Hatály: 2017.I.1. - 2017.V.17. Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

2012. évi CXXVI. törvény

a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról * 

Az Országgyűlés az agrár- és élelmiszergazdaság, valamint a vidékfejlesztés ágazatainak erősítése, a gazdák és gazdálkodók piacra jutásának elősegítése, az agrár- és élelmiszergazdaság szereplőinek széleskörű integrálása és összérdekének képviselete érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. § E törvény hatálya a Magyarország területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel, székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező gazdára és gazdálkodó szervezetre, valamint a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarára (a továbbiakban: agrárkamara) terjed ki.

2. § E törvény alkalmazásában

a) *  gazda: Magyarország területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel, székhellyel vagy telephellyel rendelkező

aa) őstermelő,

ab) az agrárgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, továbbá

ac) az aa) és ab) pont szerinti feltételek hiányában a földművesként nyilvántartott személy;

b) *  gazdálkodó szervezet: Magyarországon székhellyel, telephellyel, kereskedelmi képviselettel vagy fiókteleppel rendelkező

ba) agrárgazdasági tevékenységet főtevékenységként folytató,

bb) a ba) pont szerinti feltételek hiányában az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartott és agrárgazdasági tevékenységet folytató

bc) a ba) és bb) pont szerinti feltételek hiányában mezőgazdasági termelőszervezetként nyilvántartott,

a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 396. § szerinti gazdálkodó szervezet, kivéve az egyéni vállalkozót;

c) agrárkamara tagja: a kamarai tagjegyzékbe bejegyzett gazda, gazdálkodó szervezet;

d) *  agrárgazdasági tevékenység: az 1. és 2. mellékletben felsorolt ÖVTJ- és TEÁOR kódszámok szerinti tevékenységek;

e) gazdasági kamara: a kereskedelmi és iparkamara és az agrárkamara;

f) *  közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozó;

g) szakmai kamara: meghatározott szakmát gyakorló személyek törvény által létrehozott köztestülete;

h) ÖVTJ: az önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke bevezetéséről és alkalmazásáról szóló mindenkor hatályos jogszabályban meghatározott tevékenységek jegyzéke;

i) TEÁOR: a mindenkor hatályos gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere, amely a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek felel meg.

2/A. § *  (1) E törvény alkalmazásában agrárgazdasági tevékenység folytatásának kell tekinteni, ha az 1. és 2. mellékletben felsorolt ÖVTJ- és TEÁOR kódszámok szerinti tevékenységek az e törvény alapján az agrárkamara részére adatszolgáltatásra kötelezett közigazgatási nyilvántartási feladatokat ellátó szervnek, vagy a cégbíróságnak az érintett személyről vezetett nyilvántartásában szerepelnek.

(2) Amennyiben a tevékenység folytatásának feltétele az 1. és 2. mellékletben felsorolt ÖVTJ- és TEÁOR kódszámok szerinti tevékenységeknek az e törvény alapján az agrárkamara részére adatszolgáltatásra kötelezett közigazgatási szerv felé való bejelentése, úgy a tevékenység folytatása kezdőnapjának a bejelentés napja minősül.

(3) E törvény alkalmazásában az 1. és 2. mellékletben felsorolt ÖVTJ- és TEÁOR kódszámok szerinti tevékenységek folytatása megszűnésének minősül, ha az érintett tevékenységet a közigazgatási nyilvántartási feladatokat ellátó szerv által az érintett személyről vezetett nyilvántartásból törlik vagy onnan kivezetésre kerül. Ebben az esetben az érintett tevékenység folytatása megszűnése időpontjának a nyilvántartásból való törlés vagy kivezetés hatályának időpontját kell tekinteni, amely azonban nem lehet korábbi annál a napnál, amikor a gazdálkodó szervezet vagy az egyéni vállalkozó a törlés iránti kérelmét benyújtotta.

(4) Amennyiben az 1. és 2. mellékletben felsorolt ÖVTJ- és TEÁOR kódszámok szerinti tevékenység folytatásának feltétele a tevékenység az agrárkamara részére adatszolgáltatásra kötelezett közigazgatási szerv felé való bejelentése, a tevékenység folytatása megszűnésének az a nap minősül, amikor az érintett személy a tevékenység folytatásának megszüntetését az érintett közigazgatási szerv felé bejelenti.

II. Fejezet

AZ AGRÁRKAMARA

Általános szabályok

3. § (1) Az agrárkamara az agrárgazdasági tevékenységet végzők e törvény által létrehozott önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati és közfeladatokat ellátó köztestülete.

(2) Az agrárkamara önkormányzati és közfeladatait e törvényben, az alapszabályban, valamint a kamara önkormányzati szabályzatában meghatározottak szerint

a) testületi szervei,

b) tisztségviselői és

c) ügyintéző szervezete útján látja el.

(3) Az agrárkamara – külön törvény rendelkezései szerint – jogosult kezdeményezni közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételét.

4. § Az agrárkamarát a Fővárosi Törvényszék a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény rendelkezései szerint veszi nyilvántartásba. Az agrárkamara megszűnésére és a megszűnő agrárkamara bírósági nyilvántartásból való törlésének kezdeményezésére az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

III. Fejezet

AZ AGRÁRKAMARA TAGSÁGA

A kamarai tagsági viszony keletkezése

5. § *  (1) Kamarai tagság e törvény alapján:

a) őstermelő esetében az őstermelői igazolvány kiállításával;

b) egyéni vállalkozó esetén bármely agrárgazdasági tevékenység végzésére jogosító nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiadásával;

c) a 2. § b) pont ba) alpont szerint újonnan alapított gazdálkodó szervezet esetén a szervezet bírósági bejegyzésével, működő jogalany főtevékenységének agrárgazdasági tevékenységre történő kiterjesztése esetén az agrárgazdasági tevékenység folytatásának kezdőnapjával;

d) a 2. § b) pont bb) alpont szerinti gazdálkodó szervezet esetén az agrárgazdasági tevékenység folytatása és az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben történő nyilvántartásba vétel együttes fennállásának napján;

e) az a)–d) pontban foglaltak szerinti feltételek hiányában földművesként vagy mezőgazdasági termelőszervezetként történő nyilvántartásba vétellel; valamint

f) az e törvényben szabályozott egyéb feltétel bekövetkezésével

keletkezik.

(2) Közös őstermelői igazolvány kiváltása esetén a kamara tagjaként azt a gazdát kell nyilvántartásba venni, akinek a nevére a közös őstermelői igazolványt kiállították.

(3) Azon őstermelő, aki tárgyévben hatályos, de nem érvényesített őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, a tárgyév negyedik hónapjától agrárkamarai tagságából származó jogait kizárólag az őstermelői igazolvány érvényesítését követően gyakorolhatja.

(4) Az azonos tárgyévben az (1) bekezdés a) és b) pontjának is megfelelő gazda esetében egy agrárkamarai tagsági jogviszony keletkezik. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell arra az esetre is, ha a gazda azonos tárgyéven belül szünteti meg egyéni vállalkozói tevékenységét, de őstermelői igazolványt vált ki, adja vissza őstermelői igazolványát és vált ki egyéni vállalkozói igazolványt, vagy egyéni vállalkozását egyéni céggé alakítja át.

(5) Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltelése alatt az agrárkamarai tagsági jogviszony is szünetel, kivéve, ha a kamarai tagsági viszony az őstermelői igazolvány hatálya miatt egyébként fennáll.

(6) Ha az (1) bekezdés c) és d) pontja hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet az agrárgazdasági tevékenység körébe tartozó tevékenységét a cégbejegyzést megelőzően megkezdi, a cégbejegyzés kérelmezésével egyidejűleg köteles az agrárkamaránál bejelentkezni. Ebben az esetben az agrárkamara ideiglenesen nyilvántartásba veszi az érintett gazdálkodó szervezetet, amelyet az agrárkamarai tag jogai illetnek meg és kötelezettségei terhelnek.

(7) Ha a gazdálkodó szervezet az agrárkamaránál a (6) bekezdés alapján bejelentkezett, agrárkamarai tagsága a cégbejegyzéssel az agrárkamaránál történt bejelentkezésének időpontjára visszamenőleg jön létre.

(8) Az agrárkamara a gazdának vagy gazdálkodó szervezetnek nem minősülő személyek vagy szervezetek számára az alapszabályban meghatározott feltételekkel pártoló és tiszteletbeli tagságot létesíthet.

(9) Nem keletkezik agrárkamarai tagság, ha az érintett személy vagy szervezet tagja

a) a Magyar Állatorvosi Kamarának,

b) a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarának,

c) a Magyar Vadászkamarának vagy más vadászati szakmai szervezet országos vagy területi szervének, vagy

d) valamelyik hegyközségnek,

feltéve, ha az érintett személy vagy szervezet – ide nem értve az (1) bekezdés e) pontja szerinti személyt – a (10) bekezdésben foglaltakra figyelemmel meghatározott tevékenységen kívül más agrárgazdasági tevékenységet nem folytat.

(10) A (9) bekezdésben felsoroltak szerinti szervezet a kamara megkeresésére nyilatkozik arról, hogy az 1. és 2. mellékletben felsorolt ÖVTJ- és TEÁOR kódszámok szerinti tevékenységek közül mely tevékenység tekinthető szervezetük vonatkozásában a törvény alapján kötelező tagságot megalapozó tevékenységnek.

(11) A (9) bekezdésben említett gazdának vagy gazdálkodó szervezetnek a tárgyév azon időszakára vonatkozóan keletkezik agrárkamarai tagsága, amikor nem tagja a (9) bekezdésben meghatározott szervezeteknek, és az (1) bekezdés szerinti feltételek fennállnak. E rendelkezés alkalmazásánál figyelemmel kell lenni a (9) bekezdésben meghatározott szervezetben való tagság keletkezésére vonatkozó jogszabályban foglaltakra is.

(12) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. § 7. pont b) alpontja alapján földművesként nyilvántartásba vett személynek erre vonatkozó nyilatkozata alapján nem keletkezik agrárkamarai tagsága a legalább 25%-ban tulajdonában álló, Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet agrárkamarai tagságának tartama alatt, feltéve ha ezen időtartam alatt a legalább 25%-ban a tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet részére mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve mező-, erdőgazdasági és az azokat kiegészítő tevékenységet személyes közreműködésként végzi.

(13) Amennyiben

a) a (9) bekezdésben foglaltak alapján érintett személy,

b) a nyilvántartásba vett szaktanácsadási szolgáltatást nyújtó szaktanácsadó,

c) közösségi-, illetve nemzeti forrásból finanszírozott agrár-, vidékfejlesztési-, illetve halászati támogatást igénybe vevő szervezet vagy személy, valamint

d) az alapszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személy

az alapszabályban meghatározottak szerint önkéntesen vállal kamarai tagságot, ugyanazok a jogok illetik, illetve kötelezettségek terhelik, mint akiknek kamarai tagsági viszonya a törvény alapján keletkezett.

Az agrárkamarai tagság megszűnése

6. § *  (1) Megszűnik az agrárkamarai tagság, ha

a) az őstermelő:

aa) meghal,

ab) az őstermelői igazolványát visszaadja,

ac) az őstermelői igazolvány hatályának lejártát követő negyedik hónap utolsó napján;

b) az egyéni vállalkozó:

ba) meghal,

bb) agrárgazdasági tevékenység körébe tartozó összes tevékenységét megszünteti,

bc) egyéni céggé alakul át, feltéve, ha az egyéni cég agrárgazdasági tevékenységet nem folytat;

c) az a) és b) pont hatálya alá nem tartozó személyt a földművesekről vezetett nyilvántartásból törlik;

d) gazdálkodó szervezet:

da) jogutód nélkül megszűnik,

db) a 2. § b) pont ba) alpontja szerinti esetben az agrárgazdasági tevékenység körébe tartozó főtevékenységét megszünteti,

dc) a 2. § b) pont bb) alpontja szerinti esetben az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerből kivezetésre kerül, valamennyi agrárgazdasági tevékenység folytatását megszünteti,

dd) a db) és a dc) alpont hatálya alá nem tartozó gazdálkodó szervezetet a mezőgazdasági termelőszervezetekről vezetett nyilvántartásból való törléssel.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti őstermelő a tárgyévet követő negyedik hónap lejártát követően nem vált ki őstermelői igazolványt, és a tárgyévet követően más jogcímen sem lesz az agrárkamara tagja, mentesül a tárgyévet követő négy hónap kamarai tagság alapján fizetendő tagdíj megfizetése, valamint bevallási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése alól.

(3) Az agrárkamarai tagsági viszony megszűnésével – a (4) és (5) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – az agrárkamara a volt agrárkamarai tagot törli a tag jegyzékből.

(4) Az őstermelői igazolvánnyal és egyéni vállalkozói igazolvánnyal is rendelkező agrárkamarai tag tagsági viszonya kizárólag abban az esetben szűnik meg, ha a tagsági viszony megszűnésének mind az őstermelőkre, mind az egyéni vállalkozókra vonatkozó feltételei együttesen állnak fenn.

(5) Az önkéntesen vállalt agrárkamarai tagság az agrárkamara alapszabályában meghatározottak szerint szűnik meg.

(6) Ha az agrárkamara tagja számára az 5. § (9) bekezdésében meghatározott szervezetben való tagságot – tevékenység végzésének feltételeként – törvény kötelezővé teszi, az agrárkamarai tagság – a tagnak az agrárkamara irányába tett ellenkező tartalmú írásbeli nyilatkozata hiányában – az 5. § (9) bekezdésében meghatározott szervezetben való tagsági jogviszonya létrejöttének napjával – figyelemmel az 5. § (9) bekezdésében meghatározott szervezetben való tagság keletkezésének a vonatkozó jogszabályban rögzített szabályaira – megszűnik, ha e szervezeti tagságával összefüggő tevékenységén kívül a 2/A. §-ban foglaltak szerint más agrárgazdasági tevékenységet nem folytat.

Az agrárkamara tagjegyzéke

7. § *  (1) A kamara a törvényben, az alapszabályban, valamint az adatszolgáltatási szabályzatban meghatározottak szerint

a) a tagjairól tagjegyzéket, valamint

b) a tagok által végzett agrárgazdasági tevékenységről gazdaságszerkezeti

nyilvántartást vezet.

(2) *  A tagjegyzék tartalmazza:

a) gazda esetében

aa) a nevét,

ab) a lakcímét,

ac) értesítési címét,

ad) elektronikus levelezési címét,

ae) a születési helyét és idejét,

af) az anyja nevét,

ag) adóazonosító jelét, adószámát,

ah) az egyéni vállalkozói nyilvántartási számát,

ai) az őstermelői igazolványa számát, annak hatályossági időtartamát,

aj) a családi gazdálkodói nyilvántartási számát,

ak) közös őstermelői igazolványban szereplő családtagjainak aa), ab), ac), ae), af) ag), al), am), as) alpontok szerinti adatait,

al) egyéni cég esetén a cégnevét, székhelyét, elektronikus levelezési címét, telephelyét és fióktelepét, cégjegyzékszámát, adószámát, törvényes képviselője nevét és lakcímét,

am) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél nyilvántartott ügyfél azonosító számát, technikai azonosítóját,

an) az agrárkamarai nyilvántartási számát,

ao) az általa folytatott agrárgazdasági tevékenységek körét,

ap) a bankszámla számát,

aq) a tagsági viszony kezdetét,

ar) élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által nyilvántartott FELÍR azonosítót,

as) személyi azonosítóját;

b) gazdálkodó szervezet esetében:

ba) a cégnevét,

bb) a székhelyét, telephelyét, fióktelephelyét, elektronikus levelezési címét,

bc) a cégjegyzékszámát,

bd) az adószámát,

be) a bejelentett törvényes képviselője nevét, anyja nevét és lakcímét,

bf) a statisztikai azonosítóját,

bg) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél nyilvántartott ügyfél azonosító számát, technikai azonosítóját,

bh) az agrárkamarai nyilvántartási számát,

bi) az általa folytatott agrárgazdasági tevékenységek körét,

bj) a bankszámla számát,

bk) a tagsági viszony kezdetét,

bl) élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által nyilvántartott FELÍR azonosítót,

bm) értesítési címét.

(3) A gazdaságszerkezeti nyilvántartás tartalmazza a tag által

a) használt földterület művelési ágára és nagyságára vonatkozó adatokat;

b) folytatott agrárgazdasági tevékenységből származó árbevételének adatait;

c) igénybe vett agrár-, vidékfejlesztési, valamint halászati támogatási jogcímeket a támogatás alapjául szolgáló mértéket, a támogatás összegét, valamint a mezőgazdasági vagyoni értékű jogokat;

d) az agrárgazdasági tevékenysége folytatásához használt épületekre és építményekre, valamint

e) az a)–d) pontban foglaltakon kívüli, a vállalkozás gazdaságszerkezetére, feldolgozó kapacitására

vonatkozó adatokat.

(4) *  Az agrárkamara a tagjegyzékben, valamint a gazdaságszerkezeti nyilvántartásban szereplő, tagra vonatkozó adatokat kezeli.

(5) *  A tag a (2) bekezdés szerinti adatokról – a (2) bekezdés a) pont an) és aq) alpontja, valamint a b) pont bh) és bk) alpontja kivételével – a tagsági viszony létrejöttét – változás esetén a változást – követő harminc napon belül köteles nyilatkozni.

(6) *  Az agrárkamara a (2) bekezdés aa)–ah) pontjaiban meghatározott adatokat az élelmiszerlánc felügyeleti szerv részére annak kérelmére egyedi azonosításra alkalmas módon, statisztikai célra, térítésmentesen, évente legkésőbb április 15-ig átadja. Az agrárkamara a Központi Statisztikai Hivatal számára statisztikai célból a (2) bekezdésében foglalt tagjegyzékéhez hozzáférést biztosít, vagy kérelmére egyedi azonosításra alkalmas módon adatot ad át.

(7) A tag által a (3) bekezdésben foglaltak szerint szolgáltatandó adatok körét – a tevékenység jellegétől függően – a küldöttgyűlés által elfogadott adatszolgáltatási szabályzat határozza meg.

7/A. § *  (1) A tagjegyzék, valamint a gazdaságszerkezeti nyilvántartás adatállománya a kamara kizárólagos tulajdona, azon más személy részére kizárólagos rendelkezési jog nem engedhető, továbbá a kamarának az informatikai rendszerben tárolt adatokhoz való hozzáférési joga, valamint ezen adatoknak a kamara részére elektronikus úton való átadása korlátozására, feltételhez kötésére megállapodás nem köthető.

(2) * 

(3) * 

(4) A kamara az általa kezelt adatokat kizárólag

a) a tagjegyzékben szereplő adatok naprakész vezetéséhez,

b) a tagdíjfizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzéséhez,

c) a gazdaságszerkezeti nyilvántartás összeállításához és folyamatos vezetéséhez,

d) jogszabályban, illetve alapszabályban meghatározott feladatai ellátásához, valamint

e) az (5) bekezdésben foglaltak szerinti célokra

használhatja fel.

(5) A kamara a gazdaságszerkezeti nyilvántartásban szereplő adatokat egyedi azonosításra nem alkalmas módon:

a) piac- és termelésszervezési célokra,

b) statisztikai célokra,

c) jogszabályban előírt véleményalkotása, javaslattétele, valamint

d) gazdasági program megalkotásával összefüggő tevékenysége során

használhatja fel.

(6) A gazdaságszerkezeti nyilvántartásban szereplő adatok és az etikai eljárás során megszerzett adatok – a törvény szerinti nyilvános adatok kivételével – üzleti titoknak minősülnek.

(7) Az adatkezelés során a kamarának biztosítania kell, hogy az adatokat illetéktelen személy ne ismerhesse meg, azokat a törvényben, illetve az alapszabályban meghatározottól eltérő célra ne használják fel.

(8) A tagjegyzék, valamint a gazdaságszerkezeti nyilvántartás nem nyilvános. Harmadik személy – a tagra vonatkozó adatok tekintetében – csak az érintett tag hozzájárulásával vagy törvényi felhatalmazás alapján erre feljogosított személy tekinthet be a tagjegyzékbe, valamint a gazdaságszerkezeti nyilvántartásba.

7/B. § *  (1) Az agrárkamara az üzleti forgalom biztonságának, a gazdaság fejlesztésének előmozdítása, valamint az etikus üzleti magatartás vizsgálata érdekében a gazdálkodó szervezetek gazdasági tevékenységére jellemző, nyilvánosan elérhető nyilvántartásból származó információkat tartalmazó adatbázist működtethet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatbázis tartalmazza, hogy:

a) a gazdálkodó szervezet

aa) köztartozásmentes adózónak minősül-e,

ab) kiemelt adózónak minősül-e,

ac) minősített ajánlattevőnek minősül-e,

ad) a békéltető testületi eljárásra és egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatra vonatkozóan általános alávetési nyilatkozatot tett-e,

ae) a fogyasztóvédelmi hatóság pozitív listának minősülő nyilvántartásában szerepel-e;

b) a gazdálkodó szervezet

ba) csődeljárás, felszámolás eljárás, végelszámolás alatt áll-e, továbbá annak kezdő időpontját és befejezését,

bb) ellen végrehajtási eljárás folyamatban van-e, továbbá a végrehajtás elrendelését és megszüntetését;

c) a gazdálkodó szervezet

ca) az adószám alkalmazásának felfüggesztése hatálya alatt áll-e,

cb) adószámát az állami adóhatóság törölte,

cc) terhére az állami adhatóság az előző negyedév során jogerőre emelkedett határozatban 100 millió forintot meghaladó összegű adóhiányt állapított meg,

cd) 180 napon keresztül folyamatosan fennálló, az állami adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetéssel csökkentett adótartozása összességében számítva a 100 millió forintot meghaladja;

d) a gazdálkodó szervezetet a közbeszerzési eljárásban való részvételtől a Közbeszerzési Döntőbizottság jogerősen eltiltotta;

e) a gazdálkodó szervezettel szemben jogerősen megállapították a rendezett munkaügyi kapcsolatok megsértését;

f) a gazdálkodó szervezetet jogerősen jelentős összegre elmarasztalták

fa) versenyfelügyeleti eljárásban,

fb) a fogyasztóvédelmi hatóság eljárásában;

g) a gazdálkodó szervezet a békéltető testület eljárásában a tanács ajánlásának nem tett eleget.

(3) Az adatbázis tartalmazza a gazdálkodó szervezet nettó árbevételére vonatkozó, valamint a gazdasági teljesítményét jellemző egyéb, nyilvánosan elérhető adatokat.

(4) A (2) bekezdés f) pontja alkalmazásában jelentős összegűnek tekintendő bírság mértékét az agrárkamara és az érintett hatóságok közötti, az agrárkamara honlapján is közzétett megállapodás tartalmazza.

(5) Az adatbázisban szereplő adatok valóságtartalmával összefüggő, az agrárkamara előtt benyújtott kifogás elbírálására az a hatóság köteles amely e § szerinti adatokat szolgáltatta. Ebben az esetben az adatbázisban fel kell tüntetni, hogy az adat, tény valóságtartalmával összefüggésben az érintett gazdálkodó szervezet kifogást emelt. Az érintett hatóság a kifogással kapcsolatos döntését a kifogást tevővel, és az agrárkamarával egyidejűleg közli. Az agrárkamara az érintett szerv döntésének megfelelően módosítja az adatbázist, továbbá törli a kifogás tényére vonatkozó bejegyzést.

(6) Az adatátadás végrehajtásával kapcsolatos részletes feltételeket az agrárkamara és az adatszolgáltató közötti megállapodás tartalmazza.

8. § *  (1) Az ingatlanügyi hatóság a tárgyév július 31. napjáig köteles szolgáltatni a kamara részére a kamara tagjának használatában a tárgyév június 9. napján álló összes földterület művelési ágára és nagyságára vonatkozó adatokat.

(2) *  Az állami adóhatóság a tárgyévet követő év szeptember 1. napjáig köteles adatot szolgáltatni az agrárkamara részére

a) a tárgyévben adóbevallást készítő őstermelő nevéről, adóazonosító jeléről, valamint őstermelői tevékenységéből származó bevételéről,

b) a bevallásában az 1. melléklet szerinti agrárgazdasági tevékenységet feltüntető egyéni vállalkozó, egyéni cég nevéről, adóazonosító jeléről, valamint a vállalkozói tevékenységből származó tárgyévi, a kapott támogatást nem tartalmazó bevételéről,

c) a bevallásában a 2. melléklet szerinti agrárgazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet agrárkamarai tag esetében a tárgyévi nettó árbevételéről,

d) a mezőgazdasági termelőszervezetként nyilvántartásba vett jogalany tárgyévi nettó árbevételéről.

(2a) *  Az állami adóhatóság a tárgyévet követő év július 1. napjáig köteles adatot szolgáltatni az agrárkamara részére a tárgyévben elhunyt őstermelő, az agrárkamarai tag egyéni vállalkozó adóazonosító jeléről és adószámáról, valamint megszűnt agrárkamarai tag egyéni cég nevéről és adószámáról.

(2b) *  Az állami adóhatóság a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 24. § (4a) bekezdése szerinti értesülésével és a Ctv. 24. § (4b) bekezdése szerinti értesítésével egyidejűleg értesíti az agrárkamarát a cég agrárgazdasági tevékenységnek minősülő fő- és további tevékenységi köreiről és az azokat érintő változásokról. Az értesítésben az adóhatóság megjelöli a tevékenységi kör megváltozására vonatkozó bejelentés megtételének napját.

(2c) *  Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az agrárkamara számára az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény szerinti élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerhez folyamatos hozzáférést biztosít.

(2d) *  Az ingatlanügyi hatóság az adatbázis üzemeltetőjével kötött megállapodásban foglaltak szerint az adat keletkezésével, illetve a változás átvezetésével egyidejűleg köteles adatot szolgáltatni az agrárkamara részére

a) a földműves

aa) természetes személyazonosító adatairól,

ab) lakcíméről,

ac) személyi azonosítójáról,

b) a mezőgazdasági termelőszervezet

ba) megnevezéséről,

bb) – a Ctv. hatálya alá tartozása esetében – cégjegyzékszámáról,

bc) székhelyéről (telephelyéről, fióktelepéről).

(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az általa kezelt adatok közül a tárgyévet követő év július 1. napjáig köteles adatot szolgáltatni a kamara részére a tárgyévben a központi költségvetésből, illetve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (a továbbiakban: EMVA), az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (a továbbiakban: EMGA), továbbá az Európai Halászati Alapból (a továbbiakban: EHA) – ideértve ezen pénzügyi alapok helyébe lépő közösségi pénzügyi forrásokat is – finanszírozott támogatásban részesülő kamarai tagra vonatkozóan a következő adattartalommal:

a) ügyfélazonosító száma,

b) családi és utóneve (elnevezése), lakóhelye, székhelye, telephelye,

c) támogatási jogcíme,

d) a jóváhagyott támogatási összege,

e) az EMGA-ból finanszírozott intézkedések esetében továbbá

ea) a támogatás alapjául szolgáló területek vonatkozásában a blokkhoz legközelebb fekvő település neve, a parcella sorszáma, a hasznosítás típusa, a hasznosítás típusához tartozó terület mérete hektárban,

eb) a támogatás alapjául szolgáló állatlétszám,

ec) a támogatás alapjául szolgáló jogosultság típusa és mértéke,

f) az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott, beruházási jellegű intézkedések esetében továbbá a beruházás megvalósulási helyének települése.

(4) *  Az 5. § (9) bekezdése szerinti szervezetek az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv, az állami és önkormányzati adóhatóság, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, az agrárkár-enyhítési szerv, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, a fogyasztóvédelmi hatóság, az ingatlanügyi hatóság, a munkaügyi hatóság, a kereskedelmi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal és a mezőgazdasági igazgatási szerv az e törvényben meghatározott agrárkamarai nyilvántartások vezetéséhez szükséges, e törvényben meghatározott adatokat, továbbá az agrárkamarai közfeladatok ellátásához szükséges nyilvános adatokat átadja az agrárkamara számára.

(4a) *  A céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat az e törvényben meghatározott agrárkamarai nyilvántartás vezetéséhez és az agrárkamarai közfeladatok ellátásához szükséges nyilvános adatokat tovább feldolgozásra alkalmas módon, elektronikus úton, díj- és térítésmentesen – a cégnyilvántartás elektronikus hálózata használatával az átadónál felmerülő költség megtérítésével – és a szükséges időben átadja az agrárkamara számára. Az adatszolgáltatás lebonyolításának részletes szabályait a kamara és a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat közti megállapodásban kell meghatározni.

(5) Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatást díj- és térítésmentesen, tovább-feldolgozásra alkalmas módon elektronikusan kell végrehajtani.

(6) Az adatszolgáltatás lebonyolításának részletes szabályait a kamara és az (1)–(4) bekezdés szerinti adatszolgáltató közti megállapodásban kell meghatározni.

Az agrárkamara tagjainak jogai és kötelességei

9. § (1) Az agrárkamara tagjának joga, hogy

a) részt vegyen a kamarai küldöttek megválasztásában,

b) küldöttnek vagy a testületi szervek tagjának válasszák,

c) a küldöttgyűlésben vagy a testületi szervekben tisztséget viseljen,

d) *  az agrárkamara tisztségviselőitől a feladatkörükbe tartozó kérdésben tájékoztatást kérjen,

e) bármely agrárkamarai ügyben véleményt nyilvánítson és javaslatot tegyen,

f) az agrárkamara által szervezett rendezvényen az alapszabályban meghatározottak szerint részt vegyen,

g) az agrárkamara által nyújtott alapszolgáltatásokat térítésmentesen, valamint egyéb szolgáltatásokat térítés ellenében igénybe vegyen.

(2) Az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti jogokat a gazda közvetlenül, a gazdálkodó szervezet törvényes képviselője útján gyakorolhatja.

(3) A pártoló vagy tiszteletbeli tag jogosult

a) tanácskozási joggal részt venni a megyei küldöttválasztó közgyűlésen,

b) igénybe venni az agrárkamara által nyújtott – az alapszabály által meghatározott körű – szolgáltatásokat.

(4) A jogok gyakorlása során valamennyi tagot azonos szavazati jog illet meg.

(5) A tagok között a tagsági jogok gyakorlása során megkülönböztetés nem tehető.

10. § (1) Az agrárkamara tagja köteles

a) az alapszabályban és az agrárkamara más szabályzatában a tagra előírt rendelkezéseket megtartani,

b) az agrárkamara tagnyilvántartásába a tagsága keletkezésével egyidejűleg bejelentkezni,

c) az alapszabályban megállapított tagdíjat megfizetni,

d) a statisztikáról szóló törvény vagy az agrárkamara adatszolgáltatási szabályzata szerint adatszolgáltatási kötelezettséggel járó, a kamara által végrehajtott statisztikai adatgyűjtéshez adatokat szolgáltatni.

(2) A pártoló vagy tiszteletbeli tag köteles

a) az agrárkamara által megállapított pártolói vagy tiszteletbeli tagdíjat megfizetni,

b) megtartani az alapszabály és más kamarai szabályzatok rá vonatkozó előírásait,

c) a pártoló vagy tiszteletbeli tagsági jogviszonyának megszűnését követő tizenöt napon belül az agrárkamara területi szervének leadni a pártolói vagy tiszteletbeli kamarai tagsági igazolványát.

(3) Amennyiben a tag a kötelezettségeit megszegi, az alapszabályban meghatározottak szerinti testület határozatával, meghatározott időre, de legfeljebb három évig a tag által térítésmentesen igénybe vehető szolgáltatások, vagy azok meghatározott körének igénybevételéből kizárható.

(4) A döntés meghozatalánál és a jogkövetkezmény alkalmazásánál figyelemmel kell lenni a kötelességszegés súlyára, a tag gazdasági helyzetére és az ügy összes körülményére. Az agrárkamara elnöke a tag kérelme alapján, a tag gazdasági helyzetére figyelemmel a határozat végrehajtása alól egy alkalommal felmentést adhat.

11. § (1) *  Az éves tagdíj mértékét, fizetésének módját és feltételeit az alapszabály határozza meg. A tagdíj mértékét a tagok gazdasági súlyára figyelemmel, sávosan kell meghatározni oly módon, hogy annak összege az egymillió forintot nem haladhatja meg. Az alapszabály a tagdíjfizetés alapját vagy mértékét csökkentő kedvezményeket állapíthat meg.

(2) A meg nem fizetett kamarai tagdíj köztartozás. A tagdíj meg nem fizetése esetén azt az állami adóhatóság adók módjára hajtja be.

(3) *  Az 5. § (4) bekezdése szerinti esetben a tagdíjfizetés alapja a tag őstermelői és egyéni vállalkozói tevékenységéből származó nettó árbevételeinek egybeszámított összege.

IV. Fejezet

AZ AGRÁRKAMARA FELADATAI

12. § (1) *  Az agrárkamara szolgáltatási és igazgatási jellegű közfeladatokat lát el.

(2) *  Az agrárkamara részére közfeladat abban az esetben állapítható meg, ha a közfeladat ellátásához szükséges pénzügyi forrás biztosított.

(2a) *  Az agrárkamara törvényben vagy kormányrendeletben meghatározottak szerinti egyes közfeladatai ellátásának részletes feltételeiről a Kormány által kijelölt szervvel megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell az agrárkamara által ellátandó közfeladat megnevezését, a közfeladat ellátás jogalapját, valamint a költségvetési támogatásnak az elvégzendő feladatokkal arányban álló összegét. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell arra az esetre is, ha az agrárkamara külön megállapodás alapján, díjazás ellenében lát el egyes feladatokat.

(3) Az agrárkamarát az általa ellátott közfeladat ellátásáért támogatás vagy díjazás illeti meg.

(3a) *  Az agrárkamara által ellátott közfeladat finanszírozása az ellátott feladattal arányos pénzügyi fedezet részben vagy egészben történő, az e törvényben foglaltaknak megfelelő biztosításával valósul meg. A pénzügyi fedezetet elsődlegesen az államháztartás működési rendjére vonatkozó szabályok szerint a központi költségvetésből nyújtott támogatásból, ennek hiánya esetén – ha a közfeladat jellege alapján egyébként igazgatási szolgáltatási díj állapítható meg – az agrárkamara részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjból kell biztosítani. Az agrárkamara által ellátandó közfeladat költségvetési támogatással, vagy igazgatási szolgáltatási díjjal nem fedezett részének finanszírozásáról való döntés az országos küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(4) *  Az agrárkamara a jogszabályban meghatározottak, valamint a mezőgazdasági támogatási szervvel kötött megállapodásban foglaltak szerint átruházott illetve, együttműködői feladatokat lát el.

(5) *  Az agrárkamara a földről szóló törvényben meghatározottak szerint eljár a közös tulajdonban álló föld használati rendjének hatósági úton történő megállapítására irányuló eljárásban.

13. § Az agrárkamara közfeladatai ellátása érdekében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény és az agrárkamara alapszabályában rögzített adatgyűjtésre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően tagjairól adatokat gyűjt, valamint azokat kezeli, összesíti és nyilvántartja. Az adatszolgáltatás körét az országos küldöttgyűlés tagjai kétharmadának szavazatával állapítja meg.

1. Az agrárkamara igazgatási jellegű közfeladatai

14. § (1) Az agrárkamara az agrár- és élelmiszergazdaság fejlesztése, valamint a vidékfejlesztés érdekében

a) részt vesz az átfogó gazdaságfejlesztési, gazdaságstratégiai döntések előkészítésében és közreműködik az agrár-vidékfejlesztési, valamint területfejlesztési koncepciók és programok kidolgozásában és végrehajtásában;

b) *  az agrárkamara tagjairól egységes nyilvántartási rendszert alakít ki és működtet;

c) előmozdítja az agrárkamarai tagok gazdasági tevékenysége infrastruktúrájának fejlődését;

d) részt vesz az agrár- és élelmiszergazdasági, a környezet- és tájgazdálkodási, valamint a területi gazdaságfejlesztési programok kialakításában, végrehajtásában;

e) elemzéseket végez, javaslatokat fogalmaz meg a vidéki életminőség javításának, a vidéki népesség foglalkoztatásának és a helyi termékek piacra jutásának elősegítése érdekében.

(2) Az agrárkamara az üzleti forgalom biztonsága és a tisztességes piaci magatartás megteremtése, megőrzése, illetve fokozása érdekében

a) *  az érintett szervezetek bevonásával kidolgozza a tagjai tisztességes piaci magatartására és tisztességes kereskedelmi gyakorlatára vonatkozó etikai szabályokat;

b) figyelemmel kíséri az etikai szabályok, valamint a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben, illetve a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényekben meghatározott, a tisztességtelen verseny és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó rendelkezések érvényesülését;

c) az agrárkamara etikai és fegyelmi szabályzatában meghatározott eljárást folytat le a tagjával szemben;

d) külön jogszabályban meghatározott esetekben nyilvántartást vezet, továbbá az agrárgazdaság területén szükséges igazolásokat, bizonyítványokat és okmányokat állít ki, illetve hitelesít;

e) összeállítja és közreadja a kereskedelmi szokványokat;

f) minősítő és ellenőrzési rendszereket működtet;

g) a tisztességtelen verseny vagy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás esetén indítványozhatja a hatáskörrel rendelkező szervnél a szükséges intézkedés megtételét;

h) határozatban figyelmezteti a tagok és a fogyasztók érdekeivel ellentétes gazdasági tevékenységet folytató, és ezzel a tagok és a velük gazdasági kapcsolatban levő más vállalkozások széles körének jó hírnevét sértő vagy veszélyeztető tagot;

i) *  amennyiben az agrárkamara a kamarai tagot az etikai szabályzatban meghatározottak szerint megbízható üzleti partnerként minősíti, erről a kamarai tag kérelmére nyilatkozik;

j) *  agrárgazdasági tevékenység gyakorlásával összefüggő általános szerződési feltétel alkalmazásáról előzetes egyeztetést tart;

k) *  megfelelő határidő biztosításával javaslatot tesz az agrárgazdasági tevékenység gyakorlásával összefüggésben alkalmazott, és a b) pontban foglaltakkal ellentétes rendelkezést tartalmazó általános szerződési feltétel módosítására;

l) *  a j) és k) pont szerinti eljárások eredménytelensége esetén agrárgazdasági tevékenység gyakorlásával összefüggésben alkalmazott általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötés érvénytelenségének megállapítását kérheti a bíróságtól;

m) *  agrárgazdasági tevékenység gyakorlásával összefüggésben alkalmazott általános szerződési feltétellel kapcsolatos álláspontjáról az agrárkamara internetes honlapján tájékoztatót tesz közzé.

(3) *  A kamara az agrárgazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesítése céljából

a) véleményezi a tagok tevékenységét érintő kormányzati előterjesztések és jogszabályok tervezeteit;

b) javaslatok, vélemények, tájékoztatások adásával előmozdítja a tagokra vonatkozó jogszabályoknak, kormányzati programoknak, intézkedéseknek az agrárgazdaság fejlődéséhez, szervezettségéhez, az üzleti forgalom biztonságához és a piaci magatartás tisztességéhez fűződő közérdekkel összhangban történő kidolgozását;

c) felkérés alapján részt vesz az országosan működtetett tanácsok és testületek munkájában;

d) kidolgozza az agrárgazdasági kamara részére átadott közfeladatok ellátásához szükséges önkormányzati szabályzatot;

e) a nyilvánosan rendelkezésre álló dokumentumok alapján javaslatot tesz az Európai Unióban egy adott kérdésben kialakítandó tagállami álláspontra;

f) a közös agrárpolitikával összefüggő kérdésekben érdekképviseleti és érdekegyeztetési feladatokat lát el;

g) kezdeményezi a tagok általános gazdasági érdekeit elősegítő jogszabály meghozatalát, illetve a tagok általános gazdasági érdekeivel összhangban nem levő jogszabály és egyéb intézkedés módosítását, hatályon kívül helyezését.

(4) Az agrárkamara közreműködik az agrár- és élelmiszergazdaság egyes ágazataival kapcsolatos stratégiák és programok kidolgozásában.

(5) *  A taggal szemben az elismert szakmaközi szervezet írásbeli kezdeményezésére az etikai eljárást le kell folytatni. Az így kezdeményezett etikai eljárásban

a) a szakmaközi szervezetet nyilatkozat tételi, valamint a taggal szembeni intézkedési javaslat tételi jog illeti meg, továbbá

b) etikai intézkedésként a külön jogszabályban meghatározottak szerint termelési, feldolgozási, forgalmazási tevékenység korlátozásának érintett hatóság általi elrendelése is kezdeményezhető.

(6) *  A kamarát a törvényben, illetve alapszabályban meghatározott feladatai ellátása érdekében a fogyasztóvédelemre vonatkozó szabályok fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületetekre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazása mellett közérdekű keresetindítási jog illeti meg.

(7) *  Az agrárkamara külön jogszabályban meghatározott egyes igazgatási feladatait a falugazdász hálózat útján látja el.

(8) *  Az őstermelők nyilvántartásba vételével, az igazolvány kiállításával, érvényesítésével és visszaadásával kapcsolatos hatósági feladatokat – kormányrendeletben meghatározottak szerint – az agrárkamara látja el. Az agrárkamara jogosult ezen feladatával összefüggésben tudomására jutott adatok kezelésére, valamint azoknak a tagjegyzékbe, illetve a gazdaságszerkezeti nyilvántartásba történő átvételére és ezen nyilvántartásokban való kezelésére. Az őstermelői igazolvány visszavonásáról – az agrárkamara egyidejű értesítése mellett – a kormány által rendeletben meghatározott szerv határoz.

14/A. § * 

15. § *  A tagok széles körét érintő jogszabályok, szabályozási koncepciók tárgyában az agrárpolitikáért, valamint az agrár-, vidékfejlesztésért felelős miniszter és az agrárkamara elnöke szükség szerint, de legalább évente kétszer szakmai konzultációt tart.

15/A. § *  Az őstermelői igazolvány kiállítása és érvényesítése – kivéve az elveszett, megsemmisült, vagy megrongálódott igazolvány pótlását – tárgyi díj- és illetékmentes eljárás.

15/B. § *  Az agrárkamara ellátja:

a) *  a mezőgazdasági, vidékfejlesztési szaktanácsadói tevékenység végzésére irányuló szándék bejelentésével,

b) a mezőgazdasági, vidékfejlesztési szaktanácsadói névjegyzék vezetésével,

c) a mezőgazdasági szaktanácsadók képzésének, továbbképzésének és vizsgáztatásának ellenőrzésével,

d) a támogatott szaktanácsadói tevékenység szervezésével, koordinálásával,

e) a mezőgazdasági, vidékfejlesztési szaktanácsadási tevékenységet segítő informatikai rendszer működtetésével,

f) az Európai Unió tagállamainak mezőgazdasági szaktanácsadó szervezeteivel való kapcsolat létesítésével, fenntartásával, valamint a nemzetközi fórumokon a magyar mezőgazdasági, vidékfejlesztési szaktanácsadás képviseletével

összefüggő feladatokat.

2. Az agrárkamara szolgáltatási közfeladatai

16. § (1) Az agrárkamara szolgáltatási közfeladatai keretében

a) *  országos szaktanácsadói hálózatot működtet;

b) *  tájékoztatást nyújt a gazdasággal összefüggő magyar és külföldi jogszabályokról, valamint a gazdálkodó szervezetek tevékenységét érintő gazdaságpolitikai döntésekről és intézkedésekről, előmozdítja a gazdasági együttműködés fejlődését;

c) *  az országos szakmai gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel együttműködve ellátja a szakképzésről szóló törvényben és végrehajtási rendeletében, valamint a felnőttképzésről szóló törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározott feladatait, szervezi és végzi a mesterképzést és a mestervizsgáztatást.

(2) *  A kamara tagjai részére térítésmentes alapszolgáltatásként

a) *  biztosítja a kamarai ügyfélszolgálat igénybevételét;

b) *  az alapszabályban rögzített feltételek szerint biztosítja az agrárkamara által szervezett szakmai konferenciákon való részvételt;

c) általános növényvédelmi előrejelzést ad;

d) általános piaci információkat ad;

e) nyilvános adatbázisok alapján általános információt szolgáltat a piaci szereplők minősítéséről;

f) jogsegélyszolgálatot működtet;

g) általános gazdasági és szakmai tájékoztatókat tart.

(3) Az agrárkamara alapszabálya meghatározza a tagok részére térítés ellenében nyújtandó szolgáltatások körét.

(4) Az agrárkamara feladatainak ellátása során – azok feladatkörét érintő ügyekben – köteles együttműködni a szakmaközi szervezetekkel, a Magyar Állatorvosi Kamarával, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarával, a Magyar Vadászkamarával, valamint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával, továbbá azok feladatkörét érintő szolgáltatási közfeladatait a bevonásukkal látja el.

(5) *  A kamara a tagok bel-, illetve külpiaci tevékenységének előmozdítására közösségi marketing feladatokat lát el.

(6) *  A kamara a Kormánnyal kötött megállapodásban foglaltak szerinti intézmények és az azok által ellátott egyes feladatok átvételére is alapozva tanácsadói hálózatot működtet. Az átvett intézményekhez és feladatokhoz tartozó költségvetési támogatás arányos része a kamarát illeti meg.

(7) *  A kamara együttműködik a határon túli magyar gazdaszervezetekkel.

(8) *  A kamara jogszabályban meghatározott esetekben nyilvántartást vezet, továbbá az agrárgazdaság területén szükséges igazolásokat, bizonyítványokat és okmányokat állít ki, illetve hitelesít.

(9) *  Az agrárkamara részt vesz a közösségi forrásból is támogatott tanácsadási, tájékoztatási feladatok ellátásában.

16/A. § *  Az agrárkamara állítja ki, illetve hitelesíti a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek vonatkozásában az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti származási igazolásokat, bizonyítványokat és kereskedelmi forgalomban szükséges más okmányokat.

V. Fejezet

AZ AGRÁRKAMARA ÖNKORMÁNYZATA

A tagok részvétele a kamarai önkormányzat megvalósításában

17. § Az agrárkamara tagja önkormányzati jogait e törvénynek és a kamara alapszabályának megfelelően gyakorolja.

Az agrárkamara alapszabálya

18. § Az agrárkamara alapszabályában – e törvény rendelkezései szerint – meg kell határozni

a) az agrárkamara nevét és székhelyét;

b) az agrárkamara szervezetére, szerveinek működésére és tisztségviselőire vonatkozó főbb szabályokat;

c) az agrárkamara, illetve helyi és egyéb szervek, szervezeti egységek létesítése esetén azok feladatkörét, az agrárkamara más szervezeteihez való kapcsolódásának és működésének rendjét;

d) más gazdasági-, szakmai kamarákkal, hegyközségekkel és az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel való együttműködés módját és részletes szabályait;

e) az e törvényben meghatározottakon túl a tagok jogait és kötelezettségeit;

f) a választási névjegyzék és a tagjegyzék vezetésének részletes szabályait;

g) *  a kamarai tagdíj mértékét, valamint a tagdíj fizetésének módját, feltételeit;

h) a küldöttválasztás részletes szabályait;

i) a küldöttgyűlésébe történő delegálás részletes szabályait;

j) a kamarai osztályok számát, termékkörét, összehívásának módját és határozathozataluk rendjét;

k) a küldöttgyűlés küldötteinek, az elnökség, az ellenőrző és etikai bizottság tagjainak számát;

l) a kamara elnökének, alelnökeinek, az elnökség, valamint az ellenőrző és az etikai bizottság tagja és más választott tisztségviselő megválasztásának és visszahívásának módját;

m) a küldöttgyűlés kötelező összehívásának eseteit, rendszerességét, módját;

n) az e törvényben meghatározottakon túl a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt ügyek körét;

o) az elnökség összehívására, működésére, határozatának meghozatalára vonatkozó szabályokat;

p) az e törvényben meghatározottakon túl a kétharmados vagy ennél nagyobb arányú többséget igénylő ügyek körét;

q) az elnök, alelnökök jogkörét, illetve az ügyek meghatározott csoportjaira nézve a képviseleti jogkör átruházásának szabályait;

r) a kamara éves költségvetése, a beszámoló és a mérleg elfogadásának rendjét;

s) az e törvényben meghatározottakon túl a kamarai tisztségviselők összeférhetetlenségének eseteit;

t) mindazt, amiben e törvény az alapszabály rendelkezését írja elő.

18/A. § *  Az agrárkamara az alapszabályban vagy kamarai szabályzatában meghatározhatja azon ügyeket, amelyek intézése során akkor is az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos rendelkezéseinek alkalmazásával jár el, ha az ügyfél a kamara tagja vagy alkalmazottja, és az eljárás nem minősül közigazgatási hatósági ügynek.

Az országos küldöttgyűlés

19. § (1) Az agrárkamara legfőbb szerve a tagok által öt évre választott országos küldöttgyűlés. Az országos küldöttgyűlés választott tagjai az agrárkamarai országos küldöttek, valamint az agrárkamara megyei szervezetének elnökei.

(2) Az országos küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik

a) az agrárkamara alapszabályának, etikai szabályzatának és a fegyelmi eljárás szabályainak, továbbá más önkormányzati szabályzatának megalkotása és módosítása;

b) az agrárkamarán belüli szervezeti egységek létrehozására, azok feladatkörére vonatkozó szabályok elfogadása;

c) az agrárkamara más szervezetekhez való kapcsolódása és működési rendjének meghatározása;

d) * 

e) a választott tisztségviselők díjazásának jóváhagyása;

f) az Agrárkamarai Választottbíróság választottbíráinak megválasztása;

g) az éves saját bevételt meghaladó kölcsön felvételéről való döntéshozatal;

h) az agrárkamara éves költségvetésének meghatározásáról, az éves beszámoló és mérleg elfogadásáról való döntéshozatal;

i) *  a kamarai tagdíj mértékéről és megfizetésének módjáról való döntéshozatal;

j) az agrárkamara elnökének, alelnökeinek, az elnökség, valamint az ellenőrző és az etikai bizottság tagjainak megválasztása és visszahívása.

(3) Az alapszabály – a (2) bekezdésben meghatározottakon túl – más ügyet is az országos küldöttgyűlés hatáskörébe utalhat.

(4) A (2) bekezdés e) pontjában foglalt díjat a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény illetményrendszere alapján kell megállapítani.

20. § (1) Az országos küldöttgyűlést az alapszabályban meghatározott időközönként, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Az országos küldöttgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt legalább a küldöttek egyötöde – az ok és a cél megjelölésével – írásban kéri.

(2) Az országos küldöttgyűlést – ha az alapszabály eltérően nem rendelkezik – az agrárkamara elnöke hívja össze.

(3) Az országos küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha a küldöttek több mint a fele jelen van. Ha az országos küldöttgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt és eltérő napon tartott országos küldöttgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlevő küldöttek számától függetlenül határozatképes.

(4) *  Az országos küldöttgyűlés határozatait szótöbbséggel hozza. A 19. § (2) bekezdésének a)–c) pontjában meghatározott ügyekben való döntéshez a küldöttek legalább kétharmados többséggel hozott határozata szükséges. Az alapszabály valamely döntés meghozatala vonatkozásában nagyobb arányú többségi döntés feltételét is előírhatja.

(5) Az országos küldöttgyűlés összehívására, lefolytatására, határozatainak meghozatalára vonatkozó részletes szabályokat az agrárkamara alapszabálya és más önkormányzati szabályzata állapítja meg.

Az agrárkamara megyei szervezete

21. § (1) A megyékben, valamint a fővárosban az alapszabályban meghatározottak szerint működik az agrárkamara területi szervezete.

(2) A megyei (fővárosi) küldöttgyűlés az agrárkamara területi önkormányzatiságának szervezete.

(3) A megyei (fővárosi) küldöttgyűlés feladata:

a) az agrárkamara területi szervezete elnökének, valamint alapszabályban meghatározott tisztségviselőinek megválasztása,

b) az országos küldöttek megválasztása,

c) az alapszabályban meghatározott döntések meghozatala.

(4) A megyei (fővárosi) elnök:

a) tagja az országos küldöttgyűlésnek,

b) tagja az országos elnökségnek, továbbá

c) ellátja az e törvényben, valamint az alapszabályban meghatározott feladatokat.

(5) Az agrárkamara megyei (fővárosi) szervezetében az alapszabályban meghatározottak szerinti testületi szervek működnek.

Az elnökség

22. § (1) *  Az elnökség feladata a küldöttgyűlések közötti időszakban, a küldöttgyűlés határozatainak megfelelően az agrárkamara működésének irányítása. Az elnökség testületi szerv.

(2) Az elnökség tagjai:

a) az agrárkamara elnöke,

b) az agrárkamara alelnökei,

c) az agrárkamara megyei szervezetének elnökei.

(3) Az elnökség ülésein az agrárkamara főigazgatója, valamint a kamarai osztályok vezetői állandó meghívottként tanácskozási joggal vesznek részt.

Az elnök, az alelnökök

23. § (1) *  Az agrárkamarát az elnök önállóan képviseli. Az elnök a képviseleti jogát a 23. § (2) bekezdés szerinti alelnökre, az agrárkamara megyei szervezetének elnökére, az agrárkamara alkalmazásában álló személyre írásban átruházhatja. Az elnök a főigazgató akadályoztatása esetén, valamint ha a főigazgató tisztség nincs betöltve, a főigazgatói jogkörök gyakorlását magához vonhatja, illetve e jogkör gyakorlását az elnök általános helyettesítésével kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős alelnökre, a főigazgató helyettesítésére az agrárkamara szervezeti és működési szabályzata alapján feljogosított személyre ruházhatja át.

(2) Az agrárkamara küldöttgyűlése négy alelnököt választ, akik közül 1–1 fő felelős:

a) a mezőgazdaságért,

b) az élelmiszeriparért,

c) a vidékfejlesztésért,

d) a mikro-, kis-, és középvállalkozásokért, valamint az általános agrárgazdasági ügyekért, aki egyben az elnök általános helyettese.

(3) A kamarai osztályok szakmai tevékenységét – az alapszabályban meghatározottak szerint – az alelnök felügyeli.

(4) Az alapszabály az alelnököket felhatalmazhatja az agrárkamara általános vagy meghatározott ügyekben történő képviseletére.

(5) *  A kamara elnöke és alelnöke a feladataikat csak személyesen láthatják el. Az elnök és az alelnökök a feladatuk elvégzése során a törvényeknek, valamint a kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatának alávetve a kamara érdekében járnak el. Az elnök és az alelnökök alkalmazásával összefüggésben a jogviszony létesítése és megszüntetése tekintetében az országos küldöttgyűlés, egyebekben az elnökség határoz.

Az ellenőrző bizottság

24. § (1) Az országos küldöttgyűlés legalább háromtagú ellenőrző bizottságot választ. Az ellenőrző bizottság testületi szerv, amely elnökét tagjai közül maga választja.

(2) Az ellenőrző bizottság vizsgálja, hogy az agrárkamara tevékenysége, gazdálkodása megfelel-e a jogszabályoknak, az agrárkamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatainak. Az ellenőrző bizottság vizsgálja a gazdálkodás célszerűségét is.

(3) Az ellenőrző bizottság az agrárkamara tisztségviselőitől és ügyintéző szervezetétől minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet, illetve minden olyan iratot megtekinthet, amely feladatainak ellátásához szükséges.

(4) Az ellenőrző bizottság köteles az agrárkamara gazdálkodását legalább évenként független könyvvizsgálóval megvizsgáltatni.

(5) Az országos küldöttgyűlés az agrárkamara éves költségvetéséről és az éves beszámolóról valamint a mérlegről csak az ellenőrző bizottság véleményének ismeretében dönthet.

(6) Az ellenőrző bizottság tevékenységéről az országos küldöttgyűlésnek számol be, tagjai részére feladataik ellátása körében utasítás nem adható.

25. § (1) Az ellenőrző bizottság felhívja az elnökséget a szükséges intézkedések megtételére annak érdekében, hogy az agrárkamara tevékenysége, gazdálkodása megfeleljen a jogszabályoknak, a kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatainak, továbbá a gazdálkodási célszerűségnek is.

(2) Ha az elnökség nem tesz eleget a felhívásnak, az ellenőrző bizottság kezdeményezi az országos küldöttgyűlés összehívását.

(3) Az ellenőrző bizottság elnöke összehívja az országos küldöttgyűlést, ha az elnök nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének.

Az etikai bizottság

26. § (1) Az etikai bizottság látja el – az etikai szabályok megállapítása kivételével – a 14. § (2) bekezdés a)–c) és g)–h) pontjában meghatározott agrárkamarai feladatokat. Az agrárkamara tisztségviselői az etikai bizottság tevékenységében – szükség szerint – közreműködnek. Az etikai bizottság testületi szerv, amelynek tagjait az országos küldöttgyűlés, elnökét tagjai közül maga választja.

(2) Az etikai bizottság elnöke a bizottság feladatkörében képviseli az agrárkamarát. E jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjaira nézve a bizottság tagjaira írásban átruházhatja.

A főigazgató és a kamara ügyintéző szervezete

27. § (1) *  A főigazgató az agrárkamara országos ügyintéző szervezetének, az igazgató az agrárkamara megyei (fővárosi) ügyintéző szervezetének vezetője, akik az agrárkamarával munkaviszonyban állnak. A főigazgatót az elnök irányítja. Főigazgató és igazgató csak az lehet, aki a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló törvény szerint kormányzati szolgálati viszonyba kinevezhető. A főigazgató kinevezését megelőzően annak személyéről az agrárpolitikáért, az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter véleményt nyilvánít.

(2) A főigazgató az agrárkamara megyei szervezete elnökével történt előzetes egyeztetés alapján gyakorolja az igazgatók és az agrárkamara ügyintéző szervezetében dolgozó munkavállalók felett a munkáltatói jogokat.

(3) A főigazgató felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével, továbbá a munkaszerződés módosításával kapcsolatos munkáltatói jogokat az elnökség, az egyéb munkáltatói jogokat pedig az elnök gyakorolja.

(4) Az agrárkamara hatáskörébe utalt közigazgatási ügyekben a főigazgató a közigazgatási szerv vezetőjeként jár el. Ezekben az ügyekben ügyintézőként csak az járhat el, aki a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló törvény szerint köztisztviselőnek vagy ügykezelőnek kinevezhető.

27/A. § *  Ha törvény vagy kormányrendelet rendelkezése alapján valamely közigazgatási hatósági eljárás lefolytatására az agrárkamara jogosult, akkor – törvény eltérő rendelkezése hiányában – első fokon az agrárkamara megyei ügyintéző szervezete, másodfokon az agrárkamara országos ügyintéző szervezete jár el.

28. § *  Az agrárkamara országos, megyei ügyfélszolgálati rendszert működtet. Az agrárkamara az ügyfélszolgálaton keresztül teljesíti a 14. és 16. §-ban előírt igazgatási és szolgáltatási jellegű feladatait. Az ügyfélszolgálat működési területének kijelölését, működési rendjét az elnökség által elfogadott szervezeti és működési szabályzat tartalmazza, melyet a főigazgató köteles előterjeszteni.

Az agrárkamara tisztségviselőire vonatkozó közös rendelkezések

29. § Az agrárkamara tisztségviselői:

a) az elnök, az alelnökök, az elnökség tagja;

b) az ellenőrző bizottság elnöke;

c) az etikai bizottság elnöke;

d) a főigazgató;

e) a területi szervezet elnöke.

30. § (1) Agrárkamarai tisztségre választható a pártoló és a tiszteletbeli tag kivételével minden agrárkamarai tag, ha büntetlen előéletű és vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn.

(2) Összeférhetetlen az agrárkamarai tisztség viselésével, ha a tag

a) *  vezetői munkakört betöltve kormányzati szolgálati, állami szolgálati, vagy közszolgálati jogviszonyban áll,

b) *  olyan államigazgatási szervnél folytat főállásban (legalább heti 36 órás) közszolgálati tisztviselői, állami tisztviselői tevékenységet, amely államigazgatási szerv illetékességi területe részben vagy egészben egybeesik az adott területi szervezet illetékességi területével,

c) politikai pártban országos tisztséget tölt be,

d) másik gazdasági kamarában tisztségviselő.

(3) Nem viselhet tisztséget az agrárkamarában, aki

a) nem választható küldöttnek;

b) Magyarországon nem rendelkezik állandó lakóhellyel.

(4) A (2) bekezdés c) pontja szerinti összeférhetetlenségi ok fennállása kérdésében, amennyiben az kétséges, a politikai párt nyilatkozata az irányadó.

(5) *  A tisztségviselő azonos agrárkamarai szervezeten belül egyidejűleg egy agrárkamarai tisztséget tölthet be és egy szavazati jog illeti meg. A területi szervezet elnöke nem lehet egyidejűleg az országos szervezet főigazgatója.

(6) *  Az elnökségnek, az etikai és a felügyelő bizottságnak a tagjai nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói és munkakörükben egymás alá- és fölérendeltjei.

(7) A (2), (3), (5) és (6) bekezdésben megjelölt összeférhetetlenségi ok fennállásáról az érintett a megválasztása előtt köteles nyilatkozni. Nyilatkozatában egyúttal vállalja, hogy megválasztása esetén harminc napon belül az összeférhetetlenségi okot megszünteti. Amennyiben az összeférhetetlenség a választást követően merül fel, az érintett az attól számított tizenöt napon belül köteles az összeférhetetlenséget megszüntetni. Az összeférhetetlenség megszüntetéséről az érintett a választására jogosult testületet haladéktalanul tájékoztatja.

(8) Ha az érintett az összeférhetetlenségi okot a (7) bekezdésben foglalt határidőn belül nem szünteti meg, az összeférhetetlenség kimondásáról az elnökség, területi szervezet tisztségviselője esetében – ide nem értve a területi szervezet elnökét – a területi szervezet elnöke határoz bárki kezdeményezésére vagy hivatalból.

Egyéb szervek, szervezeti egységek

31. § (1) Az agrárkamarán belül testületi szervként szakmai osztályokat kell létrehozni.

(2) Az agrárkamara feladatainak ellátásához további szervezeti egységeket hozhat létre. Ebben az esetben meg kell állapítani a szervezeti egységek feladatkörét, továbbá az agrárkamara más szerveivel való kapcsolódásuk rendjét.

(3) Az alapszabály a (2) bekezdésben említett szervezeti egységet testületi szervnek minősítheti.

32. § (1) Az agrárkamara állandó választottbíróságot működtet.

(2) Az agrárkamara által működtetett állandó választottbíróság alávetés esetén az agrárgazdasági tevékenységgel kapcsolatos jogvitákban kizárólagos hatáskörrel rendelkezik.

(3) Az állandó választottbíróság tagjait a küldöttgyűlés öt évre titkos szavazással választja.

VI. Fejezet

VÁLASZTÁSI SZABÁLYOK

33. § Az agrárkamara tagjai az agrárkamarai küldöttek (pótküldöttek) választása céljából megyénként országos küldöttválasztó közgyűlést tartanak.

34. § Az országos küldöttgyűlésbe a megyei (fővárosi) küldöttgyűlések az alapszabályban rögzített arányban delegálhatnak tagokat és póttagokat.

35. § (1) Az országos, illetve a megyei küldöttválasztó közgyűlés eljárásáról szóló részletes szabályokat az agrárkamara alapszabálya vagy egyéb önkormányzati szabályzata határozza meg. Az alapszabályban – e törvény keretei közt – rendelkezni kell a kamarai osztályok megalakításáról, összehívásáról, üléseinek és határozathozataluk rendjéről.

(2) *  A küldöttválasztó közgyűlés eljárási szabályainak – az egyenlő szavazati jog kivételével – figyelemmel kell lenni a tagok és a küldöttek ágazati érdekeinek arányos és kiegyensúlyozott meghatározására.

(3) A kamarai osztály szükség szerint, de évente legalább egyszer tart ülést. A kamarai osztály ülését akkor is össze kell hívni, ha az osztály legalább egyötöde írásban kéri. A kamarai osztály tagjait egy-egy szavazat illeti meg.

36. § (1) Az országos, illetve a megyei küldöttek, a testületi szervek tagjai, valamint a kamara elnöke, alelnökei és más választott tisztségviselői legfeljebb ötévi időtartamra választhatók meg, és – ha az alapszabály eltérően nem rendelkezik – újraválaszthatók.

(2) Az országos, illetve a megyei küldöttet, a testületi szervek tagját, valamint az agrárkamara elnökét, alelnökeit és más választott tisztségviselőjét az őket megválasztó szerv visszahívhatja. A visszahívás feltételeit és eljárási szabályait az alapszabály határozza meg.

37. § (1) *  Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, országos, illetve megyei küldöttnek az választható, aki

a) nagykorú, és

b) az agrárkamara tagja vagy gazdálkodó szervezet tag esetén annak törvényes képviselője.

(2) Nem választható országos, illetve megyei küldöttnek, aki

a) cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll;

b) büntetett előéletű.

VII. Fejezet

AZ AGRÁRKAMARA MŰKÖDÉSE

Az agrárkamara kapcsolata más gazdasági kamarákkal, szakmai kamarákkal és egyéb szervekkel

38. § (1) Az agrárkamara feladatainak ellátása nem érinti az egyesülési szabadság érvényesülését, így különösen nem korlátozza a civil szervezetek ahhoz való jogát, hogy tevékenységük célját – az egyesülési jogról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban – szabadon határozzák meg.

(2) Ha az agrárkamara tagja egyidejűleg más gazdasági kamara, szakmai kamara vagy hegyközségi szervezet tagja is, úgy az agrárkamara köteles egyeztetést kezdeményezni annak érdekében, hogy a testületek a tagjukkal szemben egymásnak ellentmondó döntést vagy ellentétes tartalmú határozatot ne hozzanak. Amennyiben más gazdasági kamara, szakmai kamara vagy hegyközség döntése a tagra nézve – agrárkamarai tagságával összefüggésben – indokolatlan hátrányt okoz, az agrárkamara köteles fellépni tagjának védelme és a hátrány megszüntetése érdekében.

39. § (1) Az agrárkamara feladatai ellátása érdekében együttműködik más gazdasági és szakmai kamarákkal, az állami, a helyi önkormányzati szervekkel és a fogyasztóvédelmi érdekvédelmi szervezetekkel.

(2) Az agrárkamara feladatainak ellátása és a közös érdekek előmozdítása érdekében együttműködik más gazdasági kamarával, szakmai kamarákkal, a hegyközségekkel, valamint a feladatköréhez kapcsolódó érdek-képviseleti szervezetekkel. Az agrárkamara az alapszabályában meghatározottak szerint kapcsolatot tarthat a külföldi gazdasági kamarák országos és megyei szervezeteivel, továbbá más nemzetközi gazdasági, társadalmi szervezetekkel.

(3) Az agrárkamara feladatai ellátása során kifejtett tevékenysége nem sértheti a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényben, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződésben (különösen a szerződés 101. és 102. cikkében) és az európai uniós jogi aktusokban foglaltakat.

40. § Az agrárkamara az agrárgazdaság szereplőinek általános és együttes érdekét tömörítő, megfogalmazó és az összérdeket képviselő szervezet, ezért az egyes osztályok ágazati érdekeinek képviseletét más osztályok érdekével szemben nem képviselheti. Az osztályok egymás közötti belső egyeztetésének folyamatát az alapszabályban vagy a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni.

VIII. Fejezet

AZ AGRÁRKAMARA MŰKÖDÉSÉNEK PÉNZÜGYI FORRÁSAI

41. § (1) Az agrárkamara a közfeladatai ellátásával, illetve működésével járó költségeket a következő bevételekből fedezi:

a) *  tagdíjból;

b) * 

c) az agrárkamara szolgáltatásaiért fizetett díjakból;

d) az agrárkamara által alapított gazdasági társaság tevékenységéből származó bevételből;

e) *  központi költségvetésből származó bevételekből;

f) egyéb bevételekből, ideértve az önkéntesen felajánlott hozzájárulásokat is.

(2) Az agrárkamara alanyi adó- és illetékmentességet élvez.

(3) *  Az agrárkamara közfeladatai ellátásához kapcsolódó költségvetési támogatást az érintett közfeladat szakmai irányításáért, felügyeletéért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében kell megtervezni.

(4) *  Az agrárkamara a 12. § (2a) bekezdésben meghatározott megállapodásban foglaltak szerint számol be a részére nyújtott támogatás vagy díjazás felhasználásáról.

(5) *  A Kormány döntésével a kamara részére közhasznú feladatai ellátásához szükséges állami ingatlan tulajdonjoga ingyenesen átruházható, továbbá ingatlan tulajdonjogának vagy használatának megszerzéséhez támogatás nyújtható.

(6) *  A kamara a követelményeknek való megfelelés esetén a számlabefogadó hozzájárulása nélkül is jogosult elektronikus számla kiállítására.

Társaság alapítása

42. § (1) *  Az agrárkamara a (2) bekezdésben foglalt kivétellel üzletszerűen – nyereség és vagyonszerzés céljából – termelő, kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenységet nem folytathat, gazdasági társaságnak nem lehet tagja és ilyen társaságban nem szerezhet részesedést.

(2) *  Az agrárkamara – gazdasági tevékenységet is igénylő közfeladatainak ellátása érdekében – gazdasági társaságot alapíthat, továbbá részesedést szerezhet gazdasági társaságban azzal, hogy az érintett gazdasági társaságban az agrárkamarát megillető adózott eredményt kizárólag az agrárkamara feladatkörébe tartozó célokra fordíthatja.

(3) Az agrárkamara közfeladatainak ellátása érdekében csak olyan gazdasági társaságnak lehet tagja, illetve olyan társaságban szerezhet részesedést, amelyben felelőssége vagyoni hozzájárulásának mértékét nem haladja meg.

(4) Az agrárkamara (2) bekezdés szerinti gazdasági társasága közfeladatok ellátását veszélyeztető mértékű kölcsönt nem vehet fel, váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást kölcsön fedezetéül, illetve kölcsön törlesztésére nem használhatja fel, továbbá ideiglenesen felszabaduló szabad pénzeszközeit csak állami garanciavállalás mellett kibocsátott értékpapírba fektetheti.

IX. Fejezet

AZ AGRÁRKAMARA ÁLLAMI FELÜGYELETE ÉS ÖNKORMÁNYZATI HATÁROZATAINAK BÍRÓSÁGI FELÜLVIZSGÁLATA

43. § (1) *  Az agrárkamara felett az ügyészség – az e törvényben foglalt kivételekkel – az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint ellenőrzést gyakorol. Az ellenőrzés nem terjed ki az állandó választottbíróságra, továbbá az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.

(2) Az ügyészség ellenőrzi, hogy az agrárkamara

a) alapszabálya és más önkormányzati szabályzatai, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak;

b) működése, határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt vagy az egyéb önkormányzati szabályzatokat.

(3) Ha az agrárkamara működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyészség törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel bírósághoz fordulhat. A bíróság

a) a kamara jogsértő alapszabályát, határozatát, az egyéb önkormányzati szabályzatot, vagy ezek jogsértő részét hatályon kívül helyezi és szükség esetén új határozat meghozatalát rendeli el;

b) a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a kamara küldöttgyűlését;

c) ismételt vagy súlyos törvénysértés esetén a kamarának vagy a kamara egyes szerveinek működését felfüggeszti, egyidejűleg – a törvénysértő állapot megszüntetésének időtartamára – felügyelőbiztost jelöl ki. A bíróság meghatározza a felügyelőbiztos feladatát, a törvényes állapot helyreállítására határidőt állapít meg, szükség szerint új felügyelőbiztost nevezhet ki a korábbi felügyelőbiztos felmentése mellett. A felügyelőbiztos tevékenységével okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felel.

(4) A felügyelőbiztos köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni az agrárkamara országos küldöttgyűlését. Amennyiben a bíróság az elnök vagy az elnökség működését függesztette fel, a felügyelőbiztos a halaszthatatlan ügyekben intézkedik az elnök, illetve az elnökség jogkörében.

44. § (1) *  Az agrárkamara tagja – a (6) bekezdésben foglalt eset kivételével – a határozat közzétételét követő harminc napon belül kérheti a bíróságtól az agrárkamara valamely testületi szerve vagy tisztségviselője által kamarai önkormányzati jogkörben hozott, e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, az alapszabályba vagy más önkormányzati szabályzatába ütköző határozatának felülvizsgálatát.

(2) Perindítás előtt a tag köteles a jogsértést az ellenőrző bizottságnak bejelenteni.

(3) Az ellenőrző bizottság a bejelentést követő harminc napon belül köteles írásban állást foglalni.

(4) A pert a tagnak az ellenőrző bizottság állásfoglalásától, vagy a (3) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltétől számított harminc napon belül kell megindítania. A perindításnak nincs halasztó hatálya, a bíróság azonban a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

(5) A (4) bekezdésben megállapított határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A bíróság eljárására egyebekben a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályait kell alkalmazni.

(6) *  Az (1)–(3) bekezdéstől eltérően, ha az agrárkamara tagja szerint az általa fizetendő tagdíjat és más pénzügyi kötelezettséget megállapító határozat e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, az alapszabályba vagy más önkormányzati szabályzatba ütközik, az alapszabályban meghatározottak szerinti határidőben és módon jogorvoslattal élhet. A jogorvoslat kérdésében eljáró szerv 90 napon belül jár el. A tag a jogorvoslati kérelem elbírálásáról szóló döntés közlésétől, vagy a döntésre nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított harminc napon belül bírósághoz fordulhat. A határidő elmulasztása ellen igazolásnak nincs helye. Egyebekben a (4) és (5) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

X. Fejezet

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

45. § (1) Az agrárkamara az első kamarai választásokat követően, a küldöttgyűlés megalakulásával és az alapszabály elfogadásával egyidejűleg jön létre. Az agrárkamara alakuló ülését az első választások lezárását követő harmincadik napon, de legkésőbb 2013. március 31-ig kell megtartani.

(2) *  Az agrárkamara létrejöttének napján a törvény erejénél fogva az agrárkamara tagjává válnak az agrárkamara létrejöttének napján agrárgazdasági tevékenységet folytató gazdák, gazdálkodó szervezetek.

(3) *  Az agrárkamarai tagságra kötelezett személyek, valamint akik a törvény alapján jogosultak az önkéntes kamarai tagság létesítésére, az agrárkamarai választási tagjegyzék összeállítása érdekében 2012. november 30-ig jelentkezhetnek be a Magyar Agrárkamara által vezetett agrárkamarai választási tagjegyzékbe és egyidejűleg kötelesek egyszeri alkalommal ötezer forint nyilvántartásba vételi díjat a Magyar Agrárkamara részére megfizetni. A nyilvántartásba vételi díj a Magyar Agrárkamara, illetve a területi agrárkamarák működésével, valamint az agrárkamara megalakulásával kapcsolatos kiadásokra használható fel. A Magyar Agrárkamara az agrárkamarai választási tagjegyzékbe bejelentkezett személy részére a küldöttválasztó közgyűlésen szavazásra jogosító igazolást azt követően állítja ki, ha az agrárkamarai választási tagjegyzékbe bejelentkezett személy a nyilvántartásba vételi díjat már megfizette.

(4) *  Nem kötelezhető a (3) bekezdésben foglaltak szerinti nyilvántartásba vételi díj megfizetésére az a gazda, illetve gazdálkodó szervezet, aki (amely) igazolja, hogy a gazdasági kamarákról szóló törvény szerint fizetendő kamarai hozzájárulást az illetékes kereskedelmi és iparkamara részére már befizette. Az illetékes kereskedelmi és iparkamara mentesül a kamarai hozzájárulás agrárgazdasági kamara felé történő elszámolási kötelezettség teljesítése alól, mely rendelkezést a folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni kell.

(5) *  A Magyar Agrárkamara és a területi agrárkamarák – a (14) bekezdésben foglalt eltéréssel – az agrárkamara megalakulásával egyidejűleg általános jogutódlással beolvadnak az agrárkamarába.

(6) A Magyar Agrárkamarának, illetve a területi agrárkamaráknak a gazdasági kamarákról szóló törvényben és az annak felhatalmazása alapján kibocsátott kormányrendeletekben meghatározott feladatait és szerződésben vállalt kötelezettségeit az agrárkamara létrejöttétől az agrárkamara látja el.

(7) *  Az agrárkamarai rendszer új szervezeti és működési feltételei kialakításának elősegítésével összefüggő egyes kérdéseiről szóló törvény szerinti kamarai biztos 2012. október 31-ig összeállított jelentésében beszámol a miniszter és az átmeneti elnökség részére általa végzett tevékenységről. A kamarai biztos részére a jelentés összeállításához szükséges feltételek biztosításáról az átmeneti elnök gondoskodik.

(8) A jogelőd területi agrárkamarák által korábban megkötött és a jogutódlás időpontjában hatályos szerződéseket változatlan tartalommal veszi át a jogutód agrárkamara.

(9) *  A Magyar Agrárkamara és a területi agrárkamarák választott tisztségviselőinek megbízatása az átmeneti elnökség megalakulásával egyidejűleg a törvény erejénél fogva megszűnik, jogköreiket, illetve feladataikat az agrárkamara megalakulásáig az e törvényben foglaltak szerint az átmeneti elnökség, illetve az átmeneti elnök veszi át.

(10) *  A Magyar Agrárkamara és a területi agrárkamarák törvény, alapszabály, vagy más szabályzat alapján felállított testületi szerveiben viselt tagság, illetve a küldöttek megbízatása 2012. szeptember 20-án a törvény erejénél fogva megszűnik, az e személyek által gyakorolt jogköröket, illetve ellátott feladatokat az e törvényben foglaltak szerint az átmeneti elnökség, illetve az átmeneti elnök veszi át, illetve gondoskodik azok ellátásáról.

(11) *  A Magyar Agrárkamaránál a főtitkári, illetve a megyei agrárkamaránál a titkári munkakör 2012. szeptember 30-án megszűnik, az e személyeket a törvény, az alapszabály, a Magyar Agrárkamara, illetve a területi agrárkamara más szabályzatában meghatározottak szerint megillető jogköröket az átmeneti elnök gyakorolja, illetve gondoskodik feladatkörük ellátásáról.

(12) *  Az agrárkamarai választások lebonyolításáig a választási tagjegyzékbe az abban szereplő személy jogosult betekinteni.

(13) *  A Magyar Agrárkamarának az agrárkamarai választási tagjegyzék informatikai rendszerben való nyilvántartáshoz való teljes körű hozzáférési jogát valamint ezen adatok Magyar Agrárkamara részére elektronikus úton történő átadását korlátozó megállapodás nem köthető.

(14) *  Az agrárkamara a Magyar Agrárkamara, illetve a területi agrárkamara által vállalt kötelezettségekért az érintett szervet egyébként megillető vagyon erejéig felel.

46. § (1) E törvény hatályba lépését követő harminc napon belül a miniszter kinevezi az agrárkamara húsz fős átmeneti elnökségének tagjait továbbá az átmeneti elnököt (továbbiakban együttesen: átmeneti elnökség) és kitűzi a megyei-, illetve országos küldöttválasztó gyűlések időpontját. A megyei- és az országos küldöttválasztó közgyűlés időpontját úgy kell kitűzni, hogy a megválasztott küldöttek legkésőbb 2013. március 31-én megtartsák az agrárkamara alakuló ülését.

(2) *  Az átmeneti elnökség tagjává csak olyan személy nevezhető ki, aki a törvény 30. §-ában meghatározott feltételek szerint agrárkamarai tisztségre egyébként választható lenne.

(3) Az átmeneti elnökség megbízatása a választásokkal létrejövő agrárkamara megalakulásáig, de legfeljebb 2013. március 31-ig szól, működését az általa elfogadott ideiglenes ügyrend alapján gyakorolja.

(4) *  Az átmeneti elnökség az elnökségi tagok kinevezését követő 30 napon belül köteles elfogadni ideiglenes ügyrendjét. Az ideiglenes ügyrend elfogadásával egyidejűleg a Magyar Agrárkamara és a területi agrárkamarák vezetését a választások útján létrejövő agrárkamara megalakulásáig a törvényben, illetve az ideiglenes ügyrendben meghatározottak szerint az átmeneti elnök látja el.

(5) *  Az átmeneti elnökség mint testületi szerv a törvény keretei között:

a) A Magyar Agrárkamara és a területi agrárkamarák vonatkozásában ellátja a törvényben, az alapszabályban és más szabályzatban a küldöttgyűlés az elnökség és az etikai bizottság hatáskörébe utalt feladatokat,

b) az agrárkamara tekintetében – a Magyar Agrárkamara és a területi agrárkamarák szükség szerinti közreműködésével – ellátja a törvényben írt feladatokat.

(6) *  Az átmeneti elnöknek a Magyar Agrárkamara és a területi agrárkamarák vezetésével összefüggő alkalmazásának részletes feltételeit – a kinevezés, illetve a felmentés kivételével – az átmeneti elnökség állapítja meg.

(7) *  Az újonnan megalakuló agrárkamara ellenőrző bizottságának hatásköre kiterjed a Magyar Agrárkamara és a területi agrárkamarák ellenőrző bizottságának hatáskörébe tartozó ügyek vizsgálatára.

47. § (1) *  Az átmeneti elnök

a) a Magyar Agrárkamarát, a területi agrárkamarát önállóan képviseli;

b) előkészíti a Magyar Agrárkamara és a területi agrárkamarák jogutódlását;

c) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az agrárpolitikáért felelős miniszter részére meghatároz.

(2) *  Az átmeneti elnök az (1) bekezdés a) pontja szerinti jogkörét az átmeneti elnökség tagjára vagy a Magyar Agrárkamara, illetve a területi agrárkamara alkalmazásában álló más személyre átruházhatja.

(3) Az átmeneti elnökség előkészíti az agrárkamara megyei- és országos küldötteinek megválasztását és jóváhagyja az első választások lebonyolításáról szóló ideiglenes választási szabályzatot.

(4) *  Az átmeneti elnökség az agrárkamarával kapcsolatos feladatkörében:

a) megállapítja az agrárkamarai választási tagjegyzéket;

b) az agrárkamarai választási tagjegyzék alapján az érintett tagokat kamarai osztályokba sorolja;

c) e törvényben foglaltak figyelembevételével kialakítja a megyei (fővárosi) szinten megtartandó küldöttválasztó alakuló közgyűlés összehívásának, lebonyolításának részletes szabályait, és gondoskodik a küldöttválasztó alakuló közgyűlés összehívásáról;

d) javaslatot tesz az agrárkamara alapszabályára és más önkormányzati szabályzatára;

e) dönt a küldöttválasztó alakuló közgyűlés és a megyei (fővárosi) küldöttgyűlés, valamint az országos küldöttgyűlés megszervezésével, lebonyolításával összefüggő, halaszthatatlan intézkedést igénylő kérdésben;

f) előkészíti és lebonyolítja a kamarai küldöttválasztó alakuló gyűlést és a tisztségviselők megválasztását.

(5) A (3) bekezdésben foglalt választási szabályokat az átmeneti elnökség jóváhagyását követően a miniszter hagyja jóvá.

(6) * 

(7) A 7. § (6) bekezdésében meghatározott adatokat az agrárkamara első alkalommal a megalakulását követő hatvan napon belül egyedi azonosításra alkalmas módon, statisztikai célra, térítésmentesen átadja a Központi Statisztikai Hivatal részére.

(8) *  Az átmeneti elnökség a Magyar Agrárkamara és a területi agrárkamarák irányításával kapcsolatos feladatkörében az agrárkamara megalakulásáig:

a) az ideiglenes ügyrendben a gazdasági kamarákról szóló törvényben, valamint a Magyar Agrárkamara és a területi agrárkamarák alapszabályában foglaltaktól eltérő vezetési és irányítási rendet alakíthat ki;

b) az ideiglenes ügyrendben az átmeneti elnök egyes döntési jogosítványait az átmeneti elnökség előzetes hozzájárulásához kötheti;

c) kialakítja a Magyar Agrárkamaránál, illetve a területi agrárkamaráknál alkalmazandó díjazás rendjét;

d) elfogadja a Magyar Agrárkamara és a területi agrárkamarák mérlegét.

(9) *  Bíróság, hatóság és más szervezet a Magyar Agrárkamara, illetve a területi agrárkamarák képviseletére a korábbi jogszabályok alapján jogosult személy képviseleti jogát az átmeneti elnök kérelmére törli a nyilvántartásból.

(10) *  A Magyar Agrárkamara, illetve a területi agrárkamara tulajdonosi részvételével működő gazdasági társaság esetében a Magyar Agrárkamarát, illetve a területi agrárkamarát megillető tulajdonosi jogokat e törvény alapján az átmeneti elnök látja el.

47/A. § *  (1) A miniszter az agrárkamara létrejöttéig terjedő időtartamra az átmeneti elnök munkájának támogatására kamarai felügyelőt bízhat meg.

(2) A kamarai felügyelő jogosult

a) az átmeneti elnökség valamennyi ülésén részt venni,

b) az átmeneti elnöktől, az átmeneti elnökség tagjától, valamint a Magyar Agrárkamarával, valamint a területi agrárkamarákkal bármilyen jogviszonyban levő személytől jelentést, tájékoztatást kérni,

c) a Magyar Agrárkamara, valamint a területi agrárkamarák által kezelt valamennyi adatot megismerni,

d) a Magyar Agrárkamara, valamint a területi agrárkamarák bármely iratát megtekinteni,

e) a Magyar Agrárkamara, valamint a területi agrárkamarák által használt bármely helyiségbe belépni.

(3) A kamarai felügyelő feladata az agrárkamara megalakulási folyamata lebonyolításának elősegítése, melynek érdekében folyamatos kapcsolatot tart az átmeneti elnökkel és a miniszterrel.

48. § A nemzetközi szerződésekben, továbbá Magyar Agrárkamara által külföldi szervezetekkel, gazdasági, kereskedelmi kamarákkal kötött szerződésekben a Magyar Agrárkamara részére megállapított – kamarai feladatokkal összefüggő – jogok és kötelezettségek az agrárkamarára szállnak át megalakulásával egyidejűleg.

XI. Fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

49. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) *  A 16. § (2) bekezdésének c), e), h)–j) pontja 2013. április 1-jén, d) pontja 2014. január 1-jén lép hatályba.

50. § *  Ahol jogszabály agrárkamarát, Magyar Agrárkamarát, területi agrárkamarát említ azon az agrárkamara megalakulását követően a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarát kell érteni.

51. § A Magyar Agrárkamara mellett működő Állandó Választottbíróság előtti folyamatban levő eljárásokat e törvény hatálybalépése nem érinti.

52. § * 

53. § *  (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

a) *  az ingatlanügyi hatóság, az adóhatóság, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a fővárosi és megyei kormányhivatal általi, az agrárkamara részére térítésmentesen történő adatszolgáltatási kötelezettség szabályait;

b) az agrárkamara hatáskörébe tartozó igazgatási feladatok ellátásával és azok elvégzésének díjával kapcsolatos részletes szabályokat.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy egyes agrárigazgatási hatósági feladatok tekintetében eljáró hatóságként, egyes feladatok tekintetében mezőgazdasági igazgatási szervként az agrárkamarát rendeletben kijelölje és megállapítsa e hatósági feladatok ellátásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat, valamint megfizetésének szabályait. * 

54. § (1) * 

(2) * 

55. § *  E törvénynek a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXXXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

56. § *  (1) *  Akinek kamarai tagsági viszonya kizárólag a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló 2013. évi CCXLVII. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) 18. § b)–c) pontjával megállapított rendelkezéseken alapul, tagsági viszonya 2013. december 31. napján a törvény alapján megszűnik, az általuk befizetett 2013. évre esedékes kamarai tagdíjat kérelemre 60 napon belül vissza kell fizetni.

(2) E törvénynek a Mód. tv. 15–16. §-ában foglalt rendelkezések alapján az agrárgazdasági tevékenységet folytató gazda, gazdálkodó szervezet tagsági viszonya e törvény alapján 2014. január 1. napjával keletkezik.

57. § *  Az agrárkamarával munkavállalói, megbízási, tisztségviselői jogviszonyban állók tekintetében a saját tulajdonú jármű, saját tulajdonú személygépkocsi alatt kell érteni a munkavégzéshez, munkába járáshoz használt más személy tulajdonában álló, de az érintett személy által jogszerűen használt járművet. E rendelkezést a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló 2014. évi CX. törvény (a továbbiakban: 2014. évi CX. törvény) hatálybalépése napjáig elszámolt kiadásokra is alkalmazni kell.

58. § *  (1) E törvénynek a 2014. évi CX. törvény 8. §-ával megállapított 11. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezését a 2014. évi CX. törvény hatálybalépésekor folyamatban levő kamarai tagdíj megállapításával összefüggő eljárásban is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek a 2014. évi CX. törvénnyel megállapított 44. § (1) és (6) bekezdését a 2014. évi CX. törvény hatálybalépését követően hozott határozatok esetében kell alkalmazni.

(3) A 2014. évi CX. törvény hatálybalépésének napján földművesként vagy mezőgazdasági termelőszervezetként nyilvántartott személyek 2015. január 1-ével válnak az agrárkamara tagjává.

1. melléklet a 2012. évi CXXVI. törvényhez * 

Az agrárkamara tagjai az önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ) alapján:

01 Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások [kivéve 016302 koszorú-, és virágkötés nem saját termelésű növényből (nem művirágból)]
02 Erdőgazdálkodás
03 Halászat, halgazdálkodás
10 Élelmiszergyártás
11 Italgyártás
12 Dohánytermék gyártása
2015 Műtrágya, nitrogénvegyület gyártása
2020 Mezőgazdasági vegyi termék gyártása
2120 Gyógyszerkészítmény gyártásból a gyógynövény feldolgozás
3821 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása szakágazatból: komposztálás
4611 Mezőgazdasági termék ügynöki nagykereskedelme
462 Mezőgazdasági nyersanyag, élőállat nagykereskedelme
463 Élelmiszer, ital, dohányáru nagykereskedelme
4661 Mezőgazdasági gép, berendezés nagykereskedelme
467503 Növényvédőszer nagykereskedelem
467504 Műtrágya nagykereskedelem
749005 Mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási szakmai tervezés, szakértés
749013 Falugazdász tevékenység
749031 Haszonállatok törzskönyvezése
749040 Gombaszakértés
749049 Igazságügyi szakértés mezőgazdasági, erdő- és vadgazdálkodási, élelmiszeripari területen
7731 Mezőgazdasági gép kölcsönzése
773903 Gazdasági haszonállatok kölcsönzése
881003 Falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás

2. melléklet a 2012. évi CXXVI. törvényhez * 

Az agrárkamara tagjai a tevékenységek egységes ágazati osztályozás rendjének (TEÁOR) jegyzéke alapján:

01 Növénytermesztés, állattenyésztés, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások
02 Erdőgazdálkodás
03 Halászat, halgazdálkodás
10 Élelmiszer gyártás
11 Italgyártás
12 Dohánytermék gyártása
2015 Műtrágya, nitrogénvegyület gyártása
2020 Mezőgazdasági vegyi termék gyártása
2120 Gyógyszerkészítmény gyártásából: a gyógynövény feldolgozása
3821 Nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása szakágazatból: komposztálás
4611 Mezőgazdasági termék ügynöki nagykereskedelme
462 Mezőgazdasági nyersanyag, élőállat nagykereskedelme
463 Élelmiszer, ital, dohányáru nagykereskedelme
4661 Mezőgazdasági gép, berendezés nagykereskedelme
4675 Vegyiáru-nagykereskedelemből: a műtrágya és egyéb agrokémiai termékek nagykereskedelme
7490 M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységből mezőgazdasági: a erdőgazdasági, vadgazdálkodási tanácsadás, haszonállatok törzskönyvezése, falugazdász tevékenység, gombaszakértés, igazságügyi szakértés mezőgazdasági, erdő- és vadgazdálkodási, élelmiszeripari területen
7731 Mezőgazdasági gép kölcsönzése
7739 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzéséből: gazdasági haszonállatok kölcsönzése
8810 Idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül szakágazatból: a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás