti díj 36. § (1) bekezdése szerinti felülvizsgálata során a haszonbérleti díjat csökkentő tényezőként veszi figyelembe a haszonbérbe adott, állami tulajdonú, halastavat tartalmazó földrészleten megvalósított, annak műszaki állapotát és piaci értékét növelő, bizonylatokkal igazolt beruházásokat, ideértve az európai uniós vagy nemzeti pályázati forrásból megvalósult fejlesztések önrészét is. Ebben az esetben az alap haszonbérleti díj 50%-nál nagyobb mértékben is csökkenthető.

(6) A (4) bekezdés alkalmazása esetén a szerződés megszűnésekor a haszonbérlő nem követelheti a haszonbérleti jog időtartama alatt létesített beruházások megállapítható tényleges értékének megtérítését.

(7) Halastavat tartalmazó földrészlet esetében a haszonbérleti szerződés időtartama legfeljebb 20 év.

(8) Halastavat tartalmazó földrészlet haszonbérbe adására vagy eladására irányuló pályázati eljárásban pályázóként az a természetes vagy jogi személy vehet részt, amely a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló rendelet (a továbbiakban: Hhvtv. Vhr.) szerinti szakirányú halászati, halgazdálkodási végzettséggel rendelkezik, vagy ilyen végzettségű alkalmazottat foglalkoztat. 100 hektárnál nagyobb összes kiterjedésű halastóterületet hasznosító halgazdálkodásra jogosultnak a Hhvtv. Vhr.-ben meghatározott felsőfokú halászati, halgazdálkodási szakirányú végzettséggel kell rendelkeznie vagy ilyen végzettséggel rendelkező személyt kell foglalkoztatnia. A jogosultságot igazoló dokumentumok másolatát a pályázónak csatolnia kell a pályázati anyaghoz.

(9) Halastavat tartalmazó birtoktest esetében a pályázatok elbírálásának eredményeként egy nyertes pályázó választható ki.

(10) Halastavat tartalmazó földrészlet esetében a haszonbérleti szerződésben ki kell kötni, hogy a haszonbérlet időtartama alatt a bérelt földrészleten található halastó kultúrállapota és műszaki állapota nem romolhat.

IV. FEJEZET

NYILVÁNOS ÁRVERÉSSEL TÖRTÉNŐ ELADÁS

29. § *  (1) Az Nfatv. 21. § (3a) bekezdés b) pontjában foglalt területnagyságot meghaladó méretű földrészletnek eladás útján történő hasznosítására árverés útján kerülhet sor.

(2) Az árverés lebonyolításában a kormányhivatal és járási (fővárosi kerületi) hivatal az e Fejezetben foglaltak szerint közreműködik.

(3) *  Az árverési eljárásban árverezőként a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés e) pontja szerinti helyben lakó, földművesnek minősülő természetes személy vehet részt.

(4) *  Az erdő alrészletet is tartalmazó föld hirdetményben megjelölt, erdőt nem érintő részére is lehet árverést folytatni. A földrészlet megosztását ebben az esetben az eredményes árverést követően az NFA kezdeményezi és viseli az eljárás költségeit. Az adásvételi szerződés megkötésére csak a megosztást követően kerülhet sor.

(5) Az elővásárlási jog gyakorlása esetén a (4) bekezdés szerinti költséget az elővásárlási jogával élő jogosult viseli. A nyertes árverező részére az általa megfizetett eljárási költséget a 32/A. § (2) bekezdésében meghatározott határidőben vissza kell téríteni.

(6) *  Az árverésen értékesítésre kerülő földrészlet vonatkozásában az államot a szerződés megkötésétől számított 20 éves időtartamra – a szerződés szerinti vételáron – visszavásárlási jog illeti meg. A visszavásárlási jog biztosítására a földrészletet 20 éves időtartamra elidegenítési és terhelési tilalom terheli. A visszavásárlási jogot, valamint az elidegenítési és terhelési tilalmat az adásvételi szerződésben is rögzíteni kell. A földrészletek tulajdoni lapjára az állam javára – a vevő költségviselése mellett – a visszavásárlási jogot be kell jegyeztetni, valamint az elidegenítési és terhelési tilalmat fel kell jegyeztetni. Az elidegenítési és terhelési tilalom törléséhez az NFA – a földrészlet törvényes örökös általi elidegenítésnek az esetét kivéve – a 20 éves időtartam lejárata előtt nem járulhat hozzá. Az elidegenítési tilalom fenntartása mellett a terhelési tilalom törléséhez a 20 éves időtartam lejárata előtt csak abban az esetben járulhat hozzá, ha a földrészlet vételárának kiegyenlítése nem pénzügyi intézmény által nyújtott kölcsön felhasználásával történt, és a földrészletre pénzügyi intézmény javára kíván a tulajdonos terhet alapítani.

(7) Abban az esetben, ha a földrészlet vételárának kiegyenlítése nem pénzügyi intézmény által nyújtott kölcsön felhasználásával történt, az NFA kizárólag akkor él a visszavásárlási joggal, ha tudomást szerez arról, hogy a tulajdonos a földrészlet elidegenítése vagy megterhelése érdekében intézkedést tett.

30. § (1) Az árverési eljárás során az árverésre bocsátott földrészlet tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó szerződés megkötésére licitálás útján, a legmagasabb vételárat felajánló árverező szerez jogot.

(2) Amennyiben a kikiáltási áron érvényes vételi ajánlatot nem tettek, az árverést eredménytelennek kell nyilvánítani.

(3) *  Az árverési biztosíték a földrészlet kikiáltási árának 10%-a, amit az árverésen való licitálás feltételeként az árverezőnek – helyrajzi számonként – az árverési hirdetményben meghatározottak szerint kell megfizetni legkésőbb az árverést megelőző munkanapon 12 óráig.

(4) *  Az árverési biztosíték elhelyezésére az NFA közvetlen vagy közvetett többségi állami tulajdonú hitelintézetnél letéti számlát nyit. A letéti számla megnyitásához az államháztartásért felelős miniszter engedélye nem szükséges.

(5) *  A nyertes árverező esetében az árverési biztosíték a vételárba beszámításra kerül, a nem nyertes árverezők esetén az árverés napját követő 8 munkanapon belül intézkedni kell az árverési biztosíték visszafizetése iránt.

31. § (1) *  Az árverési hirdetményt az Nfatv. 26. § (2) bekezdésében előírt módon, a kormányhivatalnak az árverezés helye szerinti megyei jogú városban található hivatali helyiségében, az árveréssel érintett földrészlet fekvése szerinti településen a helyben szokásos módon, valamint az árverés helyszínén is ki kell függeszteni, továbbá megyei, illetve helyi sajtótermékekben is közzé kell tenni. A közös önkormányzati hivatal esetében az árverési hirdetményt az Nfatv. 26. § (2) bekezdésében meghatározottak alapján a közös önkormányzati hivatalnál is közzé kell tenni. Az árverés meghirdetésének napja az árverési hirdetménynek az NFA internetes honlapján történő közzétételének napja.

(2) *  Az árverési hirdetmény közzétételének időpontja legalább harminc nappal meg kell, hogy előzze a hirdetményben megjelölt árverési időpontot.

(3) *  A hirdetményben fel kell tüntetni

1. az árverést kiíró megnevezését és székhelyét;

2. az árverés helyét és időpontját;

3. az árverési azonosító számát;

4. a földrészlet adatait (település, helyrajzi szám, alrészlet szintű bontásban: művelési ág, területnagyság, aranykorona érték);

5. ha a földrészleten erdő vagy fásított terület található, a földrészlet megosztására, valamint az ezzel kapcsolatos költségek viselésére vonatkozó tájékoztatást;

6. az árverés tárgyát képező tulajdoni illetőséget;

7. az ingatlan-nyilvántartásba az állam tulajdoni illetőségére bejegyzett, illetve feljegyzett jogokat és terheket, továbbá az ingatlan-nyilvántartásba fel nem jegyzett, az NFA által ismert terheket;

8. az ingatlan-nyilvántartásba jogi jellegként feljegyzett tényeket;

9. a Natura 2000 területnek minősülő földrészlet esetén a Natura 2000 területekre vonatkozó főbb jogszabályokra való utalást;

10. a földrészletet terhelő szolgalmi jogot;

11. a földrészletet érintően a földhasználó javára megítélt, egy éven túli kötelezettségvállaláson alapuló, európai uniós vagy nemzeti, terület alapú támogatás jogcímét és a kötelezettségvállalás időtartamát;

12. az árverési biztosíték megfizetésének módját;

13. az árverésre jelentkezés helyét, módját és idejét;

14. annak rögzítését, hogy az árverésen történő részvétel feltétele, hogy az árverezők írásban hozzájáruljanak személyes adataik kezeléséhez és az árverési jegyzőkönyvhöz mellékletében történő csatolásához;

15. az NFA által meghatározott kikiáltási árat;

16. a vételár megfizetésének határidejét és módját;

17. az árverésen történő licitálás feltételeit;

18. az elővásárlási jog gyakorlásának módját;

19. az NFA azon joga fenntartásának rögzítését, hogy

19.1. az árverési hirdetményt az árverés időpontját megelőzően visszavonhatja,

19.2. az árverést e rendeletben meghatározott esetekben eredménytelennek nyilvánítsa,

19.3. a nyertes árverező visszalépése esetén, a 23. § (2) bekezdés a) és b) pontjában vagy a 32/A. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezése esetén a következő legmagasabb vételárat ajánló árverezővel vagy elővásárlási jogosulttal szerződést kössön;

20. annak rögzítését, hogy a nyertes árverezővel kötött szerződés tartalmából közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek az Nfatv. 30. § (1) bekezdésében meghatározott adatok, valamint az Nfatv. 30. § (2) bekezdésében meghatározott ellenszolgáltatást tartalmazó szerződés esetén a szerződést közzé kell tenni;

21. a pénzügyi intézmény által nyújtott kölcsön igénybevételével történő vásárlás speciális feltételeit és az ilyen esetekben kötendő adásvételi szerződés speciális tartalmi elemeit;

22. az értékesítésre kerülő földrészletre – az e rendeletben meghatározott esetekben – vonatkozó 20 éves visszavásárlási jogra és elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó utalást;

23. a haszonbérleti szerződéssel terhelt földrészlet értékesítése esetén a haszonbérleti szerződés módosításával kapcsolatos, az adásvételi szerződésben rögzítendő kötelezettségeket;

24. mindazon további információt, amit az NFA szükségesnek tart.

(4) * 

(5) A (3) bekezdés 11. pontjában foglalt adatokat az NFA a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal adatszolgáltatása alapján állapítja meg.

32. § *  (1) Árverést megyei jogú városban lehet tartani. Az árverést az NFA részéről eljáró személy és közjegyző jelenlétében a kormányhivatal részéről eljáró személy (a továbbiakban: árverezésvezető) bonyolítja le. A közjegyző árverésen történő közreműködéséért járó díjat a kormányhivatal viseli.

(2) Az árverésről az árverezésvezető – a licitálás során kialakult végső sorrendet is tartalmazó – jegyzőkönyvet készít.

(3) *  A jegyzőkönyv személyes adatokat tartalmazó mellékletét kizárólag az NFA kezeli.

(4) Árverésen részt venni és vételi ajánlatot tenni személyesen vagy meghatalmazott jogi képviselő útján lehet. Az árverésen árverezőként történő személyes részvétel esetén a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselőre a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti jogi képviseletre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(5) Az árverezőnek az árverésen való részvétel feltételeként árverési naponként 30 ezer forint összegű regisztrációs díjat kell az árverés helyszínén készpénzben befizetnie. A regisztrációs díj a kormányhivatal bevétele.

(6) Az árverésen árverezőként az vehet részt, aki

a) a hirdetményben meghatározottak szerint az árverési biztosítékot megfizette;

b) a regisztrációs díjat az árverés helyszínén befizette;

c) részvételi jogosultságát a mezőgazdasági igazgatási szervi hatáskörében eljáró kormányhivatal által

ca) a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerzési képesség fennállásáról – a 29. § (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel – kiállított hatósági bizonyítvány,

cb) a földművesként történt nyilvántartásba-vételéről a földműves-nyilvántartásból kiállított adatlap-másolat – harminc napnál nem régebbi – eredeti példányának bemutatásával a helyszínen igazolja;

d) a 29. § (3) bekezdés szerinti helyben lakást

da) a lakóhely tekintetében a jegyző által kiállított, az életvitelszerű ott lakást bizonyító hatósági bizonyítvánnyal,

db) a mezőgazdasági üzemközpont tekintetében a földművesek, a mezőgazdasági termelőszervezetek és a mezőgazdasági üzemközpontok nyilvántartása alapján kiállított igazolással;

e) *  a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés e) pontja szerinti legfeljebb 20 km-es távolságot a föld fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szervi hatáskörében eljáró kormányhivatal által kiállított igazolással

igazolja.

(7) A (6) bekezdés a) pontja szerinti befizetés teljesítéséről az árverés helyszínén az árverést lebonyolító kormányhivatalnak az árverési biztosítékot kezelő hitelintézet kimutatása vagy ezen hitelintézet által kiállított igazolás alapján meg kell győződnie.

(8) A (6) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott okiratok csak eredetiben, vagy közjegyző által hitelesített másolatban fogadhatóak el.

(8a) *  A (8) bekezdés szerint átadott okiratokat az árverést követően az árverező kérésére vissza kell adni. A visszaadott okiratról a kormányhivatal másolatot készít. Az okiratokat, illetve az azokról készített másolatokat a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni.

(9) Az árverésen az árverést lebonyolító kormányhivatal és az NFA részéről eljáró személyek, a közjegyző és a járási hivatalvezető, valamint a (6) bekezdés szerinti árverezők vesznek részt.

(10) Az árverés megkezdésekor az árverezőkkel közölni kell az árverésre kerülő földrészlet kikiáltási árát, amely nem lehet kevesebb a földrészletre vonatkozó értékbecslésben megállapított, vagy a 4/B. § alapján kiszámított, 50 000 forintra kerekített összegnél, és fel kell hívni az árverezőket az ajánlatuk megtételére.

(11) Az árverést addig kell folytatni, amíg az ajánlattevők ajánlatot tesznek. Az utolsó ajánlat elhangzását követően, az esetleges további ajánlattételre irányuló háromszori felszólítást követően az árverés az adott földrészlet vonatkozásában lezárul.

(12) Az árverések során alkalmazandó licitküszöb összege 5 millió forintot nem meghaladó kikiáltási ár esetén 50 000 forint, 5 millió forintot meghaladó kikiáltási ár esetén 100 000 forint, 10 millió forintot meghaladó kikiáltási ár esetén 200 000 forint, 50 millió forintot meghaladó kikiáltási ár esetén 500 000 forint. A licitküszöböktől az árverezők nem térhetnek el.

(12a) *  A (12) bekezdésben alkalmazott licitküszöbökkel történő licitálásra az árverésen egyedül résztvevő licitálónak is biztosítani kell a lehetőséget.

(13) Az a vételi ajánlat érvényes, amelynek összege – a licitküszöb összegével – meghaladja az előzőleg tett érvényes vételi ajánlat összegét.

(13a) *  Ha az azonos licitösszeggel vételi ajánlatot tevő árverezők közül nem lehet megállapítani a sorrendet (egyidejű licit), és nem tesznek magasabb összegű érvényes vételi ajánlatot, akkor annak az árverezőnek az ajánlatát kell elfogadni, aki az árverés során az egyidejű licitet megelőzően a legmagasabb összegű ajánlatot tette. Ennek hiányában az árverést eredménytelennek kell tekinteni.

(14) Az árverező a vételi ajánlatát nem vonhatja vissza.

32/A. § *  (1) Az elővásárlási jog gyakorlására az árverést követően a szerződés kifüggesztésének időtartama alatt az általános szabályok szerint van lehetőség. A több, azonos ranghelyen álló elővásárlásra jogosult esetén a szerződő fél kiválasztására a 28. § (1)–(2) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(2) Az elővásárlási jog gyakorlása esetén a nyertes árverező részére az általa megfizetett árverési biztosítékot az elővásárlásra jogosult tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követő öt napon belül vissza kell téríteni.

32/B. § *  Az árverés eredménytelen, ha

a) nem tettek érvényes vételi ajánlatot,

b) a felajánlott vételár nem érte el a kikiáltási árat.

32/C. § *  (1) Az árverésről készített jegyzőkönyv (a továbbiakban: árverési jegyzőkönyv) tartalmazza:

a) az NFA megnevezését, címét, telefonszámát, számlájának számát, és a részéről eljáró nevét,

b) az árverés helyét, kezdetének és befejezésének időpontját,

c) a földrészlet ingatlan-nyilvántartási és földhasználati adatait:

ca) a település nevét, a föld fekvését, a helyrajzi számot, területnagyságot, aranykorona értéket, tulajdoni hányadot,

cb) a művelési ágat,

cc) a földön fennálló telki szolgalmat, közérdekű használati jogot, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jogot, törvényen alapuló haszonélvezeti jogot, zálogjogot,

cd) a földhasználati nyilvántartásba, illetve erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett földhasználatot és annak időtartamát,

d) a kikiáltási árat,

e) a felajánlott legmagasabb vételár összegét,

f) az árverési vevő és mellékletként (külön lapon) valamennyi licitet tevő árverező (a továbbiakban: licitáló) nevét, természetes személyazonosító adatait, lakcímét és tárcsaszámát,

g) az árverésvezető nevét (megjelölve a kormányhivatal nevét, címét és telefonszámát),

h) a közjegyző nevét, irodájának címét,

i) a jelenlevők kérelmét és észrevételét, az észrevételekre adott válaszok tartalmát, a kérelmek és az észrevételek alapján hozott intézkedéseket,

j) a jogszabályban meghatározott egyéb adatokat és körülményeket.

(2) *  Az árverési jegyzőkönyvet az árverésvezető és az árverési vevő aláírásával látja el. A közjegyző az árverésről tanúsítványt állít ki, amely a jegyzőkönyv elválaszthatatlan részét képezi. A jegyzőkönyv és mellékletei eredeti példányát az NFA köteles megőrizni, a kormányhivatal és a nyertes árverező a jegyzőkönyvről másolati példányt kap. További másolatokat az árverés kapcsán keletkezett iratokról nem lehet kiállítani.

(3) A licitálók személyes adatait az (1) bekezdés f) pontja szerint tartalmazó mellékletet az NFA köteles az árverésre bocsátott földrészlet tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséig megőrizni és az arról történt tudomásszerzést követően haladéktalanul megsemmisíteni. A licitálók személyes adatait az NFA köteles zártan kezelni, azokat kizárólag a soron következő legmagasabb ajánlatot tevő licitáló személyének megállapítása érdekében használhatja fel.

33. § (1) *  Amennyiben a nyertes árverező vagy a sorrend szerinti elsőhelyi elővásárlásra jogosult az NFA értesítésétől számított 8 munkanapon belül a szerződéskötés érdekében az NFA-nak a föld fekvése szerint illetékes területi szervénél neki felróható okból nem jelentkezik, vagy a hirdetményben előírt határidő alatt a szerződést neki felróható okból nem köti meg, vagy a teljes vételárat nem fizeti meg, úgy kell tekinteni, hogy a jogügylettől visszalépett. Ilyen esetben a befizetett árverési biztosítékot elveszti és felelős a szerződéskötés meghiúsulásából az NFA-t ért károkért, továbbá viselni köteles az NFA ebből fakadó költségeit. Az árverési jegyzőkönyv másolati példányának átvétele értesítésnek minősül.

(2) *  Az árverési eljárás során a 6. § (1)–(4) bekezdését, a 8. § (2) bekezdését, a 10. § (2) bekezdés a) pontját, és a 21–24. §-t megfelelően alkalmazni kell. Az összeférhetetlenségi szabályokat az NFA és a közreműködő kormányhivatal részéről az árverés lebonyolítását végző személyek és az árverező személyek viszonyában kell alkalmazni.

33/A. § *  (1) Ha a visszavásárlási joggal terhelt földrészletek vételárának kiegyenlítése pénzügyi intézmény által nyújtott kölcsön felhasználásával történik, az NFA a (2) bekezdésben foglaltak szerint jár el, ha a pénzügyi intézmény teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatával értesíti az NFA-t a kölcsönszerződés felmondásáról, és az értesítésben – adatváltozás esetén újabb értesítésben –

a) megjelöli az értesítés keltének napján fennálló teljes követelését, valamint azt, hogy a követelés naponta milyen összeggel (napi kamat) emelkedik, továbbá azt a bankszámlaszámot, ahova a követelés összegét utalni kéri, és

b) vállalja, hogy ha a követelése összegét a (2) bekezdés alapján a bankszámláján maradéktalanul jóváírják, nyolc napon belül kiadja a jelzálogjog törlésére vonatkozó engedélyt.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő értesítés esetén az NFA él az államot megillető visszavásárlási joggal, és a visszavásárlási ár összegéből a pénzügyi intézmény (1) bekezdés szerinti értesítésében megjelölt teljes követelést az értesítésben, több értesítés esetén a legutolsó értesítésben meghatározott, a fizetés napjára számolt napi kamatokkal növelten a pénzügyi intézmény részére legkésőbb az értesítés, több értesítés esetén az első értesítés kézhezvételétől számított 60 napon belül megfizeti a pénzügyi intézmény által az értesítésben megadott bankszámlára történő átutalás útján.

V. FEJEZET

AZ ADÁSVÉTELRE ÉS A HASZONBÉRLETRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

34. § *  Az adásvételi és a haszonbérleti szerződésben rögzíteni kell a szerződés tárgyát képező földrészlet rendeltetését, továbbá azt, hogy az védett területnek, vagy vízvédelmi területnek minősül-e.

35. § (1) *  Ha az adásvételi szerződés tárgya a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvényben (a továbbiakban: Tfvt.) meghatározott termőföld, a szerződésben – ide nem értve az (1a) bekezdésben meghatározott esetet – rögzíteni kell a vevő azon kötelezettségét, hogy azt a Tfvt. 21. § (3) bekezdésének a)–d), f)–g) és a 21. § (3a) bekezdés a) pontjában foglaltak kivételével 5 évig más célra nem hasznosítja. Az adásvételi szerződésben rögzíteni kell azt is, hogy a birtokbaadás időpontja nem lehet korábbi, mint a vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése.

(1a) * 

(2) A vevő tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozat megadásának a feltétele a teljes vételár megfizetése.

36. § (1) A haszonbérleti szerződésbe kell foglalni az NFA azon jogát, hogy két évenként felülvizsgálja a szerződésben meghatározott haszonbérleti díjat, és a felülvizsgálat eredményeként, valamint a piaci érték figyelembevételével a haszonbérleti díj összegének megváltozása miatt a szerződés módosítását kezdeményezze. Ha a szerződés fennállása alatt a díj felülvizsgált összegében a felek harminc napon belül nem tudnak megállapodni, az NFA a haszonbérleti szerződést felmondhatja.

(2) *  Az Nfatv. 18. § (1c) bekezdésében meghatározott esetekben az NFA-val e rendelet alapján megkötött haszonbérleti szerződés időtartamának – a Földforgalmi tv.-ben foglalt előírások betartásával történő – meghosszabbításához nem kell pályázati eljárást lefolytatni.

37. § *  Ha a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földrészlet védett területnek minősül, a szerződés elválaszthatatlan részét képezi a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv által elkészített, a természeti állapot megőrzését vagy javítását szolgáló előírásokat tartalmazó jegyzék. Ha a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földrészlet vízvédelmi területnek minősül, a szerződésbe kell foglalni a haszonbérlő ezzel összefüggő kötelezettségeit.

38. § A haszonbérlő a szerződés megszűnésekor, vagy a szerződésben meghatározott esetben köteles a földrészlet értékének az átvételkor fennálló állapothoz viszonyított, a gazdálkodási tevékenységével összefüggésben keletkezett értékkülönbözetével (értékcsökkenésével vagy értéknövekedésével) a szerződés szerint elszámolni.

38/A. § *  (1) A 26/A. és 26/B. §-ban foglaltak alkalmazása esetén a 23. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az NFA a pályázat nyerteseivel köti meg a haszonbérleti szerződést. A haszonbérleti szerződésben

– szükség szerint – rendelkezni kell a haszonbérlőként szerződő nyertes pályázók közötti, a földhasználatot érintő együttműködési kötelezettségről.

(2) *  Ha az NFA a nyertes pályázókkal egy okiratba foglaltan köti meg a haszonbérleti szerződést, akkor abban meg kell jelölni, hogy az egyes haszonbérlők a birtoktestet milyen térmértékben veszik haszonbérbe. Ez esetben a haszonbérleti szerződés elválaszthatatlan részét képezi az ingatlan- nyilvántartási térképi adatbázisból kinyomtatott, a birtoktest megfelelő áttekintését biztosító térképmásolat, melyen egyértelmű jelöléssel kerül ábrázolásra az egyes haszonbérlők használatába adott terület.

VI. FEJEZET

A VAGYONKEZELÉS SZABÁLYAI

39. § (1)–(2) * 

(3) *  A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről – szükség esetén az ingatlan-nyilvántartásban szereplő, de időközben megszűnt vagyonkezelő törlésének kezdeményezésével együtt – a vagyonkezelő köteles gondoskodni a szerződés megkötésétől számított harminc napon belül.

(4) Ha a vagyonkezelői jog ugyanazon földrészletre – meghatározott eszmei hányadok szerint – több vagyonkezelőt is megillet, a földrészlet birtoklásának, használatának szabályait, az egyes vagyonkezelőket megillető jogokat és kötelezettségeket a szerződésnek tartalmaznia kell.

(5) * 

(6) A szerződés módosításának minősül az, ha a szerződés tárgyát több földrészlet képezi, és a földrészletek egy részén a vagyonkezelői jog a 43. § (1) bekezdés c)–e) pontjában meghatározott esetek miatt megszűnik.

(7) *  Ha a szerződés tárgyát képező földrészlet védett területnek, vagy vízvédelmi területnek minősül, a szerződés tartalmára a 37. §-ban foglaltak irányadók.

A felek jogai és kötelezettségei

40. § (1) A vagyonkezelő a földrészletet rendeltetésének, a szerződésnek, továbbá a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, vagyonkezelőtől elvárható gondossággal birtokolhatja, használhatja, és szedheti annak hasznait. Felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye. A vagyonkezelő a földrészletet nem idegenítheti el, és azt nem terhelheti meg.

(2) Az NFA ellenőrizheti a használatot, követelheti a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat megszüntetését, továbbá az ilyen használatból eredő kár megtérítését. Abban az esetben, ha az ilyen használat tovább folyik, vagy ha a kifogásolt használat megszüntetésének követelése sem vezetne eredményre, az NFA a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, és kártérítést követelhet.

(3) A vagyonkezelő köteles a (2) bekezdés szerinti ellenőrzést tűrni, illetve annak lefolytatását lehetővé tenni, és abban lehetőség szerint közreműködni.

(4) Ha jogszabály vagy szerződés nem tiltja a vagyonkezelő a kezelt földrészletet más használatába adhatja. Ha a vagyonkezelő a földrészletet más használatába adta, a használó magatartásáért mint sajátjáért felel.

41. § (1) A vagyonkezelői jog alatt álló földrészlettel összefüggő közterhek viselése, és jogszabály által előírt kötelezettségek teljesítése a vagyonkezelőt terheli.

(2) A vagyonkezelő a szerződés megszűnésekor, vagy a szerződésben meghatározott esetben köteles a földrészlet értékének az átvételkor fennálló állapothoz viszonyított, a gazdálkodási tevékenységével összefüggésben keletkezett értékkülönbözetével (értékcsökkenésével vagy értéknövekedésével) a szerződés szerint elszámolni.

(3) A vagyonkezelőnek az Nfatv. 23. § (1) bekezdésében meghatározott, az NFA hozzájárulásával elvégzett tevékenységek értékét bizonylatokkal – így különösen előzetes tételes költségvetéssel és számlákkal – kell igazolnia, és arról a szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal az NFA-nak be kell számolnia.

42. § (1) A vagyonkezelő – a szerződés szerint – a jogosultsága fejében ellenszolgáltatásra köteles oly módon, hogy vagyonkezelői díjat (e fejezetben a továbbiakban: díj) fizet vagy a szerződésben meghatározott kötelezettséget teljesít.

(2) A szerződés alapján a díjfizetés történhet

a) időszakonkénti rendszeres, vagy

b) egy összegben meghatározott egyszeri

teljesítéssel.

(3) Ha a vagyonkezelő a szerződés alapján a (2) bekezdés a) pontja szerinti díjfizetésre köteles, az esedékes díjfizetés elmulasztása esetén az NFA harminc napos határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a hátralék megfizetésére írásban felszólítja a vagyonkezelőt. Ha a vagyonkezelő a díjfizetési kötelezettségének az NFA által megjelölt határidő végéig nem tesz eleget, az NFA a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.

(4) Ha a vagyonkezelő a szerződés alapján a (2) bekezdés b) pontja szerinti díjfizetésre köteles, a díjat a szerződés megkötésekor, vagy a szerződés időtartama alatt a szerződésben meghatározott időpontban kell az NFA-nak megfizetni. Ha a vagyonkezelő díjfizetési kötelezettsége a szerződés megkötésekor esedékes, és ennek nem tesz eleget, az NFA harminc napos határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a díj megfizetésére írásban felszólítja a vagyonkezelőt. Ha a vagyonkezelő az NFA felszólítására sem tesz eleget a díjfizetési kötelezettségének, az NFA jogosult a szerződéstől elállni. Ha a vagyonkezelő a szerződés alapján a szerződésben meghatározott időpontban köteles az egyszeri díjfizetési kötelezettségének eleget tenni, ha azt elmulasztja, az NFA a (3) bekezdésben foglaltak szerint a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.

(5) Ha a felek a szerződésben úgy állapodnak meg, hogy a vagyonkezelő értéknövelő beruházást végez, annak a szerződésben előírt módon meghatározott és az NFA-nak számlázott értékét a vagyonkezelő a vagyonkezelői jog ellenszolgáltatása miatt még fennálló, az NFA-val szembeni kötelezettségébe beszámíthatja.

(6) Ha a vagyonkezelő – díjfizetés helyett – más kötelezettség teljesítésére köteles, azt a szerződésben úgy kell meghatározni, hogy a kötelezettség teljesítése ellenőrizhető legyen. A szerződés szerinti teljesítésről a vagyonkezelőnek – a szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal – az NFA részére be kell számolnia. A szerződésben meghatározott kötelezettség teljesítése miatti szerződésszegésre a (3) bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni. A vagyonkezelői jog ellenében vállalt kötelezettségnek csak olyan értéknövelő beruházás megvalósítása minősülhet, amely az érintett földrészlet piaci értékének növelését eredményezi. Nem vehető figyelembe ellenszolgáltatásként az állami vagy európai uniós forrás igénybevételével megvalósított értéknövelő beruházásoknál, a támogatásként nyújtott összeg.

(7) A (2) bekezdés a) pontja szerinti díjfizetés esetén a szerződésbe kell foglalni az NFA azon jogát, hogy két évenként felülvizsgálja a szerződésben meghatározott díjat, és a felülvizsgálat eredményeként, valamint a piaci érték figyelembevételével a díj összegének megváltozása miatt a szerződés módosítását kezdeményezze. Ha a szerződés fennállása alatt a díj felülvizsgált összegében a felek harminc napon belül nem tudnak megállapodni, az NFA a szerződést felmondhatja.

A vagyonkezelési szerződés megszűnése

43. § (1) A szerződés megszűnik:

a) a szerződés lejártával vagy a szerződésben meghatározott körülmény bekövetkeztével;

b) a vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnésével;

c) a szerződés tárgyát képező földrészletnek a Nemzeti Földalapból való kikerülésével;

d) a felek közös megegyezésével;

e) felmondási jog gyakorlásával.

(2) A szerződés azonnali hatállyal felmondható, ha

a) a vagyonkezelő a vagyonkezelői jogot továbbadta;

b) a vagyonkezelő a földrészletben kárt okozott, vagy magatartása közvetlenül károkozással fenyeget;

c) a földrészlet szerződésben megállapított piaci értékéhez képest felróható okból lényeges csökkenés következett be;

d) a vagyonkezelő az Nfatv. 23. § (1) bekezdésében foglalt előírást megsértette;

e) a vagyonkezelő az ellenszolgáltatási kötelezettségét a 42. § (3)–(4) bekezdésében meghatározottak szerint nem teljesítette;

f) az Nfatv. 19. § (2) bekezdésében meghatározott valamelyik esemény következett be;

g) a felek valamelyike jogszabályból vagy a szerződésből eredő lényeges kötelezettségét felróható módon megszegte.

(3) Ha az azonnali hatályú felmondást a másik fél 15 napon belül nem veszi tudomásul, a felmondási jogot gyakorló fél további 15 napon belül a bírósághoz fordulhat. Ha nem így jár el, a felmondás hatályát veszti.

(4) *  A rendes felmondási időt a felek a szerződésben határozzák meg, oly módon, hogy az NFA a Tfvt.-ben előírtak szerint, az ott meghatározott föld hasznosítási kötelezettségének teljesítéséről, illetve a művelés alól kivett területekkel összefüggő gazdálkodási feladatok ellátásáról gondoskodni tudjon.

(5) A szerződés közös megegyezéssel a gazdasági év végével szüntethető meg.

(6) Ha vagyonkezelő központi költségvetési szerv, a vagyonkezelési szerződés vagyonkezelő általi rendes felmondással vagy közös megegyezéssel történő megszüntetéséhez a központi költségvetési szervet irányító vagy felügyelő szerv egyetértése szükséges.

(7) A szerződés megszűnése esetén a vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. Ettől az időponttól kezdődően a vagyonkezelő által a földrészlet használatára harmadik személlyel kötött szerződésben a vagyonkezelő helyébe az NFA lép.

Természetvédelmi célú vagyonkezelés * 

43/A. § *  (1) A természetvédelmi célú vagyonkezelés elsődleges célja állami tulajdonban álló földrészleteken természetvédelmi közcélok megvalósítása, az élő és élettelen természeti értékek megóvása, a tájképi, kultúrtörténeti értékek megőrzése, a természeti vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének fenntartható módon való növelése.

(2) A természetvédelmi célú vagyonkezelés során a védett területen történő mező-, erdőgazdálkodási tevékenység (a továbbiakban: gazdálkodás) a természetvédelmi célokra tekintettel folytatható, előnyben kell részesíteni a hagyományos (tájjellegű), természetkímélő, természetközeli gazdálkodási módok alkalmazását, biztosítani kell az őshonos és régen honosult háziállatok állományának génrezervátumként való fenntartását, valamint az állatállományok (megfelelő létszám, faj- és fajtaösszetétel esetén) útján a védett terület természetvédelmi érdekeknek megfelelő területfenntartását, gondozását.

(3) A nemzeti park igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) a vagyonkezelésben lévő védett területek nyilvántartását a Természetvédelmi Információs Rendszerben naprakészen vezeti.

(4) Az igazgatóság a vagyonkezelési tevékenységét a természetvédelemért felelős miniszter által jóváhagyott hosszútávú (10 éves) természetvédelmi célú vagyonkezelési terv, valamint az annak alapján elkészített éves természetvédelmi célú vagyonkezelési terv figyelembevételével végzi.

43/B. § *  Az igazgatóság a vagyonkezelésében álló vagy vagyonkezelésébe kerülő védett területet érintően a birtoklás, a használat, és hasznosítás jogát saját maga gyakorolja (a továbbiakban: saját használat), ha

a) a védett terület klimax és ahhoz közeli állapotú társulásokkal borított természetvédelmi oltalom alatt álló terület, amelyen a természetvédelmi szempontok – a kiemelkedő jelentőségű, értékű védett természeti területek és értékek – miatt gazdálkodási tevékenység nem lehetséges; vagy amelyek nem igényelnek természetvédelmi fenntartási tevékenységet, ezért a védett terület hasznosítása tilos, vagy igen nagymértékben korlátozott (így különösen egyes bioszféra-rezervátum magterületek, tudományos rezervátumok, egyes természeti övezetbe tartozó területek, egyes fokozottan védett természeti területek),

b) a védett területen a természetvédelmi érdekek érvényesítése speciális tevékenység végzését, vagy különleges szakismeret, esetleg eszköz meglétét kívánja meg, és ezek nélkül a védett terület használatba adása előreláthatólag a természeti értékek károsodásával, szaporodásuk veszélyeztetésével, vagy pusztulásával járna,

c) ha a védett területen a természetvédelmi célkitűzések az igazgatóság rendelkezésére álló vagy reálisan megszerezhető eszközökkel és személyi állománnyal – az igazgatóság többi állami feladatának ellátásával összhangban – racionálisan megvalósíthatók, valamint elengedhetetlenül szükségesek az igazgatóság tulajdonában, vagyonkezelésében, valamint használatában lévő állatállomány fenntartásához, ellátásához,

d) a védett terület az ingatlan-nyilvántartás szerint erdő művelési ágban van nyilvántartva, vagy ennek hiányában, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott védett terület jogi jelleg ténye van feljegyezve, és az Országos Erdőállomány Adattárban foglaltak szerint elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül, vagy

e) a védett területen a természetvédelmi hatóság a hasznosítási kötelezettséget felfüggesztette.

VI/A. FEJEZET * 

AZ IGAZGATÓSÁG VAGYONKEZELÉSÉBEN ÁLLÓ TERÜLETEK HASZNÁLATBA ADÁSA * 

43/C. § *  (1) E rendelet előírásait – a IV. és a VII. fejezetben foglaltak kivételével – a védett területnek az igazgatóság, mint vagyonkezelő részéről történő használatba adása során az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, azzal, hogy az NFA alatt az igazgatóságot, az NFA elnöke, illetve a Tanács alatt az igazgatóság vezetőjét kell érteni.

(2) *  Ha a 43/B. §-ban meghatározott védett területeket érintően a saját használatot az igazgatóság a rendelkezésére álló eszközökkel nem képes megvalósítani, vagy a védett terület átlagos (nem kiemelkedő) természetvédelmi értékű és a hagyományos gazdálkodási módok a természetvédelmi kezelés részét képezhetik, a védett területet az igazgatóság haszonbérbe adhatja.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az igazgatóság a haszonbérleti szerződés fennállása alatt köteles érvényre juttatni a természetvédelmi célok elérését, a megfelelő kezelési eljárások alkalmazását.

(4) Az igazgatóság által lefolytatandó pályáztatási eljárás során nem kell alkalmazni a 7. § (1) bekezdés 5. és 15. pontját, a 7. § (2) bekezdés 5–6. és 8. pontját, a 9–10. § tekintetében a pályázati biztosítékra vonatkozó rendelkezéseket, a 11. § (7)–(8) bekezdését, a 14. § (1) bekezdés c) pontját, valamint a 15. § és a 18. § (3) bekezdése tekintetében a közjegyzőre vonatkozó rendelkezéseket.

43/D. § *  (1) Az igazgatóság a védett területet nyilvános pályáztatás útján, vagy annak mellőzésével adhatja haszonbérbe. A pályáztatás mellőzésével történő haszonbérbe adás során az igazgatóság köteles a szerződő fél nyilatkozatát beszerezni a 11. § (5) bekezdés b)–e) pontjában foglaltakról.

(2) Nem kell pályáztatási eljárást lefolytatni, ha

a) * 

b) a haszonbérbe adandó védett területek együttes térmértéke nem haladja meg az 5 hektárt.

(3) A pályázati felhívást az igazgatóság székhelyén, honlapján, és a védett terület fekvése szerint önkormányzatnál legalább harminc napra hirdetmény formájában, valamint a helyben szokásos módon kell közzétenni.

(4) A 7. § (2) bekezdésében foglaltakon túl a pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a védett területek használatára vonatkozó természetvédelmi követelmény-, és feltételrendszert.

(5) A pályázati eljárásban résztvevő pályázókra vonatkozó előírások kapcsán a 26. § (2) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni.

(6) *  A pályázó a pályázatát köteles a pályázat benyújtására nyitva álló határidőben, a pályázati azonosítószám feltüntetésével elektronikus úton benyújtani.

(7) A 14. § (1) bekezdésében foglaltakon túl érvénytelen az a pályázat is, ha a pályázati eljárás kezdő napját megelőző

a) 3 éven belül a pályázóval szemben természetvédelmi bírság került kiszabásra;

b) 3 éven belül a pályázó felelőssége természetvédelmi szabálysértési eljárásban jogerősen megállapításra került;

c) 7 éven belül a pályázónak természetkárosítás bűntette miatti büntetőjogi felelősségét jogerős ítélet megállapította.

(8) A pályázatok elbírálására az igazgatóság vezetője legalább 3 tagú értékelő bizottságot hoz létre az igazgatóság alkalmazottaiból. Az értékelő bizottság tagjait és elnökét az igazgatóság vezetője írásban nevezi ki.

(9) A 17. § (1) bekezdésben foglaltakon túl az értékelési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a természetvédelmi szempontból legkedvezőbb pályázatra vonatkozó javaslatot és annak indokait is.

(10) A pályázatok értékelése során előnyben kell részesíteni azt a pályázót, aki vagy amely

a) *  a Földforgalmi tv. szerinti helyben lakónak minősül és az adott tájegységre jellemző hagyományos gazdálkodást folytat,

b) * 

c) a régi magyar háziállatfajták tartását, tenyésztését és genetikai állományának megőrzését végzi, különös tekintettel a legeltetett fajokra és fajtákra.

VII. FEJEZET

A FÖLDRÉSZLET CSERE ÚTJÁN TÖRTÉNŐ HASZNOSÍTÁSA

44. § (1) Az NFA a földrészlet tulajdonjogát versenyeztetés nélkül csere jogcímén átruházhatja.

(2) A csere feltétele, hogy a csere tárgyát képező földrészletek tehermentesek legyenek, és a piaci értékük közel azonos legyen, ennek hiányában a szerződő fél illetőleg az NFA vállalja az értékkülönbözet megtérítését, vagy a szerződő fél vállalja a javára fennálló értékkülönbözetről való lemondást. Az ellenszolgáltatásként megtérítésre kerülő értékkülönbözet nem haladhatja meg a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet piaci értékének 20%-át.

(3) *  Földet érintő csere esetében a (2) bekezdésben foglaltakon túl a csere feltétele, hogy

a) a Földforgalmi tv. 12. § (1) bekezdésben foglalt feltételek fennálljanak, és

b) az állam javára megszerzett föld aranykorona (AK) értéke – a szőlő, a gyümölcsös és az erdő művelési ágban nyilvántartott föld, valamint a (4) bekezdésben meghatározott területek kivételével – ne legyen kevesebb a föld fekvése szerinti településen fekvő, azonos művelési ágú földek átlag AK értékénél.

(4) A Nemzeti Földalapba tartozó védett természeti területet legalább azonos természetvédelmi értékű védett természeti területtel, az állam kizárólagos tulajdonában álló erdőt az Evt. 8. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén lehet elcserélni.

(5) *  A (3) bekezdés szerinti település szerinti átlag AK értéket az adott település azonos művelési ágú földjeinek egy hektárra vetített AK értékeinek átlaga alapján kell megállapítani. Ha a csere tárgyát több föld képezi, vagy olyan föld képezi, amelynek több művelési ága van, a művelési ágak területi mértéke alapján súlyozott átlagos egy hektárra vetített Ak érték alapján kell az átlag AK értéket megállapítani. E bekezdésben foglalt, a település átlag AK értékét az NFA megkeresésére az ingatlanügyi hatóság állapítja meg.

45. § (1) *  Ha a föld tulajdonosa (a továbbiakban: cserepartner) a cserét birtok-összevonási céllal vagy az állattartó telepe működéséhez szükséges takarmánytermő terület biztosítása céljából kezdeményezi, a csereügylet a 44. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt feltételek hiányában sem tagadható meg, feltéve, hogy

a) a cserepartner által felajánlott föld jövedelmező mezőgazdasági művelésre alkalmas;

b) a csere eredményeként a cserepartner és az NFA tulajdoni hányada kölcsönösen megnő a csere tárgyát képező földekben; vagy

c) a csere eredményeként az állam kisebbségi tulajdoni hányada megszűnik, és a cserepartner által felajánlott földben az állam 1/1 tulajdoni hányadot szerez.

(2) *  Az (1) bekezdés alapján az állattartó telep működéséhez szántó, rét, legelő, valamint fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld tulajdonjoga ruházható át az állattartó telepet legalább egy éve folyamatosan üzemeltető természetes személy részére. Az állattartó telep működését az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatósági bizonyítványával kell igazolni.

46. § (1) A csereszerződéssel kapcsolatos költségek a cserepartnert terhelik.

(2) Az értékkülönbözet megtérítésével kötött csereszerződésben rögzíteni kell, hogy a birtokbaadás időpontja nem lehet korábbi, mint a cserepartner tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése.

(3) Az értékkülönbözet megtérítésével kötött csereszerződés esetén a cserepartner tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének a feltétele az értékkülönbözet megfizetése. A birtokbaadásról a csereszerződésben rendelkeznek a felek.

VIII. FEJEZET

A TULAJDONOSI ELLENŐRZÉS ÉS A HASZNÁLÓ ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE * 

47. § (1) *  A vagyonkezelőt, haszonbérlőt, vagy az Nfatv. szerinti egyéb jogcímen alapuló szerződés szerinti használót (e fejezetben a továbbiakban együtt: használó) megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét az NFA ellenőrzi. Ennek érdekében a használó és az NFA közötti, a földrészlet használatára, hasznosítására létesített szerződés (e fejezetben a továbbiakban: szerződés) rögzíteni kell, hogy a tulajdonosi ellenőrzés e rendelet szerinti eljárásrendjét, a felek jogait, kötelezettségeit a felek a szerződés részének tekintik.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja a földrészlettel való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében a rendeltetésellenes, jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása, továbbá a vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása.

(3) Az NFA éves ellenőrzési tervet készít. Az éves ellenőrzési tapasztalatokról, az azok nyomán tett intézkedésekről az NFA elnöke a tárgyévet követő év május 31-ig jelentést készít az agrárpolitikáért felelős miniszter részére. A személyes adatokat nem tartalmazó (anonimizált) jelentést az NFA a honlapján közzéteszi.

48. § (1) Az NFA megbízásából tulajdonosi ellenőrzést végző személy jogosult:

a) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba – a jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával – betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíttetni,

b) a használótól írásban vagy szóban felvilágosítást, tájékoztatást, információt, nyilatkozatot kérni,

c) *  az ellenőrzés során, az ellenőrzéshez kapcsolódóan fényképfelvételt készíteni.

(2) Az NFA megbízásából tulajdonosi ellenőrzést végző személy köteles:

a) jogait oly módon gyakorolni, hogy a használó tevékenységét a lehető legkisebb mértékben zavarja,

b) tevékenységének megkezdéséről a használót az ellenőrzés megkezdése előtt legalább nyolc nappal tájékoztatni, és megbízólevelét az ellenőrzés megkezdésekor bemutatni,

c) *  megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentést a használónak megküldeni.

48/A. § *  Az Nfatv. 19/A. § (2) bekezdésében meghatározott módon, törvényben történő kijelöléssel létrejött vagyonkezelői jog jogosultja köteles 30 napon belül írásban jelezni az NFA felé, ha a vagyonkezelésében lévő földrészlet 90 napot meghaladó időtartamban a jogszabályban meghatározott, általa ellátandó állami feladathoz, vagy alapfeladathoz szükségtelenné vált. E bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a vagyonkezelői jog gyakorlásának ideiglenes szünetelése a földrészlet értékesítésének előkészítése miatt következett be.

49. § (1) A használó jogosult:

a) az ellenőrzést végző személytől személyazonosságának bizonyítására alkalmas okiratot, illetve megbízólevelének bemutatását kérni, ennek hiányában az együttműködést megtagadni,

b) a helyszíni ellenőrzésnél jelen lenni,

c) *  az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentés kapcsán – a megküldéstől számított tizenöt napon belül – észrevételt tenni.

(2) A használó köteles:

a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy – az ellenőrzést végző kérésére – írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,

c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,

d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,

e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az NFA-t tájékoztatni.

(3) A (2) bekezdés e) pontjában említett intézkedések végrehajtását, az ellenőrzés során tett megállapítások, javaslatok hasznosulását az NFA szükség esetén utóellenőrzés keretében megvizsgálja.

50. § Ha a tulajdonosi ellenőrzés eredményeként az NFA megállapítja a földrészlet adatainak változását, a hatósági nyilvántartásokkal összefüggő eljárást kezdeményez, illetve a Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásában a változás átvezetéséről intézkedik.

50/A. § *  (1) *  A használót – a Nemzeti Földalap vagyon-nyilvántartásának naprakész vezetése és az NFA beszámolókészítési kötelezettségének megalapozottsága érdekében – e rendelet, valamint a szerződés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség terheli a szerződés tartama alatt.

(2) A használó e rendelet szerinti adatszolgáltatási kötelezettsége az NFA felé akkor is fennáll, ha az NFA-val vagy az NFA jogelődjével kötött szerződés az adatszolgáltatási kötelezettségről nem rendelkezik.

(3) A használó 15 napon belül köteles tájékoztatni az NFA-t, ha

a) a földrészlet az állam tulajdonából vagy a Nemzeti Földalapból bármely okból kikerül;

b) a földrészlet művelési ágát megváltoztatatja;

c) *  a földrészletnek a Tfvt. szerinti más célú hasznosítását megkezdi, valamint megvalósítja, illetve megszünteti;

d) a földrészleten a rendes gazdálkodás körét meghaladó beruházást valósít meg;

e) a földrészlet ingatlan-nyilvántartási adatai bármely okból megváltoznak.

(4) A használó haladéktalanul köteles tájékoztatni az NFA-t, ha

a) vele szemben az Nfatv. 19. § (1) bekezdésében meghatározott eljárás indul vagy valamely körülmény, esemény következik be;

b) az adatai megváltoznak.

(5) Ha a használó vagyonkezelő, a (3)–(4) bekezdésben foglaltakon túl 15 napon belül köteles tájékoztatni az NFA-t a földrészlet

a) forgalmi értékbecslése esetén a megállapított forgalmi értékről;

b) további használatára, hasznosítására létesített szerződésről, illetve annak megszűnéséről.

(6) A tájékoztatási kötelezettség teljesítési határidejének a kezdő napja

a) a (3) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott esetben a változásnak a használó tudomására jutását

b) a (3) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott esetben a művelési ág megváltoztatását, a más célú hasznosítás megkezdését, megvalósítását, illetve megszüntetését

c) a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az eljárásnak, illetve a körülmény, esemény bekövetkezésének a használó tudomására jutását

d) a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a használó adataiban bekövetkezett változást

e) az (5) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a forgalmi értékbecslésről készült szakértői vélemény kézhezvételét

f) az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a szerződés létrejöttét, vagy megszűnését

követő nap.

50/B. § * 

50/C. § *  (1) A használó az adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése érdekében – a gazdálkodási formájának megfelelően – a saját számviteli politikáját és nyilvántartásait úgy köteles kialakítani és vezetni, hogy azok biztosítsák az adatszolgáltatás pontosságát és ellenőrizhetőségét.

(2) A nyilvántartás pontossága és az adatellenőrzések biztosítása érdekében a használó köteles az NFA-val együttműködni.

(3) A használó köteles tűrni, hogy az NFA vagy az általa megbízott szervezet vagy személy helyszíni szemle vagy a rendelkezésére bocsátott dokumentumok megvizsgálásával ellenőrizze a használói adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítésének teljes körűségét és megfelelőségét.

(4) *  Ha a használó az adatszolgáltatási kötelezettségének nem, vagy hiányosan, illetve hibásan tesz eleget, úgy az NFA az értéknövelő beruházások fennállásáról és azok értékéről a rendelkezésére álló adatok alapján dönt, egyéb adatok tekintetében a használót 15 napos határidővel felhívja a kötelezettség teljesítésére, illetve a hiányosság pótlására. E határidő elmulasztása a fennálló szerződés szempontjából lényeges kötelezettségszegésnek minősül.

(5) Ha a használó központi költségvetési szerv, az NFA a (4) bekezdés szerinti mulasztást jelzi az irányítást vagy felügyeletet ellátó szerv vezetőjének. Az irányítást vagy felügyeletet ellátó szerv vezetője a jelzés nyomán tett intézkedéseiről köteles az NFA-t tájékoztatni.

50/D. § *  (1) *  A Nemzeti Földalap vagyon-nyilvántartásának naprakész vezetése érdekében a kormányhivatal és annak járási (fővárosi kerületi) hivatala, a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Magyar Államkincstár, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság, valamint az Állami Egészségügyi Ellátó Központ kötelesek együttműködni az NFA-val.

(2) *  A megyei kormányhivatal erdészeti hatáskörben eljáró járási hivatala az állami erdők vagyonkezelőinek erdőgazdálkodási tevékenységéről szóló beszámolót a tárgyévet követő év július 15-ig megküldi az NFA részére.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

51. § E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

52. § (1) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépése után közzétett pályázati felhívások és árverési hirdetmények alapján indult eljárásokra és az azok alapján kötött szerződésekre kell alkalmazni.

(2) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően közzétett pályázati felhívások és árverési hirdetmények alapján indult eljárásokra és az azok alapján kötött szerződésekre, valamint a rendelet hatálybalépését megelőzően kötött szerződésekre a hatálybalépést megelőző napon alkalmazandó rendelkezéseket kell alkalmazni.

53. § *  E rendeletnek az egységes elektronikus ügyintézési kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 477/2016. (XII. 27.) Korm. rendelettel megállapított 11. § (1) bekezdését és 43/D. § (6) bekezdését 2017. december 31-ig csak akkor kell alkalmazni, ha az érintett szerv az elektronikus ügyintézést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 108. § (2) bekezdése szerint 2018. január 1-jét megelőzően vállalta. Ezen vállalás hiányában 2017. december 31-ig az érintett szerv vonatkozásában az elektronikus kapcsolattartásra e rendelet 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

54. § * 

55. § *  E rendeletnek az egyes földügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 242/2011. (XI. 18.) Korm rendelet (a továbbiakban: Mr.) 2. §-ával módosított 26. § (2) bekezdésének b) pontját az Mr. hatálybalépését megelőzően közzétett pályázati felhívások alapján indult eljárásokban is alkalmazni kell.

56. § *  (1) E rendeletnek a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet módosításáról szóló 153/2013. (V. 24.) Korm rendelet (a továbbiakban: Mr2.) 1. §-ával módosított 1. § (1) bekezdését, 2. §-ával módosított 4. § (2) bekezdését, 4. §-ával módosított 10. § (6) bekezdését, 8. §-ával módosított 20. § (1) bekezdés c) pontját, 9. §-ával módosított 21. §-át, 10. §-ával módosított 22. §-át, 11. §-ával megállapított 23/A. §-át, 12. § (1) bekezdésével módosított 35. § (1) bekezdését, 12. § (2) bekezdésével megállapított 35. § (1a) bekezdését, 13. §-ával módosított 36. § (2) bekezdését, 14. §-ával megállapított 48/A. §-át, 16. §-ával módosított 47. § (1) bekezdését, 17. §-ával megállapított 50/A. §-át, és 50/C–50/D. §-át az Mr2. hatálybalépését megelőzően közzétett pályázati felhívások alapján indult eljárásokban, illetve az Mr2. hatálybalépésekor fennálló szerződések esetében is alkalmazni kell.

(2) E rendeletnek az Mr2. 3. §-ával módosított 7. § (2) bekezdés 18. pontját és az 5. §-ával módosított 11. § (1) bekezdését az Mr2. hatálybalépését követően közzétett pályázati felhívások alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.

(3) E rendeletnek az Mr2. 6. §-ával módosított 15. § (6) bekezdését az Mr2. hatálybalépését megelőzően közzétett pályázati felhívások alapján indult eljárásokban is alkalmazni kell, feltéve, hogy a pályázatok felbontására az Mr2. hatálybalépéséig még nem került sor.

(4) E rendeletnek az Mr2. 7. §-ával módosított 16. § (1) bekezdését az Mr2. hatálybalépését megelőzően közzétett pályázati felhívások alapján indult eljárásokban is alkalmazni kell, feltéve, hogy az értékelő bizottság létrehozatalára az Mr2. hatálybalépéséig még nem került sor.

(5) Az Mr2. hatálybalépéséig már lezárult pályázati eljárások esetében az Mr2. hatálybalépésétől számított nyolc napon belül az NFA – az NFA-val szerződést kötő pályázó kivételével – valamennyi pályázó részére az általa benyújtott, és az NFA megőrzésében lévő valamennyi pályázati dokumentációt postai úton visszaküldi. A pályázati dokumentációknak a közjegyzők részére megőrzés céljából átadott, és a közjegyző által az NFA részére visszaszolgáltatott pályázati dokumentációkat az NFA – a beérkezésük napjától számított nyolc napon belül – megsemmisíti.

(6) Ha az NFA-val vagy az NFA jogelődjével kötött szerződés az 50/B. §-ban meghatározott kikötést nem tartalmazza, akkor az NFA köteles – az 50/B. §-ban foglaltaknak a szerződésben való rögzítése céljából – a szerződés módosítását kezdeményezni.

57. § *  (1) E rendeletnek a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet módosításáról szóló 320/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mr3.) módosított rendelkezéseit – a (2)–(4) bekezdésben foglaltak szerint – az Mr3. hatálybalépését megelőzően közzétett pályázati felhívások alapján indult olyan eljárásokban is alkalmazni kell, amelyek tekintetében az Mr3. hatályba lépéséig a pályázatok értékelése még nem zárult le.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti haszonbérleti pályázati felhívásban szereplő földrészlet területe a 100 hektárt eléri, az NFA elnöke dönthet arról, hogy pályázatok elbírálása során a 26/A. §-ban foglaltak szerint több nyertes pályázó kerüljön kiválasztásra. E döntésről az NFA – a döntést követően haladéktalanul – hirdetmény formájában, a pályázati felhívással megegyező helyeken és módon értesíti a pályázókat.

(3) Ha a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet módosításáról szóló 306/2013. (VIII. 1.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 306/2013. (VIII. 1.) Korm. rendelet] 5. §-ában meghatározott eset áll fenn, és az Mr3. hatályba lépéséig nem került sor a 306/2013. (VIII. 1.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése szerinti hirdetmény közzétételére, akkor a (2) bekezdésben foglaltakat a hirdetmény közzétételének módja és határideje tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a (2) bekezdés szerinti döntést

a) tartalmazó hirdetményt a 306/2013. (VIII. 1.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdés szerinti hirdetménnyel egy időpontban kell közzétenni, vagy

b) a 306/2013. (VIII. 1.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdés szerinti hirdetménynek kell tartalmaznia, feltéve, hogy a pályázati felhívás tárgyát képező, 100 hektárt elérő földrészlet azonos településen fekszik a 306/2013. (VIII. 1.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdésében meghatározott földrészletekkel.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott hirdetménynek tartalmaznia kell, hogy

a) a pályázók a hirdetmény közzétételétől számított 15 napon belül a benyújtott pályázatukat visszavonhatják, és ez esetben a 13. §-ban meghatározott ajánlati kötöttség nem érvényesül,

b) ha a pályázó az a) pontban meghatározott határidőn belül visszavonja a pályázatát – az erről szóló nyilatkozatnak az NFA-hoz történő beérkezése napját követő 30 napon belül – az NFA a pályázati biztosítékot és a regisztrációs díjat a 10. § (1) bekezdésében meghatározott módon a részére visszafizeti,

c) ha a pályázó az a) pontban meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, hogy a pályázatát fenntartja,

d) a pályázati eljárás a hirdetmény közzétételének napjával megszakad, a pályázatok értékelése az a) pontban meghatározott határidő lejártát követő napon folytatódik, és az értékelést a visszavonással nem érintett pályázatok tekintetében végzi el az NFA.

58. § *  E rendeletnek a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet és a földhivatalok, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézet feladatairól, illetékességi területéről, továbbá egyes földhivatali eljárások részletes szabályairól szóló 373/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 325/2015. (XI. 10.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mr4.) megállapított rendelkezéseit az Mr4. hatálybalépését követően megtartott árverésekre alkalmazni kell, függetlenül az árverésre vonatkozó hirdetmény tartalmától, azzal, hogy ha az Mr4. hatálybalépését megelőzően közzétett hirdetmény e rendelet Mr4.-gyel megállapított rendelkezéseinek nem felel meg, új hirdetményt közzétenni nem szükséges.

59. § *  E rendeletnek a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet módosításáról szóló 54/2016. (III. 23.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mr5.) megállapított rendelkezéseit az Mr5. hatálybalépését megelőzően megtartott árverések során értékesített földrészlet tekintetében is alkalmazni kell akkor, ha az érintett földrészlet megosztására irányuló eljárást az Mr5. hatálybalépésének napjáig jogerős határozattal nem zárták le – függetlenül az árverésre vonatkozó hirdetmény tartalmától – azzal, hogy ha az Mr5. hatálybalépését megelőzően közzétett hirdetmény e rendelet Mr5.-tel megállapított rendelkezéseinek nem felel meg, új hirdetményt közzétenni nem szükséges.