Jogszabálykereső
A jogszabály mai napon (2016.05.27.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

2013. évi CII. törvény

a halgazdálkodásról és a hal védelméről * 

Az Országgyűlés az állat- és növényvilág természetes sokféleségének fenntartása, folyamatos megújulása, a halgazdálkodási jognak és a haltermelésnek a piacgazdaság követelményeivel, valamint a vízi élővilág és a vizek természeti környezete védelmével összhangban való gyakorlása, továbbá a természetes vízi ökoszisztémák halállományának megóvása, fenntartható hasznosítása és a haltermelés fejlesztésével a hazai étkezési halellátás biztosítása érdekében, a halgazdálkodás és a halvédelem feltételeinek meghatározására a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A törvény hatálya

1. § (1) *  E törvény a halgazdálkodási jog gyakorlásának feltételeit, a Magyarország területén levő halgazdálkodási vízterületeken és azok partján, valamint a haltermelési létesítményekben folyó, a halgazdálkodással, a hal és élőhelyének védelmével összefüggő tevékenységeket, valamint az ezeket végző vagy befolyásoló személyek - különösen a halgazdálkodásra alkalmas vizek és vízilétesítmények üzemeltetői, valamint a halgazdálkodási vízterületet és partját egyéb jogcímen használók, a vízhasználók - jogait és kötelezettségeit, a halgazdálkodási igazgatással összefüggő feladat- és hatásköröket, továbbá a halak és haltermékek kereskedelmének feltételeit szabályozza.

(2) * 

(3) Természetvédelmi oltalom alatt álló hal és más hasznos víziállat esetében e törvény rendelkezéseit a természet védelméről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában:

1. bányató: olyan, a bányaművelés befejezését követően fennmaradt állóvíz, amely külszíni és földalatti bányászati tevékenység során az ásványi nyersanyagok feltárása és kitermelése következtében a felszín alatti vízkészletből alakult ki, és amelynek medrét a bányászat során kialakított terepmélyedés képezi;

2. csatorna: egy vagy egyidejűleg több vízgazdálkodási feladat (vízátvezetés, vízpótlás, belvízelvezetés, mezőgazdasági és egyéb vízszolgáltatás) ellátására alkalmas vízilétesítmény;

3. fogási napló: a horgászat vagy halászat során kifogott halak - nyilvántartott halgazdálkodási vízterületenkénti, halfajonkénti, naponta kifogott mennyiségenkénti - kötelező bejegyzésére rendszeresített nyomtatvány;

3a. *  gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet;

4. gereblyézés: a halnak nem a táplálkozási viselkedésére alapozottan, és a szájnyílásán kívüli más testrészébe akasztott horoggal történő zsákmányul ejtésére irányuló módszer;

5. hal: a halak, illetve a körszájúak csoportjába tartozó állatfaj, valamint ezek egyedfejlődési alakjai;

6. hal kifogása: a halnak és más hasznos víziállatnak a halászat vagy a horgászat során történő megfogása és a vízbe vissza nem engedése;

7. *  halastó: olyan - elsődlegesen haltermelési célokat szolgáló, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek esetén horgászatnak is helyt adó - haltermelési létesítmény, amely vízfeltöltést és lecsapolást biztosító műtárgyakkal rendelkezik, ideértve a teleltető, raktár- és ivadéknevelő tavakat, valamint a táp- és lecsapoló csatornákat;

8. halállomány: a halak és a más hasznos víziállatok összessége;

9. halászat: a halnak vagy más hasznos víziállatnak megengedett módon és eszközzel halgazdálkodási vízterületen történő rekreációs vagy kereskedelmi célú, illetve ökológiai célú, szelektív fogása, továbbá gyűjtése, ide nem értve a horgászatot;

10. halgazdálkodás: a természetes vizek halállományának védelmével, megújításával és hasznosításával összefüggő tevékenységek, valamint az akvakultúra és az egyéb haltermelési tevékenységek gyűjtőfogalma;

11. halgazdálkodási vízterület: az a vízfolyás vagy állóvíz, amely jellegének megváltoztatása nélkül időszakosan vagy állandóan alkalmas a hal életfeltételeinek biztosítására, ide nem értve a haltermelési létesítményt;

12. halgazdálkodási vízterület partja: védművekkel ellátott vízterület esetén a védmű mentetlen oldalának alapjától kifelé számított 100 méteres, védmű nélküli vízterületeknél az aktuális partvonaltól számított 200 méteres sáv területe, továbbá a halgazdálkodási vízterület felé benyúló vagy afelett átívelő híd, átjáró, egyéb építmény, természetes képződmény;

13. haltermelés: az Európai Halászati Alapról szóló 2006. július 27-i 1198/2006/EK rendelet szerinti akvakultúra gyűjtőfogalmon belül valamely halfaj állományának mesterséges módon történő termelése;

14. haltermelési létesítmény: olyan mesterséges létesítmény, amelyet haltermelésre használnak, ilyen célra terveztek és engedélyeztek, továbbá a települések belterületén vagy tanya földterületén fekvő, legnagyobb vízállás esetén 0,5 hektár kiterjedésnél kisebb vízfelületű állóvizek;

15. holtág: a folyóvíz azon mederrésze, amelyet a folyóvíz természetes úton, irányának megváltoztatásával elhagyott, vagy amelyet szabályozási célból leválasztottak róla;

16. *  horgászat: rekreációs célból a halnak halgazdálkodási vízterületen és haltermelési létesítményben az e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletben megengedett módon és horgászkészséggel vagy a csalihalnak 1 négyzetméternél nem nagyobb emelőhálóval való fogása;

17. horgászkészség: horgászati célú, halfogásra alkalmas eszköz, amely legalább horgászbotból, horgászzsinórból áll, és legfeljebb három horoggal van felszerelve;

18. *  ívóhely: az ivarérett halak csoportosan vagy párosan felkeresett szaporodási helye, ahol az ívási felület és az ívási feltételek rendelkezésre állnak a szaporodáshoz;

19. más hasznos víziállat: a rák, a béka, a kagyló, a pióca, a csővájó féreg, az árvaszúnyog, egyéb haltáplálék-szervezet, valamint ezek egyedfejlődési alakjai;

20. meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló természetes mélyedés vagy kiépített terepalakulat, amelyet meghatározott partvonalig a víz rendszeresen elborít;

21. nyakzó háló: olyan állított halászeszköz, amelynek fogási elve a hal megakadásán alapul és a megfogott egyed rövid időn belül történő elpusztulásához vezet;

22. nyilvántartott halgazdálkodási vízterület: olyan halgazdálkodási vízterület, amelyet a halgazdálkodási hatóság nyilvántartásba vett, és amelyre halgazdálkodásra jogosult nyilvántartásba vehető vagy a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási jog jogosultját már rögzítette;

23. telepítés: a hal vagy más hasznos víziállat egyedének vagy állományának hasznosítási céllal történő kihelyezése halgazdálkodási vízterületre;

24. turista állami horgászjegy: olyan, magyar és külföldi állampolgárok számára, meghatározott díj ellenében, meghatározott időszakra, meghatározott szabályok szerinti horgászatra feljogosító állami horgászjegy, amely a törvény hatálya alá tartozó vízterületeken lehetővé teszi a horgászatot;

25. vermelőhely: a vizek azon mederrésze, általában mélyebb mederalakulata, amelyet a halak a téli, hideg vízhőmérsékletű időszakban csoportosan vagy tömegesen felkeresnek, és ahol viszonylagos nyugalmi állapotban töltik a téli időszakot;

26. visszatelepítés: a halgazdálkodási vízterületre jellemző őshonos - de a halgazdálkodásra jogosult által el nem hárítható ok miatt állományában megfogyatkozott vagy eltűnt - halfaj halgazdálkodási vízterületre történő kihelyezése önfenntartó populáció kialakítása céljából;

27. vízfolyás: Minden olyan természetes vagy mesterséges terepalakulat, amelyben állandóan vagy időszakosan víz áramlik;

28. vízhasználat: az a tevékenység, amelynek következménye a víz lefolyási, áramlási viszonyainak, mennyiségének, minőségének, továbbá a medrének, partjának a víz hasznosítása érdekében való befolyásolása;

29. vízhasználó: aki vizet szolgáltatás teljesítésére vagy saját céljaira vesz igénybe;

30. vízilétesítmény: az a mű, műtárgy, berendezés, felszerelés vagy szerkezet, amelynek rendeltetése, hogy a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát a vizek kártételeinek elhárítása, a vizek hasznosítása, megfigyelése céljából befolyásolja;

31. víztározó: a felszíni vizek időszakonkénti feleslegének összegyűjtésére és tározására épített létesítmény, amely alkalmas az állandó víztartásra.

3. Alapvető rendelkezések

3. § Magyarország halgazdálkodási vízterületeinek halállománya nemzeti kincs, természeti érték és gazdasági erőforrás, amelyet a társadalomnak védenie és természetes megújulását elősegítenie kell, hasznosítását pedig a fenntarthatóság szempontjai szerint kell tervezni és megvalósítani.

4. § (1) A halgazdálkodás a halgazdálkodási vízterületeken történő horgászati és halászati célú halgazdálkodási hasznosítást, valamint a haltermelési létesítményekben megvalósuló akvakultúra-gazdálkodást foglalja magába.

(2) Haltermelés haltermelési létesítményben és nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen folytatható.

5. § (1) A halgazdálkodási vízterületek halgazdálkodási hasznosítása során a horgászat és a horgászturizmus fejlesztése elsőbbséget élvez más hasznosítási módokkal szemben.

(2) A halgazdálkodási jog a halgazdálkodási vízterületen elsősorban horgászati célú halgazdálkodásra jogosít. Halászat vagy haltermelés a horgászat mellett, vagy önállóan akkor végezhető, ha a horgászati célú halgazdálkodás megvalósítására nincs mód.

6. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a Magyarország halgazdálkodási vízterületein élő halállomány az állam tulajdonát képezi. Az e törvény alapján az állam tulajdonát képző halak és más hasznos víziállatok a jogszerű kifogásukkal vagy elhullásukkal kerülnek a halgazdálkodásra jogosult tulajdonába.

(2) A hal kifogására az adott halgazdálkodási vízterületen halgazdálkodásra jogosult, vagy az általa feljogosított, halfogásra jogosító okmányokkal rendelkező személy (a továbbiakban: feljogosított személy) jogosult. A feljogosított személy a jogszerű kifogással és a fogási naplóban való rögzítéssel szerzi meg a hal tulajdonjogát.

(3) A jogosulatlanul kifogott hal, valamint más hasznos víziállat a halgazdálkodásra jogosult tulajdonába kerül, ha a vízbe élve már nem helyezhető vissza.

II. FEJEZET

A HAL ÉS ÉLŐHELYÉNEK ÁLTALÁNOS VÉDELME

4. A hal élőhelyének védelme

7. § *  A halgazdálkodási vízterületen minden tevékenységet úgy kell végezni, hogy az a halállományok fennmaradását és természetes módon történő megújulását, gyarapodását lehetővé tegye, illetve ne akadályozza.

8. § (1) A halgazdálkodásra jogosult köteles a hasznosított vízterület halállományát, életközösségét, valamint a hal élőhelyét védeni, a hal természetes táplálékszerzését és szaporodását elősegíteni, továbbá áradás vagy a víztest kiszáradásának veszélye esetén az őshonos halfajok mentését elvégezni.

(2) A veszélyeztetett őshonos halállományok mentése a halgazdálkodásra jogosult kötelezettsége. Ha az adott vízterületen nincs halgazdálkodásra jogosult, a halállomány mentését - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint - a halgazdálkodási hatóság végezteti el.

9. § (1) A halállományok telelő és szaporodó helyeinek védelméről halgazdálkodási vízterületenként külön kell gondoskodni.

(2) A halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti helyet - ha annak ökológiai szerepe indokolja - halgazdálkodási kíméleti területnek jelöli ki és halfogási tilalmat rendel el.

(3) A halállományok telelő és szaporodó helyein, különösen halgazdálkodási kíméleti területen, a halgazdálkodási hatóság a halállomány védelme érdekében az egyéb vízhasználati módok hatósági korlátozását kezdeményezheti. A kezdeményezésnél a halgazdálkodási hatóság mérlegeli, hogy a vízhasználati módok veszélyeztetik-e az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott védelmi funkció megvalósulását.

10. § (1) A halgazdálkodási hatóság a halállományt veszélyeztető gerinces állatfajok állományának

a) nemzetközi vagy országos program keretében történő felmérésére, illetve

b) riasztásának, gyérítésének (a továbbiakban együtt: gyérítés) elvégzésére vagy elvégeztetésére

kötelezheti a negyven hektárnál nagyobb halgazdálkodási vízterülettel rendelkező halgazdálkodásra jogosultat.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kötelezés abban az esetben adható ki, ha

a) a károkozás ökológiai hatása jelentős,

b) a gyérítésnek a természet védelmére vonatkozó jogszabályokban meghatározott akadálya nincs,

c) a gyérítés közbiztonsági és vadászati feltételei fennállnak.

(3) A halgazdálkodási hatóság az őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen, invazív halfajok állományának felmérésére, illetve az ellenük való védekezés - különösen az ökológiai célú, szelektív halászat - elvégzésére vagy elvégeztetésére kötelezheti a halgazdálkodásra jogosultat vagy a haltermelési létesítmény üzemeltetőjét.

(4) A (3) bekezdés szerinti kötelezés a veszélyeztetés jelentős ökológiai hatása esetén adható ki.

11. § (1) Ha a halállomány vagy élőhelyének védelme indokolja, a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási vízterületen vagy annak meghatározott részén a következő élőhely- és állományvédelmi intézkedéseket rendeli el:

a) a hal élőhelyén kialakult természeti egyensúly megbontására alkalmas szervezet, táplálékanyag, etetőanyag vízbe helyezésének korlátozása vagy tiltása,

b) a halállományban észlelt elhullás esetén a haltetem eltávolítása, megsemmisítése,

c) a gépi meghajtású vízi jármű használatának korlátozása vagy tiltása,

d) erős vízszint-ingadozás miatt kialakult helyzetekben a halállomány, különösen a halivadék a kijelölt nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre való visszajuttatása,

e) a 9. § (2) bekezdés szerinti intézkedés,

f) a 10. § (1) és (3) bekezdése szerinti intézkedés.

(2) Az (1) bekezdés a), c), e) és f) pontja szerinti eljárás a halgazdálkodásra jogosult kérelmére is lefolytatható.

(3) Az élőhely- és állományvédelmi intézkedések halgazdálkodással kapcsolatos költségeit a halgazdálkodásra jogosult köteles viselni.

5. A halak és a halállományok védelme

12. § A természetvédelmi oltalom alatt álló hal, valamint más hasznos víziállat kifogása, illetve gyűjtése - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - tilos.

13. § (1) Halgazdálkodási vízterületről kifogott őshonos halak - a 8. § (1) és (2) bekezdése szerint történő állománymentés és a mesterséges körülmények közötti szaporítási célból fogott halak halgazdálkodási hatóság engedélyével végzett telepítésének kivételével - másik halgazdálkodási vízterületre, illetve haltermelési létesítménybe nem telepíthetők.

(2) Halgazdálkodási vízterületről kifogott nem őshonos halak másik halgazdálkodási vízterületre nem telepíthetők. Halgazdálkodási vízterületről kifogott nem őshonos halak haltermelési létesítménybe halhústermelési vagy takarmányozási célból - a halgazdálkodási hatóság engedélyével - helyezhetők ki.

14. § (1) Halgazdálkodási vízterületre kizárólag a Pannon biogeográfiai régióból származó hal egyede telepíthető.

(2) Haltermelő létesítménybe a Pannon biogeográfiai régión kívülről származó hal a halgazdálkodási hatóság engedélyével, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben szabályozott esetekben, feltételekkel és módon telepíthető.

(3) Az idegen és nem honos fajoknak haltermelő létesítménybe történő telepítése az idegen és nem honos fajoknak az akvakultúrában történő alkalmazásáról szóló, 2007. június 11-i 708/2007/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: Tanácsi Rendelet) és az e törvény végrehajtására kiadott rendelet alapján végezhető.

(4) A Tanácsi Rendeletben meghatározott halfaj halgazdálkodási vízterületre történő telepítésére - a természet védelméről szóló törvényben meghatározott előírásokra is figyelemmel - engedély csak akkor adható, ha

a) a telepíteni kívánt vízterület teljesen zárt, lefolyástalan, vagy

b) a telepíteni kívánt állomány szaporodásra képtelen és a természetvédelmi hatóság véleménye alapján ökológiai kockázatot nem jelent.

(5) Halgazdálkodási vízterületre és haltermelő létesítménybe hal csak a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről szóló miniszteri rendeletben meghatározott forgalmazási és mentességi igazolásoknak való megfelelés esetén telepíthető.

15. § A halgazdálkodási vízterületen vagy annak meghatározott részén a halgazdálkodási hatóság hivatalból vagy a halgazdálkodásra jogosult kérelmére az őshonos halfajokra jogszabályban meghatározott tilalmi időt meghosszabbíthatja, az őshonos halfajokra további méret-, illetve mennyiségi korlátozást írhat elő vagy általános halászati, illetve horgászati tilalmat rendelhet el, ha

a) az adott halgazdálkodási vízterületen veszélyeztetett állományú halfaj védelme,

b) valamely védett vagy veszélyeztetett halfaj védelme,

c) mentett, visszatelepített vagy telepített egyedek védelme,

d) állategészségügyi vagy ökológiai veszélyhelyzet hatásának mérséklése,

e) túlhasznosítás megakadályozása vagy illegális halászati és horgászati tevékenység felszámolása, vagy

f) kiemelkedően fontos közérdek biztosítása

érdekében indokolt.

16. § (1) A halgazdálkodási hatóság hivatalból vagy a halgazdálkodásra jogosult kérelmére a jogszabályban meghatározott tilalmi időt megrövidítheti, az alól vagy a halászati és horgászati méret- vagy mennyiségi korlátozás alól a halgazdálkodási vízterületre vagy annak egy részére meghatározott időtartamra felmentést engedélyezhet.

(2) A közösségi jelentőségű fogható halfajok esetében a halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti döntéseket a következő esetekben hozhatja meg:

a) közegészségügyi, illetve közbiztonsági okból,

b) a halállományok és a vizek súlyos károsodásának megelőzése érdekében,

c) kutatás és oktatás, állományfeljavítás, visszatelepítés és az ezekhez szükséges tenyésztés céljából,

d) az érintett halállomány nagyságához mérten kis egyedszámú szelektív kifogás, tartás, illetve hasznosítás érdekében,

e) más hasznos víziállatok, valamint a természetes vízi élőhelyek védelme érdekében, vagy

f) más kiemelkedően fontos társadalmi, gazdasági közérdek, valamint a köz- és magántulajdon súlyos károsodástól való megóvása érdekében.

(3) A (2) bekezdés szerinti halgazdálkodási hatósági döntésben meg kell határozni:

a) a halfajt és az egyedek számát,

b) a fogás módját, eszközeit,

c) azt a területet, amelyen a tevékenység gyakorolható,

d) a tevékenység időtartamát, és

e) a tevékenység halgazdálkodási hatóság általi ellenőrzésének módját.

(4) A halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodásra jogosult részére a (3) bekezdés szerinti tevékenység végrehajtásáról jelentéstételi kötelezettséget ír elő.

(5) A közösségi jelentőségűnek nem minősülő fogható halfajok esetében a halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti döntéseket a (2) bekezdésben szereplő eseteken túlmenően

a) az adott vízterületen elhanyagolható mértékben vagy nem szaporodó, telepítéssel fenntartott állományú halfaj hasznosítása,

b) az okszerű gazdálkodás biztosítása, vagy

c) jelentős sportesemény megrendezése

érdekében is meghozhatja.

(6) A halgazdálkodási vízterület közérdekből

a) a génállomány megőrzése érdekében

b) a természetvédelmi érdekek érvényesítése miatt,

c) oktatási és kutatási célból, vagy

d) országos jelentőségű turisztikai érdekek érvényesítése miatt

különleges rendeltetésűvé nyilvánítható.

17. § *  Általános vagy fajlagos fogási tilalom alá tartozó vagy jogszabályban, illetve hatósági határozatban megjelölt mérettartományon kívüli hal vagy más hasznos víziállat fogása esetén a halat vagy más hasznos víziállatot a fogást követően, haladéktalanul és kíméletesen vissza kell helyezni a vízbe.

18. § (1) A halgazdálkodási vízterületen bekövetkezett halpusztulást a halgazdálkodásra jogosult köteles a tudomására jutását követően haladéktalanul bejelenteni a halgazdálkodási hatóságnak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti halpusztulás esetén a meder tulajdonosa, használója, a vízilétesítmény üzemeltetője, a vízparti ingatlan tulajdonosa, használója, valamint a halgazdálkodásra jogosult a vízmintavételt és a szükséges vizsgálat elvégzését köteles lehetővé tenni és tűrni, illetve abban közreműködni.

(3) A halgazdálkodási vízterületen bekövetkező, tömeges jellegű halpusztulás okainak felderítése a halgazdálkodási hatóság feladata, amelyről a halgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kijelölt vízélettani laboratórium útján gondoskodik. Ha a vizsgálat eredményeképpen a halpusztulásért felelős személye megállapítható, a halgazdálkodási hatóság a felelőst a vizsgálat költségeinek a viselésére kötelezi.

(4) A vízminőségi kár elhárítására a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

19. § (1) A vízilétesítmény üzemeltetője köteles a tevékenységét olyan formában végezni, amely a hal szaporodását elősegíti, illetve a halgazdálkodásra jogosultat a víz leeresztésével, feltöltésével járó vagy más, a halgazdálkodási jog gyakorlását akadályozó tevékenységének megkezdéséről és annak várható időtartamáról - az elrendelt ár- és belvízvédekezési, vagy vízminőségi védekezési készültséget kivéve - legalább tíz nappal megelőzően értesíteni.

(2) A nagy értékű természetes vízi halállományok ívási vándorlásának biztosítása érdekében, a halgazdálkodási hatóság a vízfolyásokon, folyókon tervezett vagy megvalósult, a hosszanti átjárhatóságot akadályozó műtárgyak és vízilétesítmények engedélyesének hallépcső létesítését és működtetését írja elő.

(3) A vízilétesítmény üzemeltetője a vízszintszabályozás során - az élet- és vagyonbiztonság védelme körébe eső vízszintszabályozás kivételével - köteles figyelembe venni a halak ívási idejét. Az ökológiai szempontok szerinti vízszinttartási előírásokat a vízilétesítmény vízjogi engedélye határozza meg.

(4) A vízvisszatartási és öntözési célú víztározók halgazdálkodási hasznosítását a vízgazdálkodási feladatokra figyelemmel kell tervezni és végezni.

III. FEJEZET

HALGAZDÁLKODÁS

6. Haltermelés, akvakultúra

20. § (1) Hal és más hasznos víziállat haltermelési létesítményben úgy termelhető, hogy nem veszélyezteti természetes vagy természetközeli vízi élőhelyek őshonos faunáját és flóráját.

(2) A haltermelési létesítmények típusait és a telepíthető halfajokat a miniszter az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben határozza meg.

(3) Forgalmazási céllal halat és más hasznos víziállatot tartó és tenyésztő, illetve annak termékeit előállító természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet a haltermelés során köteles betartani a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állategészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről szóló miniszteri rendeletben foglaltakat.

21. § (1) A halgazdálkodási hatóság által jóváhagyott halgazdálkodási tervben foglaltak alapján, haltermelés a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen vagy annak részén is folytatható. A halgazdálkodási vízterületen vagy annak részén folytatott haltermelés engedélyezését, feltételrendszerét a miniszter az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben határozza meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti haltermelés esetén a telepített hal tulajdonjoga, kifogása és forgalomba hozatala tekintetében - a horgászat kivételével - az adott halgazdálkodási vízterület vagy annak része haltermelési létesítménynek minősül.

(3) A haltermelési létesítményben tartott halállományok a termelési folyamat ideje alatt az üzemeltető tulajdonát képezik.

7. Halgazdálkodási jog

22. § (1) A halgazdálkodási jog, mint vagyoni értékű jog a halgazdálkodási vízterületeken - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az államot illeti meg. A halgazdálkodási joggal kapcsolatos jogokat az állam nevében a miniszter gyakorolja.

(2) A halgazdálkodási jog haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adható.

(3) A halgazdálkodási jog jogosultja:

a) a halgazdálkodási jog haszonbérbe adása esetén a haszonbérlő,

b) a halgazdálkodási jog vagyonkezelésbe adása esetén a vagyonkezelő,

c) a halgazdálkodási jog haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adására irányuló érvényes szerződés hiányában az állam,

d) a földtulajdonosi haszonbérletben álló halgazdálkodási jog alhaszonbérbe adásának esetében az alhaszonbérlő,

e) *  a kijelölés útján történő haszonbérletben álló halgazdálkodási jog alhaszonbérbe adásának esetében az alhaszonbérlő.

(4) A halgazdálkodási jog gyakorlója köteles

a) a halgazdálkodási tervben előírtak szerint a halállományokat telepítésekkel szinten tartani és fejleszteni,

b) az őshonos halfajok és vad típusú fajták, más őshonos hasznos víziállatok állományát védeni, szükség szerint az eltűnt őshonos halfajokat, halállományokat visszatelepíteni,

c) a vízi életközösség biológiai sokféleségét fenntartani,

d) a vízi élőhelyeket és a természeti környezetet megóvni,

e) a halászati őrzést és a halvédelmet hatékonyan működtetni,

f) a halgazdálkodási vízterületen elhelyezkedő vízilétesítmények rendeltetésszerű üzemeltetéséhez fűződő vízgazdálkodási szempontok figyelembe vételére, és

g) az egyéb társadalmi, gazdasági közérdeket figyelembe venni.

(5) A halgazdálkodásra jogosult - ha e törvény másképp nem rendelkezik - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott halgazdálkodási tevékenységeket maga köteles végezni.

(6) A halgazdálkodási jog gyakorlásával kapcsolatos kötelezettségek és jogok e törvényben foglaltak szerinti teljesítéséért és gyakorlásáért a halgazdálkodásra jogosult felel.

23. § Az önkormányzatot illeti meg a halgazdálkodási jog, ha az ingatlan, amelyen a halgazdálkodási vízterület fekszik, a folyó mentett oldalán helyezkedik el és az önkormányzat többségi tulajdonában áll.

23/A. § *  (1) Ha az önkormányzat nem kíván élni a 23. § szerinti halgazdálkodási jogával, akkor a halgazdálkodási hatóság felé tett nyilatkozatával e jogáról az állam javára mondhat le.

(2) Ha a 23. § szerinti halgazdálkodási vízterületen a halgazdálkodási jog 2013. szeptember 1-jét megelőzően került átengedésre vagy hasznosításra, akkor az (1) bekezdés szerinti lemondó nyilatkozatot a halgazdálkodási hatóság részére legkésőbb a halgazdálkodási jog átengedésről vagy hasznosításáról szóló szerződés megszűnését 3 hónappal megelőzően kell megtenni.

8. A halgazdálkodási jog átengedése

24. § *  (1) Az államot megillető halgazdálkodási jog átengedhető

a) a 16. § (6) bekezdése szerint nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén vagyonkezelési szerződéssel

aa) költségvetési szerv részére,

ab) az állam 100%-os tulajdonában álló olyan gazdálkodó szervezet részére, amely alapító okiratában vagy jogszabályban meghatározott alapfeladata teljesítése érdekében kívánja azt hasznosítani vagy

b) az a) pontba nem tartozó nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén haszonbérleti szerződéssel

ba) a miniszter általi kijelölés útján a horgászok és a horgász egyesületek országos érdekképviseletét és koordinációját ellátó, bírósági nyilvántartásba vett szervezet részére,

bb) nyilvános pályáztatás útján természetes személy vagy jogi személy részére.

(2) Az (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott szervezet a halgazdálkodási jogot tagszervezete, tagszervezetei, tagszervezetének vagy tagszervezeteinek tagegyesülete, tagegyesületei részére alhaszonbérbe adhatja. Az alhaszonbérbe adás nem érinti az (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott szervezetnek a haszonbérbe adóval szemben fennálló kötelezettségeit.

(3) A miniszter az állam nevében eljárva jogosult az új haszonbérleti vagy vagyonkezelési szerződés hatálybalépéséig, de legfeljebb egy évig terjedő időre meghosszabbítani a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre létrejött haszonbérleti vagy vagyonkezelési szerződés hatályát, amennyiben a haszonbérlő vagy a vagyonkezelő a haszonbérleti vagy vagyonkezelői szerződés megszűnése előtt legalább 15 nappal nem kezdeményezi a haszonbérleti vagy vagyonkezelői szerződés megszüntetését.

25. § (1) Központi költségvetési szervvel az azt irányító vagy felügyelő szerv egyetértésével köthető vagyonkezelési szerződés.

(2) Vagyonkezelési szerződés határozott időtartamra köthető, amelynek időtartama legalább 5 év, legfeljebb 15 év.

(3) A vagyonkezelő a halgazdálkodási jogot harmadik személynek nem engedheti át.

(4) A vagyonkezelési szerződés egy példányát a vagyonkezelő köteles benyújtani a halgazdálkodási hatóság részére.

26. § (1) *  A halgazdálkodási jog haszonbérbe adása - a 24. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában, valamint a (2) bekezdésben szereplő kivétellel - nyilvános pályázat útján történik.

(2) A halgazdálkodási vízterület fekvése szerinti ingatlan 1/1 tulajdoni hányadú tulajdonosa igényelheti a halgazdálkodási jog haszonbérleti jogát (a továbbiakban: földtulajdonosi haszonbérlet). Földtulajdonosi haszonbérleti szerződés csak akkor köthető, ha a halgazdálkodási jog nincs harmadik személynek haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adva. Ha a halgazdálkodási jog harmadik személy haszonbérletében vagy vagyonkezelésében áll, a földtulajdonosi haszonbérleti szerződés csak ennek megszűnését követően léphet hatályba. A földtulajdonosi haszonbérletben álló halgazdálkodási jog alhaszonbérbe adható.

(3) A halgazdálkodási vízterület medrének 50%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársát előhaszonbérleti jog illeti meg a halgazdálkodási jog haszonbérbe adása során, ide nem értve a földtulajdonosi haszonbérlet esetét.

27. § (1) A halgazdálkodási jog haszonbérletére vonatkozó szerződés határozott időtartamra köthető, amelynek időtartama legalább 5 év, legfeljebb 15 év.

(2) A halgazdálkodási jog haszonbérletéért az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben az egyes víztípusok halgazdálkodási értéke alapján meghatározott haszonbérleti díjat kell megfizetni.

(3) Ha a halgazdálkodási hatóság eljárására visszavezethetően a halgazdálkodásra jogosult tartósan nem tudja gyakorolni a halgazdálkodási jogát, a haszonbérleti díj fizetése alól a miniszter meghatározott időtartamra felmentést adhat vagy díjkedvezményt állapíthat meg.

(4) *  A halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánítása nem érinti a halgazdálkodási jog haszonbérletére vonatkozó szerződés alapján gyakorolható jogokat, azonban a haszonbérleti szerződés megszűnésével a halgazdálkodási jog átengedésére - a 24. § a) pontjára figyelemmel - új haszonbérleti szerződés nem köthető.

27/A. § *  (1) Ha a halgazdálkodási jog gyakorlására a 74. § (4) bekezdése alapján jogosult (a továbbiakban: kényszerhasznosított jogosult) a halgazdálkodási hatóság felszólítása ellenére - a felszólítás kézhezvételétől számított - egy éven túl sem tesz eleget a halgazdálkodási jog gyakorlásával kapcsolatos kötelezettségeknek, és ezáltal a halállomány vagy a vízi élőhely fennmaradását közvetlenül vagy súlyosan sérti, illetve veszélyezteti, a halgazdálkodási hatóság a kényszerhasznosított jogosult költségére elrendeli a halgazdálkodási jog gyakorlásának kényszerhasznosítását. A halgazdálkodási jog kényszerhasznosítását elrendelő hatósági döntést nyilvánosan is közzé kell tenni. A kényszerhasznosítást arra az időre kell elrendelni, amíg a halgazdálkodási jog a jogosultat megilleti.

(2) A halgazdálkodási jog kényszerhasznosítása során a miniszter - a kényszerhasznosított jogosult törvényes képviselőjeként eljárva - a halgazdálkodási jogot haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adja. A haszonbérleti vagy vagyonkezelési szerződés időtartama nem lehet hosszabb a kényszerhasznosítás időtartamánál. A kényszerhasznosított jogosult a haszonbérleti vagy a vagyonkezelési díjnak csak a felmerült költségeket - ide értve a kényszerhasznosítás elrendelésével, a haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adással kapcsolatos, valamint a halgazdálkodási jog gyakorlásából eredő valamennyi költséget is - meghaladó részére tarthat igényt.

28. § (1) A halgazdálkodási jog haszonbérletére kiírt pályázatok részletes feltételeit és értékelési pontrendszerét az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben kell meghatározni.

(2) Az értékelési pontrendszert úgy kell meghatározni, hogy

a) védje a természetes vagy természetközeli vízi ökoszisztémákat és segítse a halállományok természetes gyarapodását,

b) elősegítse az etikus sporthorgászat és a horgászturizmus fejlődését,

c) az adott vízterületnek megfelelő, többcélú halgazdálkodás és haszonvétel valósulhasson meg, és

d) támogassa a helyi közösségek részvételét a lakóhelyüket érintő vizek halgazdálkodásában.

29. § (1) A halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló pályázati felhívást a halgazdálkodási hatóság írja ki.

(2) A benyújtott pályázatokról - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben szereplő szempontrendszer alapján - a halgazdálkodási hatóság és a 62. §-ban szereplő testület javaslatának figyelembevételével a miniszter dönt.

(3) Halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló szerződést az állam nevében a miniszter köti meg. A szerződés érvényesen csak írásban köthető meg.

(4) A nyertes pályázó által a pályázatban feltüntetett vállalásokat a haszonbérleti szerződésbe bele kell foglalni.

(5) A halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló szerződés nem köthető azzal, aki

a) csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás alatt áll,

b) tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették,

c) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 20. pontja szerinti, 60 napnál régebben lejárt esedékességű köztartozással rendelkezik, vagy

d) állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi - három évnél nem régebben lezárult - eljárásban hamis adatot szolgáltatott.

(6) Amennyiben a halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló szerződés megkötését követően merül fel az (5) bekezdés a) pontja szerinti felszámolási eljárás vagy végelszámolási eljárás, illetve az (5) bekezdés b) vagy d) pontja szerinti kizáró ok, a miniszter jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

(7) A halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló pályázati kiírás a szerződéskötésre az (5) bekezdésben foglaltakon túl további kizárási okokat is meghatározhat.

30. § (1) A halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló szerződés megszűnik a haszonbérlő

a) felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedését, vagy

b) végelszámolásának kezdő időpontját

követő napon:

(2) A halgazdálkodási jog haszonbérletére vonatkozó haszonbérleti szerződést a miniszter azonnali hatállyal, kártalanítási kötelezettség nélkül felmondhatja, amennyiben a haszonbérlővel szemben 5 éven belül - az adott halgazdálkodási vízterület vonatkozásában - három alkalommal jogerősen halgazdálkodási bírságot szabott ki a halgazdálkodási hatóság.

31. § (1) A halgazdálkodási jog haszonbérletére kötött szerződés megszűnésekor, eltérő megállapodás hiányában a haszonbérlő követelheti

a) az általa létesített, el nem vihető halgazdálkodási berendezéseknek és engedélyezett halgazdálkodási létesítményeknek vagy a hal és élőhelyének javítását célzó vízjogi engedéllyel megvalósított beruházásoknak a szerződés megszűnésekor megállapítható tényleges értékét,

b) az okszerű gazdálkodás mértékéig a hasznos beruházásoknak a szerződés megszűnésekor megállapítható tényleges értékét,

c) a szerződés megszűnésekor fennálló haltelepítés meg nem térült költségeinek az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mértékű részét.

(2) A halgazdálkodási jog hat hónapon belüli ismételt haszonbérbe adása esetén az (1) bekezdés szerinti ellenértéket az új haszonbérlő köteles az előző haszonbérlő részére megfizetni.

31/A. § *  Ha a haszonbérleti szerződés keretében hasznosított halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánítására és a haszonbérleti szerződés megszűnését követően a 24. § a) pontja szerinti vagyonkezelésbe adására kerül sor, a vagyonkezelő a 31. § (1) bekezdése szerinti ellenértéket köteles a korábbi haszonbérlő részére megfizetni.

32. § A halgazdálkodási jog haszonbérletére egyebekben a Polgári Törvénykönyv mezőgazdasági haszonbérletre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

9. Halgazdálkodásra jogosultak nyilvántartása

33. § (1) *  A halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási jog jogosultjáról - a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodás átláthatósága céljából - nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza

a) a halgazdálkodási vízterület megnevezését,

b) *  a halgazdálkodásra jogosult

ba) nevét, lakcímét, születési helyét, születési idejét és anyja leánykori családi és utónevét, vagy

bb) cégnevét, székhelyét és adószámát,

c) a halgazdálkodási jog haszonbérlet vagy alhaszonbérlet útján történő hasznosítása esetén a haszonbérlet időtartamát,

d) a halgazdálkodási vízterületté nyilvánítást megállapító hatósági határozat számát,

e) a halgazdálkodási jog gyakorlásának, illetve hasznosításának módját,

f) a korábbi halászati jog átengedésére vonatkozó határozat számát.

(2) A halgazdálkodási jog jogosultjáról vezetett nyilvántartás az (1) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában - a természetes személyazonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(3) A halgazdálkodásra jogosult jogosultsága időpontjától kezdődő hatállyal, illetve az adataiban történt változást követő 15 napon belül köteles az (1) bekezdés szerinti adatait, illetve az adatváltozást bejelenteni a halgazdálkodási hatóságnak.

(4) *  Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő személyes adatok a jogosultság megszűnésétől számított tíz évig kezelhetők.

10. Halgazdálkodási vízterületek és nyilvántartásuk

34. § (1) Azt a halgazdálkodási vízterületet, ahol halgazdálkodási tevékenységet folytatnak vagy a jövőben folytatni kívánnak, a halgazdálkodási hatósághoz be kell jelenteni.

(2) *  A halgazdálkodási vízterületet a halgazdálkodási hatóság hivatalból, vagy a halgazdálkodási vízterület fekvése szerinti ingatlan tulajdonosának (1) bekezdés szerinti bejelentésére - az e törvénynek a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületekre vonatkozó előírásainak érvényre juttatása céljából - nyilvántartásba veszi.

(3) A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek nyilvántartása tartalmazza

a) a vízterület megnevezését;

b) a vízterülettel érintett ingatlan vagy ingatlanok helyrajzi számát;

c) a vízterület medrének az ingatlan-nyilvántartásban szereplő művelési ágát;

d) a meder tulajdonosának vagy tulajdonosainak nevét, lakcímét (székhelyét), tulajdoni hányadát;

e) a vízterület típusát;

f) a vízterület nagyságát, folyóvizek esetében annak hosszát;

g) az Országos Halgazdálkodási Adattár szerinti víztérkódot;

h) az Európai Unió Víz Keretirányelve szerinti víztestkódot;

i) a különleges rendeltetésűvé nyilvánítást;

j) a halgazdálkodási kíméleti területek kijelölését.

(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás az ott meghatározott adatok vonatkozásában - a természetes személyazonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(5) *  A (2) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő személyes adatok a jogosultság megszűnésétől számított tíz évig kezelhetők.

(6) *  A halgazdálkodási vízterületek nyilvántartásában szereplő adatokat a halgazdálkodási hatóság a tulajdonviszonyok és a szakmai szempontok figyelembevételével hivatalból eljárva vagy a halgazdálkodásra jogosult kérelmére módosíthatja.

35. § (1) A nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken horgászati tevékenység kizárólag a 45. § (5) bekezdésében foglalt feltételek szerint végezhető. E vízterületeken - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - halászati tevékenység nem végezhető.

(2) A folyóvizek árterületének nem mentett oldalán elhelyezkedő, egyedileg nem nyilvántartott állandó vagy időszakos vízterületek a halgazdálkodásra való jogosultság szempontjából a főmeder - mint halgazdálkodási vízterület - részének minősülnek. Ezen hullámtéri vízterületeken halgazdálkodási tevékenységet a vízgazdálkodási és vízkár-elhárítási szempontok elsődlegességének szem előtt tartásával végezhet a halgazdálkodásra jogosult.

(3) *  Mentett oldali és áradással nem érintett, nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken tilos az őshonos halak kifogása, kivéve az érvényes kutatási célú halfogási engedély birtokában végzett tudományos célt szolgáló vizsgálati anyag begyűjtését, valamint a halállománymentés azon esetét, ha a mentett őshonos halakat csak más halgazdálkodási vízterületre lehet kihelyezni.

11. A halgazdálkodási szolgalmi jog

36. § (1) A halgazdálkodási jog gyakorlásával érintett ingatlan tulajdonosa, használója köteles a halgazdálkodási jog jogosultja által gyakorolt jogokkal és kötelezettségekkel összefüggő halgazdálkodási tevékenységeket - ha e tevékenységek más módon csak aránytalanul nehezebben vagy nagyobb költséggel végezhetőek - tűrni, illetve lehetővé tenni, különösen a halgazdálkodásra jogosultnak az ingatlanon keresztül a vízhez a Polgári Törvénykönyvben meghatározott korlátozások betartásával történő eljutását, az ingatlanon a halgazdálkodási tervben meghatározott tevékenységek végzését.

(2) A vízparti ingatlanra is kiterjedő áradás esetén az érintett ingatlan tulajdonosa köteles tűrni, illetve lehetővé tenni - amennyiben a tevékenység vízgazdálkodási, vízkár-elhárítási érdeket nem sért - a halivadék, halállomány halgazdálkodási vízterületre történő visszajuttatását.

(3) Az ingatlan tulajdonosát, használóját az (1) és (2) bekezdés szerinti jogokból és kötelezettségekből eredő károkozás esetén kártalanítás illeti meg.

12. A halfogásra jogosító okmányok

37. § (1) A halgazdálkodási vízterületeken a hal fogása és a halfogásra irányuló tevékenység

a) kereskedelmi, és ökológiai célú, szelektív halászat esetén halászati engedéllyel,

b) rekreációs célú halászat esetén állami halászjeggyel, vagy

c) horgászat esetén állami horgászjeggyel vagy turista állami horgászjeggyel,

e törvény rendelkezéseinek betartásával folytatható.

(2) A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halfogási tevékenység végzéséhez fogási napló, valamint, ha azt nem a halgazdálkodásra jogosult vagy a halászati engedéllyel rendelkező személy végzi, a halgazdálkodásra jogosult területi jegye is szükséges.

(3) *  A halászati engedély, az állami halászjegy, az állami horgászjegy, valamint a turista állami horgászjegy nem ruházható át. Egy személynek - az adott típusból - egy naptári évben csak egy adható, kivéve az ökológiai célú szelektív halászatra vonatkozó engedélyt, valamint a 43. § (4) bekezdése szerinti esetet.

38. § (1) A halászati engedély azon nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen jogosít kereskedelmi, és ökológiai célú, szelektív halászat végzésére, amelyre kiadásra kerül.

(2) A halászati engedélyt a halgazdálkodási hatóság adja ki - a halgazdálkodásra jogosulttal írásban kötött szerződés alapján - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott képzettséggel és vizsgával rendelkező kérelmező részére.

(3) A halászati engedélynek rendelkeznie kell az engedélyes által

a) halászható nyilvántartott halgazdálkodási vízterület megnevezéséről,

b) alkalmazható halászeszközökről, azok

ba) darabszámáról,

bb) szembőségéről, és

bc) egyedi jelöléséről, valamint

c) kifogható egyes halfajok éves mennyiségéről.

(4) A halászati engedéllyel együtt, a halgazdálkodási hatóság fogási naplót, valamint sorszámozott fogási tanúsítvány nyomtatványtömböt ad ki az engedélyesnek. További fogási tanúsítvány nyomtatványokat az engedélyes a halászati engedélyt kiállító halgazdálkodási hatóságtól igényelhet.

(5) A fogási naplót, valamint a fogási tanúsítványokat a halgazdálkodási hatóság díj ellenében állítja ki.

(6) Halászati engedély, fogási napló és fogási tanúsítvány jogi személy számára is kiadható.

(7) Más hasznos víziállat kereskedelmi célú gyűjtése csak halászati engedéllyel végezhető.

39. § (1) Az állami halászjegyet a halgazdálkodási hatóság adja ki és kizárólag rekreációs célú halászatra jogosít.

(2) Állami halászjegyet az a személy kaphat, akinek korábban már volt halászjegye vagy - ha e törvény másképp nem rendelkezik - halászvizsgával rendelkezik. Nem kell halászvizsgát tennie annak, aki halász szakmunkás-képesítéssel, valamint felsőfokú halgazdálkodási, halászati szakirányú végzettséggel rendelkezik.

(3) A rekreációs célú halászat országos rendjét az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.

40. § (1) *  Állami horgászjegyet és fogási naplót a halgazdálkodási hatóság, valamint az általa írásban forgalmazásra feljogosított szervezet adhat ki. Az állami horgászjegy horgászatra jogosít, amelynek országos rendjét az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.

(2) *  Állami horgászjegyet és fogási naplót az a személy kaphat, aki rendelkezik állami horgászvizsgával vagy korábbi érvényes állami horgászjegyét bemutatja, horgászszervezeti tagságát igazolja. A horgász a magyar állami horgászvizsgát a halgazdálkodási hatóság által kiadott vizsgabizonyítvánnyal, a más országban tett vizsgát az erről kiállított okirattal vagy horgászati okmánnyal igazolja.

(3) Hároméves kortól az adott év december 31. napjáig a 15. életévét be nem töltött személy részére állami horgászjegy kiadása esetén a (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.

(4) Egy személy évente egy alkalommal, korlátozott időtartamra, a szükséges szabály- és fajismeret igazolása mellett, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint történő horgászathoz turista állami horgászjegyet válthat, amely vonatkozásában a (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.

(5) A horgászvizsga letétele alól a halgazdálkodási hatóság felmentést ad azon értelmi fogyatékos személy részére, akinek a törvényes képviselője az állapotát igazoló okmányokat benyújtja. A horgászvizsga letétele alól mentesített, halfogásra jogosító okmányokkal rendelkező értelmi fogyatékos személy kizárólag 18. életévét betöltött, állami horgászvizsgával rendelkező személy folyamatos jelenlétében, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint horgászhat.

(6) *  Az (1) bekezdés szerinti feljogosított szervezet az állami horgászjegy díjából 10% mértékű részesedésre jogosult forgalmazási és adatbeviteli költségeinek fedezésére.

41. § (1) Az állami halászjegy, az állami horgászjegy, valamint a turista állami horgászjegy díj ellenében váltható.

(2) Mentesül az állami horgászjegy díjának megfizetése alól

a) a 70. életévét betöltött,

b) a 40. § (3) bekezdésében meghatározott,

c) a 40. § (5) bekezdésében meghatározott, és

d) az állapotát igazoló okmányokat benyújtó mozgásszervi vagy hallási fogyatékos,

e) *  a vak vagy gyengénlátó

személy.

(3) *  Mentesül az állami halászjegy díjának megfizetése alól a 70. életévét betöltött személy.

42. § *  (1) A halgazdálkodási hatóság a kiadott halászati engedélyekről, állami halászjegyekről, állami horgászjegyekről, turista állami horgászjegyekről, valamint a 43. § (3) bekezdés szerinti határozat hatálya alá tartozó személyekről - a halfogási tevékenységet végző személyek és szervezetek tevékenységének nyomon követhetősége céljából - nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza

a) a jogosult természetes személy

aa) családi és utónevét;

ab) anyja leánykori családi és utónevét;

ac) születési helyét, idejét;

ad) állandó lakcímét;

b) a jogosult jogi személy

ba) cégnevét;

bb) székhelyét;

c) az állami horgászvizsga-bizonyítvány számát vagy ennek hiányában a horgászvizsga megszerzésének dátumát;

d) az állami halászvizsga-bizonyítvány számát;

e) állami horgászjegyének, turista állami horgászjegyének, állami halászjegyének, halászati engedélyének számát;

f) a fogási napló leadásának időpontját;

g) a halvédelmi bírságot kiszabó határozat számát;

h) az állami horgászjegy, turista állami horgászjegy, állami halászjegy, halászati engedély visszavonásának dátumát, valamint az annak váltásától való eltiltás időtartamát.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás a (2) bekezdés h) pontjában meghatározott adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(4) A halgazdálkodási hatóság országos illetékességű szerve a területi szervek által bejegyzett adatokat - a halfogási tevékenységek országos nyomon követhetősége céljából - összesíti.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott adatok a halászati engedély, a halászjegy, a horgászjegy, turista állami horgászjegy hatályának lejáratától számított öt évig kezelhetők.

(6) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból

a) jogának vagy jogos érdekének érvényesítése, illetve jogszabályban meghatározott feladatai elvégzése érdekében természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,

b) a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, továbbá a közigazgatási és szabálysértési hatóságok - jogszabályban meghatározott feladataik ellátásához szükséges mértékben

igényelhetnek adatot.

(7) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás naprakésszé tétele céljából az állami horgászjegyet forgalmazók a forgalmazott jegyek adatairól, továbbá a fogási napló leadásáról közvetlen informatikai kapcsolat útján adatot szolgáltatnak a halgazdálkodási hatóságnak.

43. § (1) Halászati engedély, állami halászjegy, állami horgászjegy nem adható annak a személynek - a bírság jogerős kiszabásától számított három hónaptól három évig terjedő időtartamra - akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki.

(2) A halászati engedélyt, az állami horgászjegyet, turista állami horgászjegyet, az állami halászjegyet a halgazdálkodási hatóság visszavonja attól a személytől * 

a) aki ezen okmányát a helyszíni ellenőrzéskor nem tudja felmutatni és mulasztását a halgazdálkodási hatóságnál 10 napon belül nem pótolja,

b) akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki,

c) akinek a horgászattal, a halászattal vagy a hal fogásával összefüggésben szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét megállapították,

d) aki tiltott eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik.

(3) A halászati engedély, állami halászjegy, állami horgászjegy kiadása megtagadásának az (1) bekezdés szerinti időtartamát a halgazdálkodási hatóság az eset összes körülményére - így különösen az érintettek érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre - tekintettel határozza meg a halvédelmi bírságot kiszabó határozatban.

(4) A halászati engedély, állami halászjegy, állami horgászjegy megsemmisülését vagy elvesztését a jogosult haladéktalanul köteles bejelenteni a halgazdálkodási hatóságnak. A halgazdálkodási hatóság - a jogosult kérelmére, díj ellenében - intézkedik az okmányok pótlásáról.

13. A területi jegy

44. § (1) A halgazdálkodásra jogosult területi jegy adásával a feljogosított személy részére horgászati vagy halászati lehetőséget biztosíthat. Területi jegyet két vagy több halgazdálkodásra jogosult együttesen is kiadhat.

(2) Területi jegy csak nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre adható ki.

(3) *  A területi jegy csak

a) állami halászjeggyel és fogási naplóval,

b) állami horgászjeggyel és fogási naplóval, vagy

c) turista állami horgászjeggyel és fogási naplóval együtt jogosít halászatra vagy horgászatra.

(4) A területi jegyen a halgazdálkodásra jogosultnak fel kell tüntetnie a halgazdálkodási tervében a hatóság által jóváhagyott korlátozásokat, amelyek betartása a feljogosított személy számára kötelező. A területi jegy részletes tartalmi követelményeit az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.

(5) A halgazdálkodásra jogosult a feljogosított személytől a halászati őr intézkedésével összefüggésben átadott területi jegyet a halvédelmi bírság kiszabása iránt kezdeményezett hatósági, a halászattal, horgászattal, továbbá hal fogásával összefüggésben lefolytatott szabálysértési vagy büntetőeljárás jogerős befejezéséig visszatarthatja, és azt az eljárás eredményétől függően visszaadja vagy visszavonja.

(6) A halgazdálkodásra jogosult köteles nyilvántartást vezetni az általa kiadott területi jegyekről, továbbá köteles a nyilvántartásba a halgazdálkodási hatóság számára betekintést nyújtani, a halgazdálkodási hatóság kérésére adatot szolgáltatni.

(7) *  A halgazdálkodási hatóság a (6) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a jogosult halgazdálkodási tevékenysége szabályszerűségének, valamint a halászat és horgászat rendje betartásának ellenőrzése céljából, az ellenőrzéstől vagy adatszolgáltatástól számított öt évig kezelheti.

14. A horgászat és a halászat rendje

45. § (1) A halfogási tevékenységet végző személy köteles magánál tartani

a) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen folytatott

aa) *  kereskedelmi, ökológiai, valamint szelektív célú halászat esetén a halászati engedélyt, a fogási tanúsítvány nyomtatványtömböt és a halász fogási naplót,

ab) rekreációs célú halászat esetén az állami halászjegyet, a területi jegyet és a halász fogási naplót,

ac) horgászat esetén az állami horgászjegyet, a területi jegyet és a horgász fogási naplót;

b) *  a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen az állami horgászjegyet és a fogási naplót,

- a továbbiakban együtt: halfogásra jogosító okmányok -, és azokat a halgazdálkodási hatóság, a halgazdálkodásra jogosult, a halászati őr, a mezőőr, a természetvédelmi őr, a társadalmi halőr és a rendvédelmi hatóság ellenőrzésre felhatalmazott képviselőjének felhívására bemutatni és átadni.

(2) A halfogásra jogosító okmányokat a halfogásra irányuló tevékenység végzése közben a jogosult köteles magánál tartani, amelyek csak a személyazonosság igazolására szolgáló arcképes igazolvány birtokában jogosítják az okmányok birtokosát a halfogásra.

(3) *  Halgazdálkodási vízterületen állami horgászjegy és fogási napló, nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen turista állami horgászjegy, állami horgászjegy, halászati engedély vagy állami halászjegy, valamint fogási napló vezetése nélkül történő halfogás, az arra irányuló vagy arra alkalmas tevékenység jogosulatlan horgászatnak vagy jogosulatlan halászatnak minősül.

(4) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen a halgazdálkodásra jogosult által kiadott érvényes horgászatra vagy halászatra jogosító területi jegy birtoklása nélkül történő halfogás, vagy az arra irányuló tevékenység jogosulatlan horgászatnak, illetve halászatnak minősül.

(5) A halászat, illetve a horgászat gyakorlása során be kell tartani

a) a halászat és a horgászat rendeletben meghatározott általános rendjére vonatkozóan;

b) az őshonos halfajokra vonatkozóan

ba) az egyes halfajok kifogását tiltó naptári időszakra (fajlagos tilalmi idő),

bb) a halfajonként a kifogható mérettartományra (halászati és horgászati méretkorlátozás),

bc) a halfajonként naponta és évente kifogható összes mennyiségre (halászati és horgászati mennyiségi korlátozás)

e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott rendelkezéseket.

(6) A halgazdálkodásra jogosult az (5) bekezdésben meghatározottaktól eltérő korlátozásokat is meghatározhat a hasznosításában lévő halgazdálkodási vízterületre vonatkozóan, amennyiben ezeket a halgazdálkodási terv részeként a halgazdálkodási hatóság jóváhagyta. E korlátozásokat a területi jegyen fel kell tüntetni.

46. § (1) Tilos a hal fogásához minden olyan fogási eszköz, illetve fogási mód alkalmazása, amely a halállományt vagy annak élőhelyét károsíthatja, veszélyeztetheti.

(2) Halgazdálkodási vízterületen az adott élőhelyen előforduló halfajok fajlagos tilalmi idejével egyező naptári időszakban tilos minden olyan halászeszköz alkalmazása, amelynél nem biztosítható a fajlagos tilalommal érintett egyedek kíméletes visszaengedése.

(3) Halgazdálkodási vízterületen tilos olyan halfogó eszköz vagy készülék, továbbá olyan fogási mód alkalmazása, amely az aktuális vízállás esetén a vízfolyás, az állóvíz, valamint ezek időszakos kapcsolódásaiban létrejövő halátjárók mederszelvényének felénél többet hossz- vagy keresztirányban elzár.

(4) Halgazdálkodási vízterületen tiltott halfogási eszköznek és módnak minősül

a) a hal fogásához olyan eszköz használata, valamint halgazdálkodási vízterületen vagy annak partján történő birtoklása, amelynek működése az elektromos áram halakra kifejtett élettani hatásán alapul,

b) mérgező vagy kábító hatású anyag alkalmazása,

c) robbanóanyag alkalmazása,

d) szúrószerszám alkalmazása,

e) búvárszigony vagy más, halfogásra alkalmas búváreszköz használata,

f) gereblyézés alkalmazása,

g) hurokvető halászati módszer alkalmazása; sorhoroggal, csapóhoroggal történő halfogási módszer alkalmazása,

h) a 2. § 21. pontja szerinti nyakzó háló alkalmazása,

i) a (2) és (3) bekezdésben foglalt tilalom megsértése, valamint

j) az a)-h) pontban foglalt tevékenység megkísérlése.

(4a) *  A (4) bekezdésben foglalt tilalmak - az a) és h)-j) pontok kivételével - a haltermelési létesítményre is vonatkoznak.

(5) Kivételt képez a (4) bekezdés a) pontja alól, ha a miniszter egyenáramú elektromos eszköz használatával történő halfogási tevékenység végzésére engedélyt ad.

(6) *  Az (5) bekezdés szerinti engedély kizárólag elektromos halászgépkezelő képesítéssel rendelkező személynek adható meg.

(7) *  Az (5)-(6) bekezdés szerint engedélyezett halfogási tevékenység a halgazdálkodási hatóságnál nyilvántartott, minősítési-üzembehelyezési vizsgával rendelkező és kétévenkénti elektromos érintésvédelmi felülvizsgálaton átesett elektromos eszközzel végezhető.

(8) A miniszter az (5) bekezdés szerinti halfogási engedélyt a 62. § szerinti, halgazdálkodási kérdésekkel foglakozó testület véleményének figyelembevételével adja ki. Az így kiadott engedély alapján végzett halfogási tevékenységről az érintett halgazdálkodásra jogosultat tájékoztatni kell.

47. § (1) A 46. § (2) és (3) bekezdésében foglalt tilalom alóli felmentést a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodásra jogosult kérelmére adhatja meg a 8. § (1) és a 10. § (3) bekezdés szerinti célokat szolgáló intézkedések, vagy tudományos kutatás megvalósításához, vagy a 16. § (6) bekezdése szerinti halgazdálkodási vízterületen.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felmentés, illetve a 46. § (5) bekezdés szerinti engedély - közösségi jelentőségi halfajok esetében a 16. § előírásainak figyelembevételével - a következő okokból adható meg:

a) *  kutatási vagy oktatási célból,

b) keltetőházi szaporításhoz szükséges anyahalak begyűjtése,

c) ártéren végzett halállomány- és halivadékmentés,

d) rendkívüli kár elhárítása miatt szükséges lehalászás,

e) tudományos célt szolgáló vizsgálati anyag begyűjtése, vagy

f) természetvédelmi célú beavatkozás szükségessége,

g) *  állatkerti, édesvízi akváriumi, illetve kiállítási élőállat-bemutató céljából.

(3) *  A 46. § (4) bekezdés h) pontja szerinti eszköz nem minősül tiltott halfogási eszköznek és módnak, amennyiben a 10. § (3) bekezdése szerinti célok megvalósításához, vagy tudományos kutatás, valamint a halállományok felmérése céljából alkalmazzák.

15. A halgazdálkodás tervszerűsége

48. § *  A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken a halgazdálkodásra jogosult a halállomány és élőhelyének megújulása érdekében köteles az élőhelyre jellemző fajú évenkénti állománypótlás mellett oly módon gazdálkodni, hogy az élőhelynek megfelelő korú és méretű halállomány tartósan fennmaradjon.

49. § (1) A halgazdálkodásra jogosult köteles 5 évre szóló halgazdálkodási tervet készíteni minden olyan nyilvántartott halgazdálkodási vízterületre, amelyre nézve területi jegyet ad ki, vagy amelyen haltermelést végez. A halgazdálkodási tervet a halgazdálkodási hatóság hagyja jóvá.

(2) Ha a halgazdálkodási terv jóváhagyását követően a halállomány vagy a hal élőhelyének állapotában bekövetkezett változás miatt szükséges, a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodásra jogosult által benyújtott halgazdálkodási terv módosítását jóváhagyja, vagy a halgazdálkodási tervet hivatalból módosítja.

(3) A halgazdálkodási terv tartalmazza

a) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület azonosító adatait, a halgazdálkodásra jogosult nevét, lakcímét vagy székhelyét,

b) a vízterületen tervezett halgazdálkodást és más, halgazdálkodással összefüggő hasznosítási célokat,

c) az alkalmazható horgászati, halászati eszközök és módszerek megjelölését,

d) az évenkénti haltelepítés mennyiségére vonatkozó adatokat, halfaj és korosztály szerinti megosztásban,

e) a víz minőségének és a halállományok védelmét célzó intézkedéseket, beleértve a hal etetését vagy takarmányozását is,

f) a halgazdálkodás érdekében a vízinövényzet és a víziállat-állomány fenntartására tervezett intézkedéseket, valamint a halgazdálkodási kíméleti területek kijelölésére tervezett intézkedéseket,

g) az invazív, nem őshonos halfajok visszaszorítására vonatkozó intézkedési tervet,

h) a halállomány őrzésének módját, a halászati őrök és a társadalmi halőrök létszámát,

i) a területi jegyek típusainak és tervezett mennyiségeinek meghatározását,

j) a helyi horgászrend azon rendelkezéseit, amelyek - ha erre jogszabály lehetőséget ad - a jogszabályban meghatározott előírásoktól eltérnek,

k) a helyi horgászrendben szereplő, e törvényre és végrehajtására kiadott rendeletre hivatkozó szabályozást.

50. § A 200 hektárnál nagyobb összes kiterjedésű nyilvántartott halgazdálkodási vízterülettel rendelkező halgazdálkodásra jogosultnak az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott felsőfokú halászati, halgazdálkodási szakirányú végzettséggel rendelkező személyt kell foglalkoztatnia.

51. § (1) A veszélyeztetett hasznosítható őshonos halfajokat a miniszter rendeletben határozza meg. E halfajok hasznosítása a miniszter által rendeletben kiadott országos fajmegőrzési tervek keretében végezhető.

(2) Az egymással összefüggő halgazdálkodási vízterületek halgazdálkodási hasznosítását a miniszter által rendeletben kiadott többéves halgazdálkodási kezelési tervek alapján kell tervezni.

16. Halgazdálkodási adatok szolgáltatása és gyűjtése

52. § (1) A halgazdálkodásra jogosult minden haltelepítését köteles a telepítés napját megelőzően legalább 3 nappal bejelenteni a halgazdálkodási hatóságnak.

(2) A halgazdálkodási hatóság a haltelepítéseket a helyszínen ellenőrizheti, a dokumentumokba betekinthet.

(3) A halgazdálkodási hatóság a (2) bekezdés szerinti ellenőrzés során észlelt súlyos szabálytalanság esetén

a) állatjóléti,

b) állategészségügyi, vagy

c) természetvédelmi

érdekből a telepítést megtilthatja, felfüggesztheti, a nem engedélyezett telepítő anyagot elkobozhatja.

(4) A (3) bekezdés szerinti döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.

53. § (1) *  A halgazdálkodási hatóság, illetve az általa a 40. § (1) bekezdés szerint feljogosított szervezet a halászati engedéllyel, az állami halászjeggyel, az állami horgászjeggyel, valamint a turista állami horgászjeggyel rendelkezők számára az engedéllyel vagy jeggyel azonos sorszámú fogási naplót ad ki.

(2) *  A halászati engedéllyel, az állami halászjeggyel, az állami horgászjeggyel, a turista állami horgászjeggyel rendelkező személy a kifogott halmennyiségről fogási naplót köteles vezetni és évente egyszer leadni. A leadott fogási naplók összesítő rovatában szereplő zsákmányadatokat halgazdálkodási vízterületenként összesítik a leadási helyen. A halgazdálkodási hatóság látja el fogási naplóval a halászati engedélyt és az állami halászjegyet váltókat, akiknek a fogási naplójukat a halgazdálkodásra jogosultnál kell leadniuk. Az állami horgászjegyet és a turista állami horgászjegyet kibocsátók, illetve forgalmazók látják el az állami horgászjeggyel rendelkezőket fogási naplóval, amelyet az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint kell leadni.

(3) *  A halászati engedéllyel rendelkező személy a fogási tanúsítványait, és a fogási naplóját negyedévente, a negyedévet követő hónap 15. napjáig köteles bemutatni a halgazdálkodási hatóságnak, amely azokat ellenőrzi, adattartalmát rögzíti.

(4) A halgazdálkodásra jogosult évente köteles az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott tartalommal a fogásokról jelentést készíteni a halgazdálkodási hatóságnak.

54. § *  (1) A miniszter a halállomány állapotának, mennyiségi és minőségi jellemzőinek, a halgazdálkodás folyamatainak és tendenciáinak figyelemmel kísérése és elemzése, valamint a halállomány és a hal élőhelyének védelme érdekében szükséges intézkedések megalapozása érdekében Országos Halgazdálkodási Adattárat (a továbbiakban: Adattár) létesít és működtet.

(2) A miniszter az Adattár működtetésével kapcsolatos feladatokat miniszteri rendeletben kijelölt szerv útján látja el.

(3) Az Adattár részét képezik

a) a 33. és 34. §-ban meghatározott nyilvántartások,

b) a halászati őrök és társadalmi halőrök nyilvántartása,

c) a halgazdálkodási terv kötelező telepítési mennyiségeire vonatkozó adatok,

d) a halgazdálkodási terv szerint, valamint az azon felül felett telepített halmennyiség adatai,

e) a kiadott halászati engedélyek és engedélyesek adatai, a kiadott fogási tanúsítvány tömbök adatai,

f) a halászati engedély, állami halászjegy, illetve állami horgászjegy alapján végzett halfogások adatai,

g) *  a 42. § (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartás adatai.

(4) Az Adattár működtetése céljából:

a) a halgazdálkodási hatóság a (3) bekezdés a)-e) pontja,

b) a 40. § (1) bekezdés szerint feljogosított szervezet a leadott fogási naplók vízterületenkénti összesített adatai, és

c) a halgazdálkodásra jogosult a leadott halászati engedélyes és állami halászjegyes fogási naplók összesített adatai

tekintetében adatot szolgáltat.

(5) Az Adattár

a) (3) bekezdés a) pontja szerinti adatainak a közérdekű adatok körén kívül eső adatai közérdekből nyilvános adatnak minősülnek,

b) halgazdálkodási vízterületek elhelyezkedésére vonatkozó, továbbá éves haltelepítési és fogási adatai nyilvánosságra hozandó közérdekű adatok,

c) (3) bekezdés b) pontjában szereplő adatai jog vagy jogos érdek érvényesítése érdekében igényelhetők,

d) a)-c) pontban nem említett adatai közérdekű adatnak minősülnek.

(6) Az Adattár adataihoz közvetlen hozzáféréssel rendelkezik

a) az Adattár működtetésére kijelölt szerv,

b) a halgazdálkodási hatóság és annak országos illetékességű szerve, és

c) a halgazdálkodásra jogosult a gazdálkodása alatt lévő vízterületre vonatkozó adatok

tekintetében.

(7) Az Adattár e törvény szerinti nyilvántartásokban is szereplő adatai az egyes nyilvántartásoknál meghatározott ideig, nyilvántartásokban nem szereplő adatai korlátlan ideig kezelhetők.

(8) A miniszter az Adattár adatainak értékelése alapján évenként tájékoztatót tesz közzé a természetes vízi halgazdálkodás helyzetéről.

(9) Az Adattárból való egyes adatszolgáltatásokért miniszteri rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

55. § Tudományos kutatás, valamint a halállományok felmérése és megőrzése céljából a miniszter az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott feltételek szerint kutatási célú halfogási engedélyt adhat ki. Az így kiadott engedély alapján végzett halfogási tevékenységről az érintett halgazdálkodásra jogosultat tájékoztatni kell.

17. A halászati őrzés

56. § (1) A halgazdálkodásra jogosult köteles a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halállományát és élőhelyét őrizni vagy őrzéséről - halászati őr útján - gondoskodni. Halászati őr halastavon is foglalkoztatható. Halászati őrt több halgazdálkodásra jogosult közösen is foglalkoztathat. A halászati őr feladatainak ellátásával a mezei őrszolgálat is megbízható.

(2) A halászati őr a működési helye szerinti halgazdálkodási hatóságnál - a halászattal és a horgászattal kapcsolatos ismeretekből, a halgazdálkodás és a halvédelem, a halászati őrzés, a mezei őrszolgálattal, valamint a vagyonőrökkel kapcsolatos jogszabályok ismeretéből - halászati őri vizsgát köteles tenni. A halászati őr az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott vizsgát a rendészeti feladatokat ellátó személyek, a segédfelügyelők, valamint a személy- és vagyonőrök képzéséről és vizsgáztatásáról szóló rendeletben kijelölt szerv előtt köteles letenni. A halászati őr a működési helye szerinti halgazdálkodási hatóságnál az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szövegű esküt tesz.

(3) *  A halászati őrnek az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvényben meghatározott szolgálati igazolvánnyal, szolgálati jelvénnyel és egyenruhával kell rendelkeznie, valamint az alkalmazási feltételeknek meg kell felelnie.

(4) A halászati őrzés módját, továbbá a halászati őr foglalkoztatását vagy annak megszűnését a halgazdálkodásra jogosult köteles a halgazdálkodási hatóságnál nyilvántartásba vétel céljából haladéktalanul bejelenteni.

(5) A halászati őr működési területét a halgazdálkodási hatóság az általa kiadott szolgálati naplóban határozza meg. A halászati őr jogosult a működési területén kívüli nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen is eljárni.

(6) Állami alkalmazásban álló halászati őr bármely halgazdálkodási vízterületen eljárhat.

(7) *  Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szerint alkalmazott halászati őr az ott meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásán túl a halgazdálkodási vízterületen és annak partján jogosult:

a) azt a személyt, aki a halgazdálkodási vízterületen, annak partján halászik, horgászik, hal kifogására irányuló tevékenységet végez vagy ahhoz előkészül, a halfogásra jogosító okmányok bemutatására felszólítani,

b) *  a halászó, horgászó személyt a birtokában lévő hal kifogására való jogosultságának igazolására felszólítani, a jogosultság hiányában kifogott halat a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében visszatartani,

c) a kifogható mérettartományon kívüli, a területi jegyen meghatározott mennyiségen felüli, a tilalmi időben kifogott, valamint a védett halat és más hasznos víziállatot a vízbe kíméletesen visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szerint ideiglenesen elvenni,

d) a horgászati vagy halászati jogsértő cselekményt elkövető, helyi horgászrendet megsértő személytől a területi jegyet elvenni és azt a kibocsátónak haladéktalanul megküldeni,

e) a horgászati vagy halászati jogsértő cselekmények alábbi minősített eseteiben az állami horgászjegyet, turista állami horgászjegyet, állami halászjegyet elvenni attól a személytől, aki

ea) *  tiltott eszközzel vagy tiltott módon horgászik vagy halászik, ideértve a megengedettnél több horgászkészség vagy halászeszköz használatát,

eb) nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen területi jegy nélkül horgászik vagy halászik,

ec) kíméleti területen horgászik vagy halászik,

ed) tilalmi időszakban a tilalom alá eső hal egyedét kifogja,

ee) védett hal egyedét kifogja,

ef) általános tilalmi időben horgászik vagy halászik, vagy

eg) a méret-, illetve mennyiségi korlátozásokat megszegi,

eh) *  a fogási naplóba rögzítendő fogás bejegyzését elmulasztja.

(8) A halászati őrök felügyeletét a halgazdálkodási hatóság - a rendőrséggel együtt - látja el.

(9) *  A halászati őrökről és a társadalmi halőrökről a halgazdálkodási hatóság - az alkalmazási követelményeknek való megfelelés ellenőrzése, a szolgálati igazolványok hitelességének és a halászati őr vagy társadalmi halőr azonosításának céljából - nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a halászati őr és a társadalmi halőr

a) nyilvántartásba vételének időpontját;

b) családi és utónevét;

c) anyja leánykori családi és utónevét;

d) születési helyét, idejét;

e) lakóhelyét;

f) eskütételének időpontját, esküokmányának számát;

g) szolgálati igazolványa, jelvénye, naplója számát;

h) vizsgáinak időpontját és vizsgabizonyítványának sorszámát;

i) működési helyét, a halgazdálkodási vízterület kódját;

j) munkáltatójának, illetve megbízójának megnevezését és címét;

k) alkalmazási jogviszonyának típusát;

l) foglalkoztatásának, megbízásának kezdő, illetve befejező időpontját.

(10) A (9) bekezdésben meghatározott nyilvántartás - a természetes személyazonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(11) A halászati őrök hatósági nyilvántartására, vizsgakövetelményeire, továbbképzésére és működésére vonatkozó részletes szabályokat az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény, valamint annak végrehajtására kiadott rendelet és az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.

(12) *  A (9) és (11) bekezdésben meghatározott adatkezelők a nyilvántartás adatait a szolgálati igazolvány visszavonását követő 3 hónapig kezelik.

57. § (1) A halgazdálkodásra jogosult kérelmére - ha a halászati őrzés és a halállomány-védelem biztosítása érdekében indokolt - a halgazdálkodási hatóság az illetékességi területén társadalmi halőröket bíz meg.

(2) Társadalmi halőr az a büntetlen előéletű személy lehet, aki

a) a működési helye szerinti halgazdálkodási hatóságnál díj ellenében halászati őri vizsgát és az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szövegű esküt tett, és

b) a halgazdálkodási hatóság által kiadott szolgálati igazolvánnyal és az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati naplóval rendelkezik.

(3) A társadalmi halőr kétévente a halgazdálkodási hatóság által szervezett továbbképzésen köteles részt venni.

(4) A társadalmi halőr jogosult

a) a halfogásra jogosító okmányok ellenőrzésére és a 45. § (1) bekezdése alapján azok átvételére,

b) halászati, horgászati jogsértés gyanúja esetén a halfogásra jogosító okmányok visszatartására a halászati őrnek történő átadásáig, illetve bűncselekmény vagy szabálysértés gyanúja esetén a halfogásra jogosító okmányok visszatartására a halászati őr vagy a rendőrség megérkezéséig,

c) a kifogott hal fajának, méretének, tömegének ellenőrzésére, valamint halászati, horgászati jogsértés gyanúja esetén

ca) a hal visszatartására a halászati őr megérkezéséig, vagy

cb) a hal visszaengedésére.

(5) A társadalmi halőr jogosult a (4) bekezdésben foglalt intézkedése keretében a halfogásra jogosító okmányokban foglalt személyes adatok kezelésére az intézkedése alapján indult eljárás megindításáig.

18. Halak és haltermékek kereskedelme

58. § (1) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületről származó hal vagy haltermék kereskedelmi forgalomba csak fogási tanúsítvánnyal kerülhet. A fogási tanúsítvány haltétel jelölési dokumentációnak minősül.

(2) Nyilvántartott halgazdálkodási vízterületről kereskedelmi forgalomba kerülő hal vagy haltermék fogási tanúsítványán a forgalmazás minden szakaszában fel kell tüntetni a fogási vízterület nevét.

(3) A halgazdálkodási hatóság a fogási tanúsítvány eredeti példányát a forgalmazás minden szakaszában ellenőrizheti.

(4) A halgazdálkodási hatóság az igazolatlan eredetű halat vagy halterméket elkobozza és az állategészségügyi hatóság közreműködésével megsemmisítteti.

(5) E § alkalmazásában nem minősül hal vagy haltermék kereskedelmi forgalomba hozatalának a falusi szálláshely vagy vendégasztal szolgáltatást nyújtó által jogszerűen kifogott hal étkezési szolgáltatásként történő értékesítése.

59. § Valamennyi halnak és halterméknek a forgalmazás során meg kell felelnie a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állat-egészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről szóló miniszteri rendeletben foglaltaknak, valamint az Európai Unió közvetlenül is alkalmazandó jogi aktusában meghatározott fogyasztói tájékoztatási követelményeknek.

IV. FEJEZET

A HALGAZDÁLKODÁSI IGAZGATÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ ÁLLAMI FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK

19. A halgazdálkodási igazgatás, a halgazdálkodásért felelős miniszter feladat- és hatásköre

60. § (1) A miniszter a halgazdálkodással összefüggő irányítási, szervezési, valamint szabályozási feladatkörében

a) kidolgozza a halgazdálkodás hosszú távú fejlesztési irányelveit, és gondoskodik ezek megvalósításáról;

b) kidolgozza a halgazdálkodás külön jogszabály szerinti támogatási rendszerét, és gondoskodik a támogatás forrásainak felhasználásáról.

(2) A miniszter a halgazdálkodási igazgatással összefüggő szervezési feladatkörében

a) gondoskodik az Adattár fenntartásáról és működtetéséről;

b) ellátja az állami támogatásokkal kapcsolatos külön jogszabályban előírt feladatokat.

61. § (1) A halgazdálkodási szabályok és a halgazdálkodással összefüggő állami feladatok végrehajtását a halgazdálkodási hatóság végzi.

(2) A halgazdálkodási hatóság hatósági feladatainak ellátása során

a) *  külön térítés fizetése nélkül bármely ingatlanra beléphet;

b) *  az ingatlanon, illetve a vízparton szemlét, vizsgálatot tarthat;

c) a halgazdálkodásra jogosulttól, a halásztól, a horgásztól a halgazdálkodási tevékenységgel összefüggésben felvilágosítást, adatot, igazolást kérhet;

d) a halgazdálkodásra jogosultnak a halgazdálkodási joggal kapcsolatos iratait, dokumentumait, - az adatvédelemre, valamint a titoktartásra vonatkozó jogszabályok figyelembevételével - megismerheti és azokról másolatot, illetve kivonatot készíthet, valamint a nyilvántartásaiba betekinthet;

e) *  a halgazdálkodás állapotáról megfigyelést végez;

f) a halállományt veszélyeztető tevékenység abbahagyását, illetve a tevékenységtől való tartózkodást rendelhet el;

g) halpusztulás esetén a haltetem elszállítását ellenőrizheti;

h) jogosulatlan vagy nem megengedett módon való halászat, horgászat esetén a kifogott halat, valamint a kifogáshoz használt eszközt - elismervény ellenében - visszatarthatja;

i) jogosulatlanul kifogott hal azonnali visszaengedését elrendelheti;

j) a halgazdálkodási jog hasznosításával összefüggő jogszabálysértés észlelése esetén eljár, illetőleg az illetékes hatóságnál eljárást kezdeményez;

k) engedélyezi halfajnak a Pannon biogeográfiai régión kívülről behozott egyede vagy ennek továbbtenyésztéséből származó utódja telepítését;

l) a halgazdálkodással összefüggő berendezéseket, eszközöket ellenőrizheti;

m) eljárása dokumentálására a helyszínen kép-, illetve hangfelvételt készíthet;

n) jogszabálysértés alapos gyanúja esetén jogosult a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is a lezárt ingatlanok területére, üzlethelyiségbe, üzemi helyiségbe belépni és ott az ellenőrzést lefolytatni akkor is, ha azok egyidejűleg lakás céljára szolgálnak, továbbá szállítóeszközöket, dokumentációt, számviteli bizonylatokat ellenőrizni;

o) *  vízszennyezést, illetve halpusztulást követő állapotok megállapítása céljából állományfelmérő hatósági mintavételt végezhet.

(3) A halgazdálkodási hatóságnál kérelemre indult eljárásban az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell megfizetni.

62. § A miniszter munkáját - az e törvényben meghatározott feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben véleményező, javaslattevő tevékenységet ellátó - halgazdálkodási kérdésekkel foglalkozó testület segíti, amely a halgazdálkodási jog gyakorlásával összefüggő egyéni és közérdek közötti összhang megteremtését szolgálja. A miniszter felkérése alapján a halgazdálkodási kérdésekkel foglakozó testület véleményt nyilvánít halgazdálkodási szakmai kérdésekben, valamint az azokra vonatkozó jogalkotási elképzelésekről.

20. *  A halgazdálkodásból származó bevételek

63. § *  (1) A halgazdálkodásból származó bevétel

a) az állami halász- és horgászjegy díja,

b) a halgazdálkodási haszonbérleti, valamint vagyonkezelési díj,

c) a turista állami horgászjegy díja,

d) a fogási tanúsítvány és a fogási napló díja.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti bevétel központosított bevétel.

(3) A központi költségvetésről szóló törvényben, az állami halgazdálkodási feladatok támogatására évente meghatározott forrást a miniszter a következőkre fordítja:

a) halpusztulás esetén őshonos fajok, fajták visszatelepítésének támogatása,

b) őshonos halállományt veszélyeztető, tájidegen vagy invazív halfajok és halfogyasztó gerinces állatfajok gyérítése, riasztása,

c) védett vagy veszélyeztetett hasznosítható őshonos halfajok szaporítása, visszatelepítése,

d) természetes ívóhelyek, vermelőhelyek megőrzése, rekonstrukciója,

e) új ívó- és vermelőhelyek kialakítása,

f) természetes partszakaszok megőrzése, helyreállítása,

g) halgazdálkodási kíméleti területek kialakítása, illetve

h) halászati őrzés támogatása, fejlesztése,

i) a hal gazdálkodás hatósági, igazgatási, ellenőrzési és állami halőrzési feladatainak támogatása,

j) halgazdálkodási tárgyú tankönyv-, szakkönyv- és folyóirat-kiadás támogatása,

k) gyermek- és ifjúsági horgászok továbbképzése, iskolai horgászati szakkörök és táborok szervezése, iskolai horgászati képzési segédanyagok készítése,

l) horgászturizmus fejlesztése,

m) horgászat megismertetése, népszerűsítése érdekében tartandó rendezvények, illetve horgászversenyek és a versenysport támogatása,

n) magyar halászati hagyományok és kultúra megismertetése, népszerűsítése érdekében tartandó rendezvények támogatása,

o) halételek és halfogyasztás népszerűsítése, az ezek érdekében tartott rendezvények és a tudatformálás támogatása,

p) a 62. § szerinti testület működésének támogatása,

q) a halgazdálkodás és a horgászat miniszter által alapított kitüntetései adományozásának támogatása,

r) nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken a horgászati célú halgazdálkodási szaktanácsadás igénybevételének támogatása.

(4) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti bevétel a halgazdálkodási hatóság országos illetékességű szervének bevétele, amelyet a következőkre fordít:

a) az e törvény szerinti halgazdálkodási nyilvántartások karbantartása, fejlesztése,

b) országos halgazdálkodási ellenőrzések szervezése, végrehajtásának koordinációja,

c) halgazdálkodási felügyelők továbbképzése, illetve

d) halpusztulások megelőzése, halpusztulások okainak felderítése és a halpusztulások okozta károk elhárítása.

21. A halgazdálkodási hatóság által alkalmazható jogkövetkezmények

64. § (1) *  A halgazdálkodási hatóság e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott rendelkezés, illetve hatósági határozatban foglaltak megsértése esetén intézkedést hozhat, bírságot szabhat ki vagy figyelmeztetésben részesíti az eljárás alá vont jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet vagy természetes személyt (a továbbiakban együtt: eljárás alá vont személy).

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezmény alkalmazásának nincs helye, ha a cselekménynek a halgazdálkodási hatóság tudomására jutásától számított egy év, illetve a cselekmény elkövetésétől számított három év eltelt. A határidő számításakor a jogorvoslati eljárás időtartamát nem kell figyelembe venni.

65. § A halgazdálkodási hatóság az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével a következő intézkedéseket hozhatja:

a) tevékenység végzését határozott időre, teljesen vagy részlegesen felfüggesztheti, korlátozhatja, a működést megtilthatja, az újbóli működést feltételhez kötheti;

b) vállalkozás, létesítmény működési engedélyét feltételhez kötheti, módosíthatja, felfüggesztheti, visszavonhatja, illetve kezdeményezheti annak visszavonását;

c) vállalkozás, létesítmény nyilvántartásba vételét feltételhez kötheti, határozott időre vagy véglegesen megtagadhatja, a vállalkozást, létesítményt törölheti nyilvántartásából;

d) az újbóli engedélyezést vagy nyilvántartásba vételt oktatáson való részvételhez, annak igazolásához, illetve vizsgázáshoz kötheti;

e) haltermék előállítását, tárolását, szállítását, felhasználását, forgalomba hozatalát, behozatalát, kivitelét, illetékességi területén való átszállítását feltételhez kötheti, korlátozhatja, felfüggesztheti, megtilthatja;

f) elrendelheti a halállomány, haltermék lefoglalását, forgalomból való kivonását, visszahívását, ártalmatlanítását, megsemmisítését;

g) megtilthatja gépek, eszközök használatát;

h) halfogásra alkalmas eszközt lefoglalhat, elkobozhat, elrendelheti a tulajdonos költségére történő megsemmisítését.

66. § (1) A halgazdálkodási hatóság halgazdálkodási bírságot szab ki a halgazdálkodásra jogosulttal szemben, ha

a) a halgazdálkodási terv szerinti kötelezettségének a halgazdálkodási hatóság figyelmeztetése ellenére nem tesz eleget;

b) a halgazdálkodási tervtől engedély nélkül eltér;

c) a halgazdálkodási hatóság hozzájárulása nélkül olyan fajú vagy korosztályú halat telepít, amelyet jogszabály tilt vagy a halgazdálkodási terv nem tartalmaz, ha egyidejűleg az 52. § (3) bekezdésben foglalt valamely intézkedésre is sor került;

d) megsérti a hal és élőhelyének védelmére vonatkozó, e törvényben foglalt előírásokat;

e) nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget;

f) állami horgászjeggyel, turista állami horgászjeggyel, állami halászjeggyel nem rendelkező személy számára területi jegyet ad;

g) megszegi a halászati őrök alkalmazásával és bejelentésével kapcsolatos előírásokat.

(2) A halgazdálkodási hatóság halgazdálkodási bírságot szab ki a halgazdálkodási vízterülettel érintett ingatlan tulajdonosára, használójára, ha a halgazdálkodási szolgalmi jog gyakorlását jelentős mértékben akadályozza.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában jelentős mértékűnek minősül az akadályozás, ha az

a) a halászati őrzéssel,

b) a haltelepítéssel, vagy

c) a halállomány védelmével

kapcsolatos feladatok ellátását akadályozza.

(4) A halgazdálkodási bírság legkisebb összege ötvenezer forint, legmagasabb összege ötmillió forint.

67. § (1) *  A halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki

a) a jogosulatlanul horgászó;

b) a jogosulatlanul halászó;

c) a fogási napló vezetését elmulasztó;

d) a törvény által nem megengedett módon, eszközzel vagy tilalmi időben horgászó vagy halászó;

e) *  a nem fogható hal és más hasznos víziállat kifogását (gyűjtését) megvalósító;

f) a halgazdálkodási kíméleti területen a tilalom feloldásáig a hal szaporodását és fejlődését zavaró halászati, horgászati vagy egyéb tevékenységet - ideértve gépi meghajtású vízi jármű használatát -, vadászatot, fürdőzést végző;

g) a halfogásra jogosító okmányok nélkül halfogásra alkalmas állapotban lévő eszközzel halgazdálkodási vízterületen vagy annak partján tartózkodó és a 43. § (2) bekezdés a) pontja szerinti pótlást elmulasztó;

h) a törvényben foglalt tilalmakat és korlátozásokat megszegve halfogásra alkalmas állapotban lévő eszközzel halgazdálkodási vízterületen vagy annak partján tartózkodó;

i) a halászati engedély, állami horgászjegy, állami halászjegy igénylése során az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott nyilatkozatot valótlan tartalommal megtevő;

j) az igazolatlan eredetű halat vagy halterméket forgalmazó;

k) a hal élőhelyén kialakult természeti egyensúly megbontására alkalmas szervezetet, táplálékanyagot, szennyezőanyagot halgazdálkodási vízterületre kijuttató;

l) méret- vagy mennyiségi korlátozással, vagy tilalmi idővel védett hal vagy más hasznos víziállat jogosulatlan kifogását megvalósító;

m) *  a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen őshonos hal kifogását megvalósító;

n) *  a halfogásra alkalmas horgászkészséget annak halfogási célú használata során folyamatos felügyelet nélkül hagyó

személlyel szemben.

(2) Ha a jogsértés súlya azt indokolja, a halgazdálkodási hatóság a vízilétesítmény üzemeltetőjére halvédelmi bírságot szab ki, ha a vízilétesítmény üzemeltetője a 19. § (1) vagy (3) bekezdésben foglaltaknak ismétlődő jelleggel nem tesz eleget és emiatt jelentős halpusztulás következik be.

(3) A halvédelmi bírság legkisebb összege tízezer forint, legmagasabb összege ötszázezer forint.

68. § (1) A halgazdálkodási bírság, halvédelmi bírság mértékét az eset összes körülményére - így különösen az érintettek érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre - tekintettel kell meghatározni.

(1a) *  A halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti mérlegelés körében a halgazdálkodási bírság kiszabása során

a) a jogsértő tevékenységgel veszélyeztetett vagy károsított őshonos halállomány becsült halgazdálkodási értékét,

b) a halgazdálkodási tervtől eltérő mennyiségben telepített vagy hasznosított őshonos halak halgazdálkodási értékét,

c) a halgazdálkodási hatóság engedélye nélkül telepített őshonos halak halgazdálkodási értékét,

d) a jogsértő cselekménynek a hal és más hasznos víziállat élőhelyére gyakorolt kedvezőtlen hatásának mértékét,

e) a halgazdálkodási bírság kiszabására irányuló eljárás során a jogsértőnek a tényállás feltárása érdekében tanúsított együttműködő magatartását,

f) a jogsértővel szemben korábban kiszabott halgazdálkodási bírság mértékét és a bírságolás gyakoriságát,

g) a jogsértéssel érintett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület típusát, nagyságát, illetve különleges rendeltetésű jellegét, valamint a jogsértéssel érintett halgazdálkodási kíméleti területeit,

h) a halgazdálkodásra jogosult által alkalmazott halászati őrök számát

veszi figyelembe.

(1b) *  A halgazdálkodási hatóság az (1) bekezdés szerinti mérlegelés körében a halvédelmi bírság kiszabásakor

a) a jogellenes cselekményhez használt eszközök típusát, mennyiségét, a cselekmény módszerét,

b) a kifogott hal mennyiségét, halgazdálkodási értékét és jelentőségét,

c) a jogsértő cselekménynek a hal és más hasznos víziállat élőhelyére gyakorolt kedvezőtlen hatásának mértékét,

d) a cselekmény halállományt veszélyeztető mértékét,

e) a halvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás során a jogsértő személynek a tényállás feltárása érdekében tanúsított együttműködő magatartását,

f) a jogsértő személlyel szemben korábban kiszabott halvédelmi bírság mértékét és a bírságolás gyakoriságát,

g) a jogsértő személy életkorát, illetve esetleges fogyatékosságát,

h) a jogsértéssel érintett halgazdálkodási vízterület nyilvántartott vagy nem nyilvántartott jellegét

veszi figyelembe.

(2) Azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esetén a bírság összege legalább a korábban kiszabott bírság másfélszerese, legfeljebb az adott jogsértés esetén kiszabható bírság legmagasabb mértéke.

(3) A bírság tételes mértékét és kiszabásának részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg.

69. § (1) A bírságot az azt kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenötödik napig meg kell fizetni.

(2) *  Ha a jogi személyre vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagot, vezető tisztségviselőt, illetve azt a személyt kell kötelezni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kötelezettségeiért törvény alapján felel.

(3) A bírság kiszabásáról rendelkező határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtása rendelhető el.

70. § *  (1) Ha a jogsértő állapot megszüntetése, vagy a további jogsértések megelőzése érdekében az e törvény szerint alkalmazható legalacsonyabb összegű bírság kiszabása is szükségtelen, a halgazdálkodási hatóság bírság kiszabása helyett figyelmeztetésben részesítheti az eljárás alá vont személyt.

(2) A halgazdálkodási hatóság figyelmeztetésben részesíti az eljárás alá vont személyt, ha

a) a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halfogásra jogosító okmányok nélkül horgászott, vagy rekreációs célból halászott, de a halgazdálkodási hatóság által előírt határidőn belül bemutatja a horgászat vagy halászat időpontjában érvényes állami horgászjegyét, turista állami horgászjegyét vagy állami halászjegyét, valamint fogási naplóját és területi jegyét, továbbá a személyazonosság igazolására szolgáló arcképes igazolványát, és amennyiben az ellenőrzés időpontjáig a fogási naplóban rögzítendő, de nem rögzített halat nem tartotta meg,

b) halfogásra jogosító okmányok nélkül kereskedelmi vagy ökológiai célból halászott, de a halgazdálkodási hatóság által előírt határidőn belül bemutatja a halászat időpontjában érvényes halászati engedélyét, fogási naplóját, valamint a személyazonosság igazolására szolgáló arcképes igazolványát, és amennyiben az ellenőrzés időpontjáig a fogási naplóban rögzítendő, de nem rögzített halat nem tartotta meg,

c) a nem nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen halfogásra jogosító okmányok nélkül horgászott, de a halgazdálkodási hatóság által előírt határidőn belül bemutatja a horgászat időpontjában érvényes állami horgászjegyét és fogási naplóját, valamint a személyazonosság igazolására szolgáló arcképes igazolványát, amennyiben az ellenőrzés időpontjáig az előírás ellenére a fogási naplóban nem rögzített halat nem tartotta meg, vagy

d) a horgászat megkezdésének a fogási napló naptárában való megjelölését első alkalommal mulasztja el.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. Felhatalmazó rendelkezések

71. § Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben

1. jelölje ki a halgazdálkodási hatóságot, határozza meg jogállását, részletes feladatkörét és az eljárására vonatkozó szabályokat; * 

2. *  határozza meg az e törvény hatálya alá tartozó halgazdálkodási és halvédelmi bírság kiszámításának módját és a bírságok mértékét, valamint az állami horgászjegy, turista állami horgászjegy, állami halászjegy váltásától, illetve a halászati engedély kérelmezésétől való eltiltás időtartamát;

3. * 

72. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg

1. az engedélyezett halász és horgász eszközöket és módokat;

2. a halászati engedély, az állami halászjegy, az állami horgászjegy, a turista állami horgászjegy mintáját, tartalmával és kiadásával összefüggő részletes feltételeket, valamint a halászati engedélyt, az állami halászjegyet, állami horgászjegyet igénylő nyilatkozatának részletes szabályait;

3. *  az állami halász- és horgászvizsgára vonatkozó részletes előírásokat, a vizsgáztatásban való közreműködés szabályait, az állami horgászvizsga és az állami halászvizsga vizsgadíjának mértékét és megfizetésének módját, az állami horgászvizsga és az állami halászvizsga letétele alóli mentesítés feltételeit, valamint a halászati engedély kiváltásához szükséges vizsga és képzettség követelményeit;

4. a halászati, halgazdálkodási szakirányú végzettséggel rendelkező személy foglalkoztatására vonatkozó előírásokat és a halászati tevékenységekhez kapcsolódó képzettségi előfeltételekre vonatkozó szabályokat;

5. a halgazdálkodási jog haszonbérletére kiírt pályázatok részletes feltételeit és értékelési pontrendszerét; a haszonbérleti szerződés megszűnésekor a haszonbérlő által követelhető haltelepítési költségeket; * 

6. *  az Adattár működtetésének, továbbá az Adattárból való adatszolgáltatás rendjének részletes szabályait, továbbá az Adattár működtetéséért felelős szervet;

7. a halászati tilalmak és korlátozások 17. pont szerinti szabályozással nem érintett körét, valamint a tilalmak alóli felmentés szabályait;

8. a veszélyeztetett hasznosítható őshonos halfajok országos fajmegőrzési tervét;

9. a vízélettani laboratórium halgazdálkodási vízterületek minősítésére, vízszennyezéssel, halpusztulással kapcsolatos halélettani vizsgálatára vonatkozó eljárással összefüggő szabályokat;

10. *  az állami halászjegy, az állami horgászjegy és a turista állami horgászjegy, valamint a fogási napló és a fogási tanúsítvány díját, megfizetésének és kezelésének részletes szabályait;

11. az egyenáramú elektromos eszközzel végzett, tudományos kutatási, valamint az egyéb célú halfogási engedély kiadásának részletes szabályait;

12. az idegen és nem honos halfajok telepítésének és haltermelésben történő felhasználásának szabályait; a Pannon biogeográfiai régión kívülről behozott hal haltermelő létesítménybe telepítésének feltételeit és módját, valamint a Pannon biogeográfiai régióból származó hal halgazdálkodási vízterületre történő telepítésének feltételeit és módját;

13. a halgazdálkodási hatóság által vezetett nyilvántartások tartalmával és vezetésével kapcsolatos részletes szabályokat;

14. a halgazdálkodási bírság, a halvédelmi bírság megfizetésére vonatkozó szabályokat;

15. a halak és más hasznos víziállatok gyógykezelésére alkalmazható készítmények, valamint etetésére alkalmazható takarmány, etetőanyag felhasználására vonatkozó szabályokat;

16. a halak és más hasznos víziállatok csoportosítását, különösen a közösségi jelentőségű, természetvédelmi és gazdasági kategóriáit; a veszélyeztetett hasznosítható őshonos halfajok jegyzékét; valamint az idegenhonos, tájidegen, invazív halfajok megnevezését; a hal és más hasznos víziállat halgazdálkodási értékét;

17. a nem halászható, horgászható halfajok és víziállatok körét, a tilalmi időket, valamint a tilalmak alóli felmentés szabályait;

18. halfajonként a kifogható mérettartományt, a korlátozások alóli mentesítés szabályait, valamint a halfajonként naponta és évente kifogható mennyiségeket, az ez alóli mentesség szabályait;

19. a halászati őrök és társadalmi halőrök nyilvántartására, vizsgakövetelményére, továbbképzésére, működésére, esküjének szövegére, valamint a halászati őr szolgálati igazolványára és szolgálati jelvényére vonatkozó szabályokat;

20. a haltermelési létesítmények típusait és a telepíthető halfajokat;

21. a halgazdálkodásra jogosult által kötelezően végzendő halgazdálkodási tevékenységek körét;

22. a területi jegy részletes tartalmi követelményeit; valamint a fogási tanúsítvány nyomtatványtömb részletes formai és tartalmi követelményeit;

23. a horgászat és a rekreációs célú halászat országos rendjét;

24. a halgazdálkodásra jogosult által a halgazdálkodási hatóságnak évente kötelezően benyújtandó, fogásokról készített jelentés formai és tartalmi követelményeit;

25. a veszélyeztetett halállományok mentésének részletes szabályait, az állománymentést végző szervezet kijelölését, és a felmerült költségek viselésére vonatkozó rendelkezéseket;

26. *  a halfogásra jogosító okmányokkal rendelkező értelmi fogyatékos, vak vagy gyengénlátó személy horgászatára vonatkozó szabályokat;

27. a többéves halgazdálkodási kezelési tervek tartalmi elemeit;

28. a halgazdálkodásra jogosult által évente kötelezően elkészítendő fogási jelentés tartalmi elemeit;

29. a halgazdálkodási vízterületen vagy annak részén folytatott haltermelés feltételeit, továbbá az engedélyezésére vonatkozó szabályokat;

30. a fogási napló tartalmi elemeit, leadási határidejét, feldolgozásának, összesítésének és adatszolgáltatásának módját;

31. a halgazdálkodási hatóság által elvégeztetett halállománymentésre vonatkozó szabályokat;

32. *  a halgazdálkodási vízterület különleges rendeltetésűvé nyilvánításának szempontjait és kijelölésére irányuló eljárás részletes szakmai és eljárási szabályait; * 

33. *  az egyes víztípusok halgazdálkodási értéke alapján a halgazdálkodási jog haszonbérletéért fizetendő haszonbérleti díj, a vagyonkezelésbe adható halgazdálkodási jog esetében a vagyonkezelési díj mértékét, valamint e díjak megfizetése alóli felmentés és az e díjakra vonatkozó díjkedvezmény szabályait; * 

34. *  a halgazdálkodási kíméleti terület kijelölésére irányuló eljárás részletes szakmai és eljárási szabályait;

35. *  az országhatárral metszett halgazdálkodási vízterületre a horgászat és a halászat rendjét; és

36. *  a Balaton vízgyűjtőjén lévő és a Balatonnal lefolyási viszonyban álló haltermelési létesítményeket, valamint ezeken a haltermelési létesítményeken az idegenhonos halfajok telepítésére és felhasználására vonatkozó különös szabályokat;

37. *  az államot megillető halgazdálkodási jog kijelöléssel történő átengedésének, valamint alhaszonbérbe adásának részletes feltételeit. * 

(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy

1. * 

2. az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg a halgazdálkodási hatósági eljárásokért, valamint az Adattárból történő adatszolgáltatásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és megfizetésének módját.

23. Hatályba léptető rendelkezés

73. § (1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 58. §-a 2014. január 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 40. § (4) bekezdése 2014. május 1-jén lép hatályba.

24. Átmeneti rendelkezések

74. § (1) E törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) E törvény hatálybalépésével a halgazdálkodási vízterületeken a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény szerint szerzett halászati jog, valamint társult halászati jog jogosultja a halgazdálkodási jog jogosultjává válik.

(3) A halgazdálkodási jog az érvényes haszonbérleti szerződés lejártáig megilleti a halgazdálkodásra jogosultat.

(4) *  A halgazdálkodási jog e törvény hatálybalépését követő 15 évig illeti meg azt, aki 2013. augusztus 31-én az adott halászati vízterületen nem haszonbérleti jogviszony alapján volt jogosult a halászatra jogosultat megillető jogok gyakorlására.

(5) Azon halgazdálkodási vízterület, amelyet e törvény hatálybalépése előtt - a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény szerint - a halászati hatóság halászati vízterületté nyilvánított, nyilvántartott halgazdálkodási vízterületnek minősül.

(6) *  Nem kell alkalmazni e törvény 6. § (1) bekezdését és 74. § (4) bekezdését a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény hatálybalépését megelőzően magántulajdonba került olyan lefolyástalanként nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek esetében, ahol 2013. augusztus 31-én a halászati jog nem az államot illette meg.

(7) *  Az e törvény hatálybalépését megelőzően létrejött olyan társult halászati jog esetén, amelynél a halászati jog gyakorlásának alapját képező ingatlan, illetve ingatlanok tekintetében az állami tulajdonjog hányada nem haladja meg az 50%-ot, a halgazdálkodási jog gyakorlása körében az államot a halgazdálkodási hatóság országos illetékességű szerve képviseli.

(8) *  Kereskedelmi célú halászati engedély a 2016-os naptári évre, valamint az azt követő naptári évekre nem adható ki.

(9) *  Azon nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetében, melyen a haszonbérleti szerződés 2015. december 31-ig megszűnik és az államot megillető halgazdálkodási jog kijelöléssel történő haszonbérbe adása, vagy vagyonkezelési szerződés útján történő átengedése nem valósul meg, - amennyiben a haszonbérlő legkésőbb 2015. december 31-ig nem kezdeményezi a haszonbérleti szerződés megszüntetését, illetve a halgazdálkodási jog gyakorlásáról nem mond le - a haszonbérleti szerződés időtartamának meghosszabbított hatálya 2016. december 31. A meghosszabbítás időtartamára vonatkozóan a haszonbérlő halgazdálkodási terv készítésére kötelezett.

25. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

75. § A 22-32. § az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

26. Az Európai Unió jogának való megfelelés

76. § Ez a törvény a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 15. cikkének és a VI. számú mellékletének való megfelelést szolgálja.

27. * 

77. § *