Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
A jogszabály mai napon (2017.12.11.) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.
Megnyitom a Jogtárban Megnyitom az Optijusban

 

310/2013. (VIII. 16.) Korm. rendelet

a hulladékgazdálkodási tervekre és a megelőzési programokra vonatkozó részletes szabályokról

A Kormány a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 6. pontjában, valamint

a 4. és 5. § tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) *  A tervezési területen működő helyi önkormányzatok, érdek-képviseleti és környezetvédelmi civil szervezetek, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 32/A. § (2) bekezdésében meghatározott állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásra létrehozott szervezet (a továbbiakban: Koordináló szerv), továbbá az 1. mellékletben meghatározott hatóságok az Országos Hulladékgazdálkodási Terv és a területi hulladékgazdálkodási terv (a továbbiakban együtt: hulladékgazdálkodási terv), valamint az Országos Megelőzési Program és a területi megelőzési program (a továbbiakban együtt: megelőzési program) előkészítéséhez szükséges adatokat és információkat - kérésre - a környezetvédelemért felelős miniszter részére - a megkeresésétől számított 60 napon belül, elektronikus formátumban - díjmentesen rendelkezésre bocsátják.

(2) *  A területi hulladékgazdálkodási tervet és a területi megelőzési programot a környezetvédelmi hatóságok illetékességi területére kell elkészíteni.

(3) *  A környezetvédelemért felelős miniszter a rendelkezésre bocsátott adatok és információk alapján elkészített hulladékgazdálkodási tervet és a megelőzési programot az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek, helyi önkormányzatok, a közszolgáltatási díj megállapításáért felelős miniszter, a Koordináló szerv és hatóságok számára hozzáférhetővé teszi azzal a felhívással, hogy észrevételüket, véleményüket, javaslatukat a megkereséstől számított 30 napon belül a környezetvédelemért felelő miniszter részére elektronikus úton küldjék meg.

(4) *  A környezetvédelemért felelős miniszter a beérkezett észrevételeket, véleményeket és javaslatokat a Ht.-ben megfogalmazott hulladékgazdálkodási célok alapján mérlegeli, feldolgozza és a hulladékgazdálkodási tervet, valamint a megelőzési programot elkészíti.

(4a) *  A Koordináló szerv a hulladékgazdálkodási tervben, valamint a megelőzési programban foglaltakra a közszolgáltatási díj megállapításáért felelős miniszter útján észrevételt és javaslatot tehet.

(4b) *  A környezetvédelemért felelős miniszter véleményezheti a Koordináló szerv közszolgáltatási díj megállapításáért felelős miniszter útján megküldött észrevételeit és javaslatait, amelyről a Koordináló szervet a beérkezést követően haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül tájékoztatja.

(4c) *  A (4b) bekezdésben meghatározott véleményre a Koordináló szerv a beérkezést követően 10 napon belül észrevételeket és javaslatokat tehet, amelyekről a közszolgáltatási díj megállapításáért felelős miniszter útján tájékoztatja a környezetvédelemért felelős minisztert.

(4d) *  A környezetvédelemért felelős miniszter a hulladékgazdálkodási tervben, valamint a megelőzési programban a (4a) és (4c) szerinti javaslatokat és észrevételeket átvezeti.

(5) A hulladékgazdálkodási terv szerkezeti felépítését és tartalmi elemeit a 2. melléklet, a megelőzési program szerkezeti felépítését és tartalmi elemeit a 3. melléklet tartalmazza.

2. § * 

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

4-5. § * 

1. melléklet a 310/2013. (VIII. 16.) Korm. rendelethez * 

A hulladékgazdálkodási terv és a megelőzési program előkészítésébe bevonandó területileg illetékes hatóságok

A hulladékgazdálkodási terv és a megelőzési program előkészítése során a környezetvédelemért felelős miniszter a következő hatóságokat vonja be: * 

1. *  a területileg illetékes vízügyi hatóságot és a működési területével érintett vízügyi igazgatóságot a vízügyre vonatkozó szakkérdések vonatkozásában,

2. a bányafelügyeleti hatáskörében eljáró kormányhivatalt a földtani és az ásványvagyon védelmére kiterjedő, valamint a bányászati szakkérdések vonatkozásában,

3. a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt az árképzéssel és az energetikával kapcsolatos szakkérdések vonatkozásában,

4. *  a közlekedésért felelős minisztert a vasúti, illetve Budapest Főváros Kormányhivatalát az útügyi és hajózási szakkérdések vonatkozásában,

5. *  a légiközlekedési hatóságot és a katonai légügyi hatóságot a légügyi szakkérdések vonatkozásában,

6. a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóságot a hírközlési szakkérdések vonatkozásában.

7. *  a honvédelemért felelős minisztert a honvédelmi szakkérdések vonatkozásában,

8. a területileg illetékes települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyzőt a településrendezési követelményeknek és a helyi építési szabályzatnak való megfelelés vonatkozásában,

9. az Országos Meteorológiai Szolgálatot a meteorológiai szakkérdések vonatkozásában,

10. a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóságot a tűz- és katasztrófavédelmi szakkérdések vonatkozásában,

11. a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalt, illetve járási (fővárosi kerületi) hivatalát * 

a) erdészeti hatáskörében eljárva az erdővédelem vonatkozásában,

b) környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében eljárva a környezetvédelmi és természetvédelmi szakkérdések vonatkozásában,

c) termőföld mennyiségi védelmével kapcsolatos hatáskörében eljárva a termőföld mennyiségi védelmével kapcsolatos szakkérdések vonatkozásában,

d) élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljárva az állategészségügyi szakkérdések vonatkozásában,

e) növény- és talajvédelmi hatáskörében eljárva a növény-egészségügyi szakkérdések vonatkozásában,

f) közlekedési hatáskörében eljárva a közlekedési szakkérdések vonatkozásában,

g) fogyasztóvédelmi hatáskörében eljárva a fogyasztóvédelmi szakkérdések vonatkozásában,

h) népegészségügyi hatáskörében eljárva a környezetbiztonsági és a közegészségügyi szakkérdések vonatkozásában.

2. melléklet a 310/2013. (VIII. 16.) Korm. rendelethez

A hulladékgazdálkodási terv szerkezeti felépítése és tartalmi elemei

1. A hulladékgazdálkodási terv szerkezeti felépítése:

1.1. A hulladékgazdálkodási terv címe.

1.2. A tervezés pontos időtartama és a báziséve.

1.3. A hulladékgazdálkodási terv készítőjének neve és címe.

1.4. A készítés dátuma.

1.5. A hulladékgazdálkodási tervet az áttekinthetőség érdekében fejezetekre és címekre, szükség esetén további szerkezeti egységekre kell tagolni. A szerkezeti egységek címében a szerkezeti egység tárgyát vagy tartalmának lényegét úgy kell megjelölni, hogy az a szerkezeti egységet más szerkezeti egységtől egyértelműen elhatárolja.

1.6. Az adott szerkezeti egységeknek a Ht. 76. §-ában, valamint az e melléklet 2. pontjában meghatározott tartalmi elemeket a 2. pontban meghatározott sorrendben kell tartalmazniuk.

1.7. Ha az adott szerkezeti egység elkészítéséhez szükséges részletes és pontos adatok nem állnak rendelkezésre vagy azok hozzáférhetősége korlátozott, a szerkezeti egységet - lehetőség szerint - a becsült adatok alapján kell elkészíteni.

2. A hulladékgazdálkodási terv tartalmi elemei:

2.1. A tervezési terület hulladékgazdálkodási sajátosságai:

2.1.1. A tervezési területre vonatkozólag a következőket kell bemutatni:

2.1.1.1. A képződött, a felhalmozott (a tervezési területre beszállított és onnan kiszállított hulladék egyenlege), a hasznosításra és az ártalmatlanításra előkészített, valamint a hasznosított és az ártalmatlanított hulladékra vonatkozó mennyiségi adatokat a következő ágazat, hulladéktípus, -jelleg, -fajta és -összetétel szerinti bontásban kell megadni (tonnában kifejezve):

2.1.1.1.1. települési hulladék;

2.1.1.1.2. ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladék (termelési hulladék);

2.1.1.1.3. mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladék;

2.1.1.1.4. a Ht. hatálya alá tartozó szennyvíziszap;

2.1.1.1.5. építési-bontási hulladék;

2.1.1.1.6. veszélyes hulladék, amely legalább a következő kiemelten kezelendő veszélyes hulladékáramokat foglalja magában:

a) PCB és PCT tartalmú hulladék,

b) hulladékolaj,

c) elem-, illetve akkumulátorhulladék,

d) elektromos és elektronikus berendezésekből származó hulladék,

e) hulladékká vált gépjárművekből származó hulladék,

f) egészségügyi intézményekben képződő hulladék, gyógyszerhulladék,

g) növényvédő szerekből és csomagolóeszközeikből képződő hulladék,

h) azbeszthulladék;

2.1.1.1.7. csomagolási hulladék:

a) papír és karton alapanyagú csomagolási hulladék,

b) műanyag alapanyagú csomagolási hulladék,

c) fa alapanyagú csomagolási hulladék,

d) fém alapanyagú csomagolási hulladék,

e) vegyes összetételű kompozit alapanyagú csomagolási hulladék,

f) üveg alapanyagú csomagolási hulladék;

2.1.1.1.8. biológiailag lebomló hulladék;

2.1.1.1.9. speciális, a tervezési területen külön feladatot jelentő - a 2.1.1.1.1-2.1.1.1.8. pontokban meg nem határozott - hulladék (így különösen az elkülönített hulladékgyűjtés módjai, házhoz menő hulladékgyűjtés, át-, illetve visszavételi lehetőségek, kiemelt hulladékáramokra vonatkozó kezelési, elkülönítési megoldások).

2.1.1.2. A hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó feltételek teljesülésével kapcsolatban - az adott tervezési terület vonatkozásában - a hulladékkörből kikerülő anyagok, illetve termékek éves becsült mennyiségét is meg kell adni (tonnában kifejezve).

2.1.1.3. A hasznosított hulladékkal kapcsolatban a hasznosításnak a hulladékgazdálkodási terv készítése idején fennálló jellemzőit, továbbá a hasznosítás módjait is meg kell adni, amely magában foglalja az egyes hulladékáramokat érintő, és a tervezést megelőző 5 évben teljesített hasznosítási és ártalmatlanítási arányokat.

2.1.1.4. A biológiailag lebomló hulladékkal kapcsolatban, illetve a Ht. hatálya alá tartozó állati melléktermékekkel kapcsolatban a lerakásra kerülő mennyiséget is meg kell adni.

2.1.1.5. Az adatokat csak a tervezési területen meglévő hulladékra kell meghatározni. Adathiány esetén statisztikai, illetve méréseken alapuló műszaki becslés is alkalmazható. Ahol ez sem lehetséges, ott az „n.a.” (nincs adat) jelölés alkalmazandó. Ilyen esetekben a tervezési részben foglalkozni kell az adathiányos területek feltárására vonatkozó tervekkel.

2.1.2. Be kell mutatni a tervezési területen élő lakosok, valamint az ott működő gazdálkodó szervezetek, közintézmények által követett, hulladékgazdálkodással - így különösen a hulladék gyűjtésével, elszállításával, illetve kezelésével - kapcsolatos szokásait, továbbá azokat az intézkedéseket, amelyeket a hulladékképződés megelőzése érdekében gyakorolnak, figyelembe véve a tervezési területen belül az egyes térségek, körzetek, települések eltérő műszaki-technikai felkészültségét, viszonyrendszerét.

2.1.3. Be kell mutatni a hulladék gyűjtését, kezelését végző hulladékgazdálkodási létesítményeket a következők szerint:

a) a tervezési területen üzemelő gyűjtőhelyek, valamint hulladéktároló helyek fajtája, technológiája, állapota, továbbá kapacitásának és kihasználtságának bemutatása az üzemeltető megnevezésével;

b) a tervezési területen működő komposztáló telepek, átrakóállomások, válogatóművek, előkezelő, hasznosító, illetve ártalmatlanító vagy egyéb, a hulladékgazdálkodásba bevont létesítmények fajtája, technológiája, állapota, továbbá kapacitásának és kihasználtságának bemutatása, üzemeltetőjének megnevezése, a telephely jellemzőinek általános ismertetése;

c) a fejlesztést vagy felszámolást, illetve utógondozást igénylő hulladékgazdálkodási létesítmények, hulladéklerakók meghatározása, állapotának bemutatása, tulajdonosának, üzemeltetőjének megnevezése, a telephely jellemzőinek általános ismertetése.

2.1.4. Be kell mutatni a tervezési területen működő közszolgáltató által végzett hulladékgazdálkodási tevékenységeket, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás által a tervezési terület hulladékgazdálkodására gyakorolt hatást.

2.2. A megvalósítani tervezett célkitűzések és feladatok:

2.2.1. A tervezési területen megvalósítandó hasznosítási célkitűzéseket - lehetőség szerint a 2.1.1.1. pont szerinti bontásban - kell bemutatni, figyelemmel a hasznosítási kapacitások kialakításának lehetőségeire, szükségleteire, prioritásaira.

2.2.2. Be kell mutatni, hogy a jogellenesen üzemelő hulladékgazdálkodási létesítmények felszámolása vagy jogszerű módon történő tovább működtetése rövid vagy hosszú távon hogyan biztosítható, és ennek eléréséhez milyen feltételek szükségesek.

2.2.3. Be kell mutatni, hogy az illegális vagy környezeti ártalommal járó hulladékgazdálkodási tevékenységekből - így különösen hulladéklerakásból, felhagyott ipari ingatlanokon található hulladékból - származó környezeti károk száma hogyan csökkenthető, illetve számolható fel.

2.2.4. Be kell mutatni, hogy a környezetvédelmi szempontból nem megfelelően üzemelő hulladékgazdálkodási létesítményeket milyen módon és eszközökkel lehet a környezetvédelmi célok elérése érdekében felszámolni, fejleszteni.

2.2.5. Be kell mutatni a tervezési területre vonatkozó célok megvalósításával és a célok meg nem valósításával járó környezeti, társadalmi és gazdasági hatásokat.

2.3. A cselekvési program:

2.3.1. A hulladék kezelésének racionalizálása és hatékonyságának növelése érdekében meg kell határozni:

a) a hulladékképződés csökkentését szolgáló rövid és hosszú távú intézkedéseket;

b) a gyűjtési és szállítási rendszerek fejlesztését szolgáló rövid és hosszú távú intézkedéseket;

c) a hasznosítással és az ártalmatlanítással kapcsolatos célkitűzések megvalósítását biztosító fejlesztéseket, intézkedéseket, figyelemmel az egyes hasznosítási és ártalmatlanítási rendszereknek a tervezési területre vonatkozó környezetvédelmi programokban, a területfejlesztési koncepciókban és programokban, a településfejlesztési koncepcióban és integrált településfejlesztési stratégiában, valamint terület- és településrendezési eszközökben foglaltakkal való összehangolásának követelményére;

d) a 2.2.2. pontban meghatározott célkitűzések megvalósítását szolgáló intézkedéseket, feladatokat;

e) az egyes célkitűzések, fejlesztések, beruházások megvalósításhoz szükséges eszközöket, előkezelő, hasznosítási és ártalmatlanítási eljárásokat, berendezéseket és létesítményeket.

2.3.2. Meg kell határozni az egyes fejlesztések, beruházások megkezdésének prioritási rendjét, továbbá a fejlesztések, beruházások, intézkedések végrehajtásának, megvalósításának sorrendjét.

2.3.3. Meg kell határozni az egyes célkitűzések megvalósításához szükséges becsült költségeket.

2.4. A megelőzési program:

A hulladékgazdálkodási terven belül a megelőzési program önálló szerkezeti egységet képez.

2.5. Összefoglalás:

Az összefoglalásban be kell mutatni a tervezési időszak alatt várható eredményeket, valamint a hulladékgazdálkodás további fejlesztésének lehetőségeit.

3. melléklet a 310/2013. (VIII. 16.) Korm. rendelethez

A megelőzési program szerkezeti felépítése és tartalmi elemei

1. A megelőzési program szerkezeti felépítése:

1.1. A megelőzési programot fejezetcímmel kell ellátni.

1.2. A fejezetet az áttekinthetőség érdekében címekre, szükség esetén további szerkezeti egységekre kell tagolni.

1.3. A fejezetnek a Ht. 76. § (5) bekezdésében, valamint az e melléklet 2. pontjában meghatározott tartalmi elemeket kell tartalmaznia.

1.4. Ha az adott szerkezeti egység elkészítéséhez szükséges adatok nem állnak rendelkezésre vagy azok hozzáférhetősége korlátozott, a szerkezeti egységet a becsült adatok alapján kell elkészíteni.

2. A megelőzési program tartalmi elemei:

2.1. A megelőzéssel kapcsolatos célkitűzések és feladatok:

2.1.1. A hulladékképződés megelőzésével kapcsolatban meg kell határozni a tervezési területen megvalósítani kívánt rövid és hosszú távú célkitűzéseket.

2.1.2. A hulladékképződés megelőzésére irányuló célkitűzéseket, feladatokat úgy kell meghatározni, hogy azok a következő eredmények elérését biztosítsák:

a) a környezetterhelés csökkentését;

b) az elsődleges nyersanyag- és az energiafelhasználás csökkentését;

c) a hulladékok veszélyesanyag-tartalmának csökkentését;

d) adott hulladékáramok vonatkozásában az egy főre eső hulladékképződés csökkentését;

e) a melléktermékek és a másodnyersanyagok nagyobb arányú felhasználását;

f) a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást;

g) a hulladékszegény gyártási technológiák és alternatív technológiák alkalmazását, továbbá a helyettesítő bemeneti alapanyagok felhasználását;

h) a termékek életciklusának növelését;

i) a fogyasztáscsökkentést és a fenntartható fogyasztási szokások kialakulásának ösztönzését.

2.1.3. A célkitűzéseket, feladatokat a szociális, a gazdasági és az egészségügyi ágazat céljaival összhangban kell meghatározni.

2.2. A cselekvési program

2.2.1. Cselekvési programot legalább a következő intézkedések megtételére vonatkozólag kell kidolgozni:

a) a gyártói felelősség gyakorlati megvalósításának előmozdítása;

b) a veszélyes anyagok felhasználásának korlátozása;

c) adott termékáramból képződött hulladék mennyiségének csökkentése;

d) ágazaton belüli infrastruktúra-fejlesztés, illetve a tisztább és kevesebb hulladék képződését eredményező termékek és technológiák terén a kutatás-fejlesztés előmozdítása;

e) intézményfejlesztés;

f) környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerek (EMAS), valamint ISO 14001 környezetirányítási rendszerek szélesebb körű elterjedésének előmozdítása;

g) zöld közbeszerzés;

h) szervizelés és újrahasználati központok kiépítése, fejlesztése;

i) a jogszabályalkotás vagy -módosítás szükségessége;

j) ellenőrzés, fogyasztóvédelem;

k) szemléletformálás, oktatás.

2.2.2. Az egyes intézkedésekhez - lehetőség szerint - olyan ösztönzőket kell rendelni, amelyek az adott ágazatban nagyobb eséllyel segíthetik elő a megelőzéssel kapcsolatos intézkedések bevezetését, és növelhetik a megelőzés hatékonyságát. Az ösztönzők hatékonyságát és eredményességét példákkal kell bemutatni. Ilyen ösztönzők különösen az alábbiak lehetnek:

a) adókedvezmények,

b) betétdíj,

c) újrahasználati központok kiépítése,

d) öko-címke vagy más minőségbiztosítási rendszer,

e) technológia vagy termékfejlesztés esetén igénybe vehető támogatások lehetőségei.

2.3. A megelőzési programban foglaltak megvalósításához szükséges becsült költségek

Be kell mutatni a megelőzési programban foglaltak megvalósításához szükséges finanszírozási hátteret és a gazdasági szabályozás lehetőségeit.

2.4. Indikátorok, monitoring

2.4.1. Azokat az indikátorokat kell meghatározni, amelyek a cselekvési program megvalósulásának nyomon követését a leghatékonyabb módon mérni tudják.

2.4.2. Be kell mutatni egy olyan monitoring rendszert, amely biztosítja az eredmények nyomon követését.

2.5. A megelőzési programtól várható eredmények

Be kell mutatni a tervezési időszak alatt a megelőzési programtól várható eredményeket, valamint a megelőzés érdekében elvégezni szükséges fejlesztések lehetőségeit.