A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (1) bekezdés g), h) és n) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a szakképzés tekintetében az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § n) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed
a) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 7. § (1) bekezdésében meghatározott köznevelési intézményekre,
b) * a köznevelési rendszerben folyó változások elemzését, kutatását, a köznevelés rendszerében folyó fejlesztések szakmai támogatását végző kutató, fejlesztő intézményre (a továbbiakban: Eszterházy Károly Egyetem),
c) * az Oktatási Hivatalra (a továbbiakban: Hivatal),
d) az állami szakképzési és felnőttképzési szervre,
e) * a köznevelési intézmények fenntartóira,
f) *
g) * a fővárosi és megyei kormányhivatalokra, valamint a kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) hivatalaira.
(2)–(3) *
(4) * Az egyházi, a magán nevelési-oktatási intézmény, pedagógiai szakszolgálati intézmény a Hivatal által nyújtott pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat térítési díj ellenében veheti igénybe, vagy fenntartója az egyházi, továbbá magán pedagógiai intézettel szolgáltatás nyújtására megállapodást köthet.
(5) * A (4) bekezdés szerinti intézmények a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény kiválasztásához beszerzik a fenntartójuk egyetértését.
2. § (1) * A pedagógiai-szakmai szolgáltatások a települési és nemzetiségi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény számára a Hivatal e célra rendelkezésére álló erőforrásai és az éves munkatervében meghatározott feladatok erejéig térítésmentesek.
(2) *
(3) * A pedagógiai-szakmai szolgáltatások országosan egységes pedagógiai szakmai irányítását – a Hivatal, továbbá az iskolarendszerű szakképzést folytató szakképző iskolák tekintetében az állami szakképzési és felnőttképzési szerv szakmai közreműködésével – az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el.
(4) * Az országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat, az e rendeletben meghatározottak szerint a Hivatal látja el, az iskolarendszerű szakképzési feladatok pedagógiai támogatásában az állami szakképzési és felnőttképzési szerv működik közre.
(4a) * A Hivatal pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatainak ellátásához kapcsolódó éves munkatervét a miniszter hagyja jóvá. A Hivatal az éves munkaterv elkészítésekor beszerzi az országos nemzetiségi önkormányzatok véleményét.
(5) * A Hivatal, az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott, valamint a miniszterrel kötött köznevelési szerződés keretében pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatot ellátó egyházi vagy magán pedagógiai intézet a pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatok megvalósításába, – ha az állam által fenntartott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények keretei között erre nincs lehetőség – bevonhatja az Eszterházy Károly Egyetemet, a tankerületi központot, valamint bevonhat köznevelési intézményt, más felsőoktatási intézményt abban az esetben is, ha az nem felel meg a 19. §-ban foglaltaknak.
(6) *
3. § Az Nkt. 19. § (2) bekezdés b) pontja szerinti szaktanácsadás, tantárgygondozás ellátásának eszközei és módszerei:
a) nevelési és tantárgypedagógiai módszerek, eszközök, eljárások megismertetése, terjesztése,
b) nevelési-oktatási intézményi pedagógiai programok, helyi tantervek, házirendek, intézményi pedagógiai dokumentumok elemzése, azok intézményi elkészítésének és alkalmazásának segítése,
c) az alkalmazott pedagógiai módszerek és pedagógiai fejlesztő tevékenység elemzésének, értékelésének segítése adott köznevelési intézmény, intézménytípus esetében,
d) nevelési eszközök, tankönyvek, taneszközök, nevelési-oktatási programok kiválasztásának segítése a nevelési-oktatási intézmény, vagy az intézményrendszer egésze vonatkozásában,
e) egyéni szakmai tanácsadás,
f) a köznevelés rendszerszintű fejlesztéseinek támogatása, a miniszter által indított országos tantárgyi és műveltségterületi pedagógiai feladatok segítése.
4. § Az Nkt. 19. § (2) bekezdés a) pontja szerinti pedagógiai értékelés ellátásának eszközei és módszerei
a) pedagógiai mérési rendszer működtetéséhez kapcsolódó pedagógiai-szakmai szolgáltatás, a neveléssel összefüggő mérési eszközök fejlesztése és alkalmazásuk segítése, ajánlása a köznevelési intézmények részére,
b) feladatbankok és mérőeszközök fejlesztése, hozzáférhetőségük biztosítása,
c) a nevelési-oktatási intézmények belső pedagógiai értékelési rendszerének kialakítását segítő tanácsadás feladatainak ellátása,
d) a helyi tantervek végrehajtásával kapcsolatos pedagógiai mérések ellátása, e területen tanácsadás nyújtása,
e) a pedagógiai mérések eredményeinek feldolgozását követő, az intézményfejlesztést támogató szakmai szolgáltatások,
f) pedagógiai és komplex intézményértékelési eszközök és módszerek megismertetése és terjesztése.
5. § (1) Az Nkt. 19. § (2) bekezdés c) pontja szerinti pedagógiai tájékoztatás ellátásának eszközei és módszerei:
a) a nevelési és a tanítási-tanulási folyamatot támogató, oktatástechnikai és oktatástechnológiai módszertani támogatások nyújtása,
b) a nevelési és tantárgyi, műveltségterületi szakmódszertani tájékoztatók, segédletek és kiadványok elkészítése.
(2) * A Hivatal a könyvtárpedagógiai munka fejlesztése érdekében együttműködik az óvodai, iskolai és a kollégiumi könyvtárakkal.
6. § Az Nkt. 19. § (2) bekezdés d) pontja szerinti tanügy-igazgatási szolgáltatás eszközei és módszerei:
a) közreműködés a nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programjainak elkészítésében és bevezetésében,
b) * a megyei, fővárosi köznevelés-fejlesztési tervben foglaltakkal összhangban, az egyházi és magán fenntartó fenntartásában működő köznevelési intézmények vonatkozásában az intézményszerkezetre vonatkozó tanácsadás,
c) a miniszter, vagy valamely fenntartó felkérésére – költségvetésének terhére és mértékéig – közgazdasági, jogi, pénzügyi és további tervezési információk gyűjtése, rendelkezésre bocsátása, szükség esetén e körből tájékoztatás nyújtása.
7. § (1) Az Nkt. 19. § (2) bekezdés e) pontja szerinti pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezésének eszközei és módszerei:
a) pedagógiai tárgyú tanácskozások, pedagógiai szakmai napok szervezése,
b) bekapcsolódás az országos pedagógus-továbbképzés rendszerébe,
c) *
(2) * A Hivatal együttműködési megállapodás keretében bevonhatja az állami feladatellátás keretei között ellátott pedagógiai-szakmai szolgáltatásokba a pedagógusképző felsőoktatási intézmény által fenntartott pedagógiai intézetet, a pedagógiai tárgyú továbbképzések, pedagógiai kísérletek köznevelés-fejlesztéssel összefüggő megszervezésébe.
8. § Az Nkt. 19. § (2) bekezdés f) pontja szerinti tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése és összehangolása keretében kell ellátni a versenykiírásban meghatározott feladatokat, a versenyszervezővel kötött megállapodás alapján.
9. § Az Nkt. 19. § (2) bekezdés g) pontja szerinti tanulótájékoztató, tanácsadó szolgálat eszközei és módszerei:
a) a köznevelés rendszerét érintő kérdésekben információk közvetítése, azok értelmezésének segítése a tanulók és az iskolai diákönkormányzatok részére,
b) fórumok, továbbképzések szervezése a tanulók, a diákönkormányzatok és a diákönkormányzatok munkáját segítő pedagógusok részére,
c) a diákjogi tanácsadás megszervezése.
9/A. § * Az Nkt. 19. § (2) bekezdés h) pontja szerinti, a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer működtetésének eszközei és módszerei:
a) korai jelző- és pedagógiai támogató rendszer működtetésében közreműködés, a rendszerben rendelkezésre álló intézményi és tagintézményi szintű adatok elemzése, értékelése, és mindezek alapján a szükséges pedagógiai szakmai támogatás meghatározása,
b) a célnak megfelelő pedagógiai eszközök és módszerek megismertetése és terjesztése, a pedagógiai módszerek kiválasztásának segítése a nevelési-oktatási intézményben,
c) a beavatkozások előrehaladásának nyomon követése,
d) a lemorzsolódás megelőzése, megakadályozása érdekében történő pedagógiai támogatást segítő szakemberek együttműködésének koordinálása.
10. § (1) * A Hivatal országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásként szervezi meg
a) a nemzetiségi óvodai nevelést, iskolai nevelés-oktatást, kollégiumi nevelést segítő (a továbbiakban együtt: nemzetiségi pedagógiai-szakmai szolgáltatások),
b) a hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nevelésének, nevelés-oktatásának megszervezését és ellátását segítő,
c) az országos pedagógiai mérés-értékelési eredmények alapján az intézményértékeléshez kapcsolódó fejlesztési eszközök kidolgozását, országos terjesztését szolgáló
pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat.
(2) A nemzetiségi pedagógiai-szakmai szolgáltatások keretei között a szaktanácsadást nyelvterületenként, intézménytípusonként kell megszervezni, oly módon, hogy a szaktanácsadás a nevelési-oktatási intézmények által ellátott valamennyi nevelő és oktató munkához biztosítva legyen.
(3) Nemzetiségi pedagógiai-szakmai szolgáltatásban szaktanácsadói feladatot az láthat el, aki az Nkt. 3. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelel, pedagógus szakvizsgával rendelkezik és a nemzetiségi nevelés-oktatásban pedagógus munkakörben legalább öt éves szakmai gyakorlatot, továbbá bármilyen köznevelési intézményben további öt éves szakmai gyakorlatot szerzett.
11. § (1) *
(2) * Az intézményfejlesztési pedagógiai-szakmai szolgáltatás keretében szervezett szaktanácsadás területei elsősorban a következők:
a) az intézményszervezési,
b) az intézményműködési helyzetelemző,
c) az intézményvezetés munkáját elemző, szervezetfejlesztő
szaktanácsadás.
(3) * Az intézményfejlesztési pedagógiai-szakmai szolgáltatások keretében szervezett szaktanácsadás ellátására szaktanácsadó az lehet, aki az Nkt. 3. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelel, pedagógus szakvizsgával rendelkezik, köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben legalább tíz éves szakmai gyakorlatot szerzett, és pedagógus-továbbképzés keretében elsajátította az adott szakterülethez illeszkedően
a) az adott intézménytípusra a miniszter által kiadott kerettantervekben, valamint a Nemzeti alaptantervben, az Óvodai nevelés országos alapprogramjában meghatározott nevelési tevékenységeket, pedagógiai, tantárgyi tartalmakat, fejlesztési követelményeket támogató pedagógiai módszertant, vagy
b) a sajátos nevelési igényű, a nemzetiségi, a migráns és a tehetséggondozást igénylő tanulók együttnevelésének megszervezését, vagy
c) a pedagógiai feladatok ellátásának nevelési, oktatás-szervezési, irányítási és szervezetalakítási ismereteit.
(4) A (3) bekezdésben előírt feltételeket az is teljesíti, aki a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendeletben meghatározott akkreditált pedagógus-továbbképzésben oktatóként részt vett legalább húsz óra időtartamban, vagy az adott szakterület nemzetközileg vagy országosan elismert képviselője. Az adott szakterület nemzetközileg vagy országosan elismert képviselője feltételnek való megfelelést szakmai önéletrajzzal és legalább kettő szakmai ajánlással, továbbá publikációs jegyzékkel kell igazolni.
12. § (1) * Pedagógiai-szakmai szolgáltatásként kell megszervezni a kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló részére nyújtott nevelést és tanítási-tanulási folyamatot segítő
a) pedagógiai értékelés köréből a pedagógiai és komplex intézményértékelési eszközök és módszerek megismertetését és terjesztését,
b) tanügy-igazgatási szolgáltatás köréből a közgazdasági, jogi, pénzügyi és egyéb információk gyűjtését, rendelkezésre bocsátását, e körből tájékoztatás adását,
c) szaktanácsadást.
(2) *
(3) A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók nevelését, nevelését-oktatását segítő szaktanácsadást oly módon kell megszervezni, hogy a szaktanácsadás a pedagógiai szakszolgálat intézményei által ellátott valamennyi nevelő, nevelő-oktató, fejlesztő munkához biztosítva legyen.
(4) * Szaktanácsadó az lehet, aki
a) az Nkt. 61. § (4) bekezdésében meghatározott tízéves szakmai gyakorlatot pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézményben, vagy olyan nevelési-oktatási intézményben szerezte, ahol különleges gondozást igénylő gyermekek nevelése-oktatása folyik, vagy
b) tízéves pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkezik, és elvégezte az adott szakterületre vonatkozó, a Hivatal szervezésében lebonyolított szaktanácsadói továbbképzést.
13. § (1) * Pedagógiai-szakmai szolgáltatásként kell megszervezni a konfliktuskezelési gyakorlat elterjedését szolgáló
a) pedagógiai értékelés köréből a pedagógiai és komplex intézményértékelési eszközök és módszerek megismertetését és terjesztését,
b) tanügy-igazgatási szolgáltatás köréből a konfliktushelyzetekhez kapcsolódó jogi és egyéb információk gyűjtését, rendelkezésre bocsátását, e körben tájékoztatás adását,
c) szaktanácsadás keretében történő segítségnyújtást ahhoz, hogy a nevelési-oktatási intézmény vezetői, alkalmazottai, szülői szervezete, diákönkormányzata megismerje azokat az eljárásokat, gyakorlatokat, amelyekkel megelőzhető a konfliktushelyzetek kialakulása, illetve amelyekkel feloldhatók a konfliktushelyzetek, orvosolhatók a sérelmek.
(2) * Szaktanácsadó az lehet, aki
a) az Nkt. 3. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelel, pedagógus szakvizsgával rendelkezik, köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben legalább tízéves szakmai gyakorlatot szerzett és szakirányú tanári szakképzettség megszerzésekor vagy szakirányú továbbképzés keretében részt vett konfliktuskezelés ismereteire történő felkészítésben, vagy pedagógiai szakpszichológus, tanácsadó szakpszichológus, klinikai szakpszichológus, szociálpedagógus szakképzettséggel, vagy pszichológia mesterszakon klinikai és egészségpszichológia, tanácsadás és iskolapszichológia, fejlődés- és klinikai gyermekpszichológia, interperszonális és interkulturális pszichológia, pszichopedagógia szakirányon szerzett szakképzettséggel rendelkezik, vagy
b) tízéves pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkezik, és elvégezte az adott szakterületre vonatkozó, a Hivatal szervezésében lebonyolított szaktanácsadói továbbképzést.
14. § (1) * Pedagógiai-szakmai szolgáltatásként kell megszervezni a hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók nevelésének, nevelés-oktatásának megszervezését és ellátását segítő *
a) szaktanácsadás köréből az integrációs pedagógiai rendszer (a továbbiakban: IPR)-alapú pedagógiai, módszertani tevékenységet elemző, valamint az intézményszervezési, intézményműködési helyzetelemző szaktanácsadást, amelynek feladatait IPR folyamat-szaktanácsadó látja el,
b) szaktanácsadás köréből az esélyegyenlőség-elvű oktatásszervezési tevékenységet elemző, módszertani szaktanácsadást, fejlesztéstámogató szaktanácsadást, amelynek feladatait az esélyegyenlőségi pedagógiai fejlesztési folyamat-szaktanácsadó (a továbbiakban: mentor) látja el,
c) * pedagógiai értékelés köréből a hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók felkészítésének megszervezéséhez, az ellátás eredményességének megismeréséhez szükséges elemző pedagógiai és komplex intézményértékelési eszközök és módszerek megismertetését és terjesztését,
d) * tanügy-igazgatási szolgáltatás köréből a hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók ellátásához kapcsolódó, az intézményvezetés munkáját fejlesztő jogi és egyéb információk gyűjtését, rendelkezésre bocsátását, e körben tájékoztatás adását, valamint az esélyegyenlőségi feladatok végrehajtásának segítését.
(2) * Szaktanácsadó az lehet, aki
a) az Nkt. 3. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelel, pedagógus szakvizsgával rendelkezik, köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben legalább tízéves szakmai gyakorlatot szerzett és a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet alapján megszervezett és akkreditált pedagógus-továbbképzés keretében elvégezte „Az intézményi tanácsadás folyamatára történő felkészítés – hátrányos helyzetű gyermekek integrált oktatása, együttnevelése szakterület” vagy az „Integrációs tanácsadók felkészítése az óvodai intézményi folyamat-tanácsadásra” IPR szaktanácsadói továbbképzést vagy a közoktatási esélyegyenlőségi mentorok számára szervezett továbbképzést, vagy
b) tízéves pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkezik, és elvégezte az adott szakterületre vonatkozó, a Hivatal szervezésében lebonyolított szaktanácsadói továbbképzést.
15. § (1) Országos pedagógiai-szakmai szolgáltatásként kell megszervezni az országos pedagógiai mérési-értékelés eredmények alapján az intézményértékeléshez kapcsolódó fejlesztési eszközök kidolgozását, országos terjesztését, ennek keretében
a) a pedagógiai értékelés köréből az országos pedagógiai mérési-értékelési és ellenőrzési feladatok megállapításainak elemzését segítő, a feltárt intézményi és gyermeki, tanulói lemaradások megszüntetését szolgáló intézkedések kidolgozásához szükséges pedagógiai és komplex intézményfejlesztési eszközök kidolgozását és módszerek megismertetését,
b) a szaktanácsadás köréből a segítségnyújtáshoz szükséges országos fejlesztési eszközöket ahhoz, hogy az óvoda és az iskola fenntartója és az óvoda és az iskola vezetői, pedagógusai elkészítsék, bevezessék és végrehajtsák azt az intézkedési tervet, amely a pedagógiai tevékenység színvonalának az emeléséhez szükséges.
(2) Szaktanácsadó az lehet, aki az Nkt. 3. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelel, pedagógus szakvizsgával rendelkezik, köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben legalább tíz éves szakmai gyakorlatot szerzett és szervezetfejlesztés, pedagógiai fejlesztés, pedagógiai mérés, értékelés területén szakképzettséggel rendelkezik.
(3) * Az országos pedagógiai mérés-értékeléssel kapcsolatos országos pedagógiai-szakmai szolgáltatások szakmai irányítását a Hivatal látja el.
(2) * Tantárgygondozó szaktanácsadás pedagógiai-szakmai szolgáltatás esetén szaktanácsadó az lehet, aki
a) az Nkt. 3. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelel,
b) pedagógus-szakvizsgával rendelkezik,
c) köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben legalább tízéves szakmai gyakorlatot szerzett, és
d) * a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló kormányrendelet alapján akkreditált pedagógus-továbbképzés keretében elvégezte az Eszterházy Károly Egyetem által szervezett, a szaktanácsadásban résztvevő személy szakterületéhez illeszkedő tantárgygondozói továbbképzést.
(3) A (2) bekezdésben előírt feltételeket az is teljesíti, aki
a) a (2) bekezdésben meghatározott pedagógus-továbbképzésben oktatóként részt vett legalább húsz óra időtartamban, vagy
b) az adott szakterület nemzetközileg vagy országosan elismert képviselője.
(4) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételnek való megfelelést szakmai önéletrajzzal és legalább két szakmai ajánlással, továbbá publikációs jegyzékkel kell igazolni.
(5) *
16. § (1) * Az egyházi fenntartású vagy magán pedagógiai intézet működésének megkezdéséhez szükséges engedély iránti kérelmet az intézmény nyilvántartásba vételét követő tizenkettő hónapon belül lehet benyújtani az intézmény székhelye szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatalhoz. A telephelyre vonatkozó működési engedély kiadása iránti kérelmet a telephely szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatalhoz lehet benyújtani. A telephelyre vonatkozó működési engedély kiadása tárgyában hozott határozatot – az ügyfélnek történő közléssel egyidejűleg – meg kell küldeni a székhely szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatalnak, amely a működési engedélyt a telephelyre vonatkozó működési engedélyre tekintettel kiegészíti, egységes szerkezetben adja ki.
(2) * Új pedagógiai intézet indítása, valamint az Nkt. 84. § (7) bekezdése szerinti esetekben a tervezett indítást vagy az átszervezést, fenntartóváltást megelőzően nyújthatja be a fenntartó a megyeszékhely szerinti járási hivatalhoz az intézmény működésének megkezdéséhez szükséges engedély iránti kérelmet.
17. § (1) A működési engedély iránti kérelemnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
a) a működési engedély iránti kérelem tárgya,
b) a pedagógiai intézetet nyilvántartásba vevő szerv neve, címe, a nyilvántartásba vételről szóló határozat száma, kelte,
c) az alapító következő adatai: név, működési forma, nyilvántartásba vétel formája és azonosítója, székhely, értesítési cím,
d) a fenntartó következő adatai: név, működési forma, nyilvántartásba vétel formája és azonosítója, székhely, értesítési cím,
e) a pedagógiai intézet adatai közül a hivatalos név, székhely,
f) a pedagógiai intézet székhelyére és minden telephelyére vonatkozóan külön-külön
fa) az ott ellátott feladatok,
fb) az épület tulajdonosa,
fc) az épület feletti rendelkezési jog időtartamának kezdő és befejező dátuma amennyiben nem a fenntartó az épület tulajdonosa,
fd) a köznevelési feladat megkezdésének tervezett dátuma,
g) a pedagógiai intézet feladatával, működésével kapcsolatos egyéb tudnivalók, sajátosságok, bejelentések.
(2) A működési engedély iránti kérelemhez eredetiben vagy másolatban csatolni kell
a) a pedagógiai intézet alapító okiratát, valamint a nyilvántartásba vételről szóló határozatot,
b) fenntartói igazolást – tulajdoni lap, megállapodás, hozzájáruló nyilatkozat – arról, hogy a feladatai ellátásához szükséges, jogszabályban meghatározott helyiségek feletti rendelkezési jog a pedagógiai intézet működéséhez legalább öt évre biztosított,
c) annak igazolását – használatbavételi engedély, hatósági bizonyítvány alapján –, hogy a helyiségek a pedagógiai intézet feladatainak ellátására alkalmasak, a székhelyre és valamennyi telephelyre vonatkozóan külön-külön a tárgyi feltételek meglétét igazoló, e rendelet mellékletében felsorolt tételes jegyzéket, valamint a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy a működés megkezdéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, vagy a kérelem mellékleteként benyújtott nyilatkozaton vállalt időn belül, legfeljebb huszonnégy hónapon belül fokozatosan megteremthetők,
d) a székhelyre és valamennyi telephelyre vonatkozóan külön-külön a foglalkoztatottak nevét, végzettségét és szakképzettségét, valamint végzettséget tanúsító oklevél kiállítóját és az oklevél számát, továbbá a működéshez szükséges többi alkalmazott nevét, végzettségét és szakképzettségét, foglalkoztatásuk módját és időtartamát, valamint a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy a működés megkezdéséhez, jogszabályban meghatározott személyi feltételek biztosítottak,
e) a pénzügyi feltételek teljesítésének igazolásához
ea) a pedagógiai intézet egészére vonatkozóan a székhely és valamennyi telephely tekintetében részletes kimutatást arról, hogy a pedagógiai intézet tevékenységét milyen forrásokból finanszírozzák, a források között feltüntetve a feladatellátáshoz rendelkezésre álló készpénzt, a befektetett eszközök és forgóeszközök értékét, a tervezett bevételi forrásokat, az állami támogatást és hozzájárulást, a köznevelési szerződés alapján járó kiegészítő támogatás mértékét, egyházi kiegészítő támogatást, a bankhitelt, minden egyéb bevételt; bármilyen, a működéshez felhasználható tárgyi vagy pénzbeli juttatást, a tevékenységben való ingyenes közreműködést, továbbá
eb) a fenntartó által jóváhagyott egy évre szóló költségvetést, amely tartalmazza a működéshez szükséges befektetett eszközök és forgóeszközök beszerzési értékét, a dologi és személyi kiadások összegét, utóbbiba beleértve az alkalmazottak bérét, annak közterheit, valamint
ec) a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy a feladatok ellátásához szükséges fedezetet biztosítja.
18. § (1) * A megyeszékhely szerinti járási hivatal az egyházi és magán fenntartó által fenntartott pedagógiai intézet működésének megkezdéséhez szükséges engedély kiadásával kapcsolatos eljárása keretében vizsgálja, hogy a nevelési-oktatási intézmény működéséhez rendelkezésre álló, vagy felmenő rendszerben megteremthető személyi, tárgyi, munkavédelmi, tűzvédelmi, közegészségügyi, pénzügyi feltételek biztosítják-e a pedagógiai-szakmai szolgáltatások folyamatos, hosszú távú, biztonságos, egészséges, szakszerű megszervezését.
(2) Ha a pedagógiai intézet székhelye vagy telephelye másik nevelési-oktatási intézmény által használt épületben lenne, az engedélyezési eljárásban be kell szerezni az épületet átadó intézmény fenntartójának hozzájáruló nyilatkozatát, továbbá meg kell vizsgálni, hogy az engedélyezni kért tevékenységre az adott épület használatba vételi engedélye kiterjed-e, valamint azt, hogy az épület befogadóképessége alapján biztosított-e az intézmények együttes zavartalan működése.
(3) * A megyeszékhely szerinti járási hivatal határozatában feltünteti
a) az alapító, a fenntartó nevét, székhelyét,
b) a pedagógiai intézet nevét, OM azonosítóját, adószámát, székhelyét, telephelyét, tagintézményét, valamennyi pénzforgalmi számlaszámát,
c) feladatellátási helyenként az ellátott alapfeladatokat,
d) az intézmény gazdálkodásának módját.
(4) * Ha a határozatban szereplő adatokban változás következik be, a megyeszékhely szerinti járási hivatal kiegészítéssel, vagy a módosítással egybeszerkesztett határozatot ad ki. Ha a pedagógiai intézet feladata, feladatellátási helye megváltozik, a megyeszékhely szerinti járási hivatal a működési engedély kiadása érdekében indított eljárásban azokat a feltételeket vizsgálja, amelyeket a változás érintett.
(5) * Ha a megyeszékhely szerinti járási hivatal elutasítja a működési engedély kiadását, továbbá ha a törvényességi ellenőrzés keretében talált törvénysértés megszüntetéséről a fenntartó a megadott határidőn belül nem intézkedett, a megyeszékhely szerinti járási hivatal a működési engedélyt visszavonja és a pedagógiai intézetet törli a nyilvántartásból.
(6) * A megyeszékhely szerinti járási hivatal a pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmények nyilvántartásba vételéről, adatainak megváltozásáról, illetve a megyeszékhely szerinti járási hivatal által vezetett nyilvántartásból való törléskor 15 napon belül értesítést küld a köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR) számára a Hivatal, mint a KIR adatkezelője által meghatározott elektronikus formában.
19. § A pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó pedagógiai intézetnek – fenntartótól függetlenül – az Nkt. 19. § (2) bekezdésében meghatározott pedagógiai-szakmai szolgáltatások teljes körét el kell látnia.
20. § (1) A pedagógiai intézetben pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátására, a szolgáltatások szervezésére az alkalmazható, aki az adott szakterület ellátásához szükséges szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik.
(2) * Pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó munkakörben az foglalkoztatható, aki pedagógiai szakértő munkakör esetén mesterfokozatú tanári, gyógypedagógusi, konduktori, pedagógiai előadó munkakör esetén óvodapedagógusi, tanítói, tanári, gyógypedagógusi, konduktori végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá – mindkét munkakörben – pedagógus-szakvizsgával rendelkezik.
(3) Ahol e rendelet szakvizsgáról, pedagógus szakvizsgáról rendelkezik, azon a szakvizsgával – jogszabály alapján – egyenértékű vizsgát, tudományos fokozatot is érteni kell.
(4) * A pedagógiai intézetben foglalkoztatottak kötelező létszámát az 1. melléklet határozza meg.
21. § (1) A pedagógiai intézetben az intézményvezetői megbízás feltétele:
a) mester fokozatú végzettség és pedagógus szakvizsga keretében megszerzett intézményvezetői szakvizsga,
b) legalább tíz év megfelelő szakmai gyakorlat,
c) a pedagógiai intézetben fennálló határozatlan időre szóló alkalmazás.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában megfelelő szakmai gyakorlat a pedagógiai intézet által végzett bármelyik pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátásához szükséges ismeretek megszerzését biztosító munkakörben szerzett gyakorlat, ha azt köznevelési intézményben vagy felsőoktatási intézményben szerezték, továbbá a tanügyirányítási munkakörben eltöltött gyakorlat.
(3) A vezetői megbízással kapcsolatos pályázati eljárásban alkalmazni kell a nevelési-oktatási intézmények vezetőinek megbízására vonatkozó pályázati eljárás szabályait, azzal az eltéréssel, hogy a vezetői programról és a vezető személyéről az alkalmazotti közösség nyilvánít véleményt.
22. § (1) * A pedagógiai intézetnek – fenntartótól függetlenül – az alapító okiratában meghatározott pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátásához – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – legalább az 1. mellékletben meghatározott kötelező létszámmal, továbbá a 3. mellékletben meghatározott eszközökkel és felszerelésekkel [a továbbiakban: kötelező (minimális) eszközök és felszerelések] rendelkeznie kell, ha a pedagógiai-szakmai szolgáltatást a pedagógiai intézet – az alapító okiratában foglaltak szerint – kevesebb mint négy intézménytípusra kiterjedően látja el, a feladat ellátásához legalább az 1. mellékletben meghatározott kötelező létszám ötven százalékát kell biztosítani.
(2) A pedagógiai intézet szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni
a) a működés rendjét,
b) az alapító okiratban meghatározott alaptevékenység körében végzett szolgáltatásokkal kapcsolatos kötelezettségvállalás szabályait,
c) a szaktanácsadók foglalkoztatásának, díjazásuk megállapításának, költségeik elszámolásának szabályait,
d) a nevelési-oktatási intézményekkel való kapcsolattartás formáját és módját,
e) a belső ellenőrzés rendjét, a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját.
23. § (1) * A pedagógiai intézet az éves feladatainak ellátásához éves munkatervet készít, a tárgyév januárjának utolsó munkanapjáig, és megküldi a Hivatal részére a tárgyév február 15-ig.
(2) A pedagógiai intézet a fenntartó által jóváhagyott munkaterv szerint látja el tevékenységét.
(3)–(4) *
(5) * A Hivatal az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott, valamint az egyházi vagy magán pedagógiai intézet tekintetében az éves munkatervről kialakított véleményét tárgyév március 15-ig megküldi a pedagógiai intézet fenntartójának.
24. § (1) A pedagógiai intézet ügyintézésére és iratkezelésére – a (2) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – a nevelési-oktatási intézmények ügyintézésére és iratkezelésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A pedagógiai intézet iratkezelésére vonatkozó rendelkezéseket és az alkalmazható irattári tételeket a 2. melléklet határozza meg.
25. § (1) * A miniszterrel kötött köznevelési szerződés alapján, az egyházi vagy magán pedagógiai intézet, vagy költségvetési szerv által fenntartott pedagógiai intézet is közreműködhet az állam által fenntartott nevelési-oktatási intézmények, pedagógiai szakszolgálati intézmények számára pedagógiai-szakmai szolgáltatás nyújtásában.
(2) * Ha a pedagógiai intézetet egyházi jogi személy vagy magán fenntartó tartja fenn, az e rendeletben meghatározott feltételek meglétét az Nkt. 23. §-ában szabályozott működési engedély kiadásával kapcsolatos eljárás keretében kell vizsgálni.
(3) * A pedagógiai intézet működésének ellenőrzése tekintetében a megyeszékhely szerinti járási hivatal az Nkt. 34. § (2) bekezdésében szabályozott ellenőrzési feladatait munkaterv alapján végzi. A fenntartói tevékenység törvényességi ellenőrzésének keretében különösen az alábbiakat kell vizsgálni:
a) a tevékenység folytatására vonatkozó fenntartói jogosultságot,
b) az intézmény törvényes és szakszerű működése érdekében tett intézkedéseket,
c) azt, hogy a fenntartó által az intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon biztosítja-e az alapító okiratban meghatározott feladatok végrehajtását,
d) a 3. melléklet szerinti minimális eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak meglétét,
e) azt, hogy az éves költségvetés alapján az Nkt.-ban meghatározott feladatok ellátása biztosított-e,
f) a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásával kapcsolatos eljárás törvényességét,
g) a köznevelési intézmény vezetője alkalmazásának törvényességét, továbbá
h) azt, hogy a fenntartó a döntései meghozatalakor betartja-e az előírt egyeztetési kötelezettségét.
(4) * A megyeszékhely szerinti járási hivatal határozatban megállapítja az egyházi fenntartású vagy magán pedagógiai intézet működési engedélyének visszavonását, és elrendeli a nyilvántartásból való törlését, ha *
a) a fenntartó bejelenti az intézmény megszűnését, vagy azt, hogy felhagy a működtetésével,
b) megállapítja, hogy a pedagógiai intézet megszűnt,
c) a fenntartónak megszűnt a tevékenység folytatásához való joga,
d) a fenntartó megszűnt anélkül, hogy a fenntartói jogokat átadta volna,
e) az egyéni vállalkozó meghal, kivéve, ha az egyéni vállalkozói tevékenységét tovább folytatják.
26. § (1) A szaktanácsadás, tantárgygondozás célja:
a) a pedagógusok munkájának fejlesztő célú támogatása,
b) pedagógiai szakmódszertani fejlesztő beavatkozások tervezése, szervezése, végrehajtásuk monitorozása,
c) a pedagógusok munkájának a szakterületükkel, munkakörükkel összefüggő szakmódszertani segítése,
d) a pedagógus munkájával összefüggő szaktanácsadói tevékenységek összegzése, nyilvántartása,
e) az intézményvezető pedagógiai munkájának a támogatása,
f) felkérésre szakmai konzultáció szervezése,
g) a szaktanácsadó tevékenységhez kapcsolódó, az adott tantárgy, szakterület köznevelési feladataihoz kapcsolódó tudományos információ gyűjtése, feldolgozása és közvetítése a nevelési-oktatási intézmény és a pedagógusok részére,
h) részvétel a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezésében.
(2) A szaktanácsadás, tantárgygondozás feladata:
a) a nevelési-oktatási intézményben a pedagógiai tevékenység elemzéséhez szükséges, a helyzetelemzést megalapozó dokumentumok feltárása és összegzése a látogatott intézmény, pedagógus munkájával kapcsolatban,
b) a helyi nevelési-oktatási intézményi nevelési, tantervi-tartalmi szabályozás dokumentumainak elemzése, helyi alkalmazásuk vizsgálata, segítése,
c) a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus tankönyv, taneszköz alkalmazásának, továbbá pedagógiai módszereinek vizsgálata, kiválasztásuk támogatása,
d) nevelési tevékenységek, tanóra és más pedagógiai célú foglalkozás látogatása, a vizsgált tanórák, foglalkozások értékelése,
e) óra és foglalkozáslátogatást követően a tapasztalatok közös feldolgozása az érintett pedagógussal, munkaközösség vezetővel, intézményvezetővel,
f) a látogatott pedagógus számára személyre szabott fejlesztési és továbbképzési javaslatok megfogalmazása,
g) javaslatok megfogalmazása az intézmények belső önértékelésének fejlesztésére.
(3) A pedagógiai-szakmai szolgáltatások nyújtásában, az e rendeletben meghatározottak szerint, szaktanácsadók vehetnek részt.
(4) * A szaktanácsadói tevékenységet az alábbi szakterületeken kell megszervezni:
a) Tantárgygondozói szakterületek:
aa) *
ab) Tanítói,
ac) Magyar nyelv és irodalom,
ad) Idegen nyelv (a nyelv megjelölésével),
ae) Matematika,
af) Történelem társadalmi és állampolgári ismeretek, Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, Hon- és népismeret,
ag) Erkölcstan, Etika, Filozófia,
ah) Biológia, Egészségtan, Természetismeret,
ai) Fizika, Természetismeret,
aj) Kémia, Természetismeret,
ak) Földrajz, Természetismeret,
al) Művészetek,
am) Informatika,
an) Technika, Életvitel és gyakorlat,
ao) Testnevelés és sport,
ap) Alapfokú művészetoktatási,
ar) Szakképzési (a szakmacsoport megnevezésével),
as) Kollégiumi,
at) Iskolai könyvtári,
au) * Gyógypedagógia,
av) * Digitális szaktanácsadó,
b) Nemzetiségi szakterület (a nyelv megjelölésével),
c) Intézményfejlesztési szakterület,
d) Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése szakterület,
e) Konfliktuskezelési szakterület,
f) * Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló nevelésének, oktatásának segítése szakterület,
g) Pedagógiai mérés-értékelési szakterület,
h) * Óvodapedagógusi szakterület.
(5) *
27. § (1) A szaktanácsadói névjegyzékre az kérheti felvételét, aki az Nkt. 3. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelel, pedagógus szakvizsgával rendelkezik és
a) köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben legalább tízéves szakmai gyakorlatot vagy
b) a nemzetiségi nevelés-oktatásban pedagógus munkakörben legalább ötéves szakmai gyakorlatot, továbbá bármilyen köznevelési intézményben további ötéves szakmai gyakorlatot
szerzett.
(2) * Az (1) bekezdésben előírt feltételeket az is teljesíti, aki az adott szakterület nemzetközileg vagy országosan elismert képviselője. Az adott szakterület nemzetközileg vagy országosan elismert képviselője feltételnek való megfelelést szakmai önéletrajzzal és legalább kettő szakmai ajánlással, továbbá publikációs jegyzékkel kell a Hivatal részére igazolni.
(3) * Ha az Országos szaktanácsadói névjegyzéken nem szerepel a szakterületnek megfelelő kirendelhető szaktanácsadó, a Hivatal felkérhet olyan Pedagógus II., ennek hiányában Pedagógus I. fokozatba sorolt pedagógust is, aki legalább tizennégy év pedagógus munkakörben eltöltött szakmai gyakorlattal és pedagógus szakvizsgával rendelkezik, továbbá elvégezte a Hivatal által szervezett, adott szaktanácsadói területhez kapcsolódó felkészítő képzést.
(4) *
(5) * A Hivatal a honlapján nyilvánosságra hozza megyei bontásban a szaktanácsadói névjegyzéket.
(6)–(7) *
(8) * A feltételeknek megfelelő nyilvántartásba vételt kérő adatait a Hivatal 30 napon belül a szaktanácsadói névjegyzékben feltünteti.
(9)–(10) *
28. § (1) * A szaktanácsadói feladatok ellátására a Hivatal, az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott, az egyházi vagy a magán pedagógiai intézet köt megállapodást a szolgáltatást igénybe vevő megrendelővel és a feladatellátásban közreműködő szaktanácsadóval. A Hivatal a megállapodást a megrendelő igényéhez igazodva, az elfogadott éves munkatervtől eltérően is megkötheti, ha ez nem veszélyezteti a munkaterve teljesítését.
(2) * Az egyházi vagy magán pedagógiai intézet a megállapodást az éves munkatervével összhangban, a megrendelő igényéhez igazodva, a Hivatal egyidejű tájékoztatásával köti meg.
29. § E rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.
30. § (1)–(2) *
(3) Az ÚMFT TÁMOP 3.2.2. projekt kedvezményezettjeinek továbbra is biztosítani kell a fenntartási kötelezettséggel lefedett időszakon belül a területi együttműködések támogatását, ezért ennek a projektnek a kedvezményezettjei kötelesek ezeket a feladatokat a projekt támogatási szerződésének megfelelően továbbműködtetni.
(4) *
(5)–(7) *
(8) *
31. § *
32. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-ei 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
33. § *
I. Vezetők
| A | B | ||
| 1 | Munkakör | Létszám (fő) | |
| 2 | Igazgató minden önálló intézményben | 1 |
II. Alkalmazottak az alapfeladat ellátásához
| A | B | ||
| 1 | Munkakör | Létszám (fő) | |
| 2 | Pedagógiai értékeléshez pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben | 1 | |
| 3 | Szaktanácsadás szervezéséhez, tantárgygondozáshoz pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben | 7 | |
| 4 | Pedagógiai tájékoztatással kapcsolatos feladatokhoz pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, oktatástechnikus munkakörben | 1 | |
| 5 | Tanügy-igazgatási, pedagógiai szolgáltatásokhoz pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben | 1 | |
| 6 | Pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítéséhez, szervezéséhez pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben | 2 | |
| 7 | Tanulmányi sport- és tehetséggondozó versenyek szervezéséhez, összehangolásához pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben | 1 | |
| 8 | Tanulótájékoztató tanácsadó szolgálathoz pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben | 1 |
III. Alkalmazottak más feladatok ellátásához
| A | B | ||
| 1 | Munkakör | Létszám (fő) | |
| 2 | Ügyviteli alkalmazott az intézményben | 1 | |
| 3 | Gazdasági dolgozó | 1 |
1. A II. pontban foglalt táblázatban meghatározott létszám az egyes feladatok között átcsoportosítható.
2. Az I–III. pontban foglalt táblázatban meghatározottaktól, a 22. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, az intézmény javára el lehet térni.
1. Az intézménynek a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény, valamint a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet rendelkezései szerint iratkezelési szabályzatot kell készíteni, és az iratkezelést az abban foglaltak szerint kell megszervezni.
2. Az ügyiratok selejtezését az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető által kijelölt legalább 3 tagú selejtezési bizottság javaslata alapján lehet elvégezni az irattári tervben rögzített őrzési idő leteltével.
Az ügyiratok selejtezésének előkészítése, lebonyolítás során a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 64. és 65. §-a szerint kell eljárni.
3. Irattári terv
| Irattári tételszám Ügykör megnevezése | Őrzési idő (év) | |
| Vezetési, igazgatási és személyi ügyek | ||
| 1. Intézménylétesítés, -átszervezés, -fejlesztés | nem selejtezhető | |
| 2. Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek | nem selejtezhető | |
| 3. Személyzeti, bér- és munkaügy | 50 | |
| 4. Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem | 50 | |
| 5. Fenntartói irányítás | 10 | |
| 6. Szakmai ellenőrzés | 10 | |
| 7. Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek | 10 | |
| 8. Belső szabályzatok | 10 | |
| 9. Polgári védelem | 10 | |
| 10. Munkatervek, jelentések, statisztikák | 5 | |
| 11. Panaszügyek | 5 | |
| A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokkal összefüggő ügyek | ||
| 12. Szolgáltatások igénybevételével összefüggő nyilvántartások | 3 | |
| 13. Szaktanácsadással kapcsolatos ügyek | 5 | |
| 14. Pedagógiai tájékoztatással kapcsolatos ügyek | 5 | |
| 15. Pedagógusok önképzésének segítésével kapcsolatos ügyek | ||
| bizonyítványok kiállításául szolgáló adatlapok | nem selejtezhető | |
| oktatásban való részvétellel kapcsolatos igazolások | 20 | |
| más iratok | 5 |
Gazdasági ügyek
| 16. Ingatlan-nyilvántartás, -kezelés, -fenntartás, épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek | határidő nélküli | |
| 17. Társadalombiztosítás | 50 | |
| 18. Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás, selejtezés | 10 | |
| 19. Éves költségvetés, költségvetési beszámolók, költségvetési bizonylatok | 5 |
1. Közös és vezetői helyiségekhez
| A | B | ||
| 1 | A helyiség típusa | Mennyiség (db) | |
| 2 | vezetői szoba | 1 | |
| 3 | adminisztrációs-titkársági szoba | 1 | |
| 4 | gazdasági-ügyintézői szoba | 1 önálló intézményben | |
| 5 | váróterem | 1 | |
| 6 | mosdó, WC helyiség nemenként | 1 | |
| 7 | fogyóeszköz-, takarítóeszköz-tároló | 1 |
2. Pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatok ellátásához
| A | B | ||
| 1 | A helyiség típusa | Mennyiség (db) | |
| 2 | munkaszoba | legalább 3 alkalmazottanként 1 | |
| 3 | tárgyaló | 1 | |
| 4 | eszköztároló | 1 | |
| 5 | előadóterem | 1 |
Megjegyzés:
1. A helyiségek rendelkezésre bocsátásával a szolgáltatás zavartalan megszervezését, ellátását kell biztosítani.
2. Közös munkaszobák is kialakíthatók, ha a helyiség alapterülete azt megengedi, és egy alkalmazottra legalább 6 m2 alapterület jut.
3. Nem kell a 2. pontban foglalt táblázat A:3 mezőjében meghatározott tárgyalót biztosítani, ha a munkaszobában az alkalmazott egyedül dolgozik, és a munkaszoba alapterülete legalább 8 m2, vagy ha többen dolgoznak egy munkaszobában, és egy alkalmazottra legalább 10 m2 alapterület jut.
1. Vezetői tevékenységhez
| A | B | ||
| 1 | Berendezési, felszerelési tárgy | Mennyiség (db) | |
| 2 | munkaasztal | alkalmazottanként 1 | |
| 3 | előadói asztal | 1 | |
| 4 | szék | alkalmazottanként 1 és megfelelő számban az előadóterembe, illetve a váróterembe | |
| 5 | telefon | vezetőnek és szolgáltatásonként 1 | |
| 6 | szekrény | helyiségenként 1 | |
| 7 | számítógép | 1 |
2. Ügyviteli tevékenységhez
| A | B | ||
| 1 | Berendezési, felszerelési tárgy | Mennyiség (db) | |
| 2 | munkaasztal | alkalmazottanként 1 | |
| 3 | szék | alkalmazottanként 1 | |
| 4 | szekrény | alkalmazottanként 1 | |
| 5 | számítógép | alkalmazottanként 1 | |
| 6 | nyomtató | ügyviteli és pedagógiai feladatokhoz 1-1 | |
| 7 | fénymásoló | ügyviteli és pedagógiai feladatokhoz 1-1 | |
| 8 | szkenner | 1 |
3. Pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatok ellátásához
| A | B | ||
| 1 | Berendezési, felszerelési tárgy | Mennyiség (db) | |
| 2 | munkaasztal | alkalmazottanként 1 | |
| 3 | tárgyalóasztal | tárgyalónként 1 | |
| 4 | szék | alkalmazottanként 1 | |
| 5 | tárgyalószék | tárgyalóasztalonként 4 | |
| 6 | szekrény | helyiségenként 1 | |
| 7 | számítógép | 1 | |
| 8 | laptop | 1 | |
| 9 | projektor | 1 |
Megjegyzés:
Az eszköz- és felszerelés biztosítási kötelezettség igazodik a helyiségek kialakításához. A helyiségek rendeltetésszerű használatához szükséges felszereléseket biztosítani kell.
