Jogszabálykereső

A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

61/2013. (X. 17.) NFM rendelet

a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pont 20. alpontjában, valamint az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 68. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § e) pontjában és a kormányhivatalokat felügyelő miniszterek kijelöléséről szóló 5/2010. (XII. 23.) ME rendelet 1. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § k) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró vidékfejlesztési miniszterrel és

az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § d) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erőforrások miniszterével egyetértésben

a következőket rendelem el:

1. § (1) *  E rendelet 1. melléklete a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2015. évi LXXXIX. törvény 3. §-ának megfelelően, annak 2. melléklete (a továbbiakban: ADR Szabályzat) előírásainak kiegészítését tartalmazza a veszélyes áruk közúti járművel végzett belföldi szállítására vonatkozóan.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki

a) a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres erők tulajdonában lévő vagy felelősségi körébe tartozó közúti járművel végzett szállításra;

b) a teljes egészében egy körülzárt terület határán belül végzett szállításra.

(3) E rendelet alkalmazásában:

1. közúti jármű: a közúti forgalomban való használatra szánt, legalább négy kerékkel rendelkező, 25 km/h-t meghaladó legnagyobb tervezési sebességű gépjármű, valamint pótkocsija, kivéve a síneken futó járművet, a mozgó munkagépet, valamint a veszélyes áru szállításakor legfeljebb 40 km/h sebességgel közlekedő mezőgazdasági és erdészeti vontatót.

2. § Ha a veszélyes áruk szállítása során bekövetkezett baleset vagy más rendkívüli esemény nyomán megállapítást nyer, hogy az alkalmazandó biztonsági intézkedések nem elegendőek a szállítással összefüggésben felmerülő kockázat korlátozásához, továbbá ha sürgős intézkedések megtétele szükséges, a közlekedésért felelős miniszter haladéktalanul értesíti az Európai Bizottságot a javasolt intézkedésekről.

3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) *  E rendeletnek a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendelet módosításáról szóló 43/2015. (VII. 20.) NFM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 1. melléklet 24. pontját a 2015. január 1-jét követően indult, és a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(3) *  A 2015. január 1. és a Módr. hatálybalépése közötti időszakban a Módr. hatálybalépését megelőzően hatályos 1. melléklet 24. pontja alapján indult, jogkövetkezmény megállapítására irányuló eljárásokat - ideértve azon eljárásokat is, amelyekben a Módr. hatálybalépését megelőzően hatályos 1. melléklet 24. pontja alapján a jogkövetkezményt jogerősen megállapították - meg kell szüntetni, a jogkövetkezményt megállapító határozat alapján már befizetett vagy végrehajtott bírságot pedig vissza kell fizetni a kötelezett részére.

4. § *  Ez a rendelet

1. a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló, 2008. szeptember 24-i 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és

2. a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló, 2008. szeptember 24-i 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv mellékleteinek a tudományos és műszaki fejlődéshez való harmadik hozzáigazításáról szóló 2014. november 21-i 2014/103/EU bizottsági irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 61/2013. (X. 17.) NFM rendelethez

Kiegészítések az ADR Szabályzat belföldi alkalmazásához

Az ADR Szabályzat előírásait a veszélyes áruk belföldi közúti szállítására a következő kiegészítésekkel kell alkalmazni:

1. A jelöléseknél és az okmányok kitöltésénél elegendő a magyar nyelv használata. Ez az eltérés nem alkalmazható a radioaktív anyagok szállításánál használt bárcák és nagybárcák felirataira.

2. Az ipartelepek közvetlen környezetében, valamint telephelyek vagy egyes részeik közötti közforgalmú út igénybevételével történő veszélyes áru szállítására nem kell alkalmazni az ADR Szabályzat 5.2 fejezetének a küldeménydarabok jelölésére és bárcázására, az ADR Szabályzat 5.4 fejezetének a fuvarokmányra, valamint az ADR Szabályzat 8.2 fejezetének a járműszemélyzet képzésére vonatkozó előírásait, ha a szállítás megfelel az alábbi feltételeknek:

a) a veszélyes áru küldeménydarabban van és egy küldeménydarab tömege legfeljebb 30 kg és a rakomány összmennyisége nem haladja meg az ADR Szabályzat 1.1.3.6 bekezdésében meghatározott mennyiségi határokat,

b) a szállított áru valamilyen kísérőokmány vagy felirat alapján beazonosítható,

c) a közforgalmú úton történő szállítás távolsága - a d) pontban foglaltak kivételével - legfeljebb 2,5 km,

d) a közforgalmú úton történő szállítás távolsága legfeljebb 25 km, ha a veszélyes áru 3 osztályba tartozó, legfeljebb 100 liter mennyiségű kőolajminta, amelyet a kútkörzetből sajátszámlás szállítással továbbítanak laboratóriumi vizsgálat céljából.

Nem alkalmazható ez a könnyítés az 1 osztály anyagainak, a 4.1 osztály önreaktív anyagainak, az 5.2, a 6.2 és a 7 osztály anyagainak szállítása esetén.

3. Az ADR Szabályzat 1.3.2 szakasza szerinti oktatásokat a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó, hatályos bizonyítvánnyal rendelkező veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó tarthatja.

4. Az ADR Szabályzat 1.3.2.4 bekezdését a következő kiegészítéssel kell alkalmazni:

„A képzést ismeretfelújító oktatás keretében rendszeresen, de legalább kétévenként, a naptári év végéig ki kell egészíteni az előírásokban történt változásokkal. Ezen kívül az ismeretfelújító oktatást az ADR Szabályzat 1.8.5.3 bekezdésében meghatározott kritériumokat kielégítő baleset vagy káresemény bekövetkezése esetén a balesetben vagy annak okozásában érintett munkavállalók részére soron kívül is meg kell tartani.”

4a. *  Az ADR Szabályzat 1.3.2 szakaszát a következő 1.3.2.5 bekezdéssel kiegészítve kell alkalmazni:

„1.3.2.5 Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint „1” kategóriába tartozó, kizárólag a cseretelepen történő helyszíni értékesítéssel foglalkozó PB-gáz cseretelepek személyzetére vonatkozó 1.3 fejezet szerinti kötelezettség teljesítettnek tekinthető, ha az érintett rendelkezik „a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól” szóló rendeletben meghatározott, érvényes „Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány”-nyal.”

5. *  Az ADR Szabályzat 1.3.3 szakasza szerinti oktatásra vonatkozó iratot az alábbi adattartalommal kell elkészíteni:

a) az oktatásban részt vevők neve és a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos munkaköre;

b) az oktatás témaköre a 1.3.2 szakasz szerint;

c) az oktatást végző veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó bizonyítványának száma, lejárati ideje;

d) az oktatás helye, időpontja.

A munkáltató az oktatásban részt vevő részére igazolást állít ki. Az igazolást a jármű személyzetének a szállítás ideje alatt magánál kell tartania és a hatóság kérésére ellenőrzéskor be kell mutatnia. Ha a munkáltató maga végzi a veszélyes áru szállítással kapcsolatos tevékenységet, az igazolás céljára az oktatásra vonatkozó irat használható. Több telephely esetén egy-egy telephely vonatkozásában készült oktatással kapcsolatos iratokat az adott telephelyen is el kell helyezni eredetben vagy a munkáltató által hitelesített másolatban.

Az oktatásra vonatkozó iratokat a munkáltatónak öt évig, de legalább a munkakör betöltésének megszűnését követő két évig meg kell őriznie.

6. Az ADR Szabályzat 1.5.1 szakasza szerinti - Magyarország által is elfogadott - ideiglenes eltérésekről kötött megállapodások a belföldi szállításokra is alkalmazhatók.

7. Az ADR Szabályzat 1.6.3.1 bekezdését a következő kiegészítéssel kell alkalmazni:

„Megjegyzés: Az 1978. október 1-je előtt gyártott tartányok és battériás járművek 1995. szeptember 1-je után időszakos vizsgálatnak nem vethetők alá, kivéve, ha a tartány kielégíti az ADR Szabályzat 1.6.3.1 bekezdésének feltételeit.”

7a. *  Az ADR Szabályzat 1.10.3.3 bekezdését a következő kiegészítéssel kell alkalmazni:

„A közbiztonsági intézkedések foganatosítása közé tartozik az olyan egyedi azonosítók és ellenőrző rendszerek alkalmazása is, melyek alkalmasak a veszélyes árukhoz tartozó kísérő okmányokhoz való hozzáférési jogosultság megállapítására, illetve a bizonylatok eredetiségének ellenőrzésére és azonosítására, beleértve az illetékes hatóságokat is.”

8. *  Az ADR Szabályzat 2.2.62.1.5.1 pontját a következő mondattal kiegészítve kell alkalmazni:

„E kivételek közé tartoznak azok az állati eredetű melléktermékek is, beleértve az állati tetemeket is, amelyeket állatorvos nem minősített bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző anyagnak, valamint az állati eredetű melléktermékek jogszabályi előírások alapján végzett ártalmatlanításából származó feldolgozott termékek.”

9. A szállítás utolsó szakaszában nem kell betartani az ADR Szabályzat 3.4 fejezetének a kombinált csomagolásra, valamint az ADR Szabályzat 5.2 fejezetének és az ADR Szabályzat 6.1.3 szakaszának a jelölésre vonatkozó előírásait, ha

a) az áru eredetileg az ADR Szabályzat 3.4 fejezete szerint korlátozott mennyiségben volt csomagolva,

b) a szállított veszélyes áru mennyisége azonos kereskedelmi megnevezésű árunként legfeljebb 30 kg vagy 30 liter és összesen legfeljebb 300 kg vagy 300 liter szállító-egységenként, és

c) az árut csak a helyi elosztóhelyek és a kiskereskedők vagy a felhasználók, vagy a kiskereskedők és végfelhasználók közötti szállítási szakaszra veszik ki a külső csomagolásból és a belső csomagolás sértetlen.

10. Az ADR Szabályzat 5.1.5.4.1 pont b) alpontját a következő módosítással kell alkalmazni:

b) a feladó vagy a címzett, vagy mindkettő azonosító adatait. Ha az UN 2911 tétel alá tartozó áruk szállítása a gyártóhely és a központi elosztó raktár között egyesítő-csomagolásban történik, a feladó és a címzett azonosító adatait az egyesítő-csomagoláson kell feltüntetni.”

10a. *  Az ADR Szabályzat 5.2.2.2.1.2 pont első bekezdését a következő kiegészítéssel kell alkalmazni:

„Az előző mondatban említett szabvány szerinti csökkentett méretű bárcák, illetve jelölés az UN 1011, az UN 1965 és az UN 1978 tétel alá tartozó gázokat, illetve gázkeverékeket tartalmazó palackok hengeres részének felső harmadában is elhelyezhetők.”

11. Az ADR Szabályzat 5.4.1.1.1 pont f) alpontját a következő 3. megjegyzéssel kiegészítve kell alkalmazni:

„Megjegyzés 3. Ha a h) alpont szerinti „járműről történő értékesítés” történik, akkor elegendő a veszélyes árunak a kiindulási mennyiségét feltüntetni.”

12. Az ADR Szabályzat 5.4.1.1.1 pont h) alpontját a következő módosítással kell alkalmazni:

„h) a címzett nevét és címét. Ehelyett, ha az UN 1011 butánt, az UN 1965 szénhidrogén-gáz keveréket, cseppfolyósított, m.n.n., az UN 1978 propánt, az UN 1057 öngyújtókat (öngyújtó utántöltőket), az UN 1202 gázolajat (dízelolajat, könnyű fűtőolajat), UN 1263 festéket vagy festéksegédanyagot vagy az UN 2794 nedves, savas akkumulátortelepeket több, olyan címzetthez szállítják, akik a szállítás megkezdésekor még nem ismertek, „a járműről történő értékesítés” kifejezést lehet beírni.”

13. A fuvarokmány tartalmára vonatkozó ADR Szabályzat 5.4.1.1.1 és 5.4.1.1.6 pontjának előírásait nem kell alkalmazni az ADR Szabályzat 1.1.3.6 bekezdése szerinti mennyiséget meg nem haladó veszélyes áru saját számlás szállítására, ha a küldeménydarab jelöléséből vagy a saját számlás menetlevél tartalmából megállapítható a szállított veszélyes árura vonatkozó, ADR Szabályzat 1.1.3.6 bekezdése szerinti mennyiségi határ.

Nem alkalmazható ez a könnyítés a 7 osztály anyagainak szállítása esetén.

14. *  Az ADR Szabályzat 8.1.5 szakasza alkalmazásában:

a) az EN 14387:2004 + A1:2008 szabvány az „MSZ EN 14387:2004 + A1:2008 „Légzésvédők. Gázszűrő(k) és kombinált szűrő(k). Követelmények, vizsgálat, megjelölés” című szabványt jelenti,

b) az EN 471: 2003 + A1:2007 szabvány mellett az „MSZ EN ISO 20471:2013, Jó láthatóságot biztosító ruházat. Vizsgálati módszerek és követelmények” című szabvány is alkalmazható.

15. *  Az ADR Szabályzat 7.3.3 szakasz VC3 különleges előírását az UN 3291 tétel alá tartozó hulladékok ömlesztett szállítására a következők szerint kell alkalmazni:

a) a „különlegesen felszerelt jármű, illetve konténer” az ADR értelmében vett fedett járművet vagy zárt konténert jelent, melynek kialakítása, valamint állapota olyan, hogy normális szállítási körülmények között megakadályozza mind a szilárd, mind a folyékony rakomány szabadba jutását; a berakáshoz használt csomagolóeszközök biztonságosabb és könnyebb kezelhetősége érdekében a járművön, illetve konténeren belül műanyag tartóeszköz („hulladéktároló”) is elhelyezhető;

b) a hulladékot műanyag zsákokba vagy merevfalú csomagolóeszközökbe helyezve kell a járműbe, illetve a konténerbe rakni. A csomagolóeszköz kialakításának, a hulladék csomagolóeszközbe helyezésének és lezárásának meg kell felelnie az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről szóló jogszabály *  rendelkezéseinek;

c) a csomagolóeszközöket megfelelően rögzíteni kell, hogy normál szállítási körülmények között ne rongálódhassanak meg;

d) a műanyag zsákokat sem a járműben, illetve konténerben, sem a műanyag tartóeszközben („hulladéktárolóban”) nem szabad annyira összenyomni, hogy elveszítsék szivárgásmentességüket;

e) ha egyazon járműben, illetve konténerben merev falú csomagolóeszközben és műanyag zsákban is szállítanak hulladékot, azokat megfelelően el kell választani egymástól, például merev válaszfallal, osztófallal, hálóval vagy műanyag tartóeszközzel („hulladéktárolóval”) úgy, hogy normális szállítási körülmények között ne rongálódhassanak meg,

f) a műanyag tartóeszközök („hulladéktárolók”) fedelét a szállítás során csukott állapotban kell tartani,

g) a műanyag tartóeszközöket („hulladéktárolókat”) a járműben, illetve a konténerben úgy kell rögzíteni, hogy normális szállítási körülmények között ne következhessen be olyan elmozdulás, amely a rakomány sérülését okozná.

16. *  Az ADR Szabályzat 8.2 fejezete alkalmazásában az „oktató” alatt a „foglalkozásvezető” értendő. A foglalkozásvezetőt a közlekedési hatóságnak el kell ismernie.

17. *  Az ADR Szabályzat 8.2.2.2 bekezdését a következő kiegészítésekkel kell alkalmazni.

17.1. A foglalkozásvezetőt a közlekedési hatóság elismeri, ha:

a) a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó, az oktatni kívánt áruosztályokra érvényes veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadói bizonyítvánnyal rendelkezik, és

b) a közlekedési hatóság által meghirdetett továbbképzésen igazoltan részt vett és

ba) az új foglalkozásvezető a továbbképzést követő 17.2.1 pont szerinti vizsgán,

bb) a már elismert foglalkozásvezető a továbbképzést követő 17.2.2 pont szerinti vizsgán

megfelelt.

17.2. Az ADR foglalkozásvezetői vizsga:

17.2.1 Alap vizsga

a) A vizsga teljesítéséhez az oktatni kívánt szállítási módra és áruosztályokra vonatkozó, 20-20 kérdésből álló feleletválasztós tesztet kell sikeresen megoldani. A vizsga időtartama tesztlaponként 20 perc. Az elérhető maximális pontszám tesztlaponként 20 pont, melyből a sikeres vizsgához legalább 17 pontot kell elérni.

b) Az oktatni kívánt szállítási módra és áruosztályokra vonatkozó gyakorlati feladatok oktatását megfelelő szakmai magyarázatokkal be kell mutatni.

c) A vizsga ismeretanyaga megegyezik „A veszélyes áru szállítását végző járművezetők részére előírt vizsga” ismeretanyagával.

d) A vizsgára bocsátás feltétele:

da) járművezető-képző szakoktatói képesítés igazolása vagy legalább öt éves, a veszélyes áruk szállítása terén szerzett szakmai gyakorlat igazolása, és

db) legalább 20 óra időtartamú - a közlekedési hatóság részére előzetesen írásban bejelentett - hospitálás egy legalább három éve működő, ADR oktatási engedéllyel rendelkező képzőszervnél.

17.2.2 Ismeretfelújító vizsga

A vizsga teljesítéséhez egy 20 kérdésből álló feleletválasztós tesztet kell sikeresen megoldani. A vizsga időtartama 20 perc. Az elérhető maximális pontszám 20 pont, melyből a sikeres vizsgához legalább 17 pontot kell elérni.

17.2.3 A foglalkozásvezetők vizsgáját az ADR foglalkozásvezetők továbbképzésének keretében kell megtartani. A sikertelenül vizsgázók részére a közlekedési hatóság a vizsgát követő hat hónapig pótvizsga lehetőséget biztosít. Aki ez idő alatt nem teljesíti vizsgakötelezettségét, csak a következő továbbképzés keretében tehet vizsgát, amelynek során valamennyi vizsgatárgyból újra kell vizsgáznia.

17.3. Ha a 17.1 pont a) pontjában, b) pont nyitó mondatában és bb) alpontjában foglaltak valamelyike nem teljesül, vagy ha a szakfelügyeleti ellenőrzés megállapítása szerint a foglalkozásvezető szakmai tevékenységének színvonala nem kielégítő, akkor a közlekedési hatóság a foglalkozás-vezető elismerését a hiányosság megszüntetéséig felfüggeszti.

18. Az ADR Szabályzat 8.2.2.3.3 pont a) alpontját a következő kiegészítéssel kell alkalmazni:

a) legalább négyórás tartányjármű vezetési gyakorlat keretében a járművek menetközbeni viselkedésére, beleértve a rakomány mozgását is;”

19. Az ADR Szabályzat 8.2.2.6 bekezdését a következő kiegészítésekkel kell alkalmazni:

„A tanfolyamnak a közlekedési hatóság általi jóváhagyásához a képző szervnek a következőket is biztosítania kell:

I. Alaptanfolyam esetében:

a) olyan tanterem,

1. amely megfelel a vonatkozó építésügyi előírásoknak,

2. amelyben van iskolatábla vagy más demonstrációs tábla (például flip chart), korszerű oktatástechnikai eszköz és vetítésre alkalmas felület (például vetítővászon), valamint

3. valamennyi hallgató számára megfelelő ülőhely és pad (asztal) van, amelyek szükség szerint átrendezhetők;

b) a következő segédletek:

1. a hatályos ADR rendelet a mellékleteivel együtt,

2. a közúti közlekedés szabályairól szóló hatályos rendelet,

3. tablók (jármű jelölésről, veszélyességi bárcákról),

4. a jelölések bemutatására szolgáló eszköz (például ponyvás vagy zárt felépítményű jármű-makett, melynek méretaránya M=1:13-tól M=1:32-ig terjedhet, vagy a jelölési lehetőségeket bemutató tabló, digitális kivetített fénykép, stb.),

5. jelölésekkel (UN szám, jóváhagyási jel, bárca, felirat és egyéb, az ADR-ben előírt jelölés) ellátott küldeménydarabok vagy az azokat helyettesítő imitáció;

c) a következő okmányok és nyomtatványok (tíz hallgatónként 1-1 db):

1. CMR fuvarlevél (üres minta és kitöltött),

2. belföldi szállítólevél, menetlevél és fuvarlevél (üres minta és kitöltött),

3. írásbeli utasítás a járművezető számára,

4. jóváhagyási igazolás (kitöltött minta),

5. hulladékszállítási bizonylat (kitöltött minta),

6. konténer megrakási bizonyítvány (kitöltött minta),

7. multimodális veszélyes áru okmány (kitöltött minta),

8. hatályos multilaterális megállapodás;

d) felszerelések és személyi védő eszközök a feladatok végrehajtásához:

1. legalább 2 db szabványos kerékkitámasztó ék,

2. legalább 1 db 2 kg töltetű, az ADR előírásainak megfelelő porral oltó (vagy más oltóanyagú, de azonos oltási képességű) tűzoltó készülék,

3. legalább 1 db 6 kg töltetű, az ADR előírásainak megfelelő porral oltó (vagy más oltóanyagú, de azonos oltási képességű) tűzoltó készülék,

4. legalább 1 db szabványos fényvisszaverő mellény vagy ruházat,

5. elakadásjelző háromszög,

6. a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben tételesen meghatározott összetételű elsősegélynyújtó felszerelés,

7. hordozható világító készülék (kézilámpa),

8. legalább 2 sorozat, küldeménydarabok megjelölésére szolgáló veszélyességi bárca és jelölés,

9. legalább 2 sorozat, a járművek, a tartányok és a konténerek megjelölésére szolgáló nagybárca, felirat és egyéb, az ADR-ben előírt jelölés,

10. legalább 2 db 40 cm x 30 cm-es, szám nélküli veszélyt jelző tábla,

11. legalább 2 db csökkentett méretű, szám nélküli veszélyt jelző tábla,

12. legalább 2 db 40 cm x 30 cm-es, számmal ellátható veszélyt jelző tábla (darabonként 2 cserélhető számgarnitúrával),

13. rakományrögzítő eszközök, például heveder, élvédő, csúszásgátló, légzsák, vagy ezek használatát bemutató ábrák, fényképek, videók, stb.,

14. legalább 2 db, önmagában megálló figyelmeztető jelző,

15. legalább 2 db fényvisszaverő terelőkúp,

16. legalább 3 db, egyenként legalább 70 cm x 80 cm nagyságú csatornatakaró fólia,

17. különféle szorbensek (legalább 3 féle, egyenként legalább 1 liter folyadék felszívására alkalmas),

18. 1-1 db söprű, lapát (ásó),

19. lezárható tároló edény kis mennyiségű anyag gyűjtéséhez (például fedeles vödör),

20. félálarc,

21. porálarc,

22. légzésvédő maszk,

23. menekülő kámzsa,

24. szűrőbetétek [A1B1E1K1-P1 vagy A2B2E2K2-P2 típusú, kombinált (gáz és részecske) szűrő, és legalább négyféle tetszőleges, egyéb típusú szűrőbetét],

25. szemöblítő palack,

26. védőszemüveg,

27. védőkesztyű,

28. védőkötény,

29. szennyezett ruha tartó (például műanyag zsák).

II. Tartányos szakosító tanfolyam esetében a képző szervnek az alaptanfolyamon szükséges feltételeken túlmenően biztosítania kell a különféle tartányok kapcsolási vázlatait különösen a töltési- és ürítési rendszerek bemutatásához.

III. A képző szervnek biztosítania kell az 1. osztály anyagai és tárgyai szállítására vonatkozó szakosító tanfolyam esetében az alaptanfolyamon szükséges feltételeken túlmenően legalább egy, IP 54 vagy IP 65 védettségi fokozatú vagy robbanásbiztos EExd nyomásálló tokozású, minősített kézi lámpát.”

20. Az ADR Szabályzat 8.2.2.7 bekezdését a következő kiegészítésekkel kell alkalmazni:

„A vizsgákon a tanfolyamokon szükséges feltételeken túlmenően a következőket kell biztosítani:

a) a tanterem mellett - a gyakorlati vizsgák megtartásához - egy, a vizsgázók számának megfelelő helyiséget, legalább két asztallal és két székkel, ahol a gyakorlati vizsgafeladatok végrehajthatók,

b) a vizsgáztatáshoz szükséges okmánycsomagot és

c) * 

21. Az ADR Szabályzat 8.2.2.7.1.1 pontját a következő kiegészítéssel kell alkalmazni:

„Vizsgára az a hallgató bocsátható, aki a tanfolyamot elvégezte, a 20. életévét betöltötte és legalább két éve, B kategóriára érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik.”

22. Az ADR Szabályzat 8.2.2.7.1.3 pontját a következő kiegészítéssel kell alkalmazni:

„A közlekedési hatóságnak gondoskodnia kell a kérdésgyűjtemény közzétételéről.”

23. Az ADR Szabályzat 8.2.2.7.2.1 pontját a következő kiegészítésekkel kell alkalmazni:

„1. Az 1 osztály anyagai és tárgyai szállításának szakosító vizsgájára az a hallgató bocsátható, aki a nem tartányos szállításra öt évnél nem régebben tett sikeres ADR vizsgát.

2. *  A 7 osztály radioaktív anyagai szállításának szakosító vizsgájára az a hallgató bocsátható, aki a nem tartányos szállításra öt évnél nem régebben tett sikeres ADR vizsgát és az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló 487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet szerinti, legalább alapfokozatú sugárvédelmi vagy radiológusi képzettséggel rendelkezik.

3. Tartányos szakosító vizsgára az a hallgató bocsátható, aki a nem tartányos szállításra öt évnél nem régebben tett sikeres ADR vizsgát, legalább két éve, C kategóriára érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, és a 18. pontban előírt vezetési gyakorlatról szóló igazolását bemutatta.

4. Ismeretfelújító vizsgára az a hallgató bocsátható, aki az adott osztályra és szállítási módra a vizsga időpontjában érvényes ADR oktatási bizonyítvánnyal rendelkezik.”

24. *  Az ADR Szabályzat 8.5 fejezetében lévő S12 utasítás a következő kiegészítéssel alkalmazható:

„A járművezetők ezt a képzést az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló 487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet szerinti, legalább alapfokozatú sugárvédelmi képzettség megszerzése után az ADR Szabályzat 8.2.3 szakasza szerinti oktatás során is megkaphatják, ha az oktatást az ADR Szabályzat 7 osztályára érvényes veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadói bizonyítvánnyal rendelkező személy tartja.”