Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2017.09.20.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.
Megnyitom a Jogtárban Megnyitom az Optijusban

 

367/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet

a Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény végrehajtásáról

A Kormány a Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény 18. § (1) bekezdés a)-e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. AZ ALAP SZERVEZETE

1. A Bizottság

1. § A Bizottság feladatai:

a) a Magyar Állandó Értekezlet (a továbbiakban: MÁÉRT) elvi iránymutatásai alapján irányítja az Alap működését,

b) *  a költségvetési törvény elfogadását követő két hónapon belül meghatározza a pályázati keretek között nyújtott összeget, és az Alap rendelkezésére álló forrás megváltozása esetén annak bekövetkezését követő negyvenöt napon belül módosítja azt,

c) támogatási döntést hoz a pályázatok után fennmaradt támogatásrész felhasználásáról,

d) döntést hoz a Kollégium döntés-előkészítő javaslatai alapján,

e) kinevezi és felmenti a Kollégium elnökét és tagjait,

f) jóváhagyja a Kollégium ügyrendjét,

g) a tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek a Kollégium ülésein.

2. § A Bizottság a döntéseit egyhangúlag hozza.

2. A Kollégium

3. § (1) A Kollégiumot a Bizottság úgy hozza létre, hogy annak összetétele a támogatási célokból eredő szakmai szempontoknak megfeleljen.

(2) A Kollégium működésének részletes szabályait a kollégiumi tagok több mint felének szavazatával elfogadott és a Bizottság által jóváhagyott ügyrend határozza meg.

4. § (1) *  A Kollégium tagjává a Bizottság - a Bethlen Gábor Alapkezelő Nonprofit Zrt. (a továbbiakban: Alapkezelő) vezérigazgatójának javaslatára - a központi államigazgatási szerveknek az adott támogatási területeken gyakorlattal és szakértelemmel, továbbá a támogatások odaítélésénél a döntések meghozatalához szükséges ismeretekkel rendelkező, a Magyarország területén lakóhellyel rendelkező szakértőit nevezi ki.

(2) Az (1) bekezdés szerint kinevezett tagok feladatai és kötelezettségei, valamint jogai azonosak. A Kollégium minden tagja egy szavazattal rendelkezik.

(3) *  A Kollégium elnökét a Kollégium tagjai közül - az Alapkezelő vezérigazgatójának javaslatára - a Bizottság nevezi ki és menti fel.

(4) *  Ha a Kollégium elnökének megbízatása megszűnik, az új elnök kinevezéséről a Bizottság tizenöt napon belül dönt. Amennyiben az új elnök kinevezéséig az elnök hatáskörébe tartozó ügyben halaszthatatlan döntésre van szükség, és nincs az elnöknek ügyrendben kijelölt helyettese, úgy az elnöki teendőket ideiglenesen az Alapkezelő vezérigazgatójának javaslata alapján a Bizottság által a Kollégium tagjai közül megbízott személy látja el.

(5) A Kollégium elnökének és tagjainak járó költségtérítés elszámolásának rendjét a Bizottság határozza meg.

(6) A Kollégium elnöke és tagjai a feladatkörük ellátása során okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelnek.

5. § (1) A Kollégium az üléseit szükség szerint tartja az ügyrendjében meghatározott olyan időközönként, hogy a támogatások folyamatos elbírálása biztosítható legyen.

(2) *  Az üléseket az elnök legalább az ülés előtt nyolc nappal, a napirend megjelölésével, írásban hívja össze. A Kollégiumot az elnök akadályoztatása esetén a napirend megjelölésével bármelyik tag összehívhatja.

(3) A Kollégium elnöke köteles az ülést összehívni, ha azt a Bizottság elrendeli.

(4) A Kollégium bármely tag indítványára, szótöbbséggel zárt ülésről vagy a napirend zárt tárgyalásáról határozhat, ha a személyiségi jogok védelme, adatvédelmi szempont azt szükségessé teszi, vagy azt a Kollégium indokoltnak tartja.

(5) *  A Kollégium ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek a Bizottság tagjai, az Alapkezelő vezérigazgatója vagy az általuk kijelölt személyek. A Kollégium az ügyrendjében egyéb tanácskozási joggal rendelkező állandó meghívottakat is meghatározhat. A Kollégium ülésén bármely tag indítványára, a tagok többségének támogatása mellett szakértő is részt vehet tanácskozási joggal.

(6) A Kollégium ülésén az ügyrendben megállapított rend szerint helyettesítésnek van helye, de a szavazati jog a helyettesítő személyre át nem ruházható.

(7) A Kollégium határozatképes, ha az összes tagjának több mint fele jelen van. A Kollégium a döntését a jelenlévő tagok több mint felének egybehangzó szavazatával hozza.

(8) *  Ha a Kollégium nem határozatképes, az elnök a következő ülést öt napon belül köteles összehívni.

6. § (1) A Kollégium elnökének és tagjainak kinevezésüket megelőzően írásban kell nyilatkozniuk arról, hogy velük kapcsolatban nem áll fenn a törvényben meghatározott összeférhetetlenség.

(2) *  Ha az összeférhetetlenség a kinevezést követően merül fel, úgy az érintett személy köteles azt a nemzetpolitikáért felelős államtitkárnak (a továbbiakban: államtitkár) az összeférhetetlenségi ok felmerülését követő 5 napon belül bejelenteni és harminc napon belül az összeférhetetlenségi okot megszüntetni. A megbízatás megszűnését a Bizottság állapítja meg, és erről - az államtitkár útján - a Kollégium elnökét értesíti, aki a megbízatás megszűnésének tényét a soron következő ülésen bejelenti.

(3) Amíg az összeférhetetlenné vált személy az összeférhetetlenségi okot nem szünteti meg, addig a kollégiumi döntéshozatalban nem vehet részt.

7. § A Kollégium előkészíti

a) a támogatási elveket figyelembevevő pályázati stratégiával,

b) a pályázatok elbírálásával,

c) a támogatás nyújtásával, valamint

d) az ügyrendjével

kapcsolatos döntéseket.

II. AZ ALAPKEZELŐ

8. § (1) *  Az Alapkezelő a vonatkozó jogszabályokban és az e rendeletben meghatározottak szerint felelős az Alap tervezési, kötelezettségvállalási, bevétel-előírási, szerződéskötési, utalványozási, ellenőrzési, államháztartási információszolgáltatási, beszámolási feladatainak ellátásáért, és az Alap működtetési és pályázat elbíráló feladatainak elvégzéséért. Az Alapkezelő az államtitkár felkérésére közreműködik a feladatkörébe tartozó nemzetpolitikai támogatási stratégia kialakításában.

(2) *  Az Alapkezelő Alappal kapcsolatos feladatellátásához szükséges forrásait az Alap adott költségvetési évben teljesülő bevételének terhére az (5) bekezdésben foglaltak szerint kell biztosítani.

(3) *  Az Alapkezelő ügyvezetői feladatait a vezérigazgató látja el. A vezérigazgatót a Bizottság javaslatára a nemzetpolitikáért felelős miniszter határozatlan időre nevezi ki. Az Alapkezelő munkatársai felett a munkáltatói jogokat a vezérigazgató gyakorolja.

(4) *  Az Alapkezelő feladata

a) az Alap pénzeszközeinek kezelése,

b) a Kollégium működési feltételeinek biztosítása,

c) a Bizottság döntéseinek előkészítése és végrehajtása,

d) a pályázati rendszer működtetése, ideértve a nem pályázati úton nyújtott támogatások lebonyolítását is,

e) a pályázókkal, kérelmezőkkel való szerződéskötés,

f) a támogatások pénzügyi utalása,

g) a támogatott pályázatok, kérelmek pénzügyi elszámoltatása és szakmai beszámoltatása,

h) a pénzügyi és teljesítmény-ellenőrzések szervezése és lebonyolítása,

i) az Alap beszámolójának és költségvetésének közzététele,

j) a vonatkozó jogszabályokban előírt nyilvánosság biztosítása,

k) az Alap honlapjának működtetése, továbbá

l) a határon túli magyarságot érintő gazdaságfejlesztési és vállalkozásösztönzési programok lebonyolítása és a támogatásközvetítési feladatok összehangolása,

m) mindazoknak a kötelezettségeknek az ellátása, amelyeket jogszabály az Alapkezelő számára előír,

n) * 

(5) *  Az Alap működtetési kiadásainak forrását - az Alapnál jelentkező közvetlen bankköltség és árfolyamveszteségből származó kiadások forrásai kivételével - az Alapkezelő részére finanszírozási terv alapján át kell utalni.

III. A MÁÉRT

9. § (1) A MÁÉRT az Alap legfelsőbb javaslattevő fóruma.

(2) A MÁÉRT elvi iránymutatásait a Bizottság és a Kollégium köteles figyelembe venni.

(3) A MÁÉRT mellett szakbizottságok működnek. A szakbizottságok az egyes szakterületekre vonatkozóan elvi-szakmai iránymutatást adnak és ajánlásokat fogalmaznak meg a források elosztására.

(4) A MÁÉRT mellett négy szakbizottság működik:

a) a Külügyi és Jogi,

b) az Oktatási és Kulturális,

c) a Gazdaságfejlesztési és Önkormányzati, valamint

d) a Szórvány Szakbizottság.

(5) A Szórvány Szakbizottságon belül két albizottság működik, a Diaszpóra és a Kárpát-medencei Szórvány Albizottság.

10. § *  A MÁÉRT szakbizottságai évente előzetes javaslatot tesznek az Alapból nyújtható támogatások céljaira, prioritásaira, valamint a támogatás elveire. A szakbizottságok javaslataikat az államtitkárnak küldik meg, aki azokat továbbítja a Bizottságnak és a Kollégiumnak.

IV. AZ ALAP ÁLTAL BIZTOSÍTOTT TÁMOGATÁSOK RENDSZERE

3. * 

11-12. § * 

4. Az állami támogatásokra vonatkozó speciális szabályok

13-17. § * 

18. § *  Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 27. §-ával összhangban kulturális célú támogatás nyújtható

a) *  a Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény (a továbbiakban: Bgatv.) 3. § a) pont aa) és ab) alpontjában meghatározott jogcímeken egyéni vállalkozó részére,

b) a Bgatv. 3. § b) pont ba) alpontjában felsorolt jogcímen a kutatást, fejlesztést végző intézmény és háttérintézmény, szociális, felzárkózást és szociális integrációt elősegítő szervezet, kulturális szervezet, tömegtájékoztatási szervezet, vallási szervezet, ifjúsági szervezet részére,

c) a Bgatv. 3. § c) pont ca) és cb) alpontjában meghatározott jogcímeken,

d) a Bgatv. 3. § d) pontjában felsorolt támogatottak részére a Bgatv. 3. § d) pont da) alpontjában meghatározott jogcímeken.

V. A PÁLYÁZATI RENDSZER

19. § (1) * 

(2) *  Az Alapkezelő vezérigazgatója minden évre a Kollégiummal együttműködve pályázati stratégiát készít, amit a Bizottság hagy jóvá.

(3) *  Az Alapkezelő - a Kollégium állásfoglalására figyelemmel - a (2) bekezdésben meghatározott stratégia alapján kidolgozza az egyes pályázati kiírásokat, és - a Bizottság jóváhagyását követően - gondoskodik azok közzétételéről.

(4) * 

(5) *  A pályázatok formai vizsgálatát az Alapkezelő végzi.

(6) *  Az Alapkezelő befogadja és a Kollégium döntés-előkészítése érdekében a pályázatokban megjelölt határidő lejártát, illetve folyamatos elbírálás esetén a pályázat beérkezését követő negyvenöt napon belül feldolgozza a beérkezett pályázatokat úgy, hogy erről folyamatos tájékoztatást nyújt az államtitkár részére, valamint összesítőt és döntési javaslatot készít, melyet az államtitkár ellenjegyzésével a Kollégium ülése elé terjeszt. Az Alapkezelő gondoskodik arról, hogy a Kollégium valamennyi tagja az ülés előtt legalább nyolc nappal kézhez kapja az összesítőt.

(7) A Kollégium a (6) bekezdésben foglaltak szerint elkészített összesítő alapján - az összesítő megérkezését követő ülésén - javaslatot tesz a Bizottságnak pályázatok elfogadásáról, a támogatás formájáról és összegéről, amelyhez az összesítés mellett az Alapkezelőtől magához kérheti a benyújtott pályázatot és annak mellékleteit is.

(8)-(9) * 

20. § (1) *  A Kollégiumnak a pályázatok tárgyában készített döntés-előkészítő javaslatát az Alapkezelő a beérkezéstől számított nyolc napon belül felterjeszti a Bizottságnak jóváhagyásra.

(2) A Bizottság a döntéséről az Alapkezelő útján értesíti a Kollégiumot, továbbá intézkedik a döntések végrehajtásáról.

(3) A Bizottság elutasító döntéséről az Alapkezelő nyolc napon belül írásban értesíti a pályázat benyújtóját.

21. § * 

5. * 

22. § * 

6. * 

23-25. § * 

7. * 

26. § * 

8. * 

27. § * 

9. * 

28-29. § * 

10. * 

30-32. § * 

V/A. FEJEZET * 

EGYEDI DÖNTÉSSEL BIZTOSÍTOTT TÁMOGATÁSOK * 

10/A. *  A kérelem alapján biztosított támogatások szabályai * 

32/A. § *  (1) *  Az előirányzatokból pályázati rendszeren kívül, kérelemre nyújtott támogatásról a Bizottság az Alapkezelő vezérigazgatójának az államtitkár által véleményezett javaslata alapján dönt.

(2) Az Alapkezelő az (1) bekezdés szerinti döntés-előkészítése során meghívhatja véleményezésre az Alap támogatási céljai vonatkozásában feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter által vezetett minisztérium képviselőjét.

(3)-(4) * 

V/B. FEJEZET * 

JOGSZABÁLY ALAPJÁN BIZTOSÍTOTT TÁMOGATÁSOK * 

10/B. *  A normatív támogatások általános szabályai

32/B. § *  (1) Az Alap terhére a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Szátv.) hatálya alá tartozó természetes személyek az e fejezetben meghatározottak szerinti, jogszabály alapján közvetlenül nyújtható támogatásban (a továbbiakban: normatív támogatás) részesülhetnek.

(2) Normatív támogatás igénybevételére az Alapkezelő legalább évente a honlapján felhívást tesz közzé.

(3) A normatív támogatásra irányuló kérelmet a felhívásban megállapított határnapig lehetséges benyújtani.

(4) A normatív támogatásról a Bizottság az Alapkezelő javaslata alapján, annak elfogadásával dönt. Az Alapkezelő a támogatási döntés alapján támogatói okiratot bocsát ki. A normatív támogatás szempontjából támogatói okiratnak minősül a döntési lista alapján a kedvezményezettnek megküldött hivatalos értesítés is, ha abból a támogatásra vonatkozó döntés, a támogatás kedvezményezettje, valamint a támogatás célja és mértéke kitűnik.

(5) A normatív támogatásokkal kapcsolatos egyes feladatok ellátására a támogató lebonyolító szervet vehet igénybe.

(6) A normatív támogatás folyósítására - az adott állam sajátosságait figyelembe véve - lebonyolító szerv vagy az e célból kötött megállapodás alapján magyarországi székhelyű, az adott államban fiókteleppel rendelkező pénzügyi intézmény közreműködésével kerül sor.

(7) Lebonyolító szerv igénybevétele esetén a támogatási döntést a lebonyolító szerv közli a támogatási kérelem benyújtójával. Az értesítésben közölni kell a támogatási döntést, a kedvezményezett megnevezését, a támogatás célját, a támogatás összegét és annak folyósítására vonatkozó tájékoztatást.

(8) Az e fejezeti szerinti normatív támogatásokra az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 51. § (1) bekezdését, 53/A. § (1) és (2) bekezdését, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdését, valamint (2) bekezdés 1-4., 8., 9., 11., 12., 16-18. pontját, 67. § (2) bekezdését, 68. §-át, 73. § (1) bekezdését, 77. §-át, 81. § c) és e) pontját, 88. § (3) bekezdését, 96. § b)-f) pontját, 97. § (1) és (3) bekezdését, 98. §-át, 99. § (1)-(3) bekezdését, 100. § (1) és (2) bekezdését, továbbá 101. §-át kell megfelelően alkalmazni.

10/C. *  Az oktatás-nevelési támogatások és a hallgatói támogatások

32/C. § *  (1) Az Alap terhére a Szátv.14. §-a szerinti oktatási támogatásként

a) nevelési, oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatást (a továbbiakban együtt: oktatás-nevelési támogatás) és

b) a felsőoktatásban tanulók részére hallgatói támogatást (a továbbiakban: hallgatói támogatás)

kell nyújtani.

(2) Oktatás-nevelési támogatásra jogosult

a) az az óvodáskorú gyermek, aki a felhívásban szereplő tanév kezdetétől az adott államban működő akkreditált óvodában magyar nyelvű nevelésben részesül,

b) az az általános iskolai tanuló és a tizennyolcadik életévét be nem töltött vagy a tizennyolcadik életévét a felhívásban szereplő tanév végéig betöltő középiskolai tanuló, aki

ba) az adott államban működő akkreditált oktatási intézményben alap- vagy középfokú tanulmányait magyar nyelven folytatja vagy - ha az állandó lakóhelyén, napi bejárással elérhető távolságon belül nem működik magyar nyelvű oktatási intézmény vagy magyar nyelvű tagozat - fakultatív oktatásban vesz részt, és

bb) a régiós felhívásban meghatározottnál többet igazolatlanul nem hiányzott,

c) az a középiskolai tanuló, aki a tanév megkezdéséig a felhívásban szereplő tizennyolcadik életévét betöltötte, de az adott állam közoktatási rendszerének tanulmányi időszakra vonatkozó rendelkezései szerint kötelező képzésben részesül, ha a régiós felhívásban meghatározottnál többet igazolatlanul nem hiányzott,

d) az a sérült vagy halmozottan sérült magyar nemzetiségű kiskorú személy, aki nem akkreditált oktatási intézményben folytat magyar nyelvű tanulmányokat vagy egyéb magyar nyelvű nevelésben részesül és

e) az a kiskorú személy, aki sajátos nevelési igényeinek megfelelő - részben vagy egészben magyar nyelvű - oktatásban vesz részt az adott államban működő akkreditált oktatási intézményben, ha a régiós felhívásban meghatározottnál többet igazolatlanul nem hiányzott.

(3) Hallgatói támogatásra jogosult az a nappali tagozatos hallgató, aki tanulmányait az adott államban működő felsőoktatási intézményben, részben vagy egészben magyar nyelven folytatja.

(4) Az oktatás-nevelési támogatás és a hallgatói támogatás egy főre jutó éves összegét évente a Bizottság állapítja meg.

10/D. *  A szociális támogatások

32/D. § *  (1) Az Alap terhére a Szátv. hatálya alá tartozó természetes személyek az e § szerint szociális támogatásban részesülhetnek.

(2) A szociális támogatás kedvezményezettje lehet a Szátv. szerinti szomszédos államban

a) lakóhellyel rendelkező természetes személy, aki rendelkezik a tevékenységének ellátásához szükséges magyar nyelvtudással és a szomszédos államban működő

aa) egészségügyi intézménnyel,

ab) közművelődési intézménnyel, művészeti oktatási intézménnyel,

ac) közoktatási intézménnyel, ennél alacsonyabb fokozatú általános köznevelési intézménnyel, illetve magyar nyelv oktatását végző egyéb oktatási-nevelési intézménnyel vagy

ad) magyar nyelven publikáló nyomtatott vagy elektronikus médiummal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll (ideértve az intézmények alapfeladatainak ellátását segítő munkát végző természetes személyt is),

b) lakóhellyel rendelkező szülő vagy egyéb törvényes képviselő, akinek gyermeke az adott szomszédos államban magyar nyelvű óvodai csoportba, illetve magyar tannyelvű közoktatási intézmény 1-4. osztályába jár, annak működési formájától függetlenül.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti támogatás a felhívásban foglalt feltételeknek igazoltan megfelelő személy részére, az általa benyújtott kérelem alapján - a rendelkezésre álló támogatási keret kimerüléséig - nyújtható.

(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti szociális támogatás a felhívásban foglalt feltételeknek igazoltan megfelelő gyermek étkeztetésének támogatása céljából, a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője (gyámja, gondnoka stb.) kérelme alapján - a rendelkezésre álló támogatási keret kimerüléséig - nyújtható. Egy gyermek részére csak egy törvényes képviselői kérelem alapján nyújtható étkeztetési támogatás.

V/C. FEJEZET * 

A KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSOK * 

32/E. § *  Az oktatási-nevelési céllal összefüggésben, a Bgatv. 1. § (2) bekezdés b) és d) pontja szerinti kedvezményezett részére nyújtott, beruházási célt szolgáló támogatásokra az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 75. § (1)-(3) és (3a) bekezdését, 76. § (1) bekezdését, 82. §-át, 87. §-át, 92. § (1) bekezdését, 93. § (1)-(3) és (5) bekezdését, valamint 98. §-át kell alkalmazni.

32/F-32/G. § * 

VI. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

11. * 

33. § * 

12. Záró rendelkezések

34. § (1) Ez a rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést megelőzően indult eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) * 

35. § *  A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény végrehajtásáról szóló 367/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 500/2016. (XII. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 32/E. §-t a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

36. § *  Az e rendelet 18. §-a szerinti támogatási kategória esetén 2018. szeptember 1-jéig lehet támogatási döntést hozni.

37. § *  A határon túli költségvetési támogatások sajátos szabályairól szóló 98/2012. (V. 15.) Korm. rendelet, valamint a Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény végrehajtásáról szóló 367/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 264/2017. (IX. 11.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított 32/B-32/D. §-t a Módr2. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

38-40. § *