Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2016.09.28.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet

a víziközlekedés rendjéről

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdés p) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § A víziközlekedés rendjét az 1. mellékletben foglalt Hajózási Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) állapítja meg.

2. § A Szabályzat alkalmazási köre a belföldön, valamint a Duna teljes szakaszán és - amennyiben erről nemzetközi szerződés rendelkezik - a Duna és a Tisza mellékfolyóinak külföldi szakaszain magyar lobogó alatt közlekedő vagy üzemeltetett úszólétesítményekre, továbbá Magyarország területén idegen lobogó alatt közlekedő vagy üzemeltetett úszólétesítményekre terjed ki.

3. § (1) Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.

(2) * 

1. melléklet az 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelethez

HAJÓZÁSI SZABÁLYZAT

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS BELVÍZI HAJÓZÁSI SZABÁLYOK

1. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.01 cikk - Fogalommeghatározások

E Szabályzatban az alábbi kifejezések a következőket jelentik:

a) Hajótípusok

1. hajó: belvízi hajó, beleértve a kishajót és kompot, továbbá az úszómunkagép és a tengeri hajó;

2. géphajó: minden saját gépi berendezésével hajtott hajó, kivéve azokat a hajókat, amelyeknél a motort csak korlátozott mértékű helyváltoztatásra (kikötőben vagy be- és kirakodó helyen), illetve azok vontatásakor vagy tolásakor a műveletképesség növelésére használják;

3. úszómunkagép: gépi berendezéssel ellátott, víziutakon, illetve kikötőkben való munkavégzésre szolgáló úszólétesítmény (szívó- és vedersoros kotró, elevátor, cölöpverő, úszódaru stb.);

4. komp: víziúton való átkelésre szolgáló olyan hajó, amelyet az illetékes hatóság kompnak minősített; az ilyen szolgáltatást nyújtó nem szabadon közlekedő hajók minden esetben a kompok kategóriájába tartoznak;

5. gyorsjáratú hajó: az a géphajó - a kishajók kivételével -, amely képes a vízfelszínhez viszonyított 40 km/h-t meghaladó sebességgel közlekedni;

6. személyhajó: 12 főnél több utas szállítására épített és felszerelt kabinos vagy egynapos utakra szolgáló termes hajó;

7. tolt bárka: minden tolva történő továbbításra épített vagy erre külön felszerelt hajó;

8. hajón szállítható bárka: tengeri hajón való szállításra, valamint belvízi hajózásra épített tolt bárka;

9. vitorlás hajó: minden, csak vitorlával haladó hajó; a vitorlával haladó és egyidejűleg saját gépi hajtóberendezését is használó hajót géphajónak kell tekinteni;

10. kishajó: az a hajó, amelynek hajótesten a kormány és az orrsudár nélkül mért hossza a 20 m-t nem éri el, kivéve a kishajónak nem tekinthető hajók vontatására, tolására vagy mellévett alakzatban való továbbítására épített vagy felszerelt hajót, továbbá kivéve azt a hajót, amelyen 12 főnél több utas szállítását engedélyezték, valamint a kompot és a tolt bárkát;

11. motoros vízi sporteszköz: sport- és szabadidős célokat szolgáló vízi jármű, amelynek hossza nem éri el a 4 métert, elsődleges meghajtását vízsugárszivattyúval ellátott belső égésű motor biztosítja, és amelynek rendeltetésszerű működtetését a hajótesten - és nem annak belsejében - ülő, álló vagy térdelő személy vagy személyek végzik, például waterbob, waterscooter, jetbike, jetski és más hasonló vízijármű.

b) Kötelékek

1. kötelék: a vontatott kötelék, tolt kötelék, illetve mellévett alakzat;

2. vontatott kötelék: az egy vagy több hajóból, úszóműből vagy úszó testek kötelékéből összeállított, egy vagy több géphajó (vontatóhajó) által vontatott kötelék; ez utóbbiak a kötelék részét képezik;

3. tolt kötelék: olyan merev kötelék, amelyben található hajók közül legalább egy a köteléket továbbító és tolóhajónak nevezett géphajó előtt helyezkedik el; merevnek kell tekinteni azt az egy tolóhajóból és egy tolt hajóból álló köteléket is, amelyek összecsatolása vezérelt együttmozgást tesz lehetővé;

4. mellévett alakzat: olyan egymáshoz oldalukkal csatolt hajókból álló merev kötelék, amelyek közül egyik sem helyezkedik el az alakzatot továbbító géphajó előtt.

c) Fény- és hangjelzések

1. fehér fény, vörös fény, zöld fény, sárga fény, kék fény: olyan fények, amelyek színe megfelel a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló rendeletben meghatározott vagy az I-4. mellékletben említett más előírásoknak;

2. erős fény, közepesen erős fény, szokásos fény: olyan fények, amelyek fényerőssége megfelel a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló rendeletben meghatározott, vagy az I-5. mellékletben említett más előírásoknak;

3. villanó fény és gyors villanó fény: olyan fények, amelyeknél a ritmikus villanás száma percenként 40-60 vagy percenként 100-120;

4. rövid hang: kb. 1 másodperc időtartamú hang, hosszú hang - kb. 4 másodperc időtartamú hang, amikor a két egymást követő hang közötti időtartam kb. 1 másodperc;

5. nagyon rövid hangok sorozata: a legalább hat, egyenként 1/4 másodperc időtartamú, kb. 1/4 másodperc időtartamú szünettel elválasztott hangból álló sorozat;

6. háromtónusú hangjelzés: három, egymást követő, különböző magasságú, összesen kb. 2 másodperc időtartamú, háromszor ismétlődő jelzés; a hangok frekvenciájának 165-297 Hz tartományban kell lennie, a legmagasabb és a legalacsonyabb hang közötti különbségnek pedig legalább két egész hangközt kell kitennie; minden három hangból álló sorozatnak a legmélyebb hangon kell kezdődnie és a legmagasabb hangon kell befejeződnie;

7. harangkongatás: egy kettős harangütés.

d) Egyéb fogalmak

1. úszómű: rendeltetésszerűen helyhez kötött úszó létesítmény, mint például fürdőhajó, úszódokk, kikötőponton, csónakház;

2. úszó testek köteléke: tutaj, továbbá helyváltoztatásra szolgáló és hajónak, vagy úszóműnek nem tekinthető egyéb létesítmény, kötelék vagy tárgyak;

3. veszteglő: a hajó, kishajó, csónak, úszó testek köteléke vagy úszómű, amikor közvetlenül vagy egyéb módon horgonyon vagy a parthoz, stéghez vagy úszóműhöz kikötve áll;

4. menetben levő: a hajó, úszó testek köteléke vagy úszómű, amikor nem áll közvetlenül vagy egyéb módon horgonyon vagy a parthoz kikötve, illetve nincs zátonyon fennakadva; az ilyen hajó, úszó testek köteléke vagy az úszómű tekintetében a „megáll” kifejezés, a parthoz viszonyított megállást jelenti;

5. halászattal foglalkozó hajó: bármely műveletképességét korlátozó - kerítőhálóval, horogsorral, vonóhálóval vagy egyéb - halászeszközzel halászó hajó; azonban ez nem vonatkozik az olyan hajóra, amelyet a vontatott horogsor vagy egyéb halászeszköz műveletképességében nem akadályoz;

6. éjszaka: a napnyugta és a napkelte közötti időszak;

7. nappal: a napkelte és a napnyugta közötti időszak;

8. kimerült állapot: nem kielégítő pihenés vagy betegség miatt fellépő, a magatartási normától való eltérésben és a reakcióidő növekedésében megnyilvánuló állapot;

9. bódult állapot: alkohol, kábítószer, illetve gyógyszer vagy más hasonló anyag fogyasztásának következtében fellépő, külön jogszabályban meghatározottak és a kialakult gyakorlat szerint megállapítandó állapot;

10. korlátozott látási viszonyok: köd, homály, hóesés, zápor vagy egyéb ok által korlátozott láthatóság;

11. biztonságos sebesség: olyan sebesség, amelynél a hajó vagy a kötelék biztonságosan közlekedhet, műveletezhet, továbbá az adott körülmények és viszonyok között szükséges távolságon belül megállhat;

12. víziút: a hajózás részére megnyitott természetes vagy mesterséges felszíni víz;

13. hajóút: a vízi útnak az adott vízállásnál hajózásra használt és jelzésekkel kitűzött része;

14. jobb- és bal part: a víziút oldalai a forrástól a torkolat felé haladva;

15. hegymenet: a forrás felé haladást jelenti; csatornákon az irányt az illetékes hatóság állapítja meg az „A pont felől B pont felé haladó irány” kifejezés használatával;

16. völgymenet: hegymenettel ellentétes irányban való haladást jelenti; csatornákon az irányt az illetékes hatóság állapítja meg az „A pont felől B pont felé haladó irány” kifejezés használatával;

17. ADN Szabályzat: a Genfben, 2000. május 26. napján kelt, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzat kihirdetéséről szóló törvény szerinti szabályzat;

18. radarhajózás: korlátozott látási viszonyoknál radar használatával folytatott hajózás.

1.02 cikk - A hajó vezetője

1. Minden hajót, illetve úszó testek kötelékét, kivéve a tolt kötelékben továbbított hajókat, de beleértve a tolt köteléket továbbító tolóhajót, ehhez szükséges képesítéssel rendelkező személynek kell vezetnie. Ez a személy a továbbiakban: a hajó vezetője.

2. Minden köteléket az ehhez szükséges képesítéssel rendelkező vezetőnek kell vezetnie. A vezető személyének meghatározása az alábbiak szerint történik:

a) ha a kötelékben csak egy géphajó van, a kötelék vezetője a géphajó vezetője;

b) ha a vontatott kötelék élén két vagy több géphajó nyomdokvonalban halad, a kötelék vezetője az elől haladó géphajó vezetője; ugyanakkor, ha az elől haladó géphajó ideiglenes előfogat, a kötelék vezetője a másodikként haladó géphajó vezetője;

c) ha a vontatott kötelék élén két vagy több géphajó nem nyomdokvonalban halad és közülük alapvetően az egyik biztosítja a vonóerőt, a kötelék vezetője ennek a géphajónak a vezetője;

d) a két összecsatolt tolóhajóval továbbított tolt kötelék vezetője a tolóerőt alapvetően biztosító tolóhajó vezetője;

e) egyéb esetekben a kötelék vezetőjét ki kell jelölni.

3. A hajó vezetőjének a hajózás ideje alatt a hajón, továbbá az úszómunkagép vezetőjének a munkavégzés ideje alatt állandóan az úszómunkagépen kell tartózkodnia.

4. A hajón, a kötelékben vagy az úszó testek kötelékén az e Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartásáért a vezető felel. A kötelékben levő vontatott hajók vezetői kötelesek a kötelék vezetőjének utasításait végrehajtani, azonban ilyen utasítások nélkül is meg kell tenniük hajóik biztonságos vezetése érdekében a körülmények által megkövetelt valamennyi szükséges intézkedést. Ugyanezek az előírások vonatkoznak a mellévett alakzat hajóinak azokra a vezetőire, akik a mellévett alakzatnak nem vezetői.

5. Minden úszólétesítményt felelős személy felügyelete alatt kell tartani. Ez a személy felel az e Szabályzat rendelkezéseinek az adott úszólétesítményen történő megtartásáért.

6. A hajó vezetése közben a vezető kimerült vagy bódult állapotban nem lehet.

7. Ha a veszteglőhelyen tartózkodó hajónak, illetve úszó testek kötelékének nincs vezetője, az e Szabályzat rendelkezéseinek megtartásáért az alábbiak felelnek:

a) a szolgálatban lévő vagy a felügyeletet a 7.08 cikk alapján ellátó személy;

b) a hajó vagy úszó testek köteléke üzemben tartója, illetve tulajdonosa.

1.03 cikk - A személyzet és a hajón tartózkodó más személyek kötelezettségei

1. A személyzet tagjai kötelesek végrehajtani a hajó vezetőjének - annak hatáskörében adott - utasításait, elő kell segíteniük a Szabályzat és más vonatkozó rendelkezések megtartását.

2. A hajón tartózkodó minden más személy köteles végrehajtani a hajó vezetőjének a hajózás biztonsága vagy a hajó rendjének fenntartása érdekében adott utasításait.

3. A személyzet tagjai és a hajón tartózkodó más olyan személyek, akik ideiglenesen maguk határozzák meg a hajó útvonalát és sebességét, az e Szabályzat előírásainak megtartásáért ugyancsak felelősséget viselnek.

4. A személyzet szolgálatban lévő tagjai, továbbá a fedélzeten tartózkodó más, a hajó vezetésében ideiglenesen részt vevő személyek, kimerült vagy bódult állapotban nem lehetnek.

1.04 cikk - Kötelező gondosság

1. A hajónak mindenkor biztonságos sebességgel kell haladnia.

2. A hajó vezetőjének az e Szabályzat külön rendelkezése hiányában is meg kell tennie a kötelező gondosságból és a bevált szakmai gyakorlatból fakadó valamennyi elővigyázatossági intézkedést, hogy elkerülje különösen:

a) az emberéletet fenyegető veszélyt;

b) a hajókban vagy úszó testek kötelékeiben, partban és a hajóútban vagy annak közvetlen közelében levő bármilyen műtárgyban, illetve berendezésben okozott kárt;

c) a hajózás akadályozását; és

d) a személyzet tagjainak és a hajón, továbbá az ahhoz felcsatolt bárkákon tartózkodó személyeknek, a kikötői és partfali berendezésekben és a környezetben okozott károkat.

3. A 2. bekezdésben foglalt rendelkezések arra a személyre is vonatkoznak, akire az úszómű felügyeletét bízták.

1.05 cikk - A hajó vezetése rendkívüli körülmények között

A hajó vezetője a közvetlenül fenyegető veszély elhárítása érdekében köteles minden a körülmények által megkövetelt intézkedést megtenni még akkor is, ha emiatt az e Szabályzatban foglaltaktól el kell térnie.

1.06 cikk - A víziút használata

A hajó, kötelék és úszó testek köteléke hosszának, szélességének, magasságának, merülésének és sebességének meg kell felelnie a víziút és műtárgyai jellemzőinek.

1.07 cikk - Legnagyobb terhelés, megengedett utaslétszám, kilátás

1. A hajót úgy szabad terhelni, hogy az legfeljebb a legnagyobb merülés jelének alsó éléig merüljön a vízbe.

2. A hajó rakománya, illetve úszáshelyzete nem hozhat létre a hajó előtt a 350 méternél nagyobb holtteret. Ha menetben a hajó mögött és oldalirányban holttér keletkezik, ez a korlátozott kilátás radarkészülék alkalmazásával kompenzálható.

3. A rakomány a hajó stabilitását vagy a hajótest szilárdságát nem veszélyeztetheti.

4. Ezen túlmenően a konténereket szállító hajó stabilitását indulás előtt ellenőrizni kell, ha:

a) a hajó szélessége 9,5 m-t nem éri el és a konténereket egynél több szintben rakták;

b) a hajó szélessége 9,5 méter vagy azt meghaladja, azonban a 11 métert nem éri el, és a konténereket kettőnél több szintben rakták;

c) a hajó szélessége 11 m vagy azt meghaladja, és a konténereket háromnál több szintben vagy keresztirányban több mint hármasával rakták;

d) a hajó szélessége 15 m vagy azt meghaladja és a konténereket háromnál több szintben rakták.

5. Személyhajón az utasok száma az illetékes hatóság által engedélyezett létszámot nem haladhatja meg. Gyorsjáratú hajón az ülőhelyek számánál több személy nem tartózkodhat.

1.08 cikk - A hajó szerkezete, felszerelése és személyzete

1. A hajó és az úszó testek köteléke szerkezetének és felszerelésének biztosítania kell a rajtuk tartózkodó személyek és a hajózás biztonságát, továbbá az e Szabályzatban foglalt követelmények megtartását.

2. A hajónak - kivéve a tolt kötelékben levő hajót, de beleértve a tolt köteléket továbbító tolóhajót - a hajón tartózkodó személyek, valamint a hajózás biztonságához elegendő létszámú és képesített személyzettel kell rendelkeznie. A mellévett alakzatban továbbított gépnélküli hajókon és a merev csatolásban vontatott hajókon a személyzettől el lehet tekinteni, ha az egymás mellé csatolt vagy mereven csatolt köteléket továbbító vagy annak biztonságos veszteglését kiszolgáló hajó a hajón tartózkodó személyek, továbbá a hajózás biztonságához elegendő létszámú és képesített személyzettel rendelkezik.

3. Az 1. és a 2. bekezdésben foglalt követelmények akkor tekinthetők kielégítettnek, ha a hajó rendelkezik a Duna Bizottság belvízi hajókra vonatkozó műszaki előírásokról szóló hatályos ajánlásainak vagy az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának a belvízi hajókra vonatkozó európai szinten egyeztetett műszaki előírásokról szóló hatályos ajánlásainak vagy a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló jogszabálynak megfelelően kiállított hajóbizonyítvánnyal, valamint a hajó szerkezete, felszerelése és személyzete megfelel a hajóbizonyítványban feltüntetetteknek.

4. A 3. bekezdésben foglaltakat nem érintve, a hajónak rendelkeznie kell a hajóbizonyítványban feltüntetett utasok számára alkalmas mentőeszközökkel. A mentőeszközöknek a felnőtt és gyermekkorú utasok közötti megoszlásának megfelelő mennyiségben kell rendelkezésre állniuk.

1.09 cikk - A hajó vezetése

1. Menetben a kormánynál legalább egy 16 éves kort betöltött képesített személynek kell tartózkodnia.

2. A hajó biztonságos vezetéséhez a kormánynál lévő személy részére biztosítani kell, hogy a kormányállásba érkező vagy onnan kiinduló minden információt és parancsot megkaphasson, illetve továbbadhasson. Ehhez számára a hangjelzéseknek hallhatóaknak kell lenniük és megfelelő kilátással kell rendelkeznie valamennyi irányban.

3. Rendkívüli körülmények esetében a hajó vezetőjének tájékoztatására a hajón külön figyelőállást vagy hangjelzés vételére szolgáló állást kell létesíteni.

4. Minden menetben lévő gyorsjáratú hajón a kormánynál egy olyan, legalább 21 éves személynek kell lennie, aki rendelkezik az 1.02 cikk 1. bekezdésében, valamint a 4.06 cikk 1. bekezdés b) pontjában előírt képesítéssel. A kormányállásban ugyanilyen képesítéssel rendelkező második személynek is állandóan tartózkodnia kell, kivéve a kikötés, az indulás, valamint a zsilipekben és azok várakozóhelyein való tartózkodás idejét.

1.10 cikk - Hajó- és egyéb okmányok

1. A fedélzeten a következő kellő módon kitöltött okmányoknak kell rendelkezésre állni:

a) hajóbizonyítvány,

b) köbözési bizonyítvány, ha ez előírt,

c) személyzeti jegyzék (a személyzettel rendelkező hajókon),

d) hajónapló (csak a géphajókon), kivéve az olyan államokban nyilvántartásba vett hajókat, ahol nem követelik meg a hajónaplót,

e) személyzettel rendelkező hajókon: a hajóvezető hajóvezetői bizonyítványa a személyzet többi tagjának szabályszerűen vezetett szolgálati könyve,

f) személyzettel rendelkező hajókon: a személyzet munka- és pihenőidejének nyilvántartási naplója,

g) személyzettel rendelkező hajókon: bizonylat a személyzet munka- és pihenőidejének nyilvántartási naplójának kiadásáról,

h) radarhajózással közlekedő hajókon: radarral történő hajózásra való alkalmasságot tanúsító bizonyítvány (például: EU közösségi hajóbizonyítvány),

i) radar és fordulási szögsebességjelző készülék felszerelését és működőképességét tanúsító bizonylat,

j) rádiótelefonkezelői bizonyítvány a vonatkozó nemzetközi és regionális megállapodás szerint,

k) frekvencia engedély, ha ez előírt,

l) fáradtolaj-napló,

m) gőzkazánok és egyéb nyomástartó tartályok bizonylatai,

n) cseppfolyósított gázzal üzemeltetett készülékek bizonylatai,

o) villamos berendezések bizonylatai,

p) hordozható tűzoltó készülékek és beépített tűzoltó berendezések ellenőrzési bizonylatai,

q) az emelődaruk ellenőrzési bizonylatai,

r) konténerek szállítása esetén a hajó stabilitását igazoló dokumentumok, rakodási terv vagy a küldemények elhelyezési jegyzéke az adott terhelési esetre, valamint a stabilitás ellenőrzésének eredménye az adott esetre, hasonló előző vagy normál terhelési változatra, feltüntetve minden egyes esetre az alkalmazott számítási eljárást,

továbbá a nemzetközi szerződések alapján megkövetelt, hajózásra vonatkozó egyéb okmányok.

2. A kishajónál az 1. bekezdéstől eltérően csak az alábbi okmányok kötelezőek:

a) hajóbizonyítvány,

b) személyzettel rendelkező hajókon: személyzeti jegyzék,

c) személyzettel rendelkező hajókon: a hajóvezető hajóvezetői bizonyítványa,

d) hajónapló (csak a géphajóknál), kivéve az olyan államokban nyilvántartásba vett hajókat, ahol nem követelik meg a hajónaplót,

e) rádiótelefonkezelői bizonyítvány a vonatkozó nemzetközi és regionális megállapodások szerint,

f) frekvenciakiosztási bizonyítvány, ha ez előírt,

g) gázzal üzemeltetett készülékek bizonylatai,

h) hordozható tűzoltó készülékek és beépített tűzoltó berendezések ellenőrzési bizonylatai,

i) a kötelező felelősségbiztosítási kötvény, ha ez előírt,

továbbá a nemzetközi megállapodások által megkövetelt, hajózásra vonatkozó egyéb okmányok. Kedvtelési célú kishajón nem szükséges a b) és d) pontban foglalt okmány, az a) pont szerinti okmányt pedig a nemzeti üzemképességi bizonyítvány helyettesítheti. A nemzeti előírásokban kivétel tehető az evezős és vitorlás, valamint a villamos hajtású csónakokra.

3. Ha kötelező, az úszó testek kötelékének hajózásra jogosító nemzeti okmánnyal kell rendelkeznie.

4. Az e Szabályzat, vagy más vonatkozó előírások alapján a hajón tartandó okmányokat az illetékes hatóságok képviselőinek bármely felszólítására be kell mutatni.

5. Tolt bárkán, amelyet az alábbi adatokat tartalmazó fémtáblával láttak el, a hajóbizonyítványt és a köbözési bizonyítványt nem kötelező a hajón tartani:

Hivatalos hajóazonosító szám: ................................................................................................................................................................
Hajóbizonyítvány száma: ........................................................................................................................................................................
Illetékes hatóság: .....................................................................................................................................................................................
Érvényes: .............................................................................................................................................................................................-ig

Ezeket az adatokat jól olvashatóan kell begravírozni vagy besajtolni a táblába úgy, hogy a betűk és a számok magassága legalább 6 mm legyen. Az ilyen fémtábla szélessége legalább 60 mm, hosszúsága legalább 120 mm legyen, azt a tolt bárka jobb oldalán a far közelében, jól látható helyen, szilárdan kell rögzíteni. A fémtáblán feltüntetett és a tolt bárka hajóbizonyítványában lévő adatok azonosságát az illetékes hatóság a táblába beütött bélyegével igazolja. A hajóbizonyítványt és a köbözési bizonyítványt a tolt bárka tulajdonosa őrzi.

1.11 cikk - Hajózási szabályzatok és utasítások tartása a hajón

1. A Szabályzat, továbbá a víziút adott szakaszán alkalmazott hatályos helyi szabályzatok és az 1.22 cikk szerinti átmeneti rendelkezések egy példányának - a személyzet nélküli hajók, a nyitott kishajók és az úszó testek köteléke kivételével - valamennyi hajón rendelkezésre kell állnia.

2. A rádiótelefon-berendezéssel rendelkező hajókon rendelkezésre kell állnia a belvízi hajózás rádiótelefon-szolgálatára vonatkozó szabályzatnak (az általános résznek és a Dunára vonatkozó regionális résznek egyaránt).

3. Az 1. és 2. bekezdésben foglalt dokumentumok azonnal megnyitható elektronikus változata is alkalmazható.

1.12 cikk - Veszélyt jelentő tárgy a hajón, tárgy elvesztése, akadály

1. Tilos a hajó és az úszó testek köteléke oldalán túlnyúló olyan tárgy elhelyezése, amely más hajó, úszó testek köteléke, úszómű és a víziúton vagy annak közvetlen közelében lévő létesítmény számára veszélyt jelenthet.

2. A horgonyokat, ha azokat nem használják, teljesen fel kell húzni.

3. Ha a hajó vagy úszó testek köteléke vagy úszómű olyan tárgyat veszít el, amely a hajózás számára akadályt vagy veszélyt jelenthet, a hajó vezetőjének vagy annak a személynek, akire az úszómű felügyeletét bízták, haladéktalanul értesítenie kell a legközelebbi illetékes hatóságot, a lehető legpontosabban megjelölve a tárgy elvesztésének helyét, köteles továbbá lehetőség szerint ezt a helyet megjelölni.

4. Ha a hajó a víziutat elzáró ismeretlen akadályt észlel, vezetőjének ezt haladéktalanul be kell jelentenie a legközelebbi illetékes hatóságnál, a lehető legpontosabban feltüntetve az akadály észlelésének helyét, köteles továbbá, ha ez veszélyezteti a hajózást, lehetőség szerint ezt a helyet megjelölni.

1.13 cikk - A víziútjelző és kitűző jeleinek védelme

1. Tilos a víziút jelző és kitűző jeleit (úgymint a táblák, úszók, bóják) hajó vagy úszó testek köteléke kikötésére, illetve vágatására igénybe venni, e jeleket megrongálni, vagy rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná tenni.

2. Ha a hajó vagy úszó testek köteléke a víziút jelző és kitűző rendszerének részét képező tárgyat, illetve berendezést elmozdított vagy megrongált, a hajó vezetője köteles erről a legközelebbi illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni.

3. A hajó vezetője köteles haladéktalanul bejelenteni a legközelebbi illetékes hatóságnál a jelző és kitűző jeleket érintő minden általa észlelt eseményt vagy rendellenességet (mint például nem világító fényjelzés, úszójel elmozdulása, jel sérülése).

1.14 cikk - Műtárgy megrongálása

Ha a hajó vagy úszó testek köteléke műtárgyat (például zsilip, híd) rongál meg, vezetője köteles erről a legközelebbi illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni.

1.15 cikk - Víziútba dobás tilalma

1. Tilos a vízbe dobni, ejteni, önteni vagy folyatni olyan tárgyat, illetve anyagot, amely a környezetet károsíthatja és a hajózás, valamint a víziút egyéb használói számára akadályt vagy veszélyt jelenthet.

2. Különösen tilos bármely formában a vízbe dobni, önteni vagy folyatni olajos hulladékot, illetve ezek vízzel képzett elegyét.

3. Az 1. vagy a 2. bekezdésben említett anyag véletlen vízbejutása vagy a környezetbe jutásának veszélye esetén a hajó vezetője köteles haladéktalanul értesíteni a legközelebbi illetékes hatóságot és a lehető legpontosabban feltüntetni a kidobás jellegét és helyét.

1.16 cikk - Mentés és segítségnyújtás

1. A hajón tartózkodó személyek biztonságát fenyegető balesetnél a hajó vezetőjének minden rendelkezésére álló eszközt fel kell használnia e személyek mentése érdekében.

2. Az emberéletet veszélyeztető vagy a hajóút elzárásának veszélyével fenyegető balesetet szenvedett hajó vagy úszó testek köteléke közelében tartózkodó minden hajó vezetője köteles a saját hajójának biztonságával összeegyeztethető mértékben haladéktalanul segítséget nyújtani.

1.17 cikk - Fennakadt vagy elsüllyedt hajó

1. A fennakadt vagy elsüllyedt hajó, illetve a fennakadt vagy szétszakadt úszó testek köteléke vezetőjének az eseményről a legrövidebb időn belül értesítenie kell a legközelebbi illetékes hatóságot. A fennakadt vagy elsüllyedt hajó vezetője vagy a személyzetének egy tagja köteles mindaddig a hajón vagy a káreset helyének közelében maradni, amíg az illetékes hatóságok engedélyt nem adnak a helyszín elhagyására.

2. Ha a hajó, illetve az úszó testek köteléke a hajóútban vagy annak közelében akadt fenn vagy süllyedt el, a fennakadt hajó vagy úszó testek kötelékének vezetője köteles - kivéve, ha erre nyilvánvalóan nincs szükség - a legrövidebb időn belül a 3.25 cikkben foglalt jelzések elhelyezésének kötelezettsége mellett, a megfelelő helyeken és a baleset helyétől kellő távolságban figyelmeztetni a közeledő hajókat és az úszó testek kötelékeit, hogy azok a szükséges intézkedéseket kellő időben megtehessék.

3. Ha a baleset zsilipen való áthaladáskor történt, a hajó vezetője köteles a történteket a zsilip kezelőszemélyzetének haladéktalanul bejelenteni.

1.18 cikk - A hajóút felszabadítására vonatkozó kötelezettség

1. Ha a fennakadt vagy elsüllyedt hajó, a fennakadt úszó testek köteléke, illetve a hajó vagy úszó testek köteléke által elvesztett tárgy a hajóút teljes vagy részleges elzárását idézi elő, illetve az elzárás veszélye fennáll, a hajó vagy úszó testek kötelékének vezetője köteles minden intézkedést megtenni, hogy a hajóutat a legrövidebb időn belül felszabadítsa.

2. Ugyanez a kötelezettség terheli a süllyedéssel fenyegetett vagy műveletképtelenné vált hajó vezetőjét is.

1.19 cikk - Különleges rendelkezések

A hajók és úszó testek kötelékének vezetői, továbbá az úszóművek felügyeletével megbízott személyek kötelesek végrehajtani az illetékes hatóságoknak a hajózás biztonsága vagy a hajózás rendje érdekében kiadott rendelkezéseit.

1.20 cikk - Ellenőrzés

1. A hajók és úszó testek kötelékei vezetőinek, továbbá az úszóművek felügyeletével megbízott személyeknek biztosítaniuk kell az illetékes hatóságok képviselői számára azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy meggyőződhessenek az e Szabályzat és az egyéb vonatkozó rendelkezések megtartásáról, továbbá különösen elő kell segíteniük, hogy az illetékes hatóságok képviselői haladéktalanul a fedélzetre léphessenek.

2. Az illetékes hatóságok képviselői - kivéve azokat a különleges eseteket, amikor más jogszabályok rendelkezései az irányadóak - külön rendelkezéssel megtilthatják a hajó indulását, amennyiben

a) a hajó nem rendelkezik hajóbizonyítvánnyal, illetve nemzeti üzemképességi bizonyítvánnyal, vagy ha ezek az okmányok lejártak;

b) a hajó nem felel meg az 1.07 cikkben foglalt rendelkezéseknek;

c) a hajó vagy személyzete nem felel meg az 1.08 cikkben foglalt rendelkezéseknek;

d) a hajó vezetőjének vagy a személyzet szolgálatban lévő tagjainak munkavégzésre való alkalmassága fáradtságuk vagy bódultságuk miatt csökkent mértékű.

1.21 cikk - Különleges szállítások

1. Különleges szállításnak minősül a víziúton való bármely helyváltoztatás:

a) az 1.06 és az 1.08 cikkben foglalt előírásoknak meg nem felelő hajóval, illetve kötelékkel vagy

b) úszóművel, illetve az úszó testek kötelékével

hajtják végre, kivéve, ha nyilvánvaló, hogy azok helyváltoztatása a hajózásra veszélyt vagy akadályt nem jelent, valamint a műtárgyakat nem veszélyezteti.

2. Különleges szállítás csak az ilyen szállításokkal érintett víziútszakaszon illetékes hatóság által kiállított külön engedély alapján végezhető.

3. A különleges szállítás során be kell tartani az illetékes hatóság által esetenként megállapított feltételeket.

4. Minden különleges szállításra az 1.02 cikk rendelkezéseinek figyelembevételével vezetőt kell kijelölni.

1.22 cikk - Különleges átmeneti rendelkezések

A hajók vezetőinek meg kell tartaniuk az illetékes hatóságok által rendkívüli esetekben a hajózás biztonsága, valamint rendje érdekében hozott és közzétett bármely átmeneti rendelkezését.

1.23 cikk - Rendezvények engedélyezése

Olyan vízi ünnepély, sport- és egyéb rendezvény lebonyolításához, amely a hajózás biztonságát veszélyeztetheti és rendjét megzavarhatja, az illetékes hatóságok engedélye szükséges.

1.24 cikk - Szükségkikötő és telelés

Ha az időjárási viszonyok nem teszik lehetővé a további hajózást, az illetékes hatóság által az adott kikötőre vagy szükségkikötőre előírt külön rendelkezések, továbbá a helyi körülmények, valamint a be- és kirakodási műveletek által megkövetelt feltételek megtartásával a hajó vezetője kikötőt, illetve szükségkikötőt vehet igénybe.

1.25 cikk - A Szabályzat alkalmazási köre

1. E Szabályzatot a Duna hajózható szakaszán, továbbá a kikötők, illetve szükség kikötők és rakodóhelyek vízterületén kell alkalmazni, nem érintve az illetékes hatóságoknak az ezekre a kikötőkre, szükségkikötőkre, rakodóhelyekre vonatkozó különleges rendelkezéseit, továbbá a be- és kirakodási műveletekre megállapított feltételeket.

2. A Dunán közlekedő hajók vezetői, továbbá az e Szabályzatban említett egyéb személyek kötelesek a dunai hajózás alapvető rendszabályait, továbbá a Duna-menti államok, illetve a különleges folyami igazgatóságok által az adott folyamszakaszra megállapított helyi szabályokat megtartani.

2. FEJEZET
AZONOSÍTÓ ÉS MERÜLÉSI JELEK, MÉRCÉK

2.01 cikk - A hajók azonosító jelei a kishajók és tengeri hajók kivételével

1. A hajónak - a kishajók és a tengeri hajók kivételével - a hajótesten vagy szilárdan rögzített táblákon, illetve lemezeken a következő azonosító jeleket kell viselnie.

a) Név, vagy jel.

A hajó nevét vagy jelét a hajó mindkét oldalán fel kell tüntetni; a nevet a tolt bárkák kivételével hátulról is láthatóan kell feltüntetni. Amennyiben mellévett alakzatban vagy tolt kötelékben a géphajó nevét feltüntető feliratok közül egy vagy több takarásba kerül, a nevet meg kell ismételni oly módon elhelyezett táblán, hogy a név a más hajó által takart irányból is látható legyen. Ha hajónak nincs neve vagy jele, a táblán fel kell tüntetni annak a szervezetnek a nevét (vagy szokásos rövidítését) is, amelyhez a hajó tartozik, ez után szükség esetén fel kell tüntetni a hajó számát vagy a lajstromozási számot, és az anyakikötő vagy a lajstromozás helye szerinti ország betűjelét vagy betűjeleit az e Szabályzat I-1. mellékletében foglaltak szerint.

b) Anyakikötő, vagy a lajstromozás helye.

Az anyakikötő nevét, illetve a lajstromozás helyét és az anyakikötő vagy lajstromozás helye szerinti ország részére rendszeresített betűjelet vagy betűjeleket a hajó mindkét oldalán vagy a farán kell feltüntetni.

c) Hivatalos hajóazonosító szám.

A hivatalos hajóazonosító számot az a) pontban foglalt előírásoknak megfelelően kell feltüntetni.

2. Fel kell tüntetni továbbá - a kishajók, tengeri hajók kivételével -:

a) áruszállításra szolgáló hajón a hajó tonnában kifejezett hordképességét a hajó mindkét oldalán a hajótesten vagy szilárdan rögzített táblán;

b) személyhajón az engedélyezett legnagyobb utaslétszámot jól látható helyen.

3. Az 1. bekezdés szerinti azonosító jeleket jól olvashatóan és letörölhetetlen módon latin betűkkel kell feltüntetni, és ebben a tekintetben letörölhetetlennek tekinthető az olajfestékkel készített felirat. A hajó nevét feltüntető felirat betűmagassága legalább 20 cm, az egyéb feliratoké legalább 15 cm, a betűk szélessége és vonalvastagsága pedig magasságukkal arányos legyen. A betűket sötét alapon világos színnel vagy világos alapon sötét színnel kell felvinni. Az 1. bekezdés szerinti azonosító jelek a nemzeti ABC betűivel megismételhetők.

4. Az 1-2. bekezdésben foglaltaktól eltérően a tengeri hajó megőrizheti saját azonosító jeleit.

5. A személyzettel rendelkező menetben lévő hajó nappal köteles a hajó farrészén nemzeti lobogóját viselni. A gyorsjáratú hajó a nemzeti lobogó helyett a nemzeti lobogóval azonos formájú és színű táblát viselhet. A lobogóviselés szabályait a Szabályzat II. rész II-8. melléklete tartalmazza.

2.02 cikk - A kishajók azonosító jelei

1. A kishajó hivatalos nyilvántartási jelét köteles viselni; ha ilyen jel nincs előírva, a következőket kell felvinni:

a) név vagy jel; és

b) a hajó tulajdonosának neve és lakhelye.

2. Az 1. bekezdés a) pontjában megadott nyilvántartási és azonosító jeleket a hajó külső részén, jól olvasható, letörölhetetlen, legalább 10 cm magasságú latin betűkkel kell feltüntetni, amikor letörölhetetlennek tekinthető az olajfestékkel készített felirat. Ha a hajónak nincs neve, illetve jele, annak a szervezetnek a nevét (vagy szokásos rövidítését) is, amelyhez a hajó tartozik, ez után szükség esetén fel kell tüntetni a hajó számát.

3. A hajó tulajdonosának nevét és lakhelyét jól látható helyen, a hajó belső vagy külső részén kell feltüntetni.

4. A hajó csónakjának belső vagy külső oldalán csak a hajó nevét kell feltüntetni, kiegészítve szükség szerint a tulajdonos azonosítását lehetővé tévő egyéb adatokkal.

2.03 cikk - A hajó köbözése

Minden áruszállításra szolgáló belvízi hajót, a kishajók kivételével, köbözni kell.

2.04 cikk - Merülési jelek és mércék

1. Minden hajót, a kishajók kivételével, el kell látni a legnagyobb merülés síkját feltüntető jelekkel. A belvízi hajók legnagyobb merülésének meghatározására vonatkozó eljárást az e Szabályzatban a belvízi úszólétesítményekre vonatkozó előírásokat megállapító aktusok állapítják meg. Tengeri hajónál a merülési jeleket a nyári édesvízi merülésvonal helyettesíti.

2. Minden olyan hajót, amelynek merülése elérheti az 1 m-t, a kishajók kivételével merülési mércékkel kell ellátni. A belvízi hajók merülési mércéinek felvitelének feltételeit az e Szabályzatban a belvízi úszólétesítményekre vonatkozó előírásokat megállapító aktusok állapítják meg.

2.05 cikk - A horgonyok azonosító jelei

1. A hajók horgonyait letörölhetetlen azonosító jelekkel kell ellátni.

Ha a horgonyt ugyanaz a hajótulajdonos másik hajóján használja, az eredeti jelzések megtarthatók.

2. Az 1. bekezdésben foglalt követelmény a tengeri hajók és a kishajók horgonyaira nem vonatkozik.

3. FEJEZET
A HAJÓ LÁTHATÓ JELZÉSEI
I. Általános rendelkezések

3.01 cikk - Alkalmazás és fogalommeghatározások

1. Ha a látási viszonyok ezt megkövetelik, az éjszakára előírt jelzéseket kiegészítőleg nappal is viselni kell.

2. Az e fejezetben előírt jelzések sematikus ábráit az e Szabályzat I-3. melléklete tartalmazza.

3. Ebben a fejezetben:

a) árbocfény - olyan 225° látószögű, folyamatosan világító erős fehér fény, amely a hajó orra felől nézve a bordasíktól hátrafelé mindkét oldalon legfeljebb 22°30' szögig látható;

b) oldalfények - a jobb oldalon egy olyan közepesen erős zöld fény és a bal oldalon egy olyan közepesen erős vörös fény, amelyek folyamatosan világítanak és 112°30' látószögűek, a hajó orra felől nézve a bordasíktól hátrafelé legfeljebb 22°30' szögig láthatók;

c) farfény - olyan 135° látószögű, folyamatosan világító erős vagy szokásos erősségű fehér fény, amely a hajó fara felől nézve mindkét oldal felé 67°30' szögig látható;

d) minden oldalról látható fény - 360° látószögben megszakítás nélkül kibocsátott fény;

e) magasság - a merülési jel szerinti legnagyobb merülés síkja feletti magasság, illetve merülési jelekkel nem rendelkező hajóknál a merülésvonal síkja feletti magasság.

3.02 cikk - Jelzőfények

Eltérő rendelkezés hiányában az e Szabályzatban előírt jelzőfényeknek folyamatos és egyenletes fényt kell kibocsátaniuk.

3.03 cikk - Táblák, lobogók és lengők

1. Eltérő rendelkezés hiányában az e Szabályzatban előírt tábla és lobogó téglalap alakú.

2. A tábla, lobogó és a lengő színezése nem lehet sem fakult, sem szennyezett.

3. A tábla, lobogó és lengő méreteinek elegendőnek kell lenniük ahhoz, hogy biztosítsák a jó láthatóságot. Ez a feltétel akkor tekinthető teljesítettnek, ha

a) a tábla és lobogó hossza, illetve szélessége legalább 1 m, kishajóknál pedig 0,60 m;

b) a lengő hossza legalább 1 m és szélessége az alapnál legalább 0,50 m.

3.04 cikk - Henger, gömb, kúp és kettős kúp

1. Az e Szabályzatban előírt henger, gömb, kúp és kettős kúp távolról azonos alakot mutató szerkezettel helyettesíthető.

2. A jel színezése nem lehet fakult, sem szennyezett.

3. A jel méreteinek elegendőknek kell lenniük ahhoz, hogy biztosítsák a jó láthatóságot. Ez a feltétel minden esetben teljesítettnek tekinthető, ha

a) a henger magassága legalább 0,80 m és átmérője legalább 0,50 m;

b) a gömb átmérője legalább 0,60 m;

c) a kúp magassága legalább 0,60 m és alapjánál átmérője legalább 0,60 m;

d) a kettős kúp magassága legalább 0,80 m és alapjának átmérője legalább 0,50 m.

4. A 3. bekezdésben foglalt rendelkezésektől kishajó esetében eltérő, kisebb méretű jelzések alkalmazása megengedett, amennyiben e jelzések mérete kellően nagy ahhoz, hogy jó láthatóságuk biztosított legyen.

3.05 cikk - Tiltott jelzőfény és jelzés

1. Tilos a Szabályzatban előírt jelzőfényen vagy jelzésen kívül más fényt és jelzést használni, vagy azokat az e Szabályzatban előírt vagy engedélyezett feltételektől eltérően alkalmazni.

2. A hajók vagy a hajó és a part közötti összeköttetésre más jelzőfény, illetve jelzés is használható azzal a feltétellel, hogy azok nem téveszthetők össze az e Szabályzatban meghatározott jelzőfényekkel vagy jelzésekkel.

3.06 cikk - Tartalék jelzőfény

Ha az e Szabályzatban előírt jelzőfény nem működik, azt haladéktalanul tartalék jelzőfénnyel kell helyettesíteni. Amennyiben az előírt jelzőfény erős, akkor a tartalék jelzőfény közepesen erős lehet, amikor pedig az előírt jelzőfény közepesen erős, akkor a tartalékjelzőfény a szokásos lehet. A meghibásodott jelzőfény kijavítását a lehető legrövidebb időn belül el kell végezni.

3.07 cikk - Világító berendezés, fényszóró, tábla, lobogó stb. használatának tilalma

1. Tilos világító berendezést, fényszórót, továbbá táblát, lobogót vagy más tárgyat használni, ha az tévesen a Szabályzatban előírt jelzőfényként, jelzésként értelmezhető, vagy csökkentheti az ilyen jelzőfények vagy jelzések láthatóságát, illetve nehezíti azok helyes felismerését.

2. Tilos világító berendezést vagy fényszórót használni, ha azok a hajózást vagy a szárazföldi közlekedést veszélyeztető vagy zavaró vakítást okozhatnak.

II. Éjszakai és nappali jelzések

II.A. Jelzések menetben

3.08 cikk - Menetben lévő magányos géphajó jelzései

1. A magányos géphajóknak viselniük kell:

Éjszaka:

a) egy árbocfényt a hajó mellső részén, a hajó hossztengelyében, legalább 5 m magasságban. Ez a magasság 4 m-re csökkenthető, ha a hajó hossza nem haladja meg a 40 m-t;

b) oldalfényeket azonos magasságban, a hajó legszélesebb részén a hajó hossztengelyére merőleges azonos síkban, legalább 1 m-rel az árbocfény mögött és az alatt legalább 1 m-rel; ezeket a jelzőfényeket a hajó belső oldala felől úgy kell takarni, hogy a zöld fény bal oldalról, a vörös fény jobb oldalról ne legyen látható;

c) egy farfényt a hajó hátsó részén, a hajó hossztengelyében.

2. A magányos géphajó éjszaka viselhet továbbá egy második árbocfényt is, amely a hajó hossztengelyében a mellső árbocfény mögött és legalább 3 m-rel felette oly módon helyezkedik el, hogy a két fény között vízszintesen mért távolság legalább háromszorosa legyen a függőleges távolságnak. A 110 m-t meghaladó hosszúságú magányosan haladó géphajó ezt a második árbocfényt viselni köteles.

3. Az előfogatot adó hajó után haladó géphajónak éjszaka továbbra is viselnie kell az 1. és 2. bekezdésben előírt jelzőfényeket.

4. A Szabályzat egyéb rendelkezéseiben előírt jelzéseken kívül a gyorsjáratú hajónak menetben nappal és éjszaka két gyors sárga villanó fényt kell viselnie.

Ezeket a villanó fényeket alkalmas helyen kell elhelyezni, olyan magasságban, hogy minden oldalról jól láthatók legyenek, egymástól függőlegesen kb. 1 m távolságra.

5. Az állandó híd, illetve a zárt állapotban lévő nyitható híd alatt, duzzasztóművön vagy zsilipen áthaladáskor a hajó az akadálytalan áthaladás érdekében az 1. és 2. bekezdésben előírt árbocfényeket kisebb magasságban viselheti.

6. Az e cikkben foglalt rendelkezések a kishajóra és a kompra nem vonatkoznak.

3.09 cikk - Menetben lévő vontatott kötelék jelzései

1. Vontatott kötelék élén haladó géphajónak, továbbá más géphajó, tolt kötelék vagy mellévett alakzat előtt előfogatként haladó géphajónak viselnie kell:

Éjszaka:

a) két árbocfényt egymás felett egymástól kb. 1 m távolságban a hajó mellső részén, a hajó hossztengelyében; a felső jelzőfényt legalább 5 m magasságban, az alsó fényt pedig az oldalfények felett lehetőleg 1 m magasan kell elhelyezni;

b) a 3.08 cikk 1. bekezdés b) pontja szerinti oldalfényeket;

c) a fehér farfény helyett a hajó hossztengelyében és ahhoz elegendő magasságban lévő sárga farfényt, hogy az jól látható legyen a hajót követő vontatott kötelékről, illetve arról a géphajóról, tolt kötelékről vagy mellévett alakzatról, amely előtt az előfogatot adó hajó halad.

Nappal:

egy sárga hengert két-két fekete és fehér sávval a felső és az alsó részén, ahol a fehér sávoknak a hengerpalást szélein kell lenniük. Ezt a hengert a hajó elején függőlegesen kell elhelyezni, olyan magasságban, hogy az minden oldalról látható legyen.

2. Ha a kötelék élén több géphajó halad, vagy ha a géphajó, tolt kötelék vagy mellévett alakzat előtt egymás mellett több előfogatot adó hajó halad egymással összecsatolva vagy egymástól függetlenül, akkor e hajók mindegyikének viselnie kell:

Éjszaka:

a fenti 1. bekezdés a) pontjában előírt árbocfények helyett három, egymás felett kb. 1 m távolságban, a hajó mellső részén, a hajó hossztengelyében elhelyezett árbocfényt; a felső és alsó jelzőfényeket az 1. bekezdés a) pontjában előírt jelzőfényekkel azonos magasságban kell elhelyezni.

Nappal:

az 1. bekezdésben előírt sárga hengert.

Abban az esetben, amikor hajó vagy úszó testek köteléke vagy úszómű mozgatása több géphajóval történik, ezt az előírást azok mindegyikére alkalmazni kell.

3. A vontatott kötelékben az 1. és 2. bekezdésben említett egy vagy több géphajó mögött haladó, a kötelékben lévő hajónak viselnie kell:

Éjszaka:

egy minden oldalról látható, legalább 5 m magasan elhelyezett közepesen erős fényt.

Nappal:

egy megfelelő helyen és olyan magasan elhelyezett sárga gömböt, hogy az minden oldalról látható legyen.

Azonban, ha,

a) a kötelék vontatmányában lévő valamely úszólétesítmény hossza meghaladja a 110 m-t, akkor 110 méternél hosszabb úszólétesítménynek éjszaka a fentebb előírt fényből kettőt kell viselnie, amelyek közül az elsőt az úszólétesítmény mellső részén, a másodikat pedig a hátsó részén kell elhelyezni,

b) a kötelékben kettőnél több hajó van egymás mellé csatolva, csak a kötelék szélén haladó két hajónak kell a jelzőfényt, illetve a gömböt viselnie.

A kötelékben lévő minden vontatott hajónak a jelzéseket lehetőség szerint a vízfelszín felett azonos magasságban kell viselnie.

4. A vontatott kötelék végén elhelyezkedő hajónak, illetve hajóknak a fenti 3. bekezdésben előírt jelzéseken felül viselniük kell éjszaka a 3.08 cikk 1. bekezdés c) pontja szerinti farfényt.

Ha a kötelék végén kettőnél több hajó van egymás mellé csatolva, csak a kötelék szélén haladó két hajónak kell ezt a jelzőfényt viselnie. Ha a kötelék végén kishajók haladnak, azokat az e bekezdésben foglalt követelmények tekintetében figyelmen kívül kell hagyni.

5. Az állandó híd vagy a zárt állapotban lévő nyitható híd alatt, duzzasztóművön vagy zsilipen áthaladáskor a vontatott kötelék hajói az e cikk 1. bekezdésének a) pontjában, valamint 2. és 3. bekezdésében előírt jelzőfényeket az akadálytalan áthaladás érdekében kisebb magasságban viselhetik.

6. Abban az esetben, amikor a fenti 3. bekezdésben említett hajók közvetlenül a nyílt tengerről érkező vagy a tengerhez haladó tengeri hajók, azok

a) éjszaka:

a fehér fény helyett a 3.08 cikk 1. bekezdés b) pontjában előírt oldalfényeket viselhetik;

b) nappal:

sárga gömböt viselhetnek.

7. Az e cikkben foglalt rendelkezések a kizárólag kishajót vontató kishajóra, továbbá az ezekre a vontatott kishajóra nem vonatkoznak.

3.10 cikk - Menetben lévő tolt kötelék jelzései

1. A tolt köteléknek viselnie kell:

Éjszaka:

a) árbocfényként

aa) három árbocfényt a kötelék élén lévő vagy a baloldali hajó mellső részén. Ezeket a jelzőfényeket a kötelék hossztengelyére merőleges síkban lévő vízszintes alapú, egyenlő oldalú háromszög alakban, a kötelék hossztengelyére merőlegesen, a felső jelzőfény esetében legalább 5 m magasságban kell elhelyezni. A két alsó jelzőfényt egymástól kb. 1,25 m távolságra kb. 1,10 m-rel a felső jelzőfény alatt kell elhelyezni.

ab) egy árbocfényt a kötelékben lévő minden más hajó orrészén, amelynek teljes szélessége elölről látható. Ezt a jelzőfényt lehetőleg az aa) alpontban említett felső fény alatt 3 m távolságra kell elhelyezni.

Az ezeket a jelzőfényeket hordozó árbocoknak annak a hajónak a hossztengelyében kell lenniük, amelyen azokat elhelyezik;

b) a 3.08 cikk 1. bekezdés b) pontja szerinti oldalfényeket, amelyeket a kötelék legszélesebb helyén, a tolóhajóhoz a lehető legközelebb kell elhelyezni, a kötelék széleitől legfeljebb 1 m távolságra és legalább 2 m magasságban;

c) farfényként

ca) a tolóhajón a 3.08 cikk 1. bekezdés c) pontja szerinti három farfényt a hossztengelyre merőleges vízszintes vonalon, egymástól kb. 1,25 m távolságra, olyan magasságban, hogy azokat a kötelék egyik hajója se takarhassa,

cb) egy farfényt a kötelékben lévő minden más hajón, amelynek teljes szélessége hátulról látható; azonban ha a tolóhajón kívül kettőnél több hátulról látható hajó van, ezt a jelzőfényt csak a kötelék külső szélén elhelyezkedő két hajónak kell viselnie. Ezek a farfények annyira takarhatók, hogy a kötelék vezetőjét ne vakíthassák.

2. Az 1. bekezdésben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell a tolt kötelékre akkor is, ha az éjszaka egy vagy több előfogatot adó géphajó mögött halad; ugyanakkor az 1. bekezdés c) pont ca) alpontjában említett fehér farfény helyett sárga fényt kell viselnie.

Ha a tolt kötelék nappal egy vagy több előfogatot adó géphajó mögött halad, a tolóhajónak a 3.09 cikk 3. bekezdésében előírt sárga gömböt kell viselnie.

3. Az állandó híd vagy a zárt állapotban lévő nyitható híd alatt, duzzasztóművön vagy zsilipen való áthaladáskor a tolt kötelék az akadálytalan áthaladás érdekében az 1. bekezdés a) pontjában előírt árbocfényeket kisebb magasságban viselheti.

4. A két egymás mellé csatolt tolóhajóval továbbított tolt kötelék esetében, az alapvető tolóerőt szolgáltató tolóhajónak az 1. bekezdés c) pont ca) alpontjában előírt farfényeket kell viselnie; a másik tolóhajónak az 1. bekezdés c) pont fenti cb) alpontjában előírt farfényt kell viselnie.

5. E fejezet alkalmazásában azokat a tolt kötelékeket, amelyeknek a legnagyobb hosszúsága a 110 m-t, szélessége pedig a 12 m-t nem haladja meg, magányosan haladó géphajónak kell tekinteni.

3.11 cikk - Menetben lévő mellévett alakzat jelzései

1. A mellévett alakzatnak viselnie kell éjszaka:

a) a 3.08 cikk 1. bekezdés a) pontjában előírt árbocfényt minden hajón; ugyanakkor ez a fény a gépnélküli hajókon a 3.09 cikk 3. bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelő, minden oldalról látható és megfelelő helyen, de a géphajó árbocfényénél nem magasabban elhelyezett fehér fénnyel helyettesíthető;

b) a 3.08 cikk 1. bekezdés b) pontjában előírt oldalfényeket; ezeket az alakzat külső oldalán, lehetőleg azonos magasságban és a legalacsonyabban levő árbocfény alatt legalább 1 m-rel kell elhelyezni;

c) a 3.08 cikk 1. bekezdés c) pontjában előírt farfényt, minden hajón.

2. Az 1. bekezdésben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell azokra a mellévett alakzatokra is, amelyek éjszaka egy vagy több előfogatot adó géphajó után haladnak.

Ha a mellévett alakzat nappal egy vagy több előfogatot adó géphajó után halad, az alakzatban lévő mindegyik hajó köteles a 3.09 cikk 3. bekezdésében előírt sárga gömböt viselni.

3. Az állandó híd vagy a zárt állapotban lévő nyitható híd alatt, duzzasztóművön vagy zsilipen áthaladáskor a hajó az akadálytalan áthaladás érdekében a fenti 1. bekezdés a) pontjában előírt jelzőfényeket kisebb magasságban viselheti.

4. Az e cikkben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak sem a csak kishajót mellévett alakzatban továbbító kishajóra, sem pedig a mellévett alakzatban haladó kishajókra.

5. Az ebben a fejezetben foglaltak alkalmazása tekintetében azokat a mellévett alakzatokat, amelyek hossza a 110 m-t, szélessége pedig a 12 m-t nem haladja meg, magányosan haladó géphajóként kell kezelni.

3.12 cikk - Menetben lévő vitorlás hajó jelzései

1. A vitorlás hajónak viselnie kell éjszaka:

a) a 3.08 cikk 1. bekezdés b) pontjában előírt oldalfényeket, azonban ezek a jelzőfények közepesen erős fények helyett szokásos fények lehetnek;

b) a 3.08 cikk 1. bekezdés c) pontjában előírt farfényt.

2. Az 1. bekezdésében említett jelzőfényeken kívül a vitorlás hajó viselhet éjszaka:

két egymás felett elhelyezkedő, minden oldalról látható szokásos vagy közepesen erős fényt, amelyek közül a felső jelzőfény vörös, az alsó zöld. Ezeket a jelzőfényeket megfelelő helyen, az árboccsúcson vagy az árboc felső részén, egymástól legalább 1 m távolságban kell elhelyezni.

3. A vitorlával haladó és egyidejűleg saját gépi hajtóberendezését is használó hajónak viselnie kell:

a) Éjszaka:

az 1. bekezdésben előírt fényeket, továbbá egy árbocfényt a 2. bekezdésben előírt fények helyett.

b) Nappal:

egy csúcsával lefelé fordított fekete kúpot.

Ezt a kúpot a lehető legmagasabban kell elhelyezni és olyan helyen, ahonnan a legjobban látható.

4. Az e cikk 1. és 2. bekezdésében foglalt rendelkezések a kishajóra nem vonatkoznak. A 2. bekezdésben foglalt rendelkezések a 3.35 cikkben említett hajókra nem vonatkoznak.

3.13 cikk - Menetben lévő kishajó jelzései

1. A magányosan haladó kisgéphajónak viselnie kell éjszaka:

a) egy árbocfényt a hajó hossztengelyében, legalább 1 m-rel az oldalfények felett; az árbocfény ne erős, hanem közepesen erős legyen;

b) oldalfényeket, amelyek közepesen erős helyett szokásosak lehetnek. Ezeket úgy kell elhelyezni, hogy:

ba) feleljenek meg a 3.08 cikk 1. bekezdés b) pontjában foglalt előírásoknak, vagy

bb) egymás mellett vagy közös lámpatestben, a hajó hossztengelyében, a hajó orrán vagy annak közelében legyenek;

c) a 3.08 cikk 1. bekezdés c) pontjában előírt farfényt. Ez a jelzőfény elhagyható, azonban ebben az esetben az a) pontban említett árbocfényt minden oldalról látható, közepesen erős fehér fénnyel kell helyettesíteni.

2. A 7 m-nél rövidebb kisgéphajók az 1. bekezdésben előírt jelzőfények helyett a megfelelő helyen és magasságban elhelyezett minden oldalról látható szokásos fehér fényt viselhetnek.

3. Ha a kishajó kizárólag kishajót vontat vagy mellévett alakzatban továbbít, az 1. bekezdésben előírt jelzőfényeket kell viselnie.

4. A vontatott vagy mellévett alakzatban továbbított kishajónak egy minden oldalról látható, szokásos fehér fényt kell viselnie. Ez a követelmény a hajók csónakjaira nem vonatkozik.

5. A vitorlás kishajónak viselnie kell éjszaka:

a) oldalfényeket és farfényt; ilyen esetben az oldalfényeket egymás mellett vagy egy közös lámpatestben kell a hajó hossztengelyében a hajó orrán vagy annak közelében, a farfényt pedig a hajó hátsó részén kell elhelyezni; ezek a fények szokásos fények lehetnek,

b) egy közös lámpatestben elhelyezett oldalfényeket és farfényt az árboccsúcson vagy az árboc felső részén megfelelő helyen; ezek a fények szokásos fények lehetnek, vagy

c) ha a kishajó hossza a 7 m-t nem éri el, egy minden oldalról látható szokásos fehér fényt. Más hajó közeledtekor az ilyen hajónak egy második szokásos fehér fényt is kell mutatnia.

6. Annak a magányosan haladó kishajónak, amely nem tekinthető sem kisgéphajónak, sem vitorlás kishajónak, viselnie kell éjszaka egy minden oldalról látható szokásos fehér fényt.

A hajó csónakjának ugyanezen körülmények között ezt a fényt csak más hajó közeledtekor kell mutatnia.

7. Az állandó híd vagy a zárt állapotban lévő nyitható híd alatt, duzzasztóművön vagy zsilipen áthaladáskor az akadálytalan áthaladás érdekében az e cikkben előírt árbocfények kisebb magasságban is elhelyezhetők.

3.14 cikk - Menetben lévő, egyes veszélyes árukat szállító hajó kiegészítő jelzései

1. Az ADN Szabályzatban meghatározott gyúlékony árukat szállító hajó az e Szabályzat egyéb rendelkezései által előírt jelzéseken kívül az ADN Szabályzat 7.1.5.0 vagy 7.2.5.0 bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelően a következő jelzéseket viselni köteles:

a) Éjszaka:

egy kék fényt.

b) Nappal:

egy csúcsával lefelé fordított kék kúpot,

amint ezt az ADN Szabályzat ADN Szabályzat Veszélyes áruk felsorolása című 3.2 fejezet A táblázat (12) oszlopa vagy C táblázat (19) oszlopa feltünteti.

Ezeket a jelzéseket alkalmas helyen és olyan magasságban kell elhelyezni, hogy minden oldalról láthatóak legyenek; az egy kék kúp a hajó orr- és farrészén legalább 3 m magasságban elhelyezett egy-egy kék kúppal helyettesíthető.

2. Az ADN Szabályzatban meghatározott egészségre ártalmas árukat szállító hajó az e Szabályzat egyéb rendelkezései által előírt jelzéseken kívül az ADN Szabályzat 7.1.5.0 és 7.2.5.0 bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelően a következő jelzéseket köteles viselni:

a) Éjszaka:

két kék fényt.

b) Nappal:

két csúcsával lefelé fordított kék kúpot,

amint ezt az ADN Szabályzat Veszélyes áruk felsorolása című 3.2 fejezetében az A táblázat (12) oszlopa vagy a C táblázat (19) oszlopa feltünteti.

Ezeket a jelzéseket egymás felett kb. 1 m magasan, alkalmas helyen és olyan magasságban kell elhelyezni, hogy minden oldalról láthatóak legyenek; a két kék kúp a hajó orr- és farrészén legalább 3 m magasságban elhelyezett két-két kék kúppal helyettesíthető.

3. Az ADN Szabályzatban meghatározott robbanásveszélyes árukat szállító hajó az e Szabályzat egyéb rendelkezései által előírt jelzéseken kívül az ADN Szabályzat 7.1.5.0 bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelően a következő jelzéseket köteles viselni:

a) Éjszaka:

három kék fényt.

b) Nappal:

három csúcsával lefelé fordított kék kúpot,

amint ezt az ADN Szabályzat Veszélyes áruk felsorolása című 3.2 fejezetében az A táblázat (12) oszlopa feltünteti. Ezeket a jelzéseket egymás felett kb. 1 m magasan, alkalmas helyen és olyan magasságban kell elhelyezni, hogy minden oldalról láthatóak legyenek.

4. Amennyiben a tolt kötelék vagy a mellévett alakzat egy vagy több, az 1., 2. vagy 3. bekezdésben feltüntetett hajóból áll, az 1., 2. vagy 3. bekezdésben előírt fényt, illetve fényeket a köteléket vagy mellévett alakzatot továbbító hajónak kell viselnie.

5. Azoknak a tolt kötelékeknek, amelyek továbbítását két oldalával összecsatolt tolóhajó végzi, a 4. bekezdésben előírt jelzéseket a jobboldali tolóhajón kell viselniük.

6. A többféle, 1., 2. és 3. bekezdésben feltüntetett veszélyes árut szállító hajónak, tolt köteléknek vagy mellévett alakzatnak, annak a veszélyes árunak megfelelő jelzést kell viselnie, amelyikhez a legtöbb kék fény vagy kék kúp szükséges.

7. Az a hajó, amely nem köteles viselni az 1., 2. vagy 3. bekezdésben előírt jelzéseket, de az ADN Szabályzat 8.1.8 szakasza alapján jóváhagyási bizonyítvánnyal vagy az ADN Szabályzat 8.1.9 szakasza alapján ideiglenes bizonyítvánnyal rendelkezik és megtartja a hajókra vonatkozóan a fenti 1. bekezdésben foglalt biztonsági előírásokat, a zsilipek megközelítésekor a fenti 1. bekezdésben foglalt jelzéseket viselheti abban az esetben, ha valamely olyan hajóval zsilipel együtt, amely a fenti 1. bekezdésben előírt jelzéseket köteles viselni.

8. Az e cikkben előírt fények fényerőssége legalább a szokásos kék fények fényerőssége legyen.

3.15 cikk - 12 főnél több utas szállítására engedélyezett és 20 m-nél kisebb legnagyobb testhosszúságú hajó jelzései

Annak a hajónak, amelyet 12 főnél több utas szállítását engedélyezték és legnagyobb testhossza nem éri el a 20 m-t, viselnie kell nappal egy sárga kettős kúpot megfelelő helyen olyan magasságban elhelyezve, hogy minden oldalról látható legyen.

3.16 cikk - Menetben lévő komp jelzései

1. A nem szabadon közlekedő kompnak viselnie kell:

a) Éjszaka:

aa) egy közepesen erős, minden oldalról látható és legalább 5 m magasságban elhelyezett fehér fényt. Ez a magasság csökkenthető, ha a komp hossza a 20 méternél kisebb;

ab) egy közepesen erős, minden oldalról látható és az aa) alpontban előírt fény fölött kb. 1 m-re elhelyezett zöld fényt.

b) Nappal:

egy legalább 5 m magasan elhelyezett zöld gömböt.

2. A függesztőköteles repülőhíd (lengőkomp) vízfolyásirány szerinti legfelső kötéltartó ladikjának vagy úszójának éjszaka a vízszint felett legalább 3 m magasan elhelyezett minden oldalról látható közepesen erős fehér fényt kell viselnie.

3. A szabadon közlekedő kompnak viselnie kell:

a) Éjszaka:

aa) egy minden oldalról látható közepesen erős fehér fényt, az 1. bekezdés a) pontjában előírt módon;

ab) egy minden oldalról látható közepesen erős zöld fényt, az 1. bekezdés b) pontjában előírt módon;

ac) a 3.08 cikk 1. bekezdés b) és c) pontjában előírt oldalfényeket és farfényt.

b) Nappal:

az 1. bekezdésben előírt zöld gömböt.

3.17 cikk - Áthaladási elsőbbséget élvező hajó jelzései

Az a hajó, amelynek az illetékes hatóság azokon a helyeken, amelyeken az áthaladás rendjét szabályozza, áthaladási elsőbbséget biztosít, az e Szabályzat egyéb rendelkezéseiben előírt jelzéseken kívül viselni köteles nappal a hajó mellső részén olyan kellő magasságra felvont egy vörös lengőt, hogy az jól látható legyen.

3.18 cikk - Műveletképtelen hajó kiegészítő jelzései

1. A műveletképtelen hajónak szükség esetén az e Szabályzat egyéb rendelkezéseiben előírt fényeken kívül mutatnia kell:

a) Éjszaka:

aa) egy lengetett vörös fényt, amely kishajón vörös helyett fehér is lehet, vagy

ab) két egymás felett kb. 1 m távolságra megfelelő helyen és kellő magasan elhelyezett minden oldalról látható vörös fényt.

b) Nappal:

ba) egy lengetett vörös lobogó, vagy

bb) két egymás felett kb. 1 m távolságra megfelelő helyen és kellő magasan elhelyezett minden oldalról látható fekete gömböt.

2. Szükség esetén a műveletképtelen hajónak ezen kívül a meghatározott hangjelzéseket is adnia kell.

3.19 cikk - Menetben lévő úszó testek kötelékének, valamint úszóműnek a jelzései

Az 1.21 cikkben foglalt különleges előírásokat nem érintve, az úszó testekből álló köteléknek és az úszóműnek viselnie kell éjszaka a körvonala felismeréséhez elegendő számú, minden oldalról látható, szokásos fehér fényt.

II.B. Jelzések vesztegléskor

3.20 cikk - Veszteglő hajó jelzései

1. Minden veszteglő hajónak - kivéve a 3.22 és a 3.25 cikkben felsorolt hajókat - viselnie kell:

a) Éjszaka:

egy legalább 3 m magasságban elhelyezett, minden oldalról látható szokásos fehér fényt.

Ez a fény a hajóút felőli oldalon a hajó orr-részén és farrészén ugyanolyan magasan elhelyezett egy-egy minden oldalról látható szokásos fehér fénnyel helyettesíthető.

b) Nappal:

csak a nyílt helyen (a parttal közvetlen vagy közvetett összeköttetés nélkül) veszteglő hajónak az orr-részen megfelelő helyen és olyan magasan elhelyezett fekete gömböt, hogy az minden oldalról látható legyen.

2. A nyílt helyen (a parttal közvetlen vagy egyéb összeköttetés nélkül) veszteglő köteléknek viselnie kell:

a) Éjszaka:

a kötelék minden hajóján legalább 4 m magasan elhelyezett, egy minden oldalról látható szokásos fehér fényt. A bárkák jelzőfényeinek teljes száma négyre korlátozható azzal a feltétellel, hogy a kötelék körvonala egyértelműen jelzett.

b) Nappal:

fekete gömböt a kötelék élén lévő hajón vagy a kötelék élén lévő szélső hajókon, valamint adott esetben a tolóhajón.

3. Veszteglő kishajó és csónak - a hajó szolgálati csónakjának kivételével - az 1. és 2. bekezdésben éjszakára előírt fények helyett viselhet egy szokásos fehér fényt a megfelelő helyen és olyan magasságban elhelyezve, hogy az minden oldalról látható legyen.

4. Az e cikkben előírt jelzések viselése nem kötelező,

a) ha a hajó olyan víziúton vesztegel, amelyen a hajózás ideiglenesen nem lehetséges vagy tilos;

b) ha a hajó a part mellett vesztegel és a partról kellően meg van világítva;

c) ha a hajó a hajóúton kívül nyilvánvalóan veszélytelen helyzetben vesztegel;

d) ha kishajó a part mellett vesztegel.

3.21 cikk - Egyes veszélyes árukat szállító, veszteglő hajó kiegészítő jelzései

A 3.14 cikkben foglalt előírásokat az e cikkben említett hajókra akkor is alkalmazni kell, amikor azok vesztegelnek.

3.22 cikk - Kikötőhelyén veszteglő komp jelzései

1. A kikötőhelyén veszteglő, nem szabadon közlekedő kompnak éjszaka viselnie kell a 3.16 cikk 1. bekezdésében előírt jelzőfényeket. Ezen túlmenően a függesztőköteles lengőkomp folyásirány szerint legfelső kötéltartó csónakjának vagy úszójának viselnie kell a 3.16 cikk 2. bekezdésében előírt jelzőfényt.

2. Az üzemelés alatt kikötőhelyén veszteglő, szabadon közlekedő kompnak éjszaka viselnie kell a 3.16 cikk 1. bekezdésében előírt fényeket. A rövid idejű veszteglés közben a komp viselheti a 3.08 cikk 1. bekezdés b) és c) pontjában előírt jelzőfényeket. A 3.16 cikk 1. bekezdés b) pontjában előírt zöld fényt az üzemelés befejeztével ki kell kapcsolni.

3.23 cikk - Veszteglő úszó testek kötelékének és úszóműnek a jelzései

A veszteglő úszó testek köteléke és az úszómű, az 1.21 cikk alapján esetenként megállapított különleges rendelkezéseket nem érintve, viselni köteles éjszaka körvonalának a hajóút felőli felismeréséhez elegendő számú, minden oldalról látható szokásos fehér fényt. Ebben az esetben a 3.20 cikk 4. bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

3.24 cikk - Veszteglő hajó kihelyezett hálóinak vagy cölöpjeinek jelzései

Ha a hajónak a hajóútban vagy annak közvetlen közelében hálói vagy cölöpjei vannak kihelyezve, ezeket a hálókat vagy cölöpöket meg kell jelölni:

a) Éjszaka:

helyük felismeréséhez elegendő számú minden oldalról látható szokásos vagy - állóvízen - villogó fehér fénnyel.

b) Nappal:

helyük felismeréséhez elegendő számú sárga úszóval vagy sárga zászlóval.

3.25 cikk - Munkát végző úszómunkagép és fennakadt vagy elsüllyedt hajó jelzései

1. Munkát végző úszómunkagépnek és mélységmérést vagy hidrográfiai, illetve egyéb munkát végző veszteglő hajónak viselnie kell:

a) azon az oldalon vagy oldalakon, amely felől a hajóút szabad:

aa) Éjszaka:

két szokásos, vagy közepesen erős, egymás felett kb. 1 m távolságban elhelyezett zöld fényt;

ab) nappal:

két egymás felett kb. 1 m távolságban elhelyezett zöld kettős kúpot és

megfelelő esetekben;

b) azon az oldalon, amely felől a hajóút nem szabad:

ba) éjszaka:

egy szokásos vagy közepesen erős vörös fényt, az a) pontban előírt két zöld fény közül a felsővel azonos magasságban elhelyezve és azzal azonos fényerővel;

bb) nappal:

egy vörös gömböt az a) pontban előírt két zöld kettős kúp közül a felsővel azonos magasságban elhelyezve, valamint abban az esetben, amikor ezek a hajók hullámzás elleni védelemre szorulnak;

c) azon az oldalon, vagy oldalakon, amely felől a hajóút szabad:

ca) éjszaka:

szokásos vagy közepesen erős vörös és fehér fényt egymás felett kb. 1 m távolságban elhelyezve úgy, hogy a vörös fény felül legyen;

cb) nappal:

egy olyan lobogót, amelynek felső fele vörös, alsó fele fehér, vagy két egymás felett elhelyezett lobogót, amelyek közül a felső vörös, az alsó fehér;

és

d) azon az oldalon, amely felől a hajóút nem szabad:

da) éjszaka:

egy vörös fényt, amely a c) pontban előírt vörös fénnyel azonos magasságban van elhelyezve és azzal azonos fényerejű;

db) nappal:

egy vörös lobogót, amely a másik oldalon elhelyezendő vörös-fehér vagy vörös lobogóval azonos magasságban van elhelyezve.

2. Az 1. bekezdés a) pont ab) és b) pont bb) alpontjában előírt nappali jelzések a következő jelzésekkel helyettesíthetők:

a) azon az oldalon, vagy oldalakon, amely felől a hajóút szabad, áthaladást engedélyező E.1. jelzőtáblával (I-7. melléklet);

és

b) azon az oldalon, amely felől a hajóút nem szabad, áthaladást tiltó A.1. jelzőtáblával (I-7. melléklet), olyan magasságban, mint az a) pont szerinti jelzés.

3. Az 1. és 2. bekezdésben előírt jelzéseket olyan magasságban kell elhelyezni, hogy azok minden oldalról láthatóak legyenek. A lobogók ugyanilyen színű táblákkal helyettesíthetők.

4. A fennakadt vagy elsüllyedt hajónak az 1. bekezdés c) és d) pontjaiban előírt jelzéseket kell viselnie. Ha az elsüllyedt hajó helyzete akadályozza a jelzések elhelyezését magán a hajón, akkor azokat csónakokon, bójákon vagy más alkalmas eszközön kell elhelyezni.

5. A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságok az 1. és 2. bekezdés a) és b) pontjában foglalt jelzőfényekre vonatkozó előírások megtartásának kötelezettsége alól felmentést adhatnak.

3.26 cikk - Hajózást veszélyeztető horgony jelzései

1. Ha a 3.20 és a 3.23 cikkben meghatározott esetekben a hajó, az úszó testek köteléke és az úszómű horgonyai úgy vannak éjszaka kihelyezve, hogy azok, továbbá azok kötelei vagy láncai a hajózást veszélyeztethetik, az ilyen horgonyokhoz legközelebb levő veszteglést jelző fényt két, minden oldalról látható, egymás felett kb. 1 m távolságban elhelyezett szokásos fehér fénnyel kell helyettesíteni.

2. A hajónak, az úszó testek kötelékének és az úszóműnek minden olyan horgonyát, amely a hajózást veszélyeztetheti, meg kell jelölni:

a) Éjszaka:

minden oldalról látható szokásos fehér fényt viselő, radarreflektorral felszerelt úszóval.

b) Nappal:

radarreflektorral felszerelt sárga úszóval.

3. Ha úszómunkagép kötelei és horgonyláncai a hajózást veszélyeztethetik, azokat meg kell jelölni:

a) Éjszaka:

minden oldalról látható szokásos fehér fényt viselő, radarreflektorral felszerelt úszóval.

b) Nappal:

radarreflektorral felszerelt sárga úszóval.

III. Különleges jelzések

3.27 cikk - Az ellenőrző hatóságok hajói, a tűzoltó- és mentőhajók kiegészítő jelzései

Az ellenőrző hatóságok hajói az e Szabályzat egyéb rendelkezéseiben előírt jelzéseket nem érintve megkülönböztető jelzésként az orr-részen mindkét oldalon kékkel keretezett fehér rombuszt viselnek.

Ezen túlmenően viselniük kell:

a) nappal: az állami lobogót, valamint a fenti megkülönböztető jelzést ábrázoló fehér lengőt;

b) nappal és éjszaka: ha a feladataik ellátásához ez szükséges, gyors villogó kék fényt.

Az illetékes hatóság engedélyével a b) pontban foglalt villanó fényt a segítségnyújtásra igénybe vett tűzoltóhajó, valamint a mentési műveletet végző hajó is viselheti.

3.28 cikk - Víziúton munkát végző, menetben lévő hajó kiegészítő jelzései

A víziúton munkát vagy szondázást, illetve mérést végző hajó az e Szabályzat egyéb rendelkezéseiben előírt jelzésekre vonatkozó követelmények megtartásával felmutathat éjszaka és nappal egy minden oldalról látható gyors villogó közepesen erős vagy szokásos sárga fényt.

Ezt a jelzést kizárólag az illetékes hatóság írásbeli engedélyével rendelkező hajó viselheti.

3.29 cikk - Hullámzás elleni védelem kiegészítő jelzése

1. Az a menetben lévő vagy veszteglő hajó, úszó testek köteléke és úszómű (a 3.25 cikkben meghatározottak kivételével), amely más hajó vagy úszó testek köteléke elhaladása által keltett hullámzás elleni védelemre szorul, az e fejezetben foglalt egyéb jelzésekre vonatkozó rendelkezések megtartásával felmutathat

a) éjszaka:

egy szokásos vagy közepesen erős vörös és fehér fényt, egymás felett kb. 1 m távolságra elhelyezve, amikor a vörös fényt a fehér felett úgy kell elhelyezni, hogy ezek a fények jól láthatók, és más fényekkel összetéveszthetetlenek legyenek;

b) nappal:

egy felül vörös, alul fehér lobogót, olyan magasságban elhelyezve, hogy minden oldalról látható legyen. Ez a lobogó két egymás felett elhelyezett lobogóval helyettesíthető, a felső vörös az alsó fehér. Ezek a lobogók azonos színű táblákkal is helyettesíthetők.

2. A 3.25 cikk rendelkezéseinek megtartásával az 1. bekezdésben említett jelzést kizárólag

a) súlyosan sérült vagy mentési munkában részt vevő hajó, úszó testek köteléke és úszómű, továbbá a műveletképtelen hajó,

b) az illetékes hatóság írásbeli engedélyével rendelkező hajó, úszó testek köteléke és úszómű viselheti.

3.30 cikk - Vészjelzés

1. A segítséget kérő, veszélyben levő hajó a következő jelzéseket alkalmazhatja:

a) körkörösen mozgatott zászlót vagy más alkalmas tárgyat;

b) körkörösen mozgatott fényt;

c) lobogót, alatta vagy felette elhelyezett gömbbel vagy gömbhöz hasonló tárggyal;

d) rövid időközönként vörös csillagrakétákat vagy petárdákat;

e) a morze ábécé szerinti --- (SOS) jelek együtteséből álló fényjelzést;

f) kátrány, olaj stb. égetésével keletkező lángot;

g) vörös színű ejtőernyős rakétát vagy kézi fáklyát;

h) kinyújtott karok felülről mindkét oldalról lefelé történő lassú, ismételt mozgatását.

2. Ezek a jelzések a 4.04 cikkben foglalt hangjelzéseket helyettesíthetik, illetve kiegészíthetik.

3.31 cikk - A hajóra lépést tiltó jelzés

1. Ha a hajóra lépést a személyzethez nem tartozó személynek rendelkezés tiltja, ezt a tilalmat fehér színű, kör alakú, vörössel szegélyezett, vörös vonallal átlósan áthúzott és fekete színű gyalogos alakját ábrázoló táblával kell jelezni.

Ezt a táblát szükség szerint a hajón vagy a járókon kell elhelyezni. A 3.03 cikk 3. bekezdésében foglaltaktól eltérően az átmérő kb. 0,6 m legyen.

2. A táblát szükség szerint meg kell világítani úgy, hogy az éjszaka a hajó mindkét oldala felől jól látható legyen.

3.32 cikk - Dohányzást és nem védett világítótest vagy nyílt láng használatát tiltó jelzés

1. Ha egyéb rendelkezések tiltják

a) a dohányzást,

b) a nem védett világítótestek vagy a nyílt láng használatát

a hajón a tilalmat fehér színű, kör alakú, vörössel szegélyezett, vörös vonallal átlósan áthúzott és a közepén fekete színű füstölgő cigarettát ábrázoló táblával kell jelezni.

Ezt a táblát szükség szerint a hajón vagy a járókon kell elhelyezni.

A 3.03 cikkben foglaltaktól eltérően az átmérő kb. 0,6 m legyen.

2. A táblát szükség szerint meg kell világítani úgy, hogy az éjszaka a hajó mindkét oldala felől jól látható legyen.

3.33 cikk - Melléállás tilalma

1. Ha az illetékes hatóságok különleges rendelkezései, illetve előírásai (például rakományának jellege miatt) tiltják a hajó mellé állást, a hajónak a hossztengelyében viselnie kell egy fehér, négyzet alakú, alul háromszög alakú kiegészítő táblával ellátott táblát.

Ez a négyzet alakú tábla mindkét oldalán fehér legyen, vörös szegéllyel, a bal felső sarkától a jobb alsó sarkáig egy vörös átlós vonallal áthúzva, a közepén egy fekete „P” betűvel.

A háromszög alakú tábla mindkét oldalán fehér legyen és rajta levő fekete számokkal azt a távolságot kell jelezni, amelyen belül a veszteglés is tilos.

2. Éjszaka ezt a táblát meg kell világítani úgy, hogy az a hajó mindkét oldala felől látható legyen.

3. Ez a cikk a 3.21 cikkben meghatározott hajóra, tolt kötelékre és mellévett alakzatra nem vonatkozik.

3.34 cikk - Műveletképességében korlátozott hajó kiegészítő jelzései

1. Az a hajó, amelynek korlátozott azon lehetősége, hogy az e Szabályzatban foglalt előírásoknak megfelelően másoknak utat engedjen víz alatti vagy egyéb munkák végzése során, különösen mederkotrásnál, kábelfektetésnél vagy kitűző jelek elhelyezésénél, és amelyek elhelyezkedése a hajózást akadályozhatja, az e Szabályzat más rendelkezéseiben előírt jelzéseken felül viselni köteles:

a) Éjszaka:

három közepesen erős vagy három szokásos fényt, amelyek közül a felső és az alsó vörös, a középső pedig fehér, és amelyek egymástól kb. 1 m távolságra és olyan magasan helyezkednek el, hogy minden oldalról láthatóak legyenek.

b) Nappal:

két fekete gömböt és közöttük egy fekete kettős kúpot egymástól kb. 1 m távolságra és olyan magasan elhelyezve, hogy minden oldalról láthatóak legyenek.

2. Ha az 1. bekezdésben említett hajó olyan munkát végez, amely miatt hajózási akadályok keletkeznek, az abban előírt jelzéseken felül viselni köteles:

a) Éjszaka:

aa) két közepesen erős vagy szokásos vörös fényt, amelyek egymástól kb. 1 m távolságra azon az oldalon vagy oldalakon, ahol az áthaladás tilos, olyan magasan helyezkednek el, hogy minden oldalról láthatóak legyenek,

ab) két közepesen erős vagy szokásos zöld fényt, amelyek egymástól kb. 1 m távolságra azon az oldalon vagy oldalakon, ahol az áthaladás szabad, olyan magasan helyezkednek el, hogy minden oldalról láthatóak legyenek.

b) Nappal:

ba) két fekete gömböt, amelyek egymástól kb. 1 m távolságra azon az oldalon vagy oldalakon, ahol az áthaladás tilos, olyan magasan helyezkednek el, hogy minden oldalról láthatóak legyenek,

bb) két fekete kettős kúpot, amelyek egymástól kb. 1 m távolságra azon az oldalon vagy oldalakon, ahol az áthaladás szabad, olyan magasan helyezkednek el, hogy minden oldalról láthatóak legyenek.

Az ebben a bekezdésben előírt fényeket, gömböket és kettős kúpokat 2 m távolságra kell elhelyezni és azok semmilyen esetben sem lehetnek magasabban, mint az 1. bekezdésben előírt alsó fények vagy alsó gömbök.

3. E cikk rendelkezései nem vonatkoznak a munkát végző és álló helyzetben lévő úszómunkagépekre.

3.35 cikk - Halászattal foglalkozó hajó kiegészítő jelzései

1. Vonóháló vagy más halászeszköz vízben vonszolásával foglalkozó hajónak az e Szabályzat más rendelkezésében előírt jelzéseken kívül viselnie kell:

a) Éjszaka:

két közepesen erős vagy szokásos fényt: felül zöld, alul fehér színűt egymás fölött kb. 1 m távolságra elhelyezve olyan magasan, hogy minden oldalról láthatóak és a 3.08 cikk 1. bekezdés a) pontjában előírt fény előtt legyenek, amikor is a felső fénynek e fény alatt kell lennie, az alsó fénynek pedig a 3.08 cikk 1. bekezdés b) pontjában előírt fények felett legalább a fenti függőleges távolság kétszeresét meghaladó magasságban; ugyanakkor az 50 m-nél rövidebb hajók nem kötelesek viselni a 3.08 cikk 1. bekezdés a) pontjában előírt fényt.

b) Nappal:

két csúcsával egymással szembe fordított egymás felett elhelyezett fekete kúpot olyan magasan, hogy azok minden oldalról láthatóak legyenek.

2. Halászattal foglalkozó és az 1. bekezdésben nem említett hajó a 3.08 cikk 1. bekezdés a) pontjában előírt fény kivételével az 1. bekezdésben előírt jelzéseket köteles viselni, azonban a zöld fény helyett éjszaka egy közepesen erős vagy szokásos vörös fényt kell viselnie úgy, hogy az minden oldalról látható legyen.

3. Ha a halászeszköz a hajótól vízszintes egyenes távolságra több mint 150 m-re nyúlik ki, akkor a 2. bekezdésben foglaltakon kívül

a) éjszaka:

egy közepesen erős vagy szokásos fehér fényt a fenti két vörös és fehér fénytől vízszintesen legalább 2 m és legfeljebb 6 m távolságra és a fent említett fehér fény magasságát meg nem haladó magasságban elhelyezve, de nem alacsonyabban, mint a 3.08 cikk 1. bekezdésének b) pontjában előírt fények;

b) nappal:

egy csúcsával felfelé fordított fekete kúpot.

3.36 cikk - Búvármunkák végzéséhez használt hajó kiegészítő jelzései

1. Bármely, búvármunkák végzéséhez használt hajó az e Szabályzatban más rendelkezéseiben előírt jelzéseken felül viselni köteles:

a nemzetközi kódjelzések „A” lobogójának legalább 1 m magas merev makettjét kellő helyen olyan magasan elhelyezve, hogy az nappal és éjszaka minden oldalról látható legyen.

2. Szükség esetén a fenti 1. bekezdésben előírt jelzés helyett a hajó a 3.34 cikk 1. bekezdésében elírt jelzéseket viselheti.

3.37 cikk - Aknamentesítéssel foglalkozó hajó kiegészítő jelzései

Az aknamentesítési műveletekkel foglalkozó az e Szabályzatban más rendelkezéseiben előírt jelzéseken felül viselni köteles:

a) Éjszaka:

három minden oldalról látható közepesen erős vagy szokásos zöld fényt a hajó hossztengelyére merőleges síkban vízszintes alapú háromszög alakban elrendezve, amikor a felső fényt az első árboc csúcsán vagy annak közelében, a többi fényt pedig az első keresztárboc végein kell elhelyezni.

b) Nappal:

a fényekre előírtak szerint elhelyezett három fekete gömböt.

3.38 cikk - A révkalauzi szolgálat hajójának kiegészítő jelzései

A révkalauzi szolgálat hajója az e Szabályzatban más rendelkezéseiben előírt jelzéseken felül viselni köteles:

a 3.08 cikk 1. bekezdés a) pontjában előírt fény helyett két egymás felett az árboc csúcsán vagy annak közelében elhelyezett minden oldalról látható közepesen erős vagy szokásos fényt, amelyek közül a felső fehér, az alsó pedig vörös.

4. FEJEZET
HANGJELZÉSEK, RÁDIÓTELEFON, NAVIGÁCIÓS KÉSZÜLÉKEK

4.01 cikk - Általános rendelkezések

1. Ha e Szabályzat vagy más vonatkozó rendelkezés a harangütéstől eltérő hangjelzést ír elő, ezeket a hangjelzéseket a következő módon kell adni:

a) géphajón - egyes kishajók kivételével, ha azok nincsenek radarral felszerelve - olyan kellő magasságban elhelyezett mechanikus hangjelző készülékkel, hogy a hangjelzések szabadon terjedjenek előtte - és lehetőség szerint - mögötte; az ezzel a hangjelző készülékkel leadott hangjelzésnek meg kell felelnie az e Szabályzat I-6. melléklet I. fejezetében foglaltaknak;

b) gépnélküli hajón és olyan kisgéphajón, amely nem rendelkezik hangjelzés adására alkalmas gépi üzemű készülékkel - dudával vagy kürttel -, e hangjelzésnek meg kell felelnie az e Szabályzat I-6. melléklet I. fejezet 1. bekezdés b) pontjában és 2. bekezdés b) pontjában foglaltaknak.

2. A géphajó hangjelzését időben és időtartamban szinkronizált fényjelekkel kell kísérni. Ezek a fényjelek minden oldalról látható közepesen erős sárgák legyenek. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a kishajóra, továbbá a radarral völgymenetben haladó hajónak a 6.32 cikk 4. bekezdés a) pontjában foglalt jelzéseire és a harangütésre.

3. Eltérő különleges rendelkezés hiányában, kötelékben haladáskor a hangjelzéseket csak arról a hajóról kell adni, amelyen a kötelék vezetője tartózkodik.

4. A harangkongatás időtartama legalább 4 másodperc. Ez helyettesíthető valamely fémtárgy fémtárgyhoz való azonos időtartamú sorozatos ütésével.

4.02 cikk - A hangjelzés használata

1. A Szabályzat egyéb rendelkezéseinek megtartásával a hajónak - a 2. bekezdésben említett kishajó kivételével - szükség esetén használnia kell az e Szabályzat I-6. melléklet III. fejezetében foglalt jelzéseket.

2. A magányosan haladó kishajó és a csak kishajót vontató vagy mellévett alakzatban továbbító kishajó szükség esetén használhatja az e Szabályzat I-6. melléklet III.A. fejezetében előírt általános jelzéseket.

4.03 cikk - Tiltott hangjelzés

1. Tilos e Szabályzattól eltérő hangjelzést használni, és a jelzést az e Szabályzatban előírt vagy megengedett feltételektől eltérően alkalmazni.

2. A hajók vagy a hajó és a part közötti összeköttetésre ugyanakkor más hangjelzés is alkalmazható azzal a feltétellel, hogy az e Szabályzatban meghatározott hangjelzéssel nem téveszthető össze.

4.04 cikk - Vészjelzések

1. Ha veszélyben lévő hajó segítséget kér, ezt harangkongatással vagy ismételt hosszú hangjelekkel leadott vészjelzéssel jelezheti.

2. Ezek a hangjelek helyettesíthetik vagy kiegészíthetik a 3.30 cikkben előírt jelzéseket.

4.05 cikk - Rádiótelefon

1. A hajón vagy úszóművön lévő valamennyi rádiótelefon-berendezésnek meg kell felelnie a belvízi hajózás rádiószolgálatáról szóló regionális megállapodás (Bázel, 2000.), továbbá a Rádiószabályzat rendelkezéseinek.

2. Géphajó - a kishajók, kompok és úszómunkagépek kivételével - csak abban az esetben közlekedhet, ha azt két üzembiztos rádiótelefon-berendezéssel szerelték fel. Hajózás közben a rádiótelefon-berendezésnek folyamatosan alkalmasnak kell lennie a „hajó-hajó” és a hajózási közlemények csatornáin a rádióközlemények adására és vételére. A hajózási közlemények csatornáját csak ideiglenesen, a más csatornákon való vétel, illetve adás idejére szabad kikapcsolni.

3. Komp és önjáró úszómunkagép csak abban az esetben közlekedhet, ha azt kifogástalan üzemi állapotban lévő rádiótelefon-berendezéssel szerelték fel. Menetben a „hajó-hajó” rádióforgalmazásra szolgáló csatornán működő rádiótelefon-berendezésnek információvétel és adás céljából állandóan készenléti üzemmódban kell lennie. Ezt a csatornát rövid időre csak a más csatornákon történő adás, illetve vétel céljából szabad kikapcsolni. Ennek a pontnak az 1. és 2. mondatában szereplő rendelkezés az üzemelés idejére is vonatkozik.

4. Minden rádiótelefon-berendezéssel felszerelt hajó a be nem látható szakaszokba, gázlókba, szabályozott forgalmú szakaszokba és szűkületekbe való behajózás előtt köteles ott-tartózkodását a „hajó-hajó” rádióforgalmazásra kijelölt csatornán jelezni.

5. A B.11 jelzés (I-7. melléklet) arra utal, hogy az illetékes hatóságok megkövetelik a rádiótelefon használatát.

4.06 cikk - Radar

1. Korlátozott látási viszonyok esetében radarhajózáshoz az szükséges, hogy:

a) a hajót a belvízi utakon való hajózásra radarberendezéssel vagy megfelelő esetben a belvízi hajózás szükségleteire az „Inland ECDIS Standard” hatályos szövege értelmében alkalmassá tett belvízi ECDIS készülékkel, valamint fordulási szögsebességet jelző készülékkel kell felszerelni; a készülékeknek üzembiztos állapotban kell lenniük és azokat jóvá kell hagyatni a belvízi hajózás szükségleteinek figyelembevételével az illetékes hatóság előírásai alapján, valamint figyelemmel a radarberendezésekre vonatkozó általános műszaki követelményekre (lásd I-10. melléklet); a nem szabadon közlekedő kompon ugyanakkor a fordulási szögsebességet jelző készülék felszerelésétől el lehet tekinteni;

b) a hajón radarhajózásra feljogosító bizonyítvánnyal vagy más egyenértékű okmánnyal rendelkező személy tartózkodjék; az 1.09 cikk 2. bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem érintve, a radart jó látási viszonyok között nappal és éjszaka oktatási célokra akkor is lehet használni, ha ilyen személy nincs a fedélzeten;

c) a hajót az 1.01 cikk c) pont 6. alpontja szerinti háromtónusú hangjelzés leadására alkalmas hangjelző készülékkel szereljék fel; ez a kishajókra és a kompokra nem vonatkozik.

A 4.05 cikkben foglalt rendelkezéseket nem érintve a kishajót járulékosan üzembiztos „hajó-hajó” csatornán működő rádiótelefon-berendezéssel kell felszerelni.

2. Kötelék esetében az 1. bekezdésben foglaltakat csak arra a hajóra kell alkalmazni, amelyen a kötelék vezetője tartózkodik.

3. A gyorsjáratú hajónak menetben radart kell használnia.

4.07 cikk - Belvízi automatikus hajóazonosító rendszer (Inland AIS)

1. A hajók - a tengeri hajó kivételével - akkor használhatják az automatikus hajóazonosító rendszert (AIS), ha az illetékes hatóság előírásainak megfelelő belvízi AIS-készülékkel rendelkeznek. Ennek a készüléknek kifogástalan üzemi állapotban kell lennie. Ezen túlmenően az AIS-készüléket használó kishajót a „hajó-hajó” csatornán való rádióforgalmazásra kifogástalan üzemi állapotú rádiótelefonnal kell felszerelni.

2. Az előírt AIS-készülék-használat során folyamatosan gondoskodni szükséges a valós adatoknak az AIS-készülékbe történő késedelemmentes beviteléről.

5. FEJEZET
A HAJÓZÁST SZABÁLYOZÓ JELEK ÉS A VÍZIÚT KITŰZÉSE

5.01 cikk - Hajózást szabályozó jelek

1. A víziút tiltó, utasító, korlátozó, tájékoztató, továbbá az illetékes hatóságok által a hajózás biztonsága és rendje érdekében megállapított kiegészítő jeleit és a jelek jelentését ennek a Szabályzatnak az I-7. melléklete tartalmazza.

2. Ennek a Szabályzatnak előírásait és más vonatkozó rendelkezést nem érintve, a személyzet tagjainak meg kell tartaniuk a víziúton vagy annak partján elhelyezett jelekkel - beleértve az 1.19 cikkben foglalt különleges rendelkezéseket - közölt utasítást, illetve figyelembe kell venniük az 1. bekezdés szerinti és a víziúton elhelyezett jelekkel tudomásukra hozott ajánlásokat, illetve tájékoztatást.

5.02 cikk - Kitűzőjelek

A víziúton a hajózás megkönnyítése érdekében elhelyezhető kitűzőjeleket, valamint az egyes jelek használatának feltételeit ennek a Szabályzatnak az I-8. melléklete tartalmazza.

5.03 cikk - A hajózást szabályozó jelek és kitűzőjelek használata

1. Az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező hatóságok nem kötelesek használni az I-7. és I-8. mellékletben foglalt valamennyi jelet és saját előírásaikból törölhetik az általuk nem használt jelzéseket és jeleket.

2. Jelek és jelzések hiánya esetén a hajó vezetője vagy úszómű esetében az úszómű felügyeletével megbízott személy köteles az 1.04 cikkben foglalt kötelező gondosság érdekében szükséges biztonsági intézkedést megtenni.

6. FEJEZET
HAJÓZÁSI SZABÁLYOK
A. Általános rendelkezések

6.01 cikk - Fogalommeghatározások

E fejezetben alkalmazásában:

a) előzés: amikor a hajó (előző hajó) más hajót (előzendő hajót) hátulról, annak bordasíkjához viszonyított 22°30’ értéket meghaladó szögben megközelít és megelőz,

b) keresztezés: amikor két hajó az a) és c) pontban foglaltaktól eltérően közelíti meg egymást,

c) találkozás: amikor két hajó egymáshoz viszonyított ellentétes vagy közel ellentétes irányban halad.

6.01-bis cikk - Gyorsjáratú hajó

A gyorsjáratú hajónak valamennyi más hajó számára - a kishajók kivételével - biztosítania kell annak menetiránya megtartásához és műveletei végzéséhez szükséges teret, továbbá nem követelheti, hogy az neki kitérjen.

6.02 cikk - Kishajó: általános szabályok

1. E fejezetben a „kishajó” kifejezés magányosan haladó kishajóra és a kizárólag kishajókból álló kötelékre vonatkozik.

2. Ha az e fejezetben foglalt rendelkezések előírják, hogy az adott hajózási szabály nem alkalmazható más hajókkal szemben a kishajóra, akkor ennek a kishajónak más hajók részére - beleértve a gyorsjáratú hajókat - biztosítania kell a menetirányuk megtartásához és műveleteik végzéséhez szükséges teret, továbbá nem követelhetik, hogy azok neki kitérjenek.

B. Találkozás, keresztezés és előzés

6.03 cikk - Általános szabályok

1. A találkozás vagy az előzés csak akkor engedhető meg, ha a hajóút szélessége - valamennyi helyi körülményt és más hajók mozgását is figyelembe véve - kétséget kizáróan elegendő az egyidejű áthaladáshoz.

2. Az alábbi 3.17, 6.04 és 6.10 cikkben előírt látható és hangjelzéseket a kötelékben annak a hajónak kell leadnia, amelyen a kötelék vagy a mellévett alakzat vezetője tartózkodik.

3. Találkozásnál vagy előzésnél az összeütközés minden veszélyét kizáró irányban haladó hajók nem változtathatják meg sem menetirányukat, sem menetsebességüket úgy, hogy ezzel az összeütközés veszélyét idézzék elő.

4. Ha a hajó vezetője összeütközés veszélyét észleli, a hajónak egy nagyon rövid hangokból álló sorozatot kell leadnia.

6.03-bis cikk - Keresztezés

1. Ha két egymást keresztező hajó olyan irányban halad, hogy az összeütközés veszélye jöhet létre, az a hajó, amelyik a másik hajót a saját jobb oldala felől látja, köteles a másik hajó útjából kitérni, és ha a körülmények lehetővé teszik, el kell kerülnie az útvonal keresztezését a másik hajó előtt. Ugyanakkor a hajóút jobb oldalán haladó hajó nem változtathatja meg a menetirányát. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a kishajóra más hajók viszonylatában.

2. Az 1. bekezdésben foglalt előírásokat a 6.13, a 6.14 és a 6.16 cikkben foglaltak alkalmazása esetén nem kell alkalmazni.

3. Az 1. bekezdésben foglaltaktól függetlenül - ha két különböző fajtájú kishajó oly módon halad egymást keresztező útvonalon, hogy az összeütközés veszélye jöhet létre - a kisgéphajónak ki kell térnie más olyan kishajó útjából, amely nem kisgéphajó, az olyan kishajónak pedig, amely nem kisgéphajó és nem vitorlával haladó kishajó, ki kell térnie a vitorlás kishajók útjából.

Ugyanakkor az a kishajó, amelyik a hajóút jobb oldalán halad, menetirányát nem változtathatja meg.

4. Az 1. bekezdésben foglaltaktól eltérően - ha két vitorlás hajó olyan egymást keresztező útvonalon halad, hogy az összeütközés veszélye jöhet létre - az egyiknek ki kell térnie az alábbiak szerint:

a) ha a hajók különböző oldalszéllel haladnak, a baloldali széllel haladó köteles a másik útjából kitérni,

b) ha a hajók azonos oldalszéllel haladnak, a szél felőli oldalon lévő köteles a szél alatt haladó útjából kitérni,

c) ha a szelet balról kapó hajó a másik hajót a szél felőli oldalon látja és nem tudja meghatározni, hogy az milyen széllel halad, köteles annak útjából kitérni.

Ugyanakkor az a hajó, amelyik a hajóút jobb oldalán halad, menetirányát nem változtathatja meg.

Az e bekezdésben foglalt rendelkezések a kishajóra más hajó viszonylatában nem vonatkoznak.

6.04 cikk - Találkozás: általános szabályok

1. Ha két hajó oly módon találkozik, hogy összeütközés veszélye állhat fenn, mindkét hajó úgy köteles jobbra kitérni, hogy bal oldalukkal haladhassanak egymás mellett el. Ez a szabály más hajók viszonylatában a kishajókra nem vonatkozik.

2. Találkozáskor a hegymenetben haladó - a helyi viszonyokat és a többi hajó mozgását figyelembe véve - köteles utat engedni a völgymenetben haladó számára.

3. A hegymenetben haladó nem ad jelzést, ha a völgymenetben haladónak bal oldala felől enged utat.

4. Ha a hegymenetben haladó jobb oldala felől enged utat a völgymenetben haladónak, a jobb oldalán kellő időben köteles:

a) Nappal:

aa) erős villogó fehér fényt mutatni, illetve világoskék zászlóval vagy táblával jelezni, vagy

ab) világoskék táblát egy közepesen erős villogó fehér fénnyel egyidejűleg mutatni.

b) Éjjel

- közepesen erős villogó fehér fényt mutatni; ezzel egyidejűleg egy világoskék táblával is jelezhetnek.

Ezeket a jelzéseket elölről és hátulról is láthatóan az elhaladás befejezéséig kell mutatni. Tilos ezeket a jelzéseket a szükséges időn túl mutatni, kivéve, ha a hajó azt jelzi, hogy kész folytatni a völgymenetben haladó hajók jobb oldalon való elengedését. A világoskék táblát legalább 5 cm széles fehér kerettel kell ellátni; a keret karos szerkezete és a villanó fényt adó lámpatest sötét színű legyen.

5. Amint felmerül annak veszélye, hogy a hegymenetben haladó hajó szándékát a völgymenetben haladó hajó nem értette meg, a hegymenetben haladó hajó köteles a következő hangjelzéseket adni:

a) egy rövid hangjelzést, ha az elhaladást a hajók bal oldala felől kívánja végrehajtani, vagy

b) két rövid hangjelzést, ha az elhaladást a hajók jobb oldala felől kívánja végrehajtani.

6. A 6.05 cikkben foglalt rendelkezések megtartásával a völgymenetben haladó hajó köteles a fenti rendelkezéseknek megfelelően a hegymenetben haladó hajó által javasolt oldal felől elhaladni és a hegymenetben haladó hajó által adott, a 4. bekezdésben foglalt vizuális jelzéseket és az 5. bekezdésben foglalt hangjelzéseket megismételni.

7. A 2-6. bekezdésben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak sem a kishajókra más hajók viszonylatában, sem pedig kishajók más kishajókkal való találkozására.

6.05 cikk - Találkozás: eltérés az általános szabályoktól

1. Eltérően a 6.04 cikkben foglalt főszabálytól, a hajó - kivételes esetekben és azzal a feltétellel, hogy meggyőződött arról, hogy követelésének kockázat nélkül eleget lehet tenni - megkövetelheti, hogy egymás mellett jobb oldalukkal haladjanak el.

2. Eltérően a 6.04 cikkben foglalt rendelkezésektől:

a) a völgymenetben haladó menetrend szerint közlekedő személyhajó, ha annak megengedett legnagyobb utaslétszáma eléri az illetékes hatóság által megállapított értéket és azon a partoldalon akar kikötni, amely mentén hegymenetben lévő hajó közlekedik; és

b) völgymenetben haladó vontatott kötelék, ha a hegymenetbe forduláshoz meghatározott part mentén akar haladni

megkövetelheti, hogy a hegymenetben lévő hajó megváltoztassa a részére a 6.04 cikk rendelkezései szerint biztosított útirányt, ha ez az útirány neki nem alkalmas.

Ezt azonban csak akkor követelheti meg, ha meggyőződött arról, hogy követelése veszély nélkül teljesíthető.

3. Ebben az esetben a völgymenetben haladó kellő időben köteles a következő jelzéseket adni:

a) ha a találkozást bal oldala felől tervezi, egy rövid hangjelet,

b) ha a találkozást jobb oldala felől tervezi, két rövid hangjelet, továbbá a 6.04 cikk 4. bekezdésében előírt jelzést.

4. A hegymenetben haladó ebben az esetben köteles a völgymenetben haladó követelését teljesíteni és azt a következők szerint visszaigazolni:

a) ha a találkozást bal oldala felől hajtja végre, egy rövid hangjellel és a 6.04 cikk 4. bekezdésében előírt kitűző jelzés megszüntetésével vagy

b) ha a találkozást jobb oldala felől hajtja végre, két rövid hangjellel és a 6.04 cikk 4. bekezdésében előírt jelzéssel.

5. Amint felmerül annak veszélye, hogy a völgymenetben haladó szándékát a hegymenetben haladó nem értette meg, a völgymenetben haladó köteles az e cikk 3. bekezdésében előírt hangjelzést megismételni.

6. Ha a hegymenetben haladó a völgymenetben haladó által követelt találkozási módot nem tartja alkalmasnak, és fennáll az összeütközés veszélye, köteles egy nagyon rövid hangokból álló hangsorozatot adni. Ebben az esetben a hajók vezetői kötelesek a körülmények által szükségessé váló minden intézkedést megtenni a veszélyhelyzet elhárítására.

7. Az 1 -6. bekezdésben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak sem a kishajónak más hajóval történő találkozására, sem pedig a kishajók más kishajókkal való találkozására.

6.06 cikk - Találkozás: gyorsjáratú hajók

A fenti 6.04 és 6.05 cikkben foglalt rendelkezések a gyorsjáratú hajók egymással vagy más hajóval való találkozására nem vonatkoznak, azonban a gyorsjáratú hajók a találkozást rádiótelefonon kötelesek egyeztetni.

6.07 cikk - Találkozás hajóútszűkületekben

1. Az olyan szakaszon vagy helyen való találkozás lehetőségének elkerülésére, ahol a hajóút szélessége kétséget kizáróan nem elegendő az egymás melletti elhaladáshoz (hajóútszűkület), a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) minden hajó köteles a lehető legrövidebb idő alatt áthaladni a hajóútszűkületen,

b) ha a látótávolság korlátozott, a hajóknak a hajóútszűkületbe való behajózás előtt egy hosszú hangjelzést kell leadniuk; szükség esetén - különösen a hosszú hajóútszűkületekben - a jelzést az áthaladás folyamán ismételni kell,

c) ha a hegymenetben haladó hajó vagy kötelék azt észleli, hogy völgymenetben haladó hajó vagy kötelék be szándékozik hajózni a hajóútszűkületbe, a hajóútszűkület előtt meg kell állnia és mindaddig várakoznia kell, amíg a völgymenetben haladó hajó vagy kötelék a hajóútszűkületen áthalad;

d) ha a hegymenetben haladó hajó vagy kötelék már behajózott a hajóútszűkületbe, a völgymenetben haladó hajó vagy kötelék köteles - amennyiben ez lehetséges - a hajóútszűkület felett megállni és mindaddig várakozni, amíg a hegymenetben haladó hajó vagy kötelék a hajóútszűkületen áthalad.

2. Ha a hajóútszűkületben a találkozás elkerülhetetlen, a hajók kötelesek minden lehetséges intézkedést megtenni, hogy az a legkevésbé veszélyes helyen és feltételekkel történjen.

3. Kishajókra csak e cikk 1. bekezdés a) pontja vonatkozik.

6.08 cikk - Találkozás tiltása hajózást szabályozó jelekkel

1. Az A.4. vagy A.4.1 tiltó jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt szakaszhoz közeledve a hegymenetben levő hajó, illetve kötelék köteles völgymenetben lévő hajó, illetve kötelék közeledtekor e szakasz előtt megállni és mindaddig várakozni, míg a völgymenetben lévő hajó, illetve kötelék ezen a szakaszon át nem halad.

2. Ha az illetékes hatóság a találkozás elkerülésére váltakozó irányú áthaladást ír elő

a) az áthaladási tilalmat az A.1. általános tiltó jelzéssel (I-7. melléklet) jelzi,

b) az áthaladás engedélyezését az E.1. általános tájékoztató jelzéssel (I-7. melléklet)

jelzi.

A helyi viszonyoktól függően az áthaladási tilalmat jelző tábla előtt előjelzésként a B.8. jelzés (I-7. melléklet) is elhelyezhető.

3. Ha a jelzőállomás valamilyen okból nem mutatja a 2. bekezdésben előírt jelzéseket, a hajónak meg kell állnia, és meg kell várnia az illetékes hatóság képviselőinek rádiótelefonon vagy megfelelő jelzéssel leadott engedélyét.

6.09 cikk - Előzés: általános szabályok

1. Az előzés akkor kezdhető meg, ha az előző hajó meggyőződött az előzés veszélytelenségéről.

2. Az előzendő hajó köteles szükség és lehetőség szerint az előzést megkönnyíteni. Köteles sebességét csökkenteni, ha ez szükséges ahhoz, hogy az előzés biztonságos körülmények között és elegendően gyorsan menjen végbe ahhoz, hogy más hajó haladását ne zavarja.

Ez a rendelkezés nem alkalmazható abban az esetben, ha a kishajó nem kishajót előz.

6.10 cikk - Előzés

1. Az előzést végző hajó általában az előzött hajó bal oldala felől köteles elhaladni. Ha az előzéssel összefüggésben nem merül fel az összeütközés veszélye, az előző hajó az előzött hajó jobb oldala felől is elhaladhat. Ha az előzés az előzött sebességének és menetirányának megváltoztatása nélkül megvalósítható, az előző hajónak nem kell hangjelzést adnia.

2. Ha az előzésnek csak azzal a feltétellel lehet helye, hogy az előzendő hajónak meg kell változtatnia menetirányát, vagy kétség merül fel annak tekintetében, hogy az megértette-e az előző hajó szándékát és ez az összeütközés veszélyéhez vezethet, az előző hajó köteles a következő hangjelzéseket adni:

a) két hosszú és ezt követő két rövid hangjelet, ha az előzendő hajót bal oldalról,

b) két hosszú és ezt követő egy rövid hangjelet, ha az előzendő hajót jobb oldalról

szándékozza előzni.

3. Ha az előzendő hajó teljesítheti az előzni szándékozó kérését - szükség esetén ellenkező irányba kitérve - elegendő helyet kell adnia a kért oldalon és köteles a következő hangjelzéseket adni:

a) egy rövid hangjelet, ha az előzést bal oldalról,

b) két rövid hangjelet, ha az előzést jobb oldalról

lehet végrehajtani.

4. Ha az előzés nem végezhető el az előző hajó által kért oldalon, az előzendő hajó köteles a következő hangjelzéseket adni:

a) egy rövid hangjelet, ha az előzést balról,

b) két rövid hangjelet, ha az előzést jobbról

lehet végrehajtani.

Ha az előzni szándékozó előzési szándékát fenntartja, az a) pont szerinti esetben két rövid, a b) pont szerinti esetben egy rövid hangjelet kell adnia.

Ebben az esetben az előzendő - szükség esetén ellenkező irányba kitérve - a kért oldalon köteles a szükséges helyet biztosítani.

5. Ha az összeütközés veszélye miatt az előzés lehetetlen, az előzendő hajó köteles öt rövid hangjelet adni.

6. Ha vitorlás hajó más vitorlás hajót előz, az előző hajónak általában az előzött hajó mellett szél felőli oldalon kell elhaladnia. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a vitorlás kishajót más fajtájú vitorlás hajó előzi.

Ha valamely hajót vitorlás hajó előz, az előzött hajó köteles megkönnyíteni az előző hajónak a szél felőli oldalon történő elhaladását. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a kishajó más hajót előz.

7. A 2-6. bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók sem a kishajóra más hajó vonatkozásában, sem kishajó kishajó általi előzésére.

6.11 cikk - Előzés tiltása a hajózást szabályozó jelekkel

A 6.08 cikk 1. bekezdésében foglalt rendelkezéseket nem érintve tilos az előzés:

a) általában az A.2., jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt szakaszon;

b) kötelékek között az A.3. jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt körzetben, azonban ezt a tilalmat nem kell figyelembe venni, ha a kötelékek közül legalább az egyik tolt kötelék és annak legnagyobb hossza a 110 m-t, szélessége pedig a 12 m-t nem haladja meg.

C. Egyéb hajózási szabályok

6.12 cikk - Hajózás előírt útirányú szakaszon

1. Azon a szakaszon, amelyen előírt a menetirány, ezt a menetirányt az I-7. melléklet szerinti B.1., B.2., B.3. vagy B.4. utasító jelzéssel jelölik. A szakasz végét az E.11. tájékoztató jelzéssel lehet jelölni.

2. Az ilyen szakaszon a hegymenetben haladó hajó nem akadályozhatja a völgymenetben haladó hajót; szükség esetén a B.4. jelhez közeledve köteles sebességét csökkenteni vagy megállni, hogy lehetőséget adjon a völgymenetben haladó hajónak művelete befejezésére.

6.13 cikk - Fordulás

1. A hajó csak akkor fordulhat meg, ha meggyőződött arról, hogy más hajók mozgása ezt veszély nélkül lehetővé teszi és más hajó nem kényszerül menetiránya vagy sebessége hirtelen megváltoztatására.

2. Ha a tervezett művelet más hajót menetiránya vagy sebessége megváltoztatására kényszerít, a fordulni szándékozó hajónak figyelmeztetésül kellő időben a következő hangjeleket kell adnia:

a) egy hosszú és egy ezt követő rövid hangjelet, ha jobbra szándékozik fordulni, vagy

b) egy hosszú és két ezt követő rövid hangjelet, ha balra szándékozik fordulni.

3. A kockázat nélküli fordulás érdekében a többi hajónak - ha ez szükséges és lehetséges - meg kell változtatnia a sebességét és útirányát. A hajónak különösen a hegymenetbe forduló hajót segítenie kell abban, hogy ezt a műveletet kellő időben végrehajthassa.

4. A fenti 1-3. bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók a kishajóra más hajóval kapcsolatban. A kishajók egymás közötti magatartására csak az 1. és a 3. bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

5. Az A.8. tiltó jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt szakaszon megfordulni tilos, azonban, ha a víziúton E.8. tájékoztató jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt szakasz van, ajánlott, hogy a hajó vezetője ott hajtsa végre a fordulást, amelyre továbbra is az ebben a cikkben foglalt előírások vonatkoznak.

6.14 cikk - A hajó vezetése elinduláskor

A horgonyzási vagy kikötési helyét megfordulás nélkül elhagyó hajóra is - a kompok kivételével - a 6.13 cikkben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, azonban a 6.13 cikk 2. bekezdésében előírt hangjelzéseket az alábbiakkal kell helyettesíteni:

a) egy rövid hangjel, ha a hajó jobbra tart, vagy

b) két rövid hangjel, ha a hajó balra tart.

6.15 cikk - A vontatott kötelék hajói közé behatolás tilalma

A vontatott kötelék hajói közé behatolni tilos.

6.16 cikk - Kikötő és mellékvíziút: be- és kihajózás a fő víziút keresztezésével

1. A hajó akkor hajózhat be kikötőbe, mellékvíziútba vagy hajózhat ki azokból és térhet rá a fő víziútra, illetve keresztezheti azt, ha meggyőződött arról, hogy ez a művelet biztonságosan elvégezhető, és más hajó nem kényszerül menetiránya vagy sebessége hirtelen megváltoztatására.

Ha a völgymenetben haladó hajónak ahhoz, hogy a kikötőbe vagy a mellékvíziútba behajózhasson, meg kell fordulnia és hegymenetben kell haladnia, elsőbbséget kell adnia bármely, a kikötőbe vagy a mellékvíziútba behajózni szándékozó, hegymenetben haladó hajónak.

A mellékvíziútnak tekintett víziutakat egyes esetekben az E.9., vagy az E.10. jelzéssel (I-7. melléklet) lehet megjelölni.

2. Az 1. bekezdésében említett valamely műveletet végrehajtó hajó - a komp kivételével -, ha az általa tervezett művelet más hajót menetiránya vagy sebessége megváltoztatására kényszerít vagy kényszeríthet, kellő időben köteles azt jelezni

a) három hosszú és egy ezt követő rövid hangjel adásával, ha a behajózáshoz vagy a kihajózást követően jobbra kívánnak haladni;

b) három hosszú és két ezt követő rövid hangjel adásával, ha a behajózáshoz vagy a kihajózást követően balra kívánnak haladni;

c) három hosszú hangjel adásával, ha a víziutat keresztezni kívánják.

A keresztezés befejezésig - szükség esetén - a hajó köteles

a) egy hosszú és egy ezt követő rövid hangjelet adni, ha jobbra kíván haladni,

b) egy hosszú és két ezt követő rövid hangjelet adni, ha balra kíván haladni.

3. A víziúton közlekedő más hajó - ha ez szükséges -, köteles menetirányát vagy sebességét megváltoztatni.

Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a fő víziúton a kikötő vagy a mellékvíziút kijáratánál B.10. jelzést (I-7. melléklet) helyeztek el.

4. Ha a kikötő vagy mellékvíziút kijáratának közelében B.9a vagy B.9b jelzést (I-7. melléklet) helyeztek el, a kikötőből vagy a mellékvíziútból kihajózó hajó csak abban az esetben térhet rá a fő víziútra vagy keresztezheti azt, ha ez a művelet nem kényszeríti az ott haladó hajót menetiránya vagy sebessége megváltoztatására.

5. A hajó nem hajózhat be a kikötőbe vagy a mellékvíziútba, ha a fő víziúton az I-7. melléklet II. rész 2. pontja szerinti kiegészítő jelzéssel ellátott A.1. jelzést helyeztek el.

A hajó nem hajózhat ki a kikötőből vagy a mellékvíziútból, ha a kijáratnál az I-7. melléklet II. rész 2. pontja szerinti kiegészítő jelzéssel ellátott A.1. jelzést helyeztek el.

6. A hajó akkor is behajózhat a kikötőbe vagy a mellékvíziútba, ha a fő víziúton haladó hajót menetirányuk vagy sebessége megváltoztatására kényszeríti, amennyiben a fő víziúton az I-7. melléklet II. rész 2. pontja szerinti kiegészítő jelzéssel ellátott E.1. jelzést helyeztek el. Kihajózhat a kikötőből vagy a mellékvíziútból, ha a kijáratnál az I-7. melléklet II. rész 2. pontja szerinti kiegészítő jelzéssel ellátott E.1.jelzést helyeztek el; ebben az esetben a fő víziúton a B.10. jelzést (I-7. melléklet) helyezik el.

7. Az 1-3. bekezdésben foglalt rendelkezések a kishajó és olyan hajó viszonylatában, amely nem kishajó, a 4. pont rendelkezései pedig a kishajónak nem tekinthető hajó és a kishajó viszonylatában nem alkalmazhatók.

A 2. bekezdésben foglalt rendelkezések a kishajók közötti viszonylatban nem alkalmazhatók.

6.17 cikk - Hajók párhuzamos haladása és hajók megközelítésének tilalma

1. Hajók csak akkor haladhatnak párhuzamosan, ha az erre rendelkezésre álló szabad tér ezt lehetővé teszi, és amikor ez a hajózást nem akadályozza, illetve nem veszélyezteti.

2. Előzés, illetve találkozás kivételével tilos a 3.14 cikkben előírt két vagy három kék fényt, illetve kék kúpot viselő hajótól, mellévett alakzattól vagy tolt köteléktől 50 m távolságon belül haladni.

3. Az 1.20 cikkben foglalt rendelkezések megtartásával a hajónak tilos menetben lévő hajó vagy úszó testek köteléke mellé állni, rákötni vagy azok sodrában haladni, annak vezetőjének kifejezett hozzájárulása nélkül.

4. Vízisíelőnek és hajó használata nélküli vízi sportot folytató személynek kellő távolságot kell tartania menetben lévő hajótól, úszó testek kötelékétől, továbbá munkát végző úszómunkagéptől.

6.18 cikk - Horgony, kötél és lánc vonszolásának tilalma

1. Horgony, kötél és lánc vonszolása tilos.

2. Az 1. bekezdésben foglalt tilalom a veszteglőhelyen végzett kisebb helyváltoztatásokra és egyéb műveletezésre nem vonatkozik, de vonatkozik a 7.03 cikk 1. bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezések szerint az A.6. tiltó jelzéssel (I-7. melléklet) jelölt szakaszon történő helyváltoztatásra és egyéb műveletezésre is.

3. Az 1. bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik továbbá a 7.03 cikk 2. bekezdésében foglalt rendelkezések szerint E.6. tájékoztató táblával (I-7. melléklet) jelölt szakaszra sem.

6.19 cikk - Ereszkedő hajózás

1. Az ereszkedő hajózás az illetékes hatóságok engedélye nélkül tilos.

2. A völgymenetben orral folyásiránnyal szemben előremenetben működő géppel haladó hajót nem ereszkedőnek, hanem hegymenetben haladónak kell tekinteni.

6.20 cikk - Hullámkeltés tilalma

1. A hajónak úgy kell szabályozni sebességét, hogy ne keltsen olyan hullámot vagy szívóhatást, amely menetben lévő vagy veszteglő hajóban vagy a műtárgyban kárt okozhat. A hajó sebességét - a saját biztonságos kormányképességének megtartásával - kellő időben csökkenteni kell, különösen

a) kikötő bejárata előtt,

b) a part mellé vagy kikötőpontonhoz kikötött, illetve ott rakodó hajó közelében,

c) a szokásos veszteglőhelyen tartózkodó hajó közelében,

d) a nem szabadon közlekedő komp közelében,

e) a víziútnak az illetékes hatóság által az A.9. jelzéssel (I-7. melléklet) jelölt szakaszán.

2. Az 1.04 cikkben foglalt rendelkezéseket nem érintve, az 1. bekezdés b) és c) pontjának rendelkezései a kishajóra nem vonatkoznak.

3. A 3.25 cikk 1. bekezdés c) pontjában előírt jelzéseket és a 3.29 cikk 1. bekezdésében előírt jelzéseket viselő hajó, úszó testek köteléke és úszómű közelében a többi hajó a fenti 1. bekezdés előírásai szerint köteles csökkenteni sebességét. Ezen túlmenően kötelesek a lehető legnagyobb oldaltávolságot tartani.

6.21 cikk - Kötelék

1. A köteléket továbbító géphajónak elegendő gépteljesítménnyel kell rendelkeznie a kötelék megfelelő műveletképességének biztosításához.

2. A tolóhajónak biztosítania kell a kötelék kellő időben történő, elfordulás nélküli megállítását úgy, hogy a kötelék műveletképessége megmaradjon.

3. Géphajó - mentés vagy veszélyben forgó hajónak nyújtott segítség kivételével - vontatásra, tolásra vagy mellévett alakzat továbbítására nem használható, ha az ilyen használatot a hajóbizonyítványba nem jegyezték be. A vontatott, tolt vagy mellévett köteléket továbbító géphajónak tilos a kötelék hajóit kikötéskor vagy horgonyzáskor mindaddig magukra hagyni, ameddig a hajóutat nem szabadították fel és a kötelék vezetője meg nem győződött a hajók biztonságos helyzetéről.

4. Hajón szállítható bárka csak akkor helyezhető a tolt kötelék elejére, ha a kötelék elején horgonyok vannak.

5. Személyhajót, ha azon utasok tartózkodnak, vontatott vagy mellévett kötelékben továbbítani tilos. Személyhajó vontatott vagy mellévett kötelékben való továbbítása csak havaria miatti meghibásodása esetén engedhető meg.

6.21-bis cikk - Tolt bárkák köteléken kívüli helyváltoztatása

Tolt bárka köteléken kívüli helyváltoztatása csak a következő esetekben engedhető meg:

a) géphajóval mellévett alakzatban való mozgatásnál; vagy

b) rövid szakaszokon a kötelék összeállításánál, illetve bontásánál; vagy

c) ha kormányberendezéssel felszerelt hajóval együtt van mellévett alakzatban.

6.22 cikk - Ideiglenes hajózási zárlat

Ha az illetékes hatóságok az A.1. tiltó jelzéssel (I-7. melléklet) ideiglenes hajózási zárlatot rendelnek el, minden hajó köteles e tiltó jelzés előtt megállni.

6.22-bis cikk - Hajózás munkát végző úszómunkagép, fennakadt, illetve elsüllyedt és műveletképességében korlátozott hajó közelében

1. Tilos a 3.25 cikkben említett hajó közelében elhaladni azon az oldalon, amelyen

a) az a 3.25 cikk 1. bekezdés b) és d) pontjában előírt vörös fényt, illetve fényeket vagy A.1. táblát (7-I. melléklet), vagy

b) a 3.25 cikk 1. bekezdés b) és d) pontjában előírt vörös gömböt, vörös lobogót viseli.

2. Tilos a 3.34 cikkben említett hajó közelében elhaladni azon az oldalon, amelyen a 3.34 cikk 2. bekezdés a) pontjában előírt két vörös fényt vagy két fekete gömböt viseli.

D. Komp

6.23 cikk - Kompra vonatkozó szabályok

1. A komp csak akkor keresztezheti a hajóutat, ha meggyőződött arról, hogy a többi hajó mozgása ezt veszélytelenül lehetővé teszi, és más hajó nem kényszerül menetiránya vagy sebessége hirtelen megváltoztatására.

2. Ezen túlmenően a nem szabadon közlekedő kompra az alábbi szabályok vonatkoznak:

a) ha a komp nem közlekedik, köteles azon a helyen vesztegelni, amelyet az illetékes hatóság számára kijelölt; ha nem jelöltek ki részére veszteglőhelyet, úgy kell vesztegelnie, hogy a hajóút szabad maradjon;

b) hosszköteles komp üzemeltetése tilos;

c) a komp a hajóútban az üzemeléséhez szükséges időn túl nem tartózkodhat.

E. Áthaladás híd alatt, duzzasztóművön és zsilipen

6.24 cikk - Híd alatt és duzzasztóművön való áthaladás általános szabályai

1. Ha a hajóút nem kellő szélességű a hídnyíláson vagy duzzasztóművön hajók egymás melletti egyidejű áthaladására, akkor a 6.07 cikk szabályait kell alkalmazni.

2. Ha a hídnyíláson és duzzasztóművön keresztül megengedett az áthaladás és azon

a) A.10. jelet (I-7. melléklet) helyeztek ki,

tilos a két jelzőtábla közötti téren kívül hajózni,

b) D.2. jelet (I-7. melléklet) helyeztek ki,

ajánlott a hajóval két jelzőtábla vagy fény között maradni.

6.25 cikk - Áthaladás állandó híd alatt

1. Ha az állandó híd egyes nyílásait

egy vagy több vörös fénnyel vagy vörös-fehér-vörös jelzőtáblával (A.1. jelzés az I-7. melléklet szerint) jelölték meg, ezekben a hídnyílásokban hajózni tilos.

2. Ha az állandó híd egyes nyílásait a felettük elhelyezett

a) D.1a (I-7. melléklet) vagy

b) D.1b (I-7. melléklet)

jelzéssel (I-7. melléklet) jelölték meg, ajánlatos elsősorban ezeket a hídnyílásokat használni.

Ha a hídnyílást az a) pontban említett jelzéssel jelölték, az mindkét irányú áthaladásra nyitott.

Ha a hídnyílást a b) pontban említett jelekkel jelölték, az az ellenkező irányú áthaladás számára zárt. Ebben az esetben a hídnyílást az ellenkező oldalon az A.l. tiltó jelzéssel (I-7. melléklet) jelölik.

3. Ha az állandó híd egyes nyílásait a 2. bekezdés szerint jelölték, a jelzés nélküli nyílásokon a hajó csak a saját kockázatára és felelősségére haladhat át.

6.26 cikk - Áthaladás nyitható hídon

1. A Szabályzat és más vonatkozó rendelkezések előírásainak megtartásával a hajó vezetője nyitható hídhoz közeledve vagy azon való áthaladáskor köteles követni a híd kezelőszemélyzetének megfelelő esetekben a hajózás biztonságára és rendjére vonatkozóan adott utasításait. A hídon való áthaladási szándékát a hajó vezetője a híd kezelőjével hosszú hangjelzéssel vagy rádiótelefonon köteles jelezni.

2. Nyitható hídhoz közelítve a hajó sebességét csökkenteni kell.

Ha a hajó nem tud, vagy nem szándékozik a híd alatt áthaladni, továbbá, ha a parton a B.5. tábla (I-7. melléklet) van elhelyezve, köteles a tábla előtt megállni.

3. Nyitható híd megközelítésekor tilos az előzés, kivéve, ha a híd kezelőszemélyzete erre külön utasítást ad.

4. A nyitható hídon való áthaladást a következő jelzésekkel szabályozzák:

a) egy vagy több vörös fény:

az áthaladás tilos;

b) azonos magasságban elhelyezett egy vörös és egy zöld fény, vagy a zöld fény felett elhelyezett egy vörös fény:

az áthaladás egyelőre tilos, de a híd nyitás alatt áll, a hajóknak indulásra fel kell készülniük;

c) egy vagy több zöld fény:

az áthaladás szabad;

d) egymás felett elhelyezett két vörös fény:

a híd nyitása a hajózás számára szünetel;

e) a hídon elhelyezett sárga fény az a) és d) pontban említett jelzéssel együtt:

az áthaladás tilos, kivéve a kis magasságú hajókat, azok áthaladása mindkét irányban megengedett;

f) a hídon elhelyezett két sárga fény az a) és d) pontban említett jelzéssel együtt:

az áthaladás tilos, kivéve a kis magasságú hajókat, azok áthaladása a jelzett oldalról szabad, ellenkező oldalról tilos.

5. A 4. bekezdésben említett vörös fényjelek vörös-fehér-vörös táblákkal (A.1. jelzés, I-7. melléklet), a zöld fényjelek zöld-fehér-zöld táblákkal (E.1. jelzés, I-7. melléklet), a sárga fények pedig sárga táblákkal (D.1. jelzés, I-7. melléklet) helyettesíthetők.

6. A híd kezelőjének a hídon vagy annak közelében a 4.05 cikkben foglalt rendelkezéseknek megfelelő rádiótelefon készülékkel kell rendelkeznie. A rádiótelefon készüléknek a hídon való áthaladás teljes ideje alatt bekapcsolva kell lennie.

6.27 cikk - Áthaladás duzzasztóművön

1. A duzzasztómű átjárónyílásán az áthaladás tilalmát

egy vagy több vörös fénnyel vagy vörös-fehér-vörös táblával (A.1. jelzés, I-7. melléklet) lehet jelölni.

2. A duzzasztómű átjárónyílásán az áthaladás csak akkor szabad, ha azt jobbról és balról E.1. jellel (I-7. melléklet) jelölték.

6.28 cikk - Áthaladás zsilipen

1. A hajó a zsilip várakozóhelyéhez közeledésekor köteles csökkenteni sebességét. Ha nem tud, vagy nem szándékozik azonnal behajózni a zsilipbe és ha a parton B.5. táblát (I-7. melléklet) helyeztek el, a tábla előtt köteles megállni.

2. A zsilip várakozóhelyén és a zsilipben a hajózási információs szolgálattal való kapcsolattartásra szolgáló rádiótelefonnal felszerelt hajó köteles az adott zsilipre kijelölt hullámhosszon vételkészen állni.

3. A zsilipen való áthaladás a várakozóhelyre érkezés sorrendjében történik. A kishajó külön zsilipelésre nem tarthat igényt, az csak a zsilipszemélyzet értesítése után hajózhat be a zsilipkamrába. Ezen túlmenően, ha kishajók más fajtájú hajókkal együtt zsilipelnek, csak azok után hajózhatnak be a zsilipkamrába.

4. A zsiliphez közeledve, különösen a várakozóhelyen, az előzés tilos.

5. A zsilipben a horgonyt teljesen fel kell emelni. Ez a rendelkezés a várakozóhelyre is vonatkozik, amennyiben horgony használatára nincs szükség.

6. A zsilipbe behajózásnál a hajónak - a zsilipkapuval, védőberendezéssel, más hajóval, úszó testek kötelékével vagy úszóművel való ütközés elkerülésére - sebességét csökkentenie kell.

7. A zsilipben

a) ha a zsilipkamra falain határokat jelöltek meg, a hajónak ezek között kell maradnia;

b) a zsilipkamra töltése és ürítése alatt a hajót - ameddig nem kap engedélyt a kihajózásra - ki kell kötni, hogy ne ütközzön a zsilipkamra falához, a zsilipkapuhoz, védőberendezéshez, továbbá más hajóhoz vagy úszó testek kötelékéhez;

c) az ütköző használata kötelező, amelynek, ha nincs a hajóhoz rögzítve, úszóképesnek kell lennie;

d) a hajónak és úszó testek kötelékének tilos vizet kifolyatni vagy kibocsátani a zsilip járó és munkafelületére, más hajóra vagy úszó testek kötelékére;

e) a kikötéstől a kihajózás megkezdéséig a propulziós művet csak a zsilipelés biztonsága érdekében szabad használni;

f) a kishajónak más hajótól kellő távolságot kell tartania.

8. A zsilipben és a zsilip várakozóhelyén a hajónak legalább 10 m oldaltávolságot kell tartania a 3.14 cikk 1. bekezdés szerinti egy kék fényt vagy kék kúpot viselő más hajótól vagy köteléktől. Ez a rendelkezés sem az ugyanilyen jelzéseket viselő hajóra és kötelékre, sem pedig a 3.14 cikk 7. bekezdésében említett hajókra nem vonatkozik.

9. A 3.14 cikk 2. vagy 3. bekezdése szerinti két vagy három kék fényt, illetve kék kúpot viselő hajókat és kötelékeket külön kell zsilipelni.

10. A 3.14 cikk 1. bekezdése szerinti jelzéseket viselő hajó és kötelék személyhajóval együtt nem zsilipelhető.

11. A zsilip előtti várakozóhelyhez közeledve, továbbá a zsilipbe behajózva, illetve onnan kihajózva a gyorsjáratú hajó olyan sebességgel köteles haladni, amely nem okoz kárt a zsilipben, a hajókban vagy az úszómunkagépben és a hajón tartózkodó személyekre nézve semmilyen veszélyt nem jelent.

12. A hajózás biztonságának és rendjének fenntartása, az áthaladás gyorsítása és a kihasználtság érdekében a zsilip személyzete e cikk rendelkezéseitől eltérő, illetve azokat kiegészítő utasításokat adhat. A zsilipben és a zsilip várakozóhelyén tartózkodó hajó köteles ezeket az utasításokat követni.

6.28-bis cikk - Behajózás a zsilipbe és kihajózás abból

1. A zsilipbe való behajózás szabályozása - nappal és éjszaka - a zsilip egyik vagy mindkét oldalán elhelyezett következő jelzésekkel történik:

a) két egymás felett elhelyezett vörös fény:

a behajózás tilos, a zsilip nem üzemel;

b) egy vörös fény vagy két vízszintesen elhelyezett vörös fény:

a behajózás tilos, a zsilip zárva;

c) a két vízszintesen elhelyezett vörös fény egyike nem világít, illetve egy-egy vízszintesen elhelyezett vörös és zöld fény, vagy egy vörös és felette egy zöld fény:

a behajózás tilos, a zsilip nyitásra előkészítés alatt áll;

d) egy vagy két vízszintesen elhelyezett zöld fény:

a behajózás szabad.

2. A zsilipből való kihajózás szabályozása - nappal és éjszaka - a következő jelzésekkel történik:

a) egy vagy két vörös fény:

a kihajózás tilos;

b) egy vagy két zöld fény:

a kihajózás szabad.

3. Az 1. és 2. bekezdésben előírt egy vagy két vörös fényt egy A.1. tábla (I-7. melléklet) helyettesítheti.

Az ugyanezen bekezdésekben előírt zöld fényt, illetve zöld fényeket egy E.1. tábla (I-7. melléklet) helyettesítheti.

4. Fény- vagy táblajelzés hiányában tilos be-, illetve kihajózni a zsilipszemélyzet külön engedélye nélkül.

6.29 cikk - A zsilipen való áthaladás sorrendje

A 6.28 cikk 3. bekezdésétől eltérően a zsilipen áthaladáskor elsőbbség illeti meg:

a) az illetékes hatóságok, a tűzoltóság, a rendészeti szerv és a vámszerv, valamint a mentő- és egészségügyi feladatokat ellátó szolgálatok halaszthatatlan okok miatt közlekedő hajóját;

b) az illetékes hatóság által erre feljogosított és a 3.17 cikkben említett vörös lengőt viselő hajót.

Amennyiben ilyen hajó közeledik a zsilip várakozóhelyéhez vagy ott tartózkodik, más hajó köteles a lehető legnagyobb mértékben megkönnyíteni az ilyen hajó áthaladását.

F. Korlátozott látási viszonyok; radarhajózás

6.30 cikk - A korlátozott látási viszonyok közötti hajózás általános szabályai, a radar használata

1. Korlátozott látási viszonyok között minden hajó radarral köteles közlekedni.

2. Korlátozott látási viszonyok között a hajó köteles a látási viszonyok romlásának, más hajók jelenlétének és mozgásának, valamint a helyi viszonyoknak megfelelő biztonságos sebességgel közlekedni. A hajó köteles rádiótelefonon közölni más hajókkal a hajózás biztonságára vonatkozó információkat. Korlátozott látási viszonyok között a kishajó köteles a hajók közötti vagy az illetékes hatóság által előírt csatornát használni.

3. Korlátozott látási viszonyok között megálláskor a hajónak a lehetőségekhez mérten fel kell szabadítania a hajóutat.

4. A korlátozott látási viszonyok között menetben lévő hajók találkozáskor kötelesek olyan mértékben jobbra tartani, hogy lehetővé tegyék a hajók bal oldala felől történő találkozását. A 6.04 cikk 4., 5. és 6. bekezdésében, valamint a 6.05 cikk 6. bekezdésében foglalt, a nagyon rövid hangjelzések adására vonatkozó rendelkezéseket korlátozott látási viszonyok között nem kell alkalmazni. Ugyanakkor az illetékes hatóságok, amennyiben ezt a konkrét víziút hajózási viszonyai megkövetelik, engedélyezhetik a jobb oldal felőli találkozást is.

5. Ha a vontatott kötelékben a vontatott hajók és a kötelék elején lévő géphajó között a vizuális összeköttetés lehetetlenné válik, a köteléknek haladéktalanul be kell állnia a legközelebbi horgonyzóhelyre vagy biztonságos veszteglőhelyre. A völgymenetben haladó vontatott köteléknek tilos radarral közlekednie, kivéve a legközelebbi horgonyzóhelyre vagy biztonságos veszteglőhelyre való beállást. Az ilyen vontatott kötelékre a 6.33 cikkben foglalt rendelkezések vonatkoznak.

6.31 cikk - Hangjelzés veszteglés közben

1. Korlátozott látási viszonyok között a kikötőn és az illetékes hatóság által veszteglésre kijelölt helyen kívül a hajóútban vagy annak közelében veszteglő hajó a hajók közötti csatornán köteles vételkészen állni. Amint rádiótelefonon más hajók közeledéséről értesül, vagy amint meghallja a közeledő hajónak a 6.32 cikk 4. bekezdésében vagy a 6.33 cikk 1. bekezdés b) pontjában előírt egyik jelzését, mindaddig amíg ez a jelzés hallható köteles rádiótelefonon közölni helyzetét (fkm) vagy a következő hangjelzéseket leadni

a) ha a hajóút bal oldalán (az arccal folyásirányban álló megfigyelőhöz viszonyítva) vesztegelnek,

akkor egy harangkongatást köteles leadni;

b) ha a hajóút jobb oldalán (az arccal folyásirányban álló megfigyelőhöz viszonyítva) vesztegelnek,

akkor két harangkongatást köteles leadni;

c) meghatározhatatlan helyzetben van,

akkor három harangkongatást köteles leadni.

Ezeket a jelzéseket legfeljebb egyperces időközönként kell ismételni.

2. A fenti 1. bekezdésben foglalt rendelkezéseket tolt kötelékben csak a tolóhajóra kell alkalmazni. Mellévett alakzatban a rendelkezéseket csak az alakzat egy hajójára kell alkalmazni. Vontatott kötelékben a fenti 1. bekezdésben foglalt rendelkezéseket a vontatóhajóra és a kötelék utolsó hajójára kell alkalmazni.

3. E cikket alkalmazni kell a más hajó számára veszélyt jelentő, hajóúton vagy annak közelében fennakadt hajóra is.

6.32 cikk - Radarhajózás

1. Ha a hajó radarral közlekedik, a kormányállásban egy, az adott hajótípusra és az adott Duna-szakaszra az illetékes hatóságok által az adott hajótípusra megkövetelt hajóvezetői bizonyítvánnyal, továbbá a 4.06 cikk 1. bekezdés b) pontjában előírt bizonyítvánnyal rendelkező személynek, valamint a radarnak a hajózásban való alkalmazásában kellően jártas második személynek kell folyamatosan tartózkodnia. Amennyiben a hajót egyszemélyes radarhajózásra alakították ki, elegendő, hogy a második személy szükség esetén haladéktalanul a kormányállásba hívható legyen.

2. Amint hegymenetben haladó hajón a radarképernyőn szembejövő hajót észlelnek, illetve olyan szakaszhoz közelednek, ahol a radarernyőn még nem látható hajók tartózkodhatnak, a hajó köteles a szembejövő hajóval rádiótelefonon közölni hajójának fajtáját, nevét, haladási irányát, továbbá helyzetét (fkm), valamint egyeztetni velük a találkozás módját.

3. Amint völgymenetben haladó hajón, a radarernyőn olyan hajóknak a radarjeleit észlelik, amelyek helyzete vagy tartott menetiránya veszélyhelyzetet idézhet elő és amely nem lépett rádiótelefonos kapcsolatba, illetve olyan szakaszhoz közeledik, ahol a radarernyőn még nem látható hajó tartózkodhat, a völgymenetben haladó hajó köteles felhívni e hajó figyelmét a veszélyhelyzetre és vele a találkozás módját egyeztetni.

4. Ha nincs lehetőség a szembejövő hajókkal rádiótelefonkapcsolat létesítésére, a hajó köteles:

a) az 1.01 cikk c) rész 6. pontja szerinti háromtónusú hangjelzést adni, amelyet a szükséges gyakorisággal meg kell ismételni; ez a rendelkezés a kishajókra nem vonatkozik;

b) csökkenteni sebességét és szükség esetén orral völgymenetben megállni vagy megfordulni.

A hegymenetben haladó hajó, amint azon meghallják a fenti a) pontban említett hangjelzést vagy a radarképernyőn olyan hajót észlelnek, amelynek helyzete vagy mozgása veszélyhelyzetet idézhet elő, illetve olyan szakaszhoz közeledik, ahol a radarernyőn még nem látható hajók tartózkodhatnak, köteles:

c) egy hosszú hangjelzést adni és azt a szükséges gyakorisággal megismételni;

d) csökkenteni sebességét és szükség esetén megállni.

5. Minden radarral haladó és rádiótelefonon hívott hajó köteles rádiótelefonon válaszolni és közölni hajója típusát, nevét, haladási irányát és helyzetét (fkm). Ezt követően köteles a találkozás módját a szembejövő hajóval egyeztetni; ugyanakkora kishajóknak csak azt az oldalt kell közölniük, amerre kihúzódnak.

6. A fenti 1-5. bekezdésben foglalt rendelkezések kötelékek esetében csak azokra a hajókra vonatkoznak, amelyeken a kötelék vezetője tartózkodik.

6.33 cikk - Nem radarral közlekedő hajóra vonatkozó rendelkezések

A korlátozott látási viszonyok között a nem radarral közlekedő hajó vagy kötelék köteles haladéktalanul beállni a legközelebbi biztonságos horgonyzó- vagy veszteglőhelyre. A jelzett helyek felé haladva köteles megtartani az alábbi rendelkezéseket:

a) köteles a hajóút valamelyik széléhez lehető legközelebb húzódva hajózni;

b) a magányosan haladó hajó és az a hajó, amelyen a kötelék vezetője tartózkodik, köteles egy hosszú hangjelzést adni; ezt a jelzést legfeljebb egyperces időközönként meg kell ismételni; e hajó orrán - kötelékben az első hajón - figyelőhelyet kell felállítani; a figyelőhely jelzéseinek láthatónak, illetve hallhatónak kell lenniük a hajó vagy a kötelék vezetője számára, ennek hiányában a vezetővel hangkapcsolatot kell létesíteni;

c) más hajó részéről rádiótelefonon érkező hívás esetében nem radarral közlekedő hajó vagy kötelék köteles rádiótelefonon válaszolni, közölve a hajó vagy kötelék típusát, nevét, haladási irányát és helyzetét (fkm), továbbá közölni kell, hogy radar nélkül hajózik és veszteglőhely felé halad. Ezt követően az adott hajóval egyeztetni kell a találkozás módját,

d) amint a hajón olyan hajónak a hangjelzését hallják meg, amellyel rádiótelefon kapcsolat nem létesült, a hajó köteles:

da) parthoz közeli helyzetben közlekedve, a közeli parthoz - amennyire lehetséges - közel kormányozni a hajót és ott maradni a másik hajó elhaladásáig;

db) a hajóútban közlekedve - különösen, ha az egyik parttól a másik felé tart -, a lehető leggyorsabban a hajóutat felszabadítani.

G. Különleges szabályok

6.34 cikk - Különleges elsőbbségek

1. Találkozásnál vagy keresztezésnél a hajók kötelesek utat engedni:

a) a 3.34 cikkben előírt jelzéseket viselő hajónak;

b) a 3.35 cikkben előírt jelzéseket viselő hajónak.

2. Találkozásnál vagy keresztezésnél az 1. bekezdés b) pontjában említett hajók kötelesek utat engedni az 1. bekezdés a) pontjában említett hajóknak.

3. A hajók a 3.37 cikkben előírt jelzéseket viselő hajó farát 1000 m-nél kisebb távolságra nem közelíthetik meg.

6.35 cikk - Vízisízés és hasonló tevékenység

1. Vízisízés és hasonló tevékenység csak nappal és jó látási viszonyok között megengedett.

Az illetékes hatóság kijelölheti azt a vízterületet, amelyeken vízisízés és hasonló tevékenység megengedett vagy tiltott.

2. A vontató hajón a vezetőt egy olyan személynek kell kísérnie, akit a vontatókötél kezelésével és a vontatott személy figyelemmel kísérésével bíztak meg és aki ennek a feladatnak az ellátására képes.

3. Ha a vontató hajó és a vontatott személy nem a részükre külön kijelölt hajóúton tartózkodik, kötelesek kellő távolságot tartani minden más hajótól, a parttól és a fürdőzőktől.

4. A vontatókötelet, amikor abba vontatott személy nem kapaszkodik, vonszolni tilos.

6.36 cikk - Halászhajók és más hajók hozzájuk viszonyított tevékenysége

1. Tilos több, egymás mellett haladó hajóról vontatott kerítőhálóval halászni.

2. Tilos a hajóúton, annak közelében vagy veszteglésére kijelölt helyen halászeszközt elhelyezni.

3. Minden hajónak tilos a halászattal foglalkozó és a 3.35 cikkben előírt jelzést viselő hajó farának közelében elhaladni.

6.37 cikk - Búvár-tevékenységet folytató személyek magatartása és a hajók hozzájuk viszonyított tevékenysége

1. Tilos külön engedély nélkül búvár-tevékenységet folytatni olyan helyeken, ahol az a hajózást akadályozhatja, így különösen

a) a 3.16 cikk szerinti jelzéseket viselő hajók szokásos útvonalán,

b) a kikötők bejárata előtt és a bejárat körzetében,

c) a veszteglőhelyek közelében és a veszteglőhelyeken,

d) a vízisízésre és hasonló tevékenységre kijelölt vízterületeken,

e) a hajóútban,

f) a kikötőkben.

2. Minden hajó köteles kellő távolságot tartani a 3.36 cikkben előírt jelzést viselő hajótól.

7. FEJEZET
A VESZTEGLÉS SZABÁLYAI

7.01 cikk - A veszteglés általános szabályai

1. Az e Szabályzat más rendelkezéseinek megtartásával a hajónak és az úszó testek kötelékének a parthoz olyan közel kell megválasztania a veszteglőhelyet, amennyire azt a merülése, vagy a helyi viszonyok lehetővé teszik és a hajózást nem akadályozza.

2. Az illetékes hatóság által előírt külön feltételeket nem érintve, az úszóművet úgy kell elhelyezni, hogy a hajóút a hajózásra szabadon maradjon.

3. A hajót, a köteléket és az úszó testek kötelékét vesztegléskor, valamint az úszóművet a folyás, a szél, a más hajó által kiváltott szívóhatás és a hullámkeltés figyelembevételével kellően szilárdan kell lehorgonyozni vagy kikötni, úgy hogy azok helyzete a vízállás változása következtében függőleges irányban ne változhasson meg és más hajót ne veszélyeztessen vagy ne zavarjon.

7.02 cikk - Veszteglés

1. Hajó, úszó testek köteléke és úszómű nem vesztegelhet:

a) a víziút azon szakaszán, ahol általában tilos a veszteglés,

b) az illetékes hatóság által megjelölt szakaszon,

c) az A.5. jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt szakaszon; a tilalom a víziútnak arra az oldalára vonatkozik, amelyen ezt a jelzést elhelyezték,

d) híd és nagyfeszültségű villamos vezeték alatt,

e) a 6.07 cikkben foglalt rendelkezések szerinti hajóútszűkületben és annak bevezető részén, valamint azon a szakaszon, amely a veszteglés következtében szűkületté válna,

f) mellékvíziút és kikötő be- és kijáratánál,

g) komp útvonalán,

h) kikötőhelyhez vagy kikötőhelytől vezető útvonalon,

i) E.8. jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt fordítóhelyen,

j) a 3.33 cikkben előírt jelzést viselő hajó mellett, a jelzés fehér háromszögében méterben feltüntetett távolságon belül,

k) a vízfelületnek az A.5.1. jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt részén, amelynek a jelzéstől mért szélességét a tábla tartalmazza,

l) a zsilipek várakozóhelyein, ha ezt az illetékes hatóságok nem engedélyezik.

2. Azon a víziútszakaszon, amelyen a veszteglés az 1. bekezdés a)-d) pontjában foglalt rendelkezések alapján tilos, a hajó és az úszó testek köteléke, valamint az úszómű csak az E.5.-E.7. jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt vízterületen vesztegelhet, az alábbi 7.03-7.06 cikkben meghatározott feltételekkel.

7.03 cikk - Horgonyzás

1. A hajó és az úszó testek köteléke, valamint az úszómű nem horgonyozhat:

a) olyan víziút-szakaszon, amelyen a horgonyzás általában tilos;

b) a víziút A.6. jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt szakaszán; a tilalom a víziútnak csak arra az oldalára vonatkozik, amelyre ezt a jelzést kihelyezték.

2. Ahol a horgonyzás a fenti 1. bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezések alapján tilos, a hajó, az úszó testek köteléke és az úszómű csak az E.6. jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt víziút-szakaszon és azon az oldalon horgonyozhat, ahol ezt a jelzést elhelyezték.

7.04 cikk - Kikötés

1. A hajó, az úszó testek köteléke és az úszómű nem köthet ki a parthoz

a) azon a víziút-szakaszokon, amelyen a kikötés általában tilos,

b) az A.7. jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt víziút-szakaszon, azonban a tilalom a víziútnak csak arra az oldalára vonatkozik, amelyre ezt a jelzést kihelyezték.

2. Azon a szakaszon, ahol a parthoz kikötés az 1. bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezések alapján tilos, a hajó, az úszó testek köteléke és az úszómű csak az E.7. jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt víziút-szakaszon és azon az oldalon köthet ki, amelyen ezt a jelzést elhelyezték.

3. Kikötéshez vagy zátonyról leszabadításra tilos élőfát, mellvédet, oszlopot, kilométerkövet, fémlépcsőt vagy korlátot használni.

7.05 cikk - Veszteglőhely

1. Azon a veszteglőhelyen, ahol E.5. jelzést (I-7. melléklet) helyeztek ki, a hajó és az úszó testek köteléke csak a víziút azon oldalán vesztegelhet, ahol a jelzést elhelyezték.

2. Azon a veszteglőhelyen, ahol E.5.1. jelzést (I-7. melléklet) helyeztek ki, a hajó és az úszó testek köteléke a vízterületnek azon a szakaszán vesztegelhet, amelynek e jelzéstől mért szélességét méterben a tábla feltünteti.

3. Azon a veszteglőhelyen, ahol E.5.2. jelzést (I-7. melléklet) helyeztek ki, a hajó és az úszó testek köteléke a vízterületnek csak azon a szakaszán vesztegelhetnek, amely a jelzésen méterben feltüntetett két távolság között található. A távolságot a jelzéstől kell számítani.

4. Azon a veszteglőhelyen, ahol E.5.3. jelzést (I-7. melléklet) helyeztek ki, a víziút azon az oldalán, ahol a jelzést elhelyezték, az egymás mellett veszteglő hajók és úszó testek kötelékeinek száma nem haladhatja meg a jelzésen római számmal feltüntetett értéket.

5. A veszteglőhelyen egyéb rendelkezés hiányában a hajóknak a víziút azon oldalán, ahol a jelzést elhelyezték a parttól kezdődően oldalukkal egymás mellé kell állniuk.

6. Ha a veszteglőhely vízterületét a parti jelzések kiegészítéseként úszó jelekkel is elhatárolják a hajóúttól, azt az alábbiakkal jelölik:

a) a hajóút jobb oldaláról világító bójával (I-8. melléklet, 4a ábra); vagy

b) a hajóút bal oldaláról világító bójával (I-8. melléklet, 4b ábra).

7.06 cikk - Veszteglés engedélyezése egyes hajókategóriák számára

Az E.5.4.-E.5.15. jelzéssel (I-7. melléklet) jelölt veszteglőhelyen, a víziút azon az oldalán, ahol a jelzést elhelyezték, csak olyan hajókategóriáknak szabad vesztegelni, amelyekre a jel hatálya kiterjed, és csak azon az oldalon, ahol a jelzést kihelyezték.

7.07 cikk - Veszteglés veszélyes áruk szállításakor

1. Hajók, tolt kötelékek és a mellévett alakzatok között vesztegléskor legalább a következő távolságot kell tartani:

a) 10 m-t, ha a hajók egyike a 3.14 cikk 1. bekezdése szerinti egy kék fény vagy egy kék kúp jelzést viseli;

b) 50 m-t, ha a hajók egyike a 3.14 cikk 2. bekezdése szerinti két kék fény vagy két kék kúp jelzést viseli;

c) 100 m-t, ha az egyik hajó a 3.14 cikk 3. bekezdése szerinti három kék fény vagy három kék kúp jelzést viseli.

Ha hajók, tolt kötelékek vagy mellévett alakzatok eltérő számú kék fényt, illetve kék kúpot viselnek, a köztük lévő távolságot a legnagyobb számú kék fény, illetve kék kúp szerint kell megállapítani.

2. A fenti 1. bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezések nem vonatkoznak:

a) az azonos jelzéseket viselő hajókra, tolt kötelékekre és mellévett alakzatokra;

b) azokra a hajókra, amelyek nem viselnek ilyen jelzést, de rendelkeznek az ADN 8.1.8 szakasza alapján kiadott jóváhagyási bizonyítvánnyal és megfelelnek a 3.14 cikk 1. bekezdésben említett hajókra vonatkozó biztonsági követelményeknek.

3. Kivételes esetekben a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság a veszteglést a fenti rendelkezésektől eltérően is engedélyezheti.

7.08 cikk - Az őrszolgálat ellátása és felügyelet

1. A hajóútban veszteglő hajón és a veszteglőhelyen álló veszélyes árut szállító tartályhajón intézkedésre képes őrségnek kell lenni.

2. A 3.14 cikkben előírt jelzéseket viselő veszteglő hajón intézkedésre képes őrségnek kell lenni. A 3.14 cikkben előírt jelzéseket viselő veszteglő személyzet nélküli hajónak kikötőben vagy olyan veszteglőhelyen kell vesztegelnie, ahol biztosított a folyamatos felügyelet.

3. Az utasokat szállító veszteglő személyhajón mindenkor elegendő őrszemélyzetnek kell lennie.

4. Az összes többi veszteglő hajót, úszó testek kötelékét és úszóművet olyan személy felügyelete alatt kell tartani, aki szükség esetén gyors intézkedésre képes, kivéve, ha ilyen felügyeletre a helyi viszonyok folytán nincs szükség, vagy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság nem követeli meg ezen előírás megtartását.

5. Abban az esetben, ha a hajón nincs vezető, az őrszolgálat vagy felügyelet biztosításáért a hajó üzemben tartója felel, abban az esetben pedig, ha az üzemben tartót nem lehet azonosítani, a hajó tulajdonosa felel.

8. FEJEZET
JELZÉSI ÉS ADATSZOLGÁLTATÁSI ELŐÍRÁSOK

8.01 cikk - „Tartsa magát távol tőlem” jelzés

1. Esemény vagy baleset alkalmával, amelynek következtében a szállított veszélyes anyagok a szabadba juthatnak, „Tartsa magát távol tőlem” jelzést kell leadni a 3.14 cikk 1., 2. vagy 3. bekezdése szerinti jelzéseket viselő hajókon, ha a személyzet nem képes elhárítani az emberi életet vagy a hajózást fenyegető, a szállított anyagnak a szabadba jutása miatt keletkező veszélyt.

Ez a rendelkezés nem vonatkozik a tolt bárkákra és az egyéb nem önjáró hajókra. Ugyanakkor, ha azok kötelék részei, a „Tartsa magát távol tőlem” jelzést annak a hajónak kell leadnia, amelyen a kötelék vezetője tartózkodik.

2. A „Tartsa magát távol tőlem” jelzés hang- és fényjelzésből áll. A hangjelzés legalább 15 percen keresztül folyamatosan ismétlődő egy hosszú és egy rövid hangból áll.

A hangjelzéssel egyidejűleg a 4.01 cikk 2. bekezdése szerinti fényjelzést is le kell adni.

A bekapcsolást követően a „Tartsa magát távol tőlem” jelzést automatikusan kell leadni; a kapcsolónak olyannak kell lennie, hogy azt véletlenül ne lehessen működésbe hozni.

3. A „Tartsa magát távol tőlem” jelzést észlelő hajóknak a fenyegető veszély elhárítására minden lehetséges intézkedést meg kell tenniük. Különösen kötelesek:

a) ha a veszélyes körzet felé haladnak, attól a lehető legnagyobb távolságot tartani, szükség esetén visszafordulni,

b) ha csak éppen akkor haladtak át a veszélyes körzeten, a lehető leggyorsabban folytatniuk útjukat.

4. A 3. bekezdésben említett hajók kötelesek haladéktalanul

a) bezárni minden ablakot és kivezető nyílást,

b) eloltani minden nyílt lángot és nem védett fényforrást,

c) abbahagyni a hajón a dohányzást,

d) leállítani minden olyan segédgépet, amely a hajó üzemeltetéséhez nem szükséges; a hajó megállását követően le kell állítani a még működő motorokat és segédgépeket vagy azokat áramtalanítani kell,

e) elkerülni a szikraképződést.

5. A 4. bekezdésben foglaltak a veszélyes körzet közelében veszteglő hajóra is vonatkoznak. Ha a „Tartsa magát távol tőlem” jelzést észlel, szükség esetén a személyzetnek a hajót el kell hagynia.

6. A 3-5. bekezdésben említett intézkedéseknél a folyó áramlását és a szél irányát figyelembe kell venni.

7. A hajóknak a 3-6. bekezdésben említett intézkedéseket akkor is meg kell tenniük, amikor a „Tartsa magát távol tőlem” jelzést partról adják le.

8. A „Tartsa magát távol tőlem” jelzést észlelt hajó vezetőjének minden lehetségeset meg kell tennie, hogy erről a legközelebbi illetékes hatóságot haladéktalanul értesítse.

8.02 cikk - Bejelentési kötelezettség

1. Az alábbiakban felsorolt hajók és kötelékek vezetői az illetékes hatóság által szükség esetén B11 jelzéssel (I-7. melléklet) megjelölt szakaszokba való behajózás, vagy az ellenőrzési pontokon, forgalomirányítási központokon és zsilipeken való áthaladás előtt az előírt csatornán rádiótelefonon kötelesek ott tartózkodásukat bejelenteni:

a) ADN rendelkezései szerinti veszélyes árukat szállító hajók és kötelékek;

b) 20-nál több konténert szállító hajók;

c) személyhajók, a termes személyhajók (kirándulóhajók) kivételével;

d) tengeri hajók;

e) az 1.21 cikkben felsorolt különleges szállításokat lebonyolító hajók;

f) egyéb hajók és kötelékek, amelyeket az illetékes hatóságok a bejelentésre köteleznek.

2. Az 1. bekezdésben említett hajó és kötelék vezetője az alábbi adatokat köteles közölni:

a) a hajó fajtája,

b) a hajó neve,

c) helyzete (fkm), haladási iránya,

d) hivatalos hajóazonosító szám, tengeri hajóknál - IMO-szám,

e) hordképesség, tengeri hajóknál deadweight,

f) a hajó hossza és szélessége,

g) a kötelék fajtája, hossza és szélessége,

h) merülés (csak külön kérésre),

i) a hajó tervezett útja,

j) berakó kikötő,

k) kirakó kikötő,

l) a rakomány jellege és mennyisége (az ADN Szabályzat 5.4.1.1.1 pont a), b), c), d) és f) alpontjában és 5.4.1.2.1 pont a) alpontjában felsorolt, ömlesztve vagy csomagolva szállított veszélyes áruknál, illetve az ADN Szabályzat 5.4.1.1.2 pont a), b), c), d) alpontjában és e) alpontjában felsorolt, tartályhajóban szállított veszélyes áruknál),

m) a veszélyes áru szállításakor előírt jelzés,

n) a hajón tartózkodó személyek száma,

o) a hajón lévő konténerek száma.

3. A 2. bekezdésben felsorolt adatokat - a c) és h) pont kivételével - az illetékes hatóságnak bármely más szolgálat és személy írásban vagy távbeszélőn, vagy lehetőség szerint elektronikus úton is bejelentheti. A hajó vezetője minden esetben köteles a hajónak, illetve köteléknek az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső szakaszra való behajózása, illetve az onnan való kihajózása időpontját bejelenteni.

4. Ha a hajó az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső szakaszon két órát meghaladó időtartamra megszakítja útját, a hajó vezetője köteles az útmegszakítás kezdetének és befejezésének időpontját bejelenteni.

5. Ha a 2. bekezdésben meghatározott adatokban az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső szakaszon való áthaladás alatt változás következik be, ezt a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak haladéktalanul be kell jelenteni.

6. A 2. bekezdés szerinti adatok bizalmasak, azokat az illetékes hatóság harmadik személy tudomására nem hozhatja. Ugyanakkor az illetékes hatóság víziközlekedési baleset esetében a mentési műveletek végzéséhez szükséges megfelelő adatokat a mentést végző szolgálatok tudomására hozhatja.

9. FEJEZET

(nincs rendelkezés)

10. FEJEZET
A VÍZSZENNYEZÉS MEGELŐZÉSE ÉS A HAJÓN KELETKEZETT HULLADÉK ELTÁVOLÍTÁSA

10.01 cikk - Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában az alábbi kifejezések a következőket jelentik:

1. A hajón keletkező hulladékra vonatkozó általános fogalmak

a) hajón keletkező hulladékok: azok az anyagok és tárgyak, amelyeket az alábbi b)-f) pont határoz meg és amelyeket a hajó vezetője a hajóról kiadni óhajt vagy köteles kiadni;

b) visszamaradó rakomány: tartályból vagy a csővezetékből az ADN Szabályzat szerinti kiegészítő ürítő rendszerek alkalmazása nélküli kirakodás után visszamaradó bármely folyékony rakomány, továbbá a raktérből kézi vagy gépi seprő, illetve elszívó rendszer nélküli kirakodás után visszamaradó bármely szárazáru;

c) olaj-, vagy kenőanyag-tartalmú hajóüzemi hulladék: fáradtolaj, fenékvíz és egyéb olaj-, vagy kenőanyag-tartalmú hulladék, úgymint fáradt kenőanyag, használt (olaj- és levegő-) szűrő, használt törlőgyapot (használt rongy és vatta), ilyen hulladékokhoz használt edények (üres szennyezett tára) és csomagolóanyagok;

d) fáradt olaj: motor, fogaskerékhajtás, hidraulikus szerkezet fáradt olaja és egyéb másodlagosan nem felhasznált kenőanyaga;

e) fenékvíz: raktérből, géptérből, orrtérből, vízgátból, illetve kettős oldal teréből származó olajos fenékvíz;

f) fáradt kenőanyag: olajozókannából, csapágyból és olajozó berendezésből elfolyó és egyéb másodlagosan nem felhasznált kenőanyag;

g) egyéb hajóüzemi hulladék: kommunális szennyvíz, háztartási szemét, tisztítási hulladék, szennyvíz és egyéb különleges hulladék, amint ezt az alábbi 3. bekezdés meghatározza;

h) rakománnyal összefüggő hulladék: rakomány szállítása következtében a hajón keletkezett hulladék és szennyvíz; ebbe a kategóriába nem tartozik a 2. bekezdés b) és d) pontjában meghatározott visszamaradó rakomány, vagy átrakodás utáni rakománymaradék;

i) átvevőhely: az 1.01 cikk a) pontja szerinti hajó vagy a hajókon keletkező hulladék és szennyezőanyag átvételére az illetékes hatóságok engedélyével rendelkező parti berendezés.

2. A rakományra vonatkozó fogalmak

a) kizárólagos igénybevétel: olyan szállítás, amely során állandóan hasonló rakományt vagy más olyan rakományt továbbítanak, amely nem igényli a rakterek vagy a rakománytartály előzetes tisztítását;

b) visszamaradó rakomány: tartályból vagy a csővezetékből az ADN Szabályzat szerinti kiegészítő ürítő rendszerek alkalmazása nélküli kirakodás után visszamaradó bármely folyékony rakomány, továbbá a raktérből kézi vagy gépi seprő, illetve elszívó rendszer nélküli kirakodás után visszamaradó bármely szárazáru;

c) rakománymaradék: tartályból vagy a csővezetékből az ADN szerinti kiegészítő ürítő rendszerek alkalmazásával el nem távolítható bármely folyékony rakomány, továbbá a raktérből kézi vagy gépi seprővel el nem távolítható bármely szárazáru;

d) átrakodás utáni rakománymaradék: olyan rakomány, amely a rakodási műveletek alatt a hajónak a raktereken kívüli részeire (például a fedélzetre az oldal mentén) hullik;

e) kisepert raktér: a visszamaradó rakománytól teljesen kézi vagy gépi seprővel, de elszívó vagy mosóberendezés alkalmazása nélkül megtisztított olyan raktér, amelyben csak rakománymaradék van;

f) kiürített tartály: a visszamaradó rakománytól az ADN szerinti kiegészítő ürítő rendszerek alkalmazásával teljesen kiürített olyan tartály, amelyben csak rakománymaradék van;

g) elszívással tisztított raktér: a visszamaradó rakománytól szívással megtisztított olyan raktér, amelyben lényegesen kevesebb rakománymaradék van, mint a kisepert raktérben;

h) kimosott raktér vagy tartály: a mosás után bármely rakomány fogadására kész raktér vagy tartály;

i) kitisztítás: a visszamaradó rakománynak a raktérből, vagy a tartályból olyan megfelelő eszközökkel (például gépi és kézi seprővel, elszívó eszközökkel, kiegészítő ürítő rendszerekkel) való eltávolítása, amely lehetővé teszi a raktérnél a „kisepert” vagy az „elszívással tisztított” tisztasági fok, valamint a rakománytartálynál a „kiürített” tisztasági fok elérését, továbbá a rakodási műveletek után rakománymaradék, és a csomagoló és rakományrögzítő anyagok eltávolítása;

j) mosás: a rakománymaradéknak a kisepert vagy elszívással tisztított raktérből, illetve a vízgőzzel vagy vízzel kimosott tartályból való eltávolítása;

k) mosási szennyvíz: a kisepert vagy elszívással tisztított raktér, illetve a kiürített tartály tisztításából származó víz. Idetartozik továbbá a ballasztvíz és a raktérből vagy tartályból származó esővíz.

3. Egyéb hulladékfajtákra vonatkozó fogalmak

a) kommunális szennyvíz: a konyhából, étkezőből, mosdóból és a mosodából származó szennyvíz, továbbá a fekália;

b) háztartási szemét: a 10.01 cikkben fentebb meghatározott hajóüzemi hulladék összetevőit nem tartalmazó szerves és szervetlen háztartási és konyhai hulladék;

c) tisztítási hulladék: a hajón a tisztítóberendezés üzemeltetése során keletkezett hulladék;

d) szennyvíz: a rakomány maradványának kiszívatható vagy nem kiszívatható elegye mosóvízzel, rozsdával vagy sárral;

e) egyéb különleges hulladék: a hajó üzemeltetése során keletkező hulladék az olaj- és kenőanyag-tartalmú hulladék és az a)-d) pontban felsorolt hulladék kivételével.

10.02 cikk - Kötelező gondosság

A hajó vezetője, a személyzet többi tagja és a hajón tartózkodó egyéb személy köteles a körülményeknek megfelelő gondosságot tanúsítani annak érdekében, hogy elkerülje a víziút szennyezését, a legnagyobb mértékben csökkentse a hajón keletkező hulladék és szennyvíz mennyiségét és - amennyiben ez lehetséges - megakadályozza a különböző fajtájú hulladékok keveredését.

10.03 cikk - A vízbe folyatás és dobás tilalma

1. Tilos a hajóról víziútba dobni, folyatni, illetve engedni olajat vagy kenőanyagot tartalmazó hajóüzemi hulladékot, valamint háztartási hulladékot, tisztítási hulladékot, szennyvizet és egyéb különleges hulladékot.

2. Tilos a hajóról víziútba dobni, folyatni, illetve engedni a rakomány részét, továbbá rakománnyal kapcsolatos a 10.01 cikk 2. bekezdésében említett hulladékot. Ez a csomagoló és a rakományrögzítő anyagokra is vonatkozik.

3. Kommunális szennyvíz csak a vonatkozó nemzeti előírásoknak megfelelően folyatható, illetve engedhető a víziútba.

4. Mosási szennyvíz az adott víziút-szakasz felett fennhatósággal rendelkező országnak az előírásai szerint bocsátható a víziútba.

5. Az 1. bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a speciális olajhulladék-gyűjtő hajók által szeparált szennyvíz vízbebocsátásra, amennyiben a szennyvízben a visszamaradó olaj mennyisége állandó és előzetes hígítás nélkül megfelel az adott víziút-szakasz felett fennhatósággal rendelkező ország előírásainak.

6. Az 1. és 2. bekezdésben említett hulladék véletlen vízbe folyása, illetve ilyen vízbe folyás veszélye esetén, a hajó vezetője köteles haladéktalanul értesíteni erről a legközelebbi hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot és a lehető legnagyobb pontossággal közölni a vízbe folyás jellegét, mennyiségét és helyét. A 3. és 4. bekezdésben említett hulladékok véletlen vízbe folyása, illetve ilyen vízbe folyás veszélye esetén, a hajó vezetője az adott víziút-szakasz felett fennhatósággal rendelkező ország előírásainak megfelelően köteles haladéktalanul értesíteni erről a legközelebbi hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságot és a lehető legnagyobb pontossággal közölni a vízbe folyás jellegét, mennyiségét és helyét.

10.04 cikk - A hulladékok gyűjtése és feldolgozása a hajón

1. A hajó vezetője köteles biztosítani a 10.03 cikk 1. bekezdésében meghatározott, a hajó üzemeltetése során keletkezett olajat vagy kenőanyagokat tartalmazó hulladékoknak külön erre szolgáló edényekben való elkülönített összegyűjtését, továbbá a géptéri fenékvíz összegyűjtését. Az edényeket a hajón úgy kell elhelyezni, hogy azok tartalmának bármely elfolyását kellő időben és könnyen észlelni és kiküszöbölni lehessen.

2. Tilos:

a) a fáradt olaj gyűjtésére fedélzeten tárolt mobil tartályokat használni;

b) a hulladékokat a hajón elégetni, ha az elégetés nem az illetékes hatóság által bizonylatolt berendezésben történik;

c) a géptérben mosószereket, olajat és kenőanyagot oldó szereket, valamint emulgáló szereket használni, kivéve az olyan szereket, amelyek nem teszik bonyolultabbá a hulladékgyűjtő pontokon való tisztítást a bizonylatolt gyűjtőberendezésekben.

3. A hajó vezetője köteles gondoskodni a 10.03 cikk 1. bekezdésében említett hulladékoknak - a háztartási szemétnek, a tisztítási hulladéknak, szennyvíz és egyéb különleges hulladéknak - a hajón való összegyűjtéséről és a hulladékgyűjtő pontokra való elkülönített leadásáról.

4. A háztartási szemetet lehetőség szerint a következő fajták szerint kell elkülöníteni: papír, üveg, egyéb feldolgozható anyagok és egyéb hulladék.

10.05 cikk - Fáradtolaj-napló, a hulladékoknak a hulladékgyűjtő pontokra való leadására vonatkozó rendelkezések

1. A belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló jogszabály vagy a Duna Bizottságnak a belvízi hajókra vonatkozó műszaki előírásokról szóló ajánlásaiban vagy az ENSZ EGB-nek a belvízi hajókra vonatkozóan elfogadott, harmonizált európai műszaki követelményeiről szóló ajánlásai szerinti géptérrel rendelkező hajónak - a kishajók kivételével - az I-9. mellékletben foglalt minta szerinti érvényes fáradtolaj-naplóval kell rendelkeznie.

2. A fáradtolaj-naplót az úszólétesítmény lobogója szerint illetékes hatóság adja ki és ellenőrzi.

3. A 10.04 cikk 1. bekezdésében meghatározott hulladékot a hajó állapotától és üzemétől függő rendszeres időközökben, megfelelő igazolás ellenében le kell adni az illetékes hatóságok engedélyével rendelkező hulladékgyűjtő helyre. Az igazolás a hulladékgyűjtő hely munkatársa által a fáradtolaj-naplóba tett megfelelő bejegyzésből áll.

4. Az adott víziút-szakasz felett fennhatósággal rendelkező ország hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósága megkövetelheti egyéb adatoknak is a fáradtolaj-naplóba való bejegyzését, így

a) a kirakásra vonatkozó adatokat (kirakási bizonylat),

b) a mosóvíz fedélzet alatti térből való eltávolítására vonatkozó adatokat,

c) a háztartási szennyvíz eltávolítására vonatkozó adatokat,

d) a szennyvizek, tisztítási maradékok és egyéb különleges hulladékok eltávolítására vonatkozó adatokat.

5. A hajón keletkezett hulladék eltávolítására vonatkozóan a Dunai hajózás alapvető rendszabályainak (GHAR) alkalmazási körén kívüli víziutakon hatályos előírások szerint kiállított egyéb okmányokkal rendelkező hajónak készen kell állni arra, hogy igazolja a hulladékoknak fenti víziutakon kívüli eltávolítását. Ilyen igazolásként szolgálhat többek között a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény és az ahhoz csatolt 1978. évi Jegyzőkönyv („MARPOL 1973/1978.”) kihirdetéséről szóló törvény által előírt fáradtolaj-napló.

10.06 cikk - Festés és a hajó külső tisztítása

1. Tilos a hajók külhéját olajjal törölni vagy olyan anyagokkal tisztítani, amelyek vízbe dobása tiltott.

2. Tilos továbbá az alábbi anyagokat vagy azok preparátumait tartalmazó antivegetatív festékek használata:

a) higanyvegyületek;

b) arzénvegyületek;

c) óntartalmú szerves vegyületek;

d) szextoklorid hexán.

Ideiglenes intézkedésként, egészen a fenti anyagokat tartalmazó antivegetatív bevonat eltávolításáig és cseréjéig megengedhető, hogy a hajótestre olyan fedőréteget vigyenek fel, amelyik megakadályozza, hogy a fedőréteg alatti antivegetatív bevonatból a fenti anyagok vízbe juthassanak.

I-1. melléklet
HAJÓK ANYAKIKÖTŐJE VAGY LAJSTROMOZÁSI HELYE SZERINTI ORSZÁGOK BETŰJELE VAGY BETŰJELEI
AUSZTRIA A MÁLTA MLT
BELGIUM B MOLDOVAI KÖZTÁRSASÁG MD
BOSZNIA ÉS HERCEGOVINA BIH NÉMETORSZÁG D
BULGÁRIA BG NORVÉGIA NO
CSEH KÖZTÁRSASÁG CZ OLASZORSZÁG I
FEHÉROROSZORSZÁG BY OROSZORSZÁGI FŐDERÁCIÓ RUS
FINNORSZÁG FI PORTUGÁLIA P
FRANCIAORSZÁG F ROMÁNIA R
HOLLANDIA N SVÁJC CH
HORVÁTORSZÁG HR SVÉDORSZÁG SE
LENGYELORSZÁG PL SZERBIA SRB
LITVÁNIA LT SZLOVÁKIA SK
LUXEMBURG L SZLOVÉNIA SLO
MAGYARORSZÁG HU UKRAJNA UA
I-2. melléklet
BELVÍZI HAJÓ MERÜLÉSI MÉRCÉI

1. A merülési mércéket az üres hajó merülésvonalától és a legnagyobb merülés vonaláig legalább deciméterenkénti beosztással váltakozó színű jól látható vonalakkal kell felvinni.

Az osztást a skála oldalán legalább 5 dm-ként oldalt, valamint a skála felett számokkal kell jelezni. Az osztást sajtolt, kivésett vagy felhegesztett jelekkel kell felvinni.

2. Ha a hajó rendelkezik az 1. pontban foglalt előírásoknak megfelelő köbözési mércékkel, a köbözési mércék helyettesíthetik a merülési mércéket.

I-3. melléklet
A HAJÓ LÁTHATÓ JELZÉSEI

1. Általános rendelkezések

1.1 A következő ábrák a Szabályzat I. rész 3. fejezetének cikkeiben foglalt jelzésekre vonatkoznak; azonban az illetékes hatóságok által meghatározott esetekben előírt vagy engedélyezett jelzésekre nem vonatkoznak.

1.2 Az ábrák tájékoztató jellegűek; a Szabályzat szövegét kell alapul venni, amely egyedül hiteles.

Az esetleg előírt kiegészítő jelzésekre vonatkozóan az ábrák

- csak a kiegészítő jelzést; vagy

- ha ez szükséges, egyidejűleg az alapjelzést (vagy az alapjelzés esetleges változatát) és a kiegészítő jelzést tüntetik fel.

Az ábrák alatti magyarázatok csak a kiegészítő jelzésekre vonatkoznak.

A 3.01 cikk 3. bekezdése szerinti fények

1.3 Magyarázatok az ábrákhoz:

I-4. melléklet
HAJÓZÁSI JELZŐFÉNYEK ÉS A JELZŐFÉNYEK SZÍNE

A hajózási jelzőfény és a jelzőfények színe feleljen meg a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló jogszabályban, vagy a Duna Bizottság belvízi hajókra vonatkozó műszaki előírásokról szóló hatályos ajánlásaiban foglalt követelményeknek, vagy az ENSZ EGB belvízi hajókra vonatkozó műszaki előírásokról szóló hatályos határozatának.

I-5. melléklet
HAJÓZÁSI JELZŐFÉNYEK FÉNYERŐSSÉGE ÉS LÁTHATÓSÁGA

A hajózási jelzőfények fényerőssége és láthatósága feleljen meg a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló jogszabályban vagy a Duna Bizottság belvízi hajókra vonatkozó műszaki előírásokról szóló hatályos ajánlásaiban, vagy az ENSZ EGB belvízi hajókra vonatkozó műszaki előírásokról szóló határozatában meghatározott követelményeknek.

I-6. melléklet
HANGJELZÉSEK

I. A JELZÉSEK HANGZÁSA

A belvízi hajón alkalmazott gépi működtetésű hangjelző készüléknek az alábbi jellemzőkkel rendelkező hangjeleket kell adnia:

1. Frekvencia

a) A géphajó által leadott hangjel alapfrekvenciája - a b) pontban megjelölt kishajók kivételével - ±20% tűréssel 200 Hz.

b) A gépnélküli hajóknál és a kishajóknál a hangjelzés alapfrekvenciájának meg kell haladnia a 350 Hz-et.

c) A korlátozott látási viszonyok között radarral közlekedő hajók által adott háromtónusú hangjelzésnél az alapfrekvenciának 165-297 Hz között kell lennie, a legmagasabb és legalacsonyabb hang között legalább 2 teljes hangköz távolsággal.

2. Hangnyomásszint

Az alább megadott hangnyomásszinteket a hangtölcsér nyílásának középpontja előtt 1 m távolságban kell mérni vagy meghatározni, és a méréseket lehetőleg nyílt környezetben kell végezni.

a) A géphajók esetében - a b) pontban megjelölt kishajó kivételével - a súlyozott hangnyomásszint 120-140 dB(A) legyen.

b) A gépnélküli hajó és olyan kishajó esetében, amely nincs felszerelve nagyhajó vontatására, a súlyozott hangnyomásszint 100-125 dB(A) legyen.

c) A korlátozott látási viszonyok között radarral közlekedő hajó által adott háromtónusú hangjel esetében az egyes hangok súlyozott hangnyomásszintje 120-140 dB(A) legyen.

II. A HANGNYOMÁSSZINT ELLENŐRZÉSE

A hangnyomásszintet az illetékes hatóság a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság előírásának megfelelő eljárás és hangnyomásmérő segítségével ellenőrzi.

III. HAJÓK HANGJELZÉSEI

A harangütéstől és a háromtónusú hangjelektől eltérő hangjelzéseknek a következő jellemzőkkel rendelkező egy vagy több, egymást követő hang leadásából kell állniuk:

- rövid hang: kb. 1 másodpercig tartó hang,

- hosszú hang: kb. 4 másodpercig tartó hang.

A két egymást követő hang közötti időtartam kb. 1 másodperc legyen, kivéve a nagyon rövid hangok sorozatát, amely legalább hat, egyenként 1/4 másodperc időtartamú, 1/4 másodperc időtartamú szünettel elválasztott hangból álló sorozatból kell állnia.

A. ÁLTALÁNOS JELZÉSEK

B. TALÁLKOZÁS JELZÉSEI

Első eset

Második eset

C. ELŐZÉS JELZÉSEI

Első eset

Második eset

Az előzés nem lehetséges

D. A FORDULÁS JELZÉSEI

E. KIKÖTŐK ES MELLÉKVÍZIUTAK, BE- ÉS KIHAJÓZÁS A VÍZIÚT KERESZTEZÉSÉVEL

E.1. A kikötőbe és mellékvíziutakba való behajózás előtti és kihajózás alatti jelzések

E.2. A kikötőből és mellékvíziútból való kihajózás alatti jelzések a víziút keresztezésekor

Ezek után szükség szerint a keresztezés befejezéséig:

F. KORLÁTOZOTT LÁTÁSI VISZONYOK KÖZÖTT ADOTT JELZÉSEK

a) Radarral közlekedő hajók

b) Radar nélkül közlekedő hajók

c) Veszteglő hajók

G. VESZTEGLŐHELYRŐL FORDULÓ NÉLKÜLI INDULÁSKOR ADOTT JELZÉSEK

I-7. melléklet
HAJÓZÁST SZABÁLYOZÓ JELZÉSEK A VÍZIÚTON

1. Az alábbi I. részben foglalt alapjelzések a II. részben foglalt kiegészítő jelzésekkel kiegészíthetők vagy pontosíthatók.

2. A táblákat külső éleik mentén keskeny fehér szegéllyel lehet ellátni.

3. A táblák mérete és színe a Duna Bizottság hatályos ajánlásainak* feleljen meg.

Megjegyzés:

* A Duna Bizottság ajánlásaival megegyezően rendelkezik a vízi közlekedés irányítására és a hajóút kitűzésére szolgáló jelekről, valamint e jelek létesítéséről, üzemeltetéséről, módosításáról és megszüntetéséről szóló rendelet.

I. RÉSZ

ALAPJELZÉSEK

A TILTÓ JELZÉSEK

Α.1 Áthaladni tilos (általános jelzés) (lásd a 6.08, 6.16, 6.22, 6.22-bis, 6.25, 6.26, 6.27 és 6.28-bis cikket)

Táblák

vagy vörös fények

vagy vörös zászlók

Két egymás felett elhelyezett tábla, fény, illetve lobogó a tartós tilalmat jelzi

A.2 Előzés tilos (lásd a 6.11 cikket)

A.3 Kötelékek egymásközti előzésére vonatkozó tilalom (lásd a 6.11 cikket)

A.4 Találkozás és előzés tilos (lásd a 6.08 cikket)

Α.4.1 Kötelékek egymás közti találkozása és előzése tilos (lásd a 6.08 cikk 1. bekezdését)

A.5 Veszteglés tilos (horgonyon vagy parthoz kikötve) (lásd a 7.02 cikket)

Α.5.1 Tilos a veszteglés a méterben megadott szélességben (a jelzéstől számítva) (lásd a 7.02 cikket)

A.6 Tilos horgonyozni, horgonyt, kötelet, láncot vonszolni (lásd a 6.18 és 7.03 cikket)

A.7 Tilos a parthoz kikötni (lásd a 7.04 cikket)

A.8 Megfordulni tilos (lásd a 6.13 cikket)

A.9 Hullámzást kelteni tilos (lásd a 6.20 cikket)

A.10 A jelzett területen kívül áthaladni tilos (hídnyílásban és duzzasztómű nyílásában) (lásd a 6.24 cikket)

Α.11 Az áthaladás tilos, de az induláshoz készüljön fel (lásd a 6.26 és a 6.28-bis cikket)

Α.12 Géphajók közlekedése tilos

Α.13 Kedvtelési célú vízijárművek közlekedése tilos

A.14 Vízisízés tilos

Α.15 Vitorlás hajók közlekedése tilos

Α.16 Géphajónak és vitorlás hajónak nem minősülő hajók közlekedése tilos

Α.17 Vitorlás deszkával közlekedni tilos

Α.18 A sport és kedvtelési kishajók nagy sebességű közlekedésére engedélyezett zóna vége

Α.19 Hajók vízre bocsátása és partra húzása tilos

A.20 Motoros vízi sporteszközzel közlekedni tilos

Β UTASÍTÓ JELZÉSEK

Β.1 A nyíllal jelölt irányban köteles haladni (lásd a 6.12 cikket)

B.2 a) A hajóútnak a hajó bal oldala felé eső oldalára köteles áthajózni (lásd a 6.12 cikket)

b) A hajóútnak a hajó jobb oldala felé eső oldalára köteles áthajózni (lásd a 6.12 cikket)

B.3 a) A hajóútnak a hajó bal oldala felé eső oldalán köteles haladni (lásd a 6.12 cikket)

b) A hajóútnak a hajó jobb oldala felé eső oldalán köteles haladni (lásd a 6.12 cikket)

B.4 a) A hajóútnak a hajó bal oldala felé eső oldalára köteles áthajózni (lásd a 6.12 cikket)

b) A hajóútnak a hajó jobb oldala felé eső oldalára köteles áthajózni (lásd a 6.12 cikket)

B.5 A Szabályzatban megállapított esetben köteles megállni (lásd a 6.26 és 6.28 cikket)

B.6 A megadott sebességet túllépni tilos (km/h-ban)

B.7 Köteles hangjelet adni

B.8 Fokozott elővigyázatosság kötelező (lásd a 6.08 cikket)

B.9 A főágba kihajózni vagy azt keresztezni csak abban az esetben szabad, ha a főágban haladó hajókat nem kényszeríti

a) sebességük vagy útirányuk megváltoztatására (lásd a 6.16 cikket)

b)

Β.10 Α főágban haladó hajóknak szükség esetén meg kell változtatniuk sebességüket vagy útirányukat, hogy utat engedjenek a kikötőből vagy a mellékvíziútból kihajózó hajónak (lásd a 6.16 cikket)

Β.11 a) Kötelező rádiótelefon-kapcsolatba lépni (lásd a 4.05 cikket)

b) Kötelező rádiótelefon-kapcsolatba lépni a jelzésen feltüntetett csatornán (lásd a 4.05 cikket)

C KORLÁTOZÁSI JELZÉSEK

C.1 Korlátozott vízmélység

C.2 Korlátozott vízszint feletti szabad magasság

C.3 Korlátozott átjáró- vagy hajóútszélesség

Megjegyzés: A C.1, C.2 és C.3 jelzéseken számok is feltüntethetők. Azok méterben megadják a vízmélységet, a vízszint feletti szabad magasságot és a hajóút, illetve az átjáró szélességét.

C.4 Hajózási korlátozások, tudakozódjék

C.5 A hajóút eltávolodik a jobb (bal) parttól; a jelzésen feltüntetett szám mutatja méterben azt a jelzéstől mért távolságot, amelyet a hajóknak tartaniuk kell

D AJÁNLÓ JELZÉSEK

D.1 Ajánlott átjáró

a) mindkét irányban (lásd a 6.25, 6.26 és 6.27 cikket)

b) csak a megadott irányban (az ellenkező irányban az áthaladás tilos) (lásd a 6.25, 6.26 és 6.27 cikket)

D.2 Ajánlatos a jelzett területen maradni (hídnyíláson és duzzasztómű nyílásán való áthaladásnál) (lásd a 6.24 cikket)

D.3 Ajánlott haladási irány: a nyíllal jelzett irányban az állandó fénytől a villanó fény felé

Ε TÁJÉKOZTATÓ JELZÉSEK

Ε.1 Az áthaladás engedélyezett (általános jelzés) (lásd a 6.08, 6.16, 6.26, 6.27 és 6.28-bis cikket)

tábla

vagy zöld fények

vagy zöld zászlók

E.2 Légvezeték átfeszítés

E.3 Duzzasztómű

E.4 a) Nem szabadon közlekedő komp

b) Szabadon közlekedő komp

E.5 Vesztegelni szabad (horgonyon vagy parthoz kikötve) (lásd a 7.02 és 7.05 cikket)

Ε.5.1 Vesztegelni szabad a vízterületnek azon a részén, amelynek a jelzéstől mért szélességét méterben a tábla feltünteti (lásd a 7.05 cikket)

E.5.2 Vesztegelni szabad a vízterületnek azon a részén, amelynek a jelzéstől a méterben feltüntetett két távolság között található (lásd a 7.05 cikket)

E.5.3 Az egymás mellé állítható hajók legnagyobb száma (lásd a 7.05 cikket)

E.5.4 Tolt kötelékben továbbított hajók számára kijelölt veszteglőhely, amelyeknek nem kell viselniük a 3.14 cikkben előírt jelzéseket (lásd a 7.06 cikket)

E.5.5 Tolt kötelékben továbbított hajók számára kijelölt veszteglőhely, amelyeknek a 3.14 cikk 1. bekezdésében előírt egy kék fényt, illetve egy kék kúpot kell viselniük (lásd a 7.06 cikket)

E.5.6 Tolt kötelékben továbbított hajók számára kijelölt veszteglőhely, amelyeknek a 3.14 cikk 2. bekezdésében előírt két kék fényt, illetve két kék kúpot kell viselniük (lásd a 7.06 cikket)

E.5.7 Tolt kötelékben továbbított hajók számára kijelölt veszteglőhely, amelyeknek a 3.14 cikk 3. bekezdésében előírt három kék fényt, illetve három kék kúpot kell viselniük (lásd a 7.06 cikket)

E.5.8 A nem tolt kötelékben továbbított hajók számára kijelölt veszteglőhely, amelyeknek nem kell viselniük a 3.14 cikkben előírt jelzéseket (lásd a 7.06 cikket)

E.5.9 A nem tolt kötelékben továbbított hajók számára kijelölt veszteglőhely, amelyeknek a 3.14 cikk 1. bekezdésében előírt egy kék fényt, illetve egy kék kúpot kell viselniük (lásd a 7.06 cikket)

E.5.10 A nem tolt kötelékben továbbított hajók számára kijelölt veszteglőhely, amelyeknek a 3.14 cikk 2. bekezdésében előírt két kék fényt, illetve két kék kúpot kell viselniük (lásd a 7.06 cikket)

Ε.5.11 A nem tolt kötelékben továbbított hajók számára kijelölt veszteglőhely, amelyeknek a 3.14 cikk 3. bekezdésében előírt három kék fényt, illetve három kék kúpot kell viselniük (lásd a 7.06 cikket)

Ε.5.12 Minden olyan hajó számára kijelölt veszteglőhely, amelynek nem kell viselnie a 3.14 cikkben előírt jelzéseket (lásd a 7.06 cikket)

Ε.5.13 Minden olyan hajó számára kijelölt veszteglőhely, amelynek a 3.14 cikk 1. bekezdésében előírt egy kék fényt, illetve egy kék kúpot kell viselnie (lásd a 7.06 cikket)

Ε.5.14 Minden olyan hajó számára kijelölt veszteglőhely, amelynek a 3.14 cikk 2. bekezdésében előírt két kék fényt, illetve két kék kúpot kell viselnie (lásd a 7.06 cikket)

Ε.5.15 Minden olyan hajó számára kijelölt veszteglőhely, amelynek a 3.14 cikk 3. bekezdésében előírt három kék fényt, illetve három kék kúpot kell viselnie (lásd a 7.06 cikket)

E.6 Horgonyzás (lásd a 7.03 cikket), illetve horgony, kötél vagy lánc vonszolása megengedett (lásd a 6.18 cikket)

E.7 Parthoz való kikötés megengedett (lásd a 7.04 cikket)

Ε.7.1 Járművek be- és kirakodására kijelölt rakpartszakasz (a legnagyobb megengedett várakozási időre vonatkozó információt a jelzés alatt elhelyezett tájékoztató táblán lehet feltüntetni)

E.8 Fordítóhely

(lásd a 6.13 és 7.02 cikket)

E.9 Az elért út azon víziút mellékvíziútjának tekintendő, amelyen a hajó halad (lásd a 6.16 cikket)

a)

b)

Ε.10 Az út, amelyen a hajó halad, az elért vízi út mellékvíziútjának tekintendő (lásd a 6.16 cikket)

a)

b)

E.11 A tilalom vagy az egyirányú közlekedés feloldása, illetve a korlátozás vége

Ε.12 Figyelemfelhívó jelzések: egy vagy két fehér fény

a) állandó fény (fények): elől akadály/nehézség - előírás esetében megállni kötelező

b) villanó fény (fények): a továbbhaladás engedélyezett

Ε.13 Ivóvízvételező hely

Ε.14 Távbeszélő állomás

Ε.15 Géphajók közlekedése engedélyezett

Ε.16 Kedvtelési célú hajók közlekedése engedélyezett

E.17 Vízisízés engedélyezett

Ε.18 Vitorlás hajók közlekedése engedélyezett

Ε.19 Géphajónak és vitorlás hajónak nem minősülő hajók közlekedése engedélyezett

E.20 Vitorlás deszkák közlekedése engedélyezett

Ε.21 Kedvtelési célú kishajók nagy sebességű közlekedése engedélyezett

E.22 Hajók vízre bocsátása és partra húzása engedélyezett

E.23 A hajózási viszonyokra vonatkozó információ a jelzésen feltüntetett csatornán kapható

E.24 Motoros vízi sporteszköz közlekedése engedélyezett

II. RÉSZ

KIEGÉSZÍTŐ JELZÉSEK

Az alapjelzések (lásd az I. részt) a következő jelzésekkel egészíthetők ki:

1. Távolságot jelző tábla, amelytől kezdve érvényes az alapjelzéssel közölt előírás vagy körülmény

Megjegyzés: Ezek a táblák az alapjelzés felett helyezkednek el.

Példák:

2. Kiegészítő fényjelzés

Fehér világító nyíl, amelynek más fényekkel együtt van jelentése

a) Zöld fénnyel

Például: az öbölbe való behajózás a nyíl irányában megengedett

b) Vörös fénnyel

Például: az öbölbe való behajózás a nyíl irányában tilos

3. Annak a szakasznak az irányát jelző nyilak, amelyre az alapjelzés vonatkozik

Megjegyzés: A nyilaknak nem kell feltétlenül fehér színűeknek lenni, és azok az alapjelzés mellett vagy alatt helyezkedhetnek el.

Példák:

4. Magyarázatot vagy kiegészítő tájékoztatást közlő táblák

Megjegyzés: Ezek a táblák az alapjelzés alatt helyezkednek el.

Példák:

I-8. melléklet
KITŰZŐ JELZÉSEK

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Víziút kitűzése

A víziutat és a hajóutat, valamint a veszélyes helyeket és a hajózási akadályokat nem mindenkor jelölik meg jelekkel (kitűző jelekkel).

Az úszó hajózási jeleket a jelölendő szélektől kb. 5 m távolságra helyezik el.

Sarkantyút és párhuzamművet rögzített és úszó jelekkel lehet megjelölni. Ezeket a jeleket általában a sarkantyú- vagy a párhuzammű fejénél vagy az előtt helyezik el.

A fennakadás vagy a jelekkel való ütközés elkerülése végett a jelektől kellő távolságot kell tartani.

2. Fogalommeghatározások

Jobb oldal/bal oldal: a víziút, illetve a hajóút „jobb oldala” és „bal oldala” az arccal folyásirányba forduló szemlélőhöz viszonyítva határozható meg.

csatornák, tavak és nagyszélességű víziutak „jobb és bal oldalát” az illetékes hatóság állapítja meg.

Fény: a kitűzés jelzésére használatos különleges fény.

Állandó fény: folytonos fényt kibocsátó, állandó fényerejű és színű fény.

Villanó fény: jellegzetes és időszakosan ismétlődő felvillanás-sorozatokból álló, állandó fényerejű és színű fény.

3. A fények ritmusa:

Példák:

II. A HAJÓÚT SZÉLEIT JELZŐ, A VÍZIÚTON ELHELYEZETT JELEK

1. A hajóút jobb oldala

1. ábra

Szín: vörös.

Alak: henger alakú bója vagy úszó vagy karó.

Csúcsjelzés: a nem henger alakú bóján vagy úszón egy henger formájú, vörös csúcsjel található.

Fény (amennyiben van): vörös villanó fény.

Általában radarreflektorral felszerelve.

Az 1. ábra jelei a hajóút határát és elhelyezkedését jelölik; ezek a jelek a hajóút jobb szélét és a jobb part közeli veszélyeket jelölik.

2. A hajóút bal oldala

2. ábra

Szín: zöld.

Alak: kúp alakú bója vagy úszók vagy karó.

Csúcsjelzés: (amennyiben van) csúcsával felfelé álló kúp.

Fény (amennyiben van): zöld villanó fény.

Általában radarreflektorral felszerelve.

2a ábra

A 2. ábra jelei a hajóút határát és elhelyezkedését jelölik; ezek a jelek a hajóút bal szélét és a bal part közeli veszélyeket jelölik.

3. A hajóút szétágazása

Szín: vízszintesen vörös és zöld csíkozás.

Alak: előnybe részesítendően gömb alakú bóják, illetve úszók vagy karók.

Csúcsjelzés: vízszintesen vörös és zöld csíkozású gömb alakú csúcsjelzés a bójáknál és az úszóknál kötelező, ha azok nem gömb alakúak.

Általában radarreflektorral felszerelve

3. ábra

Szín: vízszintesen vörös és zöld csíkozás.

Alak: gömb alakú bóják, illetve úszók.

Csúcsjelzés: vízszintesen vörös és zöld csíkozású gömb.

Fény (amennyiben van): folytonosan ismétlődő fehér villanó fény vagy állandó fázisú fehér fény (lehet három felvillanáscsoportból álló felvillanáscsoportú fehér fény).

3a ábra

A 3. számú jelek a hajóút szétágazásának vagy összefolyásának, valamint a hajóúton belül elhelyezkedő hajózási akadályok jelzésére szolgálnak. Úgy a völgymenetben, mind a hegymenetben haladó hajók a jelek mellett bármelyik oldalról elhaladhatnak.

4. Az első és második pontban meghatározott bójákon a fehér „P” betű azt jelenti, hogy a hajóút veszteglőhely mentén halad.

Példa: Bója fénnyel a veszteglőhelyet a hajóút jobb oldalán való elhatárolására (7.05 cikk)

4a ábra

Példa: Bója fénnyel a veszteglőhelyet a hajóút bal oldalán való elhatárolására (7.05 cikk)

4b ábra

III. A HAJÓÚT HELYZETÉT JELZŐ, PARTON ELHELYEZETT JELEK

A. A hajóút parthoz viszonyított helyzetét jelző jelek

Ezek a jelek a hajóút parthoz viszonyított helyzetét jelzik és a víziúton elhelyezett jelekkel együtt megjelölik a hajóutat azokon a helyeken, ahol az a parthoz közelít; ezek a jelek egyúttal iránytartó jelekként is szolgálnak.

1. Hajóút a jobb part közelében

Szín: vörös/fehér.

Alak: rúd, csúcsjelzéssel.

Csúcsjelzés: négyzet alakú vörös színű (vízszintesen és függőlegesen elhelyezett élekkel) tábla, alul és felül fehér szegéllyel, vagy vörös színű keretezett (vízszintesen és függőlegesen) tábla.

5. ábra

Fény (amennyiben van): vörös villanó fény.

5a. ábra

2. Hajóút a bal part közelében

Szín: zöld/fehér.

Alak: rúd, csúcsjelzéssel.

Csúcsjelzés: négyzet alakú (a vízszintes és függőleges irányhoz viszonyítva elhelyezett élekkel) tábla, felső felén zöld és alsó felén fehér színben, vagy zöld keretes (a vízszintes és függőleges irányhoz viszonyítva átlósan elhelyezett élekkel) tábla.

6. ábra

Fény (amennyiben van): zöld villanó fény.

6.a ábra

3. A jelek használata:

7. ábra

B. Az átmenet jelei

A jobb eligazítás céljából, külön jelekkel is lehet jelezni a hajóútnak az egyik part felől a másik part felé tartó irányát (átmenetét).

1. A jobb parton

Szín: sárga/fekete.

Alak: rúd, csúcsjelzéssel.

Csúcsjelzés: négyzet alakú sárga tábla (vízszintesen és függőlegesen elhelyezett élekkel) középen függőleges fekete csíkkal.

8. ábra

Fény (amennyiben van): sárga villogó vagy sárga elsötétülő fény - a kettős felvillanáscsoportokból álló ritmus kivételével - páros számú jellemzőkkel

8.a ábra

A jobbparti átmeneti jel (8. ábra) a hajóút jobbpartról a balpartra való átmenetének kezdetének és végének jelzésére szolgál.

2. A bal parton

Szín: sárga/fekete

Alak: rúd, csúcsjelzéssel.

Csúcsjelzés: négyzet alakú sárga tábla (a vízszintes és függőleges irányhoz viszonyítva elhelyezett élekkel) középen függőleges fekete csíkkal.

9. ábra

Fény (amennyiben van): sárga villogó vagy sárga elsötétülő fény - a hármas felvillanás-csoportokból álló ritmus kivételével - páratlan számú jellemzőkkel

9.a ábra

A balparti átmeneti jel (9. ábra) a hajóút balpartról a jobbpartra való átmenetének kezdetének és végének jelzésére szolgál.

3. A jelek használata:

3.1. Az átmenet egyszerű jelzése

10. ábra

3.2. A hosszabb átmenet tengelyvonalának jelzése

Két egymás mögött ugyanazon a parton a hosszú átmenet tengelyvonalát jelző feltakaró jelekként elhelyezett egyforma (8., illetve 9. ábra) jel, és az ilyen átmenet jelzésénél az első jelet alacsonyabban kell elhelyezni, mint a hátsó jelet.

11. ábra

Jobbparti feltakaró jelek

két sárga tábla, mint például a 8. ábrán ábrázolt (mellső és hátsó tábla)

11a ábra

Fény (ha van): sárga fények. A mellső villogó, a hátsó állandó.

11b ábra

Balparti feltakaró jelek

két sárga tábla, mint például a 9. ábrán ábrázolt (mellső és hátsó tábla)

11c ábra

Fény (ha van): sárga fények. A mellső villogó, a hátsó állandó.

11d ábra

IV. VESZÉLYES HELYEK ÉS AKADÁLYOK MEGJELÖLÉSE

A. Rögzített jelek

1. Veszélyes helyet határoló jobboldali jel

Szín: vörös.

Alak: rúd, csúcsjelzéssel.

Csúcsjelzés: csúcsával lefelé álló, vörössel keretezett fehér háromszög.

12. ábra

A jel a jobb parti veszélyes helyeket jelzi és kisegítő jelként szolgál a mederbe benyúló különféle műtárgyak (gát, vezetőmű stb.) határolására, továbbá alkalmazható a magas vízállásnál elöntött benyúló partrészek határolására.

2. Veszélyes helyet határoló baloldali jel

Szín: zöld.

Alak: rúd, csúcsjelzéssel.

Csúcsjelzés: csúcsával felfelé álló, zölddel keretezett fehér háromszög.

13. ábra

A jel a bal parti veszélyes helyeket jelzi és kisegítő jelként szolgál a mederbe benyúló különféle műtárgyak (gát, vezetőmű stb.) határolására, továbbá alkalmazható a magas vízállásnál elöntött benyúló partrészek határolására.

3. A hajóút szétágazása (elhaladás mindkét oldalról lehetséges)

Szín: vörös/zöld.

Alak: rúd, csúcsjelzéssel.

Csúcsjelzés: két, egymással csúcsával szembefordított fehér háromszög, amelyek közül a felső vörössel, az alsó zölddel keretezett.

14. ábra

Fény (amennyiben van): fehér villanó fény

14a ábra

A jeleket a szigetcsúcson ott helyezik el, ahol a sziget kettéosztja a hajóutat, továbbá a hajózható csatornák és mellékfolyók torkolatában.

4. Elágazás, torkolat és kikötőbejárat

Elágazás, torkolat és kikötőbejárat megközelítésének helyein mindkét part az elválasztó mólóig megjelölhető a fenti 1. és 2. pontban előírt 12. és 13. ábra szerinti jelekkel. A kikötőbe beálló hajókat hegymenetben haladóknak kell tekinteni.

V. A RADARHAJÓZÁS KIEGÉSZÍTŐ JELEI

A. Hídlábakat jelölő jelek

1. Ε célra az 1. és 2. ábra szerinti, radarreflektorokkal felszerelt sárga bóják használhatók (a hídlábtól a folyásirányhoz viszonyítva felül és alul elhelyezve).

2. A hídlábakon a folyásirányhoz viszonyítva felül és alul elhelyezett radarreflektoros konzolok.

15. ábra

B. Átfeszítés jelölése

1. Átfeszítésen elhelyezett radarreflektorok (a vezeték vonala a radarképernyőn pontsorként jelenik meg).

16. ábra

2. A mindkét part mellett párosával kihelyezett, sárga bójákra szerelt radarreflektorok (a kettős bóják a radarernyőn a vezeték vonalát jelölő pontként jelennek meg).

17. ábra

I-9. melléklet
A fáradtolaj-napló mintája
..........................................................................
(az ország neve/(Name des Staates / название страны / nom de l’Etat)
..........................................................................
(a kiadó hatóság megnevezése / Name der ausstellenden Behörde / наименование
выдающего органа /
nom de l’autorité délivrante)
ÖLKONTROLLBUCH
ЖУРНАЛ УЧЕТА ОТРАБОТАННЫХ МАСЕЛ
FÁRADTOLAJ-NAPLÓ

Ausstellung der Ölkontrollbücher

Das erste Ölkontrollbuch, versehen auf Seite 1 mit der laufenden Nummer 1, wird nur von der Behörde ausgestellt, die dem Schiff das Schiffszeugnis erteilt hat. Sie trägt auch die auf Seite 1 vorgesehenen Angaben ein.

Alle nachfolgenden Ölkontrollbücher werden von einer örtlich zuständigen Behörde mit der Folgenummer nummeriert und ausgegeben, dürfen jedoch nur gegen Vorlage des vorangegangenen Ölkontrollbuches ausgehändigt werden. Das vorangegangene Ölkontrollbuch wird unaustilgbar „ungültig” gekennzeichnet und dem Schiffsführer zurückgegeben. Es ist nach der letzten Eintragung noch sechs Monate lang an Bord aufzubewahren.

Выдача журналов учета отработанных масел

Первый журнал учета отработанных масел, на стр. 1 которого проставляется порядковый номер 1, выдается только тем компетентным органом, который выдал судовое удостоверение на судно. Этот орган указывает также сведения, предусмотренные на странице 1.

Все последующие журналы, которым присваиваются последовательные порядковые номера, выдаются местным компетентным органом, но только после предъявления предыдущего журнала. Предыдущий журнал, в котором делается нестираемая отметка „недействителен”, должен быть возвращен судоводителю. Он должен храниться на борту в течение шести месяцев после внесения последней записи.

A fáradtolaj-naplók kiadása

Az első fáradtolaj-naplót, amelynek 1. oldalán az 1. sorszámot tüntetik fel, csak az az illetékes hatóság állíthatja ki, amely a hajóra a hajóbizonyítványt kiállította. Ez a hatóság tünteti fel továbbá az 1. oldalon szereplő adatokat is.

Az összes további fáradtolaj-naplót, amelyek a soronkövetkező sorszámot kapják, a helyileg illetékes hatóságok adják ki, de csak az előző napló bemutatását követően. A letörölhetetlen „Érvénytelen” megjegyzéssel ellátott előző naplót a hajó vezetőjének vissza kell juttatni. Azt az utolsó bejegyzés keltétől számított hat hónapig a hajón kell őrizni.

1. oldal
Seite 1
Стр. 1
Sorszám: ............
Laufende Nr.:
Порядковый номер:
..........................................................................
A hajó típusa
Art des Fahrzeugs
Тип судна
..........................................................................
A hajó neve
Name des Fahrzeugs
Название судна
Hivatalos hajószám vagy a köbözési bizonyítvány száma:
Amtliche Schiffsnummer oder Eichzeichen:
Официальный номер или номер мерительного свидетельства:
..........................................................................
A kiadás helye:
Ort der Ausstellung:
Место выдачи:
..........................................................................
A kiadás időpontja:
Datum der Ausstellung:
Дата выдачи:
..........................................................................
Ez a napló
Dieses Buch enthält ............... Seiten
Настоящий журнал состоит из .......... страниц
......... lapból áll.
Az ezt a naplót kiadó illetékes hatóság képviselőjének bélyegzője és aláírása
Stempel und Unterschrift der Behörde, die dieses Ölkontrollbuch ausgestellt hat
Печать и подпись представителя компетентного органа, выдавшего настоящий журнал
..........................................................................
2. oldal és további oldalak
Seite 2 und folgende
Стр. 2 и последующие
1. A hajó üzemeltetése során keletkezett átvett olaj- és kenőanyag-tartalmú hulladékok
Akzeptierte öl- und fetthaltige Schiffsbetriebsabfälle:
Отходы, содержащие масло или смазочные материалы и образующиеся в ходе эксплуатации судна, которые были приняты:
1.1 Fáradt olajok: ........... l
Altöl:
Отработанные масла:
1.2 Fenékvíz /_Bilgenwasser aus / Трюмная вода из:
Hátsó géptérből / Maschinenraum hinten / Кормового машинного отделения: ........... l
Mellső géptérből / Maschinenraum vorne / Носового машинного отделения: ........... l
Egyéb terekből / anderen Räumen / Прочих помещений: ........... l
1.3 Egyéb olaj- és kenőanyag-tartalmú hulladékok / Andere öl- oder fetthaltige Abfälle / Прочие отходы, содержащие масло или смазочные материалы:
Használt törlőgyapot / Altlappen / Chiffons usagés / Использованная ветошь:
Fáradt kenőanyagok / Altfett / Отработанные смазочные вещества:
......... kg
......... kg
Használt szűrök / Altfilter / Filtres usagés / Использованные фильтры: ........ db/Stück/шт.
Tárolóedények / Gebinde / Емкости: ........ db/Stück/шт.
2. Megjegyzések / Bemerkungen / Notes / Замечания:
2.1 Nem fogadott hulladékok / Nicht akzeptierte Abfälle / Отходы, в приеме которых отказано
.........................................................................................................................................................................................
.........................................................................................................................................................................................
2.2 Egyéb megjegyzések / Andere Bemerkungen / Прочие замечания:
.........................................................................................................................................................................................
.........................................................................................................................................................................................
Hely / Ort / Место ....................................................... Kelt / Datum / Дата: ...................................................
Az átvevő gyűjtőhely képviselőjének bélyegzője és aláírása
Stempel und Unterschrift der Annahmestelle /
Печать и подпись представителя приемного сооружения: ..........................................................................
I-10. melléklet
RADARBERENDEZÉSRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS MŰSZAKI PARAMÉTEREK

A radarberendezés általános műszaki paraméterei feleljenek meg a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló jogszabályban meghatározott követelményeknek vagy a Duna Bizottság belvízi hajókra vonatkozó műszaki előírásokról szóló hatályos ajánlásaiban vagy az ENSZ EGB belvízi hajókra vonatkozó műszaki előírásokról szóló hatályos határozatában foglalt követelményeknek.

II. RÉSZ

MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN LEVŐ BELVÍZI UTAKRA VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ RENDELKEZÉSEK

A. Általános szabályok
1. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.01 cikk - Fogalommeghatározások

A II. rész alkalmazásában:

1. felügyeleti hajó: a hajózási hatóság, a vízi- és a határrendészeti rendőri szerv, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal, valamint a súlyos víziközlekedési balesetek és rendkívüli hajózási események szakmai vizsgálatát végző szervezet hajója,

2. folyamkilométer (fkm): a víziút adott pontjának a folyó vagy csatorna torkolatától mért távolsága,

3. hajó vagy kötelék fajtája: a hajó vagy kötelék építési, alkalmazási és egyéb (például méret, összetétel) jellemzője,

4. hajóhíd: a parthoz és a mederhez rögzített úszólétesítményekből összeállított, nyitható ideiglenes híd,

5. hajó-meder távolság: a hajótest legalacsonyabb és a meder legmagasabb pontja közötti távolság,

6. hajósoknak szóló hirdetmény: a hajózási hatóság által az e Szabályzat I. rész 1.22 cikke alapján kiadott rendelkezés (biztonsági intézkedés) közzétételére, közlésére szolgáló közlemény,

7. hajósoknak szóló tájékoztató: a hajózási hatóság által az e Szabályzat I. rész 1.06 cikkének betarthatósága és a hajózásban érdekeltek tájékoztatására kiadott közlemény,

8. hajóút közelében: a víziút hajóúton kívül elhelyezkedő és ahhoz közvetlenül csatlakozó vízterület,

9. kísérő kisgéphajó: oktatás, edzés, verseny és vízi rendezvény ideje alatt a vitorlás és evezős csónak vagy vízi sporteszközök, vitorlás kishajó, illetve vízben lévő személyek kísérését, szükség esetén mentést szolgáló, saját gépi berendezéssel hajtott kishajó,

10. komp, függesztőköteles repülőhíd (lengőkomp): felső vezetőkötélhez vagy a meder közepén lehorgonyzott, ladikkal vagy úszóval lebegő helyzetben tartott hosszkötélhez rögzített, a kormány kihajtása által vágatással mozgásba hozott komp,

11. komp, alacsonyvezetésű köteles: a vízfelszín felett kis magasságban átvezetett kötelű komp,

12. komp, felsővezetésű köteles: a vízfelszín felett átvezetett kötelű komp, amely lehet alacsonyvezetésű köteles komp, magasvezetésű köteles komp, függesztőköteles repülőhíd (lengőkomp),

13. komp, köteles: nem szabadon közlekedő kötélpályás komp, amely lehet mélyvezetésű köteles komp, felsővezetésű köteles komp,

14. komp, magasvezetésű köteles: a vízfelszín felett legalább a hajózásra alkalmas vagy hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról szóló jogszabályban előírt magasságban átvezetett kötelű komp,

15. komp, mélyvezetésű köteles: a vízfelszín alatt a mederfenéken átvezetett kötelű komp,

16. korlátozott látási viszonyok: 1000 m-nél kisebb látótávolság,

17. közforgalmú úszólétesítmény: gazdasági célú, a meghirdetett feltételekkel bárki által igénybe vehető úszólétesítmény,

18. mentőmotoros: a hajózási hatóság által rendeltetésszerű mentésre alkalmasnak nyilvánított, a II-11. mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelő kisgéphajó,

19. őrszolgálat: úszólétesítményen vagy parti őrhelyen tartott - az úszólétesítmény biztonságának megőrzésére szolgáló - állandó figyelőszolgálat,

20. Szemleszabályzat: a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló, az Európai Unió belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelményekről szóló hatályos irányelvét átültető, külön jogszabállyal közzétett szabályzat,

21. ügyeleti szolgálat: úszólétesítményen vagy olyan helyen tartott készenléti szolgálat, ahonnan szükség esetén azonnali intézkedés foganatosítható,

22. vitorlás vízi sporteszköz: a legalább 3 m2 névleges vitorlafelületű vízi sporteszköz,

23. vízi légijármű: vízen történő fel- és leszállás rendeltetésszerű végrehajtására alkalmas - a légiközlekedésről szóló törvényben meghatározott - légijármű,

24. vízi repülőtér: vízi légijármű fel- és leszállására, vízen való mozgására, álló helyzetben való kiszolgálására, veszteglésére kijelölt és biztosított, az üzemeltető rendelkezésére bocsátott vízterület,

25. vízi sportpálya: vízisízés, ejtőernyő vontatás, úszó eszközhöz kötött repülés, vontatott vízi sport- és fürdőeszköz, valamint motoros vízi sporteszköz másoktól és egymástól elkülönített használata céljára kijelölt vagy engedélyezett vízterület.

1.02 cikk - A vízijármű vezetője és az úszómű felügyeletéért felelős személy

1. Csónakot és nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi sporteszközt, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a 2. és 3. bekezdésben foglalt kivétellel - az vezethet, aki

a) a 14. életévét - gépi hajtású vízijármű esetében 17. életévét - betöltötte,

b) úszni tud,

c) a vezetésben kellő gyakorlattal rendelkezik, és

d) ismeri az e Szabályzat rendelkezéseit, valamint az igénybe vett vízterület sajátosságait.

2. Ha több személy tartózkodik a csónakban vagy nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi sporteszközön, indulás előtt 16. életévét - gépi hajtású vízijármű esetében 17. életévét - betöltött, valamint az 1. bekezdés b)-d) pontjában foglaltaknak megfelelő vezetőt kell kijelölni.

3. Sportegyesület 14. életévét be nem töltött, úszni tudó és az e Szabályzat rendelkezéseit ismerő sportolója csónakot, illetve gépi hajtás nélküli vízi sporteszközt a sportegyesület edzőjének irányítása és felügyelete, továbbá mentőeszköz használatával és mentőmotoros vagy kísérő kisgéphajó biztosítása mellett vezethet.

Az edző felügyelete akkor tekinthető teljesítettnek, ha

a) minden sportolóra folyamatos rálátása van, és

b) a segítségnyújtáshoz vagy beavatkozáshoz 2 percnél több idő nem szükséges.

3.a. Szervezett, csoportosan haladó evezős vízijárművek részvételével zajló vízitúra - tíznél több evezős vízijármű részvétele esetén - vízi túravezető vezetésével bonyolítható le.

3.b. A 3.a. bekezdésben említett vízitúra elindulását, túravezetőjének személyét és a tervezett útvonalat a túravezető az indulást megelőzően köteles bejelenteni a területileg illetékes vízirendészeti szervnek.

3.c. A vízi túravezetőre a túrában részt vevő vízijárművek és személyek vonatkozásában a 3. bekezdésben az edzőre meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

3.d. A vízitúra vezetőjének vízijárművét a Szabályzat II. rész 3. melléklet „U” kódlobogójával (II-3. melléklet) kell megjelölni. A lobogó (oldalélének) mérete legkevesebb 0,3 m és a helyettesíthető azonos megjelenésű táblával.

3.e. A vízitúra vezetője jogosult a túra résztvevőinek közlekedési magatartására vonatkozó utasítást adni, amelyet a résztvevők kötelesek végrehajtani.

3.f. Vízitúra korlátozott látási viszonyok között nem folytatható.

4. A nyilvántartásba vételre kötelezett úszómű felügyeletéről az üzemben tartó köteles gondoskodni. Az e Szabályzat I. rész 1.02 cikk 5. bekezdése szerinti felügyeletet ellátó személynek a hajózási hatóság eltérő rendelkezésének hiányában legalább matrózképesítéssel kell rendelkeznie.

5. A Szabályzat I. rész 1.02 cikk 2. bekezdés b) pontja szerinti „ideiglenes” kifejezés alkalmazásánál azt az előfogatot kell ideiglenesnek tekinteni, amely legfeljebb 2000 m hosszú szakaszon történik, függetlenül annak időbeni tartamától. A kötelék, ideértve a mellévett alakzatot is, az e Szabályzat I. rész 1.02 cikk 2. bekezdés a), b), c), d) vagy e) pontja szerint meghatározott vezetőjének nevét az általa vezetett hajó hajónaplójába be kell jegyezni.

6. Az I. rész 1.08 cikkének értelmében és feltételeinek teljesítése mellett, legfeljebb 14 órás útnál

a) az egymás mellé csatolva egy sorban vontatott hajókon hajónként, a merev csatolásban vontatott hajókon három hajónként egy fő,

b) vontatott kötelék vontatott hajóin legalább két fő hajós képesítéssel rendelkező személynek kell szolgálatot teljesítenie.

7. Az I. rész 1.09 cikk 1. bekezdésében meghatározott életkort a magyar lobogójú úszólétesítményen a hajózási képesítésekről szóló jogszabály, és a Szemleszabályzat szerint kell alkalmazni.

1.03 cikk - Az úszólétesítmények vezetésére való alkalmasság

1. Úszólétesítményt - az I. rész 1.02 cikk 6. bekezdése alapján - olyan személy vezethet és a vezetés olyan személynek engedhető át, aki

a) nem áll a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt, szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol vagy más hasonlóan ható szer (például kábítószer, gyógyszer, ezek kombinációja),

b) nem mutatja látható jeleit a fáradtságának,

c) az úszólétesítményre előírt üzemmód szerinti pihenőidőt igénybe vette.

A munkával és pihenéssel töltött idő dokumentálása idegen lobogó alatt közlekedő hajón a Magyarország területére érkezést megelőző 24 órás időszaktól kezdve kötelező.

2. Ha a biztonságos üzemeltetés csak több személy közös munkájával lehetséges, az 1. bekezdésben foglaltakat mindazokra alkalmazni kell, akik az úszólétesítmény vezetésében és működtetésében egyidejűleg részt vesznek.

3. A veszteglő úszólétesítményen őrszolgálatot vagy ügyeleti szolgálatot ellátó személyre az 1-2. bekezdés előírásait alkalmazni kell.

4. A vízijármű kölcsönzésére vonatkozóan be kell tartani az II-10. mellékletben (Kedvtelési célú vízijármű bérbeadására vonatkozó biztonsági szabályok) foglalt előírásokat.

1.04 cikk - Az úszólétesítmény vezetése

1. Úszólétesítményt az e Szabályzat I. részében foglalt előírásoknak és az e részben foglalt kiegészítő rendelkezéseknek megfelelően, az időjárási, a forgalmi és a hajóútviszonyoknak, valamint a hajózás biztonságát befolyásoló egyéb körülményeknek megfelelően kell vezetni.

2. A mederfenék úszólétesítménnyel történő érintése - a kikötés, a mentési munkálatok során szükségessé váló kárelhárító tevékenység, valamint a víziút fenntartásával, szabályozásával kapcsolatos munkák, továbbá az ilyen jellegű tevékenységre engedéllyel rendelkezők kivételével - tilos.

Az úszólétesítmény merülését

a) a víziút fenntartója vagy az illetékes hatóság tájékoztatása (például hajósoknak szóló tájékoztató, hirdetmény, rádió- vagy elektronikus közlemény, vízállás és/vagy gázlójelző tábla) alapján,

b) a menetsebesség, az úszólétesítmény kialakítása, műveletképessége, a szállított áru fajtája és a gázló hajózási viszonyainak figyelembevételével,

c) kellő hajó-meder távolság tartásával

kell megállapítani.

A hajózás biztonsága érdekében a hajózási hatóság átmeneti rendelkezésben egyes vízterületeken legkisebb kötelező hajó-meder távolságot állapíthat meg.

1.05 cikk - Legnagyobb terhelés, megengedett utaslétszám, a hajó szerkezete, felszerelése és személyzete

1. A rakományt úgy kell elhelyezni, hogy a fenékvíz ellenőrizhető, a mentőszivattyú-csővezeték nyílása megközelíthető legyen. A hajón a kikötéshez és horgonyzáshoz szükséges helyet szabadon kell hagyni.

2. A hajó vezetője köteles gondoskodni a hajó egyenletes terheléséről. Ha ettől eltérés szükséges, akkor azt csak akkor engedélyezheti, ha meggyőződött arról, hogy az egyenlőtlen terhelés a hajózás biztonságát nem fenyegeti.

3. A vízijármű megengedett legnagyobb - a személyzetet és az utasokat magában foglaló - befogadóképességének kihasználása szempontjából két tíz éven aluli gyermek egy személynek tekinthető. Ez a rendelkezés - ha e Szabályzat eltérően nem rendelkezik - legfeljebb a megengedett legnagyobb utaslétszám 25%-ára alkalmazható. A 10 vagy 10-nél több fő legnagyobb befogadóképességgel rendelkező vízijárműveknél a befogadóképesség ilyen értelmű növelésének lehetőségét a hajózási hatóság a hajó okmányába tett bejegyzéssel engedélyezi.

4. Kishajóra a 3. bekezdésben foglaltak akkor alkalmazhatók, ha minden utasnak van ülőhelye.

5. Az I. rész 1.07 cikk 4. bekezdésében előírt ellenőrzés tényét a hajónaplóba be kell jegyezni.

6. A 3. pont alkalmazása esetén a növelt befogadóképességnek megfelelő számú és nagyságú mentőmellényt kell biztosítani.

7. Az e Szabályzat I. rész 1.08 cikkében előírt követelmények akkor tekinthetők kielégítettnek, ha a hajó rendelkezik a Szemleszabályzatnak megfelelően kiállított vagy egyéb elismert hajóbizonyítvánnyal és ha a hajó szerkezete és felszerelése megfelel a hajóbizonyítványban feltüntetetteknek.

8. Az e Szabályzat I. rész 2.04 cikkében előírt merülési jeleket és merülési mércéket a Szemleszabályzat rendelkezései szerint kell felvinni.

1.06 cikk - Okmányok

1. Az I. rész 1.10 cikkében foglalt okmányokon túlmenően a honvédelmi célú hajó kivételével

a) gőzkazánnal felszerelt hajónak kazánhasználati engedéllyel,

b) légtartállyal felszerelt hajónak légtartály nyomáspróba-bizonylattal (ha a levegőrendszer üzemi nyomása a 0,1 MPa-t meghaladja),

c) az úszó testek kötelékének hajózásra jogosító nemzeti okmánnyal kell rendelkeznie.

2. Csónak, valamint nyilvántartásra nem kötelezett más vízijármű esetében az e Szabályzat I. rész 1.10 cikk 2. bekezdésében előírt okmányok nem szükségesek.

3. *  Tolt bárka esetében az I. Rész 1.10 cikk 5. pontjában előírt fémtáblán, továbbá adatszolgáltatásnál hivatalos hajóazonosító számként az egységes európai hajóazonosító számot (ENI) kell feltüntetni. A felépítmény és hajtógép nélküli kompok esetében az I. Rész 1.10. cikk 5. pontjában előírt fémtábla helyettesítheti a fedélzeten a kompbizonyítványt, ha azon az egységes európai hajóazonosító számot (ENI) feltüntették.

4. *  Vízi munkák munkaterületén kiszolgáló tevékenységet végző és zárt, meteorológiai hatásoktól védett tároló hellyel nem rendelkező kisgéphajók az I. Rész 1.10 cikk 2. pontjában meghatározott okmányait azon az úszólétesítményen kell elhelyezni, amelyet a munkaterületen a kisgéphajó kiszolgál.

5. *  Kishajóknál az I. Rész 1.10 cikk 2. pont a) alpontjában megjelölt hajóbizonyítványt a nyilvántartást és az üzemképesség tényét tanúsító okmány helyettesítheti.

6. *  Az I. Rész 1.10 cikk 1. pont f) és g) alpontjában megjelölt okmány az I. Rész 1.10 cikk 1. pont d) alpontja szerinti okmánnyal helyettesíthető.

1.07 cikk - Veszélyt jelentő akadály

Az I. rész 1.12 cikk 3-4. bekezdésében, valamint 1.13 cikk 2-3. bekezdésében, 1.14 cikkében, 1.15 cikk 3. bekezdésében és 1.17 cikk 1. bekezdésében megállapított bejelentési kötelezettség teljesíthető a - hajózási hatóság által hajósoknak szóló hirdetményben meghirdetett - hajózási információs és segélykérést fogadó rádióállomáson keresztül is.

1.08 cikk - Fennakadt vagy elsüllyedt úszólétesítmény

1. Az I. rész 1.17 cikk 2. bekezdésében előírt jelzéseket nem kell kihelyezni, ha

a) a fennakadt vagy elsüllyedt hajó közvetlen közelében - a hajóút és a fennakadt vagy elsüllyedt hajó között - hajózásra alkalmas hajó tartózkodik (vesztegel vagy gépen áll), és

b) a korlátozásról szóló tájékoztatás - a hajók közti forgalmazásra kijelölt 10. rádiócsatornán - folyamatosan biztosított a korlátozással érintett víziútszakaszon közeledő hajók és kötelékek számára.

2. A fennakadt vagy elsüllyedt úszólétesítmény leszabadításának megkezdését a hajózási hatóság a bejelentést követően megtilthatja, és arra időpontot, határidőt és módszert határozhat meg.

1.09 cikk - Különleges rendelkezések

1. Az illetékes hatóság az I. rész 1.20 cikk 2. bekezdésében foglaltakon túlmenően megtilthatja a hajó elindulását, ha

a) a hajó hajózásra alkalmatlan, vagy

b) a hajó vezetője ellen a vízi közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény alapos gyanúja miatt eljárás indult, vagy

c) a hajó balesetet okozott és vezetője bejelentési kötelezettségének nem tett eleget.

2. Az I. rész 10.05 cikk 1. bekezdése szerinti fáradtolaj-napló vezetésére kötelezett hajó vezetője köteles

a) az olajjal szennyezett vizekkel kapcsolatos eseményeket,

b) az olajszennyeződések körülményeit,

c) a szennyvíz és a hulladék üzemszerű és rendkívüli eltávolítását

a fáradtolaj-naplóban rögzíteni és az I. rész 10.05 cikk 3. bekezdésében említett leadást az átvevővel igazoltatni.

3. Az I. rész 1.19 cikkének megfelelően a hajó és az úszóanyagok kötelékének vezetője és személyzete köteles megtartani

a) a kikötő, vagy menedékhely igénybevételét szabályozó kikötőrend,

b) a hajózási hatóság által kibocsátott közlekedési rend,

c) a hajózási létesítmények üzemeltetési rendjének,

d) az ADN Szabályzat

rendelkezéseit.

1.10 cikk - Különleges szállítás

1. A szokványostól eltérő (eredetileg más célra szolgáló elemekből kialakított) úszólétesítmény a vízi közlekedésben önállóan akkor vehet részt, ha a hajózásra alkalmas és közlekedését a hajózási hatóság engedélyezi.

2. Az I. rész 1.21 cikkének alkalmazásában az üzemképes úszómű helyváltoztatása akkor minősül különleges szállításnak, ha a továbbított úszómű, illetve úszóművek

a) együttes vízkiszorítása meghaladja a továbbító géphajó vízkiszorításának kétszeresét, vagy

b) együttes méretei meghaladják a jogszabályban vagy átmeneti rendelkezésben a vízterületre meghatározott kötelékméreteket, vagy

c) együttes mérete (hossza és vagy szélessége) a hajóokmány szerint az úszóművet, illetve úszóműveket továbbító hajóval továbbítható kötelékméretet túllépi,

d) nem szerepelnek a magyar hajólajstromban,

e) szállítása külföldi vízi utat is érint.

3. Utasokat vagy utasokat is szállító hajóval kötelékben közlekedni - a havaria kivételével - csak a hajózási hatóság eseti engedélyével szabad.

4. Az I. rész 1.21 cikk 4. bekezdése szerinti vezetőnek a hajózási hatóság által megállapított képesítéssel kell rendelkeznie.

1.11 cikk - Átmeneti rendelkezések

1. Az I. rész 1.22 cikke szerinti átmeneti rendelkezés azonnali végrehajtását a hajózási hatóság a hajózás, a víziút vagy a vízi közlekedésben résztvevők biztonsága érdekében, közvetlen veszélyhelyzet fennállása hiányában is elrendelheti (hajósoknak szóló hirdetmény).

2. Vízen végzett, a hajózást nem zavaró tevékenység meghirdetésétől a hajózási hatóság határozatában vagy szakhatósági állásfoglalásában eltekinthet.

3. Hajózást érintő kísérlethez az illetékes hajózási hatóság eltérést engedélyezhet az e Szabályzat rendelkezéseitől, amennyiben ezzel a személyek és a hajózás biztonságát, a forgalom folyamatosságát, a víz minőségét és a környezetet nem veszélyeztetik.

4. A víziút korlátozott jellemzői következtében szükséges időszakra az átmeneti közlekedési rendet, továbbá az egyes vízterületek közlekedési rendjének az e Szabályzatban nem érintett helyi szabályait hajósoknak szóló hirdetményben a hajózási hatóság állapítja meg.

5. Hajósoknak szóló hirdetmény, illetve tájékoztató iránti kérelmet - a szükséges mellékletekkel együtt - legalább 8 nappal a meghirdetés tervezett időpontja előtt, de legalább 15 nappal a hirdetmény tárgyát képező tevékenységet megelőzően kell a hajózási hatósághoz benyújtani.

1.12 cikk - Sport- és egyéb vízirendezvény

1. Vízirendezvény a rendezvény helye szerint illetékes vízirendészeti rendőrkapitányság, a vízirendészeti szervek illetékességi területén kívül eső folyókon, tavakon és egyéb szabad vizeken a rendezvény helye szerint a területileg illetékes rendőrkapitányság engedélyével tartható.

2. A hajózás korlátozását okozó, víziúton tartott rendezvényhez a hajózási hatóság engedélye, egyéb esetben szakhatósági hozzájárulása szükséges.

3. Víziúton a rendezvény - a hajózási hatóság eltérő rendelkezése hiányában - hajósoknak szóló hirdetménnyel vagy tájékoztatóval való meghirdetése nélkül nem tartható meg.

1.13 cikk - Veszélyes áru szállítása

1. A hajózási hatóság által kijelölt veszteglő helyeken kívül a veszélyes árut szállító veszteglő hajó által tartandó távolság nem lehet kisebb, mint

a) 100 m a lakott területektől, műtárgyaktól vagy tárolótartályoktól, ha a hajó egy kék kúpot, vagy egy kék fényt köteles viselni,

b) 100 m a műtárgyaktól vagy tárolótartályoktól, valamint 300 m a lakott területektől, ha a hajó két kék kúpot, vagy két kék fényt köteles viselni,

c) 500 m a lakott területektől, műtárgyaktól vagy tárolótartályoktól, ha a hajó három kék kúpot vagy három kékfényt köteles viselni.

2. A zsilipek vagy hidak előtti áthajózásra való várakozás alatt a veszélyes árut szállító veszteglő hajó az 1. bekezdéstől eltérhet, de legalább 100 m távolságot kell tartania.

3. Veszélyes áru (erre engedéllyel rendelkező kikötőhelyen kívüli) átrakása a hajózási hatóság által megállapított feltételek (engedély) szerint végezhető.

4. Veszélyes áru be- és kirakásánál, valamint azt követően - ahol a megelőző rakomány tulajdonságai következtében gáz jelenlétét kell feltételezni addig, amíg a rakománytereket nem gáztalanították - a hajón el kell helyezni az I. rész 3.31 és 3.33 cikkében meghatározott jelzést.

5. A gyúlékony folyadék be- és kirakása kezdetétől annak befejezéséig az úszólétesítmény és a parti földelő között jól vezető fémes kapcsolatot kell létesíteni. Gumitömlő csak fémspirállal ellátva használható.

6. A robbanóanyagot és az ilyen anyagokkal töltött tárgyakat, sűrített, cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gázt, gyúlékony folyadékot, gyúlékony gáz fejlesztésére képes anyagot és szerves peroxidot szállító, rakodó vagy ilyen rakomány kirakása után még nem gáztalanított hajón tilos:

a) szikraképződést okozó vagy elektromossággal statikusan feltöltődő eszköz, ruházat használata,

b) szikraképződéssel járó munka végzése,

c) raktár- és légzőnyílás fölé lámpa helyezése,

d) menetben és zártrendszerű rakodás alatt a tágulási akna fedelének szellőzés céljából történő felnyitása,

e) dohányzás, nyílt láng használata (kivéve a személyzet zárt lakhelyét).

7. Veszélyes áru be- és kirakásának megkezdése előtt a tűzoltó berendezések és eszközök használhatóságát ellenőrizni kell.

8. Tűzveszélyes rakomány szállításakor (például kender, szalma) a hajó füstcsöveit szikrafogóval kell ellátni és a hajón jól látható helyen az I. rész 3.32 cikkében meghatározott (dohányzást tiltó) táblát kell elhelyezni.

9. Az I. rész 8.02 cikk 2. bekezdésében előírt bejelentési kötelezettség a kijelölt kikötőhelyei között átkelést végző kompra nem vonatkozik.

10. A három kék kúpot vagy a három kék fényt viselő, menetben lévő hajó - amennyiben lehetséges - legalább 50 m távolságot köteles tartani bármely más hajótól.

1.14 cikk - Hajózási szabályzatok

1. Az I. rész 1.11 cikkében foglaltakat a nagyhajót továbbító kishajókra is alkalmazni kell.

2. *  Az I. Rész 1.11 cikkében foglaltakat belföldön a gép nélküli hajókra és a gépnélküli, nem szabadon közlekedő, valamint a géphajóval vagy gépi erővel hajtott kishajóval továbbított kompokra nem kell alkalmazni.

3. Az I. rész 1.11 cikke szerint a hajón tartandó Szabályzat, továbbá a víziút adott szakaszán hatályos helyi szabályzat és az I. rész 1.22 cikk szerinti átmeneti rendelkezések esetében hajón tartásnak minősül a bármely időpontban történő elektronikus elérhetőség (például internet, hajlékony lemez, CD-ROM).

2. FEJEZET
AZ ÚSZÓLÉTESÍTMÉNY JELEI, LÁTHATÓ JELZÉSEK, HANGJELZÉSEK, RÁDIÓTELEFON, A VÍZIÚT JELEI

2.01 cikk - Úszólétesítmények azonosító jelei

1. *  A nyilvántartásba vételre nem kötelezett úszólétesítményen fel kell tüntetni a tulajdonos nevét, elérhetőségét, továbbá a nyilvántartásba vett úszóműnél a bizonyítványban meghatározott nyilvántartási számot. A nyilvántartási számok feltüntetésére az I. rész 2.01 cikk 3. bekezdésében foglaltak az irányadók.

2. A vízi légijármű azonosító jeleit a légijárművek lajstromozásának szabályairól szóló jogszabály határozza meg.

2.02 cikk - Kitűzőhajó, vízirendészeti hajó, vámrendészeti hajó és veszélyhelyzetet megelőző vagy elhárító tevékenységet végző honvédelmi, valamint katasztrófavédelmi célú hajó jelzése

1. *  Kitűzőhajónak az I. rész 3.28 cikkében előírt jelzéseket kell viselnie.

2. A vízi- és határrendészet rendőri szerveinek ellenőrzést végző hajóin az I. rész 3.27 cikkében előírt, kékkel keretezett, fehér színű rombusz alakú jelzést kell alkalmazni és a hajó mindkét oldalán RENDŐRSÉG vagy POLICE feliratot kell elhelyezni.

3. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hajóin az I. rész 3.27 cikkében előírt jelzéseken felül zölddel keretezett, fehér színű rombusz alakú jelzést kell alkalmazni és a hajó mindkét oldalán VÁM-ZOLL feliratot kell elhelyezni.

4. A veszélyhelyzetet megelőző vagy elhárító tevékenységet végző honvédelmi célú hajó - amennyiben nem aknamentesítéssel foglalkozik -, valamint a katasztrófavédelmi célú hajó a felügyeleti hajók által alkalmazott minden oldalról látható kék villogó fényt viselhet.

2.03 cikk - Fény- és hangjelző berendezések

1. A víziúton és a partél közelében fényt, azaz fényforrást tilos úgy elhelyezni és üzemeltetni, hogy az az e Szabályzatban meghatározott fényjelzés észlelését zavarja vagy a közlekedés biztonságát egyéb módon (például elvakítással) veszélyeztesse.

2. Ha a felügyeleti, illetve veszélyhelyzetet megelőző vagy elhárító tevékenységet végző honvédelmi, valamint katasztrófavédelmi célú hajó álló helyzetben is viseli a megkülönböztető kék villogó fényt, a hajók kötelesek az elhaladás során menetsebességüket csökkenteni és attól a lehető legnagyobb távolságot tartani.

3. A gyorsjáratú hajó az I. rész 3.08 cikk 4. bekezdésében megállapított jelzést az utazósebesség elérésétől köteles viselni akkor is, ha az nem éri el a 40 km/h sebességet.

4. A jelzőfények színének, fényerősségének és láthatóságának a Szemleszabályzatban foglalt követelményeknek kell megfelelnie.

2.04 cikk - Áthaladási elsőbbség

1. Az I. rész 3.27, és e rész 2.02 cikkében megállapított jelzéseket viselő

a) felügyeleti, illetve veszélyhelyzetet megelőző vagy elhárító tevékenységet végző honvédelmi, valamint katasztrófavédelmi célú hajó a megkülönböztető fény és hangjelzés alkalmazásakor,

b) a kitűzőhajó a megkülönböztető látható jelzés és egy figyelmeztető hangjelzés együttes alkalmazása esetén áthaladási elsőbbséget élvez más úszólétesítményekkel szemben.

2. Az 1. bekezdésben említett esetben minden úszólétesítmény köteles szabad utat biztosítani a megkülönböztető jelzést viselő vízijármű részére vagy annak vezetőjének utasítására sebességét csökkenteni, szükség esetén megállni.

2.05 cikk - Rádiótelefon

1. A hajók - vagy hajó és part - közötti, továbbá a hajón, illetve köteléken belüli rádiókapcsolathoz a frekvenciasávok nemzeti felosztásának megállapításáról szóló jogszabályban meghatározott csatornák használhatók.

2. A hajók a találkozás, keresztezés, előzés, fordulás, elindulás, kikötőbe vagy mellékvíziútra való ki-behajózáskor, zsilipeléskor, egyéb műveleteiknél elsődlegesen rádiókapcsolat útján létesítsenek kapcsolatot a közléseik adásához és mások közléseinek fogadásához. Ha a hajók közötti rádiókapcsolat felvétele sikertelen, az e Szabályzat szerinti hang- és fényjelzéseket kell alkalmazni.

3. Az I. rész 4.05 cikk 2-5. bekezdésében foglalt kötelezettségeket a Duna fő ágán kívül azokon a víziutakon kell alkalmazni, amelyekre e rész rádióhasználati kötelezettséget ír elő. A géphajók a Dunán kívüli víziutakon a második rádiótelefon-berendezés felszerelése hiányában is közlekedhetnek.

4. Ha az egyes víziutakra e rész kötelező rádióhasználatot ír elő,

a) az I. rész 4.05 cikk 3-4. bekezdésében meghatározott úszólétesítményeken kívül a munkát végző úszómunkagépet fel kell szerelni az I. rész 4.05 cikk 1. bekezdése szerinti rádiótelefonnal;

b) a rádiótelefon 16. csatornáján (156,8 MHz) és 10. csatornáján (156,5 MHz) - menetben vagy munkavégzés közben - folyamatos figyelőszolgálatot kell tartani (kivéve a kötelékben továbbított úszó munkagépet);

c) más csatornára átkapcsolni csak az e Szabályzat vagy a hajózási hatóság által előírt esetben, rövid időre vagy a második rádiókészüléken szabad.

2.06 cikk - Komp- és révátkelés jelzése

1. A komp- és révátkelőhelyet az I-7. melléklet szerinti E.4 a) vagy E.4 b) táblákkal kell megjelölni.

2. Az 1. pont szerinti táblákat ki kell egészíteni a komp és a tábla közötti távolságot feltüntető kiegészítő jelzéssel.

3. Az 1.és 2. pontban előírt jelzések elhelyezésének kötelezettsége alól tavon a hajózási hatóság felmentést adhat.

2.07 cikk - Csónakkal közlekedő személy éjszakai időszakban való jelzésadási kötelezettsége

Csónakkal közlekedő személy fehér színű fény láthatóvá tétele által hívja fel jelenlétére a hozzá közeledő vagy a közelében közlekedő hajók figyelmét.

3. FEJEZET
HAJÓZÁSI SZABÁLYOK

3.01 cikk - Hajózás korlátozott látási viszonyok között radarral

1. Az I. rész 6.32 cikk 1. bekezdésének alkalmazása tekintetében az minősül radarhajózásban jártasnak, aki radarhajós képesítéssel, illetve olyan képesítéssel rendelkezik, amelynek részeként eredményes hajóradar ismeretek vizsgát tett.

2. Az I. rész 4.05 cikke tekintetében azokon a víziutakon, amelyekre az e Szabályzat nem ír elő kötelező rádióhasználatot, korlátozott látási viszonyok között a hajó abban az esetben tekinthető radarral közlekedőnek, ha azon üzemképes rádiótelefon-készülék üzemel, amely alkalmas a „hajó-hajó” és a „hajózási közlemények”, valamint a „segélyhívó” (16.) rádiócsatornán adásra és vételre.

3. Az I. Rész 6.32 cikk 1. bekezdésében a második radarhajózásban jártas személyre vonatkozó előírást a kompra (e szabály alkalmazásában beleértve az átkelő járatban üzemeltetett hajót) nem kell alkalmazni.

4. A radarberendezésnek a Szemleszabályzatban foglalt követelményeknek meg kell felelnie.

3.02 cikk - A hajó vezetése elinduláskor

A hajó vezetője elindulás előtt köteles különös figyelmet fordítani a hajó melletti vízterületekre (látási holttér).

3.03 cikk - Csónak, vízi sporteszköz és kishajó közlekedése

1. Csónakkal, vízi sporteszközzel és kishajóval a parttól vagy kikötőhelyről elindulni és menetirányt változtatni akkor szabad, ha az a víziközlekedés más résztvevőit nem zavarja és vízben tartózkodó személyt nem veszélyeztet.

2. Csónak vagy vízi sporteszköz más hajóval történő találkozás, keresztezés és előzés esetében a kishajóra vonatkozó szabályokat alkalmazza.

3. Ha azonos hajtású kishajók vagy csónakok vagy vízi sporteszközök (a vitorlával haladók kivételével) egymás útvonalát keresztezik, a jobbról érkezőnek van elsőbbsége.

4. A gépi erővel hajtott kishajó, csónak és vízi sporteszköz, valamint a nem gépi erővel és nem vitorlával hajtott csónak és vízi sporteszköz találkozáskor és keresztezéskor köteles a vitorlával haladó kishajó, csónak és vízi sporteszköz útjából kitérni.

5. A gépi erővel hajtott kishajó, csónak és vízi sporteszköz találkozáskor és keresztezéskor köteles kitérni a nem gépi erővel és nem vitorlával hajtott csónak és vízi sporteszköz útjából és - feltéve, hogy a víz szélessége és mélysége ezt lehetővé teszi - legalább 30 m távolságot tartani attól.

6. A gépi erővel hajtott kishajók, csónakok és motoros vízi sporteszközök találkozásukkor jobbra kell tartaniuk és a bal oldaluk felől kell egymást elkerülniük.

7. A vitorlával haladó csónak és vízi sporteszköz a találkozási és keresztezési szabályok alkalmazásában vitorlás kishajónak minősül. Ezekre az I. rész 6.03-bis cikkében foglaltakat kell alkalmazni.

8. Csónakkal (kivéve a hajó csónakját), kishajóval (kivéve a hajó kisgéphajóját), továbbá vízi sporteszközzel

a) a menetben lévő nagyhajó útvonalát a nagyhajó haladási irányában 1000 méternél kisebb távolságon belül keresztezni,

b) a menetben lévő, két gyors, percenként 100-120-szor felvillanó sárga villogó fényt viselő gyorsjáratú hajó útvonalát a gyorsjáratú hajó haladási irányában 1500 méternél kisebb távolságon belül keresztezni, és

c) az a) és b) pontban meghatározott, menetben lévő hajókat hátulról 60 m-nél, továbbá oldalról - feltéve, hogy a víziút méretei ezt lehetővé teszik - 30 m-nél kisebb távolságra megközelíteni

tilos.

9. Kikötött úszólétesítmény és a part közötti vízterületen, a kötelek, támdorongok, kikötői eszközök, az alacsonyvezetésű köteles komp kifeszített kötele alatt közlekedni, és a kötelet mindkét irányból az attól mért 50 méternél kisebb távolságra megközelíteni tilos.

10. Vízben tartózkodó személyt - a mentés esetét kivéve -

a) a vitorlával haladó kishajóval, csónakkal és vízi sporteszközzel, valamint a nem vitorlával és nem gépi erővel haladó csónakkal legalább 10 m,

b) *  gépi erővel hajtott kishajóval, csónakkal, vízi sporteszközzel, valamint a nem vitorlával és nem gépi erővel haladó vízi sporteszközzel legkevesebb 30 m

távolságban úgy kell kikerülni, hogy az a vízijármű és a közelebbi part vagy az őt kísérő vízijármű között maradjon. A vízben tartózkodót a vízijármű közeledésére - szükség esetén - kiáltással is figyelmeztetni kell és a vízijármű sebességét olyan mértékre kell csökkenteni, hogy az ne okozzon hullámzást a vízben tartózkodó közelében.

11. Ha a 10. bekezdésben előírt megközelítési szabály betartása a vízterület méretei miatt nem lehetséges, akkor a vízben tartózkodó körüli 30 m sugarú kör területén legfeljebb 5 km/h sebességgel szabad elhaladni a vízben tartózkodó zavarása nélkül.

12. Vízisízés, vízi sport - és fürdőeszköz használata, valamint ejtőernyő vontatása éjszaka, valamint korlátozott látási viszonyok között tilos.

3.04 cikk - Találkozás gyorsjáratú hajóval

Két gyors, percenként 100-120-szor felvillanó sárga villogó fényt viselő gyorsjáratú hajóval történő, az e Szabályzat I. rész 6.01-bis cikkében meghatározott találkozás során más hajó - a kishajó, csónak és vízi sporteszköz kivételével-, a gyorsjáratú hajó elhaladásáig köteles megtartani eredeti, a gyorsjáratú hajó megjelenésekor tartott irányát.

4. FEJEZET
KÜLÖNLEGES SZABÁLYOK

4.01 cikk - Utas- és járműszállítás kompon

A komp vezetője nem tagadhatja meg a megkülönböztető jelzését használó mentő, tűzoltó és rendőrségi gépjármű - szükség esetén soron kívüli - átszállítását. Ilyen esetben más jármű vagy személy nem követelheti az ezekkel együttes átszállítást.

4.02 cikk - Hajóhíd

1. Hajóhidat a II-9. melléklet 2. ábráján közölt jel jelöli.

2. Hajóhíd megközelítésekor a rádióhasználatra kötelezett vízijárművek kötelesek a híd üzemi rádiócsatornáján jelezni érkezésüket és - ha arra az üzemeltetési rend lehetőséget ad - a nyitást kezdeményezni érkezés előtt legalább 1 órával.

3. A hajóhíd nyitását - rádióhasználatra nem kötelezett vízijármű - a híd telefonszámán vagy a helyszínen két hosszú hangjel adásával vagy szóban kezdeményezheti.

4. A híd nyitására vonatkozó - jóváhagyott - szabályokat az üzemeltető hajósoknak szóló hirdetményben teszi közzé.

5. Hajóhidat 100 méternél kisebb távolságra csak annak nyitott állapotában és azok a vízijárművek közelíthetik meg, amelyek az áthajózást megkezdték, kivéve azokat a vízijárműveket, amelyek a 6. pont szerint a zárt híd kijelölt nyílásán kívánnak áthaladni vagy a híd kiszolgálását vagy ellenőrzését végzik.

6. A zárt híd alatti áthajózás lehetőségéről a 4. pontban foglalt hirdetményben kell tájékoztatást adni.

4.03 cikk - Áthaladás zsilipen

1. A zsilipelést, kikötést és az áthajózást a hajózási hatóság által jóváhagyott és az üzemeltető által közzétett zsilipelési szabályzat szerint kell végezni.

2. A hajó zsilipelés előtt, illetve után akkor tartózkodhat a zsilip területén, ha ez hajózásbiztonsági okból szükséges és/vagy erre a zsilipszemélyzet engedélyt adott.

3. Az I. rész 6.28 cikk 10. bekezdésében a személyhajóra vonatkozó szabályok a kedvtelési célú kishajóra és csónakra is vonatkoznak.

4. A veszélyes árut szállító hajó vezetője zsilipelés előtt a zsilip személyzetét a rakomány jellegéről tájékoztatni köteles.

5. Ha a zsilip személyzete eltérően nem rendelkezik, az I. rész 6.28 cikk 3. bekezdésében a kishajóra vonatkozó szabályok a csónakra is vonatkoznak.

4.04 cikk - Riadóterv

1. Ha a gazdasági célú vízijármű, úszómű vagy úszómunkagép személyzeti létszáma meghaladja a 3 főt, akkor az üzemben tartó köteles a személyzet feladatait tűz, lékesedés és vízből mentés esetére riadótervben szabályozni.

2. A riadótervet

a) a személyzettel ismertetni kell,

b) az úszólétesítményen jól látható helyen ki kell függeszteni.

3. A személyzet változásakor, de havonta legalább egyszer riadógyakorlatot kell tartani.

4. A hajónapló vezetésére kötelezett úszólétesítmény vezetője a riadótervben foglaltak gyakorlásának tényét köteles a hajónaplóba bejegyezni.

4.05 cikk - Csónak és kishajó biztonsági követelményei

1. Kishajó és csónak felszerelésére, biztonsági előírásaira vonatkozó rendelkezéseket a II-1. és II-2. melléklet tartalmazza. A kishajó és a csónak a víziközlekedésben ezek megtartásával vehet részt.

2. A kishajó és csónak felszerelését a hajózási hatóság - a használati célnak megfelelően - az 1. bekezdésben foglaltaktól eltérően is meghatározhatja. Ezt a nyilvántartásra kötelezett vízijármű esetében a hajóokmányba bejegyzi, a nyilvántartásra nem kötelezett vízijármű esetében hajósoknak szóló tájékoztatóban teszi közzé.

3. *  Ha a csónak és kishajó használatakor a megengedett legkisebb biztonsági távolság - ideiglenesen - nem tartható meg, a csónakban és kishajóban tartózkodó személyek mentőmellényt viselni kötelesek.

4. *  A csónakból és kishajóból indulás előtt - és szükség esetén menetben is - el kell távolítani a stabilitását és úszóképességét befolyásoló mennyiségű vizet.

4.06 cikk - Kijelölt fürdőhelyen kívül vízijárműről történő fürdés szabályai

1. Fürdés céljából a vízijárművet csak a vezető engedélyével szabad elhagyni.

2. A vízijárművet elhagyó fürdőzőt mindaddig követni kell - mentésre készenlétben -, amíg az nincs teljes biztonságban.

3. *  Közforgalmú személyszállítást végző vízijárművet - a 4. pontban meghatározott kivétellel - fürdés céljából elhagyni tilos.

4. *  Közforgalmú személyszállítással egybekötött idegenforgalmi szolgáltatást nyújtó vállalkozás vízijárműveit fürdés céljából elhagyni az 1. és 2. pontban foglaltak mellett akkor lehet, ha

a) a fürdőzők fedélzetre visszajutása megfelelően biztosított,

b) a hajó személyzete - mentésre készenlétben - a fürdőzőket figyelemmel tudja kísérni,

c) a kötelező mentőeszközön kívül egy 25 fm hosszú felúszó kötéllel felszerelt mentőgyűrű és egy 20 fm hosszú, legalább 12 mm átmérőjű felúszó műanyag kötél is rendelkezésre áll.

4.07 cikk - A csónak és a vízi sporteszköz használata

1. A menetben levő csónakban tartózkodóknak - a csóváló evezést (védlizés) vagy csáklyázást vagy más munkát végző személy kivételével - tilos állni.

2. A csónak vezetője a beszállás előtt köteles tisztázni, hogy a csónakban helyet foglaló személyek tudnak-e úszni és azok nyilatkozata, továbbá az e Szabályzat rendelkezései alapján a mentőfelszerelés elhelyezéséről, továbbá alkalmazásra való készenlétéről köteles gondoskodni.

3. Vízen levő (közlekedő vagy veszteglő) csónakban tartózkodó úszni nem tudó, valamint 14 évnél fiatalabb személy, továbbá vízi sporteszközön közlekedő minden személy köteles mentőmellényt viselni.

4. A sportegyesület edzője, illetve az ifjúsági társadalmi szervezet csapatvezetője felel a felügyelete alatt csónakot vagy vízi sporteszközt vezető és képesítéssel nem rendelkező kiskorú sportoló közlekedésben tanúsított magatartásáért, továbbá az e Szabályzatban előírtak megtartásáért.

5. Csónak vagy vízi sporteszköz vezetését az e Szabályzat egyéb rendelkezéseinek megtartásával csak partközelben, hajóúton kívül, kikötőben az üzemeltető által kijelölt részen, motoros vízi sporteszköz vezetését a hajózási hatóság által engedélyezett zárt vízi sportpályán szabad oktatni és gyakorolni.

4.08 cikk - Vízi sportpálya

1. Vízi sportpálya határait folyókon és csatornákon az I-7. melléklet E.16-E.21 és E.24 jelzésekkel - szükség szerint kiegészítő jelzésekkel - kell megjelölni. A vízi sportpálya határait tavakon a II-5. melléklet III. fejezet 1-3. pontjában foglaltaknak megfelelő sárga bójákkal, valamint a parton az I-7. melléklet E.16-E.21 és E.24 jelzésekkel - szükség szerint kiegészítő jelzésekkel - kell megjelölni.

2. Motor nélküli vízi légijármű vízről vontatása vízi repülőtéren vagy a hajózási hatóság által arra kijelölt vízi sportpályán végezhető.

4.09 cikk - A vontatás és a vízi- és légijárművön tartózkodás szabályai

1. *  Gépi erővel hajtott kishajóval, csónakkal és vízi sporteszközzel kishajót, csónakot, vízi sporteszközt, vízisíelőt, személyt, valamint vízen tartózkodó vízi légijárművet vontatni abban az esetben szabad, ha

a) a motor teljesítménye a vontatáshoz elegendő,

b) a vontatókötél a vízijármű vagy vízi légijármű műveletképességét nem gátolja, és

c) a vontatókötél a vontatott vízijárműről vagy a vízi légijárműről is könnyen kioldható.

2. A vízisít vagy más hasonló (úszóeszköznek nem minősülő) eszközt vontató vízijármű közlekedésére - az e Szabályzat vagy a hajózási hatóság eltérő átmeneti rendelkezése hiányában - a kisgéphajó közlekedésére vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

3. A vízen vontatott személy mentőmellényt köteles viselni.

4. Az I. rész 6.35 cikk 2. bekezdésében meghatározott kísérő csak a hajóvezető által kijelölt, 14. életévét betöltött személy lehet, aki köteles a vontatott személyt folyamatosan figyelni, a felmerülő veszélyekre figyelmeztetni és számára a hajóvezető utasításait továbbítani.

4.10 cikk - Közlekedés fürdésre kijelölt vízterületen, illetve búvármunkák térségében

1. Fürdésre kijelölt vízterületen vízijárművel közlekedni a 2. bekezdésben foglaltak kivételével tilos.

2. Fürdésre kijelölt vízterületen vízijármű akkor közlekedhet, ha a telephelye (engedélyezett kikötőhelye) erre a vízterületre esik vagy ha ezen a területen engedéllyel vízi munkát végez. Ilyen esetben a vízijármű a legkisebb biztonságos sebességgel, a legrövidebb idő alatt köteles a vízterületen áthaladni.

3. A búvármunkák közelében - ellenkező értelmű hatósági rendelkezés hiányában - minden vízijármű köteles sebességét a lehető legkisebbre csökkenteni és a jelzéstől legalább 50 méter távolságot tartani.

4.11 cikk - A vízi légijárműre és vízi repülőtérre vonatkozó szabályok a vízen

1. *  Vízi légijármű kisgéphajóként a vízi repülőtér területén közlekedhet.

2. Amennyiben kényszerhelyzetben lévő vízi légijármű vízi repülőtéren kívüli vízterületen közlekedik, a víziközlekedési szabályok alkalmazása szempontjából kisgéphajónak minősül.

3. Vízi légijármű vízi repülőtéren kívül - kényszerhelyzet kivételével - vontatott kötelékben közlekedhet.

4.12 cikk - A személyszállítás szabályai

1. Utasok be- és kiszállítását (ide nem értve a hajóról történő engedélyezett fürdést) a hajó vezetője a hajózási hatóság által arra engedélyezett helyen végezheti.

2. A be- és kiszállás tilos, amíg arra a hajó vezetője vagy annak megbízottja engedélyt nem ad.

3. A hajó vezetője a hajózás biztonságát, az utasok nyugalmát vagy testi épségét veszélyeztető személyt az utazásból kizárhatja.

4. Veszélyes árut utasokkal együtt szállítani tilos.

4.13 cikk - A vízi sporteszköz használatára vonatkozó korlátozások

1. Az e Szabályzat és más jogszabály rendelkezésein túlmenően tilos a vízi sporteszköz használata

a) *  ott, ahol ezt az I-7. mellékletben meghatározott A.13, A.17 és A.20 jelzés jelzi,

b) a kijelölt veszteglőhelyen, ha ott úszólétesítmény tartózkodik (kivéve az elindulást és kikötést legfeljebb 5 km/h sebességgel),

c) a fürdésre kijelölt vízterületen (kivéve a nem gépi meghajtású vízi sporteszköz elindulását és kikötését legfeljebb 5 km/h sebességgel),

d) személyhajó- és kompkikötő 100 m-es körzetében (ha a víziút méretei ezt nem teszik lehetővé, akkor a lehető legnagyobb távolságot kell ezektől tartania úgy, hogy a személyhajó és komp kikötését vagy közlekedését nem zavarhatja),

e) *  tavakon, kivéve a Balatonon és a Velencei-tavon, valamint a Fertő tavon, a partéltől számított 500 m széles vízterületen kívül, amennyiben a hajózási hatóság másképpen nem rendelkezik.

2. Vízi sporteszköz az alábbi vízterületeken más úszólétesítmény zavarása nélkül, biztonságos sebességgel a legrövidebb idő alatt köteles áthaladni:

a) hajóútszűkületben,

b) *  hídnyílásban,

c) kikötőben (kivéve a vízi sporteszközök kikötőit), továbbá azok bejárata előtti 200 m-es vízterületen,

d) vízi utak keresztezésében vagy találkozásánál.

3. Az e Szabályzat egyéb rendelkezésein túlmenően tilos a vitorlás vízi sporteszköz használata:

a) ott, ahol ezt az 1-7. mellékletben meghatározott A.17. jelű tábla jelzi,

b) hajóútszűkületben,

c) zsilipben, továbbá annak 200 m-es körzetében, valamint

d) schengeni határon lévő határvízen.

4.14 cikk - A vízi mentőszolgálat jelzése

A vízi mentőszolgálat mentőmotorosa megkülönböztető jelzésként köteles viselni:

a) egy 0,4x0,4 m méretű zöld lobogót, amelyben a középen elhelyezett fehér kereszt szárai 0,3-0,3 m hosszúak és 0,1 m szélesek, továbbá

b) a riasztás ideje alatt - elsőbbségi jogának jelzésére - az I. rész 3.27 cikke szerinti villogó kék fényt.

4.15 cikk - Vízi munkavégzés

Kikötőn kívüli rakodási tevékenység - a könnyítés céljával végzett átrakási tevékenység kivételével -, vízi munkavégzésnek minősül.

5. FEJEZET
A VESZTEGLÉS SZABÁLYAI

5.01 cikk - Az úszólétesítmény felügyelete

1. A nyilvántartásba vételre kötelezett üzemképtelen vagy érvényes hajóokmánnyal nem rendelkező úszólétesítmény a hajóútban nem tartózkodhat, nem vesztegelhet, ott nem tárolható.

2. A hajóúton kívül az 1. bekezdésben meghatározott úszólétesítményeken ügyeleti szolgálatot kell tartani, amelyet az úszólétesítményen kell teljesíteni, de azt ott összevontan is el lehet látni.

3. Géphajót és saját gépi hajtóberendezéssel rendelkező vitorlás hajót felügyelet nélkül hagyni csak úgy szabad, hogy azt illetéktelen személy üzembe ne helyezhesse.

5.02 cikk - Veszteglés a hajóúton kívül

Azt a hajót, amely a Szabályzatban foglalt jelzésekkel vagy átmeneti rendelkezéssel kijelölt helyen van kikötve vagy lekötve, jelzési és őrzési szempontból is hajóúton kívül veszteglő hajónak kell tekinteni.

5.03 cikk - Őr- és ügyeleti szolgálat

1. Az őrszolgálat alatt az úszólétesítményen legalább a - jogszabályban az A.1 üzemmódra meghatározott, ennek hiányában a hajóbizonyítványban meghatározott - minimális létszámú személyzetnek kell tartózkodni.

2. Az őrszolgálatot ellátó személynek

a) a szolgálatot ébren és olyan helyen kell ellátni, ahonnan az úszólétesítmény megfigyelhető,

b) veszély esetében értesítenie kell az úszólétesítmény vezetőjét.

3. A hajóúton kívül veszteglő utasokat szállító, illetve robbanó- vagy radioaktív anyagot szállító

hajón, valamint ha a helyi körülmények ezt indokolják (például jégzajlás, árvíz, lékesedés, tűzveszély, erős szél) őrszolgálatot kell tartani.

4. Hajóúton kívül veszteglő géphajón és úszó munkagépen - a 3. bekezdésben meghatározott eseteken kívül - ügyeleti szolgálatot kell tartani.

5. A hajóúton kívül, egymás mellett veszteglő hajók őr- vagy ügyeleti szolgálata összevontan is ellátható.

6. Kikötőben és vízijárműről felügyelt - kikötőhöz tartozó - veszteglőhelyen a hajó a kikötőőrség felügyelete alá helyezhető.

7. Ha a veszteglő hajón nem kell őr- vagy ügyeleti szolgálatot tartani, azt olyan személynek kell felügyelnie, aki képes az I. rész 7.01 cikk 3. bekezdésében foglaltak megtartását ellenőrizni, a hiányosságokat, veszélyhelyzetet megszüntetni és az e Szabályzatban előírt jelzéseket kihelyezni.

B. Folyókra és csatornákra vonatkozó szabályok
6. FEJEZET
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

6.01 cikk - Csónakra vonatkozó közlekedési szabályok

Azonos hajtású csónakok - kivéve a vitorlával haladó csónakokat - találkozásakor a völgymenetben haladó csónak köteles a hegymenetben haladó számára a partközeli elhaladást biztosítani. Ha az egymás melletti biztonságos elhaladás csak az egyik csónak menetirányának változtatásával lehetséges, a hegymenetben haladó csónak köteles kitérni.

6.02 cikk - Köteles komp közlekedésének biztonsági szabályai

1. Rádiótelefon-használatra kötelezett géphajó rádiótelefon-használatra kötelezett köteles komp átkelőhelyéhez érkezvén, rádiótelefonon, továbbá a rádiótelefon útján adott figyelmeztetés mellett vagy - rádiótelefon-használatra nem kötelezett komp esetében -, ahelyett ismételt hosszú hangjellel, valamint egyéb hajó és tutaj vezetője pedig hangos kiáltással kellő időben köteles figyelmeztetni a komp személyzetét a hajóút felszabadítására, így az alacsonyvezetésű kompkötél leeresztésére. E jelzésre

a) veszteglő komp vezetőjének az alacsonyvezetésű kötelet azonnal le kell eresztenie, vagy

b) átkelésben lévő komp esetében, a komp vezetőjének az átkelés befejeztével kell a vezető kötél leeresztéséről haladéktalanul gondoskodnia.

2. Éjjel és korlátozott látási viszonyok között, vagy ha a komp a ki- és beszállítás idejénél hosszabb ideig vesztegel, tilos az alacsonyvezetésű köteles komp kötelét kifeszítve tartani.

3. Az alacsonyvezetésű köteles komp kötelének kifeszített állapotát, a komp hajóút felőli oldalán az I. rész 3.28 cikkének megfelelő fénnyel kell jelezni.

4. Az alacsonyvezetésű köteles komp kötelének leeresztett állapotát a kompon a közeledő hajókról jól látható

a) *  nappal 45 fokos szögben megdöntött rúdon (az I-7. melléklet E.1 jelének megfelelő) fehér zászló vagy tábla,

b) *  éjjel minden oldalról látható szokásos fehér fényű lámpa

kihelyezésével kell jelezni.

6.03 cikk - Ereszkedő hajózás

1. Az ereszkedő hajózás az I. rész 6.19 cikke alapján a hajózási hatóság külön engedélyével, az engedélyben meghatározott vízterületen megengedett.

2. Ereszkedni csak a vízfolyással párhuzamos helyzetben és legfeljebb két egymás mellé kötött hajóval szabad.

3. Ereszkedést végző hajón az e Szabályzat I. rész 3.34 cikkében meghatározott kiegészítő jelzéseket kell elhelyezni.

4. Víziútnak minősített folyón és csatornán a faúsztatás tilos.

5. A tutajozás - azon folyók és csatornák kivételével, ahol ezt jogszabály tiltja - megengedett az alábbi feltételekkel:

a) a tutajon megfelelő méretű táblán fel kell tüntetni a tulajdonos vagy a feladó nevét, címét és azt úgy kell elhelyezni, hogy az mindkét partról olvasható legyen,

b) az ereszkedő tutajok között legalább 300 m távolságot kell tartani,

c) tutajon - különleges szállítási engedély hiányában - személyeket szállítani tilos.

6.04 cikk - Úszómű veszteglése

1. Az I. rész 7.01 cikk 2. bekezdésében foglalt rendelkezések megtartásával a 7.02 cikkben megállapítottakon kívül

a) azon a vízterületen, amelyre a hajózási hatóság közlekedési rendet állapított meg és azt a II-9. melléklet 1. ábrája szerinti jelzéssel jelöltek meg, vagy

b) azon a veszteglőhelyen, amely esetében annak jelzése megjelöli azokat a hajófajtákat, amelyek a veszteglőhelyet használhatják

úszómű csak a hajózási hatóság engedélyével vesztegelhet.

2. A kikötői célokat nem szolgáló úszómű - a hajózási hatóság ellenkező értelmű rendelkezése hiányában - az e Szabályzat egyéb rendelkezéseit nem érintve csónak és vízi sporteszköz kikötésére (az üzemben tartó engedélyével) igénybe vehető. Az úszómű hajóút felőli oldala mellé legfeljebb egy csónak vagy vízi sporteszköz szélességben szabad a kikötés. Az úszómű és a mellé kötött csónak, vízi sporteszköz nem korlátozhatja a hajóút szélességét.

3. *  Nyilvántartásba vételre nem kötelezett úszómű közforgalmú célra a hajózási hatóság üzembiztonsági szemle alapján kiállított engedélyével használható. Az üzembiztonság feltételeit a II-1. melléklet tartalmazza. Az ilyen úszóművön az azt és tulajdonosát (megnevezés, telep vagy lakhely) azonosító adatokat letörölhetetlen módon fel kell tüntetni. Az engedély (jegyzőkönyv) azonosító adatait az úszóművön fel kell tüntetni. Engedély hiányában a HSZ 1-7. melléklet A.5 jelet kell elhelyezni az úszóművön (legalább 0,6x0,6 m méretben) a hajóút felől látható módon.

6.05 cikk - Hegy- és völgymenet csatornán

Csatornán az e Szabályzat - vagy átmeneti rendelkezésben a hajózási hatóság - állapítja meg a hegy-, illetve a völgymenet irányát.

6.06 cikk - Veszélyes árut szállító hajó közlekedése

1. A veszélyes árut szállító hajók részére az I. rész 8.02 cikk 1. bekezdésében előírt bejelentési kötelezettséget - azon a folyón vagy csatornán, ahol a rádióhasználat kötelező és a bejelentésre a hajózási hatóság (hajósoknak szóló hirdetményben) rádiócsatornát jelölt ki - az ellenőrzési pontokon történő áthaladásnál kell teljesíteni.

2. A bejelentési kötelezettséget elmulasztó hajó felszólítható a bejelentkezésre, amit teljesíteni köteles.

3. A bejelentés elmulasztása a hajózás biztonságának veszélyeztetésének minősül és a hajózási hatóság a hajó további útjának folytatását megtilthatja vagy feltételhez kötheti.

7. FEJEZET
EGYES VÍZI UTAKRA VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK

7.1 Duna

7.11 cikk - Rádióhasználat és radarhajózás

1. A Duna fő ágán a rádióhasználat az I. rész 4.05 cikk 2-3. bekezdése és az e rész 2.05 cikk4. bekezdése szerint kötelező.

2. Az I. rész 6.32 cikk 1. bekezdésének alkalmazása szempontjából az minősül radarhajózásban jártasnak, aki radarhajós képesítéssel vagy nem magyar lobogójú hajó esetében a hajózási képesítésekről szóló rendeletben elismert képesítéssel rendelkezik, amelynek részeként eredményes hajóradar ismeretek vizsgát tett. Ha a hajót a hajóokmány szerint egyszemélyes radarhajózásra alakították ki, akkor a radarhajózásban jártas második személy esetében biztosítani kell, hogy haladéktalanul a kormányállásba hívható legyen.

7.12 cikk - A hajó vezetése elinduláskor

Az I. rész 6.14 cikkétől eltérően az 1652-1642 fkm közötti Duna-szakaszon elinduláskor csak szükséghelyzetben adható hangjelzés.

7.13 cikk - A tutaj közlekedése

A Dunán a tutajközlekedés tilos.

7.14 cikk - Fényjelzés alkalmazása úszóművön

Az I. rész 3.23 cikkében meghatározott fényjelzést úszóművön nem kell alkalmazni, ha az a parttól legfeljebb 5 m-re nyúlik be.

7.15 cikk - Közlekedési rend

A Duna egyes forgalmas szakaszain - a kedvtelési célú hajó és csónak kivételével - a következő kiegészítő közlekedési szabályokat kell betartani.

1. A közlekedési rend hatálya alá tartozó területen, amelyet a II-9. melléklet 1. jelével jelöltek, úszó létesítménnyel vesztegelni csak a hajózási hatóság által kijelölt, valamint az egyes kikötők kikötő-rendjében megállapított helyeken szabad.

2. A hajót a veszteglőhely területén a parthoz a lehető legközelebb kell lehorgonyozni, hogy a később érkezők számára is megfelelő hely álljon rendelkezésre úgy, hogy azok a hajóúton közlekedők biztonságát ne veszélyeztessék.

3. Üzemképtelen horgonyberendezéssel érkezett hajó a veszteglőhelyen (nyílt vízen) nem köthető le kivéve, ha ez géphajó folyamatos felügyelete mellett ideiglenesen (például kötelékátrendezés) történik.

4. A veszteglőhelyen lekötött személyzet nélküli tolt hajót orral hegymeneti irányba kell lehorgonyozni, kivéve, ha a hajó egy kötelék része és a kötelékben géphajó is vesztegel vagy a kötelékrendezés tartama alatt, amikor géphajó vagy személyzetes gép nélküli hajó vezetője felügyeletet gyakorol.

5. A veszteglőhelyen várakozó több vontatott sorból álló vontatott kötelék minden sorát soronként külön (is) biztonságosan le kell horgonyozni.

6. A veszteglőhelyen várakozó személyzet nélküli hajó őrzéséről a hajó üzemeltetője köteles gondoskodni. Az őrzés hiányáért a személyzet nélküli hajót lekötő hajó vezetője felel.

7. Az egyes vízterületekre meghatározottat meghaladó vízállásnál kettőnél több, egymás mellett soronként veszteglő hajó esetében azokat együttesen legalább egy parti kötéllel is ki kell kötni, vagy más azonos biztonságot nyújtó megoldást alkalmazni.

8. Téli időszakban történő veszteglés esetében

a) a hajó vezetője és üzemeltetője köteles figyelemmel kísérni az időjárásra, jégviszonyokra vonatkozó adatokat, jelentéseket és köteles gondoskodni arról, hogy a hajóra, úszóműre veszélyt jelentő jégzajlásnál - a jégtörő hajó kivételével - nyílt vízen ne maradjon hajó/úszómű;

b) a jégzajlás kezdetéig kikötőbe kell állítani azt az úszólétesítményt, amelyet a jégzajlás veszélyeztet;

c) az úszólétesítmények üzemben tartói - a kikötők üzemben tartóival egyetértésben - kötelesek a jégzajlás megindulásától a folyó teljes befagyásáig vagy a jégzajlás megszűnéséig a közlekedési rend hatálya alá tartozó vízterületen üzemképes géphajót biztosítani a saját gép nélküli úszólétesítményeik telelőbe állításához és a telelés közben szükségessé váló munkálatok, hajóműveletek elvégzéséhez, vagy annak elvégzésére más hajózási társasággal, vállalkozóval szerződést kötni;

d) a telelés megkezdésekor a telelő hajók vezetőinek azt haladéktalanul be kell jelenteni a hajózási hatóságnak, illetve kikötő területén történő telelés esetében a kikötő üzemeltetőjének, aki a telelő úszólétesítmények vezetői közül kijelöli a telelő parancsnokát; nem kikötő területén telelő úszólétesítmények esetében a hajózási hatóság gondoskodik a telelő parancsnokának kijelöléséről; a telelő parancsnoka köteles „telelési tervet” készíteni és azt a helyszínen (magánál) tartani;

e) annak az úszólétesítménynek az üzemben tartójával szemben, aki a jegesedés kezdete előtt nem gondoskodik létesítménye biztonságos elhelyezéséről és ezzel a víziközlekedésben részt vevők vagy a hajózás vagy a hajóút biztonságát, szabadon tartását veszélyezteti, a hajózási hatóság a jogszabályban előírt szankciók kiszabását kezdeményezi; a szükségessé váló kényszerintézkedések során keletkezett költségeket a hajó tulajdonosa viselni köteles, annak kiegyenlítéséig az úszólétesítmény bizonyítványa/hajólevele ideiglenesen bevonható.

9. Az úszóműves kikötőhely, veszteglőhely térségében az áthaladó hajó és kötelék ezektől a lehető legnagyobb távolságra és olyan sebességgel haladhat - az e Szabályzat erre vonatkozó rendelkezéseinek érintetlenül hagyása mellett -, amellyel a veszteglő hajót és az úszóművet nem veszélyezteti.

7.16 cikk - Budapest térségének közlekedési rendje

1. A Duna Budapest területére eső - 1660-1629 fkm közti - szakaszán az e rész 7.15 cikkében megállapított kiegészítő szabályokat kell alkalmazni.

2. Ha a vízállás meghaladja a hajózási nagyvízszintet, akkor az e rész 7.15 cikk 7. bekezdése szerint kell eljárni.

3. A jegesedés miatt kialakult szükséghelyzetben a Hárosi-Duna-ágba, valamint az Újpesti öbölbe nem magyar lobogó alatt közlekedő hajó is behajózhat, amelyet a hajók biztonságba helyezése után haladéktalanul be kell jelentenie a vízirendészet rendőri szervének.

4. A budapesti szakaszon található medencés kikötők bejárati csatornáinak teljes hosszában, valamint a Hárosi-, Ráckevei- és Óbudai-Duna-ág bejárataiban és a főmedertől számított 200 m hosszú szakaszon a főmeder felé haladó hajót/köteléket áthaladási elsőbbség illeti meg a főmeder felől érkező hajóval/kötelékkel szemben.

7.17 cikk - Mohács térségének közlekedési rendje

1. A Duna Mohács térségéhez tartozó - a 1466-1433 fkm közötti - szakaszán az e rész 7.15 cikkében megállapított kiegészítő szabályokat kell alkalmazni.

2. Ha a vízállás meghaladja a hajózási nagyvízszintet, akkor az e rész 7.15 cikk 7. bekezdése szerint kell eljárni.

3. Az illetékes hatóságok által határforgalmi ellenőrzés céljára kijelölt vízterületen lévő veszteglőhelyeken csak a határforgalmi ellenőrzés céljából és legfeljebb 4 óra hosszan szabad vesztegelni, azonban a határforgalmi ellenőrzés befejezése után azt haladéktalanul el kell hagyni.

4. A határforgalmi ellenőrzésre várakozó veszteglő hajó, kötelék nem akadályozhatja a szakaszon áthaladó, a határforgalmi ellenőrzés előtt a parthoz közelítő vagy az után a parttól eltávolodó hajó, kötelék szabad közlekedését.

5. Ha a határforgalmi ellenőrzésre kijelölt veszteglőhelyen ideiglenesen nincs hely további hajó, kötelék fogadására, akkor a hajózási hatóság vagy a vízirendészet rendőri szerve megállásra szólítja fel az érkező hajókat a szükséges veszteglőhely megjelölésével.

6. Az 5. bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében minden völgymenetben haladó nagyhajó, kötelék és rádióadóval rendelkező egyéb vízijármű az 1466. és az 1460. fkm-nél, minden hegymenetben haladó nagyhajó, kötelék és rádióadóval rendelkező egyéb vízijármű az 1433 és az 1443 fkm-nél történő áthaladáskor köteles a 22. rádiócsatornán helyzetét és úti célját közölni.

7. Az ideiglenesen megállított hajó, kötelék továbbhaladására a hajózási hatóság vagy a vízirendészet rendőri szerve ad engedélyt a 22. rádiócsatornán.

7.18 cikk - Veszélyes árut szállító hajó közlekedése a Dunán

A Dunán veszélyes árut szállító hajók részére az I. rész 8.02 cikkében előírt bejelentési kötelezettséget az ország területére lépéskor, az előírt csatornán rádiótelefonon vagy a folyami információs szolgáltatások szakmai és működtetési szabályairól szóló jogszabályban meghatározott módon kell teljesíteni.

7.2 Mosoni-Duna-ág

7.21 cikk - Rádióhasználat

A Duna-ág 2,5 és 0. fkm közötti szakaszán a rádióhasználat az e rész 2.05 cikkének 4. bekezdése szerint kötelező.

7.3 Szentendrei-Duna-ág

7.31 cikk - Rádióhasználat

A Duna-ágban a rádióhasználat az e rész 2.05 cikk 4. bekezdése szerint kötelező.

7.32 cikk - Vízi sporteszközök használata

A Szentendrei-Duna-ágban a vízisízés, úszó eszközhöz kötött repülés, vontatott vízi sport- és fürdőeszköz használata, valamint ejtőernyő vontatása az arra kijelölt helyen engedélyezett.

7.33 cikk - Közlekedés és veszteglés a jegesedés időszakában az 1,5-0,5 fkm között

1. A Duna-ágban az 1,5-0,5 fkm között, bal part mellett kijelölt veszteglőhely jegesedés okozta szükséghelyzetben igénybe vehető a veszélyes árut szállító hajók ideiglenes veszteglésére.

2. A jegesedés miatt kialakult szükséghelyzetben a Duna-ág 0-1,5 fkm-e között olyan, nem magyar lobogó alatt közlekedő hajó is behajózhat, amelynek számára ezt nemzetközi szerződés egyébként nem teszi lehetővé.

3. Az 1. és 2. bekezdés szerinti behajózás megkezdése előtt a hajózási hatóságot és a vízi rendészet rendőri szervét értesíteni kell.

7.34 cikk - Közlekedési korlátozás magas vízállásnál

A Szentendrei-Duna-ág vízterületén

1. A budapesti vízmércén mért 600 cm vagy azt meghaladó vízállás esetében a hajók - a kikötés, veszteglőhely megközelítése, találkozás lebonyolítása kivételével - kötelesek mederközépen haladni és sebességüket oly mértékben csökkenteni, hogy a partot károsító hullámzást és szívóhatást ne keltsenek (kíméletes hajózás).

2. A budapesti vízmércén mért 640 cm-t elérő vagy meghaladó vízállás esetében a hajózás tilos.

3. A 2. bekezdésben foglalt hajózási tilalom alól mentesülnek az árvízvédekezésben és a mentésben részt vevő és a hatósági hajók.

7.4 Ráckevei-Duna-ág

7.41 cikk - Rádióhasználat

A Duna-ágban a rádióhasználat az e rész 2.05 cikk 4. bekezdése szerint kötelező.

7.42 cikk - Vízijárművek közlekedése

A vízijármű vezetője az e Szabályzatban foglaltakon túlmenően köteles megtartani a védett vízterületeken való közlekedésnek a vízi közlekedés egyes belvízi utakon környezetvédelmi okokból való korlátozásáról és a korlátozás alá eső területeken kiadható üzemeltetési engedélyről szóló jogszabályban foglalt szabályait is.

7.5 Sió

7.51 cikk - Rádióhasználat

A Sión a rádióhasználat az e rész 2.05 cikk 4. bekezdése szerint kötelező.

7.52 cikk - A hajózás általános feltételei

1. A csatorna Szekszárd (25,4 fkm) feletti időszakosan hajózható szakaszára nagyhajóval behajózni csak vízeresztés időszakában szabad.

2. A hajózási lehetőséget biztosító balatoni vízeresztések várható kezdetéről és időtartamáról a várható vízállásokról (Siófok, Simontornya, Szekszárd), valamint az igénybejelentés határidejéről a tervezett vízeresztés előtt legalább 15 nappal hajósoknak szóló hirdetményben ad tájékoztatást a víziút kezelője (tervezett hajózási program).

3. A csatornán nagyhajóval történő hajózásra az igényt írásban kell bejelenteni a csatorna kezelőjénél a vízeresztés megkezdése előtt (vagy a már tervezett és kihirdetett hajózási program indulása előtt) legalább három munkanappal.

4. A hajózási program lebonyolításához szükséges időn túli vízeresztés esetében a hajók a csatorna használatára az igényüket a helyszínen jelenthetik be. Az áthajózásra az engedélyt (a különleges szállításnak minősülő eseteket kivéve) a kezelő a helyszínen adja ki.

5. A Sión történő biztonságos hajózás és a megfelelő tájékoztatás érdekében, minden olyan úszólétesítmény, illetve kötelék (kivéve kedvtelési célú kishajót és csónakot) vezetője részére, amely az e rész 2.05 cikk 4. bekezdése szerinti rádiótelefonnal nem rendelkezik, biztosítani kell a telefon használatának lehetőségét. A telefon hívószámát a hajózási igény bejelentésekor, de legkésőbb az indulás előtt be kell jelenteni a víziút kezelőjének.

6. Az 1-5. bekezdésben foglalt feltételek betartásával az ereszkedő hajózás megengedett.

7.53 cikk - A hajózás feltételei az egyes szakaszokon

1. A 0-25,4 fkm között

a) a szakaszon a vízijárművek előzetes bejelentés nélkül közlekedhetnek, de nem zavarhatják a Sióra - az e rész 7.52 cikk 2. bekezdésében meghatározott - esetenként megállapított és meghirdetett „Hajózási Programot”;

b) a torkolati zsilip feletti szakaszon az úszólétesítmény a hajózási nagyvízszint feletti vízállás esetében a kijelölt veszteglő helyen köteles vesztegelni. A veszteglő úszólétesítmény a horgonyt csak úgy helyezheti el, hogy azzal a közlekedést ne zavarja.

2. A 25,4-120,8 fkm között

a) a szakaszon a hajó és úszómű az I. rész 1.06 cikkében foglaltak szerint közlekedhetnek és vesztegelhetnek, előzetes igénybejelentés alapján, a hajózási programba történő besorolás szerint;

b) a 119,0-120,8 fkm közötti szakaszon völgymenetben haladó, saját meghajtó berendezéssel nem rendelkező (ereszkedő) hajó, amelynek hajótesten mért hossza a 40 métert meghaladja, csak parti kötél igénybevételével eresztve közlekedhet;

c) vesztegelni - baleset vagy műszaki hiba kivételével - csak az I-7. melléklet szerint megjelölt oldalon és szakaszon szabad; az úszólétesítmények egymás mellett nem vesztegelhetnek; a veszteglő úszólétesítmény a horgonyát csak úgy helyezheti el, hogy azzal a közlekedést nem zavarhatja;

d) baleset vagy műszaki hiba miatt szükségessé váló veszteglésről és várható időtartamáról a hajó (kötelék) vezetője köteles haladéktalanul értesíteni a csatorna kezelőjét. Köteles továbbá kellő távolságban figyelmeztetni a közeledő hajókat, hogy azok a szükséges intézkedést megtehessék.

7.54 cikk - Úszómű veszteglése

Az e rész 6.05 cikkében foglalt rendelkezésektől eltérően a Sión úszómű a hajózási hatóság által kiadott engedély szerint vesztegelhet.

7.6 Dráva

7.61 cikk - Rádióhasználat

A Dráva 155-68 fkm közötti szakaszán a rádióhasználat az e rész 2.05 cikk 4. bekezdése szerint kötelező.

7.62 cikk - Árut szállító hajó közlekedése, közlekedés a határvízen

1. A határvízen való közlekedés rendjét a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság között létrehozott, a Dráva folyón történő hajózásról szóló egyezmény, valamint a határvízen történő közlekedés engedélyezéséről szóló rendelet és az államhatárról szóló törvény rendelkezései állapítják meg.

2. A Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között, a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a közúti, a vasúti és a vízi határforgalom ellenőrzéséről szóló Egyezmény végrehajtásáról szóló Megállapodás 4. cikke alapján Drávaszabolcs vízi határátkelőhely áruforgalomra nincs megnyitva, ezért ott veszélyes áru sem szállítható. Amennyiben igény jelentkezik árunak vagy veszélyes árunak az államhatáron történő átszállítására, úgy a határátkelőhely eseti igénybevételét kell kérelmezni, továbbá a veszélyes árut szállító hajók részére megállapított bejelentési kötelezettségnek a Szabályzat I. rész 8.02 cikk 2. bekezdése szerint kell eleget tenni.

7.63 cikk - Fényjelzés alkalmazása úszóművön

Az I. rész 3.23 cikkében meghatározott fényjelzést úszóművön nem kell alkalmazni, ha az a parttól legfeljebb 5 m-re nyúlik be.

7.7 Tisza

7.71 cikk - Rádióhasználat

1. A 630-160 fkm közötti szakaszon a rádióhasználat az e rész 2.05 cikk 4. bekezdése szerint kötelező.

2. Az 1. bekezdésben foglalt kötelezettség a hajóhídra is kiterjed.

7.72 cikk - Vízi sporteszközök használata

Az e Szabályzat egyéb rendelkezésein túlmenően tilos a vitorlás vízi sporteszköz használata, kivéve a kijelölt pályák területén.

7.73 cikk - Közlekedés a Tiszán és a Tisza-tó területén

A határvízen történő közlekedés rendjét a Magyar Köztársaság és Ukrajna között a magyar-ukrán államhatár rendjéről, a határkérdésekben való együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló törvény, valamint a határvízen történő közlekedés engedélyezéséről szóló rendelet és az államhatárról szóló törvény rendelkezései állapítják meg.

Ennek a Szabályzatnak és külön jogszabálynak a rendelkezéseit nem érintve vízijármű a Tisza-tónak a Tisza eredeti medrén kívüli területén

- a tó partjától mért 200 méternél kisebb távolságban, valamint

- a csatornákban

legfeljebb 10 km/h sebességgel közlekedhet, kivéve a kijelölt sportpályák vagy repülőterek vízterületét.

7.74 cikk - Veszélyes árut szállító hajó közlekedése

A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a vasúti határforgalomról és a vasúti határforgalom ellenőrzéséről szóló megállapodás értelmében a vízi határátkelőhely áruforgalomra nincs megnyitva, ezért ott veszélyes áru sem szállítható. Amennyiben igény jelentkezik veszélyes árunak az államhatáron történő átszállítására, úgy a határátkelőhely eseti igénybevételét kell kérelmezni, továbbá a veszélyes árut szállító hajók részére megállapított bejelentési kötelezettségnek a Szabályzat I. rész 8.02 cikk 2. bekezdése szerint kell eleget tenni.

7.75 cikk - Fényjelzés alkalmazása úszóművön

Az I. rész 3.23 cikkében meghatározott fényjelzést úszóművön nem kell alkalmazni, ha az a parttól (a mindenkori partéltől) legfeljebb 5 m-re nyúlik be.

7.76 A telelés rendje

1. Az úszólétesítmények üzemben tartói - a kikötők üzemben tartóival egyetértésben - kötelesek a jégzajlás megindulásától a folyó teljes befagyásáig vagy a jégzajlás megszűnéséig a közlekedési rend hatálya alá tartozó vízterületen üzemképes géphajót biztosítani a saját gép nélküli úszólétesítményeik telelőbe állításához és a telelés közben szükségessé váló munkálatok, hajóműveletek elvégzéséhez, vagy annak elvégzésére más hajózási társasággal, vállalkozóval szerződést kötni.

2. A telelés megkezdésekor a telelő hajók vezetőinek azt haladéktalanul be kell jelenteni a hajózási hatóságnak, illetve kikötő területén történő telelés esetében a kikötő üzemeltetőjének, aki a telelő úszólétesítmények vezetői közül kijelöli a telelő parancsnokát. Nem kikötő területén telelő úszólétesítmények esetében a hajózási hatóság gondoskodik a telelő parancsnokának kijelöléséről. A telelő parancsnoka köteles „telelési tervet” készíteni és azt a helyszínen (magánál) tartani.

7.8 Bodrog

7.81 cikk - Rádióhasználat

A Bodrogon a rádióhasználat az e rész 2.05 cikk 4. bekezdése szerint kötelező.

7.82 cikk - Veszélyes árut szállító hajó közlekedése

A veszélyes árut szállító hajók részére az I. rész 8.02 cikk 2. bekezdésében előírt bejelentési kötelezettséget legalább

a) az ország területére érkezéskor,

b) Sárospatak és Tokaj vízterületére érkezés előtt,

c) a kikötőből történő elinduláskor és oda való megérkezés előtt kell teljesíteni.

7.83 cikk - Vízi sporteszközök használata

Az e Szabályzat egyéb rendelkezésein túlmenően tilos a vitorlás vízi sporteszköz használata kivéve:

a) a mellékágakat,

b) a hajózási hatóság által engedélyezett pályák területét, és

c) a 3-20. fkm közötti szakaszt.

7.84 cikk - Úszómű veszteglése

Az e rész 6.05 cikkében foglalt rendelkezésektől eltérően úszómű a hajózási hatóság által kiadott engedély szerint vesztegelhet.

7.9 Keleti-főcsatorna

7.91 cikk - A hegy- és völgymeneti irány

A csatornában az e Szabályzat alkalmazása szempontjából völgymeneti iránynak a Tiszalöktől Balmazújváros irányában történő haladás minősül.

7.92 cikk - Vízijárművek közlekedése és úszómű veszteglése

1. A csatornában a vízijármű legfeljebb a parthoz viszonyított 10 km/h sebességgel közlekedhet.

2. Az e rész 6.05 cikkében foglalt rendelkezésektől eltérően a csatornában az úszómű a hajózási hatóság által kiadott engedély szerint vesztegelhet.

7.10 Kettős- és Hármas-Körös

7.10.1 cikk - Rádióhasználat

A Kettős- és Hármas-Körös 115. és 0. folyamkilométere közötti szakaszán a rádióhasználat az e rész 2.05 cikk 4. bekezdése szerint kötelező.

7.10.2 cikk - Vízi sporteszközök használata

Ennek a Szabályzatnak az egyéb rendelkezésein túlmenően tilos a vitorlás vízi sporteszköz használata kivéve:

- a kijelölt pályák területét, és

- a 60-48 és 13-7 fkm közötti szakaszt.

7.10.3 cikk - Úszómű veszteglése

Ennek a Szabályzatnak e rész 6.05 cikkében foglalt rendelkezésektől eltérően úszómű a hajózási hatóság által kiadott engedély szerint vesztegelhet.

C. Tavakra vonatkozó szabályok
8. FEJEZET
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

8.01 cikk - A vízi jármű jelzései

1. Tavon a menetrend szerinti forgalomban közlekedő személyhajó és komp, ha a kikötő térségében más hajótól közlekedése elősegítését kéri

a) nappal: minden oldalról látható zöld lobogót,

b) éjszaka: a menetrend szerinti forgalomban közlekedő személyhajó esetében az I. rész 3.08 cikk 1. bekezdés a) pontja, vagy 3.16 cikk 1. bekezdés a) pont ab) pontja szerinti fény fölött legalább 1 m távolságban minden irányból látható közepesen erős zöld fényt

alkalmazhat.

2. *  A vízi jármű által jelzőeszközként használt lobogó, tábla, gömb, kúp és kettőskúp legkisebb megengedett mérete, - a II. rész II-1. melléklet I.6. pontjában foglalt kivételekkel -:

a) a lobogó, valamint a tábla hossza és szélessége 0,6-0,6 m,

b) a gömb átmérője 0,6 m,

c) a kúp magassága 0,6 m, alapátmérője 0,6 m,

d) a kettőskúp magassága 0,8 m, alapátmérője 0,5 m.

3. * 

8.02 cikk - Kivétel a fényjelzések alkalmazása alól

Az I. rész 3.23 cikkében meghatározott fényjelzést úszóművön nem kell alkalmazni, ha az a parttól legfeljebb 10 m-re nyúlik be vagy kijelölt fürdőhely, illetve kikötő területén vesztegel, továbbá, ha a hajózási hatóság erre - kérelemre - engedélyt ad.

8.03 cikk - A hajóút jelei

A tavak nagyhajók közlekedésére kijelölt vízterületét a II-5. melléklet szerinti jelekkel kell megjelölni. Az ettől eltérő jelek, jelzések alkalmazását a hajózási hatóság engedélyezheti.

8.04 cikk - A kikötő és átkelés jelölése

1. A tavi kikötőket és átkeléseket a II-6. melléklet szerinti jelekkel jelölik meg.

2. A kikötő fényjelzései - eltérő rendelkezés hiányában - csak jégmentes időszakban üzemelnek.

8.05 cikk - Találkozás, útvonalak keresztezése és előzés

1. Az I. rész 6.04 cikkében foglalt rendelkezésektől eltérően, ha két géphajó találkozásakor az összeütközés veszélye áll fenn, mindkét hajónak jobbra kell tartania úgy, hogy az elhaladás a bal oldaluk felől történjen.

2. Az I. rész 6.04 cikkében foglalt rendelkezésektől eltérően, ha géphajó és vitorlás hajó találkozásakor az összeütközés veszélye áll fenn, a következő szabályok szerint kötelesek kitérni:

a) a kikötő vízterületén, illetve annak bejáratában vagy annak 200 m-es körzetében az 1. bekezdés szerint kell eljárni,

b) más vízterületen a géphajó köteles kitérni.

3. Azonos fajtájú kishajók találkozásakor - a vitorlás kishajók kivételével - az I. rész 6.04 cikkének 1. bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

4. Ha különböző fajtájú kishajók találkoznak, illetve egymást keresztező útvonalon haladnak, az I. rész 6.03-bis cikk 3. bekezdését - annak utolsó mondata kivételével - kell alkalmazni.

5. Ha vitorlás kishajók találkoznak, illetve egymást keresztező útvonalon haladnak, az I. rész 6.03-bis cikk 4. bekezdését annak utolsó előtti mondata kivételével - kell alkalmazni.

6. Találkozáskor - az 1. bekezdésben foglaltaktól eltérően - az a géphajó, mellévett alakzat és kötelék, amelynek a bal oldala felé eső kikötőhelyen kell kikötni, illetve jobb oldali szél miatt nem tud a szembejövő hajó bal oldala felől elhaladni, kérheti a jobb oldal felőli találkozást, ha ezzel nem áll elő az összeütközés veszélye. Ilyen esetben a hajóknak kellő időben két rövid hangjelet kell adniuk. Ha a szemből közeledő hajó a jobb oldal felőli találkozást elfogadja, két rövid hangjelet köteles adni és elegendő helyet kell biztosítania a találkozáshoz.

Az e pontban foglalt találkozás esetében a hajóknak az I. rész 6.04 cikk 4. bekezdés a) pontjában meghatározott fény, illetve lobogó/tábla jelzést nem kell alkalmazniuk.

7. Hajók jobb oldal felőli találkozása esetén - ha az összeütközés veszélye áll fenn - kötelesek egy, nagyon rövid hangokból álló hangsorozatot adni, továbbá a hajók vezetőinek minden szükséges és lehetséges intézkedést meg kell tenniük a veszély elhárítása érdekében.

8. Az 5. és 6. bekezdésben foglalt rendelkezések a kishajók találkozásakor nem alkalmazhatók.

9. Ha két hajó útvonala keresztezi egymást - és az összeütközés veszélye áll fenn - az a hajó, amelyik a másikat a jobb oldala felől látja, köteles annak útjából kitérni, és ha a körülmények lehetővé teszik, el kell kerülnie az útvonal keresztezését a másik hajó előtt. Ez a szabály nem alkalmazható a kishajó (beleértve a csónakot és vízi sporteszközt) más hajóval történő találkozásakor.

10. Előzésnél az I. rész 6.09 cikk 1. bekezdésében és a 6.10 cikk 6-7. bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni a következő kiegészítésekkel:

a) géphajó akkor előzhet, ha az utolért hajót sebességének vagy útirányának megváltoztatására nem kényszeríti,

b) az utolért hajó az előzést nem akadályozhatja.

11. Ha géphajó vitorlával haladó hajót ér utol, az előzést a szél alatti oldalon kell végrehajtania, legalább 20 m oldaltávolság megtartásával és eközben nem okozhat az előzendő hajót veszélyeztető mértékű hullámzást.

12. *  Az 1. és 2. pontban foglalt szabályok nem alkalmazhatók a kishajó, a csónak és a vízi sporteszköz más hajóval történő találkozásakor.

8.06 cikk - Különleges közlekedési szabályok

1. Ha a menetrend szerinti személyhajó vagy önjáró komp a kikötőben és annak 200 m-es körzetében - egy hosszú figyelmeztető hangjellel, továbbá az e rész 8.01 cikk 1. bekezdésében foglalt jelzéssel vagy rádiótelefonon - műveletezésének elősegítését kéri, azt más hajónak szükség esetén a sebessége és/vagy menetiránya megváltoztatásával is teljesítenie kell.

2. A halászattal foglalkozó hajó, a menetrend szerint közlekedő személyhajó, valamint az önjáró komp közlekedését nem zavarhatja.

3. Géphajóval - az I. rész 6.36 cikkében foglalt rendelkezésektől eltérően - megengedett a vonó- és kerítőhálóval történő halászat, ez azonban

a) a kikötő 200 m-es körzetében más hajót,

b) kompot útvonalán

a közlekedésben nem zavarhat.

4. *  A Szabályzat I. rész 3.35 cikkében előírt jelzést viselő, kerítő- vagy vonóhálóval halászó hajót más hajó 150 m-nél kisebb távolságra nem közelítheti meg.

8.07 cikk - Közlekedés és veszteglés korlátozott látási viszonyok között

1. Ha radarral közlekedő vízijármű a radarképernyőn olyan hajót észlel, amelynek helyzete vagy mozgása veszélyt idézhet elő, illetve ha olyan vízterülethez közeledik, amelyen radarral még nem észlelhető hajó tartózkodhat,

a) a magányos hajó és kötelék egy hosszú hangot,

b) a komp egy hosszú és négy rövid hangot

köteles adni, amelyet olyan gyakran kell megismételnie, ahogy az - a hajózás biztonságának megőrzéséhez - szükséges. Köteles továbbá rádiótelefonján a hajózás biztonságát szolgáló adatokat közölni, sebességét csökkenteni, szükség esetén megállni.

2. A komp az 1. bekezdésben meghatározott hangjelzést észlelve köteles egy hosszú és négy rövid hosszú hangot adni, majd rádiótelefonján közölni haladása és kitérése irányát.

3. Ha az I. rész 6.33 cikkében foglaltaknak megfelelően a radar nélkül közlekedő hajó az 1. bekezdésben előírt hangjelzést észleli, köteles a Szabályzat I. rész 6.33 cikk d) pontjában foglaltakat megtartani.

4. A hajó vezetője köteles a rádiótelefonján vett közleményt visszaigazolni, megadva saját adatait, valamint az elhaladásra javasolt oldalt.

5. Kötelék és mellévett alakzat esetében az 1. és az 5. bekezdésben foglaltak arra a hajóra vonatkoznak, amelyen azok vezetője tartózkodik.

6. A kikötő és - az illetékes hatóság által kijelölt - veszteglőhely területén kívül veszteglő hajó, ha más hajó vagy komp hangjelzést észleli, percenként egy harangkongatást köteles adni. Ha a jelzés leadására nem áll rendelkezésre harang (például a kishajón), az e Szabályzatban foglalt jelzésekkel össze nem téveszthető módon, más alkalmas eszközzel kell a harangkongatást pótló jelzést adni.

8.08 cikk - Radarhajózás és rádióhasználat kiegészítő előírásai

1. Nagyhajón és személyszállítást végző kishajón az I. rész 4.05 cikk 2. bekezdésében megjelölt berendezés mellett kiegyenlített (kompenzált) és üzemképes hajótájolót vagy ezt helyettesítő - a hajózási hatóság által elfogadott - berendezést is üzemeltetni kell.

2. Ha az egyes tavakra e rész kötelező rádióhasználatot ír elő, akkor

- a gépi hajtású nagyhajót, a kompot (illetve az azt továbbító géphajót), a személyhajót fel kell szerelni az I. rész 4.05 cikk 1. és 2. bekezdése szerinti rádiótelefonnal, amelyet a Szabályzat I. rész 4.05 cikkében meghatározott készenléti üzemmódban kell tartani.

8.09 cikk - A medencés kikötőből kihajózás jelzése

Az e rész 3.02 cikkében foglaltaktól eltérően, ha nagy géphajó medencés kikötőből kihajózáskor irányváltoztatás nélkül kíván továbbhaladni, ezt a szándékát - az I. rész 6.16 cikk 2. bekezdésében előírt hangjelzések helyett - szükség esetén egy hosszú hang adásával jelezheti.

8.10 cikk - Úszómű veszteglése

Az I. rész 7.01 cikk 2. bekezdésében foglalt rendelkezések megtartásával úszómű a hajózási hatóság engedélyében megállapított feltételekkel vesztegelhet a kikötő területén kívül.

8.11 cikk - Az e Szabályzatban külön nem szabályozott tóra vonatkozó különleges rendelkezések

1. A tavon (például bányató, szabadidő tó) a közlekedés rendjét - az e Szabályzat egyéb rendelkezéseit nem érintve - kérelemre a hajózási hatóság állapítja meg.

2. A tavon a közlekedés feltételeit a tulajdonosnak (kezelőnek) kell biztosítania.

3. A közlekedés számára megnyitott tó partján a tulajdonos (kezelő) az I-7. melléklet szerinti jelzésekkel ad tájékoztatást arról, hogy hol és milyen úszólétesítmény közlekedése engedélyezett.

4. Az 1. bekezdésben említett közlekedési rend vagy a 3. bekezdésben említett jelzések hiányában a közlekedés - a nagyhajó és csónakja, illetve kishajója, valamint a legfeljebb 4 kW teljesítményű gépi meghajtású csónak kivételével - a gépi meghajtású vízijárművek részére tilos.

8.12 cikk - Veszélyes árut szállító hajó közlekedése

1. A veszélyes árut szállító hajók részére az I. rész 8.02 cikk 2. bekezdésében előírt bejelentési kötelezettséget - azon a tavon, ahol a rádióhasználat kötelező és a bejelentésre a hajózási hatóság (hajósoknak szóló hirdetményben) rádiócsatornát jelölt ki - az ellenőrző pontokon történő áthaladásnál kell teljesíteni.

2. A bejelentési kötelezettséget elmulasztó hajó felszólítható a bejelentkezésre, amit teljesíteni köteles.

3. A bejelentés elmulasztása a hajózás biztonságának veszélyeztetésének minősül és a hajózási hatóság a hajó további útjának folytatását megtilthatja vagy feltételhez kötheti.

9. FEJEZET
EGYES TAVAKRA VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK

9.1 Balaton

9.11 cikk - Legnagyobb terhelés - megengedett utaslétszám

1. A hajó megengedett legnagyobb befogadóképességének kihasználása szempontjából két tíz éven aluli gyermek egy személynek tekinthető. Ez a rendelkezés legfeljebb a megengedett legnagyobb utaslétszám 10%-ára alkalmazható. A 10 fő feletti befogadóképességgel rendelkező hajóknál a befogadóképesség ilyen értelmű növelésének lehetőségét a hajózási hatóság a hajó okmányába tett bejegyzéssel engedélyezi.

2. A csónak és a kishajó legkisebb biztonsági távolságára a II-1. melléklet előírásait kell alkalmazni.

3. Az 1. bekezdés alkalmazása esetén a növelt befogadóképességnek megfelelő számú és nagyságú mentőmellényt kell biztosítani.

9.12 cikk - Vízijárművek közlekedése és veszteglése

1. Csónak - a 2. és 3. bekezdésben foglaltak kivételével - a parttól számított legfeljebb 1500 m széles vízterületen közlekedhet.

Ez a tilalom nagyhajó vagy úszó munkagép tartozékát képező munkát végző, illetve nagyhajó vagy úszó munkagép személyzetét és a munkavégző személyeket szállító csónakra nem vonatkozik.

2. Csónak - a szükséghelyzet kivételével - „Figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására” jelzésnél (I. fokú viharjelzésnél) csak a parttól számított 500 m távolságon belül közlekedhet.

3. Csónak - a szükséghelyzet kivételével - „Figyelmeztetés a fenyegető veszélyre” jelzésnél (II. fokú viharjelzésnél) nem közlekedhet.

4. Vitorlás vízi sporteszköz

a) a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot el nem érő szélnél a parttól számított legfeljebb 1500 m,

b) a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot elérő, de a 8 fokozatot el nem érő szél esetén a parttól számított legfeljebb 200 m

széles vízterületen - kivéve a kijelölt fürdőhely területét - közlekedhet,

c) a Beaufort-skála szerinti 8. fokozatot elérő vagy azt meghaladó szél esetében - a szükséghelyzet kivételével - nem közlekedhet.

5. *  A tengeri hajózásra való alkalmasságot tanúsító bizonyítvánnyal rendelkező vízijárművek kivételével, azt a nyilvántartásba vett vagy nyilvántartásba vételre kötelezett vízijárművet, amelynek hajóokmánya nem tartalmazza, hogy milyen zónájú belvizeken közlekedhet, - e cikk alkalmazása szempontjából - úgy kell tekinteni, hogy 2. zónájú belvizeken történő közlekedésre nem alkalmas.

6. A szervezett oktatás, gyakorlás (edzés) és verseny sportegyesületi igazolvánnyal rendelkező résztvevői - az illetékes országos sportági szakszövetség által szabályozott és a vízirendészet rendőri szerve által jóváhagyott, a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzétett biztonsági szabályban, továbbá jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett - mentesülnek az 1. és a 4. bekezdésben foglalt korlátozások alól. Az első mondatban meghatározottakon túl a vitorlás csónakkal való szervezett oktatás, gyakorlás (edzés) és verseny sportegyesületi igazolvánnyal rendelkező résztvevői - az illetékes országos sportági szakszövetség által szabályozott és a vízirendészet rendőri szerve által jóváhagyott, a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzétett biztonsági szabályban, továbbá jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett - a 2. és a 3. bekezdésben foglalt korlátozások alól is mentesülnek.

7. A vízijármű vezetője az e Szabályzatban foglaltakon túlmenően köteles megtartani a vízi közlekedés egyes belvízi utakon környezetvédelmi okokból való korlátozásáról és a korlátozás alá eső területeken kiadható üzemeltetési engedélyről szóló jogszabályban meghatározott szabályait is.

8. *  Kikötőn kívül vízijármű a nádas állományának károsítása nélkül vesztegelhet. Amennyiben a vízijármű karóhoz kikötve vesztegel, a veszteglő vízijárművön lévő adatokat a karón is - tartósan rögzítve vagy jelölve - fel kell tüntetni. A veszteglést követően a karót a mederből el kell távolítani.

9.13 cikk - Rádióhasználat

1. A Balatonon az e rész 2.05 cikk 4. bekezdése szerint a rádióhasználat kötelező.

2. Az 1. bekezdésben meghatározott kötelezettség a sportversenyek versenyirányítást végző hajójára (zsűrihajó) vagy hajóira is vonatkozik.

9.14 cikk - Veszélyes árut szállító hajó közlekedése

A veszélyes árut szállító hajó a Balatonon az I. rész 8.02 cikk 2. bekezdésében, valamint az e rész 8.12 cikkében előírt bejelentési kötelezettségét rádiótelefonon a Balatonon üzemelő kompok útvonalának keresztezése előtt 500 m távolságra, valamint a kikötőből történő elinduláskor és oda való megérkezés előtt 500 m távolságra kell teljesíteni.

9.2 Velencei-tó

9.21 cikk - Vízijárművek közlekedése

1. Csónak - a 2. és 3. bekezdésben foglaltak kivételével - a tó teljes területén közlekedhet.

2. Csónak - a szükséghelyzet kivételével - „Figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására” jelzésnél (I. fokú viharjelzésnél) csak a parttól számított 500 m távolságon belül közlekedhet.

3. Csónak - a szükséghelyzet kivételével - „Figyelmeztetés a fenyegető veszélyre” jelzésnél (II. fokú viharjelzésnél) nem közlekedhet.

4. Vitorlás vízi sporteszköz

a) a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot el nem érő szélnél a parttól számított legfeljebb 1500 m,

b) a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot elérő, de a 8. fokozatot el nem érő szél esetében a parttól számított legfeljebb 200 m

széles vízterületen - kivéve a kijelölt fürdőhely területét - közlekedhet.

A vitorlás vízi sporteszköz a Beaufort-skála szerinti 8. fokozatot elérő vagy azt meghaladó szél esetében - a szükséghelyzet kivételével - nem közlekedhet.

5. Szervezett oktatás, gyakorlás (edzés) és verseny sportegyesületi igazolvánnyal rendelkező résztvevői - az illetékes országos sportági szakszövetség által szabályozott biztonsági és külön jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett - mentesek az 1. bekezdésben foglalt korlátozások alól.

6. A csónak és a kishajó legkisebb biztonsági távolságára a II-2. melléklet előírásait kell alkalmazni.

7. A vízijármű vezetője az e Szabályzatban foglaltakon túlmenően köteles megtartani a vízi közlekedés egyes belvízi utakon környezetvédelmi okokból való korlátozásáról és a korlátozás alá eső területeken kiadható üzemeltetési engedélyről szóló jogszabályban meghatározott szabályait is.

8. *  A tengeri hajózásra való alkalmasságot tanúsító bizonyítvánnyal rendelkező vízijárművek kivételével, azt a nyilvántartásba vett vagy nyilvántartásba vételre kötelezett vízijárművet, amelynek hajóokmánya nem tartalmazza, hogy milyen zónájú belvizeken közlekedhet, - e cikk alkalmazása szempontjából - úgy kell tekinteni, hogy 3. zónájú belvizeken történő közlekedésre nem alkalmas.

9.3 Fertő tó

9.31 cikk - Vízijárművek közlekedése

1. Csónak - a szükséghelyzet kivételével - a Beaufort-skála (II-7. melléklet) szerinti 6. fokozatot meghaladó szél esetében nem közlekedhet.

2. Vitorlás vízi sporteszköz a Beaufort-skála szerinti 6. fokozatot elérő, de a 8 fokozatot el nem érő szél esetén a parttól számított legfeljebb 200 m széles vízterületen - kivéve a kijelölt fürdőhely területét - közlekedhet.

3. Szervezett oktatás, gyakorlás (edzés) és verseny sportegyesületi igazolvánnyal rendelkező résztvevői - az illetékes országos sportági szakszövetség által szabályozott biztonsági és külön jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett - mentesek az 1. bekezdésben foglalt korlátozások alól.

4. A csónak és a kishajó legkisebb biztonsági távolságára a II-2. melléklet előírásait kell alkalmazni.

5. A vízijármű vezetője az e Szabályzatban foglaltakon túlmenően köteles megtartani a vízi közlekedés egyes belvízi utakon környezetvédelmi okokból való korlátozásáról és a korlátozás alá eső területeken kiadható üzemeltetési engedélyről szóló jogszabályban meghatározott szabályait is.

6. *  A tengeri hajózásra való alkalmasságot tanúsító bizonyítvánnyal rendelkező vízijárművek kivételével, azt a nyilvántartásba vett vagy nyilvántartásba vételre kötelezett vízijárművet, amelynek hajóokmánya nem tartalmazza, hogy milyen zónájú belvizeken közlekedhet, - e cikk alkalmazása szempontjából - úgy kell tekinteni, hogy 3. zónájú belvizeken történő közlekedésre nem alkalmas.

9.32 cikk - Rádióhasználat

1. A Fertő tavon az e rész 2.05 cikk 4. bekezdése szerint a rádióhasználat kötelező.

2. Az 1. bekezdésben meghatározott kötelezettség a sportversenyek versenyirányítást végző hajójára (zsűrihajó) vagy hajóira is vonatkozik.

II-1. melléklet
BIZTONSÁGI ELŐÍRÁSOK

I. Kishajókra és csónakokra vonatkozó előírások

1. Kishajó és 2,5 m-nél hosszabb csónak szerkezetének és építésének meg kell felelnie a kedvtelési célú vízijárművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról szóló jogszabályban megállapított biztonsági követelményeknek. A kishajónak, illetve a csónaknak elárasztás esetében is az engedélyezett személyi befogadóképesség alapján számított 7,5 kg/fő maradó felhajtóerővel úszóképesnek kell maradnia.

2. A kishajót a kedvtelési célú vízi járművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról szóló jogszabályban megállapított felszerelésekkel, továbbá üzemeltetési körülményeinek és kialakításának figyelembevételével legalább 1 db megfelelő evezővel kell ellátni.

3. A gépi hajtásra alkalmas segédmotorral rendelkező vitorlás hajó felszerelését ki kell egészíteni a gépi hajtás jelzésére szolgáló, az e Szabályzat I. rész 3.12 cikk 3. bekezdése szerinti fekete kúppal.

4. A kishajó és a csónak legkisebb biztonsági távolsága:

a) a Balatonon 0,3 m,

b) más vízterületen 0,25 m.

Biztonsági távolság: a kishajó vagy a csónak vízmentes oldala, illetve fartükre felső szélének legmélyebb pontja és a tényleges merülési sík közötti legkisebb távolság.

5. Ha versenycsónakot nem versenyzés céljából vesznek igénybe, a biztonsági távolság és az alapfelszerelés (II-2. melléklet) tekintetében az egyéb csónakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

6. *  Kishajónál - a személyhajók kivételével - a Hajózási Szabályzat II. Rész 8.01 cikk 2. pont a)-c) alpontjában meghatározott jelzőtest méretek 0,4 m-re csökkenthetők.

II. Nyilvántartásba vételre nem kötelezett úszóműre vonatkozó előírások

1. Alapvető stabilitási és szilárdsági követelmény: az úszótestek (úszótest) maximális terhelésnél térfogatuk feléig merülhetnek. Az úszótestek a fedélzeti kerethez hegesztett, illetve biztosított csavarkötéssel (kengyellel) szilárdan csatlakozzanak, a csatlakozási helyek (hordóból kialakított úszótest rendszer esetén 2 db/hordó) maximum 1 m osztásúak legyenek, a fedélzeti keret maximum 500 mm-es hosszanti és keresztmerevítőkkel rendelkezzen;

2. fedélzeti kialakítás: fa padozat esetében a minimális anyagvastagság 25 mm, illetve egyéb anyagok felhasználása esetén is a fedélzettel szembeni követelmény: középen a maximális terheléssel terhelve maradandó alakváltozást nem szenvedhet;

3. kikötés: az úszóművek a sarkaiknál, illetve azok közelében rendelkezzenek kikötőbakkal vagy kikötőkarikával, melyek a kerethez merev kötéssel csatlakozzanak;

4. korrózióvédelem, anyagvédelem, esztétika: acélszerkezet esetében minimális követelmény két réteg korrózióvédő bevonat, egy réteg fedőfestés; faszerkezetek konzerválása; fedélzet csúszásmentesítése; kerti bútorok (szék, asztal) a fedélzethez rögzítettek legyenek;

5. felhasznált anyagok: úszótestek: minimum lemezhordók vízmentesen lezárt (tömített) nyílásokkal, illetve ezzel egyenértékű egyéb anyagból kialakított testek maximum 2 méterenként válaszfalakkal vízmentes rekeszekre osztva;

6. fedélzeti keret: minimum 60x60x3 szögvas, illetve ezzel egyenértékű szilárdságú egyéb anyag;

7. fedélzeti hossz- és keresztmerevítők: minimum 40x40x3 szögvas, illetve ezzel egyenértékű szilárdságú egyéb anyag;

8. téli tárolást a vízből kiemelt állapotban oldják meg.

III. Nyilvántartásba vételre nem kötelezett vízi sporteszközre vonatkozó előírások

1. Vízi sporteszköz egy vagy több úszótestet foglalhat magában, amelyek önmagukban vízmentesek és biztonságosan vannak egymáshoz erősítve úgy, hogy teljes terheléssel történő használat mellett a vízterület időjárási, vízjárási és hullámviszonyait maradandó alakváltozás és a vízmentesség csökkenése nélkül kiállják.

2. Vízi sporteszköznek

a) hullámzó vízen biztonságosan el kell viselnie a megadott legnagyobb terhelés 125%-át;

b) zárt testének teljes térfogata legalább a legnagyobb bemerülési térfogatnak a kétszerese legyen;

c) megfelelő stabilitással kell rendelkeznie;

d) képesnek kell lennie legalább 8 km/h holtvízi sebesség elérésére, továbbá a kitérési, fordulási és megállási műveletek végrehajtására.

II-2. melléklet * 
KÖTELEZŐ FELSZERELÉSEK

I. Csónak kötelező felszerelése

1. Csónak az alábbi alapfelszereléssel közlekedhet:

a) mentőmellény - a csónakban tartózkodó 16. életévüket be nem töltött személyek és úszni nem tudó felnőttek együttes számának megfelelően, de legalább 1 db,

b) evező - a csónakban tartózkodó személyek számának és a csónak hajtásának megfelelően, de legalább 1 db,

c) horgony - 1 db, a csónak horgony nélküli tömegének legalább 5%-ával egyenlő tömegű horgony (a horgony a mederhez történő ideiglenes rögzítésre alkalmas, más számára veszélytelen kialakítású eszközzel, tárggyal helyettesíthető),

d) kikötésre és horgonyzásra alkalmas és megfelelő állapotú kötél vagy lánc - legalább 10 fm,

e) legalább 1 liter űrméretű vízmerő eszköz - 1 db,

f) egy elektromos üzemű, szokásos erősségű, fehér fényű, szükség szerinti irányba fordítható fényforrás, amivel a csónakos a közeledő vízijárműnek jelezni tud; a biztonságos üzemelés feltétele tartalék izzó megléte vagy olyan fényforrás, amelyben több, egymástól függetlenül működőképes izzó vagy világító dióda (LED) van, továbbá tartalék áramforrás megléte a napnyugtától napkeltéig terjedő időszakban,

g) a csónak üzembentartójának nevét és elérhetőségét tartalmazó - a csónaktesten tartósan rögzített - tábla,

h) ha a csónakban tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot szállítanak, akkor megfelelő 8A, illetve 34B oltásteljesítményű tűzoltó készülék - 1 db.

2. Az 1. pontban foglalt rendelkezéseket a kajak, kenu, kilbót, szkiff, dubló, triplett, továbbá a 2,5 m-nél kisebb testhosszúságú csónak esetében az alábbi eltéréssel kell alkalmazni:

a) mentőmellény - a csónakban tartózkodó személyek számának megfelelően,

b) evező - a csónak hajtásának megfelelően, de legalább 1 db,

c) legalább 1 liter űrméretű vízmerő eszköz vagy szivacs - 1 db,

d) kikötésre alkalmas, megfelelő állapotú kötél vagy lánc - 5 fm.

3. A versenycsónak kötelező felszerelését az országos szakági szövetség verseny- és edzésszabályai szerint kell biztosítani. Ezzel a felszereléssel a meghirdetett edzés és a verseny - beleértve versenyre vagy edzésre előírt biztosítással a versenyre, edzésre megtett oda- és visszautat - ideje alatt közlekedhet versenycsónak.

4. Nagyhajó tartozékát képező csónakot az 1. pontban foglaltakon kívül a következőkkel kell felszerelni:

a) mentőmellény - a csónakban tartózkodó személyek számának megfelelően,

b) mentőgyűrű vagy mentőpatkó, legalább 27,5 m hosszú felúszó kötéllel - 1 db,

c) legalább 1,5 m nyélhosszúságú csáklya - 1 db.

II. Kedvtelési célú kishajók felszerelése

A hajótest hossza (m) 0-6 6-12 12-15 15-20
1 Főhorgony Négykapás horgonyok (kg) 7-10 10-20 20-40 40-50
Danforth, Bass és egyéb lemezhorgonyok, CQR, Bruce és ekehorgonyok -10% -10% -15% -20%
2 Tartalék horgony (kg) A választott főhorgony súlyának minimum 80%-a, de maximum 25 kg tömegű legyen.
3 Horgonylánc átmérő (mm) 4 6 8 10
hossz (m) 13 18 22 25
Horgonykötél átmérő (mm) 8-10 10-16 16-20 20-24
hossz, mint a láncnál, de legalább (m) 5-7 9-11 13-15 17-19
4 Kikötőkötél átmérője (mm) 10 10-15 15-20 20-24
hossza (m) 5 9 13 19
száma (db) 2 2 2 3
5 Csáklya (vízmérőléc) 1m merüléstől a nyelét dm-es beosztással kell ellátni! 1
Evező 2 db (1 pár) 1
6 *  Mentőeszközök mentőgyűrű, vagy mentőpatkó 8, vagy 25 m hosszú felúszó kötéllel (db) 1 (8 m kötéllel) 2 (25 m kötéllel)
mentőmellény, teljesítmény szint:
legalább 100, illetve 150 az EN
395 (ISO 12402-4), illetve EN 396 (ISO 12402-3) szabványoknak megfelelően
a hajón tartózkodó személyek számának megfelelő számú
7 Tűzoltó készülék A, B, C osztályba sorolt tüzek oltására alkalmas porral oltó (db/kg) 1/1 2/4 3/6
8 Elsősegély felszerelés „I” számú egészségügyi mentődoboz
/MSZ 13553 szerint (db)
1
„II” számú egészségügyi mentődoboz
/MSZ 13553 szerint (db)
1
9 Vízmentes kézi lámpa tartalék izzóval és tartalék elemmel Független áramforrásról működő vízmentes kézi lámpa, 1 db, minimum 2,5 W teljesítményű
10 Hangjelző készülék Egyszólamú, 350 Hz frekvenciát meghaladó tartományban működő beépített vagy kézi kürt
11 Fürdőlétra (vagy lépcső, hágcsó) 0,5 m-t meghaladó szabadoldal esetén A hajón legalább 1 db megfelelő eszközt kell biztosítani!
Vízbe esés elleni védelem
Védelem, védőfelszerelés A kategória* B kategória* C kategória* D kategória*
M V T M V T M V T M V T
Védőkötél/ korlát a 450 mm >8 >8 >8 >8
munka-fedélzet felett: 600 mm X X X X X X >12 >12
Kapaszkodó X X X X X X X X X X >8 X
Habléc, ami megakadályozza a lecsúszást X X X X X X X X X X X
Rögzítő pontok biztonsági kötél befűzéséhez X X X X X X
Csúszásmentes fedélzet X X X X X X X X X X X X
Védőháló X X X X
Jelmagyarázat:
M motoros kedvtelési célú vízi jármű;
V vitorlás kedvtelési célú vízi jármű;
MV motoros kedvtelési célú vízi jármű vitorlával;
T többtestű kedvtelési célú vízi jármű (katamarán, trimarán);
>8 a 8 métert meghaladó hajótesten mért hossznál kötelező;
>12 a 12 métert meghaladó hajótesten mért hossznál kötelező;
X kötelező
* A kedvtelési célú vízi járművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet szerint
II-3. melléklet
NEMZETKÖZI JELZŐ (KÓD-) LOBOGÓK ÉS LENGŐK

Betű- és számjelek

II-4. melléklet
VESZÉLYES ÁRUT TENGERI KIKÖTŐBE VAGY TENGERI KIKÖTŐBŐL SZÁLLÍTÓ HAJÓ KIEGÉSZÍTŐ JELZÉSEI

A veszélyes árut tengeri kikötőbe vagy tengeri kikötőből szállító hajó által szállított áruegységeken alkalmazható jelzések, azokban az esetekben, amikor a fuvarokmányokat az IMDG Szabályzat előírásai szerint állították ki, a konténereken vagy közúti járműveken levő veszélyességi nagybárcák alapján, az alábbi táblázat szerint is megválaszthatók.

A nagybárcákon lévő egyes jelek:

* összeférhetőségi csoport az S csoport kivételével,

** alosztály,

xxxx UN szám.

Ha egy hajónál több jelzés alkalmazható, csak azt a jelzést kell viselni, amelyben a legtöbb kék kúp, illetve kék fény van, az alábbi sorrendben:

- három kék kúp, illetve három kék fény,

- két kék kúp, illetve két kék fény,

- egy kék kúp, illetve egy kékfény.

II-5. melléklet
A HAJÓÚT JELEI TAVON

A tavak hajóútjának jelzésére a következő jelek és jelzések alkalmazhatók:

I. Fejezet

FÉNYJELZÉSEK

Fény a kitűzés jelzésére használatos különleges fény
Állandó fény folytonos fényt kibocsátó, állandó fényerejű és színű fény
Villogó fény Az I-8. melléklet I. fejezete szerinti időszakosan ismétlődő felvillanássorozatokból álló, állandó fényerejű és színű fény

II. Fejezet

KIEGÉSZÍTŐ JELZÉSEK

A. Veszélyes helyeket, hajózási akadályokat és rendkívüli jellegű akadályokat határoló jelek

1. Kardinális jelek

a) A körnegyedek és jelek meghatározása

A négy körnegyedet (Észak, Kelet, Dél, Nyugat) a megjelölendő pontból kiinduló valódi tájolóirányok ÉNY-ÉK, ÉK-DK, DK-DNY, DNY-ÉNY határolják. A kardinális jel annak a körnegyednek a nevét viseli, amelyben el van helyezve. A kardinális jel neve arra utal, hogy a jelhez képest a körnegyedben a jel nevét viselő irány felől kell elhaladni (lásd az 1. ábrát).

1. ábra

b) A jelek kialakítása

Északi kardinális jel - 8.No Keleti kardinális jel - 8.Ea
Szín: felső része fekete, alsó része sárga Szín: fekete egy széles vízszintes sárga sávval
Alak: karó vagy úszó, csúcsjellel Alak: karó vagy úszó, csúcsjellel
Csúcsjel: két egymás felett elhelyezett csúcsával felfelé álló fekete kúp Csúcsjel: két egymás felett elhelyezett, alapjával egymás felé forduló fekete kúp
Fény Szín: fehér Fény Szín: fehér
(amennyiben van): Ritmus: folytonosan ismétlődő gyors felvillanások vagy folytonosan ismétlődő gyors felvillanások (amennyiben van): Ritmus: három gyors felvillanáscsoportból álló összetett fény
Déli kardinális jel - 8.So Nyugati kardinális jel - 8.We
Szín: felső része sárga, alsó része fekete Szín: sárga egy széles vízszintes fekete sávval
Alak: karó vagy úszó, csúcsjellel Alak: karó vagy úszó, csúcsjellel
Csúcsjel: két egymás felett elhelyezett csúcsával lefelé álló fekete kúp Csúcsjel: két egymás felett elhelyezett, csúcsával érintkező fekete kúp
Fény Szín: fehér Fény Szín: fehér
(amennyiben van): Ritmus: hat gyors felvillanású csoportból álló összetett fény, melyet legalább 2 s hosszú egy felvillanás követ (amennyiben van): Ritmus: kilenc gyors felvillanáscsoportból álló összetett fény

2. Különálló veszélyes helyeket jelző jelek

A különálló veszélyes helyeket jelző jel a hajózható vizek által határolt különálló veszélyes helyen van elhelyezve vagy az ilyen veszélyes hely felett van lehorgonyozva.

2. ábra

Szín: fekete, egy vagy több széles vízszintes vörös sávval.

Alak: bármilyen (általában úszó vagy karó) csúcsjellel.

Csúcsjel: két egymás felett elhelyezkedő fekete gömb.

Fény (amennyiben van):

szín: fehér.

ritmus: két felvillanású csoportból álló összetett fény.

B. A hajóút tengelyvonalának, a hajóút középének és a kikötőhelyek jelölése

Jelek biztonságos vizek jelzésére:

3. ábra

Szín: függőleges vörös és fehér sávok.

Alak: gömb alakú bója, illetve karó vagy úszó csúcsjellel.

Csúcsjel (amennyiben van): egy vörös színű gömb.

Fény (amennyiben van):

szín: fehér.

ritmus: állandó fázisú rendszeresen elsötétülő fény, 10 másodpercenként egy hosszú felvillanással vagy a MORSE ABC „A” jele.

C. Meteorológiai viszonyok jelzése tavakon

Figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására

Az elővigyázatosságra figyelmeztető jelzést percenként 45 felvillanással működő sárga villogó fénnyel adják. Az elővigyázatosság betartására intő figyelmeztetés veszélyes jelenségek közeledtének lehetőségét jelzi a keletkezés idejére való utalás nélkül.

Figyelmeztetés a fenyegető veszélyre

A fenyegető veszélyt jelző figyelmeztetést percenként 90 felvillanással működő sárga villogó fénnyel adják. A veszély jele a veszélyes jelenségek közvetlen közeledtére figyelmeztet.

III. Fejezet

TILTOTT VAGY KORLÁTOZOTT ZÓNÁK JELZÉSE

1. Kiegészítő jelek:

Meghatározott rendeltetésű vízterület (vízi sportpálya, horgonyzóhely stb.)

4a ábra

Hajózástól elzárt terület

4b ábra

Szín: 4a ábra: sárga, 4b ábra: sárga vörös sávokkal

Alak: bármilyen, a II-5. melléklet II. fejezetében meghatározott jelektől eltérő alakú (pl. fekvőhenger).

Csúcsjel (amennyiben van): sárga X alakú jel.

Fény (amennyiben van): szín: sárga.

ritmus: bármilyen, a II-5. melléklet II. fejezetében említett fényjelzések kivételével.

2. A tilalom vagy korlátozás jellege, lehetőség szerint, megadható írott formában is (például térképeken), továbbá tájékoztatás segítségével is a helyszínen. A tájékoztatás a helyszínen a sárga bójákon is megadható. A tájékoztatás jelölhető a bójákon elhelyezett csúcsjelekkel, a fentiekben leírt alakjelek helyett. Például azok a bóják, amelyek a hajózás számára teljesen tiltott zónát határolják, viseltetnek egy rúdon elhelyezett merev, vörös színű háromszög alakú zászlót (5. ábra).

5. ábra

A tájékoztatás megadható a parton elhelyezett táblákkal, amelyek az I-7. melléklet I. rész A. - Tiltó jelzések vagy E. - Figyelmeztető jelek egyike. Ezek a táblák szükség szerint kiegészíthetők a jel hatálya alá eső szakasz irányát mutató nyilakkal (lásd az I-7. melléklet II. rész 3. pontját).

3. Ha az egy vagy több hajótípus vagy munkák számára tiltott vagy korlátozottan használható part menti zónán keresztül egy olyan csatorna jelölhető ki, amelyben az említett hajótípus korlátozottan használható (kivéve a II-6. melléklet szerinti kikötőbejáratokat), abban az esetben ezen csatorna határai, ismételten, sárga bójákkal jelölhetők meg. A csatorna bejáratátjelző bóják felső része, amennyiben szükséges - a tó felől közelítő hajó helyzetéből nézve - a baloldali vörös színű, a jobboldali pedig zöld színű (6. ábra).

6. ábra

A parton az I-7. melléklet I. rész E. fejezetében megadott táblákkal meghatározhatják az engedélyezett hajótípust, illetve tevékenységet (például a „vízisízés”-t engedélyező jelzéssel, amely meghatározza a vízisí csatornát egy olyan területen, ahol maga a hajózás, vagy csak a vízisízés tilos). Ezek a táblák szükség szerint kiegészíthetők az I-7. melléklet II. rész 3. pontjában meghatározott kiegészítő jelzésekkel. Ahol egy zónában egynél több tevékenység végezhető, kijelölhető egy olyan csatorna, amelyben csak egyféle tevékenység végezhető; a csatorna széleit az e pontban leírtaknak megfelelően lehet megjelölni, az ott engedélyezett tevékenységet a parton elhelyezett megfelelő táblával lehet meghatározni.

IV. Fejezet

EGYÉB BÓJÁK

A fentiektől eltérő célokhoz szükséges bóják fehér színűek. Ezeken a bójákon tájékoztató ábrák is feltüntethetők.

6. ábra

Szín: fehér,

Alak: bármilyen, a II-5. melléklet II. fejezetében meghatározott jelektől eltérő alakú (például fekvő henger)

Fény (amennyiben van): szín: fehér,

ritmus: bármilyen, a II-5. melléklet II. fejezetében említett fényjelzések

Az I-IV. Fejezetben feltüntetett jelek, jelzések elhelyezésének lehetőségeiről a következő ábra ad tájékoztatást:

Fényvisszaverő sávok

A jeleken külön jogszabály szerint elhelyezett fényvisszaverő sávok - a fekete kivételével - a jelre felfestett sávokkal azonos színűek. A felfestett fekete sávoknál a fényvisszaverő sáv kék színű.

II-6. melléklet
TAVI KIKÖTŐK MEGJELÖLÉSE

1. A tavi kikötő a mólók végén, a tó felől nézve, kellő magasságú oszlopon

a) kétmólós, nagyhajók kikötésére alkalmas, kikötő bejáratát (1. ábra)

- éjszaka: minden oldalról látható, jobbról villanó zöld, balról villanó vörös fénnyel,

- nappal: a fénnyel egyező színű és fehér 1,5 méter széles vízszintes csíkokkal,

b) kétmólós, kishajók és csónakok kikötésére alkalmas, kikötő bejáratát (1. ábra)

- éjszaka: fehér fényű lámpával megvilágított, minden oldalról látható jobbról zöld kúppal, balról vörös hengerrel,

- nappal: az alakzatok színével megegyező és fehér 1,0 méter széles vízszintes csíkokkal,

c) egymólós, nagyhajók kikötésére alkalmas, balról megközelíthető kikötő mólóját (2. ábra)

- éjszaka: minden oldalról látható ritmikus vörös fénnyel,

- nappal: a lámpával egyező színű és fehér, 1,5 méter széles vízszintes csíkokkal,

d) egymólós, kishajók és csónakok kikötésére alkalmas, balról megközelíthető kikötő mólóját (2. ábra)

- éjszaka: fehér fényű lámpával megvilágított, minden oldalról látható vörös hengerrel,

- nappal: az alakzat színével megegyező és fehér 1,0 méter széles vízszintes csíkokkal,

e) egymólós, nagyhajók kikötésére alkalmas, jobbról megközelíthető kikötő mólóját (3. ábra)

- éjszaka: minden oldalról látható ritmikus zöld fénnyel,

- nappal: a lámpával egyező színű és fehér, 1,5 méter széles vízszintes csíkokkal,

f) egymólós, kishajók és csónakok kikötésére alkalmas, jobbról megközelíthető kikötő mólóját (3. ábra)

- éjszaka: fehér fényű lámpával megvilágított, minden oldalról látható zöld kúppal,

- nappal: az alakzat színével megegyező és fehér 1,0 méter széles vízszintes csíkokkal,

g) egymólós, nagyhajók kikötésére alkalmas, bármilyen irányból megközelíthető kikötő bejáratát (4. ábra)

- éjszaka: minden oldalról látható ritmikus fehér fénnyel,

- nappal: zöld és vörös, 1,5 méter széles vízszintes csíkokat,

h) egymólós, kishajók és csónakok kikötésére alkalmas, bármilyen irányból megközelíthető kikötő bejáratát (4. ábra)

- éjszaka: fehér fényű lámpával megvilágított, minden oldalról látható zöld és vörös vízszintes csíkozású gömbbel,

- nappal: zöld és vörös, 1,0 méter széles vízszintes csíkokkal

kell megjelölni.

2. A jeleket, jelzéseket az 1-4. ábra szerint kell elhelyezni.

1. ábra

2. ábra

3. ábra

4. ábra

3. Kikötőhöz vezető csatorna széle - a tó felől közelítő hajó helyzetéből tekintve - ismételten, balról vörös bójákkal vagy úszókkal (5. ábra) jobbról zöld bójákkal vagy úszókkal (6. ábra) jelölhető ki. A csatorna tó felőli bejáratát jelző bójákat fényjelzéssel kell felszerelni.

5. ábra

6. ábra

II-7. melléklet
TAVAK METEOROLÓGIAI VISZONYAI

A tavak vízfelszíni jelenségei és a szélsebesség közötti tapasztalati összefüggéseket az alábbi Beaufort-skála tünteti fel:

Foko-
zat
Meghatározás Szélsebesség,
km/h
Tapasztalt jellegzetesség
0 szélcsend 0-1 tükörsima vízfelület
1 gyenge szellő 2-6 lépcsőzetes, pikkelyszerű fodrozódás habos taraj nélkül
2 enyhe szél 7-11 még rövid, de már határozottabb alakú kis hullámok, üvegszerű hullámtarajjal, amely még nem törik meg
3 gyenge szél 12-19 már megtörő tarajú hullámok, üvegszerű habbal, esetenként fehér tarajos hullámokkal
4 mérsékelt szél 20-29 hosszabbá váló hullámok, gyakoribbak a fehér tarajos hullámok
5 élénk szél 30-38 közepes hullámok, határozottabb hosszú alakkal, sok fehér tarajos hullámmal, hullámpermet is megjelenik
6 erős szél 40-49 magas hullámok, fehér habos tarajjal
7 viharos szél 50-61 tornyosuló hullámok, a megtörő hullámok tetejéről a fehér habot a szél csíkokat alkotva viszi tovább a víz felszínén
8 élénk viharos szél 62-72 magas és hosszú hullámok, a hullámtaraj pereme tajtékosan törik meg, a hab feltűnő csíkokat alkotva sodródik a szél irányába
9 heves vihar 73-85 magas hullámok, sűrű habcsíkok sodródnak a szél irányában; a hullámok taraja kezd előre bukni és átgördülni; a hullámpermet csökkenti a láthatóságot;
10 heves (dühöngő) vihar 86-100 magas hullámok átbukó hullámtarajjal; a keletkező hab nagy foltokban, sűrű csíkokban sodródik a szél irányában; a vízfelszín fehérré válik, a hullámok átbukása rengésszerűvé erősödik, a láthatóság csökken;
11 szélvész 101-115 igen magas hullámok, a vízfelületet elborítják a szél irányában fekvő, hosszú, fehér habfoltok; a hullámok teteje mindenütt tajtékzik; korlátozott a láthatóság;
12 orkán 115 felett a levegő megtelik habbal és hullámpermettel; a víz fehér a szél által elragadott hullámpermettől; a láthatóság erősen csökken.
II-8. melléklet
A LOBOGÓVISELÉS SZABÁLYAI

1. A hajón a következő helyeken helyezhetők el lobogók:

a) a farrészen levő lobogórúdon (főhely),

b) az orr-részen levő lobogórúdon (vezérpálca),

c) a jelzőeszközök elhelyezésére szolgáló árbocon (jelzőárboc).

2. A hajón alkalmazható lobogók és azok felvonásának sorrendje:

a) nemzeti lobogó,

b) idegen állam nemzeti lobogója,

c) Duna Bizottság lobogója,

d) hatósági lobogók,

e) jelzőlobogók,

f) vállalati, egyesületi lobogók,

g) lobogódísz.

A lobogók levonása fordított sorrendben történik.

3. A lobogók elhelyezési rendje:

a) a nemzeti lobogót a főhelyen, a farrészen levő lobogórúdra (vontatóhajón a kormányház mögötti lobogórúdra) kell felvonni. A főhelyre más lobogót elhelyezni tilos; ünnepélyes alkalmakkor a nemzeti lobogó egyidejűleg a jelzőárbocra is felvonható;

b) az adott idegen állam nemzeti lobogóját kell felvonni

- a vezérpálcára, ha a hajó annak vízterületén közlekedik; nem kell viselni ezt a lobogót, ha a hajó közös határt képező folyószakaszon (vízterületen) közlekedik, kivéve, amikor a hajó idegen állam kikötőjébe érkezik,

- a jelzőárbocra, ha a hajón az idegen állam állam- vagy kormányfője utazik,

c) a Duna Bizottság lobogóját a jelzőárbocra kell felvonni, ha a hajón a Duna Bizottság tagja utazik,

d) a hatósági lobogót (Szabályzat I. rész 3.27 cikke) a vezérpálcára vagy a jelzőárbocra kell felvonni,

e) a jelzőlobogókat a jelzőárbocra kell felvonni vagy - mint jelzőzászlót - zászlónyélre erősítve, a hajónak az e Szabályzat által megjelölt pontján kell mutatni vagy lengetni,

f) vállalati, egyesületi (például sportklub) lobogót a jelzőárbocra lehet felvonni,

g) lobogódíszként a II-3. melléklet szerinti jelzőlobogók használhatók. A lobogódísz lobogósora közé nemzeti vagy hatósági lobogót beiktatni tilos.

4. A keresztrudas jelzőárbocnál az árboc csúcsán kívül a keresztrúd két végére is lehet lobogót felvonni. Ha keresztrudas jelzőárbocra többféle lobogót vonnak fel, azokat a 2. pontban meghatározott sorrend szerint - balról kiindulva - kell felvonni. A jelzőeszközt (például jelzőlobogó, henger, gömb) a keresztrúd jobb oldalán - két jelzőeszköz esetében a keresztrúd két oldalán - kell elhelyezni.

5. A vitorlás hajón vezérpálca hiányában az orrmerevítő kötél felső harmadában, keresztrúd hiányában az oldalmerevítő kötelek felső harmadában lehet a lobogókat - a 3. pontban foglaltak szerint - elhelyezni.

6. Nemzeti lobogót viselhet a hajólajstromba bejegyzett úszómű és úszó munkagép is.

7. A parancsnoki szalagot viselő hadihajót más hajó részéről tiszteletadás illeti meg. A tiszteletadás a nemzeti lobogónak egyszeri lassú le- és felvonásával történik.

8. Nemzeti gyász elrendelése esetében vagy az üzemben tartó rendelkezése alapján a gyász jeléül a nemzeti lobogót félárbocra kell engedni.

II-9. melléklet
A MAGYARORSZÁG TERÜLETÉN ALKALMAZOTT KÜLÖNLEGES JELEK

1. Azt a vízterületet, amelynek közlekedési szabályait külön közlekedési rend állapítja meg, és ahol a veszteglés az abban meghatározott vízterületen engedélyezett, a szakasz kezdő és végpontján az 1. ábra szerinti jelet kell elhelyezni. A jel kiegészíthető a külön közlekedési rend által szabályozott vízterületet megjelölő kiegészítő jelzéssel (az I-7. melléklet II. rész 3. pontja szerint).

1. ábra

2. A folyókra, csatornákra telepített hajóhidat a hajózási hatóság által meghatározott helyen a 2. ábra szerinti jellel kell megjelölni mindkét irányból. A jel kiegészíthető a hajóhíd és a jel közti távolságról tájékoztató kiegészítő jelzéssel (az I-7. melléklet II. rész 3. pontja szerint). A jelet ki lehet egészíteni a szabaddá tehető nyílás szélességét megjelölő kiegészítő jelzéssel is (az I-7. melléklet I. része szerinti C.3. jellel).

2. ábra

II-10. melléklet
KEDVTELÉSI CÉLÚ VÍZIJÁRMŰ BÉRBE- VAGY HASZNÁLATBA ADÁSÁRA VONATKOZÓ BIZTONSÁGI SZABÁLYOK

A kedvtelési célú vízijármű bérbe- vagy használatba adására (a továbbiakban: személyzet nélkül való kölcsönzés) a következő szabályokat kell alkalmazni:

1. A kedvtelési célú vízijárművet személyzet nélkül kölcsönző szervezet, illetve az általa megbízott személy felel a kölcsönzött vízijármű üzemképes állapotáért.

2. A vízijárművet személyzet nélkül kölcsönző vagy nem gazdasági célból használatba adó szervezet, illetve az általa megbízott személy köteles a bérlő (igénybe vevő) írásbeli nyilatkozatát beszerezni arról, hogy tud úszni, ismeri a hajózás szabályait, továbbá az azonosító adatokkal megjelölt vízijárművet, valamint a szükséges mentőeszközöket átvette.

II-11. melléklet
MENTŐMOTOROSRA VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES ELŐÍRÁSOK

1. Kisgéphajó akkor használható vízből mentésre mentőmotorosként, ha

a) befogadóképessége a vezetőn kívül legalább 3 fő,

b) biztonsági távolsága legalább 0,4 m,

c) oldala vagy annak borítása rugalmas anyagú és lehetővé teszi a vízből mentett személy sérülését kizáró, tetszőleges testhelyzetű beemelését,

d) lékesedés esetében is úszóképes,

e) viharos vízen is megfelelő stabilitással rendelkezik, kormányképes és hullámálló,

f) holtvízi sebessége teljes terhelésnél legalább 30 km/h,

g) az ülések rögzített kivitelűek,

h) védelemmel ellátott gépi hajtóberendezésének műszaki kialakítása biztosítja a vízből mentendő személy sérülést kizáró megközelítését,

i) oldalanként legalább 4-4 db felerősített kapaszkodó füllel rendelkezik,

j) rendelkezik a 2. pontban felsorolt kiegészítő felszereléssel.

2. A kisgéphajó alapfelszerelésén kívül az alábbi felszerelést kell a hajón tartani:

a) 20 fm hosszú, legalább 12 mm átmérőjű felúszó műanyag kötél,

b) 1 db kék színű szokásos erősségű villogó fény,

c) 1 db adó-vevő rádiókészülék,

d) 1 db kézi vagy beépített reflektor,

e) 1 db 0,4x0,4 m méretű zöld színű lobogó, amelyben a középen elhelyezett fehér kereszt szárai 0,3-0,3 m hosszúak és 0,1 m szélesek,

f) 1 db szócső,

g) 1 db vödör.