Magyarország gazdasági fejlődésének és az állampolgárok életminőségének meghatározó eleme a közösségi közlekedési szolgáltatások rendszere. Alapvető célkitűzés, hogy szolgáltatás központú, átlátható támogatási módokon keresztül ellentételezett, a társadalom és a költségvetés teherbíró képességét figyelembe vevő olyan egységes közszolgáltatási személyszállítási rendszer jöjjön létre, amely elősegíti
– a közösségi közlekedés társadalmi és gazdasági elsőbbségének érvényrejutását az egyéni közlekedéssel szemben,
– az országos, a regionális, az elővárosi és a helyi személyszállításra vonatkozó európai uniós követelmények kielégítését, valamint
– a hatékonyan működő, folyamatosan javuló szolgáltatást megtestesítő szolgáltató előre tervezhető, átlátható és fenntartható finanszírozását.
Mindezekre tekintettel az Országgyűlés a fenntarthatósági, környezetvédelmi és energiahatékonysági szempontrendszer érvényesülése, az utasok jogainak biztosítása, a személyszállítási közszolgáltatás működtetésére fordított állami és önkormányzati források hatékony és átlátható módon történő felhasználása, valamint annak érdekében, hogy
– a személyszállítási szolgáltatások egyéni közlekedéssel szembeni versenyképessége és vonzereje javuljon, színvonala az összehangolt fejlesztéspolitikai célok és szolgáltatásszervezés révén emelkedjen,
– a közlekedési infrastruktúra működtetésének és pótlásának költségei, a közlekedési szolgáltató bevétellel nem fedezett indokolt költségei, továbbá az állam által jogszabályban biztosított utazási kedvezmények ellentételezéséhez nyújtott szociálpolitikai jellegű támogatások átlátható módon elkülönüljenek
a következő törvényt alkotja:
1. § (1) A törvény hatálya kiterjed:
a) a Magyarország területén végzett belföldi és nemzetközi közúti és vasúti személyszállítási szolgáltatásra, valamint az azzal összefüggő jogokra és kötelezettségekre,
b) a saját számlás személyszállításra,
c) a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 3. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt személyszállítási közszolgáltatásokra, valamint
d) a Vkt. 3. § (2) bekezdésében foglalt személyszállítási közszolgáltatásokra, amennyiben azok a helyi vagy az elővárosi személyszállítási közszolgáltatások részét képezik,
e) az iskolabusszal vagy közösségi busszal végzett személyszállítási szolgáltatásokra.
(2) A törvény hatálya nem terjed ki:
a) az idegenforgalmi szolgáltatás részeként végzett vízi személyszállítási szolgáltatásra, függetlenül annak menetrend szerinti jellegétől,
b) a különleges szállítási igénnyel rendelkező utascsoportok részére biztosított, nem közforgalmú személyszállítási szolgáltatásokra (betegszállítás, szállító szolgálatok stb.).
(3) A Magyarországon bejegyzett közlekedési szolgáltató által a Magyarország területén kívül végzett vasúti és közúti személyszállítási szolgáltatásra a törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.
(4) A személyszállítási közszolgáltatások tekintetében e törvény a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (a továbbiakban: 1370/2007/EK rendelet) együttesen alkalmazandó.
(5) A vasúti személyszállítási szolgáltatásra a vasúti személyszállítási szolgáltatást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló, 2007. október 23-ai 1371/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1371/2007/EK rendelet) e törvénnyel és a 49. § (1) bekezdés c) pontja alapján kiadott jogszabályokkal együttesen alkalmazandó.
(6) Az autóbuszos személyszállítási szolgáltatásra az autóbusszal közlekedő utasok jogairól és a 2006/2004/EK rendelet módosításáról szóló, 2011. február 16-ai 181/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 181/2011/EU rendelet) e törvénnyel és a 49. § (1) bekezdés d) pontja alapján megalkotott jogszabályokkal, az autóbusszal végzett személyszállítás nemzetközi piacához való hozzáférés közös szabályairól és az 561/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. október 21-ei 1073/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1073/2009/EK rendelet) e törvénnyel és az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és saját számlás személyszállítási tevékenységről szóló jogszabállyal együttesen alkalmazandó.
2. § E törvény alkalmazásában:
1. alapellátás: az országos, a regionális és az elővárosi személyszállítási közszolgáltatások ellátásért felelős által biztosítandó, az e törvény 27. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott mértékű szolgáltatás, a főváros esetében és a megyei jogú városok közül azoknál, amelyek helyi személyszállítási közszolgáltatást működtetnek, a Főváros Közgyűlésének vagy a megyei jogú város képviselő-testületének rendeletében meghatározott szolgáltatási szint;
2. belföldi személyszállítási szolgáltatás: az a személyszállítási szolgáltatás, amelyben az utazás megkezdésének a helye és a célállomás helye egyaránt Magyarország területén van;
3. belső szolgáltató: olyan közlekedési szolgáltató, amely
a) a települési (fővárosi) önkormányzat belső szervezeti egysége, vagy
b) a települési (fővárosi) önkormányzat többségi befolyása alatt álló olyan gazdasági társaság, amelynek a tevékenységét a települési (fővárosi) önkormányzat irányítja, vagy
c) olyan egyéb gazdasági társaság, amelyben a települési (fővárosi) önkormányzat meghatározó befolyással rendelkezik;
4. egységes egyeztetési eljárás: e törvény keretében meghatározott járművel végzett országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó közszolgáltatási menetrendek elkészítésének folyamata, amelynek során a menetrendek mennyiségi és minőségi követelményeinek egységes rendszerét országos, regionális és elővárosi szinten a helyi közlekedési sajátosságokra is figyelemmel alakítják ki, és amelynek célja a személyszállítási közszolgáltatás-nyújtás hatékony módjának megválasztása, valamint a csatlakozások összehangolása a közlekedésért felelős miniszter által kidolgozott közszolgáltatási menetrendi koncepcióval összhangban;
5. ellátásért felelős: a 4. § (3)–(4) bekezdésében meghatározott, 1370/2007/EK rendelet 2. cikk b) pontja szerinti illetékes hatóság;
6. elővárosi személyszállítási szolgáltatás: a főváros vagy megyei jogú város és annak legfeljebb 70 km-es vonzáskörzete között végzett személyszállítási szolgáltatás;
6a. * gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet;
7. határon átmenő személyszállítási szolgáltatás: az a személyszállítási szolgáltatás, amelyben az utazás megkezdésének a helye és a célállomás helye vagy legalább azok egyike Magyarország területén kívül van, de az útvonal részben Magyarország területén halad;
8. helyi személyszállítási szolgáltatás: a település közigazgatási határán belül – helyi díjszabás alapján – végzett személyszállítási szolgáltatás, a közúti járművel végzett személyszállítási közszolgáltatások esetében ideértve a település közigazgatási határon kívül eső vasútállomására (vasúti megállóhelyére), komp- vagy révátkelőhelyére közbeeső megállóhely érintése nélkül történő személyszállítási szolgáltatást is;
9. igényvezérelt személyszállítási szolgáltatás: az e törvényben e szolgáltatásokra meghatározott engedéllyel rendelkező szolgáltató által közszolgáltatási szerződés vagy járati engedély alapján végzett, információs technológiai eszközök alkalmazásával szervezett, változó útvonalon vagy változó időrendben, vagy változó útvonalon és változó időrendben közlekedő személyszállítási szolgáltatás;
10. iskolabusszal végzett személyszállítás: kizárólag óvodások és kísérőik, valamint a közoktatásban tanulók és kísérőik szállítását szolgáló, nem közszolgáltatás keretében nyújtott sajátszámlás személyszállítás vagy személyszállítási szolgáltatás;
11. járat: e törvény keretében meghatározott jármű a menetrendben meghatározott útvonalon és időrendben történő közlekedése;
12. jármű:
a) * vasúti jármű: a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Vtv.) meghatározott vasúti jármű,
b) trolibusz: a közszolgáltatási szerződések odaítélése szempontjából vasúti jármű,
c) közúti jármű: az autóbusz, az iskolabusz, a közösségi busz, a személytaxi és a személygépkocsis személyszállító szolgáltatás eszköze,
d) * különleges személyszállító szolgáltatást nyújtó jármű: személyszállító szolgáltatáshoz használt – a c) pontban meghatározott közúti járműkörbe nem tartozó – a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti közúti jármű, kivéve a személygépkocsit, amellyel különleges személyszállító szolgáltatás nem végezhető,
e) * vízi jármű: a Vkt.-ban meghatározott, vízen való személyszállításra szolgáló gépi hajtású vízi jármű, valamint a komp;
13. kabotázs: a vasúti személyszállítás területén a közösségi vasutak fejlesztéséről szóló 91/440/EGK tanácsi irányelv, valamint a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról szóló 2007/58/EK irányelv 1.1. cikk. 8. pontja, a közúti személyszállítás területén a 1073/2009/EK rendelet 2. cikk 7. pontja szerinti tevékenység;
14. közforgalmú személyszállítási szolgáltatás: az a személyszállítási szolgáltatás, amelyet – a közzétett feltételek alkalmazásával, díj ellenében – bárki igénybe vehet;
15. közlekedési szolgáltató: a Vtv.-ben meghatározott vasúti hatóság és vasúti igazgatási szerv, az e törvényben meghatározott közlekedési hatóság vagy a hajózási hatóság által kiadott, a tevékenység végzésére jogosító engedély birtokában e törvény alapján személyszállítási szolgáltatási tevékenységet végző gazdálkodó szervezet;
15a. * közlekedési kártya: olyan, az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Nektv.) 2. § 3. pontja szerinti, közhiteles adatokkal, vizuálisan megszemélyesített, a közforgalmú személyszállítási szolgáltatás igénybevétele céljából kibocsátott, külön jogszabályban meghatározott elektronikus adat tárolására vagy művelet elvégzésére alkalmas eszközt tartalmazó hordozó, amely az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott utazási okmányként teljesíti az utasmédia követelményrendszerét. A Nektv. 4. § (5) bekezdésében meghatározott elsődleges kártyának tekintendő, személyazonosság közhiteles igazolására szolgáló kártya formátumú okmányhoz a közlekedési kártya mint másodlagos kártya – amennyiben annak műszaki és technikai feltételei adottak – a jogosult kérelmére hozzárendelhető;
16. közösségi busszal végzett személyszállítás: hazai vagy európai uniós forrásból vásárolt közúti járművel, saját számlás személyszállítás keretében végzett személyszállítás;
17. közszolgáltatási kötelezettség: minden, az 1370/2007/EK rendelet 2. cikk e) pontjában meghatározott kötelezettség;
18. közforgalmú menetrend: a belföldi vasúti, közúti, valamint vízi járművel végzett személyszállítási szolgáltatásra vonatkozó – az útvonal, a megállóhelyek, az érkezési és az indulási időpontok, vagy a gyakoriság és a szolgáltatás minőségének meghatározását tartalmazó – közzétett szolgáltatási előírás;
19. közszolgáltatási menetrend: a közforgalmú menetrend része, a személyszállítási közszolgáltatási szerződésben meghatározott járatok útvonalai, megállóhelyei, indulási és érkezési időpontjai meghatározásának összességét és azok minőségi követelményeit tartalmazó szolgáltatási előírás;
20. különcélú menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatás: az utazás célja alapján meghatározott utaskör menetrend alapján végzett szállítása más utasok kizárásával, az utazást szervező személyétől függetlenül;
21. különjárati személyszállítás: a szállítás megrendelője vagy a szállítást végző közlekedési szolgáltató kezdeményezésére személyek előzetesen összeállított csoportjának szállítása alkalmi jelleggel közlekedő olyan járattal, amely nem felel meg sem a menetrend szerinti személyszállítás, sem a különcélú menetrend szerinti személyszállítás ismérveinek;
22. * meghatározó befolyás: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (2) bekezdése szerinti meghatározó befolyás;
23. menetrend: a járat útvonalának kezdő- és végpontját, a megállóhelyeket, mindezekre vonatkozóan az indulási és érkezési időpontokat, vagy a járat napi első és utolsó indulási időpontját és a köztes járatgyakoriság ismertetését tartalmazó szolgáltatási előírás;
24. menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatás: személyek szállítására meghatározott rendszerességgel, meghatározott útvonalon, a fel- és leszállásra előzetesen kijelölt megállóhelyek között, vagy azok érintésével közlekedő, díj ellenében bárki által igénybe vehető járattal végzett vasúti, vízi vagy közúti személyszállítási szolgáltatás;
25. nemzetközi személyszállítási szolgáltatás: olyan személyszállítási szolgáltatás, amelynek során a járat valamely, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam (a továbbiakban: EGT-állam) legalább egy határán áthalad, és amelynek fő célja a különböző EGT-államok állomásai vagy megállóhelyei közötti személyszállítás; vasúti járművel végzett személyszállítás esetén a vonatot egyesíthetik és szétválaszthatják, továbbá a különböző vasúti szerelvények különböző kiindulási és célállomással rendelkezhetnek, feltéve hogy valamennyi vasúti kocsi legalább egy államhatáron áthalad;
26. országos személyszállítási szolgáltatás: regionális, elővárosi vagy helyi személyszállítási szolgáltatásnak nem minősülő személyszállítási szolgáltatás;
27. regionális személyszállítási szolgáltatás: a megye határán belül vagy a megyehatár átlépése esetén 100 km-t meg nem haladó, elővárosi személyszállítási szolgáltatásnak nem minősülő belföldi személyszállítási szolgáltatás;
28. saját számlás személyszállítás: a jármű üzemeltetőjével munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek haszonszerzési cél nélkül, nem üzletszerűen és az üzemeltető által nem főtevékenységként végzett szállítása, amennyiben
a) az a személyszállítást végző üzemeltető tulajdonában lévő, tartósan bérelt vagy lízingelt járművel történik, és
b) a járművet a személyszállítást végző üzemeltető, annak tagja, a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy vezeti;
29. személyszállítási közszolgáltatás: az 1370/2007/EK rendelet 2. cikk a) pontja szerint, közszolgáltatási szerződés alapján végzett személyszállítási szolgáltatás;
30. személyszállítási szolgáltatás: az e törvényben meghatározott járművel szerződés alapján, díj ellenében végzett személyszállítás, valamint az ezekhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások;
31. személytaxi: olyan gépjármű, amellyel a közlekedési hatóság személyszállító tevékenység végzését engedélyezte és amellyel a végzett szolgáltatást bárki azonos feltételek mellett igénybe veheti;
32. szerződéses személyszállítás: a szállítás megrendelője és a szállítást végző gazdálkodó szervezet között létrejött szerződés alapján végzett különcélú menetrend szerinti személyszállítás;
33. szociálpolitikai menetdíj-támogatás: személyszállítási közszolgáltatások keretében megvalósuló utazásokhoz az állam által jogszabályban biztosított utazási kedvezmények ellentételezéséhez nyújtott támogatás;
34. * többségi befolyás: a Ptk. 8:2. § (1) bekezdése szerinti többségi befolyás;
35. vonal: a vasúti közlekedésben a vonatok, a közúti járművel végzett személyszállítási szolgáltatás esetén a közúti járművek indulási és végállomása között az egymás után elhelyezkedő megállási helyek, a hajózásban a kikötési helyeket rögzítő szolgáltatási előírás, függetlenül attól, hogy egy-egy járat megáll-e az adott helyen;
36. * közösségi kerékpáros rendszer: több állomásbál álló, automatizáltan működő, bárki számára folyamatosan igénybe vehető, rövid távú és egyirányú utazásra alkalmas kerékpár-kölcsönzési rendszer.
3. § (1) A közforgalmú személyszállítási szolgáltatást végző közlekedési szolgáltatók, valamint a személyszállítási szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges állomások, megállóhelyek, valamint egyéb utasforgalmi létesítmények üzemeltetői kötelesek a személyszállítási szolgáltatási tevékenységek hatékony ellátása érdekében egymással együttműködni. Ennek keretében az üzemeltető – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – legfeljebb a fenntartás és az üzemeltetés költségeit, az értékcsökkenést és a tőkemegtérülés alapján számított nyereséget magában foglaló önköltség fejében az egyenlő elbánás elve mellett, erre irányuló szerződés alapján, a biztonságos közlekedés feltételeinek figyelembevételével köteles hozzáférést biztosítani
a) a közforgalmú személyszállítási szolgáltatást igénybe vevő utasok kiszolgálásához közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokhoz, így az utasok fel- és leszállásához, utazási okmány vásárlásához, az utastájékoztatási rendszerhez, a várakozást szolgáló és a szociális létesítményekhez és
b) a közforgalmú közlekedési szolgáltatások nyújtásához szükséges állomásokhoz, megállóhelyekhez, valamint egyéb utasforgalmi létesítményekhez
más személyszállítási szolgáltatást nyújtó szolgáltatók számára.
(2) A személyszállítási szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges állomások, megállóhelyek, valamint egyéb utasforgalmi létesítmények legalább többségi állami tulajdonú üzemeltetői kötelesek a Kormány egyedi döntése, vagy a közigazgatási szerv megkeresése alapján biztosítani a személyforgalom lebonyolítására és kiszolgálására szolgáló létesítményben a közigazgatási szervek számára az ügyintézést nyújtó szervezet elhelyezését, annak akadálymentes megközelítését, az állomás és a távközlési hálózat használatát és üzemeltetését. Az ügyintézés helyszínét biztosító helyiség igénybevételével és használatával kapcsolatos szabályokról, valamint a helyiség üzemeltetésével kapcsolatos közvetlen költségek (közüzemi díjak és önköltségi szinten számított épületüzemeltetési költségek) viseléséről a létesítmény üzemeltetője és az érintett közigazgatási szerv szerződésben rendelkeznek.
4. § (1) Az Országgyűlés feladata:
a) az ország gazdasági és társadalmi folyamataival összhangban álló személyszállítási közlekedéspolitikai, valamint a személyszállítási szolgáltatások fejlesztésére vonatkozó koncepció jóváhagyása,
b) a személyszállítási szolgáltatások szabályozásával, engedélyezésével, működésével és fejlesztésével kapcsolatos törvényi szintű szabályozási és intézményi keretek kialakítása,
c) a személyszállítási közszolgáltatások költségvetési kereteinek kialakítása és biztosítása.
(2) A Kormány feladata:
a) a közlekedéspolitika személyszállítást érintő céljaira, valamint a személyszállítási szolgáltatások megszervezésére és fejlesztésére vonatkozó – az épített és természeti környezet, továbbá az emberi egészség védelme érdekében összehangolt, a fejlett információs és kommunikációs technológiák alkalmazására alapozott – koncepció meghatározása, a személyszállítási közszolgáltatás fejlesztése,
b) a személyszállítási szolgáltatásokkal kapcsolatos engedélyezési tevékenység jogszabályi és intézményi kereteinek kialakítása,
c) a közszolgáltatási utazási kedvezmények mértékének meghatározása, valamint a személyszállítási közszolgáltatások árához nyújtott – a közszolgáltatási utazási kedvezményekből származó – bevételkiesés szociálpolitikai menetdíj-támogatással történő ellentételezése,
d) a honvédelemmel, a polgári védelemmel és a katasztrófaelhárítással összefüggő személyszállítási feladatok ellátása és
e) a személyszállítási szolgáltatásokhoz kapcsolódó eszközök (különösen: utastájékoztatási rendszer, elektronikus jegy- és bérletrendszer, jegyértékesítő és jegyellenőrző rendszerek), valamint a kapcsolódó járművek és infrastruktúra-elemek (különösen: közutak, vasúti pályák, közlekedési csomópontok, állomások és megállóhelyek, energetikai, távközlési és biztonsági berendezések) üzemeletetésére és fejlesztésére vonatkozó egységes fejlesztési koncepció elfogadása.
(3) A közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) feladata:
a) a személyszállítást érintő közlekedéspolitika és fejlesztési koncepció előkészítése, a jóváhagyott közlekedéspolitika és fejlesztési koncepció végrehajtásának szervezése,
b) a gazdaság és a társadalom személyszállítási közszolgáltatások iránti igényének megállapítása, nyomon követése,
c) az 1370/2007/EK rendelet szerinti illetékes hatóságként az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások megszervezésével kapcsolatos intézményi és szabályozási keretek kialakítása, a személyszállítási közszolgáltatások megszervezése, a közlekedési szolgáltató kiválasztása,
d) * az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások – személyszállítási közszolgáltatási szerződések megkötésével történő – megrendelése, valamint a szolgáltatások teljesítésének ellenőrzése,
e) a személyszállítási közszolgáltatás és a belföldi menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatás szervezésére vonatkozó egységes, országosan és regionálisan összehangolt, valamint az államháztartás teherbíró képességét is figyelembe vevő közszolgáltatási menetrendi koncepció kidolgozása,
f) a személyszállítási közszolgáltatási szerződés alapján az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben az országos, a regionális és az elővárosi személyszállítási közszolgáltatási kötelezettségek miatt a közlekedési szolgáltatónál felmerülő, bevétellel nem fedezett és indokoltnak elismert költségeknek a központi költségvetésből történő megtérítése,
g) az országos, regionális és elővárosi közlekedés díjainak személyszállítási közszolgáltatási szerződés keretében történő megállapítása,
h) a személyszállítási szolgáltatásokhoz kapcsolódó eszközök (különösen: utastájékoztatási rendszerek, elektronikus jegy- és bérletrendszer, jegyértékesítő és jegyellenőrző rendszerek), valamint a kapcsolódó járművek és infrastruktúra-elemek (különösen: közutak, vasúti pályák, közlekedési csomópontok, állomások és megállóhelyek, energetikai, távközlési és biztonsági berendezések) üzemeltetésére, fejlesztésére, valamint fejlesztésnek nem minősülő beruházásokra vonatkozó egységes fejlesztési koncepciójának elkészítése,
i) az országos, elővárosi és regionális közlekedés egységes jegy- és bérletrendszerére, díjakra és díjalkalmazási feltételrendszerére, valamint egységes jegyellenőrzési folyamatokra és módszertanra vonatkozó koncepció kidolgozása és elfogadása,
j) az országos, regionális és elővárosi közlekedés szolgáltatási szintjének és mennyiségének, valamint a közszolgáltatások teljesítésével összefüggő gazdálkodó tevékenység ellenőrzésére és felügyeletére egységes módszertan kialakítása,
k) az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatásoknak az utazók számára – a technológiai, műszaki és költségvetési lehetőségek keretei között – összehangolt, egységes feltételek mellett hozzáférhető szolgáltatási rendszer kialakítása, valamint
l) az utasok számára elektronikus formában egységesen megismerhető közszolgáltatási menetrend és elektronikus utazásszervező működtetésére és fejlesztésére vonatkozó koncepció készítése.
(4) A települési önkormányzat, valamint önkormányzatok társulásának önként vállalt feladata lehet, a Fővárosban a Fővárosi Önkormányzat (a továbbiakban együtt: önkormányzat) kötelező feladata:
a) a helyi személyszállítás fejlesztésére vonatkozó – az országos, a regionális és az elővárosi közforgalmú személyszállítással, az épített és természeti környezet védelme érdekében összehangolt, a fejlett információs és kommunikációs technológiák alkalmazására alapozott – koncepciók jóváhagyása, valamint azok végrehajtásának megszervezése,
b) a gazdaság és a társadalom személyszállítási közszolgáltatások iránti igényének megállapítása, nyomon követése,
c) a közszolgáltatások megszervezésével kapcsolatos intézményi és szabályozási keretek kialakítása, a helyi személyszállítási közszolgáltatások megszervezése, a közlekedési szolgáltató kiválasztása, a helyi személyszállítási közszolgáltatások – a személyszállítási közszolgáltatási szerződések megkötésével történő – megrendelése,
d) a helyi közlekedés díjainak szerződés keretében történő megállapítása, a helyi személyszállítási közszolgáltatások bevételekkel nem fedezett indokolt költségeinek megtérítése, valamint a szolgáltatások teljesítésének ellenőrzése,
e) a település helyi közszolgáltatási személyszállítási szolgáltatásának ellátására vonatkozó menetrendi koncepciók kidolgozása.
5. § (1) A miniszter, a Fővárosi Önkormányzat, vagy a 4. § (4) bekezdésében meghatározott, a helyi közlekedést önként vállalt feladatként ellátó önkormányzat feladatkörébe tartozik:
a) a közszolgáltatási feladatok és az azokkal összefüggő követelmények meghatározása adott területre (területrészre, hálózatra, egy vagy több vonalra vagy járatra) és ezek érvényesítése a szolgáltatóval szemben,
b) a helyi, valamint az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások összehangolása,
c) a személyszállítási közszolgáltatásokat végző közlekedési szolgáltatók működésének folyamatos nyomon követése, a szolgáltatók személyszállítási közszolgáltatási tevékenységének, fejlesztéseinek, valamint fejlesztésnek nem minősülő beruházási tevékenységeinek összehangolása, koordinálása,
d) a közszolgáltatási feladatok ellátására leginkább megfelelő, a legszínvonalasabb és a lakosság számára legkevésbé költséges szolgáltatást kínáló, az energetikai és környezeti hatások figyelembevételével a legalkalmasabb szolgáltató kiválasztása és megbízása, a szolgáltató tevékenységének folyamatos figyelemmel kísérése és ellenőrzése, valamint
e) az utasok számára elektronikus formában egységesen megismerhető közszolgáltatási menetrend és elektronikus utazásszervező működtetésére és fejlesztésére vonatkozó koncepció készítése.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatok ellátása során az ellátásért felelősök kötelesek egymással is együttműködve biztosítani, hogy a helyi, az elővárosi, a regionális és az országos közforgalmú személyszállítási szolgáltatások e törvény hatálya alá tartozó vízi személyszállítási szolgáltatással együtt integrált közlekedési rendszert alkossanak az egyes közlekedési módok közötti ésszerű munkamegosztással és a közpénzek lehető legtakarékosabb felhasználásával.
(3) A miniszter az önkormányzatokkal
a) a helyi személyszállítási közszolgáltatások regionális vagy elővárosi személyszállítási szolgáltatásokkal történő ellátása,
b) a helyi személyszállítási közszolgáltatásnak az önkormányzat közigazgatási határán kívülre történő kiterjesztése, valamint
c) a regionális vagy elővárosi személyszállítási közszolgáltatás közös működtetési feltételeinek biztosítása
érdekében – írásban – együttműködési megállapodást köthet.
(4) A (3) bekezdés szerinti megállapodásban meg kell határozni a helyi személyszállítási közszolgáltatásra, így különösen a közszolgáltatási menetrendre, annak módosítására, a díjrendszerre és a közszolgáltatási kötelezettség körébe eső személyszállítási szolgáltatást végző közlekedési szolgáltató kiválasztására, valamint annak esetleges veszteségei ellentételezésére vonatkozó rendelkezéseket.
(5) Az 1370/2007/EK rendelet 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott összevont jelentést az ellátásért felelős a felelősségi körébe tartozó közszolgáltatási tevékenységről a tárgyévet követő év május 31. napjáig készíti el. A jelentést az önkormányzat a honlapján, a miniszter a Kormány honlapján teszi közzé.
6. § (1) A Kormány országos jelentőséggel bíró esetekben a személyszállítási szolgáltatásokhoz kapcsolódó eszközök, különösen az utastájékoztatási rendszer, az elektronikus jegy- és bérletrendszer, a jegyértékesítő és jegyellenőrző rendszerek, valamint a járművek és infrastruktúra-elemek üzemeletetésére, fejlesztésére és fejlesztésnek nem minősülő beruházásaira egységes fejlesztési koncepciót állapíthat meg.
(2) Közvetlen vagy közvetett állami, vagy önkormányzati tulajdonban lévő közlekedési szolgáltató által végzett személyszállítási szolgáltatásokat érintő, valamint állami vagy európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztést kizárólag a Kormány által jóváhagyott koncepció keretei között lehet finanszírozni, és lebonyolítani.
(3) Amennyiben az érintett közlekedési szolgáltató e § szabályaitól eltérő módon valósít meg fejlesztést vagy fejlesztésnek nem minősülő beruházást, az ebből fakadó többletköltséget a megrendelt közlekedési szolgáltatás ellentételezésénél az ellátásért felelős nem fogadhatja be és nem ellentételezheti.
7. § (1) * A személyszállítási szerződés teljesítésével összefüggésben a személyszállítási szolgáltatásban részt vevő, a menetdíjat meg nem fizető utas azonosíthatósága, a személyhez kötött utazási jogosultság ellenőrzése, valamint a közszolgáltatási utazási kedvezmények igénybevétele jogszerűségének megállapítása céljából
a) a közforgalmú személyszállítási szolgáltatást teljesítő közlekedési szolgáltató,
b) a nemzeti mobilfizetési szervezet, továbbá
c) – ha a bevételek beszedését a közlekedésszervező végzi – a közlekedésszervező vagy megbízottja
jogosult a személyszállítási szolgáltatásban részt vevő utas azonosíthatóságához szükséges, a (4) bekezdésben meghatározott adatok megismerésére.
(2) * Az (1) bekezdésben meghatározott szervezet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett, továbbá e törvényben meghatározott korlátozó rendelkezések megtartásával az elektronikus adathordozón rögzített, nem személyhez kötött utazási jogosultság igénybevételével történő, egy alkalomnál több utazásra jogosító személyszállítási szerződés teljesítése érdekében, a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben – a személyszállítási üzletszabályzatban közzétett feltételek mellett – a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok kezelésére vonatkozó adatkezelési megállapodást köthet a személyszállítási szolgáltatásban részt vevő személlyel.
(3) * Az (1) bekezdésben meghatározott szervezet a közszolgáltatási utazási kedvezmény vagy személyhez kötött utazási jogosultság keretében teljesítendő, elektronikus adathordozón rögzített utazási jogosultság igénybevételével történő utazásra jogosító személyszállítási közszolgáltatásra vonatkozó személyszállítási szerződés teljesítésével összefüggésben jogosult a (4) bekezdésben meghatározott adatoknak a szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő kezelésére.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezet adatmegismerési, adatkezelési jogosultsága a személyszállítási szolgáltatás alapjául szolgáló szerződés teljesítése érdekében a következő adatokra terjed ki: *
a) * a jogosult természetes személyazonosító adatai (családi és utónév, születési családi és utónév, születési hely és idő, anyja születési családi és utóneve), lakcíme, valamint személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványának típusa és száma – ha 14. életévét betöltötte, akkor – aláírása is, vagy a jogosult részére elektronikusan kiállított, utazásra jogosító közlekedési kártya esetén annak egyedi sorszáma és a jogosult arcképmása,
b) az e törvényben meghatározottak szerinti, a közszolgáltatási utazási kedvezményekről szóló jogszabály alapján biztosított utazási kedvezmény esetén a kedvezmény jogcíme, a jogcímet megalapozó okmány azonosítója, típusa, érvényessége, kibocsátója,
c) az utazási viszonylathoz kötött kedvezmény esetén az utazási viszonylat, meghatározott időponthoz vagy időszakhoz kötött érvényességű kedvezmény esetén az érvényesség időszaka vagy időpontja.
(5) * A (3) bekezdésben meghatározott esetben az (1) bekezdésben meghatározott szervezet a (4) bekezdésben meghatározott adatokat a polgári jogi igények elévüléséig nyilvántartja és kezeli.
(6) * A Nektv-ben meghatározott működtető, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) hatálya alá tartozó természetes személynek, valamint az egyéb, a közlekedési kártyára jogosult személynek a Nektv-ben meghatározott regisztrációs szerv által folytatott kártyafelhasználói regisztráció során felvételezett és kezelt természetes személyazonosító adatait, lakcímét, egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés során rögzített arcképmását és – ha a 14. életévét betöltötte – aláírását, valamint az általa képzett kapcsolati kódot közlekedési kártya kártyakibocsátása és nyilvántartása céljából az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szervezet részére átadja. A közlekedési kártya tekintetében a Nektv. szerinti kártyakibocsátónak az (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezet minősül.
(7) * Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szervezet a közlekedési kártya kibocsátása iránti kérelemben a jogosult által megadott adatok, valamint az általa kibocsátott közlekedési kártya megszemélyesítését végző szervezetek adatközlése alapján a 30. § (2) bekezdésben rögzített feltételek biztosítása, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott szolgáltatási kötelezettsége teljesítése céljából, a Nemzeti Személyszállítási Intelligens Közlekedési Rendszerek Platform keretein belül központi nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:
a) a (6) bekezdés szerinti adatokat,
b) a közlekedési kártya egyedi sorszámát és elektronikus egyedi azonosítóját,
c) a közlekedési kártya érvényességére vonatkozó adatokat,
d) a közszolgáltatási utazási kedvezmények igénybevételére való jogosultsági adatokat, valamint
e) a közlekedési kártya egyes közlekedési szolgáltató szervezeteknél való érvényesítési adatait.
(8) * Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szervezet a (7) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott adatokat a közlekedési kártya érvényességének vagy a polgári jogi igény érvényesíthetőségének időpontjáig kezeli.
8. § (1) * A vasút-, trolibusz-, autóbusz- és közösségi kerékpárállomáson a közforgalom számára nyitva álló helyen, a jegy- és bérletértékesítő berendezéseken, a megállóhelyen, kikötőben, valamint a személyszállító vasúti járművek, trolibuszok, az autóbuszok és a hajók, kompok belterében, a vasút-, trolibusz-, autóbusz- és közösségi kerékpár-állomáson, hajóállomáson és megállóhelyen található berendezések, a személyszállító vasúti járművek, trolibusz, autóbusz, közösségi kerékpáros rendszer eszközei, a jegy- és bérletértékesítő berendezések és a hajók, kompok, továbbá az utasok életének, személyének, testi épségének és vagyontárgyaik védelme céljából az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett, továbbá e törvényben meghatározott korlátozó rendelkezések betartásával, a szolgáltató, a közlekedésszervező, valamint a vasút-, trolibusz-, autóbusz-, közösségi kerékpár- és hajóállomás vagy megállóhely, kikötő üzemeltetője (e szakasz alkalmazásában a továbbiakban együtt: szolgáltató) jogosult elektronikus biztonságtechnikai rendszeren keresztül megfigyelést folytatni, a megfigyelés során kép- és hangfelvételt készíteni, valamint a készített kép- és hangfelvételt kezelni.
(2) * A szolgáltató az (1) bekezdés szerinti elektronikus biztonságtechnikai rendszer alkalmazása esetén – a vakok és gyengénlátók számára is érzékelhető módon – köteles
a) a vasút-, hajó-, trolibusz- és az autóbusz-állomás és megállóhely bejáratánál,
b) a személyszállító vasúti járműre, hajóra, trolibuszra, és az autóbuszra való felszállásra szolgáló peronoknál,
c) a személyszállító vasúti járművön, hajón, trolibuszon és az autóbuszon, valamint
d) közösségi kerékpár gyűjtőállomásán,
e) * a jegy- és bérletértékesítő berendezésen
figyelemfelhívó jelzést és ismertetést elhelyezni az elektronikus biztonságtechnikai rendszer által folytatott megfigyelés, valamint a rendszer által rögzített, személyes adatokat tartalmazó kép- és hangfelvétel készítésének, tárolásának céljáról, az adatkezelés jogalapjáról, a felvétel tárolásának helyéről, a tárolás időtartamáról, a rendszert alkalmazó (üzemeltető) személyéről, az adatok megismerésére jogosult személyek köréről, továbbá a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénynek az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezéseiről.
(3) Nem alkalmazható elektronikus megfigyelőrendszer olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így különösen mosdóban, illemhelyen.
(4) A rögzített kép-, hang- vagy kép- és hangfelvételt felhasználás hiányában a rögzítéstől számított 16. napon meg kell semmisíteni vagy törölni kell. Felhasználásnak minősül, ha a rögzített kép-, illetve hangfelvétel bírósági vagy hatósági eljárásban bizonyítékként felhasználásra vagy bíróság, hatóság részére ilyen eljárás során benyújtásra kerül.
(5) Akinek jogát vagy jogos érdekét a (4) bekezdés szerinti kép-, illetve hangfelvétel érinti, a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a rögzítéstől számított 15 napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy a kép- illetve hangfelvételt annak kezelője ne semmisítse meg vagy ne törölje.
(6) Bíróság vagy hatóság megkeresésére a rögzített kép-, illetve hangfelvételt a bíróságnak vagy a hatóságnak haladéktalanul meg kell küldeni. Ha a megkeresésre attól számított 72 órán belül, hogy a megsemmisítés vagy törlés mellőzését az (5) bekezdés alapján kérték, nem kerül sor, és a (4) bekezdésben meghatározott határidő letelt, a rögzített kép- illetve hangfelvételt meg kell semmisíteni, vagy törölni kell.
9. § A víziközlekedési személyszállítás engedélyezésére vonatkozó szabályokat a Vkt. és a vízi személyszállításról szóló rendelet, a vasúti személyszállítás engedélyezésére vonatkozó szabályokat a Vtv. állapítja meg.
10. § (1) Autóbusszal végzett menetrend szerinti, szerződéses és különjárati személyszállítási szolgáltatás a gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes közlekedési hatóság által, a szolgáltató kérelmére az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és saját számlás személyszállítási tevékenységről szóló jogszabályban és az abban foglalt eljárási rend szerint kiadott, az e tevékenység végzésére feljogosító autóbuszos személyszállító engedély, valamint nemzetközi forgalomban – ideértve a kabotázst is – közösségi engedély birtokában végezhető.
(2) Autóbuszos személyszállító engedélyt az a gazdálkodó szervezet kaphat, amely megfelel az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és saját számlás személyszállítási tevékenységről szóló jogszabályban meghatározott követelményeknek.
(3) Az autóbuszos személyszállító szolgáltató
a) menetrend szerinti nemzetközi személyszállítási szolgáltatást,
b) különcélú menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatást, amennyiben az nem a szállítás megrendelője és a szolgáltató között megkötött szerződés alapján történik,
c) közforgalmú kötöttpályás közlekedést helyettesítő autóbuszjárattal történő személyszállítási szolgáltatást, továbbá
d) nem az Európai Unióban bejegyzett szolgáltató menetrend szerinti és különcélú menetrend szerinti kabotázs személyszállítási szolgáltatást
járati engedéllyel végezhet. Járati engedély a szolgáltató kérelmére, külön jogszabály alapján, az abban foglalt időtartamra, de legfeljebb 5 évre adható ki. Az engedély kérelemre megújítható.
(4) A menetrend szerinti nemzetközi autóbuszos személyszállítási szolgáltatás végzésére jogosító járati engedély kiadására az 1073/2009/EK rendeletben és az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és saját számlás személyszállítási tevékenységről szóló jogszabályban foglalt előírásokat kell alkalmazni.
(5) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott személyszállítási szolgáltatás végzésére vonatkozó járati engedély kiadása tekintetében a közlekedési hatóság, a (3) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a (7) bekezdésben meghatározott helyi személyszállítási szolgáltatásra vonatkozó járati engedélyek tekintetében a települési önkormányzat polgármestere, fővárosban a főpolgármester, míg az országos, regionális és elővárosi, valamint a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott személyszállítási szolgáltatás végzésére vonatkozó járati engedélyek tekintetében a miniszter jár el.
(6) Személyszállítási közszolgáltatás személyszállítási közszolgáltatási szerződés alapján végezhető.
(7) Igényvezérelt személyszállítási szolgáltatás járati engedély vagy közszolgáltatási szerződés alapján végezhető.
11. § Autóbusszal történő saját számlás személyszállítás az üzemeltető székhelye szerinti közlekedési hatóság által az e célra kiadott igazolvánnyal, az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és saját számlás személyszállítási tevékenységről szóló jogszabályban meghatározott módon és feltételek teljesítése esetén végezhető.
12. § (1) Személygépkocsival közúti személyszállítási szolgáltatás személytaxi-szolgáltatásként vagy személygépkocsis személyszállító szolgáltatásként végezhető.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyszállítási szolgáltatások végzésének és az azokhoz használt járművek üzemeltetésének feltételeit, továbbá az e tevékenység végzéséhez kapcsolódó egyéb feltételeket a Kormány a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló rendeletben határozza meg. *
(3) * Az adott település területén lévő taxiállomások igénybevételének rendjét a települési önkormányzat rendeletben állapítja meg.
(4) * A települési önkormányzat – a Főváros területén a Fővárosi Önkormányzat – rendeletében e törvény keretei között a közigazgatási területén végzett személytaxi-szolgáltatató működését – ideértve a személyszállítási szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működését is – az (5)–(6) bekezdésben meghatározott feltételekhez kötheti.
(5) * A települési önkormányzat (4) bekezdés szerinti rendelete a helyi sajátosságok figyelembevételével a személytaxi-szolgáltatónak a környezet és a lakosság egészségének védelme, az utasforgalom biztonságos és magas színvonalon történő ellátása, a tevékenység szabályozott keretek közötti folytatásának biztosítása érdekében a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló jogszabályban meghatározottak mellett további, a járművek külső megjelenésére, környezetvédelmi besorolására és méretére vonatkozó feltételeket állapíthat meg.
(6) * A személytaxi-szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működése körében a települési önkormányzat (4) bekezdés szerinti rendelete meghatározhatja a tevékenység folytatásához szükséges infokommunikációs eszközök alapvető műszaki sajátosságait, további feltételként köztartozás-mentességet és a tevékenység folytatásához szükséges mértékű tőkeerőt írhat elő.
(7) * Ha a települési önkormányzat – a Fővárosban a Fővárosi Önkormányzat – az (5)–(6) bekezdés szerint feltételeket állapított meg, a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló rendeletben meghatározott tevékenységi engedély kiadását megelőzően a települési önkormányzat vagy az általa megbízott közlekedésszervező előzetesen igazolja a feltételek teljesülését.
12/A. § * (1) Különleges személyszállító szolgáltatást nyújtó járművel személyszállítási, vagy személyszállítási tevékenységet is tartalmazó szolgáltatás – a közlekedési hatóságnál történő bejelentés alapján – olyan járművel végezhető, amely műszaki kivitele alapján az utasok biztonságos szállítására alkalmas és megfelel a közúti járművek forgalomba helyezésére és forgalomban tartására vonatkozó miniszteri rendeletben meghatározott feltételeknek.
(2) A települési önkormányzat – a Főváros területén a Fővárosi Önkormányzat – rendeletében e törvény keretei között a közigazgatási területén a különleges személyszállító szolgáltatást nyújtó járművel végzett személyszállítási, vagy személyszállítási tevékenységet is tartalmazó szolgáltatás nyújtását – ideértve az ilyen tevékenységet közvetítő és szervező szolgálat működését is – a (3)–(4) bekezdésben meghatározott feltételekhez kötheti.
(3) A települési önkormányzat – a Főváros területén a Fővárosi Önkormányzat – (2) bekezdés szerinti rendelete a helyi sajátosságok figyelembevételével a (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatás végzését a környezet és a lakosság egészségének védelme, a szolgáltatás biztonságos és magas színvonalon történő ellátása, valamint a közúti forgalom biztonsága érdekében
a) a járművek környezetvédelmi tulajdonságaira, méretére, műszaki kivitelére és külső megjelenésére,
b) a szolgáltatás nyújtása során igénybe vehető utakra és megállási helyekre, alkalmazott menetrendre, valamint
c) a szolgáltatás igénybe vételének feltételeire
vonatkozó rendelkezéseket állapíthat meg.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységet közvetítő és szervező szolgálat működése körében a települési önkormányzat (2) bekezdés szerinti rendelete meghatározhatja a tevékenység folytatásához szükséges infokommunikációs eszközök alapvető műszaki sajátosságait, további feltételként köztartozás-mentességet és a tevékenység folytatásához szükséges mértékű tőkeerőt írhat elő.
(5) Ha a települési önkormányzat – a Főváros területén a Fővárosi Önkormányzat – a (3)–(4) bekezdés szerinti feltételeket állapított meg, azok teljesítését a tevékenység végzésének megkezdésére vonatkozó bejelentés megtétele után a települési önkormányzat – a Főváros területén a Fővárosi Önkormányzat – vagy az általa megbízott közlekedésszervező ellenőrzi és nem teljesülés esetén a települési önkormányzat – a Főváros területén a Fővárosi Önkormányzat – (2) bekezdés szerinti rendeletében meghatározott szankciókat alkalmazza.
12/B. § * (1) A közlekedési hatóság elrendeli az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: elektronikus adat), amelynek a szolgáltatás működtetője által hozzáférhetővé tétele olyan üzletszerűen végzett személyszállítási szolgáltatást közvetítő vagy szervező szolgáltatás
a) igénybevételét biztosítja vagy
b) igénybevételéhez szükséges lépések bemutatásával közvetlenül népszerűsíti, elősegíti azt,
amely nem felel meg a Kormány rendeletében meghatározott diszpécserszolgálati vagy önálló diszpécserszolgálati tevékenységre vonatkozóan megállapított követelményeknek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus adat hozzáférhetetlenné tétele akkor rendelhető el, ha a Kormány rendeletében meghatározott diszpécserszolgálati engedély hiánya miatt az eljáró hatóság bírságot szabott ki és a megbírságolt az engedély nélküli tevékenységet tovább folytatja.
(3) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása. Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét a közlekedési hatóság 365 napra rendeli el.
(4) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozatot a közlekedési hatóság hirdetményi úton közli. A hirdetményt 15 napig kell a közlekedési hatóság honlapján közzétenni.
(5) A (4) bekezdés szerinti hirdetmény tartalmazza:
a) az ügy tárgyát és rövid ismertetését,
b) az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéhez szükséges adatokat,
c) a tájékoztatást arról, hogy az érintettek hol és mikor tekinthetnek be az ügy irataiba.
12/C. § * (1) A közlekedési hatóság 12/B. § (1) bekezdése szerinti határozatának kötelezettje – annak határozatban történő megjelölése nélkül – valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató.
(2) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján szervezi és ellenőrzi.
(3) A közlekedési hatóság 50000 forinttól 200000 forintig terjedő bírsággal sújthatja azt az (1) bekezdés szerinti szolgáltatót, amely a 12/B. § szerinti kötelezettségének nem tesz eleget. A bírság a kötelezettség nemteljesítésének időtartama alatt ismételten is kiszabható.
12/D. § * (1) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételre vonatkozó kötelezettség az elrendelést követő 365 nap elteltével megszűnik.
(2) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt a közlekedési hatóság annak megszűnése előtt megszünteti, ha
a) az elrendelés oka megszűnt, vagy
b) a büntetőügyben eljáró bíróság vagy hatóság megkeresése, illetve az NMHH közlése alapján valamely bűncselekménnyel kapcsolatban elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele kényszerintézkedés, illetve elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézkedés elrendelése vagy végrehajtása van folyamatban.
(3) A határozatra a 12/B. § (4) és (5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
12/E. § * A közlekedési hatóság a jogkövető magatartás elősegítése és az állampolgárok tájékoztatása érdekében honlapján a 12/B. § szerinti intézkedés végrehajtásának időtartama alatt közzéteszi a jogerős ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel elrendelésével érintett honlap elnevezését.
12/F. § * Személygépkocsival engedély nélkül végzett közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt személygépkocsit a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendeletben meghatározott időtartamra ki kell vonni a forgalomból.
13. § Közúti gépjárművel végzett szerződéses vagy különjárati személyszállítási szolgáltatás a 10. § (1) bekezdésében meghatározott engedély birtokában, vasúti eszközzel végzett szerződéses vagy különjárati személyszállítási szolgáltatás a Vtv.-ben meghatározott működési engedéllyel rendelkező vállalkozó vasút társaságként végezhető. A különjárati személyszállítási szolgáltatásra egyebekben a 181/2011/EU rendelet és a Ptk. vállalkozási szerződésekre vonatkozó szabályai, a szerződéses személyszállítási szolgáltatásra egyebekben a Ptk. vállalkozási szerződésekre vonatkozó szabályai az irányadóak.
14. § (1) Igényvezérelt személyszállítási szolgáltatás végzésére a szolgáltatás teljesítéséhez használt jármű jellegétől függően személytaxis, személygépkocsis személyszállítói vagy autóbuszos személyszállítói engedéllyel és – személytaxi-szolgáltatást végző vállalkozás esetében – a 12. §-ban meghatározott feltételeket teljesítő gazdálkodó szervezet vagy természetes személy jogosult.
(2) Amennyiben az igényvezérelt személyszállítási szolgáltatás a személyszállítási közszolgáltatás részeként valósul meg, abban az esetben a szolgáltatásokra – a menetrendszerűségre vonatkozó szabályokat leszámítva – a közszolgáltatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
15. § * (1) A piacfelügyeleti tevékenységet a vasúti személyszállítási szolgáltatásokkal kapcsolatban a Vtv. alapján a Gazdasági Versenyhivatallal (a továbbiakban: versenyhatóság) együttműködve a vasúti igazgatási szerv végzi.
(2) A közlekedési hatóság az autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatási piac zavartalan, eredményes működésének, a piaci szereplők érdekei védelmének, a tisztességes és hatékony piaci verseny fenntartásának elősegítése, és a versenykorlátozó magatartás tanúsítására lehetőséget adó helyzetek kiküszöbölése érdekében hatósági jogkörében felügyeleti ellenőrzési tevékenységet végez.
(3) A közlekedési hatóság a piac felügyeletével kapcsolatos tevékenysége során figyelemmel kíséri az autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatási piac működését, az arra vonatkozó jogszabályokban és a közlekedési hatóság határozataiban foglaltak megtartását, és arról elemzést készít.
(5) A közlekedési hatóság az autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatásokat végző közlekedési szolgáltatókat, valamint a közlekedésszervezőt az autóbusszal végzett közúti személyszállítási szolgáltatási piac felügyeletével kapcsolatos tevékenység ellátásához szükséges információk, adatok szolgáltatására kötelezheti.
(6) A közlekedési hatóság piacfelügyeleti tevékenysége során felügyeleti és ellenőrzési terv alapján és azon kívül is hivatalból vagy kérelemre folytat felügyeleti tevékenységet.
(7) Az autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatási piac összehangolt felügyelete érdekében a közlekedési hatóság, a vasúti igazgatási szerv, valamint a hajózási hatóság egymással együttműködik.
15/A. § * (1) A közlekedési hatóság részére a piac felügyeletével kapcsolatos tevékenységéért az autóbusszal közúti személyszállítási szolgáltatásokat végző közlekedési szolgáltatók, továbbá a közlekedésszervező az autóbuszos személyszállítási tevékenységének a 22. § (2) bekezdése szerinti kijelölő jogszabály alapján végzett feladataihoz kapcsolódóan felügyeleti díjat fizetnek.
(2) A felügyeleti díj mértéke az előző évi autóbusszal végzett közúti személyszállítási szolgáltatások vagy a közlekedésszervező által az autóbuszos személyszállítási tevékenységhez kapcsolódóan a 22. § (2) bekezdése szerinti kijelölő jogszabály alapján végzett feladatai teljesítéséből származó nettó árbevétel 0,1%-a. Előző évi nettó árbevétel hiányában a felügyeleti díjat a tárgyidőszakban tényleges árbevétel alapján kell megfizetni.
(3) A felügyeleti díj meg nem fizetése vagy késedelmes teljesítése esetén az esedékesség napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része.
(4) A felügyeleti díj számításának, megállapításának részletes szabályait, valamint megfizetésének módját és feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.
16. § (1) * Ha a közlekedési hatóság az autóbuszos közúti személyszállítási szolgáltatási piac felügyelete során észleli a működési engedélyhez kötött tevékenység végzésével vagy a számviteli elkülönítéssel és a keresztfinanszírozás tilalmával vagy a közlekedésszervező tevékenységével kapcsolatosan jogszabályban, vagy a közlekedési hatóság határozatában meghatározott valamely kötelezettség megsértését,
a) megállapítja a tevékenység végzésének feltételeit és megtiltja a jogsértő magatartás folytatását,
b) a jogsértőt kötelezi az eljárás költségeinek megtérítésére,
c) az autóbusszal végzett személyszállítási szolgáltatásokra vonatkozó piacfelügyeleti eljárásról és a piacfelügyeleti bírságról szóló jogszabály alapján bírságot szab ki.
(2) A kötelezettségek további súlyos és ismétlődő megszegése esetén a közlekedési hatóság felfüggesztheti vagy visszavonhatja a működési engedélyt.
(3) A közlekedési hatóság piacfelügyeleti eljárásban hozott határozatai és végzései ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye, azokat felügyeleti jogkörben megváltoztatni vagy megsemmisíteni nem lehet.
(4) A közlekedési hatóság és a versenyhatóság a közúti személyszállítási piacon folyó versenyt érintő kérdésekben a verseny védelmének következetes érvényre juttatása, illetve az egységes jogalkalmazás előmozdítása érdekében szorosan együttműködik, így különösen
a) az (1) bekezdés szerinti jogsértések,
b) a közúti személyszállítási piac felügyelete,
c) a 3. §-ban meghatározott együttműködési kötelezettség,
d) a közúti személyszállítási üzletszabályzatok érvényesülésének nyomon követése során.
(5) A közlekedési hatóság és a versenyhatóság az együttműködés során köteles biztosítani, hogy eljárásaik az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokkal összhangban legyenek, illetve az üzleti titokhoz fűződő érdekek ne sérüljenek. Ennek keretében az adatot a másik hatóságnak átadó hatóság értesíti az adatszolgáltatót az adatok átadásáról. Az átvevő hatóság biztosítja, hogy a részére átadott adatok legalább olyan védelemben részesüljenek, mint amilyen védelemben az átadó hatóságnál részesültek.
(6) A közlekedési hatóság a (3) bekezdésben meghatározott eljárása során a versenyhatóság szakmai álláspontját kiemelten figyelembe veszi, amennyiben attól eltér, annak indokairól a versenyhatóságot és az ügyfelet tájékoztatja.
(7) A közlekedési hatóság, valamint a versenyhatóság az együttműködésük részleteit rögzítik, évente felülvizsgálják, és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik, ideértve az együttműködés eredményeként létrehozott módszertanokat is.
17. § (1) * A vasúti igazgatási szerv felügyeli a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogaira vonatkozó jogszabályi rendelkezések vasúti társaságok és a közlekedésszervező általi megtartását. E tevékenysége körében hivatalból ellenőrzi és elemzi az 1371/2007/EK rendeletben, e törvényben, a vasúti személyszállítás részletes feltételeiről szóló rendeletben, a vasúti társaságok személyszállítási üzletszabályzatában és a közlekedésszervező személyszállítási üzletszabályzatában foglaltak megtartását.
(2) A vasúti igazgatási szerv (1) bekezdés szerinti eljárására a Vtv. 75. § (3)–(4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(3) * A közlekedési hatóság felügyeli az autóbuszos személyszállítást igénybe vevő utasok jogaira vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek az autóbuszos személyszállító szolgáltatók, valamint a közlekedésszervezők általi megtartását. E tevékenysége körében hivatalból ellenőrzi és elemzi a 181/2011/EU rendeletben, e törvényben, a 49. § (1) bekezdés d) pontjában adott felhatalmazás alapján megalkotott rendeletben, az autóbuszos személyszállító szolgáltatók személyszállítási üzletszabályzatában – ideértve a szolgáltatás minőségi előírásait is – és a közlekedésszervezők személyszállítási üzletszabályzatában foglaltak megtartását.
(4) * Ha a vasúti igazgatási szerv az (1) bekezdésben meghatározott valamely rendelkezés megsértését állapítja meg, a vasúti társaság vagy a közlekedésszervező számára
a) előírja a tevékenység jogszerű végzéséhez szükséges lépések megtételét,
b) megtiltja a jogsértő magatartás folytatását,
c) utasjogi felügyeleti bírságot szabhat ki,
d) a jogsértőt kötelezi az eljárás költségeinek megtérítésére.
(5) * Ha a közlekedési hatóság a (3) bekezdésben meghatározott valamely rendelkezés megsértését állapítja meg, az autóbuszos személyszállító szolgáltató vagy a közlekedésszervező számára
a) előírja a tevékenység jogszerű végzéséhez szükséges lépések megtételét,
b) megtiltja a jogsértő magatartás folytatását,
c) utasjogi felügyeleti bírságot szabhat ki,
d) a jogsértőt kötelezi az eljárás költségeinek megtérítésére.
(5a) * Az utasjogi felügyeleti bírságot
a) a vasúti igazgatási szerv a (4) bekezdés a)–b) és d) pontjában,
b) a közlekedési hatóság az (5) bekezdés a)–b) és d) pontjában meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása mellett is kiszabhatja.
(5b) * A vasúti igazgatási szerv vagy a közlekedési hatóság figyelmeztetést is alkalmazhat, ha
a) a jogsértéssel érintett utasok
aa) száma nem haladja meg a vonat vagy az autóbusz utasainak 10%-át, vagy
ab) jogaik sérelmét a vasúti közlekedési szolgáltató vagy az autóbuszos személyszállító szolgáltató (a továbbiakban együtt: szolgáltató) vagy a közlekedésszervező azonnali intézkedésével a helyszínen megszüntette, vagy
b) a szolgáltató vagy a közlekedésszervező a jogsértést megelőzően hat hónapon belül hasonló vagy azonos jogsértést nem követett el.
(5c) * Az utasjogi felügyeleti bírság több jogsértés együttes megvalósítása esetén minden jogsértés után kiszabható. Folyamatosan más-más érintett terhére elkövetett jogsértés esetében az utasjogi felügyeleti bírság esetenként külön-külön szabható ki.
(5d) * Az utasjogi felügyeleti bírság kiszabására irányuló eljárás a vasúti igazgatási szervnek vagy a közlekedési hatóságnak a jogsértésről való tudomásszerzésétől számított hat hónapon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.
(6) A kötelezettségek súlyos és ismétlődő megszegése esetén – amennyiben a (4), illetve (5) bekezdésben meghatározott egyéb jogkövetkezmények nem vezettek eredményre – a vasúti igazgatási szerv, illetve a közlekedési hatóság felfüggesztheti vagy visszavonhatja a személyszállítási közszolgáltatás végzésére jogosító működési engedélyt.
18. § (1) * A vasúti személyszállítást vagy az autóbuszos személyszállítást igénybe vevő vagy igénybe venni szándékozó személy (a továbbiakban: panaszos) panasszal élhet a vasúti igazgatási szervnél, illetve a közlekedési hatóságnál, ha álláspontja szerint a személyszállító szolgáltató vagy a közlekedésszervező megsértette a 17. § (1) vagy (3) bekezdését. A panasz – személyesen, postai vagy elektronikus úton – akkor terjeszthető elő, ha a panaszos a vasúti vagy az autóbuszos személyszállító szolgáltató vagy a közlekedésszervező panaszkezelési eljárását igénybe vette, de az nem vezetett a panaszos számára kielégítő eredményre.
(2) * Vasúti személyszállítás esetén panaszt benyújtani a vasúti társaság vagy közlekedésszervező panaszkezelési eljárását lezáró dokumentum panaszossal való közlésétől számított, ennek hiányában a panaszkezelési szabályzatban az eljárásra meghatározott határidő leteltét követő 30 napon belül lehet. A vasúti társaság vagy a közlekedésszervező a panaszkezelési eljárását lezáró dokumentumban tájékoztatni köteles a panaszost arról, hogy a panaszkezelési eljárással szemben a vasúti igazgatási szervhez fordulhat. E határidőn túl a vasúti igazgatási szervhez benyújtott panaszokat a vasúti igazgatási szerv érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A vasúti társaság vagy a közlekedésszervező panaszkezelési eljárásában hozott, az ügyet lezáró dokumentumot a vasúti igazgatási szerv részére a panasz mellékleteként be kell nyújtani. Ennek hiányában a vasúti igazgatási szerv hiánypótlási felhívást bocsát ki. A vasúti igazgatási szerv a bejelentésnek minősülő beadványok megtételének elősegítése érdekében honlapján is közzéteszi a panasz megtételére szolgáló űrlapot.
(3) * Autóbuszos személyszállítási szolgáltatás esetében a panaszkezelési eljárást a 49. § (1) bekezdés d) pontjában adott felhatalmazás alapján megalkotott rendelet és az autóbuszos személyszállító szolgáltatók személyszállítási üzletszabályzata, közlekedésszervező esetében annak a 19. § (6) bekezdésben meghatározott esetben megalkotott személyszállítási üzletszabályzata tartalmazza.
(4) * Panasz olyan beadvány benyújtásával tehető, amely tartalmazza a panaszos és a panaszolt személyszállító szolgáltató vagy közlekedésszervező azonosításához szükséges adatokat, a feltételezett jogsértés megjelölését, a feltételezett jogsértést megvalósító konkrét magatartás leírását, a feltételezett jogsértéssel kapcsolatos állításokat alátámasztó tényeket és bizonyítékokat.
(5) * A vasúti igazgatási szerv, illetve a közlekedési hatóság a panaszost, a szolgáltatót, a közlekedésszervezőt és az érintett harmadik felet meghallgathatja, valamint tőlük további felvilágosítást és információt kérhet.
(6) A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos által tett ismételt, továbbá a névtelen panasz vizsgálata mellőzhető.
(7) A panasz alapján – ha az alaposnak bizonyul – a vasúti igazgatási szerv, illetve a közlekedési hatóság dönt a szükséges hatósági lépések megtételéről, s erről a panaszost tájékoztatja.
19. § (1) Menetrend szerinti közforgalmú közúti, vasúti és e törvény hatálya alá tartozó vízi személyszállítási szolgáltatás az e törvény és a vasúti hatóság, a vasúti igazgatási szerv, vagy a személyszállítási feltételekről szóló jogszabály alapján kiadott, az adott személyszállítási szolgáltatási tevékenység végzéséhez szükséges működési engedély birtokában végezhető.
(1a) * A vízi személyszállítási közszolgáltatás lebonyolítására alkalmas és ahhoz szükséges vízparti ingatlanok, kikötőhelyek, kikötői infrastruktúra használatával kapcsolatban a miniszter közlekedésszakmai és hozzáférési feltételeket írhat elő. A szakmai feltételek kiterjednek a kikötői infrastruktúra használatára, szolgáltatási színvonalára, forgalmi rendjére, az infrastruktúrához történő hozzáféréssel kapcsolatos szabályokra, a kikötői infrastruktúra üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatos részletes előírásokra, valamint a személyi és képesítési követelményekre.
(2) A közúti és vízi járművel végzett személyszállítási szolgáltatásra, valamint az 1371/2007/EK rendeletben nem szabályozott kérdésekben a vasúti személyszállítási szolgáltatásra kötött szerződésekre a Ptk.-nak a szerződésekre vonatkozó általános, továbbá a vállalkozási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit a vasúti személyszállítási szolgáltatás részletes feltételeiről, valamint a közúti személyszállítási szerződésekről, továbbá a vízi személyszállítási szolgáltatás feltételeiről szóló jogszabályban foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(3) A közlekedési szolgáltató a közforgalmú személyszállítási szolgáltatás körében a közforgalmú menetrendben meghatározott vonalon az ott meghirdetett járatokat közlekedteti.
(4) * A közforgalmú személyszállítási szolgáltatást végző közlekedési szolgáltató – kivéve a taxi és a személygépkocsis személyszállító szolgáltatást végző szolgáltató – a közforgalmú személyszállítási szolgáltatására vonatkozó általános szerződési feltételeket tartalmazó személyszállítási üzletszabályzatot készít. A közlekedésszervező a személyszállítási tevékenységhez kapcsolódóan, a 22. § (2) bekezdése szerinti kijelölő jogszabály alapján végzett feladatai ellátására vonatkozó személyszállítási üzletszabályzatot készít.
(5) * A vasúti személyszállítási üzletszabályzatot, a közlekedésszervezőnek a személyszállítási tevékenységhez kapcsolódó, a 22. § (2) bekezdése szerinti kijelölő jogszabály alapján végzett feladatai ellátására vonatkozó személyszállítási üzletszabályzatot és annak módosítását a vasúti igazgatási szerv e törvényben, a Vtv-ben, az országos működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás feltételeiről szóló kormányrendeletben és a térségi, az elővárosi és a helyi működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint hagyja jóvá. A jóváhagyás nem tagadható meg, ha a vasúti személyszállítási üzletszabályzat, illetve a közlekedésszervező személyszállítási üzletszabályzata az e törvényben a Vtv-ben, az országos működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás feltételeiről szóló kormányrendeletben és a térségi, az elővárosi és a helyi működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelel.
(6) A közúti személyszállítási szolgáltatást végző szolgáltatók személyszállítási üzletszabályzatát, annak módosítását az autóbuszos személyszállítási szolgáltatás 181/2011/EU rendeletben nem szabályozott részletes feltételeire, valamint a személyszállítási üzletszabályzat tartalmára és jóváhagyására vonatkozó jogszabály alapján a közlekedési hatóság hagyja jóvá. Ha a bevételek beszedését a közlekedésszervező végzi, az üzletszabályzat elkészítésére vonatkozó kötelezettség a közlekedésszervezőre is kiterjed.
(7) * A személyszállítási üzletszabályzat hatályos szövegét a közlekedési szolgáltató és a közlekedésszervező nyilvánosan közzéteszi.
20. § (1) Személyszállítási közszolgáltatásként közszolgáltatási szerződés keretében az e fejezetben meghatározott szabályok szerint, az ellátásért felelős helyi, elővárosi, regionális és országos menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatást rendelhet meg.
(2) Az e fejezetben meghatározott szabályok szerint személyszállítási közszolgáltatás keretében igényvezérelt személyszállítási szolgáltatások is biztosíthatók, ez esetben e szolgáltatásokra a személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3) A helyi személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a Vkt. 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján végzett komp- és révszolgáltatásokra.
(4) * A vízijárművel végzett személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó közszolgáltatási szerződés megkötésére az országos, regionális és elővárosi közszolgáltatásokra vonatkozó rendelkezések alapján a miniszter jogosult. A helyi személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a Vkt. 3. § (2) bekezdésében meghatározott menetrend szerinti vízi személyszállítási szolgáltatásokra, ha azok a helyi személyszállítási közszolgáltatások integrált részét képezik. A közszolgáltatási szerződés megkötéséhez ebben az esetben is szükséges a miniszter előzetes hozzájárulása, kivéve a közszolgáltatási szerződés alapján a közszolgáltatási kötelezettségek ellátásának adott menetrendi évre vonatkozó feltételeiről és a megrendelt közszolgáltatások ellátásáért járó ellentételezés összegéről szóló megállapodás megkötését.
(5) Nemzet-, társadalom- vagy közlekedéspolitikai szempontok alapján az ellátásért felelős a határon átmenő személyszállítási szolgáltatásokat személyszállítási közszolgáltatásként rendelhet meg. A személyszállítási közszolgáltatássá minősített határon átmenő regionális személyszállítási szolgáltatásokra a regionális személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó szabályokat, a személyszállítási közszolgáltatássá minősített határon átmenő országos személyszállítási szolgáltatásokra az országos személyszállítási közszolgáltatási tevékenységre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(6) A személyszállítási közszolgáltatást nyújtó szolgáltató, vagy közlekedésszervező kijelölése esetén a közlekedésszervező köteles közforgalmú menetrendet készíteni és azt közzétenni, abban elkülönítetten megjeleníteni a személyszállítási közszolgáltatást.
(7) A személyszállítási közszolgáltatást nyújtó köteles a közforgalmú menetrend elektronikus adatbázisát az ellátásért felelős által meghatározott formában az ellátásért felelős vagy az általa megjelölt, az egységes elektronikus közforgalmú menetrend működtetésében közreműködő szervezet részére átadni.
(8) A belföldi menetrend szerinti autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatást végző közlekedési szolgáltatók járműbeszerzéseik során a közszolgáltatást ellátó közúti járművek üzemeltetésével járó, a jármű teljes élettartamára vetített, a környezetkímélő és energiahatékony közúti járművek beszerzésének előmozdításáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint járnak el.
21. § (1) * Az önkormányzat a 4. § (4) bekezdés c)–e) pontjában, az 5. §-ában, 12. § (7) bekezdésében, 23–31. §-ában, és a 35. §-ában szabályozott feladatokat a feladat ellátásához szükséges forrásokkal együtt – az állam vagy az önkormányzat kizárólagos tulajdonában, vagy kizárólag az állam és az önkormányzat közös tulajdonában álló korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság, vagy irányítása alatt álló költségvetési szerv formájában működő – közlekedésszervezőnek adhatja át. A közlekedésszervező működése alatt az állam vagy az önkormányzat kizárólagos tulajdonjogának, vagy az állam és az önkormányzat közös kizárólagos tulajdonjogának fennállását folyamatosan biztosítani szükséges.
(2) * Az önkormányzat az átadott feladatok tekintetében szakmai felügyeletet gyakorol a közlekedésszervező felett, ennek során az ellátásért felelős a közlekedésszervező által az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezések alapján ellátott feladatok tekintetében hozott döntéseit megváltoztathatja vagy megsemmisítheti. A szakmai felügyelet körében az önkormányzat évente legalább egy alkalommal értékeli a közlekedésszervező tevékenységét és a következő időszakra tervezett stratégiai intézkedéseit.
(3) Amennyiben a közlekedésszervező valamely közszolgáltatási tevékenysége gazdasági tevékenységnek minősül akkor azt kizárólag az Európai Unió által az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikk (2) bekezdésének alkalmazása érdekében kiadott kötelező jogi aktusnak és az 1370/2007/EK rendeletnek megfelelő közszolgáltatási szerződés alapján végezheti.
22. § * (1) * Az önkormányzat a közlekedésszervezőt az e törvényben meghatározott feladatok átadására vonatkozó jogszabályban (a továbbiakban: kijelölő jogszabály) jelöli ki.
(2) A kijelölő jogszabályban meg kell határozni
a) a közlekedésszervező szervezeti alapját biztosító gazdasági társaságot vagy költségvetési szervet,
b) a közlekedésszervező működésének területi határait,
c) a feladatátadás célját,
d) az átadott feladatok körét,
e) azon feladatokat, amelyeket az átvevő az átadott feladatokon túl önként elláthat,
f) a feladat ellátásához szükséges döntési jogköröket, a jogkörök gyakorlásának módját, valamint az ahhoz kapcsolódó eljárásokat,
g) a döntési jogkörök megosztása esetén az együttműködési kereteket, valamint
h) a feladatok ellátásához, valamint a közlekedésszervező működéséhez szükséges források átadásának módját,
i) a közlekedésszervező felett gyakorolt szakmai felügyeleti jogkör gyakorlásának módját,
j) a területileg érintett ellátásért felelőssel történő együttműködés kereteit, valamint
k) a feladatok ellátásával kapcsolatos további szükséges feltételeket.
(3) A feladat átadásával kapcsolatos részletes szabályokat, az átadott feladatok pénzügyi és teljesítményi korlátait, valamint a kötelező és az önként vállalt feladatok számviteli elhatárolásának szabályait – a kijelölő jogszabályban meghatározott alapfeltételek alapján – szerződésben (a továbbiakban: feladatellátási szerződés) rögzítik.
(4) A kijelölő jogszabály – az (1)–(3) bekezdésben foglaltak szerint – a közlekedésszervező feladatává teheti az utastájékoztatást, a menetrend megtartását kizáró, előre nem látható esemény esetére a menetrendi és utastájékoztatási intézkedések rendjének meghatározását, a jegy- és bérletértékesítést, illetve a jegy- és bérletellenőrzést, valamint a bevételek beszedését.
(4a) * A kijelölő jogszabály a közlekedésszervező feladatává teheti a közösségi kerékpáros rendszer létrehozását és fenntartását, amennyiben az a települési önkormányzat – a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat – döntése alapján a helyi személyszállítási szolgáltatások integrált részét képezi.
(5) Ha a kijelölő jogszabály a bevételek beszedését a közlekedésszervező feladataként rögzíti, a közlekedési közszolgáltatásokkal kapcsolatos díjbevételek beszedésére, szociális menetdíj-támogatás igénylésére a közlekedésszervező az e törvényben meghatározott szabályok szerint jogosult és kötelezett.
(6) A közlekedésszervező a kijelölő jogszabályban, vagy a feladatellátási szerződésben meghatározott feladatok teljesítését nem adhatja át másnak, de jogosult a feladatok teljesítésébe a kijelölő jogszabályban, vagy a feladat-ellátási szerződésben meghatározott módon és mértékben közreműködőt bevonni.
(7) A feladatok átadásával kapcsolatos szabályokat olyan módon kell meghatározni, hogy a közlekedési közszolgáltatás teljesítésében érintett közlekedési szolgáltatók, és az azokkal érintett utasok vagy egyéb személyek jogainak és jogos érdekeinek védelme, jogérvényesítési lehetőségei és jogorvoslati jogai ne csökkenjenek ahhoz viszonyítva, mintha a feladatot az e törvényben meghatározott ellátásért felelős látná el.
(8) * A közlekedésszervező a helyi személyszállítást végző közlekedési szolgáltató számára a megrendelt közszolgáltatás teljesítése során jelentkező zavarok elhárítása és a rendkívüli igények teljesítése céljából az operatív lebonyolítás módját, az alkalmazandó intézkedéseket meghatározhatja. Ennek kereteit a (4) bekezdés szerinti kijelölő jogszabály határozza meg. A közlekedésszervező ezen rendelkezésének végrehajtását a közlekedési szolgáltató csak abban az esetben tagadja meg, ha a rendelkezés az emberi életet, egészséget vagy a vasútüzem biztonságát sérti vagy veszélyezteti.
(9) * Az önkormányzat meghatározó befolyása alatt álló korlátolt felelősségű társaságként vagy részvénytársaságként vagy az önkormányzat irányítása alatt álló költségvetési szervként működő közlekedésszervező és az a közlekedési közszolgáltatás teljesítésében érintett közlekedési szolgáltató, amely a közlekedésszervezőt rendeletben kijelölő önkormányzat meghatározó befolyása alatt álló gazdasági társaságként vagy ugyanazon önkormányzat irányítása alatt álló költségvetési szervként működik, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 8. § alkalmazásában együttesen kapcsolt vállalkozások, amelyekkel kapcsolt vállalkozási viszonyba csak külön törvényi rendelkezés alapján kerülhet újabb személy.
23. § (1) Belföldi személyszállítási közszolgáltatás végzésére – a közforgalmú kötöttpályás közlekedést helyettesítő autóbuszjáratokkal végzett és a kabotázs személyszállítási szolgáltatás, valamint az e törvényben meghatározott kivételekkel – a közlekedési szolgáltató kizárólag közszolgáltatási szerződés keretében bízható meg.
(2) A közszolgáltatási szerződést, amennyiben az a közbeszerzésekről szóló törvény alapján szolgáltatási koncessziónak minősül – az országos, a regionális és az elővárosi vasúti személyszállítási közszolgáltatásra vonatkozó közszolgáltatási szerződés kivételével –, az e törvény pályázatra vonatkozó szabályai szerint kell megkötni. Az országos, a regionális és az elővárosi vasúti személyszállítási közszolgáltatásra vonatkozó közszolgáltatási szerződés pályázati eljárás mellőzésével is megköthető.
(3) A pályázat nyilvánosan, a verseny tisztaságát és átláthatóságát bárki számára biztosító módon zajlik. Az Európai Gazdasági Térségen kívüli székhelyű szolgáltató a pályázaton abban az esetben vehet részt, ha országában is biztosított a menetrend szerinti autóbusz-közlekedésben a nemzeti elbánás a külföldiek számára.
(4) Az 1370/2007/EK rendelet 7. cikk (2) bekezdésében előírt előzetes tájékoztatási kötelezettség teljesítését követően a pályázati felhívást az ellátásért felelősnek legalább kettő országos napilapban, továbbá a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben, az ellátásért felelős hivatalos honlapján, továbbá az önkormányzatnak a helyben szokásos módon is közzé kell tennie a pályázat benyújtási határidejét legalább 60 nappal megelőzően. A felhívásban tájékoztatást kell adni a pályázaton való részvétel és a pályázati kiírás beszerzési lehetőségének feltételeiről, az ajánlattétel határidejéről, az elbírálás módjáról és szempontjairól, az eredményhirdetés és a szerződéskötés legkésőbbi időpontjáról, a szolgáltatás megkezdésének határnapjáról, valamint a szerződés időtartamáról.
(5) A pályázati kiírásnak a felhívásban szereplő információkon túl tartalmaznia kell:
a) az ellátandó közszolgáltatási tevékenységet és a közszolgáltatás minimális követelményeit,
b) a tevékenység végzésének jogszabályban meghatározott és egyéb feltételeit,
c) a tevékenység végzésével együtt járó közlekedési szolgáltatói jogosultságokat és kötelezettségeket,
d) a közlekedési szolgáltató tevékenységét érintő más közlekedési szolgáltató jogosultságairól való tájékoztatást,
e) a szolgáltató birtokába vagy használatába kerülő létesítmények, eszközök meghatározását, azok működtetésének és használatának feltételeit,
f) a közszolgáltatást ellátó közúti járművek üzemeltetésével járó, a jármű teljes élettartamára vetített, a környezetkímélő és energiahatékony közúti járművek beszerzésének előmozdításáról szóló kormányrendelet szerint megállapított energetikai és környezeti hatások figyelembevételének módját, súlyát,
g) az ellátásért felelős közlekedési szolgáltatóval szembeni jogosultságait és kötelezettségeit,
h) a szolgáltatás megfelelő teljesítésével összefüggő pénzügyi biztosítékra vonatkozó követelményeket,
i) tájékoztatást a korábbi közlekedési szolgáltató által nyújtott szolgáltatásokról, annak teljesítményeiről és az általa alkalmazott díj- és jegyrendszerről,
j) az alvállalkozó közreműködésére vonatkozó feltételeket,
k) a közszolgáltatási szerződés módosításának, felmondásának feltételeit és
l) minden olyan további feltételt, amelyet az ellátásért felelős a közszolgáltatási szerződésben érvényesíteni kíván.
(6) A pályázati kiírásban szereplő feltételeket és a pályázat elbírálásának szempontjait az e §-ban foglalt szempontokat is figyelembe véve kell meghatározni. A feltételek körében az ellátásért felelős a közlekedési szolgáltató kötelezettségeként előírhatja a letelepedést, a korábbi közlekedési szolgáltató munkavállalóinak vagy azok meghatározott körének meghatározott feltételekkel történő átvételét, továbbá alvállalkozó meghatározott mértékű bevonását a közszolgáltatásba, az alvállalkozó személyének megjelölése nélkül. Közszolgáltatási szerződés csak a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint átlátható szervezetnek minősülő közlekedési szolgáltatóval köthető.
(7) A pályázók többváltozatú ajánlat tételére is felkérhetők. Hálózatra, hálózatrészre vagy vonalcsoportra vonatkozó pályázat esetén az ellátásért felelős az érvényes pályázatok alapján – a pályázati kiírásban meghatározott módon – előminősítéssel élhet és annak eredményétől függően tárgyalást kezdeményezhet az alkalmasnak minősített pályázókkal benyújtott ajánlatuk részleteiről. A pályázat nyertesének csak az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő pályázó nyilvánítható.
(8) A pályázatok elbírálásáról az ellátásért felelősnek a beérkezett pályázatok adatait összegző és a döntés részletes indokolását ismertető emlékeztetőt kell készítenie a pályázat eredményének kihirdetéséig. Az emlékeztetőnek tartalmaznia kell a kiválasztott szolgáltató alkalmasságát igazoló tényeket, a megfelelő színvonalú szolgáltatás nyújtásának garanciáit és – amennyiben van ilyen – a közlekedési szolgáltatót a közszolgáltatási kötelezettség ellátása fejében megillető pénzügyi ellentételezés mértékét. Az ellátásért felelősnek az emlékeztetőt a pályázattal összefüggő valamennyi dokumentummal együtt a közszolgáltatási szerződés megkötésétől számított 10 évig meg kell őriznie. Az emlékeztetőben foglaltak közérdekből nyilvános adatnak minősülnek.
24. § (1) Az 1370/2007/EK rendelet 5. cikk (4) bekezdésében meghatározott feltételekkel összhangban pályázat kiírásának mellőzésével, nyilvános ajánlatkérésen alapuló eljárás keretében bízható meg a közlekedési szolgáltató, ha az ellátásért felelős által igényelt közszolgáltatás egyetlen járatra vagy vonalra korlátozódik és a szolgáltató pénzügyi ellentételezésre – ide nem értve a szociálpolitikai menetdíj-támogatást – nem válik jogosulttá. Az ajánlatkérésen alapuló eljárásra egyebekben a 23. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) Nem alkalmazható az (1) bekezdés szerinti eljárás a hálózat, vagy a közszolgáltatási feladatok részekre bontásával a pályázati eljárás megkerülése céljából.
(3) Az ellátásért felelős pályázat nélkül, közvetlenül bízhat meg közlekedési szolgáltatót a közlekedési szolgáltató által kezdeményezett, korábban nem biztosított közszolgáltatásra, ha az nem haladja meg az 1370/2007/EK rendelet 5. cikk (4) bekezdésében szereplő értéket, vagy teljesítményt, valamint ha valós utazási igények ésszerű kielégítését szolgálja, és nem jár együtt más közlekedési szolgáltató közszolgáltatási szerződésben rögzített jogainak sérelmével vagy működőképességének veszélyeztetésével.
(4) Az ellátásért felelős az 1370/2007/EK rendelet 5. cikk (5) bekezdésével összhangban közvetlenül bízza meg a közszolgáltatással az általa kiválasztott és a feladatot vállaló közlekedési szolgáltatót, ha
a) a pályázati vagy ajánlatkérésen alapuló eljárás megfelelő pályázat, illetve ajánlat hiányában eredménytelenül zárult, vagy
b) a szolgáltatás megkezdése a pályázati vagy ajánlatkérésen alapuló eljárás keretében kiválasztott közlekedési szolgáltatóval ellehetetlenült, vagy
c) a korábbi közlekedési szolgáltatóval megkötött közszolgáltatási szerződés azonnali vagy idő előtti felmondásának van helye, vagy
d) egyéb okból veszélybe kerül a közszolgáltatás folyamatossága.
(5) A (4) bekezdés szerinti esetekben a megbízás a közszolgáltatási szerződés megkötésére vagy annak közös megegyezésen alapuló módosítására irányuló új eljárás lebonyolításához elegendő időtartamra, de legfeljebb 2 évre szólhat. A közvetlen megbízásra vonatkozó döntésről a 23. § (8) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával emlékeztetőt kell készíteni.
(6) A (3)–(4) bekezdésben foglalt eseteken túl a belső szolgáltató pályáztatás nélkül is megbízható a szolgáltatás elvégzésével (a továbbiakban: közvetlen odaítélés). A közvetlen odaítélés alapján szolgáltatást nyújtó belső szolgáltató a közszolgáltatási tevékenységét az 1370/2007/EK rendelet 5. cikk (2) bekezdés a)–c) és e) pontjában meghatározott szabályok alapján, kizárólag az ellátásért felelős illetékességi területén végzi.
(7) Az, akinek érdekében állt vagy áll a közszolgáltatási szerződés elnyerése, és a 23. §-ban, valamint jelen §-ban foglalt szabályok megszegésével kötött közszolgáltatási szerződés folytán sérelmet szenvedett, vagy a sérelem bekövetkezésének reális veszélye fennáll, a pályázat eredményének kihirdetésétől, egyéb esetben a közszolgáltatási szerződés megkötésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül a szolgáltatás végzésének helye szerinti bíróságtól kérheti a jogszabálysértés tényének megállapítását.
(8) Az 1370/2007/EK rendelet 8. cikk (2) bekezdésében előírt jelentéstételi kötelezettséget a helyi személyszállítási közszolgáltatás tekintetében a miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter együttesen, az országos, regionális és az elővárosi személyszállítási közszolgáltatás tekintetében a miniszter teljesíti.
25. § (1) * A közszolgáltatási szerződés megkötésére a miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, az önkormányzat nevében az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján a polgármester (a Fővárosban a főpolgármester), vagy – a 22. §-ban meghatározott kijelölő jogszabályban foglaltak alapján – a rendeletben megjelölt közlekedésszervező jogosult. A közszolgáltatási szerződés érvényességi idejére és esetleges meghosszabbításának feltételeire az 1370/2007/EK rendelet 4. cikk (3)–(4) bekezdésében meghatározott rendelkezések az irányadóak. Amennyiben a közszolgáltatási szerződés a közlekedési szolgáltatónál gazdasági hátrányt okozó kötelezettséget tartalmaz, annak a pénzügyi ellentételezés tekintetében legalább 3 éves, amennyiben a szerződés érvényessége kevesebb mint 3 év, akkor a szerződés érvénytartamával megegyező időszakra vonatkozó pénzügyi (éven túli) kötelezettségvállalást kell tartalmaznia.
(2) A személyszállítási közszolgáltatási szerződés része a közszolgáltatási menetrend, amely elkülönülten tartalmazza az országos, a regionális és elővárosi személyszállítási szolgáltatásokat. Helyi személyszállítási szolgáltatás esetén a személyszállítási közszolgáltatási szerződés része a helyi közszolgáltatási menetrend. Ha az 1370/2007/EK rendelet vagy e törvény másként nem rendelkezik, a személyszállítási közszolgáltatási szerződésre a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános szabályai az irányadók.
(3) A szerződésnek – a (2) bekezdésben, és az 1370/2007/EK rendeletben meghatározottakon túl – tartalmaznia kell:
a) a szolgáltató közszolgáltatási feladatait, esetleges közszolgáltatási kötelezettségeit és minden egyéb közszolgáltatási követelményt, a kiegészítő szolgáltatásokat,
b) a szolgáltatás nyújtásának mennyiségi és minőségi feltételeit,
c) az országos személyszállítási közszolgáltatásként végzett emelt komfortfokozatot nyújtó szolgáltatás esetén a szolgáltatást nyújtó járművel szemben támasztott – az utazási komfortot érintő – műszaki és technikai elvárásokat,
d) a közszolgáltatási feladatok ellátását biztosító személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek részleteit, szükséges pénzügyi biztosítékokat,
e) az alvállalkozó bevonására vonatkozó kikötéseket, valamint az alvállalkozó szolgáltatására vonatkozó garanciális eszközöket,
f) a vasúti személyszállítási szolgáltatások esetén a személyszállítási szolgáltatás akadályoztatása esetén a személyszállítási közszolgáltatás biztosításával kapcsolatos feladatokat,
g) az igényvezérelt szolgáltatások alkalmazásának lehetőségét,
h) a jegy- és bérletrendszerrel, valamint az ellenőrzéssel kapcsolatos szabályokat, valamint ösztönzőket,
i) a vagyoni eszközök tulajdonviszonyait, a szolgáltató birtokába adott vagy más módon rendelkezésére bocsátott eszközök használatára, karbantartására és visszaszolgáltatására vonatkozó szabályokat,
j) * a személyszállítási közszolgáltatások díjait, a pótdíjak és a díjalkalmazási feltételeket, valamint ezek megsértése esetén érvényesíthető jogkövetkezményeket,
k) a közszolgáltatási tevékenységgel összefüggő szolgáltatói jogokat és kötelezettségeket, kiemelten a kizárólagos jogokra vonatkozó feltételeket,
l) az ellátásért felelős szolgáltatóval szembeni jogait és kötelezettségeit, ideértve az adatszolgáltatásra és az ellenőrzésre vonatkozó szabályokat,
m) a közszolgáltatási feladatok, illetve a közszolgáltatási kötelezettségek ellátásáért járó ellentételezés módját és mértékét, teljesítésének szabályait,
n) a szerződés módosításának, kiegészítésének feltételeit, figyelemmel az előre nem látható eseményekre is,
o) a szerződéses kötelezettségek megszegése esetére vonatkozó szankciókat, jogkövetkezményeket – így különösen a kötbérfizetési kötelezettséget –, valamint a szerződés felmondásának feltételeit, az esetleges jogviták rendezésének módját,
p) a közszolgáltatás megkezdésének időpontját és a szerződés érvényességi időtartamát, továbbá
q) az 1370/2007/EK rendelet 4. cikk (5) bekezdésében foglaltak bekövetkezése esetén a közszolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó, a szolgáltató által alkalmazott munkavállalókat, illetve azok szerződéses jogait.
(4) A szerződésben szabályozni kell a szolgáltatónak a szerződés teljesítésével kapcsolatos – legalább évenkénti – adatszolgáltatási kötelezettségét, amely lehetővé teszi az ellátásért felelős számára a szolgáltató közszolgáltatási tevékenységének, a közszolgáltatási követelmények teljesítésének megítélését. A szolgáltató – az üzleti titokra vonatkozó előírások betartásával – tájékoztatja az ellátásért felelőst, ha más közszolgáltatási szerződés alapján is végez szolgáltatást vagy más nemzetközi, különcélú menetrend szerinti, különjárati – személyszállítási szolgáltatást is ellát.
(5) A szerződésben a szolgáltató kötelezhető a szolgáltatási területét érintő utazási igények alakulásának folyamatos figyelemmel kísérésére és a menetrend módosításának kezdeményezésére, szolgáltatásainak az igények változásához való igazítása érdekében.
(6) A közszolgáltatási menetrendben feltüntetett járatokkal utazni kívánók tekintetében a szolgáltatót – a személyszállítási feltételekről szóló jogszabály előírásai szerint – szerződéskötési kötelezettség terheli.
(7) Amennyiben a közszolgáltatási szerződés a szolgáltatónak kizárólagos jogot biztosít valamely területen, a beleegyezése nélkül csak a 29. § (3) bekezdésében foglaltak alapján, valamint abban az esetben korlátozható, ha arról a szerződés kifejezetten rendelkezik. A szerződés csak az abban foglalt esetekben és feltételekkel mondható fel. A szerződésben rögzített közszolgáltatási tevékenység gyakorlásának joga más, az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő személyre – kivételesen indokolt esetben – az ellátásért felelős hozzájárulásával ruházható át.
(8) A személyszállítási közszolgáltatások teljesítésébe – az 1370/2007/EK rendelet 4. cikk (7) bekezdés 3. mondatában meghatározott feltételek teljesülésének kivételével – a szolgáltató a közszolgáltatási szerződésben meghatározott mértékben, de legfeljebb 49%-ban vonhat be alvállalkozót. Alvállalkozóként kizárólag csak a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint átlátható szervezetnek minősülő közlekedési szolgáltató vonható be.
26. § (1) Az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások biztosításának módját az ellátásért felelősnek e törvény szerint – az Országgyűlés és a Kormány közlekedéspolitikai célkitűzéseivel összhangban, különös tekintettel a kötöttpályás közlekedés lehetőség szerinti előnyben részesítésére – kell kialakítania.
(2) Az egységes egyeztetési eljárás során az ellátásért felelősök, valamint az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatásokkal érintett önkormányzatok egymással együttműködve, az egységes egyezetési eljárásban való részvétellel biztosítják az egységes hálózatot alkotó személyszállítási közszolgáltatásoknak az egyes közlekedési módok közötti ésszerű munkamegosztás és a közpénzek lehető legtakarékosabb felhasználása mellett történő kialakítását. A menetrend előkészítésének folyamatát, az egységes egyeztetési eljárás részletes szabályait, továbbá az ellátásért felelősök, az érintett önkormányzatok, valamint a közlekedési szolgáltatók egységes egyeztetési eljárásban való részvételének módját az egységes egyeztetési eljárás részletes szabályaira vonatkozó jogszabály tartalmazza.
(3) Az egységes egyeztetési eljárásra tekintettel a menetrend szerinti közúti és vasúti személyszállítási szolgáltatók együttműködésre kötelesek annak érdekében, hogy a menetrendi felhívás alapján elkészített menetrendi tervezeteikben a szolgáltatás a legkisebb költség elve mentén a legmagasabb szolgáltatási színvonalon valósuljon meg.
27. § (1) Amennyiben a közlekedési hálózat műszaki állapota lehetővé teszi, az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó alapellátást minden település számára – elsődlegesen menetrend szerinti közlekedéssel – kell biztosítani.
(2) Az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó alapellátásnak – az államháztartás teherbíró képességének keretein és az infrastrukturális adottságon belül – biztosítani kell:
a) * adott település és a a járásközpont vagy gyakorlatban kialakult vonzásközpont közötti közvetlen eljutási lehetőséget,
b) adott település és annak megyeszékhelye közötti, legfeljebb egy átszállással történő elérési lehetőséget,
c) az adott település és a főváros közötti legfeljebb két átszállással történő eljutási lehetőséget,
d) a szomszédos megyeszékhelyek közötti közvetlen eljutási lehetőséget, valamint
e) a főváros és a megyeszékhelyek közötti közvetlen eljutási lehetőséget.
(3) Amennyiben az infrastrukturális adottságok lehetővé teszik – és az adott település közösségi közlekedési rendszere kizárólag országos, regionális vagy elővárosi menetrendszerinti autóbuszos vagy vasúti személyszállítási szolgáltatás révén biztosított – a (2) bekezdésben meghatározott viszonylatokban nyújtott alapellátás településenként napi 3 – a települési önkormányzattal az egységes egyeztetési eljárás keretében történő egyeztetések eredményének figyelembevételével kialakított menetrendi fekvésű – járatpár.
(4) Az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó alapellátás keretében a (2) és (3) bekezdésben meghatározott szolgáltatási mennyiség biztosítása a hétköznapokra nézve kötelező, a munkaszüneti és szabadnapok tekintetében irányadó.
(5) Az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatás – és azon belül az alapellátás – mennyiségi és minőségi tartalmának kialakításakor – az alábbi igényeket kell figyelembe venni:
a) az alapvető életszükségletek kielégítéséhez szükséges kereskedelmi szolgáltatásokhoz való hozzáférés,
b) a munkába járás és az oktatási, nevelési intézményekbe történő eljutás,
c) a közigazgatási és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés, továbbá
d) az egyéb célú tevékenységek támogatása.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott igényektől eltérő, egyéb célú utazások önmagukban nem teszik indokolttá az alapellátást meghaladó személyszállítási közszolgáltatási kötelezettség előírását, illetve fenntartását.
28. § (1) Elszórt településszerkezetű, az országos átlagnál ritkábban lakott területek, települések esetében, valamint olyan településeken, ahol a közúti infrastruktúra hiánya vagy állapota ezt indokolttá teszi, a regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások részlegesen igényvezérelt személyszállítási szolgáltatással is teljesíthetőek.
(2) Az igényvezérelt személyszállítási szolgáltatás alkalmazására különösen
a) a munkába járás és az oktatási, nevelési intézményekbe történő eljutással nem érintett időszakokban,
b) hétvégi és munkaszüneti napokon, valamint
c) személyszállítási közszolgáltatásokkal magasabb szinten ellátott településekre történő eljutás, vagy
d) a menetrend szerinti személyszállítási közszolgáltatással érintett átszállóhelyre történő eljutás érdekében
kerülhet sor.
29. § (1) Az ellátásért felelős közszolgáltatási kötelezettséget abban az esetben tarthat fenn vagy rendelhet el, ha
a) az adott közszolgáltatás biztosítását a lakosság érdeke megköveteli,
b) a közszolgáltatás gazdaságos ellátása más módon nem biztosítható, és
c) a szolgáltatónak kiegyenlíti a közszolgáltatási kötelezettségből eredő bevételekkel nem fedezett indokolt költségeit.
(1a) * Amennyiben két vagy több település közötti utazási igény kielégítése személyszállítási közszolgáltatásokkal a 26–28. §-ban meghatározott előírásoknak megfelelően biztosított, további személyszállítási közszolgáltatás vonalakra vagy vonalak meghatározott csoportjára olyan módon is biztosítható, amely során a közszolgáltatási szerződés a szolgáltató számára a szolgáltatás ellátására vonatkozó kizárólagos jogon kívül ellentételezés lehetőségét korlátozza vagy kizárja.
(1b) * Az (1a) bekezdésben megjelölt további személyszállítási közszolgáltatás abban az esetben kezdhető meg vagy tartható fenn, amennyiben az gazdasági szempontból megalapozott, erre vonatkozó utasigény fennáll, a szolgáltató azt a saját üzleti kockázatára vállalja, és az a közforrások hatékonyabb felhasználását szolgálja.
(2) A közszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó döntést megelőzően az ellátásért felelős köteles megvizsgálni a közszolgáltatási feladat más közlekedési eszközzel, más szolgáltatóval vagy más üzemeltetési feltételekkel történő ellátásának lehetőségét, és az összességében legkedvezőbb megoldást választani. A döntést az ellátásért felelős egy éven belül meghozza. A döntésig, de legfeljebb egy évig a szolgáltatónak a közszolgáltatást változatlan feltételekkel biztosítania kell.
(3) Amennyiben a (2) bekezdés alapján az ellátásért felelős más szolgáltatót bíz meg, a szolgáltató adott feladattal összefüggő kizárólagos jogát közszolgáltatási szerződésének módosításával meg kell szüntetni.
(4) A vasúti személyszállítási közszolgáltatást végző közlekedési szolgáltató a minisztertől kérheti, hogy egyes vonalakon a közszolgáltatási menetrendben meghatározott teljesítményt vasúti jármű helyett e törvény szerinti közúti jármű alkalmazásával teljesíthesse abban az esetben, ha a megoldás a vasúti személyszállítási közszolgáltatást végző vasúti társaság számára megtakarítást eredményez, és a szolgáltatást igénybe vevők számára nem jár kedvezőtlenebb feltételekkel, valamint a szolgáltatás környezetvédelmi szempontból a korábbi szolgáltatásokkal legalább azonos vagy kedvezőbb műszaki jellemzők megtartásával nyújtható.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott szolgáltatást a vasúti személyszállítási közszolgáltatást végző vasúti társaság – ha megfelel az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és saját számlás személyszállítási tevékenységről szóló jogszabályban előírt személyi és tárgyi feltételeknek is – kizárólag a vasúti személyszállítási szolgáltatásra megállapított díj alkalmazása mellett, és az érintett települések önkormányzatával történő előzetes egyeztetés alapján a 10. §-ban meghatározott járati engedéllyel végezheti.
(6) Ha a vasúti személyszállítási közszolgáltatást végző közlekedési szolgáltató által végzett személyszállítási közszolgáltatás műszaki okból vasúti járművel nem látható el, a közlekedési szolgáltató az (5) bekezdésben meghatározott feltételeket csak abban az esetben köteles teljesíteni, ha az autóbusszal végzett tevékenység meghaladja a két hónapot (vonatpótló járat).
(7) Az önkormányzatok az érintett országos, regionális, elővárosi vagy helyi személyszállítási közszolgáltatásra a közszolgáltatási menetrendben nem szereplő közszolgáltatási tevékenység ellátására szerződést köthetnek. A szerződésre az (1)–(6) bekezdésekben meghatározott rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
30. § (1) * A közlekedési szolgáltató – a 29. § (1a) bekezdésében meghatározott közszolgáltatási szerződés hatálya alá tartozó szolgáltatások kivételével – ellentételezésre jogosult.
(2) Az ellátásért felelős a közszolgáltatások kötelezettség nyújtásával összefüggő ellentételezése során a közszolgáltatások ellátásának gazdasági ellenőrizhetősége érdekében – az érintett közlekedési szolgáltató működőképességének fenntartására vonatkozó megalapozott érdekek figyelembevételével – olyan finanszírozási rendszert köteles kialakítani, amely biztosítja a szolgáltatás nyújtásához igénybe vett közlekedési infrastruktúra költségei, a közlekedési szolgáltató bevétellel nem fedezett indokolt költségei, továbbá a személyszállítási közszolgáltatások keretében megvalósuló utazások során az állam által, jogszabályban biztosított utazási kedvezmények ellentételezéséhez nyújtott támogatások egyértelmű elkülönülését.
(3) Ellentételezés esetén a közszolgáltatási kötelezettségből származó gazdasági hátrány számszerűsítésére, a közlekedési szolgáltatót megillető pénzügyi ellentételezés mértékére és módjára az 1370/2007/EK rendelet előírásai vonatkoznak.
(4) Az ellentételezéssel kapcsolatos, a 25. § (3) bekezdés m) pontjában meghatározottak részletes szabályait az 1370/2007/EK rendelet 4. cikk (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltaknak megfelelően kell a közszolgáltatási szerződésben meghatározni, aszerint hogy
a) az ellátásért felelős és a közlekedési szolgáltató között megkötött közszolgáltatási szerződés egyértelműen rögzítse a közlekedési szolgáltató közszolgáltatási feladatait, és
b) a közlekedési szolgáltatót megillető ellentételezés számításának rendje előzetesen megszabott, objektív és átlátható módon meghatározott feltételekre épüljön, valamint
c) az ellentételezés mértéke nem haladhatja meg a közlekedési szolgáltató közszolgáltatási feladatok teljesítésével együtt járó költségeinek, méltányos nyereségnek a díjbevétellel, szociálpolitikai menetdíj-támogatással és egyéb kapcsolódó bevételekkel és támogatásokkal nem fedezett összegét.
(5) Amennyiben a közlekedési szolgáltató nem pályázat útján került kiválasztásra, az ellentételezés számításánál költségként az azonos jellegű és színvonalú közszolgáltatási feladatokat ellátó hatékonyan működő szolgáltatók átlagköltségeit kell figyelembe venni.
(6) A pályázat alapján kiválasztott közlekedési szolgáltató esetében az ellentételezés összege a pályázati eljárás során kialakított, közszolgáltatási szerződésben rögzített összeg. A pályázat alapján kiválasztott, adott területen (területrészen, hálózaton, vonalcsoporton vagy vonalon) kizárólagos joggal bíró közlekedési szolgáltató a közszolgáltatási szerződésben rögzített ellentételezés szabályain túlmenően, abban az esetben kezdeményezhet költségtérítési többletigényt, ha számszerűen alátámasztva igazolja a körülményeknek a szerződés megkötését követő jelentős változását. A körülményeknek a szerződés megkötését követő jelentős változásaként az utazási igények vagy a gazdálkodási környezet tekintetében bekövetkező azon változások vehetőek figyelembe, amelyekkel a szerződés megkötésekor a szolgáltató a szerződés időtartamára vonatkozóan, az üzleti tevékenység szokásos kockázataként nem számolhatott. Amennyiben az ellátásért felelős a költségtérítési többletigényt megalapozottnak minősíti, a közszolgáltatási kötelezettség miatt felmerült indokolt költségei a (2)–(5) bekezdésben foglalt szabályokra figyelemmel kerülnek megtérítésre.
(7) Az ellentételezéssel járó közszolgáltatási szerződés vagy meghatározott közszolgáltatási kötelezettség esetén a szolgáltató köteles belső számvitelében elkülönített nyilvántartást vezetni az adott közszolgáltatási szerződéshez, és közszolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódó
a) eszközökről és forrásokról, bevételekről és ráfordításokról a számvitelről szóló törvény,
b) a vasúti személyszállítási közszolgáltatások esetében a vasúti tevékenységek számviteli elhatárolásáról szóló jogszabály
alapján meghatározott számviteli politikában rögzített, az átcsoportosítás lehetőségét kizáró elszámolási rendnek megfelelően.
(8) A nyilvántartást legalább vonali szinten és úgy kell vezetni, hogy a (7) bekezdés szerinti egyes tételek érintett tevékenységhez való hozzárendelésének módszere egyértelmű legyen. A szolgáltatónak az elkülönített elszámolást a közszolgáltatási szerződés lejártát követően az adózás rendjére vonatkozó jogszabályokban előírt határidőig meg kell őriznie.
31. § (1) * A személyszállítási közszolgáltatások díjai, a pótdíjak és a díjalkalmazási feltételek, továbbá ezek megsértése esetén érvényesíthető jogkövetkezmények közszolgáltatási szerződésben, a közszolgáltatási utazási kedvezményekről szóló jogszabályban meghatározott személyszállítási közszolgáltatási utazási kedvezmények alapján képzett kedvezményes díjak kedvezménycsoportonként történő elkülönítése mellett kerülnek meghatározásra.
(2) Ha a bevételek beszedését a közlekedésszervező végzi, a személyszállítási közszolgáltatások díjai, a pótdíjak és az díjalkalmazási feltételek, továbbá ezek megsértése esetén érvényesíthető jogkövetkezmények a feladatellátási szerződésben az általános forgalmi adót nem tartalmazó mértékben kerülnek meghatározásra.
(3) A személyszállítási közszolgáltatási utazási kedvezmények mértékét, a jogosultak körét és a kedvezmények igénybevételének feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.
(3a) * Amennyiben a szolgáltatás tekintetében elektronikus kártya kerül bevezetésre, jogszabály a közszolgáltatási utazási kedvezmények igénybevételét közlekedési kártya használatához kötheti.
(4) A közszolgáltatási szerződésben és a feladatellátási szerződésben meghatározott díjak, a kedvezményes díjak és a díjmentes utazások igénybevételéhez szükséges utazási okmányok alkalmazását – a közszolgáltatási szerződésben és a feladatellátási szerződésben rögzített kereteken belül – a közlekedési szolgáltató díjszabásában köteles rögzíteni és közzétenni.
(5) Az ellátásért felelős a díjat megállapíthatja tételesen vagy a díj kiszámítására vonatkozó módszer meghatározásával. A díjat úgy kell megállapítani, hogy a hatékonyan működő közlekedési szolgáltató közlekedési közszolgáltatásokkal felmerülő indokolt költségeire és a működéséhez szükséges nyereségre fedezetet biztosítson, tekintettel az elvonásokra és a támogatásokra is, valamint biztosítsa a személyszállítási közszolgáltatások egyéni közlekedéssel szembeni versenyképességét.
(6) A díjat, valamint annak alkalmazási feltételeit a közlekedési szolgáltatónak a díjszabásban a hatálybalépés kezdete előtt 30 nappal korábban közzé kell tennie.
(7) * A 29. § (1a) bekezdésében meghatározott személyszállítási közszolgáltatások esetén a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmények alkalmazhatósága kizárható. Az utazási kedvezmények kizárása esetén a 33–34. § szerinti szociálpolitikai menetdíj-támogatás nem vehető igénybe.
32. § (1) A közszolgáltatási szerződésben rögzítendő áralkalmazási elvek érvényesítésekor biztosítani kell, hogy:
a) * a felszámított díjak arányban álljanak a komfortfokozattal, a kiegészítő szolgáltatások által nyújtott többlet-szolgáltatásokkal, vagy a szolgáltatás egyéb jellemzőivel;
b) * egyéb díj alkalmazására magasabb komfortfokozat, kiegészítő szolgáltatás vagy a szolgáltatás egyéb jellemzői által indokolt esetben kerüljön sor;
c) az egyes közlekedési módok tekintetében a díjak rendszere biztosítsa az egyéni közlekedéssel szembeni versenyképességet,
d) az országos, az elővárosi és a regionális személyszállítási közszolgáltatáson belül az egységes elvek szerint differenciált díjképzés kerülhessen alkalmazásra,
e) a helyi és az elővárosi személyszállítási közszolgáltatások esetén időalapú hozzáférést biztosító jegyrendszer is működhessen,
f) az országos, elővárosi és regionális személyszállítási közszolgáltatások tekintetében az egyes szolgáltatók közötti átjárhatóság megvalósulhasson az utazási okmányok, valamint a bérletek kölcsönös elfogadása és a felek közötti tételes pénzügyi elszámolás révén,
g) az országos, elővárosi és regionális személyszállítási közszolgáltatások tekintetében az egyes utazások járathoz kötötten díjövezeti, indulási és érkezési állomási – meghatározott időponthoz vagy időszakhoz kötött utazások esetén az érvényesítés dátuma, illetve az érvényességi időszak szerinti –, kedvezménykategóriánkénti, vonali bontásban rögzüljenek mind a jeggyel, mind a bérlettel történő utazás esetén, valamint
h) a helyi személyszállítási közszolgáltatások tekintetében az egyes utazások járathoz kötötten – meghatározott időponthoz vagy időszakhoz kötött utazások esetén az érvényesítés dátuma, illetve az érvényességi időszak szerinti –, kedvezménykategóriánkénti, vonali bontásban rögzüljenek mind a jeggyel, mind a bérlettel történő utazás esetén.
(2) Az országos személyszállítási közszolgáltatást, regionális személyszállítási közszolgáltatást vagy elővárosi személyszállítási közszolgáltatást végző közlekedési szolgáltató köteles más közlekedési szolgáltatók által vagy egyéb értékesítési helyen értékesített, a társaság járataira szóló jegyet, bérletet elfogadni és ennek elszámolásáról, illetve ellentételezéséről írásban megállapodni.
(3) Az országos, regionális vagy elővárosi személyszállítási közszolgáltatást végző közlekedési szolgáltatók kötelesek sztrájk és rendkívüli akadályoztatás esetén a jegyek és bérletek kölcsönös elfogadását érintő együttműködés általános kereteit előre írásban rögzíteni.
(4) Az országos, regionális és elővárosi közlekedési szolgáltató a bevételeket időponthoz, járatokhoz, menetjegyhez, árkategóriákhoz, valamint indulási és érkezési állomáshoz rendelhető adatstruktúrában köteles nyilvántartani.
(5) Ha a bevételek beszedését a 22. § (5) bekezdése szerint a közlekedésszervező végzi, akkor a (3) és (6) bekezdésben foglalt kötelezettségek a közlekedésszervezőt terhelik.
(6) Az ellátásért felelős a főváros és elővárosa tekintetében a fővárosi személyszállítási közszolgáltatás és az elővárosi személyszállítási közszolgáltatások igénybevételére jogosító egységes jegy- és bérletrendszert működtet, a megyei jogú város tekintetében a helyi személyszállítási közszolgáltatások és az elővárosi személyszállítási közszolgáltatások igénybevételére vonatkozó egységes jegy- és bérletrendszert működtethet.
33. § (1) A személyszállítási közszolgáltatási utazási kedvezmények ellentételezését szolgáló szociálpolitikai menetdíj-támogatás mértékét és az igénylés rendjét a Kormány rendeletben állapítja meg.
(2) A személyszállítási közszolgáltatási utazási kedvezmények ellentételezésére szociálpolitikai menetdíj-támogatás vehető igénybe – az e törvényben meghatározott feltételek szerint – személyszállítási közszolgáltatás tevékenység közszolgáltatási szerződés alapján történő nyújtása esetén.
(3) Szociálpolitikai menetdíj-támogatást a közlekedési szolgáltató jogosult igényelni. A közlekedésszervező jogosult a szociálpolitikai menetdíj-támogatás igénylésére, amennyiben a közszolgáltatással összefüggő díjakból származó bevételek beszedését a 22. § (5) bekezdése alapján a közlekedésszervező végzi.
(4) Nem vehető igénybe szociálpolitikai menetdíj-támogatás
a) azon utazási kedvezmények után, amelynek pénzügyi fedezetére jogszabály más forrást határoz meg,
b) azon utazási kedvezmények után, amelyet a támogatás alanya üzletpolitikai céllal nyújt, vagy
c) * a nevelési-oktatási vagy gyermekvédelmi szakellátási feladatot ellátó intézménnyel (a továbbiakban együtt: intézmény) jogviszonyban álló gyermek, tanuló, ellátott részére – a tankerületi központ által fenntartott intézmény esetében a tankerület, egyéb esetben az intézmény vagy annak fenntartója által történő vásárlások kivételével – a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek által vásárolt jegyek, bérletek után.
(5) * A nemzeti mobil fizetési szervezet vagy közlekedésszervező általi továbbértékesítés esetén a (4) bekezdés alkalmazásában 2016. november 1-jétől a jegy vagy bérlet megvásárlójának az a személy minősül, aki azt a nemzeti mobil fizetési szervezettől vagy a közlekedésszervezőtől vagy ezek viszonteladójától megvásárolja.
(6) A szociálpolitikai menetdíj-támogatást igénylő közlekedési szolgáltató köteles a (7)–(8) bekezdésekben meghatározott, támogatás igénybevételére nem jogosító jegy- és bérleteladásokat darabszám, érték és kedvezményes díjtípus szerint a támogatásra jogosító jegy- és bérleteladásoktól elkülönítve nyilvántartani.
(7) Az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatási tevékenység esetén a szociálpolitikai menetdíj-támogatás alapja a közszolgáltatás keretében nyújtott kedvezményes személyszállítási tevékenység általános forgalmi adóval növelt díjbevétele, ide nem értve e jogszabályban rögzített, szociálpolitikai menetdíj-támogatás igénybevételére nem jogosító díjbevételt. Az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatási tevékenység esetén a szociálpolitikai menetdíj-támogatás mértéke a személyszállítási szolgáltatás szociálpolitikai menetdíj-támogatás alapjának a szociálpolitikai menetdíj-támogatás megállapításának és igénybevételének szabályairól szóló jogszabályban meghatározott százaléka.
(8) A helyi személyszállítási közszolgáltatás, illetve a 20. § (3) bekezdésében meghatározott személyszállítási közszolgáltatás esetén a szociálpolitikai menetdíj-támogatás alapja a kedvezményes személyszállítási közszolgáltatás keretében a tárgyhónapban értékesített jegyek, bérletek darabszáma. A helyi személyszállítási közszolgáltatási tevékenység esetén a szociálpolitikai menetdíj-támogatás mértéke a szociálpolitikai menetdíj-támogatás megállapításának és igénybevételének szabályairól szóló jogszabályban meghatározott összeg.
(9) Az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatást végző közlekedési szolgáltató a közszolgáltatási utazási kedvezményekről szóló jogszabályban meghatározott utasok részére biztosított díjmentes utazások után a költségvetési törvényben e célra jóváhagyott forrás figyelembevételével a szociálpolitikai menetdíj-támogatás megállapításának és igénybevételének szabályairól szóló jogszabályban foglaltak szerint jogosultak a szociálpolitikai menetdíj-támogatás igénybevételére.
(10) A helyi, illetve a 20. § (3) bekezdésében meghatározott személyszállítási közszolgáltatást végző közlekedési szolgáltató a közszolgáltatási utazási kedvezményekről szóló jogszabályban meghatározott utasok részére biztosított díjmentes utazások után – a szociálpolitikai menetdíj-támogatás megállapításának és igénybevételének szabályairól szóló jogszabályban foglaltak szerint – szociálpolitikai menetdíj-támogatás igénybevételére jogosult.
(11) A (10) bekezdésben meghatározott szociálpolitikai menetdíj-támogatás megállapítása a helyi személyszállítási közszolgáltatást nyújtó települések Központi Statisztikai Hivatal által nyilvántartott demográfiai adatai alapján számított jogosulti kör, a nyújtott személyszállítási szolgáltatás mennyisége és a költségvetési törvényben e célra jóváhagyott forrás figyelembevételével történik.
34. § A szociálpolitikai menetdíj-támogatást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) folyósítja. A támogatás folyósításával kapcsolatban az e törvényben, és a 33. § alapján kiadott jogszabályban nem szabályozott kérdésekben a NAV az adózás rendjéről szóló törvény költségvetési támogatásokra vonatkozó rendelkezései alapján jár el.
35. § (1) Az ellátásért felelős bármikor ellenőrizheti vagy megbízottja útján ellenőriztetheti a közlekedési szolgáltató közszolgáltatási szerződésben rögzített kötelezettségének teljesítését.
(2) Az ellenőrzésre annak tárgyától és céljától függően eseti jelleggel, véletlenszerűen vagy külön célvizsgálat keretében is sor kerülhet, beleértve a forgalomban történő és a közlekedési szolgáltató székhelyén, telephelyein történő ellenőrzést is.
(3) Az ellenőrzés kiterjedhet különösen:
a) a menetrend mennyiségi és minőségi előírásainak betartására, valamint a menetrendszerűségre,
b) az utasszállítás körülményeire és általában a szolgáltatási színvonal megfelelőségére, a járművek, valamint az utasforgalmi létesítmények műszaki-biztonsági és esztétikai állapotára, tisztaságára,
c) a közlekedési szolgáltató utazó közönséggel történő kapcsolattartására, az utastájékoztatás színvonalára,
d) az utazási okmányok és menetjegyek értékesítésének és elszámolásának szabályszerűségére, a jegyellenőrzésre, valamint a bevételek beszedésére vonatkozó kötelezettség teljesítésére,
e) a szükséges nyilvántartások előírás szerinti vezetésére,
f) a közlekedési szolgáltató belső szabályozásainak a közszolgáltatási szerződéssel fennálló összhangjára, továbbá
g) a közlekedési szolgáltató a közszolgáltatási szerződéssel összefüggő pénzügyi gazdálkodására.
(4) Az ellátásért felelős a közszolgáltatási szerződésben rögzített személyszállítási közszolgáltatások mennyiségi és minőségi előírásai betartásának folyamatos nyomon követése érdekében a közszolgáltatási szerződésben a (3) bekezdés a)–c) pontjában foglaltak teljesülésére vonatkozó szolgáltatási szint-mérési rendszert határoz meg és működtet.
(5) Az ellátásért felelős a közszolgáltatások ellentételezésére fordított közforrások felhasználásának ellenőrzése érdekében a közszolgáltatási szerződésben a (3) bekezdés d)–g) pontjára kiterjedő pénzügyi és gazdálkodási jellegű ellenőrzési rendszert határoz meg és működtet.
(6) Az ellátásért felelős a közszolgáltatási szerződésben foglaltak teljesítésének biztosítékaként a közszolgáltatási szerződésben kötbér kikötésére, valamint a hibás teljesítéshez kapcsolódó egyéb pénzügyi természetű szankció rögzítésére köteles.
(7) A közlekedési szolgáltató – illetve abban az esetben, ha a bevételeket a közlekedésszervező szedi be, a közlekedésszervező – olyan elektronikus alapú jegy- és bérlet-ellenőrzési rendszert alakít ki és működtet, amely lehetővé teszi az ellenőrzött jegyek és bérletek számának járat és vonali, valamint indulási és érkezési állomás szerinti kimutatását.
36. § (1) A munkáltató a munkavállaló személyszállítási közszolgáltatás igénybevételével történő munkába járásának költségeihez utazási költségtérítést nyújt.
(2) A munkába járással összefüggésben utazási költségtérítésre jogosultak körét, a költségtérítés számítását, a számítás során figyelembe vehető költségeket, továbbá a költségtérítés mértékét és az igénybevétel jogosultsági feltételeit a Kormány rendeletben szabályozza. *
37. § (1) Az országos, regionális vagy elővárosi vasúti személyszállítási közszolgáltatást végző, valamint az országos vasúti pályahálózatot működtető vasúti társaság munkavállalóját, azt a volt munkavállalóját, aki legkésőbb a munkaviszony megszűnését követő naptól kezdődően nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban vagy megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül (a továbbiakban: nyugdíjas) és igényjogosult hozzátartozóikat, továbbá a vasúti dolgozók menetkedvezményeiről szóló jogszabályban meghatározott személyeket utazási kedvezmény illeti meg (a továbbiakban: menetkedvezmény). Az egyes vasúti társaságok munkavállalóit megillető menetkedvezmények kölcsönös elismerésére, elszámolásának módjára és megtérítésére az érintett vasúti társaságok megállapodása irányadó. Az elkülönült vasútegészségügyi szervezet (Vasútegészségügyi Szolgáltató Közhasznú Társaság, valamint MÁV Kórház és Rendelőintézet, Szolnok) munkavállalóját a menetkedvezmények szempontjából az országos vasúti személyszállítási közszolgáltatást végző vasúti társaság munkavállalójának kell tekinteni.
(2) A vasúti társaság, valamint a vasúti dolgozók menetkedvezményeiről szóló jogszabályban meghatározott kedvezményre jogosultak munkáltatója (e § alkalmazásában a továbbiakban: munkáltató) jogosult az (1) bekezdés szerinti menetkedvezményre jogosult (5) bekezdésben meghatározott adatait kezelni.
(3) A munkáltató a menetkedvezményre jogosult (5) bekezdésben meghatározott adatait az országos, regionális vagy elővárosi vasúti személyszállítási közszolgáltatást végző vasúti társaság részére továbbítja.
(4) * A menetkedvezményt biztosító országos, regionális vagy elővárosi vasúti személyszállítási közszolgáltatást végző vasúti társaság jogosult az utazási kedvezményre jogosult munkavállaló, kormánytisztviselő, állami tisztviselő, köztisztviselő, közalkalmazott, nyugdíjas, valamint ezek igényjogosult hozzátartozója (5) bekezdésben meghatározott adatainak a kezelésére.
(5) Az adatkezelés a következő adatokra terjed ki: *
a) a jogosult természetes személyazonosító adatai (családi és utónév, születési családi és utónév, születési hely és idő, anyja születési családi és utóneve),
b) a jogosult lakhelye vagy tartózkodási helye, valamint levelezési címe,
c) * a munkaviszony, kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony, szakmai gyakorlat kezdete, illetve vége, valamint
d) nyugdíjas esetén a saját jogú vagy hozzátartozói nyugellátás, valamint egyéb nyugdíjszerű társadalombiztosítási ellátás ténye és megállapításának kezdő időpontja, illetve megszűnésének időpontja.
(6) Az adatkezelésre e § alapján jogosult (e szakasz alkalmazásában a továbbiakban: menetkedvezményi adatkezelő) az (5) bekezdésben meghatározott adatokat az utazási kedvezmény biztosítása, a kedvezmény igénybevételére jogosító igazolvány kiállítása, az igazolványokról vezetett nyilvántartás vezetése érdekében kezeli. A menetkedvezményi adatkezelő az (5) bekezdésben meghatározott adatokat 3 évig tartja nyilván. A menetkedvezményi adatkezelő biztosítja az adatok védelmét vétlen vagy szándékos megsemmisítéssel, megsemmisüléssel, megváltoztatással, nyilvánosságra kerüléssel szemben, továbbá azt, hogy azokhoz jogosulatlan személy ne férjen hozzá.
(7) * A menetkedvezményi adatkezelő a kezelt adatokat – a (8) bekezdésben foglalt kivétellel – egyedi azonosításra alkalmatlan módon statisztikai célokra felhasználhatja, azokból statisztikai célra adatot szolgáltathat.
(8) * Az (5) bekezdés szerinti adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére – a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 28. §-ával összhangban a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, az ahhoz szükséges mértékben – statisztikai célra anonimizált formában, de a statisztikai célú felhasználást lehetővé tevő egyedi azonosítóval, térítésmentesen át kell adni és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait a Stt. 28. §-ában meghatározott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.
38. § (1) Amennyiben az önkormányzat központi költségvetési vagy uniós forrásból beszerzett és üzemeltetett – személyszállítási közszolgáltatás nyújtására alkalmas, e törvényben meghatározott – járművel rendelkezik vagy azzal személyszállítási szolgáltatási tevékenységet folytat, köteles együttműködni az országos, regionális és elővárosi közlekedés ellátásért felelősével a szolgáltatások összehangolása és a személyszállítási közszolgáltatások hatékony biztosítása érdekében.
(2) Az iskolabusszal és a közösségi busszal végzett személyszállításnak elsődlegesen a regionális, kivételes jelleggel az országos személyszállítási közszolgáltatások rendszerébe kell illeszkednie. E szolgáltatások közszolgáltatási menetrendbe történő beillesztésének módja az egységes egyeztetési eljárás keretében kerül kialakításra.
(3) Az országos, a regionális vagy az elővárosi menetrend szerinti szolgáltatásokba a (2) bekezdés szerint beillesztett iskolabusszal vagy közösségi busszal végzett szolgáltatás az alapellátás mértékébe beszámítandó.
39. § (1) A sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (a továbbiakban: Sztrájk tv.) 4. § (2) bekezdésében meghatározott, még elégséges szolgáltatás mértéke a munkabeszüntetésben érintett időszakra vetítve vonalanként
a) a helyi és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások esetén a megrendelt személyszállítási szolgáltatás mennyiségének 66%-a,
b) az országos és a regionális személyszállítási közszolgáltatások esetén a megrendelt személyszállítási szolgáltatás mennyiségének 50%-a.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott arányokat vonalankénti bontásban, járatonként számolva, tört szám esetén felfelé kerekítve kell meghatározni. A még elégséges szolgáltatás mértéke az (1) bekezdésben meghatározott mennyiséget a munkabeszüntetés szervezői és a munkáltató közös megállapodásával meghaladhatja.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott mértékeket a munkabeszüntetés első 24 órája tekintetében óránként, ezt követően napi bontásban kell érvényesíteni oly módon, hogy ha a munkabeszüntetés munkanapon 6:00–9:00, illetve 15:00–18:00 közötti időszakot is érint, az (1) bekezdésben meghatározott mértékeknek ezen időszakokra vetítve önállóan, óránkénti bontásban is teljesülniük kell.
(4) A sztrájkkal érintett közlekedési szolgáltató az (1)–(3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő és eleget tevő menetrendtervezetet dolgoz ki és azt legkésőbb sztrájk megkezdésének időpontját két nappal megelőzően a lakosság egyidejű tájékoztatásával meghirdeti.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott mértékű szolgáltatás nyújtása csak abban az esetben tekinthető a még elégséges szolgáltatás teljesítésének, ha az a menetrendben előre meghirdetett útvonalon és időpontban megvalósul.
(6) Az országos, regionális és elővárosi közszolgáltatások esetében a még elégséges szolgáltatás mértéke egyetlen település tekintetében sem lehet kevesebb a 27. §-ban rögzített alapellátás szintjénél.
(7) Ha a munkabeszüntetésben résztvevők az (1)–(3) bekezdés szerinti szolgáltatás nyújtását akadályozzák vagy ellehetetlenítik, a közlekedési szolgáltató a munkabeszüntetés szervezőivel és résztvevőivel szemben kártérítési igénnyel élhet, továbbá jogosult a vele szemben harmadik fél által érvényesített kárigényeket rájuk továbbhárítani.
40. § (1) A nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatási tevékenység végzésére
a) belföldön az erre jogosító működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság,
b) nemzetközi személyszállítás céljából más EGT-államban létrejött, a 95/18/EK irányelvvel összhangban kiállított működési engedéllyel rendelkező vállalkozó vasúti társaság,
c) külföldön létrejött vállalkozó vasúti társaság nemzetközi szerződés rendelkezése vagy viszonosság esetén
valamennyi nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózaton jogosult.
(2) Határon átmenő vasúti személyszállítási szolgáltatási tevékenység végzésére az országos működési engedéllyel rendelkező vasúti társaság a vonatkozó nemzetközi szerződések rendelkezései szerint jogosult.
41. § (1) Az autóbusszal végzett nemzetközi személyszállítási szolgáltatás végzésére vonatkozó, a 10. § (4) bekezdésében meghatározott engedélyt – amennyiben az arra irányuló kérelmet Magyarországon nyújtották be – a közlekedési hatóság adja ki.
(2) Nem az Európai Unió tagállamába irányuló menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatás esetén a járati engedélyt a közlekedési hatóság a nemzetközi szerződésekben foglaltaknak megfelelően adja ki.
42. § (1) Belföldi különcélú menetrend szerinti autóbuszjárat végzésére szóló járati engedély abban az esetben adható ki, ha a járat üzemeltetése nem jár más közlekedési szolgáltató közszolgáltatási szerződésben foglalt jogainak sérelmével, továbbá működőképességének veszélyeztetésével.
(2) A Magyarország és az Európai Unió valamely tagállama közötti különcélú menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatásra jogosító járati engedély kiadására a 10. §-ban foglaltak vonatkoznak. Amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, nem az Európai Unió tagállamába irányuló különcélú menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatás nem végezhető.
(3) * A települési önkormányzat – a főváros területén a Fővárosi önkormányzat – rendeletében e törvény keretei között a közigazgatási területén autóbusszal végzett különcélú menetrend szerinti szolgáltatatóra vonatkozó járati engedély kiadását – ideértve a személyszállítási-szolgáltatást közvetítő és szervező szolgálat működését is – a (4) bekezdésben meghatározott feltételekhez kötheti.
(4) * A települési önkormányzat (3) bekezdés szerinti rendelete a helyi sajátosságok figyelembevételével az autóbusszal végzett különcélú menetrend szerinti szolgáltatónak az önkormányzat közigazgatási területén történő működésére vonatkozóan a környezet és a lakosság egészségének védelme, az utasforgalom biztonságos és magas színvonalon történő ellátása, a tevékenység szabályozott keretek közötti folytatásának biztosítása érdekében az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és saját számlás személyszállítási tevékenység végzésére vonatkozó jogszabályban meghatározott feltételek mellett az autóbusz környezetvédelmi besorolására, külső megjelenésére, műszaki felszereltségére, a település közútjain történő közlekedésére, a menetrend szerinti közszolgáltatás céljára kialakított megállóhelyek igénybevételére feltételeket állapíthat meg.
(5) * A 10. § (3) bekezdés b) pontja szerinti járati engedély kiadását a települési önkormányzat polgármestere, fővárosban a főpolgármester abban az esetben is megtagadhatja vagy az általa kiadott engedélyt visszavonhatja, ha a szolgáltató a települési önkormányzat rendeletében foglalt feltételeknek nem felel meg, vagy azokat nem tartja be. A települési önkormányzat rendeletében előírt feltételek megtartását – ha a településen közlekedésszervező működik – a közlekedésszervező is ellenőrizheti.
43. § (1) A közforgalmú kötöttpályás közlekedést helyettesítő autóbuszjárat üzemeltetésére szóló járati engedélyt – amennyiben a járat üzemeltetése a két hónapot meghaladja –
a) helyi közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatás helyettesítése esetén a települési önkormányzat polgármestere, fővárosban a főpolgármester,
b) országos, regionális és elővárosi közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatás helyettesítése esetén a miniszter
adja ki.
(2) Az engedély kiadása műszaki indok esetén nem tagadható meg, azonban a szolgáltatás csak olyan – a menetrendi időpontokra és a megállóhelyek igénybevételére vonatkozó – feltételekkel engedélyezhető, amely más közlekedési szolgáltató közszolgáltatási szerződésben rögzített jogait nem sérti és működőképességét nem veszélyezteti. A két hónapot meg nem haladó üzemidejű ilyen járatot a vasúti társaság saját hatáskörében üzemelteti.
(3) Országos közforgalmú vasúti személyszállítási szolgáltatást helyettesítő autóbuszjáratra, amennyiben annak engedélyezését a vasúti társaság saját gazdasági érdekeire tekintettel kéri, a járati engedély csak az érintett települések önkormányzatával történt előzetes egyeztetés alapján, a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel adható ki.
44. § (1) Az Európai Unió tagállamában bejegyzett közlekedési szolgáltató belföldön az 1073/2009/EK rendeletben meghatározott személyszállítási szolgáltatást az 1073/2009/EK rendeletben foglalt feltétekkel végezhet.
(2) Nem az Európai Unió tagállamában bejegyzett szolgáltató – amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik – belföldi menetrend szerinti személyszállítási szolgáltatást a miniszter által kiadott járati engedéllyel végezhet.
45. § (1) Nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatás nyújtása esetén a vasúti társaság jogosult az utasok fel- és leszállását a nemzetközi útvonalon lévő bármely állomáson biztosítani, beleértve az ugyanazon EGT-államban található állomásokat (kabotázs) is.
(2) * Új nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatások engedélyezése során a vasúti igazgatási szerv az új vasúti személyszállítási szolgáltatásokról szóló, 2014. augusztus 11-i 869/2014/EU végrehajtási rendelet (a továbbiakban: 869/2014/EU végrehajtási rendelet) szabályai alapján jár el.
(3) *
46. § *
47. § (1) A 40. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a miniszter a hazai vasúti közlekedési ágazat érdekeinek védelmében rendeletben korlátozhatja a nyílt hozzáférést a nemzetközi személyszállítási szolgáltatás részét képező olyan kiindulási és célállomás közötti személyszállítási szolgáltatás esetén, amelyek egy vagy több vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződés tárgyát képezik.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti rendelet korlátozza az utasoknak a nemzetközi személyszállítási szolgáltatás útvonalán található bármely állomáson történő felvételét vagy leszállását – ideértve az ugyanazon EGT-államban található állomásokat is – a rendelet e rendelkezése csak abban az esetben alkalmazandó, ha a vasúti igazgatási szerv határozatában megállapítja, hogy a jog gyakorlása a vasúti társaság közszolgáltatási tevékenységében gazdasági hátrányt okozhat.
(3) * A (2) bekezdés szerinti gazdasági hátrány megállapítására vonatkozó gazdasági egyensúlyra irányuló vizsgálat során a vasúti igazgatási szerv a 869/2014/EU végrehajtási rendelet alapján jár el.
(4)–(5) *
48. § (1) A vasúti igazgatási szerv a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződésben rögzített kötelezettségek ellentételezésének biztosítása érdekében pénzügyi ellentételezési kötelezettséget állapíthat meg olyan vasúti társaságok terhére, amelyek nem közszolgáltatásnak minősülő vasúti személyszállítási szolgáltatást nyújtanak két olyan meghatározott belföldi állomás között, amely szakaszra más vasúti társaság hatályos vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződéssel rendelkezik. A pénzügyi ellentételezést a vasúti társaság az ellátásért felelős részére teljesíti.
(2) Az (1) bekezdés esetében az adott állomások között nem közszolgáltatásnak minősülő vasúti személyszállítási szolgáltatást végző vasúti társaságok függetlenül attól, hogy belföldi vagy nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatást végeznek, azonos mértékű pénzügyi ellentételezést kötelesek fizetni. A pénzügyi ellentételezésből befolyó és ellentételezésként kifizetett összeg nem haladhatja meg az érintett közszolgáltatási kötelezettségek során felmerült költségek egészének vagy egy részének fedezéséhez szükséges mértéket, figyelembe véve a vonatkozó bevételeket és az említett kötelezettségek teljesítéséből származó ágazatban elérhető ésszerű nyereséget is.
(3) Az e § szerinti pénzügyi ellentételezés megállapításakor tiszteletben kell tartani a méltányosság, az átláthatóság, az egyenlő elbánás és az arányosság elvét. Az arányosság elvét különösen figyelembe kell venni a szolgáltatásért az utasok által fizetett díjak alapján számolt átlagos ellenérték és a pénzügyi ellentételezés mértéke közötti eltérés vizsgálatakor.
(4) Az e § alapján kivetett pénzügyi ellentételezés mértéke nem veszélyeztetheti annak a vasúti személyszállítási szolgáltatásnak a gazdasági életképességét, amelyre azt kivetették.
(5) A miniszter az e § alkalmazásával összefüggésben keletkezett információkat megőrzi, annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi ellentételezés eredete és azok felhasználása nyomon követhetővé váljon, és az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátja.
49. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a közszolgáltatási utazási kedvezmények mértékének és igénybevételének szabályait,
b) a szociálpolitikai menetdíj-támogatás megállapításának és igénybevételének szabályait, *
c) a vasúti személyszállításnak az 1371/2007/EK rendeletben nem szabályozott részletes feltételeit, az 1371/2007/EK rendeletben foglaltak alóli mentességeket, a személyszállítási üzletszabályzat tartalmára és jóváhagyására vonatkozó részletes szabályokat, *
d) az autóbuszos személyszállítási szolgáltatásnak a 181/2011/EU rendeletben nem szabályozott részletes feltételeire, valamint a 181/2011/EU rendeletben foglaltak alóli mentességekre, a közúti személyszállítási üzletszabályzatra, továbbá annak jóváhagyására vonatkozó szabályokat, *
e) az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és saját számlás személyszállítási tevékenység végzésére vonatkozó szabályokat, *
f) * az autóbuszos közúti személyszállítási tevékenységre, a közlekedésszervező tevékenységére vonatkozó piacfelügyeleti eljárásra, a piacfelügyeleti díj alkalmazására, számítására és megállapítására vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a piacfelügyeleti bírság mértékére és alkalmazására vonatkozó szabályokat,
g) a vasúti személyszállítási szolgáltatások területén a kötelező nem baleseti kárfedezet biztosításának részletes szabályait,
h) a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállítás részletes szabályait, *
i) a vízi személyszállítási szolgáltatás feltételeire, a vízi közlekedési személyszállítási üzletszabályzatra, továbbá annak jóváhagyására vonatkozó szabályokat,
j) a törvény 5. § (1) bekezdés e) pontjában, a 7. § (2)–(4) bekezdésében, valamint a 32. § (1) bekezdésének e)– h) pontjában, a (4) és (6) bekezdésében, valamint a 35. § (7) bekezdésében meghatározott adatok, adatbázisok és elektronikus adatkommunikációs technológiák egységességét és átjárhatóságát biztosító műszaki és technológiai előírásokat, a központi adatbázisok és az azokhoz kapcsolódó központi szolgáltatások kialakításával, működtetésével, fejlesztésével és finanszírozásával kapcsolatos feladatok ellátásának szabályait, továbbá a központi adatbázisok működtetésére és a központi koordinációs feladatok ellátását végző szervezet kijelölését, továbbá
k) *
k) * a személyszállítást igénybe vevő utasok jogainak védelme érdekében a vasúti igazgatási szerv és a közlekedési hatóság által vasúti és autóbuszos személyszállító szolgáltatókkal, valamint a közlekedésszervezőkkel szemben alkalmazható bírság mértékére, alkalmazására, valamint megfizetésére vonatkozó részletes szabályokat
rendeletben állapítsa meg.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
a) a vasúti személyszállítási szolgáltatások végzésének és engedélyezésének részletes szabályait,
b) a vasúti dolgozók menetkedvezményre jogosultságának és igénybevételének részletes szabályait,
c) * az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatásokra vonatkozó közforgalmú menetrend készítésére, az egységes egyeztetési eljárásra vonatkozó, és az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások keretében nyújtandó alapellátás meghatározására vonatkozó részletes szabályokat,
d) a vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférésnek a 47. § (1) bekezdés szerinti korlátozására vonatkozó részletes szabályokat,
e) a 48. §-ban meghatározott, a vasúti személyszállítási közszolgáltatási szerződésben meghatározott kötelezettségek pénzügyi ellentételezése fedezetének biztosítása érdekében a vasúti személyszállítási szolgáltatást nyújtó vasúti társaságokat terhelő pénzügyi ellentételezés megállapításának mérlegelési szempontjait az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben,
f) * a 19. § (1a) bekezdése szerinti közlekedésszakmai feltételek és hozzáférési feltételek részletes szabályait,
g) * a 45. § szerinti, az új nemzetközi vasúti személyszállítási szolgáltatások eljárásainak díjait
rendeletben állapítsa meg.
(3) * Felhatalmazást kap a helyi személyszállítási közszolgáltatást működtető települési önkormányzat képviselő-testülete, társulás esetében a társulási megállapodásban meghatározott, ennek hiányában a társulás székhelye szerinti települési önkormányzat képviselő testülete, a Főváros területén a Fővárosi Önkormányzat közgyűlése
a) a közlekedésszervező kijelölésére, valamint a közlekedésszervező által a helyi személyszállítást végző közlekedési szolgáltató számára adható rendelkezés kereteire,
b) a személytaxi-, a személygépkocsival végzett személyszállítási szolgáltatás, valamint a különleges személyszállító szolgáltatás, továbbá e szolgáltatásokat közvetítő és szervező szolgálat működésének – a személytaxi és a személygépkocsival végzett személyszállítási szolgáltatás esetében a Kormány rendeletében meghatározott feltételeken túli – műszaki, személyi és pénzügyi alkalmassági feltételeire, valamint a település területén lévő taxiállomások, továbbá megállási helyek igénybevételének rendjére,
c) a település közigazgatási határán belül működő, különcélú menetrend szerinti személyszállítást végző autóbuszokkal kapcsolatos környezetvédelmi besorolására, külső megjelenésére, műszaki felszereltségére, valamint a település közútjain történő közlekedésre és a személyszállítási közszolgáltatások céljára kialakított autóbusz-megállóhelyek igénybevételére vonatkozó feltételek szabályozására
vonatkozó önkormányzati rendelet kiadására.
(4) Felhatalmazást kap a főváros és a helyi személyszállítási közszolgáltatást működtető megyei jogú városok képviselő-testülete a helyi személyszállítási közszolgáltatási szolgáltatások esetében alkalmazott alapellátás szintjének rendeletben történő megállapítására.
50. § (1) Ez a törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – 2012. július 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 15–16. §-a, a 32. § (1) bekezdés g) pontja, a 32. § (6) bekezdése, a 38. §-a, valamint az 55. §-a 2013. január 1-jén lép hatályba.
(3) E törvény 1. § (6) bekezdése 2013. március 1-jén lép hatályba.
(4) E törvény 32. § (1) bekezdés h) pontja és 35. § (7) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba.
51. § (1) A vasúti társaságok által megkötött, az utazási kedvezményekre vonatkozó megállapodásai alapján a jelen törvény hatálybalépése előtt megszerzett kedvezmények a kedvezményezetteket e törvény hatálybalépése után is megilletik. A jogosultat a megszerzett kedvezmények a nyugdíjba vonulását követően akkor illetik meg, ha a vasúti társaságok közötti megállapodások alapján már e törvény hatályba lépése előtt is jogosult volt kedvezményre munkavállalóként, és e törvény hatályba lépése előtt jogosulttá vált a nyugdíjas kedvezményre is.
(2) A belső szolgáltató a helyi közlekedés ellátásáért felelős illetékességi területén kívül a helyi járattal közigazgatási határon kívül végzett személyszállítást, valamint más önkormányzatok területén végzett személyszállítást a személyszállítási közszolgáltatási szerződés belső szolgáltatóként történt közvetlen odaítélését követő 1 évig tarthatja fenn.
(3) A 2009. december 3-át megelőzően megkötött személyszállítási közszolgáltatási szerződések az azokban rögzített határidő leteltéig hatályban maradnak azzal, hogy módosításuk során az 1370/2007/EK rendelet rendelkezéseit figyelembe kell venni.
(4) * Az egyenlő esélyű hozzáférés feltételeit a közforgalmú menetrend alapján végzett személyszállításban részt vevő járműveken, továbbá a pályaudvarokon, az állomás és a megállóhely személyforgalom lebonyolítására és kiszolgálására szolgáló részében fokozatosan meg kell teremteni, ennek érdekében az ezen járműveket és létesítményeket érintő beruházások, fejlesztések, beszerzések során, valamint – ha ez műszaki szempontból lehetséges – az átalakítások során az egyenlő esélyű hozzáférés követelményeit már érvényesíteni kell.
(5) A törvény hatálya alá tartozó, a törvény hatályba lépését megelőzően kiadott hatósági engedélyek érvényességét, valamint a már folyamatban lévő hatósági engedélyezési eljárásokat a törvény hatálybalépése nem érinti.
(6) A 38. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség csak az e törvény hatálybalépése után beszerzett járművekre vonatkozik.
(7) A 2012. évben a szociálpolitikai menetdíj-támogatás forrása a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 1. melléklet XLII. fejezet 31. címében, a 2. mellékletben és a 9. melléklet 1. pontjában meghatározott fogyasztói árkiegészítés.
(8) A 19. § (4) bekezdésében meghatározott személyszállítási üzletszabályzatot a közforgalmú személyszállítási közszolgáltatást végző közlekedési szolgáltató e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével 2013. március 1-jéig köteles módosítani.
(9) *
52. § (1) * Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló, 2012. november 21-i 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv;
b) a tiszta és energiahatékony közúti járművek használatának előmozdításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikk (1) bekezdése.
(2) Ez a törvény a következő rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:
a) az Európai Parlament és a Tanács 1370/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről;
b) az Európai Parlament és a Tanács 1371/2007/EK rendelete (2007. október 23.) a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről,
c) a 49. § (1) bekezdés d) pontja alapján kiadott jogszabállyal együttesen az Európai Parlament és a Tanács 181/2011/EU rendelete az autóbusszal közlekedő utasok jogairól és a 2006/2004/EK rendelet módosításáról, valamint
d) az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és saját számlás személyszállítási tevékenységről szóló jogszabállyal együttesen az Európai Parlament és a Tanács 1073/2009/EK rendelete az autóbusszal végzett személyszállítás való hozzáférés közös szabályairól és az 561/2006/EK rendelet módosításáról,
e) * az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet.
53–54. § *
55. § *
56–57. § *
58. § (1) Hatályát veszti:
a) az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII. törvény,
b) a fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény,
c) a Kkt. 4. §-a, 8. § (1) bekezdés d) pontja, 19. § (2)–(3) bekezdése, 19/A. §-a, valamint 48. § (5a) bekezdése.
(2) Hatályát veszti a Vtv. 1. § (1) bekezdés c) pontja, az 1. § (3)–(4) bekezdése; 2. § (2) bekezdés 18. és 21. pontja, a 2. § (5) bekezdés 3., 13., 17–18. és 20. pontja; 3. § (1) a) pontjában a „vasúti személyszállítási közszolgáltatások fejlesztése,” szövegrész, 3. § (2) h), j)–l) pontja, továbbá 3. § (3)–(4) bekezdése; 3/A–3/B. §-a; 5. § (1) bekezdés b) pontjában a „, valamint a helyi vasúti személyszállítási közszolgáltatás” szövegrész, az 5. § (1) bekezdés d)–f) pontja, az 5. § (3)–(4) bekezdése; 5/A–5/B. §-a; 11. § (2) bekezdésében a „személyszállítási és” szövegrész; 12. § (1) bekezdése; 15. § (3) bekezdése; 17. §-a, a 19. §-t megelőző „SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS” alcím, 19–21/C. §-a; 27. §-t megelőző „A VASÚTI SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS ÉS A KÖZSZOLGÁLTATÁS ELLENTÉTELEZÉSE ÉRDEKÉBEN MEGÁLLAPÍTHATÓ KÁRTALANÍTÁS” alcím, a 27–27/F. §-a; a 27/G. §-t megelőző „A SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI KÖZSZOLGÁLTATÁS DÍJAI, JEGY- ÉS BÉRLETRENDSZERREL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK” alcím, a 27/G–27/H. §-a; 53/A–53/C. §-a; 68. § (2) bekezdése; 68/H. §-a; a 68/I. §-t megelőző „MÉG ELÉGSÉGES SZOLGÁLTATÁS A VASÚTI KÖZFORGALMÚ KÖZLEKEDÉSBEN” alcím, a 68/I. §; a 79/A. §-t megelőző, „A vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogainak védelme” alcím, a 79/A–79/B. §-a, 87. § (3) és (10)–(12) bekezdése; 88. § (1) bekezdés c) pontjában a „valamint a 79/A. § (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott bírság mértékére” szövegrész, valamint h) és p) pontja; 88. § (2) bekezdés 16., 18., 25. és 27. pontja, valamint 29–30. pontja.
(3) Nem lép hatályba a nemzeti mobil fizetési rendszerről szóló 2011. évi CC. törvény 11. § (2) bekezdése.
59. § Nem lép hatályba az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló 2011. évi CCI. törvény 256. § (8)–(9) bekezdése és a 285. § (10)–(11) bekezdése.
