Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2014.VIII.1.) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.

 

2011. évi CLXXXVII. törvény

a szakképzésről1

Magyarországon a munkaerőpiac és a gazdaság által keresett és elismert szakképesítéseknek az esélyegyenlőség elve érvényesítésével történő megszerzésének biztosítása, a globális és a nemzetgazdaság igényeinek kielégítésére egyaránt alkalmas, rugalmas, a foglalkoztathatóságot elősegítő szakképzési rendszer működésének elősegítése, valamint az Alaptörvényben meghatározott művelődéshez és munkához való jog érvényesülése céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

Alapelvek

1. § (1) Magyarországon az első, állam által elismert szakképesítés megszerzését az állam az iskolai rendszerű szakképzés keretein belül - az e törvényben és a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott feltételekkel - ingyenesen biztosítja a szakképző iskolai tanulók számára.

(2) A szakképzés teljes folyamatában érvényesítendő az egyenlő bánásmód követelménye. Az egyenlő bánásmód követelményét megszegő, e törvény hatálya alá tartozó szervezet - a 61. § (3) bekezdésében foglaltak szerint - eltiltható a szakképzésben való részvételtől.

(3) A szakképzés e törvény hatálya alá tartozó szereplői (különösen a tanuló, a szülő, a szakképzést folytató intézmény, a gazdálkodó szervezet és a gazdasági kamara) a szakképzési feladatok megvalósítása során kötelesek egymással együttműködni.

(4) A szakképzési feladatellátást a hatékonyság, a szakszerűség és a magas szintű minőség, valamint az egyenlő esélyű hozzáférés elvének megfelelően kell megszervezni.

(5) A szakképzés e törvény hatálya alá tartozó szereplői az e törvényben meghatározott szakképzési feladatokból eredő kötelezettségeiket és jogaikat a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképzés megvalósítása érdekében kötelesek teljesíteni és jóhiszeműen gyakorolni.

(6) A szakképzés e törvény hatálya alá tartozó szereplői az e törvényben meghatározott szakképzési feladatok megvalósítása és együttműködésük során kötelesek egymást a feladataik ellátásához szükséges körülményekről, adatokról, egyéb információkról kellő időben tájékoztatni.

(7) Az iskolai rendszerű szakképzés feladata a komplex szakmai vizsgára történő felkészítésen kívül az életben való sikeres boldogulásra történő felkészítés és a tanuló életkori sajátosságához igazodó nevelés is.

II. Fejezet

Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában:

1. állam által elismert szakképesítés: az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) meghatározott szakképesítés;

2. egészségügyi alkalmasság: annak az orvosi szakvéleményre alapozott megállapítása, hogy a szakképzésbe bekapcsolódni szándékozó személy testi adottságai, egészségi és pszichikai állapota alapján képes önmaga és mások veszélyeztetése nélkül a választott szakma szerinti tevékenység, foglalkozás gyakorlására és a szakmai vizsgára való felkészülésre;

3. életpálya-tanácsadás (pályaorientáció): a tanácskérő támogatása az életpálya-tanácsadási szolgáltatás keretében az érdeklődésének, képességének, személyiségének és a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő pályaterv kialakításában és megvalósításában, amelynek keretében a tanácskérő a pályaválasztáshoz vagy a pályamódosításhoz kap segítséget;

4. az életpálya-tanácsadás formája: az egyéni tanácsadás, a csoportos tanácsadás, a távtanácsadás és az elérő program az életpálya-tanácsadási szolgáltatás keretében;

5. előírt gyakorlat: a szakképesítés megszerzéséhez szükséges, meghatározott munkaterületen, munkakörben korábban megszerzett gyakorlat, amelynek időtartamát a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (a továbbiakban: szakmai és vizsgakövetelmény) tartalmazza;

6. első szakképesítés: az iskolai rendszerű szakképzésben elsőként megszerzett, az OKJ-ban szereplő minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesít;

7. eszköz- és felszerelési jegyzék: a szakmai és vizsgakövetelményben szakképesítésenként meghatározott, a képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök, gépek, szerszámok, alapanyagok, helyiségek és felszerelések minimuma;

8. feladatprofil: a szakképesítéssel ellátható legjellemzőbb foglalkozás, tevékenység, valamint a munkaterület rövid leírása;

9. foglalkoztatási, munkába állási tanácsadás: a munkavállalással, munkahely-megtartással kapcsolatos problémák feltárása, a problémák megoldásának, a sikeres elhelyezkedés megvalósítási tervének kidolgozása az életpálya-tanácsadási szolgáltatás keretében;

10. gazdálkodó szervezet: gyakorlati képzést folytató, szakképzési hozzájárulásra kötelezett jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég, egyéni vállalkozó;

11. gyakorlati képzés: a szakmai képzésnek az iskolai tanműhelyben, az állami felnőttképzési intézmény tanműhelyében vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult gazdálkodó szervezetnél, egyéb szervnél vagy szervezetnél folyó azon része, amelynek célja a szakképesítéshez kapcsolódó munkatevékenységek gyakorlatban történő elsajátítása és a tanulónak a komplex szakmai vizsga gyakorlati részére való felkészítése, amelyet iskolai rendszerű szakképzés esetén a szakképzési kerettanterv határoz meg;

12. gyakorlati képzést szervező: a gyakorlati képzés feltételeinek biztosításáért felelős szakképző iskola vagy e törvény szerint nyilvántartásba vett gyakorlati képzést folytató;

13. gyakorlati képzést szervező székhelye: az a hely, ahol a gyakorlati képzést szervező képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezető munkahelye található;

14. gyakorlati képzést folytató: gyakorlati képzési tevékenységét iskolai tanműhelyben, vagy együttműködési megállapodás, tanulószerződés alapján ténylegesen folytató, a gyakorlati követelményekre való felkészítést végző szerv, amely lehet a gyakorlati képzést szervező is;

15. iskolai előképzettség: a szakképzés megkezdéséhez szükséges iskolai végzettség;

16. iskolai rendszerű szakképzés: a köznevelés keretében a nemzeti köznevelésről szóló törvényben és az e törvényben meghatározott, szakképző iskolában folyó szakképzés, résztvevői a szakképző iskolával tanulói jogviszonyban állnak;

17.2 iskolai tanműhely: olyan szakképző iskolai feladatellátási helyen lévő gyakorlati képzőhely, amely a szakképesítés jellegétől függően lehet műhely, tangazdaság, tanbolt, tankórterem, tankert, tanudvar, tankonyha, laboratórium, taniroda, demonstrációs terem, gyakorló- és szaktanterem stb;

18. iskolai pályaválasztási tanácsadás: a pályaválasztási döntés elősegítése az életpálya-tanácsadási szolgáltatás keretében, a tanulmányok iskolai rendszerű vagy iskolarendszeren kívüli szakképzésben történő folytatása érdekében, olyan tanulási-képzési lehetőség, iskolatípus, szakképesítés kiválasztása, amely a tanácskérő igényeinek és a munkaerő-piaci keresletnek megfelel;

19.3 iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzés: jogszabályban szabályozott tartalmú és célú olyan, az OKJ-ban nem szereplő képesítés megszerzésére irányuló képzés, amelynek eredményeként dokumentum kiadására kerül sor, és e dokumentum hiányában jogszabályban meghatározott tevékenység, munkakör nem folytatható, nem tölthető be, vagy tevékenység, munkakör a képzést megelőző szakmai szinthez képest magasabb követelményeknek megfelelően folytatható, tölthető be, vagy a dokumentum a képzésben résztvevő számára a képzést megelőző állapothoz képest többletjogosultságot biztosít jogszabályban meghatározott tevékenység, munkakör végzésével, betöltésével összefüggésben;

20. jelenléti óraszám: a kötelező tanórai foglalkozások azon része, amelyeken a részvétel a tanulónak az iskola feladatellátási helyén való személyes megjelenéséhez kötött;

21. komplex szakmai vizsga: az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanuló és az iskolarendszeren kívüli szakképzésben részt vevő felnőtt szakmai elméleti és gyakorlati tudásának, képességeinek, készségeinek, ismereteinek mérése, amely az OKJ-ban meghatározott szakképesítés megszerzéséhez szükséges, a szakképesítéshez tartozó feladatprofil szerinti tevékenységek ellátásához meghatározott ismeretek elsajátítását tanúsító, jogszabályban meghatározott bizonyítvány kiadására irányuló eljárás;

22. költségvetési hozzájárulás: a központi költségvetésből a nem állami köznevelési intézmények működéséhez nyújtott, a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott támogatás;

23.4 költségvetési támogatás: a szakképző iskolai feladatok ellátására a központi költségvetés terhére nyújtott és önkormányzati forrásból nyújtható - a költségvetési hozzájárulást is tartalmazó - támogatások összessége;

24. második és további szakképesítés: az iskolai rendszerű szakképzésben megszerzett, az OKJ-ban szereplő minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesít, és már meglévő, államilag elismert szakképesítés birtokában szerzik meg. Második és további szakképesítés költségvetési támogatása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az OKJ-ban szereplő, államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli szakképzésben szereztek. Nem számít második szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben - szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott körben - szerezhető szakképesítés;

25. mesterképzés: olyan képzési forma, amelynek, során meghatározott szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező szakembereket mestervizsgára készítenek fel a szakmai tevékenység mester szintű gyakorlásához szükséges szakmai elméleti és gyakorlati, a vállalkozás vezetéséhez szükséges gazdasági, jogi és munkaügyi, továbbá a tanulók képzéséhez szükséges alapvető pedagógiai ismeretek elsajátításával;

26. mestervizsga követelményei: a szakképesítésért felelős miniszter által - a pedagógiai tartalom tekintetében az oktatásért felelős miniszter egyetértésével - rendeletben kiadott dokumentum, amely a mestervizsgának az országos gazdasági kamara (a továbbiakban: gazdasági kamara) által - az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve - meghatározott követelményeit, valamint a vizsgáztatással kapcsolatos követelményeket tartalmazza;

27. modultérkép: az egyes szakképesítések - szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározott - szakmai modulját vagy moduljait, valamint azok egymáshoz történő kapcsolódásait tartalmazó dokumentum;

28. modulzáró vizsga: az iskolarendszeren kívüli képzésben a komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételeként a szakképzést folytató intézmény által megszervezett vizsga, olyan kompetenciamérés, amellyel az intézmény meggyőződik arról, hogy a képzésben részt vevő elsajátította a szakmai és vizsgakövetelmény egyes követelménymoduljaiban előírtakat;

29. munkahelyi gyakorlat: a szakképesítés megszerzése keretében folyó gyakorlati képzésnek a munkahelyen (a munkavégzéshez hasonló feltételek között, életszerű szituációban) megvalósuló része, amelynek feltételeit a gyakorlati képzés szervezője biztosítja, és amelynek során a szakképzésben részt vevő elsajátítja a munkaerőpiac által is igényelt gyakorlati tudáselemeket, kompetenciákat;

30. országos gazdasági érdekképviseleti szervezet: a gazdasági kamarákról szóló törvényben meghatározott szervezet;

31. pályaalkalmassági követelmény: a szakképzésbe történő bekapcsolódás - szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott - azon feltétele, amely alapján megállapítható, hogy a szakképzésben részt venni szándékozó személy képességei, készségei alapján sikeresen fel tud készülni a választott szakképesítés komplex szakmai vizsgájára és a választott tevékenység, foglalkozás ellátására;

32. pályainformáció-nyújtás: az életpálya-tanácsadási szolgáltatás keretében a foglalkoztatási, munkavállalási, közgazdasági, pénzügyi, jogi, társadalombiztosítási, migrációs - az információkérőt az adott helyzetben a döntéshozatalhoz segítő - információkat magában foglaló olyan pályainformációs tanácsadás, amely felöleli a teljes egyéni életút támogatását a kisiskoláskortól a munkaerőpiac elhagyásáig, ötvözi a képzések teljes világáról szóló információnyújtást és a munkaerőpiac megismertetését, a képzés és munka világának kapcsolódását;

33. pályakorrekciós tanácsadás: a nem piacképes szakmai végzettséggel rendelkező tanácskérő támogatása új képzési irány vagy foglalkozás megtalálásában az életpálya-tanácsadási szolgáltatás keretében, amelynek alanya minden olyan szakképesítéssel rendelkező személy, akinek a pályaválasztása nem volt megalapozott, vagy szakképesítése nem piacképes;

34. sajátos nevelési igényű tanuló, vizsgázó: a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, és az iskolarendszeren kívüli szakképzésben vizsgázó, fogyatékossággal élő felnőtt;

35. rehabilitációs képzés: a megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő személy sajátos képességeire alapozó, és azt fejlesztő szakmai képzés, át- és továbbképzés, amely az érintett munkavállalási esélyének, további munkahelymegtartó képességének javítását szolgálja;

36. szakiskolai végzettség: szakiskolában szerzett középfokú iskolai végzettség, amely egyúttal az OKJ-ban meghatározottak szerint államilag elismert szakiskolai szakmai végzettséget is tanúsít;

37.5 szakképzési kerettanterv: a szakmai és vizsgakövetelmény alapján kidolgozott, a szakképesítés követelményei átadásának tartalmát és menetét leíró egységes, kötelezően alkalmazandó dokumentum, amelyet a szakiskolai képzésben szakképesítésenként, a szakközépiskolákban ágazatonként és szakképesítésenként a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendeletben ad ki az oktatásért felelős miniszterrel és az adott szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben;

38. szakmai ellenőrzés: a törvényességi és hatósági ellenőrzés mellett a szakképzés ágazati irányításának olyan eszköze, amelynek keretében a hatályos követelmények érvényesülésének szakmai vizsgálata, a kapott eredmények értékelése, az információknak a döntéshozók számára történő visszacsatolása történik meg;

39. szakmai előképzettség: a szakképesítés megkezdésének feltételéül szolgáló, a szakképesítés megszerzéséhez szükséges, korábban megszerzett szakképesítés, megnevezését a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza;

40.6 szakmai érettségi végzettség: a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyakból és a szakközépiskola ágazata szerinti kötelező szakmai vizsgatárgyból álló érettségi vizsgával megszerezhető végzettség, amely az OKJ-ról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint munkakör betöltésére képesít. Az ágazat szerinti kötelező szakmai vizsgatárgy teljesítése magasabb követelmények szerint teljesített érettségi vizsgatárgynak minősül;

41. szakmai és vizsgakövetelmény: a szakképesítésért felelős miniszter által rendeletben kiadott központi képzési dokumentum, amely meghatározza az adott szakképesítés komplex szakmai vizsgájára történő felkészülés szakmai követelményeit, feltételeit és azokat a követelményeket, amelyeket a komplex szakmai vizsga során szükséges teljesíteni;

42. szakmai követelmény: olyan követelmény, amely a gazdaságnak az adott szakemberrel szemben támasztott elvárásait, a szakma gyakorlása közben végzendő feladatok megoldásával kapcsolatban támasztható követelményeket tükrözi. Magába foglalja a munkába lépéshez és a munkavégzés során szükséges kompetenciák (munkaköri követelmények) szintjét, tartalmát, minőségét;

43. szakmai követelménymodul: a szakképesítés szakmai követelményeinek meghatározott része, egyedi szakképesítések esetén annak egésze. A szakképesítés követelménymoduljainak összessége tartalmazza a szakképesítés valamennyi, a szakmai és vizsgakövetelményben rögzített szakmai kompetenciáját;

44. szakmai tantárgy: a szakmai és vizsgakövetelmény teljesítéséhez a szakképzési kerettantervben előírt tantárgy;

45. továbbtanulási tanácsadás: a tanuló adottságainak, tanulási képességének, irányultságának szakszerű vizsgálata, és ennek alapján továbbtanulási irány ajánlása az életpálya-tanácsadási szolgáltatás keretében;

46. vizsgadíj: a vizsga megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatban felmerülő, a feladatra elszámolható működési célú kiadások egy vizsgázóra jutó hányada;

47. vizsgafeladat: tartalmazza az írásbeli, interaktív (számítógépes), gyakorlati, szóbeli vizsgatevékenység(ek) célját és a teljesítés meghatározó körülményeit, amelyhez legalább egy vizsgatevékenységet kell hozzárendelni;

48. vizsgáztatási díj: a vizsgabizottság tagjait megillető díjazás;

49. WorldSkills és EuroSkills: nemzetközi szakképzési versenyek, amelyeket 1954 óta szervez a WorldSkills International nemzetközi nonprofit szervezet, tagjai az adott ország szakképzésért felelős szervezetei. Mindkét verseny megrendezésére felváltva, páros és páratlan években kétévente kerül sor a tagországok legjobb ifjú szakmunkásai részvételével;

50.7 kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely: kifejezetten erre a célra létrehozott vagy átalakított, a termeléstől, szolgáltató tevékenységtől teljesen elkülönített, a nyilvántartást vezető szerv által kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhellyé minősített, állandó tanműhelyvezetői felügyelettel működő, legalább nyolc tanuló képzésre alkalmas, iskolán kívüli gyakorlati képzőhely, ahol a tanulók tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján vesznek részt a gyakorlati képzésben.

MÁSODIK RÉSZ

A TÖRVÉNY HATÁLYA ÉS A SZAKKÉPZÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE

III. Fejezet

A törvény hatálya

3. § (1) E törvény hatálya az iskolai rendszerű szakmai képzésre (szakképzésre), valamint az iskolarendszeren kívüli szakmai képzések esetén - a felnőttképzésről szóló törvény alapján folyó - az állam által elismert szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzésre terjed ki. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés vonatkozásában a további szabályokat a felnőttképzésről szóló törvény határozza meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szakmai képzés

a) a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott Köznevelési Hídprogram keretében megszerezhető részszakképesítés megszerzésére,

b) az állam által elismert szakképesítés megszerzésére, továbbá

c) munkakör betöltéséhez szükséges, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesítő végzettség megszerzésére

irányul.

(3) E törvény hatálya kiterjed

a) a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához, a mestervizsgához szükséges ismeretek elsajátítására irányuló képzésre,

b) az (1) és a (2) bekezdésben szabályozott tevékenységet folytató és abban részt vevő valamennyi szervezetre és magánszemélyre,

c) az országos gazdasági kamarákra, az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetekre, továbbá a 7. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott szakmai szervezetre és szakmai kamarára az e törvényben szabályozott feladataik ellátása tekintetében, továbbá

d) a komplex szakmai vizsgára, a komplex szakmai vizsgát szervező intézményre, valamint a komplex szakmai vizsgán és a szakmai vizsgáztatásban résztvevőre.

(4) E törvény hatálya kiterjed az alapfokú iskolai oktatást nyújtó iskolában, a szakiskolában és a szakközépiskolában folyó pályaorientációra, a pályaorientációs, életpálya-tanácsadási szolgáltatásban résztvevőkre és a pályaorientációs tanácsadást nyújtókra, továbbá a pályakövetési rendszert működtető szervre és azokra, akiknek a pályakövetési rendszer felé adatszolgáltatási kötelezettségük áll fenn.

(5) E törvény hatálya nem terjed ki a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben szabályozott felsőoktatási szakképzésre, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvényben szabályozott okleveles könyvvizsgálói képesítésre és az iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzésekre.

IV. Fejezet

A szakképzés intézményrendszere

1. A szakképzés intézményei

4. § (1) A szakképzés intézményei:

a) a szakközépiskola,

b) a szakiskola, beleértve a speciális szakiskolát és a készségfejlesztő speciális szakiskolát is [a továbbiakban az a) és b) pont alattiak együtt: szakképző iskola],

c) az állami felnőttképzési intézmény, valamint

d) a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató intézmény.

(2)8 A szakképző iskola a szakképzési feladata hatékonyabb ellátása érdekében - az e törvényben meghatározott esetekben - térségi integrált szakképző központ keretében működik.

(3)9 A szakképző iskola létesítésére, fenntartására és működésére - e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével - a nemzeti köznevelésről szóló törvény, a térségi integrált szakképző központ létesítésére, fenntartására és működésére e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Jogszabályban meghatározott feltételekkel rendelkező egyéni vállalkozó, jogi személyek és ezek jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságai szakképző iskola fenntartása nélkül, más szervezeti keretben is folytathatnak iskolai rendszerű szakképzésben gyakorlati képzést.

2. A szakképző iskola fenntartása és a térségi integrált szakképző központ

5. § (1)10 A szakképző iskola állami fenntartója szakképzési feladatait megyénként egyetlen szakképző iskola fenntartásával látja el, az e §-ban foglalt kivételekkel.

(2)11 Ha az állami fenntartónként számított szakképző iskolai tanulói létszám az adott fenntartó megyei, fővárosi hatáskörű szervezeti egysége esetében meghaladja a tízezret, akkor az állami fenntartó több szakképző iskola fenntartásával is elláthatja a megyei, fővárosi szakképzési feladatokat úgy, hogy valamennyi szakképző iskola tanulói létszáma az ötezer főt meghaladja.

(3) A (2) bekezdés szerinti tanulói létszám megegyezik a szakképző iskolai osztályban tanulók - három tanítási év átlagában számított - hivatalos októberi statisztikai létszámával. A tanulói létszám megállapításánál az esti és a levelező oktatás munkarendje szerinti oktatásban részt vevő tanulók létszámát kettővel kell elosztani.

(4)12 Ha a megyében az állami fenntartású szakképző iskolai tanulólétszám a tízezret nem éri el, a megyei szakképző iskolai feladatok legfeljebb két - legalább kétezer tanulóval működő - állami fenntartású szakképző iskola keretében láthatóak el.

(5)13 Kizárólag művészeti szakmacsoportba tartozó szakképzési feladatok, valamint a speciális szakiskolai és a készségfejlesztő speciális szakiskolai feladatok önálló szakképző iskola keretében is elláthatóak. Önálló szakképző iskola keretében láthatóak el a szakközépiskolai feladatok is, amennyiben az iskola az azonos feladatellátási helyen a szakközépiskolai feladatok mellett más, a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó, nem szakképzési feladatot is ellát, és a köznevelési intézményben a szakközépiskolai tanulólétszám aránya nem haladja meg a huszonöt százalékot. Az e bekezdés szerinti szakképző iskolára a (2)-(4) bekezdésben foglalt létszámfeltételeket figyelmen kívül kell hagyni.

(6) A térségi integrált szakképző központ a szakképzési feladatellátás olyan együttműködési rendszere, amelynek feladata az állami, önkormányzati feladatellátásban a szakképzés térségi feladatainak összehangolása, a képzés és a forrásfelhasználás hatékonyságának növelése, a szakképzési feladatellátás optimalizálása, a párhuzamos képzések és fejlesztések kiküszöbölése, valamint a munkaerő-piaci igények iskolai rendszerű szakképzésben való érvényesítése. A térségi integrált szakképző központ tagjai egyéb feladatok végrehajtásában is együttműködhetnek.

(7)14 Térségi integrált szakképző központ az állami fenntartó (1)-(5) vagy (14)-(15) bekezdés szerint működő szakképző iskolája, ha a (3) bekezdésben meghatározott számítás szerinti tanulói létszáma meghaladja a kétezret, és a szakképző iskola (tagintézménye és telephelye) más térségi integrált szakképző központnak nem tagja.

(8)-(9)15

(10) A térségi integrált szakképző központ - a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározottak szerint - részt vehet az iskolarendszeren kívüli szakképzésben.

(11) A fenntartó a (2)-(4) bekezdésben foglalt létszámfeltételek teljesülését szakképző iskolájában folyamatosan vizsgálja. Amennyiben a hivatalos októberi statisztikai adatok alapján a fenntartó azt állapítja meg, hogy intézményében a (2)-(4) bekezdésben előírt feltételek szerinti tanulói létszám nyolcvanöt százalékát egymást követő két tanévben a (3) bekezdés szerinti tanulói létszám nem éri el, úgy a fenntartó intézkedési tervet készít, amelyet a területileg illetékes kormányhivatal hagy jóvá, ennek alapján a fenntartó a következő tanév végéig dönt az átszervezésről.

(12)-(13)16

(14)17 Az OKJ-ban meghatározott, agrárágazathoz tartozó szakképesítésben államilag támogatott iskolai rendszerű szakképzés kizárólag az agrárpolitikáért felelős miniszter által alapított és fenntartott szakképző iskolában, vagy nem állami fenntartó esetén - az agrárpolitikáért felelős miniszter egyetértésével kötött - szakképzési megállapodás alapján folyhat.

(15)18 A szakképző iskola (14) bekezdés szerinti fenntartója szakképzési feladatait egyetlen szakképző iskola fenntartásával látja el, kivéve, ha a szakképző iskolai tanulói létszám az adott fenntartó esetében meghaladja a tízezret. Ebben az esetben az állami fenntartó több szakképző iskola fenntartásával is elláthatja a szakképzési feladatokat úgy, hogy valamennyi szakképző iskola tanulói létszáma az ötezer főt meghaladja. A létszám számítására a (3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(16)19 A honvédelemért felelős miniszter által fenntartott, kizárólag a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésekre való felkészítést folytató szakképző iskola esetében a térségi integrált szakképző központ keretében történő működés nem kötelező.

5/A. §20 A Kormány az állami intézményfenntartó központ szakképzéssel kapcsolatos feladat- és hatáskörét az állami intézményfenntartó központról szóló rendeletében szabályozza.

HARMADIK RÉSZ

A SZAKKÉPZÉS DOKUMENTUMAI

V. Fejezet

A szakképzés dokumentumai

3. Az Országos Képzési Jegyzék

6. § (1) Az állam által elismert szakképesítéseket az OKJ tartalmazza.

(2) Az OKJ tartalmazza

a) a kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben oktatható szakképesítéseket,

b) az iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli szakképzésben is oktatható szakképesítéseket,

c) a kizárólag iskolarendszeren kívüli szakképzésben oktatható szakképesítéseket, továbbá

d) a szakképesítés-ráépüléseket és a részszakképesítéseket.

(3) Az OKJ-ban kell meghatározni

a) a szakképesítés azonosító számát, szintjét és megnevezését,

b) a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés képzés-szervezési formától függő adott időtartamát (az iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok számát, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az óraszámot),

c) a szakképesítések szakmacsoportját és szakközépiskolai ágazat szerinti besorolását,

d)21 annak a megjelölését, hogy a szakképesítés az esti, a levelező, a távoktatás vagy egyéb sajátos munkarend szerinti képzésben oktatható,

e) a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei meghatározására a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter megnevezését (a továbbiakban: szakképesítésért felelős miniszter). Szakképesítésért felelős miniszternek szakképesítésenként egy miniszter nevezhető meg.

(4)22 A szakképesítésért felelősként a Központi Statisztikai Hivatal elnöke és a Közbeszerzési Hatóság elnöke is megjelölhető, amennyiben a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményének kidolgozása az ő feladatkörébe tartozik.

(5) A Központi Statisztikai Hivatal elnöke hatáskörébe tartozó szakképesítésekre vonatkozó, e törvényben meghatározott rendeletalkotási és egyetértési jogokat a Központi Statisztikai Hivatal elnöke véleményének kikérésével a Központi Statisztikai Hivatal felügyeletét ellátó miniszter gyakorolja.

(6)23 A Közbeszerzési Hatóság elnöke hatáskörébe tartozó szakképesítésekre vonatkozó, e törvényben meghatározott rendeletalkotási és egyetértési jogokat a Közbeszerzési Hatóság elnöke véleményének kikérésével a közbeszerzésekért felelős miniszter gyakorolja.

4. A szakmai és vizsgakövetelmény

7. § (1) Az OKJ-ban meghatározott szakképesítéshez - az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer kialakulását és működését biztosító - szakmai és vizsgakövetelményt kell előírni. A szakmai és vizsgakövetelmény kötelező tartalmi elemei a következők:

a) a szakképesítés OKJ-ban szereplő azonosító száma, megnevezése és a hozzárendelt FEOR-szám,

b)24 a szakképesítés jellegétől függően a képzés megkezdéséhez szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek (a továbbiakban: bemeneti kompetencia), az iskolai és szakmai előképzettség, annak előírása, hogy a képzés megkezdéséhez szükséges-e egészségügyi alkalmassági követelmények, pályaalkalmassági követelmények teljesítése, valamint az előírt gyakorlat,

c) a szakképesítéssel ellátható legjellemzőbb foglalkozás, tevékenység, valamint a munkaterület rövid leírása (feladatprofil),

d) a 6. § (3) bekezdés b) pontjában szereplő adatok,

e)25 az elméleti és gyakorlati képzési idő aránya, szakképző iskolában a szakképzési évfolyamok száma, az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat mérő szintvizsga (a továbbiakban: szintvizsga) szervezésének legkésőbbi időpontja,

f)26 a szakképesítéshez (a részszakképesítéshez, szakképesítés-ráépüléshez) tartozó, kormányrendeletben meghatározott szakmai követelménymodul(ok) azonosító száma,

g) a komplex szakmai vizsgáztatással kapcsolatos követelmények közül

ga) a komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételei, beleértve a nyelvvizsga, modulzáró vizsga letételére vonatkozó feltételek,

gb) a komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei,

gc) a vizsgatevékenységek alóli felmentés esetei, módja és feltételei,

gd) a vizsgatevékenységek szervezésére, azok vizsgaidőpontjaira, a vizsgaidőszakokra, a vizsgatevékenységek vizsgatételeire, értékelési útmutatóira és egyéb dokumentumaira, a vizsgán használható segédeszközökre vonatkozó részletes szabályok,

ge) a vizsgatevékenységek és a komplex szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: szakmai vizsgaszabályzat) meghatározottaktól eltérő szempontjai,

h) a képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék,

i) az iskolai rendszerű szakképzés esetében a szorgalmi időszakot követően teljesítendő összefüggő szakmai gyakorlat időtartama,

j)27 az iskolai rendszerű oktatásban, a szakképzésben, a felsőoktatásban, a nonformális és informális tanulással, továbbá a munkavégzés során szerzett kompetenciáknak, a 27. § (2) bekezdésében meghatározott szakirányú gyakorlati idő, a szakmai előkészítő érettségi tantárgyi vizsgának vagy az ágazati szakmai érettségi vizsgának a szakmai követelmények teljesítésébe történő beszámíthatósága,

k) amennyiben a szakképesítés nem tartozik egyik országos gazdasági kamara hatáskörébe vagy országos gazdasági érdek-képviseleti szervezet hatáskörébe sem, a szakmai vizsgabizottságban való részvételre a szakmai és vizsgakövetelményben kijelölt szakmai szervezet vagy az ágazat egészében érdekelt szakmai kamara (a továbbiakban: szakmai szervezet, szakmai kamara).

(2) A szakképesítés szakmai követelményei a követelménymodulokat tartalmazó kormányrendeletben kiadott - az (1) bekezdés f) pontja szerint meghatározott - követelménymodulokból állnak.

(3)28 A szakmai és vizsgakövetelmény és a szakképzési kerettanterv alapján a szakképző iskolában a pedagógiai program részeként szakmai programot, az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézményben a szakmai és vizsgakövetelmény szerint, valamint a szakképzési kerettanterv tartalmi előírásának figyelembevételével a felnőttképzésről szóló törvényben szabályozott képzési programot kell kidolgozni.

5. A szakképzési kerettanterv

8. § (1) Az iskolai rendszerű szakképzésben a szakmai képzés a szakmai és vizsgakövetelmény alapján kiadott egységes, kötelezően alkalmazandó kerettanterv (a továbbiakban: szakképzési kerettanterv) szerint folyik.

(2)29 A szakképzési kerettanterv a szakiskolai képzésben szakképesítésenként a szakmai elméletre, továbbá az iskolai tanműhelyben folyó vagy a gazdálkodó szervezetnél szervezhető szakmai gyakorlati képzésre kerül kiadásra. A kerettantervnek biztosítania kell, hogy a szakiskolában a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához valamennyi évfolyamon együttesen rendelkezésre álló időkeret harminchárom százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre.

(3) A szakképzési kerettanterv a szakközépiskolákban ágazatonként a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon a szakmai elméleti, továbbá a szakmai gyakorlati, valamint szakképesítésenként az érettségi vizsgát követő szakképzési évfolyamon a szakmai elméleti, továbbá a szakmai gyakorlati oktatásra kerül kiadásra. A kerettantervnek biztosítania kell, hogy a szakközépiskolákban a kilencedik-tizedik évfolyamon a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret legalább hetven százaléka, a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamon legalább a hatvan százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre.

(4) A szakképzési kerettanterv tartalmazza a szakmai követelménymodulok alapján a szakmai tantárgyak rendszerét és témaköreinek tartalmát, annak meghatározását, hogy az adott szakmai tantárgy a szakmai elméleti képzés vagy a szakmai gyakorlati képzés része, a tantárgyi követelmények évfolyamonkénti megoszlását, a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeretet, a szakmai elméleti és gyakorlati képzés tagolását és arányait. A szakképzési kerettanterv tartalmazza, hogy az adott szakmai tantárgy mely szakmai követelménymodulnak felel meg.

(5)30 Az adott szakképző iskola típusára és évfolyamára - a nemzeti köznevelésről szóló törvényben - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább kilencven százalékának tartalmát a szakképzési kerettanterv állapítja meg. A szabadon hagyott időkeret szakmai tartalmát a szakképző iskola szakmai programja határozza meg.

(6) Az alapfokú iskolai hiányosságok pótlását célzó Köznevelési Hídprogramban a felzárkóztató képzést, valamint a 3. § (2) bekezdés a) pontja szerinti szakmai képzést külön egységes kerettanterv határozza meg.

(7) A szakképzési kerettantervet a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter - az oktatásért felelős miniszterrel és az adott szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben - adja ki rendeletben.

NEGYEDIK RÉSZ

A SZAKMAI VIZSGÁZTATÁS

VI. Fejezet

A komplex szakmai vizsga, a modulzáró vizsga, a szintvizsga és a szakmai vizsgabizottság

6. A komplex szakmai vizsga

9. § (1)31 Az OKJ-ban meghatározott szakképesítés megszerzésére irányuló komplex szakmai vizsgára történő felkészítés a szakképző iskola évfolyamain és az iskolarendszeren kívüli szakképzésben folyik.

(2)32 A komplex szakmai vizsga a szakmai elméleti és gyakorlati képzés során átadott és megtanult, a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szakmai követelményeknek az - iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési kerettanterv szerinti, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a képzési program szerinti - elsajátítását egységes eljárás keretében méri.

(3) A komplex szakmai vizsgát a szakmai és vizsgakövetelmény alapján és a szakmai vizsgaszabályzat rendelkezései szerint kell megtartani.

(4) Szakképesítést, igazoló bizonyítványt az kaphat, aki a komplex szakmai vizsgán teljesítette a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott valamennyi követelményt.

(5) A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei alól - a 11. §-ban és a vizsgaszabályzatban foglalt kivételekkel - felmentés nem adható.

(6) A komplex szakmai vizsga állami vizsga, amely Magyarország területén szervezhető. A komplex szakmai vizsgát vizsgabizottság előtt kell letenni. A komplex szakmai vizsga vizsgabizottsága Magyarország címerét tartalmazó körbélyegzőt használ.

(7)33 A szakmai vizsgabizottság a javítóvizsgán a tanulónak a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján részszakképesítést igazoló bizonyítványt állíthat ki, ha a tanuló a komplex szakmai vizsgán eredménytelen vizsgát tett vagy csak a komplex szakmai vizsga követelményeinek egy részét teljesítette, és a vizsgázó által teljesített követelmények megfelelnek valamely részszakképesítés vagy részszakképesítések követelményeinek.

(8) A komplex szakmai vizsgán csak olyan bizonyítvány és nyomtatvány használható, amelyet a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter hagy jóvá. A bizonyítvány és a nyomtatvány előállításához és forgalmazásához a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter engedélye szükséges.

(9) A komplex szakmai vizsgán kiadott bizonyítványok központi elektronikus nyilvántartásáról a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter gondoskodik.

7. A modulzáró vizsga

10. § (1) Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a szakképzést folytató intézmény a képzési szakaszok lezárásaként a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott moduloknak megfelelő modulzáró vizsgát szervez. A modulzáró vizsga a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározottak szerint összevontan is megszervezhető.

(1a)34 Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a szakképzést folytató intézmény biztosítja a modulzáró vizsga vizsgafeladatait a szakmai és vizsgakövetelményekben, valamint a képzési programban foglaltaknak megfelelően.

(2) Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a komplex szakmai vizsgára bocsátás feltétele a szakmai és vizsgakövetelményben előírt modulzáró vizsga eredményes letétele.

(3) Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak - a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint - egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével.

8. A sajátos nevelési igényű vizsgázó szakmai vizsgája

11. § (1) A sajátos nevelési igényű vizsgázó részére a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott pályaalkalmassági és egészségügyi alkalmassági követelmények, valamint a fogyatékossággal élő emberek egyenlő esélyű hozzáférésének figyelembevételével biztosítani kell a sajátos nevelési igény jellegéhez igazodó felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a kötelezettségeit. A felkészítés és a vizsgáztatás során is biztosítani kell a sajátos nevelési igényű vizsgázó számára a fizikai és infokommunikációs akadálymentességet.

(2) A sajátos nevelési igény jellege alapján, a sajátos nevelési igényű vizsgázót - a gyakorlati vizsgatevékenység kivételével - mentesíteni kell egyes tantárgyak, tananyagegységek (modulok) tanulása és a beszámolás kötelezettsége alól. Ha azt a sajátos nevelési igény jellege indokolja, a vizsgázót mentesíteni kell a vizsgatevékenység idegennyelvi része vagy annak egy típusa, szintje alól. A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, segédszemély alkalmazását, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt, ha azt a sajátos nevelési igény jellege indokolja, a szakmai vizsgabizottság engedélyezheti az írásbeli (interaktív) vizsgatevékenység szóbeli vizsgatevékenységgel vagy a szóbeli vizsgatevékenység írásbeli (interaktív) vizsgatevékenységgel történő felváltását.

(3) A mentesítésről iskolai rendszerű szakképzés esetén a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a sajátos nevelési igény megállapítására felhatalmazott szakértői és rehabilitációs bizottság, iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén a szakértői bizottság kettő évnél nem régebbi véleményének hiányában a sajátos nevelési igényt megalapozó fogyatékosság tekintetében illetékes szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézmény szakorvosának véleménye alapján a szakmai vizsgabizottság dönt.

(4) Az e § alapján nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható, és nem vezethet a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges követelmények alóli általános felmentéshez.

9. A komplex szakmai vizsgát szervező intézmények és feladataik a komplex szakmai vizsgán

12. § (1) Az iskolai rendszerű szakképzésben - a 13. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve - a szakképző iskola

a) a vele tanulói jogviszonyban állók tekintetében a szakképző iskola által oktatott szakképesítések vonatkozásában,

b) a vele ugyanazon - a 4. § (2) bekezdésében meghatározott - térségi integrált szakképző központ tagjaként működő másik szakképző iskolával tanulói jogviszonyban állók tekintetében az általa oktatott szakképesítések vonatkozásában,

c)35 a vele vagy a vele ugyanazon térségi integrált szakképző központ tagjaként működő másik szakképző iskolával tanulói jogviszonyban álltak tekintetében a korábbi tanulói jogviszony keretében tanult, a szakképző iskola által oktatott szakképesítések vonatkozásában

külön engedély nélkül szervezhet komplex szakmai vizsgát.

(2) Iskolarendszeren kívüli szakképzést követő komplex szakmai vizsgát

a) a komplex szakmai vizsga szervezését engedélyező kormányhivatal (a továbbiakban: hivatal) által lefolytatott engedélyezési eljárás alapján arra vizsgaszervezési engedélyt (a továbbiakban: vizsgaszervezési engedély) kapott intézmény,

b) a szakképesítésért felelős miniszter által jogszabályban kijelölt, irányítása alá tartozó intézmény, felügyelete alá tartozó szerv által irányított intézmény,

c) az állami szakképzési és felnőttképzési szerv valamennyi szakképesítésre irányuló szakképzés tekintetében,

d) az állami felnőttképzési intézmény az államháztartás vagy az európai uniós források által támogatott, állam által elismert szakképesítésekre irányuló szakképzés tekintetében,

e)36 az a) pontban meghatározott eljárás alapján kiadott vizsgaszervezési engedély nélkül is a szakképző iskola a vele a felnőttképzésről szóló törvényben szabályozott felnőttképzési szerződést kötöttek számára a szakképző iskola által iskolai rendszerben oktatható szakképesítésre (és ezek részszakképesítéseire) irányuló szakképzés tekintetében

[a továbbiakban az (1) és (2) bekezdésben szereplők együtt: szakmai vizsgát szervező intézmény] szervezhet.

13. § (1) A komplex szakmai vizsga helyét és időpontját - az iskolai rendszerű szakképzésben a tanév rendjében meghatározott keretek között - a komplex szakmai vizsgát szervező intézmény jelöli ki, egyúttal gondoskodik a szükséges feltételek biztosításáról, és vezeti a komplex szakmai vizsgákkal kapcsolatos nyilvántartásokat.

(2) A 12. § (2) bekezdés a)-e) pontjában megjelölt intézményeknek folyamatosan meg kell felelniük a 88. § (4) bekezdés b) pontja alapján kiadott kormányrendeletben előírt általános, továbbá - az adott komplex szakmai vizsga szervezésének és az adott komplex szakmai vizsgának az időtartama alatt - a vizsgáztatott szakképesítés tekintetében a 90. § d) pontja alapján kiadott rendeletben meghatározott speciális szakmai, tárgyi és személyi feltételeknek.

(3) A komplex szakmai vizsgát szervező intézmény ellátja a szakmai vizsgaszabályzatban meghatározott feladatokat.

(4) A komplex szakmai vizsgát szervező intézmény köteles gondoskodni arról, hogy a kialakított vizsgacsoport tagjai eredménytelen szakmai vizsga esetén legkésőbb a komplex szakmai vizsgát követő vizsgaidőszak végéig javító-, pótlóvizsgát tehessenek.

(5) Az iskolai rendszerű szakképzésben a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett komplex szakmai vizsga javító- vagy pótlóvizsgáját az a szakképző iskola is megszervezheti az általa oktatott szakképesítések vonatkozásában, amellyel a vizsgázó nem állt tanulói jogviszonyban.

(6) Az iskolai rendszerű szakképzésben azok számára, akiknek a szakképesítés megszerzésére történő felkészítése tanulói jogviszonyban történt, és a tanévet eredményesen lezárták, de a komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételeinek az első vizsgaidőszakban nem tudtak eleget tenni, a komplex szakmai vizsgát az a szakképző iskola is megszervezheti az általa oktatott szakképesítések vonatkozásában, amellyel a vizsgázó nem állt tanulói jogviszonyban.

10. A szakmai vizsgabizottság

14. § (1) Az OKJ-ban meghatározott szakképesítés megszerzésére a komplex szakmai vizsgát a szakmai és vizsgakövetelmény alapján és a szakmai vizsgaszabályzat rendelkezései szerint kell megtartani. A komplex szakmai vizsgát szakmai vizsgabizottság előtt kell letenni.

(2) A szakmai vizsgabizottság független szakmai testület, amely négy tagból áll. A szakmai vizsgabizottság munkájában az elnök mellett három tag vesz részt, akik közül legalább egy tag szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik, egy tag pedig a képzést folytató intézmény által - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - javasolt, a képzésben részt vett oktató. A szakmai vizsgabizottság elnökét és tagjait a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az állami szakképzési és felnőttképzési szerv útján bízza meg. Azokban a szakképesítésekben, amelyekben a gazdasági kamara a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján kidolgozza és gondozza a szakmai és vizsgakövetelményt, az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a vizsgaelnököt a gazdasági kamara javaslata alapján bízza meg.

(3) A szakmai vizsgabizottság munkájában csak olyan személy vehet részt, aki a szakmai elméleti tantárgyak oktatásához vagy a gyakorlati képzés ellátásához jogszabályban előírt szakképesítéssel vagy szakképzettséggel rendelkezik.

(4) Vizsgaelnöki megbízást csak az állami szakképzési és felnőttképzési szerv által vezetett országos szakképzési névjegyzék részét képező vizsgaelnöki névjegyzéken (a továbbiakban: vizsgaelnöki névjegyzék) szereplő vizsgaelnök kaphat.

(5)37 A szakmai vizsgabizottsági tagságra vonatkozó megbízás - a képzést folytató intézmény által javasolt, a képzésben részt vett oktató vizsgabizottsági tag kivételével - az országos szakképzési névjegyzék részét képező vizsgabizottsági névjegyzéken (a továbbiakban: vizsgabizottsági névjegyzék) szereplő személynek adható.

(5a)38 A (4) és (5) bekezdés, valamint az 58. § (3) bekezdés szerinti országos szakképzési névjegyzék részét képező szakértői névjegyzék közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(6) A szakmai vizsgabizottság munkáját szakértők segíthetik.

(7) A szakmai vizsgabizottság döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen a vizsgázó jogszabálysértésre hivatkozva - a közléstől, ennek hiányában a tudomásra jutástól számított öt napon belül - törvényességi kérelmet nyújthat be.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott törvényességi kérelmet a szakmai vizsga helyszíne szerint illetékes kormányhivatalhoz kell címezni, de a szakmai vizsgát szervező intézményhez kell benyújtani. A szakmai vizsgát szervező intézmény a törvényességi kérelmet a törvényességi kérelemmel kapcsolatos véleményével és a szakmai vizsgabizottság állásfoglalásával együtt három napon belül továbbítja a komplex szakmai vizsga helyszíne szerint illetékes kormányhivatalhoz.

(9) A (7) bekezdésben meghatározott törvényességi kérelmet a kormányhivatal a beérkezést követő naptól számított öt napon belül bírálja el. A törvényességi kérelemmel és a kérelem tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálatával kapcsolatban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni. A benyújtásra meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye nincs.

15. § (1) A szakképesítésért felelős miniszter elkészíti, és az állami szakképzési és felnőttképzési szerv részére megküldi az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében a vizsgaelnöknek javasoltak listáját. Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a vizsgaelnöki névjegyzékre történő felvételt megtagadja, ha a vizsgaelnöknek javasolt személy nem felel meg az e törvényben és a vizsgaelnöki névjegyzékre kerülésről szóló jogszabályban előírt feltételeknek.

(2) Azokban a szakképesítésekben, amelyekben a gazdasági kamara a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján kidolgozza és gondozza a szakmai és vizsgakövetelményt, a gazdasági kamara közvetlenül tesz javaslatot az állami szakképzési és felnőttképzési szerv részére a vizsgaelnöki névjegyzékre.

(3) A vizsgaelnöki névjegyzékre javaslatot tevő szakképesítésért felelős miniszter és gazdasági kamara a vizsgaelnöki és a vizsgabizottsági névjegyzékre történő felvételre vonatkozó javaslatát évente kettő alkalommal küldi meg az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek.

(4) Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv által vezetett vizsgabizottsági névjegyzékre a szakképesítésért felelős miniszteren keresztül jelentkezhet az, aki az e törvényben és a szakmai vizsgaszabályzatban meghatározott feltételeknek megfelel. A vizsgabizottsági névjegyzékre javaslatot tehet a szakképesítés szerint illetékes területi gazdasági kamara, vagy ha a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem, akkor a szakmai szervezet vagy szakmai kamara is.

11. A komplex szakmai vizsgát szervező intézmény adatszolgáltatása

16. § (1) A Kormány gondoskodik a komplex szakmai vizsgák lebonyolításának és az adatszolgáltatásnak az informatikai támogatásáról.

(2) A komplex szakmai vizsgát szervező intézmény és a 12. § (2) bekezdése alapján vizsgaszervezési engedéllyel rendelkező intézmény köteles a vizsgázóról elektronikus úton a szakmai vizsgaszabályzat alapján

a) a képzést folytató intézmény adatait, a képzés adatait,

b) a komplex szakmai vizsgán megszerezhető szakképesítés adatait,

c) a komplex szakmai vizsga részeredményeit és végeredményét,

d) a szakmai vizsgabizottság határozatát,

e) a kiállított bizonyítvány sorozatjelét és sorszámát,

f) a vizsgázó természetes személyazonosító adatait,

g) továbbá az iskolai rendszerű szakképzésben a tanulónak a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott oktatási azonosító (a továbbiakban: oktatási azonosító) számát

tartalmazó törzslapot kiállítani, és azt elektronikusan a vizsgaszabályzatban meghatározott határidőn belül az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek megküldeni. Ha az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a beküldött törzslapok hibás vagy hiányos kitöltését észleli, akkor felhívja a beküldőt az észlelt hibák harminc napon belüli kijavítására.

(3) Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv folyamatosan ellenőrzi az elektronikusan beérkező adatokat és a vizsgaelnöki kijelölések alapján a beérkezett törzslapokat, és ha a komplex szakmai vizsgát szervező intézmény (2) bekezdésben foglalt, a törzslapok megküldésére vagy kijavítására vonatkozó kötelezettségének elmulasztását észleli, tájékoztatja a vizsgaszervező székhelye szerint illetékes hivatalt. A hivatal a 17. § (2) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

12. A komplex szakmai vizsgát szervező intézmény jogszabálysértése

17. § (1) Ha a szakképesítésért felelős miniszter a komplex szakmai vizsga szakmai ellenőrzése során a vizsgatevékenység lefolytatásával kapcsolatos jogszabálysértést észlel, végzéssel kötelezi az intézményt a jogszabálysértés megszüntetésére. A szakképesítésért felelős miniszter jogszabálysértés esetén a komplex szakmai vizsgát - a vizsgaszabályzatban foglaltak szerint - felfüggesztheti, a komplex szakmai vizsga eredményét megsemmisítheti. Ha a komplex szakmai vizsgát szervező intézmény e kötelezettségének a szakképesítésért felelős miniszter végzésében meghatározott határidő elteltéig nem tesz eleget, a szakképesítésért felelős miniszter a jogszabálysértés megszüntetésére ismételten kötelezi, és egyidejűleg bírságot szab ki. A szakképesítésért felelős miniszter az ebben a bekezdésben szabályozott eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai szerint jár el.

(2) Ha a hivatal vizsgaszervezéssel összefüggő tevékenység ellenőrzése során azt észleli, hogy a komplex szakmai vizsgát szervező intézmény tevékenységét nem a jogszabályoknak megfelelően látja el, a hivatal végzéssel kötelezi a jogszabálysértés megszüntetésére. Ha a komplex szakmai vizsgát szervező intézmény e kötelezettségnek a végzésben meghatározott határidő elteltéig nem tesz eleget, a hivatal a jogszabálysértés megszüntetésére ismételten kötelezi, és egyidejűleg bírságot szab ki.

VII. Fejezet

A szakmai vizsgaszervezési engedély

13. A szakmai vizsgaszervezési engedély megszerzése az iskolarendszeren kívüli szakképzésben

18. § (1) A vizsgaszervezési engedély - az abban meghatározott, állam által elismert szakképesítések tekintetében - visszavonásig jogosít Magyarország területére kiterjedően komplex szakmai vizsgák szervezésére.

(2) Az engedélyezési eljárásért a komplex szakmai vizsgát szervező intézmény a vizsgaszervezési engedély megszerzésére irányuló engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról és a díj megfizetésének szabályairól szóló rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni.

(3)39 A hivatal a komplex szakmai vizsga szervezésére engedéllyel rendelkező intézményekről az intézmény megnevezését, székhelyét, a vizsgaszervezési engedélyben szereplő szakképesítések azonosító számát, megnevezését és a vizsgaszervezési engedély kiadásának időpontját tartalmazó közhiteles hatósági nyilvántartást vezet, továbbá ellenőrzi az engedéllyel rendelkező intézmények vizsgaszervezéssel összefüggő tevékenységét.

(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás nyilvános, azt a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium, valamint a hivatal saját honlapján közzéteszi. A közzétett adatokat a hatóság döntését követő nyolc napon belül frissíteni kell. A hivatal a vizsgaszervezési engedélyt megadó döntés egy példányát megküldi az érintett szakképesítésért felelős miniszternek és az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek.

(5) A Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a rendvédelmi szervek esetén szolgálati beosztás betöltéséhez előírt szakképesítések komplex szakmai vizsgáit csak a 12. § (2) bekezdés b) pontja szerint kijelölt - a szakmai vizsgaszervezési tevékenység folytatásának általános és speciális szakmai, tárgyi és személyi feltételeivel rendelkező - intézmény szervezheti.

19. § (1) Ha a komplex szakmai vizsgát vizsgaszervezési engedély alapján szervező intézmény

a) a feltárt jogszabálysértést nem szünteti meg,

b) a mulasztott kötelezettségét nem teljesíti,

c) ismételten jogszabálysértést követ el, vagy

d) a már lebonyolított komplex szakmai vizsga eredményének megsemmisítését eredményező jogszabálysértést követ el,

a hivatal - a komplex szakmai vizsga szakmai ellenőrzésére jogosult szerv megkeresése alapján vagy egyébként hivatalból - az intézmény vizsgaszervezési engedélyét visszavonja, és négy évre eltiltja a szakmai vizsgaszervezési tevékenységtől. Erről a jogsértést megállapító határozatban a komplex szakmai vizsgát szervező intézményt tájékoztatni kell. A hivatal a vizsgaszervezési engedélyt visszavonó és a vizsgaszervezési tevékenységtől eltiltó határozat egy példányát megküldi az érintett szakképesítésért felelős miniszternek és az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határozatot a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és a szakképesítésért felelős miniszter által vezetett minisztérium, valamint a hivatal honlapján közzé kell tenni.

14. Bírság kiszabása a jogosultság hiányában komplex szakmai vizsgát szervező intézménnyel szemben

20. § (1) Ha a hivatal jogosultság hiányában, jogellenesen folytatott komplex szakmai vizsgaszervezési tevékenységről a komplex szakmai vizsga lebonyolítása közben szerez tudomást, a hivatal a komplex szakmai vizsgát felfüggeszti, és ezzel egyidejűleg a szervezővel szemben bírságot szab ki.

(2) Ha a hivatal jogosultság hiányában, jogellenesen folytatott szakmai vizsgaszervezési tevékenységről a komplex szakmai vizsga lebonyolítását követően szerez tudomást, a vizsgát szervezővel szemben bírságot szab ki.

(3) A hivatal az (1)-(2) bekezdés szerinti eljárása alapján haladéktalanul értesíti a szakképesítésért felelős minisztert. A komplex szakmai vizsgát jogellenesen szervező köteles a vizsgázó által befizetett vizsgadíjat a komplex szakmai vizsga felfüggesztése esetén a vizsga felfüggesztésétől, a komplex szakmai vizsga lebonyolítását követően észlelt jogellenesség esetén a jogsértést megállapító döntés közlésétől számított tizenöt napon belül maradéktalanul visszatéríteni.

(4) A hivatal a szakképesítésért felelős miniszter (3) bekezdés szerinti értesítésével egyidejűleg tájékoztatja az érintett vizsgázókat a komplex szakmai vizsga eredménye megsemmisítésének jogkövetkezményéről és a komplex szakmai vizsga letételének további lehetőségeiről.

ÖTÖDIK RÉSZ

AZ ISKOLAI RENDSZERŰ SZAKKÉPZÉS

VIII. Fejezet

A szakképző iskola

15. A szakközépiskola

21. § (1) A szakközépiskola kilencedik-tizenkettedik évfolyamán az ágazathoz tartozó érettségi végzettséghez kötött - a Nemzeti alaptantervre épülő kerettanterv szerinti közismereti oktatással párhuzamosan - a szakképesítések közös tartalmi elemeit magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik az ágazati szakképzési kerettanterv szerint.

(2) A szakközépiskola a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon az ágazatára előírt szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei szerint felkészít a kötelező szakmai érettségi vizsgatárgyból tehető érettségi vizsgára. A szakmai érettségi vizsga vizsgakövetelményeit - a közismereti érettségi vizsga követelményeinek figyelembevételével - az ágazatokra előírt kötelező szakmai érettségi vizsgatárgyak követelményei tekintetében a Kormány adja ki.

(3) A szakközépiskola a szakmai érettségit szerzett tanulóját szakképzési évfolyamán felkészíti legalább egy, az ágazathoz tartozó szakképesítésre.

(4) A szakközépiskola tizenharmadik (első szakképzési) évfolyamán érettségi végzettséghez kötött, az OKJ-ban meghatározottak szerint a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés komplex szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik.

(5) A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező, érettségi végzettséget szerzett tanulók részére a szakközépiskolában az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítés keretében a szakképzési évfolyamok száma kettő. Ebben az esetben a szakközépiskola a komplex szakmai vizsgára történő felkészítést a tizenharmadik-tizennegyedik (első-második szakképzési) évfolyamon szervezi meg.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a felkészítés a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyamon a szakközépiskola kilencedik-tizenkettedik évfolyamára a szakképesítés ágazata szerinti szakképzési kerettanterv által előírt követelmények szerint folyik. A tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam követelményeinek teljesítését követően a tanuló az ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyból tehető érettségi vizsga teljesítésével szakmai érettségi végzettséget szerezhet.

(7) Az OKJ szerint iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítés-ráépülés esetén a szakképzési évfolyamok száma a (4)-(6) bekezdésben meghatározottnál több lehet, azonban nem lehet több négy szakképzési évfolyamnál.

22. § (1) A szakközépiskolába alapfokú iskolai végzettséggel, valamint - ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető tanulói létszám kétszeresét - a központi felvételi eljárás keretében mért teljesítmény alapján, továbbá indokolt esetben a szakközépiskola felvételi eljárásában meghatározott követelmények teljesítésével lehet belépni.

(2) A tanuló dönt arról, hogy a szakmai érettségi vizsgát követően továbbtanul-e a szakközépiskola komplex szakmai vizsgára felkészítő szakképzési évfolyamán.

(3) A szakközépiskola szakképzési évfolyamán megszerezhető szakképesítésekről és az adott szakképesítésbe való bekapcsolódás feltételeiről a tanulót a szakközépiskolába való jelentkezésekor tájékoztatni kell. A szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése a szakközépiskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint a tanulmányokba beszámítható, amelynek mértékéről és tartalmáról az iskola igazgatója határoz.

(4) A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat szakiskolai végzettség birtokában, a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozottak szerinti, érettségire történő középiskolai felkészítéssel párhuzamosan és azzal, hogy a tizennegyedik (második szakképzési) évfolyam a középiskola befejező évfolyamának elvégzése nélkül már nem kezdhető meg.

(5) Ha a tanuló a (4) bekezdés szerint kezdte meg az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítést, a (6) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az érettségi végzettség megszerzésének határideje az utolsó szakképzési évfolyam első félévének utolsó tanítási napja.

(6) A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével azzal, hogy legkésőbb a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a megadott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg.

(7) Kizárólag szakképzési évfolyamokon folyhat a nevelés-oktatás a szakközépiskolában, ha a szakközépiskola olyan tanulót készít fel a komplex szakmai vizsgára, aki - figyelembe véve a (4)-(5) bekezdésben foglaltakat - teljesítette a szakképzési évfolyamra történő belépés követelményeit.

16. A szakiskola

23. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint folyó szakiskolai képzésbe alapfokú iskolai végzettséggel vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozott Köznevelési Hídprogram elvégzésével lehet bekapcsolódni.

(2) Kizárólag szakmai elméleti és gyakorlati oktatás akkor folyhat a szakiskola szakképzési évfolyamain, ha a szakiskola olyan tanulót készít fel a komplex szakmai vizsgára, aki a szakiskolai közismereti kerettantervben előírt követelményeket vagy a középiskola tizedik évfolyamát eredményesen teljesítette.

(3) A (2) bekezdés szerint szervezett szakiskolai képzésben a szakképzési évfolyamok száma a közismereti kerettantervben előírt követelményeket teljesítő tanuló, valamint a gimnáziumban szerzett érettségivel vagy szakközépiskolában szerzett nem szakirányú szakmai érettségivel rendelkező tanuló esetén az OKJ-ban az adott szakképesítésre meghatározottnál eggyel kevesebb.

(4) Azon tanuló részére, aki a szakközépiskolában szakirányú szakmai érettségi végzettséget szerzett, a szakiskolai képzés - a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározottak szerint - a (3) bekezdésben meghatározott időnél rövidebb idő alatt is megszervezhető.

(5) Ha a szakiskola több szakképesítés megszerzésére készít fel, a szakképzési évfolyamok száma - a felkészítési időtől függően - az egyes szakképzésekben eltérhet egymástól.

24. § (1) A szakiskola szakképzési évfolyamain a szakképzési kerettanterv szerint - a közismereti oktatással párhuzamosan - szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik.

(2) A szakiskola tanulója a nemzeti köznevelésről szóló törvény átvételre és felvételre vonatkozó rendelkezései szerint folytathatja tanulmányait másik szakiskola vagy középiskola megfelelő évfolyamán. A szakiskolai végzettséggel rendelkező tanulót kérésére a szakközépiskola tizedik évfolyamára kell felvenni, ha a 22. § (1) bekezdése szerinti követelményeket teljesítette. Amennyiben a tanuló a négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból érettségi vizsgát tesz, a szakiskolában szerzett államilag elismert szakképesítést a tanuló kérésére középszintű szakmai érettségi vizsgának kell elismerni.

(3) A szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló - közismereti tanulmányainak és teljesített szakmai követelménymoduljainak beszámításával - folytathatja tanulmányait olyan kétéves középiskolai képzésben, amely legalább négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból készít fel érettségire. A képzés követelményeinek teljesítése egyenértékű a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével.

(4) A szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló - (3) bekezdés szerinti - kétéves, érettségire történő középiskolai felkészítését a szakközépiskola tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamán kell megszervezni azzal, hogy a szakközépiskola a tanulót a kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyakra a közismereti kerettantervben a szakközépiskola kilencedik-tizenkettedik évfolyamára előírtak szerint készíti fel.

(5) Az OKJ-ban meghatározott körbe tartozó, érettségire épülő szakirányú szakképesítés megszerzése céljából a felnőttoktatás keretében folyó iskolai rendszerű szakképzésbe vagy az iskolarendszeren kívüli szakképzésbe bekapcsolódhat az is, aki rendelkezik a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményében meghatározottak szerinti szakirányú szakiskolai végzettséggel, a szakiskolában szerzett szakképesítéssel betölthető munkakörben szerzett legalább ötéves gyakorlattal és az adott szakképesítésben tett mestervizsgával.

IX. Fejezet

A szakmai képzés

17. A szakmai elméleti és gyakorlati képzés elvei

25. § (1) A szakképző iskolában az iskolai rendszerű szakképzésben folyó szakmai elméleti és gyakorlati képzést a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján és e törvénynek a szakmai elméleti és gyakorlati képzésre vonatkozó rendelkezései szerint kell megszervezni. A nemzeti köznevelésről szóló törvénynek az osztály- és csoportlétszámokat meghatározó mellékletében a szakközépiskolai, szakiskolai gyakorlati képzésre megállapított minimális csoportlétszám feltételeket a tanulószerződés alapján és az együttműködési megállapodás alapján, iskolai tanműhelyen kívül folyó gyakorlati képzésben részt vevő tanuló esetében nem kell alkalmazni azzal, hogy a maximális csoportlétszám legfeljebb négy fővel magasabb lehet.

(2) Az iskolai rendszerű szakképzés felvétellel, átvétellel vagy a szakképzési évfolyamra történő továbbhaladással kezdődik.

(3) Az iskolai rendszerű szakképzés az OKJ-ban meghatározott szakképesítés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény és a szakképzési kerettanterv alapján szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretében történik.

(4) Az iskolai rendszerű szakképzésben a szakmai elméleti képzés szakképző iskolában folyik.

(5) A szakképző iskolában a tanuló részszakképesítésre nem iskolázható be kivéve, ha a felkészítés a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozott Köznevelési Hídprogram keretében, valamint a speciális szakiskolában és a készségfejlesztő speciális szakiskolában részszakképesítés megszerzésére irányul.

(6) Az állami felnőttképzési intézmény a szakképző iskola fenntartójával kötött megállapodás alapján részt vehet az iskolai rendszerű gyakorlati képzésben is.

26. § (1)40 A szakiskolai képzésben a kilencedik évfolyamon a szakmai gyakorlati képzést - az összefüggő szakmai gyakorlat kivételével - a szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kell megszervezni.

(2) Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésből és a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésből áll.

(3)41 Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés - az összefüggő szakmai gyakorlat és az összefüggő szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztás pótlása kivételével - csak a tanév szorgalmi időszakában szervezhető meg. Az őszi, a téli és a tavaszi szünet ideje alatt gyakorlati képzés nem szervezhető.

(4) A gyakorlati képzést lehetőleg a szakmai elméleti képzéssel egy héten belüli váltakozással kell megszervezni. Ettől a gyakorlati képzést folytató szervezet és a szakképző iskola közötti megállapodással lehet eltérni.

(5)42 A tanuló a szakképzési kerettanterv alapján készített szakmai programban a szorgalmi időszakra meghatározott gyakorlati óraszámon és az összefüggő szakmai gyakorlatra meghatározott óraszámon felül - a szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztás pótlása kivételével - gyakorlati foglalkozáson való részvételre nem kötelezhető.

(6) Az iskolai rendszerű szakképzésben az összefüggő szakmai gyakorlat a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott gyakorlat része.

(7)43 A szakközépiskola és a szakiskola tanulóját a szakképzési évfolyamokon tanulószerződés alapján folyó gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyeket a munka törvénykönyvéről szóló törvény biztosít a munkavállalók részére. A tanuló foglalkoztatására - e törvény eltérő rendelkezésének hiányában - alkalmazni kell továbbá a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokat. A tanuló a gyakorlati képzéssel kapcsolatos igényeinek érvényesítése érdekében - a munkaügyi jogvitára vonatkozó rendelkezések szerint - jogvitát kezdeményezhet. E rendelkezések alkalmazásában munkavállalón a tanulót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervezőjét, munkaviszonyon a tanulószerződéses jogviszonyt, szakszervezeten a tanulói szakszervezetet kell érteni.

27. § (1) A szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítésre előírt - megegyező tartalmú - követelmények teljesítésébe a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet a szakképző iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelményekről a szakképző iskola vezetője határozattal dönt. A szakképző iskola vezetőjének döntése ellen a kormányhivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni.

(2) A szakmai gyakorlati képzés idejébe a szakképzés megkezdése előtt munkaviszonyban (vállalkozói jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) eltöltött szakirányú gyakorlati idő - a szakképző iskola vezetőjének egyedi döntése alapján az (1) bekezdésben meghatározottak szerint - beszámítható.

(3) Módosított vagy új OKJ, szakmai és vizsgakövetelmény, szakképzési kerettanterv alapján iskolai rendszerű szakképzésben a szakmai elméleti és gyakorlati képzés csak akkor indítható, ha a módosított vagy új OKJ az indítandó képzés tanévét megelőző év augusztus 31-ig, a módosított vagy új szakmai és vizsgakövetelmény, szakképzési kerettanterv kiadására az indítandó képzés tanévét megelőző naptári év utolsó munkanapjáig sor került.

(4) Iskolai rendszerű szakképzésbe csak olyan tanulót lehet felvenni, aki az adott szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, és ez alapján előreláthatóan nincs akadálya a komplex szakmai vizsgára bocsátásnak.

(5) A tanuló gyakorlati képzése minden olyan szakképző iskola vagy gyakorlati képzést folytató szervezet által fenntartott és működtetett gyakorlati képzőhelyen megszervezhető és folytatható, ahol a gyakorlati követelményekre való felkészítés jogszabályban előírt feltételei biztosítottak.

18. A szintvizsga

28. § (1) A gazdasági kamara annak mérésére, hogy a tanuló a szakiskolában az első szakképzési évfolyamon elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, a szakiskola és a szakképesítésben érintett országos gazdasági érdek-képviseleti szervezet képviselőjének bevonásával a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szintvizsgát szervez az első szakképzési évfolyam tanévében, február első tanítási napjától április utolsó tanítási napjáig terjedő időszakban.

(2) Ha a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara vagy országos gazdasági érdek-képviseleti szervezet hatáskörébe sem, a gazdasági kamara a szintvizsga megszervezésébe a szakmai szervezet vagy szakmai kamara képviselőjét vonja be.

(3)44 A szintvizsga minden, a (4) bekezdésben meghatározott tanuló számára kötelező, amelynek eredménye a tanuló év végi szakmai érdemjegyébe nem számít bele. A szintvizsgát nem teljesítő tanuló részére a gazdasági kamara pótló, javító szintvizsgát szervez. A szakiskolai tanuló szakmai gyakorlati képzésére - a 26. § (1) bekezdésben meghatározottakon túl - a tizedik-tizenegyedik évfolyamon a szintvizsga teljesítéséig kizárólag a szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kerülhet sor.

(4)45 Szintvizsgát annak a szakiskolai tanulónak kötelező tennie, aki nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt a szakmai képzésben és nem rendelkezik érettségi végzettséggel.

(5)46 A szintvizsga követelményét a szakképesítés szakképzési kerettanterve alapján a gazdasági kamara a (2) bekezdésben megjelölt szervezet közreműködésével dolgozza ki. A szakiskola a felvételkor ismerteti a szintvizsga követelményeit a tanulóval, valamint a honlapján folyamatosan biztosítja a szintvizsga követelményeinek nyilvánosságát.

19. A szakmai képzés ingyenessége

29. § (1)47 Az állam által költségvetési hozzájárulásban részesített iskolai rendszerű szakképzésben - e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével, függetlenül az oktatás munkarendjétől - ingyenes

a) a tanuló részére az első szakképesítésre történő felkészítés keretében az elméleti és a gyakorlati képzés a szakiskolai képzésben öt tanéven keresztül, az érettségi végzettséggel rendelkező tanulók esetén a szakközépiskolai képzésben három tanéven keresztül, valamint egy szakképesítés-ráépülésre történő felkészítés az OKJ-ban előírt képzési időnél egy tanévvel hosszabb ideig,

b) a tanuló részére a szakközépiskolában a szakmai érettségire történő felkészítés hat tanéven keresztül,

c) szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló részére a 24. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott kétéves, érettségire történő középiskolai felkészítésben három tanév,

d) a tanuló részére szakközépiskolában a szakmai érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótló érettségi vizsga,

e) szakközépiskolában az érettségi végzettséggel rendelkező tanuló részére egy szakmai érettségi vizsgatárgyból tett érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótlóvizsga,

f) a tanuló részére az iskolai rendszerű szakképzésben az első komplex szakmai vizsga és első alkalommal a javító- és pótlóvizsga.

(1a)48 Az (1) bekezdés d)-f) pontjában meghatározott javító-, pótlóvizsga ingyenes a volt tanuló részére első alkalommal a tanulói jogviszony megszűnése után is.

(1b)49 Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően minden esetben ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű és - az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló kivételével - a sajátos nevelési igényű tanuló részére. Ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló részére a második szakképesítés megszerzéséig.

(1c)50 A kormányhivatal méltányosságból, a hátrányos helyzetű tanuló - kiskorú tanuló esetén szülője, gyámja - kérelmére, valamint tartós betegség vagy egyéb, méltányolható körülmény esetén a tanuló - kiskorú tanuló esetén szülője, gyámja - kérelmére és a szakképző iskola javaslatára engedélyezheti az (1) bekezdés szerinti időtartam legfeljebb két tanévvel történő meghosszabbítását.

(2)51 Azon tanulótól, aki a képzésben való ingyenes részvételre jogosult, a gyakorlati képzést folytató szervezet a gyakorlati képzés megszervezéséért, végzéséért és a gyakorlati képzés feltételeinek a biztosításáért a tanulótól vagy a tanuló szülőjétől (gyámjától) nem kérhet és nem fogadhat el, a tanuló vagy a tanuló szülője (gyámja) pedig a gyakorlati képzést folytató szervezetnek nem adhat semmilyen pénzbeli, anyagi, természetbeni hozzájárulást vagy költségtérítést.

(3) Az illetékes szakképző iskola a (2) bekezdés szerinti tilalom megszegéséről a tudomására jutástól számított tizenöt napon belül köteles tájékoztatni az illetékes területi gazdasági kamarát. A tilalmat megszegő gyakorlati képzést folytató szervezetet a területileg illetékes gazdasági kamara - a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel együttműködve - a 60. §-ban meghatározott ellenőrzés eredményeként legfeljebb öt évre eltiltja a gyakorlati képzésben való részvételtől.

(4) A tilalmat megszegő gyakorlati képzést folytató szervezet köteles a tanulótól vagy szülőjétől (gyámjától) elfogadott pénzbeli, anyagi, természetbeni hozzájárulást vagy költségtérítés összegét a területileg illetékes gazdasági kamara eltiltó határozatától számított öt munkanapon belül visszafizetni a tanulónak vagy a tanuló szülőjének (gyámjának).

(5) A tilalmat megszegő gyakorlati képzést folytató szervezet nevét a gazdasági kamara nyilvánosságra hozza a honlapján a területileg illetékes gazdasági kamara eltiltó határozatától számított öt munkanapon belül.

X. Fejezet

A szakmai elméleti és gyakorlati tárgyat oktatók

20. A szakmai elméleti és gyakorlati tárgyat oktatókkal szembeni követelmények

30. § (1) A szakképző iskolában folyó szakmai elméleti és gyakorlati képzést a nemzeti köznevelésről szóló törvényben előírt képesítésű pedagógusok és szakemberek láthatják el az e törvényben foglalt eltérésekkel.

(2) A szakképzési kerettanterv a szakképző iskolában az egyes tantárgyak oktatása tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló törvényben előírt végzettségen túl további végzettséget is előírhat.

(3) A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény előmeneteli és illetményrendszerére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a szakképző iskolában szakmai elméleti tárgyat oktató, pedagógus végzettséggel nem rendelkező tanárokra, mindaddig, amíg a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szabályainak alkalmazása számukra kedvezőbb, mint a nemzeti köznevelésről szóló törvény pedagógus-életpálya előmeneteli és illetményrendszerének szabályai, továbbá a szakképző iskolában oktató, felsőfokú végzettséggel nem rendelkező gyakorlati oktatókra.

(4) A szakképző iskolában közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban vagy óraadóként elsősorban pedagógus végzettséggel vagy szakoktatói végzettséggel rendelkező gyakorlati oktatót kell alkalmazni.

(5) A szakképző iskolában szakmai elméleti tárgy oktatására közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban vagy óraadóként határozott időre foglalkoztatható az a pedagógus végzettséggel nem rendelkező szakember is, aki az előírt felsőfokú végzettséggel rendelkezik, amennyiben a munkakör pedagógus végzettséggel rendelkezővel nem tölthető be. Ha a szakember nem vállalja a pedagógus végzettség megszerzését, határozott időre szóló foglalkoztatása legfeljebb öt évig tart. A nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott állandó saját alkalmazotti létszámra vonatkozó feltétel teljesítésének vizsgálatakor a szakképző iskola alapfeladatának ellátásához szükséges számított alkalmazotti létszámából - legfeljebb harmincszázalékos mértékben csökkentve - le kell vonni az e bekezdés szerint betöltött alkalmazotti létszámot.

(6) Ha a (5) bekezdésben meghatározott szakember vállalja a pedagógus végzettség megszerzését, bekapcsolódhat a pedagógus-életpálya előmeneteli és illetményrendszerébe az alábbi eltérésekkel:

a) a szakember besorolásánál a munkakör betöltéséhez előírt felsőfokú végzettség megszerzése után munkavégzésre irányuló jogviszonyban szakirányú, nem pedagógus munkakörben szerzett gyakorlatot be kell számítani azzal, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott pedagógus II. fokozatba a pedagógus végzettség megszerzéséig nem léphet,

b) a szakembert, amennyiben a munkakör betöltéséhez előírt felsőfokú végzettség megszerzése után munkavégzésre irányuló jogviszonyban legalább két év szakirányú, nem pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkezik, minősítési eljárás nélkül a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott pedagógus I. fokozatba kell sorolni,

c) a szakembernek a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott pedagógus II. fokozat eléréséhez előírt gyakorlat teljesítéséig meg kell szereznie a pedagógus végzettséget.

(7) A szakképző iskolában szakmai elméleti, gyakorlati tárgyat oktató szakember munkáját két éven keresztül a szakképző iskola által kijelölt szakmai mentor pedagógus módszertani kérdésekben segíti és értékeli, amennyiben a szakember pedagógus végzettséggel, szakoktatói végzettséggel vagy legalább két év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal nem rendelkezik. A mentorok feladatait a szakképző iskola pedagógiai programjában szabályozza.

(8) A szakképző iskola a beiskolázási terv szerint továbbképzés céljából elsősorban

a) a pedagógus végzettség megszerzése érdekében a pedagógus végzettséggel nem rendelkező, pedagógus munkakörben alkalmazott szakmai elméleti és gyakorlati tárgyat oktató tanárait,

b) valamint legalább hatvanórás, felsőoktatási intézmény által szervezett módszertani továbbképzés elvégzése érdekében a pedagógus végzettséggel nem rendelkező gyakorlati oktatóit

iskolázza be.

31. § (1) A gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként olyan személy vehet részt, aki

a) megfelelő szakirányú szakképesítéssel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik,

b) azon szakképesítések tekintetében, amelyekben a szakképesítésért felelős miniszter kiadta a mestervizsga követelményeit, mestervizsgával rendelkezik,

c) büntetlen előéletű, és

d) nem áll a gyakorlati képzési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(2) Gyakorlati oktatóként elsősorban a szakoktatói képesítéssel rendelkező személyt kell alkalmazni.

21. A szakoktató büntetlen előéletének igazolása

32. § (1) A gyakorlati oktató, valamint a gyakorlati képzést és felügyeletet ellátó személy (a továbbiakban: szakoktató) a gyakorlati oktatói tevékenység, valamint a gyakorlati képzési és felügyeleti tevékenység (a továbbiakban: a gyakorlati képzési tevékenység) megkezdését megelőzően hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, és nem áll a gyakorlati képzési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(2) A szakoktató a gyakorlati képzési tevékenységének gyakorlása alatt a szakképző iskola igazgatójának írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a szakoktatón kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul, hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, és nem áll a gyakorlati képzési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(3) A szakképző iskola igazgatója a gyakorlati képzési tevékenység gyakorlásának időtartama alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a szakoktatót annak igazolására, hogy büntetlen előéletű és annak igazolására, hogy nem áll a gyakorlati képzési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Ha a szakoktató igazolja, hogy büntetlen előéletű és nem áll a gyakorlati képzési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a szakképző iskola az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a szakoktató részére megtéríti.

(4) A gyakorlati oktató jogviszonyát a szakképző iskola igazgatója azonnali hatállyal megszünteti, ha

a) a gyakorlati oktató a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az ismételt felhívástól számított tizenötödik munkanapon,

b) a szakképző iskola igazgatója az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, hogy a gyakorlati oktató büntetett előéletű, vagy a gyakorlati képzési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, e megállapításnak a gyakorlati oktató részére történő kézbesítése napján.

(5) A jogviszony (4) bekezdésben meghatározott okból történő megszüntetését írásban, az ok megjelölésével kell közölni a gyakorlati oktatóval.

(6) Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a szakképző iskola igazgatója

a) a gyakorlati oktató foglalkoztatásáról hozott döntés meghozataláig,

b) a gyakorlati oktató foglalkoztatásának megszűnéséig

kezeli.

XI. Fejezet

A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések

33. § (1) Az iskolai rendszerű szakképzés a jelen alcímben foglalt eltérésekkel felnőttoktatás keretében is folyhat. A felnőttoktatás keretében folyó szakképzés a részt vevő tanuló sajátos elfoglaltságához, egyedi életkörülményeihez igazodó képzési forma, amely képzési-szervezési formától függően a nappali, az esti, a levelező oktatás munkarendjében és az oktatás egyéb sajátos munkarendjében folyhat.

(2) Az iskolai rendszerű szakképzés feladatainak ellátására kötelezett fenntartó ellátja a felnőttoktatás keretében folyó szakképzés feladatait.

(3) Az OKJ meghatározza azokat a szakképesítéseket, amelyek felnőttoktatás keretében az esti, a levelező oktatás munkarendjében és az oktatás egyéb sajátos munkarendjében oktathatóak.

(4) A felnőttoktatás keretében folyó szakképzést a szakképzési kerettanterv alapján kell megszervezni.

(5) Az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám hatvan százaléka, a levelező oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám húsz százaléka. Az elméleti képzés jelenléti óraszáma az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a nappali rendszerű képzésre meghatározott elméleti óraszám legalább tíz százaléka azzal, hogy az összes kötelező jelenléti óraszám eléri a nemzeti köznevelésről szóló törvényben az esti oktatás munkarendjére meghatározott óraszámot.

(6) A szakképzési kerettanterv alapján az iskola a pedagógiai program részét képező helyi tantervében és szakmai programjában meghatározza a felnőttoktatás keretében oktatott szakmai tantárgyak óraszámait az (5) bekezdésben meghatározottak alapján.

(7)52 Az a tanuló, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvény 60. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott életkort megelőzően kezdi meg a tanulmányait szakképző évfolyamon a nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, a nemzeti köznevelésről szóló törvény 60. § (2), (4) és (7) bekezdésének előírásaitól eltérően - kizárólag folyamatos képzésben, évfolyamismétlés és szüneteltetés nélkül - befejezheti a megkezdett tanulmányait azonos munkarendben.

34. § (1) A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben - a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatás keretében folyó szakképzés kivételével - tanulószerződés nem köthető.

(2) Az esti, a levelező oktatás munkarendje és az oktatás egyéb sajátos munkarendje szerinti felnőttoktatás keretében folyó teljes gyakorlati képzésre is köthető együttműködési megállapodás, azon gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezettel vagy egyéb szervvel, szervezettel, amellyel az adott szakképesítés gyakorlati képzésére tanulószerződés köthető.

(3) A (2) bekezdés szerinti együttműködési megállapodást megkötő gyakorlati képzést folytató szervezet költségeinek megtérítésére a 84. § (4) bekezdésének szabályait kell alkalmazni.

XII. Fejezet

A tanuló gyakorlati foglalkoztatása

22. A tanuló védelme és a gyakorlati képzés elvei

35. § (1) A tanuló gyakorlati képzés keretében csak a gyakorlati képzés szakképzési kerettantervében meghatározott feladat ellátására kötelezhető, és csak egészséges, biztonságos körülmények között foglalkoztatható.

(2) A tanulót a gyakorlati képzést szervező a gyakorlati képzési feladattal összefüggő munkavédelmi oktatásban részesíti.

(3) A képzési idő alatt a gyakorlati képzés szervezőjének gondoskodnia kell a tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról.

36. § (1) A tanulónak a komplex szakmai vizsga gyakorlati részére történő felkészítéséért a gyakorlati képzést szervező a felelős a szakképesítésre kiadott szakmai és vizsgakövetelmény és a szakképzési kerettanterv alapján.

(2) A gyakorlati képzést szervező - az együttműködési megállapodás eltérő rendelkezése hiányában - köteles a gyakorlati képzés követelményeire való felkészítéshez, továbbá a gyakorlati vizsgához szükséges tárgyi eszközöket és a személyi feltételeket biztosítani.

(3)53 Tanulószerződés csak a képzés szakmai vizsgáig tartó, hátralévő teljes időtartamára köthető, de a gyakorlati képzést szervező szervezet az e §-ban meghatározott kötelessége teljesítéséhez igénybe veheti a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény 8. § (5) bekezdésében meghatározott teljesítési megbízott közreműködését.

37. § (1) Fiatalkorú tanuló esetében a gyakorlati képzési idő a napi hét órát, nagykorú tanuló esetében pedig a napi nyolc órát nem haladhatja meg.

(2) A napi gyakorlati képzési időt arányosan csökkenteni kell, ha a gyakorlati képzés rendszeresen olyan területen (munkahelyen) történik, ahol a gyakorlati képzést folytató szervezettel munkaviszonyban álló munkavállalókat is rövidebb munkaidőben foglalkoztatják.

(3) Fiatalkorú tanuló napi képzését hat óra és huszonkét óra között, folyamatosan kell megszervezni. A tanuló részére a gyakorlati képzés befejezése és a következő napi gyakorlati képzés megkezdése között legalább tizenhat óra folyamatos pihenőidőt kell biztosítani.

(4) A tanuló a napi képzési időt meghaladó gyakorlati képzésre nem vehető igénybe.

23. A gyakorlati képzés ideje

38. § (1) A gyakorlati képzést folytató szervezetnél a tanuló gyakorlati képzésére nem kerülhet sor

a) az elméleti képzési napokon,

b) a szakképző iskola által szervezett olyan rendezvény napján, amelyen minden tanuló részvétele kötelező,

c) a tanuló tanulmányok alatti vizsgája napjain és a tanulmányokat befejező komplex szakmai vizsgája napjain, továbbá

d) minden olyan esetben, amikor a munkajogi szabályok szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól.

(2)54 A gyakorlati képzést folytató szervezet a heti pihenőnapokon és a munkaszüneti napokon, valamint az őszi, a téli és a tavaszi szünet időtartama alatt a tanulót gyakorlati képzésre csak a rendeltetése folytán e napon is működő gyakorlati képzési helyen és a szakképző iskola hozzájárulásával veheti igénybe vagy abban az esetben, ha a tanuló mulasztását pótolja. Az igénybe vett idő helyett - a mulasztás pótlásának esetét kivéve, lehetőleg a következő gyakorlati képzési napon - ugyanolyan mértékben kell szabadidőt biztosítani.

(3) Ha a napi gyakorlati képzési idő a négy és fél órát meghaladja, a tanuló részére legalább harminc perc, megszakítás nélküli szünetet kell biztosítani a képzési időn belül.

24. A mulasztás és a foglalkozási napló

39. § (1) A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező.

(2) A tanuló köteles mulasztását igazolni a tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola házirendjében meghatározottak szerint. A tanuló részvételét és mulasztását a gyakorlati képzést folytató szervezet is nyilvántartja, és azt a tanuló foglalkozási naplójába bejegyzi. A tanuló tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola házirendjében a mulasztás nyilvántartására és a mulasztás igazolására vonatkozó szabályokat a gyakorlati képzést folytató szervezet is alkalmazza. Amennyiben a gyakorlati képzést folytató szervezettel tanulószerződéses jogviszonyban álló tanulók egyidejűleg összesen legalább három szakképző iskolával állnak tanulói jogviszonyban, úgy a mulasztás nyilvántartására és a mulasztás igazolására vonatkozóan a gyakorlati képzést folytató saját szabályozást készíthet. A szabályozással kapcsolatban a tanuló tanulói jogviszonya szerint illetékes szakképző iskola igazgatója egyetértési jogot gyakorol. A szabályozás tartalmáról a tanulót a tanulószerződés megkötésekor - írásban - tájékoztatni kell.

(3) Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gyakorlati képzést folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájárulása is szükséges.

(4) Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles.

(5) Ha a tanuló mulasztása a (3) bekezdésben meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az évfolyam megismétlése alóli mentesítés kérdésében a szakképző iskola nevelőtestülete a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint dönt, gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára.

(6) Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása az összefüggő szakmai gyakorlatról meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, de

a) igazolatlan mulasztása nincs, vagy

b) az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát és az igazolatlan mulasztását pótolta,

és a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket, a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja. A magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára a szakképző iskola nevelőtestülete dönt.

40. § (1) A gyakorlati képzést folytató szervezet köteles értesíteni a tanuló tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskolát a tanuló gyakorlati képzésről való első alkalommal történt igazolatlan mulasztásakor.

(2) Ha a tanuló gyakorlati képzésen való igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, a harminc órát, az ötven órát, a gyakorlati képzést folytató szervezet a mulasztásról minden esetben újabb értesítést küld a szakképző iskolának.

(3)55 A szakképző iskola az (1)-(2) bekezdés esetén a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló rendeletnek a mulasztás következményeire vonatkozó szabályai szerint jár el.

(4)56 A gyakorlati képzést szervező szakképző iskola a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló rendelet szerint meghatározott iskolai mulasztásokról haladéktalanul értesíti a tanuló gyakorlati képzését folytató szervezetet.

41. § (1) A gyakorlati képzést folytató szervezet a tanuló gyakorlati képzéséről köteles foglalkozási naplót vezetni.

(2) A foglalkozási naplónak tartalmaznia kell a szakmai tevékenységeket tantárgyanként, az ezekre fordított időt és a tanuló értékelését.

(3) A foglalkozási naplót a tanuló tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola felkérése alapján betekintésre rendelkezésre kell bocsátani. Amennyiben a gyakorlati képzést folytató szervezet a foglalkozási naplót nem tudja bemutatni, a szakképző iskola értesíti a gazdasági kamarát, amely az értesítés alapján - a 60. §-ban meghatározottak szerint - soron kívül ellenőrzi a gyakorlati képzést folytató szervezetnél a foglalkozási napló vezetésére vonatkozó előírások betartását.

(4) Azzal a gyakorlati képzést folytató szervezettel szemben, aki a foglalkozási napló vezetését a területileg illetékes gazdasági kamara felszólítása ellenére ismételten elmulasztja, a területileg illetékes gazdasági kamara - a 61. §-ban foglaltak szerint - bírságot szab ki.

(5) Amennyiben a gyakorlati képzést folytató szervezet a foglalkozási napló vezetését a bírság kiszabását követően ismételten elmulasztja, a területileg illetékes gazdasági kamara a gyakorlati képzést folytató szervezetet három évre eltiltja a gyakorlati képzés folytatásától.

XIII. Fejezet

A tanulószerződés

25. A tanulószerződés kötésére jogosult tanuló

42. § (1)57 Gyakorlati képzés szervezése céljából tanulószerződés - a 26. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - az iskolai rendszerű szakképzésben magyarországi székhellyel működő köznevelési intézményben, a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében részt vevő tanulóval köthető.

(2)58 Tanulószerződés a tanulóval - a 29. § (1b) bekezdésében foglalt kivétellel - az adott képzés első szakképzési évfolyamának kezdetétől kezdődő hatállyal, az első, állam által elismert szakképesítésre történő felkészítés céljából folyó, költségvetési támogatásban részesíthető képzésre köthető. A szakképzési évfolyam kezdetén a keresztfélévben induló évfolyam kezdő időpontját is érteni kell.

(3) Tanulószerződés a (2) bekezdésben meghatározott időponttól kezdődő hatállyal azzal a tanulóval köthető, aki a szakképesítésre jogszabályban előírt egészségügyi feltételeknek, pályaalkalmassági követelményeknek megfelel.

(4) A tanulószerződést, a tanulószerződés módosítását és felmondását írásba kell foglalni. A tanulószerződés tartalmát a felek csak közös megegyezéssel vagy egyezséggel módosíthatják.

(5)59 A tanuló egyidejűleg csak egy hatályos tanulószerződéssel rendelkezhet. A tanulószerződéssel rendelkező tanuló gyakorlati képzésen kizárólag tanulószerződés keretében vehet részt.

(6)60

26. A tanulószerződés kötésére jogosult szervezet

43. § (1)61 Tanulószerződést az a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezet vagy - a (2) bekezdésben meghatározott - egyéb olyan szerv, szervezet (a továbbiakban együtt: gyakorlati képzést szervező szervezet) köthet, amely a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek közhiteles hatósági nyilvántartásában (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában: nyilvántartás) szerepel.

(2) A tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet

a)62 a köznevelési intézmények kivételével az Egészségügy, az Egészségügyi technika, a Szociális, a Pedagógia, a Képző- és iparművészet, a Hang-, film és színháztechnika ágazatba tartozó, valamint a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések megszerzésére irányuló gyakorlati képzést szervező

aa) költségvetési szervként működő intézmény,

ab) alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy,

ac)63 ab) alpontban meghatározottak fenntartásában működő intézmény, továbbá

b)64 a Mezőgazdaság, a Kertészet és parképítés, valamint az Élelmiszeripar ágazatba tartozó gyakorlati képzést szervező őstermelő,

c)65 az agrárpolitikáért felelős miniszter az általa fenntartott szakképző iskola tanulója tekintetében, amennyiben a tanuló a szakképző iskola termelői tevékenységet folytató saját tangazdaságában, tanüzemében - az 5. § (14) bekezdése szerinti szakképesítésre történő felkészítés keretében - vesz részt gyakorlati képzésen.

(3) A nyilvántartást a tanuló gyakorlati képzését vállaló kérelmező telephelye szerinti területileg illetékes gazdasági kamara vezeti (a továbbiakban: nyilvántartást vezető szerv).

(4) A nyilvántartásba kérelmére az a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezet vagy - a (2) bekezdésben meghatározott - egyéb olyan szerv, szervezet vehető fel, amely rendelkezik az e törvényben, továbbá a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló kormányrendeletben a gyakorlati képzés folytatására meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel és vállalja, hogy kötelezően alkalmazza az adott szakképesítésre kiadott szakképzési kerettantervet.

27. A nyilvántartás tartalma

44. § (1) A nyilvántartás tartalmazza

a)66 a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet megnevezését, székhelyét, gyakorlati képzési helyszínét vagy helyszíneit, adószámát, képviselőjének és a gyakorlati képzésért felelős személy nevét,

b) azon szakképesítés(ek)nek a megnevezését és azonosító számát, amelyekre a gyakorlati képzőhely a felkészítést nyújtja,

c) a nyilvántartásba vétel időpontját,

d) a nyilvántartásba vételi eljárást lefolytató, területileg illetékes gazdasági kamara nevét, székhelyét, képviselőjének nevét, továbbá a nyilvántartásba vételi eljárásban részt vevő szakértő(k) nevét,

e) a gyakorlati képzést szervező szervezet által gyakorlati képzésre fogadható tanulók számát szakképesítésenkénti csoportosításban, továbbá

f) a hatályos, az - 54. §-ban szabályozottak szerint - szüneteltetett, a megszűnt tanulószerződést és együttműködési megállapodást, továbbá ezeknek a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásáról szóló kormányrendeletben előírt adatait.

(2) A nyilvántartás - a tanulószerződés és az együttműködési megállapodás kivételével - nyilvános, azt a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium, valamint a gazdasági kamara a saját honlapján közzéteszi. A közzétett adatokat a nyilvántartást vezető szerv döntését követő nyolc napon belül frissíteni kell. A tanulószerződést és az együttműködési megállapodást is tartalmazó nyilvántartáshoz a nyilvántartást vezető hozzáférést biztosít a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és az állami szakképzési és felnőttképzési szerv részére.

28. A nyilvántartásba történő felvételi eljárás

45. § (1) A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a nyilvántartást vezető szervnek kell benyújtani. A nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartásba vétel iránti kérelemnek helyt ad, ha a kérelmező az e törvényben és a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásáról szóló kormányrendeletben előírt feltételeknek megfelel.

(2) A nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a szakmai szervezet vagy szakmai kamara véleményének kikérésével bírálja el, amennyiben a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem.

(3) A nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartásba vétel során a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai szerint jár el.

(4) A gyakorlati képzést szervező szervezet megszűnése esetén a nyilvántartást vezető szerv a szervezetet törli a nyilvántartásból a szervezet bejelentése alapján vagy hivatalból.

(5) A nyilvántartást vezető szerv döntésével szemben fellebbezésnek a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai szerint van helye. A nyilvántartásba vétel során a nyilvántartást vezető szerv által hozott döntéssel szemben benyújtott fellebbezést az állami szakképzési és felnőttképzési szerv bírálja el. A fellebbezést az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek kell címezni, de az első fokú határozatot meghozó, területileg illetékes gazdasági kamaránál kell benyújtani. A nyilvántartást vezető szerv a fellebbezést az eljárás összes irataival, valamint a fellebbezéshez fűzött szakmai véleményével együtt tíz napon belül továbbítja az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek.

(6) A gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartása tartalmának és a nyilvántartásba vételi eljárás részletes szabályait kormányrendelet állapítja meg.

29. A tanulószerződés megkötése

46. § (1) A gazdasági kamara feladata a tanulószerződés megkötésének elősegítése. Ha a gazdasági kamara közreműködése eredményeként nem kerül sor tanulószerződés megkötésére, a gazdasági kamara tájékoztatja erről a tanuló jogviszonya szerinti szakképző iskolát. Ebben az esetben a szakképző iskola gondoskodik a tanuló gyakorlati képzéséről.

(2)67 A tanulószerződést a nyilvántartást vezető szerv tartja nyilván. A tanulószerződést, a módosított tanulószerződés valamennyi példányát a gyakorlati képzést szervező szervezet a tanulószerződés megkötését, módosítását követő öt munkanapon belül megküldi a nyilvántartást vezető szervnek. A gyakorlati képzést szervező szervezet a tanulószerződés megszűnését öt munkanapon belül bejelenti a nyilvántartást vezető szervnek és a tanuló jogviszonya szerinti szakképző iskolának.

(3) A nyilvántartást vezető szerv a tanulószerződés megszűnésének tényét a megszűnés bejelentésétől számított öt munkanapon belül átvezeti a nyilvántartáson.

(4) A nyilvántartást vezető szerv a tanulószerződést - mint megszűnt tanulószerződést - a megszűnésétől számított öt évig szerepelteti a nyilvántartásban.

47. § (1) A tanuló gyakorlati képzését vállaló szervezet a tanulószerződés megkötésére vonatkozó szándékát a tanév megkezdése előtti május hó tizenötödik napjáig jelenti be a nyilvántartást vezető szervnek és a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskolának. A megkötött tanulószerződést a gyakorlati képzését szervező szervezet öt napon belül megküldi a nyilvántartást vezető szerv részére ellenjegyzés céljából.

(2) A tanulószerződést lehetőleg minden év augusztus 15-ig kell megkötni. A nyilvántartást vezető szerv a tanulószerződést a megküldéstől számított tíz napon belül ellenjegyzi, ha a tanulószerződés megfelel e törvény előírásainak. Az aláírt és ellenjegyzett tanulószerződés egy példányát a nyilvántartást vezető szerv az ellenjegyzéstől számított öt napon belül megküldi a szakképző iskolának.

(3)68 A tanulószerződés, a tanulószerződés módosítása az ellenjegyzéssel válik érvényessé, és a tanulószerződésben, a tanulószerződés módosításában megjelölt naptól hatályos.

(4) A tanulószerződés alapján a tanuló az e törvény szerint járó juttatásokra - a tanévkezdést követően megkötött tanulószerződést kivéve - a tanév kezdő napjától jogosult.

30. A tanulószerződés tartalma

48. § (1) A tanulószerződés tartalmazza

a) a gyakorlati képzést szervező szervezet adatait (nevét, székhelyét, elérhetőségét, adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozói nyilvántartási számát, törvényes képviselőjének nevét),

b) a tanuló természetes személyazonosító adatait (nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, lakcímét, oktatási azonosítóját, elérhetőségét), törvényes képviselőjének nevét, lakcímét és elérhetőségét,

c) a szakmai elméleti képzést nyújtó szakképző iskola adatait (nevét, székhelyét, elérhetőségét, oktatási azonosítóját, törvényes képviselőjének nevét),

d) az OKJ-val azonos módon a szakképesítés megnevezését és a képzési időt,

e)69 a gyakorlati képzés helyét, a tanuló gyakorlati képzéséért felelős személy nevét, és -szakiskolai tanuló esetén - azt, hogy a gyakorlati képzés helye kizárólag gyakorlati képzési célt szolgál-e,

f)70 a tanulót e törvény alapján megillető pénzbeli juttatás összegét, és - figyelemmel a 63. § (7) bekezdésében foglaltakra - azt a fizetési számlaszámot, amelyre a pénzbeli juttatás átutalásra vagy befizetésre kerül,

g) az f) pontban meghatározott tanulói juttatás emelésének, csökkentésének a gyakorlati képzést szervező szervezetnél képzésben részt vevő valamennyi tanulóra érvényes egységes feltételeit és szempontrendszerét, továbbá

h) a gyakorlati képzést szervező szervezet által a tanuló számára - a jogszabály alapján járó juttatásokon és kedvezményeken felül - biztosított egyéb juttatások és kedvezmények megjelölését, azok mértékét és nyújtásának feltételeit.

(2) A tanulószerződés tartalmazza a gyakorlati képzést szervező szervezet arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a tanuló számára - egészségvédelmi és munkavédelmi szempontból biztonságos munkahelyen - a szakképzési kerettantervnek megfelelő gyakorlati képzésről és nevelésről gondoskodik.

(3) A tanulószerződés tartalmazza a tanuló arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy

a) a gyakorlati képzést szervező szervezet képzési rendjét megtartja, a képzésre vonatkozó utasításait végrehajtja,

b) a szakmai gyakorlati ismereteket a képességeinek megfelelően elsajátítja,

c) a biztonsági, egészségügyi és munkavédelmi előírásokat megtartja,

d) nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a gyakorlati képzést szervező szervezet jogos gazdasági vagy egyéb érdekeit veszélyeztetné.

(4)71 A tanulószerződésre az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvnek a megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

31. A tanulószerződés megszűnésének egyes esetei

49. § (1) A tanulószerződés megszűnik

a) ha a tanuló sikeres komplex szakmai vizsgát tett, a szakmai bizonyítvány kiállításának napján,

b) a szakképző iskolából való kizárással, vagy a tanulói jogviszonynak a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozott esetekben történő megszűnésének napján, amennyiben a tanuló az iskolai tanulmányait harminc napon belül más szakképző iskolában nem folytatja,

c) a gyakorlati képzést szervező szervezet jogutód nélküli megszűnésének napján,

d) a gyakorlati képzést szervező szervezetnek a gyakorlati képzésben való részvételtől eltiltó határozata jogerőre emelkedésének napján, azonnali végrehajtás elrendelése esetén a határozat közlésének a napján,

e) közös megegyezéssel történő megszüntetés esetén a közös megegyezésben megjelölt napon,

f)72 felmondás esetén a felmondás közlésétől számított tizenötödik napon,

g)73 azonnali hatályú felmondás esetén a felmondás közlésének napján,

h) a tanuló halála napján.

(2) Ha a tanulószerződés az (1) bekezdés c) és d) pontja alapján szűnik meg, a nyilvántartást vezető szerv a szakképző iskolával együttműködve köteles elősegíteni a tanuló további gyakorlati képzését és a tanulószerződés megkötését.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja esetében a szakképző iskola haladéktalanul értesíti a tanulói jogviszony megszűnésének napjáról a tanuló gyakorlati képzését szervező szervezetet és a nyilvántartást vezető szervet.

50. § (1)74 A tanulószerződés felmondással való megszüntetése - az 51. és 52. §-ban meghatározottak szerint - felmondással vagy azonnali hatályú felmondással történhet.

(2) A felmondást írásban kell közölni. A tanulószerződés felmondását közölni kell a szakképző iskolával és a nyilvántartást vezető szervvel.

51. § (1)75 A tanuló a tanulószerződést a nyilvántartást vezető szervvel történt egyeztetést követően, jogszabálysértésre hivatkozva a jogszabálysértés pontos megjelölésével azonnali hatályú felmondással felmondhatja. Az egyeztetésnek ki kell terjednie a gyakorlati képzést szervező szervezettel kapcsolatban a tanuló által megjelölt jogszabálysértés körülményeinek tisztázására.

(2)76 A tanulószerződést azonnali hatályú felmondással bármelyik fél megszüntetheti, ha a másik fél

a) a tanulószerződésben vállalt lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy

b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a tanulószerződés fenntartását lehetetlenné teszi,

és emiatt lehetetlenné válik, vagy jelentős akadályba ütközik a tanuló komplex szakmai vizsgára történő felkészülése, vagy a gyakorlati képzés további biztosítása a tanuló részére.

(3)77 A gyakorlati képzést szervező szervezet azonnali hatályú felmondással abban az esetben is megszüntetheti a tanulószerződést, ha a szakképző iskola a tanulót elégtelen tanulmányi eredmény miatt a képzési idő alatt másodszor utasította a szakképzési évfolyam megismétlésére.

(4)78 Bármelyik fél felmondással akkor mondhatja fel a tanulószerződést, ha más gyakorlati képzést szervezőnél a tanuló tanulószerződéssel történő foglalkoztatása biztosított.

(5) A gyakorlati képzést szervező szervezet a tanulószerződést nem mondhatja fel

a) a tanuló betegségének időtartama alatt, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy évig,

b) üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a táppénzre való jogosultság teljes ideje alatt,

c) a terhesség ideje alatt, továbbá a szülést követő hatodik hónap végéig.

52. § (1)79 A gyakorlati képzést szervező szervezet az azonnali hatályú felmondást indokolni köteles. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén az azonnali hatályú felmondás indokának valódiságát és okszerűségét a gyakorlati képzést szervező szervezetnek kell bizonyítania.

(2)80 A felek az azonnali hatályú felmondással szemben a felmondás közlésétől számított tizenöt napon belül bírósághoz fordulhatnak.

(3)81 A keresetnek az azonnali hatályú felmondás végrehajtására - az 51. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével - halasztó hatálya van.

53. § (1) A gyakorlati képzést szervező szervezet a tanulószerződés megszűnésével egyidejűleg értesíti a nyilvántartást vezető szervet és a szakképző iskolát a tanulószerződés megszűnéséről.

(2) A gyakorlati képzést szervező szervezet a tanulószerződés megszűnésekor a tanuló részére igazolást állít ki a gyakorlati képzésben eltöltött időről és a megszerzett gyakorlati ismeretekről.

54. § (1)82 A tanulói jogviszonynak a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján történő szüneteltetése, továbbá a tanuló szülési szabadsága alatt a tanulószerződésből eredő jogok és kötelezettségek nem illetik meg és nem terhelik a feleket (a tanulószerződés szüneteltetése). A tanulószerződés szüneteltetése alatt a tanuló tanulói pénzbeli juttatásra és az e törvényben meghatározott egyéb juttatásra nem jogosult.

(2) A tanuló tanulói jogviszonya szüneteltetésének kezdetéről és végéről a szakképző iskola haladéktalanul értesíti a gyakorlati képzést szervező szervezetet és a nyilvántartást vezető szervet.

55. § Kiskorú tanuló esetén a tanulószerződés megkötéséhez, a tanuló részéről történő felmondásához és módosításához be kell szerezni a szülő (gyám) írásbeli hozzájárulását is.

XIV. Fejezet

Az együttműködési megállapodás

32. Az együttműködési megállapodás feltételei

56. § (1)83 A tanuló gyakorlati képzése a gyakorlati képzést folytató és szervező szakképző iskola és a gyakorlati képzés feltételeivel részben vagy egészben rendelkező szakképzési hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó szervezet vagy a 43. § (2) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontjában meghatározott szerv, szervezet, őstermelő közötti együttműködési megállapodás alapján abban az esetben folytatható, ha

a) a szakmai és vizsgakövetelményben a gyakorlati képzésre előírt képzési idő negyven százaléknál kevesebb,

b) a gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola, és a gyakorlati képzést folytató szervezet csak az összefüggő szakmai gyakorlatot szervezi meg,

c) a gyakorlati képzést szervező szakképző iskola csak részben rendelkezik a gyakorlati képzés feltételeivel, ezért - a művészeti szakképesítések kivételével - a tanuló kiegészítő gyakorlati képzésére a gyakorlati képzést szervező szervezetnél kerül sor a szakmai és vizsgakövetelményben a gyakorlati képzésre előírt képzési idő legfeljebb negyven százalékában, vagy

d) a tanuló gyakorlati képzésére költségvetési szervnél kerül sor.

(2)84 Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni. Az együttműködési megállapodásra a Polgári Törvénykönyvnek a megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az együttműködési megállapodás és annak módosítása a területileg illetékes gazdasági kamara ellenjegyzésével válik érvényessé, az ellenjegyzésre a 47. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Az együttműködési megállapodás megküldésére a 46. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Együttműködési megállapodás a fenntartóra vonatkozóan többletkötelezettséget csak a fenntartó előzetes jóváhagyásával állapíthat meg.

(4) Attól a tanévtől, amelyben az (1) bekezdés c) pontja szerinti kiegészítő gyakorlati képzés aránya - a művészeti szakképesítések kivételével - meghaladja az arra a tanévre a szakképzési kerettantervben előírt gyakorlati képzési idő negyven százalékát, együttműködési megállapodás nem köthető.

(5) Ha a tanuló gyakorlati képzése részben vagy egészben együttműködési megállapodás alapján folyik, a gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola.

(6) A szakképző iskola az együttműködési megállapodás megkötését megelőzően és azt követően folyamatosan ellenőrzi a gyakorlati képzés személyi és tárgyi feltételei meglétét a gyakorlati képzés feltételeivel részben vagy egészben rendelkező gyakorlati képzést folytató szervezetnél, valamint gondoskodik arról, hogy a tanuló gyakorlati képzése a szakképzési kerettantervnek megfelelően folyjon.

(7)85 Az együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzésen ténylegesen részt vevő tanuló nevét és oktatási azonosítóját tartalmazó függelék az együttműködési megállapodás részét képezi. A függelék valamennyi példányát az együttműködési megállapodást kötő szakképző iskola legkésőbb a gyakorlati képzés megkezdését megelőző tizenötödik napig küldi meg a nyilvántartást vezető szervnek.

33. Az együttműködési megállapodás tartalma

57. § Az együttműködési megállapodás a következőket tartalmazza:

a) az együttműködési megállapodást kötő felek nevét (cégnevét), székhelyét, elérhetőségét, adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozói nyilvántartási számát, törvényes képviselője nevét, egyéb szervezet nyilvántartási számát és a szakképző iskola oktatási azonosítóját,

b) a gyakorlati képzést folytató szervezetnél gyakorlati képzésben részt vevő tanulók szakképesítésenkénti és évfolyamonkénti létszámát,

c) a szakképző iskola szakmai programjában szereplő gyakorlati képzés időtartamát, valamint a gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó kiegészítő gyakorlati képzés arányát tanévenként,

d) a gyakorlati képzés tárgyi feltételrendszerének leírását,

e) a szakképző iskola feladatait és kötelességeit a gyakorlati képzés megszervezésével kapcsolatban,

f) a gyakorlati képzést folytató szervezet feladatait és kötelességeit a szakmai gyakorlati képzés megszervezésével kapcsolatban,

g) a tanulókat e törvény szerint megillető juttatásokat, a felelősségbiztosítás költségeit,

h)86 azt, hogy a gyakorlati képzési idő egyes szakaszaiban hol valósul meg a gyakorlati képzés, és - szakiskolai tanuló esetén - azt, hogy a gyakorlati képzés helye kizárólag gyakorlati képzési célt szolgál-e, továbbá ki gondoskodik a tanulók felügyeletéről.

XV. Fejezet

Az ellenőrzés

34. A hatósági, a törvényességi és a szakmai ellenőrzés a szakképzésben

58. § (1) A szakképzés ellenőrzési rendszere hatósági és törvényességi, továbbá szakmai ellenőrzésből áll.

(2) Az iskolai rendszerű szakképzésben a szakmai elméleti és a szakképző iskola által szervezett gyakorlati képzés hatósági és törvényességi ellenőrzése a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározottak szerint folyik. A tanulószerződés és az együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzés komplex szakmai és hatósági ellenőrzését a gazdasági kamara végzi. A komplex szakmai vizsga hatósági ellenőrzését a területileg illetékes megyei, fővárosi kormányhivatal végzi.

(3) Az iskolai rendszerű szakképzésben a szakmai elméleti képzés és a szakképző iskola által szervezett gyakorlati képzés szakmai ellenőrzése az országos szakképzési névjegyzék részét képező szakértői névjegyzékben (a továbbiakban: szakértői névjegyzék) szereplő szakértő bevonásával a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározottak szerint folyik. A komplex szakmai vizsga szakmai ellenőrzését a szakképesítésért felelős miniszter végzi. A szakértői névjegyzéket az állami szakképzési és felnőttképzési szerv vezeti.

(4) A szakképesítésért felelős miniszter kezdeményezheti a komplex szakmai vizsgát szervező vagy a 12. § (1) bekezdésében szereplő szakképzést folytató intézmény vizsgaszervezési tevékenységének - a (2) bekezdés szerinti - ellenőrzését. A szakképesítésért felelős miniszter által kezdeményezett ellenőrzést a megyei, fővárosi kormányhivatal köteles lefolytatni. A komplex szakmai vizsgát vizsgaszervezési engedély alapján szervező intézmény vizsgaszervezési tevékenységének ellenőrzése a 18. § (3) bekezdése szerint történik.

(5) Az iskolarendszeren kívüli szakmai képzés ellenőrzése - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározottak szerint folyik.

35. A szakképzés országos és térségi szakmai ellenőrzése

59. § (1) Az iskolai rendszerű szakképzésnek a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti országos és térségi pedagógiai-szakmai ellenőrzésébe bevonni kívánt szakképző iskolákra évente egyszer a szakképesítésért felelős miniszter tesz javaslatot az oktatásért felelős miniszternek.

(2) A kormányhivatal pedagógiai-szakmai ellenőrzési feladatai ellátása során a szakképző iskolákat ellenőrző háromtagú szakértői csoport legalább két tagja a szakértői névjegyzékben szereplő szakértő.

(3) Az iskolai rendszerű szakképzésben a szakmai elméleti képzésben és a szakképző iskola által szervezett gyakorlati képzésben a szakképzési kerettanterv teljesülésének szakmai-pedagógiai ellenőrzését a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter - a szakképesítésért felelős miniszter javaslatára vagy egyetértésével - közvetlenül is elrendelheti a szakértői névjegyzéken szereplő szakértők bevonásával. Az ellenőrzés költségeit a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésébe kell betervezni.

(4) A (2) bekezdés szerinti szakmai ellenőrzés tapasztalatairól a kormányhivatal évente országos és megyei szintű összegzést készít, amelyet az oktatásért felelős miniszter megküld a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszternek és az ágazatába tartozó szakképesítés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszternek.

(5) A komplex szakmai vizsga eseti szakmai ellenőrzését a szakképesítésért felelős miniszter a gazdasági kamara vagy az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetek, vagy amennyiben a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara vagy országos gazdasági érdekképviseleti szervezet hatáskörébe sem, a szakmai szervezet vagy szakmai kamara bevonásával végzi. Az ellenőrzés kiterjedhet a vizsgatevékenységekre, a vizsgarészekre, a vizsganapokra vagy a teljes vizsgára.

(6) A komplex szakmai vizsga eseti szakmai ellenőrzése a vizsgaszervező, a szakmai vizsgabizottság és a szakmai vizsgabizottság munkáját segítő szakértők - a komplex szakmai vizsga színvonalas lebonyolítása, illetve a vizsgázók felkészültségének hatékony mérése érdekében folytatott - tevékenységének vizsgálatára irányul.

36. A gazdasági kamara komplex ellenőrzése a gyakorlati képzés során

60. § (1) A nyilvántartásban szereplő gyakorlati képzést szervező szervezet szakképzési tevékenységét - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai szerint - a gazdasági kamara ellenőrzi a tanulóval tanulói jogviszonyban álló szakképző iskola, a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő (gyám) megkeresése alapján vagy egyébként hivatalból. Az ellenőrzésben részt vesz azon szakképző iskola képviselője, amellyel a gyakorlati képzésen részt vevő tanuló tanulói jogviszonyban áll. A szakképző iskola, amennyiben nem ért egyet az ellenőrzés megállapításaival vagy az ellenőrzésről hozott határozattal, azokra észrevételt tehet. A szakképző iskola képviselője ellenőrzés során tett észrevételét az ellenőrzés jegyzőkönyvében rögzíteni kell, a határozatra tett észrevételét a határozat záradékaként csatolni kell.

(2) A gyakorlati képzés ellenőrzését a nyilvántartásba vételi eljárásra irányadó szabályoknak megfelelően kell lefolytatni azzal, hogy az ellenőrzés alapján a területileg illetékes gazdasági kamara által hozott határozat ellen fellebbezést az ellenőrzésben részt vevő szakképző iskola is benyújthat.

(3) A területileg illetékes gazdasági kamara a gyakorlati képzés ellenőrzése során megvizsgálja, hogy a gyakorlati képzést szervező vagy folytató szervezet rendelkezik-e az e törvényben, valamint a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló kormányrendeletben a gyakorlati képzés folytatására meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel. Vizsgálja továbbá, hogy a gyakorlati képzést folytató szervezet a gyakorlati képzést a szakképesítésre kiadott szakképzési kerettanterv szerint folytatja-e. A gyakorlati képzést folytató szervezet ellenőrzése kiterjedhet a tanulószerződés és az együttműködési megállapodás tartalmának vizsgálatára is, továbbá kiterjed arra, hogy a gyakorlati képzőhely a tanulószerződésben vállalt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tesz-e.

(4) A gazdasági kamara vizsgálata a gyakorlati képzés ellenőrzés során - a (3) bekezdésben foglaltak mellett - kiterjed a szakoktató alkalmazási feltételeire, a maximális csoportlétszámra, a tanulói terhelésre, a tanulói kedvezmények és juttatások biztosítására, az adott képzésre jellemző tanulói munka- és balesetvédelemre, a foglalkozási napló vezetésére, valamint az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó rendelkezésekben és a 7. § (1) bekezdés h) pontja szerinti eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak megtartására.

(5) Amennyiben a szakképesítés nem tartozik a gazdasági kamara hatáskörébe, a (3)-(4) bekezdés szerinti ellenőrzést a területileg illetékes gazdasági kamara a szakmai szervezettel vagy szakmai kamarával együttműködve végzi.

(6) Az együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzés esetén a (3)-(4) bekezdés szerinti ellenőrzést - az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a gazdasági kamara és a szakképző iskola együtt végzi.

61. § (1) A területileg illetékes gazdasági kamara végzéssel kötelezi a gyakorlati képzést folytató szervezetet a jogszabálysértés azonnali megszüntetésére és a hiányzó feltételek tizenöt napon belül történő pótlására, amennyiben az ellenőrzése során azt észleli, hogy

a) a gyakorlati képzést folytató szervezet tárgyi vagy személyi feltételei nem felelnek meg a gyakorlati képzés folytatására vonatkozó jogszabályoknak,

b) a gyakorlati képzést folytató szervezet a gyakorlati képzést nem a szakképesítésre kiadott szakképzési kerettanterv szerint folytatja,

c) a tanulószerződés nem felel meg e törvény előírásainak,

d) a gyakorlati képzést folytató szervezet a tanulószerződésben vállalt kötelezettségeinek nem tesz maradéktalanul eleget, vagy

e) a 60. § (4) bekezdése alapján ellenőrzött feltételek valamelyikét nem teljesíti.

(2) Ha a gyakorlati képzést folytató szervezet az (1) bekezdés szerinti végzésben előírt kötelezettségének a végzésben meghatározott határidő elteltéig nem tesz eleget, a területileg illetékes gazdasági kamara a jogszabálysértés megszüntetésére ismételten - tizenöt napos határidővel - kötelezi, és egyidejűleg bírságot szab ki.

(3) Ha a gyakorlati képzést folytató szervezet

a) a feltárt jogszabálysértést nem szünteti meg,

b) a mulasztott kötelezettségét nem teljesíti,

c) ismételten jogszabálysértést követ el, vagy

d) a gyakorlati képzés folytatásának e törvényben meghatározott feltételeit továbbra sem biztosítja, és ezzel a tanuló komplex szakmai vizsgára történő eredményes felkészítését veszélyezteti,

a területileg illetékes gazdasági kamara a gyakorlati képzést szervező vagy folytató szervezetet törli a nyilvántartásból, és három évre eltiltja a gyakorlati képzés folytatásától. Erről a jogsértést megállapító határozat egyidejű megküldésével a tanulóval tanulói jogviszonyban álló szakképző iskolát, a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt (gyámot) tájékoztatni kell. A területileg illetékes gazdasági kamara a nyilvántartásból törlő és a gyakorlati képzés folytatásától eltiltó határozat egy példányát megküldi az érintett szakképesítésért felelős miniszternek.

(4)87 A (3) bekezdés szerinti határozatot a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és a gazdasági kamara honlapján közzé kell tenni.

62. § (1) Ha a területileg illetékes gazdasági kamara nyilvántartásba vétel hiányában nyújtott gyakorlati képzés folytatásáról szerez tudomást, a gazdasági kamara a gyakorlati képzést nyilvántartásba vétel hiányában nyújtót figyelmezteti, és gondoskodik arról, hogy a tanuló gyakorlati képzése a jogszabályoknak megfelelően folyjon, és erről egyidejűleg értesíti a szakképző iskolát.

(2) Ha

a) a figyelmeztetésben részesített az (1) bekezdés szerinti figyelmeztetés ellenére a gyakorlati képzést továbbra is nyilvántartásba vétel hiányában nyújtja, vagy

b) a területileg illetékes gazdasági kamara eltiltó határozat ellenére nyújtott gyakorlati képzés folytatásáról szerez tudomást,

a területileg illetékes gazdasági kamara a gyakorlati képzést azonnal felfüggeszti, és ezzel egyidejűleg a gyakorlati képzést jogellenesen nyújtóval szemben bírságot szab ki, továbbá haladéktalanul gondoskodik a tanulót tanulószerződés keretében foglalkoztató gyakorlati képzést szervező szervezet kiválasztásáról. Ebben az esetben a gazdasági kamara a gyakorlati képzést nyilvántartásba vétel hiányában vagy eltiltó határozat ellenére nyújtót a döntés közlésétől számított három évre eltiltja gyakorlati képzés folytatásától.

(3)88 A gyakorlati képzés folytatásától eltiltó határozat esetén a gyakorlati képzést jogellenesen nyújtó köteles maradéktalanul visszatéríteni - a jogsértést megállapító döntés közlésétől számított tizenöt napon belül - a gyakorlati képzéssel összefüggésben a szakképzési hozzájárulási kötelezettsége terhére elszámolt csökkentő tétel teljes összegét az adózás rendjéről szóló törvény önellenőrzésre vonatkozó szabályainak megfelelően az állami adóhatóságnál vezetett számlára.

(4) A gyakorlati képzést folytató szervezetek ellenőrzésének részletes szabályait kormányrendelet állapítja meg.

XVI. Fejezet

A tanulókat megillető juttatások, kedvezmények

37. A tanulói pénzbeli juttatás mértéke

63. § (1)89 Pénzbeli juttatást köteles fizetni

a) a gyakorlati képzést szervező szervezet a tanuló részére a tanulószerződés alapján, továbbá

b) a gyakorlati képzést folytató szervezet az 56. §-ban foglaltak szerint a gyakorlati képzésben szakképzési évfolyamon együttműködési megállapodás alapján, nappali rendszerű oktatásban részt vevő tanuló részére az összefüggő szakmai gyakorlat idejére.

(2) Tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás havi mértékének legkisebb összege annak a szakképzési évfolyamnak az első félévében, amelyben a tanuló tanulószerződés alapján vesz részt szakképzésben, ha - a szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott elméleti és gyakorlati képzési idő arányát figyelembe véve - a gyakorlati képzési idő eléri

a) a nyolcvan százalékot, a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér (a továbbiakban: minimálbér) tizenöt százalékának 1,3-szerese,

b) a hetven százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 1,2-szerese,

c) a hatvan százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 1,1-szerese,

d) az ötven százalékot, a minimálbér tizenöt százaléka,

e) a negyven százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 0,9-szerese,

f) a harminc százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 0,8-szerese,

g) a húsz százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 0,7-szerese.

(3)90 A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatását a szakképzési évfolyam további féléveiben a tanulószerződésben meghatározott szempontok figyelembevételével emelni kell, a tanuló tanulmányi előmenetelének, a gyakorlati képzés során nyújtott teljesítményének és szorgalmának figyelembevételével.

(4)91 Ha a tanuló elégtelen tanulmányi eredménye miatt évismétlésre köteles, pénzbeli juttatásának havi mértéke a megismételt szakképzési évfolyam első félévében az előző félévre megállapított pénzbeli juttatás fele. A megismételt évfolyam második félévében fizetendő tanulói juttatást a (3) bekezdés alapján kell megállapítani. A további félévekben - az újabb tanévismétlés esetét kivéve - a pénzbeli juttatás mértékének megállapítására a (2) és (3) bekezdés az irányadó. A szakképző iskola az évfolyamismétlő tanulószerződéses tanuló nevét és oktatási azonosítóját minden év szeptember 15-éig megküldi a nyilvántartást vezető szervnek.

(5) Ha a tanuló a befejező szakképzési évfolyamon az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket nem teljesíti, a tanítási év utolsó tanítási napját követő naptól a tanulószerződés alapján tanulói juttatásra nem jogosult. Ha a tanuló elégtelen tanulmányi eredménye miatt évismétlésre köteles, a következő tanév első tanítási napjától a (4) bekezdés szerint foglaltakat kell alkalmazni.

(6)92 A 48. §-ban foglaltakon túl a tanulói pénzbeli juttatás kifizetésének legkésőbbi időpontját, a tanulói pénzbeli juttatásból történő terhek levonására vonatkozó tájékoztatás a tanulói pénzbeli juttatással kapcsolatos valamennyi lényeges körülményt a tanulószerződésben kell rögzíteni.

(7)93 A tanulószerződéses tanuló pénzbeli juttatását a tanuló részére csak banki átutalással vagy a fizetési számlára történő befizetéssel lehet teljesíteni. Amennyiben a tanuló nem rendelkezik saját fizetési számlával, a banki átutalás, befizetés teljesíthető a tanulói pénzbeli juttatásnak a tanuló szülőjének, gyámjának a bankszámlájára történő átutalással, befizetéssel is.

64. § (1) A tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulószerződés alapján - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a tanulószerződés hatálybalépésének napjától, teljes hónapra illeti meg. A tanulói pénzbeli juttatás összegét a tanuló igazolatlan mulasztásával arányosan - a tanulókat megillető juttatások részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározottak szerint - csökkenteni kell.

(2) Ha a tanulószerződés a tanév megkezdése után, hónap közben jön létre vagy szűnik meg, a tanulót a tanulói pénzbeli juttatás időarányos része illeti meg.

(3) A tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulószerződés alapján a tanév szorgalmi időszakot követő időtartamára, július és augusztus hónapra is megilleti. A befejező szakképzési évfolyamon a tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulmányok befejezését követő első komplex szakmai vizsga utolsó napjáig illeti meg.

(4) A tanulót a 67. § (1) bekezdése alapján megillető betegszabadság időtartamára tanulói pénzbeli juttatásának hetven százaléka illeti meg.

(5)94 A tanulói pénzbeli juttatást utólag, a munka törvénykönyvéről szóló törvény szabályai figyelembevételével kell kifizetni a tanuló részére.

(6)95 A tanuló részére járó tanulói pénzbeli juttatásból levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a tanuló hozzájárulása alapján van helye. A levonásra a munka törvénykönyvéről szóló törvénynek a munkabérből történő levonásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(7)96 Jogalap nélküli kifizetés esetén a tanulói pénzbeli juttatást a tanulótól a munka törvénykönyvéről szóló törvényben szabályozott módon lehet visszakövetelni.

38. A gyakorlati képzésen együttműködési megállapodás alapján részt vevő tanuló részére kifizetett tanulói pénzbeli juttatásra vonatkozó külön rendelkezések

65. § (1) A gyakorlati képzésen együttműködési megállapodás alapján részt vevő tanuló részére az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára fizetett tanulói pénzbeli juttatás havi összege nem lehet kevesebb a 63. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tanulói pénzbeli juttatás mértékénél.

(2) Az együttműködési megállapodás alapján fizetendő tanulói pénzbeli juttatás az összefüggő szakmai gyakorlaton töltött, valamennyi megkezdett hét után jár. Az együttműködési megállapodás alapján fizetendő tanulói pénzbeli juttatás heti összege az (1) bekezdés alapján fizetendő pénzbeli juttatás havi összegének egynegyed része.

(3) Az együttműködési megállapodás alapján fizetendő pénzbeli juttatás összegét a mulasztott napok arányában csökkenteni kell, ha a tanuló a gyakorlatról távol marad.

(4)97 A 63. § (7) bekezdésében foglaltakat a gyakorlati képzésen együttműködési megállapodás alapján részt vevő tanuló részére kifizetett tanulói pénzbeli juttatásra vonatkozóan nem kell alkalmazni.

39. A tanulót megillető szünet és felkészülési idő

66. § (1) A gyakorlati képzésben részt vevő tanulót tanévenként azokban a tanévekben, amelyekben a tizenkilencedik életévét még nem tölti be, legalább harmincöt nap, ezt követően legalább harminc nap pihenőnap illeti meg. A pihenőnap kiadásánál figyelemmel kell lenni a tanulókat a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján megillető őszi, téli, tavaszi és nyári szünet kiadásának rendjére.

(2) A gyakorlati képzésben részt vevő tanuló a tanulmányokat befejező komplex szakmai vizsga előtt a vizsgára való felkészülés céljából, a gyakorlati képzést szervező vagy folytató szervezettel történt megállapodás alapján gyakorlati képzésen vehet részt. A gyakorlati képzésben részt vevő tanulót ebben az esetben is, egy alkalommal legalább tíz nap egyéni felkészülési idő illeti meg. Az egyéni felkészülési időt közvetlenül a komplex szakmai vizsga előtt, az e bekezdés szerinti gyakorlati képzés idejének terhére, összefüggően kell kiadni.

(3) A pihenőnap és az egyéni felkészülési idő munkanapokban számítandó, kiadásánál a heti rendes pihenőnapokat és a munkaszüneti napokat figyelmen kívül kell hagyni.

40. A tanulóra vonatkozó munkajogi szabályok

67. § (1)98 A tanulót a tanulószerződés alapján a betegsége idejére a munka törvénykönyvéről szóló törvény alapján tíz nap betegszabadság illeti meg. A tanuló a betegszabadságot meghaladó betegsége idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult. A betegszabadságra egyebekben a munka törvénykönyvéről szóló törvény szabályait kell alkalmazni.

(2) Üzemi baleset és foglalkozási betegség esetén a gyakorlati képzésen tanulószerződés alapján részt vevő tanuló részére a társadalombiztosítási szabályok szerinti ellátás jár.

(3)99 A tanulószerződés alapján a terhes és a szülő tanulót a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti szülési szabadság illeti meg.

41. A tanulókat megillető egyéb juttatások

68. § (1)100 A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben - az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló miniszteri rendelet rendelkezései szerinti - kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz és kötelező juttatások illetik meg. A tanuló részére a gyakorlati képzést szervező szervezetnél a tanuló által választott szakképesítéssel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatások is adhatók.

(2) A gyakorlati képzést szervező szervezet a tanulót a gyakorlati képzés során elért eredménye, teljesítménye alapján jutalomban, prémiumban, egyéb más juttatásban vagy szociális támogatásban részesítheti.

42. Kártérítési felelősség

69. § (1) A tanuló a tanulószerződésből eredő kötelezettségeinek vétkes megsértésével a gyakorlati képzést folytató szervezetnek okozott kárt köteles megtéríteni.

(2) Ha a tanulót a gyakorlati képzésben való részvétel során kár éri, a gyakorlati képzést folytató szervezet köteles azt megtéríteni.

70. § (1)101 A tanuló és a gyakorlati képzést folytató szervezet kártérítési felelősségére tanulószerződés esetén - a (2) bekezdés kivételével - a munka törvénykönyvéről szóló törvény kártérítési felelősségi szabályait kell alkalmazni.

(2) A tanuló a gyakorlati képzést folytató szervezetnek gondatlanságból okozott kár értékének ötven százalékát köteles megtéríteni azzal, hogy a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a tanuló pénzbeli juttatásának egyhavi összegét.

(3) A gyakorlati képzésen részt vevő tanuló részére a gyakorlati képzés szervezője - a tanuló által okozott, de a tanuló által meg nem térített károk fedezetére - felelősségbiztosítást köteles kötni.

(4) A tanulószerződéssel kapcsolatos jogviták elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik. A jogvitát megelőzően a gazdasági kamara közvetít a felek között a vita feloldása érdekében.

HATODIK RÉSZ

A SZAKKÉPZÉS IRÁNYÍTÁSI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI RENDSZERE

XVII. Fejezet

A szakképzés kormányzati feladatai

43. A Kormány

71. § (1) A Kormány a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter és a szakképesítésért felelős miniszterek által vezetett minisztériumok legfőbb kormányzati irányítási szerveként szabályozza a szakképzésnek a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter és a szakképesítésért felelős miniszter hatáskörét meghaladó kérdéseit.

(2) A Kormány az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében kiadja az OKJ-t és az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljait, a szakmai vizsgaszabályzatot, valamint a komplex szakmai vizsgák szakmai ellenőrzésének általános szabályait.

(3) A Kormány meghatározza a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásának és ellenőrzésének, a szakképzés megkezdésének és folytatásának, a pályaorientációnak és a pályakövetésnek a szabályait és a komplex szakmai vizsgával kapcsolatos díjakat, továbbá azon szakképesítéseket, amelyek a 84. § (5) bekezdése alapján a szakképző iskola fenntartóját költségvetési hozzájárulás igénybevételére jogosítják.

44. A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter

72. § (1) A szakképzés irányítását a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter látja el, amelynek keretében meghatározza

a) a tanulókat a 63-65. §-ok és a 68. § alapján megillető juttatásokat,

b) az országos szakképzési (szakmai vizsgaelnöki, szakmai vizsgabizottsági tagi, szakképzési szakértői) névjegyzék elkészítésének és kiadásának szabályait, valamint

c) a komplex szakmai vizsga szervezésére vonatkozó vizsgaszervezési engedély megszerzésére irányuló engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díját és a díj megfizetésének szabályait.

(2) A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter

a) ellátja a képzési alaprésszel kapcsolatban a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben meghatározott feladatokat,

b) létrehozza és működteti a Nemzeti Képesítési Bizottságot,

c) az állami szakképzési és felnőttképzési szerv vezetője útján összeállíttatja a szakképesítésért felelős miniszter ágazatába tartozó szakképesítések modultérképei alapján az országos modultérképet (a továbbiakban: országos modultérkép) és gondoskodik annak nyilvánosságra hozataláról,

d)102 létrehozza a megyei önkormányzatokkal, a főváros érintettsége esetén Budapest Főváros Önkormányzatával együttműködő, a fővárosi, megyei szakképzési feladatellátást koordináló, a szakképzés minőségi fejlesztését segítő - a 81. §-ban meghatározott - fővárosi, megyei fejlesztési és képzési bizottságokat (a továbbiakban: megyei fejlesztési és képzési bizottság), és a gazdasági kamarával együtt gondoskodik működési feltételeiknek biztosításáról,

e) kidolgoztatja és kiadja

ea) a szakiskolai képzésben szakképesítésenként a szakmai elméletre, továbbá a kilencedik évfolyamon, tanműhelyben folyó szakmai gyakorlatra, továbbá a tizedik és tizenegyedik évfolyamon, gyakorlati képzést folytató szervezetnél szervezett szakmai gyakorlati képzésre,

eb) a szakközépiskolákban ágazatonként a kilencedik-tizenkettedik évfolyamra a szakmai elméletre, továbbá a szakmai gyakorlatra, valamint

ec) a szakközépiskolákban szakképesítésenként az érettségi vizsgát követő szakképzési évfolyamokra a szakmai elméletre, továbbá a szakmai gyakorlatra

vonatkozó kötelező szakképzési kerettanterveket,

f) kezdeményezi a közismereti tárgyak oktatásához a szakiskolákban, továbbá a szakközépiskolákban kötelezően alkalmazandó kerettantervek elkészítését és kiadását az oktatásért felelős miniszternél, valamint

g) közvetlenül - vagy az állami szakképzési és felnőttképzési szerv vezetője útján, a 14. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - valamennyi szakképesítés tekintetében megbízza a szakmai vizsgabizottság elnökét,

h) kidolgoztatja és működteti a 16. § szerinti, a komplex szakmai vizsgák lebonyolításának és az adatszolgáltatásnak az informatikai támogatását és a 9. § szerinti, a komplex szakmai vizsgán kiadott bizonyítványok központi elektronikus nyilvántartását.

(3) A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az OKJ alapján hatáskörébe utalt szakképesítések tekintetében ellátja a szakképesítésért felelős miniszter 73. §-ban meghatározott feladatait.

(4) A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az iskolai rendszerben oktatott szakképesítések tekintetében az (1) bekezdés b), valamint a (2) bekezdés e) és f) pontjában meghatározott hatáskörét az oktatásért felelős miniszterrel egyetértésben gyakorolja.

(5) A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörét az államháztartásért felelős miniszterrel, az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott hatáskörét az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben gyakorolja.

(6) A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az (1) bekezdésben meghatározott hatáskörét a szakképesítésért felelős miniszterekkel, a szakképzés koordinációjában és fejlesztésében hatáskörrel rendelkező regionális, fővárosi és megyei testületekkel együttműködve látja el.

45. A szakképesítésért felelős miniszter

73. § (1) A szakképesítésért felelős miniszter az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében meghatározza

a) a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit,

b) a szakmai vizsgáztatás és a komplex szakmai vizsga szakmai ellenőrzésének részletes szabályait,

c) a 3. § (3) bekezdés a) pontja szerinti mestervizsga követelményeit,

d) a vizsgaszervezési engedély megszerzésének és a szakmai vizsgaszervezési tevékenység folytatásának speciális szakmai, tárgyi és személyi feltételeit, valamint

e) a komplex szakmai vizsga szervezésére kijelölt, irányítása alá tartozó intézményt.

(2) A szakképesítésért felelős miniszter az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében

a) javaslatot tesz az állam által elismert szakképesítésre,

b)103 meghatározza a képzés időtartamát, a szakképesítés tananyagegységeit, szakmai követelménymoduljait és az ehhez tartozó modultérképet,

c) elkészítteti és a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter részére megküldi az ágazatába tartozó szakképesítések modultérképét,

d) kidolgoztatja a szakmai tantárgyak és tananyagegységek (modulok) tankönyveit és egyéb tanulmányi segédleteit,

e) gondoskodik a szakmai elméleti és gyakorlati képzést ellátó pedagógusok továbbképzésének szervezéséről, valamint a szaktanácsadás megszervezéséről és működtetéséről,

f) évente legalább kettő alkalommal javaslatot tesz az országos szakképzési névjegyzékre történő felvételre,

g) javaslatot tesz a szakmai vizsgaszabályzatra,

h) gondoskodik az országos szakmai tanulmányi versenyek szervezéséről,

i) közvetlenül vagy a vizsgabizottságok útján gondoskodik a komplex szakmai vizsga vizsgafeladatainak teljesítésére alkalmas vizsgatevékenységek (írásbeli, szóbeli, gyakorlati, interaktív) vizsgatételeiről, értékelési útmutatóiról és egyéb dokumentumairól, valamint

j) közreműködik a komplex szakmai vizsgának a kormányhivatal által folytatott hatósági ellenőrzésében.

(3) A szakképesítésért felelős miniszter - közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai szerint - az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében megsemmisítheti a komplex szakmai vizsga eredményét, valamint érvénytelenné nyilváníthatja a kiállított, szakképesítést tanúsító bizonyítványt, ha bebizonyosodik, hogy a komplex szakmai vizsgát jogellenesen szervezték meg, vagy a bizonyítványt jogellenesen állították ki. Az érvénytelenné nyilvánított bizonyítványt be kell vonni és meg kell semmisíteni. A szakképesítésért felelős miniszter az e bekezdés szerint meghozott határozatát - indokolás nélkül - a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzéteszi.

(4) A szakképesítésért felelős miniszter az (1)-(2) bekezdésben foglalt feladatai ellátásának elősegítésére kutató és fejlesztő-szolgáltató intézetet működtethet.

(5) A honvédelemért, a rendészetért, valamint az adópolitikáért felelős miniszter az ágazatához tartozó szakképesítések tekintetében meghatározhatják a szakképesítés birtokában végzett tevékenység gyakorlásához szükséges szakmai ismeretek megújításának rendjét és szabályait.

46. Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv

74. § (1) Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv

a) a szakmai követelménymodulokról szóló kormányrendelet alapján összeállítja és nyilvánosságra hozza az országos modultérképet,

b) működteti a nemzeti referencia és koordináló központot, valamint a szakképzési tájékoztatási és információs központot,

c) kezeli a komplex szakmai vizsgák adatait és a törzslapokat magába foglaló központi nyilvántartást, valamint az abban szereplő, a vizsgázóra vonatkozó természetes személyazonosító adatokat,

d) ellátja a szakképzési hozzájárulással, valamint a szakképzési és felnőttképzési támogatások kezelésével összefüggő, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben meghatározott feladatokat,

e)-f)104

g) vezeti az országos szakképzési névjegyzéket.

(2) Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv feladatainak ellátása során együttműködik a szakképesítésért felelős miniszter által vezetett minisztériummal, a 73. § (4) bekezdésében meghatározott kutató- és fejlesztő-szolgáltató intézetekkel és - az állami szakképzési és felnőttképzési szerv szakképzéssel összefüggő és köznevelést érintő feladatai tekintetében - a megyei, fővárosi kormányhivatalokkal.

(3) Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv az (1) bekezdés c) pontjában szereplő törzslapokat tartalmazó központi nyilvántartás adatait elzártan, ötven évig más által nem hozzáférhető módon őrzi.

(4) Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv az általa őrzött törzslapokat ötven év után átadja az illetékes levéltárnak, és az átadott törzslapok központi nyilvántartási adatait törli.

(4a)105 Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt nyilvántartás - a természetes személyazonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(5) A nyilvántartás alapján az elveszett, ellopott, megrongálódott vagy megsemmisült bizonyítványról bizonyítványmásodlatot állít ki kérelemre az állami szakképzési és felnőttképzési szerv.

(5a)106 Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerzett szakképesítésről az (5) bekezdés alapján készült bizonyítványmásodlat kiállítására alkalmazni kell a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló rendelet bizonyítványmásodlatra vonatkozó rendelkezéseit.

(6) A jogutód nélkül megszűnt szakmai vizsgaszervező esetében az állami szakképzési és felnőttképzési szerv kérelemre kiállítja az Europass bizonyítvány-kiegészítőt.

(7) Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv által elkészített szakmai vizsgatételeknek az általa működtetett vizsgaközpontok részére történő eljuttatásával kapcsolatos feladatokat a megyei, fővárosi kormányhivatal látja el az állami szakképzési és felnőttképzési szerv feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint.

XVIII. Fejezet

Az országos gazdasági kamara

75. § (1) A gazdasági kamara a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján - az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve - kidolgozza és gondozza a megállapodásban szereplő szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményét, és e szakképesítések tekintetében ellátja a 73. § (2) bekezdés a), b), h), i) pontjában meghatározott feladatokat. A gazdasági kamara által kidolgozott szakmai és vizsgakövetelményt a szakképesítésért felelős miniszter rendeletben határozza meg.

(2) A szakképesítésért felelős miniszter és a gazdasági kamara között létrejött megállapodás tartalmazza a gazdasági kamara és az országos érdekképviseleti szervek megállapodását a vizsgabizottsági névjegyzékre kerülés javaslattételének módjára vonatkozóan. A megállapodást a szakképesítésért felelős miniszter és a gazdasági kamara mindenki számára hozzáférhető módon a honlapján közzéteszi.

(3) Ha a gazdasági kamara az (1) bekezdés szerinti feladatait bármilyen ok miatt nem tudja ellátni, a szakképesítésért felelős miniszter intézkedik a feladat visszavételéről.

(4) A gazdasági kamara az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve

a) meghatározza azoknak a szakképesítéseknek a körét, amelyekre a 3. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltak céljából mesterképzés folytatható és mestervizsgáztatás szervezhető,

b) kidolgozza a mestervizsga követelményeit, amelyet a szakképesítésért felelős miniszter rendeletben ad ki, továbbá

c) szervezi a mesterképzést és -vizsgáztatást.

(5) A gazdasági kamara a szakképzésben való közreműködésről, a területi szervezetei közötti együttműködésről írásbeli megállapodást köt az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel. Azokkal a szakképesítésekkel kapcsolatban, amelyek nem tartoznak egyetlen gazdasági kamara vagy országos gazdasági érdekképviseleti szervezet hatáskörébe sem, a gazdasági kamara az e törvényben meghatározott szakképzési feladatok ellátásának módjáról megállapodást köt a szakmai szervezettel vagy szakmai kamarával.

(6) A területileg illetékes gazdasági kamara az iskolarendszeren kívüli szakképzés tekintetében a felnőttképzésről szóló törvényben foglaltak szerint közreműködik a gyakorlati képzés ellenőrzésében.

76. § (1) A gazdasági kamara - a pályaorientáció részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint - közreműködik a pályaorientációval összefüggő, e törvényben meghatározott feladatok ellátásban.

(2)107 A területileg illetékes gazdasági kamara a szakképző iskolával együttműködve ellátja a szintvizsga szervezését, továbbá a honlapján közzéteszi a szintvizsga-feladatbankot.

(3) A gazdasági kamara a megállapodásban szereplő szakképesítések tekintetében szervezi és koordinálja a megállapodásban meghatározott szakmai versenyeket, amelyekhez kidolgozza a versenyszabályzatot és versenyfelhívást. A gazdasági kamara a versenyfelhívást évente - a tanév rendjéről szóló rendeletben előírt közzétételi határidőt harminc nappal megelőzően - megküldi a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter részére. A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter a versenyfelhívást a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzéteszi, amelyet ezzel egyidejűleg a gazdasági kamara megjelentet a honlapján.

(4) A gazdasági kamara ellátja a WorldSkills és az EuroSkills versenyekre történő előkészítéssel, felkészítéssel és a versenyeken való részvétellel kapcsolatos feladatokat, továbbá megszervezi és koordinálja a WorldSkills és az EuroSkills előválogató versenyét. A WorldSkills és az EuroSkills versenyekkel kapcsolatos további feladatokról a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter és a gazdasági kamara megállapodást köt.

XIX. Fejezet

A szakképzés országos és megyei érdekegyeztetése

77. § A szakképzés országos stratégiai kérdéseinek érdekegyeztetése a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (a továbbiakban: NGTT) és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács keretei között valósul meg.

47. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács

78. § (1) A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter felnőttképzéssel és szakképzéssel kapcsolatos feladatainak ellátását a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (a továbbiakban: Tanács) segíti. A Tanács szakmai döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő országos testületként működik.

(2) A Tanács

a) véleményt nyilvánít

aa) a szakképzési és felnőttképzési rendszer fejlesztését érintő stratégiai kérdésekről,

ab) a szakképzési és felnőttképzési támogatási rendszer elveiről,

ac) a szakképzést és felnőttképzést érintő jogszabályok tervezetéről,

ad) a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben meghatározott képzési alaprészből nyújtandó támogatásokról és ezek felhasználásáról,

b) javaslatot tesz

ba) a képzési alaprész decentralizált keretének (a továbbiakban: decentralizált keret) a megyék közötti felosztására,

bb) a képzési alaprész központi keretéből nyújtandó támogatásokra,

bc) az iskolarendszeren kívüli szakképzésben részt vevő felnőttek elhelyezkedési lehetőségeit elősegítő intézkedésekre,

bd) szakmai követelmények, tananyagok, valamint új eljárások kifejlesztésére és ehhez anyagi források biztosítására,

be) az OKJ módosításának rendjéről szóló kormányrendeletben részére meghatározott feladatok tekintetében,

c) értékeli az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzés eredményességét, valamint a szakképzési tananyagok és a szakmai követelmények alkalmazását,

d) ajánlásokat tesz a szakképzésben szakképesítést szerzett pályakezdő szakemberek elhelyezkedési lehetőségeinek tapasztalataival, különös tekintettel az állástalan fiatalok helyzetével összefüggésben.

79. § (1) A Tanács tagjainak megbízatása hároméves időtartamra szól.

(2) A Tanács húsz tagból áll.

(3) A Tanács

a) a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, valamint a szakképesítésért felelős miniszterek egy-egy (összesen hét) képviselőjéből,

b) a szakképzésben érdekelt civil szervezetek által javasolt összesen egy személyből,

c) a szakképzés, a felnőttképzés és a felsőoktatás területén elismert egy-egy (összesen három) szakértőből,

d) a szakképzés területén működő szakmai társadalmi szervezetek összesen egy képviselőjéből,

e) a felnőttképzést folytató intézmények érdekképviseleti szervezeteinek összesen egy képviselőjéből,

f) az NGTT-ben képviselettel rendelkező országos munkaadói és munkavállalói szövetségek egy-egy (összesen kettő) képviselőjéből,

g) az országos gazdasági kamarák egy-egy (összesen kettő) képviselőjéből,

h) az iskolafenntartók összesen három képviselőjéből

áll.

(4) A Tanács elnökét - a tagok közül - és tagjait a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter kéri fel. A tagok névsorát a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter a hivatalos lapjában és az általa vezetett minisztérium honlapján teszi közzé.

(5) A Tanács ügyrendjét egyszerű szótöbbséggel maga határozza meg. Az ügyrendet az ügyrendet elfogadó üléstől számított harminc napon belül a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter hagyja jóvá az elfogadás időpontjára visszamenőleges hatállyal.

(6) A Tanács működéséhez szükséges feltételek biztosításáról a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az állami szakképzési és felnőttképzési szerv útján gondoskodik.

(7) A (2) bekezdés c) pontja szerinti felsőoktatás területén elismert szakértő személyére a Magyar Rektori Konferencia tesz javaslatot.

48. A Nemzeti Képesítési Bizottság

80. § (1) A Nemzeti Képesítési Bizottság a szakképzés tartalmi szerkezetének folyamatos fejlesztését és korszerűsítését szolgáló szakmai javaslattevő, véleményező testület.

(2) A Nemzeti Képesítési Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri a szakképzési szerkezet fejlesztését, a gazdasági, munkaerő-piaci, technikai-technológiai folyamatokat, és ennek alapján javaslatot tehet - az OKJ módosításának rendjéről szóló kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően - az OKJ módosítására.

(3) A Nemzeti Képesítési Bizottság létszáma harminc fő, tagjai a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, az oktatásért felelős miniszter, a gazdasági kamara, az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetek, valamint az ágazat egészében érdekelt szakmai kamarák által delegált képviselők.

(4) A Nemzeti Képesítési Bizottság működtetéséről az állami szakképzési és felnőttképzési szerv gondoskodik.

49. A megyei fejlesztési és képzési bizottság

81. § (1) A megyei fejlesztési és képzési bizottság (a továbbiakban: bizottság) a szakképzés fejlesztése és a munkaerő-piaci igények érvényesítése céljából létrehozott konzultációs, véleményező, javaslattevő és tanácsadó fővárosi, megyei testület. Budapest és Pest megye területére vonatkozóan a bizottság feladatait kizárólag a fővárosi testület látja el.

(2) A bizottság közreműködik a munkaerő-piaci információk, a foglalkoztatási, foglalkoztathatósági adatok és prognózisok alapján a nemzetgazdasági igények és a szakképzés fejlesztésének összehangolásában.

(3)108 A bizottság az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében javaslatot tesz a gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait, valamint az országos, regionális, fővárosi és megyei beiskolázásait figyelembe véve a szakképzés fővárosi, megyei szükségleteire. A bizottság javaslatot tesz az adott megyében vagy a fővárosban folytatott szakképzésben indított, állami költségvetési hozzájárulásban részesíthető és a nem támogatott szakképesítésekre (a szakképzés irányaira) és a megyében és a fővárosban indítható szakképesítések keretszámaira (beiskolázási arányaira), valamint az iskolarendszeren kívüli szakmai képzések közül az állam által elismert szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzések vonatkozásában a felnőttképzésről szóló törvény alapján támogatható szakképesítésekre. A bizottság javaslattételi jogköre nem terjed ki a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által rendeletben meghatározott, munkaerő-piaci relevanciával nem rendelkező művészeti, kulturális, kézműves, hagyományőrző, továbbá a honvédelmi és rendészeti szakképesítésekre.

(4)109 A szakképzés irányaira és a beiskolázási arányokra vonatkozó javaslatot a bizottság a felnőttoktatást is magába foglaló iskolai rendszerű szakképzésben az állam által elismert szakképesítésekre, és a szakközépiskolák ágazati képzéseire vonatkozóan a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által meghatározott formai követelményeknek megfelelően teszi meg.

(5)110 A bizottság a szakképzést érintő (3) bekezdés szerinti javaslatát a javaslattal érintett tanévet megelőző évben március utolsó munkanapjáig teszi meg elsősorban a munkaerő-piaci kereslet, a hiány-szakképesítések és a 82. § a) pontjában meghatározott szakképzés-fejlesztési koncepciója alapján, a fenntartók által részére megküldött javaslatok figyelembevételével.

(6)111 A bizottság a szakképzést érintő (3) bekezdés szerinti javaslatát az állami szakképzési és felnőttképzési szerv készíti elő a Kormány 84. §-ban meghatározott döntésének meghozatala céljából.

(7)112 A bizottság az iskolarendszeren kívüli szakmai képzéseket érintő (3) bekezdés szerinti javaslatát a szakképesítésekre vonatkozó munkaerő-piaci kereslet és a hiány-szakképesítések figyelembevétele alapján, de évente legalább egy alkalommal teszi meg.

82. § A bizottság

a)113 kidolgozza az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésének az adott megyére vonatkozó, a szakképzés irányainak és a beiskolázási arányok rövid és középtávú tervét tartalmazó koncepcióját (szakképzés-fejlesztési koncepció), amely a megye, illetve a fővárosi területfejlesztési koncepció és területfejlesztési program részét képezi,

b) javaslatot tesz az adott megyében a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló kormányrendeletben meghatározott ösztöndíjra jogosító szakképesítésre (hiányszakképesítés),

c) közreműködik az iskolai rendszerű szakképzés és az iskolarendszeren kívüli szakképzés, valamint a köznevelésben és a felsőoktatásban folyó szakképzés összhangjának megteremtésében,

d) kezdeményezi az arra hatáskörrel rendelkező szervezetek és intézmények felé - a c) pontban meghatározott feladat érvényesülése érdekében - a bizottság által indokolt változtatások megtételét,

e)114 részt vesz az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésével összefüggő, a decentralizált kerettel kapcsolatos és az egyéb szakképzési pályázatok elkészítésében, javaslatot tesz a decentralizált keret megyék közötti keretére és prioritásaira, részt vesz a pályázat kiírásában és értékelésében, javaslatot tesz a decentralizált keret pályázatainak nyerteseire és az általuk elnyert összeg nagyságára,

f) fenntartói megkeresés esetén állást foglal a szakképzést érintő fenntartói döntések fővárosi, megyei munkaerő-piaci kereslettel összefüggő megalapozottságáról,

g)115 együttműködik a megyei önkormányzatokkal, a főváros érintettsége esetén Budapest Főváros Önkormányzatával a szakképzési feladatok és a szakképzésfejlesztés tervezésében,

h) közreműködik a pályaorientációs és a pályakövetési feladatok megvalósításában.

83. § (1) A bizottság létszáma hét fő.

(2) A bizottság az NGTT-ben képviselettel rendelkező országos munkaadói, munkavállalói szövetségek, illetve azok szervezetei (kettő fő), a területi gazdasági kamarák (kettő fő), a kormányhivatal (egy fő a foglalkoztatási, egy fő a köznevelési feladatellátás tekintetében), valamint a megyei közgyűlés (egy fő) képviselőiből áll.

(3) A bizottság elnökét, társelnökét és tagjait a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter kéri fel hároméves időtartamra a bizottság munkájában való közreműködésre. A bizottság elnökére a bizottság tagjai közül az országos kereskedelmi és iparkamara tesz javaslatot.

(4) A szakképesítésért felelős miniszter képviselője a bizottság munkájában tanácskozási joggal vehet részt.

(5) A bizottság működtetésével, a hatáskörébe tartozó javaslatok, állásfoglalások előkészítésével és a végrehajtással kapcsolatos feladatokat a bizottság munkaszervezeteként a gazdasági kamara látja el. A bizottság működtetési költségeinek forrását a gazdasági kamara biztosítja.

(6) A bizottság működési rendjének részletes szabályait az egységes döntés-előkészítő, javaslattevő funkciója érvényesülése érdekében a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

HETEDIK RÉSZ

A SZAKKÉPZÉS FINANSZÍROZÁSA ÉS INFORMÁCIÓS RENDSZERE

XX. Fejezet

A szakképzés finanszírozása

84. § (1) A szakképző iskolában a szakmai elméleti és a szakképző iskolában szervezett gyakorlati képzés költségeit - a nemzeti köznevelésről szóló törvény és a mindenkori költségvetési törvény alapján - az állami költségvetés és a fenntartó hozzájárulása biztosítja. Az egyéb gyakorlati képzés költségeit az e törvényben meghatározottak szerint a gyakorlati képzést szervező biztosítja.

(2) A gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezetnek a gyakorlati képzéshez való hozzájárulási kötelezettségét a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény szabályozza.

(3)116 Amennyiben az 56. §-ban szabályozott együttműködési megállapodás alapján gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezet szakképzési hozzájárulásra kötelezett, a szakképző iskola a költségvetési támogatás terhére további forrásokat nem adhat át részére.

(4)117 Amennyiben a gyakorlati képzést részben vagy egészben folytató szervezet nem szakképzési hozzájárulásra kötelezett, a szakképző iskola fenntartója a gyakorlati képzés együttműködési megállapodás alapján folyó időarányos részére az iskolai tanműhelyben folyó gyakorlati képzés finanszírozási feltételei szerint jogosult a költségvetési támogatásra és a gyakorlati képzésben részt vevő tanuló költségeit - részben vagy egészben - megtérítheti a gyakorlati képzést részben vagy egészben folytató szervezet részére a költségvetési támogatása terhére. A költségek viselésének, megosztásának és átadásának módját a felek az együttműködési megállapodásban rögzítik.

(5)118 A Kormány rendeletben hozza meg azon szakképesítésekre vonatkozó döntését, amelyekkel kapcsolatban a szakképző iskola fenntartója költségvetési hozzájárulásra jogosult. A Kormány a döntésében megyénként és a fővárosra tekintettel meghatározza azon szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok körét, amelyekre a szakképző iskola fenntartója

a) korlátozás nélkül beiskolázhat,

b) költségvetési hozzájárulásra nem jogosult,

c) költségvetési hozzájárulást korlátozott keretszámok alapján igényelhet, ezen belül meghatározza a Kormány az adott megyében és a fővárosban iskolai rendszerű szakképzést folytató intézmények fenntartói tekintetében, fenntartónként a szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok keretszámait.

(5a)119 Azon szakképesítésre és szakközépiskolai ágazatra, amelyre a bizottság javaslattételi jogköre a 81. § (3) bekezdése szerint nem terjed ki, az érintett szakképesítésért felelős miniszter - a honvédelemért felelős miniszter kivételével - megyénként és a fővárosra tekintettel tesz a 81. § (3)-(5) bekezdése szerinti tartalmú javaslatot az érintett tanévet megelőző év március utolsó munkanapjáig.

(5b)120 Az állami intézményfenntartó központ a bizottságnak a megyénként és a fővárosra tett, 81. § (3)-(5) bekezdése szerinti javaslatában és a szakképesítésért felelős miniszter (5a) bekezdés szerinti javaslatában foglalt keretszámoknak a megyén, a fővároson belüli, fenntartók közötti elosztására - az (5c) bekezdés szerinti szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok kivételével - tesz javaslatot az érintett tanévet megelőző év április utolsó munkanapjáig.

(5c)121 A keretszámok fenntartók közötti elosztásáról az 5. § (14) bekezdése szerinti, továbbá a rendészeti szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter - az (5b) bekezdés szerinti tartalommal - tesz javaslatot megyénként és a fővárosra tekintettel az érintett tanévet megelőző év április utolsó munkanapjáig.

(5d)122 A Kormány (5) bekezdés c) pontja szerinti, a keretszámok fenntartónkénti elosztására vonatkozóan megyénként és a fővárosra tekintettel hozott döntését az iskolai rendszerű szakképzés tekintetében az (5a)-(5c) bekezdés alapján tett javaslatok alapján hozza meg az érintett tanévet megelőző év július utolsó munkanapjáig. A Kormány (5) bekezdés szerinti döntése nem terjed ki a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítésekre.

(6)123 A Kormány (5) bekezdés szerinti döntése kiterjed minden olyan szakképző iskolai fenntartóra, amelynek a fővárosban vagy a megyében e törvény vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján szakképzési feladatellátási kötelezettsége van, továbbá amely szakképzési megállapodást kötött a szakképzési feladatok ellátására. A szakképző iskolai fenntartó a Kormány (5) bekezdés szerinti döntése alapján a döntéssel érintett tanévtől kezdődő képzés tekintetében az adott képzés kifutásáig jogosult költségvetési hozzájárulásra.

(7) Az iskolai rendszerű szakképzésben ellátott feladatok után a szakképző iskola nem állami fenntartója akkor jogosult költségvetési hozzájárulásra, ha a fővárosi, megyei kormányhivatallal szakképzési megállapodást kötött.

(8)124 A fővárosi, megyei kormányhivatal - a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter egyetértésével - legfeljebb öt évre szakképzési megállapodást köthet a szakképző iskola azon nem állami fenntartójával, amelynek nincs jogszabály alapján feladatellátási kötelezettsége az e törvény szerint ellátott vagy ellátni kívánt feladatok tekintetében az adott megyében vagy a fővárosban. A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter egyetértési jogát az állami szakképzési és felnőttképzési szerv vezetője útján gyakorolja. A szakképzési megállapodás alapján a szakképző iskola nem állami fenntartója költségvetési hozzájárulásra csak az (5) bekezdés szerinti döntésnek megfelelő képzések után, az ingyenes képzésben való részvételre jogosult tanulói után jogosult.

(9) Amennyiben a szakképző iskola szakképzési megállapodással rendelkező nem állami fenntartója a szakképző iskolának a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti átszervezéséről dönt, a fenntartó kezdeményezésére a szakképzési megállapodást a döntést követő harminc napon belül felül kell vizsgálni, és szükség esetén módosítani kell.

(10) A költségvetési hozzájárulást folyósító szerv, valamint a kormányhivatal hatósági ellenőrzése keretében ellenőrzi a szakképzési megállapodásban foglaltak és az (5) bekezdésben foglalt döntés betartását.

(11)125 Az állam az e törvény értelmében ingyenesen biztosítandó képzésekhez költségvetési hozzájárulást biztosít.

(12)126 A szakképző iskola térítési díjat szedhet a 29. § (1) bekezdésében meghatározottak után, amennyiben kizárólag költségvetési hozzájárulásra jogosult. A térítési díjat a tanulói jogviszony kezdete előtt kell megállapítani és a tanuló tudomására hozni. A szakképző iskola nem szedhet térítési díjat a gyakorlati képzés tanulószerződés keretében folyó része után.

XXI. Fejezet

A szakképzés információs rendszere

50. A pályaorientáció

85. § (1) Az életpálya-tanácsadási (pályaorientációs) szolgáltatás magában foglalja a pályainformáció-nyújtást, a pályaválasztási tanácsadást, a továbbtanulási tanácsadást, a professzionális pályatanácsadást, a foglalkoztatási és munkába állási tanácsadást, a pályakorrekciós tanácsadást és a kompetenciák fejlesztését, amely segíti a szolgáltatást igénybe vevő pályaválasztását, továbbtanulását, az egész életen át tartó tanulását és a munka világába történő bekapcsolódását az alapfokú iskolába történő felvételtől a munkaerőpiac elhagyásáig.

(2) Az iskolai rendszerű szakképzésbe történő beiskolázást az életpálya-tanácsadási szolgáltatás segíti.

(3) Az életpálya-tanácsadási szolgáltatás megvalósulhat egyéni tanácsadás, csoportos tanácsadás, távtanácsadás, valamint elérő program formájában.

(4) Az életpálya-tanácsadás feladatainak ellátásában részt vesz az alapfokú iskolai oktatást nyújtó intézmény, a szakképző iskola, az iskolafenntartó, a gazdasági kamara, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, a megyei fejlesztési és képzési bizottság, valamint a nemzeti foglalkoztatási szerv. Az életpálya-tanácsadási szolgáltatást valamennyi érintett részére elérhetővé kell tenni.

(5) Az iskolai rendszerű oktatásban és szakképzésben tanulók - kiskorú tanuló esetén a szülő (gyám) - részére egyenlő hozzáférést kell biztosítani az életpálya-tanácsadási szolgáltatásokhoz. Ennek keretében biztosítani kell, hogy a tanuló az iskolai előmenetele során, a továbbtanulási, iskolaváltási, iskolatípus-váltási, továbbá szakmaválasztási vagy szakmaváltási döntését megelőzően legalább egyszer személyre szabott életpálya-tanácsadási szolgáltatásban részesüljön.

(6) Az életpálya-tanácsadási szolgáltatás a pályakövetési rendszer által szolgáltatott adatokon, valamint az alapfokú iskolai oktatást nyújtó intézmények és a szakképző iskolák pályaorientációs feladatellátásán alapul.

(7) Az életpálya-tanácsadási szolgáltatás feladatainak ellátását a nemzeti foglalkoztatási szerv koordinálja.

(8) Az életpálya-tanácsadási szolgáltatás feladatai ellátásának részletes szabályait kormányrendelet állapítja meg.

51. A pályakövetés

86. § (1) Az iskolai rendszerű képzésben részt vevő tanuló a komplex szakmai vizsgája sikeres befejezését követő három éven belül - a pályakövetésről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint - adatot szolgáltat a pályakövetési rendszernek az iskolában megszerzett, államilag elismert szakképesítése hasznosulásával kapcsolatban, feltéve, hogy nem létesített foglalkoztatási jogviszonyt.

(2) A szakképző iskola a pályakövetésről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint jelentés megküldésével szolgáltat adatot a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére a vele tanulói jogviszonyban állt tanulók komplex szakmai vizsgájával kapcsolatban. A jelentés tartalmazza a vizsgázó nevét, oktatási azonosító számát, a megszerzett szakképesítés megnevezését, a vizsga helyét és időpontját. Az adatok személyazonosításra alkalmatlan módon feldolgozhatók, iskolánként csoportosíthatók és nyilvánosságra hozhatók. Az adatok a megküldéstől számított harminc évig tárolhatók.

(3) A szakképző iskola a honlapján - egyedi azonosításra alkalmatlan módon - nyilvánosságra hozza a szakképzési évfolyamon tanulmányaikat befejezők munkaerő-piaci helyzetével kapcsolatos, a pályakövetési rendszerben keletkezett adatokat, információkat.

(4) Az iskolarendszeren kívüli képzésben a felnőttképzési intézmény az államháztartás vagy európai uniós források által támogatott képzése tekintetében a pályakövetésről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint szolgáltat adatot a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére.

(5) Az iskolarendszeren kívüli, az államháztartás vagy európai uniós források által támogatott képzésben részt vevő felnőtt a képzés befejezését követő három éven belül - a pályakövetésről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint - szolgáltat adatot a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére a képzéssel megszerzett szakképesítés vagy egyéb kompetencia hasznosulására vonatkozóan.

(6) Ha a volt tanuló vagy iskolarendszeren kívüli képzésben részt vett felnőtt az adatszolgáltatás időpontjában vállalkozó vagy önfoglalkoztatóvá vált, közli a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv felé, hogy milyen vállalkozást, tevékenységet végez.

(7) Ha a volt tanuló vagy az iskolarendszeren kívüli szakképzésben reszt vett felnőtt foglalkoztatási jogviszonyt létesített, a foglalkoztató szolgáltat adatot a pályakövetési rendszer részére. Az adatszolgáltatás keretében közölni kell, hogy a volt tanulót milyen munkakörben foglalkoztatják, illetve milyen tevékenységet lát el.

(8) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal - a pályakövetésről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint - a pályakövetési rendszer működtetéséhez szükséges adatokat szolgáltat a foglalkoztatottakról a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szervnek. A pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv az adatokat kezelheti, feldolgozhatja és konkrét személyhez kapcsolás nélkül összekapcsolhatja a komplex szakmai vizsgákról kiadott bizonyítványok és az oktatási azonosítók adatbázisával.

(9) A pályakövetési rendszer működésére, az adatszolgáltatás rendjére, továbbá a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv feladataira vonatkozó részletes szabályokat kormányrendelet állapítja meg.

52. A szakképzést folytató intézményekben nyilvántartott és kezelt adatok

87. § (1)127 A szakképző iskolákban az alkalmazottak, továbbá a tanulók nyilvántartott és kezelt adatairól a nemzeti köznevelésről szóló törvény, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben részt vevők kezelt adatairól a felnőttképzésről szóló törvény rendelkezik.

(2) A komplex szakmai vizsga adatai statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon, a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által meghatározott szabályok szerint átadhatók.

NYOLCADIK RÉSZ

Záró rendelkezések

53. Felhatalmazó rendelkezések

88. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az állami szakképzési és felnőttképzési szervet rendeletben jelölje ki.128

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

a)129 a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartása tartalmának és a nyilvántartásba vételi eljárásnak a részletes szabályait, valamint a 26. § (1) bekezdésében meghatározott, a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyként történő nyilvántartásba vétel részletes feltételeit,

b) a gyakorlati képzést folytató szervezetek szakképzési tevékenysége ellenőrzésének és a komplex szakmai vizsga ellenőrzésének részletes szabályait,

c)130 a gyakorlati képzést folytató szervezetek szakképzési tevékenysége ellenőrzése során kiszabható bírság mértékét.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

a) az OKJ-t, az OKJ-ba történő felvétel és az OKJ-ból való törlés eljárási rendjét,131

b) a szakmai követelménymodulokat,132

c)133 a szakmai vizsgaszabályzatot, a komplex szakmai vizsgák szakmai ellenőrzésének általános szabályait, a komplex szakmai vizsgák - személyes adatok körét nem érintő - adatait tartalmazó központi nyilvántartás vezetésének szabályait, valamint a modulzáró vizsgák szervezésének és lebonyolításának részletes szabályait,134

d) a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteit,135

e) a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeit,

f) a szakképzési megállapodás tartalmát és megkötésének részletes szabályait,136

g) a pályaorientációval és az egész életen át tartó életpálya-tanácsadással kapcsolatos szolgáltatások részletes szabályait, valamint a pályaorientációval és az egész életen át tartó életpálya-tanácsadással kapcsolatos szolgáltatásokat koordináló szervezetet, továbbá az életpálya-tanácsadást nyújtó szervezetek feladatait,

h) a pályakövetési rendszer működtetésének részletes szabályait, a pályakövetési rendszer részére történő adatszolgáltatás eljárási rendjét, továbbá kijelöli a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szervet.

(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

a) a vizsgaszervezési engedély megszerzésére irányuló engedélyezési eljárás részletes szabályait, és kijelölje a komplex szakmai vizsga szervezését engedélyező hivatalt,

b) a vizsgaszervezési engedély megszerzésének és a szakmai vizsgaszervezési tevékenység folytatásának általános szakmai, tárgyi és személyi feltételeit,

c) a komplex szakmai vizsgát szervező intézmény vizsgaszervező tevékenysége ellenőrzésének részletes szabályait,

d) a komplex szakmai vizsgát szervező intézményre a szakmai ellenőrzés során, valamint a vizsgaszervezéssel összefüggő tevékenység ellenőrzése során kiszabható bírság mértékét,

e) a komplex szakmai vizsgával kapcsolatos adatszolgáltatásnak a szabályait, és a komplex szakmai vizsga szoftveres támogatásának eljárási szabályait,

f) a komplex szakmai vizsgán kiadott szakmai bizonyítványok központi elektronikus nyilvántartásának szabályait.

(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megyénként és a fővárosra tekintettel rendeletben határozza meg azon szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok körét, amelyekre vonatkozóan a szakképző iskola fenntartója a 84. § (5) bekezdése szerint költségvetési hozzájárulásra jogosult, valamint azon szakképesítéseket, amelyekre a bizottság a 82. § b) pontja alapján tesz javaslatot.137

(6) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a szakképesítéseknek az Európai Képesítési Keretrendszerhez kapcsolódó Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintjeinek meghatározását és besorolását.

89. §138 Felhatalmazást kap a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, hogy - a b), e), f) és g) pont tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével - rendeletben határozza meg

a) a tanulókat a 63-65. §-ok és a 68. § alapján megillető juttatások részletes szabályait,

b)139 az országos szakképzési névjegyzék elkészítésének és kiadásának szabályait,

c) a komplex szakmai vizsga szervezésére vonatkozó vizsgaszervezési engedély megszerzésére irányuló engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díját és a díj megfizetésének szabályait,

d)140 a megyei fejlesztési és képzési bizottság működésének, tagjai delegálásának szabályait, a javaslattételének elveire, szempontjaira és módszereire vonatkozó előírásokat, továbbá azon művészeti, kulturális, kézműves és hagyományőrző szakképesítéseknek a körét, amelyekre a megyei fejlesztési és képzési bizottság javaslattételi jogköre a 81. § (3) bekezdése alapján nem terjed ki,

e)141 a szakiskolai képzésben szakképesítésenként a szakmai elméletre és a szakmai gyakorlati képzésre vonatkozó kötelező szakképzési kerettanterveket,142

f) a szakközépiskolában ágazatonként a kilencedik-tizenkettedik évfolyamra a szakmai elméletre, továbbá a szakmai gyakorlatra vonatkozó kötelező szakképzési kerettanterveket, valamint143

g) a szakközépiskolában szakképesítésenként az érettségi vizsgát követő szakképzési évfolyamokra a szakmai elméletre, továbbá a szakmai gyakorlatra vonatkozó kötelező szakképzési kerettanterveket,144

h)145 az e)-g) pont alapján kiadott szakképzési kerettanterv bevezetésének és alkalmazásának szabályait.

90. § Felhatalmazást kap a szakképesítésért felelős miniszter, hogy az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében rendeletben határozza meg

a) a Kormány szakmai követelménymodulokról szóló rendelete alapján a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter egyetértésével,146

b) a szakmai vizsgáztatás és a komplex szakmai vizsga szakmai ellenőrzésének részletes szabályait,

c) a 3. § (3) bekezdés a) pontja szerinti mestervizsga követelményeit,147

d) a vizsgaszervezési engedély megszerzésének és a szakmai vizsgaszervezési tevékenység folytatásának speciális szakmai, tárgyi és személyi feltételeit és

e) a komplex szakmai vizsga szervezésére kijelölt, irányítása alá tartozó intézményt, felügyelete alá tartozó szerv által irányított intézményt,148

f)149 az állam által elismert egyes szakképesítések tekintetében megszerzett jogosultságoknak a módosult OKJ-ban szereplő szakképesítésekre vonatkozó érvényességét.150

54. Hatályba léptető rendelkezések

91. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel - 2012. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit - a 92. §-ban foglaltak figyelembevételével - első ízben az ezt követően megkezdett szakképzésekre kell felmenő rendszerben alkalmazni.

(2)151 Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a 2. § 6., 20. és 24. pontja, a 3. § (2) bekezdés b) pontja, a 21-24. §, a 33-34. §, a 44-45. §, a 46. § (2)-(4) bekezdése, a 60-62. § és a 63. § (4)-(5) bekezdése 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a 2. § 22. és 23. pontja és a 84. § 2013. január 1-jén lép hatályba.

(4)152 Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a 2. § 3., 4., 9., 18., 31., 32., 33. és 45. pontja, az 5. § (14) bekezdése, a 9. § (9) bekezdése, a 16. § (1) bekezdése, a 29. § (1) bekezdése, a 72. § (2) bekezdés h) pontja, a 76. § (1) bekezdése, a 82. § h) pontja és a 85-86. § 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.

(5) A szakképző iskolában a törvény rendelkezései szerint folyó szakképzést a nemzeti köznevelésről szóló törvénnyel összhangban kell bevezetni.

(6) Az e törvény hatálybalépése előtt megkezdett szakképzéseket a beiskolázáskor hatályos rendelkezések szerint kell folytatni és befejezni.

(7)153 Az e törvény előírásait a Magyar Honvédség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a rendvédelmi szervek keretében folyó szakképzés, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozók tekintetében az eltérő sajátosságok figyelembevételével kell alkalmazni. A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek keretében szolgálati beosztás betöltésére jogosító szakképesítésre irányuló szakképzés megkezdéséhez a szakképesítésért felelős miniszter engedélye szükséges.

55. Átmeneti rendelkezések

92. § (1) Az e törvény hatálybalépését megelőzően indult képzéseket a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) szabályai szerint kell befejezni azzal, hogy a szakiskolában és a szakközépiskolában a tanuló választása szerint az e törvény szerinti képzési formába jelentkezhet át a szakképző iskola igazgatójának az engedélye alapján e törvény beszámításra vonatkozó szabályai szerint.

(2) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) és az Szt. szabályai szerinti szakiskolai és szakközépiskolai képzés utoljára a 2012/2013-as tanévben indulhat. A 2013/2014-es tanévtől kizárólag a nemzeti köznevelésről szóló törvényben és az e törvényben meghatározott szakiskolai és szakközépiskolai képzés indítható. Ahol e törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezésére utal, azon a nemzeti köznevelésről szóló törvény vonatkozó rendelkezésének hatálybalépéséig a Kt. azonos kérdést szabályozó rendelkezését kell érteni.

(3) Az 5. § (7) bekezdésében meghatározottakon túl e törvény hatálybalépését követően 2017. június 30-ig térségi integrált szakképző központ tagjának minősül

a)154 egy vagy több állami fenntartónak az 5. § (1)-(4) bekezdése szerint, azonos megyében vagy a fővárosban működő összesen legalább kettő szakképző iskolája, vagy

b) egy vagy több nem állami, nem önkormányzati fenntartó és az általa fenntartott szakképző iskola addig az időpontig, ameddig az 5. § (3) bekezdésében meghatározott számítás szerint a nappali rendszerű oktatásban tanulói létszáma meghaladja az ezerötszáz főt.

(4)155 Nem állami fenntartó és az általa fenntartott szakképző iskola, a gyakorlati képzés szervezésében részt vevő gazdálkodó szervezetek vagy a felsőoktatási intézmények saját döntésük alapján együttműködnek az 5. § (7) bekezdése vagy a (3) bekezdés szerinti térségi integrált szakképző központtal az 5. § (6) bekezdésében meghatározott, valamint az egymással megkötött együttműködési megállapodásban vállalt feladatok megvalósításában.

(5) Térségi integrált szakképző központ tagja a (4) bekezdés szerinti térségi integrált szakképző központ feladatai megvalósításában együttműködő fél, amennyiben e törvény hatálybalépéséig hatályos szabályok szerint is a térségi integrált szakképző központ feladatainak a megvalósításában vett részt.

(6) Ha az 5. § (7) bekezdésében és a (3)-(4) bekezdésben meghatározott térségi integrált szakképző központ több jogi személyiséggel rendelkező tagból áll, a térségi integrált szakképző központ tagjai kijelölik azt a jogi személyt, amely a térségi integrált szakképző központ nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. A jogi személyt kijelölő megállapodásban a felek rendelkeznek a kijelölést megelőzően keletkezett jogok és kötelezettségek gyakorlásának és viselésének módjáról és az ehhez kapcsolódó jogutódlás kérdéseiről.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott jogi személy lehet a térségi integrált szakképző központ valamely tagja, vagy a térségi integrált szakképző központ által alapított (létrehozott) nonprofit jogi személy.

(8)156 A (3) bekezdés a) pontja szerinti azonos térségi integrált szakképző központ tagja lehet egy vagy több állami fenntartó és egy vagy több állami fenntartónak az 5. § (1)-(4) bekezdése szerint, a fővárosban és Pest megyében működő legalább kettő szakképző iskolája.

(9)157 Az 5. § (1)-(3) bekezdése szerinti feltételek teljesítéséhez szükséges döntést a szakképző iskola fenntartója 2015. május 31-ig hozza meg azzal, hogy a döntés alapján a szakképző iskola legkésőbb 2015. szeptember 1-jétől kizárólag az 5. § (1)-(3) bekezdése szerint működhet.

(10)158 Az e törvény hatálybalépése előtti napot megelőzően az Szt. 2. § (5)-(6) bekezdése szerint megalakult térségi integrált szakképző központ 2013. augusztus 31-ig az Szt. e törvény hatálybalépése előtti napon hatályos 2. § (5)-(6) bekezdése és a Kt. e törvény hatálybalépése napján hatályos 89/B. §-a szerint működhet tovább, de 2013. szeptember 1-jét követően csak abban az esetben minősül térségi integrált szakképző központnak,

a) ha az 5. § (7) bekezdésében meghatározott feltételeket teljesíti, vagy

b) ha a térségi integrált szakképző központ létrehozására vagy továbbfejlesztésére szolgáló olyan uniós támogatásban részesült, amelyben a térségi integrált szakképző központ fenntartási kötelezettségének előírására került sor, és

ba) az 5. § (7) bekezdésében meghatározott vagy

bb) a (3)-(5) bekezdésben meghatározott feltételeket teljesíti vagy

bc)159 2015. augusztus 31-ig egy vagy több állami fenntartónak az azonos megyében vagy a fővárosban működő összesen legalább kettő szakképző iskolája.

(10a)160 2015. augusztus 31-ig e §-nak a (3) bekezdés szerint működő térségi integrált szakképző központra vonatkozó rendelkezéseit a (10) bekezdés bc) pontja szerinti térségi integrált szakképző központra is alkalmazni kell.

(11)161 Amennyiben a kedvezményezett az e törvény hatálybalépése előtti napot megelőzően az Szt. 2. § (5)-(6) bekezdése szerint megalakult térségi integrált szakképző központ létrehozására vagy továbbfejlesztésére szolgáló olyan uniós támogatásban részesült, amelyben a térségi integrált szakképző központ fenntartási kötelezettségének előírására került sor, azonban az uniós támogatás visszafizetési kötelezettsége nélkül nem teljesíthetőek az 5. § (1)-(4) bekezdésében előírt feltételek, úgy az állami fenntartó 2017. június 30-ig azon szakképző iskolája tekintetében mentesül az 5. § (1)-(4) bekezdésében és az 5. § (8) bekezdésében előírt feltételek teljesítésének kötelezettsége alól, amely vonatkozásában az 5. § (1)-(4) bekezdésében előírt feltételek teljesítése visszafizetési kötelezettséget eredményezne.

(12)162 A (11) bekezdésben meghatározott esetben a szakképző iskola állami fenntartója 2015. május 31-ig vagy legkésőbb a térségi integrált szakképző központ létrehozására vagy továbbfejlesztésére szolgáló uniós támogatással érintett projekt lezárását követő három hónapon belül megvizsgálja az 5. § (1)-(4) bekezdésében előírt feltételek teljesítésének lehetőségét, és kezdeményezi az érintett uniós támogatásban illetékes irányító hatóságnál a támogatási szerződés módosítását. A szakképző iskola állami fenntartója az 5. § (1)-(4) bekezdésében előírt feltételek teljesítésének kötelezettsége alól részben vagy egészben az irányító hatóság megállapítása alapján mentesülhet, köteles azonban az 5. § (1)-(4) bekezdésében előírt feltételeket az irányító hatóság mentesítő határozatában nem érintett szakképző iskolái tekintetében teljesíteni.

(13)163 A (11) bekezdésben meghatározott esetben a (3) bekezdés b) pontja szerinti térségi integrált szakképző központ tagja lehet az állami intézményfenntartó és szakképző iskolája. A szakképző iskola állami fenntartója több térségi integrált szakképző központ tagja is lehet.

(14) E törvény hatálybalépését követően új térségi integrált szakképző központ csak az 5. § (7) bekezdése szerint hozható létre.

(14a)164 Egy szakképző iskola több térségi integrált szakképző központnak nem lehet tagja.

(14b)165 A térségi integrált szakképző központ az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek a kérésére adatot szolgáltat a tagjai neve, székhelye, telephelye és az ezekben bekövetkezett változások időpontja, valamint az 5. §-ban meghatározottak szerint számított tanulói létszámok tekintetében.

(15) A szakképző iskolában szakmai elméleti és gyakorlati tárgyat oktatóra vonatkozóan a 30. §-ban a pedagógus-életpálya előmeneteli és illetményrendszerével összefüggő szabályokat a nemzeti köznevelésről szóló törvény pedagógus-életpályára vonatkozó szabályainak hatálybalépésétől kell alkalmazni.

(16) A 29. § (1) bekezdésében meghatározott térítésmentes szolgáltatásokra vonatkozó szabályokat első ízben a 2013/2014-es tanévben a szakképző iskolában tanulmányokat megkezdő tanulók képzése során kell alkalmazni.

(17) A gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként azon szakképesítések tekintetében, amelyekben a mestervizsga követelményeit a szakképesítésért felelős miniszter kiadta, 2015. augusztus 31-ig olyan személy is részt vehet, aki mestervizsgával nem rendelkezik, de a 30. § (1) bekezdésében foglalt egyéb követelményeknek megfelel.

(18) A szakképesítésért felelős miniszter az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében 2013. december 31-ig dolgoztathatja ki azok központi programjait (tanterveit), és gondoskodhat nyilvánosságra hozatalukról. A gazdasági kamara 2013. december 31-ig gondoskodik az iskolai rendszerű szakmai képzés keretében oktatott, a 75. § (1) bekezdésében meghatározott megállapodásban szereplő szakképesítések központi programjainak kidolgozásáról. Az e törvény hatálybalépését megelőzően kiadott és az e törvény hatálybalépését követően a gazdasági kamara által kidolgozott központi programokat a 2014/2015-ös tanévben megkezdett képzésekben lehet utoljára alkalmazni felmenő rendszerben azzal, hogy az e törvényben meghatározott szakképzési kerettanterv kiadását követően induló képzésekben már csak a szakképzési kerettanterv alapján folyhat képzés.

(19) Ahol e törvény valamelyik szabálya a szakképzési kerettantervvel kapcsolatos kötelezettséget, előírást, feltételt határoz meg, a szabály szakképzési kerettantervre vonatkozó előírását, kötelezettségét, feltételét a vonatkozó szakképzési kerettanterv kiadását követő tanév első tanítási napjától kell alkalmazni.

(20) A 43. § (2) bekezdésében meghatározott, tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet 2013. január 1-jétől köthet tanulószerződést.

(21) Az e törvény hatálybalépésekor hatályos tanulószerződéseket legkésőbb 2012. december utolsó munkanapjáig veszi nyilvántartásba a gazdasági kamara a 44-45. §-ban meghatározottak szerint. A gyakorlati képzést szervező szervezet 2012. augusztus 31-ig a tanulószerződést, a módosított tanulószerződés egy példányát a tanulószerződés megkötését, módosítását követő öt munkanapon belül megküldi a gazdasági kamarának, és a tanulószerződés megszűnését öt munkanapon belül bejelenti a gazdasági kamarának és a tanuló jogviszonya szerinti szakképző iskolának.

(22) Az e törvény hatálybalépésekor hatályos tanulószerződéseket a 48. § és a 63. § (6) bekezdése szerinti tartalommal, a 2011. december 31-ig megkötött hatályos együttműködési megállapodásokat az 57. §-ban meghatározott tartalommal 2012. március 31-ig kötelesek a szerződő felek módosítani. A módosítás lebonyolításában a gazdasági kamara működik közre.

(23) Új tanulószerződés és új együttműködési megállapodás e törvény hatálybalépését követően csak az e törvényben foglalt szabályok szerint köthető. Az e törvény hatálybalépésekor hatályos együttműködési megállapodás alapján legkésőbb 2012. szeptember 1-jéig folyhat gyakorlati képzés. A gyakorlati képzést szervező 2012. január 31-ig felülvizsgálja a tanulószerződés tartalmát abból a szempontból, hogy az megfelel-e a jelen törvényben előírt tartalmi feltételeknek, és amennyiben a jelen törvény szabályainak való megfelelés érdekében szükséges, 2012. február 29-ig kezdeményezi a tanulószerződés módosítását.

(24) A szakközépiskola az Szt. alapján felsőfokú szakképzésben képzést utoljára a 2012/2013-as tanévben indíthat.

(25) Az e törvény szerint meghatározott tartalmú Országos Képzési Jegyzéket a Kormány legkésőbb 2012. április 30-ig adja ki.

(26)166 A szakképesítésért felelős miniszter az e törvény szerint meghatározott tartalmú szakmai és vizsgakövetelményeket, továbbá a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter az e törvény szerint meghatározott szakképzési kerettanterveket legkésőbb 2013. március 31-ig adja ki.

(27)167 A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter - az OKJ alapján a hatáskörébe utalt szakképesítések körében - 2012. augusztus 31-ig közleményben szakképzési tantervi ajánlást adhat ki, amely a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján a szakképesítés követelményei átadásának tartalmát és menetét szakképesítésenként tartalmazza. A szakképző iskolában szakképzési évfolyamon a 2012/2013-as tanévben szakképesítésre történő felkészítés céljából e törvény szerint - kizárólag az e bekezdés szerint kiadott szakmai és vizsgakövetelmény, az e bekezdés szerinti szakképzési tantervi ajánlás alapján, a fenntartó döntése szerint és a Kt. rendelkezéseinek figyelembevételével - akkor indítható szakképzés, ha

a) a szakképesítés szerepel az e törvény szerint kiadott OKJ-ban és a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményét 2012. július 31-ig a szakképesítésért felelős miniszter kiadja,

b) a szakképesítés e bekezdés szerinti szakképzési tantervi ajánlását a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter 2012. augusztus 31-ig közleményben nyilvánosságra hozza, és

c) a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő (gyám) a beiskolázásra vonatkozó, e törvény hatálybalépése előtti szabályok alapján hozott döntését írásbeli nyilatkozatban módosítja az e bekezdés szerint érintett szakképesítésre.

Amennyiben a szakiskolai közismereti kerettanterv 2012. augusztus 15-ig nem kerül kiadásra, az e bekezdés szerinti szakképzésben a közismereti oktatást a Kt. 27. § (4) bekezdése alapján kell folytatni az e törvény 8. § (2) bekezdésében foglalt eltéréssel.

(28)168 Az Szt. alapján szakmai vizsgát az iskolai rendszerű szakképzésben utoljára a 2012/2013-as tanévben az Szt. alapján indított képzésben, de legkésőbb 2017. július 31-ig, javító- és pótló vizsgát legkésőbb 2017. december 31-ig lehet tenni. A 2012. szeptember 1-jét megelőzően hatályos OKJ-ban szereplő szakképesítések megszerzésére irányuló iskolarendszeren kívüli szakképzések szakmai vizsgáinak az Szt. alapján történő megszervezésére és lebonyolítására legfeljebb a képzésnek a felnőttképzési szerződésben rögzített befejezését követő egy évig, a javító-, pótlóvizsgák megszervezésére és lebonyolítására a szakmai vizsgát követő egy évig kerülhet sor. Az e törvény hatálybalépését követően az Szt. szerint kiadott szakmai és vizsgakövetelmények alapján indult képzések szakmai vizsgáit az Szt. szakmai vizsgáztatásra vonatkozó rendelkezései szerint kell megszervezni és lebonyolítani az e törvény alapján kiadott vizsgaszabályzatban foglalt eltérésekkel. A szakmai vizsgát szervező intézmény a 16. § (2) bekezdése szerinti törzslapokat 2013. augusztus 31-ig papír alapon állítja ki, amelyeknek egy-egy eredeti példányát az utolsó vizsganapot követő harminc napon belül köteles az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek megküldeni. Ha az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a beküldött törzslapok hibás vagy hiányos kitöltését észleli, akkor a törzslapok visszaküldésével egyidejűleg felhívja a beküldőt az észlelt hibák harminc napon belüli kijavítására. Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a 16. § (3) bekezdés szerint jár el az e bekezdés alapján papír alapon is kiállított törzslapokkal kapcsolatban is.

(29) A szakképesítésért felelős miniszter - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai szerint - 2012. december 31-ig megvonhatja az általa feljogosított intézménytől a komplex szakmai vizsga szervezésének jogát. A szakképesítésért felelős miniszter az e bekezdésben szabályozott határozatát - indokolás nélkül - a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzéteszi.

(30) Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv 2012. december 31-ig ellátja a 2011-es bevallások tekintetében a szakképzési hozzájárulással kapcsolatban a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben meghatározott feladatokat.

(31)-(32)169

(33)170

(34) Az e törvény hatálybalépése előtt a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXVI. törvény alapján megalakult regionális fejlesztési és képzési bizottságok 2012. szeptember 30-ig látják el feladataikat. Az e törvényben meghatározott megyei fejlesztési és képzési bizottságokat 2012. szeptember 30-ig kell megalakítani, amely bizottságok az e törvény szerinti feladataikat 2012. október 1-jétől látják el.

(35)171 A 2014/2015-ös tanévben az 5. § (14) bekezdése szerinti, az OKJ-ban meghatározott, agrárágazathoz tartozó szakképesítésben államilag támogatott, iskolai rendszerű szakképzés az állami fenntartó szakképző iskolájában is indítható az agrárpolitikáért felelős miniszter egyetértésével.

(36)172 Az 5. § (14) bekezdésében meghatározott szakképző iskola fenntartója a 2013/2014-es tanév előtt indult képzéseket és a 2013/2014-es tanévre 2013. szeptember 1. előtt beiskolázott tanulókat érintő képzéseket a szakképző iskola fenntartói jogainak az agrárpolitikáért felelős miniszternek történő átadása és az 5. § (14) bekezdésében meghatározott szakképzési megállapodás megkötése nélkül is befejezheti. Ahol e § az 5. § (1)-(4) bekezdése szerint létrehozott vagy működő szakképző iskolát említ, azon az 5. § (15) bekezdése szerint működő szakképző iskolát is érteni kell.

92/A. §173 (1)174 A Kt. és az Szt. szabályai szerint induló szakiskolai képzésben szervezett szintvizsgát az e törvény hatálybalépése előtti szabályok és a képzésre vonatkozó szakmai és vizsgakövetelményben meghatározottak szerint kell megszervezni. Az e bekezdésben meghatározott szakiskolai képzésben részt vevő tanuló a tizedik évfolyamtól az e bekezdésben meghatározott szakmai és vizsgakövetelményben előírt szintvizsga teljesítését megelőzően is részt vehet - tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás keretében folyó - gyakorlati képzésben olyan gyakorlati képzőhelyen is, amely nem minősül kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelynek. Az e bekezdésben meghatározott szakiskolai képzésben részt vevő kilencedik évfolyamos tanulóra alkalmazni kell a 26. § (1) bekezdésében foglaltakat.

(2) A 25. § (1) bekezdése alkalmazásában a maximális csoportlétszám 2013. augusztus 31-ig tizenkettő fő.

(3)175 Az 5. § (14) bekezdésében meghatározottak megvalósításához szükséges intézmény-átadást legkésőbb 2013. augusztus 1-jei hatállyal végre kell hajtani az agrárpolitikáért felelős miniszter és az oktatásért felelős miniszter által - a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter egyetértésével - 2013. március 31-ig megkötött megállapodás szerint, az abban rögzített szakképző iskolákat és feladatellátási helyeket érintően, a 2013. május 31-ig - az e bekezdés szerinti megállapodás végrehajtására - meghozott fenntartói döntések figyelembevételével. Az agrárpolitikáért felelős miniszter a fenntartásában lévő szakképző iskolákat fenntartja és működteti az átadás napjától. Az állami intézményfenntartó központ a megállapodás szerint az agrárpolitikáért felelős miniszternek átadásra kerülő szakképző iskolák feladatellátását szolgáló vagyont - legalább a 2013. január 1-jei állapot szerint - maradéktalanul rendelkezésre bocsátja az átadás napjától.

(4)176 Az állami intézményfenntartó központ dönt a szükséges átszervezésekről, ha olyan szakképző iskolának az agrárpolitikáért felelős miniszter fenntartásába való átadásáról születik a (3) bekezdés szerinti megállapodásban döntés, amely a nemzeti köznevelésről szóló törvény 7. § (5) bekezdése alapján meghatározott szakképesítésekre való felkészítésen kívül más feladatokat is ellát. Az agrárpolitikáért felelős miniszternek átadásra kerülő szakképző iskola az állami intézményfenntartó központ döntése szerint kifutó rendszerben elláthat a nemzeti köznevelésről szóló törvény 7. § (5) bekezdésében foglalt szakképesítésekre való felkészítésen kívül más szakképzési feladatot is.

(5)177 A 2015/2016. tanév előtt megkezdett képzés kifutó rendszerben befejezhető anélkül, hogy alkalmazni kellene a szakképző iskolára az 5. § (1)-(4) bekezdéséből következő intézményátszervezési kötelezettséget, ha az állami intézményfenntartó központnak a 92. § (9) bekezdésében foglalt határidőig meghozott döntése alapján a szakképző iskolában kifutó rendszerben a 2015/2016. tanévtől megszűnik a szakképzés vagy a szakképző iskola a 2015/2016. tanévtől felmenő rendszerben kizárólag a művészeti szakmacsoportba tartozó szakképzési feladatokat lát el.

(6) Ha az önkormányzat az állami intézményfenntartó központ számára történő fenntartói és működtetői feladatok átadásával kapcsolatban önkormányzati fenntartású szakképző iskolai célokat szolgált vagyon vagyonkezelői vagy - a (8) bekezdés szerinti esetben - ingyenes használati jogát nem biztosítja az állami intézményfenntartó központnak, beleértve a vagyoni értékű jog révén rendelkezésre álló vagyont is, helytáll az ebből keletkező kötelezettségekért, és kártérítési felelőssége áll fenn az állami intézményfenntartó központnál emiatt felmerülő költségekkel kapcsolatban.

(7) A Kt. 89/B. § (2) bekezdése szerint létrejött szakképzés-szervezési társulás 2012. december 31-én megszűnik, tulajdonát és az e napon fennálló kötelezettségeit a társulás tagjai az általuk ezen időpontig megkötött megállapodásban megosztják egymás között. A társulás mindazon vagyonát, amely 2012. december 31-éig szakképzési feladatellátási célokat szolgált, a társulás tagjai 2013. január 1. napjával vagyonkezelésbe átadják az állami intézményfenntartó központnak mindaddig, amíg ez az állami szakképzési feladatellátáshoz szükséges. Az állami intézményfenntartó központ a szakképzési feladatellátáshoz és az azt szolgáló vagyonhoz kapcsolódó uniós támogatási jogviszony tekintetében a szakképzés-szervezési társulás jogutódja.

(8) Az önkormányzat tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaság a tulajdonában levő vagy vagyoni értékű joga alapján rendelkezésre álló, szakképzési célt szolgáló ingó és ingatlan vagyon arányos, 2012. december 31-ig az átadott szakképző iskolák használatában álló részének - de legalább a 2012. december 31-ei állapot szerinti önkormányzati tulajdonrész arányában - az ingyenes használati jogát köteles biztosítani az állami intézményfenntartó központnak. A gazdasági társaság tulajdonosai kötelesek lehetővé tenni az e bekezdés szerinti kötelezettség teljesítését.

(9) Ha a (8) bekezdés szerinti gazdasági társaság tulajdonosai 2013. január 31-éig jelzik az állami intézményfenntartó központnak, hogy nem tudják vállalni a gazdasági társaság fenntartásával együtt járó költségeket, akkor a gazdasági társaságot a tulajdonosai megszüntetik az Szt. 2. § (7) bekezdésében foglaltak betartásával, és az önkormányzati tulajdonosok az általuk átvett, a szakképzési feladatellátást szolgáló vagyont vagyonkezelésbe átadják az állami intézményfenntartó központnak. A térségi integrált szakképző központ tagjai 2013. március 31-ig kötelesek írásba foglalni megállapodásukat a térségi integrált szakképző központ további működésével kapcsolatban. A gazdasági társaság megszűnése esetén az állami intézményfenntartó központ nem tagadhatja meg a fenntartási kötelezettség teljesítéséhez szükséges költségviselésben való, az állami feladatellátási kötelezettséggel arányos részvételét.

(10) Ha az Szt. 2. § (6) bekezdése szerint vagy a Kt. 89/B. § (13) bekezdése szerint létrejött gazdasági társaság az uniós támogatás kedvezményezettje és legalább egy tulajdonosa olyan önkormányzat, amely 2012. december 31-ig szakképző iskola fenntartója volt, úgy - eltérő megállapodás hiányában - 2013. január 1-jét követően is a gazdasági társaság a 92. § (6) bekezdése szerint kijelölt jogi személy. Ebben az esetben az állami intézményfenntartó központ köteles együttműködni a fenntartási kötelezettség teljesítése érdekében az e bekezdés szerinti gazdasági társasággal és a térségi integrált szakképző központ tagjaival, azonban az uniós támogatásban részesült projekt fenntartási kötelezettségével összefüggésben költségviselésre nem kötelezhető. Az állami intézményfenntartó nem szerez tulajdonrészt a gazdasági társaságban, azonban ingyenes használati jog illeti meg a (8) bekezdésben foglaltak szerint.

(11) A szakképző iskola fenntartója a 2013/2014-es tanév előtt indult képzéseket a szakképzési megállapodás megkötése nélkül is befejezheti, a szakképzési megállapodás megkötése, tartalma vagy annak hiánya a szakképző iskolai fenntartónak a 2013/2014-es tanévben vagy ezt követően indított szakmai képzéseivel kapcsolatos jogosultságaira vonatkozik.

56. Az Európai Unióra vonatkozó és nemzetközi vonatkozású rendelkezések

93. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 94/33/EK irányelve (1994. június 22.) a fiatal személyek munkahelyi védelméről,

b) az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról (9-11. cikk),

c)178

57. Módosító rendelkezések

94. § (1) A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Szht.) 5. § a) pont aa) alpontja az alábbi szöveggel lép hatályba:

[5. § A szakképzési hozzájárulás teljesíthető

a) a szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerint]

aa) a szakközépiskola vagy szakiskola (a továbbiakban együtt: szakképző iskola) és a hozzájárulásra kötelezett között létrejött együttműködési megállapodás alapján, az iskolai rendszerű szakképzésben a nappali rendszerű oktatásban és a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, vagy”

[folytatott gyakorlati képzés - ideértve a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlatot is - szervezésével,]

(2) Az Szht. 19. § (2) bekezdés b) pontja az alábbi szöveggel lép hatályba:

[(2) Az alaprész központi keretéből az iskolai rendszerű képzéssel összefüggésben - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - támogatható]

b) a szakképzésről szóló törvényben meghatározott szakképzési megállapodással rendelkező szakképzést folytató intézményben,”

[folytatott szakképesítést, illetve szakképzettséget és végzettséget nyújtó képzés tárgyi feltételeinek a fejlesztésére irányuló beruházás.]

(3) Az Szht. 22. § (1) bekezdése az alábbi szöveggel lép hatályba:

„(1) A hozzájárulásra kötelezett az alaprészből a 14. § b) és c) pontja szerint a Kormány egyedi döntésén alapuló támogatást, valamint a 19. § (1)-(3) bekezdése alapján pályázat útján kapott beruházási célú támogatást a tőketartalékba helyezi, majd azt lekötött tartalékként mutatja ki. A lekötött tartalékba helyezés időtartamáról a támogatási szerződésben kell rendelkezni.”

58.179

95. §180



1  Kihirdetve: 2011. XII. 27.


2  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 44. § 1.


3  Megállapította: 2013. évi LXXVII. törvény 38. § (1). Hatályos: 2013. IX. 1-től.


4  A 2012. évi CCXV. törvény 12. § (1) szerinti szöveggel lép hatályba.


5  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 44. § 1.


6  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 44. § 1.


7  Beiktatta: 2012. évi CCXV. törvény 12. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


8  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 44. § 2.


9  Módosította: 2013. évi LXXVII. törvény 39. § b).


10  Megállapította: 2012. évi CCXV. törvény 13. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


11  Megállapította: 2012. évi CCXV. törvény 13. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


12  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 44. § 3.


13  Megállapította: 2013. évi LXXVII. törvény 38. § (2). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


14  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 44. § 3.


15  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCXV. törvény 45. § 1. Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


16  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi LXXVII. törvény 39. § c). Hatálytalan: 2013. VII. 1-től.


17  A 2012. évi CCXV. törvény 13. § (2) szerinti szöveggel lép hatályba. Módosította: 2014. évi XXXV. törvény 85. § a).


18  Beiktatta: 2012. évi CCXV. törvény 13. § (3). Hatályos: 2013. IX. 1-től.


19  Beiktatta: 2012. évi CCXV. törvény 13. § (4). Hatályos: 2013. I. 1-től.


20  Beiktatta: 2012. évi CCXV. törvény 14. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


21  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 44. § 4.


22  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 44. § 5.


23  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 44. § 5., 2014. évi XXXV. törvény 85. § b).


24  Megállapította: 2012. évi CCXV. törvény 15. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


25  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 44. § 6.


26  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 44. § 6.


27  Megállapította: 2012. évi CCXV. törvény 15. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


28  Megállapította: 2012. évi CCXV. törvény 15. § (3). Hatályos: 2013. I. 1-től.


29  Megállapította: 2012. évi LXXI. törvény 1. § (1). Hatályos: 2012. IX. 1-től.


30  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 44. § 7.


31  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 44. § 8.


32  Megállapította: 2012. évi CCXV. törvény 16. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


33  Megállapította: 2012. évi CCXV. törvény 16. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


34  Beiktatta: 2013. évi LXXVII. törvény 38. § (3). Hatályos: 2013. IX. 1-től.


35  Beiktatta: 2012. évi CCXV. törvény 17. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


36  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 44. § 9.


37  Megállapította: 2012. évi CCXV. törvény 18. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


38  Beiktatta: 2013. évi LXXXIV. törvény 85. § (1). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


39  Megállapította: 2013. évi LXXXIV. törvény 85. § (2). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


40  Megállapította: 2012. évi LXXI. törvény 1. § (2). Hatályos: 2012. IX. 1-től.


41  Megállapította: 2012. évi CCXV. törvény 19. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


42  Megállapította: 2012. évi CCXV. törvény 19. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


43  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 44. § 10.


44  Megállapította: 2012. évi LXXI. törvény 1. § (3). Hatályos: 2012. IX. 1-től. Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 44. § 11.


45  Megállapította: 2012. évi CCXV. törvény 20. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


46  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 44. § 12.


47  A 2012. évi CCXV. törvény 21. § (1) szerinti szöveggel lép hatályba.


48  Beiktatta: 2012. évi CCXV. törvény 21. § (2). Hatályos: 2013. IX. 1-től.


49  Beiktatta: 2012. évi CCXV. törvény 21. § (2). Hatályos: 2013. IX. 1-től.


50  Beiktatta: 2012. évi CCXV. törvény 21. § (2). Hatályos: 2013. IX. 1-től.


51  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 44. § 13.


52  Beiktatta: 2012. évi CCXV. törvény 22. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


53  Beiktatta: 2012. évi CCXV. törvény 23. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


54  Megállapította: 2012. évi CCXV. törvény 24. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


55  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 44. § 14.


56  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 44. § 14.


57  Megállapította: 2012. évi LXXI. törvény 1. § (4). Hatályos: 2012. IX. 1-től.


58  Megállapította: 2012. évi CCXV. törvény 25. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


59  Megállapította: 2012. évi CCXV. törvény 25. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


60  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi LXXI. törvény 2. §. Hatálytalan: 2012. IX. 1-től.


61  Megállapította: 2013. évi LXXXIV. törvény 85. § (3). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


62  Megállapította: 2012. évi CCXV. törvény 26. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


63  Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 131. § a).


64  Megállapította: 2012. évi CCXV. törvény 26. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


65  Beiktatta: 2012. évi CCXV. törvény 26. § (2). Módosította: 2014. évi XXXV. törvény 85. § c).


66  Megállapította: 2012. évi CCXV. törvény 27. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


67  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 44. § 15.


68  Megállapította: 2012. évi CCXV. törvény 28. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


69  Megállapította: 2012. évi CCXV. törvény 29. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


70  Megállapította: 2012. évi CCXV. törvény 29. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


71  Beiktatta: 2012. évi CCXV. törvény 29. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


72  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 44. § 17.


73  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 44. § 16.


74  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 44. § 16., 17.


75  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 44. § 16.


76  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 44. § 16.


77  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 44. § 16.


78  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 44. § 17.


79  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 44. § 16.


80  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 44. § 16.


81  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 44. § 16.


82  Megállapította: 2012. évi CCXV. törvény 30. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


83  Módosította: 2013. évi CXXXIII. törvény 131. § b).


84  Megállapította: 2012. évi CCXV. törvény 31. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


85  Beiktatta: 2012. évi CCXV. törvény 31. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


86  Megállapította: 2012. évi CCXV. törvény 32. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


87  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 45. § 2.


88  Megállapította: 2012. évi CCXV. törvény 33. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


89  Megállapította: 2012. évi CCXV. törvény 34. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


90  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 44. § 18.


91  Megállapította: 2012. évi CCXV. törvény 34. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


92  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 45. § 3.


93  Megállapította: 2012. évi CCXV. törvény 34. § (3). Hatályos: 2013. I. 1-től.


94  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 44. § 10.


95  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 44. § 10.


96  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 44. § 10.


97  Beiktatta: 2012. évi CCXV. törvény 35. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


98  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 44. § 10.


99  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 44. § 10.


100  Megállapította: 2012. évi CCXV. törvény 36. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


101  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 44. § 10.


102  A 2011. évi CXCVIII. törvény 38. § (6) a) szerinti szöveggel lép hatályba.


103  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 44. § 19.


104  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi LXXVII. törvény 39. § b). Hatálytalan: 2013. IX. 1-től.


105  Beiktatta: 2013. évi LXXXIV. törvény 85. § (4). Hatályos: 2013. VII. 1-től.


106  Beiktatta: 2012. évi CCXV. törvény 37. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


107  Megállapította: 2012. évi LXXI. törvény 1. § (6). Hatályos: 2012. IX. 1-től.


108  Megállapította: 2013. évi LXXVII. törvény 38. § (4). Hatályos: 2013. IX. 1-től.


109  Megállapította: 2013. évi LXXVII. törvény 38. § (4). Hatályos: 2013. IX. 1-től.


110  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 44. § 20., 2013. évi LXXVII. törvény 38. § (10) a).


111  Módosította: 2013. évi LXXVII. törvény 38. § (10) b).


112  Beiktatta: 2013. évi LXXVII. törvény 38. § (5). Hatályos: 2013. IX. 1-től. Lásd: 2013. évi LXXVII. törvény 33. § (2).


113  A 2011. évi CXCVIII. törvény 38. § (6) b) szerinti szöveggel lép hatályba.


114  Megállapította: 2012. évi CCXV. törvény 38. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


115  A 2011. évi CXCVIII. törvény 38. § (6) c) szerinti szöveggel lép hatályba.


116  A 2012. évi CCXV. törvény 39. § (1) szerinti szöveggel lép hatályba.


117  A 2012. évi CCXV. törvény 39. § (1) szerinti szöveggel lép hatályba.


118  A 2012. évi CCXV. törvény 39. § (1) szerinti szöveggel lép hatályba.


119  A 2012. évi CCXV. törvény 39. § (2) szerinti szöveggel lép hatályba.


120  A 2012. évi CCXV. törvény 39. § (2) szerinti szöveggel lép hatályba.


121  A 2012. évi CCXV. törvény 39. § (2) szerinti szöveggel lép hatályba.


122  A 2012. évi CCXV. törvény 39. § (2) szerinti szöveggel lép hatályba.


123  A 2012. évi CCXV. törvény 39. § (3) szerinti szöveggel lép hatályba.


124  A 2012. évi CCXV. törvény 39. § (4) szerinti szöveggel lép hatályba.


125  A 2012. évi CCXV. törvény 39. § (5) szerinti szöveggel lép hatályba.


126  A 2012. évi CCXV. törvény 39. § (5) szerinti szöveggel lép hatályba.


127  Módosította: 2013. évi LXXVII. törvény 39. § b).


128  Lásd: 323/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet.


129  Megállapította: 2012. évi LXXI. törvény 1. § (7). Hatályos: 2012. IX. 1-től.


130  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 45. § 4.


131  Lásd: 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet, 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet.


132  Lásd: 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet.


133  Megállapította: 2013. évi LXXVII. törvény 38. § (6). Hatályos: 2013. IX. 1-től.


134  Lásd: 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet.


135  Lásd: 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet.


136  Lásd: 314/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet.


137  Lásd: 331/2012. (XI. 28.) Korm. rendelet, 562/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet 1-6. §.


138  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 44. § 21.


139  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 44. § 22.


140  Megállapította: 2012. évi CCXV. törvény 40. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


141  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 44. § 22.


142  Lásd: 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet.


143  Lásd: 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet.


144  Lásd: 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet.


145  Beiktatta: 2013. évi LXXVII. törvény 38. § (7). Hatályos: 2013. IX. 1-től.


146  Lásd: 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet, 19/2012. (VIII. 28.) HM rendelet, 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet, 20/2013. (V. 28.) BM rendelet, 37/2013. (V. 28.) EMMI rendelet, 41/2013. (V. 28.) VM rendelet, 78/2013. (XII. 20.) NFM rendelet, 28/2014. (IV. 24.) KIM rendelet.


147  Lásd: 8/2013. (III. 6.) KIM rendelet, 53/2013. (IX. 11.) BM rendelet, 78/2013. (XII. 20.) NFM rendelet.


148  Lásd: 58/2012. (XI. 27.) BM rendelet, 5/2013. (I. 18.) EMMI rendelet, 128/2013. (XII. 20.) VM rendelet.


149  Beiktatta: 2012. évi CCXV. törvény 41. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


150  Lásd: 20/2013. (V. 28.) BM rendelet.


151  Megállapította: 2012. évi LXXI. törvény 1. § (8). Hatályos: 2012. VI. 27-től.


152  Megállapította: 2012. évi LXXI. törvény 1. § (9). Hatályos: 2012. VI. 27-től.


153  Megállapította: 2012. évi V. törvény 52. §. Hatályos: 2012. III. 1-től.


154  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 44. § 23.


155  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 44. § 23.


156  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 44. § 23.


157  Módosította: 2013. évi LXV. törvény 2. § a), 2013. évi CCL. törvény 149. § a).


158  Megállapította: 2013. évi LXV. törvény 1. § (1). Hatályos: 2013. V. 31-től.


159  Módosította: 2013. évi CCL. törvény 149. § b).


160  Beiktatta: 2013. évi LXV. törvény 1. § (2). Módosította: 2013. évi CCL. törvény 149. § c).


161  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 44. § 23., 45. § 5.


162  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 44. § 23., 2013. évi LXV. törvény 2. § b), 2013. évi CCL. törvény 149. § d).


163  Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 44. § 23.


164  Beiktatta: 2012. évi CCXV. törvény 42. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


165  Beiktatta: 2012. évi CCXV. törvény 42. § (1). Hatályos: 2013. I. 1-től.


166  Megállapította: 2012. évi LXXI. törvény 1. § (10). Módosította: 2012. évi CCXV. törvény 44. § 23.


167  Megállapította: 2012. évi LXXI. törvény 1. § (11). Hatályos: 2012. VI. 27-től.


168  Megállapította: 2012. évi LXXI. törvény 1. § (12). A második mondat szövegét megállapította: 2012. évi CCXV. törvény 42. § (2). Hatályos: 2013. I. 1-től.


169  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCXV. törvény 45. § 6. Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


170  Hatályon kívül helyezte: 2013. évi LXXVII. törvény 39. § c). Hatálytalan: 2013. VII. 1-től.


171  Megállapította: 2013. évi CCL. törvény 148. §. Módosította: 2014. évi XXXV. törvény 85. § c).


172  Beiktatta: 2012. évi CCXV. törvény 42. § (3). Módosította: 2013. évi LXXVII. törvény 38. § (8), 2014. évi XXXV. törvény 85. § d).


173  Beiktatta: 2012. évi CCXV. törvény 43. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.


174  Megállapította: 2013. évi LXXVII. törvény 38. § (9). Hatályos: 2013. IX. 1-től.


175  Módosította: 2014. évi XXXV. törvény 85. § e).


176  Módosította: 2014. évi XXXV. törvény 85. § c), f).


177  Módosította: 2013. évi LXV. törvény 2. § c), 2013. évi CCL. törvény 149. § e).


178  Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCXV. törvény 45. § 7. Hatálytalan: 2013. I. 1-től.


179  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.


180  Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2012. I. 2-től.



A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2013. Minden jog fenntartva!