Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye

Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

Jogszabálykereső

A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet

a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról

A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés g) és v) pontjában, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (2) bekezdésében és 85. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

I. FEJEZET * 

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK * 

1. *  A rendelet hatálya

1. § *  (1) A rendelet hatálya - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - fenntartótól függetlenül kiterjed a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 7. § (1) bekezdésében meghatározott köznevelési intézményekben közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban foglalkoztatottakra, azok munkáltatójára, valamint a minősítő vizsga és a minősítési eljárás megszervezésében és lefolytatásában részt vevőkre függetlenül attól, hogy a köznevelési intézmény önálló intézményként vagy másik intézmény szervezetéhez tartozva, szervezetileg összevonva működik.

(2) A IV. fejezet hatálya - a 12. és a 14. alcím, valamint a 32. § (5)-(6) bekezdése kivételével - csak a közalkalmazottakra terjed ki.

(3) E rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskola pedagógus-munkakörben foglalkoztatott dolgozóira is.

(4) *  A II. Fejezet hatálya - a 16., 17., 18. és 19. § kivételével - fenntartótól függetlenül kiterjed a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben, továbbá az egységes óvoda-bölcsődében felsőfokú végzettséggel kisgyermeknevelő munkakörben foglalkoztatottakra is.

(5) Az Európai Iskolák Statútumáról szóló, Luxemburgban, 1994. június 21-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 322/2004. (XII. 6.) Korm. rendelet alapján az Európai Iskolában pedagógus-munkakörben foglalkoztatott munkavállalókra a külföldi munkavégzésük időtartama alatt e rendelet besorolási szabályait nem kell alkalmazni.

1/A. *  Értelmező rendelkezések

1/A. § *  E rendelet alkalmazásában:

1. foglalkoztatási jogviszony: a munkaviszony és a közalkalmazotti jogviszony,

2. munkaviszony jellegű jogviszony: a munkaviszony, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 87/A. § (1) bekezdésében felsorolt jogviszonyok,

3. munkaviszony jellegű jogviszony szünetelése: a jogviszonynak az az időtartama, amely alatt a felek jogviszonyból eredő kötelezettségeik teljesítését jogszabályi előírás vagy megállapodásuk alapján kölcsönösen szüneteltetik,

4. portfólió: olyan dokumentumgyűjtemény, amely alapján végigkísérhető a pedagógus szakmai útja, szakmai tevékenysége, ezzel összefüggésben felmerülő nehézségei, sikerei, a pedagóguskompetenciák fejlődése, egyrészt a tények tükrében, másrészt az önértékelés alapján.

II. FEJEZET

A PEDAGÓGUSOK ELŐMENETELI ÉS ILLETMÉNYRENDSZERE

1/B. *  A köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak fokozatokba történő besorolásához szükséges követelmények

2. § *  (1) A köznevelési intézményben a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel, valamint két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógust, továbbá a (3) és (4) bekezdés szerinti esetben a pedagógust Gyakornok fokozatba kell besorolni. A gyakornok számára a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor, a kinevezésben, munkaszerződésben két év gyakornoki idő kikötése kötelező.

(2) A két év gyakornoki időbe a foglalkoztatási jogviszony létesítése előtt megszerzett szakmai gyakorlat idejét be kell számítani azzal, hogy gyakornoki időként a két évből hátra levő időt kell - a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - a kinevezésben, a munkaszerződésben rögzíteni. Ha az ilyen módon számított gyakornoki idő lejárta és a minősítő vizsga között kevesebb, mint egy hónap lenne hátra, a gyakornoki időt egy hónappal vagy a pedagógus kérésére legfeljebb hat hónappal meg kell hosszabbítani.

(3) Ha a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor a pedagógus rendelkezik a 6. § (1) és (2) bekezdése szerinti két év szakmai gyakorlattal, de még nincs a 6. § (3) bekezdése szerinti hat év szakmai gyakorlati ideje, számára - kivéve, ha sikeres minősítő vizsgát tett - hat hónap gyakornoki időt kell kikötni.

(4) Ha a korábbi foglalkoztatási jogviszonyának fennállása alatt sikertelen minősítő vizsgát tett pedagógus létesít újabb foglalkoztatási jogviszonyt, számára két év gyakornoki időt kell kikötni.

(5) Ha a pedagógus határozott időre szóló foglalkoztatási jogviszonyának időtartama rövidebb, mint a gyakornok számára megállapítandó gyakornoki idő, akkor a gyakornoki időt a határozott idő lejártáig kell kikötni.

(6) A gyakornok

a) az (1)-(5) bekezdés szerint megállapított gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy

b) ha a gyakornoki idő a tanítási évet követő nyári szünet alatt jár le, a tanítási év május hónapjában

tesz minősítő vizsgát.

(7) A (6) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a gyakornoki idő a minősítő vizsga sikeres letételének időpontjáig tart.

(8) Ha a gyakornok minősítő vizsgája sikeres volt, őt a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.

(9) A gyakornoki idő a vizsga napját követő nappal kezdődően két évvel meghosszabbodik, ha a pedagógus minősítő vizsgája sikertelenül zárult. A meghosszabbított gyakornoki időre az (1)-(8) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A gyakornoki idő egyéb esetben nem hosszabbítható meg.

(10) Ha a (9) bekezdés szerint megismételt minősítő vizsga is sikertelenül zárult és a pedagógus pedagógus-munkakörre újabb foglalkoztatási jogviszonyt létesít, az (1)-(9) bekezdésben, valamint az Nkt. 64. § (8) bekezdésében foglaltakat ismételten alkalmazni kell.

(11) A munkáltató a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor köteles írásban tájékoztatni a gyakornokot a minősítő vizsga esedékességének időpontjáról. Ha a minősítő vizsga időpontja - különösen a foglalkoztatási jogviszony szünetelése miatt - módosul, erről a gyakornokot írásban tájékoztatni kell.

3. § *  (1) Ha a Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógus e besorolását követően legalább hat év szakmai gyakorlatot szerzett, saját kezdeményezésére minősítési eljárásban vehet részt. Ha a pedagógus a Pedagógus I. fokozatba történő besorolástól számítva kilenc év szakmai gyakorlatot szerzett, a minősítési eljárást le kell folytatni. A minősítési eljárásban való kötelező részvétel teljesítésének időpontját a munkáltató írja elő a Pedagógus I. fokozatba lépést követően a kinevezés, munkaszerződés módosításában.

(2) Ha a pedagógus foglalkoztatási jogviszonya a minősítési eljárás befejezését megelőzően megszűnik és ezt követően új pedagógus-munkakörre szóló foglalkoztatási jogviszonyt létesít, a nem kötelező minősítési eljárásban a várakozási idő leteltét követően vehet rész. Várakozási idő a korábbi jogviszony megszűnése és az új jogviszony létesítése között eltelt idő, de legfeljebb két év. E rendelkezést nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben az intézmény vezetőjének írásba foglalt kezdeményezése alapján a kinevezésben, illetve a munkaszerződésben szereplő munkakört nem pedagógus-munkakörre módosították, és a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követően kerül sor újabb, pedagógus-munkakörre szóló foglalkoztatási jogviszony létesítésére.

(3) A minősítési eljárás legfeljebb egy alkalommal megismételhető, ha a minősítési eljárás sikertelen volt. A minősítési eljárás megismétlésére legkorábban - a sikertelen minősítési eljárás befejezésétől számított - két év szakmai gyakorlat megszerzésének évében kerülhet sor. A megismételt minősítési eljárás lefolytatására legkésőbb a Pedagógus I. fokozat megszerzésétől számított tizenegy év szakmai gyakorlat megszerzéséig kerülhet sor.

(4) Ha a megismételt minősítési eljárást nem teljesítő pedagógus pedagógus-munkakörre újabb foglalkoztatási jogviszonyt létesít, a foglalkoztatási jogviszony létesítésétől számított két év elteltével újabb minősítési eljárásban kell részt vennie. Az újabb minősítési eljárás során - a minősítés eredményétől függően - az Nkt. 64. § (8) bekezdését kell alkalmazni.

(5) A sikeres minősítési eljárás alapján a pedagógust Pedagógus II. fokozatba be kell sorolni.

4. § *  (1) Az a Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus, aki rendelkezik

a) pedagógus-szakvizsgával és

b) a Pedagógus II. fokozatba történt besorolását követően hat év szakmai gyakorlattal a

Mesterpedagógus fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárásban vehet részt.

(2) A sikertelenül zárult minősítési eljárás - ideértve a sikertelenül zárult megismételt minősítési eljárást is - esetében a 3. § (3) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

(3) Azt a Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógust, aki sikeresen vett részt a minősítési eljárásban, Mesterpedagógus fokozatba kell besorolni.

5. § *  (1) Az a Pedagógus II. vagy az a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus, aki a munkaköre ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozattal, vagy 1984. szeptember 1-je után szerzett egyetemi tudományos fokozattal (dr. univ.) rendelkezik, rendszeres szakmai publikációs tevékenységet folytat, valamint rendelkezik tizennégy év szakmai gyakorlattal, a Kutatótanár fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárásban vehet részt. A minősítési eljárást sikeresen teljesítő pedagógust Kutatótanár fokozatba kell besorolni.

(2) A Kutatótanár fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárás megismétlésére a 3. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kerülhet sor.

(3) Kutatótanár fokozatba

a) az összes köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben,valamint

b) az összes Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben

foglalkoztatottak legfeljebb egy-egy százaléka sorolható be.

2. *  A szakmai gyakorlat

6. § *  (1) A magasabb fokozatba történő előrelépéshez és a gyakornoki idő teljesítéséhez szükséges szakmai gyakorlatnak kell elfogadni

a) a pedagógus-munkakörben foglalkoztatási jogviszonyban,

b) a pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatási jogviszonyban,

c) az óraadói megbízásra szóló polgári jogi jogviszony keretében,

d) az Európai Iskolákban pedagógus-munkakörben munkaviszonyban,

e) a pedagógus-képzést folytató felsőoktatási intézményben folytatott oktatói tevékenységgel,

f) az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) igazolása alapján közszolgálati jogviszony keretében a köznevelés országos irányításával összefüggő munkakörben, vagy

g) kizárólag nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottak esetében a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben

eltöltött időt.

(2) A Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben az (1) bekezdésben foglaltakon kívül szakmai gyakorlatnak kell tekinteni az alábbi foglalkoztatási jogviszonyok keretében:

a) a család-, gyermek- és ifjúságvédelem területén egyetemi, főiskolai végzettséghez kötött szakmai munkakörben, vezető beosztásban,

b) a szociális-képzést folytató felsőoktatási intézményben folytatott oktatói, terepkoordinátori tevékenységgel összefüggő munkakörben, vagy

c) a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter igazolása alapján közszolgálati jogviszony keretében a gyermek- és ifjúságvédelem országos irányításával összefüggő munkakörben

eltöltött időt is.

(3) Ha a pedagógus-munkakörre foglalkoztatási jogviszonyt létesítő személy nem rendelkezik az (1) és (2) bekezdés szerint számított két év szakmai gyakorlattal, de bármely más munkakörben, vagy részben az (1) és (2) bekezdésben foglalt jogviszonyban, részben más munkakörben szerzett legalább hat év munkaviszony jellegű jogviszonnyal rendelkezik, mentesül az előmeneteli rendszer gyakornoki szakasza követelményeinek teljesítése alól és a Pedagógus I. fokozatba kerül besorolásra.

(4) A (3) bekezdés nem alkalmazható abban az esetben, ha a gyakornok legalább egy alkalommal sikertelen minősítő vizsgát tett.

(5) Ha a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy korábbi munkáltatója a besoroláskor szakmai gyakorlatként vette figyelembe a (2) bekezdésben szereplő időt, és a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy ezt követően nem a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben létesít foglalkoztatási jogviszonyt, a korábban figyelembe vett szakmai gyakorlat időtartama emiatt utóbb nem csökkenthető.

6/A. § *  (1) A 6. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt jogviszonyokban szerzett szakmai gyakorlat időtartamát össze kell számítani. Az összeszámításkor egy évnek 365 napos időtartam felel meg.

(2) A szakmai gyakorlat megállapításakor az azonos időtartamra figyelembe vehető több, egyidejűleg fennálló jogviszony közül csak egy jogviszony számítható be.

(3) A szakmai gyakorlat időtartamába nem számít be

a) a munkaviszony jellegű jogviszony szünetelésének harminc napot meghaladó időtartama, továbbá

b) a pedagógus-munkakörben eltöltött idő, ha a pedagógus munkaideje nem érte el a munka törvénykönyvéről szóló törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti általános teljes napi munkaidő alapulvételével számított heti munkaidő huszonöt százalékát.

(4) A (2) bekezdésben, valamint a (3) bekezdés b) pontjában meghatározottaktól eltérően, ha a pedagógus egyidejűleg több részmunkaidős foglalkoztatási jogviszonyban állt, és ezekben a szerződésben vagy kinevezésben foglalt heti munkaidő az Mt. szerinti általános teljes napi munkaidő alapulvételével számított heti munkaidő huszonöt százalékát elérte, ezt az időszakot el kell ismerni szakmai gyakorlatként.

3. *  A minősítő vizsga és a minősítési eljárás tartalma

7. § *  (1) A minősítő vizsga és a minősítési eljárás során a pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódó indikátorok alapján minősítő bizottság értékeli a pedagógus tevékenységét.

(2) A pedagóguskompetenciák:

a) szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás,

b) pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók,

c) a tanulás támogatása,

d) a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség,

e) a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység,

f) a pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése,

g) kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás, valamint

h) elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért.

(3) A pedagóguskompetenciák adott munkakörre vonatkozó értelmezését a pedagógiai szakszolgálati intézményben és a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményben pedagógus-munkakörben, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben, továbbá a Gyvt. hatálya alá tartozó intézménynél foglalkoztatottakra a miniszter hagyja jóvá és az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: OH) közzéteszi a honlapján. Ezen munkakörök esetében a pedagóguskompetenciák értékelésekor a (2) bekezdésben felsorolt kompetenciák közül csak a munkakör ellátásával összefüggésben értelmezhetőket kell figyelembe venni.

8. § *  (1) A minősítő vizsga és a Pedagógus II. fokozat megszerzéséhez szükséges minősítési eljárás részei:

a) a portfólió feltöltése,

b) a portfólió előzetes vizsgálata,

c) ha a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása - ide nem értve az óvodapszichológus, iskolapszichológus, pszichológus közvetlen pszichológiai foglalkozását - a foglalkozás, vagy az óra látogatása,

d) *  az információk értékelése, felkészülés a portfólióvédés lebonyolítására, ennek során a feltöltött portfólió alapján megfogalmazott kérdéseknek a portfólióvédés előtt legalább öt nappal a pedagógus részére történő eljuttatása, valamint

e) a portfólióvédés.

(2) A Mesterpedagógus fokozat eléréséhez szükséges minősítési eljárás részei:

a) a felkészülési terv elkészítése,

b) a Mesterpedagógusi pályázat elkészítése,

c) a Mesterpedagógusi pályázat bemutatása és védése.

(3) A Kutatótanár fokozat eléréséhez szükséges minősítési eljárás részei:

a) a Kutatótanári pályázat elkészítése, valamint

b) a Kutatótanári pályázat bemutatása és védése.

(4) A Mesterpedagógus, a Kutatótanár fokozat eléréséhez szükséges minősítési eljárás része a pályázati információk értékelése, felkészülés a bemutató portfólióvédés lebonyolítására, ennek során - a minősítő bizottság által - a feltöltött bemutató portfólió alapján megfogalmazott kérdéseknek a portfólióvédés előtt legalább öt nappal a pedagógus részére történő eljuttatása.

(5) A Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozatot szerzett pedagógusnak - kivéve az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként részt vevő, szaktanácsadói feladatokat ellátó, vagy pedagógiai szakmai szolgáltatási feladatot ellátó pedagógust - a Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatba sorolásától számított 5 év elteltével - az adott fokozat megerősítése érdekében - a Mesterpedagógus, illetve Kutatótanár pályázatát meg kell újítania. A megújítás keretében a pedagógusnak a pályázata megvalósulását kell értékelnie, illetve bemutatnia.

(6) Ha a Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozatot szerzett pedagógus a pályázatát nem újítja meg, őt vissza kell sorolni a Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozatba történt besorolását megelőzően elért legmagasabb fokozatba és a fizetési kategória megállapításához figyelembe vehető jogviszonyának megfelelő kategóriába kell besorolni.

9. § *  A pedagógusértékelési eszközök - így különösen a minősítő vizsga és a minősítési eljárás során használt értékelőlapok, megfigyelési, értékelési szempontok, feldolgozási segédletek, a portfólió részletes követelményei - egységesek és nyilvánosak.

A pedagógusértékelési eszközöket - a Gyvt. hatálya alá tartozó intézménynél foglalkoztatott pedagógusok munkaköri feladatainak sajátosságaira is figyelemmel - az OH dolgozza ki, a miniszter hagyja jóvá.

9/A. § *  (1) Az óra, a foglalkozás látogatása a minősítő vizsga és a Pedagógus II. fokozat elérésére irányuló minősítési eljárás esetén kettő, a pedagógus által tartott foglalkozás, tanóra látogatását, megbeszélését, elemzését, értékelését, a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben foglalkoztatott pedagógus esetén munkaköri feladatai ellátásának értékelését foglalja magában, amelyet a minősítő bizottság kijelölt tagja végez.

(2) A gyakornok minősítő vizsgája esetében az óra, foglalkozás látogatásán és megbeszélésén a mentor is részt vehet.

9/B. § *  (1) A Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozat megszerzésére irányuló minősítő vizsga vagy minősítési eljárás keretében feltöltött portfólió tartalmazza:

a) a szakmai önéletrajzot,

b) a pedagógus portfóliója tartalmának eredetiségéről szóló nyilatkozatát,

c) intézményvezető esetében a foglalkoztatási jogviszony fennállásáról szóló munkáltatói igazolást,

d) a nevelő-oktató munka alapdokumentumait,

e) a nevelő-oktató munka szabadon választott dokumentumait,

f) a pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatását, valamint

g) a szakmai életút értékelését.

(2) A (1) bekezdésben meghatározott portfólió a pedagógus választásától függően tartalmazhatja:

a) az (1) bekezdés d) pontján kívüli pedagógiai szakmai és egyéb tevékenységek bemutatását, dokumentumait, valamint

b) az önálló alkotói, művészeti tevékenységek bemutatását, dokumentumait.

(3) A portfólióvédés alkalmával a pedagógus a portfólióban szereplő dokumentumok alapján bemutatja pedagógiai munkásságát, önértékelését, valamint reflektál a minősítő bizottság 8. § (1) bekezdés d) pontja szerint feltett kérdéseire.

(4) A Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozat megszerzésére irányuló minősítési eljárás keretében feltöltött pályázat tartalmazza:

a) a szakmai önéletrajzot,

b) a pedagógus pályázata és a bemutató portfóliója tekintetében, azok eredetiségéről szóló nyilatkozatot,

c) intézményvezető esetében a foglalkoztatási jogviszony fennállásáról szóló munkáltatói igazolást,

d) a szakmai életút bemutatását és elemzését,

e) a bemutató portfóliót,

f) a Mester-, illetve Kutatóprogramot,

g) az együttműködési szándéknyilatkozatot.

(5) A Mesterpedagógusi és a Kutatótanári pályázat bemutatása és védése alkalmával a pedagógus a pályázatban szereplő dokumentumok alapján bemutatja a szakmai életútját, annak elemzését, bemutató portfólióját, Mester-, illetve Kutatóprogramját, valamint reflektál a minősítő bizottság 8. § (4) bekezdésében foglaltak szerint feltett kérdéseire.

(6) A (3) bekezdés szerinti portfólióvédés részletes szabályait, a (4) bekezdés szerinti pályázat tartalmára vonatkozó részletes szabályokat, a 8. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt felkészülési terv részletes szabályait, valamint a 9. § szerinti pedagógusértékelési eszközöket a miniszter által elfogadott Útmutató tartalmazza, amelyet az OH honlapján közzétesz.

4. *  A minősítő vizsgára és a minősítési eljárásra történő jelentkezés, a minősítő vizsga és a minősítési eljárás lebonyolítása, a minősítő bizottságok munkájának szervezése, a minősítés díja

10. § *  (1) A miniszter a következő naptári évre (a továbbiakban: minősítési év) vonatkozóan minden év február utolsó napjáig a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi

a) a lebonyolítandó minősítő vizsgák és a minősítési eljárások számát (a továbbiakban: minősítési keretszám),

b) a minősítő vizsgák és a minősítési eljárások szervezésének központi szabályait, valamint

c) a minősítési tervbe történő felvétel különös feltételeit.

(2) A minősítési keretszámot

a) az OH által működtetett informatikai támogató rendszerben (a továbbiakban: informatikai rendszer) rögzített kötelező minősítő vizsgák és eljárások száma,

b) a Kutatótanár fokozat esetén az 5. § (3) bekezdésében meghatározottak alapján meghatározott létszám,

c) a minősítő vizsgák és a minősítési eljárások lebonyolításához rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek, valamint

d) a központi költségvetési keret biztosította lehetőségek

figyelembevételével kell meghatározni.

(3) A keretszám nem lehet kevesebb, mint a 2. § (6) bekezdésében és a 3. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a minősítési évben lebonyolítandó kötelező minősítő vizsgák és minősítési eljárások száma.

10/A. § *  (1) Az intézményvezető a minősítő vizsga és a kötelező minősítési eljárás esedékességét hivatalból rögzíti az informatikai rendszerben.

(2) A nem kötelező minősítő eljárás lefolytatását a pedagógus a jelentkezési lapon a minősítés évét megelőző év április 30-ig kezdeményezi az intézményvezetőnél. Az intézményvezető a jelentkezést köteles az informatikai rendszerben rögzíteni. A jelentkezést a pedagógus legalább két hónapja folyamatosan fennálló keresőképtelenségére tekintettel az OH-hoz intézett írásbeli nyilatkozatával a portfólióvédés időpontjáig vonhatja vissza.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti rögzítést a minősítés évét megelőző év május 10-ig kell végrehajtani, amelyről a pedagógus az OH-tól elektronikus úton visszajelzést kap.

(4) Ha

a) a pedagógus minősítésére a 2. § (2) vagy (3) bekezdése szerint kerül sor, vagy kötelező minősítési eljárás rögzítése szükséges, a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor, vagy

b) a már megkezdett minősítő vizsga, minősítési eljárás a foglalkoztatási jogviszony tartós szünetelésére tekintettel oly módon szakad meg, hogy folytatására csak a minősítés évét követő év eltelte után kerülhet sor, a szünetelés megszűnését követően öt munkanapon belül

kell a rögzítést elvégezni.

(5) Az informatikai rendszerben történő rögzítéskor meg kell jelölni azt a munkakört, amellyel összefüggésben a minősítő vizsga, a minősítési eljárás lefolytatására sor kerül, továbbá - tanár munkakörben foglalkoztatott gyakornok, illetve pedagógus esetén - az általa a jelentkezéskor legalább heti két órában tanított tantárgyak közül a minősítő vizsgára, illetve a minősítési eljárásra kiválasztott tantárgyat.

(6) Ha a minősítő vizsga vagy a minősítési eljárás lefolytatásának kötelezettsége megszűnt, vagy a minősítés évében nem kerülhet rá sor, az intézményvezető a rögzített adatot - a kinevezés, illetve a munkaszerződés megszűnését, módosítását, vagy a foglalkoztatási jogviszony szünetelésének kezdetét követő öt munkanapon belül - köteles módosíttatni vagy töröltetni az OH-nak megküldött kérelem útján.

10/B. § *  (1) Az OH az intézményvezető által az informatikai rendszerben rögzített adatok alapján ellenőrzi, hogy a pedagógus megfelel-e a minősítő vizsga, illetve a minősítési eljárás lefolytatása feltételeinek. Az ellenőrzés során a Kutatótanár fokozat megszerzése érdekében minősítési eljárásra jelentkezett pedagógus publikációs tevékenysége megfelelőségének megítéléséhez az OH megkeresésére a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalást ad.

(2) Ha az intézményvezető a kötelező minősítő vizsgát vagy minősítési eljárást vagy - a pedagógus határidőig megtett kezdeményezése ellenére - a nem kötelező minősítési eljárásra való jelentkezést nem vagy hibásan rögzítette az informatikai rendszerben, a pedagógus a minősítési évet megelőző év május 31-ig kérheti a minisztertől a minősítési tervbe való felvételét. A kérelmet az OH-n keresztül kell benyújtani.

10/C. § *  (1) A miniszter - az OH javaslatát mérlegelve - a minősítési évet megelőző év június 20-áig dönt a következő évre vonatkozó minősítési tervről.

(2) A minősítési terv tartalmazza az adott évben a kötelező minősítő vizsgán és minősítési eljáráson részt vevő, valamint - a miniszter mérlegelési jogkörben hozott döntése alapján - a nem kötelező minősítési eljárásban részt vevő pedagógusok nevét, oktatási azonosító számát, és - tanár munkakörben foglalkoztatott pedagógus esetén - a választott tantárgyat.

(3) A nem kötelező minősítési eljárásban való részvételre jelentkezett pedagógusok minősítési tervbe való felvételénél a kötelezően minősítendő pedagógusok felvételét követően fennmaradó keretszámot a fővárosban és megyénként, továbbá munkakörönként arányosan, a jelentkezők szakmai gyakorlatának és a különös feltételeknek történő megfelelés figyelembevételével kell elosztani a jelentkezők között. Ha a köznevelési intézmény vagy a Gyvt. hatálya alá tartozó intézmény fenntartója valamely megyében vagy a fővárosban az országos átlagos intézményi és pedagógus eloszlástól eltérően az országos átlagot meghaladó mértékben tart fenn köznevelési vagy a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményt, e tényre az intézményében foglalkoztatott pedagógusok minősítési eljárásba történő bevonása során figyelemmel kell lenni.

(4) A miniszter a minősítési terv rá vonatkozó részéről a minősítési évet megelőző év június 30-ig az informatikai rendszer útján értesíti a pedagógust és az intézményvezetőjét.

(5) Az értesítést követően a minősítési évet megelőző év szeptember 30-ig - a foglalkoztatási jogviszonyuk megszűnésére vagy szünetelésére tekintettel - kiesett jelentkezők miatt felszabaduló minősítési keretszámot elsősorban a kötelező minősítésekre, illetve a (3) bekezdés szerinti szempontok mérlegelésével a nem kötelező minősítésekre kell elosztani. A minősítési terv ilyen irányú módosításáról legkésőbb október 15-ig kell az érintetteket az informatikai rendszer útján értesíteni.

10/D. § *  (1) A minősítő vizsgát és a minősítési eljárást legalább három főből álló minősítő bizottság folytatja le.

(2) A minősítő bizottság elnöke az OH által delegált, Mesterpedagógus fokozatba sorolt, az Országos szakértői névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítés szakterületen szereplő köznevelési szakértő, aki a köznevelési szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről szóló 15/2015. (III. 13.) EMMI rendeletben [a továbbiakban: 15/2015. (III. 13.) EMMI rendelet] foglaltak szerinti felkészítésben részt vett. A miniszterrel pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátására köznevelési szerződést kötött egyházi jogi személy által fenntartott köznevelési intézmény pedagógusának minősítése esetén a bizottság elnökeként csak az jelölhető ki, aki az egyház által fenntartott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény által jóváhagyott szakértői jegyzéken szerepel. Ettől eltérően, a Gyvt. hatálya alá tartozó, egyházi jogi személy által fenntartott intézmény pedagógusának minősítése esetén az egyetértés jogát az adott egyházi jogi személy miniszter által kijelölt egyházi módszertani intézménye gyakorolja, feltéve, hogy van ilyen kijelölt intézmény.

(3) A minősítő bizottság tagjai:

a) az OH által delegált, az Országos szakértői névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítés szakterületen szereplő köznevelési szakértő, aki a 15/2015. (III. 13.) EMMI rendeletben foglaltak szerinti felkészítésben részt vett,

b) a pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője vagy az általa megbízott vezetői, magasabb vezetői megbízással rendelkező vagy ilyen munkakörben foglalkoztatott alkalmazott,

c) az intézményvezető - ide értve a Gyvt. hatálya alá tartozó intézmény vezetőjét is - minősítési eljárása esetében a b) pontban foglalt tag helyett az OH által delegált, az Országos szakértői névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítés szakterületen szereplő köznevelési szakértő, aki a 15/2015. (III. 13.) EMMI rendeletben foglaltak szerinti felkészítésben vett részt és rendelkezik legalább ötéves vezetői vagy magasabb vezetői gyakorlattal,

d) a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben foglalkoztatott gyakornok vagy pedagógus esetében a b) pontban foglalt tag helyett az intézmény vezetője vagy az általa megbízott, a minősítő vizsgán vagy a minősítési eljárásban résztvevőnél magasabb fokozatba besorolt, azonos munkakörben foglalkoztatott alkalmazott,

e) intézményvezető minősítési eljárása esetében az a) pontban, valamint a c) pontban foglalt tagokon kívül a fenntartó kijelölheti képviselőjét, aki véleményezési joggal részt vehet az óra- vagy foglalkozáslátogatáson és a portfólióvédésen, valamint

f) Kutatótanár fokozatba történő besorolásra irányuló minősítési eljárás esetében az a)-e) pontban foglaltakon kívül a Magyar Tudományos Akadémia delegáltja.

(4) Az intézményvezető vagy az általa megbízott pedagógus, valamint a Magyar Tudományos Akadémia delegáltja kivételével a minősítő bizottság tagja, valamint a minősítő bizottság elnöke csak az értékelt pedagógussal azonos vagy magasabb fokozatba besorolt pedagógus lehet.

(5) A tanár munkakört betöltők minősítési eljárása esetén a minősítő bizottság egyik tagja végzettségének és szakképzettségének azonosnak kell lennie az értékelt tanárnak a minősítésre való jelentkezésében megjelölt tantárgya tanítására jogosító végzettségével és szakképzettségével. Szakképző iskolában foglalkoztatott pedagógus esetében, ha ez a feltétel nem teljesíthető, a minősítő bizottság egyik tagja olyan személy kell, hogy legyen, aki az Nkt. 98-99. §-ában vagy 3. mellékletében, vagy a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényben meghatározottak szerint taníthatja az értékelt tanárnak a minősítésre való jelentkezésben megjelölt tantárgyát. Ilyen személy hiányában a szakképesítésért felelős miniszter által delegált, az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzéken szereplő személyt kell felkérni.

(6) A minősítő bizottságnak nem lehet elnöke vagy tagja

a) a pedagógusnak a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozója, vagy

b) olyan személy, akitől a minősítési eljárás elfogulatlan lefolytatása egyéb okból nem várható.

10/E. § *  (1) A minősítő bizottság elnöke felel a minősítő vizsga, a minősítési eljárás szakszerű és törvényes lebonyolításáért, a minősítő bizottság törvényes működéséért.

(2) Az elnök feladatai különösen:

a) megvizsgálja, hogy nincs-e helye a minősítő vizsga, a minősítési eljárás megszüntetésének a 12/C. § (1) bekezdése alapján,

b) vezeti a portfólióvédést és a minősítő bizottság értekezleteit,

c) szervezi a minősítő bizottság feladatait,

d) a minősítő vizsga, a minősítési eljárás a pedagógus személyes részvételét igénylő első eseményének kijelölt időpontja előtt legalább tizenöt nappal felveszi a kapcsolatot a pedagógussal, a minősítő bizottság tagjaival, a pedagógust foglalkoztató intézmény vezetőjével, és egyezteti a minősítő vizsga, minősítési eljárás részletes menetét,

e) a bizottsági tagok értékelésének eredménye közötti jelentős eltérés esetén összehívja a bizottságot egyeztetés céljából, valamint

f) gondoskodik a minősítéssel kapcsolatos adatoknak az informatikai rendszerben történő rögzítéséről.

10/F. § *  A minősítő bizottság a panasz benyújtására nyitva álló - a 12/D. § (2) bekezdésében meghatározott - határidő végét követő munkanapon oszlik fel. Ha a pedagógus panasszal él, a minősítő bizottság a panasz alapján meghozott döntésnek megfelelő intézkedés megtételét követő munkanapon oszlik fel. A panaszeljárásban eljáró új bizottság a tanúsítvány kiadásának napját követő napon oszlik fel.

11. § *  (1) Az OH a minősítés évét megelőző év július 31-ig

a) kijelöli a minősítési évben minősítő bizottsági elnökként és köznevelési szakértő tagként eljáró pedagógusokat, és a kijelölésről őket, valamint az őket foglalkoztató intézmény vezetőjét értesíti,

b) - a minősítő bizottság 10/D. § (3) bekezdés e) és f) pontja szerinti tagjainak delegálása érdekében - megkeresi a fenntartót, valamint a Magyar Tudományos Akadémia elnökét.

(2) A köznevelési szakértőt foglalkoztató intézmény vezetője a minősítés évét megelőző év szeptember 1-jéig rögzíti az informatikai rendszerben a munkahét azon napját, amikor a szakértőt a 17/A. § (1) bekezdése szerint a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíti.

11/A. § *  (1) A pedagógus legkésőbb a minősítés évét megelőző év november 30. napjáig tölti fel portfólióját az informatikai rendszerbe. A portfóliót feltöltöttnek kell tekinteni, ha az tartalmazza - a 9/B. § (1) bekezdés e) pontja kivételével - a 9/B. § (1) bekezdése szerinti kötelező elemeket.

(2) Ha a pedagógus a portfólió feltöltésére vonatkozó határidőt elmulasztja, az OH megállapítja a minősítő vizsga, a minősítési eljárás sikertelenségét.

(3) Ha az (1) bekezdés alapján sikeresen feltöltött portfólió tekintetében hiánypótlás szükséges, a minősítő bizottság elnökének felszólítására a pedagógus azt legkésőbb a portfólióvédést megelőző huszadik nap előtt megteheti. Ennek hiányában az OH megállapítja a minősítő vizsga, a minősítési eljárás sikertelenségét.

(4) Ha a portfólió feltöltését követően a pedagógus munkaköre vagy - tanár munkakörben foglalkoztatott pedagógus esetében - az általa tanított tantárgy megváltozik, és ennek következtében a pedagógus véleménye szerint a minősítő vizsga, a minősítési eljárás a jelentkezéskor betöltött munkakör vagy megjelölt tantárgy vonatkozásában nem valósítható meg, a pedagógus a változástól számított öt munkanapon belül, de - minősítési eljárás esetében - legkésőbb a portfólióvédés időpontja előtti harmincötödik napig kezdeményezi az OH-nál portfóliójának a változás miatti módosítását. A portfólió módosítására az OH-nak a kezdeményezés tudomásulvételéről szóló, az informatikai rendszerben megküldött értesítését követő harmincadik napig kerülhet sor. A minősítő vizsgát, a minősítési eljárást a megváltozott munkakör vagy a tanított tantárgy tekintetében kell lefolytatni.

(5) A (4) bekezdésben foglaltakon felül, ha a minősítési eljárás kijelölt időpontja a minősítési év szeptember 1-jét követő időszakra esik, a pedagógus - a portfólió tartalmát érintő változás bekövetkezése esetében - a minősítés évének augusztus 15. napjáig módosíthatja, kiegészítheti portfólióját.

(6) Ha a pedagógus az OH-t az (5) bekezdésben meghatározott határidőt követően értesíti, a nem kötelező minősítési eljárásra csak a következő minősítési évben kerülhet sor.

(7) Ha a munkakör, illetve tantárgy megváltozása a minősítő vizsga, a minősítési eljárás OH által kitűzött időpontját megelőző harmincötödik napot követően következik be,

a) a minősítő vizsga, valamint a kötelező minősítési eljárás időpontját az OH a munkakör vagy a tanított tantárgy megváltozásáról történt értesítést követő hatvanadik napot követő időpontra módosítja,

b) a nem kötelező minősítési eljárásra - ha az a minősítés évében már nem valósítható meg - csak a következő minősítési évben kerülhet sor.

11/B. § *  (1) Az OH a minősítési év június 30. napjáig tervezett minősítésekre vonatkozóan a minősítés évét megelőző év december 15. napjáig, a minősítési év szeptember első napját követő minősítésekre vonatozóan pedig a minősítési év augusztus 10. napjáig

a) meghatározza a portfóliójukat feltöltött pedagógusok minősítő vizsgájának, minősítő eljárás esetében a portfólióvédésének időpontját,

b) kijelöli - az intézményvezető, valamint a fenntartó delegáltja kivételével - a pedagógus minősítő vizsgáját, minősítési eljárását lefolytató minősítő bizottság elnökét és tagjait, valamint

c) az a) és b) pontban foglaltakról az informatikai rendszer útján értesíti a pedagógust, a minősítő bizottság elnökét és tagjait, valamint az őket foglalkoztató intézmény vezetőjét.

(2) Az intézményvezető köteles lehetővé tenni a pedagógus részvételét a minősítő vizsga, minősítési eljárás pedagógus személyes részvételét igénylő eseményén.

(3) Ha olyan körülmény merült fel, amely a minősítő vizsga, a minősítési eljárás lebonyolítását akadályozza vagy veszélyezteti, a pedagógus, a minősítő bizottság elnöke, tagja, vagy az e személyeket foglalkoztató intézmény vezetője (e bekezdés tekintetében a továbbiakban együtt: érintettek) a körülmény tudomására jutásától számított öt munkanapon belül köteles értesíteni az OH-t. Ha szükséges, az OH - az érintettekkel történő egyeztetést követően - módosítja a portfólióvédés időpontját, a minősítő bizottság elnökének, tagjainak személyét, és erről haladéktalanul értesíti az érintetteket.

(4) Ha a pedagógus neki fel nem róható okból nem tud részt venni a minősítő vizsga, a minősítési eljárás személyes részvételét igénylő eseményén, kérelmére az OH haladéktalanul új időpontot jelöl ki számára. E rendelkezés alkalmazásában fel nem róható ok minden olyan, a részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a pedagógus szándékos vagy gondatlan magatartására, illetve mulasztására. Az új időpont kijelölése iránti kérelmet az ok megjelölésével, az ok felmerülésével egyidejűleg, de legkésőbb az elmulasztott esemény napját követő nyolc napon belül lehet az OH részére benyújtani. Ha a minősítő bizottság vagy az OH azt állapítja meg, hogy a minősítő vizsga, a minősítési eljárás személyes részvételt igénylő eseménye a gyakornoknak, pedagógusnak felróható okból hiúsult meg, a minősítő vizsga, a minősítési eljárás sikertelennek minősül.

(5) Ha a (3) és (4) bekezdésben vagy a 11/A. § (7) bekezdésében foglalt esetben előre nem látható, elháríthatatlan oknál fogva a minősítés évében már nem lehetséges az új időpont kijelölése, legkésőbb a minősítés évét követő év március 31. napjáig terjedő időszakra eső új időpontot kell kijelölni.

12. § *  (1) A Pedagógus I. és a Pedagógus II. fokozatba történő besorolásra irányuló első minősítő vizsga és a minősítési eljárás díjtalan.

(2) A megismételt minősítő vizsga, a megismételt, továbbá a Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozatba történő besorolásra irányuló minősítési eljárás díja a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott, az illetmény számítását megalapozó vetítési alap hetven százaléka, amelyet az eljárás kezdeményezőjének a minősítő vizsgát, minősítési eljárást szervező OH kincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie. Megismételt minősítő vizsgának, minősítési eljárásnak a magasabb fokozatba történő besorolás megszerzésére irányuló sikertelenül zárult minősítő vizsgát, minősítési eljárást követően az ugyanazon fokozatba történő besorolás megszerzésére irányuló minősítő vizsga, minősítési eljárás minősül.

(3) A (2) bekezdés szerint díjköteles minősítő vizsga, minősítési eljárás esetén a pedagógus díjfizetési kötelezettségét a 10/C. § (4) bekezdése szerinti értesítést követő harminc napon belül a (2) bekezdés szerint teljesíti. A díjfizetés elmulasztása esetén az OH a minősítő vizsgát, minősítési eljárást megszünteti.

(4) A már befizetett díjat a pedagógus, vagy örököse számára, az OH-hoz intézett kérelem alapján vissza kell téríteni, ha a minősítő vizsgát, a minősítési eljárást az OH a 12/C. § (1) bekezdés b)-d) pontjában foglalt okból megszüntette.

12/A. § *  (1) A szakértői, továbbá az OH által szervezett szaktanácsadói feladatokban résztvevő szaktanácsadói feladatokat ellátó pedagógus bizonylattal igazolt, jogos költségeinek megtérítésére tarthat igényt, amelynek mértéke alkalmanként legfeljebb tízezer forint.

(2) A nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot ellátó intézményben, a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben szakértői, valamint az OH által szervezett szaktanácsadói feladatot ellátó pedagógus igényelheti a tízezer forintot meghaladó, bizonylattal igazolt, jogos költségeinek megtérítését is.

4/A. *  A minősítő vizsga és minősítési eljárás eredménye, jogorvoslat

12/B. § *  (1) A pedagógus a minősítő vizsga és a minősítési eljárás értékelési szempontjainak való megfelelését a minősítő bizottság tagjai egyenként és összességükben az 1. mellékletben meghatározott súlyozási szabályok alapján, egymástól függetlenül értékelik, és értékelésüket az informatikai rendszerben rögzítik. Ha a tagok értékelése egymástól jelentősen eltér, a minősítő bizottság erről egyeztet.

(2) A minősítő vizsga és a minősítési eljárás részeredményei alapján a portfólióvédés időpontjától számított tizenöt napon belül összegző értékelést kell készíteni, amely tartalmazza

a) a minősítő bizottság döntését a pedagógus követelményeknek való megfeleléséről, és

b) a pedagógus tevékenységének az egyes pedagóguskompetenciák alapján történő értékelését.

(3) A minősítő vizsga, a minősítési eljárás sikeres, ha az értékelés során a pedagógus-kompetenciák értékelésénél

a) a gyakornok legalább hatvan,

b) a Pedagógus II. fokozat elérését célzó minősítő eljárásban a pedagógus legalább hetvenöt, vagy

c) a Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozat elérését célzó minősítő eljárásban a pedagógus legalább nyolcvanöt

százalékot ért el.

(4) Az összegző értékelést annak meghozatalától számított öt munkanapon belül a minősítő bizottság elnöke feltölti az informatikai rendszerbe. A tanúsítványt legkésőbb a minősítési év utolsó munkanapjáig, a 11/B. § (5) bekezdésében foglalt esetben a minősítés évét követő év március utolsó napjáig kell kiadni. Az összegző értékelést a pedagógus, valamint az őt foglalkoztató intézmény vezetője számára elérhetővé kell tenni az informatikai rendszerben.

(5) A minősítő vizsga és a minősítési eljárás eredményéről az OH az összegző értékelés informatikai rendszerbe való feltöltésétől számított tizenöt munkanapon belül elektronikus tanúsítványt állít ki. A tanúsítványban a pedagógus természetes személyazonosító adatain, oktatási azonosító számán, a tanúsítvány kiállításának dátumán és az OH elnökének aláírásán kívül a következő bejegyzéseket kell szerepeltetni:

a) gyakornok minősítése esetén: „megfelelt”, vagy „újabb minősítés szükséges”, vagy - megismételt minősítési eljárás sikertelensége esetén - „nem felelt meg”,

b) Pedagógus II. fokozathoz szükséges minősítési eljárás esetén: „megfelelt” vagy „újabb minősítés szükséges”, vagy - megismételt minősítési eljárás sikertelensége esetén - „nem felelt meg”,

c) Mesterpedagógus fokozatba soroláshoz szükséges minősítési eljárás esetén: „Mesterpedagógus fokozatba lép”, vagy „Pedagógus II. fokozatban marad”,

d) Kutatótanár fokozatba soroláshoz szükséges minősítési eljárás esetén: „Kutatótanár fokozatba lép”, vagy „Pedagógus II. fokozatban marad”, vagy „Mesterpedagógus fokozatban marad”.

12/C. § *  (1) A minősítő vizsgát, a minősítési eljárást meg kell szüntetni, ha

a) az OH vagy a minősítő bizottság az eljárás bármely szakaszában észleli, hogy a pedagógus a jogszabályi feltételek hiányában nem szerepelhetett volna a minősítési tervben, vagy a pedagógus munkakörben való foglalkoztatás jogszabályi követelményeinek nem felel meg,

b) a pedagógus a jelentkezést a 10/A. § (2) bekezdése alapján, legalább két hónapja folyamatosan fennálló keresőképtelenségére tekintettel visszavonta,

c) a foglalkoztatási jogviszony szünetelése meghaladta a hat hónapot,

d) a pedagógus foglalkoztatási jogviszonya a minősítő vizsga, vagy a minősítési eljárás személyes megjelenését igénylő eseményét megelőzően, - a pedagógus munkakörben történő további foglalkoztatás céljából történt áthelyezés esete kivételével - megszűnt,

e) a pedagógus a díjfizetési kötelezettségének határidőben nem tett eleget,

f) a pedagógus a portfóliót nem töltötte fel vagy a hiánypótlásra való felhívásnak határidőben nem tett eleget, vagy

g) a minősítő bizottság megállapította, hogy a pedagógus a portfólió részét képező eredetiségnyilatkozatban vállalt kötelezettségét megsértette.

(2) Az OH az (1) bekezdés a) pontjában, valamint e)-g) pontjában foglalt esetben a minősítő vizsga, minősítési eljárás sikertelenségét állapítja meg.

(3) A megszüntetésről az OH az informatikai rendszeren keresztül, a döntés okának megjelölésével haladéktalanul értesíti a pedagógust és az intézményvezetőt.

12/D. § *  (1) Ha a tanúsítványban név-, szám- vagy más elírás van, a hibát az OH hivatalból vagy az érdekelt jelzésére bármikor kijavítja, ha az nem hat ki a döntés érdemére. A javítást az informatikai rendszerben is át kell vezetni.

(2) Ha a tanúsítvány kiadásával lezárult minősítő vizsga vagy a minősítési eljárás sikertelen volt, a pedagógus a tanúsítvány kiadásától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül elektronikus úton panasszal élhet az OH-nál. Az OH a határidőben benyújtott panaszban foglaltakat a bizottság elnöke és tagjai, valamint a pedagógus bevonásával tartott egyeztetés eredménye alapján tizenöt napon belül elbírálja. Ennek eredményeként a tanúsítványt tizenöt napon belül módosítva ismételten kibocsátja és a változást rögzíti az informatikai rendszerben. Ellenkező esetben a panaszt elutasítja.

(3) A panasz elutasítása esetén, ha a pedagógus elektronikus úton benyújtott kérelmével a panaszt továbbra is fenntartja, az OH elnöke szakértő bevonásával dönt arról, hogy új minősítő bizottság kirendelése indokolt-e. Szakértőként az Országos szakértői névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítés szakterületen szereplő, köznevelési szakértő jelölhető ki, aki a 15/2015. (III. 13.) EMMI rendeletben foglalt felkészítésen részt vett. Ha az OH elnöke új minősítő bizottságot jelöl ki, a bizottság a 10/D. § és a 10/E. § alapján jár el és értékeli a pedagógus teljesítményét. Az új minősítő bizottság értékelése alapján kiadott tanúsítvány ellen további panasznak nincs helye. Ha a szakértői szakvélemény alapján a panasz nem megalapozott, az OH elnöke a panaszt elutasítja.

(4) A pedagógus és a bíráló bizottság közötti szakmai kérdést érintő véleményeltérésre hivatkozással a minősítő vizsga, a minősítési eljárás eredményének vitatására nincs lehetőség.

(5) Ha a tanúsítvány kiadását követően az OH tudomására jut, hogy a pedagógus nem felelt meg a minősítési tervbe való felvétel feltételeinek, a tanúsítványt haladéktalanul visszavonja és erről a pedagógust, valamint az intézményvezetőt egyidejűleg értesíti. A tanúsítvány visszavonására tekintettel a pedagógus illetményét a jövőre nézve kell módosítani. A tanúsítvány kiadását követő három éven túl a tanúsítvány visszavonásának nincs helye.

(6) Ha hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a tanúsítvány visszavonására okot adó feltétel a pedagógus felróható magatartására vezethető vissza, a számára kifizetett illetménytöbbletet, vagy többletbért vissza kell térítenie a munkáltató számára.

12/E. § *  (1) A minősítő vizsgán, a minősítési eljárásban részt vett pedagógus a minősítő bizottság tevékenységét a portfólióvédést követő tizenöt napon belül értékelheti az informatikai rendszerben elérhető értékelési lap felhasználásával. Az OH az értékelést negyedévente, azonosításra alkalmatlan módon továbbítja a minősítő bizottság elnöke és tagjai számára.

(2) Az OH a minősítési évet követő év július 31-éig jelentést készít a miniszter részére a minősítő vizsgák és a minősítési eljárások tapasztalatairól, egyúttal javaslatot tehet a pedagógusértékelési eszközök módosítására.

5. Az átsorolás időpontja * 

13. § (1)-(2) * 

(3) *  A magasabb fokozatba történő besorolásra a sikeres minősítő vizsgát vagy minősítési eljárást követő év első napjával kerül sor. Ezt a szabályt kell alkalmazni és a magasabb fokozatba történő besorolást visszamenőleges hatállyal kell elvégezni abban az esetben is, ha

a) a minősítésre a 11/B. § (5) bekezdése alapján a minősítés évét követő évben került sor, vagy

b) a 12/D. § (2) bekezdésében foglalt panasz alapján lefolytatott minősítési eljárás eredményeként a tanúsítvány módosítására került sor.

(4) *  Ha a pedagógus a munkaköréhez jogszabályban előírt újabb szakképzettséget szerez magasabb végzettségi szinten, a magasabb végzettségi szintnek megfelelő illetményalapra az oklevél bemutatását követő hónap első napjától jogosult.

14. § * 

15. § *  (1) *  Az 1-15/B. §-ban foglaltakat a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, valamint a minősítéssel összefüggő rendelkezések tekintetében a pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltő személy, a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a besorolás szerinti fokozat megnevezése igazodik a munkakör megnevezéséhez. A Gyvt. hatálya alá tartozó intézményekben a minősítő vizsga, minősítési eljárás során az intézményi önértékelésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

(2) * 

5/A. *  A gyakornoki idő és a mentor

15/A. § *  (1) A mentorálás célja, hogy a gyakornokot felkészítse a pedagógus életpálya feladataira.

(2) A mentort az intézményvezető jelöli ki a gyakornokkal azonos munkakörben, tanár esetén - ha lehetséges - azonos tantárgy tanítására foglalkoztatott pedagógusok közül.

(3) Óvodapszichológus, iskolapszichológus munkakörben foglalkoztatott gyakornok esetében - ha a nevelési-oktatási intézményben nem áll alkalmazásban olyan pszichológus szakképzettséggel rendelkező személy pedagógus-munkakörben, aki a gyakornok óvodapszichológus, iskolapszichológus mentorálását elláthatná - az intézményvezető kérésére a pedagógiai szakszolgálati intézmény vezetője a mentori feladatok ellátására óvodapszichológus, iskolapszichológus munkakörben foglalkoztatott, a (2) bekezdésben meghatározott feltétellel rendelkező munkatársát jelöli ki. Ennek feltétele, hogy a nevelési-oktatási intézmény és a pedagógiai szakszolgálat fenntartója azonos legyen, vagy a nevelési-oktatási intézmény és a pedagógiai szakszolgálati intézmény fenntartója között létrejött megállapodás ezt előírja.

(4) A Gyvt. hatálya alá tartozó intézmény esetében - ha a gyakornok munkakörével azonos pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, a (2) bekezdésben meghatározott feltétellel rendelkező mentor nem jelölhető ki - a mentori feladatokat az intézményvezető vagy döntése alapján a gyakornok közvetlen szakmai felettese látja el.

15/B. § *  (1) A mentor segíti a gyakornokot a köznevelési intézményi szervezetbe történő beilleszkedésben és a pedagógiai-módszertani feladatok gyakorlati megvalósításában.

(2) A mentor támogatja a gyakornokot az általa ellátott pedagógus-munkakörrel kapcsolatos tevékenységében, e körben segíti

a) az iskola helyi tantervében és pedagógiai programjában, az óvoda, a kollégium pedagógiai programjában, a Gyvt. hatálya alá tartozó intézmény szakmai programjában a munkaköri feladataira vonatkozó előírások értelmezésében és szakszerű alkalmazásában,

b) a tanítási (foglalkozási) órák felépítésének, az alkalmazott pedagógiai módszereknek, tanításhoz alkalmazott segédleteknek, tankönyveknek, taneszközöknek (foglalkozási eszközöknek) a célszerű megválasztásában, a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben az adott pedagógus munkakörhöz tartozó feladatok módszertanilag összetartozó egysége (a továbbiakban: foglalkozási egység) felépítésének, az alkalmazott pedagógiai módszereknek, a felhasználható szakmai segédleteknek a megválasztásában,

c) a tanítási (foglalkozási) órák, a foglalkozási egységek előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával, megvalósításával kapcsolatos írásbeli teendők ellátásában, valamint

d) a minősítő vizsgára való felkészülésében.

(3) A mentor szükség szerint, de negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a gyakornok tanítási (foglalkozási) óráját, illetve foglalkozási egységét és ezt követően óramegbeszélést tart, továbbá, ha a gyakornok igényli, hetente konzultációs lehetőséget biztosít számára.

(4) A mentor legalább félévente írásban értékeli a gyakornok tevékenységét, pedagóguskompetenciáinak fejlődését, és az értékelést átadja az intézményvezetőnek és a gyakornoknak. A mentor a gyakornoki idő lezárulta előtt összefoglaló értékelést készít a gyakornoki időszak tapasztalatairól. Ekkor külön féléves értékelést nem kell készíteni. Ha a foglalkoztatási jogviszony a gyakornoki idő lejárta előtt megszűnik, a jogviszony megszűnésekor a mentor soron kívül értékelést készít.

6. A pedagógusok illetménypótléka megállapításának részletes szabályai

16. § (1) A magasabb vezetői megbízás megszűnését megelőzően legalább tíz évig intézményvezetői megbízással rendelkező pedagógus „címzetes igazgatói” címben és pótlékban részesül, amennyiben intézményvezetői megbízásának lejártát vagy megszűnését követően továbbra is a korábban általa vezetett intézményben marad. A pótlék mértéke a volt intézményvezető korábbi vezetői pótlékának huszonöt százaléka.

(2) Osztályfőnöki pótlékra jogosult az a pedagógus, aki iskolában osztályfőnöki feladatokat, kollégiumban, alapfokú művészeti iskolában önálló tanulócsoport-vezetői feladatot lát el.

(3) A munkaközösség-vezetői (tanszakvezetői, tagozatvezetői, szakosztályvezetői) pótlékra az a pedagógus jogosult, aki intézményi munkaközösség-vezetői (tanszakvezetői, tagozatvezetői, szakosztályvezetői) vagy intézmények közötti munkaközösség-vezetői (tanszakvezetői, tagozatvezetői, szakosztályvezetői) feladatot lát el.

(4) A tagintézmény-vezető, intézményegység-vezető az intézményvezető-helyettesi pótlék

a) felső határa alapján megállapított pótlékra jogosult, ha a tagintézmény, intézményegység gyermek-, tanulólétszáma meghaladja a hétszázötven főt,

b) az illetményalap harminc százalékának megfelelő pótlékra jogosult, ha a tagintézmény, intézményegység gyermek-, tanulólétszáma meghaladja a kettőszázötven főt, de legfeljebb hétszázötven fő,

c) alsó határa alapján megállapított pótlékra jogosult, ha a tagintézmény, intézményegység gyermek-, tanulólétszáma legfeljebb kettőszázötven fő.

(4a) *  A (4) bekezdés alkalmazásában az október 1-jei gyermek- és tanulólétszám az irányadó.

(5) A tagintézményvezető-helyettes és az intézményegységvezető-helyettes az intézményvezető-helyettesi pótlék alsó határa alapján megállapított pótlékra jogosult.

(6) Nemzetiségi pótlékra az a pedagógus jogosult, aki nemzetiségi nyelvű óvodában, iskolában, kollégiumban állandó jelleggel, neveléssel-oktatással lekötött munkaidejének legalább ötven százalékában nemzetiségi anyanyelven nevelő, oktató munkát végez. E pótlékra jogosult az a pedagógus is, aki óvodában, iskolában siket vagy nagyothalló gyermekek, tanulók nevelésénél, oktatásánál a jelnyelvet is alkalmazza, feltéve, hogy rendelkezik a szakértő jeltolmács vagy fordító jeltolmács szakképzettséggel.

(7) *  Gyógypedagógiai pótlékra az a pedagógus jogosult, aki sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelését, iskolai nevelés-oktatását, kollégiumi nevelését vagy fejlesztő nevelés-oktatását a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint végzi, feltéve, ha kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik, vagy ha az általa felkészített gyermekek, tanulók közül a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók aránya a nevelési év, tanév első napján eléri a harminchárom százalékot.

(8) *  A nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékra az az óvodai nevelésben, nappali rendszerű általános vagy középfokú iskolai oktatásban, kollégiumban, pedagógiai-szakszolgálatban pedagógus-munkakörben foglalkoztatott jogosult, aki olyan köznevelési intézményben vagy a köznevelési intézmény olyan feladatellátási helyén dolgozik, amely a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló kormányrendelettel kiadott jegyzékben a kedvezményezett települések között szereplő településen található.

(9) A pedagógus számára jogszabályban meghatározottak szerint az (1)-(8) bekezdésben meghatározott pótlékokon felül további pótlék is megállapítható.

7. A pedagógusok munkaidejének beosztása

17. § (1) *  Nevelési-oktatási intézményben a pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében

1. foglalkozások, tanítási órák előkészítése,

2. a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése,

3. az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése,

4. a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása,

5. előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók - tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő - felügyelete,

6. a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása,

7. a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása,

8. eseti helyettesítés,

9. a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység,

10. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése,

11. a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása,

12. osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység,

13. pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása,

14. a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel,

15. munkaközösség-vezetés,

16. *  az intézményfejlesztési és intézményi önértékelési feladatokban való közreműködés,

17. környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása,

18. iskolai szertár fejlesztése, karbantartása,

19. hangszerkarbantartás megszervezése,

20. *  különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás,

21. *  a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása, valamint

22. *  a gyakornok felkészülése a minősítő vizsgára,

23. *  pedagógus-továbbképzésben való részvétel

rendelhető el.

(2) Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely

a) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör,

b) sportkör, tömegsport foglalkozás,

c) egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás,

d) egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás,

e) napközi,

f) tanulószoba,

g) tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás,

h) pályaválasztást segítő foglalkozás,

i) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás,

j) diákönkormányzati foglalkozás,

k) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás,

l) tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint

m) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás

lehet.

(2a) *  Pedagógiai szakszolgálati intézményben a pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében

1. foglalkozások, vizsgálatok, szűrések, egyéb közvetlen foglalkozások előkészítése,

2. a gyermekek, tanulók fejlődésének, vizsgálati eredményeinek értékelése,

3. szakértői, továbbá a pedagógiai szakszolgálati tevékenység során keletkező vizsgálati és egyéb vélemények készítése,

4. fejlesztési tervek készítése,

5. a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása,

6. eseti helyettesítés,

7. a pedagógiai, szakszolgálati tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység,

8. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése,

9. külső és belső kapcsolattartás,

10. pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása,

11. a szakalkalmazotti értekezlet, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel,

12. munkaközösség-vezetés,

13. *  az intézményfejlesztési és intézményi önértékelési feladatokban való közreműködés,

14. feladatvégzési helyek közötti utazás,

15. a gyermek, a tanuló fejlődéséhez szükséges egyéb, pedagógiai szakszolgálati intézményen kívüli tevékenység végzése,

16. a pedagógiai szakszolgálati intézmény folyamatos nyitvatartásának biztosításában való közreműködés,

17. gyakornok esetében a minősítő vizsgára való felkészülés,

18. pedagógus-továbbképzésben való részvétel

rendelhető el.

(3) A pedagógus a kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálati intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatot lát el. A kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálat intézményében, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie.

(4) *  A neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak további tanórai és egyéb foglalkozás, pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha

a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,

b) a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy

c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.

(5) *  A (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások, pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4) bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra.

(6) *  Azokban a kollégiumokban, amelyekben a pedagógiai felügyelői munkakör nem került bevezetésre, a pedagógus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti harminc, gyakorló kollégiumban és fogyatékos tanulók kollégiumában heti huszonhat óra, amely teljesíthető az iskolai vagy kollégiumi foglalkozáson részt nem vevő tanulók - étkezési, alvási és a heti pihenőnapon, munkaszüneti napon teljesített ügyeleti időn kívüli - folyamatos pedagógiai felügyeletének ellátásával is. Ebben az esetben a kollégiumi pedagóguslétszám meghatározásánál figyelembe kell venni a tanulók nemenként és épületenként megadott létszámát, a kollégiumi foglalkozási időn kívül nemenként és épületenként átlagosan száz, legfeljebb százhúsz fős tanulói csoporthoz egy pedagógussal számolva. Ha az e bekezdés szerinti pedagógus részt vesz a 17/A. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátásában, neveléssel-oktatással lekötött munkaideje nem lehet több heti huszonnégy, gyakorló kollégiumban és fogyatékos tanulók kollégiumában heti húsz óránál.

(6a) *  A Pedagógus I. fokozatba való átsoroláshoz szükséges minősítést megszerzett, de Pedagógus I. fokozatba még át nem sorolt pedagógus az Nkt. 62. § (11) bekezdése alkalmazása szempontjából gyakornoknak tekintendő.

(7) Az intézményvezető az órarend és a munkatervben meghatározott feladatok alapján az intézményben foglalkoztatott pedagógusok vonatkozásában munkaidő-nyilvántartást vezet, és a munkavégzést havonta igazolja.

(8) Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott iskola intézményvezetője az iskolai tantárgyfelosztást a területileg illetékes tankerület vezetőjével egyeztetve készíti el.

17/A. § *  (1) Ha a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vesz részt vagy szaktanácsadói feladatokat lát el, munkaidő-kedvezményben részesül. A neveléssel-oktatással lekötött munkaideje nem lehet több

a) heti tizennyolc óránál,

b) óvodapedagógus esetén huszonöt óránál,

c) vezetőpedagógus esetében tíz óránál, vezető óvodapedagógus esetében huszonkettő óránál,

továbbá tanítási hetenként legalább egy tanítási napra a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíteni kell a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátása érdekében.

(2) A Gyvt. hatálya alá tartozó intézmény esetén az (1) bekezdés szerinti szakértői, szaktanácsadói tevékenységet végző Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus neveléssel, fejlesztéssel és vizsgálattal lekötött heti munkaideje nem lehet több

a) a gyermekotthoni, utógondozó otthoni, javítóintézeti nevelő, pszichológus, javítóintézeti utógondozó, szakoktató, területi gyermekvédelmi szakszolgálati pszichológus, gyógypedagógus esetén huszonnégy óránál,

b) gyermekotthoni gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, javítóintézeti gyógypedagógus esetén tizenkilenc óránál,

c) *  nevelőszülői tanácsadó, területi gyermekvédelmi szakszolgálati családgondozó, örökbefogadási tanácsadó esetén harminckét óránál.

(2a) *  Az (1) bekezdés szerinti szakértői, szaktanácsadói tevékenységet végző, Mesterpedagógus fokozatba besorolt

a) bölcsődei kisgyermeknevelő, gyógypedagógus, pszichológus, szaktanácsadó, továbbá

b) egységes óvoda-bölcsődei kisgyermeknevelő

tekintetében a kötött munkaidőből számítandó munkaidő-kedvezmény napi hat órás kötött munkaidő esetén heti hat óra, napi hét órás kötött munkaidő esetén heti hét óra.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szakértői, szaktanácsadói tevékenységet végző Mesterpedagógus fokozatba besorolt nevelőszülői hálózat szakmai vezetője, gyermekotthon vezető, javítóintézeti otthonvezető esetében a munkaidő-kedvezmény nyolc óra.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti munkaidő-kedvezményt úgy kell biztosítani, hogy a pedagógust hetenként legalább egy munkanapra a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíteni kell a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátása érdekében.

(5) Az (1)-(3) bekezdés szerinti munkaidő-kedvezményt az intézmény vezetője az OH-nak - vagy szaktanácsadói feladatok ellátása esetén a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézménynek - a szakértői, szaktanácsadói feladatokra az adott minősítési naptári évre szóló megbízása alapján köteles biztosítani.

(6) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott munkaidő-kedvezményben részesülő pedagógus egy tanítási évben legfeljebb huszonöt tanítási napon az OH felkérésére

a) a minősítő vizsga, minősítési eljárás lebonyolításához kapcsolódó, minősítő bizottságban való részvétellel összefüggő feladatokat,

b) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) lebonyolításában való részvételt,

c) a minősítő vizsga, a minősítési eljárás, továbbá az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) jogszerű és szakszerű lebonyolításának ellenőrzésével összefüggő feladatokat,

d) a pedagógiai-szakmai szolgáltatások körébe tartozó feladatokat,

e) azon a szakterületen, amelynek megfelelő pedagógus-továbbképzésben a Mesterpedagógus részt vett, szakértői, szaktanácsadói feladatokra felkészítő továbbképzésen előadóként történő közreműködést

látja el.

(7) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásában részt vevő pedagógus, az ott meghatározott munkaidő-kedvezmény terhére, a (6) bekezdésben meghatározott huszonöt alkalommal történő felkérésen felül

a) részt vesz az OH által meghatározott továbbképzésen, amely az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként való részvételéhez szükséges ismeretek fejlesztésére szolgál,

b) közreműködik az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés részét képező intézményi önértékelés elkészítésében résztvevő pedagógusok munkájában az OH által meghatározott köznevelési intézményekben, valamint

c) az OH kijelölése alapján közreműködik a minősítő vizsgát, minősítési eljárást követően benyújtott panaszok elbírálásában.

(8) *  Az a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus, aki az (1)-(3) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásában nem vesz részt, a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében - a Gyvt. hatálya alá tartozó gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmény, javítóintézeti nevelést nyújtó intézmény esetén a kötött munkaidőnek a neveléssel, fejlesztéssel és vizsgálattal le nem kötött részében, a Gyvt. hatálya alá tartozó bölcsőde, valamint az Nkt. hatálya alá tartozó egységes óvoda-bölcsőde esetén a teljes munkaidő kötött munkaidőn felüli részében - heti két órában

a) ellátja a pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítését,

b) részt vesz a közneveléssel összefüggő szakmai, tartalmi-tantervi, pedagógiai-módszertani, a Gyvt. hatálya alá tartozó intézmények esetében a gyermekvédelemmel összefüggő szakmai, módszertani fejlesztésekben, kutatásokban, intézményi dokumentumok, belső képzések szervezésében és megtartásában, valamint

c) részt vesz - a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben foglalkoztatott pedagógus kivételével - a tanulóknak a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben szereplő vagy a miniszter által meghirdetett és finanszírozott országos vagy nemzetközi tanulmányi, szakmai, művészeti és sportversenyre történő felkészítésében.

(9) A köznevelési intézményben vezetői vagy magasabb vezetői megbízással rendelkező vagy ilyen munkakört betöltő pedagógus szakértői, szaktanácsadói feladatainak ellátásába - legfeljebb öt minősítő vizsgához, minősítési eljáráshoz kapcsolódó alkalom erejéig - be kell számítani azt is, amikor a minősítő bizottságnak az intézményvezető vagy az intézményvezető által megbízott tagjaként jár el.

(10) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat a Kutatótanár fokozatba besorolt pedagógusra is alkalmazni kell, ha az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, vagy a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vesz részt vagy szaktanácsadói feladatokat lát el.

(11) Ha az e §-ban felsorolt feladatokat ellátó Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus neki felróható okból egy éven belül két alkalommal nem tesz eleget a (6) és (7) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására vonatkozó felkérésnek, az OH a felróható ok megjelölésével értesíti erről a pedagógus munkáltatóját. A munkáltató a pedagógus Mesterpedagógus besorolását azonnali hatállyal visszavonja, ha az értesítésben foglaltakat megalapozottnak találja.

(12) A (11) bekezdés alkalmazásában a pedagógusnak felróható ok minden olyan esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése a pedagógus szándékos vagy gondatlan magatartásával áll közvetlen okozati összefüggésben. A besorolás visszavonásakor a pedagógust Mesterpedagógus fokozatba történt besorolását megelőzően elért legmagasabb fokozatba és a fizetési kategória megállapításához figyelembe vehető jogviszonyának megfelelő kategóriába kell besorolni.

18. § A szakszervezetek tisztségviselőit, továbbá a Közalkalmazotti Tanács tagjait és elnökét megillető munkaidő-kedvezményt a pedagógus kötött munkaidejének terhére kell kiadni oly módon, hogy a munkaidő-kedvezmény nyolcvan százaléka a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőre, húsz százaléka a neveléssel-oktatással lekötött idő felső határa feletti kötött munkaidőre essen.

19. § (1) A köznevelési intézmény munkatervében - az intézményi feladatokkal összhangban - meg kell tervezni

a) középiskola esetén a középszintű és az emelt szintű érettségi vizsga és a szakmai vizsga vizsgáztató bizottságainak munkájában részt vevő, továbbá a pedagógusok minősítésében és az országos-pedagógiai szakmai ellenőrzésben, a szaktanácsadói feladatokban közreműködő,

b) szakiskola esetén a szakmai vizsga vizsgáztató bizottságainak munkájában részt vevő,

c) a pedagógusok minősítésében és az országos-pedagógiai szakmai ellenőrzésben közreműködő

pedagógusok várható munkaidő-beosztását oly módon, hogy az érintettek részt tudjanak venni a felsorolt feladatok végrehajtásában.

(2) A középszintű és emelt szintű érettségi vizsga és a szakmai vizsga napjait, továbbá a minősítésben és az országos-pedagógiai szakmai ellenőrzésben történő részvétel napjait a munkatervben a közreműködő pedagógusok tekintetében tanítás nélküli munkanapként kell megtervezni.

(3) A munkáltató a munkatervben meghatározott feladatok elosztása során az egyenlő bánásmód követelményét köteles megtartani. Ennek érdekében a tanítás elrendelésénél, és az egyéb feladatok szétosztásánál biztosítani kell az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között.

8. Az alkotói szabadság igénybevételének részletes szabályai

20. § (1) *  Az alkotói szabadság az OH által kijelölt köznevelési szakértőnek a pedagógus szakmai munkatervére vonatkozó javaslatára, a munkáltató engedélye alapján vehető igénybe.

(2) Az Nkt. 65. § (6) bekezdésében foglalt tíz év számításánál a pedagógus-, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben eltöltött időt lehet figyelembe venni. A minősítő bizottság ellenőrzi a munkatervben megfogalmazottak teljesítését.

(3) A fizetés nélküli alkotói szabadság tartamába az igénybevétel évében járó alap- és pótszabadság nem számítható be.

(4) Az alkotói szabadság idején a pedagógus legfeljebb a fizetés nélküli szabadságot megelőző utolsó havi illetménye pótlékok nélkül számított összegének mértékéig állami ösztöndíjat kaphat.

III. FEJEZET

A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK VEZETŐI

9. Magasabb vezetői és vezetői megbízások köre

21. § A köznevelési intézményben - az intézmény gazdálkodási jogosítványaitól függetlenül -

a) magasabb vezetői megbízásnak minősül:

aa) a miniszter, az országos, területi nemzetiségi önkormányzat közgyűlése, a települési nemzetiségi önkormányzat, a települési önkormányzat képviselő-testülete, a fenntartó vezetője vagy megbízottja által adott intézményvezetői megbízás,

ab) a tagintézményvezetői megbízás,

ac) az intézményegység-vezetői megbízás,

ad) az intézményvezető-helyettesi megbízás,

ae) az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény kivételével a gazdasági, az ügyviteli, a műszaki, a személyzeti intézményvezető-helyettesi megbízás,

b) vezetői megbízásnak minősül:

ba) a tagintézményvezető-helyettesi megbízás,

bb) az intézményegységvezető-helyettesi megbízás,

bc) a gazdasági, az ügyviteli, a műszaki, a személyzeti vezetői megbízás.

10. Az intézményvezetői pályázati eljárás lebonyolításának részletes szabályai, a pályáztató feladatai

22. § (1) A 21. §-ban rögzített magasabb vezetői, vezetői megbízást - a (2) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - az év során bármikor, öt évre kell adni. A határozott idő lejártát követően a közalkalmazott - az Nkt. 67. § (7) bekezdésében foglalt kivétellel - az e §-ban meghatározott eljárás lefolytatásával ismételten megbízható magasabb vezetői, vezetői feladat ellátásával.

(2) * 

(3) Az Nkt. 67. § (7) bekezdésében foglaltak szerinti nyilvános pályázat kiírása nélküli magasabb vezetői megbízás akkor adható, ha azzal a nevelőtestület legalább kétharmada egyetért.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a fenntartói írásbeli kezdeményezés nevelőtestületnek történő átadásától számított legalább tizenöt napot kell biztosítani a nevelőtestületi egyetértő nyilatkozat megadására.

(5) Az intézményvezetői pályázati eljárás előkészítésével összefüggő feladatokat - ide nem értve a pályázati feltételek meghatározását - az állami intézményfenntartó központ vezetője, a köznevelési intézményt fenntartó települési önkormányzat jegyzője, más fenntartó esetén a megbízási jogkör gyakorlójának megbízottja (a továbbiakban: pályáztató) látja el.

(6) *  Az intézményvezetői magasabb vezetői megbízásra irányuló pályázati felhívást - a Kjt. 20/A. § (4) bekezdésében meghatározottakon túl - a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában is közzé kell, egyéb magasabb vezetői, vezetői megbízás esetén közzé lehet tenni. A pályázat benyújtásának határidejét ezekben az esetekben is a személyügyi központ internetes oldalán történő közzétételtől kell számítani.

(7) A pályázati felhívásnak a Kjt. 20/A. § (3) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell:

a) a munkahely megjelölését,

b) a magasabb vezetői beosztásra történő megbízás időtartamát,

c) a megbízás kezdő napját és megszűnésének időpontját, valamint

d) a beosztáshoz kapcsolódó juttatásokat.

23. § (1) A pályázati eljárásban biztosítani kell, hogy a pályázat iránt érdeklődők a pályázatok elkészítéséhez szükséges tájékoztatást megkapják, és az intézményt megismerhessék.

(2) A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó szakmai önéletrajzát, a vezetési programját, továbbá a pályázati felhívásban megfogalmazott feltételeknek történő megfelelés hitelt érdemlő igazolását, valamint a pályázó nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul személyes adatainak a pályázattal kapcsolatos kezeléshez, továbbításához.

(3) A pályáztató a pályázattal kapcsolatos vélemények kialakításához - a pályázatnak a nevelőtestület (szakalkalmazotti értekezlet) részére történő átadás napját követő első munkanaptól számítva - legalább harminc napot köteles biztosítani (a továbbiakban: véleményezési határidő).

(4) A nevelőtestület (szakalkalmazotti értekezlet) az Nkt. 70. § (2) bekezdés j) pontja alapján a véleményezési határidőn belül alakíthatja ki szakmai véleményét a vezetési programról. A pályázati eljárásban lehetővé kell tenni, hogy a nevelőtestület (szakalkalmazotti értekezlet) mellett a vezetési programról véleményt nyilváníthasson a Nemzeti Pedagógus Kar illetékes területi szerve.

(5) A pályáztató a pályázattal együtt megküldi a megbízási jogkör gyakorlójának a kialakított véleményeket, vagy tájékoztatja a megbízási jogkör gyakorlóját, ha a jogosultak nem éltek a véleményezési jogukkal.

(6) Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében az illetékes tankerületi igazgató a pályázattal együtt megküldi az állami intézményfenntartó központ vezetőjének a kialakított véleményeket, vagy tájékoztatja, ha a jogosultak nem éltek a véleményezési jogukkal.

(7) Az állami intézményfenntartó központ vezetője az eljárás jogszerűségéről szóló nyilatkozatát, és - több pályázó esetén - a pályázatok rangsoráról kialakított indokolt javaslatát megküldi a miniszternek.

(8) A pályázatot a véleményezési határidő lejártát követő harminc, ha az elbírálásra váró pályázatok száma a huszonötöt eléri, hatvan napon belül el kell bírálni. Ha a megbízási jogkört közgyűlés vagy képviselő-testület gyakorolja, a pályázatokat a közgyűlés, képviselő-testület részére a véleményezési határidő lejártát követő harmincadik, illetve hatvanadik napot követő első testületi ülésre be kell nyújtani.

24. § (1) *  Ha az intézményvezetői feladatok ellátására kiírt pályázat nem vezetett eredményre, mert nem volt pályázó, vagy egyik pályázó sem kapott megbízást, vagy ha az intézményvezetői feladatok ellátására szóló megbízás a megbízás határidejének lejárta előtt megszűnt, a köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására - nyilvános pályázat kiírása nélkül - vezetői beosztás ellátására szóló megbízás adható a megfelelő feltételekkel rendelkező személynek. A köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok újabb nyilvános pályázat kiírása nélkül - e bekezdésben foglaltak szerint - legfeljebb egy évig láthatók el. E rendelkezések alkalmazásában megfelelő feltétel az intézményvezetői megbízáshoz szükséges feltétel. Ilyen megbízás hiányában az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettesítés rendjében foglaltak szerint kell ellátni.

(2) *  Új köznevelési intézmény vagy szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegység, tagintézmény kialakításakor nyilvános pályázat kiírása nélkül, szervezési feladatok ellátására szóló vezetői megbízás adható. A megbízás legfeljebb a tevékenység megkezdését követő évre szólhat.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben szabályozott vezetői megbízást a miniszter, az országos, területi nemzetiségi önkormányzat közgyűlése, a települési nemzetiségi önkormányzat, a települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve a fenntartó vezetője vagy megbízottja adja. A vezetői megbízáshoz be kell szerezni a helyi nemzetiségi önkormányzat egyetértését, ha a köznevelési intézmény a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő intézmény.

25. § (1) Az intézményvezetői megbízásnál a szakmai gyakorlatba beszámít

a) a tanügy-irányítási munkakörben,

b) a pedagógiai szakszolgálatban és a pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátását nyújtó munkakörben,

c) szakiskolában és szakközépiskolában a nem iskolai gyakorlati képzésben szakoktatói vagy gyakorlati oktatásvezetői munkakörben,

d) művészeti szakiskolában és szakközépiskolában, valamint alapfokú művészeti iskolában a képzés szakirányának megfelelő művészeti pályán

eltöltött idő is, ha a pályázó rendelkezik legalább három év - a 29. § (3) bekezdésében meghatározott - szakmai gyakorlattal.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szakmai gyakorlat időtartamába foglalkoztatási jogviszony esetén nem számít be a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, továbbá a jogviszony azon időtartama, amikor a foglalkoztatás nem érte el a teljes munkaidő huszonöt százalékát.

26. § (1) A nevelési-oktatási intézményben - függetlenül attól, hogy szervezetileg önálló intézményként vagy intézményegységként, illetve tagintézményként működik - biztosítani kell, hogy az alatt az időszak alatt, amelyben a gyermekek, tanulók az intézményben tartózkodnak, a vezetői feladatok ellátása ne maradjon ellátatlanul, ennek érdekében:

a) a nevelési-oktatási intézmény vezetője és helyettesei közül legalább egyiküknek, vagy

b) ha a nevelési-oktatási intézményben a vezetői megbízással rendelkezők létszáma, illetve a vezetők betegsége vagy más okból való távolléte nem teszi lehetővé a vezetői feladatok a) pont szerinti ellátását, a köznevelési intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott helyettesítési rendben kijelölt közalkalmazottnak

a nevelési-oktatási intézményben kell tartózkodnia, aki ekként felel a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működéséért.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti közalkalmazott, munkavállaló felelőssége, intézkedési jogköre - a szervezeti és működési szabályzat eltérő rendelkezésének vagy a munkáltató eltérő írásbeli intézkedésének hiányában - az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.

(3) Az önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény fenntartója, valamint működtetője intézményenként megtervezi és az érintett intézmény vezetőjének elektronikus úton megtekinthetővé teszi azt az összeget, amely adott költségvetési évben az intézmény feladatainak az ellátásához rendelkezésre áll, valamint meghatározza azt az összeget, amely felett az intézmény vezetőjét közvetlen rendelkezési jog illeti meg.

27. § *  A 26. § (1) és (2) bekezdése kivételével a 10. alcímet az egyházi és a magánintézményekben nem kell alkalmazni, amennyiben a munkáltató mellőzi a pályázatot.

IV. FEJEZET

A KJT. EGYES RENDELKEZÉSEINEK VÉGREHAJTÁSA A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEKBEN

11. A pályázat és a próbaidő kikötésének mellőzése

28. § (1) Intézményvezetői megbízás esetén az Nkt. 67. § (7) bekezdésében meghatározott feltételek fennállásakor nem kell pályázatot kiírni.

(2) Mellőzhető a pályázat kiírása a köznevelési intézményekben a nem az alapfeladat ellátására irányuló munkakörök esetében. Az alapfeladat ellátására irányuló munkakör az Nkt. 4. § 1. pontjában meghatározott alapfeladat ellátásához kapcsolódó, az Nkt. 3. mellékletében rögzített pedagógus-munkakör, a pedagógiai szakértő, a pedagógiai előadó munkakör.

(3) Mellőzhető a pályázat kiírása abban az esetben, ha a munkakört olyan személlyel kívánják betölteni, akit határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyban legalább tíz hónapot foglalkoztattak, feltéve, hogy a korábbi jogviszony megszűnése és az új jogviszony keletkezése között legfeljebb 183 nap telt el.

(4) A megüresedett álláshelyekre a pályázatot a megüresedéstől számított harminc napon belül ki kell írni, ha a pályázati kiírás nem mellőzhető.

29. § (1) Ha a közalkalmazotti jogviszonyt pedagógus-munkakörre létesítik, nem köthető ki próbaidő annak, akinek

a) az oklevélszerzését (záróvizsgát) követő egy éven belüli alkalmazására abban a köznevelési intézményben kerül sor, amelyben pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény hallgatójaként az óvodai gyakorlati foglalkozását, illetve pedagógiai gyakorlatát részben vagy egészben teljesítette, vagy

b) határozatlan idejű kinevezésére abban az intézményben kerül sor, amelyben a kinevezése előtt már határozott időre foglalkoztatták és az előző közalkalmazotti jogviszonya megszűnésétől számítva 183 nap még nem telt el,

feltéve, hogy az a)-b) pontok szerinti foglalkoztatás ideje elérte a négy hónapot.

(2) Nem köthető ki próbaidő annak a részére sem, aki

a) pedagógus-munkakörben eltöltött legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik, feltéve, hogy pedagógus-munkakörre szóló kinevezése mellett magasabb vezetői megbízást kap, vagy

b) a pedagógiai intézet alaptevékenysége szerinti munkakörben legalább tíz év szakmai gyakorlattal rendelkezik, feltéve, hogy kinevezésével egyidejűleg magasabb vezetői megbízást kap.

(3) Intézményvezetői megbízás esetén szakmai gyakorlatként  * 


a) óvodában óvodapedagógus-munkakörben

b) más nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben, valamint

c) felsőfokú oktatási intézményben oktatói munkakörben

eltöltött időt kell figyelembe venni.

(4) *  A (3) bekezdés szerinti szakmai gyakorlat időtartamába nem számít be a 6. §-a és 6/A. §-a szerint a szakmai gyakorlatba be nem számítható időtartam.

12. A nevelő-oktató munkát, pedagógiai szakszolgálati tevékenységet végzők pótszabadságra való jogosultságának és szabadsága kiadásának szabályai * 

30. § (1) *  A nevelő és oktató munkát végzőket megillető pótszabadságra

a) nevelési-oktatási intézményben az Nkt. 3. mellékletében felsorolt pedagógus,

b) pedagógiai szakszolgálati intézményben a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott pedagógus, valamint

c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens, szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász

munkakörben foglalkoztatottak jogosultak.

(2) *  Az (1) bekezdésben meghatározott pedagógust, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat a tárgyévi pótszabadsága idejéből kötelező munkavégzésre - legfeljebb tizenöt munkanapra - a következő esetekben lehet igénybe venni:

a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,

b) *  a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés, oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,

c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki.

(3) A pedagógus számára az iskolában az őszi, a téli és a tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok, amelyek idejére a köznevelési intézményben ellátandó feladat is elrendelhető.

(4) *  A nevelési-oktatási intézményekben a pedagógus szabadságát - a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével - elsősorban a nyári szünetben, óvodákban a július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszakban kell kiadni, annak figyelembevételével, hogy a gyermekek óvodai nevelését a teljes óvodai nevelési évben biztosítani kell. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni.

13. A köznevelési intézményben nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak besorolására vonatkozó szabályok

31. § (1) A köznevelési intézményben nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak esetében az egyes fizetési osztályokba tartozó munkaköröket a 2. melléklet határozza meg.

(2) Műszaki vezető munkakörbe kell besorolni az iskolai tanműhely, tangazdaság, tanüzem, tanerdő vezetését ellátó közalkalmazottat.

(3) Ügyintéző munkakörbe kell besorolni az érdemi döntés-előkészítő feladatot ellátó közalkalmazottat és a szakmai döntés-előkészítést végző közalkalmazottat.

(4) Gazdasági dolgozó munkakörbe kell besorolni a köznevelési intézmény alaptevékenységéhez kapcsolódó érdemi, gazdasági, műszaki, tervezési, számviteli, belső ellenőrzési feladatot ellátó közalkalmazottat.

(5) Műszaki dolgozó munkakörbe kell besorolni a szakképesítéshez kötött feladatot ellátó közalkalmazottat.

(6) Ügyviteli dolgozó munkakörbe kell besorolni az adminisztratív jellegű munkakörben dolgozó közalkalmazottat.

(7) Kisegítő dolgozó munkakörbe kell besorolni a köznevelési intézmény működtetésével összefüggő, kisegítő jellegű feladatot ellátó közalkalmazottat.

32. § (1) Ha jogszabály nem határozza meg a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséget, szakképesítést, szakképzettséget, és nincs olyan szakképesítés, amely a munkakör betöltésére jogosít, a munkakör ellátásához legalább olyan iskolai végzettségre, képesítésre van szükség, amelyet a Kjt. 61. § (1) bekezdése a fizetési osztályba soroláshoz előír. Ha e rendelet a munkakörre több fizetési osztályt állapít meg, a közalkalmazottat a legmagasabb iskolai végzettsége, képesítése alapján kell besorolni a munkakörre megállapított osztályok közül.

(2) Ha jogszabály nem határozza meg a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséget, szakképesítést, szakképzettséget, és van olyan szakképesítés, amelyik a munkakör ellátására képesít, és

a) a közalkalmazott nem rendelkezik azzal, az (1) bekezdésben foglaltak szerint,

b) a közalkalmazott rendelkezik azzal, a szakképesítése alapján vagy ha az kedvezőbb, az (1) bekezdésben foglaltak szerint

kell besorolni.

(3) *  Az e §-ban foglaltakat a 2. mellékletben felsorolt valamennyi munkakörben alkalmazni kell. Ha a közalkalmazott a „B”-„D” fizetési osztályba került besorolásra, illetménye nem lehet kevesebb a garantált bérminimum összegénél.

(4) Ha e rendelet a munkakörre több fizetési osztályt állapít meg, és

a) külön jogszabály intézménytípusonként meghatározza a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséget, szakképesítést, szakképzettséget, a közalkalmazottat arra a köznevelési intézménytípusra vonatkozó rendelkezések szerint kell besorolni, amelyikkel közalkalmazotti jogviszonyban áll, vagy

b) külön jogszabály alapján a munkakör több iskolai végzettséggel, képesítéssel ellátható, a közalkalmazottat a munkakör ellátásához szükséges legmagasabb iskolai végzettsége, képesítése alapján kell besorolni.

(5) *  Gyógypedagógiai pótlékra jogosult a nevelési-oktatási intézményben nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott is, feltéve, hogy kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik, vagy, ha a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók aránya az intézményben a nevelési év, tanév első napján eléri a harminchárom százalékot. A pótlék mértéke megállapításának alapja a közalkalmazott besorolásánál figyelembe vett végzettségi szintnek megfelelő illetményalap.

(6) *  A nehéz körülmények között végzett munka utáni pótlékra a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott is jogosult a 16. § (8) bekezdésében meghatározott feltételek szerint.

14. A rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és a készenlét köznevelési intézményekben történő elrendelésének szabályai

33. § (1) Az Mt. 110. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl ügyelet és készenlét rendelhető el * 

a) a tanulók éjszakai felügyeletének megszervezéséhez a kollégiumban, vagy

b) a pedagógiai, nevelési programban meghatározott tanulmányi kirándulás vagy más, nem az óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett program megvalósításához.

(2) Az ügyeletért és a készenlétért a munkavégzésre való rendelkezésre állás és a rendkívüli munka díjazását is magában foglaló átalánydíjazás illeti meg a közalkalmazottat.

(3) Ha a pedagógus, feltéve, hogy a munkaidő-beosztásból más nem következik - a pedagógiai programban meghatározottak szerint tanulmányi kiránduláson vagy más, a pedagógiai, nevelési programban meghatározott, nem az iskolában, kollégiumban, óvodában szervezett programon vesz részt, munkanapon tizennégy órától másnap reggel hat óráig, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon nulla órától huszonnégy óráig tartó időszakban ügyeletet teljesít. Az ügyelet idejéből huszonkettő órától másnap reggel hat óráig tartó időszakból a ténylegesen munkavégzéssel töltött időt (a továbbiakban: mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet), a reggel hat órától huszonkettő óráig tartó időszaknak pedig a teljes időtartamát (a továbbiakban: nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet) - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - be kell számítani a rendkívüli munkavégzés idejébe. E rendelkezésektől a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató a közalkalmazott javára eltérhet.

(4) Ha a kollégiumban foglalkoztatott pedagógus nem tart foglalkozást - és a munkaidő-beosztásából más nem következik - a heti pihenőnapon és munkaszüneti napon a reggel hat órától huszonkét óráig tartó időszakban nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyeletet, továbbá bármely nap a huszonkét órától másnap reggel hat óráig tartó időszakban mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyeletet teljesít. E rendelkezésektől a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató a közalkalmazott javára eltérhet.

(5) Készenlét esetén az átalánydíj mértéke az óradíj húsz százaléka, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon harminc százaléka. A mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet esetén az átalánydíj mértéke az óradíj ötven százaléka, heti pihenőnapon, illetve munkaszüneti napon hatvan százaléka. A nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet esetén az átalánydíj mértéke az óradíj hatvan százaléka, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon, ha a közalkalmazott kap másik pihenőnapot, az óradíj száz százaléka, ha nem kap másik pihenőnapot, az óradíj százötven százaléka.

(6) Ha a készenlétet, ügyeletet pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott látja el, az óradíj számításakor azt a pedagógus-munkakört kell figyelembe venni, amelyben a közalkalmazott a rendes munkaidejében a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét teljesíti, több, eltérő óraszámú munkakörben történő foglalkoztatás esetén az egyes munkakörök kötelező óráinak az átlagát. Ha az ügyeletet, készenlétet - részben vagy egészben - nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott látja el, az óradíját harminc órával számolva kell meghatározni. E rendelkezésektől a közalkalmazott javára a kollektív szerződés, kollektív szerződés hiányában a munkáltató eltérhet.

(7) Nem illeti meg a közalkalmazottat az ügyelet után pihenőidő, ha az ügyeletet kollégiumban, illetve a pedagógiai, nevelési programban előírt tanulmányi kiránduláson vagy más, nem az óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett programon teljesíti, továbbá, ha az ügyelet alatt nem kellett munkát végezni.

(8) Az e §-ban meghatározott óradíj egy órára eső összege a pedagógus illetményének a következőkben meghatározott osztószámmal megállapított hányada. Az osztószámot az érintett beosztott pedagógus munkakörére előírt neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó mértékének 4,33-mal történő szorzata adja.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

15. Hatályba léptető rendelkezés

34. § Ez a rendelet 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.

16. Vegyes és átmeneti rendelkezések

35. § (1) *  Az óvoda kivételével a nevelési-oktatási intézményekben

a) alkalmazott vezetők kötelező létszámát a 3. melléklet,

b) foglalkoztatott nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak körét és finanszírozott létszámát a 4. melléklet

határozza meg.

(2) A nevelési-oktatási intézményben a pedagógus álláshelyek számításának alapja

a) a gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete,

b) az átlag csoport- és osztálylétszám, valamint

c) a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határa.

(3) A köznevelési intézmény közalkalmazottjának, munkavállalójának a fizetési kategóriák - a Kjt. előmeneteli és illetményrendszere hatálya alá tartozók esetében a fizetési fokozatok - közötti várakozási idejét egy évvel csökkenteni kell, ha törvénnyel alapított kitüntetést vagy díjat, vagy miniszter által alapított díjat kapott.

(4) *  A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozat, vagy 1984. szeptember 1-je után szerzett egyetemi tudományos fokozat (dr.univ.). A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű továbbá a klinikai, a pedagógiai és tanácsadó szakpszichológusi, a fogyatékosság típusának megfelelő szakorvosi, a gyermekgyógyász, a gyermek neurológus, a pszichiáter szakorvos és a szociális szakvizsga.

(5) Az iskolapszichológus kötelező létszámát az iskola tanulólétszáma alapján kell meghatározni oly módon, hogy 500 tanulónként egy, a teljes munkaidő ötven százalékában foglalkoztatott iskolapszichológust kell alkalmazni.

(6) Ha külön jogszabályban meghatározottak szerint az iskolai könyvtár működtetése kötelező, a könyvtáros tanár (tanító) létszámának megállapításánál minden, az ötödik-tizenkettedik évfolyamon a helyi tantervben szereplő könyvtári órát, továbbá a könyvtár nyitva tartásának idejét is figyelembe lehet venni.

(7) A köznevelési intézményben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor nem kell alkalmazni a Kjt. 20. § (2) bekezdés c) pontját.

36. § (1) *  A gyakornokra, a gyakornoki időre és a minősítő vizsgára vonatkozó rendelkezéseket az e rendelet hatálybalépését követően létesített foglalkoztatási jogviszonyok esetében kell alkalmazni. Az e rendelet hatálybalépése előtt létesített közalkalmazotti jogviszonyok esetében a Kjt.-nek és a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben című 138/1992. (X. 8.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: Kjt. vhr.) a gyakornokra és a gyakornoki időre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy amennyiben a közalkalmazott a Kjt. és a Kjt. vhr. gyakornokra és gyakornoki időre vonatkozó rendelkezései alapján „megfelelt” minősítést kap, a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. A gyakornok kérelmére e rendeletnek a gyakornokra, a gyakornoki időre és a minősítő vizsgára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha jogviszonya e rendelet hatálybalépése előtt keletkezett. Az Mt. hatálya alá tartozó pedagógust két év szakmai gyakorlat megszerzése után a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.

(2) *  A 2013. szeptember 1-jén Pedagógus I. fokozatba besorolt, több mint nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus minősítési eljárása során 2013. szeptember 1. és 2018. június 30. között a 3. § (1) bekezdésében meghatározott, a minősítési eljárásra történő jelentkezéshez szükséges szakmai gyakorlat időtartamára vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni. A 2013. szeptember 1-jén Pedagógus I. fokozatba besorolt, több mint nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus először 2014-ben kezdeményezheti a minősítési eljárást. A saját kezdeményezésre induló minősítési eljárás feltételeként előírt szakmai gyakorlat idejébe, a gyakornoki időben megszerzett szakmai gyakorlat kivételével be kell számítani a 2013. szeptember 1. előtt megszerzett szakmai gyakorlatot is.

(3) * 

(4) *  A 2015. január 1-jén ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus legkésőbb 2018. december 31-éig a 3. § szerinti minősítési eljárásban köteles részt venni. Ha erre a megjelölt időpontig nem kerül sor, a Pedagógus II. fokozatba való ideiglenes besorolását elveszti, és 2019. január 1-jétől újra Pedagógus I. fokozatba kell besorolni, azzal hogy a munkáltató a Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozat alapján a pedagógust megillető illetmény különbözetére visszamenőleg nem tarthat igényt.

(5) A miniszter a pedagógus-előmeneteli rendszer országos bevezetése érdekében pályázati felhívást tesz közzé a Mesterpedagógus fokozatba történő besorolás céljából. A pályázati eljárást az OH bonyolítja le.

(6) *  Az (5) bekezdés szerinti pályázaton az a pedagógus vehet részt, aki

a) rendelkezik legalább tizennégy év szakmai gyakorlattal és pedagógus-szakvizsgával,

b) vállalja, hogy részt vesz az OH által szervezett szakértői vagy az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által szervezett szaktanácsadói továbbképzésen, valamint

c) *  vállalja, hogy külön díjazás nélkül, a központi költségvetés által biztosított költségtérítés terhére a 12/A. §-ban, valamint a 17/A. § (1) és (8) bekezdésében foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával részt vesz a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátásában.

(7) *  A pedagógust a (6) bekezdés szerinti sikeres pályázat alapján, a (6) bekezdés b) pontjában meghatározott továbbképzés sikeres elvégzése esetén, miután pedagógiai-szakmai ellenőrzés és pedagógusminősítés szakterületen a jogszabályban meghatározottak szerint jelentkezett és felvételt nyert az Országos szakértői névjegyzékre vagy a szaktanácsadói névjegyzékre, a Mesterpedagógus fokozatba kell besorolni.

(7a) *  A (7) bekezdés alapján Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus besorolását azonnali hatállyal vissza kell vonni, amennyiben önhibájából nem tesz eleget a (6) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatok ellátására vonatkozó felkérésnek. A besorolás visszavonásakor a pedagógust a Mesterpedagógus fokozatba való besorolást megelőző fokozatba és a fizetési kategória megállapításához figyelembe vehető jogviszonyának megfelelő kategóriába kell besorolni.

(8) *  A 2015. december 31-éig Pedagógus I. vagy Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus is részt vehet a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vagy a szaktanácsadói feladatok ellátásában, feltéve, hogy a (6) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel. Az a pedagógus, aki nem rendelkezik a (6) bekezdés a) pontjában előírt tizennégy év szakmai gyakorlattal, de szerepel a szaktanácsadói névjegyzéken, 2015. december 31-ig részt vehet a szaktanácsadói feladatok ellátásában. A szakértői vagy szaktanácsadói feladatokat e bekezdés alapján ellátó pedagógusra is alkalmazni kell a 12/A. §-ban, valamint a 17/A. § (1) és (8) bekezdésében foglaltakat.

(9) Az e rendelet hatálybalépésekor gyakorlati oktatásvezetői, gyakorlati oktatásvezető-helyettesi vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott intézményvezető-helyettesi, intézményegység-vezetői, intézményegységvezető-helyettesi, tagintézmény-vezetői, tagintézményvezető-helyettesi megbízást kaphat, amennyiben a 3. mellékletben foglalt feltételek alapján ilyen megbízás az intézményben adható.

(10) * 

(11) *  A 2015. év során megvalósuló minősítő vizsgák és minősítési eljárások esetében az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során a látogatott foglalkozások tapasztalatainak és az összegző értékelésnek az áttekintése, értékelése, valamint az önértékelés megismerése nem képezi részét a pedagógus értékelésének.

(12) *  2015. évben az a pedagógus, aki legkésőbb a minősítési eljárásra történő jelentkezés határidejéig tizennégy év szakmai gyakorlatot szerzett és

a) pedagógus-szakvizsgával rendelkezik, kezdeményezheti a Mesterpedagógus;

b) a munkaköre ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozattal vagy 1984. szeptember 1-je után szerzett egyetemi tudományos fokozattal (dr.univ.) rendelkezik és rendszeres szakmai publikációs tevékenységet folytat, kezdeményezheti a Kutatótanár

fokozatba történő besoroláshoz szükséges minősítési eljárást.

36/A. § *  (1) A 2016. évben - a családpolitikáért felelős miniszter által közzétett pályázat alapján - soron kívüli Mesterpedagógus fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárásban vehet részt a 4. § (1) bekezdésben foglaltaktól, valamint a 10. § (1) bekezdés c) pontja alapján meghatározott, a minősítési tervbe történő felvétel különös feltételeitől eltérően aki

a) 2016. január 1-jén bölcsődében, egységes óvoda-bölcsődében kisgyermeknevelőként pedagógus-munkakörben foglalkoztatott,

b) legalább tizennégy év szakmai gyakorlattal rendelkezik,

c) pedagógus szakvizsgával rendelkezik,

d) a „Gyakorlatvezető, mentorpedagógus az iskoláskor előtti nevelés és gondozás intézményeiben szakterületen” című 120 kredites továbbképzésen oklevelet szerzett, vagy a 2016. év során oklevelet szerez,

e) vállalja, hogy részt vesz, vagy 2013. szeptember 1-jét követően részt vett az OH által szervezett szakértői vagy az OH, illetve az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által szervezett szaktanácsadói továbbképzésen,

f) vállalja, hogy pedagógiai-szakmai ellenőrzés és pedagógusminősítés szakterületen az Országos szakértői névjegyzékre vagy a szaktanácsadói névjegyzékre jelentkezik, továbbá

g) vállalja, hogy külön díjazás nélkül, a központi költségvetés által biztosított költségtérítés terhére a 12/A. §-ban, valamint a 17/A. § (1) és (8) bekezdésében foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával részt vesz a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátásában.

(2) Az (1) bekezdés szerinti minősítési eljárás során alkalmazandó, a pályázat tartalmára, a portfólióvédésre és a felkészülési tervre vonatkozó részletes szabályokat, valamint a pedagógusértékelési eszközöket a családpolitikáért felelős miniszter által jóváhagyott Útmutató tartalmazza, melyet az OH a honlapján közzétesz. A pályázati eljárást az OH bonyolítja le.

(3) Azt a pályázót, aki a Mesterpedagógus fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárása során „Mesterpedagógus fokozatba lép” minősítést kapott, részt vett az (1) bekezdés e) pont szerinti szakértői vagy szaktanácsadói továbbképzésen, továbbá felvételt nyert az (1) bekezdés f) pont szerinti névjegyzékre, az e feltételek teljesítését követő hónap első napjától Mesterpedagógus fokozatba kell besorolni.

(4) Az e § alapján Mesterpedagógus fokozatba besorolt kisgyermeknevelő besorolását azonnali hatállyal vissza kell vonni, ha önhibájából nem tesz eleget az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott feladatok ellátására vonatkozó felkérésnek. A besorolás visszavonásakor a kisgyermeknevelőt a Mesterpedagógus fokozatba való besorolást megelőző fokozatba és a fizetési kategória megállapításához figyelembe vehető jogviszonyának megfelelő kategóriába kell besorolni.

37. § *  (1) *  Az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program TÁMOP-3.1.5/12 és TÁMOP-3.1.15. kiemelt projekt keretében próbaminősítő vizsgán, próbaminősítési eljárásban sikeresen részt vett pedagógus a minősítő vizsga, a minősítési eljárás eredményének a 12/B. § (4) bekezdése szerinti rögzítését követő harminc napon belül az OH által kiadott tanúsítványt kap, amely alapján a pedagógus

a) gyakornok esetén két év gyakornoki idő leteltével az azt követő év január 1-jén,

b) próbaminősítési eljárásban részt vevő pedagógus esetén az eljárást követő év január 1-jén

a tanúsítványnak megfelelő fokozatba kerül besorolásra.

(1a) *  Ha az (1) bekezdés alapján Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus a 17/A. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására egy évben kevesebb, mint huszonöt alkalommal kap megbízást, akkor azokon a napokon, amikor a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesítve van, köteles az OH felkérésére * 

a) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet), valamint a minősítő vizsga, minősítési eljárás jogszerű és szakszerű lebonyolításának ellenőrzésével kapcsolatos, továbbá

b) azon a szakterületen, amelynek megfelelő pedagógus-továbbképzésben részt vett, szakértői, szaktanácsadói feladatokra felkészítő továbbképzésen előadói

feladatokat ellátni.

(1b) *  Ha az (1) bekezdés alapján Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus neki felróható okból egy éven belül két alkalommal nem tesz eleget a 17/A. § (6) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására vonatkozó felkérésnek, a megbízója a felróható ok megjelölésével értesíti erről a pedagógus munkáltatóját. A munkáltató a pedagógus Mesterpedagógus besorolását azonnali hatállyal visszavonja, ha az értesítésben foglaltakat megalapozottnak találja.

(1c) *  Az (1b) bekezdés alkalmazásában a pedagógusnak felróható ok minden olyan esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése a pedagógus szándékos vagy gondatlan magatartásával áll közvetlen okozati összefüggésben. A besorolás visszavonásakor a pedagógust Pedagógus II. fokozatba és a fizetési kategória megállapításához figyelembe vehető jogviszonyának megfelelő kategóriába kell besorolni.

(2) 2014-ben a minősítő vizsga és a minősítési eljárás szervezésével összefüggésben a 10-11. §-ban a kormányhivatal számára meghatározott feladatokat - a kormányhivatalok folyamatos tájékoztatása mellett - az OH látja el az (1) bekezdés szerinti kiemelt projektek keretében.

38. § *  (1) 2015. január 1. és 2015. augusztus 31. között az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap

a) 118,9 százaléka középfokú végzettség esetén,

b) 163,3 százaléka alapfokozat esetén,

c) 179,6 százaléka mesterfokozat esetén.

(2) 2015. szeptember 1. és 2016. augusztus 31. között az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap

a) 119,3 százaléka középfokú végzettség esetén,

b) 168,9 százaléka alapfokozat esetén,

c) 186,4 százaléka mesterfokozat esetén.

(3) 2016. szeptember 1. és 2017. augusztus 31. között az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap

a) 119,6 százaléka középfokú végzettség esetén,

b) 174,5 százaléka alapfokozat esetén,

c) 193,2 százaléka mesterfokozat esetén.

39. § Az Nkt.-nak és e rendeletnek a közalkalmazottak, munkavállalók illetményének, munkabérének meghatározására vonatkozó rendelkezéseit 2013. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.

39/A. § *  Ha a pedagógus 2014. április 30-áig kezdeményezte az intézményvezetőnél a 2015. évi minősítési eljárásra történő jelentkezését, de az intézményvezető nem vagy hibásan rögzítette azt az OH által működtetett informatikai támogató rendszerben, akkor a pedagógus az OH részére benyújtott kérelemmel 2014. november 5-éig kérheti a minisztertől a 2015. évi minősítési tervbe való felvételét.

39/B. § *  (1) * 

(2) Az a pedagógus, aki a 2015. évi minősítő vizsgára, minősítési eljárásra jelentkezett, de 2014. november 30-áig nem töltötte fel a portfólióját az OH által működtetett informatikai támogató rendszerbe, az e rendelet hatálybalépését követő harmincadik napig eleget tehet ezen kötelezettségének. Ha a pedagógus e határidőre nem tölti fel portfólióját, az OH - minősítő bizottság kirendelése nélkül - állapítja meg a minősítő vizsga, a minősítési eljárás sikertelenségét és kiállítja erről a tanúsítványt. Ha a portfólió feltöltése nem teljes körűen történt meg, azonban a szakmai önéletrajz, az eredetiségnyilatkozat, - ha szükséges - az intézményvezetői munkáltatói igazolás, a pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatása, a szakmai életút értékelése, valamint a nevelő-oktató munka alapdokumentumai hiánytalanul feltöltésre kerültek, a minősítő bizottság elnökének felszólítására a portfólióvédést megelőző huszonötödik és huszadik nap között lehetősége van a pedagógusnak a hiányzó dokumentumokat pótolni. Ha ezen dokumentumok bármelyike nem vagy hiányosan kerül feltöltésre, akkor az OH - minősítő bizottság kirendelése nélkül - állapítja meg a minősítő vizsga, a minősítési eljárás sikertelenségét és kiállítja erről a tanúsítványt.

(3) *  2018. december 31-éig Pedagógus I. fokozatba besorolt jelentkező esetében, a 12/B. § (5) bekezdés c), illetve d) pontjában foglaltaktól eltérően, ha a Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozatba történő besorolásra irányuló minősítési eljárás sikertelen,

a) de a jelentkező a Pedagógus II. fokozatba sorolás feltételeit teljesítette, „Pedagógus II. fokozatba léphet”,

b) az a) pontban foglalt eset kivételével „Pedagógus I. fokozatban marad”

bejegyzéssel kell a tanúsítványt kiállítani.

39/C. § *  A nevelési-oktatási intézményben nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottat, aki pedagógus szakképzettséggel és 2015. szeptember 1-jén

a) már legalább két év szakmai gyakorlattal rendelkezik, Pedagógus I. fokozatba, továbbá a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, valamint a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő szerinti kategóriába,

b) két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkezik, Gyakornok fokozatba

kell besorolni.

39/D. § *  A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 249/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.1.) a minősítő vizsga, minősítési eljárás megszervezését, lebonyolítását és díjazását szabályozó rendelkezéseit az R.1. hatálybalépésekor folyamatban lévő vizsgák és eljárások esetében is alkalmazni kell, azzal, hogy a R.1. hatálybalépésekor kijelölt minősítő bizottság összetételét nem kell megváltoztatni.

39/E. § *  (1) A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben pedagógus szakképzettséggel rendelkező foglalkoztatottak tekintetében az e rendeletnek a gyakornokra, a gyakornoki időre és a minősítő vizsgára vonatkozó rendelkezéseit a 2015. szeptember 1-jén vagy azt követően ilyen munkakörre létesített foglalkoztatási jogviszonyok esetében kell alkalmazni. A 2015. szeptember 1-jét megelőzően ilyen munkakörre létesített közalkalmazotti jogviszonyok esetében a Kjt.-nek és a Kjt. vhr.-nek a gyakornokra és a gyakornoki időre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogyha a közalkalmazott a Kjt. és a Kjt. vhr. gyakornokra és gyakornoki időre vonatkozó rendelkezései alapján „megfelelt” minősítést kap, a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott pedagógus szakképzettséggel rendelkező közalkalmazott kérelmére e rendeletnek a gyakornokra, a gyakornoki időre és a minősítő vizsgára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a jogviszonya 2015. szeptember 1. előtt keletkezett. Ettől eltérően, ha a 2015. szeptember 1-jét megelőzően létesített jogviszonyban, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben pedagógus szakképzettséggel rendelkező foglalkoztatott közalkalmazott számára a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor gyakornoki időt nem kötöttek ki, számára 2015. szeptember elsején kell két év gyakornoki időt kikötni és gyakornoki idejére a Kjt. és a Kjt. vhr. gyakornokra és a gyakornoki időre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Mt. hatálya alá tartozó nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott munkavállalót, ha munkaviszonya 2015. szeptember 1-je előtt létesült, két év szakmai gyakorlat megszerzése után a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.

(2) A pedagógus nehéz körülmények között végzett munkáért járó illetménypótlékra való jogosultságát 2015. szeptember 30-ig felül kell vizsgálni.

(3) Az R.1. hatályba lépését megelőzően „C” vagy „D” fizetési osztályba sorolt könyvtáros a munkakörét továbbra is betöltheti, ha az R.1. hatálybalépését követő egy éven belül megkezdi a munkakör betöltésére jogosító képzettség megszerzésére irányuló képzést. Ellenkező esetben közalkalmazotti jogviszonya 2016. szeptember 1-jén megszűnik. Ezt a feltételt nem kell teljesíteni, ha a könyvtáros a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt az R.1. hatálybalépését követő tíz éven belül betölti.

(4) Az R.1. hatálybalépését megelőzően a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben pedagógus szakképzettséggel rendelkező foglalkoztatott tekintetében ilyen munkakörre létesített foglalkoztatási jogviszony esetében, annak tartalmát felül kell vizsgálni, hogy megfeleljen az (1) bekezdésben foglalt rendelkezésnek.

39/F. § *  (1) Az a Pedagógus I. vagy 2015. január elsejével ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus, aki 2018. június 30. napjáig Mesterpedagógus fokozat megszerzésére irányuló eljárásban vesz részt, portfóliót és Mesterpedagógusi pályázatot készít.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a portfólió a 9/B. § (1) bekezdés a)-d) és f)-g) pontjában foglaltakat, valamint intézményvezetői és szakmai ajánlást tartalmazza.

(3) Az (1) bekezdésben megjelölt Mesterpedagógusi pályázat a 9/B. § (4) bekezdés b), valamint e)-g) pontjában meghatározott tartalmi elemekből áll.

(4) Ha a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása - ide nem értve az óvodapszichológus, iskolapszichológus, pszichológus közvetlen pszichológiai foglalkozását - a minősítő bizottság a pedagógus kettő foglalkozását meglátogatja, amelyet szakmai megbeszélés követ.

(5) Az eljárás a portfólió és a Mesterpedagógusi pályázat bemutatásával és védésével zárul.

39/G. § *  (1) Az a Pedagógus I. vagy 2015. január elsejével ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba sorolt pedagógus, aki 2018. június 30. napjáig Kutatótanár fokozat megszerzésére irányuló eljárásban vesz részt, portfóliót és Kutatótanári pályázatot készít.

(2) Az (1) bekezdés szerinti portfólió és pályázat a 39/F. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakat tartalmazza.

39/H. § *  (1) Az a Pedagógus II. fokozatba sorolt pedagógus, aki 2018. június 30. napjáig Kutatótanár fokozat megszerzésére irányuló eljárásban vesz részt, Kutatótanári pályázatot készít, amely a 9/B. § (4) bekezdés a)-b), valamint d)-g) pontjában meghatározott tartalmi elemeket, és intézményvezetői és szakmai ajánlást tartalmazza.

(2) Az eljárás a Kutatótanári pályázat bemutatásával és védésével zárul.

39/I. § *  Az a pedagógus, aki a 2015. évi minősítési terv alapján Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatba történő besorolásra irányuló minősítési eljárásban vesz részt a 2016. évben, a 39/F-39/H. §-ban foglaltak szerinti portfóliót és pályázatot 2016. augusztus 15-ig tölti fel az informatikai rendszerbe.

39/J. § *  (1) Azt a bölcsődében, egységes óvoda-bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személyt, továbbá a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnál örökbefogadási tanácsadóként pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személyt (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: érintett személy), aki 2016. január 1-jén

a) legalább két év, a II. fejezet 2. alcíme szerinti szakmai gyakorlattal (e § alkalmazásában a továbbiakban: gyakorlat) rendelkezik, Pedagógus I. fokozatba, továbbá a Kjt. alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, valamint a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő szerinti kategóriába,

b) két évnél kevesebb gyakorlattal rendelkezik, Gyakornok fokozatba

kell besorolni.

(2) Az érintett személy tekintetében az e rendeletnek a gyakornokra, a gyakornoki időre és a minősítő vizsgára vonatkozó rendelkezéseit az egyes gyermekvédelmi és köznevelési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 418/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gykr.) hatálybalépését követően az (1) bekezdés szerinti munkakörre létesített foglalkoztatási jogviszonyok esetében kell alkalmazni.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti érintett személy a gyakornoki időt a 2016. év során kitölti, gyakornoki idejét a 2. § (2) bekezdéstől eltérően egy évvel, továbbá - amennyiben portfóliójának feltöltésére neki fel nem róható okból 2016. november 30-áig nem került sor - további legfeljebb egy évvel meg kell hosszabbítani. Fel nem róható oknak minősül különösen, ha az érintett személy jogviszonya 2016. november 30-át követően létesül, vagy ha jogviszonya olyan időpontban létesül, hogy az annak létesítésétől számított négy hónapnál rövidebb idő áll rendelkezésére a portfólió elkészítésére és feltöltésére.

(4) A Gykr. hatálybalépése előtt az (1) bekezdés szerinti munkakörre létesített közalkalmazotti jogviszonyok esetében a Kjt.-nek a gyakornokra és a gyakornoki időre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy amennyiben a közalkalmazott a Kjt. gyakornokra és gyakornoki időre vonatkozó rendelkezései alapján „megfelelt” minősítést kap, a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. Ettől eltérően, ha a Gykr. hatálybalépését megelőzően létesített jogviszonyban, az érintett személy számára a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor gyakornoki időt nem kötöttek ki, részére a Gykr. hatálybalépésekor kell két év gyakornoki időt kikötni és gyakornoki idejére a Kjt. gyakornokra és a gyakornoki időre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Mt. hatálya alá tartozó érintett személyt, ha munkaviszonya a Gykr. hatálybalépése előtt létesült, két év gyakorlat megszerzése után a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.

(5) Az (1) bekezdés a) pontja alapján 2016. január 1-jével Pedagógus I. fokozatba sorolt érintett személy esetében a minősítési eljárásra saját kezdeményezésre történő jelentkezéshez szükséges, a Pedagógus I. fokozatba sorolást követően szerzett legalább hat év szakmai gyakorlatra vonatkozó 3. § (1) bekezdésében meghatározott szabályt 2020. május 1-jéig nem kell alkalmazni, ha a minősítési eljárásra történő jelentkezéskor összesen legalább nyolc év gyakorlattal rendelkezik.

(6) A minősítési eljárásra saját kezdeményezésre történő jelentkezéshez szükséges, a Pedagógus I. fokozatba sorolást követően szerzett legalább hat év szakmai gyakorlatra vonatkozó 3. § (1) bekezdésében meghatározott szabályt 2020. május 1-jéig nem kell alkalmazni az érintett személy tekintetében, ha

a) az (1) bekezdés szerinti munkakörre 2016. január 1-jét követően létesített foglalkoztatási jogviszony alapján kerül Pedagógus I. fokozatba besorolásra,

b) 2016. január 1-jét megelőzően a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó munkakört töltött be és annak alapján a pedagógus előmeneteli rendszerbe korábban már besorolásra került, továbbá

c) a minősítési eljárásra történő jelentkezéskor összesen legalább nyolc év gyakorlattal rendelkezik.

(7) Az (5), illetve (6) bekezdés alapján a minősítési eljárásra első ízben 2016. évben lehet jelentkezni.

(8) Az érintett személy tekintetében a minősítési tervbe történő felvétel - 10. § (1) bekezdés c) pontja szerinti - különös feltételeit az e §-ban foglaltak szerint kell meghatározni.

17. * 

40. § * 

1. melléklet a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelethez * 

A Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozat elérésére irányuló minősítő vizsga és minősítési eljárás esetében

A B
1 Az értékelés elemei %
2 A pedagógus teljes szakmai tevékenységét bemutató portfólió értékelése. 60
3 Ha a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a pedagógus által vezetett foglalkozás értékelése.
Ha a munkakör részét nem képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a munkakör ellátása során keletkezett dokumentum elemzése. Ettől eltérően, a Gyvt. hatálya alá tartozó intézmény pedagógusa esetében az értékelés az OH által kidolgozott, a miniszter által jóváhagyott és az OH honlapján közzétettek szerint történik.
40

1/A. melléklet a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelethez * 

2. melléklet a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelethez * 

A B C D E F G H I J K
1 Munkakör megnevezése A B C D E F G H I J
2 Nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök
3 óvodatitkár, iskolatitkár, kollégiumi titkár * * * *
4 dajka * * * *
5 gondozónő és takarító * * * *
6 laboráns * * * *
7 könyvtáros * * * * * *
8 szakorvos * *
9 pedagógiai felügyelő * * * * *
10 gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő * * * *
11 pedagógiai asszisztens * * * *
12 gyógypedagógiai asszisztens * *
13 szabadidő-szervező * * * * * *
14 pszichopedagógus * * * * *
15 műszaki vezető * * * *
16 ápoló * * * *
17 hangszerkarbantartó *
18 jelmez- és viselettáros * * *
19 úszómester *
20 rendszergazda * * * *
21 Egyéb munkakörök
22 munkaügyi, személyzeti előadó * * *
23 gazdasági dolgozó * * * * * *
24 műszaki dolgozó * * * * *
25 oktatástechnikus * * * *
26 számítógép-kezelő * * *
27 számítógép-rendszerprogramozó * * *
28 ügyviteli gépkezelő * * *
29 ügyviteli dolgozó * * * *
30 könyvtáros technikus * * *
31 könyvtáros asszisztens * * *
32 kisegítő dolgozó * * *

3. melléklet a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelethez * 

Az óvoda és a szakképzési centrum kivételével a nevelési-oktatási intézményekben alkalmazott vezetők kötelező létszáma

A B C
1 Magasabb vezetői, vezetői megbízás Feltétel Létszám
2 intézményvezető intézményenként 1
3 tagintézmény-vezető tagintézményenként 1
4 intézményegység-vezető szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységenként 1
5 intézményvezető-helyettes 50 gyermek, tanuló létszám alatt 0
6 intézményvezető-helyettes 50-250 gyermek, tanuló 1
7 intézményvezető-helyettes 250-750 gyermek, tanuló 2
8 intézményvezető-helyettes 750-nél több gyermek, tanuló esetén 3
9 tagintézmény-, intézmény-
egységvezető-helyettes
intézményegységenként, tagintézményenként 250 gyermek, tanuló létszám alatt -
10 tagintézmény-, intézmény-
egységvezető-helyettes
intézményegységenként, tagintézményenként 250-750 gyermek, tanuló 1
11 tagintézmény-, intézmény-
egységvezető-helyettes
intézményegységenként, tagintézményenként 750-nél több gyermek, tanuló 2
12 gyakorlati oktatásvezető állami fenntartású szakképző iskolában, 200-nál több tanuló 1
13 gyakorlati oktatásvezető állami fenntartású szakképző iskola tagintézményében, tagintézményenként 200-nál több tanuló 1

A szakképzési centrum tagintézményében alkalmazott vezetők kötelező létszáma

A B C
1 Magasabb vezetői, vezetői megbízás Feltétel Létszám
2 intézményvezető tagintézményenként 1
3 intézményvezető-helyettes tagintézményenként 50 tanuló létszám alatt 0
4 intézményvezető-helyettes tagintézményenként 50-250 tanuló 1
5 intézményvezető-helyettes tagintézményenként 250-750 tanuló 2
6 intézményvezető-helyettes tagintézményenként 750-nél több tanuló 3
7 gyakorlati oktatásvezető tagintézményenként 200-nál több tanuló 1

4. melléklet a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelethez

A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak finanszírozott létszáma

A B C
1 Munkakör Feltétel Létszám
2 iskolatitkár intézményenként, ahol a tanulók létszáma eléri a 100 főt: továbbá 450 tanulónként további 1
3 kollégiumi titkár kollégiumi titkár önálló kollégiumonként, valamint a székhelyen kívül működő kollégiumi intézményegységenként 1
4 laboráns a köznevelés ötödik évfolyamától az 5-12. évfolyamon tanulók létszámát figyelembe véve 250 tanulónként 1
5 pedagógiai asszisztens általános iskolában 250 tanulónként 1
6 könyvtáros ha az intézményben van könyvtár, de könyvtárostanárt/tanítót nem alkalmaznak, akkor 1-250 tanuló között 0,5
7 könyvtáros ha az intézményben van könyvtár, de könyvtárostanárt/tanítót nem alkalmaznak, akkor 251-1000 tanuló között 1
8 könyvtáros ha az intézményben van könyvtár, de könyvtárostanárt/tanítót nem alkalmaznak, akkor 1000 tanuló felett 2
9 szakorvos kizárólag sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő-oktató intézményben 1
10 gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő vagy gyógypedagógiai asszisztens kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat nevelő-oktató iskolában tizenöt tanulónként 1
11 gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő vagy gyógypedagógiai asszisztens a siket, a vak, a középsúlyos értelmi fogyatékos, az önálló helyváltoztatásra képtelen testi fogyatékos, az autista és
a halmozottan fogyatékos tanulókat nevelő és oktató iskolában és kollégiumban hat tanulónként
1
12 *  szabadidő-szervező vagy iskolai szociális munkás vagy gyermek- és ifjúságvédelmi felelős amennyiben a hátrányos helyzetű tanulók aránya eléri az iskola,
a kollégium létszámának legalább huszonöt százalékát és az érintettek létszáma meghaladja a 100, de nem éri el az 500 főt
0,5
13 *  szabadidő-szervező vagy iskolai szociális munkás vagy gyermek- és ifjúságvédelmi felelős amennyiben a hátrányos helyzetű tanulók aránya eléri az iskola,
a kollégium létszámának legalább huszonöt százalékát és az érintettek létszáma eléri vagy meghaladja az 500 főt
1
14 pszichopedagógus amennyiben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya eléri az iskola, a kollégium létszámának legalább huszonöt százalékát, 100 főig a feladatot az utazó szakember hálózaton keresztül kell ellátni
15 pszichopedagógus amennyiben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya eléri az iskola, a kollégium létszámának legalább huszonöt százalékát és az érintett létszám meghaladja a 100, de nem éri el az 500 főt 1
16 pszichopedagógus amennyiben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya eléri az iskola, a kollégium létszámának legalább huszonöt százalékát, és az érintettek létszáma eléri az 500 főt 2
17 műszaki vezető szakképző iskolában legalább 120 munkahelyes tanműhely, tangazdaság esetén, vagy ha a tanműhely, tangazdaság délelőtt és délután is üzemel 1
18 ápoló kizárólagosan sajátos nevelési igényű tanulókat ellátó kollégiumban 24 órás ellátásra 1
19 ápoló kollégiumban 1-50 tanulóig 0,5
20 ápoló kollégiumban 51-500 tanuló között 1
21 ápoló kollégiumban 500 tanuló felett 2
22 ápoló kizárólagosan sajátos nevelési igényűeket ellátó kollégiumban 1-50 tanuló között 0,5
23 ápoló kizárólagosan sajátos nevelési igényűeket ellátó kollégiumban 51-500 tanuló között 1
24 ápoló kizárólagosan sajátos nevelési igényűeket ellátó kollégiumban 500 tanuló felett 2
25 hangszerkarbantartó vagy jelmez- és viselettáros alapfokú művészeti iskolában 1-200 tanuló között 0,5
26 hangszerkarbantartó vagy jelmez- és viselettáros alapfokú művészeti iskolában 200 tanuló felett 1
27 rendszergazda általános, középfokú iskolánként 1-250 tanuló között 0,5
28 rendszergazda általános, középfokú iskolánként 251-750 tanuló között 1
29 rendszergazda általános, középfokú iskolánként 750 tanuló felett 2
30 pedagógiai felügyelő amennyiben a kollégium nevelőtestülete e rendelet hatálybalépését megelőzően döntött a munkakör bevezetéséről, kollégiumban nemenként és épületenként
100 tanulóra számítva, de legalább
1


A net.jogtar.hu oldal teljes egészében szerzői jogvédelem alatt áll. - Copyright Wolters Kluwer Kft. 2016. Minden jog fenntartva!