Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2016.08.27.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

58/2013. (XII. 13.) NGM rendelet

a felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszerről, valamint a Felnőttképzési Szakértői Bizottság tagjairól, feladatairól és működésének részletes szabályairól

A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28. § (2) bekezdés b) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az egyes minisztereknek, valamint a Miniszterelnökséget vezető Államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet hatálya kiterjed

a) a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) szerinti felnőttképzést folytató intézményre,

b) minőségbiztosítási rendszer keretrendszernek való megfeleltethetőségére irányuló kérelmet benyújtó jogi személyre (a továbbiakban: kérelmező),

c) *  a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalra (a továbbiakban: NSZFH),

d) a Felnőttképzési Szakértői Bizottságra (a továbbiakban: FSZB),

e) a felnőttképzési szakértőkre, felnőttképzési programszakértőkre (a továbbiakban: szakértők),

f) az Fktv. 14. § (2) bekezdése szerinti külső értékelést végző jogi személyre.

2. A felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszer

2. § (1) A felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszer (a továbbiakban: keretrendszer) alapján a felnőttképzést folytató intézmény létrehozza saját minőségbiztosítási rendszerét, melynek során * 

a) átfogó minőségpolitikát és ehhez kapcsolódó stratégiát alakít ki képzési tevékenysége minőségének biztosítása érdekében;

b) formális belső mechanizmusokat alakít ki képzési programjai indításának jóváhagyására, követésére és rendszeres belső értékelésére vonatkozóan;

c) eljárásokat alakít ki az oktatók folyamatos továbbképzésének és minősítésének biztosítására;

d) minden képzési programjához biztosítja az annak megvalósításához szükséges erőforrásokat;

e) gondoskodik képzési tevékenységének hatékonyságát biztosító információk gyűjtéséről, elemzéséről és felhasználásáról, és

f) honlapján rendszeresen közzéteszi a képzési tevékenységére vonatkozó naprakész, objektív mennyiségi és minőségi információkat.

(2) A felnőttképzést folytató intézmény a keretrendszer alábbiakban felsorolt alapelveinek érvényesítésével biztosítja, hogy minőségbiztosítási rendszere

a) tükrözze azt, hogy irányítási folyamatainak középpontjában a képzés minőségének növelése áll,

b) a képzés feltételeinek folyamatos fejlesztésére irányul,

c) önértékelésre épüljön,

d) a személyi feltételek folyamatos fejlesztésére irányuló szemléletet tükrözzön és segítse elő az oktatók továbbképzését és önképzését a képzés minőségének javítása érdekében,

e) járuljon hozzá ahhoz, hogy az intézmény képzési tevékenységével kapcsolatos változtatások, a szolgáltatások minőségének javítása adatokon és visszajelzéseken alapuljon,

f) a képzési tevékenység külső és belső résztvevőinek bevonására épüljön, és

g) legyen összhangban az intézmény méretével és képzéseinek összetettségével.

(3) A felnőttképzést folytató intézmény minőségbiztosítási rendszere a keretrendszer alábbiakban felsorolt tartalmi elemeiből áll:

a) a minőségpolitikára vonatkozó dokumentum, mely tartalmazza

aa) a minőségre vonatkozó intézményi stratégiát,

ab) az intézmény szervezeti egységei és alkalmazottai minőségbiztosítással kapcsolatos felelősségét,

ac) a képzésben résztvevők bevonásának módját a minőségbiztosítás megvalósításába,

ad) a minőségpolitika megvalósításának, figyelemmel kisérésének és felülvizsgálatának módját;

b) a képzési programokkal kapcsolatos minőségbiztosítási dokumentum, mely tartalmazza

ba) a képzési programok és tananyagok tervezésével és tartalmi felülvizsgálatával kapcsolatos eljárást,

bb) a képzési programok végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételek, pénzügyi források biztosítására vonatkozó eljárást,

bc) a képzésben résztvevő felnőttek előrehaladásának és teljesítményének figyelemmel kisérésére vonatkozó módszereket,

bd) a munkáltatók és a munkaerőpiac egyéb szervezetei képzési programokkal kapcsolatos véleménye visszacsatolására vonatkozó eljárást,

be) a képzési programok nyilvánosságával kapcsolatos eljárást;

c) az oktatók felkészültségével, oktatói kompetenciáik folyamatos fejlesztésével kapcsolatos dokumentum, mely tartalmazza

ca) az oktatók alkalmazásával kapcsolatos követelményeket és eljárást,

cb) az oktatók kompetenciáinak fejlesztésével kapcsolatos módszereket,

cc) az oktatók teljesítményével kapcsolatos visszacsatolásra vonatkozó eljárást;

d) az intézmény információs rendszere, mely kiterjed

da) a képzésben résztvevő felnőttek tanulási eredményeivel kapcsolatos adatok gyűjtésére és elemzésére,

db) a képzésben résztvevő felnőttek elégedettség-mérésével kapcsolatos adatok gyűjtésére és elemzésére,

dc) az oktatói teljesítményekkel kapcsolatos adatok gyűjtésére és elemzésére,

dd) az intézmény rendelkezésére álló erőforrások hatékonyságával kapcsolatos adatok gyűjtésére és elemzésére,

de) a képzésekkel megszerzett kompetenciák munkaerő-piaci hasznosulásával kapcsolatos adatok gyűjtésére és elemzésére,

df) az intézmény tevékenységével összefüggő információ nyilvánosságával összefüggő eljárásra;

e) a panaszok kezeléséről szóló dokumentum, mely tartalmazza a panaszok kivizsgálásának és kezelésének módját,

f) az intézmény minőségbiztosítási rendszerének működtetése során keletkezett eltérések kiküszöbölésére irányuló helyesbítő, és ismételt előfordulásuk megakadályozására irányuló megelőző tevékenységek menetét tartalmazó dokumentum, és

g) az intézmény tevékenységének önértékelésére vonatkozó eljárást tartalmazó dokumentum.

(4) A felnőttképzést folytató intézmény önértékelésének gyakoriságáról maga dönt.

3. § (1) A felnőttképzést folytató intézmény a minőségbiztosítási rendszerében a 2. § (3) bekezdés b) pont ba) és bb), bd) és be) alpontjában, c) pont ca) és cc) alpontjában, d) pont df) alpontjában és g) pontjában foglalt tartalmi elemekhez tartozó minőségi jellemzőket (indikátorokat) az alábbiak szerint határozza meg:

a) a minőségi jellemző legyen alkalmas a tartalmi elem eredményének, eredményeinek kifejezésére, és

b) a minőségi jellemzőhöz az érintett tartalmi elemmel elérni kívánt célérték, célértékek hozzárendelése szükséges a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdésében foglalt minőségcélok figyelembevételével.

(2) Az (1) bekezdés szerint meghatározott minőségi jellemzőhöz rendelt célérték nem teljesülése esetén a felnőttképzést folytató intézmény feltárja az okokat, és a 2. § (3) bekezdés f) pontjában meghatározott helyesbítő tevékenységet végez, amely a kitűzött célérték teljesítéséhez szükséges lépéseket tartalmazza, vagy a célérték - következő időszakra vonatkozó - indokolt módosítását valósítja meg.

4. § (1) Minőségbiztosítási rendszer keretrendszernek való megfeleltethetőségére irányuló kérelem (a továbbiakban: kérelem) az FSZB-hez nyújtható be kizárólag elektronikus úton. A kérelem az FSZB honlapján erre a célra rendszeresített elektronikus űrlap kitöltésével nyújtható be. Kérelmet a minőségbiztosítási rendszer kidolgozója, tulajdonosa vagy annak alkalmazását tanúsító jogi személy nyújthat be. A kérelmező a kérelemhez mellékeli a minőségbiztosítási rendszer leírását.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem tartalmazza a kérelmező

a) nevét,

b) székhelyét,

c) képviselőjének nevét,

d) elektronikus elérhetőségét,

e) által benyújtott minőségbiztosítási rendszer keretrendszernek való megfeleltethetőségére irányuló indoklást és

f) (3) bekezdés szerinti nyilatkozatát.

(3) *  A kérelmező az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által meghozott, a minőségbiztosítási rendszer alkalmazására vonatkozó döntést követően hozzájárul-e a keretrendszernek megfelelő minőségbiztosítási rendszerének az NSZFH honlapján történő közzétételéhez.

5. § (1) Az FSZB megvizsgálja, hogy a kérelem megfelel-e az alábbiaknak:

a) a benyújtott minőségbiztosítási rendszer tükrözi-e a 2. § (2) bekezdésében megjelölt alapelveket,

b) a benyújtott minőségbiztosítási rendszerben meghatározott dokumentumok tartalma megfelel-e a 2. § (3) bekezdésében foglalt tartalmi elemeknek,

c) a benyújtott minőségbiztosítási rendszer - a 3. § (1) bekezdésben foglaltak szerint - meghatározza-e a tartalmi elemekhez tartozó minőségi jellemzőket.

(2) Az FSZB a kérelem beérkezését követő harminc napon belül megvizsgálja a minőségbiztosítási rendszer keretrendszernek való megfeleltethetőségét. Ha megállapítja, hogy a minőségbiztosítási rendszer annak hiányosságai miatt a keretrendszernek nem feleltethető meg, a kérelmezőt - a hiányosságok megjelölésével, azok tizenöt napon belül történő teljesítésének lehetőségével - felhívja a minőségbiztosítási rendszer kiigazítására.

(3) Az FSZB az (2) bekezdésben foglalt vizsgálatot követően dönt a miniszternek javasolható, a keretrendszernek megfelelő minőségbiztosítási rendszerekről. A keretrendszernek megfelelő minőségbiztosítási rendszerek közül kiválasztja a felnőttképzési tevékenységet folytató intézményeknél alkalmazható minőségbiztosítási rendszereket, és az erre vonatkozó, indoklással ellátott javaslatot - ideértve a keretrendszer alkalmazására vonatkozó gyakorlati, és az összeférhetetlenségi szabályokat is - minden év március 31-ig, július 31-ig és november 30-ig megküldi a miniszternek. Az FSZB a keretrendszernek nem megfeleltethető minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó döntéséről - azt követő öt napon belül - értesíti a kérelmezőt.

(4) *  A miniszter az FSZB (3) bekezdésben foglalt javaslatáról - annak megküldésétől számított - harminc napon belül dönt. A miniszter döntéséről - az NSZFH útján - értesíti a kérelmezőt.

(5) *  Az NSZFH a miniszter (4) bekezdés szerinti döntéséről szóló értesítést követő öt napon belül - a kérelmező hozzájáruló nyilatkozata esetén - honlapján nyilvánosságra hozza a keretrendszernek megfelelő és a felnőttképzési tevékenységet folytató intézményekben alkalmazható minőségbiztosítási rendszert.

3. A Felnőttképzési Szakértői Bizottság feladatai, működése és tagjai

6. § (1) Az FSZB - a szakértők tevékenységével összefüggésben - az NSZFH felkérésére * 

a) a szakértők ellenőrzési feladatainak ellátásával kapcsolatban

aa) ajánlásokat, javaslatokat dolgoz ki,

ab) elemzéseket végez, és

ac) útmutatót készít,

b) a szakértők képzésével és továbbképzésével kapcsolatban

ba) évente javaslatot tesz a képzés, továbbképzés rendszerére és tartalmára, és

bb) szervezi a szakértői továbbképzéseket,

c) a szakértőkkel szemben támasztott szakmai követelményeket és szakértői minősítési rendszert dolgoz ki,

d) *  a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésében, valamint 25. § (4) bekezdésében foglaltak szerint javaslatot tesz az NSZFH részére a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásban, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzése során kirendelésre kerülő szakértők személyére, és

e) *  véleményt készít az NSZFH részére a nyelvi programkövetelmények nyilvántartásba vételére irányuló eljáráshoz szükséges, az Fktv. 19. § (2) bekezdés szerinti vizsgálat céljából.

(2) *  Az FSZB döntéseit testületi ülésen hozza. Üléseit - az NSZFH előzetes egyetértésével - az elnök hívja össze.

(3) Az FSZB ülése határozatképes, ha azon tagjainak legalább kétharmada jelen van, döntését a jelenlévő tagok több mint felének szavazatával hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(4) Az FSZB 5. § (3) bekezdés szerinti döntésében szavazati joggal nem vehet részt az a tag, aki a kérelmezővel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, vagy a kérelmező szervezetnek, illetve a szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének vezető tisztségviselője, a kérelmező alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, a kérelmező egyesület ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja, a kérelmező gazdasági társaságnak bármilyen arányban tulajdonosa.

(5) Az FSZB ülésén a miniszter által megbízott személy tanácskozási joggal részt vehet.

7. § (1) *  Az FSZB elnökének és tagjainak megbízatása megszűnik:

a) a megbízatási időtartam elteltével,

b) lemondással,

c) az elnök, illetve a tag halálával,

d) felmentéssel,

e) visszavonással vagy

f) a felnőttképzési szakértői vagy a felnőttképzési programszakértői nyilvántartásból való törléssel.

(2) *  Az FSZB elnökének és tagjának felmentésére akkor kerülhet sor, ha a elnök, illetve tag az egészségi állapota miatt, vagy más okból a feladatának ellátására tartósan alkalmatlanná vált.

(2a) *  A miniszter az FSZB elnökének és tagjának kinevezését a megbízatási időtartam lejártát megelőzően indokolás nélkül visszavonhatja.

(3) *  Az FSZB tagjának felmentését az elnök, az FSZB elnökének felmentését az NSZFH főigazgatója a felmentés indokának megjelölésével kezdeményezi a miniszternél.

(4) *  Az FSZB elnöke és tagja lemondását írásban közli a miniszterrel. Az új elnököt és tagot a miniszter a lemondást követő harminc napon belül nevezi ki.

(5) *  Az FSZB elnöke és tagja megbízatásának (1) bekezdés b)-e) pontjában foglalt megszűnése esetén az új elnök és tag megbízatása a kinevezés négyéves időtartamából még hátralevő időtartamra szól.

8. § (1) Az FSZB ügyrendjét - a miniszter jóváhagyásával - maga állapítja meg.

(2) Az FSZB elnöke feladatkörében képviseli a testületet.

(3) Az FSZB elnöke és tagjai díjazásban részesülnek, melynek mértéke ülésenként az elnök esetében a kötelező legkisebb munkabér összege, a tagok esetében a kötelező legkisebb munkabér összegének ötven százaléka.

9. § A képzési programnak az Fktv. 10. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti előzetes minősítéséért a felnőttképzési szakértő vagy a felnőttképzési programszakértő által felszámított díj legmagasabb összege hatvanezer forintnál nem lehet magasabb.

10. § (1) *  Az Fktv. 14. § (2) bekezdésében előírt külső értékelés során az értékelést végző azt vizsgálja, hogy a felnőttképzést folytató intézmény a minőségbiztosítási rendszerében foglaltaknak megfelelően végzi-e a tevékenységét. A külső értékelésről az értékelést végző aláírt véleményt ad át az intézménynek, valamint véleményét elektronikus úton megküldi az NSZFH részére. A vélemény kötelező tartalmi elemeit az FSZB meghatározza.

(2) Az (1) bekezdés szerinti külső értékelésnél felszámítható díj legmagasabb összegét a miniszter - az FSZB javaslata alapján - minden év március 31-ig közleményben állapítja meg.

11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

12. § (1) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) A rendelet tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti bejelentése megtörtént.