Hatály: 2017.I.1. - 2017.VII.6. Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

FONTOS! A jogszabály egyes rendelkezéseit a veszélyhelyzet ideje alatt eltérően kell alkalmazni.

19/2011. (V. 10.) NFM rendelet

a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól

A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 12. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet alkalmazási köre

1. § Ez a rendelet állapítja meg

a) a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő, valamint betölteni kívánó személyek alapképzésére, alapvizsgáztatására, időszakos oktatására és időszakos vizsgáztatására, a vasúti járművezetői gyakorlatra,

b) a vasútszakmai oktatók (a továbbiakban: oktatók) képzésére, vizsgáztatására, és továbbképzésére,

c) a vizsgabiztosok kinevezésére és továbbképzésére

vonatkozó szabályokat, valamint

d) a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő feladatköröket és munkaköröket.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

1. alapképzés: az 1. mellékletben meghatározott, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő feladatkör ellátására irányuló munkakör betöltésére alkalmas személyt önálló munkavégzésre felkészítő, elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtó, szervezett, a rendeletben meghatározott vizsgával záruló képzés;

2. időszakos oktatás: az 1. mellékletben meghatározott munkakör betöltéséhez, feladatkör ellátásához szükséges, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő ismeretek szinten tartása, és új ismeretek elsajátítása céljából, a 2. mellékletben meghatározott időtartamban és gyakorisággal szervezett elméleti és gyakorlati oktatás;

3. *  üzemvezetői munkakörök: vasúti társaságoknál az 1. mellékletben meghatározott feladatkört ellátó vasútüzem-vezető, mozgólépcső üzemvezető munkakörben foglalkoztatott munkavállalók;

4. vasúti járművezetői gyakorlat: a vasúti járművezetői tevékenység önálló végzéséhez szükséges, a sikeres alapvizsga után a 3. mellékletben meghatározott gyakorlat teljesítése más vasúti járművezető kísérete mellett;

5. vasúti pályahálózat ismeret: a vasúti járművezetői tanúsítvány megszerzéséhez szükséges ismeretek, amelynek része a vonal- és állomásismeret;

6. vasútszakmai oktató: az alapképzésben vagy az időszakos oktatáson a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témaköröket oktató személy;

7. vizsgabizottság: a vasúti vizsgaközpont által kijelölt vizsgabiztosokból álló testület;

8. *  vizsgabiztos: a vasúti közlekedési hatóság (a továbbiakban: hatóság) által névjegyzékbe vett, a vasúti vizsgaközpont által kijelölt vizsgáztató, aki az alap- és időszakos vizsgáztatást végzi;

9. *  felügyelet alatti munkavégzés: a kiképzett vagy kiképzés alatt álló munkavállalónak az önálló munkavégzésre történő beosztása előtt az erre kijelölt, gyakorlati oktatást végző vasútszakmai oktató felügyeletében történő foglalkoztatása, amelynek célja a képzés során szerzett ismeretek, valamint a helyi ismeretek készségszintű elsajátítása;

10. *  gyakorlati képzés: az elméleti képzés mellett vagy azt követő képzés, amely az elméleti ismeretek gyakorlati bemutatását, megértését és alkalmazását segíti elő üzemi vagy kísérleti szimulációs körülmények között;

11. *  országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezető: az a vasúti járművezető, aki normál vagy széles nyomtávú országos, térségi vasúti pályahálózaton közlekedik;

12. *  pályahálózat lényeges jellemzői: a nyomvonal, a jelző- és biztosítóberendezések, az energiaellátás, a vasúti távközlő berendezések, szolgálati helyek, valamint a vágánykapcsolatok;

13. *  eltérés alapvizsga: a megváltozott biztonsági szabályokra vonatkozó alapképzést követő vizsga;

14. *  gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet;

15. *  képzési központ: az alapképzés végzésére jogosult olyan szervezet, amelynek a hatóság a tanfolyamok szervezésére vonatkozó bejelentését tudomásul vette.

3. A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök

3. § (1) *  E rendelet alkalmazásában a vasúti közlekedés biztonságával összefüggőnek az 1. mellékletben meghatározott feladatkörök ellátására irányuló munkakörök minősülnek. Az alapképzéssel betölthető munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók munkaköri leírásában az 1. mellékletben szereplő feladatköröknek megfelelő tevékenységeket szerepeltetni kell.

(2) A 3. melléklet tartalmazza a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök betöltéséhez szükséges alapképzéseket.

II. FEJEZET

AZ ALAPKÉPZÉS RENDSZERE

4. Az alapképzést végző szolgáltatók nyilvántartása * 

4. § *  (1) Alapképzés végzésére az e rendeletben meghatározott személyi és tárgyi feltételeket teljesítő, a hatóság által az alapképzést végző szolgáltatók nyilvántartásába vett gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: képzőszervezet) jogosult. Az alapképzés végzésére irányuló szándék bejelentésének tartalmát a 4. melléklet határozza meg.

(2) A képzőszervezetek nyilvántartásába az a szervezet vehető, amely nyilatkozatban vállalja, hogy

a) az általa szervezett képzés oktatója az e rendeletben előírt személyi feltételnek megfelel, és az adott alapképzés elvégzésére megbízott oktató a végzettségének vagy érvényes alapvizsgáinak megfelelő témakörben oktat,

b) biztosítani tudja a 8. mellékletben meghatározott tárgyi feltételeket és

c) a szervezet tevékenységi körei között szerepel a máshová nem sorolt (Mns) egyéb oktatás.

(3) Az országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők képzésével foglalkozó bejelentő a (2) bekezdésben meghatározott feltételeken túl az alapképzést végző szolgáltatók nyilvántartásába akkor vehető, ha:

a) nyilatkozatban vállalja, hogy rendelkezik olyan vállalatirányítási rendszerrel, amely biztosítja, hogy az e rendeletben meghatározott előírásokkal összhangban lévő képzés nyújtására megfelelő képzettségű és gyakorlattal rendelkező oktatókat alkalmaznak;

b) nyilatkozatban vállalja, hogy biztosítja az egyes tanfolyamok esetében a képzés meghirdetett létszámának megfelelően a képzésben részt vevők által igényelt szálláshelyet;

c) nyilatkozatban vállalja, hogy biztosítja, hogy a felügyelet alatti vezetési gyakorlatot érvényes vasúti járművezetői engedéllyel és a képzés tematikájának megfelelő, érvényes tanúsítvánnyal, valamint a vasúti járművezetés terén legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkező oktatók végzik. Ha az oktató nem rendelkezik érvényes tanúsítvánnyal a vonatkozó vasúti pályahálózatra vagy vasúti járműre, akkor a képzés gyakorlati részén jelen kell lennie egy, az adott vasúti pályahálózatra vagy vasúti járműre vonatkozó tanúsítvánnyal rendelkező vasúti járművezetőnek;

d) nyilatkozatban vállalja, hogy rendelkezik minőségirányítási rendszerrel, amely biztosítja, hogy a nyújtott képzés eleget tesz az e rendeletben meghatározott képzési követelményeknek;

e) nyilatkozatban vállalja, hogy biztosítja az oktatók folyamatos, a vasúti vizsgaközpont által szervezett továbbképzésén történő részvételét a szaktudásuk naprakészen tartása érdekében.

(4) Ha a bejelentő országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők képzésével foglalkozó vasúti társaság, a vasútbiztonsági tanúsítvány vagy engedély nyilvántartási számának közlésével is eleget tehet a (3) bekezdés a) és d) pontja szerinti kötelezettségének.

(5) Ha a bejelentésben szereplő adatokban változás áll be, a képzőszervezet tizenöt napon belül köteles a változásról a hatóságot tájékoztatni.

(6) A hatóság a képzőszervezetet 4 éves határozott időtartamra veszi nyilvántartásba. A határozott időtartam lejárta esetén alapképzés csak ismételt bejelentést követően végezhető.

(7) A képzőszervezet minden év március 31-éig beszámol a hatóságnak az általa az előző évben folytatott oktatási tevékenységéről, és – statisztikai adatok közlésével – annak eredményességéről.

5. § * 

5/A. § *  (1) A hatóság a képzőszervezetet törli az alapképzést végző szolgáltatók nyilvántartásából, ha a képzőszervezet 180 napon belül három esetben a vizsgázót (vizsgázókat) a vizsgára bejelentette, de a 18. § (3) bekezdésében foglalt feltételek nem teljesülnek.

(2) Ha a hatóság a képzőszervezetet törli az alapképzést végző szolgáltatók nyilvántartásából, a hatóság hivatalból visszavonja a szervezet regisztrációját is.

5. Az alapképzés témakörei, a képzési program

6. § (1) Az egyes, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök betöltéséhez szükséges képesítés megszerzésére irányuló alapképzésen, az alapképzés tárgyát képező témaköröket a 3. melléklet állapítja meg.

(2) *  Az alapképzéshez a képzőszervezet a vasúti vizsgaközpont (a továbbiakban: vizsgaközpont) által az egységes vizsgakövetelmények biztosítása érdekében meghatározott képzési programot alkalmazza.

(3) *  Ha az adott alapképzésre a vizsgaközpont nem határozott meg képzési programot, a képzőszervezet az általa meghatározott és a vizsgaközpont által jóváhagyott képzési programot alkalmazza. A vonal- és állomásismereti képzési programok jóváhagyásához a pályahálózat működtetőjének nyilatkoznia kell arról, hogy a képzési program a valós állapotoknak megfelelő adatokat tartalmazza. A pályahálózat működtetőjének nyilatkozatát a jóváhagyás iránti kérelemhez csatolni kell.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a képzőszervezet a képzési programot évente felülvizsgálja, és az időközben bekövetkezett változásokat figyelembe véve aktualizálja. A módosítás alkalmazásához a vizsgaközpont jóváhagyása szükséges.

(4a) *  A képzési programot felül kell vizsgálni és aktualizálni kell, ha a pályahálózat lényeges jellemzői, vagy a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos, a vasúti pályahálózat-működtető által megállapított, a hatóság által a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 30. § (6) bekezdése és 36/H. § (4) bekezdése szerint jóváhagyott szabályok (a továbbiakban: vasútbiztonsági szabályok) megváltoznak.

(4b) *  Az újonnan kiadott, jóváhagyott vagy módosított képzési programokat (a továbbiakban: új képzési program) a vizsgaközpont a hatóságnak megküldi.

(5) *  Az országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők képzésére vonatkozó képzési programnak teljesítenie kell a 6. mellékletben meghatározott képzési célokat és követelményeket.

(6) *  A vasúti járművezetői tanúsítvány megszerzéséhez szükséges vasúti pályahálózat vonal- és állomásismeretre vonatkozó képzési programot az adott pályahálózat működtetőjének egyetértésével bármely vasúti társaság vagy az általa megbízott képzőszervezet, a vasúti járművekre vonatkozó jármű típusismeretre vonatkozó képzési programot az adott járművet üzemeltető vasúti társaság vagy az általa megbízott képzőszervezet nyújtja be a vizsgaközpontnak. A képzési program tartalmazza az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a vizsgatémaköröket és a vizsgatémakörök ellenőrző kérdéseit.

6. A képzés módszertana

7. § A képzési program kialakítására a következő elvek figyelembevételével kerül sor:

a) a képzési programban kell az elméleti és a gyakorlati képzés arányait meghatározni, amely során megfelelő egyensúlyt kell biztosítani az elméleti képzés, valamint a gyakorlati képzés között;

b) a képzésben, a képzés témakörének megfelelően egyaránt alkalmazhatók a hagyományos és a multimédiás oktatási eszközök;

c) az üzemeltetési szabályok, jelzési szituációk oktatásánál a szóbeli közlés mellett törekedni kell a téma bemutatására, a képzés során az ismeretek elsajátításának folyamatos mérésére elfogadott az interaktív számítógépes ellenőrzés;

d) a járművezetők képzése során ajánlott, de nem kötelező szimulációs berendezések használata, különösen a szokatlan munkakörülmények és ritkán alkalmazott szabályok oktatásánál, valamint olyan eseményekkel (rendkívüli események, vészhelyzet stb.) kapcsolatos gyakorlati oktatás során, amelyeket munkavégzés közben nem lehet bemutatni; az útvonalismeret elsajátítását illetően, a 3. melléklet Járművezető alapképzés táblázataiban meghatározott, más járművezető felügyelete mellett történő vezetési gyakorlaton felül képzési módszerként felhasználhatók az útvonalat a vezetőfülke szemszögéből bemutató videófelvételek.

7. A vasútszakmai oktatók

8. § *  (1) Az oktatói névjegyzékbe való felvételét az kérheti, aki

a) egy évnél nem régebbi vasútszakmai oktatói vizsgával,

b) felsőfokú végzettséggel,

c) a képzés tartalmának megfelelő felsőfokú szakmai, alap- vagy képesítő vizsgával, és

d) legalább 3 év vasútforgalmi, vagy a képzés tartalmának megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés b) és d) pontjától eltérően

a) a csak gyakorlati képzést végző oktató érettségi végzettséggel,

b) *  a saját célú vasúti pályahálózaton, iparvágányon és a keskeny nyomtávú vasúti pályahálózaton csak gyakorlati képzést végző oktató középfokú végzettséggel,

c) *  a saját célú vasúti pályahálózaton, iparvágányon és a keskeny nyomtávú vasúti pályahálózaton elméleti képzést végző oktató érettségi végzettséggel

is kérheti az oktatói nyilvántartásba való felvételét, ha a vasútforgalmi vagy a képzés tartalmának megfelelő szakmai gyakorlata legalább 5 év.

(3) A 3. melléklet „V. Járművezető alapképzés” cím „5. Járművezetői gyakorlat” táblázat „Munkamódszer-átadás” című képzés során az előírt járművezetői kíséretet a munkáltató által külön nyilvántartásba vett, legalább 5 év gyakorlattal rendelkező járművezető láthatja el.

(4) Az alapképzés oktatóit a képzőszervezet a hatósági névjegyzékből választja ki, és bízza meg a képzés elvégzésére. Az oktató a végzettségének, vagy érvényes alapvizsgáinak megfelelő témakörökben oktathat.

(5) A hatóság 30 napon belül törli a névjegyzékből azt az oktatót,

a) aki a 9. § (2) bekezdése szerinti képzésen a tárgyév december 31-éig nem vesz részt, valamint

b) aki – a vasútszakmai oktatói alapvizsga kivételével – nem rendelkezik érvényes alapvizsgával és a műszaki témakörök oktatására külön végzettséggel nem rendelkezik.

(6) *  Vasúti járművezetők esetében a felügyelet alatti vezetési gyakorlatra a 4. § (3) bekezdés c) pontját is alkalmazni kell.

9. § (1) *  Az oktatók és az üzemvezetői munkakörökben foglalkoztatottak képzésének szakmai irányítását, alap- és időszakos vizsgáztatását a vizsgaközpont végzi.

(2) *  Az oktatónak és az üzemvezetői munkakörökben foglalkoztatottaknak a vizsgaközpont által szervezett időszakos képzésen évente legalább egy alkalommal – a nyilvántartásba vétel évét kivéve – részt kell vennie. A 8. § (3) bekezdése szerinti kíséretet ellátó vasúti járművezető, valamint az üzemvezetői munkakörben foglalkoztatottak időszakos képzése az éves időszakos oktatási időkeretén felül történik.

(3) Az oktatók képzésével, vizsgáztatásával kapcsolatos előírásokat a 3. melléklet tartalmazza. Az oktatókra és az üzemvezetői munkakörökben foglalkoztatottakra vonatkozó képzési programot a vizsgaközpont készíti el, és a hatóság hagyja jóvá.

8. Az alapképzés tárgyi feltételei

10. § *  (1) Az alapképzéshez a 8. mellékletben meghatározott tárgyi feltételeket a képzőszervezet biztosítja.

(2) *  A 8. mellékletben meghatározott tárgyi feltételeknek a bejelentéskor és az adott alapképzés tartama alatt folyamatosan rendelkezésre kell állniuk.

9. Az alapképzés megkezdése

11. § (1) A képzőszervezet akkor kezdheti el az alapképzést, ha

a) rendelkezik az alapképzés céljául kitűzött munkakörre vonatkozó képzési programmal,

b) az alapképzés következő adatait

ba) *  a képzés megnevezését,

bb) a képzés helyszínét,

bc) a képzés megkezdésének és befejezésének időpontját, a képzési napok megjelölésével,

bd) *  a képzésen részt vevőknek a szálláshely biztosítására vonatkozó igények teljesítésére vonatkozó tájékoztatást

legkésőbb az alapképzés megkezdését megelőző hetedik napig a hatóságnak és a vizsgaközpontnak bejelentette. * 

(2) *  A képzőszervezet a képzés szünetelését köteles a hatóságnak és a vizsgaközpontnak bejelenteni.

(3) A vizsgaközpont az általa engedélyezett képzési program végrehajtását ellenőrizheti.

10. Az alapképzésben részt vevőkkel szemben támasztott követelmények

12. § (1) *  Gyakorlati képzésen az vehet részt, aki – az alapképzéssel betölthető munkakörre vonatkozóan – a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelel.

(2) Az alapképzés – életkorra, iskolai végzettségre, szakismeretekre, előzetes gyakorlatra vonatkozó – részvételi előfeltételeit a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörök tekintetében a 3. melléklet határozza meg.

(3) *  Az alapképzés elméleti tantárgyainak oktatásán való részvétel alól az állami felsőfokú végzettséggel rendelkező képzésben részt vevő és a képzést megrendelő vasúti társaság együttes kérelmére a vizsgaközpont mentesítést adhat, ha a vasúti társaság igazolja, hogy a képzésben részt vevő felkészüléséhez a szükséges konzultációs lehetőség biztosított.

(4) * 

(4a) *  Ha egy új képzési program teljes egészében tartalmazza a pályahálózatra vagy vasúti járműre vonatkozó korábbi képzési programot, akkor a képzésben részt vevő és a képzést megrendelő vasúti társaság együttes kérelmére a vizsgaközpont felmentést ad az új képzési program tantárgyainak oktatásán való részvétel alól annak a munkavállalónak, aki érvényes vizsgával rendelkezik a korábbi képzési program ismeretanyagából.

(5) A mentesítés, vagy a felmentés iránti kérelmet az alapképzésre való jelentkezéssel egyidejűleg, a képzés indítását megelőzően kell előterjeszteni.

(6) *  Az alapképzésben a képzésben résztvevő – amennyiben nem kapott a (3)–(4) bekezdésben foglaltak szerint mentesítést vagy felmentést – köteles részt venni, és a képzési idő – modulrendszerű képzéseknél modulonként – 5%-át meghaladó hiányzásokat pótolni. A hiányzás elméleti ismereteknél konzultációval, gyakorlati ismereteknél a képzési programban előírt gyakorlat elvégzésével pótolható. Ha a hiányzást a képzésben résztvevő igazoltan nem pótolja, vagy annak mértéke meghaladja a képzési modul óraszámának 30%-át, a képzést nem folytathatja és vizsgát csak a képzési modul megismétlése után tehet.

(7) *  Az alapképzésen való részvétel alól az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, a 9. számú mellékletben felsorolt OKJ bizonyítvánnyal rendelkező képzésben résztvevő és a képzést megrendelő vasúti társaság együttes kérelmére a vizsgaközpont mentesítést ad.

III. FEJEZET

AZ ALAPVIZSGÁZTATÁS RENDSZERE

11. A vizsgatémakörök és vizsgatételek meghatározása

13. § (1) Az alapvizsga témaköreit és a vizsgatevékenységeket a 3. melléklet tartalmazza. Az alapvizsga témakörei a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő, az 1. melléklet szerinti feladatkörökre vonatkozó ismeretekre korlátozódnak.

(2) A vizsgaközpont határozza meg – munkakörönként, a képzési programokban rögzített ellenőrző kérdések, feladatok alapján – a vizsgatételeket, valamint az alapvizsga lebonyolításának módját.

(3) A vizsgatételek, vizsgakérdések, vizsgafeladatok összeállítása és a technikai, technológiai változásoknak megfelelő aktualizálása a hatóság irányításával és a képzőszervezetek javaslatainak figyelembevételével a vizsgaközpont feladata.

(4) *  A vizsgaközpont a kinevezésüket követően, de legkésőbb 3 nappal a vizsgát megelőzően tájékoztatja a vizsgabiztosokat az alapvizsga témaköreiről, a vizsgatételekről és vizsgafeladatokról.

(5) *  A vasúti vizsgaközpont az alap- és időszakos vizsgára is kiterjedően Vizsgaszabályzatot és Eljárási Rendet (a továbbiakban: vizsgaszabályzat) készít, amelyet a hatálybalépése előtt legkésőbb 15 nappal korábban a honlapján közzétesz. A vizsgaszabályzatot a közlekedésért felelős miniszter hagyja jóvá.

(6) *  A rendelet 3. mellékletében meghatározott alapképzések vizsgáztatásához a vizsgatételek, vizsgakérdések, vizsgafeladatok összeállításához a szükséges utasításokat, kiegészítő utasításokat, végrehajtási utasításokat, segédkönyveket, illetve a kapcsolódó szabályozásokat, rendelkezéseket, kezelési szabályzatokat (távközlő-, biztosítóberendezés) és azok módosításait az utasítás kezelője, felelőse köteles a vizsgaközpont részére legkésőbb 30 nappal a jóváhagyást követően megküldeni. A vasúti járművek üzemeltetési leírásait és azok módosításait a jármű üzemeltetője a járművet érintő típusismereti képzéseket megelőző legkésőbb 30. napig magyar nyelven elkészíti és a vizsgaközpontnak megküldi.

12. A vizsgabiztosok kinevezése

14. § (1) A vizsgabiztosokat a hatóság a vizsgaközpont javaslata alapján nevezi ki.

(2) A vizsgabiztos kinevezésének feltételei:

a) felsőfokú végzettség,

b) legalább 5 év vasútforgalmi, vagy a képzés tartalmának megfelelő műszaki szakmai gyakorlat,

c) *  legalább 2 év igazolt vasútszakmai oktatói gyakorlat,

d) *  a vizsgaközpont által szervezett, a vizsga lebonyolításának módjáról szóló felkészítő elvégzéséről szóló igazolás.

(3) *  A (2) bekezdés c) pontjában foglaltaktól eltérően nem szükséges vasútszakmai oktatói gyakorlat az egyes berendezések kezelési ismereteire, valamint járművezetésre típusismereti, továbbá vonal- és állomásismereti vonatkozó vizsgáztatást végző vizsgabiztos kinevezésénél, amennyiben

a) a vizsga tárgyának megfelelő legalább 5 év szakirányú gyakorlattal és

b) a vizsga tárgyának megfelelő legalább 3 év szakmai irányítási és szakmai felügyeleti gyakorlattal

rendelkezik.

(4) *  A hatóság 30 napon belül visszavonja a vizsgabiztosi kinevezést, ha a vizsgabiztos a 15. § (5) bekezdése szerinti továbbképzésen a tárgyév december 31-ig nem vesz részt.

(5) *  Az országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők gyakorlati vizsgáztatását végző vizsgabiztos kinevezésének a (2) bekezdésben meghatározottakon túli további feltételei:

a) a vizsgabiztos a hatóság által rendszeresített, 7. melléklet szerint nyilatkozik, hogy a vizsgákat az egyenlő bánásmód követelménye szerint fogja lebonyolítani,

b) a vizsga tárgyával kapcsolatos legalább 4 év szakmai gyakorlat megléte, amelyet a kérelem benyújtási határidejét megelőző legfeljebb ötéves időtartamon belül szerzett meg és a kérelem benyújtásakor hat hónapnál nem régebbi,

c) a vizsgabiztos vasúti járművezetői engedéllyel és a képzés tematikájának megfelelő tanúsítvánnyal, valamint a vasúti járművezetés terén legalább három éves szakmai gyakorlattal rendelkezik,

d) nyilatkozik arról, hogy ismeri a vasúti járművezetők tanúsítási rendszerét.

(6) *  Az (5) bekezdés b) pontja szerinti gyakorlat időtartamába beszámít a vasúti járművezetői igazolvánnyal és tanúsítvánnyal végzett olyan vezető beosztású munkavállalói időszak, amelynek során vasúti járművezetők közvetlen irányítását látta el, valamint a kérelem tárgyának megfelelő oktatói, vizsgabiztosi tapasztalat ideje.

(7) *  A hatósághoz benyújtásra kerülő, vizsgabiztosi kinevezés iránti kérelemhez csatolni kell a vizsgaközpont (1) bekezdés szerinti javaslatát, amely tartalmazza a (2) bekezdés d) pontja szerinti felkészítő elvégzéséről szóló igazolást, valamint az igazgatási-szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást.

13. A vizsgabiztosok kijelölése, a vizsgabizottság

15. § *  (1) A vizsgán – a 3. mellékletben meghatározottak szerint – a vizsgázó, valamint a vizsgaközpont által a vizsgára kijelölt vizsgabiztos vagy vizsgabizottság vehet részt.

(2) A vizsgán – a vizsga rendjének zavarása nélkül – megfigyelőként jelen lehet

a) a hatóság képviselője,

b) *  a közlekedésbiztonsági szerv képviselője, valamint

c) a vizsga szóbeli vizsgatevékenység részén a vizsgaközponttal a vizsgát megelőző két munkanappal közölt bejelentés alapján a képzőszervezet vagy regisztrált szervezet egy képviselője.

(3) A vizsgán részt vevő vizsgabiztost vagy a vizsgabizottság elnökét és tagját a vizsgaközpont jelöli ki. A vizsgabizottságnak nem lehet tagja az

a) aki a vizsgára felkészítő képzésben oktatott,

b) aki a 12. § (3) bekezdés alapján konzultációt biztosított a vizsgázó részére,

c) *  aki az országos jelentőségű vasútvonalakon foglalkoztatott munkavállaló esetén a vizsgázó közvetlen szakmai vezetője,

d) aki a vizsgázó közvetlenül a szakmai felügyelete alá tartozó munkavállalója,

e) aki a vizsgázónak a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozója,

f) akitől más okból nem várható el a vizsgázó pártatlan értékelése.

A vizsgabizottság tagja a tudomásszerzést követően az összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a vizsgaközpontnak, amelyre tekintettel a vizsgaközpont új tagot jelöl ki.

(4) *  Az országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők alapvizsgáztatására – a vasúti járművezetői tanúsítvány megszerzéséhez szükséges pályahálózat vonal-, állomásismeret és jármű típusismereti vizsga esetén – a vasúti vizsgaközpont csak olyan vizsgabiztost jelölhet ki, aki a tanúsítványa adatai szerint rendelkezik az adott pályahálózatra, vagy járműtípusra vonatkozó ismerettel.

(5) A vizsgabiztosoknak évente – a kinevezés évét kivéve – legalább egy alkalommal a vizsgaközpont által szervezett továbbképzésen kell részt venniük.

(6) Amennyiben a vizsga több vasúti szakterület ismereteire is kiterjed, a 2. melléklet a szakterületek – így különösen forgalmi, műszaki szakterület – arányának megfelelően tartalmazza a vizsgabizottság létszámát és összetételét.

(7) *  A vasúti járművezetők vasúti járművön szervezett gyakorlati vizsgáinak lefolytatására a vizsgabiztosnak vasúti járművezetői igazolvánnyal, és az adott vonalra és járműtípusra vonatkozó tanúsítvánnyal kell rendelkeznie. Amennyiben a vizsgáztató nem rendelkezik tanúsítvánnyal a vonatkozó vasúti pályahálózatra vagy vasúti járműre, akkor a vizsgán jelen kell lennie egy, az adott vasúti pályahálózatra vagy vasúti járműre vonatkozó tanúsítvánnyal rendelkező vasúti járművezetőnek.

14. Az alapvizsga előkészítése, lebonyolítása

16. § Az alapvizsga előkészítése és a gyakorlati vizsga tárgyi feltételeinek biztosítása a képzőszervezet feladata.

17. § (1) Az alapvizsgát az alapképzés utolsó napját követő tizennégy napon belül kell megkezdeni. Az egyes vizsgatevékenységek között legfeljebb két nap telhet el. Ettől eltérő vizsgaidőpontot a vizsgaközpont állapíthat meg.

(2) Amennyiben a képzési program szerint a gyakorlati képzés az elméleti résztől elkülönülten történik, az alapvizsgát az elméleti képzés befejezését követő 6 hónapon belül kell megkezdeni. * 

(3) *  A vizsgák előkészítése és lebonyolítása során az adott vizsgára vonatkozó vizsgatételeket, vizsgakérdéseket, vizsgafeladatokat bizalmasan kell kezelni annak érdekében, hogy azok a vizsgát megelőzően ne juthassanak a vizsgázók tudomására.

(4) *  A vizsgák helyéről és idejéről a vizsgaközpont a hatóságot legalább 3 nappal a vizsgát megelőzően értesíti.

(5) *  Nem minősül sikertelennek az a vizsga, amelyről a vizsgázó távol maradt és a távolmaradásának okát a munkáltatója három munkanapon belül a vizsgaközpont felé igazolja.

15. A képzésben részt vevő alapvizsgára bocsátásának feltételei

18. § *  (1) A képzésben résztvevő akkor bocsátható alapvizsgára, ha a képzőszervezet őt a vizsgaközpontnak vizsgára bejelentette és a vizsga díját megfizette.

(2) Az alapképzést követő első alapvizsga esetében a képzőszervezet a vizsga tervezett időpontja előtt legkésőbb a 10. munkanapig a vizsgázók névsoráról és adatairól szóló (a vizsgabejelentő adattartalmával megegyező) tájékoztatót küld a vizsgaközpontnak. Ezt követően a képzőszervezet a vizsgabejelentéseket a vizsga tervezett időpontja előtt legkésőbb a 2. munkanapig megküldi a vizsgaközpontnak. Tájékoztató hiányában a vizsgabejelentésnek a vizsga tervezett időpontja előtt legkésőbb a 10. munkanapig kell beérkeznie a vizsgaközpontba, a vizsgabejelentés beérkezését követő 9 munkanapon belül vizsgaidőpont nem jelölhető ki. A vizsgabejelentéssel kapcsolatos módosítások a vizsga tervezett időpontját megelőző 5. munkanapig kérhetők, amelyeket a vizsgaközpont új bejelentésként kezel. A vizsga törlése a vizsga tervezett időpontját megelőző 5. munkanapig kérhető.

(3) A képzőszervezet akkor jelenti be a képzésben résztvevőt vizsgára, ha a képzésben résztvevő:

a) hiányzása nem haladta meg a 12. § (6) bekezdésben előírt mértéket,

b) a képzési programban előírt beszámolási kötelezettségét teljesítette,

c) megfelelt a 12. §-ban meghatározott képzésben részvétel feltételeinek, és

d) az előírt számonkérések és gyakorlatok követelményeit teljesítette.

(4) Az alapvizsga egyes részei alóli felmentésre való jogosultságot a vizsgaközpont állapítja meg.

(5) Az alapvizsga alól mentesítés nem adható.

(6) A képzésben résztvevő indokolt esetben az alapvizsga halasztását kérheti. A halasztás iránti kérelmet a vizsgaközpont akkor fogadja el, ha a képzésben résztvevő rajta kívülálló okból kéri a halasztást. Az engedélyezett halasztás időtartama az egy évet nem haladhatja meg.

16. Az alapvizsgáztatás rendje és a vizsga értékelése

19. § (1) Az alapvizsga megkezdése előtt a vizsgázónak be kell mutatnia a személyazonosságának igazolása érdekében a személyazonosító igazolványt vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolványt, valamint nyilatkoznia kell, hogy nem áll jogerős bírósági ítélettel kiszabott, letöltendő szabadságvesztés, foglalkozástól eltiltás, vagy járművezetéstől eltiltás büntetés hatálya alatt.

(2) Az alapvizsga lehet csak szóbeli, csak írásbeli vagy összetett. Az összetett vizsga írásbeli, szóbeli és – a 3. mellékletben meghatározott esetekben – gyakorlati vizsgatevékenységből áll. Az egyes vizsgák vizsgatevékenységeit a 3. melléklet tartalmazza.

(3) Az egyes vizsgatevékenységek és a vizsgafeladatok értékelése „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítéssel történik.

(4) Az írásbeli vizsgatevékenység követelményeinek nem felel meg az a vizsgázó, aki az írásbeli feladatokra adott válaszok több mint 25%-ára „nem felelt meg” minősítést kap.

(5) *  Összetett vizsga esetén a szóbeli vizsgatevékenység csak sikeres írásbeli vizsgatevékenység után kezdhető meg. A vizsgabiztosnak az írásbeli vizsgatevékenység eredményét a szóbeli vizsgatevékenységet megelőzően haladéktalanul a képzőszervezet képviselőjével írásban kell közölnie, kivéve, ha az írásbeli és a szóbeli vizsgatevékenység egy napon van. A képzőszervezet a vizsgázót az írásbeli vizsgatevékenység eredményéről a tudomásszerzést követően haladéktalanul értesíti. A vizsgabiztos (a vizsgabizottság elnöke) az írásbeli vizsgatevékenység eredményét a vizsgázóval a szóbeli vizsgatevékenység előtt szóban közli. A vizsgázó kérésére lehetőséget kell biztosítani a kijavított írásbeli vizsgafeladatok megtekintésére.

(6) *  Összetett vizsga esetén a gyakorlati vizsgatevékenység csak sikeres elméleti vizsgatevékenység után kezdhető meg. Vasúti járművezetési gyakorlati vizsgatevékenységen az a képzésben részt vevő vehet részt, aki a gyakorlati vizsga során használt vasúti pályahálózatra érvényes, sikeres vasúti infrastruktúra ismereti vizsgával, és az adott járműre vonatkozó kategória modul és – ha a vezetési gyakorlat és a típusismereti modul vizsga nem egyszerre kerül lebonyolításra – a típusismereti modul vizsgatémaköreiből sikeres vizsgával rendelkezik.

(7) Az alapvizsgát „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítéssel kell értékelni. „Nem felelt meg” minősítést kap az a vizsgázó, aki egy vagy több vizsgatevékenységből „nem felelt meg” minősítést kapott.

17. A képzésben részt vevő alapvizsgájának felfüggesztése vagy eltiltása az alapvizsgától

20. § (1) A vizsgabizottság (vizsgabiztos) a képzésben részt vevő vizsgáztatását felfüggeszti, és a képzésben részt vevőt az alapvizsgától legalább egy év, de legfeljebb két év időtartamra eltiltja, ha a képzésben részt vevő

a) a természetes személyazonosító adatait illetően a vizsgabizottságot (vizsgabiztost) megtévesztette, vagy azt megkísérelte,

b) a vizsgabizottság (vizsgabiztos) döntését jogtalan előny adásával vagy erre vonatkozó ígéretével befolyásolni törekedett.

(2) A vizsgabizottság (vizsgabiztos) a vizsgázó vizsgáztatását felfüggeszti, és a vizsgázót az alapvizsgától legalább egy, de legfeljebb hat hónap időtartamra eltiltja, ha a vizsgázó

a) a vizsgán szeszes italtól vagy más, bódító hatású anyagtól vagy szertől befolyásolt állapotban jelent meg,

b) a vizsgán meg nem engedett segédeszközt használt, vagy annak használatát megkísérelte,

c) a vizsga rendjét zavarta.

(3) *  Az egy év és ennél hosszabb időre történő felfüggesztés esetén a képzésben részt vevő további alapvizsgára akkor bocsátható, ha az alapképzésben ismételten részt vesz és a 18. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek. Ebben az esetben az alapképzésben való részvétel alól mentesítés nem adható.

18. Sikertelen alapvizsga esetében követendő eljárás

21. § (1) Aki az alapvizsga elméleti részén egy a 3. mellékletben meghatározott vizsgatevékenységből nem felelt meg, az adott vizsgatevékenységből javítóvizsgát tehet.

(2) Aki a gyakorlati vizsgatevékenységen nem felelt meg, javítóvizsgát tehet.

(3) *  Sikertelen alapvizsgának kell tekinteni azt is, ha a képzésben részt vevő a vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy a vizsgát megkezdi, de nem fejezi be.

(4) *  A képzésben részt vevő javítóvizsgát legfeljebb két alkalommal, a sikertelen alapvizsga napjától számított tizedik munkanapot követően, de legfeljebb az első sikertelen alapvizsgától számított három hónapon belül tehet.

(5) *  Amennyiben a képzésben részt vevő a javítóvizsgán (vizsgákon) nem felelt meg, vagy e vizsgákról igazolatlanul távolmaradt, vagy a (4) bekezdésben meghatározott időszakon belül nem jelentkezett vizsgára, további alapvizsgára csak akkor bocsátható, ha az alapképzésben a képzésnek abból a részéből (elméleti képzési rész, gyakorlati képzési rész), amelyből sikertelen vizsgát tett ismételten részt vesz. Ebben az esetben, az alapképzésben való részvétel alól mentesítés nem adható.

19. Az alapvizsga érvényessége

22. § (1) *  Az alapvizsga – a (2)–(3) bekezdésben, valamint a 27. § (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a sikeres vizsgát követően legfeljebb három évig jogosít az adott alapvizsgának megfelelő munkakör betöltésére. Az alapvizsga érvényességét a sikeres időszakos vizsga további három évvel hosszabbítja meg. * 

(2) *  A vizsgabiztosok alapvizsgája érvényes marad, amíg a vizsgabiztos a vizsgabiztosi névjegyzékben szerepel. Az oktatók vasútszakmai oktatói alapvizsgája mindaddig érvényes marad, amíg az oktató az oktatói névjegyzékben szerepel.

(3) *  Amennyiben a balesetvizsgáló szerv az ajánlásában vagy azonnali intézkedésében, továbbá a hatóság, a vasúti társaság, vagy annak biztonsági szervezete az ellenőrzési, felügyeleti feladatainak ellátása során, vagy a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető helyzetek vizsgálatakor a munkavállalónak az adott munkakör ellátásához szükséges ismereteinek hiányát állapítja meg, a hatóság a munkavállalót az ellenőrzés, vagy a vizsgálat megállapításaira tekintettel soron kívüli időszakos vizsgára kötelezheti.

(3a) *  Amennyiben a hatóság által soron kívüli időszakos vizsgára kötelezett munkavállaló a vizsgáztatás során sikertelen vizsgát tesz, a munkakört ismételten csak akkor töltheti be, ha sikeres alapvizsgát tett. Alapvizsgára a munkavállaló csak akkor bocsátható, ha a sikertelen vizsgatevékenységre vonatkozóan az alapképzésben részt vett. Ebben az esetben a vizsgatevékenységre vonatkozó alapképzés alól mentesség nem adható.

(4) *  A soron kívüli időszakos vizsgára kötelezés az alapvizsga érvényességét felfüggeszti.

IV. FEJEZET

AZ IDŐSZAKOS OKTATÁSOK RENDSZERE

20. Időszakos oktatáson való részvételre kötelezett munkavállalók

23. § (1) *  A 2. mellékletben meghatározott, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő feladatkör ellátásával járó munkaköröket betöltő személyek – az ott meghatározott minimális időkeretben és gyakorisággal – időszakos oktatásokon való részvételre kötelezettek. A munkáltató a 2. mellékletben meghatározott időkeretnél magasabb óraszámot, illetve gyakoriságot írhat elő munkavállalói részére. A vasútszakmai oktató a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő más munkakörére vonatkozó időszakos oktatáson történő részvételi kötelezettségénél az általa – az oktatási ütemtervben előírt témakörökben – tartott időszakos oktatásokat is be kell számítani.

(2) *  A 2. mellékletben meghatározottakon túl, az országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezetői munkakörben foglalkoztatottak számára:

a) a magyar nyelvet nem anyanyelvként beszélők számára a nyelvtudásra vonatkozó vizsgát legalább háromévente, vagy egy évet meghaladó távollét esetében,

b) a vasúti pályahálózat ismeretre vonatkozó vizsgát legalább háromévente, vagy egy évet meghaladó távollét esetében,

c) a járműismeretre vonatkozó vizsgát legalább háromévente

kell megismételni.

21. Oktatásszervezési regisztráció

24. § *  (1) Időszakos oktatás végzésére irányuló szándékot (a továbbiakban: regisztráció) jelenthet be

a) a képzőszervezet, vagy

b) az adott munkakörben munkavállalókat foglalkoztató vasúti társaság, amelynek tevékenységi körei között a máshová nem sorolt (Mns) egyéb oktatás szerepel.

(2) A regisztráció feltétele, hogy a képzőszervezet, vasúti társaság nyilatkozik arról, hogy a 8. mellékletben meghatározott tárgyi feltételeket és hatósági névjegyzékben szereplő oktatót biztosítani tudja, és az adott időszakos oktatás elvégzésére megbízott oktató a végzettségének vagy érvényes alapvizsgáinak megfelelő témakörben oktat.

(3) Az országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezetői munkaköröket oktató képzőszervezetek, vasúti társaságok esetében a regisztráció feltétele továbbá, hogy a kérelmező:

a) nyilatkozatban vállalja, hogy rendelkezik olyan vállalatirányítási rendszerrel, amely biztosítja, hogy az e rendeletben meghatározott előírásokkal összhangban lévő képzés nyújtására megfelelő képzettségű és gyakorlattal rendelkező oktatókat alkalmazzanak;

b) nyilatkozatban vállalja, hogy a gyakorlati képzést vasúti járművezetői engedéllyel és a képzés tematikájának megfelelő, tanúsítvánnyal, valamint a vasúti járművezetés terén legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkező oktatók végzik;

c) nyilatkozatban vállalja, hogy rendelkezik minőségirányítási rendszerrel, amely biztosítja, hogy a nyújtott képzés eleget tesz az e rendeletben meghatározott képzési követelményeknek;

d) nyilatkozatban vállalja, hogy biztosítja az oktatók folyamatos, a vasúti vizsgaközpont által szervezett továbbképzésén történő részvételét a szaktudásuk naprakészen tartására érdekében.

(4) Ha a bejelentő országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők képzésével foglalkozó vasúti társaság, a vasútbiztonsági tanúsítvány vagy engedély nyilvántartási számának közlésével is eleget tehet a (3) bekezdés a) és c) pontja szerinti kötelezettségének.

(5) Több helyszínen végzett időszakos oktatás esetében valamennyi helyszínt külön-külön feltüntetve kell bejelenteni.

(6) A hatóság az időszakos oktatást végző képzőszervezetet, vasúti társaságot 4 éves határozott időtartamra regisztrálja. A határozott időtartam lejárta esetén időszakos oktatás csak ismételt regisztrációt követően végezhető.

(7) A regisztrált szerv minden év március 31-éig beszámol a hatóságnak az általa az előző évben folytatott oktatási tevékenységéről, és – statisztikai adatok közlésével – annak eredményességéről.

22. A regisztráció felfüggesztése, visszavonása

25. § (1) *  Ha a hatóság az általa regisztrált képzőszervezet, vasúti társaság (a továbbiakban együtt: regisztrált szervezet) regisztrációját a vasúti közlekedésről szóló törvény szerint visszavonta, az érintett képzőszervezet vagy vasúti társaság időszakos oktatás végzésére irányuló szándékot legkorábban a visszavonás közlése napját követő 6 hónap eltelte után jelenthet be.

(2) Amennyiben a hatóság

a) képzőszervezet regisztrációját felfüggeszti vagy visszavonja, a felfüggesztés időtartamáról, valamint a visszavonásról értesíti a megbízó vasúti társaságot; a képzőszervezetet időszakos oktatással megbízó vasúti társaság az értesítés kézhezvételének időpontjától számított 30 napon belül köteles a hatóságot tájékoztatni, hogy a munkavállalói időszakos oktatásával melyik regisztrált szervezetet bízza meg;

b) vasúti társaság regisztrációját felfüggeszti vagy visszavonja, a vasúti társaság a felfüggesztés – amennyiben az a 30 napot meghaladja –, valamint a visszavonás időpontjától számított 30 napon belül köteles a hatóságot tájékoztatni, hogy a munkavállalói időszakos oktatásával melyik regisztrált szervezetet bízza meg.

(3) *  Ha a hatóság a regisztrált szervezet regisztrációját felfüggeszti vagy visszavonja, a hatóság hivatalból felfüggeszti vagy visszavonja a szervezet alapképzési tevékenységét is. A regisztrált szervezet alapképzési tevékenység végzésére irányuló szándékot legkorábban a felfüggesztésről vagy visszavonásról szóló döntés közlését követő 6 hónap eltelte után jelenthet be.

(4) *  A hatóság a regisztrációt felfüggeszti vagy visszavonja, ha a regisztrált szervezet a vizsgázót (vizsgázókat) a vizsgára bejelentette, de a 30. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feltételei nem teljesülnek.

23. Oktatási ütemterv

26. § (1) *  Az időszakos oktatások ütemezésére és a szakmai tartalom tervezésére a regisztrált szervezet éves oktatási ütemtervet készít. Az oktatási ütemterv tartalmazza az időszakos oktatásokat munkakörönkénti bontásban, az oktatások helyét, időpontját, az oktatandó ismereteket, időtartamát, a pótoktatások helyét és idejét, az alapvizsgák figyelembevételével az érintett munkaköröket, valamint a vizsgaközponttal előzetesen egyeztetett időszakos vizsgaidőpontokat és a vizsgázók tervezett létszámát. Időszakos oktatás csak oktatási ütemterv szerint végezhető.

(2) *  Az oktatási ütemtervet az oktatási tevékenységet kezdő regisztrált szervezet az első oktatás napját (dátumát) megelőző 10. munkanapig, a tárgyévre vonatkozó éves oktatási ütemtervet a tárgyévet megelőző év december 15-éig, míg azok módosítását a hatálybalépést megelőző ötödik munkanapig megküldi a hatóságnak és a vizsgaközpontnak.

(3) *  Az időszakos oktatásokon a szokatlan munkakörülmények és ritkán alkalmazott szabályok, valamint rendkívüli események és vészhelyzetek oktatásánál a vasúti vizsgaközpont – az éves időszakos oktatási időkeret meghatározott mértékében – szimulációs berendezés (szimulátor) alkalmazását kötelezővé teheti.

24. Az oktatások mulasztásának következménye és pótlásának lehetősége

27. § (1) Az időszakos oktatást, és a pótoktatást is elmulasztó munkavállaló munkakörében nem foglalkoztatható. Az oktatás pótlására a munkáltató köteles lehetőséget biztosítani a munkavállaló részére. A pótoktatást az időszakos oktatás befejezésétől számított 30 napon belül kell kitűzni. Az elmulasztott oktatás pótlására fordított időtartamnak meg kell egyezni a mulasztott órák számával. * 

(2) *  Az adott munkakörből az alapvizsgák 22. § (1) bekezdésben meghatározott érvényességét meghaladó, de a hat évet el nem érő távollét esetében az időszakos oktatást legalább három éves oktatási időkeretnek megfelelő óraszámban kell pótolni, és a munkavállalónak soron kívüli időszakos vizsgát kell tenni. Ha a távollét a hat évet eléri vagy meghaladja, a munkavállalónak alapképzésben kell részt vennie, valamint alapvizsgát kell tennie.

(3) A munkáltató a (2) bekezdésben meghatározottnál nagyobb pótlási időkeret alkalmazását, illetve az alapképzés ismételt elvégzését is előírhatja.

V. FEJEZET

AZ IDŐSZAKOS VIZSGÁZTATÁSOK RENDSZERE

25. Az időszakos vizsga előkészítése, lebonyolítása

28. § (1) Az időszakos vizsga szervezésére a regisztrált szervezet jogosult.

(2) A vizsga előkészítése, szervezése a regisztrált szervezet, a vizsgatételek meghatározása és a vizsgabiztosok kijelölése a vizsgaközpont feladata. Az időszakos vizsgát a munkavállalók vizsgáinak érvényességi idején belül kell megszervezni.

26. A vizsgabiztosok kijelölése

29. § *  (1) *  Az időszakos vizsgán részt vevő vizsgabiztos kijelölésére és a vizsgán jelenlévőkre a 15. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A vasúti járművezetői munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók időszakos vizsgáztatást ellátó vizsgáztatókra a 14. §-ban foglaltakat is alkalmazni kell.

(3) *  Az országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők * 

a) szóbeli és írásbeli időszakos vizsgáztatására – a vasúti járművezetői tanúsítvány megszerzéséhez szükséges pályahálózat vonal-, állomásismeret és jármű típusismereti vizsga esetén – vizsgabiztosnak,

b) tesztrendszerű időszakos vizsgáztatására – a vasúti járművezetői tanúsítvány megszerzéséhez szükséges pályahálózat vonal-, állomásismeret és jármű típusismereti vizsga esetén – a vizsgát előkészítő, a vizsgakérdéseket, a vizsgafeladatokat és azok megoldókulcsait ellenőrző személynek

a vasúti vizsgaközpont csak olyan személyt jelölhet ki, aki a tanúsítványa adatai szerint rendelkezik az adott pályahálózatra, vagy járműtípusra vonatkozó ismerettel.

27. A munkavállaló bejelentése időszakos vizsgára

30. § *  (1) A regisztrált szervezet az oktatási ütemtervben meghatározott időszakos vizsgáztatást – az időszakos vizsgára kötelezett munkavállalókat – a tervezett vizsganapot megelőző 10. – javítóvizsga esetében 5. – munkanapig a vizsgaszabályzatban meghatározott módon bejelenti a vizsgaközpontnak. A vizsgabejelentés beérkezését követő 9 munkanapban – javítóvizsga esetén 4 munkanapban – vizsgaidőpont nem jelölhető ki. A vizsgabejelentéssel kapcsolatos módosítások – javítóvizsga kivételével – a vizsga tervezett időpontját megelőző 5. munkanapig kérhetők, amelyeket a vizsgaközpont új bejelentésként kezel. A vizsga törlése a vizsga tervezett időpontját megelőző 5. munkanapig kérhető.

(2) A bejelentésben csak olyan munkavállalókat lehet feltüntetni, akik az időszakos oktatásokon, vagy a pótoktatásokon az előírt óraszámban részt vettek és a vizsgadíjuk megfizetésre került a vizsgaközpont részére, – soron kívüli időszakos vizsga kivételével – érvényes alapvizsgával rendelkeznek, soron kívüli időszakos vizsga esetén alapvizsgával korábban már rendelkeztek.

(3) Több alapvizsgával rendelkező munkavállaló időszakos vizsgáit ugyanarra a napra kell bejelenteni.

(4) Ha az alapvizsgák mennyisége indokolja, az időszakos vizsgákat a vizsgaközpont több napra jelölheti ki.

(5) Soron kívüli időszakos vizsgák bejelentésénél az (1)–(2) bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni.

28. Az időszakos vizsga rendje, a sikertelen időszakos vizsga esetében követendő eljárás

31. § *  (1) Az időszakos vizsga megkezdése előtt a vizsgázónak a személyazonosságának igazolása érdekében a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt kell bemutatnia, valamint nyilatkoznia kell arról, hogy nem áll jogerős bírósági ítélettel kiszabott, letöltendő szabadságvesztés, foglalkozástól eltiltás, vagy járművezetéstől eltiltás büntetés hatálya alatt.

(2) Az időszakos vizsgán résztvevő felfüggesztésére és eltiltására az időszakos vizsgától a 20. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Az időszakos vizsga a vizsgaközpont előírásai alapján lehet írásbeli, szóbeli, tesztrendszerű (interaktív vagy papíralapú), vagy gyakorlati (szimulációs berendezésen), vagy ezek kombinációi. A vizsgázó eredményét „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítéssel kell értékelni. A vasúti vizsgaközpont az üzemeltetési szabályok alkalmazásának és a vészhelyzetekben nyújtott teljesítmények vizsgájához szimulációs berendezés (szimulátor) használatát is előírhatja.

(4) Az időszakos vizsga az alapvizsga érvényességét meghosszabbítja.

(5) A munkavállaló sikertelen időszakos vizsga esetében a vizsgához kötött tevékenységet nem végezheti, a vizsga igazolatlan elmulasztása esetén a vizsgához kötött munkakörben nem foglalkoztatható. A munkavállaló a sikertelen, vagy az igazolatlanul elmulasztott vizsga napjától számított 5. munkanap után, de – az alapvizsga 22. § (1) bekezdésben meghatározott érvényességét meg nem haladó időben – legfeljebb hat hónapon belül pótolhatja az igazolatlanul elmulasztott vizsgát, vagy 2 alkalommal tehet javítóvizsgát. * 

(6) A munkavállalónak soron kívüli időszakos vizsgát kell tennie, ha a (5) bekezdésben előírt időben sikertelen javítóvizsgát tett, vagy az elmulasztott vizsgát nem pótolta. A munkavállaló a sikertelen, vagy az elmulasztott soron kívüli vizsga napjától számított 10. munkanap után, legfeljebb három hónapon belül pótolhatja az elmulasztott vizsgát, vagy 2 alkalommal tehet javítóvizsgát.

(7) Amennyiben a munkavállaló a (6) bekezdésben előírt időben sikertelen javítóvizsgát tett, vagy az elmulasztott vizsgát nem pótolta, a munkakört ismételten csak akkor töltheti be, ha sikeres alapvizsgát tett. Alapvizsgára a munkavállaló csak akkor bocsátható, ha az alapképzésben részt vett. Ebben az esetben az alapképzés alól mentesség nem adható.

(8) Nem minősül sikertelennek az a vizsga, amelyről a vizsgázó távol maradt és a távolmaradásának okát a munkáltatója három munkanapon belül a vizsgaközpont felé igazolja.

VI. FEJEZET

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

29. A képzések és a vizsgák okmányai

32. § (1) Az alapképzések és az időszakos oktatások okmányainak kötelező adatait az 5. melléklet tartalmazza.

(2) *  A hatóság és a vizsgaközpont az (1) bekezdés szerinti okmányok tekintetében kötelezően alkalmazandó formanyomtatványt, vagy a vizsgaközpont – a hatóság egyetértésével – az adatokat kódolt formában tartalmazó, a hatósági ellenőrzésre alkalmas kártyaformátumú igazolványt is rendszeresíthet.

(3) Az alapképzésre jelentkezéskor a jelentkezőről az 5. melléklet szerinti adattartalommal a képzőszervezet képzési jelentkezési lapot tölt ki.

(4) A képzőszervezetnek a képzés indításakor képzési naplót kell nyitni és azt a képzés tartama alatt, folyamatosan vezetni kell.

(5) A képzőszervezetnek a vasúti járművezetők gyakorlati képzéséről a képzésben részt vevőkről résztvevőnként naplót kell nyitni és azt a képzés tartama alatt, folyamatosan vezetni kell.

(6) A regisztrált szervezetnek az időszakos oktatásokról, az oktatás ismeretanyagáról, valamint az azon részt vevő munkavállalókról oktatási naplót kell vezetni. Az időszakos oktatásokon való részvételről, valamennyi munkavállalóról külön adatlapot kell vezetni.

33. § *  (1) Az alapvizsgára való jelentkezéskor – a vizsgaszabályzatban meghatározott esetekben – alapvizsga bejelentőt kell használni. Az alapvizsgáról – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – hárompéldányos jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv eredeti példányát a vizsgaközpont, egy másolati példányát a képzőszervezet, továbbá egy másolati példányát a vizsgázót alkalmazó vasúti társaság 50 évig köteles megőrizni. A vizsgadolgozatokat a vizsgaközpont 6 évig köteles megőrizni.

(2) Amennyiben a képzőszervezet azonos a vizsgázót alkalmazó vasúti társasággal, az alapvizsgáról kétpéldányos jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek eredeti példányát a vizsgaközpont, másolati példányát a képzést végző vasúti társaság köteles megőrizni.

(3) Az időszakos vizsgáról négypéldányos vizsgajegyzőkönyvet kell készíteni. Annak eredeti példányát a vizsgaközpont, egy másolati példányát a regisztrált szervezet, egy másolati példányát a vizsgázó őrzi, egy másolati példányát a vizsgaközpont a vizsgázót alkalmazó vasúti társaságnak megküldi. Az időszakos vizsgáról szóló vizsgajegyzőkönyv a következő eredményesen teljesített időszakos vizsga után selejtezhető.

(4) Az alapvizsgát és időszakos vizsgát tett munkavállalók nyilvántartása a vizsgaközpont adatszolgáltatása alapján a hatóság és az alkalmazó vasúti társaság feladata. A vizsgázók, valamint az alap- és időszakos vizsgák adatait tartalmazó nyilvántartások (anyakönyvek) nem selejtezhetők.

(5) A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakör vonatkozásában létesített új munkaviszony esetén az új foglalkoztató vasúti társaság – a munkavállaló hozzájárulásával – jogosult a munkavállaló képzettségének, képesítéseinek, tapasztalatának és szakmai alkalmasságának bizonyítékául szolgáló összes okmányra, amelyeket a foglalkoztatásnál figyelembe vesz.

34. § (1) *  A sikeres alapvizsga eredményéről a vizsgaközpont a vizsgázó részére vizsgaigazolást ad, amely alapján a hatóság – ha a vasúti járművezetői engedélyről és vasúti járművezetői tanúsítványról szóló rendelet szerint szükséges – hatósági igazolványt állít ki. Az időszakos vizsga eredményéről a vizsgaközpont a vizsgázó részére vizsgajegyzőkönyvet állít ki. Az alapvizsgáról és az utolsó időszakos vizsgáról szóló igazolásokat a munkavállaló köteles magánál tartani és a hatóság felszólítására felmutatni. Az alapvizsgáról és utolsó időszakos vizsgáról szóló igazolásnak minősül a biztonsági okmányként kiadott vasúti járművezetői tanúsítvány is.

(1a) *  A vizsgaközpont kérelemre a névváltozás folytán, valamint az elveszett, a megrongálódott, vagy egyéb okból használhatatlanná vált vizsgaigazolásról, illetve vizsgajegyzőkönyvről másodlatot állít ki.

(2) A hatóság kérelemre

a) a betelt, az elveszett, a megrongálódott, a névváltozás folytán vagy egyéb okból használhatatlanná vált hatósági igazolás helyett új igazolást állít ki, vagy

b) közúti vasútijármű vezetői okmány pótlása esetén vizsgaigazolást ad.

(3) *  Amennyiben a bíróság jogerős ítéletével a munkavállalót 2 évet nem meghaladó időtartamú letöltendő szabadságvesztésre ítélte, vagy 2 évet nem meghaladó időtartamra foglalkozásától, vagy járművezetéstől eltiltotta, a hatóság az igazolás vagy a vizsgajegyzőkönyv hatályát felfüggeszti, az igazolást, vagy a vizsgajegyzőkönyvet a bíróság jogerős ítéletében meghatározott időtartamra bevonja, az időtartam lejártát követően a munkavállaló kérelmére az igazolást, vagy a vizsgajegyzőkönyvet a munkavállalónak visszaadja, a felfüggesztést megszünteti.

(4) Ha a bíróság a munkavállalót 2 évet meghaladó időtartamra, letöltendő szabadságvesztésre ítélte, vagy foglalkozástól, illetve járművezetéstől 2 évet meghaladó időtartamra eltiltotta, a munkavállalónak új alapvizsgát kell tennie. Új hatósági igazolás csak a sikeres vizsgát követően állítható ki.

30. A honosítás

35. § (1) A külföldön szerzett vasúti képesítés honosításáról – az érdekelt személy kérelmére – a hatóság dönt.

(2) *  A nem magyar állampolgár kérelmező magyar nyelv ismeretének szintjét az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kibocsátására jogosult akkreditált vizsgaközpont bírálja el.

(3) *  A honosításhoz szükséges benyújtandó dokumentumok megegyeznek a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvényben meghatározott dokumentumokkal.

30/A. *  Az alapképzésre és alapvizsgákra vonatkozó eltérő szabályok új, vagy átalakított vasúti pálya, új vasúti jármű vagy a vasútbiztonsági szabályok megváltozása esetén

35/A. § *  (1) *  Új vasúti pálya építése esetén a műszaki átadás-átvételt követően a pályahálózat-működtető köteles az új vonalra vonatkozó előképzési programot kidolgozni és azt közzétenni, valamint a vasúti társaságokat és a hatóságot erről értesíteni. A pályahálózat-működtető az előképzési programot tájékoztatásul a vizsgaközpontnak megküldi.

(2) *  A vasúti társaság, amelynek munkavállalói számára az új vasúti pályahálózat ismeret a munkavégzés feltétele, az előképzési program alapján megszervezi a vizsgabiztosok és vasútszakmai oktatók részére a vasúti pályahálózat ismeretre vonatkozó elméleti képzést. A képzést az előképzési program alapján bármely vasútszakmai oktató is megtarthatja, akinek általános vasúti pályahálózat ismereti, vagy forgalmi képesítése van.

(3) A képzést követően a vasúti társaság saját hatáskörében szervez vasúti pályahálózat ismereti elővizsgát, és ad ki elővizsga-igazolást a sikeres vizsgázóknak. A sikeres elővizsgát tett munkavállalókat a vasúti társaság, vagy képzőszerv a vizsgaközpontnak és a hatóságnak bejelenti. A vasúti társaság által szervezett vasúti pályahálózat ismereti elővizsga egy évig érvényes.

(4) A vasúti társaság, vagy képzőszerv által szervezett elővizsgán vizsgabiztosként olyan, már vizsgabiztosi névjegyzékben szereplő vizsgabiztos szerepelhet, aki a képzésen maga is részt vett.

(5) A vasúti járművezetői gyakorlatot az új pályán úgy is lehet teljesíteni, hogy a vasúti járművön nincs olyan vasútszakmai oktató, vagy vasúti járművezető, aki rendelkezik az adott vasúti pályahálózatra vonatkozó érvényes vasúti járművezetői tanúsítvánnyal. A vasúti járművezetői gyakorlat megtörténhet építési forgalom, korlátozott szolgáltatási szintű forgalmi körülmények, vagy üzemi próba alatt is, a vasúti pálya használatbavételi engedélyének jogerőre emelkedését megelőzően. Az előírt gyakorlat megszerzését követően a vasúti vizsgabiztos és vasútszakmai oktató kérheti a munkáltatójától, hogy a vasúti pálya hálózat ismeretet a vasúti járművezetői tanúsítványba bevezesse.

(6) A jelen §-ban meghatározott értesítési és bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a munkavállaló az új pályahálózaton a pályahálózat ismereti vizsgához kötött munkakörben nem foglalkoztatható.

(7) *  Az elővizsgát követő alapvizsga csak a vizsgához kapcsolódó képzési program vizsgaközpont általi jóváhagyását követően szervezhető. Az elővizsgával rendelkező munkavállaló mentesül a vonalismereti képzésen történő részvételi kötelezettség alól és e nélkül bejelenthető alapvizsgára.

35/B. § *  (1) *  Vasúti pálya átalakítása esetén a műszaki átadás-átvételt megelőzően a pályahálózat-működtető köteles az átalakított vonalra vonatkozó előképzési programot kidolgozni és azt közzétenni, valamint a vasúti társaságokat és a hatóságot erről értesíteni. A pályahálózat-működtető az előképzési programot tájékoztatásul a vizsgaközpontnak megküldi. Az előképzés elméleti képzés. A pályahálózat-működtető által készített előképzési programnak tartalmaznia kell a pálya – átalakítást követő – lényeges jellemzőit, továbbá az érvényes útvonalkönyv és a menetrendi segédkönyv módosítását.

(2) *  A vasúti társaság, amelynek munkavállalói számára az átalakított vasúti pályahálózat ismeret a munkavégzés feltétele, az előképzési program alapján megszervezi a vizsgabiztosok, vasútszakmai oktatók és a munkavállalók részére a vasúti pályahálózat ismeretre vonatkozó elméleti képzést. A képzést az előképzési program alapján bármely vasútszakmai oktató megtarthatja, akinek általános vasúti pályahálózat ismereti, vagy forgalmi képesítése van.

(3) A vasúti társaság által szervezett képzésen azok a munkavállalók, vasútszakmai oktatók és vizsgabiztosok vehetnek részt, akiknek az adott vasúti pályára – az átalakítás előtti állapotra – van érvényes vasúti pályahálózat-ismereti vizsgája.

(4) *  A képzést követően – a műszaki átadás-átvételt megelőzően – a vasúti társaság saját hatáskörében szervez vasúti pályahálózat ismereti elővizsgát, és ad ki elővizsga-igazolást a sikeres vizsgázóknak. A sikeres elővizsgát tett vizsgabiztosokat, vasútszakmai oktatókat és munkavállalókat a vasúti társaság a vizsgaközpontnak és a hatóságnak bejelenti. A vasúti társaság által szervezett vasúti pályahálózat ismereti elővizsga egy évig érvényes. Sikeres elővizsga nem ismételhető. A vasúti társaság elővizsgákat a műszaki átadás-átvételt követően legfeljebb 180 napig szervezhet.

(5) A vasúti társaság által szervezett elővizsgán vizsgabiztosként olyan, már vizsgabiztosi névjegyzékben szereplő vizsgabiztos szerepelhet, aki a képzésen maga is részt vett.

(6) A vasútszakmai oktató az átalakított vonalra vonatkozó ismereteket a sikeres elővizsgát követően oktathatja alapképzésen és időszakos oktatásokon, ha a 8. §-ban meghatározottaknak eleget tesz. Az a vizsgabiztos, aki az elővizsgán vizsgabiztosként vett részt, vagy sikeres elővizsgát tett, az adott vonalra vonatkozó ismeretekből vizsgáztathatja járművezetőket.

(7) Az átalakított pályán a műszaki átadás-átvételt követően csak az átalakított vonalra vonatkozóan sikeres elővizsgát szerzett járművezető vezethet vasúti járművet.

(8) Amennyiben a használatbavételi eljárás során a pálya lényeges jellemzői megváltoznak, a használatbavételi eljárást megelőzően az (1)–(7) bekezdés műszaki átadás-átvételre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(9) A jelen §-ban meghatározott értesítési és bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a munkavállaló az átalakított vasúti pályahálózaton a pályahálózat ismereti vizsgához kötött munkakörben nem foglalkoztatható.

(10) *  Az elővizsgát követő alapvizsga csak a vizsgához kapcsolódó képzési program vizsgaközpont általi jóváhagyását követően szervezhető. Az elővizsgával rendelkező munkavállaló mentesül a vonalismereti képzésen történő részvételi kötelezettség alól és e nélkül bejelenthető alapvizsgára.

35/C. § *  (1) Az üzembentartó által üzemeltetni kívánt, üzemeltetett új vasúti jármű előzetes típusengedélyezését, típusengedélyezését vagy már meglévő jármű típusengedélyezését, vagy átalakítási engedélyezését követően és az üzembehelyezési engedélyt megelőzően, vagy olyan történelmi és muzeális vasúti jármű esetén, amely nem különleges menetre vonatkozó üzembehelyezési engedéllyel vesz részt a vasúti forgalomban, a vasúti jármű üzembentartója magyar nyelvű előzetes képzési programot készít a vasúti járműre vonatkozóan. A vasúti jármű üzembentartója az előzetes képzési programot tájékoztatásul a vizsgaközpontnak megküldi és erről a hatóságot értesíti.

(2) *  A vasúti jármű üzembentartója az előzetes képzési program alapján megszervezi a vizsgabiztosok, vasútszakmai oktatók és más vasúti járművön gyakorlatot szerzett vasúti járművezetők részére a vasúti járműismeretre vonatkozó elméleti képzést. Ezen a képzésen a résztvevők száma a 30 főt nem haladhatja meg. A képzés megtartásához nem szükséges vasútszakmai oktató.

(3) A képzést követően a vasúti jármű üzembentartója saját hatáskörében szervez vasúti járműismereti elővizsgát, és ad ki elővizsga-igazolást a sikeres vizsgázóknak. A sikeres elővizsgát tett munkavállalókat a vasúti jármű üzembentartója, vagy a képzőszerv a vizsgaközpontnak és a hatóságnak bejelenti. A vasúti társaság által szervezett vasúti járműismereti elővizsga egy évig érvényes. Sikeres elővizsga nem ismételhető. A vasúti társaság elővizsgákat legfeljebb egy évig szervezhet.

(4) A vasúti jármű üzembentartója által szervezett elővizsgán vizsgáztatóként eljárhat olyan személy is, aki nem került a hatóság részéről vizsgabiztosként kinevezésre. Az alapvizsga lebonyolítására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

(5) Az elővizsgát követő alapvizsga csak a vizsgához kapcsolódó képzési program vizsgaközpont általi jóváhagyását követően szervezhető. A próbafutáson résztvevő elővizsgával rendelkező munkavállaló mentesül a típusismereti képzésen történő részvételi kötelezettség alól és e nélkül bejelenthető alapvizsgára.

(6) A jelen §-ban meghatározott értesítési és bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a munkavállaló a vasúti pályahálózaton nem jogosult az új vasúti jármű közlekedtetésére.

35/D. § *  (1) Amennyiben a vasútbiztonsági szabályok megváltoznak, a pályahálózat működtető vagy a vasúti társaság köteles az új képzési program alapján megkezdeni azoknak a munkavállalóknak a képzését, akiknek a biztonsági szabályok változása a munkakörükre vonatkozó képzési programban meghatározott ismeretanyag változását eredményezi, és a biztonsági szabályok ismerete a munkavégzés feltétele.

(2) A megváltozott biztonsági szabályokra vonatkozó képzést olyan vasútszakmai oktató is megtarthatja, aki a módosítást megelőzően rendelkezett az adott biztonsági szabályzatra vonatkozóan képesítéssel.

(3) Az eltérés alapvizsgán vizsgabiztosként olyan, már vizsgabiztosi névjegyzékben szereplő vizsgabiztos szerepelhet, aki a módosítást megelőzően vizsgáztatott az adott biztonsági szabályzat ismeretanyagából.

(4) Az alapvizsga érvényességét a hozzá kapcsolódó eltérés alapvizsga nem hosszabbítja meg.

(5) A megváltozott biztonsági szabályok alkalmazásának feltétele, hogy legalább annyi munkavállaló sikeres vizsgát tegyen, amennyi elegendő ahhoz, hogy egy munkavégzési helyen és munkakörben legalább háromnapi folyamatos szolgálatot képesek legyenek ellátni.

30/B. *  Egyeztetési eljárás

35/E. § *  (1) A vizsgaközpont képzéssel, vizsgáztatással kapcsolatosan meghozott döntéseivel kapcsolatban – írásban – egyeztetési eljárás kezdeményezhető a döntés meghozatalától számított 5 napon belül.

(2) Egyeztetést kezdeményezhet:

a) a képzésben résztvevő személy,

b) a képzőszervezet,

c) a regisztrált szervezet,

d) a vizsgázó,

e) a vizsgázó munkáltatója.

(3) A vizsgaközpont az egyeztetés eredményéről írásban értesíti az egyeztetést kezdeményezőt.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

31. Hatálybalépés

36. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(2) *  Ez a rendelet az 1. melléklet I/1.–I/106. sorszám alatti, a II.1./1.–II.1./44. sorszám alatti, a II.2.1./1–II.2.1./32. sorszám alatti, a II.2.2./1–II.2.2./43. sorszám alatti, a II.2.3./1–II.2.3./35. sorszám alatti, a II.2.4./1.–II.2.4./32. sorszám alatti, a II.2.5./1.–II.2.5/6. sorszám alatti, valamint a III/1. sorszám alatti munkakörök tekintetében 2013. január 1-jén lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

32. Átmeneti rendelkezések

37. § (1) *  Az e rendelet hatálybalépésekor érvényes, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tevékenység végzésére vonatkozó szakvizsga, alapvizsga, időszakos vizsga és hatósági vizsga érvényességét e rendelet nem érinti, azok az eredeti érvényességi idejük alatt jogosítanak az adott tevékenység végzésére.

(2) *  Az egyes vasúti közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 22/2015. (V. 6.) NFM rendelet (a továbbiakban: Módr1.) hatálybalépését követően a 6. melléklet követelményeit az országos pályahálózaton közlekedő vasúti járművezetői alapképzés képzési programjában 2015. július 1-jétől kell alkalmazni.

(3) *  A Módr1. 23. §-ában meghatározott, a vizsgabiztosok kijelölésére vonatkozó rendelkezéseket 2016. január 1-jétől kell alkalmazni.

(4) *  Azon oktatókra és vizsgabiztosokra, akik e rendelet hatálybalépésekor legalább 5 éves oktatói, illetve vizsgabiztosi gyakorlattal rendelkeznek, és e tevékenységüket e rendelet hatálybalépésekor is végzik, a 8. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 14. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezéseket a (3) bekezdésben meghatározott időponton túl sem kell alkalmazni.

(5) *  A vasúti vizsgaközpont a Vizsgaszabályzatot és Eljárási Rendet a Módr1. hatálybalépését követő 90 napon belül köteles jóváhagyásra benyújtani.

(6) Azon országos vasúti pályahálózaton vasúti járművet vezető vasúti járművezetők továbbképzésére, akik e rendelet hatálybalépésekor járművezetésre jogosító, hatóság által kibocsátott okmánnyal rendelkeznek, nem vonatkozik a 3. melléklet 2. pontjában, a képzésben való részvétel feltételeként előírt középiskolai végzettség abban az esetben, ha a rendelet hatálybalépésétől számított 5 éven belül vizsgát tesz.

(7) *  A vasúti társaság a 2013. január 1-jétől az e rendelet hatálya alá tartozó, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet módosításáról szóló 5/2013. (II. 12.) NFM rendelet (a továbbiakban: módosító rendelet2) hatálybalépésekor érvényes alapvizsgák, szakvizsgák, időszakos vizsgák jegyzőkönyveit és mellékleteit a módosító rendelet2 hatálybalépését követő 6 hónapon belül átadja a vizsgaközpontnak és az adatokat a 32. § (2) bekezdés szerinti formanyomtatványra rávezeti.

(8) *  A rendelet 3. mellékletében meghatározott alapképzések vizsgáztatásához a vizsgatételek, vizsgakérdések, vizsgafeladatok összeállításához a szükséges utasításokat, kiegészítő utasításokat, végrehajtási utasításokat, segédkönyveket, illetve a kapcsolódó szabályozásokat, rendelkezéseket, kezelési szabályzatokat (távközlő-, biztosítóberendezés) és azok módosításait az utasítás kezelője, felelőse, a vasúti járművek magyar nyelvű üzemeltetési leírásait és azok módosításait a jármű üzemben tartója a Módr1. hatálybalépését követő 3 hónapon belül elkészítteti és átadja a vizsgaközpontnak.

(9) *  A Módr1. hatálybalépésekor érvényes egyszerűsített képzési engedélyek érvényességi ideje a képzési engedély kiadásának napjától számított 5 évre módosul.

(10) *  Azon, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő ellenőrző tevékenységet vagy szakmai felügyeleti munkakört ellátó munkavállalónak, valamint oktatónak, aki a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet módosításáról szóló 10/2012. (II. 15.) NFM rendelet (a továbbiakban: módosító rendelet) hatálybalépését megelőzően az időszakos vizsga alól mentesült, 2012. december 31-ig érvényes alapvizsgával kell rendelkeznie, majd a 22. § (1) bekezdésben előírtakat kell alkalmazni a hatálybalépést követően indult és megismételt eljárásokban.

(11) *  E rendeletnek a módosító rendelettel megállapított rendelkezéseit a módosító rendelet hatálybalépése után indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(12) *  A 3. melléklet alkalmazása szempontjából a műszaki és forgalmi elméleti vasútszakmai oktatók elméleti vasútszakmai oktatónak, a műszaki és forgalmi gyakorlati vasútszakmai oktatók gyakorlati vasútszakmai oktatónak minősülnek.

(13) *  Azon mozdonyvezetők esetében, akik az egyes vasúti közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 33/2016. (VIII. 2.) NFM rendelet hatálybalépése előtt szereztek vasúti járművezetői engedélyt, a nyelvismeretet teljesítettnek kell tekinteni.

33. Az Európai Unió jogának való megfelelés

38. § *  (1) *  Ez a rendelet

a) a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) a közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről szóló, 2007. október 23-i 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk (1) bekezdésének, 3. cikk l) pontjának, 11. cikk (4) bekezdésének, 13. cikkének, 16. cikk (2) bekezdésének, 19. cikk (1) bekezdés d), e) és i) pontjának, 20. cikk (2) bekezdésének, 23. cikk (1)–(3) és (5)–(8) bekezdésének, 25. cikkének, 30. cikkének és 37. cikk 3. és 4. pontjának, a III–VII. mellékletének, valamint a VI. melléklet 8. pontjának,

c) a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az általános szakmai ismeretekkel, az egészségi állapottal, valamint az engedélyekkel kapcsolatos követelmények tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. június 24-i 2014/82/EU bizottsági irányelv 1. cikk 2. és 3. pontjának,

d) a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a nyelvi követelmények tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. június 1-jei (EU) 2016/882 bizottsági irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a rendelet

a) a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban a mozdonyvezetők képzésében részt vevő képzési központok elismerésére, a mozdonyvezetők vizsgáztatóinak elismerésére és a vizsgák szervezésére vonatkozó feltételekről szóló, 2011. november 22-i 2011/765/EU bizottsági határozat,

b) az Európai Unió vasúti rendszerének forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról és a 2007/756/EK határozat módosításáról szóló, 2012. november 14-i 2012/757/EU bizottsági határozat I. melléklet 4.6. pontjának, valamint J és L függelékének

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

34. Hatályon kívül helyező rendelkezések

39. § (1) * 

(2) * 

1. melléklet a 19/2011. (V. 10.) NFM rendelethez

A rendelet alkalmazásakor figyelembe veendő munkakörök, feladatkörök és munkaköri csoportok

I. Országos jelentőségű vasútvonalak, térségi és saját célú vasúti pályahálózat, iparvágány, kisvasút, múzeumvasút * 

Sor-
szám
Munkakör Feladatkör
Vasúti pálya üzemeltetésével összefüggő munkakörök
1. Forgalmi csomóponti vezető
2. Állomásfőnök I–III. Állomási technológiák készítése, a közlekedés biztonságával összefüggő feladatok végrehajtásának szervezése, irányítása, ellenőrzése, felügyelete.
3. Forgalmi koordinátor
4. Forgalmi üzemmérnök
5. Forgalmi technológus
6. Térfőnök
7. Ügyeletes tiszt (forgalmi)
8. *  Vasútüzem vezető A vasúti közlekedési tevékenység szakmai irányításának ellátása
9. Hálózati fő-üzemirányító A vasúti pályahálózaton a vonatközlekedés hálózati, illetve területi lebonyolításának irányítása, felügyelete.
Összefogja az operatív vonatforgalmi tervezést, mellyel biztosítja a hálózaton és a területeken történő optimális kapacitás kihasználást, felügyeli a vonatok fontossági sorrendjének betartását.
Kapcsolatot tart, információt cserél a szomszédos vasutakkal a határforgalomban közlekedő valamennyi ki- és belépő vonatról.
10. Tervező főirányító
11. Területi fő-üzemirányító
12. Rendkívüli helyzeteket kezelő irányító
13. Különleges szabályozást igénylő küldemények irányítója
14. Forgalmi vonalirányító A vonatközlekedés tervezése, szabályozása, felügyelete egy vagy több rendelkezési szakaszon. A központi, távkezelt forgalomirányításra berendezett vonalakon a forgalom lebonyolításának irányítása.
15. Központi forgalomirányító (a továbbiakban: KÖFI irányító)
16. Központi forgalom-ellenőrző
irányító (a továbbiakban: KÖFE irányító)
17. Mellékvonali forgalomirányító (a továbbiakban: MEFI irányító) Mellékvonali forgalomirányításra berendezett vonalon a vonatközlekedés tervezése, szabályozása, felügyelete egy vagy több rendelkezési szakaszon.
18. Mellékvonali rádiós
forgalomirányító
(a továbbiakban: MERÁFI irányító)
19. *  Forgalmi szolgálattevő (főrendelkező, rendelkező, jelenlétes forgalmi szolgálattevő, Gyermekvasúti állomásfőnök) Vonatközlekedés, továbbá a tolatás irányítása állomáson és kijelölt szolgálati helyen.
20. Külső forgalmi szolgálattevő
21. Naplózó forgalmi szolgálattevő Állomásokon vasúti szolgálati okmányok és nyilvántartások vezetése.
22. Állomáskezelő Megálló-rakodóhelyen, rakodóhelyen szükség esetén forgalmi tevékenység ellátása, a szolgálati hely feladataitól függően.
23. Vonatfel- és átvevő Vonatfel- és átvétel végzése, érkező, továbbá induló vonatok okmányainak elkészítése.
24. Kocsimester (forgalmi) Tolatási műveletek szervezése, helyszínen történő irányítása és ellenőrzése. A tolatásvezető a tolatás vezetése mellett a kocsirendezői teendőkkel is megbízható. A gurítási technológia irányítása, a gurítás vezetése (létesített berendezésekkel és jelzőkkel).
25. Gurításvezető
26. Tolatásvezető
26/A. *  Egyszerűsített forgalmi tolatásvezető A sajátcélú pályahálózaton, iparvágányon, vontatási telepen tolatási műveletek szervezése, helyszínen történő irányítása és ellenőrzése. A tolatásvezető a tolatás vezetése mellett a kocsirendezői teendőkkel is megbízható.
27. *  Vonali tolatásvezető, vonatvezető A sajátcélú és keskeny nyomközű vasúti pályahálózaton és a csomóponti kiszolgálást végző vonatoknál, továbbá a munkavonatoknál a vonatok közlekedése során forgalmi tevékenység végzése. A szükségessé váló tolatási mozgások lebonyolítása során a tolatásvezetői teendők ellátása.
28. Vonali kocsirendező Nem személyszállító vonatnál – a kocsirendezői feladatokon túl – szükség esetén tolatás közben fék-kezelése, figyelő szolgálat és fedezési feladatok végezése.
29. *  Kocsirendező A tolatás-, illetve gurításvezető irányítása alatt a tolatásban
30. *  Saruzó (gurításban) részt vevő, kocsirendezői feladatok (járműkapcsoló-,
31. *  Fékező, vonatfékező mozgató-, megállító stb.) ellátása, kézi vagy vegyes fékezéssel közlekedő vonatok sebességének tartása és megállásának elősegítése.
32. Vezető váltókezelő A helyszíni, vagy központi állítású, valamint gurítódombi berendezéshez tartozó váltók állítása, ellenőrzése, őrzése, továbbá a helyi viszonyoktól függően esetleg gondozása, egyes helyeken a helyhez kötött jelzők kezelése, szükség esetén sorompókezelés és a vonatok mozdonyvezetőinek indításra történő felhatalmazása megbízással.
33. *  Váltókezelő (Gyermekvasúti vezető váltókezelő) A helyszíni, vagy központi állítású, valamint gurítódombi berendezéshez tartozó váltók állítása, ellenőrzése, őrzése, továbbá a helyi viszonyoktól függően esetleg gondozása, egyes helyeken a helyhez kötött jelzők kezelése, szükség esetén sorompókezelés és a vonatok mozdonyvezetőinek indításra történő felhatalmazása megbízással.
34. Vágányfék-kezelő Gépesített gurítódomb vágányfékjeinek kezelése a gurításra kerülő egységeknél.
35. Pilóta Vonal-, illetve állomásismeret alapján, figyelési kötelezettség teljesítése a vontatójármű vezetője mellett.
36. Térközőr Nyíltvonali szolgálati helyen közlekedés szabályozásában való részvétel, térközjelző kezelése, elő- és visszajelentés adása, nyugtázása.
37. Vonatjelentő-őr
38. Útsorompókezelő Az útátjáró biztosítására szolgáló berendezések kezelése, meghatározott esetekben az útátjáró fedezése.
39. Jelzőőr
39/A. *  Gyermekvasúti vonatvezető A Gyermekvasúton közlekedő vonatok közlekedése során forgalmi tevékenység végzése. A vonatnál szolgálatot teljesítő vonatkísérők forgalmi szempontból rendelkezésre jogosult vezetője, szükség esetén tolatást vezet. A fékpróbát megtartja. Figyelő szolgálatot lát el, végzi az induló vonatok mozdonyvezetőinek indításra történő felhatalmazását.
39/B. *  Gyermekvasúti vezető jegyvizsgáló A Gyermekvasúton közlekedő vonatok közlekedése során – a kereskedelmi tevékenység végzésén kívül – szükség esetén fékezési, figyelési és fedezési feladatokat is ellát.
Távközlő, erősáramú és biztosítóberendezések fenntartásával összefüggő munkakörök
40. TEB vezetőmérnök A vasúti pálya – felső-vezeték, biztosítóberendezés, távközlő-berendezés – műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése.
41. TEB szakaszmérnök
42. Technológiai rendszerszakértő
43. Távközlőmester (beosztott távközlőmester)
44. Területi távközlő diszpécser A biztosítóberendezések, felső vezetékek felügyeletének ellátása, ellenőrzése, fenntartása, karbantartása.
45. Erősáramú mester (erősáramú beosztott mester)
46. Erősáramú művezető
47. Elektrikus, Elektrikus diszpécser
48. Felsővezeték szerelő
49. Felsővezeték szerelő különleges
körülmények között (nagy
magasságban, 25 kV feszültség
közelében)
50. Biztosítóberendezési vonalellenőr
51. Blokkmester (beosztott blokkmester)
52. Biztosítóberendezési művezető
53. Biztosító berendezési műszerész
54. Biztosítóberendezési lakatos
55. Területi biztosítóberendezési diszpécser
Vasúti pálya fenntartásával összefüggő munkakörök
56. Vezetőmérnök A vasúti pálya műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése. A vasúti pálya építése, felújítása és karbantartása során a felügyeleti, diagnosztikai, hibaelhárítási tevékenységek koordinálása, illetve végzése az előírásokban az egyes munkakörökre vonatkozó szabályoknak megfelelően, a vasúti forgalom magas műszaki színvonalon történő lebonyolításának biztosítása érdekében.
57. Szakaszmérnök
58. Főpályamester
59. Pályamester
60. Vonalkezelő
61. Technikus
62. Diszpécser
63. Vasúti munkavezető A vasúti pályaszakaszon történő munkavégzés (gyalogbejárás, hídvizsgálat) során a pálya és tartozékain (sín, kapcsolószer, kitérők, vágánykapcsolatok, hegesztések, aljak, ágyazat) végzett tevékenységek megfelelő műszaki színvonalon történő elvégeztetése illetve a hiányosságok feltárása, helyreállítása a zavartalan vasúti forgalom biztosítása érdekében.
64. Előmunkás
65. Vonalgondozó
Személyszállítási szolgáltatással összefüggő munkakörök
66. Személyszállítási főirányító A hálózaton vagy annak egy meghatározott területén közlekedő- és a csomópontokon a személyszállító vonatok irányítási felügyelete, és az üzemirányító szolgálattal történő koordinációs feladatok ellátása.
67. Személyszállítási üzemeltetési vezető
68. Személyszállítási technológus
69. *  Vezető jegyvizsgáló (belföldi, nemzetközi), vonatvezető Személyszállító vonatnál szolgálatot végző valamennyi vonatkísérő forgalmi szempontból rendelkezésre jogosult vezetője.
A forgalmi helyzettől függően jogosult és kötelezhető a fékpróba megtartására.
Szükség esetén tolatást vezet. Meghatározott esetekben végzi az induló vonatok mozdonyvezetőinek indításra történő felhatalmazását, valamint figyelő szolgálatot lát el.
70. Jegyvizsgáló (belföldi, nemzetközi) A jegyvizsgáló személyszállító vonaton – a kereskedelmi tevékenységén kívül – szükség esetén fékezési, figyelési és fedezési feladatokat végez.
71. Vonatkezelő-levelező, kirakó Árukezelés és/vagy levélkezelés.
72. Mozgólépcső (mozgójárda) kezelő A mozgólépcső üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása.
73. Mozgólépcső-üzemvezető
Áruszállítási szolgáltatással összefüggő munkakörök
74. Árutovábbítási üzemirányító Az árutovábbító vasúti társaság igényeinek függvényében dönt, és intézkedik a hálózatot, illetve a régiót érintő többlet tehervonatok bevezetéséről, valamint a közlekedésre bevezetett tehervonatok lemondásáról. Árutovábbítási szempontból elkészíti, és/vagy jóváhagyja a hatáskörébe tartozó vonatforgalom-, kiszolgáló tehervonatok-, valamint kiszolgáló menetek tervezését és azok módosítását. Elegytorlódás esetén hálózati, illetve régió szinten prioritási szempontokat határoz meg a tehervonatok továbbításának sorrendjére, a pályahálózat működtetővel konzultálva kerülő útirányt jelöl ki. Figyelemmel kíséri a Tehervonati Közlekedési Rend, a szolgáltatások teljesítését. Rendkívüli események bekövetkezése esetén egyeztető és koordinációs tevékenységet végez. Közvetlenül a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő rendelkezést pályavasúti dolgozó felé nem ad.
75. Árufuvarozási főnök Árufuvarozási feladatköre mellett a felügyelete alá tartozó munkavállalók vasúti közlekedés biztonságával összefüggő feladatainak szervezése, irányítása és ellenőrzése.
76. Állomási operatív koordinátor (árufuvarozás) Árufuvarozási feladatköre mellett a rakodóhelyek kiszolgálásával kapcsolatos feladatok ellátása, a pályavasúti és a vontatási munkavállalókkal a vonatok közlekedtetéséhez szükséges tevékenységek koordinálása.
77. Raktárnok Árufuvarozási feladatköre mellett a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő tevékenység ellátása, a kocsik raksúlyváltójának kezelése, tengelyterhelés ellenőrzése, járműmegfutamodás elleni védekezés és kocsik kezelésére vonatkozó bárcák alkalmazása.
78. Szállítmánykísérő A küldemény kísérése.
Járművek üzemeltetésével és fenntartásával összefüggő munkakörök
79. Kocsivizsgálati vezető Vontatott járművek fenntartásának szervezése, irányítása és koordinálása.
80. Kocsivizsgálati vezetőmérnök, reszortos
81. Kocsivizsgáló Az érkező, induló vonatoknál a vasúti kocsik vizsgálata. Teherkocsik megrakás előtti, és kirakás utáni vizsgálata.
Határállomáson a vasúti kocsik átadási, illetve átvételi eljárásban való részvétel.
Az induló vonatok fékpróbája, a fékberendezéseinek és villamos fűtőberendezéseinek ellenőrzése és biztonságos üzemeltetése.
82. Féklakatos
83. Tengelyátszerelő
84. Villamos-fűtési lakatos (szerelő)
85. Művezető (kocsivizsgáló) A kocsivizsgálói tevékenység szervezése, irányítása, ellenőrzése.
86. Járműfenntartási vezető Vontató és vontatott járművek fenntartásának szervezése, irányítása és koordinálása.
87. Járműfenntartási vezetőmérnök
88. Gépészeti diszpécser Az üzemmenetben bekövetkezett zavar esetén az egész területre vonatkozóan operatív intézkedések tétele annak érdekében, hogy a vonatközlekedés minél hamarabb tervszerű legyen.
89. Vontatási telepi rendező A vontatási telep járműmozgásának szervezése és irányítása.
90. Vontatási telepi váltókezelő
91. Árutovábbítási vontatási irányító Az árutovábbító vasúti társaság igényeinek függvényében, hálózati és területi operatív irányítás mozdonyszolgálati ügyekben.
A rendkívüli helyzetek elhárításánál koordinálja a munkavégzést, együttműködve a vasútvállalatokkal, kárhely parancsnokkal.
Intézkedik a közlekedési zavarok, elegytorlódások feloldásához szükséges gépészeti erőforrások átcsoportosítására, meghatározza a mozdony- és személyzeti fordulóktól való eltérés rendjét. A hatáskörébe tartozó területen irányítja, és szükség szerint vezényli a rendelkezésre álló vontatójárműveket és személyzetet.
92. Hálózati, árufuvarozási vontatási fői rányitó, irányító A hálózat operatív irányítása mozdonyszolgálati ügyekben.
A rendkívüli helyzetek elhárításánál közreműködik.
Intézkedik a közlekedési zavarok, elegytorlódások feloldásához szükséges gépészeti erőforrások átcsoportosítására, meghatározza a mozdony- és személyzeti fordulóktól való eltérés rendjét.
A hatáskörébe tartozó területen operatívan irányítja, a rendelkezésre álló vontatójárműveket és személyzetet.
Rendkívüli események bekövetkezésekor a vasúti közlekedés operatív irányítási szervezeteinek bevonásával rendelkezik a mozdony- és személyzetfordulók operatív megváltoztatására, a megfelelő segélynyújtó elhárító egységek riasztására és a pályavasúti üzemirányító szolgálattal együtt biztosítja a helyszínre történő közlekedtetésüket és az érintett vasúti társaság területi vezetőinek értesítését.
93. Területi vontatási szolgáltatási központ vezető
94. Vontatási szolgáltatási telephelyvezető
95. Vontatási technológus
96. Területi vontatási főirányító
97. Területi vontatási vezető Vontatás-szolgáltatási tevékenység szervezése, irányítása és koordinálása.
98. Vontatási-telep vezető
99. Mozdonyfelvigyázó A kijelölt telephelyen a felügyelete alá tartozó vontatási utazószemélyzet irányítása, ellenőrzése, valamint a rendelkezésre álló eszközpark felügyelete a vontatási szolgáltatások biztosítására.
Az üzemmenetben bekövetkezett zavar esetén a területére vonatkozóan operatív intézkedések tétele annak érdekében, hogy a vonatközlekedés minél hamarabb tervszerű legyen.
100. Külsős mozdonyfelvigyázó
101. Vontatási reszortos Vontatójárművek és vasútijármű vezetők felügyelete.
102. Vontatási (gépészeti) vonalellenőr Vontatójárművek és vasútijármű vezetők felügyelete vonattovábbítás közben.
103. Vontatási vezetőmérnök Vontatás-szolgáltatási tevékenység szervezése irányítása és koordinálása.
104. Tolópad-vezető A tolópad üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása, a csörlő működtetése.
105. Fordítókorong-kezelő A fordítókorong üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása, a csörlő működtetése.
106. * 
Vasúti járművezető munkakörök, feladatkörök
(normál- és széles nyomtávú járművek esetében)
107. Villamosmozdony-vezető Az alapvizsgájának megfelelő (vontatási nem, járműtípus, infrastruktúra), önjáró vasúti (motorkocsi, mozdony, munkagép), valamint közúti-vasúti (kétéltű) járművek vezetése.
A járművezetői teendők elvégzésén kívül – azoknál a vonatoknál, amelyek vezető jegyvizsgáló nélkül közlekednek, illetve az árutovábbító vonatoknál – a vonatkísérők rendelkezésre jogosult vezetője.
Vasútüzemi célú hálózaton a vontató-, valamint közúti-vasúti (kétéltű) járművek vezetése, sajátcélú vasúti pályahálózaton és az állomási Végrehajtási Utasításban rögzített vágányokon kiszolgálás és tolatás végzése.
108. Dízelmozdony-vezető
109. Gőzmozdonyvezető
110. Gőzakkumulátoros-mozdony vezető
111. Közúti-vasúti kétéltűjármű vezető
112. Saját géperejű vasúti munkagép-vezető
113. Vasúti vágánygépkocsi-vezető
114. Motoros-hajtány vezető
115. Hajtányvezető
Vasúti járművezető munkakörök, feladatkörök
(keskeny nyomtávú járművek esetében)
116. Villamosmozdony-vezető Az alapvizsgájának megfelelő (vontatási nem, járműtípus, infrastruktúra), önjáró vasúti (motorkocsi, mozdony, munkagép), valamint közúti-vasúti (kétéltű) járművek vezetése.
A járművezetői teendők elvégzésén kívül – azoknál a vonatoknál, amelyek vezető jegyvizsgáló nélkül közlekednek, illetve az árutovábbító vonatoknál – a vonatkísérők rendelkezésre jogosult vezetője.
Vasútüzemi célú hálózaton a vontató-, valamint közúti-vasúti (kétéltű) járművek vezetése, sajátcélú vasúti pályahálózaton és az állomási Végrehajtási Utasításban rögzített vágányokon kiszolgálás és tolatás végzése.
117. Dízelmozdony-vezető
118. Gőzmozdonyvezető
119. Gőzakkumulátoros-mozdony vezető
120. Közúti-vasúti kétéltűjármű vezető
121. Saját géperejű vasúti munkagép-vezető
122. Vasúti vágánygépkocsi-vezető
123. Motoros-hajtány vezető
124. Hajtányvezető

II. Elővárosi, helyi és városi vasúti pályahálózat * 

II.1. Elővárosi vasúti pályahálózat
Sor-
szám
Munkakör Feladatkör
Vasúti pálya üzemeltetésével összefüggő munkakörök
1. Forgalmi főmérnök A közlekedés biztonságával összefüggő feladatok végrehajtásának szervezése, irányítása, ellenőrzése, felügyelete.
2. Üzemvezető
3. Szakszolgálat-vezető
4. Forgalmi csoportvezető
5. Központi forgalomirányító (KÖFI) A központi forgalomirányításra berendezett vonalon a forgalom lebonyolításának egyszemélyi felelős irányítója. Rendelkezési joga kiterjed a forgalom lebonyolításában részt vevő valamennyi dolgozóra, továbbá a forgalom lebonyolítását közvetlenül érintő kérdésekben a társszolgálatokra is.
6. Üzemegységi diszpécser Az üzemegységi diszpécser az üzemegység beosztott dolgozóinak rendelkezésre jogosult szolgálati elöljárója.
Rendelkezési joga kiterjed a társszolgálatok felé is a közlekedés lebonyolítását érintő kérdésekben.
7. Forgalmi szolgálattevő,
Jelenlétes forgalmi szolgálattevő
Vonatközlekedés, továbbá a tolatás irányítója állomáson és kijelölt szolgálati helyen. Szolgálatával kapcsolatos rendelkezéseit a szolgálati helyeken, a nyílt pályán és a vonatokon valamennyi ott szolgálatot teljesítő dolgozó köteles tudomásul venni és végrehajtani.
8. Vezető jegyvizsgáló Személyszállító vonatnál szolgálatot végző vonatkísérők. A vonatkísérők rendelkezésre jogosult vezetője a vezető jegyvizsgáló. A vonat menete közben a részükre kijelölt kocsikban jegyvizsgálatot végeznek. Az utasításban meghatározott esetekben végzik a vonatok indítását.
9. Jegyvizsgáló
10. Vonatvezető Személyszállító vonat kivételével a vonatszemélyzet rendelkezésre jogosult vezetője.
11. Műszaki irányító Próbavonatok műszaki szempontból rendelkezésre jogosult felelős vezetője.
12. Naplózó Állomásokon szolgálati okmányokat vezető dolgozó.
13. Váltókezelő A helyszíni, vagy központi állítású váltók állításával, ellenőrzésével, őrzésével, továbbá a helyi viszonyokhoz mérten esetleg gondozásával és az egyes állomásokon a helyhez kötött jelzők kezelésével is megbízott dolgozó, tekintet nélkül arra, hogy milyen elnevezésű szolgálati helyen végez szolgálatot.
14. Tolatásvezető A tolatásvezető a tolatási műveletet szervező, helyszínen irányító és ellenőrző dolgozó, a tolatás vezetése mellett a kocsirendezői teendőkkel is megbízható.
15. Kocsirendező A tolatásvezető irányítása alatt – a járművezető kivételével – a tolatásban részt vevő dolgozó.
16. Térközőr Nyíltvonali szolgálati helyen közlekedést szabályozó dolgozó. A térközőr a vonatközlekedést térköz biztosítóberendezéssel, a vonatjelentő őr nem biztosított térközjelzőkkel és távbeszélőn adott közleményekkel szabályozza.
17. Vonatjelentő-őr
18. Szükség-vonatjelentő őr Szükség-vonatjelentő őr a vonatközlekedést hordozható jelzőkkel, jelzőeszközökkel, távbeszélőn vagy rádiótelefonon adott közleményekkel szabályozza.
19. Sorompókezelő Az útátjáró biztosítására szolgáló berendezések kezelése meghatározott esetekben az útátjáró fedezése.
20. Jelzőőr
21. Pilóta Vonal-, illetve állomásismeret alapján, figyelési kötelezettség teljesítése a vontatójármű vezetője mellett.
Távközlő, erősáramú és biztosítóberendezés fenntartásával összefüggő munkakörök
22. Távközlőmester, műszerész A távközlő-berendezés műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése.
23. Távközlő diszpécser
24. Energiadiszpécser A forgalom és feszültség alattinak tekintendő pályán keletkezett – forgalmat akadályozó üzemzavarok feltárása, megszüntetése, a szükséges áramköri módosítások meghatározása, kapcsolási műveletek elvégzése.
25. Energiaoperátor
26. Elektrikus Pályán keletkezett – forgalmat akadályozó üzemzavarok feltárása, megszüntetése, a pályán telepített villamos berendezések hibáinak közvetlen feltárása, ideiglenes, vagy végleges javítása, szakfelügyelet adása.
27. Blokkmester (beosztott blokkmester) A vasúti biztosító-berendezés műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése. A biztosítóberendezések felügyeletének ellátása, ellenőrzése, fenntartása, karbantartása.
28. Biztosító berendezési művezető
29. Biztosító berendezési műszerész
30. Biztosító berendezési lakatos
31. Biztosítóberendezési diszpécser
Vasúti pálya fenntartásával összefüggő munkakörök
32. Szolgálatvezető A vasúti pálya műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése.
A vasúti pálya építése, felújítása és karbantartása során a felügyeleti, diagnosztikai, hibaelhárítási tevékenységek koordinálása, illetve végzése az előírásokban az egyes munkakörökre vonatkozó szabályoknak megfelelően, a vasúti forgalom magas műszaki színvonalon történő lebonyolításának biztosítása érdekében.
33. Üzemvezető
34. Pályamester
35. Technikus
36. Készenlétes
37. Vasúti munkavezető A vasúti pályaszakaszon történő munkavégzés során a pálya és tartozékain (sín, kapcsolószer, kitérők, vágánykapcsolatok, hegesztések, aljak, ágyazat) végzett tevékenységek megfelelő műszaki színvonalon történő elvégeztetése, illetve a hiányosságok feltárása, helyreállítása a zavartalan vasúti forgalom biztosítása érdekében.
38. Vonalgondozó
39. Előmunkás
40. Művezető A forgalom és feszültség alattinak tekintendő pályán keletkezett, forgalmat akadályozó üzemzavarok feltárása, megszüntetése. Az ismételt forgalomba helyezés műszaki feltételeinek helyszíni biztosítása, a munkálatok szakterületi irányítása.
Személyszállítási szolgáltatással összefüggő munkakörök
41. Mozgólépcső (mozgójárda) kezelő A mozgólépcső üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása.
42. Mozgólépcső-üzemvezető
Járművek üzemeltetésével és fenntartásával összefüggő munkakörök
43. Tolópad-vezető A tolópad üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása, a csörlő működtetése.
44. Fordítókorong-kezelő A fordítókorong üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása, a csörlő működtetése.
Vasúti járművezető munkakörök, feladatkörök
45. Elővárosi vasútijármű vezető Az alapvizsgájának megfelelő (vontatási nem, járműtípus, infrastruktúra), önjáró vasúti (motorkocsi, mozdony, munkagép), valamint közúti-vasúti (kétéltű) járművek vezetése.
46. Villamosmozdony-vezető
47. Dízelmozdony-vezető
48. Gőzmozdonyvezető
49. Gőzakkumulátoros-mozdony vezető
50. Saját géperejű vasúti munkagép-vezető
51. Vasúti vágánygépkocsi-vezető
52. Motoros-hajtány vezető
53. Hajtányvezető
54. Közúti-vasúti kétéltűjármű vezető
II.2. Helyi, városi vasúti pályahálózat * 
II.2.1. Közúti villamos vasúti pályahálózat
Sor-
szám
Munkakör Feladatkör
Vasúti pálya üzemeltetésével összefüggő munkakörök
1. Forgalmi főmérnök A közlekedés biztonságával összefüggő feladatok végrehajtásának szervezése, irányítása, ellenőrzése, felügyelete.
2. Üzemvezető
3. Szakszolgálat-vezető
4. Forgalmi csoportvezető
5. Forgalmi diszpécser A rendelkezésre álló technikai berendezések kezelésével irányítja és ellenőrzi a villamos járművek forgalmát. Biztosítja a menetrendszerinti és balesetmentes közlekedés lebonyolítását. Rendkívüli esemény esetében közvetlenül érvényesíthető rendelkezési, illetve irányítói jog illeti meg a forgalom lebonyolítását érintő kérdésekben.
6. Váltóőr, Tabulátorkezelő A helyszíni, vagy a távolról állítható váltók állításával, ellenőrzésével, őrzésével, továbbá a helyi viszonyokhoz mérten esetleg gondozásával is megbíznak.
7. Jelzőőr Az úton előzetes felhatalmazás alapján forgalmat irányít.
8. Vonatvezető Az árufuvarozást végző szerelvénynél – a járművezetést kivéve – felelős a helyszínen végzendő valamennyi feladat maradéktalan elvégzéséért, beleértve az áru átvételét, illetve átadásával kapcsolatos tevékenységeket is. A járműkísérők és a járművezetők felé rendelkezésre jogosult.
9. Kísérő A közúti forgalomban részt vevő szerelvényen a szükséges forgalmi feladatokat látja el.
Távközlő, erősáramú és biztosítóberendezések fenntartásával összefüggő munkakörök
10. Távközlőmester, műszerész A távközlő-berendezés műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése.
11. Távközlő diszpécser
12. Energiadiszpécser A forgalom és feszültség alattinak tekintendő pályán keletkezett – forgalmat akadályozó üzemzavarok feltárása, megszüntetése, a szükséges áramköri módosítások meghatározása, kapcsolási műveletek elvégzése.
13. Energiaoperátor
14. Elektrikus Pályán keletkezett – forgalmat akadályozó üzemzavarok feltárása, megszüntetése, a pályán telepített villamos berendezések hibáinak közvetlen feltárása, ideiglenes, vagy végleges javítása, szakfelügyelet adása.
14/A. *  Felsővezeték szerelő Felső vezetékek felügyeletének ellátása, ellenőrzése, fenntartása, karbantartása.
15. Blokkmester (beosztott blokkmester) A vasúti biztosítóberendezés (tabulátor) műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése. A biztosítóberendezések felügyeletének ellátása, ellenőrzése, fenntartása, karbantartása.
16. Biztosítóberendezési művezető
17. Biztosítóberendezési műszerész
18. Biztosítóberendezési lakatos
19. Biztosítóberendezési diszpécser
Vasúti pálya fenntartásával összefüggő munkakörök
20. Szolgálatvezető A vasúti pálya műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése. A vasúti pálya építése, felújítása és karbantartása során a felügyeleti, diagnosztikai, hibaelhárítási tevékenységek koordinálása, illetve végzése az előírásokban az egyes munkakörökre vonatkozó szabályoknak megfelelően, a vasúti forgalom magas műszaki színvonalon történő lebonyolításának biztosítása érdekében.
21. Üzemvezető
22. Pályamester
23. Technikus
24. Készenlétes
25. Vasúti munkavezető A vasúti pályaszakaszon történő munkavégzés során a pálya és tartozékain (sín, kapcsolószer, kitérők, vágánykapcsolatok, hegesztések, aljak, ágyazat) végzett tevékenységek megfelelő műszaki színvonalon történő elvégeztetése, illetve a hiányosságok feltárása, helyreállítása a zavartalan vasúti forgalom biztosítása érdekében.
26. Vonalgondozó
27. Előmunkás
27/A. *  Pályamunkás A vasúti pályaszakaszon történő munkavégzés során a pálya és tartozékain (sín, kapcsolószer, kitérők, vágánykapcsolatok, hegesztések, aljak, ágyazat) végzett tevékenységek megfelelő műszaki színvonalon történő elvégeztetése, illetve a hiányosságok feltárása, helyreállítása a zavartalan vasúti forgalom biztosítása érdekében.
28. Művezető A forgalom és feszültség alattinak tekintendő pályán keletkezett, forgalmat akadályozó üzemzavarok feltárása, megszüntetése. Az ismételt forgalomba helyezés műszaki feltételeinek helyszíni biztosítása, a munkálatok szakterületi irányítása.
Személyszállítási szolgáltatással összefüggő munkakörök
29. Mozgólépcső (mozgójárda) kezelő A mozgólépcső üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása.
30. Mozgólépcső-üzemvezető
Járművek üzemeltetésével és fenntartásával összefüggő munkakörök
31. Tolópad-vezető A tolópad üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása, a csörlő működtetése.
32. Fordítókorong-kezelő A fordítókorong üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása, a csörlő működtetése.
Vasúti járművezető munkakörök, feladatkörök
33. Közúti vasútijármű vezető
34. Villamosmozdony-vezető
35. Dízelmozdony-vezető
36. Gőzmozdonyvezető
37. Gőzakkumulátoros-mozdony vezető Az alapvizsgájának megfelelő (vontatási nem, járműtípus, infrastruktúra), önjáró vasúti (motorkocsi, mozdony, munkagép), valamint közúti-vasúti (kétéltű) járművek vezetése.
38. Saját géperejű vasúti munkagép-vezető
39. Vasúti vágánygépkocsi-vezető
40. Motoros-hajtány vezető
41. Hajtányvezető
42. Közúti-vasúti kétéltűjármű vezető
II.2.2. Földalatti vasúti pályahálózat (Metró)
Sor-
szám
Munkakör Feladatkör
Vasúti pálya üzemeltetésével összefüggő munkakörök
1. Forgalmi főmérnök A közlekedés biztonságával összefüggő feladatok végrehajtásának szervezése, irányítása, ellenőrzése, felügyelete.
2. Üzemvezető
3. Szakszolgálat-vezető
4. Forgalmi csoportvezető
5. Központi forgalmi menetirányító (KFM) A vonal forgalmának egyszemélyi felelős irányítója, aki a rendelkezésére álló technikai eszközök és berendezések segítségével irányítja és ellenőrzi a vonatok forgalmának biztonságos és menetrendszerű lebonyolítását.
6. Központi forgalmi operátor A központi forgalmi menetirányító segítőjeként a jelző – és vasútbiztosító berendezés és egyéb technikai eszközök kezelését és azok ellenőrzését végzi. A vasútbiztosító berendezés kezeléséért az operátor felelős, de számlált kezelési műveleteket csak a központi forgalmi menetirányító rendelkezésére, illetve hozzájárulásával végezhet.
7. Központi forgalmi menetirányító megbízottja A rendkívüli esemény kiváltó okának elhárításában való közreműködés. Az elhárítással kapcsolatban rendelkezési joga van.
8. Központi utasforgalom-irányító diszpécser (KUD) A központi utasforgalom-irányító diszpécser (KUD) az állomások forgalmi jellegű távfelügyeleti feladatait látja el, a rendelkezésére álló technikai berendezésein keresztül. Ellenőrzi és irányítja az állomási diszpécserek munkáját, közvetlen felettese a központi forgalmi menetirányító.
9. Állomási forgalmi szolgálattevő Vágánykapcsolatos állomásokon teljesít szolgálatot. Helyi üzem esetében kezeli a jelző- és vasútbiztosító berendezést, valamint átruházott jogkör esetén a kezelési körzetében irányítja a vonatforgalmat.
Távvezérelt üzem esetében az utasforgalom irányításával és ellenőrzésével is megbízható.
10. Járműtelepi forgalmi szolgálattevő Irányítja a szerelvények kocsiszínből forgalomba való ki- és beállását a menetrendi követelményeknek megfelelően.
A kocsiszíni tolatások lebonyolítása mellett biztosítja a szolgálati vonatok összeállítását, forgalomba állítását, a járműtelepi vágányhálózaton végzett összes tolatás összhangját. A járműtelepen a belső vasút-üzemvezető helyettese.
11. Járműtelepi forgalmi operátor A forgalmi szolgálattevő segítőjeként a jelző- és vasútbiztosító berendezés, valamint egyéb technikai eszközök kezelését végzi. A vasútbiztosító berendezés kezeléséért az operátor felelős, beszámlált kezelési műveleteket csak a forgalmi szolgálattevő rendelkezésére, illetve hozzájárulásával végezhet.
12. Tolatásvezető A vonalon közlekedő szolgálati vonat felelős vezetője, a járműtelepi tolatási mozgásokat a forgalmi szolgálattevő rendelkezései alapján irányítja.
13. Műszakvezető diszpécser Állomási dolgozók szolgálati elöljárója, rendkívüli esetben a Központi forgalmi menetirányító (KFM) megbízottjaként helyszíni feladatok ellátására kirendelhető.
14. Állomási diszpécser A rendelkezésére álló technikai eszközök segítségével irányítja és ellenőrzi az állomás utasforgalmát, üzemelteti a felügyelete alá tartozó mozgólépcsőket.
15. Peronőr Az állomásokon utas irányítói és ügyeletesi szolgálatot lát el.
16. Jelzőőr Meghatározott esetekben az útátjáró fedezése.
Távközlő, erősáramú és biztosítóberendezések fenntartásával összefüggő munkakörök
17. Távközlőmester, műszerész A távközlő-berendezés műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése.
18. Távközlő diszpécser
19. Energiadiszpécser A forgalom és feszültség alattinak tekintendő pályán keletkezett – forgalmat akadályozó üzemzavarok feltárása, megszüntetése, a szükséges áramköri módosítások meghatározása, kapcsolási műveletek elvégzése.
20. Energiaoperátor
21. Elektrikus Pályán keletkezett – forgalmat akadályozó üzemzavarok feltárása, megszüntetése, a pályán telepített villamos berendezések hibáinak közvetlen feltárása, ideiglenes, vagy végleges javítása, szakfelügyelet adása.
22. Blokkmester (beosztott blokkmester) A vasúti biztosítóberendezés (tabulátor) műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése. A biztosítóberendezések felügyeletének ellátása, ellenőrzése, fenntartása, karbantartása.
23. Biztosítóberendezési művezető
24. Biztosítóberendezési műszerész
25. Biztosítóberendezési lakatos
26. Biztosítóberendezési diszpécser
Vasúti pálya fenntartásával összefüggő munkakörök
27. Szolgálatvezető A vasúti pálya műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése. A vasúti pálya építése, felújítása és karbantartása során a felügyeleti, diagnosztikai, hibaelhárítási tevékenységek koordinálása, illetve végzése az előírásokban az egyes munkakörökre vonatkozó szabályoknak megfelelően, a vasúti forgalom magas műszaki színvonalon történő lebonyolításának biztosítása érdekében.
28. Üzemvezető
29. Pályamester
30. Vonalgondozó
31. Technikus
32. Készenlétes
33. Vasúti munkavezető A vasúti pályaszakaszon történő munkavégzés során a pálya és tartozékain (sín, kapcsolószer, kitérők, vágánykapcsolatok, hegesztések, aljak, ágyazat) végzett tevékenységek megfelelő műszaki színvonalon történő elvégeztetése illetve a hiányosságok feltárása, helyreállítása a zavartalan vasúti forgalom biztosítása érdekében.
34. Előmunkás
35. Művezető A forgalom és feszültség alattinak tekintendő pályán keletkezett, forgalmat akadályozó üzemzavarok feltárása, megszüntetése. Az ismételt forgalomba helyezés műszaki feltételeinek helyszíni biztosítása, a munkálatok szakterületi irányítása.
36. Műszaki diszpécser Szervezi és irányítja a metróvonal tűzvédelmi- és épületgépészeti berendezéseinek felügyeletét, hibáinak elhárítását.
Személyszállítási szolgáltatással összefüggő munkakörök
37. Mozgólépcső (mozgójárda) kezelő A mozgólépcső üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása.
38. Mozgólépcső-üzemvezető
Járművek üzemeltetésével és fenntartásával összefüggő munkakörök
39. Kocsiszíni diszpécser A kocsiszíni diszpécser az utazóforgalmi dolgozók szolgálati elöljárója.
A vonatszemélyzetek a kocsiszíni diszpécsernél jelentkeznek szolgálatra, a szolgálati beosztással kapcsolatban rendelkezési joga van. Szervezi a szükséges kocsiszíni tolatási mozgásokat, illetve a kocsiszíni ki- és beállások rendjét.
40. Járművezető instruktor Az utazó forgalmi dolgozók szolgálati elöljárója.
Ellenőrzi a vonatszemélyzetek munkáját, a motorkocsik műszaki állapotával kapcsolatos kérdésekben döntési és rendelkezési joga van. Rendkívüli esetben a központi forgalmi menetirányító megbízottjaként helyszíni feladatok ellátására kirendelhet.
41. Főinstruktor
42. Tolópad-vezető A tolópad üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása, a csörlő működtetése.
43. Fordítókorong-kezelő A fordítókorong üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása, a csörlő működtetése.
Vasúti járművezető munkakörök, feladatkörök
44. Motorkocsi-vezető Az alapvizsgájának megfelelő (vontatási nem, járműtípus, infrastruktúra), önjáró vasúti (motorkocsi, mozdony, munkagép), valamint közúti-vasúti (kétéltű) járművek vezetése.
45. Villamosmozdony-vezető
46. Dízelmozdony-vezető
47. Gőzmozdonyvezető
48. Gőzakkumulátoros-mozdony vezető
49. Saját géperejű vasúti munkagép-vezető
50. Vasúti vágánygépkocsi-vezető
51. Motoros-hajtány vezető
52. Hajtányvezető
53. Közúti-vasúti kétéltűjármű vezető
54. Motorkocsi-segédvezető Kétszemélyes üzemmódban a motorkocsivezetővel együtt felelős a szerelvény, illetve a vonat továbbításáért.
II.2.3. Millenniumi földalatti vasút
Sor-
szám
Munkakör Feladatkör
Vasúti pálya üzemeltetésével összefüggő munkakörök
1. Forgalmi főmérnök A közlekedés biztonságával összefüggő feladatok végrehajtásának szervezése, irányítása, ellenőrzése, felügyelete.
2. Üzemvezető
3. Szakszolgálat-vezető
4. Forgalmi csoportvezető
5. Központi forgalmi menetirányító (KFM) A vonal forgalmának egyszemélyi felelős irányítója, aki a rendelkezésére álló technikai eszközök és berendezések segítségével irányítja és ellenőrzi a vonatok forgalmának biztonságos és menetrendszerű lebonyolítását.
6. Központi utasforgalom-irányító diszpécser (KUD) A központi utasforgalom-irányító diszpécser (KUD) az állomások forgalmi jellegű távfelügyeleti feladatait látja el, a rendelkezésére álló technikai berendezésein keresztül. Ellenőrzi és irányítja az állomási diszpécserek munkáját, közvetlen felettese a központi forgalmi menetirányító.
7. Forgalmi szolgálattevő Forgalmi szolgálattevő vágánykapcsolatos állomásokon teljesít szolgálatot. Helyi üzem esetében kezeli a jelző- és vasútbiztosító berendezést, valamint átruházott jogkör esetén a kezelési körzetében irányítja a vonatforgalmat.
8. Műszakvezető diszpécser Műszakvezető diszpécser a térfelvigyázók és a járművezetők szolgálati elöljárója. A járművek műszaki állapotával kapcsolatban rendelkezési jog illeti meg.
9. Térfelvigyázó A térfelvigyázó a járműtelepen teljesít szolgálatot, a járművezetők szolgálati elöljárója, és a járműtelepi tolatási mozgások irányítója.
10. Tolatásvezető Tolatásvezető a tolatási mozgások irányításával megbízott dolgozó.
11. Peronőr Az állomásokon utasirányítói és ügyeletesi szolgálatot lát el.
12. Jelzőőr Meghatározott esetekben az útátjáró fedezése.
Távközlő, erősáramú és biztosítóberendezések fenntartásával összefüggő munkakörök
13. Távközlőmester, műszerész A távközlő-berendezés műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése.
14. Távközlő diszpécser
15. Energiadiszpécser A forgalom és feszültség alattinak tekintendő pályán keletkezett – forgalmat akadályozó üzemzavarok feltárása, megszüntetése, a szükséges áramköri módosítások meghatározása, kapcsolási műveletek elvégzése.
16. Energiaoperátor
17. Elektrikus Pályán keletkezett – forgalmat akadályozó üzemzavarok feltárása, megszüntetése, a pályán telepített villamos berendezések hibáinak közvetlen feltárása, ideiglenes, vagy végleges javítása, szakfelügyelet adása.
18. Blokkmester (beosztott blokkmester) A vasúti biztosítóberendezés (tabulátor) műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése. A biztosítóberendezések felügyeletének ellátása, ellenőrzése, fenntartása, karbantartása.
19. Biztosítóberendezési művezető
20. Biztosítóberendezési műszerész
21. Biztosítóberendezési lakatos
22. Biztosítóberendezési diszpécser
Vasúti pálya fenntartásával összefüggő munkakörök
23. Szolgálatvezető A vasúti pálya műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése. A vasúti pálya építése, felújítása és karbantartása során a felügyeleti, diagnosztikai, hibaelhárítási tevékenységek koordinálása, illetve végzése az előírásokban az egyes munkakörökre vonatkozó szabályoknak megfelelően, a vasúti forgalom magas műszaki színvonalon történő lebonyolításának biztosítása érdekében.
24. Üzemvezető
25. Pályamester
26. Vonalgondozó
27. Technikus
28. Készenlétes
29. Vasúti munkavezető A vasúti pályaszakaszon történő munkavégzés során a pálya és tartozékain (sín, kapcsolószer, kitérők, vágánykapcsolatok, hegesztések, aljak, ágyazat) végzett tevékenységek megfelelő műszaki színvonalon történő elvégeztetése, illetve a hiányosságok feltárása, helyreállítása a zavartalan vasúti forgalom biztosítása érdekében.
30. Előmunkás
31. Művezető A forgalom és feszültség alattinak tekintendő pályán keletkezett, forgalmat akadályozó üzemzavarok feltárása, megszüntetése. Az ismételt forgalomba helyezés műszaki feltételeinek helyszíni biztosítása, a munkálatok szakterületi irányítása.
Személyszállítási szolgáltatással összefüggő munkakörök
32. Mozgólépcső (mozgójárda) kezelő A mozgólépcső üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása.
33. Mozgólépcső-üzemvezető
Járművek üzemeltetésével és fenntartásával összefüggő munkakörök
34. Tolópad-vezető A tolópad üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása, a csörlő működtetése.
35. Fordítókorong-kezelő A fordítókorong üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása, a csörlő működtetése.
Vasúti járművezető munkakörök, feladatkörök
36. Földalatti (MFAV) vasútijármű vezető Az alapvizsgájának megfelelő (vontatási nem, járműtípus, infrastruktúra), önjáró vasúti (motorkocsi, mozdony, munkagép), valamint közúti-vasúti (kétéltű) járművek vezetése.
37. Villamosmozdony-vezető
38. Dízelmozdony-vezető
39. Gőzmozdonyvezető
40. Gőzakkumulátoros-mozdony vezető
41. Saját géperejű vasúti munkagép-vezető
42. Vasúti vágánygépkocsi-vezető
43. Motoros-hajtány vezető
44. Hajtányvezető
45. Közúti-vasúti kétéltűjármű vezető
II.2.4. Fogaskerekű vasút
Sor-
szám
Munkakör Feladatkör
Vasúti pálya üzemeltetésével összefüggő munkakörök
1. Forgalmi főmérnök A közlekedés biztonságával összefüggő feladatok végrehajtásának szervezése, irányítása, ellenőrzése, felügyelete.
2. Üzemvezető
3. Szakszolgálat-vezető
4. Forgalmi csoportvezető
5. Forgalmi diszpécser A vonal forgalmának egyszemélyi felelős vezetője, a járművezetők szolgálati elöljárója, aki a rendelkezésére álló technikai berendezések kezelésével irányítja és ellenőrzi a vonatok forgalmát, a menetrendszerinti és balesetmentes közlekedés lebonyolítását. Rendkívüli esemény esetében valamennyi szolgálati ág felé közvetlenül érvényesíthető rendelkezési, illetve irányítói jog illeti meg a forgalom lebonyolítását érintő kérdésekben.
6. Művezető (Művezető megbízottja) Járműtelepi mozgások megszervezése és lebonyolítása.
7. Kapcsolást végző műszaki dolgozó A járművek össze- és szétkapcsolása.
8. Váltóállító A központi állítású váltók helyszíni állítása, ellenőrzése, őrzése.
9. Jelzőőr Meghatározott esetekben az útátjáró fedezése.
Távközlő, erősáramú és biztosítóberendezések fenntartásával összefüggő munkakörök
10. Távközlőmester, műszerész A távközlő-berendezés műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése.
11. Távközlő diszpécser
12. Energiadiszpécser A forgalom és feszültség alattinak tekintendő pályán keletkezett – forgalmat akadályozó üzemzavarok feltárása, megszüntetése, a szükséges áramköri módosítások meghatározása, kapcsolási műveletek elvégzése.
13. Energiaoperátor
14. Elektrikus Pályán keletkezett – forgalmat akadályozó üzemzavarok feltárása, megszüntetése, a pályán telepített villamos berendezések hibáinak közvetlen feltárása, ideiglenes, vagy végleges javítása, szakfelügyelet adása.
15. Blokkmester (beosztott blokkmester) A vasúti biztosítóberendezés (tabulátor) műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése. A biztosítóberendezések felügyeletének ellátása, ellenőrzése, fenntartása, karbantartása.
16. Biztosítóberendezési művezető
17. Biztosítóberendezési műszerész
18. Biztosítóberendezési lakatos
19. Biztosítóberendezési diszpécser
Vasúti pálya fenntartásával összefüggő munkakörök
20. Szolgálatvezető A vasúti pálya műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése.
A vasúti pálya építése, felújítása és karbantartása során a felügyeleti, diagnosztikai, hibaelhárítási tevékenységek koordinálása illetve végzése az előírásokban az egyes munkakörökre vonatkozó szabályoknak megfelelően, a vasúti forgalom magas műszaki színvonalon történő lebonyolításának biztosítása érdekében.
21. Üzemvezető
22. Pályamester
23. Vonalgondozó
24. Technikus
25. Készenlétes
26. Vasúti munkavezető A vasúti pályaszakaszon történő munkavégzés során a pálya és tartozékain (sín, kapcsolószer, kitérők, vágánykapcsolatok, hegesztések aljak, ágyazat) végzett tevékenységek megfelelő műszaki színvonalon történő elvégeztetése, illetve a hiányosságok feltárása, helyreállítása a zavartalan vasúti forgalom biztosítása érdekében.
27. Előmunkás
28. Művezető A forgalom és feszültség alattinak tekintendő pályán keletkezett, forgalmat akadályozó üzemzavarok feltárása, megszüntetése. Az ismételt forgalomba helyezés műszaki feltételeinek helyszíni biztosítása, a munkálatok szakterületi irányítása.
Személyszállítási szolgáltatással összefüggő munkakörök
29. Mozgólépcső (mozgójárda) kezelő A mozgólépcső üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása.
30. Mozgólépcső-üzemvezető
Járművek üzemeltetésével és fenntartásával összefüggő munkakörök
31. Tolópad-vezető A tolópad üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása, a csörlő működtetése.
32. Fordítókorong-kezelő A fordítókorong üzemeltetése, megindítása, megállítása, felügyelete, az üzembiztos állapot biztosítása, a csörlő működtetése.
Vasúti járművezető munkakörök, feladatkörök
33. Fogaskerekű vasútijármű vezető Az alapvizsgájának megfelelő (vontatási nem, járműtípus, infrastruktúra), önjáró vasúti (motorkocsi, mozdony, munkagép), valamint közúti-vasúti (kétéltű) járművek vezetése.
34. Villamosmozdony-vezető
35. Dízelmozdony-vezető
36. Gőzmozdonyvezető
37. Gőzakkumulátoros-mozdony vezető
38. Saját géperejű vasúti munkagép-vezető
39. Vasúti vágánygépkocsi-vezető
40. Motoros-hajtány vezető
41. Hajtányvezető
42. Közúti-vasúti kétéltűjármű vezető
II.2.5. * 

III. * 

IV. Valamennyi pályahálózat

Sor-
szám
Munkakör Feladatkör
1. Vasútszakmai oktató (vasúti műszaki-, vasúti forgalmi oktató) A képző szervezet, illetve vasúti társaság megbízásával az alapképzésben és időszakos oktatásokon oktatói tevékenység végzése, valamint a vasúti társaság ügykörébe tartozó, nem hatósági vizsgaköteles témakörök képzési és vizsgáztatási feladatai.

2. melléklet a 19/2011. (V. 10.) NFM rendelethez * 

Időszakos oktatásra, illetve időszakos vizsgára kötelezett munkavállalók és az időszakos oktatás rendje

Országos jelentőségű vasútvonalak Térségi vasúti pályahálózat Saját célú vasúti pályahálózat, iparvágány, kisvasút, múzeumvasút Elővárosi vasúti pályahálózat Helyi, városi vasúti pályahálózat Valamennyi keskeny nyomtávú pályahálózat
Éves okta-
tási idő (óra)
gya-
kori-
ság
(hó-
nap)
Éves okta-
tási idő (óra)
gya-
kori-
ság
(hó-
nap)
Éves okta-
tási idő (óra)
gya-
kori-
ság
(hó-
nap)
Éves okta-
tási idő (óra)
gya-
kori-
ság
(hó-
nap)
Éves okta-
tási idő (óra)
gya-
kori-
ság
(hó-
nap)
Éves okta-
tási idő (óra)
gya-
kori-
ság
(hó-
nap)
Vasúti járművezető munkakörök, feladatkörök 30 3 30 3 12 6 12 6 12 6 12 6
Vasúti pálya üzemeltetésével összefüggő munkakörök (országos pályahálózat)
1. melléklet 15–22. sorszámú munkakörök 30 3
1. melléklet 1–14; 23–39/B sorszámú munkakörök 12 6
Vasúti pálya üzemeltetésével összefüggő munkakörök (kivéve országos pályahálózat) 12 6 12 6 12 6 12 6 12 6
Távközlő, erősáramú és biztosítóberendezések fenntartásával összefüggő munkakörök 6 12 6 12 6 12 6 12 6 12 6 12
Vasúti pálya fenntartásával összefüggő munkakörök 6 12 6 12 6 12 6 12 6 12 6 12
Személyszállítási szolgáltatással összefüggő munkakörök 6 12 6 12 6 12 6 12 6 12 6 12
Áruszállítási szolgáltatással összefüggő munkakörök 6 12 6 12 6 12 6 12 6 12 6 12
Járművek üzemeltetésével és fenntartásával összefüggő munkakörök 6 12 6 12 6 12 6 12 6 12 6 12

3. melléklet a 19/2011. (V. 10.) NFM rendelethez * 

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő képzések, a képzésben való részvétel feltételei, az alapképzés témakörei, a hatósági vizsgák vizsgatevékenységei, témakörei, a vizsgáztatás feltételei, a vizsgák megfeleltetése, a képzéssel betölthető munkakörök

A képzések és a hatósági vizsgák megnevezése az infrastruktúra (utasításrendszer) feltüntetésével értelmezendő. Pl.: Általános forgalmi (MÁV Zrt. F.2. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) vizsga vagy Tolatásvezető (Sajátcélú Vasúti Pályahálózatok Szolgálati Utasítása és kapcsolódó szabályozások) képzés.

A vizsga megfeleltetése: a képzéshez (azonos infrastruktúrához) kapcsolódó érvényes (sikeres) hatósági vizsga megléte esetén, a vizsga megfeleltetésénél felsorolt hatósági alap- és időszakos vizsgá(ka)t külön nem kell tenni.

Időszakos vizsgán e melléklet táblázataiban meghatározott vizsgabizottság helyett 1 fő vizsgabiztos is kijelölhető.

A vasúti pályahálózat üzemeltetésével, működtetésével kapcsolatos alapképzések

I. Országos jelentőségű vasútvonalak, térségi- és saját célú vasúti pályahálózat, iparvágány, kisvasút, múzeumvasút
A B C D E F G H

Sor-
szám
Képzés és a hozzá kapcsolódó hatósági vizsga megnevezése A képzésben való részvétel feltételei
A képzés témakörei
Hatósági vizsga
vizsgatevékenységek,
témakörök

Vizsgáztatásra jogosult

A vizsga megfeleltetése
Betölthető
munkakörök
megnevezése
1. Általános forgalmi – Betöltött 18. életév A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő Elméleti:
Írásbeli, szóbeli
1 fő vizsgabiztos – Vonat fel- és átvevő
– Vonali tolatásvezető
– 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 15., 16.,
– Középiskolai témakörök: 1. Jelzési ismeretek – Tolatásvezető 17., 18., 19. sorszám
végzettség 1. Jelzési ismeretek 2. Forgalmi ismeretek – Kocsirendező alatt felsorolt
2. Forgalmi ismeretek Írásbeli – Váltókezelő munkakörök,
3. Pályavasúti berendezés 1. Villamos felsővezetéki – Térközőr amennyiben a képzésben
ismeretek (villamos berendezés ismeretek – Egyszerűsített forgalmi való részvétel feltételei
felsővezetéki berendezés (távközlő, erősáramú, teljesülnek
ismeretek) biztosítóberendezés és pálya szakszolgálat) – Forgalmi üzemmérnök
– Forgalmi technológus
Kiegészítő témakörök: – Vasúti munkavezető – Különleges szabályozást
– Tűzvédelmi ismeretek – Vezető jegyvizsgáló igénylő küldemények
– Egészségügyi ismeretek – Jegyvizsgáló irányítója
– Környezetvédelmi ismeretek – Egyszerűsített forgalmi – Személyszállítási
– Munkavédelmi ismeretek (árufuvarozási főirányító
– Pályavasúti berendezés szolgáltatás) – Személyszállítási
ismeretek (távközlő-, és – Egyszerűsített forgalmi üzemeltetési vezető
biztosítóberendezés (gépészeti szolgáltatás) – Személyszállítási
ismeretek) – Mozdonyfelvigyázó technológus,
– Villamos-fűtési lakatos
– Keskeny nyomtávolságú
– Állomáskezelő
– Árutovábbítási
pályahálózaton vonatkísérő (Gyermekvasúti üzemirányító
– Területi vonatatási szolgáltatási
vonatkísérő) központvezető
– Vonatatási szolgáltatási telephelyvezető
– Területi vontatási vezető
– Vontatási-telepvezető
– Vontatási technológus
– Vontatási reszortos
– Vontatási (gépészeti) vonalellenőr
– Vontatási vezetőmérnök
– Területi vontatási főirányító
– Hálózati árufuvarozási vontatási főirányító, irányító
– Árutovábbítási vontatási irányító
2. Önállósító forgalmi – Általános forgalmi vizsga A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök: Elméleti:
Írásbeli, szóbeli
1. Jelzési ismeretek
1 fő vizsgabiztos – Általános forgalmi
– Vonat fel- és átvevő
– Vonali tolatásvezető
– 1., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12., 13., 15., 16., 17., 18., 19. sorszám alatt
1. Jelzési ismeretek 2. Forgalmi ismeretek – Tolatásvezető felsorolt munkakörök,
2. Forgalmi ismeretek – Kocsirendező amennyiben a képzésben
3. Gyakorlati ismeretek (160 óra oktató forgalmi szolgálattevő felügyelete melletti gyakorlati munkavégzés) – Váltókezelő
– Térközőr
– Egyszerűsített forgalmi
(távközlő, erősáramú,
biztosítóberendezés és
való részvétel feltételei teljesülnek
– Forgalmi csomóponti vezető
– Forgalmi koordinátor
– Állomásfőnök I–III.
Kiegészítő témakörök: pálya szakszolgálat) – Térfőnök
– Pályavasúti berendezés – Vasúti munkavezető – Hálózati fő-
ismeretek
(biztosítóberendezés ismeretek)
– Vezető jegyvizsgáló
– Jegyvizsgáló
– Egyszerűsített forgalmi
(árufuvarozási szolgáltatás)
üzemirányító
– Tervező főirányító
– Területi fő-üzemirányító
– Rendkívüli helyzeteket kezelő irányító
– Egyszerűsített forgalmi (gépészeti szolgáltatás) – Forgalmi vonalirányító
– KÖFI irányító
– Mozdonyfelvigyázó – KÖFE irányító
– Keskeny nyomtávolságú – Forgalmi szolgálattevő
pályahálózaton – Külső forgalmi
vonatkísérő szolgálattevő
(Gyermekvasúti – Naplózó forgalmi
vonatkísérő) szolgálattevő
– Villamos-fűtési lakatos – MEFI irányító
– MERÁFI irányító
– Ügyeletes tiszt (forgalmi)
– Gyermekvasúti forgalmi állomásfőnök
3. Vasútüzem – Általános A vasúti közlekedés Elméleti: 1 fő vizsgabiztos – Vasútüzem vezető
vezető forgalmi vizsga biztonságával összefüggő Írásbeli, szóbeli
– Biztosító-
berendezés üzemeltetése
témakörök
1. Üzemeltetési ismeretek
1. Üzemeltetési ismeretek
esetén: Önállósító forgalmi vizsga. Kiegészítő témakörök
– Jogi ismeretek
4. Vonat fel- és – Betöltött 18. A vasúti közlekedés Elméleti: 1 fő vizsgabiztos – Vonat fel- és átvevő
átvevő életév biztonságával összefüggő Írásbeli, szóbeli
– Középfokú témakörök: 1. Jelzési ismeretek
végzettség 1. Jelzési ismeretek 2. Forgalmi ismeretek
2. Forgalmi ismeretek
Kiegészítő témakörök:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Pályavasúti berendezés ismeretek (távközlő-berendezés ismeretek)
5. Vonali – Betöltött 18. A vasúti közlekedés Elméleti: 1 fő vizsgabiztos – Tolatásvezető – 6., 7. sorszám alatt
tolatásvezető életév biztonságával összefüggő Írásbeli, szóbeli – Kocsirendező felsorolt munkakörök
– Középfokú témakörök: 1. Jelzési ismeretek – Vonali tolatásvezető
végzettség 1. Jelzési ismeretek 2. Forgalmi ismeretek
– 480 óra igazolt 2. Forgalmi ismeretek
kocsirendezői 3. Pályavasúti berendezés
gyakorlat ismeretek
Kiegészítő témakörök:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Pályavasúti berendezés ismeretek (távközlő-, biztosítóberendezés és gurítódombi berendezés ismeretek)
6. Tolatásvezető – Betöltött 18. A vasúti közlekedés Elméleti: 1 fő vizsgabiztos – Kocsirendező – 7. sorszám alatt
életév biztonságával összefüggő Írásbeli, szóbeli felsorolt munkakörök
– Középfokú témakörök: 1. Jelzési ismeretek – Kocsimester
végzettség 1. Jelzési ismeretek 2. Forgalmi ismeretek (forgalmi)
– 480 óra igazolt 2. Forgalmi ismeretek – Tolatásvezető
kocsirendezői – Gurításvezető
gyakorlat Kiegészítő témakörök:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Pályavasúti berendezés ismeretek (távközlő-, biztosítóberendezés és gurítódombi berendezés ismeretek)
7. Kocsirendező – Betöltött 18. A vasúti közlekedés Elméleti: 1 fő vizsgabiztos – Vonali kocsirendező
életév biztonságával összefüggő Írásbeli, szóbeli – Kocsirendező
– Alapfokú iskolai témakörök: 1. Jelzési ismeretek – Saruzó
végzettség 1. Jelzési ismeretek 2. Forgalmi ismeretek – Fékező (tolatásnál,
2. Forgalmi ismeretek gurításnál)
– Vágányfék kezelő
Kiegészítő témakörök: – Vontatási telepi rendező
– Tűzvédelmi ismeretek – Vontatási telepi
– Egészségügyi ismeretek váltókezelő
– Környezetvédelmi ismeretek – Szállítmánykísérő
– Munkavédelmi ismeretek
– Pályavasúti berendezés ismeretek (távközlő-berendezés ismeretek)
8. Váltókezelő – Betöltött 18. A vasúti közlekedés Elméleti: 1 fő vizsgabiztos – Váltókezelő
életév biztonságával összefüggő Írásbeli, szóbeli – Vezető váltókezelő
– Középiskolai témakörök: 1. Jelzési ismeretek – Gyermekvasúti vezető
végzettség 1. Jelzési ismeretek 2. Forgalmi ismeretek váltókezelő
2. Forgalmi ismeretek
Kiegészítő témakörök:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Pályavasúti berendezés ismeretek (távközlő- és biztosítóberendezés ismeretek)
9. Térközőr – Betöltött 18 A vasúti közlekedés Elméleti: 1 fő vizsgabiztos – Útsorompókezelő
életév biztonságával összefüggő Írásbeli, szóbeli – Térközőr
– Alapfokú iskolai témakörök: 1. Jelzési ismeretek – Vonatjelentő-őr
végzettség 1. Jelzési ismeretek 2. Forgalmi ismeretek – Jelzőőr
– Biztosító- 2. Forgalmi ismeretek – Biztosítóberendezési
berendezési műszerész
műszerész, Kiegészítő témakörök: – Biztosítóberendezési
biztosító- – Tűzvédelmi ismeretek lakatos
berendezési – Egészségügyi ismeretek – Felsővezeték szerelő
lakatos, – Környezetvédelmi – Felsővezeték szerelő
felsővezeték ismeretek különleges körülmények
szerelő részére: szakterületnek megfelelő szakirányú végzettség. – Munkavédelmi ismeretek
– Pályavasúti berendezés ismeretek
(biztosítóberendezés ismeretek – kivéve biztosítóberendezési műszerész, biztosítóberendezési lakatos – és távközlő berendezés ismeretek)
között (nagy magasságban, 25 kV feszültség közelében)
10. Egyszerűsített – Betöltött 18. A vasúti közlekedés Elméleti: 1 fő vizsgabiztos – Térközőr – 9. és 11. sorszám alatt
forgalmi életév biztonságával összefüggő Írásbeli, szóbeli felsorolt munkakörök
(távközlő – Középiskolai témakörök: 1. Jelzési ismeretek – TEB Vezetőmérnök
erősáramú-, végzettség 1. Jelzési ismeretek 2. Forgalmi ismeretek – TEB szakaszmérnök
biztosító- – Szakterületnek 2. Forgalmi ismeretek Írásbeli – Technológiai
berendezés és megfelelő 3. Pályavasúti berendezés 1. Villamos felsővezetéki rendszerszakértő
pálya szakszolgálat) szakirányú végzettség. ismeretek (villamos felsővezetéki berendezés ismeretek) berendezés ismeretek – Biztosítóberendezési vonalellenőr
– Távközlőmester
Kiegészítő témakörök:
– Tűzvédelmi ismeretek
(beosztott távközlőmester)
– Egészségügyi ismeretek – Blokkmester
– Környezetvédelmi ismeretek (beosztott blokkmester)
– Munkavédelmi ismeretek – Területi biztosító-
– Pályavasúti berendezés ismeretek (távközlő berendezés berendezési diszpécser
ismeretek, biztosítóberendezés berendezés ismeretek – csak – Biztosítóberendezési művezető
erősáramú és pálya szakszolgálat részére) – Területi távközlő diszpécser
– Erősáramú mester (erősáramú beosztott mester)
– Erősáramú művezető
– Elektrikus, elektrikus diszpécser
– Vezetőmérnök (pályás)
– Szakaszmérnök (pályás)
– Főpályamester
– Pályamester
– Vonalkezelő
– Technikus
Diszpécser (pályás)
11. Vasúti – Betöltött 18. A vasúti közlekedés Elméleti: 1 fő vizsgabiztos – Vasúti munkavezető
munkavezető életév biztonságával összefüggő Írásbeli, szóbeli – Vonalgondozó
– Alapfokú iskolai témakörök: 1. Jelzési ismeretek – Előmunkás
végzettség 1. Jelzési ismeretek 2. Forgalmi ismeretek – Jelzőőr
2. Forgalmi ismeretek
Kiegészítő témakörök:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Pályavasúti berendezés ismeretek (távközlő-berendezés ismeretek)
12. Vezető – Betöltött 18. A vasúti közlekedés Elméleti: 1 fő vizsgabiztos – Jegyvizsgáló – Vezető jegyvizsgáló
jegyvizsgáló életév biztonságával összefüggő Írásbeli, szóbeli (belföldi, nemzetközi)
– Középiskolai témakörök: 1. Jelzési ismeretek – 13. sorszám alatt
végzettség 1. Jelzési ismeretek 2. Forgalmi ismeretek felsorolt munkakörök
– 3 hónap 2. Forgalmi ismeretek
jegyvizsgálói
gyakorlat Kiegészítő témakörök:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Pályavasúti berendezés ismeretek (távközlő- és biztosítóberendezés ismeretek)
13. Jegyvizsgáló – Betöltött 18. A vasúti közlekedés Elméleti: 1 fő vizsgabiztos – Jegyvizsgáló (belföldi,
életév biztonságával összefüggő Írásbeli, szóbeli nemzetközi)
– Középiskolai témakörök: 1. Jelzési ismeretek – vonatkezelő-levelező,
végzettség 1. Jelzési ismeretek 2. Forgalmi ismeretek kirakó
2. Forgalmi ismeretek
Kiegészítő témakörök:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Pályavasúti berendezés ismeretek (távközlő-berendezés ismeretek)
– Általános ismeret a személyszállító járművekre
14. Kocsivizsgáló – Betöltött 18. A vasúti közlekedés Elméleti: Vizsgabizottság: – Villamos-fűtési lakatos – 19. sorszám alatt
életév biztonságával összefüggő Írásbeli, szóbeli 1 fő vizsgabiztos felsorolt munkakörök
– Középiskolai témakörök: 1. Jelzési ismeretek (a vizsga elnöke, – Kocsivizsgáló
végzettség vagy 1. Járműszerkezeti ismeretek 2. Forgalmi ismeretek forgalmi), – Féklakatos
középfokú 2. Műszaki kocsiüzemeltetési 3. Járműszerkezeti 1 fő vizsgabiztos – Művezető
végzettség ismeretek ismeretek (műszaki) (kocsivizsgáló)
3. Jelzési ismeretek Gyakorlati: – Tengelyátszerelő
4. Forgalmi ismeretek 1. Műszaki kocsi-
üzemeltetési ismeretek
Kiegészítő témakörök:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Pályavasúti berendezés ismeretek (távközlő-berendezés ismeretek)
15. Egyszerűsített – Betöltött 18. A vasúti közlekedés Elméleti: 1 fő vizsgabiztos – Raktárnok
forgalmi életév biztonságával összefüggő Írásbeli, szóbeli – Árufuvarozási főnök
(árufuvarozási – Középiskolai témakörök: 1. Jelzési ismeretek – Állomási operatív
szolgáltatás) végzettség 1. Jelzési ismeretek 2. Forgalmi ismeretek koordinátor (árufuvarozás)
2. Forgalmi ismeretek Írásbeli
3. Pályavasúti berendezés ismeretek (villamos felsővezetéki berendezés ismeretek) 1. Villamos felsővezetéki berendezés ismeretek
Kiegészítő témakörök:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Pályavasúti berendezés ismeretek (távközlő-berendezés ismeretek)
16. Egyszerűsített – Betöltött 18. A vasúti közlekedés Elméleti: 1 fő vizsgabiztos – Villamos-fűtési lakatos – 19. sorszám alatt
forgalmi életév biztonságával összefüggő Írásbeli, szóbeli felsorolt munkakörök,
(gépészeti – Középiskolai témakörök: 1. Jelzési ismeretek – Járműfenntartási
szolgáltatás) végzettség 1. Jelzési ismeretek 2. Forgalmi ismeretek vezető,
– Szakterületnek 2. Forgalmi ismeretek Írásbeli – Járműfenntartási
megfelelő 3. Pályavasúti berendezés 1. Villamos felsővezetéki vezetőmérnök,
szakirányú ismeretek (Villamos berendezés ismeretek – Kocsivizsgálati vezető
végzettség. felsővezetéki berendezés – Kocsivizsgálati
ismeretek) vezetőmérnök
Kiegészítő témakörök:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Pályavasúti berendezés ismeretek (távközlő-berendezés ismeretek)
17. Mozdony- – Betöltött 20. A vasúti közlekedés Elméleti: 1 fő vizsgabiztos – Mozdonyfelvigyázó
felvigyázó életév, biztonságával összefüggő Írásbeli, szóbeli – Külsős
– Középiskolai témakörök: 1. Jelzési ismeretek mozdonyfelvigyázó
végzettség 1. Jelzési Ismeretek. 2. Forgalmi ismeretek – Gépészeti diszpécser
2. Forgalmi Ismeretek.
Kiegészítő témakörök:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Pályavasúti berendezés ismeretek (távközlő berendezés ismeretek)
18. Keskeny – Betöltött 18. A vasúti közlekedés Elméleti: 1 fő vizsgabiztos – Vonatvezető (keskeny
nyomtávolságú életév biztonságával összefüggő írásbeli, szóbeli nyomtávolságú
pályahálózaton – Alapfokú témakörök: 1. Jelzési ismeretek pályahálózaton)
vonatkísérő végzettség 1. Jelzési Ismeretek 2. Forgalmi ismeretek – Fékező (keskeny
(Gyermekvasúti 2. Forgalmi Ismeretek nyomtávolságú
vonatkísérő) pályahálózaton)
Kiegészítő témakörök: – Gyermekvasúti
– Tűzvédelmi ismeretek vonatvezető
– Egészségügyi ismeretek – Gyermekvasúti
– Környezetvédelmi ismeretek vezető jegyvizsgáló
– Munkavédelmi ismeretek – Jelzőőr
– Pályavasúti berendezés ismeretek (távközlő- és biztosítóberendezés ismeretek)
19. Villamos-fűtési – Betöltött 18. A vasúti közlekedés Elméleti: 1 fő vizsgabiztos – Villamos-fűtési lakatos
lakatos életév biztonságával összefüggő Írásbeli, szóbeli (szerelő)
– Középfokú témakörök: 1. Jelzési ismeretek
végzettség 1. Jelzési Ismeretek. 2. Forgalmi ismeretek
2. Forgalmi Ismeretek.
Kiegészítő témakörök:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Pályavasúti berendezés ismeretek (távközlő- és villamos felsővezetéki berendezés ismeretek)
20. Egyszerűsített – Betöltött 18. A vasúti közlekedés Elméleti: 1 fő vizsgabiztos – Kocsirendező – kocsirendező
forgalmi életév biztonságával összefüggő Írásbeli, szóbeli
tolatásvezető – Középfokú témakörök: 1. Jelzési ismeretek – sajátcélú vasúti
végzettség 1. Jelzési ismeretek 2. Forgalmi ismeretek pályahálózaton,
– 24 óra igazolt 2. Forgalmi ismeretek iparvágányon
kocsirendezői tolatásvezető, ha az
gyakorlat Kiegészítő témakörök: éves kocsi forgalom
– Tűzvédelmi ismeretek 365 kocsit és a tolatási
– Egészségügyi ismeretek napok száma az éves
– Környezetvédelmi ismeretek 60 napot nem haladja meg,
– Munkavédelmi ismeretek – Vontatási telepi rendező,
– Pályavasúti berendezés ismeretek (távközlő-, – Vontatási telepi váltókezelő,
biztosítóberendezés és gurítódombi berendezés ismeretek) – Vontatási telepen a Vontatási telepi rendező, illetve a Vontatási telepi váltókezelő munkakört csak akkor töltheti be, ha a mozdonynak minősülő járművek tolatását vezeti
II. Elővárosi, helyi és városi vasúti pályahálózat
II.1. Elővárosi vasúti pályahálózat
A B C D E F G H

Sor-
szám
Képzés és a hozzá kapcsolódó hatósági vizsga megnevezése A képzésben való részvétel feltételei
A képzés témakörei
Hatósági vizsga vizsgatevékenységek, témakörök
Vizsgáztatásra jogosult

A vizsga megfeleltetése

Betölthető munkakörök megnevezése
1. Általános forgalmi – Betöltött 18. A vasúti közlekedés Elméleti: 1 fő vizsgabiztos – Váltókezelő – 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9.
életév biztonságával összefüggő Írásbeli, szóbeli – Térközőr sorszám alatt felsorolt
– Középiskolai témakörök: 1. Jelzési ismeretek – Tolatásvezető munkakörök –
végzettség 1. Jelzési ismeretek 2. Forgalmi ismeretek – Vezető-jegyvizsgáló amennyiben a képzésben
2. Forgalmi ismeretek Írásbeli – Vonatvezető való részvétel feltételei
3. Pályavasúti berendezés 1. Villamos felsővezetéki – Egyszerűsített forgalmi teljesülnek
ismeretek (Villamos felsővezetéki berendezés ismeretek (távközlő-, villamos – Forgalmi főmérnök
berendezés ismeretek) felsővezetéki-, – Üzemvezető
biztosítóberendezési-, – Szakszolgálat-vezető
Kiegészítő témakörök: pálya szakszolgálat) – Forgalmi csoportvezető
– Tűzvédelmi ismeretek – Vasúti munkavezető – Naplózó
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Pályavasúti berendezés ismeretek (távközlő- és biztosítóberendezés ismeretek)
2. Önállósító – Általános A vasúti közlekedés Elméleti: 1 fő vizsgabiztos – Általános forgalmi – 1., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9.
forgalmi forgalmi vizsga biztonságával összefüggő Írásbeli, szóbeli – Váltókezelő sorszám alatt felsorolt
témakörök: 1. Jelzési ismeretek – Térközőr munkakörök –
1. Jelzési ismeretek 2. Forgalmi ismeretek – Tolatásvezető amennyiben a képzésben
2. Forgalmi ismeretek – Vezető-jegyvizsgáló való részvétel feltételei
3. Gyakorlati ismeretek – Vonatvezető teljesülnek
(160 óra oktató forgalmi – Egyszerűsített forgalmi – Üzemegységi diszpécser
szolgálattevő felügyelete melletti (távközlő-, villamos – Központi
gyakorlati munkavégzés) felsővezetéki-, biztosítóberendezési-, forgalomirányító (KÖFI)
– Forgalmi szolgálattevő,
Kiegészítő témakörök: pálya szakszolgálat) jelenlétes forgalmi
– Pályavasúti berendezés ismeretek
(biztosítóberendezés ismeretek)
– Vasúti munkavezető szolgálattevő
3. Váltókezelő – Betöltött 18. A vasúti közlekedés Elméleti: 1 fő vizsgabiztos – Váltókezelő
életév biztonságával összefüggő Írásbeli, szóbeli
– Alapfokú iskolai témakörök: 1. Jelzési ismeretek
végzettség 1. Jelzési ismeretek 2. Forgalmi ismeretek
2. Forgalmi ismeretek
Kiegészítő témakörök:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Pályavasúti berendezés ismeretek (távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki berendezés ismeretek)
4. Térközőr – Betöltött 18. életév A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő Elméleti:
Írásbeli, szóbeli
1 fő vizsgabiztos – Sorompókezelő
– Térközőr
– Alapfokú iskolai témakörök: 1. Jelzési ismeretek – Vonatjelentő-őr
végzettség 1. Jelzési ismeretek 2. Forgalmi ismeretek – Szükség vonatjelentő-őr
– Biztosító- 2. Forgalmi ismeretek – Jelzőőr
berendezési – Biztosítóberendezési
műszerész, Kiegészítő témakörök: műszerész
biztosító- – Tűzvédelmi ismeretek – Biztosítóberendezési
berendezési – Egészségügyi ismeretek lakatos
lakatos, távközlő – Környezetvédelmi ismeretek – Távközlő műszerész
műszerész részére: – Munkavédelmi ismeretek
szakterületnek megfelelő szakirányú végzettség – Pályavasúti berendezés ismeretek (távközlő-berendezés ismeretek – kivéve távközlő műszerész – , biztosítóberendezés ismeretek – kivéve biztosítóberendezési műszerész, biztosítóberendezési lakatos)
5. Tolatásvezető – Betöltött 18. A vasúti közlekedés Elméleti 1 fő vizsgabiztos – Tolatásvezető
életév biztonságával összefüggő Írásbeli, szóbeli – Kocsirendező
– Alapfokú iskolai témakörök: 1. Jelzési ismeretek
végzettség 1. Jelzési ismeretek 2. Forgalmi ismeretek
2. Forgalmi ismeretek
Kiegészítő témakörök:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Pályavasúti berendezés ismeretek (távközlő-berendezés ismeretek)
6. Vezető- – Betöltött 18. A vasúti közlekedés Elméleti: 1 fő vizsgabiztos – Vezető-jegyvizsgáló
jegyvizsgáló életév biztonságával összefüggő Írásbeli, szóbeli – Jegyvizsgáló
– Alapfokú iskolai témakörök: 1. Jelzési ismeretek
végzettség 1. Jelzési ismeretek 2. Forgalmi ismeretek
2. Forgalmi ismeretek
Kiegészítő témakörök:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Pályavasúti berendezés ismeretek (távközlő-berendezés ismeretek)
7. Vonatvezető – Betöltött 18. A vasúti közlekedés Elméleti: 1 fő vizsgabiztos – Vonatvezető
életév biztonságával összefüggő Írásbeli, szóbeli – Műszaki irányító
– Alapfokú iskolai témakörök: 1. Jelzési ismeretek
végzettség 1. Jelzési ismeretek 2. Forgalmi ismeretek
2. Forgalmi ismeretek
Kiegészítő témakörök:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Pályavasúti berendezés ismeretek (távközlő-berendezés ismeretek)
8. Egyszerűsített – Betöltött 18. A vasúti közlekedés Elméleti: 1 fő vizsgabiztos – Távközlőmester
forgalmi életév biztonságával összefüggő Írásbeli, szóbeli – Blokkmester (beosztott
(pálya, távközlő-, – Középfokú témakörök: 1. Jelzési ismeretek blokkmester)
erősáramú-, végzettség 1. Jelzési ismeretek 2. Forgalmi ismeretek – Biztosítóberendezési
biztosító- – szakterületnek 2. Forgalmi ismeretek Írásbeli művezető
berendezési megfelelő 3. Pályavasúti berendezés 1. Villamos felsővezetéki – Elektrikus
szakszolgálat) szakirányú végzettség. ismeretek (Villamos felsővezetéki berendezés ismeretek – Pályamester
berendezés ismeretek) – Pályás szakszolgálat, készenlétes
Kiegészítő témakörök: – Pályás szakszolgálat,
– Tűzvédelmi ismeretek művezető
– Egészségügyi ismeretek – Biztosítóberendezési
– Környezetvédelmi ismeretek diszpécser
– Munkavédelmi ismeretek – Távközlő diszpécser
– Pályavasúti berendezés ismeretek (távközlő- és biztosítóberendezés ismeretek – csak villamos felsővezetéki- és pálya szakszolgálat részére) – Energia diszpécser
– Energia operátor
– Pályás szakszolgálat
szolgálatvezető
– Pályás szakszolgálat
üzemvezető
– Pályás szakszolgálat
technikus
9. Vasúti – Betöltött 18. A vasúti közlekedés Elméleti: 1 fő vizsgabiztos – Vasúti munkavezető
munkavezető életév biztonságával összefüggő Írásbeli, szóbeli – Vonalgondozó
– Alapfokú iskolai témakörök: 1. Jelzési ismeretek – Előmunkás
végzettség 1. Jelzési ismeretek 2. Forgalmi ismeretek – Jelzőőr
2. Forgalmi ismeretek
Kiegészítő témakörök:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Pályavasúti berendezés ismeretek (távközlő-berendezés ismeretek)
II.2. Helyi és városi vasúti pályahálózat

II.2.1. Közúti vasúti (villamos) pályahálózat

A B C D E F G H

Sor-
szám
Képzés és a hozzá kapcsolódó hatósági vizsga megnevezése A képzésben való részvétel feltételei
A képzés témakörei
Hatósági vizsga vizsgatevékenységek, témakörök
Vizsgáztatásra jogosult

A vizsga megfeleltetése

Betölthető munkakörök megnevezése
1. Forgalmi diszpécser – Betöltött 18. életév A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő Elméleti:
Írásbeli, szóbeli
1 fő vizsgabiztos – Váltóőr
– Vonatvezető
– 2., 3., 4. sorszám alatt felsorolt munkakörök –
– Középfokú témakörök: 1. Jelzési ismeretek – Kísérő amennyiben a képzésben
végzettség 1. Jelzési ismeretek 2. Forgalmi ismeretek való részvétel feltételei
2. Forgalmi ismeretek 3. Közlekedési ismeretek teljesülnek
3. Közlekedési ismeret (KRESZ) (KRESZ) – Forgalmi diszpécser
– Forgalmi főmérnök
Kiegészítő témakörök: – Üzemvezető
– Tűzvédelmi ismeretek – Szakszolgálat-vezető
– Egészségügyi ismeretek – Forgalmi csoportvezető
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Pályavasúti berendezés ismeretek (távközlő-, biztosítóberendezés és villamos felsővezetéki berendezés ismeretek)
2. Váltóőr – Betöltött 18. A vasúti közlekedés Elméleti: 1 fő vizsgabiztos – Váltóőr,
életév biztonságával összefüggő Írásbeli, szóbeli – Tabulátorkezelő
– Alapfokú iskolai témakörök: 1. Jelzési ismeretek – Jelzőőr
végzettség 1. Jelzési ismeretek 2. Forgalmi ismeretek
2. Forgalmi ismeretek 3. Közlekedési ismeretek
3. Közlekedési ismeret (KRESZ) (KRESZ)
Kiegészítő témakörök:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Pályavasúti berendezés ismeretek (távközlő- és biztosítóberendezés ismeretek)
3. Vonatvezető – Betöltött 18. A vasúti közlekedés Elméleti 1 fő vizsgabiztos – Kísérő – 4. sorszám alatt
életév biztonságával összefüggő Írásbeli, szóbeli felsorolt munkakörök –
– Alapfokú iskolai témakörök: 1. Jelzési ismeretek amennyiben a képzésben
végzettség 1. Jelzési ismeretek 2. Forgalmi ismeretek való részvétel feltételei
2. Forgalmi ismeretek 3. Közlekedési ismeret teljesülnek
3. Közlekedési ismeret (KRESZ) (KRESZ) – Vonatvezető
Kiegészítő témakörök:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Pályavasúti berendezés ismeretek (távközlő-berendezés ismeretek)
4. Kísérő – Betöltött 18. A vasúti közlekedés Elméleti: 1 fő vizsgabiztos – Kísérő
életév biztonságával összefüggő Írásbeli, szóbeli
– Alapfokú iskolai témakörök: 1. Jelzési ismeretek
végzettség 1. Jelzési ismeretek 2. Forgalmi ismeretek
2. Forgalmi ismeretek 3. Közlekedési ismeret
3. Közlekedési ismeret (KRESZ) (KRESZ)
Kiegészítő témakörök:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Pályavasúti berendezés ismeretek (távközlő-berendezés ismeretek)
5. Egyszerűsített – Betöltött 18. A vasúti közlekedés Elméleti: 1 fő vizsgabiztos – Távközlőmester,
forgalmi életév biztonságával összefüggő Írásbeli, szóbeli műszerész
(távközlő-, – Középiskolai témakörök: 1. Jelzési ismeretek – Blokkmester (beosztott
erősáramú-, végzettség 1. Jelzési ismeretek 2. Forgalmi ismeretek blokkmester)
biztosító- – szakterületnek 2. Forgalmi ismeretek – Biztosítóberendezési
berendezési megfelelő művezető
szakszolgálat) szakirányú Kiegészítő témakörök: – Biztosítóberendezési
végzettség. – Tűzvédelmi ismeretek műszerész
– Egészségügyi ismeretek – Biztosítóberendezési
– Környezetvédelmi ismeretek lakatos
– Munkavédelmi ismeretek – Biztosítóberendezési
– Pályavasúti berendezés diszpécser
ismeretek (távközlő-berendezés – Távközlő diszpécser
ismeretek – kivéve távközlő – Elektrikus
szakszolgálat) – Energia diszpécser
– Energia operátor
– Felsővezeték szerelő
6. Egyszerűsített – Betöltött 18. A vasúti közlekedés Elméleti: 1 fő vizsgabiztos – Szolgálatvezető
forgalmi (pálya életév biztonságával összefüggő Írásbeli, szóbeli – Üzemvezető
szakszolgálat) – Középiskolai témakörök: 1. Jelzési ismeretek – Pályamester
végzettség 1. Jelzési ismeretek 2. Forgalmi ismeretek – Technikus
2. Forgalmi ismeretek 3. Közlekedési ismeret – Készenlétes
3. Közlekedési ismeret (KRESZ) (KRESZ) – Művezető
Kiegészítő témakörök:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Pályavasúti berendezés ismeretek (távközlő-berendezés ismeretek)
7. Vasúti – Betöltött 18. A vasúti közlekedés Elméleti: 1 fő vizsgabiztos – Vasúti munkavezető
munkavezető életév biztonságával összefüggő Írásbeli, szóbeli – Vonalgondozó
– Középfokú témakörök: 1. Jelzési ismeretek – Előmunkás
végzettség 1. Jelzési ismeretek 2. Forgalmi ismeretek – Pályamunkás
2. Forgalmi ismeretek 3. Közlekedési ismeret
3. Közlekedési ismeret (KRESZ) (KRESZ)
Kiegészítő témakörök:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Pályavasúti berendezés ismeretek (távközlő-berendezés ismeretek)

II.2.2. Földalatti vasúti pályahálózat (Metró)

A B C D E F G H

Sor-
szám
Képzés és a hozzá kapcsolódó hatósági vizsga megnevezése A képzésben való részvétel feltételei
A képzés témakörei
Hatósági vizsga vizsgatevékenységek, témakörök
Vizsgáztatásra jogosult

A vizsga megfeleltetése

Betölthető munkakörök megnevezése
1. Utasforgalom- – Betöltött 18. A vasúti közlekedés Elméleti: 1 fő vizsgabiztos – Egyszerűsített – a 4., 5. sorszám alatt
irányító életév biztonságával összefüggő Írásbeli, szóbeli forgalmi (a távközlő-, felsorolt munkakörök –
– Középiskolai témakörök: 1. Jelzési ismeretek erősáramú-, biztosító- (amennyiben a képzésben
végzettség 1. Jelzési ismeretek 2. Forgalmi ismeretek berendezési- és pálya való részvétel feltételei
2. Forgalmi ismeretek 3. Mozgólépcső szakszolgálatok részére) teljesülnek)
3. Mozgólépcső ismeretek ismeretek – Vasúti munkavezető – Központi utasforgalom-
irányító diszpécser
Kiegészítő témakörök: (KUD)
– Tűzvédelmi ismeretek – Műszaki diszpécser
– Egészségügyi ismeretek – Állomási (utasforgalom
– Környezetvédelmi ismeretek irányító) diszpécser,
– Munkavédelmi ismeretek – Központi forgalmi
– Pályavasúti berendezés menetirányító megbízottja
ismeretek (távközlő berendezés ismeret) – Peronőr
– Általános járműismeret
– Utasforgalom irányítási gyakorlat, (vasútszakmai oktató felügyelete alatti munkavégzés)
2. Vonatforgalom – Betöltött 20. A vasúti közlekedés Elméleti: 1 fő vizsgabiztos – Utasforgalom-irányító – az 1., 3., 4., 5. sorszám
irányító életév biztonságával összefüggő Írásbeli, szóbeli – Tolatásvezető alatt felsorolt munkakörök
– Középiskolai témakörök: 1. Jelzési ismeretek – Egyszerűsített – amennyiben a képzésben
végzettség 1. Jelzési ismeretek 2. Forgalmi ismeretek forgalmi (a távközlő-, való részvétel feltételei
– Utasforgalom 2. Forgalmi ismeretek erősáramú-, biztosító- teljesülnek
irányítói vizsga berendezési- és pálya – Forgalmi főmérnök
Kiegészítő témakörök: szakszolgálatok részére) – Üzemvezető
– Tűzvédelmi ismeretek – Vasúti munkavezető – Szakszolgálat-vezető
– Egészségügyi ismeretek – Forgalmi csoportvezető
– Környezetvédelmi ismeretek – Járműtelepi forgalmi
– Munkavédelmi ismeretek operátor
– Pályavasúti berendezés – Járműtelepi forgalmi
ismeretek (távközlő-, biztosító- szolgálattevő
berendezés és harmadik sínes – Központi forgalmi
villamos berendezés ismeret) menetirányító (KFM)
– Általános járműismeret – Központi forgalmi
– Vonatforgalom irányítási operátor
gyakorlat (vasútszakmai oktató felügyelete alatti munkavégzés) – Állomási forgalmi szolgálattevő
– Műszakvezető diszpécser
– Kocsiszíni diszpécser
3. Tolatásvezető – Betöltött 18. A vasúti közlekedés Elméleti: 1 fő vizsgabiztos – Egyszerűsített – a 4., 5. sorszám alatt
életév biztonságával összefüggő Írásbeli, szóbeli forgalmi (a távközlő-, felsorolt munkakörök –
– Alapfokú iskolai témakörök: 1. Jelzési ismeretek erősáramú-, biztosító- amennyiben a képzésben
végzettség 1. Jelzési ismeretek 2. Forgalmi ismeretek berendezési- és pálya való részvétel feltételei
2. Forgalmi ismeretek szakszolgálatok részére) teljesülnek
– Vasúti munkavezető – Tolatásvezető
Kiegészítő témakörök:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Pályavasúti berendezés ismeretek (távközlő-, biztosító-
berendezés és harmadik sínes villamos berendezés ismeret)
– Általános járműismeret
4. Egyszerűsített forgalmi – Betöltött 18. életév A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő Elméleti
Írásbeli, szóbeli
1 fő vizsgabiztos – Vasúti munkavezető – az 5. sorszám alatt felsorolt munkakörök –
(távközlő-, – Középiskolai témakörök: 1. Jelzési ismeretek amennyiben a képzésben
erősáramú-, végzettség 1. Jelzési ismeretek 2. Forgalmi ismeretek való részvétel feltételei
biztosító- – Szakterületre 2. Forgalmi ismeretek teljesülnek
berendezési- és előírt szakirányú – Biztosítóberendezési
pálya végzettség Kiegészítő témakörök: művezető, műszerész
szakszolgálat) – Tűzvédelmi ismeretek – Biztosítóberendezési
– Egészségügyi ismeretek diszpécser, lakatos
– Környezetvédelmi ismeretek – Blokkmester (beosztott
– Munkavédelmi ismeretek
– Pályavasúti berendezés
blokkmester)
– Elektrikus
ismeretek (távközlő-, biztosító- – Energia diszpécser
berendezés és harmadik sínes – Energia operátor
villamos berendezés ismeret) – Műszaki ügyeletes
– Távközlő műszerész, diszpécser
– PFT Szolgálatvezető
– PFT Üzemvezető
– Pályamester
– PFT Technikus
– PFT Készenlétes
– PFT Művezető
– Központi forgalmi
menetirányító megbízottja
5. Vasúti munkavezető – Betöltött 18. életév A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő Elméleti:
Írásbeli, szóbeli
1 fő vizsgabiztos – Vasúti munkavezető
– Vonalgondozó
– Középfokú témakörök: 1. Jelzési ismeretek – Előmunkás
végzettség 1. Jelzési ismeretek 2. Forgalmi ismeretek – Jelzőőr
– Szakterületre előírt szakmai 2. Forgalmi ismeretek
végzettség Kiegészítő témakörök:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Pályavasúti berendezés ismeretek (távközlő- és harmadik sínes villamos berendezés ismeret)

II.2.3. Millenniumi földalatti vasút

A B C D E F G H

Sor-
szám
Képzés és a hozzá kapcsolódó hatósági vizsga megnevezése A képzésben való részvétel feltételei
A képzés témakörei
Hatósági vizsga vizsgatevékenységek, témakörök
Vizsgáztatásra jogosult

A vizsga megfeleltetése

Betölthető munkakörök megnevezése
1. Vonat és utasforgalom – Betöltött 20. életév A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő Elméleti:
Írásbeli, szóbeli
1 fő vizsgabiztos – Tolatásvezető
– Peronőr
– 2., 3., 4. sorszám alatt felsorolt munkakörök –
irányító – Középiskolai témakörök: 1. Jelzési ismeretek – Egyszerűsített amennyiben a képzésben
végzettség 1. Jelzési ismeretek 2. Forgalmi ismeretek forgalmi (a távközlő-, való részvétel feltételei
2. Forgalmi ismeretek Írásbeli erősáramú-, biztosító- teljesülnek
3. Pályavasúti berendezés 1. Villamos felsővezetéki berendezési- és pálya – Forgalmi főmérnök
ismeretek (villamos felsővezetéki berendezés ismeretek. szakszolgálatok részére) – Üzemvezető
berendezés ismeretek, – Szakszolgálat-vezető
pályaismeret) – Forgalmi csoportvezető
– Központi menetirányító
Kiegészítő témakörök: – Forgalmi szolgálattevő,
– Tűzvédelmi ismeretek – Térfelvigyázó
– Egészségügyi ismeretek – Központi utasforgalom-
– Környezetvédelmi ismeretek irányító diszpécser
– Munkavédelmi ismeretek (KUD)
– Pályavasúti berendezés – Műszakvezető
ismeretek (távközlő- és biztosító- diszpécser
berendezés ismeret)
– Általános járműismeret
– Vonat és utasforgalom
irányítási gyakorlat,
felügyelet alatti
munkavégzés
2. Tolatásvezető – Betöltött 18. életév A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő Elméleti:
Írásbeli, szóbeli
1 fő vizsgabiztos – Tolatásvezető
– Alapfokú iskolai témakörök: 1. Jelzési ismeretek
végzettség 1. Jelzési ismeretek 2. Forgalmi ismeretek
2. Forgalmi ismeretek
Kiegészítő témakörök:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Pályavasúti berendezés
ismeretek (távközlő-, biztosító-
berendezés és felsővezetéki
villamos berendezés ismeret)
– Általános járműismeret
3. Peronőr – Betöltött 18. A vasúti közlekedés Elméleti: 1 fő vizsgabiztos – Peronőr
életév biztonságával összefüggő Írásbeli, szóbeli
– Alapfokú iskolai témakörök: 1. Jelzési ismeretek
végzettség 1. Jelzési ismeretek 2. Forgalmi ismeretek
2. Forgalmi ismeretek
Kiegészítő témakörök:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Pályavasúti berendezés ismeretek (távközlő- és villamos felsővezetéki berendezés ismeret)
4. Egyszerűsített – Betöltött 18. A vasúti közlekedés Elméleti: 1 fő vizsgabiztos – Biztosítóberendezési
forgalmi életév biztonságával összefüggő Írásbeli, szóbeli művezető, műszerész l
(távközlő-, – Középiskolai témakörök: 1. Jelzési ismeretek – Biztosítóberendezési
erősáramú-, végzettség 1. Jelzési ismeretek 2. Forgalmi ismeretek lakatos, diszpécser
biztosító- – Szakterületre 2. Forgalmi ismeretek – Blokkmester (beosztott
berendezési- és előírt szakirányú blokkmester)
pálya végzettség Kiegészítő témakörök: – Elektrikus
szakszolgálat) – Tűzvédelmi ismeretek – Energia diszpécser
– Egészségügyi ismeretek – Energia operátor
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Felsővezetékes művezető
– Pályavasúti berendezés – Felsővezetékes
ismeretek (távközlő- és villamos csoportvezető
felsővezetéki berendezés ismeret) – Műszaki diszpécser
– Műszaki ügyeletes
– Távközlő műszerész, diszpécser
– PFT Szolgálatvezető
– PFT Üzemvezető
– Pályamester
– PFT Technikus
– PFT Készenlétes
– PFT Művezető
– Központi menetirányító
helyszíni megbízottja
5. Vasúti – Betöltött 18. A vasúti közlekedés Elméleti: 1 fő vizsgabiztos – Vasúti munkavezető
munkavezető életév biztonságával összefüggő Írásbeli, szóbeli – Vonalgondozó
– Középfokú témakörök: 1. Jelzési ismeretek – Előmunkás
végzettség 1. Jelzési ismeretek 2. Forgalmi ismeretek – Jelzőőr
– Szakterületre 2. Forgalmi ismeretek
előírt szakirányú
végzettség Kiegészítő témakörök:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Szakterületre vonatkozó üzemeltetési szabályzat (szolgálati utasítás)
– Pályavasúti berendezés ismeretek (távközlő- és villamos felsővezetéki berendezés ismeret)

II.2.4. Fogaskerekű vasút

A B C D E F G H

Sor-
szám
Képzés és a hozzá kapcsolódó hatósági vizsga megnevezése A képzésben való részvétel feltételei
A képzés témakörei
Hatósági vizsga vizsgatevékenységek, témakörök
Vizsgáztatásra jogosult

A vizsga megfeleltetése

Betölthető munkakörök megnevezése
1. Forgalmi – Betöltött 18. A vasúti közlekedés Elméleti: 1 fő vizsgabiztos – Tolatásvezető – 2., 3., 4. sorszám alatt
diszpécser életév biztonságával összefüggő Írásbeli, szóbeli – Váltóállító felsorolt munkakörök –
– Középiskolai témakörök: 1. Jelzési ismeretek – Jelzőőr amennyiben a képzésben
végzettség 1. Jelzési ismeretek 2. Forgalmi ismeretek való részvétel feltételei
2. Forgalmi ismeretek teljesülnek
– Forgalmi főmérnök
Kiegészítő témakörök: – Üzemvezető
– Tűzvédelmi ismeretek – Szakszolgálat-vezető
– Egészségügyi ismeretek – Forgalmi csoportvezető
– Környezetvédelmi ismeretek – Forgalmi diszpécser
– Munkavédelmi ismeretek
– Pályavasúti berendezés ismeretek (távközlő-, biztosító-
berendezés és villamos felsővezetéki berendezés ismeret)
2. Tolatásvezető – Betöltött 18. A vasúti közlekedés Elméleti: 1 fő vizsgabiztos – Művezető (Művezető
életév biztonságával összefüggő Írásbeli, szóbeli megbízottja)
– Alapfokú iskolai témakörök: 1. Jelzési ismeretek – Kapcsolást végző
végzettség 1. Jelzési ismeretek 2. Forgalmi ismeretek műszaki dolgozó
2. Forgalmi ismeretek
Kiegészítő témakörök:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Pályavasúti berendezés ismeretek (távközlő-berendezés ismeret)
– Járműismeret
3. Váltóállító – Betöltött 18. A vasúti közlekedés Elméleti: 1 fő vizsgabiztos – Váltóállító
életév biztonságával összefüggő Írásbeli, szóbeli
– Alapfokú iskolai témakörök: 1. Jelzési ismeretek
végzettség 1. Jelzési ismeretek 2. Forgalmi ismeretek
2. Forgalmi ismeretek
Kiegészítő témakörök:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Pályavasúti berendezés ismeretek (távközlő- és biztosítóberendezés ismeret)
4. Jelzőőr – Betöltött 18. A vasúti közlekedés Elméleti: 1 fő vizsgabiztos – Jelzőőr
életév biztonságával összefüggő Írásbeli, szóbeli
– Alapfokú iskolai témakörök: 1. Jelzési ismeretek
végzettség 1. Jelzési ismeretek 2. Forgalmi ismeretek
2. Forgalmi ismeretek
Kiegészítő témakörök:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Pályavasúti berendezés ismeretek (távközlő-berendezés ismeret)
5. Egyszerűsített – Betöltött 18. A vasúti közlekedés Elméleti: 1 fő vizsgabiztos – Távközlőmester,
forgalmi életév biztonságával összefüggő Írásbeli, szóbeli műszerész
(távközlő-, – Középiskolai témakörök: 1. Jelzési ismeretek – Blokkmester (beosztott
erősáramú-, végzettség 1. Jelzési ismeretek 2. Forgalmi ismeretek blokkmester)
biztosító- 2. Forgalmi ismeretek – Biztosítóberendezési
berendezés művezető
szakszolgálat) Kiegészítő témakörök: – Biztosítóberendezési
– Tűzvédelmi ismeretek műszerész
– Egészségügyi ismeretek – Biztosítóberendezési
– Környezetvédelmi ismeretek lakatos
– Munkavédelmi ismeretek – Biztosítóberendezési
– Pályavasúti berendezés diszpécser
ismeretek (távközlő-berendezés – Távközlő diszpécser
ismeret, – kivéve távközlő – Elektrikus
szakszolgálat) – Energia diszpécser
– Energia operátor
6. Egyszerűsített – Betöltött 18. A vasúti közlekedés Elméleti: 1 fő vizsgabiztos – Szolgálatvezető
forgalmi (pálya életév biztonságával összefüggő Írásbeli, szóbeli – Üzemvezető
szakszolgálat) – Középiskolai témakörök: 1. Jelzési ismeretek – Pályamester
végzettség 1. Jelzési ismeretek 2. Forgalmi ismeretek – Technikus
2. Forgalmi ismeretek – Készenlétes
– Művezető
Kiegészítő témakörök:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Pályavasúti berendezés ismeretek (távközlő-berendezés ismeret)
7. Vasúti – Betöltött 18. A vasúti közlekedés Elméleti 1 fő vizsgabiztos – Vasúti munkavezető
munkavezető életév biztonságával összefüggő Írásbeli, szóbeli – Vonalgondozó
– Középfokú témakörök: 1. Jelzési ismeretek – Előmunkás
végzettség 1. Jelzési ismeretek 2. Forgalmi ismeretek
2. Forgalmi ismeretek
Kiegészítő témakörök:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
– Pályavasúti berendezés ismeretek (távközlő-berendezés ismeret)

II.2.5. * 

III. Mozgólépcső (mozgójárda), tolópad és fordítókorong
A B C D E F G H

Sor-
szám
Képzés és a hozzá kapcsolódó hatósági vizsga megnevezése A képzésben való részvétel feltételei
A képzés témakörei
Hatósági vizsga vizsgatevékenységek, témakörök
Vizsgáztatásra jogosult

A vizsga megfeleltetése

Betölthető munkakörök megnevezése
1. Mozgólépcső – Betöltött 18. A vasúti közlekedés Elméleti: 1 fő vizsgabiztos – Mozgólépcső-
(mozgójárda) életév biztonságával összefüggő Írásbeli, szóbeli üzemvezető
kezelő – Középfokú témakörök 1. Az üzemeltetési – Mozgólépcső
végzettség 1. Műszaki alapismeretek szabályzat (szolgálati (mozgójárda) kezelő
2. Villamossági ismeretek utasítás) ismeret
3. Gépészeti-berendezési 2. Gépészeti-berendezési
ismeretek ismeretek
4. Fék- és biztosítóberendezési 3. Fék- és biztosító-
ismeretek berendezési ismeretek
5. Az üzemeltetési szabályzat Gyakorlati:
(szolgálati utasítás) ismeret 1. Kezelési gyakorlat
6. Hibakeresés és hibaelhárítás 2. Hibakeresés és
7. Kezelési gyakorlat hibaelhárítás
Kiegészítő témakörök:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
2. Fordítókorong- – Betöltött 18. A vasúti közlekedés Elméleti 1 fő vizsgabiztos – Fordítókorong-kezelő
kezelő, tolópad- életév biztonságával összefüggő Írásbeli, szóbeli – Tolópad-vezető
vezető – Középfokú témakörök: 1. Az üzemeltetési
végzettség 1. Műszaki alapismeretek
2. Villamossági ismeretek
3. Gépészeti-berendezési ismeretek
4. Fék- és biztosítóberendezési ismeretek
5. Az üzemeltetési szabályzat (szolgálati utasítás) ismeret
6. Hibakeresés és hibaelhárítás
7. Kezelési gyakorlat

Kiegészítő témakörök:
– Tűzvédelmi ismeretek
– Egészségügyi ismeretek
– Környezetvédelmi ismeretek
– Munkavédelmi ismeretek
szabályzat (szolgálati utasítás) ismeret
2. Gépészeti-berendezési
ismeretek
3. Fék- és biztosító-
berendezési ismeretek
Gyakorlati:
1. Kezelési gyakorlat
2. Hibakeresés és hibaelhárítás
IV. Vasúti oktatók képzése
A B C D E F G H

Sor-
szám
Képzés és a hozzá kapcsolódó hatósági vizsga megnevezése A képzésben való részvétel feltételei
A képzés témakörei
Hatósági vizsga vizsgatevékenységek, témakörök
Vizsgáztatásra jogosult

A vizsga megfeleltetése

Betölthető munkakörök megnevezése
1. Vasútszakmai Elméleti oktatói A vasúti közlekedés Elméleti: Vizsgabizottság: – Vasútszakmai oktató
oktató
(elméleti/
gyakorlati
szak esetén:
– érettségi végzettség
biztonságával összefüggő témakörök
Elméleti szak:
Írásbeli, szóbeli
1. Oktatástechnológia,
oktatástechnika
1 fő vizsgabiztos (a vizsga elnöke),
1 fő vizsgabiztos
oktató) – felsőfokú szakmai 1. Vasútszakmai ismeretek elmélete és oktatásának 2. Vasútszakmai ismeretek oktatásának módszertana (vasútszakmai)
vagy képesítő vizsga módszertana
2. Vasútszakmai ismeretek
3. Munkavédelem, tűzvédelem
– legalább 3 éves szakmai gyakorlat oktatásának módszertana
Gyakorlati szak
Gyakorlati:
1. Vizsgatanítás
vasúti 1. Vasútszakmai ismeretek
járművezetői oktatásának módszertana
képzés esetén: 2. Gyakorlati oktatás
vasúti járművezetői módszertana
képesítés
Gyakorlati oktatói Kiegészítő témakörök
szak esetén: – Pedagógiai, andragógiai
– középfokú alapismeretek
végzettség – Felnőttképzés
– felsőfokú szakmai vagy képesítő vizsga pszichológiája
– Oktatástechnológia, oktatástechnika
– 5 év szakmai – Munkavédelem, tűzvédelem
gyakorlat – Oktatási gyakorlat
– vasúti – A képzés dokumentumai
járművezetői
képzés esetén:
vasúti
járművezetői
képesítés
V. Vasúti járművezető alapképzések

1. A vasúti járművezető alapképzés moduláris szerkezetű, mely Általános szakmai ismeretek, Vasúti járműismereti és Vasúti pályahálózat ismereti, valamint Vezetési gyakorlat részekből áll.

2. A táblázatok tartalmazzák a külön jogszabályban meghatározott Mozdonyvezetői engedélyhez és a Tanúsítványhoz szükséges ismereteket, vizsgákat.

3. A Vasúti járműismereti és a Vasúti pályahálózat ismereti moduloknál feltüntetett gyakorlati időket modulonként külön – külön kell teljesíteni. A vezetési gyakorlat modul felügyelet alatti utazása a típusismeret modul felügyelet alatti utazásával egyidejűleg is lebonyolítható.

4. Kizárólag saját célú vasúti pályahálózathoz, iparvágányhoz, kisvasúthoz, múzeumvasúthoz kapcsolódó alapképzés kivételével – valamennyi járművezető alapképzés esetén közvetlenül a képzés megkezdésekor a jelentkezőnek orientációs utazási gyakorlatot kötelező teljesíteni, mely legalább 8 óra (nappali és éjszakai körülmények között) a szükséges munkabiztonsági oktatás után.

5. Az országos jelentőségű vasútvonalakra érvényes vasúti járművezetői engedély (mozdonyvezetői engedély) megszerzéséhez szükséges alapképzések**:

a) Általános szakmai ismeretek modul

b) Vezetési gyakorlat modul*

6. A térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, kisvasútra, múzeumvasútra érvényes vasúti járművezetői engedély (mozdonyvezetői engedély) megszerzéséhez szükséges alapképzések**:

a) Általános szakmai ismeretek modul

b) Vezetési gyakorlat modul*

7. A tanúsítvány megszerzéséhez szükséges alapképzések**:

a) Kategória modul

b) Típusismereti modul

c) Infrastruktúra modul

d) Vonal- és állomásismereti modul

* (Emberi erővel hajtott hajtány esetében külön vezetési gyakorlat modul végrehajtása nem szükséges, az engedély megszerzéséhez típusismereti modul szükséges.)

** (Az okmányok kiállításához a felsorolt modulok mindegyike szükséges.)

8. Betölthető munkakörök

8.1. A munkakör betöltéséhez a munkavállalónak rendelkeznie kell a szükséges, érvényes vasúti járművezetői engedéllyel és tanúsítvánnyal.

8.2. A betölthető munkakörök felsorolása:

a) Az 1. mellékletben a Vasúti járművezető munkakörök, feladatkörök cím alatt felsorolt munkakörök,

b) Járművezető instruktor,

c) Főinstruktor,

d) Pilóta,

e) Kocsiszíni diszpécser,

f) Térfelvigyázó,

g) Váltóőr,

h) Tabulátorkezelő,

i) Kísérő,

j) Városi közúti vasúti (villamos) pályahálózaton: Jelzőőr.

A B C D E F G H

Sor-
szám
Képzés-modul és a hozzá kapcsolódó hatósági vizsga
megnevezése

A képzésben való részvétel feltételei


A képzés témakörei

Hatósági vizsga
vizsgatevékenységei,
témakörök

Vizsgáztatásra jogosult
Az elméleti
képzés minimális ideje (óra)

Előírt gyakorlatok
(óra)
1. Általános szakmai ismeretek modulok
1. Országos jelentőségű – A vizsga időpontjáig A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő Írásbeli, szóbeli
1. Általános műszaki,
1 fő vizsgabiztos 200 40
vasútvonalakra betöltött témakörök: elektrotechnikai ismeretek
érvényes általános 20. életév 1. A mozdonyvezetői munka, a 2. Vasútüzemi technológiák
szakmai ismeretek – Középfokú végzettség munkakörnyezet, a mozdony-
vezető szerepe és felelőssége a
(forgalomszabályozás, forgalombiztonság,
– A magyar nyelv ismerete vasútüzemeltetésben, a mozdonyvezetői feladatok ellátásának szakmai és személyi kívánalmai munkamódszer) és közlekedésbiztonsági alapismeretek
3. Vasúti pályákra vonatkozó
2. Vasúti technológiák, köztük az
üzemeltetési szabályok alapjául
szolgáló és rendelkezések ismerete
3. A vasúti infrastruktúra alapelvei
4. Az üzemeltetési kommunikáció
alapelvei
5. A vonatok és összeállításuk, valamint a vontatójárművek, a teherkocsik, a személyszállító kocsik és egyéb járművek műszaki előírásai
6. A vasút-üzemeltetéssel járó általános kockázatok
7. Fizikai alaptörvények
ismeretek
4. Vasúti fékberendezések,
féktechnikai alapismeretek
5. Általános vontatójármű
ismeretek
6. Általános üzemeltetési
ismeretek
7. Vontatott jármű ismeretek
Kiegészítő témakörök
– Általános munkabiztonsági
ismeretek
– Elsősegélynyújtás
– Tűzvédelmi alapismeretek
– Környezetvédelmi alapismeretek
– Jogi alapismeretek
2. Térségi, elővárosi, helyi, városi vagy – A vizsga időpontjáig A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő Írásbeli, szóbeli
1. Általános műszaki,
1 fő vizsgabiztos 50 10
saját célú vasúti betöltött 20. életév témakörök: elektrotechnikai ismeretek
pályahálózatra, – Alapfokú iskolai 1. Általános műszaki, 2. Vasútüzemi technológiák
iparvágányra, végzettség elektrotechnikai ismeretek (forgalomszabályozás,
kisvasútra, – A magyar nyelv 2. Vasútüzemi technológiák forgalombiztonság,
múzeumvasútra ismerete (forgalomszabályozás, munkamódszer) és
érvényes általános szakmai ismeretek forgalombiztonság, munkamódszer) közlekedésbiztonsági alapismeretek
és közlekedésbiztonsági alapismeretek
3. Vasúti pályákra vonatkozó
ismeretek
4. Vasúti fékberendezések,
féktechnikai alapismeretek
5. Általános vontatójármű ismeretek
6. Általános üzemeltetési ismeretek
7. Vontatott jármű ismeretek

Kiegészítő témakörök
– Általános munkabiztonsági
ismeretek
– Elsősegélynyújtás
– Tűzvédelmi alapismeretek
– Környezetvédelmi alapismeretek
– Jogi alapismeretek
3. Vasúti pályákra vonatkozó
ismeretek
4. Vasúti fékberendezések,
féktechnikai alapismeretek
5. Általános vontatójármű
ismeretek
6. Általános üzemeltetési
ismeretek
7. Vontatott jármű ismeretek
2. Vasúti járműismereti modulok
2.1. Kategória modulok
A B C D E F G H
1. Gőzmozdony, (gőzakkumu-
látoros-mozdony)
– Országos jelentőségű vasútvonalakra vagy térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, kisvasútra, múzeumvasútra érvényes általános szakmai ismeretek modul vizsga vagy – valamely EGT államban kiadott Mozdonyvezetői engedély és a magyar nyelv külön jogszabályban meghatározott szintű ismerete A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök:
1. Gépszerkezettan
2. Kazánismeretek
3. Járműszerkezet
4. Fékberendezések, fékezési
ismeretek
5. Üzemeltetési ismeretek
6. Vezetéstechnikai ismeretek
Szóbeli
1. Gépszerkezettan
2. Kazánismeretek
3. Járműszerkezet
4. Fékberendezések, fékezési
ismeretek
5. Üzemeltetési ismeretek
6. Vezetéstechnikai ismeretek
1 fő vizsgabiztos 160 Kazánfűtői
gyakorlat: 130
2. Villamosmozdony
(Váltakozó feszültségű,
több áramnemű)
– Országos jelentőségű vasútvonalakra vagy térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, kisvasútra, múzeumvasútra érvényes általános szakmai ismeretek modul vizsga vagy – valamely EGT államban kiadott Mozdonyvezetői engedély és a magyar nyelv külön jogszabályban meghatározott szintű ismerete A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök:
1. Járműszerkezetek
2. Vontató járművek gépészeti
berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési
ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek
Szóbeli:
1. Járműszerkezetek
2. Vontató járművek gépészeti
berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek
1 fő vizsgabiztos 160 40
3. Villamosmozdony
(Egyenfeszültségű)
– Országos jelentőségű vasútvonalakra vagy térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, kisvasútra, múzeumvasútra érvényes általános szakmai ismeretek modul vizsga vagy – valamely EGT államban kiadott Mozdonyvezetői engedély és a magyar nyelv külön jogszabályban meghatározott szintű ismerete A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök:
1. Járműszerkezetek
2. Vontató járművek gépészeti
berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek
Szóbeli:
1. Járműszerkezetek
2. Vontató járművek gépészeti
berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési
ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek
1 fő vizsgabiztos 160 40
4. Villamos meghajtású elővárosi vasúti jármű – Országos jelentőségű
vasútvonalakra
vagy térségi,
elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, kisvasútra, múzeumvasútra érvényes általános szakmai ismeretek modul vizsga vagy
– valamely EGT
államban kiadott
Mozdonyvezetői
engedély és a
magyar nyelv külön
jogszabályban
meghatározott
szintű ismerete
A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök:
1. Járműszerkezetek
2. Vontató járművek gépészeti
berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési
ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek
Szóbeli:
1. Járműszerkezetek
2. Vontató járművek gépészeti
berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és
biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési
ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek
1 fő vizsgabiztos 160 40
5. Villamos meghajtású közúti vasúti jármű – Országos jelentőségű vasútvonalakra vagy térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, kisvasútra, múzeumvasútra érvényes általános
szakmai ismeretek modul vizsga vagy
– valamely EGT államban kiadott Mozdonyvezetői engedély és a magyar nyelv külön jogszabályban meghatározott szintű ismerete
A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök:
1. Járműszerkezetek
2. Vontató járművek gépészeti
berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és biztonsági
berendezések
5. Fékberendezések, fékezési
ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek
Szóbeli:
1. Járműszerkezetek
2. Vontató járművek gépészeti
berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és
biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési
ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek
1 fő vizsgabiztos 130 40
6. Villamos meghajtású földalatti (metró) vasúti jármű – Országos jelentőségű vasútvonalakra vagy térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, kisvasútra, múzeumvasútra érvényes általános szakmai ismeretek modul vizsga vagy – valamely EGT államban kiadott Mozdonyvezetői engedély és a magyar nyelv külön jogszabályban meghatározott szintű ismerete A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök:
1. Járműszerkezetek
2. Vontató járművek gépészeti
berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési
ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek
Szóbeli:
1. Járműszerkezetek
2. Vontató járművek gépészeti
berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és
biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési
ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek
1 fő vizsgabiztos 160 40
7. Villamos meghajtású földalatti (metró) vasúti jármű (segédvezető) – Országos jelentőségű vasútvonalakra vagy térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, kisvasútra, múzeumvasútra érvényes általános szakmai ismeretek modul vizsga vagy – valamely EGT államban kiadott Mozdonyvezetői engedély és a magyar nyelv külön jogszabályban meghatározott szintű ismerete A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök:
1. Járműszerkezetek
2. Vontató járművek gépészeti
berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési
ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
Szóbeli:
1. Járműszerkezetek
2. Vontató járművek gépészeti
berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési
ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
1 fő vizsgabiztos 160 40
8. Villamos meghajtású millenniumi földalatti vasúti jármű – Országos jelentőségű vasútvonalakra vagy térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, kisvasútra, múzeumvasútra érvényes általános szakmai ismeretek modul vizsga vagy
– valamely EGT államban kiadott Mozdonyvezetői engedély és a magyar nyelv külön jogszabályban meghatározott szintű ismerete
A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök:
1. Járműszerkezetek
2. Vontató járművek gépészeti
berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési
ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek
Szóbeli:
1. Járműszerkezetek
2. Vontató járművek gépészeti
berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és
biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési
ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek
1 fő vizsgabiztos 160 40
9. Villamos meghajtású fogaskerekű vasúti
jármű
– Országos jelentőségű vasútvonalakra vagy térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, kisvasútra, múzeumvasútra érvényes általános szakmai ismeretek modul vizsga vagy – valamely EGT államban kiadott Mozdonyvezetői engedély és a magyar nyelv külön jogszabályban meghatározott szintű ismerete A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök:
1. Járműszerkezetek
2. Vontató járművek gépészeti
berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési
ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek
Szóbeli:
1. Járműszerkezetek
2. Vontató járművek gépészeti
berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és
biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési
ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek
1 fő vizsgabiztos 130 40
10. Dízelmozdony – Országos jelentőségű vasútvonalakra vagy térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, kisvasútra, múzeumvasútra érvényes általános szakmai ismeretek modul vizsga vagy – valamely EGT államban kiadott Mozdonyvezetői engedély és a magyar nyelv külön jogszabályban meghatározott szintű ismerete A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök:
1. Járműszerkezetek
2. Vontató járművek gépészeti
berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési
ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek
Szóbeli:
1. Járműszerkezetek
2. Vontató járművek gépészeti
berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és
biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési
ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek
1 fő vizsgabiztos 160 40
11. Karbantartó (építő)
vasúti jármű
(vágánygépkocsi, saját géperejű vasúti munkagép)
– Országos jelentőségű vasútvonalakra vagy térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, kisvasútra, múzeumvasútra érvényes általános szakmai ismeretek modul vizsga vagy – valamely EGT államban kiadott Mozdonyvezetői engedély és a magyar nyelv külön jogszabályban meghatározott szintű ismerete A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök:
1. Járműszerkezetek
2. Vontató járművek gépészeti
berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és biztonságiberendezések
5. Fékberendezések, fékezési
ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek
Szóbeli:
1. Járműszerkezetek
2. Vontató járművek gépészeti
berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és
biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési
ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek
1 fő vizsgabiztos 160 40
12. Közúti-vasúti kétéltű jármű – Országos jelentőségű vasútvonalakra vagy térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, kisvasútra, múzeumvasútra érvényes általános szakmai ismeretek modul vizsga vagy – valamely EGT államban kiadott Mozdonyvezetői engedély és a magyar nyelv külön jogszabályban meghatározott szintű ismerete – mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító vezetői engedély A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök:
1. Járműszerkezetek
2. Vontató járművek gépészeti
berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és biztonsági
berendezések
5. Fékberendezések, fékezési
ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek
Szóbeli:
1. Járműszerkezetek
2. Vontató járművek gépészeti
berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és
biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési
ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek
1 fő vizsgabiztos 30 10
13. Motoros hajtány – Országos jelentőségű vasútvonalakra vagy térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, kisvasútra, múzeumvasútra érvényes általános szakmai ismeretek modul vizsga vagy – valamely EGT államban kiadott Mozdonyvezetői engedély és a magyar nyelv külön jogszabályban meghatározott szintű ismerete A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök:
1. Járműszerkezetek
2. Vontató járművek gépészeti berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek
Szóbeli:
1. Járműszerkezetek
2. Vontató járművek gépészeti berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek
1 fő vizsgabiztos 60 20
14. Hajtány – Országos jelentőségű vasútvonalakra vagy térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, kisvasútra, múzeumvasútra érvényes általános szakmai ismeretek modul vizsga vagy – valamely EGT államban kiadott Mozdonyvezetői engedély és a magyar nyelv külön jogszabályban meghatározott szintű ismerete A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök:
1. Járműszerkezetek
2. Erőátviteli berendezések
3. Fékberendezések, fékezési
ismeretek
4. Üzemeltetési ismeretek
5. Vezetéstechnikai ismeretek
Szóbeli:
1. Járműszerkezetek
2. Erőátviteli berendezések
3. Fékberendezések, fékezési
ismeretek
4. Üzemeltetési ismeretek
5. Vezetéstechnikai ismeretek
1 fő vizsgabiztos 30 8
15. Keskeny nyomtávolságú villamosmozdony – Országos jelentőségű vasútvonalakra vagy térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, kisvasútra, múzeumvasútra érvényes általános szakmai ismeretek modul vizsga vagy – valamely EGT államban kiadott Mozdonyvezetői engedély és a magyar nyelv külön jogszabályban meghatározott szintű ismerete A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök:
1. Járműszerkezetek
2. Vontató járművek gépészeti berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek
Szóbeli:
1. Járműszerkezetek
2. Vontató járművek gépészeti berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek
1 fő vizsgabiztos 160 40
16. Keskeny nyomtávolságú dízelmozdony – Országos jelentőségű vasútvonalakra
vagy térségi,
elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, kisvasútra, múzeumvasútra érvényes általános szakmai ismeretek modul vizsga vagy
– valamely EGT
államban kiadott
Mozdonyvezetői
engedély és a
magyar nyelv külön jogszabályban
meghatározott
szintű ismerete
A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök:
1. Járműszerkezetek
2. Vontató járművek gépészeti
berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési
ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek
Szóbeli:
1. Járműszerkezetek
2. Vontató járművek gépészeti
berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és
biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési
ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek
1 fő vizsgabiztos 160 40
17. Egysínű függővasúti dízelmozdony – Országos jelentőségű vasútvonalakra vagy térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, kisvasútra, múzeumvasútra érvényes általános szakmai ismeretek modul vizsga, vagy – valamely EGT államban kiadott Mozdonyvezetői engedély és a magyar nyelv külön jogszabályban meghatározott szintű ismerete A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök:
1. Járműszerkezetek
2. Vontató járművek gépészeti berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek
Szóbeli:
1. Járműszerkezetek
2. Vontató járművek gépészeti berendezései
3. Erőátviteli berendezések
4. Vezérlő szabályozó és biztonsági berendezések
5. Fékberendezések, fékezési ismeretek
6. Üzemeltetési ismeretek
7. Vezetéstechnikai ismeretek
1 fő vizsgabiztos 160 40
2.2. Típusismereti modulok
A B C D E F G H
1. Típusismeret
(Járműtípus
megjelöléssel)
– A típusnak megfelelő kategória vizsga
A vezetési gyakorlathoz:
– a vezetési gyakorlatnál használt infrastruktúrára vonatkozó vizsga
A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök:
1. Berendezések elhelyezkedése a
járművön
2. Berendezések kezelése
3. Vezetési és működtetési
sajátosságok
4. Vezetéstechnikai ismeretek
Szóbeli:
1. Berendezések elhelyezkedése a járművön
2. Berendezések kezelése
3. Vezetési és működtetési
sajátosságok
4. Vezetéstechnikai ismeretek
Gyakorlati:
1. Üzemeltetési és vezetési gyakorlat
1 fő vizsgabiztos 10 Jármű-ismereti
gyakorlat: 10*
Felügyelet alatti vezetési gyakorlat:
24
2. Földalatti (metró) vasúti segédvezetői típusismeret (Járműtípus megjelöléssel) – A típusnak megfelelő kategória vizsga
– A vezetési gyakorlatnál használt infrastruktúrára vonatkozó vizsga
A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök:
1. Berendezések elhelyezkedése a járművön
2. Berendezések kezelése
3. Vezetési és működtetési sajátosságok
Szóbeli:
1. Berendezések elhelyezkedése a járművön
2. Berendezések kezelése
3. Vezetési és működtetési sajátosságok
Gyakorlati:
1. Segédvezetői gyakorlat
1 fő vizsgabiztos 10 Jármű-ismereti
gyakorlat: 10
Felügyelet alatti segéd vezetői gyakorlat: 24
* Közúti-vasúti kétéltű járműnél a jármű-ismereti gyakorlat ideje 5 óra.
3. Vasúti pályahálózat ismereti modulok
3.1. Infrastruktúra modulok
A B C D E F G H
1. Országos jelentőségű vasútvonalakon személy és/vagy
áruszállítás és tolatás (Infrastruktúra megjelöléssel)
– Országos
jelentőségű
vasútvonalakra
érvényes általános
szakmai ismeretek
modul vizsga és
középiskolai
végzettség vagy
– valamely EGT
államban kiadott,
területi korlátozást
nem tartalmazó
Mozdonyvezetői
engedély és a
magyar nyelv külön
jogszabályban
meghatározott
szintű ismerete és
középiskolai
végzettség
A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök:
1. Vasútvonalak és jellemzőik,
valamint a pályamenti berendezések ismerete
2. Jelzési, forgalmi ismeretek
3. Fékezési ismeretek
4. Közlekedésbiztonsági ismeretek
5. Rendkívüli helyzetekben
követendő eljárások
Írásbeli, szóbeli:
1. Vasútvonalak és jellemzőik,
valamint a pályamenti
berendezések ismerete
2. Jelzési, forgalmi ismeretek
3. Fékezési ismeretek
4. Közlekedésbiztonsági
ismeretek
5. Rendkívüli helyzetekben
követendő eljárások
1 fő vizsgabiztos 250 50
2. Országos jelentőségű
vasútvonalakon
munkavégzés,
karbantartás, építés és tolatás (Infrastruktúra
megjelöléssel)
– Országos
jelentőségű
vasútvonalakra
érvényes általános
szakmai ismeretek
modul vizsga vagy
– valamely EGT
államban kiadott,
területi korlátozást
nem tartalmazó Mozdonyvezetői engedély és a magyar nyelv külön jogszabályban meghatározott szintű ismerete
A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök:
1. Vasútvonalak és jellemzőik,
valamint a pályamenti berendezések ismerete
2. Jelzési, forgalmi ismeretek
3. Fékezési ismeretek
4. Közlekedésbiztonsági ismeretek
5. Rendkívüli helyzetekben
követendő eljárások
Írásbeli, szóbeli:
1. Vasútvonalak és jellemzőik,
valamint a pályamenti
berendezések ismerete
2. Jelzési, forgalmi ismeretek
3. Fékezési ismeretek
4. Közlekedésbiztonsági
ismeretek
5. Rendkívüli helyzetekben
követendő eljárások
1 fő vizsgabiztos 200 50
3. Országos jelentőségű vasútvonalakon tolatás
(Infrastruktúra
megjelöléssel)
– Országos
jelentőségű
vasútvonalakra
érvényes általános
szakmai ismeretek
modul vizsga és
érettségi végzettség vagy
– valamely EGT
államban kiadott,
területi korlátozást
nem tartalmazó
Mozdonyvezetői
engedély és a
magyar nyelv külön jogszabályban
meghatározott
szintű ismerete és
érettségi
végzettség
A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök:
1. Szolgálati helyek és jellemzőik,
valamint a pályamenti berendezések ismerete
2. Jelzési, forgalmi ismeretek
3. Fékezési ismeretek
4. Közlekedésbiztonsági ismeretek
5. Rendkívüli helyzetekben
követendő eljárások
Írásbeli, szóbeli:
1. Szolgálati helyek és jellemzőik, valamint a pályamenti berendezések ismerete
2. Jelzési, forgalmi ismeretek
3. Fékezési ismeretek
4. Közlekedésbiztonsági
ismeretek
5. Rendkívüli helyzetekben
követendő eljárások
1 fő vizsgabiztos 90 30
4. Saját célú, térségi és keskeny-
nyomtávolságú pályahálózaton, iparvágányon, kisvasúton, múzeumvasúton közlekedés (Infrastruktúra megjelöléssel)
– Országos jelentőségű vasútvonalakra vagy térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, kisvasútra, múzeumvasútra érvényes általános szakmai ismeretek modul vizsga vagy
– valamely EGT államban kiadott Mozdonyvezetői engedély és a magyar nyelv külön jogszabályban meghatározott szintű ismerete
A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök:
1. Vasútvonalak és jellemzőik,
valamint a pályamenti berendezések ismerete
2. Jelzési, forgalmi ismeretek
3. Fékezési ismeretek
4. Közlekedésbiztonsági ismeretek
5. Rendkívüli helyzetekben
követendő eljárások
Írásbeli, szóbeli:
1. Vasútvonalak és jellemzőik,
valamint a pályamenti
berendezések ismerete
2. Jelzési, forgalmi ismeretek
3. Fékezési ismeretek
4. Közlekedésbiztonsági
ismeretek
5. Rendkívüli helyzetekben
követendő eljárások
1 fő vizsgabiztos 70 10
5. Elővárosi pályahálózaton személyszállítás (Infrastruktúra megjelöléssel) – Országos
jelentőségű
vasútvonalakra
vagy térségi,
elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, kisvasútra, múzeumvasútra érvényes általános szakmai ismeretek modul vizsga vagy
– valamely EGT
államban kiadott
Mozdonyvezetői
engedély és a
magyar nyelv külön
jogszabályban
meghatározott
szintű ismerete
A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök:
1. Vasútvonalak és jellemzőik,
valamint a pályamenti berendezések ismerete
2. Jelzési, forgalmi ismeretek
3. Fékezési ismeretek
4. Közlekedésbiztonsági ismeretek
5. Rendkívüli helyzetekben
követendő eljárások
Írásbeli, szóbeli:
1. Vasútvonalak és jellemzőik,
valamint a pályamenti
berendezések ismerete
2. Jelzési, forgalmi ismeretek
3. Fékezési ismeretek
4. Közlekedésbiztonsági
ismeretek
5. Rendkívüli helyzetekben
követendő eljárások
1 fő vizsgabiztos 120 30
6. Elővárosi pályahálózaton nem személyszállítás
(Infrastruktúra
megjelöléssel)
– Országos jelentőségű vasútvonalakra vagy térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, kisvasútra, múzeumvasútra érvényes általános szakmai ismeretek modul vizsga vagy – valamely EGT államban kiadott Mozdonyvezetői engedély és a magyar nyelv külön jogszabályban meghatározott szintű ismerete A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök:
1. Vasútvonalak és jellemzőik,
valamint a pályamenti berendezések ismerete
2. Jelzési, forgalmi ismeretek
3. Fékezési ismeretek
4. Közlekedésbiztonsági ismeretek
5. Rendkívüli helyzetekben
követendő eljárások
Írásbeli, szóbeli:
1. Vasútvonalak és jellemzőik,
valamint a pályamenti
berendezések ismerete
2. Jelzési, forgalmi ismeretek
3. Fékezési ismeretek
4. Közlekedésbiztonsági
ismeretek
5. Rendkívüli helyzetekben
követendő eljárások
1 fő vizsgabiztos 120 30
7. Helyi, városi pályahálózaton személyszállítás (Infrastruktúra megjelöléssel) – Országos
jelentőségű
vasútvonalakra
vagy térségi,
elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra , kisvasútra, múzeumvasútra érvényes általános szakmai ismeretek modul vizsga vagy
– valamely EGT
államban kiadott
Mozdonyvezetői
engedély és a
magyar nyelv külön jogszabályban
meghatározott
szintű ismerete
A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök:
1. Vasútvonalak és jellemzőik,
valamint a pályamenti berendezések ismerete
2. Jelzési, forgalmi ismeretek
3. Fékezési ismeretek
4. Közlekedésbiztonsági ismeretek
5. Rendkívüli helyzetekben
követendő eljárások
6. KRESZ ismeret (közúti vasúti jármű
esetén)
Írásbeli, szóbeli:
1. Vasútvonalak és jellemzőik,
valamint a pályamenti
berendezések ismerete
2. Jelzési, forgalmi ismeretek
3. Fékezési ismeretek
4. Közlekedésbiztonsági
ismeretek
5. Rendkívüli helyzetekben
követendő eljárások
6. KRESZ ismeret (közúti vasúti
jármű esetén)
1 fő vizsgabiztos 120 30
8. Helyi, városi
pályahálózaton nem
személyszállítás
(Infrastruktúra
megjelöléssel)
– Országos jelentőségű vasútvonalakra vagy térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, kisvasútra, múzeumvasútra érvényes általános szakmai ismeretek modul vizsga vagy – valamely EGT államban kiadott Mozdonyvezetői engedély és a magyar nyelv külön jogszabályban meghatározott szintű ismerete A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök:
1. Vasútvonalak és jellemzőik,
valamint a pályamenti berendezések ismerete
2. Jelzési, forgalmi ismeretek
3. Fékezési ismeretek
4. Közlekedésbiztonsági ismeretek
5. Rendkívüli helyzetekben
követendő eljárások
6. KRESZ ismeret (közúti vasúti jármű esetén)
Írásbeli, szóbeli:
1. Vasútvonalak és jellemzőik,
valamint a pályamenti
berendezések ismerete
2. Jelzési, forgalmi ismeretek
3. Fékezési ismeretek
4. Közlekedésbiztonsági
ismeretek
5. Rendkívüli helyzetekben
követendő eljárások
6. KRESZ ismeret (közúti vasúti
jármű esetén)
1 fő vizsgabiztos 120 30
3.2. Vonal- és állomásismereti modulok
A B C D E F G H
1. Vonalismeret (Vonal,
vonalrész
megjelöléssel)
– valamely EGT
államban kiadott
Mozdonyvezetői
engedély, valamint
az adott vonalnak
megfelelő infrastruktúra
vizsga vagy
– munkamódszer
átadás képzésben
való részvétel
A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök:
1. Szolgálati helyek (általános és
különleges előírások, közlekedési
korlátozások, útvonalkönyv)
2. Követési rendek
3. Lejtviszonyok
4. Értekezési lehetőségek
Szóbeli:
1. Szolgálati helyek (általános és
különleges előírások, közlekedési
korlátozások, útvonalkönyv)
2. Követési rendek
3. Lejtviszonyok
4. Értekezési lehetőségek
1 fő vizsgabiztos 1 Felügyelet alatti
vezetési gyakorlat
vagy a járművezető
mellett – legfeljebb
1 fő – utazási gyakorlat*
útvonalanként:
legalább 3 oda vissza út
2. Állomásismeret
(Szolgálati hely, tolatási
körzet megjelöléssel)
– valamely EGT
államban kiadott
Mozdonyvezetői
engedély, valamint
az adott szolgálat
helynek megfelelő
infrastruktúra
vizsga vagy
– munkamódszer
átadás képzésben
való részvétel
A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök:
1. Szolgálati helyek (általános és
különleges előírások, közlekedési
korlátozások, útvonalkönyv)
2. Helyi ismeretek
3. Lejtviszonyok
4. Értekezési lehetőségek
Szóbeli:
1. Szolgálati helyek (általános és
különleges előírások, közlekedési
korlátozások, útvonalkönyv)
2. Helyi ismeretek
3. Lejtviszonyok
4. Értekezési lehetőségek
1 fő vizsgabiztos 1 Felügyelet alatti vezetési gyakorlat, vagy a járművezető mellett – legfeljebb 1 fő – utazási
gyakorlat* szolgálati
helyenként:
legalább 2x8 óra
(tolatási körzetenként
legalább 2x4 óra)
* A vonal- és az állomásismereti képzések utazási gyakorlata felügyelet alatti munkavégzésnek minősül.
4. Vezetési gyakorlat modulok
A B C D E F G H
1. Országos jelentőségű
vasútvonalakon
személy és/vagy
áruszállítás és tolatás
(Infrastruktúra és
kategória
megjelöléssel)
– Kategória vizsga és befejezett típusismereti elméleti képzés, valamint az adott vonalnak megfelelő infrastruktúra vizsga A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök:
1. Elindulás, megállás, gyorsítás,
lassítás, sebességtartás
2. Jelzések figyelése, végrehajtása, szabályok alkalmazása
3. Utastéri ajtók működtetése
4. Járműre járás
5. Rendkívüli helyzetekben
követendő eljárások
Gyakorlati:**
1. Elindulás, megállás, gyorsítás,
lassítás, sebességtartás
2. Jelzések figyelése, végrehajtása, szabályok alkalmazása
3. Utastéri ajtók működtetése
4. Járműre járás
5. Rendkívüli helyzetekben
követendő eljárások
1 fő vizsgabiztos Felügyelet alatti
vezetési gyakorlat
– első kategória:
320*, ebből 120 tolatás
– további kategória:
100*, ebből 30 tolatás
2. Országos jelentőségű
vasútvonalakon
munkavégzés,
karbantartás, építés és tolatás (Infrastruktúra
és kategória
megjelöléssel)
– Kategória vizsga és befejezett típusismereti elméleti képzés, valamint az adott vonalnak megfelelő infrastruktúra vizsga A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök:
1. Elindulás, megállás, gyorsítás,
lassítás, sebességtartás
2. Jelzések figyelése, végrehajtása,
szabályok alkalmazása
3. Járműre járás
4. Rendkívüli helyzetekben
követendő eljárások
Gyakorlati:**
1. Elindulás, megállás, gyorsítás,
lassítás, sebességtartás
2. Jelzések figyelése, végrehajtása, szabályok alkalmazása
3. Járműre járás
4. Rendkívüli helyzetekben
követendő eljárások
1 fő vizsgabiztos Felügyelet alatti
vezetési gyakorlat:
320*, ebből 120 tolatás
3. Országos jelentőségű
vasútvonalakon tolatás
(Infrastruktúra és
kategória
megjelöléssel)
– Kategória vizsga és befejezett típusismereti elméleti képzés, valamint az adott vonalnak megfelelő infrastruktúra vizsga A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök:
1. Elindulás, megállás, gyorsítás,
lassítás, sebességtartás
2. Jelzések figyelése, végrehajtása, szabályok alkalmazása
3. Utastéri ajtók működtetése
4. Járműre járás
5. Rendkívüli helyzetekben
követendő eljárások
Gyakorlati:**
1. Elindulás, megállás, gyorsítás,
lassítás, sebességtartás
2. Jelzések figyelése, végrehajtása, szabályok alkalmazása
3. Utastéri ajtók működtetése
4. Járműre járás
5. Rendkívüli helyzetekben
követendő eljárások
1 fő vizsgabiztos Felügyelet alatti
vezetési gyakorlat –
első kategória: 120*
– további kategória: 50*
4. Saját célú, térségi és keskeny
nyomtávolságú
pályahálózaton,
iparvágányon,
kisvasúton,
múzeumvasúton
közlekedés
(Infrastruktúra és
kategória
megjelöléssel)
– Kategória vizsga és befejezett típusismereti elméleti képzés, valamint az adott vonalnak megfelelő infrastruktúra vizsga A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök:
1. Elindulás, megállás, gyorsítás,
lassítás, sebességtartás
2. Jelzések figyelése, végrehajtása, szabályok alkalmazása
3. Utastéri ajtók működtetése
4. Járműre járás
5. Rendkívüli helyzetekben
követendő eljárások
Gyakorlati:**
1. Elindulás, megállás, gyorsítás,
lassítás, sebességtartás
2. Jelzések figyelése,
végrehajtása, szabályok
alkalmazása
3. Utastéri ajtók működtetése
4. Járműre járás
5. Rendkívüli helyzetekben
követendő eljárások
1 fő vizsgabiztos Felügyelet alatti
vezetési gyakorlat: 50*
5. Elővárosi pályahálózaton személyszállítás (Infrastruktúra és kategória megjelöléssel) – Kategória vizsga és befejezett típusismereti elméleti képzés, valamint az adott vonalnak megfelelő infrastruktúra vizsga A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök:
1. Elindulás, megállás, gyorsítás, lassítás, sebességtartás
2. Jelzések figyelése, végrehajtása, szabályok alkalmazása
3. Utastéri ajtók működtetése
4. Járműre járás
5. Rendkívüli helyzetekben követendő eljárások
Gyakorlati:**
1. Elindulás, megállás, gyorsítás, lassítás, sebességtartás
2. Jelzések figyelése, végrehajtása, szabályok alkalmazása
3. Utastéri ajtók működtetése
4. Járműre járás
5. Rendkívüli helyzetekben követendő eljárások
1 fő vizsgabiztos Felügyelet alatti vezetési gyakorlat: 50*
6. Elővárosi
pályahálózaton nem személyszállítás
(Infrastruktúra és
kategória
megjelöléssel)
– Kategória vizsga és befejezett típusismereti elméleti képzés, valamint az adott vonalnak megfelelő infrastruktúra vizsga A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök:
1. Elindulás, megállás, gyorsítás,
lassítás, sebességtartás
2. Jelzések figyelése, végrehajtása, szabályok alkalmazása
3. Járműre járás
4. Rendkívüli helyzetekben
követendő eljárások
Gyakorlati:**
1. Elindulás, megállás, gyorsítás,
lassítás, sebességtartás
2. Jelzések figyelése,
végrehajtása, szabályok
alkalmazása
3. Járműre járás
4. Rendkívüli helyzetekben
követendő eljárások
1 fő vizsgabiztos Felügyelet alatti
vezetési gyakorlat: 50*
7. Helyi, városi
pályahálózaton
személyszállítás
(Infrastruktúra és
kategória
megjelöléssel)
– Kategória vizsga és befejezett típusismereti elméleti képzés, valamint az adott vonalnak megfelelő infrastruktúra vizsga A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök:
1. Elindulás, megállás, gyorsítás,
lassítás, sebességtartás
2. Jelzések figyelése, végrehajtása, szabályok alkalmazása
3. Utastéri ajtók működtetése
4. Járműre járás
5. Rendkívüli helyzetekben
követendő eljárások
Gyakorlati:**
1. Elindulás, megállás, gyorsítás,
lassítás, sebességtartás
2. Jelzések figyelése,
végrehajtása, szabályok
alkalmazása
3. Utastéri ajtók működtetése
4. Járműre járás
5. Rendkívüli helyzetekben
követendő eljárások
1 fő vizsgabiztos Felügyelet alatti
vezetési gyakorlat: 50*
8. Helyi, városi
pályahálózaton nem
személyszállítás
(Infrastruktúra és
kategória
megjelöléssel)
– Kategória vizsga és befejezett típusismereti elméleti képzés, valamint az adott vonalnak megfelelő infrastruktúra vizsga A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök:
1. Elindulás, megállás, gyorsítás,
lassítás, sebességtartás
2. Jelzések figyelése, végrehajtása, szabályok alkalmazása
3. Járműre járás
4. Rendkívüli helyzetekben
követendő eljárások
Gyakorlati:**
1. Elindulás, megállás, gyorsítás,
lassítás, sebességtartás
2. Jelzések figyelése,
végrehajtása, szabályok
alkalmazása
3. Járműre járás
4. Rendkívüli helyzetekben
követendő eljárások
1 fő vizsgabiztos Felügyelet alatti
vezetési gyakorlat: 50*
* A vezetési gyakorlat modul felügyelet alatti utazása a típusismeret modul felügyelet alatti utazásával egyidejűleg is lebonyolítható. Emberi erővel hajtott hajtány esetében külön vezetési gyakorlat modul nem szükséges.
** A vezetési gyakorlat modul vizsga a típusismeret modul vizsga gyakorlati vizsgatevékenységével egy időben, vagy azt követően is megtartható. Ha a vezetési gyakorlat modul vizsgát a típusismert modul vizsga gyakorlati vizsgatevékenységétől eltérő időben tarják meg, a vezetési gyakorlat modul vizsga akkor jelenthető be, ha a vizsgázó rendelkezik a vizsgához használt vontatójármű típusvizsgájával.
5. Járművezetői gyakorlat
A képzés szükségességét a munkavállalót alkalmazó vasúti társaság dönti el.
Sor-
szám
Képzés megnevezése A képzésben való részvétel feltételei A képzés témakörei Ajánlott gyakorlatok (óra)
1. Munkamódszer-átadás – Vezetési gyakorlat vizsga Az alapvizsgának megfelelő járművön és infrastruktúrán más járművezető kísérete mellett végzett járművezetés 50

4. melléklet a 19/2011. (V. 10.) NFM rendelethez * 

Az alapképzés végzésére irányuló szándék bejelentésének tartalma

1. A képzőszervezet neve, címe, képviselője, a képviselő elérhetősége

2. A képzés, képzések e rendelet szerinti megnevezése

3. Az alapképzéssel megszerezhető képesítés, hatósági vizsga megnevezése

4. A 4. §-ban előírt nyilatkozatok

5. melléklet a 19/2011. (V. 10.) NFM rendelethez * 

Okmányok

I. Az alapképzéshez tartozó okmányok

1. Képzési jelentkezési lap

Tartalmazza:

– a képzésben résztvevő személyes adatait,

– a képzésben résztvevővel szerződő vasúti társaság, szervezet adatait,

– érvényes vasúti alap- és időszakos vizsgáit,

– a képzés megjelölését.

2. Képzési napló

Tartalmazza:

– A képzés adatait (képzési program, képzőszervezet, oktatók névsora az oktatott tantárgy feltüntetésével, a képzés helyszíne, kezdete és vége);

– a megtartott elméleti és gyakorlati órák számát a tantárgy és a témák megnevezésével, az oktató aláírását;

– a képzésben résztvevők névsorát (a felmentett, illetve mentesített képzésben résztvevők neveit is), a feleletek, beszámolók, dolgozatok érdemjegyeit képzésben résztvevőnként és tárgyanként, végül azok átlagát;

– a hiányzásokat és azok pótlásának nyilvántartását.

3. A gyakorlati képzés személyi naplója

Tartalmazza:

– A képzésben résztvevő nevét, a képzés adatait.

– A gyakorlati foglalkozások időpontját, idejét, helyét, útvonalát, a gyakorlati foglalkozás témáját, az oktató nevét és aláírását, az oktató megjegyzését.

– A gyakorlati foglalkozások idejének összesítését, valamint az oktatók összegzett véleményét a képzésben résztvevő vizsgára bocsáthatóságáról.

II. Az alapvizsgához tartozó okmányok

1. Alapvizsga bejelentő

A munkavállaló alapvizsgára történő bejelentése. Tartalmazza a vizsgázó személyi adatait, a bejelentett vizsgák felsorolását és a költségviselő megnevezését.

2. Vizsgajegyzőkönyv

A vizsgajegyzőkönyv tartalmazza a vizsgázó adatait, a vizsga megnevezését, illetve a „megfelelt”, „nem felelt meg” vagy „nem jelent meg” minősítést.

3. Anyakönyv

A vizsgajegyzőkönyvek adatait, a kiadott vizsgaigazolások sorszámát, a foglalkozástól történő eltiltás és a soron kívüli vizsgára kötelezés tényét az anyakönyvben kell rögzíteni.

4. Vizsgaigazolás

A vizsgaeredményről a vizsgaközpont vizsgaigazolást állít ki a vizsgázó részére.

III. Az időszakos oktatáshoz tartozó okmányok

1. Oktatási napló

Az oktatott anyagot szakterületenként részletesen, valamint a képzésben résztvevők (a továbbiakban: munkavállalók) névsorát az oktatás megkezdése előtt be kell írni. A munkavállalók – az oktatás befejezése után – aláírásukkal igazolják az oktatáson való részvételüket. Az utolsó aláírást követő sorban az oktató aláírásával záradékolja az oktatási naplót, és feltünteti a megjelentek létszámát. Az oktatási naplót a vasúti társaság 6 évig köteles megőrizni.

2. Az időszakos oktatások személyi adatlapja

Tartalmazza a munkáltató megnevezését, a munkavállaló nevét, munkakörét (feladatkörét), és az időszakos oktatásokon való megjelenés időpontjait. A személyi adatlapot a vasúti társaság köteles vezetni és 6 évig megőrizni.

IV. Az időszakos vizsgához tartozó okmányok

1. Időszakos vizsgabejelentő

A munkavállaló időszakos vizsgára történő bejelentése.

2. Vizsgajegyzőkönyv az időszakos vizsgáról

A vizsgajegyzőkönyv tartalmazza a vizsga megnevezését, a vizsgázó adatait, valamint a vizsgán elért minősítést.

6. melléklet a 19/2011. (V. 10.) NFM rendelethez

Az országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezető képzés céljai, és követelményei * 

1. *  Általános szakmai ismeretek és az engedéllyel kapcsolatos követelmények

1.1. *  Az általános képzés az országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezető (a továbbiakban: mozdonyvezető) mozdonyvezetői szakma gyakorlása szempontjából releváns összes aspektust tekintve általános jellegű kompetenciákat hivatott biztosítani. Ennek szellemében az általános képzés azokra az alapismeretekre és alapelvekre koncentrál, amelyek a járművek és az adott pályahálózatra jellemző állomás- és vonalismeret (a továbbiakban: pályahálózat) típusától és jellegétől függetlenül alkalmazhatók. Nem követelmény, hogy gyakorlati feladatmegoldást is magában foglaljon.

1.2. A járművek konkrét típusaival, illetve adott pályahálózat biztonsági és üzemeltetési szabályaival és technikáival kapcsolatos ismeretek nem képezik az általános kompetencia részét. Az adott járműtípusokkal vagy pályahálózatokkal kapcsolatos kompetenciákat biztosító képzés a vasúti járművezetői tanúsítványt érinti.

Az általános képzés az alábbi 1.3–1.9. pontban felsorolt területekre terjed ki. A felsorolás rendje nem jelent fontossági sorrendet.

A felsorolásban a kognitív folyamatokra utaló főnevek azokat a kompetenciákat jelzik, amelyeket a résztvevőknek a képzés eredményeképpen el kell sajátítaniuk. Jelentésüket az alábbi táblázat ismerteti:

A kompetencia jellege Meghatározás
tárgyi tudás, ismeret az összefüggések megértéséhez szükséges ismeretek (adatok, tények) megszerzése
megértés, tájékozottság, azonosítás, a meghatározás képessége helyzetek felismerésének és előhívásának képessége, feladat- és problémamegoldás meghatározott keretrendszeren belül

1.3. A mozdonyvezetői munka, a munkakörnyezet, a mozdonyvezető szerepe és felelőssége a vasút-üzemeltetésben, a mozdonyvezetői feladatok ellátásának szakmai és személyi kívánalmai

a) a vasút-üzemeltetésre és a biztonságra vonatkozó szabályok és szabályozás (a mozdonyvezetők minősítésére, a veszélyes árukra, a környezetvédelemre, tűzvédelemre stb. vonatkozó követelmények és eljárások) általános irányvonalainak ismerete;

b) tájékozottság a sajátos követelményekkel, valamint a szakmai és személyi kívánalmakkal kapcsolatban (jellemzően önálló munkavégzés, 24 órás cikluson belül váltott műszak, személyi védelem és biztonság, dokumentumok elolvasása és tartalmuk frissítése stb.);

c) tájékozottság a biztonság szempontjából kritikus feladatokkal összeegyeztethető magatartásmintákkal kapcsolatban (gyógyszerek, alkohol, drogok és egyéb pszichoaktív anyagok fogyasztásának következményei, betegség, stressz, fáradtság stb. hatása);

d) a referencia- és üzemeltetési dokumentumok (szabálykönyv, útvonalkönyv, mozdonyvezetői kézikönyv stb.) azonosítása;

e) a vasút-üzemeltetésben részt vevők felelősségi köreinek és funkcióinak azonosítása;

f) a feladatvégzéskor és a munkamódszerek megválasztásakor tanúsított precizitás fontosságának megértése;

g) tájékozottság a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatban (a vasútvonalakon és azok közelében tanúsítandó magatartásra vonatkozó szabályzat, a vontatóegységre való fel- és leszállás biztonságát garantáló magatartásra vonatkozó szabályzat, ergonómia, a személyzetre vonatkozó biztonsági szabályok, egyéni védőfelszerelések stb.);

h) viselkedés-lélektani készségek és elvek ismerete (stressz-kezelés, helytállás szélsőséges helyzetekben stb.);

i) a környezetvédelem elveinek ismerete (a fenntarthatóságot szolgáló vezetési szokások stb.).

1.4. Vasúti technológiák, köztük az üzemeltetési szabályok alapjául szolgáló biztonsági elvek

a) a vasút-üzemeltetés biztonságával kapcsolatos elvek, jogszabályok és rendelkezések ismerete;

b) a résztvevők felelősségi köreinek és funkcióinak azonosítása.

1.5 A vasúti pályahálózat alapelvei

a) rendszerszintű és strukturális elvek és paraméterek ismerete;

b) a pálya, az állomás és a rendező pályaudvar általános jellemzőinek ismerete;

c) a vasúti szerkezeti létesítmények (hidak, alagutak, váltók stb.) ismerete;

d) az üzemeltetési módok (egyvágányú pálya, kétvágányú pálya stb.) ismerete;

e) az ellenőrző-irányító és jelzőrendszerek ismerete;

f) a biztonsági berendezések (hőnfutásjelzők, alagúti füstérzékelők stb.) ismerete;

g) a vontatási tápellátás (felsővezeték, áramvezető sín stb.) ismerete.

1.6. Az üzemeltetési kommunikáció alapelvei

a) a kommunikáció jelentőségének, a kommunikációs eszközöknek és eljárásoknak az ismerete;

b) a mozdonyvezetői feladatkör ellátásához szükséges kapcsolattartásban részt vevő személyeknek, azok szerep- és felelősségi köreinek az azonosítása (pályahálózat-működtetők személyzete, az egyéb vasúti személyzet munkaköri feladatai stb.);

c) azon helyzetek/indítóokok azonosítása, amelyek kommunikáció kezdeményezését teszik szükségessé;

d) tájékozottság a kommunikáció különböző módozataival kapcsolatban.

1.7. A vonatok és összeállításuk, valamint a vontatójárművek, a teherkocsik, a személyszállító kocsik és egyéb járművek műszaki előírásai

a) a vontatás általános típusainak (villamos-, dízel-, gőzhajtású stb.) ismerete;

b) a járműelrendezés (forgóvázak, járműtestek, vezetőfülke, védelmi rendszerek stb.) ismertetésének képessége;

c) a minősítő rendszerek és tartalmuk ismerete;

d) a vonatok összeállításáról szóló dokumentáció ismerete;

e) a fékrendszer-működés és a fékhatásosságra vonatkozó számítások értelmezésének képessége;

f) a vonatsebesség meghatározásának képessége;

g) a legnagyobb terhelés és a kapcsolókészülékre ható erők meghatározásának képessége;

h) a vonatvezérlési rendszer céljának és működésének ismerete.

1.8. A vasút-üzemeltetéssel járó általános kockázatok

a) a forgalombiztonságot szabályozó alapelvek megértése;

b) a vasút üzemeltetésével kapcsolatos kockázatoknak, valamint az ezen kockázatok csökkentésére szolgáló különböző eszközöknek az ismerete;

c) a biztonságot érintő események ismerete és tájékozottság az ilyen események bekövetkezésekor elvárt magatartással/reakcióval kapcsolatban;

d) a személyi sérüléssel járó balesetekre vonatkozó eljárások (például evakuálási, kiürítési) ismerete.

1.9. Fizikai alaptörvények

a) tájékozottság a kerekeknél fellépő erőkkel kapcsolatban;

b) a gyorsítást és a fékteljesítményt befolyásoló tényezők (időjárási viszonyok, fékberendezések, csökkent tapadás, homokszórás stb.) meghatározásának képessége;

c) a villamosság alapelveinek (áramkörök, feszültségmérés stb.) megértése.

2. A Tanúsítvánnyal kapcsolatos képzés céljai, követelményei

2.1. Járműismereti képzés céljai, követelményei

A járművekkel kapcsolatos alapképzés befejezése után a mozdonyvezetőknek képesnek kell lenniük a következő feladatok végrehajtására.

2.1.1. Indulás előtti vizsgálatok és ellenőrzések

A mozdonyvezetőknek képesnek kell lenniük az alábbiakra:

– a vontatójármű közlekedtetéséhez szükséges dokumentáció és a felszerelés ellenőrzésére,

– a vontatójármű műszaki állapotának, kapacitásának ellenőrzésére,

– a vontatójárművön található dokumentáció adatainak ellenőrzésére,

– az előírt ellenőrzések és vizsgálatok végrehajtásával biztosítani, hogy a vontatójármű alkalmas a szükséges vonóerő kifejtésére, és a biztonsági berendezések működnek,

– az előírt védelmi és biztonsági berendezések rendelkezésre állásának és működőképességének ellenőrzésére a mozdony átvételekor vagy az út megkezdése előtt,

– a rutinszerű megelőző karbantartási műveletek végrehajtására.

2.1.2. A járművek ismerete

A mozdonyok üzemeltetéséhez a mozdonyvezetőknek ismerniük kell a rendelkezésükre álló összes vezérlő- és jelzőeszközt, különösen az alábbiakra vonatkozókat:

– vontatás,

– fékezés,

– a forgalombiztonsággal összefüggő elemek.

A járműveknél fellépő rendellenességek észlelése és megkeresése, jelentése és a javításukhoz szükséges teendők megállapítása, valamint egyes esetekben a megfelelő intézkedés végrehajtása érdekében a mozdonyvezetőknek az alábbiakat kell ismerniük:

– mechanikai szerkezetek,

– felfüggesztő és rögzítő berendezések,

– futóművek,

– biztonsági berendezések,

– üzemanyagtartályok, üzemanyag-ellátó rendszer, kipufogógáz-elvezető berendezés,

– a járművekben és a járműveken található jelölések – különösen a veszélyes áruk szállításakor használt szimbólumok – jelentése,

– menetregisztráló rendszerek,

– elektromos és pneumatikus rendszerek,

– áramszedők és nagyfeszültség rendszerek,

– kommunikációs berendezések (mozdonyrádió, pályatelefon stb.),

– menetrend,

– járművek alkatrészei, azok funkciója és a szállított árura jellemző eszközök, különösen a járművek fékezését biztosító rendszer,

– az alkalmazott féknemek,

– a vontatójárművek alkatrészei,

– vonóerőt közvetítő rendszer, motorok és erőátvitel.

2.1.3. Fékek vizsgálata

A mozdonyvezetőknek képesnek kell lenniük az alábbiakra:

– indulás előtt annak ellenőrzésére és kiszámítására, hogy a vonat tényleges fékezett tömege a jármű dokumentumaiban előírtak szerint megfelel-e az adott vonalra előírt fékezendő tömegnek,

– indulás előtt, induláskor és menet közben a vontatójármű és adott esetben a vonat fékrendszere egyes alkatrészei működésének ellenőrzésére.

2.1.4. A vonat üzemmódja és legnagyobb sebessége a vonal jellemzői szerint

A mozdonyvezetőknek képesnek kell lenniük az alábbiakra:

– az indulás előtt nekik átadott információk tudomásulvételére,

– a vonat üzemmódjának és legnagyobb sebességének meghatározására az olyan változók alapján, mint például a sebességkorlátozások, az időjárási viszonyok vagy a jelzések változásai.

2.1.5. A vonat vezetése a berendezések vagy járművek sérülése nélkül

A mozdonyvezetőknek képesnek kell lenniük az alábbiakra:

– az összes vezérlőrendszer vonatkozó szabályokkal összhangban történő használatára,

– a vonat indítására a tapadás és a teljesítmény korlátainak figyelembevételével,

– a fékek használatára lassításra vagy megállásra, a járművek és a berendezések figyelembevételével.

2.1.6. Rendellenességek

A mozdonyvezetőknek:

– képesnek kell lenniük a vonat közlekedésével kapcsolatos rendkívüli események figyelésére,

– képesnek kell lenniük a vonat átvizsgálására és a rendellenességekre utaló jelek azonosítására, megkülönböztetésére, viszonylagos fontosságuk szerinti reagálásra és törekedniük kell a rendellenességek megszüntetésére, minden esetben elsőbbséget biztosítva a vasúti forgalom és a személyek biztonságának,

– ismerniük kell a rendelkezésre álló védő- és kommunikációs eszközöket.

2.1.7. Üzem közben előforduló rendkívüli események és balesetek, tűzesetek és személyi sérüléssel járó balesetek

A mozdonyvezetőknek:

– képesnek kell lenniük a vonat védelmét biztosító intézkedések megtételére, és segítséget hívni a vonaton tartózkodó személyek sérülésével járó baleset esetén,

– képesnek kell lenniük annak megállapítására, hogy a vonat szállít-e veszélyes árut, és ezen áru azonosítására a vonatterhelési kimutatás és a kísérőokmányok alapján,

– ismerniük kell rendkívüli eseménynél a vonat kiürítésére vonatkozó eljárásokat.

2.1.8. A közlekedés feltételei a járműveket érintő rendkívüli esemény után

A mozdonyvezetőknek az eseményt követően fel kell tudniuk mérni, hogy a vonat folytathatja-e útját, és milyen körülmények között, annak érdekében, hogy ezekről a körülményekről mielőbb tájékoztathassák a pályahálózat-működtetőt.

A mozdonyvezetőknek meg kell tudniuk állapítani, hogy szükség van-e külön műszaki vizsgálatra, mielőtt a vonat továbbindul.

2.1.9. A vonat megállítása

A mozdonyvezetőknek képeseknek kell lenniük arra, hogy megtegyék a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a vonat még a legkedvezőtlenebb feltételek között se indulhasson vagy mozdulhasson el a mozdonyvezető akaratán kívül.

A mozdonyvezetőknek továbbá ismerniük kell azokat az eljárásokat amelyekkel a vonat vagy a járművek megfutamodás elleni védelmét biztosítják.

2.2. Vasúti pályahálózat (infrastruktúra) ismeretek képzés céljai, követelményei

2.2.1. A megfékezettség vizsgálata

A mozdonyvezetőknek képesnek kell lenniük indulás előtt ellenőrizni és kiszámítani, hogy a vonat tényleges fékezett tömege a jármű dokumentumaiban előírtak szerint megfelel-e az adott vonalra előírt fékezendő tömegnek.

2.2.2. A vonat típusa és a vonat legnagyobb sebessége a vonal jellemzői szerint

A mozdonyvezetőknek képesnek kell lenniük az alábbiakra

– az indulás előtt nekik átadott információk tudomásulvételére (például sebességkorlátozások és a jelzőkre, jelzésekre vonatkozó változások),

– a vonat üzemeltetési módjának (terhelés és fékezés), valamint legnagyobb sebességének meghatározására a pálya jellemzői alapján.

2.2.3. Pályaismeret

A mozdonyvezetőknek képesnek kell lenniük a rendkívüli helyzetek felismerésére, és a biztonsági és más jellemzők – például a menetrendszerűség és a gazdasági szempontok – tekintetében való megfelelő reagálásra. Ezért alaposan ismerniük kell az útvonalukon vagy bármilyen más, megállapodás szerinti kerülő útvonalon található vasúti pályákat és létesítményeket.

A fontos szempontok az alábbiak:

– üzemeltetési feltételek (kétvágányú vagy menetirányváltásra alkalmas egyvágányú közlekedés stb.),

– menetrend-ellenőrzés végrehajtása és tájékozódás a vonatkozó dokumentumok alapján,

– adott közlekedési módra használható vágányok azonosítása,

– az alkalmazandó közlekedési szabályok és a jelzési rendszer ismerete,

– közlekedtetési rendszer,

– a térközrendszer és az annak kezelésére vonatkozó szabályok,

– állomások neve és elhelyezkedése, valamint az állomások és a jelzőberendezések távolból történő azonosíthatósága annak érdekében, hogy a sebességet ennek megfelelően lehessen szabályozni,

– a különböző feszültségrendszerű felsővezetéki hálózatok átmeneteinél, alkalmazott jelzések,

– a különböző vonatkategóriákra vonatkozó sebességkorlátozások,

– emelkedési- és lejtviszonyok,

– különleges fékezési körülmények, például lejtős pályaszakaszokon,

– különleges közlekedési jellemzők speciális jelzések, jelek, indítási körülmények stb.

2.2.4. *  Biztonsági szabályok

A mozdonyvezetőknek képesnek kell lenniük az alábbiakra:

– csak az összes előírt feltétel (menetrend, felhatalmazás, menesztés vagy jelzés, jelzések használata, ha szükséges stb.) teljesülése utáni vonatindításra,

– a vágány mellett és a vezetőfülkében található jelzések megfigyelésére, azonnali és helyes értelmezésükre és a szükséges intézkedés végrehajtására,

– a vonat biztonságos vezetésére a konkrét üzemmódnak megfelelően: utasítás esetén speciális üzemmód, ideiglenes sebességkorlátozások, közlekedés a beállított menetiránnyal szemben, rendkívüli helyzetben jelzések figyelmen kívül hagyására kapott engedély, üzemmód-váltás, megfordulás, munkaterületen történő áthaladás stb. alkalmazása,

– a menetrend szerinti és menetrendtől eltérő megállások figyelembevételére, és szükség esetén további feladatok végrehajtására az utasok számára a megállások során, különösen az ajtók kinyitása és zárása.

2.2.5. A vonat vezetése

A mozdonyvezetőknek képesnek kell lenniük az alábbiakra:

– az út teljes időtartama alatt a vonat pályán elfoglalt helyének ismerete,

– a fékek használata lassításra vagy megállásra, a járművek és a létesítmények figyelembevételével,

– a vonat haladásának a menetrenddel és bármilyen energiatakarékossággal kapcsolatos utasítással összhangban történő módosítása, figyelembe véve a vontatójármű, a vonat, a pálya és a környezet jellemzőit.

2.2.6. Rendellenességek

A mozdonyvezetőknek képesnek kell lenniük az alábbiakra:

– amennyire azt a vonat üzemeltetése engedi, az infrastruktúrával és a környezettel kapcsolatos rendkívüli események: jelzések, vágányok, energiaellátás, útátjárók, a vágány környezete, egyéb forgalom figyelésére,

– konkrét távolságok ismeretére az akadályok elhárítása érdekében,

– a pályahálózat-működtetőnek mielőbbi értesítésére a megfigyelt rendellenesség helyéről és természetéről, meggyőződve arról, hogy a tájékoztatást a másik fél értette,

– a vasúti pálya megfigyelése, minden szükséges esetben a forgalom és a személyek biztonságának biztosítása vagy az ehhez szükséges intézkedések megtétele.

2.2.7. *  Üzem közben előforduló rendkívüli események és balesetek, tűzesetek és személyi sérüléssel járó balesetek

A mozdonyvezetőknek képesnek kell lenniük az alábbiakra:

– a vonat védelmére irányuló intézkedések megtételére, és az értesítési kötelezettség teljesítésére személyi sérüléssel járó baleset esetén,

– tűz esetén a vonatmegállítás helyének meghatározására, és ha szükséges, az utasok kimentésének lehetővé tételére,

– a lehető leghamarabb felhasználható információkat szolgáltatni a tűzesetről, ha a tüzet a mozdonyvezető egyedül nem képes megfékezni,

– a pályahálózat működtetőjének lehető leghamarabbi tájékoztatása ezekről a körülményekről,

– annak eldöntésére, hogy a vasúti pálya járható-e, és ha igen, milyen feltételekkel.

A képzési programok az előzőeken túl tartalmazhatják az a transzeurópai vasúti rendszerre vonatkozó átjárhatóságot biztosító műszaki előírásokról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, az Európai Unió vasúti rendszerének forgalmi szolgálat és forgalomirányítás alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról és a 2007/756/EK határozat módosításáról szóló, 2012. november 14-i 2012/757/EU bizottsági határozat szerinti képzési célokat, illetve követelményeket is, továbbá az Ügynökség által javasolt kritériumokat.

3. *  Szóbeli kommunikációs képesség osztályozása, nyelvvizsgák

3.1. Azon mozdonyvezetőknek, akiknek fontos biztonsági kérdésekről kell kommunikálniuk a pályahálózat-működtetővel, nyelvismerettel kell rendelkezniük az adott pályahálózat-működtető által megjelölt nyelvek közül legalább az egyik nyelven. E nyelvismeretnek olyan szintűnek kell lennie, amely képessé teszi őket az aktív és hatékony kommunikációra rutinhelyzetekben, korlátozott üzemmód esetén és vészhelyzetekben egyaránt. Képeseknek kell lenniük a „forgalomirányítási és forgalmi szolgálati” ÁME-ben foglalt üzenetek és kommunikációs módszer használatára.

3.2. Ahhoz, hogy teljesítsék a 3.1. pontban meghatározott követelményeket, a mozdonyvezetőknek az Európa Tanács által létrehozott közös európai nyelvi referenciakeret (CEFR) B1 szintjének megfelelően kell érteniük a beszédet és az írott szöveget, illetve szóban és írásban is e szinten kell tudniuk kommunikálni.

3.3. A határon átnyúló műveletekre kijelölt, a határhoz közel elhelyezkedő állomások és a határ közötti szakaszok esetében a vasúttársaság által üzemeltetett vonatok mozdonyvezetőit a pályahálózat-működtető mentesítheti a 3.2. pontban meghatározott követelmények alól, a következő eljárás alkalmazásával:

a) A vasúttársaság eltérést kér a pályahálózat-működtetőtől az adott mozdonyvezetőkre vonatkozóan. Annak érdekében, hogy a kérelmezők tisztességes és egyenlő elbánásban részesüljenek, a pályahálózat-működtető minden benyújtott eltérési kérelem tekintetében ugyanolyan, a hálózati üzletszabályzatnak is részét képező értékelési eljárást alkalmaz;

b) A pályahálózat-működtető engedélyezi az eltérést, ha a vasúttársaság bizonyítja, hogy megfelelő rendelkezéseket vezetett be annak biztosítására, hogy az érintett mozdonyvezetők a 3.1. pontban meghatározott előírásoknak megfelelően kommunikálni tudjanak a pályahálózat-működtető személyzetével rutinhelyzetekben, korlátozott üzemmód esetén és vészhelyzetekben;

c) A vasúttársaságok és a pályahálózat-működtetők biztonsági rendszereik útján gondoskodnak arról, hogy a személyzet érintett tagjai ismerjék a vonatkozó szabályokat és rendelkezéseket, és megfelelő képzésben részesüljenek.

7. melléklet a 19/2011. (V. 10.) NFM rendelethez * 

Nyilatkozat

Alulírott ..........., (vizsgabiztos természetes azonosító adatai) ezennel nyilatkozom, hogy a ................vizsgára vonatkozóan a vizsgabiztosi feladataim ellátása során

– pártatlanul és megkülönböztetéstől mentesen, az egyenlő bánásmód követelménye szerint járok el,

– a vizsgákra vonatkozóan semmilyen utasítást vagy előnyt, vagy előny ígéretét nem fogadok el, amely hatással lehet a vizsga megítélésére vagy eredményeire, valamint lebonyolításának módjára.

(Dátum)

Aláírás

8. melléklet a 19/2011. (V. 10.) NFM rendelethez * 

Képzési központok, képzőszervezetek és regisztrált szervezetek esetében az alapképzés és időszakos oktatás tárgyi feltételei * 

I. Helyiségek

Helyiségek Mennyiségi mutató Megjegyzés
1. Oktatóterem Képzési, oktatási helyszínenként egyidejűleg képzésben, oktatásban lévők figyelembevételével, csoportonként 1 képzési, oktatási helyszínenként, oktatás-képzésben lévő csoportlétszám max.: elméleti képzés esetén 30 fő, gyakorlati képzés esetén 12 fő – csoportonként
2. Kiszolgáló helyiségek:
WC-mosdó
képzési, oktatási helyszínenként legalább 1 Az egy időben jelen lévő résztvevői létszám figyelembe vételével
A képzési, oktatási helyszínenként – a székhelyen, a telephelyen vagy bármely más helyszínen, ahol képzést, oktatást folytat a képzőszervezet, vasúti társaság – a helyiség, a megnevezett eszköz, felszerelés biztosítandó.

II. Helyiségek bútorzata, egyéb berendezési tárgyai

A B C
Eszköz, berendezés Mennyiségi mutató Megjegyzés
1. Oktatóterem
Tanulóasztalok vagy padok és székek csoport, résztvevők létszámának figyelembevételével
Oktatói asztal, szék oktatótermenként 1–1
Tábla vagy flipchart (megfelelő íróeszközzel és táblatörlővel) oktatótermenként 1
Szeméttároló oktatótermenként 1
Ruhatároló vagy fogas csoport, résztvevők létszámának figyelembevételével
2. Oktatástechnikai eszközök, berendezések A képzési programban, vagy az oktatási ütemtervben előírt oktatás tárgykörének bemutatására, gyakorlására alkalmas legyen. alkalmanként
3. Egyéb eszközök
Hang és képlejátszásra alkalmas eszköz vagy eszközök Képzési program, oktatási ütemterv előírása szerint. alkalmanként
Számítógép, internet hozzáféréssel, perifériákkal képzési helyszínenként 1 központi képzési helyszínen
vetítővászon képzési helyszínenként 1 alkalmanként
vetítésre alkalmas eszköz képzési helyszínenként 1 alkalmanként
Nyomtatási lehetőség képzési helyszínenként 1 központi képzési helyszínen
A képzés jellegétől függően oktatási segédanyag sokszorosítására alkalmas berendezés képzési helyszínenként 1 pl. nyomtató, fénymásoló / központi képzési helyszínen
4. Gyakorlati képzőhely A képzési program alapján a gyakorlati képzéshez biztosítani kell a képzés szakterületének megfelelő eszközöket, berendezéseket, alkalmas járműveket, vasúti járművek javítását végző helyet, tanműhelyt, vasúti pályát és szolgálati helyiséget vagy azok használati lehetőségét.
5. Elektronikus, vezetékes vagy mobil telefonos elérhetőség központi képzési helyszínen 1

9. melléklet a 19/2011. (V. 10.) NFM rendelethez * 

E rendelet hatálya alá tartozó OKJ képzések a vasúti ágazatban

Megfeleltetési táblázat

Szint Ta-
nul-
má-
nyi
terü-
let
Sor-
szám


OKJ-s végzettség


E rendelet 3. melléklet szerinti vizsga
62 54 525 04 Dízelmotoros vasúti jármű szerelője – Dízelmozdony kategória modul
– Karbantartó (építő) vasúti jármű kategória modul
– Keskeny nyomtávolságú dízelmozdony kategória modul
312 62 521 02 Mozgólépcső ellenőr – Mozgólépcső (mozgójárda) kezelő
313 33 521 01 Mozgólépcső karbantartó-szerelő – Mozgólépcső (mozgójárda) kezelő
457 54 841 05 Vasútforgalmi szolgálattevő – Általános forgalmi
460 54 525 07 Vasúti villamos jármű szerelője – Villamosmozdony kategória modul
– Villamos meghajtású elővárosi vasúti járműkategória modul
– Villamos meghajtású közúti vasúti járműkategória modul
– Villamos meghajtású földalatti (metró) vasúti jármű kategória modul
– Villamos meghajtású földalatti (metró) vasúti jármű (segédvezető) kategória modul
– Villamos meghajtású millenniumi földalatti vasúti jármű kategória modul
– Villamos meghajtású fogaskerekű vasúti járműkategória modul
– Keskeny nyomtávolságú villamosmozdony kategória modul
Szakközépiskolai ágazat Munkakörhöz/Tevékenységhez kapcsolódó végzettség (FEOR–08 alapján) Képzési rendelet 3. melléklet szerinti vizsga
XXI. Közlekedés 5231/6 Jegyvizsgáló – Jegyvizsgáló