Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2016.08.30.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet

a munkavédelmi bírság mértékére és kiszabására vonatkozó részletes szabályokról

A Kormány a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdés meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed a munkavédelmi hatósági eljárásra és a munkavédelmi hatósági eljárást lefolytató munkavédelmi hatóságra.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) veszélyeztetés: munkaeszköz, anyag, keverék, munkafolyamat, munkaszervezés, technológia esetén - ideértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is - a szükséges védelem elmaradása;

b) közvetlen veszélyeztetés: a veszélyeztetés térben és időben konkretizálódik, tehát meghatározott személyt vagy személyeket érint, realizálódása előreláthatóan rövid időn belül bekövetkezhet;

c) súlyos veszélyeztetés: amelyet jogszabály annak minősít, továbbá amely a baleset, betegség bekövetkezésének magas valószínűségét jelenti, és amelynél a nagymértékű károsodás várható, különösen a súlyos munkabaleset, foglalkozási megbetegedés vagy fokozott expozíció;

d) munkavédelmi norma: a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 11. § és 12. §-ában meghatározott munkavédelemre vonatkozó szabályok.

3. A munkavédelmi bírság kiszabására vonatkozó különös szabály

3. § A munkavédelmi bírság kiszabásakor a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény alkalmazása során közvetlen veszélyeztetésnek a 2. § b) pontjában meghatározott magatartást kell tekinteni.

4. A munkavédelmi bírság mértéke

4. § A munkavédelmi bírság alapösszege a súlyosan veszélyeztetett munkavállalónként ötvenezer forint.

5. § A munkavédelmi bírság mértéke a 4. §-ban meghatározott alapösszeg és a 6. §-ban alkalmazandó szorzók alapján, a 7. § szerinti emelési és csökkentési lehetőség figyelembevételével kerül kiszámításra, azzal, hogy a bírság mértéke nem lehet kevesebb a munkavédelmi bírság az Mvt.-ben meghatározott legkisebb vagy több az Mvt.-ben meghatározott legnagyobb összegénél.

6. § (1) A munkavédelmi hatóság a hatósági eljárás során

a) 2-4 munkavédelmi normasértés esetén 1,5-szörösére;

b) 5-7 munkavédelmi normasértés esetén 2-szeresére;

c) 8 vagy annál több munkavédelmi normasértés esetén 3-szorosára

emeli meg a munkavédelmi bírság mértékét.

(2) Ha a munkavédelmi hatóság a hatósági eljárás során azt állapítja meg, hogy a munkavállaló súlyos veszélyeztetésének időtartama bizonyítottan

a) egy óránál tovább fennállt, 1,3-szorosára;

b) nyolc óránál tovább fennállt, 1,5-szörösére;

c) egy hétnél tovább fennállt, 3-szorosára;

d) egy hónapnál tovább fennállt, 5-szeresére

emeli meg a munkavédelmi bírság mértékét.

(3) Ha munkáltató mulasztása miatt

a) fokozott expozíció következett be, 1,2-szeresére;

b) munkabaleset vagy egészségkárosodás következett be, 1,5-szörösére;

c) súlyos munkabaleset - kivéve halálos munkabaleset - következett be, 3-szorosára;

d) halálos munkabaleset következett be, 10-szeresére

emeli meg a munkavédelmi hatóság a munkavédelmi bírság mértékét.

(4) Ha a munkavédelmi hatóság korábbi hatósági eljárása során feltárt súlyos veszélyeztetés miatt a munkáltatóval szemben jogerősen munkavédelmi bírságot szabott ki a hatósági ellenőrzést megelőző két éven belül, akkor a munkavédelmi bírság mértékét 1,5-szörösére emeli meg.

(5) A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti mikro-, kis- és középvállalkozás vagy természetes személy munkáltató munkavédelmi normasértése esetén a munkavédelmi bírság mértéke 0,8-szorosára csökken.

7. § (1) Az 5. § alapján megállapított munkavédelmi bírság mértékét a munkavédelmi hatóság mérlegelési jogkörében legfeljebb 20%-kal megemelheti ha

a) megállapítja, hogy a határértékkel jellemzett kóroki tényezőkre megadott határérték túllépése a 10%-ot meghaladja,

b) megállapítja, hogy a munkavédelmi normában meghatározott mérték túllépése a 10%-ot meghaladja,

c) a munkáltató nem bízott meg munkavédelmi szakembert a munkavédelmi feladatok ellátására,

d) nincs a munkáltatónál biztosítva a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás,

e) a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MM rendelet szerinti II. vagy III. veszélyességi osztályba sorolt munkáltatónál az előírt kockázatértékelés hiányzik,

f) a munkavédelmi oktatás nem került megtartásra;

g) a munkáltató nem szervezte meg a munkavédelmi képviselő választását olyan esetben, amikor ez kötelező lett volna, vagy nem biztosította a megválasztott munkavédelmi képviselő működési feltételeit,

h) jogszabályban meghatározott esetekben a munkáltató nem alkalmazott biztonsági és egészségvédelmi koordinátort, vagy

i) megállapítja, hogy a munkáltató a munkavégzés hatókörében tartózkodó személy életét, testi épségét és egészségét is veszélyezteti.

(2) Az 5. § alapján megállapított munkavédelmi bírság mértékét a munkavédelmi hatóság mérlegelési jogkörében legfeljebb 20%-kal csökkentheti ha

a) a munkáltató tényfeltárást segítő magatartást tanúsított;

b) a veszélyeztetés megvalósulásában a munkavállaló szabályszegő magatartása is közrejátszott vagy

c) a munkáltató a hatályos munkavédelmi előírásoknál szigorúbb megelőző intézkedéseket valósít meg.

4/A. *  A közcélú állami munkavédelmi információs rendszer célja, a működtetés feltételei

7/A. § *  (1) A munkavédelmi információs rendszer (a továbbiakban: MIR) keretében történő információnyújtás és tanácsadás célja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos jogosultságoknak és kötelezettségeknek elsősorban a szervezett munkát végző munkavállalók és munkáltatók, valamint az érdekképviseletüket ellátó szervek információs igényét kielégítő megismertetése.

(2) A MIR szolgáltatásait a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és Magyar Bányászati és Földtani Hivatal − mint munkavédelmi hatóságok − szervezeti keretében önállóan létrehozott, de a hatósági tevékenységtől elkülönülő munkavédelmi információs és tanácsadó szolgálatok (a továbbiakban: szolgálat) végzik.

(3) A Munkavédelmi Bizottság saját adataival, megállapításaival segíti a szolgálat működését.

(4) A szolgálatot működtető miniszter gondoskodik

a) a MIR adott hatóságnál működő rendszerének kialakításáról, személyi és tárgyi feltételeinek biztosításáról és folyamatos működtetéséről,

b) a szolgáltatások nyújtásához és a nyilvántartások vezetéséhez szükséges számítógépes rendszer kialakításáról, üzembe helyezéséről, karbantartásáról és továbbfejlesztéséről,

c) a nyilvántartások vezetéséről,

d) a szolgálat tevékenységének összehangolásáról és a szolgálat szakembereinek együttműködéséről,

e) az (1) bekezdés szerinti tevékenységet ellátók szakmai képzéséről, továbbképzéséről,

f) a szolgálat működésével kapcsolatos kommunikációs feladatokról.

(5) A szolgálat működésének részletes szabályait tartalmazó ügyrendjét a miniszter a honlapján közzéteszi.

4/B. *  A szolgálat feladatai

7/B. § *  (1) A szolgálat feladata a 7/A. § (1) bekezdésében meghatározott célok megvalósítása, ennek érdekében a munkavédelemmel kapcsolatos tájékoztató, tanácsadó, felvilágosító tevékenység ellátása.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt tevékenységet a szolgálat a vonatkozó jogszabályi előírások és szakmai szabályok, valamint működése során szerzett tapasztalatok alapján végzi.

(3) A szolgálat által nyújtott tájékoztatás konkrét műszaki megoldást, tervet, végrehajtási javaslatot nem foglalhat magában, kizárólag a munkavédelemre vonatkozó szabályokban megfogalmazott normatív követelmények ismertetését tartalmazhatja.

(4) A szolgálat által nyújtott információs szolgáltatás igénybevétele nem mentesíti a munkáltatót a munkavédelmi kötelezettségek és követelmények - különösen a munkavállalók irányában fennálló tájékoztatási kötelezettségek - teljesítése alól.

(5) A szolgálat keretében nyújtott információ termék, szolgáltatás értékesítését vagy más módon történő igénybevételét, illetve egy adott vállalkozás nevének, tevékenységének népszerűsítését, továbbá áru vagy árujelző megismertetését előmozdító reklámot nem tartalmazhat.

7/C. § *  (1) A szolgálat munkanapon, hivatali időben telefonon, személyesen, illetőleg írásban nyújt információt − elsősorban − a 7/A. § (1) bekezdésében meghatározott személyek és szervezetek részére.

(2) Az információszolgáltatás során biztosítani kell, hogy az igénybe vevő személyek és szervezetek névtelenségüket megőrizve, lehetőség szerint azonnal vagy rövid határidővel, közérthető formában, a jogszabályi rendelkezések pontos megjelölése mellett jussanak hozzá a kért tájékoztatáshoz.

(3) A személyes tájékoztatás és tanácsadás feladatait a miniszter által vezetett minisztérium látja el - a honlapján közzétett módon - a munkáltató, illetőleg a munkavállalói munkavédelmi érdekképviseletek számára.

(4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatás és tanácsadás esetén a névtelenség mellőzése írásban kérhető.

7/D. § *  (1) Az információnyújtás során a szolgáltatást igénybe vevő személyének vagy szervezetének egyedi azonosítására alkalmas adat nem kérhető. A feladat ellátása során az adatok kezelése, nyilvántartása és feldolgozása kizárólag az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint történhet.

(2) A szolgálat nyilvántartása az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a megkeresés dátumát,

b) a megkeresés ügyszámát,

c) a megkeresés tárgyát,

d) a megkeresésre adott tájékoztatás lényegi elemeit és a szakmai álláspont kialakítása során figyelembevett jogszabályhelyek megjelölését.

7/E. § *  (1) A szolgálatot fenntartó hatóságok az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételei folyamatos fejlesztése érdekében évente értékelik a MIR működtetésének tapasztalatait.

(2) A szolgálatot fenntartó hatóságok az értékelés eredményéről minden év február 28. napjáig írásban tájékoztatják egymást, valamint a Munkavédelmi Bizottságot.

7/F. § *  (1) A szolgálatot fenntartó hatóságok a szolgálat tevékenységének összehangolása, a MIR működtetése, az információ- nyújtás szakszerűségének folyamatos fejlesztése, illetve egymás tájékoztatása érdekében együttműködési megállapodást köthetnek.

(2) A szolgálat működésének belső eljárási rendjét, továbbá a szervezeti önállóság garanciális feltételeit a szolgálatot fenntartó hatóság vezetője által jóváhagyott ügyrend állapítja meg.

5. Átmeneti és záró rendelkezések

8. § Ez a rendelet 2012. január 1. napján lép hatályba.

9. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult munkavédelmi hatósági eljárásokban kell alkalmazni.