Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2016.12.10.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

315/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet

a világörökségi kezelési tervről, a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációról és a világörökségi várományos helyszínekről

A Kormány a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény 14. § (1) bekezdés a), c) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A világörökségi kezelési terv elkészítése

1. § (1) A világörökségi terület világörökségi kezelési tervének (a továbbiakban: kezelési terv) szakmai előkészítése érdekében megalapozó dokumentációt kell készíteni.

(2) *  Az 1. mellékletben meghatározott tartalmú megalapozó dokumentáció, valamint a 2. mellékletben meghatározott tartalmú kezelési terv elkészítéséről - a (2a)-(5) bekezdés alkalmazásával - a kulturális örökség védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik.

(2a) *  A miniszter az e rendeletben meghatározott egyes feladatait a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ (a továbbiakban: Központ) útján látja el.

(3) *  A miniszter a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben gondoskodik a megalapozó dokumentáció és a kezelési terv elkészítéséről, ha a világörökségi terület országos jelentőségű védett természeti területet vagy Natura 2000 területet érint.

(4) *  Ha a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke kizárólag természeti érték, és

a) a világörökségi helyszín egésze országos jelentőségű védett természeti területen van, valamint

b) az a) pont szerint országos jelentőségű védett természeti terület nem rendelkezik - a természet védelméről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet szerinti - természetvédelmi kezelési tervvel,

a kezelési terv dokumentációját a természetvédelmi kezelési tervek készítésére, készítőjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: rendelet), továbbá az országos jelentőségű védett természeti területekre vonatkozó természetvédelmi kezelési terv tervdokumentációjának tartalmi követelményeiről és elkészítéséről szóló miniszteri utasítás előírásai szerint kell előkészíteni azzal, hogy a tervezetet - a rendelet szerinti felterjesztést követően - a természetvédelemért felelős miniszter véleményezésre megküldi a miniszternek.

(5) *  Ha a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke kulturális érték és a világörökségi területen található országos jelentőségű védett természeti terület - a természet védelméről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet szerinti - természetvédelmi kezelési tervvel rendelkezik, a világörökségi kezelési tervnek a Vötv. 8. § (4) bekezdésére tekintettel összhangban kell lennie a hatályos természetvédelmi kezelési tervvel.

2. § (1) *  A Központ a megalapozó dokumentáció és a kezelési terv elkészítésére jogi személlyel (a továbbiakban együtt: a kezelési terv készítője) köthet vállalkozási szerződést.

(1a) * 

(2) *  A kezelési terv készítőjével akkor köthető vállalkozási szerződés, ha annak a megalapozó dokumentáció és a kezelési terv elkészítésében részt vevő tagja vagy a vele munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló más személy megfelel a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek, és ez a tag (személy) részt vesz a megalapozó dokumentáció és a kezelési terv elkészítésében.

(3) A (2) bekezdés szerinti tagnak vagy személynek rendelkeznie kell legalább 5 év szakmai gyakorlattal és az alábbiak közül az adott világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékének megőrzése szempontjából megfelelő szakképzettséggel:

a) okleveles építészmérnök,

b) műemlékvédelmi szakmérnök,

c) okleveles városépítési-városgazdasági szakmérnök,

d) terület- és településfejlesztési menedzser,

e) okleveles tájépítészmérnök,

f) okleveles településmérnök,

g) kulturális örökség-menedzser,

h) tájrendező és kertépítő mérnök,

i) kertészmérnök,

j) erdőmérnök,

k) természetvédelmi mérnök,

l) környezetmérnök,

m) geográfus vagy

n) az a)-m) pontokban meghatározott szakképzettséggel egyenértékű szakirányú felsőfokú szakképzettséggel.

(4) A kezelési terv készítője - a vállalkozási szerződésben foglaltaknak megfelelően - bevonja az adott világörökségi terület jellege és a kezelés egyes ágazatai szempontjából megfelelő felsőfokú szakképzettséggel rendelkező személyeket - így különösen a (3) bekezdés a), b), c), d), f) vagy g) pontjában meghatározott szakképzettséggel rendelkező személyeket, kulturális mediátort, művészettörténészt, restaurátorművészt, történészt, történelemtanárt, régészt, néprajz szakos bölcsészt, közgazdászt, idegenforgalmi üzemgazdászt, idegenforgalmi közgazdászt, idegenforgalmi szakközgazdászt -, kivéve ha tagja vagy vele munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló más személy rendelkezik az adott világörökségi terület jellege és a kezelés egyes ágazatai szempontjából megfelelő felsőfokú szakképzettséggel.

(5) *  Amennyiben a világörökségi terület vagy a Világörökség Jegyzékbe jelölendő várományos helyszín részben vagy teljes mértékben védett természeti területen vagy Natura 2000 területen van, a kezelési terv készítője - a vállalkozási szerződésben foglaltaknak megfelelően - bevonja a (3) bekezdés e), h), i), j), k), l) vagy m) pontjában meghatározott szakképzettséggel rendelkező személyeket, biológiatanárt, biológust, alkalmazott növénybiológust, alkalmazott zoológust, földrajztanárt, geológust, kivéve ha tagja vagy vele munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló más személy rendelkezik az adott világörökségi terület jellege és a kezelés egyes ágazatai szempontjából megfelelő felsőfokú szakképzettséggel.

(6) A kezelési terv készítője a megalapozó dokumentáció és a kezelési terv elkészítésébe bevonja

a) *  kulturális örökségvédelmi feladatkörében az illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalt,

b) *  táj- és természetvédelmet, ökoturizmust és környezeti nevelést érintő kérdésekben a működési területével érintett nemzeti park igazgatóságot; a 2. melléklet V. 1. b) pontja esetében a működési területével érintett nemzeti park igazgatóság által kidolgozott szöveget kell beépíteni a kezelési tervbe,

c) a területileg érintett helyi önkormányzatot,

d) nemzetiségeket érintő kérdésekben az érintett országos nemzetiségi önkormányzatokat,

e) a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Vötv.) alapján a világörökségi területek kezelése körébe tartozó feladatok ellátására létrehozott világörökségi gondnokságot (a továbbiakban: a világörökségi gondnokság),

f) a kezelési tervvel érintett ingatlan tulajdonosát vagy tulajdonosi jogait gyakorló személyt, a földhasználót, az erdőgazdálkodót, valamint

g) az illetékes önkormányzati és állami főépítészeket.

(7) Az (6) bekezdésben meghatározott szervek és személyek együttműködnek a kezelési terv készítőjével.

(8) * 

(9) *  A kezelési terv készítője a megalapozó dokumentáció és a kezelési terv tervezetéről a világörökségi terület használatában és megőrzésében érintett szereplőkkel 20 napos egyeztetési határidővel helyi fórumok útján széleskörű társadalmi egyeztetést folytat.

(10) *  A megalapozó dokumentáció és kezelési terv elbírálásában nem vehet részt olyan személy vagy szervezet, amely azok elkészítésében részt vett. Az összeférhetetlenség elbírálására a hatályos közbeszerzésekről szóló törvény rendelkezései irányadók.

3. § *  (1) A kezelési terv készítője a szerződéskötéstől számított 110 napon belül, a budapesti világörökségi helyszín, illetve 10 településnél több településre kiterjedő világörökségi helyszín esetében 200 napon belül elkészíti és a Központ részére megküldi a megalapozó dokumentációt.

(2) *  A megalapozó dokumentációról a világörökségi testület a megalapozó dokumentáció kézhezvételétől számított 30 napon belül véleményt nyilvánít. Vitás kérdés esetén a miniszter dönt, és állásfoglalását 30 napon belül megküldi a kezelési terv készítőjének.

(3) *  A kezelési terv készítője a (2) bekezdés szerinti vélemény figyelembevételével a megalapozó dokumentációt 30 napon belül módosítja, és megküldi a miniszternek.

(4) Amennyiben a megalapozó dokumentáció módosítása

a) *  a (2) bekezdés szerinti véleményben foglaltak szerint megtörtént, a kezelési terv készítője a megalapozó dokumentációt megküldi a miniszternek;

b) nem a (2) bekezdés szerinti véleményben foglaltak szerint történt meg, a megalapozó dokumentáció módosítása során az a) pontban foglaltak szerint kell eljárni.

(5) A megalapozó dokumentáció alapján kidolgozott kezelési tervet a (2) bekezdés szerinti vélemény kézhezvételét követő 200 napon belül elkészíti. Legalább húsz településre kiterjedő világörökségi helyszín esetében a 2. § (1) bekezdése szerinti szerződésben a határidő ettől eltérően is megállapítható, de a kezelési terv elkészítése és a miniszter részére történő megküldése a 300 napot nem haladhatja meg.

4. § *  (1) *  A Központ az általa vezetett minisztérium honlapján a kezelési terv tervezetét közzéteszi, és erről egyidejűleg elektronikus úton értesítést küld

a) a miniszternek és az érintett minisztereknek,

b) a világörökségi terület szerinti helyi önkormányzat képviselő-testületének vagy területi önkormányzat közgyűlésének és amennyiben érintett, az országos nemzetiségi önkormányzatnak,

c) az illetékes önkormányzati és állami főépítésznek,

d) az illetékes

da) és feladatkörében a kiemelkedő egyetemes érték vonatkozásában érintett központi államigazgatási szerv területi szervének,

db) örökségvédelmi feladatkörben eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalnak,

e) a világörökségi területen működő világörökségi gondnokságnak,

f) amennyiben a helyszín egy vagy több eleme az állam tulajdonában van, és nem tartozik a Nemzeti Földalapról szóló törvény hatálya alá, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak,

g) amennyiben a világörökségi terület részben vagy teljes mértékben országos jelentőségű védett természeti területen vagy Natura 2000 területen van, a működési területével érintett nemzeti park igazgatóságnak.

(2) A kezelési terv tervezetéről az (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott szervek és személyek az (1) bekezdés szerinti elektronikus értesítés kiküldésétől számított 20 napon belül jogosultak írásban véleményt nyilvánítani.

(3) Véleménykülönbség esetén az egységes álláspont kialakítása érdekében a (2) bekezdésben meghatározott véleményezési határidő lejártát követő 15 napon belül a Központ egyeztetést hív össze

a) az (1) bekezdés a)-g) pontjában meghatározott személyek, szervek képviselőjének,

b) a kezelési terv készítőjének,

c) a világörökségi testület elnökének,

d) az (1) bekezdés f) pontjában foglalt természetvédelmi érintettségtől függetlenül, amennyiben a táj- és természetvédelmet, ökoturizmust és környezeti nevelést érintő vitás kérdés maradt fenn, a működési területével érintett nemzeti park igazgatóság képviselőjének

részvételével.

(4) *  A kezelési terv elfogadására a továbbiakban a 3. § (2)-(4) bekezdése szerinti eljárást kell megfelelően alkalmazni.

5. § * 

6. § *  (1) A miniszter a kezelési terv tervezetének kézhezvételétől számított 30 napon belül kikéri a világörökségi testület véleményét, mely azt 15 napon belül megküldi a miniszternek. Amennyiben a miniszter a kezelési terv tervezetének módosításáról dönt, a kezelési terv készítője a döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül megküldi a Központ és a miniszter részére a kezelési tervnek a módosítási javaslat figyelembevételével átdolgozott tervezetét.

(2) A miniszter a kezelési terv tervezetét a Kormány elé terjeszti.

7. § *  (1) A világörökségi gondnokság a kezelési tervben foglaltak végrehajtása érdekében a kezelési tervben foglalt célok elérését szolgáló éves cselekvési programot (a továbbiakban: kezelési kézikönyv) készít a 3. mellékletben meghatározott tartalommal, a kezelési tervben meghatározott stratégiákkal összhangban.

(2) A kezelési kézikönyvet első alkalommal a kezelési terv hatálybalépésétől számított 1 éven belül, majd azt követően évente, a tárgyévet megelőző év utolsó munkanapjáig kell elkészíteni és a miniszternek jóváhagyásra megküldeni. A miniszter módosító javaslatainak átvezetésére a kezelési kézikönyv készítőjének az azok kézhezvételétől számított 30 nap áll rendelkezésére.

(3) Az éves tervezés gyakorlatában az előző évi kezelési kézikönyv cselekvési programja megvalósításának értékelését a tárgyévi kezelési kézikönyvben kell elvégezni.

2. A kezelési terv módosítása

8. § (1) A kezelési terv elkészítésére vonatkozó rendelkezéseket - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kezelési terv módosítására is megfelelően alkalmazni kell.

(2) A kezelési tervnek a Kormány döntése alapján szükségessé váló módosítása során - amennyiben a világörökségi terület megőrzési állapotában a kezelési terv készítése óta lényeges változás nem következett be - a 3. §-ban foglalt, a megalapozó dokumentáció készítésére és egyeztetésére vonatkozó előírásokat nem kell alkalmazni.

3. *  A világörökségi várományos helyszín kezelési terve

9. § *  (1) Amennyiben a Vötv. 5. § d) pontja szerinti Világörökség Jegyzékbe jelölendő várományos helyszín rendelkezik az e rendelet hatálybalépése előtt készült kezelési tervvel, arra az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete 1972. november 16-án kelt, az 1985. évi 21. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezmény előírásai az irányadók figyelemmel az egyezmény Működési Irányelveiben, továbbá a világörökségi várományos helyszín bejelentéséhez előírt dokumentációban (a továbbiakban: bejelentési dokumentáció) foglaltakra.

(2) A várományos helyszín Világörökség Jegyzékbe történő felvételét követően a megalapozó dokumentációt és a kezelési terv átdolgozását e rendelet szerint kell elkészíteni.

4. A világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentáció

10. § *  A világörökségi helyszín vagy terület kiemelkedő egyetemes értékét érintő beavatkozást megelőzően világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációt (a továbbiakban: hatásvizsgálati dokumentáció) kell készíteni, ha a világörökségi területen hatóságként eljáró vagy szakhatóságként közreműködő örökségvédelmi és természetvédelmi hatóság (a továbbiakban együtt: hatóság) a tervezett beavatkozás kiemelkedő egyetemes értékre gyakorolt hatását nem tudja megítélni a hatásvizsgálati dokumentáció nélkül, valamint ha az eljárás tárgya olyan beavatkozás, amelynek

a) nincs kialakult gyakorlata;

b) esetében a kezelési terv nem nyújt elegendő támpontot a döntéshez;

c) esetében korábban nem ismert körülményekkel való együtthatásra is számítani kell; vagy

d) közvetlen hatása ugyan megítélhető, de valószínűsíthető, hogy időben és térben olyan járulékos hatások is felmerülhetnek, amelyek előzetes értékelése részletes és több tudományág általi elemzést igényel.

11. § *  A hatásvizsgálati dokumentáció készítése során

a) meg kell vizsgálni az érintett területet, és össze kell gyűjteni a világörökségi szempontból jelentős információkat és dokumentumokat, így különösen a terület állapotváltozásáról informáló dokumentációkat, statisztikai adatokat, hatályos településrendezési eszközöket;

b) elemezni kell a tervezett beavatkozásra vonatkozó információkat és dokumentációkat;

c) fel kell tárni a hazai és nemzetközi analógiákat;

d) rövid-, közép- és hosszú távú hatáselemzést kell készíteni a tervezett beavatkozás várható következményeiről, hatásairól, így különösen a helyi gazdaságra, valamint az érintett települések lakosságmegtartó képességére gyakorolt hatásokról, továbbá a Kiemelkedő Egyetemes Értéket nem sértő változások kezelésével kapcsolatos teendőkről;

e) fel kell mérni a hatásviselőket és az azokat érintő hatások jellegét és mértékét; valamint

f) látványelemzést kell készíteni a történetileg jelentős rálátásokat is tekintetbe véve, ha a beavatkozással összefüggésben a kiemelkedő egyetemes érték vizuális integritásának kérdése felmerül.

12. § A hatásvizsgálati dokumentációnak tartalmaznia kell:

a) a hatásvizsgálati dokumentáció készítése módszerének, munkafázisainak bemutatását;

b) a készítésbe bevont személyek megnevezését szakterületük és megállapításaik megjelölésével;

c) a hatásviselőket: a kiemelkedő egyetemes értéket hordozó tényezők, elemek és folyamatok számbavételét;

d) a hatótényezőket: a tervezett beavatkozás mennyiségi és minőségi értelemben is részletes bemutatását - beleértve a beavatkozással kapcsolatos veszélyforrások és a beavatkozással veszélyeztetett értékek számbavételét is -, kitérve mind a megvalósítás folyamatának, mind pedig a folyamatos fennállás (üzemelés) időszakára;

e) a hatásokat: a c) és a d) pont szerint bemutatottak egybevetését a biztosan fellépő, a várható, a lehetséges és a valószínűsíthető hatások tételes kimunkálásával; valamint

f) a szakkérdés megválaszolását a hatásvizsgálat által alátámasztott megállapításokkal és ajánlásokkal, köztük a hatásmérséklő intézkedésekre vonatkozó javaslatokat.

5. A világörökségi várományos helyszínekkel kapcsolatos eljárás

13. § (1) Valamely területnek a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe történő felvétele a miniszternél kezdeményezhető.

(2) A területnek a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe történő felvétele iránti javaslat tartalmazza:

a) a javaslattevő nevét és címét;

b) a javaslattevő képviselőjének nevét és címét;

c) a felvételre javasolt helyszín területének megjelölését [természetben és helyrajzi számmal vagy EOV síkkoordinátákkal és WGS 84 alapfelületre vonatkozó földrajzi koordinátákkal fok, perc, másodperc (DMS) formában];

d) *  a felvételre javasolt helyszín természetvédelmi vagy örökségvédelmi jogszabályok alapján fennálló védettségének megjelölését;

e) a felvételre javasolt helyszín kiemelkedő kulturális vagy természeti értékének megjelölését;

f) a fenntartható használat és kezelés szempontjait, beleértve az érintett települések vagy településrészek gazdaságát, illetve lakosságmegtartó képességét; valamint

g) a javaslat megalapozottságát alátámasztó dokumentumokat (különösen fénykép, tanulmány, publikáció).

14. § *  A miniszter a beérkezett javaslatok indokoltságának vizsgálata során a Központtól, illetve a javaslat 13. § (2) bekezdés c)-f) pontjának tartalma alapján megállapítható természetvédelmi érintettség esetén a természetvédelemért felelős minisztertől - a megkeresés kézhezvételétől számított 30 napon belül - előzetes szakmai állásfoglalást kér.

15. § *  Ha a természetvédelemért felelős miniszter a javaslatot támogatja, a miniszter azt az állásfoglalással együtt véleményezésre megküldi a világörökségi testületnek. A világörökségi testület a véleményét 30 napon belül alakítja ki.

16. § *  A miniszter - a világörökségi testület véleményének figyelembevételével és a javaslat 13. § (2) bekezdés c)-f) pontjának tartalma alapján megállapítható természetvédelmi érintettség esetében a természetvédelemért felelős miniszter egyetértésével - dönt a világörökségi várományos helyszín miniszteri rendeletben történő kihirdetéséről, majd gondoskodik a 4. mellékletben meghatározott tartalmú bejelentési dokumentáció elkészítéséről, továbbá annak az UNESCO Világörökség Központjához történő megküldéséről.

17. § (1) A miniszter a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékének felülvizsgálatát a Vötv.-ben meghatározott időközönként, illetve indokolt esetben - így különösen névmódosítás, a világörökségi várományos helyszín lehatárolásának módosítása, közös nemzetközi jelölés kezdeményezése vagy ahhoz csatlakozás - hivatalból indítja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat során a 14-16. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

18. § *  (1) A miniszter - kiemelkedő természeti érték esetén a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - legalább a Vötv. 5. § c) pontja szerinti felülvizsgálatot követő 90 napon belül javaslatot tesz a Kormánynak a Világörökség Jegyzékbe történő jelölés érdekében

a) a Világörökség Jegyzékbe jelölendő várományos helyszínre,

b) a jelöléshez szükséges intézkedések megtételére, és

c) a Vötv. 12. § (2) bekezdés e) pontja szerinti költségek biztosítására.

(2) A miniszter a Világörökség Jegyzékbe jelölendő várományos helyszínre vonatkozó, a Vötv. 5. § d) pontja szerinti javaslattételt megelőzően kikéri a világörökségi testület szakmai véleményét.

(3) A miniszter a Vötv. 5. § d) és e) pontjaiban meghatározott egyedi kormánydöntést követően intézkedik a Világörökség Jegyzékbe jelölendő várományos helyszín

a) világörökségi gondnokságának kijelölése,

b) kezelési tervének elkészítése,

c) az 5. mellékletben meghatározott tartalmú - a bejelentési dokumentáción és kezelési terven alapuló - felterjesztési dokumentációjának elkészítése, valamint annak az UNESCO Világörökség Bizottsághoz történő benyújtása

iránt.

(4) Amennyiben a Világörökség Jegyzékbe jelölendő várományos helyszín kiemelkedő természeti értékkel bír vagy országos jelentőségű védett természeti területet érint, a (3) bekezdés szerinti felterjesztési dokumentáció elkészítésébe a működési területével érintett nemzeti park igazgatóságot be kell vonni.

(5) A miniszter a Világörökség Jegyzékbe jelölendő várományos helyszín Világörökség Jegyzékbe történő felvételét követően haladéktalanul kezdeményezi a Kormánynál a Vötv. 1. mellékletének módosítását.

(6) A miniszter az (1) bekezdésben foglalt javaslattételt követően a következő felülvizsgálat időpontjáig további javaslatot is tehet a Kormánynak a Világörökség Jegyzékbe történő jelölés érdekében.

6. Záró rendelkezések

19. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - 2012. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 17. § 2013. január 1-jén lép hatályba.

20. § * 

1. melléklet a 315/2011. (XII. 27.) Korm. rendelethez * 

A megalapozó dokumentáció tartalmi követelményei a világörökségi helyszínek sajátosságai szerint alkalmazva, szükséges térképekkel és fotókkal

I. Vezetői összegfoglaló

II. Bevezető

III. A kezelési terv és a megalapozó dokumentáció készítésének módszertana

IV. Alapadatok

1. A világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékének az UNESCO Világörökség Bizottsága által elfogadott meghatározása

2. A világörökségi terület lehatárolása és azonosítása

V. A világörökségi terület és kezelése

1. A világörökségi terület adottságai

a) A világörökségi terület területi, természeti, környezeti, táj- és településszerkezeti adottságai, trendjei

b) A világörökségi terület történeti leírása, a megőrzéssel összefüggő jelentős változások

c) A kezelést befolyásoló társadalmi adottságok elemzése (a világörökséghez való társadalmi viszonyulást is beleértve)

d) A kezelést befolyásoló gazdasági összefüggések elemzése

e) A világörökségi terület turisztikai szempontú elemzése

f) A világörökséghez való társadalmi viszonyulások

g) Összegzés és fő kihívások

2. A világörökségi terület kezelési környezete

a) A világörökségi terület és környezetének védettségei, a kezelést érintő jogszabályi környezet értékelése

b) A világörökségi területet érintő fejlesztési tervek, programok kezeléssel való összefüggései

c) Releváns átfogó, tematikus kutatási háttér elemzése

d) A világörökségi terület használatában és megőrzésében érintett és érdekelt szereplők hálózata, a kezelés intézményrendszere

e) Összegzés és fő kihívások

3. A világörökség hozzájárulása a térség fenntartható fejlődéséhez

VI. A kiemelkedő egyetemes értéket hordozó attribútumok

1. A kiemelkedő egyetemes értéket hordozó attribútumok meghatározása

2. Az attribútumok megőrzési állapotának értékelése

VII. Háttéranyagok és előzmények

1. Alkalmazott fogalmak

2. A világörökségi terület használatában és megőrzésében érintett és érdekelt szereplők felsorolása és elérhetőségei

3. A világörökségi területtel, annak értékeivel kapcsolatos történeti és archív adatok, források (szöveges és vizuális), kutatási eredmények elérhetősége, releváns bibliográfia

4. Az Egyezmény végrehajtása során az adott helyszínnel kapcsolatban keletkezett hazai és nemzetközi dokumentumok elérhetőségei

5. Világörökségi szempontból lényeges tartalmú statisztikai adatok

2. melléklet a 315/2011. (XII. 27.) Korm. rendelethez * 

A kezelési terv részletes tartalmi követelményei a világörökségi helyszínek sajátosságai szerint alkalmazva, szükséges térképekkel és fotókkal

I. Vezetői összefoglaló (A kezelési terv javaslatainak összegzése - áttekintő térképi és táblázatos munkarésszel)

II. Alapadatok

1. A világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékének az UNESCO Világörökség Bizottsága által elfogadott meghatározása

2. A világörökségi területazonosító adatai:

a) a világörökségi helyszín megnevezése, a világörökségi helyszín és a védőövezet határainak leírása, a világörökségi helyszín és védőövezete kiterjedésének megfelelő méretarányú ingatlan-nyilvántartási vagy topográfiai térképen történő lehatárolása és ábrázolása,

b) területi jellemzők - területi kiterjedés, méret meghatározás helyszín és védőövezet bontásban (határon átnyúló helyszín esetén a magyar és a külföldi oldalt megkülönböztetve is),

c) *  a világörökségi helyszín és védőövezete helyrajzi számok szerinti megadása vagy határának EOV síkkoordináták és WGS 84 alapfelületre vonatkozó földrajzi koordináták szerinti megállapítása fok, perc, másodperc formában (DMS)

III. A kezelés céljai

1. átfogó célok és jövőkép

2. specifikus célok

IV. A kezelés stratégiái

1. Tematikus stratégiák

a) A kezelést megalapozó felmérés, kutatás, tervezés

b) A tér- és tájszerkezeti, területhasználati, infrastrukturális kihívások kezelése

c) A táj- és településképi kihívások kezelése

d) A környezeti kockázatok, havária, klímaváltozás kezelése

e) A helyszín bemutatásának fejlesztése és a turizmussal kapcsolatos kihívások (vonzerőnövelés, terhelhetőség,) kezelése

2. Általános, átfogó jellegű, komplex stratégiák

a) Szervezeti-intézményi, működtetési háttér és partnerségek kialakítása

b) Társadalmi beágyazottság, részvétel, kommunikáció fejlesztése

c) A világörökségi előnyök megosztása

3. Attribútum-specifikus stratégiák

V. Védelmi célú és kezelést támogató szabályozások

1. A világörökségi területen a kiemelkedő egyetemes érték és attribútumai megőrzését, fenntartását, világörökségi kezelését szolgáló beavatkozások, előírások, korlátozások és tilalmak meghatározása a következő ágazatok és tevékenységi körök vonatkozásában

a) Kulturális örökségvédelem

b) Természetvédelem (a világörökségi terület azon részeire dolgozandó ki, amelyek országos jelentőségű védett természeti területek. Amennyiben a világörökségi területen lévő védett természeti területen természetvédelmi kezelési terv van hatályban, az abban foglalt, a kiemelkedő egyetemes érték védelmét biztosító természetvédelmi kezelési előírásokra történő utalások és hivatkozások rögzítése)

c) Tájvédelem

d) Terület- és településrendezés

e) Katasztrófavédelem, havária

f) Egyéb védettségek, a területen releváns szabályozások (termőtalaj, bányászat, erdő, közművek stb.)

2. Az érintettekre normatív rendelkezést megállapító szabályok önálló fejezetben történő összefoglalása

3. A kezelést szolgáló szabályozási eszközök javasolt módosításai, illetve szükség szerint új szabályozási eszközök

VI. Társadalmi-szakmai részvétel a kezelési terv alkalmazása során

1. Kötelezően bevonandó érdekeltek és érintettek

2. A társadalmi és szakmai részvételt szolgáló eszközök és mechanizmusok

3. Konfliktusok, véleménykülönbségek kezelése, a részvétel eredményeinek döntésekbe történő beépülésének garanciái

VII. Finanszírozás

1. A Világörökség egyezményből következő világörökségi területre vonatkozó kötelezettségek teljesítésének általános pénzügyi feltételrendszere

2. A világörökségi kezelési terv végrehajtásának finanszírozási igényei

3. A világörökségi terület finanszírozási igényét megalapozó

a) sajátos körülmények az V. pont szerint,

b) a világörökségi helyszínhez kapcsolódóan támogatandó elemek, illetve tevékenységek

VIII. A monitoring rendszer (attribútumonkénti bontásban)

IX. A világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékének az UNESCO Világörökség Bizottsága által elfogadott meghatározásával kapcsolatos - aktualizálást szolgáló - módosítási javaslatok

1. A lehatárolás helyzete (megfelelő, vagy esetleges problémák és módosítási javaslatok)

2. Egyéb szempontok

3. melléklet a 315/2011. (XII. 27.) Korm. rendelethez * 

A világörökségi kezelési kézikönyv tartalmi követelményei

I. A kezelési tervben foglalt stratégiák megvalósítását és célok elérését szolgáló

1. éves cselekvési program, továbbá a kezelési terv elfogadását követő évi kezelési kézikönyvben a 3 évre szóló középtávú és 7 évre szóló hosszú távú akciótervek,

2. tárgyévi programok és projektek a 2. melléklet III. pontja szerinti területeken (az áthúzódó programok jelzésével),

3. szakmai program, összhangban a kezelési tervben meghatározott stratégiával,

4. a kapcsolódó erőforrás- és költségigény (az állami és egyéb támogatások, valamint saját erőforrások, bevételek elkülönített tervezésével),

5. ütemterv.

II. A kezelési terv szerinti folyamatos követő-figyelés (monitoring) eszközei

1. a kezelési terv elfogadásától számított 2. évtől kezdve a tárgyévet megelőző év kezelési kézikönyvében foglalt cselekvési program teljesülésének értékelése,

2. a tárgyévi célok teljesítésének ellenőrzését biztosító mérföldkövek meghatározása,

3. az adott helyszínre a kezelési tervben meghatározott tárgyévi indikátorok célszámai, továbbá a világörökségi helyszín látogatószáma, az ott töltött vendégéjszakák száma, védett ingatlanok állagvédelme, fejlesztése a világörökségi területen (db, m2) a ráfordítások kimutatásával, oktatási és képzési programok résztvevőinek száma, foglalkozások száma az adatforrás, valamint az adatgyűjtés és feldolgozás módszertanának közlésével.

III. Operatív együttműködési címlista

Naprakészen vezetett adattár a világörökségi terület kezelésében az állami, az érintett helyi és országos nemzetiségi önkormányzati, társadalmi, illetve szakmai és tudományos partnerekről, beleértve a nemzetközi partnereket is.

4. melléklet a 315/2011. (XII. 27.) Korm. rendelethez

A bejelentési dokumentáció tartalma

I. A világörökségi várományos helyszín bejelentési dokumentációja tartalmazza:

1. a bejelentési dokumentációt készítő szerv adatait,

2. a bejelentés dátumát,

3. a helyszín nevét,

4. a helyszín elhelyezkedését (földrajzi koordinátákkal),

5. a helyszín leírását,

6. a kiemelkedő egyetemes érték igazolását,

7. a kiemelkedő egyetemes érték kritériumának kiválasztását az alábbi kritériumok közül, valamint a kiválasztott kritériumok indokolását:

a) az emberi alkotószellem mesterműve;

b) az emberi értékek egymásra hatásának jelentős eredménye egy bizonyos időszakon belül, vagy egy adott kulturális régióban az építészet vagy a technológia, a monumentális művészetek, a várostervezés vagy a tájtervezés területén;

c) egy adott kulturális hagyomány vagy civilizáció egyedi vagy legalább kivételes bizonysága, mely lehet ma is élő vagy már letűnt;

d) kiemelkedő példája egy épülettípusnak, építészeti vagy technológiai együttesnek vagy tájnak, amely az emberi történelem jelentős állomásait vagy állomását illusztrálja;

e) olyan kivételes példája egy hagyományos emberi településnek vagy földhasználatnak, mely reprezentál egy vagy több kultúrát vagy ember és környezet egymásra hatását, különösen akkor, amikor ez egy visszafordíthatatlan változás eredményeként sérülékennyé vált;

f) közvetlenül összefüggésbe hozható eseményekkel vagy élő hagyományokkal, eszmékkel vagy hiedelmekkel, művészeti vagy irodalmi alkotásokkal, melyek egyetemes jelentőségűek;

g) kiemelkedő természeti jelenséget vagy különleges természeti szépségű és esztétikai fontosságú területet foglal magába;

h) kivételes példája a földtörténet nagyobb állomásainak, beleértve a földi élet jeleit, jelentős, jelenleg is tartó geológiai folyamatokat a földformák vagy jelentős geomorfikus vagy fiziográfiai tulajdonságok kialakulásában;

i) kiemelkedő példái jelentős, jelenleg is tartó ökológiai és biológiai folyamatoknak a földi vagy édesvízi ökoszisztémák, állat- és növénytársulások kialakulásában és kifejlődésében;

j) a biológiai sokféleség in situ megőrzésének legfontosabb és legjelentősebb természeti helyszíne, beleértve a tudomány vagy megőrzés szempontjából kiemelkedő egyetemes értékű fenyegetett fajok megőrzését,

8. a hitelesség, illetve az integritás kritériumának való megfelelés meghatározását,

9. a hasonló helyszínekkel való összehasonlítást (bemutatva a Vötv.-ben meghatározott Világörökség Jegyzékben szereplő vagy nem szereplő helyszínekkel való hasonlóságokat és azokat a szempontokat, amelyek alapján a javasolt helyszín kiemelkedő).

II. A várományos nemzetközi sorozatjelölések és a határon átívelő jelölések esetében a bejelentési dokumentáció tartalmazza:

1. a bejelentési dokumentációt készítő szerv adatait,

2. a bejelentés dátumát,

3. a Részes Állam nevét,

4. a nemzetközi sorozatjelölés vagy határon átívelő jelölés megnevezését,

5. a többi résztvevő Részes Állam nevét,

6. az országonkénti részhelyszínek megnevezését,

7. az állam, megye, régió megnevezését,

8. a helyszín elhelyezkedését (földrajzi koordinátákkal),

9. a nemzetközi sorozatjelölés vagy határon átívelő jelölés rövid leírását, bemutatását,

10. a részelemek leírását, bemutatását,

11. a jelölendő helyszín egésze tekintetében a kiemelkedő egyetemes érték indokolását:

a) az I. 7. pont a)-j) alpontja szerinti kritériumok kiválasztása,

b) a hitelesség, illetve integritás meghatározása,

c) a részelemek kiválasztásának indokolása,

d) más hasonló helyszínekkel való összehasonlítás.

5. melléklet a 315/2011. (XII. 27.) Korm. rendelethez

A világörökségi felterjesztési dokumentáció tartalma

I. Általános leírás:

1. a Részes Állam neve,

2. az állam, a régió és a megye neve,

3. a felterjesztett helyszín neve,

4. a felterjesztett helyszín földrajzi koordinátái,

5. a felterjesztett helyszín határainak szöveges leírása,

6. a felterjesztett helyszín határait és védőövezetét jelölő, megfelelő méretarányú, ingatlan-nyilvántartási vagy topográfiai térkép, valamint annak A4-es formátumú változata,

7. a felterjesztés alapjául szolgáló, a 4. melléklet I. 7. pont a)-j) alpontjában meghatározott kritériumok megjelölése,

8. a kiemelkedő egyetemes értékmeghatározás tervezete,

9. a helyi szervezet neve és elérhetősége.

II. Részletes leírás:

1. a felterjesztett helyszín beazonosítása (elhelyezkedése, földrajzi meghatározása):

a) a felterjesztő ország neve (és a Részes Állam neve, amennyiben ez eltér),

b) az állam, a régió és a megye neve,

c) a felterjesztett helyszín neve,

d) a felterjesztett helyszín földrajzi koordinátáinak megjelölése [sorozatjelölés esetén a helyszín részeit sorszám szerint táblázatban kell felsorolni (név, megye vagy kerület, a középpont koordinátái, a felterjesztett terület alapterülete (hektár), a védőövezet alapterülete (hektár), a térkép száma)],

e) a felterjesztett helyszín és a hozzá tartozó védőövezet határait ábrázoló térképek,

f) a felterjesztett helyszín és a védőövezet hektárban meghatározott területe.

2. A felterjesztett helyszín leírása:

a) a helyszín leírása,

b) a helyszín történelme és fejlődése.

3. A Világörökség Jegyzékbe történő felvétel iránti kérelem indokolása:

a) rövid összefoglalás,

b) a 4. melléklet I. 7. pont a)-j) alpontjában meghatározott kritérium megjelölése és annak indokolása,

c) az integritás meghatározása,

d) a hitelesség meghatározása [a 4. melléklet I. 7. pontjának a)-f) alpontjaiban meghatározott kritériumok esetében],

e) védelmi és kezelési elvárások,

f) összehasonlító elemzés,

g) javasolt kiemelkedő egyetemes érték meghatározása.

4. A felterjesztett helyszín megőrzési állapota és a felterjesztett helyszínt érintő tényezők bemutatása:

a) a felterjesztett helyszín jelenlegi megőrzési állapota (fizikai állapot, fenyegető veszélyek),

b) a felterjesztett helyszínt érintő tényezők

ba) a fejlesztési nyomás (pl. beavatkozások, adaptálások, mezőgazdaság, bányászat),

bb) a környezeti terhelések (pl. szennyezés, éghajlatváltozás, elsivatagosodás),

bc) a természeti katasztrófák (pl. földrengés, árvíz, tűzvész) és katasztrófa-készültség,

bd) a világörökségi helyszín felelős látogatása,

be) a felterjesztett helyszínen és annak védőövezetében élő lakosság száma.

5. A felterjesztett helyszín védelme és kezelése:

a) tulajdonviszonyok,

b) a védettség megjelölése,

c) a védettségből eredő intézkedések megvalósításának eszközei,

d) a felterjesztett helyszínre vonatkozó tervek (pl. regionális vagy helyi tervek, megőrzési terv, idegenforgalmi fejlesztési terv),

e) a felterjesztett helyszín kezelési terve vagy egyéb kezelési rendszer,

f) a finanszírozási források és szintek,

g) a megőrzési és kezelési technikákhoz szükséges szakértelem és képzés, valamint annak forrásai,

h) a látogatók kiszolgálására vonatkozó szolgáltatások és ahhoz kapcsolódó infrastruktúra,

i) a felterjesztett helyszín bemutatására és népszerűsítésére vonatkozó stratégia és programok,

j) a személyi állomány és szakértelem (szakmai, technikai háttér).

6. Monitoring:

a) a megőrzési állapot mérésének kulcsmutatói (indikátor, periodicitás, a rögzítés helye),

b) a felterjesztett helyszín ellenőrzésére vonatkozó adminisztratív intézkedések,

c) az előző jelentések eredményei.

7. Dokumentáció:

a) fényképek és audiovizuális anyagok és az azok felhasználására vonatkozó meghatalmazás,

b) a védettségre vonatkozó szövegek, a kezelési terv vagy dokumentált kezelési rendszer másolata és egyéb, a felterjesztett helyszínre vonatkozó releváns tervek kivonatai,

c) a felterjesztett helyszínre vonatkozó legfrissebb jegyzékek, leltárok, valamint azok tárolásának, archiválásának helye, címe,

d) bibliográfia.

8. Az illetékes szervek elérhetőségei:

a) a felterjesztést készítő szervezet adatai,

b) a hivatalos helyi szervezet,

c) egyéb helyi intézmények,

d) a felterjesztett helyszínhez kapcsolódó hivatalos honlapok elérési útvonala.