Hatály: 2018.I.1. - 2018.VI.30. Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

2011. évi CLVI. törvény

egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról * 

Az Országgyűlés a pénzügyi stabilitás és a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtése, a gazdaság versenyképességének helyreállítása és az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓT, A TÁRSASÁGI ADÓT ÉS AZ EGYSZERŰSÍTETT KÖZTEHERVISELÉSI HOZZÁJÁRULÁST ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

1–9. § * 

10. § (1)–(2) * 

(3) * 

(4)–(5) * 

11–21. § * 

22. § * 

23–29. § * 

30. § * 

2. * 

31–46. § * 

3. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény módosítása

47-50. § * 

51-52. § * 

53. § Az Ekho tv.

1-4. * 

5. * 

6. * 

54. § * 

II. Fejezet

A REGISZTRÁCIÓS ADÓT ÉS A KÖZVETETT ADÓKAT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

4. * 

55–66. § * 

5. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény módosítása

67–71. § * 

72. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

73–75. § * 

76. § * 

77. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

78. § * 

79. § (1) * 

(2) * 

80. § * 

81. § * 

82. § * 

83. § * 

84. § * 

85–95. § * 

96. § * 

97. § (1)–(2) * 

(3) * 

98. § * 

99. § (1) * 

(2)–(3) * 

100. § * 

101. § * 

102. § * 

103–105. § * 

106–108. § * 

109. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

(4) * 

(5) * 

110. § (1) * 

(2) * 

6. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

111. § * 

7. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

112. § * 

113. § * 

114–130. § * 

1. * 

2. * 

3–21. * 

132–133. § * 

III. Fejezet

A KÖZÖSSÉGI VÁMJOG VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ 2003. ÉVI CXXVI. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA

134–147. § * 

IV. Fejezet

AZ ILLETÉKEKET, A HELYI ADÓKAT, A GÉPJÁRMŰADÓT, A CÉGAUTÓADÓT ÉS A NÉPEGÉSZSÉGÜGYI TERMÉKADÓT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

8. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

148–151. § * 

152. § (1) * 

(2) * 

153. § * 

154. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

(4)–(5) * 

(6) * 

155–165. § * 

166. § * 

167–169. § * 

9–11. * 

170. § * 

171–178. § * 

179. § * 

180–186. § * 

12. A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény módosításáról

187–195. § * 

196. § * 

197. § * 

V. Fejezet

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

13. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

198. § * 

199–207. § * 

208. § * 

209–210. § * 

211. § * 

212. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

(4) * 

213. § * 

214. § * 

215. § * 

216. § * 

217. § (1) * 

(2) * 

218. § (1) * 

(2) * 

219. § * 

14–15. * 

220–226. § * 

VI. Fejezet

A SZÁMVITELT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

16. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

227–230. § * 

231. § * 

232–249. § * 

250. § * 

251–254. § * 

255. § (1) * 

(2) * 

(3) * 

256–257. § * 

17. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása

258–259. § * 

260. § * 

261–263. § * 

264–265. § * 

266. § * 

267. § * 

268. § * 

269. § * 

270. § * 

18. * 

271–274. § * 

19. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény módosítása

275. § (1) * 

(2)–(4) * 

276. § * 

20. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény módosítása

277–278. § * 

21. * 

279. § * 

22. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása

280. § * 

281. § * 

VII. Fejezet

AZ ADÓZÁS RENDJÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYT ÉS MÁS ELJÁRÁSI SZABÁLYOZÁST TARTALMAZÓ TÖRVÉNYEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

23. Az adózás rendjéről szóló törvény módosítása

282–295. § * 

296. § (1)–(5) * 

(6) * 

„31/B. § (1) Az általános forgalmi adó alanya termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén azon számlákról, amelyekben az áthárított általános forgalmi adó összege a 2 000 000 forintot eléri vagy meghaladja, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő általános forgalmiadó bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorol, számlánként nyilatkozni köteles:

a) a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó általános forgalmiadó-alany – ideértve az egyszerűsített vállalkozói adóalanyt is – adószámának, csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről,

b) a nevére szóló számlában feltüntetett általános forgalmi adó alapjáról és áthárított általános forgalmi adó összegéről, a számla sorszámáról, valamint

c) a számlában az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 169. § g) pontja szerint feltüntetett időpontról, ennek hiányában a számla kibocsátásának keltéről.

(2) Az általános forgalmi adó alanya termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetén azon számlákról, amelyekben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett általános forgalmi adó alanyra áthárított általános forgalmi adó összege a 2 000 000 forintot eléri vagy meghaladja, arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő általános forgalmiadó bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számlában feltüntetett adót meg kell állapítania, számlánként nyilatkozni köteles:

a) a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő általános forgalmiadó-alany adószámának, csoportos általános forgalmi adóalanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről,

b) a kibocsátott számlában feltüntetett általános forgalmi adó alapjáról és áthárított általános forgalmi adó összegéről, a számla sorszámáról, valamint

c) a számlában az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 169. § g) pontja szerint feltüntetett időpontról, ennek hiányában a számla kibocsátásának keltéről.

(3) Amennyiben az általános forgalmi adó alanya ugyanabban az adómegállapítási időszakban ugyanazon termékértékesítő vagy szolgáltatást nyújtó által kibocsátott több számlában – ideértve a számlával egy tekintet alá eső okiratot is – áthárított adó tekintetében gyakorol összesen 2 000 000 forintot elérő vagy ezt meghaladó összegben adólevonási jogot, úgy az erről az adómegállapítási időszakról benyújtott általános forgalmiadó bevallásában nyilatkozik:

a) a termékértékesítő vagy szolgáltatást nyújtó általános forgalmiadó-alany – ideértve az egyszerűsített vállalkozói adó alanyát is – adószámának, csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről, és

b) ezen számlákban feltüntetett, áthárított általános forgalmi adó összegéről.

(4) Számla módosítása esetén a számlát módosító okiratot kiállító és az azt befogadó általános forgalmiadó-alany abban a bevallásban, amelyben a módosítás hatását figyelembe veszi, akkor köteles a módosított számlát érintően az (1)–(2) bekezdés szerint nyilatkozni, ha a számlában áthárított általános forgalmi adó akár a módosítást megelőzően, akár azt követően vagy a módosítást megelőzően és azt követően is eléri vagy meghaladja a 2 000 000 forintot. Ebben az esetben az általános forgalmi adó alanya nyilatkozik annak a számlának az (1)–(2) bekezdésben meghatározott adatairól, amelyet a módosítás érint, a módosítás számszaki hatásáról az általános forgalmiadó alap és áthárított általános forgalmi adó tekintetében, valamint a számlát módosító okirat sorszámáról.

(5) Számla érvénytelenítése esetén a számlát érvénytelenítő okiratot kiállító és az azt befogadó általános forgalmiadó-alany, amennyiben az érvénytelenített számlában – ideértve a módosított számlát is – áthárított általános forgalmi adó összege elérte vagy meghaladta a 2 000 000 forintot, abban a bevallásban, amelyben az érvénytelenítés hatását figyelembe veszi, köteles a számlát érintően az (1)–(2) bekezdés szerinti adatokról, valamint a számlát érvénytelenítő okirat sorszámáról nyilatkozni.

(6) Az egyszerűsített vállalkozói adó alanya az általa kibocsátott számlák tekintetében a (2) és (4)–(5) bekezdésnek megfelelően, arról az adóévről benyújtott egyszerűsített vállalkozói adó bevallásban – az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény 11. § (5) bekezdés alkalmazása esetén a becslésre irányuló adóhatósági eljárás során – nyilatkozik, amelyben a számlát kiállította.

(7) A 34. § és a 172. § alkalmazásában az (1)–(6) bekezdés szerinti nyilatkozatra (általános forgalmi adó összesítő jelentés) a bevallásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”

297–352. § * 

353. § * 

354. § (1)–(3) * 

(4) * 

(5) * 

355–359. § * 

360. § (1) Az Art.

1–27. * 

28. * 

29–75. * 

(2) Az Art.

1–4. * 

5. * 

6–18. * 

(3) * 

(4) * 

361–362. § * 

24–26. * 

363–372. § * 

27. Egyéb eljárásjogot érintő és más törvények módosítása

373–381. § * 

382. § * 

383–384. § * 

VIII. Fejezet

28–30. * 

385–392. § * 

31. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

393–395. § * 

396. § * 

397. § * 

32. Az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvény módosítása

398. § Nem lép hatályba az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvénynek a szerencsejáték szervezésről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 13. § (3) bekezdését megállapító rendelkezése.

399. § Nem lép hatályba:

1. az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvény 19. § (1) bekezdése,

2. az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvény 22. § (1) bekezdése,

400. § Nem lép hatályba az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvénynek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 1. § (1) bekezdés i) pontját megállapító rendelkezése.

33–35. * 

401–413. § * 

36. A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosítása

414. § * 

37. Az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. évi XCIV. törvény módosítása

415. § * 

416. § * 

38. A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény módosítása és eltérő szöveggel történő hatályba léptetése

417–418. § * 

419–420. § * 

421. § * 

422. § * 

423. § * 

424. § * 

425. § * 

426. § * 

427–428. § * 

429. § * 

430. § * 

431–433. § * 

434. § * 

435–438. § * 

439–441. § * 

442. § * 

443. § (1)–(4) * 

(5)–(6) * 

444. § A Ktdt. 1., 2. és 3. melléklete e törvény 15., 16. és 17. melléklete szerinti szöveggel lép hatályba.

445. § (1) A Ktdt.

1. 8. § (3) bekezdésében „a Ket.-nek a kérelemre indult eljárásban” szövegrész a „az Art.-nek a 42. § (2) bekezdését, a Ket.-nek a kérelemre indult eljárásban” szöveggel,

2. 13. § b) pontjában a „rendeletekben” szövegrész a „rendeletben” szöveggel,

3. 3. § (1) bekezdésben, 4. § (2) bekezdésben, 6. § (1)–(4) bekezdéseiben, 14. § (1) bekezdésében a „termékdíj-fizetési kötelezettség” szövegrész a „termékdíj-kötelezettség” szöveggel,

4. 25. § (2) bekezdésében az „átadás-átvételének tényét vagy a hasznosítás tényét” szövegrész az „átadás-átvételének tényét és a hasznosítás tényét” szöveggel,

5. 31. § (2) bekezdés c) pontjában a „tárgyévre előírt” szövegrész a „bevallott” szöveggel,

6. 31. § (2) bekezdés b) és c) pontjaiban az „1. melléklet” szövegrész a „2. melléklet” szöveggel

7. 31. § (3) bekezdésében a „csomagolás” szövegrészek a „csomagolószer” szöveggel

8. 33. § (3) bekezdés zárójelben lévő „a továbbiakban: termék” szövegrész „a továbbiakban együtt: termék” szöveggel,

9. a 3. §-t megelőző címben, a 3. § (1) bekezdésében, a 4. § (2) bekezdésében, az 5. §-t megelőző címben, a 6. § (1)–(4) bekezdéseiben, a 9. § (2) bekezdésében, a III. fejezet címében, illetve az azt követő címben, a 14. § (1)–(4) bekezdéseiben, a 15. § (1) bekezdésében, a 16. § előtti címben a „termékdíj-fizetési kötelezettség” szövegrész helyébe a „termékdíj-kötelezettség” szöveggel

lép hatályba.

(2) A Ktdt. a 40. § (7) bekezdésében a „termékdíj-fizetési kötelezettség” szövegrész helyébe a „termékdíj-kötelezettség” szöveg lép.

(3) Nem lép hatályba a Ktdt.

1. 7. § (1) bekezdéséből az „– ideértve a belföldi előállítású csomagolást alkotó csomagolóeszközt –” szövegrész,

2. a 8. § (6) bekezdése,

3. a 14. § (3) bekezdése,

4. a 14. § (6) és (7) bekezdései,

5. a 15. § (2) bekezdéséből az „és kis” szövegrész,

6. a 15. § (3) bekezdéséből „a kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozó kötelezett termékdíjátalánya 60 000 Ft/év” szövegrész,

7. a 15. § (6) bekezdése,

8. a 19. § (4) bekezdése,

9. a 42. § és az azt megelőző cím.

(4) * 

39. Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvényt érintő módosítások

446. § (1) Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: T.) 1. §-a nem lép hatályba.

(2) * 

(3) A T. 4. §-a nem lép hatályba.

(4) * 

(5) A Met. – a T. 5. §-ával megállapított – 9/A. §-a az „indult eljárásokban” szövegrész helyett az „indult ügyekben” szöveggel lép hatályba.

(6) * 

40. * 

447–448. § * 

41. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLI. törvény módosítása

449. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2011. évi CXLI. törvény

a) 41. §-a a „82/A. § a) pontja” szövegrész helyett a „82/A. § (1) bekezdés a) pontja” szöveggel,

b) 45. § 5. pontja a „81. § c) pontja” szövegrész helyett a „81. § (1) bekezdés c) pontja” szöveggel,

c) 66. §-a a „4. § (1) bekezdés d) pontja” szövegrész helyett a „4. § d) pontja” szöveggel

lép hatályba.

42. Az Európai Rendőrségi Hivatallal, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel, a lőfegyverrel és a pirotechnikával kapcsolatos törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2011. évi XXIV. törvény módosítása

450. § Nem lép hatályba az Európai Rendőrségi Hivatallal, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel, a lőfegyverrel és a pirotechnikával kapcsolatos törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2011. évi XXIV. törvény 42. § a) pontjában a „2. §-ban,” szövegrész, az „és 16. § (2)” szövegrész, és a „42. § f) pontja.”

43. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény módosításáról

451. § (1) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Szht.) 2. § (5) bekezdése nem lép hatályba.

(2) * 

(3) Az Szht. 3. § b) pontja nem lép hatályba.

(4) * 

(5) Az Szht. 4. §-a nem lép hatályba.

(6) * 

44. * 

452. § * 

IX. Fejezet

A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓRÓL

Az adó

453. § (1) A szociális hozzájárulási adó (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: az adó) a kifizetőt természetes személlyel fennálló egyes jogviszonyaira, az egyéni vállalkozót, a mezőgazdasági őstermelőt e jogállására tekintettel (saját maga után), más személyt e fejezet külön rendelkezése alapján, a társadalmi közös szükségletek fedezetéhez való hozzájárulás kötelezettségének megfelelően terhelő, százalékos mértékű fizetési kötelezettség.

(2) A szociális biztonsághoz, valamint a testi és lelki egészséghez való jog érvényesítését szolgáló egyes szociális ellátások fedezetéhez, továbbá az egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásához szükséges államháztartási források biztosítása céljából az adóból származó államháztartási bevétel a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott arányok szerint megoszlik a társadalombiztosítás egyes pénzügyi alapjai és a törvényben meghatározott elkülönített állami pénzalap költségvetése között.

(3) Az adóval összefüggő hatósági ügyben az eljárás az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik.

(4) Az adó megfizetése államháztartási forrásból fedezett ellátásra (ideértve különösen a társadalombiztosítási ellátást és az álláskeresési ellátást), vagy államháztartási forrásból folyósított támogatás igénybevételére való jogot nem keletkeztet, valamint az adó alapja és összege az ilyen ellátás, illetőleg támogatás összegét nem befolyásolja.

Az adó alanya

454. § (1) Az adó alanya:

a) a kifizető;

b) az egyéni vállalkozó;

c) a mezőgazdasági őstermelő.

(2) *  Kifizető a természetes személlyel e Fejezet rendelkezése alapján adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló másik személy. Adóalanynak minősül a belföldön állandó lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel, székhellyel nem rendelkező kifizető (a továbbiakban: külföldi kifizető) is, ha a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló, magyar szociális biztonsági jogszabályok hatálya alá tartozó természetes személy a munkát Magyarországon, vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállamban végzi.

(3) *  Ha a külföldi kifizető az e Fejezetben meghatározott kötelezettségei teljesítését elmulasztja, azokat a (2) bekezdés szerinti természetes személyre is alkalmazni kell azzal, hogy kifizető alatt a (2) bekezdés szerinti természetes személyt kell érteni.

(4) *  Az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban elrendelt kirendelés alapján foglalkoztatott természetes személlyel fennálló jogviszonyra tekintettel fizetendő adó alanya a kirendelést elrendelő kifizető. A természetes személyt a kirendelés alapján foglalkoztató személy minősül azonban (kifizetőként) az adó alanyának, ha a kirendelést elrendelő kifizetővel megállapodott arról, hogy a természetes személy foglalkoztatásához kapcsolódó munkabér és közterhek őt terhelik.

(5) *  Az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony alapján munkaerő-kölcsönzés keretében kölcsönbe adott munkavállalóval fennálló jogviszonyra tekintettel fizetendő adó alanya a kölcsönbe adó kifizető. Ha a kölcsönbe adó külföldi kifizető, az adó alanyának a munkavállalót kölcsönbe vevő személy minősül.

(5a) *  Több munkáltatóval létesített munkaviszony (Mt. 195. §) esetén kifizető az adózás rendjéről szóló törvény szerint meghatározott munkáltató.

(6) Az adónak nem alanya:

a) a saját jogú nyugdíjas egyéni vállalkozó;

b) az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan egyéni vállalkozó, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte;

c) a mezőgazdasági őstermelő abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján mezőgazdasági kistermelőnek minősült, kivéve, ha külön törvény rendelkezése alapján az adóévre magasabb járulékalap választásáról tesz nyilatkozatot;

d) a mezőgazdasági őstermelő, akinek a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény alapján nem keletkezik járulékfizetési kötelezettsége.

A kifizető által fizetendő adó alapja

455. § (1) A kifizetőt terhelő adó alapja:

a) *  a kifizető által a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló természetes személy részére juttatott, kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső, nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével;

b) *  a kifizető által a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló természetes személy részére juttatott, kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem;

c) *  a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj;

d) *  a rendvédelmi egészségkárosodási járadék, a honvédelmi egészségkárosodási járadék;

e) *  az a)–b) pont hatálya alá tartozó juttatás hiányában a munkaszerződésben meghatározott alapbér vagy – ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban végzik – a szerződésben meghatározott díjazás; külföldi kiküldetés esetén e pont alkalmazásában alapbér: az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző egy évben a munkavállaló teljesítményétől, ledolgozott munkaidejétől közvetlenül függő, a munkavállaló alapbérén vagy az alkalmazott bérformán alapuló, a munkaszerződés alapján ténylegesen számfejtett és kifizetett munkabér (a statisztikai elszámolások szerinti törzsbér) havi átlagos összege, ennek hiányában a tárgyhavi alapbér.

(1a) *  Ha a kifizető a természetes személlyel fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonya alapján ugyanazon adó-megállapítási időszakra Magyarországon adóztatható és Magyarországon nem adóztatható jövedelmet is kifizet (juttat), az adóalap megállapításánál az (1) bekezdés a)–b) és e) pontját együttesen kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az (1) bekezdés e) pontjának alkalmazásakor az alapbér vagy más díjazás azon időszakra (naptári napokra) vonatkozó arányos részét kell figyelembe venni, amelyben a jövedelem külföldön adóztatható.

(1b) *  Az adóalap megállapításánál az (1) bekezdésben meghatározott jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére az adófizetési kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kerül sor.

(1c) *  Az adókötelezettséget megalapozó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján jutatott (kifizetett) adólapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor.

(2) *  Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony:

a) a munkaviszony;

b) *  a szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, a tag részére munkavégzési kötelezettséget eredményező vállalkozási és megbízási jogviszony, kivéve az iskolaszövetkezet és a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja között fennálló ilyen jogviszonyt – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –, valamint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet és öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja között fennálló jogviszonyt;

c) az a) pont alá nem tartozó, a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda és természetes személy tagja között fennálló, a tagnak a jogi személy, az egyéb szervezet tevékenységében való személyes közreműködési kötelezettséget eredményező tagi jogviszony (ideértve a nem munkaviszony keretében ellátott vezető tisztségviselői jogviszonyt is);

d) az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég és természetes személy tagja között fennálló tagi jogviszony;

e) a gazdálkodó szervezet és a tanuló között tanulószerződés alapján fennálló jogviszony;

f) az egyházi jogi személy és az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy között fennálló jogviszony;

g) állami projektértékelői jogviszony;

h) *  a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti nem önálló tevékenység vagy önálló tevékenység (ide nem értve a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény hatálya alá tartozó közérdekű önkéntes tevékenységet, az egyéni vállalkozói tevékenységet, a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet, a bérbeadói tevékenységet és az európai parlamenti képviselő e tevékenységét) végzésének alapjául szolgáló, az a)–g) pont hatálya alá nem tartozó olyan jogviszony, amely alapján a tevékenységet Magyarországon vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam területén végzik.

(3) Nem eredményez adófizetési kötelezettséget

a) *  a (2) bekezdés c)–d), f) pontjában meghatározott jogviszony, ha a jogi személy, az egyéb szervezet tagja (ideértve az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyt is) saját jogú nyugdíjas természetes személy, vagy özvegyi nyugdíjban részesülő olyan – a c)–d) pontban meghatározott jogviszonyban álló – természetes személy, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte;

b) *  az iskolaszövetkezetnek a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjával fennálló jogviszony – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is –;

c) *  a szociális szövetkezetnek a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagjával fennálló jogviszonya;

d) *  a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszony;

e) *  a közérdekű nyugdíjas szövetkezet és az öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja között fennálló jogviszony.

(4) A kifizetőt terhelő adónak nem alapja:

a) a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja részére kifizetett, juttatott bevétel;

b) a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja által munkaviszony keretében háztartási alkalmazottként foglalkoztatott külföldi állampolgár részére kizárólag e jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben kifizetett, juttatott bevétel;

c) a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselője, alkalmazottja részére kifizetett, juttatott bevétel;

d) *  a külföldi kifizető által Magyarországon kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében munkaviszonyban foglalkoztatott olyan – bevándorolt vagy letelepedett jogállással nem rendelkező – magánszemély részére kifizetett, juttatott bevétel (ideértve a munkaszerződésben meghatározott alapbért is), aki harmadik állam állampolgára, feltéve, hogy a foglalkoztatás időtartama nem haladja meg a két évet, valamint az említett feltételek szerinti korábbi foglalkoztatásától számítva a foglalkoztatás ismételt megkezdéséig legalább három év már eltelt; e rendelkezés olyan harmadik államból kiküldött személy esetében is alkalmazható, aki a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja, függetlenül attól, hogy a kiküldött személy állampolgársága szerinti állammal Magyarországnak szociális biztonsági egyezménye áll fenn, továbbá olyan harmadik államból kiküldött személy esetében is alkalmazható, aki a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja és nem tartozik a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá;

e) a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint az általa folyósított szociális ellátásból a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény szerint nem a kifizetőt terhelő rész;

f) a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés alapján a vagyoni jog (védelem alatt álló jog, oltalmi jog) felhasználásának ellenértékeként kifizetett díj;

g) a késedelmes teljesítéshez kapcsolódó kamat;

h) *  az olyan személynek juttatott bevétel, akire a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény 11. §-a, 11/B. §-a, és 13. §-a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki;

i) az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem;

j) *  az a jövedelem, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 11. §-a, 11/A. §-a, 11/B. §-a vagy 13. §-a alapján nem áll fenn biztosítási jogviszony, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától.

A kifizetőnek nem minősülő személy által fizetendő adó alapja

456. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja – figyelemmel az adóalap megállapításának különös szabályaira is – a vállalkozói kivét, az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az átalányban megállapított jövedelem.

(2) Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozót, valamint a mezőgazdasági őstermelőt saját maga után havonta terhelő adó alapja:

a) a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében külön törvény rendelkezése szerint az adóévre, vagy az adóévnek a munkaviszonya vagy tanulói (hallgatói) jogviszonya megszűnését követő hátralévő részére tett nyilatkozat esetében a nyilatkozat szerinti összeg;

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben az adóalap megállapításának egyéni vállalkozóra, illetve őstermelőre irányadó különös szabályai szerint meghatározott összeg.

(3) *  Ha az egyéni vállalkozó egyszerűsített vállalkozói adóalanyisága év közben megszűnik, a (2) bekezdés a) pont szerinti adóalapot törthónap esetén az egyszerűsített vállalkozói adóalanyisága megszűnésének hónapjában napi arányosítással állapítja meg.

(4) *  Az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozót saját maga után terhelő adó alapja az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 4 százaléka, ha

a) *  az adóalap megállapításának különös szabályai alkalmazása alól legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára, a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányaira tekintettel mentesül, vagy

b) tagként a kifizetővel az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó jogviszonyban áll.

(5) *  A (4) bekezdés a) pontjában az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányokat a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Tbj. vhr.) 7/B. §-a szerint kell igazolni.

Az adóalap megállapításának különös szabályai

457. § (1) A közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja legalább az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján.

(2) *  Az egyházi jogi személyt az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személlyel fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyra tekintettel havonta terhelő adó alapja a minimálbér. Az adó alapja az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony fennállása minden napjára számítva a minimálbér harmincad része, ha a jogviszony nem áll fenn a hónap minden napján.

(3) Az egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka. Az adó alapja az egyéni vállalkozói jogállás fennállása minden napjára számítva legalább a minimálbér 112,5 százalékának harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján.

(4) A mezőgazdasági őstermelőt saját maga után havonta terhelő adó alapja a minimálbér. Az adó alapja a mezőgazdasági őstermelői jogállás fennállása minden napjára számítva a minimálbér harmincad része, ha a természetes személy e jogállással nem rendelkezik a hónap minden napján, vagy más okból nem minősül az adó alanyának a hónap minden napján.

(5) *  Az (1)–(4) bekezdés alkalmazásakor az egy hónapra fizetendő adó alapjának megállapításkor a kifizető, valamint az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára, illetőleg egyéni vállalkozói, mezőgazdasági őstermelői jogállására tekintettel e fejezet külön rendelkezése alapján mentesül az adófizetés különös szabályainak alkalmazása alól. Ilyen esetben az adó alapja a hónap többi napjára számítva egyházi jogi személy, valamint mezőgazdasági őstermelő esetében a minimálbér harmincad része, más kifizető és egyéni vállalkozó esetében legalább minimálbér 112,5 százalékának harmincad része.

Mentesülés a különös szabályok alkalmazása alól

458. § (1) A kifizető a tagjával (ideértve az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre a tagja, illetőleg maga az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő * 

a) *  táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban részesül;

b) *  gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, ápolási díj folyósítása alatt a tag személyes közreműködését, az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy egyházi szolgálatát, illetőleg az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységét személyesen folytatja;

c) *  csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül.

(2) *  A kifizető a tagjával (ideértve az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre a tagja, illetőleg maga az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő

a) önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít;

b) fogvatartott.

(3) *  Az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a szabadalmi ügyvivői társaság, a közjegyzői iroda a tagjával fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben – az (1)–(2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően – nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja ügyvédi tevékenysége, szabadalmi ügyvivői kamarai, illetve közjegyzői kamarai tagsága szünetel. Az ügyvédi, szabadalmi ügyvivői, közjegyzői vagy állat-egészségügyi szolgáltató tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben – az (1)–(2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően – nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen ügyvédi tevékenysége, szabadalmi ügyvivői kamarai, közjegyzői kamarai tagsága, vagy állat-egészségügyi szolgáltató tevékenysége szünetel.

(4) Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerint vezetett nyilvántartásban szereplő egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításakor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben – az (1)–(2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően – nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen egyéni vállalkozói tevékenységét szünetelteti.

(5) *  A kifizető a tagjával (ideértve az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának, a nem eva adóalany egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben – az (1)–(4) bekezdésben meghatározottakon túlmenően – nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja, illetőleg az egyéni vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. Az egyidejűleg fennálló több munkaviszony esetében az egyes munkaviszonyokban előírt munkaidőt a heti legalább 36 órás foglalkoztatás megállapításánál össze kell adni.

(5a) *  Amennyiben az (5) bekezdésben meghatározott körülmények a naptári hónap egészében nem állnak fenn, akkor egy-egy naptári napra az adófizetési kötelezettség kiszámításánál egyéni vállalkozó esetében a 456. § (1) bekezdése szerinti adóalap harmincad részét, társas vállalkozó esetében a 455. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adóalap harmincad részét kell figyelembe venni.

(5b) *  Az (5) bekezdésben az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányokat a Tbj. vhr. 7/B. §-a szerint kell igazolni.

(6) *  A kifizető a tagjával (ideértve az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben – az (1)–(5) bekezdésben meghatározottakon túlmenően – nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen tagja kifizetővel is az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban áll, vagy egyéni vállalkozóként az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alatt áll, feltéve, hogy a kifizető e napot a taggal fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó, illetve az egyéni vállalkozó e napot a saját maga után fizetendő adó alapjának megállapításkor számításba veszi.

(7) Az (5)–(6) bekezdésben foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy a kifizető részére a természetes személy nyilatkozatot tesz a legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya fennállásáról, tanulmányai folytatásáról, illetőleg a más kifizetővel fennálló, az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó jogviszonyáról. A természetes személy az olyan változásról, amely az (5)–(6) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazását érinti, haladéktalanul újabb nyilatkozatot tesz a kifizető részére. A nyilatkozat tartalmazza a természetes személy természetes személyazonosító adatait, valamint adóazonosító jelét, ennek hiányában a személyazonosító okmánya típusának megjelölését és számát, valamint lakcímét. Az újabb nyilatkozat megtételének elmulasztása miatt keletkezett adóhiány és jogkövetkezményei megtérítését a kifizető a nyilatkozatot elmulasztó természetes személytől igényelheti. Ha az újabb nyilatkozat megtételének elmulasztása miatt keletkezett adóhiányt a kifizetőtől nem lehet behajtani, az adóhiány és jogkövetkezményei megfizetésére az állami adóhatóság a nyilatkozatot elmulasztó természetes személyt határozattal kötelezheti.

(8) Az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben az egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor – az (1)–(5) bekezdésben meghatározottakon túlmenően – nem veszi számításba azt az időszakot, amelyen kifizetővel – a kifizető részére a tárgyév január 31-éig, az adóév egészére tett nyilatkozata alapján – az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban áll, feltéve, hogy a kifizető ezen időszakot az egyéni vállalkozónak minősülő természetes személlyel fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának megállapításkor számításba veszi.

Az adó mértéke és fizetendő összege

459. § (1) *  Az adó mértéke 19,5 százalék. A fizetendő adó az adóalap után számított adó (számított adó), csökkentve az adó fizetésére kötelezettet törvény rendelkezése alapján megillető adókedvezmények összegével.

(2) A fizetendő adó megállapításánál a számított adót – e törvény külön rendelkezése alapján akár a számított adót meghaladó mértékben – a következő adókedvezmények csökkentik:

a) *  a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye;

b) a Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény;

c) *  a munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű társadalmi csoportok és a munkaerő-piacról tartósan távollévők foglalkoztatása, munkaerő-piaci versenyképességük kiegyenlítése, valamint a pályakezdő fiatalok gyakorlati munkatapasztalat-szerzésének megkönnyítése céljából más törvényben meghatározott, annak rendelkezése szerint az adóból érvényesíthető adókedvezmény;

d) a szakképzettséget nem igénylő munkakörökhöz kapcsolódó adókedvezmény;

e) *  a kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény.

Adókedvezmények

460. § * 

460/A. § * 

A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény * 

461. § *  (1) A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről szóló, 2012. január 1-jén hatályos KSH közlemény (FEOR–08) 9. főcsoportjába tartozó foglalkozás szerinti munkakörben (a továbbiakban: szakképzettséget nem igénylő munkakör), adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban természetes személyt foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.

(2) *  Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint után a 459. § (1) bekezdés szerinti adómérték 50 százalékával megállapított összeggel.

(3) Ha a kifizető a foglalkoztatottat az adómegállapítási időszak egy részében nem, vagy nem kizárólag szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján ezen adómegállapítási időszakra vonatkozóan részkedvezményt nem érvényesíthet.

(4) A (2) bekezdésben foglalt részkedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetőt.

A Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény

462. § (1) A Karrier Híd Program megvalósítása érdekében a (2) bekezdés szerint kiadott hatósági bizonyítvánnyal rendelkező természetes személyt adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztató, költségvetési szervnek nem minősülő kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a természetes személy legkésőbb a munkába lépését megelőző napon rendelkezzen a kérelmére a (2) bekezedés szerint kiállított hatósági bizonyítvánnyal, és hogy annak eredeti példányát átadja a kifizető részére.

(2) *  Az (1) bekezdésben hivatkozott hatósági bizonyítványt az állami foglalkoztatási szerv a Karrier Híd Programban való részvételre jogosult természetes személy által 2017. augusztus 31-éig benyújtott kérelem alapján állítja ki. A Karrier Híd Programban a felmentését (felmondását) közvetlenül megelőzően közszolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, a Magyar Honvédséggel, a rendvédelmi szervekkel, az Országgyűlési Őrséggel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokkal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal hivatásos jogviszonyban, a Magyar Honvédséggel szerződéses jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban vagy költségvetési szervnél munkaviszonyban foglalkoztatott személy vehet részt. Törvény, kormányrendelet, valamint az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott miniszteri rendelet a Karrier Híd Programban való részvételre további feltételeket is megállapíthat, valamint törvény az e törvényben meghatározottakhoz képest bővítheti a részvételre jogosultak körét. Az állami foglalkoztatási szerv – törvény, kormányrendelet, vagy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott miniszteri rendelet eltérő rendelkezése hiányában – a hatósági bizonyítványt ugyanazon ügyfél kérelmére egy alkalommal állítja ki, valamint annak egyetlen eredeti példányát adja át az ügyfél részére. A hatósági bizonyítvány a kiállításának napjától a kiállításának hónapját követő tizenkettedik hónap utolsó napjáig érvényes. Az állami foglalkoztatási szerv a hatósági bizonyítványon feltünteti érvényességi idejének kezdő és utolsó napját.

(3) *  Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az (1) bekezdésben meghatározott természetes személlyel az adott hónapban fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő az (1) bekezdésben meghatározott természetes személyt (munkavállalót) a hatósági bizonyítványa érvényességi idején belül eső adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után a 459. § (1) bekezdés szerinti adómérték 50 százalékával megállapított összeggel. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján létesített munkaviszony szerinti munkabért az adókedvezmény összegének kiszámításánál nem lehet figyelembe venni.

(4) *  Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy

a) a Karrier Híd Programban való részvétel további, e törvényben meg nem határozott feltételeit,

b) a Karrier Híd Programban való részvételre jogosult, e törvényben meg nem határozott személyek körét,

c) a Karrier Híd Programba történő belépésre vonatkozó eljárási szabályokat,

d) a Karrier Híd Programban való részvétel megszűnésének eseteit, továbbá

e) a Karrier Híd Program megvalósítását szolgáló adókedvezmény igénybevételének alapjául szolgáló hatósági bizonyítvány kibocsátására vonatkozó eljárási szabályokat

az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg.

A megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető adókedvezmény * 

462/A. § *  (1) A szociális hozzájárulási adóból részkedvezmény illeti meg

a) az egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendő adóból,

b) a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel terhelő adóból,

ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32–33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű.

(2) *  A részkedvezmény egyenlő az adómegállapítási időszakra az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított, illetve a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszerese után a 459. § (1) bekezdés szerinti adómértékkel megállapított összeggel.

A huszonöt év alatti és az ötvenöt év feletti foglalkoztatott munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény * 

462/B. § *  (1) A huszonöt év alatti vagy ötvenöt év feletti természetes személyt adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.

(2) *  A legfeljebb 180 nap – biztosítási kötelezettséggel járó – munkaviszonnyal rendelkező, huszonöt év alatti, pályakezdő munkavállaló esetében a részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint után a 459. § (1) bekezdés szerinti adómértékkel megállapított összeggel a foglalkoztatás első két évében.

(3) *  A (2) bekezdésben foglalt feltétellel nem rendelkező huszonöt év alatti, valamint az ötvenöt év feletti munkavállaló estén a részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint után a 459. § (1) bekezdés szerinti adómérték 50 százalékával megállapított összeggel.

(4) Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg.

(5) Azon hónapra vonatkozóan, amelyben a munkavállaló a 25. vagy 55. évét betölti, vagy amelyben a (2) bekezdés szerinti 2 éves időtartam véget ér, a részkedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetőt.

(6) A (2) bekezdésben meghatározott kedvezmény érvényesítéséhez szükséges, hogy a munkavállaló az állami adóhatóság által kiállított, 15 napnál nem régebbi igazolással (egy alkalommal) a munkáltató részére igazolja, hogy legfeljebb 180 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik.

(7) A (2) bekezdésben meghatározott kedvezmény az ott meghatározott feltételek fennállása esetén a 2012. december 31-én már fennálló munkaviszony esetén is alkalmazható, azzal, hogy a kedvezményezett foglalkoztatás kezdő időpontjának 2013. január 1-jét kell tekinteni.

A tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető adókedvezmény * 

462/C. § *  (1) A tartósan álláskereső természetes személyt adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.

(2) *  Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint után a 459. § (1) bekezdés szerinti adómértékkel megállapított összeggel a foglalkoztatás első két évében, és legfeljebb 100 ezer forint után a 459. § (1) bekezdés szerinti adómérték 50 százalékával megállapított összeggel a foglalkoztatás harmadik évében.

(3) *  E § alkalmazásában tartósan álláskereső az, akit az állami foglalkoztatási szerv a kedvezményezett foglalkoztatást megelőző 275 napon belül legalább 183 napig a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint álláskeresőként nyilvántartott. E szabály alkalmazása szempontjából az álláskeresőként való nyilvántartás időtartamába a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát be kell számítani.

(4) A kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállását igazoló, az állami foglalkoztatási szerv által, az álláskereső személy kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti.

(5) A (2) bekezdésben foglalt részkedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve véget ér.

A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény * 

462/D. § *  (1) *  A gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás vagy gyermeknevelési támogatás (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: anyasági ellátás) folyósítása alatt vagy folyósításának megszűnését követően adókötelezettséget eredményező munkaviszonyban álló személyt foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.

(2) *  Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott – gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesült vagy részesülő – természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint után a 459. § (1) bekezdés szerinti adómértékkel megállapított összeggel a foglalkoztatás első két évében és legfeljebb 100 ezer forint után a 459. § (1) bekezdés szerinti adómérték 50 százalékával megállapított összeggel a foglalkoztatás harmadik évében.

(3) *  A (2) bekezdéstől eltérően a részkedvezmény egyenlő a természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint után a 459. § (1) bekezdés szerinti adómértékkel megállapított összeggel a foglalkoztatás első három évében és legfeljebb 100 ezer forint után a 459. § (1) bekezdés szerinti adómérték 50 százalékával megállapított összeggel a foglalkoztatás negyedik és ötödik évében, ha a foglalkoztatott

a) *  a családok támogatásáról szóló törvény szerint legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra szülőként jogosult és gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesült vagy részesül, vagy

b) gyermeknevelési támogatásban részesült vagy részesül.

(4) A kedvezményt a kifizető az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap, a (3) bekezdés alapján 69. hónap végéig, de legfeljebb 3 évig, a (3) bekezdés alapján 5 évig érvényesítheti. A folyósítás megszűnésének hónapja az a hónap, amelyre utoljára az anyasági ellátások valamelyike a foglalkoztatott személyt megillette. Ha a munkavállalót az anyasági ellátások közül több is megillette, a határidőt a legutolsó anyasági ellátás folyósításának megszűnésétől kell számítani.

(5) *  A kedvezményt a munkáltató a feltételek fennállását igazoló, az anyasági ellátást folyósító egészségbiztosítási szerv, társadalombiztosítási kifizetőhely, családtámogatási feladatokat ellátó hatóság, családtámogatási kifizetőhely, a társadalombiztosítási vagy családtámogatási kifizetőhely megszűnése esetén az egészségbiztosítási szerv, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala által az ellátásban részesülő kérelmére kiállított igazolás birtokában érvényesítheti.

(6) *  A (3) bekezdés szerinti kedvezmény igénybevételéhez gyermekgondozási díj és gyermekgondozást segítő ellátás esetén – az (5) bekezdésben foglaltakon túl – szükséges a legalább három gyermek után a szülőnek járó családi pótlékra való jogosultságról szóló, családtámogatási feladatokat ellátó hatóság által kiadott igazolás.

(7) A részkedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve, a (3) bekezdés szerinti kedvezmény esetén a foglalkoztatás harmadik, illetve ötödik éve véget ér.

(8) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában a foglalkoztatás kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor az anyasági ellátás folyósítása melletti vagy az anyasági ellátás folyósításának megszűnését követő foglalkoztatás vagy továbbfoglalkoztatás megkezdődik.

(9) A (2) bekezdésben meghatározott kedvezmény érvényesítését – a jogosultsági feltételek fennállása esetén – nem zárja ki, ha az anyasági ellátás folyósítása alatti vagy folyósításának megszűnését követő foglalkoztatás 2013. január 1-jét, a (3) bekezdés szerinti kedvezmény esetén 2014. január 1-jét megelőzően kezdődött.

A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye * 

462/E. § *  (1) A szabad vállalkozási zóna területén belül működő kifizető (ide nem értve a munkaerő-kölcsönzést folytató munkáltatót) az őt az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.

(2) *  Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló kedvezménnyel érintett munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő az új munkavállalóval létesített, adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszony alapján a munkavállalót az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint után a 459. § (1) bekezdés szerinti adómértékkel megállapított összeggel a foglalkoztatás első két évében, és legfeljebb 100 ezer forint után a 459. § (1) bekezdés szerinti adómérték 50 százalékával megállapított összeggel a foglalkoztatás harmadik évében.

(3) A részkedvezményre való jogosultság feltétele, hogy

a) a kifizető a létszámát az új munkavállalóval létesített munkaviszony kezdetét megelőző hónap – Központi Statisztikai Hivatal által a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutató szerinti – átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli, és a megemelt létszámot az új munkavállaló foglalkoztatása alatt, de legalább a (2) bekezdésben meghatározott kedvezményezett időszakban nem csökkenti, és

b) *  a kedvezménnyel érintett munkavállaló tényleges munkavégzési helye abban a szabad vállalkozási zónában található, amelyben a kifizető működik, és

c) *  a kedvezménnyel érintett munkavállaló bejelentett lakóhelye legalább hat hónapja a b) pont szerinti szabad vállalkozási zónában vagy e szabad vállalkozási zóna közigazgatási határától – közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton számított – legfeljebb 20 km-re levő szabad vállalkozási zónában található, vagy ugyanabban a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti területfejlesztési-statisztikai kistérségben van, mint a b) pont szerinti szabad vállalkozási zóna.

(4) Nem minősül az állományi létszám csökkentésének, ha a létszám olyan munkavállalóval csökken, aki helyett a kifizető a munkaviszony megszűnését követő hónap utolsó napjáig másik munkavállalóval létesít munkaviszonyt; e másik munkavállaló után a kedvezmény a (2) bekezdésben meghatározott kedvezményezett időszak fennmaradó részére érvényesíthető.

(5) A részkedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első két éve, illetve harmadik éve véget ér.

(6) E § alkalmazásában új munkavállaló az,

a) akivel a kifizető a (3) bekezdés a) pontja szerinti létszámát növeli,

b) akinek a munkaviszonya nem a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból folyósított, új munkahely létesítése feltételével adott támogatás igénybevételével jött létre, és

c) aki a kedvezményezett foglalkoztatása kezdetét megelőző egy évben a kifizetőnél vagy a kifizető – a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti – kapcsolt vállalkozásnak minősülő vállalkozásánál nem tartozott az átlagos statisztikai állományi létszámba.

Kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény * 

462/F. § *  (1) Adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban

a) doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő, vagy

b) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt

munkavállalót foglalkoztató – vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő – kifizető, az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.

(2) Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő

a) *  az (1) bekezdés a) pont szerinti munkavállaló esetében a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint után a 459. § (1) bekezdés szerinti adómértékkel megállapított összeggel,

b) *  az (1) bekezdés b) pont szerinti munkavállaló esetében a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 200 ezer forint után a 459. § (1) bekezdés szerinti adómérték 50 százalékával megállapított összeggel.

(3) Ha a kifizető a foglalkoztatottat az adómegállapítási időszak egy részében nem, vagy nem kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységnek megfelelő munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján ezen adómegállapítási időszakra vonatkozóan részkedvezményt nem érvényesíthet.

(4) Azon hónapra vonatkozóan, amelyben a munkavállaló munkaviszonya kezdődik vagy véget ér, a részkedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetőt.

(5) *  E § alkalmazásában

a) kutatóhely: a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény (a továbbiakban: Innovációs tv.) szerinti kutatóhely,

b) kutató, fejlesztő: az Innovációs tv. szerinti kutató, fejlesztő.

A mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény * 

462/G. § *  (1) A huszonöt év feletti és ötvenöt év alatti, a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszeréről szóló, 2012. január 1-jén hatályos KSH közlemény (FEOR-08) 6. főcsoport 61. csoportjába tartozó, a 7. főcsoport 7333 számú foglalkozásából a mezőgazdasági gép (motor) karbantartója, javítója munkakörben és a 8. főcsoport 8421 számú foglalkozás szerinti munkakörben (a továbbiakban együtt: mezőgazdasági munkakör), adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban természetes személyt foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.

(2) *  Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta, az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény egyenlő a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb 100 ezer forint után a 459. § (1) bekezdés szerinti adómérték 50 százalékával megállapított összeggel.

(3) Ha a kifizető a munkavállalót az adómegállapítási időszak egy részében nem vagy nem kizárólag mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatta, a munkaviszony alapján ezen adómegállapítási időszakra vonatkozóan részkedvezményt nem érvényesíthet.

(4) Azon hónapra vonatkozóan, amelyben a munkavállaló a 25. vagy 55. évét betölti, a részkedvezmény nem illeti meg a kifizetőt.

(5) A (2) bekezdésben foglalt részkedvezmény az egész hónap tekintetében megilleti a kifizetőt.

A kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény * 

462/H. § *  (1) *  Az a kifizető, amelynek a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségére tekintettel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesített adóalap-csökkentés eredményeként negatív adóalapja keletkezik, a társasági adóbevallás benyújtását követő hónaptól – e hónapot az érvényesítésre nyitva álló időtartam első hónapjának tekintve – az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyekre tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.

(2) *  Az adókedvezmény egyenlő a Tao. törvény 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesített adóalap-csökkentés eredményeként keletkező negatív adóalap 50 százalékának a Tao. törvény 19. §-a szerinti adókulccsal számított összegével, de havonta legfeljebb a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségei között megjelenő, munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyek vonatkozásában, az e fejezet alapján érvényesített kedvezmények után fennmaradó, az e § szerinti adókedvezmény nélkül számított adókötelezettség összegével.

(3) Az adókedvezmény az érvényesítésének első hónapjától számított 12 hónapig vehető igénybe.

(4) Az adókedvezmény az alábbi feltételek együttes fennállása esetén érvényesíthető:

a) a kifizető Tao. törvény szerinti összes bevételének 40 százaléka a negatív adózás előtti eredmény keletkezésének adóévében (a továbbiakban e § alkalmazásában: kedvezményezett adóév) kutatás-fejlesztési tevékenységből származik;

b) a kifizető külső gyakorlóhelyként – kis- és középvállalkozás legalább egy fő, nagyvállalkozás legalább öt fő – a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló személyt legalább egybefüggő három hónap időtartamra fogad a kedvezményezett adóévben;

c) a kifizető által foglalkoztatott, az Innovációs tv. szerinti kutató-fejlesztők átlagos statisztikai állományi létszáma a kedvezményezett adóévben az ezen adóévet közvetlenül megelőző adóévhez képest legfeljebb 10 százalékos mértékben csökken.

(5) Amennyiben a (4) bekezdésben foglalt feltételek a kifizető tekintetében nem állnak fenn és a kedvezményezett adóévben átalakulásra (egyesülésre, szétválásra) került sor, akkor a (4) bekezdés szerinti feltételek teljesítése szempontjából a jogelőd teljesítményét is figyelembe lehet venni.

(6) Az adókedvezmény feltételeinek teljesítését az állami adó- és vámhatóság az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik naptári év végéig legalább egyszer ellenőrzi.

(7) E § alkalmazásában kutatás-fejlesztési tevékenység az Innovációs tv. szerinti kutatás-fejlesztési tevékenység.

(8) Az e §-ban szabályozott adókedvezmény érvényesítése nem zárja ki az e fejezetben szabályozott más kedvezmények igénybevételét.

A foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény korlátozása

463. § (1) A kifizető az ugyanazzal a természetes személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel csak e fejezet, vagy az adókedvezményt megállapító törvény külön rendelkezése alapján vehet egyidejűleg igénybe több olyan adókedvezményt, amelynek igénybevételére egyébként jogosult. A több adókedvezmény egyidejű igénybevételét lehetővé tévő külön rendelkezés hiányában az adókedvezmények közötti választás joga a kifizetőt illeti meg.

(2) * 

(2a) * 

(3) * 

(4) *  A szociális hozzájárulási adóból törvény alapján érvényesíthető kedvezmény kiszámításánál a munkavállalót a munkaviszonyára tekintettel megillető (bruttó) munkabért a számviteli törvényben foglaltak alkalmazásával kell meghatározni.

(5) *  Részmunkaidős foglalkoztatás esetén

a) a 461. §-ban, a 462/B. §-ban, a 462/C. §-ban, a 462/E. §-ban és a 462/G. §-ban meghatározott kedvezmény legfeljebb 100 ezer forintnak,

b) a 462/F. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kedvezmény legfeljebb 500 ezer forintnak,

c) a 462/F. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kedvezmény legfeljebb 200 ezer forintnak

a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett része után illeti meg a munkáltatót. E bekezdés alkalmazásában részmunkaidős foglalkoztatásnak minősül az a foglalkoztatás, amelynek munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes munkaidőt.

463/A. § *  A 461. §-ban, a 462/B–462/D. §-ban és a 462/G. §-ban meghatározott kedvezményeket a költségvetési szerv kifizető nem érvényesítheti.

463/B. § *  Az e fejezet alapján érvényesíthető kedvezmények egy adott hónap tekintetében egyszeresen vehetők igénybe ugyanazon kifizető és magánszemély között ismételten létesített munkaviszony során. Az ugyanazon kifizető és magánszemély között egyidejűleg fennálló több munkaviszony esetében az e fejezet alapján érvényesíthető kedvezmények egy adott hónap tekintetében egyszeresen vehetők igénybe. Az e fejezet alapján érvényesíthető kedvezmények igénybevételét ugyanazon kifizető és magánszemély között ismételten létrejött munkaviszonyok során az elsőként létrejött munkaviszony, az egyidejűleg fennálló munkaviszonyok esetében a kifizető döntése alapozza meg.

Eljárási szabályok

464. § (1) *  Az adót az adóalany az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései szerint havonta megállapítja, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallja és megfizeti. Az adó összegét természetes személy részére kiállított igazoláson nem tünteti fel. Amennyiben az adóalany természetes személy foglalkoztatására tekintettel kedvezményt vagy támogatást vesz igénybe, az az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései szerinti bevallási kötelezettségét úgy kell teljesítenie, hogy a bevallás adataiból a kedvezmény vagy támogatás jogcíme, alapja és a kedvezmény vagy támogatás összege személyenként megállapítható legyen.

(2) *  Az egyéni vállalkozó az adót az Art. rendelkezései szerint havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg.

(3) *  Az egyéni vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adó alapja figyelembevételével fizetett adót az Art. rendelkezései szerint havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg. Ettől eltérően a legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkező, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató eva adózó egyéni vállalkozó az adót negyedévente állapítja meg, és a tárgynegyedévet követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg.

(4) *  A külföldi kifizető az adóval összefüggő adókötelezettséget az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Air.) szerinti pénzügyi képviselő, valamint adózási ügyvivő képviselő útján, ennek hiányában közvetlenül személyesen teljesíti. A külföldi kifizető az adókötelezettségeit személyesen csak akkor teljesítheti, ha bejelentkezése alapján az állami adóhatóság adózóként nyilvántartásba vette.

(5) *  Ha a külföldi kifizető az adókötelezettségek teljesítésére nem rendelkezik Art. szerinti képviselővel, és a (4) bekezdésben foglalt bejelentkezést is elmulasztja, az adóval összefüggő adókötelezettségek teljesítésére a vele adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyban álló természetes személy kötelezett, és ő viseli az adókötelezettségek elmulasztása miatti jogkövetkezményeket (ide nem értve a mulasztási bírságot és az adóbírságot).

(6) *  A (4)–(5) bekezdés szerinti kötelezett az Art. rendelkezései szerint bevallási kötelezettségét havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12-éig elektronikus úton teljesíti az állami adóhatóság részére. A bevallásban közölni kell:

a) a külföldi vállalkozás nevét, székhelyét, adóazonosító számát,

b) a foglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, nemét, állampolgárságát,

c) a foglalkoztatott taj-számát, adóazonosító jelét,

d) az adó alapjára és összegére vonatkozó adatot,

e) a külföldi vállalkozásnak az illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát, ha az adókötelezettséget a kifizető helyett a természetes személy teljesíti.

(7) *  A mezőgazdasági őstermelő az adót negyedévente állapítja meg, és az Art. rendelkezései szerinti adattartalommal, a negyedévet követő hónap 12-éig elektronikus úton vallja be és fizeti meg.

(8) *  A kincstár számfejtési körébe tartozó költségvetési szervek képviselőjeként az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére a kincstár kötelezett.

(9) Az adó megállapítására, bevallására és megfizetésére kötelezett adózó olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelynek alapján az adó alapja és összege, valamint az annak megállapításánál figyelembe vett mentesség és kedvezmény összege, továbbá az adó megfizetésének napja ellenőrizhető. E nyilvántartási kötelezettségét a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó kifizető a számvitelről szóló törvény szerinti nyilvántartása (könyvvezetése) megfelelő részletezésével, más kifizető a személyi jövedelemadóról szóló törvény vagy az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény rendelkezése alapján vezetett külön nyilvántartás révén teljesíti.

(10) *  A munka törvénykönyve szerinti munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a 462/B. § (2) bekezdése és a 462/C. §-a szerinti kedvezményt az átvevő munkáltató tovább érvényesítheti a kedvezménnyel érintett időszak fennmaradó részére.

464/A. § *  (1) A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény jogosulatlan igénybevételével összefüggésben az állami adóhatóság nem állapít meg adókülönbözetet abban az esetben, ha az adott hónapban

a) a kedvezmény igénybevétele kizárólag a 460. § (1) bekezdésben meghatározott elvárt béremelés teljesítésének elmaradása miatt jogosulatlan, és

b) *  az elvárt béremelést a kedvezmény igénybevevője a folyamatosan foglalkoztatott, elvárt béremeléssel érintett munkavállalói legalább 90%-ára vonatkozóan teljes mértékben teljesítette, és

c) *  az elvárt béremelés és a végrehajtott béremelés különbsége összesen nem haladja meg az adott hónapban folyamatosan foglalkoztatottnak minősülő, elvárt béremeléssel érintett valamennyi munkavállaló létszámának és 300 forintnak a szorzatát, és

d) a kedvezmény igénybevevője legkésőbb az ellenőrzés megállapításairól hozott határozat jogerőre emelkedéséig bizonyítja, hogy az elvárt béremelést az ellenőrzéssel érintett időszak vonatkozásában visszamenőleg valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója tekintetében teljesítette.

(2) Ha a kedvezményt igénybevevő olyan, a vizsgált időszakban folyamatosan foglalkoztatottnak minősülő munkavállalója tekintetében nem teljesítette a 460. § (1) bekezdésben meghatározott elvárt béremelést, aki az ellenőrzés megkezdésének időpontjában már nem munkavállalója, úgy a munkavállalót az (1) bekezdés d) pontja alkalmazása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

464/B. § *  A 460/A. §-tól eltérően a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény igénybevevőjének nem kell bevallását önellenőrzéssel helyesbítenie, ha a kedvezmény jogosulatlan igénybevételét állapítja meg, de a 464/A. § szerint a kedvezmény jogosulatlan igénybevételével összefüggésben adókülönbözet megállapításának nem lenne helye.

464/C. § *  (1) Az a kölcsönvevő, aki a munkavállalót e § hatálybalépésének időpontjában hatályos munkaerő-kölcsönzési szerződés alapján foglalkoztatja, a 460. § (2c) bekezdésében meghatározott nyilatkozatot a munkaerő-kölcsönzési tevékenységet jogszerűen folytató munkáltató részére, az erre irányuló kérelem kézhezvételét követő 10 munkanapon belül teszi meg. E § hatálybalépését követően létrejött munkaerő-kölcsönzési szerződés alapján történő foglalkoztatás esetén, a munkaerő-kölcsönzési tevékenységet jogszerűen folytató munkáltató kérelmére a kölcsönvevő a foglalkoztatás megkezdése előtt nyilatkozik.

(2) A kölcsönvevő nyilatkozata a következőket tartalmazza:

a) ha a 460. § szerinti adókedvezmény érvényesítéséhez a kölcsönvevő esetében kapcsolódott feltétel, akkor a feltétel szerinti elvárt béremelést megvalósította-e, és ha igen, mikor,

b) *  saját munkavállalóknak a kölcsönzött munkavállalókéhoz hasonló vagy azonos munkakörben történő foglalkoztatása esetén, az ilyen saját munkavállalót az elvárt béremelés végrehajtását követően megillető alapbér.

(3) Az adóhatóság az adóhiányt, az adóhiány után az adóbírságot, valamint a késedelmi pótlékot a munkavállalót kölcsönvevő munkáltató terhére állapítja meg, ha a 460. § (1) bekezdésben meghatározott kedvezménynek a munkaerő-kölcsönzési tevékenységet jogszerűen folytató munkáltató által történő igénybevétele a munkavállalót kölcsönvevő munkáltató nem jogszerű nyilatkozata, vagy a nyilatkozattétel elmulasztása miatt jogszerűtlen. Nem minősül a nyilatkozattétel elmulasztásának, ha a nyilatkozattételre való felszólításnak a kölcsönvevő munkáltató részére való igazolt kézbesítése és a 460. § (1) bekezdésben meghatározott kedvezmény igénybevétele között kevesebb, mint 15 nap telt el.

464/D. § *  A tanulmányokat folytató tanuló, hallgató jogviszonyát

a) a köznevelési intézmény által kiállított tanulói jogviszony-igazolás,

b) a felsőoktatási intézmény által kiállított hallgatói jogviszony-igazolás,

c) az oktatási igazolványokról szóló kormányrendelet szerint a közreműködő intézmény által a tárgyidőszakra kiadott, érvényesítő matricával ellátott, nappali típusú diákigazolvány,

d) a közreműködő intézmény által kiadott, a c) pont szerinti diákigazolványra való jogosultságról szóló igazolás,

e) az oktatási igazolványokról szóló kormányrendelet szerint a tanköteles kor felső határát az adott tanévben betöltő tanuló esetén az érvényesítő matrica nélküli diákigazolvány

tanúsítja, az a)–d) pont szerinti esetben az igazolás vagy a diákigazolvány érvényességi idején belül, az e) pont szerinti esetben a tanévet követő október 31-éig.

464/E. § *  A 454. § (4) bekezdés d) pontjában foglaltaktól eltérően, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerinti kiküldetés meghosszabbításának bejelentése esetén a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség a kiküldetés kezdetét követő második év végétől áll fenn.

464/E. § *  A 462/D. §-ban meghatározott kedvezmény esetében a kedvezményre jogosító feltételeknek a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének időpontjában kell fennállniuk. Amennyiben a 462/D. § (3) bekezdés szerinti kedvezmény igénybevételére való jogosultság már a 462/D. § (2) bekezdés szerinti kedvezmény érvényesítése során keletkezik, a 462/D. § (3) bekezdés szerinti kedvezmény teljes egészében érvényesíthető.

Más jogszabályok alkalmazása

465. § (1) *  Az adózó az adóval összefüggő adókötelezettségei teljesítése során az Art. rendelkezéseit e fejezet rendelkezéseit figyelembe véve alkalmazza.

(2) Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya alá tartozó adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony esetében az adózó az adóval összefüggő adókötelezettségeit az érintett törvény rendelkezéseit figyelembe véve teljesíti.

(3) Az Európai Unió kötelező jogi aktusának vagy a nemzetközi szerződésnek a rendelkezését kell alkalmazni, amennyiben az adóra kiterjedő hatályú jogi aktus, illetőleg nemzetközi szerződés e fejezettől eltérő rendelkezést tartalmaz.

465/A. § *  (1) A 462/A. § alapján nyújtott támogatások csekély összegű támogatásnak minősülnek, amelyeket kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1407/2013/EU bizottsági rendelet) szabályai alapján lehet nyújtani.

(2) A 462/A. § alapján nem nyújtható csekély összegű (de minimis) támogatás az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikkében meghatározottakra.

(3) A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik arról, hogy az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalma nem haladja meg a 200 000 eurónak, közúti szállítási ágazatban a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(4) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 6. cikk 1. pontja szerinti kötelezettséget, a támogatást nyújtó köteles teljesíteni.

(5) Azonos elszámolható költségek tekintetében a csekély összegű (de minimis) támogatás nem kumulálható állami támogatással, ha az ilyen jellegű kumuláció olyan támogatási intenzitást eredményezne, amely túllépi a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendeletben (a továbbiakban: 651/2014/EU bizottsági rendelet) vagy az Európai Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást.

465/B. § *  E törvény 462/E. §-a a 651/2014/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó regionális beruházási támogatási programnak minősül.

Értelmező rendelkezések

466. § E fejezet alkalmazásában:

1. álláskeresési ellátás: az álláskeresési járadék, a keresetpótló juttatás, a vállalkozói járadék, valamint a munkanélküli-járadék, az álláskeresést ösztönző juttatás és nyugdíj előtti álláskeresési segély;

2. egyéni vállalkozó: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egyéni vállalkozónak minősülő természetes személy (az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy akkor is, ha a nyilvántartásban rögzített tevékenysége ingatlan-bérbeadás vagy egyéb szálláshely-szolgáltatás), valamint a gyógyszerészeti magántevékenységet, falugondnoki tevékenységet, tanyagondnoki tevékenységet végző természetes személy, a szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező természetes személy;

3. *  fogvatartott: az őrizetbe vett, házi őrizetbe rendelt, előzetesen letartóztatott, elzárásra utalt, szabadságvesztés vagy elzárás büntetést töltő személy, a kényszergyógykezelés, ideiglenes kényszergyógykezelés alatt álló személy;

4. harmadik állam: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényben ilyenként meghatározott állam;

5. mezőgazdasági őstermelő: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint mezőgazdasági őstermelőnek minősülő természetes személy;

6. minimálbér: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényben ilyenként meghatározott összeg;

7. *  munkaviszony:

a) a Munka Törvénykönyvében meghatározott munkaviszony,

b) a közalkalmazotti jogviszony,

c) *  a közszolgálati jogviszony, az állami szolgálati jogviszony, a kormányzati szolgálati viszony,

d) a bírósági jogviszony,

e) az igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony,

f) az ügyészségi szolgálati jogviszony,

g) *  a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony,

h) az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony,

i) a közfoglalkoztatási jogviszony,

j) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjának e jogviszonya,

k) a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagjának e jogviszonya,

l) a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona e jogviszonya,

m) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott hallgatói munkaszerződés alapján létrejött munkaviszony,

n) *  a Független Rendészeti Panasztestület tagjának e jogviszonya,

o) *  az a)–n) alpont szerinti jogviszonynak megfelelő, külföldi jog alapján fennálló jogviszony, amely alapján a munkát Magyarország vagy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet hatálya alá tartozó másik tagállam területén végzik,

p) *  a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv által a rendvédelmi egészségkárosodási járadék folyósításának időtartama, valamint a honvédségi szervezet vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat által megállapított honvédelmi egészségkárosodási járadék folyósításának időtartama;

8. saját jogú nyugdíjas: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint saját jogú nyugdíjasnak minősülő természetes személy;

9. *  az iskolaszövetkezet és a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja között fennálló ilyen jogviszony tekintetében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató: az a személy, aki

a) nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tanulói jogviszonnyal rendelkezik,

b) nappali rendszerű oktatás keretében a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti nem szünetelő (aktív) hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, vagy

c) az a) vagy b) pont szerinti jogviszonya megszűnését követően diákigazolványra jogosult, a diákigazolványra való jogosultsága lejártáig;

10. *  nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, amely teljes munkaidős foglalkoztatási jogviszonynak minősül;

11. *  a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartama alatt azt az időtartamot kell érteni, amíg a tanulói, hallgatói jogviszony szünetel, valamint a szünetelést közvetlenül követő 3 hónapot.

Átmeneti rendelkezések

467. § (1) Ahol jogszabály – e fejezet kivételével –

a) a társadalombiztosítási járulékra,

b) a társadalombiztosítási járulék részét képező egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékra (természetbeni egészségbiztosítási járulékra, pénzbeli egészségbiztosítási járulékra, munkaerő-piaci járulékra),

c) a társadalombiztosítási járulék részét képező munkáltatói nyugdíj-hozzájárulásra (nyugdíj-biztosítási járulékra)

irányadó rendelkezést tartalmaz, azon – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az e fejezetben meghatározott adót kell érteni.

(2) A 2011. december 31-ét követően kifizetett, juttatott, vagy megszerzett olyan jövedelem, amely után a kifizető, illetőleg e jogállására tekintettel az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő a társadalombiztosítási ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint társadalombiztosítási járulék vagy egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, nem képezi az adó alapját.

(3) *  A 2012. január 1-jétől kezdődő adómegállapítási időszakra e törvény az elvárt béremelés végrehajtásával és a foglalkoztatással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXI. törvénnyel megállapított 460. § (2a)–(2f), (5a), (6a) és (6b) bekezdését, 460/A. §-át, 464/A. § (1) bekezdés b) és c) pontját, valamint 464/B. §-át alkalmazni kell.

467/A. § *  E törvény – egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított – 455. § (2) bekezdés h) pontja és 466. § 7. pont m) alpontja visszamenőlegesen 2012. január 1-jétől alkalmazható.

467/B. § *  Ha a kifizető a 2013. július 1-jét megelőző adó-megállapítási időszakban a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezményét érvényesítette, az adókedvezményt a 462/E. § 2013. június 30-án hatályos rendelkezései alapján – választás szerint – továbbra is alkalmazhatja.

467/C. § *  Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvénnyel megállapított 464/D. § és 466. § 9. pontja visszamenőlegesen 2013. augusztus 29-étől alkalmazható.

467/D. § *  Ahol e törvény csecsemőgondozási díjat említ, azon terhességi-gyermekágyi segélyt kell érteni, ha az ellátásra való jogosultság 2015. január 1-jét megelőzően nyílt meg.

467/E. § *  Ahol e törvény gyermekgondozást segítő ellátást említ, azon gyermekgondozási segélyt kell érteni, ha az ellátásra való jogosultság 2016. január 1-jét megelőzően nyílt meg.

467/F. § *  A 462/H. § szerinti adókedvezményt 2016. július 1-jétől lehet érvényesíteni.

467/G. § *  A 464/E. § akkor alkalmazható, ha a kiküldetés időtartama 2016. december 31-ét követően haladja meg a két évet.

467/H. § *  A 455. § (4) bekezdés d) pontja 2016. január 1-jétől alkalmazható.

467/I. § *  Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 455. § (4) bekezdés j) pontja 2015. július 1-jétől alkalmazható.

467/J. § *  (1) Az adó, az adókedvezmény mértékének változása esetén az adó alanya a megváltozott adómértéket, kedvezménymértéket arra a hónapra vonatkozóan bevallott jövedelmekre alkalmazza először, amely hónapban a megváltozott adómérték, kedvezménymérték hatályba lép.

(2) A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXXXII. törvénnyel módosított 462/H. § (2) bekezdését az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXXXII. törvény hatálybalépését magában foglaló adóévet követő első hónaptól alkalmazza.

467/K. § *  Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvénnyel megállapított 456. § (4) bekezdés a) pontja és a 458. § (5) bekezdése 2011. november 26-ától visszamenőlegesen is alkalmazható.

467/L. § *  Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel megállapított 466. § 11. pontja az Art. szerinti elévülési időn belül visszamenőlegesen is alkalmazható.

X. Fejezet

KULTURÁLIS ADÓ

Értelmező rendelkezés

468. § E fejezet, illetve a 18. melléklet alkalmazásában:

a) pornográf tartalomnak minősül az olyan tartalom, amelynek elsődleges célja a szexuális ingerkeltés, és amely a nemi aktust vagy egyéb szexuális cselekményeket nyíltan, kendőzetlenül ábrázolja,

b) erotikus tartalmú telefonszolgáltatás: olyan, távbeszélő útján nyújtott szolgáltatás, amelynek elsődleges célja a szexuális ingerkeltés, különösen amely nemi aktus vagy egyéb szexuális cselekmény hanghatásait közvetíti vagy imitálja,

c) belföld: Magyarország területe,

d) teljesítési hely: az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) szerinti teljesítési hely.

Adókötelezettség

469. § Adóköteles

a) a 18. mellékletben felsorolt pornográf tartalmú termékek első olyan értékesítése, amelynek a teljesítési helye belföld,

b) a 18. mellékletben felsorolt pornográf tartalmú szolgáltatások nyújtása,

c) az erotikus tartalmú telefonszolgáltatás nyújtása,

(a továbbiakban az a)–c) együtt: adóköteles tevékenység).

Az adó alanya

470. § Az adó alanya az adóköteles tevékenységet folytató személy, szervezet.

Az adó alapja és mértéke

471. § (1) Az adó alapja az adóköteles tevékenységből származó számviteli törvény szerint elszámolt árbevétel.

(2) A személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó adófizetésre kötelezett egyéni vállalkozó, valamint önálló tevékenységet végző magánszemély esetében az adóköteles tevékenységnek a személyi jövedelemadó alapjába beszámító bevétele.

(3) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a kulturális adó alapja az adóköteles tevékenységnek az egyszerűsített vállalkozói adó alapjába számító bevétele.

472. § Az adó mértéke az adóalap 25%-a.

Az adó megállapítása, nyilvántartás-vezetési kötelezettség

473. § Az adó alanya az adót önadózással állapítja meg.

474. § Az adóalanynak olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelyből a kulturális adó alapjának, mértékének számítása egyértelműen megállapítható.

Eljárási rendelkezések

475. § (1) Az adó alanya bevallási kötelezettségét – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – a rá irányadó általános forgalmi adó bevallási időszak szerint teljesíti, az általános forgalmi adó bevallására előírt határidőig az e célra rendszeresített nyomtatványon az állami adóhatósághoz.

(2) Az általános forgalmi adóban alanyi mentességben részesülő adóalany vagy a bevallás benyújtására nem kötelezett általános forgalmi adó alanya, továbbá az általános forgalmi adó alanyának nem minősülő adóalany bevallási kötelezettségét az adóévet követő év második hónapjának 25. napjáig teljesíti az e célra rendszeresített nyomtatványon a hatósághoz.

(3) Az adóalany adófizetési kötelezettségét a bevallás benyújtására előírt határnapig teljesíti.

(4) * 

476. § A kulturális adóból származó bevétel a Nemzeti Kulturális Alap bevételét képezi.

XI. Fejezet

HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

477. § (1) E törvény – a (2)–(10) bekezdésekben foglalt kivétellel – a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) A 84. §, 96. §, 109. § (5) bekezdése, 198. §, 208. §, 217. § (1) bekezdése, 218. § (1) bekezdés, 414. § 2011. december 1-jén lép hatályba.

(3) A 446. § (1) és (3) bekezdése, 449–450. § 2011. december 31. napjával lép hatályba.

(4) Az 1–9. §, 10. § (1), (2), (4) és (5) bekezdése, 11–21. §, 23–29. §, 31–71. §, 72. § (1) és (3) bekezdése, 73–75. §, 77. § (2) bekezdése, 79. § (1) bekezdés, 81. §, 83. §, 85–95. §, 97. § (1) és (2) bekezdése, 98. §, 99. § (2)–(3) bekezdése, 101. §, 103–105. §, 109. § (1) bekezdése, a 110. § (1) bekezdése, 112. §, 114–154. § (1) bekezdése, 154. § (3) bekezdése, 196. §, 199–203. §, 204. §, 205–207. §, 209. §, 210. §, 212. § (1)–(3) bekezdése, 213. §, 215–216. §, 217. § (2) bekezdés, 218. § (2) bekezdés, 220. §, 221–230. §, 232–249. §, 251–254. §, 256–259. §, 261–263. §, 266. §, 268. §, 270–274. §, 276, 279. §, 281–295. §, 296. § (1)–(5) bekezdése, 297–352. §, 354. § (1)–(3) és (5) bekezdés, 355–359. §, 360. § (1) bekezdés, (2) bekezdés, 361–381. §, 383–392. §, 401–410. §, 411. §, 412–413. §, 416–429. §, 434–441. §, 444–445. §, 446. § (2), (4) és (6) bekezdése, 447–448. §, 451. § (2), (4) és (6) bekezdése, 452–460. §, 462–476. §, valamint az 1. melléklet 2. és 4–7. pontja, a 2–18. mellékletei 2012. január 1-jén lép hatályba. * 

(5) A 396. § 2012. január 2-án lép hatályba.

(6) A 211. § 2012. február 1-jén lép hatályba.

(7) A 109. § (3) bekezdése 2012. május 1-jén lép hatályba.

(8) A 72. § (2) bekezdése, 76. §, 77. § (1) bekezdése, 80. §, 82. §, 97. § (3) bekezdése és 99. § (1) bekezdése, 100. §, 102. §, 109. § (4) bekezdése és 110. § (2) bekezdése 2012. július 1-jén lép hatályba.

(9) A 250. §, 255. § (1) bekezdése, 275. § (1) bekezdése, 277–278. §, 296. § (6) bekezdése, 353. §, 354. § (4) bekezdése, 360. § (3) bekezdése, 461. § 2013. január 1-jén lép hatályba.

(10) A 231. § és 255. § (3) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba.

(11) E törvény 414. §-a az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatás-megrendelésre irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról szóló 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

478. § *  E törvény 417–445. §-aiban foglalt rendelkezéseinek

1. a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló, 1994. december 20-i 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikk (1) és (2) bekezdése,

2. a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel, továbbá a 2006/96/EK tanácsi irányelvvel módosított, a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8. cikke, és

3. a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése

szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

1. melléklet a 2011. évi CLVI. törvényhez

1. * 

2. * 

3. * 

4–7. * 

2–14. melléklet a 2011. évi CLVI. törvényhez * 

15. melléklet a 2011. évi CLVI. törvényhez

1. melléklet a 2011. évi LXXXV. törvényhez

Termékdíjköteles termékek, anyagok köre

Termékdíjköteles egy termék, ha az alábbi táblázatban meghatározott vámtarifaszámok alá tartozik és az adott termékdíjköteles termékcsoport e törvényben meghatározott fogalmának is megfelel.

A B C
Vámtarifaszám
Megnevezés Vámtarifaszám és
HR alszám
KN alszám
1. Gumiabroncsok
1.1. Új gumi légabroncs, kivéve a 4011 50 00 alá tartozó termékeket ex. 4011
1.2. Újrafutózott vagy használt gumi légabroncs; tömör vagy kisnyomású gumiabroncs, kivéve a 4012 90 30; 4012 90 90 alá tartozó termékeket ex. 4012
2. Akkumulátorok
2.1. Elektromos akkumulátorok a 8507 80 20 a 8507 80 30 és a 8507 90 kivételével ex. 8507
3. Egyéb kőolajtermékek
3.1. Kenőolaj
3.1.1. Motorolaj, kompresszor-kenőolaj, turbina-kenőolaj 2710 19 81
3.1.2. Hidraulikus célú folyadék 2710 19 83
3.1.3. Fehérolaj, folyékony paraffin 2710 19 85
3.1.4. Differenciálolaj és reduktorolaj 2710 19 87
3.1.5. Keverék fémmegmunkáláshoz, formaleválasztó olaj, korróziógátló olaj 2710 19 91
3.1.6. Villamosszigetelési olaj 2710 19 93
3.1.7. Más kenőolaj és más olaj, kivéve kenőzsírok ex. 2710 19 99
3.2. Textil, bőr, szőrme és más anyagok kezelésére használt készítmények 3403 11 00
3.3. Legalább 70 tömegszázalék kőolaj- vagy bitumenes ásványokból előállított olajtartalommal, de nem fő alkotóként 3403 19 10
3.4. Más, kivéve kenőzsírok ex. 3403 19 90
3.5. Hidraulikusfék-folyadék és más elkészített folyadék hidraulikus hajtóműhöz, amely kőolajat vagy bitumenes ásványokból nyert olajat 70 tömegszázaléknál kisebb arányban tartalmaz ex. 3819 00 00
4. Reklámhordozó papírok
4.1. Papír és karton; papíripari rostanyagból, papírból vagy kartonból készült áruk ex. 48
4.2. Könyvek, újságok, képek és más nyomdaipari termékek ex. 49
5. Elektromos, elektronikai berendezések
5.1. Háztartási nagygépek
5.1.1. Lég- vagy vákuumszivattyú, lég- vagy más gázkompresszor és ventilátor; elszívó vagy visszavezető kürtő beépített ventilátorral, szűrővel is ex. 8414
5.1.2. Légkondicionáló berendezés motormeghajtású ventilátorral, hőmérséklet- és nedvességszabályozó szerkezettel, beleértve az olyan berendezést is, amelyben a nedvesség külön nem szabályozható: ex. 8415
5.1.3. Hűtőgép, fagyasztógép és egyéb hűtő- vagy fagyasztókészülék, elektromos működésű; hőszivattyú a 8415 kód alá tartozó légkondicionáló berendezés kivételével:
5.1.3.1. – Más kombinált hűtő-fagyasztó gép 8418 10 80
5.1.3.2. – Kompresszoros típusú háztartási hűtőgép: 8418 21
5.1.3.3 – Abszorpciós típusú hűtőgép 8418 22 00
5.1.3.4. – Más háztartási hűtőgép 8418 29
5.1.3.5. – Fagyasztóláda, legfeljebb 400 liter űrtartalommal 8418 30 20
5.1.3.6. – Fagyasztószekrény, legfeljebb 250 liter űrtartalommal 8418 40 20
5.1.4. Centrifuga, beleértve a centrifugális szárítót is:
5.1.4.1. – Ruhaszárító 8421 12 00
5.1.4.2. – Más centrifuga 8421 19 70
5.1.5. Mosogatógép:
5.1.5.1. – Háztartási 8422 11 00
5.1.6. Háztartásban használatos mosógép, beleértve az olyan gépet is, amely mos és szárít is, kivéve a 8450 20 00, valamint a 8450 90 00 alá tartozó termékek ex. 8450
5.1.7. Szárítógép, legfeljebb 10 kg szárazruha-kapacitású gép 8451 21 00
5.1.8. Hőtárolós radiátor 8516 21 00
5.1.9. Helyiségek fűtésére szolgáló más elektromos készülék ex. 8516 29
5.1.10. Mikrohullámú sütő 8516 50 00
5.1.11. Sütő; tűzhely, tűzhelylap, forralógyűrű, grillsütő és sütőrostély, kivéve a 8516 60 59 és a 8516 60 90 alá tartozó termékek ex. 8516 60
5.2. Háztartási kisgépek
5.2.1. Személymérleg, csecsemőmérleg is; háztartási mérleg, kivéve a nem elektromos eszközöket ex. 8423 10
5.2.2. Síkkötő gép, hurkológép, kivéve az ipari méretű alkalmazásokat ex. 8447 20
5.2.3. Háztartási varrógép 8452 10
5.2.4. Legfeljebb 1500 W teljesítményű és legfeljebb 20 literes porzsákkal vagy más tartálykapacitással rendelkező beépített elektromotoros porszívó 8508 11 00
5.2.5. Porszívók beépített elektromotorral a 8508 11 alá tartozók kivételével 8508 19
5.2.6. Elektromechanikus háztartási készülék, beépített elektromotorral, a 8508 alá tartozó porszívók kivételével, kivéve továbbá 8509 90 alá tartozó alkatrészeket ex. 8509
5.2.7. Villanyborotva, -hajnyíró gép és szőreltávolító készülék beépített elektromotorral, kivéve 8510 90 00 alá tartozó alkatrészeket ex. 8510
5.2.8. Elektromos átfolyásos vízmelegítő és merülőforraló 8516 10 11
5.2.9. Hajszárító 8516 31
5.2.10. Villanyvasaló 8516 40
5.2.11. Kávé- vagy teafőző 8516 71 00
5.2.12. Kenyérpirító 8516 72 00
5.2.13. Olajsütő 8516 79 20
5.2.14. Más elektrotermikus háztartási készülék 8516 79 70
5.2.15. Karóra, zsebóra és más óra, beleértve a stopperórát is, nemesfémből vagy nemesfémmel plattírozott fémből készült tokkal, kivéve a nem elektromosan működőket ex. 9101
5.2.16. Karóra, zsebóra és más óra, beleértve a stopperórát is a 9101 kód alá tartozó kivételével, kivéve továbbá a nem elektromosan működőket ex. 9102
5.2.17. Óra „kisóraszerkezettel”, a 9104 alá tartozó kivételével ex. 9103
5.2.18. Műszerfalba beépítésre alkalmas és hasonló típusú óra gépjárműhöz, légi-, űr- és vízi járműhöz ex. 9104 00 00
5.2.19. Más óra, kivéve a nem elektromosan működőket ex. 9105
5.3. Információs (IT) és távközlési berendezések (kivéve a mobil és a rádiótelefon készülék)
5.3.1 A nyomtatási, másolási vagy faxtovábbító funkciókból legalább kettővel rendelkező, automatikus adatfeldolgozó géphez vagy hálózathoz való kapcsolódásra alkalmas készülék (melynek súlya legfeljebb 200 kg) ex. 8443 31
5.3.2. Más, automatikus adatfeldolgozó géphez vagy hálózathoz való kapcsolódásra alkalmas készülék (melynek súlya legfeljebb 200 kg) ex. 8443 32
5.3.3. Más (melynek súlya legfeljebb 200 kg) ex. 8443 39
5.3.4. Írógépek a 8471 alá tartozó nyomtató kivételével; szövegszerkesztő gép:
5.3.4.1. Elektromos írógép 8469 00 91
5.3.5. Számológép és számoló funkcióval ellátott zsebméretű adatrögzítő-, előhívó- és megjelenítőgép; könyvelőgép, postai bérmentesítőgép, jegykiadó gép és hasonló gép számolószerkezettel; pénztárgép:
5.3.5.1. Elektronikus számológép, külső elektromos áramforrás nélkül működő és számoló funkcióval ellátott zsebméretű adatrögzítő-, előhívó- és megjelenítő gép 8470 10 00
5.3.5.2. Más elektronikus számológép nyomtató szerkezettel 8470 21 00
5.3.5.3. – Más elektronikus számológép 8470 29 00
5.3.6. Automatikus adatfeldolgozó gép és egységei; mágneses és optikai leolvasó, adatátíró gép a kódolt adat adathordozóra történő átírására, másutt nem említett gépi adatfeldolgozáshoz: ex. 8471
5.3.7. Kizárólag, vagy elsősorban a 8471 alá tartozó automatikus adatfeldolgozó rendszerben használatos katódsugárcsöves monitor 8528 41 00
5.3.8. Kizárólag, vagy elsősorban a 8471 alá tartozó automatikus adatfeldolgozó rendszerben használatos más monitor 8528 51 00
5.3.9. Kizárólag, vagy elsősorban a 8471 alá tartozó automatikus adatfeldolgozó rendszerben használatos projektor 8528 61 00
5.3.10. Automatikus adatfeldolgozó gép által létrehozott digitális információ megjelenítésére alkalmas, síkpanel megjelenítő (pl. folyadékkristályos eszköz) segítségével működő projektor 8528 69 10
5.3.11. Más irodai gép (pl. stencil- vagy más sokszorosítógép, címíró gép, automata bankjegykiadó gép, érmeválogató, érmeszámláló vagy érmecsomagoló gép, ceruzahegyező, lyukasztó- vagy fűzőgép), kivéve a 8472 90 30 alá tartozó termékek ex. 8472
5.3.12. Távbeszélő készülékek, beleértve a mobiltelefon-hálózatokhoz vagy más vezeték nélküli hálózatokhoz való készülékeket; hang, képek vagy más adatok továbbítására vagy vételére szolgáló más készülékek; beleértve a vezetékes vagy vezeték nélküli hálózatok (helyi vagy nagy kiterjedésű hálózat) távközlési berendezéseit a 8443, 8525, 8527 vagy 8528 alá tartozó, továbbításra vagy vételre szolgáló készülékek kivételével
5.3.12.1. – Zsinór nélküli telefonkagylóval ellátott vezetékes távbeszélő 8517 11 00
5.3.12.2. – Más 8517 18 00
5.3.12.3. – Hang, képek vagy más adatok vételére, átalakítására és továbbítására vagy helyreállítására szolgáló gépek, beleértve a kapcsoló- és útvonalválasztó berendezéseket 8517 62 00
5.3.12.4. – Videotelefon 8517 69 10
5.3.12.5. – Kaputelefon 8517 69 20
5.3.13. Hangszóró, amelynek frekvenciatartománya 300 Hz–3,4 kHz közötti, átmérője legfeljebb 50 mm, a telekommunikációban alkalmazott típus 8518 29 30
5.3.14. Vezetékes telefon kézibeszélője 8518 30 20
5.3.15. Hangfelvevő- vagy hanglejátszó készülék
5.3.15.1. Szövegismétlő készülék telefonhoz 8519 81 11
5.3.15.2. Diktafon, amely csak külső áramforrással működik 8519 81 51
5.3.15.3. Telefon üzenetrögzítő készülék 8519 50 00
5.3.16. Elektronikus fordítógép vagy szótár 8543 70 10
5.3.17. Radarkészülék, rádiónavigációs segédkészülék és rádiós távirányító készülék a 8526 92 00 alá tartozó játék működtetésére szolgáló rádiós távirányító készülék kivételével ex. 8526
5.4. Szórakoztató elektronikai cikkek
5.4.1. Mikrofon és tartószerkezete; hangszóró, dobozba szerelve is, fejhallgató és fülhallgató, mikrofonnal összeépítve is, valamint egy mikrofonból és egy vagy több hangszóróból álló egység; hangfrekvenciás elektromos erősítő; elektromos hangerősítő egység a 8518 29 30, a 8518 30 20 és a 8518 90 00 alá tartozó termékek kivételével ex. 8518
5.4.2. Hangfelvevő- vagy hanglejátszó készülék a 8519 50 00, a 8519 81 11 és a 8519 81 51 alá tartozó termékek kivételével ex. 8519
5.4.3. Videofelvevő és -lejátszókészülék, videotunerrel egybeépítve is 8521
5.4.4. Televíziós kamerák (felvevők), digitális fényképezőgépek és videokamera-felvevők a 8525 80 11 kivételével ex. 8525 80
5.4.5. Rádióműsor-vevőkészülék, hangfelvevő vagy -lejátszó készülékkel vagy órával közös házban is 8527
5.4.6. Monitorok és kivetítők, beépített televízióvevő-készülék nélkül; televíziós adás vételére alkalmas készülék, rádióműsor-vevőkészüléket vagy hang- vagy képfelvevő vagy -lejátszó készüléket magában foglaló is, a 8528 41 00, a 8528 51 00, a 8528 61 00 és a 8528 69 10 alá tartozó termékek kivételével ex. 8528
5.4.7. Fényképezőgép (a mozgófényképészeti kamera kivételével); fényképészeti villanófény-készülék és villanókörte, a 8539 KN-kód alá tartozó kisülési cső kivételével, kivéve továbbá a nem elektromos eszközök, továbbá 9006 10 00, 9006 30 00, 9006 61 00, 9006 69 00 alá tartozó termékek, továbbá azok 9006 91 alá tartozó alkatrészei és 90 06 99 alá tartozó tartozékai ex. 9006
5.4.8. Mozgókép-felvevő (kamera) és vetítő, hangfelvevő és hanglejátszó készülékkel vagy anélkül, kivéve a nem elektromos eszközök és 9007 91 00, 9007 92 00 alá tartozó alkatrészek és tartozékok ex. 9007
5.4.9. Diavetítő 9008 10 00
5.4.10. Hangszer, amelyben a hangot elektromos úton keltik vagy erősítik (pl. orgona, gitár, tangóharmonika) 9207
5.5. Elektromos, elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a nagyméretű, helyhez kötött ipari szerszámok
5.5.1. Folyadékszivattyú egyfokozatú – búvárszivattyú 8413 70 21
5.5.2. Fűkaszáló motoros körforgó vízszintes vágószerkezettel – elektromos 8433 11 10
5.5.3. Kézi használatú szerszám beépített elektromos motorral működő ex. 8467
5.5.4. Forrasztópáka és -pisztoly 8515 11 00
5.6. Játékok, szabadidős és sportfelszerelések
5.6.1. Rádiós távirányító készülék játék működtetésére ex. 8526 92 00
5.6.2. Pénzérmékkel, bankjegyekkel, bankkártyákkal, zsetonokkal vagy más fizetőeszközökkel működő más játék, a tekepálya-felszerelés kivételével ex. 9504 30
5.6.3. Villanyvonat, vágány, jelzőlámpa és más tartozékai; csökkentett méretű „méretarányos” összeszerelhető modell készletben, működő is ex. 9503 00 30
5.6.4. Beépített motorral működő más játék és modell műanyagból 9503 00 75
5.6.5. Beépített motorral működő más játék és modell más anyagból 9503 00 79
5.6.6. Tévéhez kapcsolható videojáték 9504 10 00
5.6.7. Elektromos autóverseny-készlet, verseny jellegű 9504 90 10
5.7. Ellenőrző és vezérlő eszközök
5.7.1. Mérleg, vizsgáló és ellenőrző mérleg is (az 50 mg vagy ennél nagyobb érzékenységű mérleg kivételével) beleértve a súllyal működtetett számláló vagy ellenőrző mérleget is; ex. 8423
súly mindenfajta mérleghez (valamint a 8423 10 alá tartozó termékek kivételével)
5.7.2. Gépjárműhöz használt riasztóberendezés 8512 30 10
5.7.3. Elektromos, akusztikus vagy vizuális jelzőberendezés (pl. csengő, sziréna jelzőtábla, betörést vagy tüzet jelző riasztókészülék), a 8512 vagy a 8530 alá tartozó kivételével ex. 8531
5.8. Adagoló automaták
5.8.1. Bankjegykiadó automata 8472 90 30
5.8.2. Automata elárusítógép (így különösen postai bélyeg, cigaretta, étel vagy ital árusítására), beleértve a pénzváltó gépet is:
5.8.2.1 Automata italárusító gép beépített melegítő- vagy hűtőkészülékkel 8476 21 00
5.8.2.2. Más elárusító automata beépített melegítő-, hűtőkészülékkel 8476 81 00
5.9. Rádiótelefon készülék
5.9.1. Mobiltelefon-hálózathoz vagy más vezeték nélküli hálózatokhoz való távbeszélők 8517 12 00
5.9.2. Rádiótelefon- vagy rádiótávíró-vevőkészülék
5.9.2.1. Hordozható személyi hívó 8517 69 31
5.9.2.2. Más rádiótelefon- vagy rádiótávíró-vevőkészülék 8517 69 39”

16. melléklet a 2011. évi CLVI. törvényhez

2. melléklet a 2011. évi LXXXV. törvényhez

Az egyes termékdíjköteles termékek termékdíjtételei

a) Gumiabroncs

Termékáram Termékdíjtétel
(Ft/kg)
Gumiabroncs 52

b) Csomagolószer

ba) Csomagolószer (kivéve kereskedelmi csomagolószer)

Anyagáram Termékdíjtétel
(Ft/kg)
Műanyag 42
Társított (kivéve társított rétegzett italkarton) 50
Társított rétegzett italkarton 28
Fém 20
Papír, fa, természetes alapú textil 20
Üveg 17
Egyéb 50

bb) Kereskedelmi csomagolószer

Anyagáram Termékdíjtétel
(Ft/kg)
Műanyag (kivéve műanyag bevásárló-reklám táska) 60
Műanyag bevásárló-reklám táska 1800
Üveg 17
Társított (kivéve társított rétegzett italkarton) 300
Társított rétegzett italkarton 130
Fém 300
Egyéb anyagok 300

c) Egyéb kőolajtermék

Termékáram Termékdíjtétel
(Ft/kg)
Kenőolaj 112

d) Akkumulátor

Termékáram Termékdíjtétel
(Ft/kg)
Elektrolittal feltöltött akkumulátor 60
Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor 80

e) Reklámhordozó papír

Termékáram Termékdíjtétel
(Ft/kg)
Reklámhordozó papír 64

f) Elektromos, elektronikai berendezés

Termékáram Termékdíjtétel
(Ft/kg)
Háztartási nagygépek 50
Háztartási kisgépek 50
Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon készülék 50
Szórakoztató elektronikai cikkek 100
Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, 50
nagyméretű ipari szerszámok
Játékok, szabadidős és sportfelszerelések 50
Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök 50
Adagoló automaták 100
Rádiótelefon készülék 500”

17. melléklet a 2011. évi CLVI. törvényhez * 

3. melléklet a 2011. évi LXXXV. törvényhez

Az egyéni hulladékkezelést teljesítőkre vonatkozó egyes termék- és anyagáramok termékdíj tételeinek meghatározása

Egy termékdíjköteles termék- és anyagáramban az egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett teljesítési hányada qe, az OHÜ országos átlagos teljesítési hányada qOHÜ, az adott termék- és anyagáramra jellemző felső hasznosítási arány pedig qf.

A qf és qOHÜ értékeket 2012. évtől az alábbi táblázat tartalmazza:

a) Gumiabroncs

Termékáram qf felső hasznosítási arány qOHÜ OHÜ országos átlagos teljesítési hányad
Gumiabroncs 0,75 0,75

b) Csomagolószer

ba) Csomagolószer (kivéve kereskedelmi csomagolószer)

Anyagáram qf felső hasznosítási arány qOHÜ OHÜ országos átlagos teljesítési hányad
Műanyag 0,65 0,25
Társított [kivéve társított rétegzett italkarton] 0,65 0,25
Társított rétegzett italkarton 0,65 0,40
Fém 0,65 0,60
Papír 0,65 0,65
Fa, természetes alapú textil 0,65 0,20
Üveg 0,65 0,60
Egyéb 0,65 0,25

bb) Kereskedelmi csomagolószer

Anyagáram qf felső hasznosítási arány qOHÜ OHÜ országos átlagos teljesítési hányad
Műanyag [kivéve műanyag bevásárló-reklám táska] 0,65 0,30
Műanyag bevásárló-reklám táska 0,65 0,15
Üveg 0,65 0,32
Társított [kivéve társított rétegzett italkarton] 0,65 0,16
Társított rétegzett italkarton 0,65 0,16
Fém 0,65 0,17
Egyéb anyagok 0,65 0,30

c) Akkumulátor

Termékáram qf felső hasznosítási arány qOHÜ OHÜ országos átlagos teljesítési hányad
Elektrolittal feltöltött akkumulátor 0,85 0,85
Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor 0,85 0,85

d) Elektromos, elektronikai berendezés

Termékáram qf felső hasznosítási arány qOHÜ OHÜ országos átlagos teljesítési hányad
Háztartási nagygépek 0,65 0,33
Háztartási kisgépek 0,65 0,18
Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon készülék 0,65 0,33
Szórakoztató elektronikai cikkek 0,65 0,30
Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok 0,65 0,05
Játékok, szabadidős és sportfelszerelések 0,65 0,05
Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök 0,65 0,05
Adagoló automaták 0,65 0,05
Rádiótelefon készülék 0,65 0,20

Az egyéni teljesítő által az adott termék- és anyagáram esetén fizetendő termékdíjat az alábbi általános formula határozza meg:

T=R+E1+K1

ahol

T a megfizetendő fajlagos termékdíj,

R a megfizetendő fajlagos rendszerirányítási alapköltség,

E1 a megfizetendő fajlagos externális költség,

K1 pedig a megfizetendő fajlagos kezelési költség.

A megfizetendő fajlagos rendszerirányítási alapköltség (R) mértékét a különféle termékdíjköteles termék- és anyagáramok esetén az alábbi táblázat tartalmazza:

a) Gumiabroncs

Termékáram Fajlagos rendszerirányítási alapköltség
(Ft/kg)
Gumiabroncs 30

b) Csomagolószer

ba) Csomagolószer (kivéve kereskedelmi csomagolószer)

Anyagáram Fajlagos rendszerirányítási alapköltség
(Ft/kg)
Műanyag 24
Társított [kivéve társított rétegzett italkarton] 26
Társított rétegzett italkarton 17
Fém 12
Papír, fa, természetes alapú textil 12
Üveg 10
Egyéb 26

bb) Kereskedelmi csomagolószer

Anyagáram Fajlagos rendszerirányítási alapköltség
(Ft/kg)
Műanyag [kivéve műanyag bevásárló-reklám táska] 36
Műanyag bevásárló-reklám táska 1100
Üveg 10
Társított [kivéve társított rétegzett italkarton] 150
Társított rétegzett italkarton 78
Fém 150
Egyéb anyagok 150

c) Akkumulátor

Termékáram Fajlagos rendszerirányítási alapköltség
(Ft/kg)
Elektrolittal feltöltött akkumulátor 36
Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor 48

d) Elektromos, elektronikai berendezés

Termékáram Fajlagos rendszerirányítási alapköltség
(Ft/kg)
Háztartási nagygépek 30
Háztartási kisgépek 30
Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon készülék 30
Szórakoztató elektronikai cikkek 60
Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok 30
Játékok, szabadidős és sportfelszerelések 30
Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök 30
Adagoló automaták 60
Rádiótelefon készülék 300

A megfizetendő externális költség (E1) számítása a qe<qf esetben az

képlet szerint történik, minden más esetben E1 = 0. A képletben szereplő E fajlagos externális alapköltség értékét a különféle termékdíjköteles termék- és anyagáramok esetén az alábbi táblázat tartalmazza:

a) Gumiabroncs

Termékáram Fajlagos externális alapköltség
(Ft/kg)
Gumiabroncs 30

b) Csomagolószer

ba) Csomagolószer (kivéve kereskedelmi csomagolószer)

Anyagáram Fajlagos externális alapköltség
(Ft/kg)
Műanyag 16
Társított [kivéve társított rétegzett italkarton] 17
Társított rétegzett italkarton 11
Fém 8
Papír, fa, természetes alapú textil 8
Üveg 7
Egyéb 17

bb) Kereskedelmi csomagolószer

Anyagáram Fajlagos externális alapköltség
(Ft/kg)
Műanyag [kivéve műanyag bevásárló-reklám táska] 24
Műanyag bevásárló-reklám táska 700
Üveg 7
Társított [kivéve társított rétegzett italkarton] 120
Társított rétegzett italkarton 52
Fém 120
Egyéb anyagok 120

c) Akkumulátor

Termékáram Fajlagos externális alapköltség
(Ft/kg)
Elektrolittal feltöltött akkumulátor 24
Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor 32

d) Elektromos, elektronikai berendezés

Termékáram Fajlagos externális alapköltség
(Ft/kg)
Háztartási nagygépek 20
Háztartási kisgépek 20
Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon készülék 20
Szórakoztató elektronikai cikkek 40
Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok 20
Játékok, szabadidős és sportfelszerelések 20
Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök 20
Adagoló automaták 40
Rádiótelefon készülék 200

A megfizetendő kezelési költség (K1) számítása a qe<qOHÜ<qf esetben a

Képlettel történik, a qe<qOHÜ és qOHÜ≥qf esetben a

minden más esetben K1=0. A képletben szereplő K fajlagos kezelési alapköltség értékét a különféle termékdíjköteles termék- és anyagáramok esetén az alábbi táblázat tartalmazza:

a) Gumiabroncs

Termékáram Fajlagos kezelési alapköltség
(Ft/kg)
Gumiabroncs 22

b) Csomagolószer

ba) Csomagolószer (kivéve kereskedelmi csomagolószer)

Anyagáram Fajlagos kezelési alapköltség
(Ft/kg)
Műanyag 20
Társított [kivéve társított rétegzett italkarton] 20
Társított rétegzett italkarton 10
Fém 10
Papír, fa, természetes alapú textil 10
Üveg 10
Egyéb 20

bb) Kereskedelmi csomagolószer

Anyagáram Fajlagos kezelési alapköltség
(Ft/kg)
Műanyag [kivéve műanyag bevásárló-reklám táska] 40
Műanyag bevásárló-reklám táska 400
Üveg 10
Társított [kivéve társított rétegzett italkarton] 100
Társított rétegzett italkarton 100
Fém 100
Egyéb anyagok 100

c) Akkumulátor

Termékáram Fajlagos kezelési alapköltség
(Ft/kg)
Elektrolittal feltöltött akkumulátor 20
Elektrolittal fel nem töltött akkumulátor 20

d) Elektromos, elektronikai berendezés

Termékáram Fajlagos kezelési alapköltség
(Ft/kg)
Háztartási nagygépek 20
Háztartási kisgépek 20
Információs (IT) és távközlési berendezések, kivéve a rádiótelefon készülék 20
Szórakoztató elektronikai cikkek 20
Elektromos és elektronikus barkácsgépek, szerszámok, kivéve a helyhez kötött, nagyméretű ipari szerszámok 20
Játékok, szabadidős és sportfelszerelések 20
Ellenőrző, vezérlő és megfigyelő eszközök 20
Adagoló automaták 70
Rádiótelefon készülék 20”

18. melléklet a 2011. évi CLVI. törvényhez * 

I. TERMÉKEK
TESZOR Termékkör
58.11.19-ból Egyéb pornográf tartalmú nyomtatott könyv, brosúra, röplap, katalógus
58.11.20-ból Pornográf tartalmú könyv lemezen, kazettán, más fizikai hordozón
58.11.41-ből Pornográf tartalmú hirdetési hely nyomtatott könyvben
58.11.42-ből Pornográf tartalmú hirdetési hely elektronikus könyvben
58.13.10-ből Pornográf tartalmú nyomtatott napilap
58.13.31-ből Pornográf tartalmú hirdetési hely nyomtatott napilapban
58.13.32-ből Pornográf tartalmú hirdetési hely elektronikus napilapban
58.14.19-ből Pornográf tartalmú egyéb nyomtatott folyóirat, időszaki kiadvány
58.14.31-ből Pornográf tartalmú hirdetési hely nyomtatott folyóiratban, időszaki kiadványban
58.14.32-ből Pornográf tartalmú hirdetési hely elektronikus folyóiratban, időszaki kiadványban
58.19.11-ből Pornográf tartalmú nyomtatott képeslap, üdvözlő- és más hasonló kártya
58.19.12-ből Pornográf tartalmú nyomtatott kép, minta, fénykép
58.19.13-ból Pornográf tartalmú nyomtatott öntapadó papír (matrica), naptár
58.19.15-ből Pornográf tartalmú nyomtatott üzleti reklámanyag, katalógus, prospektus, reklámposzter és hasonlók
58.19.19-ből Egyéb pornográf tartalmú nyomtatott anyag
59.11.23-ból Pornográf tartalmú film, videó lemezen, kazettán, más fizikai hordozón
59.11.30-ból Pornográf tartalmú hirdetési hely, idő értékesítése filmben, videó- és televízió-műsorban
59.20.34-ből Pornográf tartalmú egyéb hanglemez, szalag
58.21.10-ből Pornográf tartalmú csomagolt számítógépes játékszoftver
60.10.12-ből Pornográf tartalmú eredeti rádióműsor
60.10.20-ból Pornográf tartalmú rádióműsor-összeállítás
60.10.30-ból Pornográf tartalmú rádiós reklámidő
60.20.20-ból Pornográf tartalmú eredeti televízió-műsor
60.20.31-ből Pornográf tartalmú televízióműsor-összeállítás az előfizetéses televízió kivételével
60.20.32-ből Pornográf tartalmú előfizetéses televízióműsor-összeállítás
60.20.40-ből Pornográf tartalmú televíziós reklámidő
26.40.60-ból Pornográf tartalmú videojáték-berendezés (televízió-vevőkészülékhez kapcsolható, vagy beépített képernyővel rendelkező), egyéb játékok elektronikus kivetítővel
63.11.30-ból Pornográf tartalmú internetes reklámhely, -idő
90.03.12-ből Szerzők, zeneszerzők és egyéb művészek pornográf tartalmú eredeti alkotásai, kivéve: előadóművészeké, festőké, grafikusoké, szobrászoké
90.03.13-ból Festők, grafikusok, szobrászok pornográf tartalmú eredeti alkotásai
II. SZOLGÁLTATÁSOK
59.11.11-ből Pornográf tartalmú film gyártása
59.13.12-ből Pornográf tartalmú film-, videó- és televízió-műsor terjesztése
59.14.10-ből Pornográf tartalmú film vetítése
60.20.12-ből Egyéb pornográf tartalmú televízió-műsor összeállítása és közvetítése az előfizetéses műsor kivételével
60.20.14-ből Pornográf tartalmú egyéb előfizetéses televízió-műsor összeállítása és közvetítése
59.20.11-ből Pornográf tartalmú hangfelvétel készítése
59.20.12-ből Pornográf tartalmú élőhangfelvétel-készítés
59.20.21-ből Pornográf tartalmú rádióműsor-készítés
60.10.11-ből Pornográf tartalmú rádióműsor-összeállítás készítése, terjesztése
61.10.51-ből Pornográf tartalmú csatorna hozzáférhetővé tétele az előfizetők részére
61.10.52-ből Pornográf tartalmú csatorna hozzáférhetővé tétele az előfizetők részére
61.10.53-ból Pornográf tartalmú csatorna hozzáférhetővé tétele az előfizetők részére
61.20.50-ből Pornográf tartalmú csatorna hozzáférhetővé tétele az előfizetők részére
61.30.20-ból Pornográf tartalmú csatorna hozzáférhetővé tétele az előfizetők részére
77.22.10-ből Pornográf tartalmú videokazetta és lemez kölcsönzése
73.12.11-ből Reklámfelület értékesítése nyomtatott médiában díjazásért vagy szerződéses alapon pornográf tartalom számára
73.12.12-ből Reklámfelület értékesítése televízióban és rádióban díjazásért vagy szerződéses alapon pornográf tartalom számára
73.12.13-ból Reklámfelület értékesítése az interneten díjazásért vagy szerződéses alapon pornográf tartalom számára
73.12.14-ből Sporteseményhez kapcsolódó reklám értékesítése pornográf tartalom számára
73.12.19-ből Reklámfelület értékesítése egyéb helyen díjazásért vagy szerződéses alapon pornográf tartalom számára
90.01.10-ből Előadóművészek pornográf tartalmú tevékenysége, előadása
90.02.12-ből Pornográf tartalmú előadó-művészeti események hírverése, szervezése
90.03.11-ből Szerzők, zeneszerzők, szobrászok és egyéb művészek pornográf tartalmú tevékenysége, kivéve előadóművészeké